SZAKDOLGOZAT A MESÉK SZIMBÓLUMVILÁGA LÁZÁR ERVIN MŰVEIBEN

Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Felnőttképzési Intézet Könyvtár- és múzeumpedagógiai szakcsoport

SZAKDOLGOZAT A MESÉK SZIMBÓLUMVILÁGA LÁZÁR ERVIN MŰVEIBEN

Konzulens:

dr. Baricz Zsolt adjunktus Készítette:

Horváthné Tóth Judit

informatikus könyvtáros szak nappali tagozat

SZEGED 2009

Nyilatkozat

Én, Horváthné Tóth Judit nyilatkozom, hogy szakdolgozatom saját szellemi termékem, elkészítésekor csak engedélyezett módszereket használtam.

Szeged, 2009. november 15.

TARTALOM B EV EZ ET ÉS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 I. A MESÉK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 I . 1. NÉ P ME S E . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 I . 1.1 . A NÉP MES E ALMŰ F AJ AI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 I . 1.2. SZ IMB Ó LU MOK SZ E RE PE A NÉ P ME S ÉK B EN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 0 I.2. A MŰME S E . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 6 I . 2 . 1. MŰME S E-TÍ PU SO K . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 9 I.2. 2. A MŰ MES ÉK SZ ER E PE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 1 II. LÁZÁR ER VIN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 5 I I .1. L ÁZ ÁR ERV IN ÉL ET E ÉS MŰV E I . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 6 I I .1. 1. ÉL ETR AJ Z . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 6 I I .1. 2. B I BL I OGR Á FIA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 0 I I .2. LÁZÁ R E RVI N ME S ÉI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 3 I I .2. 1. L ÁZ ÁR E RV IN ME SEV IL ÁG A . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 3 I I .2. 2. MES ÉK , MESE R EG ÉN YEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 6 III. NÉPMESEI PÁRHUZAMOK LÁZÁR ERVIN MESÉIB EN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 0 I I I. 1. N ÉPME S EI H AGY O MÁN YOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 1 I I I. 2. MES E EL E MZ ÉS EK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 3 I I I. 2. 1. A L EG KI SE BB B OSZ ORK Á NY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 3 I I I. 2.2. A MOLN ÁR FI A ZS ÁK BÚ ZÁ JA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 6 I I I. 2.3. A K IS LÁ NY , A K I MINDE N KIT SZE R ET ETT . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 9 Ö SSZ EGZÉ S . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 3 I R ODA L OMJ EG YZÉK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 5

1

BEVEZETÉS Óvodás korom ót a o lvasom Lázár Ervi n meséit. Édes anyám irodalom iránti szeret et e és könyvismeret e lehető v é t ett e sz ám omr a , h ogy sz i nt e a kia d á st k ö v ető e n m eg k a pjam a m e s e g yű jt eményeket, mesereg ény eket. A nagyravágyó

feketerigó nagyal akú, sok sz ínes Réber-rajzzal díszített kiadásával 1 indult L á z ár E rv i n i r á nt i sze r e t et em , a z az ó t a sz i nt e k i v ét e l n él kü l ded i k ál t k ö t et e k k öny ves pol co m

l e g b e cs e s eb b

h e l y ét

f o g l al j á k

el,

néha

több

ki a dá s b a n-

példányban, hogy a gyermekeim is t o v á b bv i h e s s é k m ag u k k al , h a f e l nő nek. T arbay o lv a sm á ny ai

Edével

eg yütt

azt

gondolom,

e l v ál a szt h at at l a nok

hog y

e gy m ást ól ,

„a

g y ermek

kül önb s ég

és

c s ak

a

a

felnő tt

m egér t é s

r é t eg ei b e n v a n , s v al l j u k b e , b á r m el y i k et o l v a ssu k ú j r a é s ú jr a , m á r f el nőtt f ejjel , mindig m ást f edezü nk f el bennü k , ami örömö t okoz .” 2 B ár eg y- egy „ n e h ez e b b ”

mese

k i sgy e rm ek k é nt

c s e l e k m é nyv e z et é s ét ,

is

é l v ez t e m ,

szóját ékait,

t í z - hú sz- h a r m i nc

év v e l

esztétikai k é sőb b

már

értékeit m eg

is

é r t et t em ő ket – elmagyarázni pedig most sem t u d ná m - , é s ú j b ó l i el o l vas á s u k során

épp

ezeknek

a

meséknek

a

léle gz e t el áll ít ó

k at a rzi s a

r ag a d

m eg

m él y eb b e n, m i nt b á rm el y „ f el nő tt” szépiro d alm i mű. E z v o l t a z o k a a n n ak , h o g y – b ár m e ssz em e nő en egyetértek Hont i Jáno ssal abban, hogy „mes ékről sz óló k ö ny v h ely e tt egy sz e rű en c sak mesék mi nél g az d ag abb gy ű jt em ény ét k el lene az ol v as ó kez éb e ad ni , és hag yni , hogy m ag uk a szö v eg ek mo nd janak el m i ndent” 3 - L á z á r E r vi n m e s é i ről ír ok , am e ly e k p á r o ld al o n

is

k ép esek

jó v al

töb b

ért éket

át ad ni

g y erm eknek ,

f el nő tt nek

e g y a r á nt , m i n t a m ai , f el k a po t t , s z í n e s- szagos gyerm ek- és fant asy- irodal om.

1

LÁZÁR ERVIN: A nagyravágyó feketerigó. Bp. : Móra, 1969. 13, [3] p. TARBAY EDE: Gyermekirodalomra vezérlő kalauz. 119. p. 3 HONTI JÁNOS: A mese világa. 45. p. 2

2

I. A MESÉK

„Mert a mesék olyan elevenek, mint az élet, olyan régiek, mint az öregek, olyan ifjak, mint a gyerekek,

olyan

kegyetlenek,

mint

saját

esztelenségeink, és olyan bölcsek, mint az igazság, amit keresünk. Aki valóban meg akarja érteni őket, mernie kell elhagyni korábbi álláspontját, hagynia kell magát elragadni a mese által.”4

4

ESTERL, ARNICA: A gyermeknek mese kell! 85. p.

3

Mese: C sod ás el em eket t art almaz ó, nai v hangú , k öltött el b es z él és. 5 S zó e r ed et: Ugo r szá r m az é k szó a m e s- t őbő l, a sz óvég i - e való sz í nűl eg kicsinyít őkép ző . J el en t é s e k ezd e tb e n p él d áz at , p ar a b ol a – jel k é p es, tal á ló s m ese

(137 2- 144 8

kö rül ,

késő b b :

csodás

e l eme k k e l

t el e s ző tt

kö ltöt t

el b esz él és ( 1 58 5 ). Az i ro d alomt udo mány f ejl ett s égét ő l f üggőe n so k áig c sa k t öb b é-k e vé s b é

v á lto zó

t art alm a t

j el ölt

a

m e se,

s

a

h a s o nl ó

kö ltöt t

elbeszél ések eg yéb fajt áit jelölő sz avak k al sz em b en s aját os mű f a jje lö lő s z e r e p e c sa k a m ú l t sz á z ad b a n k r i st ály o so dot t ki v ég l e g ese n. 6

„A

m od e rn

ember

m íto sz ai :

k e d v e nc

sz í n ját ék a i,

az

á lt a la

o l v as ott

k ö ny v ek, [… ] a moz ifi lm ek sz ámt al an m iti ku s m otí vumo t al k almaz nak: a hő s és a szö r ny eteg harc át , a b eav at ás har c ait és v iz sg áit , p él d as zerű al akokat és k ép ek et. Még az olv asm ány nak is m itológ i ai fu nkc ió ja v an: nemc sak az ő si t ár sad al om mít o sz el bes z él és ét és az E urópa fal u si közösségeiben m ég m a is eleven, áthagyományo zott kö lté s z et et pó tol j a , h an e m l e h ető s ég et t er e mt a m o d e r n em b er n e k ar r a , h o g y – h a s o nló an a h h o z , aho g y k o r áb b a n a m í t o s z o k t et t ék - „ ki l ép j e n a z i dő ből ” . [ … ] az o l v a s á s k i e m el i a m o d e r n em b er t szem élyes idejéb ől , m ás rit mu so k b a ágy azz a, és l ehető v é t esz i , hog y egy m á si k „tö rt é n et b e n” é l j e n.” 7 – írja a m ai em ber m ese i r ánti i gény érő l Mirc ea E l i a d e. A m e s ék – L e ss i ng m eg ál l a pítás á t kö v et v e – a kö lt é sz et és a z e r kölc s k öz ös h at ár m ez sg yéjén tal ál h ató a k. 8 A

mesében a történés és a szereplő k m á s a t m o szf é r á b an v an n a k , m i nt a

v a ló s ág. Ez t a dim e nz iót M a ri e- Lou is e v o n F r a n z s v á j c i j u ngi án u s p sz i c hi á t e r s z e ri nt ú gy n e v ezz ük: a t ud attal a n – é s ére z z ü k , hog y e z más v il ág , me l y é l e s el l ent étben áll tu dati realit ásunkkal. 9 A m e s e vil ág a m ág iku s , n em rac io n ális. Olyan, mint a kisgyermeké és a tudattalané. Csodák történnek benne, a tá rgyak, ál latok besz él nek, tudatuk és lelkük van, mindenkit legy őző kar d , h al ál u t á n i c s o dá s f el t ám ad á s , s ár k ány o k , boszorkány ok, óriások és törpék szerepe l n e k a m es é k b e n , b ár m i , m ég a h a l á l 5 6 7 8 9

MAGYAR ÉRTELMEZŐ KÉZISZÓTÁR. 925. p. A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETI-ETIMOLÓGIAI SZÓTÁRA II. 904. P. ELIADE, MIRCEA: A szent és a profán. 195. p. LESSING, GOTTHOLD EPHRAIM: Értekezések a meséről. 38. p. FRANZ, MARIE-LOUISE VON: Női mesealakok. 16. p.

4

i s v is sz a fo r dít h at ó, s ő t élő és élettelen között eleve sem éles a határ. Minden

v i l ág o s ,

e g y é r t el mű ,

ninc senek

árnyalatok,

fokozatok,

k é t é rt elmű s ég e k. 10

10

FISCHER ESZTER: A népmese és a gyermeki tudattalan. 98. p.

5

I.1. NÉPMESE 11 A népm es e m eg hat áro z ás a m eglehető sen nehéz. A Magyar néprajzi lexikon m eg i s k erü li a po nto s d efi ní ció t: „ a sz ób eli el b esz élő kö lt és z et l eg nag yob b mű fajc so po rt jának eg yi ke”. 12 Egy l ény eg es d olgot azo nb an ki em el : a népm es e a l a p v ető en szóbeli voltát. A m e s é h ez k a pc so l ó dó ki f e jez é s e k , sz ó l á so k a n é p m e s e k é t a l apv e tő t ul ajd ons ág át em el ik k i. Eg yr észt a m ese k öltö tt , a m i nd ennap i v aló ságg al össze nem eg yeztethető v o l t át : m e s eb es z é d , „ Ez c s a k m e s e” , i l l et v e a h í r e s Arany Jáno s- i „Nem mese ez, gyermek”. M á s r é sz t a r r a u t a l nak , h o g y a m e s e v a l am i n ag y o n s z é p d o l o g : m es é s , m es es z é p , m e séb e i l lő. Ezek a szavak a c so d a sz é p , a hi h et et l e n , a v á r at l a n s z av a k s z i n o ni m ái . A m e s éb en u g y a n so k m i nd e n v a n , a m i a v a l ó s v i l ág b a n l e h e t et l en, a nép m eséb en

azo nb an –

sz em ben

a

b elől e

ki a l ak ul t

műm e s év e l – m égse m

lehetség es minden. A mesei csodás dolgok egy nag y rendszer tag jai , am elyek mint

meseelem ek

és

mesemotívumok

a

népmese

sajátos

épít őkö v ei ü l

s z o l g ál n a k. A

n é pm e se

s a j át o s

b á j át

és

sajátos

r e a l i z m u s át

az

ad j a,

hogy

sok

s z em po nt bó l kül ö nl eg e s t ük r öző j e a v al ó ságn a k : a n é p me sét fe n n t ar t ó n ép múltjának, benne,

jelenének,

mint

a

mindennapi

becsületes ebb,

él eté n e k

igaz abb

e l em ei

é l et b e

éppúgy

v e t ett

m eg t a l ál h at ó k

hit n e k

a

m e s ei

igazságs z o l g á l tatá sba n m e g te st e sü l t k ifej e z é se. A nép m esei c so d ás elem ek am i att al kot nak z árt r end sz er t, m er t b ennü k az ő si néphit, népszokások, a világról alkotott ő s ré g i k é p eml é k ei ő rz őd n e k t ov ább.

A

c so d ás

g az d ál ko d ás ,

el em ek

f öld műv el és,

mel l ett

a

nép m es ék ben

p ász to rk od ás,

hal ász at ,

a

mi nd ennapi

ép í tk ez és,

él et :

a

k öz l ek ed és ,

é t k ez é s , sz ó r a ko z ás , ü n n e p e k eml é k ei i s m egőr ződ ne k . A m ai é l et e l em ei m á r ug y anúg y ny omot hagy t ak néhány m esében, mi nt a mú lt at i d éz ő n yomt at á s , a kézzel vetés vagy a hagyományos nagycsal ád élet ének jellemző mom ent um ai . A népmesék és a különb öző m e s et í p u so k m i n d e n v i dék e n m eg t e r em nek . Ér ez het jük b ennü k a t ájak s aját o s mo nd at al ak ít ás át , jel l egz et es s or ait ,

11 12

MAGYAR NÉPRAJZ V. Magyar népköltészet. Népmese. 19-59. p MAGYAR NÉPRAJZI LEXIKON III. K-Né. 739. p.

6

n y e l v é n e k z e n e i s ég é t . E z ek a m e s é k sok ö r öm et ad t ak é v s zá z a do ko n á t , s e z e k v ez e t t é k e l az em b er i s ég et az ir o d a l o m sz e r ete t é h ez .

A népm ese t e r je d elm e az i ro d alm i m űf a j o k k ö z t az elb es z él é s , i l l e t v e k i s r eg ény

t er jed elm ének

fel el

m eg.

Í gy

t ehát,

v i szo nylago s

r öv id ség e

e l l en é r e i s, a n épm ű vészet legterjedelmes ebb epikai mű f a ján ak sz ám ít. Mű fa ji

sa já to sságai t

a

n é p h a g y o m á nyh o z

fűződ ő

sz o ro s

k a p c so l at a ,

k ö z ö s s ég i j e l l e g e, a t ovább hagyományozódás dö nt őe n s zó b el i v ol t a h at á r oz z a m eg. A n épm e s e l eg lé ny eg es e b b e sz t ét ika i j e l l em von á sa i a n ép me se k ö z ö sség i és szóbeli voltából – népköltési mű f a ji s a ját o s s ág ai b ó l sz á rm az n a k . V. J. Proppnak a mese s z e r kez e t ér e v o n at ko zó d efin í ció j a : „ Mo rf ológ i ai lag m e s é n ek

t e ki nt h et ő

hiánytól

külö nf éle

m i nd e n közbeeső

olyan

f e jle m é ny ,

fu n kc ió ko n

a m el y

k e r e szt ül

a

károkozástól

h áz a s s ág ho z

v ag y

v ag y

más

m eg old á s é r t é kű fu nkci ó hoz vez et”. 13 A f en t i d ef i níci óv a l l é ny eg é b e n a zono s a z a h á r m a s t ag o l á s , a m el y et N agy Ol ga a d a me se sz e r k e z e t é rő l: a kez d eti nehézség , az ezt követő b o nyo d a l o m , m a jd a s z e r e n c s é s k i f e j l et. 14 Berze Nagy J ános a fenti három eg ys ég et eg y nek veszi („m aga a m ese” ). Ezt v ez et i b e, i ll et v e kö vet i a k ez dő- és z áróf or m a. 15 A

népmesére,

mint

a

k ö v et elm ény

az

es zt éti kai

biztosítása.

A

klassz ikus

népköltészeti kódolás

és

m űf a jo kr a

á lt al áb a n ,

j el l emz ő

d e kó dol á s

eg yi d e jű

voltá n ak

mesemondás-mesehallgat ás

egyik

legfőb b

jellemző j e, hog y a ha l l g atós ág a me sét a me semo n d ó v al egy ü t t él i, é l v ezi, f ogja f e l . A m e s em ondá s- m e s eha l l gat ás eg ység es közösségg é teszi az elő adót és

a

hal lg ató ságot.

S z erepe

van

a

nagyobb

társada l m i

k ö z ö s s é g ek

m eg t e r emt é s é b e n , f en n t a r t á s áb a n i s . A k ó do l á s– d ek ó d o l á s s z i n k ro njának megteremtésében döntő szerepet az a zo no s ság i

e s zt éti ka

e s z k öz e i

j á t sz an a k .

A

nép me sét

sa j á t o s

ep ikai

mű fajk ént az azonossági es ztétika eszkö z ei t art ják f enn, ez ek b izto sí tják ug yani s azt, hogy minden egyes m e s é b en a v á r t , az ó h a jt o t t , sőt a z i sm e rt jel enjék m eg. Legfont o sabb eszközei: a szerkezet é s a s z e r k ez et i e l em e k

13

PROPP, VLAGYIMIR JAKOVLEVICS: A mese morfológiája. 40. p. NAGY OLGA: A táltos törvénye. 136. p. 15 BERZE NAGY János: Mese. 235. p. 14

7

h a n g súl y o z á s á r a

is

s z o l g ál ó

i sm ét lé se k ,

fo r mu l á k ,

sz t e r eo t ípiu mok,

p ár b esz édek , az ar chai ku s mo nd atfű zés, a névmáshalmozás stb. A

m eg l epe t é s

e sz t é t i k á j ához

tartozó

elem eknek

az

egyes

népmes ék

s z í n e s s é , é r d e k e s s é , e g y ed i v é t é t el e szem pontjából van szerepük. Ezek a mindennapi

élet

jelenség ei nek

a

me s e i

s z ö ve g b e

v al ó

b e k a pcs o l á s a

(aktu ali z álás), vagy a m esélő eg yéni fant áz iájának a termékei mellett olya n stilisztikai eszközök, mint egy-eg y váratlan has o nlat , go nd ol at i v agy érz elmi t ölt é sű mon o lóg é s a k é s l elt et és . A k ét e l em s a j á t o s – a z a z o no s ság i e sztétika túlsúlyát biztosító – aránya a nép m esék eg yi k l eg fo nt o sab b es zt éti kai ér t ékm érő je.

I . 1.1 . A NÉP MES E ALM Ű FAJAI

A m e s e almű fa ja i nak meghatár ozásában jelent ős sz em p o n t a c so d á s e l em e k és a m ind ennap i él et el em ei nek a jel enl ét e, v ag y ép pen túl sú ly a, ill etv e hiány a. A

n o v el l am e s é k b e n v a g y

m ás

szóval reális

m es é k b e n ,

v a l am i nt

a t r é f ás

m e s é kb e n á l t a l áb a n k e v é s a c so d á s , m iti ku s elem ; az áll at m esék ben m ár nagyobb, de m ég mindig korlátozott a szerep e. A csodás elem ekben való b ő velkedés jellemzi vi szo nt a tündérm esét. A

népmese

legő sibb,

legkölt ői b b ,

l eg g a z d ag a b b

tartalmú,

l eg sz eb b

alm űfaja – úgy is mondhatnánk: alapműfaja – a m i t i k u s vag y v a l ó d i m es e = t ün d é rm ese. A v al ód i m e s e fo g alm a e gy b en ö s s z efogl a ló fog al om i s , am ely b e a t ün d é rm e sék , v a r ázs m e s ék , hő smesék, hiedel emmesék tartoznak. Alapvető kelléke a csodás elem. A mesei szerke zet n em j öh e t l ét r e c so d á s e l em e k n é l k ü l . A m e s e k ez dő formulák a mesélőt é s a m es eh a l l g at ó k at a m i n d en n a p i é l et bő l átvi sz ik a köl tői ig a z ság sz olg ált at á st b izt osít ó m es é k b ir od a lm áb a . A jó ság , az ig az s ág – am el y fő l eg a z el ny o m o t t ak , a s z e g é ny e k i g a z s ág a – m i n d i g g yőz. „ A hő smesék a mitikus mese vagy köznyelven, a tündérmese mű f a j á nak l eg arc haiku sabb

csop o rt ját

kép ezi k.

Az ok

a

m esetí pu sok

t art oz nak

i d e,

m el y ek b e n a m i ti ku s e l e m ek , mo tí vum ok, e p i zó do k a r e a l i sztikus elemekhez, mo tí vum okho z,

a l ak o k hoz ,

e p i zódo k ho z

has o nl ó

t e rm é sz etes s é g g el

8

i l l e s z k ed ne k

a

mese

c s ele k m é ny é b e.

A

hő s

( hő snő )

emberfelet ti,

t ál to stu l ajd o n s ágo kkal r e n d el kez ik , e lő re t ud j a , hog y m i fog v el e tö rt énni , t erm észetfel etti v il ág r eng et ő

segí tői

hő st ett et

v an n a k ,

vi s z

s

v é g h ez.

g y ak r a n

Kü zd e lm e

–

v a l am el y m ég

ha

n ag y sza b á s ú , ú tj a

a

h a l ál o n

k e r e s z t ü l v e z et i s – m i nd e n ese t b e n g yő z el emm el v é g z ődik. A sárkányok, ó ri áso k

vagy

m ás

t erm észetfel etti

l én y e k

ál t al

s a n y a r g at o t t

o r szá g r a ,

am el y nek v égül a hő s l esz az uralkodó ja, ki egyensúl yoz ott , békés, bol dog k o r sz ak kö sz ö nt . A hő smesékben nem a lírai momen tu mo ko n v a n a h a ng sú ly , h a n e m a kü zd e lm e n, a p á r vi a dal on . A hő s e s etl eg f el e s ég ü l v e s z i a k i r ál y leányát, de nem szükségképpen és nem sz erel em bő l, hanem hősi c sel ek ed et ei jut alm aképpen:

ez által

váli k

a

f el e-kir ál yság

birtokosává,

majd

a

király

u tód jává” 16. A

legend ames ék

a

tünd érmesei

hagyományoknak

a

keresztény

hagy om ányo kkal val ó sajáto s ötvöz ődésével jöttek létre No vel lam esék: c so d ás s eg ítőtársak és eszkö zö k helyett a t alpraeset tség és a f ur f ang segí ti a m esehő st célja el érésében. Ide t a rt o z n ak a s o r sm es é k , am el y ek a hi ed el emmo nd ák, hi ed el em tö rt énet ek hat ár án hely ezk ed nek el , a rablómesék és a Mátyás-mesék, amelyeknek f őhő se vagy kö zponti fi gu rája az igazságos Mátyás király. R eá li s vag y r e ali s zti ku s m e s ék = t r éf ás m e sék: a csodás el em majdnem t el jes hi ány a jell emzi . A ko mi kum jell eg e, i ll et v e a b enne s z er ep lő s z e m é l y ek a l a p j á n töb b , p o nto sa n k ör ül h at á ro lh a tó c so po rt ot k ül ö nbö zt et h et ü nk meg a t r éf á s m es é k a l mű f aj á n b e lül , p l. a z o stob a ö rd ög rő l szó ló mes e c so po rto t é s a

r átóti ád ák at ,

utó bb i ak

a

f al u

l akó i nak

o sto b aság át ,

hi sz ék eny ség ét ,

mű veletlenség ét kigúnyoló történetek. A z állatmesék egy et l e n c so d ás, a z a z a mindennapi reális élett ől elt ér ő sajátság a az, hogy benne az ál latok besz él ni tudnak, és so k minden másban is az

em b erhez

k é p v i s e l n ek ,

haso nl ít anak : j e l e nít e n e k

eg y- egy

m eg .

em b er tí pu st ,

Ál t al ában

emb eri

t a rt a l m az n a k

tu l ajdo ns ágo k at val am i

e rkö l c si

tanu lságot, vagy ered etmagyarázó jellegük van.

