SZAKLAPOZÓ. Hazai vélemények

SZAKLAPOZÓ G AZDASÁGI– SZOLGÁLTATÁSI SZAKMACSOPORTOK TANÁRAINAK LAPJA KEDVES OLVASÓNK! Az idei tanév utolsó gazdasági Szaklapozójában ismét aktuális kérdésekkel foglalkozunk. Első cikkünkben a nagy sajtóvisszhangot kiváltó, tankötelezettség korhatárának változtatását elemezzük, különös tekintettel a szakiskolai képzésben tanulókra. Az érettségivel kapcsolatban most az ügyviteli alapismeretek tárgy változásait vesszük górcső alá, és kitekintünk a legnépszerűbb ügyviteli szakképesítések gyakorlati vizsgáira is. Újabb változások elé néz a szakképzés: már elkészült a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szakértőinek műhelyében az első 48 szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeinek, illetve központi programjának tervezete, ami akár már szeptembertől irányadó lehet a szakmai képzésekben. Friss és érdekes interjút olvashatnak a 31. Nemzetközi Ifjúsági Gasztronómiai Versenyről, majd egy előadást az iskolapedagógia aktuális kihívásairól. Sikeres vizsgáztatást kívánva az év végére, üdvözlettel, Asztalos Ágnes felelős szerkesztő

A

TARTALOMBÓL :

 Felkészülés a modulvizsgákra – ügyviteli szakképesítések  Kamarai koncepció az új hároméves szakmunkásképzésről  Nemzetközi Ifjúsági Gasztronómiai Verseny 2011.  Pedagógia az információs társadalomban

2011. május www.muszakikiado.hu

Tankötelezettség korhatára – van-e jó megoldás? A Széll Kálmán-tervben az olvasható, hogy fel kell kínálni a 15. évüket betöltõ fiataloknak: folytatják-e a tanulmányaikat vagy munkába állnak. Már több mint egy évtizede 18 év a tankötelezettség korhatára. Az oktatási tárca közoktatási törvénytervezetében 17 év volt a javaslat, több oktatásügyi szakértõ szerint 16 év lenne a megfelelõ korhatár. Hazai vélemények A 15 éves korhatár javaslatával előálló Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a képzés olcsóbbá tételével indokolta a javaslatot, ami sok ellenzőre talált. Hoffmann Rózsa, oktatásért felelős államtitkár úgy látja: célszerű lenne a 15-öt 16-ra emelni, mert „az államnak a gyermekek védelméről is gondoskodnia kell”. Pokorni Zoltán, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnöke úgy véli: a fiataloknak esélyt kell adni arra, hogy szakmát szerezzenek, ezért nem lenne szerencsés a tankötelezettség korhatárát 16 éves kor alá vinni, mert addigra a bukdácsoló diákok is be tudnák fejezni az általános iskolát.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete ellenzi a 18 éves kor leszállítását, mert egy 15 éves gyerek, akinek nincsen szakképzettsége, sem a magyar, sem az európai munkaerőpiacon nem fog érvényesülni. A Pedagógusok Szakszervezete az iskolarendszerből való kilépést akkor tartja elfogadhatónak, ha az érintett legalább egy szakképzettséggel rendelkezik, hogy esélye legyen a munkaerőpiacon való elhelyezkedésre. A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete szerint a tankötelezettség leszállítása miatt növekedhet a fiatalkori munkanélküliség, a gyermekmunka, a csellengők száma, a gyermekbűnözés és a drogfogyasztás.

Szaklapozó Gazdasági–szolgáltatási szakmacsoportok tanárainak lapja

Nemzetközi kitekintés

Érvek és érdekek

Szakiskolák lehetõségei

A környező országok közül csak Magyarországon 18 év a tankötelezettség felső határa. Szlovákiában 16 évesen dönthetnek arról a fiatalok, hogy továbbtanulnak, vagy inkább dolgoznak. Ukrajnában 17, Romániában 16 év a tankötelezettség felső korhatára, míg Szlovéniában, Csehországban és Ausztriában 15. Érdekes megnézni a fejlett európai országok oktatási törvényeit is. Magyarországon kívül Belgiumban és Németországban szabták meg 18 évben az iskolába járás felső korhatárát, míg Dániában, Írországban, Olaszországban, Norvégiában, Portugáliában, Spanyolországban és Svédországban 16 éves korukig kötelezi az állam a gyerekeket az intézményes oktatásra.

