Szakdolgozat
Rácz Tamás Levente 2010
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Külgazdasági Vállalkozás szakirány
MAGYAR MIKRO- ÉS KISVÁLLALKOZÁSOK VÁLSÁGKEZELÉSI MÓDJAI VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK IGÉNYBEVÉTELÉVEL, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓRA.
Készítette: Rácz Tamás Levente
Budapest, 2010
TARTALOM I. Bevezetés............................................................................................................................ 6 II. Európai Uniós támogatási formák .................................................................................... 8 II. 1. Rövid történeti áttekintés .......................................................................................... 8 II. 2. Strukturális Alapok ................................................................................................... 9 II. 3. Európai Szociális Alap ............................................................................................ 10 II. 4. Európai Regionális Fejlesztési Alap ....................................................................... 11 III. Mikro- és kisvállalkozások bemutatása......................................................................... 14 III. 1. Versenyképesség.................................................................................................... 16 III. 2. Innováció................................................................................................................ 17 III. 3. Munkahelyteremtő képesség.................................................................................. 19 IV. Gazdasági világválság ................................................................................................... 21 IV. 1. Válság az új Európai Uniós tagországokban ......................................................... 23 IV. 2. Válsághatás Magyarországon ................................................................................ 27 IV. 2. 1. Gazdasági visszaesés ..................................................................................... 28 IV. 2. 2. Munkanélküliség............................................................................................ 30 IV. 2. 3. Bizalmi válság................................................................................................ 30 V. Támogatások bemutatása................................................................................................ 32 V. 1. Új Magyarország Fejlesztési Terv .......................................................................... 32 V. 1. 1. Észak-alföldi Operatív Program...................................................................... 34 V. 1. 2. Gazdaságfejlesztési Operatív Program............................................................ 36 V. 2. Országos Foglalkoztatási Közalapítvány ................................................................ 39 V. 3. Állami Foglalkoztatási Szolgálat ............................................................................ 40 V. 4. Mezőgazdasági és vidékfejlesztési hivatal.............................................................. 40 VI. Vissza nem térítendő állami támogatások ..................................................................... 41 3
VI. 1. Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztési Operatív Programjának pályázatai ......................................................................................................................... 42 VI. 2. Új Magyarország Fejlesztési Terv Regionális Operatív Program: Észak-Alföldi Operatív Program pályázatai ........................................................................................... 48 VI. 3. Országos Foglalkoztatási Közalapítvány pályázata .............................................. 52 VI. 4. Állami Foglalkoztatási Szolgálat pályázata .......................................................... 53 VI. 5. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap pályázata..................................... 55 VII. Vizsgálat ...................................................................................................................... 58 VII. 1. Vizsgálat módszere .............................................................................................. 58 VII. 2. Vizsgálat anyaga .................................................................................................. 59 VII. 3. Felkészülés a válság kezelésére ........................................................................... 64 VII. 4. Elért eredmények ................................................................................................. 66 VIII. Mélyinterjú ................................................................................................................. 69 IX. az Esettanulmány és mélyinterjú megállapításai; következtetések, javaslatok............. 73 X. Összefoglalás.................................................................................................................. 77 XI. Mellékletek.................................................................................................................... 79
4
TÁBLÁZATJEGYZÉK 1. számú táblázat: A 2007-2013-as időszakra vonatkozó célkitűzések és finanszírozási forrásaik……………………………………………………………………………..13. oldal 2. számú táblázat: A vállalkozások helyzetét jellemző fontosabb mutatók megoszlása méretkategóriák szerint 2007-ben (%) ...…………………………………………...14. oldal 3. számú táblázat: A bruttó hozzáadott érték termeléséhez való hozzájárulás vállalati létszám-kategóriánként (2003-2007) (%) …………………………………………..17. oldal 4. számú táblázat: A vállalkozások összes foglalkoztatottainak megoszlása vállalati létszám-kategóriánként (%) ………………………………………………………...19. oldal 5. számú táblázat: A GDP, a munkanélküliség és a folyó államháztartási hiány alakulása az EU-tagállamokban a deficit a GDP százalékában) ……………………………...24. oldal 6. számú táblázat: Az operatív programok pénzügyi kerete 2007-2013…………..33. oldal 7. számú táblázat: A Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) rendelkezésére álló keretek prioritási tengelyenként (2007-2013) (millió Euró, %) ……………………37. oldal
5
I. BEVEZETÉS Szakdolgozatom témájául a mikro- és kisvállalkozások válságkezelési és válsághatás csökkentő vissza nem térítendő állami támogatásainak elemzését választottam. Ennek oka egyfelől az, hogy minden gazdaság alapját az adott nemzet kisvállalkozásainak teljesítménye adja. Másfelől a téma aktualitása adja az alapot, mivel a 2008-ban kialakult pénzügyi-gazdasági világválság ezt a tőkeerővel igen ritkán rendelkező gazdasági réteget támadja főként, mely kihat az egész gazdaság teljesítményére, sőt akár struktúrájában is átformálhatja azt. Szakdolgozatom témájául azért is ezt a vállalkozási réteget választottam, mivel a hazai működő vállalkozások igen jelentős részét adja, így nagyon magas mértékű piaci potenciállal rendelkezik, továbbá a hazai munkavállalói réteg több mint 50%-át foglalkoztatja, mely szintén nem egy piaci szempontból figyelmen kívűl hagyható mérték. A 2008-as amerikai másodlagos jelzáloghitel válság hatására elinduló pénzügyi-gazdsasági válság európába való begyűrűzésének következtében hazánkat is egyre súlyosabb mértékben érintette és a jövőben is érinteni fogja a globális recesszió. Napjainkban egyre több, a piac legkisebb ingadozását is jelentős mértékben megérző – akár indikátorként is megfelelően alkalmazható – mikro- és kisvállalkozás a globális recesszió hatására nem kielégítő bevételeinek, csökkenő versenyképességének következtében kénytelen felhagyni tevékenységével. Ez esetben egy a foglalkoztatás több mint felét adó vállalkozás szűnik meg növelve ezzel is a munkanélküliséget és a pesszimizmust, megerősítve a bizalmi válság tényét, mely tovább gyengíti a gazdaságot, véget nem érő körforgássá emelve a recessziót. Különösen érvényes ez egy kistérségi piacot ellátó vállalkozásra, ahol a válság hatására beszűkült a piac, megrendelések maradtak el, a finanszírozási nehézségek mindennapossá váltak, a hitelképesség csökkent, a hitel árak felmentek, a munkaerő képzettsége nem megfelelő. A fenti logikát követve kimondhatjuk, hogy a mikro- és kisvállalkozások válságkezelése nélkül a gazdasági hanyatlást nem megállítható folyamatként kell kezelnünk.
6
Felvetődik tehát a kérdés, mit tehet egy Észak-alföldi régióban működő mikro-, vagy kisvállalkozás annak érdekében, hogy a számára igen kedvezőtlen gazdasági hatások ellen védekezzen. Dolgozatom erre a kérdésre keresi a válasz, továbbá a globális pénzügyigazdasági válság európai, de főként hazai hatásait kívánja ismertetni, egyfajta jelenlegi válság-állapot bemutatása végett, így megadva az alapját egy továbbgondolt gazdasági előrejelzésnek főként az Észak-alföldi régióban tevékenykedő mikro- és kisvállalkozásnak. Dolgozatomban azon válsághatást csökkentő Európai Uniós és hazai támogatásokat kerülnek bemutatásra, melyeket a mikro- és kisvállalkozások sikerrel tudnak igénybe venni és ezzel ismét növekvő, fejlődő és optimista gazdasági pályát tudnak elérni. Általános megállításként megfogalmazható, hogy a mikro- és kisvállalkozások elsősorban – természetesen segítséggel, de - önmagukat kell, hogy gazdaságilag stabilizálják, mivel hosszútávon mind a közösségi, mind az állami érdek azt kívánja meg, hogy - Kállay László és Imreh Szabolcs szavaival élve – „ha az éhezőn segíteni akarsz, akkor ne halat adj neki, hanem tanítsd meg halászni.”1 Így a „halászat” tudományával rendelkező mikro- és kisvállalkozások a későbbiekben is képesek lesznek gazdasági fejlődést elérni növelve versenyképességüket, munkahelyteremtő képességüket. A Régió Terv Regionális Tervezési, Fejlesztési és Innovációs Korlátolt Felelősségű Társaságnál töltött szakmai gyakorlatom alatt több olyan Észak-alföldi mikro- és kisvállalkozással ismerkedtem meg, mely a szükséges tőkével nem rendelkezik és annak hiányában nem tudja az általa megtervezett fejlesztéseket önerőből végrehajtani. Szakdolgozatomban a válságkezelési módok mellett bemutatásra kerül egy a visszaesés által érintett, arra válságkezelési lépéseket megfogalmazó és végrehajtó vállalkozás. Gazdaságélénkítő és válsághatás csökkentő célú pályázataik és azok megvalósulása primer kutatásként kerül szakdolgozatomban elemezésre. Adatgyűjtéssel, megfigyeléssel, továbbá egy mélyinterjú készítésével összegyűjtött és rendszerezett információhalmaz elemzésével kívánok azon kérdéseimre választ kapni, miszerint a kiválasztott kisvállalkozásnak mi a reakciója, hogyan kezeli a válságot és, hogy milyen stratégiát követ. Továbbá arra is keresem a megoldást, hogy milyen eredménnyel, hatékonysággal teszi azt és válságmenedzselése milyen jövőképet mutat. Az elemzések eredményeit felhasználva 1
Kállay László – Imreh Szabolcs: A kis és középvállalkozásfejlesztés gazdaságtana, 2004, 293.oldal
7
egyfajta kritikát, véleményt kívánok mondani a Magyar mikro- és kisvállalkozások lehetőségeiről, melynek célja egy statisztikákkal alátámasztott nemzeti összkép prezentálása.
II. EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSI FORMÁK Szakdolgozatom témáját adó mikro- és kisvállalkozásoknak nyújtott vissza nem térítendő állami támogatások terén az Európai Uniós támogatási alapok társfinanszírozókként jelennek meg, így közvetlen módon járulnak hozzá a vállalkozásfejlesztéshez. Az általuk rendelkezésre bocsájtott tőke segítségével a mikro- és kisvállalkozások versenyképességük erősítését, innovációs fejlesztési terveiket végre tudják hajtani, továbbá a gazdasági recesszió hatásainak csökkentése végett munkahelymegőrző támogatásokat is igénybe tudnak venni.
II. 1. RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Magyarország 2004. május 1-én csatlakozott további 9 állammal az Európai Unió addigi 15 tagállamához megteremtve ezzel az EU 25-öt. A csatlakozási tárgyalások előtt és azok folyamán nyilvánvalóvá vált, hogy az újonnan csatlakozó országok, mint Magyarország több szempontból is le vannak maradva a tagállamoktól. A már korábban létrehozott Európai Uniós pénzügyi alapokat arra a célra használták, hogy az elmaradottabb országokat, régiókat felzárkóztassák a Nyugat-Európai országok fejlettségéhez. Így hazánk is jogosulttá vált arra, hogy az unió közös politikáiban megjelenő fejlesztési alapokból forrásokhoz jusson a gazdasági és társadalmi kohézió erősítése, továbbá a tagállamok, illetve régiók közötti fejlettségbeli különbségek csökkentése érdekében. A mikro- és kisvállalkozások szempontjából legfontosabbnak mondható ilyen alapok:
8
II. 2. STRUKTURÁLIS ALAPOK A Strukturális Alapok a három célkitűzés valamelyikébe besorolt régiókban támogatják a gazdasági tevékenységek harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődését, a versenyképesség
növelését,
a
gazdasági
innovációt
(elsősorban
a
kis-
és
középvállalkozásokban), a foglalkoztatás és az emberi erőforrások fejlesztését, a környezet védelmét és javítását, az egyenlőtlenségek felszámolását, a férfiak és nők közötti hátrányos megkülönböztetés megszüntetését. - I. Célkitűzés: az elmaradott területek fejlesztésének és strukturális alkalmazkodásának támogatása. - II. Célkitűzés: strukturális nehézségekkel küzdő régiók gazdasági és társadalmi átalakulásának támogatása. - III. Célkitűzés: oktatási, szakképzési és foglalkoztatási rendszerek és politikák modernizációja, valamint adaptációs képessége javításának támogatása. A Strukturális Alap vonatkozásában a Pénzügyminisztérium a Kifizető Hatóság, és ennek értelmében felelős az igazolt lehívási kérelmek összeállításáért és a Bizottságnak történő benyújtásáért, valamint a végső kedvezményezetteknél felmerült, tényleges kiadások a Bizottság részéről történő kifizetéseinek fogadásáért. „1988 óta az Európai Unió mintegy 480 milliárd eurót költött a kedvezőtlen helyzetű régiókra. A 2007 és 2013 közötti időszakban az ERFA, ESZA és Kohéziós Alapból 308,041 milliárd euró forrás áll rendelkezésre (2004-es árakon).”2
2
http://www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=15, 2010.04.12.
9
II. 3. EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP Az alap létrehozását belefoglalták a Római Szerződésbe is, majd végül 1960-ban állították fel. Legfőbb célja a munkavállalók szakmai és térbeli mobilitásának növelése volt. Így kívánták fokozni az Európai Közösség adta megváltozott kereteken belül a munkaerőpiac alkalmazkodóképességét és a szolgáltatások szabad áramlását. Része volt a tényezők szabad áramlását biztosító kiépülőben lévő közösségi intézményrendszernek. Ilyen támogatás volt többek között, hogy a társadalombiztosítást és nyugdíjjogosultságot át lehetett vinni egyik tagországból a másikba. Az Európai Szociális Alap tevékenységét jelenleg az Amszterdami Szerződés, a Strukturális Alapok általános szabályairól szóló és az alapra konkrétan vonatkozó EK Tanácsi rendelet szabályozza.3 Az Európai Szociális Alap a „konvergencia” keretében 75%-ig, valamint a „regionális versenyképesség támogatható
és
foglalkoztatás”
50%-ig
finanszírozza
tevékenységeket a tagállamokban.
Tehát
ez
célkitűzései az alap
keretében a
kis-
és
középvállalkozásokat emberi erőforrás ellátásában, fejlesztésében segíti, hozzájárul a megfelelően képzett munkaerő megteremtéséhez. 1. A két célkitűzés közös prioritásai4: •
Munkavállalók, vállalkozások és vállalkozók alkalmazkodóképességének növelése
•
Álláskeresők és inaktív személyek munkavállalásának javítása, munkanélküliség megelőzése, időskori aktivitás ösztönzése
•
Hátrányos helyzetű személyek társadalmi befogadásának erősítése, munkahelyi diszkrimináció elleni küzdelem
•
Humántőke fejlesztése
•
Transznacionális, nemzeti, regionális és helyi szintű partnerségek, egyezmények és kezdeményezések előmozdítása
3
A jelenlegi szabályozást a Tanács 1081/2006/EK rendelete tartalmazza, mely 2007. január 1-jén lépett hatályba.
4
http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_regiok&id=147, 2010.04.13.
10
2. A konvergencia célkitűzés prioritásai: •
Humántőke-beruházások bővítése és javítása
•
Nemzeti, regionális és helyi szintű közigazgatási szervek erősítése a reformok és a felelősségteljes kormányzás érdekében
II. 4. EURÓPAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ALAP A közös költségvetésen belül 1975-ben létrehozott Európai Területfejlesztési alap (jelenleg Európai Regionális Fejlesztési Alap) elkülönített, több évre meghatározott forrásokkal rendelkezik, épp azért, hogy rendelkezésre álló eszközeit csak a tervezett célokra és programokra költsék el. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap jelenlegi közösségi szabályozását 1999-ben fogadták el, melynek feladata a gazdasági és társadalmi kohézió támogatása a regionális egyenlőtlenségek felszámolása révén a régiók fejlesztésében és átalakulásában való részvételével.
Az ERDF célja a régiók közötti fejlettségbeli különbségek kiegyenlítése, a termelő beruházások, az infrastruktúra, a környezetvédelem, az emberi erőforrások, valamint a kisés középvállalkozásokat fejlesztő programok finanszírozása. A későbbiekben megemlíteni kívánt vissza nem térítendő állami mikro- és kisvállalkozás fejlesztő programok szinte mindegyikének társfinanszírozó alapja.
„A jelenlegi szabályozást a 2006/1086/EK rendelet tartalmazza, mely meghatározza azokat az intézkedéstípusokat, amelyek alapján a régiók jogosultak az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) pénzügyi forrásaira. Emellett meghatározza az ERFA feladatait és az általa nyújtható támogatások körét, figyelembe véve a 2007-2013-as időszakra
11
vonatkozó megreformált kohéziós politika célkitűzéseit: a konvergenciát, a regionális versenyképességet és foglalkoztatottságot, valamint az európai területi együttműködést.”5 Az Európai Regionális Fejlesztési Alap szakdolgozatom által érintett 3 célkitűzése versenyképesség és foglalkoztatottság növelésének céljából6: •
Innováció és tudás alapú gazdaság, K+F kapacitások regionális erősítése, elősegíteni az innovációt és vállalkozáskedvet, valamint erősíteni különösképpen a tudás alapú gazdaságban tevékenykedő vállalkozásokat pénzügyi szinten
•
Környezet
és
kockázat
megelőzés:
szennyezett
területek
megtisztítása,
energiahatékonyság növelése, városokon belüli nem szennyező tömegközlekedési fejlesztések
elősegítése,
továbbá
környezeti
és
technológiai
veszélyek
csökkentésére és megelőzésére irányuló tervek készítése •
Közlekedési és telekommunikációs szolgáltatások elérését biztosítani az általános gazdasági érdeklődés számára.
5
http://www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=15, 2010.04.14.
6
http://ec.europa.eu/regional_policy/funds/feder/index_en.htm#Regional_Competitiveness_and_Employment , 2010.04.24.
12
ÖSSZEGZÉS
A 2007-2013-as időszakra vonatkozó célkitűzések és finanszírozási forrásaik 1. sz. táblázat Célkitűzés 1. Konvergencia
Alapok ERFA
ESZA
2. Regionális versenyképesség és foglalkoztatás ERFA
ESZA
3. Európai területi együttműködés
Kohéziós Alap
ERFA
Forrás: Kengyel Ákos alapján7
Szakdolgozatom témájának szempontjából elmondható, hogy a fent említett Európai Uniós alapok azok, amelyek a mikro- és kisvállalkozásokat segítő programok, vissza nem térítendő állami támogatások finanszírozásában részt vesznek. Az Európai Unió számos tagországában tevékenységüket végző vállalkozásnak biztosítanak kiutat az instabil pénzügyi-gazdasági helyzetből. Ezt alátámasztja a 6. fejezetben bemutatott támogatások forrásainak megjelölése. Természetesen az Európai Regionális Fejlesztési Alap főként a gazdaságélénkítő támogatások társfinanszírozójaként jelenik meg, míg az Európai Szociális Alap a munkahelyek megőrzéséért, munkavállalók képességeinek fejlesztéséért és munkahelyük megtartásáért felel. A kedvezményes pénzügyi eszközöket, mint hiteleket, garanciákat, tőkekonstrukciókat szakdolgozatom nem említi, mivel kizárólag a vissza nem térítendő Európai Uniós és állami finanszírozású támogatásokkal foglalkozik. Az Európai Beruházási Alap és a Kohéziós Alap sem került bemutatásra, továbbá a hozzájuk tartozó programok, mint a JEREMIE, vagy JASMINE.