16

K OVÁCS Á GNES : A hősmese. 458 p.

9

A f or mulam e s ék m i nteg y a t ü n d é rmesék k a r ik a t ú r á j á n ak , p a r ó d iá já na k foghatók fel. Ide tartoznak a láncmesék, a végtel en mesék, a csali mesék és a hazugság- v. bolondmesék.

I.1.2 . S Z IMB Ó L U M OK S Z E R E P E A NÉ P ME S ÉK B EN

gör.

S zim ból um:

jel,

jelkép.

irod.

e lv o nt

go n do l att a rt alm at ,

s a j át os

jelent ésátvitelt megtestesítő szó(kép). 17

A z emb er a m ag a a lko tt a sz im bó lumo k b an fog a lm az za m eg a vil ág h oz és a m á si k

emb e r h e z

v a l am e n ny i

fű ző dő

e m b er i

visz onyát.

c i v il i z ác i ó

A

szimbólumok

m eg is m e r ésé h ez

saját

kultúránk

e l v e z et n e k ,

és

hiszen

g o n do lk od ás mó du n k ala p v e tő s a ját o s s ág a a ( j el ) k ép e k é s a n aló g i á k h a sz n ál a t a. Minden

kultúrát

szimbolikus

rendszerek

összesség eként

is

m eg h at á roz h at u nk , mi n d egy ik ük s z imb ólumo k r év én f og alm a zza m eg a z em b er v i sz ony át

a

k é p z ett á r sí t ás i

m i n de n s é g h ez. l ehető ségei

m eg fog almaz hat atl an

Olyan révén

go nd ol at ok at ,

v i sz onyt ,

a m el y

érzékelhet őv é eszm ék et ,

j e l k é p ei k

t esz i

ér z ések et.

a

g az d ag

r ac io n ál is a n A

mű vész et

a

mesék

l ény eg énél fog v a hasz nálja ezt a ny el v et. 18 A

s z a kr al i t á s

az

e m b e ri

tudat

s a j á t o s s ág a ,

t e h át

e

t ud at fo rmák h oz t e rm é sz et e s mó do n k a pc so ló dna k. A m e sék a m itol ogi k usv a l l á s i e l em e k et n em c s a k t ö r m el é k e sen hordozzák, hanem épp a szakrális t ud at fo rmán a k e gy á lt a l á no s ab b é r v én yű j e l en s ége i k é nt é r t h et ők meg. A m eseszö v eg ez ért so has em t ek i nt het ő l e z á rt n a k s e m t ér b el i , s em i dő b el i szem po nt ból. 19 „A mese ma is egy egység es és eg ylényegű v i l ág k é p rő l tudó sí t, csak mi k i e st ü n k eb bő l a t e rm é sz et e s r e n d ből. Ez az oka annak, hogy tudunk ugyan a sz imbólumo król , m elyek c s ak „l óg nak a l evegő ben” , de nem tudjuk mindezeket hét köz napi él et ünkhöz kapc sol ni ” – m o ndja Ko sz ecz S ándo r. A m esékbő l o lya n v il ág k é p bo nt a ko zi k k i , am i egy a m a i n á l j ó v a l t e r m é sz et e s eb b mű veltségnek

17

IDEGEN SZAVAK ÉS KIFEJEZÉSEK SZÓTÁRA. 632. P. ÚJVÁRI EDIT: Szimbólumfelfogásunk. 10. p. 19 BÓDIS ZOLTÁN: Mese és szakralitás. 58. p. 18

10

a z e r e d m én y e. C s ak hog y é p p e n a b b ó l a gondolkodásmódból estünk ki, amel y ez ek et a m es ék et él et r e hí vta. D e v ajon miért maradtak fönn idáig ezek a több

év s z á z a d o s ,

k ü l ö nb e n

ső t

e l f el e jtő dt ek

év e z r ed e s v ol na.

m es ék ?

E nnek

N y i l v án

az

é l et b e vág ó a n

ő sv all ási

el em ek et ,

f o nt o s a k , sőt

t el j e s

gond olat i r e ndsz e r t m ag áb a n r e j tő t er m é sz et e s mű veltségnek az al apja a t e rm é sz eti v álto z ás ren d , ez e n k e r e sz tül mo d el l ezi a z emb e r a v il ágot . 20 A népm es e k ülö nl eg es hely et fog l al el az i ro d alm i mű vek sorában, mintha n e m i s az e m b er , h an e m k ö z v et l e n ü l a t er m é sz et mű v e vol na. A z évs z ázad ok során

l ét r e j ö t t

és

f e n nm ar a dt ,

szá m t a l a n

e m b er

ny o m át

hor d o z ó

történet ekben valami nag yon ált al ános , ör ö k érv ény ű ig a zs á g k r i st ál yoso di k k i. Mi nd az, ami nem f o nto s, ami esetl eg es, am i nem ig az , ami ér d ekt el en, am i nem id őt áll ó: l ek o pott , l ec si sz ol ódo tt ró lu k. Cs ak az m ar adt m eg , ami ko rt ól és

egyéni

tulajdonságoktól

függ etlenül

mindenki

szám ára

érvény es

és

l ét fo nt os sá gú . B e t t el h e i m m ag y a r á z a t a sz e r i nt a m es e a s z i m b ó l u m o k ny el v é n sz ó l a h a l l g at ó hoz . K ö z v et l e n ü l h at a t u d at t a l a nr a , ny e l ve a t u d at t ala n n y el v e , v i l ág a a tudattalan világa. Már a mesék jelleg zet e s ny itómo n d at a - „ h ol volt , h o l n em v ol t, h e t ed h é to r sz ágo n i s t úl” - a zt j elz i , hog y a t ör t é n et n e m itt é s m os t, nem

a

r eá l i s

v i l ág b a n ,

h a n em

szabályok,

más

törvények

valóságnak

ellentmondanak,

eg y

m ás i k

érvényesek. mégis

k ö z eg b e n

De

a

„igaz a k ” ,

j á t sz ó d i k ,

mesék,

me rt

bár

a ho l

más

történéseik

sz imbo l ik u sa n

a

al ap v e tő

i g a z s ág o k at f e j e z nek k i . E z eke t a szimbólumo kat nem szükség es tudato san m eg é rt e ni - sőt nem k ét ség es, hog y a m esemo ndó k és a mes ehal lg ató k ezt nem is

i g ényl ik,

ily esm ire

nem

is

go ndol nak

-,

de

a

népmese

szim bo li ku s

i g a z s ág t a r t al m a m ég i s e l ér i a tudatt alant, és ott jót éko ny hatást fejt ki. 21 A

ma

emb er e

ált al áb an

naiv ,

gy er ekek nek

szó ló

tö rt énet ec sk éknek

go n do lj a a m es ék et. P edig r ég en a m es ét n e m ( c s a k ) a g y e r e k ek n e k m o n d t á k ,

20

Koszecz Sándor szerint a népmesék látszólagos erőszakossága sem szól másról. A Hajnal című népmese végén pl. Hajnal fogja buzogányát, és fejbe teremti a sárkányt. Erre az kiadja gonosz lelkét. „A mélyebb üzenetek kibontásához meg kell tanulni ismét képekben gondolkodni, és a szavak mögött megtalálni a lényeget” - mondja Koszecz Sándor. „A buzogány egy gömb, melyből tüskék állnak ki - ez Nap- vagy csillagjelkép. Nem úgy fogalmaz a mese, hogy megöli a sárkányt, hanem fejbe teremti. Tehát a fejen, a szellemiség területén végrehajtott teremtő műveletről van szó. Ha ezt a Nap vagy a fény által tesszük, akkor az eredmény: megvilágosodott gondolkodás. Ha idáig el lehet juttatni a sárkányt, ne csodálkozzunk, hogy megszűnik a sárkánysága. A próbára tevő erőt nem megsemmisíteni kell, hanem átminősíteni. Segíteni kell egy másféle tudatállapotra ébreszteni. Amíg erőszakra csak erőszakkal tudunk válaszolni, mindannyian elveszünk.” VOLLNER JUDIT: Ma is érvényesek a mesék ősi szimbólumai. 5. p. 21 FISCHER ESZTER: A népmese és a gyermeki tudattalan. 98. p.

11

hanem

alapvető e n

f e l nőt t e k nek .

T er m é s z et e s e n

nem

e l em ez t ék ,

hanem

mo ndt ák őket. D e am i rég en term észet es és ért het ő vol t, ma m agy ar áz at r a s zo r ul. M a r ac io n ál is n y el v ez etr e fo rdítju k át, ha ér teni szeretnénk. Már a mú lt sz áz ad ban, a m esek ut at ás k ez d et ek or f igy el m ez t et nek rá a

Grimm

t es t v ér e k :

itt

n em

eg ysz erű

történet ecskékrő l

v an

s zó .

So k k al

komolyabb üzenet eket rejt enek a népm esék , mint gondolnánk. 22 Az

ed dig

d a t ál h ató 23

f e l t á rt a

adatok

l e g r égi b b

s ze r i nt

m e sen y om ,

Kr .

e.

am el y

2 00 0,

il l et v e

1 70 0

a zonb a n

már

f e j l ett

kö rül r e mesei

h a gy om á nyo z ás r a enged kö v et k ez t et ni. A történel em hajnalán a felnőtt ember ig ény éb ől

szül et ett

a

m ese,

am ely

ma

kö nnyedén

t alál

m ag ának

ut at

a

g y erm e ki lél e k h ez. T a l á n eg y val l ás i h agyom á n yb ól k i sz a k ad t t ör e d ék a m e s e , am el y p óto l h atta a b e a v a to ttság hi ányát, vagy vágyteljesítő fu nkc ió ja révén m egajánd ék o z ta az e m b er t a c so d á v al , a fö l d i iga z ságsz o l gá l t a t ás egy e t l en e s z köz e k ént , e s et l eg c su p á n s zó r a koz t at á s r a hi v at ott (l á s d t r é f ás mes é k , h a z ug s á g mes é k , c súfo ló k) ? 24 Bettel heim f ogl al ko z nak ,

szerint

a

szim bo li ku s

népmesék fo rm áb an.

mind ig És

ami

az

él et

kü l ö n ö s e n

nagy

kérdéseivel

f o nt o s s á

t esz i

a

g y erm ek ek s z ám ár a: a nép m es ék t ém ája ál tal áb an az az él et sz ak asz , amel y a f el nö v éssel , az ér ett sz em él yi ség m eg sz er z ésév el zár ul . A l egt öb b m ese úg y k e z dőd ik , h og y a m es e hő s nek eg y ho ssz ú, bo ld og , viszonylag es eménytelen id ő u tá n v al ami ly e n o k n ál f ogv a e l kel l h a gy ni a ot t ho n át , v á n do rú tra i n dul . E z a zt szimbolizálja, hogy a feln őt t s z em é l y i s ég kif e j l esz tés éhez eleng edhet et len, hog y az em ber szakítson a g yerekkorával, gyermeki függő s ég é v el , és s a j á t k e z éb e k e l l v eg y e a so r s át , m e rt csa k így t al á l h at ö nm ag á r a. A f e l nőtt é vál ás n e h é z f o l y a m at át t ü k r ö z i k a ves z él y ek , m el y ek k el a m e s ehő snek v ánd or út ján m eg k e ll kü zd e ni e . D e a m e s e a zt i s m egmu t at j a, hog y a v es ze d e l emm el v a ló s z em b e n éz é s s e l , b át o r s ágg al , e rőf e s z í t és s e l

si k eres e n

c él b a

l e h et

ju t n i .

S z ámo s m es e v ég ző dik úgy , ho gy a m esehő s so k v i sz o nt ag s ág u tán m egkap ja a k i r ály s ág ot é s a l eg sz e bb kir á ly l á nyt , a m i B e ttel h e im ért el m ez é s éb e n a z érett felnő ttség et jelképezi. Király az , ak i képes saját l elke bi ro dalm ában u r al ko d ni , a k i él et é t f e l elő s e n t ud j a i r ány ít a ni. Az é r ett s ze m él yi s ég m á si k

22 23 24

VOLLNER JUDIT: Ma is érvényesek a mesék ősi szimbólumai. 5. p. A MAGYAR FOLKLÓR. 227. p. SÁNDOR ILDIKÓ: "A mese maga az igazság álruhában". 39. p.

12

mu t ató ja a f el nő tt párkapcsolat. Ez ért fejeződ ik be a me sék be n áb r áz o lt ér és i fol y am at a ki r ály ságg al és a ház as s ágg al . 25 P s zic ho lógi ai

sz em po nt bó l

néz v e

mi nd

a

m í to sz b an,

m ind

a

m es éb en

a r c h eti p i k u s a l ak o k r ó l v a n sz ó . „ A m e s e hő s e v ag y hő snő je olyan szimboliku s alak,

m el y e t

a

t u d a t t a l an

ho z

l ét re,

s

amel y

az

énnek

új,

többnyire

szükséghelyzetben nélkülözhetetlenné vál t m a g a t ar t á s át k í v án j a m eg . ” S o r s a jelképes en azt mutatja be, hogyan győ z het ők l e m eg h a t á r o z o t t m ag at a r t ás s a l b iz onyo s ál tal áno s em b er i , v agy i s arc heti p ik us v ész helyz et ek. A m esehő sö k et „ id eál i san mű kö dő , példás énként” értelmezhetjük, a k ik p é l d ak é p ü l szo l gál n a k, hog y

segítsenek

az

embereknek

meg birkózni

belső

k o nf l i ktu sa i k k al ,

t ö rt é n et ü k p e d i g s eg í t m eg o l d a ni vi s sz a- vi s s z at é rő él et p ro bl émái nk at. 26 R ég e n é p pen e z v o l t a m e s él é s c é l ja: az ér t m ondt ák a m es emo ndó k az ős i történet eket,

hogy

a

felnőtt

nő k et

és

f é rfi a k at

eli g a z í t s ák

az

él et

hogy

mi t

nehéz ség eib en. X IX- XX. jelent hetett

sz áz adi a

mese

mesemo ndóink kora

s z av ai

emberének.

el ig azít anak

Cifra

János

abb an, így

vall

céljáról ,

hi v at ás áról : „ É n i ndí tott am el a f i at al ságo t a világ b a. N em o ly an m esér e s zü l ett em , a m ik v iccek , c sú fs ág o k v ag y t r é f á k. É n m á s m e s é re s z ü l ett em : a v il ág tö rt énelm ér e. Ar r a szü l ett em , hogy a fi at alságo t nö v el jem. ” 27 Ci f r a

J áno s

sz ám ár a

a

X X.

sz áz ad

k öz ep én

m esemo nd ó nak

l enni

e l h iv at otts á got j e l en t , ami r e s z ül et ni k e ll . A h a gy om á ny t is zt el etét , az i f jú s ág

meg ért ését ,

hogy

át

tu d ja

ad ni

neki k

saját os

ér t ékr end jét.

A

népmese kérdése, am el yre válaszol is, a z , hogy lét ez i k- e ol y a n é rt é kr e n d , m el yb en a jó el ny er i m él tó jut alm át és a go nosz m eg érd emelt b ü nt et ését. Ez a k é r d é s á l l an d ó é r t é k v ál s ágból születik (amit az éppen aktuális történelem hoz létre), és meg próbálja helyreállítani az eredet i rendet . A m e s élő k és az ő k et h a l l g at ó k ö z ö s s ég ek k o r a a civ il iz ác ió bek ö szö nt év e l leáldozott, ugyanakkor a tünd érmese beköltözött a gyerekszobába. A gyer mek é s a z a r c ha i k u s n é p i v i l ág t ag j ai k ö z ötti rokonság a transzcend ens elemekben való

f elt ét el

nél küli

hit b en

rag adhat ó

m eg.

„A

m esék

sajáto s

logi kája,

a n im i szti ku s l á tásmó d j a , a b en n ü k j el e n l e vő v a r áz st ud at , a j ó é s a r o s sz

25 26 27

FISCHER ESZTER: A népmese és a gyermeki tudattalan. 99. p. FRANZ, MARIE-LOUISE VON: Női mesealakok. 20-24. p. CIFRA JÁNOS meséi. 7. p.

13

hat ározott el külö nítésének vág ya éppúgy jell emző e k v al am i k o r i ő seink és gyermekeink világlátására.” 28 A

gyermek

eredendő e n

his z

az

i g az s ág

l é t ez é s é b en ,

e g y f ajt a

eg yértelmű ség b en és tisztaságban. Mi nt ha egy al apértékrendet hozna mag ával a világba, amely rokon a mesék értékrendjével. Alapmeg nyilvánulása - és eg yben első ko nfl i ktu sai nak for r ása - a b iz alom mind azz al szem b en, ami v el t al á l k o z i k. Ug y a n ak ko r k e t tő s tudatt al figyel i a való ságot, ami egyszerr e j e l e nt i

szá m á r a

a

k o n k r ét

v i l ág o t

é s m i nd a z t ,

ami

ez

a

v i l ág

l eh e t n e.

Fant áz iája „l elk et ad ” az i smer etl ennek. Jell em ző e sz k ö z ei v el a m es e a l e h et s ég e s n e k é s l ehet et l e ns ég e k n e k eb b e n a v i l ág áb a n o t t ho n v a n . K é p ei b e n felmérhetetlen mélység ekben kommunikál a g y er mekkel. 29 R ó nay Gy ör gy így go ndol ko di k a m esék sz er ep érő l: „ A gye r m ek e t nem v a l ami f él e a lk a lm azott e rk ölc st a n n al , gy er m e kmó d sel yp ítő k au z i sz t i k á v a l k e l l t r a kt ál ni , h a n e m az e g yet em e s e mb e ri és t ár s a d alm i e r kölc sne k a zok ra a z elem i ig azság aira kell ránevelni, am el yekre a népmese nevelt, és nevel m a i s. ” 30 A

népmesének

fontos

feladata,

hog y

bekapcsoljon

a

szűk e b b- t ág ab b

k özösség b e . S oh a s em vol ta k i dő sz erű bbek a m á sok k a l , a t ö bb i élő l én n y e l v al ó helyes kapcsolatteremtésre fig y elmeztet ő m e s ei t a n ác so k. A mi r ém i sz tő a mesében, annak épp az a célja, hogy a g y ermek jelképes formában és á tt é tel e s en d ol goz za f e l a t raum á it; íg y v í v j a m e g a m a g a győzt es csat áját , m e rt hi sz en a m e s e vég é n ő g yőz , é s a v esz é l y e k a v a l ó ságba n is fen y eg et ik . A g y erm e k et, m agz at ko rt ól a k am a sz ko rig m a i s t r aum á k é ri k , ug y a núgy , mi n t évezredekkel ez előtt. A mese dolg a, hogy ezek et feloldja. A mese a vág yott v il ág o ss ág e l jö v et e l ét , ö rök vi ssz at é r é s ét h i rd et i. 31 A

népm esék

mesemondóinak

történ etei b en

–

has o nl óan

a

g yerm ek

j á t é k á hoz – k ev e r e dik a r e al i z m u s a f a ntaszt ikummal. „ A realizm u s úgy veg yül a f a n t asz t i ku m m al , hog y eg y sz e r r e , e g y i dő ben sugallja a csodásat éppúgy, m in t a v aló s ágo s at . [ …] A l egfa n t a szt ik us a b b t e ttek e t is o ly a n a p r ól ék o s a n, o l y a n r e ali s t a ki szí ne z é s s el í rj a l e , hog y a z o k s z i n t e v al ó s ág o s n a k tűnnek .

28

LOVÁSZ ANDREA: „Mi egy képes egy képtelenhez képest?”. 53. p. SÁNDOR ILDIKÓ: "A mese maga az igazság álruhában". 40. p. 30 RÓNAY GYÖRGY: Jegyzetlapok a meséről. 3. p. 31 JANKOVICS MARCELL: A mese háza és az ökotradíció. 119. p. 29

14

Ennek az eljárásnak nyilvánval ó an a z a c él j a , hog y „ el hi he tő v é” t eg y e a hihetetlent. ” 32 A tündérmeséknek évezredes hagyományuk során kial akult, szilárd erkölcsi r e n d jü k

van .

