Bánsághi Anna

Alapfogalmak, tudománytörténet

1. előadás

IMPERATÍV PROGRAMOZÁS © Bánsághi Anna [email protected]

1. ELŐADÁS - TUDOMÁNYTÖRTÉNET, PARADIGMÁK

2014 © Bánsághi Anna

1 of 80


1. előadás

IRODALOM Reiter István: C# jegyzet devportal.hu/download/E-bookok/csharp%20jegyzet/csharp.pdf

C# Tutorials msdn.microsoft.com/en-us/library/aa288436%28v=vs.71%29.aspx

C# Fundamentals for Absolute Beginners channel9.msdn.com/Series/C-Fundamentals-for-Absolute-Beginners


2 of 80


1. előadás

TEMATIKA I. ALAPFOGALMAK, TUDOMÁNYTÖRTÉNET II. IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Imperatív paradigma Procedurális paradigma Generikus paradigma III. STRUKTÚRÁLT PROGRAMOZÁS Moduláris paradigma Objektumorientált paradigma


3 of 80


1. előadás

I. ALAPFOGALMAK, TUDOMÁNYTÖRTÉNET 1. 2. 3. 4. 5.


Számítási modellek, absztrakció Programozási nyelvek alapfogalmai Programozási nyelvek fejlődése Szoftverminőség Szoftverfejlesztési folyamat

4 of 80


1. előadás

1. SZÁMÍTÁSI MODELLEK, ABSZTRAKCIÓ


5 of 80


1. előadás

A FELADAT ÉS A PROGRAM a programozási feladat egy számítógépen megoldandó probléma a program a feladat számítógépen végrehajtható megoldása

A SZÁMÍTÁSI MODELL a problémaleíró modell a probléma (a feladat) leírási módja a végrehajtási modell a megoldás (a számítások) végrehajtásának módja


6 of 80


1. előadás

SZÁMÍTÁSI MODELLEK az imperatív modell megadja, hogy hogyan kell a feladatot megoldani egymás után végrehajtható lépések vezetnek a megoldáshoz a deklaratív modell megadja, hogy mi a feladat a feladatban fellelhető tények és összefüggések adják a megoldást


7 of 80


1. előadás

IMPERATÍV PROGRAMOZÁS a számítógép matematikai absztrakciója a Turing-gép, mely áll egy végtelen memóriaszalagból, annak író-olvasó egységéből és a számításokat végző végrehajtási egységből program = állapotátmenetek sorozata a program informatikai absztrakciója a Neumann-elvű modell, mely szerint a program adatok és utasítások halmaza, és az adatokon az utasítások sorozata végez módosításokat program = adatokat módosító utasítások sorozata


8 of 80


1. előadás

A PROGRAM VÉGREHAJTÁSA az egyszerű utasításokat a gép processzora hajtja végre, miközben a memóriával kommunikál, és segédtárakat használ


9 of 80


1. előadás

ABSZTRAKCIÓ a gépi kódú adathalmaz és utasításkészlet a programozó számára értelmezhetetlen, ennél magasabb szinten lenne jó a programokat megírni az absztrakció folyamata az, amikor az általános tulajdonságokat kiemeljük, míg a specifikusakat mellőzzük az utasításabsztrakció teszi lehetővé, hogy összetett parancsokat és vezérlési szerkezeteket adjunk meg az adatabsztrakció teszi lehetővé, hogy az adatokat különféle típusokba soroljuk, megadva a típus értéktartományát és a típuson megengedett műveleteket


10 of 80


1. előadás

PARADIGMA útmutató az absztrakciók létrehozására, szabályok és konvenciók halmaza a programozási paradigmák folyamatosan fejlődnek, az új paradigmák beépítik a korábbiak tapasztalatait, eszközeit