7
Kengyel Ákos: Kohézió és finanszírozás, 2008
13
III. MIKRO- ÉS KISVÁLLALKOZÁSOK BEMUTATÁSA
„A
kisvállalkozások
alapvetően
fontos
szerepet
játszanak
a
gazdaság
alkalmazkodóképességének, dinamizmusának és verseny intenzitásának fenntartásában.”8
A vállalkozások helyzetét jellemző fontosabb mutatók megoszlása méretkategóriák szerint 2007-ben (%) 2. sz. táblázat Összesen
2007
0-1 fő
2-9 fő 10-49 MKV 50fő 249 összesen fő
KKV
250 főnél összesen nagyobb
Vállalkozások száma*
75,9
19,6
3,7
99,2
0,7
99,9
0,1
100
Alkalmazottak* 6,7
21,4
21,8
49,9
19,7
69,6
30,4
100
Árbevétel
8,7
14,6
18,9
42,2
20,5
62,8
37,2
100
Export
6,2
6
10,1
22,3
14,8
37,1
62,9
100
Hozzáadott érték
9,5
11,3
16
36,8
19,1
55,8
44,2
100
Saját tőke
10,8
9
16,2
36
19,2
55,1
44,9
100
*Vállalkozások száma, alkalmazottak mutatói pénzügyi szektorral. Az árbevétel, export, saját tőket, bruttó hozzáadott érték mutatói pénzügyi szektor nélkül. Forrás: A kis- és középvállalkozások helyzete – éves jelentés 2008. 17.o
A mikro- és kisvállalkozások fogalmát mind a hazai mind a nemzetközi gyakorlatban máshogy definiálják. Hazai tekintetben mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amely foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb. Kisvállalkozásnak pedig az a 8
Kállai László – Imreh Szabolcs: A kis és középvállalkozásfejlesztés gazdaságtana, 2006, 21. oldal
14
vállalkozás minősül, melynek az összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, továbbá éves nettó árbevétele legfeljebb 700 millió Forint, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 500 millió Forint, továbbá megfelel azon függetlenségi feltételnek, miszerint állami, önkormányzati, illetve tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati jog alapján – külön-külön és együttesen sem haladja meg a 25%-ot. Nemzetközi vonatkozásban – különösen ebben a témában - az Európai Uniós ajánlott definíciót tartom iránymutatónak. Eszerint mikrovállalkozásnak minősül az a 10 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozás, melynek árbevétele, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió Euró. Kisvállalkozásnak pedig azt tekinti, amely 50 főnél kevesebbet foglalkoztat, továbbá sem az árbevétele, sem a mérlegfőösszege nem haladja meg a 10 millió Eurót. A mikro- és kisvállalkozásokat tartják a gazdasági növekedés egyik fő forrásának, hiszen egyes ágazatokban (kézműipar, szolgáltatások, kereskedelem) igen jelentős részt vállalnak a gazdasági teljesítményből. Az egyedi, piaci fogyasztói igényekhez való gyors alkalmazkodási képességük teszi lehetővé, hogy a legtöbb új terméket, szolgáltatást a kisvállalkozások vezetik be a piacra. A mikro- és kisvállalkozások azon gazdasági réteg, amely a mai Magyar vállalatok 99,1%át adja.9 A mikro- és kisvállalkozások gazdasági szerepe sokféle lehet. A főbb jelentőségeket alább sorolom fel:
9
Statisztikai tükör: III. évfolyam 109. szám, 2009. 08.04, 1. oldal
15
III. 1. VERSENYKÉPESSÉG „A versenyképesség azon képességek összessége, amely lehetővé teszi a vevők által keresett áruk és szolgáltatások megfelelő helyen, formában és időben történő kielégítését, legalább olyan alacsony áron. mint amit más szállítók is képesek biztosítani, úgy, hogy legalább a felhasznált erőforrások haszonáldozati költsége megtérüljön."10 „Az új piaci szereplők leggyakrabban kis- és középvállalkozások formájában jelennek meg, a kis cégek magukban rejtik a gyors növekedés lehetőségét, és folyamatos piaci jelenlétük is a verseny erősítését eredményezi. A sikertelen vállalkozások távozása a piacról,
bár
sokszor
fájdalmas,
mégis
szükséges
és
természetes
jelenség
a
piacgazdaságokban, mert a nem megfelelő célra lekötött erőforrásokat fel kell szabadítani és más területeken kell hasznosítani. A kisvállalkozások ebben a körforgásban is fontos szerepet játszanak.”11 A 2004-es Európai Uniós bővítéssel a meglévő 20 millió európai kisvállalkozás további 6 millióval gyarapodott, mely megköveteli a mikro- és kisvállalkozások versenyképességének megtartását, sőt egy ilyen sok szereplővel rendelkező, ugyanakkor rengeteg lehetőséget kínáló komplex piaci helyzetben annak további erősítését. Mind vállalkozói, mind országos szinten különösen fontos ez a szerep. A vállalkozónak vállalata minél sikeresebbé, versenyképesebbé tétele a célja ezáltal nyereséget és piaci részesedést érve el. Nemzeti szinten pedig a sok mikro- és kisvállalkozás versenyképességének, piaci részesedésének növelése az egész ország erősödését vonzza feltétel nélkül maga után. Ugyanakkor a mikro- és kisvállalkozások élénkítik a versenyt, mely a piacgazdaság egyik alappillére. Az új szereplők nagy hányada ugyanis mikro- és kisvállalkozás, melyek folyamatos piaci jelenléte a versenyhelyzetet erősítik. Elvégre a verseny feltétele, hogy nagy számú résztvevő legyen a piacon, aki közül sok az új. Ez a két kritérium az Európai Unió piacán teljesül. Fontos hangsúlyozni azt a tényt, miszerint a mikro- és kisvállalkozások regionális és kistérségi szinten is megjelennek elősegítve ezzel a helyi fejlődést és versenyképesség 10
Jámbor Attila: A versenyképesség elmélete és gyakorlata, (Freebairn, 1986 idézete alapján), 2007
11
Kállay László – Imreh Szabolcs: A kis és középvállalkozásfejlesztés gazdaságtana, 2006, 23. oldal
16
emelkedést. Erre a szerkezeti megjelenésre a nagyvállalatok nem képesek, pontosabban nem akarnak képesek lenni, mivel ők a nagyobb, tőkecentralizáltabb régiókban való megjelenésnek a hívei.
A bruttó hozzáadott érték termeléséhez való hozzájárulás vállalati létszámkategóriánként (2003-2007) (%)
0-1 fő* 2-9 fő** 10-49 fő MKV összesen* 50-249 fő KKV összesen 250 főnél nagyobb Összesen
2003 5,5 11,2 16 32,7 18,7 51,4 48,6 100,0
2004 5,1 1 0,2 17,0 32,3 18,7 51,0 49,0 100,0
2005 6,1 10,2 16,2 32,5 18,3 50,8 49,2 100,0
2006 9,4 10,8 1 5,6 35,8 1 7,6 53,4 46,6 100,0
3. sz. táblázat 2007 9,4 1 1 ,3 1 5,9 36,6 1 9,0 55,6 44,0 100,0
Forrás: Az adóbevallások adatai alapján számolva *MKV- mikro- és kisvállalkozások összesen
III. 2. INNOVÁCIÓ „Általános az a vélekedés, hogy az innováció kiemelkedően fontos szerepet játszik a gazdasági növekedésben, a gazdálkodás hatékonyságának javításában. Az innovációs folyamathoz (a nagyvállalatok gyakran meghatározó szerepe mellett) a kisvállalkozások is hozzájárulnak, ezért az innovatív kis cégek számára (is) kedvező gazdasági környezet és az ennek nyomán megvalósuló innováció jövedelemtermelésre gyakorolt tovagyűrűző hatása a gazdaság egészének fejlődését gyorsítja.”12 A mikro- és kisvállalkozások dinamikájából adódóan az innováció, az új termékek piacra vitele, a gazdasági növekedés területén is jelentős szerepük van. Hiszen gondoljunk csak bele, hogy a magyar gazdasági élet szereplőinek több, mint 99%-át adják, így mindenképpen fontos és igen jelentős hatással vannak a gazdasági életre, ugyanakkor meg kell említeni, hogy a bevételek tekintetében ugyanolyan mértéket képviselnek mint a 12
Kállay László – Imreh Szabolcs: A kis és középvállalkozásfejlesztés gazdaságtana, 2006, 24. oldal
17
kevesebb, mint 1%-ot adó nagyvállalatok. Mindezek mellett a mikro- és kisvállalkozásokat „az egyedi, piaci fogyasztói igényekhez való gyors alkalmazkodási képességük teszi lehetővé, hogy a legtöbb új terméket, szolgáltatást a kisvállalkozások vezetik be a piacra.”13 A fentiek mellett fontos hangsúlyozni azt a tényt, miszerint a mikro- és kisvállalkozások jelentős tőkehiánnyal küzdenek sokszor mindennapi tevékenységük ellátása közben is, így nagyobb volumenű fejlesztések kivitelezésére önmagukban nem képesek. Térségi támogatottságtól függően 30-50%14 – egyes támogatások esetén magasabb15 - önrésszel kell rendelkeznie egy mikro-, vagy középvállalkozásnak, hogy támogatást vehessen igénybe. A dolgozatom témáját adó Észak-alföldi régió vállalkozásainak a maximális támogatási intenzitási térképen megfigyelhető adatokon kívül a kistérségenként, városonként előírt támogatási intenzitások szerint kell adott pályázati munkákat benyújtani. Ezen intenzitásokat a pályázni kívánók az adott támogatási kiírás pályázati felhívás és útmutatójában találják meg. Szakdolgozatom által elemzett támogatások intenzitásai a 6. fejezetben találhatóak. Elmondható, hogy főként a mikro vállalkozások, de sok esetben a kisvállalkozások innovációs tevékenységét is jelentősen akadályozza a tőkehiány, mivel önerő nélkül nem tudnak megfelelő projekteket megpályázni, így innovációs tevékenységük sem tud megfelelő mértékben fejlődni, amelynek következménye a bevételkiesés, így megint csak nem tudnak elegendő tőkét felhalmozni fejlesztéseikhez, válsághatás csökkentő lépéseikhez. Ez egy körforgás, melynek mind a mikro- és kisvállalkozások, mind a közösség egyaránt vesztese. Természetesen ehhez a körforgáshoz a magasan képzett humánerőforrás hiánya is hozzátartozik, mivel a mikro- és kisvállalkozások hatalmas keresletét a kvalifikált munkaerő iránt nem képes kielégíteni a humánerőforrás hazai piaca.
13
Zelenákné Őri Beáta: Kis- és középvállalkozások támogatása és fejlődési lehetőségei Magyarországon az EU tagság tükrében 2006, 6. oldal 14
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapja alapján, www.nfu.hu, 2010.04.10.
15
Ilyen támogatás például a 37. oldalon említett GOP-2009-1.3.1/B Akkreditált klaszterek vállalati innovációjának támogatása
18
III. 3. MUNKAHELYTEREMTŐ KÉPESSÉG 2009-ben a mikro- és kisvállalkozások a munkahelyteremtés jelentős részét vették ki a magyar gazdaságból. Elmondható, hogy átlagosan ez az érték évek óta 40-60% között mozog.
A vállalkozások összes foglalkoztatottainak megoszlása vállalati létszámkategóriánként (%) 2003
2004
2005
4. sz. táblázat 2006 2007
0-1 fő
22,2
1 9,1
19,5
20,5
20,7
2-9 fő
19,8
21,1
21,4
21,5
21,6
10-49 fő
16,9
1 7,9
18,3
18,1
1 8,1
MKV összesen*
58,9
58,1
59,3
60,1
60,4
49-249 fő
15,3
1 6,1
15,9
15,4
15,6
KKV összesen
74,2
74,2
75,2
75,5
76,0
250 fő felett
25,8
25,8
24,8
24,4
24,0
Összesen
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
Forrás: Az adóbevallások alapján számítva16 *MKV- mikro- és kisvállalkozások összesen
„Érdekes jelenség, hogy foglalkoztatási szempontból a kisvállalkozások bizonyos helyzetekben ellentétesen viselkednek, mint a nagyok. A nagyvállalati szektorok létszámleépítéssel járó átalakulásakor a megélhetési alternatívát jelentő kis cégek sok munkaerőt képesek felszívni.” 17 Jelen recesszió időszaka alatt a mikro- és kisvállalkozások azok a vállalatok, amelyek kisebb beruházások árán képesek újbóli alkalmazás révén a gazdasági visszaesés következtében elbocsátott munkavállalókkal egyfajta kölcsönös segítséget elérni. Mivel a munkavállaló ismételten munkahelyhez jutnak, a még működő 16
Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium – A kis- és középvállalkozások helyzete 2008 éves jelentés, 123.oldal
17
Kállay László – Imreh Szabolcs: A kis és középvállalkozásfejlesztés gazdaságtana, 2006, 24. oldal
19
munkaadó vállalkozások pedig a magas munkanélküliség miatti munkaerő-piaci túlkínálat következtében sok, esetenként túlképzett munkavállalót találnak, akik a munkát a munkaadó számára kedvezőbb feltételekkel is vállalja a biztos megélhetés miatt. A mikro- és kisvállalkozások gazdálkodása méretüknél fogva is sokkal áttekinthetőbb, működésük emberközelibb, mint a nagyvállalatoké. Többnyire arra a helyi piacra és sajátosságaira koncentrálnak, ott termelnek és az ottani munkavállalókat foglalkoztatják, ahol jelen vannak. A fent említett tényeknek köszönhető az, hogy a helyi közösséggel sokkal jobb a kapcsolatrendszerük és ezzel egyfajta vállalat és társadalom között kiépült kohéziót valósítanak meg.
Összességében elmondható, hogy a magyar mikro- és kisvállalkozások erősségei és gyengeségei az alábbiak:18 • alultőkésítettek és forrásszegények • jövedelemtermelő képességük gyenge, a hazai mikro- és kisvállalkozások nominálisan tizedannyi jövedelmet termelnek, mint az EU-15 átlaga és az árbevétel összehasonlítás is hasonló arányokat mutat • a bürokrácia és az adminisztrációs terhek túlzottan nagy és felesleges költségeket keletkeztetnek • az adókörnyezet magas bérterhei éltetik e szektor versenyhátrányát • a hazai vállalkozások jelenleg 20-22%-a bankképes (hitelképes), a fejledt országokban ez az arány 70-85% • a magyar mikor- és kisvállalkozások csak néhány százaléka kapott érzékelhető segítséget a vállalkozásfejlesztési rendszertől
18
Bánfi Sándor: A kis- és középvállalkozások helyzete (2009. 07.17.) című cikk alapján, http://www.hkik.hu/index.php?id=3208&term=, 2010.04.15.
20
• a mikrohitelprogram az elmúlt időszakban a mikorvállalkozások egy viszonylag szűk köre számára nyújtott a piacinál olcsóbb forrást • a társas vállalkozások egyharmada veszteséges és az egyéni vállalkozóknál az egyegy vállalkozóra jutó nyereség összege kisebb, mint a veszteségé
IV. GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG
Dolgozatomban már említett tőkehiánnyal rendelkező hazai mikro- és kisvállalkozások az elmúlt két év globális pénzügyi nehézségeinek következtében súlyos gazdasági helyzetbe kerültek. A világgazdasági válság ezért szerves módon hozzátartozik a 2010-es év vállalkozásfejlesztési programjainak megítéléséhez, azok hatásaihoz, vagy éppen hatástalanságaihoz. A körbetartozás Magyarországba való begyűrűzésével és a bizalmi válság kialakulásával mindennapi harc vette kezdetét a hazai 1 586 457 mikro- és kisvállalkozás tevékenységének fenntartása végett. 19 „A 2007–2008-ban az Amerikai Egyesült Államokban kitört súlyos pénzügyi válság – a globalizáció nyújtotta transzmissziós mechanizmusokon keresztül – szinte azonnal globálissá vált, az eltűnt virtuális pénztömeg kiszárította a nemzetközi pénzpiacokat, s a globális likviditási válság azonnal globális hitelbálságba fordult. A hitelválság pedig azonnal recesszióba döntötte az elsősorban (vagy szinte kizárólag) hitelbe vásárolt termékeket gyártó ágazatokat, elsősorban a járműgyártást és az építőipart. A súlyos ágazati visszaesések pedig igen gyorsan általános recesszióba döntötték előbb az amerikai gazdaságot, majd pedig a világgazdaság túlnyomó részét.20 Ez a válság a globális világgazdaság első átfogó világgazdasági válsága, kitörésének körülményeit és várható hatását tekintve pedig nyilvánvalóan csak az 1929–33-as 19
KSH adatai alapján, 2010.04.24.
20
Egyes dinamikusan fejlődő feltörekvő gazdaságokban – elsősorban Kínában, Indiában és néhány más délkeletázsiai országokban 2009 márciusában (még?) nem beszélhettünk válságról, csak növekedéslassulásról. A világgazdaság egészében éppen e miatt az országcsoport miatt nem csökken jelentős mértékben az összkibocsátás, noha a fejlett országokban – mind az IMF, mind pedig ez OECD előrejelzései szerint – csökken 2009-ben a GDP.
21
világgazdasági válsághoz hasonlítható. A világ azonban levonta az 1929-es válság tanulságait, amikor New York-i tőzsdekrach és az USA-beli pénzügyi válság azért vált, azért válhatott átfogó világgazdasági válsággá (és a világgazdaság történetének eddig ismert legpusztítóbb válságává), mert a pénzügyi válságra való reakcióként restrikciós hullám, protekcionista hullám és leértékelési verseny szabadult el a világgazdaság akkori főszereplői között. Tanulva ebből, a II. világháború utáni nemzetközi gazdasági architektúrát, a Bretton Woods-i rendszert éppen ezekre a tanulságokra gondolva teremtették meg.21 1929–33 legfőbb tanulsága az, a történelmi emlékezetben – most már úgy látszik – hatvan éven át az rögződött, hogy egyrészt, a recesszióban fogyasztást kell ösztönözni, s nem restrikciós gazdaságpolitikát folytatni; másrészt, a válságot csak együttműködéssel lehet elkerülni, s ha mégis kitört, a válságból csak együttműködéssel lehet kilábalni. Ebből következően természetes, hogy a jelenlegi válságban is felértékelődnek a sokoldalú nemzetközi gazdaságpolitikai együttműködés intézményi keretei, fokozott reflektorfénybe kerül a Bretton Woods-i intézményrendszer – több mint harminc évvel a Bretton Woods-i nemzetközi pénzügyi rendszer fölbomlása után is. A válsághoz vezető szabályozási gyöngeségek a jövőben csak a pénzügyi reguláció globális összehangolása révén küszöbölhetők ki.”22 „A
globális
pénzügyi
egyensúlytalanságok
ma
már
a
szabadkereskedelem
fenntarthatóságát veszélyeztetik. A globális problémák, nyilvánvalóan, globális válaszokat igényelnek, mégpedig a globális válaszok koherens egészét – a Financial Times ismert kolumnistája (némi iróniával, persze) már a világkormány szükségességéről ír. Az új helyzet kizárja a régi válaszok relevanciáját, az új válaszok pedig csak vitákban fogalmazódhatnak meg – vitáznak egymással a nemzetközi szervezetek is, az UNCTAD 2008. decemberi elemzésének címe azt kérdezi: „Soha nem tanulunk?” Az anyag bevezetője határozott állásfoglalással zárul: „Elégtelen az IMF jelenlegi megközelítése, amely prociklikus politikákat igényel a válságban lévő országoktól. Az UNCTAD hosszú ideje azt hangsúlyozza, hogy a multilaterális koordináció az egyetlen életképes megoldás.”
21
Témánk szempontjából most elhanyagolható a Bretton Woods-i rendszert megalapozó másik történelmi tanulság: az I. világháborút lezáró békék romboló hatásainak elkerülése érdekében, a Bretton Woods-i rendszerből nem zárták ki a háborús veszteseket. 22 Garten, Jeffrey (2008): Think Globally on Financial Regulation. The Financial Times, április 4. 9.oldal alapján Csáki György
22
Az elemzés szerint „a szimmetrikus intervenciók nélküli segélycsomagok költségeinek és az árfolyamrendszereknek az alapvető átgondolása nélkül a szükségesnél sokkal nagyobb lesz a pénzügyi válságnak a reálgazdaságokra gyakorolt spill-over-hatása.”23 Ugyanakkor „a válságkezelés viszonylag korán spontán indult meg az ún. szuverén vagyonalapok (sovereign-wealth funds – SWF) segítségével. Ezek állami tőkét kezelő alapok, amelyeket a kőolajtermelő országok és egyes jelentős fizetésimérleg-többlettel rendelkező ázsiai országok kormányai hoztak létre és működtetnek. Ezek az alapok a tartós megtakarítási többlettel rendelkező országok kormányának a pénzvagyonát igyekeznek jól jövedelmező aktívákba (részvényekbe és egyéb pénzügyi, illetve reáleszközökbe) fektetni. Ezek az alapok a másodlagos hitelpiaci válság kezdete óta 69 milliárd dollárt fektettek be a válság által érintett bankokba, így többek között a Citibankot és a Merrill Lynch-et mentették meg a csődtől.”24
IV. 1. VÁLSÁG AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS TAGORSZÁGOKBAN A 2007. augusztusi Amerikából kiindult másodlagos jelzáloghitel válság kezdetben nem tűnt veszélyesnek az Európai Unióra, de szeptember végére begyűrűzött ide is. Mind a 27 EU-tagállam drasztikus intézkedések foganatosítására kényszerült annak érdekében, hogy megóvja bankrendszerét és elkerülje gazdasága összeomlását. Az Európai Unió nem igazán volt felkészülve egy ilyen krízis szituációnak a menedzselésére. A jelenlegi válság rámutatott, hogy a banki reguláció és átvilágítási rendszer teljes felül vizsgálatra szorul.25
23
Csáki György: Nemzetközi gazdasági szervezetek és a világgazdasági válság 2008–2009, 5. kötet: A globális válság: Hatások, gazdaságpolitikai válaszok és kilátások, MTA Világgazdasági Kutatóintézet, Budapest, 2009, 25.o
24
Losoncz Miklós: Az amerikai hitelválság és világgazdasági következményei, Pénzügyi Szemle, LIII. évf., 2008. 2. szám, 253-254. oldal.