A

m es é k

k ét pó l u s ú

v i l ágában

így

aztán

determináltan

és

szerepek hez kötötten jelenik meg a jó és a rossz. A belső tul ajdo nságo k ug y anol y an sz él ső s ég e s e k , m i nt a k ü l ső k. A hat ározo tt népm esei etika segíti a g y erm e k et a z e l i g azo d á sb a n , a m e s e v égén a jó vég feloldja az izgalmakat, m inden jóra fo rdul. A m ese köz eg e ezért oly an ott ho nos, szi nt e mag át ól é r t ető dő a mágikus gondolko dás szintjén ál ló gyerek szám ára, annak ellenére, hog y a m ai gy er ek élet e alig eml ék ez t et a m esehősö k kö rü lm ény eir e. A m e s é k a g y e r m ek s z ám á r a a v i l ág ú j r ag o n d o l á s át , m eg é r t é s ét j e l e nti k , a m esei go nd ol ko d ás rév én a gy er m ek az ér t het et len, f él el m etes v il ágot k ép es ú j r af orm á ln i é s befog a d ni. Bettel heim hangsúlyozza, hogy a mesék jót éko ny hatás u k at akko r tud ják a l eg i nk ább g y er ekhez.

k i f ejt eni, A

v á l t o z t at ás o k

ha

népmesék so k sz o r

c sonk ít at l an, minden a

v ált oz at lan

elem ének

mese

m eg

f o rm áb an

jelentő s ég e n em

é r t et t

v a n.

jut nak A

el

a

j a ví t á s o k ,

m o n d a ni v aló j á n a k

m eg ham i s í t á s á ho z , f e l v i z ez é s éhe z v e z et ne k . 33 Ezért

g ye r e k e k n e k

m e s ét

é r t el m e z ni

is

helytelen

–

értik

ők

azt

k öz v et len ül m agu kt ól. R ég eb b e n a l ig h a n em a l egtö bb f e l nőtt i s íg y vo lt vel e. 34

32

CIFRA JÁNOS meséi. 42–43. p. FISCHER ESZTER: A népmese és a gyermeki tudattalan. 101. p. 34 FRANZ, MARIE-LOUISE VON: Női mesealakok. 7. p. 33

15

I.2. A MŰMESE A mű m es e í r ó j a m á r i s m er i a n é p m e s ei h a gy om á nyt , így l e hető s ég e v a n , hog y azt átg o ndo l ja, saját és az ol v asó k k í v ánalm aiho z i dom ítsa. A műmesék a f ol kló r szöv eg ek

kí nált a

el emek et

tr ans z fo rm ál ják ,

i ll et v e

k ódo l ják

át,

össz ekapcsolva azokat az ado t t í ró i j e l - é s s t í l u s k és z l e t t el , a m e s e i - n épm e s ei szö v eg ek et nem egy f ajt a múz eumi t árg yk ént , etnog r áf i ai ér d ek ess ég k ént , vagy pusztán a gyermekek szám ára sz óló e r k ö l c s i t a ní t ás t vag y s z ó r a ko z ás t n y ú jt ó

f o r m ak é n t

t a rt v a

számon,

h an e m

s z ámb a

véve

a

m es é k

a dt a

l ét m eg ér tés m i nd enko ri l ehet őség ei t. 35 A műm e s ék p o éti k ai s a j á t o s s ág a i t a n é pme s é k k el v al ó ö ss z e h aso nl ít á s utá n í r h at ju k l e l eg po nto sab b a n. 36 A n é pm e s ék b e n egy fő hő s s z ere p e l , k ö z ö s s é g e t i pik u s k é p vi se lője, ha van i s fo gl al ko z ása, ez c sak i smer t ető j eg ye, m ell ette s eg ítő k vag y ellenfelek sorakoznak

föl .

Tehát

jók

vagy

gonosz ak,

csak

eg y-két

jellemvonásu k

é r z é k el h ető , ál l a ndó j e l zők bő l vagy cselekedet eikb ől d er ül ne k k i. A f ő hő s f e l ad at a , h og y a kii n dul ó h e ly z etb e n fel bo ru lt ren d e t a tö rt é n et so r á n hel yreállí tsa.

A

mű m es e

fő hő se

individuum.

A

műm e s é k

v il ág á b a n

s z ámt a l a nsz o r g y e rm e k a f ő hő s, d e e g y t á r g y v ag y e g y j át é ksz e r i s l e het . A mű m es e mó dja,

jel l em ei esz kö z ei

kom p l ex eb be k , sokszí nű b bek .

á r ny a lt abbak. A

népm es e

Vált oz at osabb

hőse

sosem

a

jellemz és

bizonytalan,

nem

kételked ik saját sikerében, míg a műm e s e hő s ei t é p el őd n e k , v ál s á g o t él h et n e k á t. R e fl exi ói k , é rz elm ei k az áb r á zol á s tár g y á v á vál n a k , n em t evő n ek á t a c s el e k v és s í k j ár a . A hő s az ért él i át a k al ando k at , hog y megi sm er je saját m ag át , él et e ért elm ét , a l él ek r ejt elm eit. J ell em e nem f el t étl enül s t atik u s: v á l t o z h at , f e j lődh e t a m es e so rán . A m űm e s éb ől hi á ny o z h at a szt e r eo t ip me se k ez d ő formula, és a távoli mú lt ba való át hel y ezés, t érbeli elt ávo lítás „az Óperenciás teng eren is túlra”, „az Üveg hegyen is túlra” is, gyakran ma játszódik. A népm esével ellentétben n e m c s a k a j e l e n , h a nem a m ú l t v a g y j ö vő is f o nto s lehet. A főhő s n e k n em k e l l mindig

35 36

elvándorolnia ,

h o s sz ú

útra

i nd ul ni a .

A

népmese

hő s é t

'mindig

BÓDIS ZOLTÁN: Mese és szakralitás. 62. p. TÍMÁRNÉ HUNYA TÜNDE: A népmese és a műmese sajátosságairól. 102-115. p.

16

val ami lyen

kü lső

kénysz erítő

er ő ,

történés

indítja

útnak;

a

hang súly

a

nehéz ség ek , ill etv e ez ek l egy őz é s é n ek á b r áz ol ás á n v a n. A z el é r e nd ő c él k o n k r ét , m ég p e d i g a z e g y é ni b o l do gság é s a z a n y a gi j ó l é t . A mű m es éb e n a m e n ny i b en a z al a p hel y z et el t é r a n épm esé k b e n m eg sz ok ottó l - v a l am el y b e lső kénysz erít ő

er ő ,

pl.

v á g y a ko z ás,

k í ván s á g ,

lelki

v ál s ág

indítja

el

a

c s el e k m é ny t ; e z a f a j t a „ h i á ny ” e s etl eg k i s em t ö l t h e tő a mese v ég én. A hő s c élja l ehet ét eri , eszm ényi. Míg az e u r ó p ai n é p me sé k c sel ekmény e boldog b e f e j ez é ss e l z á ru l, a műm e sék l ez á r á sa l e h et elgo n do lk odta tó ; n em m in dig happy end. A

műm e s ék

o l v a s ásak o r

ér z ék e l h ető

a

mű

k el et k ez é si

id e j é be n

h ató

s tí lu si r á nyz at v ag y e s zm e á r aml at n yoma, több a formai elem , a rész letező leírás,

c s e l e k m é nyé n e k

s z e r kez etű ,

a

f áz i s a i

népmeséb en

a

t er je d e l m e s eb b e k ,

csel ekmény

a

g yak r a n

domináns,

keretes

nehézség ek

és

l eg yőzésük ábrázolásán van a hangsúly, eg y sz álon vagy két párhuzam os szál on f ut , ad dití v sz erk esz t és ű, eg yf ázi sú , vag y vi szo nyl ag rö vi d f ázi so kból épül f e l. A népmese nyel ve szemléletes, egyszerű , l ény eg r e t örő, a m es e e lő a d ásá t a d i n am i k u s p á r b e sz é d e k d r áma i v á , i z g al m a s s á t e sz i k . N y el v é t a z egy s z e rű s z ó ki n c s és a vil ág o s m o nd at sz e r k es z t és j e l l emz i . E z z el sz em b e n a műm e s e n y e l v e z et e d í s z í t et t , f o r m a i e l em e k b en g az d ag (p l. ny el vi ját éko k, r ím es f or m ák , es etl eg eg és z éb en v er ses fo rma jell em zi) , jelk ép ek et , all egó ri ák at alkalmaz. Hangnemét a szerz ő s z a b ado n , c é l j a i n ak m eg f el elő en v ál aszt ja m eg. A j ó műmese stílusa és tart alma elárulja í r ója k il ét é t.

M iv e l ír ott mű f a j,

mo n d at sz er k e s zt és e b o nyo lul t ab b , v ált oza to s a bb ; az ol v a sót ól é r tő, elmélyült s z ö v eg é rt é s t kí v á n m eg . A n é p m esé k b e n g y ak r a n f o r d u l el ő kom ik us h e ly z et , j el le m kom ik um , a mű mesékben esztétikai minő s ég a hum or i s, p l. a nyel vi hum or. A népmesében külső g ya ko r i

az

én- el b es z él ő ,

sz em l élő a

b el ső

perspekt ívája érvényesül, a műme sé ben p e rsp e kt í va .

A

műm e s e

n é ző po ntja

–

g y erm ek eknek sz ánt m esék es et éb en – alul r ól fel f el é i r ány uló , gy er m eki néz őp o nt is l eh e t .

17

A népmese elbeszélője t er m ész etes sz em él y , aki időben és térben távoli eseményekr ől m e s él , a műm e s é é t u d at o s a n m eg k o ns t r u ál t al a k , a k i o t t ho n o s a n mo zog az idő sí kb an. A

műmese

világ s zemlélet e

g yakran

s z k e pti k u s,

h i á ny z i k

b el ől e

a

n é p m e s éb en s z i nt e m i n d i g j e l e n l é v ő sikerközpont úság , a „naiv morál”, az elnyomottak demokratikus-morális el várás a i. A bol dog s ág ot n em f el t étl en ü l a s zo ci ál i s fel em e lk e dé s j e l e nt i. A z ig az s ág sz olg ált at á s g y ak r an c s a k e rkö lc si , a pozitív hő s fi zi k aila g m eg s emm is ül h et , m eg h al h a t. A

népmese

é r t ék r end j e

m i ndi g

eg y b e es i k

a

m es é t

élt ető

köz ö sség

értékrendjével, ha változik a közösség erkölcsi felfogása, az kihat a mese c sel ek m é ny é ne k al a k u l ás á r a , m a g ár a a befe j e z ésr e. A műm e s ék b e n el ső so r b an az al kotó eg yén értékrendje tükröző di k. A m űm es e v i l ág a u t a l a v al ó s ág r a , n em önmag áért való: Lehet ez a világ a v a l ó s ág f ej é r e ál l í t o t t , t o rz kép e , vagy éppen közvet íthet szám unkra egy e l v e sz ett , h a j d a nv o l t , sz e bb v i l ág o t i s . A műmese l ehető ség eit a fi kt ív v i l ág b a n bes zű kítik a reális körülmények, a népmesének nagyobb a mozgástere „ f ant áz i a o r s z ág b a n ” . A csoda cselekmény formál ó erő a népmesében és a mű m es é b en e gy a r á nt. A h o z z á v al ó v i sz o n y u l á s a l eg fő bb alap ja a nép- és műm e s ék m eg kül önb öztetésének. A népmesében a csoda a boldog ság hoz vezető eszköz, a műm eséb e n csak

po éti ku s

l eh etős ég

a

v a l ó s ág

és

a

vágyott

vil ág

e g y es í t és é r e .

Meg jel e nés e a né pm e s é b e n ter mé sz et e s, mag át ó l é r t ető dő , n e m húz ó di k él e s határ az ember és a természet között; a z e v il ági é s a t ú l v il ág i k ö z ö t t , a mű m es e

c so d ái

népmesék ben

az

h ih e t et l ene k, emberi

f é lelm et e s e k,

lehet őség ek

tit ok za to s ak

kiterjesztésének

eg yik

l e h et n ek . titkos,

A ám

bi rto kol hat ó eszköze, a műm esék b en „ v ar áz sl at ”, „bűb á j” r é vén á l l elő , ho gy e l k á pr á z t as s a a m es e hő sét. 37 A m űm e s e l ét r e ho z á s a so r á n n e m h ag y o m á ny o s m e s e j ö n l ét r e , hanem val ami új, m ás mi nő ség ; a m eseí ró am el lett , hog y m eg őr iz néhány el em et az eredet ib ől , n a g y r é szt s a j át kép é r e f o rm ál j a a ny e r s a ny ago t . A kl a ss z i k u s mesevilág átformál ása sajátos hangot eredmény ez , melyben a hag yományos m e s ei st ruk t ú r a , s z er e p lőg árda és a mesei világrend megő rződ i k, az o nban a z

37

BOLDIZSÁR ILDIKÓ: Mese-e a műmese? 360. p.

18

í r á sm ó d és a z é r t ék r e n d új j el le gz e t es s ég e k et mutat a n épm esé h e z k é pes t. A s z e rz ő m eg v ált ozt athat ja az al ap v ető tündérmesei perspekt ívát, a mesevilág határai kiszél esednek, olyan motívumok, szerep lők is beju tnak ebbe az új m e s e v i l ág b a , a k i k k ép e s e k m eg b o nt a ni a z a l a p v ető l é t vi sz o nyo k a t , egy ú j , í g y a

hagyományostól

eltérő

mesevilág

alakul

ki.

A

történetek

el vesztik

linear itásukat, és nyel vját ékká válnak. 38

I . 2 . 1. MŰMESE-TÍPUSOK 39

Bár a műmesék sokkal kevésbé alkalmasak ti po log izál ásra, st ruktural i st a vagy

sz em i o t i k ai

kevesebb

bennük

B ol di zs á r

I l di kó

m e s em o d el l e k a

k i dolgozására,

k l a s szi f i k á l á s

m ég is

m esemo rf ol ógi ájának

a

c él já b ó l

m eg kí s ér elt

seg ít ség ével.

a

népmesék ,

fő csopo rtot

át dolg oz ott

–

mivel

s z t e r eo t í p i a , 40

ö s s z e g yű jt hető

n ég y Az

mint

al ko t ni

am el y ek

Propp

l ény eg es

változást ne m h oz nak a s z ü z s ébe n , pl. B en e d e k E l ek , Ill y é s G y u l a mesé i - é s d e f o rmá l t

–

„meghamisított”,

különféle

mesékből

ö sszeo lló zott ,

to rz,

t art alm át veszt ett - t ündérm esék m ell ett „való di” műm e s é k et i s k at eg o r i z á l . S z er i nt e

a

tü n d é rm e s e

„z ár t

r e nd szerének”

a

meg bontása

kétfél e

m e s et í p u s t h o z o t t l ét r e. E g y f elől l ét r e jött az a r it k a „műm es e ” , „i ro dalm i m e s e” ,

am el y

az

á l l a n dó su l t

átkódolta,

specializálta

H of fm ann,

P il i nszk y,

a

de

k a pc so l at o k at

mese ide

jelentését

t art oz n ak

a l k al m i ak ka l

(pl.

Lá z ár

h el y e t t e sí t v e

Andersen, E r v in

Hauff,

j a v a r é sz t

Wilde,

n ép me s ei

e l em e k ből é p ít k ez ő m e s éi i s) . A z a ss zimi lált é s sp e ci ali zált tü n d érm es e ú j r e n d s z e r ek e t

hoz

létre,

am el y ek

e lemeit

a

régiek

ab sztrakt

elemeibő l

kombinál ja. Ezt a típust a forma eredetiség e különbözteti meg a többit ől : a h a g y o m á ny o s f o r m ák n e m t ranszformálódnak, hanem új stru kt úra a l ak u l ki. Wilde

és

f ilo zof ik u s,

Maeterlinck H a uf f

sz i m bo l ik u s

m eg m ut at ja

a

me sé k e t b o rza lm a st ,

ír,

A n d e r sen

Ho ffm a n n

d e k a d en s

és

f a nt a s zti kum m á

m inő síti a mesei csodát. ők é rt i k é s m egőr z i k a t ü nd é rm e s e b ö l c s es s ég ét , d e

38 39 40

POMPOR ZOLTÁN: „Mindenből mesét csinálok…”. 97. p. BOLDIZSÁR ILDIKÓ: Varázslás és fogyókúra. 196-198. p. TÍMÁRNÉ HUNYA TÜNDE: A népmese és a műmese sajátosságairól. 104. p.

19

n y il v á nv al óv á t es zi k a n n a k r e jte tt egz i szt e nc i áli s pr o bl ém ái t, a r ti szt ik umm a l át it at v a a m es ei al apf or m át. E z e k a m es é k „ él e t pr o b l ém á kb a n ” g o n dolkodnak, a tündérmesékhez képest k evesebb m e s ei f ormu l át hasz n á l n a k , vagy is n em sz t e r eo t ip iz á l j ák a mű minden vonatkozását, inkább csak annak r é s z l et e i t . E h e l y e t t e r e d et i egé s z r e t ö r e k ed n ek , ú j r e nde z ő el veket alkotnak, melyek az után újszer ű szövegekben is

j el e n n ek

m eg

a h a g y o m á ny k é n t

élő

jelek

v ár at l a n

k a pcs o l a t ai k ént .

A

mű m es é k í r ó i k i z á r já k a h a g y o m á n y o s kom bi n ác i ó kat , v ag y h a k ö v et i k i s ezeket , akkor is sajátos módon, nem pedig f elt ét l enül és válog at ás nélkül.

A hel y ettesít ett

és

i nverz

m esék a tündérmesék szerkezeti elemeit

t r anszf orm ál ják , a m otí v umok at nem ö ssz efűzik, hanem önálló történetté alakítják. Jórészt meg ő rz i k a t ünd érm ese go nd ol at- és f ormak i nc s ét , d e a szereplő k cselek edeteinek módját új formákkal b ő vít ik , és m el lőz ik v a g y inverz - saját ellent ét évé al ak ult - fo rm ákkal helyett esíti k példáu l a m ese t erm észetfölö tti , cso d ás el emei t (Mil ne, B a u m, T r a v e r s, C o l l o di il l . Lá z á r E r v i n eg y es , „ p éld á z a t o s ” m eséi ). A v ar á z sl á so k a v i s sz á ju kr a fo r dul nak , a z esz köz ök nem várt mó do n, fo rdí tva m ű kö dnek . Ezekben a mesékben hétköznapi emberekkel, még inkább gyerek ekkel, vag y a gyere k ek k é pé r e é s s z emé l y iség ér e f or m ált , k e d v e nc j á t é kt á rgg y á, j ó pajtássá vagy háziál lattá sz elídített áll a to k k al a h ét kö zn a p i hel y szí n e k en m á r n e m k al a nd o k, h a n em m i nd e n nap o s é s jobbára kellemes események történnek m eg. A m es e hő s él etét ri tk án f eny eg eti v es z él y, r it k án k erü l o ly an ki élez et t h e l y z et b e, a m e l y b e n p r ó b á r a t eh e t n é f i z ikai vag y erkölcsi erejét, bátorság át , p u szt á n

olyan

k al an d o k b a

keveredik,

melyek

k e l l em e s e k

s z á m ár a.

Nem

t al á lk ozi k e l l e n sé g es e rő kkel, nem kell küzdenie, csodál atos segítségeket ig énybe vennie, s nem kap se jutalmat , se bünt etést. Ezek a történetek a g y er e k v al ó s ág o s é l et é ből i n d u l n a k k i , a g y er e k szo b á b a n v ag y a j á t sz ó t é r e n j á t sz ó d n a k. A l eg ki s e b b f i ú a m é r e t ei n él f o g v a l eg k i sebb, a természetfölötti segít őtárs (vagy el lenség) szerepét a m esét f elo lvasó szül ő v ag y eg y, a g y erm eki k ép z el et ben f él el m et es r e növ es zt ett al ak v esz i át , a m es e i deje a f elolv as ás i d ejév el v agy a gyer m ek eg y t et sző legesen ki választott napjával eg yezi k

meg.

Ha

pedig

ez ek

a

való ságo s

mo zzanato k

még

f ant asz ti ku s

20

elem ek k el i s k o m b i nál ó dna k , Bet t e l h eim szerint „könnyen ö ss z e z av a r h a t já k a gyermekben azt, am i valóságos, azzal, am i nem az”. Az

é l et pro bl ém á kb an

sajáto sságo kho z

való

ig az odó

gon d ol ko d ás

mesemo ndás

az

helyére eg yedi

l é pő ,

mó do n

a

v él t

él et ko ri

m eg sz erkeszt ett

történet ek helyett a mesei sztereotipizálá s ú j f o r m á j át hoz z a l é t r e , a m el y e l ső sorban a nyel v használatában nyilvánu l m eg : ki al a ku l eg y ol y a n m e s e ny e l v , a m el y egy e l k é pz el t v a g y m é g i n k á b b no rm a k é nt k ez e i t „ g y erek n y el v e n” v a g y „g y erm ek i ész jár áso n” al apu l. „A g y erm ekny elv használ at a a sz ak em b er ek és elbeszél ők f ejéb en ki al ak ult gyer m ek k ép t er j esztését célozza. A gy e r mek n ek m á r n em k e ll m egt anu ln i a f elnőt t sz emm el l á tni a f el nő tt ek vi l ág át” , arr a ö sz tö nz ik ő k et , hog y ú g y n éz z ék a vil ág o t , a h o g y azt a g y e rm ek , po nt o s ab b a n ahogy a másik gyermek látja.

A

m ese

ny el v ér e

l efo r dítv a

m ind ez

azt

jel ent i ,

hog y

a

mes ék

m eg kü l ö nb ö z t et é s é ne k é s el hat á r o l á s á nak a l ap j a m i n d e n ek előtt a csodához való viszony. Ez megnyilvánulhat a hét álland ó szereplő egymás közötti

kapcsolatrendszerében

( p é l dáu l

a

hő sök

és

a

természetfölötti

lények

r e l ác i ó j ába n ) ; a z állatoknak szánt szerepekben ( p éld ául az állat seg ít- e v agy c s a k t árgy k é nt l e het b á n n i v e l e ); a mágikus tárgyak és mitikus növények

használati értékében ( mű kö di k- e, mű kö dtet het ő- e var áz ss z erként v agy sem ); a testi és szellemi képességek felismerésében és alkalmazásában ( ko r l át ozot t a v a g y s em ) ; v al am i nt a z élet és halál határainak meghúzásában ( v a n- e át jár á s közöttük vagy sem ). 41

I.2. 2. A MŰ M ES ÉK S Z ER E P E

A m es e ép p o l y an mű alkotás, mint a novella vagy a regény; története, j e l e n s ég ei e l v á l as ztha t at lan ok a m i n d enko ri k or t árs i r od al om á l l a pot át ól é s a z a jl ó i ro da lm i f oly am at okt ól. A m e s ét nem úgy k el l el k ép z eln i , m i nt val am i c s enev ész k i s hajt ást a „ nagy ir o d alom ” ol d al áb an. Mánd y Iv án s z eri nt : „ Ni nc s k ül ö n g y e rm e k- és fel n őttirodalom. Irodalom van.” Annak ellenére, hogy a

41

BOLDIZSÁR ILDIKÓ: Mese-e a műmese? 359-360. p.

21

g y erm e k e kne k

írni

v a l am i k é p pe n

m ég i s

sajátos

m e st e r s ég ,

a

m e s ék e t

is

pontosan ugyanolyan mércév el kel l vi zsg álni , mi nt m ás irodalmi al kot áso kat. 42 T arb a y E de s z e r i nt „a g y e r mek ir o d al om a gy erme k e k sz ám á r a I S al k o t o tt s z é pi ro d alm i mű vek ö ssz essége”. Az i rodalom a fel n őtt n ek é s ö sz tö nö s e n a g y erm e k n ek ö rö möt , g yö n yö rűs é g et j e l en t , é s v álas zt a k i n e m mo nd ott g o n do k r a. F e l el e t et a r r a , ami é p p e n n y u gt a l an ít j a , d e n em tu d b e sz é l ni ró l a. E l i g azí t á st

a

v i l ág b a n ,

a

v i l ág

r e n d j ében,

rendet lenség ében.

