Szabolcs-Szatmári SZEM

Szabolcs-Szatmári

SZEM G A Z D A S Á G I,

t á r s a d a l m i

é s

k u l t u r á l is

f o l y ó ir a t

SZERKESZTŐ BIZO TTSÁG : dr. Cservenyák László, dr. Fazekas Árpád, Gulyás Emilné dr., Gyúró Imre (a szerkesztő bizottság elnöke), Horváth Miklós, dr. Klenczner Imre, Kopka János, dr. Kovács Pál, tábass Menyhért, dr. MarRócsy József, Ratkó József, Simkcvics Gyula, Szilágyi Imre, Scholtz Béla.

FELELŐS SZERKESZTŐ: H á r s f a l v i

P é t e r

SZABO LCS-SZATM ÁRI SZEMLE Gazdasági, társadalmi ás kulturális folyóirat. A Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács lapja. Megjelenik negyedévenként. Kiadja a Szabolcs m elyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadd: M id) Lajos Igazgató. Szerkesztősig: Nyíregyháza, Sóstól út Jl/b. Telefon: 17-87, 17-88 Kiadóhivatal

Szabolcs megyei Lapkiadó vállalat. Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. S—5. Telefon: 30-00

Kéziratot nem órzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a M agyar Posta. Előfizetheti a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp. V.. József nádoi tér 1„ telefon: 180—BSD, postacím: IBM Budapest) ás bármely kézbesíti postahivatalnál. Évi előfizetési díj: M,— Ft. Csekkszámlaszám: 218—88182. — Befizetéskor minden esetben kérjük feltüntetni a folyóirat nevét: S ZA B O LC S-S ZA T M A R I SZEMLE Készült a Nyírségi Nyomdában. Felelós vézetO: Holéczl István. — 1871. V. — 1M8.

II

Indéx: 28 923

SZEMLE

SZAB O LC S S Z A T M A K I

Gazdasági, társadalmi és kulturális folyóirat 1*71. m á j u s

IX. ÉVFOLYAM, í. SZÁM T

a

r t a

l o

m

t a n u l m á n y o k

: ,

c ik k e k

S Z IL A G Y I IMRE: Szabolcs-S^atmár munkaerő, és fog­ lalkoztatottsági h e l y z e t e ----------------------------------- 1 K U K n YO JÁNOS: A szakmunkásképzés megyénkben —- 27 A N G Y A L SÁNDOR: Munkások Szabolcsban — — ------ 40 GYŰRŰ IMRE: Munkássá Válás és m ű v e lő d é s ---------- 30 B A R A Z SÁNDOR: Uzemegészségügyi szolgálatunkról — C S A L A I)

ÉS

58

TÁRSAD ALO M

FAZEKAS Á R P Á D : Anya- és csecsemővédelem Szabolcs S z a t m á r b a n ------------------------------------------------------ 85 HORVÁTH M IKLÓ S: A család napjain kban ----------------- 16 t e l e f o l e s h a l o z a t

SULI Z A K A R IS TV Á N Szflboles-Szatmár településföld­ rajzi v á z l a t a ------ — — — — — --------------------------- 87 DOKU M EN TŐ M V iG H K A R O L Y : Az olcsvaapátl Bartha Lajos cikkei Bajcsy-Zsilinszky Endrel a p já b a n ---------------------- 105 JUHA P A l NÉ; Bartók Béla kárpataijai kapcsolatai------ 120 K R Ó N IK A H A R S FA LV I PÉTER: Ü j lehetőségek előtt megyei mű zeumunk és levéltárunk — ------------------------------- 123 BÁNSZ K I IS T V Á N : A Bessenyei-kutatás legújabb ered•

m e n y é r ő l ------------------------------------------------------------------ 133

KÖNYVEKRŐL Imre László kanyve Rákos Sándorral (Sárái B é l a ) ------ 137 Képes Géza műfordításai (Csorba S án dor]-------------- — I 4i Fejezetek Nyíregyháza művelődéstörténetéből íiMerkovszky P á l ) ----------------------------------------------------- 144

111

KÉPEK BERECZ AND RÁS: ö reg e d é n y e k ----------------------------- 3P SZIK O RA TA M Á S : Ülő a k t --------------------------------------64 SZIK O RA TA M Á S : Ülő f i g u r a ---------------------------—

Bfi

G ARANC SI B O R B Á LA : Nyírbátori m o z a i k ---------------- 104 HUSZÁR IS TVÁ N : Pisztoli indul (K rú d y -ill.)---------------- 128 HORVÁTH JÁNOS: K a p u k ---------------------------------- -132 BERECZ ANDRÁS: R e g g e l---------------------------------------- 136

E S ZA M U N K M U N K A T Á R S A ! V O LTA K Angyal Sándor újságíró. Nyíregyháza: di. Baráz Sándor orvos. Nyíregyháza; Hóns2fci István főiskolai adjunktus, Nyíregyháza; Berecz András festőművész, Nyíregyháza; Csorba Sándor főiskolai adjunktus. Nyíregyháza; dr. Fazekas Árpád főorvos. Nyíregy­ háza ; Garancsi Borbála festőművész, Nyíregyháza; Gyúró Imre, a megyei tanácselnökhelyettese, Nyíregyháza; Hársfalvi Péter főiskolai tanár, Nyíregyháza; Horváth János festőművész, Nyíregyháza; Horváth Miklós tanár, Nyíregyháza; Huszár István festő­ művész, Nyíregyháza; Juha Pálni tanár, Mátészalka; dr. Kuknyó János, a megyei tanács művelődésügyi osztályvezetője. Nyíregyháza; Merkovszky Pál főiskolai könyv­ tárvezető, Nyíregyháza; Sárái Béla főiskolai docens, Nyíregyháza; dr. Süli-Zakar István főiskolai adjunktus, Nyíregyháza; Szlkora Tamás festőművész, Nyíregyháza; Szilágyi Imre, a KSH megyei Igazgatóságának vezetője, Nyíregyháza; Vigh Károly, a történettudományok kandidótusa, Budapest. Fotók: Elek Emil, Zsák Zoltán. Technikai szerkesztő Pristyák József.

IV.

ta n u lm á n yo k, cikke k S Z IL A G Y I

IM R E :

Szabolcs-Szatmár munkaerő- és toglalkoztalási helyzete* i. Szabolcs-Szatmár megye ennek az évszázadnak bármely időszakában jóval na­ gyobb arányban járult hozzá az ország nápszaporodásáhnz, mint ahogyan területe, vagy népesaégszámához képest elvárható lett volna. Az élveszületések magas, a halá­ lozások viszonylag alacsony aránya miatt a természetes szaporodás az országban a leg­ magasabb volt. Az 1901— 1973. évek között 1 104 000 609 600 494 400**

»z élveszületések száma a halálozások száma « természetes szaporodás

A megye lakossága az országénak — általában — 8.6% a körül mozgat! ugyan­ ekkor az előbb említett közel •% évszázad alatt az ország természetes szaporodásának több mint kétszeresét, ll.ff u-át adta. Amennyiben Szaholrs-Szalmár megye jelenlegi nelyzelét meg akarjuk érleni, s a további lépéseinket helyesen kívánjuk meghatározni, az csak úgy lehetséges, ha néhány évtizedre visszatekintünk Meg kell vizsgálnunk azoknak a tényezőknek az alakulását és helyzetét, amelyek a gazdasági és a társadalomfejlődés legfontosabb se­ gítői, vagy hálrállatói adott esetben. Nézzük sorba ezeknek a legjelentősebb je li: — Földrajzi helyzete (fekvése) az első majd a másudik világháború után vált kedvezőtlenné. Amikor is megszűnt a hegy- és a síkvidék termékcsere útvonala lenni. Ez volt a helyzet közel harminc éven át. Ebben alapvető változás csak 1340-hen követ­ kezett be, amikor hazánk külkereskedelmi kapcsolata a Szovjetoniéval élénkké vált A nemzetközi szállítási útvonalak — mint o történelem során mindig — ezúllal is fejlesztő erőként (helyzeti energiaként) hatottak. Nyersanyaghelyzet. A megye lelderllull vagy feliári ásványi jellegű Ipari nyers­ anyaggal jelenleg sem rendelkezik. Korábban és napjainkban is az Ili termelt mező­ gazdasági termékek egy része ipari feldolgozásra került. Ezt részben a megye ipari Üzemeiben részben megyén kívül végezték. Ilyen termékek pl a dohány s napra­ forgómag, a burgonya, a lej, az élöhús Sajnos a feldolgozások rendszerint az első sza­ kaszig, vagy még addig sem törléniek, illetve tötiéonek itt A dnhánynek csak a fer­ mentálását, a tej nagy részének csak logyaszlői tejjé a napraiorgonak étkezési olajjá való átalakítását végezték és még végzik ma is a megyében m egyei

• A

2

lanács

pály;íyat*4n

dijai

nyeri

d
rc vld iien

tiáliéim is

évi sdalck bcnfllUK I

Az élöáilatvágás és feldolgozás zömét más megyében végzik. A burgonya keményí­ tővé és szesszé való feldolgozása nagy részben a megyén belül megy végbe. Az utóbbi években előrehaladás történt az itt termelt zöldség- és gyümölcsfélék megyén belüli feldolgozásában a Nyíregyházi Konzervgyár révén. Jóval több azonban az itt termeit élelmiszeripari nyersanyag, mint amennyit itt dolgoznak fel. A Szovjetunióból —- főként Záhonyon keresztül — érkezett be az utóbbi két és fél évtizedben az ország nyersanyag-szükségletének 40%-a. Ma még azonban ezeknek csak egy kis részét dolgozzák fel, vagy készítik elő további feldolgozásra a megyében (fenyőfa-válogatás, méretre vágás). Mindezeket figyelembe véve ma már nem mondhatjuk, hogy a megye nyersanyag­ ban szegény terület. — Energiahelyzet. A megye ásványi jellegű energiahordozó lelőhellyel ma nem rendelkezik. Elektromos energiaforrást évtizedekig csak nyíregyházi, majd 1954-től a tisznlökl erőmű jelentett A z elmúlt években épült, a Szovjetunióból jövő két távveze­ ték olyan lehetőségeket teremtett, amely a korábbival szinte összehasonlíthatatlanná tette a jelenlegi helyzetet. A 10, 20 és 33 kV-os vezetékek helyébe 120 kV-os körveze­ ték épült: Tlszalök— Nyíregyháza Nyíregyháza—Kisvárda— Mátészalka Mátészalka— Nyírbátor Mátészalka—Fehérgyarmat között 1S8 km hosszan. így ma már szinte valamennyi iparosodó vagy arra alkalmas település elektro­ mos távhálózatba való bekapcsolása megtörtént. Energia-, de nyersanyagforrásként is felfoghatjuk (bár ma még csak Nyíregyhá­ zán és csak lakásfűtési célokat szolgál) az Erdélyből a megyén át Kazincbarcikáig haladó gázvezetéket. Ugyanis ez adott esetben itt is és mindkét célra felhasználható. A megyében épült meg a Barátság II. olajvezeték fogadóállomása és vezet az útja Lenínvárostg, megtörtént a jóváhagyása a szovjet— magyar földgáz vezeték építésének is. ez szintén a megyén keresztül fog haladni, amelyek szintén energia és nyersanyag­ ként is figyelembe vehetők. — A közlekedés helyzete: Az 1060-as évek közepéig a megye vasúti és közúti köz­ lekedése alig fejlődött Szerepük nem volt számottevő a nemzetközi kapcsolatok hiánya miatt. Az országok közötti, de az országon belüli szállításoknál is a vasút jelentős szerepet töltött és tölt be mindig. A távvezetéken szállítható anyagok kiesése követ­ keztében „felszabaduló" kapacitásokat teljesen leköti a munkamegosztás egyre inkább nemzetközivé válása, s a forgalomba kerülő cikkek számának és mennyiségének nö­ vekedése. Egyértelműen megállapítható, hogy a záhonyi átrakó körzet kialakulása pezsdítöleg hatott o vasúti közlekedés felépítmény-rendszerére, vontatás! és szállító­ eszköz-állományára. Ezen túlmenően a megye gazdasági életére Is,

196H. december 17-én átadták rendeltetésének a Szerencs— Nyíregyháza villamosí­ tott szakaszt. Ezáltal villamos vontatási! szerelvények közlekedhettek a Budapest— Miskolc—Nyíregyháza vonalon. 1967. december 29-én megindult a villamosított forgalom Nyíregyháza— Záhony között így az ország keleti határától a nyugatiig villamos mozdonyok által vontatott szerelvények közlekedhetnek 197(1 ben átadták a Budapest—Debrecen— Nyíregyháza vonal két utóbbi állomás közötti villamosított szakaszát. így megvalósult a körforgalom Budapest Keleti pálya­ u d v a r — Miskolc—Nyíregyháza—Debrecen— Budapest Nyugati pályaudvar között.

2

1967 136B. között megépült a II. vágány Nyíregyháza és Záhony, majd 1972-ben befejeződött a debcecen—nyíregyházi szakasz építése. A közúti forgalom szempontjából lényeges előrehaladást jelent az Is, hogy jő m i­ nőségű úthálózat épült ki a járási székhelyek között. A legfontosabb útvonalak kor­ szerűsítése folyamatban van. M u n k a e rő h e ly z e t: A megye ez évszázad során a sűrűn lakott területek közé tar­ tozott, különösen annak kell tekintenünk, ha a foglalkoztatási, az eltartó képességé­ hez viszonyítjuk. Korábban már említettem, hogy a természetes szaporodás meghalad­ ta □ 494 ezret. Sajnos ennek közel 60%-a, mintegy 290 ezer fó — elsősorban munka, alkalom hiánya miatt — elköltözőit az ország más részébe, illetve a felszabadulás előtt kivándorolt az országból.

A vándorlási veszteség az egyes népszámlálásnk között a következőképpen alakult: 1901— 1910 1911— 1920 1921— 1930 1931—1940 1941--1940 1949— 1959 1960--1969 1901— 1969 összesen:

25 980 19 807 18 502 31 441 37 883 76 653 52 469 262 794

fő fő fő fő fő fö fa fő

A z Itt maradók nagy része a gazdasági élet pangása, illetve egyes időszakokban a lassú fejlődése, a kedvezőtlen természeti (pl. talaj) adottságok miatt csak nagy erő­ feszítések árán boldogult. Hiszen a keresők 3/a része — évtizeden ál — a mezőgazda­ ságban találta meg „megélhotését” A felszabadulás előtti években a valamivel több mint 150 ezer mezőgazdasági kereső közül 41 ezer napszámos és 17 ezer cseléd volt Nem ismerjük a pnnLos számát a hónaposaknak, a harmadosoknak u sommásoknak és a taksssoknak. Csaknem 45 ezren voltak olyanok akiknek a földje egy kalaszlrális holdnál kisebb volt. Kb ennyien voltok azok is, akik 1—5 katasztrális hold földdel rendelkezlek. Ipari munkás mindössze 10□□ fö dolgozott a megye Ipari üzemeiben. Hasonlóan kevés embert foglalkoztatott a megyében lévő építőipar, közlekedés és kereskedelem ts Felszabadulás után a földosztás — átmenetileg — csaknem teljes egészében le­ kötötte a munkaképes Korú mezőgazdasági népességet. Néhány év múlva azonban újra széles körben jelentkeztek foglalkoztatási gondok. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének, ill a vele járó nem mindig megfe­ lelő körülményeknek következtében igen sokan szabadultak fel, illetve hagyták ott a mezőgazdaságot. A hatvanas évek közepéig igen lassú vnlt, különösképpen a népsűrűséghez és a felszabaduló munkaerő számához képest a többi ágazat fejlődése. Ebben a másfél é v ­ tizedben hagyták ol legtöbben a megyét 1965 után azonban meggyorsult a gazdasági (elsősorban az ipari) fejlődés, Ma már több mint 56 ezren dolgoznak a megye szocialista ipari üzemeiben és építőipari szerve­ zeteinél. Többszörösére nőtt □ kereskedelemben és a közlekedésben dolgozók száma is Különösen a felszabadulás előtti körülmények között a mindennapi kenyér ..meg­ keresése” és nem a tanulás volt a fő törekvése az itt lakók nagy hányadának. A mű­ velődési lehetőségeket az anyagiak hiánya mellett a szűkös intézményhálózat Is aka­ dályozta. Ezek az alapvető okai annak, hogy megás volt az Irnl-olvasni nem tudók, vagy csak. az elemi Iskola néhány osztályát végzettek száma. 3

A felszabadulás után nem sokkal megtörtént az oktatás ingyenessé tétele, majd megkezdődött az általános és középiskolai, később a szakmunkásképző intézeti hálózat kiépítése is. így azóta általános és szakmai műveltség szempontjából is lényegesen magasabb színvonalon állnak a felnövő Hálálok, mint a korábbi évtizedekben. összehasonlíthatatlanul kedvezőbbé váltak a lakosság élet- és munkakörülmé­ nyei Is.

II. A felszabadulás alapvető társadalmi ás gazdasági változásokat indított el. A föld­ osztás a mezőgazdaságban teljesen Új helyzetet teremtett A korábbi napszámosok, harmadosok, cselédek, sommások és taksások zöme földel kapott. Munkaalkalom te­ remtődött számukra, megszűnt a létbizonytalanságuk. Ezt a változást számszerűen a következő népszámlálási adatok tükrözik: Szabnlcs-Szatmár megye akllu keresőinek megoszlása népgazdasági áganként 1949

1930 Ágazat fő

|

%

fő

%

1949 1930 ü,o ahan

Mezőgazdaság ipar, építőipar Közlekedés Kereskedelem Egyéb

151 687 25 402 3 182 7 705 21 008

72,5 12.1 1,5 3,7 10,2

189 291 21 356 4 854 6 600 21 261

77 8 8.8 2,0 2,7 8.7

124,8 84,1 152,5 85,0 101,2

ÖSSZESEN

209 024

100,0

243 382

100,0

116,4

Pontos adatok nem állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy azokban az évek ben mennyien voltak a különböző ágazathoz tartozók közül olyanok, akik nem a me­ gyén belül találták meg megélhetésüket és hónaposként, napszámosként, segédmun­ kásként stb. más megyében dolgoztak, s csak időközönként tértek haza. Következtetni azonban lehet abból, hogy az IS30-as népszámlálási adat szerint a keresők közül több mint 25 ezer volt az ipari és építőipari kereső. Hivatalos adatokból viszont tudjuk, hogy 1035-ben csak 1190 fő dolgozott a megye gyár jellegű iparában. Néhány ezernél nem volt több a kisiparosok száma sem. A többi tehát vándorait, illetve ingázott. A háborús károk okozta nehézségek, a nagy társadalmi és gazdasági átalakulás kezdeti problémái, különböző hibák és ellenakciók ellenére, különösen 1046 augusztu­ sa — a forint megteremtése utón — a gazdasági élet élénkebbé vált az országban. V i­ szonylag rövid idő alatt sikerült a háborús károkat helyreállítani. A vasút újjáépítése lehetővé tette a szállításokat. Ezek eredményeként az ötvenes év elejétől megindulha tott az ország iparosítása. A z Iparosítás elsődlegességét, az azzal kapcsolatos célkitű­ zések többségének helyességét az élet azóta igazolta. Az iparfejlesztés elemei közül abban az időben Szabolcs-Szatmár megyében csak a munkaerő állt kellő mértékben rendelkezésre.

4

Az iparfejlesztés az ország más részein igen gyorsan haladt. Néhány év múlva legtöbb helyen kiapadt a munkaerő-utánpótlás lehetősége. Szabolcs-Szatmár megyé­ ben bőségesen volt munkaerő-tartalék, olyanok, akik fiatalságuknál fogva és az állandó jellegű munka hiánya miatt más megyében is vállalták a munkát. A megyében az ötvenes évek elején indult meg a mezőgazdaság szocialista átszer­ vezése. 1952-ben már 424 termelőszövetkezet és 78 termelőszövetkezeti csoport műkö­ dött 46 244 taggal. Sajnos a szövetkezetek nagy többsége nem tartós alapokra épült. Milyen okok játszottak ebben közre: — A megalakult szövetkezetek többsége gazdaságilag gyenge volt. — Az állam nem tudott olyan gazdasági és technikai segítséget adni, ami­ lyen életképességükhöz szükséges lett volna. — A vezetők jelentős része nem rendelkezett elegendő szervezési és gaz­ dálkodási tapasztalattal. — A nem kellően felszerelt, sok esetben nem jól szervezett és irányított, nem kielégítő munkakedvű tagsággal működő termelőszövetkezetek (csoportok) — ezek voltak többségben — nem tudtak rendszeres és kellő jövedelmet sem biztosítani tagjaiknak. Mindez — és még számos kisebb-nagyobb jelentőségű tényező — nagyban hozzá­ járult ahhoz, hogy a mezőgazdasági foglalkozásúak jelentős része más munkahely után kellett, hogy nézzen M ivel a megyében ilyen lehetőség alig volt, más választás nem volt azok számára, akik nem vállalták sem az egyéni gazdálkodást, sem a szövetkezeti tagságot, mint az ország különböző területeire eljárni vagy elköltözni. A földosztás után is igen sok olyan munkaképes korú személy maradt, akinek fog lalkoztatását, illetve megélhetését nem sikerült biztosítani. (Ez részben a termelőszö­ vetkezeti tagokra is vonatkozik.) Ezt nemcsak a kevés föld, hanem a gazdálkodás egy­ síkúsága is okozta A kalászosok és kapások termesztése volt a jellemző Ezek rövid időre kötötték le a gazdaság tagjait és kevés jövedelmet biztosítottak. Azokhan az év­ tizedekben is nagy volt a megyében a szarvasmarha-állomány. Nagy részük azonban nem tejtermelési, hanem igavonási célokat szolgált. Sajnos nem voltak meg az előfeltételek a termelőszövetkezetek tömeges megerősö­ déséhez. Sőt! A már említett okok miatt az 1952. évi nagy felfutás után öt éven belül kétszer is tömeges kilépésekre került sor. Milyen jövedelmet tudtak biztosítani ezekben az években a megye termelőszövet­ kezetei? Évről évre növekvőt, amely egyrészt a lényegesen megnövekedett teljesít­ ménynek volt köszönhető. Részesedés Szabolcs-Szatmár megye termelőszövetkezeteiben 1953— 1955

Egy tagra jutó A készpénzrészesedés aránya, % évi részesedés, Ft

munkaegység

1952/1953

3754

164

27,4

1653/1954

6510

274

34,3

1954/1955

9662

281

35,9

6

1053— 1055 években az ipari munkások Havi átlagos keresele B50— 93D forint kö­ zhit volt Szaholcs-Szatmár megyében Az ország többi részén ennél lényegesen maga­ sabb volt. Nagy vonzóerőt jelentett ez a jóval magasabb, rendszeresen (havonta) ka­ pott pénz, s a lényegesen jobb munkakörülmények, elsősorban a fiatalok számára A tagak ugyanis általában év végén, jobb esetben negyedévenként, de állatában rendszertelenül (ahogyan befolyt a jövedelem) kaplak előleget Igen ritka volt a ha­ vonkénti, rendszeres előleg még a hatvanas évek elején Is. A termelőszövetkezetekből való kilépések döntő oka minden időszakban általá­ ban az alacsony és rendszertelen jövedelemmel volt kapcsolatban. Nagyon kevés volt ezekben az években az olyan termelőszövetkezet, amely minden hónapban tudott va­ lami kis előleget fizetni. Még az 1901. és 1982-es években Is a szövetkezeteknek mint­ egy fele az I. és a IV. negyedév egy hónapjában sem tudott készpénzelőleget fizetni. Tehát abban az időszakban, amikor éppen a legnagyobb szükség lett volna rá a tél és a háztáji jövedelem kiesése miatt is. Eközben az ipar fejlődése stagnált. Bár az ötvenes évek elején Nyíregyházén meg­ épült a dohányfermentáló és a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat, Tisza lókön a vízi erőmű és Mátészalkán a tejüzem. Ezek közül azonban csak a dohányfermentáló volt az, amely Jelentősebb mértékben növelte — elsősorban az idényjelleggel — a foglal­ koztatottak számát. Együttvéve is azonban — legfeljebb — ezer tővel növelték az ipari dolgozók létszámát Mindez alig volt több, mint csöpp a tengerben. Ugyanis ezek­ ben az években II 12 ezer tő lépett évenként a munkaképes karba Közülük évenként 1200— 1300 tanult tavábh középiskolában. Erre az időszakra Is jellemző volt azonban, hogy az iskolából kilépő fiataloknak csak egy kis része váll lermelőszövelkezetl taggá, többségük munkába állt, vagy állt volna. Legalább 10 ezer főnek — ha pénzt akart keresni — a megyén kívülre kellett mennie. Mindemellett 11133-ban különösen sokan léptek ki a termelőszövetkezetekből, a kilépők nagy része nem tért vissza a földhöz hanem ingázóvá vált, vagy véglegesen elköltözött a megyéből. Igen sokan vannak ma is olyanok, akik két évtizede, vagy még annál is régebben Ingáznak A megszokottat nyugdíjazásukig nem akarják ismét felcserélni. A nagyob­ bik részüknél az ideiglenes kijelentkezés azonban a szakadásnak, a megválásnak az első szakasza volt csupán. Oda költöztek, ahol a munkahelyük volt. A z 1949 január 1. és 1959 december 31. közötti időben 105 018 lő volt a megyé­ ben a természetes szaporodás, a tényleges nem egészen 29 ezer. Közel 73°,'„-ük már nem volt Jelen I9fln. január 1-én. A vándorlók számának, illetve a különbözeteknek alakulására — többek között — a kővetkezők voltak jelentős hatással: — Az adott éviek)ben mennyien léplek munkaképes korba. Közismert, hogy a negyvenes évek végén és az ötvenesek első felében nagy volt az élveszületések száma. 16.0— 10,7 ezer gyermek született évenként a megyében, Ezek a népes korosztályok 1960 és 1970 között váltak mun­ kaképes korúvá. — A nem mezőgazdasági munkahelyek számának alakulása, amely sajnos csak 1965 után emelkedett számottevően. Addig alig tudtak a munka­ képes korúak számára elhelyezkedést biztosítani más ágazatok. — A termelőszövetkezetek anyagi helyzete, amely 1057 után a nagyobb állami segítség ellenére is eléggé kedvezőtlen volt 1968 lg S az átszer­ vezés után már 1962 ben megindult ismét egy nagyobb arányú kilépés és új munkahelykeresés.

G

— A szakmunkásképzőben és középiskolában való tanulás lehetősége, amely csak lassan növekedett. így a szakmát vagy a továbbtanulni vágyóknak is más megyébe kellett távozniuk Azokat a feltevéseket, amelyek az elvándorlás okával voltak kapcsolatosak, a kö­ vetkező táblázat adatai egyértelműen Igazolják: A Szabolcs-Szatmár megyéből elköltözőitek, illetve ideiglenesen kifelentkezettek megoszlása a vándorlás oka szerint, 1957— 1971 <%> 1993 — 1859 Az elvándorlás □ka

ál lan dó

ideig­ lenes

iseti — 1969

állan dó

ideig lenes

19iD -1971

állan dó

ideig lenes

19 53-1971

állan­ dó

ideig­ lenes

jelleggé 1 elköltözők, lile ve vándorlón megoszlású Munkavállalás és munkahelyhez közelebb költözés

38,1

73,7

45,7

76,2

29.1

71.8

42,3

35.1

Házasságkötés

6,4

0.6

16,2

1,4

21.6

1.2

14,3

1,2

Tanulás

9,8

5,8

3,3

9,4

2,0

■6.5

3,3

0,5

Eltartóval együtt költözés

40,3

9.4

32,6

5.5

26,2

2,9

33,9

6,0

Egyéb és ismeretlen

11,3

10,5

2,2

7,5

21,1

7,6

6,2

8,2

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

ÖSSZESEN

Az oknkat kutatva tizenöt év összesített (de évenkénti) adatai í r azl mutatják, hogy első helyen a „munkavállalás és munkahelyhez közelebb költözés” áll, különösen ez ideiglenesen kijelentkezetteknél Cgy gondolom, nem tévedtünk nagyot, ha azt té­ telezzük fel, hogy az „eltartóval együtt költözés", Illetve költözők többsége Is az ÚJ munkahelyre követte a családfőt, tehát ez is a munkavállalással függ össze. Nem nehéz belátni, hogy sokszor érdemes volt az Ingázóknak elhagyniuk szülő falujukat Az új helyen ugyanis közülük sokan nemcsak munkahelyei találtak, de kor szerű és kényelmes lakáshoz is jutottak EmelleLt családtagjaik iskoláztatására, elhe lyezkedésére stb. jóval kedvezőbbek voltak ott a lehetőségek, mint idehaza. Akiket kevesebb szál kötött ide azok elsősorban a munkaképes korú fiatalok voltak ők men­ tek el legtöbben. A z elvándorlók nagy töbhsége Budapestre ment Jelentős azonban a száma és aranya a Borsod, a Pest és a Hajdú Bihar megyébe Ingázóknak, illetve elköltözőknek IS. Igen sokan adták el telküket és házukat, s a főváros környéki községek valamelyi­ kében telepedtek le. Legerősebb volt a Vonzása Budapestnek és Pest megyének

1

A Szabolcs-Szatmár megyéből elköltözők százalékos megoszlása a vándorlás iránya szerint, 1957— 1971 <%>

Buda­ pestre

Év

1957— 1959 1960 1969 1970— 1971

32,1 34,6 37,3

HajdúBorsod Bibar megyébe és megyébe és Miskolcra Debrecenbe 19,3 13.2 7,3

6,1 5,9 7,3

Pest megyébe

A z ország többi megyéjébe

4,7 9.1 8,5

37,8 37,2 39,6

Összesen

100,0 100,0 100,0

Rendkívül fontos kérdés, hogy ez a nagyarányú elvándorlás és ingázás milyen jel­ legű és irányú változásokat idézett elő Szabolcs-Szatmár megye lakosságának kor és nem szerinti összetételében. Általában kedvezőtlennek kell tekintenünk a vándorlás hatását. Hiszen: — a nagyarányú természetes szaporodás ellenére alig nőtt a megye lélekszáma; 1960-ban 28 365 tővel; 1970-ben 3762 fővel volt csupán több személy jelen a népszámláláskor, mint az azt megelőző idején; — kedvezőtlenné vált a lakosság nemek szerinti összetétele. Lényegesen nőtt az ezer férfira jutó nők száma; — kedvezőtlenné vált a lakosság korösszetétele, lényegesen csökkent a produktív korúak aránya 1030-ban még a 15—39 éves csoportba tar­ tozott a lakosság 40n/o-a. Ez 1980-ban és I97(l-ben is 36— 36°,0 volt. Mindezek kihatással voltak és vannak a szaporodásra. Sokkal kevesebb a születés. Ha az élveszületések jelentős visszaesésének okait kutatjuk, világossá válik, hogy azok közül egyike a legfontosabbnak a produktív korú nők kedvezőtlen kormegoszlása. Amint közismert, az országban és a megyében a gazdasági fejlődés üteme lénye­ gesen eltér egymástól, a megyében sokkal kisebb. A fejlesztésekből, a beruházásokból Szabolcs-Szatmár megye lényegesen kisebb mértékben részesedett, mint az ország más megyéi. Erre a megállapításra juthatunk akár az egy lakosra jutó beruházások összegét,3) akár az iparfejlesztésre fordított össze­ gek arányát nézzük. Különösen áll ez a megállapítás az 1950— 1957, de még az 1958— 1965 közötti időszakokra is. Szabolcs-Szatmár megye részesedése a beruházásokból R észesed ése Időszak

LtfUtOltlí az ország %-ában

1950— 1957 1958— 1960 1961— 1965 1966— 1970 1971 1972 a) Lásd az 1. az, mellékletet.

11

az ország összes beruházásából, %

„ 5,7

1.® 2,1

5.6

2,7 3.1

5.3 5.5

4,3 3,7

az ország ipari beruházásaiból, 0 0,8 0,6 1,3 1,8 3.5 2.5

A beruházások növekedésének hatására mind több munkahely létesült a megyé­ ben. így a beruházások közvetve az elvándorlás ellenébe hatottak Ezek azonban 1950 és 1959 között alig érvényesültek, mert — nagyon kevés volt a beruházott összeg, — annak is döntő részét a mezőgazdaságba fektették be. A változás azonban megkezdődött,.. A végbement gazdasági folyamatok tovább alakították a társadalom szerkezetét 1049 és 1039 között nem egészen Bn„ kai csökkent a parasztság, és közel Sfl^y-kal az önálló iparosok, kereskedők és kereső családtagjaik, és több mint kétszer annyi a szellemi foglalkozásúak és a munkások száma. (A munkáslétszám növekedésének ek­ kor még nagy részét a más megyében dolgozó, de állandó lakással itt rendelkező in­ gázók adják.) 1960-ban és az azután következő években — a korábbiakhoz viszonyítva — lénye­ gesen gyorsabbá vált a fejlődés. Évről évre jelentősen növekedett a mezőgazdaság állóeszköz-állománya. Fokozódott a záhonyi térség építése, Élénkebbé vált az ipar­ fejlesztés is. Mindezek elősegítették más ágazatok — az építőipar, a kereskedelem stb. — erősödését is. 1959 és 1961 között — lényegében — befejeződött Szabolcs-SzaLmár megyében is a mezőgazdaság szocialista átszervezése (A lényegében kifejezést azért használom, mert Nyíregyháza városban, a nagykállói, a nyírbátori és a nyíregyházi járásokban 51 szakcsoport alakult B7 340 kát. hold földön 10 429 taggal Ezek nagy részének ma sem megfelelő a közös tevékenysége és az eredménye Így még a tennivalók egy része velük kapcsolatban hátra van.) AZ 1956 OS mélypont után a mezőgazdasági tevékenységet folytatók, a földterület­ tel rendelkezők nagy többsége a termelőszövetkezetet választotta. A termelőszövetkezeti családok és tagok számának alakulása Szabnlcs-Szatmár megyében. 1956— 1972 Tagok [fő)

Családok Év száma 19oü 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1966 1969 1979 1971 1972

4 995 3 346 9616 13 325 69 833 89 371 37 442 87 457 86 992 36 331 85 022 84 777 33 416 — — —

—

6515 10 484 12116 21 798 68 022 96477 93 781 93 399 92 048 90 B10 89 582 89 911 92 381 95 085 94 628 92 558 92 372

y

Az újrakezdés évei ismét nehezek voltak és elsősorban emiatt 19G2 és 1967 között 6895 tővel csökkent a taglétszám. A z ez idő tájt hozott intézkedések (az új háztáji rendelet, a szociális kedvezmények növelése slb ) azonban nemcsak megállították a kilépéseket, hanem megközelítőleg a legmagasabbra emelték ismét a tagok létszámát Az új intézkedések belépésre serkentették a családtagokat. Egyre jobban nőtt a nők száma és 19BU—197D között az arányuk 42,5°/0-ra nőtt Lényegesen javult a korösszetétel is, a fiatalok és középkorúak száma figyelemteméitóan emelkedett. Az ipar fejlődése az egész ötvenes és a hatvanas évek első felében igen lassú volt Az első években alig néhány száz fő volt az évenkénti növekedés. A technikai fel szereliség is alig változott i»60-ig, azután azonban lényegesen meggyorsult. 1973-ban közel négyszer annyian dnlgoztak az iparban, mint 1954-ben, és a villamosenergia­ felhasználás közel 9-szeresére nőtt. A mind több beruházás igényelte az építőipar gyors fejlesztését, mivel a beruhá­ zások műszaki-anyagi összetételében első helyen az építés állt és áll napjainkban is. (1952 óta 6D"U körüli, inkább valamivel felette van, az országos arány 48 „ körül szokott lenni.) A foglalkoztatottak száma különösen 1963 óta jelentékeny, a növekedés üteme 1966 óta számottevő. Szabolcs-Szatmár megye szocialista építőiparában foglalkoztatottak számának alakulása, 1950—J972

Év

1950 1951 1952 1953 1934 1953 1958 1937 1958 1959 1960

Az összes foglalkoz­ tatottak száma fő) 5 442 6 247 7 225 4 802 3 810 3651 4 904 4 758 4 494 5 528 6 161

Év

1961 1962 1963 1964 1963 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972

Az összes [nglalknz látottal: száma 110] 4 444 5 192 7 710 7 799 7 985 8337 9068 10736 11733 12 897 13716 14214

Foglalkoztatási szempontból nagy jelentőségűnek kell tekintenünk s közlekedési és hírközlési ágazatul is lülü-ben számuk már csaknem elérte a 13 1ÜC ' i| Nemcsak a lakosság ellátása, de foglalkoztatási szempontból is — hasonlóan — fontos a kereskedelem * 1 A szocialista kereskedelem összesen l i 137 [őt foglalkoztatott 1970 ben, a létszáma a hálózat kiépítésével egyidejűleg évente több száz fővel nö­ vekszik. a) Ebbe az ágazatba vannak besorolva az E R S E H I l a l E l d o l u o z ú ISíi-Öcr 3 333 ffll lü|lglko 2 lflHak.

1J

Illetve válogató üzemek, amelyek

Az általános, a Közép- és a főiskolai hálózat Kiépítése, az egészségügyi intézme. nyék bővülése is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az 1070. évi népszámlálás alapján készült társadalmi átrétegződési táblázat egy már merőben más helyzetet mutat, mint a tíz évvel azelőtti, vagy még korábbi. Szabolcs-Szatmár megye lakosságának átrétegzödése 1960. január 1 — 1969. december 31.

Keresők száma (ezer lő)

Társadalmi

1960

1970

foglalkozási réteg

s zá m án ak

változása I9ÜU jan. 1 tál 19ü9. dér 31 lg (ezer fő)

Évenkénti átlagos szaporodás ( -f), illetve fogyás (—), fő

c

d

január 1-én

ü

Parasztság (termelőszövetkezeti tag. alkalmazásban álló és önálló gazda)

A népesség

b

Átréteg­ ződési index (1960 -= ion \ ) b :a

173.3

104.1

-71,2

7120

59.4

Munkásság (szak-, betanított és segédmunkás;

S9,3

97,9

+3B.4

3 H40

164.5

Alkalmazottak (vezetők és irodai dolgozók) és értelmiségiek (pedagógusok, orvosuk stb )

22,7

43,0

1-20,3

2 030

100,4

6,1

4.1

2,0

200

67,2

263,6

249,1

—

94,5

Egyéb (önállók és segítő családtagjaik) Ös s z e s e n

-

—

ÉS ezek a számok már nemcsak nagyságrendjükben másak, mint a korábbiak Ugyanis az egyéni parasztságból szövetkezeti lett. S a mezőgazdasági termelnszövetks zetelc, ha általában nem is magas, de biztos jövedelmet nyújtanak dolgozó tagjaiknak A z ipari munkások száma közel kétharmadával nőtt, s kta. háromnegyed részük már a megyében dolgozik. Lényegesen csökkeni az iparban a csak idényszerűen dolgozók S2ema és aránya. Közel 90 a-kal nőtt a szellemi foglalkozásúak száma és nőtt a lakos Ság általános műveltségének a színvonala is. A sok tényező hatásának eredményeként javult a lakosság Jövedelmi helyzete is. l

Mindezek az eredmények azonban nem azonns mértékben jelentkeznek a megye Különböző Járásaiban, illetve tájegységeiben. Elsősorban Nyíregyházán és vonzáskör­ zetében, valamint a kisvárdai járás nagy részében, to vábbá Kisvárda, Mátészalka és Nyírbátor városokban, valamint Fehérgyűrmat, Tlszavssvári és Vásárosnamény nagy­ községekben érzékelhető a fejlődés. Ugyanakkor főként Szalmár-Bereg és a Nyirség középső, valamint déli részén magas a mezőgazdasági keresők aránya — és viszonylag gyengék a termelőszövetkezetek Ezekre a területekre azért is nagyon oda kell figyelnünk, mert többségükben még nem törlént meg a lakosság koncentrálódása Sok az apró település és viszonylag nagyon alacsony a népsűrűség Nem volna kívánatos, hogy ez az említett térségekben tovább csökkenjen, hiszen az elvándorlók kora miatt ez az ott élő népesség elöregedé­ sével járna együtt. Amíg a népesség számának és korösszetételének alakulását — általában — ked­ vezőtlennek kell tekintenünk, addig az aktív keresők ágazatonkénti megoszlását, ál­ talános műveltségi és szakmai képzettségi színvonalának alakulását kedvezőnek mond­ hatjuk 19(111 és 1910 január 1. között csökkent az aktív keresők száma az elvándorlás és inaktívvá válás következtében Ugyanakkor lényeges változás történt a népgazdasági áganként! megoszlásban. A mezőgazdasági aktív keresők száma és aránya nagymér­ tékben csökkent, míg a többi ágazaté erőteljesen növekedett és lényegesen nőtt a megyében dolgozók aránya. Az aktív keresők megoszlása népgazdasági áganként Szabolcs-Szatmár megyében, 1960, 1970 január I-én

A k tív SZámn

Népgazdasági ág 196U

k eresők megoszlása, %

L97U

1

1960

1970

Ipar Építőipar Mezőgazdaság Szállítás-hírközlés Kereskedelem Egyéb

23 883 16 127 177 390 13 062 10 002 23 114

44 048 27 319 110 400 18 533 17 950 29 938

9,1 6,1 67,3 4.9 3,8 B,8

18,0 11,0 44,3 7.4 7,2 12,1

ÖSSZESEN

263 578

249 033

100,0

1004)

Figyelemre méltó az a változás is, amely az inaktív keresők számában és össze­ tételében bekövetkezett. Inaktív keresők száma aránya, % 1949. január l.

5 661

1.0

1960. január l.

8 614

1910. január 1.

55 537

1.5 9,4

Az inaktív keresők számának ilyen ruhamos növekedését elsősorban a termelő­ szövetkezeti nyugdíjasuk és járadékosok okozták, de jelentős — több mint 6 ezer — volt ebben az időpontban a gyermekgondozási szabadságon lévők száma Is. A népesség általános műveltségi szintjének változása fokozottan érvényesült az akliv keresőknél, s e csoporton belül is a 13—29 és a 30—39 éves korosztályoknál. Az aktív keresők iskolai végzettség szerinti megoszlása Szabolcs-Szatmár megyében, 1970. január l-én

Az aktív keresők számn |fő>

megoszlása. %

M egn evezés

Nem járt iskolába Alt. isk. ,,, , Alt. isk.

1— 7 „ oszt vegezte fl

Érettségizett Felsőfokú végzettségű (Oklevéllel) ÖSSZESEN

1970

1970 19fiU ua-ában

1960

1970

6 870

37

7,0

2,8

120 331 91 221

63 229

72,9 15,2

48.3 36,6

22 703

239

3.6

9,1

7 963

226

1.3

3,2

249 088

93

100,u

100,0

Nemcsak az általános műveltsége, hanem a szakmai képzettsége is számottevően változott tiz év alatt a dolgozóknak. A fizikai munkakört betöltőknél pl. a következő a helyzet: íflflo

SzakB eta n íto tt

SegédEgyéb fizikai Ös s z e s e n

42 786 fő munkás 58 894 fő 101 660 fő

1970 44 189 42 694 90 299 16 097

fő fő fő fő

194 079 fő

Szembetűnően változott a dolgozók foglalkozási minősége. A 40 éven felülieknek egyes korcsoportokban még 60—870/0-a segédmunkás vagy egyéb fizikai dolgozó, ugyanakkor a 15— 19 éveseknek több mint fele (50,9%-a), a 20— 29 éveseknek közel kétharmada (630'0-a) már szak-, illetve betanított munkás. A fizikai dolgozók száma 90%-kal, s közülük a szak- és betanítottak aránya 103%-kaI nőtt 1060>hoz viszonyítva. Néhány szakmában különösen megnőtt a szakképzettek száma és aránya

K iem elt egyéni foglalkozásúak számának alakulása SzabnlcsSzatmár megyében, I9«0 — 1970

A ktív keresők száma IBID január i-én

Az 1970-es létszám az 1966-as “/e-ában

Lakatos

5960

254

Fémesztergályos Gépjárműd és motorszerelő

1109 24411

351 529

Egyéni foglalkozás

Szabó, varró

2115

IS3

Kőműves

5311

132 1W 219

Ács, állványozó

26H0

Villanyszerelő

2026

Állattenyésztő

364 0

Mezőgazdasági traktoros

4367

186 4ÍI 1

Gépkocsi-, autóbuszvezető

5038

268

A nők száma a szabó, varró (633-röl 15UH-ra} és a cipész szakmában 132-ről 339 re! nőtt meg említésre méltóan E kél területen arányuk 11%, illetve 4 l,/fl. Nemcsak a fizikai, hanem a szellemi munkaköri betöltők száma és képzellsége Is jelentősen nőtt. Az érettségizettek száma 240°0 a, a felsálokú oklevéllel rendelkezőké 226%-a az lenn. évinek. Érettségije 26140, felsőfokú oklevele PR2B személynek volt 1910 január elsején. Legtöbben gimnáziumi érettségivel rendelkeztek Ezek száma háromszorosára, a mezőgazdasági szakközépiskolásoké 3,6 szeresére, a műszaki végzettségűeké közel négy és félszeresére nőtt 1960-hoz képest. A szellemi foglalkozást űzők (43 024 tol között már lényegesen kevesebb azoknak a száma, akik nyolc általánosnál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeznek. A szellemi foglalkozásúak iskolai végzettség szerinti megoszlása Szabolcs-Szatmár megyében 1960 és 1970. január 1 én Á lta lá n o s 1— 5 Év

is k o la

8—3

8

Érett ségivel

Felsőfokú oklevéllel

fi 841 18 897

3417 7 875

225

231

27 0 43.0

15,0 19,3

osztályával rendelkezők szama (fő)

1860 1970 1370 1980 %-ában

591 360

3 488 2 742

61

39

1H60 1930

2.7 08

15,4 6.4

Szám szerint 67R4 13 150

194

Százalékos megoszlás

14

20,9 30,6

A z érettségizettek több mint fele nő, arányuk évről évre emelkedik. 1970-ben a felsőfokú oklevéllel rendelkezőknek még kétharmada férfi, a pedagógusoknak azonban már 58" o-a nő, s egyre tübb a nő más szakmákban is. A felsőfokú oklevéllel rendel­ kezők szama tíz év alatt néhány szakmában megtöbbszöröződött: Mezőgazdasági

500%

Műszaki

318%

Közgazdasági

305%

Pedagógiai

274" „

Egészségügyi

127%

Jogász

106%

A felsőfokú oklevéllel rendelkezők közel fele pedagógus. A megye jellegének megfelelően legmagasabb a mezőgazdasági, de jelenlős már a műszaki végzettségűek száma is a különböző üzemekben. Felsőfokú oklevéllel rendelkezők megoszlása az oklevél fellege szerint Szabolcs-Szalma r megyében 1960., 1970. január 1-én

Mű­ szaki Ev

1 Mező­ M gazda­ sági

Közgaz dasági

Egész­ ségügyi

P e d a ­

gógiai

Állam ­ éi j o g 1udn mányi

Egyéb

fijSM SfiTl

U é g z e t t s á g ' í Szám szerint 1960 1970

215 684

324 1626

100 305

589 750

1488 4081

532 562

573 620

8828

13,9 6,5

15,0 7,2

100,0 100.0

3821

Százalékos megoszlás 1960 1970

5 ,6

8 ,6

2,6

7,9

18,9

3 ,5

15,4 8,7

3 8 .0

47,3

A z 1970 utáni években egyre erőteljesebben érződik a Nyíregyházán lévő tanár­ képző és mezőgazdasági főiskola képzettségnövelő hatása. Bár a korábbi évekDen a Jelenlegihez mérten jóval kevesebben végeztek ezekben az Intézményekben, mégis nagyban hozzájárultak a pedagógus , illetve a mezőgazdasági szakemberhiány leküz­ déséhez. Ma még jelentős hiány mutatkozik műszaki mérnökből, orvosból, közgazdászból. Jogászból és néhány szakon tanárból Számuk egyre Inkább nő Letelepedésükhöz már számos előfeltétel biztosítva van Bár korántsem rendelkezik a m e g y e pl. annyi és olyan felszereltsúgü lakással, amennyi a szakemberek részére szükséges lenne. Azonban az adatok arról tanúskodnak, hogy jelentős szellemi kapacitása is kialakult a megyé nek, amelyben a két főiskola vezető szerepet tölthet he, különösképpen, ha néhány karral kiegészülhetnének. A fennálló helyzet, a pr ubl é mák mé g mé l y r e h at ó bb meg i s me r é se és a t e nni v al ók Jobb meghatározása céljából elkészítettem 1980 ru és 103D re is a me g y e munkaer ő

IS

mérlegéi >1 Milyen változásokról, gondokról tanúskodnak ás milyen tennivalókra hív* jók fel ezek a Heveimet. A két időpontra elkészült mérleg összehasonlítása a kővetkezőket mulatja Lényegesen, 2B 611 tővel (0 1%) csökkent az eltartottak száma, annak ellenére, hogy a különböző (okú Iskolákba sokkal többen járnak, mint tíz évvel ezelőtt. Az okok — többek közölt — a következők — 22 038 fővel <24,0**,0-kai* csökkent az Iskolás koron aluliak száma, az élveszületések visszaesése és az elvándorlás miatt. — 16 391 lív e l (14,2%-kai) kevesebb a munkaképes kornál Idősebb eltar­ tón személy, annak ell enére hogy tulajdonképpen minden 54, illetve 59 éven felüli korcsoportba lényegesen többen tartoznak, mint 1860 ban. Ugyanis többségük termelőszövetkezeti járadékossá, azaz inaktív keresővé vált A megyében dolgozó aktív keresők száma 44 IDD tővel (16 4% kall csökkent. Milyen tényezők játszottak szerepet ebben? — A megyében lakó aktív keresők száma 35 246 fővel (13,1% kai) csők. kent. — Nőtt lOlflfi fővel (több mint 5,6-szeresére) a más megyébe naponta e l­ járók száma A csökkenés döntően a más megyébe költözés, Illetve Ingázás következménye. A munkaerőforrás felhasználása 1860-ban 32,5%. >91D ben 68,6% volt. Ha a két nép számlálás időpontjában jelenlévők számát hasonlítjuk össze, akkor azt állapíthattuk meg, hogy 1970-hen 06%-kal többen voltak jelen, mini líz évvel kóréhben Ugyan­ akkor n munkaerőforrás 113 fővel, az aktív keresők száma 14 48(1 fővel (5,5%-kal) csökkent Milyen tényezők idézték elő ezeket a változásokat a munkaképes karú né. pességben? — Több mint nyolcszorosára nőtt az Inaktív keresők száma (IMB-ról 11 343 főre). Ennek kialakulásában a gyermekgondozási szabadság be­ vezetése és a társadalombiztosítás általánossá tétele a legdöntőbb té nyező. — A 14 éven felüli tanulók száma több mint 2,2-széresáre emelkedett (16 996-ról 36 772 lőre). Az általános és a középiskolai tanulók száma közel kétszeresére nőtt. Az egyetemi, főiskolai hallgatok száma csak­ nem megnégyszereződött. Közel háromszor annyi a szakmunkástanuló, mint 1960-ban volt. — Csaknem 15 6 ezerrel (23.7%-kal) több az egyéb eltartott, mint 1860ban vall. Népgazdasági ágankénl nézve az eltartónak számának alakulását, azt tapasztaljuk, hogy a mezőgazdaságban kétharmada lincs az 1960-asnak. Ugyanakkor a 15 19 éves eltartottak száma csaknem 75%-kal nőit, döntően a továbbtanulás miatt Az eltartottakat nemenként vizsgálva lényeges eltérések tapaszlalhatők a két nem Között A férfi eltartónak közül munkaerő-utánpótlásként csupán a különböző szintű is­ kolákban tanulókat vehetjük figyelembe Az ún „egyéb" eltartottak száma ugyanis mindössze 5s75 fő Közöttük azonban kevesen lehelnek olyanok, akik munkál vállal­ nak. illetve képesek végezni ■I

1G

L 4 «i

e 1

é s 3. s z i i r . ú

ír e llé k le l.i

Egészen más a helyzet a nőknél. Bár az eltartottak száma ebben a nemben Is csökkent, mégis közel 109 ezer a 14 éven felüli eltartott. Ebből több mint 93 ezer az un. . egyéb" eltartott. Mit mutat a nők foglalkoztatási helyzete járás, illetve város bontásban; A nők foglalkoztatása Szabolcs-Szatmár megyében járás, város bontásban 1970. január 1-én

Aktív kereső

összes Járás, város

1

14 éven felüli eltartott

MEGYE ÖSSZESEN

23 669 37 514 38 952 19 407 21 925 78 278 23 361 7 125 (i 431 5 66B 37 296 299 617

aktív kereső

eltartott

nők aránya 0 o

nők száma

Fehérgyarmati Kisvárdai Mátészalka! Nagykállói Nyírbátori Nyíregyházi Vásárosnaményi Kisvárda Mátészalka Nyírbátor Nyíregyháza

14 éven felüli

5 845 9 453 9 575 6 760 7 636 22 502 6 535 2 208 2 1109 1 838 15 312

9 779 14 805 15 913 6 909 6 639 29 380 8 638 2 492 2364 I 829 18 0E0

32,4 34,6 32,6 46.3 35,1 37,9 36,8 40 S 10 2 43,0 51,5

54,2 53,3 54,3 47.3 41,9 49,5 4A,7 48,0 47,2 42 6 33.7

89 723

103 5GB

39,6

47,9

Legalacsonyabb a nők foglalkoztatási szintje a fehérgyarmali, a mátészalkai és a kisvanlai járásban (A férfiaknál ugyancsak a fehérgyarmali, a mátészalkai és a vá. sarosnamenyi járásokban.)al Mindenesetre még a városokban és a részleges középfokú központokban is jelentős (33,7—47,2n„) az eltartott nők aránya. A foglalkoztatási helyzet alakulásában — a már elmondottakon kivill — igen fontos tényező a településszerkezet és az egyes települések fejlettségi szintje is

A megye településszerkezete — tájanként — Igen eltérő. Sok az apró és közepes lélekszámú település. A Tisza—Szamos vonalától keletre fekvő területen — SzatmárBeregben — az egész fehérgyarmati és nagyrészt a vóiárosnaményi járásban, valamint

la mátészalkai és a kisvárdai járás egy rés zé b e n sok az apró község. A Nyfrség déli részén a nagykállói és a nyíregyházi Járás — ez utóbbinak főként nyugati, délnyugati részén — leginkább nagy határúak és nagy lálekszámúak a települések. M íg a középső részében általában a közepes lélekszámú és határú községek találhatók.

a) Lásd a l. szímű mellékletet. 17

— 500 lakosú 25 település 501— 999 lakosú 53 település 1 000— 1 999 lakosú 70 település 2 000— 4 999 lakosú 03 település 5 000— 9 999 lakosú 13 település 10 000— 14 999 lakosú 8 település 15 000-nél több lakosú I település ÖSSZESEN

231

10,8% 22,9% 30,3% 27,3% 5,6% 2,6% 0,5%

100,0%

Nagyjából a település nagyságrendjének megfelelőek a gazdasági és közigazgatási egységek. Sok kis és közepes nagyságú termelőszövetkezet az apró és középfalvas ré­ szeken található. A fehérgyarmati és a vásárosnaményi járás népsűrűsége 2/3-a, illetve nem egészen % -e a megyeinek. Mindezek hátráltatják és nehezítik a gazdasági tevé­ kenység megerősödését. Hasonlóan — bár más jellegű — gondot okoz több helyen — így pl. Nyíregyháza városnál, valamint a nagykállói és nyíregyházi járás néhány településénél — az, hogy nagy a város, illetve község külterülete. Már említettem, hogy főként ezeken a helye­ ken vannak — igen gyenge termőképességű talajon — szakszövetkezetek, amely nehe­ zíti a gazdasági élet megfelelő ütemű fejlődését. Az utóbtai öt-tíz évben lényegében kialakult — az országos településfejlesztési el­ képzelésekkel csaknem azonosan — azoknak a városoknak, városiasodó településeknek a vonzása, amelyek a viszonylag nagy területű megye fejlődésének bázisai lesznek. A megyeszékhely — Nyíregyháza — egyre inkább betölti felsőfokú központ szere­ pét. Lakosainak mind nagyobb hányada kerül valóban városias körülmények közé. Népességének száma erőteljesen növekszik. Ma már város mindhárom középfokú központ: Kisvárda, Mátészalka és Nyírbátor is. Valamennyiben élénk tevékenység folyik a városi funkciók megteremtése, illetve javítása érdekében Lélekszámúk növekszik. A részleges középfokú központok fejlődése is gyors. Fehérgyarmat az árvíz okozta súlyos sebek után korszerűsödve épül, mindaz, ami 1970 után épült, mór városi szín­ vonalú. Tiszavasvári, Vásárosnamény és Záhony fejlődése is rohamosnak mondható. (Legalábbis a korábbi időszakokhoz viszonyítva.) Tiszavasvári és Záhony fejlődése az igen kedvező adottságaik következtében az országos fejlesztési elképzeléseknél lényegesen gyorsabbá és sokoldalúbbá vált. Így mindkettő a feltételezettnél nagyobb vonzást gyakorol környezetére. A részleges közép­ fokú központok lakosságának száma is emelkedő irányzatú. A z elsőfokú központok ki­ jelölése is sikeresnek mondható, lassan, de észrevehetően fejlődnek.

