SZAKÉRTŐI JELENTÉS IZSÁK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATELLÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATÁRÓL SZAKÉRTŐI JELENTÉS

SZAKÉRTŐI JELENTÉS IZSÁK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATELLÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATÁRÓL

SZAKÉRTŐI JELENTÉS IZSÁK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS ÁGAZATI FELADATELLÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATÁRÓL

Készítette: Humboldt Pedagógiai Intézet, Baja 2011. május

Készítette: Humboldt Pedagógiai Intézet, Baja



Tartalomjegyzék Bevezető.................................................................................................................................3 I. Demográfiai adatok.............................................................................................................4 II. Az önkormányzat által ellátott közoktatási és kulturális ágazati feladatok ..........................5 III. Az óvodai feladatellátás vizsgálata....................................................................................7 IV. Az általános iskolai feladatellátás vizsgálata...................................................................12 V. Az alapfokú művészetoktatás...........................................................................................20 VI. Az intézményi feladatellátás vizsgálata a tantárgyfelosztás és a költségvetés alapján ......22 VII. Közművelődés, könyvtári szolgáltatás...........................................................................28 VIII. Összegző megállapítások, javaslatok............................................................................33


2


Bevezető A Humboldt Pedagógiai Intézetet Izsák Város Önkormányzata megbízta, hogy az önkormányzat által fenntartott:  Táncsics Mihály Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Diákotthon  Napközi Otthonos Óvoda  Tájékoztatási- és Kulturális Szolgáltató Központ  Szily Kálmán Városi Könyvtár intézményekre vonatkozóan – megadott szempontok szerint – tekintse át a közoktatási és kulturális ágazati feladatellátást, és az ellátórendszer jövőbeni működtetésére vonatkozó javaslatokat előterjesztés formájában készítése el. A jogszabályi háttér és az alkalmazott módszertan A tanügy-igazgatási szempontú szakértői elemzés a következő jogszabályok, adatok és információk alapján készült:  1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról)  11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről  1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról  1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról  1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról  137/1996. (VIII.28.) Kormányrendelettel kiadott óvodai nevelés országos alapprogramja  32/1997. (XI.5) MKM rendelettel kiadott nemzeti, etnikai és kisebbségi óvodai nevelés irányelve  243/2003. (XII.17) Kormányrendelet a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról  4/2010. (I. 19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról  14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról  2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról  A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény  az intézmények által kitöltött adatlapok, az elküldött intézményi és fenntartói dokumentumok, az intézményvezetőktől és a hivatali dolgozóktól kapott információk. A feladat elvégzéséhez az intézményvezetők eljuttatták a szakértők részére a kért dokumentumokat, a tanügy-igazgatási szempontú szakértői elemzéshez előzetesen rendelkezésükre bocsátott intézményi szintű összesítő adatlapokat, és a fenntartó továbbította részünkre a szükséges dokumentumokat. Az SNI tanulókkal és SNI gyermekekkel kapcsolatos adatlapok összeállításához korábban konzultáltunk a Bajai Egységes Pedagógiai Szakszolgálat (a továbbiakban röviden: szakszolgálat) és a Bács-Kiskun megyei 2. sz. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság (a továbbiakban röviden: szakértői bizottság) vezetőjével is. Az elküldött dokumentumok szakértői elemzése, az intézményi dokumentumok és a kitöltött és részünkre e-mailen elküldött adatlapok információinak, adatainak többszöri egyeztetése, pontosítása után elkészült az elemzés a feladatellátásról. A végső elemzés birtokában születtek meg az utolsó fejezetben található szakértői javaslatok.


3


I. Demográfiai adatok Izsák városa a Kiskőrösi kistérség tagja, Bács-Kiskun megye északi részén, Kecskeméttől nyugati irányban 30 km távolságra található. A város állandó lakossága az elmúlt öt év alatt 89 fővel lett kevesebb, ami 1,4 % -os csökkenést jelent.

önkormányzat

Izsák

állandó lakosok száma* 2006.

2007.

2008.

2009.

2010.

6 188

6 166

6 150

6 125

6 099

* január 1-jei állapot

A népesség kismértékű csökkenése a közoktatási feladatellátásban érintett korosztály létszámának alakulásában nem mutatható ki:

születési év /életkor

állandó lakosok száma

2010 (0 éves) 2009 (1 éves) 2008 (2 éves) 2007 (3 éves) 2006 (4 éves) 2005 (5 éves) 2004 (6 éves) 2003 (7 éves) 2002 (8 éves) 2001 (9 éves) 2000 (10 éves) 1999 (11 éves) 1998 (12 éves) 1997 (13 éves)

58 60 58 54 49 55 59 63 55 57 57 52 60 53

állandó lakosok korosztály éves száma átlaglétszáma 176

58,7

158

52,7

234

58,5

222

55,5

1997 óta a születések száma 49 és 63 között ingadozott. Az óvodai neveléshez és az iskolai képzéshez igazodó korosztályi éves átlaglétszámok között nincs jelentős eltérés. Örvendetes, hogy az elmúlt három évben, ha kismértékben is, de nőtt a településen a születések száma, és a 0-13 éves népességen belül a 0-2 éves gyermekek száma a legmagasabb.


4


II. Az önkormányzat által ellátott közoktatási és kulturális ágazati feladatok Izsák Város Önkormányzata kötelező és önként vállalt feladatai a közoktatási és a kulturális ágazatban: Az önkormányzat kötelező közoktatási és kulturális feladatait a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8.§-a, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 86.§, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. 48.§, 64-65.§-ai és 76-79.§-ai, továbbá a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 41.§ és 94. §-a határozza meg. II.1. Közoktatási ágazati feladatok A közoktatási törvény 85.§ (4) bekezdése szerint a helyi önkormányzat önállóan vagy más helyi önkormányzattal közösen köteles önkormányzati intézkedési tervet készíteni. Az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell, hogy az önkormányzat a kötelező feladatait milyen módon látja el, illetőleg milyen nem kötelező feladatokat kíván a helyi önkormányzat ellátni. Nem kell a helyi önkormányzatnak intézkedési tervet készítenie, ha tagja a többcélú kistérségi társulásnak, feltéve, hogy a többcélú kistérségi társulás önálló intézkedési terve - települések szerinti bontásban - tartalmazza mindazt, amit az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell. Izsák Város Önkormányzata nem rendelkezik érvényes közoktatási intézkedési tervvel, mert a Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás társulási tanácsa által 23/2007. (V11.) számú határozatával elfogadott közoktatási intézkedési terve nem települési bontásban tartalmazza a közoktatási feladatokat. Az önkormányzat által ellátott közoktatási feladatokat ezért az intézmények hatályos alapító okiratai alapján vettük számba: A városi önkormányzat kötelező közoktatási feladatai: - óvodai nevelés - általános iskolai oktatás és nevelés (beleértve a nemzetiségi, kisebbségi nevelést-oktatást, valamint a többi tanulóval együtt fejleszthető SNI tanulók nevelését-oktatását) - gyermekek napközbeni ellátása: óvoda, napközi. A városi önkormányzat önként vállalt közoktatási feladatai: - alapfokú művészetoktatás - a többi tanulóval együtt nem fejleszthető SNI tanulók általános iskolai ellátása (gyógyped. tagozat) - diákotthoni ellátás. A rendelkezésünkre bocsátott dokumentumok alapján megállapítható, hogy a városi önkormányzat a kötelező és felvállalt feladatait az általa alapított és fenntartott alábbi intézményeiben látja el:  

Táncsics Mihály Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Diákotthon Napközi Otthonos Óvoda.

Az önkormányzati fenntartású intézmények a kistérség más településének közoktatási szolgáltatást nem biztosítanak. A többcélú kistérségi társulás által fenntartott KTKT Óvodája, Általános Iskolája, Középiskolája és Kollégiuma a gyógytestnevelést és a pályaválasztási tanácsadást, a megyei önkormányzat kiskőrösi intézménye pedig a többi szakszolgálati feladat ellátását biztosítja az izsáki gyermekek és tanulók számára. Izsák Város Önkormányzata a KTKT társulási megállapodásán túl más közoktatási feladatellátást érintő megállapodást nem kötött. Készítette: Humboldt Pedagógiai Intézet, Baja

5


II.2. Kulturális ágazati feladatok Izsák Város Önkormányzata az önkormányzat közművelődési feladatainak ellátásáról szóló 7/2002. (V.30.) számú rendelete szerint nyilvános közkönyvtári és közművelődési feladatainak ellátását a Tájékoztatási- és Kulturális Szolgáltató Központ, valamint a Szily Kálmán Városi Könyvtár költségvetési intézményként való működtetésével biztosítja. A városi önkormányzat kötelező kulturális ágazati feladatai: - közművelődési intézmény fenntartása, vagy közművelődési intézmény működtetésének közművelődési megállapodással történő biztosítása - helyi közművelődési tevékenység támogatása - nyilvános közkönyvtári ellátás. A városi önkormányzat felvállalt kulturális ágazati feladata: - városi televízió működtetése


6


III. Az óvodai feladatellátás vizsgálata Az izsáki Napközi Otthonos Óvodában a fenntartó által elfogadott, hatályos 59/2010. (06.22) sz. alapító okirat alapján folyik az óvodai nevelés. Az alapító okirat megfelel a közoktatási törvény 37.§ (5) bekezdésben, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 90.§ (1) bekezdésben meghatározottaknak. Az óvodában a nevelés a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, a 137/1996. (VIII.28.) Kormányrendelettel kiadott Óvodai nevelés országos alapprogramja, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, iskolai oktatásának irányelvei kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1.) OM rendelet figyelembe véve elkészített és jóváhagyott helyi nevelési program szerint folyik. Az óvoda a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.18.) MKM rendelet 39/E. § (4) bekezdése szerint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára az oktatási és kulturális miniszter által kiadott személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program szerint óvodai fejlesztő programot szervez. Az óvoda a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését az alábbiak szerint biztosítja: - enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos (súlyos, akadályozott beszédfejlődésű) gyermekek, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű gyerekek nevelése - megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődősének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek nevelése, iskolai életmódra felkészítése.

1. Az intézmény székhelyén, az Izsák, Kodály Z. u. 2. szám alatti két épületben működő óvoda az alábbi feladatmutatókkal rendelkezik (az óvoda 2010. október 1-jei statisztikai adatai szerint):

csoportok gyermekek helybéli bejáró óvónő technikai száma száma 6

134+6

131

3

12

SNI

BTM

HH

HHH

1

5

72

41

7

A közoktatási törvény 3. sz. melléklete szerint az óvodai csoport átlaglétszáma 20, maximális gyermeklétszáma 25 fő. Az óvodában a számított létszám* 140 fő, az intézmény kihasználtsága (átlagban 23,3 gyermek/csoport) a törvény által meghatározott átlaglétszámhoz képest 116,5 %, a maximális létszámhoz képest 93,2 %. Az óvodai feladatellátás biztosításához a hat óvodai csoport működtetése indokolt. *A közoktatási törvény 3. számú melléklet II/3. pontja szerint azt a gyermeket, aki beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, az óvodai csoport, létszámának számításánál kettő gyermekként kell számításba venni.


7


A gyermeklétszám alakulása napközben (az óvodától kapott adatszolgáltatás alapján): óvodai csoportok

6.30 – 7.00

7.007.30

7.30 – 8.00

8.0013.00

13.0015.00

15.00 -15.30

15.3016.00

16.00 – 17.30

1. I. ép.fsz. kis

0

2

10

21

16

10

7

4

2. I.ép.em. kis

1

7

14

23

16

14

7

3

3. I.ép.em. köz

2

5

16

22

17

15

11

4

4.II.ép.em. köz

3

6

14

25

19

17

14

6

5.I.ép.fsz. nagy

1

7

15

21

14

11

9

5

6.II.ép.fsz. nagy

0

5

15

22

15

15

8

3

összesen:

7

32

84

134

97

82

56

25

A közoktatási törvény 24.§ (4) bekezdése szerint az óvodai foglalkozásokat oly módon kell megszervezni, hogy az óvoda a szülők igényei szerint eleget tudjon tenni az óvodai neveléssel, a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatainak. A törvényben meghatározott óvodai feladatok ellátásához igénybe vehető heti időkeret ötven óra, amelyet indokolt esetben meg kell növelni a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz szükséges idővel. A fenntartó önkormányzat a törvény által megszabott időkeretet a szülői igények alapján napi 1 órával megemelte. Az óvoda a fenntartó jóváhagyásával 630 órától 1730 óráig naponta 11 órát tart nyitva. Ez heti 55 órát jelent. Ha a nyitástól a zárásig hat csoportban biztosítanák az ellátást, csoportonként a napi két óra átfedést számítva az óvodai feladatellátáshoz az alábbi óvónői heti munkaidőkeretre lenne szükség: (11 + 2) óra/nap/csoport x 6 csoport X 5 nap/hét = 390 óra/ hét. A gyereklétszám napközbeni alakulását vizsgálva viszont megállapítható, hogy a feladatellátás reggel 7.00 óráig egy, 7.30 óráig kettő, 8.00 óráig négy, délután 13.00 órától öt, 15,00 órától négy, 15.30 órától három, 16.00 órától egy óvodai csoportban is megoldható:

6.30 – 7.00

7.007.30

7.30 – 8.00

8.0013.00

13.0015.00

15.00 -15.30

15.3016.00

16.00 – 17.30

gyermekek

7

32

84

134

97

82

56

25

csoportok

1

2

4

6

5

4

3

1

06.30- 7.00 óráig: 07.00- 7.30 óráig: 07.30- 8.00 óráig: 08.00-13.00 óráig: 13.00-15.00 óráig: 15.00-15.30 óráig: 15.30-16.00 óráig: 16.00-17.30 óráig: napi átfedés összesen:

0.5 0.5 0.5 5.0 2.0 0.5 0.5 1.5 2.0

óra x 1 csoport= óra x 2 csoport= óra x 4 csoport= óra x 6 csoport= óra x 5 csoport= óra x 4 csoport= óra x 3 csoport= óra x 1 csoport= óra x 6 csoport=

0.5 1.0 2.0 30.0 10.0 2.0 1.5 1.5 12.0 60,5

óra óra óra óra óra óra óra óra óra óra

Az óvónők által minimálisan ledolgozandó heti munkaidő 5 x 60,5 óra = 302,5 óra.


