Szakértői vélemény
Nyergesújfalu Város Önkormányzat fenntartásában működő Bóbita Óvoda és Bölcsőde tervezett átszervezésének szakértői véleményezése.
Készítette
Wölfling Zsuzsanna
Karsainé Gasser Mária
közoktatási szakértő
közoktatási szakértő,
tanügyigazgatás: óvoda, esélyegyenlőség hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók integrált oktatása, együttnevelése SZ025370
tanügyigazgatás: óvoda, nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés és oktatás szakirány: német SZ028109
Tel:0630/ 232-7910
Tel.: 06/30 987-3972
2015. március 30.
2
A vizsgálat tárgya Nyergesújfalu Város Önkormányzat fenntartásában működő Bóbita Óvoda és Bölcsőde tervezett átszervezésének szakértői véleményezése. Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselő-testülete a 2015. február 12-i ülésén határozatot hozott a Bóbita Óvoda és Bölcsőde átszervezésével kapcsolatos szándékáról. A szándéknyilatkozat szerint a Nyergesújfalui Bóbita Óvoda és Bölcsődéből kiválik a
Nyergesújfalu, Felszabadulás tér 3. szám alatti telephely és az átszervezést követően önálló intézményként működik;
Nyergesújfalu, Kossuth Lajos u. 57. szám alatti telephely és az átszervezést követően önálló intézményként működik;
Nyergesújfalu, Óvoda u. 3. szám alatti telephely, mely az átszervezést követően a Május 1. téri önálló intézmény telephelyeként működik.
Az intézmények fenntartója továbbra is Nyergesújfalu Város Önkormányzata. A szakértői véleményezés során azt vizsgáltuk, hogy a
a tervezett intézményátszervezés után az óvodák törvényes és zavartalan működése biztosított lesz-e,
a gyermekek és szülők a továbbiakban is megkapják-e mindazon ellátást és szolgáltatást, amelyek az óvodák kiválását megelőzően elérhetőek voltak számukra,
biztosított-e továbbra is a különleges bánásmódot igénylő gyermekek szakszerű ellátása,
megvalósul-e az egyenlő hozzáférés a szolgáltatásokhoz, az esélyegyenlőség,
a német nemzetiségi kétnyelvű óvodai nevelés az óvodák kiválása után megfelelő színvonalon tud-e tovább működni a székhely óvodában és az önálló intézménnyé váló Kossuth Lajos u. 57. szám alatti óvodában.
3
Jogszabályi háttér Az óvodák szakmai alaptevékenységét szabályozó főbb jogforrások:
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban Nkt.)
A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet és módosítása
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
17/2013. (III.1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról
363/2012. (VIII.31.) Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramja kiadásáról
32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról
A 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról
326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak
jogállásáról
szóló
1992.
évi
XXXIII.
törvény
köznevelési
intézményekben történő végrehajtásáról
Helyzetkép A Nyergesújfalui Bóbita Óvoda és Bölcsődéhez (székhely intézmény) alapító okirata szerint jelenleg három telephely tartozik, mindhárom telephelyen óvodai nevelés szakmai alaptevékenység folyik. Bóbita Óvoda és Bölcsőde székhelye és címe:
2536 Nyergesújfalu, Május 1. tér 11.
OM azonosítója: 031733 Székhely szakmai alaptevékenysége:
2 bölcsődei csoportban bölcsődei ellátás 4 óvodai csoportban óvodai nevelés
Telephelyek alaptevékenysége: 2536 Nyergesújfalu, Felszabadulás tér 3.
4 óvodai csoportban óvodai nevelés
2536 Nyergesújfalu, Kossuth L. u. 57.
4 óvodai csoportban óvodai nevelés
2536 Nyergesújfalu, Óvoda u. 3.
2 óvodai csoportban óvodai nevelés
4
Az áttekintett intézményi és fenntartói dokumentumok:
Nyergesújfalui Bóbita Óvoda és Bölcsőde alapító okirata,
Bóbita Óvoda és Bölcsőde egyesített pedagógiai programja,
Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselőtestületének 2015. február 12-i ülésén hozott határozata a Bóbita Óvoda és Bölcsőde átszervezésével kapcsolatos szándékáról.