11 of 80


1. előadás

PROGRAMOZÁSI NYELVEK FEJLŐDÉSE


12 of 80


1. előadás

2. PROGRAMOZÁSI NYELVEK ALAPFOGALMAI a programozási nyelv meghatározza az absztrakció szintjét, a használható típusok és utasítások halmazát, melyek egy adott nyelven belül rögzítettek, de a programozó által általában kiterjeszthetőek a nyelvet meghatározza a célja, vagyis az, hogy milyen feladatosztályra alkalmazható, továbbá a nyelv rendelkezik egy kifejezőerővel, vagyis azzal, hogy milyen összetett számításokat képes kifejezni


13 of 80


1. előadás

NYELV ÉS PROGRAM a nyelv szintaxisa azoknak a szabályoknak az összessége, melyek az adott nyelven írható összes lehetséges, formailag helyes jelsorozatot (programot) definiálják a nyelv szemantikája azoknak a szabályoknak az összessége, melyek a programok jelentését definiálják a forráskód egy programozási nyelv szintaktikai és szemantikai szabályainak megfelelő szöveg


14 of 80


1. előadás

PROGRAMOK FORDÍTÁSA a programozó és a számítógép különböző nyelvet beszélnek, ezért a programozási nyelven írt programot le kell fordítani a processzor nyelvére, gépi kódra az interpreter utasításonként fordítja és hajtja végre a programot, a kód gépfüggetlen lesz, viszont lassan fog futni a fordítóprogram átalakítja a forráskódot egy vele ekvivalens formára, a számítógép által közvetlenül végrehajtható gépi kóddá, a kód gépfüggő, viszont gyors a futásidejű fordítás esetén a fordítás egy gépfüggetlen, alacsony szintű köztes nyelvre történik, amely majd futtatáskor kerül interpretálásra a futási idejű környezet (virtuális gép) által


15 of 80


1. előadás

PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSA a fordítási idő az az idő, amely alatt a fordítóprogram a forráskódból gépi kódú programot készít a szintaktikai szabályok ellenőrzésével a futási idő a program végrehajtásához szükséges idő a szemantikai szabályoknak megfelelően


16 of 80


1. előadás

TÍPUS NÉLKÜLI ÉS TÍPUSOS NYELVEK a dinamikusan típusos nyelvek esetén a változók típusa futási időben értékelődik ki var x = 8 var s = "szöveg"

a statikusan típusos nyelvek esetén a változók típusa fordítási időben meghatározott integer i = 8 string s = "szöveg"


17 of 80


1. előadás

HIBÁK A programkód rendszerint számos hibát rejt: a szintaktikai hibákra fordítási időben fény derül, a fordítóprogram végzi az ellenőrzést, és megadja a lehetséges okot és a hiba helyét a szemantikai hibák nagy részére futási időben derülhet fény, ember végzi az ellenőrzést, a tesztelést


18 of 80


1. előadás

PROGRAMKÖNYVTÁRAK már gépi kódra fordított szabványos programcsomagok, melyek alapvető szolgáltatásokat nyújtanak a programozó számára aritmetikai, logikai, relációs műveletek, billentyűzetről olvasás, képernyőre írás, ... erős minőségi elvárások, jól dokumentáltság


19 of 80


1. előadás

INTEGRÁLT FEJLESZTŐI KÖRNYEZET a programozást megkönnyítő eszköz szintaxisorientált szövegszerkesztő szintaktikus és szemantikus kódkiemelés automatikus kódkiegészítés, javítás fordítóprogram, interpreter hibakeresés, nyomkövetés, töréspontok, figyelőablakok teljesítményfigyelés (memória, verem, szálkezelés) grafikus fejlesztői felület dokumentáció generálás kódból és megjegyzésekből beépített teszteszközök, a tesztelés támogatása csapatmunka támogatása, verziókezelés


20 of 80


1. előadás

3. A PROGRAMOZÁSI NYELVEK FEJLŐDÉSE


21 of 80


1. előadás

ASSEMBLY 1940-ES ÉVEK a gépi kód helyett mnemonikus kód alkalmazása

MOV, ADD, MUL

gépfüggő, alacsonyszintű nyelv, a gép regisztereit használja, a memóriát cím szerint éri el gépfüggő gépi kód generálható belőle automatikusan, 1:1 leképezéssel probléma, hogy nagyon távol áll az emberi gondolkodástól, rengeteg hibalehetőséggel