III. A megye népességének száma (mind az állandó, mind a lakó) a következő évek­ ben — várhatóan — tovább fog nőni. Ugyanis a születésszám jelentősebb emelkedé­ sére lehet számolni, amennyiben a tervezett népesedéspolitikai intézkedések érvénybe lépnek. (1973-ban valószínűleg meg fogja haladni az élveszületések száma a 11 ezer főt.) Nem látszik tú'zottnak a 12 ezret is jóval meghaladó évi születésszám ennek az évtizednek a második felében. A halálozások száma Is növekedni fog, az idősebb korosztályok egyre magasabb száma és aránya, továbbá a csecsemőhalálozások

18

(számának) várható növekedése következtében kb. évi fison—6500-ra. így a természe­ tes szaporodás évenkénti nagysága 5,5— ü ezer körűi várható. (Valamivel magasabb lenne a Jelenleginél.) Amennyiben évenként 2— 3 ezer új munkahelyet lehet létesíteni (az összes ágazatot — a szociális és kulturálist is — figyelembe vével, úgy a megye lakónépessége kb. 3 ezres évenkénti vándorlási veszteség esetén is elérheti az 580 ezer főt 19B0 végére. Ennek a valósságát a szakmunkásképző intézetek, a szakközépiskola) hálózat és a főiskolai karok kisebb-nagyobb létszámnövelése csak segítheti. Rendkívül fontns tehát — a már ismert okok alapján — azoknak az ismereteknek tennivalóknak és módszereknek az összegezése, amelyek a foglalkoztatással, a vándor­ lásokkal kapcsolatosak. Felfogásom szerint változatlanul helyes a kiemelt települések sokoldalú — ki­ emelt — fejlesztése. Ez az átgundolt fejlesztés hozta meg a változást a népességszám alakulásában, ez adta meg a lehetőséget ezen települések urbanizálódására Ez tetle lehetővé, hogy a már említetteken túl a közép- és felsőszintű ellátás (egészségügyi, művelődési, kereskedelmi stb.J jóval közelebb kerülhetett nemcsak az adott (kiemelt) települések lakóihoz, de a környező települések lakosságához is. Egyértelműen meg lehet tehát fogalmazni, hogy ezen az úton kell ezután is járni Az ulapalvek és célkitűzések fenntartása mellett figyelembe kell vennünk néhány olyan tényt In, amely újabban merült, vagy fog felmerülni: — a női foglalkoztatás növelését, — a népesedéspolitika várható célkitűzéseit, — néhány olyan megyei — terület! — problémát, amelynél eddig jó né­ hány „fontosabb" volt, most már azonban nem, vagy nem sokat lehet várni d megoldással. A leírtakból is valószínűleg az derült ki, hogy a foglalkoztatási gondok összetettek és térbelileg is lényegesen eltérőek. Legfontosabbnak a következők tűnnek: — A nők további jelentős hányadának termelő munkába állítása. Ez egész megye területére vonatkozóan szükséges. — A Szatmór Bereg tájegység és a nyírbátori járás déli részének gazda­ sági erősítése, a fnglalknztatás növelése a további nagyfokú csökkenés és elöregedés megakadályozása céljából. — A szakszövetkezetek munkaerő utánpótlásának biztosítása Csaknem lehetetlen megmondani, hogy hol ás mennyi azoknak a nőknek n száma. akiket adott esetben és helyen ténylegesen munkaerőforrásként lehet figyelembe venni. Miért?

— Azzal nem számolhatunk, hogy valamennyi településen munkahelyei biztosíthatunk az ott élő munkaképes korú és munkál vállalni akaró nő számára. Ilyen szempontból a fejlesztendő településeken lévő nők­ nek csak egy része vehető számításba. Azt, hogy ez milyen arányú lehet, lényegesen befolyásolja (esetleg meghatározzál a gyermekellélő intézmények befogadó képessége (bölcsőde, óvoda, napközi otthon) — Figyelembe vehető azon környező községek nö lakosságának is egy pontosan meg nem határozható része, akik tudják és akarják vállalni a be- és hazautazással járó Időveszteséget, illetve körülményeket (Pl amennyiben gyermekük van; elhelyezését biztosítani tudják e?) A nők jelentős hányadának munkába állítása tehát függvénye a gyer­ mekintézmények férőhelyi alakulásának. Ezárt a számításoknál ezt első helyen kell figyelembe venni. 19

— Nézetem szerint Nagykállóhoz hasonlóan, vagy még annál is újszerűb­ ben kell megfogalmaznunk pl. az Djfehérlóval kapcsolatos eddigi állás­ pontot. Ez a megye Nyíregyháza után legnagyobb lélekszámú telepü­ lése, a vasúti és közúti főútvonal mentén terül el. Tehát jó a fekvése ás mintegy 4 ezer a 14 éven felüli eltartottak száma Salát lakosságán túl kisebb nagyobb mértékben vonzhatná a minden más szabolcsi von­ záskörzetből kieső Bököny és Érpatak lakosságának eRy részét Se Sokféle szempontbál más, de a megnldas szempontjából azonosnak le­ het megítélni pl. Kölese helyzetét Is, amely az egyik leginkább köz­ ponti fekvésű települése a fehérgyarmati járásnak (ahol jelenleg egyet­ len fejlődőképes települése van, a járási székhely). Ehhez hasonló 2 helyzet Nyirlugossal, vagy Nylrbéltekkel. Legalább Újfehértón és K ö l­ esén, jól megválasztott profillal, vállalatot, vagy telephelyet kellene létesíteni és életképessé tenni. Ojfehértónál gazdaságos is lehet a gyer­ mekellátó intézmények létesítése Is, indokoltnak és viszonylag könnyen megoldhatónak látszik. Kölese és Nyirlugos, vagy Nyírbéitek esetében jelenleg „csak" a járás népsűrűségének tnvábbi csökkenését, az elöre­ gedés megakadályozását lehet felhozni. — Nem kevéshé fontos — ha vidéki munkáskezekre is számítunk — a köz­ lekedési problémák megoldása. Így pl. az — utazási idő rövidítése, — utazás körülményeinek lényeges javítása Ehhez feltétlenül indokolt a járatok — elsősorban az autóbuszjáratok — sűrítése. (Az autóhuszok számának növelése.) A menetrendek egyez­ tetése és összhangba hozása egymással és a munkaidő kezdetével ás végével. A közlekedési problémák nagyságára hadd utaljak azzal, hogy pl. Szalmár-Bereg három járásának 138 települése közül 100-nak nincs vasút­ állomása Egyes települések 2D—30 kilométerre, sőt annál is nagyobb távolságra vannak a vasútállomástól. Emiatt egyre inkább fontolóra kell venni a vállalati busszal történő be- és hazaszállítást, mint meg­ oldást Az utóbbi egy két évhen néhány olyan textilfeldolgozó telephely létesült, ahol szinte kizárólag csak nőket foglalkoztatnak (Fehérgyarmat, Tiszalök, Vásárosnamény ) Határozat van a mátészalkai üzem létesítésére is. Ez rendkívül jó és fontos Ismételten utalnom kell arra, hogy ez nemcsak foglalkoztatási kérdést oldhat meg, sakkal többet jelenthet annál A vándorlás ugyanis nehezíti, illetve sok esetben megakadályozza a párválasztást. íg y az itthon pár és munkahely nélkül maradtak nemcsak a gyermekáldásnak de a nyugdíjnak sem lehetnek részesei szándékuk ellenére. Ojból emlékez­ tetnem kell arra Is, hegy új környezetben, új szokásokat vesz fel az emberek többsége, ez érvényes a szülési gyakoriságra is Máshol a kevesebb gyermek a szokás, amelyhez az Innen elkerülök többsége is alkalmazkodik. Említettem az országhatár menti járások alacscny népsűrűségét és elöregedésének veszélyét Ezeknek a részeknek sok települése eléggé elzárt. Talaj adottságuk általában rossz ilyenek a kozgH2dasági tényezők is. Emiatt a községek és a termelőszövetkezetek gyengén fejlettek, Innen ment el leginkább a fiatalság. Lassú a fejlődés nehezen mozdul a világ. Ezeken a részeken saját erőből aligha változtatnak hosszú idő után is az itt élők Itt szinte csak a mezőgazdaság biztosit fnglalknztatást, pedig tudjuk, hngv viszonylag most is sok emhert foglalkoztat.

20

Milyen jövő vár az itt élőkre? Néhány központi fekvésű település általános és gaz* dasági erősítése nélkül biztatónak egyáltalán nem nevezhető a jövőjük A szakszövetkezetek tagsága legtöbb helyen öreg. Az új rendelkezések lehetővé leszik problémáik ésszerű megoldását. Több ezerrel fog csökkenni rövidesen számuk, a nyugdíj megszerzésének lehetősége miatt. Legkézenfekvőbb megoldásnak tűnik — különösen ahol teljesen elöregedett a tagság — valamelyik környező termelőszövetke­ zettel történő egyesilés, Egy kisebbik részét lehet csak — valószínűleg — magasabb típusúvá átszervezni. Milyen Intézkedések megtétele látszik célszerűnek, illetve szükségesnek a foglal­ koztatási és az ebből származó egyéb gondok enyhítése céljából? Ügy vélem, ezek a következők lehetnek: — Újabb anyagi erőforrást nem. vagy csak kis mértékben igénylő, főleg szervezeti intézkedések révén elérhető fejlesztések: — a mezőgazdasági termelőszövetkezetek további ésszerű és meg­ alapozott egyesítése (lehetőleg a településfejlesztési koncepcióval összhangban), — a közigazgatás korszerűsítésének továbbfolytatása, feladat le-, il­ letve átadás néhány községben, — a közmű, az egészségügyi, a művelődésügyi intézmények, a Kereskedelmi és vendéglátói hálózatfejlesztés koncentrálódása nak gyorsítása (összhangban a településfejlesztési tervvel). A fehérgyarmati, a nyírbátori ás a vösárosnaményi járásokban, s még néhány településen szükséges lenne a közigazgatási funkció további erősítése így pl a fehérgyarmati járásban Szatmárcseke (Tiszabecs), a nyírbátoriban NyirlugDS INyirbéltek). a vnsárDsnaményihan Barabás (Tiszaszalkal Minden bizonnyal ez segilené a termelő­ szövetkezetek egyesülését és erősödését is Ezek az intézkedések erősítenék alsó fokú központjellegüket amil a közmű, a szo­ ciális kulturális intézményellátás-fejlesztés stb. támogatásával tovább lehetne fokozni. Mindezek az intézkedések növelnék azoknak a településeknek a számát amelyek így tohh embert foglalkoztatnának, illetve vonzanának és népességük ha esetleg nem is mindjárt nőne számottevően, de a népesség fogyását — valószínűleg — könnyen meg lehet akadályozni már ezekkel az intézkedésekkel is. Ugyanis eléggé egyértelműen bizonyított, hogy az elvándorlók (fiatalok] igen sok esetben amiatt hagyják cl szülő-, illetve lakhelyüket, mert olt igen kedvezőtlenek az élet- és munkakörülmények. Mindezek a különböző alapok, támogatások még a jelenleginél is jobb, céltudato­ sabb felhasználásával is elérhetők, de legaláhbis gyorsabban elérhetővé válnónak. A fejlesztések — a munkahelyek létesítésének — túlnyomó többsége jelentős anya­ gi erőforrást igényel, amelyhez » szükséges alapok a következők: — Iparfejlesztési, —• iparkitelepítésl és — vállalati fejlesztési alap, — vállalatok értékesítéséből befolyó összegek Ezekkel eddig is jól éltek az illetékesek Az első kettő jelentősen hozzájárult a k i­ jelölt települések — Nyíregyháza, Kisvárda, Mátészalka, Nyírbátor, Fehérgyarmat, TiSZaviiv/ári és Vásárosnamény — fejlődésének meggyorsításához, a lakosság foglalkoz­ tatásához 21

A vállalatok többsége is elég jól hasznosította saját tnglaltnztalá9-hnvitése lehető­ ségeit. Az utóbbi években gyakorlattá vált néhány tanácsi vállalat eladása minisztériumi vállalatnak (Nyírbátori Vasipari Vállalat Universil, Kisvárdai Bútorgyár) Szék a nagyvállalathoz tartozás révén a tanácsi fejlesztési alap növelése melleti jelentős lét­ számbővüléssel járnak együtt A foglalkoztatottak száma növelésének egyik lehetőségét adhatja — elsősorban a kisvártini járásban — a S20cjeluniöból érkező fa és egyéb nyersanuaQ leldolgozásának kialakítása, illetve továbbfolytatása (pl a fenyőárunál). Lényegesen csökkent de még mindig van lehetősége egyes vállalalok idényjellege nek csökkentélére A konzervgyárnál, a dohányfermentálónál, az előbbinél pl i s i i ­ ben az átlagos állományi létszám a kővetkező vall: II. negyedév

7«0 fő

III. negyedév

1558 fő

A foglalkoztatási és a jövedelmi viszonyokat is javíthatná a mezőgazdasági üzemek és vállalatok segéd- és melléküzemági tevékenységének bővítése. Ez ugyanis nemcsak az országos átlaghoz, de a lehelősegekhez képest is igen alacsony E tevékenység bő­ vítésének akadálya nem elsősorban a szemléletben keresendő — bár abban is —, ha­ nem a termelőszövetkezetek többségének kedvezőtlen anyagi helyleiében Ez szövet­ kezeteink túlnyomó többségében a — kedvezőtlen természeti és közgazdasági adottságok, — az IfllQ-es ár- és belvíz következtében, kisebb részben vezetési hibák miatt áll lenn. Ugyanis termelési ered­ ményeik évről évre javulnak, jövedelmük és fejlesztési alapjuk azonban nem alakul kielégítően (Nagyon sok olyan termelőszövetkezet van amelynek fejlesztési alapja több évre előre le van kötve az ár-, Illetve belvíz okozta károk pótlásaként felmerüli beruházások miatt) ★

A népesség nagyarányú el-, vissza- és idemozgása, az ipar, a fejlesztések előzetes ismeretének hiánya miatt — szerintem — nem lehetséges, akár csak egy két évre Is előre megállapítani » z egyes települések lakosainak várható szamát a munkaerőforrást. Rendelkezésre állnak azonban — jelenleg — a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságánál, a népességnyilvántartás megszervezése után pedig a helyi tanácsok­ nál az egyes települések adatai amelyeknek birtokáhan lehetséges a fejlesztések he­ lyének pontos kijelölése. Ma „csak" annyira lehet vállalkozni, hogy a több ezer lakosú településekre, illetve a viszonylag erősen összefüggő területek munkáén'forrásának számára és várható alakulására alapozzunk, amelyeken a foglalkoztatottak nagy több­ sége mezőgazdasági kereső A mezőgazdasági termelőszövetkezetek taglétszáma feltét­ lenül tovább fog csökkenni a következő évek során, még abban az esetben is, ha a szakszövetkezetek tagjainak egy része átkerül hozzájuk Hiszen évenként várhatóan továbbra is ezer-ezerötszáz fővel csökken a taglétszám a nyugdíjazás és a halálozás következtében. A kilépések száma várhatóan továbbra Is több lesz, mint a belépéseké, évenként több százzal. A tsz-tagok számának alakulására döntő hatással lehet a kör­ nyéken vagy helyben fejlesztett ipari üzem, a gépesítés. Mindezek együttes várhaló hatása sem pontosítható csak rövid távra (2 - 3 évre).

22

Annyit azonban egyértelműen megállapíthatunk hogy nincs a megyének olyan területe — ahol a másholinál kisebb járulékos beruházások mellett — női tnunkaerOfon'ással ne rendelkeznénk. Az országos és megyei területfejlesztési elvek — jól adaptált alkalmazásával — a foglalkoztatási, településfejlesztési és nem utolsósorban népesedési célkitűzéseinket jól lehet szolgálni. 1. sz. melléklet Szabolcs Szatmár megye részesedése az ország szocialista szektorában történt beruházásaibóla> 1950— 1972 A 7 egy laknsra jutó beruházás értéke (Ft)

A beruházás értéke (millió Ft)

Év

Magyar CrS7flfiflTl

1930— 1934 67 363 11 207 . 1933 11 572 1936 11 082 1957 13 663 1958 31 371 1959 30 536 1900 34 3R7 1901 39 747 1902 1903 43 0R4 1904 47 292 43 689 1965 47 917 196G 5H 444 1967 1969 50 UUÜ 75 544 1969 1970 89 541 100 73U 1971 103 102 1972

S mrgyéhrn

1 22R 268 208 131 191 417 896 887 1 182 1 440 1 550 1 266 1 466 1 964 2 093 2 644 3 186 4 290 3 852

SzabolcsSzatmár megye az ország na-ában

1,0 2,4 1,8 1,2 M 1.3 2,3 2.6 3.0 3.2 3,3 2,9 3,1 3.4 3.7 " 5 3,6 4.3 3,7

Magyarrrí7ágnfl

6 910 1 136 1 1HU 1 130 1 378 3 149 3 831 3 422 3 946 4 462 4 666 4 299 4 718 5 733 5 472 1 354 B 679 9 735 0915

a megyében

2 213 479 371 233 146 710 1 5266| 1 551 2 088 2 558 2 768 2 281 2 554 3 446 3 691 4 671 5 649 7 647 6 866

SzabolcsSzatmár megyH az ország uo-óban 32 a 42.2 31.4 20,6 25 1 22,3 39.G 45.3 52,9 57 3 59,3 531 54,1 60.1 67.5 63,5 65,1 78,0 69,2

2. sz. m elléklet Szabolcs Szatmár megye összevont munkaerőmérlege 1960. január 1. Népesség n— 13 éves (férfi + nő) 14— 59 éves férfi, 14— 54 éves nő 60 éves és idősebb férfi 55 éves és idősebb nő

182 499 322 493 31 247 50 210

ÖSSZESEN:

586 449

•) Mindenkori folyóáron

ti]

a ]akdná|]bpisifire számnua

25

Munkaerőforrás 14— 59 éves férfi, 14—54 éves nő 60 éves és idősebb férfiből, 55 éves és Idősebb nőbőlaktív kereső ÖSSZESEN:

322493 40787 3fl32ao

Munkaerő-felhasználás: A ktív kereső: !P ar

23883

É p ítő ip a r

Kj ^27

Szállítás és hírközlés Kereskedelem Egyéb nem mezőgazdasági Mezőgazdaság

13062 10o02 23114 1773g0

ÖSSZESEN:

283578

14 -59 éves férfiból és 14—54 éves nőből — inaktív kereső — tanuló általános iskolai 3 862 6 603 középiskolai egyetemi, főiskolai 437 szakmunkástanuló 4 99B szakiskolai, szaktanfolyami hallgató 796 — egyéb eltartott ÖSSZESEN:

ÖSSZESEN:

81 593 fő 99 702 fő

Lakó aktív keresők Más megyébe eljáró keresők Más megyéből bejárók Megyében dolgozó aktív kereső Eltartott népesség Iskolába még nem jár Általános iskolai tanuló Középiskolai tanuló Felsőfokú tanintézeti tanuló Szakmunkástanuló Szakiskolai, szaktanfolyami hallgató Egyéb eltartott

1 408 fő 16 696 fő

289 746 2 211 765 268 300

fő fő fő fő

88646 67715 6603 437 4998 7S6 115062 314257 3. sz. melléklet

Szabolcs-Szatmár megye összevont munkaerömérlege 1970. január 1-én Népesség 0— 13 éves (férfi + nő) 14— 59 éves férfi és 14— 54 éves nő 60 éves és idősebb férfi 55 éves és idősebb nő

150 143 339 851 37 964 82 253

ÖSSZESEN:

590 211

Munkaerőforrás 14—59 éves férfi és 14—54 éves nő 80 éves és idősebb férfiból és 55 éves és idősebb nőből aktív kereső

339 851

ÖSSZESEN

363 167

23 316

Munkaerő-felhasználás Aktív keresők: Ipar Építőipar Szállítás és hírközlés Kereskedelem Egyéb nem mezőgazdasági Mezőgazdaság

44 948 27 319 18533 17 950 29 933 110 400

ÖSSZESEN:

249 088

14—59 éves férfiból és 14—54 éves nőből — inaktív kereső — tanuló általános iskolai 7 111 középiskolai 12 866 egyetemi, főiskolai 1 711 13 898 szakmunkástanuló szakiskolai, szaktanfolyami 1 188 hallgató — egyéb eltartott

11 343 fő 38 772 fő

85 964 fő

ÖSSZESEN:

114 079 fő

Lakó aktív keresők Más megyébe eljáró aktív keresők Más megyéből bejáró aktív keresők Megyében dolgozó aktív kereső összesen

234 500 12 400 2100 224 200

fő fő fő fő

Eltartott népessé# Iskolába még nem jár Általános iskolai tanuló Középiskolai tanuló Felsőfokú tanintézeti tanuló Szakmunkástanuló Szakiskolai, szaktanfolyami hallgató Egyéb eltartott ÖSSZESEN

66608 80840 12860 1711 13896 1 188 98871 285586

25

4. S z a b o lc s - S z a t m á r m e o V e J e le n lé v ő g a z d a s á g i a k t iv it á s és n e m e k

népességének

sz.

m e llé k le t

m e g o s z lá s a

s z e r i n t 19 7 0 . J a n u á r 1 - é n (fő )

E b b ő l 14 é v e n f e lü lie k Já rá s,

v á ro s

közül

a k t ív

in a k t ív

össze

e lta rt o t t

sen

e lta r t o t t 13 é v e s ke re ső

és fia ­

14 é v e n fe lü li

t a la b b

F

<

r f i

F e h é rg y a rm a ti

12,4

23 222

12 546

2 620

5 914

2 142

K is v á r d a i

12.5

37 777

20 056

3 574

10 7 8 2

3 385

M á t é s z a lk a i

12,6

38 308

20 5 9 0

3 961

10 218

3 539

N a g y k á llo i

1 4 ,4

19 2 6 3

10 9 4 8

992

5 308

2 015

N y ír b á t o r i

1 2 ,7

21 6 4 7

11 9 2 8

1 529

6 240

1 950

Nyíregyházi

12,0

7 6 493

4 236

7 374

20 232

6 751

V á sa ro sn a m é n yi

1 2 ,3

22 289

11 9 5 8

2 305

6 025

2 001

jarasok

12,5

238 999

1 3 0 162

22 355

64 6 9 9

21 7 8 3

K is v á r d a

14,1

6 600

3 560

670

1 682

688

M á t é s z a lk a

13,7

5 982

3 286

608

1 471

617

N y ír b á t o r

1 3 ,2

5 354

2 866

489

1 486

513

N y ír e g y h á z a

1 2 ,6

33 65 9

19 491

3 023

7 891

3 254

1 3 ,0

51 5 9 5

29 20 3

4 790

12 5 3 0

5 072

12,6

2 9 0 594

159 365

27 145

77 229

26 855

F e h é rg y a rm a ti

5 4 ,2

23 660

5 845

434

5 602

9 779

K is v á r d a i

5 3 ,3

37 514

9 453

279

10 1 7 7

14 6 0 5

M á t é s z a lk a i

5 4 ,3

38 952

9 575

846

9 618

15 9 1 3

Nagykállóí

4 7 ,3

19407

6 760

943

4 795

6 909

N y ír b á t o r i

4 1 ,0

21 9 2 5

7 686

512

8 088

Nyíregyházi

6 639

4 9 .5

78 278

22 5 0 2

454

18 9 6 2

29 360

V Á R O SO K M E G Y E

összesen

Ö SSZ E SE N

Ö SSZ E SE N

N

V á sá ro sn a m é n yi

48,7

2 3 361

6 535

597

5 591

8 638

JÁ R Á SO K

5 0 ,4

243 097

68 356

065

60 833

91 8 4 3

Ö SSZ E SE N

K is v á r d a

4 6 ,0

7 125

2 208

715

1 710

2 492

M á t é s z a lk a

4 7 ,2

6 431

2 009

626

1 432

2 364

N y ír b á t o r

4 2 ,8

5 668

1 838

606

1 395

1 829

N y ír e g y h á z a

3 3 ,7

37 2 9 6

15 3 1 2

380

7 544

10 0 6 0

3 7 ,6

56 520

21 367

327

12 081

16 7 4 5

4 7 ,9

299 617

89 7 2 3

392

72 914

108 588

V A R O S O K M E G Y E

26

Ö SSZ E SE N

Ö SSZ E SE N

KUKNYÖ

JÁNO S:

A szakmunkásképzés megyénkben A szakmunkásképzés feladata megyénkben is a munkásosztály folyamatos után­ pótlása. Biztosítani kell, hogy a dinamikusan fejlődő szabolcs-szatmári ipar számára megfelelő színvonalú, minőségű és összetételű munkaerő álljon rendelkezésre Az ipartelepítésben a megfelelően képzett munkaerő ma már minden más telepíts tényezővel egyenrangú. Éppen nálunk van igen sok jő példa, hogy egyes iparágak meghnnosudá* sát hogyan előzte meg a szakmunkásak képzése. Napjainkban a mezőgazdasagban végbemenő biológiai, technikai és kemizálási változások ebben az ágazatban is Igény­ lik az iparszerűen képzett szakmunkásokat. Ugyancsak egyre több képzett tfutnkaernt foglalkoztat a szolgáltató ágazat is. Megyénkben a szakmunkásképzés helyzetét a ter­ melő és szolgáltató ágazatok igénye mellett bizonyos mértékig a demográfiai viszonyuk is meghatározzák. A nagy népességű korosztályok termelésbe állításának gondja, a nép* gazdaság munkaerőigényének gyors fejlődése — a relatív iparszegényság ellenére Is — napjainkra országosan Is jelentős szakmunkásképzést szült, Szakmunkásképzésünknek jelentős történelmi előzményei vannak A megyei szak­ munkásképzés közel egy évszázados múltra tekint vissza TBaS-ban Nyíregyházán ipar­ iskolát hoztak létre, amelybe a november 4-án tartott ünnepélyes tanévnyitón 293 fő tanulót (lanoncot) iskoláztak be. Városunknak ez a lépése oktatástörténeti szempont bői is jelentős, mivel ezzel megelőztük a polgári átalakulás szülte ún. 1884 évi Ipartörvényt, amely először emelte hazánkban törvényerőre a tanulóképzési lianonckep zést). A kor általános kultúrszlntjének, a termelés technikai fejlettségének (munkaerő igényének) megfelelően az akkori idők lanancoktalásának elsőrendű feladata az volt. hogy a tanulókat megtanítsa az írás ás az olvasás, valamint a négy alapművelet el SQjátitására Az oktatás Ideje pedig mindössze heti G óra vált. amely a hét 2—-2 napján este 6 tói 0 ig, és vasárnap 1D—12-lg tartott a lobbi időt a tanuló a mester műhelyé­ ben vagy háza körüli munkában löllölte. A szakmunkásképzésben lényeges előrelépést az 1922 es új iparlörvény eredmé nyczelt, ugyanis e törvény x i i te. 111. (-a kimondja, hngy „ha valamely községben az ugyanabban az iparcsoportban foglalkoztatott tanoncok száma eléri a 40-et. ezek részére a tanonciskolában külön szakirányú oktatást kell nyújlani". Ezen időtől kezdve a városban működő ipariskolában fnknzatnsan megindul a második osztályokban a szakirányú oktatás De ebben az időszakban kezdi meg működését megyénkben a nyír­ bátori, mátészalkai, kisvárdai és a nagykállói tanonciskola Is. A/, lparitanuló-kápzésben lényeges változást csak a (elszabadulás hoz A tanonc­ képzés megalázó állapotát az 1H4H. évi törvénnyel számolták fel, amely megszüntette a tanarc elnevezést, a tanulók testi fenyítését és bevezette az „Ipari tanuló” jelölést. AZ Új törvény az oktatás színvonalának emelése érdekében kötelezővé tette az Is kólák pontos látugatását, meghatározta az oktatás és a t u n é v időtartamát, eltörölte a tan- és belratásl dijakat. Ebben az időszakban nagy nehézséget jelentett a megfelelő

27

tanárok és oktatók, valamint tantei-v és tankönyvek hiánya. A szakmunkásképzés me­ gyénkben nagyobb lendületet az lHüO-es évek elején vesz, amikor szerény iparosodás is megkezdődik. Ekkor, 1951-ben a Miskolci Járműjavító Vállalat 30 számú tanműhe­ lyét Nyíregyházára telepítik, amely 14 oktatóval lehetővé teszi, hogy a képzés tömeges méreteket öltsön. így az 1951— 52 es tanévben Nyíregyházán már 50 íő I. éves ifjú kezdte meg különtélp vasipari szakmákban a tanulmányait. Közben a felszabadulás előtti tanonciskolák fokozatos megszűnése kövelkeztében 19S1 szeptember 1-én m e­ gyénkben csak két iparitanuló-iskala működik, az egyik a már említett nyíregyházi, a másik pedig az ugyancsak teljesen vegyes profilú kisvárnál. 1954-ben megalakul a Tiszavasvári Mezőgazdasági MTH iskola, amely máig önálló Intézményként működik. 1053/54 tői a megyei tanács ipari osztályának fennhatósága alatt egymás után ala­ kultak a könnyűipari szakmunkásiskolák, amelyek az 1950-ban kettévált nyíregyházi iskolából szervezett 113-as számú MTH iskolához, mint megyei Igazgatósághoz tartóz, lak. Ezek a fiókiskolák Kisvárdán, Mátészalkán, Nyírbátorban, Vásárosnaményban, Tiszalökön, Tíszadnbon, Csengerben, Baktalórántházán, Mándnknn, Fehérgyarmaton és Rakamazon működtek, tárgyi és dologi ellátottságuk Igen mostoha volt. Nyíregyházái kivéve önállá tanteremmel sehol sem rendelkezlek Többnyire az általános iskolák melleit működlek. Ónálló tantestületük nem volt, még az iskolák megbízott Igazgatói is mellékállásban végezték az iskolavezetés feladatát A 00-as évek elején a megye Iparfejlődésének meggyorsulása, a szakmunkásképzés javítására hozott különböző központi intézkedések a szakmunkásképzés jelentős át­ alakulását hozzák I9CD-IÓI a nyíregyházi 113-as számú intézel beolvad a 110 es számú intézetbe és a megyei igazgatóság is ide költözik át. A liókiskolák egy jelentős része megszűnik, pl a baktalórántházl, mándoki, csengeri, tiszalökl rakamazl másik része dinamikusan fejlődő körzeti központokban helyezkedik el, ooállúsndik Így pl 1988-ban a klsvárdai, lflőfl-ban a mátészalkai, 1969 ben ismét kettéválik a nyíregyházi (10 es és új intézetként a 101-ei kezdi meg működéséi IBID ben a fehérgyarmati, 1971-ben a nyírbátori válik önállóvá. Az iskolák önállósodása nemcsak formális lépés, ugyanit az önállósodás Mátészalkán, Fehérgyarmaton, Nyírbátorban ÚJ épületet is jelentett. Az önállósodás másik nagy jelentősége, hogy lehetővé tette az önálló tantestületek kialakulását, Így iskoláink többségében a jól képzett szaktanári és szakoktatói tan­ testületek kialakulása erre az időszakra esik Az ipari szakmunkásképzés mellett a mezőgazdaság szocializálása után a 6fl-as évek elején megyénkben megkezdődik a mezőgazdasági szakmunkásképzés. A megye gazdasági profiljának megfelelően 1959 ben Tisznhercelen zöldség- és gyümölcstermelő. 1966-ban Nyíregyházán gyümölcstermelő, 1966 bán Baktalórántházán mezőgazdaság] gépész, 1966-ban Mátészalkán állattenyésztő szakiskolák szerveződtek. A mezőgazda sági szakmunkások iránti mérsékelt kereslet következtében a képzés szélesítése át­ menetileg e négy iskolával le is zárul Az előző évtizedek jelentős fejlesztési elképzeléseinek eredményeként, az 1971/72-64 tanévben a beiskolázott tanulólétszám a rendelkezésünkre álló legkorábbi adatok, az 1962/63-as tanév óta több mint kétszeresére, ezen belül a leányok száma több mint háromszorosára emelkedett. A harmadik ötéves terv időszakában az Ipari szakmunkás­ képzés területén 50 tanterembővítésre került sor A negyedik ötéves tervben n jelen­ tős tanterembővítés mellett |281 előtérbe kerül a tanműhely és a kollégiumi férfihely. bfivltés (400 férőhely). E tervciklusban olyan jelenlfis objektumok átadására kerül sor, mint a 107-es nyíregyházi Intézet 20 tantermes új létesítménye, vagy az ugyancsak ú] beruházásként megvalósuló kereskedelmi és vendéglátóipar] szakmunkásképző és szakközépiskola, a 110-es Intézet új, 109 férőhelyes tanműhelye és 300 fős kollégiuma, és a mátészalkai 138-as intézel 80 férfihelyes tanműhelye

SZCQHCNYT

y

troiZ - r * SZAK*V’W A frrt W l& rr

A megye legnagyobb iparilanuló-intézelének főépülete. A z 3!)&9-es \ :I-o s tö rv é n y a sza k m u n k á sk é p zé st a közé p fo kú oktatás ra n g já ra e m e l­ te, az l!>72-cs jú liu si p árth a tá roza t pedig a sza k m u n k á sk é p zé s ta rta lm i és szervezeti továbbipjlesztéset írja e lör e n n e k hatására a sza k m u n k á sk é p zé s közve tle n irá n yítá sa a m egyei ta n á cso k m ű ve lő d é si és sza kiga zg a tá si szervei fe n n h atósága alá k erü lt E szervezeti vá ltozássa l a sz a k m u n k á sk é p z é s kö/.oklalásunk sze rve s részévé vált. A végzett ta n u lo k to v á b b ta n u lá sá n a k lehetősége kiszélesedett cs tá v la tá b a n a s z a k ­ m un ká ské p zé s elő re láth ató lag a sza k k ö z é p isk o lá k területére is kiterjed A m egyében jelenleg 7 ipari, 4 m ezőgazd asági és 1 ke re sk e d e lm i és vend églátóipari sz a k m u n k á sk é p z ő isk o la m ű k ö d ik . A z ossztan u lólé tszám 98ö9 fő, a m e ly a 14— 17 eves ge n e rá ció n a k közel e gyh a rm ad a . A s z a k m u n k á sk é p z ő isk o lá k n a g y sá g re n d i k ü ­ lönbségei szem betűnőek. A z ip a ri je lle gű intézetek többsége közepesnél n agyo bb , m íg a m ezőga zd a sá gia k á ltaláb a n igen a la cso n y ta n u ló lé tszá m m a l m űkö d n e k, a le gk ise b b es le gn a gyo b b isk o lá k ta n u ló lé tszá m -k ü lö n ősege h ú szszo ro s n a gysá gre n d ű . A m egye le gn agyo bb sz a k m u n k á sk é p z ő intézete a n y íre g y h á z i 110-es, ahol a la n u ló lé tszá m 2774 Ki, v a g y is itt tanul a m egye sz a k m u n k á sfia ta lja in a k több m in t 2 5 % a . ( 1 . t á b l á z a t . ) A közé p fo kú oktatási in té zm é n ye k területi elhelyezkedése m eglehetősen N y ír e g y ­ háza-centrikus, ez alól nem kivé te l a sza k m u n k á sk é p z é s sem (i. á b r a ) . A N y ír e g y h á ­ zán lévő intézetek m a g a s ta n u ló i létszám a miatt, ilt találh ató a m egye ta n u ló ifjú sá g á ­ nak 55,6%-a. A vá ro s közve tle n v o n zá sk ö ré b e n is több sz a k m u n k á sk é p z ő intézet m ű ­ ködik, ezekkel együtt N y ír e g y h á z a és vo n zá sk ö ré n e k részesedése 66,7*0 Jelentősen fe j­ lődik M á té sz a lk a sz a k m u n k á sk é p z é se is, u g y a n is a vá ro sb a n tanul a m egye ta n u ló in a k 12r n-a és vo n zá skö ré b e n 6"o-a. Sze m be tűn ő viszo n t a g yo rsa n ip a ro sod ó K is v y r d a és N yírb á to r a la cson y részesedési a rá n y a ( 2 . t u b l á z a t ) .

23

A SzabalcsSzatmár megyei szakmunkásképzés adatai. 1973— 74. tanév

1. táblázat O k t a t o t t Is k o la

m egn eve zé se

szakm ák szám a

1 1 0 . sz. In t é z e t N y ir e g y h á z a

23

sz a k m a i cso p o rto k G é p g y á rtá s és k a rb a n ta rtá s, s z e r e lő ip a r , p a p ír ip a r , é p ít ő ip a r

Is k o la lé t s z á m a

B e já ró k a rá n ya %

T a n u ló cso p o rto k szám a

T a n te rm e k szám a

2774

70

97

20

1647

69

51

10

31

V illa m o s ip a r , m ű s z e r ip a r , fa ip a r, n y o m d a ip a r , b ő r - é s s z ő r m e ip a r , r u h á z a t i ip a r , v e g y e s é s s z o l g á l ­ t a t ó ip a r

1 1 1 . sz . In t é z e t K is v á r d a

14

G é p g y á rtá s és k a rb a n ta rtá s, s z e r e lő ip a r , é p ít ő ip a r , v illa m o s ip a r , f a ip a r

805

76

27

7

1 1 3 . s z . In t é z e t T isz a v a s v á ri

9

G é p g y á rtá s és k a rb a n ta rtá s, s z e r e lő ip a r , v illa m o s ip a r , r u h á z a t i ip a r , v e g y ip a r

742

24

26

8

138. sz. In t é z e t M á t é s z a lk a

14

1089

80

36

11

1 4 0 . sz. In t é z e t N y ír b á t o r

13

.G é p g y á rtá s és k a rb a n ta rtá s, s z e r e lő ip a r , é p ít ő ip a r, fa ip a r, b ő r ip a r , r u h á z a t i ip a r

470

68

16

6

142. s z . I n t é z e t

10

G é p g y á rtá s és k a rb a n ta rtá s, s z e r e lő ip a r , fa ip a r, m ű s z e r ­ ip a r . r u h á z a t i ip a r

578

77

20

6

15

K e re s k e d e le m , v e n d é g lá tá s,

1035

78

41

13

107. s z . I n t é z e t N y ír e g y h á z a

F e h é rg y a rm a t K e r e s k és V e n d é g lá t ó ip . Is k o la . N y ir e g y h á z a

G é p g y á rtá s és k a rb a n ta rtá s, s z e r e lő ip a r , ü v e g ip a r , v il l a m o s ip a r , fa ip a r , é p ít ő ip a r

É le l m is z e r ip a r i Is k . N y ír e g y h á z a

3

É le lm is z e r ip a r , k e rté sz

163

24

6

M e z ő g . Is k . T is z a b e r c e l

3

G y ü m ö lc s k e r t á s z é s z ö ld s é g t e r m e lő

218

—

9

5

M e z ő g a z d a s á g i Is k o la B a k t a lő r á n t h á z a

1

M e z ő g a z d a s á g i g é p s z e r e lő

229

_

8

5

M e z ő g a z d a s á g i Is k o la M á t é s z a lk a

3

Á lla t t e n y é s z t ő

139 9889

0,4

4

3

341

91

Figyelemre méltó a középfokú oktatásban részt vevő tanulók arányának vonzás­ körönként! alakulása Is (2. ábra). Eszerint legkedvezőbb a szakmunkásképzés arányé Nyíregyházán, és n fejlődés dinamizmusa Is Itt a legklelégitőbb. Hasonlóan kedvezőek az arányok Mátészalkán. Ugyanakkor Kisvárdón és Nyírbátorban a gimnáziumok magas aránya a szakmunkásképzés és a szakközépiskolai fejlesztés szükségességét véli fel

2. táblázat A szakmunkásképzés területi adatai

Tar ul/k nesze*

létszáma %

Tan­ termek száma (db)

Egy tan­ teremre Diák­ eső otthoni tanulók (érőhely száma Ifől

Diák­ otthoni ellátott­ ság \

Nyíregyháza vonzáskörzete Nyíregyháza összes

5819 1189 8808

46 17 63

95,2 69 9 896

545 470 1015

Mátészalka vonzáskörzete Mátészalka összes

1227 578 1805

12 4 16

102,2 144,5 112,8

20 — 20

1.6 — 1.1

906

6

134,3

—

—

806

fi

134.3

—

—

470

6

7R.3

—

—

470

B

78,3

—

—

9889

01

95.1

1035

Klsvárda vonzáskörzete Klsvárda összes Nyírbátor vonzáskörzete Nyírbátor összes Megye összes

32

9.7 39,5 14.9

10 5

A

KÖZÉPFO KÚ O KTATÁSBAN , . ............. TANULOK V O N Z Á SK Ö R Ö N K É N T )

R É SZ T V E V Ő . M EG O SZLÁSA

J ^ V j

*

V

S Z A K K Ö Z É P IS K O L A

^

(' r •

j j-

SZAKM U N KÁSKÉPZŐ

/ A BELSŐ KÖR A ÉRTÉKÉT JELENTI / 4 NYÍREGYHÁZA .

1

KlSVARDA

i MÁTÉSZALKA /

2. ábra.

Ny ír b á t o r

vo n záskö rzet

A

407-

e»

SZAKMUNKÁS TANULÓ

TANULÓINAK

TERÜLETI

INTÉZET

MEGOSZLÁSA

( « 74 ) c 'vv '

. O v

KtiVARDA

? V Z5>® >-x

—s*

N /

. , , \ (5) MÁTÉSZALKA >

\ i]< S > y(S><^>

W J

0 O

v

•

o

-

A

,

•

O

•

•

tft 8ft*TC«

A

ta n u ló i

iz á m a

•

4 tanuló

0

2 tanuló

o

3 tanuló

•

L tanuló

/ í\

ie U p ü U se tiU n l

o

* ' VT«T<S^<S>

■ \ .-*

?- ~ o

/

/

K - n«i

t o ll lén yU qM

3. ábra.

\

X.

®

.A .

<

/ / iT V

_ .y

A szakmunkásképzés ellátottsági szintjének legjellemzőbb mutatói: a tantermek száma, a kollégiumi férőhely és a tanműhely-ellátottság. T.egjobbak az ellátottsági mutatók a mezőgazdasági intézeteknél, leggyengébbek a kereskedelmi és vendéglátó képzésben. Az ipari jellegű intézetek nagy szintbeli különbségei szembetünőek, ennek ellenére a kollégiumi és iskolai tanműhely-ellátottság mértéke mindenütt igen ala­ csonyA szintbeli különbségek területileg még élesebben jelentkeznek, itt különösen szembetűnő Nyíregyháza és vonzáskörének az átlagosnál johb ellátottsága, ennek azon­ ban relatív voltát Nyíregyháza gyenge ellátottsági szintje is bizonyítja. A szakmunkásképző intézményeink tantermi ellátottsága a kívánt mértéknek meszsze alatta marad, a rendelkezésre álló 91 tanteremben nagyfokú a zsúfoltság és a taní­ tás csak két műszakban oldható meg. Az egy tanteremre eső tanulólétszám megyei átlaga 95,1 fő, a kihasználtság erősen az átlag alatti Nyírbátorban, erősen átlag feletti Kisvárda és Mátészalka térségében Az oktatás színvonalát nagymértékben befolyásolja a diákotthoni ellátottság rend­ kívül alacsony, mindössze 10,5%-os aránya. A legjobb az ellátottság a mezőgazdasági iskolákban, ahol a tanulók igényeinek kielégítése gyakorlatilag biztosított. A z iparitanuló-intézetekben a felvételi lehetőség mindössze 5%-os, a kereskedelmi és vendéglátóipari iskola diákotthoni férőhellyel nem is rendelkezik. Diákotthoni férő­ hellyel egyáltalán nem rendelkezik még a nyíregyházi 107-es, a kisvárdai, mátészalkai és fehérgyarmati Intézet. A diákotthonok szükségességét bizonyítja a (3. sz. ábra), amely a nyíregyházi 107-es intézet tanulóinak beiskolázási körzetét mutatja, eszerint az iskola vonzásköre szinte az egész megyére kiterjed, a bejárási lehetőség a tanuló­ ifjúság több mint felénél csak több órás utazással oldható meg. A szakmák természeté­ től függően a többi iskolák vonzásköre hasonlóan szinte az egész megyét felöleli. A szakemberképzés alapvető követelménye a gyakorlati oktatás feltételeinek maxi­ mális megteremtése, ezen keresztül a gyakorlati ismeretek korszerű elsajátítása. Me­ gyénk szakmunkásképző intézeteiben a gyakorlati képzés feltételei meglehetősen hiá­ nyosak. Iskolai tanműhellyel csupán 4 intézetünk rendelkezik (nyíregyházi 110 es, tiszavasvári 115-ös, baktalórántházi mezőgazdasági és tiszaberceli mezőgazdasági. Ezek férő­ helyeinek száma mindössze 776, így a tanulóifjúság gyakorlati képzése csupán 7,8°,coan o iJ u d ik m eg ijn.jiai tanműhelyben. Bár az utóbbi években az üzemi tanműhelyek száma örvendetesen nőtt, ennek el lenére még mindig igen alacsony, csupán 26,7%-os az üzemi tanműhelyekben gyakor­ latot végzők aránya. Emiatt alakul ki szakmunkásképzésünknek az az igen nagy gondja, hogy a tanulóifjúságnak ma még 65,5%-a jobb esetben üzemekben, szakmunká­ sok között munkabrigádokban, rosszabb esetben a kisiparosok magánműhelyeiben szer­ zi meg a gyakorlati ismereteket. Iskoláink személyi ellátottsága az önállósodást követően jelentősen javult. A szak­ munkásképző intézetekben jelenleg 241 közismereti tanár és 224 szakoktató működik Nevelési szempontból kedvezőtlen, hogy a tanerők 43%-a pedagógiai képesítéssel nem rendelkezik (3. táblázat). A tantestületek pedagógiai felkészültsége különböző szintű, különösen javítani kell a mezőgazdasági jellegű iskolák tantestületének általános peda­ gógiai és módszertani kulturáltságát. Az egységes nevelői ráhatás érdekében a gyakor­ lati foglalkozást vezető és irányító szakoktatók pedagógiai képzésének lehetőségét kell megteremtenünk.