25
Attila Ágh, Judit Kis-Varga: The global crisis and the EU responses, „Together for Europe” Research Centre, 2009.,
23
A GDP, a munkanélküliség és a folyó államháztartási hiány alakulása az EUtagállamokban (a GDP az előző év százalékában, a deficit a GDP százalékában) 5. sz. táblázat GDP 2008
Munkanélküliségi ráta
2009P
2010P
2008
2009P
Államháztartási hiány
2010P
2008
2009P
2010P
Németország
1,3
-6,0
-0,5
7,3
8,4
9,6
-0,2
-3,9
-5,5
Franciaország
0,8
-3,5
-0,3
7,8
9,3
10,1
-3,3
-5,9
-6,4
Olaszország
-1,0
-5,0
-0,8
7,0
8,9
10,3
-2,6
-5,2
-5,4
Spanyolország
1,2
-4,1
-0,9
11,3
17,4
20,8
-1,3
-6,2
-6,9
Hollandia
2,0
-3,4
-0,4
2,8
4,7
5,5
0,6
-3,3
-4,2
Belgium
1,2
-3,1
-0,6
7,1
8,3
8,9
-0,7
-4,7
-6,3
Ausztria
1,8
-3,2
-0,5
3,8
4,9
5,8
-1,2
-4,0
-5,2
Görögország
2,9
-1,6
0,0
7,7
8,9
9,3
-4,4
-6,4
-7,9
Finnország
0,9
-3,1
-0,3
6,4
7,3
8,1
3,7
-0,3
-1,6
Írország
-1,6
-7,9
-2,7
6,3
12,2
14,3
-6,3
-10,4
-10,4
Portugália
0,0
-4,0
-0,1
7,7
9,9
11,1
-3,0
-6,2
-6,9
Szlovákia
6,4
0,9
1,7
9,7
10,8
11,0
-2,0
-4,1
-3,5
Szlovénia
3,5
-3,1
0,8
4,6
5,4
6,1
-0,2
-3,8
-2,5
Eurózóna
0,8
-4,5
-0,6
7,5
9,7
11,1
-1,5
-5,0
-6,6
Nagy-Britannia
0,7
-4,0
-0,8
5,6
7,7
10,0
-6,7
-10,6
-9,9
Svédország
-0,2
-6,0
0,2
6,2
8,1
9,4
4,3
1,0
-2,0
Dánia
-1,1
-4,0
-0,8
3,3
5,5
6,7
2,9
0,0
-2,5
Lengyelország
4,8
0,0
2,0
7,1
8,5
9,3
-2,3
-4,0
-3,6
Csehország
4,4
-1,7
1,8
4,4
5,6
6,1
-1,2
-4,8
-3,8
Magyarország
0,5
-4,0
-2,5
7,9
9,7
11,0
-3,4
-3,8
-3,2
Észtország
-3,6
-9,0
-1,0
5,5
10,8
13,1
-2,2
-2,7
-2,3
Lettország
-4,6
-11,0
-2,2
7,3
16,7
18,0
-3,3
-6,8
-4,9
Litvánia
3,1
-8,5
-0,5
5,8
15,0
17,8
-1,9
-3,7
-2,8
Románia
7,1
-1,9
0,1
7,0
7,9
8,8
-4,8
-5,0
-4,5
Bulgária
6,0
-0,5
1,4
5,6
7,0
7,6
3,0
-0,4
-1,5
Forrás: Rácz Margit: Összefoglaló a válságkezelésről az EU27-ben , MTA Világgazdasági Kutatóintézet - A globális válság: hatások, gazdaságpolitikai válaszok és kilátások 9. kötet, 2009, 8.o
Az 5. számú táblázat 2009-es, 2010-es adatai P betűvel jelölt prognosztizációk, melyek frissítésre szorulnak. 2010 februárjára az Eurózóna munkanélküliségi rátája elérte a 10%-
24
ot, utoljára 1998-ban állt 10%-on a munkanélküliség az Eurózónában. A munkanélküliség 4%-kal Hollandiában a legalacsonyabb, Spanyolország pedig a vártnál kedvezőbb értékkel, de így is 19%-kal vezet a munkanélküliségi ranglétrán. Magyarország az Eurózóna átlagát követi a munkanélküliség tekintetében. „Mindenekelőtt megállapítható, hogy az EU-csatlakozás minden új tagállam számára lendületet adott a gazdasági növekedésnek, és ezen keresztül a felzárkózásnak, kivéve Magyarországot, amelyben a kezdeti gyors növekedési ütem már 2007-re jelentősen lelassult, az egy főre jutó GDP-ben mért életszínvonal pedig a belépés óta lényegében csak stagnált, szemben a többi kilenc dinamikusan felzárkózó országgal. Ez utóbbi fejlemény különösen fájdalmas, ha nemcsak a mélyebbről induló versenytársainkhoz viszonyítunk, hanem a hozzánk hasonló fejlettségű országok teljesítményét nézzük. Magyarország GDP/fő adata olyan környezetben „ragadt le", amikor az újak a vizsgált öt évben átlagban több mint 7 százalékponttal fejlődtek. Magyarországnak az uniós átlaghoz viszonyított körülbelül 63 százalékos értéke így a kezdeti harmadik helyhez képest 2008-ra az ötödik lett a csoportban.” 26 „Az EU idén 0,7%-kal, Németország 1,2%-kal növekszik. A bankrendszer konszolidálását is tükröző fiskális expanzió hatására a GDP-arányos államháztartási deficit az EU-ban a 2008. évi 2,3%-ról 2009-ben 6,9%-ra, 2010-ben 7,5%-ra, az államadósság 61,5%-ról 73%ra, illetve 79%-ra emelkedik, jóval a referenciaértékek fölé.”27 „A válság a legsúlyosabban a korábban szárnyaló balti országokban érezteti hatását, mert mindhárom országban kemény landolás, majd súlyos, a többi új tagállamnál jóval mélyebb, két számjegyű recesszióra került sor. A növekedés a többi új tagállamban is negatívba fordult, de az Eurostat májusi előrejelzései szerint 2009-re és 2010-re is jelentős eltérések várhatók az újak körében. A legenyhébb GDP-csökkenés 2009-ben Lengyelországban, Bulgáriában, Szlovákiában, és Csehországban várható, -1,4 és -2,7 százalék közötti értékekkel. Szlovénia és Románia valamivel rosszabbul teljesíthet (-3,4 és -4 százalék), 26
Vida Krisztina: A Közép- és Kelet-Európai új EU-tagállamok kiinduló helyzete a globális válságban, A globális válság: Hatások, gazdaságpolitikai válaszok és kilátások 11. kötet, MTA Világgazdasági Kutatóintézet, Budapest, 2009, 7. oldal
27
http://www.gki.hu/hu/individual/yearforecasts/ 2010.04.13.
25
ugyanakkor Magyarország lényegében az előbb felsorolt országok és a balti államok között helyezkedik el a maga -6,3 százalékával. A 2010-es év már valóban a kilábalás éve lehet a legtöbb új tagállam számára, a balti köztársaságok esetében azonban feltehetően csak ezután várható növekedés. Összességében tehát megállapítható, hogy azok az új tagállamok vészelik át kisebb veszteségekkel a válságot, amelyekre magas, de nem túlfűtött növekedés volt jellemző az elmúlt években.”28 „A térségben a korábbi dinamikus növekedés egyaránt volt köszönhető a beruházásoknak, a belső fogyasztásnak és az exportnak (vagyis belső és külső tényezőknek egyaránt). Ami a beruházásokat illeti, a teljes beruházások mértéke a régióban az utóbbi években (sőt évtizedben) jellemzően az uniós átlag fölött volt. Az Eurostat szerint 2008-ban e mutató a GDP-hez mérten az EU27 átlagában 21,1 százalékot tett ki, aminél csak a magyar adat volt alacsonyabb (20,2 százalék), míg a többiek esetében a beruházások mintegy 22 százalék (Lengyelország) és 33 százalék (Bulgária és Románia) között alakultak. A GDP-hez mért magánfogyasztás (háztartások fogyasztása) a kb. 57 százalékos (2008-as) uniós átlagnál jóval magasabb Bulgáriában (68 százalék), Litvániában, (64 százalék), Romániában (62 százalék), valamint Lengyelországban (61 százalék), míg az uniós átlaghoz közel áll Lettország, Szlovákia és Észtország. Ötven százalék körüli, vagyis mérsékelt magánfogyasztási arányt csak a két legfejlettebb új tagállamban: Szlovéniában és Csehországban, valamint Magyarországon találunk, és ugyanebben a három országban a legmagasabb a jövedelemhez viszonyított megtakarítási hajlandóság is az Eurostat felmérései szerint.” 29 „Az utóbbi évek fő trendje alapján a vizsgált országokban a magánfogyasztás abszolút értékben évről évre nőtt, ugyanakkor nem „szabadult el", hiszen a GDP-hez viszonyított fogyasztási arányok stagnálása, vagy csökkenése volt jellemző.” „Ezzel párhuzamosan ugyanakkor mínuszban vannak a megtakarítások a balti államokban, és különösen aggasztó 28
Vida Krisztina: A Közép- és Kelet-Európai új EU-tagállamok kiinduló helyzete a globális válságban, A globális válság: Hatások, gazdaságpolitikai válaszok és kilátások 11. kötet, MTA Világgazdasági Kutatóintézet, Budapest, 2009, 7. oldal
29
Vida Krisztina: A Közép- és Kelet-Európai új EU-tagállamok kiinduló helyzete a globális válságban, A globális válság: Hatások, gazdaságpolitikai válaszok és kilátások 11. kötet, MTA Világgazdasági Kutatóintézet, Budapest, 2009, 7. oldal
26
mértékben jellemző ugyanez Romániára és Bulgáriára. Végül az export a legtöbb új tagállam esetében a GDP és a növekedés meghatározó komponense. Míg a 2008-as adatok alapján az EU27 átlagában az export az Unió össztermékének mintegy 41 százalékát teszi ki, az új tagállamok többsége jóval nyitottabb gazdaság az átlagnál az Eurostat adatai alapján. Csak a két nagy új tagállam, Lengyelország és Románia rendelkezik az említett EU-átlagnál alacsonyabb adattal (előbbi 39, utóbbi 31 százalékkal), miközben az export/GDP arány Lettország esetében 42, Litvánia esetében 59, Bulgária esetében 62, Szlovénia esetében 68, Észtország esetében 75, Csehország esetében 77, Magyarország esetében 82, Szlovákia esetében pedig 83 százalék. Az új tagállamok közül a visegrádi országok és Szlovénia számára az első, míg Románia és Bulgária számára a második legfontosabb exportpiac Németország, ami - a fentiek tükrében és a német gazdaság visszaesése miatt - leginkább Szlovákiát, Magyarországot, Csehországot és Szlovéniát teszi sebezhetővé. Az EU-csatlakozás igen jelentős hatással volt az újak kereskedelmi teljesítményére, ugyanakkor az export dinamikája ellenére a legtöbb új tagállam évről évre passzívummal zár.”30
IV. 2. VÁLSÁGHATÁS MAGYARORSZÁGON „A világválságból való kilábalás sebessége és tartóssága - különösen a számunkra legfontosabb EU-ban - bizonytalan, a folyamat törékeny. A készletek visszapótlása már részben megtörtént. Az alacsony kapacitáskihasználtság korlátozza a beruházást, a még tovább romló foglalkoztatás - amely egyúttal minimalizálja a béremeléseket is - pedig akadályozza a lakossági fogyasztás emelkedését.”31 A csökkenő lakossági fogyasztás pedig már rövidtávon a gazdasági szervezetek – és így a mikro- és kisvállalkozások – számára csökkenő bevételt eredményeznek. A vállalkozások kénytelenek a csökkenő bevételeik ellensúlyozása végett kiadási oldalon megszorításokat alkalmazni, mely megnyilvánulhat – termelő szervezet esetén - a nyersanyag beszerzés, - kereskedő szervezet esetén – a termék 30
Vida Krisztina: A Közép- és Kelet-Európai új EU-tagállamok kiinduló helyzete a globális válságban, A globális válság: Hatások, gazdaságpolitikai válaszok és kilátások 11. kötet, MTA Világgazdasági Kutatóintézet, Budapest, 2009, 7. oldal
31
http://www.gki.hu/hu/individual/yearforecasts/ 2010.04.13.
27
beszerzés mennyiségi csökkentésében, mind a kifizetési határidők növelésében. Ezek az intézkedések a többi gazdasági szereplőre vannak közvetlen hatással. Ezen felül a vállalkozások csökkenthetik kiadásaikat a munkavállalók munkaidejének megkurtításával, vagy akár humán erőforrás bázisuk leépítésével, azaz elbocsájtásokkal. Ebben az esetben a munkájukból elbocsájtott munkavállalók jövedelme erősen visszaesik, így ők is kénytelenek kiadási oldalukon kompenzálni és vásárlásaikat, fogyasztásukat csökkenteni. Így tovább esik a vállalkozások bevétele és egy folyamatosan negatív tendenciát mutató körforgás alakul ki. Ebben a fejezetben dolgozatom be kívánja mutatni a globális válság gazdasági következményeit, a munkaerőpiac alakulását és a kibontakozott bizalmi válság hatásait.
IV. 2. 1. Gazdasági visszaesés „A visszaesés Magyarországon hét negyedéve tart. 2009-ben a GDP 6,2%-kal, a fogyasztás 6,7%-kal, a beruházás 6,5%-kal esett, a készletek zuhantak. A fogyasztás csökkenésében a foglalkoztatás romlása, a nominális jövedelmek befagyasztása vagy kifejezett csökkentése, a korábbi hitelek terheinek megugrása és az új hitelfelvételi lehetőségek szűkülése mellett szerepe volt az év közepi adóátrendezésnek is. Miközben a belső kereslet 2009-ben egyre inkább csökkent, a külső kereslet a kezdeti hatalmas zuhanás után már a II. negyedévtől emelkedni kezdett (az előző negyedévhez viszonyítva). Az ipari termelés volumenének 17,7%-os visszaesése kissé nagyobb az EU átlagánál (14%), de hasonló például Németországéhoz. Az építőipari termelés tavaly már negyedik éve csökkent. A mezőgazdasági termelés 2008-ban a kiváló időjárásnak köszönhetően 28%-kal nőtt, ezt 2009-ben 10%-os csökkenés követte. Míg az árutermelő ágazatok GDP-termelése 14,4%kal, a szolgáltató ágazatoké csak 2,3%-kal lett kisebb. (Ezen belül a közszolgáltatásoké csak 1%-kal.) A kiskereskedelemben a II. félévben elmélyült a recesszió. A pénzintézetek helyzete viszonylag jó.”32 A GDP növekedés az Eurózóna országaiban 2009-ben -4,5%-os mélypontot ért el, melyben hazánk szintén alacsony fejlődési mutatói is közrejátszottak. A mikro- és kisvállalkozások helyzete erősen romlott az elmúlt időszakban, mely a hazai 32
http://www.gki.hu/hu/individual/yearforecasts/, 2010.04.13.
28
gazdasági visszaesés táptalajául szolgált. A javulást ebben a tekintetben 2010 végére várja az MNB és a GKI Gazdaságkutató Zrt.
Várható GDP növekedés (%) 2. sz. ábra 10
%
%
2,5
Év/év
2011. III. n.év
2011. I. n.év
2010. III. n.év
2010. I. n.év
2009. III. n.év
-2,5 2009. I. n.év
-10 2008. III. n.év
-2,0 2008. I. n.év
-8 2007. III. n.év
-1,5
2007. I. n.év
-6
2006. III. n.év
-1,0
2006. I. n.év
-4
2005. I. n.év
-0,5
2005. III. n.év
-2
2004. III. n.év
0,0
2004. I. n.év
0
2003. III. n.év
0,5
2003. I. n.év
2
2002. III. n.év
1,0
2002. I. n.év
4
2001. III. n.év
1,5
2001. I. n.év
6
2000. III. n.év
2,0
2000. I. n.év
8
Negyedév/negyedév (jobb tengely)
Forrás: MNB, Jelentés a pénzügyi stabilitásról (2010 április), http://www.mnb.hu/engine.aspx?page=mnbhu_stabil&ContentID=14052, 2010.04.24.
Az XXX. ábra és az X. táblázat alapján arra a következtetésre lehet jutni, hogy az Eurózóna országainak gazdaságimutató átlagaihoz képest Magyarország a GDP növekedésen kívűl minden tekintetben átlagos mutatókkal rendelkezik. 2011-re az Eurostat 3,1%-os GDP növekedést jósol a magyar gazdaságnak.
29
IV. 2. 2. Munkanélküliség „A 2008. november-2009. januári időszakban a 15-74 éves népesség 54,4 százaléka, a 1564 éveseknek 61,3 százaléka, a munkavállalási korúaknak pedig 63,9 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon. A vizsgált időszakban a 15-74 éves foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3 millió 838 ezer volt, 35 ezer fővel kevesebb, mint 2007. november-2008. januárban. A nemzetközi összehasonlításban használt 15-64 éves korcsoportra számított foglalkoztatási ráta 56,1 százaléknak felelt meg, ami 0,4 százalékponttal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál.”33 „A 15-74 éves korcsoportban a munkanélküliek száma a megfigyelt időszakban 351 ezer volt, ami 8,4 százalékos munkanélküliségi rátát jelentett, 0,3 százalékponttal meghaladva az egy évvel korábbi szintet. (Az Eurostat által publikált, a regisztrációs munkanélküliségi adatok dinamikája alapján továbbvezetett harmonizált munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapját jelentő decemberben: EU-15: 7,8 százalék, EU- 27: 7,6 százalék, Magyarország: 8,7 százalék.) A munkanélküliek 18,3 százaléka a munkaerőpiacon csak a kis létszámban jelenlévő 15-24 éves korosztályból került ki, ami 0,7 százalékponttal volt alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában. E korcsoportban a munkanélküliségi ráta 21,5 százalék volt, 0,8 százalékponttal magasabb az egy évvel ezelőttinél. A munkanélküliek 46,6 százaléka egy éve, vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 18,1 hónap volt.”34 Az Eurostat adatai szerint 2009ben a munkanélküliségi ráta 10,0% volt Magyarországon.35
IV. 2. 3. Bizalmi válság A Magyarországi alapállapot gazdasági téren nem volt erős, amikor a 2008-as pénzügyigazdasági válság begyűrűzött hazánkba. Magyarország erős likviditási problémákkal küzdött az adott időszakban, mely jellemezte a mikro- és kisvállalkozásoktól kezdve az egész gazdaságot nemzetközi környezetben. Ekkora már bekövetkezett az az időszak, 33
http://www.hrportal.hu/hr/ksh-rekordmagas-a-munkanelkulisegi-rata-20090227.html 2010.04.13.
34
http://www.hrportal.hu/hr/ksh-rekordmagas-a-munkanelkulisegi-rata-20090227.html 2010.04.13.
35
EUROSTAT táblázata alapján: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/guip/themeAction.do 2010.04.13.
30
amikor a körbetartozásokra való hivatkozás felmentést adott a kifizetések, kötelezettségek nem teljesítésére. A válság hatása azért ilyen van ilyen súlyos hatással, mivel a nemzetközi válság hazai likviditási problémáinkkal párosulva összetett csapást mért a nemzeti gazdaságra. Később ez a „materiális” recesszió – mely kifejezhető a táguló potenciális és tényleges GNP közötti réssel – átcsapott bizalmi válságba. Bod Péter Ákos szavaival szólva: „nem pénzügyi, hanem bizalmi válság sújtja hazánkat”36 2008 utolsó negyedévére a gazdasági világválság meglehetősen rányomta a bélyegét. A kis- és középvállalkozások várakozásait mutató bizalmi index ennek hatására az elmúlt negyedévhez képest 25 pontos eséssel, -13-ról -38 pontra zuhant. Ez a második legnagyobb visszaesés az index életében. Ekkorra a világgazdasági válság hatásai elérték hazánkat, el kezdett csökkenni a GDP növekedési üteme, megugrott az elbocsátások száma, a devizahitelek törlesztőrészletei az egekbe szöktek, felgyorsult az infláció csökkenése, a forint/euró árfolyam pedig naponta újabb és újabb rekordokat döntöget - természetesen az euró javára.37 A bizalmi index csökkenésének egyik meghatározó részindexe a közterhekkel kapcsolatos, hiszen a cégek 65 százaléka azok növekedésére számít, ezen belül 43 százalék a közterhek kritikus 5 százalék feletti emelkedését várja, mely erős pesszimista hozzáállást mutat. Ez a szám másfélszeresére emelkedett, a változatlan terhekre és a csökkenésre számítók aránya pedig csökkent 2008 második negyedévben.38
36
http://www.mfor.hu/cikkek/Bod_Peter_Akos__nem_penzugyi__hanem_bizalmi_valsag_sujtja_hazankat_.h tml, 2010.04.15.
37
http://vg.hu/vallalatok/vg_online/vallalatok_-_belfold/090202_kkv_258659, 2010.04.14.
38
http://vg.hu/vallalatok/vg_online/vallalatok_-_belfold/090202_kkv_258659, 2010.04.14.
31
V. TÁMOGATÁSOK BEMUTATÁSA
A korábbiakban bemutatott állapot, mely jellemző a mikro- és kisvállalkozások 2010-es hazai viszonylataira nem nevezhető pozitívnak. A pénzügyi-gazdasági válság hatására Magyarországra begyűrűző kedvezőtlen gazdasági állapot erős negatív hatással sújtotta a vállalkozásokat, így – egyéb politikai, szociális Magyarországon jelen lévő negatív hatástól függetlenül is - megfelelő táptalajt biztosított egy bizalmi válság kialakulásának. Ezzel kezdetét vette egy korábbiakban már bemutatott „ördögi kör”, melynek szereplői a munkavállalók és a munkaadók, vállalkozások. Azt is láttuk, hogy a munkaadók igen nagy százaléka a mikro- és kisvállalkozások köréből kerül ki, így mondhatjuk, hogy ennek a folyamatnak ők a legfőbb szereplői. Ezeknek a megmenteni kívánt vállalkozásoknak is igen jelentős százaléka építőipari vállalkozás, melyek már a válság megjelenése előtt is gyenge pénzügyi-gazdasági mutatókkal rendelkeztek. A kétszereplős társadalmi-gazdasági kooperáció alaphelyzetét, jellegzetességeit a 2008-as világgazdasági visszaesés felborította és folyamatosan nagy intenzitással kezdte el csökkenteni az egymással párhuzamosan jelen lévő és mégis egymástól függő, egymásnak alárendelt gazdasági és munkaerő piaci előnyöket. Ezt a folyamatot, mivel mindkét fél nagymértékben érintett nem képes megfelelő módon kezelni. Ezen folyamat megállítására a Magyar kormány programjai, támogatásai hivatottak. Ebben a fejezetben ezeket a programokat mutatja be dolgozatom.
V. 1. ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV Az ÚMFT legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében az ÚMFT kiemelt területeken indít el összehangolt állami és uniós fejlesztéseket: a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében, a környezet és az energetika területén, a területfejlesztésben és az államreform feladataival összefüggésben. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv tizenöt operatív programja ágazati és regionális szinten fogalmazza meg a keretösszeg felhasználásának célját.
32
A fejlesztési régiók operatív programjaira 1600 milliárd, míg az ágazati operatív programokra 5300 milliárd forintnyi fejlesztési forrás áll rendelkezésre 2007 és 2013 között. A legtöbb fejlesztést a Közlekedési Operatív Program (KÖZOP), a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) és a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) forrásai révén lehet megvalósítani. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) a vállalkozások saját forrásaival együtt várhatóan mintegy 3800 milliárd forint összegű forrást biztosít fejlesztési célra. Ez kiegészül a regionális operatív programok gazdaságfejlesztési forrásaival, amelyek a magánforrásokkal együtt mintegy 5800-6300 milliárd forint fejlesztés megvalósulásához járulnak hozzá.