KIR intézményi statisztikák (2014.10.01.)
A helyzetkép megismerésének módszerei, tevékenységei A megalapozott szakértői vélemény elkészítése érdekében helyszíni látogatást tettünk a székhelyóvodában és az önálló intézménnyé váló óvodákban. Különböző információkat, adatokat gyűjtöttünk és elemeztük az elektronikusan eljuttatott óvodai és fenntartói dokumentumokat. Szakértői véleményünk elkészítését megelőzte a fenntartó intézményi referensével Nagy Sándor úrral történt egyeztetés, valamint az óvodavezetővel, és a tagóvoda vezetőivel lefolytatott interjú. Bóbita Óvoda és Bölcsőde (székhely és telephelyei) A székhely óvodában, és telephelyein összesen 14 óvodai csoport működik. Nyergesújfalu Önkormányzata 2012-ben a fenntartásában működő óvodákat közös igazgatás alá vonta. A székhely intézményének vezetője elmondta, hogy az eltelt két évben jelentős eredményeket értek el a székhely óvodában és a telephelyeken is a közösen megalkotott pedagógiai program gyakorlati megvalósításában. Az óvodavezető és a telephely vezetők is kiemelték, hogy sikerült megőrizni egyéni arculatukat, a helyi nevelési gyakorlatukat, mely a szülők számára alternatívát jelent az óvodaválasztáskor. Ebben a tevékenységben, a közös szakmai elvek mentén történő tevékenységszervezésben kellő szakmai önállóságot biztosított számukra az óvodavezető. A Felszabadulás tér 3. szám alatti telephely vezetője azt is elmondta az interjú során, hogy kevesebb időt tudott a szakmai munka irányítására, innovatív folyamatok segítésére
5
fordítani a gyermekcsoportban végzett tevékenysége mellett, mint önálló intézményként való működésük idején. Eredménynek érzik, hogy a pedagógiai dokumentációban és a napi működéshez kapcsolódó nyilvántartásokban egységessé vált az óvoda, ezzel is támogatva a szakmaiságot, az átláthatóságot, nyomon követést és ellenőrzést. A Kossuth Lajos utcai telephely vezetője kifejezetten pozitívan élte meg a székhelyóvoda vezetőjének szakmai irányítását, különös tekintettel az éves pedagógiai tervezőmunka és annak értékelése időszakában. A vezető és a telephelyeken dolgozó kollégák kapcsolattartása havi rendszerességgel valósult meg, az együttműködés zökkenőmentes volt. A székhely óvodával közös épületben működő bölcsőde szakembereivel rendszeres a kapcsolat, tudatosan építenek a bölcsőde-óvoda átmenet nevelési lehetőségeire. A gyermekek felvétele a fenntartó által meghatározott körzetek figyelembevételével valósult meg. Ki tudták elégíteni azokat a szülői igényeket is, melyek a német nemzetiségi nevelés igénybevételére vonatkoztak a székhelyen vagy a Kossuth L. utcai óvodában. A Kossuth Lajos utcai telephely vezetőjének elmondása alapján a nemzetiségi óvodai nevelést igénylő szülők jelentős része a nemzetiséghez tartozónak vallja magát az óvodai felvételi előjegyzéskor. Alapító okiratuk szerint fogadják azokat a sajátos nevelési igényű gyermekeket, akik integráltan a többi gyermekkel együtt nevelhetők. Egyéni fejlesztésükről az óvodapedagógusok mellett a Komárom-Esztergom Megyei Pedagógiai Szakszolgálat és az esztergomi Montágh Imre Általános Iskola EGYMI utazó gyógypedagógusa gondoskodik. A hátrányos helyzetű gyermekekkel való kiemelt figyelmet biztosítják a pedagógiai programban meghatározott sokszínű gyermeki tevékenységek, elsősorban a játék, és nagymozgásos tevékenységek, valamit az iskolába lépés segítése a változatos pedagógiai eszközrendszerrel