8


2. Az intézmény telephelyén, az Izsák, Kossuth L. u. 85. szám alatti épületben működő óvoda az alábbi feladatmutatókkal rendelkezik (az óvoda 2010. október 1-jei statisztikai adatai szerint): csoportok száma 3

gyermekek helybéli bejáró száma 72+0

68

4

óvónő

technikai

SNI

BTM

HH

HHH

6

3,75

0

0

27

11

A közoktatási törvény 3. sz. melléklete szerint az óvodai csoport átlaglétszáma 20, maximális gyermeklétszáma 25 fő. Az óvodában a számított létszám* 72 fő, az intézmény kihasználtsága (átlagban 24,0 gyermek/csoport) a törvény által meghatározott átlaglétszámhoz képest 120,0 %, a maximális létszámhoz képest 96,0 %. Az óvodai feladatellátás biztosításához a három óvodai csoport működtetése indokolt. *A közoktatási törvény 3. számú melléklet II/3. pontja szerint azt a gyermeket, aki beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, az óvodai csoport, létszámának számításánál kettő gyermekként kell számításba venni. A gyermeklétszám alakulása napközben (az óvodától kapott adatszolgáltatás alapján): óvodai csoportok

6.30 – 7.00

7.007.30

7.30 – 8.00

8.0013.00

13.0015.00

15.00 -15.30

15.3016.00

16.00 – 17.30

1. kis

0

3

7

24

13

13

10

6

2. középső

1

5

12

25

15

13

10

7

3. nagy

3

7

12

23

15

13

9

6

összesen:

4

15

31

72

43

39

29

19

A közoktatási törvény 24.§ (4) bekezdése szerint az óvodai foglalkozásokat oly módon kell megszervezni, hogy az óvoda a szülők igényei szerint eleget tudjon tenni az óvodai neveléssel, a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatainak. A törvényben meghatározott óvodai feladatok ellátásához igénybe vehető heti időkeret ötven óra, amelyet indokolt esetben meg kell növelni a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz szükséges idővel. A fenntartó önkormányzat a törvény által megszabott időkeretet a szülői igények alapján napi 1 órával megemelte. Az óvoda a fenntartó jóváhagyásával 630 órától 1730 óráig naponta 11 órát tart nyitva. Ez heti 55 órát jelent. Ha a nyitástól a zárásig hat csoportban biztosítanák az ellátást, csoportonként a napi két óra átfedést számítva az óvodai feladatellátáshoz az alábbi óvónői heti munkaidőkeretre lenne szükség: (11 + 2) óra/nap/csoport x 3 csoport X 5 nap/hét = 195,0 óra/ hét. A gyereklétszám napközbeni alakulását vizsgálva viszont megállapítható, hogy a feladatellátás reggel 77.30 óráig egy, 8.00 óráig kettő, délután 13.00 órától kettő, 16.0 0 órától egy óvodai csoportban is megoldható:

6.30 – 7.00

7.007.30

7.30 – 8.00

8.0013.00

13.0015.00

15.00 -15.30

15.3016.00

16.00 – 17.30

gyermekek

4

15

31

72

43

39

29

19

csoportok

1

1

2

3

2

2

2

1


9


06.30- 7.30 óráig: 07.30- 8.00 óráig: 08.00-13.00 óráig: 13.00-16.00 óráig: 16.00-17.30 óráig: napi átfedés összesen:

1.0 0.5 5.0 3.0 1.5 2.0

óra x 1 csoport= óra x 2 csoport= óra x 3 csoport= óra x 2 csoport= óra x 1 csoport= óra x 3 csoport=

1.0 1.0 15.0 6.0 1.5 6.0 30,5

óra óra óra óra óra óra óra

Az óvónők által minimálisan ledolgozandó heti munkaidő 5 x 30,5 óra = 152,5 óra.

Az óvodai személyi feltételek biztosítása: A közoktatási törvény 1. sz. mellékletének „Harmadik rész – a vezetők és a beosztott pedagógusok ajánlott és kötelező létszáma” című rész szerint a vezetők létszámigénye az óvodában a következő: - óvodavezető (a költségvetési szerv vezetője) - óvodavezető-helyettes (80 gyermek fölött)

1 fő kötelező 1 fő ajánlott

A fenntartó az óvodai feladatellátáshoz 2 vezetői álláshelyet biztosít: az óvodavezetőit és az óvodavezető-helyettesit. A közoktatási törvény 1. sz. mellékletének „Harmadik rész – a vezetők és a beosztott pedagógusok kötelező óraszáma” című fejezete szerint az intézményben az óvodapedagógusok heti kötelező óraszáma: 32 óra, az óvodavezető heti kötelező óraszáma négy vagy több csoportos óvodában heti 6 óra, az óvodavezető-helyettesé heti 24 óra. A vezetőknek a fenntartó a jogszabályok szerint járó óra-kedvezményt biztosítja. Az óvodában foglalkoztatott 16 óvónő az előírt szakképesítéssel, közülük 7 fő pedagógus szakvizsgával (közoktatás-vezető, fejlesztő pedagógus, gyógy-testnevelő, stb.) rendelkezik. A közoktatási törvény 1. sz. melléklete szerint az óvodapedagógusok létszámát az óvodai csoportok száma, kötelező óraszámuk és az óvoda nyitvatartási ideje alapján kell meghatározni oly módon, hogy a teljes nyitva tartás ideje alatt minden működő csoportban a gyerekekkel óvodapedagógus foglalkozzon, csoportonként naponta 2-2 óra átfedési idővel. Az óvónők heti kötelező óraszáma (a csoportban eltöltött idő) az óvodai dokumentumok alapján a következő: Székhely: 1 fő óvodavezető 2 fő KAT elnök és tag 9 fő óvónő X 32 óra összesen:

6,0 óra/hét 56,0 óra/hét 288,0 óra/hét 350,0 óra/hét

Telephely: 1 fő óvodavezető-helyettes 5 fő óvónő X 32 óra összesen:

24,0 óra/hét 160,0 óra/hét 184,0 óra/hét

A törvény fenti fejezetének II./7. pontja szerint, ha a fenntartó egyetértésével az intézmény vezetője nagyobb időkeretet nem állapít meg, az óvodában a heti összes óvodai foglalkozás (csoportonként napi 2, heti 10 óra) 5 %-ának megfelelő időkeret áll rendelkezésre az órakedvezmények biztosítására (pl. munka-közösségvezető). Ezt a (9 x 10) x 0,05 = 4,5 óra órakedvezményt az óvónők számára nem biztosítják.


10


A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 25. §-a szerint a munkáltató köteles a szakszervezet tisztségviselője számára munkaidő-kedvezményt biztosítani, amelynek mértéke minden három, a munkáltatóval munkaviszonyban álló szakszervezeti tag után havi két óra. Szakszervezet az óvodában nem működik. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 14. § (2) bekezdése szerint közalkalmazotti tanácsot kell választani minden olyan munkáltatónál, ahol a közalkalmazottak száma a tizenöt főt eléri. Mivel az intézmény alkalmazotti létszáma 27 fő, a KAT választása kötelező. Az Mt. 62. § (2) bekezdése szerint a közalkalmazotti tanács tagját havi munkaideje 10 %-ának, elnökét 15 %-ának megfelelő munkaidő-kedvezmény illeti meg. Ez összességében heti 8 óra órakedvezmény. A szakszervezetek tisztségviselőit, a közalkalmazotti tanács tagjait és elnökét megillető munkaidőkedvezményt a pedagóguskötelező órájának arányos csökkentésével kell kiadni.

A közoktatási törvény által előírt óvodapedagógus munkaidő-szükséglet bemutatása: Az alkalmazott óvónők törvény szerinti kötelező óraszámának összege

A fenntartó által biztosítandó heti munkaidőkeret minimuma

székhely

350,0

302,5 (365)

390,0

47,5 (-15,0)

- 40,0

telephely

184,0

152,5 (185)

195,0

31,5 (- 1,0)

- 11,0

- 4,5

0,0

0,0

- 4,5

- 4,5

529,5

455,0 (550)

585,0

74,5 (-20,5)

- 55,5

Óvodai egység

Eddig nem biztosított órakedvezmények: összesen:

A fenntartó által biztosítandó heti munkaidőkeret maximuma

Többlet óra az ellátandó minimális óraszámhoz viszonyítva

Többlet óra a biztosítható maximális óraszámhoz viszonyítva

Amennyiben az óvodai csoportok számát a gyermeklétszám napközbeni alakulása alapján határozzák meg, az óvoda nyitvatartási ideje alatt az óvónők által csoportban ellátandó heti óraszáma 455,0 óra lenne. A zárójelben szereplő adatok a házirendben előírt beosztás szerint ellátandó heti munkaóra szükségletet (550 óra) mutatják be. Figyelemmel az óvónők csoportban eltöltendő heti kötelező óraszámára, amely heti 529,5 óra, a fenntartó az általa biztosítandó órakeret minimális értékéhez viszonyítva is heti 74,5 óvónői munkaórával (2,33 álláshellyel) több bért finanszíroz meg. Megjegyzés: Az óvoda fenntartó által jóváhagyott házirendje szerint csak reggel 6.30 - 7.00 óráig és délután 17.00-17.30-ig működnek összevont csoportok az óvodában. Amennyiben a jövőben is ez a szabályozás marad érvényben, úgy a fenntartónak további heti 20,5 óvónői munkaórát kell megfinanszíroznia. A törvény szerint a fenntartónak az óvodában az óvodapedagógusokon túl a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak körében csoportonként 1-1 dajka vagy helyette takarító álláshelyet kell biztosítania. Az óvoda kilenc óvodai csoportjához összesen 8 dajka, valamint 1,75 konyhai kisegítő álláshelyet biztosítanak. Az alapító okirat szerint az óvodában az engedélyezett maximális gyermeklétszám 200 fő, míg a jelen nevelési évben az óvodában 206 gyermek nevelése folyik.


11


IV. Az általános iskolai feladatellátás vizsgálata A Táncsics Mihály Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Diákotthon elnevezésű intézmény a fenntartó által az 56/2010. (06.22.) számú határozatával elfogadott alapító okirata szerint működik. Az alapító okirat megfelel a közoktatási törvény 37.§ (5) bekezdésben, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 90.§ (1) bekezdésben meghatározott előírásoknak az alábbi észrevétel figyelembe vételével: Bár a közoktatási törvény nem írja elő, célszerű az alapító okiratban az önálló szervezeti egységeket, intézményegységeket meghatározni. Az alapító okiratból és az SZMSZ-ből sem derül ki egyértelműen, hogy az általános iskola és az AMI két különálló intézményegység, vagy együtt összetett iskolai intézményegységként működnek?

IV.1. Az általános iskola Az általános iskolában a nevelés-oktatás a közoktatási törvény, a Nemzeti alaptanterv (NAT) kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17) Kormányrendelet és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei kiadásáról szóló 2/2005. (III.1. ) OM rendelet figyelembe vételével készített pedagógiai program és helyi tanterv alapján folyik. Az általános iskola a nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás mellett ellátja: - a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, tartós és súlyos rendellenességével küzdő, sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása, fejlesztését - a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető, tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók fejlesztését - a sajátos nevelési igényű, tanulásban akadályozott, enyhe értelmi fogyatékos tanulók szegregált nappali oktatását - az integráltan nevelhető, értelmileg akadályozott, középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók oktatását a tanulásban akadályozott, enyhe értelmi fogyatékos tanulók szegregált tagozatán - integrációs és képesség- kibontakoztató felkészítést - személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató oktatást.

Az osztályok száma a 2010/2011. tanévben az alábbiak szerint alakult: Tanulócsoportok normál óratervű emeltszintű összesen:

1. 2 1 3

2. 2 1 3

3. 2 1 3

4. 1 1 2

5. 2 1 3

6. 2 1 3

7. 2 2

8. Összesen 3 16 6 3 22

A közoktatási törvény 3. sz. melléklete szerint az 1-4. évfolyamon az osztályok átlaglétszáma 21, maximális létszáma 26 fő, 5-8. évfolyamon az osztályok átlaglétszáma 23, maximális létszáma 30 fő.


12


A tanulók száma évfolyamonként és osztályonként a 2010/2011. tanévben: 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. a/ oszt. b/ oszt. c/oszt. összesen: magántanulók

5. évf.