35

A szakmunkásképző intézetek tantestületeinek összetétele (197 4) 3. t á b l á z a t

Intézmény neve

107-es Szakmunkásképző Intézet Nyíregyháza 110-es Szakmunkásképző Intézet Nyíregyháza 111-es Szakmunkásképző Intézet Kisvárda • 115-ös Szakmunkásképző Intézet Tiszavasvári 138-as Szakmunkásképző Intézet Mátészalka 140-es Szakmunkásképző Intézet Nyírbátor 142-es Szakmunkásképző Intézet Fehérgyarmat Mezőgazd Szakmunkásképző Intézet Tiszabercel Baross L. Mg. Szakm. Intézet Mátészalka Mezőgazd. Szakmunkásképző Intézet Baktalórántháza Mezőgazd. Szakmunkásképző Intézet Nyíregyháza Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intézet Nyíregyháza ö s s z e s e n :

Szak­ oktató

összes

összesből pedagógus­ képzettség gél rend.

31

29

60

36

61

74

135

82

24

18

40

25

21

25

46

29

23

24

47

24

14

12

26

IS

17

14

31

10

9

6

15

6

2

3

5

2

9

11

20

9

9

5

14

9

21

5

26

20

241

224

465

270

Köz­ ismereti tanár

A szakmunkásképzés tartalmi, pedagógiai szintje a felsorolt gondok ellenére az utóbbi években jelentősen emelkedett. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a tanulóifjúság­ nak több mint 50%-a úgynevezett emelt szintű képzésben vesz részt, ugyanakkor ha lassan is, de egyre jelentősebb azoknak a fiataloknak a száma, akik érettségi után vá­ lasztják a munkáspályát. A z oktatott szakmák számának gyarapodása örvendetesen kiszélesíti az érdeklődők körét, és egyre jobban lehetővé teszi a leányok arányának további javítását (ma 25%-os). A tanulóifjúság ágazati, illetve szektorális megoszlására jellemző, hogy igen ala­ csony a mezőgazdasági tanulók aránya, mindössze 7,2%. A z ipari képzésben részt vevőknek 45,4%-a nagyüzemi, 36,9%-a a helyi ipari képzésben részesül. A helyi iparon belül legjelentősebb tanulóképzési tevékenységet a szövetkezeti és a tanácsi iparban Végeznek (4. táblázat).

36

Az 1973 74. tanévben képzés alatt álló szakmunkástanulók szektorális megoszlása 4. táblázat OktHtutt tiinulók szama M egnevezés csfi2fser

ebből: leány

I. évi. tanulok'

ebből: leány

Ipari képzés

ninfi

1622

3043

704

Ebből: nagyüzemi helyi ipari

1472 3634

140 1062

1672 1371

212 492

Helyi Ipariból: — tanácsi — szövetkezeti — mg. tsz — magán kisip. Szaktárcái képzés

88U 1717 54(1 481 1783

328 088 — 94 938

32! 721 161 ] HU 644

139 326 — 27 334

Ebből: kereskedelmi mezőgazdasági

1U35 711

724 214

330 294

242 92

Ö sszesen :

SBQQ

2.160

3697

1036

Igen tanulságos a megye legjelentősebb ipari ágazataiban foglalkoztatott munkáslétsuiinol az ágazati ismulóletszámmal egybevetni. Eszerint kiderül, hugy a megye munkásságának csak 27c 0-a dolgozik a kohó- és gépipari ágazatban, amíg a szakmunkástanulók 48%-ával ez az ágazat részesedik. Ugyanakkor a könnyűipari ágazat munkósrcszesedése 38%-os, de a tanulólétszám it' • a mindössze 2?' n-os. A szakmunkásképzés ilyen szerkezeti aránya a helyi Iparfejlesziés es szakmunkás-utánpótlás szempontjából nem kedvező (5. táblázat).

A megye Ipari szakmunkáslétszámának és ipari tanuló létszámának ágazati aránya 1973-ban 5. táblázat Foglalkoztatott létszám

Tanulók S2«rr s

Ipari ágazat 16

"o

fő

%

k Nehézipari agnzat

6 993

15

1 216

12

2. Kohó- és gépipari ágazat

12 344

27

4 609

48

3. Könnyűipari ágazat

16 273

36

2 193

22

4 Élelmiszeripari ágazat

9 685

22

1 781

18

41 285

100

X összesen:

9 869

100

31

Közismert, hogy szakmunkásképző intézményeink évről évre beiskolázási gonddal is küzdenek. E nehézségek csak részben függenek össze a megyei iparszerkezettől egyes ágaza­ tokban lényegesen eltérő képzési profillal. Ifjúságunk továbbtanulási szándékát objek­ tív lehetőségek mellett egy sor szubjektív tényező is befolyásolja — ezért alakulnak ki időnként olyan divatos szakmák, mint pl. autószerelő, rádió- és tévészerelő, víz­ vezeték-szerelő, kozmetikus stb. Más pályák iránt feltűnően indokolatlanul alacsony az érdeklődés, pl. mezőgazdasági, épitőipari, egyes vasipari szakmákban lassan állan­ dósul a beiskolázási gond. A pályaválasztás és pályairányítás bonyolult kérdéseit e helyen nem kívánom elemezni, csupán egyetlen figyelemre méltó jelenségre hívom fel a figyelmet, hogy a szolgáltató ágazatok felé a vonzódás lényegesen nagyobb, mint a nagyipari termelésben helyet biztosító szakmák iránt. A pályaválasztás e ellentmondá­ sosságát determináló okok feltárása a korszerű pályairányítás, de a tágabb értelem­ ben vett nevelési célmegjelölés szempontjából is alapvetően fontos. A megye szakmunkásképzésének továbbfejlesztése, reális ágazati arányok kiala­ kítása, az oktatás tárgyi és személyi feltételeinek korszerű kielégítése az elkövetke­ zendő hosszú távú tervidőszak egyik legfontosabb kultúrpolitikai feladata. A megye népességének jelenlegi korösszetételéből kiindulva, megközelítő pontos­ sággal meghatározható, hogy kb. 1990-ig a 14— 17 éves generáció milyen létszámmal kapcsolódhat be a középfokú oktatásba. A legóvatosabb becslés alapján, mivel a most 1—3 éves generáció létszáma megyénkben durván 30 000 fő, így e tanulóifjúságnak a szakmunkásképző iskolába történő 30— 35°/o-os beiskolázása mellett is 11 000— 12 000 fő tanulóval számolhatunk. (A tanulóifjúság többi, továbbtanulni szándékozó része gimnáziumokba és szakközépiskolákba és megyén kívüli szakmunkásképző intézetekbe iratkozik.) A mai felkészültségi szintet alapul véve, a rendelkezésre álló normák szerint meg­ határozhatjuk, hogy a hosszú távú tervciklus vége felé 370—400 tanulócsoporttal, ré­ szükre 180—200 tanterem, 700—800 iskolai tanműhelyi munkahely és minimum 3000— 3500 kollégiumi férőhelyigénnyel számolhatunk. Még ezeknek a terveknek a realizálása esetén is a mai felkészültségek csak rész­ ben oldódnak meg. Ugyanis iskoláink többségében továbbra is fennmarad a két mű­ szakos oktatás, a tanulók gyakorlati foglalkoztatásában továbbra is jelentősebb marad az Iskolán kívüli tanműhelyek és egyéb lehetőségek szerepe, és a kollégiumi ellátottsági szint is csak 30— 35% körül alakul. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a közelmúltban úgy határozott, hogy az el­ következendő időszakban tovább kell bővíteni az intézményhálózatot. Kívánatos Nyíregyházán egy könnyűipari profilú új intézet létrehozása. A zárt láncú növénytermelés térhódítása, a mezőgazdaság technikai felszereltségének további javulása, a gyümölcsrekonstrukció nyomán jelentkező új agrotechnikai és növényvé­ delmi eljárások szükségessé teszik, hogy a következő években a mezőgazdasági szak­ munkásképző intézeti hálózatot még tovább bővítsük. A területi elhelyezkedést is fi­ gyelembe véve, Nyíregyháza vagy Kisvárda térségében egy mezőgazdasági gépész, Má­ tészalkán pedig egy gyümölcstermelő és növényvédő szakmunkásképző Iskolát szüksé­ ges szervezni. Ezek mellett a határozat a meglévő intézetek közül a nyíregyházi élelmiszeripari és a kisvárdai 11-es kollégiummal és tanműhellyel ellátott új épületet tervez. Jelentős tanterembővítésre kerül sor Mátészalkán, Nyírbátorban, Fehérgyarmaton, Tiszavasváriban, Tiszabercelen és a Nyíregyházi Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmun­ kásképzőben.

35

T o v á b b sza p o ro d n a k m ajd a d iá k o tth o n i fé rőh e lye k: a n yíre gyh á zi, (kiem elten a ]07-es esetében) m áté szalka i intézeteknél, a fe h é rgyarm ati, n yírb átori, ti s z a v a s i/ári, lisza be rceli és a b a k ta ló rá n th á z i isk o lá kb a n . K ö ze l h a so n ló m e g o szlá sb a n k ív á n a to s a ta n m ű h e ly fejlesztés is. A sz a k m u n k á s k é p z ő intézetek ne ve lő fu n k c ió já n a k to vá b b i erősítése érdekében, m egkülönböztetett figye lm e t fo rd ítu n k a sp o rto lá si és k u ltu rá lt szó ra ko zá si lehetősé­ gek nyújtására. N ö v e ln i szü k sé ge s a d iá k s z o c iá lis lé tesítm é n yek szám át és felszerelt­ ségét. Szin te v a la m e n n y i in té ze tü n kb en tornaterm et, k lu b o t és k ö n y v tá ra t kell léte­ síteni. A vé gre h ajtó bizottság határozott a rró l is, h o g y ezekkel a fejlesztési fe la d a to kka l együtt to vá b b kell ja v íta n i az intézetek sze m é lyi ellátottságát, a vezetés szín vo n alát, lehetőséget kell terem teni sza k o k ta tó k p ed agó giai képzésére, e rősíteni k e ll az ifjú sá gi m ozgalm at. A z üzem ek, vá lla la to k m ár e d d ig is sokat lettek a s z a k m u n k á s-u tá n p ó tlá s b izto ­ sításáért. A gy a k o rla ti képzés to vá b b i korsze rű síté sé ve l, a fia ta l s z a k m u n k á s o k m e g­ becsülésével, m u n k á ju k elism e ré sé ve l es igé n ylé sé ve l p ed ig to vá b b ja víth a tjá k azt a légkört, am e lyb e n m á r az isk o la p ad ja ib a n korsze rű e n go n do lkod ó, sz a k m a ila g jó! felkészült, ö n tu d a tos m u n k á se m b e rré v á lh a t a sza k m u n k á sta n u ló .

Bérce* András: öreg edények

39

ANGYAL

SÁNDOR:

Munkások Szabolcsban ..Pesten, ahol dolgoztam, a 31-os szereléknél, színházi ruhában mehettem az üzem­ be. a fürdőben meg még hajszárító is v o l t ... Aztán amikor bejöttem ide, a VAGÉPhez, a fürdőnek még csak az alapja volt meg. De maradtam, mert hazahúzott a szívem." (Holló István lakatos, a 11 fős Petőfi szocialista brigád vezetője)

„Aáiiósemjéniek vagyunk, az apám a Mátészalkai Állami Gazdasáaban volt zetoros és én utána mentem szakmát tanulni Aztán snkalltam a távolságot Sémién és Szálka között, bemotoroztam Nyíregyházára, hátha lesz helyem a MEZOGEP nél. Bi­ zonytalan választ kaptam, s aztán, ahogy éppen itt jölLem el a VAG ÉP kapuja előtt, gondoltam, ha már erre járok, benézek Azóta is ilt vagyak " (Kovács János eszter­ gályos a furgácsolóüzemben.l ..Kimaradtam a gimnáziumból- Nyírtelekről jártam be a Kölcseybe, s láttam, hogy a lányok milyen szépen öltöznek, nekem meg nincsen pénzem divatos ruhára. Kél évről megvan a bizonyítványnm Állásokat hirdetett a konzervgyár, odamentem ott kezdtem.” (Majoros Jánosné bclaniluLI észtérgályos a Iengescsi■Iapil□ szereidében,) Tudja, mi volt az első élményem? Bementem az öltözőbe megkaptam a szekré­ nyemet. hozzáláttam, hogy átöltözöm. Amikor raktam be a ruhámat a lakkba, egy hízott patkány sétált ki belőle... Ha ehhez hozzáteszem, hogy én a debreceni jármű­ javító vagonüzemébSl kerültem Ide, akkor megértheti, hogy miéri borzadtam e l . . . (Ábrányi János esztergályos a forgácsolóüzemben ) ..Újsághirdetésre vettük Tel azokat az embereket, akiket rám bíztak, hogy vigyem fel őket Csepelre, egy hónapra, hogy megtanulják a lengéscsillapítók szerelését Sste indult a vonat, s én még délután ötkor is vettem fel embereket. Aztán majd csak kinn. a pályaudvaron láttam együtt a társaságot. Volt közöttük tsz tag, pék. háztartás­ beli, kertész, de még csak kórházi beteglolngató is A vonat elindult és én rettenetesen Ideges voltam Tudtam, ez lesz a vizsgamunkám: sikerül e betanittatni őket.’ (Fazekai József művezető a forgácsoló üzemben 1 „En Is voltam csoporttal Csepelen Emlékszem, lubben közel sem mertek menni a forgó gépekhez, úgy kellett dédelgetni őket Tudja mi a legfontosabb 7 Önbizalma* adni az embereknek, hogy érezzék, Ők sem alábbvalóak, mint másak Aztán a tM nagyszerűbb érzés: látni az örömüket, amikor engedelmeskedik nekik az anyag!*' ( I . szenszki A n d r á s művezető a lengéscsillapító szereidében !

Munkásuk Pontosabban: még csak munkáskülsejüek Reggel 6 kor gyalog, bicik­ lin motorkerékpáron vagy autóbuszon sietnek ki a Vasszerkezeti és Gépipari Válla 9‘ ' Rákóczi út végén lévő központjába. Nyíregyházán. Aztán blokkolnak és sietnek be a műhelyekbe Ezek egyike másika meg Ulölt-kopntt, régi épület, de akadnak már sz.*P vonalú korszerű csarnokok is Az udvaron hatalmas vasszerkezetek, amelyek elszáll)'

40

tösra várnak az ország különböző létesítményeihez Kevés erejű emelőtargonca küsz­ ködik a súlyos tonnákkal, hogy odébb tegye a hatalmas szerkezetet. Az emberek látják és Iürelmetlenek Maguk is odaállnak a traverzekhez és megfeszül az izmuk biztatják egymást, majd letörlik homlokukról a verejtéket. „Csakhogy ez Is megvan Munkások, szabolcsi vasmunkások Vagy mégsem munkások: ók még csak lesznek munkások. Az útjuk amilyen rövid eddig, ellentétes arányban olyan nehéz Htjuk: a születő szabolcsi munkásság útja.

— Mondja, Holló elvtárs, ha magának olyan jól ment a sora Pesten, hogy még szárítóval bodnrilhatla be a hajat is, miéri cserélte fel a paradicsomot a semmivel? — Egy lány miatt. Ez az Igazság, ha nem is a teljes igazság De mégis azt mon­ dom: a menyasszonyom miatt. A z előzményekhez tartozik hogy én kálmánházi fiú vagyok, az apám kevés földön parasztember A hat gyerek közül én vagyok a második képzelheti, mennyi kellett ilyen nagy családnak ennivalóból ruházatból. Ahogy ki­ engedtek a nyolcadik osztályból, mondtam is magamnak: na. Pista, uzsgyi, ei vala­ hová, ahol pénzt kereshetsz. Nem mentem nagyon messzire, csak Ide Tíszapaikonyára, a 31 -os építő-szerelőkhöz. Ott lettem segédmunkás a hegesztőknél. Eleinte még haza­ haza is jöttem, aztán, hogy felkerültünk Pestre, merthogy a vállalat központja Pesten van, már csak ünnepnapok elölt ültem a vonatra Jók voltak ntl énhozzám. lehetővé telték, hogy szakmát szerezzek. A hegesztésből kaptam papirt. — He Jók voltak, miért jött haza? — Mondtam már, hogy a lány miatt De ez csak az igazság egyik része. Ugye már ezt is mondtam? Nem baj, De ez a teljes igazság lesz, Egy ideig tetszett nekem, hogy becsavarogjuk az egész országot, mivelhogy a 31-esek munkahelye az egész Magyarország. Aztán csak éreztem, hogy másra vágyom én Meg, higgye el, ha jók is voltak hozzám a pestiek, olyan idegennek éreztem én ott magamat. Például a szállóban Annyiféle ember keveredik egy ilyen helyen össze, hogy az csak na. Csak az a kétharom ember érzi igazán szaktársnak magát, aki együtt süti a szalonnál vagy főzi a teát. Maga biztosan lakott már szállodában, ha kiküldetésre ment. Na látja ilyen ez És is úgy éreztem mindig, mintha egy vendég volnék, akit ráadásul nem is nagyon (raktál a házigazda. Hát, ezért is. Ezérl is vágytam én a megállapodásra meg aztán ahogy már mondtam: várt a lány idehaza, Kálmánházán. — Nagy esküvőt csaptak? — Áh, csak a szokásosat. Nem mondom, volt minden becsületesen, de azért nem vertük nagy dobra. Meg aztán nem is nagyon verhettem dobra, mert az igazság az — látja, mennyi minden hozzátartozik az igazsághoz! — nemcsak a meleg fürdő hiány­ zóit Itt nekem, a VAGÉP-nél. hanem a jó pénz is. Mert már nem emlékszem menny: vei, do sukkal többet tudtam Pesten keresni, mint itt. Nyíregyházán Meg is fordult e fejemben, hogy visszamegyek, de mondtam magamnak, ne csinálj bohócot magad­ ból, Pista Pedig tudtam, hogy ott visszavárnának, mert Pesten mint a falat kenyér, Úgy kell a szorgalmas szabolcsi munkás Aztán az első hetek keserűségéi is kihever­ tem; itt, a VAGÉP-nél azt is lehetővé tették, hogy a szakmai gyakorlat birtokában le­ iegyem a lakatos szakvizsgát. A z t á n H2-ben megnősültem Megnősültem, hogy késöhb hát éven át, 68-ig nekem is kijusson az albérletből De minek panaszkodjak?

„Könnyű annak, aki már csak múlt időben beszélhet Hz albérletről an részem benne, kinn, Borbányán, havi hatszázért.

Nekem mást

41

De

he

m ar

m e g k é rd e ze tt,

ta rtsu n k

h o g y a f a t e r is o tt v o lt a k ö z e l e m b e n az

Ip a r t

S z e re lv é n y

és

so rt

Jó

v o ll S z á lk á n

6 B -ig e lő b b

G é p g yá rh o z

ta rto zta m ,

H á lá s le h e te k S z á lk á n a k , m e r t o tt t a n u lt a m

is,

nem

m ondom ,

m e3

a z á lla m i g a z d a s á g h o z , m a jd k é s ő b b

m iv e l

azt

az

üzem et

á tve tte

az

1SG

m e g a z e s z le r g á lá s c s in j á t - b in j á t , a m in e k

m o s t is n a g y h a s z n á t v e s z e m , a m ib ő l m o s t is a k e n y e r e m e t e sze m , De tam

n e m csak

abban

h a s o n lít a z é n

a c s a lá d i fé sz e k h e z , h a n e m

so rso m

abban

e g y h á z a k ö z e le b b e s ik S e m jé n h e z , o n n a n is ; a z tá n ly a n id e ,

lé le n

m egyén

oda, v a n

m e g a v ilá g a

egy

h a m a ra b b

a z ó t a a lb é r le t b e n

re m e k

m in d e n k in c s é é r t

p a p ír g y á r b a

Is t v á n é h o z ,

fia m ,

A ztá n

já r, a z k ö z e l v a n

a k it

hogy

k ö z e le b b

fa lu b e li lá n y t v e tte m

já rta m

e le k . É n

nem

adnék

is

m e g n ő s ü lte m , s a lb é r e l

a le g lu x u s a b b

is

e v u ra

b e N y ír e g y h á z á r a , a m o ­

la k á s é r t

m a jd c s a k k ik e r e k e d ü n k v a la m e r r e

B o r b a n y á h o z , a fia m

vágy­

t e lM e g u l. N y í r ­

h a z a le h e te tt r u c c a n n i, r a n

k e v e s e b b e t k e lle t i v o n a t o z n i. O t é v ig

b e lü li in g á z ó k é n t ,

a lb é rle t

H o lló

is , h o g y

v e le

A

sem ,

fe le s e g e m

já r a g y á rb a , m e rth o g y

a g y á r n a k v a n ó v o d á ja .”

A

m ű v e ze tő

in d u lt a m

a

azt

m o n d ta;

t iz e n k ile n c

„Nagyon

e m b e rre l

iz g u lt a m ,

C s e p e lr e

a m ik o r

N e m csak

m e g r á n d u lt

v a sip a ri

a

üzem ek

v o n a l,

m ó d sz e rt S z a b o lc s b a n , h a n e m

k ö n n y ű i p a r i a k is . F e l v é t e l t h i r d e t n e k , h o g y

le n t k e z ő k e t

üzem ekbe,

e lv ig y é k

fő v á ro si

m e g t a n u ln i

a

sza km a

crté k ű

Ig e n , e g y h ó n a p ig .

—

Nem

_

E Z íg y

v o lt fu rc s a e g y n y ír t e le k i lá n y n a k C s e p e l? nem

f o ly a m r a . A h o g y b e lé p t e m h á ro m

p o n to s, m e rt é n m á r a fé rje m m e l m e n te m

m á r m o n d ta m : o tth a gy ta m

a k o n ze rvg y á rb a .

Nem , nem

m ű s z a k , m e g az. h o g y o tt n e m

te tsz e tt. T u d o m , n e m —

é n v o lta m

__ N e m , é n

m a jd n e m ,

V A G É P -h e z.

a m u n k á t s o k a llt a m ,

a zt b ír t a m

es

v o ln a , c s a k

j

v o lt a z e m b e r n e k se ü n n e p je , se v a s á r n a p j a . Ez a z e g y e d ü li, a k i e z é rL le p e t t k i a k o n z e r v g y á r b ó l.

n y ír e g y h á z i

fiú h o z

m e n te m

f e le s é g ü l.

k ü lö n ö s e b b

esőd b e

ju to tt!

A

N e m csak

P e ste n

t a n u lt a m

g o n d ja

la k u n k gondozni

És

nem

is

ennél

a v á lla la t n á l

a g é p j á r m ü t e c h n ik a n á l, tu d ja , a n n á l, a m e ly ik m a j d n e m V A G É P

v e tte e g yü tt

a a

a lá ,

s

íg y

hanem

azt

g y ü m ö lc s ö s ü n k , a fé rje m nem

le h e t

m ű szak

c s ő d b e ju to -t-

k e rü lte m It t

csak

úgy

én

a

üzem ­

v o lt s e m m i

It t a r e p ü l ő l e m e '. ,

örö k sé ge . A z z a l n a g y o n

u tá n ,

is , a z

k ilé p e t t a g y á r b ó l. N e m

n e k i a z ü z e m m e l, a z ü z e m n e k s e v e le , c s a k v a n

k é t h o ld k e ll,

szá rn y a

fé r je m m e l,

b e n is e g y ü t t d o l g o z t u n k e g y id e ig . A z t á n a f é r j e m

azt

e rre az e g y h ó n a p o s tan ­

a g im n á z iu m o t , m e rt k e r e s n i a k a r t a m

A z ó n é is „ f a lu b e li” h á z a s s á g v o l t ?

k e zd te m , h a n e m

ahol

b e t a n ít ó it

r á j u k b íz n i a n a g y

M a g a i"> v o l t C s e p e l e n ?

—

M it

a

a je ­

gé p e ke t.

—

nem

ezt

aztá n

fo g á s a it , s

m u n k á s k é n t v is s z a t é r n i v e lü k , a fia t a l s z a b o lc s i, s z a lm a r i g y á r a k b a

s e l­

k ö v e t ik

sok

m e g n a g y já z n i.

a m unka,

Hát

6 m ost

a z z a l fo g la lk o z ik , é n m e g b e já r o k v á lt o z a t la n u l a g y á rb a . — — k ö zre ,

G y e re k ? L .ett ez

v o ln a ,

fe lé p ít é s

k e r e s z ig y e r e k e m c t __ Ú g y M ily e n

42

tu d o m ,

de

sa jn o s

k é rd é se

az

e lm e n t. egész.

Nem De

h is z e m ,

nagyon

hogy

ebben

sze re tn é n k.

a

M o st

m unkám is

im á d o m

já tszo tt a

kel

e g y e d ü li

nő.

C u k o r fa la to k . ahol

d o lg o z ik ,

a

le n g é s c s illa p ít ó

é rz é s e n n y i fé rfi k ö z ö tt d o lg o z n i?

s z e r e id é b e n ,

ón

az

—

S z iv e m

nyokkal

s z e r in t

d o lg o z n i,

van. É s

h ig g y e

azt

m e rt

m ondanám ,

o tt c s a k

e l, o l y a n

a

re n d e se k

hogy

p le t y k a ezek

t u d ó a k , m e g s e g í t ő k é s z e k is . S o h a n e m hogynem de

ez

az

m é g jo b b

is

m egy.

n in c s

It t

e m b erek,

ig y , é n

nem

sze re te k

p le t y k a ,

s z o c ia lis t a

it t

csak

b rig á d is t á k ,

a sszo ­ m unka

t is z t e le t -

e n g e d ik , h o g y n e h e z e b b t á r g y a t c ip e lje k , m a j d ­

k é n y e z t e t n e k is. E g y é b k é n t é n P e s t e n e s z t e r g á l y o s b e t a n í t o t t m u n k á s l e t t e m ,

a s z e r e lé s

jo b b a n

t e t s z ik , e b b e n

töb b

f a n t á z iá t

t a lá lo k ,

h á t e z é rt

vagyok

m ost

a s z e r e id é b e n . E z a p e t t y e s k e n d ő , a m it m o n d , h o g y j ó l á ll n e k e m , e z a m u n k a r u h á m ­ hoz

t a r t o z ik ,

ban

is.

A

k ö t e le z ő . E g y é b k é n t

m e gszo k ta m

m ár

a

p e tty e s

s z a b o lc s i ip a r a s z a b o lc s i m e z ő g a z d a s á g b ó l k a p j a

k a e rő t. E g y r e

töb b

a gép

a t e r m e lő s z ö v e t k e z e t e k b e n ,

fe l a m e z ő k ö n . A z ily e n e m b e r e k fé sze k h e z

kere sn e k

Jó cskán

akadnak

a fő v á ro sb ó l, v a g y

töb b

m u n káské z

h a t e h e t ik —

o ly a n o k

m á s ip a r i

k á s o k k é n t á ll n a k a g é p e k h e z . Ily e n e s z t e r g á ly o s

a ko n ze rvgyá r­

a m u n k á s u t á n p ó tlá st , a m u n ­

m in d

v o n a t r a s z á lln a k , é s —

m u n k a a lk a lm a t .

g a z d a s á g b ó l jö tte k , h a n e m

kendőt

is , a k i k

nem

v id é k e k r ő l, s k é s z

Á b rá n y i János

szab ad u l

k ö z e l a c s a lá d i a

m ező-

szakm u n

is , a V A G É P f o r g á c s o l ó -

üzem ében.

—

M ié r t jö t t e m ? E lc s a lt a k

b o lc s b a v á lt a k

c s a ln a k ,

de

s z ü le im ,

íg y

ig a z .

h a z a jö tt

L e h e t, h o g y És

jö tte m

ez fu rc sa , h o g y v a la k it D e b r e c e n b ő l S z a ­

é d e sa n yá m

N y ír e g y h á z á r a .

Az

u tá n ,

e g y ik

aki

id e v a ló s i,

is m e r ő s ö m

s a m ik o r

b e s z é lg e t e t t

e l­

nekem

az

it t e n i le h e t ő s é g e k r ő l, m o n d t a , h o g y it t m é g f i a t a l a z ip a r , a k i m e g v e t i a lá b á t , a z i d ő ­ vel

v ih e t i v a la m ir e . M e g

nem

aztá n

az ú j

üzem ekben

csu pa

é rd e k e s

m unkákat

végeznek,

ú g y , m in t a d e b r e c e n i j á r m ű j a v ít ó v a g o n g y á r á b a n . H á t r á á llt a m . —

É s m it t a lá lt it t ?

—

A

Hanem

p a tk á n yt a

m á r e m lít e t t e m , d e e z n e m

le n y ú z o t t

t e c h n ik á h o z

k e rü lte m ,

m in d e n t

abba

A k ik

é ln e k ,

it t

d o lg u k a t,

gépek,

a kevés

éppen

k e lle t t h a g y n i. t a lá n

nekem

m ár

a

k r it ik u s

Az

v o lt.

id ő b e n ,

m ár

m in d e n

A

a m ik o r

hogy

a

sok

Én

akad

is

m in d e n b e

a

h a llo t t a m ,

fo g ta k

f e lt é t e le z t e m . H á t e z j ó le s e t t é s s e jt e t t e m , t u d t a m , " h o g y

ha

a

és so k

ia t a , á l. . a m .

n y ír e g y h á z ia k de

b e l ő le .

a g é p já rm ű -

jó s z a k e m b e r e k r e

s z a b o lc s ia k ,

s z o r g a lo m r ó l

gyárb an

e lk e s e ríte tt .

a z é rt v ig a s z t a l, h o g y

m e gszo k tá k ,

m e g le p e té s

érd e ke s,

sze rszá m , ez

é r t ik

s z a k é rt e lm e t

jó ir á n y b a

t e r e lik

a

nem

a gyár

ú t j á t , a k k o r n e m l e s z it t b a j . M o s t m á r e l m o n d h a t o m , h o g y j ó l s e j t e t t e m . —

C s a k e n n y i v o lt a k ü lö n b s é g e g y ré g i ü z e m és e g y ú j g y á r k ö z ö t t ?

—

Nem , m ás

is , t ö b b

is . N e k e m

fu rc sa

v o lt,

hogy

fiú t a z ü z e m b e n . A z é r t v o lt e z k ü lö n ö s , m e r t n e k e m apám

is

a va go n gyá rb a n

d o lg o z o tt , é s

engem

s o n ló jó m u n k á s le g y e k , m in t ő k . It t e z t n e m t a l o k a z ü z e m e k . E z t n e í r j a le , d e n e k e m a t a n u ló k é p z é s r ő l. g y a k o r la t b a n

Nem

is o ly a n

a vágy

m ás

jó l m e g t a n u ln á k

nap

e l m é le t e t ,

be té ve tu d já k

az

a szakm át

m ég

a

ez a z e m e lt s z in t ű fia ta lo k .

De

nem

fo r d u ln a

e lő ,

hogy

egy

ily e n

azt v e lü n k

m e g t a n u ljá k

v e r s e t Is t u d n á n a k

„ e m e lt s z in t ű s ” d ip lo m á v a l

is o l y a n a

vannak

o k ta tá s, h a a

e zze l a m e g o ld á s s a l

ra g y o g ó a n

te tté k n e m

ha­

azé rt, m e r t f ia ­

r ó la

az

ír n i, c s a k

é p p e n a m ik o r o d a k e ll á lln i a m u n k a d a r a b h o z , a k k o r e s n e k p á n ik b a . H a r a j t a m én a g y a k o r la t o t s u ly k o ln á m , ú g y , m in t

a p á t és

üzem be, h o g y

m é g, t a lá n

s z e m p o n t b ó l is f e n n t a r t á s a im

v e s z e t t el a g y a k o r la t t ó l, s a m i f i a t a lj a in k a t e c h n o ló g iá t , t a lá n

t a lá ln i e g y ü t t

v it t a b b a

t a p a s z t a lo m

m o n d o m , k la s s z d o lo g le n n e

p lu s z e g y

it t n e m

n e m csa k az apám , de m ég a n a g y ­

m ú ln a ,

ré ge n . A k k o r

zseb éb e n

kezdi

m eg­

ái

tanulni azokat a fogásokat, ami nélkül senki sem boldogul egy vasasüzemben. Mon­ dom, ez csak az én véleményem, ezt ne írja meR mert még port kavarnék vele. — Tehát, nem érzi léi itt magát az üzemben? — Ki mondta ezt? Én egy szóval sem mondtam Sőt: nagyon la lói érzem magam. Én is megnősültem, egy konzervgyári munkáslányt vettem íeleségül, és most fogódzzék meg. nekem is van egy klassz liam Igaz hogy még csuk bepisil, de felnő í Is, Jő »ora lesz. A feleségem mosl nem dolgozik, mert „gyesen” van. H1 megkeresem a három­ ezret havonta, nem sok e» nem is kevés de mindenképpen meg lehel belőle élni. £n még nem álmodozom összkomfortos lakásról, csak arról, hagy a fiamat is munkássá neveljem — És ha más akar lenni? Például: tanár, orvos, mérnöki — Nem hiszem! Apla fia lesz, erre itt a kezem! Tudja, mi az én hobbym? Nem tudja, ki sem találná. Az én hnhbym a játékvasút Ezen nincs semmi nevetnivaló, ez komoly dolog. Nemcsak egy kis szerelvény van egy mozdonnyal, néhány kocsival, ha­ nem tíz, vagy még több mozdony száz. vagy még több vagonnal Van, amit vettem, van, amit magam csináltam Marad a gyerek?” Ugye erre gondol? Hát, csak gondol­ jon AddlR jó, amíg az ember gyermekként tud örülni mindennek. De én ezt nem csak emiatt csinálom Ebben együtt van az esztergályos-, a lakatosszakma éppúgy, mint az elektronika. Van, aki a kocsmában lölti az esléit, nekem az a legnagyobh élvezet, ha jálékvasulat kormányozok. Aztán ha hiszi, ha nem, még esztétika Is Van henne, mert nem mindegy hogy az ember milyen színűre lest egy kis mozdonyt, egy kis kocsit, h l elkészül Nem tagadom, a fiamnak is szánom mindezt hadd játsszék, hadd játssza ki magát becsületesen És ha már játszik, úgy szívvel játszik akkor megszereti. Ezért mondom én. hogy az én fiamból munkás lesz, s ha finnyáskodna. majd meglendítem innen is, onnan Is. Ennél jobb élet aligha képzelhető el

Még nem munkások mindannyian, még csak lesznek munkások De nem önmagok­ tól lesznek, azzá formálják egymást

— Mondja. Holló István, nem volt magának elég baja, hogy még a brigád gond­ jait is a vállára vette? — A bajból sosem szűkölködtem. Már mondtam, hogy hat évig albérletben lak tam, aztán sikerült felhúznunk egy OTP ■ lakást a nyíregyházi Ságvárl-telepen. K ö z­ ben jöttek a gyerekek is A fiam most tízéves, a lányom meg négy A feleségem gumi­ gyár] dolgozó. Kelten négy és fél ezret keresünk, amiből csak csekken több mint ezer forint a havi befizetendő, s aztán hol van még az élelem! Meg az igazsághoz tartozik, hagy azért nem épült fel teljesen az a kertes ház, még most is veszegetek hete hal azl, hal azt Képzelheti, mibe kerül egy fürdőszoba felszerelése — Mégis elvállalta a brigádot... — El. Valakinek vállalnia kell. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem eseti jól a bizalom D e eltúlozni sem szabad ezt En azelőtt is szocialista brigádban dolgoztam, fi9 nyarától vagyak vezető Külsőleg minden szép, meg kell adni, de közelről már nem egészen. — Hogyan gondolja ezt? — Egyszerűen. Megtörtént nálunk korábban, hogy az egyik brigádtag minden fi­ zetés után berúgott, s vagy részegen jött be, vagy be sem jött. Nem mentünk mi sen­ kihez panaszkodni, hogy mi az istent csináljunk vele, csak amikor reggelinél körül-

44

ültük a gépeket, rászakasztottuk az eget is. Lesütötte a szemét, egy árva szót sem HÓM, ebiaül mi h/i hittük, hogy megváltozik. — Es megváltozott? — Egy frászt. Bajlódtunk még vele egy ideig, de már a mi türelmünk is elfogyott, mert azért mégsem tehet lehetetlenné tíz embert egy! Akkor mentem feljebb, mond­ tam, nem bírunk vele Mit gnndol, mit válaszoltak? — Nem tudom — Nem is csodálkozom. Azt mondták, hogy olyan az ember is mint a fa, nyese­ getni kell a vadhajtásokat. Hát nyesegesse csak Holló elvtárs ennek az embernek is a vadhajtásait. Mi el is kezdtük nyesegetni, úgy becsületesen. Nem bírta, megszökött, Nogy kő esett le a szívünkről. — Azért a többség nem ilyen. — Már hogy volna ilyen? Mondom, ilyenek is akadlak. De már ez Is csak múlt­ időben. Ma nemhogy másnaposán jönne valaki, de sokáig törhetném a fejemet, amíg eszembe jutna, hogy mikor késett, akár egy percet Is, egyetlen dolgozóm. Most olyan a mi kis brigádunk, mint a legszűkebb család. Aki idejön reggel, vagy a délutáni mű­ szakba, úgy érzi, mintha haza jönne. Nem kell itt háromszor imádkozni senkinek, hogy ezt. meg azt el kéne végezni. Az emberek tudják, hogy feleslegesen semmit sem kér­ nek '.ölük. Ott volt például nz új esztergamühely. Hogy gyorsabban haladjon az épí­ tése, a nehéz napi munka után csapatostul ottmaradtunk ásni az új műhely alapját. Senki sem kérdezte, hogy van-e erre munkalap, meg, hogy fi*etnek-e érte. Csináltuk és kész. — Tehát így élnek. Ennyi az egész? — Dióhéjban. Azt mén jó, ha tudja az elvtárs. hagy nálunk nemcsak dumálunk H demokráciáról, sőt, m i csak nagyon keveset beszélünk, inkább cselekszünk. Itt van például a felvétel ügye. Ha valaki be akar kerülni egy olyan brigádba, mint a mienk, egvedül a brigád dönt Hiába állttana ki neki szép ajánlólevelet akár az igazgató is. ha nekünk nem kellene, nem jöhetne közénk. Ebbe a brigádba én veszem fel az embere­ ket. Előtte elsorolom a feltételeket: itt nincs pia, itt nincs duma, itt csak meló vao, s ha jól dolgozott, tisztességes pénz Itt nem lehet lógni, itt ha valamit akarunk, az alól nem lehet kihúzni magát az embernek. Ez az ajánlat. Ha elfogadja marad, ha nem, odébbáll. Volt már aki megijedi, bérezett, s aztán kifogásként annyit mondott két nap múlva, hogy jobban érezné ő magát a másik műhelyben. Szervusz testvér, mondtuk neki, aztán tettük, amit kell. __ De én tudom, hogy Holló Istvánnak más felelősség is nehezedik a vállára — Biztosan a tunácHlagságra gnnűol. Három éve vagyok a Ságvári telep, vagy ahogy most már mondják, Nyíregyháza V. kerület egyik tanácstagja Sőt, beválasztot­ tak a városi tanács végrehajtó bizottságába is. Ha néha meggondolom, hogy ennyi kevés idő alatt milyen messzire vezetett az utam a kálmánházi szülői háztól a nyír­ egyházi városházáig, akkor még a torkom is elszorul bele. Mert az az igazság, hngy nem álmodtam én ilyenről sohasem, még csak brigádvezetőségről sem ábrándoztam Most meg ott ülők havonta a vb-ben, s az én szavazatom is kell ahhoz, hagy hova kerüljenek a milliók, mennyit költünk lakásra, villanyra, meg vizesárokra Nem sí került még nagy dolgokat megvalósítanom a Ságvári-telepen, a Rózsa Ferenc utca környékén Azért jó dolog hogy már ott Is leraktak igen sok járdalapot, s hogy amikor felbontották a Vasgyár utcát, a kőtörmeléket sikerült a Rózsa Ferenc utca kátyúiba elviietnem. Mindenért meg kell dolgozni, a tanácstagi sikerekért is

40

K o v á c s J á n o s e s / .t e r g á ly o s .

— T íz é s t a lá n

é v e v a g y o k s z a k m u n k á s , m o n d h a t o m , t íz é v a la t t s o k

nagyon

m eg sem

k o p u ll a tu d á so m .

A zé rt

k e se rű sé g , m e g a sz é g y e n é rz e t, a m ik o r k o m o ly a b b

h ig g y e

m in d e n t lá t t a m

el n ekem , n é h a

gyá ra k b a n

m e g f o r d u l t a m : te jó ég,

h o l t a r t a n a k ő k m a . . , ! A z t á n , m e r t a z o lv a s á s a h o b b y m , e lé g g y a k r a n a

s z a k ir o d a lo m

H iá b a ,

e m b e r k é p t e le n m eg

ha

csak

is m in d e n

P esten , v a g y

hobbym .

no, egy

A ztá n

szakm ai

az

b á m u l é s v é g te le n

ú g y s z iv e m

a la t t

m agam

új gépek, v a g y

nagy

is

re n ge te ge t

fe jlő d ik

fo g á s t m e g t a n u ln i. J á r id e

m á su tt já ro k ,

jö n n e k

m e r n i, a m i e z e k b e n

év

is v á s á r o lo k a z a já n la t o k

a fü z e te k b e n

van.

H ogy

s z e r in t fe ls z e r s z á m o z h a t n é k e g y

csak

a

kezem be

sza km a ,

a gyá rb a

akad

t a lá n

egv

s z a k fo ly ó ir a t ,

b e lő lü k , m e r t m o n d o m , e z a a p ro sp e k tu so k b a n .

v á g y a t é re z: d e jó le n n e

m á r,

e lfo g o tt a

Az

em bei

m in d a z t t u d n i, k ö z e le b b r ő l is ­

egy

p é ld á t e m lít s e k :

m ű v e le t i s o rre n d e t! A z o n

ha

én

sokan

e g ysze r e lc s o d á l­

k o z n á n a k , c s a k h o g y a h h o z m o d e r n e b b ü z e m . m e g s o k p é n z k e lle n e D e h a t a z e m b e r it t é l, s ü r ü l j ö n , h o g y h a n e m é rd e k e s

m unkát

végez.

M e rt

it t a V A G E P - n é l

is a le g j o b b k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t, d e

nem

u n a lm a s

a

m unka,

é rd e k e s

m eg.

r e n d e lé s e k e t k e ll t e lje s ít e n i és ez le k ö t i a z e m b e r fig y e lm é t . M a jd

e lf e le j t e m : j e le n t k e z t e m

m e s t e rv iz s g á r a . It t a v á lla la t n á l a n n a k

n e k n e m s o k h a sz n á t v e n n é m , n e m já r é rte k ü lö n p é n z, d e n e m a z,

hogy

az

em ber

jo b b a n

tu d ja ,

f o g a lm a z z a k : a k i a m e s t e r v iz s g á n hogy

m it é r d e m e s é s m it n e m

s z é le s e b b e n

m e g f e le l, a n n a k

v é g e z n i, v a g y

é n e z t m é g m a n e m t u d o m t e lj e s e n e g y e l ő r e n i n c s le h e t ő s é g gyen

Ha

lá s s a ,

De

a rra . h o g y

hogy

m ily e n

az

sem m i dóan

c s in á l.

v o lt,

P e d ig n e m

töb b e n

A

lé n y e g

m á sk é p p e n

én

é rd e m e s c s in á ln i

sze re n csé m ?

It t ,

is

A zt,

N a , lá t ja ,

N y ír e g y h á z á n

v a l a k i a z e s z t e r g á l y o s s z a k m á b ó l m e s t e r v i z s g á t le ­

m á r n i n c s e r r e le h e t ő s é g , a k k o r l e g a l á b b i t t a g y á r b a n

jó

H ogy

m á r t u d n ia k e ll k a lk u lá l n i m ik é n t

t e n i a t o v á b b k é p z é s le h e t ő s é g é t . V o l t it t k é r e m , n e m B e c sszó ra

a m it

a z o k le v é l,

is ez a lé n y e g

já rtu n k

el

oda, s

nem

is o ly a n v o lt

ré ge n

fe le s le g e s

k e lle n e m e g t e r e m ­ e g y r a jz t a n ln ly a m V o lt ,

és

ma

n in c s

á r t a n a , h i g g y e e l, m e g a l e g j o b b k e z ű m u n k á s n a k s e m , h o g y á l l a n ­

k é p e zze m agát. Egyébként

ig e n ,

annak

e m lile lt e m .

egy

te rü le t e .

m e ccse t m e g n é z e k

A

és le g jo b b a n

n y ír e g y h á z i

ü lé s e n

a szép

ly o z á s a

hogy

v á ro si

az

Im á d o m

o lv a sá s

a hobbym .

a z ú t le ír á s o k a t .

A

a je g k o ru n g m e c c se k

p á r t b iz o t t s á g

e r e d m é n y e k s ú ro lá sa ,

e lső

t it k á r a

a m u n ká ssá g

Nem

f o c it

a s z é p ir o d a lo m ,

u tá lo m ,

k ö z v e t ít é s e

a

m in d e n

vagy

h í

v íz ila b d a ­

a la t t s z ü r k ü l ö k

le g u tó b b i

v á ro st fo rm á ló

m egyei

p á r t a k t ív a

sze re p é n e k

u tá n íg y fo g a lm a z o t t : „ A z é r t a k a d g o n d u n k is jó c s k á n . N á l u n k

h angsú ­

m ég nem

m in ­

d e n k i t iz e n n é g y k a r á t o s m u n k á s . . - ” A

k a rá t,

m in t

f e j e z k i. A z t , h o g y Az A

ara n y

az

ara n y

fin o m s á g á n a k

egy a ra n yö tvü ze tb e n

je lz é s é re

h a s z n á lt

m e n n y i a s z ín a r a n y

v is z o n y s z á m , az ötvö ző

m in ő s é g e t

fé m h e z k é p e st.

n e m e sfé m

m u n k á s k a r á t j a : ö n t u d a t a , te h e tsé g e , s z o r g a lm a , fe g y e lm e

Szám ok □ m egye

A

fe ls z a b a d u lá s

ip a r á b a n

g v é n k i p a r i t e r m e lé s e , t a v a l y Hány

it t

a lig

IB O O

m un kást

t a lá lt .

és é p ítő ip a rá b a n . H a t v a n ö t ó ta c s a k n e m

M o st

5(j e z r e n

d o lg o z n a k

m e g h á ro m szo ro zó d o tt

rne -

m á r fe lü l v o lt a t iz m illiá r d o n

k a r á t k e lle t t m in d e h h e z ?

S o k . N a g y o n so k. M in d e n e k e lő t t a s z o r g a lo m b ó l s z á r m a z ó s o k k a r á t r a v o lt s z ü k sé g . A zo k é ra , e lő s z ö r k o rsze rű

.1 1 ;

a k ik

nem

is o ly a n

fé lr e h ú z ó d t a k

a

rége n

m ég

v e sz é ly e se n

fé ls z e g e n

fo rg ó

lé p t é k á t a f i a t a l ü z e m e k

g é p e k tő l.

ü z e m i k o n y h a , t a r is z n y á b ó l s z a lo n n á z t a k

A zo ké ra,

a k ik n e k

kü szöb é t;

h iá b a

v o lt

a

a fé la u t o m a t á k tő s z o m sz é d s á g á b a n .

s ha később be Is merészkedtek az üzemi étkezdébe, szégyellik. hogy nem tudnak késsel, villával enni Azoknak a szorgalmas embereknek a százezernyi karátja kellel! a mllllárdok előteremtéséhez, akik nehezen szoktak le arról, hagy munkakezdés előtt nem szabad meg nni a féldecii Azokéra, akik kezdetben, a nagy nyári munkák idején es □ betakarításkor még betegséget színlellek hogy részesben arathassanak vagy le­ törhessék a kukoricái Aztán azukéra is akik a késő esti műszak ulán még vonaton döcögtek haza falujukba hogy másnap hajnalban keljenek megetessék a jószágot, ? aztan ismét vonatra szánjanak, hagy blokkolni tudjanak a gyár kapujában. Ki állítaná, hegy valamennyi, faluról iparba merészkedő ember cgy-két hét alall megszokta az új környezetei? Akadtak, nem Is kevesen, akik hátat fordítottak a gyár­ nak mert zokon vették az első figyelmeztetést is. Mégis Nem csak ipar születik Szabolcsban, vele együtt munkásság is Jó részű’; még olyan, mint a kamasz Felszeg, vagy túl könnyed; halk szavú, vagy lúlságwan indulatos Nagyon soknak még a járása is bizonytalan. Többsége még maga sem é r z i hogy munkás volna —, ö csak dolgozni jár az üzembe De már jár, mert alkalmat taié'i c-. azt megbecsüli Néha bosszankodva, meri kétbalkezesnek érzi magát; olykor fog csikorgatva, mert nehezére esik a gyári rend De ez a fiatal munkásság — amely, ha csak két-hárum kanttal is — vállalja a munka nehezét A karótok hiányát pótolja fizikai erejével, olykor-ulvkor el nem szá­ molt túlórával is Aztán ez a/, a munkásság, amely ha restelkedve ha lesütött szemmel IS, de beül a gépkezelői tanfolyamra, vagy az általános iskolai padokba, hogy meg­ tanulja lJitagorasz tételól. Mert ez a fiatal szabolcsi, szatmári munkásság, ha a szó klasszikus értelmében méE nem is rendelkezik munkásöntudalial, de tudja, hogy a kenyérért, a ruháért, az új lakásért kem ényen meg kell dolgozni. Am a tízmllliárd értékű termelésben már nemcsak az ilyen, talán még félig sem kész munkások néhány karátja van benne. Fellelhető abban egyre több tehetséges, jól felkészült ríHtul szakmunkás, mind több érettségivel rendelkező géplakatos, szerein tíz-tíz, vagy még több karátja. Mégis Igaza van a párttitkárnak: a mi megyénkben meg nem általános a tizennégy karátos munka. Még nem Talán már nem sokat kell várnunk rá. De nemcsak várni — cselekedni, tenni is kell érte Például mind Mbb üzembe kihelyezett iskolával, hogy a tanulás ne Jelentsen még plusz fáradtságot. Ez is megér vagy két-három karátot! Például valóságos üzemi demokráciával: avval, hogy a ma még bátortalan szaoolcsi munkás is merjen szólni, ha visszásságot lát, merjen Javasolni, ha okos gon dolata támad és lássa Is, hogy hallgatnak a szavára. E'. üjabb karatolc forrása. Például a munku Igazságosabb értékelésével. Azzal, hogy Kapjanak többet a szor­ galmasak. a tehetségesek cs kevesebbet a felületes, látszatmunkát végzők. Ez kedvet ad. A kedv meg újabb korátokat szül. A szinarany: huszonnégy karát

A két művezető, .leszenszki András és Fazekas József összesen még alig múlt. ötvenéves. Fazekas huszonhat, Jeszenszki huszonöt eves. F azekas három éve, Je•zenszki egy esztendeje művezető. Fazekas halk szavú, örökké komoly, elgondolkodó.

