Szakképzési hozzájárulás
készítette: Tóth-Szabó Anna tájékoztatási ügyintéző
Kapcsolódó jogszabályok Szakképzési hozzájárulás kötelezettség háttérjogszabályai: • a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (Szht.); • a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról szóló 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet (Szht. R.); • a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló 328/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet • a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (Nftv. R.); • a szakképzési megállapodásról szóló 314/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet (Szm. R.); • a gyakorlati képzést végző gazdálkodó szervezetek saját munkavállalói részére szervezett képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásáról szóló 21/2013. (VI. 18.) NGM rendelet (NGM); Kapcsolódó jogszabályok • a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény Szt.) • a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (Nftv.) • a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet • a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tötvény (Nkt.) • A felnőttoktatásról szóló 2013. évi LXXVII. törvény (Fktv.) • a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) • a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) • egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról 2011. évi CLVI. törvény Eat.)
Alanyai 1. 1. Szakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföldi székhelyű a) gazdasági társaság, kivéve a szakképzésről szóló törvény szerinti, szakképzési feladatot ellátó nonprofit gazdasági társaságot, a felsőoktatási intézmény által alapított társaságot, valamint az olyan társaságot, amelyben a felsőoktatási intézmény részesedést szerzett, [2013. 01. 01-től] b) szövetkezet, kivéve a lakásszövetkezetet, a szociális szövetkezetet, valamint az iskolaszövetkezetet, [2013. 05. 03-tól] c) állami vállalat, stb., erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat kivéve a víziközmű-társulatot -, egyes jogi személyek vállalata és a leányvállalat, d) ügyvédi iroda, végrehajtó iroda és szabadalmi ügyvivő iroda, e) közjegyzői iroda, f) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, g) egyéni cég. 2. a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet is, ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik. NEM VOLT ALANYA és MOST SEM AZ: - őstermelő, - alapítvány, egyesület, köztestület ≈ civil szervezetek!
Alanyai 2. Sajátosságok: Átalányadózó: alanya ugyan a Szht-nak a 2. § (1) bekezdés f) pont alapján, DE 2. § (3) → átalányadó megfizetésével eleget tesz szakképzési hozzájárulás kötelezettségének → Szht. alapján nem keletkezik bevallási és elszámolási és fizetési kötelezettsége. → 8. § (3) gyakorlati képzést szervező átalányadózó hozzájárulásra kötelezettet nem illeti meg visszatérítés sem. Evás : Eva tv. hatálya alá tartozó adóalany Eva tv. szerint teljesíti szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettségét → befizetés eva előleghez igazodik negyedévente, bevallás: ’43-as EVA bevallásban. Kötelezettség: minden munkaviszony keretében foglalkoztatott után – létszám x minimálbér 1,5-szerese. Gyesen, gyeden lévők után is! Ki után nem? egyéni vállalkozó maga után, társaság személyesen közreműködő tagja után, Efo tv. szerinti alkalmi munkát végző után.
Alanyai 3. Kata A Szht. 1. § (1) bekezdés f) pontja szerint: Szakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföldi székhelyű „f) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó”, azaz nem csak a Szja tv. hatálya alá tartozóra vonatkozik csak e kötelezettség! A Szht. a kötelezettek között nem sorolja fel a katás vállalkozásokat. A Katv. azonban a tételes adó megfizetésével csak a katás személyekre vonatkozóan tartalmaz mentesítést, foglalkoztatottjaikra nem. → a katás bt-k, kkt-k és egyéni vállalkozók is kötelezettek foglalkoztatottjaikra tekintettel. →Ha katásnak tanulószerződéses tanulója van →VISSZAIGÉNYLÉSI LEHETŐSÉG!! Kiva: alanya teljes egészében – nemcsak maga után - mentesül a megfizetésével a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól → visszaigénylésre nincs lehetőség!
Ki nem kötelezett a szak. h. megfizetésére 2. (5) bekezdés 1.? a) a büntetés-végrehajtásnál a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet, c) az egyéni vállalkozó a szociális hozzájárulási adóalapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját, DE 08-as bevallást nemlegesen is kell adni ← egyéni vállalkozó alany! d) az egyéni cég, végrehajtó iroda, szabadalmi ügyvivő iroda, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda tevékenységében a személyesen közreműködő tag a szociális hozzájárulási adóalapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját – 08as bevallás nemlegesen is kell ← a felsoroltak alanyok, valamint b) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eü. tv.) 3. § f) pontjában meghatározott egészségügyi szolgáltató - feltéve, hogy az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött és nem költségvetési szervként működik - az egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben őt terhelő szociális hozzájárulási adóalap után, e) a közhasznú nonprofit gazdasági társaság a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 6. számú melléklet E) fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenység ellátásával összefüggésben a társaságot terhelő szociális hozzájárulási adó alapja után