A korhatár csökkentése mellett egyrészt költségmegtakarítás szól: nem kellene családi pótlékot fizetni a már nem tanuló diákok után, akik viszont legálisan elhelyezkedve adókkal és járulékokkal támogatnák a költségvetést. Ez azonban inkább elméleti lehetőség, mivel a 15 éves, maximum 8 általánossal és az áltagnál jóval kisebb motivációval rendelkező fiatalok munkához jutási esélye minimális, így inkább a munkanélküli és segélyezési ellátórendszer kedvezményezettjei lehetnek. Az elméletileg csökkenő gyermeklétszámhoz kevesebb pedagógus is elegendő, az iskolarendszerben csak kényszerből maradók pedig nem hátráltatnák a tanuláshoz kedvet érzők munkáját. A gyakorlatban a 18 éves tankötelezettségi korhatár nem érte el a célját: egy korosztályban a 14 éveseknek a 97%-a tanul tovább, a 16 éveseknek mintegy 94%-a járt iskolába, a 18 éveseknek pedig kb. 90%-a volt iskolalátogató. A tankötelezettség korhatára azt jelenti, hogy annak eléréséig a fiatal köteles iskolába járni, és ha ezt nem teszi, akkor a szülei eljárás alá vonhatók. Ez a hazai szabályozás azonban a fenti adatokat látva nem érvényesíthető. Az egyre későbbi iskolakezdés miatt a tankötelezettség 15 éves korra való leszállításával a továbbtanulni nem kívánók egy része közvetlenül az általános iskola befejezése, vagy akár a 7. osztály elvégzése után hagyja el az iskolát. A 15 éves korhatár bevezetésével a középfokú végzettséget nem szerzők aránya a jelenlegi kétszeresét, akár 20%-ot is elérhetné, ami évente több mint 20 000 képzetlen állampolgárt jelentene.

A statisztikák szerint szakiskolákban és a speciális szakiskolákban a halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű, vagyis a nagyon szegény és kilátástalan élethelyzetben lévő gyerekek tanulnak. Ezekben az intézményekben a lemorzsolódás kiugróan magas. A kudarcok különösképpen jellemzik a társadalom hátrányos helyzetű családjaiból jövő tanulókat: az iskolázatlan szülők gyermekeit és a roma tanulókat. Ha jól működne az oktatási rendszer, a fiatalok és a szüleik érdemesnek tartanák, hogy kihasználják a tanulási lehetőségeket, akkor nem lenne szükség tankötelezettségi korhatárra. Tehát lényeges kérdés, hogy milyen az iskola tanulómegtartó képessége. Kis részben az általános iskoláról van szó, nagyrészt pedig a szakiskoláról. A legfontosabb kérdés azonban az, hogy iskoláink, elsősorban a szakiskolák, képesek lesznek-e jobban megtartani a tanulókat, értelmes, hasznos képzést kínálva diákjaiknak. Ebből a szempontból vizsgálva a tankötelezettség korhatára szinte mellékesnek tűnik, sokkal fontosabb a szakmai képzés átalakítása.

A PISA-vizsgálatokban élen végző országok közül érdekes a helyzet a finneknél, ahol nincs megszabva a korhatár. Az szerepel a törvényben, hogy be kell fejezni az általános iskolát, amelyet a gyerekek nagy többsége 16 éves korig teljesít is. Ha valakinek nem sikerül 17 éves koráig elvégezni, akkor nem köteles tovább iskolába járni. Európán túl tekintve, Dél-Koreában a gyerekeknek 15 éves korukig kötelező iskolába járniuk, ahogy Japánban és Hongkongban is 15 év a tankötelezettség felső korhatára. A szingapúri, új-zélandi és kanadai gyerekeknek 16 éves korig kötelező iskolába járniuk. 2

