Szakközépiskolai szakmai képzés évfolyam esti képzés

Ikt.sz:

08/b. számú melléklet

Békés Megyei Harruckern János Gimnázium, Szakképző Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium /Gyula Szent István út 38./

Szakközépiskolai szakmai képzés 13-15. évfolyam esti képzés 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet

Hatályos: 2014. év április hó 01. napjától ……………………. Kovács Zsuzsanna intézményvezető

Tartalom 52 723 03 GYAKORLÓ MENTŐ[POLÓ 52 723 01 GYAKORLÓ [POLÓ 54 212 03 GYAKORLATOS SZÍNÉSZ 54 212 09 T[NCOS

2

52 723 03 GYAKORLÓ MENTŐÁPOLÓ ESTI KÉPZÉS

I.

A szakképzés jogi h{ttere

A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Orsz{gos Képzési Jegyzékről és az Orsz{gos Képzési Jegyzék módosít{s{nak elj{r{srendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm{nyrendelet, – az {llam {ltal elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Korm{nyrendelet, – az 52 723 03 Gyakorló mentő{poló szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet alapj{n készült. II. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító sz{ma: 52 723 03 A szakképesítés megnevezése: Gyakorló mentő{poló A szakmacsoport sz{ma és megnevezése: 1. Egészségügy [gazati besorol{s sz{ma és megnevezése: I. Egészségügy Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok sz{ma: 2 Elméleti képzési idő ar{nya: 50% Gyakorlati képzési idő ar{nya: 50% 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra összevont gyakorlat

III. A szakképzésbe történő belépés feltételei

3

Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenci{k: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmass{gi követelmények: szükségesek P{lyaalkalmass{gi követelmények: -

IV.

A szakképzés szervezésének feltételei

Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előír{sainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az al{bbi tant{rgyak oktat{s{ra az al{bbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tant{rgy Szakképesítés/Szakképzettség egészségügyi szaktan{r, egészségügyi szakoktató, egyetemi okleveles {poló, Egészségügyi alapismeretek egészségtan tan{r egészségügyi előképzettséggel, jog{sz (szakmai jogi és etikai ismeretek), egészségügyi menedzser (egészségügyi ell{tórendszer),

Szakmai kommunik{ció [pol{stan-gondoz{stan

[pol{stan-gondoz{stan gyakorlat

egészségügyi szaktan{r, egészségügyi szakoktató, egyetemi okleveles {poló, latin szakos nyelvtan{r (orvosi latin) egészségügyi szaktan{r, egészségügyi szakoktató, egyetemi okleveles {poló egészségügyi szaktan{r, egészségügyi szakoktató, egyetemi okleveles {poló, {poló (BSc), egészségügyi gyakorlatvezető, csecsemő és kisgyermekgondozó (egészséges csecsemő és gyermek gondoz{sa), rendelőintézeti vezető asszisztens ({pol{si-gondoz{si feladatok felnőttkorban), szoci{lis munk{s (gondoz{si feladatok felnőttkorban) 4

Klinikumi ismeretek

Klinikumi gyakorlat Mentéstechnika Betegsz{llít{s Ir{nyít{s

{ltal{nos orvos, szakorvos, egészségügyi szakoktató, egészségügyi szaktan{r, egyetemi okleveles {poló, közegészségügyi-j{rv{nyügyi felügyelő (mikrobiológia-j{rv{nytan), közegészségügyi j{rv{nyügyi ellenőr (mikrobiológia-j{rv{nytan), gyógyszerész (gyógyszertani alapismeretek), mentőtiszt (elsősegélynyújt{s-első ell{t{s) Egészségügyi gyakorlatvezető, egészségügyi szakoktató, {poló (BSc), egyetemi okleveles {poló, egészségügyi szaktan{r Mentőtiszt, Mentő{poló egészségügyi gyakorlatvezetői végzettséggel Mentő{poló egészségügyi gyakorlatvezetői végzettséggel Mentőtiszt, Mentő{poló egészségügyi gyakorlatvezetői végzettséggel, ir{nyít{sban szerzett gyakorlattal

5

Logisztikai gyakorlat Oxiológia alapjai Gyermekgyógy{szat oxiológiai vonatkoz{sai Szülészet- nőgyógy{szat oxiológiai vonatkoz{sai Toxikológia Tömeges baleset - katasztrófa ell{t{s Sürgősségi ell{t{si gyakorlat

Mentő{poló egészségügyi gyakorlatvezetői végzettséggel, ir{nyít{sban szerzett gyakorlattal Mentőtiszt, Oxiológus-sürgősségi szakorvos Mentőtiszt, Oxiológus-sürgősségi szakorvos, Gyermekgyógy{sz szakorvos sürgősségi gyakorlattal Mentőtiszt, Oxiológus-sürgősségi szakorvos, Szülész-nőgyógy{sz szakorvos sürgősségi gyakorlattal Mentőtiszt, Oxiológus-sürgősségi szakorvos Mentőtiszt, Oxiológus-sürgősségi szakorvos Mentő{poló gyakorlatvezetői gyakorlattal

T{rgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolít{s{hoz szükséges eszközök és felszerelések felsorol{s{t a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek tov{bbi részletei az al{bbiak: Elméleti oktat{shoz megfelelően felszerelt tanterem Demonstr{ciós terem/szaktanterem Audiovizu{lis eszközök kiegészítőkkel

V.

A szakképesítés óraterve esti rendszerű oktat{sra

Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai órasz{mok:

évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam

heti órasz{m szabads{vval 18 óra/hét 18 óra/hét

6

éves órasz{m szabads{v val 648 óra/év 160 óra 576 óra/év

1. sz{mú t{bl{zat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tant{rgyak heti órasz{ma évfolyamonként

Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztons{g 11499-12 Foglalkoztat{s II. 11498-12 Foglalkoztat{s I. (érettségire épülő képzések esetén)

11110-12 Egészségügyi alapismeretek

11221-12 Alap{pol{s

Ágazati szakképzé s közismeret nélkül 1/13 heti órasz ögy {m e gy

Tant{rgyak

Munkahelyi egészség és biztons{g

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 2/14. heti órasz{m e

0,5

Foglalkoztat{s II.

0,5

Foglalkoztat{s I.

0,5

Egészségügyi alapismeretek

3

Szakmai kommunik{ció

2

[pol{stangondoz{stan

3

7

gy

[pol{stangondoz{stan gyakorlat

2

Klinikumi ismeretek

4,5

11222-12 Klinikumi ismeretek Klinikumi gyakorlat

11165-12 Mentéstechnika

11164-12 Logisztika

3

160

2

Mentéstechnika

Betegsz{llít{s

0,5

Ir{nyít{s

0,5

Logisztikai gyakorlatok

11166-12 Sürgősségi betegell{t{s

2

Oxiológia alapjai

1

Gyermekgyógy{szat oxiológiai vonatkoz{sai

0,5

8

Szülészetnőgyógy{szat oxiológiai vonatkoz{sai

0,5

Toxikológia

0,5

Tömeges baleset katasztrófa ell{t{s

0,5

Sürgősségi ell{t{si gyakorlat

Összesen:

9

12

5

18 óra/hét

9

7

11

18 óra/hét

2. sz{mú t{bl{zat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tant{rgyak és témakörök órasz{ma évfolyamonként 1/13 évfolyam

11499-12 Foglalkoztat{s II.

11500-12 Munkahelyi egészség és biztons{g

elmélet Munkahelyi egészség és biztons{g Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakít{sa Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztons{ga Munkakörnyezeti hat{sok Munkavédelmi jogi ismeretek Foglalkoztat{s II.

gyakorlat

2/14 évfolyam összevont gyakor lat

elmélet

Összesen:

gyakorlat

36

36

8

8

4

4

4

4

8

8

4

4

8

8

Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése [ll{skeresés

16

16

4

4

4

4

4

4

Munkanélküliség

4 4

10

16 4

4

4

4

4

4

4 108

Szakmai jogi és etikai ismeretek Szociológia

18

18

9

9

Pszichológia

9

9

Pedagógia

18

18

Egészségügyi ell{tórendszer Népegészségügy

9

9

18

18

Egészségfejlesztés

18

18

Környezetegészségügy Szakmai kommunik{ció Kommunik{ció

9

9

72

72

18

18

Orvosi latin

36

36

Speci{lis kommunik{ció Ápol{stan-

18

18

A l a p { p o l { s

11498-12 Foglalkoztat{s I. (érettségire épülő képzések esetén) 112

16 4

108

2 1 1 2


Foglalkoztat{s I.1 Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejleszté s Munkav{llalói szókincs Egészségügyi alapismeretek

108

108

11

11222-12 Klinikumi ismeretek

gondoz{stan Egészséges ember gondoz{sa Akad{lyozott ember gondoz{sa [pol{studom{ny

18

18

9

9

18

18

[pol{slélektan

9

9

Csecsemő és kisgyermekgon doz{s Betegmegfigyelés

18

18

18

18

[pol{si beavatkoz{sok Ápol{stangondoz{stan gyakorlat Egészséges csecsemő és gyermek gondoz{sa Gondoz{si feladatok felnőttkorban [pol{si-gondoz{si feladatok felnőttkorban Klinikumi ismeretek Anatómia-élettan

18

18

[ltal{nos kórtan

72

72

24

24

24

24

24

24

162

162

36

36

9

9

12

11165-12 Mentéstechnika

Mikrobiológiaj{rv{nytan Gyógyszertani alapismeretek Belgyógy{szat

9

9

18

18

18

18

Sebészet és traumatológia Gyermekgyógy{sza t Diagnosztikai alapismeretek Ter{pi{s alapismeretek Elsősegélynyújt{s – első ell{t{s Klinikumi gyakorlat Belgyógy{szati gyakorlat Sebészeti gyakorlat

18

18

18

18

9

9

9

9

18

18 108

160

268

24

24

24

24

Traumatológia

24

24

Csecsemő- és gyermekoszt{ly os gyakorlat Mentéstechnika

36

36

64

64

A helyszín

8

8

A-légutak

8

8

B-légzés

8

8

C-keringés

8

8

13

11164-12 Logisztika

D-idegrendszer

8

8

E-sérülések

8

8

Újraélesztés

8

8

Elsősegélynyújt{s szervezése Betegsz{llít{s

8

8

16

16

Felkészülés a sz{llít{sra Mobiliz{l{s

4

4

4

4

Navig{ciós ismeretek Teendők betegsz{llít{s alatt Tűz és munkavédelmi speci{lis ismeretek Ir{nyít{s

4

4

2

2

2

2

16

16

Az egészségügyi ell{tórendszer felépítése A betegsz{llít{s ir{nyít{sa A mentés ir{nyít{sa

4

4

4

4

4

4

Kommunik{ció az ir{nyít{sban

4

4

14


Logisztikai gyakorlat

62

62

Betegsz{llít{si gyakorlat Betegsz{llít{s ir{nyít{si gyakorlat Mentésir{nyít{si gyakorlat Oxiológia alapjai

20

20

20

20

22

22

32

32

Sürgősségi ell{t{s

8

8

A-Légutak oxiológi{ja B-Légzés oxiológi{ja C-Keringés oxiológi{ja D-Idegrendszer oxiológi{ja Traumatológia

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

Sebészet oxiológiai vonatkoz{sai Gyermekgyógy{sz at oxiológiai vonatkoz{sai Csecsemő és gyermekell{t{s oxiológiai specialit{sai A-B-Légút és légzés

4

4

16

16

4

4

4

4

C-Keringés

2

2

15

D-idegrendszer

2

2

E-Egésztest

2

2

Újraélesztés

2

2

Szülészetnőgyógy{szat oxiológiai vonatkoz{sai V{randóss{g

16

16

8

8

Nőgyógy{szat

8

8

Toxikológia

16

16

Toxikus {rtalmak és ell{t{suk Mérgezések típusai

8

8

8

8

Tömeges baleset katasztrófa ell{t{s Tömeges balesetek

16

16

4

4

Katasztróf{k

6

6

Tömeges balesetek és katasztróf{k felsz{mol{sa Sürgősségi ell{t{si gyakorlat

6

6

288

288

Mentőgépkocsi/Kie melt mentőgépkocsi Orvosi ügyelet

88

88

40

40

Sürgősségi oszt{ly

40

40

16

Összesen:

Toxikológia oszt{ly/részleg

40

40

Szülészeti oszt{ly/részleg Esetkocsi

40

40

40

40

350 óra

1240 óra

486 óra

180 óra

160 óra

224 óra

Jelmagyar{zat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat;

A t{bl{zatban aranys{rga h{ttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az {gazati közös tartalmakat jelölik. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a t{bl{zatban a nappali rendszerű oktat{sra meghat{rozott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati órasz{m legal{bb 90%-a feloszt{sra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghat{rozott elmélet/gyakorlat ar{ny{nak a teljes képzési idő sor{n kell teljesülnie. A tant{rgyakra meghat{rozott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított órasz{m pedig aj{nl{s.

17

A 11500-12 azonosító sz{mú Munkahelyi egészség és biztons{g megnevezésű szakmai követelménymodul tant{rgyai, témakörei

A 11500-12 azonosító sz{mú Munkahelyi egészség és biztons{g megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tant{rgyak és témakörök oktat{sa sor{n fejlesztendő kompetenci{k

Munkakörnyezeti hat{sok

Munkavédelmi jogi ismeretek

Tudatosítja a munkahelyi egészség és biztons{g jelentőségét Betartja és betartatja a munkahelyekkel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket

Munkaeszközök biztons{ga

FELADATOK

Munkavégzés személyi feltételei

Munkavédelmi alapismeretek


Munkahelyek kialakít{sa


x

x

x

x

Betartja és betartatja a munkavégzés személyi és szervezési feltételeivel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket

x

Betartja és betartatja a munkavégzés t{rgyi feltételeivel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket

x

A munkavédelmi szakemberrel, munkavédelmi képviselővel együttműködve részt vesz a munkavédelmi feladatok ell{t{s{ban

x

x

x

SZAKMAI ISMERETEK A munkahelyi egészség és biztons{g, mint érték

x

A munkabalesetek és foglalkoz{si megbetegedések h{tr{nyos következményei

x

x

A munkavédelem fogalomrendszere, szab{lyoz{sa

x

x

Munkahelyek kialakít{s{nak alapvető szab{lyai

x

A munkavégzés {ltal{nos személyi és szervezési feltételei

x

Munkaeszközök a munkahelyeken

x

Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken

x

Munkavédelmi szakemberek és feladataik a munkahelyeken

x

A munkahelyi munkavédelmi érdekképviselet

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Inform{cióforr{sok kezelése

x

Biztons{gi szín- és alakjelek

x

x x Olvasott szakmai szöveg megértése SZEMÉLYES KOMPETENCI[K

2

x

x

x

x

x

x

x

x

Felelősségtudat

x

Szab{lykövetés

x x

Döntésképesség Visszacsatol{si készség

x

T[RSAS KOMPETENCI[K x

x

Ir{nyíthatós{g

x

x

Ir{nyít{si készség

x

x

MÓDSZERKOMPETENCI[K x Rendszerező képesség x Körültekintés, elővigy{zatoss{g x

Helyzetfelismerés

3

x x x

x

x

1.

Munkahelyi egészség és biztons{g tant{rgy

36 óra

1.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja A tanuló {ltal{nos felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztons{gos munkavégzésre, a biztons{gos munkav{llalói magatart{shoz szükséges kompetenci{k elsaj{títtat{sa. Nincsen előtanulm{nyi követelmény. 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 1.3. Témakörök 1.3.1. Munkavédelmi alapismeretek 8 óra A munkahelyi egészség és biztons{g jelentősége Történeti {ttekintés. A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztons{gi és munkaegészségügyi követelmények, tov{bb{ ennek megvalósít{s{ra szolg{ló törvénykezési, szervezési, intézményi előír{sok jelentősége. Az egészséget nem veszélyeztető és biztons{gos munkavégzés személyi, t{rgyi és szervezeti feltételeinek értelmezése. A munkakörnyezet és a munkavégzés hat{sa a munk{t végző ember egészségére és testi épségére A munkav{llalók egészségét és biztons{g{t veszélyeztető kock{zatok, a munkakörülmények hat{sai, a munkavégzésből eredő megterhelések, munkakörnyezet kóroki tényezők. A megelőzés fontoss{ga és lehetőségei A munkav{llalók egészségének, munkavégző képességének megóv{sa és a munkakörülmények humaniz{l{sa érdekében szükséges előír{sok jelentősége a munkabalesetek és a foglalkoz{ssal összefüggő megbetegedések megelőzésének érdekében. A műszaki megelőzés, z{rt technológia, a biztons{gi berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések fogalma, fajt{i, és rendeltetésük. Munkavédelem, mint komplex fogalom (munkabiztons{g-munkaegészségügy) Veszélyes és {rtalmas termelési tényezők A munkavédelem fogalomrendszere, forr{sok A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény fogalom-meghat{roz{sai.

1.3.2. Munkahelyek kialakít{sa 4 óra Munkahelyek kialakít{s{nak {ltal{nos szab{lyai A létesítés {ltal{nos követelményei, a hat{sos védelem módjai, priorit{sok. Szoci{lis létesítmények 4

Öltözőhelyiségek, pihenőhelyek, tiszt{lkodó- és mellékhelyiségek biztosít{sa, megfelelősége. Közlekedési útvonalak, menekülési utak, jelölések Közlekedési útvonalak, menekülési utak, , helyiségek padlózata, ajtók és kapuk, lépcsők, veszélyes területek, akad{lymentes közlekedés, jelölések. Alapvető feladatok a tűzmegelőzés érdekében Tűzmegelőzés, tervezés, létesítés, üzemeltetés, karbantart{s, javít{s és felülvizsg{lat. Tűzoltó készülékek, tűzoltó technika, beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezések. Tűzjelzés ad{sa, fogad{sa, tűzjelző vagy tűzoltó központok, valamint t{vfelügyelet. Termékfelelősség, forgalomba hozatal kritériumai. Anyagmozgat{s Anyagmozgat{s a munkahelyeken. Kézi és gépi anyagmozgat{s fajt{i. A kézi anyagmozgat{s szab{lyai, h{tsérülések megelőzése Rakt{roz{s [ruk fajt{i, rakt{roz{s típusai Munkahelyi rend és hulladékkezelés Jelzések, feliratok, biztons{gi szín-és alakjelek. Hulladékgazd{lkod{s, környezetvédelem célja, eszközei. 1.3.3. Munkavégzés személyi feltételei 4 óra A munkavégzés személyi feltételei: jogszerű foglalkoztat{s, munkaköri alkalmass{g orvosi vizsg{lata, foglalkoztat{si tilalmak, szakmai ismeretek, munkavédelmi ismeretek A munkavégzés alapvető szervezési feltételei: egyedül végzett munka tilalma, ir{nyít{s szükségessége. Egyéni védőeszközök juttat{s{nak szab{lyai. 1.3.4. Munkaeszközök biztons{ga 8 óra Munkaeszközök halmazai Szersz{m, készülék, gép, berendezés fogalom-meghat{roz{sa. Munkaeszközök dokument{ciói Munkaeszköz üzembe helyezésének, haszn{latba vételének dokument{ciós követelményei és a munkaeszközre (mint termékre) meghat{rozott EKmegfelelőségi nyilatkozat, valamint a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentumok. Munkaeszközök veszélyessége, elj{r{sok Biztons{gtechnika alapelvei, veszélyforr{sok típusai, megbízhatós{g, meghib{sod{s, biztons{g. A biztons{gtechnika jellemzői, kialakít{s követelményei. Veszélyes munkaeszközök, üzembe-helyezési elj{r{s. Munkaeszközök üzemeltetésének, haszn{lat{nak feltételei Feltétlenül és feltételesen ható biztons{gtechnika, konstrukciós, üzemviteli és emberi tényezők szerepe. [ltal{nos üzemeltetési követelmények. Kezelőelemek, 5

védőberendezések kialakítása, a biztonságos működés ellenőrzése, ergonómiai követelmények. 1.3.5. Munkakörnyezeti hat{sok 4 óra Veszélyforr{sok, veszélyek a munkahelyeken (pl. zaj, rezgés, veszélyes anyagok és keverékek, stressz) Fizikai, biológiai és kémiai hat{sok a dolgozókra, főbb veszélyforr{sok valamint a veszélyforr{sok felismerésének módszerei és a védekezés a lehetőségei. A stressz, munkahelyi stressz fogalma és az ellene való védekezés jelentősége a munkahelyen. A kock{zat fogalma, felmérése és kezelése A kock{zatok azonosít{s{nak, értékelésének és kezelésének célja az egészséget nem veszélyeztető és biztons{gos munkavégzés feltételeinek biztosít{s{ban, a munkahelyi balesetek és foglalkoz{si megbetegedések megelőzésben. A munkav{llalók részvételének jelentősége 1.3.6. Munkavédelmi jogi ismeretek 8 óra A munkavédelem szab{lyrendszere, jogok és kötelezettségek Az Alaptörvényben biztosított jogok az egészséget, biztons{got és méltós{got tiszteletben tartó munkafeltételekhez, a testi és lelki egészségének megőrzéséhez. A Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben meghat{rozottak szerint a munkavédelem alapvető szab{lyai, a követelmények normarendszere és az érintett szereplők ({llam, munk{ltatók, munkav{llalók) főbb feladatai. A kémiai biztons{gról szóló 2000. évi XXV. törvény, illetve a Korm{ny, illetve az {gazati miniszterek rendeleteinek szab{lyoz{si területei a tov{bbi részletes követelményekről. A szabv{nyok, illetve a munk{ltatók helyi előír{sainak szerepe. Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken A munk{ltatók alapvető feladatai az egészséget nem veszélyeztető és biztons{gos munkakörülmények biztosít{sa érdekében. Tervezés, létesítés, üzemeltetés. Munkav{llalók feladatai a munkavégzés sor{n. Munkavédelmi szakemberek feladatai a munkahelyeken Munkabiztons{gi és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében ell{tandó feladatok. Foglalkoz{s-egészségügyi feladatok Balesetek és foglalkoz{si megbetegedések Balesetek és munkabalesetek valamint a foglalkoz{si megbetegedések fogalma. Feladatok munkabaleset esetén. A kivizsg{l{s, mint a megelőzés eszköze Munkavédelmi érdekképviselet a munkahelyen A munkav{llalók munkavédelmi érdekképviseletének jelentősége és lehetőségei. A v{lasztott képviselők szerepe, feladatai, jogai. 1.4. A képzés helyszíne Tanterem 6

1.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k 1.5.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k

Oszt{lykeret

Csoportbont{s

Tanulói tevékenységforma Egyéni

Sorsz { m

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenci{l{si módok)

Inform{ció feldolgozó tevékenységek Hallott szöveg feldolgoz{sa jegyzeteléssel Ismeretalkalmaz{si gyakorló tevékenységek, feladatok

1. 1.1. 2.

x

Szöveges előad{s egyéni felkészüléssel

2.1.

Alkalmazandó eszközök és felszerelések

x

A tanult (vagy egy v{lasztott) szakma szab{lyainak veszélyei, {rtalmai

x

1.5.2. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek Sorsz{m

Alkalmazott oktat{si módszer neve

1.1

magyar{zat

1.2.

megbeszélés

1.3. 1.4. 1.5.

szemléltetés h{zi feladat teszt

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport oszt{ly x

x x

Alkalmazandó eszközök és felszerelések Szakkönyvek, munkavédelmi t{rgyú jogszab{lyok Munkabaleset, foglalkoz{si megbetegedés elemzése Oktatófilmek (pl. NAPO)

x x

1.6. A tant{rgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

7

A 11499-12 azonosító sz{mú Foglalkoztat{s II. megnevezésű szakmai követelménymodul tant{rgyai, témakörei

8

11499-12 azonosító sz{mú, Foglalkoztat{s II. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tant{rgyak és a témakörök oktat{sa sor{n fejlesztendő kompetenci{k

x

x

Munkaviszonyt létesít Alkalmazza a munkaerő-piaci technik{kat

x

Feltérképezi a karrierlehetőségeket

x

Munkanélküliség

FELADATOK

[ll{skeresés


Munkaviszony létesítése

Foglalkoztat{s II. Munkajogi alapismeretek

A

x

V{llalkoz{st hoz létre és működtet x

Motiv{ciós levelet és önéletrajzot készít x

Di{kmunk{t végez SZAKMAI ISMERETEK Munkav{llaló jogai, munkav{llaló kötelezettségei, munkav{llaló felelőssége

x

x

Munkajogi alapok, foglalkoztat{si form{k

x

x

Speci{lis jogviszonyok (önkéntes munka, di{kmunka)

x

x

[ll{skeresési módszerek

x

V{llalkoz{sok létrehoz{sa és működtetése

x

Munkaügyi szervezetek

x

Munkav{llal{shoz szükséges iratok

x

Munkaviszony létrejötte

x

A munkaviszony adóz{si, biztosít{si, egészség- és nyugdíjbiztosít{si összefüggései

x

x

A munkanélküli ({ll{skereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei

x

x

A munkaerőpiac saj{toss{gai ({ll{sbörzék és p{lyav{laszt{si tan{csad{s)

x

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Köznyelvi olvasott szöveg megértése

x

x

x

x

Köznyelvi szöveg fogalmaz{sa ír{sban

x

x

x

x

Elemi szintű sz{mítógép-haszn{lat

x

x

x

x

Inform{cióforr{sok kezelése

x

x

x

x

Köznyelvi beszédkészség

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

SZEMÉLYES KOMPETENCI[K x

Önfejlesztés Szervezőkészség T[RSAS KOMPETENCI[K Kapcsolatteremtő készség

x

Hat{rozotts{g

9

MÓDSZERKOMPETENCI[K Logikus gondolkod{s

x

x

x

x

Inform{ciógyűjtés

x

x

x

x

10

2. Foglalkoztat{s II. tant{rgy

16 óra

2.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja A tanuló {ltal{nos felkészítése az {ll{skeresés módszereire, technik{ira, valamint a munkav{llal{shoz, munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek elsaj{tít{s{ra. 2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 2.3. Témakörök 2.3.1. Munkajogi alapismeretek 4 óra Munkav{llaló jogai (megfelelő körülmények közötti foglalkoztat{s, bérfizetés, költségtérítés, munkaszerződés módosít{s, szabads{g), kötelezettségei (megjelenés, rendelkezésre {ll{s, munkavégzés, magatart{si szab{lyok, együttműködés, t{jékoztat{s), munkav{llaló felelőssége (vétkesen okozott k{rért való felelősség, megőrzési felelősség, munkav{llalói biztosíték). Munkajogi alapok: felek a munkajogviszonyban, munkaviszony létesítése, munkakör, munkaszerződés módosít{sa, megszűnése, megszüntetése, felmond{s, végkielégítés, pihenőidők, szabads{g. Foglalkoztat{si form{k: munkaviszony, megbíz{si jogviszony, v{llalkoz{si jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolg{lati jogviszony. Speci{lis jogviszonyok: egyszerűsített foglalkoztat{s: fajt{i: atipikus munkavégzési form{k az új munka törvénykönyve szerint (t{vmunka, bedolgozói munkaviszony, munkaerő-kölcsönzés, rugalmas munkaidőben történő foglalkoztat{s, egyszerűsített foglalkoztat{s (mezőgazdas{gi, turisztikai idénymunka és alkalmi munka), önfoglalkoztat{s, őstermelői jogviszony, h{ztart{si munka, iskolaszövetkezet keretében végzett di{kmunka, önkéntes munka. 2.3.2. Munkaviszony létesítése 4 óra Munkaviszony létrejötte, fajt{i: munkaszerződés, teljes- és részmunkaidő, hat{rozott és hat{rozatlan munkaviszony, minim{lbér és garant{lt bérminimum, képviselet szab{lyai, el{ll{s szab{lyai, próbaidő. Munkav{llal{shoz szükséges iratok, munkaviszony megszűnésekor a munk{ltató {ltal kiadandó dokumentumok. Munkaviszony adóz{si, biztosít{si, egészség- és nyugdíjbiztosít{si összefüggései: munkaadó j{rulékfizetési kötelezettségei, munkav{llaló adó- és j{rulékfizetési kötelezettségei, biztosítottként egészségbiztosít{si ell{t{sok fajt{i (pénzbeli és természetbeli), nyugdíj és munkaviszony.

11

2.3.3. Áll{skeresés 4 óra Karrierlehetőségek feltérképezése: önismeret, re{lis célkitűzések, helyi munkaerőpiac ismerete, mobilit{s szerepe, képzések szerepe, foglalkoztat{si t{mogat{sok ismerete. Motiv{ciós levél és önéletrajz készítése: fontoss{ga, formai és tartalmi kritériumai, szakmai önéletrajz fajt{i: hagyom{nyos, Europass, amerikai típusú, önéletrajzban szereplő email cím és fénykép megv{laszt{sa, motiv{ciós levél felépítése. [ll{skeresési módszerek: újs{ghirdetés, internetes {ll{skereső oldalak, személyes kapcsolatok, kapcsolati h{lózat fontoss{ga, EURES (Európai Foglalkoztat{si Szolg{lat az Európai unióban történő {ll{skeresésben), munkaügyi szervezet segítségével történő {ll{skeresés, cégek adatb{zis{ba történő jelentkezés, közösségi port{lok szerepe. Munkaerő-piaci technik{k alkalmaz{sa: Foglalkoz{si Inform{ciós Tan{csadó (FIT), Foglalkoztat{si Inform{ciós Pontok (FIP), Nemzeti P{lyaorient{ciós Port{l (NPP). [ll{sinterjú: felkészülés, megjelenés, szereplés az {ll{sinterjún, testbeszéd szerepe. 2.3.4. Munkanélküliség 4 óra A munkanélküli ({ll{skereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei: {ll{skeresőként történő nyilv{ntart{sba vétel; a munkaügyi szervezettel történő együttműködési kötelezettség főbb kritériumai; együttműködési kötelezettség megszegésének szankciói; nyilv{ntart{s szünetelése, nyilv{ntart{sból való törlés; munkaügyi szervezet {ltal nyújtott szolg{ltat{sok, kiemelten a munkaközvetítés. [ll{skeresési ell{t{sok („passzív eszközök”): {ll{skeresési j{radék és nyugdíj előtti {ll{skeresési segély. Utaz{si költségtérítés. Foglalkoztat{st helyettesítő t{mogat{s. Közfoglalkoztat{s: közfoglalkoztat{s célja, közfoglalkozat{s célcsoportja, közfoglalkozat{s főbb szab{lyai Munkaügyi szervezet: Nemzeti Foglalkoztat{si Szervezet (NFSZ) felépítése, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, munkaügyi központ, kirendeltség feladatai. Az {ll{skeresők részére nyújtott t{mogat{sok („aktív eszközök”): önfoglalkoztat{s t{mogat{sa, foglalkoztat{st elősegítő t{mogat{sok (képzések, béralapú t{mogat{sok, mobilit{si t{mogat{sok). V{llalkoz{sok létrehoz{sa és működtetése: t{rsas v{llalkoz{si form{k, egyéni v{llalkoz{s, mezőgazdas{gi őstermelő, nyilv{ntart{sba vétel, működés, v{llalkoz{s megszűnésének, megszüntetésének szab{lyai. A munkaerőpiac saj{toss{gai, NFSZ szolg{ltat{sai: p{lyav{laszt{si tan{csad{s, munka- és p{lyatan{csad{s, {ll{skeresési tan{csad{s, {ll{skereső klub, pszichológiai tan{csad{s. 2.4. A képzés helyszíne 12

Tanterem 2.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k 2.5.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k

Inform{ció feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg ön{lló feldolgoz{sa Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa Olvasott szöveg feldolgoz{sa jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgoz{sa jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa Inform{ciók ön{lló rendszerezése Inform{ciók feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmaz{si gyakorló tevékenységek, feladatok Leír{s készítése V{laszol{s ír{sban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megold{sa

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.2. 2.3. 2.4.

Oszt{lykeret

Csoportbont{s


Sorsz { m



x x x x x x x

x x x

2.5.2. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek (aj{nl{s) Sorsz{m 1.1 1.4. 1.5. 1.6. 1.10. 1.11.

Alkalmazott oktat{si módszer neve magyar{zat megbeszélés vita szemléltetés szerepj{ték h{zi feladat

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport oszt{ly x x x x x x


2.6. A tant{rgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti 13

értékeléssel.

14

A 11498-12 azonosító sz{mú, Foglalkoztat{s I. (érettségire épülő képzések esetén) megnevezésű szakmai követelménymodul tant{rgyai, témakörei

15

A 11498-12 Foglalkoztat{s I. (érettségire épülő képzések esetén) megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tant{rgyak és témakörök oktat{sa sor{n fejlesztendő kompetenci{k

11498-12 Foglalkoztat{s I. (érettségire épülő képzések esetén)

FELADATOK Idegen nyelven: bemutatkozik (személyes és szakmai vonatkoz{ssal) alapadatokat tartalmazó formanyomtatv{nyt kitölt szakmai önéletrajzot és motiv{ciós levelet ír {ll{sinterjún részt vesz munkakörülményekről, karrier lehetőségekről t{jékozódik idegen nyelvű szakmai ir{nyít{s, együttműködés melletti munk{t végez munk{val, szabadidővel kapcsolatos kifejezések megértése, haszn{lata SZAKMAI ISMERETEK

Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerzés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkav{llalói szókincs

Foglalkoztat{s I.

x x

x x x

x x x

x x x

x

x

x

x x x

x

x

x

Idegen nyelven: szakmai önéletrajz és motiv{ciós levél tartalma, felépítése

x

egy szakmai {ll{sinterjú lehetséges kérdései, illetve v{laszai

x

x

közvetlen szakm{j{ra vonatkozó gyakran haszn{lt egyszerű szavak, szókapcsolatok

x

Egyszerű formanyomtatv{nyok kitöltése idegen nyelven

x

Szakmai {ll{sinterjún elhangzó idegen nyelven feltett kérdések megértése, illetve azokra való reag{l{s értelmező, összetett mondatokban

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

SZEMÉLYES KOMPETENCI[K Fejlődőképesség, önfejlesztés T[RSAS KOMPETENCI[K x

Kapcsolatteremtő készség MÓDSZERKOMPETENCI[K Inform{ciógyűjtés Analitikus gondolkod{s

x

Deduktív gondolkod{s

x

16

x x

a munkakör alapkifejezései SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Nyelvi magabiztoss{g

x

x

3. Foglalkoztat{s I. tant{rgy

16 óra

3.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja A tant{rgy tanít{s{nak célja, hogy a di{kok alkalmasak legyenek egy idegen nyelvű {ll{sinterjún eredményesen és hatékonyan részt venni. Ehhez kapcsolódóan tudjanak idegen nyelven személyes és szakmai vonatkoz{st is beleértve bemutatkozni, a munkav{llal{shoz kapcsolódóan pedig egy egyszerű formanyomtatv{nyt kitölteni. Cél, hogy a rendelkezésre {lló 64 tanóra egység keretén belül egyrészt egy nyelvtani rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve az {ll{sinterjúhoz kapcsolódóan a legalapvetőbb mondatszerkesztési elj{r{sok elsaj{tít{sa révén. Majd erre építve történjen meg az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés és az induktív nyelvtanul{si készségfejlesztés 6 alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó t{rsalg{si témakörön keresztül. Végül ezekre az ismertekre alapozva valósuljon meg a szakm{j{hoz kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés. 3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak: Idegen nyelvek. 3.3. Témakörök 33.3.1. Nyelvtani rendszerzés 1 4 óra A 8 ór{s nyelvtani rendszerezés alatt a tanulók a legalapvetőbb igeidőket {tismétlik, illetve begyakorolj{k azokat, hogy munkav{llal{shoz kapcsolódóan, hogy az {ll{sinterjú sor{n ne okozzon gondot a múltra, illetve a jövőre vonatkozó kérdések megértése, illetve az azokra adandó v{laszok megfogalmaz{sa. Tov{bb{ alkalmas lesz a tanuló arra, hogy egy szakmai {ll{sinterjún elhangzott kérdésekre összetett mondatokban legyen képes reag{lni, helyesen haszn{lva az igeidő egyeztetést. Az igeidők helyes begyakorl{sa lehetővé teszi sz{m{ra, hogy mint leendő munkav{llaló képes legyen arra, hogy a munkaszerződésben megfogalmazott tartalmakat helyesen értelmezze, illetve a jövőbeli karrierlehetőségeket feltérképezze. A célként megfogalmazott idegen nyelvi magbiztoss{g csak az igeidők helyes haszn{lata révén fog megvalósulni. 33.3.2. Nyelvtani rendszerezés 2 4 óra A 8 ór{s témakör sor{n a di{k a kérdésszerkesztés, a jelen, jövő és múlt idejű feltételes mód, illetve a módbeli segédigék (lehetőséget, kötelességet, szükségességet, tilt{st kifejező) haszn{lat{t eleveníti fel, amely révén idegen nyelven sokkal egzaktabb módon tud bemutatkozni szakmai és személyes vonatkoz{sban egyar{nt. A segédigék jelentéstartalm{nak precíz és pontos ismerete alapj{n alkalmas lesz arra, hogy tudjon t{jékozódni a munkahelyi és 17

szabadidő lehetőségekről. Precízen meg tudja majd fogalmazni az {ll{sinterjún idegen nyelven feltett kérdésekre a v{laszt kihaszn{lva a segédigék {ltal biztosított nyelvi precizit{s adta kereteket. A kérdésfeltevés alapvető szab{lyainak elsaj{tít{sa révén alkalmass{ v{lik a di{k arra, hogy egy munkahelyi {ll{sinterjún megértse a feltett kérdéseket, illetve esetlegesen ő maga is tiszt{zó kérdéseket tudjon feltenni a munkahelyi meghallgat{s sor{n. A szórend, a prepozíciók és a kötőszavak pontos haszn{lat{nak elsaj{tít{s{val olyan egyszerű mondatszerkesztési elj{r{sok birtok{ba jut, amely {ltal alkalmass{ v{lik arra, hogy az {ll{sinterjún elhangozott kérdésekre relev{nsan tudjon felelni, illetve képes legyen t{jékozódni a munkakörülményekről és lehetőségekről. 33.3.3. Nyelvi készségfejlesztés 4 óra /Az induktív nyelvtanul{si képesség és az idegen nyelvi asszociatív memória fejlesztése fonetikai készségfejlesztéssel kiegészítve/ A 24 ór{s nyelvi készségfejlesztő blokk sor{n a di{k rendszerezi az idegen nyelvi alapszókincshez kapcsolódó ismereteit. E szókincset alapul véve valósul meg az induktív nyelvtanul{si képességfejlesztés és az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés 6 alapvető t{rsalg{si témakör szavai, kifejezésein keresztül. Az induktív nyelvtanul{si képesség {ltal egy adott idegen nyelv struktúr{j{t meghat{rozó szab{lyok kikövetkeztetésére lesz alkalmas a tanuló. Ahhoz, hogy a di{k koherensen l{ssa a nyelvet és ennek szellemében tudjon idegen nyelven reag{lni, feltétlenül szükséges ennek a képességnek a minél tudatosabb fejlesztése. Ehhez szorosan kapcsolódik az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés, ami az idegen nyelvű anyag megtanul{s{nak képessége: képesség arra, hogy létrejöjjön a kapcsolat az ingerek (az anyanyelv szavai, kifejezése) és a v{laszok (a célnyelv szavai és kifejezései) között. Mind a két fejlesztés hétköznapi t{rsalg{si témakörök elsaj{tít{sa sor{n valósul meg. Az elsaj{títandó témakörök: - személyes bemutatkoz{s - a munka vil{ga - napi tevékenységek, aktivit{s - lak{s, h{z - utaz{s, - étkezés Ezen a témakörön keresztül valósul meg a fonetikai dekódol{si képességfejlesztés is, amely sor{n a célnyelv legfontosabb fonetikai szab{lyaival ismerkedik meg a nyelvtanuló. 33.3.4. Munkav{llalói szókincs 4 óra /Munkav{llal{ssal kapcsolatos alapvető szakszókincs elsaj{tít{sa/ A 24 ór{s szakmai nyelvi készségfejlesztés csak a 40 ór{s 3 alapozó témakör elsaj{tít{sa ut{n lehetséges. Cél, hogy a témakör végére a di{k folyékonyan 18

tudjon bemutatkozni kifejezetten szakmai vonatkoz{ssal. Képes lesz a munka lehetőségeket feltérképezni a célnyelvi orsz{gban. Begyakorolja az alapadatokat tartalmazó formanyomtatv{ny kitöltését, illetve a szakmai önéletrajz és a motiv{ciós levél megír{s{hoz szükséges rutint megszerzi. Elsaj{títja azt a szakmai jellegű szókincset, ami alkalmass{ teszi arra, hogy a munkalehetőségekről, munkakörülményekről t{jékozódjon. A témakör tanul{sa sor{n közvetlenül a szakm{j{ra vonatkozó gyakran haszn{lt kifejezéseket saj{títja el. A munkaszerződések kulcskifejezéseinek elsaj{tít{sa és fordít{sa révén alkalmas lesz arra, hogy a leendő saj{t munkaszerződését, illetve munkaköri leír{s{t lefordítsa és értelmezze. 3.4. A képzés helyszíne Az ór{k kb. 50%-a egyszerű tanteremben történjen, egy m{sik fele pedig sz{mítógépes tanterem, hiszen az oktat{s egy jelentős részben digit{lis tananyag {ltal t{mogatott form{ban zajlik. 3.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k A tananyag kb. fele digit{lis tartalmú oktat{si anyag, így speci{lisak mind a módszerek, mind pedig a tanulói tevékenységform{k. 33.5.1. A tant{rgy tevékenységform{k

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 2.

sor{n

alkalmazható


Inform{ció feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg ön{lló feldolgoz{sa Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa Hallott szöveg feldolgoz{sa jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa Inform{ciók ön{lló rendszerezése Inform{ciók feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmaz{si gyakorló tevékenységek, feladatok

Oszt{lykeret

Csoportbont{s


Sorsz { m

elsaj{tít{sa

x x x x x x

19

x

tanulói


2.1.

3. 3.1.

Levélír{s V{laszol{s ír{sban mondatszintű kérdésekre Szöveges előad{s egyéni felkészüléssel Komplex inform{ciók körében Elemzés készítése tapasztalatokról

4.

Csoportos munkaform{k körében

2.2. 2.3.

x x x x

Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgoz{s Inform{ciók rendszerezése mozaikfeladattal Csoportos helyzetgyakorlat

4.1. 4.2. 4.3.

x x x

33.5.2. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek Sorsz{m 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10.

Alkalmazott oktat{si módszer neve magyar{zat kiselőad{s megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanul{s szerepj{ték h{zi feladat digit{lis alapú feladatmegold{s

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport oszt{ly x x x x x x x x x


x


20

A 11110-12 azonosító sz{mú Egészségügyi alapismeretek megnevezésű szakmai követelménymodul tant{rgyai, témakörei

21

A 11110-12 azonosító sz{mú Egészségügyi alapismeretek megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tant{rgyak és témakörök oktat{sa sor{n fejlesztendő kompetenci{k

Hivat{sa gyakorl{sa sor{n az egészségügyi dolgozóval szemben t{maszott etikai, jogi követelményeknek megfelelő viselkedést, magatart{st tanúsít, tiszteletben tartja az emberi méltós{g Alaptörvényben megfogalmazott jog{t Napi feladatait előítélet-mentesen, az egyenlő b{n{smód szab{lyait betartva l{tja el Elfogadja a különböző kultúrkörökből érkező betegek ell{t{s{nak specialit{sait Biztosítja és munk{ja sor{n érvényesíti a betegjogokat, betartja az adatkezelési, adatvédelmi jogszab{lyokat Betartja kompetencia hat{rait, fegyelmezetten és kollegi{lisan team-munk{ban dolgozik Segítő hivat{s{t felelősséggel, empatikusan, toler{nsan gyakorolja, a vele kapcsolatba kerülő egészséges vagy beteg ember személyiségét tiszteletben tartja Felismeri a betegségből adódó szorong{st, elutasító viselkedést, önvédelmi reakciókat Felismeri az agresszió megnyilv{nul{si form{it, a b{ntalmazott gyermek vagy felnőtt viselkedését Az egészséges vagy beteg ember felé

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

22

x

Speci{lis kommunik{ció

Kommunik{ció

Környezet-egészségügy


Népegészségügy

Egészségügyi ell{tórendszer

FELADATOK

Pedagógia

Pszichológia

Szociológia


Szakmai jogi és etikai ismeretek


Orvosi latin

Szakmai kommunik{ ció

közvetíti az önsegítő csoportok, betegszervezetek értékeit Alkalmazza az orvosi terminológia helyesír{si és kiejtési szab{lyait Alkalmazza az orvosi latinban haszn{latos megnevezéseket Adekv{tan, kongruensen és hitelesen kommunik{l a beteggel és a hozz{tartozóval, ismeri a megfelelő kommunik{ciós stílus jelentőségét és felelősségét az {pol{sban Felismeri a kommunik{ciós folyamatban bekövetkezett zavarokat

x x

x

x

x

Munk{ja sor{n alkalmazza a telefonos kapcsolatfelvétel, telefon{l{s szab{lyait Megfelelően kommunik{l l{t{s-, hall{s-, beszédsérült személlyel Alkalmazza a kommunik{ciófelvétel és -tart{s szab{lyait autizmus spektrumzavar esetén Segíti tevékenységeik ell{t{s{ban a fogyatékoss{ggal élő betegeket, részt vesz a kommunik{ciós akad{lymentesítésben Értelmezi és munk{ja sor{n alkalmazza az egészség fogalm{t, az egészség koncepcióit, annak egyéni tényezőit Tudja ismertetni egészségügyi ell{tórendszer felépítését, a prevenció - kur{ció rehabilit{ció feladatait Népességi és egészségügyi statisztikai adatokat értelmez, ezzel összefüggésben értelmezi a népbetegségek, vezető hal{loki tényezők és morbidit{si tendenci{jukban emelkedő kóroki tényezők szerepét és jelentőségét Felismeri a betegmegfigyelés sor{n kiszűrhető rizikófaktorokat, kompetenci{j{nak megfelelően részt vesz a szűrővizsg{latokban Környezettudatosan gondolkodik, felismeri az egészséget

x x x

x

x

x

x

x

23

x

x

x

x

x

x

veszélyeztető környezeti veszélyforr{sokat, kémiai, fizikai és biológiai környezeti k{rosító hat{sokat Betartja a biztons{gos munkavégzésre vonatkozó szab{lyokat, szakszerűen kezeli az eszközöket Kompetenci{j{nak megfelelően részt vesz a közösségi egészségfejlesztési programok szervezésében, kivitelezésében

x

x

x

SZAKMAI ISMERETEK [ltal{nos etika Egészségügyi etika [pol{setika Egyenlő b{n{smód alapelvei Fogyatékoss{gok form{i Transz- és multikultur{lis {pol{s, {pol{setika alapjai Alaptörvény, sarkalatos jogszab{lyok Egészségügyi törvény és egészségügyre vonatkozó jogszab{lyok [ltal{nos lélektan Személyiséglélektan Szoci{lpszichológia Önsegítő csoportok Team-muka Orvosi latin nyelv Kommunik{ciós alapismeretek [ltal{nos és infokommunik{ciós akad{lymentesítés Kommunik{ciós zavarok felsimerése Népegészségügy Az egészségügyi ell{tórendszer Statisztika és demogr{fia Népegészségügyi jelentőségű szűrővizsg{latok Prevenció és rehabilit{ció Egészségfejlesztés, közösségi egészségfejlesztés Környezetegészségügy Környezettudatos életmód, környezeti veszélyforr{sok és kock{zati tényezők Munkaegészségügy Munkabiztons{gi tényezők

x x x x x x x x

x x x x x

x x x x

x x

x x x x x

x

x x x x

x x x

24

Munkavédelem Tűzvédelem

x x

25

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Szakmai nyelvű kommunik{ció szóban és ír{sban Adekv{t kommunik{ció fogyatékoss{ggal élő, vagy autista beteggel

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

SZEMÉLYES KOMPETENCI[K Elhivatotts{g, elkötelezettség

x

Felelősségtudat

x

Türelmesség

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x

T[RSAS KOMPETENCI[K Kapcsolatteremtő készség

x

x

x

x

x

Közérthetőség

x

x

x

x

x

x

x

Segítőkészség

x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x

MÓDSZERKOMPETENCI[K Helyzetfelismerés

x

x

x

x

Gyakorlatias feladatértelmezés Ismeretek helyükön való alkalmaz{sa

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

26

x

x

x

x

4. Egészségügyi alapismeretek tant{rgy

108 óra

4.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja A tant{rgy tanít{s{nak célja felkészíteni a képzésben résztvevőket az egészségügyi szolg{ltatókn{l végzendő segítő szakm{k elsaj{tít{s{ra. A tant{rgy olyan {ltal{nos, az egészségügyhöz kapcsolódó alapismeretek elsaj{tít{s{t szolg{lja, melyek nélkülözhetetlenek a specifikus szakmai ismeretek elsaj{tít{s{hoz, az egészségügy területéhez tartozó valamennyi szakma gyakorl{s{hoz. 4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Kommunik{ció Szakmai kommunik{ció Munkavédelmi alapismeretek [pol{slélektan Akad{lyozott ember gondoz{sa Speci{lis {pol{st igénylők ell{t{sa 4.3.

Témakörök

4.3.1. Szakmai jogi és etikai ismeretek 18 óra A t{rsadalmi, erkölcsi és jogi norm{k fogalma, egym{shoz való viszonyuk A jog fogalma, kialakul{sa A jog és a jogrend fogalma és a belső jogforr{sok rendszere Magyarorsz{g Alaptörvényében meghat{rozott alapvető jogok és kötelezettségek Az {llami szervek rendszere, jellegük és egym{shoz való viszonyuk Az {llam felelőssége a lakoss{g egészségi {llapot{ért A közszolg{ltat{sok rendszere és szervezése: az egészségügy és a szoci{lis ell{t{s intézményei és azok alapvető követelményei Az egészségügyi igazgat{s szervezetrendszere Az egészségügyre és az egészségügyi szolg{ltat{sra vonatkozó fontosabb jogi szab{lyoz{sok Inform{cióbiztons{g és adatvédelem Az egészségügyi dokument{ció kezelése Szakmai felelősség és felelősségv{llal{s az egészségügyben Az egészségügyben dolgozókra vonatkozó speci{lis munkaügyi szab{lyok és szab{lyozók Az egészségügyi etika kialakul{sa és alapjai Az egészségügyi etika alapelvei Etikai értékek az egészségügyben A betegek jogai és a betegjogok érvényesítése Jogi és etikai szab{lyoz{s kapcsolata az egészségügyben Az egészségügyi dolgozók tevékenységének etikai elvei és problém{i Az egészségügyi dolgozóval szemben elv{rt magatart{s, viselkedés 27

Szakmai etikai alapkövetelmények: előítélet mentesség, m{ss{g elfogad{sa, tolerancia, humanit{s, emp{tia, karitativit{s, intimit{s. Esélyegyenlőség biztosít{sa Etikai dilemm{k és bioetikai kérdések Az abortusz etikai kérdései Az egészségügyi dolgozók és a sztr{jkjog etikai kérdései Etikai kódex 4.3.2. Szociológia A szociológia lényege, t{rgya, jelentősége A szoci{lpszichológia t{rgya, témakörei T{rsadalmi rétegződés és mobilit{s T{rsadalmi egyenlőtlenségek és a szegénység A szocializ{ció fogalma és elméletei; szinterei, intézményei Csal{dszociológia Szerepek és szerepkonfliktusok

9 óra

Csoportok. Csoportdinamika. A csoportokat alakító tényezők. A csoporton belüli tagolód{s A csoporttagok egym{shoz való viszonya A csoport egym{st erősítő tényezői Devi{ns magatart{s fogalma, form{i A különböző kultúr{k szok{sai, hagyom{nyai Esélyegyenlőség Foglalkoztatotts{g és munkanélküliség Népességi mutatók Szociológiai mérések, eredmények, statisztikai adatok Szoci{lis intézményrendszerek Az egészségügyi dolgozók Munkakörök. Munkakörökkel kapcsolatos {ltal{nos elv{r{sok Személyes attitűdök a segítő szakm{kban 4.3.3. Pszichológia 9 óra Az {ltal{nos pszichológia t{rgya, feloszt{sa. Pszichológiai alapfogalmak A pszichológia ir{nyzatai A pszichológia vizsg{lómódszerei Alapvető megismerési folyamatok Motiv{ció és érzelem Az alv{s szerepe, funkciója 28

Az alv{s f{zisai. Leggyakoribb alv{szavarok A tanul{s fogalma, fajt{i Tanul{si modellek A személyiség fogalma és a legfontosabb személyiség-elméletek Személyiség-tipológia A személyiség fejlődése. A szocializ{ció folyamata Fejlődéslélektan alapfogalmai, módszerei, a fejlődés törvényszerűségei A megismerési folyamatok fejlődése, a beszédfejlődés A tanul{s és viselkedés fejlődése Az érzelmi funkciók kialakul{sa és az akarat fejlődése A gyermek értelmi fejlettségének mérése A szorong{s lényege, kialakul{s{nak okai A szorong{s testi tünetei, érzelmi komponensei A szorong{s kezelése Stresszhelyzet, félelem és a kapcsolódó önvédelmi reakciók Pedagógia A neveléstudom{nyok helye, feloszt{sa Nevelési célok A nevelés folyamata Az iskola és a nevelés kapcsolata Nevelési módszerek

18 óra

Nevelői-oktató szerep; szerepelv{r{sok és szerepkonfliktusok A személyiség összetevői. A nevelő személyisége Vezetői, szülői attitűdök, módszerek, eszközök Tanul{s és oktat{s A tanul{s. Tanít{si-tanul{si módszerek. A tanul{si folyamat szervezése Tanul{si technik{k. Tanul{smódszertan Tanul{si problém{k, zavarok, akad{lyok A pedagógia módszerei. Az individu{lis pedagógia Az oktat{s szervezeti és munkaform{i. Az oktat{s eszközei és módszerei Motiv{l{s és aktiviz{l{s Ellenőrzés, értékelés, differenci{l{s Új módszerek a pedagógi{ban Andragógiai alapismeretek 29

Kliens/beteg oktat{sa Az egészségnevelés célja, feladata Az egészségnevelés sor{n alkalmazható egyéni, csoportos és egyéb szervezeti form{k, módszerek, azok előnyei, h{tr{nyai Egészségügyi ell{tórendszer 9 óra Az egészségügyi ell{tórendszer fogalma, feladata, helye, kapcsolatrendszere a makrogazdas{gban A magyar egészségügyi ell{tó rendszer tagozód{sa, struktúr{ja A progresszív betegell{t{s filozófi{ja, rendszere, jellemzői Az egészségügyi ell{t{s színterei, az egyes színterek feladata, célja, szereplői Az egészségügyi ell{tórendszer működésének szab{lyoz{sa és ellenőrzése Az egészségügyi ell{t{s t{rgyi és hum{nerőforr{s feltételeinek szab{lyoz{sa Kompetenci{k és hat{skörök az egészségügyi ell{tórendszerben Az egészségügyi technológia fogalma, összetevői A prevenció helye, színterei az egészségügyi ell{tórendszerben A rehabilit{ció helye, jelentősége az egészségügyi ell{tórendszerben A hazai sürgősségi betegell{tó rendszer szintjei, jellemzői Nemzetközi egészségbiztosít{si rendszerek Egészségügyi ell{t{s az EU-ban A hazai egészségbiztosít{si rendszer jellemzői A hazai egészségügyi ell{t{s finanszíroz{si form{i, technik{i A hazai egészségügyi ell{tórendszer fejlesztési koncepciói Minőségir{nyít{s az egészségügyben Képzés, tov{bbképzés az egészségügyben Az egészségügyi dolgozók érdekképviseleti szervei (kamar{k, egyesületek, szakszervezetek) Népegészségügy 18 óra A népegészségtan t{rgya A népegészségtan és az orvostudom{ny kapcsolata Az egészség, egészségkultur{lts{g A statisztika fogalma, t{rgya, A statisztikai adatok jellege A statisztikai adatgyűjtés, csoportosít{s A demogr{fia fogalma, t{rgya, alapfogalmai (népesség, népesedés, népmozgalom) A demogr{fia módszerei és kiemelt t{rgyköreinek {ttekintése: A struktur{lis demogr{fia Születés, termékenység Halandós{g 30

Természetes népmozgalom Csal{d-demogr{fia Reprodukció V{ndorl{sok Epidemiológia fogalma, t{rgya Deszkriptív epidemiológia A betegségek gyakoris{g{nak mérése (prevalencia, incidencia, tartam prevalencia fogalma) Kor-nem és egyéb kategória-specifikus mutatók lényege A betegségek gyakoris{g{t befoly{soló tényezők A morbidit{si adatok forr{sai Analitikus epidemiológia, intervenciós epidemiológia fogalma Szociológiai módszerek Szűrővizsg{latok célja, feltételei Prevenció és egészségmegőrzés Az egészségi {llapotot befoly{soló életmódbeli, környezeti, t{rsadalmi tényezők A prevenció szintjei Az egészségmegőrzés stratégi{ja Hazai egészség-megőrzési programok 4.3.4. Egészségfejlesztés 18 óra Az egészség definíciója Az egészséget befoly{soló tényezők Az egészségi {llapot megítélése Az egészségfejlesztés fogalma, célja, feladata, színterei, intézményei Az egészségkultúra fogalma, összetevői Az egészséges életvitel A szükségletek hierarchi{ja, a szervezet belső környezeti egyensúlya, {llandós{ga Az egészséges szervezetet felépítő anyagok, t{panyagok összetétele, t{panyagpiramis, az egészséges szervezet t{panyagszükséglete Az egészséges t{pl{lkoz{s; a túlzott t{panyagbevitel következményei Fizikai, szellemi munka energiaigénye A testi erő fenntart{sa, a mozg{s lehetséges módjai A prevenció szintjei A betegségek korai felismerését szolg{ló lehetőségek; rizikófaktorok és azok felismerése Szűrővizsg{latok jelentősége, életkorok szenti szűrővizsg{latok form{i, teendő a tünetek megjelenése esetén A k{ros szenvedélyek form{i, kialakul{suk okai, betegséget előidéző k{ros hat{suk, a k{ros szenvedélyek korai felismerése A drog, az alkohol kapcsolata a ment{lis egészségünkkel Önértékelés, önbecsülés 31

Önmagunkról kialakított re{lis kép, képességeink, korl{taink Az egészséges lelki egyensúly fenntart{sa, önvédő technik{k Relax{ció form{i, jelentősége Aktív, passzív pihenés form{i Az érzelmi élet egyensúlya Az akaraterő Önsegítő csoportok és betegszervezetek létrejötte, jelentősége, szervezése Az önsegítő csoportok, szervezetek értékei A fogyatékoss{g fogalma A fogyatékoss{g főcsoportjai A fogyatékoss{ggal élő emberek életmódja, életminősége 4.3.5. Környezet-egészségügy

9 óra

A környezet és az egészség kapcsolata Az ember ökológiai l{bnyoma, környezettudatos gondolkod{s A természetes és a mesterséges (épített) környezet jellemzői a XXI. sz{zadban A víz szerepe az ember életében Az egészséges ivóvíz és az {sv{nyvizek Haz{nk gyógy-és term{lvizei, azok egészségre gyakorolt hat{sai A vízszennyezők és az egészségtelen vizek k{rosító hat{sai A légkör és a levegő fizikai, kémiai jellemzői A főbb légszennyező anyagok, jellemzőik és hat{suk az egészségre Meteorológiai és klimatikus tényezők hat{sa az emberre Ioniz{ló és nem ioniz{ló sug{rz{sok fizikai és biológiai jellemzői és hat{saik A talaj összetétele, öntisztul{sa, talajszennyeződés Vegyi anyagok a környezetünkben Hulladékgazd{lkod{s, kommun{lis, ipari és mezőgazdas{gi hulladékok A veszélyes hulladékok kezelése, t{rol{sa A környezeti zaj, rezgés és annak hat{sai a szervezetre A zaj{rtalom és következményei A települések típusai és jellemzőik Urbaniz{ciós {rtalmak Az egészséges lakókörnyezet A korszerűtlen lak{sok, épületek egészségre gyakorolt k{ros hat{sai Egészségügyi k{rtevők megjelenése a lak{sban és a környezetben Környezeti eredetű megbetegedések és azok megelőzése Környezeti katasztróf{k, hav{ri{k Környezetvédelem az egyén és a t{rsadalom szintjén Munkabiztons{g és munka-higiéné az egészségügyi munkahelyeken Biztons{gos munkavégzés t{rgyi feltételei, munkaeszközök megfelelő haszn{lata 32

Tűzveszélyes anyagok a munkakörnyezetben Fizikai, kémiai, biológiai kock{zatok az egészségügyi munkahelyeken 4.4. A képzés helyszíne Az elméleti oktat{s helyszíne: tanterem 4.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k 4.5.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek 4.5.2. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s) 4.6. A tant{rgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 5. Szakmai kommunik{ció tant{rgy

72 óra

5.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja A szakmai kommunik{ció oktat{s{nak célja a kommunik{ciós ismeretek, készségek, aktív, tudatos fejlesztése, kitérve az egészségügyi p{ly{kon fontos jellemzőkre, speci{lis helyzetekre. Tov{bbi cél, hogy a tanuló ismerje az orvosi latin nyelvi szakkifejezéseket, munk{ja sor{n tudja alkalmazni a latin szaknyelv kiejtési, olvas{si és ír{si szab{lyait. 5.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Magyar nyelvtan Magyar irodalom Történelem Biológia Anatómia-élettan Pszichológia Személyiség lélektan Szoci{lpszichológia 5.3.

Témakörök

5.3.1. Kommunik{ció A kommunik{ció fogalma, elemei Dinamikai törvényszerűségek

18 óra

33

Az interperszon{lis és multiperszon{lis kommunik{ciós helyzetek Az őszinte kommunik{ció feltételei Érintkezési form{k és ezek eltérései m{s kultúr{kban Az érdeklődés és a figyelmes hallgat{s jelentősége A közvetlen emberi kommunik{ció form{i Nyelvi szocializ{ciós szintek A metakommunik{ció fogalma és törvényszerűségei, jellemzői A verb{lis és nonverb{lis közlés viszonya A pillanatnyi és {llandósult érzelmek kifejeződése A kultur{lis szign{lok kommunikatív jelentősége A kongruens és inkongruens kommunik{ció fogalma, jellemzői, hitelesség Egészségügyi szakmai kommunik{ció: Az egészségügyi szakdolgozó-beteg együttműködés javít{s{nak kommunik{ciós lehetőségei A kapcsolatfelvétel, a bemutatkoz{s jelentősége és {ltal{nos szab{lyai Kapcsolatteremtés és fenntart{s egészséges és a beteg gyermekkel A gyerekek saj{tos kommunik{ciós form{i: a sír{s, a rajz és a j{ték Az időskor kommunik{ciós jellemzői, kommunik{ciós nehézségek, akad{lyok Kommunik{ció roma p{ciensekkel Figyelemfelhívó jelek a p{ciens kommunik{ciój{ban Kapcsolat, kommunik{ció feszült, indulatos betegekkel Kommunik{ció a hozz{tartozókkal Kommunik{ció az egészségügyi team tagjai között Telefonos kommunik{ció szab{lyai az egészségügyben 5.3.2. Orvosi latin 36 óra A latin nyelv eredete, fejlődése Az orvosi latin nyelv kialakul{sa és fejlődése Az orvosi terminológia helyesír{si és kiejtési szab{lyai Az emberi test főbb részei, síkjai, ir{nyai Szervek, szervrendszerek felépítésére, egészséges és kóros működésére vonatkozó latin szakkifejezések: Mozg{srendszer latin szakkifejezései Keringési rendszer latin szakkifejezései Légzőrendszer latin szakkifejezései Emésztőrendszer latin szakkifejezései Vizeletkiv{lasztó rendszer latin szakkifejezései Nemi szervek latin szakkifejezései Belső elv{laszt{sú mirigyek latin szakkifejezései Idegrendszer latin szakkifejezései Érzékszervek latin szakkifejezései A szervek, szervrendszerek működésére vonatkozó szakkifejezések Kórtani és klinikumi elnevezések 34

Műtéti és vizsg{ló elj{r{sok elnevezései Orvosi vények szakkifejezései Sz{mnevek Alapvető nyelvtani ismeretek: a névelő, főnév, birtokos szerkezet, melléknév és minőségjelzős szerkezet névszók, ragoz{s, hat{rozószók, szóképzés és szóalkot{s, rövidítések, igék és igeragoz{s, képzők A témakört csoportbont{sban kell tanítani. 5.3.3. Speci{lis kommunik{ció 18 óra A kommunik{ciós zavarok és okai Speci{lis kommunik{ció alkalmaz{sa hall{s, beszéd és l{t{ssérültekkel A hazai és nemzetközi jelnyelv és a Braille ír{s Az egészségügyi szakdolgozó szerepe a megfelelő kommunik{ció biztosít{s{ban és fenntart{s{ban Infokommunik{ciós akad{lymentesítés Kommunik{ciós korl{tok leküzdése autizmus spektrumzavar esetén A nyelvi kommunik{ció hi{nyoss{gai A szégyenlősség és g{tl{soss{g Kommunik{ciós g{tak és közléssorompók A kommunik{ciós zavarok leküzdése Segítő beszélgetés Segítő beszélgetés leggyakoribb hib{i A témakört csoportbont{sban kell tanítani. 5.4. A képzés helyszíne Az elméleti oktat{s helyszíne: tanterem 5.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k 5.5.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek 5.5.2. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k


35

36

A 11221-12 azonosító sz{mú Alap{pol{s megnevezésű szakmai követelménymodul tant{rgyai, témakörei

37

A 11221-12 azonosító sz{mú Alap{pol{s megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tant{rgyak és témakörök oktat{sa sor{n fejlesztendő kompetenci{k

x

[pol{si beavatkoz{sok

Betegmegfigyelés

Csecsemő és kisgyermekgondoz{s

x

x

x x

x

x

x

x

x

[pol{si-gondoz{si feladattok felnőttkorban

x

[pol{slélektan

[pol{studom{ny

Akad{lyozott ember gondoz{sa

FELADATOK

Gondoz{si feladatok felnőttkorban

Részt vesz az egészség megőrzésében és helyre{llít{s{ban Részt vesz az egészséges újszülött, csecsemő és gyermek szükségleteinek biztosít{s{ban Biztosítja az egyén komfortj{t különböző életszakaszok, élethelyzetekben Gondoz{si feladatot l{t el különböző életszakaszokban, élethelyzetekben Elhelyezi a beteget a kórteremben, részt vesz a betegfelvétel-{tad{s és elbocs{t{s {polói feladataiban Részt vesz az {pol{si folyamat tervezésében, kivitelezésében és megfelelően dokument{l{sban Akad{lyozott személyt {pol, segít, gondoz, rehabilit{ciós programjaiban részt vesz Segíti a beteget alapvető szükségleteinek kielégítésében, a betegbiztons{g és a betegjogok szem előtt tart{s{val

Egészséges ember gondoz{sa

11221-12 Alap{pol{s

Egészséges csecsemő és gyermek gondoz{sa

[pol{stangondoz{sta n gyakorlat

[pol{stan-gondoz{stan [pol{stan-gondoz{stan gyakorlat

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Kardin{lis tüneteket észlel, mér, EKG-t készít, pulzoximetri{t végez, az eredményt rögzíti és jelenti, sürgős esetben haladéktalanul intézkedik

x

x

Felismeri a beteg megv{ltozott szükségleteit, a betegmegfigyelés sor{n észlelt tüneteket jelzi és jelenti, életet veszélyeztető tüneteket, tünetegyütteseket felismer és

x

38

x

haladéktalanul intézkedik Biztons{gos és higiénikus betegkörnyezetet teremt az aszeptikus betegell{t{s figyelembe vétele mellett Pozícion{lja, mobiliz{lja a beteget, mozg{st segítő eszközöket biztons{ggal alkalmaz, rugalmas póly{t megfelelő módon felhelyez Megfelelően és biztons{gosan alkalmazza a gyógy{szati segédeszközöket, az {pol{si, kényelmi és antidecubitus eszközöket, kötszereket Előkészít különböző vizsg{latokhoz és mindennapos beavatkoz{sokhoz, kompetenci{j{nak megfelelően felkészíti a beteget, illetve segédkezik a beavatkoz{sok kivitelezésében Testv{ladékokat megfigyel, felfog, gyűjt, mér, v{ladékfelfogó eszközöket szakszerűen haszn{l, kezel, fertőtlenít Fizik{lis l{zcsillapít{st végez, hidegmeleghat{st alkalmaz Felismeri a decubitus jeleit, súlyoss{g{t meg{llapítja, részt vesz az ell{t{s{ban Felismeri az élősködővel fertőzött beteget, részt vesz az ell{t{s{ban, izol{l{s{ban Idős beteget életkor{nak, szellemi és fizikai adotts{gainak megfelelően {pol Termin{lis {llapotban lévő, illetve haldokló betegek alap{pol{si feladatait ell{tja, halott körüli teendőket ell{t Részt vesz a szakszerű és jogszerű fizikai korl{toz{s kivitelezésében, majd a fokozott betegmegfigyelésben, a fizikailag korl{tozott beteg szükségleteinek kielégítésében Részt vesz a viziteken, megbeszéléseken, a gyógyító team tagjaival együttműködik Etikus és felelősségteljes magatart{st

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x 39

x

x

x

x

x

x

x

x

x

tanúsítva segítő, t{mogató kapcsolatot tart a beteggel, hozz{tartozókkal Betartja az {pol{setikai norm{kat, a munkavégzésére vonatkozó munkavédelmi és egyéb jogszab{lyokat, minőségügyi és szakmai előír{sokat

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x

x x x

x

x

x

x x x x

x x x x

Alkalmazza a fertőtlenítő elj{r{sokat SZAKMAI ISMERETEK Egészséges ember fejlődése, fejlődéslélektana

x


x

Újszülött, csecsemő és gyermekgondoz{s

x

Prevenció Egészséges életmód, életvitel Idős ember gondoz{sa

x x x

Fogyatékkal élő ember gondoz{sa, {pol{sa

[pol{slélektan Team-munka szerepe, jelentősége

x

x x x

Esélyegyenlőség biztosít{sa [pol{setika

x

x x x

Betegfelvétel, beteg{tad{s, elbocs{t{s Alapszükségletek szerinti {pol{s és betegell{t{s Megv{ltozott szükségletek felmérése, kielégítése

x x x x

x x

x x

x

x

x x

x

x

x x x

x


x x x

x x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Vizsg{latok, segédkezés vizsg{latokn{l és beavatkoz{sokn{l

x

Betegmegfigyelés és riaszt{s

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x

x x x

x

x

x

x

Kardin{lis tünetek mérése, észlelése, regisztr{l{sa Aszeptikus betegell{t{s, higiéné és nosocomialis surveillance Fertőtlenítés és egyszer-haszn{latos anyagok kezelése

x x

Betegbiztons{g Geri{tria

[pol{si dokument{ció vezetése

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

Rehabilit{ció Egészségügyi dokument{ció vezetése és adatvédelem

x

x

x x 40

x

Munka-, tűz- és környezetvédelem

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Szakmai nyelvű kommunik{ció szóban és ír{sban Alap{pol{s és gondoz{si tevékenységek ell{t{sa Egyszerűbb ter{pi{s vagy diagnosztikus célú vizsg{latok, beavatkoz{sok végrehajt{s Az {pol{s, a betegmegfigyelés és riaszt{s eszközeinek adekv{t és biztons{gos alkalmaz{sa Eszközök előkészítése, tiszt{ntart{sa

x

x

x

x

x

x

x

x

x

SZEMÉLYES KOMPETENCI[K Elhivatotts{g, elkötelezettség Felelősségtudat Türelmesség

x x x

x x x

x x x

x x x

T[RSAS KOMPETENCI[K Kapcsolatteremtő készség Közérthetőség Segítőkészség

x x x

x x x

x x x

x x x

MÓDSZER KOMPETENCI[K Helyzetfelismerés

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Ismeretek helyükön való alkalmaz{sa Gyakorlatias feladatértelmezés

41

6. Ápol{stan-gondoz{stan tant{rgy

108 óra

6.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja A tant{rgy tanít{s{nak a célja, hogy az egészségügyi alapismeretekre t{maszkodva a tanulók ismerjék meg az {pol{s alapelveit, saj{títs{k el az {pol{s elméleti alapjait, az egészséges és akad{lyozott emberrel kapcsolatos gondoz{si feladatokat. 6.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Szakmai jogi és etikai ismeretek, pszichológia, pedagógia, orvosi latin 6.3.

Témakörök

6.3.1. Egészséges ember gondoz{sa 18 óra Az ember és környezete Az egészség definíciói Az ember, mint bio-pszichoszoci{lis lény Az egészségi {llapotot befoly{soló tényezők Az egészségi {llapot felmérése Személyi higiéné Egészséges életmód, életvitel, életminőség Az egészséges életvitel kialakít{s{nak lehetőségei Az egészség fenntart{sa a betegség kialakul{sa, rizikótényezői Egészséges életmód összetevői Egészségk{rosító tényezők Egészségtudatos magatart{s A testtart{s és a rendszeres mozg{s jelentősége a mindennapi életben Az életmód keringési szervekre és a légzőrendszerre gyakorolt hat{sa A t{pl{lkoz{s, az életmód és az emésztőrendszer közti összefüggések A túlzott t{panyagbevitel következményei Egészséges napirend össze{llít{sa Gondoz{si feladatok életkorok szerint (test{pol{s, t{pl{lkoz{s, mozg{s, pihenés, alv{s, beilleszkedés, alkalmazkod{s a megv{ltozott körülményekhez) Az időskor jellegzetességei: szerepv{ltoz{sok, magatart{sok és hiedelmek, veszteségek, krízisek, a gazdas{gi tényezők hat{sai, a jövedelmi viszonyok v{ltoz{sa, nyugdíjaz{s, az életmód v{ltoz{s hat{sa, az életminőség, t{rsas kapcsolatok, a munka) Segítségnyújt{s az idős emberek szükségleteinek kielégítésében Veszélyeztető tényezők

6.3.2. Akad{lyozott ember gondoz{sa 9 óra Speci{lis ell{t{si igényű ember gondoz{sa, rehabilit{ciója 42

Egészség, betegség, k{rosod{s, fogyatékoss{g, rokkants{g fogalmai A tevékenység akad{lyozotts{ga, a t{rsadalmi beilleszkedés korl{tozotts{ga A fogyatékoss{gi form{k definíciója Az egészségügyi ell{t{s speci{lis fizikai környezeti igényei, speci{lis eszközigényei, a kommunik{ció és inform{ció {tad{s specialit{sai a különféle akad{lyozotts{ggal élő gyermekek és felnőttek esetében Az akad{lyok fajt{i Az akad{lymentesítés színterei, törvényi h{ttere Az akad{lymentesített szolg{ltat{si környezet jellemzői Esélyteremtő közszolg{ltat{s: akad{lymentesítés az egészségügyi ell{t{sban Fizikai akad{lymentesítés Infó-kommunik{ciós akad{lymentesítés Mor{lis akad{lymentesítés (fogyatékos személyek t{rsadalmi megítélése, antidiszkrimin{ció a gyakorlatban) Gyógy{szati segédeszközök haszn{lata, karbantart{sa 6.3.3. Ápol{studom{ny 18 óra Az {pol{s története A mentés története A beteg{pol{s és a mentés fejlődése Magyarorsz{gon Az szükségletek hierarchi{ja Az {pol{si folyamat Az {pol{si dokument{ció részei [pol{si modellek Az {pol{si modell fogalma, a modellek közös jellemzői Az egészségügyi ell{t{s hagyom{nyos modellje Az életműködéseken alapuló {pol{si modell Az önell{t{son alapuló {pol{si modell A fejlődésen alapuló modell A kölcsönhat{son alapuló {pol{si modell Az adapt{ción alapuló {pol{si modell A rendszerelméleten alapuló {pol{si modell [pol{si modellek a gyakorlatban Az {pol{s meghat{roz{sa Az {pol{s funkciói Ön{lló, nem ön{lló és együttműködő funkciók A funkcion{lis és a betegközpontú, szükségletekre alapozott {pol{s összehasonlít{sa Az egészségügyi dolgozókkal szembeni elv{r{sok (külső megjelenés, személyi higiéné, személyiségjegyek, viselkedés, felkészültség) A betegell{t{s minősége A minőség, a standard fogalma

43

A minőségügyi dokument{ciós rendszer (minőségügyi kézikönyv, minőségügyi elj{r{sok, protokoll, műveleti utasít{sok, űrlapok, bizonylatok) ismerete Az egészségügyi dolgozók szerepe a minőségbiztosít{sban [pol{studom{nyi folyóiratok 6.3.4. Ápol{slélektan 9 óra A betegség hat{sa a személyiségre A betegséggel kapcsolatos attitűdök A betegek és hozz{tartozóik pszichés vezetése Szororigén pszichés {rtalmak Mindennapos {pol{s-lélektani feladatok a beteg fogad{s{val, vizsg{latokkal, beavatkoz{sokkal kapcsolatban Speci{lis {pol{s-lélektani feladatok a f{jdalommal, félelem-szorong{ssal kapcsolatban, a hirtelen {llapotroml{ssal j{ró betegségek, krónikus betegségek esetén, valamint a haldokl{s folyamat{ban 6.3.5. Csecsemő és kisgyermekgondoz{s 18 óra A gondoz{s célja, alapelvei, gondoz{s és nevelés egysége A gondoz{s form{i, a gondozó jellemzői Fejlődéslélektan {ltal{nos alapfogalmai és azok törvényszerűségei A megismerő tevékenységek kialakul{s{nak folyamata, területei A gondolkod{s, a tanul{s, a beszéd, a viselkedés kapcsolatai, egym{sra hat{sa A motiv{ció és akarati cselekvés fejlődése Az életkori periodiz{ció szerinti fejlődéslélektan A gyermeki személyiség fejlődése A fejlődést befoly{soló tényezők Anya-gyermek kapcsolat jelentősége Gondoz{si feladatok életkor szerint (étkezés, fürdetés, pelenk{z{s, öltöztetés, levegőztetés, szobatisztas{g kialakul{s{nak segítése, mozg{sfejlődés biztosít{sa, csecsemő és kisgyermek napirendje, életmódja, j{téktevékenység fejlődésének biztosít{sa) Szepar{ció és hospitaliz{ció fogalma, hat{sa a gyermek érzelmi {llapot{ra és fejlődésére Kórh{zba kerülő gyermek reakciói a kórh{zban tartózkod{s hat{s{ra kialakuló tünet együttes és negatív következményeinek megelőzését szolg{ló intézkedések Gyermekek felkészítése a különböző kórh{zi beavatkoz{sokhoz A témakört csoportbont{sban kell tanítani.

6.3.6. Betegmegfigyelés A betegmegfigyelés {ltal{nos szempontjai 44

18 óra

A beteg magatart{s{nak, viselkedésének megfigyelése Testalkat, t{pl{lts{gi {llapot, mozg{s, j{r{s megfigyelése Érzékszervek megfigyelése (l{t{s, hall{s, egyensúly, érzészavarok) A tudat{llapot megfigyelése A beteg fekvésének, alv{s{nak megfigyelése A bőr, hajas fejbőr megfigyelése A bőrfüggelékek (haj, köröm) megfigyelése A bőr legfontosabb elv{ltoz{sai (elsődleges, m{sodlagos elemi jelenségek), Kardin{lis tünetek (testhőmérséklet, pulzus, vérnyom{s, légzés) megfigyelése Testv{ladékok megfigyelése (széklet, vizelet, h{nyadék, köhögés, köpet, sebv{ladék, menstru{ciós v{ladék) Vízh{ztart{s megfigyelése, folyadékegyenleg vezetése F{jdalom megfigyelése A szervezet oxigén-ell{totts{g{nak megfigyelése, pulzoximetri{s vizsg{lat EKG készítése [llapotv{ltoz{sok, életveszélyes tünetek felismerése A megfigyelés eredményeinek dokument{l{sa A témakört csoportbont{sban kell tanítani. 6.3.7. Ápol{si beavatkoz{sok 18 óra Asepsis-antisepsis fogalma A fertőtlenítés alapfogalmai Fertőtlenítő elj{r{sok Fertőtlenítő szerek A steriliz{l{s alapjai A steriliz{l{s munkaf{zisai Steriliz{ló elj{r{sok Steril anyagok t{rol{sa, kezelése Munkavédelem az egészségügyi intézményekben Egyéni védőfelszerelések, védőeszközök haszn{lata Veszélyes hulladékok kezelése Fertőző beteg elkülönítése, {pol{sa A beteg fogad{s{val, t{voz{s{val és {thelyezésével kapcsolatos feladatok A vizit, {polói teendők viziten, konzíliumokon A beteg ember szükségletei, kielégítésének lehetőségei A beteg {gya, {gyaz{si form{k A beteg elhelyezése, hely és helyzetv{ltoztat{s Fekvés és fektetési módok A beteg mobiliz{l{sa Rugalmas pólya felhelyezése Kényelmi eszközök és haszn{latuk Gyógy{szati segédeszközök haszn{lata A beteg etetése, itat{sa 45

A beteg testének tiszt{ntart{sa Élősködők okozta fertőzések ell{t{sa Testv{ladékok felfog{sa, gyűjtése, mérése, v{ladék felfogó eszközök szakszerű haszn{lata, fertőtlenítése Előkészítés női és férfi beteg katéterezéséhez, hólyagöblítéshez A széklet- vizeletürítés biztosít{sa Szélcső alkalmaz{sa, besz{radt széklet elt{volít{sa Beöntés Testhőmérséklet mérése, l{zcsillapít{s Hideg-meleg hőhat{son alapuló elj{r{sok alkalmaz{sa A légzés segítése Biztons{gos környezet megteremtése Idős beteg {pol{sa Decubitus Norton és Braden sk{la haszn{lata A decubitus megelőzése és a beteg {pol{sa Termin{lis {llapotban lévő és haldokló beteg {pol{sa A halott körüli teendők [pol{si dokument{ció vezetése A témakört csoportbont{sban kell tanítani. 6.4. A képzés helyszíne Csecsemő és kisgyermekgondoz{s: demonstr{ciós terem, szaktanterem Betegmegfigyelés: demonstr{ciós terem, szaktanterem [pol{si beavatkoz{sok: demonstr{ciós terem, szaktanterem Egyéb témakörök: tanterem 6.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k 6.5.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek 6.5.2. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k 6.6. A tant{rgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

46

7.

Ápol{stan-gondoz{stan gyakorlat tant{rgy

72 óra

7.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja A tant{rgy tanít{s{nak a célja, hogy a tanulók saj{títs{k el az {pol{s –gondoz{s gyakorlat{nak alapjait, valamint az emberi fejlődés törvényszerűségeinek ismeretében gyakorolj{k az egészséges és akad{lyozott emberrel kapcsolatos gondoz{si feladatokat. 7.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak: Szakmai jogi és etikai ismeretek, munkavédelmi alapismeretek, kommunik{ció, pszichológia, pedagógia, orvosi latin, egészséges ember gondoz{sa 7.3. Témakörök 7.3.1. Egészséges csecsemő és gyermek gondoz{sa Az intézmény felépítése, munkarendje Munkavédelmi, tűzvédelmi szab{lyok megismerése, betart{sa Napirend megismerése, napirend szerinti munkavégzés A gyermek fogad{sa Részvétel a napi gondoz{si feladatokban A csecsemő és gyermekgondoz{s eszközeinek haszn{lata, fertőtlenítése Mosdat{s, fürösztés feladatai Pelenk{z{s, tiszt{z{s Időj{r{snak megfelelő öltözet biztosít{sa Öltöztetés Levegőztetés A csecsemő és a gyermek t{pl{l{sa Részvétel a gyermekkel való egyéni és csoportos foglalkoz{sokban Közreműködés a helyes szok{sok kialakít{s{ban Részvétel a j{téktevékenységben A j{tékok tiszt{ntart{sa Altat{s, pihenés biztosít{sa

24 óra

tisztít{sa,

7.3.2. Gondoz{si feladatok felnőttkorban 24 óra Az intézmény felépítésének, munkarendjének megismerése Munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi szab{lyok megismerése, betart{sa a napi munkavégzés sor{n A napirend megismerése, részvétel a napi gondoz{si feladatokban Megfigyelési feladatok elvégzése, eredmények dokument{l{sa: Magatart{s, viselkedés Testalkat, j{r{s érzékszervek működése 47

Tudat{llapot Fekvés, alv{s megfigyelése Bőr, bőrfüggelékek, hajas fejbőr Kardin{lis tünetek megfigyelése Testv{ladékok megfigyelése F{jdalom megfigyelése Folyadékh{ztart{s megfigyelése A gondozott szükségleteinek figyelembe vétele, kielégítésének segítése: T{pl{lkoz{s, folyadékfogyaszt{s segítése Hely- és helyzetv{ltoztat{s segítése Segítségnyújt{s a gondozott testének tiszt{ntart{s{ban [gyaz{s, {gyneműcsere Ürítési szükségletek kielégítésének segítése Incontinens beteg {pol{sa Decubitus megelőzés [pol{si-gondoz{s eszközeinek szakszerű haszn{lata, tisztít{sa, fertőtlenítése Fertőtlenítő elj{r{sok alkalmaz{sa Akad{lyozott ember (mozg{sszervi, l{t{si, hall{si, értelmi) segítése a mozg{sban, higiénében, pihenésben, t{pl{lkoz{sban, ürítésben, öltözködésben, kommunik{cióban Az intézményben alkalmazott dokument{ció megismerése 7.3.3. Ápol{si-gondoz{si feladatok felnőttkorban Az intézmény felépítése, munkarendje Munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi szab{lyok betart{sa a munkavégzés sor{n A beteg fogad{sa, ell{t{sa A betegell{t{s menete, dokument{ciója, adatok rögzítése Orvosi vizsg{latokban való segédkezés, assziszt{l{s A beteg tüneteinek megfigyelése, dokument{l{sa A beteg adatainak kezelése, adminisztr{ció, dokument{ció Gondozottak ell{t{sa, rendszeres vizsg{lata Légzés, pulzus, vérnyom{s mérése, dokument{l{sa Egészségnevelési feladatok

24 óra megismerése,

7.4. A képzés helyszíne Egészséges csecsemő és gyermek gondoz{sa: bölcsőde, csecsemőotthon Gondoz{si feladatok felnőttkorban: szoci{lis otthon, idősek otthona [pol{si-gondoz{si feladatok felnőttkorban: rendelőintézet, szakrendelő

7.5.