22 of 80


1. előadás

AUTOMATIKUS PROGRAMOZÁS 1950-ES ÉVEK, AUTOCODE, FORTRAN az első magasszintű nyelvek megjelenése gépfüggetlen a nyelv, de gépfüggő kód generálható belőle számítások automatikus elvégzése A=B+C minden program egy önálló szeletet kap a memóriából, ahol a program utasításai és adatai helyezkednek el


23 of 80


1. előadás

ADATABSZTRAKCIÓ a memória egy byte-sorozat, ahol minden byte-nak sorszáma van, ez a memóriacím ezen memóriarekeszek absztrakciója a változó és a konstans változó, konstans = memóriacím + azonosító + érték

a program futása során a változó értéke változhat, míg a konstansé nem a fejlettebb nyelvekben megjelenik a típus fogalma is, ekkor változó, konstans = memóriacím + azonosító + típus + érték


24 of 80


1. előadás

UTASÍTÁSABSZTRAKCIÓ a processzor által értelmezhető utasítások a regiszterbe töltés, az üres utasítás, a hiba, stb. most megjelenik az értékadás, amellyel változóhoz értéket rendelünk i = 8

és megjelennek az aritmetikai és logikai kifejezések is j = 8 + 2 l = ¬true


25 of 80


1. előadás

DEKLARÁCIÓ ÉS DEFINÍCIÓ a változókat és a konstansokat deklarálni kell, azaz használat előtt meg kell adni az azonosítójukat (és típusukat) a változókat és a konstansokat definiálni kell, azaz meg kell adni az értéküket integer i, j i = 8 j = i + 3 character c = 'a'


// // // //

deklaráció definíció definíció deklaráció és definíció együtt

26 of 80


1. előadás

ADATOK TÍPUSA Az adattípus meghatározza a felvehető értékek halmazát és az alkalmazható műveletek körét


adattípus = értékehalmaz

+

művelethalmaz

Integer

=Z

+

{ + - * / unáris mínusz }

Boolean

= { true, false }

+

{¬∧∨→}

27 of 80


1. előadás

IMPERATÍV PARADIGMA, ALGOL 60 1960-AS ÉVEK olcsóbb számítógépek, időosztásos OS a generált kód hardverfüggetlen a nyelv szintaxisa és szemantikája egyre jobban különválik, formálisan definiált


28 of 80


1. előadás

UTASÍTÁSABSZTRAKCIÓ megjelennek a vezérlési szerkezetek, a szekvencia, az elágazás és a ciklus szekvencia utasítások egymás utáni végrehajtása elágazás feltételtől függő végrehajtás, lehet egy-, két- vagy többágú ciklus utasítások ismételt végrehajtása


29 of 80


1. előadás

PARADIGMÁK BURJÁNZÁSA 1970-ES ÉVEK megjelennek a mai nyelvek főbb tulajdonságai: C az egyik rendszerprogramozási nyelv Simula az első objektumorientált nyelv kialakul a deklaratív számítási modell és az azt támogató paradigmák: Prolog az első logikai nyelv ML az elsők között lévő funkcionális nyelv


30 of 80


1. előadás

ADATABSZTRAKCIÓ az elemi típusokból összetett típusok alkothatók a típuskonstrukciók segítségével különböző típusok direktszorzata különböző típusok uniója ugyanazon típus tömbje


31 of 80


1. előadás

PROCEDURÁLIS PARADIGMA, PASCAL, C UTASÍTÁSABSZTRAKCIÓ a programban előbb-utóbb felbukkannak olyan utasításcsoportok, melyeket újra és újra leírunk, mert gyakran kell őket együtt végrehajtani az ilyen utasításcsoportokat kiemelhetjük a főprogramból, névvel látva el, és a kódban csupán erre a névre hivatkozva hívjuk meg ezeket az ún. alprogramokat nő a program áttekinthetősége