Kiadja a Műszaki Könyvkiadó Kft., 1033 Budapest, Szentendrei út 91–93. Telefon: (06-1)-437-2400, Fax: (06-1) 437-2404 Felelős szerkesztő: Asztalos Ágnes, REK–161 Felelős kiadó: Orgován Katalin ügyvezető igazgató

2011. MÁJUS


Felkészülés a modulvizsgákra – feladatgyûjtemények az ügyviteli szakképesítések számára Milyen segédanyagok szükségesek a legnépszerûbb ügyviteli szakképesítések, az ügyviteli titkár és az irodai asszisztens modulvizsgáinak sikeres teljesítéséhez? Peresztegi Évával, az Ügyviteli alapismeretek 11. és 12. osztály, valamint az Ügyvitel a gyakorlatban feladatgyûjtemények szerzõjével beszélgettünk.  A 2011-es érettségi időszaktól csökken az emelt szinten tehető érettségik száma. Érinti ez az ügyviteli alapismeretek szakmai előkészítő vizsgatárgyat?  Igen. Az ügyviteli alapismeretek tantárgyból sem lehet már emelt szinten érettségizni.  2012. április 1-jétől ismét változnak a szakmai érettségik vizsgakövetelményei. Milyen változások várhatók az ügyviteli alapismereteknél?  A változás a szóbeli vizsgát érinti. Eddig az ügyviteli alapismeretek érettségi vizsga szóbeli része a szakmai idegen nyelv volt. 2012-től magyar nyelven kell vizsgázniuk a tanulóknak, a témakörök a szakmai tantárgyak ismereteit ölelik fel (gazdasági, jogi és titkári ismeretek).  Ha valaki a szakközépiskolában már sikeresen érettségizett ügyviteli alapismeretek tárgyból, milyen kedvezményeket kaphat az ügyviteli titkár képzésen?

 Igen, mindkét modulnál jól használható mindkét feladatgyűjtemény. Ezeken kívül az irodai aszszisztens képzés vizsgafeladatai között a körlevél készítése is megtalálható (1612-06 modul), ehhez is találnak gyakorlóanyagokat a tanulók a 12. évfolyamos feladatgyűjteményben.  Milyen modulok záróvizsgáihoz nyújt segítséget az Ügyvitel a gyakorlatban feladatgyűjtemény?  Ez a feladatgyűjtemény az ügyviteli titkár, valamint az irodai asszisztens képzés gyakorlati moduljaihoz nyújt segítséget: 1612-06 Elektronikus szövegfeldolgozás gyakorlati vizsga, 1614-06 Hivatali gazdálkodás és üzleti protokoll gyakorlati vizsgarész, 1619-06 Titkári ügyintézés 1. és 2. gyakorlati vizsgarészek, 1620-06 Rendezvényszervezés és PR a hivatali gyakorlatban gyakorlati vizsga, 1622-06 Iskolatitkári ügyintézés, szervezés gyakorlati vizsgarész, 1623-06 Személyi titkári és irodai ügyintézés gyakorlati vizsgarész moduljaihoz.  Miért ajánlja a feladatgyűjteményt a vizsgázóknak?

 A hatályos szakmai és vizsgakövetelmények szerint az a vizsgázó, aki az ügyviteli alapismeretek érettségi vizsgáját középszinten teljesítette, a 1617-06 Gépírás és iratkészítés követelménymodulhoz tartozó vizsgarész teljesítése alól felmentést kap. Mivel az emelt szinten való vizsgázásra nem lesz lehetőség, így a 1618-06 Dokumentumkészítés és -kezelés az irodában modul alól már nem kapnak felmentést, de sok olyan ismeretre tehetnek szert, ami megkönnyíti ezt a modulvizsgát.

 Nem készült ilyen tankönyv korábban, mintafeladat formájában sem kaptak segítséget a felkészüléshez a hallgatók. Ez a feladatgyűjtemény az összes gyakorlati modulhoz tartalmaz feladatokat a vizsgára való felkészüléshez a fokozatosság elvét betartva. Nagyon sok feladat nemcsak annál a modulnál nyújt segítséget, ahova be lett sorolva, hanem más modulokhoz is, tehát lényegesen több feladatot oldhatnak meg a tanulók. Ezeket jeleztük is az adott feladatnál.