A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói

48

tevékenységform{k 7.5.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek 7.5.2. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k 7.6. A tant{rgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

49

A 11222-12 azonosító sz{mú Klinikumi ismeretek megnevezésű szakmai követelménymodul tant{rgyai, témakörei

50

A

11222-12 azonosító sz{mú Klinikumi ismeretek megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tant{rgyak és témakörök oktat{sa sor{n fejlesztendő kompetenci{k

x

x

x

Csecsemő és gyermekoszt{lyos gyakorlat

x

Traumatológia

x

Sebészet gyakorlat

x

Belgyógy{szati gyakorlat

x

Elsősegélynyújt{s-első ell{t{s

Diagnosztikai alapismeretek

x

Ter{pi{s alapismeretek

Gyermekgyógy{szat

x

Belgyógy{szat

Sebészet és traumatológia

Klinikumi gyakorlat

x

Gyógyszertani alapismeretek

Mikrobiológiaj{rv{nytan

[ltal{nos kórtan

11222-12. Klinikumi ismeretek

Anatómia-élettan

Klinikumi ismeretek

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

FELADATOK Munk{ja sor{n, saj{t tevékenységében alkalmazza az emberi test felépítéséhez, működési folyamataihoz kapcsolódó ismereteit. Munk{ja sor{n, saj{t tevékenységéhez kapcsoltan alkalmazza a betegségek lefoly{s{val, jellegzetességeivel és a módosító tényezőkkel kapcsolatos ismereteket. A patogén mikroorganizmusokra vonatkozó ismeretei alapj{n részt vesz a nosocomialis surveillance tevékenységben. Felismeri a veszélyhelyzeteket, kritikus {llapotokat, haladéktalanul intézkedik és részt vesz az életveszély elh{rít{s{ban

x

x

x

x

x

Szakszerűen nyújt elsősegélyt, részt vesz az elsődleges ell{t{sban Segédkezik újraélesztésnél Gyógyszereléshez előkészít, segédkezik a gyógyszer szervezetbe történő juttat{s{ban Előkészít és segédkezik punkciók és biopszi{k kivitelezése sor{n, a beavatkoz{s előtt, alatt és ut{n megfigyeli a beteget

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Alkalmazza a z{rt vérvételi technik{kat Beteg{gy melletti vércukor meghat{roz{st végez

51

Középsugaras vizeletvizsg{lathoz előkészíti a beteget, gyorsteszttel vizeletvizsg{latot végez, vizsg{lati anyagot vesz gyűjtött vizeletből Szab{lyszerűen vesz mint{t köpetből, torok-, szem-, orr-, fülv{ladékból, sebv{ladékból, székletből, h{nyadékból és egyéb testv{ladékokból, azokat megfelelően kezeli és gondoskodik a vizsg{latra történő eljuttat{sukról Előkészíti a beteget a képalkotó vizsg{latokhoz, segédkezik a betegnek a vizsg{lat előtt és ut{n Előkészíti a beteget endoszkópos vizsg{latokra, segédkezik a betegnek és figyeli, jelzi az esetleges szövődményeket

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

EKG-t készít Ell{tja az egyéb vizsg{ló elj{r{sok körüli {polói teendőket, előkészítést, segédkezést és betegmegfigyelést

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Előkészít injekcióz{shoz Előkészít infúziós ter{pi{hoz, segédkezik infúziós ter{pia kivitelezésében, megfigyeli a beteget az infúziós ter{pia alatt és ut{n

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Előkészít vércsoport meghat{roz{shoz Alkalmazza a f{jdalom csillapít{s{nak nem gyógyszeres form{it Szab{lyszerű fizik{lis l{zcsillapít{st végez, alkalmazza a ter{pi{s meleget és hideget Belgyógy{szati klinikumi ismereteit alkalmazza tevékenysége sor{n Sebészeti klinikumi ismereteit alkalmazza tevékenysége sor{n Gyermekgyógy{szati klinikumi ismereteit alkalmazza tevékenysége sor{n

x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

SZAKMAI ISMERETEK [pol{setika Egészségügyi törvény és egészségügyi ell{t{sra vonatkozó jogszab{lyok [pol{slélektan Anatómia-élettan [ltal{nos kórtan

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

52

53

Oxyológia

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Sürgősségi orvostan

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Elsősegélynyújt{s, első ell{t{s Gyógyszertan

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Gyógyszerelés Diagnosztikus és ter{pi{s beavatkoz{sok Diagnosztikus és ter{pi{s eszközök előkészítése, haszn{lata, fertőtlenítése Betegmegfigyelés és segédkezés diagnosztikus és ter{pi{s beavatkoz{sok előtt, alatt, ut{n

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Bed-side eszközök haszn{lata x

[ltal{nos orvostan és belgyógy{szat

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

[ltal{nos sebészet és traumatológia Gyermekgyógy{szat

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Szakmai nyelvű kommunik{ció szóban és ír{sban A beteg előkészítése, eszközös előkészítés a diagnosztikus és ter{pi{s beavatkoz{sok, tevékenységek sor{n

x

Biztons{gos betegkörnyezet biztosít{sa a diagnosztikus és ter{pi{s beavatkoz{sok, tevékenységek sor{n Betegmegfigyeléssel és vizsg{lati anyagokkal kapcsolatos teendő ell{t{sa Elsősegélynyújt{s, riaszt{s, segédkezés az elsődleges ell{t{s sor{n

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

SZEMÉLYES KOMPETENCI[K Precizit{s

x

x

x

x

x

x

Felelősségtudat

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Türelmesség

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x


x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Hat{rozotts{g

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Segítőkészség

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x


x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Következtetési képesség

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Ismeretek helyükön való alkalmaz{sa

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

54

8. Klinikumi ismeretek tant{rgy

162 óra

8.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja Az egészséges és a beteg emberi szervezet felépítésének és működésének a bemutat{sa. Akut és krónikus betegségek kialakul{s{nak, felismerésének, lefoly{s{nak, diagnosztikus és ter{pi{s elveinek az ismertetése. A betegek ell{t{s{ban - {pol{s{ban történő segédkezés alkalmaz{s szintű elsaj{títtat{sa, gyakoroltat{sa. 8.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Biológia-egészségtan Egészségügyi ell{tórendszer Népegészségügy Egészségfejlesztés Orvosi latin [pol{studom{ny Csecsemő és kisgyermekgondoz{s Betegmegfigyelés [pol{si beavatkoz{sok 8.3.

Témakörök

8.3.1. Anatómia-élettan Emberi test felépítése, fő részei, síkjai, ir{nyai Sejt, szövet, szervek, szervrendszerek Csontv{zrendszer, izomrendszer jellemzése Szív felépítése, működése Vérerek, vérkörök, magzati vérkeringés Periféri{s vérkeringés élettana Vér alkotóelemei, élettani saj{toss{gai Véralvad{s Vércsoportok Nyirokrendszer Emésztőrendszer szakaszai M{j, hasny{lmirigy Hash{rtya T{panyagok, építőanyagok, enzimek Emésztés mechanizmusa Anyagcsere, energiaforgalom Légzőrendszer felépítése Légzés élettana, szab{lyoz{sa Tüdő szerkezete, érrendszere 55

36 óra

Mellh{rtya Vese szerkezete, élettana Norm{l vizelet Vizeletelvezető és –t{roló rendszer Vizeletürítés mechanizmusa Női nemi szervek, menstru{ciós ciklus Férfi nemi szervek Idegrendszer feloszt{sa Gerincvelő szerkezete, p{lyarendszerei, gerincvelői szelvény Gerincvelői reflexek Agyvelő feloszt{sa, agykérgi központok, agykamr{k Központi idegrendszer élettana, burkai, erei Agyvíz Környéki idegrendszer Vegetatív idegrendszer Endokrin rendszer Érzékszervek Hőszab{lyoz{s 8.3.2. Által{nos kórtan 9 óra A kórtan fogalma, t{rgya, részterületei Betegség, kóros {llapot meghat{roz{sa A betegségek kóroktana (etiológia) A betegségek lefoly{sa (patogenezis) A szervezet reakcióinak csoportosít{sa Jelző reakciók (f{jdalom, l{z) Aktív védekező mechanizmusok (természetes védőg{tak, immunv{lasz, gyullad{sok) Megv{ltozott védekező mechanizmusok (immunrendszer rendellenes működése) A szövetek kóros elv{ltoz{sai (progresszív és regresszív szöveti elv{ltoz{sok) A daganatok fogalma, népegészségügyi jelentősége Karcinogén tényezők A daganatok {ltal{nos jellemzése és oszt{lyoz{sa A daganatok hat{sa a szervezetre R{kmegelőző {llapotok Daganatra figyelmeztető jelek 8.3.3. Mikrobiológia-j{rv{nytan 9 óra Mikrobiológia t{rgya, feladata, feloszt{sa, az orvosi mikrobiológia {gai Mikrob{k feloszt{sa, nagys{ga (baktériumok, vírusok, gomb{k, parazit{k, férgek, ízeltl{búak) Az ember és a mikroorganizmusok kapcsolata (patogén és apatogén mikroorganizmusok) 56

A baktériumok alakja, szerkezete, anyagcseréje, toxintermelése, szaporod{sa, ellen{lló képessége) A bőr természetes mikroflór{ja A vírusok főbb tulajdons{gai, szerkezete, ellen{lló képessége A j{rv{nytan t{rgya, feladatai, feloszt{sa, módszerei A fertőzés A j{rv{nyfolyamat mozgatóerői A fertőző betegségek előfordul{si módjai A fertőző betegségek feloszt{sa A fertőző betegségek megelőzésére és leküzdésére ir{nyuló tevékenység 8.3.4. Gyógyszertani alapismeretek 18 óra Gyógyszertani alapfogalmak Gyógyszerrendelés alapfogalmai Gyógyszerek hat{smechanizmusai Gyógyszerhat{s folyamata, befoly{soló tényezői Gyógyszerinterakciók és mellékhat{sok Gyógyszerform{k és jellemzőik Gyógyszer bejuttat{si módok és jellemzőik Gyógyszeradagok kisz{mít{sa Nemzetközi rövidítések a gyógyszerelésben (gyógyszerform{k, bejuttat{si módok, mértékegységek) [polói feladatok gyógyszerelés sor{n Az intézeti gyógyszert{rol{s, gyógyszerkezelés szab{lyai, specialit{sai A gyógyszerelés ir{nyelvei, szab{lyai, kompetenci{i A per os, rect{lis, transderm{lis, gyógyszerelés technik{i A fül-orr-szem cseppek alkalmaz{s{nak technik{i A gyógyszerelés higiénés szab{lyai A betegmegfigyelés szempontjai gyógyszerter{pia alkalmaz{sa sor{n A gyógyszertévesztés megelőzése, észlelése, jelentési kötelezettsége Gyógyszerelés dokument{l{s{nak jogi és minőségir{nyít{si szab{lyoz{sa A beteg együttműködés jelentősége a gyógyszeres ter{pia sor{n A gyógyszereléshez kapcsolódó betegoktat{s szempontjai A gyógyszerter{pia specialit{sai gyermek- és időskorban 8.3.5. Belgyógy{szat A belgyógy{szat alapjai Belgyógy{szat tudom{nyterületei Betegvizsg{lati módszerek Kardiológia Keringési rendszer kórfolyamatai Kardi{lis eredetű betegségek és ell{t{sa Vascularis eredetű betegségek és ell{t{sa

18 óra

57

Pulmonológia Légző rendszer kórfolyamatai A légutak betegségei és ell{t{sa A tüdő betegségei és ell{t{sa Légzési elégtelenséghez vezető kórképek Gasztroenterológia Emésztő rendszer kórfolyamatai Emésztő csatorna Emésztő mirigyek betegségei és ell{t{sa A t{pl{lkoz{s és az anyagcsere zavarai Nefrológia A vizeletkiv{lasztó és elvezető rendszer kórfolyamatai A húgy utak betegségei és ell{t{sa A vese betegségei és ell{t{sa Hematológia és immunológia Vérképző rendszer kórfolyamatai, betegségei és ell{t{sa Immunrendszer kórfolyamatai, betegségei és ell{t{sa Endokrinológia Az endokrin rendszer kórfolyamatai Endokrin mirigyek betegségei és ell{t{sa Reproduktív rendszer endokrin betegségei és ell{t{sa Reumatológia Mozg{s rendszer kórfolyamatai A csontok betegségei és ell{t{sa Az ízületek gyullad{sos betegségei és ell{t{sa Az izmok betegségei és ell{t{sa Neurológia Az idegrendszer kórfolyamatai Központi idegrendszer betegségei és ell{t{sa Periféri{s idegrendszer betegségei és ell{t{sa Pszichi{tria Magatart{s zavarok Szenvedélybetegségek Hangulat zavarok Személyiség zavarok Szorong{sos kórképek 8.3.6. Sebészet és Traumatológia Sebészeti, traumatológiai alapismeretek Aszepszis/Antiszepszis Sebészeti kézfertőtlenítés Műtéti terület fertőtlenítése Műtéti eszközök steriliz{l{sa 58

18 óra

A műtő fertőtlenítése Sebészeti fertőzések Pyogen fertőzések Anaerob fertőzések Érzéstelenítés [ltal{nos érzéstelenítés Region{lis érzéstelenítés Helyi érzéstelenítés Műtéti technik{k Műtéti behatol{si technik{k Endoscopos műtéti technik{k Mikroszkópos műtéti technik{k Műtéti előkészítés és utókezelés A testt{jak sebészete és traumatológi{ja A fej sebészete Az arc fejlődési rendellenességei A fej sérülései Az agy sebészete A nyak sebészete A nyak sérülései A pajzsmirigy sebészete, struma A gerinc sebészete A gerinc sérülései Korrekciós műtétek A mellkas sebészete A tüdő sebészete A szív sebészete A has sebészete A gyomor és nyombél sebészete Vékonybél és féregnyúlv{ny sebészete A vastagbél és végbél sebészete M{j és az epeutak sebészete A lép sebészete Méh és függelékeinek sebészete A vese és a húgyutak sebészete A hasfal sebészete A végtagok traumatológiai ell{t{sa A v{llöv és felső végtag sérülései A medence sérülései Az alsóvégtagok sérülései A végtagok keringési zavarainak sebészete Szülészet sebészeti vonatkoz{sai 59

Cs{sz{rmetszés Méhen kívüli terhesség 8.3.7. Gyermekgyógy{szat

18 óra

Csecsemő és újszülöttkor betegségei Újszülött-kori anoxia Szülési sérülések Az újszülött vérzéses betegségei Kóros újszülött-kori s{rgas{g Az újszülött fertőző betegségei Fejlődési rendellenességek A hirtelen csecsemő hal{l Csecsemő és újszülött szervek, szervrendszerek fajt{i szerinti betegségei Az orr- és garatüreg betegségei A gége, a légcső és a hörgők betegségei A tüdő betegségei A szív betegségei A gyomor és a belek betegségei Anyagcsere betegségek Folyadék-elektrolit h{ztart{s zavarai Hasmenéses betegségek, toxicosisok Vérszegénység – Anaemia, Leukémia Gyermekkori vesebetegségek Heveny fertőző betegség Hi{nybetegségek Mérgezések gyermekkorban 8.3.8. Diagnosztikai alapismeretek Diagnosztikai alapfogalmak Auto-, hetero anamnézis, Objektív tünet, szubjektív panasz, Tünet, tünet együttes, Diagnózis, Noninvazív-invazív módszer

9 óra

Diagnózis fel{llít{s{t segítő kommunik{ciós technik{k (anamnézis felvétel) Döntési algoritmus és allok{ció a diagnosztikai módszer megv{laszt{s{ban A diagnosztikai módszerek alkalmaz{s{nak jogi, etikai, minőségir{nyít{si és gazdas{gi aspektusai

60

A beteg pszichés előkészítésének és vezetésének praktikumai a kompetencia hat{rok betart{s{val A diagnosztikai beavatkoz{sok biztons{gi és higiénés szempontjai és szab{lyai Egyszerű, eszköznélküli fizik{lis diagnosztikai módszerek (fizik{lis vizsg{latok) Egyszerű eszközös diagnosztikai módszerek TesttömegTestmagass{gTestar{nyTestkörfogat mérés Vit{lis paraméterek mérése, megfigyelése Az EKG vizsg{lat elméleti alapjai és technikai kivitelezése Labordiagnosztikai alapismeretek Labordiagnosztika fogalma, célja, módszerei, f{zisai A preanalitikai f{zis feladatai Leggyakrabban alkalmazott laborvizsg{latok indik{ciói, jellemzői A beteg előkészítés szempontjai különböző laborvizsg{latokn{l Vérvétel z{rt vérvételi rendszer alkalmaz{s{val Testv{ladékok mintavételi technik{ja Mintavételi technik{k mikrobiológiai vizsg{latokhoz A vizsg{lati anyagok kezelésének, sz{llít{s{nak, dokument{l{s{nak specialit{sai Point Of Care Testing (beteg{gy melletti labordiagnosztika) fogalma, célja, módszerei, jelentősége a betegell{t{sban Beteg{gy melletti vércukor meghat{roz{s kivitelezése Radiológiai alapismeretek Radiológiai vizsg{latok célja, módszerei A Rtg, CT, MR, PET, SPECT, UH, Angiogr{fi{s és Mammogr{fi{s radiológiai vizsg{ló eszközök működési elvének jellemzői A vizsg{ló módszerek főbb indik{ciói, kontraindik{ciói A beteg előkészítésének és vizsg{lat ut{ni megfigyelésének szempontjai A kontrasztanyag alkalmaz{s{val történt radiológiai vizsg{latok előkészítési és megfigyelési specialit{sai A nukle{ris medicina leggyakoribb vizsg{ló módszerei és jellemzői Az endoszkópos vizsg{latok alkalmaz{s{nak elméleti alapjai, indik{ciói, céljai Az egyes endoszkópos beavatkoz{sokhoz (emésztőrendszeri- légzőrendszeri endoszkópi{k) kapcsolódó előkészítési, együttműködési, megfigyelési és dokument{ciós feladatok

61

A csapol{sok elméleti alapjai, céljai A has-, mellkas-, lumb{l-, ciszterna-, szternumpunkció lényege, indik{cióikontraindik{ciói, a beavatkoz{sokhoz kapcsolódó előkészítési, együttműködési, megfigyelési és dokument{ciós feladatok A biopszi{k elméleti alapjai, céljai A m{j, vese, csípőcsont, pajzsmirigy, emlő biopszia lényege, indik{cióikontraindik{ciói, a beavatkoz{sokhoz kapcsolódó előkészítési, együttműködési, megfigyelési és dokument{ciós feladatok A témakört csoportbont{sban kell tanítani. 8.3.9. Ter{pi{s alapismeretek Ter{pi{s alapfogalmak Ter{pia, Tüneti-t{mogató ter{pia, Supportív ter{pia, Palliatív ter{pia, Komfort ter{pia, Aspecifikus-, specifikus ter{pia

9 óra

Az egészségügyi ell{t{s sor{n alkalmazott ter{pi{s módszerek Konzervatív ter{pia, Műtéti ter{pia, Dietoter{pia, Fizioter{pia, Pszichoter{pia Döntési algoritmus és allok{ció az optim{lis ter{pia megv{laszt{s{ban A ter{pi{s módszerek és beavatkoz{sok alkalmaz{s{nak jogi, etikai, minőségir{nyít{si és gazdas{gi aspektusai A beteg pszichés előkészítésének és vezetésének praktikumai a kompetencia hat{rok betart{s{val A ter{pi{s módszerek biztons{gi, higiénés szempontjai és szab{lyai Injekciós ter{pia Az injekcióz{s fogalma, célja, indik{ciója-kontraindik{ciója, előnye m{s gyógyszer bejuttat{si módokkal szemben, kompetencia hat{rai Az injekcióbejuttat{s leggyakoribb form{i, jellemzői, előnyei-h{tr{nyai Az injekcióz{shoz haszn{lható fecskendő típusok és jellemzőik Az injekciós tűk típusai, jellemzői, a tű méretjelölésének értelmezése Az előre töltött injekciós eszközök jellemzői Pen jellemzői Előkészítés injekcióz{shoz 62

A gyógyszer felszív{s algoritmusa Az előkészítés sor{n betartandó higiénés és balesetvédelmi szab{lyok Az injekciós ter{pia {ltal{nos és helyi szövődményei Infúziós ter{pia Az infúziós ter{pia fogalma, célja, indik{ciója, kompetenciaköre A folyadék bejuttat{s{nak lehetséges módjai (periféri{s-, centr{lis véna kanül{l{s, intraosse{lis kanül{l{s) Az infúziós ter{pia sor{n alkalmazható eszközök és jellemzőik (tűk, periféri{s intravascularis kanülök, infúziós szerelékek, összekötők, csatlakozók, infúzióadagoló készülékek) Előkészítés infúziós ter{pi{hoz A beteg pszichés, szomatikus előkészítésének specialit{sai Segédkezés infúziós ter{pia kivitelezésében Az infúzió össze{llít{s{nak és bekötésének és elt{volít{s{nak algoritmusa Az előkészítés és beavatkoz{s sor{n betartandó higiénés és balesetvédelmi szab{lyok A beteg megfigyelésének szempontjai infúziós ter{pia sor{n Az infúziós ter{pia {ltal{nos és helyi szövődményei Az infúziós ter{pia dokument{l{s{nak szab{lyai Vércsoport meghat{roz{s A vércsoport meghat{roz{s célja, indik{ciója, kompetenciaköre A vércsoport meghat{roz{s eszközei Előkészítés vércsoport meghat{roz{shoz A k{rty{s módszerrel történő vércsoport meghat{roz{s algoritmusa Vércsoport meghat{roz{s ut{ni feladatok A tevékenység higiénés, munka- és környezetbiztons{gi szab{lyai F{jdalomcsillapít{s gyógyszeres ter{pia alkalmaz{sa nélkül A f{jdalomcsillapít{s fogalma, célja, módszerei, kompetenciaköre A f{jdalomcsillapít{s nem gyógyszeres form{inak, jellemzői, indik{cióikontraindik{ciói, alkalmaz{s{nak algoritmusai (pozíciós ter{pia, felszíni kezelés, hideg-meleg ter{pi{s alkalmaz{sok, massz{zs, fizioter{pia, hydroter{pia, TENS, alternatív medicina módszerei) A f{jdalom megfigyelésének, mérésének szempontjai A f{jdalomcsillapít{s hatékonys{g{nak követése, dokument{l{sa L{zcsillapít{s gyógyszeres ter{pia alkalmaz{sa nélkül A l{z fogalma, szervezetre gyakorolt hat{sai, tünetei A l{zcsillapít{s indik{ciói, módszerei A fizik{lis l{zcsillapít{s fogalma, célja, módszerei, indik{ciói A hűtőfürdő és hűtő borogat{s (priznic) alkalmaz{s{nak algoritmusa 63

L{zas beteg {pol{s{nak, megfigyelésének szempontjai A l{zcsillapít{s hatékonys{g{nak követése, dokument{l{sa A tevékenység higiénés, munka- és környezetbiztons{gi szab{lyai A témakört csoportbont{sban kell tanítani. 8.3.10. Elsősegélynyújt{s - első ell{t{s A sürgősség fogalma, a sürgősségi l{nc Az elsősegély fogalma, elsősegély szintjei Mentők igénybevétele, mentőhív{s szab{lyai A helyszín szerepe A beteg {llapotfelmérése és ell{t{sa a reakcióképesség megítélése ABCDE és teendők reakcióképes beteg esetén A: a légút megítélése, {tj{rhatós{g biztosít{sa B: a légzés megítélése, pozicion{l{s C: a keringés megítélése D: az idegrendszer megítélése, teendők E: egész test, egész eset megítélése ABCDE és teendők reakcióképtelen betegnél A: eszköz nélküli légút biztosít{si elj{r{sok B: lélegeztetés, légzési elégtelenség esetén C: keringés hi{ny{ban, BLS és XBLS, az AED haszn{lata D: az eszméletlen beteg ell{t{sa E: egész test, egész eset megítélése Sérültek {llapotfelmérése, ell{t{sa Sebzések, vérzések ell{t{sa R{ndul{s, ficam, törés ell{t{sa Termikus traum{k ell{t{sa Elektromos balesetek Tömeges balesetek Mérgezések A méreg fogalma, behatol{si kapuk, A legfontosabb mérgezésekre utaló jelek, teendők A témakört csoportbont{sban kell tanítani.

64

18 óra

8.4. A képzés helyszíne Diagnosztikai alapismeretek: demonstr{ciós terem Ter{pi{s alapismeretek: demonstr{ciós terem Elsősegélynyújt{s- első ell{t{s: demonstr{ciós terem A többi tant{rgy/témakör esetében tanterem, szaktanterem. 8.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k 8.5.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek

8.5.2. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k 8.6. A tant{rgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 9. Klinikumi gyakorlat tant{rgy

108 óra/160 óra összevont gyakorlat *

9.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja A tant{rgy tanít{s{nak keretében bemutatni a klinikai oszt{lyok munk{j{t, munkarendjét. A beteg ell{t{si/{pol{si folyamat végigkísérése. Diagnosztikai és ter{pi{s elj{r{sok megfigyelés, összefüggések elemzése. 9.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Egészségügyi ell{tórendszer Népegészségügy Egészségfejlesztés Orvosi latin [pol{studom{ny Csecsemő és kisgyermekgondoz{s Betegmegfigyelés [pol{si beavatkoz{sok Klinikai ismeretek 9.3. Témakörök 9.3.1. Belgyógy{szati gyakorlat 24 óra/40 óra Ögy A belgyógy{szati oszt{ly szervezeti felépítésének bemutat{sa Munka és tűzvédelmi szab{lyok 65

A beteg kültakarój{nak a megfigyelése A beteg tudat{nak, tudat{llapot{nak megfigyelése Kardin{lis tünetek: a pulzus, vérnyom{s, testhőmérséklet, légzés megfigyelése A testv{ladékok megfigyelése és felfog{sa, mérése Vérvétel Vércukor meghat{roz{s végzése gyorstesztekkel Betegmegfigyelő monitorok alkalmaz{sa: EKG, pulzus, légző, hő, szatur{ció A megfigyelések dokument{l{sa Betegvizsg{lat megfigyelése Diagnosztikai beavatkoz{sok megfigyelése A különböző kórfolyamatok megfigyelése Előkészítés gyógyszereléshez, segédkezés a gyógyszerbevitelben Előkészítés injekcióz{shoz és infúziós ter{pi{hoz Ter{pi{s beavatkoz{sok megfigyelése Ell{t{si folyamat kísérése Bekapcsolód{s az {pol{si/szak{pol{si folyamatba Az {pol{si folyamat: felmérés, {pol{si diagnózis, {pol{si terv, az {pol{s kivitelezése, értékelés megfigyelés Az {pol{si dokument{ció vezetése Segédkezés a beteg ember szükségleteinek a kielégítésében: mozg{s, pihenés, higiéné, t{pl{lkoz{s, folyadékfelvétel, v{ladékok ürítése, légzés, testhőmérséklet, környezeti veszélyek elkerülése. 9.3.2. Sebészeti gyakorlat 24 óra/40 óra Ögy A sebészeti oszt{ly szervezeti felépítésének bemutat{sa Munka és tűzvédelmi szab{lyok megismerése Sebell{t{s Kötözésben segédkezés Szövetegyesítő elj{r{sok megfigyelése Sebv{ladékok megfigyelése Drének megfigyelése Műtétek A műtő felszerelésének, eszközeinek a megismerése [ltal{nos műtéti előkészítésben segédkezés Kissebészeti beavatkoz{sok megfigyelése Egynapos sebészeti beavatkoz{sok megfigyelése A f{jdalomcsillapít{si elj{r{sok megfigyelése [ltal{nos műtéti utókezelésben segédkezés Aszepszis/antiszepszis Kézfertőtlenítés Kötözőkocsi eszközeinek fertőtlenítésében, steriliz{l{s{ban való közreműködés A beteg előkészítése képalkotó vizsg{latokhoz, endoszkópos beavatkoz{s{hoz A testv{ladékokat megfigyelése és felfog{sa 66

Vérvétel Előkészítés gyógyszereléshez, segédkezés a gyógyszerbevitelben Előkészítés injekcióz{shoz és infúziós ter{pi{hoz Előkészítés és segédkezés a punkciók és biopszi{k kivitelezésében Bekapcsolód{s az {pol{si/szak{pol{si folyamatba Közreműködés az {pol{si folyamatban Az {pol{si dokument{ció vezetése Segédkezés a beteg ember szükségleteinek a kielégítésében: mozg{s, pihenés, higiéné, t{pl{lkoz{s, folyadékfelvétel, v{ladékok ürítése, légzés, testhőmérséklet, környezeti veszélyek elkerülése. 9.3.3. Traumatológia gyakorlat 24 óra/40 óra Ögy A traumatológiai oszt{ly szervezeti felépítésének bemutat{sa Munka és tűzvédelmi szab{lyok megismerése Sérültek fogad{sa, első vizsg{lata A sebkötözések Sebek dezinfici{l{sa Típuskötések alkalmaz{sa Kötözések a fejen és a nyakon, kötözések a mellkason Has-, l{gyék- és g{tt{ji kötözések Kötözések az alsó és felső végtagon Csonttörések ell{t{sa Rögzítő kötések, gipszelések A törések vértelen helyretétele, repozició Gipszelés gyakorlati alapjai, gipszkötések fajt{i Gipszelési technik{k, gipszkötések előkészítése Extenzió felhelyezésének megfigyelése Előkészítés gyógyszereléshez, segédkezés a gyógyszerbevitelben Előkészítés injekcióz{shoz és infúziós ter{pi{hoz Előkészítés vércsoport meghat{roz{shoz A testv{ladékok megfigyelése és felfog{sa Vérvétel Súlyos sérült ell{t{s{nak megfigyelése, sokktalanít{s Bekapcsolód{s az {pol{si/szak{pol{si folyamatba Közreműködés az {pol{si folyamatban Az {pol{si dokument{ció vezetése Segédkezés a beteg ember szükségleteinek a kielégítésében: Mozg{s, pihenés, higiéné, T{pl{lkoz{s, folyadékfelvétel, v{ladékok ürítése, Légzés, testhőmérséklet, környezeti veszélyek elkerülése. 9.3.4. Csecsemő és gyermekoszt{lyos gyakorlat 36 óra/40 óra Ögy 67

Az oszt{ly szervezeti felépítésének bemutat{sa Munka és tűzvédelmi szab{lyok megismerése Csecsemő oszt{lyos gyakorlat Az újszülött életjelenségeinek megfigyelése, Koraszülöttség jeleinek és a fejlődési rendellenességek felismerése Megfigyelés: turgor, mozg{s, köldök, kutacsok, ny{lkah{rty{k (Apgar) Fekvési módok, alv{s és alv{si szok{sok, a sír{s megfigyelése Szoptat{s és t{pl{l{s Székletürítés és vizeletürítés megfigyelése Testtömeg és testar{nyok mérése Csecsemők {llapotv{ltoz{sainak felismerése Gyermekoszt{lyos gyakorlat Az arc és testt{jak, testar{nyok, mozg{s megfigyelése, testsúly mérése Kardin{lis tünetek mérése, megfigyelése A gyermek tudat{nak és magatart{s{nak megfigyelése Érzékszervek működésének megfigyelése Köhögés és köpet megfigyelése H{ny{s és h{nyadék megfigyelése Bevitt és ürített folyadék mennyiségének megfigyelése A gyermekek {llapotv{ltoz{sainak felismerése A gyermek elhanyagol{s{nak illetve b{ntalmaz{s{nak felismerése Betegmegfigyelő monitorok alkalmaz{sa a gyermek{pol{sban Csecsemő és gyermekoszt{lyon egyar{nt végzendő {pol{si feladatok [gyaz{s, beteg fektetése, mobiliz{l{sa, kényelmi eszközök alkalmaz{sa Pihenés feltételeinek biztosít{sa Beteg környezetének higiénéje Fürdetés, sz{j{pol{s, hajmos{s, köröm{pol{s, bőr{pol{s, bőrvédelem Etetés eszközeinek előkészítése, haszn{lata, szondat{pl{l{s Előkészítés vizithez, a beteg tart{sa-fog{sa vizsg{latokhoz A megfigyelt és a mért paraméterek dokument{l{sa Kapcsolat a szülőkkel 9.4. A képzés helyszíne Belgyógy{szati oszt{ly Sebészeti oszt{ly Traumatológia Csecsemő és gyermekoszt{ly 9.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k 68

9.5.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek 9.5.2. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k


69

A 11165-12 azonosító sz{mú Mentéstechnika megnevezésű szakmai követelménymodul tant{rgyai, témakörei

70

11165-12 azonosító sz{mú Mentéstechnika megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tant{rgyak és témakörök oktat{sa sor{n fejlesztendő kompetenci{k Mentéstechnika

71

x

x

x

x

x

ES- szervezése

E-sérülések

Didegrendszer

C-Keringés

x

Újraélesztés

A helyszínen t{jékozódik, a helyszín biztons{goss{g{t felméri A beteg {llapot{t az életkori saj{toss{goknak megfelelően felméri az ABCDE-szemlélet szerint, szaksegélyt nyújt A – A légút {tj{rhatós{g{t, veszélyeztetettségét megítéli [tj{rható légútat biztosít pharinge{lis eszközökkel Garatv{ladékot szívó készülékkel leszív Légúti idegentestet elt{volít eszköz nélkül B – A légzést megítéli, veszélyeztettségét felismeri Pulzoximétert alakalmaz Oxigén ter{pi{t alkalmaz C – A keringést felméri, veszélyeztetettségét felismeri Centr{lis és periféri{s pulzust tapint CRT-t megítél EKG és telemetrikus EKG-t készít D – A beteg reakciókészségét megítéli AVPU-felmérést végez A zavart tudat{llapotú beteget felismeri A stroke tüneteit felismeri E – A sérüléseket felismeri Vérzést csillapít Elsődleges sebell{t{st végez Kötözéseket alkalmaz Immobiliz{ciót végez Rögzítő eszközöket alakalmaz Katasztrófa helyzetek, tömeges balesetek felsz{mol{s{ban közreműködik Újraélesztést végez (BLS, XBLS – AED) ALS-ben közreműködik A beteget pozicion{lja A beteg {llapotv{ltoz{s{t megfigyeli Segítséget (mentőt) hív

B-légzés

FELADATOK

A-légutak

11165-12 Mentéstechnika A helyszín

A

x

x

x

x

x

x

x

x x

x x x x

x x x x x

x x x x

x x x x x

x x

x x x

x

x x x

x x x x x x

x x

x

x

x x x

x

x

x

x x x

A beteget, a hozz{tartozókat és a mentőket t{jékoztatja

x

x

SZAKMAI ISMERETEK A helyszín jelentősége, helyszínbiztosít{s szab{lyai Időfaktor fogalma A beteg reakcióképességének fogalma A légúti protokoll alkalmaz{sa Légútbiztosít{s eszköz nélkül és eszközzel A fulladó beteg Lélegeztetés eszköz nélkül és eszközzel A beteg keringésének a megítélése Alapszintű eszközös újraélesztés A defibrill{ció jelentősége, az AED haszn{lata A beteg tudat{llapot{nak megítélése A gyors sérültvizsg{lat lépései Vérzéscsillapít{s Sebell{t{s, kötözés Az immobiliz{ció eszközei és haszn{latuk Tömeges baleset és katasztróf{k felsz{mol{sa A beteg pozicion{l{sa

x x

x

x

x x x

x x x x

x x x x

x x x x x x

x x x

x

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK [llapotfelmérés módszereinek alkalmaz{sa Újraélesztés eszközeinek haszn{lata Légútbiztosít{s, lélgeztetés eszközeinek haszn{lata Sebell{t{s, kötözés eszközeinek haszn{lata Rögzítő eszközök haszn{lata

x x x

x x x

x x

x

x x x x

x

SZEMÉLYES KOMPETENCI[K Ön{llós{g

x

x

x

x

x

x

x

x

Döntésképesség

x

x

x

x

x

x

x

x

Stressztűrő képesség

x

x

x

x

x

x

x

x

T[RSAS KOMPETENCI[K Kapcsolatteremtő képesség

x

x

Hat{rozotts{g

x

x

x

x

x

x

x

x

Segítőkészség

x

x

x

x

x

x

x

x

MÓDSZER KOMPETENCI[K Inform{ciógyűjtés

x

x

x

x

x

x

x

x

Problémamegold{s

x

x

x

x

x

x

x

x

Helyzetfelismerés

x

x

x

x

x

x

x

x

72

10. Mentéstechnika tant{rgy

64 óra

10.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja A kivonuló mentőgyakorlat kapcs{n alkalmazott protokollok, mentési technik{k, mentéstechnikai eszközök bemutat{sa, az ell{t{si folyamatba történő beépítése, gyakoroltat{sa. 10.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Egészségügyi alapismeretek Klinikai ismeretek Sürgősségi betegell{t{sa 10.3. Témakörök 10.3.1. A helyszín

8 óra

A helyszín, mint inform{cióforr{s Veszélyforr{sok a helyszínen Helyszínbiztosít{s A beteg és környezete Az első benyom{s Tetőtől – talpig vizsg{lat 10.3.2. A-légutak

8 óra

A légutak {tj{rhatós{g{nak a megítélése Garat toalett végzése, v{ladékok szívók alkalmaz{sa Légútbiztosít{s pharinge{lis eszközökkel Guedel-tubus haszn{lata Wendl tubus haszn{lata Légútbiztosít{s learinge{lis, endotrache{lis eszközökkel 10.3.3. B-légzés

8 óra

A légzés megítélése Spo2-t mérése, megítélése

Lélegeztetés ballonnal-maszkkal Oxigén ter{pia 10.3.4. C-keringés A bőr és ny{lkah{rty{k megítélése Centr{lis és periféri{s pulzus tapint{sa értékelése A keringés megítélése (RR, CRT) 73

8 óra

Telemetrikus Ekg-t készíteni 10.3.5. D-idegrendszer

8 óra

AVPUu A beteg tudat{llapota Érzés és mozg{szavarok 10.3.6. E-sérülések Elsődleges és m{sodlagos trauma vizsg{lat Sebek fajt{i Vérzéscsillapít{s, tourniquet-t alkalmaz{sa A hasi aorta kompresszió kivitelezése Törések rögzítése kötéssel Cramer sínnel VM –cal v{kuum sínnel nyakrögzítővel gerinchord{ggyal/gerinclappal/lap{thord{ggyal medence övvel húzó sínnel Hő {rtalmak ell{t{sa 10.3.7. Újraélesztés

8 óra

8 óra

BLS, XBLS AED alkalmaz{sa ALS algoritmusa 10.3.8. Elsősegélynyújt{s szervezése Elsősegély szintjei, sürgősségi ell{tó l{nc Időfaktor (arany óra, platina percek) A sürgősség fokozatai Scorok ABCDE és teendők reakcióképes beteg esetén ABCDE és teendők reakcióképtelen betegnél Többfokozatú mentésszervezés

74

8 óra

10.4. A képzés helyszíne A tant{rgyat szaktanteremben, demonstr{ciós teremben ill. skill laboratóriumokban csoportbont{sban célszerű megszervezni. 10.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k 10.5.1 A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek 10.5.2. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k 10.6. A tant{rgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

75

A 11164-12 azonosító sz{mú Logisztika megnevezésű szakmai követelménymodul tant{rgyai, témakörei

76

A 11164-12 azonosító sz{mú Logisztika megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tant{rgyak és témakörök oktat{sa sor{n fejlesztendő kompetenci{k

x

x

x x x

x x x x x

x x

x

x

x

x

x x x x

x x x x x

x x

x x

x x x x

x x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x x

x x x x x

x x x x x

x x

x x

x

x x x x

x x x

x x x

x

x

x

x

x

x

x x x

Betegsz{llít{si gyakorlat

x

Kommunik{ció az ir{nyít{sban

x x

A mentés ir{nyít{sa

x x x

Mentésir{nyít{si gyakorlat

x

x x x

Betegsz{llít{s ir{nyít{si gyakorlat

x

x x

A betegsz{llít{s ir{nyít{sa

x x x x

Az egészségügyi ell{tórendszer felépítése

Betegsz{llít{s ir{nyít{s{ban közreműködik Eligazodik a sürgősségi ell{t{s rendszerében Betegutat szervez A beteg sz{llíthatós{g{t megítéli Beteget egészségügyi intézményben elhelyez Előkészíti a beteget az intra-, illetve interhospit{lis transzporthoz Pozicion{lja a beteget Beteget {llapot{nak megfelelően mobiliz{lja Betegrögzítő és sz{llító eszközöket alkalmaz Térinformatikai rendszereket (GPS) alkalmaz Segítséget/segélykocsit hív Helikoptert fogad Beteget kórh{zba sz{llít A betegfelvételt és beteg{tad{st dokument{lja Menetokm{nyokat kezel Beteg dokument{ciój{t vezeti R{dión forgalmaz Tűzoltó készüléket haszn{l Személyi védőeszközöket haszn{l

Teendők betegsz{llít{s alatt

FELADATOK

Navig{ciós ismeretek

Mobiliz{l{s

Felkészülés a sz{llít{sra

11164-12 Logisztika

Logisztikai gyakorl at

Ir{nyít{s

Tűz és munkavédelmi speci{lis ismeretek

Betegsz{llít{s

x x x x x x x x x x x x x

x x x x x

x x x x

x

x

SZAKMAI ISMERETEK Folyamatir{nyít{s lépései és eszközei Protokollok, elj{r{si szab{lyok, munkautasít{sok Priorit{sképzés Sürgősségi ell{t{si rendszer felépítése Betegsz{llít{s és mentés ir{nyít{sa Betegelhelyezés, beutal{s alapelvei Betegutak az egészségügyi ell{tórendszerben

x

x

x

x

x

x

x

x

77

x

x

x

x

x

x

x

x x x x x

x x x x x

x x x x x

A beteg feltal{l{sa A beteg {llapot{nak megítélése A sz{llíthatós{g kritériumai A betegsz{llít{s előkészítése, megszervezése A betegsz{llít{s módjai A beteg rögzítése és mobiliz{l{sa Kényelmi eszközök haszn{lata Sz{llít{si trauma A beteg {llapotv{ltoz{s{nak megfigyelése sz{llít{s alatt A beteg {tad{sa A betegsz{llít{s dokument{ciója R{dió forgalmaz{s szab{lyai Munka- és a tűzvédelem szab{lyai

x x x x

x

x x x x x x x x

x

x

x x x x x

x x x x

x

x

x

x

x x x x

x

x

x x x x x x x x

x

x

x x

x x

x x

x

x x

x x

x

x

x

x

x

x

x x x

x x x

x x x

x x x x

x x

x x

x x

x

x

x x

x x x x x

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Inform{cióforr{sok kezelése Komplex jelzésrendszerek értelmezése Betegsz{llít{s eszközeinek haszn{lata Riaszt{s eszközeinek haszn{lata Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése

x x x x x

x x

x x

x x x

x x x

x x


Erős fizikum Döntésképesség

x

Szervezőkészség

x

x

x x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

T[RSAS KOMPETENCI[K Hat{rozotts{g

x

x

Empatikus készség

x

x

Közérthetőség

x

x

x x

x

x

MÓDSZER KOMPETENCI[K Kreativit{s, ötletgazdags{g

x

x

x

x

Helyzetfelismerés

x

x

x

x

Intenzív munkavégzés

x

x

78

x

x

x

x

11. Betegsz{llít{s tant{rgy

16 óra

11.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja Bemutatni a beteg elhelyezés folyamat{t. Begyakoroltatni a biztons{gos betegsz{llít{s módszereinek, eszközeinek az alkalmaz{s{t. Megismertetni a betegsz{llít{s és mentésir{nyít{s rendszerét. 11.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Egészségügyi alapismeretek Munkavédelmi alapismeretek Alap{pol{s Elsősegélynyújt{s Mentéstechnika 11.3. Témakörök 11.3.1. Felkészülés a sz{llít{sra A beteg sz{llíthatós{g{nak megítélése A beteg előkészítése A környezet előkészítése A beteg mobiliz{ció eszközeinek az előkészítése Mentő és betegsz{llító j{rművek jellemzői

4 óra

11.3.2. Mobiliz{l{s Testhelyzetek sz{llít{s alatt Mobiliz{l{s eszköz nélkül (Rautek-műfog{s) Betegmozgat{s eszközei

4 óra

11.3.3. Navig{ciós ismeretek Térképismeret Térinformatikai rendszerek GPS Tetra-rendszer

4 óra

11.3.4. Teendők a betegsz{llít{s alatt A beteg{llapot{nak megfigyelése sz{llít{s alatt A sz{llít{si trauma Az útvonalak optimaliz{l{sa Figyelmeztető jelzések haszn{lata Megkülönböztető jelzések a haszn{lata Atraumatikus közlekedés, defenzív vezetési technika

2 óra

79

11.3.5. Tűz és munkavédelmi speci{lis ismeretek 2 óra Betegsz{llító és mentő gépj{rművekre vonatkozó speci{lis munkavédelmi előír{sok Munkabiztons{gi előír{sok betegsz{llít{s alatt Veszélyes anyagok és hulladékok kezelésére vonatkozó előír{sok Tűzvédelmi szab{lyok kivonul{s közben Tűzvédelmi előír{sok a helyszínen 11.4. A képzés helyszíne Szaktanterem, demonstr{ciós terem, skill laboratórium 11.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k 11.5.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek 11.5.2. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k


80

12. Ir{nyít{s tant{rgy

16 óra

12.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja Az ir{nyít{s tant{rgy célja a betegsz{llít{s és mentésir{nyít{s rendszer bemutat{sa, az ir{nyít{si folyamat felv{zol{sa, az ir{nyít{sban dolgozó szakemberek munk{j{nak a bemutat{sa. 12.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Egészségügyi alapismeretek Elsősegélynyújt{s Mentéstechnika Klinikumi ismeretek 12.3. Témakörök 12.3.1. Az egészségügyi ell{tórendszer felépítése Alapell{t{s J{róbeteg-szakell{t{s Fekvőbeteg-szakell{t{s Sürgősségi betegell{t{s rendszere A területi ell{t{si kötelezettség (TEK)

4 óra

12.3.2. A betegsz{llít{s ir{nyít{sa A betegsz{llít{s szab{lyoz{sa A beteg sz{llít{s rendszere, szereplői A beutal{si rendszer alapelvei A betegsz{llít{s dokument{ciója A betegsz{llít{s ir{nyít{s folyamata és szereplői A betegsz{llít{s felvétele A betegsz{llít{s szervezése

4 óra

12.3.3. A mentés ir{nyít{sa A mentés szab{lyoz{sa A mentés hazai rendszere, szereplői Az OMSZ feladatai A mentés dokument{ciója A mentés ir{nyít{s folyamata és szereplői A bejelentés felvétele A mentés szervezése Mentőegység típusok felszerelése és kompetenci{i Speci{lis mentő típusok Több fokozatú mentésszervezés, randevúelv Tömeges és katasztrófa helyzetek felsz{mol{s{nak szervezése

4 óra

81

12.3.4. Kommunik{ció az ir{nyít{sban Kommunik{ció vészhelyzetben Kérdezési technik{k Kérdezési protokollok Telefonos tan{csad{s módszerei Kommunik{ció a bejelentővel a t{rsszervekkel a médi{val A r{dióforgalmaz{s szab{lyai Telekommunik{ciós eszközök haszn{lata

4 óra

12.4. A képzés helyszíne Szaktanterem 12.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k 12.5.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek

12.5.2. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k


82

13.

Logisztikai gyakorlatok tant{rgy

62 óra

13.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja A betegsz{llít{ssal, betegsz{llít{s és mentésir{nyít{ssal kapcsolatos elméleti ismeretek gyakorlatban történő {tültetése, gyakoroltat{sa. 13.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Egészségügyi alapismeretek Elsősegélynyújt{s Mentéstechnika Klinikumi ismeretek 13.3. Témakörök 13.3.1. Betegsz{llít{si gyakorlat Sz{llítój{rművek típusai, felszerelés Betegsz{ll{si feladatok végzése közben a beteg sz{llít{s felvétele a beteg feltal{l{sa, GPS haszn{lat r{dióforgalmaz{s a beteg sz{llíthatós{g{nak a megítélése a beteg pozicion{l{sa a betegmozgat{s eszközeinek haszn{lata a beteg és a környezet előkészítése sz{llít{shoz a beteg megfigyelése sz{llít{s alatt a beteg sz{llít{s dokument{ciója

20 óra

13.3.2. Betegsz{llít{s ir{nyít{si gyakorlat A betegsz{llít{s ir{nyít{s szervezeti felépítése Munkakörök a sz{llít{sir{nyít{sban A betegsz{llít{s felvétele Kivonuló egységek riaszt{sa, feladatkiad{s Kapcsolattart{s a betegsz{llító egységekkel A betegsz{llít{s ir{nyít{s dokument{ciója

20 óra

13.3.3. Mentésir{nyít{si gyakorlat A mentésir{nyít{s szervezeti felépítése Munkakörök a mentésir{nyít{sban A segélykérés, bejelentés felvétele Kérdezési protokollok Helymeghat{rozó rendszerek Kivonuló egységek riaszt{sa, feladatkiad{s

22 óra

83

Kapcsolattart{s a mentőegységekkel A mentés ir{nyít{s dokument{ciója 13.4. A képzés helyszíne A betegsz{llít{si gyakorlatot kivonuló betegsz{llító egységeken, a betegsz{llít{s ir{nyít{st betegsz{llít{s ir{nyító csoportokban, míg a mentésir{nyít{st mentésir{nyít{si csoportokban kell letölteni. 13.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k 13.5.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek

13.5.2. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k 13.6. A tant{rgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

84

A 11166-12 azonosító sz{mú Sürgősségi betegell{t{s megnevezésű szakmai követelménymodul tant{rgyai, témakörei

85

A

11166-12 azonosító sz{mú Sürgősségi betegell{t{s megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tant{rgyak és témakörök oktat{sa sor{n fejlesztendő kompetenci{k Gyermek-gyógy{szat oxiológiai vonatkoz{sai


A-Légutak oxiológi{ja

B-Légzés oxiológi{ja

C-Keringés oxiológi{ja

D-Idegrendszer oxiológi{ja

Traumatológia

Sebészet oxiológiai vonatkoz.

Csecsemő és gyermek ell. oxi

A és B – légút és légzés

C - Keringés

D - Idegrendszer

E- Egésztest

Újraélesztés

Oxiológia alapjai

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x x x x

x x


FELADATOK A beteg reakcióképességét felméri, auto és heteroanamnézist vesz fel A beteg {llapot{t felméri az életkori saj{toss{gok figyelembevételével az ABCDE-szemlélet szerint A – A légutak {tj{rhatós{g{t megítéli, eszköz nélküli légútbiztosít{si elj{r{sokat alkalmaz Garatv{ladékot leszív Pharinge{lis eszközöket alkalmaz B – A légzést megfigyeli, pulzoximétert alkalmaz Ballonnal-maszkkal lélegeztet (IPPV) C – Keringést felmér, centr{lis pulzust tapint Felhatalmaz{s alapj{n periféri{s vénakanült behelyez, kezel Felhatalmaz{s alapj{n infúziót beköt, az infúzió szövődményeit felismeri Felhatalmaz{s alapj{n folyadékter{pi{t alkalmaz GCS-t megítél MCPSS-t megítél Sérüléseket rögzít (Crämer-sínnel, v{kuum-sínnel, nyakrögzítővel, gerinchord{ggyal, gerinclappal, lap{thord{ggyal, VM-cal) ALS-ben segédkezik Gyors és részletes sérültvizsg{latot végez Tömeges balesetnél megkezdi a k{rhely felsz{mol{st a magasabb szintű mentőegység megérkezéséig Sürgősségi helyzetben a helyszínen segédkezik szövődménymentes szülésnél Újszülött első {llapotfelmérését és ell{t{s{t elvégzi Újszülött élesztést végez Dekontamin{ciós elj{r{sokat alkalmaz Kimentő és egyéb műfog{sokat alkalmaz A mentéstechnikai eszközöket karbantartja

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x

x

x x x

x

x

x

x

x

x x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x x x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

x

x x

x x

x

x

x

x

x x x

86

x

x

x

x x

87

Bejelentést rögzít Mentést ir{nyít

x x

x

SZAKMAI ISMERETEK A mentés története Mentőgépj{rművek felszerelése, mentőegység típusok Mentési eszközök és karbantart{suk Diagnosztikai és ter{pi{s lehetőségek a mentőgyakorlatban A betegség kialakul{sa, a baleseti mechanizmusok, előzmények Légútbiztosít{s Lélegeztetés A keringés megítélése, t{mogat{sa Sokktalanít{s A tudat{llapot megítélése Sérülések és rögzítésük Súlyos sérültek ell{t{sa Kiterjesztett újraélesztés Katasztróf{k, tömeges balesetek Szülés és szülésvezetés Újszülött ell{t{s Kimentés, műszaki mentés Mérgezések Sürgősségi ell{t{s dokument{ciója Mentésir{nyít{s Mentésszervezés

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x x

x x x

x

x x x x

x x x x

x x x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x x

x x

x x

x

x

x x x

x x

x x

x x

x x

x x x x

x x x x

x

x x x

x x x x

x

x

x

x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Riaszt{s eszközeinek haszn{lata Mentéstechnikai eszközök haszn{lata Betegvizsg{lat eszközeinek alkalmaz{sa Beavatkoz{sok eszközeinek haszn{lata Mentésir{nyít{s eszközeinek a alkalmaz{sa

x x x x x

x x x x

x x x

x x x

x x

x x x

x x x

x x x x

SZEMÉLYES KOMPETENCI[K Kézügyesség

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Döntésképesség

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Szervezőkészség

x

x

x

x

x

x

x

x

x

T[RSAS KOMPETENCI[K Hatékony kérdezés készsége

x

Kezdeményezőkészség

x

Segítőkészség

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

MÓDSZER KOMPETENCI[K [ttekintőképesség

x

x

Ismeretek helyén való alkalmaz{sa

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Problémamegold{s, hibaelh{rít{s

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

88

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x x x

x x x x x

x x x x x

x x x x x

Esetkocsi

x

Szülészeti oszt{ly

Tömeges bal., kat. felsz{m-

x

Toxicológiai oszt{ly

Katasztróf{k

x

Sürgősségi oszt{y

Tömeges balesetek

x

Orvosi ügyelet

Mérgezések típusai

x

Sürgősségi ell{t{s gyakorlata

Mentőgépkocsi, KIM gyak.

Toxicus {rtalmak és ell{t<

x

FELADATOK A beteg reakcióképességét felméri, auto és heteroanamnézist vesz fel A beteg {llapot{t felméri az életkori saj{toss{gok figyelembevételével az ABCDE-szemlélet szerint A – A légutak {tj{rhatós{g{t megítéli, eszköz nélküli légútbiztosít{si elj{r{sokat alkalmaz Garatv{ladékot leszív Pharinge{lis eszközöket alkalmaz B – A légzést megfigyeli, pulzoximétert alkalmaz Ballonnal-maszkkal lélegeztet (IPPV) C – Keringést felmér, centr{lis pulzust tapint Felhatalmaz{s alapj{n periféri{s vénakanült behelyez, kezel Felhatalmaz{s alapj{n infúziót beköt, az infúzió szövődményeit felismeri Felhatalmaz{s alapj{n folyadékter{pi{t alkalmaz GCS-t megítél MCPSS-t megítél Sérüléseket rögzít (Crämer-sínnel, v{kuum-sínnel, nyakrögzítővel, gerinchord{ggyal, gerinclappal, lap{thord{ggyal, VM-cal) ALS-ben segédkezik Gyors és részletes sérültvizsg{latot végez Tömeges balesetnél megkezdi a k{rhely felsz{mol{st a magasabb szintű mentőegység megérkezéséig Sürgősségi helyzetben a helyszínen segédkezik szövődménymentes szülésnél

Tömeges balesetkatasztr ófa ell{t{s

Nőgyógy{szati betegségek


Toxico ló gi a

V{randós{g

Szülészet nőg yógy{ szat oxio lógi -ai von atko z{sa i

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x x x

x x x x x

x x x x x

x x x x x

x x x x x

x x x x x

x

x

x x x x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

x

x

x

x

x

x

x x

x x

x x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

89

x

x

x x

x x

x

x

x

x

x

x

x x

x x x

x

x

Újszülött első {llapotfelmérését és ell{t{s{t elvégzi Újszülött élesztést végez Dekontamin{ciós elj{r{sokat alkalmaz Kimentő és egyéb műfog{sokat alkalmaz A mentéstechnikai eszközöket karbantartja Bejelentést rögzít Mentést ir{nyít

x x x x x

x x

x x x x

x x x x

x x x x

x x x x

x

x

x x

x x x x x x

x x x x x x

x x x x x x

x x x x x x

x x

x x x x x x

SZAKMAI ISMERETEK A mentés története Mentőgépj{rművek felszerelése, mentőegység típusok Mentési eszközök és karbantart{suk Diagnosztikai és ter{pi{s lehetőségek a mentőgyakorlatban A betegség kialakul{sa, a baleseti mechanizmusok, előzmények Légútbiztosít{s Lélegeztetés A keringés megítélése, t{mogat{sa Sokktalanít{s A tudat{llapot megítélése Sérülések és rögzítésük Súlyos sérültek ell{t{sa Kiterjesztett újraélesztés Katasztróf{k, tömeges balesetek Szülés és szülésvezetés Újszülött ell{t{s Kimentés, műszaki mentés Mérgezések Sürgősségi ell{t{s dokument{ciója Mentésir{nyít{s Mentésszervezés

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x x

x x x x x

x x x x x

x x x x x

x

x x x x x x x x x x x x x x

x x x x x

x


x x x x x

x

x x x x x x x x x

x x x x x x

x

x x x x x x x x x

x x

x

x

x


x

x

x

x

x x x x

x x x x

x x x x

x

x x

x

x

x

x x

x x x x

x x x x x

x x x x

x x x x x

x x x x x

x x x x x

x x x x x

x x x x x

x x x x

x x x x x

x

x x x x

x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Riaszt{s eszközeinek haszn{lata Mentéstechnikai eszközök haszn{lata Betegvizsg{lat eszközeinek alkalmaz{sa Beavatkoz{sok eszközeinek haszn{lata Mentésir{nyít{s eszközeinek a alkalmaz{sa

x x x x x

x x x x x

x x x x x

x x x x x

SZEMÉLYES KOMPETENCI[K Kézügyesség

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Döntésképesség

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Szervezőkészség

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

T[RSAS KOMPETENCI[K Hatékony kérdezés készsége

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Kezdeményezőkészség

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Segítőkészség

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

MÓDSZER KOMPETENCI[K

90

[ttekintőképesség

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Ismeretek helyén való alkalmaz{sa

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Problémamegold{s, hibaelh{rít{s

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

91

14.

Oxiológia alapjai tant{rgy

32 óra

14.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja A klinikumok sürgősségi ell{t{si vonatkoz{sainak ismertetése, a helyszíni ell{t{s lehetőségek {ttekintése. 14.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Egészségügyi alapismeretek Alap{pol{s Klinikumi ismerterek Mentéstechnika Logisztika 14.3. Témakörök 14.3.1.


8 óra

Oxiológia mint diszciplína A mentés története A sürgősségi ell{t{s rendszere Praehospit{lis ell{t{s felépítése Intrahospitalis ell{t{s Orsz{gos Mentőszolg{lat szervezete, felépítése Mentőegységek Személyi feltételek T{rgyi feltételek 14.3.2.

A - Légutak oxiológi{ja

4 óra

Légút elz{ród{s és ell{t{sa idegentest gyullad{sos kórképek allergi{s kórképek, gégevizenyő Obstruktív légúti betegségek és ell{t{suk Orrvérzés 14.3.3. B - Légzés oxiológi{ja Obstruktív ventil{ciós zavarok Restriktív ventil{ciós zavarok Diffúziós zavarok Kisvérköri keringési zavarok

4 óra

92

Légzésszab{lyoz{s zavarai

14.3.4. C - Keringés oxiológi{ja Heveny szívelégtelenség Heveny balszívfél elégtelenség Heveny jobbszívfél elégtelenség Kardiogén sokk Akut koron{ria szindróma Angina pectoris Infarctus myocardii Ritmuszavarok Tachikardi{k Bradikardi{k Irregul{ris ritmuszavarok Hipertenzív {llapotok Periféri{s keringési elégtelensége Kollapszus Sokk Acut érbetegségek Homeoszt{zis zavarai Hypothermia Anyagcsere zavarok

4 óra

14.3.5. D - Idegrendszer oxiológi{ja Agyér katasztróf{k, Stroke Idegrendszer akut gyullad{sos betegségei F{jdalmak Fejf{j{sok Mellkasi f{jdalmak Hasi f{jdalmak Mozg{sszervi f{jdalmak Eszmélet zavarai Görccsel j{ró eszméletvesztések A tudat zavarai Magatart{s zavarok Szenvedélybetegségek Hangulati élet zavarai Szkizofrénia Személyiségzavarok

4 óra

93

14.3.6.

Traumatológia

4 óra

Koponyasérülések és ell{t{suk Gerincsérülések és ell{t{sa Mellkas sérülések és ell{t{sa Hasi sérülések és ell{t{sa Medencesérülések és ell{t{sa Végtag sérülések és ell{t{sa Súlyos sérülések ell{t{sa Égési sérülések ell{t{sa 14.3.7.

Sebészet oxiológiai vonatkoz{sai

4 óra

Oesophagus varix ruptura Acut cholecystitis Gyomor, duodenum perfor{ció Acut pancreatitis Ileus mesenteri{lis thrombózis/embolia Appendicitis acuta Aorta aneurizma ruptúra Kiz{rt sérv 14.4. A képzés helyszíne Szaktanterem 14.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k 14.5.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek 14.5.2. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k 14.6. A tant{rgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

94

15. Gyermekgyógy{szat oxiológiai vonatkoz{sai tant{rgy 15.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja A gyermekgyógy{szat sürgősségi ell{t{si vonatkoz{sainak a bemutat{sa. A helyszíni ell{t{s lehetőségeinek {ttekintése.

16 óra

15.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Egészségügyi alapismeretek Alap{pol{s Klinikumi ismerterek Mentéstechnika Logisztika 15.3. Témakörök 15.3.1. Csecsemő és gyermek ell{t{s oxiológiai specifikumai A gyermek sürgősségi ell{t{s szervezése Anatómiai és élettani különbségek

4 óra

15.3.2. „A és B” - légút és légzés Bronchiolitis Krupp Asztma Csecsemőkori légzészavarok Bölcsőhal{l ALTE Légzési elégtelenség

4 óra

15.3.3. C - Keringés Sokk Ritmuszavarok szinusz tahikardia, PSVT szinusz bradikaridia

2 óra

15.3.4. D - Idegrendszer Görcs{llapotok L{zgörcs Status epilepticus Eszméletzavarok Ventrikuloperitone{lis sönt Fejf{j{s

2 óra

95

15.3.5. E - Egésztest Agyh{rtyagyullad{s Szepszis Gyomor-bélhurut Diabetes sürgősségi {llapotok gyermekkorban Trauma

2 óra

15.3.6. Újraélesztés Csecsemő- és gyermek BLS Csecsemő- és gyermek XBLS és beavatkoz{si technik{k Újszülött élesztés Légúti idegentest elt{volít{s csecsemő- és gyermekkorban

2 óra

15.4. A képzés helyszíne Szaktanterem 15.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k 15.5.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek 15.5.2. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k


96

16. Szülészet-nyőgyógy{szat oxiológiai vonatkoz{sai tant{rgy

16 óra

16.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja A szülészeti-nőgyógy{szati sürgősségi ell{t{si vonatkoz{sainak a bemutat{sa. Az intézeten kívüli szülésvezetés gyakoroltat{sa. 16.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Egészségügyi alapismeretek Alap{pol{s Klinikumi ismeretek Mentéstechnika Logisztika 16.3.

Témakörök

16.3.1. V{randóss{g A női reproduktív szervek anatómi{ja és élettana Menstru{ciós ciklus Megtermékenyülés, be{gyazód{s A terhesség felismerése Terhesgondoz{s A kóros terhesség Méhen kívüli terhesség Vetélés A norm{lis szülés Az újszülött ell{t{sa Ikerterhesség, ikerszülés Koraszülés A cs{sz{rmetszés Patológi{s szülés Szülésvezetés intézeten kívül 16.3.2. Nőgyógy{szati betegségek A szeméremtest betegségei A hüvely betegségei A méh daganatai Rendellenes vérzések A kürt betegségei A petefészek betegségei Fogamz{sg{tl{s

97

8 óra

8 óra

16.4. A képzés helyszíne Szaktanterem 16.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k 16.5.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek

16.5.2. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k


98

17. Toxicológia tant{rgy

16 óra

17.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja A mérgezések sürgősségi ell{t{si vonatkoz{sainak a bemutat{sa. A helyszíni ell{t{s lehetőségeinek {ttekintése. 17.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Egészségügyi alapismeretek Alap{pol{s Klinikumi ismertek Mentéstechnika Logisztika 17.3. Témakörök 17.3.1. Toxikus {rtalmak és ell{t{suk A méreg Expozició Behatol{si kapu A méreg sorsa a szervezetben A méreg elt{volít{sa a szervezetből Decontamin{l{s

8 óra

17.3.2. Mérgezések típusai G{zmérgezések CO mérgezések CO2 mérgezések Klór mérgezés Gyógyszermérgezések Altatószer mérgezések Béta-receptor-blokkolók okozta mérgezések Digit{lisz mérgezés K{bítószer mérgezések Ipari oldószer-mérgezések Benzin és Benzol mérgezések Etilalkohol mérgezés Metilalkohol-mérgezés Marószer mérgezések Lúgmérgezések Savmérgezések Mezőgazdas{gi mérgezések Élelmiszer okozta mérgezések

8 óra

99

Étekmérgezések Gomba mérgezések 17.4. A képzés helyszíne Szaktanterem 17.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k 17.5.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek

17.5.2. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k 17.6. A tant{rgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

100

18.

Tömeges baleset - katasztrófa ell{t{s tant{rgy

16 óra

18.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja A rendkívüli helyezetek (tömeges balesetek, katasztrófahelyzetek) felsz{mol{s{nak egészségügyi szempontú elemzése. A k{rhelyen és a mentésir{nyít{sban végzendő feladatok ismertetése. 18.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Egészségügyi alapismeretek Alap{pol{s Klinikumi ismeretek Mentéstechnika Logisztika 18.3. Témakörök 18.3.1. Tömeges balesetek Tömeges baleset fogalma A k{rhely A veszélyes anyaggal szennyezett k{rhely Sérültek oszt{lyoz{sa (Triage) Ell{t{s lehetőségei (Treatment) Sz{llít{s (Transport) Tömeges k{rhely felsz{mol{s{nak mentőeszközei

4 óra

18.3.2. Katasztróf{k A katasztrófavédelem szervezete Felkészülés a katasztróf{k ell{t{s{ra A katasztróf{k feloszt{sa Katasztrófa-orvostan Sürgősségi ell{t{s katasztrófahelyzetekben

6 óra

18.3.3.

Tömeges balesetek, katasztróf{k felsz{mol{s{nak szervezése 6 óra

Riaszt{s rendkívüli esemény kapcs{n Szervezési feladatok rendkívüli esemény kapcs{n Tömeges riaszt{s A k{rhelyparancsnok T{rsszervek bevon{sa Műszaki mentés Krízis-intervenció Kommunik{ció 101

Vészhelyzeti ir{nyító központ szerepe 18.4. A képzés helyszíne Szaktanterem 18.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k 18.5.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek 18.5.2. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k 18.6. A tant{rgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

102

19. Sürgősségi ell{t{s gyakorlata tant{rgy

288 óra

19.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja Az elméletben elsaj{tított ismeretek {tültetése a gyakorlatba. A mentési, sürgősségi ell{t{si tevékenységek begyakorl{sa klinikai körülmények között. 19.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Egészségügyi alapismeretek Alap{pol{s Klinikumi ismeretek Mentéstechnika Logisztika 19.3. Témakörök 19.3.1. Mentőgépkocsi/Kiemelt mentőgépkocsi gyakorlat Mentőgépkocsi felszerelése Kiemelt mentőgépkocsi felszerelése A mentőgépkocsi személyzete Riaszt{si rend Mentőtevékenység végzése Dokument{ciós feladatok

88 óra

19.3.2. Orvosi ügyelet Orvosi ügyelet működése Bejelentések felvétele Priorit{sképzés, riaszt{s J{ró betegek ell{t{sa Betegek ell{t{sa lak{son Dokument{ció

40 óra

19.3.3. Sürgősségi oszt{ly A sürgősségi oszt{ly működési rendje, szervezeti felépítése A betegek fogad{s, oszt{lyoz{sa, triage Sürgősségi betegvizsg{lat Diagnosztikai lehetősége a sürgősségi oszt{lyon Intrahospitalis transzport Fektetőben történő munka Dokument{ció

40 óra

103

19.3.4. Toxicológiai oszt{ly/részleg A toxicológiai oszt{ly működési rendje, szervezeti felépítése A betegek fogad{s, felvétele Toxikológiai diagnosztika és ter{pia [pol{s sürgősségi oszt{lyon Dokument{ció

40 óra

19.3.5. Szülészeti oszt{ly/részleg A szülészeti oszt{ly működési rendje, szervezeti felépítése A betegek fogad{s, felvétele Diagnosztikai lehetőségek a szülészeten Szülőszoba Gyermek{gy Rooming-in Terhespatológia [pol{s szülészeti oszt{lyon Dokument{ció

40 óra

19.3.6. Esetkocsi Esetkocsi felszerelése A esetkocsi személyzete Riaszt{si rend Esettevékenység végzése Dokument{ciós feladatok

40 óra

19.4. A képzés helyszíne Praehospitalis ell{t{sban orvosi ügyeleten mentőgépkocsin kiemelt mentőgépkocsin esetkocsin Hospit{lis ell{t{sban sürgősségi oszt{lyon szülészeten, szülőszob{ban 19.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k 19.5.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek

19.5.2. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k 104


52 723 01 GYAKORLÓ ÁPOLÓ

I.


A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Orsz{gos Képzési Jegyzékről és az Orsz{gos Képzési Jegyzék módosít{s{nak elj{r{srendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm{nyrendelet, – az {llam {ltal elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Korm{nyrendelet, – az 52 723 01 gyakorló {poló szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet alapj{n készült.

III. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító sz{ma: 52 723 01 A szakképesítés megnevezése: Gyakorló {poló A szakmacsoport sz{ma és megnevezése: 1. Egészségügy [gazati besorol{s sz{ma és megnevezése: I. Egészségügy Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok sz{ma: 2 Elméleti képzési idő ar{nya: 50% Gyakorlati képzési idő ar{nya: 50%

105

Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 2 évfolyamos esti képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra

III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenci{k: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmass{gi követelmények: szükségesek P{lyaalkalmass{gi követelmények: -

VI. A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előír{sainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az al{bbi tant{rgyak oktat{s{ra az al{bbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tant{rgy


Szakmai kommunik{ció [pol{stan-gondoz{stan [pol{stan-gondoz{stan

Szakképesítés/Szakképzettség egészségügyi szaktan{r, egészségügyi szakoktató, egyetemi okleveles {poló, egészségtan tan{r egészségügyi előképzettséggel, jog{sz (szakmai jogi és etikai ismeretek), egészségügyi menedzser (egészségügyi ell{tórendszer) egészségügyi szaktan{r, egészségügyi szakoktató, egyetemi okleveles {poló, latin szakos nyelvtan{r (orvosi latin) egészségügyi szaktan{r, egészségügyi szakoktató, egyetemi okleveles {poló egészségügyi szaktan{r, egészségügyi 106

gyakorlat

Klinikumi ismeretek

Klinikumi gyakorlat Diagnosztikus-ter{pi{s szakismeretek Diagnosztikus-ter{pi{s beavatkoz{sok Klinikai gyakorlat Egészségnevelés, egészségfejlesztés Egészségnevelés, egészségfejlesztés gyakorlat

szakoktató, egyetemi okleveles {poló, {poló (BSc), egészségügyi gyakorlatvezető, csecsemő és kisgyermekgondozó (egészséges csecsemő és gyermek gondoz{sa), rendelőintézeti vezető asszisztens ({pol{si-gondoz{si feladatok felnőttkorban), szoci{lis munk{s (gondoz{si feladatok felnőttkorban) {ltal{nos orvos, szakorvos, egészségügyi szakoktató, egészségügyi szaktan{r, egyetemi okleveles {poló, közegészségügyi-j{rv{nyügyi felügyelő (mikrobiológia-j{rv{nytan), közegészségügyi j{rv{nyügyi ellenőr (mikrobiológia-j{rv{nytan), gyógyszerész (gyógyszertani alapismeretek), mentőtiszt (elsősegélynyújt{s-első ell{t{s) Egészségügyi gyakorlatvezető, egészségügyi szakoktató, {poló (BSc), egyetemi okleveles {poló, egészségügyi szaktan{r egészségügyi szakoktató, egészségügyi szaktan{r, egyetemi okleveles {poló, gyógyszerész (gyógyszertan) egészségügyi szakoktató, egészségügyi szaktan{r, egyetemi okleveles {poló Egészségügyi gyakorlatvezető, egészségügyi szakoktató, {poló (BSc), egyetemi okleveles {poló, egészségügyi szaktan{r egészségügyi szaktan{r, egészségügyi szakoktató, egyetemi okleveles {poló, egészségfejlesztő/egészségtan tan{r Egészségügyi gyakorlatvezető, egészségügyi szakoktató, {poló (BSc), egyetemi okleveles {poló, egészségügyi szaktan{r

T{rgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolít{s{hoz szükséges eszközök és felszerelések felsorol{s{t a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek tov{bbi részletei az al{bbiak: Elméleti oktat{shoz megfelelően felszerelt tanterem. Demonstr{ciós terem/szaktanterem. Audiovizu{lis eszközök kiegészítőkkel.

107

VII. A szakképesítés óraterve esti rendszerű oktat{sra Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai órasz{mok:

évfolyam 1/13. évfolyam (36 hét) Összevont gyakorlat 2/14. évfolyam (32 hét) Összesen:

heti órasz{m szabads{vval 19 óra/hét

éves órasz{m szabads{vval 684 óra/év 160 óra

19 óra/hét

608 óra/év 1452 óra

108



Tant{rgyak

1/13 heti óra sz{m e. gy.

11500-12 Munkahelyi egészség és Munkahelyi egészség és biztons{g biztons{g

2/14. ögy.

heti órasz{m e. gy.

0,5


Foglalkoztat{s II.

0,5


Foglalkoztat{s I.

0,5

109


11110-12 Egészségügyi alapismeretek 11221-12 Alap{pol{s

1/13 heti óraszám e gy

Tantárgyak


2,5

[pol{stan-gondoz{stan

3

[pol{stan-gondoz{stan gyakorlat Klinikumi ismeretek

11151-12 Diagnosztikus és ter{pi{s beavatkoz{sok felnőtt betegnél

Diagnosztikus és ter{pi{s szakismeretek Diagnosztikus-ter{pi{s beavatkoz{sok

11152-12 Egészségnevelő és -fejlesztő tevékenység

ögy

heti óraszám e gy

2

Szakmai kommunik{ció


2/14.

2 5

Klinikumi gyakorlat

4

160 3 3

Klinikai gyakorlat

7

Egészségnevelésegészségfejlesztés Egészségnevelésegészségfejlesztés gyakorlat

2

összes óra összes óra

13

6 19

160

1 10

9 19

A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghat{rozott elmélet/gyakorlat ar{ny{nak a teljes képzési idő sor{n kell teljesülnie.

110

1/13.

Szakmai követelménymodul

Tant{rgyak, témakörök

2/14.

e 11498-12 Foglalkoztat{s I. 11500-12 Munkahelyi (érettségire 11499-12 egészség és épülő Foglalkoztat{s II. biztons{g képzések esetén)

A szakképzés összes órasz{ma

2. sz{mú t{bl{zat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tant{rgyak és témakörök órasz{ma évfolyamonként

gy

ögy

e

gy


36

36


8

8


8

8


4

4


4

4


4

4


8

8

Foglalkoztat{s II.

16

16

Munkajogi alapismeretek

4

4


4

4

[ll{skeresés

4

4

Munkanélküliség

4

4

Foglalkoztat{s I.

16

16

Nyelvtani rendszerzés 1

4

4

Nyelvtani rendszerezés 2

4

4

Nyelvi készségfejlesztés

4

4

Munkav{llalói szókincs

4

4

111

1/13. Szakmai követelmény-modul


e

11221-12 Alap{p ol{s


Egészségügyi alapismeretek Szakmai jogi és etikai ismeretek

gy


2/14.

ögy

e

gy

72

72

9

9

Szociológia

9

9

Pszichológia

9

9

Pedagógia

9

9


9

9

Népegészségügy

9

9


9

9

9

9

72

72

Kommunik{ció

18

18

Orvosi latin

36

36

18

18

108

108

18

18

Környezetegészségügy Szakmai kommunik{ció

Speci{lis kommunik{ció Ápol{stangondoz{stan Egészséges ember gondoz{sa

112


18

18

Ápol{studom{ny

9

9

Ápol{slélektan

9

9

Csecsemő és kisgyermekgondo z{s

18

18

Betegmegfigyelés

18

18

Ápol{si beavatkoz{sok

18

18


Ápol{stangondoz{stan gyakorlat Egészséges csecsemő és gyermek gondoz{sa Gondoz{si feladatok felnőttkorban Ápol{si-gondoz{si feladatok felnőttkorban Klinikumi ismeretek

72

72

24

24

24

24

24

24

180

180

Anatómia-élettan

36

36

Által{nos kórtan

18

18

18

18

18

18

18

18

18

18

Mikrobiológiaj{rv{nytan Gyógyszertani alapismeretek Belgyógy{szat Sebészet és traumatológia Gyermekgyógy{szat

18

18

113


Diagnosztikai alapismeretek Ter{pi{s alapismeretek Elsősegélynyújt{s – első ell{t{s Klinikumi gyakorlat Belgyógy{szati gyakorlat

18

18

18

18

18

18 144

160

304

40

40

80

Sebészeti gyakorlat

40

40

80

Traumatológia

40

40

80

24

40

64

Csecsemő- és gyermekoszt{lyos gyakorlat Diagnosztikus és ter{pi{s szakismeretek

96

96

Biofizika

8

8

Biokémia

16

16

Gyógyszertan

16

16

Fizik{lis vizsg{latok, betegvizsg{lat

16

16

Eszközös vizsg{latok

16

16

Ter{pi{s elj{r{sok

16

16

Perioperatív ell{t{s

8

8

96

96

16

16

Diagnosztikus és ter{pi{s beavatkoz{sok Mintavétel laboratóriumi és egyéb

114

vizsg{latokhoz Mindennapos beavatkoz{sok Ápolói feladatok eszközös vizsg{latokn{l Az {poló gyógyszereléssel kapcsolatos feladatai Ápolói feladatok ter{pi{s beavatkoz{sokn{l Klinikai gyakorlat Diagnosztikus és ter{pi{s beavatkoz{sok belgyógy{szati profilú oszt{lyon Diagnosztikus és ter{pi{s beavatkoz{sok sebészeti profilú oszt{lyon Diagnosztikus és ter{pi{s beavatkoz{sok mozg{sszervi sebészeti profilú oszt{lyon Diagnosztikus és ter{pi{s beavatkoz{sok szülészetnőgyógy{szati oszt{lyon

115

24

24

16

16

16

16

24

24

224

224

40

40

40

40

20

20

24

24

11152-12 Egészségnevelő és - fejlesztő tevékenység

Diagnosztikus és ter{pi{s beavatkoz{sok neurológiai oszt{lyon Diagnosztikus és ter{pi{s beavatkoz{sok pszichi{triai oszt{lyon Diagnosztikus és ter{pi{s beavatkoz{sok urológiai oszt{lyon Diagnosztikus és ter{pi{s beavatkoz{sok kisklinikumi oszt{lyokon Diagnosztikus és ter{pi{s beavatkoz{sok sürgősségi oszt{lyon

20

20

20

20

20

20

20

20

20

20

Egészségnevelésegészségfejlesz tés

64

64

Egészségnevelés

16

16

Ment{lhigiéne

16

16

T{pl{lkoz{standietetika

16

16

Betegoktat{s

8

8

116

Rehabilit{ció

8

8

Egészségnevelésegészségfejlesz tés gyakorlat Egészségnevelés gyakorlat

Összesen

96

96

30

30

Eduk{ciós gyakorlat

30

30

Rehabilit{ció gyakorlat

36

36

468

Összesen

216 844

Jelmagyar{zat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat;

117

160

288

320 608

1452


118






FELADATOK Tudatosítja a munkahelyi egészség és biztons{g x jelentőségét Betartja és betartatja a munkahelyekkel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket Betartja és betartatja a munkavégzés személyi és szervezési feltételeivel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket Betartja és betartatja a munkavégzés t{rgyi feltételeivel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket A munkavédelmi szakemberrel, munkavédelmi képviselővel együttműködve részt vesz a munkavédelmi feladatok ell{t{s{ban





x

x

x

x

x

x

x

x


x


x

x


x

x


x


x


x


x


x


x


x


x


x

Felelősségtudat

x

119

x

x

x

x

x

x

x

x

Szab{lykövetés

x x

Döntésképesség T[RSAS KOMPETENCI[K x

Visszacsatol{si készség

x

Ir{nyíthatós{g

x

x


x

x

MÓDSZERKOMPETENCI[K x

Rendszerező képesség

x

Körültekintés, elővigy{zatoss{g

x

Helyzetfelismerés

x

120

x x

x

x

3. Munkahelyi egészség és biztons{g tant{rgy

36 óra

1.7.A tant{rgy tanít{s{nak célja A tanuló {ltal{nos felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztons{gos munkavégzésre, a biztons{gos munkav{llalói magatart{shoz szükséges kompetenci{k elsaj{títtat{sa. Nincsen előtanulm{nyi követelmény. 1.8.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 1.9.Témakörök 1.9.1. Munkavédelmi alapismeretek 8 óra A munkahelyi egészség és biztons{g jelentősége. Történeti {ttekintés. A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztons{gi és munkaegészségügyi követelmények, tov{bb{ ennek megvalósít{s{ra szolg{ló törvénykezési, szervezési, intézményi előír{sok jelentősége. Az egészséget nem veszélyeztető és biztons{gos munkavégzés személyi, t{rgyi és szervezeti feltételeinek értelmezése. A munkakörnyezet és a munkavégzés hat{sa a munk{t végző ember egészségére és testi épségére. A munkav{llalók egészségét és biztons{g{t veszélyeztető kock{zatok, a munkakörülmények hat{sai, a munkavégzésből eredő megterhelések, munkakörnyezet kóroki tényezők. A megelőzés fontoss{ga és lehetőségei. A munkav{llalók egészségének, munkavégző képességének megóv{sa és a munkakörülmények humaniz{l{sa érdekében szükséges előír{sok jelentősége a munkabalesetek és a foglalkoz{ssal összefüggő megbetegedések megelőzésének érdekében. A műszaki megelőzés, z{rt technológia, a biztons{gi berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések fogalma, fajt{i, és rendeltetésük. Munkavédelem, mint komplex fogalom (munkabiztons{g-munkaegészségügy). Veszélyes és {rtalmas termelési tényezők. A munkavédelem fogalomrendszere, forr{sok. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény fogalom meghat{roz{sai. 1.9.2. Munkahelyek kialakít{sa 8 óra Munkahelyek kialakít{s{nak {ltal{nos szab{lyai. A létesítés {ltal{nos követelményei, a hat{sos védelem módjai, priorit{sok. Szoci{lis létesítmények. Öltözőhelyiségek, pihenőhelyek, tiszt{lkodó- és mellékhelyiségek biztosít{sa, megfelelősége. Közlekedési útvonalak, menekülési utak, jelölések. 121

Közlekedési útvonalak, menekülési utak, helyiségek padlózata, ajtók és kapuk, lépcsők, veszélyes területek, akad{lymentes közlekedés, jelölések. Alapvető feladatok a tűzmegelőzés érdekében. Tűzmegelőzés, tervezés, létesítés, üzemeltetés, karbantart{s, javít{s és felülvizsg{lat. Tűzoltó készülékek, tűzoltó technika, beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezések. Tűzjelzés ad{sa, fogad{sa, tűzjelző vagy tűzoltó központok, valamint t{vfelügyelet. Termékfelelősség, forgalomba hozatal kritériumai. Anyagmozgat{s. Anyagmozgat{s a munkahelyeken. Kézi és gépi anyagmozgat{s fajt{i. A kézi anyagmozgat{s szab{lyai, h{tsérülések megelőzése. Rakt{roz{s. [ruk fajt{i, rakt{roz{s típusai. Munkahelyi rend és hulladékkezelés. Jelzések, feliratok, biztons{gi szín-és alakjelek. Hulladékgazd{lkod{s, környezetvédelem célja, eszközei. 1.9.3. Munkavégzés személyi feltételei 4 óra A munkavégzés személyi feltételei: jogszerű foglalkoztat{s, munkaköri alkalmass{g orvosi vizsg{lata, foglalkoztat{si tilalmak, szakmai ismeretek, munkavédelmi ismeretek A munkavégzés alapvető szervezési feltételei: egyedül végzett munka tilalma, ir{nyít{s szükségessége. Egyéni védőeszközök juttat{s{nak szab{lyai. 1.9.4. Munkaeszközök biztons{ga 4 óra Munkaeszközök halmazai. Szersz{m, készülék, gép, berendezés fogalom meghat{roz{sa. Munkaeszközök dokument{ciói. Munkaeszköz üzembe helyezésének, haszn{latba vételének dokument{ciós követelményei és a munkaeszközre (mint termékre) meghat{rozott EK-megfelelőségi nyilatkozat, valamint a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentumok. Munkaeszközök veszélyessége, elj{r{sok. Biztons{gtechnika alapelvei, veszélyforr{sok típusai, megbízhatós{g, meghib{sod{s, biztons{g. A biztons{gtechnika jellemzői, kialakít{s követelményei. Veszélyes munkaeszközök, üzembe helyezési elj{r{s. Munkaeszközök üzemeltetésének, haszn{lat{nak feltételei. Feltétlenül és feltételesen ható biztons{gtechnika, konstrukciós, üzemviteli és emberi tényezők szerepe. [ltal{nos üzemeltetési követelmények. Kezelőelemek, védőberendezések kialakít{sa, a biztons{gos működés ellenőrzése, ergonómiai követelmények.