Röviden:

a

g y erm eki ro d alo m i s p ár b esz éd az í r ó és az o l vas ó k öz ött , az ut ób bi l enéz ése nélkül. A párbeszéd lényeg e az, amir ől – ol ykor – a fel nőtt sem t ud beszél ni, m e rt

m aga

sem

l át j a

vil ág os a n ,

mi

ny ugt al a n ít ja ,

mil y e n

v á l a szt

adhat

önmagának lappangó kérdései re. Mi ndez a gyermekre fokozottabban ér vényes: m eg n yug v ás t k er es és a k a r, d e i zg alm at , m eg r end ülés t és d erű t i s. „G y erm ekir o d alm at

hi v at ástu d att al

mű v el n i

nagy

f el e lős s ég ,

m e rt

e g y s z er r e k e l l g y er e k k é v ál n i , f e l nőt t k é nt szó l n i , em b e rne k t ek i nt e ni a m a j da n i

o lv a só t,

t e h át

n emc s a k

szó r a koz tat ni ,

h a n em

g o ndo l ato t

is

c sem p ész ni az al ak uló gy er eks zel l emb e” – v all ja Tar bay Ed e. 43

A

felnőtt

és

a

gyermekirodalom

határvonalai

lehetnek

élesek ,

bizonytalanok, elmosódottak , az id ők folyamán módosulhatnak is (mert változik a világ és változnak a gyerekek); és néha el is tűnnek . Ilyenkor a történet csak a befogadás során lesz mássá gyerek ben és feln őttben. A szöveg mélyebb rétegei a gyerek ek számára rejtettek maradnak , de ettől még

a

befogadás,

az

értelmező

tevék enység

egy

másféle

nyelvi

interakcióban is hozzáférhetővé válik. 44 A m o d e r n m űmeséknek – és ebben áll a f a n t a sz t i k u st ó l e l t é rő kett ős v i l ág l át á su k – k é t f éle , a mű b e k ó dol t o l vas a t u k v a n: a g y e rm ek n e k v a l ó csodás é s a f e l nő tt n ek s zó ló különös . A k ettő s s ég i ndo ko lja a zt i s , h og y m ég a t ö rt é n et al l eg o ri ku s é r t el m e z ése s em z ú z z a s z ét a m e s és h at á s t . C s ak a n n y i t j e l e nt , hog y a f el nőtt ol v as a t a l l ego ri ku s j e ll e gű l es z , ami a z o n b a n n e m v o n j a k ét ségb e a gy erm ek sz ám ár a a cso d ák at . 45

42 43 44 45

ERDEI NÓRA–LAPIS JÓZSEF: A mi kis félelmetes sárkányaink. 41. p. TARBAY EDE: Gyermekirodalomra vezérlő kalauz. 10., 12. p. KOMÁROMI GABRIELLA: Párhuzamos történetek Lázár Ervin életművében. 13. p. PAPP ÁGNES KLÁRA: Varázslat és valóság között. 15. p.

22

A m e s eí r ás h oz fo nto s , ho gy m egt e r emtő d jö n a z a h i t el e s m e s e v i l ág i s , amel ynek nemcsak po ét ikai törvényei vannak, hanem er kölcsi rendje is. Az e m b er i l ét n e k n i nc s o l y a n a sp ek t u s a , am el y r e n e v i l á g í t an a r á a m e s e a m ag a bölcsességével és erejével. C sak rajtunk, mesehallg at ókon és meseolvasókon mú li k , hogy mi t tu dun k k e z de n i e z z el a z é v s z áz a dok a l at t kik r i st ály o so dot t t u d á s s al . A m e s é k en k e r e szt ü l o l y ko r m eg pi l l anth a t ju k s a ját t e rm é sz e tü nk azo n vo násait

is,

am el y ekről

eg y éb k ént

nem

s zí v es en

v es zü nk

t ud om ást.

A

m esei ro d alom tel e van ol y an tö rt énet ekkel, am elyek abban segítenek, hogy s z em b e n éz h e s s ü nk

saját,

k ev é s b é

sze r e t ett ,

s őt

ö nm agu n k

e lőtt

is

r ejt eg et ett tu l ajdo nság ai nkk al , és m eg ér t sü nk v alami t a r osszu l v égz őd ő történet ekb ől is. V annak olyan történet ek i s , a m el yek m eg e nge d i k a hősnek , h o g y ro s sz d ö n t és ei t ko rr i g álh a s s a , ú jrak e z d h e s se n v a l am i t , v a g y p ed i g a t ört é n et

to v áb bi

m e n et ében

s z embes ü l h e s s e n

azzal,

hogy

h e l y t el e n

k ii ndu ló ponto t v ál asz tott m agának . E z ek a s i k ert elen, álc s el ek vős m es ehő sö k m eg l ehe tős en

p o nto s

k ép et

f es t enek

ar r ól

a

k o r ról ,

am ely b en

él ni

kénysz erülnek. „ T ú l s ág o s an l e e g y sz erű sít j ük a t ört é n et ben r e j lő l eh e tő s ég e ket , h a c su p á n e r k ö l c si i g a z s ág o k at l át u nk v ag y k er e sü nk b e n nü k. S o k k al t ö b b et k a p ha t u n k ezekb ől a m e s é kből , h a ö n m ag u n k m eg h al a d á s ár a b u z d í t ó f el s z ó l í t á so k a t i s k i h al l u nk bel őlü k” – írja Bo ldiz sár Il di kó. 46 A z i dő m ú l á s á v al az e m b e r i s ég m e s ék i r á nti ig ény e is m egválto zot t: m ár n e m a c so d á s , a f a nt a sz t i k u s v é g az e l v á r á s , h a n em a m i n él v a l ó s á g o sab b j e l l e m áb r áz o l á s , ez p e r s z e n em m i nden esetben vezet a boldog vég hez. A mű m es é k m e s e vil ág a k öz e leb b hozza a történet szereplő it az o l vasó ho z, a mű m es e i

hő sö k

jellemükben

nem

tökéletesek,

es endő ek ,

e z á lt al

h al a n dó

e m b er e k l e s z n e k , a m i n e m m i n d i g m eg nyugtat ó, soks zor jobb, ha a mese hő s e p oz ití v

pél d a ,

a ki re

fel

l e het

képesség eiben

elbizonytalano dott

b iz on yt al an s á g

é rz és é t ,

a

n é z ni ,

a z o no su ln i

hő sök

r el at i viz á lt

az

jellemek

l e h et

o lv as ób an reálisak

v e l e. is

A

m ag uk

erő sít ik

ugyan,

de

a

nem

képesek a mesében boldogságot, önigaz olást kereső olvasó nak többet adni, m in t az amúg y i s t a p as zt a l ha tó h é t köz n a pi r id eg v a lós á got .

46

BOLDIZSÁR ILDIKÓ: Bukott mesehősök. 72-73. p.

23

A nem népm esei sémákban gond olkodó műmesékben végig kérdéses, hogy a z a v a ro s n ak l át szó sor s o k kim e net el e „ jó ” l e sz - e ; e g y á lt al á n nem b izto s , h og y a bol dog ság ról val ó álm ok m egvalósulnak, s a gono sz, a bű n ö s m eg bű nhő di k , a j ó p e dig el n y er i m élt ó j ut alm át. A k at a rz i st ez e se t b e n k iv ál th a tja a lél e k b e l ső szenv ed és ei nek m eg sz ü nt et ése, a r em ényt elenség , a b ol dog ság u t áni m eg s emm i sü l és , a m e g n em a l k u v ás si k er e . E z ek b e n a műmesékben tehát m eg fo rdul a so rrend: nem a kí nzó és kell em et len eff ektu so k c s apnak át e l l en t ét e s a f f e k t u so k b a , h a n em a z ö r ö m, a harmónia pillanatait követik kínzó és kellemet len, de még a mesétő l sem ideg en élmények. 47 A műm es e ak k or jó , ha ug y anazt az érz ést t ud ja ny újt ani az ol v asó nak , amit a tündérmese: képes idő tl en, egyet em es g ondol at okat m eg fog alm az ni , m in d v égig m eg őr i z v e a k tu al i tá sá t ge n er á c ió k o n k er esz t ü l . Az els ő nag y m e s eí r ó k , A n d er se n é s W il d e mesé in e k 48 k u l c s sz a v ai : a r é s z v ét , a s z e r et et , a z ál d o z a t sz é p s ég e. 49 A népmesei értékrend helyét ezekben a mesékben a keresztény értékre n d v e szi á t . P il i n szk y , L áz á r E r v in „ l ez á r atl an” m e s éi 50 to vábbgo ndo l ásra készt eti k az o lvasó t. A m esés form ába b ú jt ato t t p r o b l ém af e l v et é s e k - h a jó a m e s e - m a i s a z él et n a g y k é r d é s e i ről s z ó l n ak , de a m eg o l dá s t m á r a b e f o g a dó nak k el l kit a l á l n i a.

47

BOLDIZSÁR ILDIKÓ: Varázslás és fogyókúra. 204. p. pl. Andersen: A teáskanna, A kis hableány; Wilde: A boldog herceg, Az önző óriás, A csalogány és a rózsa 49 BORBÉLY SÁNDOR: Klasszikus meseirodalom. 93. p. 50 pl. Pilinszky János: Kalandozás a tükörben; Lázár Ervin: Ha három lábon gyábokorsz, A molnár fia zsák búzája, A kislány, aki mindenkit szeretett, A legkisebb boszorkány 48

24

II. LÁZÁR ERVIN

„Az emberekben él a vágy a mesére. Olyan alkotásokkal kellene kiszolgálni őket, amelyek lelki táplálékot nyújtanak, amelyekből merítenek.”51 (Lázár Ervin)

51

LÁZÁR FRUZSINA: A mese varázsgömbjében. 950. p.

25

II.1. LÁZÁR ERVIN ÉLETE ÉS MŰVEI I I .1. 1. ÉL ETR AJ Z 52

Író, elbeszélő , m eseí ró . 19 36. m áju s 5- én szü l et ett B u d ap est en. A p ja u rad almi i ntéz ő vo lt A l só-R ác eg r esp u szt án, g y erm ek évei t

Il ly és

szomszéd ságában t el e p ül é s

így

L áz ár

G yul a

töltöt te.

l a ko sai n a k

A

E r vi n

s zülő h el y é n ek T ol na

t öb bs ég e

m eg yei n a gy

s z eg énys ég b en élt , az egy et l en s z ó rakoz ást a k ö z ö s s ég i é l et , m e s él é s és a t á nc j el e nt et t e szám ukra. A ki csi és zárt kö zösség mesékkel t el i vil ág a n a g y h atás s a l volt L á z á r E rv i n ír ói pályafutására. i nt é zőg y erek

v i szo ny l ago s

jómó d ban

Nyolcéves

él t,

de

’45

ut án

koráig

mint

m eg v ált ozo tt

a

h e l yz etü k. 1 9 45- b e n a f öl do sztá s n á l n e k ik n e m j á r t fö l d , így sz in t e ő k l e t t e k a l eg sz eg ény ebb ek. 19 51 -b en k id ob t ák c s al ád ju k at a házu kb ól , m er t az ál l ami g az d a s ág nak sz ü k s ég e v o l t a z i n t ézől a k ásr a . M i v el a pus zt á n n em v olt i s kola, á lt al á nos i sk ol áb a a kö r ny ez ő f al v ak ba járt, minden évben máshová, többek közö tt k atol iku s é s e v a ng él ik u s i s ko l ák b a i s. Ezut án a sz eksz árdi G aray Jáno s Gi mnáz ium b an tanu lt. 1954- től a z Eö tv ös Loránd

T u d o m á n y egy e t em

B ö l c s é s z k a r án

volt

újságí ró

sz ako s

hallg ató.

B u d ap est en az Eöt vös- koll égium b an l akott. 1957-ben Pécs re költözöt t, és beil lesz k ed e t t a p éc si iro d almi k ö r ö k bo hém v i l ág á b a. E l ső no vell áját 1958- ban közö lt e a J el en k o r . U g y a n c s a k egy e t em i évei al att kez dt e meg újság író i pály afut ását , 1959- b en az Esti P éc si N apl ó munkat ársa

l ett.

f i at al em b er k ént

El ső so rb an

p rób ált

riportokat

harco l ni

az

sz eret et t

ig az ságt al anságo k

írni ,

és

lelkes

ellen.

H am ar o san

a z o nb a n be k e ll ett l át n i a, hog y a p oli ti k ai h el yzet n em t es z i l e h etővé a v i ssz ás ságo k f elt ár ását. Köz b en az eg y et em en át ir at koz ott m ag y ar szak r a, 1 9 6 1- b e n l e v e l ez ő szako n diplom áz ott m ag yar sz ako s t anárként. 19 64-196 5 52

Forrás a Digitális Irodalmi Akadémia és a Hunlit honlapjai.

26

k öz ött

a

D u n á ntú li

N ap ló

és

a

T üs ké s

T ib or

s z e rk e szt et t e,

vi sz o nyl ag

szabad a b b l ég k örű Jelenkor munkatár sa volt. 196 8- b a n Bu d apes t r e kö l t ö zött , és az Élet és Irodalomnál helyez kedett el. E l ső k ö t et e , A kisfiú meg az oroszlánok cí mű mesereg ény e 1964-ben látott n a p v il ágo t. A k öt et e t R é b e r L ás zl ó i llu s zt r ált a , a ki e t től k e z d v e L áz á r E r v i n í r á s ai n a k

á l l an dó

i llu sz tr á to r a

l ett.

J el l egz et e s

h a n gú ,

nye l vi

j át é kk a l ,

h u m o r r al é s s z e r ete t t e l t e l i m e s éi h ama r o sa n a g y e r ek e k é s a fe l nőt t ek k örében eg y a r á nt néps z e rű l ett . A kisfiú meg az oroszlánok b ól 1979- b en F e l e k i K am i l l , D a jka M a rg i t f ős z e r ep l és é v e l k é szü l t m e s eját é k. U g y a n c s a k m eg film e s ít et t ék a z 1 9 81 -b e n m e gje l e nt Szegény Dzsoni és Árnika c ímű k ö ny v ét. 19 73- b an jel ent m eg m ái g l eg nép s z erűb b k ö ny v e , A Hétfejű Tündér , m el y ös sz esen ny olc k i ad ást élt m eg. Meséi

n ép s z e rű s ég e

miatt

sokan

c s ak

m es e í ró k é n t

i sm er i k ,

a z o nb an

p á l y á j a k ez d et ét ől ír t f el nőt t e k n e k s z ó l ó e l b es z élé s e ket is. 1966-ban jelent m eg e l ső elbeszél éskötete, a Csonkacsütörtök . 196 9-b en az Egy lapát szén

Nellikének , napvilágot.

1973-ban Abszurd,

a

Buddha

g rot esz k

szomorú

h a n gv ét el ű

c ímű

e l b es z élé s k öt et e

novellái

is

l át ott

meseszerű ek,

sok

í r á s á r ó l nem i s d ö nth e tő el egyértelmű en, h o g y m es e v ag y nov e l l a , l eg i n k á b b meseno vellának

nevezhet ő ek .

A

f el nőtti ro d al omb a

so r ol ható

í r ásai

nag y

r ész éb en az em b er i k ap cs ol at ok ko nfli ktu sai v al , a mo d e r n é l e t fo r ma k e l t e t te f esz ült ségek k el foglal ko zi k. 19 71 -b en jel ent m eg egy et l en k is r eg ény e, A

fehér tigris . A r eg ény b en eg y f ehér t igr i s sz egő di k a f ő hő s mellé, s ett ől kezdve sohasem tágít mellő l e. G azd á j a m in d e n p ar a n c s át t el j e sí ti , a ki í g y ko rl át lan hat alm ú vá vál ik. A reg ény mor á l i s k é r dé s e , h o g y m i t k ez dh e t a z em b er hatalm a k o rl át lanság áv al. S ik e r ei hat á s á r a 19 71 - b e n sz a b ad úszó í ró l ett. C sal ádjával 19 71- 1 98 0 k öz ött P éc e l en é lt. F e l e s ég e V at h y Zsuz s a. H ár om g y e rm e k e v an , l á n y a F r u z si n a é s Z só f i a , s f i a, Z s i g m o nd. G y e rm e k ei m eg sz ül et é s e ú j ihl et e t jelent et t

szám ára,

ett ől

kezdve

e l em e nt á r i s

e rő vel

törtek

elő

saját

g y er ekkorának emlékei. Figyelve nyelvvel v al ó i s m er k e d é s ü ket , saját mag a i s m ás kapc so l atba kerü lt anyanyel vével. Reng et eg öt let et m erített l ányátó l és f i átó l , a z 1 9 7 9 - b e n m eg jel e nt Berzsián és Dideki m in d k ét c ím sz e r e plő jének neve Fruzsi na lányától sz á rm az ik . M e s e r eg é ny é é rt Láz á r Er vi nt a n emz et kö zi

27

z sű r i 198 2 - b en A n d er s e n- di p lom á v al tü nte tt e k i. A Négyszögletű Kerek Erdő (198 5) és a Bab Berci kalandjai (1989) cím ű kö tet eit az É v K ö nyv ének v á l a szt ották . A n yolc v a n a s é v ek b e n tö bb h a n g j át é ko t i s í rt a M a g y ar Rád ió s z ám á r a , m el y ek 1 9 9 0 - b e n Franka Cirkusz címen kötetben is megjelentek. 1 99 2-9 3-ban az Áll am i Bábszí nház dramat urgja volt. Nagy sikert arat ott A

legkisebb boszorkány és az Árgyélus királyfi c ímű báb játék ai val. A rend szer váltás idején tag ja volt az Új Idő k szerkesz tő biz ott ság ának , r é s zt

v ett

a

M a gya r

F ó rum

m e g al a pít á s áb a n ,

majd

dolgo zott

a

M a gy a r

Nap lónál , a P e s ti H í r l a pnál é s a Ma gy a r Ne mz et nél is. 1 9 9 2 - től 1996- ig a Hitel munkatársa volt. A ’90- es évektől egy r e rit k á bb a n j el e n i k m eg ú j k ö ny v e , 1 9 9 4 - b e n Hét

szeretőm , 19 97- b en Kisangyal c ím e n j el e nt e t ett m eg v ál ogat á st ko ráb bi elbeszél éseibő l. 1996- b an ú j el b esz él ésekkel jel ent kez ett . A Csillagmajor c ímű

elbeszél éskötetében

szülőf ö l d jén e k ,

az

azóta

e l tű nt

A l só-

R á c egr e s pu sz t á nak ál lít eml é k et. A köt e t ti z en öt no v el l áj á b an m es é s , cso d ás elem ek keverednek a szülő föld ( a kö t et n ov e ll áib a n R ác p ác eg r e s ) po nt o s, v a l ó s ág hű m eg elev enít ésév el. „A p u szt ai g y er ek ko rr ól p ró b álo k t ör t énet ek et mondani […] én is visszat értem a gyermekkori m esemo ndásho z, ahho z , ahog y i t t f o r m ált á k a t ö r t é n e t e k et. T eh át o l y an s z em él y e k ről , a ki t i sm e rü n k, á md e o ly a n tö rté n e t e k et , a m el y ek nem esh e ttek m eg , mer t h a m égi s , ak ko r a z m á r a c s o d á k m e g a m e s e v i l ág á b a t a r t o zi k. É n i s il y e nf ajt a tö rt éne t e kk e l próbálom leí r ni az itt m eg esett dolg okat , s azáltal, hogy néha át- átlendülök a m e s éb e , úg y é rz em , m in t ha t e lje s e n a n at ur á li s v aló s ágo t ír tam v ol n a meg” 53 – f og alm a zza m eg egy i nt er jú b an a Csillagmajor m ági k us r e ali st a t ör t éne t ei k a p c s á n L áz á r Er v i n a m ag a m es é lő m ód szer é t. A köt et 19 96-b a n e ln y e rt e az Év Kö ny v e d í jat. H ár om el b esz él ésébő l 2004-ben f ilm f eldolgo z ás i s készü lt

Porcelánbaba

címm el

G árd o s

P éter

r end ez éséb en.

A

k öt et

bőv ít et t,

f ügg el ék k el i s k i eg ész ít ett v ál toz at a 2 00 5-b en jelent m eg az Osi ri s Ki adó é l et mű so rozatában (Lázár Er vin munk ái). A z 1 993 -ban m eg jel ent Manógyár csa k n éh á n y m e s ét t a rt alm az , m á so di k, b ő v í t et t k i a d á s á ho z 2 0 0 2 - b e n m ég e g y szer annyi t t esz hozzá. Uto lsó sajá t m e s egy ű jte m é ny e az 1 9 9 8 - b an m eg jel ent Hapci király , sz int é n c s a k h é t

53

GACSÁLYI JÓZSEF: „Én a gyerekektől tanultam a legtöbbet”. 441. p.

28

m esével, b á r a k ötet u tol só me sé j e – A legkisebb boszorkány – kisreg ényt e r j ed e lmű . 20 01- ben m eg jelent köt ete Az aranyifjítószóló madár . Láz ár Ervin

Ámi

Lajos

ana l f a b ét a

c i g á ny

e m b er

m e séi bő l

k és z í t ett

gyerekek

szám ára át sz e r k es z te tt v ál o gat á st , go n d o sa n ü gy el v e a r r a , h o gy a l eh e tő leg k evesebbet változtasson rajtuk. Ez az uto lsó olyan kö tet, am el yet – h o z z á ad o t t é r t ék k én t – a m eg jel e n é s év ében el hu nyt Réber László rajzai díszítenek. Sajnos az át dolgozott mesékb ől hi á n y z i k a m eg sz o k o t t t a nu l s á g , sz er et et ,

s zo li d ar it ás ,

a

rá

jell em ző

ny el v

és

ért ékvil ág.

A

20 05- b en

m eg j el e nt Magyar mondák , m el ye t G y ul ai L í viu sz kl as s zi ku s , a Képes Krónika m ini atú r áir a

em l ékez tető

raj z a i

i l l u s z t r ál n a k ,

s o k k al

j o bb a n

sikerült

átdolgozás. A meghat ározott, kötött történelmi mag nem akadályozta meg L á z ár E r vin t a b b a n , h o g y s a j át o s h a ngo t c s em p és sz en ez ek be a jó l i sm ert történet ekbe. 54 Utolsó,

életében

- v álo g a t ása i t

n em

meg jel ent

sz ám o l v a –

mű ve a

–

az

Osiris

Z s ó f i a l á n y á v al

kiadó

újrakiadásait

és

k ö z ö s e n í r t Bogármese ,

amel yb ől sz í nd ar ab is k észü lt. Lázár Ervin pályája során számos díjban, kitüntetésben részesült. József Attila-díj (1974), Művészeti Alap Irodalmi Díja (1980), Állami Ifjúsági Díj (1981), Déry Tibor-jutalom (1990), IBBY díj (1990), a Soros Alapítvány Életműdíja (1992), MSZOSZ-díj (1995). 1996-ban megkapta a Kossuth-díjat, 1999ben a Pro Literatura-díjat. 2005-ben Prima Primissima díjjal tüntették ki.