47

Jeszenszki beatleslrizurás, lendületesebb beszédű, hamarabb „túzbe Jön", de mind g mosolyog hozzá. Jeszenszki alacsony. Fazekas magasabb. Ami közös bennük: koruk. Messziről csaknem két gyermek. Üzemrészeket irányítanak, közöltük harminc éve szakmunkást s olyan vidékről bejárót, akinek már csak egy év van a nyugdíjig. Nekik nemcsak a napi problémákkal, a beosztásukhoz kevésnek tűnő korukkal is meg kell küzdeniük. Hogyan sikerül mindez?

Fnzgkas: — Jobb hasonlatot nem találok, de hadd mondjam el: úgy vagyok én itt a dol­ gozókkal. mint ahogy a feleségem lehet az én hangulatommal Amikor hazamegyek, a feleségem mindig figyel, jó-e, vagy rossz, a kedvem. Mert ha rossz, akkor elég a leg­ kisebb dolog, máris robbanok így van ezzel a munkás is. Én már évek óta tapasztalom, hogy akik a gépnél dolgoznak, nagyon érzékenyek. Nem szabad őket a legkisebh mér­ tékben sem megbántani érdemtelenül. Meri milyen az ember! A napi rohanásban nem mindig finomítja a modorát, nem mindig tud odafigyelni az apróságokra. Ha például összecsapott valakivel az irodán, akkor az idegességtől nem Iát tisztán a műhelyben sem Egy magamfajta művezető aiunhan ezt a luxust nem engedheti meg Jeszenszki; — Nemcsak, hogy ezt nem engedheti meg, hanem örökké keresnie, kutatnia kell, melyik embernek milyen problémája van A munkás ritkán siránkozik; a munkás néni megy minden kis nyavalyával a vezetőhöz, csak cipeli magával a családi gondokat, az egyént bajokat, Emlékszem, még a régi telephelyen dolgozott egy munkás, akinek három szép gyermeke volt: kél fiú és egy lány Mondta nekem egyszer, hugy mir.deti gyermekét nagyon szereti, de a kislányt a legjobban. Bá két napra egy baleset követ­ keztében meghalt a gyönyörű szép kislány Ez az ember snkáig nem találta a helyét. Tudtuk, még részvétel nyilvánítani is nagy fájdalom neki Hallgattunk, csendben dol­ goztunk. O Hitkor éppen festési munkán volt, egy külön helyiségben. Az ajtón át vettem észre, hogy napközben tühbször hullanak a könnyei Nem szöllam semmit, csak kerül­ tem, fordultam s mindig kitaláltam valamilyen szakmai problémát, valamilyen napi feladatot és siettem hozzá, kikérni h véleményét, megkérdezni hogyan javasolná ő ezt, vagy azt a munkát elvégezni. Volt ulyan nap, hogy harmincszor is hpmentem hozzá Hetekbe tellett, amíg ez az ember Isméi mosolyogni ludnlt Hat, ilyenek vagyunk Gyakran mugunkba fordulók, hallgatagok, aztán meg ordlbálnk Mert ilyen is van. Aki kiabál Már ludnm hogy az Ilyeneket nem kell mindig komolyan venni, s aít tudom, hogy aki egy szót som szól, néha a leglöbbet mondja el Fazeka:. — Már említettem hogy én nagyon Izgultam oll, a vonalún amikor vittem föl o 18 embert Csepelre De mind a tizenkilenc elvégezte a tanfolyamot Igaz, hDgy mo» csak nyule van itt közülük, a többi elment máshová több pénzért, vagy mert ÁÖzeleÜÖ került a csal ádj ához De ez a nyolc ember itt maradt és még snkáig lehet rájuk számí­ tani. Pedig egyike másika hogy jött volnH haza az első két nap otán! En éreztem, hogy ezekbe az emberekbe lelket kell önteni, beszélgetni velük a munkáról, a gyárról, a jövőről Aztán a legfontosabb: feloldani a bennük lévő gátlásokat, az ebből származó feszültséget Ha ez sikerül, akkor bizalommal vannak az ember iránt. Megtörtént a „praxisomban” , hogy jött a dolgozó, már nincs szabadsága, de nyakán a szüret. Rá­ néztem erősen a szemébe mondtam, rendben, elmehetsz, majd én falazok, később lecsúsztatod De azt is megmondtam neki: most neked van szükséged rám. eljön az idő. amikor nekem lesz szükségem terád. Fifti-fiftl Nem is voll haj sohasem

43

Jeüzenszki: — Ha már ilyen őszintén beszélgetünk, hadd mondjam el, hogy az ember néha törvénytelen dolgokra is kényszerül. Megesett, hogy év végén későn jött az anyag, rendes munkaidőben már sehogy sem tudtuk volna elkészíteni a szükséges alkatrésze­ ket. Mentem az Igazgatóhoz: az emberek itt maradnának éjszakára is az est] műszak után. Az igazgatónak igaza volt. ennyi túlórát egyszerre nem engedélyezhet, a munkás­ nak pihennie Is kell. Csak éjfél után 2 ig engedélyezte a túlórát. Ez pénteken éjjel volt, mi maradtunk szombat reggel hatig. Aztán szombaton délután ugyanezek az em­ berek bejöttek, pedig szabad szombat volt. Tudták, sok múlik most rajtuk, meg aztán a teljesítményt úgyis kifizetik Ved- és dacszövetség, mondták, és dolgoztak szó nélküL A „törvénytelenség" ilyen esetben bizonyára megbocsátható és higgye el, jól össze­ kovácsolja az embereket. Ugyannyira összekovácsolja, hogy ha valamelyik disznót vág, kóstolót hoz az egész brigádnak. Már engem is többször megkínáltak. Fazekas: — Mindig nagyon kell vigyáznunk arra, hogy a munkás érezze, ő is tartozik vala­ mivel. Ha a munkásért valami jót cselekszünk, nagyon hálás tud lenni. Aztán még azért is nagyon hálás, ha érzi. látja, hogy nemcsak egy dolgozó, hanem egy számon tartott munkás, akinek nemcsak a munkájára, az erejére számítanak, hanem a javas­ lataira is. Nem szégyellem bevallani, gyakran előfordult már, hogy a munkásnak jobb ötlete volt, mint nekem Jól emlékszem, amikor a külső henger próbázó készülékét a technológia előírása szerint elkészítettük, a gyakorlatban fabatkát sem ért Papíron, elméletben nagyon-szépnek mutatkozott, de aztán csődöt mondott. Módosítanunk kel­ lett. és ezt a munkásuk végezték el úgy, hagy lényegesen egyszerűbb könnyebben kezelhető lett Ilyenkor a vezetőnek fel kell tartania a kezét, meg kell adnia magát, nem úgy tenni, mintha ennek ellenére is ő lenne a legokosabb Ezt nem tudják el­ viselni a munkások. A munkás úgy tiszteli a vezetőt, ha e2t a tiszteletet nem kiköve­ teli, hanem kiérdemli. Jeszenszki: — Aztán ismerni kell minden embert, nemcsak a nevéről, a ruhája színéről, a kül­ sejéről, hanem a leikéről is. Van olyan emberem, akire csak rá kell erősen nézni, és mar keresi is, hogy mit csinált rosszul. Akad olyan, aki az első figyelmeztetésre fe l­ csattan, vagy megsértődve visszavonul, duzzog órákon át. Van, akire hangnsabban káli szólni, nem is a legszebb szavakkal, mert csak így érti meg, hogy fonios, amit kérnek tőle, de nem is haragszik é r te ... Amikor én már hazulról elindulok, tudom, hogy melyik ember mit fog végezni; hogy milyen anyagból van kevés, kínéi kell ezért verekednem; vagy hogy tegnap nem intéztem el valamelyik dolgozóm hérprnhiémáját Mindenre figyelni kell, mert ha az ember elfelejt egy apróságot, az a nagy dolgokhoz képest csak apróság, de annak az embernek, akit érint, n legnagyobb gondja. ★

★ Még nem munkások? Még csak dolgozók? Már nemcsak dolgozók!

GYÚRÓ

IM R E :

Munkássá válás és művelődés Megyénk munkásosztályának és művelődésének az utolsó három évtizedes törté­ netét vizsgálva, benne a munkássá válás és művelődés egymást feltételező, egyre szo­ rosabbá váló egységét mindig megtaláljuk. Tehetjük ezt a megállapítást azért is, mert a munkás soha nem volt elképzelhető egy bizonyos szakműveltség (ismeret, technikai készség, elvonatkoztató képesség stb.) nélkül. Márpedig a szakműveltség és az általános műveltség egymást feltételező egy­ mást kiegészítő része a műveltségnek, E dialektikus kapcsolatban a gyorsabban vál­ tozó rész a szakműveltség. De egy szélesebb látókört adó általános műveltség nélkül a munkás nem képes lépést tartani szakmája fejlődésének Ölemével, nem képes a gyorsan változó technológiai folyamatok egységbe foglalására, a munka halékcnyságának felmérésére, az üzem, a munkahely helyének, szerepének megítélésére A munkás és műveltségének gyakori emlegetése nálunk nem politikai divat, ha­ nem politikánknak, ha úgy tetszik, kultúrpolitikánknak is alapvein lélele Mert, bár igaz, hogy a munkásosztály kultúrája nem azonos a munkások — különösen nem egy munkás — kultúrájával, de a vezető osztály művelLsége mégis megh alá rozéi ja társa­ dalmunk műveltségi állapotának. Nyomon követni a munkásságunk számarányának alakulását érdekes feladat lehet, de meghatározni a munkássá válás folyamatának egy egy mérföldkövét vagy jellemző tényezőjét, nemcsak a múlt megfejtésének izgalma nz indíték, hanem olyan tanulság birtokba vétele is, ami hozzásegít a ma feladatainak jobb megoldásához Erre igen nagy szükségünk van, mert megyénkben még intenzív az iparosítás, tehát nem fejező­ dött be a munkásosztály feltöltődése, alakulása Még akkor Is fontos a munkássá válás folyamatának ismerete, ha a létszám stabilizálódik, mert a belső átalakulás és a Gáta­ tokkal való feltöltődés, mint a változás egyik fajtája, állandó A folyamatot tudnmönyosan elemző minden tényezőre kiterjedő felméréssel nem rendelkezünk. Néhány kisebb — de talán éppen ezért emberközelibb — , különböző célzatú felmérés, elemzés már történt és ezek összességén már eljuthatunk — nem á teljesség Igényével — bizonyos általánoHftőslg. A bevezetőben már utaltam arra, hogy a munkássá válás folyamatának elidegenít­ hetetlen része a művelődés Nélküle ennek a folyamatnak a minőségi (a lényegi) ol­ dala nem jöhet létre Hol tartunk ezen az úton és mi Jellemzi ezt a műveltséget? Melyek a segítő és gátló tényezők? — leginkább ezekre a kérdésekre keresnek választ az eddig elkészült felmérések. Nem könnyű ez a válaszkeresés, mert a munkások szamának emelkedésével és a műveltség megszerzése érdekében végzett egyre intenzívebb művelődés közben gyorsan változott a műveltség tartalma Is A korszerű műveltségnek két összetevője van: az általános és a szakmai.

50

Az általános műveltséget ma megközelítően akkor mondhatjuk korszerűnek, ha tartalma felöleli „ . . . a legújabb tudomány eredményeit tükröző ismereteket a termé­ szetről, a társadalomról, az emberről önmagáról olyan mértékben és olyan összetett­ ségben, hogy lehetővé tegye számára a társadalmi életben való részvételét a termelő, a szakmai munka megalapozását, a személyes életvitel megszervezését, a tartalmas, kulturált életmódot". (Dr. Szarka József előadásából. — Bp. 1970. Soksz.) A korszerű műveltség is ismereteken nyugszik, és ez akkor is igaz, amikor küz­ dünk az enciklopédizmus uralma ellen és megkívánjuk, hogy a korszerű műveltség magában foglalja az új ismereteknek, a logikai összefüggések feltárásának, az új Is­ meretek önálló alkalmazásának képességét és az úgynevezett problémaérzékenységgel való rendelkezést. Ismereteket, készségeket még ma is és még hosszú időn át az iskolarendszerű ok­ tatás és képzés útján lehet szerezni. Ezért a művelődésben megtett utat — és azt a kondíciót, amivel elindulunk az új ismeretek birtokba vételére és alkalmazására — mégis csak az iskolai végzettség fejezi ki a legjobban. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint nincs általános iskolai végzettsége a megyei lakosság 59%-ának. Az SZMT által felmért 49 314 üzemi dolgozó esetében ez az arány 29,5%. Ez jóval kedvezőbb, mint a megyei kép, mégsem ez a valós helyzet, mert — egyrészt a megyei átlagban több tényező lefelé húz, mert benne szerepel a legképzetlenebb társadalmi réteg Is, valamint a hatvan éven felüliek, akik jól ismert okok miatt tovább rontják a statisztikai átlagot — másrészt a fizikai dolgozók átlagát több tényező javítja azáltal, hogy a felmérés elsősorban korszerű üzemekben készült, ahol a fiatalok aránya igen kedvező, másrészt csak az aktív korosztályra terjedt ki, harmadsorban nem hanyagolható el, hogy a felmértek számában a műszaki és ad­ minisztratív létszám is szerepel. Nem vitatható azonban, hogy a felmért 49 üzemnek jóval magasabb az iskolázottsági szintje, mint a környezetének. Ez a húzó hatás új, kedvező jelenség és ezzel már számolnunk kell. Fiatal munkásosztályunk magasabb iskolázottságát bizonyítja egy nyíregyházi fel­ mérés is, ahol 20 225 fizikai dolgozó közül a nyolc osztályt végzettek aránya 53°,0. A megnyugtató eredmények ellenére korántsem elegendő a kialakult iskolázottsági szint, de a tendencia biztató. Igaz, hogy az alacsonyabb iskolai végzettségűek az idősebb, 40— 45 éven felüli korosztályból kerülnek ki, de az is igaz, hogy az utóbbi évtizedben rohamosan csökkent a felnőttoktatásban részt vevők száma. 1972-ben a megyében 849 fizikai dolgozó (ipari-mezőgazdasági) tanult a dolgozók esti általános iskolájában. Ez a szám Nyíregyháza városban 57 fő. 1973-ban már lassú emelkedés tapasztalható. A műveltség mobilabb része a szakműveltség és ennek az általános műveltségre gyakorolt kedvező hatása az alábbi adatokkal bizonyítható:

51

Az aktív fizikai keresi foglalkozásúak iskolai végzettsége megyénkben az egyes iparágakban D0-os megoszlásban (1970) Szakmunkások

Bétán. munkás

Egyéb fizikai rlnlg

Iparág megnevezése 8 oszt Gépek és gépipari berendezések gyártása Villamosipart gépek és berendezések gyártása Gépipar együtt Vegyipar együtt

80.1 78,6 78,4

érettségi

8 oszt

5,4

8 oszt

|érettségi

53,9

j érettségi

3B,7

4.9

1,8

6,9

50,5

3,7

41,7

1.5

7.8

58,1

5.4

42,7

1.8

73,7

11,2

54,3

6,7

43,4

3,4

Fafeldalg. ipar

77,1

3,8

54,7

42 9

0,8

Textilruházat

87.2

3,9

64 3

1,8 2,4

45.1

1,8

Könnyűipar együtt

68,1

3,3

60,3

3,5

43,2

1.5

0,7

28.1

0.5 0.4

Kivitelező építőipar

75 8

2,1

28,7

Építőipar összesen

75,0

2.1

28 9

0.7

28.0

Kereskedelem összesen

71,5

87

54,1

5,7

38,7

1,0

Állami mezőgazdaság

52,9

32,3

1.6

37,1

0.4

Szövetkezeti mezőgazd.

57,3

2,1 2.0

28 a

0.3

18,1

0.1

Mg. erdő- és vízgazdáik. összesen

56,7

2.2

28.5

0,6

200

0,2

A nehéz fizikai munka és a kisegítő munka nem ösztönöz művelődésre Ezért a munkásműveltség fokozásának leghatékonyabb eszköze az a termelésben alkalmazott technika, melynek kezelése, termelésben való alkalmazása magasabb általános és szak ismeretet igényel. Ezt igazolják az egyes iparágak adatai Is; a gépiparban a szakmun kásák 80,l0,o ának van nyolc osztálya, a vegyiparban még a hetanított munkásoknak is 6.7^o-a érettségizett Ugyanezt igazolja az alábbi két üzem adata is.

M e g n e v e z é s

rp n íD T mátészalkai telepén

A Uon«rvgy*rtoan

19 7 2 Fizikai dolgozó Ebből

szakmunkás

831 91

%

1777

10.9 %

246

100

100

%

13,8 * ,

betanított munkás

132

15,9 %

163

segédmunkás

608

73,2 %

1368

77,0 %

o.oa^o 0,8 %

1 46

2,6 %

08 % 80,2 %

136

7,7 %

9,2 #0

Jelenleg lanul: ál alános iskolában

3

középiskolában

7

szakmunkástanuló

7

Bejáró munkás

52

667

—

0,0a° „

A korszerű technika jelenléte és a végzettségre gyakorolt kedvező hatást bizonyít ja, hogy: a szakmunkások aránya az iparban 41,5% 48,7% építőiparban 58,2% közlekedésben 49,3% kereskedelemben 6,0%. mezőgazdaságban Ez az arány Nyíregyházán, megyénk legnagyobb munkáscentrumában is kedvezőnek mondható. Az iparban dolgozók közül szakmunkás betanított munkás segédmunkás

42,2% 28,5% 29,3%.

Az arányok jelenleg csak a munkába lépő fiatal szakmunkások alkalmazásával javulnak, mert ebben a folyamatban az utóbbi években kedvezőtlen jelenség, hogy erősen visszaesett a felnőtt szakmunkásképzés. (A vállalatok számára a betanított mun­ kás olcsóbbnak bizonyult.) SzaJcTnunfcósinzsgdt tett: Év

Megyében

1965 1969 1971 1972

1360 297 225 148

Országosan 27 742 14 064 9 797 —

Ezen a helyzeten kíván változtatni a 104/1973. (2) Mü. M. sz. utasítás, mely újból szabályozta a felnőtt korúak képzését. A vállalatok előrejelzései alapján jelentősebb eredményre az 1973/74. évben lehet számítani. A képzés, a továbbképzés állandó jelenlétét a munkásosztály szempontjából és érdekében biztosítani kell, mert korunk termelése a lépéstartás igényét feltételezi. Mi itt Szabalcs-Szatmárban nem vagyunk a legfejlettebb ipari körzet, mégis valós igény a szakmaváltás igénye. A mezőgazdasági munkásból ipari munkás, segéd- vagy szak­ munkásból különböző szintű vezető. Hányán bejárták ezt az utat a nagy álrétegződés időszakában. Most egy szakmai átrétegződés időszakát kezdjük el élni, és a szakmán belül Is gyorsan változó technológiát birtokba kell venni, mert ezt kívánja meg a ter­ melés, ahol a javak bősége nem cél, de alapvető eszköze az emberi jólétnek, a fejlődő kultúrának és művészetnek. Aki a munkásműveltség fokozásával csak a termelés igényelt kívánja kielégíteni, aki a munkásban csak a termelés eszközeit látja és nem a társadalom építőjét, az csak iskolai képzéssel és szaktanfolyamok szervezésével és még néhány ismeretszerzési mód elterjesztésével megoldhatónak véli a munkásműveltség fokozását. Alapvetően másról van szó. Nálunk a munkásosztály e hatalom birtokosa — ha nem is kizárólagos gyakorlója — és megteremtője mindazon értékeknek, amely a nép számára egy magasabb életforma elérését lehetővé teszi. A szocializmus építésében tudatosan részt venni, élni az itt szerzett lehetőségekkel, ehhez már ma sem elegendő

53

uz az ismeretmennyiség, amely még ma kielégíti a termelési igényeket Mert nem elég a jólét önmagéban, a tudás sem elég, több kell: az azonosulás igénye kell. Ezért meg kell tanítani a munkásokat azokra a politikai, gazdasági, társadalmi ismeretekre, amelynek segítségével szabadon, korlátok nélkül élhetnek jogaikkal és eleget tehetnek kötelességeiknek. A munkósműveltség legjellemzőbh jegyei közé tartozik a politikai műveltség és az ideológiai leikészültség. Jelentősége nem csökkent, mert mint a hatalom birtoko­ sának és a létszámában is a legnagyobb osztálynak ideológiai, politikai műveltsége felkészültsége meghatározza a társadalom ideológiai szilárdságát Ezért nem közömbös a munkások Ideológiai, politikai képzésének helyzete ás színvonala. Ma nem úgy tartunk szemináriumot, mint az elnyomás éveiben Van pozitív, de van negatív különbség is. Kiépítettük a pártoktalái egész rendszerét és hálózatát Tan­ folyamok ás iskolák állnak rendelkezésünkre, hogy egyre szélesebb körben sajátíttas­ suk el a munkás sztály ideológiáját, politikáját A pártoktatás tanfolyamain a több tízezres létszám 5(J%-a fizikai dolgozó A Marxista—Leninista Középiskola hallgatói­ nak egyharmada szintén munkás. A szakszervezetek által szervezett politikai oktatásban még nagyobb a munkások aránya Nyugodtan állíthatjuk, hogy a munkások politikai képzettsége nem marad el az általános műveltségi színvonaltól A legmagasabb politikai végzettségei nyújtó is­ koláinkban azonban már alig éri el az 1,5%-ot g fizikai dolgozok aránya. Pedig igény ír volna az ilyen végzettséggel rendelkező munkások iránt A párt állami és társadal­ mi testületek különböző szintjein a munkásosztály hatékonyan akkor gyakorolhatja közvetlenül is társadalmat irányilo és ellenőrzi hatalmát ha képviselői biztonsággal igazadnak e] a gazdasági, társadalmi, politikai élet bonyolult kérdéseiben Lenne is honnan beiskolázni, meri a szakmunkások 7,2^-a |3S27 tói rendelkezik érettségivel és 0,(1% (31R fő) felsőfokú végzettséggel. Az utóbbi Időben gyakori megállapítás, hogy lelassult a munkások vezetésbe való bevonása A legtöbb érv hogy ma a vezetés sokoldalú felkészül lsével kíván Pedig, ha a végzettség oldaláról közelítjük meg a teltételek adottak A közel idoo lő, aki a munkapadok mellett dolgozik és érettségije vagy felsőfokú végzettsége van, ha meg szerzi a szükséges politikai és vezetési ismereteket, felgyorsítaná ezt b Inlyatíiatot és a társadalomban egy egyenletesebb felfelé áramlást biztosíthatna. Miéri nincs meg­ felelő érdeklődés a magasabb politikai ismeretek megszerzése iránt a munkások koré ben? kérdeznek sokan vissza Talán azért, mert megfelelőbb összhangot kellene biz­ tosítani a műveltség — általános és szakmai — él a jövedelem között Ma a köz­ véleményben is nem a művelt, hanem a jól kereső munkásnak van tekintélye, presz­ tízse, Ez már a pályaválasztáskor egy életre szóló irányultságot ad a leendő munkások nem elhanyagolható százalékának. A politikai képzésben a legnagyobb veszteség az új körülményeink között hogy elvesztettük a munkásnak munkásra gyakorolt közvetlen hatásál meri az tann propa­ gandistából szinte elhanyagolhatóan kevés, IG a fizikai munkás. Es míg kedveződé, nebb, ha az idősebb és fiatalabb nemzedék kapcsolatrendszerét vizsgáljuk A közvetlen élményanyag a munkáshétkcznapnk tapasztalatainak átadási hiánya, nem egy esetben csak tananyaggá változtatja a forradalom elméletét és nem a küzdőtársi, hanem a tanár—diák viszony alakul ki az elméletet továhhado és a tanulni vágyók közfitt A politikai műveltségnek mintegy velejárója a kozéletiség Az új helyzetben, a nataiam gyakorlásának időszakában ez a tevékenység felerősödött és jellemzője leit a munkás életformának Talán bizonyítani sem kell, mert a mindennapi tapasztalás igazolja, hogy a műhelybizottságoktól kezdve a munkahelyi és területi politikai, tár-

sudalmi vezetésben, tevékenységben az élenjáró szerep a munkásoké. Nagyon kedvező, hogy e tevékenységben az azonosulásból származó önkéntes aktivitásról van szó. A fia ­ talabb munkásnemzedék bekapcsolódása napjaink folyamata. A munkás műveltség tartalma nemcsak ismeretekből, (általános, szakmai, ideoló­ giai) nemcsak az ismeretek felhasználásához (termelési, társadalmi tevékenység) szük­ séges technikai, szellemi készségekből és képességekből áll, hanem része annak egy meRhalározott erkölcsi magatartás is. Itt sem teljesen új. csak magasabb kategóriák kialakításán kell munkálkodni. Am íg a munkáserkölcs íratlan szokásait, törvényeit, hagyományait továbbfejlesztve társa­ dalmi méretekben szocialista erkölcsöt valósítunk meg, hosszú az út Ennek az útnak sem elég hagynmánya sem eléggé kidolgozóit eljárásmódja nincs. Mi alakította a munkásember erkölcsi arculatát? Egyértelmű a válasz: a Közösség­ ben való egymásra utaltság. A közösség ma is alapképlet. (Ezért van jelentősége a szocialista brigádmozgalom­ nak ) A célok azonossága, az együttes munka kitartást, állhatatosságot, önuralmat, az indulatok megfékezését és a közösség számára elfogadható magatartást kivan. Az em ­ beri cselekvés és az emberek cselekvéseinek összhangját biztosító erkölcs jelentősége felfokozódott a munkássá válás folyamatában, mert a munkás termelés közben igen nagv értékű társadalmi tulajdont kezel vagy állít elő ás közvetlenül is bekapcsolódik a társadalom életének irányításába Ezéri fontos a társadalmi felelösségtudal kifejlesz­ tése A mi megyénkben kialakítani a munkásélet erkölcsi jegyeit, meghonosítani szu­ kát a vonásokat, amelyek az elnyomó rend elleni küzdelemben alakullak ki, és k ife j­ leszteni azokat a magatartásformákat, melyeket megkíván az új, szocialista rendünk d munkában, a magánéletben, a politikában, a családban, a közélet lórumain, nem egyszerű feladat. Annak ellenére, hogy e folyamainak megyénkben alig van még tör ténele. a dolgozó kollektívák és tagjaik magas színvonalú kummunisla erkölcsi tulaj­ donságukról, erkölcsi szokásokról lesznek tanúbizonyságot. A szabolcsi munkás szorgalma és munkabírása országosan ismeri ás elismert A mi és a mienk fugáiménak gyors kialakulását jelzi az üzem céljaival, érdekeivel való azonosulás, a munkahelyhez való ragaszkodás. #75 megkérdezett munkásból —

e lső m u n k a h e l y é n

—

m á s o d ik m u n k a h e ly é n d o lg o z ik

255

—

h a r m a d ik

1BD

— fegyelmit —

d o lg o z ik

m u n k a h e ly é n d o lg o z ik

kapott

kitüntetést k a p ó it

— szo c ia lis ta

b rig ád b a n d olg ozik

m u n k a h e l y é i , b e osz tá sá t h i v a t á s n a k t e k i n t i

3U 8

-18 227 557 B78

annak ellenére, hogy munkakörülményeit — — — — —

5-re 4-re 3-ra 2-re 1-re

értékeli értékeli értékeli értékeli értékeli

en fö 263 lü JDö (ö ing fő 33 fö

A műveltséghez való viszony is jónak mondható, ha úgy tekintjük, hogy a munkás nem marad el az alkalmazott technikától, hogy gyermekeivel szemben mar általában

55

a kor színijén és a sajátjától magasabb (okon kívánja elsajátíttatni az általános és szakműveltséget. Politikai műveltsége, ismerete sokszorosa előbbi életének. A családhoz, gyermekhez való magas erkölcsi kapcsolódást mutatja, hogy nálunk még nem jellemző az egyke (még a fiatalok kóréhen sémi, hogy az Összetartozás, a rokoni kapcsolat nemcsak vérségi, de erkölcsi kötődés is. A munkás a közélet fórumain őszinte és nem képmutató Véleményéi egyszerűen formálja Néha ösztönösen gyakran tudatosan, de mindig jól érzékeli az osztályhoz vaió tartuzásból eredő jogát, vagy kötelességét. Akkor is ha érdekeinek megsértését kéri számun, de akkor is, ha kommunista vasárnapon a gyermekintézmények gyorsabb megépülésen munkálkodik A szabolcsi munkásélet kialakul! pnzitiv erkölcsi jegyeit a teljességig sokáig le­ hetne sorolni Ez igaz. ha mindig is lesz eltérés az emberekkel szemben támasztott igény és a tényleges magatartásuk között. Ez nyilvánvaló A 2 eltérés különbségének felmérése és a közelítés mindenkori feladata annak az eszközrendszernek, amit köz­ nevelésnek nevezünk. A munkássá válás (nlyamatát meggyorsító műveltség jelenlegi szintjének tartal­ mát és kialakulásának fázisait nemhogy teljességgel megállapítani, de egyetlen cikk keretében még megkísérelni is lehetetlen A felvázolt kép realitása miatt szólni kell még azokról a tényezőkről, amelyek segítik vagy gátolják megyénkben a munkás­ műveltség kialakulását Alapvetően pozitív tényező a lenini értelemben vett kulturális forradalom meg­ valósításának immár három évlízedes folyamata Ennek során:

— Nemcsak részese lett a szabolcsi munkás a kor műveltségének, hanem javul­ tak, egyenlőbbek lettek annak megszerzési lehetőségei. (Ebben a szakaszban élte virágkorát a dolgozók esti levelező képzéséi

Ma ugyanezzel a lehetőség­

gel élve javul az iskolákban a munkás-paraszt tanulók aránya ban 66.7%. a főiskolán 60—62° '0.)

IKözépiskolá-

— Igény lett a permanens képzés és továbbképzés, s ennek megleremlellük a min­ denki számára elérhető lehetőségeit (könyvtárak művelődési centrumok, tan­ folyamok, kommunikációs eszközük stb ) Ezt a folyamatot gyorsítja a tudományus-technikai forradalom megvalósulásának igénye. A megyénkben is gyorsan változó technika és technológia megújuló ismerete­ ket és szakmaváltást kiván. Az életszinvnnal egyenletes emelkedése, a tarlós fogyasztási cikkek megjelenése kedvezően befolyásolta a lakás, az öltözködés a táplálkozás ku11urálIsigáI A szocialista demokratizmus megvalósulása újabb lehetőséget és igényt teremtett a művel t ség megszerzésére

Történelmünk negatív öröksége hugy még jelentős dolgozó rélEg műveltsége van a megkívánt szint alatt és ez eleve nehéz fizikai kisegítő tevékenységre predesztinál. A kisegítő, a technikát nélkülöző nehez fizikai munka nem ösztönöz a műveltség meg­ szerzésére. Ebben a záruló körben mégis meg kell találni a műveltség iránti igény fel­ keltésének lehetőségét és meg kelt tanítani az új igények kielégítésének hogyanját is. A közvélemény is igen gyakran gátló körülmény, meri hasznosabbnak 1artja a szabad időben is azt a munkát, ami az anyagi jólétet és nem a műveltségűéi! gyara­ podást segíti elő. A két tevékenység közé még nem tesz egyenlőségi jelet Gátló tényező a még széles kürben meglévő kedvezőtlen szemlélet, amely a mű­ veltséget ciiak a mennyiségi mutatók alapján Ítéli meg. Ezért születnek aztán írások, melyeknek szerzői saját igényeik kivetítéseként minden munsast iskalapaanan, könyv-

tárban, képtárban, múzeumban vagy hangversenyen szeretnének látni. Es ha nem így von (márpedig Így nem lehet), korholó hangon kérik számon, hogy a munkás olvasati* sága, színházlátogatása, klasszikus zenei igénye elmaradott. De eszébe nőm jut számon kérni az értelmiség jelentős részétől a technikai készség és képesség hiányál és nem karhalja azért, hogy nem is igyekszik annak megszerzésére. A munkásműveltségnek más volt a leiadata a hatalom megszerzése elölt és más mnst, a hatalom gyakorlásának időszakában. Ezért a korábbi formák visszahonosítása nem biztos, hogy járható út A tartalmat hordozó torma — jelen esetben a műveltséget terjesztő eszközrendszerről van szó — elvesztheti hatékonyságát, ha a cél, amiért hasz­ náltuk, megváltozott. A munkásmüvellség hagyományainak ápolása és továbbfejlesztése nem azonos a formák újraélesztésével és terjesztésével. A munkáskultúra, a puritán munkásélet jegyeinek felismerése, körülhatárolása, a hagyományos jegyeknek egy magasabb szin­ ten tftrténő Újrafogalmazása és gyakorlati megvalósítása, — ez a feladata ma a köz­ művelődésnek, Ezért a kulturális forradalom — melynek során megvalósul a párt kultúrpolitikája — a hétköznapok, a mindennapi szokások, az életforma forradalma is De nem mindegy, hogy milyen az az életforma, amit meg akarunk valósítani. A ha­ gyományos munkás életmódot szocialista életmóddá magasítani, ez a járható út Itt, ezen a ponton Jutunk el tulajdonképpen ahhoz a következtetéshez, hagy a munkásműveltség nemcsak Ismeret — általános, szakmai, ideológiai — , nem is csak technikai készség és képesség, nem is csupán erkölcsi magatartás, hanem életmód, méghozzá szocialista életmód kérdése. Ahol az életmód a keret, a megnyilvánulási forma, melyben összhangba kerülnek, harmóniát hoznak létre mindazok a jegyek, melyek meghatározói a munkássá válásnak és munkásművellségnek Az életmód az emberi élet teljessége Csak azok választják el a munkától, akik az ember szabadabb, értékesebb kiteljesedését a munkán Kívül keresik akik a tehelséget is csak a fizikai munkán kívül eső „pályahierarchiában’’ keresik Az életmód igen snk jegyet magában foglaló lógatom Egy adoll pillanatban egy szélesebb társadalmi réteg életformáját pontosan meghatározni szinte lehelellen. De egy-egy réteg életmódjának alakulását, fejlődésének tendenciáit már telten lehel érni aráikul is, hogy tudumányos igényű lelmérések birtokában volnánk. A tendencia oldaláról kö/elilve, * mi megyénkhcn az ipari munkásak életmódja műveltségüknél is nagyobb heierugenilást mutat mind a tevékenységek összetételében és gyakoriságában, mind azok minőségében Ez a már és még állapot a közművelődés­ től nagymérvű tudatosságot és igen nagy felelősséget kíván. Ezt a felelősséget még fokozzák az életmódnak olyan fontos tényezői mint a munkamegosztásban való rész­ vétel szerinti átrélegződés, az urbanizáció felgyorsulása, a szabad idő gyorsabb ütemű növekedése, az Iskolai végzettség és a műveltség emelkedése, — mindannyi napjaink folyamata. Ezért tulajdonképpen mosl kell és lehel a legkedvezőbben helolyásulni és gyor­ sítani az életmód szocialista jellegének alakulását, A befolyásolás eszköze nem a „mani­ pulálás', hanem a tartósabb eredményt biztosiló nevelés Ezért van szükség a tudatos­ ság és a szokásrendszer egyidejű kialakítására. Ennek eszközrendszerét rétegenként meghatározni és alkalmazni a helyi közművelődés feladata. A munkássá válás és művelődés, a korszerű munkásélelmúd kialakításának jellege es Iránya tulajdonképpen eldőlt akkor, amikor a munkásosztály a hatalom birtokosa ■ett, A folyamat azonban állandó figyelmet igényel, mert h „gyorsuló Idő" megnehezíti a lépéstartást, másrészt a fiatalok életmódjának alakítása mindig a lelnőtl nemzedék felelőssége és kötelessége volt és marad.

öl

BARÁZ

SÁNDOR:

Üzemegészségügyi szolgálatunkról A megye iparosodása következtében egyre nő az iparban foglalkoztatottak száma. Az ipari tevékenység azonban napjainkban nemcsak az üzemekben és a gyárakban található meg, hanem egyre jobban behatol a mezőgazdaságba is és egyre inkább ipari jelleget ölt. Egyre nagyobb mértékben alkalmazzák a mezőgazdaságban a gépeket és az iparszerű nagyüzemi termelési módokat. Ennek következtében a mezőgazdaságban dol­ gozók igényei is átalakulnak és hasonló ellátási formákat igényelnek az egészségügyi szervezettől. A z egészségügyi ellátás iránti igény egyre inkább fokozódik, ebből következik hogy a jelenlegi személyi és tárgyi feltételekkel ezen igényeket az egészségügynek nem áll módjában kielégíteni. A lehetőségek és elvárások között nagy differencia van. (10 000 lakosra itt jut országosan a legkevesebb orvos, kórházi ágy, szakorvosi óra­ szám stb.) Üzemorvosi szolgálat régebben csak ipari üzemekben volt biztosítható. Ma már a mezőgazdasági nagyüzemekben, állami gazdaságokban is szervezhető, ha megvannak az előírt feltételek. A legelső és legfontosabb feltétel az egy telephelyen foglalkoztatott fizikai dolgozók létszáma. A z egészségügyi törvényben foglaltak szerint üzemegészségügyi szolgálat ott szer­ vezhető, ahol az egy telephelyen foglalkoztatott dolgozók száma: a) bánya-, kohó-, vegyipari, élelmiszeripari üzemben, illetőleg üzemi telep­ helyen, valamint építkezésnél, ahol legalább háromszáz, b) vasipari üzemben, illetőleg üzemi telephelyen, ahol legalább négyszáz, c) egyéb üzemben, illetőleg üzemi telephelyen, továbbá állami gazdasá­ gok olyan telephelyén, ahol legalább ötszáz dolgozót foglalkoztatnak. Mezőgazdasági termelőszövetkezet olyan üzemegységében, telephelyén, ahol leg­ alább ötszáz dolgozót foglalkoztatnak, fokozatosan üzemi egészségügyi szolgálatot kell szervezni és fenntartani. A dolgozók létszámától függően az üzemorvosok napi óraszáma az alábbiak szerint alakulhat: 300— 500 fő fizikai dolgozó esetében napi 1 üzemi orvosi óra 501— 800 fő fizikai dolgozó esetébennapi 2 üzemi orvosi óra 801— 1300 fő fizikai dolgozó esetében napi 3 üzemi orvosi óra 1301— 1800 fő fizikai dolgozó esetében napi 6 üzemi orvosi óra 1801—2000 fő fizikai dolgozó esetében napi 8 üzemi orvosi óra. Ott, ahol legalább 3 órás üzemi orvos működik, egy főfoglalkozású üzemi ápolónői állás szervezhető. Mindebből adódik, hogy a fejlesztések nem oda kerülnek, ahová kérik, hanem oda, ahol az előírt feltételek fennállnak. A z adminisztratív munkaerők létszáma esetleg

58

hiába éri el a háromszáz főt, nem szervezhető üzemi orvosi állás, mivel az kifejezetten a fizikai dolgozók létszámának függvénye Megyénkben gyakran találkozunk olyan kérésekkel, amelyek nem teljesíthetők, mivel még a jogos igényeket sem áll módjában az egészségügyi osztálynak kielégíteni a kérés időpontjában, vagy a kért mértékben. A z üzemorvosok feladatai igen sokrétűek és nemcsak az orvosi rendelésre szorít­ koznak, hanem ettől szélesebb körűek. Elsősorban olyan megelőző tevékenységre kell fordítani az üzemorvosi tevékenységet, amely a dolgozók nagy többségének egészségvédelmét szolgálja. Az üzemorvosok néhány lényegesebb feladata a következő: — munkába lépés előtti alkalmassági vizsgálat, — megelőző szűrővizsgálatok végzése, valamint az egészségre ártalmas munkahelyeken dolgozók időszakos felülvizsgálata, — gyógyítás, gyógykezelés, — közreműködés az üzemben az elsősegélynyújtás megszervezésében és oktatásában, az elsősegélynyújtás irányítása, — az üzemi szemléken való részvétel, az üzemi munkával kapcsolatos közegészségügyi-járványügyi szabályok betartásának figyelemmel kísé­ rése, — egészségügyi felvilágosítás, a dolgozók egészséges életmódra való neve­ lése. Tehát igen sokrétű az üzemorvos feladata. E sokrétű feladat mindegyikének nem tud maradéktalanul eleget tenni az üzemorvosi szolgálat, mivel üzemorvosaink általá­ ban két órában látják el ezt a munkát. Megyénkben főfoglalkozású üzemorvos nincs. Szabolcs-Szatmár megyében az üzemorvosi óraszámok alakulása követi a megye iparosodásának az ütemét, bár azzal nem tud teljes mértékben lépést tartani. Gyakori jelenség, hogy a vidéki ipartelepítés kapcsán csak a gyáregységet telepítik a megyébe, de a dolgozók üzemegészségügyi ellátását szolgáló üzemorvosi óraszámokat már helyi erőből kell biztosítani. Ha budapesti üzem letelepül, az üzemorvosi ellátásra biztosított óraszám Budapesten marad. Bár úgy érezzük, hogy néha mostohán bánnak velünk országos szerveink, ennek ellenére komoly fejlődés észlelhető az üzemorvosi ellátásban. 1960-ban még csak 8 orvos foglalkozott mellékállásban üzemorvosi teendők ellátásával is, 1973-ban már 46 orvos látott el ilyen feladatokat. A napi üzemi orvosi óraszám 1960-ban 18 óra volt, 1973-ban pedig 89 óra. Az üzemorvosok számának és az üzemorvosi órák számának alakulása 1960-tól 1973-ig Évek: Üzemorvosok száma Napi üzemorvosi órák száma

1960.

1965.

1970.

1973.

8

12

17

46

18

29

50

89

A 34 440/1970. számú egészségügyi miniszteri rendelet lehetővé teszi ugyan azt, hogy az üzemek maguk alkalmazzanak üzemorvost, de azt az illetékes egészségügyi szakigazgatási szervvel egyetértésben kell megszervezni. Így a következő évben már az egészségügyi költségvetésbe beépítve kerül sor üzemorvos alkalmazására.

59

Az üzemegészségügyi ellátásban az az elv, hogy az üzemi orvos ne függjön attól az üzemtől, ahol tevékenységét kifejti. Bármilyen formában is, ha függő viszony alakul ki az orvos és az üzem között, az már akadályozhatja az orvost abban, hogy az egész­ ségügyi problémákat maradéktalanul és megfelelő határozottsággal feltárja. Ez pedig kötelessége az üzemorvosnak még akkor is, ha az üzem vezetői közül egy-kettőre hátrányosnak tekinthető, vagy soron kívüli munkák elvégzésére kényszeríti a vállalat vezetését. Ma is találkozhatunk olyan helytelen nézetekkel, hogy az üzemek egészségügyi problémái attól függenek, hogy van-e üzemorvos. Ha üzemorvos van, akkor van, aki felvesse az egészségügyi problémákat, ha nincs, akkor egészségügyi probléma sincs. Azt hiszem felesleges mondani, hogy mennyire helytelen ez a nézet. Az üzemorvosi szolgálat rávilágítva ugyan adhat plusznak tűnő feladatokat az üzem vezetése részére, de ez egyben a vezetés és a dolgozók közös érdeke. Sokkal helyesebb a véleménye an­ nak a vezetőnek, aki a követelményeknek megfelelő orvosi rendelő építését szorgal­ mazta az üzeme területén, ahová a környező kisebb üzemek dolgozóit és az üzem környékén lakókat is beengedte. Így kialakítható volt az üzemi-körzeti orvosi rendelő. Ez a vezető elmondta, neki megéri, hogy a vállalat pénzén építsenek egy ilyen ren­ delőt. mert ez lényegesen csökkenti a munkából egészségügyi okok miatt kimaradó dolgozók számát. A dolgozóknak így nem kell kisebb egészségügyi problémák miatt otthon maradniuk, hogy orvos lássa őket. (Pl. fejfájás, vérnyomás-ellenőrzés, egyszerű nátha stb. miatt.) Ez a vezető kiszámította, hogy legkésőbb két éven belül visszatérül a pénz, amit az orvosi rendelő építésére fordítottak, mivel így a dolgozók nem egész napra, csupán egy-két órára maradnak távol munkahelyüktől. Ez csak az egyik oldala a dolognak, mert azt mór nem lehet forintban mérni, vagy más objektív módon meghatározni, hogy az üzemegészségügyi szolgálat milyen mér­ tékben javítja a dolgozók munkahelyi közérzetét. Bár nem történt ilyen irányú fel­ mérés, de azt hiszem ez Is Jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy az ilyen üzem dolgozói közül kevesebben változtatnak munkahelyet, azaz stabilizálólag hat a törzsgárda ki­ alakulására. A z előbb leírtak jól példázzák, hogy az üzemekben a dolgozók üzemegészségügyi ellátását nemcsak üzemorvosi óraszámokkal lehet megoldani, hanem üzemi körzeti orvosi állások szervezésével is. Megyénkben jelenleg 3 ilyen ál as van. Nagy felelősséget ró az üzemorvosra a munkába állás előtti alkalmassági vizsgála­ tok végzése. Az üzemorvos ilyen irányú tevékenységét az alábbi táblázat mutatja: Az üzemorvosok által végzett, felvétel előtti orvosi vizsgálatok számának alakulása szám szerint és az üzemorvosi rendelések összforgalmának %-űban 1960—1973 között É v e k

1960.

1965.

1970.

1973.

Üzemorvosi rendelések ossz. forg.:

38 503

70 020

96 384

135 274

2 904

7 928

11 919

9 214

12,4%

0,8%

Felvételi vizsgálatok száma: Az ossz. forgalom %-ában:

7,5%

11,3%

A táblázat adataiból kitűnik, hogy az utóbbi 13 évben az üzemorvosok munkaalkalmasság céljából végzett vizsgálatainak száma megháromszorozódott. Érdekes megfigyelni, hogy az üzemorvosi rendelések forgalma állandóan nő, a felvétel előtti orvosi vizsgálatok száma viszont csak 1970-ig nőtt és 1973-ban már az előző Időszak-

60

hoz, de az összforgalomhoz viüzonyüoUan is csökkenő tendenciát mutat. Ebben az játszhat szerepet, hogy az új, nagyobb üzemek belépése elsősorban a korábbi években történt, másrészt közelebb került a munkahely a munkaerőforráshoz, ami nyilván csökkenti a dolgozók munkahely változtatásának gyakoriságát. Közrejátszik azonban az a tény is, hogy az újonnan belépő üzemeknél az üzemorvosi ellátás megszervezése nem egyszerre történik az üzem beindulásával. Jelentős azoknak a dolgozóknak a száma, akiket elsősegélyben részesített az üzemegeszeégügyi szolgálat ezt mutatja az alábbi táblázat: Az elsősegélynyújtások alakulása 1960-tól 1973-ig a megye üzemeiben abszolút számokban és az összforgalom % ában kifejezve

igen

Ev e k Elsősegaly-

baleset miatt

%

1935.

nyújtás

Ossz. forgalom:

31! 503

l«n,o%

%

4,9% 3 244 2,4%

8.9’ o 135 274

93 394

70 Q2D 1(10,11%

1973. B 596

8 594 0.9" o

0.2’ #

%

4,0“ o

M no HÍG

76

1970. 3 823

3 755

2 BIÜ

e,«% rosszullét miatt

®p

1U0.0'1u

IUD.0%

Jól látható, hogy a balesetek miatti eisősegélyry új lások száma állandóan és nem Ír kis mértékben nő. A növekedés részben abból adódik hogy nfi aznknak a dolgozók­ nak a száma, akiket az ipar foglalkoztat és ezek egy része olyan, aki először dnlgnzik üzemben. Az Ipari munkával párhuzamosan megváltoznak a munkások igényei is. Töb­ bek között az la. hogy mar kisebb baleset esetén igénylik az eUősegélynyújiásl. Növeli az orvosi ellátást kérőknek a számát az is. hogy sok munkás rendelkezik valamilyen biztosítással, aminek következtében az Állami Biztosító a sérülés nagyságától függően kissbb-nogyobb kártérítésben részesíti a dolgozói A biztosító viszont csak orvosi Iga­ zolás ellenében hajlandó fizetni. A balesetek munkajogi és társadalombiztosítási következményekkel járhatnak, ép­ pen ezért az üzemegészsétfÜRyi szolgálatnak ezek tisztázásában is igen jelentős feladata van. Az összes forgalomhoz viszonyítottan csökken az elsősegélynyújtásban részesültek aránya. IHfiD-ban az orvosi rendelőben megjelentek 6 8%-ának kellett elsősegélyt nyúj­ tani, 1973-ban 4,9%-ának. Nő a munkát vállalú nők aránya is az iparban. Egyre több nő cseréli tel a mezőgazdasági munkát az ipari munkával, vagy már egyenesen az iparban helyezkedik el tanulmányainak befejezte után Ügy vélem, ez a tény jelen­ tősen emeli az elsősegélynyújtásra szorulók számát, különösen a rosszullétek miatti elsősegélynyújtások számát tekintve A nők életében ciklikusan havonta adott az az időszak, amikor hajlamosak n rosszullétre, ingerlékenyebbek, figyelmetlenebbek, ami miatt növekszik a baleseti veszély. A terhességgel kapcsolatos biológiai változások is növelik □ segélynyújtásra szo­ rulók számát, hiszen a múlrt rosszullét, a gyengeség, a hányinger a terhesség tünetei közé tartoznak. Fokozza a nők baleseti veszélyét az is, hogy a család gondjaiból nagyobb rész hárul rájuk, aminek következtében nagyobb idegi megterhelésnek van nak kitéve. A problémák elvonják a figyelmüket a munkafolyamatokról, ami szintén forrása lehet a baleseteknek.

Nem ritka még megyénkben az sem. hogy az ipari munkát végző dolgozók ott­ honukba visszatérve mezőgazdasági munkál végeznek Így kevesebb idejük jut a pi­ henésre, fáradtabban jelennek meg a munkahelyen. A z üzemorvosi szolgálat egyik legfontosabb feladata a dolgozók egészségének vé­ delme Ezen belül a különböző egészségkárosító hatások kiszűrése, megelőzése, meg­ szüntetésük érdekében pedig hatékony intézkedések szorgalmazása Az egészségre ár­ talmas munkakörökben dolgozóknál igen lényeges a rendszeres orvosi felülvizsgálat Gyakran találkoznak ezen a téren értetlenséggel az üzemorvosok és még a dolgozókat is külön meg kell győzni arról, hogy a szűrővizsgálat nem az orvos, hanem elsősorban a dolgozó érdeke. A különböző szűrővizsgálatok nrvosi ellenőrzések számának alaku­ lását mutatja be az alábbi táblázat: megyénk üzemeiben 1960 t ú l 1973 - ig abszolút s z á m o k b a n és a z összes forgalom %-ában

A s z ű r ő v iz s g á la to k s z á m á n a k a la k u lá s a

Ev e k

IS50

Táppénzről visszatértek

I 373

*0

19SS

Üzemen belüli áthelyezéskor Meghatározón beteg­ ségekre vonatkozóan Ossz forgalom:

1 730

7,7%

4.5%

7 835

11 5BD

33 503

1.7%

2. ! % II 302 6,5% 96 364

1DQ.0%

6.8% 2 265

S 266

7D 020 100,0%

B,7% 9225

152

16,5%

%

9 131

5,5% 2

1.81 „

20,3”

1973

7.6%

4,1% 1 26 0

0,3%

or íO

5 310

2 345

132

197 D 7 262

5 366 3,8' o

Foglalkozási ártalom miatt

%

B 4% 135 274

100,0%

IDD 0%

A foglalkozási ártalmak megelőzése érdekében 1960 bon még csak lián vizsgálatot végeztek az üzemorvosok, míg 1973-ban már 9225 vizsgálat történt Az orvosi rendelé­ sen megjelenteknek 1960-ban is ezek a vizsgálatok mindössze 4,5% át tették ki, 1973ban viszont már az összforgalom ü,8^'0 a vnlt Nfi az üzemen helüli áthelyezések alkal­ mával végzett nrvosi vizsgálatok száma. Ezek természetesen azokban az üzemekben adódnak — elsősorban nagyobb üzemekben — , ahol az egyes üzemrészekben a munkakörülmények egymástól lényegesen eltérnek. Ilyen esethen Is szükséges a dolgozók orvosi vizsgálata, hogy az új munkakörülmények az egészségüket nem befolyásolják-e károsan. Az ilyen áthelyezés gyakurlatilag olyan változást jelent a dolgozó számára, mintha állást változtatott volna Sok helyen megfeledkeznek az üzemekben, hogy ilyen alkalmakkor az előzetes orvosi vélemény kikérése ugyanúgy szükséges, mint munkába álláskor, A gondozás és megelőzés széles körű alkalmazása fö módszer a szocialista egész­ ségügy viszonyai között, amelyet a körzeti és az üzemorvosi szolgálat egyaránt végez Lényegében a gondozás a gyógyító-megelőző munka valamennyi módszerének komplex, együttes alkalmazását jelenti Célja pedig a dolgozók általános egészségi állapotának állandó javítá»H, a megbetegedések, illetőleg az állapotromlás, a Visszaesések megelő­ zése, az egészség és a munkaképesség mielőbbi és lehető legteljesebb helyreállítása, rehabilitálása

Az üzemorvosi szolgálatban a gondozottak számónak növekedését és a gondozot­ takkal valú egyre aktívabb foglalkozást jelzik az alábbi táblázatban feltüntetett ada­ tok: Az üzemorvosok által gondozásba v e i t dolgozók sz á rn á n a k a la k u lá s a és a gondozási esetek számának alakulása a b s z o lú t számokban és az összforgalom %-ában 1960— 1973 között

Ev e k

1960.