122

1.9.5. Munkakörnyezeti hat{sok 4 óra Veszélyforr{sok, veszélyek a munkahelyeken (pl. zaj, rezgés, veszélyes anyagok és keverékek, stressz) Fizikai, biológiai és kémiai hat{sok a dolgozókra, főbb veszélyforr{sok valamint a veszélyforr{sok felismerésének módszerei és a védekezés a lehetőségei. A stressz, munkahelyi stressz fogalma és az ellene való védekezés jelentősége a munkahelyen. A kock{zat fogalma, felmérése és kezelése A kock{zatok azonosít{s{nak, értékelésének és kezelésének célja az egészséget nem veszélyeztető és biztons{gos munkavégzés feltételeinek biztosít{s{ban, a munkahelyi balesetek és foglalkoz{si megbetegedések megelőzésben. A munkav{llalók részvételének jelentősége 1.9.6. Munkavédelmi jogi ismerete 8 óra A munkavédelem szab{lyrendszere, jogok és kötelezettségek. Az Alaptörvényben biztosított jogok az egészséget, biztons{got és méltós{got tiszteletben tartó munkafeltételekhez, a testi és lelki egészségének megőrzéséhez. A Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben meghat{rozottak szerint a munkavédelem alapvető szab{lyai, a követelmények normarendszere és az érintett szereplők ({llam, munk{ltatók, munkav{llalók) főbb feladatai. A kémiai biztons{gról szóló 2000. évi XXV. törvény, illetve a Korm{ny, illetve az {gazati miniszterek rendeleteinek szab{lyoz{si területei a tov{bbi részletes követelményekről. A szabv{nyok, illetve a munk{ltatók helyi előír{sainak szerepe. Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken A munk{ltatók alapvető feladatai az egészséget nem veszélyeztető és biztons{gos munkakörülmények biztosít{sa érdekében. Tervezés, létesítés, üzemeltetés. Munkav{llalók feladatai a munkavégzés sor{n. Munkavédelmi szakemberek feladatai a munkahelyeken Munkabiztons{gi és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében ell{tandó feladatok. Foglalkoz{s-egészségügyi feladatok Balesetek és foglalkoz{si megbetegedések Balesetek és munkabalesetek valamint a foglalkoz{si megbetegedések fogalma. Feladatok munkabaleset esetén. A kivizsg{l{s, mint a megelőzés eszköze Munkavédelmi érdekképviselet a munkahelyen A munkav{llalók munkavédelmi érdekképviseletének jelentősége és lehetőségei. A v{lasztott képviselők szerepe, feladatai, jogai. 1.10. A képzés helyszíne Tanterem 1.11.

A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói 123

tevékenységform{k 1.5.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k

Oszt{lykeret

Csoportbont{s


Sorsz { m



1. 1.1. 2.

x


2.1.


x


x

1.5.2.A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek Sorsz{m


1.1

magyar{zat

1.2.

megbeszélés

1.3. 1.4. 1.5.



x x


x x


124


125


x

x

Munkaviszonyt létesít Alkalmazza a munkaerőpiaci technik{kat

x


x

Munkanélküliség

FELADATOK

[ll{skeresés




A

x



Di{kmunk{t végez SZAKMAI ISMERETEK Munkav{llaló jogai, munkav{llaló kötelezettségei, munkav{llaló felelőssége Munkajogi alapok, foglalkoztat{si form{k

x

x

x

x


x

x


x


x


x


x


x


x

x


x

x


x

x


x

x

x

x


x

x

x

x

Elemi szintű sz{mítógép haszn{lat

x

x

x

x


x

x

x

x


x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x



x

Hat{rozotts{g

126


x

x

x

x


x

x

x

x

127

2. Foglalkoztat{s II. tant{rgy

16 óra

2.1.A tant{rgy tanít{s{nak célja A tanuló {ltal{nos felkészítése az {ll{skeresés módszereire, technik{ira, valamint a munkav{llal{shoz, munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek elsaj{tít{s{ra. 2.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 2.3.Témakörök 2.3.1. Munkajogi alapismeretek 4 óra Munkav{llaló jogai (megfelelő körülmények közötti foglalkoztat{s, bérfizetés, költségtérítés, munkaszerződés módosít{s, szabads{g), kötelezettségei (megjelenés, rendelkezésre {ll{s, munkavégzés, magatart{si szab{lyok, együttműködés, t{jékoztat{s), munkav{llaló felelőssége (vétkesen okozott k{rért való felelősség, megőrzési felelősség, munkav{llalói biztosíték). Munkajogi alapok: felek a munkajogviszonyban, munkaviszony létesítése, munkakör, munkaszerződés módosít{sa, megszűnése, megszüntetése, felmond{s, végkielégítés, pihenőidők, szabads{g. Foglalkoztat{si form{k: munkaviszony, megbíz{si jogviszony, v{llalkoz{si jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolg{lati jogviszony. Speci{lis jogviszonyok: egyszerűsített foglalkoztat{s: fajt{i: atipikus munkavégzési form{k az új munka törvénykönyve szerint (t{vmunka, bedolgozói munkaviszony, munkaerő-kölcsönzés, rugalmas munkaidőben történő foglalkoztat{s, egyszerűsített foglalkoztat{s (mezőgazdas{gi, turisztikai idénymunka és alkalmi munka), önfoglalkoztat{s, őstermelői jogviszony, h{ztart{si munka, iskolaszövetkezet keretében végzett di{kmunka, önkéntes munka. 2.3.2. Munkaviszony létesítése 4 óra Munkaviszony létrejötte, fajt{i: munkaszerződés, teljes- és részmunkaidő, hat{rozott és hat{rozatlan munkaviszony, minim{lbér és garant{lt bérminimum, képviselet szab{lyai, el{ll{s szab{lyai, próbaidő. Munkav{llal{shoz szükséges iratok, munkaviszony megszűnésekor a munk{ltató {ltal kiadandó dokumentumok. Munkaviszony adóz{si, biztosít{si, egészség- és nyugdíjbiztosít{si összefüggései: munkaadó j{rulékfizetési kötelezettségei, munkav{llaló adó- és j{rulékfizetési kötelezettségei, biztosítottként egészségbiztosít{si ell{t{sok fajt{i (pénzbeli és természetbeli), nyugdíj és munkaviszony.

128

2.3.3. Áll{skeresés 4 óra Karrierlehetőségek feltérképezése: önismeret, re{lis célkitűzések, helyi munkaerőpiac ismerete, mobilit{s szerepe, képzések szerepe, foglalkoztat{si t{mogat{sok ismerete. Motiv{ciós levél és önéletrajz készítése: fontoss{ga, formai és tartalmi kritériumai, szakmai önéletrajz fajt{i: hagyom{nyos, Europass, amerikai típusú, önéletrajzban szereplő email cím és fénykép megv{laszt{sa, motiv{ciós levél felépítése. [ll{skeresési módszerek: újs{ghirdetés, internetes {ll{skereső oldalak, személyes kapcsolatok, kapcsolati h{lózat fontoss{ga, EURES (Európai Foglalkoztat{si Szolg{lat az Európai unióban történő {ll{skeresésben), munkaügyi szervezet segítségével történő {ll{skeresés, cégek adatb{zis{ba történő jelentkezés, közösségi port{lok szerepe. Munkaerő-piaci technik{k alkalmaz{sa: Foglalkoz{si Inform{ciós Tan{csadó (FIT), Foglalkoztat{si Inform{ciós Pontok (FIP), Nemzeti P{lyaorient{ciós Port{l (NPP). [ll{sinterjú: felkészülés, megjelenés, szereplés az {ll{sinterjún, testbeszéd szerepe. 2.3.4. Munkanélküliség 4 óra A munkanélküli ({ll{skereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei: {ll{skeresőként történő nyilv{ntart{sba vétel; a munkaügyi szervezettel történő együttműködési kötelezettség főbb kritériumai; együttműködési kötelezettség megszegésének szankciói; nyilv{ntart{s szünetelése, nyilv{ntart{sból való törlés; munkaügyi szervezet {ltal nyújtott szolg{ltat{sok, kiemelten a munkaközvetítés. [ll{skeresési ell{t{sok („passzív eszközök”): {ll{skeresési j{radék és nyugdíj előtti {ll{skeresési segély. Utaz{si költségtérítés. Foglalkoztat{st helyettesítő t{mogat{s. Közfoglalkoztat{s: közfoglalkoztat{s célja, közfoglalkozat{s célcsoportja, közfoglalkozat{s főbb szab{lyai Munkaügyi szervezet: Nemzeti Foglalkoztat{si Szervezet (NFSZ) felépítése, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, munkaügyi központ, kirendeltség feladatai. Az {ll{skeresők részére nyújtott t{mogat{sok („aktív eszközök”): önfoglalkoztat{s t{mogat{sa, foglalkoztat{st elősegítő t{mogat{sok (képzések, béralapú t{mogat{sok, mobilit{si t{mogat{sok). V{llalkoz{sok létrehoz{sa és működtetése: t{rsas v{llalkoz{si form{k, egyéni v{llalkoz{s, mezőgazdas{gi őstermelő, nyilv{ntart{sba vétel, működés, v{llalkoz{s megszűnésének, megszüntetésének szab{lyai. A munkaerőpiac saj{toss{gai, NFSZ szolg{ltat{sai: p{lyav{laszt{si tan{csad{s, munka- és p{lyatan{csad{s, {ll{skeresési tan{csad{s, {ll{skereső klub, pszichológiai tan{csad{s. 2.4.A képzés helyszíne 129

Tanterem 2.5.A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k 2.5.1.


Sorsz { m

1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.2. 2.3. 2.4.

2.5.2. Sorsz{m

Oszt{lykeret

Csoportbont{s

Egyéni

Tanulói tevékenységforma


1.

1.1 1.4. 1.5. 1.6. 1.10. 1.11.

A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k


x x x x x x x

x x x

A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek Alkalmazott oktat{si módszer neve

magyar{zat megbeszélés vita szemléltetés szerepj{ték h{zi feladat



2.6.A tant{rgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 130

131


132



FELADATOK Idegen nyelven: bemutatkozik (személyes és szakmai vonatkoz{ssal) alapadatokat tartalmazó formanyomtatv{nyt kitölt szakmai önéletrajzot és motiv{ciós levelet ír {ll{sinterjún részt vesz munkakörülményekről, karrier lehetőségekről t{jékozódik idegen nyelvű szakmai ir{nyít{s, együttműködés melletti munk{t végez munk{val, szabadidővel kapcsolatos kifejezések megértése, haszn{lata


Foglalkoztat{s I.

x x

x x x

x x x

x x x

x

x

x

x x x

x

x

x

x

SZAKMAI ISMERETEK Idegen nyelven: szakmai önéletrajz és motiv{ciós levél tartalma, felépítése

x


x

x


x x x

a munkakör alapkifejezései SZAKMAI KÉSZSÉGEK Egyszerű formanyomtatv{nyok kitöltése idegen nyelven Szakmai {ll{sinterjún elhangzó idegen nyelven feltett kérdések megértése, illetve azokra való reag{l{s értelmező, összetett mondatokban

x x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

SZEMÉLYES KOMPETENCI[K Fejlődőképesség, önfejlesztés T[RSAS KOMPETENCI[K Nyelvi magabiztoss{g

x


x


x

133

x

8. Foglalkoztat{s I. tant{rgy

16 óra

3.7. A tant{rgy tanít{s{nak célja A tant{rgy tanít{s{nak célja, hogy a di{kok alkalmasak legyenek egy idegen nyelvű {ll{sinterjún eredményesen és hatékonyan részt venni. Ehhez kapcsolódóan tudjanak idegen nyelven személyes és szakmai vonatkoz{st is beleértve bemutatkozni, a munkav{llal{shoz kapcsolódóan pedig egy egyszerű formanyomtatv{nyt kitölteni. Cél, hogy a rendelkezésre {lló 64 tanóra egység keretén belül egyrészt egy nyelvtani rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve az {ll{sinterjúhoz kapcsolódóan a legalapvetőbb mondatszerkesztési elj{r{sok elsaj{tít{sa révén. Majd erre építve történjen meg az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés és az induktív nyelvtanul{si készségfejlesztés 6 alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó t{rsalg{si témakörön keresztül. Végül ezekre az ismertekre alapozva valósuljon meg a szakm{j{hoz kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés. 3.8. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak: Idegen nyelvek. 3.9. Témakörök 3.3.1. Nyelvtani rendszerzés 4 óra A 8 ór{s nyelvtani rendszerezés alatt a tanulók a legalapvetőbb igeidőket {tismétlik, illetve begyakorolj{k azokat, hogy munkav{llal{shoz kapcsolódóan, hogy az {ll{sinterjú sor{n ne okozzon gondot a múltra, illetve a jövőre vonatkozó kérdések megértése, illetve az azokra adandó v{laszok megfogalmaz{sa. Tov{bb{ alkalmas lesz a tanuló arra, hogy egy szakmai {ll{sinterjún elhangzott kérdésekre összetett mondatokban legyen képes reag{lni, helyesen haszn{lva az igeidő egyeztetést. Az igeidők helyes begyakorl{sa lehetővé teszi sz{m{ra, hogy mint leendő munkav{llaló képes legyen arra, hogy a munkaszerződésben megfogalmazott tartalmakat helyesen értelmezze, illetve a jövőbeli karrierlehetőségeket feltérképezze. A célként megfogalmazott idegen nyelvi magbiztoss{g csak az igeidők helyes haszn{lata révén fog megvalósulni. 3.3.2. Nyelvtani rendszerezés 4 óra A 4 ór{s témakör sor{n a di{k a kérdésszerkesztés, a jelen, jövő és múlt idejű feltételes mód, illetve a módbeli segédigék (lehetőséget, kötelességet, szükségességet, tilt{st kifejező) haszn{lat{t eleveníti fel, amely révén idegen nyelven sokkal exaktabb módon tud bemutatkozni szakmai és személyes vonatkoz{sban egyar{nt. A segédigék jelentéstartalm{nak precíz és pontos ismerete alapj{n alkalmas lesz arra, hogy tudjon t{jékozódni a munkahelyi és 134

szabadidő lehetőségekről. Precízen meg tudja majd fogalmazni az {ll{sinterjún idegen nyelven feltett kérdésekre a v{laszt kihaszn{lva a segédigék {ltal biztosított nyelvi precizit{s adta kereteket. A kérdésfeltevés alapvető szab{lyainak elsaj{tít{sa révén alkalmass{ v{lik a di{k arra, hogy egy munkahelyi {ll{sinterjún megértse a feltett kérdéseket, illetve esetlegesen ő maga is tiszt{zó kérdéseket tudjon feltenni a munkahelyi meghallgat{s sor{n. A szórend, a prepozíciók és a kötőszavak pontos haszn{lat{nak elsaj{tít{s{val olyan egyszerű mondatszerkesztési elj{r{sok birtok{ba jut, amely {ltal alkalmass{ v{lik arra, hogy az {ll{sinterjún elhangozott kérdésekre relev{nsan tudjon felelni, illetve képes legyen t{jékozódni a munkakörülményekről és lehetőségekről. 3.3.3. Nyelvi készségfejlesztés 4 óra /Az induktív nyelvtanul{si képesség és az idegen nyelvi asszociatív memória fejlesztése fonetikai készségfejlesztéssel kiegészítve/ A 24 ór{s nyelvi készségfejlesztő blokk sor{n a di{k rendszerezi az idegen nyelvi alapszókincshez kapcsolódó ismereteit. E szókincset alapulvéve valósul meg az induktív nyelvtanul{si képességfejlesztés és az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés 6 alapvető t{rsalg{si témakör szavai, kifejezésein keresztül. Az induktív nyelvtanul{si képesség {ltal egy adott idegen nyelv struktúr{j{t meghat{rozó szab{lyok kikövetkeztetésére lesz alkalmas a tanuló. Ahhoz, hogy a di{k koherensen l{ssa a nyelvet és ennek szellemében tudjon idegen nyelven reag{lni, feltétlenül szükséges ennek a képességnek a minél tudatosabb fejlesztése. Ehhez szorosan kapcsolódik az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés, ami az idegen nyelvű anyag megtanul{s{nak képessége: képesség arra, hogy létrejöjjön a kapcsolat az ingerek (az anyanyelv szavai, kifejezése) és a v{laszok (a célnyelv szavai és kifejezései) között. Mind a két fejlesztés hétköznapi t{rsalg{si témakörök elsaj{tít{sa sor{n valósul meg. Az elsaj{títandó témakörök: személyes bemutatkoz{s a munka vil{ga napi tevékenységek, aktivit{s lak{s, h{z utaz{s, étkezés Ezen a témakörön keresztül valósul meg a fonetikai dekódol{si képességfejlesztés is, amely sor{n a célnyelv legfontosabb fonetikai szab{lyaival ismerkedik meg a nyelvtanuló. 3.3.4.Munkav{llalói szókincs 4 óra /Munkav{llal{ssal kapcsolatos alapvető szakszókincs elsaj{tít{sa/ A szakmai nyelvi készségfejlesztés csak az alapozó témakör elsaj{tít{sa ut{n lehetséges. Cél, hogy a témakör végére a di{k folyékonyan tudjon 135

bemutatkozni kifejezetten szakmai vonatkoz{ssal. Képes lesz a munkalehetőségeket feltérképezni a célnyelvi orsz{gban. Begyakorolja az alapadatokat tartalmazó formanyomtatv{ny kitöltését, illetve a szakmai önéletrajz és a motiv{ciós levél megír{s{hoz szükséges rutint megszerzi. Elsaj{títja azt a szakmai jellegű szókincset, ami alkalmass{ teszi arra, hogy a munkalehetőségekről, munkakörülményekről t{jékozódjon. A témakör tanul{sa sor{n közvetlenül a szakm{j{ra vonatkozó gyakran haszn{lt kifejezéseket saj{títja el. A munkaszerződések kulcskifejezéseinek elsaj{tít{sa és fordít{sa révén alkalmas lesz arra, hogy a leendő saj{t munkaszerződését, illetve munkaköri leír{s{t lefordítsa és értelmezze. 3.10. A képzés helyszíne Az ór{k kb. 50%-a egyszerű tanteremben történjen, egy m{sik fele pedig sz{mítógépes tanterem, hiszen az oktat{s egy jelentős részben digit{lis tananyag {ltal t{mogatott form{ban zajlik. 3.11. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k A tananyag kb. fele digit{lis tartalmú oktat{si anyag, így speci{lisak mind a módszerek, mind pedig a tanulói tevékenységform{k. 3.5.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 2.


Oszt{lykeret

Csoportbont{s


Sorsz { m


x x x x x x

2.1.

Levélír{s

x

2.2.

V{laszol{s ír{sban mondatszintű kérdésekre

x

136

x


3. 3.1.

Szöveges előad{s egyéni felkészüléssel Komplex inform{ciók körében Elemzés készítése tapasztalatokról

4.


2.3.

x x


4.1. 4.2. 4.3.

x x x





x


137

A 11110-12 azonosító sz{mú Egészségügyi alapismeretek megnevezésű szakmai követelménymodul tant{rgyai, témakörei

138

A 11110-12 azonosító sz{mú Egészségügyi alapismeretek megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tant{rgyak és témakörök oktat{sa sor{n fejlesztendő kompetenci{k

Hivat{sa gyakorl{sa sor{n az egészségügyi dolgozóval szemben t{maszott etikai, jogi követelményeknek megfelelő viselkedést, magatart{st tanúsít, tiszteletben tartja az emberi méltós{g Alaptörvényben megfogalmazott jog{t Napi feladatait előítélet-mentesen, az egyenlő b{n{smód szab{lyait betartva l{tja el Elfogadja a különböző kultúrkörökből érkező betegek ell{t{s{nak specialit{sait Biztosítja és munk{ja sor{n érvényesíti a betegjogokat, betartja az adatkezelési, adatvédelmi jogszab{lyokat Betartja kompetencia hat{rait, fegyelmezetten és kollegi{lisan team-munk{ban dolgozik Segítő hivat{s{t felelősséggel, empatikusan, toler{nsan gyakorolja, a vele kapcsolatba kerülő egészséges vagy beteg ember személyiségét tiszteletben tartja Felismeri a betegségből adódó szorong{st, elutasító viselkedést, önvédelmi reakciókat Felismeri az agresszió megnyilv{nul{si form{it, a b{ntalmazott gyermek vagy felnőtt viselkedését Az egészséges vagy beteg ember felé

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

139

x

Speci{lis kommunik{ció

Orvosi latin

Környezet-egészségügy


Népegészségügy


FELADATOK

Pedagógia

Pszichológia

Szociológia


Szakmai jogi és etikai ismeretek


Kommunik{ció

Szakmai kommunik{ ció

közvetíti az önsegítő csoportok, betegszervezetek értékeit Alkalmazza az orvosi terminológia helyesír{si és kiejtési szab{lyait Alkalmazza az orvosi latinban haszn{latos megnevezéseket Adekv{tan, kongruensen és hitelesen kommunik{l a beteggel és a hozz{tartozóval, ismeri a megfelelő kommunik{ciós stílus jelentőségét és felelősségét az {pol{sban Felismeri a kommunik{ciós folyamatban bekövetkezett zavarokat

x x

x

x

x

Munk{ja sor{n alkalmazza a telefonos kapcsolatfelvétel, telefon{l{s szab{lyait

x

Megfelelően kommunik{l l{t{s-, hall{s-, beszédsérült személlyel

x

Alkalmazza a kommunik{ciófelvétel és -tart{s szab{lyait autizmus spektrumzavar esetén Segíti tevékenységeik ell{t{s{ban a fogyatékoss{ggal élő betegeket, részt vesz a kommunik{ciós akad{lymentesítésben Értelmezi és munk{ja sor{n alkalmazza az egészség fogalm{t, az egészség koncepcióit, annak egyéni tényezőit Tudja ismertetni egészségügyi ell{tórendszer felépítését, a prevenció - kur{ció rehabilit{ció feladatait Népességi és egészségügyi statisztikai adatokat értelmez, ezzel összefüggésben értelmezi a népbetegségek, vezető hal{loki tényezők és morbidit{si tendenci{jukban emelkedő kóroki tényezők szerepét és jelentőségét Felismeri a betegmegfigyelés sor{n kiszűrhető rizikófaktorokat, kompetenci{j{nak megfelelően részt vesz a szűrővizsg{latokban Környezettudatosan gondolkodik,

x

x

x

x

x

x

140

x

x

x

x

x

x

felismeri az egészséget veszélyeztető környezeti veszélyforr{sokat, kémiai, fizikai és biológiai környezeti k{rosító hat{sokat Betartja a biztons{gos munkavégzésre vonatkozó szab{lyokat, szakszerűen kezeli az eszközöket Kompetenci{j{nak megfelelően részt vesz a közösségi egészségfejlesztési programok szervezésében, kivitelezésében

x

x

x

SZAKMAI ISMERETEK [ltal{nos etika Egészségügyi etika [pol{setika Egyenlő b{n{smód alapelvei Fogyatékoss{gok form{i Transz- és multikultur{lis {pol{s, {pol{setika alapjai Alaptörvény, sarkalatos jogszab{lyok Egészségügyi törvény és egészségügyre vonatkozó jogszab{lyok [ltal{nos lélektan Személyiséglélektan Szoci{lpszichológia Önsegítő csoportok Team-muka Orvosi latin nyelv Kommunik{ciós alapismeretek [ltal{nos és infokommunik{ciós akad{lymentesítés Kommunik{ciós zavarok felsimerése Népegészségügy Az egészségügyi ell{tórendszer Statisztika és demogr{fia Népegészségügyi jelentőségű szűrővizsg{latok Prevenció és rehabilit{ció Egészségfejlesztés, közösségi egészségfejlesztés

x x x x x x x x

x x x x x

x x x x

x x

x x x x x

x

x x

Környezetegészségügy

x

Környezettudatos életmód, környezeti veszélyforr{sok és kock{zati tényezők

x

Munkaegészségügy

x x

141

Munkabiztons{gi tényezők Munkavédelem Tűzvédelem

x x x SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Szakmai nyelvű kommunik{ció szóban és ír{sban Adekv{t kommunik{ció fogyatékoss{ggal élő, vagy autista beteggel

x

x

x

x

x

x

x

x

x x


x

Felelősségtudat

x

Türelmesség

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x


x

x

x

x

x

Közérthetőség

x

x

x

x

x

x

x

Segítőkészség

x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x


x

x

x

x

Gyakorlatias feladatértelmezés Ismeretek helyükön való alkalmaz{sa

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

4. Egészségügyi alapismeretek tant{rgy

x

x

72 óra

4.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja A tant{rgy tanít{s{nak célja felkészíteni a képzésben résztvevőket az egészségügyi szolg{ltatókn{l végzendő segítő szakm{k elsaj{tít{s{ra. A tant{rgy olyan {ltal{nos, az egészségügyhöz kapcsolódó alapismeretek elsaj{tít{s{t szolg{lja, melyek nélkülözhetetlenek a specifikus szakmai ismeretek elsaj{tít{s{hoz, az egészségügy területéhez tartozó valamennyi szakma gyakorl{s{hoz. 4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Kommunik{ció. Szakmai kommunik{ció. Munkavédelmi alapismeretek. [pol{slélektan. Akad{lyozott ember gondoz{sa. Speci{lis {pol{st igénylők ell{t{sa. 4.3. Témakörök 4.3.1.Szakmai jogi és etikai ismeretek A t{rsadalmi, erkölcsi és jogi norm{k fogalma, egym{shoz való viszonyuk 142

9 óra

A jog fogalma, kialakul{sa. A jog és a jogrend fogalma és a belső jogforr{sok rendszere. Magyarorsz{g Alaptörvényében meghat{rozott alapvető jogok és kötelezettségek. Az {llami szervek rendszere, jellegük és egym{shoz való viszonyuk. Az {llam felelőssége a lakoss{g egészségi {llapot{ért. A közszolg{ltat{sok rendszere és szervezése: az egészségügy és a szoci{lis ell{t{s intézményei és azok alapvető követelményei. Az egészségügyi igazgat{s szervezetrendszere. Az egészségügyre és az egészségügyi szolg{ltat{sra vonatkozó fontosabb jogi szab{lyoz{sok. Inform{cióbiztons{g és adatvédelem. Az egészségügyi dokument{ció kezelése. Szakmai felelősség és felelősségv{llal{s az egészségügyben. Az egészségügyben dolgozókra vonatkozó speci{lis munkaügyi szab{lyok és szab{lyozók. Az egészségügyi etika kialakul{sa és alapjai. Az egészségügyi etika alapelvei. Etikai értékek az egészségügyben. A betegek jogai és a betegjogok érvényesítése. Jogi és etikai szab{lyoz{s kapcsolata az egészségügyben. Az egészségügyi dolgozók tevékenységének etikai elvei és problém{i. Az egészségügyi dolgozóval szemben elv{rt magatart{s, viselkedés. Szakmai etikai alapkövetelmények: előítélet mentesség, m{ss{g elfogad{sa, tolerancia, humanit{s, emp{tia, karitativit{s, intimit{s.. Esélyegyenlőség biztosít{sa. Etikai dilemm{k és bioetikai kérdések. Az abortusz etikai kérdései. Az egészségügyi dolgozók és a sztr{jkjog etikai kérdései. Etikai kódex. 4.3.2. Szociológia 9 óra A szociológia lényege, t{rgya, jelentősége. A szoci{lpszichológia t{rgya, témakörei. T{rsadalmi rétegződés és mobilit{s. T{rsadalmi egyenlőtlenségek és a szegénység. A szocializ{ció fogalma és elméletei; szinterei, intézményei. Csal{dszociológia. Szerepek és szerepkonfliktusok. Csoportok. Csoportdinamika. A csoportokat alakító tényezők. A csoporton belüli tagolód{s. A csoporttagok egym{shoz való viszonya. A csoport egym{st erősítő tényezői. Devi{ns magatart{s fogalma, form{i. 143

A különböző kultúr{k szok{sai, hagyom{nyai. Esélyegyenlőség. Foglalkoztatotts{g és munkanélküliség. Népességi mutatók. Szociológiai mérések, eredmények, statisztikai adatok. Szoci{lis intézményrendszerek. Az egészségügyi dolgozók. Munkakörök. Munkakörökkel kapcsolatos {ltal{nos elv{r{sok. Személyes attitűdök a segítő szakm{kban. 4.3.3. Pszichológia Az {ltal{nos pszichológia t{rgya, feloszt{sa. Pszichológiai alapfogalmak. A pszichológia ir{nyzatai. A pszichológia vizsg{lómódszerei. Alapvető megismerési folyamatok. Motiv{ció és érzelem. Az alv{s szerepe, funkciója. Az alv{s f{zisai. Leggyakoribb alv{szavarok. A tanul{s fogalma, fajt{i. Tanul{si modellek. A személyiség fogalma és a legfontosabb személyiség-elméletek. Személyiség-tipológia. A személyiség fejlődése. A szocializ{ció folyamata. Fejlődéslélektan alapfogalmai, módszerei, a fejlődés törvényszerűségei. A megismerési folyamatok fejlődése, a beszédfejlődés. A tanul{s és viselkedés fejlődése. Az érzelmi funkciók kialakul{sa és az akarat fejlődése. A gyermek értelmi fejlettségének mérése. A szorong{s lényege, kialakul{s{nak okai. A szorong{s testi tünetei, érzelmi komponensei. A szorong{s kezelése. Stresszhelyzet, félelem és a kapcsolódó önvédelmi reakciók.

9 óra

4.3.4. Pedagógia A neveléstudom{nyok helye, feloszt{sa. Nevelési célok. A nevelés folyamata. Az iskola és a nevelés kapcsolata. Nevelési módszerek. Nevelői-oktató szerep; szerepelv{r{sok és szerepkonfliktusok. A személyiség összetevői. A nevelő személyisége. Vezetői, szülői attitűdök, módszerek, eszközök. Tanul{s és oktat{s.

9 óra

144

A tanul{s. Tanít{si-tanul{si módszerek. A tanul{si folyamat szervezése. Tanul{si technik{k. Tanul{smódszertan. Tanul{si problém{k, zavarok, akad{lyok. A pedagógia módszerei. Az individu{lis pedagógia. Az oktat{s szervezeti és munkaform{i. Az oktat{s eszközei és módszerei. Motiv{l{s és aktiviz{l{s. Ellenőrzés, értékelés, differenci{l{s. Új módszerek a pedagógi{ban. Andragógiai alapismeretek. Kliens/beteg oktat{sa. Az egészségnevelés célja, feladata. Az egészségnevelés sor{n alkalmazható egyéni, csoportos és egyéb szervezeti form{k, módszerek, azok előnyei, h{tr{nyai. 4.3.5. Egészségügyi ell{tórendszer 9 óra Az egészségügyi ell{tórendszer fogalma, feladata, helye, kapcsolatrendszere a makrogazdas{gban. A magyar egészségügyi ell{tó rendszer tagozód{sa, struktúr{ja. A progresszív betegell{t{s filozófi{ja, rendszere, jellemzői. Az egészségügyi ell{t{s színterei, az egyes színterek feladata, célja, szereplői. Az egészségügyi ell{tórendszer működésének szab{lyoz{sa és ellenőrzése. Az egészségügyi ell{t{s t{rgyi és hum{nerőforr{s feltételeinek szab{lyoz{sa. Kompetenci{k és hat{skörök az egészségügyi ell{tórendszerben. Az egészségügyi technológia fogalma, összetevői. A prevenció helye, színterei az egészségügyi ell{tórendszerben. A rehabilit{ció helye, jelentősége az egészségügyi ell{tórendszerben. A hazai sürgősségi betegell{tó rendszer szintjei, jellemzői. Nemzetközi egészségbiztosít{si rendszerek. Egészségügyi ell{t{s az EU-ban. A hazai egészségbiztosít{si rendszer jellemzői. A hazai egészségügyi ell{t{s finanszíroz{si form{i, technik{i. A hazai egészségügyi ell{tórendszer fejlesztési koncepciói. Minőségir{nyít{s az egészségügyben. Képzés, tov{bbképzés az egészségügyben. Az egészségügyi dolgozók érdekképviseleti szervei (kamar{k, egyesületek, szakszervezetek). 4.3.6. Népegészségügy A népegészségtan t{rgya. A népegészségtan és az orvostudom{ny kapcsolata. Az egészség, egészségkultur{lts{g. A statisztika fogalma, t{rgya. A statisztikai adatok jellege. 145

9 óra

A statisztikai adatgyűjtés, csoportosít{s. A demogr{fia fogalma, t{rgya, alapfogalmai (népesség, népesedés, népmozgalom). A demogr{fia módszerei és kiemelt t{rgyköreinek {ttekintése: A struktur{lis demogr{fia. Születés, termékenység. Halandós{g. Természetes népmozgalom. Csal{d-demogr{fia. Reprodukció. V{ndorl{sok. Epidemiológia fogalma, t{rgya. Deszkriptív epidemiológia. A betegségek gyakoris{g{nak mérése (prevalencia, incidencia, tartam prevalencia fogalma). Kor-nem és egyéb kategória-specifikus mutatók lényege. A betegségek gyakoris{g{t befoly{soló tényezők. A morbidit{si adatok forr{sai. Analitikus epidemiológia, intervenciós epidemiológia fogalma. Szociológiai módszerek. Szűrővizsg{latok célja, feltételei. Prevenció és egészségmegőrzés. Az egészségi {llapotot befoly{soló életmódbeli, környezeti, t{rsadalmi tényezők. A prevenció szintjei. Az egészségmegőrzés stratégi{ja. Hazai egészség-megőrzési programok. 4.3.7.Egészségfejlesztés 9 óra Az egészség definíciója. Az egészséget befoly{soló tényezők. Az egészségi {llapot megítélése. Az egészségfejlesztés fogalma, célja, feladata, színterei, intézményei. Az egészségkultúra fogalma, összetevői. Az egészséges életvitel. A szükségletek hierarchi{ja, a szervezet belső környezeti egyensúlya, {llandós{ga. Az egészséges szervezetet felépítő anyagok, t{panyagok összetétele, t{panyagpiramis, az egészséges szervezet t{panyagszükséglete. Az egészséges t{pl{lkoz{s; a túlzott t{panyagbevitel következményei. Fizikai, szellemi munka energiaigénye. A testi erő fenntart{sa, a mozg{s lehetséges módjai. A prevenció szintjei.

146

A betegségek korai felismerését szolg{ló lehetőségek; rizikófaktorok és azok felismerése. Szűrővizsg{latok jelentősége, életkorok szenti szűrővizsg{latok form{i, teendő a tünetek megjelenése esetén. A k{ros szenvedélyek form{i, kialakul{suk okai, betegséget előidéző k{ros hat{suk, a k{ros szenvedélyek korai felismerése. A drog, az alkohol kapcsolata a ment{lis egészségünkkel. Önértékelés, önbecsülés. Önmagunkról kialakított re{lis kép, képességeink, korl{taink. Az egészséges lelki egyensúly fenntart{sa, önvédő technik{k. Relax{ció form{i, jelentősége. Aktív, passzív pihenés form{i. Az érzelmi élet egyensúlya. Az akaraterő. Önsegítő csoportok és betegszervezetek létrejötte, jelentősége, szervezése. Az önsegítő csoportok, szervezetek értékei. A fogyatékoss{g fogalma. A fogyatékoss{g főcsoportjai. A fogyatékoss{ggal élő emberek életmódja, életminősége. 4.3.8. Környezet-egészségügy 9 óra A környezet és az egészség kapcsolata. Az ember ökológiai l{bnyoma, környezettudatos gondolkod{s. A természetes és a mesterséges (épített) környezet jellemzői a XXI. sz{zadban. A víz szerepe az ember életében. Az egészséges ivóvíz és az {sv{nyvizek. Haz{nk gyógy-és term{lvizei, azok egészségre gyakorolt hat{sai. A vízszennyezők és az egészségtelen vizek k{rosító hat{sai. A légkör és a levegő fizikai, kémiai jellemzői. A főbb légszennyező anyagok, jellemzőik és hat{suk az egészségre. Meteorológiai és klimatikus tényezők hat{sa az emberre. Ioniz{ló és nem ioniz{ló sug{rz{sok fizikai és biológiai jellemzői és hat{saik. A talaj összetétele, öntisztul{sa, talajszennyeződés. Vegyi anyagok a környezetünkben. Hulladékgazd{lkod{s, kommun{lis, ipari és mezőgazdas{gi hulladékok. A veszélyes hulladékok kezelése, t{rol{sa. A környezeti zaj, rezgés és annak hat{sai a szervezetre. A zaj{rtalom és következményei. A települések típusai és jellemzőik. Urbaniz{ciós {rtalmak. Az egészséges lakókörnyezet. A korszerűtlen lak{sok, épületek egészségre gyakorolt k{ros hat{sai. Egészségügyi k{rtevők megjelenése a lak{sban és a környezetben. 147

Környezeti eredetű megbetegedések és azok megelőzése. Környezeti katasztróf{k, hav{ri{k. Környezetvédelem az egyén és a t{rsadalom szintjén. Munkabiztons{g és munkahigiéné az egészségügyi munkahelyeken. Biztons{gos munkavégzés t{rgyi feltételei, munkaeszközök megfelelő haszn{lata. Tűzveszélyes anyagok a munkakörnyezetben. Fizikai, kémiai, biológiai kock{zatok az egészségügyi munkahelyeken. 4.4. A képzés helyszíne Az elméleti oktat{s helyszíne: tanterem 4.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k 4.5.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek 4.5.2. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k 4.6. A tant{rgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 5. Szakmai kommunik{ció tant{rgy

72 óra

5.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja A szakmai kommunik{ció oktat{s{nak célja a kommunik{ciós ismeretek, készségek, aktív, tudatos fejlesztése, kitérve az egészségügyi p{ly{kon fontos jellemzőkre, speci{lis helyzetekre. Tov{bbi cél, hogy a tanuló ismerje az orvosi latin nyelvi szakkifejezéseket, munk{ja sor{n tudja alkalmazni a latin szaknyelv kiejtési, olvas{si és ír{si szab{lyait. 5.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Magyar nyelvtan. Magyar irodalom. Történelem. Biológia. Anatómia-élettan. Pszichológia. Személyiség lélektan. Szoci{lpszichológia. 148

5.3. Témakörök 5.3.1. Kommunik{ció 18 óra A kommunik{ció fogalma, elemei. Dinamikai törvényszerűségek. Az interperszon{lis és multiperszon{lis kommunik{ciós helyzetek. Az őszinte kommunik{ció feltételei. Érintkezési form{k és ezek eltérései m{s kultúr{kban. Az érdeklődés és a figyelmes hallgat{s jelentősége. A közvetlen emberi kommunik{ció form{i. Nyelvi szocializ{ciós szintek. A metakommunik{ció fogalma és törvényszerűségei, jellemzői. A verb{lis és nonverb{lis közlés viszonya. A pillanatnyi és {llandósult érzelmek kifejeződése. A kultur{lis szign{lok kommunikatív jelentősége. A kongruens és inkongruens kommunik{ció fogalma, jellemzői, hitelesség. Egészségügyi szakmai kommunik{ció: Az egészségügyi szakdolgozó-beteg együttműködés javít{s{nak kommunik{ciós lehetőségei. A kapcsolatfelvétel, a bemutatkoz{s jelentősége és {ltal{nos szab{lyai. Kapcsolatteremtés és fenntart{s egészséges és a beteg gyermekkel. A gyerekek saj{tos kommunik{ciós form{i: a sír{s, a rajz és a j{ték. Az időskor kommunik{ciós jellemzői, kommunik{ciós nehézségek, akad{lyok Kommunik{ció roma p{ciensekkel. Figyelemfelhívó jelek a p{ciens kommunik{ciój{ban. Kapcsolat, kommunik{ció feszült, indulatos betegekkel. Kommunik{ció a hozz{tartozókkal. Kommunik{ció az egészségügyi team tagjai között. Telefonos kommunik{ció szab{lyai az egészségügyben. 5.3.2. Orvosi latin A latin nyelv eredete, fejlődése. Az orvosi latin nyelv kialakul{sa és fejlődése. Az orvosi terminológia helyesír{si és kiejtési szab{lyai. Az emberi test főbb részei, síkjai, ir{nyai. Szervek, szervrendszerek felépítésére, egészséges és kóros működésére vonatkozó latin szakkifejezések: Mozg{srendszer latin szakkifejezései. Keringési rendszer latin szakkifejezései. Légzőrendszer latin szakkifejezései. Emésztőrendszer latin szakkifejezései. Vizeletkiv{lasztó rendszer latin szakkifejezései. Nemi szervek latin szakkifejezései. 149

36 óra

Belső elv{laszt{sú mirigyek latin szakkifejezései. Idegrendszer latin szakkifejezései. Érzékszervek latin szakkifejezései. A szervek, szervrendszerek működésére vonatkozó szakkifejezések. Kórtani és klinikumi elnevezések. Műtéti és vizsg{ló elj{r{sok elnevezései. Orvosi vények szakkifejezései. Sz{mnevek. Alapvető nyelvtani ismeretek: a névelő, főnév, birtokos szerkezet, melléknév és minőségjelzős szerkezet névszók, ragoz{s, hat{rozószók, szóképzés és szóalkot{s, rövidítések, igék és igeragoz{s, képzők. A témakört csoportbont{sban kell tanítani. 5.3.3. Speci{lis kommunik{ció A kommunik{ciós zavarok és okai. Speci{lis kommunik{ció alkalmaz{sa hall{s, beszéd és l{t{ssérültekkel. A hazai és nemzetközi jelnyelv és a Braille ír{s. Az egészségügyi szakdolgozó szerepe a megfelelő kommunik{ció biztosít{s{ban és fenntart{s{ban. Infokommunik{ciós akad{lymentesítés. Kommunik{ciós korl{tok leküzdése autizmus spektrumzavar esetén. A nyelvi kommunik{ció hi{nyoss{gai. A szégyenlősség és g{tl{soss{g. Kommunik{ciós g{tak és közléssorompók. A kommunik{ciós zavarok leküzdése. Segítő beszélgetés. Segítő beszélgetés leggyakoribb hib{i. A témakört csoportbont{sban kell tanítani.

18 óra

5.4. A képzés helyszíne Az elméleti oktat{s helyszíne: tanterem 5.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k 5.5.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek 5.5.2. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k 5.6.A tant{rgy értékelésének módja

150

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

151

A 11221-12 azonosító sz{mú Alap{pol{s megnevezésű szakmai követelménymodul tant{rgyai, témakörei

152

A 11221-12 azonosító sz{mú Alap{pol{s megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tant{rgyak és témakörök oktat{sa sor{n fejlesztendő kompetenci{k [pol{stangondoz{stan gyakorlat

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

[pol{si-gondoz{si feladattok felnőttkorban


Betegmegfigyelés

Csecsemő és kisgyermekgondoz{s x

Gondoz{si feladatok felnőttkorban

x

[pol{slélektan

FELADATOK

Egészséges csecsemő és gyermek gondoz{sa

Részt vesz az egészség megőrzésében és helyre{llít{s{ban Részt vesz az egészséges újszülött, csecsemő és gyermek szükségleteinek biztosít{s{ban Biztosítja az egyén komfortj{t különböző életszakaszok, élethelyzetekben Gondoz{si feladatot l{t el különböző életszakaszokban, élethelyzetekben Elhelyezi a beteget a kórteremben, részt vesz a betegfelvétel-{tad{s és elbocs{t{s {polói feladataiban Részt vesz az {pol{si folyamat tervezésében, kivitelezésében és megfelelően dokument{l{sban Akad{lyozott személyt {pol, segít, gondoz, rehabilit{ciós programjaiban részt vesz Segíti a beteget alapvető szükségleteinek kielégítésében, a betegbiztons{g és a betegjogok szem előtt tart{s{val Kardin{lis tüneteket észlel, mér, EKG-t készít, pulzoximetri{t végez, az eredményt rögzíti és jelenti, sürgős esetben haladéktalanul intézkedik Felismeri a beteg megv{ltozott szükségleteit, a betegmegfigyelés sor{n észlelt tüneteket jelzi és jelenti, életet veszélyeztető tüneteket, tünetegyütteseket felismer és haladéktalanul intézkedik

[pol{studom{ny


11221-12 Alap{pol{s


[pol{stan-gondoz{stan [pol{stan-gondoz{stan gyakorlat

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

153

x

Biztons{gos és higiénikus betegkörnyezetet teremt az aszeptikus betegell{t{s figyelembe vétele mellett Pozícion{lja, mobiliz{lja a beteget, mozg{st segítő eszközöket biztons{ggal alkalmaz, rugalmas póly{t megfelelő módon felhelyez Megfelelően és biztons{gosan alkalmazza a gyógy{szati segédeszközöket, az {pol{si, kényelmi és antidecubitus eszközöket, kötszereket Előkészít különböző vizsg{latokhoz és mindennapos beavatkoz{sokhoz, kompetenci{j{nak megfelelően felkészíti a beteget, illetve segédkezik a beavatkoz{sok kivitelezésében Testv{ladékokat megfigyel, felfog, gyűjt, mér, v{ladékfelfogó eszközöket szakszerűen haszn{l, kezel, fertőtlenít Fizik{lis l{zcsillapít{st végez, hidegmeleghat{st alkalmaz Felismeri a decubitus jeleit, súlyoss{g{t meg{llapítja, részt vesz az ell{t{s{ban Felismeri az élősködővel fertőzött beteget, részt vesz az ell{t{s{ban, izol{l{s{ban Idős beteget életkor{nak, szellemi és fizikai adotts{gainak megfelelően {pol Termin{lis {llapotban lévő, illetve haldokló betegek alap{pol{si feladatait ell{tja, halott körüli teendőket ell{t Részt vesz a szakszerű és jogszerű fizikai korl{toz{s kivitelezésében, majd a fokozott betegmegfigyelésben, a fizikailag korl{tozott beteg szükségleteinek kielégítésében Részt vesz a viziteken, megbeszéléseken, a gyógyító team tagjaival együttműködik Etikus és felelősségteljes magatart{st tanúsítva segítő, t{mogató

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

154

x

x

x

x

x

x

x

x

x

kapcsolatot tart a beteggel, hozz{tartozókkal Betartja az {pol{setikai norm{kat, a munkavégzésére vonatkozó munkavédelmi és egyéb jogszab{lyokat, minőségügyi és szakmai előír{sokat Alkalmazza a fertőtlenítő elj{r{sokat

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x

x x x

x

x

x

x x x x

x x x x

SZAKMAI ISMERETEK Egészséges ember fejlődése, fejlődéslélektana Egészséges ember gondoz{sa Újszülött, csecsemő és gyermekgondoz{s Prevenció Egészséges életmód, életvitel Idős ember gondoz{sa Fogyatékkal élő ember gondoz{sa, {pol{sa Esélyegyenlőség biztosít{sa [pol{setika [pol{slélektan Team-munka szerepe, jelentősége Betegfelvétel, beteg{tad{s, elbocs{t{s Alapszükségletek szerinti {pol{s és betegell{t{s Megv{ltozott szükségletek felmérése, kielégítése [pol{si beavatkoz{sok Vizsg{latok, segédkezés vizsg{latokn{l és beavatkoz{sokn{l Betegmegfigyelés és riaszt{s Kardin{lis tünetek mérése, észlelése, regisztr{l{sa Aszeptikus betegell{t{s, higiéné és nosocomialis surveillance Fertőtlenítés és egyszerhaszn{latos anyagok kezelése Betegbiztons{g Geri{tria Rehabilit{ció Egészségügyi dokument{ció vezetése és adatvédelem [pol{si dokument{ció vezetése Munka-, tűz- és környezetvédelem

x

x

x

x

x x x x

x x x

x x x

x x x x

x x

x x

x

x

x x

x

x

x x x

x x x

x x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x

x x x

x

x

x x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x x

x

x x

x

x

x

x

x

x x

x

x x x

x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Szakmai nyelvű kommunik{ció szóban és ír{sban

x

x

x

155

x

Alap{pol{s és gondoz{si tevékenységek ell{t{sa Egyszerűbb ter{pi{s vagy diagnosztikus célú vizsg{latok, beavatkoz{sok végrehajt{s Az {pol{s, a betegmegfigyelés és riaszt{s eszközeinek adekv{t és biztons{gos alkalmaz{sa Eszközök előkészítése, tiszt{ntart{sa

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x

x

x

x

x

SZEMÉLYES KOMPETENCI[K Elhivatotts{g, elkötelezettség Felelősségtudat Türelmesség

x x x

x x x

x x x

x x x

T[RSAS KOMPETENCI[K Kapcsolatteremtő készség Közérthetőség Segítőkészség

x x x

x x x

x x x

x x x

MÓDSZER KOMPETENCI[K Helyzetfelismerés Ismeretek helyükön való alkalmaz{sa Gyakorlatias feladatértelmezés

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

156

6. Ápol{stan-gondoz{stan tant{rgy

108 óra

6.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja A tant{rgy tanít{s{nak a célja, hogy az egészségügyi alapismeretekre t{maszkodva a tanulók ismerjék meg az {pol{s alapelveit, saj{títs{k el az {pol{s elméleti alapjait, az egészséges és akad{lyozott emberrel kapcsolatos gondoz{si feladatokat. 6.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Szakmai jogi és etikai ismeretek, pszichológia, pedagógia, orvosi latin 6.3. Témakörök 6.3.1. Egészséges ember gondoz{sa 18 óra Az ember és környezete. Az egészség definíciói. Az ember, mint bio-pszichoszoci{lis lény. Az egészségi {llapotot befoly{soló tényezők. Az egészségi {llapot felmérése. Személyi higiéné. Egészséges életmód, életvitel, életminőség. Az egészséges életvitel kialakít{s{nak lehetőségei. Az egészség fenntart{sa a betegség kialakul{sa, rizikótényezői. Egészséges életmód összetevői. Egészségk{rosító tényezők. Egészségtudatos magatart{s. A testtart{s és a rendszeres mozg{s jelentősége a mindennapi életben. Az életmód keringési szervekre és a légzőrendszerre gyakorolt hat{sa. A t{pl{lkoz{s, az életmód és az emésztőrendszer közti összefüggések. A túlzott t{panyagbevitel következményei. Egészséges napirend össze{llít{sa. Gondoz{si feladatok életkorok szerint (test{pol{s, t{pl{lkoz{s, mozg{s, pihenés, alv{s, beilleszkedés, alkalmazkod{s a megv{ltozott körülményekhez). Az időskor jellegzetességei: szerepv{ltoz{sok, magatart{sok és hiedelmek, veszteségek, krízisek, a gazdas{gi tényezők hat{sai, a jövedelmi viszonyok v{ltoz{sa, nyugdíjaz{s, az életmód v{ltoz{s hat{sa, az életminőség, t{rsas kapcsolatok, a munka). Segítségnyújt{s az idős emberek szükségleteinek kielégítésében. Veszélyeztető tényezők. 6.3.2. Akad{lyozott ember gondoz{sa 18 óra Speci{lis ell{t{si igényű ember gondoz{sa, rehabilit{ciója. Egészség, betegség, k{rosod{s, fogyatékoss{g, rokkants{g fogalmai. A tevékenység akad{lyozotts{ga, a t{rsadalmi beilleszkedés korl{tozotts{ga. 157

A fogyatékoss{gi form{k definíciója. Az egészségügyi ell{t{s speci{lis fizikai környezeti igényei, speci{lis eszközigényei, a kommunik{ció és inform{ció {tad{s specialit{sai a különféle akad{lyozotts{ggal élő gyermekek és felnőttek esetében. Az akad{lyok fajt{i. Az akad{lymentesítés színterei, törvényi h{ttere. Az akad{lymentesített szolg{ltat{si környezet jellemzői. Esélyteremtő közszolg{ltat{s: akad{lymentesítés az egészségügyi ell{t{sban. Fizikai akad{lymentesítés. Infó-kommunik{ciós akad{lymentesítés. Mor{lis akad{lymentesítés (fogyatékos személyek t{rsadalmi megítélése, antidiszkrimin{ció a gyakorlatban). Gyógy{szati segédeszközök haszn{lata, karbantart{sa. 6.3.3. Ápol{studom{ny 9 óra Az {pol{s története. A mentés története. A beteg{pol{s és a mentés fejlődése Magyarorsz{gon. Az szükségletek hierarchi{ja. Az {pol{si folyamat. Az {pol{si dokument{ció részei. [pol{si modellek. – Az {pol{si modell fogalma, a modellek közös jellemzői. – Az egészségügyi ell{t{s hagyom{nyos modellje. – Az életműködéseken alapuló {pol{si modell. – Az önell{t{son alapuló {pol{si modell. – A fejlődésen alapuló modell. – A kölcsönhat{son alapuló {pol{si modell. – Az adapt{ción alapuló {pol{si modell. – A rendszerelméleten alapuló {pol{si modell. [pol{si modellek a gyakorlatban. Az {pol{s meghat{roz{sa. Az {pol{s funkciói. – Ön{lló, nem ön{lló és együttműködő funkciók. A funkcion{lis és a betegközpontú, szükségletekre alapozott {pol{s összehasonlít{sa. Az egészségügyi dolgozókkal szembeni elv{r{sok (külső megjelenés, személyi higiéné, személyiségjegyek, viselkedés, felkészültség). A betegell{t{s minősége. A minőség, a standard fogalma. A minőségügyi dokument{ciós rendszer (minőségügyi kézikönyv, minőségügyi elj{r{sok, protokoll, műveleti utasít{sok, űrlapok, bizonylatok) ismerete. 158

Az egészségügyi dolgozók szerepe a minőségbiztosít{sban. [pol{studom{nyi folyóiratok. 6.3.4. Ápol{slélektan 9 óra A betegség hat{sa a személyiségre. A betegséggel kapcsolatos attitűdök. A betegek és hozz{tartozóik pszichés vezetése. Szororigén pszichés {rtalmak. Mindennapos {pol{slélektani feladatok a beteg fogad{s{val, vizsg{latokkal, beavatkoz{sokkal kapcsolatban. Speci{lis {pol{slélektani feladatok a f{jdalommal, félelem-szorong{ssal kapcsolatban, a hirtelen {llapotroml{ssal j{ró betegségek, krónikus betegségek esetén, valamint a haldokl{s folyamat{ban. 6.3.5. Csecsemő és kisgyermekgondoz{s 18 óra A gondoz{s célja, alapelvei, gondoz{s és nevelés egysége. A gondoz{s form{i, a gondozó jellemzői. Fejlődéslélektan {ltal{nos alapfogalmai és azok törvényszerűségei. A megismerő tevékenységek kialakul{s{nak folyamata, területei. A gondolkod{s, a tanul{s, a beszéd, a viselkedés kapcsolatai, egym{sra hat{sa. A motiv{ció és akarati cselekvés fejlődése. Az életkori periodiz{ció szerinti fejlődéslélektan. A gyermeki személyiség fejlődése. A fejlődést befoly{soló tényezők. Anya-gyermek kapcsolat jelentősége. Gondoz{si feladatok életkor szerint (étkezés, fürdetés, pelenk{z{s, öltöztetés, levegőztetés, szobatisztas{g kialakul{s{nak segítése, mozg{sfejlődés biztosít{sa, csecsemő és kisgyermek napirendje, életmódja, j{téktevékenység fejlődésének biztosít{sa). Szepar{ció és hospitaliz{ció fogalma, hat{sa a gyermek érzelmi {llapot{ra és fejlődésére. Kórh{zba kerülő gyermek reakciói a kórh{zban tartózkod{s hat{s{ra kialakuló tünet együttes és negatív következményeinek megelőzését szolg{ló intézkedések. Gyermekek felkészítése a különböző kórh{zi beavatkoz{sokhoz. A témakört csoportbont{sban kell tanítani. 6.3.6. Betegmegfigyelés A betegmegfigyelés {ltal{nos szempontjai. A beteg magatart{s{nak, viselkedésének megfigyelése. Testalkat, t{pl{lts{gi {llapot, mozg{s, j{r{s megfigyelése. Érzékszervek megfigyelése (l{t{s, hall{s, egyensúly, érzészavarok). A tudat{llapot megfigyelése. 159

18 óra

A beteg fekvésének, alv{s{nak megfigyelése. A bőr, hajas fejbőr megfigyelése. A bőrfüggelékek (haj, köröm) megfigyelése. A bőr legfontosabb elv{ltoz{sai (elsődleges, m{sodlagos elemi jelenségek). Kardin{lis tünetek (testhőmérséklet, pulzus, vérnyom{s, légzés) megfigyelése. Testv{ladékok megfigyelése (széklet, vizelet, h{nyadék, köhögés, köpet, sebv{ladék, menstru{ciós v{ladék). Vízh{ztart{s megfigyelése, folyadékegyenleg vezetése. F{jdalom megfigyelése. A szervezet oxigén-ell{totts{g{nak megfigyelése, pulzoximetri{s vizsg{lat. EKG készítése. [llapotv{ltoz{sok, életveszélyes tünetek felismerése. A megfigyelés eredményeinek dokument{l{sa. A témakört csoportbont{sban kell tanítani. 6.3.7. Ápol{si beavatkoz{sok 18 óra Asepsis-antisepsis fogalma. A fertőtlenítés alapfogalmai. Fertőtlenítő elj{r{sok. Fertőtlenítő szerek. A steriliz{l{s alapjai. A steriliz{l{s munkaf{zisai. Steriliz{ló elj{r{sok. Steril anyagok t{rol{sa, kezelése. Munkavédelem az egészségügyi intézményekben. Egyéni védőfelszerelések, védőeszközök haszn{lata. Veszélyes hulladékok kezelése. Fertőző beteg elkülönítése, {pol{sa. A beteg fogad{s{val, t{voz{s{val és {thelyezésével kapcsolatos feladatok. A vizit, {polói teendők viziten, konzíliumokon. A beteg ember szükségletei, kielégítésének lehetőségei. A beteg {gya, {gyaz{si form{k. A beteg elhelyezése, hely és helyzetv{ltoztat{s. Fekvés és fektetési módok. A beteg mobiliz{l{sa. Rugalmas pólya felhelyezése. Kényelmi eszközök és haszn{latuk. Gyógy{szati segédeszközök haszn{lata. A beteg etetése, itat{sa. A beteg testének tiszt{ntart{sa. Élősködők okozta fertőzések ell{t{sa. Testv{ladékok felfog{sa, gyűjtése, mérése, v{ladék felfogó eszközök szakszerű haszn{lata, fertőtlenítése. 160

Előkészítés női és férfi beteg katéterezéséhez, hólyagöblítéshez. A széklet- vizeletürítés biztosít{sa. Szélcső alkalmaz{sa, besz{radt széklet elt{volít{sa. Beöntés. Testhőmérséklet mérése, l{zcsillapít{s. Hideg-meleg hőhat{son alapuló elj{r{sok alkalmaz{sa. A légzés segítése. Biztons{gos környezet megteremtése. Idős beteg {pol{sa. Decubitus. Norton és Braden sk{la haszn{lata. A decubitus megelőzése és a beteg {pol{sa. Termin{lis {llapotban lévő és haldokló beteg {pol{sa. A halott körüli teendők. [pol{si dokument{ció vezetése. A témakört csoportbont{sban kell tanítani. 6.4. A képzés helyszíne Csecsemő és kisgyermekgondoz{s: demonstr{ciós terem, szaktanterem. Betegmegfigyelés: demonstr{ciós terem, szaktanterem. [pol{si beavatkoz{sok: demonstr{ciós terem, szaktanterem. Egyéb témakörök: tanterem. 6.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k 6.5.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek 6.5.2. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k 6.6. A tant{rgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 7. Ápol{stan-gondoz{stan gyakorlat tant{rgy

72 óra

7.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja A tant{rgy tanít{s{nak a célja, hogy a tanulók saj{títs{k el az {pol{s –gondoz{s gyakorlat{nak alapjait, valamint az emberi fejlődés törvényszerűségeinek ismeretében gyakorolj{k az egészséges és akad{lyozott emberrel kapcsolatos gondoz{si feladatokat. 161

7.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak: Szakmai jogi és etikai ismeretek, munkavédelmi alapismeretek, kommunik{ció, pszichológia, pedagógia, orvosi latin, egészséges ember gondoz{sa 7.3. Témakörök 7.3.1. Egészséges csecsemő és gyermek gondoz{sa Az intézmény felépítése, munkarendje. Munkavédelmi, tűzvédelmi szab{lyok megismerése, betart{sa. Napirend megismerése, napirend szerinti munkavégzés. A gyermek fogad{sa. Részvétel a napi gondoz{si feladatokban. A csecsemő és gyermekgondoz{s eszközeinek haszn{lata, tisztít{sa, fertőtlenítése. Mosdat{s, fürösztés feladatai. Pelenk{z{s, tiszt{z{s. Időj{r{snak megfelelő öltözet biztosít{sa. Öltöztetés. Levegőztetés. A csecsemő és a gyermek t{pl{l{sa. Részvétel a gyermekkel való egyéni és csoportos foglalkoz{sokban. Közreműködés a helyes szok{sok kialakít{s{ban. Részvétel a j{téktevékenységben. A j{tékok tiszt{ntart{sa. Altat{s, pihenés biztosít{sa.

24 óra

7.3.2. Gondoz{si feladatok felnőttkorban 24 óra Az intézmény felépítésének, munkarendjének megismerése. Munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi szab{lyok megismerése, betart{sa a napi munkavégzés sor{n. A napirend megismerése, részvétel a napi gondoz{si feladatokban. Megfigyelési feladatok elvégzése, eredmények dokument{l{sa: magatart{s, viselkedés. testalkat, j{r{s. érzékszervek működése. tudat{llapot. fekvés, alv{s megfigyelése. bőr, bőrfüggelékek, hajas fejbőr. kardin{lis tünetek megfigyelése. testv{ladékok megfigyelése. f{jdalom megfigyelése. folyadékh{ztart{s megfigyelése A gondozott szükségleteinek figyelembe vétele, kielégítésének segítése: 162

t{pl{lkoz{s, folyadékfogyaszt{s segítése. hely- és helyzetv{ltoztat{s segítése. segítségnyújt{s a gondozott testének tiszt{ntart{s{ban. {gyaz{s, {gyneműcsere. ürítési szükségletek kielégítésének segítése. incontinens beteg {pol{sa. decubitus megelőzés. [pol{si-gondoz{s eszközeinek szakszerű haszn{lata, tisztít{sa, fertőtlenítése. Fertőtlenítő elj{r{sok alkalmaz{sa. Akad{lyozott ember (mozg{sszervi, l{t{si, hall{si, értelmi) segítése a mozg{sban, higiénében, pihenésben, t{pl{lkoz{sban, ürítésben, öltözködésben, kommunik{cióban. Az intézményben alkalmazott dokument{ció megismerése. 7.3.3. Ápol{si-gondoz{si feladatok felnőtt korban 24 óra Az intézmény felépítése, munkarendje. Munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi szab{lyok megismerése, betart{sa a munkavégzés sor{n. A beteg fogad{sa, ell{t{sa. A betegell{t{s menete, dokument{ciója, adatok rögzítése. Orvosi vizsg{latokban való segédkezés, assziszt{l{s. A beteg tüneteinek megfigyelése, dokument{l{sa. A beteg adatainak kezelése, adminisztr{ció, dokument{ció. Gondozottak ell{t{sa, rendszeres vizsg{lata. Légzés, pulzus, vérnyom{s mérése, dokument{l{sa. Egészségnevelési feladatok. 7.4. A képzés helyszíne Egészséges csecsemő és gyermek gondoz{sa: bölcsőde, csecsemőotthon. Gondoz{si feladatok felnőttkorban: szoci{lis otthon, idősek otthona. [pol{si-gondoz{si feladatok felnőttkorban: rendelőintézet, szakrendelő. 7.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k 7.5.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek 7.5.2. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k 7.6. A tant{rgy értékelésének módja

163


164

A 11222-12 azonosító sz{mú Klinikumi ismeretek megnevezésű szakmai követelménymodul tant{rgyai, témakörei

165

A 11222-12.azonosító sz{mú Klinikumi ismeretek megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tant{rgyak és témakörök oktat{sa sor{n fejlesztendő kompetenci{k

x

x

x

x

x

Csecsemő és gyermekoszt{ly os gyakorlat

x

Traumatológia

x

Sebészet gyakorlat

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Diagnosztikai alapismeretek Ter{pi{s alapismeretek Elsősegélynyújt{selső ell{t{s Belgyógy{szati gyakorlat

Gyermekgyógy{szat

x

Belgyógy{szat

Sebészet és traumatológia

Klinikumi gyakorlat

x

Mikrobiológiaj{rv{nytan Gyógyszertani alapismeretek

[ltal{nos kórtan

11222-12. Klinikumi ismeretek

Anatómia-élettan

Klinikumi ismeretek

FELADATOK Munk{ja sor{n, saj{t tevékenységében alkalmazza az emberi test felépítéséhez, működési folyamataihoz kapcsolódó ismereteit. Munk{ja sor{n, saj{t tevékenységéhez kapcsoltan alkalmazza a betegségek lefoly{s{val, jellegzetességeivel és a módosító tényezőkkel kapcsolatos ismereteket. A patogén mikroorganizmusokra vonatkozó ismeretei alapj{n részt vesz a nosocomialis surveillance tevékenységben.

x

x

x

Felismeri a veszélyhelyzeteket, kritikus állapotokat, haladéktalanul intézkedik és részt vesz az életveszély elhárításában Szakszerűen nyújt elsősegélyt, részt vesz az elsődleges ellátásban Segédkezik újraélesztésnél Gyógyszereléshez előkészít, segédkezik a gyógyszer szervezetbe történő juttatásában Előkészít és segédkezik punkciók és biopsziák kivitelezése során, a beavatkozás előtt, alatt és után megfigyeli a beteget Alkalmazza a zárt vérvételi technikákat

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Betegágy melletti vércukor meghatározást végez

x

x

x

Középsugaras vizeletvizsgálathoz előkészíti a beteget, gyorsteszttel vizeletvizsgálatot végez, vizsgálati anyagot vesz gyűjtött vizeletből

x

x

x

166

x

Szabályszerűen vesz mintát köpetből, torok-, szem-, orr-, fülváladékból, sebváladékból, székletből, hányadékból és egyéb testváladékokból, azokat megfelelően kezeli és gondoskodik a vizsgálatra történő eljuttatásukról Előkészíti a beteget a képalkotó vizsgálatokhoz, segédkezik a betegnek a vizsgálat előtt és után Előkészíti a beteget endoszkópos vizsgálatokra, segédkezik a betegnek és figyeli, jelzi az esetleges szövődményeket EKG-t készít Ellátja az egyéb vizsgáló eljárások körüli ápolói teendőket, előkészítést, segédkezést és betegmegfigyelést Előkészít injekciózáshoz Előkészít infúziós terápiához, segédkezik infúziós terápia kivitelezésében, megfigyeli a beteget az infúziós terápia alatt és után Előkészít vércsoport meghatározáshoz

x

Alkalmazza a fájdalom csillapításának nem gyógyszeres formáit Szabályszerű fizikális lázcsillapítást végez, alkalmazza a terápiás meleget és hideget Belgyógyászati klinikumi ismereteit alkalmazza tevékenysége során

x

Sebészeti klinikumi ismereteit alkalmazza tevékenysége során

x

Gyermekgyógyászati klinikumi ismereteit alkalmazza tevékenysége során

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x

x x

x

x

x

SZAKMAI ISMERETEK Ápolásetika

x

x

x

x

Egészségügyi törvény és egészségügyi ellátásra vonatkozó jogszabályok

x

x

x

x

x

Ápoláslélektan

x

x

x

x

x

Anatómia-élettan

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Oxyológia

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Sürgősségi orvostan

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

[ltal{nos kórtan

x x

Elsősegélynyújtás, első ellátás Gyógyszertan

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Gyógyszerelés

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások Diagnosztikus és ter{pi{s eszközök előkészítése, haszn{lata, fertőtlenítése

x

167

Betegmegfigyelés és segédkezés diagnosztikus és terápiás beavatkozások előtt, alatt, után

x

x

x

x

x

x

Bed-side eszközök használata Általános orvostan és belgyógyászat

x

Általános sebészet és traumatológia

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Gyermekgyógyászat

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Szakmai nyelvű kommunik{ció szóban és ír{sban A beteg előkészítése, eszközös előkészítés a diagnosztikus és terápiás beavatkozások, tevékenységek során

x

Biztons{gos betegkörnyezet biztosít{sa a diagnosztikus és ter{pi{s beavatkoz{sok, tevékenységek sor{n Betegmegfigyeléssel és vizsg{lati anyagokkal kapcsolatos teendő ell{t{sa Elsősegélynyújtás, riasztás, segédkezés az elsődleges ellátás során

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

SZEMÉLYES KOMPETENCI[K Precizit{s

x

x

x

x

x

x

Felelősségtudat

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Türelmesség

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x


x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Hat{rozotts{g

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Segítőkészség

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x


x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Következtetési képesség

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Ismeretek helyükön való alkalmaz{sa

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

168

8. Klinikumi ismeretek tant{rgy

180 óra

8.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja Az egészséges és a beteg emberi szervezet felépítésének és működésének a bemutat{sa. Akut és krónikus betegségek kialakul{s{nak, felismerésének, lefoly{s{nak, diagnosztikus és ter{pi{s elveinek az ismertetése. A betegek ell{t{s{ban - {pol{s{ban történő segédkezés alkalmaz{s szintű elsaj{títtat{sa, gyakoroltat{sa. 8.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Biológia-egészségtan. Egészségügyi ell{tórendszer. Népegészségügy. Egészségfejlesztés. Orvosi latin. [pol{studom{ny. Csecsemő és kisgyermekgondoz{s. Betegmegfigyelés. [pol{si beavatkoz{sok. 8.3. Témakörök 8.3.1. Anatómia-élettan Emberi test felépítése, fő részei, síkjai, ir{nyai. Sejt, szövet, szervek, szervrendszerek. Csontv{zrendszer, izomrendszer jellemzése. Szív felépítése, működése. Vérerek, vérkörök, magzati vérkeringés. Periféri{s vérkeringés élettana. Vér alkotóelemei, élettani saj{toss{gai. Véralvad{s. Vércsoportok. Nyirokrendszer. Emésztőrendszer szakaszai. M{j, hasny{lmirigy. Hash{rtya. T{panyagok, építőanyagok, enzimek. Emésztés mechanizmusa. Anyagcsere, energiaforgalom. Légzőrendszer felépítése. Légzés élettana, szab{lyoz{sa. Tüdő szerkezete, érrendszere. Mellh{rtya. Vese szerkezete, élettana. 169

36 óra

Norm{l vizelet. Vizeletelvezető és –t{roló rendszer. Vizeletürítés mechanizmusa. Női nemi szervek, menstru{ciós ciklus. Férfi nemi szervek. Idegrendszer feloszt{sa. Gerincvelő szerkezete, p{lyarendszerei, gerincvelői szelvény. Gerincvelői reflexek. Agyvelő feloszt{sa, agykérgi központok, agykamr{k. Központi idegrendszer élettana, burkai, erei. Agyvíz. Környéki idegrendszer. Vegetatív idegrendszer. Endokrin rendszer. Érzékszervek. Hőszab{lyoz{s. 8.3.2. Által{nos kórtan 18 óra A kórtan fogalma, t{rgya, részterületei. Betegség, kóros {llapot meghat{roz{sa. A betegségek kóroktana (etiológia). A betegségek lefoly{sa (patogenezis). A szervezet reakcióinak csoportosít{sa. Jelző reakciók (f{jdalom, l{z). Aktív védekező mechanizmusok (természetes védőg{tak, immunv{lasz, gyullad{sok). Megv{ltozott védekező mechanizmusok (immunrendszer rendellenes működése). A szövetek kóros elv{ltoz{sai (progresszív és regresszív szöveti elv{ltoz{sok). A daganatok fogalma, népegészségügyi jelentősége. Karcinogén tényezők. A daganatok {ltal{nos jellemzése és oszt{lyoz{sa. A daganatok hat{sa a szervezetre. R{kmegelőző {llapotok. Daganatra figyelmeztető jelek. 8.3.3. Mikrobiológia-j{rv{nytan 18óra Mikrobiológia t{rgya, feladata, feloszt{sa, az orvosi mikrobiológia {gai Mikrob{k feloszt{sa, nagys{ga (baktériumok, vírusok, gomb{k, parazit{k, férgek, ízeltl{búak). Az ember és a mikroorganizmusok kapcsolata (patogén és apatogén mikroorganizmusok).

170

A baktériumok alakja, szerkezete, anyagcseréje, toxintermelése, szaporod{sa, ellen{lló képessége). A bőr természetes mikroflór{ja. A vírusok főbb tulajdons{gai, szerkezete, ellen{lló képessége. A j{rv{nytan t{rgya, feladatai, feloszt{sa, módszerei. A fertőzés. A j{rv{nyfolyamat mozgatóerői. A fertőző betegségek előfordul{si módjai. A fertőző betegségek feloszt{sa. A fertőző betegségek megelőzésére és leküzdésére ir{nyuló tevékenység. 8.3.4. Gyógyszertani alapismeretek 18 óra Gyógyszertani alapfogalmak. Gyógyszerrendelés alapfogalmai. Gyógyszerek hat{smechanizmusai. Gyógyszerhat{s folyamata, befoly{soló tényezői. Gyógyszerinterakciók és mellékhat{sok. Gyógyszerform{k és jellemzőik. Gyógyszer bejuttat{si módok és jellemzőik. Gyógyszeradagok kisz{mít{sa. Nemzetközi rövidítések a gyógyszerelésben (gyógyszerform{k, bejuttat{si módok, mértékegységek). [polói feladatok gyógyszerelés sor{n. Az intézeti gyógyszert{rol{s, gyógyszerkezelés szab{lyai, specialit{sai. A gyógyszerelés ir{nyelvei, szab{lyai, kompetenci{i. A per os, rect{lis, transderm{lis, gyógyszerelés technik{i. A fül-orr-szem cseppek alkalmaz{s{nak technik{i. A gyógyszerelés higiénés szab{lyai. A betegmegfigyelés szempontjai gyógyszerter{pia alkalmaz{sa sor{n. A gyógyszertévesztés megelőzése, észlelése, jelentési kötelezettsége. Gyógyszerelés dokument{l{s{nak jogi és minőségir{nyít{si szab{lyoz{sa. A beteg együttműködés jelentősége a gyógyszeres ter{pia sor{n. A gyógyszereléshez kapcsolódó betegoktat{s szempontjai. A gyógyszerter{pia specialit{sai gyermek- és időskorban 8.3.5. Belgyógy{szat A belgyógy{szat alapjai. Belgyógy{szat tudom{nyterületei. Betegvizsg{lati módszerek. Kardiológia. Keringési rendszer kórfolyamatai. Kardi{lis eredetű betegségek és ell{t{sa. Vascularis eredetű betegségek és ell{t{sa. 171

18 óra

Pulmonológia. Légző rendszer kórfolyamatai. A légutak betegségei és ell{t{sa. A tüdő betegségei és ell{t{sa. Légzési elégtelenséghez vezető kórképek. Gasztroenterológia. Emésztő rendszer kórfolyamatai. Emésztő csatorna. Emésztő mirigyek betegségei és ell{t{sa. A t{pl{lkoz{s és az anyagcsere zavarai. Nefrológia. A vizeletkiv{lasztó és elvezető rendszer kórfolyamatai. A húgyutak betegségei és ell{t{sa. A vese betegségei és ell{t{sa. Hematológia és immunológia. Vérképző rendszer kórfolyamatai, betegségei és ell{t{sa. Immunrendszer kórfolyamatai, betegségei és ell{t{sa. Endokrinológia. Az endokrin rendszer kórfolyamatai. Endokrin mirigyek betegségei és ell{t{sa. Reproduktív rendszer endokrin betegségei és ell{t{sa. Reumatológia. Mozg{s rendszer kórfolyamatai. A csontok betegségei és ell{t{sa. Az ízületek gyullad{sos betegségei és ell{t{sa. Az izmok betegségei és ell{t{sa. Neurológia. Az idegrendszer kórfolyamatai. Központi idegrendszer betegségei és ell{t{sa. Periféri{s idegrendszer betegségei és ell{t{sa. Pszichi{tria. Magatart{s zavarok. Szenvedélybetegségek. Hangulat zavarok. Személyiség zavarok. Szorong{sos kórképek. 8.3.6. Sebészet és Traumatológia Sebészeti, traumatológiai alapismeretek. Aszepszis/Antiszepszis. Sebészeti kézfertőtlenítés. Műtéti terület fertőtlenítése. Műtéti eszközök steriliz{l{sa. 172

18 óra

A műtő fertőtlenítése. Sebészeti fertőzések. Pyogen fertőzések. Anaerob fertőzések. Érzéstelenítés. [ltal{nos érzéstelenítés. Region{lis érzéstelenítés. Helyi érzéstelenítés. Műtéti technik{k. Műtéti behatol{si technik{k. Endoscopos műtéti technik{k. Mikroszkópos műtéti technik{k. Műtéti előkészítés és utókezelés. A testt{jak sebészete és traumatológi{ja. A fej sebészete. Az arc fejlődési rendellenességei. A fej sérülései. Az agy sebészete. A nyak sebészete. A nyak sérülései. A pajzsmirigy sebészete, struma. A gerinc sebészete. A gerinc sérülései. Korrekciós műtétek. A mellkas sebészete. A tüdő sebészete. A szív sebészete. A has sebészete. A gyomor és nyombél sebészete. Vékonybél és féregnyúlv{ny sebészete. A vastagbél és végbél sebészete. M{j és az epeutak sebészete. A lép sebészete. Méh és függelékeinek sebészete. A vese és a húgyutak sebészete. A hasfal sebészete. A végtagok traumatológiai ell{t{sa. A v{llöv és felső végtag sérülései. A medence sérülései. Az alsóvégtagok sérülései. A végtagok keringési zavarainak sebészete. Szülészet sebészeti vonatkoz{sai. Cs{sz{rmetszés. 173

Méhen kívüli terhesség. 8.3.7. Gyermekgyógy{szat 18 óra Csecsemő és újszülöttkor betegségei. Újszülöttkori anoxia. Szülési sérülések. Az újszülött vérzéses betegségei. Kóros újszülöttkori s{rgas{g. Az újszülött fertőző betegségei. Fejlődési rendellenességek. A hirtelen csecsemő hal{l. Csecsemő és újszülött szervek, szervrendszerek fajt{i szerinti betegségei. Az orr- és garatüreg betegségei. A gége, a légcső és a hörgők betegségei. A tüdő betegségei. A szív betegségei. A gyomor és a belek betegségei. Anyagcsere betegségek. Folyadék-elektrolit h{ztart{s zavarai. Hasmenéses betegségek, toxicosisok. Vérszegénység – Anaemia, Leukémia. Gyermekkori vesebetegségek. Heveny fertőző betegség. Hi{nybetegségek. Mérgezések gyermekkorban. 8.3.8. Diagnosztikai alapismeretek 18 óra Diagnosztikai alapfogalmak Auto-, hetero anamnézis, Objektív tünet, szubjektív panasz, Tünet, tünet együttes, Diagnózis, Noninvazív-invazív módszer. Diagnózis fel{llít{s{t segítő kommunik{ciós technik{k (anamnézis felvétel.) Döntési algoritmus és allok{ció a diagnosztikai módszer megv{laszt{s{ban. A diagnosztikai módszerek alkalmaz{s{nak jogi, etikai, minőségir{nyít{si és gazdas{gi aspektusai. A beteg pszichés előkészítésének és vezetésének praktikumai a kompetencia hat{rok betart{s{val. A diagnosztikai beavatkoz{sok biztons{gi és higiénés szempontjai és szab{lyai. Egyszerű, eszköznélküli fizik{lis diagnosztikai módszerek (fizik{lis vizsg{latok). Egyszerű eszközös diagnosztikai módszerek 174

TesttömegTestmagass{gTestar{nyTestkörfogat mérés. Vit{lis paraméterek mérése, megfigyelése. Az EKG vizsg{lat elméleti alapjai és technikai kivitelezése. Labordiagnosztikai alapismeretek. Labordiagnosztika fogalma, célja, módszerei, f{zisai. A preanalitikai f{zis feladatai. Leggyakrabban alkalmazott laborvizsg{latok indik{ciói, jellemzői. A beteg előkészítés szempontjai különböző laborvizsg{latokn{l. Vérvétel z{rt vérvételi rendszer alkalmaz{s{val. Testv{ladékok mintavételi technik{ja. Mintavételi technik{k mikrobiológiai vizsg{latokhoz. A vizsg{lati anyagok kezelésének, sz{llít{s{nak, dokument{l{s{nak specialit{sai. Point Of Care Testing (beteg{gy melletti labordiagnosztika) fogalma, célja, módszerei, jelentősége a betegell{t{sban. Beteg{gy melletti vércukor meghat{roz{s kivitelezése. Radiológiai alapismeretek. Radiológiai vizsg{latok célja, módszerei. A Rtg, CT, MR, PET, SPECT, UH, Angiogr{fi{s és Mammogr{fi{s radiológiai vizsg{ló eszközök működési elvének jellemzői. A vizsg{ló módszerek főbb indik{ciói, kontraindik{ciói. A beteg előkészítésének és vizsg{lat ut{ni megfigyelésének szempontjai. A kontrasztanyag alkalmaz{s{val történt radiológiai vizsg{latok előkészítési és megfigyelési specialit{sai. A nukle{ris medicina leggyakoribb vizsg{ló módszerei és jellemzői. Az endoszkópos vizsg{latok alkalmaz{s{nak elméleti alapjai, indik{ciói, céljai. Az egyes endoszkópos beavatkoz{sokhoz (emésztőrendszeri- légzőrendszeri endoszkópi{k) kapcsolódó előkészítési, együttműködési, megfigyelési és dokument{ciós feladatok. A csapol{sok elméleti alapjai, céljai. A has-, mellkas-, lumb{l-, ciszterna-, szternumpunkció lényege, indik{cióikontraindik{ciói, a beavatkoz{sokhoz kapcsolódó előkészítési, együttműködési, megfigyelési és dokument{ciós feladatok. A biopszi{k elméleti alapjai, céljai. A m{j, vese, csípőcsont, pajzsmirigy, emlő biopszia lényege, indik{cióikontraindik{ciói, a beavatkoz{sokhoz kapcsolódó előkészítési, együttműködési, megfigyelési és dokument{ciós feladatok. A témakört csoportbont{sban kell tanítani.

175

8.3.9. Ter{pi{s alapismeretek 18 óra Ter{pi{s alapfogalmak: Ter{pia, Tüneti-t{mogató ter{pia, Supportív ter{pia, Palliatív ter{pia, Komfort ter{pia, Aspecifikus-, specifikus ter{pia. Az egészségügyi ell{t{s sor{n alkalmazott ter{pi{s módszerek: Konzervatív ter{pia, Műtéti ter{pia, Dietoter{pia, Fizioter{pia, Pszichoter{pia. Döntési algoritmus és allok{ció az optim{lis ter{pia megv{laszt{s{ban. A ter{pi{s módszerek és beavatkoz{sok alkalmaz{s{nak jogi, etikai, minőségir{nyít{si és gazdas{gi aspektusai. A beteg pszichés előkészítésének és vezetésének praktikumai a kompetencia hat{rok betart{s{val. A ter{pi{s módszerek biztons{gi, higiénés szempontjai és szab{lyai. Injekciós ter{pia. Az injekcióz{s fogalma, célja, indik{ciója-kontraindik{ciója, előnye m{s gyógyszer bejuttat{si módokkal szemben, kompetencia hat{rai. Az injekcióbejuttat{s leggyakoribb form{i, jellemzői, előnyei-h{tr{nyai. Az injekcióz{shoz haszn{lható fecskendő típusok és jellemzőik. Az injekciós tűk típusai, jellemzői, a tű méretjelölésének értelmezése. Az előre töltött injekciós eszközök jellemzői. Pen jellemzői. Előkészítés injekcióz{shoz. A gyógyszer felszív{s algoritmusa. Az előkészítés sor{n betartandó higiénés és balesetvédelmi szab{lyok. Az injekciós ter{pia {ltal{nos és helyi szövődményei. Infúziós ter{pia. Az infúziós ter{pia fogalma, célja, indik{ciója, kompetenciaköre. A folyadék bejuttat{s{nak lehetséges módjai (periféri{s-, centr{lis véna kanül{l{s, intraosse{lis kanül{l{s). Az infúziós ter{pia sor{n alkalmazható eszközök és jellemzőik (tűk, periféri{s intravascularis kanülök, infúziós szerelékek, összekötők, csatlakozók, infúzióadagoló készülékek). Előkészítés infúziós ter{pi{hoz. A beteg pszichés, szomatikus előkészítésének specialit{sai. Segédkezés infúziós ter{pia kivitelezésében. Az infúzió össze{llít{s{nak és bekötésének és elt{volít{s{nak algoritmusa. 176

Az előkészítés és beavatkoz{s sor{n betartandó higiénés és balesetvédelmi szab{lyok. A beteg megfigyelésének szempontjai infúziós ter{pia sor{n. Az infúziós ter{pia {ltal{nos és helyi szövődményei. Az infúziós ter{pia dokument{l{s{nak szab{lyai. Vércsoport meghat{roz{s. A vércsoport meghat{roz{s célja, indik{ciója, kompetenciaköre. A vércsoport meghat{roz{s eszközei. Előkészítés vércsoport meghat{roz{shoz. A k{rty{s módszerrel történő vércsoport meghat{roz{s algoritmusa. Vércsoport meghat{roz{s ut{ni feladatok. A tevékenység higiénés, munka- és környezetbiztons{gi szab{lyai. F{jdalomcsillapít{s gyógyszeres ter{pia alkalmaz{sa nélkül. A f{jdalomcsillapít{s fogalma, célja, módszerei, kompetenciaköre. A f{jdalomcsillapít{s nem gyógyszeres form{inak, jellemzői, indik{cióikontraindik{ciói, alkalmaz{s{nak algoritmusai (pozíciós ter{pia, felszíni kezelés, hideg-meleg ter{pi{s alkalmaz{sok, massz{zs, fizioter{pia, hydroter{pia, TENS, alternatív medicina módszerei). A f{jdalom megfigyelésének, mérésének szempontjai. A f{jdalomcsillapít{s hatékonys{g{nak követése, dokument{l{sa. L{zcsillapít{s gyógyszeres ter{pia alkalmaz{sa nélkül. A l{z fogalma, szervezetre gyakorolt hat{sai, tünetei. A l{zcsillapít{s indik{ciói, módszerei. A fizik{lis l{zcsillapít{s fogalma, célja, módszerei, indik{ciói. A hűtőfürdő és hűtő borogat{s (priznic) alkalmaz{s{nak algoritmusa. L{zas beteg {pol{s{nak, megfigyelésének szempontjai. A l{zcsillapít{s hatékonys{g{nak követése, dokument{l{sa. A tevékenység higiénés, munka- és környezetbiztons{gi szab{lyai. A témakört csoportbont{sban kell tanítani. 8.3.10. Elsősegélynyújt{s - első ell{t{s A sürgősség fogalma, a sürgősségi l{nc. Az elsősegély fogalma, elsősegély szintjei. Mentők igénybevétele, mentőhív{s szab{lyai. A helyszín szerepe. A beteg {llapotfelmérése és ell{t{sa a reakcióképesség megítélése. ABCDE és teendők reakcióképes beteg esetén. A: a légút megítélése, {tj{rhatós{g biztosít{sa. B: a légzés megítélése, pozicion{l{s. C: a keringés megítélése. D: az idegrendszer megítélése, teendők. E: egész test, egész eset megítélése. ABCDE és teendők reakcióképtelen betegnél. 177

18 óra

A: eszköz nélküli légút biztosít{si elj{r{sok. B: lélegeztetés, légzési elégtelenség esetén. C: keringés hi{ny{ban, BLS és XBLS, az AED haszn{lata. D: az eszméletlen beteg ell{t{sa. E: egész test, egész eset megítélése. Sérültek {llapotfelmérése, ell{t{sa Sebzések, vérzések ell{t{sa. R{ndul{s, ficam, törés ell{t{sa. Termikus traum{k ell{t{sa. Elektromos balesetek. Tömeges balesetek. Mérgezések. A méreg fogalma, behatol{si kapuk. A legfontosabb mérgezésekre utaló jelek, teendők. A témakört csoportbont{sban kell tanítani. 8.4. A képzés helyszíne Diagnosztikai alapismeretek: demonstr{ciós terem. Ter{pi{s alapismeretek: demonstr{ciós terem. Elsősegélynyújt{s- első ell{t{s: demonstr{ciós terem. A többi tant{rgy/témakör esetében tanterem, szaktanterem. 8.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k 8.5.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek 8.5.2. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k 8.6. A tant{rgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 9. Klinikumi gyakorlat tant{rgy

228 óra

9.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja A tant{rgy tanít{s{nak keretében bemutatni a klinikai oszt{lyok munk{j{t, munkarendjét. A beteg ell{t{si/{pol{si folyamat végigkísérése. Diagnosztikai és ter{pi{s elj{r{sok megfigyelés, összefüggések elemzése.