 A 1617-06 és 1618-06-os modulok záróvizsgájára az irodai asszisztens képzésben is ajánlhatók az Ügyviteli alapismeretek 11. és 12. osztály című feladatgyűjtemények?

 Az ügyviteli titkár három elágazása közül az ügyintéző titkár tűnik a legnépszerűbbnek: 2010-ben a majdnem 900 vizsgázóból csak 170-en szereztek idegen nyelvi titkár és mindössze 50-en iskolatitkár szakmát.

2011. MÁJUS

3


Mi az oka az utóbbi szakképesítések iránti csekély érdeklődésnek?  Az idegen nyelvi titkár képesítésnél riasztó lehet az idegen nyelv, holott a titkári munkában véleményem szerint elengedhetetlen ennek az ismerete. Az iskolatitkár speciális szakma, a munkájuk valamely képző intézményhez kötött. Egy településen egyidejűleg csak néhány ilyen végzettségű új szakemberre van szükség, és az e szakmára képző cégeknek nem nyereséges a kis csoport indítása, ők legalább 20–30 fő képzésében érdekeltek. Pedig ez a képzés csupán egy modulban tér el a többi titkári képesítéstől.

 Hogyan látja az ügyviteli szakképesítések munkaerőpiaci megítélését, a végzős diákok elhelyezkedési esélyeit tanult szakmájukban?  Nagyon nagy szükség lenne a jól képzett, a szakmáját magas szinten ismerő és a feladatát ennek megfelelően ellátó ügyviteli végzettséggel rendelkező munkaerőre. A legtöbb munkahelyen az Office programok ismeretét egyenértékűnek tekintik az ügyviteli szakmai ismeretekkel, holott a kettő egyáltalán nem azonos. A felsőoktatás túlképzése miatt sok titkári állást is diplomások látnak el, s ez csökkenti az elhelyezkedési esélyeket.

Ezt ajánljuk

Ügyviteli alapismeretek 11. osztály Feladatgyûjtemény

Ügyviteli alapismeretek 12. osztály Feladatgyûjtemény

Ügyvitel a gyakorlatban Feladatgyûjtemény

MK–6022-7

MK–6502-4

MK−6514-7

Kamarai koncepció az új hároméves szakmunkásképzésrõl Az új kormányprogram a szakképzés tekintetében a duális képzést támogatja, melyben kiemelkedõ szerepet kapott a gyakorlati képzés. Nézzük át, milyen területeken várhatók változások a kamarai koncepció alapján. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) keretmegállapodást kötött a kormánnyal, majd a Nemzetgazdasági Minisztériummal a duális szakképzés bevezetéséről és a szakmai követelményrendszer átalakításáról. Az MKIK összesen 125 szakképesítés szakmai tartalomszabályozását kapta meg, az eddigi 26 szak képesítés mellé újabb 99 szakképesítés került a kamara hatáskörébe. A kamarai koncepcióban a legfontosabb célkitűzés a gyakorlati óraszámok növelése, a szakmai záróvizsga időtartamának csökkentése, valamint a gazdálkodó szervezetek képzési hajlandóságának növelése. 4

Az átadott szakképesítések tartalomszabályozása a következő területeket foglalja magában:  a szakmai és vizsgakövetelmények gondozása,  a központi programok felügyelete,  a vizsgatételek kidolgozása, kiadása,  szakmai versenyek szervezése (SZKTV, Euroskill, Worldskill),  szintvizsga szervezése. A kamara által tervezett hároméves szakképzés nem azonos az előrehozott szakképzéssel. Az MKIK által tervezett rendszer 3 évében összesen 3552 órát tanulnak a diákok. Ebből 959 óra közismereti, osztályfőnöki és

testnevelés óratípusokból tevődik össze. A maradék óraszám a szakmai elmélet (690 óra) és a szakmai gyakorlat (1903 óra, ebből 300 nyári gyakorlat) közt oszlik meg. Az óratípusok megoszlása látható a következő ábrán.