19+(8) 15+(6) 20+(9) 18+(4) 16+(11) 19+(9) 17+(6) 19+(7) 22+(7) 17+(6) 22+(1) 17+(3) 25+(7) 19+(2) 60+(18) 49+(15) 64+(23) 40+(11) 52+(19) -

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Összesen

17+(7) 25+(6) 19+(6) 18+(8) 23+(4) 16+(1) 18+(7) 18+(3) 53+(22) 48+(10) 53+(10) -

149 + (57) 151 + (48) 119 + (23) 419 +(128) -

A közoktatási törvény 3. sz. mellékletének II./3. pontja szerint a beszéd- és az enyhén értelmi fogyatékos, a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, oktatási folyamatban tartósan akadályozott, továbbá a beilleszkedési, tanulási, magatartási(BTM) nehézséggel küzdő gyermeket az iskolai osztály létszámának számításánál kettő, a testi, érzékszervi és középsúlyosan értelmi fogyatékos, továbbá autista tanulót pedig három tanulóként kell figyelembe venni. A jelen tanévben az általános iskolában 22 osztályban 419 + 128 tanuló nevelése-oktatása folyik. Alsó tagozaton a számított létszám: 213 + 67 = 280 fő, az osztályok átlaglétszáma: 25,5 fő, ami a törvényben meghatározott átlaglétszám 121,4 %-a, a maximális létszám 98,1 %-a. Az 5-8. évfolyamon a számított létszám: 206 + 61 = 267 fő. Az osztályok átlaglétszáma a felső tagozaton 24,3 fő, ami a törvényben meghatározott átlaglétszám 105,7 %-a, a maximális létszám 81,0 %-a. Az általános iskolában az integráltan nevelt SNI tanulók száma: 39 fő, az iskola tanulóinak 9,3 %-a (országos arányuk: 4,1 %). A BTM nehézséggel küzdő tanulók száma: 88 fő (arányuk 21,0 %, az országos átlag 2010-ben 5,9%). Nagyon magas a HH és HHH tanulók száma: 224, illetve 99 tanuló (arányuk: 53,5 %, illetve 23,6 %, az országos átlag 2010-ben 33,2% illetve 13,7%). Tehát az általános iskolában az országos átlagot messze meghaladó a BTM nehézséggel küzdő és az SNI státuszú tanulók számaránya, és a HH továbbá a HHH tanulók aránya is jelentősen magasabb az országos átlagnál. Az ellátandó heti órák számát az alábbi táblázat mutatja be: Tanórai időkeret

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Össz.

Osztályok száma

3

3

3

2

3

3

2

3

22

Kötelező heti tanórai időkeret 52.§(3)

60

60

60

45

67,5

67,5

50

75

485,00

Választható tanórák heti időkeretének aránya 52.§(7)

10%

10%

10%

10%

25%

25%

30%

30%

6

6

6

4,5

15

22,5

12%

12%

12%

12%

12%

12%

12%

12%

7,2

7,2

7,2

5,4

8,1

8,1

6

9

73,2

73,2

73,2

54,9 92,475 92,475 71,0 106,5

Választható tanórák heti időkeretének száma: Egyéni foglalkozás heti időkeretének aránya: 52.§(11) Egyéni foglalkozás heti időkeretének óraszáma: Összesen

16,875 16,875

93,75

58,20 636,95

A kötelező tanórai foglalkozások számát a közoktatási törvény 52.§ (3) bekezdése határozza meg, amely szerint a jelen tanévben a napi kötelező tanórák száma nem lehet több: 1-3. évfolyamon napi Készítette: Humboldt Pedagógiai Intézet, Baja

13


4 óránál, 4-6. évfolyamon átlagban napi 4,5 óránál, 7-8. év-folyamon átlagban napi 5 óránál. Mindezek alapján a 22 osztályban összesen heti 348 kötelező tanórát kell biztosítani. A választható tanórai foglalkozások számát a törvény 52.§ (7) bekezdése határozza meg, amely szerint az évfolyamra megállapított kötelező tanórák 10 %-át kell biztosítani 1-4. évfolyamon, 25 %át kell biztosítani 5-6. évfolyamon, 30 %-át pedig 7-8. évfolyamon. A választható tanórai foglalkozásokra tehát hetente összesen 93,75 órát kell legalább biztosítani. Az általános iskolában a kötelező és a választható tanórai foglalkozások megszervezésére rendelkezésre álló órakereten felül a törvény 52.§ (11) bekezdés c./ pontja szerint az 52.§ (3) bekezdésben meghatározott heti kötelező tanórai foglalkozások 12%-ában a tehetség kibontakoztatása, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, illetőleg az első-negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítése céljából egyéni foglalkozásokat kell tartani. A törvény 129.§ (10) bekezdése szerint az egyéni foglalkozásra szánt (tehetséggondozásra és felzárkóztatásra felhasználható) időkeret növelésére vonatkozó rendelkezések alkalmazása a 2004/2005. tanévtől kötelező oly módon, hogy az időkeretet (5 %) tanévenként egy-egy százalékkal meg kell emelni addig, amíg el nem éri a 12%-ot. Tehát a 2010/2011. tanévben már valamennyi évfolyamon a fenntartó részéről az iskola nevelés-oktatás számára a kötelező tanórák 12 %-át kell biztosítani egyéni foglalkozásra (tehetséggondozásra, felzárkóztatásra), ami összesen heti 58,2 óra. A törvény 53.§ (4) bekezdése szerint az iskolában napközis foglalkozásokat és tanulószobai foglalkozásokat kell szervezni az igények szerint oly módon, hogy az iskola eleget tudjon tenni az iskolai felkészítéssel és a gyermekek napközbeni ellátásával (lásd még gyermekvédelmi tv.) összefüggő feladatoknak. A napközis és tanulószobai foglalkozások megszervezéséhez 1-4. évfolyamon heti 22,5 óra, 5-8. évfolyamon heti 15 óra áll rendelkezésre, amit indokolt esetben (szülői igények) növelni kell. Az iskolai tantárgyfelosztás szerint az iskolában a 148 alsós tanuló számára (egyes csoportokban vannak 5. és 6. évfolyamos tanulók is) hat napközis csoportot szerveztek. Így a napközis csoportokra legalább heti 135,0 órát kell biztosítani. A gyógytestnevelés feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálat gyógy- vagy könnyített testnevelésre utalja. A közoktatási törvény 52.§ (8) bekezdése szerint a gyógytestnevelés megszervezéséhez tizenhat fős csoportonként - az iskola órakeretén felül - heti három óra áll rendelkezésre. A törvény 52.§ (9) bekezdése szerint az iskola a kötelező tanórai foglalkozások keretében köteles gondoskodni a könnyített testnevelés szervezéséről. A gyógytestnevelési órákat az iskolában vagy a pedagógiai szakszolgálat feladatainak ellátására kijelölt közoktatási intézményben kell megszervezni. Az intézmény adatszolgáltatása szerint az iskolában a tanulók 14,6 %-a, 61 tanuló jár gyógytestnevelés órákra. Így a feladat óraszámigénye heti 12 óra. A törvény 52.§ (6) bekezdése szerint a gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelésioktatási intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók részére a (3) bekezdésben meghatározott tanórai foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. Ez a többiekkel együtt nevelt - a 2011. március 11-i állapot szerinti - 39 SNI tanulóra vonatkozóan heti 17,25 órát jelent. Az általunk kért és kitöltött Összesítő adattáblák szerint az általános iskolában ilyen célra hetente 20 órát biztosítanak. A BTM tanulók fejlesztésére a törvény 52.§ (7) bekezdés szerinti időkeretből 38 órát biztosítanak az intézmény saját költségvetéséből. Ezt a fejlesztést a megyei önkormányzat által fenntartott nevelési tanácsadó is köteles lenne ellátni.

A fenntartó által – a közoktatási törvény előírásai alapján – biztosítandó heti óraszám:


14


485,00 93,75 58,20 636,95 135,00 771,95 17,25 12,00 0,00 801,20

- kötelező tanórai foglalkozások időkerete: - választható tanórai foglalkozások időkerete: - egyéni foglalkozás időkerete: tanórák időkerete összesen: - iskolaotthonos foglalkozások napközis időkerete: összesen: - SNI habilitációs és rehabilitációs időkeret: - gyógytestnevelés: - fenntartói döntés: mindösszesen:

IV.2. Az általános iskola gyógypedagógiai tagozata A gyógypedagógiai tagozaton a három összevont osztályban 37 tanulók nevelése-oktatása folyik. A tanulók száma évfolyamonként az alábbiak szerint alakul a 2010/201. tanévben: 1-2-4. osztály 3 - 7. osztály 5 - 8. osztály összesen

1.évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

2+(2) 2+(2)

2+(2) 2+(2)

2+(2) 2+(2)

8+(9) 8+(9)

5. évf. 6+6) 6+6)

6. évf. -

7. évf. 8+(8) 8+(8)

8. évf. 9+(9) 9+(9)

Összesen 12+(13) 10+(10) 15+(15) 37+(38)

*A közoktatási törvény 3. számú mellékletének II/4. pontja szerint összevont osztályokat szervezni az általános iskolában, az alapfokú művészetoktatásban, továbbá a felzárkóztató oktatásban [27. § (8) bekezdés] lehet. Tanév közben osztályt összevonni nem lehet. Összevont osztályt szervezni - a felzárkóztató oktatás kivételével legfeljebb négy egymást követő iskolai évfolyam tanulójából lehet. A közoktatási törvény 3. sz. melléklete szerint az 1-4. évfolyamon az osztályok átlaglétszáma 21, maximális létszáma 26 fő, 5-8. évfolyamon az osztályok átlaglétszáma 23, a maximális létszáma 30 fő. Alsó tagozaton a számított létszám: 12 + 13 = 25 fő és így az összevont osztály átlaglétszáma: 25,0 fő, ami a törvényben meghatározott átlaglétszám 119,0 %-a, a maximális létszám 96,2 %-a. Az 3-8. évfolyamos összevont osztályokban a számított létszám: 25 + 25 = 50 fő, az átlaglétszám 25,0 fő. Ez a törvényben meghatározott átlaglétszám 108,7 %-a, a maximális létszám 83,3 %-a. Az ellátandó heti tanórák számát az alábbi táblázat mutatja be: Tanórai időkeret

1 -2- 4. évf.

Osztályok száma

3 - 7. évf.

5 - 8. évf.

Összesen

1

1

1

3

Kötelező heti tanórák: 52.§(3)

22,5

25

25

72,50

Választható tanórák: 52.§(7)

10%

30%

30%

Választható tanórák :

2,25

7,5

7,5

Egyéni foglalkozások: 52.§(11)

12%

12%

12%

2,7

3

3

8,70

27,45

35,5

35,5

98,45

Egyéni foglalkozások óraszáma: Összesen


17,25

15


A kötelező tanórai foglalkozások számát a közoktatási törvény 52.§ (3) bekezdése határozza meg, mely szerint a jelen tanévben a napi kötelező tanórák száma nem lehet több: 1-3. évfolyamon napi 4 óránál, 4-6. évfolyamon átlagban napi 4,5 óránál, 7-8. év-folyamon átlagban napi 5 óránál. A közoktatási törvény 52.§ (7) bekezdése szerin, ha az összevont osztályban az egyes évfolyamokra a (3) bekezdés eltérő mértékű heti kötelező tanórai foglalkozást állapít meg, a nem kötelező tanórai foglalkozás heti időkeretét ta magasabb évfolyamra megállapított heti kötelező tanórai foglalkozás mértéke alapján kell meghatározni. Az összevont osztályokban heti 72,5 kötelező tanórát kell biztosítani. A választható tanórai foglalkozások számát a törvény 52.§ (7) bekezdése határozza meg, amely szerint az évfolyamra megállapított kötelező tanórák 10 %-át kell biztosítani 1-4. évfolyamon, 25 %át kell biztosítani 5-6. évfolyamon, 30 %-át 7-8. évfolyamon, 45 %-át 9-10 évfolyamon. A választható tanórai foglalkozásokra tehát hetente összesen legalább 17,25 órát kell biztosítani. Az általános iskolában a kötelező és a választható tanórai foglalkozások megszervezésére rendelkezésre álló órakereten felül a törvény 52.§ (11) bekezdés c./ pontja szerint az 52.§ (3) bekezdésben meghatározott heti kötelező tanórai foglalkozások 12%-ában a tehetség kibontakoztatása, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, illetőleg az első-negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítése céljából egyéni foglalkozásokat kell tartani. Egyéni foglalkozásra tehát heti 8,7 óra áll rendelkezésre. A törvény 53.§ (4) bekezdése szerint az iskolában napközis foglalkozásokat és tanulószobai foglalkozásokat kell szervezni az igények szerint oly módon, hogy az iskola eleget tudjon tenni az iskolai felkészítéssel és a gyermekek napközbeni ellátásával (lásd még gyermekvédelmi tv.) összefüggő feladatoknak. A napközis és tanulószobai foglalkozások megszervezéséhez 5-8. évfolyamon heti 15 óra áll rendelkezésre, amit indokolt esetben (szülői igények) növelni kell. A tagozat tanulónak a többi napközis tanulóval együtt biztosítják a napközis ellátást. A törvény 52.§ (6) bekezdése szerint a gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelésioktatási intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók részére a (3) bekezdésben meghatározott tanórai foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. A heti időkeretet abban az esetben, ha a tanulót külön osztályban tanítják, osztályonként kell megállapítani. A 37 SNI tanulóra (3 tanulócsoportra) vonatkozóan ez heti 10,88 órát jelent. Az előzőek szerint a fenntartó által – a közoktatási törvény előírásai alapján - biztosítandó heti óraszám a gyógypedagógiai tagozatra:

- kötelező tanórai foglalkozások időkerete: - választható tanórai foglalkozások időkerete: - egyéni foglalkozás időkerete:

72,50 17,25 8,70

- tanórák időkerete összesen: - napközis (isk.o.) foglalkozások időkerete:

98,45 0,00

- összesen: - SNI hab. és rehab. időkerete: - fenntartói döntés:

98,45 10,88 0,00

- mindösszesen:


109,33

16


Az általános iskolai feladatellátás óraszámigénye a gyógypedagógiai tagozattal együtt: - kötelező tanórai foglalkozások időkerete: - választható tanórai foglalkozások időkerete: - egyéni foglalkozás időkerete: tanórák időkerete összesen: - napközis foglalkozások időkerete: összesen: - SNI habilitációs és rehabilitációs időkeret: - gyógytestnevelés: - fenntartói döntés:

557,50 111,00 66,90 735,40 135,00 870.40 28,13 12,00 0,00

mindösszesen:

910,53

Az SNI tanulók ellátása értelmezésének létező problémái 1. A jogszabályi előírások hiányosságai és esetenkénti téves értelmezésük Nem könnyű eligazodni az SNI tanulók nevelését, oktatását szabályozó speciális törvények, rendeletek dzsungelében. Ráadásul van olyan fontos, a biztosítandó iskolai szintű időkerettel kapcsolatos SNI szabályozási terület, amellyel kapcsolatban a jogalkotói szándék és a jogszabály jelentése nem esik egybe. A közoktatási törvény nem definiálja az 52.§. (6) bekezdésben szereplő „azonos ellátási jogosultságot”. Pedig ez az alapja az SNI tanulók csoportba sorolásának. Közvetve más paragrafusokból (30.§ (1): A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön) azt a szakmailag is kezelhető álláspontot tudjuk képviselni, hogy azok a tanulók számítanak azonos ellátási jogosultságúnak, akik a szakértői bizottság írásos szakvéleménye alapján az 52.§. (6) bekezdés ugyanazon - az a) vagy a b) vagy a c) vagy a d) vagy az e)) – pontjába sorolhatóak. Az iskolai szintű időkeret kiszámítása során a „jogszabályokhoz igazodó” számításon ezt értjük. Ez mellé társul az a szakmai szempont, hogy a szakértői bizottság által kiadott szakvéleményben „csoportban fejleszthető” minősítést kapott SNI tanulók közül egy csoportban lehetőleg ne fejlesszünk nagyon eltérő korú tanulókat. Ez a csoportba sorolás „szakmailag indokolt” része. Ezen kívül jelentős gyakorlati problémát okoz az, hogy az „egyéni – egy-három tanuló részére szervezett - foglalkozás” értelmezés – bár a gyakorlatban megszokott – nem következik a közoktatásról szóló törvényből (és az egyéb, SNI tanulókra vonatkozó jogszabályokból sem) azokra az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokra, amelyek az 52. § (6) bekezdés szerint kötelezően biztosítandóak a többiekkel együtt nevelt SNI tanulók számára a „délelőtti” tanórai foglalkozások mellett. Ezt az „egyéni – egy-három tanuló részére szervezett foglalkozás” kifejezést a közoktatásról szóló törvény csak az 52. § (11) bekezdésében használja, az a bekezdés pedig nem az SNI tanulók habilitációs és rehabilitációs foglalkozásaira, hanem a kiemelkedően tehetséges vagy a lemaradó tanulók fejlesztésére vonatkozik („a tehetség kibontakoztatása, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, illetőleg az első-negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítése céljából”). Kértünk ebben az ügyben állásfoglalást dr. Szüdi János úrtól, az OKM korábbi szakállamtitkárától, aki azt válaszolta, hogy tervezik a jogszabályokat úgy – a gyakorlatban többek által jelenleg is alkalmazottaknak megfelelően, de a jelenleg hatályos előírásoktól eltérően - kiegészíteni, hogy „az éves időkeret egyéni – egy-három tanuló részére szervezett –, és csoportos rehabilitációs célú tanórai foglalkozások megszervezésére fordítható, a Kt. 52. § (6) bekezdésében foglaltak szerint”. Sajnos ez a jogszabály 2010. évi módosításakor sem történt meg.


17


Azaz a szakértői bizottság által az SNI tanuló számára javasolt „egyéni” foglalkozás gyakorlati megvalósítása jelenleg akkor jogszerű, ha a tanuló egyedül van a foglalkozáson. (ez még akkor is így van, ha a minisztérium dolgozói adott esetben a szakértői bizottsági elnököket nem így tájékoztatják). Ezt a jelentős különbséget – ami a fenntartó számára a jogszerű állapot biztosítása esetén nem kevés anyagi áldozattal jár és szakmailag sem mindig indokolható – csak a jogszabály tényleges módosítása tudja értelmesen megoldani. A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 1.§-ának 2010. évi törlése után a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet írja elő, hogy a szakértői bizottság mit köteles az SNI tanulóról írt szakértői véleményben közölni. A szakértői bizottságok gyakorlata nagyon eltérő volt abban a kérdésben, hogy milyen információkat adnak meg a szakvéleményben, és ez az SNI tanulók csoportba sorolásakor nehéz helyzetbe hozza az intézményvezetőket. Dr. Szüdi János korábbi szakállamtitkár úr válaszában azt is írta, hogy „a szakértői bizottságok működését is szabályozó újonnan kiadásra kerülő rendeletben az eljárásrendet, a szakvélemény kötelező elemeit a jelenleginél részletesebben, pontosabban fogjuk szabályozni.” Ez jelentős részben meg is történt a rendelet 2010. évi módosításakor, a szakértői bizottságnak például javaslatot kell tennie arra vonatkozóan, hogy a habilitációs, rehabilitációs célú foglalkozásoknál egyéni vagy csoportos fejlesztés indokolt. Az izsáki általános iskolában egy SNI tanuló részére javasolt a szakértői bizottság - részben - egyéni foglalkozást, a többi SNI tanuló számára csoportos fejlesztés javasolt. Dr. Szüdi János korábbi szakállamtitkár úr válaszának van egy másik fontos része is, amelyik betartása segít megelőzni egy gyakran alkalmazott jogszerűtlen gyakorlatot az SNI tanulóknak járó – nem az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs – oktatási területen: „Az SNI tanuló egyéni foglalkoztatása: Jogszabály nem tartalmaz külön definíciót az SNI tanuló egyéni foglalkoztatására, azonban: - Bizonyos fogyatékossági területen vannak olyan – az irányelvben a rehabilitációs célú feladatok között meghatározott tevékenységek, amelyek csak egyénileg valósíthatóak meg (pl. vak tanuló esetében a fehér bottal való tájékozódás tanítása ilyen cél); - a Kt. 52. § (7) és (11) bekezdésében meghatározott órakeret felhasználása során az SNI tanulókat integráltan nevelő, oktató intézmények az SNI tanulóikat – amennyiben a pedagógiai szempontok alapján nekik is szükségük van az e keret terhére biztosított fejlesztésre - nem zárhatják ki a fejlesztésbe/felzárkóztatásba stb. vont tanulók köréből azzal, hogy nekik ott van a rehabilitációs órakeret. A két órakeret felhasználása két eltérő cél és feladat megvalósításához kötődik.” Amióta a közoktatásról szóló törvény lehetővé tette a többiekkel együtt nevelhető SNI tanulók többségi iskolákban történő nevelését, oktatását, sok szülő számára lehetővé vált, hogy ne a többiektől elkülönítve taníttassa sajátos nevelési igényű gyermekét, aki ezzel nagyobb lehetőséget kapott a társadalomba való későbbi beilleszkedésre. Az igények kielégítéséhez a humanitárius szempontok mellett a fenntartók és az intézményvezetők számára vonzó volt az állami költségvetés által az SNI tanulók ellátásához biztosított emelt normatíva is. A nehéz költségvetési finanszírozási viszonyok között azonban gyakran kevés hangsúly fordítódott a feladatellátás szakmai előírásainak teljesítésére. Így azután a korábban SNI tanulókkal kizárólagosan foglalkozó gyógypedagógiai intézmények pedagógusai – részben állásukat is féltve – gyakran joggal állapították meg, hogy a többiekkel együtt nevelt SNI tanulók nem kapják meg a nekik járó fejlesztéseket, azaz az SNI tanulók jobban jártak volna, ha maradnak a szegregált intézményben. Alapvető probléma, hogy még a szakemberek körében sem széles körben ismert, hogy a közoktatási törvény 52.§ (6) bekezdése (és a 35.§(4) bekezdése, továbbá a 14/1994. MKM rendelet 26./B pontja) nem az egyes tanuló számára fejlesztésre előírt órát adja meg közvetlenül a százalékos értékek kiszámításából, hanem annak a heti időkeretnek a mértékét lehet az említett paragrafusok alapján kiszámítani, amit a fenntartó minimálisan köteles biztosítani az együttnevelt SNI tanulók egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozásaira iskolai szinten összesen. Ez az időkeret – tényleges felhasználásakor – az egyes évfolyamok és a tanulók között átcsoportosítható, azaz például nem kötelező a „15%-os kategóriába” sorolt minden egyes 8. osztályos „SNI B”-s tanuló számára hetente 2,5*0,15 = 3,75 óra egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozást biztosítani. (És persze azt az óraszámot sem, amelyet a szakértői bizottság javasol. Ráadásul a tanuló állapota a következő felülvizsgálatig jelentősen Készítette: Humboldt Pedagógiai Intézet, Baja

18


változhat, és indokolt lehet a szakértői bizottság által javasolt óraszám módosítása a következő felülvizsgálat előtt is.) Viszont egy esetleges SNI normatíva ellenőrzéskor fel kell tudni mutatni, hogy az általános iskolai intézményegység és a gyógypedagógiai tagozat részére minimálisan biztosítandó heti időkeretet iskolai szinten biztosította a fenntartó illetve az iskola. Ezt javasoljuk a tantárgyfelosztásban is az ellátott feladatok szerint külön-külön (általános iskola illetve gyógypedagógiai tagozat) is egyértelműen jelölni. 2. Az elemzésben használandó kifejezések értelmezése 

A) A minimálisan biztosítandó heti iskolai időkeret (52.§ (6)):

A közoktatásról szóló törvény 52.§ (6) bekezdése (és a 35.§ (4) bekezdése, továbbá a 14/1994. MKM rendelet 26./B pontja) meghatározza, hogy a többi tanulóval együtt nevelhető SNI tanulók tanórán kívüli egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs fejlesztéséhez minimálisan mennyi időkeretet köteles biztosítani a fenntartó.



B) Az elméletileg minimálisan szükséges heti ellátandó SNI feladat

Ez az az iskolai szintű időkeret, amelyet az iskola számára (a hatályos jogszabályok és a szakértői bizottsági szakvélemény jelentése alapján, szakmailag nem mindig indokoltan) elméletileg javasolt biztosítani az SNI tanulók habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozásaihoz a tanulók jogszabályokhoz igazodó és szakmailag indokolható csoportba sorolása alapján. A hatályos jogszabályok keretei között 3-nál nagyobb létszámú csoportokban is megszervezhetőek a habilitációs, rehabilitációs foglalkozások. (Ennek az elméletileg lehetséges csoportosításnak a részletei megtalálhatóak a mellékelt Excel fájlban.) Izsákon ez a szám közelítóleg megegyezik a minimálisan biztosítandó időkerettel, mert csak 1 olyan SNI tanuló van az iskolában, aki esetében a szakértői bizottsági szakvélemény - az ő esetében is csak részben - azt írja, hogy „egyéni fejlesztés” javasolt.



C) A ténylegesen ellátott heti órák száma

Ezt az óraszámot az alapján határoztuk meg, hogy hetente ténylegesen hány egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs fejlesztő órán vesznek részt az adott intézmény SNI tanulói a 2010/2011. tanév 2. félévében. Ezeket az órákat az izsáki iskolában - megfelelő végzettséggel, illetve szakképzettséggel rendelkező intézményi (iskolai vagy szakszolgálati) dolgozók tartják. Az intézményben biztosítandó habilitációs, rehabilitációs foglalkozások kiszámításának részletezése, továbbá a településen iskolába járó SNI tanulók - jelenleg hatályos jogszabályokhoz és a szakértői bizottsági szakvéleményhez igazodó - csoportba sorolása a mellékletben szerepel. A mellékletben közölt táblázatban a mi – tanulók kódjaival jelölt, de az iskolában a kitöltött iskolai összesítő adatlap alapján „beazonosítható” – elméleti csoportba sorolásunk a hab. és rehab. foglalkozásokhoz természetesen sok esetben nem egyezik meg (nem is kell feltétlenül megegyeznie) az SNI tanulók tényleges iskolai, e tanévben működő csoportba sorolásával.

Az izsáki általános iskolában a „ténylegesen ellátott heti órák száma” (31) a „minimálisan biztosítandó heti iskolai időkeret” (28,13) és az „elméletileg minimálisan szükséges heti ellátott SNI feladat” heti óraszáma (29) közel esik egymáshoz. A tantárgyfelosztás tartalmazza az ellátott habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokat is.