32 of 80


1. előadás

ALPROGRAMOK tetszőleges utasításokból épülnek fel, hívhatnak más alprogramokat (akár önmagukat), és kommunikálhatnak azokkal az eljárások végrehajtanak egy utasítássorozatot az függvények kiszámítanak valamilyen értéket, és megadják annak eredményét


33 of 80


1. előadás

FUNKCIONÁLIS PARADIGMA, ML program = függvény(kompozíció) függvényn(...függvény2(függvény1()))

a program végrehajtása a függvény kiszámítását jelenti a végrehajtás elve a redukció egyre egyszerűbb kifejezésekre cserélés egy függvény lehet egy másik függvény paramétere vagy értéke műveletek: függvény-összehasonlítás, rekurzió, feltételes kifejezés támogatja az automatikus helyességbizonyítást, ezért nagy kockázatú rendszereknél használják


34 of 80


1. előadás

LOGIKAI PARADIGMA, PROLOG a predikátumkalkulus programnyelvi megvalósítása automatikus tételbizonyítás program = tények + szabályok + eldöntendő kérdés program futása = rezolúciós módszer alkalmazása a megoldandó feladat egy logikai (eldöntendő) kérdés megválaszolása


35 of 80


1. előadás

PÁRHUZAMOS PARADIGMA program = egymással kommunikáló és párhuzamosan végrehajtható szálak/processzek a program végrehajtása nemdeterminisztikus

SZÁLAK KOMMUNIKÁCIÓJA közös memóriaterületen, ütemezett, védett hozzáféréssel üzenetküldéssel és szinkron vagy aszinkron üzenetfogadással


36 of 80


1. előadás

ESEMÉNYVEZÉRELT PARADIGMA a környezet határozza meg a vezérlést a program egy kezdeti inicializációs rész után vár, és a bekövetkező eseményekre reagál

ESEMÉNYEK LEHETNEK felhasználói interakciók más programok üzenetküldései ütemezett mérések eredményei


37 of 80


1. előadás

SZOFTVERKRÍZIS 1980-AS ÉVEK NAGY SZOFTVERFEJLESZTÉSI CÉGEK nagy teamek, monumentális, komplex kód nincsen a kódnak „gazdája” nehézkes kommunikáció az eljárások közt adatszerkezetek és eljárások elszakadnak felülről lefelé építkezik lassú, rugalmatlan, újrafelhasználhatatlan


38 of 80


1. előadás

KIS GARÁZSCÉGEK kis csapat, kis kapacitás azonnali produkciós kényszer alulról felfelé építkezés gyors, rugalmas, újrafelhasználható


39 of 80


1. előadás

STRUKTÚRÁLIS PARADIGMA a komplex feladatokat és az azokat megoldó szoftverrendszereket struktúrálni kell az áttekinthetőség és az újrafelhasználhatóság érdekében felülről lefelé történő struktúrálás: az összetett feladatot egyre kisebb és jól körülhatárolt részfeladatokra bontjuk alulról felfelé történő struktúrálás: beazonosítjuk a feladat alapelemeit és azok műveleteit, majd az elemeket hasonlóságuk alapján osztályokba soroljuk


40 of 80


1. előadás

STRUKTÚRÁLIS PARADIGMA FAJTÁK moduláris paradigma struktúrálás az utasításabsztrakció mentén, felülről lefelé objektumorientált paradigma struktúrálás az adatabsztrakció mentén, alulról felfelé a két paradigma ortogonális egymásra, azaz nincsenek egymásra hatással, nem befolyasolják egymás kifejezőerejét


41 of 80


1. előadás

MODULÁRIS PARADIGMA jól körülhatárolt részfeladatot végrehajtó modulok létrehozása a program egymástól jól elkülöníthető részegységek halmaza, melyeket hierarchikus rendbe tagulhatunk (solution-ök, projektek, névterek) a programegységek önállóan is értelmes egységet alkotnak a programegységeknek van egy kívülről látható része (felület/interfész), és egy belső megvalósítása (implementáció)