Ki nem kötelezett szakképzési hozzájárulás megfizetésére 2. § (5) bekezdés 2.? Mit jelent az egészségügyi közszolgáltatás: az Eü. tv. 3. § e) pontjában meghatározott, részben vagy egészben az államháztartás terhére támogatott szolgáltató tevékenység. [2. § 3. § c) ] Hogy állapítja meg szakképzési hozzájárulását? 4. § (4) a) a Számv. tv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltató: az őt terhelő szocho alapját a Számv. tv. szerint megállapított éves árbevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó árbevétele arányában osztja meg b) az a) pont alá nem tartozó egyéb hozzájárulásra kötelezettnek az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját az éves bevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó bevétele arányában, c) a közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak az őt terhelő szocho alapját a Számv. tv. szerint megállapított éves árbevételéből kedvezményezett tevékenysége és a vállalkozási tevékenysége árbevétele arányában osztja meg. Szocho alap x arányszámmal→ a nem mentes rész után keletkezik szak. hoz. PROBLÉMA: időbeliség! Elszámolási bevallás beadási határidő 2013. 01. 01-től: január 12. Szükséges adatok később – eü. szolgáltató kb. február, nonprofit gt. beszámoló készítésekor! Valós adatok alapján számított szakképzési hozzájárulás már bevallott elszámolás után → módosítás (helyesbítés) csak ÖNELLENŐRZÉSSEL! (tájékoztató: 2013. 07. 29.) ’29-es Tao bevallásban csak az eltérő üzleti évű - eü. szolgáltató és nonprofit gt. – tudja az adatait a valósnak megfelelően módosítani elszámolási bevallást követően
Szakképzési hozzájárulás alapja, kedvezmények figyelembe vétele, mértéke 1. A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja. A Szht. meghatározza az e törvény keretében alkalmazandó szocho fogalmat: 3. § b) szociális hozzájárulási adóalap: - Eat. 455. § (2) bekezdés a)-c) és h) pontjában meghatározott adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony alapján, a (3) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel, - a 455. § (1) bekezdés a)-b) és e) pontjában meghatározott adóalap, valamint a - 457. § (1) bekezdésében meghatározott adóalap, ugyanakkor a 457. § (1) bekezdés alkalmazása során e törvény szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azon jogi személyt, aki a 2. § (5) bekezdése szerint szakképzési hozzájárulásra nem kötelezett; Miért fontos a fogalom helyes értelmezése? ←ennek alapján nem kell bizonyos személyek után, pl. tanulószerződéses tanuló után szakképzési hozzájárulást fizetni, annak ellenére, hogy szochot igen. Magyarázat a fogalomhoz.
Szakképzési hozzájárulás alapja, kedvezmények figyelembe vétele, mértéke 2. Szakképzési hozzájárulás alapját csökkenti: azon munkavállalók esetében, akikre tekintettel a szocho alapot csökkentették, a szocho megállapításánál figyelembe (bruttó) munkabérének összege, de legfeljebb havonta 100 ezer forint. Részmunkaidős – arányosítás! Kivéve: 462/D. § (2)-(3) bekezdés – anyasági ellátásnál Mely esetekben? - a 25 év alatti pályakezdő munkavállalók után az Eat. 462/B. § (2) bekezdése szerint, - a tartósan álláskereső személyek után az Eat. 462/C. § (2) bekezdése szerint [várható változás: munkáltató személyében változás, tartósan álláskereső időbeli meghatározás], - a gyed, a gyes, gyet alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók után az Eat. 462/D. § (2)-(3) bekezdése szerint (legalább 3 gyerekre tekintettel családi pótlék, és GYET – 2 évig 27 %-os kedvezmény) - szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás által foglalkoztatott új munkavállalók után az Eat. 462/E. § szerint
Szakképzési hozzájárulás alapja, kedvezmények figyelembe vétele, mértéke 3. További alap csökkentő tétel: az Eat. 462/F. §-ában meghatározott, kutatók foglalkoztatása után járó szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesítő, csökkentés munkaválallónként munkabér, maximum 500 ezer Ft, részmunkaidős foglalkoztatott esetén legfeljebb 500 ezer forint arányosan csökkentett része Részmunkaidős foglalkoztatásnak, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt. Csökkentés az első két évben, azaz a 27 %-os szocho kedvezmény évében. A 462/D. § szerinti esetben 3 évig csökkenthető a szocho. CSAK akkor csökkenthető a szakképzési hozzájárulás alapja, ha a kötelezett él a szocho. kedvezménnyel! Rehabilitációs kártya - szocho kedvezmény érvényesíthető, de van szocho alap →szakképzési hozzájárulás is van! (Szocho kedvezményeknél szocho alap csökkentés van.) A szakképzési hozzájárulás mértéke a szakképzési hozzájárulás alapjának 1,5 százaléka A hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulást a naptári évre állapítja meg.
Szakképzési hozzájárulás hogyan teljesíthető? (5. § módosul) • • •
gyakorlati képzés szervezésével; saját munkavállaló képzésével; pénzbeli befizetés teljesítésével. (valamennyi esetben a bevallás, és a szükséges befizetést – kiegészítés – NAV felé)
Gyakorlati képzés szervezése 1. 5. § a) „teljesíthető”: a) iskolai rendszerű képzések esetében -állami fenntartású szakképző intézményben vagy szakképzési megállapodás alapján szervezett aa) szakképző iskola és a hozzájárulásra kötelezett között együttműködési megállapodás alapján az iskolai rendszerű szakképzésben a nappali rendszerű oktatásban és a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban , vagy ab) a szakképző iskola tanulója és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés [Szakképzési megállapodás←2011. évi CLXXXVII. tv. 84. § (5)-(10) bekezdések, valamint 314/2013. (VIII. 28.) K. r. ]
Gyakorlati képzés szervezése 2. Nkt. 2. § (1) ingyenes első szakképesítés megszerzése → állami közszolgáltató feladat → elsődleges helye: iskolarendszerű szakképzés. Első ingyenes szakképesítés - finanszírozás: - iskolában elmélet, gyakorlati képzés ←állami költségvetés, fenntartó. - egyéb gyakorlati képzés költségei ← gyakorlati képzés szervezője. Tanulószerződés csak első szakképesítésre köthető! Nem állami fenntartású intézmény – nincs feladatellátási kötelezettsége → Szt. 84. § (8) költségvetés hozzájárulására csak akkor jogosult, ha rendelkezik kormányhivatallal kötött szakképzési megállapodással. Nkt. szerinti változások szakképző iskolában – érintett legalacsonyabb iskolai évfolyamon kezdve felmenő rendszerben.