178

9.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Egészségügyi ell{tórendszer. Népegészségügy. Egészségfejlesztés. Orvosi latin. [pol{studom{ny. Csecsemő és kisgyermekgondoz{s. Betegmegfigyelés. [pol{si beavatkoz{sok. Klinikai ismeretek. 9.3. Témakörök 9.3.1. Belgyógy{szati gyakorlat 80 óra (ebből 40 óra ÖGY) A belgyógy{szati oszt{ly szervezeti felépítésének bemutat{sa. Munka és tűzvédelmi szab{lyok. A beteg kültakarój{nak a megfigyelése. A beteg tudat{nak, tudat{llapot{nak megfigyelése. Kardin{lis tünetek: a pulzus, vérnyom{s, testhőmérséklet, légzés megfigyelése. A testv{ladék megfigyelése és felfog{sa, mérése. Vérvétel. Vércukor meghat{roz{s végzése gyorstesztekkel. Betegmegfigyelő monitorok alkalmaz{sa: EKG, pulzus, légző, hő, szatur{ció. A megfigyelések dokument{l{sa. Betegvizsg{lat megfigyelése. Diagnosztikai beavatkoz{sok megfigyelése. A különböző kórfolyamatok megfigyelése. Előkészítés gyógyszereléshez, segédkezés a gyógyszerbevitelben. Előkészítés injekcióz{shoz és infúziós ter{pi{hoz. Ter{pi{s beavatkoz{sok megfigyelése. Ell{t{si folyamat kísérése. Bekapcsolód{s az {pol{si/szak{pol{si folyamatba. Az {pol{si folyamat: felmérés, {pol{si diagnózis, {pol{si terv, az {pol{s kivitelezése, értékelés megfigyelés. Az {pol{si dokument{ció vezetése. Segédkezés a beteg ember szükségleteinek a kielégítésében: mozg{s, pihenés, higiéné, t{pl{lkoz{s, folyadékfelvétel, v{ladékok ürítése, légzés, testhőmérséklet, környezeti veszélyek elkerülése. 9.3.2. Sebészeti gyakorlat 80 óra (ebből 40 óra ÖGY) A sebészeti oszt{ly szervezeti felépítésének bemutat{sa. Munka és tűzvédelmi szab{lyok megismerése. Sebell{t{s. 179

Kötözésben segédkezés. Szövetegyesítő elj{r{sok megfigyelése. Sebv{ladékok megfigyelése. Drének megfigyelése. Műtétek. A műtő felszerelésének, eszközeinek a megismerése. [ltal{nos műtéti előkészítésben segédkezés. Kissebészeti beavatkoz{sok megfigyelése. Egynapos sebészeti beavatkoz{sok megfigyelése. A f{jdalomcsillapít{si elj{r{sok megfigyelése. [ltal{nos műtéti utókezelésben segédkezés. Aszepszis/antiszepszis. Kézfertőtlenítés. Kötözőkocsi eszközeinek fertőtlenítésében, steriliz{l{s{ban való közreműködés. A beteg előkészítése képalkotó vizsg{latokhoz, endoszkópos beavatkoz{s{hoz. A testv{ladékokat megfigyelése és felfog{sa. Vérvétel. Előkészítés gyógyszereléshez, segédkezés a gyógyszerbevitelben. Előkészítés injekcióz{shoz és infúziós ter{pi{hoz. Előkészítés és segédkezés a punkciók és biopszi{k kivitelezésében. Bekapcsolód{s az {pol{si/szak{pol{si folyamatba. Közreműködés az {pol{si folyamatban. Az {pol{si dokument{ció vezetése. Segédkezés a beteg ember szükségleteinek a kielégítésében: mozg{s, pihenés, higiéné, t{pl{lkoz{s, folyadékfelvétel, v{ladékok ürítése, légzés, testhőmérséklet, környezeti veszélyek elkerülése. 9.3.3. Traumatológia gyakorlat 80 óra (ebből 40 óra ÖGY) A traumatológiai oszt{ly szervezeti felépítésének bemutat{sa. Munka és tűzvédelmi szab{lyok megismerése. Sérültek fogad{sa, első vizsg{lata. A sebkötözések. Sebek dezinfici{l{sa. Típuskötések alkalmaz{sa. Kötözések a fejen és a nyakon, kötözések a mellkason. Has-, l{gyék- és g{tt{ji kötözések. Kötözések az alsó és felső végtagon. Csonttörések ell{t{sa. Rögzítő kötések, gipszelések. A törések vértelen helyretétele, repozició. Gipszelés gyakorlati alapjai, gipszkötések fajt{i. Gipszelési technik{k, gipszkötések előkészítése. Extenzió felhelyezésének megfigyelése. 180

Előkészítés gyógyszereléshez, segédkezés a gyógyszerbevitelben. Előkészítés injekcióz{shoz és infúziós ter{pi{hoz. Előkészítés vércsoport meghat{roz{shoz. A testv{ladékok megfigyelése és felfog{sa. Vérvétel. Súlyos sérült ell{t{s{nak megfigyelése, sokktalanít{s. Bekapcsolód{s az {pol{si/szak{pol{si folyamatba. Közreműködés az {pol{si folyamatban. Az {pol{si dokument{ció vezetése. Segédkezés a beteg ember szükségleteinek a kielégítésében: Mozg{s, pihenés, higiéné. T{pl{lkoz{s, folyadékfelvétel, v{ladékok ürítése. Légzés, testhőmérséklet, környezeti veszélyek elkerülése. 9.3.4. Csecsemő és gyermekoszt{lyos gyakorlat 64 óra (ebből 40 óra ÖGY) Az oszt{ly szervezeti felépítésének bemutat{sa. Munka és tűzvédelmi szab{lyok megismerése. Csecsemő oszt{lyos gyakorlat. Az újszülött életjelenségeinek megfigyelése. Koraszülöttség jeleinek és a fejlődési rendellenességek felismerése. Megfigyelés: turgor, mozg{s, köldök, kutacsok, ny{lkah{rty{k (Apgar). Fekvési módok, alv{s és alv{si szok{sok, a sír{s megfigyelése. Szoptat{s és t{pl{l{s. Székletürítés és vizeletürítés megfigyelése. Testtömeg és testar{nyok mérése. Csecsemők {llapotv{ltoz{sainak felismerése. Gyermekoszt{lyos gyakorlat. Az arc és testt{jak, testar{nyok, mozg{s megfigyelése, testsúly mérése. Kardin{lis tünetek mérése, megfigyelése. A gyermek tudat{nak és magatart{s{nak megfigyelése. Érzékszervek működésének megfigyelése. Köhögés és köpet megfigyelése. H{ny{s és h{nyadék megfigyelése. Bevitt és ürített folyadék mennyiségének megfigyelése. A gyermekek {llapotv{ltoz{sainak felismerése. A gyermek elhanyagol{s{nak illetve b{ntalmaz{s{nak felismerése. Betegmegfigyelő monitorok alkalmaz{sa a gyermek{pol{sban. Csecsemő és gyermekoszt{lyon egyar{nt végzendő {pol{si feladatok. [gyaz{s, beteg fektetése, mobiliz{l{sa, kényelmi eszközök alkalmaz{sa. Pihenés feltételeinek biztosít{sa. Beteg környezetének higiénéje. Fürdetés, sz{j{pol{s, hajmos{s, köröm{pol{s, bőr{pol{s, bőrvédelem. 181

Etetés eszközeinek előkészítése, haszn{lata, szondat{pl{l{s. Előkészítés vizithez, a beteg tart{sa-fog{sa vizsg{latokhoz. A megfigyelt és a mért paraméterek dokument{l{sa. Kapcsolat a szülőkkel. 9.4. A képzés helyszíne Belgyógy{szati oszt{ly. Sebészeti oszt{ly. Traumatológia. Csecsemő és gyermekoszt{ly. 9.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k 9.5.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek 9.5.2. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k 9.6. A tant{rgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

182

A 11151-12 azonosító sz{mú Diagnosztikus és ter{pi{s beavatkoz{sok felnőtt betegnél megnevezésű szakmai követelménymodul tant{rgyai, témakörei

183

11151-12 azonosító sz{mú Diagnosztikus és ter{pi{s beavatkoz{sok felnőtt betegnél követelménymodulhoz tartozó tant{rgyak és témakörök oktat{sa sor{n fejlesztendő kompetenci{k

Diagnosztikus és ter{pi{s beavatkoz{sok pszichi{triai oszt{lyon

Diagnosztikus és ter{pi{s beavatkoz{sok urológiai oszt{lyon

Diagnosztikus és ter{pi{s beavatkoz{sok kisklinikumi oszt{lyokon

Diagnosztikus és ter{pi{s beavatkoz{sok sürgősségi oszt{lyon

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

szülészet-nőgyógy{szati oszt{lyon

x

x

184

Diagnosztikus és ter{pi{s beavatkoz{sok mozg{sszervi sebészeti profilú oszt{lyon és ter{pi{s beavatkoz{sok Diagnosztikus

x

x

x

[polói feladatok ter{pi{s beavatkoz{sokn{l

x

x

Az {poló gyógyszereléssel kapcsolatos feladatai

x

Mindennapos beavatkoz{sok

x

x

Mintavétel laboratóriumi és egyéb vizsg{latokhoz

x

Perioperatív ell{t{s

x

x

Ter{pi{s elj{r{sok

x

Invazív diagnosztika

x

Eszközös vizsg{latok

x

x

x

Klinikai gyakorlat

Diagnosztikus és ter{pi{s beavatkoz{sok neurológiai oszt{lyon

x

szakmai

Diagnosztikus és ter{pi{s beavatkoz{sok sebészeti profilú oszt{lyon

x

x

megnevezésű

Diagnosztikus és ter{pi{s beavatkoz{sok belgyógy{szati profilú oszt{lyon

x

Fizik{lis vizsg{lat, betegvizsg{lat

x

Gyógyszertan

Fizikális vizsgálatok kivitelezésénél segédkezik, érzékszervi vizsgálatoknál közreműködik Betegmegfigyelő monitort alkalmaz (EKG, pulzus, szaturáció, légzés, vérnyomás, testhő) Nem várt eseményeket felismeri, jelzi Laboratóriumi diagnosztika céljából mintát (vér, vizelet, testváladék) vesz, laboratóriumi mintákat szállításra előkészít Felkészíti a beteget középsugarú vizelet vételére, vizeletgyűjtésre Vizeletet vizsgál gyorsteszttel Bed-side vércukor meghatározást végez 12 elvezetéses EKG-t készít Terheléses EKG vizsgálatnál közreműködik Előkészít és felkészíti a beteget EEG,

Biokémia


[polói feladatok eszközös vizsg{latokn{l

Diagnosztikus és ter{pi{s beavatkoz{sok

Diagnosztikus és ter{pi{s szakismeretek

Biofizika

A

x

x

x

x

x

x x

x

EMG, ENG vizsgálatra Előkészít és felkészíti a beteget légzésfunkciós vizsgálatatra Előkészít és felkészíti a beteget natív és kontrasztanyagos képalkotó vizsgálatokhoz (RTG, UH, CT, MR, PET, MCU, oszteodezintometria, mammográfia, szcintigráfia) Előkészít és felkészíti a beteget endoszkópos beavatkozásokhoz Előkészít és felkészíti a beteget diagnosztikus és terápiás punkciós vizsgálatokhoz (mellkaspunkció, haspunkció, lumbálpunkció, cysterna, sternum punkció, Douglas-üreg punkció, ízületi punkciók, tályog punkció) Előkészít és felkészíti a beteget tűbiopsziás beavatkozásokhoz, mintavételhez Előkészít és felkészíti a beteget laparoszkópiához Előkészít és felkészíti a beteget szülészetinőgyógyászati vizsgálatokhoz, beavatkozásokhoz Előkészít gyógyszereléshez, orvos utasítására enterális gyógyszerelést végez Injekciózáshoz előkészít, injekciót felszív, injekciót bead (i.muscularis, s.cutan) Előkészít infúziós terápiához Előkészít transzfúziós terápiához Előkészít oxigénterápiához Inhalációs kezelésnél közreműködik Légúti váladékot eltávolít Légzőtorna kivitelezésében közreműködik Fizikális lázcsillapítást végez

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x x x x x

x x x x x x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

185

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x x x

x

x x x x x x x

x x x x x x x

x x x x x x x

x x x x x x x

x x x

x

x

x

x

x x x x x

x x

x

x

x x x x x x

x

x

x

x x

x x

x x

Hideg-meleg terápiás eljárásokat alkalmaz (borogatások, fürdők, pakolások) Irrigáláshoz előkészít, irrigálást alkalmaz Dokumentációt vezet Ápolástan Az ápolás elmélete és gyakorlata Diagnosztikai alapok Biokémia Biofizika Ivazív beavatkozások alapjai Klinikai laboratóriumi alapok Mikrobiológia Elektrofiziológiai alapok Radiológiai alapok Terápiás alapok Belgyógyászat Sebészet Urológia Szemészet Fül-orr-gégészet Bőrgyógyászat Gyógyszertan Dietetika Ápoláslélektan Etika, szakmai etika Munka és tűzvédelem Környezetvédelem Kórházhigiéne Dokumentáció Szakmai nyelvezetű íráskészség

x x

x

x

x x x

x x x x

x x x x x x x x x x

x x x x x

x x x x x x x x

x x x x x x

x

x

186

x x x x x x x SZAKMAI ISMERETEK x x x x x x x x x x x x

x x x

x x

x x

x

x x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x

x

x x x

x x x

x

x x x x x x x x x

x x x

x x x x x x

x

x

x

x

x x x x x x x x x x x x x x x x x x SZAKMAI KÉSZSÉGEK x x x x x

x

x x x x x x x x

x x x x x x x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

x x x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

x x x x x x x x x x x x x x x x x

x x x x

x x x

x x x x x x

x x x x x x x x

x x x x x x x x

x x x x x x x x

x x x x x x x x

x x x x x x x x

x x x x x x x x

x x x x x x x x

x x x x x x x x x x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Szakmai olvasott és hallott szöveg megértése, szakmai nyelvű beszédkészség Beavatkozások eszközeinek használata Oktatástechnikai, szemléltető eszközök használata Gyógyászati segédeszközök használata

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x SZEMÉLYES KOMPETENCI[K x x x x x x x x x x x x x x

Deklaratív tudás, procedurális tudás

x

x

x

x

Felelősségtudat

x

x

x

x

Megbízhatóság

x

x

x

x

x

Empatikus készség

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Határozottság

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Konfliktusmegoldó készség

x

x

x

x

x

x x

Problémaelemzés/feltárás, problémamegoldás Logikus gondolkodás Információgyűjtés

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x x x x x MÓDSZERKOMPETENCI[K

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

187

x x x x x T[RSAS KOMPETENCI[K

10. Diagnosztikus és ter{pi{s szakismeretek tant{rgy

96 óra

10.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja A tanuló legyen képes kompetenci{j{nak megfelelő fizik{lis és egyszerű eszközös betegvizsg{latok kivitelezésére, az észlelt élettani és kóros elv{ltoz{sok alapj{n dönteni az azonnali és halasztható teendőkről. Ismerje a különböző labor, radiológiai, invazív diagnosztikai vizsg{latok jelentőségét diagnosztikus értékük függvényében. Legyen képes előkészítési feladatait elvégezni. Ismerje a betegell{t{s sor{n alkalmazható ter{pi{s módszerek és beavatkoz{sok klinikai és {pol{sszakmai standardjait, algoritmusai, melyeket készség szintjén tud alkalmazni a modul elsaj{tít{sa ut{n. 10.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Kémia, fizika, {pol{stan-gondoz{stan, klinikai ismeretek 10.3. Témakörök 10.3.1. Biofizika 8 óra A biofizika t{rgya, módszerei, multidiszciplinalit{sa. Az emberi szervezet élettani működésének biofizikai alapfolyamatai. Inger, ingerület, ingerelhetőség, a szenzoros működés tulajdons{gai. Mozg{s, helyv{ltoztat{s, izomműködés. Légzés (mechanika, g{zcsere, nyom{sviszonyok, felületi feszültség). Keringés (szívműködés, szisztole-disztole, szívmunka, vérnyom{s, folyadék-vér{raml{s). L{t{s (optikai alapok, akkomod{ció, fotoreceptorok, fényérzékelés, l{tómező). Hall{s (hall{selmélet, audiometria). A diagnosztikai és ter{pi{s módszerek biofizikai alapjai. A röntgensug{rz{s jellemzői, fizikai tulajdons{gai, egészségügyi felhaszn{l{sa. A röntgendiagnosztika fizikai alapjai, alkalmaz{s{nak módjai, hat{sai. A radioaktív sug{rterhelés mérése, klinikai dózisfogalmak. Izotóp-diagnosztikai módszerek fizikai jellemzői, alkalmaz{si lehetőségei. Az MRI vizsg{lat fizikai alapjai, alkalmaz{s{nak jellemzői. A lézer fizikai tulajdons{gai, orvosi alkalmaz{s{nak lehetőségei. Az ultrahang fizikai jellemzői, diagnosztikai alkalmaz{s{nak típusai. Az endoszkópok működésének elvei, típusai. Bioelektromos vizsg{latok (EKG, EEG, EMG, ENG) fizikai alapjai, jellemzői. A pacemaker és defibrill{tor működésének fizikai alapjai. A vesepótló kezelés (dialízis) biofizikai alapjai, működési elvei. A fizioter{pi{s módszerek biofizikai jellemzői, típusai, hat{sai.

Transzducerek működésének fizikai alapjai. 10.3.2. Biokémia 16 óra A biokémia t{rgya, módszerei, multidiszciplinalit{sa. Az élőszervezet építőanyagainak és biokémiai alapfolyamatainak jellemzői, élettani szerepe. Bioelemek és biomolekul{k. Fehérjék jellemzői, csoportjai, szerkezete. A hemoglobin szerkezete, jellemzői. Aminosavak csoportosít{sa, anyagcsere folyamatainak jellemzői. Az emberi szervezet nitrogén anyagcseréje, karbamid szintézise. Szénhidr{tok jellemzői, csoportjai (mono-oligo-poliszacharidok) jellemzői. A glukóz oxid{ciója és szintézise. Lipidek jellemzői, csoportosít{suk, lipid anyagcsere folyamata, módszerei. Enzimek és működésük. A homeoszt{zis fogalma, alkotói, élettani jellemzői, diagnosztikai módszerei. 10.3.3. Gyógyszertan 16 óra A gyógyszertani alapismeretek ismétlése, rendszerezése. A leggyakrabban alkalmazott gyógyszerter{pi{k csoportosít{suk, hat{smechanizmusuk, főbb alkalmaz{si indik{cióik, fontosabb kontraindik{cióik, adagol{suk specialit{sai, leggyakoribb mellékhat{sai, túladagol{suk tünetei és a gyógyszer alkalmaz{s{nak {polói vonatkoz{sai alapj{n. Vérnyom{scsökkentők. Antiarrhytmi{s szerek. Szívelégtelenségben alkalmazott szerek (vasodilat{torok, inotropszerek, szimpatomimetikumok). Diuretikumok. Véralvad{sra ható szerek (thrombocyta-aggreg{ció g{tlók, anticoagul{nsok, fibrinolitikumok, K-vitamin antagonist{k). Gyomor-bélrendszerre ható szerek (savszekrécióra, bélmotilit{sra, epeszekrécióra ható szerek). A légzőrendszerre ható szerek (hörgt{gítók, ny{koldók, köptetők). Altatók, nyugtatók. Antidepressz{nsok, Neuroleptikumok. [ltal{nos érzéstelenítők. Opioid analgetikumok. Antiepileptikumok. Antidiabetikumok. Kortikoszteroidok. Nem szteroid gyullad{scsökkentők. Antibakteri{lis szerek. 1

A gyógyszerelés technikai kivitelezése. A gyógyszerelés {polói feladatai, szab{lyai, higiénés és munkavédelmi szempontjai. [polói feladatok gyógyszerelés előtt (felmérés, betegoktat{s). Az enter{lis gyógyszerbejuttat{s. Módjai, jellemzői, a gyógyszer hat{smechanizmus{t befoly{soló tényezők. Az enter{lisan bejuttatható gyógyszerform{k, jellemzői, adagol{s{nak kisz{mít{si módjai. Az enter{lis gyógyszerelés lehetséges hib{i, mellékhat{sai, szövődményei. Az or{lis gyógyszerbejuttat{s {polói feladatai. A rect{lis gyógyszerbejuttat{s {polói feladatai. Az enter{lis gyógyszerbejuttat{s specialit{sai gyermekkorban. Az injekcióz{s {polói feladatai. Az injekcióz{s fogalma, célja, módjai. Az egyes bejuttat{si módok előnye-h{tr{nya. A hat{smechanizmust befoly{soló tényezők. Adagok kisz{mít{s{nak szab{lyai (inzulin, heparin). Az infúziós ter{pia {polói feladatai. Az infúziós ter{pia fogalma, célja, módjai, jellemzői. Az infúziós oldatok csoportosít{sa, jellemzői, hat{s-mellékhat{s. Az infúzió adagol{s sz{mít{si módszerei. Az infúziós ter{pia lehetséges szövődményei. Az inhal{ciós ter{pia {polói feladatai. Az inhal{ciós ter{pia fogalma, célja, kivitelezésének indik{cióikontraindik{ciói. Leggyakrabban alkalmazott inhal{ciós ter{pi{s módok (kompresszoros, ultrahangos porlaszt{s, nebuliz{l{s, p{r{sít{s, adagoló spray, turbuhaler, discus, gépi porlasztók). Az egyes módszerek alkalmaz{si eszközeinek jellemzői, az alkalmaz{s előnyei-h{tr{nyai. Az inhal{ciós ter{pia sor{n alkalmazott leggyakoribb gyógyszerkészítmények és jellemzői. A betegmegfigyelés szempontjai gyógyszerter{pi{k alkalmaz{sa sor{n. Gyógyszeres ter{pi{k sor{n előforduló nem v{rt hat{sok és azok {polói szintű ell{t{sa. A gyógyszertévesztés megelőzése, észlelése, jelentési kötelezettsége. Gyógyszerelés dokument{l{s{nak jogi és minőségir{nyít{si szab{lyoz{sa. 10.3.4. Fizik{lis vizsg{latok, betegvizsg{lat 16 óra A betegvizsg{lat, megfigyelés szerepe, helye, jelentősége a betegell{t{sban. Az {polói észlelés és felismerés jelentősége a betegell{t{sban. Kommunik{ciós szempontok és technik{k betegvizsg{lat sor{n. A betegvizsg{lat higiénés szab{lyai. 2

Az elsődleges, gyors {llapotfelmérés AVPU, A-B-C-D-E algoritmusa, azonnali beavatkoz{st igénylő {llapotok. Részletes betegvizsg{lat. A betegvizsg{lat környezeti, t{rgyi és személyi feltételei, szab{lyai. Jelen panaszok kikérdezésének algoritmusa. Az anamnézis fogalma, típusai, felvételének szempontjai. A fizik{lis belgyógy{szati vizsg{latok alapmódszerei. A beteg megtekintés szempontjai a kültakaró, testt{jak, testalkat, testar{nyok, élettanitól eltérő v{ltoz{sai, azok értelmezése. Tapint{s módszerei, szempontjai (testfelszín, hőmérséklet, pulzus, oedem{k, nyirokcsomók, pajzsmirigy, alaki deformit{sok, has tapint{sa, az élettanitól eltérő elv{ltoz{sok értelmezése). A kopogtat{s módszertani alapjai (alaphangok és azokat befoly{soló tényezők). Leggyakoribb kóros kopogtat{si hangok és jellemzőik. A szívműködés, légzés, bélműködés hallgatóz{s kivitelezésének módszertana, kóros hallgatóz{si hangok és jellemzőik. Ütögetés módszerei, szempontjai, diagnosztikai jelentősége. A has fizik{lis vizsg{lat{nak módszertana, a kóros eltérések értelmezése. A f{jdalom vizsg{lat{nak, megfigyelésének szempontjai, módszertana. Neurológiai fizik{lis vizsg{lómódszerek. Traumatológiai beteg fizik{lis vizsg{lat{nak módszere. Sérülések, b{ntalmaz{sok jelei. A hall{s fizik{lis vizsg{lat{nak módszerei (hall{s vizsg{lata, otoszkópia). A l{t{s fizik{lis vizsg{lat{nak módszerei (l{t{s vizsg{lat, szemfenék vizsg{lat, l{tótér vizsg{lat). Bőrgyógy{szati vizsg{ló módszerek, az elemi bőrjelenségek csoportosít{sa, típusai, jellemzői. Zavart tudatú beteg vizsg{lat{nak specialit{sai. Pszichi{triai beteg vizsg{lat{nak specialit{sai. A szülészeti-nőgyógy{szati vizsg{lat specialit{sai. Az anamnézis specialit{sai. A beteg pszichés és szomatikus előkészítésének {polói feladatai. A vizsg{lat menete. Megtekintés, felt{r{s. Citológiai vizsg{lat menete. Kolposzkópos vizsg{lat menete. Bimanu{lis vizsg{lat. [polói feladatok vizsg{lat ut{n. Kisgyermek vizsg{lat{nak specialit{sai, nehézségei. A vizsg{lati st{tusz leír{s{nak szempontjai. A betegvizsg{lat dokument{l{s{nak jogi és minőségir{nyít{si szab{lyoz{sai.

3

10.3.5. Eszközös vizsg{latok 16 óra Az optim{lis diagnosztikai módszer megv{laszt{s{nak szempontjai, allok{ciós elméletei, döntési algoritmusai. Az eszközös diagnosztikai vizsg{ló módszerek csoportosít{sa. EKG diagnosztika. Az EKG készítés anatómiai, élettani alapjai. Az EKG készülékek működési elvei, főbb jellemzői. Az EKG kivitelezésének {polói feladatai. Az EKG analízis {polói kompetenci{i, életveszélyes EKG eltérések. A terheléses EKG fogalma, lényege, indik{ciója-kontraindik{ciója. A beteg pszichés és szomatikus előkészítésének specialit{sai. A vizsg{lat algoritmusa, célértékek, a vizsg{lat megszakít{s{nak indik{ciói. [polói feladatok a vizsg{lat előtt, alatt, ut{n. A Holter EKG lényege, alkalmaz{s{nak indik{ciója, diagnosztikus jelentősége, a beteg előkészítés és oktat{s szempontjai. Beteg monitoroz{s fogalma, célja. A beteg megfigyelő monitorok jellemzői, fő funkciói (riaszt{s, programozhatós{g, memória). Az EKG monitoroz{s módjai, alkalmaz{s{nak specialit{sai. A pulzoximetria működési alapjai, alkalmaz{s{nak praktikumai a mért értékek értelmezése, hiba lehetőségek. A pulzus, légzés monitoroz{sa, alkalmaz{s{nak praktikumai a mért értékek értelmezése, hiba lehetőségek. A vérnyom{s monitoroz{s{nak szab{lyai, a mért értékek értelmezése, hiba lehetőségek. A testhőmérséklet monitoroz{s{nak alapjai, alkalmaz{s{nak praktikumai a mért értékek értelmezése, hiba lehetőségei. A monitorok kezelésének, tisztít{s{nak szab{lyai, módszerei. Az EEG vizsg{lat anatómiai, élettani alapjai. Az EEG vizsg{lati módszerei, {polói feladatok a különböző vizsg{latokn{l. Az EMG, ENG vizsg{lat lényege, alkalmaz{s{nak indik{ciói, {polói feladatai. Légzésfunkciós vizsg{lat. A vizsg{lat lényege, indik{ciója. A vizsg{lt paraméterek (vit{lkapacit{s, rezidu{lis volumen, FEV, FIV, Tieffenau index, FEF/ MEF) élettani értelmezése és értéktartom{nyai. A beteg előkészítés {polói feladatai, specialit{sai. A vizsg{lat algoritmusa. Képalkotó vizsg{latok. Az ultrahang vizsg{lat lényege, alkalmaz{s{nak indik{ciói, típusai. A beteg előkészítés specialit{sai különböző UH vizsg{latokhoz. a különböző UH vizsg{latok {polói feladatai. A Doppler vizsg{lat lényege, indik{ciói, típusai. Speci{lis UH vizsg{latok (transoesophagialis, rectalis, vaginalis). 4

Röntgen vizsg{latok lényege, indik{ciói, típusai. Natív röntgen vizsg{latok típusai, {polói feladatai. A kontrasztanyagos röntgen vizsg{latok típusai, {polói feladatai. Angiogr{fi{s vizsg{latok típusai, a beavatkoz{s {polói feladatai. CT vizsg{lat lényege, indik{ciói-kontraindik{ciói, típusai, a különböző vizsg{latok {polói feladatai. MR vizsg{lat lényege, indik{ciói-kontraindik{ciói, típusai, {polói feladatai. A kontrasztanyagok alkalmaz{s{nak veszélyei (acut veseelégtelenség, allergia). PET vizsg{lat lényege, indik{ciói, {polói feladatai. osteodenzitometria lényege, indik{ciói, {polói feladatai. mammogr{fia lényege, indik{ciói, {polói feladatai, a p{ciens oktat{s specialit{sai. A nule{ris medicina vizsg{ló módszerei, izotóp vizsg{latok. A csont-, vese-, szívizom-, tüdő-, és pajzsmirigy scintigr{fia lényege, indik{ciói-kontraindik{ciói, {polói feladatai, az izotóp vizsg{lat veszélyei. Képalkotó vizsg{latok specialit{sai gyermekkorban és terhes nők esetében. Az endoszkópos vizsg{latok elméleti alapjai, céljai, az egyes beavatkoz{sokhoz kapcsolódó {polói feladatok – emésztőrendszer felső és alsó szakasz{nak endoscopos vizsg{lata, bronchoscopia, cystoscopia. Diagnosztikus célú punkciók elméleti alapjai céljai, az egyes beavatkoz{sokhoz kapcsolódó {polói feladatok - mellkas punkció hascsapol{s, lumb{lpunkció, ciszterna punkció, izületi punkció, t{lyog punkció, diagnosztikus célú peritone{lis lavage. Tű biopszi{k elméleti alapjai, céljai, az egyes beavatkoz{sokhoz kapcsolódó {polói feladatok – m{j-, vese-, pajzsmirigy-, emlő biopszia, az UH és CT vezérelt biopszia elméleti alapjai. Douglas punkció lényege, kivitelezésének indik{ciója, a beavatkoz{s {polói feladatai. Laparoscopia lényege, indik{ciója, a beavatkoz{s {polói feladatai. A vizsg{lati mint{k kezelésének szab{lyai. A betegbiztons{g és dolgozói biztons{g fenntart{s{nak szempontjai diagnosztikus vizsg{latokn{l. A diagnosztikus beavatkoz{sok dokument{l{s{nak jogi és minőségir{nyít{si aspektusai. 10.3.6. Ter{pi{s elj{r{sok Előkészítési feladatok infúziós ter{pi{hoz. Az infúzió bejuttat{s{nak form{i, eszközei. Az infúzió össze{llít{s{nak algoritmusa, szab{lyai. A periféri{s vénakanül{l{s fogalma, célja, előnye-h{tr{nya. Előkészítés periféri{s vénakanül{l{shoz. 5

16 óra

[polói feladatok infúziós ter{pia előtt, alatt, ut{n. Az infúziós ter{pia hibalehetőségei, helyi és {ltal{nos szövődményei. A kanülök kezelésének, gondoz{s{nak szab{lyai. Előkészítési feladatok transzfúziós ter{pi{hoz. A transzfúziós ter{pia fogalma, célja, módszerei. Transzfúzió sor{n alkalmazott vér-vérkészítmények és jellemzőik. A vérrendelés, sz{llít{s, t{rol{s {polói feladatai. A beteg és az eszközök előkészítésének szempontjai. Vér-vérkészítmény bejuttat{s{t segítő eszközök, gépek működési elvei, alkalmaz{s{nak, karbantart{s{nak {polói feladatai. Injekcióz{s {polói feladatai. Az intramuscularis és subcutan injekcióz{s előkészítési algoritmusa. A subcutan injekció bead{s helyének meghat{roz{sa, a bejuttat{s algoritmusa. Az intramuscul{ris injekció bead{si helyének meghat{roz{si módszerei, a bejuttat{s algoritmusa. Az injekcióz{s kivitelezésének hibalehetőségei, helyi és {ltal{nos szövődményei. Oxigénter{pia előkészítésének feladatai. Az oxigén ter{pia fogalma, célja, élettani hat{sai, indik{ció-kontraindik{ció. Az oxigénter{pia eszközei, biztons{gos alkalmaz{suk szab{lyai. Az oxigén bejuttat{s{nak módjai és azok hatékonys{ga. Előkészítés oxigén ter{pi{hoz, a megfelelő módszer és eszköz kiv{laszt{s{nak szempontjai, a beteg pszichés és szomatikus előkészítése, pozicion{l{sa. A megfelelő {raml{si sebesség megv{laszt{s{nak és be{llít{s{nak szempontjai. [polói felelősség jelentősége oxigénter{pia sor{n. Az oxigénter{pia hatékonys{g{nak mérése, a betegmegfigyelés szempontjai. Oxigénter{pi{ban részesülő beteg előkészítése transzportra. Az inhal{ciós ter{pia előkészítésének algoritmusa. Az inhal{ciós ter{pia eszközei, a megfelelő eszköz kiv{laszt{s{nak szempontjai. Az eszközök előkészítésének algoritmusa. A beteg pszichés, szomatikus előkészítése, pozicion{l{sa. A betegmegfigyelés specialit{sai inhal{ciós ter{pia sor{n. Az inhal{ciós ter{pia specialit{sai gyermekkorban. A légúti v{ladék elt{volít{sa. A légúti v{ladék fogalma, fokozott képződésének okai, kórélettani jelentősége. A v{ladék elt{volít{s{nak módszerei (köhögtetés, leszív{s, légzésfizioter{pia módszerek). A köhögtetés {polói feladatai a v{ladék megfigyelésének és kezelésének szempontjai. A légúti leszív{s módjai, eszközei, {polói feladatai, szab{lyai. A légúti leszív{s specialit{sai, intub{lt, tracheostoma, trachea kanüllel ell{tott betegnél. 6

Légzőtorna. A légzési fizioter{pia fogalma, célja, módszerei. A légzőtorna {poló feladatai. A beteg oktat{s és együttműködés jelentősége légzőtorna sor{n. Fizik{lis l{zcsillapít{s {polói feladatai. A beteg pszichés, szomatikus előkészítésének szempontjai. A hűtőfürdő és hűtő borogat{s (priznic) alkalmaz{s{nak algoritmusa. L{zas beteg {pol{s{nak, megfigyelésének, követésének szempontjai. Fizik{lis l{zcsillapít{s specialit{sa gyermekek esetében. Hideg-meleg ter{pi{s elj{r{sok alkalmaz{sa. A hőter{pi{k lényege, élettani hat{sai, alkalmaz{suk javallatai. A borogat{sok, pakol{sok, hűtések, jegelések alkalmaz{s{nak indik{ciója, algoritmusa. Az irrig{l{s {polói feladatai. Az irrig{l{s fogalma, célja, módszerei. Az irrig{l{s eszközei, algoritmusa. Hiba lehetőségek, szövődmények irrig{l{s sor{n. Ter{pi{s tevékenységek higiénés, munka- és környezetbiztons{gi szab{lyai. 10.3.7. Perioperatív ell{t{s 8 óra A műtét fogalma, típusai, céljai, indik{ciói. A z aneszteziológia fogalma, célja, feladatai. A műtéti előkészítés célja, jelentősége. A preoperatív kivizsg{l{s célja, algoritmusa. A műtéti és aneszteziológia rizikó megítélésre alkalmazott score-ok. [polói feladatok a preoperatív kivizsg{l{s sor{n. [polói feladatok specialit{sai sürgős műtéti indik{ció esetén. Az aneszteziológiai módszerek és jellemzőik. A helyi érzéstelenítés hat{smechanizmusa, indik{ciói, szövődményei. Epidur{lis, spin{lis érzéstelenítés lényege, indik{ciói, szövődményei. Az {ltal{nos érzéstelenítés, a narkózis fogalma, feladata, indik{ciók. Módszerek, narkózis elmélete, st{diumai. A beteg megfigyelés, monitoroz{s anesztézia alatt. A beteg pszichés és szomatikus műtéti előkészítésének {polói feladatai. A premedicatio alkalmaz{s lényege, indik{ciója, {polói feladatai. Beteg {tad{s és {tvétel helye, módszere az {pol{si folyamatban, dokument{ció. Műtött beteg postoperatív ell{t{s{nak, fogad{s{nak lehetséges helyei, feladatai. Műtött beteg fogad{s{nak, megfigyelésének, {pol{s{nak specialit{sai. A loco-region{lis anesztézi{ban részesülő betegek {pol{si szükségletei. Altatott beteg megfigyelésének, {pol{s{nak specialit{sai. A narkózis és a műtét hat{sa a beteg homeoszt{zis{ra. Invazív eszközök, drainek, műtéti seb kezelésének, gondoz{s{nak {polói feladatai. 7

A postoperatív f{jdalom jellemzői, megfigyelése, mérése, f{jdalomcsillapít{si módjai és azok {pol{si specialit{sai. A korai postoperatív szak rizikó tényezői, megelőzésük {polói feladatai. A postoperatív szak dokument{l{s{nak {pol{si vonatkoz{sai. 10.4. A képzés helyszíne Tanterem, szaktanterem 10.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k 10.5.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek 10.5.2. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k 10.6. A tant{rgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 11. Diagnosztikus és ter{pi{s beavatkoz{sok tant{rgy 96 óra 11.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja A tanuló legyen képes az elméletben megalapozott betegvizsg{lati és ter{pi{s módszerek gyakorlatban történő adapt{l{s{ra. Kompetenci{j{nak megfelelően adapt{lódjon a diagnosztikai és ter{pi{s beavatkoz{sokhoz kapcsolódó feladatok ön{lló elvégzésére. 11.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak [pol{stan-gondoz{stan. Diagnosztikus-ter{pi{s szakismeretek. Klinikai ismeretek. 11.3. Témakörök 11.3.1. Mintavétel laboratóriumi és egyéb vizsg{latokhoz 16 óra Vérvétel: Előkészítés vérvételhez. A beteg pszichés és szomatikus előkészítése vérvételhez. Z{rt rendszerű vérvétel, a beavatkoz{s algoritmus szerinti gyakorl{sa fantomon vénapunkcióval. Z{rt rendszerű vérvétel gyakorl{sa periféri{s vénakanülből. Z{rt rendszerű vérvétel kivitelezése mikrobiológiai vizsg{lat (haemokultúra) célj{ból. 8

Point of care tesztek alkalmaz{sa (vércukor, inr, troponin, d dimer). Vérminta előkészítése sz{llít{sra, speci{lis sz{llít{sra. Vizelet mintavétel: Középsugaras vizelet mintavétele. Vizelet mintavétel mikrobiológiai vizsg{lat célj{ból. Vizelet mintavételi elj{r{sok technik{i katéteres betegnél. Előkészítés vizeletgyűjtéshez. Vizeletvizsg{lat gyors teszt alkalmaz{s{val. Székletvizsg{latokhoz történő mintavétel előkészítése, kivitelezése, minta sz{llít{sra történő előkészítése. Köpet, h{nyadék, torokv{ladék, sebv{ladék, hüvelyv{ladék vizsg{lataihoz történő mintavétel előkészítése, kivitelezése és a minta előkészítése sz{llít{sra. A témakört csoportbont{sban kell tanítani. 11.3.2. Mindennapos beavatkoz{sok 24 óra Mindennapos beavatkoz{sok (mellkaspunkció, haspunkció, lumb{lpunkció, cysternapunctio, sternumpunkció, Douglas-üreg punkció, ízületi punkciók, t{lyog punkció) {polói feladatainak gyakorl{sa az al{bbi szempontok szerint. A környezet előkészítésének specialit{sai a különböző vizsg{latokn{l. Az eszközök, készülékek, műszerek jellemzőinek, működésének megismerése, működőképességük meg{llapít{s{nak gyakorl{sa. A beteg azonosít{s{nak, a különböző beavatkoz{sokhoz való alkalmass{g{nak gyakorl{sa check list{k felhaszn{l{s{val. A beteg pszichés és szomatikus előkészítésének specialit{sai az egyes vizsg{latokn{l. Az egyes beavatkoz{sokhoz szükséges eszközök előkészítésének gyakorl{sa. Az egyes beavatkoz{sok alatti {polói feladatok begyakorl{sa. A vizsg{lati mint{k azonosít{s{nak, kezelésének, t{rol{s{nak, sz{llít{sra való előkészítésének gyakorl{sa. Az egyes beavatkoz{sok ut{ni {polói feladatok és a dokument{ció végzése. A környezet és az eszközök tisztít{sa, fertőtlenítése, karbantart{sa. Az irrig{l{s (hüvelyi, sztoma) {polói feladatai. A környezet előkészítésének specialit{sai a különböző beavatkoz{sokn{l. A beteg pszichés és szomatikus előkészítésének specialit{sai az egyes beavatkoz{sokn{l. Az egyes beavatkoz{sokhoz szükséges eszközök előkészítésének gyakorl{sa. A beavatkoz{s algoritmus szerinti gyakorl{sa. A környezet és az eszközök tisztít{sa, fertőtlenítése. A beavatkoz{s és annak hatékonys{g{nak dokument{l{sa. A témakört csoportbont{sban kell tanítani.

9

11.3.3. Ápolói feladatok eszközös vizsg{latokn{l 16 óra EKG vizsg{lat {polói feladatainak gyakorl{sa. A környezet előkészítése EKG vizsg{lathoz. A készülék biztons{gos működőképességének ellenőrzése. Papírcsere gyakorl{sa EKG készüléken. A beteg szomatikus és pszichés előkészítése EKG vizsg{lathoz. 12 elvezetéses EKG készítése. Az elkészült EKG felvétel azonosít{sa. Az EKG készülék és tartozékainak fertőtlenítése, tisztít{sa és karbantart{sa. Lehetséges hibaüzenetek felismerése, értelmezése az EKG készüléken. Non-invazív beteg monitoroz{s gyakorl{sa. A beteg pszichés és szomatikus előkészítése beteg monitoroz{s{hoz. A beteg megfigyelő monitor működőképességének ellenőrzése. A beteg szomatikus és pszichés előkészítése beteg monitoroz{shoz. A monitoroz{s kivitelezése algoritmus alapj{n. A monitor riaszt{si kritériumainak be{llít{sa. Az egyes paraméterek mérési gyakoris{g{nak be{llít{sa. Riaszt{si események visszakeresése, nyomtat{sa a monitor memóri{j{ból. A monitor és tartozékainak tisztít{sa, fertőtlenítése, karbantart{sa. Lehetséges hibaüzenetek felismerése, értelmezése monitoron. Endoszkópos vizsg{latok {polói feladatai. A környezet előkészítése különböző endoszkópos vizsg{latokhoz. A beteg pszichés és szomatikus előkészítése különböző endoszkópos vizsg{latokhoz. [polói feladatok gyakorl{sa különböző endoszkópos vizsg{lat alatt. A vizsg{lati minta azonosít{s{nak, kezelésének, t{rol{s{nak, sz{llít{sra való előkészítésének gyakorl{sa. A beteg megfigyelése, {pol{sa endoszkópos vizsg{lat ut{n. A beavatkoz{shoz kapcsolódó {polói dokument{ció végzése. A környezet és az eszközök tisztít{sa, fertőtlenítése, karbantart{sa. Szülészet-nőgyógy{szati vizsg{latok {polói feladatai. A környezet előkészítése szülészet-nőgyógy{szati vizsg{latokhoz. A vizsg{lathoz haszn{lt eszközök megismerése. A beteg pszichés és szomatikus előkészítése a vizsg{lathoz. Az {poló vizsg{lat alatti teendőinek gyakorl{sa különböző endoszkópos vizsg{latokn{l. A vizsg{lati minta azonosít{s{nak, kezelésének, t{rol{s{nak, sz{llít{sra való előkészítésének gyakorl{sa. A témakört csoportbont{sban kell tanítani. 11.3.4. Az {poló gyógyszereléssel kapcsolatos feladatai 16 óra Gyógyszerek t{rol{sa, elrendezése gyógyszeres szekrényben FIFO, biztons{gi, minőségir{nyít{si és {pol{s szakmai ir{nyelvek alapj{n. 10

Előkészítés gyógyszereléshez. Gyógyszerelés kivitelezése ír{sban elrendelt orvosi utasít{s alapj{n az elrendelt készítmény azonosít{s{nak gyakorl{sa. A beteg azonosít{s gyakorl{sa az előírt szempontok szerint. A beteg pszichés és szomatikus előkészítése per or{lis gyógyszereléshez. Per or{lis gyógyszer bead{s algoritmus szerinti kivitelezése. A környezet, a beteg pszichés és szomatikus előkészítése rect{lis gyógyszereléshez. Rect{lis gyógyszer (kúp) felhelyezése algoritmus szerint. A beteg gyógyszereléséhez kapcsolódó oktat{si, felvil{gosít{si feladatok kivitelezése. Előkészítés intramuscularis, subcutan injekció bead{s{hoz. Az elrendelt készítmény bead{s{hoz szükséges sz{mít{si feladatok gyakorl{sa. Az elrendelt injekciós készítmény felszív{s{nak algoritmus szerinti gyakorl{sa. Intramuscularis és subcutan injekció bead{s{nak gyakorl{sa. Gy{rilag elkészített injekciós készítmények bead{s{nak gyakorl{sa. Beavatkoz{sok ut{ni környezetbiztons{gi feladatok gyakorl{sa. Az elvégzett gyógyszerelés dokument{l{sa. A témakört csoportbont{sban kell tanítani. 11.3.5. Ápolói feladatok ter{pi{s beavatkoz{sokn{l 24 óra Előkészítés infúziós ter{pi{hoz. A környezet előkészítése infúziós ter{pi{hoz. A beteg pszichés és szomatikus előkészítésének gyakorl{sa. Az infúziós oldat előkészítésének gyakorl{sa. Periféri{s vénabiztosít{shoz történő előkészítés gyakorl{sa. Az infúziós szerelék össze{llít{s{nak, légtelenítésének gyakorl{sa. Infúzió befejezéséhez kapcsolódó {polói feladatok gyakorl{sa. Előkészít transzfúziós ter{pi{hoz. A környezet előkészítése transzfúziós ter{pi{hoz. Előkészít oxigénter{pi{hoz. A vér-vérkészítmény előkészítése transzfúziós ter{pi{hoz. Előkészítés vércsoport meghat{roz{shoz. A beteg megfigyelés szempontjai transzfúzió alatt-ut{n. Az egyes beavatkoz{sok ut{ni {polói feladatok és a dokument{ció végzése. A környezet és az eszközök tisztít{sa, fertőtlenítése, karbantart{sa. A dokument{ció gyakorl{sa. Előkészít oxigénter{pi{hoz. A környezet, előkészítése oxigén ter{pi{hoz. Az oxigén ter{pia eszközeinek megismerése, haszn{latba helyezésük gyakorl{sa. A beteg pszichés és szomatikus előkészítésének gyakorl{sa. A megfelelő eszköz kiv{laszt{s{nak gyakorl{sa. 11

A szükséges eszközök előkészítésénk gyakorl{sa. Az oxigénter{pia kivitelezésének gyakorl{sa. A megfelelő {raml{si sebesség be{llít{sa. A környezet és az eszközök tisztít{sa, fertőtlenítése, karbantart{sa. A dokument{ció gyakorl{sa. Az inhal{ciós kezelés {polói feladatai. Az inhal{ciós ter{pia eszközeinek megismerése, haszn{latba helyezésük gyakorl{sa. A környezet és a beteg pszichés és szomatikus előkészítése inhal{ciós ter{pi{hoz. A megfelelő eszköz kiv{laszt{sa és előkészítése a ter{pi{s alkalmaz{shoz. A szükséges, nem gy{ri inhal{ciós oldatok sz{mít{s{nak és elkészítésének gyakorl{sa. Az inhal{ciós ter{pia kivitelezésének gyakorl{sa. A környezet és az eszközök tisztít{sa, fertőtlenítése, karbantart{sa. A dokument{ció gyakorl{sa. A légúti v{ladék elt{volít{sa. A beteg pszichés és szomatikus előkészítésének és a beteg oktat{s{nak gyakorl{sa a légúti v{ladék elt{volít{sa célj{ból. Légúti v{ladék elt{volít{s{hoz alkalmazható eszközök megismerése. A légúti v{ladék elt{volít{s{nak elősegítése tiszta tudatú betegnél. Légúti v{ladék elt{volít{sa egyszerű légútbiztosít{ssal ell{tott eszméletlen beteg esetében. Légúti v{ladék elt{volít{sa intub{lt beteg esetében. Légúti v{ladék elt{volít{sa tracheostom{val ell{tott beteg esetében. A légúti v{ladékkezelésnek szempontjai. A környezet és az eszközök tisztít{sa, fertőtlenítése, karbantart{sa. A v{ladék elt{volít{s{nak és a v{ladék jellemzőinek dokument{l{sa. Részvétel légzőtorna kivitelezésében. A beteg pszichés és szomatikus előkészítése légzőtorn{hoz. Együttműködő beteg oktat{sa légzőtorn{hoz. Segédkezés aktív/ passzív légzőtorna kivitelezésében. Fizik{lis l{zcsillapít{s. A környezet előkészítése fizik{lis l{zcsillapít{shoz. A beteg pszichés és szomatikus előkészítése fizik{lis l{zcsillapít{shoz. A hűtőfürdő és hűtő borogat{s (priznic) alkalmaz{s{nak algoritmusa. L{zcsillapít{s hatékonys{g{nak követése, dokument{l{sa. A tevékenység higiénés, munka- és környezetbiztons{gi szab{lyai. Hideg-meleg ter{pi{s elj{r{sok (borogat{sok, fürdők, pakol{sok) alkalmaz{sa. A környezet előkészítése. A beteg pszichés és szomatikus előkészítése. A szükséges eszközök előkészítése. Az elj{r{sok algoritmusszerű kivitelezése. 12

A ter{pia hatékonys{g{nak követése. A környezet és az eszközök tisztít{sa, fertőtlenítése. Betegek oktat{sa gyógy{szati segédeszközök alkalmaz{s{ra. Betegek fizik{lis képességének felmérése gyógy{szati alkalmaz{s{val kapcsolatban. A témakört csoportbont{sban kell tanítani.

segédeszközök

11.4. A képzés helyszíne Demonstr{ciós terem, szaktanterem. 11.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k 11.5.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek 11.5.2. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k 11.6. A tant{rgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 12. Klinikai gyakorlat tant{rgy

224 óra

12.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja A tanuló az elméletben elsaj{tított ismereteinek gyakorlatban történő adapt{l{s{val alkalmass{ v{ljon kompetencia szintjének megfelelően a beteg vizsg{lat{ra, a vizsg{lt és észlelt élettani és kóros elv{ltoz{sok felismerésére, diagnosztikai vizsg{latokhoz kapcsolódó {polói feladatok elvégzésére, ter{pi{s és {pol{si beavatkoz{sok kompetencia szintű végzésére. 12.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak [pol{stan-gondoz{stan. Klinikumi ismeretek. Diagnosztikus-ter{pi{s szakismeretek. Diagnosztikus-ter{pi{s beavatkoz{sok. 12.3. Témakörök 12.3.1. Diagnosztikus és ter{pi{s beavatkoz{sok belgyógy{szati profilú oszt{lyon 40 óra Az oszt{ly munka, baleset, környezetvédelmi és minőségir{nyít{si szab{lyai. 13

A belgyógy{szati oszt{ly helyi és intézményi szintű diagnosztikai és ter{pi{s lehetőségeinek feltérképezése. Új betegek fogad{snak rendje az első orvosi és {polói vizsg{lat megismerése. Az anamnézis felvételének megfigyelése. Az orvosi fizik{lis vizsg{latok módszereinek és az egyes élettanitól eltérő eredményeinek értelmezése, segédkezés fizik{lis vizsg{latokn{l. Egyszerű eszközös vizsg{latok kompetencia szintű alkalmaz{sa. Bed side vércukor mérés kivitelezése. 12 elvezetéses EKG készítése. Segédkezés non invazív beteg monitoroz{s kivitelezésében, non invazív betegmonitoroz{s kompetencia hat{rokon belül. Segédkezés / kivitelezés a különböző diagnosztikai vizsg{latokhoz kapcsolódó {polói feladatokban. Beteg előkészítés sternum-, mellkas-, haspunkcióhoz, részvétel a beavatkoz{s ut{ni {pol{si folyamatban. Segédkezés légzésfunkciós vizsg{lat kivitelezésében. Vérvétel laboratóriumi diagnosztikai vizsg{lat célj{ból. Vizeletgyűjtés, vizelet mintavétel laboratóriumi diagnosztikai vizsg{lat célj{ból. Vizeletvizsg{lat végzése gyorsteszt alkalmaz{s{val. Az oszt{lyon alkalmazott leggyakoribb ter{pi{s módok megismerése. Az oszt{lyos gyógyszert{rol{s, gyógyszerrendelés szab{lyainak megismerése. Segédkezés gyógyszerelés kivitelezésében. Intramuscul{ris, subcutan injekció bejuttat{sa orvosi utasít{snak megfelelően. Előkészítés infúziós ter{pi{hoz, segédkezés az infúziós ter{pi{hoz kapcsolódó {polói feladatok kivitelezésében. Előkészítés transzfúziós ter{pi{hoz, segédkezés a transzfúziós ter{pi{hoz kapcsolódó {polói feladatok kivitelezésében. Előkészítés oxigén és inhal{ciós ter{pi{hoz, segédkezés oxigén és inhal{ciós ter{pi{hoz kapcsolódó {polói feladatok kivitelezésében. Segédkezés / kivitelezés a különböző diagnosztikus célú csapol{sokhoz kapcsolódó {polói feladatokban. 12.3.2. Diagnosztikus és ter{pi{s beavatkoz{sok sebészeti profilú oszt{lyon 40 óra Az oszt{ly munka, baleset, környezetvédelmi és minőségir{nyít{si szab{lyai. A sebészeti oszt{ly helyi és intézményi szintű diagnosztikai és ter{pi{s lehetőségeinek feltérképezése. Új betegek fogad{snak rendje az első orvosi és {polói vizsg{lat megismerése. A sebészeti ell{t{st igénylő beteg anamnézis felvételének specialit{sai. Az orvosi fizik{lis vizsg{latok módszereinek és az egyes élettanitól eltérő eredményeinek értelmezése, segédkezés fizik{lis vizsg{latokn{l. Speci{lis sebészeti fizik{lis vizsg{latokhoz kapcsolódó {polói feladatok megismerése. 14

Egyszerű eszközös vizsg{latok kompetencia szintű alkalmaz{sa. Bed side vércukor mérés kivitelezése. 12 elvezetéses EKG készítése. Segédkezés non invazív beteg monitoroz{s kivitelezésében, non invazív betegmonitoroz{s kompetencia hat{rokon belül. Segédkezés / kivitelezés a különböző diagnosztikai vizsg{latokhoz kapcsolódó {polói feladatokban. Beteg előkészítés t{lyog-, izületi punkcióhoz, részvétel a beavatkoz{s ut{ni {pol{si folyamatban. Beteg előkészítés endoszkópos vizsg{latokhoz, részvétel a beavatkoz{s ut{ni {pol{si folyamatban. Beteg előkészítés laparoszkópi{hoz, részvétel a beavatkoz{s ut{ni {pol{si folyamatban. Az oszt{lyos gyógyszert{rol{s, gyógyszerrendelés szab{lyainak megismerése. Segédkezés gyógyszerelés kivitelezésében. Intramuscul{ris, subcutan injekció bejuttat{sa orvosi utasít{snak megfelelően. Előkészítés infúziós ter{pi{hoz, segédkezés az infúziós ter{pi{hoz kapcsolódó {polói feladatok kivitelezésében. Előkészítés transzfúziós ter{pi{hoz, segédkezés a transzfúziós ter{pi{hoz kapcsolódó {polói feladatok kivitelezésében. Előkészítés oxigén és inhal{ciós ter{pi{hoz, segédkezés oxigén és inhal{ciós ter{pi{hoz kapcsolódó {polói feladatok kivitelezésében.

12.3.3. Diagnosztikus és ter{pi{s beavatkoz{sok mozg{sszervi sebészeti profilú oszt{lyon 20 óra Az oszt{ly munka, baleset, környezetvédelmi és minőségir{nyít{si szab{lyai. A traumatológiai/ortopédiai oszt{ly helyi és intézményi szintű diagnosztikai és ter{pi{s lehetőségeinek feltérképezése. Új betegek fogad{snak rendje az első orvosi és {polói vizsg{lat megismerése. A traumatológiai/ortopédiai ell{t{st igénylő beteg anamnézis felvételének specialit{sai. Az orvosi fizik{lis vizsg{latok módszereinek és az egyes élettanitól eltérő eredményeinek értelmezése, segédkezés fizik{lis vizsg{latokn{l. Speci{lis traumatológiai/ortopédiai fizik{lis vizsg{latokhoz kapcsolódó {polói feladatok megismerése. Súlyos sérültek vizsg{lat{nak specialit{sai. Betegmozgat{s, pozicion{l{s elvégzése, mobiliz{l{st segítő eszközökkel. Egyszerű eszközös vizsg{latok kompetencia szintű alkalmaz{sa. Bed side vércukor mérés kivitelezése. 12 elvezetéses EKG készítése. Segédkezés non invazív beteg monitoroz{s kivitelezésében, non invazív betegmonitoroz{s kompetencia hat{rokon belül. 15

Segédkezés / kivitelezés a különböző diagnosztikai vizsg{latokhoz kapcsolódó {polói feladatokban. Beteg előkészítése radiológiai vizsg{latokhoz, a vizsg{lat metodik{j{nak megfigyelése. Beteg előkészítés izületi punkcióhoz, részvétel a beavatkoz{s ut{ni {pol{si folyamatban. Beteg előkészítés arthroscopos vizsg{lathoz részvétel a beavatkoz{s ut{ni {pol{si folyamatban. Az oszt{lyos gyógyszert{rol{s, gyógyszerrendelés szab{lyainak megismerése. Segédkezés gyógyszerelés kivitelezésében. Intramuscul{ris, subcutan injekció bejuttat{sa orvosi utasít{snak megfelelően. Előkészítés infúziós ter{pi{hoz, segédkezés az infúziós ter{pi{hoz kapcsolódó {polói feladatok kivitelezésében. Előkészítés transzfúziós ter{pi{hoz, segédkezés a transzfúziós ter{pi{hoz kapcsolódó {polói feladatok kivitelezésében. Előkészítés oxigén és inhal{ciós ter{pi{hoz, segédkezés oxigén és inhal{ciós ter{pi{hoz kapcsolódó {polói feladatok kivitelezésében. A konzervatív ter{pi{s módszerek (gipsz-rögzítés, ortézisek) megfigyelés. Gipszelt végtagú beteg megfigyelése, a végtag vizsg{lat{nak elvégzése. Segédkezés extensioval rendelkező beteg {pol{si folyamat{ban. Betegek oktat{sa gyógy{szati segédeszközök alkalmaz{s{ra. Betegek fizik{lis képességének felmérése gyógy{szati segédeszközök alkalmaz{s{val kapcsolatban. 12.3.4. Diagnosztikus és ter{pi{s beavatkoz{sok szülészet-nőgyógy{szati oszt{lyon 24 óra Az oszt{ly munka, baleset, környezetvédelmi és minőségir{nyít{si szab{lyai. A szülészet-nőgyógy{szati oszt{ly helyi és intézményi szintű diagnosztikai és ter{pi{s lehetőségeinek feltérképezése. Új betegek fogad{snak rendje az első orvosi és {polói vizsg{lat megismerése. A szülészet-nőgyógy{szati ell{t{st igénylő beteg anamnézis felvételének specialit{sai. Az orvosi fizik{lis vizsg{latok módszereinek és az egyes élettanitól eltérő eredményeinek értelmezése, segédkezés fizik{lis vizsg{latokn{l. Speci{lis szülészet-nőgyógy{szati fizik{lis vizsg{latokhoz kapcsolódó {polói feladatok megismerése. Terhes nő fizik{lis vizsg{lat{nak megfigyelése. Segédkezés / kivitelezés a különböző diagnosztikai vizsg{latokhoz kapcsolódó {polói feladatokban. Egyszerű eszközös vizsg{latok kompetencia szintű alkalmaz{sa. Bed side vércukor mérés kivitelezése. 12 elvezetéses EKG készítése. Segédkezés non invazív beteg monitoroz{s kivitelezésében, non invazív 16

betegmonitoroz{s kompetencia hat{rokon belül. Vérvétel laboratóriumi diagnosztikai vizsg{lat célj{ból. Vizeletgyűjtés, vizelet mintavétel laboratóriumi diagnosztikai vizsg{lat célj{ból. Vizeletvizsg{lat végzése gyorsteszt alkalmaz{s{val. Az oszt{lyon alkalmazott leggyakoribb ter{pi{s módok megismerése. Az oszt{lyos gyógyszert{rol{s, gyógyszerrendelés szab{lyainak megismerése. Beteg előkészítés Douglas punkcióhoz, részvétel a beavatkoz{s ut{ni {pol{si folyamatban. Beteg előkészítés laparoszkópi{hoz, részvétel a beavatkoz{s ut{ni {pol{si folyamatban. Előkészítés infúziós ter{pi{hoz, segédkezés az infúziós ter{pi{hoz kapcsolódó {polói feladatok kivitelezésében. Előkészítés transzfúziós ter{pi{hoz, segédkezés a transzfúziós ter{pi{hoz kapcsolódó {polói feladatok kivitelezésében. Előkészítés oxigén és inhal{ciós ter{pi{hoz, segédkezés oxigén és inhal{ciós ter{pi{hoz kapcsolódó {polói feladatok kivitelezésében. 12.3.5. Diagnosztikus és ter{pi{s beavatkoz{sok neurológiai oszt{lyon 20 óra Az oszt{ly munka, baleset, környezetvédelmi és minőségir{nyít{si szab{lyai. Az ideggyógy{szati oszt{ly helyi és intézményi szintű diagnosztikai és ter{pi{s lehetőségeinek feltérképezése. Új betegek fogad{snak rendje az első orvosi és {polói vizsg{lat megismerése. Az ideggyógy{szati ell{t{st igénylő beteg anamnézis felvételének specialit{sai. Az orvosi fizik{lis vizsg{latok módszereinek és az egyes élettanitól eltérő eredményeinek értelmezése, segédkezés fizik{lis vizsg{latokn{l. Speci{lis ideggyógy{szati fizik{lis vizsg{latokhoz kapcsolódó {polói feladatok megismerése. Zavart tudatú, eszméletlen beteg fizik{lis vizsg{lat{nak megfigyelése. Segédkezés / kivitelezés a különböző diagnosztikai vizsg{latokhoz kapcsolódó {polói feladatokban. Egyszerű eszközös vizsg{latok kompetencia szintű alkalmaz{sa. Bed side vércukor mérés kivitelezése. 12 elvezetéses EKG készítése. Segédkezés non invazív beteg monitoroz{s kivitelezésében, non invazív betegmonitoroz{s kompetencia hat{rokon belül. Beteg előkészítés EEG, EMG, ENG vizsg{latokhoz. Beteg előkészítés és megfigyelés kontrasztanyaggal végzett radiológiai vizsg{latokhoz. Vérvétel laboratóriumi diagnosztikai vizsg{lat célj{ból. Vizeletgyűjtés, vizelet mintavétel laboratóriumi diagnosztikai vizsg{lat célj{ból. Vizeletvizsg{lat végzése gyorsteszt alkalmaz{s{val. Az oszt{lyon alkalmazott leggyakoribb ter{pi{s módok megismerése. Az oszt{lyos gyógyszert{rol{s, gyógyszerrendelés szab{lyainak megismerése. 17

Beteg előkészítés lumbal vagy ciszterna punkcióhoz, részvétel a beavatkoz{s ut{ni {pol{si folyamatban. Előkészítés infúziós ter{pi{hoz, segédkezés az infúziós ter{pi{hoz kapcsolódó {polói feladatok kivitelezésében. Előkészítés transzfúziós ter{pi{hoz, segédkezés a transzfúziós ter{pi{hoz kapcsolódó {polói feladatok kivitelezésében. Előkészítés oxigén és inhal{ciós ter{pi{hoz, segédkezés oxigén és inhal{ciós ter{pi{hoz kapcsolódó {polói feladatok kivitelezésében. Betegek oktat{sa gyógy{szati segédeszközök alkalmaz{s{ra. Betegek fizik{lis képességének felmérése gyógy{szati segédeszközök alkalmaz{s{val kapcsolatban. 12.3.6. Diagnosztikus és ter{pi{s beavatkoz{sok pszichi{triai oszt{lyon 20 óra Az oszt{ly munka, baleset, környezetvédelmi és minőségir{nyít{si szab{lyai. Pszichi{triai oszt{lyon betartandó beteg-és dolgozóbiztons{gi szab{lyok. A pszichi{triai oszt{ly helyi és intézményi szintű diagnosztikai és ter{pi{s lehetőségeinek feltérképezése. Új betegek fogad{snak rendje az első orvosi és {polói vizsg{lat megismerése. A pszichi{triai ell{t{st igénylő beteg anamnézis felvételének specialit{sai. Az orvosi fizik{lis vizsg{latok módszereinek és az egyes élettanitól eltérő eredményeinek értelmezése, segédkezés fizik{lis vizsg{latokn{l. Speci{lis pszichi{triai fizik{lis vizsg{latokhoz, beteg megfigyeléshez kapcsolódó {polói feladatok megismerése. Zavart tudatú beteg fizik{lis vizsg{lat{nak megfigyelése. Segédkezés / kivitelezés a különböző diagnosztikai vizsg{latokhoz kapcsolódó {polói feladatokban. Egyszerű eszközös vizsg{latok kompetencia szintű alkalmaz{sa. Bed side vércukor mérés kivitelezése. 12 elvezetéses EKG készítése. Segédkezés non invazív beteg monitoroz{s kivitelezésében, non invazív betegmonitoroz{s kompetencia hat{rokon belül. Vérvétel laboratóriumi diagnosztikai vizsg{lat célj{ból. Vizeletgyűjtés, vizelet mintavétel laboratóriumi diagnosztikai vizsg{lat célj{ból. Vizeletvizsg{lat végzése gyorsteszt alkalmaz{s{val. Az oszt{lyon alkalmazott leggyakoribb ter{pi{s módok megismerése. Segédkezés elektroconvulsiv ter{pia sor{n. Az oszt{lyos gyógyszert{rol{s, gyógyszerrendelés szab{lyainak megismerése. A gyógyszerelés, gyógyszer oszt{s speci{lis szab{lyai pszichi{triai oszt{lyon. Előkészítés infúziós ter{pi{hoz, segédkezés az infúziós ter{pi{hoz kapcsolódó {polói feladatok kivitelezésében. Speci{lis pszichoter{pi{s foglalkoz{sok megfigyelése.

18

12.3.7. Diagnosztikus és ter{pi{s beavatkoz{sok urológiai oszt{lyon 20 óra Az oszt{ly munka, baleset, környezetvédelmi és minőségir{nyít{si szab{lyai. A urológiai oszt{ly helyi és intézményi szintű diagnosztikai és ter{pi{s lehetőségeinek feltérképezése. Új betegek fogad{snak rendje az első orvosi és {polói vizsg{lat megismerése. Az anamnézis felvételének megfigyelése. Az orvosi fizik{lis vizsg{latok módszereinek és az egyes élettanitól eltérő eredményeinek értelmezése, segédkezés fizik{lis vizsg{latokn{l. Egyszerű eszközös vizsg{latok kompetencia szintű alkalmaz{sa. Bed side vércukor mérés kivitelezése. 12 elvezetéses EKG készítése. Segédkezés non invazív beteg monitoroz{s kivitelezésében, non invazív betegmonitoroz{s kompetencia hat{rokon belül. Segédkezés / kivitelezés a különböző diagnosztikai vizsg{latokhoz kapcsolódó {polói feladatokban. Vérvétel laboratóriumi diagnosztikai vizsg{lat célj{ból. Beteg előkészítés cystoskópos vizsg{latokhoz, részvétel a beavatkoz{s ut{ni {pol{si folyamatban. A beteg előkészítése natív és kontrasztanyagos radiogr{fiai vizsg{altokhoz, a vizsg{latok metodik{j{nak megfigyelése. Beteg előkészítés katéterezéshez, részvétel a beavatkoz{s ut{ni {pol{si folyamatban. Vizeletgyűjtés, vizelet mintavétel laboratóriumi diagnosztikai vizsg{lat célj{ból. Vizeletvizsg{lat végzése gyorsteszt alkalmaz{s{val. Az oszt{lyon alkalmazott leggyakoribb ter{pi{s módok megismerése. Az oszt{lyos gyógyszert{rol{s, gyógyszerrendelés szab{lyainak megismerése. Segédkezés gyógyszerelés kivitelezésében. Intramuscul{ris, subcutan injekció bejuttat{sa orvosi utasít{snak megfelelően. Előkészítés infúziós ter{pi{hoz, segédkezés az infúziós ter{pi{hoz kapcsolódó {polói feladatok kivitelezésében. Segédkezés a különböző urológiai műtétek beteg előkészítésében, a műtött beteg fogad{s{hoz, megfigyeléséhez, {pol{s{hoz kapcsolódó {polói feladatokban. 12.3.8. Diagnosztikus és ter{pi{s beavatkoz{sok kisklinikumi oszt{lyokon 20 óra Az oszt{ly munka, baleset, környezetvédelmi és minőségir{nyít{si szab{lyai. A különböző kisklinikumi profilú oszt{lyok helyi és intézményi szintű diagnosztikai és ter{pi{s lehetőségeinek feltérképezése. Új betegek fogad{snak rendje az első orvosi és {polói vizsg{lat megismerése. Az anamnézis felvételének specialit{sai a különböző kisklinikumi területeken. Az orvosi fizik{lis vizsg{latok módszereinek és az egyes élettanitól eltérő eredményeinek értelmezése, segédkezés fizik{lis vizsg{latokn{l. A kisklinikumi területek speci{lis fizik{lis vizsg{lataihoz kapcsolódó {polói 19

feladatok megismerése. A kisklinikumi területek helyi és intézményi szintű diagnosztikai és ter{pi{s lehetőségei. A különböző területeken alkalmazandó egyszerű eszközös vizsg{latok kompetencia szintű alkalmaz{sa. Bed side vércukor mérés kivitelezése. 12 elvezetéses EKG készítése. Segédkezés non invazív beteg monitoroz{s kivitelezésében, non invazív betegmonitoroz{s kompetencia hat{rokon belül. Az oszt{lyon alkalmazott leggyakoribb ter{pi{s módok megismerése. Az oszt{lyos gyógyszert{rol{s, gyógyszerrendelés szab{lyainak megismerése. Segédkezés, gyógyszerelés kivitelezésében. Intramuscul{ris, subcutan injekció bejuttat{sa orvosi utasít{snak megfelelően. Előkészítés infúziós ter{pi{hoz, segédkezés az infúziós ter{pi{hoz kapcsolódó {polói feladatok kivitelezésében.

12.3.9. Diagnosztikus és ter{pi{s beavatkoz{sok sürgősségi oszt{lyon 20 óra A sürgősségi oszt{ly helyi és intézményi szintű diagnosztikai és ter{pi{s lehetőségeinek feltérképezése. Az oszt{ly munka, baleset, környezetvédelmi és minőségir{nyít{si szab{lyai. Új betegek fogad{snak rendje az első orvosi és {polói vizsg{lat megismerése. A sürgősségi ell{t{st igénylő beteg anamnézis felvételének specialit{sai. Az orvosi fizik{lis vizsg{latok módszereinek és az egyes élettanitól eltérő eredményeinek értelmezése, segédkezés fizik{lis vizsg{latokn{l. Egyszerű eszközös vizsg{latok kompetencia szintű alkalmaz{sa. Vérvétel laboratóriumi diagnosztikai vizsg{lat célj{ból. Vizelet mintavétel laboratóriumi diagnosztikai vizsg{lat célj{ból. Vizeletvizsg{lat végzése gyorsteszt alkalmaz{s{val. Segédkezés POCT labordiagnosztikai vizsg{latn{l, vércukor mérés kivitelezése. 12 elvezetéses EKG készítése. Segédkezés non invazív beteg monitoroz{s kivitelezésében, non invazív betegmonitoroz{s kompetencia hat{rokon belül. Segédkezés / kivitelezés a különböző diagnosztikai vizsg{latokhoz kapcsolódó {polói feladatokban. Beteg előkészítés lumb{l-, has-, mellkas-, punkcióhoz, t{lyog-, izületi punkcióhoz, részvétel a beavatkoz{s ut{ni {pol{si folyamatban. Beteg előkészítés endoszkópos vizsg{latokhoz, részvétel a beavatkoz{s ut{ni {pol{si folyamatban. Előkészítés infúziós ter{pi{hoz, segédkezés az infúziós ter{pi{hoz kapcsolódó {polói feladatok kivitelezésében.

20

Előkészítés sürgősségi transzfúziós ter{pi{hoz, segédkezés a transzfúziós ter{pi{hoz kapcsolódó {polói feladatok kivitelezésében. Előkészítés oxigén és inhal{ciós ter{pi{hoz, segédkezés oxigén és inhal{ciós ter{pi{hoz kapcsolódó {polói feladatok kivitelezésében. 12.4. A képzés helyszíne Belgyógy{szati profilú oszt{ly. Sebészeti profilú oszt{ly. Traumatológia/ortopédia. Szülészeti-nőgyógy{szati oszt{ly. Neurológiai oszt{ly. Pszichi{triai oszt{ly. Urológia. Fül-orr gégészet, Szemészet, Bőrgyógy{szat. Sürgősségi oszt{ly. 12.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k 12.5.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek 12.5.2. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k 12.6. A tant{rgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

21

A 11152-12 azonosító sz{mú Egészségnevelő és -fejlesztő tevékenység megnevezésű szakmai követelménymodul tant{rgyai, témakörei

22

A 11152-12 azonosító sz{mú Egészségnevelő és - fejlesztő tevékenység megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tant{rgyak és témakörök oktat{sa sor{n fejlesztendő kompetenci{k

Prevenciós tevékenységet végez

x

x

Egészségi {llapot felmérésében részt vesz

x

x

T{jékoztat{st ad az egészséges életmódról és segíti a p{cienst, annak csal{dj{t és közösségét annak elérésben Egészségfejlesztő foglalkoz{sok szervezésében közreműködik

x

x

x

Megtanítja az emlő önvizsg{lat{t

x

Rehabilit{ció gyakorlat

x

x

x

Közreműködik a védőolt{sokról szóló t{jékoztat{sban

Eduk{ciós gyakorlat

Rehabilit{ció

Betegoktat{s

T{pl{lkoz{stan-dietetika

FELADATOK

Ment{lhigiéne

Egészségnevelés

11152-12 Egészségnevelő és – fejlesztő tevékenység

Egészségnevelés gyakorlat

Egészségnevelésegészségfejleszt és gyakorlat

Egészségnevelés egészségfejlesztés

x x

x

x

x

T{jékoztat{st ad a szűrővizsg{latokról, szűrővizsg{latok szervezésében rész vesz, koordin{lja

x

x

Közreműködik a rehabilit{ciós team munk{j{ban

x

x

T{jékoztat{st ad a betegnek és hozz{tartozój{nak a rehabilit{ciós lehetőségekről Megtanítja a beteget a gyógy{szati segédeszközök haszn{lat{ra

x

x

x

x

x

x

x

x

Megtanítja a beteget a protézisek karbantart{s{ra Felvil{gosít{st ad a szoci{lis gondoskod{s form{iról és az otthoni szak{pol{s igénybevételének lehetőségeiről

x

x

x

x

SZAKMAI ISMERETEK Egészségnevelés Egészségfejlesztő, betegségmegelőző egészségtan Pszichológia Pszichi{tria Szociológia Pedagógia, oktat{smódszertan Habilit{ció – rehabilit{ció [pol{slélektan [pol{setika Jog Higiéné Hospice ell{t{s

x x x

x

x

x x

x

x x

23

x

x x

x

x

x

x

x x x x

x x x

x

x

x

x x x x

x x x

x

x x x

x x

x x x x

Közösségi {pol{s Otthon{pol{s, otthoni szak{pol{s Szoci{lis gondoskod{s Gyógy{szati segédeszközök T{pl{lkoz{s-egészségtan Dietetika Szocializ{ció Prevenció szintjei Védőolt{sok Az emlő önvizsg{lata Abúzusok és megelőzési lehetőségei

x x

x x

x x x x

x x

x x

x x x x

x x x x x x x

x

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Szakmai nyelvezetű ír{skészség, fogalmaz{s ír{sban Olvasott és hallott szakmai szöveg megértése, szakmai nyelvű beszédkészség Beavatkoz{sok eszközeinek haszn{lata Oktat{stechnikai, szemléltető eszközök haszn{lata Gyógy{szati segédeszközök haszn{lata

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x x

x


x

x

x

x

x

x

x

x

Felelősségtudat

x

x

x

x

x

x

x

x

Megbízhatós{g

x

x

x

x

x

x

x

x

T[RSAS KOMPETENCI[K Empatikus készség

x

x

x

x

x

x

x

x

Kommunik{ciós rugalmass{g

x

x

x

x

x

x

x

x

Konfliktusmegoldó készség

x

x

x

x

x

x

x

x

MÓDSZER KOMPETENCI[K Problémaelemzés

x

x

x

x

x

x

x

x

Logikus gondolkod{s

x

x

x

x

x

x

x

x


x

x

x

x

x

x

x

x

24

13. Egészségnevelés- egészségfejlesztés tant{rgy

64 óra

13.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja Az egészségnevelés- egészségfejlesztés tant{rgy célja, hogy a tanulók az egészségügyi alapismeretekre alapozva mélyítsék el az egészségneveléssel, egészségpedagógi{val kapcsolatos ismereteiket, legyenek a birtok{ban mindannak a tud{snak, amellyel ön{llóan és hatékonyan tudj{k az egészséges és a beteg ember egészségét előmozdítani, betegségét megelőzni és rehabilit{ciój{t segíteni. 13.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Egészségtan Pszichológia Pedagógia Egészségügyi ell{tórendszer Népegészségügy Egészségfejlesztés Környezet-egészségügy Kommunik{ció Speci{lis kommunik{ció 13.3. Témakörök 13.3.1. Egészségnevelés 16 óra Az egészségnevelés alapfogalmai. A pedagógia és egészségnevelés helye és szerepe az egészségügyi ell{tó rendszerben. Az egészségkultúra fogalma, összetevői. Az egészségmegőrzés, egészségfejlesztés fogalma és programjai. Az egészségnevelés módszerei, eszközei. Az egészségnevelés színterei, szervezeti form{i. Foglalkoz{sok tervezése. Primer prevenció. Az emlő és a here önvizsg{lata. Abúzusok és megelőzése. Szexu{lhigiéné. A szív- és érrendszeri, emésztőszervi, légzőszervi megbetegedések kialakul{s{nak okai és kock{zati tényezői. Daganatos betegségek megelőzése. Szekunder prevenció. Tercier prevenció. 13.3.2. Ment{lhigiéné Ment{lhigiéné fogalma és t{rgya, területei. Az egészséges lelki egyensúly fenntart{sa. 25

16 óra

Énvédő technik{k. Konfliktushelyzetek és kezelése. Érzelmi élet egyensúlya. Devianci{k és megelőzése. Burn-out szindróma. 13.3.3. T{pl{lkoz{stan-dietetika T{pl{lkoz{s-élettani alapismeretek. T{pl{lékpiramis. Egészséges t{pl{lkoz{s. T{pl{lkoz{si szok{sok. A túlzott t{panyagbevitel következményei. A gyermek és az idős ember t{pl{lkoz{si szükséglete. Élelmezési alapismeretek. Diét{k fajt{i elkészítési mód és t{panyagtartalom szerint. Speci{lis diét{k.

16 óra

13.3.4. Betegoktat{s 8 óra Betegoktat{s fogalma, célja módszerei. Betegoktat{s típusai. Beteg és hozz{tartozój{nak oktat{si módszerei. Krónikus betegek oktat{sa (diabétesz, onkológiai, nefrológiai, pulmonológiai). Dokument{ció vezetése, beteg napló jelentősége. Gyógy{szati segédeszközök alkalmaz{sa. 13.3.5. Rehabilit{ció 8 óra Rehabilit{ció, habilit{ció fogalma, tartalma. K{rosod{s, egészségk{rosod{s, fogyatékoss{g, rokkants{g fogalma. A rehabilit{ció/habilit{ció részterületei, színterei. A rehabilit{ciós rendszer működése. Az orvosi rehabilit{ció, annak módszerei, hazai intézményrendszere. Az alkalmazott terület (mozg{sszervi, kardiovaszkul{ris, pszichi{tria) működése, jellemzői. Az orvosi rehabilit{cióhoz kapcsolódó egyéb rehabilit{ciós tevékenységek. A foglalkoztat{si rehabilit{ció folyamata. Életkori saj{toss{gok szerinti k{rosod{sok, fogyatékoss{gok. Pszichi{triai k{rosod{sok alap-, és speci{lis ismeretei. Neurológiai k{rosod{sok alap-, és speci{lis ismeretei. Mozg{sszervi k{rosod{sok alap-, és speci{lis ismeretei. Kardio –pulmonalis k{rosod{sok alap-, és speci{lis ismeretei.

26

13.4. A képzés helyszíne Tanterem 13.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k 13.5.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek 13.5.2. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k 13.6. A tant{rgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 14. Egészségnevelés- egészségfejlesztés gyakorlat tant{rgy 96 óra 14.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja A tant{rgy tanít{s{nak a célja, hogy a tanulók saj{títs{k el az egészségnevelő – fejlesztő tevékenység módszereit és alkalmazz{k az {pol{si – gondoz{si folyamat sor{n. 14.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Egészségtan. Pszichológia. Pedagógia. Egészségügyi ell{tórendszer. Népegészségügy. Egészségfejlesztés. Környezet-egészségügy. Kommunik{ció. Speci{lis kommunik{ció. 14.3. Témakörök 14.3.1. Egészségnevelés gyakorlat 30 óra Részvétel az egészségi {llapot felmérésében. Részvétel a prevenció különböző form{iban. Felvil{gosító tevékenység folytat{sa egészségk{rosító tényezőkről. Egészségfejlesztő foglalkoz{s szervezésében való közreműködés. Részvétel a p{ciensek/kliensek egészséges életmódra való felkészítésében.

27

14.3.2. Eduk{ciós gyakorlat 30 óra Beteg és hozz{tartozój{nak oktat{s{ban részt vesz (diabetes, nefrológiai, pulmonológia). Megtanítja a gyógy{szati segédeszközök haszn{lat{t. Megtanítja a beteget a beteg napló vezetésére. A beteget és hozz{tartozój{t oktatja a szövődménymentes életvitel és életmód kialakít{s{ra. 14.3.3. Rehabilit{ció gyakorlat 30 óra A rehabilit{ciós rendszer speci{lis intézményei felépítésének, munkarendjének megismerése. Munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi szab{lyok megismerése, betart{sa a napi munkavégzés sor{n. Pszichi{triai k{rosodott betegek ell{t{s{ban, gondoz{s{ban való közreműködés/Neurológiai k{rosodott betegek ell{t{s{ban, gondoz{s{ban való közreműködés /Mozg{sszervi k{rosodott betegek ell{t{s{ban, gondoz{s{ban való közreműködés/Kardio–pulmonalis k{rosodott betegek ell{t{s{ban, gondoz{s{ban való közreműködés. 14.4. A képzés helyszíne Egészségnevelés gyakorlat: iskolaorvosi rendelő, terhesgondoz{s, h{ziorvosi rendelő, rehabilit{ciós intézet, kórh{z fekvőbeteg oszt{lya. Eduk{ciós gyakorlat: szakrendelő, tüdőgondozó, rehabilit{ciós intézet, kórh{z fekvőbeteg oszt{lya. Rehabilit{ció gyakorlat: rehabilit{ciós intézet, rehabilit{ciós oszt{ly. 14.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k 14.5.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek 14.5.2. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k 14.6. A tant{rgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

28

54 212 03 GYAKORLATOS SZÍNÉSZ (SZÍNHÁZI ÉS FILMSZÍNÉSZ)

I.


A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Orsz{gos Képzési Jegyzékről és az Orsz{gos Képzési Jegyzék módosít{s{nak elj{r{srendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm{nyrendelet, – az {llam {ltal elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Korm{nyrendelet, – az 54 212 03 Gyakorlatos színész (szakmair{ny megjelölésével) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet alapj{n készült.

IV.

A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító sz{ma: 54 212 03

A szakképesítés megnevezése: Gyakorlatos színész (Szính{zi és filmszínész szakmair{ny) A szakmacsoport kommunik{ció

sz{ma

és

megnevezése:

4.

Művészet,

közművelődés,

[gazati besorol{s sz{ma és megnevezése: Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok sz{ma: 2 Elméleti képzési idő ar{nya:49,5 % Gyakorlati képzési idő ar{nya: 50,5 % (50 %-ban színpadi szakmai gyakorlat)

Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama:

29

Művészeti szakmai gyakorlat 160 óra, mely megszervezhető a képzési saj{toss{gok figyelembevételével. Pl. hétvégi és ny{ri koncertek, fellépések, t{borok, versenyek, ki{llít{sok, művésztelepek form{j{ban is.