(hátránykompenzáció,
egyéni
bánásmód,
óvodai
hagyományok,
kirándulások, kulturális programok, stb.) A székhelyóvoda vezetőjének elmondása szerint a hátrányos helyzetű gyermekek száma az új törvényi szabályozásból adódóan jelentősen csökkent, bár az Óvoda utcai telephelyen magas a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermekek száma. A 2014. évi
6
statisztika szerint egy fő halmozottan hátrányos gyermeket nevelnek a Kossuth Lajos utcai telephelyen. Ha a szétválás után az Óvoda utcai intézményegység a Május 1. téri önálló intézmény telephelyeként működik majd, azt kifejezetten előnyösnek véljük a felzárkóztatás, esélyegyenlőség biztosításának szakmai menedzselése szempontjából. A 2015. szeptemberi kötelező beóvodáztatás tekintetében az óvodavezető a feltételeket, a megfelelő számú férőhelyet biztosítottnak látja. A személyi feltételek a törvényben meghatározottak figyelembevételével biztosítottak. Tárgyi környezetük, eszközrendszerük megfelel a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2. mellékletében foglaltaknak. Az óvodavezető elmondása szerint a fenntartó folyamatosan figyelemmel kíséri, és gondoskodik az eszközbővítésről, partner a nevelési feltételrendszert gyarapító lehetőségek tekintetében. Véleménye szerint a kommunikáció nem okoz gondot, minden szakmai, szervezeti, és gazdasági információ időben eljut a telephelyek vezetőihez és a fenntartóhoz. A tervezett intézményátszervezést az óvodavezető és a telephelyek vezetői is lehetőségnek érzik az önállóságuk kibontakoztatására és a hatékonyabb programfejlesztésre. Úgy érzik, hogy a vezetői feladataikra több energiát, figyelmet tudnak fordítani, ami egyértelműen a pedagógiai munka minőségfejlesztését szolgálja majd, pl. felkészülés a pedagógusok előmeneteli rendszerére, pályázati tevékenység,
a
telephelyeken
megfogalmazott
pedagógiai sajátosságok színvonalas megvalósítása belső és óvodaközi innovációk, stb. Az óvoda székhelyének 4 óvodai csoportjából egy csoportban folyik német nemzetiségi kétnyelvű nevelés 1994 októberétől. Személyi ellátottságuk ebben a gyermekcsoportban nem a jogszabályi előírásoknak megfelelő, hiszen a német nemzetiségi kétnyelvű csoportban dolgozó
egyik
óvodapedagógus
rendelkezik
csak
német
nemzetiségi
szakirányú
végzettséggel, a másik óvodapedagógus azonban a tervezett és tudatos beiskolázásnak köszönhetően hamarosan megszerzi a nemzetiségi óvodapedagógus végzettséget. Négyévente indítanak kétnyelvű nevelést folytató csoportot. A német nemzetiségi nevelés iskolai folytatása biztosított a településen.