Gyakorlati képzés szervezése 3. c) az államilag támogatott létszám tekintetében - 2013. 01. 01-től a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett szakmai gyakorlattal, ha a szakmai gyakorlatra külső képzőhelyen, a hallgatóval kötött hallgatói munkaszerződés alapján kerül sor, (átmeneti szabállyal felsőoktatás – három forma) Nftv. 44. § - 2012. szeptember 1-től A hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát: a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen. Mely képzés tekinthető ennek? 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet 1-2. számú melléklete – 2014. 04. 19-ig tartalmazott eligazítást. 2014. 04. 19-től módosult → önellenőrizni kellett a 1408-01-02 lapot. 2014. 12. 31. Tájékoztató a honlapon: 423/2012. (XII. 29.) Korm. rend. 2014., 12. 18-tól hatályos 48. § (2): 2014 tekintetében alkalmazható a 289/2005. (XII. 22. ) Korm. Rend. 1., 2. számú mellékletében gyakorlatigényesként megjelölt szak → 1408-as decemberi elszámolásban lehetett érvényesíteni.
Gyakorlati képzés szervezése 4. Felsőfokú szakképzés - még a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. tv. alapján kell befejezni, utoljára a 2012-ben indult felsőfokú szakképzésben alkalmazható → átmeneti rendelkezés Szht. 27. § és R. 4. § (5) és 5. § (7), valamint a Nftv. R. alapján. A már megkezdett képzések változatlan feltételek mellett kifutó rendszerben - de legfeljebb a 2015/2016-os tanévben - fejezhetők be. Jellemzője: - együttműködési megállapodás alapján, számítás mint a szakközépiskolákkal kötött megállapodások alapján →alapnormatíva:130= napi alapnormatíva - hallgatói szerződéssel, mint tanulószerződés, de 2013. 01. 01-től visszaigénylési lehetőség megszűnt.
Saját munkavállaló képzési költségének figyelembe vétele 2013-tól: d) a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói számára szervezett képzés költségeinek figyelembe vétele Feltétele: - felnőttképzési szerződés, tanulmányi szerződés, munkáltatói elrendelés; - legalább 45 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzése IS; - adatszolgáltatási kötelezettség kormányhivatal munkaügyi központ szakigazgatási szervéhez – elszámolási bevallás benyújtásának határideéig – ‘év. Január 12. JOGVESZTŐ HI. Elszámolható mérték: - tanulószerződés szerinti gyakorlati képzésre a (8) § (1) bekezdés szerint számított csökkentő tétel → alapnormatíva és súlyszorzóval számított tétel, de legfeljebb - bruttó kötelezettség 16,5 %-a Visszaigénylési lehetőség nincs!
Bruttó kötelezettség csökkentése 8. § A szakképzési hozzájárulást gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettsége mértékét csökkentheti: a 2012. évet követően a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott alapnormatíva alapján (2014-15: 453 000 Ft/év/fő), a R-ben meghatározott, gyakorlati képzési normatívák szerint számított összeggel (a továbbiakban: csökkentő tétel). Alapnormatíva összege független a gyakorlati képzés költségigényétől. Tanulószerződés esetében a súlyszorzó igazodik ahhoz. A visszaigénylés lehetősége független attól, hogy a gyakorlat költsége nagyobb, vagy kisebb az alapnormatívához képest! Ha gyakorlat költsége ≤ alapnormatíva x súlyszorzó → akkor is visszaigényelhető, egyéb feltételek megléte esetén.
280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 2012. január 1-től hatályos - szerepe: a csökkentő tételek kiszámítását szabályozza, és a tanulószerződéses csökkentő tételhez szükséges súlyszorzókat tartalmazza. Jelenleg hatályos 5. § (2) a csökkentő tétel éves összege - ha a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára fennáll tanulónként az alapnormatíva összegének és a tanulószerződésben megnevezett szakképesítéshez tartozó, a) a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény alapján indított szakképzés esetében az 1. mellékletben, b) a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény alapján indított szakképzés esetében a 2. mellékletben meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzata. A mellékletek szakmacsoport helyett szakképesítést tartalmaznak, a szakképesítések igazodnak az adott képzéshez (régi/új). 2012-ben a súlyszorzók év közben és év végén eltérhettek egymástól – év végén egész évre tekintettel az új súlyszorzókat kellett használni, átmeneti szabály hiányában.