19


V. Az alapfokú művészetoktatás Az intézményben az alapfokú művészetoktatás csak a zeneművészeti ágban folyik. Az intézményt a 3/2002. (II.15.) OM rendelet alapján lefolytatott minősítési eljárás során kiválóra minősítették (a kiváló minősítés a zeneművészeti ág furulya és zongora, citera, hegedű, gitár, trombita, ütő tanszakára vonatkozik). A közoktatásról szóló törvény 31. § (1) szerint az alapfokú művészetoktatási intézményben művészeti nevelés és oktatás folyik. Az alapfokú művészeti oktatás megalapozza a művészi kifejező készségeket, illetve előkészít, felkészít a szakirányú továbbtanulásra. Az alapfokú művészetoktatási intézménynek - az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjában meghatározottak szerint - legalább hat és legfeljebb tizenkettő évfolyama van, melynek keretei között az oktatás előképző, alapfokú és továbbképző évfolyamokon folyik. A tanuló az utolsó alapfokú évfolyam befejezését követően művészeti alapvizsgát tehet, az utolsó továbbképző évfolyam elvégzését követően pedig művészeti záróvizsgát tehet. A művészeti alapvizsga a továbbképző évfolyamokon való továbbtanulásra jogosít. A művészeti alapvizsgát és a művészeti záróvizsgát jogszabályban meghatározottak szerint kell szervezni. A művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga vizsgakövetelményeit, vizsgafeladatait - helyi tanterve alapján - az alapfokú művészetoktatási intézmény határozza meg, figyelembe véve az alapfokú művészetoktatás követelményeiben és tantervi programjában meghatározottakat.

V.1. Zeneművészet A zeneiskola 12 évfolyammal működő alapfokú művészetoktatási intézmény. A közoktatási törvény 3. sz. melléklete szerint a zeneművészeti ágban a művészeti csoportok átlaglétszáma 8 fő, a maximális létszáma 15 fő. Az egyéni foglalkozást az alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágában a hangszeres és énekes főtárgyi óra esetén egy-egy tanuló részére kell biztosítani. A 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 9.§ (4) bekezdése szerint az alapfokú művészetoktatási intézményben a normatív költségvetési hozzájárulás meghatározásánál akkor lehet a tanulót egy tanulóként figyelembe venni, ha a tanítási év átlagában, tanítási hetenként a tanuló részére biztosított négy foglalkozás együttes időtartama zeneművészeti ágban csak egyéni foglalkozás, illetve egyéni és csoportos foglalkozás esetén legalább százötven perc. A zeneiskolában a 2010/2011. tanévben a zenei csoportok száma: Előképző Elők./1

1

szolfézs kamarazene

Elők./2.

-

-

Alapfokú 1.

2.

3.

1

1

1

-

-

-

Továbbképző

4.

5.

6.

VII.

1

VIII.

IX.

X.

1

-

1

-

-

Össz.:

6 -

-

1

A zeneiskolában a 2010/2011. tanévben a zenei csoportok heti óraszáma: Előképző Elők./1

2

szolfézs kamarazene

Elők./2.

-

-

Alapfokú 1.

2.

3.

2

2

2

-

-

-

Továbbképző

4.

5.

6.

VII.

2 -

VIII.

IX.

X.

2 1


-

-

Össz.:

12 -

-

1

20


A 2010/2011. tanévben a zeneiskolában a szolfézs oktatása 6 csoportban 71 tanulóval folyik heti 12 órában. A csoportok átlaglétszáma 11,8 fő. A kamarazenei csoportban 11 tanulóval heti 1 órában foglalkoznak. A zeneiskolában a 2010/2011. tanévben oktatott tanulók száma tanszakonként: Előképző

Alapfokú

Továbbképző Össz.:

Elők./1

Elők./2.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

VII.

VIII.

IX.

X.

zongora

2

1

4

7

2

3

-

-

-

1

1

1

18

furulya

5

-

4

4

1

-

3

4

-

-

-

-

21

vonós-hegedű

2

-

4

1

1

1

-

1

-

-

-

-

10

Trombita

-

-

1

-

-

-

-

-

-

1

-

-

2

ütő

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

0

gitár

-

-

3

-

-

2

1

1

-

-

-

-

7

citera

1

-

1

2

3

1

-

1

-

-

-

-

9

tanulók

10

1

17

14

7

7

4

7

0

2

1

1

71

A tanulók egyéni foglalkozásainak száma a 2010/2011. tanév tantárgyfelosztása alapján: Előképző Tanárok

Alapfokú

Továbbképző

Tanszak Ek

30 perc

2x30 perc

Össz

Össz óra

H.ek.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

VII

VIII.

IX.

X.

6

1

-

-

-

-

-

-

-

12

-

12

12

Seres J.

zongora

-

1

4

Szűcsné E.

zongora

-

2

-

1

1

3

-

-

-

1

1

1

10

-

10

10

Takács G.

gitár

-

-

3

-

-

2

1

1

-

-

-

-

7

-

7

7

furulya

-

-

-

1

-

-

1

-

-

-

-

-

2

-

2

2

2

3

1

-

1

-

-

-

-

9

-

5

5

3

1

-

2

4

-

-

-

-

19

-

19

19

-

1

-

-

2

-

2

2

-

10

10

-

67

67

Bíróné

citera

-

1

1

Honti Gy.

furulya

-

5

4

trombita

-

-

1

-

-

-

-

-

-

2

4

1

1

1

-

1

-

-

-

-

10

0

11

17

14

7

7

4

7

0

2

1

1

71

Farkas O.

hegedű

Összesen

2

korrep.

A tanulók számára biztosított egyéni foglalkozások időtartama heti 2 x 30 perc x 62 + 2 x perc x 5 + heti 2 óra korrepetíció. A fenntartó által a zeneiskolában biztosítandó heti óraszám: - szolfézs órák - egyéni foglalkozások - kamarazene - korrepetíció összesen:

12,0 67,0 1,0 2,0 82,0

A tantárgyfelosztás alapján megállapítható, hogy a jogszabályi előírásokhoz és normatíva igénylési feltételekhez képest heti 4 órával kevesebb egyéni foglalkozást (citera) tartanak. Az intézmény tájékoztatása szerint az AMI normatíva ellenőrzése során a citera esetében „csoportos zeneoktatás” problémát nem jelentett, mert a normatíva igénylésekor ezt csoportos művészetoktatásként igényelték. Álláspontunk szerint a zeneművészeti ágban erre nincs lehetőség. Készítette: Humboldt Pedagógiai Intézet, Baja

21


VI. Az intézményi feladatellátás vizsgálata a tantárgyfelosztás és a költségvetés alapján VI.1. A feladatellátás személyi feltételei: A közoktatási törvény 1. sz. mellékletének „Harmadik rész – a vezetők és a beosztott pedagógusok ajánlott és kötelező létszáma” című fejezete szerint a vezetők létszámigénye a következő: - igazgatót: - igazgatóhelyettes, ha a tanulók létszáma az 80 főt eléri: - újabb igazgatóhelyettes, ha a tanulók létszáma a 400 főt meghaladja: - intézményegység-vezető:

1 fő kötelező, 1 fő ajánlott, 1 fő ajánlott, 1 fő ajánlott.

Az intézményben a fenntartó a tantárgyfelosztás szerint az alábbi vezetői álláshelyeket biztosítja: -

1 igazgató, 2 igazgató-helyettes, 1 igazgató-helyette, aki egyben a sportcsarnok vezetője is egyben.

A jogszabályi előírás alapján a fenntartónak az igazgatói álláshelyet biztosítani kell. A kollégiumi feladatellátás megszüntetését követően 2 igazgatóhelyettesi álláshely biztosítását szakmailag indokoltnak tartunk. A közoktatási törvény 1. sz. melléklete szerint a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak létszámát az iskolai osztálylétszám, a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezésére megállapított órakeret, az osztálybontásra, egyéni foglalkozásra meghatározott időkeret, valamint a pedagógusok kötelező óraszáma alapján kell meghatározni. Az 1. sz. melléklet „Harmadik rész – a vezetők és a beosztott pedagógusok kötelező óraszáma” című fejezet szerint: - igazgató - igazgatóhelyettes, - tanító, tanár - gyógypedagógus - napközis nevelő

heti: heti: heti heti: heti:

4 óra 8 óra 22 óra 21 óra 23 óra

A fenti fejezet II./7. pontja szerint, ha a fenntartó egyetértésével az iskola igazgatója nagyobb időkeretet nem állapít meg, az iskolában az összes kötelező tanórai foglalkozás (557.5 óra) 5 %-ának megfelelő (28 óra) időkeret áll rendelkezésre a következő feladatok ellátásához. E keret terhére az osztályfőnöki és a szakmai munkaközösség vezetői feladatot ellátó pedagógus heti kötelező órájának teljesítésébe heti egy-egy órát be kell számítani. Ezt a tantárgyfelosztásban órakedvezményként javasoljuk feltüntetni. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 25. §-a szerint a munkáltató köteles a szakszervezet tisztségviselője számára munkaidő-kedvezményt biztosítani, melynek mértéke minden három, a munkáltatóval munkaviszonyban álló szakszervezeti tag után havi két óra. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 14. § (2) bekezdése szerint közalkalmazotti tanácsot kell választani minden olyan munkáltatónál, ahol a közalkalmazottak száma a tizenöt főt eléri. Az Mt. 62. § (2) bekezdése szerint a közalkalmazotti tanács tagját havi munkaideje 10 %-ának, elnökét 15 %-ának megfelelő munkaidő-kedvezmény illeti meg. A szakszervezetek tisztségviselőit, a közalkalmazotti tanács tagjait és elnökét megillető munkaidőkedvezményt a pedagógus kötelező óraszámának arányos csökkentésével kell kiadni. Fentiek figyelembe vételével áttekintettük az iskolai feladatellátás alapdokumentumát, a tantárgyfelosztást, majd azt felhasználva elkészítettük az alábbi összefoglaló táblázatot:


22


Név

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 8/a 8/b 8/c 8/d 9. 10. 11.

12. 13. 14 15. 16. 16/a 16/b 16/c 16/d

17. 18. 19. 20.

21. 21/a 21/b 21/c 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34

Hambalkó Ferenc Frankó Jánosné Gera Árpádné Szabó József Ázsóth Ilona E. Balogh Rita Beszedics F-né Bíró Jánosné Frankó Jánosné Farkas Orsolya Katzenbachné Eszik Judit Briglovicsné Csontosné Dókáné Erősné Eszik Judit Fekete Irma Fodorné Geigerné Szalai Krisztina Kisné Briglovicsné Eszik Judit Gila Erzsébet Gréczi Gábor Jávorkáné Kállainé Kapásné Fekete Irma Gera Árpádné Szegediné Katzenbachné Kisné Kovács Edina Kovács János Lévay- Szabó Molnárné Muzslai I. Némediné Penczné Dr. Reznerné Dr. Sőreghyné Szabóné Szalai Krisztina

Munkakör

igazgató igazgató-hely. igazgató-hely. igazgató-hely. tanár tanár napközi tanító igh. tanár tanár tanító tanító tanár gyógypedagógus tanító tanító tanár tanító tanító napközis nevelő tanító tanító tanító gyp. tanár tanár napközi tanár tanár tanár igh. tanár tanár tanító tanító gyp. tanár tanár tanító napközi gyógypedagógus tanító tanító tanító tanár napközi

Heti ellátott órák száma 6

Heti Heti kötelező „túlórák” óraszáma száma 4

2

8

8

0

8

8

0

12

8

4

25

21

4

25

20

5

20

20

0

14 4 3 2 2

20 0 0 0 0

5 0 0 0 0

25

21

4

21

21

0

25

20

5

22 18 21

21 18 20

1 0 1

19

19

0

15

22

4

1

0

0

2

0

0

4

0

0

4 24 22

0 18 22

0 6 0

23

22

1

24 15 5 2 4 22 22 21 25 22 23 20

20 20 0 0 0 20 22 21 20 22 21 20

4 6 0 0 0 2 0 0 5 0 2 0

22

18

4

21 24 23

21 20 21

0 4 2

24

21

3

22

22

0


Órakedvezmény mértéke és jogcíme

Of. Of. Mkv. Ncsv. Of. Mkv TÁMOP

Szaksz. Of. Of. Of. Of. KAT elnök Of. Mkv. Of. KAT tag TÁMOP

Of. Szaksz 2 óra Ncsv. Of. Mkv. Of. Mkv TÁMOP

Of. Mkv. Of. Of. Of. Ncsv. Mkv. MKV. KAT tag Of. Of. Mkv. Of. Of. Ncsv

Álláshely

1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 0,91 1,00 0,00 0,00 0,00 0,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 0,00 0,00 0,00 0,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 0,00 0,00 0,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 0,96 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00

23


35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 41a 42. 42a 43.

44. 45. 46.

47.

Szegediné Terecskeiné Tóth Edit Tumbász Mariann Dr. Turainé Vargáné Balogh Zsuzsanna László-Bezdán Szénási-Mata Á. Ordasi Csabáné Üres álláshely Stenczelné Lavati Erzsébet általános iskola Farkas Orsolya Honti György üres álláshely Seres József Takács Gábor üres álláshely Szűcsné Bíróné AMI

összesen: 48. Pálinkás Tóth 49. Üres álláshely 28. Muzslai I. 42. Szénási-Mata Á. 42a Ordasi Csabáné 41. Balogh Zsuzsanna 41a László-Bezdán 7. Beszedics F-né kollégium mindösszesen

tanár gyógypedagógus tanító tanító tanár tanító napközi napközi napközi napközi tanár tanár tanár tanár tanár tanár tanár tanár tanár tanár tanár

23 24 25 21 25 21 0 21 0 21 0 5 2

21 20 21 21 20 21 21 0 21 0 22 0 0

2 4 4 0 5 0 0 0 0 0 - 15 0 0

904

830

74

22 22 0 13 9 0 11 5 82

22 22 22 0 0 22 0 0 88

0 0 0 0 0 -6 0 0 -6

986 23 0 2 0 2 0 2 2 31 1017

918 23 19 1 1 0 1 0 2 47 965

68 0 - 19 1 0 1 0 1 0 -16 52

Of. Mkv. Of. Of. Of. pályavál. felelős Of. GYES Ncsv GYED Ncsv (belső hely.)

