Szakképzés és tanárképzés Módszertani kérdések Gyakorlati tapasztalatok
2006. Széchenyi István Egyetem Győr dr. Nagy Tamás
dr. Földes Zoltán
A szakképzés problémái, helyzetfeltárás
Gyors szakmai változások Eltérő munkaadói igények (a szervezet mérete, technológiai fejlettsége, szervezeti kultúra …)
Halmozottan hátrányos helyzetű diákok
„iskolai feladataink 50%50%-a konfliktuskezelés és szociális munka” (egy szakiskola igazgatója) igazgatója)
Tanulási és motivációs problémák (sok kudarc, kevés sikerélmény…) Képzés feltételrendszerének hiányosságai (tanárok módszertani, pszichológiai hiányosságai, nincs tankönyv, kevés a célzott gyakorlat…) gyakorlat…)
Szakmai túlképzés és szakemberhiány (ki mondja meg 3-3-5 évvel előre, hogy mire, kire lesz szükség?)
Gazdaság szereplőinek elégedetlensége (általános igények, negatív vélemény, nincs konkrét elvárás)
Iskolák és tanárok bizonytalansága (mit kell, lehet tenni a változtatás érdekében?)
Források: MKIK, PISA, Monitor, SZFP I, SZFP II, munkaadók, szülők, szülők, diákok véleménye, kutatások és cikkek a szakképzésről
A szakképzés problémái, helyzetfeltárás Egy felmérés eredményei
A pályakezdő szakmunkásokkal találkozó munkahelyi vezetők véleménye alapján megállapítható volt, hogy a szakmunkásképzés folyamatában egyre fontosabbá válik az általános személyiségfejlesztés. Ehhez a jelenleg tipikusan alkalmazott direkt oktatási módszerek átalakítására és a diákok cselekvő tanulásának a támogatására van szükség. (Szekeres T. – Kadocsa L. - Nagy T., 2003.)
A PEDAGÓGIAI VALÓSÁG
TANÍTÁS OKTATÁS
NEVELÉS
KÉPESSÉGFEJLESZTÉS
PSZICHOMOTOROS
KOGNITÍV
JELLEMFEJLESZTÉS
AFFEKTÍV
Módszertani kutatás Kérdések:
Mi az összefüggés a képzési folyamat sajátosságai és a módszerek hatékonysága között? Milyen hatást gyakorolt az új követelmények és tananyagtartalmak megjelenése az oktatási folyamatra, a módszerekre? Melyek a leggyakrabban használt módszerek? Milyen a hazai szakképzés módszertani kultúrája? Hogyan lehet összhangot teremteni az új módszerek és a műszakipedagógus-képzés eddigi gyakorlata között?
Késés
Vita
6
Válasz
9
Magyarázat Utasítás
Leírás, elbeszélés
9 10
Közlés Kérdés
10
Figyel
Értékelés
Diktálás Ellenőrzés
Csend
Beszélgetés
Bemutatás
Percent
Vizsgálat eredményei A tanár tevékenysége 24 tanóra megfigyelése alapján 30
20 20
17 11
7 7
0
Vizsgálat eredményei A tanár taneszköz használata 24 tanóra megfigyelése alapján 80 71 60
20 16
Tábla
Modell
Írásvetítő
Füzet
Eredeti tárgy
Késés
11
0 Nincs taneszköz
Percent
40
Vizsgálat eredményei A diákok tevékenysége 24 tanóra megfigyelése alapján 70 60
63
50 40 30
11 Késés (tanár)
Vita
Válasz
Kérdés
6 Közlés
7 Figyel
0
9
Csend
10
Beszélgetés
Percent
20
Vizsgálat eredményei A diákok taneszköz használata 24 tanóra megfigyelése alapján 60 50
50
40 37
30
10
11 Késés (tanár)
Tábla
Füzet
0 Nem használ eszközt
Percent
20
Oktatási folyamat kezelhetősége
Kompetenciák kialakítása és alkalmazása tanulási szükségletek meghatározása, tervezés dokumentumai, stratégiák, módszerek, az ellenőrzés és értékelés eljárásai, stb.
Gyakorlatorientált tanulásirányítás
diák cselekvő tanulása, együttműködés, munkatankönyv, munkafüzet, stb.
Az ismert szabályok, elvek betartása
algoritmusok, stb.
A tanárok (iskola) egységes szabályrendszere
pontosság, viselkedés, teljesítés,rend, stb.