A jelenlegi külön szabadsávot, illetve elméletigényes gyakorlatot a gyakorlati óraszámokba integrálták. 2011. MÁJUS


A nyári gyakorlat óraszámát is megemelték az első évfolyamot követően 140 órára, a második évfolyam végén 160 órára. A gyakorlati képzés helyszínének első évfolyamon az iskolai tanműhely, a magasabb évfolyamokon kizárólag vállalat javasolt.

port fogja végezni, így elkerülhető lesz a következetlenség. Az egész folyamatot a következő ábrán szemléltetjük:

ható interaktív fórum keretében. Nagyon sok kolléga látogatta meg a honlapot és véleményezte a rövid határidő ellenére a szakmai és vizs-

Fontos, hogy a munkafolyamat során mindenki betekintést nyerhessen a dokumentációkba, még mielőtt az a minisztérium részére beterjesztésre kerülne. Ennek érdekében a kamara honlapján a munkacsoportok munkájának végeztével feltöltésre kerülnek a szakmai dokumentációk. Így mindenki számára hozzáférhetők lesznek a véleményezésre feltöltött anyagok. A fejlesztések 2011 januárjában kezdődtek meg a kamara koordinációjával. Első körben 48 szakképesítés szakmai dokumentációja kerül felülvizsgálatra. A kamara célja, hogy e képzési rendszerrel egyszerűbbé, könnyen átláthatóvá, követhetővé tegye az oktatást. A munkát négyfős szakértői csoportok végezték, és az elkészült dokumentációkat országos véleményezésre bocsátották. A dokumentációk megtekinthetők és véleményezhetők voltak 2011. április 6. és 15. között a w w w. i s z i r r. h u / _ f ro n t e d / i n d e x . php?module=forum link alatt talál-

gakövetelmény-, valamint központi program-tervezeteket. A készítők jobbító javaslatokat is vártak, amelyek beépítésre kerülhetnek az anyagokba. A dokumentációkat a véleményezési időszak lezárásával véglegesítik. A gazdasági−szolgáltatási szakterületen belül sok népszerű kereskedelmi és vendéglátós szakma új tervezeteit lehetett megismerni: bolti eladó, kereskedő, fényképész és fotótermék-kereskedő, látszerész és fotócikk-kereskedő, cukrász, pincér, szakács, vendéglátó-eladó, vendéglős, az egyéb szolgáltatások közül a fodrász, kozmetikus. Néhol akár parázs vita is kialakult a szakmai, az idegen nyelvi kompetenciákról, a vizsgák típusairól és időtartamáról, vagy a szakmai követelménymodulok felépítéséről. Az egyik legnagyobb változtatás az iskolarendszeren kívüli képzésre vonatkozott: a szakmai és vizsgakövetelményekben megadott óraszámok 40%-át kell a tervezet szerint a felnőttképzésben megtartani. Ezzel nőhet a tanfolyamok színvonala, de természetesen a hosszú és költséges továbbképzések az élethosszig tartó tanulás ellen is hathatnak. A hozzászólások lezárása és a tervezetek pontosítása után még a tervezetek egyeztetése, véleményezése és jóváhagyása következik az NSZFI-vel, az OKJ-bizottsággal és a minisztériumokkal. A tervek szerint júliusra miniszteri rendeletben kihirdethető, majd szeptembertől akár be is vezethető lenne az átdolgozott rendszer.

A szakmai záróvizsga idejének csökkentése A szakmai vizsgák felülvizsgálatakor felmerült, hogy a vizsgáztatásra fordított időt és adminisztrációt mérsékelni kellene. Ajánlott a szakképesítések moduljait 6 modulban maximalizálni, így csökkenthető a vizsgaidő. A másik megoldás lehet, hogy másfél év után szintvizsga keretében a modulok számon kérhetők, majd azok eredménye bizonyos százalékban beszámítható a szakmai záróvizsgába.