III.

A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenci{k: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmass{gi követelmények: szükségesek P{lyaalkalmass{gi követelmények: szükségesek

VIII. A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előír{sainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az al{bbi tant{rgyak oktat{s{ra az al{bbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tant{rgy Szakképesítés/Szakképzettség T{rgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolít{s{hoz szükséges eszközök és felszerelések felsorol{s{t a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek tov{bbi részletei az al{bbiak: nincs Aj{nl{s a szakmai képzés lebonyolít{s{hoz szükséges tov{bbi eszközökre és felszerelésekre: Nincs.

IX.

A szakképesítés óraterve iskolarendszerű esti felnőttoktat{sra 30

Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai órasz{mok:

évfolyam

1/13. évfolyam

19 óra/hét

Ögy 2/14. évfolyam

21,75 óra/hét

összesen (A

heti órasz{m szabads{vval

éves órasz{ m szaba ds{vv al 684 óra/év 160 óra 696 óra/év

1380 óra

kiz{rólag 13-14. évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakközépiskola 9-12., és ezt követő 13. évfolyam{n megszervezett képzésben az azonos tant{rgyakra meghat{rozott órasz{mok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő sz{ma, és az órasz{mok oszthatós{ga miatt keletkezik!)

31

1. sz{mú t{bl{zat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tant{rgyak heti órasz{ma évfolyamonként Ágazati szakképzés közismeret nélkül Szakmai követelménymodulok

Tant{rgyak

1/13 heti órasz {m e gy


Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14.

ögy

heti órasz{m e gy

0,25


Foglalkoztat{s II.

0,25


Foglalkoztat{s I.

1

32

Ágazati szakképzés Szakmai követelménymod ulok

10613-12 Munkavédelem szính{zi munkaterületek en

10616-12 Színpadi és filmszínészi alakít{s


közismeret nélkül

Tantárgyak

Munkavédelmi ismeretek szính{zi munkaterület eken Színészmesterség gyakorlata Vers- és prózamond{s gyakorlata Beszédtechnika csoportos és egyéni gyakorlata Ének- és hangképzés egyéni gyakorlata Színpadi mozg{s gyakorlata Szính{zi-, filmesés dr{mai műalkot{sok története, elemzése, esztétik{ja

1/13 heti óraszám e gy

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

0,25

4

5

2

2,5

2,5

3

3

3

3

2,5

3

4,5

0,25

14,5 19

160

4,55 16 21,75

A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű 33

oktat{sra meghat{rozott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati órasz{m legal{bb 90%-{t lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabads{v) szakmai tartalm{ról a szakképző iskola szakmai programj{ban kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghat{rozott elmélet/gyakorlat ar{ny{nak a teljes képzési idő sor{n kell teljesülnie. 2. sz{mú t{bl{zat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tant{rgyak és témakörök órasz{ma évfolyamonként

Szakmai követelmén y-modul

Ágazati szakközépisk olai képzés órasz{ma a közismeret nélkül


1/13. e

gy

ögy

Szakképesítésspecifikus szakképzés órasz{ma 5/13. és 2/14.

e


gy

9

9


2

2


2

2


1

1


1

1


1

1


2

2

11498-12 Foglalkoz tat{s I. 11500-12 Munkahelyi 11499-12 (érettségir egészség és Foglalkoztat{s II. e épülő biztons{g képzések esetén)


Foglalkoztat{s II.

8

8


2

2


2

2

[ll{skeresés

2

2

Munkanélküliség

2

2

Foglalkoztat{s I.

32

32


4

4


4

4


12

12

34


Szakmai követ elmény modu l

12 Ágazati szakközépis Szakképesítéskolai képzés specifikus óraszáma a szakképzé közismeret s nélkül


1/13. e

10613-12 Munkavédelem szính{zi munkaterületeken

órasz{ma 5/13. és 2/14.

gy

ögy

e

12

A szak képzés össze s órasz {ma

gy

Munkavédelmi ismeretek szính{zi munkaterületek en

9

9

A szính{zi üzem veszélyforr{sai veszélyhelyzetei , azok elh{rít{sa

4,5

4,5

A színpadi tevékenység balesetvédelmi előír{sai

2,5

2,5

A szính{zi üzem kiszolg{ló területeinek veszélyforr{sai, helyzetei, balesetvédelmi

2

2

35


előír{sai Színészmesterség gyakorlata

144 ögy

Szöveg nélküli és szöveges helyzetgyakorla tok, etűdök

36

Zenés helyzetgyakorla tok, etűdök

36

Különböző hangulatú, egyszerű szerkezetű jelenetek előad{sa színdarabokból Kötött szövegű, verses dr{marészletek előad{sa, színpadi stiliz{ció Lélektani {br{zol{s megjelenítése különböző stílusú dr{marészletek előad{s{val

72

160

ögy

64

72

36

304

Kamera előtti, filmszínészi j{ték Vers- és prózamond{s gyakorlata Egyszerű szerkezetű, hangulat- és t{jfestő lírai és prózai művek elemzése és előad{sa Összetett szerkezetű, különböző verselésű lírai művek elemzése és előad{sa P{rbeszédes szerkezetű és prózai szövegek előad{sa Ballad{k előad{sa Modern lírai és prózai művek elemzése és előad{sa Dr{mai szövegek, monológok előad{sa Beszédtechnika csoportos és

24

72

ögy

80

152

18

18

36

ögy 28 28

24 90 37

96

186

egyéni gyakorlata Lazító, légző és koncentr{ciós gyakorlatok A hangad{s: zöngegyakorlat ok, hangerő, hangmagass{g Artikul{ciós és hangzójavító gyakorlatok Ritmus-, tempógyakorlat ok A hanglejtés, hangsúly, hangszín gyakorlatai Nonverb{lis kifejező eszközök Ének- és hangképzés egyéni gyakorlata Légzéstechnika Hangad{s, sk{lagyakorlatok Népdalok, népdalfeldolgoz{sok, vir{génekek

26

10

26

20

20

18

18

18

20

10

108

96

12

14

12

18

42

38

204

előad{sa Sanzonok, t{ncdalok, duettek előad{sa Dramatikus szerkezetű sanzonok, kuplék előad{sa Musicalrészletek előad{sa Színpadi mozg{s gyakorlata Színpadi mozg{stréning, koordin{ciós gyakorlatok Testtudat kialakít{s{t célzó technik{k T{nctechnikai tréningek (balett-, jazz t{nc) Kontakt-technik{k Pantomim Népt{nc Szính{zi-, filmesés dr{mai műalkot{sok története, elemzése, esztétik{ja

42

32

32

144

39

108 ögy

80

18

20

18

20

18

20

18 18 18

20

112

188

256

Irodalmi műelemzés, poétikai és dramaturgiai ismeretek Művelődéstörténeti és művészettörténe ti korszakok Jelmez-, viselet-, és divattörténet

18

18

18

A szính{zművészet elmélete, esztétik{ja

18

Egyetemes szính{ztörténet Magyar szính{ztörténet Egyetemes dr{matörténet Magyar dr{matörténet A színművészet etikai vonatkoz{sai A színművészet pszichológiai vonatkoz{sai Filmelmélet, filmesztétika Egyetemes és magyar

18

16

18

16

18

16

18

16 8

8 16 16 40

filmtörténet Összesen

162 522

Összesen

684

160

184

512 696

1380

Elméleti órasz{mok/ar{nya

49,5

Gyakorlati órasz{mok/ar{nya

50,5

Jelmagyar{zat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

A t{bl{zatban aranys{rga h{ttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az {gazati közös tartalmakat jelölik. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a t{bl{zatban a nappali rendszerű oktat{sra meghat{rozott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati órasz{m legal{bb 90%-a feloszt{sra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghat{rozott elmélet/gyakorlat ar{ny{nak a teljes képzési idő sor{n kell teljesülnie. A tant{rgyakra meghat{rozott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított órasz{m pedig aj{nl{s.

41


42







FELADATOK





x

x

x

x


x


x


x

x

x


x


x

x


x

x


x


x


x


x


x


x


x


x


43

x

x

x

x

x

x

x

x

Felelősségtudat x

Szab{lykövetés

x x


x


x

Ir{nyíthatós{g

x

x


x

x


Helyzetfelismerés

44

x x x

x

x

2. 13. évf. Munkahelyi egészség és biztons{g tant{rgy

9óra

4.4. A tant{rgy tanít{s{nak célja A tanuló {ltal{nos felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztons{gos munkavégzésre, a biztons{gos munkav{llalói magatart{shoz szükséges kompetenci{k elsaj{títtat{sa. Nincsen előtanulm{nyi követelmény. 4.5.

Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

4.6.

Témakörök

-

1.3.1. Munkavédelmi alapismeretek 2 óra A munkahelyi egészség és biztons{g jelentősége Történeti {ttekintés. A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztons{gi és munkaegészségügyi követelmények, tov{bb{ ennek megvalósít{s{ra szolg{ló törvénykezési, szervezési, intézményi előír{sok jelentősége. Az egészséget nem veszélyeztető és biztons{gos munkavégzés személyi, t{rgyi és szervezeti feltételeinek értelmezése. A munkakörnyezet és a munkavégzés hat{sa a munk{t végző ember egészségére és testi épségére A munkav{llalók egészségét és biztons{g{t veszélyeztető kock{zatok, a munkakörülmények hat{sai, a munkavégzésből eredő megterhelések, munkakörnyezet kóroki tényezők. A megelőzés fontoss{ga és lehetőségei A munkav{llalók egészségének, munkavégző képességének megóv{sa és a munkakörülmények humaniz{l{sa érdekében szükséges előír{sok jelentősége a munkabalesetek és a foglalkoz{ssal összefüggő megbetegedések megelőzésének érdekében. A műszaki megelőzés, z{rt technológia, a biztons{gi berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések fogalma, fajt{i, és rendeltetésük. Munkavédelem, mint komplex fogalom (munkabiztons{g-munkaegészségügy) Veszélyes és {rtalmas termelési tényezők A munkavédelem fogalomrendszere, forr{sok A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény fogalom meghat{roz{sai. 1.3.2. Munkahelyek kialakít{sa 2 óra Munkahelyek kialakít{s{nak {ltal{nos szab{lyai A létesítés {ltal{nos követelményei, a hat{sos védelem módjai, priorit{sok. Szoci{lis létesítmények Öltözőhelyiségek, pihenőhelyek, tiszt{lkodó- és mellékhelyiségek biztosít{sa, megfelelősége. 45

Közlekedési útvonalak, menekülési utak, jelölések Közlekedési útvonalak, menekülési utak, , helyiségek padlózata, ajtók és kapuk, lépcsők, veszélyes területek, akad{lymentes közlekedés, jelölések. Alapvető feladatok a tűzmegelőzés érdekében Tűzmegelőzés, tervezés, létesítés, üzemeltetés, karbantart{s, javít{s és felülvizsg{lat. Tűzoltó készülékek, tűzoltó technika, beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezések. Tűzjelzés ad{sa, fogad{sa, tűzjelző vagy tűzoltó központok, valamint t{vfelügyelet. Termékfelelősség, forgalomba hozatal kritériumai. Anyagmozgat{s Anyagmozgat{s a munkahelyeken. Kézi és gépi anyagmozgat{s fajt{i. A kézi anyagmozgat{s szab{lyai, h{tsérülések megelőzése Rakt{roz{s [ruk fajt{i, rakt{roz{s típusai Munkahelyi rend és hulladékkezelés Jelzések, feliratok, biztons{gi szín-és alakjelek. Hulladékgazd{lkod{s, környezetvédelem célja, eszközei. 1.3.3. Munkavégzés személyi feltételei 1óra A munkavégzés személyi feltételei: jogszerű foglalkoztat{s, munkaköri alkalmass{g orvosi vizsg{lata, foglalkoztat{si tilalmak, szakmai ismeretek, munkavédelmi ismeretek A munkavégzés alapvető szervezési feltételei: egyedül végzett munka tilalma, ir{nyít{s szükségessége. Egyéni védőeszközök juttat{s{nak szab{lyai. 1.3.4. Munkaeszközök biztons{ga 1 óra Munkaeszközök halmazai Szersz{m, készülék, gép, berendezés fogalom meghat{roz{sa. Munkaeszközök dokument{ciói Munkaeszköz üzembe helyezésének, haszn{latba vételének dokument{ciós követelményei és a munkaeszközre (mint termékre) meghat{rozott EKmegfelelőségi nyilatkozat, valamint a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentumok. Munkaeszközök veszélyessége, elj{r{sok Biztons{gtechnika alapelvei, veszélyforr{sok típusai, megbízhatós{g, meghib{sod{s, biztons{g. A biztons{gtechnika jellemzői, kialakít{s követelményei. Veszélyes munkaeszközök, üzembe helyezési elj{r{s. Munkaeszközök üzemeltetésének, haszn{lat{nak feltételei Feltétlenül és feltételesen ható biztons{gtechnika, konstrukciós, üzemviteli és emberi tényezők szerepe. [ltal{nos üzemeltetési követelmények. Kezelőelemek, védőberendezések kialakítása, a biztonságos működés ellenőrzése, ergonómiai követelmények.

46

1.3.5. Munkakörnyezeti hat{sok 1 óra Veszélyforr{sok, veszélyek a munkahelyeken (pl. zaj, rezgés, veszélyes anyagok és keverékek, stressz) Fizikai, biológiai és kémiai hat{sok a dolgozókra, főbb veszélyforr{sok valamint a veszélyforr{sok felismerésének módszerei és a védekezés a lehetőségei. A stressz, munkahelyi stressz fogalma és az ellene való védekezés jelentősége a munkahelyen. A kock{zat fogalma, felmérése és kezelése A kock{zatok azonosít{s{nak, értékelésének és kezelésének célja az egészséget nem veszélyeztető és biztons{gos munkavégzés feltételeinek biztosít{s{ban, a munkahelyi balesetek és foglalkoz{si megbetegedések megelőzésben. A munkav{llalók részvételének jelentősége 1.3.6. Munkavédelmi jogi ismeretek 2óra A munkavédelem szab{lyrendszere, jogok és kötelezettségek Az Alaptörvényben biztosított jogok az egészséget, biztons{got és méltós{got tiszteletben tartó munkafeltételekhez, a testi és lelki egészségének megőrzéséhez. A Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben meghat{rozottak szerint a munkavédelem alapvető szab{lyai, a követelmények normarendszere és az érintett szereplők ({llam, munk{ltatók, munkav{llalók) főbb feladatai. A kémiai biztons{gról szóló 2000. évi XXV. törvény, illetve a Korm{ny, illetve az {gazati miniszterek rendeleteinek szab{lyoz{si területei a tov{bbi részletes követelményekről. A szabv{nyok, illetve a munk{ltatók helyi előír{sainak szerepe. Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken A munk{ltatók alapvető feladatai az egészséget nem veszélyeztető és biztons{gos munkakörülmények biztosít{sa érdekében. Tervezés, létesítés, üzemeltetés. Munkav{llalók feladatai a munkavégzés sor{n. Munkavédelmi szakemberek feladatai a munkahelyeken Munkabiztons{gi és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében ell{tandó feladatok. Foglalkoz{s-egészségügyi feladatok Balesetek és foglalkoz{si megbetegedések Balesetek és munkabalesetek valamint a foglalkoz{si megbetegedések fogalma. Feladatok munkabaleset esetén. A kivizsg{l{s mint a megelőzés eszköze Munkavédelmi érdekképviselet a munkahelyen A munkav{llalók munkavédelmi érdekképviseletének jelentősége és lehetőségei. A v{lasztott képviselők szerepe, feladatai, jogai. 4.7. A képzés javasolt helyszíne (aj{nl{s) Tanterem 4.8. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s) 47

1.5.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s)

1. 1.1. 2.

2.1.

Oszt{lykeret

Csoportbont{s


Sorsz { m




x


x


x

1.5.2.A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek (aj{nl{s) Sorsz{m


1.1

magyar{zat

1.2.

megbeszélés

1.3. 1.4. 1.5.



x x


x x


48


49


x

x


x


x

Munkanélküliség

FELADATOK

[ll{skeresés




A

x



Di{kmunk{t végez SZAKMAI ISMERETEK Munkav{llaló jogai, munkav{llaló kötelezettségei, munkav{llaló felelőssége

x

x


x

x


x

x


x


x


x


x


x


x

x


x

x


x

x


x

x

x

x


x

x

x

x

Elemi szintű sz{mítógéphaszn{lat

x

x

x

x


x

x

x

x


x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x



x

Hat{rozotts{g

50


x

x

x

x


x

x

x

x

51

4. 14. évf. Foglalkoztat{s II. tant{rgy

8 óra

4.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja A tanuló {ltal{nos felkészítése az {ll{skeresés módszereire, technik{ira, valamint a munkav{llal{shoz, munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek elsaj{tít{s{ra. 4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 4.3. Témakörök 4.3.1.

Munkajogi alapismeretek 2 óra

Munkav{llaló jogai (megfelelő körülmények közötti foglalkoztat{s, bérfizetés, költségtérítés, munkaszerződés módosít{s, szabads{g), kötelezettségei (megjelenés, rendelkezésre {ll{s, munkavégzés, magatart{si szab{lyok, együttműködés, t{jékoztat{s), munkav{llaló felelőssége (vétkesen okozott k{rért való felelősség, megőrzési felelősség, munkav{llalói biztosíték). Munkajogi alapok: felek a munkajogviszonyban, munkaviszony létesítése, munkakör, munkaszerződés módosít{sa, megszűnése, megszüntetése, felmond{s, végkielégítés, pihenőidők, szabads{g. Foglalkoztat{si form{k: munkaviszony, megbíz{si jogviszony, v{llalkoz{si jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolg{lati jogviszony. Speci{lis jogviszonyok: egyszerűsített foglalkoztat{s fajt{i: atipikus munkavégzési form{k az új munka törvénykönyve szerint (t{vmunka, bedolgozói munkaviszony, munkaerő-kölcsönzés, rugalmas munkaidőben történő foglalkoztat{s, egyszerűsített foglalkoztat{s (mezőgazdas{gi, turisztikai idénymunka és alkalmi munka), önfoglalkoztat{s, őstermelői jogviszony, h{ztart{si munka, iskolaszövetkezet keretében végzett di{kmunka, önkéntes munka. 4.3.2. Munkaviszony létesítése 2 óra Munkaviszony létrejötte, fajt{i: munkaszerződés, teljes- és részmunkaidő, hat{rozott és hat{rozatlan munkaviszony, minim{lbér és garant{lt bérminimum, képviselet szab{lyai, el{ll{s szab{lyai, próbaidő. Munkav{llal{shoz szükséges iratok, munkaviszony megszűnésekor a munk{ltató {ltal kiadandó dokumentumok. Munkaviszony adóz{si, biztosít{si, egészség- és nyugdíjbiztosít{si összefüggései: munkaadó j{rulékfizetési kötelezettségei, munkav{llaló adó- és j{rulékfizetési kötelezettségei, biztosítottként egészségbiztosít{si ell{t{sok fajt{i (pénzbeli és természetbeli), nyugdíj és munkaviszony.

52

4.3.3. Áll{skeresés 2 óra Karrierlehetőségek feltérképezése: önismeret, re{lis célkitűzések, helyi munkaerőpiac ismerete, mobilit{s szerepe, képzések szerepe, foglalkoztat{si t{mogat{sok ismerete. Motiv{ciós levél és önéletrajz készítése: fontoss{ga, formai és tartalmi kritériumai, szakmai önéletrajz fajt{i: hagyom{nyos, Europass, amerikai típusú, önéletrajzban szereplő email cím és fénykép megv{laszt{sa, motiv{ciós levél felépítése. [ll{skeresési módszerek: újs{ghirdetés, internetes {ll{skereső oldalak, személyes kapcsolatok, kapcsolati h{lózat fontoss{ga, EURES (Európai Foglalkoztat{si Szolg{lat az Európai unióban történő {ll{skeresésben), munkaügyi szervezet segítségével történő {ll{skeresés, cégek adatb{zis{ba történő jelentkezés, közösségi port{lok szerepe. Munkaerő-piaci technik{k alkalmaz{sa: Foglalkoz{si Inform{ciós Tan{csadó (FIT), Foglalkoztat{si Inform{ciós Pontok (FIP), Nemzeti P{lyaorient{ciós Port{l (NPP). [ll{sinterjú: felkészülés, megjelenés, szereplés az {ll{sinterjún, testbeszéd szerepe. 4.3.4. Munkanélküliség 2 óra A munkanélküli ({ll{skereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei: {ll{skeresőként történő nyilv{ntart{sba vétel; a munkaügyi szervezettel történő együttműködési kötelezettség főbb kritériumai; együttműködési kötelezettség megszegésének szankciói; nyilv{ntart{s szünetelése, nyilv{ntart{sból való törlés; munkaügyi szervezet {ltal nyújtott szolg{ltat{sok, kiemelten a munkaközvetítés. [ll{skeresési ell{t{sok („passzív eszközök”): {ll{skeresési j{radék és nyugdíj előtti {ll{skeresési segély. Utaz{si költségtérítés. Foglalkoztat{st helyettesítő t{mogat{s. Közfoglalkoztat{s: közfoglalkoztat{s célja, közfoglalkozat{s célcsoportja, közfoglalkoztat{s főbb szab{lyai Munkaügyi szervezet: Nemzeti Foglalkoztat{si Szervezet (NFSZ) felépítése, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, munkaügyi központ, kirendeltség feladatai. Az {ll{skeresők részére nyújtott t{mogat{sok („aktív eszközök”): önfoglalkoztat{s t{mogat{sa, foglalkoztat{st elősegítő t{mogat{sok (képzések, béralapú t{mogat{sok, mobilit{si t{mogat{sok). V{llalkoz{sok létrehoz{sa és működtetése: t{rsas v{llalkoz{si form{k, egyéni v{llalkoz{s, mezőgazdas{gi őstermelő, nyilv{ntart{sba vétel, működés, v{llalkoz{s megszűnésének, megszüntetésének szab{lyai. A munkaerőpiac saj{toss{gai, NFSZ szolg{ltat{sai: p{lyav{laszt{si tan{csad{s, munka- és p{lyatan{csad{s, {ll{skeresési tan{csad{s, {ll{skereső klub, pszichológiai tan{csad{s. 4.4. A képzés javasolt helyszíne (aj{nl{s) 53

Tanterem 4.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s) 4.5.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s)


1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.2. 2.3. 2.4.

Oszt{lykeret

Csoportbont{s


Sorsz { m



x x x x x x x

x x x


Alkalmazott oktat{si módszer neve magyar{zat megbeszélés vita szemléltetés szerepj{ték h{zi feladat


4.6. A tant{rgy értékelésének módja 54



55


56



FELADATOK Idegen nyelven: bemutatkozik (személyes és szakmai vonatkoz{ssal) alapadatokat tartalmazó formanyomtatv{nyt kitölt szakmai önéletrajzot és motiv{ciós levelet ír {ll{sinterjún részt vesz munkakörülményekről, karrier lehetőségekről t{jékozódik idegen nyelvű szakmai ir{nyít{s, együttműködés melletti munk{t végez munk{val, szabadidővel kapcsolatos kifejezések megértése, haszn{lata SZAKMAI ISMERETEK


Foglalkoztat{s I.

x x

x x x

x x x

x x x

x

x

x

x x x

x

x

x

Idegen nyelven: szakmai önéletrajz és motiv{ciós levél tartalma, felépítése

x


x

x

közvetlen szakm{j{ra vonatkozó gyakran haszn{lt egyszerű szavak, szókapcsolatok a munkakör alapkifejezései SZAKMAI KÉSZSÉGEK Egyszerű formanyomtatv{nyok kitöltése idegen nyelven Szakmai {ll{sinterjún elhangzó idegen nyelven feltett kérdések megértése, illetve azokra való reag{l{s értelmező, összetett mondatokban

x x x

Fejlődőképesség, önfejlesztés T[RSAS KOMPETENCI[K x

Kapcsolatteremtő készség

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

MÓDSZERKOMPETENCI[K Inform{ciógyűjtés Analitikus gondolkod{s

x


x

57

x x

SZEMÉLYES KOMPETENCI[K

Nyelvi magabiztoss{g

x

x

9.

14. évf. Foglalkoztat{s I. tant{rgy

32 óra

3.12. A tant{rgy tanít{s{nak célja A tant{rgy tanít{s{nak célja, hogy a di{kok alkalmasak legyenek egy idegen nyelvű {ll{sinterjún eredményesen és hatékonyan részt venni. Ehhez kapcsolódóan tudjanak idegen nyelven személyes és szakmai vonatkoz{st is beleértve bemutatkozni, a munkav{llal{shoz kapcsolódóan pedig egy egyszerű formanyomtatv{nyt kitölteni. Cél, hogy a rendelkezésre {lló 64 tanóra egység keretén belül egyrészt egy nyelvtani rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve az {ll{sinterjúhoz kapcsolódóan a legalapvetőbb mondatszerkesztési elj{r{sok elsaj{tít{sa révén. Majd erre építve történjen meg az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés és az induktív nyelvtanul{si készségfejlesztés 6 alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó t{rsalg{si témakörön keresztül. Végül ezekre az ismertekre alapozva valósuljon meg a szakm{j{hoz kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés. 3.13. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak: Idegen nyelvek. 3.14. Témakörök 3.3.1. Nyelvtani rendszerzés 1. 4 óra A 8 ór{s nyelvtani rendszerezés alatt a tanulók a legalapvetőbb igeidőket {tismétlik, illetve begyakorolj{k azokat, hogy munkav{llal{shoz kapcsolódóan, hogy az {ll{sinterjú sor{n ne okozzon gondot a múltra, illetve a jövőre vonatkozó kérdések megértése, illetve az azokra adandó v{laszok megfogalmaz{sa. Tov{bb{ alkalmas lesz a tanuló arra, hogy egy szakmai {ll{sinterjún elhangzott kérdésekre összetett mondatokban legyen képes reag{lni, helyesen haszn{lva az igeidő egyeztetést. Az igeidők helyes begyakorl{sa lehetővé teszi sz{m{ra, hogy mint leendő munkav{llaló képes legyen arra, hogy a munkaszerződésben megfogalmazott tartalmakat helyesen értelmezze, illetve a jövőbeli karrierlehetőségeket feltérképezze. A célként megfogalmazott idegen nyelvi magbiztoss{g csak az igeidők helyes haszn{lata révén fog megvalósulni. 3.3.2. Nyelvtani rendszerezés 2. 4 óra A 8 ór{s témakör sor{n a di{k a kérdésszerkesztés, a jelen, jövő és múlt idejű feltételes mód, illetve a módbeli segédigék (lehetőséget, kötelességet, szükségességet, tilt{st kifejező) haszn{lat{t eleveníti fel, amely révén idegen nyelven sokkal egzaktabb módon tud bemutatkozni szakmai és személyes vonatkoz{sban egyar{nt. A segédigék jelentéstartalm{nak precíz és pontos ismerete alapj{n alkalmas lesz arra, hogy tudjon t{jékozódni a munkahelyi és 58

szabadidő lehetőségekről. Precízen meg tudja majd fogalmazni az {ll{sinterjún idegen nyelven feltett kérdésekre a v{laszt kihaszn{lva a segédigék {ltal biztosított nyelvi precizit{s adta kereteket. A kérdésfeltevés alapvető szab{lyainak elsaj{tít{sa révén alkalmass{ v{lik a di{k arra, hogy egy munkahelyi {ll{sinterjún megértse a feltett kérdéseket, illetve esetlegesen ő maga is tiszt{zó kérdéseket tudjon feltenni a munkahelyi meghallgat{s sor{n. A szórend, a prepozíciók és a kötőszavak pontos haszn{lat{nak elsaj{tít{s{val olyan egyszerű mondatszerkesztési elj{r{sok birtok{ba jut, amely {ltal alkalmass{ v{lik arra, hogy az {ll{sinterjún elhangozott kérdésekre relev{nsan tudjon felelni, illetve képes legyen t{jékozódni a munkakörülményekről és lehetőségekről. 3.3.3. Nyelvi készségfejlesztés 12 óra /Az induktív nyelvtanul{si képesség és az idegen nyelvi asszociatív memória fejlesztése fonetikai készségfejlesztéssel kiegészítve/ A 24 ór{s nyelvi készségfejlesztő blokk sor{n a di{k rendszerezi az idegen nyelvi alapszókincshez kapcsolódó ismereteit. E szókincset alapul véve valósul meg az induktív nyelvtanul{si képességfejlesztés és az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés 6 alapvető t{rsalg{si témakör szavai, kifejezésein keresztül. Az induktív nyelvtanul{si képesség {ltal egy adott idegen nyelv struktúr{j{t meghat{rozó szab{lyok kikövetkeztetésére lesz alkalmas a tanuló. Ahhoz, hogy a di{k koherensen l{ssa a nyelvet és ennek szellemében tudjon idegen nyelven reag{lni, feltétlenül szükséges ennek a képességnek a minél tudatosabb fejlesztése. Ehhez szorosan kapcsolódik az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés, ami az idegen nyelvű anyag megtanul{s{nak képessége: képesség arra, hogy létrejöjjön a kapcsolat az ingerek (az anyanyelv szavai, kifejezése) és a v{laszok (a célnyelv szavai és kifejezései) között. Mind a két fejlesztés hétköznapi t{rsalg{si témakörök elsaj{tít{sa sor{n valósul meg. Az elsaj{títandó témakörök: - személyes bemutatkoz{s - a munka vil{ga - napi tevékenységek, aktivit{s - lak{s, h{z - utaz{s, - étkezés Ezen a témakörön keresztül valósul meg a fonetikai dekódol{si képességfejlesztés is, amely sor{n a célnyelv legfontosabb fonetikai szab{lyaival ismerkedik meg a nyelvtanuló. 3.3.4. Munkav{llalói szókincs /Munkav{llal{ssal kapcsolatos alapvető szakszókincs elsaj{tít{sa/

59

12 óra

A 24 ór{s szakmai nyelvi készségfejlesztés csak a 40 ór{s 3 alapozó témakör elsaj{tít{sa ut{n lehetséges. Cél, hogy a témakör végére a di{k folyékonyan tudjon bemutatkozni kifejezetten szakmai vonatkoz{ssal. Képes lesz a munkalehetőségeket feltérképezni a célnyelvi orsz{gban. Begyakorolja az alapadatokat tartalmazó formanyomtatv{ny kitöltését, illetve a szakmai önéletrajz és a motiv{ciós levél megír{s{hoz szükséges rutint megszerzi. Elsaj{títja azt a szakmai jellegű szókincset, ami alkalmass{ teszi arra, hogy a munkalehetőségekről, munkakörülményekről t{jékozódjon. A témakör tanul{sa sor{n közvetlenül a szakm{j{ra vonatkozó gyakran haszn{lt kifejezéseket saj{títja el. A munkaszerződések kulcskifejezéseinek elsaj{tít{sa és fordít{sa révén alkalmas lesz arra, hogy a leendő saj{t munkaszerződését, illetve munkaköri leír{s{t lefordítsa és értelmezze. 3.4. A képzés javasolt helyszíne (aj{nl{s) Az ór{k kb. 50%-a egyszerű tanteremben történjen, egy m{sik fele pedig sz{mítógépes tanterem, hiszen az oktat{s egy jelentős részben digit{lis tananyag {ltal t{mogatott form{ban zajlik. 3.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k. (aj{nl{s) A tananyag kb. fele digit{lis tartalmú oktat{si anyag, így speci{lisak mind a módszerek, mind pedig a tanulói tevékenységform{k. 3.5.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s)

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 2.


Oszt{lykeret

Csoportbont{s


Sorsz { m


x x x x x x

60

x


Levélír{s

2.1.

x

3. 3.1.

V{laszol{s ír{sban mondatszintű kérdésekre Szöveges előad{s egyéni felkészüléssel Komplex inform{ciók körében Elemzés készítése tapasztalatokról

4.


2.2. 2.3.

x x x


4.1. 4.2. 4.3.

x x x

3.5.2. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek (aj{nl{s) Sorsz{m 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10.




x

3.6. A tant{rgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel

61

A 10613-12 azonosító sz{mú Munkavédelem szính{zi munkaterületeken megnevezésű szakmai követelménymodul tant{rgyai, témakörei

62

A 10613-12 azonosító sz{mú, Munkavédelem szính{zi munkaterületeken megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tant{rgyak és témakörök oktat{sa sor{n fejlesztendő kompetenci{k

Betartja a szính{z, a színpad és a rakt{roz{si területek üzemszerű működésének szab{lyait Betartja a szính{zi tevékenységhez kapcsolódó munka- és balesetvédelmi szab{lyokat Betartja a szính{zi tevékenységhez kapcsolódó biztons{gtechnikai-, tűz- és környezetvédelmi szab{lyokat Betartja a színpadi, pódiumi eszközök, kellékek, b{bok mozgat{s{val kapcsolatos balesetvédelmi szab{lyokat Ell{tja a színpadi eszközök mozgat{s{val okozott balesetekhez kapcsolódó alapvető elsősegély-nyújt{si feladatokat

A szính{zi üzem kiszolg{ló területeinek veszélyforr{sai, helyzetei, balesetvédelmi előír{sai

FELADATOK

A színpadi tevékenység balesetvédelmi előír{sai

10613-12 Munkavédelem szính{zi munkaterületeken

A szính{zi üzem veszélyforr{sai veszélyhelyzetei, azok elh{rít{sa

Munkavédelmi ismeretek szính{zi munkaterületeken

x x x

x x x

SZAKMAI ISMERETEK A szính{zépület berendezéseinek üzemszerű működésére vonatkozó baleset- és tűzvédelmi előír{sok A színpadi munk{ra vonatkozó {ltal{nos munkavégzési előír{sok A színpadtérre, zenekari {rokra vonatkozó balesetvédelmi előír{sok A kiszolg{ló és üzemi helyiségekre (öltözők, mosdók, pihenők, mellékhelyiségek, műhelyek, t{rak és próbatermek) vonatkozó balesetvédelmi előír{sok A közönségforgalmi terekre és útvonalakra, valamint a nézőtérre vonatkozó baleset- és tűzvédelmi előír{sok A vil{gít{si- és villamos berendezésekre vonatkozó biztons{gtechnikai előír{sok A szính{zi munk{val összefüggő veszélyes tevékenységek munkavédelmi előír{sai Alsó- és színpadszinti gépezetek (süllyesztők, forgószínpadok, színpadi kocsik) kezelésére, haszn{lat{ra

63

x x

x x x x x

x x x

vonatkozó balesetvédelmi előír{sok A felsőgépezet kezelésére, működtetésére vonatkozó balesetvédelmi előír{sok A díszletépítés, -bont{s; prób{k, előad{sok és gyorsv{ltoz{sok munka-, baleset-, és tűzvédelmi előír{sai Szúró-, v{gó- és lőfegyver kezelésére és t{rol{s{ra vonatkozó biztons{gtechnikai előír{sok Pirotechnikai tevékenység, egyéb tűzveszélyes cselekmény tűzvédelme Artista és kaszkadőr tevékenység balesetvédelmi előír{sai A színpadi díszletelemek kellékek, bútorok szerelésével, bont{s{val, valamint haszn{lat{val kapcsolatos munkavédelmi előír{sok Az anyag- és kellékmozgat{s, -sz{llít{s biztons{gi előír{sai Elsősegély-nyújt{si alapismeretek

x x x x x x x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK A munkabiztons{g szakmai nyelvezetének, fogalmainak értelmezése A munkabiztons{gi eszközök, felszerelések haszn{lata A munkabiztons{ghoz kapcsolódó jelképek értelmezése Alapvető elsősegély-nyújt{si cselekvések

x x

x x x x

x x

SZEMÉLYES KOMPETENCI[K Térbeli t{jékozód{s

x

x

x

Felelősségtudat

x

x

x

Megbízhatós{g

x

x

x

Kapcsolatfenntartó készség

x

x

x

Ir{nyíthatós{g

x

x

T[RSAS KOMPETENCI[K


x

Körültekintés, elővigy{zatoss{g

x

64

x

x

10. 13 évfolyam: Munkavédelmi ismeretek szính{zi munkaterületeken

9 óra

10.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja Felkészítés munka- és balesetvédelmi szempontból a szính{zi üzem veszélyforr{sainak felismerésére, elkerülésére, veszély esetén a megfelelő és elv{rhatóan szakszerű viselkedésre, cselekvésre. A t{rgy tanít{s{nak célja tov{bb{, felt{rni a szính{zi üzem működésének saj{toss{gait, az egyes üzemterületek ön{lló és összefüggő működésének veszélyforr{st jelentő körülményeit, a szính{zi intézmény biztons{gtechnikai feltételrendszerét. Bemutatni az előadó-művészeti tevékenység munka-, baleset-, tűz és környezetvédelmi előír{sait, a veszélyhelyzetek kiküszöbölésének alapismereteit. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tant{rgy kapcsolódik az {ltal{nos munkavédelmi alapismeretek tant{rgyhoz. A szính{zi üzem saj{tos veszélyforr{sait t{rja fel. 10.2.

10.3.

Témakörök

10.3.1. A szính{zi üzem veszélyforr{sai veszélyhelyzetei, azok elh{rít{sa 4,5óra A szính{zi üzem működésének komplexit{sa, az egyes elemek (j{tékterek, nézőterek, közlekedők, kiszolg{ló területek stb.) ön{lló és összefüggő működése. Az üzemszerű működés egyes területei, helyszínei, helyiségei, berendezései, személyi és t{rgyi feltételrendszere. A működés folyamat{nak {ltal{nos biztons{gtechnikai feltételrendszere, jellemzői, veszélyforr{sai. A szính{zi üzem, azon belül a j{tékterek komplex működése, a különböző egységek (díszletmozgat{si berendezések, appar{tus, vil{gít{stechnikai eszközök, appar{tus stb.). működéséből fakadó veszélyhelyzetek, azok kiküszöbölése, elh{rít{sa. A vil{gít{si- és villamos berendezésekre vonatkozó biztons{gtechnikai előír{sok. Az előadói tevékenység {ltal{nos munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi előír{sainak betart{sa veszélyhelyzetekben. Az előadói tevékenység biztons{gtechnikai feltételrendszere, a veszélyhelyzetek kiküszöbölésének alapismeretei a szính{zi üzem egészére vonatkozóan. Az alkalmazható segédeszközök haszn{lat{nak módja. 10.3.2.

A

színpadi tevékenység balesetvédelmi előír{sai

2,5 óra

A színpadi j{téktér t{rgyi környezete, berendezéseinek, gépezeteinek működésére, működtetésére vonatkozó alapismeretek. 65

A színpadtérre, zenekari {rokra vonatkozó balesetvédelmi előír{sok. Az előadói tevékenység t{rgyi eszközrendszerének (díszlet, bútor, kellék) mozgat{s{ból, mozg{s{ból fakadó veszélyhelyzetek. A színpadi előadói tevékenység sor{n alkalmaz{sra kerülő balesetvédelmi előír{sok. Szúró-, v{gó- és lőfegyver kezelésére és t{rol{s{ra vonatkozó biztons{gtechnikai előír{sok. Pirotechnikai tevékenység, egyéb tűzveszélyes cselekmény tűzvédelme. Artista és kaszkadőr tevékenység balesetvédelmi előír{sai. A színpadi díszletelemek kellékek, bútorok szerelésével, bont{s{val, valamint haszn{lat{val kapcsolatos munkavédelmi előír{sok. Alsó- és színpadszinti gépezetek (süllyesztők, forgószínpadok, színpadi kocsik) kezelésére, haszn{lat{ra vonatkozó balesetvédelmi előír{sok. A balesetek elh{rít{s{nak elj{r{sai. A bekövetkezett balesetekkel kapcsolatos elsősegély-nyújt{si elj{r{sok elmélete és gyakorlati kivitelezésének alapismeretei. 4.3.3. A szính{zi üzem kiszolg{ló területeinek veszélyforr{sai, helyzetei, balesetvédelmi előír{sai 2 óra A szính{zi üzem kiszolg{ló helyszínei, helységei (t{rak, rakt{rok) eszközei. A kiszolg{ló munkafolyamatok biztons{gtechnikai előír{sai, a munkafolyamatok sor{n tapasztalható veszélyhelyzetek. Az előadó tevékenység és a kiszolg{ló tevékenységek érintkezési pontjai. A kiszolg{ló tevékenységek biztons{gtechnikai alapszab{lyai. A kiszolg{ló és üzemi helyiségekre (öltözők, mosdók, pihenők, mellékhelyiségek, műhelyek, t{rak és próbatermek) vonatkozó balesetvédelmi előír{sok. A közönségforgalmi terekre és útvonalakra, valamint a nézőtérre vonatkozó baleset- és tűzvédelmi előír{sok. 10.4. A képzés javasolt helyszíne (aj{nl{s) A képzés fontos eleme a szemléltetés, amelynek célszerű helyszíne a működésében megfigyelt szính{zi üzem. 10.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s) 10.5.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek (aj{nl{s) Sorsz{m


A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport oszt{ly

1.1

magyar{zat

x

1.2. 1.3.

elbeszélés kiselőad{s

x x

66

Alkalmazandó eszköz Munka- baleset és tűzvédelmi eszközök

1.4.

szemléltetés

1.5. 1.6.

projekt h{zi feladat

x

Munka- baleset és tűzvédelmi eszközök

x x x


1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.3.

Inform{ció feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg ön{lló feldolgoz{sa Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa Olvasott szöveg feldolgoz{sa jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgoz{sa jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa Inform{ciók ön{lló rendszerezése Inform{ciók feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmaz{si gyakorló tevékenységek, feladatok V{laszol{s ír{sban mondatszintű kérdésekre Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban

2.4.

Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban

3. 3.1.

Képi inform{ciók körében Inform{ciós {bra, rajz értelmezése

4.

x

Oszt{lykeret

Csoportbont{s


Sorsz { m


Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebont{sa, pontosít{sa)

x x x x x x x

x x

x


x

Komplex inform{ciók körében

4.1. 5.

Utólagos szóbeli besz{moló Csoportos munkaform{k körében

5.1.

Kiscsoportos szakmai munkavégzés ir{nyít{ssal

6.

Gyakorlati munkavégzés körében

x

x

67


6.1.

6.2. 7. 7.1. 8. 8.1.

Műveletek gyakorl{sa


x

Munkamegfigyelés adott szempontok alapj{n Üzemeltetési tevékenységek körében Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapj{n Vizsg{lati tevékenységek körében

x

x

Technológiai prób{k végzése

x



68

A 10616-12 azonosító sz{mú Színpadi és filmszínészi alakít{s megnevezésű szakmai követelménymodul tant{rgyai, témakörei

69

A 10616-12 azonosító sz{mú Színpadi és filmszínészi alakít{s megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tant{rgyak és témakörök oktat{sa sor{n fejlesztendő kompetenci{k

Felkészültsége és tud{sa szerint maradéktalanul ell{tja a r{bízott szính{zi, filmszínészi próbafeladatokat belső (szính{z, stúdió) és külső (pl. vendégj{ték, t{jelőad{s, alkalmi j{téktér stb.) helyszínen egyar{nt A kijelölt színpadi- és kameraprób{kon a próbarendnek megfelelően, alkotó módon közreműködik A kijelölt olvasóprób{n a színpadi vagy filmalkot{s szövegkompozíciój{ról és a j{téktér kereteit illetően ismereteket gyűjt A kijelölt elemző, asztali prób{kon értelmezi és elemzi szerepe szövegét, jeleneteinek kommunik{ciós helyzeteit

x

70

x

x

x

x

x

x

x

x

Dr{mai szövegek, monológok előad{sa

és előad{sa

Modern lírai és prózai művek elemzése

Ballad{k előad{sa

szövegek előad{sa

P{rbeszédes szerkezetű és prózai

előad{sa

verselésű lírai művek elemzése és

Összetett szerkezetű, különböző

elemzése és előad{sa

t{jfestő lírai és prózai művek

Egyszerű szerkezetű, hangulat- és

előad{s{val

különböző stílusú dr{marészletek

Vers- és prózamond{s gyakorlata

Kamera előtti, filmszínészi j{ték

FELADATOK

Lélektani {br{zol{s megjelenítése

Kötött szövegű, verses dr{marészletek előad{sa, színpadi stiliz{ció

Színpadi és filmszínészi alakít{s

Különböző hangulatú, egyszerű szerkezetű jelenetek előad{sa színdarabokból

10616-12

Zenés helyzetgyakorlatok, etűdök

Szöveg nélküli és szöveges helyzetgyakorlatok, etűdök

Színészmesterség gyakorlata

x

x

x

A rendelkező prób{k sor{n a rendezői utasít{sok betart{s{val, szerepépítési technik{inak alkalmaz{s{val szerepet alkot Szöveget tanul, értelmez, szövegeit szitu{cióba helyezi Artikul{ciós készségét, beszédtechnik{j{t, verb{lis kifejezőerejét tudatosan alkalmazva megfelelő ritmusban, értelmileg tagoltan megform{lja a szerep szövegelemeit Improviz{ciós gyakorlatokkal, érzelmi emlékezete és fant{zi{ja segítségével kialakítja a szerep lélektani karakterét A t{ncprób{kon koreogr{fi{t tanul, rögzít

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Az énekprób{kon dalt tanul, rögzít A mozg{sprób{kon színpadi mozg{st tanul be, rögzít Kiír{s szerinti ruha- és cipőprób{n vesz részt Az emlékprób{k sor{n szövegét, ének-, t{ncsz{m{t, mozg{s{t a rendezői utasít{s szerint a j{téktérnek megfelelő szcenikai szitu{cióba helyezi Az összprób{k sor{n alakít{s{t összehangolja a díszlet, a fény- és hangtechnika, a jelmez és kellék, valamint a partnerek meghat{rozotts{gaival A megform{lt alakít{s{t a főprób{k sor{n kontroll{lja A felújító- és részprób{kon, idegen helyszín esetén, bej{róprób{n vesz részt A színpadi, filmszínészi alakít{shoz szükséges alkotó {llapotot hoz létre Megteremti a színpadra lépés, a filmfelvétel fizikai feltételeit: bemelegít, mozg{st és t{ncot prób{l,

71

beénekel Megteremti a színpadra lépés, filmfelvétel szellemi feltételeit: dikciót és akciót memoriz{l, koncentr{l Jelenetét felkészülten v{rja, pontosan kezdi

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

[lhajat, maszkot készít a fodr{sz segítségével

x

x

x

Sminkel, arcot, testet fest

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Színpadi jelmezt, fellépő ruh{t ölt az öltöztető segítségével Alakít{s{t a próbafolyamat sor{n kiérlelt esztétikai form{ban, meghat{rozott j{tékstílusban, és t{rgyi keretek közt (díszlet, kellék) létrehozza az előad{s, a filmfelvétel sor{n A rendezői utasít{sok alapj{n megform{lt alakot megfelelő intenzit{ssal és hitelességgel megjeleníti Kapcsolatot tart partnereivel, a szính{zi és filmes munkat{rsakkal Rögtönzéssel {thidalja a v{ratlan nehézségeket Alakít{s{val szolg{lja az előad{s értékalakzat{nak közvetítését Kellékeit, jelmezét egyéb eszközeit a t{rakba visszaszolg{ltatja, lesminkel Szabadtéri, alkalmi produkciók színészi feladatait l{tja el Meghallgat{son, castingon vesz részt

x

x

x

x

x

x

x

x SZAKMAI ISMERETEK

Szính{z- és filmelméleti alapfogalmak Dramaturgiai fogalmak, műelemzési szempontok

x

A dr{ma- és szính{ztörténet jelentős korszakai A művelődéstörténet szính{zművészeti

72

x

vonatkoz{sai A művészet-, jelmez- és viselettörténet jelentős korszakai, a korstílusok jellemzői Az esztétika alapfogalmai A filmtörténeti, filmesztétikai alapfogalmak A színészgyakorlat, színészmesterség módszerei, típusai Mozgóképes színészgyakorlat

x

x

x

x

x x

A művészi, előadói beszéd szab{lyai, a színpadi kifejezőerő fokoz{s{nak technik{i A zenés színészmesterség eszközt{r{nak alkalmaz{sa A színpadi beszédtechnika szab{lyai, technik{i, alkalmaz{suk A színpadi hangképzés és daléneklés módszertana, technik{ja A színpadi mozg{s, kontaktmozg{s, gesztusnyelv

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

A pantomim kifejezés alaptechnik{i A színpadi akrobatika, a vív{s alaptechnik{i A színpadi t{nc műfajainak, típusainak alapismeretei A balett-t{nc technik{j{nak alapismeretei Színpadtechnika, szcenika

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Előadói beszédkészség

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Szövegértés, szövegelemzés

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Komplex eszközhaszn{lati képességek, készségek

x

x

x

Előadói énekkészség

Előadói mozg{skészség

73

SZEMÉLYES KOMPETENCI[K Külső megjelenés

x

x

Fejlődőképesség, önfejlesztés

x

x

x

Elhivatotts{g, elkötelezettség

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

T[RSAS KOMPETENCI[K Adekv{t metakommunik{ció Ir{nyíthatós{g

x

x

Interperszon{lis rugalmass{g

x

x

x

x

x

x

x

x

MÓDSZER KOMPETENCI[K Kreativit{s, ötletgazdags{g

x

x

Figyelem-összpontosít{s

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Emlékezőképesség (ismeretmegőrzés)

74

x

Felkészültsége és tud{sa szerint maradéktalanul ell{tja a r{bízott szính{zi, filmszínészi próbafeladatokat belső (szính{z, stúdió) és külső (pl. vendégj{ték, t{jelőad{s, alkalmi j{téktér stb.) helyszínen egyar{nt A kijelölt színpadi- és kameraprób{kon a próbarendnek megfelelően, alkotó módon közreműködik A kijelölt olvasóprób{n a színpadi vagy filmalkot{s szövegkompozíciój{ról és a j{téktér kereteit illetően ismereteket gyűjt A kijelölt elemző, asztali prób{kon értelmezi és elemzi szerepe szövegét, jeleneteinek kommunik{ciós helyzeteit A rendelkező prób{k sor{n a rendezői utasít{sok betart{s{val, szerepépítési technik{inak alkalmaz{s{val szerepet alkot Szöveget tanul, értelmez, szövegeit szitu{cióba helyezi Artikul{ciós készségét, beszédtechnik{j{t, verb{lis kifejezőerejét tudatosan alkalmazva megfelelő ritmusban, értelmileg tagoltan megform{lja a szerep szövegelemeit

75

Musicalrészletek előad{sa

előad{sa

Dramatikus szerkezetű sanzonok, kuplék

Sanzonok, t{ncdalok, duettek előad{sa

vir{génekek előad{sa

Népdalok, népdalfeldolgoz{sok,

Hangad{s, sk{la-gyakorlatok

Ének- és hangképzés egyéni gyakorlata

Légzéstechnika

Nonverb{lis kifejező eszközök

gyakorlatai

Ritmus-, tempógyakorlatok

A hanglejtés, hangsúly, hangszín

FELADATOK

Artikul{ciós és hangzójavító gyakorlatok

A hangad{s: zöngegyakorlatok, hangerő, hangmagass{g


Lazító, légző és koncentr{ciós gyakorlatok

Beszédtechnika csoportos és egyéni gyakorlata

Improviz{ciós gyakorlatokkal, érzelmi emlékezete és fant{zi{ja segítségével kialakítja a szerep lélektani karakterét A t{ncprób{kon koreogr{fi{t tanul, rögzít Az énekprób{kon dalt tanul, rögzít

x

A mozg{sprób{kon színpadi mozg{st tanul be, rögzít Kiír{s szerinti ruha- és cipőprób{n vesz részt Az emlékprób{k sor{n szövegét, ének-, t{ncsz{m{t, mozg{s{t a rendezői utasít{s szerint a j{téktérnek megfelelő szcenikai szitu{cióba helyezi Az összprób{k sor{n alakít{s{t összehangolja a díszlet, a fény- és hangtechnika, a jelmez és kellék, valamint a partnerek meghat{rozotts{gaival A megform{lt alakít{s{t a főprób{k sor{n kontroll{lja A felújító- és részprób{kon, idegen helyszín esetén, bej{róprób{n vesz részt A színpadi, filmszínészi alakít{shoz szükséges alkotó {llapotot hoz létre Megteremti a színpadra lépés, a filmfelvétel fizikai feltételeit: bemelegít, mozg{st és t{ncot prób{l, beénekel Megteremti a színpadra lépés, filmfelvétel szellemi feltételeit: dikciót és akciót memoriz{l, koncentr{l Jelenetét felkészülten v{rja, pontosan kezdi [lhajat, maszkot készít a fodr{sz segítségével Sminkel, arcot, testet fest Színpadi jelmezt, fellépő ruh{t ölt az öltöztető segítségével Alakít{s{t a próbafolyamat sor{n kiérlelt esztétikai form{ban, meghat{rozott j{tékstílusban, és t{rgyi keretek közt (díszlet, kellék) létrehozza az előad{s, a filmfelvétel sor{n A rendezői utasít{sok alapj{n megform{lt alakot megfelelő intenzit{ssal és hitelességgel megjeleníti Kapcsolatot tart partnereivel, a szính{zi és filmes munkat{rsakkal Rögtönzéssel {thidalja a v{ratlan nehézségeket Alakít{s{val szolg{lja az előad{s értékalakzat{nak közvetítését Kellékeit, jelmezét egyéb eszközeit a t{rakba visszaszolg{ltatja, lesminkel

76

x

x

x

x

x

Szabadtéri, alkalmi produkciók színészi feladatait l{tja el Meghallgat{son, castingon vesz részt SZAKMAI ISMERETEK Szính{z- és filmelméleti alapfogalmak Dramaturgiai fogalmak, műelemzési szempontok A dr{ma- és szính{ztörténet jelentős korszakai A művelődéstörténet szính{zművészeti vonatkoz{sai A művészet-, jelmez- és viselettörténet jelentős korszakai, a korstílusok jellemzői Az esztétika alapfogalmai A filmtörténeti, filmesztétikai alapfogalmak A színészgyakorlat, színészmesterség módszerei, típusai Mozgóképes színészgyakorlat A művészi, előadói beszéd szab{lyai, a színpadi kifejezőerő fokoz{s{nak technik{i A zenés színészmesterség eszközt{r{nak alkalmaz{sa A színpadi beszédtechnika szab{lyai, technik{i, alkalmaz{suk

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

A színpadi hangképzés és daléneklés módszertana, technik{ja

x

x

x

A színpadi mozg{s, kontaktmozg{s, gesztusnyelv A pantomim kifejezés alaptechnik{i A színpadi akrobatika, a vív{s alaptechnik{i A színpadi t{nc műfajainak, típusainak alapismeretei A balett-t{nc technik{j{nak alapismeretei Színpadtechnika, szcenika SZAKMAI KÉSZSÉGEK Előadói beszédkészség

x

Előadói énekkészség Szövegértés, szövegelemzés

77

x

x

x

x

Komplex eszközhaszn{lati képességek, készségek

x

Előadói mozg{skészség SZEMÉLYES KOMPETENCI[K Külső megjelenés Fejlődőképesség, önfejlesztés

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Elhivatotts{g, elkötelezettség T[RSAS KOMPETENCI[K Adekv{t metakommunik{ció

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Ir{nyíthatós{g

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x


x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

MÓDSZER KOMPETENCI[K Kreativit{s, ötletgazdags{g Figyelem-összpontosít{s

x


78

x

Szính{zi-, filmes- és dr{mai műalkot{sok

Artikul{ciós készségét, beszédtechnik{j{t, verb{lis kifejezőerejét tudatosan alkalmazva megfelelő ritmusban, értelmileg tagoltan megform{lja a szerep szövegelemeit

79

x

Magyar szính{ztörténet

Egyetemes szính{ztörténet

esztétik{ja

A szính{zművészet elmélete,

Jelmez-, viselet-, és divattörténet

művészettörténeti korszakok

Művelődéstörténeti és

dramaturgiai ismeretek

Irodalmi műelemzés, poétikai és

története, elemzése, esztétik{ja

Népt{nc

Kontakt-technik{k

Pantomim

FELADATOK Felkészültsége és tud{sa szerint maradéktalanul ell{tja a r{bízott szính{zi, filmszínészi próbafeladatokat belső (szính{z, stúdió) és külső (pl. vendégj{ték, t{jelőad{s, alkalmi j{téktér stb.) helyszínen egyar{nt A kijelölt színpadi- és kameraprób{kon a próbarendnek megfelelően, alkotó módon közreműködik A kijelölt olvasóprób{n a színpadi vagy filmalkot{s szövegkompozíciój{ról és a j{téktér kereteit illetően ismereteket gyűjt A kijelölt elemző, asztali prób{kon értelmezi és elemzi szerepe szövegét, jeleneteinek kommunik{ciós helyzeteit A rendelkező prób{k sor{n a rendezői utasít{sok betart{s{val, szerepépítési technik{inak alkalmaz{s{val szerepet alkot Szöveget tanul, értelmez, szövegeit szitu{cióba helyezi

T{nctechnikai tréningek (balett-, jazz t{nc)


Testtudat kialakít{s{t célzó technik{k

Színpadi mozg{s-tréning, koordin{ciós gyakorlatok

Színpadi mozg{s gyakorlata

Improviz{ciós gyakorlatokkal, érzelmi emlékezete és fant{zi{ja segítségével kialakítja a szerep lélektani karakterét A t{ncprób{kon koreogr{fi{t tanul, rögzít

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Az énekprób{kon dalt tanul, rögzít A mozg{sprób{kon színpadi mozg{st tanul be, rögzít Kiír{s szerinti ruha- és cipőprób{n vesz részt Az emlékprób{k sor{n szövegét, ének-, t{ncsz{m{t, mozg{s{t a rendezői utasít{s szerint a j{téktérnek megfelelő szcenikai szitu{cióba helyezi Az összprób{k sor{n alakít{s{t összehangolja a díszlet, a fény- és hangtechnika, a jelmez és kellék, valamint a partnerek meghat{rozotts{gaival A megform{lt alakít{s{t a főprób{k sor{n kontroll{lja A felújító- és részprób{kon, idegen helyszín esetén, bej{róprób{n vesz részt A színpadi, filmszínészi alakít{shoz szükséges alkotó {llapotot hoz létre Megteremti a színpadra lépés, a filmfelvétel fizikai feltételeit: bemelegít, mozg{st és t{ncot prób{l, beénekel Megteremti a színpadra lépés, filmfelvétel szellemi feltételeit: dikciót és akciót memoriz{l, koncentr{l Jelenetét felkészülten v{rja, pontosan kezdi [lhajat, maszkot készít a fodr{sz segítségével Sminkel, arcot, testet fest Színpadi jelmezt, fellépő ruh{t ölt az öltöztető segítségével Alakít{s{t a próbafolyamat sor{n kiérlelt esztétikai form{ban, meghat{rozott j{tékstílusban, és t{rgyi keretek közt (díszlet, kellék) létrehozza az előad{s, a filmfelvétel sor{n A rendezői utasít{sok alapj{n megform{lt alakot megfelelő intenzit{ssal és hitelességgel megjeleníti Kapcsolatot tart partnereivel, a szính{zi és filmes munkat{rsakkal Rögtönzéssel {thidalja a v{ratlan nehézségeket Alakít{s{val szolg{lja az előad{s értékalakzat{nak közvetítését Kellékeit, jelmezét egyéb eszközeit a t{rakba visszaszolg{ltatja, lesminkel

80

x

x

Szabadtéri, alkalmi produkciók színészi feladatait l{tja el Meghallgat{son, castingon vesz részt SZAKMAI ISMERETEK Szính{z- és filmelméleti alapfogalmak

x

Dramaturgiai fogalmak, műelemzési szempontok

x

A dr{ma- és szính{ztörténet jelentős korszakai A művelődéstörténet szính{zművészeti vonatkoz{sai

x

x

x

x

x

A művészet-, jelmez- és viselettörténet jelentős korszakai, a korstílusok jellemzői Az esztétika alapfogalmai

x x

x

A filmtörténeti, filmesztétikai alapfogalmak A színészgyakorlat, színészmesterség módszerei, típusai Mozgóképes színészgyakorlat A művészi, előadói beszéd szab{lyai, a színpadi kifejezőerő fokoz{s{nak technik{i A zenés színészmesterség eszközt{r{nak alkalmaz{sa A színpadi beszédtechnika szab{lyai, technik{i, alkalmaz{suk A színpadi hangképzés és daléneklés módszertana, technik{ja A színpadi mozg{s, kontaktmozg{s, gesztusnyelv

x

x

x

x

A pantomim kifejezés alaptechnik{i

x

A színpadi akrobatika, a vív{s alaptechnik{i

x

A színpadi t{nc műfajainak, típusainak alapismeretei

x

A balett-t{nc technik{j{nak alapismeretei

x x

Színpadtechnika, szcenika

x SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Előadói beszédkészség Előadói énekkészség Szövegértés, szövegelemzés

x

81

x

x

x

Komplex eszközhaszn{lati képességek, készségek Előadói mozg{skészség

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

SZEMÉLYES KOMPETENCI[K Külső megjelenés Fejlődőképesség, önfejlesztés

x

x


x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

T[RSAS KOMPETENCI[K Adekv{t metakommunik{ció Ir{nyíthatós{g

x

x

x

x

x

x

Interperszon{lis rugalmass{g MÓDSZER KOMPETENCI[K Kreativit{s, ötletgazdags{g

x

Figyelem-összpontosít{s

x


x

82

x

x x x

x

x

Szính{zi-, filmes- és dr{mai műalkot{sok története,

Felkészültsége és tud{sa szerint maradéktalanul ell{tja a r{bízott szính{zi, filmszínészi próbafeladatokat belső (szính{z, stúdió) és külső (pl. vendégj{ték, t{jelőad{s, alkalmi j{téktér stb.) helyszínen egyar{nt A kijelölt színpadi- és kameraprób{kon a próbarendnek megfelelően, alkotó módon közreműködik A kijelölt olvasóprób{n a színpadi vagy filmalkot{s szövegkompozíciój{ról és a j{téktér kereteit illetően ismereteket gyűjt A kijelölt elemző, asztali prób{kon értelmezi és elemzi szerepe szövegét, jeleneteinek kommunik{ciós helyzeteit A rendelkező prób{k sor{n a rendezői utasít{sok betart{s{val, szerepépítési technik{inak alkalmaz{s{val szerepet alkot Szöveget tanul, értelmez, szövegeit szitu{cióba helyezi Artikul{ciós készségét, beszédtechnik{j{t, verb{lis kifejezőerejét tudatosan alkalmazva megfelelő ritmusban, értelmileg tagoltan megform{lja a szerep szövegelemeit Improviz{ciós gyakorlatokkal, érzelmi emlékezete és fant{zi{ja segítségével kialakítja a szerep lélektani karakterét A t{ncprób{kon koreogr{fi{t tanul, rögzít Az énekprób{kon dalt tanul, rögzít A mozg{sprób{kon színpadi mozg{st tanul be, rögzít Kiír{s szerinti ruha- és cipőprób{n vesz részt Az emlékprób{k sor{n szövegét, ének-, t{ncsz{m{t, mozg{s{t a rendezői utasít{s szerint a j{téktérnek megfelelő szcenikai szitu{cióba helyezi Az összprób{k sor{n alakít{s{t összehangolja a díszlet, a fény- és hangtechnika, a jelmez és kellék, valamint a partnerek meghat{rozotts{gaival

83

x x

x

filmtörténet

Egyetemes és magyar

FELADATOK

Filmelmélet, filmesztétika

Magyar dr{matörténet A színművészet etikai vonatkoz{sai A színművészet pszichológiai vonatkoz{sai


Egyetemes dr{matörténet

elemzése, esztétik{ja

A megform{lt alakít{s{t a főprób{k sor{n kontroll{lja A felújító- és részprób{kon, idegen helyszín esetén, bej{róprób{n vesz részt A színpadi, filmszínészi alakít{shoz szükséges alkotó {llapotot hoz létre

x

x

x

x

Alakít{s{t a próbafolyamat sor{n kiérlelt esztétikai form{ban, meghat{rozott j{tékstílusban, és t{rgyi keretek közt (díszlet, kellék) létrehozza az előad{s, a filmfelvétel sor{n A rendezői utasít{sok alapj{n megform{lt alakot megfelelő intenzit{ssal és hitelességgel megjeleníti

x

x

Kapcsolatot tart partnereivel, a szính{zi és filmes munkat{rsakkal

x

x

Megteremti a színpadra lépés, a filmfelvétel fizikai feltételeit: bemelegít, mozg{st és t{ncot prób{l, beénekel Megteremti a színpadra lépés, filmfelvétel szellemi feltételeit: dikciót és akciót memoriz{l, koncentr{l Jelenetét felkészülten v{rja, pontosan kezdi [lhajat, maszkot készít a fodr{sz segítségével Sminkel, arcot, testet fest Színpadi jelmezt, fellépő ruh{t ölt az öltöztető segítségével

Rögtönzéssel {thidalja a v{ratlan nehézségeket

x

Alakít{s{val szolg{lja az előad{s értékalakzat{nak közvetítését

x

Kellékeit, jelmezét egyéb eszközeit a t{rakba visszaszolg{ltatja, lesminkel

x

Szabadtéri, alkalmi produkciók színészi feladatait l{tja el Meghallgat{son, castingon vesz részt

x SZAKMAI ISMERETEK

Szính{z- és filmelméleti alapfogalmak Dramaturgiai fogalmak, műelemzési szempontok

x

x

A dr{ma- és szính{ztörténet jelentős korszakai

x

x

x

x

x

x

A művelődéstörténet szính{zművészeti vonatkoz{sai A művészet-, jelmez- és viselettörténet jelentős korszakai, a korstílusok jellemzői Az esztétika alapfogalmai A filmtörténeti, filmesztétikai alapfogalmak A színészgyakorlat, színészmesterség módszerei, típusai Mozgóképes színészgyakorlat A művészi, előadói beszéd szab{lyai, a színpadi kifejezőerő fokoz{s{nak technik{i

84

A zenés színészmesterség eszközt{r{nak alkalmaz{sa A színpadi beszédtechnika szab{lyai, technik{i, alkalmaz{suk A színpadi hangképzés és daléneklés módszertana, technik{ja A színpadi mozg{s, kontaktmozg{s, gesztusnyelv A pantomim kifejezés alaptechnik{i A színpadi akrobatika, a vív{s alaptechnik{i A színpadi t{nc műfajainak, típusainak alapismeretei A balett-t{nc technik{j{nak alapismeretei Színpadtechnika, szcenika SZAKMAI KÉSZSÉGEK Előadói beszédkészség Előadói énekkészség Szövegértés, szövegelemzés

x

x

Komplex eszközhaszn{lati képességek, készségek Előadói mozg{skészség SZEMÉLYES KOMPETENCI[K Külső megjelenés Fejlődőképesség, önfejlesztés

x

x


x

x

x

x

T[RSAS KOMPETENCI[K Adekv{t metakommunik{ció Ir{nyíthatós{g Interperszon{lis rugalmass{g MÓDSZER KOMPETENCI[K Kreativit{s, ötletgazdags{g Figyelem-összpontosít{s Emlékezőképesség (ismeretmegőrzés)

x

85

x

x

x

11. 13. és 14. évf. Színészmesterség gyakorlata

144+160 óra

11.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja Kialakítani és fejleszteni a színpadi és filmes színészi tevékenységhez szükséges előadói készségeket, technikai adotts{gokat és ismereteket, koncentr{ló és kontroll{ló képességeket. Felt{rni a színészi munka belső alapjait (önismeret, emp{tia, kreativit{s, koncentr{lóképesség), a szerepelemzési és -építési technik{kat. Képessé tenni a növendéket színészi helyzetgyakorlatok improviz{l{s{ra, a mindennapi élet helyzeteinek feldolgoz{s{ra, dr{marészletek magas színvonalú megjelenítésére, színpadi kapcsolat megteremtésére, a színpadi szerep megform{l{s{ra, hiteles megjelenítésére, a színpad és film szerepépítési technik{inak ön{lló alkalmaz{s{ra. Stílusismerete és technikai felkészültsége alapj{n a kapott szerep ön{lló kidolgoz{s{ra, a színpadi alak jellemfejlődésének, érzéseinek, indulatainak, lelki{llapot-v{ltoz{sainak kifejezésére. 11.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A Színészmesterség gyakorlata tant{rgy alapvető didaktikai feladata a képzést lez{ró komplex szakmai gyakorlati vizsgafeladat megvalósít{sa, ezért koordin{ciós szerepe van a többi gyakorlati t{rgy (Vers- és prózamond{s gyakorlata, beszédtechnika csoportos és egyéni gyakorlata, ének- és hangképzés egyéni gyakorlata, Színpadi mozg{s gyakorlata) konkrét tananyagelemeinek, didaktikai célrendszerének meghat{roz{sakor – a 14. oszt{lyban fokozottan -, összegző szerepe azok eredményeinek felhaszn{l{sakor. A szerepfeladatok szövegelemeinek elemzésekor, a j{tékstílusok kialakít{sakor felhaszn{lja a szính{zi-, filmes- és dr{mai műalkot{sok története, elemzése, esztétik{ja tant{rgy sor{n elsaj{títottakat. 11.3.

Témakörök

11.3.1. helyzetgyakorlatok, etűdök A színészi {br{zol{s alapkérdései. Relax{ció, koncentr{ció gyakorlatai. Érzetek felidézésének gyakorlatai.

13. évfolyam: Szöveg nélküli és szöveges 36 óra

Érzelmek felidézésének gyakorlatai. Szöveges vagy szöveg nélküli helyzetgyakorlatok: Helyzetgyakorlatok alkot{sa saj{t élményanyagból. Helyzetgyakorlatok alkot{sa egy megadott mondat, ill. szövegtöredék szitu{cióba helyezésével. Konfliktus köré szerkesztett helyzetgyakorlatok alkot{sa. A színpadi jelenlét, a személyiség, egy-egy adott szerep megjelenítésének kérdései. Szöveg, gesztus összehangol{sa, a szó és a cselekmény egym{shoz illesztése. Színpadi kapcsolatteremtés. Színpadi, színészi dramaturgia, v{laszt{s és cselekvés. V{lt{sok a színészi j{tékban. Cselekvés és {llapot kifejezése. T{rgyi eszközök (kellék és bútor) haszn{lata. Színészi belső és külső technika és felkészülés. A helyzetgyakorlatok pontosít{sa, bemutat{sa. 11.3.2. helyzetgyakorlatok, etűdök 13 évfolyam: Kreativit{s és fant{ziai szerepe a színészi alkot{sban. Natur{lis és stiliz{lt j{tékmód. Adott zeneművekre (rigmus, népdal, műdal) készített helyzetgyakorlatok. Próbatechnik{k. 14. évfolyam: Színpadi ritmus és tempó. Zenei ritmus és tempó. Hangkeltés a színpadon. A színpadi zene típusai, azok alkalmaz{sa. A helyzetgyakorlatok pontosít{sa, bemutat{sa. 1

13. évfolyam - 14. évfolyam: Zenés 36óra

11.3.3. egyszerű szerkezetű jelenetek

14. évfolyam: Különböző hangulatú,

előad{sa színdarabokból 72 óra Néh{ny szereplős, egyszerű helyzetű, realisztikus j{tékstílusú jelenetek színpadra {llít{sa (aj{nlható a naturalista stílusú dr{marészlet pl.: Barta Lajos, Bródy S{ndor, Moln{r Ferenc, E. Albee, Ö. von Horv{th, A. Miller, E. O’Neill, J. P. Sartre, A. Strindberg, T. Williams szövegei). Az írói szövegben lévő gondolatok érzések kifejezése színészi eszközökkel. Naturalista j{tékstílus, valószerűség és illusztr{ció. Valószerű {br{zol{sra törekvő színészpedagógiai rendszerek, módszerek (K. Sz. Sztanyiszlavszkij, M. Csehov, L. Jouvet, L. Strasberg, V{rkonyi Zolt{n) alapelvei. Színpadi jelenet dramaturgi{ja. Színpadi kapcsolatrendszerek. Az együttes j{ték kialakít{sa. T{rgyi eszközök (kellék és bútor) haszn{lata. Felkészülés a szerepalkot{sra. Felkészülés az előad{sra. 11.3.4. 13. évfolyam-14. évfolyam: Kötött szövegű, verses dr{marészletek előad{sa, színpadi stiliz{ció 64 óra 13. évfolyam:A színpadi stiliz{ció. Stiliz{lt szöveg és valószerű j{tékmód. Ön{llós{g és kreativit{s a prób{k sor{n. Színpadi jelenet dramaturgi{ja, jelenetek összefűzése. A próbafolyamat egyes szakaszaira jellemző színészi feladatok, próbatechnik{k. A mesterségbeli alapok ismereteinek, elemeinek, technik{inak együttes alkalmaz{sa a szính{zi próbafolyamat sor{n. 14. évfolyam: Az alkotó {llapothoz szükséges koncentr{ciós gyakorlatok, technik{k alkalmaz{sa kötött szövegű dr{marészletek 2

próbafolyamata és az előad{sa sor{n. Pszichikai, fizikai saj{toss{gok, feltételek. A színészmesterség alapismereteinek bemutat{sa kötött szövegű dr{marészletek segítségével. A színészi eszközrendszer (beszéd, ének, mozg{s, t{nc) rendezői instrukcióknak megfelelő, kompon{lt alkalmaz{sa és működtetése verses dr{marészletek előad{sa sor{n. A beszédtechnikai felkészülés technikai eszközt{ra. Kapcsolat kialakít{sa a közönséggel a szính{zművészet esztétikai és etikai norm{i szerint. Aj{nlott szerzők: Szophoklész, Euripidész, Plautus, W. Shakespeare, LopedeVega, Calderon de la Barca, J. P. Corneille, Racine,Molière, F. Schiller, Katona József, Vörösmarty Mih{ly, Mad{ch Imre. 11.3.5.

13. évfolyam: Lélektani {br{zol{s megjelenítése különböző stílusú dr{marészletek előad{s{val 72 óra 13. évfolyam: Összetett érzet és érzelem felidéző gyakorlatok. Az érzelmi emlékezet működtetése. Instrukció befogad{sa, értelmezése, rögzítése, végrehajt{sa. 14. évfolyam: A próbafolyamat egyes szakaszaira jellemző színészi feladatok, próbatechnik{k. A mesterségbeli alapok ismereteinek, elemeinek, technik{inak együttes alkalmaz{sa a szính{zi próbafolyamat sor{n. Az alakít{s gyakorlati és elméleti eszközrendszerének komplex felhaszn{l{sa, hat{selemmé alakít{sa a próbafolyamat sor{n. Helyzet- és improviz{ciós gyakorlatok a prób{k sor{n, a színpadi kapcsolatrendszer kialakít{sa. Szereptanul{s. Szerepépítési, karakterform{l{si alapismeretek beépítése a szerepépítés folyamat{ba. A szerepépítés technik{i. A színpadi előad{s elkészítésének munkarendje. Az alkotó {llapothoz szükséges koncentr{ciós gyakorlatok, technik{k alkalmaz{sa a próbafolyamat és az előad{sok sor{n. Pszichikai, fizikai saj{toss{gok, feltételek. A színészmesterség alapismereteinek bemutat{sa az előad{s egyéb tényezőinek, alkotóinak (szcenikai keret, partnerek, munkat{rsak) meghat{rozotts{gai között. A beszédtechnikai felkészülés technikai eszközt{ra. Az {br{zolt alak külső megjelenítésének esztétikuma.

3

A színészi eszközrendszer (beszéd, ének, mozg{s, t{nc) rendezői instrukcióknak megfelelő, kompon{lt alkalmaz{sa és működtetése. Kapcsolat kialakít{sa a közönséggel a szính{zművészet esztétikai és etikai norm{i szerint. Aj{nlott szerzők: W. Shakespeare, A. P. Csehov valamint Barta Lajos, Bródy S{ndor, Heltai Jenő, Sarkadi Imre, E. Albee, H. Ibsen, Ö. von Horv{th, F. G. Lorca, A. Miller, E. O’Neill, J. P. Sartre, A. Strindberg, T. Williams szövegei. 11.3.6. 14. évfolyam: Kamera előtti, filmszínészi j{ték 24 óra A szính{z és a filmkészítés, -gy{rt{s szervezeti felépítésének különbségei és működése. A film létrehoz{s{ban közreműködő szakemberek, szakm{k. A filmforgat{s f{zisai, technológi{ja. A film esztétikai eszközrendszerének komplexit{sa. A produk{l{s és reproduk{l{s technik{i a filmszínészi alkot{sban. A filmfelvétel technikai saj{toss{gai. A filmszínészi alkot{s időkeretei. A kamera előtti j{ték pszichikai jellemzői. Az alakít{s kamera előtt történő megteremtésének módszerei, technikai saj{toss{gai. A színészi alkot{s a filmalkot{s egyéb tényezőinek, alkotóinak (szcenikai keret, partnerek, munkat{rsak) meghat{rozotts{gai között. A szakmai eszköz- és etikai normarendszer. A színészi eszközrendszer (beszéd, ének, mozg{s, t{nc) rendezői instrukcióknak megfelelő, kompon{lt alkalmaz{sa és működtetése a kamera előtti j{tékban. A film stílus{nak, műfaj{nak, hangulat{nak, esztétikai jellegének színészi kifejezése. 11.4. A képzés javasolt helyszíne (aj{nl{s) Szính{zterem Szính{zi próbatermek (minimum 100 nm2) Filmstúdió 11.5.

A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s)

4

11.5.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek (aj{nl{s) Sorsz{m 1.1 1.2. 1.3. 1.4.

Alkalmazott oktat{si módszer neve magyar{zat elbeszélés megbeszélés vita

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport oszt{ly x x x x x x x x

1.5.

szemléltetés

x

x

x

1.6. 1.7. 1.8.

projekt kooperatív tanul{s szimul{ció

x x

x x

x x x

1.9.

szerepj{ték

x

x

x

1.10.

h{zi feladat

x

x

x

1.11.

instru{l{s, közvetlen ir{nyít{s

x

x

x

Alkalmazandó eszköz

Színpadi, filmes díszletelemek, bútorok Szính{zterem Színpadi hang- és fénytechnikai berendezések

Színpadi, filmes díszletelemek, bútorok Színpadi hang- és fénytechnikai berendezések tantermek Színpadi hang- és fénytechnikai berendezések


5

1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 3. 3.1. 4.

Oszt{lykeret

1.1.

Csoportbont{s

1.


x

x

x

x

x

x

x

x

Egyéni

Sorsz { m


Inform{ció feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg ön{lló feldolgoz{sa Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa Olvasott szöveg feldolgoz{sa jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgoz{sa jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa Inform{ciók ön{lló rendszerezése Inform{ciók feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmaz{si gyakorló tevékenységek, feladatok Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban

x

x x x x

x x

Komplex inform{ciók körében Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés ut{n Csoportos munkaform{k körében

x

6

x

x


4.1.

Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgoz{s

x

4.2.


x

4.3

Csoportos helyzetgyakorlat

x

5.


5.1.

5.2. 6. 6.1.


Munkamegfigyelés adott szempontok alapj{n Szolg{ltat{si tevékenységek körében Ön{lló szakmai munkavégzés

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

7

Színpadi, filmes díszletelemek , bútorok Színpadi hang- és fénytechnikai berendezések Színpadi, filmes díszletelemek , bútorok Színpadi hang- és fénytechnikai berendezések Színpadi, filmes díszletelemek , bútorok Színpadi hang- és fénytechnikai berendezések Színpadi, filmes díszletelemek , bútorok Színpadi hang- és fénytechnikai berendezések . Színpadi, filmes jelmezek, maszkok

Színpadi, filmes

felügyelet mellett

6.2.

Ön{lló szakmai munkavégzés közvetlen ir{nyít{ssal

x

x

x

díszletelemek , bútorok Színpadi hang- és fénytechnikai berendezések . Színpadi, filmes jelmezek, maszkok Színpadi, filmes díszletelemek , bútorok Színpadi hang- és fénytechnikai berendezések . Színpadi, filmes jelmezek, maszkok


12. 13. és 14. évf. Vers- és prózamond{s gyakorlata

72+80 óra

12.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja A tant{rgy oktat{s{nak célja szövegértelmezési, elemzési stratégi{k bemutat{sa, fejlesztése, valamint a szépirodalmi verses, prózai és p{rbeszédes form{jú szövegek tagolt, {rnyalt és kifejező előad{s{nak elméleti és technikai megalapoz{sa. 12.2.

Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 8

A képzés egészét tekintve kölcsönhat{sban {ll a Beszédtechnika csoportos és egyéni gyakorlata tant{rggyal, alakítja és felhaszn{lja annak szakmai tartalmait. A szövegelemek elemzésekor felhaszn{lja Szính{zi-, filmes- és dr{mai műalkot{sok története, elemzése, esztétik{ja tant{rgy valamint a középiskolai oktat{s Magyar nyelv és irodalom tant{rgya sor{n elsaj{títottakat. 12.3.

Témakörök

12.3.1. hangulat- és t{jfestő lírai

13. évfolyam: Egyszerű szerkezetű,

és prózai művek elemzése és előad{sa 18 óra A szövegtartalom és a színészi kifejezés összefüggései. Az értelmezés jelentősége. Szövegelemzési, verselemzési, poétikai, verstani ismeretek és azok alkalmaz{sa az előad{sanyag szöveges elemeinek feldolgoz{sa sor{n. A szövegtartalom kifejezésének előad{s-technikaialapismeretei. A kifejezés beszédtechnikai ismeretei. Gondolati ívek a szövegben. A szöveg akusztikai form{j{nak kialakít{sa. Elsősorban a romantikus és a múlt sz{zadi magyar líra egyes sz{m első személyben írott, a hangi adotts{goknak megfelelő, magas irodalmi értékű darabjainak előad{sa. Aj{nlott szerzők: Petőfi S{ndor, Arany J{nos, Vörösmarty Mih{ly, Ady Endre, Juh{sz Gyula, Kosztol{nyi Dezső. 12.3.2. 13. évfolyam: Összetett szerkezetű, különböző verselésű lírai művek elemzése és előad{sa Beszédb{tortalans{g, beszédhall{s, beszédtechnika, beszédművelés fogalmai. Fonetika, foni{tria, fonológia, logopédia fogalmai. Kommunik{ció, l{mpal{z, modoross{g fogalmai. Verselési hagyom{nyok, form{k és típusok a magyar lír{ban. A központoz{s akusztikus megjelenítése. 9

18 óra

Az ír{sjelek szerepe az előad{s akusztikus megform{l{s{ban. Összetett szerkezetű, epikus, elbeszélő költemények elemzése és előad{sa. Aj{nlott szerzők: Balassi B{lint, Csokonai Vitéz Mih{ly, Kölcsey Ferenc, Petőfi S{ndor, Arany J{nos, Vörösmarty Mih{ly, Ady Endre, Babits Mih{ly, Juh{sz Gyula, Kosztol{nyi Dezső, József Attila, Radnóti Miklós, Weöres S{ndor, Nagy L{szló valamint kort{rs költők. 12.3.3.

13. évfolyam: P{rbeszédes szerkezetű és 36 óra

prózai szövegek előad{sa Dr{mai, verses, prózai szövegek elemzése, értelmezése, rögzítése. Különböző szerkezetű, stílusú, műfajú szövegek (vers, monológ, dialóg) érzelmi, gondolati tartalmainak kifejezése a színpadi beszéd eszközrendszerével. Helyzet-, szöveg-, szerepelemzési technik{k alkalmaz{sa az alakít{s szövegelemeinek előad{s{ban. A beszédtechnikai ismeretek alkalmaz{sa a színpadi beszéd kialakít{s{ban. [rnyalt stílusú, humoros prózai művek előad{sa. Aj{nlott szövegek: Nagy Lajos (Képtelen természetrajz) Karinthy Frigyes (Karcolatok, Humoreszkek, Tan{r Úr kérem c. kötet egyes darabjai.). [rnyalt stílusú, egyszerű dramaturgi{jú jelenetek előad{sa. Aj{nlott szerzők: Bródy S{ndor, Barta Lajos, Móricz Zsigmond, Németh L{szló, Heltai Jenő, Moln{r Ferenc, Szép Ernő, Tam{si [ron valamint kort{rs szerzők.

12.3.4. 14. évfolyam: Ballad{k előad{sa 28 óra Népi és műballad{k feldolgoz{sa. Elbeszélő és p{rbeszédes szövegtípusok előad{sa. A romantikus műballada típusai, alkotói. A központoz{s akusztikus megjelenítése. Az ír{sjelek szerepe az előad{s akusztikus megform{l{s{ban. A magyar irodalmi köznyelv összegzése, Arany J{nos (pl. R{chel siralma, Vörös Rébék, Tengeri h{nt{s, Tetemrehív{s, Hídavat{s, [gnes asszony, V. L{szló, Z{ch Kl{ra).

10

12.3.5.

14. évfolyam: Modern lírai és prózai művek elemzése és előad{sa 28 óra Szövegelemzési, verselemzési, poétikai, verstani ismeretek és azok alkalmaz{sa a modern lírai és prózai szövegek feldolgoz{sa sor{n. Az elmúlt fél évsz{zad jellemző verstípusai, nyelvi gondolkod{sa. F. M. Alexander tényfelt{ró technik{j{nak alapismeretei. Rodenburg és Woodhouse metódus{nak jellemzői. Az orosz iskola jellemzői. A központoz{s akusztikus megjelenítése. Az ír{sjelek szerepe az előad{s akusztikus megform{l{s{ban. Típushib{k a színpadi megszólal{skor. A pódium esztétik{ja. Különböző verstípusok előad{sa. A kort{rs - vallom{sos tematik{jú - irodalom szövegtartalmainak kifejezése. 12.3.6.

14. évfolyam: Dr{mai szövegek, monológok 24 óra

előad{sa

A szöveg rögzítésének módszerei. Tagol{s és v{lt{sok a színpadi beszédben. A monológ felépítése. P{rbeszéd színpadi előad{sa. Az irodalmi nyelv törvényszerűségeit követő élőbeszéd alkot{sa. A különböző korok jellegzetes beszédstílusainak alkalmaz{sa. Dr{mai szövegek, beszédigényes, vallom{sos tematik{jú jelenetek, monológok előad{sa. Aj{nlott szerzők: Katona József, Mad{ch Imre, Vörösmarty Mih{ly, B. Brecht, A. P. Csehov, Ny. Gogol, M.Gorkij, G. Hauptmann, H. Ibsen, W. Shakespeare, G.B. Shaw, A. Strindberg, valamint kort{rs szerzők. 12.4.

A képzés javasolt helyszíne.(aj{nl{s) 11

Szính{zterem. Szính{zi próbatermek (minimum 100 nm2), tantermek. 12.5.