Bruttó kötelezettség csökkentésének lehetőségei összefoglalva a 5. és 8. § alapján 1. Gyakorlati képzés szervezése – 5. § a) a) Együttműködési megállapodás iskola és gyakorlóhely között, b) Tanulószerződéses tanuló foglalkoztatása, 2. Felsőfokú szakképzésben résztvevő hallgató szakmai gyakorlata (átmeneti szabály – kifutó évfolyamok befejezéséig)
a) Együttműködési megállapodással, b) Hallgató szerződés alapján 3. Gyakorlatigényes alapképzési szak keretében hallgató munkaszerződés alapján szervezett szakmai gyakorlat - 5. § c) 4. Saját munkavállaló részére szervezett képzés - 5. § d)-e)
Visszaigénylés csak az 1. pont alapján! De ott is csak akkor, ha együtt történik a) és b), és a feltételek teljesülnek. Ha csak együttműködési csökkentő tétel van, bruttó kötelezettség mértékéig lehet figyelembe venni, nincs visszaigénylés! Ha az 1. pont mellett egyéb módon is történik gyakorlat, vagy saját munkavállaló képzése után csökkentő tétel figyelembe vétele, bruttó kötelezettség 0 Ft-ig csökkenthető
Szakhoz. tv. 5. §-a és R. alapján gyakorlati képzés teljesítésével teljesítők esetében csökkentő tétel kiszámítása 1. A)szakközépiskolával, vagy szakiskolával együttműködési megállapodás alapján [R. 2. § és 4. §] 1) Az együttműködési megállapodással érintett tanuló esetében: egy napra a gyakorlati képzési normatíva összege: alapnormatíva összege/ 130 egy napra eső gyakorlati képzési normatíva= 2015-ben: 453 000 Ft/fő/év / 130 = 3 485 Ft/fő/nap 2.) A tárgyévre vonatkozó csökkentő tétel éves összege tanulónként: =a gyakorlati képzési normatíva napi összege x tárgyévben teljesített gyakorlati képzési napok számával Pl. éves szinten képzési napok száma: 96 nap 3 485 Ft/fő/nap x 96 nap= 334 560 Ft/fő/év a csökkentő tétel 3.) A szakképzési hozzájárulási előleg fizetésénél: csökkentő tétel havi összege a tárgyév 1-11. hónapjára vonatkozóan tanulónként: =a gyakorlati képzési normatíva napi összege x tárgyhónapban teljesített gyakorlati képzési napok száma pl. havi képzési napok száma: 8 nap (heti 2 nap) 3 485 Ft/fő/nap x 8 nap= 27 880 Ft/fő/hó
Szakhoz. tv. 5. §-a és R. alapján gyakorlati képzés teljesítésével teljesítők esetében csökkentő tétel kiszámítása 2. - Az Szht. 27. § (1)→ felsőfokú szakképzés keretében együttműködési megállapodás vagy hallgatói szerződés alapján, gyakorlati képzés szervezésével teljesíti - 2012. január 1. napjától az együttműködési megállapodásban vagy a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvényben szabályozott hallgatói szerződésben meghatározott időtartamból még hátralevő időre hozzájárulási kötelezettségét a 8. § (1) bekezdése alapján teljesíti. → ALAPNORMATÍVA és a 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet alapján (együttműködési – osztószám 130; hallgatói szerződés megfelelő súlyszorzó alkalmazása) - (2) akár együttműködési megállapodás, akár hallgatói szerződés alapján → a képzésből az e törvény hatálybalépését követően még hátralevő időre a hozzájárulási kötelezettség teljesítésénél a 8. § (3)-(7) bekezdése → nincs visszaigénylési lehetőség (azt a 8. § (2) bekezdés tartalmazza) ! 2012-ben volt.
Szakhoz. tv. 5. §-a és R. alapján gyakorlati képzés teljesítésével teljesítők esetében csökkentő tétel kiszámítása 3. Hozzájárulásra kötelezett, aki gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés szervezésével [R. 2.§ és 6. §] Legalább 6 hét. Napi időtartam: 8 óra, részmunkaidő: napi normatíva időarányosan 1. A hallgatóra vonatkozóan a gyakorlati képzési normatíva napi összege = alapnormatíva összege / 100 2015-ben: 453 000Ft/fő/év / 100 = 4 530 Ft/fő/nap
2.
3.
A tárgyévre vonatkozó csökkentő tétel éves összege hallgatónként: gyakorlati képzési normatíva napi összege x a tárgyévben teljesített gyakorlati képzési napok száma Pl. 96 képzési nap/év 4 530 Ft/fő/nap x 96 képzési nap= 434 880 Ft/fő/év A szakképzési hozzájárulási előleg fizetésénél a tárgyév 1-11. hónapjára vonatkozóan a csökkentő tétel havi összege hallgatónként: a gyakorlati képzési normatíva napi összege x tárgyhónapban teljesített gyakorlati képzési napok száma pl. 10 képzési nap/hó 4 530 Ft/fő/nap x 10 képzési nap = 45 300 Ft/fő/hó
Szakhoz. tv. 5. §-a és R. alapján gyakorlati képzés teljesítésével teljesítők esetében csökkentő tétel kiszámítása 4. 2012-ben „visszaigénylés” csak tanulószerződéssel történő teljesítés esetén lehetett! 2013-ban változás – bővült a visszaigénylés lehetősége DE CSAK 8. § (2) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki hozzájárulási kötelezettségét kizárólag az 5. § a) pontja alapján gyakorlati képzés szervezésével teljesíti →együttműködési megállapodás és tanulószerződés és a csökkentő tételek összege > a bruttó kötelezettsége mértéke ↓ azt meghaladó rész a (2a) és (2b) bekezdésben meghatározottak szerint visszaigényelhető. KIVÉVE (2a) bekezdés b) ba) alpont esetében – akkor nincs visszaigénylés!
Együttműködési megállapodás és tanulószerződés együttesen – csökkentésre lehetőségek a)
(Együttműködési + tanulószerződés)≥ bruttó kötelezettség és Együttműködési ≥ bruttó kötelezettség→ csak tanulószerződés vehető figyelembe . [8. § (2a) bekezdés a)] b) (Együttműködési + tanulószerződés) ≥ bruttó kötelezettség és Együttműködési < bruttó kötelezettség, és Együttműködési ≥ tanulószerződés → csökkentés: bruttó kötelezettség mértékéig → nettó kötelezettség max. 0 ft, visszaigénylésre nincs mód. 8. § (2a) b)-ba) c) (Együttműködési + tanulószerződés)≥ bruttó kötelezettség és Együttműködési < bruttó kötelezettség és Együttműködési < tanulószerződés → a bruttó kötelezettség a két tétel együttes összegével csökkenthető d) Ha bruttó kötelezettség 0 Ft, csak a tanulószerződés alapján számított csökkentő tétel vehető figyelembe. Ezek az összefüggések előlegnél és elszámolásnál is érvényesek!