Szakmai és vizsgakövetelmények, központi programok felülvizsgálata A szakmai és vizsgakövetelményeket (SZVK), illetve a központi programokat tartalmilag és formailag is felülvizsgálják. A szakmai és vizsgakövetelményeknél lényeges módosítás, hogy ahol szükséges, új technikákkal, technológiákkal tervezik feltölteni a tartalmakat. A fejlesztéseket a kamara külső szakértők bevonásával kívánta megvalósítani. Ennek érdekében szakképesítésenként négyfős szakértői munkacsoportokat állított össze, akik a fejlesztőmunkát elvégzik. A munkacsoportokban a gazdaságból érkezett, tapasztalt szakemberek vettek részt, akik a tanulófoglalkoztatásban és a vizsgáztatás területén is nagy rutinnal rendelkeznek. A szakiskolák részéről delegált pedagógusok is hozzáteszik szakértelmüket a munkához. A szakmai és vizsgakövetelmények fejlesztését, a központi program felülvizsgálatát és a vizsgatételek, illetve szintvizsgafeladatok kidolgozását ugyanaz a munkacso2011. MÁJUS

5


Nemzetközi Ifjúsági Gasztronómiai Verseny 2011. Idén április 14. és 16. között rendezte meg a Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképzõ Iskola hagyományos gasztronómiai versenyét ifjú szakács-, cukrász- és pincértanulók számára. A verseny lebonyolításáról és tapasztalatairól kérdeztük Richter Ágnest, az iskola idegenforgalmi tagozatvezetõjét.  Iskolájuk – és gondolom Ön is – hosszú évek óta részt vesz a verseny szervezésében, lebonyolításában, a tanulók felkészítésében. Az idei 31. verseny hozott-e valamilyen újdonságot, változott-e a résztvevők köre?  Idén is tizenöt csapat érkezett: nyolc hazai (Budapestről három, vidékről Eger, Kecskemét, Nyíregyháza, Sopron, Szombathely vendéglátós iskolái) és hét külföldi (Ausztria, Dánia, Finnország, Franciaország, Lengyelország, valamint Németország képviseletében két csapat). Ez egyben a verseny maximális befogadóképessége is. A külföldi résztvevők köre idén a franciaországi Bar le Duc csapatával bővült, jelezvén, hogy a verseny magas színvonala számukra is vonzó.  Visszatérő jellemzője a versenynek, hogy igyekeznek valamilyen kiemelkedő, sokakat megmozgató esemény köré szervezni. Idén mi volt a megmérettetés apropója?  Az idei verseny témája „Az Európai Unió kormányfőinek tanácskozása országunkban”. Ez valóban szorosan kapcsolódik ahhoz, hogy 2011 első félévében Magyarország tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztét. A versenyfeladat szerint a csapatok hazájának kormányfője munkaebéden és díszvacsorán látja vendégül az Európai Unió kormányfőit. A verseny kiírása már ősszel megtörtént, a csapatoknak volt elég idejük átgondolni a témát és felkészülni. Mindenki a saját országába helyezhette az eseményt. Németország például már betöltötte ezt a tisztet, tőlünk pedig Lengyelország veszi át a feladatot.

A francia csapat díszasztala ötletesen hajtogatott szalvétákkal

6

Immenstadt versenymunkái

 Az ilyen nagyszabású eseményhez kapcsolódó protokolláris vendéglátás még a gyakorlott szakembereknek is komoly erőpróba, közülük is csak a legkiválóbbak kapnak ilyenkor lehetőséget. Az ifjú „mesterjelöltek” hogyan birkóztak meg a nem mindennapi feladattal? Egyáltalán: hogyan lehet felkészíteni–felkészülni egy ilyen versenyre?  A folyamatos munka és a házi verseny alapján a szakmai tanárok kiválasztják a tehetséges és szorgalmas diákokat, majd komoly előkészítő munka, anyaggyűjtés, szakmai felkészülés következik, utána pedig rengeteg gyakorlás. A csapatokban két szakács-, egy cukrász- és egy pincértanuló versenyez, az együttműködés, a csapatmunka különösen fontos az eredmény szempontjából. A verseny kommunikációs nyelve az angol és a német.  Az oktatóknak és a tanulóknak bőven akadt feladata a felkészülés során, az eredményt látva azonban megérte a befektetett energia. Mi a véleménye a bemutatott készítményekről, az ételek, a tálalás kivitelezéséről? Melyik lett az Ön kedvence?  A versenyzők nagyon színvonalas munkát végeztek, talán csak az időbeosztás és a munkafolyamatok megtervezése jelent még némi gondot. A vacsorán méltán arattak nagy sikert az elkészített ételek. Kiemelkedő volt a dán szakácsok által megalkotott íz-, szín- és formavilág, a dán pincér kitűnő kommunikációs képessége. Az immenstadti cukrászmunka lett a legszebb. A magyar csapatok közül a Gundel-es szakácsok készítették a legjobb ételsort, és szintén az ő cukrászuk ötvözte kiválóan 2011. MÁJUS