1965.

1970.

1973.

Gondozottak száma Gondozási esetek száma Ossz. forg. %-ban

590 4 039 10,5%

1 916 3 B84 5,2%

3 246 12 139 12,6%

6 248 246RD

Összes forgalom:

36 503

70 020

96 364

135 274

H .2%

Örvendetes az a tény, hogy egyre nő a gondozattak száma és ezen felül pedig nő gondozási esetek száma is, ami azt bizonyítja, hagy a gondozottakkal aktívan fog­ lalkoznak és törődnek az üzemegészségügy! szolgalat dnlgnzfil. Amíg IS5€-ban az Hsszes forgalomnak csak 10,5°n-át tették ki a gondozási esetek, Hddig 1973-ban már 19,2%-át. S ez a 18,2°n a lényagesen, több mint háromszorosára megnőtl összes forgalomhoz Viszonyított! h

A lehetőségekhez mérten egyre több üzem kap üzemorvosi szolgálatot, melynek keretén belül mind több dolgozó munkahelyén kap orvosi ellátási. A bővülő üzem­ orvosi ellátás záloga annak, hogy dolgozóink egészségvédelme érdekében mind többet tudunk tenni.

03

04

család és társadalom FAZEKAS ÁR PÁD :

Anya- és csecsemővédelem Szabolcs Szatmárban*

Bizunyitható tény, hogy Szabolcs Szatmúr megye anya- és csecsemő véd Elme' me= szervezésében, alapjainak lerakásánál kiváló magyar orvosok hosszú sora tevékeny kedett. így dr. Jósa István (1756— 1B3Ö), dr. Korányi Frigyes (1871— 181 31 dr. M a ii Szabó Dávid (1808— 1886], dr Jósa András [1 034—181B) és dr. Berend Miklós (IBII — 1919). Megyénkben, Kisvárdán született dr. Frigyest József (IB75— 19811 a hazai és nem­ zetközi szülészet-nőgyógyászat kiválósága,’ akinek a munkássága a jelenbe vezet. H al­ tuk kívül nem-orvosok, újságírók Is foglalkoztak a X IX . sz végén a megyei és or szágos rendkívül magas csecsemőhalálozás okainak elemzésivel. Tekintsük át tehát ai említettek munkásságának témánkhoz kapcsolódó részét röviden Jósa István megyei főorvos (1787— 1837) „ A helységek bábáinak ukintása" « mun­ kája'” egyike az első hazai bábakönyveknek 1 Kérdés-felelet lármájában tartalmazza' B szülésre vonatkozó alapvető ismereteket, Emellett felhívta a községek vezetőinek a figyelmét arra, hogy a jelentős „babai hivatalra" csakis fiatal olvasni tudó, jó er­ kölcsű és karcsú kezű nőket alkalmazzanak meri nagyon veszedelmes „a korhely, részeges", valamint „a Intsogú [etsegö Bába" Korányi Frigyes" nagykállúi gyakori fi nrvns és sebész 18SQ— 61-ból származó „Es, mék a haza egészségügyének szervezése körül" c Írása az első hazai csecsemőbeláluzási tanulmány." A/. Orvosi Helilap 3 InlyUlásban (1860 51, 1003— 1006 és 1861, 2 33 30 illetve IHSI 6, ISI— 156 közölte lárcaruvataban Korányi ezen szociografikus igényű és kiváló judiciumul tükröző orvosi írását A kővetkezőt vizsgálta: „Miért vagyunk megfagyva? Nem pusziit bennünket Ifibb mini fél százada a lóriik, az utolsó hl rezek veszteségei nem elegendők a meglel lésre hazánk gazdag, az éhség nem rendes rovat a halál számláján, a pusztító járványok nem gyakoribbak, nem lerjedlebbek, mini máshol, és miéri vagyunk mégis megfagyva?" a felelet megadása céljából Korányi vizsgálaiai tárgyául a „szoros értelemben veit népei" választolla s igyekezel) kipuha tolni a magyar nép szaporodási képességéi, valamin! az apadás halálozás mértékét és Okait. „Következőleg Jártam el minden férjezett nó ki elömbe jutI, kUcérdezielelt a következő rovatokra nézve: hány éves ? mikor havsdzott először! i •* rezgőéi tanács pályázatán díjat nyert du g e m rövidített változata.

úa

mikor ment férjhez? hány évet töltött férje mellett? hány gyermeke volt? hány év alatt születtek? hány halt meg közülük? milyen korban haltak el?” A nagykállói rendelőjében, „gyakorlata szűk körében” gyűjtött ezen adatokat Korányi kiegészítette 50 hónap (1853— 1857) hozzáférhető anyakönyvi adataival, s fel­ használta az 1857. évi népszámlálás eredményeit is. Mindezek figyelembevételével a következő megállapításokat tette:

1. A fanosodás időpontja középértékben 17 év és a fogamzás) képesség általában 23 éve í keresztül tart. 2. Jó szaporodási képességük van a magyar nőknek, mert egy anyának általában 7— 8 gyermeke van. 3. Sajnos a halálozás kiteszi a szaporodás több mint felét (792 gyermekre 466 halálozás esett), s így „a magyar nép fogyása nem a szaporodás hiányából származik, hanem a halálozások aránytalan nagyságából". Korányi a csecsemőhalottakat vallási felekezet szerint is elemezte, s megállapít­ hatta, hogy az izraelitáknál a legcsekélyebb a halálozás, mert orvossal kezeltetik és gondosan ápolják gyermekeiket. Tömören így fejezi ki ezt: „Kisdedápolás és betegápiás, e kettőben fekszik a különbség kulcsa!" Megkapó olvasmány ma is és komoly statisztikai elemzéseket tartalmaz ez a 114 évvel ezelőtti csecsemőhalálozási tanulmány. Nem lehet véletlen, hogy a zseniális Korányi itt Szabolcsban falusi orvosi munkája kapcsán meglátta a rendkívül gyakori csecsemőhalál és a tuberculosis társadalmi hát­ terét. Korányi Frigyes 1861 -ben */< évig megyei főorvos is volt Nagykállóban. Ekkor jelent meg „Szabolcs megye egészségügyi választmányának javaslata a megyének kellő képzettségű és számú szülésznőkkel való ellátása iránt" c. Írása." Javasolta ebben, hogy Szabolcs megye évenként ösztöndíjjal küldjön alkalmas nőket a pesti Bábászati Intézetbe. „Nagy bajunk az mai időben nekünk, magyar nemzetnek, hogy azon államokhoz képest, melyek bennünket nagy tömegökkel körülvesznek oly kevesen vagyunk!" Miért? Korányi Frigyes előbbi kérdését exponálta 12 évvel később dr. Mádi Szabó Dávid is, „Kisgyermekes anyák könyve” c. munkája bevezetőjében Annak idején or­ szágosan is méltán keresett könyv” volt ez, és éppen 100 éve ugyancsak Nyíregyházán jelent meg a II. kiadása (az I. kiadást 1872-ben adta ki Dobay Sándor nyomdája). A választ Mádi Szabó Dávid más szempontok szerint adta meg, mint Korányi." Az okokat a következőkben látta: 1. sok az agglegény, 2 félnek a gyermekáldástól, 3. az újszülöttek és apró gyermekek ápolása „ésszerűtlen, a miből aztán a gyer­ mekeknek oly szapora és oly szomorú pusztulása szokott következni". 4 „a törvénytelen ágyból szülöttek száma nálunk oly szégyenítőleg nagy!" „Hogy szaporodnék, hogy gyarapodnék, hogy hatalmasodnék ily mostoha körülmények között a család és a nemzet?” Rámutat Mádi Szabó Dávid az öröklés jelentőségére: „ .. egészséges ép gyermek csak egészséges anyától születhetik . . . testileg s lelkileg ép párok szereztetvén össze, hagyatnék legértékesb örökségül a gyermekeknek: deli külső és szép erkölcsi érzelem; ne pedig törpeség, gacsiba láb, gorvély és mellkór — kapára, kardra alkalmatlanná tevő nyavalyaságok — és más oldalról általános szellemi hitványság " Sajnos Jelenleg

66

a „született gyermekeinknek fele sem éri el a tizedik ével; az élőknek lele pedig kiseob-nagyobb fokban nyomorék. Ez a z o n b a n k o r á n ts e m a t e r m e s z e i r e n d j e t " A könyv szerzője a szomorú helyzeten az anyák felvilágosítása és oktatása álján kíván változtatni Haladó gondolkodását tükrözi, hagy foglalkozik a csecsemő éleiének praenatalis szakaszával is, mert az újszülött sorsa elsősorban függ „egykori méhbeli állapotának minőségélör. Ezért legyen a terhes nő életmódja; „mértékletes életrend és semmi orvosság"I Ki a jó bába? „Jó és kötelességét teljesítő bába az, fai helyesen előkészíteni tudja a szülést, és ha elérkezik, vezetni azt, vagyis aki érti, mi történik minden perezben a szülés alatt s ha kell, szakértő orvosi segélyhez idejében folyamodik s végre a ki az első 9— 14 nap alatt némi ápolásban is részesíteni képes az anyát és újszülünel. Komoly rendellenességekben segíteni 6 sem tanult, sem nem tud ” Ilyenkor orvoshoz kel] fordulni! „ A tudatlan és korhely bábák büntetésre méltó íorlélyoskodása” , hogy pálinkát adatnak a gyenge gyermekágyasnak! Boldog és Igazi anya az, aki maga szoptatja gyer­ mekét. Ez is Eontos és haladó megállapítás! Mindeneseire rendkívül nyomasztó gond volt a magas gyermekhalandóság ebben az időben. Kitűnik ez abból is, hogy nem csak az orvosi szaksajtó foglalkozott vele. így □ 2Vj/írvidék (Szabolcsi Hírlap) 18.32. nov, 5.-5 és 12,-i számaiban folytatólagosan „mutatványt” 31 közölt Weszelovszky Károly „ A gyermekek halandósága Magyarorszá­ gon” c. nagyszabású művéből, amely megérdemli, hogy kitérjünk rá A szerző 3 fő okot ismertet; 1. A statisztikusok első ok gyanánt a hatmszületettefc nyilvántartani hozzák fel. Lényeges, hogy E u r ó p a egyes országaiban „nem mindenül! egyformán déliéinek meg az idő előtti szülések és elvetélések". Megtudjuk e részből, hogy hazánkban 1852 59 között i,oi°o a halvaszületés, 1871—75 években adatokat nem közöllek, s 1376— je között 1,31°o-ra emelkedett. Ekkor azonban ezen érték Európában 3,4% volt, s W e s z e ­ lo v s z k y szerint „(gy ezek nem sokkal emelik gyermekhalandóságunkat, ha számba is Vételnek” . Hivatkozik Itt Fodor József professzor, a hazai közegészségügy úttörőjén* Véleményére ekképpen: „Dr. Fodor tanár a hazánkban halva születetlek kimutatott kisebb számának okát legnagyobb részt abban véli feltalálni, hogy azok főleg a kalhn llkusoknái gyakran szüléa közben a bába által megkeresztelte Ivén, élve születetteknél: Jegyeztetnek be.” (Erre utal Jósa István és Mádi Szabó könyve is!) 1 A magas gyermekhalandóság legfőbb okát a törvénytelen szülések magas szá­ mában látta. Értékes régi adatokat említett ezzel kapcsolatosan: Magyarországon az 185(1 es években 25 lflü, és az 1870 es években már évi 40 000 (!) törvénytelen gyermek Született. Tudni kell hogy ebben az illőben Európában a házasságon kívül született gyermekeknek csak 1'10-e élte túl a csecsemőkort! 3 A statisztikusok a magas s zü le té s i arányt is fő oknak tartják, azonban szerzőnk hozzátette; „Én az ellenkezőről vagyok meggyőződve... A nagy halálozás úgy általán mint különösen a gyermekeknél, még a legnagyobb születési százalék mellett is soha­ sem természetszerű szükségesség normális közegészségügyi viszonyok mellett, nem rendszeres tüneményt" Weszelovszky szerlnl csaknem ugyanazon tényezők amelyek halvaszülést okoznak, hatnak az élvesiületetteknél is, „kik a velük született gyengeségben halnak el és ez szintén egyik oka a nagy gyermekhalálozásnak” . Mit tartottak ekkor a vele született életgyengeség legfontosabb okainak? A következőket; „részben az éretlenség, részben 0 rendellenes képződés, képzési és szervi hibák, örökölt senyvek mint bujakor angol kór stb., melyek következtében a magzat elnyomorodik".

37

4. A legfontosabbak még az ún. exogen tényezők, amelyeket a szerző így jellem zell: „Legnagyobb része a gyermekeknek azonban kedvezőtlen külső életviszonyok ha tása következtében keletkezett betegségben hal meg főleg az emésztő, meg légzési szervek és az idegrendszer bántalmuihan.” Ide sorolhatók még: a) a rossz táplálása a csecsemőnek, b) a rossz ápolás, c) szobákban „a romlott lég” és dl „a nem szopta­ tás” . Fontos és mai napig érvényes felfogás: „Egészséges anyának tejét a világnak semminemű tápláléka sem pótolhatja...!" Szabolcs megye 1884 szept. 16 án tartott negyedévi közgyűlése is foglalkozott a nagymértékű csecsemőhalandósággal Ezzel kapcsolatban Sípos Lajos Újságíró „Halan­ dóságunk néhány oka" c. cikkében” a következőket foglalta össze 1. Nem szabad a betegséget „a természetre” bízni, orvoshoz kell fordulni vele, 2. Halandóságunk nem kicsinyelhető oka a „szegénység is” . Ezek ..hamarabb meg­ halnak, mint Isten rendelte” ! 3. Uralkodik mindenütt a babona: kuruzslás, kártyavető cigány jóslatai és a „tudós asszonyok” . 4. Ráadásul a bábák is tudatlanok: „Hejh, sok anya és gyermek pusziul így el, amit sok dolgok mellett megláthatnának a lelkész urak, mint olyanok, akik híveikért élnek, nem a hívek azért, hogy nekik fizessenek!” Nem így volt Jósa András' ' Számára nyilvánvaló és napnál világosabb volt, hogy a magas csecsemő ás anyahalálozás egyenes következménye az ón. parasztbábák, ceduldsbábák tudatlanságának” Szabolcs megyében Jósa András tett a legtöbbel a bábaügy érdekében. Megyei főorvosi működése idején szoros kapcsolatot épített ki dr. Novák Endre Igazgató főorvos révén az ungvári Bábaképző Intézettel A helyzet javulá­ sára utalt, hogy az 1891 évi Egészségügyi Jelentése szerint már megyénkben a bábák 2 3-a okleveles volt, míg országosan éppen fordítva: ez volt a képesítés nélküliek irá­ nya! Jósa András korái messze megelőzve a gyógyítással szemben a praeventio maga­ sabb rendüségét és az egészségnevelés fontosságai hangsúlyozta: „könnyebb a beteg­ ségek terjedéséi megakadályozni mini gyógyítani” ! Ezen célok érdekében snR orvos: és publicisztikai Írási jelentetett meg Egyik ilyen hangulatos és olvasmányos írása a „Gyermekhalandóság", amely nagy hibának tartja hogy a magyar emberek nem sokai adnak az egészség megóváséra illetve a betegek gyógyítására Idézek ebből egy -non* dalol amely jellemzi a megyei kőzigazgalásl bizallság hozzáállását a csecsemővéde­ lemhez: „A bizottságnak minden tagja csupa lül vall és még a légydangást is ncg lehelen hallani, mikor a rühes malacokról releiállam; mikor pedig az ember, tehát a gyermek halálozásának ijesztöteg piszkos tükörképét mutattam fel, u tóispán szom­ szédjaival élénken társalgóit, ügy hagy többször méltatlankodva hagytam félbe az ol­ vasást; mire a rendreulasitó hangnn tett azon kérdésre, hagy miért nem folytatom leckémnek felmondását nyillan megmondollam hagy a fnlaknak nem referálok.” Az anya- és csccsemővádelem kapcsán eddig említett kiváló orvosok közül senki sem vall szülész vagy gyermekorvos. Ezért is jelentett új szint a Nagykállőből szár­ mazni! dr. Berend Miklós munkássága, mert ő nemcsak gyermekorvos volt, hanem a gyermekgyógyászaiból egyetemi magánlanár is Gyermekorvosi jelentősége túlnő a szabolcsi kereteken, mert ő a korszerű nagyar állami gyermekvédelem alapjainak a megteremtője. A Budapesti Brfidy Adél Kórházban dulguzott, utóbb pedig a „Fehér Kereszt” gyermekkórház (ma: II sz Gyermekklinika) főorvosa volt. Nem sokkal halála előtt meghívták gyermekgyógyász-professzornak a müncheni egyetemre Jelentős tudo­ mányai munkásságából legfontosabb „A csecsemőhalálozás .magyar okai: a csecsemővédelem eddigi eredménye és útja a jövőben” című és 1810-ben megjelent könyve.1 Ki­

68

emeli ebben a születés előtti csecsemővédelem és a korszerű állami gyermekvédelem fontosságát. A menhelyes gyermekek 8000-a házasságon kívül született és halálozásuk a különben is magas országos átlag kétszerese Ha a helyzet nem változik e téren, „a nagy termelékenység eredménye megsemmisül'*. Különben is vizsgálatai szerint a ma­ gyar csecsemők rossz immunitást viszonyokat mutatnak. Megfigyeléseivel és vizsgála­ taival megerősítette, hogy a szervezet vízháztartásának minden nagyobb ingadozása az immunitás csökkenésével jár. Kívánatosnak tarlja az ápolószemélyzet képzettsége szín­ vonalának emelését. Hivatkozik Erős lfl94-ben kiadott (Fflügers Archív) csecsemőhalálozás! statisztiká­ jára, amely szerint: 1. Magyarországon a csecsemőhalálozás átlaga 2I 2P

volt,

2 a fiúk S8,Bl o-át adták a halálozásnak, 3. az összes európai nagyváros közül Budapestnek a legmagasabb a törvénytelen gyermekekre számított halálozása. Kárhoztatja Berend a népi szokások: pálinkás csecsemőszopóka és mákfőzet alkal­ mazását. Sajnos „a szülőházakban is az újszülött Csak addig érdeklődés tárgya, amíg megszületett vagy akkor, ha nehezen született". Ezen utóbbi kilétei utalásnak Ingható fel a neonalologia jelentőségét illetően. Gyermekorvosi felfogását Berend így foglalta össze: „Hiszen egy gyermekvédelem, amelynek nem a halandóság csökkentése az egyik legfőbb célja — nonsens!” Azt tartotta, hogy: „ . .. a csccsemőhalálnzás elleni küzdelem az egyedüli helyes, egyedül keresztülvihető magyar szociálpolilika", ismét máshol így írt a gyermekvédelem előtt óriási munka áll egy olyan országban, ahol a gyermek­ betegeknek legalább a fele sohasem látott orvost Hja, miért nem született borjúnak” . Nyíregyházával és a Nyírséggel Berend“ intenzív kapcsolóiban állott. Háziorvoskodott itt és gyakran meglátogatta szabolcsi rokonait. Még az I. világháború idején a nyíregyházi Stefánia Szövetség csccsemögondozási munkájának megindításakor csecsemögyógyászati előadást tartott. Sajnos a helybeli orvosok részéről csekély volt a/, érdeklődés, s meg is jegyezte: ,,Senki sem próféta a saját hazájában” Valóban, or­ szágos jelentősége nagyobb volt, mint a megyei tevékenysége. Kisebb jelentőségű újságíró-orvos volt Nyíregyházán Kovács László dr., aki az értelmi fogyatékosok helyzetének* megjavításával, a gyógypedagógiai intézet létrehozá­ sával telte emlékezetessé nevét.*1 Azért utalunk rá, mert 192fl-ban a Nyirvidék A l­ bumában- beszámolt a Stefánia Szövetség helyi fiókjának szép eredményeiről, s hang­ súlyozta a megelőzés, a tömegek egészségügyi felvilágosításának jelentőségét. Nagy szükség is vnlt erre Hiszen az 1899 ben létesített 163 ágyas ,,Erzsébet” Nyil­ vános Közkórház megmaradt betegforgalmi kimutatásai1 szerint lflno bán 14, 1902-ben 36, 1906-ban 47, 1909 ben 64 és még 1910-ben is csak 39 csecsemő született a kórház­ ban. Ez utóbbi 59 csecsemőről feljegyezték, hogy közülük la (!) halva született. A megye első kórházi gyermekosztályát 1027-ben ' szervezte meg a kőrházalapító dr Jósa András unokája, dr. Dohnál Jenő, os magas szinten, koraszülött osztállyal kibővítve vezette 1957-ig. Ugyancsak 1927 töl működött önálló szülészeti osztály Is Nyíregyházá­ nak 1930-ban már 660 ágyas jól felszerelt kórháza volt. Érdemes megemlíteni Szabolcs megye néhány 1941 évi egészségügyi mutatóját. Ez évben mór 670 szülés zajlott le a kórházban. A megye népessége 432 972 volt ekknr, és házasságkötés élveszületés halálozás szaporodás tbc-s halálozás

6,6 24,0 12,8 11,2 1,25

eset, eset, eset, eset, eset.

Ugyancsak 1941 ben megyénk 100(1 élveszülöttjéből egyéves kara előtt még 133 meghalt! Ekkor a vármegye területén csak 29 Községi, 37 körorvos és 3 városi kerületi orvos működött. Ezenkívül 9 tisztiorvos és 1 tiszti főorvos téliesített hatósági orvosi szolgálatot A védőnők száma: 40. II.

A számadatokat főleg azért ajánljuk figyelembe, mert Moskovits Károly megálla­ pítása25 szerint: „Egy megye egészségügyi helyzetét és fejlődését felmérni, arról véle­ ményt alkotni, elsősorban a korábbi állapothoz viszonyítva tudunk” A mai orvosok számára szinte hihetetlennek tűnik, hogy 1945 előtt a megyében volt olyan járás, pl.: a nyírbátori, ahol a csecsemőhalálozás 299—220° oo volt! 1945-ben 75 községi illetve körorvos. 43 védőnő és 269 bába nyújtotta az alapvető egészségügyi ellátást. A felszabadulás évében a megyei csecsemőhalandóság I5S°na volt. „A felszabadulás után égetően szükség volt szülőotthonokra, hiszen a falu szociá­ lis viszonyait egy csapásra megváltoztatni nehéz volt, különösen az elmaradt SzabolcsSzalmárban” — írta Moskovits Károly, akkori megyei főorvos, akinek 1H6B bán publi­ kált adatai élethűen szemléltetik az anya- és gyermekvédelem megjavításának ezen igen eredményes, hősi korszakát:

Ev

Gnndn^nsi körök szsms

1945

32

1954

91

Védőnők sva m a

31

C s a l á d lá t o g a t ása ik

szám a

CsECsemőh a la n d ó sá g

42 B I 7

I5 B % ,

III

IB B 599

f i i ' in

íye:;

m

189

2B2 9 20

4H%a

1955

134

1 B3

334 B 9 I

3 ű fl iHi

Az első szülőotthon 19411-ban éppen Nylrbálnrhan kezdte meg működéséi, s ugyan­ ul indult míg 1952 ben egy 35 személyes bölcsödé létesítésével a bölcsődei hálózat fejlesztése Meg is leli az intézkedések halasa, mert az élveszületetlek arányának csaknem a II világháború elfilli szintre emelkedése mellell az inlézeli szülések száma íz 1951 évi 31,7%-ról 1965 hen már 95 fi’ n-ra emelkedőit Az otthoni szülések felszámolása. mindenki számára lehetővé lenni az inlézeli szülési az anya- és csecsemővédelem :gyik alapvető hazai eredménye Kitűnik ez lermészelesen a lársadalombizlosilásban részesültek arányának” alakulá­ sából is; mig I93B han csak a laknsság 31“ o- a, 1959 ben már 75% a és 1970-üen a né­ pesség gyakorlatilag IDD% a élvezle a larsadalómbiztosítás óriási előnyeit. Szinte for­ radalmi vállnzásnk ezek belegellálásunk szervezetében! I q52 volt a jelenlegi körzeti oroosi rendszer megszervezésének éve. 1954-ben a kör­ zeti orvosi hálózat anya és csecsemővédelmi munkájának támogatása céljából JeinduH a Mozgó Szakorvosi Szolgálat (M. Sz S z ), amelynek Keretein belül a kórházak rendelő­ intézetek szülész, illetve gyermekgyógyász szakorvosai a Gondozási Körökben retld-

7 fi

szeresen szaktanácsadást tartottak. Külön gond volt megyénkben a házasságon Kívül született vagy elhagyott gyermekek nagy száma. Erről így írt Maakovils: „ .. 1951-ben a u—3 éves korú állami gondozott gyermekek számára létesült máriapócsi és nyírbá­ tori, Összesen 100 férőhelyes csecsemöutthonunk elégtelennek és főleg zsúfoltságuk miatt korszerűtlennek bizonyultak A zsúfoltság okozta nagy keresztfertőzési lehető ségek miatt sok volt a megbetegedés, főleg a csecsemők fejlődését erősen hátráltató gyakori coli-dyspepsia. Ezen a helyzeten segített ugyan, hogy 1964-re a két csecsemőotthon összférőhelyeinek számát Különböző épületkorszerűsltésekkel 240-re emeltük, lényeges előrehaladást mégis az ISflfl Januárjától már működő sóstói 140/2Q férőhelyes, korszerű anyás-csecsemőotthon jelentett." Nyilvánvaló volt, hogy az anya és csecsemővédelem — és az egész egészségügyi színvonal — Javítása érdekében folyamatosan fejleszteni kellett az orvosi alapellátást és a kórházi hálózatot. Ennek mértékűt Jelzi* az alábbi néhány adat:

□ rvasok

Körzeti orvosolt

Kórházi ágyak

száma megyénkben 1985

493

168

2nan

1971)

572

203

—

1071

584

211

3181

A jelenbe vezet dr. Frlgyesi József (1875— 1861] szülész professzor mflkndése Me­ gyei kapcsolatainak — azontúl, hogy Kisváidán1 szüleien — feltárása az orvostörté­ neti kutatás szép feladata. A jelen csecsemőhalálozást adatai kedvező alakulásának lényeges tényezője a2 új megyei kórházi gyermekgyógyászati és Eertőző osztály, ame­ lyek 1987-ben kezdték meg működésüket A megyei „Jósa András” Kórház1' 1932 óta 1000 ágyas területi és oktató kárház, amely szakmai és szervezeti központja a megyei anya- és csecsemő védelemnek Az anya és csecsemfivédelem jelenlegi helyzelél és az ebből adódó további felada­ tokat legmeglelelnbben az utóbbi néhány év népmozgalmi Illetve csecsemőhalálozás! adatának1 elemzésével szemléltetjük Nyilvánvaló ugyanis, hogy a csecsemőhalálozás bizonyos vonaikneásai pl. újszül ül [halálozás egyben érzékeny indikálora az anyavéde­ lmi szintjének. Szabolcs Szalmát megye IS68— S9— 3D— 31 évekre vonatkozó természetes szaporo­ dási adataiból” Kliűnik, hogy a csecsemőhalálozás megyénkben kielégilően javul!, azonban a természetes szaporodás — ennek ellenére — nem mutat emelkedő tenden­ ciát. A köveik Erőkben legyük részletesebb vizsgálódás tárgyává a jelenleg hozzáférhető legutolsó adatat az 1931. évi 11932-ben közzélelt) 36.46,n ra csecsemőhalálozást. Ez abszolút számban 392 halottat jelenléti. Figyelmünk az 1 hónapon belül elveszlell 271 csecsemőre irányuljon, mert e knrcsuporiból kerüli ki az összes elhall 2 3-ad része. Születési Súlykategóriák szerinl iisszehesnnlilva az 1939 3D 71. évi élveszúlelést és csecsemőhalálozást, kitűnik a kuruszülöllek számának emelkedése míndkél kalegó riában. Megyénkben 10" s körül mozog a koraszülések Irequeniiaja de megfigyelhető lassú emelkedési tendencia i& Ugyancsak némi emelkedési mulat a knraszülnüek ré­ szesedése a halálozásból; az 19öö—70— 71. években 218, 231 liléivé 295 knraszülöll

71

csecsemő halt meg. attól függetlenül, hogy 1971-ben az előző évihez képest 1,6n00-kel csökkent is a megyei csecsemőhalálozás. A z is nyilvánvaló, hogy 02 I hónapon belül meghalt 211 csecsemő döntő részét a 245 elhalt koraszülött jelenti. Önként adódik az elemzés kővetkező kérdése: milyen betegségekben hallak meg ilyen korán ezek a döntően koraszülött csecsemők? Az IB71. évi csecsemőhalálozás haláloki főcsoportok szerinti megoszlása (szülési sérülés 100, legzőszervi betegség B7. fejlődési rendellenesség 01 és fertőző betegség 5(1 esete) rá­ mutat a döntő halálokokra. E 4 főhalálok 286 esetet reprezentál az összesen 392 cse­ csemőhalottból, s egyben jelzi a csecsemőhalálozás javításának módozatait is. Megjegyzendő, hogy „az újszülöttkor bizonyos betegségei címen jelzett haláioki főcsoportba tartozik a 100 szülési sérülés (agyvérzés) kapcsán elhalt újszülöttön kívül még tüdőlégtelenség 29 és a koraszülöttségből adódó újszülöttkori életgyengeség 24 enete is. Ismeretes, hogy területünkön jelenleg is a/ országos átlagtól kb. háromszor több gyermek születik, s Szabolcs-Szatmár megye népszaporulata ezáltal hosszú IdŐ Óta döntően befolyásolja az országos népmozgalmi értékeket. Nem csupán lényeges menynyiségl különbségről van szó, hanem az újszülöttek minőségi'' eltérései sem hanyagol­ hatok el. Hogy milyen különbségek adódnak az egyes megyék értékei közölt a fejlő­ dési rendellenességek terén, kitűnik, hogy ha összehasonlítjuk pl Vas megye és Szabnlcs-Szalmár megye veleszületett szívhibásainak 411 '' adatait. Ezek tényszerűen mu­ tatják, hogy Szabolcs Szatmár megyében 6-szor több gyermek áll vilium cordis congenltum miatt szívgondozásban. Az anya- és csecsemővédelmi munkát éppen a közelmúltban egyéb tényezők is befolyásolták az egész országban. A közigazgatási határok átszervezése és az úi tanácsi törvények részben átalakították a falusi gyermekegészségügyi körzetek munkájának irányítását. A z anya- és c s e c s e m ő v é d e l c m á j gondozási m u n k a m ó d s z e r t i g é n y e l , s E r i tükrözi a védőnők 1 9 7 3 - b a n m e g j e l e n i ú j m ű k ö d é s i s z a b á l y z a t a U g y a n i s a z I 9 b l - b e n életbe lé ptetett o lya n

előző

szabályzat

v á lto zá so k

óta

következtek

go n d o /ás b iz o n y o s fo kú

— be

az

e g é sz sé gp o litika i

rélkilüzésEknek

(körzeti g y e r m e k o r v o s i hál óz ni

szakosadása),

a m e ly e k

in d o k o lla k

az

m egfe le lő e n

ism é ié it

—

lerhesszabályozóst.

k ia la k u lá sa

a

Az elmondottakból nyilvánvaló, hogy a csecsemőhalálozás további csökkentése ér­ dekében új munkamódszerekre van s/iikség, a jelenlegi munkastílus az eddigi íred’ menyek megtartására, konzerválására elegendő csupán! Tekintsük ál most az Ismerteti statisztikai adatok alapján, hogy mi jellemezte Szabolcs Szatmár megye csecsemőhalálozását az utóbbi években? A következők: Magas a születések száma; H l" o a k n r a s z ü l é s e k

fre q u e n tiá ja ;

r e n d k ív ü l m a g a s a szü lé si sé rü lé s e k sz á m a ; j e l e n t ő s a l é g z ő s z e r v i b e t e g s é g e k és az ú jsz ü lö t t k o r! in fe k c ió k , v a la m in t a fe jlő dé si r e n d e lle n e ssé g e k részesedése.

Mindebből természetszerűen adódik, hogy elméletileg mit lehetne tenni 8 csecsemő­ halálozás további csökkentése é r d e k é b e n : E m e l n i s z ü k s é g e s a s z ü l e t é s e k s z á m á t ( k ü l ö n ö s e n c é l r a v e z e t ő az I. és I I terhességek m egtartása!); c sö k ke n te n i a k o ra szü lé se k szám át; r e d u k á ln i a szü lé si sé rü lé se k

m ia tti h a lá lo z á s o k n a g y s z á m a t ;

széles körben alkalmazni a modern magzatélesztö készülékeket és az acido*

72

sis elleni eljárást légzési zavarok és újszülöttkor! á l h a l á l eseteiben; a terhességi és újszülöttkor! diagnosztikában rendszeresen élni a toxoplasmosis,® llsteriosis ,111 1leptospirosis stb. fertőző betegségek” kapcsán máshol már rutinszerűen használt újabb diagnosztikus lehetőségekkel; csökkenteni kell a fejlődési rendellenességeket

III

Számos gyakorlati intézkedés révén szerintem lehetne ezeket a csecsemőhalálozás csökkentése irányába ható tényezőket realizálni. Erre vonatkozó javaslataim a követ­ kezők1. A megyei kórház szülészeti osztályin és valamennyi szülőotthonban Csakis köz vétlen szakorvosi felügyelet mellett történhet szülés. A gondozási körök bejegyzései a terhesgondozási kiskönyvben tartalmazzák mindazokat a lényeges adatokat, ame lyekei szüléskor messzemenően figyelembe kell venni. A terhességi toxaemia elleni hatékony küzdelem és a szülési sérülések redukálása csakis a területi és intézeti mun­ ka )ó összehangolása révén vihető kérésziül, minthogy az agyvérzés újszülöttkorban nem gyógyítási, hanem praevcrtilós feladat Ugyanakkor a gyakori tüdőiégielenség és veleszületett éleigyengeség eseteiben a magzHtélesztés modern eszközeinek és az acidasis elleni eljárásoknak az alkalmazása már gyermekgyógyászati feladat is, amely indokolja a rendkívüli forgalmú megye, szülészeti újszülött osztályon állandó gyermekgyógyász szakorvos alkalmazáséi Ez egy ben az életgyenge újszülöttek lehűlésének megelőzését is szolgálná a szülőszobában Megyénkben is minden újszülött részleg számára kötelezővé kellene tenni a phenvlketonuriás szűrést,'" mert különben még az ún „felesleges idióták'' száma is" évről évre gyarapodni fog, Szerencsére ez a kérdés az utóbbi időben országosan is a meg. oldás felé halad! 2. A phenylketonuriás szűrővizsgálati eredményeket Is a gondozási körökbe kell irányítani (bejegyzendő a cseesemögondazási kiskönyvbe francia példának megfele­ lően), amelyek továbbra Is jó szervezeti alapjául szolgálhatnak az anya- és csecsemő­ védelemnek, ha itt új eljárásokat is kötelezőve leszünk. Gondolok itt elsősorban a más országokban már jól bevált terhesség alatti toxoplosma és lisleria szűrővizsgálatokra, amelyek bevezetésére' a KÖ JÁL laboratóriumát kellene felhívni A leletek tárolása és a therapia beindítása viszont már gondozási köri [eladat A z anya- és csecsemővédelmi munka egyik alapja a jövőben is a védőnő gyermekorvosi családlátogatás. A csecsemő és kisgyermek törzslapján feljegyzett sok adat ér­ tékét azonban még emeli, ha a gondozási körök a gyermek 3 életévének betöltése után a törzslapot az óvoda-iskolaorvosi hálózathoz továbbítják. A 83 özet

la k o sú

N y íre g y h á z a

gnnduzásl

körével

k ü lö n

n a g y v o n z á s i t e r ü le t e és a n y a t e j b e g y ű j t ö á l l o m á s a m i a l t is k e r ü l e t e ib e n lé te síte tt és lé te síte n d ő

adasok

n in c se n e k

ham arabb

nagy

e lle n té tb e n

körzeti

azzal

a

funkció

pontból fe jlő d ő

is

k ív á n a lo m m a l,

e llátásá ra.

Egy

p é ld asze rű n e k

fo g la lk o zn i

hogy

anya- és csecsemővédelmi központ létesüljön a

Nyíregyházán

» ártartást

ke ll

m a rc sa '. v

fe jlő dő n a g y v á r o s p e r e m ,

g y e r m e k o r v o s i re n d e lé se k, c se c se m ö ta n á c s-

jogos

t e v é k e n y s é g e k v e z e t é s é re és k o o r d i n á l á s á r a t os

A

A

Nyíregyházán

m egyei

je le n le gi in té z m é n y

ily e n

a lk a lm a tla n

mi

irá n y ú e fon­

Ily e n n a g y jelen tő sé gű in té z m é n y n e k k ö z e g é sz sé g ü g y i s z e m ­ és

n e ve lő

hatásúnak

k e ll

le n n ie

S z e rin te m

a

roham osan

anya- é s c s e c s e m ő v é d e l e m h a g y o m á n y o s n y i l a modern adattárolás v a l a m i l y e n e g y s z e r ű b b t á j

m e g fo n to la n d ó az

m ódszerének

elhagyása

és

73

tójának bevezetése. Indokolt lenne főfoglalkozású gyermekgyógyász és nőorvos alkal­ mazása (táppénzre vételi joggal). Ebben az új anya- és csecsemővédelmi központban együtt dolgozhatna a megyei szülészkerületi főorvosi hivatal, a megyei területi gyermekgyógyász-főorvos és a me­ gyei védőnő is. 3. Kórházunk sebészeti osztályaihoz (I. és II.), valamint belgyógyászati osztályai­ hoz ( 1., II. és legújabban III. részleg) hasonlóan a gyermekgyógyászati osztályt is háron osztályra kellene tagolni. Napjainkban már nem szabad figyelmen Kívül hagyni a modern gyermekellátás érdekében azl a rendkívüli haladást, amely az utóit öl evekben a gyermekgyógyászati és humángenetikai tudományok terén beküvetkezett, valamint a szinte már áttekinthetetlen sok új ismeretanyagot 4. Az anya- és csecsemővédelmi Kü/.puni megfelelő méretezése (4—5 emelet) lehe­ tővé tenné a megyei egészségnevelést csupurt és a megyei onkológiai gondozó intézet ottani elhelyezését is Az egészségügyi Ismereteket befogadók illetve a rákszürési sta­ tisztikában kimutatott nők itt megforduló nagy tömege indokolná e szervezési form&t Továbbá: ha pl- a nikotinártalomról, illetve a felesleges művi abortuszokról „le lehetne beszélni” a fiatal nőket, akkor egyúttal a koraszülések, valamint a fejlődési rendellenességek csökkentése is bekövetkezhetne, javulna ezáltal az újszülött-populatio biológiai értéke Is. Megítélésem szerint a család- és nővédelmi tanácsadók, valamint genetikai tanácsadók legideálisabb működési elhelyezése ugyancsak az egészségvédel­ mi körökben van! Párhuzamos munkák és nyilvántartások így kiküszöbölhetők, s biz­ tosítható az egységes országos irányítás. 5. Megyénkben van jó kezdeménye az orvosi és állat orvosi kapcsolatnak 11“ Ha a körzeti orvosok és a területen működő állatorvosak, ‘ valamint a gondozási körök kölcsönös információban megnyilvánuló állandó egy ii llmüküdése megvalósulna, akkor számos emberi-állati közös kórokozó pl Pseudomnnas aeruginnsa Sla phy I n; jccuS. Streptococcus Listerla mnnocytogenes stb. leküzdése könnyebben Inrlénhelne. Te"me­ szelésen csökkenne a resistens kórokozók terhire írhala csecsemőhalálozás, illetve anyai megbetegedés (mastitis, cystitis stb ) is

Szabnlcs-Szatmár megye anya- és esecaemővédelmének jelenlegi helyzete és szín- * vonnia a történelmi háttér ismeretében egyáltalán nem hecsülhelő le Nagy eredmé­ nyeket értünk el elsősorban a szocialista egészségügy adatlsáuai közüli Tény aznnban az is hogy a további jubb eredmények a régi elavult módszerekkel már nem érhetők el. Figyelembe kell venni a szülészei gyermekgyógyászat, főleg 3 neonatnlógia Új ismereteit Meglévő szervezeti adottságainkat ezért bizanyai fokig mó­ dosítani kell és új tartalommal megtölteni Természetesen a régiek is tudták “ „A mi tudásunk nem az utolsó szava a tudo­ mánynak!" A régi orvosok alaposságát és szemléleti éleslátását' nem árt figyelembe venni az orvosi technicisatio szédületes térhódítása idején is Korányinak a kisded­ ápolásról, Módi Szabó Dávidnak az öröklésről és a méhen belüli élet fontosságáról, Jósa Andrásnak a práeventiúról, Berendnek a praenatalis csecsemővédelemről és M ápolószemélyzet állandó továbbképzéséről vallntt felfogása ma is időszerű! Meg lehet szívlelnünk ezeket!

74

Irodalom

1. Az egységes gyógyító-megelőző gyermekellátás szabályzata (Eü. Kiadó, 1951., Budapest). 2. Bársony Jenő: Frigyes! József dr. (1875— 1967). (Orv. Hetil., 1968. 109, 1.) Berend Miklós: a csecsemőhalálozás „m agyar” okai: a csecsemővédelem eddigi eredmé­ nye és útja a Jövőben (Slnger és Wolfner, 1910, Budapest.) 4 Búzás E., Báiorfi i.: Kórház-rendelőintézeti gyei mekkardiológlal egység, mint új szervezési forma (Magyar Pediater, 1872, 6. 3—4, 326—329.) 5. Célkitűzéseink megvalósítása útján Szabolcs-Szatmár megyében (MSZMP, Megyei Tanács és HNF Megyei Bizottságának kiadása, 1973, Nyírségi Nyomda. 140 old.) L. Demográfiai Évkönyv, 1969. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest, (1Ö71. íebr. 15., Budapest.) v. ..Erzsébet" Nyilvános Közkórház Betegforgalmi Kimutatásai az 1900 , 1902., 1906 , 1909., 1910. és 1841. évekről. B. Fazekas Á rpád: A toxoplasmosisos eredetű magzati károsodások gyakoriságáról (Orv. Hetil. 1962. 103, 1. 43—44.) 9. Fazekas Á rpád: Az értelmi fogyatékosok helyzete Szabolcs-Szatmár megyében (SzabolcsSzatmári Szemle, 1966, 1, 2, 45—52.) 10 . Fazekas Á rpád: Gyermekgyógyászati vonatkozások megyénk orvostörténetében (SzabolcsSzatmári Szemle, 1868, 3, 3, 61—67.) U. Fazekas A.. Bodnár L . : A veleszületett szivhlbók jelentősége Szabolcs-Szatmár megye 10 éves szülészeti anyagában (Orv. Heti]., 1969, 110, 34. 1987—1999.) 12. Fazekas A.. Bodnár L., Kemenes F .: A literiosis és a praenalaUs védelem (Gyermekgyógvúfrat, 1969, 20, 2, 1B5—189.) 13. Fazekas A., Kemenes F , Bodnár L . : Listeriosts vizsgálatok Szabolcs-Szatmár megyében (Egészségügyi Felvilágosítás. 1969, 10 , 114—Ilfl ) 14. Fazekas Á rpád: Orvostörténeti adatok Nyíregyháza múltjából. (Szabolcs-Szatmárl Szemle. 1971, fi, 1. 83—91.) 15. Fazekas Árpád: A bábakérdés alakulása Szabolcs megyében (Egészségügyi Munka, 1972. 19, 139—143.) 16. Fazekas Árpád: A phenylkctonuriások helyzete Szabolcs-Szatmár megyében (Magyar Pe­ diater, 1972, 6, 2, 209—215.) 17. Jósa András: Egészségügyi jelentés 1891. évről (Jóba Elek nyomdája, 1892, Nyíregyháza.) 16. Jósa András: Gyermekhalandóság (Szabolcsi Hírlap, 1913. évi ápr. 30—máj. 7. szám.) 19 Jósa István: A helységek bábáinak oktatása (Tóth Ferentz, 1823. Debreczen.) .0. Korányi Frigyes: Eszmék a haza egészségügyeinek szervezése körül (Orv. Hetil., 1860, 4, 51, 1003— 1006. — és 1061. 5, 2, 33—36. — valamint 1861, 5, 3, 151— 156.) 21. Korányi Frigyes: Szabolcs megye egészségügyi választmányának javaslata a megyének kel­ lő képzettségű és számú szülésznőkkel való ellátása iránt (Orv. Hetil., 1061, 5, 595.) 2Í. Klss-Szahó Antal: A falusi körzetek gyermekegészségügyi munkájának irányítása és az új tanácsi törvények (Magyar Pediater, 1972, fi, 1, 91—94.) 23. Kovács László: A ma és holnap közegészségügyének problémái (Az 50 éves „Nyírvidék" Albuma. Jóha Elek könyvnyomdája, 1920. Nyíregyháza, 567 old. 96— 106 old.) 24. Kórházi Évkönyv, 1969, Nyíregyháza (szerk.: Fazekas Árpád dr. és Könczöl Dániel, 180 old.. Nyírségi Nyomda, 5—10 old.) 25. Mádl Szabó D ávid: Kisgyermekes Anyák könyve (Dobay Sándor nyomdája, 1872, Nyíregy­ háza, 67 oldal.) 20. Márton Mihály: Szabolcs-Szatmár megye egészségügyének 25 éve (Szabolcs-Szatmárl Szemle, 1970, 5. 2, 67—76.) 11. Márton M„ Fazekas A.: Beszámoló a Szabolcs-Szatmár megyei Gyermek Szívgandozó In ­ tézet másfél éves működéséről. (Népeü., 1971. 52, 170—173.) 2B. Moskovlt'j K lro ly : Szabolcs-Sz^m ár c^ísr ígílgyéről (Czs^clcs-Sr^tTiári Szemle, 1355. l, 1, 13—19.) 20. Nemzetközi Listeria Konferencia, 1972, Pécs (Egészségtudomány, 1972, 17, 1, 3—88.) 30. Pelper, A .: Quellén zűr Geschlchle dér Klnderheilkunde (Haris Huber, 1966, Bern—Stuttgart.) 51. Sípos Lajos: Gondoskodjunk a hülyékről. Ajánlva a megyei bizottság figyelmébe (Nyírvi­ dék. 1882. III. évi., 42. szám, 3. old., 1882. okt. 13.) 32. Sípos Lajos: Halandóságunk néhány oka (Nyírvidék Szabolcsi Hírlap, 1884. IV. évf., 43. szám, 1—2 old., 1884. okt. 26.) 33. Szórády István: A középkori gyermeknrvoslás Európában (összefoglaló Szeged Eü. Int. tud. munkásságáról, 1967, Szegedi Nyomda Váll. 79—84. old.) 34. Szabolcs-Szatmár megye statisztikai évkönyve, 1971, (Statisztikai Kiadó Váll., 1972. N yíregy­ háza.) 35. Szentendrei László és m tsal: Epidemiológiai és család vizsgálatok pulmonalis stenosisban (Magyar Pediater, 1972, 6. 3—4. 321—322.) 36. Szerafln János: Zárszó a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács V. B. Mezőgazdasági és Élelme­ zésügyi Osztálya, a Magyar Agrártudományi Egyesület Megyei Szervezete és a SzabolcsSzatmár megyei Állategészségügyi Állomás 1973. márc. 10-én a csíraszegény tehéntej nye­ rése és a mastitis leküzdése érdekében rendezett ankétjén. 37. Weszelovszky K ároly: A gyermekek halandósága Magyarországon c. nagyszabású müvéből mutatvány a Nyirvidék 1882. 111. évf., 45. szám. 2—3. old. és 46. szám, 2—3. old.)

75

HORVÁTH

M IK L Ó S :

A család napjainkban Az utóbbi időben több cikk, előadás, vita foglalkozott a népesedéspolitikai hatá­ rozat végrehajtásával. A Szabolcs Szatmári Szemle ez évi 1 számában két cikk is utal a menyei tennivalókra A népesedéspolitikai határozat végrehajtásával kapcsolatos feladatok során szólni kell a családról, a családi nevelés szerepéről, jelentőségéről Ifi, m e r t nemcsak a népesedési helyzet javítósa nagy jelentőségű, hanem a gyermeknek, a szocialista társadalom leendő tagjának, a jövő polgárának egészséges fe jlő d é s e , n eve­ lése, személyiségének formálása Is fontos társadalompolitikai érdek A csalód alapvető funkciója a társadalom reprodukálása, azaz az utódok lét­ rehozása. ugyanakkor feladata a gyermek gondozása, nevelése, a társadalomba való beilleszkedésének elősegítése is. Éppen ezért a családnak e két (unkciójo elválaszthatatlan. A

család a legismertebb fogalmok egyike. Belesziilettünk, mindennap benne Mit lehet mondani e mindennapi témáról? Ügy tűnik, mintha az utóbbi Idő­ ben lebecsültük volna a család szerepét, s veszített volna súlyából, jelen [őségéből a családi nevelés. Annál örömtelibb, hogy a központi szervek rendelkezései, a társa­ dalom érdeklődése, figyelme alapján mindinkább előtérbe kerül a család nevelő mun­ kája és á l t a l á b a n az ifjúság nevelésének R u n d j a . é lü n k .