L á z ár E r vin 2 0 06 k ar á c so ny a e l őtt b ekö vet k ez et t, ho ssz ú b et eg s ég et k ö v ető halál a ol v asók öz ö nség e és b a r át a i , p á l y at á r s a i s z ám á r a eg y ú t t a l a m e s e h al á l a i s v ol t. N e k ro lógo k so ra k ö v ett e a „ s zí vb él i c imb or ák ” tollából az év elején, 70. sz ület ésnapjára kiadott ajándékkötet et. 55 A X X. sz áz ad l eg nagyo bb m agyar m e s eí r ó j á na k

h a l ál a

az

i n t e r n et e s

p o r t ál o k o n

a l kot ók n a k i s i hl et et ad ott. A köl tői h a n g v ét elű n e k ro lógo k m ell e tt egy f ór umb a fel k e rül t az i sm er e tl en g r a fi ku s s zo mo rú Mami n ti j a is. 56

54

POMPOR ZOLTÁN: Mendemonda Lázár-módra. 28. p. JOBBLADÁK. Lázár Ervin hetvenedik születésnapjára. Szerk. Gyutai Zsuzsanna. Bp. : Novella, 2006, 70, [20] p. 56 Maminti.jpg 55

29

„S m a jd m e s é l i k , pe rs z e , n agy o n so k áig Lá z á r E r vi n t ö rt é n et ei t , v e t ít ik a f ilm e k i smétl é s ét , a t é v é j át é kok a t , t á nc ját é ko k at , s z é p e n egy b e é r n ek a z ok a m ég m eg sem szü l et ett e k gy e r ek k or á v al és öregkorukkal is, de sorr a fogynak majd az ok, akiknek minden erd ő m i ndörökké nég y szögl et ű m a r a d.” 57 „ M i p e dig , ak i k itt mar adt u nk , c s ak ál lu nk sz omo rúan, és f élü nk attól , hog y vi l águ nkb an i sm ét egy s z í n n e l k ev e s e b b l et t . ” 58

II.1. 2 . B IBL IOGRÁFIA 59

A ki sf iú meg az orosz l ánok. Mesereg ény. Réber Lász ló rajz aival. Bp. Mó ra Ferenc Könyvkiadó, 1964. 91, [5] p. B p . O si ri s K i ad ó, 1997 . 7 5 , [ 5] p . C so n k ac sü t ö rt ö k . Elb e s z él é s ek. B p . S z ép i ro d alm i Kö ny v ki a dó , 19 66. 2 29 , [ 3] p . Egy lapát szén Nellikének. [Elbeszélések, mesék] B p . S z ép i ro d alm i Kö ny v ki a dó , 19 69. 3 13 , [3 ] p. A nagyravágyó feketerigó. [Mese] Réber László rajzaival. Bp. Mó ra Kö nyvki adó , 1969. 13 , [ 3] p. A f eh ér tig ri s. R eg én y. B p . S z ép i ro d alm i Kö ny v ki a dó , 19 71 . 2 1 4, [2 ] p. Bp. Szép halom Köny vmű hely , 199 0. 17 2. [2] p. B p . O si ri s K i ad ó, 1998 . 152 p. --. A Fr anka cirkusz. Bp. Osiris, 200 5. 361, [ 2] p. (Láz ár Ervi n mu nkái ) A H étfe jű Tündér . [Mesék] Réber László rajz aival. Bp. Mó ra Kö nyvki adó , 1973. 146, [6] p. B p . O si ri s K i ad ó, 1995 . 129 , [ 3] p. (bő v. k iad .) Bu ddha szom orú. [ Elbesz él ések] B p . S z ép i ro d alm i Kö ny v ki a dó , 19 73. 1 97 , [3 ] p. Öreg ap ó madarai. [Ismeretterjeszt ő k é pes k ö ny v] B al og h P ét er r a jz a iv a l . Bp. Mó ra Ferenc Könyvkiadó, 1974. 29, [3] p. (B ölcs Bagoly so ro zat) Bi kf i-bu k fenc- bu kf eren c. [ M esé k ] R éb e r L á s zló r a jz a iv a l. Bp. Mó ra Kö nyvki adó , 1976. 8 5 , [ 3] p.

57

Tamási Orosz János: Amikor meghalt a mese [online] Zé: Elment a mese apja! [online] 59 Forrás részben a Digitális Irodalmi Akadémia honlapja. Nincs minden kiadás föltüntetve, csak az új kiadóhoz kerülést ill. a bővített változatokat jeleztem. 58

30

Berzsián és D ideki. [Mesereg ény] Réber László rajzaival. B p . Mó r a Fer e n c K ö nyv k i ad ó , 197 9 . 13 8 , [ 6 ] p. [ B p.] S zá za d v ég K i adó , [ 199 3.] 1 08 , [ 4] p. (V id a G yőz ő r a jz ai val ) B p . O si ri s K i ad ó, 1997 . 132 , [ 4] p. Gyere haza, Mi kkamakka! [Meser eg ény] Ill. Réber László. Bp. Mó ra Ferenc Könyvkiadó, 1980. 74, [6] p. A Maso ko Köztársaság. [Elbeszélések] Bp. [Móra K ö ny vki adó] 198 1. Ko zmo s z Kö nyvek. 3 65 , [3 ] p. Szeg ény Dzsoni és Árnika. [Mesereg ény] Réber Lász ló rajz aival. Bp. Mó ra Könyvkiadó, 1981. 82, [6] p. --. Lázár Ervi n m eséje Heg yi G ábo r f otó ival. [Bp] , M ór a Fe r e nc If j ú s ág i Kö ny v ki a dó– No vo tr a d e , 1 98 3. 62 , [2 ] p. B p . O si ri s K i ad ó, 1999 . 7 9 , [ 3] p . Lázár Er vin novellái. A Maso ko Köztársas ág . S i m f , a f ü st. Öt , hat , h é t . I l l . H eg y i M á r t a. B p. M ag y ar Ipa r mű vész et i Fő isko l a T y po-g rafi kai t ansz ékén. 1982. 2 1 , [ 3] p. A Négyszögletű K e r ek E rdő . [Mesék] Réber László rajzaival. Bp. Mó ra Kö nyvki adó , 1985. 168 p. B p . O si ri s–S z áz ad v ég, 19 94. 1 66 , [6 ] p. Bp. Osi ri s, 1995. 166, [6] p. Tu vu dsz i víg y? [ Elbesz él ések] (Ill . Kec skem ét i Kálm án. ) B p . S z ép i ro d alm i Kö ny v ki a dó , 19 87. 2 33 , [ 7] p . Bab Berc i kaland jai. [Mesereg ény] Réber László rajz aival. Bp. Mó ra Kö nyvki adó , 1989. 10 1, [3 ] p. B p . O si ri s K i ad ó, 1997 . 120 , [ 4] p. D ecember tábornok. [Mesék] Ill. T ettam anti Béla. [ B p.] Id ege n f org a lmi P ro p ag a nda é s K ia dó V ál l al at. [ 19 89. ] [1 –36 s z ám oz atlan] p. A Fr ank a Ci r ku sz. H ang ját éko k. I ll. K ec skem ét i K álmán. B p . S z ép i ro d alm i Kö ny v ki a dó , 19 90. 3 34 , [ 6] p . A f e h é r t i g ri s. - - . B p. O s i r i s , 2 0 0 5 . 3 6 1 , [ 2 ] p. ( L áz ár E rv i n m u n k á i ) L ov ak , ku ty ák , m ad arak . T ört énet ek áll atok r ól. I ll. Do l ni k Mi kl ós . Bp. V ario Kiad ó, 1990. 36 p. A manógyár . [Mes ék] Faltis Alex andra rajz aival. Bp. Száz advég Kiadó, 1993. 58, [2] p. Bp. Osi ri s, 20 02. 83 , [5 ] p. (b őv . ki a d. ) Hét sz eret őm. V álogato tt novel l ák. V ál. és szerk. Dom oko s Mát y ás. Bp. Osi ri s–S z áz advég. 1994 . 273 , [5 ] p. (Osiris–Századvég Kö nyvtár. Irodalom)

31

C si ll agm a jo r. [ El b es zél é sc ik lu s] B p . O si ri s K i ad ó, 1996 . 103 , [ 5] p. ( Os ir i s köny vt ár. I ro d alo m. ISS N 12 18 –98 63 ) Bp. Osi ri s, 20 05. 184, [2] p. (b őv. kiad. ) (Lázár Ervin munkái ) Kisangyal. [V ál. és új elbeszél ések] Bp. Osi ri s Ki adó, 1997 . 2 22 , [6 ] p. (Osi ris kö ny vt ár. Irodalom ) Hapci király. [Mesék] Réber Lász ló rajz aival. Bp. Osi ri s, 1998. 7 6 , [ 4] p. Az aranyifjítószóló madár. Ámi Lajos mesé i. R é ber Lá sz l ó r a jz a iv a l . Bp. Osi ri s, 20 01. 154, [6] p. Tüskés varabin. Állatörténet ek. Szunyog hy András rajzaival. Bp. Osi ri s, 20 03. 84 , [4 ] p. ( A z Ör eg ap ó m ad ar ai és a Lo v ak , kut y ák , m ad ar ak eg y köt et b en) Magyar mondák. Gyulai L ív iu sz m et sz e t eiv e l. Bp. Osi ri s, 20 05. 95 , [4 ] p. B og árm ese (T ár ssz erz ő: L áz á r Z só fi a ). F al ti sz Al ex and r a r a j zai v al . Bp. Nő k Lap ja Mű hel y, 200 6. 79, [1] p. A kalapba zárt lány. [Mese] Pittman Zsófi rajz aival. B p . O si ri s K i ad ó, 2 008 . 3 5 , [ 1 ] p .

32

II.2. LÁZÁR ERVIN MESÉI I I .2. 1. L ÁZ ÁR E RV IN ME SEV IL ÁG A

„Az abszurd, megismerhetetlen és elf og ad h a t atl a n v il ág ot c sak i s a b szu rd e s z köz ök kel l e h et áb r á zol ni . Il l et ve , v a n m ég egy leh e tő s ég , a z ö rö k ért é k ek világa: a mítosz , a mese” – írja Kemsei István. 60 L á z ár E r vin m e s e vi l ág á b an m i nd e n a r ealitás ban g yökered zik, és minden m iti ku s. Mű v ei b en gyak r an el mo só d nak a mű f a ji hat á ro k: „ má gi ku s r e al ist a” n o v el l á i t

nagyon

kev é s

v ál as z t j a

el

fant asztikumba

átcsapó

meséit ől.

„ Mi n d e nb ől m es é t c si n á lo k, mi nt a p u s z t ai a k. A v al ó s á g eg y pon t o n á t tű ni k a m e s éb e , így jö n l ét r e e gy ú j dim e nz ió. N em v á l as ztom k ülö n a k e ttő t.” 61 Ő

maga

is

szívesen

sutba

dobta

volna

a

formai

követelményeket.

L e gk ön n y eb b e n ez t a m e s é kb en t e h et t e m eg. M e s éi r e fo koz ott a n ig az , h o gy „ r ét eg e s e k ” , m á s t l á t b e n n e a g y e r m e k é s m ás t a f el nő t t – é s é p p e t ul ajd onságu k az , ami mi att a „g y erm eki ro d alo m l egnagy ob b tö rt énet ei” k öz é t a rto z ( h a t n á ) n a k. L áz á r E r vi n n e m c í m ezte senk inek a meséit. V an köztük o l y a n , am el y i k et m á r a l e g k i se bb e k i s é rt ik , és v an kö ztü k , am el yi kb e b el e k el l nő ni . A H ét f ej ű T ü ndé r m a m á r h í r e s m es éi n e k egy rés z e - A haz u dó s eg ér , A k é k m eg a s á r g a, A k i s l á ny , a k i m i n d e n k it s z er et ett , A mo l nár f i a z s ák bú z ája, A z igaz s ág te vő Ny ú l , K ét R eg g el , M e s e J u l i n a k , S z u rk o s kezű k i r á l y f i ak k o r áb b a n m á r m eg j el e nt a z Egy l ap át s z é n N e l l i k én e k c í mű, e g y á l t al á n n e m g y er ekeknek írt novelláskötetben. „Műv e i h e z a r ea l i s t a o l v as á s i m ó d d a l n em v e z et ú t . A l l eg o r i k u s -szimbo likus szöveg ként kell kézbe venni ők et . ” – í r ja K o m á rom i G ab r i el l a. 62

„Nem szeretem azokat a magyar írókat, akik mesét írnak. Mesét ugyanis csak költeni szabad. Kotlóshűséggel és poétarévülettel. Lázár Ervinben mind a kettő megvan.” – írta Varga Domokos A Hétfej ű Tündér első megjelenésekor. 63 Mű veire jobban is illik a „mesek öltész et ” kifejezés, mint a mű m es e . Ő m ag a s em s z er e t t e e z t a m eg h a t á rozást, naplójában olvashat ju k:

60

KEMSEI ISTVÁN: Menekülés a mesébe. 133. o. BORBÉLY LÁSZLÓ: A kő gurul tovább. 7. p. 62 KOMÁROMI GABRIELLA: Párhuzamos történetek Lázár Ervin életművében. 13. p. 63 VARGA DOMOKOS: Egy meséskönyv margójára. 10. p. 61

33

„ N em t u d o m , m i j ö t t r á j u k . H á t p e r sz e ! Aki a mesét próbálja utánozni,

olyan, mintha népdalt akarna írni. Ami a mitológiából, múlt ködéből hoz üzeneteket, évszázadokon át tökéletesedett (és persze tök életlenedett is,

amikor

már

bizonyos

utalásait

senk i

sem

értette),

éppen

ezért

utolérhetetlen és megismételhetetlen. Ez világos. De miért képzelik a fura urak, hogy például én népmesét akarok utánozni? Netán írni? Dehogy akarok. Én egy történetet írok, ami nem műmese, hanem éppen olyan irodalmi alkotás, mint bárk i más íróé.” 64 „Látszott, egy szót sem értenek az egészből, […] pontatlanul mondták a szöveget. […] Azt hiszik , a mese balk ézről

való,

komolytalan

dolog.

[…]

a

mese

olyan,

mint

a

vers,

ragaszkodni k ell minden nével őhöz, különben összed ől.” 65 N a g y o n f o n t o s n a k t ar t j a a m esem o n d á s r ít us át i s, sz ám o s n ovel l áj á b a n é s a Sz eg ény Dz so ni és Á r ni k a c ímű m e s er e g é ny é b en i s m egva l ósul a kö zö s m e s él é s. „ A m e s él é s a s z ü lő és a g y er ek közös rítusa, mindkett ő jü k szá m á r a e g yfo rm á n

fo n to s. ” 66 A

g y erm ek szer ep lő felfedez ésébe

„ k ét

l á bb a l

a

f öl dö n

á lló ”

f el nőt t e t

g y a k r an

a

emeli ki a valóság ból és vonja be a mesébe, a csoda (pl.

A

csapda,

V árl át og at ás,

S z áz p ettyes

k atic a,

A

r e t em et e sz ) „ Ami ko r a s zü lő k, nagy szülő k – mind az ok, akiket a gyerek szeret – m es é l n ek n e k i , a k k o r a m e se á t a l ak u l . I r o d alm i mű f ajb ól sz er et et műf a j j á l e sz , ami á lt a l k ét e m b er közö tt oly a n k a p cs ol at j ö n l ét r e , m el y h ez has o nl ó alig akad.” 67 A k ö z ö s t ö r t éne t m o n d á s alk a l m at a d a r r a i s , h o g y a v al ó s ág c so d ái r a fel hív ja a fig y elm et: - A szeretet olyan, mint a varázslat? - Olyan. - De csak a mesében, igaz? - Nem. Nemcsak a mesében. A valóságban is olyan.68 Meséit

stílusa

és

f ők é p p

n ye l v ez et e

t e sz i

kö nny e n

f el is m e r h ető vé.

V ég t e l en j á t é k a a s z a v ak k al , k ac i f á ntos szó al kotásai , névadásai, t obz ódó halm oz ás ai eg y éni , ját éko s hango t ad nak í r ásai nak , d e f ők ép p m e s éi ne k . „ A h é t köz n a po k

64 65 66 67 68

v il ág áb ól

m e rített ,

sz e re p lő i

a

g y erm ekeivel

fo lytato t t

LÁZÁR ERVIN: Napló. 283. o. LÁZÁR ERVIN: Napló. 91. p. SZIKORA JÓZSEF: Meseforgácsok Lázár Ervin műhelyéből. 16-17. p. LÁZÁR FRUZSINA: A mese varázsgömbjében. 950. p. LÁZÁR ERVIN: Szegény Dzsoni és Árnika. 35. p.

34

b e s z élg et és e i ből

bú jt a k

elő ,

neveik

a

g y erm e k ny e l v

b áj á t

h o r do z z ák .

A

g y erm eki s z ív ti sz tas á g a m agáv a l r ag a dt a a z ír ót” – í rj a meg em lék ezéséb en G a et a no Mi n ut a , L á z ár E rv i n m es é i n e k o l a sz f or dít ó ja . 69

Meséinek a magyar gyermekirodalomban elfoglalt elők elő helyéért ugyan az előbb felsorolt jellemzők is felelősek, igazi jelentőségét azonban a meséiben tükröződő érték rend adja. Meséi nek vil ág áb an nem jó az , ha a g o n o s z elp u szt u l a h a r c s o rán ; a ros s z , h a m e g v ált o z i k , m eg m e n ek ü l h et v égz et ét ől . A m e s e í r ó j a hi sz a bba n , hogy a vil ágo t m eg leh e t v á ltoz tat ni , a h o g y műm e s éi n e k hő s ei i s vált oz n a k és m eg v ál to zt at n a k e m b er i sor s o ka t k aland os ú tju k so r á n, u g y a núg y k é p e se k vagy u nk a sz e r et et e re j é v e l a me sé n k í v ü l i v al ó s á g b a n i s e l é r ni e z t a v ál t o z á s t , c s a k a k a r n i k e l l , é s műkö di k. T örténet e i t a s z e r ete t hatj a át : a d ühö s, a v il ág el pu sz tít ására tö rő, ö nm ag át h e l yt el e nül é rt é k elő szereplő k a s z e r et et kö z el éb e k e r ü l v e m á s s z em szö g bő l k é p e s e k l át ni m ag u k at . L á z ár hő s ei m ag u k v e s z i k k ez ü k b e so r su k i r ány í t ás á t , képesek önállóan, akár sorsuk e l l en é b e n i s dö nt e ni , a k ül ső kény sz er ítő er őt eg y másik, bels ő erő : a szeretet ereje váltja fel. Ha ninc s egy nag yobb rendsz er,

amibe

beleilleszkedjen,

az akkor

ember a

szabad

szabad ság

akarata, nem

d ö nt é s i

erénnyé,

sz a b ad s ág a

hanem

felelőtl en

j e l l e m hib áv á v á l i k. A f el e lő s sz e r et et v á l l a l ása a k a r at h o z k ö t ö t t : a v il ág m eg v ált o z t a t h at ó ,

csak

a k ar n i

k ell

a

szeretet et ,

dönt eni

kell

a

f e l elő s s ég t el j e s em b e r i k ap c s o l at o k m e l l e t t . A g y er m e ki g o nd o l ko d ás az , am i m ég e g y e s é l y t k í n ál a r o s s zn ak , s o kk a l i n k á b b a f el nőtt em ber saját ja, hog y a g yőz e l em h ez v e z ető egyetl en út a mási k el pusztít ásán keresztül vezet.

Értékvilágának A Hétfej ű Tündér utolsó szava, a szeretet a kulcsa. Mindent nyit, mindent és csaknem mi ndenkit megvált. (Andersennél van ilyen kiváltságos szerepe.) 70 „T örténeteiben mégsem rejti el a nyers és sokszor kegyet len valóság ot: c so d ál at o sa n ú j sz a v a k k a l és r e m e k p éldá k k a l t a nít j a m eg raj tu k k er es zt ü l mindanny iunknak az emberi kapcsolato k á b é c é j ét. [ … ] M et af o r ái n em t o r z

69 70

MINUTA, GAETANO: Lázár Ervin, a jóságos varázsló. 16-17. p. KOMÁROMI GABRIELLA: Párhuzamos történetek Lázár Ervin életművében. 23. p.

35

fant áziaszülem ények voltak, hanem az élet b ől v e t t k é p ek , a z é rt é k e k et kereső emberiségnek szól ó pél dabesz édek.” – í r ja ról a G aet ano Mi nut a 71

Lázár Ervin meséiben szüntelenül az értékek világában vagyunk, a kiváltott etikai reak ciók pedig mindig érzelmiek . Ezek a reak ciók úgy szólalnak meg a mesében, mint az a bizonyos „halk, belső hang”, ami irányít, s ami a gyerekek re is hat. A mesék és a meseszerű művek látványosan szólnak arról, hogy az élet erkölcsi kaland. 72

II.2. 2. MES ÉK , MESER EG ÉN YEK

A L á z ár E r v i n-m e s eki n c s l eg i sm e rt e bb cso po rt j áb a A N é g y s zög l etű K e rek E r dő l ak óinak tö rt énet ei t ar to z nak - Bi kf i- bu kfi- bu kf er enc ( 197 6 ), G y er e ha za Mi kkam ak ka ! ( 19 80 ) , A N é gy szö gl e tű K e rek Er d ő ( 198 5 ) - , ez ek alap ján s o rol j a b e a t á vo li , kic si t el h at ár ol ód ó sz eml é lő a szerző t (ja, a „D ömdödömös m es ék”! ).

K öz el i

r o ko nság b an

állnak

a

g y erm eki ro d alo m

kö zi sm ert

képviselő jének , Mil ne Micimackó jának 73 é s t ár sa in a k a S z á z hol d a s P ago ny ba n j á t szó dó kal a n d j ai hoz . D e mí g M il n e v egyt is zt a ember tí pu so k a l a p j á n for m ált a á l l at sz e r ep lő it ( Mi cim ac kó f l egm at ik u s, N yu sz i ko ler i ku s, Fü les m el anko li ku s st b.) , és az azo k r a jell em ző viselkedés t tárja elénk történetei ben némi k ed vess é g g el

tű z del v e ,

és

Ka r int h y

fo r dít á sá n ak

k ö szö n hető en

humorral

b ő s ég e sen f ű sz er ez ve; L áz ár Er v i n sz er ep lő i ö s s z ete t t e b b e k , e m b er i b b ek , é s a történet eknek erkölcsi mond anivalójuk van. Az elfog adás és a feltétel nél kü li sz er et et c seng ki mi nd enhol a szó ját éko k kö zü l, am it a legt iszt áb ban a

Vacskamati virágjá b an 74 hallhatunk: - Miért szereted? - háborgott Aromo. - Csak - mondta a virág. Vacskamati táncra perdült, ugrált a virágja körül, alig látott az örömtől. - Meglátod, rendesen öntözlek, kapállak, törődöm veled ezután - mondta a virágnak. A virág meg azt mondta: - Hiszi a piszi. És olyan boldog volt, amilyen még soha.