1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 0,96 0,00 0,96 0,00 1,00 0,00 0,00 42,79

hegedű + szolfézs trombita+ furulya

1,00 1,00 1,00

zongora óraadó gitár, furulya óraa.

0,00 0,00 1,00

zongora óraadó citera óraadó

0,00 0,00 4,00

Kcsv.

GYED GYES

46,79 1,00 0,79 0,04 0,04 0,00 0,04 0,00 0,09 2,00 48,79

Észrevételek: - a TÁMOP 3.1.5. pályázat keretében továbbtanuló pedagógusoknál a kötelező óraszámuk egészét tüntettük fel, mert az óráik 50 %-át a nevelőtestület tagjai látják el belső helyettesítéssel, de ezt a pályázat megfinanszírozza - a TÁMOP 3.1.5. pályázat keretében továbbtanuló pedagógusokat helyettesítő tanítók és tanárok ezeket az órákat valamennyien túlórában látják el, de ennek forrását a pályázat biztosítja, ezért a táblázatban ezt a 33 órát túlóraként nem szerepeltetjük - a kollégiumi ellátás heti óraszámát nem összesítettük az általános iskolai és az AMI feladattal; az üres álláshelynél ellátott heti 8 órát négy általános iskolai pedagógus látja el - közoktatási törvényben minimálisan előírt heti 28 óra órakedvezmény helyett 41 órát (25 osztályfőnöki, 10 munkaközösség-vezetői, 6 napközis csoportvezetői) biztosít a fenntartó.


24


Megjegyzés: A kollégiumi feladatellátással részletesen nem foglalkozunk, mert a város és a megyei önkormányzat között előrehaladott tárgyalások folynak a kollégiumi feladatellátás átvételéről. Az intézmény tantárgyfelosztása szerint a fenntartó az általános iskolai szakfeladatra 42,79 pedagógus álláshelyet (+1 könyvtáros tanári) és heti 74,0 órát biztosít. Az általános iskolai álláshelyek kötelező óraszáma és pedagógusok órakedvezményei: munkakör

álláshely száma heti óra 1,00 4,0 3,00 24,0 5,00 105,0 6,00 138,0 27,79 611,0 42,79 882,0

- igazgató: - igazgató-helyettes - gyógypedagógus - napközis nevelő - tanító, tanár összesen:

órakedvezmény jogcíme - osztályfőnöki: - napközis csoportvezetői - munkaközösség-vezetői: - pályaválasztási felelős - szakszervezet - közalkalmazotti tanács elnök, tag: összesen:

heti óra 25 6 10 1 3 7 52

Az intézmény tantárgyfelosztásában a fenntartó az alapfokú művészetoktatási szakfeladatra 4 álláshelyet és heti - 6 túlórát biztosít.

A jogszabályok által biztosítandó heti óraszám és a tantárgyfelosztás heti óraszámának összhangja: Közoktatási feladat - tanórák, ef. időkerete + napközi összesen: - SNI habilitációs és rehabilitációs időkeret: - gyógytestnevelés - általános iskola összesen: - AMI mindösszesen:

előírás 870,40 28,13 12,00 910,53 86,00 996,53

tény különbség 873,00 2,60 31,00 2,87 *12,00 0,00 904,00 5,47 82,00 - 4,00 998,00 1,47

* A heti 12 óra gyógytestnevelést a kistérségi munkaszervezet finanszírozza, ezért nem szerepel a tantárgyfelosztásban.

A tantárgyfelosztás alapján megállapítható, hogy az iskolában a jogszabályi előírásokhoz képest heti 1,47 órával több tanórát látnak el.


25


VI.2. A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak A közoktatási törvény 1. számú melléklete, „a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak” címszó alatt általános iskolában javasolja 1-1 álláshellyel gyermek-és ifjúságvédelmi felelős és szabadidő-szervező alkalmazását; fogyatékosokat nevelő általános iskolában 15 tanulónként 1 gyógypedagógiai asszisztens alkalmazása pedig kötelező. Kollégiumban 10 tanulóként és nemenként 1-1 gyermekfelügyelő kötelező. A közoktatási törvény 1. számú mellékletének „Harmadik rész” II./8. pontja szerint ha a fenntartó egyetértésével a nevelési-oktatási intézmény vezetője nagyobb időkeretet nem állapít meg, az általános iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásához 3 halmozottan hátrányos tanulónként heti egy óra időkeretet kell biztosítani. Az általános iskolában jelenleg 99 HHH tanuló nyilvántartva, ezért a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásához heti 33 óra időkeretet (a heti 40 órás munkaidő alapján 0,83 álláshely) biztosítása kötelező. A GYIV feladatok ellátását heti 5 túlórának (0,23 álláshelynek) megfelelő megbízási díjért Némedi Jánosné végzi. Az iskolában gyógypedagógiai asszisztenst nem alkalmaznak. A kollégiumban 2 gyermekfelügyelőt alkalmaznak.

VI.3. A könyvtári ellátás biztosítása az iskolában Az MKM rendelet 7. számú melléklete szerint a legalább nyolc évfolyammal alapított általános iskolában kötelező az iskolai könyvtár működtetése. A közoktatási törvény 53.§ (6) bekezdése szerint az iskolában működő iskolai könyvtárnak lehetővé kell tennie, hogy szolgáltatásait a tanulók és a pedagógusok minden tanítási napon igénybe tudják venni. A közoktatási törvény 1. számú melléklet Első rész „Pedagógusok” fejezet „Iskolában és kollégiumban” alcím második mondata szerint, ha az iskolai könyvtár működtetése kötelező, a könyvtáros tanár (tanító) létszámának megállapításánál minden, az ötödik-tizenharmadik évfolyamon a helyi tantervben szereplő könyvtári órát, továbbá a könyvtár nyitva tartásának idejét is ajánlott figyelembe venni. A közoktatási törvény 1. számú melléklet Harmadik rész II./10. pontja szerint az iskolai, kollégiumi könyvtáros tanár (tanító) a kötelező óraszám keretében biztosítja a könyvtár nyitva tartását, a könyvtári órákat. Munkaköri feladatként a teljes munkaidő többi részének hetven százaléka - a könyvtár zárva tartása mellett - a munkahelyen végzett könyvtári munkára (az állomány gyarapítása, gondozása, könyvtári kutatómunka), iskolai kapcsolattartásra, a további harminc százaléka a munkahelyen kívül végzett felkészülésre, könyvtári kapcsolatépítésre, állománygyarapításra, továbbá a pedagógus-munkakörrel összefüggő más tevékenység ellátására szolgál. Az iskolában a könyvtáros tanári feladatokra 1 pedagógus álláshelyet (Papp Zoltánné távolléte alatt Lavati Erzsébet) biztosítanak.


26


VI.4. Az intézmény 2011. évi állományi létszáma Az önkormányzat 2011. évi költségvetésről szóló 2/2011. (II.15.) számú rendelet 19 számú melléklete szerint az intézmény 2011 évben engedélyezett költségvetési létszámkerete: 63 álláshely. állománycsoport

intézménytípus

szakdolgozók:

általános iskola AMI kollégium

üres álláshely összesen: nevelő- oktató munkát segítők ügyviteli dolgozók: technikai dolgozók: álláshelyek száma összesen:

munkakör

pedagógus pedagógus pedagógus

gyermekfelügyelő

álláshelyek száma* 43,79 4,00 2,00 0,21 50,00 2,00 2,00 9,00 63,00

*A költségvetési rendeletben nincs megbontva szakfeladatonként. Ha az intézmény költségvetésében az 50 pedagógus álláshelyet megfinanszírozza fenntartó, akkor az álláshelyek finanszírozásán felül heti 48 túlórának megfelelő előirányzatot kell biztosítania.


27


VII. Közművelődés, könyvtári szolgáltatás VII.1. Közművelődési és könyvtári feladatellátás jogszabályi keretei A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 64. § (1) bekezdése szerint a települési nyilvános könyvtári ellátás biztosítása a helyi önkormányzatok kötelező feladata. A törvény 67. §-a szerint csak a városokban kell elsődlegesen önálló intézményben biztosítani a nyilvános könyvtári ellátást. Más intézménnyel való közös működtetésre csak szakmai, illetve jelentős gazdálkodási előnyök esetén kerülhet sor a miniszter véleményének figyelembe vételével. A törvény 76. § (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat kötelező feladata a helyi közművelődési tevékenység támogatása. (2) Ennek formái különösen: a) az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek, népfőiskolák megteremtése b) a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása c) az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése, az ünnepek kultúrájának gondozása d) az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatása e) a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése f) a különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítése g) a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása h) egyéb művelődést segítő lehetőségek biztosítása. A törvény 77. § szerint a települési önkormányzat a helyi társadalom művelődési érdekeinek és kulturális szükségleteinek figyelembevételével, e törvény és a helyi lehetőségek, sajátosságok alapján rendeletben határozza meg, hogy a 76. §-ban felsoroltakból mit, milyen konkrét formában, módon és mértékben lát el. A törvény 78. § (2) bekezdése szerint városban az önkormányzat a közművelődési tevékenység folyamatos megvalósíthatósága érdekében közművelődési intézményt biztosít. A törvény 79. § (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat az önkormányzati rendeletben meghatározott közművelődési feladatok megvalósítására az e törvény követelményeinek megfelelő jogi személlyel, magánszeméllyel megállapodást köthet. (2) A közművelődési megállapodásnak tartalmaznia kell: a) az elvégzendő közművelődési szolgáltatást és annak díját b) a közművelődési tevékenységben érintettek körét c) az ingyenesen vagy térítési díjért igénybe vehető szolgáltatásokat d) a közművelődési szolgáltatás igénybevételi lehetőségeinek minimális időtartamát és rendszerességét, a közösségi színtér, illetőleg közművelődési intézmény közművelődési célú minimális nyitva tartását e) a megállapodás személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeit f) közművelődési feladat megvalósításában közreműködőktől megkívánt szakképzettséget. 80. § A települési önkormányzat a rendeletében rögzített feladatai vagy egyéb feladatok ellátására pénzügyi támogatásban részesítheti a közművelődési célú tevékenységet folytatókat. E támogatás nem veszélyeztetheti a közművelődési rendeletben rögzített feladatok megvalósítását. 81. § (1) Az önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó közművelődési intézmény létesítése, átszervezése, megszüntetése illetőleg tevékenységének 60 napon túli szüneteltetése esetén a testületi döntés meghozatala előtt 30 nappal a miniszter véleményét be kell szerezni és annak Készítette: Humboldt Pedagógiai Intézet, Baja

28


tartalmát a testülettel ismertetni kell. A miniszter a megkereséstől számított 30 napon belül nyilváníthat véleményt.

VII.2. A kulturális – közművelődési terület jogi, igazgatási környezete, dokumentumai. A helyi önkormányzati rendszerben a kultúrához való viszonyulás összetett politikai gazdasági intézményrendszerben ölt testet. Az egyik legfontosabb kérdés, hogy a közművelődés szakmai eszköztárát, meglévő és tervezett feltételeit, erejét mozgósítva, Izsák város hatékony kulturális választ adjon a gazdasági szerkezet átalakulására, az európai integrációs folyamat követelményeire, az informatikai robbanás kihívásaira és a társadalmi polarizálódásra. A helyi kultúra intenzív fejlesztése és térnyerése nem mond ellent az egyes szakmai részterületek átalakításának, átszervezésének szükségességének, a közművelődési tevékenységrendszer költséghatékony ésszerűsítése követelményének. Az 1997. évi CXL. törvény 1. sz. melléklet r) pontja szerint a közművelődési tevékenység a polgárok iskolán kívüli, öntevékeny, önművelő, megismerő, kultúraelsajátító, művelődő és alkotó célú cselekvése, amely jellemző módon együttműködésben, közösségekben valósul meg. A településen megvalósuló közművelődési tevékenységnek alapvető feltétele a stabil intézményi, tárgyi és személyi feltételrendszer megteremtése. Ezek bármelyikének hiánya, illetve nem megfelelő szintű biztosítása gátolja a színvonalas szakmai munka végzését. Városokban az önkormányzat kötelező és vállalt közművelődési feladataihoz az intézményi, tárgyi és személyi feltételek biztosítása fenntartói kötelezettség. Kulturális koncepció Izsák Város Önkormányzata írott kulturális koncepcióval nem rendelkezik. A nem kötelezően előírt dokumentum megalkotását indokolja a település városi rangja az eddig elért kulturális és közművelődési eredmények. A kulturális koncepció célja, hogy behatárolt időtartamon belül meghatározza a helyi közművelődés területén szükséges és célszerű szervezeti és tartalmi változtatások irányvonalát, valamint a jogszabályi kereteket. Javaslatok a helyi közművelődési koncepció megalkotásához:         

Hatékony intézményi struktúra kialakítása Új, költséghatékony finanszírozási rendszer kialakítása A kulturális javakhoz való hozzáférés eddigi gyakorlatának megőrzése, kiterjesztése (alapítványok, egyesületek, civilek) Helyi kulturális örökség feltárása és megőrzése Új kulturális értékek létrehozásának kiemelt támogatása (kulturális kezdeményezések, új kulturális szolgáltatások) Izsák és a kiskőrösi kistérség kulturális értékeinek ápolása korszerű bemutatása A kulturális turizmus lehetőségeinek feltárása, fejlesztése (bor, gasztronómia, természeti értékek) Marketing eszközök és a helyi média lehetőségeinek kihasználása a település népszerűsítése érdekében Kulturális fejlesztések ösztönzése, helyi kedvezmények biztosítása.