a hagyományt az újdonsággal. Az én kedvencem a finn csapat áfonyás tortája lett.  Milyen szempontok szerint ítélkezett a jeles hazai szakemberekből álló zsűri?  A gasztronómiai csodákat, a sommelier munkáját és a díszasztalokat nemzetközi és hazai viszonylatban elismert magyar szakemberek értékelték. Fontos szempont volt az országra jellemző ételek bemutatása, a vendégek körének, az esemény rangjának figyelembevétele, az ételés italsor összeállítása, a tálalás szakszerűsége, a protokolláris szabályok érvényesülése, a kreativitás, a díszasztal és az installáció összképe, hangulata, a pincéreknél a kommunikációs készség, az élőmunka szakszerűsége. A cukrász- és szakács-zsűri két-két tagja vakon értékelte a készítményeket, ezzel is biztosítva az objektivitást. A szigorú ítészek egyik fő szempontja az volt, hogy mennyire „eladhatók”, piacképesek a versenymunkák. A zsűri folyamatosan figyelte a versenyzőket, véleményüket nemcsak a pontszámban fejezték ki, hanem a verseny után részletesen, szóban is értékelték a versenyzőket, okulás céljából a hibákról sem hallgattak.

A legjobb hazaiak: a Gundel Károly Iskola csapat

lehetőség. Mennyiben tudják ezt hasznosítani később a képzésben, továbbképzésben, és milyen terveik vannak ezen a téren?  A verseny célja a tanórákon elsajátított tudás és készségek minél teljesebb körű és kreatív bemutatása. De ez a verseny immár nemcsak az erő és a tudás felmérése, hanem maga is a tanulás egyik formájává válik, tanulás egymástól és egymásról. Kiemelt célunk az új technológiák és technikák, a modern gasztronómiai szemlélet terjesztése a nemzeti gasztronómiai hagyományokkal összhangban. Hiszünk abban, hogy a résztvevők mindezt későbbi pályájuk során is fontosnak és hasznosnak tartják majd.  Gratulálunk a győzteseknek! Az iskolának köszönjük az ismét kiváló és színvonalas rendezést, Önnek pedig az interjút.

Munkában a zsűri

 Végül kik lettek a díjazottak?  Szombaton gálavacsora keretében került sor a verseny ünnepélyes eredményhirdetésére. A rangos zsűri a csapatok összteljesítményét három kategóriába sorolta, és külön értékelte a külföldi és a hazai résztvevők munkáját. Az I. kategórián belül a legmagasabb pontszámot elért külföldi és magyar csapat munkáját vándordíjjal is elismeri a versenyt rendező iskola. Az idei legjobb külföldi a dániai Aalborg csapata, a legjobb hazai pedig a budapesti Gundel Károly Iskola lett. A vándorserleget a Gundel-család tagjai adták át a kategóriagyőzteseknek.  A hazai képzés, a diákok későbbi boldogulása szempontjából hogyan értékelhető a verseny? Az iskolák közötti kapcsolatok építésére, gondolom, itt bőven nyílik 2011. MÁJUS

A dániai Aalborg csapata a vándorserleggel

7


Pedagógia az információs társadalomban 2011. január 21–22-én került sor az Educatio Nemzetközi Oktatási Kiállításra. A kiállítást kísérõ szakmai program egyik legérdekesebb elõadását Ollé Jánostól, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi adjunktusától hallottuk Az iskolapedagógia jövõje az osztályteremben és online környezetben címmel.

Az iskola csatát vesztett a fogyasztói társadalommal szemben – kezdte az előadó a fórumot. Míg korábban a diákok érdeklődése az iskoláé volt, addig most több diákokat vonzó forrás létezik. Ez útkereséshez vezet: a digitális nemzedék már tájékozódik a wikipédián, a google és a sulinet oldalain, twittert és facebookot használ, de még nincs tudatos eszközhasználat. Ahogy a cselekedtetés pedagógiája átvette a hatalmat, az online környezet már nem csak szemléltetés. A technológia használata azonban még nem módszertan: az IKT-megoldások bővítik a módszertani repertoárt. Az iskolapedagógiának három nagy kihívással kell szembenéznie:  web2-es eszközök,  online közösségek,  szűkebb iskolai környezet.