12.5.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek (aj{nl{s) Sorsz{m


1.1 1.2. 1.3. 14. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10.

magyar{zat elbeszélés megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanul{s szimul{ció szerepj{ték h{zi feladat

1.11.

instru{l{s, közvetlen ir{nyít{s

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport oszt{ly x x x x x x x x x x x x x x x x x

x x

x x

x

x

x


Színpadi hang- és fénytechnikai berendezések

12.5.2. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s) Sorsz { m



12

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6.

Csoportbont{s

Oszt{lykeret

x

x

x

x

x

x

x

x

Egyéni 1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 3. 3.1. 4. 4.1. 4.2.

Inform{ció feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg ön{lló feldolgoz{sa Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa Olvasott szöveg feldolgoz{sa jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgoz{sa jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa Inform{ciók ön{lló rendszerezése Inform{ciók feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmaz{si gyakorló tevékenységek, feladatok Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban

x

x x x

x

x

x

x x

Komplex inform{ciók körében Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés ut{n Csoportos munkaform{k körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgoz{s Kiscsoportos szakmai munkavégzés ir{nyít{ssal

x

x

x x

13

x

pont lebont{sa, pontosít{sa)

4.3. 5.

Csoportos helyzetgyakorlat Gyakorlati munkavégzés körében

5.1.


5.2. 6.

Munkamegfigyelés adott szempontok alapj{n Szolg{ltat{si tevékenységek körében

x

x

x

x

x

x

x

x

6.1.

Ön{lló szakmai munkavégzés felügyelet mellett

x

x

x

6.2.


x

x

x


Színpadi hang- és fénytechnikai berendezések Színpadi hang- és fénytechnikai berendezések

12.6. A tant{rgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 13. 13. és 14. évf. Beszédtechnika csoportos és egyéni gyakorlata

90+96 óra

13.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja Beszédelemzési módszerek, fejlesztő, javító, szinten tartó gyakorlatok ismertetése. A hall{si figyelem, és a beszédszervek tudatos haszn{lat{nak kialakít{sa, fejlesztése. A légzés, lazít{s, koncentr{l{s gyakorlatainak bemutat{sa, elsaj{tít{sa. A tant{rgy tanít{s{nak célja tov{bb{ elmélyíteni a színpadi középhang kialakít{s{nak és helyes haszn{lat{nak ismereteit. Bemutatni a hangzó- és artikul{ciós gyakorlatokat, a hangerő- és hangszíngyakorlatokat, a főbb kifejező eszközök: beszédtempó, hangerő, hangsúly, hanglejtés, szünet alkalmaz{s{t, a hangsúlyszab{lyokat és hanglejtés kifejező haszn{lat{t. Elősegíteni a különböző szerkezetű, stílusú, műfajú szövegek (vers, monológ, dialóg) érzelmi, gondolati tartalmainak kifejezését. 13.2.


14

A Beszédtechnika csoportos és egyéni gyakorlata tant{rgy a képzés egészét tekintve kölcsönhat{sban {ll a Színészmesterség gyakorlata, valamint Vers- és prózamond{s gyakorlata tant{rggyal, segíti a komplex szakmai vizsgafeladatok színvonalas megvalósul{s{t. A szövegelemek elemzésekor felhaszn{lja a Szính{zi-, filmes- és dr{mai műalkot{sok története, elemzése, esztétik{ja tant{rgy sor{n elsaj{títottakat 13.3.

Témakörök

13.3.1. gyakorlatok

14. évfolyam: Lazító, légző és koncentr{ciós 26 óra

A beszédről. A hall{s. Beszédképzés, anatómiai alapismeretek. Lazító gyakorlatok: testrészenkénti lazít{s, teljes ellazít{s, a légzés megfigyelése, tanulm{nyoz{sa relax{l{s közben, lazít{s fekve, ülve, {llva, tónusszab{lyozó gyakorlatok (feszítés, lazít{s) az egész testen majd testt{janként, lazít{s a beszédtechnikai gyakorlatok végzése közben, a test tónus{llapot{nak kontroll{l{sa és szab{lyoz{sa beszédgyakorlatok közben, belső relax{l{s. A légzőszervek, a légzés. A beszédlégzés tudatosít{sa gyakorlatok sor{n. Légzőgyakorlatok: az élettani és a beszédlégzés különbségei, rekeszlégzés, légzőgyakorlatok mechanikusan mondható szövegekkel, légzőgyakorlatok népdalokkal, gyermekversekkel, tudatos tagol{s a légzéssel a produktív és a reproduktív beszédben, 15

inform{ció {tad{sa a különböző légzésmódokban. 13.3.2.

13. évfolyam-14. évfolyam: A hangad{s: zöngegyakorlatok, hangerő, hangmagass{g 26+20=46 óra

13. évfolyam: A hangad{s. Hanggyakorlatok: a mellkasi és a szükséges sz{jtéri rezonancia megerősítése m hanggal, rezonancia gyakorlatok mag{nhangzókkal, a kemény és a l{gy hangindít{s gyakorlatai, a középhang be{llít{sa és megerősítése, hangringató gyakorlatok a fölösleges izomfeszültségek old{s{ra, szöveges hanggyakorlatok (gyermekversek, mondók{k). 14. évfolyam: A hang magass{g{nak v{ltoztat{sa (sk{l{z{s), a középhangs{v szélesítése. Hangerőgyakorlatok a suttog{stól az erőlködés mentes fokoz{sig. Hangszíngyakorlatok, a kemény és a l{gy hangvétel. Hangad{si módok megfigyelése: az elől szóló középhang megerősítése. V{ltozatok a hangad{sban (h{tul szóló, préselt, öblösített, levegős és fejhang. szöveges hangerőgyakorlatok, a fokoz{s és csillapít{s, szöveges hangmagass{g gyakorlatok, a középhangs{v szélesítése a magas és a mély hangok felé.). Szöveges középhang gyakorlatok: erőteljes hangvétel,l{gy hangvétel, szöveges hangmagass{g gyakorlatok, szöveges dinamikai gyakorlatok, összetett gyakorlatok a fokoz{s, v{lt{s, a hangszín és a hanglejtés tudatos alkalmaz{s{ra. 13.3.3. gyakorlatok2 Az artikul{ció 16

13. évfolyam: Artikul{ciós és hangzójavító 20+18=38 óra

szöveg nélküli gyakorlatok (ciklikus hangsorok) a beszédszervek mozg{s{nak ügyesítésére: mag{nhangzó gyakorlatok, m{ssalhangzó gyakorlatok, artikul{ciós módok tanulm{nyoz{sa, szöveges mag{nhangzó gyakorlatok, pergetett szövegmond{s hib{tlan artikul{cióval, szöveges gyakorlatok mozg{s, fizikai terhelés közben, szöveges gyakorlatok megosztott figyelemmel, a hib{tlan artikul{ciójú pergetett szövegmond{s begyakorl{sa, a suttogó beszéd intenzit{s{nak növelése szöveges gyakorlatokban, a kiejtés v{ltozatai a főbb t{jszól{sokban. 13.3.4.

13. évfolyam: Ritmus-, tempógyakorlatok 18+18=36 óra

A szótagok időtartam{nak meghat{roz{sa. Ritmus, tempó: ritmusgyakorlatok, csoportos ritmusgyakorlatok (kórus). 13.3.5. hangszín gyakorlatai A hangsúlyoz{s alapismeretei. Hangszínek, hangv{lt{sok kimunk{l{sa. A kifejező, helyes hanglejtés, hangsúly, hangszín kialakít{s{nak gyakorlatai. Hangsúly a szavakban, szókapcsolatokban, hangsúlyv{ltozatok. 17

14. évfolyam: A hanglejtés, hangsúly, 20 óra

A hanglejtés v{ltozatai azonos szólamon, szövegen belül. 13.3.6.

13 évfolyam: Nonverb{lis kifejező 10 óra

eszközök Tekintetj{tékok: beszédgyakorlatok tekintettart{ssal, vonz{s és taszít{s a tekintetben, utasít{sok tekintettel. Grimaszj{tékok: egym{s ut{nz{sa, grimaszok leolvas{sa, értelmezése, J{r{s, testtart{s, gesztusok megfigyelése és ut{nz{sa, Egym{s artikul{ciój{nak leolvas{sa, szinkroniz{l{sa. Helyzetgyakorlatok a technikai gyakorlatok szövegeivel. Helyzetgyakorlatok értelmetlen szöveggel. 13.4. A képzés javasolt helyszíne (aj{nl{s) Szính{zi próbatermek (minimum 100 nm2). Tükrös tanterem, megfelelő akusztikai adotts{gokkal. 13.5.


13.5.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek (aj{nl{s) Sorsz{m 1.1 1.2. 1.3.

Alkalmazott oktat{si módszer neve magyar{zat szemléltetés kooperatív tanul{s


18

Alkalmazandó eszköz tükrös terem tükrös terem tükrös terem

1.4. 1.5. 1.6.

szimul{ció h{zi feladat Instrukció, közvetlen ir{nyít{s

x x

x x

tükrös terem tükrös terem

x

x

tükrös terem


1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1.

Inform{ció feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg ön{lló feldolgoz{sa Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa Olvasott szöveg feldolgoz{sa jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgoz{sa jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa Inform{ciók ön{lló rendszerezése Inform{ciók feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmaz{si gyakorló tevékenységek, feladatok Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban

x x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

19

Oszt{lykeret

Csoportbont{s


Sorsz { m



2.2. 3. 3.1. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 5. 5.1. 5.2. 6. 6.1. 6.2.

Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban

x

x

x

x

Komplex inform{ciók körében Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés ut{n Csoportos munkaform{k körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgoz{s Kiscsoportos szakmai munkavégzés ir{nyít{ssal Csoportos helyzetgyakorlat Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorl{sa Munkamegfigyelés adott szempontok alapj{n Szolg{ltat{si tevékenységek körében Ön{lló szakmai munkavégzés felügyelet mellett Ön{lló szakmai munkavégzés közvetlen ir{nyít{ssal

x

tükrös terem

x

tükrös terem

x

tükrös terem

x

x

tükrös terem

x

x

tükrös terem

x

x

tükrös terem

x

x

tükrös terem

13.6. A tant{rgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 14. 13. és 14. évf. Ének- és hangképzés egyéni gyakorlata

108+96 óra

14.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja A színpadi éneklés technikai alapjainak bemutat{sa. Légzéstechnikai, hangképzési, fiziológiai alapismeretek elsaj{tít{sa. A beéneklés, sk{l{z{s technik{j{nak elsaj{tít{sa. Alapfokú zeneelméleti ismeretek, kottaolvas{s, zenei szakkifejezések (tempó, dinamika) felt{r{sa. 20

A különböző hangulatú, műfajú dalok (operett, musical, sanzon, t{ncdal, kuplé stb.) műfaji saj{toss{gainak, előad{si technik{inak megfigyelése, elemzése, reproduk{l{sa. 14.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tant{rgy épít a közoktat{s kor{bbi szakaszaiban az Ének tant{rgy sor{n elsaj{tított ismeretekre. A 14. oszt{ly sor{n javasoltan együttműködik a Színészmesterség, valamint a Vers és prózamond{s tant{rgyakkal. 14.3.

Témakörök

14.3.1. Az éneklés anatómi{ja, Az éneklés sor{n szerepet j{tszó szervek és izomcsoportok. A helyes légzéstechnika elmélete, a szab{lyos levegővétel. A növendékek hib{inak felismertetése, tudatosít{sa. Légző gyakorlatok tanul{sa, tudatosít{s ut{n folyamatosan ismételt gyakorl{sa. 14.3.2.

14. évfolyam: Légzéstechnika

12 +14 óra

13. évfolyam: Hangad{s, sk{la-gyakorlatok 12+18 óra

A hangképzés elmélete. Hangképzés a gyakorlatban. Sk{la-gyakorlatok. Zönge gyakorlatok. Vok{lisra nyit{s gyakorlatai. Futó sk{l{k gyakorlatai. Hosszabb futó-sk{l{k gyakorlatai. Rezon{ns érzet erősítése. Tartott hangok, levegőbeoszt{s gyakorl{sa. Staccato gyakorlatok. Magass{gok automatiz{l{sa felülről indított sk{l{val. 21

14.3.3. népdalfeldolgoz{sok, vir{génekek előad{sa

13. évfolyam: Népdalok, 42 óra

Sk{l{tól a daléneklésig. Népdalok, népdalfeldolgoz{sok előad{sa. Zongorakísérettel ell{tott vir{génekek, gyermekdalok előad{sa. Néh{ny - képességnek megfelelő nehézségű - dal kiv{laszt{sa közös feldolgoz{sa. Aj{nlott zenei anyag: [d{m Jenő: A dal mesterei I-II. kötet. Kerényi György: Énekiskola II. kötet dalaiból. 14.3.4.

13. évfolyam: Sanzonok, t{ncdalok, duettek 42 óra

előad{sa

Érzelmek kifejezése. A színpadi kapcsolat. Sanzonok műfaji, technikai jellegzetességei. T{ncdalok műfaji, technikai jellegzetességei. Könnyebb operettek (aj{nlott szerzők: Eisemann Mih{ly, Zerkovitz Béla, [brah{m P{l, K{lm{n Imre ) műfaji, technikai jellegzetességei. 14.3.5. sanzonok, kuplék előad{sa

14. évfolyam: Dramatikus szerkezetű 32 óra

A színpadi éneklés. A hang- és énektechnikai ismeretek alkalmaz{sa különböző hangulatú és műfajú dalok, kuplék, sanzonok, énekelt versek, dalmű részletek előad{s{ban. A dramatikus dalműfajok rövid {ttekintése, híres előadói, zenehallgat{s, esetleg videofelvétel megtekintése. A kuplé. Megzenésített vers: sanzon. Aj{nlott zenei anyagok: pl. „Szalonspicc-album” (kuplék),”Darvas-album, Ruttkai-album, Domj{n-album (sanzonok)". 22

Az előadói készség alkalmaz{sa énekes előad{smód sor{n. 14.3.6.

14. évfolyam: Musicalrészletek előad{sa 32 óra

A zenés színészmesterség alapismeretei és p{rhuzamos alkalmaz{sa. Hangtechnikailag igényes dalok pl. francia sanzonok, amerikai örökzöldek, könnyebb musical részletek előad{sa. Dramaturgiailag és hangtechnikai szempontból összetettebb musical részletek előad{sa. 14.4. A képzés javasolt helyszíne (aj{nl{s) Énekszoba zongor{val. Szính{zi próbatermek (minimum 100 nm2), tantermek. 14.5.


14.5.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek (aj{nl{s) Sorsz{m 1.1

Alkalmazott oktat{si módszer neve magyar{zat

1.2.

szemléltetés

1.3.

projekt

1.4.

kooperatív tanul{s

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport oszt{ly x x

x

x

23


x

Oktat{si segédeszközök (videó, magnetofon, CD-, DVD- lej{tszó, projektor, sz{mítógép, videókamera stb.)

x

Oktat{si segédeszközök (videó, magnetofon, CD-, DVD- lej{tszó, projektor, sz{mítógép, videókamera stb.)

x

1.5.

szimul{ció

x

x

1.6.

szerepj{ték

x

x

x

1.7.

h{zi feladat

x

x

x

1.8.

Instrukció, közvetlen ir{nyít{s

x

x

x

Színpadi hang- és fénytechnikai berendezések Oktat{si segédeszközök (videó, magnetofon, CD-, DVD- lej{tszó, projektor, sz{mítógép, videókamera stb.)


1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6.

Inform{ció feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg ön{lló feldolgoz{sa Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa Hallott szöveg feldolgoz{sa jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa Inform{ciók ön{lló rendszerezése Inform{ciók feladattal vezetett

Oszt{lykeret

Csoportbont{s


Sorsz { m



x x

x

x

x

x

x

x x

x

24

Oktat{si

rendszerezése

2. 2.1. 2.2. 3. 3.1. 4. 4.1.

Ismeretalkalmaz{si gyakorló tevékenységek, feladatok Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban

segédeszközö k (videó, magnetofon, CD-, DVDlej{tszó, projektor, sz{mítógép, videókamera stb.)

x

x

x

x

x

x

Komplex inform{ciók körében Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés ut{n Csoportos munkaform{k körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgoz{s

x

4.2.


x

4.3.

Csoportos helyzetgyakorlat

x

25

Oktat{si segédeszközö k (videó, magnetofon, CD-, DVDlej{tszó, projektor, sz{mítógép, videókamera stb.)

5. 5.1

Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorl{sa

5.2

Munkamegfigyelés adott szempontok alapj{n

6.

Szolg{ltat{si tevékenységek körében

x

x

x

x Oktat{si segédeszközö k (videó, magnetofon, CD-, DVDlej{tszó, projektor, sz{mítógép, videókamera stb.)

x

6.1.


x

x

x

6.2.


x

x

x


14.6. A tant{rgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 15. 13. és 14. évf. Színpadi mozg{s gyakorlata

108+80 óra

15.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja A színpadi jelenléthez, alkot{shoz szükséges test-tudat kialakít{sa. A fizikai kondíció, {llóképesség fejlesztése. A test részeinek, izomzat{nak tudatosít{sa és kontroll{lt ir{nyít{sa. A feszítés, lazít{s technik{inak elsaj{tít{sa. A színpadi kifejezéshez szükséges test-haszn{lat kialakít{sa. Az izomzat differenci{l{sa és differenci{lt haszn{lata. 26

Színpadi kontakt-mozg{s alaptechnik{inak elsaj{tít{sa. Alkalmazott koreogr{fi{k, megfigyelése, rögzítése, reproduk{l{sa. Balett-t{nc, jazz-balett, népt{nc mozg{sform{k és stílusok alapelemeinek bemutat{sa. A testtart{s, a testhelyzet, a helyv{ltoztat{s, a jelbeszéd, a gesztus, a mimika eszközrendszere, alkalmaz{s{nak alapismeretei. A test- és arcj{ték szerepének kiemelése a karakter{br{zol{sban, a jellemvon{sok színpadi megjelenítésében. Célja tov{bb{, megismertetni, a test részeinek mozg{slehetőségeit, a különböző korok és stílusok mozg{sjellemzőit, magatart{sait, a népt{nc jelentőségét kultúr{nkban, a mozg{s jellem{br{zoló karakterjegyeit. Ösztönözni az egyéni mozg{sstílus kialakít{s{ra, az improviz{ciós készség kibont{s{ra. Kialakítani a színészi tevékenységhez szükséges önfegyelmet, a rendszeres mozg{s igényét. 15.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tant{rgy épít a közoktat{s kor{bbi szakaszaiban a Testnevelés, T{nc és dr{ma tant{rgyak sor{n elsaj{tított ismeretekre. A 14. oszt{ly sor{n javasoltan együttműködik a Színészmesterség, valamint a Vers és prózamond{s tant{rgyakkal. 15.3.

Témakörök 15.3.1.

13 évfolyam: Színpadi mozg{s-tréning, koordin{ciós gyakorlatok 18+20 óra A színpadi jelenléthez, alkot{shoz szükséges test-tudat, test-haszn{lat, kondíció, kialakít{sa. Kontakt és koreografikus alapelemek. Az izomzat differenci{lt haszn{lata. A színpadi figura mozg{srendszerének (a testtart{s, a testhelyzet, a helyv{ltoztat{s, a jelbeszéd, a gesztus, a mimika eszközei) kialakít{sa. A színpadi alkot{s t{ncelemeinek megalkot{s{hoz szükséges mozg{skoordin{ciós képesség, {llóképesség és kondíció kialakít{sa. 15.3.2.

13. évfolyam: Testtudat kialakít{s{t célzó 18+20 óra

technik{k A testtudat fogalma. 27

A test és tudat egységét, a belső vil{got megismerő tréningek, technik{k, rendszerek. Az ideokinesis. Az Alexander-technika. A SkinnerReleasing – technika. A Pilates-módszer. A jóga. 15.3.3. (balett-, jazz t{nc) Balett-tréning program kialakít{sa és folyamatos működtetése. Testrészek megismerése, izol{ciója, mozg{shaszn{lata. Testtart{s. L{bhelyzetek – karpozíciók. Ir{nyok – térbeoszt{s. Ugr{sok. Forg{sok. Rúdgyakorlatok. A gyakorlatok haszn{lata, tréning. Jazz-t{nc. Izol{ciós alapgyakorlatok. Tréning össze{llít{s. Klasszikus amerikai jazz elemek. 15.3.4.

13. évfolyam: T{nctechnikai tréningek 18+20 óra

13. évfolyam-14. évfolyam: Kontakt18+20 óra

technik{k Mozg{sir{nyok, ritmusok v{ltogat{sa. Dinamikus mozg{ssorok összehangolt végzése. Akrobatikus színpadi mozg{sok kivitelezése. 28

Színpadi vív{s és kézitusa megjelenítése. A különböző mozg{stechnikai elemek gördülékeny, s az adott elv{r{soknak megfelelő reproduk{l{sa. 15.3.5. 14. évfolyam Pantomim 18 óra Színpadi test- és arcj{ték. A színpadi kifejezéshez szükséges test-haszn{lat kialakít{sa. Az izomzat differenci{l{sa és differenci{lt haszn{lata. A testtart{s, a testhelyzet, a helyv{ltoztat{s, a jelbeszéd, a gesztus, a mimika eszközrendszere, alkalmaz{s{nak alapismeretei. A test- és arcj{ték szerepe a karakter{br{zol{sban, a jellemvon{sok színpadi megjelenítésében. A gesztusnyelv alapismeretei. Karakterek és karakterv{lt{sok {br{zol{sa non verb{lis eszközökkel. Színpadi etűdök és helyzetgyakorlatok megjelenítése a gesztusnyelv eszközrendszerének alkalmaz{s{val. Stiliz{lt mozg{sform{k megjelenítése. Különböző élőlények és élettelen t{rgyak, valamint terept{rgyak pantomimikus megjelenítése. Színpadi botl{sok, esések, zuhan{sok, kézitus{k stiliz{lt megjelenítése. 15.3.6. 14. évfolyam Népt{nc 18 óra A népt{nc szerepe, jelentősége a magyar kultúr{ban. A népt{nc területi feloszt{sa, típusai. A magyar népt{nc, ugrós t{nctípusainak alapmotívumai. Népt{nc mozg{sform{k, fajt{k és stílusok alapismereteinek elsaj{tít{sa és alkalmaz{sa. A különböző népt{nc dialektusok jellemzői. Nyugati vagy dunai t{ncdialektus; Csallóköz-Szigetköz; R{baköz; Nyugat- és Közép-Dun{ntúl (Veszprém-Zala-Vas); DélDun{ntúl (Somogy-Baranya); Kelet-Dun{ntúl (S{rköz, Dunamente, B{cska-Szlavónia, Kalocsa vidéke, Kiskuns{g). Középső vagy tiszai t{ncdialektus: Felső-Tisza vidéke; Északkeleti Felvidék; Keleti palócok és matyók; Nagykuns{g, J{szs{g; Dél-Alföld, az Alsó-Tisza vidéke. Keleti vagy erdélyi t{ncdialektus: Kalotaszeg; Mezőség; Maros-Küküllő vidék; Marosszék; Székelyföld; Barcas{g, hétfalusi cs{ngók; Gyimesi cs{ngók; Bukovinai székelység; Moldvai cs{ngók

29

15.4. A képzés javasolt helyszíne (aj{nl{s) Szính{zterem. Szính{zi próbatermek (minimum 100 nm2), tantermek. Balett-terem, szính{zterem 15.5.


15.5.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek (aj{nl{s) Sorsz{m 1.1


1.2.

szemléltetés

1.3.

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport oszt{ly x x

x

x

projekt

x

x

1.4.

kooperatív tanul{s

x

x

1.5.


x

x


x

Színpadi hang- és fénytechnikai berendezések Színpadi hang- és fénytechnikai berendezések Színpadi hang- és fénytechnikai berendezések

15.5.2. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s) Sorsz { m



30

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6.

2.1. 3. 3.1. 3.2. 4. 4.1. 4.2. 5.

Műveletek gyakorl{sa Munkamegfigyelés adott szempontok alapj{n Szolg{ltat{si tevékenységek körében

Oszt{lykeret

2.

Csoportbont{s

1.1.

Inform{ció feldolgozó tevékenységek Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa Ismeretalkalmaz{si gyakorló tevékenységek, feladatok Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaform{k körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés ir{nyít{ssal Csoportos helyzetgyakorlat Gyakorlati munkavégzés körében

Egyéni 1.

x

x

x

x

x

x

pont lebont{sa, pontosít{sa)

x x

x

x

x

x

x

x

x

5.1.


x

x

x

5.2.


x

x

x



15.6. A tant{rgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 31

16. 13. és 14. évf. Szính{zi-, filmes- és dr{mai műalkot{sok története, elemzése, esztétik{ja tant{rgy

144+112 óra

16.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja A tant{rgy tanít{s{nak célja, hogy ismertesse a növendékek előtt a szính{z és filmművészet, valamint dr{mairodalom jelentős korszakait megjelenítő műalkot{sokat, azok elemzéséhez, feldolgoz{s{hoz szükséges szempont- és eszközrendszert alakítson ki. A kiemelkedő művészi alkot{sok vizsg{lat{n keresztül bemutassa a műelemzéshez szükséges alapfogalmakat és ezek alkalmaz{sainak technik{it. Jellemezzen szöveg-, helyzet- és szerepelemzési módszereket, amelyek felhaszn{l{sa segítséget nyújthat a hiteles színészi alkot{s létrehoz{s{hoz. 16.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tant{rgy t{maszkodik a közoktat{s közismeretei t{rgyainak (Magyar nyelv és irodalom, Történelem) tananyagelemeire. Feladata, hogy felkészítse a növendékeket a szakmai elméleti szóbeli vizsgafeladat teljesítésére, valamint elemzési szempontrendszerekkel, t{rgyi ismeretekkel segítse a Színészmesterség, valamint a Vers és prózamond{s tant{rgyak vizsgafeladatainak sikeres megvalósul{s{t. 16.3.

Témakörök

16.3.1. 13. évfolyam Irodalmi műelemzés, poétikai és dramaturgiai ismeretek 18 óra A metaforikus nyelvi kifejezés, a kötött ritmusú szövegforma feldolgoz{s{nak módszertana. Rímképletek, kötött és szabad versform{k jellemzői, elemzési technik{i. A XX. sz{zadi és a kort{rs líra főbb ir{nyzatai, típusai. A kort{rs vers nyelvi jellemzői, képalkot{sa, elemzési technik{i. A prózai művek elemzési technik{i, stratégi{ja. A kompozíció, a valós{g, az értékek, a nyelvi megform{lts{g síkjainak elemzése. A szövegritmus, a szövegszerkezet és a szövegkohézió kérdései. A XX. sz{zadi és a kort{rs próza stilisztikai, tematikai, műfaji jellemzői, elemzési technik{i. 32

A dr{ma és a filmforgatókönyv szövegtípusai, szövegeik műfaji sokszínűsége. A szövegek szerkezeti jellemzői, elemei, feldolgoz{suk módszerei, kategóri{i. Poétikai, irodalomelméleti alapismeretek. A dr{mai kompozíció elemei, saj{toss{gai. Dr{maelméleti alapfogalmak (expozíció, alapszitu{ció, bonyodalom, tetőpont, végkifejlet). Dr{mamodellek (konfliktusos, középpontos, kétszintes) jellemzői. A dr{mai műfajok szerkezetének közös és eltérő elemei. A dr{mai szövegek, helyzetek, karakterek elemzésének módszerei, szakaszai, eszközei. Az {tfogó cselekmény elemzése, a szerep dramaturgiai helyzetének és funkciój{nak kijelölése. A dr{mai dialógus szövegének saj{toss{gai, elemzésének technik{i. A dramaturgiai fogalmak haszn{lata, a dramaturgiai eszközök (késleltetés, előre jelzés, ellenpontoz{s stb.) felismerése és beépítése a szerepalkot{s folyamat{ba. A jelentős dr{mairodalmi művek, forgatókönyvek elemzése. Szính{zi előad{sok, j{tékfilmek elemzése. 16.3.2.

Művelődéstörténeti és művészettörténeti korszakok 18 óra Az előad{s szövegének művelődéstörténeti, t{rsadalom- és eszmetörténeti, irodalomtörténeti be{gyazotts{ga. Az egyetemes művelődéstörténet jelentős korszakai, szemléleti, eszmei, t{rsadalomtörténeti jellemzői: az őskori és a folyami kultúr{k, a görög és római kultúr{k, a középkor, a renesz{nsz és humanizmus, a reform{ció és ellenreform{ció, a felvil{gosod{s, a klasszicizmus, az európai és a magyar romantika kor{nak kultúr{ja, a magyar reformkor és a sz{zadforduló művelődési folyamatai, az európai avantg{rd ir{nyzatait és hat{sa a magyar művészeti életre, 33

a két vil{gh{ború közötti magyar művelődési élet jellegzetességei, az 1945 ut{ni és a jelenkori kultur{lis folyamatok. A korstílusok esztétikai jellemzői, hat{suk a szính{zművészetre. A XX. sz{zadi szính{zművészet t{rsadalom- és kultúrtörténeti be{gyazotts{ga. A színpadi korszakok, műfajok, típusok művészettörténeti be{gyazotts{ga. A főbb művészettörténeti korszakok jellemzői, emblematikus alkotói, művei A művészettörténeti stíluskorszakok hat{sa a szính{zművészet eszközrendszerére (szcenika, díszlet, zene, jelmez stb.) a művészeti {g története sor{n. 16.3.3.

Jelmez-, viselet-, és divattörténet

18 óra

A viselet- és divattörténet jelentős korszakai. A viselet és a jelmez összefüggései. A színpadi jelmez esztétikai hat{sa, jelmeztörténeti stíluskorszakok, ir{nyzatok. A jelmez a színpadi ruha szerepe a színészi alakít{s eszközrendszerében. A jelmez- és viselettörténet stíluskorszakai és azok hat{sa a szính{zművészet j{tékstílus{nak, esztétikai értékalakzat{nak egészére a művészeti {g története sor{n. A különböző korok, orsz{gok divatja, a különböző t{rsadalmi oszt{lyok viseletei (kiegészítőkkel együtt). A kosztüm, a paróka, jelmez és arcfestés (smink) haszn{lat{nak alakul{sa. 16.3.4.

A szính{zművészet elmélete, esztétik{ja 18 óra A színj{ték, a színpadi előad{s fogalm{nak, elemeinek, alkotórészeinek elemzése, azok történeti v{ltoz{sainak {ttekintése. A szính{zművészet komplex eszközrendszere, esztétikai összetettsége, alkotófolyamat{nak saj{toss{gai, szakaszai, helyszínei. A műalkot{s t{rgyiasul{s{nak, elemzésének problém{i. Az esztétika fogalma, t{rgya, minőségei, kategóri{i. Művészetelmélet, színművészeti {gazatok, típusok. A szính{zművészet komplexit{sa. A színj{téktípusok szerkezete, elemei, elemzési módszerei. 34

A színpadi l{tv{ny, a színpadi j{téktér technikai vonatkoz{sai. A díszlet, a jelmez, a bútor, a kellék, a hang- és fénytechnika szerepe az előad{s egészében. A színpadtechnikai eszközrendszer elemei, működésének célja és technik{ja, esztétikai hat{sa. A színészi {br{zol{s t{rgyi környezete, a szcenikai eszközök alkalmaz{s{nak módszertana. A szính{zművészet esztétikai értékalakzata, az értékalakzat form{lód{sa a XX. sz{zad sor{n. Kort{rs színpadi hat{selemek. Színpadi szerep esztétikai form{inak kialakít{sa, szerepépítési módszerek. Próbamódszerek és alakít{sok elemzése. A szerepalkot{s szakaszai, folyamata. Az alakít{shoz szükséges színészi eszközt{r kialakít{s{nak és működtetésének módszerei. Az alakít{s megteremtésének időbelisége, a próbafolyamat szakaszai, céljai, részeredményei. 16.3.5.

13. évfolyam-14. évfolyam Egyetemes szính{ztörténet 18+16 óra A szính{zművészeti előad{s szerkezete, elemei. A színpadi műfajok, modellek és típusok a művészeti {g története sor{n, és azok jellemzői. A szính{zművészet főbb j{tékstílusainak eszközrendszere és alkot{si módszerei. Az ókori görög, római szính{z és dr{ma. A középkori liturgikus színj{tsz{s. A renesz{nsz kor{nak színj{tsz{sa. A "farce", a commedia dell'arte jellemzői. A barokk és a felvil{gosod{s szính{za. A klasszicizmus. A romantika szính{za. Az európai színj{tsz{s XX. sz{zadi történetének jelentős ir{nyzatai és alkotói. Jelentős kort{rs ir{nyzatok. Szính{zi előad{sok elemzése. 16.3.6. szính{ztörténet 35

13. évfolyam-14. évfolyam Magyar 18+16 óra

A magyar színj{tsz{s kezdetei. A magyar színj{tsz{s kialakul{sa, a v{ndorszínészet kora. A Pesti Magyar Szính{z megnyit{s{tól a Nemzeti Szính{z aranykor{ig, Paulay Ede tevékenysége. A sz{zadforduló szính{zi élete Magyarorsz{gon. A két vil{gh{ború közötti magyar színj{tsz{s. Az 1945 ut{ni magyar szính{zi élet saj{toss{gai, alkotói. Hat{ron túli magyar színj{tsz{s. A rendszerv{lt{st követő szính{zi struktúra. Kort{rs magyar szính{z. 16.3.7.

13. évfolyam-14. évfolyam Egyetemes dr{matörténet 18+16 óra A dr{matörténet főbb korszakai, jelentős alkotói, dr{matípusai az ókortól a kort{rs művekig. A meghat{rozó jelentőségű dr{mai művek szerkezeti, stilisztikai, szcenikai elemzésének gyakorlata. A dr{mai kompozíció, a szerkezet elemei, kategóri{i, azok v{ltoz{sa a műnem története sor{n. A dr{mai műnem főbb műfajainak, típusainak kialakul{sa, jellemzőik, szerkezeti hasonlós{gaik és eltéréseik. Az ókori görög és római dr{ma saj{toss{gai. A középkor liturgikus és vil{gi dr{mairodalm{nak típusai. A „farce”, a commedia dell’arte jellemzői. A renesz{nsz és a manierista dr{ma eredményei, jelentős alkotóinak életműve. A spanyol barokk dr{ma alkotói, dramaturgiai jellemzői. A francia klasszicizmus dr{mairodalmi törekvései, alkotói. A romantikus dr{ma. A polg{ri dr{ma jellemzői, meghat{rozó alkot{sai. Az egyetemes dr{mairodalom ir{nyzatai, alkotói a XX. sz{zad első felében. Az amerikai dr{ma. Az abszurd és a groteszk dr{ma. Az egyetemes dr{mairodalom ir{nyzatai, alkotói a XX. sz{zad m{sodik felében. 36

16.3.8. dr{matörténet

13. évfolyam-14. évfolyam Magyar 18+16 óra

A magyar dr{mairodalom kezdetei. Magyar d{ma a felvil{gosod{s kor{ban. A XIX. sz{zadi magyar romantikus dr{ma története, típusai, kiemelkedő alkotói, alkot{sai. Naturalista kísérletek. A XX. sz{zadi magyar dr{ma tematikai és formai ir{nyai, alkotói, kiemelkedő alkot{sai. Polg{ri dr{ma, szalon-vígj{ték a két vil{gh{ború között. Történelmi dr{m{k a XX. sz{zadi magyar irodalomban, a parabola műfaja. Politiz{ló szính{z és dr{ma. Hat{ron túli magyar dr{mairodalom jelentős alkotói, műhelyei. Értelmiségi sorskérdések a magyar dr{mairodalomban. Groteszk és abszurd kísérletek. Kort{rs magyar dr{mai törekvések, alkotók. 16.3.9. vonatkoz{sai

14. évfolyam A színművészet etikai 8 óra

A színpadi és a mindennapi személyiség jellemzői. A művészi alkot{s etikai alapjai, a folyamat etikai jellemzői. A szính{zművészet etikai norm{inak saj{toss{gai. Művészi szabads{g és kötöttség a szính{zművészetben. A szính{zi és a mozgóképes produkciók alkot{si folyamata, alkotói és a hozz{juk kötődő etikai vonatkoz{sú viszonyok. A színész munkakapcsolata a szính{zművészet, a mozgóképes művészet egyéb tényezővel, szereplőivel. A viszonyok etikai vonatkoz{sai. A t{rsulat és az alkotó közösség etikai norm{i. A színészi alkot{s etikai szab{lyozotts{ga. Az al{zat, az emp{tia, a konfliktus, a kompromisszum fogalma, etikai vonatkoz{sai.

37

16.3.10. 14. évfolyam A színművészet pszichológiai vonatkoz{sai 8 óra A színművészet lélektani folyamatai, jellemzői. Konfliktus és stressz az alkot{s különböző f{zisaiban. Relax{ció, koncentr{ció, szuggesztió, önszuggesztió az alkotófolyamatban. A színészi {br{zol{s paradoxona, a " nyilv{nos egyedüllét", a " mi lenne, ha" kategóri{i A beleélés szerepe a színészi {br{zol{sban. A lélektani megfigyelés, önmegfigyelés, az elemzés és önelemzés, a pszichikai kondicion{l{s stratégi{ja, technik{i, gyakorlatai A szính{zi munkaterület lélektani terheltsége, konfliktus, stressz. Feldolgoz{si stratégi{k. Az előadóművész alkot{s{nak lélektani feltételrendszere, a feltételek kialakít{s{nak módszerei A befogadó és az alkotó saj{tos lélektani kapcsolata a pódium-művészet keretein belül. A figyelem felkeltésének és a művészi hat{s létrehoz{s{nak pszichikai feltételei 16.3.11. 14. évfolyam Filmelmélet, filmesztétika 16 óra A mozgóképes és a filmalkot{s szerkezete, elemei, szerkezetének v{ltozatai. Jelentős filmesztétikai, -elméleti és történeti fogalmak, folyamatok. A film dramaturgi{ja, a kép, az utal{s, a képv{lt{sok, a mont{zs, narr{ció. A szerzői és a szórakoztató film eltérő jellemzőinek megfogalmaz{sa. A mozgóképes műfajok, modellek és típusok a művészeti {g története sor{n, s azok jellemzői. Műfajtörténeti és elméleti alapismeretek. Film- és televíziós szerep esztétikai form{inak kialakít{sa, szerepépítési módszerek. Próbamódszerek és alakít{sok elemzése. A szerepalkot{s szakaszai, folyamata. Az alakít{shoz szükséges színészi eszközt{r kialakít{s{nak és működtetésének módszerei. Az amerikai filmszínészi iskola. Az európai filmszínészet új típusú műhelyei. 16.3.12. 14. évfolyam Egyetemes és magyar filmtörténet A filmművészet jelentős korszakai, {br{zol{si módszerei. A filmművészet komplexit{sa, szerkezeti elemei, eszközrendszere. Az eszközrendszer alkalmaz{s{nak stílustörténeti v{ltozatai. 38

16 óra

A filmművészeti korszakok jellemzői, szemléleti saj{toss{gai, saj{tos eszközrendszere, színészi j{tékstílusainak jellemzői. A némafilm. A hangosfilm a II. vil{gh{borúig. Filmművészeti korstílusok a II. vil{gh{borút követően (A neorealizmus, A francia újhull{m, Az angol free cinema). Az európai művészfilm (szerzői film) nagy egyéniségei (Fellini, Bergman, Bresson, Antonioni). Kelet-európai filmművészet {ramlatok (A cseh, a lengyel, az orosz film törekvései, alkotói, alkot{sai). A magyar film története, jelentős alkotói (Szabó Istv{n, S{ndor P{l, F{bri Zolt{n, Jancsó Miklós, Kósa Ferenc, S{ra S{ndor, Makk K{roly, Bacsó Péter). A jelentős filmalkot{sok elemzése. 16.4. A képzés javasolt helyszíne (aj{nl{s) Filmvetítésre alkalmas szaktanterem. 16.5.


16.5.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek (aj{nl{s) Sorsz{m


1.6.

szemléltetés

1.7.


x

x

projekt

x

x

1.8.

kooperatív tanul{s

x

x

1.12.


x

x

x

39

Alkalmazandó eszköz Színpadi hang- és fénytechnikai berendezések Színpadi hang- és fénytechnikai berendezések Színpadi hang- és fénytechnikai berendezések


6.2.


1.5. 2. 2.7. 5. 5.3.

6.3. 9.

Munkamegfigyelés adott szempontok alapj{n Szolg{ltat{si tevékenységek körében

Oszt{lykeret

5.4. 6.

Inform{ció feldolgozó tevékenységek Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa Ismeretalkalmaz{si gyakorló tevékenységek, feladatok Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaform{k körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés ir{nyít{ssal Csoportos helyzetgyakorlat Gyakorlati munkavégzés körében

1.

Csoportbont{s


Sorsz { m


x

x

x

x

x

x


x x

x

x

x

x

x

x

x

9.3.


x

x

x

9.4.

Ön{lló szakmai munkavégzés

x

x

x

40


Színpadi hang- és fénytechnikai berendezések Színpadi hang- és

közvetlen ir{nyít{ssal

fénytechnikai berendezések

16.6. A tant{rgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 11. Összefüggő szakmai gyakorlat

160 óra

54 212 09 TÁNCOS SZÍNHÁZI TÁNCOS szakmair{ny SZAKKÉPESÍTÉSHEZ I.


A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Orsz{gos Képzési Jegyzékről és az Orsz{gos Képzési Jegyzék módosít{s{nak elj{r{srendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm{nyrendelet, – az {llam {ltal elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Korm{nyrendelet, – az 54 212 09 T{ncos Szính{zi t{ncos szakmair{ny szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet alapj{n készült. 41

V.

A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító sz{ma: 54 212 09 A szakképesítés megnevezése: T{ncos Szính{zi t{ncos szakmair{ny A szakmacsoport sz{ma és megnevezése: 4. Művészet, közművelődés, kommunik{ció [gazati besorol{s sz{ma és megnevezése: Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok sz{ma: 2 év Elméleti képzési idő ar{nya: 12% Gyakorlati képzési idő ar{nya: 88%

42

Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: Művészeti szakmai gyakorlat 160 óra, mely megszervezhető a képzési saj{toss{gok figyelembevételével. Pl. hétvégi és ny{ri koncertek, fellépések, versenyek, ki{llít{sok, művésztelepek form{j{ban is

III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség vagy iskolai előképzettség hi{ny{ban, p{rhuzamos oktat{s esetén 8. évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség Bemeneti kompetenci{k: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmass{gi követelmények: szükségesek P{lyaalkalmass{gi követelmények: szükségesek X.

A szakképzés szervezésének feltételei

Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előír{sainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az al{bbi tant{rgyak oktat{s{ra az al{bbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható:

43

Tant{rgy

Szakképesítés/Szakképzettség

XI.

-

A szakképesítés óraterve esti felnőttoktat{s rendszerű oktat{sra

évfolyam

éves órasz{m

1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam

heti órasz{m

738 óra/év 20,5 óra/hét 160 óra 20,5 óra/hét 656 óra/év 35 óra/hét 1554 óra

Színházi táncos Tantárgy hetek száma

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. ( Szakmai idegennyelv)

1.évf.

2.évf.

36

32

Összes óraszá m

0,25

Elmélet óraszá m

9

9

0,25

8

8

1

32

32

44

Gyakorlat óraszá m

Bevezetés a tánctörténetbe

2,5

90

Klasszikus balett alapjai

6,5

234

234

Kortárs-moderntánc alapjai

2

72

72

Néptánc alapjai

2

72

72

Színpadi tánc alapjai Klasszikus balett gyakorlat

2

72

72

90

1

4

164

164

Kortárs-moderntánc gyakorlat

1

3

132

132

Emelés gyakorlat

1

2

100

100

Színpadi tánc gyakorlat

1

3

132

132

2

64

64

2

100

100

2

64

64

0,25

17

17

Tánctörténet-műelemzés

0,5

16

16

Zeneismeret

0,5

16

16

Néptánc gyakorlat Előadó művészeti gyakorlat

1

Színészmesterség gyakorlata Balett elmélet gyakorlati prezentációval

0,25

Nyári gyakorlat Heti óraszám:

160 20,5

20,5

1554

45

160 188

1366



Tant{rgyak

1/13 heti órasz {m e gy


2/14.

ögy

heti órasz{m e gy

0,25


Foglalkoztat{s II.

0,25


Foglalkoztat{s I.

1

46

1/13 évfolyam

2/14 évfolyam

Ögy Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak Bevezetés a t{nctörténetbe (szakmai érettségi vizsgat{rgy)

10722-12 Előadó-művészeti tevékenység T{ncművészet gyakorlat{nak alapjai

10726-12 Szính{zi t{nc

e

gy

e

gy

2,5 12,5

Klasszikus balett gyakorlat*

1

Kort{rs-modernt{nc gyakorlat*

1

Emelés gyakorlat*

1

2

Színpadi t{nc gyakorlat*

1

3

4 126

3

Népt{nc gyakorlat*

2

Előadó-művészeti gyakorlat

1

34

2

Színészmesterség gyakorlata Balett elmélet gyakorlati prezent{cióval


2 0,25

0,25

T{nctörténet -műelemzés

0,5

Zeneismeret

0,5 3

17,5 20,5

***Az összefüggő gyakorlat óraszáma az évfolyamok között megosztható

47

2,5 160

18 20,5

Szakmai követelmé ny-modul

Ágazati szakközépis Szakképesítéskolai képzés specifikus órasz{ma a szakképzé közismeret s nélkül órasz{ma 5/13. és 2/14. 1/13.


e

gy

ögy

e


2. sz{mú t{bl{zat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tant{rgyak és témakörök órasz{ma évfolyamonként

gy

9

9


2

2


1

1


2

2


1

1


1

1


2

2

11498-12 Foglalkoztat{ s I. 11500-12 Munkahelyi 11499-12 (érettségire egészség és Foglalkoztat{s II. épülő biztons{g képzések esetén)


Foglalkoztat{s II.

8

8


2

2


2

2

[ll{skeresés

2

2

Munkanélküliség

2

2

Foglalkoztat{s I.

32

32


4

4


4

4


12

12


12

12

48

49

Szakképesítés-specifikus szakképzés óraszáma 13. évfolyam

10722-12 Előadó-művészeti tevékenység

e

Gy

A szakképzés összes óraszáma

Szakmai követelm ényTantárgyak, modul témakörök

14. évfolyam ögy

e

gy

Bevezetés a t{nctörténetbe (szakmai érettségi vizsgat{rgy) 90

90

22

22

A t{nc keletkezésétől a renesz{nsz t{ncok vil{g{ig

50

Az udvari balett kialakul{s{tól a reformkori magyar t{ncéletig

23

23

A romantika m{sodvir{gz{s{ tól az újítókig

22

22

23

23


A XX. sz{zad első felének t{ncélete T{ncművészet gyakorlat{nak alapjai

450


234

Kort{rs-modernt{nc alapjai

72

450 234 72

Népt{nc alapjai

72

72

Színpadi t{nc alapjai

72

72

Klasszikus balett gyakorlat* Alaplépések tanulótempóban I.

36

128

164

18

18

51

Alaplépések kombin{ciói I. Alaplépések tanulótempóban II. Alaplépések kombin{ciói II. Alaplépések tanulótempóban III. Alapok elsaj{tít{sa: rúd, középgyakorlat, allegro, forg{s Alaplépések kombin{ciói III. Alapok elmélyítése I.

9

9

9

24 11

33 11

10

10 10

10 10

10

10

10

10

10

10

10

10

10

10

10

Alapok elmélyítése II. Alapok elmélyítése III. Emeltebb szintű kombin{ciók I. Emeltebb szintű kombin{ciók II. Emeltebb szintű kombin{ciók III.

13

13 52

Kort{rs-modernt{nc gyakorlat*

36

Kort{rs-modernt{nc gyakorlata I

36

96

254

42

78 38

Kort{rs-modernt{nc gyakorlata II

42

Kort{rs-modernt{nc gyakorlata III. Kort{rs-modernt{nc gyakorlat{nak elmélyítése I.

42

Emeltebb szintű gyakorlatok Emelés gyakorlat* Emelés gyakorlat{nak alapjai I. Emelés gyakorlat{nak alapjai II. Emelés gyakorlat{nak elmélyítése

126

36

80 19

61

19

19

20

20

64

100

18

18

18

18 64 64

Színpadi t{nc gyakorlat*

36

96

132

Színpadi t{nc gyakorlata I.

9

20

29

53

Színpadi t{nc gyakorlata II. Színpadi t{nc gyakorlat{nak elmélyítése I. Színpadi t{nc gyakorlat{nak elmélyítése II.

9

20

29

9

20

29

9

20

29

16

16

Az elsaj{títottak integr{l{sa, magasabb szintre emelése Népt{nc gyakorlat* A dunai t{ncdialektus ugrós t{ncai A dunai–dialektus cs{rd{sai közül v{lasztott t{nc A tiszai t{ncdialektus cs{rd{sai közül v{lasztott t{nc T{ncismeret bővítése Az erdélyi dialektus területéről kiv{lasztott t{ncrend tanul{sa

64

64

17

17

8 8

12

12

13

13

14

14

54

Előadó- művészeti gyakorlat

36

Előadó- művészeti gyakorlat I.

36

34

64

134

34

70

Előadó- művészeti gyakorlat II.

64

64


64

64

A színészmesterség alapjai

21

21

Helyzetgyakorlatok

21

21

Színpadi j{ték Balett elmélet gyakorlati prezent{cióval

22

22

9

A balett-technika

3

3

Az egyes egységek kifejtése

3

3

3

3

A klasszikus balett pózai, Temps lié A klasszikus balett emeltebb szintű gyakorlatainak elmélete

8

17

8 8

55

T{nctörténet műelemzés A kort{rs t{nct{ncmű elemzést{ncfilmek

16

16

16 16

Zeneismeret

16

16

8 Zeneismeret alapjai

8

Kreatív zene I.

Összesen Összesen

8

108

8

630 80 738

160

Elméleti órasz{mok/ar{nya

188/ 12%

Gyakorlati órasz{mok/ar{nya

1366/88%

576 656

1554

***Az összefüggő gyakorlat óraszáma az évfolyamok között megosztható

56


57

A 11500-12 azonosító sz{mú, Munkahelyi egészség és biztons{g megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tant{rgyak és témakörök oktat{sa sor{n fejlesztendő kompetenci{k






FELADATOK





x

x

x

x


X


x


x

X

x


x


x

x


x

x


x


X


x


x


x


x


x


x


58

X

x

x

x

x

x

x

X

Felelősségtudat x

Szab{lykövetés

x x


x


x

Ir{nyíthatós{g

X

x


X

x


Helyzetfelismerés

59

x x x

x

x

3. 13. évfolyam: Munkahelyi egészség és biztons{g tant{rgy

9 óra

4.10. A tant{rgy tanít{s{nak célja A tanuló {ltal{nos felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztons{gos munkavégzésre, a biztons{gos munkav{llalói magatart{shoz szükséges kompetenci{k elsaj{títtat{sa. Nincsen előtanulm{nyi követelmény. 4.11.


4.12.

Témakörök

1.3.1. Munkavédelmi alapismeretek 2 óra A munkahelyi egészség és biztons{g jelentősége Történeti {ttekintés. A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztons{gi és munkaegészségügyi követelmények, tov{bb{ ennek megvalósít{s{ra szolg{ló törvénykezési, szervezési, intézményi előír{sok jelentősége. Az egészséget nem veszélyeztető és biztons{gos munkavégzés személyi, t{rgyi és szervezeti feltételeinek értelmezése. A munkakörnyezet és a munkavégzés hat{sa a munk{t végző ember egészségére és testi épségére A munkav{llalók egészségét és biztons{g{t veszélyeztető kock{zatok, a munkakörülmények hat{sai, a munkavégzésből eredő megterhelések, munkakörnyezet kóroki tényezők. A megelőzés fontoss{ga és lehetőségei A munkav{llalók egészségének, munkavégző képességének megóv{sa és a munkakörülmények humaniz{l{sa érdekében szükséges előír{sok jelentősége a munkabalesetek és a foglalkoz{ssal összefüggő megbetegedések megelőzésének érdekében. A műszaki megelőzés, z{rt technológia, a biztons{gi berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések fogalma, fajt{i, és rendeltetésük. Munkavédelem, mint komplex fogalom (munkabiztons{g-munkaegészségügy) Veszélyes és {rtalmas termelési tényezők A munkavédelem fogalomrendszere, forr{sok A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény fogalom meghat{roz{sai.

1.3.2. Munkahelyek kialakít{sa 1 óra Munkahelyek kialakít{s{nak {ltal{nos szab{lyai A létesítés {ltal{nos követelményei, a hat{sos védelem módjai, priorit{sok.

60

Szoci{lis létesítmények Öltözőhelyiségek, pihenőhelyek, tiszt{lkodó- és mellékhelyiségek biztosít{sa, megfelelősége. Közlekedési útvonalak, menekülési utak, jelölések Közlekedési útvonalak, menekülési utak, helyiségek padlózata, ajtók és kapuk, lépcsők, veszélyes területek, akad{lymentes közlekedés, jelölések. Alapvető feladatok a tűzmegelőzés érdekében Tűzmegelőzés, tervezés, létesítés, üzemeltetés, karbantart{s, javít{s és felülvizsg{lat. Tűzoltó készülékek, tűzoltó technika, beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezések. Tűzjelzés ad{sa, fogad{sa, tűzjelző vagy tűzoltó központok, valamint t{vfelügyelet. Termékfelelősség, forgalomba hozatal kritériumai. Anyagmozgat{s Anyagmozgat{s a munkahelyeken. Kézi és gépi anyagmozgat{s fajt{i. A kézi anyagmozgat{s szab{lyai, h{tsérülések megelőzése Rakt{roz{s [ruk fajt{i, rakt{roz{s típusai Munkahelyi rend és hulladékkezelés Jelzések, feliratok, biztons{gi szín-és alakjelek. Hulladékgazd{lkod{s, környezetvédelem célja, eszközei. 1.3.3. Munkavégzés személyi feltételei 1 óra A munkavégzés személyi feltételei: jogszerű foglalkoztat{s, munkaköri alkalmass{g orvosi vizsg{lata, foglalkoztat{si tilalmak, szakmai ismeretek, munkavédelmi ismeretek A munkavégzés alapvető szervezési feltételei: egyedül végzett munka tilalma, ir{nyít{s szükségessége. Egyéni védőeszközök juttat{s{nak szab{lyai. 1.3.4. Munkaeszközök biztons{ga Munkaeszközök halmazai Szersz{m, készülék, gép, berendezés fogalom meghat{roz{sa.

1 óra

Munkaeszközök dokument{ciói Munkaeszköz üzembe helyezésének, haszn{latba vételének dokument{ciós követelményei és a munkaeszközre (mint termékre) megfelelőségi

nyilatkozat,

valamint

a

megfelelőséget

meghat{rozott EKtanúsító

egyéb

dokumentumok. Munkaeszközök veszélyessége, elj{r{sok Biztons{gtechnika alapelvei, veszélyforr{sok típusai, megbízhatós{g, meghib{sod{s, biztons{g. A biztons{gtechnika jellemzői, kialakít{s követelményei. Veszélyes munkaeszközök, üzembe helyezési elj{r{s.

61

Munkaeszközök üzemeltetésének, haszn{lat{nak feltételei Feltétlenül és feltételesen ható biztons{gtechnika, konstrukciós, üzemviteli és emberi tényezők szerepe. [ltal{nos üzemeltetési követelmények. Kezelőelemek,

védőberendezések kialakítása, a biztonságos működés ellenőrzése, ergonómiai követelmények. 1.3.5. Munkakörnyezeti hat{sok 1 óra Veszélyforr{sok, veszélyek a munkahelyeken (pl. zaj, rezgés, veszélyes anyagok és keverékek, stressz) Fizikai, biológiai és kémiai hat{sok a dolgozókra, főbb veszélyforr{sok valamint a veszélyforr{sok felismerésének módszerei és a védekezés a lehetőségei. A stressz, munkahelyi stressz fogalma és az ellene való védekezés jelentősége a munkahelyen. A kock{zat fogalma, felmérése és kezelése A kock{zatok azonosít{s{nak, értékelésének és kezelésének célja az egészséget nem veszélyeztető és biztons{gos munkavégzés feltételeinek biztosít{s{ban, a munkahelyi balesetek és foglalkoz{si megbetegedések megelőzésben. A munkav{llalók részvételének jelentősége 1.3.6. Munkavédelmi jogi ismeretek 2 óra A munkavédelem szab{lyrendszere, jogok és kötelezettségek Az Alaptörvényben biztosított jogok az egészséget, biztons{got és méltós{got tiszteletben tartó munkafeltételekhez, a testi és lelki egészségének megőrzéséhez. A Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben meghat{rozottak szerint a munkavédelem alapvető szab{lyai, a követelmények normarendszere és az érintett szereplők ({llam, munk{ltatók, munkav{llalók) főbb feladatai. A kémiai biztons{gról szóló 2000. évi XXV. törvény, illetve a Korm{ny és az {gazati miniszterek rendeleteinek szab{lyoz{si területei a tov{bbi részletes követelményekről. A szabv{nyok, illetve a munk{ltatók helyi előír{sainak szerepe. Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken A munk{ltatók alapvető feladatai az egészséget nem veszélyeztető és biztons{gos munkakörülmények biztosít{sa érdekében. Tervezés, létesítés, üzemeltetés. Munkav{llalók feladatai a munkavégzés sor{n. Munkavédelmi szakemberek feladatai a munkahelyeken Munkabiztons{gi és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében ell{tandó feladatok. Foglalkoz{s-egészségügyi feladatok Balesetek és foglalkoz{si megbetegedések Balesetek és munkabalesetek, valamint a foglalkoz{si megbetegedések fogalma. Feladatok munkabaleset esetén. A kivizsg{l{s, mint a megelőzés eszköze Munkavédelmi érdekképviselet a munkahelyen

62

A munkav{llalók munkavédelmi érdekképviseletének jelentősége és lehetőségei. A v{lasztott képviselők szerepe, feladatai, jogai. 4.13. Tanterem

A képzés javasolt helyszíne (aj{nl{s)

4.14. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s) 1.5.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s)

1. 1.1. 2.

2.1.

Oszt{lykeret

Csoportbont{s


Sorsz { m




X


x


x

1.5.2.A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek (aj{nl{s) Sorsz{m


1.1

Magyar{zat

1.2.

Megbeszélés

1.3. 1.4. 1.5.

Szemléltetés h{zi feladat Teszt


x x


x x

A tant{rgyak értékelésének módja egységes, a következőképpen alakul:

63

A szaktan{r, pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanít{si év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanít{si év végén oszt{lyzattal minősíti. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi oszt{lyzatot az érdemjegyek alapj{n kell meghat{rozni. Az iskola az oszt{lyzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítv{ny útj{n értesíti. Értesítő gyakrabban is készülhet az intézmény pedagógia programja szerint. Az érdemjegy és az oszt{lyzat meg{llapít{sa a tanuló teljesítményének, szorgalm{nak értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Az érdemjegyek és oszt{lyzatok a következők: A

tanuló

tud{s{nak

értékelésénél

érvényesülnek. 81-100%

jeles (5)

71-80%

jó (4)

61-70%

közepes (3)

52-60%

elégséges (2)

0-51%

elégtelen (1)

64

és

minősítésénél

a

következők

65

A 11499-12 azonosító sz{mú Foglalkoztat{s II. megnevezésű

szakmai követelménymodul tant{rgyai, témakörei

66


x

X


x


x

V{llalkoz{st hoz létre és működtet

Munkanélküliség

FELADATOK

[ll{skeresés




A

x

Motiv{ciós levelet és önéletrajzot készít

x

Di{kmunk{t végez

X SZAKMAI ISMERETEK

Munkav{llaló jogai, munkav{llaló kötelezettségei, munkav{llaló felelőssége

x

X


x

x


x

x


x


x


x


X


X


x

X


x

x


x

x


x

X

x

x


x

X

x

x

Elemi szintű sz{mítógép haszn{lat

x

x

x

x


x

X

x

x


x

X

x

x

x

x

x

x

x

X

x

x

X

x

x

SZEMÉLYES KOMPETENCI[K Önfejlesztés

x

Szervezőkészség T[RSAS KOMPETENCI[K Kapcsolatteremtő készség Hat{rozotts{g

x

67


x

X

x

x


x

X

x

x

68

5. 14. évfolyam: Foglalkoztat{s II. tant{rgy 8 óra 5.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja A tanuló {ltal{nos felkészítése az {ll{skeresés módszereire, technik{ira, valamint a munkav{llal{shoz, munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek elsaj{tít{s{ra.

5.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 5.3. Témakörök 5.3.1. Munkajogi alapismeretek 2 óra Munkav{llaló jogai (megfelelő körülmények közötti foglalkoztat{s, bérfizetés, költségtérítés, munkaszerződés módosít{s, szabads{g), kötelezettségei (megjelenés, rendelkezésre {ll{s, munkavégzés, magatart{si szab{lyok, együttműködés, t{jékoztat{s), munkav{llaló felelőssége (vétkesen okozott k{rért való felelősség, megőrzési felelősség, munkav{llalói biztosíték). Munkajogi alapok: felek a munkajogviszonyban, munkaviszony létesítése, munkakör, munkaszerződés módosít{sa, megszűnése, megszüntetése, felmond{s, végkielégítés, pihenőidők, szabads{g. Foglalkoztat{si form{k: munkaviszony, megbíz{si jogviszony, v{llalkoz{si jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolg{lati jogviszony. Speci{lis jogviszonyok: egyszerűsített foglalkoztat{s: fajt{i: atipikus munkavégzési form{k az új Munka Törvénykönyve szerint (t{vmunka, bedolgozói munkaviszony, munkaerő-kölcsönzés, rugalmas munkaidőben történő foglalkoztat{s, egyszerűsített foglalkoztat{s (mezőgazdas{gi, turisztikai idénymunka és alkalmi munka), önfoglalkoztat{s, őstermelői jogviszony, h{ztart{si munka, iskolaszövetkezet keretében végzett di{kmunka, önkéntes munka. 5.3.2. Munkaviszony létesítése 2 óra Munkaviszony létrejötte, fajt{i: munkaszerződés, teljes- és részmunkaidő, hat{rozott és hat{rozatlan munkaviszony, minim{lbér és garant{lt bérminimum, képviselet szab{lyai, el{ll{s szab{lyai, próbaidő. Munkav{llal{shoz szükséges iratok, munkaviszony megszűnésekor a munk{ltató {ltal kiadandó dokumentumok. Munkaviszony adóz{si, biztosít{si, egészség- és nyugdíjbiztosít{si összefüggései: munkaadó j{rulékfizetési kötelezettségei, munkav{llaló adó- és j{rulékfizetési kötelezettségei, biztosítottként egészségbiztosít{si ell{t{sok fajt{i (pénzbeli és természetbeli), nyugdíj és munkaviszony.

69

5.3.3. Áll{skeresés 2 óra Karrierlehetőségek feltérképezése: önismeret, re{lis célkitűzések, helyi munkaerőpiac ismerete, mobilit{s szerepe, képzések szerepe, foglalkoztat{si t{mogat{sok ismerete. Motiv{ciós levél és önéletrajz készítése: fontoss{ga, formai és tartalmi kritériumai, szakmai önéletrajz fajt{i: hagyom{nyos, Europass, amerikai típusú, önéletrajzban szereplő email cím és fénykép megv{laszt{sa, motiv{ciós levél felépítése. [ll{skeresési módszerek: újs{ghirdetés, internetes {ll{skereső oldalak, személyes kapcsolatok, kapcsolati h{lózat fontoss{ga, EURES (Európai Foglalkoztat{si Szolg{lat az Európai Unióban történő {ll{skeresésben), munkaügyi szervezet segítségével történő {ll{skeresés, cégek adatb{zis{ba történő jelentkezés, közösségi port{lok szerepe. Munkaerőpiaci technik{k alkalmaz{sa: Foglalkoz{si Inform{ciós Tan{csadó (FIT), Foglalkoztat{si Inform{ciós Pontok (FIP), Nemzeti P{lyaorient{ciós Port{l (NPP). [ll{sinterjú: felkészülés, megjelenés, szereplés az {ll{sinterjún, testbeszéd szerepe. 5.3.4. Munkanélküliség 2 óra A munkanélküli ({ll{skereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei: {ll{skeresőként történő nyilv{ntart{sba vétel; a munkaügyi szervezettel történő együttműködési kötelezettség főbb kritériumai; együttműködési kötelezettség megszegésének szankciói; nyilv{ntart{s szünetelése, nyilv{ntart{sból való törlés; munkaügyi szervezet {ltal nyújtott szolg{ltat{sok, kiemelten a munkaközvetítés. [ll{skeresési ell{t{sok („passzív eszközök”): {ll{skeresési j{radék és nyugdíj előtti {ll{skeresési segély. Utaz{si költségtérítés. Foglalkoztat{st helyettesítő t{mogat{s. Közfoglalkoztat{s: közfoglalkoztat{s célja, közfoglalkozat{s célcsoportja, közfoglalkozat{s főbb szab{lyai Munkaügyi szervezet: Nemzeti Foglalkoztat{si Szervezet (NFSZ) felépítése, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, munkaügyi központ, kirendeltség feladatai. Az {ll{skeresők részére nyújtott t{mogat{sok („aktív eszközök”): önfoglalkoztat{s t{mogat{sa, foglalkoztat{st elősegítő t{mogat{sok (képzések, béralapú t{mogat{sok, mobilit{si t{mogat{sok). V{llalkoz{sok létrehoz{sa és működtetése: t{rsas v{llalkoz{si form{k, egyéni v{llalkoz{s, mezőgazdas{gi őstermelő, nyilv{ntart{sba vétel, működés, v{llalkoz{s megszűnésének, megszüntetésének szab{lyai. A munkaerőpiac saj{toss{gai, NFSZ szolg{ltat{sai: p{lyav{laszt{si tan{csad{s, munka- és p{lyatan{csad{s, {ll{skeresési tan{csad{s, {ll{skereső klub, pszichológiai tan{csad{s.

70

5.4. A képzés javasolt helyszíne (aj{nl{s) Tanterem 5.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s) 5.5.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s) Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenci{l{si módok)

Sorsz { m


1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.2. 2.3. 2.4.

Oszt{lykeret

Csoportbont{s

Egyéni



x x x x x x x

x x x


Alkalmazott oktat{si módszer neve Magyar{zat Megbeszélés Vita Szemléltetés Szerepj{ték h{zi feladat


71


5.6. A tant{rgy értékelésének módja

A tant{rgyak értékelésének módja egységes, a következőképpen alakul: A szaktan{r, pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanít{si év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanít{si év végén oszt{lyzattal minősíti. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi oszt{lyzatot az érdemjegyek alapj{n kell meghat{rozni. Az iskola az oszt{lyzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítv{ny útj{n értesíti. Értesítő gyakrabban is készülhet az intézmény pedagógia programja szerint. Az érdemjegy és az oszt{lyzat meg{llapít{sa a tanuló teljesítményének, szorgalm{nak értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Az érdemjegyek és oszt{lyzatok a következők: A

tanuló

tud{s{nak

értékelésénél


jeles (5)

71-80%

jó (4)

61-70%

közepes (3)

52-60%

elégséges (2)

0-51%

elégtelen (1)

72

és

minősítésénél

a

következők

73


74

A 11498-12 azonosító sz{mú, Foglalkoztat{s I. (érettségire épülő képzések esetén) megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tant{rgyak és témakörök oktat{sa sor{n fejlesztendő kompetenci{k


FELADATOK Idegen nyelven: bemutatkozik (személyes és szakmai vonatkoz{ssal) alapadatokat tartalmazó formanyomtatv{nyt kitölt szakmai önéletrajzot és motiv{ciós levelet ír {ll{sinterjún részt vesz munkakörülményekről, karrier lehetőségekről t{jékozódik idegen nyelvű szakmai ir{nyít{s, együttműködés melletti munk{t végez munk{val, szabadidővel kapcsolatos kifejezések megértése, haszn{lata


Foglalkoztat{s I.

X X

x x x

x x x

x x x

X

x

x

x x x

X

x

x

x

SZAKMAI ISMERETEK Idegen nyelven: szakmai önéletrajz és motiv{ciós levél tartalma, felépítése

x


x

x


x x x

a munkakör alapkifejezései SZAKMAI KÉSZSÉGEK Egyszerű formanyomtatv{nyok kitöltése idegen nyelven Szakmai {ll{sinterjún elhangzó idegen nyelven feltett kérdések megértése, illetve azokra való reag{l{s értelmező, összetett mondatokban

X X

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

SZEMÉLYES KOMPETENCI[K Fejlődőképesség, önfejlesztés T[RSAS KOMPETENCI[K Nyelvi magabiztoss{g

X


x


x

75

x

17. 14.évfolyam: Foglalkoztat{s I. tant{rgy 32 óra 3.15. A tant{rgy tanít{s{nak célja A tant{rgy tanít{s{nak célja, hogy a di{kok alkalmasak legyenek egy idegen nyelvű {ll{sinterjún eredményesen és hatékonyan részt venni. Ehhez kapcsolódóan tudjanak idegen nyelven személyes és szakmai vonatkoz{st is beleértve bemutatkozni, a munkav{llal{shoz kapcsolódóan pedig egy egyszerű formanyomtatv{nyt kitölteni. Cél, hogy a rendelkezésre {lló 64 tanóra egység keretén belül egyrészt egy nyelvtani rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve az {ll{sinterjúhoz kapcsolódóan a legalapvetőbb mondatszerkesztési elj{r{sok elsaj{tít{sa révén. Majd erre építve történjen meg az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés és az induktív nyelvtanul{si készségfejlesztés 6 alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó t{rsalg{si témakörön keresztül. Végül ezekre az ismertekre alapozva valósuljon meg a szakm{j{hoz kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés.

3.16. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak: idegen nyelvek

3.17. Témakörök 3.5.3. Nyelvtani rendszerzés 1 4 óra A 8 ór{s nyelvtani rendszerezés alatt a tanulók a legalapvetőbb igeidőket {tismétlik, illetve begyakorolj{k azokat, hogy munkav{llal{shoz kapcsolódóan, hogy az {ll{sinterjú sor{n ne okozzon gondot a múltra, illetve a jövőre vonatkozó kérdések megértése, illetve az azokra adandó v{laszok megfogalmaz{sa. Tov{bb{ alkalmas lesz a tanuló arra, hogy egy szakmai {ll{sinterjún elhangzott kérdésekre összetett mondatokban legyen képes reag{lni, helyesen haszn{lva az igeidő egyeztetést. Az igeidők helyes begyakorl{sa lehetővé teszi sz{m{ra, hogy mint leendő munkav{llaló képes legyen arra, hogy a munkaszerződésben megfogalmazott tartalmakat helyesen értelmezze, illetve a jövőbeli karrierlehetőségeket feltérképezze. A célként megfogalmazott idegen nyelvi magbiztoss{g csak az igeidők helyes haszn{lata révén fog megvalósulni. 3.5.4. Nyelvtani rendszerezés 2

4 óra

76

A 8 ór{s témakör sor{n a di{k a kérdésszerkesztés, a jelen, jövő és múlt idejű feltételes mód, illetve a módbeli segédigék (lehetőséget, kötelességet, szükségességet, tilt{st kifejező) haszn{lat{t eleveníti fel, amely révén idegen nyelven sokkal egzaktabb módon tud bemutatkozni szakmai és személyes vonatkoz{sban egyar{nt. A segédigék jelentéstartalm{nak precíz és pontos ismerete alapj{n alkalmas lesz arra, hogy tudjon t{jékozódni a munkahelyi és szabadidő lehetőségekről. Precízen meg tudja majd fogalmazni az {ll{sinterjún idegen nyelven feltett kérdésekre a v{laszt kihaszn{lva a segédigék {ltal biztosított nyelvi precizit{s adta kereteket. A kérdésfeltevés alapvető szab{lyainak elsaj{tít{sa révén alkalmass{ v{lik a di{k arra, hogy egy munkahelyi {ll{sinterjún megértse a feltett kérdéseket, illetve esetlegesen ő maga is tiszt{zó kérdéseket tudjon feltenni a munkahelyi meghallgat{s sor{n. A szórend, a prepozíciók és a kötőszavak pontos haszn{lat{nak elsaj{tít{s{val olyan egyszerű mondatszerkesztési elj{r{sok birtok{ba jut, amely {ltal alkalmass{ v{lik arra, hogy az {ll{sinterjún elhangozott kérdésekre relev{nsan tudjon felelni, illetve képes legyen t{jékozódni a munkakörülményekről és lehetőségekről.

3.5.5. Nyelvi készségfejlesztés 12 óra /Az induktív nyelvtanul{si képesség és az idegen nyelvi asszociatív memória fejlesztése fonetikai készségfejlesztéssel kiegészítve/ A 24 ór{s nyelvi készségfejlesztő blokk sor{n a di{k rendszerezi az idegen nyelvi alapszókincshez kapcsolódó ismereteit. E szókincset alapul véve valósul meg az induktív nyelvtanul{si képességfejlesztés és az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés 6 alapvető t{rsalg{si témakör szavai, kifejezésein keresztül. Az induktív nyelvtanul{si képesség {ltal egy adott idegen nyelv struktúr{j{t meghat{rozó szab{lyok kikövetkeztetésére lesz alkalmas a tanuló. Ahhoz, hogy a di{k koherensen l{ssa a nyelvet és ennek szellemében tudjon idegen nyelven reag{lni, feltétlenül szükséges ennek a képességnek a minél tudatosabb fejlesztése. Ehhez szorosan kapcsolódik az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés, ami az idegen nyelvű anyag megtanul{s{nak képessége: képesség arra, hogy létrejöjjön a kapcsolat az ingerek (az anyanyelv szavai, kifejezése) és a v{laszok (a célnyelv szavai és kifejezései) között. Mind a két fejlesztés hétköznapi t{rsalg{si témakörök elsaj{tít{sa sor{n valósul meg. Az elsaj{títandó témakörök: - személyes bemutatkoz{s - a munka vil{ga - napi tevékenységek, aktivit{s - lak{s, h{z 77

- utaz{s, - étkezés Ezen a témakörön keresztül valósul meg a fonetikai dekódol{si képességfejlesztés is, amely sor{n a célnyelv legfontosabb fonetikai szab{lyaival ismerkedik meg a nyelvtanuló. 3.5.6. Munkav{llalói szókincs 12 óra /Munkav{llal{ssal kapcsolatos alapvető szakszókincs elsaj{tít{sa/ A 24 ór{s szakmai nyelvi készségfejlesztés csak a 40 ór{s 3 alapozó témakör elsaj{tít{sa ut{n lehetséges. Cél, hogy a témakör végére a di{k folyékonyan tudjon bemutatkozni kifejezetten szakmai vonatkoz{ssal. Képes lesz a munkalehetőségeket feltérképezni a célnyelvi orsz{gban. Begyakorolja az alapadatokat tartalmazó formanyomtatv{ny kitöltését, illetve a szakmai önéletrajz és a motiv{ciós levél megír{s{hoz szükséges rutint megszerzi. Elsaj{títja azt a szakmai jellegű szókincset, ami alkalmass{ teszi arra, hogy a munkalehetőségekről, munkakörülményekről t{jékozódjon. A témakör tanul{sa sor{n közvetlenül a szakm{j{ra vonatkozó gyakran haszn{lt kifejezéseket saj{títja el. A munkaszerződések kulcskifejezéseinek elsaj{tít{sa és fordít{sa révén alkalmas lesz arra, hogy a leendő saj{t munkaszerződését, illetve munkaköri leír{s{t lefordítsa és értelmezze.

3.18. A képzés javasolt helyszíne Az ór{k kb. 50%-a egyszerű tanteremben történjen, egy m{sik fele pedig sz{mítógépes tanterem, hiszen az oktat{s egy jelentős részben digit{lis tananyag {ltal t{mogatott form{ban zajlik. 3.19. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k. A tananyag kb. fele digit{lis tartalmú oktat{si anyag, így speci{lisak mind a módszerek, mind pedig a tanulói tevékenységform{k. 3.7.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k

1.

Inform{ció feldolgozó tevékenységek

78

Oszt{lykeret

Csoportbont{s


Sorsz { m



1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 2. 2.1.

Olvasott szöveg ön{lló feldolgoz{sa Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa Hallott szöveg feldolgoz{sa jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa Inform{ciók ön{lló rendszerezése Inform{ciók feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmaz{si gyakorló tevékenységek, feladatok

x

Levélír{s

x

3. 3.1.

V{laszol{s ír{sban mondatszintű kérdésekre Szöveges előad{s egyéni felkészüléssel Komplex inform{ciók körében Elemzés készítése tapasztalatokról

4.


2.2. 2.3.

4.1. 4.2. 4.3.

x X x

X

x x

x x X


X x X


Alkalmazott oktat{si módszer neve Magyar{zat Kiselőad{s Megbeszélés Vita Szemléltetés Projekt kooperatív tanul{s Szerepj{ték h{zi feladat digit{lis alapú feladatmegold{s



x


A tant{rgyak értékelésének módja egységes, a következőképpen alakul:

79

A szaktan{r, pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanít{si év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanít{si év végén oszt{lyzattal minősíti. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi oszt{lyzatot az érdemjegyek alapj{n kell meghat{rozni. Az iskola az oszt{lyzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítv{ny útj{n értesíti. Értesítő gyakrabban is készülhet az intézmény pedagógia programja szerint. Az érdemjegy és az oszt{lyzat meg{llapít{sa a tanuló teljesítményének, szorgalm{nak értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Az érdemjegyek és oszt{lyzatok a következők: A

tanuló

tud{s{nak

értékelésénél


jeles (5)

71-80%

jó (4)

61-70%

közepes (3)

52-60%

elégséges (2)

0-51%

elégtelen (1)

80

és

minősítésénél

a

következők

81

A 10722-12 azonosító sz{mú Előadó művészeti tevékenység megnevezésű szakmai követelménymodul tant{rgyai, témakörei

82

A 10722-12 azonosító sz{mú, Előadó művészeti tevékenység megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tant{rgyak és témakörök oktat{sa sor{n fejlesztendő kompetenci{k

A XX. sz{zad első felének t{ncélete

A romantika m{sodvir{gz{s{tól az újítókig

FELADATOK Megfelel az előadó művészet {ltal{nos és szakmai műveltségi elv{r{sainak A t{nctörténet alapismereteit alkalmazza


10722-12 Előadó művészeti tevékenység

A t{nc keletkezésétől a renesz{nsz t{ncok vil{g{ig

Bevezetés a t{nctörténetbe (szakmai érettségi vizsgat{rgy)

x

x

x

x

x

x

x

x

Szakkifejezések jelentését, helyes kiejtését alkalmazza

x

x

x

x

Stílus ismereteit alkalmazza

x

x

x

x

Napjaink előadó művészeti eseményeit figyelemmel kíséri

x

x

x

X

SZAKMAI ISMERETEK Az előadó művészet {ltal{nos és szakmai műveltség tartalma x A t{nctörténet alapjainak tartalma x A színj{tsz{s, színpadi viselkedés alapvető szab{lyai x

x

x

X

x

x

X

x

x

X

A szerepform{l{s színpadi fajt{i

x

x

x

X

A színpadi kifejezés mozg{ssal történő, verb{lis és nonverb{lis form{i A művészi kifejezőeszközök felhaszn{l{si lehetőségei

x

x

x

X

x

x

x

X

A klasszikus, karakter, népt{nc és modern technik{ra épülő koreogr{fi{k Szakkifejezések jelentése, kiejtése

x

x

x

X

x

x

x

X

Korok, kultúr{k, stílusok

x

x

x

X

Az új szakmai törekvések

x

x

x

X

A különböző t{ncok stílusa, jellemző magatart{sform{i Az alkot{s-előad{s-befogad{s folyamata

x

x

x

X

x

x

x

X

Napjaink előadó művészeti eseményei

x

x

x

X

x

x

x

X

Szakmai nyelvű beszédkészség

hallott

SZAKMAI KÉSZSÉGEK szöveg megértése, SZEMÉLYES KOMPETENCI[K

Fejlődőképesség, önfejlesztés

x

x

x

x

Önfegyelem

x

x

x

x

83

T[RSAS KOMPETENCI[K Interperszon{lis rugalmass{g

x

x

x

x

Empatikus készség

x

x

x

x

Ir{nyíthatós{g

x

x

x

x

MÓDSZERKOMPETENCI[K Kontroll, önkontroll

x

x

x

x


x

x

x

x

Nyitott hozz{{ll{s

x

x

x

x

84

18. 13 évfolyam: Bevezetés a t{nctörténetbe 90 óra 18.2. A tant{rgy tanít{s{nak célja A tanuló ismerje meg a különböző t{nctörténeti korok szemléletét, t{ncainak stílus{t, alkotóinak, t{ncosainak életét, munk{ss{g{t. Legyen r{l{t{sa a fejlődési folyamatokra, korszakok, alkotók egym{sra hat{s{ra. T{nctörténeti ismereteit képes legyen történeti alapismereteibe {gyazva {ttekinteni, valamint művészettörténeti ismeretekkel összekapcsolni. Fejlessze a tanuló ízlését, t{nc- és szính{zművészet ir{nti szeretetét, nyitotts{g{t. 18.3. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tant{rgy kapcsolódik a történelmi, művészettörténeti alapismeretekhez, valamint az előadó művészeti tevékenység gyakorlati alapjai című tant{rgyhoz. 18.4.

Témakörök

18.4.1. A t{nc keletkezésétől a renesz{nsz t{ncok vil{g{ig óra M{gia és rítus az őskorban, a t{nc keletkezése, t{rsadalmi funkciója

22

Ez az egység a t{nc kezdeteiről, keletkezéséről szól, az ősi t{rsadalmakban betöltött összművészeti jellegéről, t{rsadalmi funkciój{ról. Felöleli a munka és a t{nc, illetve a m{gia és a t{nc kapcsolat{t, az ősi mozdulat{br{zol{sokat, ősi form{kat, a természeti népek t{nckultúr{j{t. -

A t{nctörténet forr{sai A t{nc keletkezése, t{rsadalmi funkciója ősi mozdulat{br{zol{sok munkat{ncok t{nc és m{gia folklór-tudom{ny, népt{nc-kutat{s ősi form{k és ősi tartalmak var{zsló, s{m{n szerepe, kellékei

Az ókori birodalmak t{ncélete Az egység tartalmazza a nagy ókori civiliz{ciókról fennmaradt, t{nccal kapcsolatos ismereteket, a t{nc adott kultúr{ban betöltött szerepét a t{rsadalom kontextus{ban. -

Egyiptom t{ncművészete: asztr{lis t{ncok, szent t{ncosnők, pantomim, akrobatika. 85

-

India t{ncművészete, az indiai t{ncok elterjedése: hindu t{nckönyvek, t{ncok fajt{i, mudr{k. Kínai t{ncművészet: harci elem, b{bj{ték, akrobatika, t{nc{larcok. Jap{n t{ncművészet: t{ncfajt{k, NO szính{z, t{ncos dinaszti{k. Görög t{ncművészet: kozmikus t{nc, kört{ncok, f{tyolt{nc, Dionüszosz-ünnepek, dr{mai t{ncok. Római t{ncművészet: mimusok, szaturn{li{k, lupercali{k, bacchan{li{k, pantomim.

T{ncélet Európ{ban a középkortól a renesz{nszon {t az udvari balettig A téma felöleli a t{nctörténetet a koraközépkori keresztény kultusz terjedésétől a renesz{nsz kori It{liai t{ncmesterekig. Középkor - Az egyh{z befoly{sa a mindennapi életre, és a t{ncra, egyh{zi tilalmak - pog{ny és barb{r elemek tov{bbélése a keresztény kultúr{ban - misztérium j{tékok - Danse Macabre - lovagi kultúra - trubadúrköltészet, t{ncform{k - nemesi és paraszti t{ncok különv{l{sa Renesz{nsz - a renesz{nsz szemléletv{lt{sa - ballo és balletto - maestro di ballok: Domenico Da Ferrara, Antonio Cornazano, Fabritio Caroso, Cesare Negri - közös lépésanyag és azok vari{ciói - Az új európai t{ncművészet megalapoz{sa - intermedium - Medici Katalin ünnepélyei - Thoinot Arbeau: Orquesographie - XVI. sz{zadi nemesi t{ncok A magyar t{ncélet a renesz{nszban Renesz{nsz Magyarorsz{gon - M{ty{s kir{ly és a renesz{nsz - magyarorsz{gi t{ncfajt{k 18.4.2.