71

MINUTA, GAETANO: Lázár Ervin, a jóságos varázsló. 16-17. p. KOMÁROMI GABRIELLA: Párhuzamos történetek Lázár Ervin életművében. 24. p. 73 MILNE, ALAN ALEXANDER: Micimackó. Micimackó kuckója. Bp. : Móra, 1967. 228, [4] p. 74 Vacskamati virágja. In: LÁZÁR ERVIN: A Négyszögletű Kerek Erdő. Bp. : Móra, 1985. 57-65. p. 72

36

L á z ár E rv i n e l ső , és m ái g l egme g h at á ro zó bb m e s egyű jt em énye A H ét f ej ű T ü nd é r (19 73 ). M e séi kö zöt t v á l t a koz n ak a modern, mára klasszikussá vált mű m es é k ( Mese Julinak, Ödönke és a tízemeletes, A szökevény szeplők, A kék

meg a sárga, A lyukas zokni, Virágszemű, Nagyapa meg a csillagok ) a f abul a jellegű állatmesékkel ( Az igazságtevő Nyúl, A fába szorult hernyó, A hazudós

Egér, A Nyúl mint tolmács ) , és a népm esék k el mot ív um ai b an, sz er k ez et éb en, szereplő i be n

k a p c s o l at b a

ho z h a t ó

m esék k e l

( Szurkos

kezű királyfiak, A

molnár fia zsák búzája, A kislány, aki mindenkit szeretett, Ha három lábon gyábokorsz, Rácegresi és Pácegresi, A Hétfejű Tündér ). 2 5 é v v el késő bb vehetjük kézbe a jelleg éb en, tartalmában, hang vételében n a g y o n h as o nl ó Hapc i ki rá ly (1 99 8 ) című kö t et et , a m el y egy b e n L á z ár E r vi n u tol só saját m esegyű jt eménye. Jelent őség é b en i s v e t e k e d he t n e A Hétfej ű

Tündér rel, hiszen olyan mesék vannak benne, mint a Metrómese , a z Állatmese és A legkisebb boszorkány , a m el y ek a z e lő bb eml ít ett tí puso k ugyanc sak k i em el k edő p él d ái , vi s z o nt m i nd ö ss z e h é t m e s e v a n b e n n e , m ég h a A l eg k i s eb b b o szo r k ány ki sr eg ény- t er jed elmű i s. A k ét kötet köz t meg j el e nt M a nóg yá r (199 3), amel y el ső meg jel enések or s z int én

csak

n é hán y

m e sét

t a rt alm az ott ,

e lt á vo lo di k

a

n é pm e s ei

hagyományoktól, több benne a moder n m e s e é s a n o v el l a m e s e.

Bőv ít et t

ki adásáb an, 2 002- b en m ár duplájára nőtt a kötet, bár az újonnan hozzátet t m es ék

ki csit

eről t et et tnek

tű nnek.

Mind k ét

ki ad ást

Falti sz

Al ex and r a

illusz trálta, ezáltal is „kilógnak a so rból”. Ö n á ll ó k ön y v k é nt jel e nt m eg k é t m e séj e , l eg első ként A

n ag yr av ág yó

f e k et e rig ó ( 1 9 69 ) é s h a l á l a utá n A kalapba zárt lány ( 20 08 ). M i nd k et t ő a jellemző lázárervini példázat – a példázatai ra gyak ran jellemző t a nul sá gg al : ö n is mer et

n é l kül

l eh e t et l en

m egt a l ál ni

a

m á s ik

e mb e r h ez

ut at . 75

v ez ető

S a j no s A nagyraravágyó feketerigó az óta nem jelent meg képeskönyvként, hanem

bekerült

A

Hétfejű

T ü n d ér

bő ví t et t

v ál t o z at b a ,

e l v e szt v e

ezzel

g az d ag , zsí r k rét ás i llu sz trációinak varázsát. L á z ár E r vin m e s e r eg é n y e i – A k i sf iú m eg az o ro sz lá no k ( 19 64 ) Berz sián és D ideki ( 1 9 79 ), Szegény Dzso ni és Árni ka (1 98 1 ) , Bab B erci ka la nd ja i (198 9)

75

-

m esegyűjtem ényeit ő l

függ etl en

tö rt énetf üz ér ek ,

bár

eg y- egy

POMPOR ZOLTÁN: A hétfejű szeretet. 144. p.

37

szereplő jük m eg j el e ni k m á s m es é k b e n i s ( B ru ck n e r S zigf r id A kisfiú meg az

oroszlánok b ól k e rü l a N é gy sz ögletű K e r e k E r dő b e , a H é t f ejű Tündér pedig a Szegény Dzsoni és Árnika kulcsf igurája lesz). Egy- eg y történet önmagában is m eg ál l j a i t t i s a h el y é t , d e ez ek e t k e r et b e f o g l al j a a fő hős ö k k ö rül ki al ak u l ó m a j d a kö ny v v ég é n meg ny ug t ató a n m eg ol dó dó bo n yod a lom.

A kisfiú meg az oroszlánok b an a r eali t ás t al aján fut ó tö rt énet k ez d et én m eg jel e n i k e g y g y erm e k , P et i , ak i s z i nt e beinvitálja a mesébe Barna Viktort, a j á t sz a ni m é g k ép e s f e l nőtt et. Az ő sz eme l át t á r a el e v e n ed ik meg a r égi p a j ta, m el y n ek l ak ói B ruc k ne r Sz igf rid ki é r d emes ül t ci r ku sz i o ro szl á n f e l e ség é n e k, Szilviának kisz abad ítását tervez ik. Barna Vi kt or a köz v et ít ő a g y er m ek - é s f e l nőtt vi l ág kö zöt t, ami t Peti apja jel ení t m eg , az o ro s zl á no ka t n e m l átó , a r e a l i t ásb ó l n e m eng edő f el nőtt, aki a pajta lebontását t erv ez i. A tö rténet , attól

függő en,

hogy

A

fehér

tigris hez 76

–

ahol

a

v a l ó ság b a

hi r t e l e n

b e l ec sö p p en e gy c sodá s l én y - , v a gy A császár új ruhájá ho z 77 - ahol a ruhát c s a k a k ép z e l et t e r em t i m eg – h a s o nl í tjuk, c sodás valóságg á vagy a gyer m ek é r d e k éb e n fol yt at ott t á rs a s j át é k ká v áli k. A Berzsián és Dideki és a Bab Berci kalandjai ig azi m ai m e s e reg é ny e k , m ai szereplő kkel, néha eg y- egy népmesei motívumm al , cso d áv al és – ez b ennü k a l áz ár er vi ni - m ind en tö rt énet b en eg y- egy p él d áz att al. A Berzsián és Dideki B e rz si ánj a ö n a rck é p k é nt is fe lfo gh a tó , hi sz e n a nagydarab jobbladakölt ő , akinek nem megy a versírás, ak ár a szer ző i s l ehet ne.

S z er epl ői ,

S ró f

m es t e r ,

V i nk óc i

Lő rénc,

Violin,

a

fülrepeszt ő

c so d az e n és z , Sző r éns ző r T ejb ajszán, Áttentő Redáz és persze Zsebenci K lo p éd i a eg y éni s ég ek, nev ei k m eg ism ét el het etl en ny elv i játék o k. A nem i s a n n y i r a c so d á s b o n y o d alo m – B e r z si á n b e t el j e sü lő ro ssz kí v ánság ai m iatt m eg t e l i k s ö t é t s é g g el – a z é r t o l d ó d i k m eg, mert Berzsi án már saját bajával n e m t ö rő d v e m ás o n p r ó b á l s eg í t en i . I g az, e z a v a l ó s ág b a n sz i nt e c so d á n a k s z ám í t ,

mégis

tört énet ben

s aj át

sokkal

m ag a inkább

fölött a

g yőz e d el m e s ked i k.

kí váns ágok

(átkok?)

A

c so d á s

teljesülése,

ele m

a

Violin

k antát áj á na k g y ó g y í tó hatá s a, és p e r sz e R ibiz l i, a r ep ü lő kut y a.

76 77

LÁZÁR ERVIN: A fehér tigris. Regény. Bp. : Osiris Kiadó, 1998. 152 p. A császár új ruhája. In: ANDERSEN legszebb meséi. Bp. : Móra Könyvkiadó, 1978. 121-125. p.

38

Bab Bercinek még ennyire sinc s szüksé g e a c so d á k r a, eg y e n e s en e l u t a sí t ja a c so d át r ög t ö n az e l ső történetben. 78 B á r e z a m e s e r eg é ny i s t a rt alm a z c sod ás

ele m e k et

–

Bab

Berci

köve

b e s z él ,

R im a p é nt e ki

R im ai

Pén t e k h

c so d a p ati k á j á b a n a l e l k i b a jo k r a l e h et orvo sság ot kapni, Nuusz i Kuu szi t ud varázsolni , ha csak eg y pillanatra is, Bab Berci nézése megsavanyítja az édes d olg ok at st b. -, a mego ld ást m ég sem a c so d a, hanem a hős ö k ö ss z ef o g á s a h o zz a m e g a m e s e v ég é r e. A n ég y mes er eg én y k özü l a Szegény Dzsoni és Árnika sz er k ez et e a tündérmesékhez kapc so ló di k, b ár hő s ei d ö nt h et n ek h e l y t el en ü l , a b e f e j e z é s m ég i s c s a k n é p m e s ei l e s z . A m eser eg ény kül ö nl eg esség ét az al ap m esét átszö vő m e s et e r emt ő b esz élget és , az ír ó és a gyermek közötti ho l értelmező , hol t ov ábbg örd ítő párbes zéd adja. Pompor Zo l t á n sz a v a i v al : „ A f e l nőt t eg y sz e r re m e s él é s m e s élt e t: a m e s ef o nál a f el nőt t k e z ében v a n , d e a go mbo l y ít á st a g y erm ek végz i , a mes ev il ág a g y erm eki k ép z el et , ját ék szab ály ai szer i nt mű kö di k. A m esemo ndás íg y v álik azt án köz ös játék ká.” 79 „ A kö z ö s m e s em o nd á s á lt a l a t ra d ic io n áli san é rt e lme z et t m e sev il ág kit águ l , ú j j ell eg z et e sség e k et ö l t , és e z n e m c s a k f o r m ai , h an e m t a rt alm i j e gy e kb e n i s m eg figy e l h ető. ” 80 A f ur c sa sz er ep lőg á rd a ( a n ag yo n t est v ér ek , I p i ap a c s , a h í r h ed ett r ab l ó v ezé r , a S z áz a rc ú B o szo r k a s t b . ) s eg í t s é g é v el v al ós ul m eg a l á z ár e r vi n i m e s e erk öl cs , az

el fog ad ás

és

a

f el t ét el

nél kül i

s z er et et

jegy éb en

a

m eg jav ul ás,

h e l y r e h o z ás l eh e tő s ég e.

78 79 80

Bab Berci és a tünkány vagy kicsoda. In: LÁZÁR ERVIN: Bab Berci kalandjai. Bp. : Móra Könyvkiadó, 1989. 5-9. p. POMPOR ZOLTÁN: A hétfejű szeretet. 122. p. POMPOR ZOLTÁN: A hétfejű szeretet. 124. p.

39

III. NÉPMESEI PÁRHUZAMOK LÁZÁR ERVIN MESÉIBEN

„Volt időszak, amikor úgy véltem: hagyományos prózát írni már nem lehet. Aztán elolvastam néhány kerek történetet, s jó volt valamennyi. Akkor azt mondtam: én legalábbis nem írhatok ilyeneket. S megírtam a magam meséit.”81 Lázár Ervin

81

NÁDOR TAMÁS: Lázár Ervin. 286. p.

40

III.1. NÉPMESEI HAGYOMÁNYOK „Láz ár

Ervin

komolyan

köt ődi k

a

kulturál is

örökséghez

és

a

mese

ját éksz ab ál y ai ho z, d e m es éi nek m ar ad andós ág a az egy edi s ég b en v an.” 82 S z ámo s mes é j e m utat ro ko n vo n á so k at a n é pm e s é kk e l. A Hétfejű Tündér c ímű köt etb ől : Szurkos kezű királyfiak, A molnár fia zsák búzája, A kislány,

aki mindenkit szeretett, Ha három lábon gyábokorsz, Rácegresi és Pácegresi, A Hétfejű Tündér ; a Hapci király c ímű kö tetb ől: A legkisebb boszorkány ; ide t a rto zi k a Szegény Dzsoni és Árnika c ímű m e s e r eg én y , a m ell y e l bő v e bb en m á r f og l al ko zot t a z el őző f e j ez et , i ll et v e elő fordulnak népmes ei elemek a Bab

Berci kalandjai b a n i s. A

t ü n d érm e s éb e n

van

h ő s,

vannak

útra

indítók,

van

ellenfél,

vannak

segít ők . V a n n a k i t t i s. D e a k ad n a k hiányzók is, ha tündérmese előí rt h é t szereplő jére gondolunk. Ráadásul a szer ep ek id őközben át is hangolódnak, így m ég

nagyobb

tündérmeséé

az

el t é r é s.

(amit

„ Az

nevezhetünk

e l r e ndez é s,

az

hő smesének,

e l be sz él és

struktúrája

varázsmesének

is),

de

a az

értékvilág és a stílus Lázár Erviné” – írja A Hétfejű Tündér című m e s é ről K o m á rom i G ab r i el l a , 83 de igaz ez a többi, népm esékkel ro ko nságot mutató m e s é r e i s. „ A t ud at os a n f e lv á ll a lt m e s élő i h ag y o m á n y b a n g y ö k e r ező , ugyanakkor a hagy om ányo s

népm esei

sz er kez et et

to v ábbgo ndo ló

í rói

k ép z el et

o ly an

mű m es é k et t e r em t , m el y ek n e k a hő s ei d e t er mi ná lt n é pm ese i so r su k a l ól f elsz ab adul nak ,

d ö nt ései k

ninc s enek

el őre

kódol v a

m eg v ál tozt athatatl an

j e l l e m ü k b e. E z e k b en a z ú jr ago n dol t m es é k b e n f el l el h ető a m es él ő sajáto s v il ág ért elm ez ése i s, m ely l ehető v é t esz i az i roda lm i m e s e k e r e t ei n b e lül a hagyományos mesei rendet meghaladó egyéni mesemorál al kalmazását. ” 84 L á z ár E r vin t ö b b sze m po nt ból i s á t al a k ít j a sa j át é r t é k r e n d je me n t én a tü nd érm e sei ny e r s a ny ag o t. Ez ek k ö z ü l az e g y i k , ami ko r „ e m be r i vo n á sok k a l r u h áz z a f el a z i d e al i z á l t , el é r het et l e nn e k t ű nő f ő hőst” 85 – í r j a Lo v á sz A ndr e a . E g y m á s i k é r d e k e s v a r i áci ó , a m i ko r a m e s éb e n n e m a t ár g y a k mű kö d nek

82 83 84 85

KOMÁROMI GABRIELLA: Párhuzamos történetek Lázár Ervin életművében. 24. p. KOMÁROMI GABRIELLA: Párhuzamos történetek Lázár Ervin életművében. 22. p. POMPOR ZOLTÁN: A hétfejű szeretet. 111. p. LOVÁSZ ANDREA: „Mi egy képes egy képtelenhez képest?”. 65. p.

41

fordítva, hanem a használóik 86, mint pl. a Bab Berci és a tünkány vagy

kicsoda 87 c. m esében. „ A z á t al a k í t o t t mot ívum r endszer ű m űmesék egyik fajtája az asszimilált mese,

m el y

jó r és zt

m eg ő rzi

a

népmesék

motívum ai t,

go n do l at-

és

formak incsét, ugyanakkor a szerz ő ú j e l em e k k el b ő ví ti a s aját v ilág k ép e szerint áta l a k í tott h a g y omá nyo s n é pi elbe sz él é st . E bbe n a me set íp u sb a n a s zt e r eo ti pi z ált

n é pm e s ei

fo rd ul at ok ,

a

d e t erm iná lt

j el l em e k

az

e g yedi

irányába al akulnak. Lázár Ervin sz ámos, a népmese hagyományos elemeibő l é p í t k ez ő, ugyanakkor azt továbbíró meséje az asszimilált mű m es e t í p u s áb a sorolható.” 88 L á z ár

E rv i n

m e s eá t al a kí t ó

m ó d s z erének

legizgalmasabb

példáját

A

legkisebb boszorkány, A molnár fia zsák búzája és A kislány, aki mindenkit szeretett c ímű m es é k b e n t al á ljuk m eg. E z ek b e n a m e s é kb e n „ a t ör t é n et s z ü z s éj e vál t o z at l an m a r ad , vi sz o nt e g y ap ró mesétlen elhajl ás következik be v a l am el y sz e r e plő jellem ében”. 89

86

BOLDIZSÁR ILDIKÓ: Mágikus tárgyak és csodás növények. 25. p. Bab Berci és a tünkány vagy kicsoda. In: LÁZÁR ERVIN: Bab Berci kalandjai. Bp. : Móra Könyvkiadó, 1989. 5-9. p. 88 POMPOR ZOLTÁN: A hétfejű szeretet. 113. p. 89 POMPOR ZOLTÁN: A hétfejű szeretet. 115. p. 87

42

III.2. MESEELEMZÉSEK I I I. 2 . 1. A L EG K I S E BB B OS Z ORK Á N Y 90

A

l eg ki seb b

bo szo rk ány

hasonl ít

l egjobban

eg y

népmesér e,

valójában

Benedek Elek Szép Miklósról 91 i l l . Ámi L a j o s K i r ál y K i s Mik l ó s ról 92 szóló meséjének átdolgozás a is lehetne. D e – bár az ajánlás Ámi Lajosnak sz ól – csak lehetne, mert a hagyományos népm ese i a l a p o t á t sz ö v i eg y m á si k sz á l o n futó, teljesen új, a népmesét ől még sem id eg e n t ö r t é n e t : A n y a- B a ny a , a v il ág v ég i b o szo r k á ny é s h á rom l á ny a : R ill a , M ar il l a é s Ama r il l a t ö rté n e t e , e z á l t al

eg é s z e n

más

j e l e nté s t

és

v é gk ic se ng ést

adva

a

me sé n ek .

A

b o szo r k ány csal ád m egt er emt éséhez az i hl et e t Ámi L a j os m e séj e a d h a tta, a k i t ö b b s z ö r i s u t al a rr a , h o g y a M i kl ó s g o n d j ár a b í z o t t l o vak a b o szo r k á ny l á n y ai ,

és

a m ik or

s i k e rül

a

hő sn e k

e g y - egy

fe l a d at o t

t el j e sít e nie ,

a

b o szo r k á ny k ér dő re vonja a lány ait: „melyikő tö k sz er et ett b ele?” A népmesei al apszerkezet a három m e s éb en s zi nt e a zo n os: 1 . M i kló s ér tes ül a vi l ág sz é p l á ny l ét ez é s é rő l 2 . Ú t n ak i nd u l 3 . S eg ítő j e el v ez e t i a lán y h oz 4 . B o l d o g s ág , d e: a t i t ko s s z o b a rej t él y e 5 . Mi kló s v izet ad a s árk ány nak 6 . A s á r k á ny k i sz a b ad u l é s el r ab o l j a a l á nyt 7 . M i kló st t ált os ló s egít i 8 . A szö kt e t é s ( e k s o r ra ) el b u k ( nak ) 9 . M i kló s i nfo rm ác iót sz e r ez egy t ál to s csikó ró l 10. V esz él y es ú tr a i ndul , lo v a elp usz tul 1 1 . S eg ítő áll at (o k k) a l t al á lk ozi k 12. B e á ll a bo sz or k á ny szo lg ál at á b a, h á ro m l ovat k e ll l egelt e t ni e 13. A r áb ízot t lo v ak át v ál toz nak, am íg al s zi k A legkisebb boszorkány. In: LÁZÁR ERVIN: Hapci király. Bp. : Osiris, 1998. 27-77. p. Szép Miklós. In: BENEDEK ELEK: Világszép nádszál kisasszony és más mesék. Bp. Uzsgorod : Móra : Kárpáti, 1976. 155-165. p. (MNK 400C*) 92 Király Kis Miklós nem lel az országban olyan szép nőt, akit elvegyen. Az újságból olvassa, hogy Tündér Tercia világszépasszonya is létezik a földön. In: LÁZÁR ERVIN: Az aranyifjítószóló madár. Ámi Lajos meséi. Bp. : Osiris, 2001. 40-72. p. A mese szüzséje egészen más – a név egyezése ellenére – mint a magyar népmesék tv-sorozat közismert sárkányölő-égitestszabadító Király Kis Miklós meséjében! 90 91

43

14. A s eg í tő á l l at ( o k k ) a l m eg oldja a f el adatot 15. K ér i a fi z et ség et : a csi kót 16. A b o szo r k á n y pr ó b álj a l eb e sz é l n i , m a jd m e g a k ad ál y o z n i , si k er t e l e nü l 17. A c si kó t ált os s á v á lto zi k , ú tn a k i nd ul n ak 18. Megmentik ez előz ő lo vat 19. Megszöktet ik a lányt 2 0. Legyő z i k a s á r k ány t a l ó test v ér e – a sá rká n y l o v a – se gít ség é ve l 2 1. L a ko d al m at ül n e k L ázár E r v i n ú j m e séj e a z o nba n k e r e t be fo gj a és meg- megsz a k ít j a a történet et. Mi el őt t e l i nd u l n a a n é p m e s ei c s el e km én y , m egi sm e r ked h etü n k a b o szo r k ány cs al ád t ag jai v al. Any a- B any a t anít ja a l ány ai t a bo s zo rk ány s ág m e st e r s ég é r e , s m i nt eg y g y ako rl a t i f o g la l k o z ás k é nt c s ö p p e nne k b e l e K i r ál y K i s Mik ló s tö rt énet éb e, f el ad at uk p ed ig a hő s ak a d á l y o z á sa ú t j a so r á n. A két n a gy ob bi k l á n y eb b e n s z ív v el- l él e k k el r ész t i s v e s z, á m a l eg ki s e bb , Ama r il l a egyre job b a n sz i m pati z ál a z „o st o ba , fafejű k i r á l y kis m i kl ó s s al ” . M í g nő v é r ei c s el t v et n e k , ő a m e n e k ü l é s ú t j át súg j a m eg a hő sne k , a ki , b ár biz alm atl anu l, b u kt ató n ál.

de

Míg

az

Am arilla

Ri lla

és

ált al

M ari ll a

a

javasolt

i r ányba

h alál át

o ko zn á k ,

i ndul

m inden

A m ari ll a

az

ú jabb uto ls ó

p il l a n atb a n m i nd ig megm e nt i a v e s z él yt ől. S ajno s Ki rály Ki s Mi kl ó s t ényl eg „faf ej”, és Tünd ér T ercia szépség e az egyetlen érték a szem ében, amiért é r d em e s

k ü z d e ni e.