Web2 M Míg korábban mély programozói tudás volt szükséges ahhoz, hogy honlapot po hozzunk létre, addig ma már könnyű tartalmat megosztani a weben. A tartalom maga a produktum lett, ami online kézművességet takar. Tartalommegosztás és produktivitás jellemző a web2-es eszközökre. A tanuló nem csak befo8

gadja az online tartalmakat, hanem ő is gyártja, például kommenteket ír olvasónaplóhoz. Az információ azonban nagyon sok, kezelhetetlen mennyiségű, és kétséges a megbízhatósága. Ha blogot bárki írhat, honnan tudom, mit érdemes az iskolában felhasználni? Bizonytalan referenciájúak a hivatkozások. Sok pedagógus azt hiszi, hogy a wikipédia megbízhatatlan, a lexikonban sokkal többen bíznak. A wikipédiát bárki szerkesztheti, de ez önszabályozó közösség, ezért a helyes útra vezethet. A wikipédia nem forrás, hanem produktum, hatalmas közösségi tér, ahol közösen kell megalkotni a tudást. Érdemes az oktatási munkában is ezt felhasználni, például projektfeladatként adni, hogy a wikipédiára közös szócikket kell szerkeszteni.

Online közösségek A facebookon, az iwiw-en mindenki egyforma: a tanár és a diák is. Ezeken a helyeken kevés oktatáshoz köthető tartalom van, de néhány iskolának van saját oldala. A diákok a digitális eszközöket ritkán használják tanulásra. A tanárok feladata, hogy ezt megtanítsák nekik. A tartalommegosztásnál fontos elgondolkodni azon, hogy tíz év múlva tudjuk-e a feltöltött képeket vállalni? A tanároknak külön magán- és tanári facebook profil ajánlott. Az oktatásban fontos megemlíteni az e-etikett projektet, amely online viselkedéskultúrát takar, azaz illemszabályokat digitális eszközökhöz.

Szûkebb iskolai környezet Jelenleg az osztályteremben nincsenek számítógépek, azok külön

teremben vannak elzárva. Ezt a logikát követve akár könyv- és munkafüzetterem is lehetne. Gyakori félelme az oktatóknak, hogy a számítógép eltereli a figyelmet. Az ablakon kibámulva is elterelődik a tanuló figyelme. A füzetbe is lehet firkálni, tehát a lényeg, hogy le legyen kötve a tanuló figyelme. A hagyományos frontális tanítástól el kell mozdulni a számítógép által is, például lehet egy kísérletet közvetíteni. Magyarórán például az óravázlatot le lehessen fényképezni mobiltelefonnal.

Változó iskolapedagógia A valódi csoportmunka még nem nagyon tört be az iskolába. Nem csoportmunka, ha a diákok csoportban ülnek, de egyedül dolgoznak, és az is csak korlátozott részvételt biztosít, ha egy diák írja a feladatot, a többi pedig csak nézi (csomagolópapír-pedagógia). A valódi csoportmunka lehet online kooperatív tevékenység: együtt dolgozunk, például megosztott google dokumentumokkal. Nagy lehetőségeket rejt egy interaktív iskolai weblap sok alkalmazással: gyerekek, tanárok, szülők számára külön tartalommal (például szülőknek fogadóóra webkamerával, online tanári és tanulói oldalak). Szintén fontos lenne, hogy közösségi portálon megjelenjen az iskola oldala. Szükséges lenne, hogy az eddiginél jobban terjedjenek az LMS tanulásmenedzsment rendszerek, valamint a produktív oktatási tartalommegosztás (RSS, blog, slideshare, SDT, facebook profil, wikipediga, twitter, social bookmark, podcast, közösségi tartalommegosztás). 2011. MÁJUS

SZAKLAPOZÓ. Hazai vélemények

Recommend Documents