Többször elhangzott már az a megállapítás, hogy: akié az ifjúság, azé a jövő! Hányszor halljuk, hagy ez a század a technika, az atom százada, a természettudo­ m án y kora. De joggal nevezik a XX. századot a nevelés, az Ifjúság századának is. Nem véletlen tehát, hanem jogns, természetes következmény az Ifjúságról szóló párt­ határozat. az Ifjúsági törvény, vagy a családra vunatknzó Intézkedések sora. Ezek H l Intézkedések nHgy nagy felelősségtudatot tükröznek. Tükrözik azt n felismerést, mély szerint, bármily eredményt ér Is el egy társadalom az élet különböző területéin, ha elhanyagolja gyermekeinek nevelését, az a társadalom szétesését jelen th eti Az Intézkedések arról is tanúskodnak, hogy egyetlen társadalom sem fordít anynyi gondol, áldozatot a gyermek nevelésére, mint a szocialista társadalom. Mégis mennyi féltés, mennyi gond él a szülők körében. Hányszor halljuk; nehezebb ma szülőnek lenni, nehezebb ma a nevelés munkája, mint régen. S ez Így Igák. Miből adódik mindez? Abból, hogy a forradalmi változások korát éljük a tudomány, a technika, a tár­ sadalom, a gazdaság s az élet valamennyi területén. A forradalmi átalakulások meg­ változtatják az ember környezetét, s megváltoztatják magát az embert is. A változá­ sok hatása alól nem mentes a család sem. A változásokat nyomon követni nagyol nehéz de szükséges A változásuk új célokat állítanak elénk, amelyeket régi módsze­ rekkel nem érhetünk el h nevelés terén sem Az új céloknak megfelelő útkeresés ta­ pasztalata, bár az gyakran bizonytalansággal párosul áltálában a nevelés és a csa­ ládi neveién terén is A bizonytalanságai táplálja az a téves hit, mintha bomlóban

volna a család. A z igaz. hogy a család, a társadalom e mikroközössége „törékenyebb" lett, de nincs válságban, nem bomlik, hanem a változás abban áll. hogy a társada­ lomra jellemző alapvető folyamatok hatottak és hatnak ma is, s hatni fognak a jövő­ ben is a család szerkezetére, szokásaira. Átalakították s átalakítják a családnak a tár­ sadalomban elfoglalt helyét, a család és a társadalom viszonyát. IlegedUs András: „ A szocialista társadalom struktúrájáról" cimü művében írja, hogy: „a mai magyar falu társadalmi életére hérum egymással rendkívül szoros köl­ csönhatásban levő nagy társadalmi folyamat gyakorol hatást: a mezőgazdaság szo­ cialista átszervezése, az ország iparosítása és az urbanizáció". Közismert mindhárom tényezőnek a hatása a társadalom szerkezetére. Mivel a család, mint a társadalom legalapvetőbb közössége, a társadalomtól nem elszigetelten munkálkodik, hanem annak szerves részeként, így mindazok a tényezők, amelyek a társadalom megváltozását, fejlődését előidéztek, vagy befolyásolták, meghatározták 5 meghatározzák a család éleiét, tevékenységét és Jövőjét is. Vizsgáltuk e három tényező hatását Nyírtura, Jánd központhoz közel levő köz­ ségben, Biri, Vámosatya, Mezőladány központtól távolabb eső községekben és két kül­ területen: Abapuszta és Nyiregyháza-Rozsrétszőlő településeken. (1BBn család adata került feldolgozásra.) Ezenkívül a nyíregyházi ált isk. diákotthonban, a Vasvári Pál Gimnáziumban és a 110. sz. Szakmunkásképző Intézetben tájékozódtunk 359 család helyzetéről. Összesen: 2244 család adata került feldolgozásra. Összehasonlításként fi­ gyelembe vettük az l»49— 1960. és 1970 évi népszámlálási adatokat is. Ezek a statisz­ tikai adatok jól tükrözik n társadalmi szerkezet megváltozását a megyében: 1949-ben ggnu, i9G0-ban 75%, 1970-ben pedig alig fele dolgozik a mezőgazdaságban a fenti köz­ ségek lakosságának. C é l j a i n k n a k megfelelően a következő problémákat vizsgáltuk meg: Milyen hatás­ sal volt ez a család szerkezetére? — Milyen helyet tölt be a család ma a társadalom­ ban? — Miben nyilvánul meg a család felelőssége?

A társadalmi folyamatok hatása a család szerkezetére A struktúra meghatározásánál legtöbbször a családfő foglalkozását veszik figye­ lembe. mint jövedelemforrást. Ma a család jövedelemforrását sok esetben nem a csa­ ládfő, hanem a többi kereső foglalkozása együttesen határozza meg Ezért nemcsak a családfők, hanem a családtagok foglalkozását is figyelembe vettük. Aszerint, hogy a családfő s a családtagok azonos foglalkozásúak-e {homogén) vagy különbözőek e (he­ terogén), beszélhetünk homogén vagy heterogén jellegről, szerkezetről Az adatokból megállapítható, hogy a családoknak 38,6%-a csak a mezőgazdaságban és 2 .6°0 a csafc oz iparban dolgnzlk, összesen tehát □ családok 41%-át tekinthetjük homogén családnak. (1. sz. táblázat.) Jelentősen megnöveltedéit a különböző foglalkozású, a heterogén családok szám­ aránya. lD4B-ben 4,9%. 1980-ban 12,1%, ma a családok 5H,8‘ 0-a heterogén ] el]egű. Mezőladány községben — közel Záhonyhoz — 62%, Nylrturo községben — közel Nyíregyházához — 69,6% ez az arány Nyíregyházán a Vnsvóri Pál Gimnáziumban viszont a Családok 31,4%-a, heterogén. (2. sz táblázat). Ez Is Igazolja azt a szocioló­ giai megállapítást, hogy a város ma homogénebb társadalmi szerkezet, mint a falu.

77

1. sz. tá b lá za t A

K Ö Z S É G E K

A D A T A I

(külterület nélkül)

Községek neve

Az együtt élő osszcsaládtag száma

Családok száma

Csak a mezőg.-ban

Csak az iparban

Vegyes

423

Biri %

1339

Jánd %

1144

Mezőladány %

1245

Nyírtura %

1369

383

280

generációs

48

ii

69

19

46,4

5,5

48,1

n ,i

69,8

19.1

187

109

115 35,5

711

Vámosatya %

930

355

188

256

103

1885

3 0,8 3 1,0 7 2,2 5

29,0

1,4

54

5

28,7

2,7

116 45,3

7161

s z á ma

5

39,0 324

1

46

48,8

Nyháza-Rozsrétszólő %

Mindösszesen: %

99

2

d o l g o z ó c s a 1á d o 1

Abapuszta %

3

730 38,6

22 8,6 50 2,6

193 50,4 168 60,0 202 62,3 247 69,6 129 68,6 118 46,1 1105 58,8

39 10,2 74 26,4 55 17.0 80 22,5 32 17,0 49 19,1 340 18,0

249 65,0 155 55,4 188 58,0 196 52.2 111 59,0 150 58,7 1118 59,4

95 24.8 51 18,2 81 25,0 79 22,3 45 24,0 57 22,2 427 22,6

A Z

A z együtt élő összcsaládtag száma

Családok száma

Nyh. ált. isk. diákotthon %

726

153

Nyh. Vasvári P. Gimn. 0 1 70

447

Intézmény neve

Szakm. int. vidékiek %

248'

Nyh. szakm. int. %

216

Intézmények összesen: %

IN T É Z M É N Y E K

Csak a mezőg.-ban

Csak az iparban

Vegyes

51

50

359

1

generációs c s a l á d o k

105

2

3

d o l g o z ó s z á ma 128

l

59

9

85

24

38,5

6,0

55.5

15.7

83,6

12

33

14

91

—

57,2

11,4

31.4

13,3

86,7

— ____

12

__

39

13

38

—

23,0

__

77.0

25,0

75,0

—

60

4 8,0

1637

A D A T A I

135 37,6

7 14.0 28 7.8

0.6

39

3

47

—

78.0

6.0

94.0

—

196 54.6

54 15,1

304 84.7

1 0,2

Az adatok utalnak a kettős jövedelemmel rendelkezők számának megnövekedő sere is. Ezzel függ össze az Ingázás, a vándorlás. Országosan munkabérrel és mező gazdasági jövedelemmel rendelkező lakosság száma elérte a 2 milliót. A lenti 5 köz ségben 19,6%, megyei szinten 5.3"„ az eljárók aránya. A vándorlás hátrányosan b‘ folyásnlja a gyermekkel való randszeres foglalkozást, szillő—gyermek viszony helye alakulását. A nevelés szempontjából úgy sem jó, ha a családlö, úgy sem, ha a fiata az ingázó. Még mindig jobb, ha a szülő naponta hazajár a munkából, mintha húz. mosabb ideig távol marad. A felszabadulás előtt az a családforma vult a tipikus, amelyben egy családé alkotott a nagyszülő, szülő, gyermek és a családi birtokon, a család földjein mind három generáció együtt dolgozott A felszabadulás után ez a háromgenerációs ess ládforma — a már említeti tényezők eredményeként — csökkent, ugyanakkor a egy- és kétgenerációs család számaránya gyorsan növekedett A felsorolt településeken az adatok szerint háromgenerációs a családoknak lBnn-a. kettőgenerációs 59,4" u-a, és egygeneráclós 22.8%-a. A családok szétválása magával hozLa az öreg, idősebb családok kialakulásai, amivel párhuzamosan jelentkeznek a gondok, a problémák. A háromgenerációs családokban a nevelési konfliktusuk is gyakoriak. Pl : világnézeti, idősebbek-flatalok közti viták stb. A z 1980-as és az 1970-es adatok összevetéséből megállapítható, hogy l l , l uo-ról 15,3% ra emelkedett a sokgyermekes családok aránya. (3. sz. táblázat.) Jánd és N y ír­ tára községben a fi és több személyből álló családok sznma megduplázódni!. E két községben a legmagasabb a háromgenerációs családok száma, 74. illelve 8&. Jánd községben a 48 nagy létszámú családból 3U háromgenerációs és 18 keilőgeneraclá* család 4—5— 6 gyermekkel. Nyírtura községben az 57 nagy létszámú családból 3S-ben a nagyszülőkkel együtt élnek, 18 család kettőgenerációs sok gyermekkel Biri községben pedig a 42 nagy létszámú családból 15-ben élnek együtt a nagy­ szülőkkel. a többiben 4—6 fő a gyermekek száma Az adatok összevetéséből azt is megállapíthatjuk, hogy 10 év alatt 1— 3 létszámú családok aránya 53,5% ról 45.9" n-ra csökkent. A családok 38,0' „ óban 2 3 gyermek, n családok 13,3nB-ában 4—7 vagy több gyermek él együtl a szülőkkel A családtagok létszámától függően más-más intenzitással jelentkezik a nevelés hatékunysága és má­ sak a nevelés lehetőségei, igényei, követelményei A lakászohák számából is következtethetünk a családi körülményekre. 2D év alatt az 5 községben 1HlU röl 2395-re növekedett a lakások száma 1375 lakás), a lakosság lélszáma pedig 4HU nel csökkeni Egy szobára a megyében 1349 ben 3,5, igflfl bán 3,2, 55 197u ben 2.6 fő jutott A lakásoknak G4,4I,0 a egyszobás lakás a családuknak 45 9%-aáll I — 3 főből. Kétszobás a lakásoknak 32,3%-a, s 1— 5 főből a családok 38,8%-a áll, Végül a lakásoknak 3.3%-a háromszobás, a hatnál több személyből állá családok ará­ nya pedig 15.3" o Vagyis a nagy létszámú családok aránya háromszorosa a nagyobb lakások aranyának, s nem minden esetben növekszik a lakószobák száma a cssládlagok számával Legmagasabb az egy lakószobára eső személyek száma Abapusztán és Biri községben. 3 5 illelve 3,1 fő. pedig nem ezeken a településeken él a legtöbb hagy, létseamú család Az adatok sokasága méltóképpen tükrözi, részben jelzi a családban végbrmcnl változásukéi Ezek a változások kihatással vannak a nevelés lehetőségeire, feltételeire, céljáiH és módszereire is.

80

3. sz. táblázat

ÖSSZEHASONLÍTÓ T Á B L Á Z A T AZ 1960. ÉS AZ 1910. ÉVI S T A T IS Z T IK A I ADATO KRÓL 19 7 0 - b e n

19 6 0 - ban Községek reve

családok száma

1— 2—3

4—5

6 és több

családok száma

1—2—3

4—5

6 és több

személyből álló család

személyből álló család Biri %

449

224 49.0

160 37,4

57 12,0

383

192 50,1

149 38,8

42 11,1

Jánd %

295

167 56.6

104 35,3

24 8,1

280

104 37,1

128 45,8

48 17,1

Mezőladány %

307

163 53,7

90 32,0

44 14,3

324

156 48,1

110 34,0

58 17,9

Nyírtura %

410

233 57,0

139 33,0

30 9,2

355

160 45,0

138 39,0

57 16,0

Vámosatya %

300

154 51,3

113 37,6

33 11,1

256

122 47,6

96 37,6

38 14,8

1761

943 53,5

622 35,4

196 11,1

734 45,9

621 38,8

243 15,3

összesen: %

1598

A történelem során a családtípusok általában tükröztek a család jellegzetességeit, a családra háruló társadalmi követelményeket, s minden korszaknak megvoltak a családtípusai. A szociológia két családtípust különböztet meg: a nagy családot és a kis családot Az ún klasszikus család keretei között együtt élnek a nagyszülők, szülők ér gyermekek, Ügy is említik ezt, mint a háromgenerációs családot Ebhen a családban a családtagok családi köteléken belül dolgoznak, a családi birtok művelése a föld felaprózásatfll való félelem tartotta együtt a családot Ebben a családban a férj dön tési szabadsággal rendelkezik, a tekintélyelv az uralkodó, melynek olyan formája is kialakult, mint az ellentmondást nem tűrő, a csalhatatlannak látszó, ígérgetésen, te nyegetésen alapuló tekintély A mai viszonyok kozott tekintélyelv alapján, erőszakos módszerekkel már nem lehet korszerűen eredményesen nevelni S az eredménytelenség pedig a családi neve­ lésben elbizonytalanodást vált ki több szülőben, mondják is: . Elvették a pálcát, nincs nevelőeszkflz a kezünkben." Az elbizonytalanodás gyakran a gyermek ellenőrzésének, nevelésének elhanyagolásához vezet. A másik családtípus a kis család, a nukleáris család, a demokratikus család. Ebben a családban a szülő együtt él gyermekével, a családtagok a családi köteléken kívül vé­ geznek munkát, így nyitottabb is ez a ti pus E bbe n a csa Iadb an d csal adta gok ^cozöt t életknrlál függően arányos és méltányos munkamegusztás van, fokozatosan érvényesül az önállóság és a felelősség Az ilyen családban a családfő fogalma elvesztette hagyo­ mányos jelentését, nem „uram” van, hanem „(érjem, házestársam” . Egyre több anya dolgozik házon kívül, s az eltartottból esetleg családieontorló lesz. Mindez megvál­ toztatja h házastársi, az anyai szerepet, de megváltoztatja a család életmódját és szem­ léletét is. Ez a csaladtípus van kibontakozóban. A két fő típus között helyezkedik el az ún. átmeneti típus különböző fokozatokkal Átmeneti korszakot élünk halljuk sok­ szor, Ennek az átmeneti kornak megfelelően a ma családja Is a fejlődés ólmeneti szakaszát éli, a kornak megfelelő sok sok ellentmondással Utalni kell még a csonkacsaládra is. Ide azokat a családokat sorolják, amelyekből az egyik szülő — legtöbbször a férj — hiányzik, állandóan vagy időszakosan távol van a családtól. Ahol a fér] „ingázik” , az anyára hárul a háztartás, a háztáji munka gond­ ja, csaknem egészében a gyermek nevelése is. Nem teljes a felsorolás, hiszen a csalódformában bckövelkezetl változásoknak sok­ féle jelenségével találkozhatunk Sajnos, gyakran lapasztaljuk, hogy a társadalomban, a családban bekövetkezett fejlődés, változás Elkerüli a szülök figyelmét, összeütkö­ zésbe Kerülnek sokszor önmagukkal, soksinr gyermekeikkel Minden szülőnek tudomá­ sul kell vEnni, hoRy a család életének megváltozásával a családi neveléshen is válto­ zásnak kell bekövetkeznie, tudomásul kell venni azt is hogy a régi elvek már hatás­ talanok, ezárt meg keLl ismerkedniük az új nevelési módszerekkel és azoknak meg­ felelően kell cselekedniük is

Milyen helyei lölt be a térsadalnmhan a család? Már az ókorban jelentős szerepet tulajdonítottak a családnak a nevelés lerán. Piaion arról ír, hogy a család a társadalmi élet alapvető sejtje, legfontosabb nevelési intézménye Cnmte szerint a család összekötő híd, kapocs az egyén és társadalom között. Az alkotmányunk pedig kimundja: a család a társadalom alappillére, a társadalom alap­ intézménye. Ezt valljuk ma is A szilárd, tartós építménynek a jó, biztos alap a fő feltétele, a gyermek nevelésének pedig a buldog családi élet, A család tehát alapvető

szerkezeti keret a közösségi neveléshez, a szocialista ember személyiségének formálá­ sához. Ezért (ordít most is nagy gondol a családi, s megkülönböztetett figyelmet a sokgyermekes család anyagi helyzetének javítására, a család eszményképének erősítésére államunk. ismert, hogy ma már líl éves koráig csaknem az egész ifjúság bölcsődei, óvodai, általános és középiskolai, szakmunkásképző intézeti nevelésben részesül. Sokan 18 éven felül is tanulnak. Megnövekedett tehát az intézmények nevelő munkája, illetve az intézmény jelentősége az ifjú neveléseben. Mindez azonban nem jelenti a családnak, a családi nevelésnek a mellőzését, el­ hanyagolását. Bár egyre nagyobb részt vállal a társadalom a gyermeknevelés terűé­ ből, de a család jelentősége a gyermek nevelésében nem csökken, mert a családi ne­ velés nem pótolható, esetleg nagyon nehezen pótolható a gyermek számára. A feladatok átvállalása a társadalom részéről azzal az előnnyel is jár, hogy lehe­ tővé teszi a család részére más ieladalok jobb ellátását, többek között a család érzelmi­ közösségi jellegének fokozódó érvényre juttatását. A család különösen jelentős tényező h gyermek, az ifjú érzelmi egyensúlyának biztosításában. Nemcsak a gyermeknek, még a felnőttnek is szüksége van arra, hogy érezze: tartósan, biztosan szeretik. Mégis gyakran tapasztalunk érzelmi szegénységet, érzelmi elhagyaintbságot a családokban Ismert az a megállapítás, hogy az érzelem a cselekvés rugója, hogy az érzelem a motor szerepét tölti be az egyén életében. Éppen ezért kellene nagyobb figyelmet for­ dítani a családi élet érzelmekben gazdag hangulatának formálására, kialakítására. Móricz Zsigmond az Életem regényében írja „Micsoda családi hőség vall ebben a szegény kis életben. Ha nem volt tüzelő, az semmi sem volt. A kemencében mindez szemét megégett, meleget adott, de egy sohasem hiányzott: a család szent melege. Ez olyan volt nálunk, mintha a testek fejlesztették volna ki, s minél nagyobb számú letl a család, ez a hő annál magasabbra fokozódott.-' A z idézet jól érzékelteti, hogy a család légköre milyen fontos nevelési tényező Az igaz, hogy a család mai szerkezeti sajátossága mellett ez már nem tartható, de hogy a család légköre egyre jobb összetartó kohézió legyen, az elvárható. A család számos funkciót lát el Többek között megtanítja a gyermeket beszélni, kialakítja a szokásokat, viselkedési normákat, s alkalmat biztosit ezek gyakorlásá­ hoz. A családban tanulja meg a gyermek az emberi kapcsolatok elemi formált, gondos­ kodik az idősebbekről stb Vagyis irányít, ellenőriz, gondoskodik, támogat stb. A család, ha mindezen funkcióknak nem felel meg, törést szenved a személyiség egészséges fo r­ málása, a gyermek fejlődése. A család, mint közösség is jelentős nevelési tényező. A családtagok szerepe különkülön is jelentős. Közismert az apa szerepe és felelőssége. Apa nélkül a család nem család. Nagyon sokszor nemcsak személyük hiányolható, hanem véleményük, állásfoglalásuk is. Az anya gyermekszeretete a legszebb fogalmaink közé tartozik ő az, aki áldozatot vállal, türelmet tanúsít, az egymás iránti szeretet érzését állandóan gon­ dozza, erősíti Nagy hiba. ha nem tudja kinyilvánítani, érzékeltetni szerctctét, S a gyermek nem érzi az anyai, az apai szeretetet, a szülői ház melegét. Hiba az is, amiről mostanában többször szó esik, hogy az anya szeretete, az anyaság tisztelete nem tíiklözödlk megfelelően sem a családi házon belül, sem a társadalom részéről. A népe­ sedéspolitikai határozat végrehajtásából adódó feladat annak tudatosítása, hogy az anyaság „a humánum legnemesebb és feltétlen tiszteletet kiváltó megnyilvánulása", es a gyermekeket vállaló és becsülettel felnevelő anya eszményképének elfogadtatása. Boldog kiegészítője a gyermeki életnek s tagja a családnak a nagyszülő, aki a sok munkától megfáradtán, tele jósággal, nagy felelősségérzéssel, gonddal neveli unoká-

83

ját. S milyen ..Kincs’’ ma is a nagymama az unokák gondozásában, nevelésében. A gyer­ mekek egymás segítői, nevelői, ha megvan a feladatuk, szerepkörük s érzik, hogy a közösségnek tagjai és az egymás iránti felelősség hatja át őket. Társadalmunknak e legkisebb közösségét a kölcsönös szerétét, a kölcsönös tisztelet tartja össze. Társadalmunk ma is jelentős szerepet tulajdonít a családi nevelésnek, s azt várja a családtól, hogy legyen összekötő kapocs az egyén és a társadalom közölt és alapozza meg a szocialista ember nevelését. A család felelőssége a gyermek nevelésében Amikor a családi nevelés jelentőségéről szóltunk, már utaltunk a szülői ház fele­ lősségére is. A z a tény pedig, hegy a család a társadalom alappillére, meghatározója a család felelősségének is. Éppen ezárt állít maga a társadalom igen magas követel­ ményt a Családdal szemben, amit törvénybe is foglalt E törvényben a társadalom a családi nevelés céljaként a szocialista embereszmény megvalósítását határozta meg. Hosszú a nevelés útja odáig. Kezdődik a családban, folytatódik az iskolában, maid a társadalomban teljesedik ki. A szülők többsége nagy gonddal és felelősséggel neveli gyermekeit, a családi ne­ velés eszményei megegyeznek a társadalom eszményeivel. Ezek a családok bázisai a gyermeknevelésnek. Olykor azt halljuk egy-egy szülőtől, hogy: az én házam az én váram. Olyanná nevelem gyermekemet, amilyenné akarom s úgy nevelem, ahogyan engem neveltek, Ez az álláspont nem tartható. De beleszólhat-e a szakember, a pe­ dagógus a helytelen célt és módszert követő család nevelő munkájába? Szülő ás peda­ gógus előtt azonos a nevelési cél: a szocialista ember kialakítása A közös cél elérésén azonos módszerekkel együtt ke]] munkálkodniuk. így nemcsak beleszólhat a család nevelő munkájába, hanem ez kötelessége is. éppen a gyermekei nevelő hivatásánál fogva A pedagógus nem magánemberként, hanem a társadalom megbiznlljaként, a tanuló érdekében jár el s így nem a lanitó lanár hanem a társadalom beavatkozásá­ ról van sző. Vagyis szülőnek és pedagógusnak családnak és iskolának a nevelés össze­ hangolása és eredményessége szempontjából együtt kell működnie A család felelőssége arra is kiterjed hogy a család ollhnn la társadalmi Elvétenék megfelelően éljen. Ne tapasztaljon a gyermek eltérést a család és a társadalom élete közölt, ne legyen más véleménye a szülőnek otthon, munkahelyen, baráti beszélgeté­ sen, ne legyen kettősség a világnézel, a szocialista erkölcs normál slb területén Nemcsak a munkahelyen, hanem a családban is gyakran esik sző a demokratiz­ musról, hiszen ez egész életünkéi egyre inkább áthatja A demnkrHlizmus eszköz és cél Is a nevelésben. Demokratizmusra csak demokratikus módszerrel nevelhetünk. A demokratizmusnak azonban két oldala van: jog és kötelesség a család felelőssége abban nyilvánul meg, hagy a kötelességekéi, a jugpkal megismerieii a gyermekkel, és aktív részvételi kivan tőlük a munkában a család előli állá leladalak megvalósításá­ ban. tájékoztatja őket a család a munkahely, a társadalom problémairól s aktív, tuda­ tos közéletre neveli őket Mások ezek a fiatalok, mint mi voltunk, mondják gyakran a szülők így igaz! Ön­ állóbbak, bírálóbbak, következetesebbek Mi neveltük ilyenné őket. Elítélik a paran­ csolgatást a zsarnoknskodást, az ütést, a verést, az állandó karhalást E helytelen mód­ szerekről már HDD évvel ezelőll írta Walter von dér Vogclwcide: ..Bottal ifjú Igi.íCt senki nem nevelhet, annak, ha erkölcse jó, botnál többet ér a SZÓ.” Megszívlelendő tanács ez .na Is A család szerel étén jul el a gyermek a szülőföld, a haza szere Leiéhez, az inter­ nacionalizmushoz Nincs hazaszeretet a család, a szülőföld szeretele nélkül. A család

Sí

felelőssége e téren az, hogy mutassa meg, tárja ki a mi világunkat gyermeke előtt. Legyen büszke mindennapi munkánk eredményeire, arra a hatalmas fejlődésre, amely­ nek alkotói vagyunk, amelynek élvezői pedig gyermekeink lesznek. A ma korának jellemző tünete az időhiány. A z időből, a nevelés feltételei közül az egyik legfontosabból ma már nem jut annyi, mint régebben. A családi élet leg­ nagyobb problémája a gyermekkel tölthető idő megrövidülése. A szülő nem ér rá gyermekével foglalkozni s a gyermek az idő többszörösét tölti barátaival — sok eset­ ben ellenőrzés nélkül — , mint szüleivel. A család felelős azért, hogy gyermeke szabad idejét hol, hogyan tölti el. S ha nem akarja elveszteni gyermekét, időt kell szakítania gyermekére, a gyermekével való fog­ lalkozásra. Nagyon aktuális a költő szava s követendő: „Még ma mindene vagy s bár­ mennyire sürget a dolgod, válts vele néhány szót, légy barátja, vezesd!” Ott „baráti", ott erős a kapcsolat szülő és gyermek között, ahol a szülő „társa" lúd lenni gyermekének a játékban, a munkában, ahol szenvedéllyel tud részt venni az együtt végzett cselekvésekben. A z ilyen társat keresi, szereti s nem hagyja el a gyermek. A családi körben a jövő munkása nő fel. Nem lehet közömbös egyetlen családnak sem, hogy milyen munkássá neveli gyermekét. Az üzemben elmarasztaló a selejt ter­ melése. Mennyivel inkább így van ez, ha olyan embereket nevel a család, akik nem állják meg helyüket az életben. A társadalom éppen ezért azt kéri a családtól, hogy olyan emberek nevelését alapozza meg, akik méltó munkásai lesznek a jövő társadal­ mának. Csak néhány jelenségre utaltam a családi nevelés felelősségét illetően, hiszen a család az egész személyiség formálásáért felelős. Ma már örömmel mondhatjuk, hogy ebben a felelősségteljes munkában nincs egyedül a család. Vele van és segíti az intéz­ mények sora, segíti a társadalom, mert a ráháruló sok-sok feladatot a család egyedül megoldani nem tudja. Diesterweg arról ír, hogy: „az ember nevelésénél nincs szebb és nemesebb, ugyan­ akkor nincs fontosabb és nehezebb hivatás". Ez így is van. E megállapítást kibővít­ hetjük azzal is, hogy a szülőnek nem szabad kitérni az emberré nevelés egyetlen lehe­ tősége elől sem, mert a gyermeknevelésben nincs megállás, nincs fegyverletétel, de nem lehet közömbösség sem. A családnak a végsőkig kell küzdeni, fáradozni a gyer­ mekért, a leendő felnőttért. Hisszük, hogy a gyermek szeretetéért, neveléséért, a szocialista ember kialakítá­ sáért folyó küzdelem a család, az intézmények, a társadalom összefogásával csatát nyer. Felhasznált Irodalom: Hegedűs András: Változó világ Bp. 1810. Hegedűs András: A szocialista társadalom struktúrájáról, Bp. 19«6. V. Nevelésügyi Kongresszus, Bp. 1911.

85

86

települeshalözat S U L I-Z A K A R

IS T V Á N ;

Szabolcs-Szatmár településföldrajzi vázlata Szsbolcs-Sjalmár megye lelepUlésállamánya településhálózat.) Megyénk településállománya sok évszázados, korántsem egyenes vonalú és nem töretlen fejlődés eredményeként jött létre Szabolcs Szatmár megye területén lHIO-hen 232 települést tartottak számon, csak­ nem háromszor annyit, mint a szomszédos és ugyancsak alföldi Hajdú-Blhar megye ben Ha megvizsgáljuk az alföldi megyék településsürűségi mutatóit (100 km'-re jutó települések számát) akkor ebben lényeges különbség mutatkozik Szabolcs-Szatmár és a többi megye taSzött Bács-Kisk un 1.3 Békés 1.3 Csongrád 1.5 Hajdú-Bihar 1,3 Szabolcs-Szatmár 3.B Szolnok 1,2 Alföldi megyék összesen: 1.9 Megyénk településsürűségi mutatója valamivel nagyabb, mint az országos átlag (3,4), s a dombvidéki megyék értéke felé közelit. Egy pillantást vetve a megye tele­ püléseinek topográfiai elhelyezkedésére kitűnik, hogy nagy az eltérés a K-i és a Ny-i területek között. Ebhói adódik, hogy Szabolcs-Szatmár megye településhálózata egy­ részt az alföldi típusú (nagy határú, nagy lélekszámú), másrészt a dombvidéki (apró­ falvas) településstruktúrával mutat rokonságot. Ennek a különbségnek az okai mindenekelőtt történelmiek: az Alföld EK-i öblözete jórészt kimaradt a török pusztításból, ez csak a Kisvárda—Mátészalka vonaltól Ny-ra, különösen Nyíregyháza környékén volt nagyobb méretű. A török által kevésbé háborgatott Tiszaháton, Erdnháton és Szamosháton jórészt megmaradhatott a közép kan aprófalvas településstruktúra. De természeti tényezők hatására itt, a megye keleti részein sem egyenletes a településsűrűség: az Ecsedi-láp nagy területen lehetetlenné tette települések létrejöttét, ugyanakkor a Szamos mentén, az árvízmentes hordalék­ kúp területén a települések egymást érő füzére alakult ki. A megye gazdasági életének visszamaradottságát jól tükrözte az egészségtelen településhálózat Csak a rendkívül kedvező közlekedésföldrajzi helyen lévő Nyíregy­ háza érdemelte ki a városi rangot, s éppen ezért 1BB9 előtt városhálózatról nem is beszélhettünk. A szocialista társadalmi viszonyok azonban megteremtették a gazdasági feltételt a városiasodás és a tényleges várossá nyilvánítás számára. A nagyobb és a

B7

fejlődésre legalkalmasabb településeink városi rangra (Mátészalka 1960, Kisvárda I97U Nyírbátor 1973). Illetve 22 népes település nagyközségi rangra emelése azért töriént meg, mert csak megfelelő településhálózat lehet alapja a megye gazdasági felemel kedésének. A települések nagyság szerinti osztályozása A települések nagyságát legkifejezőbben a lélekszámmal tudjuk osztályozni. Szabolcs-Szatmár megyében a települések között ebből a szempontból nagy a szóródás, hiszen a pár száz fős aprnfaivak. a tízezres nagyközségek, s a 70 000 főnél népesebb Nyíregyháza több nagyságrendi kategóriába sorolhatók. I. táblázat: A Szabnlcs-Szatmár megyei települések nagyságrendi csoportosítása (1070)

T e le p ü lé se k

T elep ülés nagyságrendi

szám a

az e g y e s

k a te g ó riá k b a n

k a te g ó riá k

A

la k o ssá g

szám a

az e g y e s

Az

e g y Településre jutó

á tla go s n é p e ssé g sz á m

k a te g ó riá k b a n

500

19

fi 9 7 0

501 —

1 ODO

55

33 473

finn

i női —

2 000

70

101 6 4 0

1 452

2 Om—

3 00(1

36

88 1 ül

l 411

5 ODO

32

in nnn

n

—

3

091 —

5 női

10 001 -

30 (Htll

6

30 U01 —

50 iimi

—

50 001— inu onn

1

iiy s

g□

3B7

3 141

90 5 7 4

6 9 61

73 9 4 6

12 6 5 7

— 70 9 5 5

70 9 5 5

A táblázatból kitűnik, hogy igen nagy a továbbfejlesztésre alkalmatlan aprófalval; száma és az egészséges településstruktúrához szükséges középvárosok ISO—500l> között) teljesen hiányoznák Milyen a népesség tömörülése az egyes nagyságrendi kategóriákban? A 3000 főnél alacsonyabb népasségszómú községekben ál a megye lakosságának 3B,5°'o-a, azaz 230000 ember A S 10 linó nagyságon belül 21(1 finfi ember (33%), és tízezer lakosnál népesebb településeken a megye lakóinak csak 26,5° u-a él (kb. 15U ezer ember). A városok né­ pességének aránya természetesen kevesebb, mint 26,5% (csak kb 18° 0), mert a hel 10 000 főnél népesebb felépülés közül 1073-ban csak négy rendelkezett városi ranggal Az elmúlt években a felgyorsuló urbanizáció, s a nagyméretű elvándorlás követksíiében jelenlöser csökkeni a falusi népesség aránya Ha az 1970. év népességtömörülési árlék SÍI összevetjük az 1005 fls értékekkel akkor azl tapasztaljuk, hogy a csők kenés az apró és kislalvak sselében a legnagyobb IfegjelenlBsebb az 501 —1000 lakosú kalegórlában III 41 D3J rfil 33 113 r. csökkent a népesség). A 3001—5000 lakosú köz séeeknél slagnál leliebh pedig mind erősebben növekszik az egyes nagyságrendi csn purtukhoz larlozú népesség száma. Településeink közűi csak a megyeszékhely mutatja az egyenletes népessí g g y □rap□dös képéi (i. ábra). A nyíregyházi népesség egyenlete növekedésében mutatkozó egyetlen liirés (1011 és ISIS közölt) a külterületek lecsato

*000 fó w

60

50-

*0

30

10

10

_______ ______ ________ _____________________________________________ «7o

tto

4&a

m

fijo

w

m

1. ábra: Városaink népességszámának vállalása 1870 és 1970 között.

_____________ ________ m

«»

Ev

lásának, önálló községek (Nagycserkesz. Kálmánháza, Nyírtelek) létrehozásának a kö­ vetkezménye. A grafikonról leolvasható, hogy a megye három új városában a népesség száma az elmúlt 100 év alatt alig emelkedett. Jelentősebb emelkedésre a nemrégen megindult Ipartelepítés következményeként csak napjainkban, illetve a jövőben szá­ míthatunk. Ha különböző nagyságcsoportú települések topográfiai elhelyezkedését vizsgáljuk, akkor Szabolcs-Szatmár megyét három részre oszthatjuk (2 ábra). A megye keleti része az 1000 lakosnál kisebb népességű falvak vidéke. A sűrűn települő aprófalvak, és a szántóföldekkel tarkán válLakoző erdők, a terület sík jellege ellenére a domb­ vidékekhez teszi hasonlóvá Bérén, Erdőhát és Szamnshát vidékét. A Nyírség homokbuckás térszíne, a társadalmi hatótényezők mellett a középfalvak kialakulását tette lehetővé. A Nyírség É-i, ÉK-i részén a települések döntő része 1001— 3UQ[) népességszámú, csak elvétve fordulnak elő aprófalvak, vagy népesebb községek, városok. Szabolcs-Szatmár megye Ny-i. DNy-i területén (a nyíregyházi, a nagykállni és a nyírbátori járásokban) az alföldi településstruktúra jellegzetességeivel találkozunk. Itt már nem hiányoznak a nagy natárú, nagy tanyavilággal rendelkező úriásfalvak, mint a megye keleti felében. A hétezer lakosnál népesebb Baikány, Nyírtelek és Ibrány, vagy a 13 202 lakosú Tiszavasvári és a 14 412 lakosú Ojtehértó nagyság tekintetében Versenyre kel a dél-altöldi óriásTalvakkal is. A z alföldi településstruktúra sajátos tulajdonsága a tanyarendszer. A megye Ny-I, DNy-i réMe ebből a szempontból is megegyezik az általános alföldi képlettel Megyénk lakosságának n 0'n-a él külterületen, de a tanyákon élőknek csak elenyésző része él a megye K 1 járásaiban (3. ábra) A Ny-i területeken viszont csaknem mindenütt I0*<» felett van a tanyai népesség aránya, sőt Nagykálló és Nyíregyháza körzetében már minden negyedik ember külterületen él. 20— lfln«-as részarányuk már valóságos dél­ alföldi érték! A tanyarendszer kialakulásának oka a ml megyénkben Is a török pusztításra vezelhető vissza, A középkori sűrű. de apró jobbógyfalvnk rendszere a lötök hadak dúlása következtében megszűnt, s helyette az ú j r a t e l e p í t é s után az óriáslalvak településrend szere alakult Ki. A nagyarányú betelepedés hatására a népcsnesszám ugrásszerűen megemelkedett, ami szükségessé tette a településekig! távolabb lekvü pusziiknak a lei­ törését is. A művelés alá veti földekre kitelepített ideiglenes szálláshelyek az idők folyamán állandóan lakott tanyákká váltak. Ezt a (ulyamatot adminisztratív intézke­ dések sem tudták meggátolni (mint pl. a Bach-korszakban). Nem egy esetben knzségesítéssel, tanyaközpontok kialakításával is próbálkoztak. A tanyarendszer ezek ellenére nem szűnt meg, bár a hosszú, fokozatos felszámolódás jelel már megfigyelhetők, első­ sorban az extenziv mezőgazdasági kultúrák területén Nyíregyháza környékén az egyes tanyákon kívül, sajátos tanyabokrok alakullak ki. A Nyíregyházáról kitelepülő gazdák hosszú időn keresztül a földel még faluközösség­ ben, nyomásus rendszerben művelték, s így alakult ki M apró falunak tűnő lonyobokor. A füldkőzösségben művelt határ ezeken a területeken eleve lehetetlenné tette a magányos tanyák telepítését. A bokortanyákban zári, falusias jellegű utcákat talá­ lunk, s a tanyáknak keritetl udvaruk van. A kicsiny beregi, számosnál! falvaktól az különbözteti meg őket. hogy nincs templomuk, s közintézményekkel in kevéshé vannak ellátva. Ezért találó Erdei Ferenc mondása, hogy: .... egy egy bokor, összes falusi kere­ tei ellenére .. egy fn|uszerűen összetümörült tanyai egység".

Dl

3. ábra: A külterületi népesség aránya 1970-bcn.

Nyíregyházán csak a varostól távolabb lévő, rossz közlekedési aduttságokkal ren­ delkező tanyák felszámolódása indult meg A szőlő-, gyümölcs és zöldségtermesztő körzetekben a tanyák konzerválódásával, sőt nagyarányú építkezéssel találkozunk, ugyanez érvényes a közeli, jó közlekedési helyen fekvő tanyabnkrokra is. A városból kivezető ulak mentén a várostest nem egy helyen már el is érié a közelebbieket. A tanyai népesség jelentős része átrétegződnlt, hiszen mind többen járnak be Nyíregy­ házára dolgozni. így a legjobb helyzetben lévő tanyák a belterületen dolgozók alvó­ települései lettek, és igy sajátos módon illeszkednek be Nyíregyháza kialakuló agg­ lomerációjába. Az agginmerálódó tanyabokruk közművesítése éppen ezért elkerülhe­ tetlen és szükségszerű feladatunk. A (cIcuillésFarmák és kialakító tényezőik Az ember által alapvetően átalakított mai táj kevés magyarázatot ad egy-egy talu, vagy város telepítésének okairól, körülményeiről, Megyénk települései nem akkor ke­ letkeztek. amikor mar megzabolázták a folyókat, lecsapolták a tavakat, mocsarakat, hanem akkor, amikor még az alig észrevehető magasságkülönbségnek is döntő jelen­ tősége volt a falvak topográfiai elhelyezkedésére. A múltra felépülő jelen vizsgálatát tehát úgy kezdjük el, hogy rekonstruáljuk a folyószabályozás és mncsárlecsapulári előtti képet. A Tisza, a Szamos és a többi folyó szeszélyesen kanyargót!, s hatalmas áradásaival jókora területeket öntött el. Ví z z e l látták el az Eosedi lápot és az ártere­ ket. Szigetszert! hátak, érdekes alakú buckák jelentették az ármcntec szinteket az ár­ terek szélein. A Nyírség homokhátai között, a zegzugos laposokban csapadék élleltB „nyír” -vizek ezrei scgícelték-gótoltök a múlt emberét. A folyók, tavak, mocsarak a szabályozásig meghatározták n melléjük települő községek éleiéi, hiszen a lakosság boldogulása vagy pusztulása függött a kiöntéstől, a medervállozástól vagy a kiszára­ dástól. A feudális társadalomban a települések döntó része az ártér szélére, a mái éppen ármentes Szintre települt, az úgynevezett peremoonalra Miért volt ilyen nagy telepítő ereje a peremvonalnak? Az ártér értéke szinte nagyobb volt, mint a z ármentes terüle­ teké. hiszen ez adta az építőanyag zömét, ebből ékek a halász- és pákászcsaládok. A földművelés számára a peremvunal vidéke volt a legkedvezőbb: a jobb minőségű talajok általában itt alakultak ki, s itt kevésbé volt pusztító az aszály. A legeltető állattenyésztéssel foglalkozók számúra is a peremvonal jelentette a legoptimálisabb letelepülési helyet; árvíz idején az ármentes helyeken legeltettek, de a tavaszi árvíz elvonulása után. a nyári szárazság idején az ártéren talált az állat legelői A halászok­ nak-pák ászoknak az ártér, a földműveseknek az ármentes terület a pásztoroknak vál­ takozva mindaettő biztosította a megélhetést. A falvakat tehát a peremvonalra telepí­ tetlek, ahonnan az ártér és az Srmenles szint is könnyen elérhető volt Az ármentesítéS megszüntette a peremvonal minden előnyét A ridegpásztorkodás, de különösen a pákászkodás elvesztette létfeltételeit. Az ebből élő emberek, igaz elég gyütrelmes át­ menet után, a kiszélesedő földművelésben találták meg az új megélhetési forrást. A peremvonal telepítő ereje nagyon szépen előtűnik, ha a Kétköz árvizmentesités előtti térképét szemléljük (4 ábra). A Nyírség K-í peremén, Zsurk —Mátészalka vona­ lán is kialakult egy ilyen vízrajzikig meghatározott peremvonal A Szamos folyó hordalékkúpján kanyargóit, s a folyópart árvízmentes helyzete a települések valóságos sorozatát vnnta ide fS ábra) A falvak belsősége mindig j meanúerek (folyókanyarok) zugaiba települt, s ezek lefelé húzódásával a falu is erre „vándorolt". A falu egyik végén elpusztuló házakat az épülő uldalon építették újra. Á rvíz idején a felesleges víz az alacsonyabb térszínek, a fnlyómenti hátak mögött lévő lápok felé futott le.

83

ábra: A Rétköz árvízmentesílés előtti képe (1804). Jelmagyarázat: 1. árvízjárta terület, 2. árvízmentes terület. (Sexli András „Tekénleles nemes Szabolts vármegyének tupographica mappája*’ nyomán.)

!i. ábra: A települések elméleti elhelyezkedése és fejlődése a szabályozás előtti Sza­ mos mentén. Jelmagyarázat: 1. épülő part, 2. pusztuló part, 3. pusztuló házak, 4. új házak, 5. az árvíz vizének a lefutása.

95

9

1 Y 9

T 9 Y (f 0 ^ ^

.9 V9 í9 f
96

iB & a

zM M

3^2

4^3

7. ábra: Nyirhogdány utcahálózatának fejlődése
97

Az Ecsedi-lápból kiemelkedő „hátakra” , szigetekre települtek a jellegzetes lápi falvak. Ilyen volt pl. Tyúkod, Ura. A Ny-i oldalon a települések (Nagyecsed, MírK) határa kiterjedi a homokterületre is, és Így sokoldalú Mázd álkodást biztosítottak lakóik­ nak. Az önellátó termelés időszakában az ilyen községek voltak a legmódosabbak. A Nyírség tagolt homokbuckás térszínén a települések a buckák oldalai! ülték meg, nem távolodtak el nagyon a zegzugos „ n y ír ’ éktől (6. abra). Szabolcs-Szatmár megye gazdag tárháza a különböző települési típ u s o k n a k , f o r ­ máknak. A különböző történelmi hatások, az eltérő természetföldrajzi adottságok, a települések alaprajzában vibráló sokszínűséget hoztak létre A török pusztításoktól elnéptelenedő DNy-i területeken az újratelepítés után csak­ úgy, mint az A lföld többi területén, kialakultak a nagy határú halmazos települések, A háborítatlan K -i részeken érintetlenül maradtak meg a középkori útifalvak.. A Rét. köz, az Ecsedl-lóp vidéke más alaprajzi típust igényelt, mint a Nyírség homokbuckás térszíne vagy a nyíri Mezőség csernozjom talaja A települések mai képének megértéséhez jó felvilágosítással szolgálnak a régi alap­ rajzi térképek. Felismerhetők az egyes települési mozzanatok, s azok a változások, melyeket a gazdálkodás módszereinek a változása eredményezett. Röviden kövessük végig ezt a folyamatot Nyirbogdány példáján (7. ábra). Ez a régi település a Nyírség számtalan „n yír"-vize közé, egy homokhátra települt. 3si magva egy megközelítően ®— D irányban elhúzódó útifalu volt (Felvég és az Alvég). Egyetlen utcája két oldalán sorakozó telkek irtványtelkek voltak, gazdáik az erdő ki­ irtása révén jutottak szántóföldhöz. A szaporodó népesség, az intenzívebbé váló köz­ lekedés hatására a X V III. szazadban megindult a halmazosodás a Székely félé vezető úton, és a Csorna tavon túli új irtáson Nyirbogdány a X IX . században halmaztelep§léssé vált. A kifelé vezető utak mentén, a száraz homokhálakni* nyomult előre a idepülés a vizenyős rétek vagy tavak közüli A nyírvizek lecsapnlása után immár szaba­ dabban és nagyobb ütemben tovább folyt a halmazosodá s Nyirbogdány mai alaprajza ún kombinált típusú, mert az uirihbi időben a Község „sakktáblái’' alaprajzú negyeddel is bővült Szabolcs Szatmár megye településeinek alaprajzi sukszínűséRél az is hizonyitja, hogy a megye területén húzódik végig az É-alfoldi és a felsüliszav déki alaprajzi tí­ pusok közötti határ. Íg y megyénk rendelkezik az előbbire jellemző halmazlel épülések­ kel s az utóbbit képviselő útifalvakkal (8. ábra). A megye K i részén az egyutcáa szalagtelkes apró Útifalvak az uralkodók Tiszlán az ilyen települések a tolyóktól távol a Tisza— Szamos kfizfcen és Berúg belsejében alakullak ki Jellegzetességük, hogy i keskeny és viszonylag hosszú út két oldalár foglalnak helyet a telkek A telkén lakó­ ház, gazdasági épületek, udvar és a kéri található A Szamos menlén elveszti egyenes tolását az útifalu, mert a Szamos rég kanyarulataihoz, zugaihoz dómul. Az Útifalvak között egy két teljesen szabálytalan alaprajzú település Is előfurdul. ilyen pl Tarpa. Az útiialvak között érdekes típust alkotnak a piaculcás vagy orsós űiifalvak. En­ nél az altípusnál az a megkülönböztető jegy, hogy az utca a falu közepén kiszélese­ dik lorsó alakúvá válik], s Így alkalmassá leli arra, hogy ide templomot építsenek s mel l et l E piacot tartsanak IKispalád Botpalád Vámosaira Epeijeske, Anarcs slb.). Az uIifaIvak olyan korszakban keletkeztek, amikor már megnőtt annak az igénye, hogy a települések bekapcsolódjanak a külvilággal való kereskedelembe, hiszen erre a kapcsolatra utal az alakjuk A z űiifalvak döntő része a foki közösség karában kelet­ kezett amikor a szántóföldet még közösen művelték. A z útifalvak másik érdekre típusa, az úgynevezett lá ptelkes uagy e r d ő te lk e s f a l v a k viszont m ár a tagosítások után

M

I. ábra: Saabolcs-Statmir mrtyr írlrpíilrseUek .tlupr.ij/1 típusai. Jrlmagyurásal: L luInsiIrlepOlcMk, 2. laplclke* trlrpUlésrk. I MliUlvak rlirrj«*désl tcrüleU*. t. rsillagu. li.ilin.i/ok. V «u|«nt hulmaxok. #. rostos kalmárok, 7 piacúivá* falvak.

Keletkeztek. A szaporodó népességnek be kellett hatolni az eddig műveletlen lápok vagy erdők területére A láptelkes szalagtelkeken már nemcsak a h á z , az udvar és a kert (együtt „belsőség” ) található, hanem a szántóföld, esetleg legeld és erdő Is Ez mutatja azt, hogy az Ilyen útifalvak már kizárják a földközbsségi birtoklást, kezdettől tagositott területű faluról van tehát s z ó . Láptelkes útifalvakat találunk megyénkben a Hétköz és az egykori Ecsedi-láp területén Jellemző rájuk, hogy a telkek rendkívül keskenyek és hosszúak (pl. Beszterec). A z egykori árvízjárta területeken és lápvidéken hosszan elnyúló érdekes határú falvak alakultak ki. Ilyen pl. Tímár, Vencsellő és Tyúkod határa. A Nyírség területén valamikor ugyancsak az egyuteás útifalu volt az uralkodó. A lakosság növekedésével ezek többutcás szalagtelkes útifalvakká, vagy a szomszéd községbe vezető utak mentán kialakuló halmazosodással halmaztelepülésekké alakul­ lak át. A halmaznsodás főleg a nagyobb települések esetében vált uralkodóvá A megye Ny-I részén nagyobb települések, tágasabban szerteágazó alakzatok je ­ lentek meg, a haimazfalvak. Kialakulásuk alapfeltétele a nagy jelentőségű állattartás volt, ezért Magyarország településföldrajzában a legeredetibb és legérdekesebb típust jelentik. Ha a főutcák a település egy pontjában, pl a piactéren sugarosan futnak össze, akkor sugaras halmazról beszélünk, hiszen a fő jellegzetesség a sugarasság. A „sugár­ utak" a település pereme felé tölcsérszerűen kiszélesednek, mert ezek valamikor állathalté utak voltak. A „sugárutak” által bezárt részeket szabálytalan, összevissza futó, gyakran zsákutcás utcahálózat tölti ki. A sugarasság jellem ző Tiszadob, Tiszadada, Tiszaiok, Biri és Kailósemjén alakjára, bár a szabályos sugaras halmaz a Tisza mentén nem mindenhol alakulhatott ki. E l ő f o r d u l rostos halmaz is, ahol a település magva egy térré szélesedett utca, mely­ b ő l a t ö b b i út is kiágazik (NylrtUra, Krttaj). Rakamnz környékén a Tisza kényszerítő hatására sajátos csillagos halmazok ala­ kultak ki (Rakamaz. Tiszanagyf alu, Tlszaeszlár). a buimaztelepülések úgynevezett kótbeltelkes falvak vagy mezővárosok voltak. M i n d e n állattartó gazdának két lelke volt: egy a település centrumában, egy másik az „ ó i o s k e r f - b e n , a központtól távolabb A két telek rendszere a földművelés és a népesség számának növekedésével megszűnt, illetve az ólaskert a külterületre költö­ zött k i , a h o l a tanyarendszer kialakulásának elindítója lett. A belterületen eltűnt a k ü l ö n b s é g a k é t ö v k ö z ö t t , az egykori ó la sker tck h e l y é n házak és utcák épültek. a m a i t e l e p ü l é s e k n é l az ú j utcák n y i t á s á t mérnöki munka előzi meg, s ő k nyíl­ egyenes. e g y m á s t d e r é k s z ö g b e n metsző u t c á k kijelölésével sakktáblás” alaprajzot ter­ veznek a z ú j k ö z s é g v a g y városrészeknek Így kombinált alaprajzi típusok keletkez­ n e k m e l y e k m a g u k b a f o g l a l j á k a r é g i h a l m o z o s v a g y útifalvakat, S a h o z z á j u k épített s a k k t á b l á s n e g y e d e k e t . A z 1970-es á r v í z u t á n különösen megnőtt az ilyen települések­ n e k a s z á m a a S z a m o s m e n t é n ( C s e n g e r , Jánkmajtis, Nagyszekeres, Fehérgyarmat, P a n y o la A ly o s

stb.).

m egye

váro saib an

a la p r a jz i típ u ssa l,

az

új

la k ó te le p e k

pl. N y í r e g y h á z á n

szintén tolólkozunk a szabá­ Alközpontban v a g y Jósavárosban.

tervezésénél

az É s z a k i

Szaholcs-Szatmár megye településfejlesztési terve A S z a b o l c s szatmári településhálózat mai képe hosszú történelmi fejlődés eredmé­ a l a k u l t ki Kialakulásában nagy szerepet játszottak a természeti és a gazdaságl□ldr«|*i ad□11ságok is, de a fejlődés fő mozgatója mindenkor a társadalmi előre­ haladás v □11 A társadalom mindenkor a saját szükségleteinek megfelelően formálta nyeként

100

101

9. ábra: Szabolcs-Szatmár megye településeinek funkcionális tagozódása a jövőben. Jelmagyarázat: 1. felsőfokú központ, 2. kö­ zépfokú központ, 3. részleges középfokú központ, 4. kiemelt alsó fokú központ, 3. alsó fokú központ, 6. részleges alsó fokú központ, 3. falu.