86

23 óra Udvari balett Részletezi a színpadi t{nc kialakul{s{t XIV. Lajos udvari balettjeinek pomp{j{t. - XIV. Lajos a Napkir{ly - Ballet Royal - Alkotók: Beuchamps, Lully, Moliére - commedia dell’ arte - 1662. T{ncakadémia, akadémikusok munk{ja: Feuillet, Rameau A felvil{gosod{s hat{sa a t{ncművészetre, Noverre cselekményes balettje és a "Levelek..." A felvil{gosod{s hat{sa miképp jelenik meg a t{ncművészetben, Noverre munk{ss{g{n keresztül veszi végig a korszak újító törekvéseit. -

előzmények: a tökéletes t{ncosok, kicsiszolt technika, olasz virtuozit{s Noverre élettörténete Noverre reformtörekvései: A cselekményes balett Noverre darabjai pantomim és t{nc összekapcsol{sa Noverre követői Vigano coreodramm{ja

A romantikus balett Romantika - Előzmények: Blasis és Burnonville - Spicct{nc, tündérlények - Taglioni és a Shylphide - Nemzeti romantika – karaktert{ncok - Fanny Elssler - Perrot és Grisi A nyugati balettművészet hanyatl{sa A Magyar t{ncélet az Operah{z megnyit{s{g A XVIII. sz-i magyar t{ncélet - Eszterh{zy esték - paraszti t{ncfolklór - Iskolai színj{tsz{s - Az első magyar balétek Reformkor - reformkori t{ncos gener{ció, első hivat{sos t{ncosok 87

-

olasz balettmesterek Sa{ry Fanny, Aranyv{ry Emília – az első magyar prímabalerin{k Az Operah{z kezdetei

18.4.3. A romantika m{sodvir{gz{s{tól az újítókig 22óra A balett klassziciz{lód{sa Oroszorsz{gban A téma felöleli a nagy romantikus baletteket a koreogr{fusaitól, szt{rbalerin{itól a letisztult klasszik{ig, Marius Petipa munk{ss{g{ig és az orosz klasszikus balettig. Orosz klasszika - Perrot, Saint-Léon, Blasis Oroszorsz{gban - Petipa balettjei - Csajkovszkij zenéje - orosz balettcsillagok, klasszikus virtuozit{s Az angol balett története - előzmények, hagyom{nyok - első balettmesterek - Royal Ballet alapít{sa – Ninette de Valois - Rambert Ballet – Marie Rambert - koreogr{fusok, t{ncosok: Ashton, Tudor, Fonteyn, Dolin Gyagilev és az Orosz Balett Újít{sok a balett formanyelvén belül. A t{rsművészetek és a t{ncművészet kapcsolata Szergej Gyagilev munk{ss{g{n keresztül. -

Gyagilev személyisége, kultur{lis szerepe – A Művészet Vil{ga Új orosz művészet, új balettstílus Orosz szezonok P{rizsban Fokin alkotói újít{sai Sztravinszkij szerepe Kapcsolat az avantgarde-dal: Satie, Picasso, Cocteau, Goncsarova Komplex előad{s – avantgarde kísérletek Nyizsinszka, Nyizsinszkij – a mozdulat új lehetőségei Gyagilev hagyatéka

Az újítók megjelenése a t{ncművészetben A témakör a földrajzilag egym{stól elkülönült, vagy éppen egym{ssal szoros ok-okozati összefüggésben {lló újító törekvéseket veszi sorra, koreogr{fusok, t{ncosok alkotói munk{ss{g{n keresztül. 88

A modernt{nc kialakul{sa Amerik{ban - Isadora Duncan - Ruth St. Denis és Ted Shawn - Martha Graham - Doris Humphrey és José Limón Új színpadi törekvések Európ{ban - Emile-Jacques Dalcroze - Laban Rudolf - Mary Wigman - Kurt Jooss Magyar Mozdulatművészet kialakul{sa - Madzsar Alice - Dienes Valéria - Szentp{l Olga

18.4.4. A XX. sz{zad első felének t{ncélete 23óra A témakör sorra veszi a hazai népt{nc-élet amatőr és professzion{lis színtereit, bemutatja a hivat{sos népt{ncegyütteseket, és a népt{nc mozgalom jelentőségét. Népt{nc, mint a színpadi t{ncok forr{sa - Népt{ncok az Operah{z színpad{n Együttesek: - Honvéd - [llami Népi Együttes - SZOT és Budapest T{ncegyüttes - Duna Művészegyüttes Koreogr{fusok: - Seregi L{szló - Moln{r Istv{n - R{bai Miklós - Tím{r S{ndor - Kricskovics Antal - Nov{k Ferenc - Foltin Jol{n - Szigeti K{roly - Györgyfalvay Katalin 89

Népt{nc mozgalmak: - Gyöngyösbokréta és Csupaj{ték - T{nch{z mozgalmak A témakör a magyar hivat{sos balett együttesek történetét, koreogr{fusainak, t{ncosainak munk{ss{g{t öleli fel, bemutatja a hazai t{ncélet fejlődését. Operah{z - Az Operah{z megnyit{sa - Liuigi Mazzantini - Nicola Guerra - Külföldi művészek vendégj{téka (Orosz Balett, Isadora Duncan) - Otto Zöbisch - Brada Ede - Jan Cieplinski - N{dasi Ferenc - Harangozó Gyula - Seregi L{szló - Az Operah{z napjainkban Pécsi Balett - Az együttes létrejöttének h{ttere - Az együttes alkotói szemlélete - Eck Imre - Alapító tagok Szegedi Balett - Lőrinc György - Imre Zolt{n - Szegedi Kort{rs Balett - Juronits Tam{s Győri Balett - Az együttes létrejöttének h{ttere, alapító tagok - Markó Iv{n - Koreogr{fi{k - Vendégkoreogr{fusok Kitekintés a külföldi és hazai alkotók munk{j{ra a XX. sz{zadban A témakör {ttekinti a XX. sz{zad jelentős együtteseit, koreogr{fusait mind hazai mind nemzetközi viszonylatban, Európ{ban és a tengerentúlon is. A témakörön belül a szakanyag a helyi saj{toss{goknak megfelelően szabadon alakítható.

90

18.5.


Projektorral, sz{mítógéppel, internettel felszerelt szaktanterem 18.6. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s) A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s)

1.2. 2. 2.1. 2.2.

Oszt{lykeret

1.1

Inform{ció feldolgozó tevékenységek Inform{ciók ön{lló rendszerezése Inform{ciók feladattal vezetett rendszerezése Csoportos munkaform{k körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés ir{nyít{ssal Csoportos helyzetgyakorlat

Csoportbont{s

1.


Egyéni

Sorsz { m


x

x

x

x

x

x

x

x

x

x


A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek (aj{nl{s)

A tanulói tevékenység szervezeti kerete Sorsz{ m

1.1.


magyar{zat

egyén i

csopor t

oszt{l y

x

x

x

91


1.2. 1.3. 1.4.

megbeszélés szemléltetés h{zi feladat

18.7.

x x x

x x

x x

A tant{rgy értékelésének módja


tanuló

tud{s{nak

értékelésénél


jeles (5)

71-80%

jó (4)

61-70%

közepes (3)

52-60%

elégséges (2)

0-51%

elégtelen (1)

92

és

minősítésénél

a

következők

93

A 10722-12 azonosító sz{mú, Előadó művészeti tevékenység megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tant{rgyak és témakörök oktat{sa sor{n fejlesztendő kompetenci{k

94

Szính{zi t{nc alapja

FELADATOK

Népt{nc alapjai


10722-12 Előadó-művészeti tevékenység

Megfelel az előadó-művészet {ltal{nos és szakmai műveltségi elv{r{sainak Bemelegítő, készségfejlesztő gyakorlatokat végez A klasszikus balett tréningjének rúd, közép, ugr{s és forg{s kombin{cióit végzi A modern és kort{rs t{nc technik{k tréningsorait és kombin{cióit végzi Népt{nc motívumok elemeit és azok összekötését végzi Színpadi t{nc igényeit kielégítő koreogr{fi{kat végez A t{nctörténet alapismereteit alkalmazza Színészi feladatokat old meg. Reperto{rprób{n vesz részt Zeneelméleti ismereteit alkalmazza Az adott technika helyes végrehajt{s{nak szab{lyait alkalmazza, a feladat szempontjait betartja Improviz{l A mozg{s és a zene szoros kapcsolat{t figyelembe véve gyakorlatot szerkeszt Szakkifejezések jelentését, helyes kiejtését alkalmazza Stílus ismereteit alkalmazza Prób{kon vesz részt Előadótér bej{r{s{n vesz részt Színpadképessé teszi mag{t Bemelegít, beénekel Felkészülten vesz részt az előad{sban Szerepének megfelelően ment{lis kapcsolatot tart az előadót{rsaival Az alkot{s-előad{s-befogad{s folyamat{nak hat{smechanizmus{t alkalmazza

Kort{rs- modern t{nc alapjai

T{ncművészet gyakorlat{nak alapjai

X

X

X

X

X

X

X

X

X X X X

X

X

X X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X X X X X X

X X X X

X

X

X

X

X X

X

X

Napjaink előadó művészeti eseményeit figyelemmel kíséri SZAKMAI ISMERETEK Az előadó-művészet {ltal{nos és szakmai műveltség tartalma Bemelegítő, készségfejlesztő gyakorlatok A klasszikus balett alapelemei, kombin{ciói A modern és kort{rs t{nctechnik{k alapelemei, kombin{ciói A magyar és m{s népek t{ncainak alaplépései, kombin{ciói Színpadi t{nchoz a történelmi korok t{ncainak alaplépései, térform{i és jellemző stílusjegyei A t{nctörténet alapjainak tartalma A színj{tsz{s, színpadi viselkedés alapvető szab{lyai A szerepform{l{s színpadi fajt{i A színpadi kifejezés mozg{ssal történő, verb{lis és nonverb{lis form{i A művészi kifejezőeszközök felhaszn{l{si lehetőségei Színpadi igényű koreogr{fia vagy részlet, amely lehet szóló vagy kart{ncosi feladat Zeneelmélet A klasszikus, karakter, népt{nc és modern technik{ra épülő koreogr{fi{k Az adott feladat pontos, technikailag és zeneileg egyar{nt és egyszerre történő végrehajt{s{nak módjai Sém{kat alkalmazó improviz{ció, kreatív új mozdulatok kital{l{sa Szakkifejezések jelentése, kiejtése Korok, kultúr{k, stílusok Az új szakmai törekvések Betanul{s, gyakorl{s Jelmez, kellék, díszlethaszn{lat A r{hangolód{s jelentősége Folyamatos koordin{ció jelentősége, harmonikus kivitelezés módjai A különböző t{ncok stílusa, jellemző magatart{sform{i A koncentr{lt egyéni, valamint a csoportmunka egym{sra figyelő magatart{sform{j{nak jelentősége Az alkot{s-előad{s-befogad{s folyamata Napjaink előadó művészeti eseményei SZAKMAI KÉSZSÉGEK Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése, beszédkészség Harmonikus mozg{skoordin{ció (testi ügyesség)

95

X X X

X

X

X

X

X

x

X

X

x X X

X X X X

X X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X X

X X X

X X

X X X X

X

x

X

X

X

X

X

X

X X

X X X

X

X

X

X

X

X

X

X

Mozg{sut{nz{si készség, mozg{smemória X Térérzékelés X Ritmusérzék X SZEMÉLYES KOMPETENCI[K Fejlődőképesség, önfejlesztés X

X X X

X X X

X X X

X

X

X

Rugalmass{g

X

X

X

X

X

X

X

X


X

X

X

X

Empatikus készség

X

X

X

X

Ir{nyíthatós{g

X

X

X

X

Önfegyelem T[RSAS KOMPETENCI[K

MÓDSZERKOMPETENCI[K Kontroll, önkontroll

X

X

X

X


X

X

X

X

Nyitott hozz{{ll{s

X

X

X

X

96

19. 13. évfolyam: T{ncművészet gyakorlat{nak alapjai 450 óra 19.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja A T{ncművészet gyakorlat{nak alapjai a szakmair{nynak megfelelő főt{rgyak alapjait tartalmazza: - klasszikus balett alapjai az 1-2. évfolyam rúd, közép és ugr{s gyakorlatait foglalja mag{ba - a kort{rs-, modern t{nc alapjai a klasszikus balettől eltérő, kort{rsmodernt{nctechnikai gyakorlatsorokat tartalmaz - a népt{nc alapjai a magyar népt{nc kincs alapvető ritmusvil{g{t, motívumkészletét és ezek vari{ciós lehetőségét tartalmazza a növendékek készség és képesség fejlesztésére aktualiz{lva - a szính{zi t{nc alapjai feladata a színpadon történő bemutatkoz{s biztons{gos t{nctechnikai és meggyőző előadó-művészeti megvalósít{sa, – a t{ncos munkakör betöltéséhez szükséges színpadi rutin megszerzése, a megfelelő színpadi magatart{s kialakít{sa 19.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A t{ncművészet gyakorlat{nak alapjai kapcsolódik a bevezetés a t{nctörténetbe tant{rgyhoz, megalapozza a klasszikus balett, a kort{rs-, modern t{nc, népt{nc és szính{zi t{nc modulok tant{rgyait. A közismereti t{rgyak közül a történelemhez, az irodalomhoz, az ének-zenéhez ill. a testnevelés tant{rgyakhoz kapcsolódik. 19.3.

Témakörök

13. évfolyam: Klasszikus balett alapjai

234 óra

A klasszikus balett tanít{s{nak célja, a Vaganova metodika szerint, hogy a növendék a képességek, a készségek fokozatos fejlesztésével p{rhuzamosan elsaj{títja alapfokon a klasszikus balett mozg{sanyag{t, és azt t{ncosi hivat{s{nak megfelelő szinten alkalmazni tudja. A tananyag betanít{s{nak a tempój{t, illetve az ütemezését mindig az adott évfolyam adotts{gai és képességei hat{rozz{k meg. Célszerű a zenei kísérethez a megadott metronóm sz{mokat követni és betartani. Klasszikus balett alapjai I.

58 óra

-

A helyes testtart{s, az en dehors, a l{bizomzat, a kartart{s kidolgoz{sa, a földön és 45fokon - A rúd- és középgyakorlatok talpon végezve. - Az ugr{stechnika megalapoz{sa A gyakorlatokat a hozz{juk tartozó kar- és fejkísérettel tanítjuk, megalapozva ezzel a növendékek elemi koordin{ciós készségét

97

Klasszikus balett alapjai II. 58 óra – Az új gyakorlatok megtanít{s{n kívül, az előzőekben elsaj{tított gyakorlatok tov{bbfejlesztése, egy részüket féltalpon {llva végeztetjük a rúdn{l. A féltalpra emelkedés kidolgoz{sa, illetve a relevével végzett gyakorlatok dinamik{j{nak a megismerése – A m{r tanult gyakorlatokat középen, pózokban is megtanítjuk. Alapvető feladat a nagy pózok elsaj{tít{sa – A kis ugr{sok kidolgoz{sa, tempójuk felgyorsít{sa Klasszikus balett alapjai III. 58 óra - Az új gyakorlatok megtanít{s{n kívül, az előzőekben elsaj{tított gyakorlatok tov{bbfejlesztése, egy részüket féltalpon {llva végeztetjük a rúdn{l. A féltalpra emelkedés kidolgoz{sa, illetve a relevével végzett gyakorlatok dinamik{j{nak a megismerése - A m{r tanult gyakorlatokat középen, pózokban is megtanítjuk. Alapvető feladat a nagy pózok elsaj{tít{sa - A kis ugr{sok kidolgoz{sa, tempójuk felgyorsít{sa Klasszikus balett alapjai IV. 60 óra – Fő szempont a Balance kidolgoz{sa sur-le-cou-de-pied-ben tartott szabadl{bbal rúdn{l – Középen, elkezdjük tanítani a forg{st, a Tour sur-le-cou-de-pied-et en dehors és en dedans 1 fordulattal – Megjelennek a ¼ és ½ fordulatos ugr{sok 13. évfolyam:Kort{rs-modernt{nc alapjai 72óra A témakör oktat{s{nak célja, hogy megismertesse a növendékeket a kort{rs t{ncművészeti ir{nyzatokkal, azok formanyelvével és mozg{sanyag{val. A tanulók ismerkedjenek meg a kort{rs-modernt{nc alapfogalmaival, és speci{lis gyakorlataival, adott technika jellegzetes plasztikai, ritmikai és dinamikai vil{g{val.

Kort{rs-modernt{nc alapjai I. 18 óra A Klasszikus balettől eltérő, kort{rs-modernt{nctechnikai gyakorlatsorok. Az adott pedagógus, adott tanulókra tudatosan szerkesztett gyakorlat és mozdulatsorai. A b{zisgyakorlatok, középgyakorlatok, kis allegrók, diagon{lis gyakorlatok fejlesszék az izomzatot, a testtudatot, izol{ciós technika révén a koordin{ciót, a ritmusérzéket, a mozg{s szót{rat, a verb{lis és non-verb{lis kommunik{ciós készséget és a memóri{t. A tanulók ismerkedjenek meg a kort{rs-modernt{nc alapfogalmaival, és speci{lis gyakorlataival, adott technika jellegzetes plasztikai, ritmikai és dinamikai vil{g{val. Fejlesztési feladatok 98

– A központ helyének, valamint fontoss{g{nak megéreztetése. – Adott technika elsaj{tít{s{hoz szükséges alapok megismertetése. – Az alapgyakorlatok megismertetése, az alaptechnikai elemek alkalmaz{sa. – A technik{ra jellemző izol{ciós képesség kialakít{sa. – A testrészek mozg{slehetőségeinek felismertetése, megtapasztal{sa. – A térben való mozg{s lehetőségeinek előkészítése. – A térhaszn{lati képesség, készség kialakít{sa. – Az alap szakkifejezések megismertetése és értő alkalmaz{sa. Kort{rs-modernt{nc alapjai II. 18 óra Az egység feladata az ismeretbővítés, a kort{rs-modernt{nc speci{lis gyakorlataival, adott technika jellegzetes plasztikai, ritmikai és dinamikai vil{g{val. Fejlesztési feladatok  Ismeretbővítés, az ismeretanyag m{s kombin{ciókban és komplexebb form{ban történő alkalmaz{sa.  A pozíciók és tempóv{lt{sok hangsúlyos alkalmaz{sa.  Az új tréning gyakorlatok elsaj{títat{sa.  A testrészek sokszínű mozg{slehetőségeinek kihaszn{l{sa, bővülő mozg{sreperto{r létrehoz{sa.  A forg{sok előkészítése alapozó forg{s előkészítő gyakorlatokkal.  A térben való elmozdul{s lehetőségének bővítése a szintek és ir{nyok kombin{ciója {ltal B{zisgyakorlatok Az összes ízület {tmozgat{s{n van a hangsúly mozg{slehetőségét maxim{lisan kihaszn{lva.

és

a

gerincoszlop

Középgyakorlatok A kort{rs-modernt{nc speci{lis gyakorlatai. Plié, Relevé, Battement tendu parallel és en dehors, Passé parallel és en dehors, Degagé, Hajl{sok, döntések pozícióv{lt{sokkal különböző ir{nyokban, Flat back, Developpé, Enveloppé, Grand battement gyakorlatok. Izol{ciós gyakorlatok A fej és v{ll izol{l{sa kettő majd négy ir{nyba a középponton mindig {thaladva. Térbeoszt{s: térir{nyok Összekötő lépések Ugr{sok - Két l{bról–két l{bra 99

-

Két l{bról–egy l{bra Egy l{bról–egy l{bra

Kort{rs-modernt{nc alapjai III. 18 óra Az egység feladata a b{zisgyakorlatok, középgyakorlatok, a kis allegrók, diagon{lis gyakorlatok tov{bb fejlesztése, ez {ltal a testtudat, izol{ciós technika révén a koordin{ció, a ritmusérzék, a mozg{s szót{r, a verb{lis és non-verb{lis kommunik{ciós készség és a memória fejlesztése. A tanulók az előző témakörök anyag{t kombin{ciókban, komplexebben össze{llított gyakorlatokban alkalmazz{k. Hangsúlyt helyezünk a pozícióv{lt{sokra, mindezt lassabb, majd gyorsabb tempóban is alkalmazzuk. Ezen kívül, az izol{ciós gyakorlatok, forg{sok és a különböző szintek haszn{lata kap nagy hangsúlyt. Fejlesztési feladatok - az izol{ciós gyakorlatok komplexebb v{ltozatai - a különböző forg{s lehetőségek - a gyakorlaton belüli szintv{lt{sokat, dinamikai v{lt{sokat helyben és térben elmozdulva Bemelegítő gyakorlatsor: az ízületek {tmozgat{sa a gerincoszlop mozg{slehetőségeinek maxim{lis felhaszn{l{s{val Középgyakorlatok: Plié, battement tendu, Rond de jambe par terre, Relevé és plié relevé, Hajl{sok, döntések pozícióv{lt{sokkal különböző ir{nyokban kar haszn{lattal, Flat back, Developpé {lló helyzetben, Enveloppé {lló helyzetben, Grand battement. Izol{ció A fej és v{ll izol{l{sa, egy–egy testrésszel négy ir{nyba, ritmiz{lva, a középponton {thaladva és a körívek mentén Térbeoszt{s: térir{nyok, fönt–lent helyzetek Összekötő lépések ir{nyv{lt{sokkal: - Féltalpon és féltalpról lassan legördülve - Pas de bourrée - Triplet Forg{s gyakorlatok: helyben és térben elmozdulva

Kort{rs-modernt{nc alapok elmélyítése

18 óra 100

Az előző egységek anyagainak az ismétlése, a technikai tud{s elmélyítése. A tanult mozg{sanyag egyre mélyülő, minőségi elsaj{tít{sa a cél. Az eddig tanultak technikai tiszt{z{sa, kombinatívabb gyakorlatokkal való fejlesztés. Minőségi tudatos kivitelezés a térben és a különböző szinteken. Bemelegítő gyakorlatsor össze{llít{sa, melyben az összes izület {tmozgat{s{n van a hangsúly és a gerincoszlop mozg{slehetőségeit maxim{lisan kihaszn{lja. Középgyakorlatok - Battement tendu és battement tandu jeté paralelle és en dehors poziciókban, pliékkel, karv{lt{sokkal - Rond de jambe par terre en dehors és en dedans, paralelle és en dehors poziciókban - Developpé- enveloppé - Attitude - Adagio - Grand battement - Térben elmozduló grand battement - Twist - Hinge - Arche Izol{ciós gyakorlatok - fej - v{ll - mellkas - csípő - kar - l{b Forg{s gyakorlatok (helyben és térben elmozdulva is) Összekötő lépések kombin{lva m{s elemekkel - Féltalpon, pliébe és féltalpról lassan leereszkedve (legördülve) - Pas de bourrée - Croisé-ból change - Triplet - Pivot - Tombé Ugr{sok a stílusra jellemző törzs és kar haszn{lattal 13. évfolyam: Népt{nc alapjai

72óra

101

A népt{nc alapjai témakör tanít{s{nak célja az, hogy a növendékek t{ncos készségük-képességük fejlesztése közben megismerkedjenek a mozdulatelemzés alapjaival, a magyar népt{nc tipikus ritmusvil{g{val, tempóival, motívumaival, s a motívumok vari{l{si lehetőségeivel. [ltal{nos képet nyerjenek a magyar népt{nc szóló, p{ros és csoportos form{iról. Mozdulatelemzési alapismeretek, ritmikai képzés a. A mozdulatelemzés alapjai

24óra

Alapfogalmak – ritmika – plasztika (a front, a tér, az ir{nyok, a magass{gi fokok, a t{vols{g, a pozíciók, a részleges súlyok) – dinamika Mozdulat és helyzettípusok – mozdulattípusok (gesztus, lépés, testsúly{thelyezés, ugr{s, forg{s, keringés) – helyzettípusok (testpozíciók, súlytalan részek mozdulatlans{ga, szünet a testben, szünet a térben, szünet a helyen) Kiegészítő fogalmak – p{ros viszonyok – t{ncos-eszköz viszonya – fog{sok Ritmikai gyakorlatok magyar népzenére – – – –

hangjegyérték gyakorlatok ütemgyakorlatok ritmusgyakorlatok tempógyakorlatok

Ritmikai képzés, ugrósok-cs{rd{sok, improviz{ció Ritmikai gyakorlatok magyar népzenére: – hangjegyérték gyakorlatok – ütemgyakorlatok – ritmusgyakorlatok – tempógyakorlatok

24 óra

A magyar népt{ncok {ltal{nos motívumcsal{djai, a dél-dun{ntúli ugrósok alapj{n:

102

– – – – –

lépések - cs{rd{sok h{romlépők – cifr{k lengetők-hegyezők bok{zók ezek kombin{ciói

Improviz{ció a tanultakból szóló, p{ros és csoportos form{ban, t{ncszók haszn{lat{val. A magyar népt{ncok {ltal{nos motívumcsal{djai, a Felső-Tisza vidéki cs{rd{sok alapj{n: – – – –

az ugrósokn{l tanultak aktualiz{l{sa e témakörben cs{rd{sok p{ros forg{sok és díszítéseik – félfordulók és díszítéseik önforgók (l{nyok) – csap{sol{s (fiúk)

Improviz{ció a tanultakból szóló, p{ros és csoportos form{ban, t{ncszók és t{nc közbeni énekléssel. Elméleti és gyakorlati rendszerezés, t{nc eszközökkel 24 óra Az előző két egységben tanultak gyakorl{sa t{ncfolklorisztikai ismertekkel bővítve, pl. t{ncra kérés, t{ncrend, a t{nc megköszönése, viselkedés a t{nc közben, mult{s a t{nc közben. T{nc eszközökkel, pl. üveg, söprű az eddig tanult motivika felhaszn{l{s{val. Martin György tipiz{l{sa.

13. évfolyam: Színpadi t{nc alapjai 72óra A növendékek ismerjék meg, és stiliz{ltan alkalmazni tudj{k egy történelmi t{rsas{gi t{nc stiliz{lt form{j{t, egy XIX. sz.-i magyar úri b{li t{nc, vagy XIX. sz.-i európai t{nc stiliz{lt form{j{t, színpadon alkalmazott koreogr{fi{kat tanuljanak be különböző stílusokban. Ismerjék meg a tanult t{ncok alaplépéseit, stílus{t, a t{ncok zeneanyag{t, a korabeli szok{sform{kat. Színpadi t{nc alapjai 18 óra Az egység tananyaga a történelmi t{rsas{gi t{nc alapjaira épül. A színpadi j{r{s, és az alaplépések gyakorl{sa szólóban, p{rban, csoportban. Különböző térform{k kialakít{s{nak gyakorl{sa. – alaplépések, motívumok betanul{sa, tiszt{z{sa – technikai elemek biztons{gos kivitelezése – szólisztikus, p{ros és csoportos feladatok betanul{sa, kidolgoz{sa 103

– stílusos előad{smód elsaj{tít{sa – t{nc és zene összehangolts{g{nak megvalósít{sa – a koreogr{fia gyakorl{sa Egy XIX. sz.-i magyar úri b{li t{nc, vagy XIX. sz. -i európai t{nc stiliz{lt form{ja 18óra A növendékek ismerjék meg, és stiliz{ltan alkalmazni tudj{k egy XIX. sz. magyar úri b{li t{nc vagy b{rmilyen XIX. sz. európai t{nc stiliz{lt form{j{t. XIX. sz. magyar úri b{li t{nc (Palot{s): – alaplépések tanul{sa (andalgó, tétov{zó, cs{rd{s, rida, cifra, legjtő, toborzó, lengető, bölcső, mag{nforgó, p{ros forgó) – lez{rók, bok{zók tanul{sa – lassú és gyors tém{k megismerése, gyakorl{sa. Mazurka (vagy b{rmilyen XIX. sz. európai t{nc stiliz{lt form{ja az alaplépések megtart{s{val): – kargyakorlatok – kulcsok, lez{rók – színpadi fut{s (pas courru - dobbant{ssal, csúsztatva) – alaplépések tanul{sa – gyors térforma v{lt{sok gyakorl{sa alaplépések alkalmaz{s{val Színpadon alkalmazott koreogr{fi{k betanul{sa 1. 18 óra Színpadon alkalmazott koreogr{fi{k betanul{sa, különböző stílusokban. A koreogr{fi{k ötvözhetik a balett-alapú modern t{nclépéseket, a musicalekben haszn{lt form{kat, kort{rs koreogr{fi{k alapelemeit. A modern t{nc és klasszikus balett technika mozg{selemei kerülnek bemutat{sra és alkalmaz{sra a színpadra alkalmazott koreogr{fi{kban. – – – – – –

a koreogr{fus tan{r {ltal kompon{lt koreogr{fia motívumainak betanít{sa a koreogr{fia szerkezetének elsaj{tít{sa technikai elemek egyenkénti kitiszt{z{sa technikai elemek gyakorl{sa a koreogr{fia gyakorl{sa a meggyőző előad{smód motiv{l{sa

Színpadon alkalmazott koreogr{fi{k betanul{sa 2.

18 óra

Színpadon alkalmazott koreogr{fi{k betanul{sa, különböző stílusokban. A koreogr{fi{k ötvözhetik a balett-alapú modern t{nclépéseket, a 104

musicalekben haszn{lt form{kat, kort{rs koreogr{fi{k alapelemeit. Fontos, hogy a koreogr{fus-tan{r figyelembe vegye a koreogr{fi{k készítésénél és betanít{s{n{l a növendékek technikai felkészültségét és személyes, előadói képességét. – alaplépések, motívumok betanul{sa, tiszt{z{sa – technikai elemek biztons{gos kivitelezése – szólisztikus, p{ros és csoportos feladatok betanul{sa, kidolgoz{sa – stílusos előad{smód elsaj{tít{sa – t{nc és zene összehangolts{g{nak megvalósít{sa – a koreogr{fia gyakorl{sa 19.4.


balett-terem 19.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s)

1.7. 5. 5.3. 5.4. 6. 6.2.

Oszt{lykeret

1.6.

Inform{ció feldolgozó tevékenységek Inform{ciók ön{lló rendszerezése Inform{ciók feladattal vezetett rendszerezése Csoportos munkaform{k körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés ir{nyít{ssal Csoportos helyzetgyakorlat Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorl{sa

Csoportbont{s

1.


Sorsz { m


x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x



Sorsz{m

1.1 1.4. 1.6.


Magyar{zat Megbeszélés Szemléltetés

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni

csoport

oszt{ly

x

x

x

x

x

x

x

x

x

105


1.11.

h{zi feladat Egyéb: hibajavít{s taktilis: a helyes végrehajt{s érdekében történő érintés, testigazít{s - közvetett tan{ri ir{nyít{s lényegi mutat{s

1.12.

19.6.

x

x

x

x



tanuló

tud{s{nak

értékelésénél


jeles (5)

71-80%

jó (4)

61-70%

közepes (3)

52-60%

elégséges (2)

0-51%

elégtelen (1)

106

és

minősítésénél

a

következők

107

A 10726-12 azonosító sz{mú Szính{zi t{nc megnevezésű szakmai követelménymodul tant{rgyai, témakörei

108

A

10726-12 azonosító sz{mú, Szính{zi t{nc megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tant{rgyak és témakörök oktat{sa sor{n fejlesztendő kompetenci{k

Alapok elsaj{tít{sa: rúd, középgyakorlat, allegro, forg{s

Klasszikus balett gyakorlat

Alaplépések kombin{ciói I.

Alaplépések tanulótempóban II

Alaplépések kombin{ciói II.

Alaplépések tanulótempóban II

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

A klasszikus balett meghat{rozott tréningjének rúdés középgyakorlatait végzi Kis és nagy ugr{sokat gyakorol Forg{skombin{ciókat végez Spicc-kombin{ciókat gyakorol (l{nyok végzik)

Alapok elmélyítése I.

FELADATOK

Alaplépések kombin{ciói III.

Alaplépések tanulótempóban I


Klasszikus- és modern t{ncelemekből kompon{lt férfi-női t{nckettősöket tanul be Modern t{nctechnik{k elemeit gyakorolja Modern t{nc tréningsorokat tanul be A modern t{nctechnik{k kombin{cióit összekötve végzi A t{ncművészet egyetemes és hazai ir{nyzatait megjelöli Napjaink t{ncművészetének eseményeit figyelemmel kíséri A t{ncművészet stíluskorszakait megkülönbözteti A t{nc és a zene szoros kapcsolat{t figyelembe véve szerkeszt gyakorlatokat A szakkifejezések jelentését, helyes kiejtését alkalmazza A gyakorlatok, gyakorlatsorok szerkesztési módszereit bemutatja A lépések helyes végrehajt{s{nak szab{lyait helyesen alkalmazza Ön{llóan {llít össze rúd- és középgyakorlatokat Ugr{s és forg{s gyakorlatokat szerkeszt

109

A t{nctörténet kiemelkedő alkotóit és azok műveit azonosítja SZAKMAI ISMERETEK A balett szakkifejezései, azok jelentése, leír{sa, kiejtése Folyamatos koordin{ció Klasszikus, karakter és modern technik{ra épülő koreogr{fi{k Különböző modern t{nctechnik{k alapelemei és stílusjegyei A gyakorlatok, gyakorlatsorok szerkesztési módszerei, azok koordin{lt bemutat{sa Harmonikus kivitelezés módjai Helyes zenei beoszt{s

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Különböző t{ncok stílusa, jellemző magatart{sform{i Különböző t{nctechnik{k lépéseinek végrehajt{s{hoz szükséges szab{lyok A lépéskombin{ciók végrehajt{si szab{lyai

helyes

Magyar és m{s népek t{ncai, alaplépései Művészi kifejezőeszközök felhaszn{l{si lehetőségei A

szerepform{l{s színpadi alaphelyzeteinek jelentősége A színj{tsz{s, színpadi viselkedés alapvető szab{lyai A színpadi kifejezés mozg{ssal történő, verb{lis és nonverb{lis form{i A színpadi t{ncművészet és a balettművészet fejlődése, kialakul{si körülményei A t{nc és a szính{z kapcsolata A

t{nc és a zene kapcsolata, valamint a t{ncművészetnek a többi művészeti {ghoz való viszonya A t{nc kialakul{s{nak története, fejlődése A t{nc stíluskorszakai és azok legfőbb jellemzői az adott korszakon belül: népt{nc, történelmi t{rsast{nc A t{ncművészet egyetemes és hazai ir{nyzatai, kiemelkedő reprezent{nsai A zene és a többi művészeti {g, a zene és a t{nc kapcsolata és egym{sra gyakorolt hat{sa Zenei struktúra a t{ncban, szakkifejezések Zenei műfajok, zenetörténeti stíluskorszakok, azok legfőbb jellemzői az egyes műfajok előadó appar{tusa Az adott feladat pontos, technikailag és zeneileg egyar{nt egyszerre történő végrehajt{s{nak módjai Az új szakmai törekvések Nagyobb lélegzetű, színpadi igényeket kielégítő koreogr{fi{k

110

Napjaink t{ncművészetének jelentős eseményei

x

x

x

x

x

x

x

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése, beszédkészség Harmonikus mozg{skoordin{ció (testi ügyesség) Mozg{sut{nz{si készség, mozg{smemória Térérzékelés

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x


x

x

x

x

x

x

x

x

Egyensúlyérzékelés

x

x

x

x

x

x

x

x

Mozg{skoordin{ció

x

x

x

x

x

x

x

x


x

x

x

x

x

x

x

x

Empatikus készség

x

x

x

x

x

x

x

x

Ir{nyíthatós{g

x

x

x

x

x

x

x

x

MÓDSZER KOMPETENCI[K Kontroll (ellenőrző képesség)

x

x

x

x

x

x

x

x


x

x

x

x

x

x

x

x

Nyitott hozz{{ll{s

x

x

x

x

x

x

x

x

111

A klasszikus balett meghat{rozott tréningjének rúdés középgyakorlatait végzi Kis és nagy ugr{sokat gyakorol Forg{skombin{ciókat végez Spicc-kombin{ciókat gyakorol (l{nyok végzik) Klasszikus- és modern t{ncelemekből kompon{lt férfi-női t{nckettősöket tanul be Modern t{nctechnik{k elemeit gyakorolja Modern t{nc tréningsorokat tanul be A modern t{nctechnik{k kombin{cióit összekötve végzi A t{ncművészet egyetemes és hazai ir{nyzatait megjelöli Napjaink t{ncművészetének eseményeit figyelemmel kíséri A t{ncművészet stíluskorszakait megkülönbözteti A t{nc és a zene szoros kapcsolat{t figyelembe véve szerkeszt gyakorlatokat A szakkifejezések jelentését, helyes kiejtését alkalmazza A gyakorlatok, gyakorlatsorok szerkesztési módszereit bemutatja A lépések helyes végrehajt{s{nak szab{lyait helyesen alkalmazza Ön{llóan {llít össze rúd- és középgyakorlatokat Ugr{s és forg{s gyakorlatokat szerkeszt A t{nctörténet kiemelkedő alkotóit és azok műveit azonosítja

Emeltebb szintű kombin{ciók II.

Emeltebb szintű kombin{ciók I.

Alapok elmélyítése II.

FELADATOK

Alapok elmélyítése III.


Emeltebb szintű kombin{ciók III.

Klasszikus balett gyakorlat

x

x

x

x

x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

SZAKMAI ISMERETEK A balett szakkifejezései, azok jelentése, leír{sa, kiejtése Folyamatos koordin{ció Klasszikus, karakter és modern technik{ra épülő koreogr{fi{k Különböző modern t{nctechnik{k alapelemei és stílusjegyei A gyakorlatok, gyakorlatsorok szerkesztési

112

módszerei, azok koordin{lt bemutat{sa Harmonikus kivitelezés módjai Helyes zenei beoszt{s Különböző t{ncok stílusa, jellemző magatart{sform{i Különböző t{nctechnik{k lépéseinek helyes végrehajt{s{hoz szükséges szab{lyok A lépéskombin{ciók végrehajt{si szab{lyai Magyar és m{s népek t{ncai, alaplépései Művészi kifejezőeszközök felhaszn{l{si lehetőségei A szerepform{l{s színpadi alaphelyzeteinek jelentősége A színj{tsz{s, színpadi viselkedés alapvető szab{lyai A színpadi kifejezés mozg{ssal történő, verb{lis és nonverb{lis form{i A színpadi t{ncművészet és a balettművészet fejlődése, kialakul{si körülményei A t{nc és a szính{z kapcsolata A t{nc és a zene kapcsolata, valamint a t{ncművészetnek a többi művészeti {ghoz való viszonya A t{nc kialakul{s{nak története, fejlődése A t{nc stíluskorszakai és azok legfőbb jellemzői az adott korszakon belül: népt{nc, történelmi t{rsast{nc A t{ncművészet egyetemes és hazai ir{nyzatai, kiemelkedő reprezent{nsai A zene és a többi művészeti {g, a zene és a t{nc kapcsolata és egym{sra gyakorolt hat{sa Zenei struktúra a t{ncban, szakkifejezések Zenei műfajok, zenetörténeti stíluskorszakok, azok legfőbb jellemzői az egyes műfajok előadó appar{tusa Az adott feladat pontos, technikailag és zeneileg egyar{nt egyszerre történő végrehajt{s{nak módjai Az új szakmai törekvések Nagyobb lélegzetű, színpadi igényeket kielégítő koreogr{fi{k Napjaink t{ncművészetének jelentős eseményei

x x

x x

x x

x x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x



x

x

x

x

x


x

x

x

x

x

Mozg{skoordin{ció

x

x

x

x

x

113


x

x

x

x

x

Empatikus készség

x

x

x

x

x

Ir{nyíthatós{g

x

x

x

x

x


x

x

x

x

x


x

x

x

x

x

Nyitott hozz{{ll{s

x

x

x

x

x

114

20. 13.-14. évfolyam: Klasszikus balett gyakorlat 164 óra 20.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja A klasszikus balett oktat{s{nak célja, hogy a növendék a készségek fokozatos fejlesztésével p{rhuzamosan elsaj{títsa a klasszikus balett mozg{sanyag{t, és azt t{ncosi hivat{s{nak megfelelő szinten alkalmazni tudja. Ismertesse meg a tanulókkal – klasszikus balett lépésanyag{t – speci{lis koordin{ciój{t – technikai elemeit – a mozg{s kapcsolat{t a zenével – a mozg{sanyag vari{ciós lehetőségeit – a lépések helyes végrehajt{s{nak meghat{rozó szab{lyait – a harmonikus, esztétikus kivitelezés módj{t – a t{ncos, előadóművészi magatart{sform{t Alakítsa ki a tanulókban – a beidegzett, rendszeres munka természetes igényét – a megfelelő munkafegyelmet, szellemiséget – a munk{juk tudatos kontroll{l{s{t – a közös, csoportmunka helyes, egym{sra figyelő magatart{sform{j{t – a technikai hib{k ön{lló korrig{l{s{nak képességét – törekvést a művészi előad{smódra Fejlessze a növendékek – fizikai képességeit (t{gs{g, hajlékonys{g, rugalmass{g) – teljesítő- és {llóképességét – technikai tud{s{t – stílusérzékét – dinamikai érzékét, hangsúlyozva a gyakorlatok közti dinamikai különbségeket – mozg{smemóri{j{t – koncentr{lóképességét – koordin{ciós készségét – muzikalit{st – igényességét az esztétikus előad{smódban és plasztikus kivitelezésben. 20.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A klasszikus balett gyakorlat tant{rgy a T{ncművészet gyakorlat{nak alapjai tant{rgy klasszikus balett témakörének anyag{t mélyíti el. 115

Mozg{sanyag{nak és technik{j{nak alapjai, végrehajt{si szab{lyai az megismétlődnek az Emelés gyakorlat tant{rgyban. Kivitelezési és technikai követelményei a két tant{rgynak azonosak. A Balett elmélet gyakorlati prezent{cióval tant{rgy a klasszikus balett lépésanyag{t taglalja: – a lépések szakkifejezéseit, azok jelentését – a lépések helyes végrehajt{s{hoz szükséges alapszab{lyokat – a gyakorlatok szerkesztésének módszereit, azok koordin{ciós követelményeit foglalja tananyag{ba. 20.3.

Témakörök

13. évfolyam: Alaplépések tanulótempóban I. 18 óra Fő szempontok: A helyes testtart{s, az en dehors, a l{bizomzat, a kartart{sok kidolgoz{sa, valamint pózok elsaj{tít{sa a földön és 45 fokon, az ugr{stechnika megalapoz{sa, a rúd- és középgyakorlatok talpon. A gyakorlatokat a hozz{juk tartozó kar- és fejkísérettel tanítjuk, megalapozva ezzel a növendékek koordin{ciós készségét. Rúdgyakorlat L{bhelyzetek: Pliék Battement tendu Battement tendu jeté Retiré Battement tendu passé par terre Fondu Soutenu Frappé Petits bettements sur le cou-de-pied Relevé lent Developpé Grand battement jeté Relevé H{trahajl{s , oldalt hajl{s rúddal szemben {llva Balance Középgyakorlat L{bhelyzetek Kartart{sok Port de bras-k 116

Pliék Battement tendu Battement tendu jeté Battement tendu passé parterre Demi rond par terre Fondu Soutenu Frappé Petits bettements sur le cou-de-pied Relevé lent Developpé Pózok Grand battement jeté Relevé Balance Pas de bourrée Allegro Temps levé sauté Petit échappé Petit changement de pied Assamblé Petit jeté Sissonne simple en face Glissade oldalra

13.évfolyam: Alaplépések kombin{ciói I. A témakör részletes kifejtése

9óra

Az új gyakorlatok megtanít{s{n kívül az I. évfolyamban elsaj{tított gyakorlatok egy részét l{bujjhegyen {llva végeztetjük a rúdn{l. A m{r tanult gyakorlatokat középen pózokban is megtanítjuk. Alapvető feladat a nagy pózok elsaj{tít{sa és a kis ugr{sok kidolgoz{sa. Rúdgyakorlatok Battement tendu Battement tendu jeté Grand rond de jambe par terre Fondu Soutenu 117

Temps relevé Frappé Flic és flac Petits battements sur le cou-de-pied Demi rond Grand rond Relevé lent pózokban Developpé pózokban Grand battement jeté pointé 1/2 fordulat V. és IV. pozícióból Coupé-piqué Fouetté Balance Középgyakorlatok Grand plié Battement double-tendu Port de bras-k Bettement tendu marché Battement tendu jeté , passe par terre, pointé, marché Grand rond de jambe par terre Fondu Soutenu Frappé Demi rond Grand rond Rond de jambe en l’air Relevé lent Developpé IV. arabesque IV. port de bras Temps lié par terre Grand battement jeté 1/2 és 3/4 fordulat V. pozícióból 1/2 fordulat IV. pozícióból Balance Glissade 1 fordulattal Pas de bourrée Pas balancé Allegro Temps levé sauté 118

Grand échappé Grand changement de pied Assemblé Peti jeté Sissonne simple Sissonne ouverte Sissonne fermé Pas de chat (francia forma) Pas chassé Glissade Spiccgyakorlatok Sus-sous Double échappé Échappé IV. pozícióban Sissonne simple Assemblé soutenu Jeté Glissade Temps lié 1/2 és 3/4 fordulat Ballonné 13.-14.évfolyam: Alaplépések tanulótempóban II.

33óra

Fő szempontok: A rúd- és középgyakorlatokat l{bujjhegyen, illetve relevé-be emelkedéssel tanítjuk. A gyakorlatok összetételében megnő a koordin{ció szerepe. Ebben az évfolyamban saj{títja el a növendék az en tournant gyakorlatok, a sur le cou-de-pied toru-ok és a battiroz{s alapvető technikai fog{sait. Rúdgyakorlatok Battement double tendu, pour batterie Battement tendu jeté pointé, developpé Fondu, Double fondu Soutenu Frappé Flic-flac oldalra Petits battements sur le cou-de-pied, demi pliével Rond de jambe en l’air l{bujjhegyen, posé-val,talpon pliével 119

Demi rond, Grand rond 90 fokon talpon en dehors és en dedans Relevé lent, Developpé pózokban relevével Grand battement jeté passé Balance l{bujjhegyen Középgyakorlatok Battement double tendu Battement tendu en tournant 1/8 és 1/4 fordulattal Battement tendu jeté en tournant 1/8 és 1/4 fordulattal Grand rond de jambe par terre Fondu és Double fondu tombéval Soutenu 45 fokon Frappé, Double frappé Petits battements sur le cou-de-pied Rond de jambe en l’air l Demi rond, Grand rond Relevé lent Developpé Grand battement jeté passé, pointé Fouetté 1/4 és 1/2 fordulattal pózokban talpon és demi pliében, l{bujjheggyel a földet érintve Assemblé soutenu 1/2 és 1 fordulattal Pas de bourrée ballotté 45 fokos pózokban Pas de bourrée dessus-dessous Pas balancé pózokban V. és VI.port de bras Tour-ok Prezent{ció a tour sur le cou-de-pied-hez II., IV. és V. pozícióból Egy tour sur le cou-de pied II., IV. és V. pozícióból Tour sur place en dehors és en dedans Tour pas de bourrée diagon{lban Allegro Temps levé sauté volé V. pozícióból Échappé IV. pozícióból corisé és effaccée-ban Royal Tour en l’air egy fordulattal Double assemblé pózokban Petit jeté pózokban és oldalra tovahalad{ssal Sissonne simple en tournant 1/2 fordulattal 120

Sissonne ouverte 45 fokon Temps lié sauté Ballonné 45 fokon Pas de basque Pas chassé előre, pózokban Spiccgyakorlatok Frappé és doublé frappé spiccen {llva a rúdn{l Doublé échappé IV. pozícióban Échappé 1/4 és 1/2 fordulattal Sissonne simple 1 és 1 fordulattal Sissonne ouverte 45 fokon és developpéval Gilassade 1/2 fordulattal oldalra haladva 13. évfolyam: Alaplépések kombin{ciói II 11óra Fő szempontok: A témakör feladata az {llóképesség és izomerő fejlesztése. Ezt szolg{lj{k a demi plié-relevé-s, a tour lent és egyéb en tournant gyakorlatok. Az allegro, az első nagy ugr{s tanít{s{val és az entrechat-k elsaj{tít{s{val fokozatosan fejlődik. Rúdgyakorlatok Battement tendu en cercle,jeté en cercle Battement tendu jeté en deloppé előre, oldalra, h{tra Fondu, Frappé Flic-flac en tournant Battement pour batterie Rond de jambe en l’air Demi rond Grand rond Relevé lent, Developpé Developpé ballotté Fouetté Grand battement jeté developpé l{bmegtart{ssal Coupé-s félfordulat rúd felé és rúdtól elfordulva 1. Balance l{bujjhegyen nagy pózokban és passé helyzetben Középgyakorlatok Battement tendu en cercle, jeté en cercle Rond de jambe par terre 1/8-as és 1/4-ed fordulattal Fondu 90 fokon Fouetté 45 fokon Soutenu 90 fokon 121

Frappé,Double frappé Flic-flac en face Petits battements sour le cou-de-pied Demi rond 90 fokon Relevé lent Developpé Allongé pózok Tour lent Temps lié Balance piqué-s r{lépéssel kispózokban Grand battement developpé Grand battement jeté Jeté l{bujjhegyen félfordulattal oldalra haladva Glissade en tournant 1 fordulattal en dehors és en dedans Pas de bourrée, dessus-dessous en tournant, en suite és dessous en suite, ballotté 1/4 fordulattal en tournant Tourok Prepar{ció Tour sur le cou-de-pied-hez II., IV. és V. pozícióból 1 tour-ral Tour sur le cou-de-pied-hez II., IV. és V. pozícióból 2 fordulattal Tour posé en dehors (8) Tour piqué Tour chainé Allegro Temps levé sauté Changement volé Échappé battu Entrechat trois Entrechat quatre Petit assamblé volé Assamblé battu Jeté coupé-val Sissonne simple en tournent 1 fordulattal Grand sissonne ouvert nagy pózokban, kivéve IV. arabesque-ban és écartéban Ballonnée 45 fokon Brisé előre és h{tra Pas emboité Pas de chat Pas chassée Pas balancé 1 fordulattal 122

Pas chassé előre, pózokban Spiccgyakorlatok: (csak egyénileg elbír{ltan, a megfelelő anatómiai adotts{gokkal rendelkező l{nynövendékek részére) Échappé IV. pozícióban 1 fordulattal en tournant Grand sissonne ouvert oldalra és pózokban nyújtott szabad l{bbal és developpé-val. Glissade en tournant 1 fordulattal en dehors és en dedans Ballonne 45 fokon en suite, pózokban, haladva Pas de bourrée l{bv{lt{ssal en tornant en dehors és en dedans Pas de bourrée dessus-dessous en tournant Tour-ok Prepar{ció tour sur le cou-de-pied-hez V. és IV. pozícióból en dehors és en dedans Tour sur le cou-de-pied V. és IV. pozícióból 1 fordulattal Tour posé en dehors Tour piqué diagon{lban Tour chainé diagon{lban 14. évfolyam: Alaplépések tanulótempóban III. 10 óra Fő szempontok: A súlyl{b-munka fokozatosan fejlesztendő, hogy a tov{bbi témakörök allegroinak biztos és erőteljes kivitelezését elősegítsük. Ebben a témakörben a középgyakorlatok lényegében a grand tourok és nagy ugr{sok kezdeti form{inak elsaj{tít{s{t célozz{k. Az allegro-ban az új gyakorlatok mellett a pas battuk és egyszerűbb en tournant ugr{sok elsaj{tít{sa, valamont a tourok minél gyakoribb alkalmaz{sa fontos feladat. Rúdgyakorolat Grand rond de jambe jeté Flic-flac en tournant Battement battu Rond de jambe en l’air talpon, l{bujjhegyen, relevével, plié-relevével és pliében befejezve, Rond de jambe en l’air 90 fokon pózból pózba, en dehors és en dedans Double rond de jambe en l’air 45 fokon talpon, l{bujjhegyen és plié-ben befejezve Grand rond 90 fokon plié-relevé-vel Developpé tombé, Developpé balancé Grand battement jeté, balancoire,developpé 123

Tour-ok Tour sur le cou-de-pied 1 tour-ral, temps relevé 45 fokon Tour 1/2 fordulattal 45 fokon és 90 fokon tartott szabad l{bbal Tour sur le cou-de-pied 1 tourral Középgyakorlatok Fondu 90 fokon tombé-val, 45 fokon dem ronddal Fouetté 45 fokon plié-relevé-vel, 90 fokon talpon Grand fouetté a la seconde-ból Soutenu en tournant Frappé en tournant talpon Doublé frappé en torunant talpon 1/8 és 1/4 fordulatokkal Flic-flac kis pózokból kis pózba Rond de jambe en l’air 90 fokon talpon, l{bujjhegyen,en tournant 45 és 90 fokon talpon 1/8 és 1/2 fordulatokkal Grand rond 45 fokon plié-relevével Developpé tombé,ballotté Tour lent écarté-ban és IV. arabesque-en,pózv{lt{ssal fouetté-n, grand rondon és passé-n keresztül Battement divisé 'en quart Temps lié terre en tournant Letérdelés nagy pózokból és relevé nagy pózokban térdelésből Balance piqué-s r{lépéssel nagy pózokban Pas courru ritmiz{lva Tour-ok Prepar{ció a grand tourokhoz II. és IV. pozícióból Grand tour 1 tour-ral Prepar{ció grand port de bras-val és 1 tour IV. pozícióból Tour sur le cou-de-pied 1 tour-ral grand plié-ből Tour sur le cou-de-pied 1 tour-ral h{tul sur le cou-de-pied-ben tartott szabad l{bbal Tour posé en dedans Tour degagé diagon{lban Allegro Royal volé Entrechat quatre volé 124

Entrechat cinq Assamblé en tournant 1 fordulattal Grand assemblé oldalra Jeté battu Jeté fermé 45 fokon oldalra és pózokban Grand jeté helyből és coupé-s kilépéssel Grand sissonne ouvert Sissonne ouvert, Sissonne fermé, Sissonné tombé en tournant Temps lié sauté Ballonné battu Pas ballotté Rond de jambe en l’air sauté Pas emboiét en tournant haladva Pas de chat Pas failli előre és h{tra Contre temps hajlított és nyújtott l{bbal Temps levé sauté Cabriole ouverte, fermé Tour en l’air Spiccgyakorlatok Sissonne ouvert 90 fokon nagy pózokban tovahaladva Rond de jambe en l’air 45 fokon en dehors és en dedans Tourok Tour sur le cou-de-pied 1 tour-ral en dehors és en dedans Tour dedagé diagon{lban 14. évfolyam: Alapok elsaj{tít{sa: rúd, középgyakorlat, allegro, forg{s 10 óra Fő szempontok: A témakör tananyaga érinti azokat a lépéseket, amelyek gyakoriak a színpadon, ezek (nevezetesen a fouetté-k, jeté entrelacé, grand jeté, cabriol és en tournant ugr{sform{k) és előkészíti azokat. Kív{natos a tourok mindennapos gyakorl{sa középen, allegro-ban, illetve spiccen. A kombin{ciókat közelíteni kell a színpadi feladatok követelményeihez. Rúdgyakorlatok Fouetté Hajl{s Grand battement enveloppé, jeté passé-developpé-val, jeté balancé Balancé 45 fokos grand rond-ban és 45 fokos fouetté ut{n 125

Tour-ok Tour sur le cou-de-pied 2 fordulattal Rond de jambe fouetté 1 fordulattal Középgyakorlatok Rond de jambe par terre, en l’air en tournant Frappé és double frappé Flic-flac kis pózokban en tournant Petits battements sur le cou-de-pied Grand rond 90 fokon Battement divisé en quart Hajl{sok nagy pózokban talpon {llva Arabesque panché I. arabesque-ben Grand plié-ből relevé nagy pózokba Tour lent pózv{lt{ssal rond de jambe en l’air-en keresztül Grand fouetté Temps lié par terre en tournant Grand temps lié en tournan Renversé croisé Grand battement jeté Hajl{sok előre, oldalra és h{tra féltérdelésben Tour-ok Tour sur le cou-de-pied Grand tour-ok Sauté en tournant { la seconde (fiúknak) Tour posé l{bv{lt{ssal (egy en dehors és egy en dedans) Tour sans posé Tour piqué, pas de bourrée körben,degagé Tour tire-bouchonne Allegro Petit assamblé, Grand assemblé Jeté 1 fordulattal oldalra haladva Grand jeté glissade-dal és pas courru-vel Jeté fermé 90 fokon Jeté passé Brisé dessus-dessous Sissone ouvert Grande sissonne ouvert Sissonne fermé battu oldalra 126

Grand sissonne tombé Grand temps lié sauté Pas ballotté Ballonné 90 fokon Rond de jambe en l’air sauté Grand temps levé sauté, Grand fouetté sauté Jeté entrelacé Grande cabriole ouvert Grand pas de chat Soubresaut Spiccgyakorlatok Ballonné Grand fouetté Grand temps lié Changement Sauté-k kis pózokban en tournant T our-ok Tour posé l{bv{lt{ssal (egy en dehors és egy en dedans Tour piqué körben Tour tire-bou-chonne 14. évfolyam: Alaplépések kombin{ciói III. 10 óra Fő szempontok: A témakör tananyaga elmélyíti mindazokat a lépéseket, amelyeket az előző témakörben érintettünk, és gyakoriak a színpadon (fouetté-k, jeté entrelacé, grand jeté, cabriol és en tournant ugr{sform{k). A tour-ok mindennapos gyakorl{sa középen, allegro-ban, illetve spiccen. A kombin{ciókat közelíteni kell a színpadi feladatok követelményeihez. Rúdgyakorlatok Fouetté Hajl{s 90 fokban tartott szabad l{bra és szabad l{btól Grand battement enveloppé, jeté passé-developpé-val, jeté balancé Balancé 45 fokos grand rond-ban és 45 fokos fouetté ut{n Tour-ok Tour sur le cou-de-pied 2 fordulattal Rond de jambe fouetté 1 fordulattal

127

Középgyakorlatok Rond de jambe par terre, en l’air en tournant Frappé és double frappé Flic-flac kis pózokban en tournant Petits battements sur le cou-de-pied 1/8 és 1/4 fordulattal Grand rond 90 fokon plié relevé-vel Battement divisé en quart Hajl{sok nagy pózokban talpon {llva Arabesque panché I. arabesque-ben Grand plié-ből relevé nagy pózokba Tour lent pózv{lt{ssal rond de jambe en l’air-en keresztül Grand fouetté Temps lié par terre en tournant 2 tour sur le cou-de-pied-vel en dehors és en dedans Grand temps lié en tournant en dehors és en dedans Renversé croisé en dehors és en dedans Grand battement jeté Hajl{sok előre, oldalra és h{tra féltérdelésben Tour-ok Tour sur le cou-de-pied 27. Grand tour-ok Sauté en tournant { la seconde (fiúknak) Tour posé l{bv{lt{ssal (egy en dehors és egy en dedans) Tour sans posé en dehors és en dedans Tour piqué Tour pas de bourrée körben Tour degagé Tour tire-bouchonne Egyszerűbb tour-kombin{ciók diagon{lban Allegro Petit assamblé, Grand assemblé Jeté 1 fordulattal oldalra haladva Grand jeté glissade-dal és pas courru-vel Jeté fermé 90 fokon Jeté passé Brisé dessus-dessous Sissone ouvert Grande sissonne ouvert Sissonne fermé battu oldalra 128

Grand sissonne tombé Grand temps lié sauté Pas ballotté 45 fokon nyújtott l{bbal Ballonné 90 fokon Rond de jambe en l’air sauté Grand temps levé sauté Grand fouetté sauté Jeté entrelacé Grande cabriole ouvert Grand pas de chat h{traemelt l{bbal (l{nyoknak – orosz forma) Grand pas de chat oldalra (fiúknak – olasz forma) Soubresaut Spiccgyakorlatok Ballonné 90 fokon oldalra és pózokban, haladva Grand fouetté Grand temps lié Changement Sauté-k kis pózokban en tournant Tour-ok Tour posé l{bv{lt{ssal (egy en dehors és egy en dedans Tour piqué körben Tour tire-bou-chonne 14. évfolyam: Alapok elmélyítése I. 10 óra Főszempontok: Az eddig tanultak művészi csiszol{sa, a technikai képességek és teherbír{s tov{bbi fejlesztése. A középgyakorlatokban kív{natos minél több l{bujjhegyen végzett adagio-t gyakoroltatni. Az allegro-ban cél a gyakorlatok hossz{nak fokoz{sa, az összetettebb en torunant ugr{sok, valamint az összetettebb battu-k tanít{sa. A forg{sokn{l ebben az évfolyamban el kell érni a teljes biztons{got spiccen is. Rúdgyakorlatok Flic-flac nagy pózból nagy pózba Grand battement jeté en cercle Középgyakorlatok Flic-flac nagy pózból nagy pózba és en tournant nagy pózból nagy pózba 129

Arabesque panché III. arabesque-ben Grand fouetté Renversé croisé Tour-ok Tour sur le cou-de-pied 2 és 3 tour-ral Tour-ok kis pózokban Tour-ok kis pózokban en suite Tour tire-bouchonne nagy pózból nagy pózba Grand tour-ok grand plié-ből indítva 1 tour-ral (fiúknak) Grand tour-ok en suite valamennyi pózban (kivéve écarté-ban) Grand tour piqué diagon{lban és helyben 1 tour-ral en dehors és en dedans Tour developpé-tombé diagon{lban Sauté en tournant nagy pózokban en suite Tour piqué 2 tourral en suite diagon{lban Tour degagé 2 tour-ral en suite diagon{lban Tour kombin{ciók dupla tour-ok alkalm{z{s{val diagon{lban Tour degagé 1 tour-ral körben Tour tire-bouchonne 2 tour-ral körben Allegro Entrechat six Entrechat six de volé Assemblé battu Grand assemblé en tournant en suite körben Grand jeté fondu (orosz forma) Coupé-jeté en tournant diagon{lban Saut be basque Sissonne ouverte battu Sissonne ouverte en tournant 2 fordulattal (fiúknak) Grand sissonne ouverte en tournant 2 fordulattal (fiúknak) Sissonne renversée Sissonne fermé battu Sissonne tombé en tournant 2 fordulattal (fiúknak) Temps de cuisse ouverte Temps de cuisse fermée Ballonné 45 fokon 1 fordulattal és 1 fordulattal en tournant R ond de jambe en l’air sauté Grand pas de basque előre Tire-bouchonne-sauté 1 fordulattal nagy pózba érkezve (fiúknak) Grand temps levé sauté-passé 130

Grand temps levé suaté-passé Grand temps levé 1 fordulattal en tournant Grand cabriole fermé Grand fouetté effacée sauté Nagy ugr{sok térdelésben befejezve (fiúknak) Chassé en tournant en suite diagon{lban Pas emboité en tournant { terre diagon{lban Pas emboité en tournant körben Spiccgyakorlatok Az eddig tanult lépések kombin{cióinak alkalmaz{sa. 14. évfolyam: Alapok elmélyítése II. 10 óra Fő szempontok: A kombin{ciók és a terhelés a színpadi vari{ciók igényeinek kell megfeleljenek. Súlyponti feladatok a fiúk sz{m{ra a duplafordulatos nagy ugr{sok és nehezített battiroz{sok, a le{nyok sz{m{ra a dupla tour-ok spiccen. Középgyakorlatok Grand fouetté 1+1/4 fordulatal en tournant en dedans és en dehors Arabesque panché IV. arabesque-ben Tour-ok [ la seconde sauté grand tour-okkal kombin{lva (fiúknak) Grand tour-ok suite pózv{lt{ssal Tour kombin{ciók dupla tour-okkal körben Allegro Entrechat – cinq (fiúknak) Grand assemblé en tournant 2 fordulattal (fiúknak) Grand jeté fondu (olasz forma) Grand jeté pas de chat Grand jeté en tournant körben (fiúknak) Coupé-jeté en torunant kröben Temps de cuisse ouverte battu (fiúknak) Renversé sauté (fiúknak) Grand temps levé sauté 1 fordulattal en tournant Saut de basque Saut de basque 2 fordulattal (fiúknak) Saut de basque 2 fordulattal nagy pózba érkezve (fiúknak) 131

Jeté entrelacé körben Double cabriole (fiúknak) Grand cabriole-fouetté helyben és diagon{lban Pas ciseaux T our en l’air 2 fordulattal térdre érkezve (fiúknak) Revoltade (fiúknak) Spiccgyakorlatok Az eddig tanult lépések kombin{cióinak alkalmaz{sa. 20.3.1. 14. évfolyam: Alapok elmélyítése III. 10 óra Főszempontok: Ebben a témakörben befejeződik a tananyag elsaj{tít{sa Cél az eddig tanultak művészi csiszol{sa, a technikai képességek és teherbír{s tov{bbi fejlesztése. A kombin{ciók és a terhelés a színpadi vari{ciók igényeinek kell megfeleljenek. Súlyponti feladatok a fiúk sz{m{ra a duplafordulatos nagy ugr{sok és nehezített battiroz{sok, a le{nyok sz{m{ra a dupla tour-ok spiccen. Középgyakorlatok Grand fouetté 1+1/4 fordulatal en tournant en dedans és en dehors Renversé en dehors en suite Arabesque panché IV. arabesque-ben Tour-ok [ la seconde sauté grand tour-okkal kombin{lva (fiúknak) Grand tour-ok suite pózv{lt{ssal Grand tour piqué en dedans körben Tour kombin{ciók dupla tour-okkal körben Allegro Entrechat – cinq (fiúknak) Grand assemblé en tournant 2 fordulattal (fiúknak) Grand jeté fondu (olasz forma) Grand jeté pas de chat Grand jeté en tournant Grand jeté en tournant körben (fiúknak) Coupé-jeté en torunant kröben Grand sissonne ouverte en tournant 1 fordulattal pózban fordulva 132

Sissone simple 2 fordulattal en tournant (fiúknak) Grand sissonne ouverte battu nyújtott l{bbal (fiúknak) Temps de cuisse ouverte battu (fiúknak) Renversé sauté (fiúknak) Grand temps levé sauté 1 fordulattal en tournant Grand fouetté sauté 1 és 1 fordulattal en tournant Saut de basque Saut de basque 2 fordulattal (fiúknak) Saut de basque 2 fordulattal nagy pózba érkezve (fiúknak) Jeté entrelacé körben Double cabriole (fiúknak) Grand cabriole-fouetté helyben és diagon{lban Pas de zephir Pas ciseaux T our en l’air 2 fordulattal térdre érkezve (fiúknak) Dupoa en tournant nagy ugr{sok térdre érkezve (fiúknak) Revoltade (fiúknak) Spiccgyakorlatok Az eddig tanult lépések kombin{cióinak gyakorl{sa. 14. évfolyam: Emeltebb szintű kombin{ciók I. 10 óra A témakör részletes kifejtése A témakör az eddig tanult lépésanyag gyakorl{s{val, emeltebb szintű kombin{l{s{val, a tempók gyorsít{s{val foglalkozik. A gyakorlategységek magasabb nehézségi foka, időtartam{nak megnövekedése jelentenek új feladatot a növendékeknek. Középgyakorlatok Az eddig tanult lépések emeltebb szintű kombin{l{sa, a tempók gyorsít{sa. Tour-ok Az eddig tanult tourok emeltebb szintű kombin{l{sa, magasabb nehézségi fokra léptetés.

Allegro Az eddig tanult gyakorlatanyag tempój{nak, időtartam{nak növelése.

133

Spiccgyakorlatok Az eddig tanult lépések kombin{cióinak tökéletesítése. 14. évfolyam: Emeltebb szintű kombin{ciók II. 10 óra Ebben a témakörben integr{lni kell az eddig megszerzett tud{sanyagot a bonyolultabb koordin{ciós feladatokkal, sűrűbb szerkesztésben előforduló nehezebb technikai elemekkel, plasztikus kivitelezésmód igényével. L{nyokn{l hangsúlyt kap a t{gs{g, a forg{stechnika és a plasztikus mozg{sminőség. Fiúkn{l a forg{sok és az ugr{sok jelentenek fontos feladatot. Középgyakorlatok Az eddig tanult lépések bonyolultabb koordin{ciós feladatokkal történő kombin{l{sa, a tempók gyorsít{sa. Tour-ok A forg{stechnika tökéletesítése. Az eddig tanult tourok emeltebb szintű kombin{l{sa, magasabb nehézségi fokra léptetés a plasztikus kivitelezésmód igényével. Allegro Az eddig tanult gyakorlatanyag tempój{nak, időtartam{nak növelése a plasztikus kivitelezésmód igényével. Spiccgyakorlatok Az

eddig tanult lépések kombin{cióinak kivitelezésmód igényével.

tökéletesítése

a

plasztikus

14. évfolyam: Emeltebb szintű kombin{ciók III. 13 óra Ebben a témakörben v{lik biztoss{ a növendékek technik{ja, érettebbé mozg{skultúr{ja, előad{smódja. Mindezekben szerepe van minden bizonnyal az izomzat, csontozat végső kialakul{s{nak, a pubert{skori fejlődés befejeződésének. A növendékek fizikai és ment{lis terhelhetősége ilyenkor a legoptim{lisabb. A tananyag ebben az évben az eddig tanult lépések felhaszn{l{sa, kombin{l{sa, tempój{nak gyorsít{sa. Középgyakorlatok

134

Az eddig tanult lépések bonyolultabb koordin{ciós feladatokkal történő kombin{l{sa, a tempók gyorsít{sa, a növendékek technik{j{nak tökéletesítése. Tour-ok A forg{stechnika tökéletesítése. Az eddig tanult tourok emeltebb szintű kombin{l{sa, magasabb nehézségi fokra léptetés a plasztikus kivitelezésmód igényével.

Allegro Az eddig tanult gyakorlatanyag tempój{nak, időtartam{nak növelése a plasztikus kivitelezésmód igényével. A növendékek technik{j{nak tökéletesítése. Spiccgyakorlatok A növendékek technik{j{nak tökéletesítése a plasztikus kivitelezésmód igényével. 20.4. A képzés javasolt helyszíne (aj{nl{s) balett-terem 20.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s)

1.

1.6. 1.7. 5.

Oszt{lykeret

Csoportbont{s


Sorsz { m


Hangosító berendezés (erősítő, hangfalak), Zenei anyag lejátszását biztosító eszköz (pl. CD lejátszó, MP3, MP4), Szakmairánynak megfelelő öltözék


Inform{ciók ön{lló rendszerezése Inform{ciók feladattal vezetett rendszerezése


x

x

x

x

x

x Hangosító berendezés (erősítő,


135

hangfalak), Zenei anyag lejátszását biztosító eszköz (pl. CD lejátszó, MP3, MP4), Szakmairánynak megfelelő öltözék 5.3. 5.4.

6.

6.2.

Kiscsoportos szakmai munkavégzés ir{nyít{ssal Csoportos helyzetgyakorlat

x

x

x

x Hangosító berendezés (erősítő, hangfalak), Zenei anyag lejátszását biztosító eszköz (pl. CD lejátszó, MP3, MP4), Szakmairánynak megfelelő öltözék



x

x

x


Sorsz{m



csoport

oszt{ly

1.1

Magyar{zat

x

x

x

1.4.

Megbeszélés

x

x

x

1.6.

szemléltetés

x

1.11.

h{zi feladat Egyéb: hibajavít{s - taktilis: a helyes végrehajt{s érdekében történő érintés, testigazít{s közvetett tan{ri ir{nyít{s - lényegi mutat{s

x

1.12.

20.6.

x

x

x

A tant{rgy értékelésének módja 136

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebont{sa, pontosít{sa) Hangosító berendezés (erősítő, hangfalak), Zenei anyag lej{tsz{s{t biztosító eszköz (pl. CD lej{tszó, MP3, MP4), Szakmair{nynak megfelelő öltözék

x

Hangosító berendezés (erősítő, hangfalak), Zenei anyag lej{tsz{s{t biztosító eszköz (pl. CD lej{tszó, MP3, MP4), Szakmair{nynak megfelelő öltözék

x



tanuló

tud{s{nak

értékelésénél


jeles (5)

71-80%

jó (4)

61-70%

közepes (3)

52-60%

elégséges (2)

0-51%

elégtelen (1)

137

és

minősítésénél

a

következők

Emeltebb szintű gyakorlatok

FELADATOK A klasszikus balett meghat{rozott tréningjének rúdés középgyakorlatait végzi Kis és nagy ugr{sokat gyakorol Forg{skombin{ciókat végez Spicc-kombin{ciókat gyakorol (l{nyok végzik) Klasszikus- és modern t{ncelemekből kompon{lt férfi-női t{nckettősöket tanul be Modern t{nctechnik{k elemeit gyakorolja Modern t{nc tréningsorokat tanul be A modern t{nctechnik{k kombin{cióit összekötve végzi A t{ncművészet egyetemes és hazai ir{nyzatait megjelöli Napjaink t{ncművészetének eseményeit figyelemmel kíséri A t{ncművészet stíluskorszakait megkülönbözteti A t{nc és a zene szoros kapcsolat{t figyelembe véve szerkeszt gyakorlatokat A szakkifejezések jelentését, helyes kiejtését alkalmazza A gyakorlatok, gyakorlatsorok szerkesztési módszereit bemutatja A lépések helyes végrehajt{s{nak szab{lyait helyesen alkalmazza Ön{llóan {llít össze rúd- és középgyakorlatokat Ugr{s és forg{s gyakorlatokat szerkeszt A t{nctörténet kiemelkedő alkotóit és azok műveit azonosítja

Kort{rs-modernt{nc gyakorlat{nak elmélyítése I.

Kort{rs-modernt{nc gyakorlata II.

Kort{rs-modernt{nc gyakorlata I.


Kort{rs-modernt{nc gyakorlata III.

Kort{rs-modernt{nc gyakorlat

x

x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

SZAKMAI ISMERETEK A balett szakkifejezései, azok jelentése, leír{sa, kiejtése Folyamatos koordin{ció

x

138

Klasszikus, karakter és modern technik{ra épülő koreogr{fi{k Különböző modern t{nctechnik{k alapelemei és stílusjegyei A gyakorlatok, gyakorlatsorok szerkesztési módszerei, azok koordin{lt bemutat{sa Harmonikus kivitelezés módjai Helyes zenei beoszt{s Különböző t{ncok stílusa, jellemző magatart{sform{i Különböző t{nctechnik{k lépéseinek helyes végrehajt{s{hoz szükséges szab{lyok A lépéskombin{ciók végrehajt{si szab{lyai Magyar és m{s népek t{ncai, alaplépései Művészi kifejezőeszközök felhaszn{l{si lehetőségei A szerepform{l{s színpadi alaphelyzeteinek jelentősége A színj{tsz{s, színpadi viselkedés alapvető szab{lyai A színpadi kifejezés mozg{ssal történő, verb{lis és nonverb{lis form{i A színpadi t{ncművészet és a balettművészet fejlődése, kialakul{si körülményei A t{nc és a szính{z kapcsolata A t{nc és a zene kapcsolata, valamint a t{ncművészetnek a többi művészeti {ghoz való viszonya A t{nc kialakul{s{nak története, fejlődése A t{nc stíluskorszakai és azok legfőbb jellemzői az adott korszakon belül: népt{nc, történelmi t{rsast{nc A t{ncművészet egyetemes és hazai ir{nyzatai, kiemelkedő reprezent{nsai A zene és a többi művészeti {g, a zene és a t{nc kapcsolata és egym{sra gyakorolt hat{sa Zenei struktúra a t{ncban, szakkifejezések Zenei műfajok, zenetörténeti stíluskorszakok, azok legfőbb jellemzői az egyes műfajok előadó appar{tusa Az adott feladat pontos, technikailag és zeneileg egyar{nt egyszerre történő végrehajt{s{nak módjai Az új szakmai törekvések Nagyobb lélegzetű, színpadi igényeket kielégítő koreogr{fi{k Napjaink t{ncművészetének jelentős eseményei

x

x

x

x

x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x


139


x

x

x

x

x


x

x

x

x

x

Mozg{skoordin{ció

x

x

x

x

x


x

x

x

x

x

Empatikus készség

x

x

x

x

x

Ir{nyíthatós{g

x

x

x

x

x


x

x

x

x

x


x

x

x

x

x

Nyitott hozz{{ll{s

x

x

x

x

x

140

21. 13.-14. évfolyam: Kort{rs-modernt{nc gyakorlat 21.1. A

132óra/126 ögy

A tant{rgy tanít{s{nak célja Kort{rs-modernt{nc gyakorlat tant{rgy oktat{s{nak célja, hogy megismertesse a növendékeket a kort{rs t{ncművészeti ir{nyzatokkal, azok formanyelvével és mozg{sanyag{val.

A tant{rgy tanít{s{nak feladata: Ismertesse meg a tanulókkal az alapvető testtudat közérzetét – a Graham technika alapelemeit – Limón technika alapelemeit – jazz technika - Matt Mattox alapjait – a kontakt technika alapjait – az európai modern mix tréning anyag{t – a felsorolt technik{k jellegzetes koordin{ciój{t – a mozg{sanyag vari{ciós lehetőségeit – a lépések végrehajt{s{nak meghat{rozó szab{lyait Alakítsa ki a tanulóknak: – az eddig ismeretlen formanyelv ir{nti érdeklődést – a tudatos különbségtételt a klasszikus balett és modern t{nc technik{k között – a megfelelő mozg{sdinamik{ra való törekvést Fejlessze a növendékek – technikai tud{s{t – stílusérzékét 21.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A kort{rs-modernt{nc gyakorlat tant{rgy a modern t{nc formanyelvére épül. A T{ncművészet gyakorlat{nak alapjai tant{rgy kort{rs modernt{nc témaköreit mélyíti el. Nem hasonlítható a többi szakmai tant{rgy formanyelvéhez, de előadói, szellemiségi, {llóképességi és koncentr{ciós, fegyelmezettségi elv{r{saiban megegyezik az összes t{nc szakmai tant{rgy követelményeivel. A klasszikus balett az elev{ciót – elemelkedést – érvényesíti a modern t{nc a gravit{ciót hangsúlyozza. A balett mozdulatai mesterségesen kialakított mozdulatok, míg a kort{rs - modern t{nc mozg{snyelve a természetes emberi mozg{son alapul.

141

21.3.

Témakörök

13.-14. évfolyam: Kort{rs-modernt{nc gyakorlata I. 36 óra/42ögy T{ncművészet gyakorlat{nak alapjai tant{rgy Kort{rs-modernt{nc alapjai I. témakörének b{zisgyakorlatait, középgyakorlatait, kis allegróit, diagon{lis gyakorlatait mélyítik el, fejlesztik tov{bb a tanulók. A tanulók ismerkedjenek meg a kort{rs-modernt{nc alapfogalmaival és speci{lis gyakorlataival, adott technika jellegzetes plasztikai, ritmikai és dinamikai vil{g{val. Fejlesztési feladatok – A központ – Adott technika alapjainak elsaj{tít{sa – Az alapgyakorlatok, az alaptechnikai elemek alkalmaz{sa. – A technik{ra jellemző izol{ciós képesség kialakít{sa. – A testrészek mozg{slehetőségei. – A térben való mozg{s, térhaszn{lat – Az alap szakkifejezések értő alkalmaz{sa. 14. évfolyam: Kort{rs-modernt{nc gyakorlata II. 38 óra /42ögy A témakör feladata a T{ncművészet gyakorlat{nak alapjai tant{rgy Kort{rsmodernt{nc alapjai II. témakörének gyakorl{sa, komplexebb form{ban történő alkalmaz{sa. Fejlesztési feladatok – Ismeretbővítés, az ismeretanyag m{s kombin{ciókban és komplexebb form{ban történő alkalmaz{sa. – A pozíciók és tempóv{lt{sok. – Az új tréning gyakorlatok gyakorl{sa. – A mozg{sreperto{r bővítése. – A forg{sok. – A térben való elmozdul{s a szintek és ir{nyok kombin{ciója {ltal. B{zisgyakorlatok Ismeretbővítés, az ismeretanyag m{s kombin{ciókban és komplexebb form{ban történő alkalmaz{sa. Középgyakorlatok Ismeretbővítés, az ismeretanyag m{s kombin{ciókban és komplexebb form{ban történő alkalmaz{sa. Izol{ciós gyakorlatok Ismeretbővítés, az ismeretanyag m{s kombin{ciókban és komplexebb form{ban történő alkalmaz{sa. Összekötő lépések Ismeretbővítés, az ismeretanyag m{s kombin{ciókban és komplexebb form{ban történő alkalmaz{sa. Ugr{sok

142

Ismeretbővítés, az ismeretanyag komplexebb form{ban történő alkalmaz{sa.

m{s

kombin{ciókban

és

14. évfolyam: Kort{rs-modernt{nc gyakorlata III. 19 óra+/42ögy) A témakör feladata a T{ncművészet gyakorlat{nak alapjai tant{rgy Kort{rsmodernt{nc alapjai III. témakörének tov{bb fejlesztése. A b{zisgyakorlatok, középgyakorlatok, a kis allegrók, diagon{lis gyakorlatok tov{bb fejlesztése. A tanulók az előző témakörök anyag{t kombin{ciókban, komplexebben össze{llított gyakorlatokban alkalmazz{k. Hangsúlyt helyezünk a pozícióv{lt{sokra, mindezt lassabb, majd gyorsabb tempóban is alkalmazzuk. Ezen kívül, az izol{ciós gyakorlatok, forg{sok és a különböző szintek haszn{lata kap nagy hangsúlyt. Fejlesztési feladatok - az izol{ciós gyakorlatok komplexebb v{ltozatai - a különböző forg{s lehetőségek - a gyakorlaton belüli szintv{lt{sokat, dinamikai v{lt{sokat helyben és térben elmozdulva Bemelegítő gyakorlatsor: az ízületek {tmozgat{sa a gerincoszlop mozg{slehetőségeinek maxim{lis felhaszn{l{s{val Középgyakorlatok: Plié, battement tendu, Rond de jambe par terre, Relevé és plié relevé, Hajl{sok, döntések pozícióv{lt{sokkal különböző ir{nyokban kar haszn{lattal, Flat back, Developpé {lló helyzetben, Enveloppé {lló helyzetben, Grand battement. Izol{ció A fej és v{ll izol{l{sa, egy–egy testrésszel négy ir{nyba, ritmiz{lva, a középponton {thaladva és a körívek mentén Térbeoszt{s: térir{nyok, fönt–lent helyzetek Összekötő lépések ir{nyv{lt{sokkal: - Féltalpon és féltalpról lassan legördülve - Pas de bourrée - Triplet Forg{s gyakorlatok: helyben és térben elmozdulva 14. évfolyam: Kort{rs-modernt{nc gyakorlat{nak elmélyítése I. 19 óra A témakör a T{ncművészet gyakorlat{nak alapjai tant{rgy Kort{rs-modernt{nc alapok elmélyítése témakörének anyag{t mélyíti el. A tanult mozg{sanyag egyre mélyülő, minőségi elsaj{tít{sa a cél. Az eddig tanultak technikai tiszt{z{sa, kombinatívabb gyakorlatokkal való fejlesztés. Minőségi tudatos kivitelezés a térben és a különböző szinteken. Bemelegítő gyakorlatsor 143

Az

összes ízület {tmozgat{s{n van a hangsúly és a gerincoszlop mozg{slehetőségeit maxim{lisan kihaszn{lja. Középgyakorlatok - Battement tendu és battement tandu jeté paralelle és en dehors poziciókban, pliékkel, karv{lt{sokkal - Rond de jambe par terre en dehors és en dedans, paralelle és en dehors pozíciókban - Developpé- enveloppé - Attitude - Adagio - Grand battement - Térben elmozduló grand battement - Twist - Hinge - Arche Izol{ciós gyakorlatok - fej - v{ll - mellkas - csípő - kar - l{b Forg{s gyakorlatok (helyben és térben elmozdulva is) Összekötő lépések kombin{lva m{s elemekkel - Féltalpon, pliébe és féltalpról lassan leereszkedve (legördülve) - Pas de bourrée - Croisé-ból change - Triplet - Pivot - Tombé Ugr{sok a stílusra jellemző törzs és kar haszn{lattal 14. évfolyam: Emeltebb szintű gyakorlatok

20 óra

Ebben a témakörben integr{lni kell az eddig megszerzett tud{sanyagot a bonyolultabb koordin{ciós feladatokkal, sűrűbb szerkesztésben előforduló nehezebb technikai elemekkel, plasztikus kivitelezésmód igényével. Bemelegítő gyakorlatsor 144

Az

összes ízület {tmozgat{s{n van a hangsúly mozg{slehetőségeit maxim{lisan kihaszn{lja. Középgyakorlatok

és

a

gerincoszlop

Az eddig tanult lépések bonyolultabb koordin{ciós feladatokkal történő kombin{l{sa, a tempók gyorsít{sa. Izol{ciós gyakorlatok Az eddig izol{ciós gyakorlatok bonyolultabb koordin{ciós feladatokkal történő kombin{l{sa, a tempók gyorsít{sa. Forg{s gyakorlatok A forg{stechnika tökéletesítése. Az eddig tanult tourok emeltebb szintű kombin{l{sa, magasabb nehézségi fokra léptetés a plasztikus kivitelezésmód igényével. Összekötő lépések Az eddig tanult lépések bonyolultabb koordin{ciós feladatokkal történő kombin{l{sa, a tempók gyorsít{sa Ugr{sok Az eddig tanult gyakorlatanyag tempój{nak, időtartam{nak növelése a plasztikus kivitelezésmód igényével. 21.4. A képzés javasolt helyszíne (aj{nl{s) tükörrel felszerelt t{ncterem 21.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s)

1.

1.6.

Oszt{lykeret

Csoportbont{s


Sorsz { m




Inform{ciók ön{lló rendszerezése


x

145

x

x

1.7.

5.

5.3. 5.4.

6.

6.2.

Inform{ciók feladattal vezetett rendszerezése

x

x




x

x

x




x

x

x


Sorsz{m



csoport

oszt{ly

1.1

Magyar{zat

x

x

x

1.4.

Megbeszélés

x

x

x

1.6.

Szemléltetés

x

1.11.

h{zi feladat Egyéb: hibajavít{s - taktilis: a helyes végrehajt{s érdekében történő érintés, testigazít{s közvetett tan{ri ir{nyít{s

x

1.12.

x

x

x

146

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebont{sa, pontosít{sa) Hangosító berendezés (erősítő, hangfalak), Zenei anyag lej{tsz{s{t biztosító eszköz (pl. CD lej{tszó, MP3, MP4), Szakmair{nynak megfelelő öltözék

x


x

Hangosító berendezés (erősítő, hangfalak), Zenei anyag lej{tsz{s{t biztosító eszköz (pl. CD lej{tszó, MP3,

- lényegi mutat{s

21.6.

MP4), Szakmair{nynak megfelelő öltözék



tanuló

tud{s{nak

értékelésénél


jeles (5)

71-80%

jó (4)

61-70%

közepes (3)

52-60%

elégséges (2)

0-51%

elégtelen (1)

147

és

minősítésénél

a

következők

A klasszikus balett meghat{rozott tréningjének rúd- és középgyakorlatait végzi Kis és nagy ugr{sokat gyakorol Forg{skombin{ciókat végez Spicc-kombin{ciókat gyakorol (l{nyok végzik) Klasszikus- és modern t{ncelemekből kompon{lt férfi-női t{nckettősöket tanul be Modern t{nctechnik{k elemeit gyakorolja Modern t{nc tréningsorokat tanul be A modern t{nctechnik{k kombin{cióit összekötve végzi A t{ncművészet egyetemes és hazai ir{nyzatait megjelöli Napjaink t{ncművészetének eseményeit figyelemmel kíséri A t{ncművészet stíluskorszakait megkülönbözteti A t{nc és a zene szoros kapcsolat{t figyelembe véve szerkeszt gyakorlatokat A szakkifejezések jelentését, helyes kiejtését alkalmazza A gyakorlatok, gyakorlatsorok szerkesztési módszereit bemutatja A lépések helyes végrehajt{s{nak szab{lyait helyesen alkalmazza Ön{llóan {llít össze rúd- és középgyakorlatokat Ugr{s és forg{s gyakorlatokat szerkeszt A t{nctörténet kiemelkedő alkotóit és azok műveit azonosítja

Emelés gyakorlat{nak elmélyítése

FELADATOK

Emelés gyakorlat{nak alapjai II.