8. § (2a) bekezdés a) pontja számításának értelmezése – változás az év során (1308-as bevalláson is módosult az összefüggés) 1. Példa: Bruttó kötelezettség: 15 000 Ft. (34. sor) Kötelezettségcsökkentő tételek összege: 34 000 Ft (35. sor) - együttműködési megállapodás: 18 000 Ft (36. sor) - tanulószerződés alapján elszámolható: 16 000 Ft (37. sor) Több csökkentő tétel nincs! Év elején a számítás: Összes csökkentő tétel > bruttó kötelezettség: (18 000 Ft 3 16 000 Ft) > 15 000 Ft, és együttműködés 18000 Ft > tanulószerződés 16 000 Ft → visszaigénylésnél csak a tanulószerződéses csökkentő vehető figyelembe: 15 000 Ft- 16 000 Ft= -1 000 Ft, ez kerülhetett a 42. sorba, mint nettó kötelezettség.
8. § (2a) bekezdés a) pontja számításának értelmezése – változás az év során (1308-as bevalláson is módosult az összefüggés) 2. Jelenleg a számítás: elv: a tanulószerződés mindenképpen érvényesítendő! Mivel a 18 000 Ft „lefedi” a bruttó kötelezettséget, de az összes csökkentő tétel nem vehető figyelembe ← (E > B) a bruttó kötelezettséggel szemben az együttműködés szerinti csökkentő tétel 0 Ft-ig vehető figyelembe, „lenullázódik, azonban a tanulószerződés csökkentés teljes egészében figyelembe vehető a visszaigénylésnél! Vagyis nem a bruttó kötelezettség csökkentése során, hanem a visszaigénylés megállapításánál. 15 000 Ft – 18 000 Ft → csak 0 Ft-ig, azonban visszaigénylésnél a tanulószerződéses csökkentő tétel teljes egészében figyelembe vehető: 42. sorba: -16 000 Ft kerül, (42. sor a 37. sorral azonos) De nem lehet a teljes csökkentő tételt figyelembe venni, ami 19 000 Ft lenne, ha 15 000 Ft–(18 000+16 000) = - 19 000 Ft.
8. § (2a) bekezdés a) pontja számításának értelmezése – változás az év során (1308-as bevalláson is módosult az összefüggés) 3. A logikát még inkább alátámasztja a következő példa: bruttó kötelezettség: 10 000 Ft. együttműködési csökkentő: 11 000 Ft. tanulószerződéses csökkentő: 7 000 Ft. (11 000 Ft + 7 000 Ft)= 17 000 > 10 000 Ft, és 11 000 Ft > 10 000 Ft év eleji számítás: csak tanulószerződéssel lehet csökkenteni a bruttó kötelezettséget: 10 000 Ft – 7 000 Ft= fizetendő: 3 000 Ft, miközben tanulószerződéssel teljesített! → jelenlegi módszer: együttműködési 11 000 Ft figyelembe vehető a bruttó kötelezettség mértékéig, azaz együttműködési csökkentő tételből 1 000 Ft nem vehető figyelembe, visszaigényelhető, mert a visszaigénylésnél kizárólag a tanulószerződése csökkentő tétel érvényesíthető: 7 000 Ft. 42. sorba –7000 Ft kerül.
Példa [8. § (2a) bekezdés b) és bb) pontja: Bruttó kötelezettség 15 000 Ft (34. sor) Kötelezettség csökkentő tételek összege: 18 000 Ft (35. sor) - együttműködési (szk.)megállapodás alapján: 8 000 Ft (36. sor), - tanulószerződés alapján: 10 000 Ft (37. sor), A többi sorban – 38., 39., 40., 41. – nem szerepel adat Együttműködési megállapodás szerinti csökkentő tétel: 8 000 Ft < bruttó kötelezettség: 15 000 Ft, és Együttműködési megállapodás szerinti csökkentő tétel 8 000 Ft < tanulószerződés szerinti tétel: 10 000 Ft ↓ Visszaigényelhető= 15 000 e Ft [B34.]– [(8 000 Ft (E 36.)+10 000 Ft (T37.)= 18 000 (∑ Csökk. 35.)]= - 3 000 Ft [N 42.]
Példa [8. § (2a) b) és ba) pontok] Bruttó kötelezettség: 2 000 e Ft, (34.) Kötelezettségcsökkentő tételek együttesen: 3 200 e Ft (35.), - együttműködési megállapodás szerinti: 1 800 e Ft (36.), - tanulószerződés szerinti: 1 400 e Ft (37.). Többi sorban – 38., 39., 40., 41. – nincs adat. Csökkentő tételek (E+T) 3200 e Ft >bruttó kötelezettség: 2000 e Ft ÉS Együttműködési megállapodás szerinti csökkentő tétel: 1800 e Ft > tanulószerződés szerinti csökkentő tétel: 1400 e Ft ↓ Csökkentő tételek maximum a bruttó kötelezettségig vehetők figyelembe: 2000 Ft-ig! NINCS VISSZAIGÉNYLÉSRE LEHETŐSÉG!
Példa 8. § (2b) bekezdés]
Bruttó kötelezettség: 0 Ft (egyéni vállalkozónak nincs alkalmazott, vagy szakképzési hozzájárulási alap csökkentő tételek azonosak, vagy meghaladják a szocho alapot ) (34.) Kötelezettség csökkentő tételek: 18 000 Ft (35.) - együttműködési (szk.) megállapodás: 8 000 Ft (36.) - tanulószerződés szerinti: 10 000 Ft (37.) Többi sorban: 38., 39., 40., 41. – nincs adat. CSAK TANULÓSZERZŐDÉS szerinti tétel visszaigényelhető: 10 000 Ft 42.)