-*A/*

át az előző koroktól örökölt települési rendszert. Szocialista társadalmunkban az a cé'., hogy olyan településhálózatot alakítsunk ki, amely a leghatékonyabban szolgálja a fe j­ lődést. Az ország többi megyéjéhez Hasonlóan Szabolcs Szatmár megyében is elkészi tették azt a településfejlesztési tervet, melynek megvalósulásával a mi megyénkben is „egészséges” településhálózat alakul ki (9. ábmj A falvak döntő része a mezőgazdasági termeléshez kötődik, s a kizárólag mező gazdasághoz kötődő települések közül csak egy-kettő alkalmas továbbfejlesztésre. En nek ellenére a falvak lakóinak is szükségük van elemi szolgáltatásokra. A jövőben is minden faluban lesznek tanácsi kirendeltségek, postai felvevőhelyek, vegyesboltok, alsó tagozatos általános Iskolák. Szabolcs Szatmár megye 232 településéből 157 tartozik ebbe a legalsóbb kategóriába (pl. Szabolcs, Kékese, Tiszabecs, Kispalád stb.). A z alapfokú ellátásért a falvak lakóinak már a falucsoport-központokba kell elmenniök. mivel aprófalvas vidékeken nehéz lenne létrehozni minden faluban elfngadhutó intézményhálózatot. Kiútként a körzetesítés kínálkozik: célszerű a kedvezőbb adottságú községekbe koncentrálni a beruházásokat, itt kiépíteni az alsó fokú irányilő és ellátási intézményeket, szorgalmazni a lakásépítést. Ezek a 3000 fő alatti települé sek több kis falu alapfokú ellátását biztosítják, hiszen lesz orvosi rendelőjük, felső tagozatos általános iskolájuk, állatorvosi körzetközpontjuk stb. A z aprófalvas területe ken 9 ilyen részleges alsó fokú központot fognak szervezni (Porcsalma Hodász, Nap­ kor stb ). A 3—6000 lakosságszámú községekből alsó fokú központok lesznek, számuk a ter­ vek szerint 41 lesz. Rendelkeznek alsó- és felsőtagozatú általános Iskolával, művelődési házzal, könyvtárral, orvosi rendelővel [ahol esetleg szakrendelés'is lesz), állami és társadalmi tömegszervezetek középületeivel, állatorvosi rendelővel, szakosítóit üzlethálózattal. szolgáltatóházzal (Alsó fokú központ lesz: Tiszaeszlár, Nyirbugdány Kölese Tyúkod, Nyirbéltek stb.) A várossá nem fejleszthető nagyközségek száma 16, s ezek lesznek a kiemelt alsc fokú központok, melyeknek a lakosságszáma általában 60(iu fölött lesz Több lalukörzc! népességének az ellátását fogják biztosítani, hiszen általában 15— 20 U0U lakos meg­ szervezésére, ellátására lesznek alkalmasak szakrendelőik, szakosított kereskedelmi egy­ ségeik, középiskoláik. (Kiem elt alsó fokú központ lesz a tervek szerint: Nagy kalló. Űjlehértó, Baktalórántháza, Mándok, Csenger stb.) Az eddig nem említett 8 település alkotja a jövőben a magys városhálózalál A köz­ ségi települések rendszeréből kiemelkednek a jnhb közlekedésfűldrajzi helyzetben lévő nagyobb népességszámú települések, melyeket városias jellegű községeknek nevezünk Közismert megyénk fejletlen városhálózata, amit az is bizonyít, hogy n megye lakos ságának még 1970 ben Is csak 14.1°0-a lakott városban. Ezért a városias jellegű köz­ ségek (pl. Fehérgyarmat, Vásárosnamény, Tiszavasvári és Záhony) fejlesztése elenged hetetlen. Azt lehet mondani, hogy a mai városhálózatnak szerencsés kiegészítői. S meg­ felelő feltételek mellett ezek a települések városokká fejlődhetnek. A várossá nyíl vánítás feltételei adottak vagy könnyen elérhetők, mert városi funkcióik nem hiá­ nyoznak Fehérgyarmat, Vásárosnamény, Tiszavasvári és Záhony a jövőben részleges közép­ fokú központok lesznek, s ZU 5U U00 ember középfnkú igényeit fogják részben kielé gileni a 2n non lakosúvá fejlesztendő Mátészalka, Kisvárda és Nyírbátor 50— 100 000 lakos középfokú ellátására, megszervezésére válnak alkalmassá, hiszen ezekből a városokbó középfokú központokat szerveznek. A megyében k i s s é excentrikus helyzetű Nyíregyházából a tervek szerint felsőfok i központ lesz. A középfokú központi funkciókon túl 600 000 ember megyei szintű szer

« bzö, irányító. szolgáltató, oktató és egészstgügyi funkcióit tölti bo Magyarország vá tokainak hierarchikus rendjében Nyíregyháza előkelő helyet foglal el: a Debrecen közpuntú ^-tiszántúli rajon egyik felsőfokú központja (a másik Szolnok). A magyar váró sok hiersrchiújiban lehűt csak Budapest és az őt megyei város előzi meg, s egyenlő h e l y z e t b e n á l l Székesfehérvárral, Békéscsabával, Szolnokkal stb Vázlatosan áttekintettük megyénk településföldrajzi képét: láttuk, mit kapott örö kül a ma embere elődeitől, s hogyan alakítja át ezt az örökséget saját képére. Fal vaink csinosodnak. városaink rohamosan fejlődnek, s számuk Is nő. Településeink egyre jobban megfelelnek annak az igénynek, melyeket az ember lakó- és munkahelye iránt támaszt.

I r o d a l o m 1 . Becsei J.: A tanyai te le p ü ld néhány k érd é sirő l. F ö ld ra jzi Értesítő 1966. 2. Beluszky P . : A n y íre g y h á z lunyaBnlrrok föld ra jzi vizsgálata. F ö ld rajzi K özlem én yek, 1966 3 . Beiuszky P . : Az alim dl városi cs Jellegű települések központi szerepköre Föld rajzi Eriesltfl,

I ''CB. 4 a u ro i F .i Szempontok a települések fö ld ra jz i tanulm ányozásához. Tan kön yvk iad ó. Dp. IM I. J, tjurus f . ; A településnagyság és az ellátó fu n kció között kapcsolat. F ö ld rajzi Értesítő, I9r,i 6 Czimbalióos a A terü let- és telepü lésfejlesztés helyzete és feladatai m egyénkben. Szabolcs Szatmári Szemle 19ÍÍ I. Erdei Ferenc: M agyar i qnyék. Bp.. 1912.

6. Károm j.—Köszeglalvi Gy.: Városfejlesztés Magyarországon. Bp., 1971. Kossuth Klaflo S. Mendoi T : Általános településfsidralz. Akadémiái Kiadd 1962 Budapest 13. Prlne* Qy.: Magyarország településformái. Bp. l#22. Magyar földrajzi értekezések II. Sárfalvi H ; A t á r s a d a lm i átreregződésnek és u zn m e c h a n iz m u s a i. F ö l d r a j z i É r t e s ít ő . 13S4.

népesség területi a»rétegződésének k 01ö o b ü-

Garancsi Borbála: Nyírbátori mozaik.

104

d o ku m e n tu m VIG H K Á R O L Y :

Az olcsvacrpáti Bartha Lajos cikkei Bajcsy-Zsilinszky Endre lapjában Bajcsy-Zsilinszky Endre tarpai politikai tevékenységével kapcsolatban 1369-ben, o Szabolcs-Szatmári Szemlében leközöltem Bartha Lajosnak, a mártírhalált halt p o li­ tikus szamoshóti hívének visszaemlékezéseit.' A z olcsvaapáti szegényparaszt, aki még megélte, hogy mint egykori vftröskatonát a Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. é v ­ fordulója alkalmából, 1969 ben Tanácsköztórsasági Emlékéremmel tüntettek ki, azóta meghalt Életpályájának java része a Hnrthy-korszHkra esett Végigjárta az ellenfor­ radalmi negyedszázad hárommillió koldusának jellegzetes, nehéz útját Osztályos társai közül nem csupán a paraszti öntudat és népének-országának sorsáért érzett aggódás emelte ki, hanem az a viszonylag ritka képesség, hogy ennek hangot tudott és mén adni cikkeiben. írásaiban. Ha a mostoha viszonyok, és különösen súlyos családi-egyént körülményei (hat gyermeke volt!) mlHtt nem is válhatott egy Szabó Pállá vacy Veres Péterré, írásainak alább közre adott válogatása is bizonyltja: nem csupán a kor poli­ tikai kérdéseiben mutatott nagy jártasságot, hanem Bajcsy-Zsilinszky Endre lapjához, a Szabadság-hoz beküldött szamosháti tudósításai és riportjai figyelem re méltó írás­ készséget is elárulnak. A z 1933-tól 193B-ig a Szabadság hasábjain jelenlkező pnraszllevelező egy olyun periódusban küldte figyelmeztető Írásait B aj c s y - Z s i l i ns z k y harcos hetilapjának, araikor Európa és Magyarország sorsát egyre inkább megpecsételte a hiilerizmus hatalomra Jutása, a Drang nach Osten és ezzel összefüggésben a magyar kormányok gyáva bchndnlása a náci politika előtt. Bartha levelezésének jó része <1933—1936-bni szármázta írásai) Gömbös kormányzására csík, amikor Magyarország külpolitikailag gyorsuló ütemben köti szekerét a Berlin—Róma tengelyhez, és belpolitikai téren „Gőmböliui” — ahogy Gömböst a kor politikai humora illette — kísérletet tesz egy sajátos magyar tusizmus kialakítására. A rendkívüli módon kiéleződő kül- és belpolitikai helyzetben Bajcsy-Zsilinszky Endre és hívei — köztük Bartha Lajos — bátor és megalkuvás nél­ küli harcol folytatnak a német nyomás és hazai szálláscsinálói ellen a nemzeti függet­ lenségért a demokratikus szabadságjogokért és a társadalmi felszabadulásért. Ennek csúcspontja volt az 1934—35. évi képviselőválasztás! küzdelem amikor is — mint is­ meretes — Gömbös a leggyalázainsabh és a legkíméletlenebb eszközök igénybevételé vei két ízben is megakadályozta Bajcsy-Zsilinszky tarpai megválasztását. Bartha Lajos minden tarpai választásnál ott volt Zsilinszky oldalán, és ha kellelt, még a csendőri brutalitással is bátran szembenézett. Bartha Lajos a földért és a társadalmi felszabadulásért a Horthy-kurszakban foly talotl negyedszázados harca Után megélte Magyarország demokratikus ú j j á s z ü l e t é s é i , földet és lársndatmi megbecsülést kapott falujában, Olcsvaapálin.

ina

Alább leközölt Írásai ennek a harcos szegényparasztnak és a szamosháli népnek a küzdelmes hétköznapjaiba engednek bepillantást nyújtani. Lényegre törő megáilapi tásai, tényszerű adatközlései révén ezek az írások a szegény parasztság életének Horthy korszakbeli forrásait egészíthetik ki. Műfajilag Bariba Lajos levelei különbözőek: a harcos publicisztikái ól a riportszerű közleményeken kereszti)] a szociológiai jellegű mikrotelméréseken át, egészen a szépirói készséget felcsillantó írásokig. Még ha figyelembe is vesszük a Szabadság szer­ kesztőinek: Simándy Pálnak és Vér Andornak szives közléseit a paraszti eve leknek a szerkesztői munkához tartozó csiszolására vonal.kozolag, akkor is tiszteletre méltó sok­ oldalúságra vall egy két elemit járt parasztemoer részéről ennyi műfajt sikeresen mű­ velni. Végül a publikálás módjáról annyit kell megjegyeznem, hogy — néhány kivételtől eltekintve — nem teljes szövogközlésre kerül sor. Annak érdekében, hogy minél több írást mutathassak be, kurtítottam a leveleken, de hangsúlyozom ezek a rövidítések még terjedelmileg sem jelentősek, tartalmilag, érdemileg pedig egyáltalában nem cson­ kítják meg Barha Lajos írásait. A szövegrövidítést különben három ponttal jeleztem. Viszont olyan esetben, ha a kihagyott szöveget úgy Ítéltem meg, hogy annak tartalmi jelzése szükséges, rövid összefoglalást adtam róla A cikkek címei természetesen — hz eredeti címekkel azonosak. Egészben véve úgy vélem: az olcsvapali Bartha Lajosnak a Szabadság c hetilap­ hoz beküldött levelei nem csupán a szegényparasztság életének a Horthy korszakra vonatkozó dokumentumai, hanem azt is meggyőzően bizonyítják: mekkora visszhangot kelteti a parasztság körében Bajcsy-Zsilinszky Endrének a magyar p a r a s z t s á g , a nem­ zet éa az ország érdekében végzett fáradhalallan munkálkodása.

* 1. T ö r p e b i r t o k o s és n i n c s t e l e n

m agyarok

iiá ie n e l

íj

ISzabadság. 1933 ápr 2 , 3

IS I S r z l n i i n i ál á l > n >

ó in a k .

nid I

Pártunk lapjában, a Szabadságban óhajtanák egynéhány sort írni a löld reform éi és általában a mai helyzetről. Miért kell a telepítéssel kapcsolatos iöldrefurm? A múlt héten olvastam egy felsőalfűldi gazdasági felügyelő jelentéséből, hogy abban a járásban a nép oly szegény, hogy már hetek óta a nép egyetlen tápláléka 0 tarlórcpa. Sokan csodálkoznak ezen, megdöbbennek S színié kétkedéssel fogadják az Ilyen jelentéseket Pedig hát sajnos, ez nem újság, mert mi itt szatmári és beregi magyar földmunkások általában az egész Felsőtisza mentén ugyanabban a helyzetben vagyunk. Búzatermés semmi, a burgonya még a vetőmagot is sok helyen alig adta meg. Tengeri termett egy k e v é s , azon éltünk idáig, de már sok helyen az is elfogyott, és ha a ható­ ságok nem Intézkednek, éhínség következik. Mi ennek az oka? Hiszen még elgondolni is borzasztó, hogy ebben a tejjel-mezzel folyó országban, ahol milliós feleslegek vannak kenyérmagvakbál és különösen bur­ gonyából, éhező és nyomorgó százezrek lehetnek! Borzasztó elgondolni a mi helyzetül)' két! Űr Isten! Hiába kérjük imáinkban felségedet, hogy: Add meg mindennapi kenye­ rünkéi! Nincs, nincs és nincs! Es nekünk folyton azt prédikálják mindenütt, hogy ebbé nyugodjunk bele, isten adta ránk ezt a nyomorult sorsot, mert Így érdemeljük. Azon* bnn, akik nekünk ezi hirdetik, azoknak a gyomra nem korog az éhségtől, mint a miénk. Jóllakott emher pe dig sakkal könnyebben prédikál, mini az éhező.

106

Hogy mi az oka e nyomár nak? Elsősorban a híres bolettarendszer.- amely a szegény alust és városi polgárság kenyerét (pontosabban: kenyerének árát) kétszeresére emelte el A kormány pedig, amely ezt az átkus rendeletet tovább is fenntartja, súlyos bűnt követ el a nép ellen, mert az állam jövedelm i forrásává teszi azt a kenyeret, melyhez nemcsak a gazdagoknak, de a legszegényebb niprétegeknek is joga és Jussa kell hogy legyen, hiszen annak előteremtéséért ezek a legszegényebb néprétegek verejtékeznek Erisek meg a hatalmon levők, hogy elöltük a szegény ember mindennapi kenyere leayen a legszentebb dolog a világon. Ne drágítsák ezt meg mesterségesen, sem az állam, sem a termelőuzsora, sem pedig a pékuzsora... Másik oka a kenyérhiánynak a földbirtok mai igazságtalan megoszlásában kere­ s e n d ő Magyarországon az úrbérlség megszüntetése óta a földbirtok megoszlása nem haladt a népesség szaporodásával egyenes arányban. A z löfll évi kiegyezés utáni poli­ tika meddő közjogi harcokba merülve, szándékosan elmulasztotta, hogy szaporodó n é­ pességünknek megfelelő telepiiéses földreformmal hazát teremtsen. Inkább elnézte azt, hogy népünk milliónyi tömege vándorholot vegyen kezébe is a világ minden részén mint elsőrangú munkás mugát megosmertetva keresse meg családjának mindennapi kenyerét. Ez a nemzetpusztitú politika, de meg nagybirtokosaink többségének a szegény föld­ éhes népréiegeket lenéző politikája Idézte elő azt is, hogy az ország földjének jórésze a földet szerető és érle rajongó földmunkásság fáiretasziImshval olyan rétegek kezébe került, amelyek a földet sem úgy mint a magyar földmunkás, nem szereti, sem nem művelik, hanem azt az áldott földet és a rajta verejtékező sok ezer munka5testvérein két is csak üzleteszköznek tekintik. A háború utáni földreform lett volna hivatva a múltak mulasztásait és végzetes hibáit helyrehozni. Azonban ogy radikális és kellően megalapozott és pénzügyileg alá­ támasztott nagyszabású telepítéssel egybekötött földreform helyett csináltak egy olyan szerencsétlen földreformot, amely nem váltotta he a hozzá fűzött reményeket. Emlékszem arra a pillanatra, mikor Bethlen István gróf és boldogult Nagyatádi Szabó István akkori gazdavezár kézfogása történt, elmondtam fűldmunkástársalmnnk hogy: na. kedves barátaim, vége a becsületes földreformnak! Sejtelmem nem csalt mag. mert nehány nap múlva olvastam a lapokban boldogult Nagyatádi kijelentését, hogy a naKybirtokot nem engedi kiszúrni csak úgy — a népnek, mert akkor vége lenne a lübblermelésnek, A mai rendszer ezen Óriási ás reánk olyan fontos ás életbevágó kérdési úgy látszik szintén nem tartja fontosnak Pedig itten, a mi vidékünkön, a falvakban olyan ren­ geteg sok az olyan földmunkáscsaládok száma, kik setn felébe, sem harmadaba, sem negyedébe földei munkálni egyáltalán nem kaptak... Kérjük ezért Gömbös G y u l a miniszterelnök Urat, hagy tegye magáévá pártunk a Nemzeti Radikális Párt programjában a szeretett vezér, vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre áltól lefektetett telepítéses földreform mielőbbi megvalósítását, mert attól függ a to vábbi ezeréves bnldog Magyarország jövője és népének boldogulása i s . 2. A kenyér-

és

földkérdés

rendezésének

szükségessége.

(Szabadság. 1933 jún 11. 4 o ld j A cikk bevezető része a kedvező gahonahelyzeltel h várhaló jó lerméskilálásnkkal f □Ki aIk-azik Ezután tár ró a dolgozó parasztság prob­ lémáira A mi örömünk nem teljes, bármily gazdagon ontja hazánk lermölnldje bő áldását “ gyan, a mi szónkba és sok ezer dolgozni szerelő munkás szájába nem sakkal |li 1 liibb

túl

k e n yé r, m in t idáig, m ert v a n n a k egyes vid é ke k , a h o l az 1— 5 h o ld a s b irto k o so k és fö ld m u n k á so k m u n k a k é p e s c sa lá d ta g ja in a k ezrei v a n n a k és m a ra d ta k ta va szi fö ld ­ m u n k a és v e t n iv a ló n é lk ü l, n é m e ly v id é k e k e n p e d ig tize n n é gy-tize n h a to d részért kell dolgozn i, de az a baj, h o g y az a ra tá s legfeljebb 10— 15 n a p ig tart, így e gy m u n k á s le g ­ feljebb c s a k 3— 4 h ó n a p ra v a ló k e n ye ré t tu d ja m egszerezn i csa lá d já n a k , a zon tú l ha n in c s m u n k a , k o p la l családostul. M in d e m e á ld a tla n á lla p o to k n e m fo g n a k ja v u ln i, c sa k m ég r '.sza b b od n a k m in d ­ addig, m íg a m a i a rá n y ta la n b irto k m e g o sz lá s m e g n e m vá ltozik. H iá b a ta n á csk ozn a k , ankéteznek, s e sze ln e k k i ezerféle terveket egyesek, de m in d ig n é lk ü lü n k , a k e n y é r­ k é rd é s és m u n k a n é lk ü lisé g m egold ására, ez m in d a d d ig to ld o zá s-fo ld o zá s m a ra d és m eddő kísérletezés, m íg m eg n e m a lk o tjá k és tö rv é n yb e n e m ik ta tjá k a m i n d i n k á b b é g e t ő e n s z ü k s é g e s t e le p ít é s s e l e g y b e k ö t ö t t b e c s ü le t e s f ö ld r e f o r m o t .

M e d d ő és h iá b a v a ló m in d e n kísérlet, m íg az o rsz á g te rü letének e g y h a rm a d a m in d ­ össze ezerkétszáz s e g y n é h á n y fö ld tu la jd o n o s kezén van. H iá b a v a n m egértés a m in is z ­ te re ln ö k ú r részéről a sze gé n y e m b e re k iránt, m íg ezeken a b irto k o k e gy részén k i ­ szorította a gép a feles és h a rm a d o s m u n k á st, m á s ik részén p e d ig a s u m m á s m u n k á s o k ezrei h at h ón a p ig, h a v i e g y m ázsa b ú já é rt d ö n g e tik v illá v a l a z u ra sá g b iv a ly a in a k oldalát, e ltű rve m in d e n szid a lm a t és m é g sin c se n egész é vre k e n y e r ü n k biztosítva, m ert h at m á zsa b ú za e g y n a g y o b b fö ld m u n k á s c sa lá d n a k c sa k éppen v a la m e d d ig elég k e n y é rn e k is, h át m ég ruházat, szalon n a, só, petróleum , gyufa, d o h á n y stb. és e gyh á zi a d ó m ib ő l lesz e lőterem tve egész é v r e ? H o n n a n ve sz isk o lá b a já ró g y e re k e in e k 2— 3 p e n g ő s ta n k ö n yve t, irk á k a t, egész é ve n á t ? B iz o n y á ra a b b ó l a hat m á z sá b ó l nem. De ezek m é g szerencsések, a so k ezer s u m m á s és fö ld m ű v e s m u n k á s, k ik m ég ezeket sem n ye rh e tté k el, c sa k aztán a z igazi sze re n csé tle n e k! E z e k aztán k é n y te le n e k á lla ti sorba sü lly e d t m ó d o n m álé liszte n és ta rló ré p á n tengetni m a g u k és c sa lá d ta g ja ik életét. M e ­ ré n yle t az Iste n kép m ását, az e m b e ri terem tm ényt, ily e n so rsb a n ta rta n i a kko r, m ik o r két kézzel szó rja r á n k b ő áldását. M e r é n y le t a nem zet n a g y ré szé n e k k e n ye ré t bolettáv a l és m á s h a so n ló in té zk e d é se kk e l tá v o l ta rta n i a sze gé n ye k szájától, a z o k n a k a ja v á ­ ra, k ik n e k ú g y is b ő v e n v a n k e n y e rü k . N a g y b ű n az, h o g y eze k a le gsze gé n ye b b e k fize­ tik m eg a 30— 36 fillé re s k e n y é rlisz t á rá v a l a n a g y b ir to k o k te rh e in e k e g y részét. K é r j ü k a z ille téke s vezetőket, le g k iv á lt a m in isz te re ln ö k urat, h o g y ezen átkos bolettát a zo n n a l törölje el, h o g y m é g a n e ve se m a ra d jo n szép m a g y a r n y e lv ü n k szó­ tárában. 3. N yílt levél Kállay Miklós földmívelésügyi miniszterhez. (Szabadság, 1933. jún. 25. 4. old.) N a g y m é ltó sá gú m in isz te r ú r! K e g y e lm e s u ra m ! A „ M a g y a r fa lu ” c ím ű h e tila p h a sá b ja in o lv a sta m k e g y e lm e s u ra m n a k azon b e­ szédét, m elyet tá rc á já n a k k ö ltsé g ve té si v itá já b a n e lm o n d a n i m é ltó zta to tt... K e g y e lm e s u ra m ! M é ltóztato tt bejelenteni, h o g y az új fö ld re fo rm előké szítő m u n ­ k á la ta i m á r fo ly a m a tb a n v a n n a k . M é ltó z ta ssé k e lgo n do ln i, k e g y e lm e s uram , h o g y ezen kije le n té s n e k ü n k , a földet im ádó, rajta verejtékező, fö ld n é lk ü li sze re n csé tle n e kne k a szívé b e n m ilye n re m é n yt keltett, m ert azt hittük, h o g y v á g y a in k v a ló ra vá ln a k , véget é r a so k szenvedés, m ert n e m so k á ra e lérjük, h o g y M a g y a r o r s z á g n e m c sa k az ezer­ h o ld a so k n a k , h a n e m n e k ü n k , az e d d ig állati so rsb a n élő n in cste le n fö ld m u n k á so k n a k is h o n u n k lesz. R é g i k ö z m o n d á s: h o g y a h o l v a n az öröm , m in d já rt ott az ü rö m ! A l i g g y ú lt s z ív e ­ in k b e n a re m é n ysé g s z ik rá ja életre, m á ris k ia lu d t k e g y e lm e s u r a m n a k azon kijelentése

108

folytán, hogy „nem proleíártöm egeknek akar földet juttatni, hanem akik m egérdem ­ lik, és m ár némi vagyonnal rendelkeznek is, m ert akkor valóságos gazdasági dedók alakulnának és minden új földtulajdonos m ellé egy tiszttartót kell tartani, aki az ille ­ tő' az okszerű gazdálkodásra oktassa” . Nagym éltóságú m iniszter úr! K egyelm es uram! M agyarország nyolcm illió lakosságának számából mi, földn élkü li koldusok csak­ nem három m illiót teszünk családtagjainkkal. M éltóztassék elgondolni kegyelm es uram, hogy utóbbi kijelentése három m illió szívben törte össze a hitet, rem ényt és bizalmat. N em irigységgel gondolunk azokra, akik idáig is v a gy ezek után a föld reform előn yei­ ben részesültek, v a gy részesülni fognak, csak az keserít el bennünket, hogy éppen M agyarország földm ívelésügyi m iniszterének ajkáról hallottuk, hogy a föld et annak adja, aki érdemes rá és nem földmunkás tömegeknek, mert — m i erre érdem telenek vagyunk úgy gondoljuk a kijelentés után. A rra a kijelentésre pedig, hogy: ha földhöz jutnánk, m ellénk tiszttartók k ellen é­ nek, kegyelm es uramnak az a válaszunk: vajon az uradalmi ökrök, traktorok által fe l­ turkált földeket ki porhanyítja össze, ki teszi term ővé, ha nem a mi verejtékünk nyomán vá lik azzá? V a gy m ivel tud jobban gazdálkodni jelen leg a 25— 50 holdas gazda, mint az 1— 5— 10— 20 holdas, vagy éppen a földhöz juttatandó földm unkás? B i­ zonyára sem m ivel, m ert ma m indegyik rosszul gazdálkodik a gazdasági viszonyok m ia tt. . . K egyelm es uram ! K érjü k nagyméltóságodat, m i sok száz ezer földnélküli család­ apák, hogy akkor, am ikor a szociáldem okrata képviselők is szükségesnek tartják a földmunkások földhöz juttatását, ha csak pártérdekből is, méltóztassék tekintettel lenni a mi érdekeinkre is, m íg nem késő és a fent em lített föld b irtokreform -javaslat elk é­ szítésénél odahatni, hogy a javaslat törvén yerőre em elkedése után ne csak az eddigi földtulajdonos, hanem minden föld et szerető és érte rajongó m agyar földm unkás e hazában Hazát találjon és földhöz jusson. M egjegyzéseim et és észrevételeim et kegyelm es uramnak szíves figyelm éb e ajánlva, vagyok kiváló tisztelettel: Bartha L a jos földmunkás

4. Intés a közönyösökhöz. (Szabadság, 1933. júl. 23. 6. old.) Hozzátok szólnak, ti, az elnyom ott kedélyű, eltom pult érzékű, a m agyar dolgozók szenvedését, nyomorát közönnyel szemlélő, dolgozó testvéreim , hozzátok szólnak e s z a v a k ... Szervezkedjetek! Csatlakozzatok do]gozó testvéreitekhez! Hát még m indég nem látjátok a szomorú képet? N em látjátok sok százezer nincs­ telen testvéreitek nyom orult életét? . . . Hát nem szenvedtél és nélkülöztél m ég ezekkel és velem együtt eleget, m agyar testvérem ? És nem látod m indezekkel szemben azoknak gazdagságát, jólétét, fényűzését, kik életükben soha nem dolgoztak, akik munkád jutalm át tőled felhabzsolták, jutalm ul testvér, még mindezek tetejében lenéztek, m egvetettek téged? Nem látod a bankok és kartelek zsaroló, mohó étvágyát, m ely téged, titeket, m ind­ annyiunkat nemsokára földönfutóvá tesz? . . . Te is, én is és mindannyian bűnösök vagyunk a m agyar dolgozó nép nyomorában, szükségében, szenvedésében és bűnösségében. M ert nem akarjuk sem te, sem én, sem mindannyian m egérteni, hogy m i dcigozók sehonnan sem várhatunk segítséget, csak önmagunktól, m indezt pedig t’ idnv ik k elle-

ne, dolgozó testvérek. Ezért kötelességünk az összes dolgozók szervezése es egyesi tése... Hazánkban az utóbbi időkben több oldalról hallatják a szervezkedés szükséges­ ségét, vigyázzalak dolgozó-testvérek! Nehogy eltévedjetek. Gondoljátok meg, hagy nekünk semmi helyünk az olyan szervezésben, amelyben a 2—2D0D pengős napi fizetést élvező Bíró Falok, Weisz Fülöpók, kartell- és bankvezérek, 10—211—50— IUU ezer holdas birtokosok vannak. Nincs helyünk a legitimista gróf urak szervezkedésében sem, meri nekünk elsősorban Is nem király kell, hanem jog, élet és kenyér, majd ha ezek lesznek, királyról ráérünk dönteni csak akkor, elsősorban ez a fontos. Magyarországon jelenleg csak egy szervezet van, amely az összes dolgozó magyar népet egy táborba akarja egyesíteni, ez a Nemzeti Radikális Párt szervezete, nekünk itt a helyünk és nem másutt. 5.

Ő s z in t e

beszámoló a m a g y a r fö ld m u n k á s

o r iir . * !.

(Szabadság. 1922. aug. B. 5. old.)

Bartha Lajos nyílt levélben köszöni meg Bajcsy-Zsilinszky Endrének, hogy partin rásába vette a szegény falusi népet Arra a kérdésre, hogy milyen ma egy falusi földmunkás család sor­ sa, a maga és családja életéről így ír A háborút mint lS-ös huszárszakaszvezető végeztem be, különböző harctereken mint ezredUnk rohamszázadának egy altisztje kétszer sebesültem oly súlyosan, hogy félévig feküdtem kórházban, Laibach. Karlovác és Zágrábban Mindezek dacára ismét harctérre mentem és lSJlfl. október 12-éh éjjel egy nehéz teljesítményemért kél társam­ mal az olasz harctérről 21 napra szabadságoltattam A forradalom Itthon talált, én már akkor sötét színben láttam hazánk lelett oz eget, amely csakugyan egészen beborult Hatun váltunk fiútestvérek, altkor még mind nőtlenek, egy francia, egy román fogságban egy □ i i es honvédeknél magam a huszá­ roknál. A román megszállás ideje alatt mind a négyen haza kerültünk. Itthon özvegy édesanyám még három kisebb testvéremmel egy félig összedőlt saját viskónkban lakott. « háharú ideje alatt ami kis földünk volt. a Szamos f ol yó mind eltiurdta, haza jöttünk semmire, éhezni, a kincstári ruhát a románok leszedték rólunk s mivel ennek ellenszegültünk, meg is batoztak bennünket egyszer. Talán többször is megtették volna, hu n román fogságból hazatért öcsém nem beszél velük, mert ő értette a nyelvüket. A románok kitakarodása után megnősültünk öten a fiútestvérek, én a legidősebb 1921-ben. Eleinte elég jó l ment dolgunk, míg a család nem szaporodott, munkáltunk földet felébe, harmadába s így annyira gyarapodtunk, hogy egy kis házacskát építet­ tünk. Az idők tolynmán azonban a 1H— 20 holdas gazdák, kik akkor még harmadosok­ kal munkáltatták földjüket, áttértek mindenfelé a Iákapálás olcsóbb munkájára, így ma itten sok vidéken a földmíves munkás csak valamit, vagy egyáltalán nem kap földet a munkálatra l

Még szerencse, hogy legalább a kevés 5—6 hold aratnivalót ideadják, így legalább i mázsa búzái, vagy rozsul tudtunk keresni egy kis tésztának vagy rántásnak. A summások sorsa.

Ha van nagyobb birtok ás summás munkásokra van szüksége az Intézőknek, hat hónapra havi 1 mázsa búzáért kell a legpiszkosabb és nehezebb munkát érte végezni a gazdaságban. Mióta megnősültem, már három évben voltam summás munkára mind-

11U

addig, míg a tüdőmet ki nem kezdte a eséplésnél a gyilkos por, most már ezzel is fe l­ hagytam, mert családom, 6 fiúgyerm ekem , kenyérkereső nélkül maradt volna, és így most már csak gazdáknál aratgatok, ha van mit, 16-ik részért, ehhez adnak még heti 1 kg szalonnát, 10 kiló kenyeret és 3 kiló tésztalisztet, egyebet semmit. A munka legfeljeb b 8— 10 napig tart, annyi idő alatt az itteni munkás, pl. én is, keresek 3—4 mázsa búzát, ami beosztva egy 6 tagból álló családnál, zöldbab, k ru m p li­ val spórolva a kenyeret, eltart karácsonyig. Ha kapunk 1— 2 hold harmados tengerit, abból jut esetleg 4— 8 mázsa szemes ten­ geri és karácsony után már ez az egyedüli táplálék, azonban már 5 é v óta, a rossz búzatermés miatt már október végétől ezen éltünk . . .

M iért olyan óriási a gyermekhalandóság? K épviselő U ram ! Ha betegek vagyunk, akár mi, akár gyerekeink, ez a legborzasz­ tóbb, mert méltóztassék elgondolni azt, hogy a múlt évben hat fiúgyerekem ből kettő­ nek kellett meghalnia azért, mert nem bírtam pénz hiányában orvo so lta tn i. . . K épviselő Uramnak összegezem az én hattagú családomnak múlt évi keresm ényét: Napszámban összevissza kerestem

P

40,60

Aratással 3 mázsa búza

P

54,—

Kukorica 8 mázsa, harmadába kapálva

P

18.—

Tojásért, barom fiért kaptunk

P

53,—

Kenderm unkáért 6 kiló kóc

P

12,—

összes bevétel:

P 177,60

Kiadás: 1 mázsa kenyérliszt

P

32,—

1 mázsa ínségbúzára 6 napszám

P

6,—

50 kiló babért

P

10,—

25 kiló sóért

P

10,—

30 kiló szalonnáért, á 1,80

P

54,—

Közm unkaváltság

P

2,—

Egyházi adó 30 k iló búza és 6 pengő pénz

P

11,40

összesen:

P 125,40

M ire jók a madárijesztő rongyai? K épviselő U ram ! Most tessék kiszámítani, m ilyen élete lehet annak a 6 tagú csa­ ládnak, am elynek ebből a bevételből ennyi kiadással kell élni. Ruha szóba sem jöhet, mert esküszöm ö n n ek Nagyságos Uram az egy élő igaz Istenre, hogy a tavaszon már a kenderföldekre kitett m adárijesztőrongyokat lopkodtam éjjelenként, hogy a felesé­ gem a gyerm ekeim alsó- és felső rongyait megfoltozhassa, de m ert már az is elnyűtt, jó U r a m !... Oh bár dűlne össze inkább a mindenség, hogy ne élnénk tovább ebben az országban, ahol ilyen sorsot érdem eltünk . . . Tovább nem ír o k . . . Érezze át K ép viselő Uram az én és szerencsétlen társaim helyzetét s úgy írjon róluk. Hálás tisztelettel:

111

6. Néhány őszinte szó a magyar (ölő népéhez! (Szabadság, 1934 jan 28 B old) Harlha Lajos (elhivassál fordul a dolgozó pa­ rasztsághoz, hogy csatlakozzék a Szabottság tábo­ rához és fizessen elő a lapra. A szubjektív motí­ vumokban gazdag, érzelmi töltésű írás fontos ön­ életrajzi részleteket Is tartalmaz és igaz tükre Bariba Lajos hűségének a Nemzeti Radikális Fart és lapja: a Szabadság iránt Különösen az alábbi részlet tanúsítja a fen­ tieket: Egy éve annak, mióta pártunknak tagja vagyok és szervezője is, mikor időm meg­ engedi, a párt lapjába már sok cikket írtam, amelyekért soha semmi díjazást nem kaptam — de ezt nem is vártam és nem is várom Szegény földmunkás ember vagyok, nincs egyebem egy lel vékás1földnél, mit feleségemmel kaptam. Hattagú családot tar­ tok. Négy gyermekem — mind fiú — még mindig dolgaképtelen. Mióta pártunk tagja vagyok, azóta folytonos hatósági zaklatásoknak vagyok kitéve. A csendőrség a múlt nyáron tevékenykedéseméri össze is vert: hogy „megtérítsenek” , én mindezek elle­ nére hűségesen kitartok eszméink mellett. Kenyeret már október óta folyton veszem s van olyankor, hogy liszt volna kenyér­ nek, de só sincs, mikor só volna, liszt nincs. Azért mégis decemberben a fels ég em egy hétig nem főzött só- és szalonnahiány miatt, meri a só- és szalonnára valót a Sza­ badság előfizetési dijába küldöttem. 7. Gyermekeinkkel együtt nekünk is jagunk van élni ezen a földön. (Szabadság, 1934. febr. 11. 11, old.)

Cikke bevezetőjében Bartha Lajos ismét az „aránytalan blrtokmegoszlússal” foglalkozik, majd a háború utáni ún, földreformot bírálva, új, u nagy- és középbirtokot nem kímélő földreform végrehajtását követeli. A birtokviszonyok jellem­ zésére a nagybirtokrendszeren túlmutató problé­ mák felvetésével a továbbiakban így nyújt hely­ zetképet falujáról: Községünk neve Olcsvaapáti. Területe i?uu lkat. hold. Ebből uradalmi erdő kb. 400 kot. hold. Községi legelők és erdők területe 350 négyszög kai hold Gyümölcsös 100 kát. hold. Füzes 100 kát. hold A község területe 100 kát. hold. Szántó 030 négyszög kai hnld Községünk a Tisza, Szamos és Túr folyók közén fekszik. Lnkussága kb. 130 család, 1300 lélekszámmal Nagybirtok az uradalmi erdőn kívül nincs, a lakosságnak legtöbb része nagycsaládű földmunkás és I —3, S— I □ holdas lürpebirlnknsokbúl áll. Harmados földet legfeljebb 4—5 gazda ad ki. Van kb. 45 család 1—2 holdas és nincs­ telen napszámos kiknek sem leles sem harmados föld, sem aratni való nincs és ár a múlt évben sem vall, pedig mind nagycsaládos ember. A múlt években eljártak Darmadus munkára és részes aratásra a harmadik, negyedik határba is, de nőst mar hiába mennek oda is meri oll is ilyen a helyzet. Képzelhető, hogy milyen lehet Itt a nyomor ahol a múlt évben sem búza, sem kukorica nem termett a családnak föld nemléte mialt, pedig csak ebben a községhen kb. 40—50 család van ilyen helyzetben,

112

200—2S0 családtaggal. Azonban ez csak egy község. Hány és hány község van ezen a vidéken Ilyen, vagy még ennél siralmasabb helyzetben, azt csak a Jó Isten tudja. ím e jó uraim ez az önök soraiból némelyek óital hangoztatott „nagyigényűség", ez az élet-halál harc, melyet egv ilyen — és még sok ilyen — községnek kell folytatni az életért, 1000 léleknek nem is ezer holdból, hanem 6— 700 holdból, akkor amikor önök közül sokan azon panaszkodnak, hogy még a tízezer holdakból is csak szűkösen élnek. Es ha az ilyen és ehhez hasonló községekben ma is ilyen a helyzet, mi lesz 10— 15 év múlva velünk? Mi lesz ezzel a — hála Istennek — szapora néppel? Hová menjünk megélni, ha nem jön egy új telepitéses földreform? Menjünk a nagybirtok bivalyainak oldalát döngetni havi egy mázsa búzáért? Hiszen oda Is elmegyünk a kenyérért, de nincs már összesen annyi szarvasjószág az országban, hogy mindnyájunknak jutna belőle. Hiszen annyi a szegény ember, ha egy béres felbukik, ötven ajánlkozik helyette! Vagy pusztítsuk el éhező gyermekeinket? Nem, ezt nem tesszük meg, mert mi igazán szeretjük hazánkat, bár ha nem is a mienk ennek több része, tudjuk, hogy a hazának szüksége lehet még gyermekeinkre, de nem olyan jutalmakért, melyeket mi, az apák kaptunk a háború után! Ezekre kérünk mi leleletet és megoldást azoktól, akik bennünket nagyigényűeknek tartanak és követ dobnak azokra, kik egy új földreform eljöveteléért — érdekünkben és a magyar haza újabb ezeréves fennállása érdekében — önzetlenül küzdenek. Igen, feleletet várunk.,. mert ezen a földön jogunk van nekünk is élni és kenyeret enni! 8. Sorozatos kihallgatásokkal és pénzbüntetésekkel zaklatják a hatóságok a N. R. P. olcsvaapStl vezetőit. A belügyminiszter úr figyelmébe. (Szabadság, 1934 jún 3 10 old ) K ét év óta vagyok a vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre vezetése alatt álló Nemzeti Radikális Párt tagja. K ét év óta minden szabad időmet arra használom, hogy a párt­ nak, mely véleményem szerint a legbecsületesebben küzd a földet túró parasztság s általában a kisemberek érdekeiért, minél több hívet szerezzek. Agitéciós munkámat mindig törvényes keretek között végeztem s ahol megfordultam, mindig első köteles­ ségemnek tartattam híveinket figyelmeztetni a törvény iránti tiszteletre. Munkámét mindenütt zavartalanul folytathattam, kivéve a községemet, ahol úgy én, mint a többi radikális vezetők állandó zaklatásoknak vagyunk kitéve a hatóságok részéről. AZ alábbiakban felsorolok néhány esetet, hadd lássa a közvélemény, milyen kel­ lemetlen következményekkel já r az, ha valaki ma vidéken ellenzéki párlagitációt foly­ tat De figyelm ébe ajánlom ezeket a belügyminiszter úrnak is, aki — meg vagyok győződve róla — nem tud arról, hogy alantas hatóságai merő buzgóságbúl milyen túl­ kapásokra ragadtatják magukat. Beszélget ni, olvasni — tilos! A múlt év húsvétján átmentem a szomszéd községbe a sógoromhoz. Szép idő lévén, az udvarán beszélgettünk. A z ösmerős szomszédok megláttak, átjöttek üdvözölni. Le héttőnk vagy kilencen. Gyanútlanul tereferéltünk s fogalmunk se volt, hogy tilos d o l­ got művelünk. A csendőrség feljelentett s engem 15 pengő pénzbüntetésre ítéltek, nyíl ván azért, mert nem kértem engedélyt a — beszélgetéshez. Télen pár barátom meglátogatott és az éppen okkor megérkezett Szabadság-ot ol­ vastuk. A z éjjeli Őr — akit azóta lopás miatt elcsaptak — feljelentett, mire IQ pengő bírságot sóztak a nyakamba. Ebből megtudtam, hogy nemcsak beszélgetni, de olvasni sem szabad.

113

Más esel: Olcsvaapátiban a Nemzeti Radikális Pártnak bejelentett párthelyisége Ven. Havonként itt szokott értekezletet tartani a vezetőség, ide gyülekeznek olykor híveink, hogy elolvassák a párt lapját. Ezeknek az értekezleteknek is büntetés lett a vége. Azzal az indokolással, hagy az értekezletekre nem kértünk hatásági engedélyt, a párt elnökéi és engem 25 pengő bírságra, a tübbi vezetőségi tagokat pedig 5 pengő bírságra ítéltek. De eltekintve a bírságoktól — amelyek a magunkfajta szegény embereket sújtják — folyton a csendőrségre idéznek és olyan talányos kérdésekkel nyaggatnak bennün­ ket, hogy hányán vagyunk radikálisok, kikkel érintkezünk, vannak-e köztünk szocia­ listák, stb. Az ilyen csendőrségi kihallgatások nem mindig zajlanak le simán és az udvariassági formaságoknak megfelelően, engem például e g y s z e r a bíró jelenlétében csúnyán összevert két csendőr. Akkur vitéz Bajcsy-Zslllnszky Endre közbenjárására n belügyminiszter úr nyomozást is rendelt el ebben az ügyben, de a nyomozás ered­ ménytelenül végződött, mert a bíró egyszerűen letagadta az esetet. M iért vagyunk üldözött vadak? Kérdem: miért az a folytonos üldözéB, ez a céltudatos hajsza különösen elle­ nem? .. Ml is épp olyan gyermekei vagyunk ennek a szerencsétlen megnyomorított hazának, mint mások, mi is vérrel és adóval áldoztunk ezért a földért, mtért vagyunk hát üldözött vadak, miért tagadnak meg tőlünk olyan elemi jogokat, amelyeket mások szabadjára élvezhetnek?. .. 1. Egy iíMgynr földmunkás nyílt levele s FOggellen Ki s g a z da pá r t vezéréhez (Szabadság 1934 szept 9. 6 old.) A Független Kisgazdapárt I93t-hen új vá­ lasztó jugi tervezetet készített, amely éppen a szükséges egy helyben lakással nem rendelkező legszegényebb rétegeket zárta volna ki a választó­ jogból. A Nemzeti Radikális Párt és sajtója, a Szabadság felháborodottan utasította el ezt az antidemokratikus lavasiaini Bariba Lajos is ennek a témának szentelt Eckhardt Tiborhoz, a Kisgazdapárt vezetőjéhez intézett nyílt levelét Írása bevezetőiében hivat* kozik Gaál Gaszlon és más pártvezérek korábbi Ígéreteire a demokratikus választójogot illetően. Felteszi a kérdést: „H ová lellek azóta ezek a szép ígéretek ... ? ” Majd így fniy latja: ün szerint léhát érdemtelenek és a2 új válasz 16jogból kirekesztendők azok 9 „csavargók", szél állal hajlat* tömegek, melyek nem bírnak annyival sem amely egy helyhez kötné ókel. Kérdem tisztele11el hál ugyan kinek « bűne az, kinek a vétkes mulasztása, hogy ebben a szerencsétlen országban mey ma is h á r o m m i l l i ó azoknak « s z á m a , akiket az ínség, nyomor fergeteges szele m i n d e n percben másfelé sodorhat, eS sudart már évtizedekkel ezelőtt mi111öszámra a világ minden tájára, meri a nemzet lelelfisei elmulasztanák hugy ezeket megleletfi telepítései földreformmal helyhez rög* zitniték volna. És ennek az álkas néppusziíto politikának a következménye lett a nem­ zet [emelője Trianon is Avagy nem néphulundilás, vagy demagógia itt hirdetni: * retus bank és karIelgazdSíkadás megrendsivhályozásBl akkor, amikor ezeknek áldozalait h tönkrement és fuldőniulóvá lett kisemberek százezreit meyinszlják attól a

IH

lühctösőgLöl. hogy a parlamentbe olyan embereket küldhessen, kik ott a nép érdekeit képviseljék. De az önok Lerve/.ets épp így kirekeszti a népjogok gyakorlásából az ínségeseket is. Ismét hadd kérdezzem; nem népbolondító demagógia-e átkokat szórni n Kartelek­ re, kizsákmányoló nagytőkére és ugyanakkor ezeknek az áldozatait, a munkásság nyo­ morba jutott ezreit megfosztani attól a lehetőségtől, hogy a parlamentbe olyan embe­ reket küldhessenek, akik nemcsak papíron és népgyűléseken ellenségei a „zugbetyá toknak', hanem a való életben is elkeseredetten küzdenek a szipolyok ellen. És még tovább menve kérdezem: hogy az a nyomorult sors. amelybe a néppuszlltó rendszer lökött bennünket bűnéért, ami miatt én és sok pusztulásra ítélt loldmíves és kisgazdatársam ma a kormány által kiadott ínségmunkán kénytelen tengetni ezerszámra nyomorult életét, vajon elég ok lehet arra, hogy emiatt megfosszanak még eddigi jogainktól is? Képviselő úrnak, mint a magyar kormány népszövetségi megbízottjának sokszor kell az elnyomott és csonka haza határán túl pusztuló magyar testvéreink jogaiért síkra szállni, kérdem: mi módm követelheti azt ott, amikor idehaza a legtősgyökeresebb magyarságnak: a honfoglalók leszármazottainak, a földnélküli és munkanélküli millióknak jogaikból való kirekesztését tervezgetik, javasolgatják? Nem és ezerszer nem. Képviselő Urak! Mi füld- és munkanélküli milliók ezer éven át védtük ezt a földel, ezt a h azát. Azt soha meg nem tagadtuk, el nem árultuk és nem fogjuk megtagadni és elárulni ezután sem. Mégis reltolakodik bennünk a gondolat, hogy a világháború folyamán soha nem mondták nekünk a mi uraink és „képviselőink” : „ti szerencsétlenek, csavaré ők. szél által is hordható tömegek, menjetek csak bálra, engedjetek helyet az ezerholdas a kartel és bankvezér uraknak, mert ők kívánnak előre menni ..” Fogadja magyar szívünk keserűségének Kifejezését, Képviselő Ür! 10. Szalmáröan a tavaszi föld rnbolnsai közölt. Nincstelenek forró sóhaja egy darabka isid után. (Szabadság, Ifi.in jún. 30 3. o ld ) Mikor elvégeztem az első tavaszi kapálást gyermekeimmel, akik a munkára az is­ kolából keredzkedtek el, a következő nap körülnéztem dolgozó és nincstelen parmzlteatvéreim között, hogy hely/eiüket és életkörülményeiket, most a tavaszi munkák idején, megfigyeljem és a Szabadság olvasói álé tárjam azt a sanyarú és embertelen életsorsot, melyben Szatmár és Bereg megyék parasztsága és nincstelen földönfutó magyarjai élnek. A falun túl a Karolyi-uradalom erdeje körül, a nudrágszíjnyi földeken, sovány, kiaszott képű és feketére sült búsmagyarok törik a rögöt. Kezükben kapa. a szemük­ ben bágyadt, kísérteties fény villan A világháborúról folyik a beszéd Az egyik — ll-es honvéd volt a háborúban — keservesen fakad ki: — H e j ! A mindenét ennek a z e m h e r n y ú z ó v i l á g n a k zünkbe a „manlichert” , tudnám ón hová „iü jjek "!

csak

még

egyszer

adnák

ke­

Harmados munkások ebédje. Elköszönök tőlük. A legelőn átmegyek a panynlüi, olcsvaapáti és nlcsvai gazdák határszéli földjei felé. I t t többnyire harmados és f e l e s munkások d o l g o z n a k Leülök közéjük. Apátiak, panyolaiak vegyesen Tarisznya kerül elő és nagy gonddal szedik elő még alig lúdtoll vastag „zsidószalnnnát , mit erre hagymának n e v e z n e k ; sót v e s z n e k

113

elő é s h ó fe h é r k e n y é rre l u g y a n — de u n d o ro d v a eszik. A fe h é r k e n y é rn e k v a ló lisztet — m in t h a llo m — 27 fillé ré rt ve szik. H á la a m a g a s k o r m á n y lisz tfo rg a lm i adójának, elég olcsó liszt ez a m a g y a r K á n a á n b a n k ín ló d ó sze g é n y e m b e rn e k! A z eső e lke zd szem etelni, b e té rü n k e gy k u n y h ó b a a határban. E lé g tágas, 10— 14 e m b e r e lfé r benne. M e g is te lik ham ar. F é rfia k , a ssz o n y o k ro n g y o k b a c sa v a rt csecse­ m ő k k e l: kapát, tariszn yát, v iz e s k a n c só t cipelve, jö n be a k o n y h á b a . H a az e m ber r á ju k néz: a sápadt, beesett fa k ó arc, az éh sé gtő l k is z á ra d t e m lő k ö n rá g ó d ó szeren­ csétlen e m b e rp a lá n ta lá ttá ra ö k ö lb e sz o ru l a keze! (Sze gén y feleségem is íg y v o lt k é n y ­ telen fö ld d a ra b ró l-fö ld d a ra b ra c ip e ln i s o k s z o r gye rm e ke in k e t. Sze re n csé re m o st nem kell, m e rt a ta v a sz o n az u to lsó h a lv a született, íg y a z új n y ű g ö t elvette tő lü n k a g o n d ­ viselés.) — H á t a fé rje ? — k é rd e m az asszonyt. — H id e g rá zza m in d e n m á sn a p — feleli rá. B iz o n y a re fo rm o k a t h a n go zta tó k o r m á n y n a k és h a tó sá g o k n a k go n d o t ke lle n e fo r­ d íta n i a rra is, h o g y ezen a m a lá riá s v id é k e n olcsó, v a g y in g y e n o rvo ssá g o t ju ttathatna a la k o s s á g részére, m e rt h a jól em lékszem , a m á r m eg va ló síto tt — de id á ig n e m észlelt — 54 p o n tb a n 4 erre is történt célzás. J ö n az ebéd. K ib o n t já k . M in d e n e d é n yb e n p aszu ly, k ru m p li, v a g y salátaleves. A z t hittem , ezek jo b b a n é ln e k m in t én, de c s a ló d t a m ... 80 f illé r e s

napszám .