Az operatív programok pénzügyi kerete 2007-2013(ezer Euró) 6. sz. táblázat Pénzügyi keret (ezer euró, 2007-es áron)
Az ÚMFT operatív programjai Államreform operatív program
146 571
Dél-alföldi operatív program
748 715
Dél-dunántúli operatív program
705 137
Észak-alföldi operatív program
975 070
Elektronikus közigazgatás operatív program 358 445 Észak-magyarországi operatív program
903 724
Gazdaságfejlesztés OP
2 495 769
Közép-dunántúli operatív program
507 920
Környezet és energia OP
4 178 846
Közép-magyarországi operatív program
1 467 196
Közlekedés OP
6 223 429
Nyugat-dunántúli operatív program
463 753
Társadalmi megújulás OP
3 482 518
Társadalmi infrastruktúra OP
1 948 923
Végrehajtás operatív program
315 133
Összesen
24 921 149
Forrás: Új Magyarország Fejlesztési Terv
33
Az ÚMFT fejlesztési forrásai éves bontásban a Nemzeti Fejlesztési Terv több mint háromszorosát jelentik. Az új fejlesztési terv 2008-tól a vizsgált időszak összes beruházásának a 3,5-4,5 százalékát adja majd. Ez az összeg a vállalkozásoknak kedvező gazdaságpolitikával kiegészítve valóban képes lehet érdemben befolyásolni hazánk gazdasági-társadalmi folyamatait.
V. 1. 1. Észak-alföldi Operatív Program Dolgozatomban azért az Észak-alföldi Operatív programot tartom fontosnak megemlíteni, mivel szakdolgozatom témájául is a mikor- és kisvállalkozások válságkezelési módjait próbálom bemutatni válságkezelési és válság hatás csökkentésére alkalmazható vissza nem térítendő állami támogatások igénybevételével, különös tekintettel az Észak-Alföldi térségre. „A régió versenyképességének javítása érdekében kiemelten fontos, hogy javuljon a régió tőkevonzó képessége, ami elősegíti a hazai és külföldi működő tőke beruházásainak realizálását. A gazdasági versenyképesség biztosítása nagyban függ a régió gazdaságának bázisát adó mikro-, valamint kiemelten kis- és középvállalkozói szektorának pozíciójától, termelékenységétől és jövedelemtermelési képességétől. Ezt pedig nagyban befolyásolja az üzleti környezet kiépítettsége, infrastrukturális ellátottsága, a vállalkozások korszerű technológiai színvonala, az információkhoz, szolgáltatásokhoz való hozzájutás szintje, valamint a termelékenység és jövedelemtermelő-képesség terén, a nagyvállalatokhoz képest meglévő lemaradás csökkentését lehetővé tevő együttműködések mértéke. A régióban működő és betelepülő kis- és középvállalkozások megerősödése érdekében kiemelten fontos a megfelelő gazdasági és üzleti környezet kialakítása, ezért az ÉAOP támogatja a mikro- és kisvállalkozások működését és megerősödését elősegítő ipari területek és ipari parkok fejlesztését, valamint az induló vállalkozások megerősödését szolgáló inkubációs fejlesztéseket. Az ÉAOP célja, hogy a régió minden területén – és ne csak a regionális gazdasági központokban, pólusban – rendelkezzenek a meglévő ipari területek olyan infrastrukturális feltételekkel és a vállalatoknak nyújtott szolgáltatásokkal, amelyek elősegítik a meglévő
34
ipari területek kihasználtságának, beépítettségének növekedését, a kistérségekben a vállalkozások és a működő tőke betelepedését, a munkahelyteremtést. A gazdasági környezet javítása érdekében azonban olyan iparterületi fejlesztések támogathatók, amelyek nem eredményezik a természeti környezet károsodását, vagy visszafordíthatatlan káros folyamatok beindítását.”39
Az Észak-alföldi Operatív Program a stratégiai dokumentumok elméleti szinten igen jelentős támogatási potenciállal bír. Ugyanakkor dolgozatom későbbi fejezeteiben bemutatni kívánt pályázati kiírások többnyire nem az általam kutatott mikro- és kisvállalkozói piaci szegmensnek nyújt fejlődési lehetőséget. Ezt a kijelentést alátámasztja többek között az a tény, miszerint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján található pályázati kereső segítségével mikro- és kisvállalkozások nem visszatérítendő állami támogatások után kutatva a keresési eredmény csupán két aktuális Észak-alföldi Operatív Program pályázati lehetőséget tartalmazott. Ezen pályázati lehetőségek közül az „ÉAOP2010-1.1.2./A Regionális jelentőségű klaszterek közös beruházásainak támogatása, szolgáltatásainak kialakítása és fejlesztése” című pályázati lehetőség a gyakorlatban nem bizonyult megfelelően működőnek.40 Az ÉAOP-2010-1.1.1./D-Telephelyfejlesztés című támogatása sok tekintetben igazán nagy segítséget tud nyújtani a mikro- és kisvállalkozóknak 50%-os támogatási intenzitásával, ugyanakkor a minimum pályázati összeg 10 millió forint, melyhez ugyanakkora önerő szükséges, ami a tőkehiánnyal, illetve rossz pénzügyi mutatókkal sok esetben rendelkező mikro vállalkozásokat érinti leginkább negatívan, pontosabban fogalmazva nem érinti őket pozitívan. Így ezzel a támogatással is inkább elméleti szintű feladatokat lát el az Északalföldi Operatív Program, mintsem gyakorlati problémák megoldásában segédkezik. A pályázat csak a rendezési tervben gazdasági besorolású területen tesz lehetővé főleg építési beruházást, a technológia aránya a pályázaton belül nem lehet több mint a költségek 20%-
39
A Magyar Köztársaság Kormánya: Észak-Alföldi Operatív Program 2007HU161PO009
40
Az 1., 2., 3. és 4. számú melléklet alapján
35
a. A pályázati konstrukció további korlátozásai miatt a potenciális pályázók sok esetben céljaikkal vagy adottságaikkal nem képesek a fejlesztéshez támogatást igényelni.
V. 1. 2. Gazdaságfejlesztési Operatív Program „Az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK) értelmében a magyar gazdaság- és társadalompolitika fő célja a felzárkózás (a fejlett EU-tagországok szintjére gazdasági foglalkoztatási- kohéziós-életszínvonalbeli értelemben egyaránt), ami csak az EU átlagnál gyorsabb növekedési ütem tartós fenntartásával érhető el. Ezzel összhangban, az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), illetve a lisszaboni stratégia magyar akcióterve, a Felülvizsgált Lisszaboni Nemzeti Akcióprogram a Növekedésért és Foglalkoztatásért 2005-2008 (NAP) átfogó célja – a foglalkoztatás bővítése mellett – a tartós növekedés elősegítése. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) programjai közül a legközvetlenebbül járul a fenti növekedési cél teljesítéséhez, mivel fő célja a magyar gazdaság tartós növekedésének elősegítése, a produktív szektor versenyképességének erősítése révén”41
A Gazdaságfejlesztési Operatív Program 4 prioritása:
1. prioritás: K+F és Innováció a versenyképességért 2. prioritás: A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése 3. prioritás: A modern üzleti környezet erősítése 4. prioritás: Pénzügyi Eszközök Intézkedése (JEREMIE-típusú pénzügyi eszközök)
41
A Magyar Köztársaság Kormánya: Gazdaságfejlesztési Operatív Program CCI-szám: 2007HU161PO001
36
A Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) rendelkezésére álló keretek prioritási tengelyenként (2007-2013) (millió Euró, %) 7. sz. táblázat A prioritás kerete (millió euró)
Szakmai prioritások közti százalékos megoszlás
1. prioritás: K+F és innováció a versenyképességért
990,7
33,74
2. prioritás A vállalkozások (kiemelten a KKV-k) komplex fejlesztése
910,5
31,01
3. prioritás A modern üzleti környezet erősítése 4. prioritás Pénzügyi Eszközök Intézkedése (Jeremie-típusú pénzügyi eszközök42)
225,5
7,68
703,8
23,97
Technikai segítségnyújtás
105,7
3,60
2 936,2
100,00
Prioritási tengely
Összesen
Forrás: Gazdaságfejlesztési Operatív Program, pénzügyi tábla, NFÜ GFP-IH
Mikro - és kisvállalkozói szemszögből a Gazdaságfejlesztési Operatív Program az egyik legfőbb támogató mind a pénzügyi-gazdasági válságból való kilábalás tekintetében, mind a mindennapi fejlődés terén. Olyan, a mikro- és kisvállalkozások által nagyobb erőfeszítés nélkül igénybe vehető eszközöket, „mankókat” kínál, melyek csak a tavalyi(2009) évben összesen 66 milliárd forint támogatáshoz juttatta a 4000 pályázati nyertes mikro-, kis- és középvállalkozást.43 A 2010-es évben jelentős forrásátcsoportosítás ment végbe az Új Magyarország Fejlesztési Terven belül, melynek eredményeként a mikro- és kisvállalkozások között méltán népszerű 42
Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises, az Európai Bizottság, az Európai Befektetési Bank (EIB) és az Európai Befektetési Alap (EIF) közös kezdeményezése a KKV-k finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének javítására. A Jeremie finanszírozása elsősorban az Európai Regionális Fejlesztési Alap révén történik. A Jeremie választható eszköz, nem minden tagállam alkalmazza e megoldást, hogy Strukturális Alapjain keresztül vissza- forgó eszközök alkalmazásával támogassa a kis- és középvállalkozások forráshoz jutását. A támogatás a pénzügyi eszközök széles skáláját - hitel, garancia, töke konstrukció - foglalhatja magába, http://ec.europa.eu/regional_policy/funds/2007/jjj/jeremie_en.htm
43
http://www.vg.hu/kkv/lecseng-a-valsag-a-gop-nal-305783, 2010.04.16.
37
2.1.1/A jelű technológiafejlesztést szolgáló
nem visszatérítendő állami támogatás
pénzügyi kerete is jelentős emelkedést mutat. A Gazdaságfejlesztési Operatív Programhoz került 111 milliárd forintos átcsoportosításból 105milliárd forint a 2. prioritás, azaz „a vállalkozások (kiemelten a KKV-k) komplex fejlesztése” büdzséjének növelését célozta meg, melyből a fentebb említett mikro- és kisvállalkozás fejlesztési támogatás jelentős szeletet kap. A 2010-es év változtatásai ugyanakkor tartalmaznak negatívumot is a mikroés kisvállalkozói réteg támogatásainak számára. Ilyen például, hogy a 2009-es évben még 40% előleget biztosító Nemzeti Fejlesztési Ügynökség úgy érzi, hogy a pénzügyigazdasági válság lecsengőben van és ezzel összhangban lecsökkenti a pályázati nyertes maximálisan igényelhető előlegét 25%-ra. Ez a lépés hozzájárul ahhoz, hogy a minimális tőkével rendelkező mikro- és kisvállalkozásoknak ismét nagy feladat legyen egy szükséges támogatáshoz biztosítandó önrész előteremtése. További ilyen lépés a maximálisan igényelhető támogatási összeg 50 millió forintról 20 millió forintra való csökkentése, mely a fejlesztési lehetőségek támogatás oldalról történő beszűkítéséhez vezet. Az igénybe vehető támogatások intenzitását a tavalyi 50-70%-ról 30-50%-ra csökkenti a Nemzeti Fejlesztési
Ügynökség
a
Gazdaságfejlesztési
Operatív
Programnál.
Kritikaként
fogalmazható meg a Gazdaságfejlesztési Operatív Programnál, hogy egy a tavalyi év decemberében pályázó vállalkozás jelentősen magasabb támogatási intenzitást és magasabb támogatási összeget érhetett el, mint egy négy hónappal44 később pályázó vállalkozás, melynek ugyanakkora szüksége lehet a támogatásra idén. Szabados Krisztián, a Régió Terv Tervezési, Fejlesztési és Innovációs Korlátolt Felelősségű Társaság ügyvezetője elmondta, hogy az elmúlt években a konstrukció folyamatos ad hoc változásokon ment keresztül, mely nem tett jót a GOP támogatási programjainak a vállalkozások általi megítélésében, sőt erős fenntartásokat okozott és időszakosan elkedvetlenítette a mikro- és kisvállalkozásokat pályázati projektek készítésétől. Ezzel egyidejűleg többlettámogatáshoz jutott a GOP 4. prioritása által magában foglalt mikro hitel-, garancia- és kockázati tőke-programok, azaz a JEREMIE programjai, illetve meghirdetésre került a magas foglalkoztatási hatású projektek támogatását célzó 2.1.3-as jelű
konstrukció,
mellyel
„Magyarország
versenyképes
pozícióba
került
a
44
GOP 2.1.1/A :A pályázatok benyújtása 2010. március 29-től 2010. december 31-ig lehetséges. www.nfu.hu, 2010.04.20.
38
kapacitásáthelyezést tervező cégek körében” állapította meg Kocsis Magdolna, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség illetékes igazgatója.45
V. 2. ORSZÁGOS FOGLALKOZTATÁSI KÖZALAPÍTVÁNY46 Az Országos Foglalkoztatási Közalapítványt (OFA) 1992. június 30-án hozta létre a Munkaügyi Minisztérium, 1997. január 1-i közalapítvánnyá történő átalakításakor az alapítói köre kibővült a Magyar Köztársaság Kormányával. Kiemelten közhasznú jogállását 1998-ban jegyezték be. A szervezet ezt követően is megtartotta az OFA betűszót, ami az alapításkori nevéből származik (Országos Foglalkoztatási Alapítvány). A szakmai felügyeletet az OFA tevékenysége felett a mindenkori foglalkoztatás-politikáért felelős minisztérium, jelenleg (2008) a Szociális és Munkaügyi Minisztérium látja el. Vagyonkezelő,
döntéshozó
és
képviselő
testülete
a
kilenctagú
kuratórium,
a
munkaszervezet tevékenységét Felügyelő Bizottság ellenőrzi. Az OFA pályázati programjai hazai finanszírozásúak, támogatásukhoz forrást a Munkaerő-piaci Alap biztosít. Az OFA küldetése a munkanélküliség enyhítésének, a foglalkoztatás bővítésének a szolgálata,
amivel
intézményrendszerben.
fontos A
szerepet
tölt
pénzügyi-gazdasági
be
a
válság
hazai
foglalkoztatáspolitikai
hatására
elbocsájtott,
vagy
csökkentett munkaidejű munkavállalók újbóli alkalmazására, illetve még el nem bocsájtott, de
fenyegetett
munkavállalók
munkahelyének
megőrzése
céljából
mikro-
és
kisvállalkozások számára biztosít munkahelymegőrző bértámogatásokat. Ezzel igen nagymértékben javít mind a munkanélküliség csökkentésében, mind a vállalkozások válsághatás csökkentésében, hiszen bizonyos – például régóta foglalkoztatott, megszokott, képesített – munkavállalók elbocsájtása igen nehéz a vállalkozás számára is. 45
Kocsi Margit: lecseng a válság a GOP-nál, http://www.vg.hu/kkv/lecseng-a-valsag-a-gop-nal-305783,
2010.04.16. 46
Országos Foglalkoztatási Közalapítvány honlapja alapján, http://www.ofa.hu/index.php?WG_NODE=WebPageReader&WG_OID=PAGfdc2c316a0fcc4a00, 2010.04.19.
39
V. 3. ÁLLAMI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT47 Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalból és 7 regionális munkaügyi központból áll. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal a szervezet szakmai munkájának, informatikai fejlesztésének irányítását végzi. A regionális munkaügyi központok és kirendeltségeik feladatkörébe tartozik többek között •
a munkanélküli ellátások megállapítása és számfejtése,
•
a foglalkoztatást elősegítő támogatások működtetése, valamint
•
a munkaközvetítés és az egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások kiajánlása.
A regionális átképző központok felnőttképzés keretében segítik a munkaerő-piac változásaihoz igazodó szakmai tudás megszerzését.
V. 4. MEZŐGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI HIVATAL48 Magyarországon a 81/2003. (VI. 7.) Kormány-rendelettel 2003. július 1. hatállyal létrehozott országos hatáskörű szervezet, az MVH látja el kifizető-ügynökségi feladatokat. Ezek fő vonulata a támogatási intézkedések jellegétől függően a támogatási kérelmek befogadásától és elbírálástól, az engedélyezésen keresztül, a támogatások utalványozásáig, folyósításáig, nyilvántartásáig, könyveléséig terjed. Tevékenységének nem kevésbé fontos területe a támogatási rendszer működéséhez szükséges adatok begyűjtése, feldolgozása és kezelése, valamint az elengedhetetlen területi és pénzügyi ellenőrzések előírt gyakoriságú elvégzése. Az MVH hatáskörébe tartoznak: 47
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapja alapján,
http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=full_AFSZ_KOZOS_Szervezetunk, 2010.04.19. 48
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal honlapja alapján, www.mvh.hu, 2010.04.19.
40
Az EMVA, régebbi nevén EMOGA Garancia Részlegéből és a nemzeti költségvetésből „társfinanszírozott”, termőterület, állatlétszám, kvóta, illetve a termelt mennyiség alapján igényelhető, továbbá a vidékfejlesztési támogatások49 A KAP bel- és külpiaci támogatási intézkedéseinek végrehajtásával, valamint az intervenciós rendszer működtetésével kapcsolatos ügyek; A növényi- és állati termékek nemzeti hatáskörben elrendelt piacszabályozásához kapcsolódó támogatási intézkedések végrehajtásához szükséges feladatok; Az EMOGA Orientációs Részlegéből került finanszírozásra az előző programozási időszakban az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) támogatási intézkedései is.
VI. VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK
Szakdolgozatom ebben a fejezetben kívánja bemutatni a mikro- és kisvállalkozásoknak készített és az azok által igénybe vehető nem visszatérítendő állami támogatásokat. Ezen kiírások többnyire technológiai megújulást fejlesztést támogatnak, melyek a pénzügyigazdasági válság alatt elérhető fejlődést ösztönzik és ezzel párhuzamosan kiutat is mutatnak a vállalkozásoknak. Fontosnak tartom bemutatni a főbb támogatásokat minden jellemzőjükkel együtt, így bepillantást nyerhetünk a pályázati kiírások és pályamunkák találkozásába. Ebben a fejezetben azokkal a pályázati kiírásokkal foglalkozik dolgozatom, melyek válsághatás csökkentő, fejlesztő, munkahelymegőrző célokat látnak el.
49
(E juttatások közül a legfontosabb, a legszélesebb kört érintő a földterületen termesztett növényi kultúrától függetlenül igényelhető - az EU által finanszírozott - egységes területalapú támogatás, (angol rövidítéssel, SAPS). Forrása a 2004/2005 támogatási évre 305,81 millió €, ami – mint ismeretes – arányítva az EU-15 farmereit megillető ilyen célú támogatások 25 százaléka. E felett azon gazdálkodók, akik az EU-15 rendszerében is támogatott növénykultúrákat termesztenek, kiegészítő nemzeti támogatást is igényelhetnek. Ennek forrása az a nemzeti költségvetésből származó 361,4 millió €-nak megfelelő összeg, amellyel a SAPS 30 százalékponttal, 55 százalékra egészíthető ki.)
41
VI. 1. ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMJÁNAK PÁLYÁZATAI
A K+F és innováció a versenyképességért című I. prioritási tengely pályázatai: GOP-2009-1.1.2 Kutatás-fejlesztési központok fejlesztése50 A konstrukció átfogó célja: más támogatási programok keretében korábban létesített és eredményes kutató-fejlesztő munkát végző tudásközpontok (Kooperácíós Kutatási Központok (KKK), Regionális Egyetemi Tudásközpontok (RET)) K+F és innovációs tevékenységének folytatására alakult, a korábbi befogadó intézmény résztulajdonában lévő gazdasági társaságok megerősítése és fejlesztése. • A konstrukció további célkitűzései: 1. innovatív,
üzletileg
hasznosítható
termékek
technológiák
és
szolgáltatások fejlesztése51 és 2. magas színvonalú K+F és innovációs szolgáltatások nyújtása a vállalati szektor részére és 3. új munkahelyek létesítése fiatal kutatók (PhD hallgatók, posztdoktorok) számára. • Támogatható tevékenységek köre: Alkalmazott (ipari) kutatas, Kiserleti fejlesztes (kötelezően részét kell képezze a benyújtott pályázatnak), Marketing. • Rendelkezésre álló forrás: A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 1,98 milliárd forint. Jelen pályázati kiírás forrását az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Köztársaság költségvetése társfinanszírozásban biztosítja. • A támogatott pályázatok várható száma: 3 db
50
Internet 20. forrás alapján
51
A K+F központ tevékenységének egynél több termék, technológia, szolgáltatás fejlesztésére is irányulhat
42
• Támogatás mértéke (%):
Kis-és középvállalkozás esetén maximum az összes
elszámolható költség 50%-a, Támogatás minimum összege: 400 000 000.- HUF Támogatás maximum összege: 1 000 000 000.- HUF
GOP-2009-1.3.1/B Akkreditált klaszterek vállalati innovációjának támogatása52 A
konstrukció
célja
azon
akkreditált
klaszter
tagvállalkozások
innovációs
tevékenységeinek támogatása, amelyek meglévő K+F eredményre (prototípus vagy termék) új vagy jelentősen javított, korszerű, magas értéket képviselő, piacképes termékek, szolgáltatások, technológiák kidolgozását, piaci bevezetését vállalják. A konstrukció elősegíti az akkreditált klaszterek innovatív vállalkozásainak növekedési potenciáljának erősítését, versenyképes termékeik piaci megjelenését a vállalkozások kísérleti fejlesztési tevékenységének, a K+F eredmények hasznosításának, az új, vagy jelentősen javított termék, szolgáltatás, technológia piaci bevezetéséig tartó innovációs tevékenységének támogatásával. • Támogatást igénybe vehető vállalkozások köre: Kisvállalkozások • Támogatható tevékenységek köre53: Kísérleti fejlesztés, Marketing. • Rendelkezésre álló forrás: A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 2 milliárd forint. Jelen pályázati kiírás forrását az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Köztársaság költségvetése társfinanszírozásban biztosítja. • A támogatott pályázatok várható száma: 20-30 db.