42 of 80


1. előadás

OBJEKTUMORIENTÁLT PARADIGMA a programozó létrehozhat absztrakt adattípusokat, azaz osztályokat a program egymással kommunikáló objektumok halmaza, amelyek valamilyen relációban állnak egymással az egységbezárás elve szerint a külvilág nem férhet hozzá egy objektum belső adataihoz az osztályokat hierarchiába sorolhatjuk, az alosztály örökli az ősosztály tulajdonságait és műveleteit


43 of 80


1. előadás

OBJEKTUMORIENTÁLT PARADIGMA KRITIKÁJA 1990-ES ÉVEKTŐL dinamikus kötés és fordítási idejű típusellenőrzés egyidejűleg az osztályhierarchia nehezen bővíthető hatékonyság kárára váló elvszerűség


44 of 80


1. előadás

ÚJ PARADIGMÁK MEGJELENÉSE funkcionális programozás újraéledése aspektusorientált programozás generikus programozás template metaprogramozás szándékelvű programozás multiparadigma elvű rendszerek


45 of 80


1. előadás

ASPEKTUSORIENTÁLT PROGRAMOZÁS új struktúrálási elvek megjelenése a modularizáción és az objektumorientáltságon túl szétszórt, de funkcionálisan összefüggő kódrészletek karbantarthatósága program = osztályok + aspektusok kód blokkok


aspektusok

46 of 80


1. előadás

GENERIKUS PROGRAMOZÁS az utasításabsztrakció újabb megnyilvánulása a parametrikus polimorfizmus, azaz az alprogramok paraméterezésének kiterjesztése két módon: típussal történő paraméterezés alprogrammal történő paraméterezés Példa: C# generikus iterált típusai


47 of 80


1. előadás

TEMPLATE METAPROGRAMOZÁS programok, melyek más programokat manipulálnak fordítási idejű optimalizálás futási idejű hibák elkerülése aktív könyvtárak rendkívül hatékony


48 of 80


1. előadás

FAKTORIÁLIS SZÁMÍTÁS FUTÁSI IDŐBEN int factorial( int n) { return (n == 0) ? 1 : n * factorial(n-1); } int main() { cout << factorial(5) << endl; return 0; }


49 of 80


1. előadás

FAKTORIÁLIS SZÁMÍTÁS FORDÍTÁSI IDŐBEN template enum { }; template enum { };

struct Factorial { value = N * Factorial::value }; <> struct Factorial<0> { value = 1 };

int main() { const int fact5 = Factorial<5>::value; std::cout << fact5 << endl; }

a függvényhívás ekvivalens a következő értékadással: const int fact5 = 120;


50 of 80


1. előadás

SZÁNDÉK ALAPÚ PROGRAMOZÁS újabb absztrakciós szint a kód és a specifikáció között a programterv és a programkód közötti határok csökkentése


51 of 80


1. előadás

MULTIPARADIGMA PROGRAMOZÁSI NYELVEK több paradigmát ötvöznek C++, C#, Java: procedurális, objektumorientált, funkcionális


52 of 80


1. előadás

4. SZOFTVERMINŐSÉG ISO/IEC 25010:2011 SZOFTVER TERMÉK ALAPÚ MINŐSÉGÜGYI SZABVÁNY ALAPJÁN funkcionális alkalmazhatóság hatékonyság kompatibilitás használhatóság hordozhatóság karbantarthatóság biztonság megbízhatóság


53 of 80


1. előadás

FUNKCIONÁLIS ALKALMAZHATÓSÁG funkcionális teljesség követelményeknek, specifikációnak való megfelelés funkcionális helyesség az elvárt hibahatáron belül teljesíti feladatát funkcionális megfelelőség a különleges esetekkel, helyzetekkel való megbírkózás


54 of 80


1. előadás

HATÉKONYSÁG időszükséglet válaszidő, futási idő, áteresztő képesség erőforrás-kihasználás felhasznált típusok és erőforrások mennyisége kapacitás a szoftver használatának felső korlátai