A m ar i l l a

titkon

r e m é ny k edi k ,

hog y

a m i ko r

e g y - egy

a l k al omm al k im e nt i a h a l ál to r káb ól Mi kl ó st , a kk or t al á n őt i s és z r ev es zi , v agy l eg a l áb b

v i s sz af o r du l ,

és

n em

k e r es i

t o v á bb

T ü n d ér

T e r c iá t .

R ej t él ye s

ü z enet et ad át neki „ at tól , aki so k k al jobban szeret”, de Miklós csak a „kis s z e pl ős vakarcsot” látja benne. Amar illa eg yre gyanúsabb a nő véreinek, amikor pedig az ar anysző r ű c si kó t i s si k e rül m eg sz e r ez n i e Ki r ály Ki s M i kl ósn a k , A ny a- B a ny a i s r á jö n , h og y A m ar ill a s egí t ett nek i mi nd v égig . Mi kl ós l esú jtó vél em ény e u tán any ját ól is m eg k a p ja a m eg al áz ó f e jmo s á st : – Segítettél neki. Amarilla lehajtotta a fejét. – Segítettem. – És miért? – Mert beleszerettem. – Ebbe az ostoba fajankóba?

44

– A felfuvalkodott senkiháziba. – Nem felfuvalkodott, és nem senkiházi. Láthatjátok, mindenre képes a szerelméért. – Aki nem te vagy. Amarilla nem szólt semmit, csak elpirult, ragyogtak a szeplői. – Te szeplős vakarcs, te béka! Hiszen a szerelmed rád sem nézett, észre sem vett... Most büntetésből nézd meg, hogyan menti meg a szerelmét! Gyere! Szenvedj! E z e n a p o nt on m ég rem é ny k e d he tü n k , hog y Am a ri ll a e n n y i v el m eg ús s za , é s m ég mi nden jó r a fo r dul hat … D e nem. A m es e ig azi hős e, A m ar i l l a v é g i g k oc k ázt ato tt azz al, hog y Mi kló s o ld alára áll t. N emc sak azt , hog y nem v es zi észre a szerelme, vagy hogy felfigyelnek a nő vér e i a r r a , h o g y c s el v et é s h e l y ett

seg í t,

h a nem

-

A ny a- B a ny á t

i sm e r v e ,

aki

ig az i ,

k ö nyör t el e n ,

sz er et ett el en b o szo rk ány - az él et ét i s k oc k ár a t et t e azzal , hog y m ég a t ört énet vég én i s el is m erő megjegyzést tesz Miklósra. A boszorkányházban is állt a bál. Csak másféle. Anya-Banya előrenyújtotta karmos körmű kezét, és megátkozta a lányát. – Segítettél Király Kis Miklósnak, megölted a sárkányt! Kirgyola, bergyola, belzebubbancs, béka csüng az álladon, elveszem a mosolyodat, a szemedet, az arcodat, a lobogó hajadat, elveszem minden porcikádat. Kirgyola, bergyola, Amarilla, szél legyen belőled! Száguldj a világ körül nyughatatlanul, huhogj, zúgj, siránkozz, süvíts, te átkozott! Amarilla lassan elpárállott, szél sírt föl, elszállt. É s i t t m ég m i n d i g nin c s v ég e a m e sén e k! B á r L á z ár E r v i n ki s eb b , l é ny ege n nem vált oztató rö vidít ésekkel ug ya n – a mese eredetileg is meglehetősen hosszú,

összet ett

népmese

–,

de

v ég ig

r a g a sz kod ik

a

t ör t énet

c s el e km é ny v ez e t és éh e z , it t a lak od a lom m ég s em j el e nt h a p py e n d et . M er t b á r m á r is m erjü k „ az ily e n o sto ba, f a f e jű k i r ál y ki sm ik ló so k at” , t al án Mi kló s m ég s em t el j e s e n a z , e z é r t ő s em l e sz m arad é kt a l anul b ol dog a m e s e v ég én : Tündér Tercia háza körül különös szél támadt, lobogtatta a lakodalmi tüzeket, lebegtette a táncolók ruháit, bedudált a kéménybe. Király Kis Miklós, maga sem tudta, miért, elszomorodott. Kiosont a kertbe, a szélbe tartotta az arcát. – Mit akarsz, te szél, miért szomorítasz? A szél csak sírt, sírdogált körülötte, és mintha egy vörös hajtincset látott volna, egy szeplős arcot. Király Kis Miklós, a győztes, állt szomorúan a kertben. *** L á z ár Er v i n m es e sz er e p lői nem ak árkik, a sz ó szoros ér telmében sem. A m ar ill a a „ róz s asz ín s z emü v eg es” sz e re lm e s m ind e n t ü n etét mu t at ja , a vonz alom

f e l éb r ed é s é tő l

a

r em é ny t el e n

s z e r el em

biztossá

v á l á s ái g .

Bár

b o szo r k á ny , é r z elme i á lt a l kie m el k e di k a t ö bb i ek k öz ül , saj á t t ermé s z et e e l l en é r e jó t t es z , ö n f e l ál d o z ó m eg v ált á sa m eg m e nt i K i r ál y K i s M i kló st . K i r ál y Kis Mi klós és Tündér T erc ia j óv al egy s z erűbb jellemek , ninc senek nagy

45

é r z elm e ik , n e m l át n ak tú l a m es e i s ém á n. B á r műmesévé költött népmesérő l van szó, az e r ed e ti f ő hő s nem v í vó di k, ni ncs enek lel ki p ro blém ái , m ég c s ak n e m i s é b r e d r á Am a ri l l a s eg í tő szerep ére, szer elmére még kevésbé. A b e f e j ez é s

–

am i

A

legkisebb

boszorkány

„ e r ed e ti j e k é nt”

sz ób a

jö h et ő

n é p m e s ék b e n a „ m ái g i s é l n e k , h a m e g n em h a l t a k ” – e m eli c sa k k i e b bő l a korl átolt néz őpontból egy kicsit a szomorúság által. Az

eml í t et t

népmesék

m el l e t t

A nd ersen

leg i smertebb,

szám talanszor

f e ld olg o zot t m es é j éh e z , A kis hableány hoz 93 i s h a s o nl í t h at ó L áz á r E r v i n m eséje. Ande r s e nnél a k i s h a b l e á n y sz int é n egy n ép me sei t ípu sú c se l ekmé ny m el l ék s zerep lő jeként válik a mese f őhő sévé, történet e ugyanígy keretbe f ogl al ja

az

al ap m esét ,

és

b et el jesü l etlen

s z er elm e

őt

is

m eg semmi síti :

t a jt é k ká vált ozi k.

I I I. 2.2. A MOLN ÁR FI A ZS ÁK BÚ ZÁ JA 94

Ha

elkezdjük

olvasni

A molnár fia zsák búzája cí mű m es é t , r ögtö n

hamisítatlan népmesei környezetbe kerülünk. A szeg ény molnár a mese el ején indítja útnak a fiát, tulajdonképpen szerencsét próbálni. A fiú eg yetlen és nem p edig a l egk i s ebb a hár om k öz ül , ez en a p o nto n t ér el először a tört énet a népmesét ől , s zi nt e c s ak eg y p il l anatr a, m égi s a f iú népm esei hő stő l való k ü l ö nbö ző ség e az eg és z m ese kul cs a. S mint afféle legény, szerette a nótát, a jó bort, meg a táncot. Talán kicsit jobban is szerette, mint kellett volna. Nem nagyon sokkal, de azért icipicivel mégis. A fiú jellemzésében ez a túlságosan hang sú lyo zott „i ci pic i” sejt et i, hog y n e m fo g m in d e n „ sim á n m e n ni”. Elők erül a c so d ás út r av aló-f el ad at is , az ezeranny it termő z sá k b ú z a , a m el y et a l e g n agy o b b é h í n s ég b e n i s ő rzö tt a mo l n ár . Az út n a k i n du l ás h oz ado tt p o nto s út mut at á s s zi n t én nép m e s ei , az a p a n a g y o n r é sz l et e s en , e l n em t év e s z t h ető en e lm a gy a rá z z a, h ol kel l m a jd e lv e t ni a búzát. Szerepel benne a mese elején hi ányolt hármas szám is. Ezen az úton elindulsz napkelet felé. Keveset pihenj, keveset aludj, csak éppen annyit, amennyi szükséges. Menni kell, menni! S amikor aztán egy dombocskához érsz, állj meg, vedd le a válladról a zsákot, és vesd el a dombocska földjébe a búzát. De nem lehet ám akármilyen 93 94

A kis hableány. In: ANDERSEN legszebb meséi. Bp. : Móra Könyvkiadó, 1978. 25-42. p. A molnár fia zsák búzája. In: LÁZÁR ERVIN: A Hétfejű Tündér. Bp. : Móra, 1977. 77-84. p.

46

dombocska. Ennek a dombocskának fekete humusz a földje, puha, omlós. A legtetején meg három fenyőfa áll, s mind a három fenyő csúcsán egy piros begyű madár énekel. A v á n do rút v is zo nt ag s ágo s ugyan , d e k ülö nösebb vesz él y nem f eny eg et i a f iút , c sak az egy hangú ság , f ár adt ság , kényelmetlenség ek. A fiú érzelmei t, hangu l at át, eg y jó ál om ut án m eg erő södött t etterejét ponto s an nyom o n k ö v et h et jük a l e í r á s bó l , m a j d n ag y o n i s emb er i r eakci ó ját , am iko r m egl át ja az e l ső dombot: Megint nagyon elfáradt, s már az járt az eszében, talán nem is mondott igazat az apja, amikor meglátott egy dombocskát. - Na végre! - örült a legény, és meggyorsította lépteit, s mintha még a zsák is könnyebb lett volna a vállán. Mikor közelebb ért, látja ám, hogy a dombocskának sárga homok a földje, a tetején meg egyetlen fenyő áll, s a fenyő csúcsán egy zöld begyű madár énekel. - Ejha! - csodálkozott a legény. - Mintha az apám azt mondta volna, hogy három fenyőt találok meg fekete földet. De hiszen itt a domb. Apám biztosan tévedett. Aztán arra is gondolt, hogy tovább kellene vinni a zsákot. - De hiszen más domb nincs is itt semerre - mondta; fogta hát a zsákot, letette, kioldozta, és elkezdte vetni a szép piros szemű magot. Szórta, szórta, még dudorászott is, bár azért a három fenyő, a fekete föld meg a piros begyű madarak nem hagyták nyugodni. A népm esei segítő ál lat itt a f án é n e klő madár l esz : Egyszer csak látja ám, hogy a zöld begyű madár elhallgatott a fenyőn, és ijedten verdes a szárnyával. - Mi bajod, kis madár? - kérdezte a legény. - Nem a te földed, nem a te földed! - csivitelte a madár. A l eg é ny – m iv e l n em n é pm e se hő s – bánkódik ugyan, de hamar túlteszi m ag át r aj ta : "Most már igazán megszenvedtem érte, hol van hát a domb - morgott magában. - Elég lesz a fél zsák búza is, hiszen még így is ötszáz zsákkal terem. Cifra hintót ugyan nem vehetek, s otthon is csak a kéményt tudom megcsináltatni, a tetőt nem, de ez is több a semminél." H a j o b b a n o d a f i g y e l ü n k , g y aní t h at ju k , hog y n em i s a k ö v et k ező dom b lesz a m eg f e l elő , n é pm e s ei i sm er e tei n k sz e ri nt k e ll l e n n ie m ég eg y k é t f e nyő s– k ét m a d ar a s d o m b n a k i s, h o g y el ér h e s s e a fő hő s a célt – ez a várakozásunk t el j e sü l is : A dombnál megint elcsodálkozott. Mert ennek a dombnak barna volt a földje, a tetején két fenyőfa állt, s mind a két fenyő csúcsán egy-egy kék begyű madár énekelt. "Mintha apám három fenyőt mondott volna meg fekete földet és piros begyű madarakat" gondolta a legény, de aztán legyintett. S b á r m á r e g y sz e r ro s sz h e l y en á l l t n e ki v e t ni , ú g y tű ni k , nem tanult a h i b áb ó l , i n k á b b a k ö n ny e bb m eg o l d á st v á l as zt j a i sm ét , mi nt ho gy b íz zo n a b b a n , az a p j a po nt os útm ut a t ás t a dot t nek i:

47

"Ugyan, honnan tudhatta volna ő! Meg aztán más domb nincs is a közelben. Ez lesz az bizonyára." A k ö n ny e b b ú t i t t s em a z i g a z i , a m a d arak ezen a dombon is fig y elmeztet ik a l eg é nyt , d e e kk or m á r n em so k bú z áj a m a r ad . E z e n a p o nt o n v ál t át a v a l ó s ág h o z k ö z el i v á g á ny r a a m e s e: c sa k p á r l ép é s kellet t volna, hogy megtalál ja a megoldást, a saját dombját. A madarak is ujjo ng va üdvözlik, de mind en hiába; már el tékozolta a kincset: - Megjött a mi fiunk, megjött a mi fiunk! A legény meg csak állt, szólni sem tudott. - Vessél már, vessél már! - énekeltek a madarak. - Rád vártunk. Letette a legény a zsákot, belenyúlt, de bizony egy fia magot sem talált. - Miért nem vetsz? Miért nem vetsz? - kérdezték a madarak. A z el t ék ozo lt ki nc s – a z e lt é koz ol t é l et ? – m ag a u t án v o n j a a bű nhő d és t , s bár a fiú nak való jában semmi baja nem lesz – jellem éből köv e t k ező e n t al á n h a m a r át is l ép ez e n - , a l e h etőség örökre elvész: Erre aztán ledobta a legény a zsákot, s elfutott, fájt a szíve, majd meghasadt. A három piros begyű kis madár meg holtan hullott le az ágról, a fekete földű dombocska egyszeriben kősziklává változott. T u l aj d o n k ép p e n m á r f ö l ö s l e g e s i s m eg erős í t e n i az o l v a só b an a t a n u l s ágo t , a szemléletes kép a holtan l eh u lló m a d ar a k k al é s a kővé változott földdel minden tanu lságnál ékesebben szól. ***

A molnár fia zsák búzája e g y l e h et s ég e s é r t el m e z é s é t m ag a a z í r ó adt a m eg :

„ am ik o r

l eg e lső

m e s ém e t

p a pí r ra

v e t et t em ,

már

akkor

a

saját

p r ob l ém ámat r em élt em í gy m egol d a ni. N evez et e s e n , h og y hú sz é v e s v ag yok , é s úg y érzem, eltékozoltam az életem et. S e k ö z b e n e g y á l t al á n n e m g o n d o l t am arra,

hogy

a

m esém

gyerekeknek

szól- e

vagy

föl nőt t ek ne k ,

e g y s z e rű e n

m ag am n a k í rt am , amit í rt am. Az tán kid e rü lt , hog y m á so k n ak is.” 95 A m ol nár f i át azo k k öz é a sz er ep lő k kö zé s or ol hatju k , aki k - a népm esei , magabiztos, mind en akadál yt vevő hő sö kk el sz em ben - nem k ép esek hel y esen d ö nt e ni

a

k r iti ku s

h e l yz et ek b e n ,

a

mese

í v ét

e z á l t al

n e g at í v

irányba

kanyarítják, és sorsuk az elérendő - és a mese elején még el érhető b ol dog s ág h e l y ett t ra gi ku s s á vál ik. Ez töb b ny i re n em f izi k ai tr a g éd i a, han e m l e l k i rádöb b e n é s a rr a , h o g y a m e s ez á ró s z omo rú v ég et , eset leg m á s, p oz ití v szereplő k m eg s emm isü l és é t, ők m ag u k o ko z t ák ro ssz dö nt é se i k k el . H as o nl ó 95

NÁDOR TAMÁS: Kavics és csillag. 34. p.

48

h e l yz et b e

k e r ül

k öv e t k ező

m e s é nk

fő hőse

is,

a

kisl ány,

aki

mindenkit

aki

mindenkit

sz er et ett .

I I I. 2 . 3 . A K IS L Á NY , A K I M INDE N KIT S Z E R ET ET T 96

T al á n

szeretett .

Lázár Már

E r vi n

„ l eg n ehez e bb ”

a

is

cím

m a g á é rt

m es é j e

b es z él ,

A

kislány,

ál l an d ó

j e l zőként

egy

olyan

t ul a jd ons ágo t h a ng sú lyo z , ame l yről – ha f igyelmesen ol vassu k a mesét – k i d er ü l , hog y B ru n el l ár a , m e sén k fő hő sér e v al am i m á s – mo n d ju k, „ ak i azt go n do lj a m ag á ró l, hog y mi n d enk it sz eret”, vagy esetleg „aki az t szeretné, hogy

m i nd e n ki

s z er e s s e ”

–

s o k k al

j ob b a n

illene.

P er sz e ,

hogy

i d ái g

e l é r k ez z ü nk , e l k el l o l v a s nu n k , é s n em u t o l só so rba n m eg i s k e l l é rt e nü n k a m e s ét. B á r a d í sz l et n é pme s e i , B ru ne l l a eg zoti ku s n e ve, a m es e bel i á ll ato k, amel yek ritkán fordulnak elő egy mag y ar népmeséb en, és a torzonborz vadász is

v a l amily e n

m ed iter r á n

k örny e z et et

s e j t et.

A

patak

úg y

„műk ö d i k”

a

m e s éb e n , m in t a gö rög d r ám á k k ó ru s a: ő mo ndja ki az ig azságo t. B r u n ell á ról rögtö n a m e s e e l ején ki d e rül , h og y m i a b a j v el e: – Szép fekete hajam van – mondta a pataknak, és mosolygott örömében, hogy szép fekete haja van. – Bizony szép – mondta a patak. – És a szemem is nagyon szép – folytatta Brunella. Mi tagadás, a szeme is szép volt. A patak bólogatott. Most már nem olyan nagy lelkesedéssel, de bólogatott, mert Brunella igazán szép kislány volt, s olyan kedvesen tudott mosolyogni, hogy nem lehetett rá haragudni. A patak nagyon szerette volna, ha Brunella valami olyasfélét mond, hogy: „Jaj, de gyönyörű kristálytiszta vagy, te patak!” vagy: „Olyan szépen muzsikálsz, ilyen szépen senki sem tud muzsikálni!” De Brunella nem mondott ilyesfélét. Esze ágában se volt. Azt mondta: – Ha behunyom a szemem, nem látlak. Tú lzot t mag abizt o sság a, c sak a saját ér d ek ei nek sz em elő tt t art ása, szü l ei és a p at ak t anác s ának f ig y el emb e n e m v ét el e i n d ít j a útj á r a B r u nel l át . Az

er dő

v es z ély ei t

„E ng em

sz er etnek ”

f el ki ált ással

i nt ézi

el ,

m ajd

hozzát eszi: „És én is szeret em ő ket.” Mi ut án el téved, sem fél , ö nbizalm a t ör et l e n. Ked v e s s ég év e l – am el yről n em t u d j u k , hog y n a i vitásából vagy esetleg

96

A kislány, aki mindenkit szeretett. In: LÁZÁR ERVIN: A Hétfejű Tündér. Bp. : Móra, 1977. 85-94. p.

49

érdekb ől f a k a d , n et án e g y s z erűen ő sz i nt e – l e sz e r eli a T ig ri st, a M e d v ét, sőt m ég a H árom k e r ekű P a ku k m adar a t is. – Hrrr – morgott a Tigris –, hogy merészelsz! – Jaj, de szép hangod van! – mondta Brunella, és közelebb lépett. – Nem morognál még egyet? „Most már mindegy” – gondolta a Medve, és megállt. – Ne gyere közelebb, mert megeszlek! – kiabált a kislányra. – Jaj, de vicces vagy! – nevetett Brunella. – Miért ijesztgetsz? – Én a Rettenetes Háromkerekű Pakuk madár vagyok – dörmögött a hang –, és ha azonnal nem hordod el magad, meglegyintelek a szárnyammal. – Ó, de buta vagy! – mondta csendesen Brunella. – Látod, ha kedvesen beszélnél velem, és lejönnél hozzám, megszerethetnénk egymást. És akkor sokáig jól éreznéd magad, tudnád, hogy valaki szeret. I t t ál l j u nk m eg egy p i l l an a t r a: a R e t t ene t e s H á r o m k e r ekű P a ku k m a dár t űn i k

a

f o k o z ás

ált al

és

a

nevében

lakó

r et t e n et e s

jel ző

mi att

is

a

l eg f él el met es eb b nek – a három k er ék az o nb an azt s ejt eti , hogy v al am if él e j á t é k áll at tal v a n d olgu n k; Br u n el l a végig nem volt igaz i vesz él yben. B r u n ell a ked v e s s ég e , s z é p s ég e m i att eln y e ri m i nd h á ro m áll at b i z al m á t , n e m c s a k seg í t e n ek nek i k i jut ni a z e r dő bő l, h a n em l eg f élt et te b b tit ku ka t , a b ú vó h el yü ke t mut at j ák m eg n ek i. Brunella megsimogatta a Tigrist, és azt mondta: – Örülök, hogy találkoztam veled. Szeretlek, Tigris. A Tigris boldog lett, ugrált és bukfencezett. A Medve kézen fogva vezette a kislányt a barlangjába. Csodálatos barlang volt, zegzugos nagy termekkel. – Ugye, szép? – dicsekedett a Medve. – Rajtad kívül még senki sem látta. – Gyönyörű! – ámuldozott Brunella, és boldog volt, hogy szeretik egymást a Medvével. – Hát, te elég fura szerzet vagy – nevetett Brunella –, de a szíved biztos jó, téged biztos nagyon lehet szeretni. Ezzel megsimogatta a Pakuk madarat. A Pakuk madárnak mind a három kereke bizseregni kezdett, s arra gondolt, jöhetett volna ez a kislány háromszáz évvel korábban is. Akkor talán ő még énekelni is megtanult volna, úgy, mint a sárgarigó. T u l aj do n k ép p e n i tt v é g e i s kel l en e , hog y legy e n a m e s é n ek , m eg vo lt a b o nyo d al o m , B ru n el l a e l t év e dt , e lő k er ü l t a h á rom s eg í tő , seg ít ett ek nek i hazaju tni, már látszik a ház, am ikor feltű nik a váratlan, negyedik szereplő , a v a d á sz :

50

– Állj! Hogy mersz a területemen mászkálni? – Hát te ki vagy? – csodálkozott Brunella, és megindult a hang felé. Egy torzonborz ember állt ott, szakálla az övéig ért, puskájával Brunellára célzott. – Én a vadász vagyok. Ha nem állsz meg, lelőlek. A

ki sl á n y a v a d ás zt i s

csakhogy

a

vadász

is

si k er e s e n m egsz el íd íti , l eg a l áb b is l át szó l ag ,

ember,

ráadásul

B ru ne l l áh oz

i ge n c s a k

has o nl ó:

é r d e k em b er . – Ne haragudj, hogy ijesztgettelek – mondta a vadász –, nem tudtam, hogy szeretsz. – Ó, én mindenkit szeretek – mondta a kislány –, s engem is szeret mindenki. A füvek, a fák, a virágok. És a Tigris is, meg a Medve, meg a Rettenetes Háromkerekű Pakuk madár. – Az nem lehet igaz – mondta a vadász, és megszorította a puskáját. – Nem is láttál még Tigrist, Medvét meg Pakuk madarat. Újbó l ol y an po nt ho z érkeztü nk, ahol nem l ehet eg y ért elm űen eldönt eni, Brunella csak naivitása miat t árulja el a vadász beugratós kérdésér e az állatok at,

vagy

tu da tos a n

„be

akar

v á gó d ni”

nála,

n em

go ndo l v a

ennek

v e s z él y ér e. – De igenis láttam – mondta büszkén a kislány –, és biztos téged is szeretnének. A Tigris a hátán hozott, a Medvénél mézet ettem, és a Pakuk madártól ezt a tollat kaptam emlékbe. A Tigris azon a dombon lakik, amelyiken a hét hárs áll, a Medve a Holdfényes Barlangban, a Pakuk madár meg az eukaliptuszfán. – Ó! – mondta halkan a vadász, és forgatta a szemét. – Megsimogatnál? – kérdezte tőle Brunella. – Persze, persze – sietett a vadász. Megsimogatta a kislányt. – És most már siess, mert esteledik. A p a t ak , a k i n e k a g o n d o l a t ai á l t al m eg i sm e r h et t ü k a k i slá n y t , z á r ja a m esét. Brunel la víg an dic s ekszik el kal andjaival , amíg a pat ak – i sm ét a kó ru s s z e r e p éb en - r á n em d ö b b e nt i ar r a , hog y m i t t e t t : Ekkor egy lövés dördült.