7
A Kossuth Lajos utcai telephelyen folyó német nemzetiségi nevelés helyzete: A Bóbita Óvoda és Bölcsőde Napsugár Óvoda telephelye „Játsszunk együtt!” pedagógiai programja az Alapprogram és a Nemzetiségi óvodai nevelésének irányelve szellemében készült. A programba építve, minden nevelési, képességfejlesztési területhez, tevékenységhez kapcsolódva tervezi nyelvi nevelési és kisebbségi feladatait, reális célokat tűzve a nevelőtestület és az alkalmazotti közösség elé. Az intézményben 1982 óta, szülői igényre folyik német nemzetiségi kétnyelvű óvodai nevelés, jelenleg a négyből három csoportban. Csak egy német nemzetiségi óvodapedagógus van csoportonként, a jogszabályi előírások szerint (Knt. 3. melléklete) két német nemzetiségi végzettséggel rendelkező óvodapedagógusra lenne szükséges a kétnyelvű nevelés feladatainak megvalósításához. A személyi ellátottság tekintetében változás nem történt 2012 óta, annak ellenére, hogy a továbbképzési programjuk és beiskolázási tervük tartalmazta a nemzetiségi óvodapedagógus kiegészítő végzettség megszerzését. A szakmai innováció egyik alapfeltétele a megfelelő végzettségű óvodapedagógus. Javaslom, hogy a szétválás után lehetőség szerint pályakezdő nemzetiségi óvodapedagógus alkalmazásával, vagy a jó nyelvtudással és óvodapedagógusi végzettséggel rendelkező kollégák nemzetiségi szakirányú képzésének ösztönzésével fejlesszék humán erőforrásukat! A fenntartó célzott anyagi támogatással segítheti az óvodát ennek megvalósításában a beiskolázási terve elfogadásakor. A szakmai megújulás elősegítésére jó lehetőség a szaktanácsadói tevékenység igénybe vétele, aki az egyes pedagógusok egyéni fejlődésének megtervezését segítheti. A fenti lehetőségek nemcsak az óvodai szakmai színvonalát emelnék, hanem az életpályamodell bevezetésével a pedagógusok egyéni előrelépési lehetőségét is magukban hordozzák. A fenntartó vagy akár a Német Önkormányzat támogatásával több lehetőség is adódhat olyan szakmai, a helyi pedagógiai program célkitűzéseihez, a kétnyelvű neveléshez kapcsolódó továbbképzések igénybevételére, amelyek mind a nyelvi, mind a nemzetiségi tartalmak közvetítésének területén a szakmai fejlődést elősegítik. Véleményem szerint az ezeken való részvételre az intézményvezető feladata motiválni a kollégákat.
8
Az intézmény kapcsolatrendszere sokoldalú, támogatja a német nemzetiségi nevelést, az identitástudat megalapozását. A németországi partner településsel való kapcsolattartásban a nyelvi lehetőségek mellett a szakmai lehetőségek kiaknázását is érdemes lenne megfontolni, óvodák közötti szakmai kapcsolat kiépítése, szakirodalom beszerzése területén. A német nemzetiségi nevelés iskolai folytatása biztosított a településen. Az óvoda tárgyi felszereltsége jó, rendelkeznek a Kötelező minimális eszköz és felszerelés jegyzékben foglalt helyiségekkel 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2. melléklete szerint.
Szakértői vélemény Az óvodák kiválása a Bóbita Óvoda és Bölcsődéből a nemzeti köznevelésről szóló törvény1 alapján intézményátszervezésnek minősül, ezért a fenntartó a döntés előtt köteles kikérni az intézmény alkalmazotti közössége, az óvodaszék, a szülői szervezet és a települési nemzetiségi önkormányzat véleményét. Az önállóvá váló eddigi tagintézmények és az átszervezés utána Bóbita Óvoda telephelyeként működtetni kívánt Óvoda u. 3. intézmények rendelkeznek a feladatellátáshoz szükséges tárgyi feltételekkel minimális kötelező eszközökkel és felszereléssel, és a Knt.-ben előírt határozatlan időre kinevezett alkalmazotti létszámmal. Az óvodavezetői álláshelyek meghirdetésére, a pályázati eljárás lefolytatására2 oly módon kerüljön sor, hogy az intézmények folyamatos jogszerű működését lehetővé tegye. A jogszabályban előírt önálló intézményi dokumentumok és szabályzatok elkészítése az óvodavezetők feladata lesz. Önálló pedagógiai programjuk elkészítése a nevelőtestület hatásköre, az intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé. 1
Az Nkt. 83. § (3) bekezdés alapján a véleményének kialakítása előtt beszerzi az intézmény alkalmazotti közössége, az óvodaszék, az iskolaszék, és a szülői szervezet véleményét. 2
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (3)-(4) bekezdése előírja, hogy a fenntartó a köznevelési intézmény vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával összefüggő döntése vagy véleményének kialakítása előtt beszerzi a (4) bekezdésben foglaltak véleményét. Ezen kívül az Nkt. 70.§ (2) bekezdés j) pontja értelmében a nevelőtestületnek az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő véleményét is ki kell kérni. Továbbá lehetővé kell tenni, hogy a nevelőtestület (szak-alkalmazotti értekezlet) mellett a vezetési programról véleményt nyilváníthasson a Nemzeti Pedagógus Kar illetékes területi szerve 326/2013 (VIII. 30.) Korm.rend. 23.§ (4). A1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról1 20/A. § (6) bekezdése értelmében a magasabb vezetői beosztásra kiírt pályázat esetén a pályázót a kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója által létrehozott legalább háromtagú, a betöltendő munkakör feladatait érintően szakértelemmel rendelkező bizottságnak meg kell hallgatni.