55 of 80


1. előadás

KOMPATIBILITÁS együttműködő képesség a környezetben futó más programokkal rendszerbe integrálhatóság képessége integrált komponensként


56 of 80


1. előadás

HASZNÁLHATÓSÁG érthetőség a szoftver céljának beazonosíthatósága a felhasználók által megtanulhatóság a szoftver kockázattűrő és hatékony elsajátíthatósága működtethetőség a könnyű kezelést elősegítő paraméterek, személyre szabhatóság felhasználói hibavédelem felhasználói felületi esztétika hozzáférhetőség felhasználók széles köre képes a használatra


57 of 80


1. előadás

HORDOZHATÓSÁG adaptálhatóság különféle hardver és szoftver környezetbe telepíthetőség telepíthetőség hatékony és sikeres telepítése és eltávolítás kiválthatóság ugyanazon környezetben, ugyanazon célú egyéb szoftverek


58 of 80


1. előadás

KARBANTARTHATÓSÁG modularitás önálló, zárt, lecserélhető komponensek mértéke újrahasznosíthatóság adott egység többszöri felhasználása elemezhetőség hibakeresés és beazonosítás hatékonysága, gyorsasága módosíthatóság a szoftver hiba nélküli, gyors változtathatósági képessége tesztelhetőség tesztelési kritériumoknak megfelelő ellenőrzés


59 of 80


1. előadás

BIZTONSÁG bizalmasság felhasználói adatok jogosultsági rendszere feddhetetlenség jogosulatlan hozzáférések tiltása letagadhatatlanság az adathozzáférések bizonyító erejűek elszámoltathatóság adathozzáférések naplózása hitelesség az erőforrások igazolni tudják magukat


60 of 80


1. előadás

MEGBÍZHATÓSÁG érettség normális működés alatt elvárt funkcionalitás elérhetőség a szoftver rendelkezésre állása, amikor szükséges hibatűrő képesség hardver vagy szoftver hibák ellenére is működőképes szoftver helyreállíthatóság váratlan hiba utáni adat- és rendszer helyreállás


61 of 80


1. előadás

HASZNÁLATBELI MINŐSÉG hatékonyság termelékenység elégedettség kockázatmentesség alkalmazási környezetfedettség


62 of 80


1. előadás

A JÓ PROGRAMOZÁSI NYELV világos, egyszerű, következetes ortogonális tulajdonságok, paradigmák algoritmus logikája és a nyelv nyelvtana közötti megfelelés adat- és utasításabsztrakció támogatása megbízható, következetes szintaxis, szemantika hordozható programok írására alkalmas fejlesztői környezet is létezik hozzá


63 of 80


1. előadás

5. SZOFTVERFEJLESZTÉSI FOLYAMATOK A feladat bonyolultságától függően kell megtervezni a megoldáshoz vezető lépéseket egyszerű, algoritmizálható feladatok megoldása komplex szoftverrendszerek tervezése


64 of 80


1. előadás

EGYSZERŰ, ALGORITMIZÁLHATÓ FELADAT a megoldandó feladatok gyakran hasonlítanak egymásra, így a megoldásuk is hasonló célszerű a feladatokat általánosan megfogalmazni és megoldani célszerű az eltéréseket, a kis változtatásokat könnyen kezelhetővé tenni így elég egyszer megoldani egy általánosabb feladatot, és ezt a megoldást használni azokra a konkrét feladatokra, melyek visszavezethetők az általános feladatra


65 of 80


1. előadás

ALGORITMUSTERVEZÉS mára már több ezer nevezetes feladat bizonyítottan helyes megoldása létezik, érdemes ezek közül minél többet megismerni 1. A feladat elemzése, formalizálása, azaz a specifikálása 2. A specifikáció alapján megtervezhető az algoritmus 3. Az algoritmus implementálása a megfelelő programozási nyelven 4. Teszteljük a megoldóprogramot, és javítjuk a hibákat


66 of 80


1. előadás

1. FELADAT SPECIFIKÁCIÓ a feladat helyes, egyértelmű, pontos, teljes leírása, szemléletes, érthető, tömör, formális módon bemenő adatok halmaza kimenő adatok halmaza előfeltétel a bemenő adatokra utófeltétel a kimenő adatokra