52
Internet 21. forrás alapján
53
Az első pontban szereplő tevékenység (kísérleti fejlesztés) kötelezően részét kell képezze a benyújtott pályázatnak. Kísérleti fejlesztésre a K+F projekttámogatás jogcím keretében lehet pályázni. Marketing tevékenységre kizárólag csekély összegű (de minimis) támogatás nyújtható.
43
• Támogatás mértéke (%): 25%54 Támogatás minimum összege: 15 000 000.- HUF Támogatás maximum összege: 350 000 000.- HUF
A vállalkozások (kiemelten kis- és középvállalkozások) komplex fejlesztése című II. prioritási tengely pályázatai: GOP-2010-2.1.1/A Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése55 A támogatás célja a mikro- és kisvállalkozások jövedelemtermelő képességének növelése technológiai fejlesztésen, korszerűsítésen keresztül. De Minimis támogatásnak minősül. • Támogatható
tevékenységek
köre:
Technológiai
fejlesztést
eredményező
beruházások, Információs technológia-fejlesztés, Domain név regisztráció és a hozzá tartozó webtárhely egyszeri díja (amennyiben a pályázó még nem rendelkezik regisztrált domain névvel), A domain név regisztrációhoz kapcsolódó honlapkészítés (kötelező, ha domain regisztrációra is pályázik és csak abban az esetben, amennyiben a pályázó még nem rendelkezik regisztrált domain névvel, önállóan nem pályázható!), Minőség-, környezet- és egyéb irányítási, vezetési, hitelesítési rendszerek, szabványok bevezetése és tanúsíttatása. • Rendelkezésre álló forrás: A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 10 milliárd forint a 2010. évre. Jelen pályázati kiírás forrását az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Köztársaság költségvetése társfinanszírozásban biztosítja. • A támogatott pályázatok várható száma a 2010. évben: 1000-1300 db. • Támogatás mértéke (%): 50% 54
Részletek a GOP-2009-1.3.1/B Akkreditált klaszterek vállalati innovációjának támogatása c. támogatás pályázati dokumentációjában.
55
Internet 22. forrás alapján
44
Támogatás minimum összege: 1 000 000.- HUF Támogatás maximum összege: 20 000 000.- HUF GOP-2009-2.1.4/K - Környezetközpontú technológia fejlesztés56 A támogatási konstrukció célja, hogy a vállalkozások technológiai fejlesztéseik által közvetlenül csökkentsék a környezeti terhelést, azaz kimutathatóan növeljék az energia-, víz- és egyéb nyersanyaghasználat hatékonyságát, csökkentsék a hulladéktermelés és egyéb káros kibocsátások mennyiségét és veszélyességét. A támogatás ahhoz is hozzá kíván járulni, hogy a környezetvédelmi szemléletmód, a fenntarthatóság figyelembevétele rendszerezetten és tudatosan bekerüljön a vállalkozások működési, termelési döntéseibe. Jelen pályázati konstrukció keretében lehetőség van arra, hogy a vállalkozások jelenleg is működő
tevékenységük/technológiájuk
fejlesztése
(akár
kapacitásbővítése)
eredményeként, a környezetbarát technológiák, termelési eljárások lehetőségeinek minél nagyobb
kihasználása
mellett
növeljék
versenyképességüket
és
gazdasági
hatékonyságukat. • Támogatható tevékenységek köre: Környezetközpontú technológiai fejlesztés, Piacra jutás támogatása, Fenntarthatósági tematikájú képzéseken való részvétel, Környezetirányítási, vezetési, hitelesítési és minősítési rendszerek bevezetése, tanúsíttatása, hitelesítése, termékek környezetvédelmi minősítése. • Rendelkezésre álló forrás: A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 2 milliárd forint. Jelen pályázati kiírás forrását az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Köztársaság költségvetése társfinanszírozásban biztosítja. • A támogatott pályázatok várható száma: 50-100 db
56
Internet 23. forrás alapján
45
• Támogatás mértéke (%): Kis- és középvállalkozás esetén maximum az összes elszámolható költség 50%-a, Támogatás minimum összege: 5 000 000.- HUF Támogatás maximum összege: 125 000 000.- HUF GOP-2009-2.1.4./H - Hulladékhasznosítási célú technológia fejlesztés57 A konstrukció célja a hulladék anyagában történő és energetikai hasznosításának elősegítése, a hulladékból származó másodnyersanyagoknak és termékeknek egyre nagyobb mértékű piaci megjelenítése, valamint nyers- és alapanyagként történő felhasználása, továbbá a hulladékégetéskor felszabaduló energia költséghatékony kinyerése és hasznosítása. A cél elérésének módja: a vállalkozások hulladék hasznosításra irányuló meglévő és új tevékenységeinek támogatása, a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KÖM rendelet 01 és 03-20 főcsoportjaiba tartozó és elkülönítetten gyűjtött hulladék fajták anyagában történő hasznosításának elősegítése, beleértve a hulladékból készült piacképes termékek előállításának, piacra jutásának támogatását is, valamint a hulladék energiatartalmának kinyerésére és hasznosítására irányuló fejlesztések megvalósítása. Jelen támogatás segítségével létrejövő fejlesztéssel az érintett piaci szektor hazai szereplőinek lehetősége nyílik a meglévő hulladékhasznosító tevékenységük fejlesztésére, illetve az új hulladékhasznosító tevékenység kialakítására, valamint a jól értékesíthető, nagyobb hozzáadott értékű, piacképes termékek gyártására és értékesítésére, pozitív hatást gyakorolva ezzel a hazai gazdaságra. • Támogatható
tevékenységek
köre:
Hulladékhasznosítási
tevékenységhez
kapcsolódóan a támogatható beruházási és fejlesztési tevékenységek, Piacra jutás támogatása,
Fenntarthatósági
tematikájú
képzéseken
való
részvétel,
Környezetirányítási, vezetési, hitelesítési és minősítési rendszerek bevezetése, tanúsíttatása, hitelesítése, termékek környezetvédelmi minősítése. • Rendelkezésre álló forrás: 57
Internet 24. forrás alapján
46
A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 6 milliárd forint. Jelen pályázati kiírás forrását az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Köztársaság költségvetése társfinanszírozásban biztosítja. • A támogatott pályázatok várható száma: 20-40 db. • Támogatás mértéke (%): Kis- és középvállalkozás esetén maximum az összes elszámolható költség 50%-a, Támogatás minimum összege: 25 000 000.- HUF Támogatás maximum összege: 1 000 000 000.- HUF
GOP-2009-2.2.3.
Vállalati
folyamatmenedzsment
és
e-kereskedelem
komplex
támogatása58 A konstrukció a vállalati folyamat-menedzsment hatékonyságának növelését tűzi célul: a vállalatok közötti üzleti kapcsolatok, a belső vállalati folyamatok hatékonyságának, a hálózatbiztonság és a szolgáltatások minőségének javítását, a hatékony tudásmenedzsment érdekében a különböző vállalatirányítási és egyéb üzleti (vezetői döntéstámogató és információs, elektronikus iratkezelési, ellátási és ügyfélkapcsolati, csoportmunka, távmunka stb.) rendszerek, megoldások kiépítését, összehangolását, és az ehhez kapcsolódó szervezetfejlesztést és az üzleti folyamatok újra- és megszervezését (BPR). Szintén cél a hazai kis- és középvállalkozások (továbbiakban: KKV) jövedelemtermelő képességének erősítése az információs és kommunikációs technológiai (továbbiakban: IKT) megoldások hatékony alkalmazása révén mind a vállalatközi üzleti folyamatokban, mind a vállalkozások által nyújtott szolgáltatásokban. De Minimis támogatásnak minősül. • Támogatható tevékenységek köre: Modern vállalat/szervezet irányítási és termelési környezet
kialakításához
kapcsolódó
komplex
vállalati
és
szervezeti
infokommunikációs fejlesztések. 58
Internet 25. forrás alapján
47
• Rendelkezésre álló forrás: A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 3,46 milliárd forint a 2009. és a 2010. évre. Jelen pályázati kiírás forrását az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Köztársaság költségvetése társfinanszírozásban biztosítja. • A támogatott pályázatok várható száma a 2009. évben: 130-180 db. • Támogatás mértéke (%): 50 %, Támogatás minimum összege: 5 000 000.- HUF Támogatás maximum összege: 25 000 000.- HUF
VI. 2. ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAM: ÉSZAK-ALFÖLDI OPERATÍV PROGRAM PÁLYÁZATAI
ÉAOP-2010-1.1.1./D-Telephelyfejlesztés59 A pályázat célja a mikro, kis- és középvállalkozások (a továbbiakban KKV-k) működési helyszínéül szolgáló infrastruktúra fejlesztésével a vállalkozások üzleti környezetének, s ezáltal közvetve a régiók foglalkoztatási helyzetének a javítása. A pályázati kiírás a KKV-k működési helyszínéül szolgáló meglévő, működő telephelyek modernizációját és bővítését, nem megfelelő telephelyeik cseréjét, a telephelyek kihasználtságának növelését kívánja elősegíteni, a KKV-k versenyképességének megőrzése, fokozása érdekében, a foglalkoztatottság megtartása, javítása mellett. A pályázati kiírás közvetett célja a KKV-k tevékenységének erősítése, a régiós kis- és középvállalkozások tőkeellátottságának növelése, továbbá annak előmozdítása, hogy a
59
Internet 26. forrás alapján
48
telephelyfejlesztéssel járó beruházások hozzájáruljanak a régió foglalkoztatottsági szintjének megtartásához, növeléséhez. A pályázati kiírás céljának teljesítéséhez a termelő és/vagy szolgáltató tevékenységüket fejleszteni kívánó vállalkozások meglévő, illetve új telephelyeik kialakításával és fejlesztésével járulnak hozzá. Jelen pályázati kiíráson belül a pályázatok egyfordulós kiválasztási eljárás keretében kerülnek értékelésre. De Minimis támogatásnak minősül. • Támogatható tevékenységek köre60: 1. A termelő és szolgáltató tevékenységekhez kapcsolódó új épület építése, létesítése, a szükséges épületgépészeti beruházások végrehajtása. 2. A termelő és szolgáltató tevékenységekhez kapcsolódó meglévő épületek átalakítása, bővítése, a szükséges épületgépészeti beruházások végrehajtása. 3. Alapinfrastruktúra kiépítése, korszerűsítése, bővítése önálló tevékenységként csak abban az esetben lehetséges, ha a fejlesztésre hatósági kötelezés miatt van szükség, s annak elmaradása a működési engedély megvonását vonná maga után. • Rendelkezésre álló forrás: A kiírás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg a 2010. évben: Észak-Magyarországi Operatív Program 3.016 millió Ft. Jelen kiírás támogatási forrását az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Köztársaság költségvetése társfinanszírozásban biztosítja. • A támogatott pályázatok várható száma: 50 db. • Támogatás mértéke (%): 50 % 60
A felsorolt tevékenységekkel összhangban támogatható kapcsolódó tevékenységek: 1. Alapinfrastruktúra kiépítése, korszerűsítése, bővítése ahol az alapinfrastruktúra hiánya akadálya a vállalkozás betelepülésének, illetve továbbfejlődésének. 2. Eszközbeszerzés. 3. Kármentesítés.
49
Támogatás minimum összege: 10 000 000.- HUF Támogatás maximum összege: 100 000 000.- HUF
ÉAOP-2010-1.1.2./A
Regionális
jelentőségű
klaszterek
támogatása, szolgáltatásainak kialakítása és fejlesztése
közös
beruházásainak
61
A konstrukció célja, hogy előmozdítsa: ¾ a vállalkozások, oktatási és K+F intézmények, valamint helyi gazdasági szereplők közötti, iparági klaszter formában megvalósuló együttműködést. Ezen belül különösen lehetőséget biztosítson a régió kulcságazataiban működő klaszterek versenyképességének jelentős növelésére, egyúttal különbséget téve a: o húzóágazati, szoros együttműködést felmutató klaszterek, o a még kialakulóban lévő stratégiaivá fejlődő klaszter-kezdeményezések, illetve nem húzóágazatban, de lokális fejlődési csomópontokban már működő vállalati hálózatok; ¾ a térség felsőoktatási intézményei és a klaszter tagjai között partneri viszonyon alapuló, hálózati szerveződésű együttműködést, amely kiszolgálja az adott ágazat gazdasági szereplőinek igényeit és helyi válaszokat ad a gazdaság kihívásaira; ¾ a klaszterek szolgáltatási palettájának bővülését, és az összhang megteremtését a közös szolgáltatások kínálata és kereslete között; ¾ a magas hozzáadott értékű, exportorientált, innovatív tevékenységet folytató klaszter-kezdeményezések és működő klaszterek a Pólus Programban definiált akkreditációs követelmények teljesítéséhez szükséges továbbfejlődését; ¾ a hálózatos és a klaszter együttműködések menedzsment szervezeteinek létrehozását a támogatott projektek keretében;
61
Internet 27. forrás alapján
50
¾ közös beruházások megvalósulását, amelyek növelik az adott klaszter tagjainak versenyképességét. A klaszterek tevékenységének és céljainak elsősorban az innováció orientált fejlesztéseket és együttműködéseket kell szolgálniuk. Részcélok: Klaszter együttműködések fejlesztése az alábbi területeken: bio-, gén-, nano-, agrár-,
farmainnovációs
és
infokommunikációs
technológia,
atommagkutatás;
feldolgozóipar; termálvíz és környezetipar; logisztika; gyógyszeripar és biotechnológia. • Támogatható
tevékenységek
köre62:
Eszközbeszerzés,
valamint
az
eszközbeszerzéshez kapcsolódó gyártási licenc, gyártási know-how beszerzések; Építés,
átalakítás,
bővítés
(technológiai
fejlesztés,
telekhatáron
belüli
infrastrukturális feltételeinek megteremtése); komplex terület-előkészítés (bontás, törmelék
elhordás,
tereprendezés)
költsége
(önálló
tevékenységként
nem
támogathatóak) • Rendelkezésre álló forrás: Induló klaszterek – 240 Millió Ft; Fejlődő klaszterek – 560 Millió Ft • A támogatott pályázatok várható száma: Induló klaszterek – 16 db;
Fejlődő
klaszterek – 11 db • Támogatás mértéke (%): 80 %
62
A felsorolt támogatható tevékenységeken kívül további négy tevékenység választása kötelelező az alábbiakból: A1. Adminisztráció, kapcsolattartás, új tagok felkutatása; A2. Benchmarking klub üzemeltetése, jó megoldások feltárása és adaptálása, üzletember találkozók szervezése; A3. Projektgenerálás, közös kutatás-fejlesztési tevékenység (termék- és technológiafejlesztés) megszervezése, közös projektek előkészítése és továbbfejlesztése; A4. Előadások, kiállítások, konferenciák szervezése, valamint hazai és külföldi tanulmányutakon, konferenciákon való részvétel; A5. A klaszterek tevékenységéhez kapcsolódó pályázati, szakértői, kompetencia, termelési, innovációs, beszállítói, logisztikai adatbázisok létrehozása és azok alapján széleskörű információszolgáltatás a klaszter tagjai számára; A6. Marketing, piacelemző és piackutató tevékenység, közös arculat kialakítása, igényfeltáró kutatások; A7. A projekthez közvetlenül kapcsolódó általános célú oktatás, képzés, betanítás; A8. A projekthez közvetlenül kapcsolódó speciális célú oktatás, képzés, betanítás; A9. Információs technológia-fejlesztés, beleértve közös informatikai platform kialakítását vagy továbbfejlesztését, az online megjelenés, e-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások támogatását is
51
• Támogatás minimum összege: 10 000 000.- HUF Támogatás maximum összege: 150 000 000.- HUF
VI. 3. ORSZÁGOS FOGLALKOZTATÁSI KÖZALAPÍTVÁNY PÁLYÁZATA
Megőrzés 2 – 912363 A program célja, hogy elsősorban a munkahelyek megőrzésével, az ezzel összefüggő munkaszervezési intézkedésekhez kapcsolódó támogatásokkal, valamint az ehhez kapcsolódó
munkaerő-piaci
képzéssel
járuljon
hozzá
az
érintett
munkavállaló
munkahelyének a megtartásához, alkalmazkodó képességének fejlesztéséhez. •
Támogatható tevékenységek köre: A program keretében a munkáltatók támogatást vehetnek igénybe ahhoz, hogy a gazdasági visszaesés miatt átmenetileg csökkenő munkaerő szükségletüket ne elbocsátással kezeljék, hanem törekedjenek a munkavállalók munkahelyének megőrzésére, munkaszervezési intézkedések vagy egyéb eszközök bevezetésével minimalizálják az elbocsátások számát.
•
Rendelkezésre álló forrás: A pályázat meghirdetésekor a MEGŐRZÉS 2.9123/2009 - rendelkezésre álló forrás 302 millió Ft.
•
A támogatás mértéke:. A támogatás havi mértéke munkavállalónként nem haladhatja meg havonta a kötelező minimálbér és járulékai 75 százalékát. A támogatás időtartama legalább 3, és legfeljebb 12 hónap
63
Internet 28. forrás alapján
52
VI. 4. ÁLLAMI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT PÁLYÁZATA
„Munkahelyek megőrzéséért”, átmenetileg nehéz helyzetbe jutott munkaadók támogatására irányuló központi munkaerő-piaci program64 A program célja, hogy elsősorban a munkahelyek megőrzésével, az ezzel összefüggő munkaszervezési
intézkedésekhez
kapcsolódó
támogatások
biztosításával,
a
létszámleépítésben érintett munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének javításával, új munkahelyen történő ismételt munkába helyezésével, az ezzel kapcsolatos munkaerő-piaci képzés támogatásával, a munkába helyezést közvetlenül elősegítő szolgáltatások biztosításával és a munkaerő mobilitásának növelésével járuljon hozzá az érintett munkáltatók foglalkoztatásának megtartásához. A program megvalósításában a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, a regionális munkaügyi központok és a munkáltatók vesznek részt. •
Támogatható tevékenységek köre:
A, Munkahely megőrző bértámogatás A munkáltató az átmeneti gazdasági visszaesésből adódó foglalkoztatási nehézségeit a munkaviszony megszüntetésének megelőzése érdekében az elbocsájtással veszélyeztetett munkavállalók béreinek és azok járulékainak kifizetésével csökkenti. A támogatás mértéke: A leépítési szándék által érintett munkavállalók munkabére és a munkáltató által ténylegesen kifizetett járulékok 75 százaléka, azonban a támogatás havi mértéke munkavállalónként nem haladhatja meg havonta a kötelező legkisebb munkabér és járulékai 150 százalékát. A támogatás időtartama legfeljebb 12 hónap, legalább a támogatás időtartamával megegyező továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel.
64
Internet 29. forrás alapján
53
B, Munkahelymegőrzést célzó kereset kiegészítés csökkentett idejű foglalkoztatás esetén65 A munkáltató az átmeneti gazdasági visszaesésből adódó foglalkoztatási nehézségeit a munkaviszony megszüntetésének megelőzése érdekében a korábbinál rövidebb időtartamú munkaidőben történő foglalkoztatás biztosításával is kezelheti. A támogatás mértéke: Amennyiben a munkaidő mértéke a negyedéves átlagban a törvényes munkaidő felét eléri, de a törvényes munkaidőnél kevesebb, a munkáltató kérelmére a csökkentett munkaidővel arányos munkabér és járulékai a korábbi munkabér és járulékai
80%-os mértékéig
egészíthető ki. C, Újra elhelyezkedést segítő bérköltség támogatás Azon meghatározott álláskeresőket alkalmazó munkáltatók bérköltség támogatást vehetnek igénybe, amelyek az adott kritériumnak megfelelnek.66 A támogatás mértéke: Az alkalmazott dolgozó munkabére és a munkáltató által ténylegesen kifizetett járulékok 75 százaléka, azonban a támogatás havi mértéke munkavállalónként nem haladhatja meg havonta a kötelező legkisebb munkabér és járulékai 150 százalékát. A támogatás időtartama legfeljebb 12 hónap, legalább a támogatás időtartamával megegyező továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel. D, Munkaerő-piaci szolgáltatás
65
E támogatási forma csak az előkészületben levő jogszabály hatályba lépését követően ítélhető meg. A hatályba lépés időpontjáról az SZMM (www.szmm.gov.hu), illetve az ÁFSZ honlapján (www.afsz.hu) nyújtunk tájékoztatást. 66
azok az álláskeresők, akik munkahelyüket a Munka Törvénykönyve 94./A §. (1) bekezdés szerint csoportos létszámleépítés keretében veszítették /veszítik el és ezt a munkáltató a jogszabálynak megfelelően a területileg illetékes munkaügyi központ felé bejelentette, továbbá azok, akik ugyan nem érintettek a csoportos leépítésben, de munkaviszonyukat a munkáltató működési okból rendes felmondással szüntette/szünteti meg meg, továbbá a programban történő részvételről nyilatkoztak
54
A munkaerő-piaci szolgáltatások biztosítása a 30/2000. (IX. 15.) GM rendelet 4. §-ban meghatározott feltételek alapján történik. A programhoz kapcsolódó humán szolgáltatási tevékenység a munkaviszony megszüntetés előtti időszakban is biztosítható. A szolgáltatást külső szervezet is végezheti a munkaerő-piaci program keretében. A külső szervezet részére nyújtott támogatás mértékének megállapítására a hivatkozott rendelet 25. §-ában rögzítettek az irányadók. A program keretében közvetlenül az elhelyezkedés érdekében nyújtott munkaerő-piaci szolgáltatás támogatható. E, Munkaerő-piaci képzés A program keretében az átmeneti gazdasági visszaesésből adódó foglalkoztatási nehézségekkel küzdő munkáltatóknál alkalmazott munkavállaló munkaviszony melletti képzése is elérhető, ha a munkáltató a képzés költségéhez legalább 20%-os mértékben maga is hozzájárul, továbbá vállalja a képzés befejezését követően a képzés idejével megegyező időtartamú továbbfoglalkoztatást. A 45 év feletti munkavállalók esetében a legalább 20% mértékű munkáltatói hozzájárulástól el lehet tekinteni. F, Munkába járással összefüggő költségek támogatása •
Helyközi utazás támogatása
•
Csoportos személyszállítás támogatása
VI. 5. EURÓPAI MEZŐGAZDASÁGI VIDÉKFEJLESZTÉSI ALAP PÁLYÁZATA
Mikro vállalkozások létrehozására és fejlesztésére nyújtandó támogatás67 A támogatás célja a vidéki térségekben új mikro vállalkozások létrehozásának, illetve működő mikro vállalkozások beruházásainak, műszaki-technológiai fejlesztésének támogatása által a vállalkozói aktivitás, a versenyképesség, az innovációs képesség
67
Internet 30. forrás alapján
55
ösztönzése, munkahelyek megtartása és újak létrehozása, valamint a gazdasági szerkezet fejlesztése. •
Támogatható tevékenységek köre: Támogatás vehető igénybe mikro vállalkozások fejlesztéseinek
támogatására,
a
megkezdett
vagy
tervezett
gazdasági
tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó lentebb felsorolt, gazdaságon kívül végzett tevékenységre, amely szerepel a mikro vállalkozás bejegyezett tevékenységei között, illetve természetes személy ügyfél esetén az első kifizetési kérelem benyújtásáig felvett tevékenység. A gazdasági tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó tevékenységek: o a fejleszteni kívánt tevékenységhez kötődő eszközök o a gazdasági tevékenységgel érintett épülethez, épületrészhez tartozó építés, épület felújítás o a
gazdasági
tevékenységgel
érintett
épülethez
vagy
épületrészhez
kapcsolódó kisléptékű o infrastruktúra-fejlesztés o minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszer, szabvány bevezetése. •
Támogatási összeg: a támogatás összege a 1998/2006/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó ügyfelek esetén ügyfelenként egymást követő három pénzügyi évben nem haladhatja meg a 200.000 eurónak megfelelő forintösszeget;
•
Támogatás mértéke: hátrányos helyzetű területen megvalósuló fejlesztés esetén az összes elszámolható kiadás: 65 %; egyéb területen megvalósuló fejlesztés esetén az összes elszámolható kiadás: 60 %.