A javasolt fejlesztési irányok bővíthetők és szűkíthetők, a jelentkező feladatok megvalósítása saját, önkormányzati költségvetésből, illetve megyei, régiós, országos és uniós forrásból történhet. A források tematizálása, felosztása (hogy melyik irányt mely forrásból kívánja az önkormányzat megvalósítani) nagyrészt függ a pályázati lehetőségektől, a helyi anyagi erőktől és a véglegesnek tekinthető fejlesztési irányoktól. A megalkotott szakmai anyag a hosszú távú fejlesztések, esetleges pályázati célok megvalósításának fontos kiindulópontja lehetne.


29


Közművelődési rendelet Izsák Város Képviselő-testülete 6/2008 (VI.4.) számú rendeletében meghatározta kötelező és felvállalt közművelődési feladatait, amelyek végrehajtásához intézményeket működtet. A rendelet szerkezete, felépítése megfelel az elvárt követelményeknek. Hiányossága a rendeletnek, hogy a Tájékoztatási és Kulturális Szolgáltató Központ vonatkozásában nem fogalmazza meg a fenntartó önkormányzat az elvárt alap – és kiegészítő feladatokat, a tervezési és beszámolási kötelezettségeket. Célszerűnek látszik a helyi rendelet megújítása a megváltozott körülményeknek, az esetleges szervezeti átalakításoknak megfelelően. Intézményi alapító okiratok A Tájékoztatási és Kulturális Szolgáltató Központ alapító okiratát Izsák Város Önkormányzat Képviselő-testülete 63/2009. (VI,30) számú határozatával hagyta jóvá. A Szily Kálmán Városi Könyvtár alapító okiratát is ekkor, 61/2009.(VI.30.) számú határozattal fogadták el. Mindkét alapító okirat megfelel az ágazati törvény, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény rendelkezéseinek.

3. A közművelődési intézmények bemutatása Szily Kálmán Városi Könyvtár A Szily Kálmán Városi Könyvtár alapvető feladata, hogy gyűjteménye és szolgáltatásai révén optimális feltételeket biztosítson az intézmény látogatói számára a magyar és egyetemes kultúra értékeinek megismeréséhez, a folyamatos önműveléshez. Izsák város könyvtára információs hátterével segítséget nyújt a várospolgárok tájékozódásához, a közügyek intézéséhez, a közhasznú ismeretek megszerzéséhez. 2010 évben valósult meg négy település összefogásával egy fontos informatikai fejlesztés, amelynek nyomán könnyebb és eredményesebb lett a feldolgozó munka, és szélesebbé vált a könyvtári szolgáltatások igénybe vétele lehetősége. A könyvtár elhelyezésére szolgáló épület megkezdett felújítási munkálatait a pénzügyi lehetőségek függvényében tovább kell folytatni. Tájékoztatási és Kulturális Szolgáltató Központ A többcélú közintézmény közművelődési tevékenysége, azon belül rögzített feladatai sem az alapító okiratból, sem a hivatalos statisztikákból nem követhetők. Jogi értelemben, formálisan ugyan működik közművelődési intézmény Izsákon, gyakorlatilag az intézmény tevékenysége a helyi médiumok működtetésére és a városi nagyrendezvény (Sárfehér Napok) konkrét szervezőmunkájára szűkül. A jó színvonalon ellátott kommunikációs tevékenysége ellenére a szervezet nem felel meg az előírt közművelődési tevékenységek eredményes megvalósításához, és elemi feltételekkel sem rendelkezik az adott tevékenységhez (lerobbant, szinte használhatatlan egykori épület, hiányzó személyi feltételek, minimális költségvetési támogatás).

4. Szakmai tevékenység értékelése A közművelődési feladatellátás országos szakfelügyeletéről szóló 23/2005. (VIII.09.) NKÖM. rendelet alapján az Oktatási és Kulturális Minisztérium, OKM – 12038 – 1 /2007. ügyiratszámon, 2007 májusában végezte el Izsák Város Önkormányzata közművelődési feladatellátásának általános és részletes szakfelügyeletét. Földiák András közművelődési szakértő által megfogalmazott, szakmai tevékenységre vonatkozó megállapítások jelenleg is érvényesek és felhasználhatók. A szakmai anyag a helyi közművelődési tevékenységet határozottan ellentmondásosnak minősítette, javaslatai között új intézmény létrehozása mellett a tartalmi kérdések újragondolása és átfogó közművelődési koncepció megalkotása is szerepel.


30


A 2009. és 2010. évi statisztikai adatszolgáltatás alapján kimutatott legfontosabb szakmai adatok: (Tájékoztató és Kulturális Szolgáltató Központ) Rendszeres művelődési formák

2009.

Csoportok száma Résztvevők száma Foglalkozások száma

2010.

6 163 310

7 228 280

5 6000 6 4000 0 0 3 400 3 350 1 1500

5 4000 6 4500 1 2000 3 400 5 550 1 1500

1 12000 1 1000 2 5500 1 300

1 12000 0 0 3 6000 1 300

Kiállítások, műsorok, rendezvények Képző – és iparművészeti kiállítás Látogatók száma Előadó-művészeti és műsoros rendezvény Látogatók száma Népművészeti rendezvény Látogatók száma Társadalmi rendezvény, ünnep Látogatók száma Játszóház, kézműves foglalkozás Látogatók száma Kézműves vásár Látogatók száma Kiadott közművelődési ismerethordozók Újság, hírlevél ( papíralapú ) Megjelenés példányszáma Könyv Megjelenés példányszáma Szórólap, meghívó Megjelenés példányszáma Plakát Megjelenés példányszáma

Az intézmény szakmai tevékenységét alapvetően befolyásolja, hogy a város önkormányzata máig nem teremtette meg az érdemi munka épületi, tárgyi és személyi feltételeit. Az intézmény nem tekinthető közművelődési intézménynek, mert erre a székhelyeként bejelentett iroda alkalmatlan, a visszakapott volt városi művelődési ház sorsa pedig továbbra is rendezetlen.

5 .Személyi feltételek – gazdálkodás A könyvtár engedélyezett költségvetési létszáma 3 fő, amely minimális szinten biztosítja a folyamatos nyitva tartást és a szolgáltatások igénybe vételét. A Tájékoztatási és Kulturális Szolgáltató Központ 1 fős létszáma azonnali fejlesztést és intézkedést igényel. A javasolt szakmai létszám minimálisan 3 fő szakalkalmazott. Az intézmények önállóan működő költségvetési szervek, szerény szakmai célú költségvetési kerettel rendelkeznek, amelyek felett kötelezettségvállalási, teljesítésigazolási joggal és felelősséggel bírnak. Pénzügyi – gazdálkodási feladataikat az önállóan gazdálkodó Polgármesteri Hivatal végzi, az intézmények pénzforgalma a hivatal költségvetési számláján keresztül bonyolódik. Költségvetési adatok: Tájékoztatási és Kulturális Szolgáltató Központ 2009.

2010.

Támogatások, kiegészítések, átvett pénzeszközök

8150

8170

Összesen

8150

8170

Bevételek


31


Kiadások Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok Dologi kiadások Felhalmozási kiadások

5409 1601 1140 0

5135 165 2684 186

Összesen

8150

8170

2009.

2010.

75 11387

81 9582

11462

9663

Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok Dologi kiadások Egyéb kiadások

6348 1807 3307 0

4794 1134 3135 600

Összesen

11462

9663

Szily Kálmán Városi Könyvtár

Bevételek Működési bevételek Támogatás ,kiegészítés , átvett pénzeszköz Összesen: Kiadások


32


VIII. Összegző megállapítások, javaslatok A közoktatási intézmények dokumentumai – a szakértői jelentés szempontjából vizsgált területeken – a jogszabályi előírásoknak megfelelnek, adatszolgáltatásaik egyértelműek, pontosak voltak.

VIII. 1. Óvodai ellátás 1.1. Az óvodai ellátás az önkormányzat kötelező feladatát képezi. Két épületben, kilenc csoportban 206 gyermek óvodai ellátását biztosítják. Az átlagos csoportlétszám 22,9 fő, ezért a kilenc óvodai csoport működtetése indokolt. (Az alapító okirat szerint az óvodában az engedélyezett maximális gyermeklétszám 200 fő!) 1.2. Amennyiben figyelmen kívül hagyjuk az óvodai házirend napközbeni csoportszervezési szabályozását, és az óvodás gyermekek létszámának napközbeni alakulását figyelembe véve határozzuk meg az óvónők - csoportban eltöltött - és indokolt óvónői munkaóra szükségletét, az eredmény heti 455 óra. A 18 óvónő csoportban eltöltendő heti kötelező óraszáma összesen 529,5 óra. Így a fenntartó a minimálisan szükséges álláshelynél a heti 74,5 órának megfelelő 2,33 álláshellyel több bért finanszíroz. Az óvónők számára viszont a heti 4,5 óra órakedvezményt biztosítani kell. 1.3. A törvény szerint csoportonként 1-1 dajka vagy takarító státuszt kell biztosítani. Az óvoda 9 óvodai csoportjához összesen 8 dajka, valamint 1,75 konyhai kisegítő álláshelyet biztosítanak.

VIII. 2. Általános iskolai ellátás (gyógypedagógiai tagozattal) 2.1. Az általános iskolai ellátás, valamint a többi gyermekkel együtt nevelhető SNI tanulók fejlesztése kötelező önkormányzati feladat. A többi gyermekkel együtt nem nevelhető SNI tanulók nevelésének-oktatásának biztosítása (gyógypedagógiai tagozat) viszont a megyei önkormányzat kötelező feladatát képezi. Izsák Város Önkormányzata jelentős anyagi terhet vállalt magára, mert a normatívák nem fedezik a feladatellátást. Viszont a jelenleg érintett 38 tanulónak és családjának az oktatás-nevelés helyben való biztosítása nagy segítséget jelent. 2.2. Az általános iskolai osztályok számának meghatározása A közoktatási törvény 3. számú melléklete szerint az általános iskola 1-4. évfolyamán a maximális osztálylétszám 26 fő, az 5-8. évfolyamán 30 fő. A melléklet II/3. pontja szerint azt a tanulót, aki beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, iskolai osztály létszámának számításánál kettő, azt a tanulót pedig, aki testi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos három tanulóként kell számításba venni. A melléklet II/7. pontja szerint az iskolai osztályra megállapított maximális létszámot legfeljebb húsz százalékkal átlépheti a tanítási év indításánál, ha az iskolában az adott évfolyamon legfeljebb két iskolai osztály; továbbá függetlenül az indított osztályok számától, akkor is, ha a tanítási év során az új tanuló átvétele, felvétele miatt indokolt. Készítette: Humboldt Pedagógiai Intézet, Baja

33


A melléklet II/8. pontja szerint az I. részben meghatározott maximális létszám, illetve a II. rész 7. pontjában meghatározottak szerint számított maximális létszám tíz százalékkal túlléphető, ha az oktatásszervezési okok miatt indokolt, továbbá az intézkedéssel az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat egyetért. A fentiek alapján tehát, ha az iskolában az adott évfolyamon két osztály indul, a fenntartó engedélyével 1-4. évfolyamon 31 (34) fő, 5-8. évfolyamon 36 (39) fő számított létszámmal működhet egy-egy osztály. A tanulói létszám alakulása a 2010/2011. tanévben (2010. október 1-jei állapot) 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. a/ oszt. b/ oszt. c/oszt. összesen: magántanulók

5. évf.

19+(8) 15+(6) 20+(9) 18+(4) 16+(11) 19+(9) 17+(6) 19+(7) 22+(7) 17+(6) 22+(1) 17+(3) 25+(7) 19+(2) 60+(18) 49+(15) 64+(23) 40+(11) 52+(19) -

6. évf.

8. évf.

Összesen

17+(7) 25+(6) 19+(6) 18+(8) 23+(4) 16+(1) 18+(7) 18+(3) 53+(22) 48+(10) 53+(10) -

7. évf.

149 + (57) 151 + (48) 119 + (23) 419 +(128) -

A jelenlegi tanévben a 2., az 5. és a 6. évfolyamokon három-három osztály működését engedélyezte a fenntartó. Ezeken az évfolyamokon a tényleges osztálylétszámok alsó tagozaton 15-17 fő, felső tagozaton 16-19 fő között mozognak. A számított létszámok alapján átlaglétszámuk a 2. évfolyamon 21,3 fő, az 5-6. évfolyamon 23,7 és 25,0 fő. Megvizsgáltuk az általános iskolai osztályok létszámának várható alakulását a 2011/2012. tanévben (2011.04.08. állapot + nem szerepelnek benne a diákotthon tanulói): 2. évf. a/ oszt. b/ oszt. c/oszt. SNI BTM összesen: számított létszám csak SNI-vel számított átlaglétszám számított SNI+BTM létszámmal számított átlaglétszám 2 osztály indítása esetén

3. évf.

4. évf.

19+9 15+(7) 19+9 18+8 15+(4) 18+8 22+2 17+(3) 25+7 +2 +3 +4 +18 + 11 + 20 60+2+18 47+3+11) 63+4+20 62 50 67 31,0 25,0 33,5 80 61 87 40,0 30,5 43,5

5. évf.

6. évf.

7. évf.