– A Tigris – mondta a patak.

Brunella földbe gyökerezett lábbal állt. Megszólalni sem tudott. Eldördült a második lövés.

– A Medve – mondta a patak.

– Jaj, ne, nem akarom! – kiabált a kislány, de akkor már hozta a szél a harmadik dörrenést.

– A Rettenetes Háromkerekű Pakuk madár – mondta a patak.

B r u n ell a kés ő m eg b áná s a n e m tes zi v i s sz af or dí th a tóv á a t r ag éd i át : b a r átai h a l ál á t: A kislány térdre esett, keservesen sírt, könnyei a patakba hullottak. A víz zavaros lett a könnyeitől. – Most már sohasem láthatod magad bennem – mondta szomorúan a patak –, csak talán akkor, ha behunyod a szemed. ***

51

A m e s e é rt el m ez é s e tö bb f él e i s l e h et. Pom p or Z olt á n a h e lye s ö ni sm e ret és

az

emb er i

s z eret et

g y arl ó

v olt ának

k érd és e

f elől

köz e lít i

m eg

a

t ört énet et: nem el ég s z er et v e l enni , és m in d e n kit s z e r et ni , jó l i s k el l t e n ni a z t . 97 A kics it ál t al á no s m eg foga lm a z ás h el y ett é n két , k o nk r ét a bb j el e nt é st t ul a jd oníto k a m e s é nek : A z egy i k l e h e t s ég e s m o n d a ni v a l ó a g y e rm e ki á rt at la n s ág , a m in d e n kib e n bízás el vesztése, am el yet a vak bizalommal visszaélő vadász tör össze. Brunell a végl eg el veszt ett ártatl anság át, t is zt a s ágát a p at a k z a v a ro s s á v á l ó v i z e j el e nít i m eg . A m á s i k , jó v al k em én y e bb v ar i á c i ó s z er i n t az ö nző sz er et et p éld áz at a a m e s e , az „ e n g em m i nd e n ki s z e re s s e n ! ” érdekében bármire képes emberé, aki b á r t ud at os a n p ró b ál m eg mi n dig az a ktu ál is p a rt n e rne k t et szően viselked ni, am i ak ár a s z ám á r a has z no s i nfo r mác ió k „ ki a d ás át ” is j e l e nt h et i - n e m sz ám ol annak v es zél y év el, hog y hel y ez ked ése m áso k el ár ul ásáv al is jár . sem

hiszi

el,

hogy

kimondott

sz avai

ilyen

sú lyos

S aját m ag a

következményeket

o ko z h at n ak .

97

POMPOR ZOLTÁN: A hétfejű szeretet. 106. p.

52

ÖSSZEGZÉS L á z ár E rv i n m e s éi kö z ü l az o k nak v a n a legnag yobb hatása az olvasóra, m el y ek for m ai lag haso nl ít anak a tü nd érmesékre, világ k épük azonban nagyban elt ér a meg szokottó l. A hagyományos kereteket megbontó műm e s é kb e n – A nd er s en és Wil d e m eséi b en i s – nem f elt étlenü l a bol dog v ég ad ja a k a t a rti ku s h a t á st . 98 A z előz ő ek b en t árgy alt háro m m eséb en k öz ös, hogy ro ssz v ég et ér nek. A s zo mo rú végű m esék ö nm agu kon t úlm ut at nak: a r r a a p o n t r a h í v j á k f e l a f igy e lm et , m e ly e n m eg fo rd ul a hő s so r s a. A hő sö k - a t ü nd é rm es é k h e z has o nl óan - itt i s dö nt ési hely z et ekb e kerülnek, ám mind anny iszo r rosszu l dönt enek . Elbizakodottságuk, a segítőt á r s ak t an á c s ai n a k s em mi b e v ét e l e , jellembeli hibáik vezetnek a bukásukhoz . R á ad á su l e z mi n d h ár om m e s ében a segít ők h al á l át ok ozz a , és c s ak e k ko r dö bb e n r á a fő hő s ar r a , hog y v a l am i „ nem stimm el ”, sz omo rú an és ér t etl enül ál l a tö rt énet v ég én. Cs ak az ol v asó l át ja ti sztán a szom orú befejezésben a f őhő s s z er e pé t . A kisl ány, aki azt gondolja magáról, hogy ő mind enkit szeret , azért, hogy ő t i s sz eres s ék , el ár ul ja b ar át ait. A mol nár f i a a k ö nny ebb u t at v ál aszt v a elt éko zol ja ki nc seit.

Ki rály

Ki s Mi kl ós p e d i g elv a k u l t a n k ö v et i n ép m e s e i

p á r j át , T ü n d é r T er c i á t , í g y m ag á n y o s m a rad . Boldizsár

Ildikó

műm e s e- t i p o l ó g i á ja

s z er i nt

L á z ár

E r vi n

f e nt i ,

n é p m e s ék hez h a so nlí t ó m e s éi az a ss z i m i l á l t é s s p ec i al i z ál t t ü n d é rm es ék kö z é tartoznak. Ezeknek jellemző je, hogy a mesél ő “ ú j r e n d s z e r e k e t hoz l ét r e , am el y ek

el em eit

a

r égi ek

absztrakt

el em eiből

k o m bi n ál j a.

[…]

é rt i k

és

m eg őr z i k a t ü nd é rm e s e b ö l c s es s é g ét , d e nyilvánvalóvá teszik annak rejtet t egz i szt enci áli s p ro blém ái t, artis zt ik umm al áti tatv a a m es ei alap fo rm át .” 99 L áz ár

E rv i n

f ig y e l emf el k elt ővé:

át al ak ít ott a

nép m es éi

megváltoztatott

k ül ö nbö ző ségü k világképi

mi att

jellemzők

az

v ál nak olvasó

tájékozódási po nt jai lesz nek, a fő hő s el l enpéldája ped ig i ndi r ekt mó do n v ez et i a bef og ad ót a hely es út ra.

98 99

POMPOR ZOLTÁN: A hétfejű szeretet. 148-149. p. BOLDIZSÁR ILDIKÓ: Varázslás és fogyókúra. 198. p.

53

B ol di zs á r I l di kó sz er i nt a m es e í ró k azé r t al a kí tj á k s a j át k é p ü kr e a t ün d é rm e sék e t , „ hogy a m ag uk h a t á roz ott et ikai felfogását is beleépítsék a m e s é kb e”. 100 L á z á r E r v i n v i l á g áb a n i s m eg t a l ál h at ó e z a m ás m i nőségű és tart almú er kölcsi rend, am i meglehet ő sen markánsan jelent kezik ezek ben az á t f o rm ált m e s é kb e n. A m e s e i sz ü z s é a g y e r m ek é s a f e l nőt t á lt a l m eg is m e rt történet ek

elemeib ől

épül

f el ,

a z o nb a n

az

é r t ék r e n d ,

m el y

a

feltétlen

elfog adásra, szer etet re és türelemre ép ül , m á r nem a tü n dé r m e s ei mi nt á t k ö v et i . L ázár

Er v i n

a

hag y om á ny o s

n é pm e sei

r e n d et

e gy

h a so nl ó an

időt le n ,

eg yetemes erkölcsiségg el írja felül. Át al a kí tott t ü nd é rmes é i ugy an a zt a m e s ei k atar zi st a d ják , mi nt a tü n d é rm esé k , a z o l v a só t ö n isme r et r e , e mberi mivoltán a k ,

é r ték r endj é ne k

ú j r ago n dolására

késztetik,

ezáltal

válnak

i dőtlenné, eg yetemes érvény ességű v é. 101

„ Azt szo ktam elmo n da n i a g y erekeknek, hog y a mese egy fél alma. Az író l e ír t a, é s jö n az o lv a só , ho zz át esz i a m á sik f el ét , a kk o r l e sz tel j e s. És – m e rt m in d e n ki m á st sz űr k i u g y a n ab bó l az í rá s b ó l – az a lm á k soh a n e m l es z n e k eg yfo rm ák. És ez így hely es.” 102

100

BOLDIZSÁR ILDIKÓ: Varázslás és fogyókúra. 17. p. POMPOR ZOLTÁN: „Mindenből mesét csinálok…” 103. p. 102 N YEMCSOK É VA : Létezik Lázár Ervin erdője. [online] 101

54

I R ODA L OMJ EG YZÉK

B ERZE N AGY J ÁNOS : Mese. In: A magyarság néprajza. III. köt. Szerk. Czakó Elemér. 2. kiad. Bp. : Király Magyar Egyetemi Nyomda, 1941–1943. 226–289. p. B ÓDIS Z OLTÁN : Mese és szakralitás. In: Új forrás, 36. évf. 2. sz. (2004.) 54-64. p. B OLDIZSÁR I LDIKÓ : Bukott mesehősök. In: Könyv és nevelés, 6. évf. 1. sz. (2004.) 72-75. p. B OLDIZSÁR I LDIKÓ : Mágikus tárgyak és csodás növények. In: Új forrás, 29. évf. 10. sz. (1997.) 11-26. p. B OLDIZSÁR I LDIKÓ : Mese-e a műmese? In: Folklór és irodalom. Szerk. Szemerkényi Ágnes. Bp. : Akadémiai K., 2005, 355-361. p. (Folklór a magyar művelődéstörténetben) B OLDIZSÁR I LDIKÓ : Varázslás és fogyókúra. Mesék, mesemondók, motívumok. Bp. : Kijárat : JAK, 1997, 219 p. (JAK ; 95.) B ORBÉLY L ÁSZLÓ : A kő gurul tovább. Beszélgetés Lázár Ervinnel. In: Könyvhét , VI. évf. 10. sz. (2002.) 7. p. B ORBÉLY S ÁNDOR : Klasszikus meseirodalom. In: Gyermekirodalom . Szerk. Komáromi Gabriella. 2. kiad. Bp. : Helikon, 2001, 84-98. p. (Helikon Universitas : Irodalomtudomány) C IFRA J ÁNOS meséi. Gyűjt., bevezetéssel és jegyzetekkel ell. Nagy Olga. Bp. : Akadémiai K., 1991, 439 p. E LIADE , M IRCEA : A szent és a profán. A vallási lényegről. (Ford. Berényi Gábor) Bp. : Európa, 1987, 230 p. (Mérleg) E RDEI N ÓRA –L APIS J ÓZSEF : A mi kis félelmetes sárkányaink. Beszélgetés Boldizsár Ildikóval. In: Debreceni Disputa, IV. évf. 1. sz. (2006.) 40-43. p. E STERL , A RNICA : A gyermeknek mese kell!. (Ford. Szigeti Zsuzsa) In: Óvodai nevelés, 59. évf. 3. sz. (2006.) 80-87. p. F ISCHER E SZTER : A népmese és a gyermeki tudattalan. Bruno Bettelheim meseértelmezése. In: Eső. Irodalmi lap, 4. évf. 2. sz. (2001.) 96-101. p. F RANZ , M ARIE -L OUISE VON : Női mesealakok. (Ford. Bodrogi Miklós) Bp. : Európa, 1992, 304 p. (Mérleg) G ACSÁLYI J ÓZSEF : „Én a gyerekektől tanultam a legtöbbet”. Felsőrácegresi beszélgetés Lázár Ervinnel. In: Somogy , 27. évf. 5. sz. (1999.) 441. p. H ONTI J ÁNOS : A mese világa. Bp. : Magvető, 1975, 227 p. (Gyorsuló idő) J ANKOVICS M ARCELL : A mese háza és az ökotradíció. In: Ökotáj, 31-32. sz. (2003.) 117–122. p.

55

J OBBLADÁK . Lázár Ervin hetvenedik születésnapjára. Szerk. Gyutai Zsuzsanna. Bp. : Novella, 2006, 70, [20] p. K EMSEI I STVÁN : Menekülés a mesébe. Lázár Ervin prózaművészetéről. In: Kemsei István: Valamennyi időnk. Bp. : Orpheusz, 2002, 120-138. p. K OMÁROMI G ABRIELLA : Párhuzamos történetek Lázár Ervin életművében. A fehér tigris és A Hétfejű Tündér. In: Fordulópont, 10. évf. 39. sz. (2008.) 12-27. p. K OVÁCS Á GNES : A hősmese. A népmese műfajai és a népmesekatalógus I. In: Ethnographia, 90. évf. 4. sz. (1979.) 457-479. p. L ÁZÁR E RVIN : Napló. Szerk. és jegyz. Ács Margit. Bp. : Osiris, 2007, 371 p. L ÁZÁR F RUZSINA : A mese varázsgömbjében. Lázár Ervin író beszél karácsonyról, gyerekekről, felnőttekről, múltról, jövőről. In: Vigilia, 66. évf. 12. sz. (2001.) 950-953. p. L ESSING , G OTTHOLD E PHRAIM : Értekezések a meséről. (Ford. Kárpáty Csilla) In: Gotthold Ephraim Lessing válogatott esztétikai írásai. Bp. : Gondolat, 1982, 25-102. p. L OVÁSZ A NDREA : „Mi egy képes egy képtelenhez képest?”. Mesék a jelenkori gyermekirodalomban. In: Tiszatáj. 56. évf. 12. sz. (2002.) 53-75. p. A

MAGYAR FOLKLÓR .

Szerk. Voigt Vilmos. Bp. : Osiris, 1998, 651 p. (Osiris tankönyvek)

N ÉPMESE . In: Magyar néprajz nyolc kötetben . V. köt.: Magyar népköltészet. Szerkbiz. Paládi-Kovács Attila et al., kész. a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Csoportjában. Bp. : Akadémiai K., 1988-, 19-59. p. M INUTA , G AETANO : Lázár Ervin, a jóságos varázsló (Ford. Tóth Pál). In: Új Város, XIX. évf. 3-4. sz. (2007.) 16-17. p. N ÁDOR T AMÁS : Kavics és csillag. In: Új Könyvpiac, 15. évf. 10. sz. (2005.) 33-35. p. N ÁDOR T AMÁS : Lázár Ervin. In: N ÁDOR T AMÁS : 33x10. Interjúk és vallomások az ifjúságról és az irodalomról. Bp. : Kozmosz, 1980, 281-289. p. N AGY O LGA : A táltos törvénye. Népmese és esztétikum. Bukarest : Kriterion, 1978, 356 p. P APP Á GNES K LÁRA : Varázslat és valóság között. In: Korunk, 13. évf. 10. sz. (2002.) 13-18. p. P OMPOR Z OLTÁN : „Mindenből mesét csinálok…”. Bevezetés Lázár Ervin mese-átalakító módszerébe. In: Hitel, 18. évf. 3. sz. (2005.) 95-104. p. P OMPOR Z OLTÁN : A hétfejű szeretet. Hagyomány és újítás Lázár Ervin elbeszélő művészetében. Bp. : Kiss József, 2008, 231 p. P OMPOR Z OLTÁN : Mendemonda Lázár-módra. In: Csodaceruza, V. évf. 24. sz. (2000.) 28-29. p. 56

P ROPP , V LAGYIMIR J AKOVLEVICS : A mese morfológiája. Ford. Soproni András. Bp. : Gondolat, 1975, 283 p. R ÓNAY G YÖRGY : Jegyzetlapok a meséről. In: Élet és Irodalom, 4. évf. 8. sz. (1960.) 3. p. S ÁNDOR I LDIKÓ : "A mese maga az igazság álruhában". A Napsugár meseanyagából. In: Korunk, 13. évf. 10. sz. (2002.) 37-42. p. S ZIKORA J ÓZSEF : Meseforgácsok Lázár Ervin műhelyéből. In: Új Ember magazin, I. évf. 3. sz. (2000.) 16-17. p. T ARBAY E DE : Gyermekirodalomra vezérlő kalauz. A gyermek- és ifjúsági irodalom történetének iránytűje. 2. átdolg. kiad. Bp : Szent István Társulat, 1999, 339 p. (A hét szabad művészet könyvtára. A Zsámbéki Katolikus Tanítóképző Főiskola sorozata) T ÍMÁRNÉ H UNYA T ÜNDE : A népmese és a műmese sajátosságairól. In: Közelítések a meséhez . A mese értelmezhetőségei. Szerk. Bálint Péter. Debrecen : Didakt, 2004, 102-115. p. Ú JVÁRI E DIT : Szimbólumfelfogásunk. In: Szimbólumtár . Jelképek, motívumok, témák az egyetemes és a magyar kultúrából. Szerk. Pál József és Újvári Edit. 3. kiad. Budapest : Balassi Kiadó, 2001, 5-19. p. V ARGA D OMOKOS : Egy meséskönyv margójára. In: Élet és Irodalom, 17. évf. 11. sz. (1973.) 10. p. V OLLNER J UDIT : Ma is érvényesek a mesék ősi szimbólumai. A próbatétel előbbre visz. In: Heti Válasz, 1. évf. 26. sz. (2001.) 8. p. Internetes hivatkozások: Digitális Irodalmi Akadémia honlapja [2006.02.15.] HunLit honlap [2007.12.11.] < http://www.hunlit.hu/lazarervin> N YEMCSOK É VA : Létezik Lázár Ervin erdője [online] [2 0 05.11.26 . ] T AMÁSI O ROSZ J ÁNOS : Amikor meghalt a mese [online] [2006.12.22.] Z É : Elment a mese apja! [online] [2006.12.23.] Illusztrációk: 15. p. Az égigérő fa. (Magyar Népmesék; 3.) [videodok.] Borító. J ANKOVICS M ARCELL . 24. p. Pilinszky János: Kalandozás a tükörben. Bp. : Móra, 1988, 14. p. I RSA K ATALIN . 26. p. Lázár Ervin. In: Tamási Orosz János: Amikor meghalt a mese 29. p. Maminti.jpg [2007.01.11.] 42. p. Lázár Ervin: Hapci király. Bp. : Osiris, 1998. Borító. R ÉBER L ÁSZLÓ .

57

Idézett és hivatkozott szépirodalmi művek: A császár új ruhája. In: A NDERSEN legszebb meséi. Bp. : Móra Könyvkiadó, 1978. 121-125. p. A kis hableány. In: A NDERSEN legszebb meséi. Bp. : Móra Könyvkiadó, 1978. 25-42. p. Bab Berci és a tünkány vagy kicsoda. In: L ÁZÁR E RVIN : Bab Berci kalandjai. Bp. : Móra Könyvkiadó, 1989. 5-9. p. A kislány, aki mindenkit szeretett. In: L ÁZÁR E RVIN : A Hétfejű Tündér. Bp. : Móra, 1977. 85-94. p. A legkisebb boszorkány. In: L ÁZÁR E RVIN : Hapci király. Bp. : Osiris, 1998. 27-77. p. A molnár fia zsák búzája. In: L ÁZÁR E RVIN : A Hétfejű Tündér. Bp. : Móra, 1977. 77-84. p. Vacskamati virágja. In: L ÁZÁR E RVIN : A Négyszögletű Kerek Erdő. Bp. : Móra, 1985. 57-65. p. Király Kis Miklós nem lel az országban olyan szép nőt, akit elvegyen. Az újságból olvassa, hogy Tündér Tercia világszépasszonya is létezik a földön. In: L ÁZÁR E RVIN : Az aranyifjítószóló madár. Ámi Lajos meséi. Bp. : Osiris, 2001. 40-72. p. Szép Miklós. In: B ENEDEK E LEK : Világszép nádszál kisasszony és más mesék. Bp. Uzsgorod : Móra : Kárpáti, 1976. 155-165. p. L ÁZÁR E RVIN : A fehér tigris. Regény. Bp. : Osiris, 1998. 152 p. L ÁZÁR E RVIN : A nagyravágyó feketerigó. Bp. : Móra, 1969. 13, [3] p. L ÁZÁR E RVIN : Szegény Dzsoni és Árnika. Bp. : Móra, 1981. 82, [6] p. M ILNE , A LAN A LEXANDER : Micimackó. Micimackó kuckója. Bp. : Móra, 1967. 228, [4] p. Lexikonok, szótárak: Idegen szavak és kifejezések szótára. Szerk. Bakos Ferenc. 2. átdolg. kiad. változatlan lenyomata. Bp. : Akadémiai, 2003, 723 p. Magyar értelmező kéziszótár. Szerk. a MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársai. 2. átdolg. kiad. Bp. : Akadémiai K., 2003, 1507 p. Magyar néprajzi lexikon. III. köt. K-Né. Főszerk. Ortutay Gyula. Bp., : Akadémiai Kiad., 1980, 751 p. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. II. köt. H-Ó. Készült a MTA Nytud. Int. és az ELTE I. sz. Magyar Nyelvészeti Tanszékének közös munkájaként. Bp. : Akadémiai K., 1970, 1108 p.

58