ÖSSZEGZÉS Ebben a fejezetben láthattuk milyen támogatási formák közül választhat egy fejlődést, külső pénzügyi támogatást, bértámogatást igénylő mikro-, vagy kisvállalkozás.
56
A Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében mikro- és kisvállalkozások számára megvalósítható támogatások nagy része – megvalósítás helyszínének hátrányos helyzetűségi besorolásától függően – 30-50%-os támogatottságú, ez a válság kiteljesedésének időszakában 50-70 % volt.. Ennek az intenzitásnak a megítélése nem egyszerű. Önmagában, ha belegondolunk, hogy egy vállalkozás a fejlesztéséhez fele akkora összeggel kell, hogy rendelkezzen, vagy adott összegből kétszer akkora fejlesztést tud végrehajtani, akkor igazán magasnak ítélhető meg, a támogatásra pozitív véleménnyel vannak a vállalkozások. De ha belegondolunk, hogy az 50% egy már 15-20 millió forintos támogatásnál is hatalmas önerő kell a pályázat megvalósításához. Azt a tényt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a vissza nem térítendő állami támogatások egy évig jelentettek
válsághatás
csökkentő
támogatásokat
is,
mivel
2009-ről
2010-re
visszacsökkentették az intenzitások javát 70%-ról 50%-ra, az előleg mértékét 40%-ról 25%-ra és a biztosítékok ismét jelentős bürokratikus gátat állítanak a támogatások és a mikro- és kisvállalkozások közé. A 2010-ben gazdasági nehézséggel küzdő vállalkozások sokkal nagyobb hátránnyal indulnak neki a pályázásnak mind támogatási feltételek, mind pályázataik elfogadása terén. Ez a kiszámíthatatlanság az, ami sok mikro- és kisvállalkozást elriaszt attól, hogy akár csak megpróbáljanak fejlesztési, vagy egyéb tervükhöz külső vissza nem térítendő támogatást szerezni. Az Észak-alföldi Operatív Program tulajdonképpen egy elméleti szinten megrekedt támogatási program, céljaiban teljes körű, eszközeiben azonban hiányos. Ugyanis céljaival nincs összhangban, az elméletét a gyakorlatban nem lehet felfedezni. A bemutatott ÉAOP támogatási programok is főként építőipari vállalkozások támogatására hivatott. „A régióban működő és betelepülő kis- és középvállalkozások megerősödése érdekében kiemelten fontos a megfelelő gazdasági és üzleti környezet kialakítása, ezért az ÉAOP támogatja a mikro- és kisvállalkozások működését és megerősödését elősegítő ipari területek és ipari parkok fejlesztését, valamint az induló vállalkozások megerősödését szolgáló inkubációs fejlesztéseket.” Ez az idézet a Kormány által elfogadott Észak-alföldi Operatív Program rendeletéből való, ezzel ellentétben álló véleményeket is hallottam több vállalkozásoktól is, mivel az ÉAOP főleg nagyobb ipari fejlesztéseket támogat hosszabb távon, a kisebb rövid távon történő fejlesztések irányába történő támogatásokat várnak tőle a vállalkozások.
57
VII. VIZSGÁLAT A Régió Terv Regionális Tervezési, Fejlesztési és Innovációs Korlátolt Felelősségű Társaságnál töltött szakmai gyakorlatom ideje alatt több olyan mikro- és kisvállalkozással ismerkedtem meg, melyek fejlődési pályáját a pénzügyi-gazdasági-bizalmi válság negatív irányba jelentős mértékben befolyásolta. Termékeik által támasztott fizetőképes kereslet visszaesett, bevételeik csökkentek, a körbetartozás fogalma kezdett a mindennapi életben egyre rendszeresebben és erőteljesebben megjelenni. Bevételkiesésük kompenzálása végett pedig kénytelenek voltak kiadási oldalukon jelentkező költségek mértéket is csökkenteni, ez a humán-erőforrás bázis leépítéséhez, elbocsájtásokhoz vezetett. Ezen kisvállalkozások a recesszióból való kilábalás eszközét a vissza nem térítendő állami támogatásokban látták, látják. Mindegyik az általam megismert mikro- és kisvállalkozás szerette volna gazdasági pályáját,
bevételeit
emelni,
piaci
pozícióját
megerősíteni.
Így
különböző
vállalkozásfejlesztési és munkaerő megőrzési támogatásokra adtak be pályázatokat. Szakdolgozatom két ilyen támogatási formát mutat be. Esettanulmányként egy konkrét piaci szereplő vállalkozásának történetének bemutatásával, a kisvállalkozás válság előzményeit, felkészülését a válságra, továbbá pályázatainak bemutatásával és a pályázatok elfogadása, pályázati összegek kifizetése által elért eredményeik ismertetésével kívánom a mai Magyar, elsősorban Észak-alföldi régió válsághatás csökkentő támogatásait és azoknak hatását esettanulmányként elemezni. Szakdolgozatomat megalapozandóan a vizsgált vállalkozás vezetőjével mélyinterjút készítettem, melynek gyakorlati tapasztalatai a vizsgálat eredményeiben beépítésre kerültek.
VII. 1. VIZSGÁLAT MÓDSZERE Esettanulmány „Az esettanulmány a társadalomtudományok egyik kutatási módszere. Korábbi minták és meghatározott számú változókat figyelő merev protokoll követése helyett, az
58
esettanulmány módszere mélységi és hosszirányú vizsgálatot tesz lehetővé egy meghatározott esettel kapcsolatban. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy az adatokat rendszerszerűen vizsgáljuk, adatokat gyűjtsünk, elemezzük az információkat és rögzítsük az eredményeket. Ennek eredményeképpen a kutató teljesebb képet nyerhet arról, hogy miért úgy történtek a dolgok, ahogy, és mit lenne még érdemesebb közelebbről is megvizsgálni a jövőben. Az esettanulmány lehet általánosító vagy vizsgáló hipotézis”.68 Mélyinterjú „A mélyinterjú célja, hogy a kérdőívben nyertnél mélyebb és nagyobb terjedelmű információkhoz jussunk a kutatás során azáltal, hogy a válaszadók saját kifejezésekkel önthetik szavakba gondolataikat, érzéseiket, fogalmazhatják meg indítékaikat. A megkérdezés kvalitatív kutatási eljárás, ezért nem reprezentatív és nem statisztikai jellegű eredményeket szolgáltat, a miértekre és a hogyanokra keresi a válaszokat. Az interjúkészítő rugalmas interjúvázlat (guide line) segítségével kérdezi a célszemélyt, a nyitott kérdéseket a megkérdezett személy gondolkodásához, beszédkészségéhez, szóhasználatához igazítva, ezzel is elősegítve a bizalmas légkör létrejöttét.(…) A mélyinterjúkat szakképzett, a kvalitatív mélyinterjús technika alkalmazásában jártas kutató kollégák készítik, amelynek időtartama általában 45-90 perc között változik. A beszélgetés helyszíne a megkérdezett lakásán, irodájában vagy piackutatási stúdióban zajlik, olyan helyen, ahol a megkérdezés nyugodt, zavartalan körülmények között zajlik, a válaszadó képes elmélyedni a vizsgált témában, folyamatosan a kutatóra tud figyelni. A mélyinterjús beszélgetésről leggyakrabban audió, külön kérésre videó felvétel készül.”69
VII. 2. VIZSGÁLAT ANYAGA A következő részben dolgozatom egy, a szakmai gyakorlatom alatt megismert kisvállalkozást és annak válsághatás csökkentő/fejlesztő pályázatait kívánja bemutatni. A „94-Nagy Pékség” Szolgáltató Kereskedő Kft. két pályázata kerül bemutatásra maga a 68
Flyvbjerg, Five misunderstanding about case study research, Qualitative Inquiry, vol. 12, No. 2, 2006, Urbán Zsolt szakdolgozata által idézett, 2009
69
NRC Informationline : Mélyinterjú, http://www.nrc.hu/modszerek/melyinterju, 2010.04.26.
59
vállalkozás alapadatainak, helyzetének ismertetését követően. Egyik ilyen pályázat a Gazdaságfejlesztési Operatív Program által kiírt 2.1.1/A jelű Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztésére irányuló vissza nem térítendő állami támogatás elnyerésének okán, a másik az Állami Foglalkoztatási Szolgálat által kiírt Munkahelyek megőrzéséért című munkahelymegőrző bértámogatás elnyerése végett íródott.
94’ Nagy Pékség Kft. Történet A sütőipari tevékenység végzésére az alapító családtagok 1991. július 05-én egy betéti társaságot (Nagy Quartett Bt) alapítottak, mely törzstőkéjét a család megtakarításaiból és jelentős hitel felvételből megépített üzem apportja biztosította. A vállalkozás, mint családi vállalkozás indult, alapító tagjai Nagy István és Nagy Zsolt, de a vállalkozás beindításában és a kezdeti nehézségek leküzdésében múlhatatlan érdemei vannak az alapító testvérpár szüleinek, mint segítő családtagoknak. A Kft sikerét Ifj. Nagy István szakmai tudására, a szakma iránti elkötelezettségére és szeretetére alapozta. A társaság vezetői 1994-ben egy új társasági forma mellett döntöttek. A „94-Nagy Pékség” Kft. 1994. szeptember 01.-én alakult 1 M Ft törzstőkével, melyet az alapító tagok, 2 fő belföldi magánszemély 1997. szept. 17-én 3 M Ft-ra emeltek. A Kft megalakulásakor átvette a Bt. tevékenységét. Ingatlanait, tárgyi eszközeit, mint bérleményt hasznosította. Az évek során véghezvitt fejlesztések során a tárgyi eszközök, gépek helyett újakat vásárolt, a régiek bérleti szerződését felmondta. A Nagy Quartett Bt. 2007.03.22.-én a 94-Nagy Pékség Kft.-be történő beolvadásával megszűnt, a Bt. jogutódja a Kft. lett, így az ingatlant, mint sajátját hasznosítja. A családi vállalkozás megalakításakor a régió első magán péksége volt. A társaság így kiváló piaci helyzethez jutott, melyet a folyamatos fejlesztéseknek és profilbővítéseknek köszönhetően sokáig meg tudott őrizni. A fejlesztések folyamán a sütőipari tevékenység mellett az élelmiszer kis és nagykereskedelemben is tevékenykedik.
60
Tevékenység A társaság fő tevékenysége Kenyér, friss pékáru gyártása (TEÁOR 10.71’08). E tevékenységi kör végzése nagyfokú figyelmet, szakképzettséget, és szakmai gyakorlatot követel. A magyar piacon nagy számban működnek olyan sütőipari tevékenységgel foglalkozó kis- és középvállalkozások, melyek rugalmasságuknak köszönhetően használják ki azokat a piaci réseket, amelyeket nagyobb multinacionális versenytársaik nem tudnak lefedni. A vállalkozás tipikusan családi jellegű, a 2 ügyvezető testvér közül Nagy István pékmester a szakmai, termelési és termékfejlesztési tevékenységeket koordinálja, míg Nagy Zsolt a kereskedelmi tevékenységeken és partnerkapcsolatokon túl az ügyviteli teendőkért felel. Az ügyvezetők munkáját egy fő szellemi alkalmazott (adminisztrátor) segíti, az alsóbb szervezeti szinteken a fizikai munkát végző műszakvezetők, szakmunkások, betanított munkások, sofőrök, bolti alkalmazottak helyezkednek el. Az ügyvezetők nagy gyakorlatra tettek szert a sütőipari szakmában, az üzleti életben és az ügyfelekkel való kapcsolattartásban egyaránt, ezért ügyfélkörük folyamatosan bővült. Nagymértékben köszönhető ez a hagyományos gyártási eljárású, ízletes, minőségi, kedvező árfekvésű saját gyártású termékeknek. A megtett fejlesztéseknek több oka is van, nevezetesen hogy nagy és állandó igény mutatkozik erre a termékkörre, a konkurencia által a kevésbé lefedett területet és az eddigi tapasztalatokat felhasználva, új technológiák bevezetésével európai szintű kiszolgálást lehet megvalósítani, ami minden körülmények között versenyképesé válik. A szervezet komoly erőfeszítéseket végez a pék szakma rangjának, szakmai tartalmasságának fejlesztéséért, gyakorlati képzőhelyként is működik, ennek hatására az utóbbi
években
a
mikro
térségben
pék
szakmát
választó
fiatalok
száma
megtöbbszöröződött. Gazdasági, pénzügyi, foglalkoztatási helyzet A vállalkozás gazdasági, pénzügyi helyzete jelenleg biztonságosnak ítélhető meg. Ennek oka, hogy igen széles tevékenységi körrel rendelkezik, és a tevékenységek elvégzéséhez szükséges eszközök, berendezések, gépek saját tulajdonában vannak. A cég az elmúlt
61
években fejlesztési tevékenységét az árbevételéhez és profitjához igazította. Az emberi erőforrás fejlesztése, az alkalmazottak megelégedettsége mindig is fontos volt a vállalkozás vezetőinek, emellett innovatív beruházásokkal terjeszkedik, hogy erősítse piaci pozícióját, növelje a versenytársakkal szembeni előnyét, egyben megfeleljen a folyamatosan megújuló vásárlói igényeknek. Az alkalmazott bérpolitika és dolgozói motivációs rendszer kialakításánál is erre törekszik, így a munkaerő elvándorlása, a személyi fluktuáció elenyésző. A vállalkozás 2005. év végére kapacitásainak korlátjához érkezett, így fennállása óta először az infrastruktúra fejlesztésére GVOP pályázatot nyújtott be. A pályázati programnak köszönhetően kemencék cseréje történt meg, valamint az eszközállomány új dagasztógéppel gazdagodott. A beruházás megvalósulásával az árbevétel 2006.-ra 145 M Ft-ról 171 M Ft-ra, míg a munkavállalói létszám 22 főről 28 főre nőtt. Az árbevétel 2007ben megközelítette a 178 M Ft-ot. A 2008 évi sütőipari áremelések és részben a mozgóbolti értékesítések hatására (melyek szintén munkahelyteremtéssel jártak) az árbevétel 2008-ban 236 M Ft-ra nőtt, bár ezen tevékenység komoly költségvonzatokkal is jár, de egyértelmű cél a piaci pozíció erősítése még minimális profit elérése mellett is. Az ügyvezetők hamar belátták, hogy az így megnövekedett termelési és értékesítési volument a jelenlegi infrastruktúra kiszolgálni nem képes, így 2008-ban kizárólag infrastrukturális célra fordítható TRFC pályázat került benyújtásra a péküzem bővítésére. A projekt megvalósítása jelenleg zajlik, így hatékonyságot és magasabb minőségű termék-előállítást lehetővé tevő eszközök beszerzésére 2009-ben a Kft. GOP pályázatot nyújtott be. A fejlesztések jelentős forrásokat emésztenek fel, s a gazdasági visszaesés ilyen mértékével a tulajdonosok nem számoltak. A Kft. munkaerő forrása a helyi, valamint a környező települések lakosságából ered. Nagy István pékmester szakmai elhivatottságát mutatja, hogy az üzembe rendszeresen érkeznek tanulók szakmai gyakorlatra, így míg korábban évente 1-2 pék képzése valósult meg a településen és mikrokörnyzetében, addig mára ez a szám évi 8-10 főre emelkedett, ami javítja a helyben történő foglalkoztatás mellett a térség és lakosainak gazdasági stabilitását, a lakosság helyben maradását is. A társaság jelenleg 69 féle terméket állít elő, mely termékeket 2 saját üzletébe, 7 mozgóboltjába, s több mint ötven viszonteladó partnerének
62
szállítja ki. Mozgóboltjainak és üzleteinek vásárlói 14 településen, végfelhasználó fogyasztók becsléseink szerint mintegy 4000 háztartás. Válság előzményei A recesszió a társaság működési és értékesítési területén, talán súlyosabb problémákat okoz, mint más fejlettebb régiókban. A berettyóújfalui kistérség a társaság legfőbb piaci területe. A munkanélküliségi és gazdasági mutatók tekintetében a válság első hatásainak megjelenése előtt is súlyosabbak voltak az ország más területein található kistérségekével szemben. Érthető tehát, hogy a hátrányos gazdasági környezetben tevékenykedő kis- és középvállalkozások, melyek a munkahelyek legnagyobb részét biztosítják, könnyebben válnak áldozatokká. Már a recesszió kezdetén is észrevehető volt az alapvető élelmiszerek iránti kereslet visszaesése. A gazdasági világválság begyűrűzése előtt is érezhető volt a nagyszámú mély szegénységben élő emberek vásárlási szokásain, hogy hónap végén mikor már csökken a háztartások vásárlóereje nem csak a finom pékáru iránti kereslet, hanem a kenyerek forgalma is jelentősen csökken. Mára ez a jelenség nem csak a hónap végére korlátozódik, hanem az egész hónapra elhúzódik. Mára a fogyasztók már nem csak az úgynevezett luxus kiadásaik megszorításával, hanem sajnálatos módon az élelmiszer beszerzési és táplálkozási szokásaik megváltoztatásával is igyekeznek takarékoskodni. A legjelentősebb visszaesés a magasabb hozzáadott értéket képviselő és magasabb élőmunka igényű termékek, a finom pékáruk területén jelentkezik. A folyamatosan csökkenő kereslet és megrendelési állomány szinten tartása érdekében tett lépések a piaci szereplők közötti konkurencia harcot egyre fokozzák. Ez a piacokért folytatott küzdelem a nagykereskedelmi árak csökkenésével és a nyereség folyamatos elolvadásával jár. A nagyobb élőmunka igényű termékek iránti kereslet és a bevételek folyamatos csökkenése a társaságot a kiadásaik mérséklésére és néhány hónap alatt a munkavállalói létszám drasztikus csökkentésére kényszeríthetik. A társaság által üzemeltetett kiskereskedelmi egységekben tapasztalható forgalomcsökkenés is elérte az üzemeltetésük gazdaságossági határait, a mintegy 10 településen folytatott mozgóbolti tevékenység racionalizálása, a napi 2 szeri árusítás helyett napi 1 árusítás bevezetése valamint a vegyesboltok nyitvatartási idejének szűkítése, további munkabér megtakarításokat eredményezhet a társaság számára.
63
Kiskereskedelmi üzleteinknél ugyancsak megfigyelhető volt a visszaesés, jellemző, hogy a háztartások beszerzéseiket nem folyamatosan teszik meg, hanem a közeli városokban üzemelő multinacionális láncok egységeit havi 1-2 alkalommal (hó elején és közepén) koncentráltan keresik fel, s ezen vásárlások között kizárólag az alapélelmiszereket szerzik be helyben. Ugyanakkor e magatartás hatékonysága kétséges, mivel a megtakarítás csak az akciós áruk szintjén jelentkezik, s a termékek jó része nem hazai előállítású, sok esetben a hazainál drágább, tömegtermelési minőségű. Ennek köszönhetően a kiskereskedelmi üzletek forgalmának visszaesése komoly aggodalomra ad okot, a működés átszervezése nélkül a bérek nem termelhetők ki, a készletek kimerülnek, ami az egységek teljes csődjéhez vezet. A negatív hatások következtében az árbevétel az utóbbi hónapokban olyan mértékben csökkent, hogy az már komoly aggodalomra ad okot. A profit csökken, a cég a tartalékait éli fel, mindezek súlyos következménye, hogy a dolgozók munkahelye veszélybe került.