Emelés gyakorlat{nak alapjai I

Emelés gyakorlat

x x

x x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

SZAKMAI ISMERETEK A balett szakkifejezései, azok jelentése, leír{sa, kiejtése Folyamatos koordin{ció Klasszikus, karakter és modern technik{ra épülő koreogr{fi{k Különböző modern t{nctechnik{k alapelemei és stílusjegyei A gyakorlatok, gyakorlatsorok szerkesztési módszerei,

148

azok koordin{lt bemutat{sa Harmonikus kivitelezés módjai Helyes zenei beoszt{s Különböző t{ncok stílusa, jellemző magatart{sform{i Különböző t{nctechnik{k lépéseinek helyes végrehajt{s{hoz szükséges szab{lyok A lépéskombin{ciók végrehajt{si szab{lyai Magyar és m{s népek t{ncai, alaplépései Művészi kifejezőeszközök felhaszn{l{si lehetőségei A szerepform{l{s színpadi alaphelyzeteinek jelentősége A színj{tsz{s, színpadi viselkedés alapvető szab{lyai A színpadi kifejezés mozg{ssal történő, verb{lis és nonverb{lis form{i A színpadi t{ncművészet és a balettművészet fejlődése, kialakul{si körülményei A t{nc és a szính{z kapcsolata A t{nc és a zene kapcsolata, valamint a t{ncművészetnek a többi művészeti {ghoz való viszonya A t{nc kialakul{s{nak története, fejlődése A t{nc stíluskorszakai és azok legfőbb jellemzői az adott korszakon belül: népt{nc, történelmi t{rsast{nc A t{ncművészet egyetemes és hazai ir{nyzatai, kiemelkedő reprezent{nsai A zene és a többi művészeti {g, a zene és a t{nc kapcsolata és egym{sra gyakorolt hat{sa Zenei struktúra a t{ncban, szakkifejezések Zenei műfajok, zenetörténeti stíluskorszakok, azok legfőbb jellemzői az egyes műfajok előadó appar{tusa Az adott feladat pontos, technikailag és zeneileg egyar{nt egyszerre történő végrehajt{s{nak módjai Az új szakmai törekvések Nagyobb lélegzetű, színpadi igényeket kielégítő koreogr{fi{k Napjaink t{ncművészetének jelentős eseményei

x x

x x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x x

x x x x

x x x x

Térbeli t{jékozód{s

x

x

x


x

x

x

Mozg{skoordin{ció

x

x

x


x

x

x

Empatikus készség

x

x

x

Ir{nyíthatós{g

x

x

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése, beszédkészség Harmonikus mozg{skoordin{ció (testi ügyesség) Mozg{sut{nz{si készség, mozg{smemória Térérzékelés SZEMÉLYES KOMPETENCI[K

T[RSAS KOMPETENCI[K


149

Kontroll (ellenőrző képesség)

x

x

x


x

x

x

Nyitott hozz{{ll{s

x

x

x

22. 13.-14. évfolyam: Emelés gyakorlat

100óra

22.1. tant{rgy tanít{s{nak célja Az emelés gyakorlat tant{rgy tanít{s{nak célja, hogy a tanuló elsaj{títsa a partnerrel való együtt t{ncol{s (pas de deux) technik{j{t és szab{lyainak ismeretét. A férfi-női t{nckettős a t{ncművészet minden műfaj{nak minden fontos alkotóeleme, ezért az emelés tant{rgy tanít{sa nélkülözhetetlen a t{ncművészeti oktat{sban. A tant{rgy tanít{s{nak feladata: Ismertesse meg a tanulókkal * a pas de deux lépésanyag{t: – a pas de deux par terre-t (földön) – a forg{sokat – a folyamatos és lendületes emeléseket – a helyes végrehajt{s szab{lyait – a partnerrel való együtt t{ncol{s alapelveit. * a l{ny feladat{t a t{nckettősben: – helyes tart{s kialakít{s{t – lendület ad{s{t az emelésekhez – megfelelő tengely biztosít{s{t a forg{sokhoz * a fiú feladat{t a t{nckettősben: – hogyan lehet a l{ny segítségére a par terre (földön) gyakorlatok végrehajt{s{ban – a megfelelően időzített erőkifejtések alkalmaz{sa a nagy emeléseknél – hogyan nyújthat segítséget a l{nynak a forg{sgyakorlatokn{l. Alakítsa ki a tanulókban – a maxim{lis egym{sra figyelés igényét – a megfelelő reakciókészségét a partner mozg{s{ra – a türelmes és figyelmes partnerkapcsolatot – a dinamikai és zenei igényességet Fejlessze a növendékek – fizikai erőnlétét (fiúknak) 150

– segítő technik{j{t (l{nyok jól időzített tempóad{sa, helyes tart{sa, b{tor, hat{rozott hozz{{ll{sa) – koordin{ciós készségét – a könnyed előad{smódra való törekvését – koncentr{ló képességét a sikeres együttműködés érdekében 22.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Az emelés gyakorlat tant{rgy legszorosabb kapcsolatban a Klasszikus balett gyakorlat tant{rggyal van, annak valamennyi témakörével, a közös mozg{sanyag miatt. Minden színpadi koreogr{fi{nak – legyen az népt{nc, modern t{nc – szerves része a t{nckettős, ezért oktat{sa nélkülözhetetlen a t{ncművészet iskolarendszerében. A fiúnövendékek erőnlétre és a le{nynövendékek magass{ga, testsúlya befoly{solja az össze{llított tananyag alkalmaz{s{t. A tant{rgyat oktató szaktan{rnak okvetlenül figyelembe kell vennie a p{rok össze{llít{s{n{l a tanulók fizikai adotts{gait. 22.3.

Témakörök

13. évfolyam: Emelés gyakorlat{nak alapjai I. 18 óra Az első témakörben még nem szerepelnek kiemelések a gyakorlatokban. A legnehezebb feladat a v{llra emelés, és a sissonne simple egész fordulattal. Főbb gyakorlatanyagok: a p{ros lassú gyakorlatok (adagiok) és a forg{sok. A forg{s- és az egyensúlygyakorlatokn{l elsősorban a t{ncosnő súly{nak tengelyére kell összpontosítani a figyelmet. A forg{sokn{l a fiúnak el kell saj{títania a forgat{s technik{j{t, és a l{nynak tudatosan haszn{lni a saj{t lendületét. Folyamatos emeléseknél a helyes testtart{s segíti az együttműködést. A lendületes emeléseknél a földre helyezés folyamatoss{ga kív{n nagy figyelmet. Ebben az évben egyszerű gyakorlatok alkalmaz{s{val aj{nlatos a növendékeket megismertetni az emelés és a forgat{s helyes szempontjaival. Pas de deux par terre Hajl{sok-dőlések – H{trahajl{s két, majd egy l{bon. – Oldalt hajl{s két, majd egy l{bon. – Kidőlés oldalt, két l{bon. Tour-ok – Tour lent-ok – Tour sur le cou-de-pied en dehors és en dedans. – Tour sur le cou-de-pied – Lendületes emelések (allegro) 151

Emelés ugr{s közben – Grand changement de pied. – Entrechat-k. – Temps levé sauté en tournant sur le cou-de-pied-ben tartott szabadl{bbal. – Grand temps levé sauté – Grande assamblé. – Grand sissonne ouvert, különböző pózokban. – Grand jeté glissade-dal. – Fouetté sauté { la seconde-ból I. arabesque-be – Grande cabriole ouverte és fermée előre és h{tra Elkap{s ugr{s közben – A t{ncosnő két l{bról a t{ncos ölébe ugrok zefir pózba Dob{s ugr{s közben – Changement dob{ssal. Pózv{lt{sok emelés közben – A t{ncosnő a t{ncos v{ll{n ül, majd lecsúszik ölébe zefír pózba 13. évfolyam: Emelés gyakorlat{nak alapjai II. 18 óra A témakörben a tananyag hatv{nyozottabban nehezedik, most kerül sor a nehéz kiemelésekre. A par terre (földön) anyagban a grand tour-ok (nagy forg{sok) következnek. A folyamatos emelések is nehezednek, ezek megold{s{ban lényeges szerepe van a fiú izomzati fejlettségének, teherbír{s{nak. A dob{sok és elkap{sok sikeres végrehajt{s{ban nagy jelentősége van a l{ny b{tors{g{nak és lélekjelenlétének. Pas-de-deux par terre – – – – –

Hajl{sok-dőlések Kidőlés oldalt egy l{bról indítva és l{bra visszaérkezve. H{trahajl{s egy l{bon elöl nagy pózban tartott szabadl{bbal. Kidőlés h{trahajl{ssal. Oldalra kidőlés visszahajl{ssal.

Tour-ok – – – –

Tour lent nagy pózban. Tour sur le cou-de-pied Tour tire-bouchonne Grand tour en dehors és en dedans különböző pózokban egy, majd két tour-ral.

152

Folyamatos emelések – – – – – – –

A t{ncosnő a t{ncos karj{n h{ton fekszik A t{ncosnő „hal” pózban a t{ncos combj{n feszik és l{b{t a t{ncos karj{nak t{masztja Temps levé sauté egy l{bon soubresaut-form{ban. Sissonne ouverte spiccre érkezésel. Temps levé sauté spiccről indítva en tournant. A t{ncos kiemeli a t{ncosnőt I., II., III. és IV. arabesque pózban Kiemelés egy kézzel.

Lendületes emelések – A t{ncos kiemeli a t{ncosnőt „fecské”-ben. – Grand pas de chat előre. – Grand assemblé. – Sissonne fermé oldalra és I. arabesque-ben, jobbra-balra többször egym{sut{n. – Ballotté nyújtot és hajlított l{bbal. – Grand jeté I. arabesqu-ben jobbra-balra többször egym{s ut{n. – Jeté entraléce. – Grand sissonne ouverte elől croisé-ban és éffacée-ban. – Jeté entrelacé en rond. Elkap{s ugr{s közben – Jeté entrelacé ölben érkezve zefir pózban. Dob{s ugr{s közben – Tour en l’air dob{ssal. – Grand jeté dob{ssal. – 14. évfolyam: Emelés gyakorlat{nak elmélyítése 64 óra Az utolsó témakörben m{r alig van új anyag, az eddig tanultak kidolgoz{sa és hosszabb lélegzetű etűdökké fűzése jelent bonyolultabb feladatot a növendékeknek. Pas de deux par terre – – – –

Tour lent pózv{lt{ssal. Tour sur le cou-de-pied en dehors és en dedans nagy pózba érkezve 3 tour-ral. Tour sur le cou-de-pied en dehors és en dedans h{trahajl{sba érkezve Tour sur le cou-de-pied en dehors „ujjforgat{ssal” elöl croisé pózból indítva és nagy pózból indítva és nagy pózba érkezve 3-n{l több tourral. 153

– –

Tour tire-bouchonne 3 tour-ral nagy pózba érkezve. Grand fouetté en tournant.

Folyamatos emelések (adagio) – Kiemelés egy kézzel. – Kiemelés két kézzel. Lendületes emelések (allegro) Emelés ugr{s közben – Pas ciseaux. – Grand assemblé en rond. – Grand jeté en tournant – Grand sissonne ouverte en tournant. Elkap{s ugr{s közben – A t{ncosnő földön ülő helyzetből a t{ncos ölébe ugrik „zefir” pózba – A t{ncosnő földön ülő helyzetből jeté entrelacé-val a t{ncos v{ll{n fekszik. – A t{ncosnő saut de basque-kal a t{ncos v{ll{ra ugrik. Dob{s ugr{s közben – A t{ncos a „fecske” pózban kiemelt t{ncosnőt elkapja ölben „zefir” pózban – A t{ncos a „zefir” pózban kiemelt t{ncosnőt megdobja, majd ölben „zefir” pózban elkapja, miközben a t{ncosnő a m{sik oldalra fordul. – Assemblé en tournant szimpl{n és dupl{n ölbe „zefir” pózba érkezve. Pózv{lt{sok emelés közben – A t{ncosnő jeté entrelacé-val a t{ncos v{ll{ra fekszik, onnan meg{ll{s nélkül {tfordul a t{ncos nyaka körött, és függőleges helyztbe érkezik („s{l”). 22.4. A képzés javasolt helyszíne (aj{nl{s) tükörrel felszerelt t{ncterem 22.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s)

1.


Oszt{lykeret

Csoportbont{s


Sorsz { m


Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebont{sa, pontosít{sa) Hangosító berendezés (erősítő,

154

hangfalak), Zenei anyag lejátszását biztosító eszköz (pl. CD lejátszó, MP3, MP4), Szakmairánynak megfelelő öltözék 1.6. 1.7.

5.

5.3. 5.4.

6.

6.2.


x

x

x

x

x




x

x

x




x

x

x


Sorsz{m



csoport

oszt{ly

1.1

magyar{zat

x

x

x

1.4.

megbeszélés

x

x

x

1.6.

szemléltetés

x

x

155

x

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebont{sa, pontosít{sa) Hangosító berendezés (erősítő, hangfalak), Zenei anyag lej{tsz{s{t biztosító eszköz (pl. CD lej{tszó, MP3, MP4), Szakmair{nynak megfelelő öltözék Hangosító berendezés (erősítő, hangfalak), Zenei anyag lej{tsz{s{t biztosító eszköz (pl. CD lej{tszó, MP3, MP4), Szakmair{nynak

megfelelő öltözék 1.11.

1.12.


x

x

x

x


tanuló

tud{s{nak

értékelésénél


jeles (5)

71-80%

jó (4)

61-70%

közepes (3)

52-60%

elégséges (2)

0-51%

elégtelen (1)

156

és

minősítésénél

a

következők

157

Színpadi t{nc gyakorlat{nak elmélyítése II.

Az elsaj{títottak integr{l{sa, magasabb szintre emelése

A klasszikus balett meghat{rozott tréningjének rúd- és középgyakorlatait végzi Kis és nagy ugr{sokat gyakorol Forg{skombin{ciókat végez Spicc-kombin{ciókat gyakorol (l{nyok végzik) Klasszikus- és modern t{ncelemekből kompon{lt férfi-női t{nckettősöket tanul be Modern t{nctechnik{k elemeit gyakorolja Modern t{nc tréningsorokat tanul be A modern t{nctechnik{k kombin{cióit összekötve végzi A t{ncművészet egyetemes és hazai ir{nyzatait megjelöli Napjaink t{ncművészetének eseményeit figyelemmel kíséri A t{ncművészet stíluskorszakait megkülönbözteti A t{nc és a zene szoros kapcsolat{t figyelembe véve szerkeszt gyakorlatokat A szakkifejezések jelentését, helyes kiejtését alkalmazza A gyakorlatok, gyakorlatsorok szerkesztési módszereit bemutatja A lépések helyes végrehajt{s{nak szab{lyait helyesen alkalmazza Ön{llóan {llít össze rúd- és középgyakorlatokat Ugr{s és forg{s gyakorlatokat szerkeszt A t{nctörténet kiemelkedő alkotóit és azok műveit azonosítja

x x

x x

x x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

Színpadi t{nc gyakorlata II.

FELADATOK

Színpadi t{nc gyakorlata I.


Színpadi t{nc gyakorlat{nak elmélyítése I.

Színpadi t{nc gyakorlat

SZAKMAI ISMERETEK A balett szakkifejezései, azok jelentése, leír{sa, kiejtése Folyamatos koordin{ció Klasszikus, karakter és modern technik{ra épülő koreogr{fi{k Különböző modern t{nctechnik{k alapelemei és stílusjegyei A gyakorlatok, gyakorlatsorok szerkesztési módszerei, azok koordin{lt bemutat{sa Harmonikus kivitelezés módjai Helyes zenei beoszt{s Különböző t{ncok stílusa, jellemző magatart{sform{i

158

Különböző t{nctechnik{k lépéseinek helyes végrehajt{s{hoz szükséges szab{lyok A lépéskombin{ciók végrehajt{si szab{lyai Magyar és m{s népek t{ncai, alaplépései Művészi kifejezőeszközök felhaszn{l{si lehetőségei A szerepform{l{s színpadi alaphelyzeteinek jelentősége A színj{tsz{s, színpadi viselkedés alapvető szab{lyai A színpadi kifejezés mozg{ssal történő, verb{lis és nonverb{lis form{i A színpadi t{ncművészet és a balettművészet fejlődése, kialakul{si körülményei A t{nc és a szính{z kapcsolata A t{nc és a zene kapcsolata, valamint a t{ncművészetnek a többi művészeti {ghoz való viszonya A t{nc kialakul{s{nak története, fejlődése A t{nc stíluskorszakai és azok legfőbb jellemzői az adott korszakon belül: népt{nc, történelmi t{rsast{nc A t{ncművészet egyetemes és hazai ir{nyzatai, kiemelkedő reprezent{nsai A zene és a többi művészeti {g, a zene és a t{nc kapcsolata és egym{sra gyakorolt hat{sa Zenei struktúra a t{ncban, szakkifejezések Zenei műfajok, zenetörténeti stíluskorszakok, azok legfőbb jellemzői az egyes műfajok előadó appar{tusa Az adott feladat pontos, technikailag és zeneileg egyar{nt egyszerre történő végrehajt{s{nak módjai Az új szakmai törekvések Nagyobb lélegzetű, színpadi igényeket kielégítő koreogr{fi{k Napjaink t{ncművészetének jelentős eseményei

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x x

x x x x

x x x x

x x x x

x x x x



x

x

x

x

x


x

x

x

x

x

Mozg{skoordin{ció

x

x

x

x

x


x

x

x

x

x

Empatikus készség

x

x

x

x

x

Ir{nyíthatós{g

x

x

x

x

x


x

x

x

x

x


x

x

x

x

x

Nyitott hozz{{ll{s

x

x

x

x

x

T[RSAS KOMPETENCI[K


159

23. 13.-14. évfolyam: Színpadi t{nc gyakorlat

132 óra

23.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja A színpadi t{nc gyakorlat tant{rgy tanít{s{nak célja, hogy a növendékek megismerjék, és stiliz{ltan alkalmazni tudj{k különböző korok színpadra alkalmazott t{ncait. A stiliz{lt t{rsas{gi t{ncoktól egészen napjainkig, s mindezeket stílusosan, megfelelő előad{smódban legyenek képesek bemutatni. A tant{rgy tanít{s{nak feladata Ismertesse meg a tanulókkal – a tanult t{ncok alaplépéseit – a t{ncok stílus{t – a t{ncok zeneanyag{t – a korabeli szok{sform{kat Alakítsa ki a tanulókban – a pontos, stílusos t{ncol{s igényét – a kötött térform{k pontos betart{s{nak igényét – a csoportmunka egym{sra figyelő magatart{sform{it – a kellő munkafegyelmet, szellemiséget – a művészi előad{smódra való törekvést Fejlessze a növendékek – mozg{skultúr{j{t – stílusérzékét – koordin{ciój{t – előadó képességét – színpadi térl{t{s{t 23.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tant{rgy a T{ncművészet gyakorlat{nak alapjai tant{rgy színpadi t{nc alapjai témakör egységeit mélyíti el. A klasszikus balett gyakorlat témaköreinek plasztikus, esztétikus mozg{skövetelményei is érvényesülnek a színpadi t{nc gyakorlata tant{rgy tanít{sa sor{n. Az emelés gyakorlat tant{rgy témaköreinek technikai elemeit is alkalmazzuk. T{nctörténeti ismeretek, valamint a korabeli divat megismertetése segíti a történelmi korok t{ncainak 160

stílusos előad{smódj{t. A modern t{nc technikai elemei is megjelennek a kompozíciók sor{n. 23.3.

Témakörök

13.-14. évfolyam: Színpadi t{nc gyakorlata I. 29óra A témakör a T{ncművészet gyakorlat{nak alapjai tant{rgy Színpadi t{nc alapjai témakörét mélyíti el. A tananyag egy t{rsas{gi t{nc stiliz{lt form{ja, mely a menüett, a polka, pas polonaise színpadi t{ncban alkalmazott alaplépéseit foglalja koreogr{fi{ba. A színpadi j{r{s, és az alaplépések gyakorl{sa szólóban, p{rban, csoportban. Különböző térform{k kialakít{s{nak gyakorl{sa, majd etűd form{j{ban történő bemutat{sa. (A koreogr{fus tan{r mindig vegye figyelembe a fiú-l{ny ar{nyt a kompozíció elkészítésekor.) Az alaplépések betanul{sa, gyakorl{sa, majd etűd form{j{ban történő előad{sa a vizsg{n. 13.-14. évfolyam: Színpadi t{nc gyakorlata II. 29 óra A témakör a T{ncművészet gyakorlat{nak alapjai tant{rgy Egy XIX. sz.-i magyar úri b{li t{nc, vagy XIX. sz. -i európai t{nc stiliz{lt form{ja témakör elmélyítése. A növendékek ismerjék meg, és stiliz{ltan alkalmazni tudj{k egy XIX. sz. magyar úri b{li t{nc vagy b{rmilyen XIX. sz. európai t{nc stiliz{lt form{j{t. Nagyobb hangsúlyt kap a stílusos kivitelezés, valamint az etűdök helyett m{r kisebb lélegzetű koreogr{fi{k, stiliz{lt t{ncok tanít{sa. XIX. sz. magyar úri b{li t{nc (Palot{s) – – – –

alaplépések tanul{sa (andalgó, tétov{zó, cs{rd{s, rida, cifra, legjtő, toborzó, lengető, bölcső, mag{nforgó,p{ros forgó) lez{rók, bok{zók tanul{sa lassú és gyors tém{k koreogr{fia tanul{sa és gyakorl{sa

Mazurka (vagy b{rmilyen XIX. sz. európai t{nc stiliz{lt form{ja az alaplépések megtart{s{val) – – – – – –

kargyakorlatok kulcsok, lez{rók színpadi fut{s (pas courru-dobbant{ssal, csúsztatva) alaplépések tanul{sa gyors térformav{lt{sok gyakorl{sa alaplépések alkalmaz{s{val koreogr{fia betanul{sa, gyakorl{sa

13.-14. évfolyam: Színpadi t{nc gyakorlat{nak elmélyítése I. 29 óra

161

A témakör a T{ncművészet gyakorlat{nak alapjai tant{rgy Színpadon alkalmazott koreogr{fi{k betanul{sa 1. témakörének magasabb szintre emelésére szolg{l. A fő feladat a bonyolultabb térform{kat alkalmazó etűdök, illetve koreogr{fi{k betanul{sa és pontos kivitelezése. Klasszikus balett elemeit alkalmazó modern koreogr{fia betanul{sa és gyakorl{sa. Modern t{nc technika elemeit alkalmazó kort{rs-modern koreogr{fia betanul{sa és gyakorl{sa. 13.-14. évfolyam: Színpadi t{nc gyakorlat{nak elmélyítése II. 29 óra A témakör a T{ncművészet gyakorlat{nak alapjai tant{rgy Színpadon alkalmazott koreogr{fi{k betanul{sa II. témakörének magasabb szintre emelésére szolg{l. Hangsúlyozott szerep jut a térform{k haszn{lat{nak, az egyéni megjelenítésnek (kis szólók alkalmaz{sa). A koreogr{fi{k ötvözhetik a balett-alapú modern t{nclépéseket, a musicalekben haszn{lt form{kat. Nagyon fontos a meggyőző előad{smód motiv{l{sa. A tan{r {ltal kompon{lt koreogr{fia gyakorl{sa, technikai elemeinek egyenkénti kitiszt{z{sa, majd gyakorl{sa a feladat.

14. évfolyam: Az elsaj{títottak integr{l{sa, magasabb szintre emelése

16 óra

A témakör részletes kifejtése Az utolsó témakör legfontosabb része az előző években elsaj{títottak integr{l{sa. Fő feladat a színpadon alkalmazott koreogr{fi{k betanul{sa, különböző stílusokban. A koreogr{fi{k ötvözhetik a balett-alapú modern t{nclépéseket, a musicalekben haszn{lt form{kat. Ebben az évben kort{rs koreogr{fi{k is részei lehetnek a tananyagnak. Fontos, hogy a koreogr{fustan{r figyelembe vegye a koreogr{fi{k készítésénél és betanít{s{n{l a növendékek technikai felkészültségét és személyes, előadói képességét. – alaplépések, motívumok betanul{sa, tiszt{z{sa – technikai elemek biztons{gos kivitelezése – szólisztikus, p{ros és csoportos feladatok betanul{sa, kidolgoz{sa – stílusos előad{smód elsaj{tít{sa – t{nc és zene összehangolts{g{nak megvalósít{s – a koreogr{fia gyakorl{sa 23.4. A képzés javasolt helyszíne (aj{nl{s) tükörrel felszerelt t{ncterem 23.5.

A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, 162

tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s)

1.

1.6. 1.7.

5.

5.3. 5.4.

6.

6.2.

Oszt{lykeret

Csoportbont{s


Sorsz { m


Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebont{sa, pontosít{sa) Hangosító berendezés (erősítő, hangfalak), Zenei anyag lejátszását biztosító eszköz (pl. CD lejátszó, MP3, MP4), Szakmairánynak megfelelő öltözék



x

x

x

x

x




x

x

x




x

x

x


Sorsz{m

1.1



csoport

oszt{ly

x

x

x

163


1.4.

megbeszélés

x

1.6.

szemléltetés

x

1.11.


x

1.12.

x

x

x

x

x

x

x



tanuló

tud{s{nak

értékelésénél


jeles (5)

71-80%

jó (4)

61-70%

közepes (3)

52-60%

elégséges (2)

0-51%

elégtelen (1)

164

és

minősítésénél

a

következők

165

A klasszikus balett meghat{rozott tréningjének rúdés középgyakorlatait végzi Kis és nagy ugr{sokat gyakorol Forg{skombin{ciókat végez Spicc-kombin{ciókat gyakorol (l{nyok végzik) Klasszikus- és modern t{ncelemekből kompon{lt férfi-női t{nckettősöket tanul be Modern t{nctechnik{k elemeit gyakorolja Modern t{nc tréningsorokat tanul be A modern t{nctechnik{k kombin{cióit összekötve végzi A t{ncművészet egyetemes és hazai ir{nyzatait megjelöli Napjaink t{ncművészetének eseményeit figyelemmel kíséri A t{ncművészet stíluskorszakait megkülönbözteti A t{nc és a zene szoros kapcsolat{t figyelembe véve szerkeszt gyakorlatokat A szakkifejezések jelentését, helyes kiejtését alkalmazza A gyakorlatok, gyakorlatsorok szerkesztési módszereit bemutatja A lépések helyes végrehajt{s{nak szab{lyait helyesen alkalmazza Ön{llóan {llít össze rúd- és középgyakorlatokat Ugr{s és forg{s gyakorlatokat szerkeszt A t{nctörténet kiemelkedő alkotóit és azok műveit azonosítja

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Előadó- művészeti gyakorlat I.

Az Erdélyi dialektus területéről kiv{lasztott t{ncrend tanul{sa

T{ncismeret bővítése

FELADATOK

A Tiszai t{ncdialektus cs{rd{sai közül v{lasztott t{nc


A Dunai–dialektus cs{rd{sai közül v{lasztott t{nc

A Dunai t{ncdialektus ugrós t{ncai

Népt{nc gyakorlat

Előadó- művészeti gyakorlat II.

Előadóművészeti gyakorlat

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

SZAKMAI ISMERETEK A balett szakkifejezései, azok jelentése, leír{sa, kiejtése Folyamatos koordin{ció

166

Klasszikus, karakter és modern technik{ra épülő koreogr{fi{k Különböző modern t{nctechnik{k alapelemei és stílusjegyei A gyakorlatok, gyakorlatsorok szerkesztési módszerei, azok koordin{lt bemutat{sa Harmonikus kivitelezés módjai Helyes zenei beoszt{s Különböző t{ncok stílusa, jellemző magatart{sform{i Különböző t{nctechnik{k lépéseinek helyes végrehajt{s{hoz szükséges szab{lyok A lépéskombin{ciók végrehajt{si szab{lyai Magyar és m{s népek t{ncai, alaplépései Művészi kifejezőeszközök felhaszn{l{si lehetőségei A szerepform{l{s színpadi alaphelyzeteinek jelentősége A színj{tsz{s, színpadi viselkedés alapvető szab{lyai A színpadi kifejezés mozg{ssal történő, verb{lis és nonverb{lis form{i A színpadi t{ncművészet és a balettművészet fejlődése, kialakul{si körülményei A t{nc és a szính{z kapcsolata A t{nc és a zene kapcsolata, valamint a t{ncművészetnek a többi művészeti {ghoz való viszonya A t{nc kialakul{s{nak története, fejlődése A t{nc stíluskorszakai és azok legfőbb jellemzői az adott korszakon belül: népt{nc, történelmi t{rsast{nc A t{ncművészet egyetemes és hazai ir{nyzatai, kiemelkedő reprezent{nsai A zene és a többi művészeti {g, a zene és a t{nc kapcsolata és egym{sra gyakorolt hat{sa Zenei struktúra a t{ncban, szakkifejezések Zenei műfajok, zenetörténeti stíluskorszakok, azok legfőbb jellemzői az egyes műfajok előadó appar{tusa Az adott feladat pontos, technikailag és zeneileg egyar{nt egyszerre történő végrehajt{s{nak módjai Az új szakmai törekvések Nagyobb lélegzetű, színpadi igényeket kielégítő koreogr{fi{k Napjaink t{ncművészetének jelentős eseményei

x

x

x

x

x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x

x

x

x

x

x x

x x

x x

x x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x


x

x

x

x

x

x

x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

167


x

x

x

x

x

x

x


x

x

x

x

x

x

x

Mozg{skoordin{ció

x

x

x

x

x

x

x


x

x

x

x

x

x

x

Empatikus készség

x

x

x

x

x

x

x

Ir{nyíthatós{g

x

x

x

x

x

x

x


x

x

x

x

x

x

x


x

x

x

x

x

x

x

Nyitott hozz{{ll{s

x

x

x

x

x

x

x

168

24. 14. évfolyam: Népt{nc gyakorlat 24.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja

64 óra

A népt{nc gyakorlat tant{rgy tanít{s{nak célja, hogy a tanuló megismerjék a magyar, a magyarorsz{gi nemzetiségek és m{s népek t{ncait, a t{ncok lépésanyag{t, valamint a tanultakat stílusosan, megfelelő előad{smódban alkalmazni tudj{k. A tant{rgy tanít{s{nak feladata Ismertesse meg a tanulókkal – a magyar t{nc dialektusokat – a különböző stílusrétegeket – a magyarorsz{gi nemzetiségek jellemző t{ncait – m{s népek t{ncait – a felsoroltak lépésanyag{t, stílus{t, zeneanyag{t Alakítsa ki a tanulókban – az érdeklődést m{s nemzetek, nemzetiségek t{nckultúr{ja ir{nt – a megfelelő munkafegyelmet – a csoportmunka nélkülözhetetlen szellemiségét – az egym{sra figyelő magatart{st – a művészi előad{smódra való törekvés igényét – az improviz{ciós készséget Fejlessze a növendékek – ritmus és stílusérzékét – mozg{skultúr{j{t – előadói készségét – koordin{ciós készségét – {llóképességét 24.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A T{ncművészet gyakorlat{nak alapjai tant{rgy Népt{nc alapjai témaköre a tant{rgy alapj{t képezi. A tant{rgy p{ros t{nc emeléseinek helyes végrehajt{sakor haszn{lhatók az Emelés gyakorlat tant{rgyban tanultak. A Bevezetés a t{nctörténetbe tant{rgy népt{nccal foglalkozó fejezetei megvil{gítj{k a népt{ncból kifejlődő színpadi t{nc történetét. 169

24.3.

Témakörök

A dunai t{ncdialektus ugrós t{ncai 17 óra A dunai t{ncdialektus eszközös t{ncai közül v{lasztott t{ncanyag bevezetése (szóló). Cs{rd{s motívumok (egylépéses, kétlépéses) p{ros form{ban. Az ugr{stechnik{knak, a súlyvétel lehetőségeinek, az ugrós t{ncelemeknek és az összekapaszkod{si módoknak a megismertetése. A dunai t{ncdialektus ugrós–eszközös t{ncai közül v{lasztott t{nc elmélyítése, a tananyag bővítése. Koreogr{fia betanul{sa ugrós–eszközös t{ncok anyag{ból. A dunai–dialektus cs{rd{sai közül v{lasztott t{nc 8 óra A dunai–dialektus cs{rd{sai közül v{lasztott t{nc bevezetése, tanul{sa. A verbunk előkészítése, a v{lasztott verbunk és cs{rd{s elemeinek, a jellegzetes összekapaszkod{si módoknak a megismerése. A dunai t{ncdialektus ugrós–eszközös t{ncai közül v{lasztott t{nc elmélyítése. /Eszközkezelés: bot és üveg/ A dunai–dialektus cs{rd{sai közül v{lasztott t{nc elmélyítése. Koreogr{fia: az ugrós–eszközös t{ncok- és/vagy a cs{rd{s t{ncanyag{ból; vagy a saj{t t{ncrégió t{ncai közül v{lasztott anyagból. A tiszai t{ncdialektus cs{rd{sai közül v{lasztott t{nc 12 óra A tiszai t{ncdialektus cs{rd{sai közül v{lasztott t{nc tanul{sa, ritmikai, plasztikai, dinamikai lehetőségeinek megismertetése. A tiszai t{ncdialektus cs{rd{sai közül v{lasztott t{nc elmélyítése. A tiszai t{ncdialektus verbunkjai közül v{lasztott t{nc bevezetése. Az improviz{ciós készség, az előadói készség, a ritmusérzék, a mozg{skoordin{ció, a mozg{semlékezet, a fizikai {llóképesség, a dinamikai és stílusérzék fejlesztése. Az ön{lló tanulói tevékenység és egyéni szerepv{llal{s ösztönzése. Koreogr{fia: a tanult t{ncanyagból. T{ncismeret bővítése 13 óra Az ugrós és eszközös ugrós t{ncok ismétlése, t{ncismeret bővítése. A dunai dialektus verbunkjai közül v{lasztott t{nc ismeretének bővítése. A cs{rd{sok ismétlése, t{ncismeret bővítése. T{nctechnika: magasabb nehézségi fokú, összetett mozdulattípusok kialakít{sa és fejlesztése, térben való haszn{lata. A legényes és a forgós–forgatós t{ncok előkészítése. A tiszai dialektus verbunkjai közül v{lasztott t{nc ismeretének bővítése. A cs{rd{sok ismétlése, t{ncismeret bővítése. A verbunkok ismétlése, t{ncismeret bővítése. Koreogr{fia: a tanult t{ncanyagból. Az Erdélyi dialektus területéről kiv{lasztott t{ncrend tanul{sa 14 óra 170

A legényes és a forgós–forgatós t{ncok közül v{lasztott t{nc tanul{sa. A forg{stechnika fejlesztése különböző l{bfő-részeken. A p{ros forg{s és forgat{s technika fejlesztése. A stílusjegyek felismerése, elsaj{tít{sa és alkalmaz{sa. Az ön{lló t{ncszerkesztési gyakorlat, improviz{ciós készség, előadói készség, ritmusérzék, fizikai erőnlét, saj{tos egyéni karakter kialakít{sa. A t{ncos elemek dinamikai különbségeinek megvalósít{sa, a forg{s– és ugrókészség fejlesztése. Az V. évfolyam feladata, hogy a tanuló legyen képes a tanult ismeretek megfogalmaz{s{ra, az ön{lló t{ncos megjelenítésre, improviz{cióra, a megfelelő t{ncos magatart{s színpadi megjelenítésére, a vizsga követelményeinek teljesítésére. A t{ncok újraalkot{si igényének kialakít{sa a tanuló személyisége, habitusa, t{nchoz való viszonyul{sa szerint. A zene és t{nc összefüggéseinek megfigyeltetése, az összefüggések megfogalmaz{sa, rendszerezése. Az ön{lló tanulói tevékenység és egyéni szerepv{llal{s ösztönzése. A t{ncos életmód igényének kialakít{sa, az életminőség javít{sa. Koreogr{fia: a v{lasztott t{ncanyagból. 24.4. A képzés javasolt helyszíne (aj{nl{s) tükörrel felszerelt t{ncterem 24.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s)

1.

1.6. 1.7.

5.

Oszt{lykeret

Csoportbont{s


Sorsz { m






x

x

x

x

x

x Hangosító berendezés (erősítő, hangfalak), Zenei anyag lejátszását biztosító eszköz (pl. CD lejátszó, MP3, MP4),


171

Szakmairánynak megfelelő öltözék Kiscsoportos szakmai munkavégzés ir{nyít{ssal Csoportos helyzetgyakorlat

5.3. 5.4.

6.

x

x

x

x Zenei anyag lejátszását biztosító eszköz (pl. CD lejátszó, MP3, MP4), Szakmairánynak megfelelő öltözék


6.2.


x

x

x


Sorsz{m

1.1 1.4.

Alkalmazott oktat{si módszer neve Magyar{zat Megbeszélés


csoport

oszt{ly

x x

x x

x x

1.6.

Szemléltetés

x

1.11.


x

1.12.

24.6.

x

x

x

x

x


Hajópadló, balett-szőnyeg, Hangosító berendezés (erősítő, hangfalak), Zenei anyag lej{tsz{s{t biztosító eszköz (pl. CD lej{tszó, MP3, MP4), Szakmair{nynak megfelelő öltözék


A tant{rgyak értékelésének módja egységes, a következőképpen alakul: A szaktan{r, pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanít{si év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanít{si év végén oszt{lyzattal minősíti. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi oszt{lyzatot az érdemjegyek alapj{n kell meghat{rozni. Az iskola az oszt{lyzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítv{ny útj{n értesíti. Értesítő gyakrabban is 172

készülhet az intézmény pedagógia programja szerint. Az érdemjegy és az oszt{lyzat meg{llapít{sa a tanuló teljesítményének, szorgalm{nak értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Az érdemjegyek és oszt{lyzatok a következők: A

tanuló

tud{s{nak

értékelésénél


jeles (5)

71-80%

jó (4)

61-70%

közepes (3)

52-60%

elégséges (2)

0-51%

elégtelen (1)

173

és

minősítésénél

a

következők

13.-14. évfolyam: Előadó művészeti gyakorlat 134óra (100 óra/34ögy) A tant{rgy tanít{s{nak célja – a színpadon történő bemutatkoz{s biztons{gos t{nctechnikai és meggyőző előadó-művészeti megvalósít{sa, – a t{ncos munkakör betöltéséhez szükséges színpadi rutin megszerzése – a megfelelő színpadi magatart{s kialakít{sa A tant{rgy tanít{s{nak feladata Ismertesse meg a tanulót – a szerepek lépésanyag{val – a szerepek művészi kifejezés- és előad{smódj{val – a szính{zi működés rendjével – a szính{zi előad{s ment{lis és fizikai terhelésével – a fellépések előtti felkészülés fontoss{g{val és módj{val Fejlessze a tanuló – t{nctechnikai tud{s{t – előadókészségét – stílusérzékét, ízlését – koncentr{ló készségét – mozg{smemóri{j{t – kreativit{s{t – a t{nc és szính{z művészet ir{nti szeretetét Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Ez a tant{rgy az összes tanított szakmai tant{rggyal szoros összefüggésben van, mintegy integr{lva alkalmazza azokat. Témakörök 13. évfolyam: Előadó művészeti gyakorlat I. 70 óra (36óra/34ögy) A képzési idő mag{ban foglalja a heti rendszerességgel, órarendbe épített tanór{kat, az év végi vizsgakoncertre és egyéb fellépésekre való felkészülést, betanul{st, gyakorl{st, azaz a prób{k idejét. A tananyag fontos pillére az olyan koreogr{fia, melynek kiv{laszt{sa a tanulók t{nctechnikai és előadói felkészültsége szerint történik. A tananyag a tanulók képességeinek megfelelő szóló, duett és csoportos szerepek betanul{sa. A koreogr{fi{k lehetőség szerint mindenfajta stílust képviselnek, a modern balett, karakter, modern t{nc, kort{rs t{nc, népt{nc, klasszikus balett 174

sor{ból. Az előadó művészeti gyakorlat segít a fellépések rutinj{t kialakítani és biztons{got szerezni a színpadon. – – – – – – – – – –

koreogr{fi{k betanul{sa a szerepek lépésanyag{nak betanul{sa a szerepek művészi kifejezés- és előad{smódj{val történő munka a fellépések előtti felkészülés t{nctechnikai tud{s fejlesztése előadókészség fejlesztése stílusérzékét, ízlés form{l{s koncentr{ló készség fejlesztés mozg{smemória fejlesztése kreativit{s fejlesztés

14. évfolyam: Előadó- művészeti gyakorlat II. 64óra A témakör fő feladata a képesítő vizsg{ra történő felkészülés, betanul{s, gyakorl{s, azaz a prób{k ideje. Az egyes t{ncosok, p{rok, vagy kisebb csoportok sz{m{ra komoly egyéni feladatot jelentő koreogr{fi{k elkészítése. Új koreogr{fi{k betanul{sa, a szerepek ön{lló kidolgoz{sa. A kor{bban tanult koreogr{fi{k ismétlése, t{nctermi bemutat{sa. Koreogr{fi{k színpadi bemutat{s{nak előkészítése. Csoportos koreogr{fia közös készítése, vagy betanul{sa. A koreogr{fi{k lehetőség szerint mindenfajta stílust képviselnek, a modern balett, karakter, modern t{nc, kort{rs t{nc, népt{nc, klasszikus balett sor{ból. Az előadó művészeti gyakorlat segít a fellépések rutinj{t kialakítani és biztons{got szerezni a színpadon. – – – – – – – – – – – –

koreogr{fi{k betanul{sa a szerepek művészi kifejezés- és előad{smódj{val történő munka a szính{zi működés rendjének elsaj{tít{sa a szính{zi előad{s ment{lis és fizikai terhelésével való ismerkedés a fellépések előtti felkészülés t{nctechnikai tud{s fejlesztése előadókészség fejlesztése stílusérzékét, ízlés form{l{s koncentr{ló készség fejlesztés mozg{smemória fejlesztése kreativit{s fejlesztés a t{nc és szính{z művészet ir{nti szeretetének kialakít{sa

24.7. A képzés javasolt helyszíne (aj{nl{s) tükörrel felszerelt t{ncterem

175

24.8. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s)

1. 1.6. 1.7. 5. 5.3. 5.4.

6.

6.2.

Inform{ció feldolgozó tevékenységek Inform{ciók ön{lló rendszerezése Inform{ciók feladattal vezetett rendszerezése Csoportos munkaform{k körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés ir{nyít{ssal Csoportos helyzetgyakorlat

Oszt{lykeret

Csoportbont{s


Sorsz { m


Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebont{sa, pontosít{sa) Szakmairánynak megfelelő öltözék

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x Hangosító berendezés (erősítő, hangfalak), Zenei anyag lejátszását biztosító eszköz (pl. CD lejátszó, MP3, MP4, Szakmairánynak megfelelő öltözék



x

x

x


Sorsz{m

1.1

Alkalmazott oktat{si módszer neve Magyar{zat


csoport

oszt{ly

x

x

x

1.4.

Megbeszélés

x

x

x

1.6.

Szemléltetés

x

x

x

176

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebont{sa, pontosít{sa) Kép- és hangrögzítő berendezések (pl. fényképezőgép, videokamera), Hangosító berendezés (erősítő, hangfalak), Zenei anyag lej{tsz{s{t biztosító eszköz (pl. CD lej{tszó, MP3, MP4), Kép- és hangrögzítő berendezések (pl. fényképezőgép,

videokamera), Szakmair{nynak megfelelő öltözék 1.11.


1.12.

24.9.

x

x

x

x



tanuló

tud{s{nak

értékelésénél


jeles (5)

71-80%

jó (4)

61-70%

közepes (3)

52-60%

elégséges (2)

0-51%

elégtelen (1)

177

és

minősítésénél

a

következők

FELADATOK A klasszikus balett meghat{rozott tréningjének rúdés középgyakorlatait végzi Kis és nagy ugr{sokat gyakorol Forg{skombin{ciókat végez Spicc-kombin{ciókat gyakorol (l{nyok végzik) Klasszikus- és modern t{ncelemekből kompon{lt férfinői t{nckettősöket tanul be Modern t{nctechnik{k elemeit gyakorolja Modern t{nc tréningsorokat tanul be A modern t{nctechnik{k kombin{cióit összekötve végzi A t{ncművészet egyetemes és hazai ir{nyzatait megjelöli Napjaink t{ncművészetének eseményeit figyelemmel kíséri A t{ncművészet stíluskorszakait megkülönbözteti A t{nc és a zene szoros kapcsolat{t figyelembe véve szerkeszt gyakorlatokat A szakkifejezések jelentését, helyes kiejtését alkalmazza A gyakorlatok, gyakorlatsorok szerkesztési módszereit bemutatja A lépések helyes végrehajt{s{nak szab{lyait helyesen alkalmazza Ön{llóan {llít össze rúd- és középgyakorlatokat Ugr{s és forg{s gyakorlatokat szerkeszt A t{nctörténet kiemelkedő alkotóit és azok műveit azonosítja SZAKMAI ISMERETEK

178

Színpadi j{ték


Helyzetgyakorlatok

A színészmesterség alapjai


A balett szakkifejezései, azok jelentése, leír{sa, kiejtése Folyamatos koordin{ció Klasszikus, karakter és modern technik{ra épülő koreogr{fi{k Különböző modern t{nctechnik{k alapelemei és stílusjegyei A gyakorlatok, gyakorlatsorok szerkesztési módszerei, azok koordin{lt bemutat{sa Harmonikus kivitelezés módjai Helyes zenei beoszt{s Különböző t{ncok stílusa, jellemző magatart{sform{i Különböző t{nctechnik{k lépéseinek helyes végrehajt{s{hoz szükséges szab{lyok A lépéskombin{ciók végrehajt{si szab{lyai Magyar és m{s népek t{ncai, alaplépései Művészi kifejezőeszközök felhaszn{l{si lehetőségei x A szerepform{l{s színpadi alaphelyzeteinek x jelentősége A színj{tsz{s, színpadi viselkedés alapvető szab{lyai x A színpadi kifejezés mozg{ssal történő, verb{lis és x nonverb{lis form{i A színpadi t{ncművészet és a balettművészet fejlődése, kialakul{si körülményei A t{nc és a szính{z kapcsolata x A t{nc és a zene kapcsolata, valamint a t{ncművészetnek a többi művészeti {ghoz való viszonya A t{nc kialakul{s{nak története, fejlődése A t{nc stíluskorszakai és azok legfőbb jellemzői az adott korszakon belül: népt{nc, történelmi t{rsast{nc A t{ncművészet egyetemes és hazai ir{nyzatai, kiemelkedő reprezent{nsai A zene és a többi művészeti {g, a zene és a t{nc kapcsolata és egym{sra gyakorolt hat{sa Zenei struktúra a t{ncban, szakkifejezések Zenei műfajok, zenetörténeti stíluskorszakok, azok legfőbb jellemzői az egyes műfajok előadó appar{tusa Az adott feladat pontos, technikailag és zeneileg egyar{nt egyszerre történő végrehajt{s{nak módjai Az új szakmai törekvések x Nagyobb lélegzetű, színpadi igényeket kielégítő koreogr{fi{k Napjaink t{ncművészetének jelentős eseményei SZAKMAI KÉSZSÉGEK Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése, beszédkészség Harmonikus mozg{skoordin{ció (testi ügyesség)

179

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Mozg{sut{nz{si készség, mozg{smemória x Térérzékelés x SZEMÉLYES KOMPETENCI[K

x x

x x


x

x

x


x

x

x

x

x

Mozg{skoordin{ció

x T[RSAS KOMPETENCI[K


x

x

x

Empatikus készség

x

x

x

x

x

Ir{nyíthatós{g

x MÓDSZER KOMPETENCI[K


x

x

x


x

x

x

Nyitott hozz{{ll{s

x

x

x

180

14. évfolyam: Színészmesterség gyakorlat 64óra A tant{rgy tanít{s{nak célja A tant{rgy tanít{s{nak célja, hogy azokat az alapvető színj{tsz{si készségeket kialakítsa a tanulókban, amelyek a t{ncos szakm{ban a színpadi megjelenítéshez szükségesek. Ismertesse meg a tanulókkal – a helyes beszédtechnik{t – a helyes légzéstechnik{t – a helyes hangsúlyoz{st, szövegértelmezést – az egym{shoz való viszonyok szitu{ciós lehetőségeit – a szerepelemzést – az alapvető helyzetgyakorlatokat Alakítsa ki a tanulókban – a személyiségfejlődés igényét – a kommunik{ciós készség fejlesztésének fontoss{g{t – a g{tl{sok leküzdésére való törekvést – az ízléses mértéktart{st – a szereplés jó értelemben vett szeretetét – a színpadi kreativit{st – a színpadi viselkedés fegyelmezett magatart{s form{j{t Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Minden színpadon szereplő előadóművésznek szüksége van az alapvető mozg{skészség, zenei érzék, ritmusérzék elsaj{tít{s{ra, fejlesztésére. A színészi j{ték tanul{sa az összes szakmai, gyakorlati tant{rgy előadói megjelenítését segíti. Témakörök A színészmesterség alapjai 21óra A témakör fontos része a helyes légzés kialakít{sa és a beszédtechnika fejlesztése. Az alkalmazott gyakorlatok tartalmazz{k az artikul{ció, a memória, a koncentr{ció, a kreatív fant{zia fejlődését. A félévi vizsg{kon helyzetgyakorlatok bemutat{sa mellett egyszerű szöveges és zenés helyzetgyakorlatok is szerepelhetnek. Légzés 181

– – – – – Hang – – – – –

helyes hasi légzés kapacit{snövelő légző gyakorlatok alap- pót, és lopott levegő vétele légzéskoncentr{ció, terhelés mozg{ssal kombin{lt légző gyakorlatok helyes hangad{s rezonanciaképzés, rezonanciaterületek hangelőrehoz{s, hangindít{s középhangs{v be{llít{sa hangmagass{g, érzelmi ív

Artikul{ció, memória, koncentr{ció A témakör fontos részét képezik az artikul{ció, a memória, a koncentr{ció, a kreatív fant{zia fejlődését célzó gyakorlatok. Kiejtés – a néma kiejtése – mag{n és m{ssalhangzók – beszédhib{k javít{sa Kifejezés – légzés, hang és artikul{ció – nyelvi eszközök hat{sainak felismerése Ritmus – a beszédritmus fejlesztése – belső ritmusunk – ritmusimproviz{ció

Helyzetgyakorlatok 21 óra A témakör azokat az alapvető színj{tsz{si készségeket alakítja ki a tanulókban, amelyek a t{ncos szakm{ban a színpadi megjelenítéshez szükségesek. A tanulók kisebb jelenetek vagy darabrészletek feldolgoz{s{val foglalkoznak a témakör sor{n. Szöveges és zenés helyzetgyakorlatok Mindig az adott oszt{ly képességétől függően, kisebb jelenetek vagy darabrészletek kerülnek bemutat{sra. Ebben az évben, sor kerülhet a zenés műfajjal való megismerkedésre is. A felkészülést az ehhez kapcsolódó

182

helyzetgyakorlatok kidolgoz{sa jelenti, később térünk {t a részlet, vagy jelenet megrendezésére. Jelenetek vagy darabrészletek, zenés műfaj helyzetgyakorlatainak kidolgoz{sa

Színpadi j{ték 22 óra Ebben az évben a növendékek mélyebb betekintést nyerhetnek a színpadi j{ték „fog{saiba”, eszközeibe: kellékhaszn{lat, jelmez viselése, be- és kijövetel, poentíroz{s. A karakterform{l{s lép előtérbe. Lényeges egy-egy dr{mai helyzet megold{sa, a jellem {br{zol{sa, és fejlődése a cél. Ezen túl fontos szempont, hogy a növendékek képességeiknek legjobban megfelelő feladatot kapjanak, így a legjobb teljesítményt nyújthass{k A karakterform{l{s Kellékhaszn{lat, jelmez viselése, be- és kijövetel, poentíroz{s. 24.10.


24.11. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s) A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s)

1.7. 5. 5.3. 5.4. 6. 6.2.

Oszt{lykeret

1.6.

Inform{ció feldolgozó tevékenységek Inform{ciók ön{lló rendszerezése Inform{ciók feladattal vezetett rendszerezése Csoportos munkaform{k körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés ir{nyít{ssal Csoportos helyzetgyakorlat Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorl{sa

Csoportbont{s

1.


Sorsz { m


x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x


Mikroport, mikrofon x

183

x

x


Sorsz{m

1.1 1.4. 1.6. 1.11.

1.12.

24.12.

Alkalmazott oktat{si módszer neve magyar{zat megbeszélés szemléltetés h{zi feladat Egyéb: hibajavít{s - taktilis: a helyes végrehajt{s érdekében történő érintés, testigazít{s közvetett tan{ri ir{nyít{s - lényegi mutat{s


csoport

oszt{ly

x x x x

x x x

x x x

x

x

x


184



tanuló

tud{s{nak

értékelésénél


jeles (5)

71-80%

jó (4)

61-70%

közepes (3)

52-60%

elégséges (2)

0-51%

elégtelen (1)

185

és

minősítésénél

a

következők

A klasszikus balett emeltebb szintű gyakorlatainak elmélete

A balett-technika


A klaszikus balett pózai ,Temps lié

Az egyes egységek kifejtése

Balett elmélet gyakorlati prezent{cióval

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

FELADATOK A

klasszikus balett meghat{rozott tréningjének rúd- és középgyakorlatait végzi Kis és nagy ugr{sokat gyakorol Forg{skombin{ciókat végez Spicc-kombin{ciókat gyakorol (l{nyok végzik) Klasszikusés modern t{ncelemekből kompon{lt férfi-női t{nckettősöket tanul be Modern t{nctechnik{k elemeit gyakorolja Modern t{nc tréningsorokat tanul be A modern t{nctechnik{k kombin{cióit összekötve végzi A t{ncművészet egyetemes és hazai ir{nyzatait megjelöli Napjaink t{ncművészetének eseményeit figyelemmel kíséri A t{ncművészet stíluskorszakait megkülönbözteti A t{nc és a zene szoros kapcsolat{t x x figyelembe véve szerkeszt gyakorlatokat A szakkifejezések jelentését, helyes kiejtését x x alkalmazza A gyakorlatok, gyakorlatsorok szerkesztési x x módszereit bemutatja A lépések helyes végrehajt{s{nak szab{lyait x x helyesen alkalmazza Ön{llóan {llít össze rúd- és x x középgyakorlatokat Ugr{s és forg{s gyakorlatokat szerkeszt x x A t{nctörténet kiemelkedő alkotóit és azok műveit azonosítja SZAKMAI ISMERETEK

186

A

balett szakkifejezései, azok jelentése, leír{sa, kiejtése Folyamatos koordin{ció Klasszikus, karakter és modern technik{ra épülő koreogr{fi{k Különböző modern t{nctechnik{k alapelemei és stílusjegyei A gyakorlatok, gyakorlatsorok szerkesztési módszerei, azok koordin{lt bemutat{sa Harmonikus kivitelezés módjai Helyes zenei beoszt{s Különböző t{ncok stílusa, jellemző magatart{sform{i Különböző t{nctechnik{k lépéseinek helyes végrehajt{s{hoz szükséges szab{lyok A lépéskombin{ciók végrehajt{si szab{lyai Magyar és m{s népek t{ncai, alaplépései Művészi kifejezőeszközök felhaszn{l{si lehetőségei A szerepform{l{s színpadi alaphelyzeteinek jelentősége A színj{tsz{s, színpadi viselkedés alapvető szab{lyai A színpadi kifejezés mozg{ssal történő, verb{lis és nonverb{lis form{i A színpadi t{ncművészet és a balettművészet fejlődése, kialakul{si körülményei A t{nc és a szính{z kapcsolata A t{nc és a zene kapcsolata, valamint a t{ncművészetnek a többi művészeti {ghoz való viszonya A t{nc kialakul{s{nak története, fejlődése A t{nc stíluskorszakai és azok legfőbb jellemzői az adott korszakon belül: népt{nc, történelmi t{rsast{nc A t{ncművészet egyetemes és hazai ir{nyzatai, kiemelkedő reprezent{nsai A zene és a többi művészeti {g, a zene és a t{nc kapcsolata és egym{sra gyakorolt hat{sa Zenei struktúra a t{ncban, szakkifejezések Zenei műfajok, zenetörténeti stíluskorszakok, azok legfőbb jellemzői az egyes műfajok előadó appar{tusa Az adott feladat pontos, technikailag és zeneileg egyar{nt egyszerre történő végrehajt{s{nak módjai Az új szakmai törekvések Nagyobb lélegzetű, színpadi igényeket kielégítő koreogr{fi{k

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x x

x x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

187

Napjaink t{ncművészetének eseményei

jelentős SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése, x x beszédkészség Harmonikus mozg{skoordin{ció (testi x x ügyesség) Mozg{sut{nz{si készség, mozg{smemória x x Térérzékelés x x SZEMÉLYES KOMPETENCI[K

x

x

x

x

x x

x x


x

x

x

x


x

x

x

x

x

x

Mozg{skoordin{ció

x x T[RSAS KOMPETENCI[K


x

x

x

x

Empatikus készség

x

x

x

x

x

x

Ir{nyíthatós{g

x x MÓDSZER KOMPETENCI[K


x

x

x

x


x

x

x

x

Nyitott hozz{{ll{s

x

x

x

x

13.-14. évfolyam: Balett elmélet gyakorlati prezent{cióval

17 óra

A tant{rgy tanít{s{nak célja A balett elmélet gyakorlati prezent{cióval tant{rgy tanít{s{nak célja, hogy a tanulók klasszikus balett szigorú szab{lyait megismerjék és a tant{rgy tananyag{t tudatosan – ne csak az automatizmus szintjén – alkalmazni tudj{k. Ismertesse meg a tanulókkal – a klasszikus balett legfontosabb, {ltal{nos szab{lyait – az egyes lépések, gyakorlatok speci{lis szab{lyait – a lépések különböző form{it – a lépések vari{l{s{nak lehetőségeit – az egyes gyakorlatok fizikai készségfejlesztő lehetőségeit – a gyakorlatokhoz tartozó megfelelő zenei anyag kiv{laszt{s{nak szab{lyait – a gyakorlatok zenére történő alkalmaz{s{nak szab{lyait – a szakkifejezések jelentését – a francia szakkifejezések helyes kiejtését, olvas{s{t 188

Alakítsa ki a tanulókban – a zene és a t{nc összhangj{nak igényét – az önkontrolon alapuló tudatoss{got – a technikai hib{k okainak megkeresésére és kiküszöbölésére való igényt Fejlessze a tanulók – muzikalit{s{t – koordin{ciós készségét – ön{llós{g{t és kreativit{s{t a gyakorlatszerkesztésben – a szakm{val kapcsolatos verb{lis készségét Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A balett gyakorlat{nak és elméletének kapcsolata nyilv{nvaló. A klasszikus balett lépésanyag{t az emelés gyakorlat tant{rgy tananyaga is alkalmazza. A két tant{rgy végrehajt{si szab{lyai és terminológi{ja is azonos. A kort{rsmodernt{nc gyakorlat tant{rggyal is kapcsolódik, hiszen a modernt{nc technik{kban vegyes a terminológia, részben a klasszikus balettre épül, és a gyakorlatok végrehajt{si szab{lyai nagyrészt megegyeznek. Témakörök 13. évfolyam: A balett-technika 3óra A balett kialakul{sa. A klasszikus balett gyökerei. A balett-technika helye a vil{g t{nckultúr{j{ban. Az első balett lépések. Az első iskol{k. Mi a balett? Balett szakkifejezések. A balettóra viselkedésszab{lyai. A klasszikus balett óra szerkezete, felépítése, a fokozatoss{g elve, nagy gyakorlategységei. L{bpozíciók (I., II., III., IV., V.)és a helyes kivitelezés szempontjai. A súlyl{b és a szabad l{b fogalmai. Spicc. Karpozíciók (előkészítő kartart{s, első pozíció, m{sodik pozíció, harmadik pozíció. A helyes kartart{s szab{lyai. A karmozdulatok feladata). Helyes kézfejtart{s. A balettóra felépítése – – – – –

rúdgyakorlat (célja, helyes rúdfog{s, rúdgyakorlatok sorrendje.) középgyakorlat (célja, helyes kivitelezése, gyakorlatok sorrendje.) kis ugr{sok (célja, helyes kivitelezése) nagy ugr{sok (célja, helyes kivitelezése) spicctechnika (célja, helyes kivitelezése)

189

13. évfolyam: Az egyes egységek kifejtése Pliék Dinamikai tulajdons{gaik, fejlesztő hat{suk. – Haszn{latuk sokfélesége. – Fajt{ik, koordin{ciós problém{ik.

6 óra

Relevék – Relevék spiccen is. Battement-ok – [ltal{nos jellemzőik, dinamikai tulajdons{gaik – Fajt{i: nyújtott battement-ok – hajlított battement-ok – A nyújtott battement-ok fajt{i – A hajlított battement-ok fajt{i Fondu és sontenu, mint a balettgyakorlatok fontos elemei. – Jellemzőik, helyük a gyakorlatok sorrendjében. – Jelentőségük. – Fajt{ik Rond-ok – A különböző l{bkörzésfajt{k ismertetése: – rond de jambe par terre – rond de jambe en l’air – grand rond de jambe jeté – A felsorolt fajt{k különböző vari{nsai, szab{lyai, alkalmaz{si lehetőségei. – A demi és grand rond-ok különböző, egym{stól nagyon is eltérő dinamik{jú alkalmaz{sa. 13. évfolyam: A klaszikus balett pózai ,Temps lié A klasszikus balett pózai

3 óra

– croisé-k, éffacée-k, écarté-k – Szigorú ir{nybeli és kartart{si szab{lyaik – Alkalmaz{si lehetőségeinek sokfélesége – Arabaesque és attitude pózok, allongé pózok Temps lié – A koordin{ciós készség fejlesztésének iskolagyakorlata – Form{inak különböző nehézségi foka, ezek {ttekintése a tanulm{nyok kezdetétől a végéig – Form{i, szab{lyai, a spiccen végzett temps lié technikai megold{sai – Összekötő-lépések. 190

– – – –

A különböző elemek összefűzésének szab{lyai. Funkció. A dinamikai v{lt{sok lehetőségei {ltaluk. Fajt{ik, szab{lyaik.

14. évfolyam: A klasszikus balett emeltebb szintű gyakorlatainak elmélete 8 óra Pas de bourrée – Alkalmaz{sa a legkülönbözőbb tempójú és dinamik{jú gyakorlatokban – Fajt{i, szab{lyai. – A spicctechnika alkalmaz{sa. Fouetté-k – [ltal{nos szab{lyai. – Fajt{i és azok speci{lis szab{lyai – A spiccen történő alkalmaz{s lehetőségei Tour sur le cou-de-pied en dehors és en dedans – – –

Prepar{ció: V., II., IV. pozícióból [ltal{nos és speci{lis szab{lyok, alkalmaz{si területük A spiccen végzett forg{sok szab{lyai

Kis allegro-k – – – – –

Két l{bon végzett ugr{sok fajt{i Két l{bról induló, egy l{bra érkező kis ugr{sok fajt{i Egy l{bról két l{bra érkező ugr{sok fajt{i Egy l{bról induló, egy l{bra érkező ugr{sok fajt{i Szab{lyaik, alkalmaz{suk

Battu-k – –

Entrechat-k és battu-vel végzett kis ugr{sok Fajt{ik, szab{lyaik, dinamikai tulajdons{guk

Nagy allegro-k Fajt{i, szab{lyaik – Az ugr{st segítő lépések, és kartart{sok. A koordin{ció fontoss{ga – Az ugr{sokból történő földre érkezés szab{lyai

191

Diagon{l tour-ok –

Fajt{i, szab{lyai, vari{l{si lehetőségei spiccen és féltalpon

Port de bras-k –

A kartart{sok {ltal{nos szab{lyai, összekötései módjai

– A hat port de bras. – Zenei beoszt{suk, hasonlós{gaik, különbözőségeik. Tour lent, grand tour-ok – – – – –

Meghat{roz{suk, dinamikai különbségeik A fordul{s lehetséges ir{nyai, szigorú szab{lyozotts{ga En dehors és en dedans szab{lyai A grand tour-ok prepar{ciói és a megérkezés lehetőségei Összekapcsol{suk, vari{l{suk

Mindkét félévben minden óra szerves részét képezi a tanulók ön{llóan készített, a tém{khoz kapcsolódó gyakorlatainak közös elemzése, tan{ri segítséggel történő kijavít{sa, valamint a tanult anyag verb{lis és gyakorlati sz{monkérése. 13.3. A képzés javasolt helyszíne (aj{nl{s) balett terem 13.4. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s) A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek (aj{nl{s)

1.6. 1.7. 2.

Oszt{lykeret

1.5.

Inform{ció feldolgozó tevékenységek Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa Inform{ciók ön{lló rendszerezése Inform{ciók feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmaz{si gyakorló

Csoportbont{s

1.


Sorsz { m


x

x

x

x

x

x x

192


tevékenységek, feladatok Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaform{k körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés ir{nyít{ssal Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorl{sa Munkamegfigyelés adott szempontok alapj{n

2.6. 2.7. 5. 5.3. 6. 6.2. 6.3.

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s)

Sorsz{m

1.1 1.4. 1.6. 1.12.



csoport

oszt{ly

x x x x

x x x x

x x x x

Magyar{zat Megbeszélés Szemléltetés Egyéb




tanuló

tud{s{nak

értékelésénél


jeles (5)

71-80%

jó (4)

61-70%

közepes (3) 193

és

minősítésénél

a

következők

52-60%

elégséges (2)

0-51%

elégtelen (1)

194

A klasszikus balett meghat{rozott tréningjének rúdés középgyakorlatait végzi Kis és nagy ugr{sokat gyakorol Forg{skombin{ciókat végez Spicc-kombin{ciókat gyakorol (l{nyok végzik) Klasszikus- és modern t{ncelemekből kompon{lt férfi-női t{nckettősöket tanul be Modern t{nctechnik{k elemeit gyakorolja Modern t{nc tréningsorokat tanul be A modern t{nctechnik{k kombin{cióit összekötve végzi A t{ncművészet egyetemes és hazai ir{nyzatait megjelöli Napjaink t{ncművészetének eseményeit figyelemmel kíséri A t{ncművészet stíluskorszakait megkülönbözteti A t{nc és a zene szoros kapcsolat{t figyelembe véve szerkeszt gyakorlatokat A szakkifejezések jelentését, helyes kiejtését alkalmazza A gyakorlatok, gyakorlatsorok szerkesztési

195

T{ncfilmek

FELADATOK

T{ncmű elemzés


Kort{rs t{nctörténet

T{nctörténet -műelemzés

x

x

x

x

x

x

x

x

x

módszereit bemutatja A lépések helyes végrehajt{s{nak szab{lyait helyesen alkalmazza Ön{llóan {llít össze rúd- és középgyakorlatokat Ugr{s és forg{s gyakorlatokat szerkeszt A t{nctörténet kiemelkedő alkotóit és azok műveit azonosítja

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

SZAKMAI ISMERETEK A balett szakkifejezései, azok jelentése, leír{sa, kiejtése Folyamatos koordin{ció Klasszikus, karakter és modern technik{ra épülő koreogr{fi{k Különböző modern t{nctechnik{k alapelemei és stílusjegyei A gyakorlatok, gyakorlatsorok szerkesztési módszerei, azok koordin{lt bemutat{sa Harmonikus kivitelezés módjai Helyes zenei beoszt{s Különböző t{ncok stílusa, jellemző magatart{sform{i Különböző t{nctechnik{k lépéseinek helyes végrehajt{s{hoz szükséges szab{lyok A lépéskombin{ciók végrehajt{si szab{lyai Magyar és m{s népek t{ncai, alaplépései Művészi kifejezőeszközök felhaszn{l{si lehetőségei A szerepform{l{s színpadi alaphelyzeteinek jelentősége A színj{tsz{s, színpadi viselkedés alapvető szab{lyai A színpadi kifejezés mozg{ssal történő, verb{lis és nonverb{lis form{i A színpadi t{ncművészet és a balettművészet fejlődése, kialakul{si körülményei A t{nc és a szính{z kapcsolata A t{nc és a zene kapcsolata, valamint a t{ncművészetnek a többi művészeti {ghoz való viszonya A t{nc kialakul{s{nak története, fejlődése A t{nc stíluskorszakai és azok legfőbb jellemzői az adott korszakon belül: népt{nc, történelmi t{rsast{nc A t{ncművészet egyetemes és hazai ir{nyzatai, kiemelkedő reprezent{nsai A zene és a többi művészeti {g, a zene és a t{nc kapcsolata és egym{sra gyakorolt hat{sa Zenei struktúra a t{ncban, szakkifejezések Zenei műfajok, zenetörténeti stíluskorszakok, azok legfőbb jellemzői az egyes műfajok előadó appar{tusa Az adott feladat pontos, technikailag és zeneileg egyar{nt egyszerre történő végrehajt{s{nak

196

módjai Az új szakmai törekvések Nagyobb lélegzetű, színpadi igényeket kielégítő koreogr{fi{k Napjaink t{ncművészetének jelentős eseményei

x

x

x

x

x

x

x

x

x


SZEMÉLYES KOMPETENCI[K Térbeli t{jékozód{s Egyensúlyérzékelés Mozg{skoordin{ció T[RSAS KOMPETENCI[K Interperszon{lis rugalmass{g

x

x

x

Empatikus készség

x

x

x

Ir{nyíthatós{g

x

x

x


x

x

x


x

x

x

Nyitott hozz{{ll{s

x

x

x

14. 14. évfolyam: T{nctörténet -műelemzés 16 óra A tant{rgy tanít{s{nak célja A t{nctörténet -műelemzés tant{rgy tanít{s{nak célja, hogy megismertesse a növendékeket a t{nctörténet emlékanyag{val, és biztosítsa a minél teljesebb vissza- és körültekintés lehetőségét, amit integr{lhatnak és hasznosíthatnak. A tant{rgy tanít{s{nak feladata Ismertesse meg a tanulókkal: – a t{nctörténet fogalm{t, domin{ns műfajait – az alkot{sban rejlő gondolatis{g lényegét, ennek összefüggését az adott kor természetszemléletével, hitvil{g{val, t{rsadalmi körülményeivel – a művészi alkot{sok {ltal{nos és egyedi ikonogr{fiai elemeit, a vizu{lis nyelvet, a zene és t{nc, a szính{z és a t{nc kapcsolat{t – a hazai t{nctörténet fontos {llom{sait, t{ncosait, koreogr{fusait Alakítsa ki a növendékekben:

197

– az ön{lló t{jékozód{s, véleményalkot{s igényét és képességét a különböző t{ncstílusokban – a különböző művészeti {gak komplex ismeretét – fejlessze mindazokat a képességeket, amelyek a növendékeket a fentiek minél szuverénebb adapt{l{s{ra teszik alkalmass{ 14.2 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A t{nctörténeti ismeretek – kiegészülve a történelmi, irodalmi, szính{z- és művészettörténeti ismeretekkel – biztosítj{k az adott életkori szinthez igazodó kultúrtörténeti t{jékozotts{got. A hatékony munka biztosítja, hogy a növendékek az ór{kon szerzett ismereteiket képesek beépíteni a szakmai elméleti és gyakorlati ór{kon szerzett tud{sukba. Témakörök A kort{rs t{nc- t{ncműelemzés - t{ncfilmek 16óra A kort{rst{nc kialakul{sa, t{rsművészetekkel való viszonya, tendenci{i, a t{nckifejezés egyéni útjai. A korai kort{rst{nc alkotói. Az idő, a tér és a test feltérképezése. Napjainkban felismerhető tendenci{k. Elfordul{s az„eszményi „ testtől. Jelmezek, újszerű testtart{sok, a nyelv, a hang bevon{sa, a testi érintkezés újszerű intenzit{sa. A negatív aspektusok, mint a súly, a teher, a f{jdalom, és az erőszak a t{ncművészetben. A művészi kifejezés kort{rs anyagai, technik{i, eszközei, módszerei és funkciói. A kort{rs t{ncművészet aktu{lis kezdeményezései, szereplői, eseményei. Bevezetés a kort{rs műelemzés gyakorlat{ba és módszereibe (a kort{rs műelemzés elméleti, történeti és művészettörténeti h{ttere ismertetése; a kort{rs műelemzés alapvető form{i). – – – –

A kort{rs t{nc Franciaorsz{gban Angol kort{rs t{nc Kort{rs t{nc az USA-ban Magyar kort{rs t{ncművészet

A t{ncműelemzés. – A Csod{latos mandarin különböző, egym{stól lényegesen eltérő felfog{sban koreograf{lt v{ltozatainak összehasonlít{sa. – A F{ból faragott kir{lyfi különböző, egym{stól lényegesen eltérő felfog{sban koreograf{lt v{ltozatainak összehasonlít{sa. – A Tavaszünnep különböző, egym{stól lényegesen eltérő felfog{sban koreograf{lt v{ltozatainak összehasonlít{sa. T{ncfilmek

198

Film és t{nc alapvető jellegzetességei. A műfaj saj{toss{gai. Egy-egy t{ncfilm levetítése, elemzése, saj{t véleményalkot{s a műről. Jellemző stílusjegyek felismerése: – a mozg{son, előad{smódon – a díszleten, jelmezen – a történeten keresztül 14.3. A képzés javasolt helyszíne (aj{nl{s) DVD lej{tszóval, projektorral, sz{mítógéppel, szaktanterem.

internettel

felszerelt

14.4. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s) A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s)

1.

1.1. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7.

2.

Oszt{lykeret

Csoportbont{s


Sorsz { m


TV, Projektor, vetítőv{szon, Képi anyag lej{tsz{s{t biztosító eszköz (pl. video, DVD lej{tszó), Sz{mítógép


Olvasott szöveg ön{lló feldolgoz{sa Olvasott szöveg feldolgoz{sa jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgoz{sa jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa Inform{ciók ön{lló rendszerezése Inform{ciók feladattal vezetett rendszerezése


x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x TV, Projektor, vetítőv{szon, Képi anyag lej{tsz{s{t biztosító eszköz (pl. video, DVD lej{tszó), Sz{mítógép

Ismeretalkalmaz{si gyakorló tevékenységek, feladatok

199

2.1. 2.2. 2.3. 2.5. 2.6. 2.7.

4.

4.2. 4.5.

5.

5.1. 5.3.

Ír{sos elemzések készítése Leír{s készítése V{laszol{s ír{sban mondatszintű kérdésekre Szöveges előad{s egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban

x x

x x

x x

x x x

x

x

x TV, Projektor, vetítőv{szon, Képi anyag lej{tsz{s{t biztosító eszköz (pl. video, DVD lej{tszó), Sz{mítógép


Elemzés készítése tapasztalatokról Utólagos szóbeli besz{moló TV, Projektor, vetítőv{szon, Képi anyag lej{tsz{s{t biztosító eszköz (pl. video, DVD lej{tszó), Sz{mítógép


Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgoz{s Kiscsoportos szakmai munkavégzés ir{nyít{ssal

x x


Sorsz{m

1.1 1.3. 1.4.

Alkalmazott oktat{si módszer neve Magyar{zat Kiselőad{s megbeszélés


csoport

oszt{ly

x x x

x

x

x

x

1.6.

Szemléltetés

x

1.11.

h{zi feladat

x

x

200

x


TV, Projektor, vetítőv{szon, Képi anyag lej{tsz{s{t biztosító eszköz (pl. video, DVD lej{tszó), Sz{mítógép

14.5. A tant{rgy értékelésének módja A tant{rgyak értékelésének módja egységes, a következőképpen alakul: A szaktan{r, pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanít{si év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanít{si év végén oszt{lyzattal minősíti. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi oszt{lyzatot az érdemjegyek alapj{n kell meghat{rozni. Az iskola az oszt{lyzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítv{ny útj{n értesíti. Értesítő gyakrabban is készülhet az intézmény pedagógia programja szerint. Az érdemjegy és az oszt{lyzat meg{llapít{sa a tanuló teljesítményének, szorgalm{nak értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Az érdemjegyek és oszt{lyzatok a következők: A

tanuló

tud{s{nak

értékelésénél


jeles (5)

71-80%

jó (4)

61-70%

közepes (3)

52-60%

elégséges (2)

0-51%

elégtelen (1)

201

és

minősítésénél

a

következők

FELADATOK klasszikus balett meghat{rozott tréningjének rúd- és középgyakorlatait végzi Kis és nagy ugr{sokat gyakorol Forg{skombin{ciókat végez Spicc-kombin{ciókat gyakorol (l{nyok végzik) Klasszikus- és modern t{ncelemekből kompon{lt férfi-női t{nckettősöket tanul be Modern t{nctechnik{k elemeit gyakorolja Modern t{nc tréningsorokat tanul be A modern t{nctechnik{k kombin{cióit összekötve végzi A t{ncművészet egyetemes és hazai ir{nyzatait megjelöli Napjaink t{ncművészetének eseményeit figyelemmel kíséri A t{ncművészet stíluskorszakait megkülönbözteti A t{nc és a zene szoros kapcsolat{t figyelembe véve szerkeszt gyakorlatokat A szakkifejezések jelentését, helyes kiejtését alkalmazza A gyakorlatok, gyakorlatsorok szerkesztési módszereit bemutatja A lépések helyes végrehajt{s{nak szab{lyait helyesen alkalmazza Ön{llóan {llít össze rúd- és középgyakorlatokat Ugr{s és forg{s gyakorlatokat szerkeszt A t{nctörténet kiemelkedő alkotóit és azok műveit azonosítja

Kreatív zene I.


Zeneismeret alapjai

Zeneismeret tant{rgy

x

x

x

x

x

x

A

SZAKMAI ISMERETEK A balett szakkifejezései, azok jelentése, leír{sa, kiejtése Folyamatos koordin{ció Klasszikus, karakter és modern technik{ra épülő koreogr{fi{k Különböző modern t{nctechnik{k alapelemei és stílusjegyei A gyakorlatok, gyakorlatsorok szerkesztési módszerei, azok koordin{lt bemutat{sa Harmonikus kivitelezés módjai Helyes zenei beoszt{s Különböző t{ncok stílusa, jellemző magatart{sform{i Különböző t{nctechnik{k lépéseinek helyes végrehajt{s{hoz szükséges szab{lyok A lépéskombin{ciók végrehajt{si szab{lyai Magyar és m{s népek t{ncai, alaplépései Művészi kifejezőeszközök felhaszn{l{si lehetőségei

202

A szerepform{l{s színpadi alaphelyzeteinek jelentősége A színj{tsz{s, színpadi viselkedés alapvető szab{lyai A színpadi kifejezés mozg{ssal történő, verb{lis és nonverb{lis form{i A színpadi t{ncművészet és a balettművészet fejlődése, kialakul{si körülményei A t{nc és a szính{z kapcsolata A t{nc és a zene kapcsolata, valamint a t{ncművészetnek a többi művészeti {ghoz való viszonya A t{nc kialakul{s{nak története, fejlődése A t{nc stíluskorszakai és azok legfőbb jellemzői az adott korszakon belül: népt{nc, történelmi t{rsast{nc A t{ncművészet egyetemes és hazai ir{nyzatai, kiemelkedő reprezent{nsai A zene és a többi művészeti {g, a zene és a t{nc kapcsolata és egym{sra gyakorolt hat{sa Zenei struktúra a t{ncban, szakkifejezések Zenei műfajok, zenetörténeti stíluskorszakok, azok legfőbb jellemzői az egyes műfajok előadó appar{tusa Az adott feladat pontos, technikailag és zeneileg egyar{nt egyszerre történő végrehajt{s{nak módjai Az új szakmai törekvések Nagyobb lélegzetű, színpadi igényeket kielégítő koreogr{fi{k Napjaink t{ncművészetének jelentős eseményei

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x


x

x

Empatikus készség

x

x

Ir{nyíthatós{g

x

x


x

x


x

x

Nyitott hozz{{ll{s

x

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése, beszédkészség Harmonikus mozg{skoordin{ció (testi ügyesség) Mozg{sut{nz{si készség, mozg{smemória Térérzékelés SZEMÉLYES KOMPETENCI[K Térbeli t{jékozód{s Egyensúlyérzékelés Mozg{skoordin{ció T[RSAS KOMPETENCI[K


203

15.

14. évfolyam: Zeneismeret 16 óra A tant{rgy tanít{s{nak célja A zeneismeret tant{rgy tanít{s{nak célja, hogy a tanulók {ltal{nos iskol{ban szerzett zenei ismereteit tudatosítsa és rendszerezze. Alakít{sa ki ízlésüket, vil{gítson r{ a zene és a mozg{s összehangol{s{nak lehetőségeire. A tant{rgy tanít{s{nak feladata Ismertesse meg a tanulókkal: – a zenetörténet, zeneelmélet alapjait – a zenében haszn{latos legalapvetőbb fogalmakat – egyes zenetörténeti stíluskorszakokat, azok legfőbb jellemzőt – a zene és t{nc kapcsolat{t és egym{sra gyakorolt hat{s{t – a zene és a többi művészeti {g kapcsolat{t és egym{sra gyakorolt hat{s{t Alakítsa ki a tanulókban az ön{lló t{jékozód{s képességét, keltse fel érdeklődésüket és igényüket zeneirodalom klasszikus alkot{sainak megismerésére és befogad{s{ra. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A Zeneismeret– kiegészülve a történelmi, irodalmi, szính{z- és művészettörténeti ismeretekkel – biztosítj{k az adott életkori szinthez igazodó kultúrtörténeti t{jékozotts{got. A hatékony munka biztosítja, hogy a növendékek az ór{kon szerzett ismereteiket képesek beépíteni a szakmai elméleti és gyakorlati ór{kon szerzett tud{sukba. Témakörök Zeneismeret alapjai 8 óra Formai ismeretek – a feldolgoz{sra kerülő zenei anyag belső tagolód{s{nak megfigyeltetése és felismertetése – azonoss{g, hasonlós{g, különbözőség, ellentétesség – népdalok form{i – klasszikus periódus, két- és h{romtagús{g, triós forma, vari{ció – barokk t{nctípusok – szon{taforma, rondóforma – versenymű, nyit{ny, szimfónia, kamarazenei műfajok, opera Ritmus, dallam, harmónia 204

– ritmus és ütemfajt{k megismerése – triola, duola, kvintola, poliritmika, osztin{tó fogalma Zenedikt{l{s – ritmusdikt{l{s Zenetörténeti ismeretek – renesz{nsz zene előzményei – a renesz{nsz t{nczene (pavane, gagliarde, saltarello) – barokk zene és a korszak divatos t{ncai – bécsi klasszicizmus és a kor divatos t{ncai – minden korszakból legal{bb egy jelentős mű zenehallgat{ssal történő megismertetése A romantika stílusjegyeinek, zeneszerzőinek, alkot{sainak megismerése – Schubert, Chopin, Liszt, Wagner, Verdi, Muszorgszkij, Csajkovszkij, Erkel – egy-egy meghat{rozó művének megismerése, különös tekintettel a romantikus balettekre. A kor divatos t{ncai – mazura, polonéz, keringő, palot{s, verbunk – a nemzeti romantikusok zenéjében. A XX. sz. zenéje – Debussy: Egy faun délut{nja – Ravel: Bolero – Sztravinszkij: Tűzmar{d, Petruska, Tavaszi {ldozat – Bartók: Cantata profana, A f{ból faragott kir{lyfi, Csod{latos mandarin, Divertimeno, Conterto – Kod{ly: Gal{ntai t{ncok, Psalmus Hungaricus – Orff: Carmina Burana – Penderecki: Hirosima – Gershwin: Egy amerikai P{rizsban, Kék rapszódia A XX. sz. zenei ir{nyzatainak megismerése a fent felsorolt művek tükrében. A két félév alatt szerzett ismeretek összefoglal{sa, rendezése. Kreatív zene I.

8 óra

A témakör fő feladata az előző témakörökben tanultak gyakorlati alkalmaz{sa, zenei eszközök és azok alkalmaz{s{nak megismerése. A tanulók zenei 205

ismereteinek bővítése. Alakítsa ki a tanulókban az ön{lló t{jékozód{s képességét, keltse fel érdeklődésüket és igényüket zeneirodalom klasszikus alkot{sainak megismerésére és befogad{s{ra. Fejlesztési feladatok – – – – – – – – –

Ritmuskészség fejlesztő j{tékok, függetlenítő gyakorlatok A zenei hat{skeltő mechanizmus gyakorlati megismerése és tudatosít{sa A zene és a ritmus dramaturgi{ja Hangok és effektusok dramaturgi{ja Zenei jellemzési lehetőségek megismerése és alkalmaz{sa Zenei és szính{zi műfajok, stílusok formanyelvének összehasonlít{sa Dalok dramatiz{l{sa Adott történelmi, művészeti korral adekv{lt, a stíluskorszaknak megfelelő hangszeres és dalanyag v{logat{sa, megtanul{sa Ön{lló kísérőzene készítése.

Zenehallgat{s Zenei ízlés alakít{sa, form{l{sa, a zene és a mozg{s összehangol{s{nak lehetőségei. Zeneművek belső törvényszerűségei, zenei alkot{sok elemzése. 15.2.A képzés javasolt helyszíne (aj{nl{s) 15.3.A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s) A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s)

1.

1.1. 1.3.

Oszt{lykeret

Csoportbont{s


Sorsz { m


Hangszerek, kották, hangzóanyag, mozgóképanyag, Metronóm, Zenei anyag lejátszását biztosító eszköz (pl. CD lejátszó, MP3, MP4)


Olvasott szöveg ön{lló feldolgoz{sa Olvasott szöveg feldolgoz{sa


x x

206

x x

1.4. 1.5. 1.6. 1.7.

2.

2.1. 2.2. 2.3. 2.5. 2.6. 2.7.

4.

4.2. 4.5.

5.

5.1. 5.3.

jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgoz{sa jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa Inform{ciók ön{lló rendszerezése Inform{ciók feladattal vezetett rendszerezése

x

x

x

x

x

x

x

x Hangszerek, kották, hangzóanyag, mozgóképanyag, Metronóm, Zenei anyag lejátszását biztosító eszköz (pl. CD lejátszó, MP3, MP4)

Ismeretalkalmaz{si gyakorló tevékenységek, feladatok

Ír{sos elemzések készítése Leír{s készítése V{laszol{s ír{sban mondatszintű kérdésekre Szöveges előad{s egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban

x x

x x

x x

x x x

x

x

x Hangszerek, kották, hangzóanyag, mozgóképanyag, Metronóm, Zenei anyag lejátszását biztosító eszköz (pl. CD lejátszó, MP3, MP4)


Elemzés készítése tapasztalatokról Utólagos szóbeli besz{moló Hangszerek, kották, hangzóanyag, mozgóképanyag, Metronóm, Zenei anyag lejátszását biztosító eszköz (pl. CD lejátszó, MP3, MP4)


Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgoz{s Kiscsoportos szakmai munkavégzés ir{nyít{ssal

x x

A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek (aj{nl{s) Sorsz{m

Alkalmazott oktat{si

A tanulói tevékenység

207

Alkalmazandó eszközök

módszer neve

1.1 1.3. 1.4.

szervezeti kerete egyéni

csoport

oszt{ly

x x x

x

x

x

x

Magyar{zat Kiselőad{s megbeszélés

1.6.

Szemléltetés

x

1.11.

h{zi feladat

x

x

x

és felszerelések (SZVK 6. pont lebont{sa, pontosít{sa)

Hangszerek, kott{k, hangzóanyag, mozgóképanyag, Metronóm, Zenei anyag lej{tsz{s{t biztosító eszköz (pl. CD lej{tszó, MP3, MP4)

15.4.A tant{rgy értékelésének módja


tanuló

tud{s{nak

értékelésénél


jeles (5)

71-80%

jó (4)

61-70%

közepes (3)

52-60%

elégséges (2)

0-51%

elégtelen (1)

208

és

minősítésénél

a

következők

209

Szakközépiskolai szakmai képzés évfolyam esti képzés

Recommend Documents