A tanulószerződés alapján szervezett gyakorlati képzés további szabályai 1. Ha a kötelezett tanulószerződés alapján gyakorlati képzés szervezésével teljesíti hozzájárulási kötelezettségét és csak részben rendelkezik a gyakorlati képzés teljesítéséhez szükséges feltételekkel, → megállapodást köthet →teljesítési megbízott, akihez gyakorlati képzésre átirányíthatja a tanulószerződéses tanulóját. Feltétel: átirányítás időtartama a tanulószerződésben meghatározott gyakorlati képzési idő legfeljebb 50%-a lehet. A teljesítési megbízott a gyakorlati képzéssel kapcsolatosan költségei fedezetére díjat jogosult felszámítani a hozzájárulásra kötelezettel szemben. A teljesítési megbízott az általa végzett gyakorlati képzésre vonatkozóan nem érvényesíthet csökkentő tételt. Ha hozzájárulásra kötelezett tanulószerződésben rögzített gyakorlati képzés teljesítéséhez a gyakorlati képzési idő 50%-át meghaladó mértékben vesz igénybe teljesítési megbízottat →adott tanulószerződéses tanulóra vonatkozóan nem érvényesíthet csökkentést.
A tanulószerződés alapján szervezett gyakorlati képzés további szabályai 2.
Hozzájárulásra kötelezett tanulószerződést határidő lejárta előtt jogellenesen felmondja →tanulószerződés felmondásáig elszámolt csökkentő tétel teljes összegét köteles visszatéríteni → az Art. önellenőrzés szabályai Együttműködési megállapodás esetén bruttó kötelezettség csökkentésének korlátja:
Nem csökkentheti bruttó kötelezettsége mértékét az a hozzájárulásra kötelezett, aki a szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodásban a szakképzésről szóló törvény együttműködési megállapodásra vonatkozó szabályaiban meghatározott időtartamot meghaladó mértékben vállal kötelezettséget és tanulószerződéssel nem rendelkezik. Szakképzési tv. XIV. fejezete: „Az együttműködési megállapodás”, 56. § feltételek:
a gyakorlati képzésre előírt képzési idő 40 %-nál kevesebb, További feltételek: b)-c)
Előleg, elszámolás, bevallás, befizetés 1. • Előleg: az év 1-11. hónapjára - havonta • Mértéke: tárgyhavi bruttó kötelezettség, azzal, hogy az alapnormatíva alapján számított csökkentő tétel és saját munkavállaló képzéssel összefüggő, pénzügyileg teljesített költségek levonása időarányosan az előleg befizetésénél figyelembe vehető és a 8. § (2) bekezdésében foglalt feltétel teljesülése esetén visszaigényelhető. Hi: tárgyhót követő 12. • Elszámolás (év végén, de ugyanez vonatkozik a végelszámolást, felszámolást kezdőkre is) a) a szakképzési hozzájárulás éves alapját és az éves bruttó kötelezettség, • b) a 8. § (1) bekezdése szerinti csökkentő tétel és az 5. § e) pontja szerinti levonás éves összege, • c) az éves bruttó kötelezettség és a levonható éves összegek különbözeteként megállapított éves nettó kötelezettség bevallás: tárgyévet követő év január 12. napjáig. Elszámolást követő előleg önellenőrzés →elszámolás is önellenőrzés!
Előleg, elszámolás, bevallás, befizetés 2. • Az előleg havonta → elektronikus úton bevallás megfizetés tárgyhót követő hónap 12. napjáig az állami adóhatóság által vezetett számlára, vagy visszaigényli azt. számlaszám: NAV Szakképzési hozzájárulás beszedési számla 10032000-06056061, adónem kód: 182 • Visszaigénylés vagy átvezetés más adónemre a 17-es „Átvezetési és kiutalási a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez” nyomtatványon lehetséges. Visszaigénylés, kiutalás: legkorábban a bevallás esedékességének napjától (előlegnél, elszámolási különbözetnél is). • Éves elszámolás bevallási kötelezettség határidő: tárgyévet követő január 12. (2013. 01. 01-től) • A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év január 12. napjáig kell befizetni vagy a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni. • 2012. 01. 01-től valamennyi kötelezett NAV felé teljesít, igényel vissza
Előleg, elszámolás bevalláson – 2013-tól ’08-as bevalláson Előleg bevallásban: • Bevallási idő: adott hó 01. – hó utolsó napja, • A 01-02 lapon 30. sor : 1 - „előleg” • 31-41. sorok adatai: adott hónap létszám – ha szükséges - és Ft adata, • 42. sor: adott hónap nettó kötelezettsége (34. sor-35. sor) [34. sor bruttó kötelezettség, 35. sor összes csökkentő tétel] Elszámolás bevallásban: • bevallási idő: december: 12. 01. – 12. 31. • A 01-02 lapon 30. sor kód: „2” - elszámolás • 31-41. sorokban:létszám: a decemberi adat, Ft adatok - egész évre vonatkozó adatok. • 42. éves nettó kötelezettség. Éves nettó kötelezettség és előleg összegek különbözetére idén nincs külön jelölési lehetőség. Könyvelődni: kettő különbsége ← a NAV programja segítségével.