Az ismert és egységes szabályok betartatása
Egy kísérlet (9/K osztály) CÉLJA:
KÍSÉRLETI OSZTÁLY LÉTREHOZÁSA TANANYAGFEJLESZTÉS TANULÁST TÁMOGATÓ MÓDSZEREK KIALAKÍTÁSA PEDAGÓGIAI GYAKORLÓHELY MÓDSZERTANI BÁZISÁNAK KIALAKÍTÁSA
TÁVLATI CÉL: AKKREDITÁLT MÓDSZERTANI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA
FELADATOK TANULÁSKÖZPONTÚ KÖRNYEZET MEGTEREMTÉSE DOKUMENTUMOK ELEMZÉSE, ÁTALAKÍTÁSA, FEJLESZTÉSE
tanterv, tanmenet, curriculum
TANANYAGFEJLESZTÉS
differenciált csoportmunka, pontosított követelmények, bemért mérőlapok
TANESZKÖZFEJLESZTÉS
tanulható tankönyv kiválasztása, munkalapok, feladatlapok összeállítása multimédia, Power Point prezentációk…
A kísérlet tapasztalatai
Tanárok pedagógiai és pszichológiai képzettsége nem felel meg a környezet elvárásainak… Nehezen tudnak csak változtatni a megszokott oktatási módszereken, eljárásokon… Tartalmi változások szükségességét nem ismerik fel (nem akarnak, tudnak változtatni)…
Hiányzik az egységes elvárás- és követelményrendszer felépítése és konzekvens használata Hiányzik a tankönyv (nincs, mert nem rendelnek, nem használnak – van és nincs állapot)…
Hiányzik az együttműködés Hiányoznak a szakmai műhelyek (a munkaközösségek csak formálisan működnek)…
A kísérlet tapasztalatai
A tanmenetek formálisan készülnek el (csak ismeretközlést és lezáró értékelést terveznek, nincs gyakorlás)…
Sokuk számára (tanár) a kísérlet csak egy a sok felesleges dolog közül… Néhányan megpróbálnak változtatni (de ez csak közösen működhet)… Mindent kívülről várnak, kevés az önállóság…
Pályaorientációs foglalkozások A kísérlet egy sikeres eleme Miért választottuk ezt a tantárgyat?
Láttuk, hogy ez még egy „új” terület, kevés a tapasztalat, így a berögzült szokás is A korábban látott foglalkozások nem feleltek meg a tantárgy céljának A hallgatók számára ez nem igényelt túlságosan mély szakmai tudást, de a pedagógia szinte összes fontos területét átfogja (oktatás és képzés, elmélet és gyakorlat, tanterem és műhely, személyiségfejlesztés és ismeretközvetítés, önálló tartalmi és módszertani tervezés, stb.)
A kevésbé kötött tananyagtartalom miatt lehetőség volt a megszokottól eltérő munkaformák, foglalkozások tervezésére és kipróbálására is (önismeret, kommunikációs tréning, felzárkóztatás, csoportmunka, kooperatív technikák, stb.)
Pályaorientációs foglalkozások A kísérlet egy sikeres eleme Tapasztalatok
A diákok vevők az új módszertani megoldásokra A hallgatók kihívásnak érezték és sikereket értek el a foglalkozások megtervezése és az órák megtartása során A diákok az értelmes és érdekes foglalkozásokon együttműködők, érdeklődők, közben szinte észrevétlenül tanulnak és tapasztalnak Megvalósítható az elmélet és a gyakorlat együttműködése (a szakoktatók a műhelyben képesek a szükséges formában, mélységben bemutatni a szakmákat – ehhez csak az elvárásokat kell érthetően megfogalmazni)
Ha a tanár hibázik, az azonnal kiderül a diákok viselkedéséből (túl sokat beszél, túl sokáig beszél, nem érthető amit mond – reakció: viselkedési problémák…)
A fejlesztés további iránya, lehetőségei Tanároknak és szakoktatóknak Módszertani segédanyagok készítése (beépítve: projektmunka, kooperatív technikák, csoportmunka, taneszközök: PP, stb.), mert ezt igénylik elsősorban (Ranschburg) E-learning alapú módszertani anyagok összeállítása a továbbképzésekhez Diákoknak Munkafüzetek, munkalapok, munkatankönyvek, feladatlapok, tesztek (kritérium-orientált értékelés eszközei, E-learning alapú segédletek)
Gyakorlást segítő, differenciált tananyagok összeállítása (tanulói kísérletek, közös munkát támogató eszközök, otthoni feladatok, stb.)
Első lépésben a pályaorientációs foglalkozásokhoz (gépészeti szakmacsoport) tervezzük összeállítani az összes segédanyagot (tartalom, módszerek, taneszközök, videofelvételek).