VII. 3. FELKÉSZÜLÉS A VÁLSÁG KEZELÉSÉRE A „94-Nagy Pékség” Kft. a kibontakozó válság hatásait közvetlenül érzékelve annak enyhítését, kezelését tűzte ki célul, így a vállalkozás pályázati konstrukció kutatásába kezdett. A Hajdú-Bihar Megyei Berettyóújfalui kistérségben tevékenykedő kisvállalkozás többnyire a helyi és térségi piacra és annak sajátosságaira koncentrál, helyben termel és a helyi munkaerőt foglalkoztatja. Ennek köszönhető, hogy a helyi közösséggel kialakult kapcsolatrendszere egy a vállalat és a társadalom közötti kohézió. Továbbá ennek köszönhető, hogy a válságmenedzselési támogatások kutatása közben Helyi Munkaügyi Központ értesítette egy Állami Foglalkoztatási Szolgálat által kiírt munkahelymegőrző bértámogatásról és annak részleteiről. Mivel a vállalkozás egyik fő célja munkaerő bázisának megtartása volt, így megfelelőnek találta a támogatást arra, hogy annak elnyerése érdekében pályázati munkát nyújtson be. Mindeközben egy, a Gazdaságfejlesztési Operatív Program által kiírt technológiai fejlesztési támogatást is megfelelőnek talált arra, hogy vállalkozását megóvja a válság hatásaitól, illetve annak negatív következményeit ellensúlyozni tudja.
64
A 94-Nagy Pékség Kft. ügyvezetői, Nagy István és Nagy Zsolt úgy döntöttek, hogy mindkét támogatásra pályázni kívánnak. Ennek oka az volt, hogy jól átgondolt válságmenedzsment stratégiájukat arra építették fel, hogy mindenképpen külső forrást kénytelenek igénybe venni és ezzel a két támogatási forrás párhuzamos igénylésével lehetőségeik lefedése teljes mértékben kivitelezhető, a két pályázat kiegészíti egymást. Egyfelől
egy
Állami
Foglalkoztatási
Szolgálat
által
kiírt
munkahelymegőrző
bértámogatásra pályáztak, mely segítségével veszélyeztetett munkavállalóikat nem kell elbocsájtani, illetve alacsonyabb munkaidőben foglalkoztatni, mivel az állam bérüket és azok járulékait egyéves időszakot átölelően 75%-ban finanszírozza azt. Így a vállalkozás képes kapacitásainak ellátására, további piacbővítési lehetőségeinek kihasználására és egy rövidtávon stabilizálni gazdasági helyzetét. Ezzel megoldottá válik a válság negatív hatásainak kiküszöbölése. Másfelől a Gazdaságfejlesztési Operatív Program által kiírt „mikro- és kisvállalkozások technológiai fejlesztése” című pályázat segítségével képessé váltak arra, hogy fejlesszék üzemüket, növeljék sütőkapacitásukat automatizált gépek beszerzésén keresztül. Ez a fejlesztés magában hordozza azt a járulékos nyereséget, miszerint a megnövekedett termék előállító kapacitással képesek piaci helyzetüket megerősíteni, illetve eszközbeszerzés útján újabb – fagyasztott/félkész – termékek előállításával képessé vált a vállalkozás raktárra termelni, így a gyártási idő felhasználását racionalizálni. Az automatizált gépek kiváltják az élőmunkát, így a humánerőforrás bázis a kézzel készült termékek előállításának mennyiségét és minőségét nagyságrendileg képes emelni. Az ügyvezetők mindezek mellett gondoltak a válság hatására növekvő energiaárakra, így újonnan beszerezni kívánt kemencéjüknek egy vegyes tüzelésű típust neveztek meg. Látható, hogy ha a vállalkozás az ÁFSZ pályázatot nyeri meg, akkor stabilizálja, szinten tartja működését, ha a GOP pályázatot nyeri meg, fejleszt, növeli kapacitásait és tulajdonképpen a piacbővítésbe menekül a válság elől. Így bármely megoldás igen kedvezőnek tekinthető.
65
ÁFSZ
GOP
•
Munkaerő megtartása
•
Technológiai fejlesztés
•
Stabil működés rövidtávú elérése
•
Munkaerő jobb kihasználása
•
Hatékonyabb működés megtartása
•
Termékskála bővítés
•
Termelőkapacitás megtartása
•
Termelőkapacitás növelése
•
Piaci részesedés növelése
•
Piaci részesedés növelése
•
Hosszú távú stratégia elérése
•
Hosszú
távú
stratégia
elérése
VII. 4. ELÉRT EREDMÉNYEK
ÁFSZ A 94-Nagy Pékség Kft. az Állami Foglalkoztatási Szolgálat által kiírt támogatás elnyerésére irányuló pályázata nem került elfogadásra. Ennek indítékai a következők voltak: •
A vállalkozás túl jó anyagi mutatókkal rendelkezett
•
Az ÁFSZ értékelése szerint a vállalkozás munkaerejét önerőből is képes megtartani
•
A vállalkozás túl jó gazdasági mutatókkal rendelkezik
•
A válság hatás nem érezhető jelentős mértékben a vállalkozás mérlegéből, eredményeiből
66
GOP A Gazdaságfejlesztési Programhoz benyújtott pályázat sikeresen elfogadásra került. Ennek okai a következők voltak: •
A vállalkozás megfelelő anyagi mutatókkal rendelkezik
•
A GOP értékelése szerint a vállalkozás a támogatási szerződés feltételeként meghatározott fenntartási kötelezettségét képes teljesíteni
•
A vállalkozás jó gazdasági mutatókkal rendelkezik
•
A támogatásból finanszírozott fejlesztések átgondoltak
Tulajdonképpen elmondható, hogy az okok, amelyek miatt nem nyerte meg az Állami Foglalkoztatási
Szolgálat
által
kiírt
munkahelymegőrző
bértámogatás
pályázatot
hozzásegítették a vállalkozást, hogy megnyerje a Gazdaságfejlesztési Operatív Program által kiírt pályázatot. Így beigazolódott az a kidolgozott stratégia – amit a vállalkozás és a pályázatíró szisztematikusan követett -, miszerint a támogatási lehetőségeket lefedték és a bíráló szervek a vállalkozás helyzetéből adódó döntése alapján a vállalkozás számára szükséges és alkalmazható támogatást ítélték oda. A pályázat főbb sajátosságai a VI. fejezetben elemzett módon az 5.számú melléklet. Megítélt támogatási projekt tervezete A beruházás keretében a sütő kapacitás növelése érdekében a jelenleg üzemelő 20 éves ciklotermikus etage kemence helyére nagyobb kapacitású, legkorszerűbb technológiájú, energiahatékonyabb gőzcsöves etage kemence beállítását, valamint egy új forgó kocsis kemence beszerezését és üzembe helyezését tervezi a vállalkozás, így a péküzem jelenlegi összes sütőfelülete 27 m2-ről 43 m2-re emelkedik. A megnövekedett sütőkapacitás kiszolgálása, a jelenlegi magas minőségi színvonal megtartása mellet kizárólag a kenyér vonal tésztatechnológiájának korszerűsítésével érhető el. A társaság a kenyérvonal korszerűsítését egy csúcstechnológiát képviselő súly garantált, tésztakímélő automata osztógép és egy korszerű magas kapacitású kúpos gömbölyítő 67
beszerzésével kívánja megvalósítani. Az új gépek beszerzésével több és magasabb minőségű termék állítható elő azonos idő alatt, megoldható az alacsonyabb kemence hőfokot igénylő kisebb tömegű péksütemények és a nagyobb hőfokon sülő kenyerek egyidejű gyártása, így a termékek frissebben, ízletesebben kerülhetnek a viszonteladó partnerek
polcaira
és
a
közétkeztetési
intézmények
asztalaira.
Továbbá
az
automatizálásnak köszönhetően humánerőforrás szabadul fel. A piaci stabilitás, munkahelyek biztosítása, újabbak teremtése érdekében a társaság két kis helyigényű legkorszerűbb technológiával felszerelt aprósütemény gyártó gép beszerzését is tervezi. A magas hozzáadott értékű, többnyire tartós teasütemények, linzerfélék gyártása egy új termékcsoport bevezetését jelenti a vállalkozás palettáján. Az új termékek gyártásuk rugalmasságának köszönhetően ugyancsak lehetővé teszik, hogy az üzem olyan napszakokban is termeljen, amikor egyébként eddig üzemszünet volt. Az új termékcsoport gyártása és az automatizálásnak köszönhető élő munkaerő jobb kihasználásával hozzájárul ahhoz, hogy gazdaságosabbá és hatékonyabbá váljon a termelés. Az eddig takarításra kihasznált üzemszünetek rövidülése és megszűnése miatt a takarítás és padozattisztítás minél gyorsabb, hatékonyabb, előírás szerinti, szálló pormentes elvégzését új padlósúroló és mosó készülék beszerzésével kívánjuk megvalósítani, hiszen az élelmiszer gyártás legfőbb követelménye a kifogástalan higiéniai körülmények biztosítása. A projekt keretében megvalósítani kívánt fejlesztések, eszközbeszerzések összesen 47. 744. 840 Forint értéket érnek el. A támogatás „94-Nagy Pékség”-nek történő odaítélésével a Gazdaságfejlesztési Operatív Program egy több hátrányos helyzetű kitéréségben tevékenykedő kisvállalkozás fejlesztéseihez járult hozzá. A vállalkozás 35 fő munkavállalót foglalkoztat, mely igen magas szám tekintve, hogy a berettyóújfalui kistérség foglalkoztatottsági mutatói az országos átlag alatt vannak. A vállalkozás a beszerzett gépek segítségével tudta növelni kapacitásait, továbbá termékei előállítási minőségét is fenntartotta, emelte, így stabil működést tudott elérni. A pályázatban a vállalkozás 2010 decemberéig vállalta az eszközbeszerzést, de a támogatási összeget teljes egészében már jóval a határidő előtt, 2009 II. félévében használta fel.
68
A pályázat utóéletét tekintve elmondható, hogy a megvalósítást követően a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. ellenőrizte a beruházás tényleges és a támogatási szerződésben megfogalmazottaknak megfelelő megvalósítását. Az ellenőrzés során az illetékes hatóság mindent rendben talált, így a pályázat lezárására kerülhetett sor.
VIII. MÉLYINTERJÚ Szakdolgozatom a vissza nem térítendő állami támogatások terén végzett kutatásait kívánom alátámasztani egy tudományos kutatási módszer segítségével. A sok lehetséges módszer közül a mélyinterjút választottam, mivel a 2009.évben készített Tudományos DiákKöri hasonló témájú dolgozatom elkészítésekor az általam kérdőíves módszerrel megkérdezett vállalkozás igen kis számban voltak hajlandóak közreműködni. Így a válaszadási hajlandóságot figyelembe véve megfelelő információszerzési forrás gyanánt a mélyinterjú szolgált. Az adott vállalkozás vezetőjével elkészíteni kívánt mélyinterjú tökéletesen alkalmas a felszín alatt húzódó információk eléréséhez, komplexebb összefüggések megértéséhez. Az interjú során az esettanulmányban elemzett 94-„Nagy Pékség” Kft. ügyvezető igazgatóját, Nagy Zsolt véleményét kérdeztem három különböző témakörben. Az első témakör magára az interjú alanyára vonatkozik, a második egy általános összkép megfogalmazása a vissza nem térítendő állami támogatások rendszeréről, a harmadik pedig a támogatásokkal kapcsolatos tapasztalatokra irányul.
Az interjúalanyra vonatkozó kérdések Milyen végzettséggel, képesítéssel rendelkezik? Interjúalanyom a társaság egyik ügyvezetője. Végzettségét tekintve programozó, aki a testvérével kooperációra lépett létrehozva a 94-„Nagy Pékség”-et, a vállalat ügyeit tekintve a pénzügyi részért, illetve a munkavállalókkal szembeni jogokat gyakorolja. Testvére, Nagy István sütőipari pékmester, aki a vállalkozás szakmai részéért felel.
69
Személy szerint milyen jelentőséget tulajdonít a témának életében? Hogyan kapcsolódik a téma a vállalkozás életéhez? Az interjúalany életéhez vállalkozásán keresztül kapcsolódik a téma. Elmondása szerint az Európai Uniós csatlakozás és az igénybe vehető támogatások megjelenése óta korszak váltás kezdődött a vállalkozás életében. A jelenlegi támogatásokkal nem csupán válsághatás csökkentést tudott elérni a vállalkozás, de a komoly fejlesztések következtében további munkavállalók alkalmazása és újabb bővítés vált szükségessé. A támogatásokat nagyon fontosnak tartja az interjúalany. A programok milyenségére vonatkozó kérdéssor: Milyen mértékben ismeri a hazai vállalkozás támogatási rendszert? Az interjúalany véleménye szerint az átlagembereknél jobban ismeri a rendszert, főleg interneten keresztül informálódik. Pályázat nyertes vállalkozás ügyvezetőjeként a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől rendszeresen elektronikus levélen keresztül értesítik az elérhető további pályázatokról. Hogyan látja a közösségi és magyar forrásokból történő mikro- és kisvállalkozás támogatási rendszert? Interjúalanyom véleménye szerint az elmúlt évben kiírt Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2.1.1/A technológiai fejlesztésre irányuló pályázata rendkívüli segítséget nyújthat a vállalkozások számára, sőt véleménye szerint azok a vállalkozások, amelyek elutasításra kerültek valószínűleg gazdaságilag „életképtelenek”, vagy fejlesztéseikhez nincs támogatásra szükségük. Összességében mi a véleménye a válság hatására elérhetővé vált plusz támogatásokról? A GOP 2.1.1/A 2009-es pályázata rendkívül előnyös volt. Minimális kötelezettségek, nem kötelező
biztosíték
és
magas
előfinanszírozás
jellemezte
a
programot.
A
munkahelymegőrző bértámogatások kapcsán elhangzott, hogy a válságot ezekkel a támogatásokkal lehet „megfogni”, és további terjedését a fogyasztás ilyen közvetett módon
70
történő fenntartásával segíteni. Interjúalanyom hozzátette a termék eladást ösztönző, új felvevőpiacira jutást segítő támogatások már középtávon is jobban segítené a vállalkozások életben maradását, fejlődését. Ön szerint elegendőek-e a meglévő támogatások, hatékonyak-e? Tudnak-e velük élni a vállalkozások? A támogatási források majdhogynem egész évben a pályázók rendelkezésére állnak és nyitva vannak, ugyanakkor évente ad hoc módon változnak a támogatási összegek, támogatási intenzitások és ezzel a rendszer egészére jellemzően hektikussá válik, ezzel a pályázók között feszültséget teremtve. Interjúalanyom hozzátette, hogy nemhogy hosszútávon, de már középtávon akár két évre előre sem lehet átlátni, sőt látni sem azt, hogy milyen jellegű támogatásokra lehet majd a vállalkozás fejlesztések kapcsán számolni. A támogatásokkal kapcsolatos tapasztalatok: Véleménye szerint milyen előnyökkel, illetve milyen lehetséges hátrányokkal kell számolnia egy pályázó vállalkozásnak? Lehetséges hátrányként a kockázatvállalás merül fel azon a téren, hogy a vállalkozás indikátorként kötelezve van a vállalt nettó árbevétel, vagy statisztikai állomány megtartására, ezek elmulasztása esetén súlyos visszafizetési kötelezettség áll fenn. Kockázatként merült fel az elő- és utófinanszírozás menedzselése. Előleg esetén a biztosítéknyújtás kötelező, utófinanszírozás esetén pedig a vállalkozó kénytelen a teljes beruházást megfinanszírozni, mely során esetleges fedezeti, likviditási problémák merülhetnek fel. Ugyanakkor ezek tulajdonképpen nem hátránynak minősülnek, hanem egy szükséges velejárója a pályázásnak. Ön szerint milyen a támogatási tájékoztatás, könnyű-e a vállalkozási célnak megfelelő támogatást találni? A fejlesztési célnak megfelelő támogatást találni nem kifejezetten bonyolult a fejlesztési célnak megfelelő minisztérium honlapjáról tájékozódva el lehet jutni a keresett támogatásig. A tájékoztatás nem megfelelő, az „NFT Házhoz Jön” című tájékoztatási és információnyújtási programról a pályázó még nem is hallott, pedig egy többszöri
71
pályázatnyertes vállalkozást kérdeztem. Interjúalanyomnak 3 forrása van a pályázati kiírásokról: - mivel pályázatnyertesről beszélünk az Nemzeti Fejlesztési Ügynökségben regisztrálva van, így minden új pályázati kiírásról elektronikus levélben értesítik. - Pályázatírója, Szabados Krisztián a vállalkozás fejlesztési terveihez igazodó adott támogatási tanácsán, egyeztetésén keresztül - Más pályázatírói irodák által küldött kéretlen – ám mégis hasznos - levelekből értesül Pályázatot önállóan érdemes írni, vagy pályázatíró segítségével? Miért? Speciális szakmai voltát tekintve mindenképpen érdemes szakember, pályázatíró segítségét igénybe venni. Mindenképpen szükséges kettejük kooperációja, információcseréje a tökéletes együttműködés és kölcsönösség jegyében. Potenciálisan nyertes pályázatot pályázatíró igénybevételével lehet csak elkészíteni már csak az értelmezési kérdések formai, tartalmi kontroll miatt is. A vállalkozó fejében összeállt fejlesztési tervet a pályázat kiírója számára nagy hatékonysággal történő bemutatásban egy ilyen téren tapasztaltabb, szakember képes. Hogyan látja a támogatás eredményeit, annak eredményességét, hatékonyságát? A vártnál sokkal jobbak az eredmények. Az általános kapacitás 30-35%-kal nőtt meg. A sütőfelület kapacitása 50%-kal nőtt meg. A fejlesztés következtében megnőtt piac nagyobb felvevőképessége további szükséges fejlesztéseket igényel. A modern technológiájú berendezések, vegyes tüzelésű kemencék beszerzésével nem csak a sütőfelület hatékonysága növekedett és a technológiai legszélesebb keresztmetszett nőtt 50%-kal, de a gázfogyasztás is visszaesett körülbelül a bázisidőszaki érték felére. A fával történő fűtés ára egyharmada a gázzal történőnek, így a modern berendezés hagyományos fűtéssel ötvözve tökéletes hatékonyságot eredményez. Véleménye szerint miben lehetne javítani a támogatások kapcsán? A kommunikációban, tájékoztatásban. Kérdésekre választ kapni igen nehéz, közvetlen információ nincs. Hivatalos közreműködő szerv is sokszor inkompetens, így a pályázó
72
vállalkozás magára van hagyva ez esetlegesen félreértelmezhető pályázati részeket eredményezhet. Gyorsabb, közvetlen információáramlás bevezetése a közreműködő szerv és a pályázó között az, amit be lehetne vezetni. Továbbá az elutasítás kritériumait enyhíteni lehetne, elutasítás helyetti tisztázó kérdésekkel történő nyilatkozat megerősítés bevezetése vált szükségessé. Hogyan látja a támogatási rendszer jövőjét a vállalkozás szempontjából? Interjúalanyom a későbbiekben is mindenképpen kíván pályázati jogával élni. Az elkövetkezendő fejlesztésekhez is – amennyiben az illeszkedik a központi fejlesztési programokhoz, a támogatás ellenében reális vállalást tehet - kíván vissza nem térítendő állami támogatást igénybe venni.
IX. AZ ESETTANULMÁNY ÉS MÉLYINTERJÚ MEGÁLLAPÍTÁSAI; KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Összességében elmondható, hogy a 94-Nagy Pékség Kft. jól reagált a piac változásaira és a válság hatásai elleni fellépést meg tudta valósítani. Átgondolt válságmenedzsment stratégia alkalmazásával a vállalkozás elérte, hogy a két beadott pályázata kiegészítse egymást és maximálisan lefedje a lehetőségeket, ez a támogatási szerv által értékelt pályázati eredményekben is megmutatkozik. Azzal, hogy a túl jó gazdasági mutatók miatt nem kapott munkahelymegőrző támogatást a vállalkozás, igazából elérte azt, hogy a technológiai fejlesztéshez viszont nagyon jónak ígérkeztek mutatók és meg is kapta a támogatási
összeget.