9
Javasolható a pedagógiai programok felülvizsgálata és aktualizálása a 20/2012. EMMI rendelet 6.§ (2) és a 363/2012. (VIII.31.) Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramja szerint. A működéshez szükséges költségvetést a fenntartó biztosítja. Az intézményi alapító okiratok módosítása is a fenntartó feladata. Az
átszervezésben érintett óvoda és telephelyei eddigi nevelőmunkáját, tárgyi
felszereltségét, óvodai felvételi körzetét, utazó gyógypedagógusi ellátottságát, német nemzetiségi óvodai nevelését az átszervezés nem érinti. A településen élő családok továbbra is hozzáférnek az eddig biztosított szolgáltatásokhoz, nem érinti gyermeküket hátrányosan az óvodák kiválása. A birtokunkban lévő minden információt mérlegelve megállapítható, hogy a német nemzetiségi kétnyelvű nevelést az átszervezés nem érinti, továbbra is a jelenleginek megfelelő színvonalon biztosítható az óvodahasználók körének. A 17/2013. (III.1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról mellékletei alapján a fenntartónak pontos információ kerül a birtokába arról, hogy hány szülő igényli gyermeke számára a nemzetiségi óvodai nevelésben való részvétel lehetőségét. Ennek birtokában biztosítható minden német nemzetiségi óvodai nevelést igénylő család számára a német nemzetiségi óvodai nevelés igénybe vétele az esélyegyenlőség szellemében úgy, hogy annak elérése ne jelentsen aránytalanul nagy terhet. Igény esetén a Bóbita óvodában működő német nemzetiségi kétnyelvű nevelést folytató csoportban, vegyes életkorú csoportszervezéssel, évente biztosíthatja az ilyen nevelést igénylő családok gyermekei számára a megfelelő számú óvodai férőhelyet.
10
Összegzés A Nyergesújfalu Város Önkormányzata által tervezett intézményátszervezés az általunk vizsgált dokumentumokra és helyzetfeltárásra alapozva szakmailag megvalósítható. Az óvodák önálló intézménnyé válása lehetőséget nyújt pedagógiai tevékenységük adaptívvá tételére, az egyéni arculathoz kapcsolódó nevelési –és gyermeki tevékenységrendszer gazdagítására. Javasolható,
hogy a már
eredményesen kialakult
intézmények közötti szakmai
együttműködést őrizzék meg, teljesítsék ki, kiemelten a német nemzetiségi óvodai nevelés, egészséges életmódra nevelés, hagyományőrzés, a hátrányok kompenzálását elősegítő közös programok által. Ezek megvalósítására alkalmasak az óvodavezetői, - vezető helyettesi munkaközösségek, és óvodaközi tematikus munkaközösségek. Fontos, hogy városban működő óvodák jó gyakorlataikat megismertessék egymással, a szülőkkel és a fenntartóval, amelynek számtalan formája tervezhető pl. pedagógiai napok, szakmai fórumok, bemutató foglalkozások szervezése, szakmai újság készítése, illetve esetenként a fenntartó által kiírt szakmai-fejlesztő tevékenységet támogató pályázatokon való részvétel. Az Óvoda u. 3. sz. alatti gyermekintézmény kapcsolódása a Bóbita Óvoda és Bölcsődéhez szakmailag megalapozott, mivel a tapasztalt óvodavezető hatékony és folyamatos segítséget, együttműködést tud felkínálni a telephelye számára.
Budapest, 2015. március 30.
Wölfling Zsuzsanna
Karsainé Gasser Mária