18+4 15+10 16+(6) 22+7 16+6 18+(8) 19+2 18+(7) +2 + 10 +8 +9 +8 + 13 40+2+9 50+10+8 51+8+13 42 60 59 21,0 30,0 29,5 51,0 68 72 25,5 34,0 36,0

8. évf. 25+6 23+4 -

48+5+5 53 26,5 58 29,0

A fenti adatokból láthatjuk, hogy a következő tanévben - a diákotthon megszűnése miatt - csökkenni fog a vizsgált évfolyamokon a tanulók tényleges és számított létszáma. Így a 3. évfolyamon két osztály indítása esetén az osztályok számított átlaglétszáma 30,5 fő, 6-7. évfolyamokon két osztály indításával számolva pedig 34,0 és 36,0 fő a számított átlaglétszám. Meg kell azonban jegyezni, hogy a magas számított átlaglétszámot a kétszeres szorzóval számítandó beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók (BTM) nagyon magas száma (3. évfolyamon 11 fő, 6. évfolyamon 8 fő, 7. évfolyamon 13 fő) eredményezi. Amennyiben az önkormányzat a finanszírozási nehézségek miatt a 2011/2012. tanévben 3, a 6. és 7. évfolyamokon a jelenlegi 3-3 osztály helyett csak 2-2 osztály indítását engedélyezi, az érintett évfolyamokon - a számított létszámot tekintve - magas osztálylétszámok alakulnának ki, így az osztályösszevonás jelentős mértékben megnehezítené a pedagógusok munkáját. Ha a képviselő-testület a fenti évfolyamokon a jövő tanévtől az osztályok összevonásról dönt, az alábbi táblázatban bemutatott heti óraszám megtakarítása lehetséges. Készítette: Humboldt Pedagógiai Intézet, Baja

34


Az ellátandó feladat 2011/2012. tanévben három első osztály indítása és a 3., a 6. és a 7. évfolyamon osztályösszevonás (két osztály indítása) esetén: Tanórai időkeret

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Össz.

Osztályok száma

3

3

2

3

2

2

2

2

19


60

60

40

67,5

45,0

45

50

50

417,50


10%

10%

10%

10%

25%

25%

30%

30%

6

6

4

6,75

11,25

11,25

15

15

75,25

Egyéni foglalkozás heti időkeretének óraszáma (12%):

7,2

7,2

4,8

8,1

5,4

5,4

6

6

50,10

Összesen

73,2

73,2

48,8 82,35 61,65

61,65

71,0

71,0

542,85

Választható tanórák heti időkeretének száma:

A jelenlegi tanévben az engedélyezett osztálylétszámok figyelembe vételével heti 636,95 órát kell a fenntartónak biztosítania (lásd a 13. oldal tábláját). A 2011/2012. tanévben az osztályösszevonások végrehajtása esetén heti 542,85 órát kell az önkormányzatnak finanszíroznia. Ez a jelenlegihez képest heti 94,1 óra megtakarítást eredményezhet, ami 4,28 álláshelynek felel meg. Két első osztály indítása esetén további heti 24,4 órával csökkenhet az ellátandó feladat. (Az első osztályosok beiratkozása később lesz, a várható létszám 53-55 fő, 4 főnek már van SNI szakvéleménye, 12 főt a nevelési tanácsadó vizsgál. Az előzőek miatt 3 új elsős osztály várható.) Jelentős megtakarítás várható a gyógypedagógiai tagozat feladatellátásában, amennyiben a kollégisták a megyei fenntartású iskolában folytatják a jövő tanévtől tanulmányaikat. Ha nem lesznek 1. évfolyamos tanulók a gyógypedagógiai tagozaton, akkor a 2011/2012. tanévben: 1.évf.

2. évf.

-

2+2 -

2-5. osztály 6- 8. osztály

-

3. évf.

4. évf.

2+2 2+2 10+11

5. évf.

4+5

6. évf. 6+6

7. évf. 12+12

8. évf. 6+6

A közoktatási törvény 3. számú melléklet II/4. pontja négy osztály összevonását engedi. Amennyiben nincs a jövő tanévben a többi általános iskolással együtt nem nevelhetőoktatható 1. évfolyamos tanuló, ügy a tagozaton a feladat két osztályban is ellátható. Az ellátandó feladat a gyógypedagógiai tagozaton 2011/2012. tanévben: Tanórai időkeret

1 - 4. évf.

5 - 8. évf.

Összesen

1

1

3

Kötelező heti tanórák: 52.§(3)

22,5

25

Választható tanórák: 52.§(7)

10%

30%

Választható tanórák

2,25

7,5

Egyéni foglalkozások: 52.§(11)

12%

12%

2,7

3

5,70

27,45

35,5

62,95

Osztályok száma

Egyéni foglalkozások óraszáma Összesen


47,50

9,75

35


A jelenlegi tanévben a gyógypedagógiai tagozaton három osztály működtetésével heti 98,45 órát kell a fenntartónak biztosítania (lásd a 15. oldal táblázatát). A 2011/2012. tanévben két osztály esetén heti 62,95 órát kell az önkormányzatnak finanszíroznia. Ez heti 35,5 óra megtakarítást eredményezhet, ami 1,6 álláshelynek felel meg. 2.3. A 88 BTM tanuló fejlesztésére a törvény 52.§ (7) bekezdés szerinti időkeretből 38 órát biztosítanak az intézmény saját költségvetéséből. A tanulók fejlesztését a megyei önkormányzat által fenntartott, kiskőrösi székhellyel működő nevelési tanácsadó lenne köteles ellátni. Amennyiben a megyei intézmény szerepet vállalna e feladat ellátásában, jelentős heti óraszám állna rendelkezésre további csoportbontásokra, felzárkóztatásra és tehetséggondozásra. 2.4. A fenntartó a közoktatási törvény alapján a 2010/11. tanévben minimálisan biztosítandó heti 28 óra órakedvezmény helyett heti 41 óra órakedvezményt biztosít. Hasonló nagyságú intézmények esetében a kötelező tanórák 5%-ából képzett órakedvezmény valamennyi osztályfőnöki, valamint 3-4 munkaközösség-vezetői órakedvezményt biztosítására elegendő. A napközis nevelők órakedvezményének biztosítását a közoktatási törvény nem írja elő.

VIII. 3. Alapfokú művészetoktatás Az alapfokú művészetoktatás biztosítása a városi önkormányzat részéről szintén nem kötelező, hanem felvállalt közoktatási feladat. A zeneművészeti ágban folyó művészeti képzést kiválóra minősítették. A tantárgyfelosztás alapján megállapítható, hogy a jogszabályi előírásokhoz képest heti 4 órával kevesebb egyéni foglalkozást (citera) tartanak.

VIII. 4. A közoktatási feladatellátás szervezeti – intézményi keretei A városi önkormányzat a kötelező és felvállalt feladatait az általa alapított és fenntartott Zöldág Napközi Otthonos Óvodában, valamint a Táncsics Mihály Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Diákotthon nevű intézményekben látja el. Az óvoda és az iskola gazdálkodási besorolását tekintve önállóan működő (pénzügyi-gazdasági feladatait a polgármesteri hivatal látja el) gazdálkodó költségvetési szerv.

VIII. 5. A közoktatási és a kulturális ágazati feladatellátás intézményszerkezetének átalakítására vonatkozó javaslatok

5.1. A kulturális ágazat intézményeinek jövőbeni működtetésére vonatkozó alternatívák: A. Önálló, önkormányzati fenntartású intézmények Az 1997.évi CXL. törvény 64.§ és 78.§ alapján a települési önkormányzat önálló intézményként működtetheti a Szily Kálmán Városi Könyvtárt és a Tájékoztatási és Kulturális Szolgáltató Központot Szakmai szempontból az egyes intézmények önálló működése jelenti az ideális állapotot, de figyelembe véve az önkormányzat anyagi lehetőségeit, a rendelkezésre álló épületállományt, a hiányos felszereltséget, ennek az alternatívának a megvalósítása is jelentős anyagi eszközöket igényel. Az alacsony szakmai létszám, a Tájékoztatási és Kulturális Központ közművelődési tevékenységének hiányosságai indokolják a szervezeti átalakításokat. Készítette: Humboldt Pedagógiai Intézet, Baja

36


B. Integrált, közös igazgatású kulturális intézmény Az 1997.évi CXL. törvény 67.§ (2) bekezdése szerint a könyvtár szakmai és jelentős gazdasági előnyök esetén, más intézménnyel való közös működtetése is törvényes helyi önkormányzat döntése alapján. A Tájékoztatási és Kulturális Központ és a Szily Kálmán Városi Könyvtár összevonásával megalakított új intézmény közművelődési, média és könyvtári intézményegységből állhat, megőrizve és kiszélesítve az eddigi feladatokat. A döntésnél célszerű figyelembe venni a könyvtári szakfelügyelet véleményét is.

C. Általános Művelődési Központ Az 1997.évi CXL. törvény 74.§ alapján a közművelődési intézmény szerepét betöltheti Oktatási és közművelődési, illetőleg egyéb feladatokat ellátó általános művelődési központ. Az általános művelődési központ egységes pedagógiai – művelődési program alapján működik, intézményegységei szakmai önállósággal rendelkeznek. Magyarországon jelenleg háromszázra tehető az ágazati irányítás szempontjából több főhatóság illetékességi körébe tartozó többfunkciós intézmények, általános művelődési központok száma. Az ilyen típusú intézményekben az integrálható funkciók – közoktatás, közművelődés, felnőttképzés, informatikai, információs – mellett hatékonyan szervezhetők a település fejlődését szolgáló egyéb ellátások is. A Táncsics Mihály Általános Iskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Diákotthon eddig is jelentős közművelődési feladatokat látott el a településen, pótolva a hiányzó infrastrukturális feltételeket, szakmai és személyi feltételek hiányát. Általános művelődési központ megalakítása és működtetése hosszútávon meghatározhatja Izsák város közoktatási, közművelődési és közgyűjteményi feladatellátását, nem nélkülözve a személyi feltételek áttekintését és javítását, az intézményi finanszírozás rendszerének felülvizsgálatát.

D. Közművelődési megállapodás Az 1997. évi CXL. törvény 79.§ (1) bekezdése szerint az önkormányzat közművelődési rendeletében meghatározott feladatokat jogi személlyel, magánszeméllyel kötött közművelődési megállapodás keretében is elláthatja. A közművelődési feladatokat részben ellátó intézmény közművelődési megállapodás keretében való működtetésének nincs realitása Izsák városában. Egyrészt a törvény által megfogalmazottak kizárólag a közművelődési szakterületre vonatkoznak (nem érintik a könyvtári szakterületet), másrészt a település nagyságrendje és kulturális piaci viszonyai sem feltételezik, hogy a törvénynek megfelelő partner jelentkezik a feladatra.

5.2. A közoktatási ágazat intézményeinek jövőbeni működtetésére vonatkozó alternatívák Megjegyzések: 1. Beolvadás esetén a beolvadó költségvetési szerv megszűnik, jogutódja az átvevő költségvetési szerv. 2. Összeolvadás esetében az egyesítendő költségvetési szervek megszűnnek, jogutódjuk az átalakítással létrejövő új költségvetési szerv. A. A két közoktatási intézmény egyesítése A Napközi Otthonos Óvoda, valamint a Táncsics Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény egyesítése az óvoda beolvadásával vagy a két intézmény összeolvadásával.


37


B. A közoktatási és a kulturális feladatok együttes, általános művelődési központban való ellátása az intézmények egyesítésével A közoktatási intézmények és a kulturális intézmény egyesítése általános művelődési központ keretében. Az ÁMK az óvoda, a tájékoztatási központ és a könyvtár beolvadásával vagy a három intézmény összeolvadásával jönne létre. A fenti alternatívák közül a jelentés készítői az ÁMK létrehozását javasolják elsősorban. Úgy látják, hogy a település mérete, az önkormányzat által ellátott feladatok száma és nagyságrendje miatt ezen struktúrában hatékonyabban szervezhetőek a közoktatási és a kulturális ágazati feladatok. Az ÁMK-ban a szakmailag és szervezetileg önálló intézményegységek szakmai szempontból a mostaninál eredményesebben működtethetőek együtt, valamint a jelenlegi párhuzamosságok megszüntetésével, a vezetői szerkezet megfelelő kialakításával települési szinten pénzügyileg is takarékosabb feladat-ellátás válik lehetővé.

Baja, 2011. május 5. Sipos János igazgató A szakértői jelentést készítette: Appel László közoktatási szakértő SZ 024136 Béres Béla közművelődési szakértő eng.sz: 10299 – 3 /2010. Sipos János közoktatási szakértő SZ 022496


38


Tanórai időkeret

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Osztályok száma

1

1

1

1

1

1

1

1


20

20

20

22,5

22,5

22,5

25

25


10%

10%

10%

10%

25%

25%

30%

30%

2

2

2

2,25

5,625

5,625

7,5

7,5

Egyéni foglalkozás heti időkeretének aránya: 52.§(11)

12%

12%

12%

12%

12%

12%

12%

12%

Egyéni foglalkozás heti időkeretének óraszáma:

2,4

2,4

2,4

2,7

2,7

2,7

3

3

24,4

24,4

24,4

27,5

30,8

30,8

35,5

35,5

1,1

1,1

1,1

1,25

1,4

1,4

1,6

1,6

Választható tanórák heti időkeretének száma:

Heti óraszám:

Pedagógus álláshely:


39

SZAKÉRTŐI JELENTÉS IZSÁK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATELLÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATÁRÓL SZAKÉRTŐI JELENTÉS

Recommend Documents