Bevallás benyújtásának oka 1.: 1-es kód – előlegbevallás, Amennyiben az előlegbevallás tekintetében tölti ki a lapot, akkor a 1508Aas főlapon a bevallási időszak – általános esetben – az adott hónap elejétől az adott hónap végéig tarthat (pl.: 2015.01.01-2015.01.31.). 2-es kód – elszámolás, Elszámoló bevallás esetén – általános esetben – a bevallási időszak 2015.12.01 – 2015.12.31. Ha soron kívüli elszámolás miatt adja a bevallást, ebben az esetben a soronkívüliséget kiváltó ok utolsó hónapjáról nyújtja be az elszámoló bevallást. 3-as kód – NY jelű nyilatkozat, vagy üres 1508A-01-02-es lappal rendelkező korábbi bevallás(ok) utáni elszámolás, A 3-as kódot abban az esetben használja, ha NY jelű nyilatkozat, vagy üres 1508A-01-02-es lap után az adott időszakra elsőként szakképzési hozzájárulást tartalmazó bevallása elszámoló bevallás (soronkívüliségi ok, vagy 12.31-i bevallási időszak záró dátum). A 3-as kód után a további önellenőrzéseket 2-es kóddal kell benyújtani.
Bevallás benyújtásának oka 2.: 4-es kód – korábbi előleg bevallás „törlése”, A 4-es kódot akkor kell használni, ha az adózó nem alanya a szak-képzési hozzájárulásnak és a korábbi előleg bevallását kívánja törölni. Ebben az esetben a 1508A-03-01-es önellenőrzési lapon a kötelezettség különbözetet kell kitölteni és a 1508A-01-02-es lapon kizárólag a 30. sorban szerepelhet adat (4-es kód). 5-ös kód – korábbi elszámoló bevallás „törlése”. Az 5-ös kódot akkor kell használni, ha az adózó nem alanya a szak-képzési hozzájárulásnak és a korábbi elszámoló bevallását kívánja törölni. Ebben az esetben a 1508A-03-01-es önellenőrzési lapon a kötelezettség különbözetet kell kitölteni és a 1508A-01-02-es lapon kizárólag a 30. sorban szerepelhet adat (5-ös kód). Abban az esetben, ha ezt a kódot alkalmazza, akkor az elszámolással érintett időszakokra vonatkozó előlegeket a 4-es kód feltüntetésével törölni kell! A 3-as, a 4-es és az 5-ös kód csak önellenőrzés esetén használható!
A NAV és a gazdasági kamara együttműködése 10. § (1) Az állami adóhatóság a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot megillető szakképzési hozzájárulást havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig átutalja a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára. (2) Az állami adóhatóság a hozzájárulásra kötelezett szakképzési hozzájárulási alapjáról és mértékéről, az e törvény szerinti csökkentő tételről a bevallási időszakot követően, a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot megillető hozzájárulások átutalásáról az alapkezelővel kötött megállapodása alapján adatot szolgáltat az alapkezelőnek. 11. § (1) A hozzájárulásra kötelezettnek a szakképzési hozzájárulás bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettsége e törvény által nem szabályozott kérdéseiben, valamint a kötelezettség teljesítésének ellenőrzése tekintetében az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Az (1) bekezdésben foglalt ellenőrzés végrehajtásának céljából a gazdasági kamara közvetlen hozzáférési lehetőséget biztosít az állami adóhatóság részére az általa vezetett, a szakképzésről szóló törvényben meghatározott, a gyakorlati képzés szervezésére jogosult hozzájárulásra kötelezettekről, valamint a tanulószerződésekről vezetett nyilvántartásaihoz.
Előleg, elszámolás - Példa Valamely cég végelszámolást kezd 2013. június 1-vel. Csökkentő tétel nincs. 2013. január – április között előleg bevallást ad. Májusban elszámolást.
Bevallott adatok: Előleg: Szakképzési h. kedvezmények figyelembe vétele nélkül, s azzal is 31., 33. sor: 01., 03., 04. hónapokban 128 e Ft, 02. hó: 129 e Ft. Szakképzési h. mértéke (bruttó kötelezettség), nettó kötelezettség (34., 42. sor) : minden hónapban 2 e Ft/hó Elszámolás: Szakképzési h. kedvezmények figyelembe vétele nélkül, s azzal is: (31., 33. sor): 641 e Ft Szakképzési h. mértéke (bruttó), nettó köt. (34., 42.): 10 e Ft. A felkönyvelt tétel az éves nettó és az össz. előleg különbözete: 2 e Ft.
Szakképzési tv. Pénzbeli juttatást köteles fizetni - tanulószerződés alapján – gyakorlati képzést szervező, - a gyakorlati képzést folytató szervezet - együttműködési megállapodás nappali rendszerű - az összefüggő szakmai gyakorlat idejére. Tanulószerződés - havi mértékének legkisebb összege - szakképzési évfolyamnak első félévében, amelyben a tanuló tanulószerződés alapján vesz részt szakképzésben, ha - a szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott elméleti és gyakorlati képzési idő arányát figyelembe véve - a gyakorlati képzési idő eléri a) a nyolcvan százalékot, a hónap első napján érvényes kötelező legkisebb havi munkabér (a továbbiakban: minimálbér) tizenöt százalékának 1,3-szerese, b) a hetven százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 1,2-szerese, c) a hatvan százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 1,1-szerese, d) az ötven százalékot, a minimálbér tizenöt százaléka, e) a negyven százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 0,9-szerese, f) a harminc százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 0,8-szerese, g) a húsz százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 0,7-szerese. A tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatását emelni kell.