67 of 80


1. előadás

2. ALGORITMUS MEGADÁSA történhet folyamatábrával, struktogrammal, pszeudokóddal


68 of 80


1. előadás

FOLYAMATÁBRA


69 of 80


1. előadás

STRUKTOGRAM


70 of 80


1. előadás

PSZEUDOKÓD ha van könyved akkor Olvasd a könyvet ciklus amíg nem utolsó oldal Jegyzetelj Olvasd a könyvet ciklus vége különben Szerezz egy könyvet elágazás vége


71 of 80


1. előadás

3. IMPLEMENTÁCIÓ a választott programozási nyelven kódoljuk a programot


72 of 80


1. előadás

4. TESZTELÉS az algoritmusokat egységtesztnek vetjük alá, például a bemenő adatok szélsőértékeire is ellenőrizzük, hogy terminál-e a program, és helyes megoldást kapunk-e


73 of 80


1. előadás

KOMPLEX SZOFTVERRENDSZEREK TERVEZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE különféle szabványos fejlesztési folyamatmodellek léteznek, fő alapgondolatuk, hogy több menetben, fokozatos közelítéssel tervezzük, modellezzük, implementáljuk és teszteljük a programot a részfeladatokat fontossági sorrendjükben valósítjuk meg elengedhetetlen a folyamatos megrendelői visszacsatolás


74 of 80


1. előadás

SPIRÁLIS SZOFTVERFEJLESZTÉSI MODELL


75 of 80


1. előadás

SZOFTVERTERVEZŐ ÉS -TESZTELŐ ESZKÖZÖK speciális tervezőeszközök a rendszer statikus és dinamikus tulajdonságainak leírására különféle nézetek (adat, folyamat, architektúra, komponens) egyidejű megjelenítése a tesztelés mára már egy önálló tudományág, automatizálható tesztekkel


76 of 80


1. előadás

TESZTELÉSI MÓDSZEREK a statikus tesztelés során a program kódját vizsgáljuk át, lehetséges logikai bukfenceket, formai vagy tartalmi hibákat keresve a dinamikus tesztelés során futás közben vizsgáljuk a programot, és működési rendellenességeket keresünk, illetve ellenőrizzük, hogy a program teljesíti-e az előírt minőségi mutatókat


77 of 80


1. előadás

STATIKUS TESZTELÉS statikus elemzés, szóbeli és technikai beszámoló, vizsgálat

DINAMIKUS TESZTELÉS fekete doboz: a specifikáción alapuló funkcionális tesztek fehér doboz: a forráskódon alapuló struktúrális tesztek tapasztalati alapú: hibabecslés és -felderítés speciális tesztek: biztonsági, stressz, regressziós


78 of 80


1. előadás

A TESZTELÉS SZINTJEI egységteszt: a programegységeket külön-külön teszteljük a funkcionális és a nem-funkcionális követelményeknek megfelelően integrációs teszt: a programegységek felületének és az integrált komponensek közötti kommunikáció vizsgálata rendszerteszt: az egész rendszer viselkedésének nem-funkcionális tesztje (minőségügyi attribútumok alapján) elfogadási teszt: a rendszer tesztelése a kihelyezett környezetben, a végfelhasználók által


79 of 80


1. előadás

HELLO WORLD using System;

//

namespace Nevter {

szabványos C# függvénykönyvtár, moduláris paradigma //

public class Osztaly {

moduláris paradigmát támogató nyelvi eszköz //

objektumorientált paradigmát támogató nyelvi eszköz

public static void Main() {

// az alkalmazás "főprogramja"

// a System nodul Console osztálya WriteLine metódusának hívása Console.WriteLine( "Hello World" ); // a System modul Console osztálya ReadLine metódusának hívása // csak azért, hogy ne záródjon be a konzol ablak Console.ReadLine(); } } }


80 of 80

Bánsághi Anna

Recommend Documents