A
vállalkozás
szakmai
elhivatottságának
és
gazdasági
felkészültségének köszönheti, hogy a támogatást elnyerte. A pályázat utóéletéhez tartozik, hogy a támogatási szerződésben előírtaknak megfelelően a vállalkozást két év fenntartási kötelezettség terheli. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozás nettó árbevétele nem csökkenhet az elkövetkezendő két évben 10%-nál nagyobb mértékben, vagy a munkaerő állománya nem csökkenhet 5%-nál nagyobb mértékben. A támogatási összegből végrehajtott hatékonysági beruházás biztosítja ennek a célnak az elérését, mivel a vállalkozás többet, hatékonyabban tud mostantól előállítani termékeik közül. A vállalkozás a jövőben is figyelemmel fogja
73
kísérni a fogyasztási trendeket, szükségleteket és megnőtt kapacitásai révén ki is tudja azokat elégíteni. Továbbá elmondható, hogy a közel kétszeresére nőtt sütőfelületnek köszönhető 30-35%-kal megnövekedett kapacitás és a - közel felére leesett gázfelhasználás következtében – csökkent rezsiköltségeknek köszönhetően hatékonyabb a termelés és három hónappal a pályázat lezárulása után már újabb fejlesztést tervez Nagy Zsolt, a Kft. ügyvezető igazgatója. Így, a 2010-es évben a vállalkozás ismét fejlesztés előtt áll, melynek során technológiai fejlesztést és a munkaerő létszámának – az esettanulmányban elemzett pályázat lezárulása óta már 6 fővel megnőtt statisztikai létszámát – újabb növelését kívánja végrehajtani. A mélyinterjú során feltett kérdésekre érkező válaszokból kiderült, hogy a 94-„Nagy Pékség” ügyvezető igazgatója, Nagy Zsolt támogatási lehetőségek terén jól értesült, vállalkozása fejlesztését az adott lehetőségek tudatában körültekintően és racionálisan tervezi meg, így véleményét iránymutatónak tartom. Interjúalanyom véleménye alapján a mikro- és kisvállalkozások megfelelő mértékben találnak külső, vissza nem térítendő támogatást fejlesztéseik megvalósításához, amennyiben a vállalkozás alapjában véve „életképes”, jól működő és további fejlesztést igényel. Így az anyagilag, gazdaságilag gyenge vállalkozások kiszorulhatnak a potenciális pályázók köréből, csakúgy, mint a nagyon tőkeerős, állami támogatás nélkül is, önerőből sikeresen képesek önmagukat fejleszteni. Az állam felől történő hozzáállás a mikro- és kisvállalkozások fejlesztéshez helyesnek ítélendő, mivel többnyire csak az arra rászoruló vállalkozásokat illeti támogatás a válság ideje alatt, természetesen ez önmagában hordozza akár a hazai összes mikro- és kisvállalkozását. Közép- és hosszútávon a fejlesztési igényekhez mérten kell a támogatásokat szétosztani, megadva ezzel az esélyt minden hazai vállalkozásnak a fejlesztéshez és az ezen keresztül létrejövő gazdasági növekedéshez, versenyképesség erősödéséhez, illetve direkt/indirekt módon történő munkaképes korú lakosság foglalkoztatásához. A munkahelymegőrző bértámogatások kiutat jelentenek a válságból, de csak rövidtávon, mivel maximum egy évig kaphatnak támogatást az arra rászoruló pályázó vállalkozások. Egy éven túl már önmaguknak kell finanszírozni azt, amit korábban nem sikerült, így előállhat ismételten a korábbi, kedvezőtlen állapot. Ennek okán felmerül a kérdés,
74
hatékony-e ez a válságmenedzselési, támogatási rendszer. Közép és hosszútávon a szakdolgozat bevezetőjében már említett „halászati” stratégia válhat megfelelővé. Így kritikaként merül fel, hogy nem lenne-e a mikro- és kisvállalkozások szempontjából – és ezzel párhuzamosan a közösség szempontjából – egy a termékértékesítést segítő támogatási rendszer kialakítása. A Régió Terv Regionális Tervezési, Fejlesztési és Innovációs Korlátolt Felelősségű Társaságnál töltött szakmai gyakorlatom ideje alatt egy minőségi ruházatot gyártó bérmunkával foglalkozó – közép - vállalkozásnak személyesen megírt pályázat alapján elmondható, hogy az Országos Foglalkoztatási Közalapítványtól kapott munkahelymegőrző bértámogatás maximum rövidtávon segít. A ruházati vállalkozás
Nyugat-Európából
kap
szabásmintát,
ruhaanyagot,
melyet
helyben
megvarrnak, majd Nyugaton – Franciaországban, Olaszországban, stb. – értékesítik. Az ottani keresletkiesés következtében a vállalkozásnak nem kellett annyi ruhát készíteni, a megrendelések visszaestek, így a bevételeik is. Az általam szemléltetésként bemutatott középvállalkozásnál is felvetődik a probléma, hogy az egy évig kapott bértámogatás mennyiben segíti a termékeik közép- és hosszútávon történő értékesítését, így a vállalkozás árbevételének növelését. Megfogalmazódott az a kritika miszerint egy értékesítési támogatási rendszer kiépítése megfelelő program lenne az adott helyzetben. A jelenlegi vállalkozásfejlesztő támogatási rendszernél és ezen belül is a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél interjúalanyom, Nagy Zsolt tapasztalatainak és gyakornoki helyem ügyvezetőjének, Szabados Krisztián szakértelmének segítségével kritikát fogalmaz meg szakdolgozatom a kommunikációs és tájékoztatási hozzáállásokban. A közreműködő szervezet gyakori hozzá nem értése, információhiánya a vállalkozások számára bizonytalanságot, nyugtalanságot, ellenszenvet szül a támogatási rendszer egészére nézve. A pályázat nyertes vállalkozásoknak nyilvánossági kitételnek kell megfelelni és az Európai Uniós támogatásokat népszerűsíteni, ugyanakkor ez önmagában nem elegendő a pályázási kedv felélesztésére. Egy átgondoltabb és mindenképpen hatékonyabb „NFT Házhoz Jön” típusú, vagy más figyelemfelkelő programot kell megvalósítani ennek érdekében. Így javasolt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felé egy átfogó „vállalkozásbarát” hozzáállás kialakítása, megfelelő információnyújtási rendszer bevezetésével egyetemben.
75
A legerősebb kritikaként fogalmazható meg a változékonyság, kiszámíthatatlanság. Évente változnak a támogatási intenzitások, a támogatási maximumok, az indikátor70 értékek, előleg mennyisége és biztosíték vonzata. Egy pályázni kívánó vállalkozás nem képes akár csak egy évre előre meghatározni, hogy milyen támogatás kíván igénybe venni jövőbeni terveinek megvalósításához, mert addigra a pályázat adott értékei megváltozhatnak. És bár a forrásátcsoportosításoknak köszönhetően a gazdaságfejlesztési programok szinte folyamatosan nyitva állnak, változékonyságuk mégis a nem pályázó vállalkozások szemében nagy visszatartó erőt és ellenszenvet, a pályázók körében bizonytalanságot, feszültséget okoz. Itt szeretném megemlíteni a 2009. évben készített Tudományos DiákKöri dolgozatomban végzett nem reprezentatív felmérésem eredményét, miszerint 10 Észak-alföldi régióban tevékenykedő mikro- és kisvállalkozás közül 3 az, aki egyáltalán gondolkodik pályázáson, vagy utána nézett valaha hogyan is működik a rendszer. A kritikát megfogalmazva nem csoda, hogy sokan nem érdeklődnek pályázati programok, felhívások után. E tekintetben javaslatul szolgál a vissza nem térítendő állami támogatások finanszírozó és közvetítő szerveinek, hogy egy jól átgondolt, közép és akár hosszú távon is jól működő támogatási rendszer kiépítése már szükségessé vált. Továbbá a 2009. évi TDK dolgozatom kérdőív válaszadási hajlandósága – mely igen alacsony volt - is egy indirekt módja a vállalkozások pályázatoktól történő elzárkózásától, így ez is alátámasztja a korábban javasolt kommunikációs és információnyújtási rendszer felülvizsgálatát.
70
A mutató, más néven indikátor egy olyan szám, aminek segítségével egy cél elérésének szintjét lehet szemléltetni. Jelen esetben a mutató olyan tényeket számszerűsít, amelyek a program nyomon követésére (monitoring) vagy értékelésére alkalmasnak minősülnek.
76
X. ÖSSZEFOGLALÁS Mindenekelőtt
azon
Európai
Uniós
alapok
kerülnek
bemutatásra,
melyek
a
szakdolgozatom témáját adó mikro- és kisvállalkozásoknak nyújtott vissza nem térítendő állami támogatások terén társfinanszírozókként jelennek meg és, amelyek közvetlen módon járulnak hozzá a vállalkozásfejlesztéshez. Az általuk rendelkezésre bocsájtott tőke segítségével a mikro- és kisvállalkozások erősíteni tudják versenyképességüket, innovációs terveiket pedig segítségükkel végre tudják hajtani, továbbá a gazdasági recesszió hatásainak csökkentése végett munkahelymegőrző támogatásokat is igénybe tudnak venni. Itt történeti áttekintést követően bemutatásra kerül a Strukturális Alap, valamint az Európai Regionális Beruházási Alap és Európai Szociális Alap. A tőkehiányban szenvedő hazai mikro- és kisvállalkozások az elmúlt két év globális pénzügyi nehézségeinek következtében súlyos gazdasági helyzetbe kerültek. A világgazdasági
válság
ezért
szerves
módon
hozzátartozik
a
2010-es
év
vállalkozásfejlesztési programjainak megítéléséhez, azok hatásaihoz, vagy éppen hatástalanságaihoz. A II. fejezetben belül bemutatásra került a világgazdasági válság és kialakulása, az új Európai Uniós tagállamok válsághatásai a gazdasági számokban tükröződve, valamint a válság hazai hatásai. Ezen belül vizsgálat alá került a gazdasági visszaesés, a növekvő munkanélküliség és kialakulásának okai, valamint a bizalmi válság, melyek hatására a hazai gazdaság jelentős mértékben történő átstrukturálódása is bekövetkezhet. A dolgozat további részében válság hatására kialakult helyzeten segíteni képes Magyar Kormány különböző felállított támogató szervei kerültek bemutatásra, illetve azok a programok, amelyek keretében a vállalkozások vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek. Bemutatásra kerül az Új Magyarország Fejlesztési Terv és ezen belül a Gazdaságfejlesztési Operatív Program, Észak-alföldi Operatív Program, melyek elsősorban gazdasági és regionális fejlesztési pályázatok kiírásáért felelnek. Továbbá az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat, melyek a szociális és munkahelymegőrző támogatásokért felelnek és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, mely tevékenységének területe a gazdaság/mezőgazdaság fejlesztés.
77
Ezt követően szakdolgozatomban bemutatásra kerülnek az előbbiekben már említett támogató szervek konkrét támogatásai azok főbb mutatóik, tulajdonságaik alapján úgy, mint a különböző támogatási összegek, intenzitások, a támogatást igénybe vehető vállalkozások száma, összes támogatási keret és kifizető szerv, stb. A IV. fejezetben 11 különböző a mikro- és kisvállalkozások által igénybe vehető vissza nem térítendő állami támogatás elemzése olvasható. Végül egy a szakmai gyakorlatom során megismert kisvállalkozás alapján készített esettanulmányból, valamint mélyinterjúból álló primer kutatás segítségével, kívánom a szakirodalomból kinyert szekunder adatgyűjtésemet alátámasztani. A kutatás során elért eredmények tükrében különböző kritikák és javaslatok fogalmazódtak meg. A mikro- és kisvállalkozások vissza nem térítendő állami támogatási rendszeréből hiányzik a közép és hosszú távú termék értékesítési támogatás bevezetése. A hektikus támogatási rendszer áttekinthetővé és kiszámíthatóvá tételére, illetve egy kifinomultabb és átgondoltabb kommunikációs és információ nyújtási rendszer bevezetésére lenne szükség.
78
XI. MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet Az Észak-alföldi Operatív Program által támogatott pályázók a 2010-1.1.2./A programban (Regionális jelentőségű klaszterek közös beruházásainak támogatása, szolgáltatásainak kialakítása és fejlesztése)
2. sz. melléklet Az Észak-alföldi Operatív Program által megítélt támogatás a 2010-1.1.2./A programban (Regionális jelentőségű klaszterek közös beruházásainak támogatása, szolgáltatásainak kialakítása és fejlesztése)
79
3. sz. melléklet Az Észak-alföldi Operatív Program által támogatott alprogramok, prioritások
4. sz. melléklet Az Észak-alföldi Operatív Program által megítélt támogatás az alprogramoknak, prioritásoknak
5.
sz.
melléklet:
GOP-2009-2.1.1/A
támogatás
főbb
adatai,
melyet
az
esettanulmányban elemzett 94-„Nagy Pékség” igénybe vett. A GOP-2009-2.1.1/A jelű mikro- és kisvállalkozás technológiai fejlesztésére irányuló támogatás célja a vállalkozások jövedelemteremtő képességének növelése technológiai fejlesztésen, korszerűsítésen keresztül.
80
•
Támogatható tevékenységek köre: o Technológiai fejlesztést eredményező beruházások; o Információs technológia-fejlesztés; o Domain név regisztráció és a hozzá tartozó webtárhely egyszeri díja (amennyiben a pályázó még nem rendelkezik regisztrált domain névvel); o Domain név regisztrációhoz kapcsolódó honlapkészítés (kötelező, ha domain regisztrációra is pályázik és csak abban az esetben, amennyiben a pályázó még nem rendelkezik regisztrált domain névvel, önállóan nem pályázható!); o Minőség-, környezet- és egyéb irányítási, vezetési, hitelesítési rendszerek, szabványok bevezetése és tanúsíttatása.
•
Rendelkezésre álló forrás: A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 18 milliárd forint a 2009. évre. Jelen pályázati kiírás forrását az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Köztársaság költségvetése társfinanszírozásban biztosítja.
• A támogatott pályázatok várható száma a 2009. évben: 2000-2300 db. • Támogatás mértéke (%): 70-50% mikro- és kisvállalkozások esetén Támogatás minimum összege: 1 000 000.- HUF Támogatás maximum összege: 50 000 000.- HUF
81
6. sz. melléklet Maximális támogatási intenzitási térkép
Forrás: Pénzügyminisztérium honlapja71
71
http://www1.pm.gov.hu/web//home.nsf/portalarticles/4B45B915D024257EC125722700471E22/$File/Regt érkép2.bmp, 2010.04.16.
82
IRODALOMJEGYZÉK:
SZAKIRODALOM: Attila Ágh, Judit Kis-Varga: The global crisis and the EU responses, „Together for Europe” Research Centre, Budapest, 2009. Csáki György: Nemzetközi gazdasági szervezetek és a világgazdasági válság 2008–2009, A globális válság: Hatások, gazdaságpolitikai válaszok és kilátások 5. kötet, MTA Világgazdasági Kutatóintézet, Budapest, 2009. Dr. Flamm Benedek László: Kulcs a sikeres EU-pályázatokhoz, EU munkacsoport közhasznú diákegyesület, Budapest, 2004. Jámbor Attila: A versenyképesség elmélete és gyakorlata, PhD kutatás, Budapesti Corvinus Egyetem, Agrárközgazdasági és Vidékfejlesztési Tanszék, 2007 Kállay László – Imreh Szabolcs: A kis és középvállalkozásfejlesztés gazdaságtana, Aula, Budapest, 2004. Kengyel Ákos: Kohézió és finanszírozás, Akadémiai Kiadó Zrt., Budapest, 2008. Központi Statisztikai Hivatal: Statisztikai tükör: A regisztrált gazdasági szervezetek száma, III. évfolyam 109. szám, 2009. Losoncz Miklós: Az amerikai hitelválság és világgazdasági következményei, Pénzügyi Szemle, 8. évfolyam, 2. szám, 2008 Vida Krisztina: A Közép- és Kelet-Európai új EU-tagállamok kiinduló helyzete a globális válságban, A globális válság: Hatások, gazdaságpolitikai válaszok és kilátások 11. kötet, MTA Világgazdasági Kutatóintézet, Budapest, 2009. Zelenákné Őri Beáta: Kis- és középvállalkozások támogatása és fejlődési lehetőségei Magyarországon az EU tagság tükrében, szakdolgozat, Debreceni Egyetem, 2006.
83
EGYÉB FORRÁSOK: Internet 1: EU vonal: Regionális politika, strukturális és kohéziós alapok, http://www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=15, Letöltés dátuma: 2010.04.12. Internet 2: EU vonal: Európai Szociális Alap 2007-2013, http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_regiok&id=147, Letöltés dátuma: 2010.04.13. Internet 3: EU vonal: Regionális politika, strukturális és kohéziós alapok, http://www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=15, Letöltés dátuma: 2010.04.14. Internet 4: Regional Policy – Inforegio: European regional development fund (ERDF) (Európai
Regionális
és
Fejlesztési
Alap),
http://ec.europa.eu/regional_policy/funds/feder/index_en.htm#Regional_Competitiveness_ and_Employment, Letöltés dátuma: 2010.04.24. Internet 5: Jámbor Attila: A versenyképesség elmélete és gyakorlata, PhD kutatás, Budapesti Corvinus Egyetem, Agrárközgazdasági és Vidékfejlesztési Tanszék, 2007, www.gtk.szie.hu/.../20070919053326_Versenykepesseg_JamborAttila_Godollo.doc Letöltés dátuma: 2010.04.10. Internet 6: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapja, www.nfu.hu Letöltés dátuma:2009.10.15-2010.05.03.
84
Internet 7: Bánfi Sándor: A kis- és középvállalkozások helyzete, 2009, Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, http://www.hkik.hu/index.php?id=3208&term=, Letöltés dátuma: 2010.04.15. Internet 8: GKI Gazdaságkutató Zrt.: Előrejelzés 2010-re, http://www.gki.hu/hu/individual/yearforecasts/, Letöltés dátuma: 2010.04.13. Internet 9: HR portal: KSH - rekordmagas a munkanélküliségi ráta, http://www.hrportal.hu/hr/ksh-rekordmagas-a-munkanelkulisegi-rata-20090227.html, Letöltés dátuma: 2010.04.13. Internet 10: EUROSTAT táblázata alapján: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/guip/themeAction.do, Letöltés dátuma: 2010.04.13. Internet 11: Menedzsment Fórum, Varga M. István interjúja: Bod Péter Ákos: „nem pénzügyi, hanem bizalmi válság sújtja hazánkat”, http://www.mfor.hu/cikkek/Bod_Peter_Akos__nem_penzugyi__hanem_bizalmi_valsag_su jtja_hazankat_.html, Letöltés dátuma: 2010.04.15. Internet 12: Világgazdaság Online: Aggódnak a kisvállalkozások, http://vg.hu/vallalatok/vg_online/vallalatok_-_belfold/090202_kkv_258659, Letöltés dátuma: 2010.04.14.
85
Internet 13: Új Magyarország Fejlesztési Terv, http://pik.elte.hu/file/_j_Magyarorsz_g_Fejleszt_si_Terv___MFT_.pdf, Letöltés dátuma: 2009.10.10. Internet 13: Új Magyarország Fejlesztési Terv – Észak-alföldi Operatív Program, http://www.ekron.hu/tudasbazis/02Ceaop.pdf, Letöltés dátuma: 2009.10.15. Internet 14: Új Magyarország Fejlesztési Terv – Gazdaságfejlesztési Operatív Program, www.nfu.hu/download/1766/GOP_070702_HU.pdf Letöltés dátuma: 2009.10.16. Internet 15: Világgazdaság Online, Kocsi Margit: Lecseng a válság a GOP-nál, http://www.vg.hu/kkv/lecseng-a-valsag-a-gop-nal-305783, Letöltés dátuma: 2010. 04.16. Internet 16: Országos Foglalkoztatási Közalapítvány honlapja, http://www.ofa.hu/index.php?WG_NODE=WebPageReader&WG_OID=PAGfdc2c316a0f cc4a00, Letöltés dátuma: 2010.04.19. Internet 17: Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapja, http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=full_AFSZ_KOZOS_Szervezetunk, Letöltés dátuma: 2010.04.19.
86
Internet 18: Wikipedia: Flyvbjerg, Five misunderstanding about case study research, Qualitative Inquiry, vol. 12, No. 2, 2006, http://hu.wikipedia.org/wiki/Esettanulm%C3%A1ny, Letöltés dátuma: 2010.04.16. Internet 19: NRC Informationline – Mélyinterjú, http://www.nrc.hu/modszerek/melyinterju, Letöltés dátuma: 2010.04.26. Internet 20: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Gazdaságfejlesztési Operatív Program fejlesztési támogatásai, GOP-2009-1.1.2 Kutatás-fejlesztési központok fejlesztése c. támogatás pályázati felhívás és útmutató, www.nfu.hu, Letöltés dátuma: 2010.04.10. Internet 21: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Gazdaságfejlesztési Operatív Program fejlesztési támogatásai, GOP-2009-1.3.1/B Akkreditált klaszterek vállalati innovációjának támogatása c. támogatás pályázati felhívás és útmutató, www.nfu.hu, Letöltés dátuma: 2010.04.10. Internet 22: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Gazdaságfejlesztési Operatív Program fejlesztési támogatásai, GOP-2010-211/A Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése c. támogatás pályázati felhívás és útmutató, www.nfu.hu, Letöltés dátuma: 2010.04.10.
87
Internet 23: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Gazdaságfejlesztési Operatív Program fejlesztési támogatásai, GOP-2009-2.1.4/K - Környezetközpontú technológia fejlesztés c. támogatás pályázati felhívás és útmutató, www.nfu.hu, Letöltés dátuma: 2010.04.10. Internet 24: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Gazdaságfejlesztési Operatív Program fejlesztési támogatásai, GOP-2009-2.1.4./H - Hulladékhasznosítási célú technológia fejlesztés c. támogatás pályázati felhívás és útmutató, www.nfu.hu, Letöltés dátuma: 2010.04.10. Internet 25: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Gazdaságfejlesztési Operatív Program fejlesztési
támogatásai,
GOP-2009-2.2.3.
Vállalati
folyamatmenedzsment
és
e-
kereskedelem komplex támogatása c. támogatás pályázati felhívás és útmutató, www.nfu.hu, Letöltés dátuma: 2010.04.10. Internet 26: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Észak-Alföldi Operatív Program fejlesztési támogatásai, ÉAOP-2010-1.1.1./D-Telephelyfejlesztés c. támogatás pályázati felhívás és útmutató, www.nfu.hu, Letöltés dátuma: 2010.04.11.
88
Internet 27: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Észak-Alföldi Operatív Program fejlesztési támogatásai, ÉAOP-2010-1.1.2./A Regionális jelentőségű klaszterek közös beruházásainak támogatása, szolgáltatásainak kialakítása és fejlesztése c. támogatás pályázati felhívás és útmutató, www.nfu.hu, Letöltés dátuma: 2010.04.11. Internet 28: Megőrzés 2 – 9123 A foglalkoztatottság megőrzésének támogatása a gazdasági
visszaesés
következtében
átmenetileg
nehéz
helyzetbe
jutott,
költségkompenzációs támogatást igénybe vevő munkáltatóknál, http://www.ofa.hu/index.php?WG_NODE=WebPalyazatok&WG_OID=PALf56ded2ee49 d5b2c9, Letöltés dátuma: 2010.04.15. Internet 29: Átmenetileg nehéz helyzetbe jutott munkaadók támogatására irányuló központi munkaerő-piaci program, http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=full_palyazatok&switchcontent=afsz_palyazat_merop_program&switch-zone=Zone1&switch-render-mode=full, Letöltés dátuma: 2010.04.14. Internet 30: MVA \ EMVA III. tengely - A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása \ A mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére nyújtandó támogatások, http://www.umvp.eu/files/umvp_eves_jelentes_2008.pdf,
136/2008.
(X.
18.)
FVM
rendelet, Letöltés dátuma: 2010.04.14.
89