Szakképzési tv. •
A tanulót a betegszabadság időtartamára tanulói pénzbeli juttatásának hetven százaléka illeti meg. • Betegsége idejére a munka törvénykönyvéről szóló törvény alapján tíz nap betegszabadság illeti meg. • A tanuló a betegszabadságot meghaladó betegsége idejére a társadalombiztosítási jogszabályok szerint táppénzre jogosult. Mind betegszabadság, mind táppénz idején csökkentő tétel érvényesíthető ← csökkentő tétel érvényesítése a tanulószerződés hatályához kapcsolódik. • A tanulót a gyakorlati képzésével kedvezményes étkeztetés, útiköltségtérítés, munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha), tisztálkodási eszköz és kötelező juttatások illetik meg. A tanuló részére a gyakorlati képzést szervező szervezetnél a tanuló által választott szakképesítéssel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatások is adhatók. • A gyakorlati képzést szervező szervezet a tanulót a gyakorlati képzés során elért eredménye, teljesítménye alapján jutalomban, prémiumban, egyéb más juttatásban vagy szociális támogatásban részesítheti →szja
Személyi jövedelemadó 1. 1. számú melléklet – adómentes: 4.11. • a szakképző iskolai tanulónak, illetve felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatónak tanulószerződés, illetve hallgatói szerződés alapján, • szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulónak a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára külön jogszabály szerint kötelezően kifizetett díjazás, • valamint a tanulószerződéses tanulót jogszabály alapján megillető kiegészítő pénzbeli juttatás, továbbá • a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény alapján a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprésze terhére folyósított szakiskolai tanulmányi ösztöndíj; 4.12. a nemzeti felsőoktatási törvény szerinti b) nappali tagozaton a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része;
Személyi jövedelemadó 2. 71. § (2) Béren kívüli juttatásnak minősül a) a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak, a juttató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás - adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész; b) a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára, választása szerint ba) munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában juttatott jövedelemből a havi 12 ezer 500 forintot meg nem haladó rész [ideértve a kizárólag az adott munkáltató telephelyén működő munkahelyi (üzemi) étkezőhelyen az említett értékben és célra felhasználható - a munkáltató vagy az étkezőhelyet üzemeltető személy által kibocsátott - utalványt, elektronikus adathordozót is], és/vagy bb) Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 8 ezer forintot meg nem haladó rész; Évi keret rekreációs keret nélkül: 200 000 Ft.
Személyi jövedelemadó 3.
70. §(1a) Egyes meghatározott juttatásnak minősül:
a) a munkáltató által ab) szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás (kivéve a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány), (ideértve azt az esetet is, ha a termék, a szolgáltatás azonos módszerrel meghatározott keret terhére választható), feltéve, hogy a termék megszerzése (választása), illetve a szolgáltatás igénybevétele (választása) bármelyikük számára ténylegesen is elérhető; b) a munkáltató által valamennyi munkavállaló által megismerhető belső szabályzat (pl. kollektív szerződés, szervezeti és működési szabályzat, közszolgálati szabályzat stb.) alapján bb) szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató részére, azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás (kivéve a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány) révén juttatott adóköteles bevétel (ideértve azt az esetet is, ha a termék, a szolgáltatás azonos módszerrel meghatározott keret terhére választható), feltéve, hogy a juttatásra jogosultak körét a belső szabályzat nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más - munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő - közös ismérv alapján határozza meg;
Járulékkötelezettségek 1. Tanulószerződéses tanuló: 5. § (1) Biztosított: c) a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló, 4. § k) 1. k) Járulékalapot képező jövedelem: a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj, 7. § (1) A biztosítás - amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik - az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn. 8. § Szünetel a biztosítás: h) a tanulószerződés szüneteltetésének időtartama alatt. Hiányzás esetén – járulék ← járulékalap – Szt. szerinti csökkenés figyelembevétele. Járulék mértékek: 10 % nyugdíjjárulék, 7 % egészségbiztosítási járulék. Szt. alapján – betegszabadság idejére fizetett juttatás – járulékköteles. Adó nincs Szja tv. 1. számú melléklet 4.11. pont alapján. Táppénz: adóköteles, de sem járulék, sem szociális hozzájárulásnak nem alapja.
Járulékkötelezettségek 2. Együttműködési megállapodás: nincs felsorolva biztosítottak között - nem biztosított. 11. § A biztosítás nem terjed ki: d) a hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra Szociális hozzájárulási adó Alanya: kifizető, egyéni vállalkozó. A kifizetőt terhelő adó alapja: c) a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj; Adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony: e) a gazdálkodó szervezet és a tanuló között tanulószerződés alapján fennálló jogviszony; Tanulószerződéses tanuló után van kötelezettség! Mérték: 27 % Szakképzési hozzájárulás nincs utána.
Tanulószerződés – szünetelés
Tanulószerződés szüneteltetése Szt. 54. § (1) A tanulói jogviszonynak szüneteltetése, tanuló szülési szabadsága alatt a tanulószerződésből eredő jogok és kötelezettségek nem illetik meg és nem terhelik a feleket (a tanulószerződés szüneteltetése). Szünetelés alatt tanulói pénzbeli juttatásra és egyéb juttatásra nem jogosult. Nkt. 54. § (3) szünetel: engedélyezték - tanulmányait megszakítsa, vagy fegyelmi határozattal eltiltották; külföldi tanulmány alatt Iskolai tanulmányait ez idő alatt nem folytathatja → - tanulmányokat nem folytató tanuló→ jogok, kötelezettségek nincsenek díjazásra nem jogosult, nem biztosított → nincs járulékkötelezettség - Eat. 455. § (2) e) szochot eredményező jogviszony: tanulószerződéses; (1) c) adóalap: tanulószerződésben meghatározott díj – szünetelés alatt kifizető kötelezettsége is szünetel → díjat nem fizeti → nincs szocho kötelezettség Csökkentő tétel érvényesítésének lehetősége? - Szht. R. →csak hatályos tanulószerződéssel érvényesíthető! - szakmai gyakorlatot biztosítónak sincs a gyakorlattal kapcsolatosan joga, kötelezettsége → Szht. 5. § nem tudja szakképzési hozzájárulási kötelezettséget gyakorlat folytatásával teljesíteni → csökkentő tétel nem érvényesíthető!
Köszönjük a figyelmet!