— H á t a hús, v a g y s z a lo n n a ? — kérdem . — H ú s ? B iz o n y azt c sa k a k k o r e szünk, h a betegek v a g y u n k , és o rv o s „ k o m m e n d á lja ”, v a g y h a b elejön a dög. Ily e n k o r m uszáj, m ert ú g y se m ve szi m eg a zsidó! M u n k a a lk a lo m nin cs. A z a z , a m ú lt héten a k is a r i g ró fi u ra d a lo m b a szegődtek so k a n 80 fillé re s napszám ért, de oda se k e ll m in d e n k i. H a rm a d o sfö ld is e lvétve akad. E g y h old fö ld é rt so k u zso rá t k e ll dolgozn i, ara tá sé rt m eg so k h e lye n in g y e n k e ll k it isz tí­ tani a s o k g iz -g a z t a term é n yből, de íg y sin c s m in d e n k in e k . O d á b b m e g y e k . M á r u z so n n a id ő van. N y o lc -tíz h o ld a s g a z d á k u zso n n á zn a k . M e g ­ figyelem . M é g u z s o n n á ra is n é m e ly ik e p a p rik á s szalonnát, tejfelt v a g y túrót eszik. E l ­ g o n d o lo m a m a g a m és a z o k n a k a sorsát, a k ik k e l e lő b b beszéltem. F o r r ó sóh a j szá llt fel b előle m a föld, e g y d a r a b k a fö ld u tá n ... M e r t lá s sá k be vé g re az u ra k , h o g y ige n is joga v a n itt m in d e n k in e k élni, a k á r szegény, a k á r g a zd a g és joga v a n m u n k á ja és ve rejté ke u tá n a m a g a fö ld jé n term ett k e n y é rh e z ... C s a k azt óh ajtju k, h o g y a fö ld n in c ste le n je in e k és ro b o to sa in a k rettenetes k ü z d e l­ m ét n e n é zzé k rideg, ön ző s z ív v e l sokáig, m e r t a z é h s é g é s n é l k ü l ö z é s m é g a g y á v a f a r k a s t is

v é re n g ző

v a d á lla ttá

te s z i és a

m a g y a r n in c s te le n e k

s z e m é b ő l o ly k o r -o ly k o r

k i v e t ő d ő h a l v á n y f é n y m i n d e n t p e r z s e l ő v i l l á m l á s s á v á l t o z h a t ...

11. Egészséges kisbirtokokat az embernyúzó nagybirtok helyett. (Szab adság, 1935. júl. 7. 7. old.) B a r t h a L a jo s írá sa v a ló já b a n a jú n iu s 30-i c ik k é n e k kiegészítése, a m e n n y ib e n az a ra tó k szat­ m á r i n a p sz á m á ró l ír, ö ssz e h a so n lítv a helyzetüket a k is - és n a gyb irto ko n . Itt S z a t m á rb a n a fe h é rg y a rm a ti g ró f K á r o ly i- f é le többezer h o ld a s u ra d a lo m b a n és m á su tt is 70— 80 fillé re s n a p szá m o t fizettek a kko r, a m ik o r kö zsé ge m b e n a 15— 20 h o l­ d as g a z d á k 1 P 60 fillé re s n a p sz á m m a l fizették a fö ld m u n k á s n a p s z á m o s o k a t... A k ö r ü lö t t ü n k le v ő n a g y b ir to k o k m in d e n 14. kere szte t a d já k részbe. E h h e z k o n ­ v e n c ió e gy hétre: 12 k g liszt, 1 k g szalon n a, V2 k g só, és egyes h e lye ke n 3/< k g hús.

116

Nálunk a kisgazdáknál az aratóbér a következő: 12— 13 kereszt, 12 kg liszt, 1,5 kg szalonna, fél kg só, 1 lite r pálinka, fé l kg hús és legtöbb helyen egy héten 2— 3-szor főzött ebéd, vagy vacsora. Tehát a kisbirtokos itt is nagyobb m egértést tanúsít a nincs­ telen földmunkással szemben, m int a nagybirtok . , .

12. A beregi és szatmári parasztságnál rossz helyen kopogtatnak a nyilaskeresztesek. (Szabadság, 1936. febr. 2. 6. old.) A „N em zeti Élet” 5 szerkesztősége most egyre-m ásra m egtisztel bennünket erre­ felé azzal, hogy ingyenesen küldi címünkre a lapját. N yilván azzal a buzgó célzattal, hogy „okosodjunk” belőle és bekapjuk a horgot, akarom mondani a horogkeresztet. Hát ami az okosodást illeti, azt tényleg el is éri nálunk a tekintetes szerkesztőség, de a horoggal már van némi kis baj. Okosodásunk pedig á ll a következőben: a küldött lappéldányokból meggyőződ­ tünk arról, hogy a magyar föld magyar népének semmi keresnivalója nincs sem a nyilas-, sem a kaszáskeresztes pártban. M indkét párt program ja alkalmas ugyan arra, hogy a tájékozatlan, politikailag iskolázatlan falusi rétegeket megszédítse. De az ön­ tudatos és politikai iskolát já rt parasztság ma m ár nem á ll kötélnek. A két keresztes párt azt hiszi, hogy a sikerhez m ég m indig elég, ha a töm eg elé hangzatos jelszavak­ kal és csillogó ígéretekkel állunk oda. N em uraim, m i az ígéretekkel már torkig vagyunk. Nekünk ma m ár a program m ellé személyes garanciákra van szükségünk. Minden tiszteletünk Festetich és P á lffy gró f urak szem élye iránt, de engedelm et: poli­ tikai harcunkat, am ely nemcsak a nagytőke túlkapásai, hanem egyúttal a nagybirtok fojtogató hatalma ellen is éppúgy irányul, nem vívh a tju k m eg az ő vezérletük alatt. Ha ezek az urak tényleg kom olyan veszik ezt a földreform ot, am it a program jukban hirdetnek, akkor m ielőtt vezérkedni akarnának, kezdjék el ezt a reform ot a saját b ir­ tokukon. Jézus a biblia szerint azt mondta a gazdag ifjúnak, aki követn i akarta őt: Előbb oszd el a vagyonodat s úgy kövess engem. M i azt m ondjuk: Előbb az urak osszák fel a földjüket s úgy követni fogju k önöket. Erre azonban, jó l tudjuk, semmi rem ény nincs. Értjük m i már, hogy a zsidókérdés lépten-nyomon való hangoztatása, a zsidók elleni gyűlölet szítása is csak arra jó a kereszteseknél, hogy a figyelm et elterelje a legfontosabb kérdésektől . . . S végül még egy dolgot. A „N em zeti Élet” -ben nem találtunk tájékoztatást a m oz­ galom külpolitikai irányítására vonatkozólag. M i okuk van arra, hogy ezt a kérdést elhallgassák, holott mi, falusi parasztok is jó l tudjuk, hogy ma nemzetünk jö v ő je szem pontjából döntő kérdés, m ilyen külpolitikát követünk? Talán csak nem szégyenük az urak a külpolitikai hitvallásukat? M indenesetre m egállapíthatjuk, hogy a beregi és szatmári magyaroknál rossz he­ lyen kopogtatnak a keresztesek. Itt politikailag iskolázott parasztok élnek. De hogyha egy kis politikai felvilágosításra volna szükségük, akkor: legyen szerencsénk! Okos tanáccsal minden időben jó m agyar szívvel szolgálunk.

13. Sóskaevő gyerekek a Szamos partján. (Szabadság, 1936. ápr. 19. 7. old.) Húsvét másodnapja. A kora délutáni órákban a Szamos fo ly ó töltésén virágbaborult gyümölcsösök m ellett bandukolok k ife lé a határba, hogy Isten legfelségesebb templomában szellőztessem ki a gondokat a fejem ből.

117

A Szamos megduzzadt habjai zúgva rohannak el melletLcm s én elmélázok a i'-éles határ felett, amelyből itt is, olt is zölden ütközik elő a/, élet. Az M2B os földreform jut eszembe. Amikor itt Szatmár es Bereg megve majdnem minden kézségében kapait n szegény lakosság egy-két hold járadekföldet, vagy legalábbis egy kicsiny házhelyet; k*t község. Olcsvaapatl és Olcsva népe nem kapott úgyszólván semmit, sem házhelyet, sem földet. Pedig lett volna miből, a szomszéd határban terül el a báró Pcrényi-féle és a kincstári kezelésben levő birtokrész. amelyre az igényünket annak idején bejelentet­ tük. De földet mégsem kaphattunk, mert az akkori jegyző és bíró — utóbbi azóta 13 bérli a kincstártól ezt a birtokol, amelyre igényt tartattunk — félrevezették a község elöljáróságát, hogy ne véleményezze kérelmünket. Azonkívül az igénylők közül egvnéhánnyal aláírattak egy okiratot — azzal az ürüggyel, hogy csak ők kapnak majd földet — mely szerint Olcsvaapatl község igénylői egyszersmindenkorra lemondanak földigényükröl. Így azután az O. F B. a később beadott igényt azzal utasította el, hogv arról egyszer már a község szegény lakossága lemondott és újra már nem vehető fel az igénylők közé. A z r a a birtokok jórésze eladásra került és más nagybirtokos kezére jutáit, a jegy* z5t pedig elcsap ők. Oe a főkolompos, aki mialt Olcsvaapatl község nincslelen népe hoppon maradt, ma is felemelt fővel jár kel, mint egy NEP-élharcoshoz illik Míg igy elmélkedtem magamban, megakadt a szemem egy nagy csapal gyereken okik a vádlftltésan csipegetik a szegény gyerekek első tavaszi csemegéjét: a vadsóskát Valósággal éhes farkasokként vetik rá magukat a snvány eledelre Megszólítom őket — A tanító úr mondta, hogy kevés /Sccsígei eszünk, ezer vagyunk rossz bűiben magyarázzák a sóskarohamot. — Me g hogy sárgarépát is együnk, állal is hízunk -

tűdítia a/ egyik gyerek

— Dejszen megellem én amennyi murák vall a veremben mégsem híztam — mél­ tatlankodik egy mezítlábas — De fütyülni mán tudsz, igaz e? — ingerkedik vele a legnagyobb fiú — A tej Q Jó. meg a hús, nem pedig a sóska vagy a murák — mnndja komoly kép­ pel egy pirosképű. pufók csemete — Hiszen ha nekünk is annyi földünk volna, mint nektek — veti oda sértődötten a mezítlábas. — Hát fiúk. szólok a vitába műn ríjátok meg a tanító úrnak, hogy a Zöldség tényleg nem elég a hízáshoz, a zöldség mellé vaj, tej. tojás meg hús is kell, illetve röviden: föld, föld, föld, ami mindezt kitermi A z édesapáinknak pedig azt mondjátok meg. hogy vessenek csak magukra, ha ez a föld nincs meg. Hiszen ők iriák alá annak idején a nyilatkozatot, hogy lemondanak a földigénylésről.. Harag gyűli bennem, pedig valójában szánom ezeket a szerencsétleneket A harag szokat Illeti, akik visszaéllek e nép tudatlanságaval és kisemmizték őket és gyerme­ keiket az elet javaiból. Elszorul az ember szive, ha arra gondol, hogy pár hold gyü­ mölcstermő földdel meg lehetett volna menteni őket S ekkor ma a gyermekeik nem járnának a Szamos partra sóikéi legelni. Akkor ma életerős, pirospozsgás embercsemeIÓk dalától volna hangos egy nagy vitágbaborull gyümölcsös, erdő: h lalu határa. II, „Mindennek Trianon az o k a . . . ? " ISzabaűság 1937. ápr II

A magyar élet ezer válság ipari munkásság |firÉsze munka tudónk elhelyezkedni S ezek a most mindezekkel szemben mii

UH

6 ol d)

közölt vergődik. A földmunkással; nagy lomege. »* és kenyér nélkül van, a diplomás* ifjúság ezrei ne:B bajok évről-cvre nőnek és fokozzák a válságot. Már­ tesznek az illetékesek? A legtöbb esetben alig töboO-

nninl ttngy szavalnak, frázisokat mondanak és szemkápráztató Ígéretekkel akarjak el­ v á lta n i a sorsuk jobbra fordulását váró tömegeket. a kipróbált és bevált frázisok közül való, hogy mindennek Trianon az oka. Tria­ non miail nincs kenyere a földmunkásságnak, Trianon miatt szorulnak ki a gyárakból és üzemekből az pari munkások, Trianon miatt nem tudnak elhelyezkedni a diplomás [jak, Hála istennek, ma már a magyar nép minden rétegében vannak sokan, akiket lyen frázisokkal megtéveszteni nem lehet. Ezek már jól tudják, hogy a nyomor, ínség és szenvedés nem csupán a trianoni katasztrófa következménye, hanem egyenes folya mánya annak a végzetes, előre nem látó nemzetgazdasági politikának, amelyet a ma­ gyarság Hivatalos vezetői 67 óta folytatnak s amelytől sokan mindmáig nem akarnák

e lté r n i.

Azért be Kell látniok végre a nemzet felelős vezetőinek, hogy a magyar népet nem le­ hel űrök Időkig Célzatos és megtévesztő szólamokkal és ígéretekkel áltatni és kielégíteni. A magyar n é p öntudatos rétegei — és ma már a földmunkásság is ehhez számít — követelik, hogy részt vehessenek a saját sorsuk intézésében. Hiába hirdetnek itt föld reformot, szociális politikát, választójogi és egyéb reformokat. A vége csak az, hogy a reformok kerékkötői éppen azok lesznek, akik a nép előtt mindezeknek a leghangnsabb hirdetői és közvetítői voltak. Azért a magyar nép nem bízik már a jelszavas politikában. Egyedül csak az nyugtatná meg, ha maga szólhatna bele már sorsának intézésébe. S ha ebben az irányban rövidesen nem történik kedvező fordulat, annak nagyon súlyos k ö v e l k e z m é n y e t l e h e t n e k , amelytől pedig Isten óvjon meg mindnyá­ junkat.

■ Ic gyze lcK

v l Kn K a ro ly : B ajcsy-Zsilin szky Endre, a l a r p a l képviselő. S i»m ilcs-S za«ra#rl S z e m le , 196S é v i i sz. B o I e i i b — e a b o n o j e g y . M a g y a r o r s z á g o n a z 1915 3 3 -a s v á l s á g Id e j é n a l k a l m a z t á k é s e r e n d ­ n é l n a s z n n élvezői a n a g y b i r t o k o s o k , n a g y g a z d á k ás f t x p u r i ö r o k s á l i a k . V é k a => v i d é k e n k é n t V á lt o z ó é r t é k ű r é g i g a b o n a ü r m é n e k k b. 12— *5 CJdmbüa G yula m l n i s z l í r e l n ö k s i n r úlle dem agógiával a k iria lé lrevCzelnl az eiégedeilen népiGmEKükei. Erre s z o l g á n a k kdianboző időközökben m cR h iiü en ii sokpontos .reiorm lei v ei” . Nem zeti Elei a hasal n e m z e l i s / . o c i a l l s t á k n c t l l n p l a Viseia ég a N e m z e t i s z o c i á l i s t a F a n vezére. P á l l l y ■znciailsia P e rt vezetője.

Veaieilch S á n d o r q r o l nzazággyuieal k a p F ld é l grfli

az E g y e s ü l t

Magyar

N c m ícil-

Mk

JUHA

PÁLNÉ:

Bartók Béla kárpátaljai kapcsolatai K iváló népzenekutatónk, a X X század nagy zenetudósa, Bartók Béla felbecsülhe­ tetlen értékű munkát végzett a népzene gyűjtésében és tanulmányozásában. A híre* zongoraművész nagyon sok hangversenykörűton vett részt a világ különböző táján. Megfordult Délkelet-Európában és Ázsiában, fonográffal felkereste hazánk számtalan faluját, települését. Járt Erdélyben, Szlovákiában, Romániában. Algírban ég Török­ országban. Foglalkozott a bolgár, jugoszláv, a finnugor népcsoporthoz tartozó csuvas és mari’ népek és Nyugat-Ukrajna — többek között Kárpátontúl — ukrán népi dalai­ val. Bartók nagyon sokat dolgozott az összegyűjtött anyag feldolgozásával, elemzésével Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia tagjaként, élete utolsó éveiben New Yorkban a Kolumbia Egyetemen Népdalkutató munkája során l i

ezer népdalt gyűjtött és részben dolgozott fd

(3700 m a gy a r, 3900 rom án, 3223 szlovák, 09 tfirök, 65 arab, k i t e l 20H ukrán, ju goszláv

és bolgár népdalt), amelyből zduO nyomtatásban Is megjeleni A kárpátontúl! vidéken 90 ukrán |ruszin) dalt gyűjtött,1 sajnálatos, hogy e le je g y ­ zett dalok közül csak néhányat — 17-el — dolgozott fel A legtöbb dal a nagyszőlőst járás Felsőveresmart községéből származik Ez a falu talán azért volt kedves a népzenekutatónak, mert gyermekkorát a közeli Nagyszőlősön töltötte fi. kép.) Népzenekutatásain kívül, mint előadóművész is bemutatkozott Kárpátalja komolyzenekedvelő közönségének. Lengyel Zslgmond (1R92— 197G), az Ungvári Zeneművészeti Tanárképző volt tanára többször találkozott Bartók Bélával és részt vett azokon a koncerteken, amelyeket Ungváron és Kassán adott. f2 3. kép.J Ma is élvonalbeli zeneszerzője Kárpátaljának Zádor Dezső, aki szintén foglalko­ zott népdalgyűjtéssel ás levelezést is folytatott Bartókkal népzenei témákról A zongoraművész és zeneszerző Bartók koncertezett a Szovjetunióban Is. Meglátó* gáttá Lemberg,’ Kijev,' Harkov és Odessza vámsakat. Szoros baráti kapcsolat lűíte Kozlcki] és Kolessza ukrán népzenekutatókhoz, Zeneszerzőkhöz1 Műveiben kárpátaljai népzenei anyagnt a II. Zongora—hegedű rapszódiában, 4 hegedűduókban. Mikrokozmosz és Gyermekeknek című ciklusokban, valamint aZ I. Hegedű—zongora szonátában találhatunk "

12U

1. kép: A z ifjú Bartók Béla.

Bartók iskolás évei 1

t B a r t ó k B é la ö n é le t r a j z á b a n 7 o lv a s h a t j u k : „ . . . 1881. m á r c iu s 2 5 -é n s z ü le t t e m N a g y -

s z e n t m ik ló s o n . N y o lc é v e s v o lta m , a m ik o r é d e s a p á m — g a t ó ja - - m e g h a lt . A

e g y m e z ő g a z d a s á g i is k o la i ig a z ­

c s a lá d e l t a r t á s á n a k g o n d j a i é d e s a n y á m r a n e h e z e d te k , a k i t a n ít ó n ő

v o lt. K in e v e z é s t k a p o t t a z U g o c s a m e g y e i N a g y s z ő lő s r e , k é s ő b b á t k ö lt ö z t ü n k E r d é ly b e . 1 8 9 1 - b e n p e d i g P o z s o n y b a n t e l e p e d t ü n k le . ”

121

VOJT B A R T Ó K W *U k

KONCERT

V •

PROGRAM.MŰSOR: 1. a) P U R C E L L (1668 -1695): Praeludo G-dur: Air-Gavott-Horoplpe-Praelude. b) MARCEL10 (1686-1739): Négy tételes Sonáta B-dur. c) DELLA CIAIA (1671-1766): Canzone C-dur. 2. B EET H O V EN : Sonate. op. 31. No. I. G-dur; Allegpo vIvace-Adaglo-greclosoAllegretto. t i a MINÚT P R E S T Á V K A

*3 *

15 PER C S ZÜ N E T

3. a) BARTÓK: Két rondó szlovák népdalok fölött b) KODÁLY: Székely keserves. c) KÓ D ÁLY: Zongora muzsika op. 3-ból. Andante. Allegretto, Vlvéce. 4. a) B A R T Ó K : Suite op. 14-ból. Allegretto-Scherzo-Allegro molto. b) C H O PIN : Scherzo b*moll.

(H t L t t f r k / A

lf a

Koncertny klav
g

. . ?

w r a

KOf MAN .j 2 hO «O D -O v .s e l.

2.

kép: Bartók ungvári hangversenyének plakátja.

KONOMTMA KAMCtOfHA

p llw - —

VITÉZ MA N S Y l R S f M * « » 0 ®

KOSiCt-KASSA *—

^

a

^

20 . aprító «. IM S «* április 20 . KONCERT m

VOJTECM

BARTÓK Be,

a

um»l»c na kiovtm — i o n t « r « m Q * é n

HANGVERSENYÉNEK

PROGRAM MŰSORA l BEETHOVEN Ex-iur Sonate op. 31, No. 3.

a) Megró b) Scherzo (Alíegretto vfvace)

c) Minuetto

.

d) Presto con fuoco 2. SCAMATTt Tre Sonate X CHOPIN Notturno Os-moli 4 . DEBUSSY Pour le Piano 0) Prétude b) Sarabande c) Toccata X BARTÓK B. • a) Változatok agy magyamépdal fölött b) 15 magyar parasztdalból: Régi táncok c ) Sirató ének d) Allegro barbare & BARTÓK B.: a) Sonattna b) Este a székelyeknél c ) Medvetánc

d>ti barleszk Kicsit ásotton e) Szláv táncok Ko<*C4Mtny klavír flrmy Auyuat PArator. dodal idő wlrny ooion Kőről Unkooch, Bothlanovd okru£»a 39 Auowst fOrtmr zongoro Uftkooeh Kdroty zongorammtaroxtáróból. K 0** 60. Boihlonkérut 39. u ú m

Cena - Ara 1 Ké ■ ijjjj0 y r " ^ '^ * " l(g 0 P * ‘>n

3. k é p : B a r t ó k

' *w***T¥tTOr,w

k a s s a i h a n g v e r s e n y é n e k p la k á t ja .

123

..... N agyszőlősem felléptem egy koncerten, m in t „ z o n g o ra m ű v é sz ” és ifjú „zenesze rző”. N a g y o n so k a n ajánlották, h o g y utazzam n a g y o b b vá rosb a zenét tanulni. E b b e n h z időben e célra le g a lk a lm a sa b b n a k b iz o n y u lt P ozso ny. Itt lehetőségem vo lt E rk e l L á sz ló n á l, E r k e l F e re n c fiá n á l tanulni. A m ik o r B u d a p e stié kerültem , T o rn á i Ist v á n n á l zo n gorái, Kes/.ler Já n o sn á l zeneszerzést ta n u lta m .'’ E z term észetesen csak az a k is része B a rtó k é letrajzának, a m e ly éppen té m á n k k a l k a p cso la to s: a n a g yszö lö si évek és az első fellépés A z ezután szóba k e rü lő adatok a le gú ja b b ku tatásaim , g y ű jtő m u n k á m e re d m é n ye ­ kén! vá lta k ismertté." H a s z u ly A n d rá s nagyszőlőst la k o s (idős rádiószerelő) b irto k á b a n va n az az iskolai é v k ö n y v , a m e lyb ől érdekes adatokat tu d u n k m eg a zeneszerzőről Legé rtéke seb b szá ­ m u n k ra az az é v k ö n y v , am e lyb ől az első osztályos B a rtó k nevét a h a rm in c gyerek k ö zü l elsőként em lítik, m in t k itű n ő tanulóét „ A N a gysző lő s! Is k o la tízéves története" c ím ű írá sm ű b e n az isk o la igazgatója, B a ­ ra n y a i G y u la írja a k ö v e t k e z ő k e t ...... m egvettem a S z a rv a s szállót ( 4 k é p ) , am it 1082ben isk o lá v á a la k íto ttu n k át. E b b e n az épületben lépett fel először h a n g v e rse n y e 1B a r ió k 1892-ben. ahol B e e th ove n W a ld ste in -sz o n á iá já t és saját szerzem ényét, a D u n a fo lyá sát játszotta ” A z isk o la történetében feljegyeztek, h o g y a szegények ja vá ra rendezett e lő ad á so ­ kon a k tív a n ré szi vett, részleteket adott elő V e rd i N a b u e co cím ű op e rájábó l és előadta J o a c h im R a l i svéd zeneszerző K e rin g ő im p ro vizá ciójá t. E z e k a fellépések n a g y o n nagy h a la ssa l v o lta k a zeneszerző t o v á b b i sorsára, a m e ly e k n e k köszönhette, h o g y Aezél László — U g o csa v á rm e g y e ta n felü gye lő je — egyé ve s fizetett sza b a d sá go t adott B a r t ó k édes­ a n yjá n a k , h o g y v ig y e el fiát az o rsz á g v a la m e ly ik h íre s zenei intézm ényébe. E k k o r jutott el P ozso nyb a . Életűnek ez az epizódja talán K ic sin e k tűnik, u g y a n a k k o r elég jelentős ahho*, hogy egész m űvé szi Tevékenységen v é g ig v o n u ljo n .

1U

M

**

w A ff A f r '»

•

, <*A,V

»

J

J - ‘

,. • •■ i#^< ^ •>««. * ^

ft. a Á-r'* /«jA * >

1^

- ***<—' — y/^/ ^

*». —/*. , - - j t • ük~+j*vCa.<

!*•*/

rtí/Ni ^

, *♦' ^

’ -^.

-++.A^

/i

3

M-A—

O

d É í'v^ + ^ vw ^

«fl - u ^ y l t j

-nSJrvf*^'

" * A i *t

% j^f tíg f

-^/

'M / W * W i

* « ~ J t * / 'i6 / «t {| l ^ / á

- - ^

. r

/ Aí ’Míiyw/ kL. Í J >yi M -_, y .^ 4 It^ r K f7 >*v«.£eW * ~ ^ * * í l / í c

- % v ^ l_

« / r < > pr~wét**+t- - £ /

^ ^

“ tf ^ Itc/^Vfciw

^ - .V —

'•

«Íw “ a

V -/ V *) ''

u > «í!^ k

" V ,,y

^

A,

n w

*

»;

.4 *

♦

< -A .

'■ ^ k

r -

- ■

’ ' ’■»«■* ,/

-

■*-•

.* .•

A ■j i C—a 'i ■ i

< • '•

I ,

m

a

. '.

<

’ f

l | # H '■ ^ V

N »^ 4

.r e . a / * ^

^

^

* * /_.

«u ».- ,j.w _

X < (^

^ / v

^

*,

« * * 1 vA1 M

k * ^ «

<*.

^

^

í

, 4 f

5. kén: Bartók Bcla levele Zádor Dezső kárpátaljai zeneszerzőhöz. 1940. február.

125

U k r á n és k á rp á ta lja i zenei m o tív u m o k B a rtó k B é la m ű v e ib e n K á r p á t a lja u k r á n és s z lo v á k n e m ze tisé gű la k o ssá g a — a B e sz k id e k alatt — nép­ d a la in a k . ze n é jé n ek saját tra d íc ió i voltak, de a m a g y a r n épzene term észetesen hatással v o lt rá ju k . 1923-ban m e gjelen t egy d a lg y ű jte m é n y a m a g y a r területen la k ó u k rá n o k d alaib ól, 1929-ben p ed ig az É s z a k - K á r p á t o k u k rá n d alaiból. E z e k g y ű jtő i vezető u k rá n n é p d a lg y ű jtő k vo lta k : F ila re t K o le ssza, S z t a n y is z lá v L ju tk e v ic s, Jo szip R o zd o lszk ij.' 1936-ban B a r t ó k L e m b e rg b e n járt, a m i a k k o r le n g ye l fe n n h a tó sá g alatt volt. A h a n g v e rse n y e k k özö tti szabad idejében é lé n ke n é rd eklő d ö tt a n y u g a t-u k ra jn a i népzene irá n t és a kü lön b sége t, h a so n ló sá g o t kereste a k á rp á ta lja ia k k a l. N a g y o n so k a t tá rsa lgott F ila re t K o le ssz á v a l, a k it m á r ism e rt k ü lö n b ö z ő nem zetközi népzenei (folkló r) k o n g re sszu so k ró l. Le ve le zé st folytatott vele Z á d o r Dezső, m a is élő zeneszerző. ( 5 . k é p . ) R u s z in és u k r á n népd alokat, tá n c o k a t a II. h e ge dű — zo n go ra ra p sz ó d ia 2. (Friss) tételében ta lá lu n k , a m it 1928-ban írt. A z U n iv e r s a l k ia d á s sze rin t az ism étléstől a 21 — 37. ta k tu so k b a n ru s z in n é p i tánc m e lód iá ja v a n fe ld o lgo zva.'" 1931-ben írta a „44 h e ge d ű d u ó ” c ím ű cik lu sát. T ö b b u n ű k ö z ü lü k ru sz in m e ló d iá n alapszik, k ü lö n ö se n a 16. szám ú, (1. sz. kottam elléklet) a m e ly ik e t B a rt ó k 1936-ban á tk o m p o n á lt és „ K is zo n ­ g o ra sz v it” n é ve n ism e rü n k . A ru s z in d a lla m fe ld o lgo zá sa a szv it 4. d a ra b já b a n van. A 26. hegedűduó, a m e ly ik b e n szin té n K á r p á t a ljá n gyűjtött d al v a n feldolgozva, B a rtó k á tk o m p o n á lt é n e k h a n g ra zo n go ra kísé re tte l „ A férj k e se rv e ” cím en.1" K ö z is m e rt az az n a g y sz e rű cik lu s, a m it „ G y e rm e k e k n e k ” c. írt B artó k. I — II. füze­ tében többségben m a g y a r né pd alok, I I I — IV . füzetében sz lo v á k n é p d a lo k feldolgozásai v a n n a k . O ly a n o k , m in t az „ E lve szte ttem p á ro m a t” és „ C ic k o m -c ic k o m ” n a g y o n sokba n

1.sz kottamelléklet.

Bartók: 16. hegedűduó

„A h egy alatt” (o ro sz népdal)

É jÉ g g B É g ig 126

J tjü M

hasonlítanak a ruszin dallamokhoz. Sokáig azt tartották, hogy a „Gyermekeknek” c. ciklus eredeti magyar ás szlovák népdalfeldolgozásokat tartalmaz (Összesen 85). Nép­ rajzkutatók összehasonlító munkái állítják, hogy Kárpátalját nem lehet szigorúan el­ határolni szomszédaitól, mint önálló népzenei vidéket. Így a vorocsevói, pereesenyl, sztorozsnyicai, nagybereznai népdalváltozatok nagyon sokban hasonlítanak e velük szomszédos szlovák mihajlovcei vidék dallamaival. Így a „Gyermekeknek” c ciklus szlováknak hitt darabjai között van eredeti ukrán (ru ;zin) népdal Is. A ..Mikrokozmosz” c. gyermekeknek irt ciklusban a 128. számú „Dobbantón” a kárpátaljai dubotánc (dobbantós tánc) változata. (2. sz. kottamelléklet.)

2 sz kottamelléklet

Bartók. Mikrokozmosz V f 128s z . „ D o b b a n t ó s "

Moderato

0

f} -

"

r? i , f j i f V

—

*

»< * h ■ t *

íi

-t—

------------------------- r j -----

K á rp a ta ija i d o b b a n tó s tá n c

Bartók Béla 1921-ben írla az I. hegedű—zongoraszonátáját, amelynek 3. részében, az Allegróban a hegedű melódiája a 8. taktustól „ruszinos". Ezekből az utalásokból láthatjuk, hugy Bartók nagy szeretettel és hozzáértéssel foglalkozott a hazánkkal szomszédos népek zenéjével. Jelentős és nagy kiterjedésű müveihen használta fel, dolgozta át a kárpátaljai ruszin és ukrán népdalokat. Bartók Bélának a népzenében való kutatásai nagyon értékes kincset mentettek meg az utókornak Zenéjének stílusa, harmóniája, polifóniája, ritmikája, hangszerelése mindenben az uj felé törekedett, ami bebizonyosodott, hogy nemhiába. Azt mondta, hogy „minden rendelkezésünkre álló hanganyagot határtalanul és teljesen ki kell használni” . Ezek a törekvések törvényszerűek és elmaradhatatlanok voltak.

J e g y z e t e k

1

B a r t ó k B é l a ' M a g y a r és s z o m s z é d d á n é p e k zenéje. M o s z k v a , 1 M 4

2

Larnprrt

V rrn

Bartók

B éla

a rc h ív u m

M uzflka V

anyaga.

2

B a r t ó k n e i a t a l á l k n z á i á K n l e s a z á v a ! és T . j u d k e v ic c s e l. S z o v j e t M u z s i k a . 1121 1 sz SS — Sl p. 4. K o z l c k l j : V i s s z a e m l é k e z é s e i m B a r t ó k r a K l j e v , h m . i K a l á s s z á A D é l - K a r p á t c k n é p z e n é j e I - r m h e r g . U K . N é p r a j z i K . 12 p. 4. S o m f a i L á s z l ó B a r t ó k Béla I I h e g e d ű r a p s z ó d i á j á n a k r u s z i n e p i z ó d j a Hp. 1221, M u z s i k a , J, az

2, H a r l n k I á n a A z M T A T i n i F o l y ó i r a t a B p 1 Vá rad! J á n o s: B s r t ó k életének le güjahh

1fi€S 2. sz. 3. p ada ta ! K é r p I g a z S z ó .

H2I.

íp r

55

Ungvár.

II. 1 Knlessza: A Kárpátok népeinek zenéje t.emherg, 11)23. Tudományos Gyűjtemény 11. p a. nemeny I . : Bartók levelezése] Népek kultúrája kiad. Moszkva. 1Í31.

127

Huszár István: Pisztoli indul. (Krúdy-illusztráciá.)

123

k ró n ik a H A R S F A L V I PÉTER:

Üj lehetőségek előtt megyei múzeumunk és levéltárunk A z 1974 m á rc iu si k ö zm ű v e lő d é si p árth a tá ro za t szerencsés h e lyzetb en találta m e ­ g y é n k és v á r o s u n k közm űvelődését. L e g a lá b b is a b b ól a szem p ontból, h o g y a p á rth a tá ­ rozatot m á r jó v a l m egelőzve e g y m á s u tá n születtek fo n to s m egyei és v á ro si in té zk e ­ dése k a k ö zm ű ve lő d é si in té zm é n yh á ló za t korszerűsítésére, bővítésére, sőt a k ö z m ű v e lő ­ dés ta rta lm i és m ód sze rb e li felfrissítésére. E z n e m azt jelenti, h o g y a k ö z m ű v e lő d é s te­ rületén m egálla pított és szó v á tett h iá n y o ssá g o k a t m i m á r m egoldottuk. M ű v e lő d é si in té z m é n y h á ló z a tu n k szem beötlő fejlődéséből elég m ost u t a ln u n k arra, h o g y jó k ö rü lm é n y e k között m egkezd te m ű k ö d é sé t a v á ro s i m ű v e lő d é si központ, h o g y vé gre é p ü l a m egyei k ö n y v t á r új otthona, h o g y új és m egfe le lő otthont k a p o tt a Jó sa A n d r á s M ú z e u m és a M e g y e i L e vé ltá r, h o g y k é szü l a m egyei m ű v e lő d é si k ö zp o n t terve s rö vid e se n m egke zd őd h e t a n n a k építése is. A k ö z m ű v e lő d é s ta rta lm i m e g ú ju lá sá t jelzi az újjáéledő ö n te v é k e n y m ű v é sz i együ tte sek sz á m á n a k szaporodása, új színjátszó, iro d a lm i szín p a d i és k ó ru se g y ü tte se k a la kulá sa , a h e lyi rá d ió m ű s o rá n a k és a h e lyi sa jtó n a k fokozott fig ye lm e a m ű v e lő d é s kérdé se i iránt. É s m ég nem is je le ztü n k m in d e n fo n to s m ozzanatot, a m i a kedvező, de n a g y o n id ő­ sze rű fejlődésre és v á lto z á sra utal. N e m is c é lu n k itt és m o st m e g y é n k k ö z m ű v e lő d é ­ sé n e k á lta lá n o s helyzetéről á lla p o tra jzo t készíte n i v a g y az id ő sze rű fe la d a to ka t össze ­ gezve fe lvázoln i. C su p á n két fo n to s in té zm é n y ü n k n e k , a Jó sa A n d r á s M ú z e u m n a k és a M e g y e i L e v é ltá rn a k a m u n k á já ró l és lehetőségeiről k ív á n u n k szólani. A b b ó l az a l­ kalom ból, h o g y m in d k é t in té zm é n y új otthont kap o tt és az e d d ig in é l job b feltételek között kezdhette m eg m u n k á já t 1974 tavaszán. D e n e m c sa k a feltételek vá lto z ta k m eg e k é l in té zm é n y m u n k á já h o z, h a n e m b iz o ­ n yos értelem ben fo k o zó d ik a sze re p ü k a k ö z m ű v e lő d é s so k ré tű fe la d a ta in a k e llá tásá ­ ban, szo lgá la tá b an is. E z e k re a fe la d a to kra a K B m á rc iu si ülé sé n hozott határo zat is elég n yo m a té k o sa n utal m in d k é t in té zm é n n ye l kap cso la tb an . A m ú z e u m o k k ö z m ű v e lő ­ dési szerepe e d d ig is elég n y ilv á n v a ló vo lt és m ú z e u m a in k a m egyéb e n is igye kezte k ilyen irá n y ú fe lad ataikat e d d ig is ellátni. K ö z v é le m é n y ü n k előtt se m k e ll b iz o n y íta ­ n u n k, m ilye n sze re p ü k v a n a m ú z e u m o k n a k az egész tá rsa d a lo m — gye re ke k, fia ta lo k és felnőttek — ku ltú rára , m űvészetszeretetre v a ló nevelésében, sőt a tu d o m á n y o s és világn ézeti n evelésben is. A m ú z e u m o k m ű v e lő d é si felad atait az é rv é n y b e n lé v ő törvé nye k, ü g y v ite li sza ­ b ályza to k e d d ig is előírták. M o s t n yo m a té k o t adott a z o k n a k a p á rt k ö zm ű v e lő d é si h a ­ tározata is. A határozat 14. p o n tjá b a n ezt o lv a sh a tju k : „ A m ú z e u m o k n a k és k iá llít ó ­ te rm e kn ek k e re sn iü k k e ll a lehetőségeket és m ódszereket, a m e ly e k a történeti, k u l-

t29

túráit* és művészeti érlékel minél szélesebb rétegek közklncsévé teszik. Mint elsősor bán közművelődési intézményeknek — tudumányos munkájuk mellett — céliudatosabo és hatékonyabb nevelő-művelő szerepet kell vállalniuk Tevékenységük hatékonyságét kiállításaik következetes materialista történetszemléletével, tudományos megalapozott­ ságával kell biztosítaniuk. Fordítsanak nagyobb ügyeimet korunk problémáinak meg­ értetésére, tudományos világnézetünk erősítésére." A Jósa András Múzeumnak a Benczúr térre való átköltözése jelentős mértékben megjavította a múzeumi munka teltételeit. Mindenekelőtt azzal, hogy az irodai és raktározási lehetőségek hosszú időre való megoldása mellett megnövelte a kiállítási lehetőségeket. A múzeum hasznos alapteriilete az eddigi kb. 1000 nv-röl 1600 ra növe­ kedett és még további terjeszkedésre is lehetőség nyílik. A több mint 100 esztendős múzeumnak lényegében csak most lesz majd lehető­ sége, hogy 136 000 darabból álló gyűjteményét szakszerűen feldolgozza és elhelyezze. Ez a közönség számára „érdektelen” tudományos feldolgozó munka ugyanis minden­ féle közművelődési és tudományos munkának alapfeltétele, a múzeumi munkának leg­ lényegesebb eleme. A területi elhelyezéssel azonban még nem oldottuk meg múzeumunk minden gond­ ját, nem teremtettük meg a Jő tudományos és a hatékony közművelődési műnké min­ den feltételét. Múzeumunk személyi, ezenbelül a tudományos képzettséggel rendelkező dolgozókkal való ellátása nem mondhatú kielégítőnek Ezzel van összefüggésben az is, hogy a múzeum sem tudományos gyűjtő és feldolgozó, sem bizonyos tudományos szol­ gáltató tevékenységét nem képes kellő mértékben ellátni Csak két dolRol említünk ezzel kapcsolatban Az egyik a tudnmőnyus kutatómunka lehetősége a mú/-um gyűj. leményelben és könyvtárában A múzeumi gyűjtemény és könyvtár ugyanis nem ki­ zárólag az intézményben dolgozó szakembereké, hanem mindenkié, akt tudományos kutató munkát és ezzel összefüggésben népművelési feladatút végez Jelenleg — remél­ jük a megfelelő munkaerő hiányában, s nem az ilyen irányú szolgáltai isi kölelezett5ég fel nem Ismerése mialt — a Jósa András Múzeum könyvtára alig használható, holott annak használatát az érvényben lévő ügyrendi szabályzat kifejezetien előírja. Ez annál inkább sürgősen megoldandó feladat. hiszen Nyíregyházán elsősorban a mú­ zeum és a levéltár rendelkezik társadalomtudományi, ezenbelül a történeti tudó l á ­ nyokhoz, a helytörténethez szükséges szakkünyvekkei és folyóiratokkal, noha ezek a gyűjtemények Is miként a megyei könyviáré is. meglehetősen hézagosak és szegé­ nyesek. Ha a megyei múzeumi hálózat, és főként a Jósa András Múzeum megfelelően eleget kivan tenni annak a feladatnak, melyet a párt közművelődési határozata meg­ jelöl akkor az új- és legújabbkor megkülönböztetett figyelemmel a felszabadulás utáni három évtized muzeális és tudományos értékű emlékanyagának a gyűjtésére nagyobb figyelmei kell fordilani mint eddig telt# és tehette Éneikül a sokrétű, a mo­ dern Üzemek éleiével is összefüggő tárgyi emlékonyaggyüjtés nélkül, a mai képző­ művészeti élet hatékonyabb támogatása hiányában, a mai ember Ízléséhez, gondolko­ dásához való erőteljesebb közelítés nélkül aligha lehel hatékony közművelődési tevé­ kenységet végezni A Jósa András Múzeum 1974 március elején megnyílt időszaki és alkalmi kiállí­ tásai nagyon jó visszhangot keltettek, tízezres tömegeket mozgattak meg egy hónap alatt. Úgyszólván minden kiállítóterem ízléses és turtalmas. De talán Kissé szegénye-' sen közelit mai korunkhoz, mai életünkhöz A szaLmárl és beregi, meg az ajaki és paszabl. botpalád! szőttesek anyagán és néhány képzőművészeti produkción kívül alig volt a kiállításnak a mával érintkező felülete. Természetesen nem arról van szó, mintha pl-

13U

az európai mértékkel mérve is nagy értékű agyagisteneket ábrázoló régészeti kiállítás­ nak nem lett volna mához szóló üzenete, akár korszerű, materialista világnézeti vonat­ kozása is. Mégis, a múzeumnak törekednie kell arra, hogy a hozzánk közelebb esti korok és a helytörténet a jövőben nagyobb arányokban foglalhasson helyet a múzeumi kiállításokon is. De mindez csak megfelelő előkészítő gyűjtő- és tudományos feldolgozó munka után és árán lehetséges. Mindezt talán felesleges is elmondani. Hiszen meg vagyunk győződve arról, hagy az illetékes múzeumi szakemberek tisztában vannak ezzel Remélhető is, hogy ha nem is máról holnapra, de pótolni fogja a múzeum ezeket a hiányosságokat, amelyeket eddig szinte évtizedeken keresztül elmulasztott az intézmény vagy a közművelődés iránti közömbösségből, vagy megfelelő lehetőségek hiányában. A Jósa András Múzeummal testvéri közösségben, egy fedél alatt kapott helyet a Szabolcs-Szatmár Megyei Levéltár Ennek a nem kevésbé patinás és fontos tudomá­ nyos intézménynek az életét, munkáját talán kevesebben ismerik, mint a múzeumát, hiszen az nincsen annyira látványos, nem annyira változatos a gyűjteménye hogy tömegeket lehetne vele mozgatni. A levéltári gyűjtemény ugyanakkor a maga egyedi­ ségében értékesebb és pótolhatatlanabb, mint egy múzeumi tárgy Ha azok a Szatmár megyei jegyzőkönyvek, amelyek Kölcsey működését őrzik, megsemmisülnek, semmi­ féle mádon nem pótolhatók. Ugyanígy vagyunk mondjuk az 1919, évi szabolcsi direk­ tórium irataival, vagy az első szabolcsi— szatmári nemzeti bizottságok, földigénylő bizottságok dokumentumaival. A levéltár iratokat, okmányokat őriz. Gyűjtőköre ezzel ki is merül, bár ma már az iratgyűjteménye mellett fono- és fotóarchívumról is szokás beszélni. Korban is meghatározottabb a levéltár anyaga, hiszen az írásbeliség előtti és azokon kívüli korsza­ kokra és kultúrákra nem képes kiterjeszkedni. Mindez azonban aligha csökkenti ér­ tékét és fontosságát, akár tudományos, akár közművelődési szempontból. (Most itt szándékosan nem szólunk a levéltárak igazgatási funkciójáról.) Most itt a levéltárnak is a közművelődési funkcióját szeretnénk hangsúlyozni Erről ugyan másként szól a már többször idézett márciusi párthatározat, mint a mii zeumnkról, de talán annál fontosabb felhívni erre a figyelmet. A határozat 3 pontja éppen a falusi (vidéki) művelődési munkával kapcsolatban Írja, hogy „nagy gondol kell (ordítani a korszerű ismeretek terjesztésére, (szaporítani kell az olyan formákat, mint az Olvasó népért mozgalom, honismereti körök, helj/történet)". Nos, a honisme­ reti mozgalom, a helytörténet színvonalas, tartalmas művelése el sem képzelhető a levéltárak nélkül. A Szabolcs-Szatmár Megyei Levéltár a vidéki társintézmények között gazdag ás értékes gyűjteménynek számít. Gyakran keresik fel a kutatók a központi tudományos intézményekből is és egyre szaporodik a helybeli kutatók tábora is. És azt kell mon­ danunk, hogy — miként a múzeum esetéhen is — a Megyei Levéltárnak is abban van a gyengesége, hogy majdnem 3000 métert kitevő anyagát megfelelő személyi feltételek hiányában még mindig nem tudja a kutatás rendelkezésére bocsátani. Egyéb, fontos belső munkálatok miatt a kutatószolgálatra nem jut elég figyelem, de már-már maga a kutatóterem is kicsinynek biznnyul a kutatók befogadására. A levéltár főként azzal áll a közművelődés szolgálatában, hogy a megye és azon belül egyes helységek, intézmények, emberi közösségek távolabbi-közelebbi múltjáró', fontos és megbízható információt tud nyújtani. De anyaga nem csak tudományos pub­ likációkon, tanulmányokon keresztül lehet táplálója a művelődésnek A levéltárban lehet történelemórát is tartani, s felnőttek számára sem érdektelen akár egyéni, akár csoportos látogatással megtekinteni Az eredeti dokumentumoknak hallatlan meggyőző

131

erejük van. Ha egy tanuló a kezébe veheti, vagy legalább láthatja szülőfaluja urbáriu­ mát, annak a jobbágyságról soha ki nem törölhető, élményszerü ismerete, tudása les-., amelyik világnézeti formáló erővé is válik. Sajnálatos, hogy sem iskoláink, sem a művelődési intézmények nem szerveznek elég gyakran levéltál látogatást. Az mée saj­ nálatosabb, hogy alkalmanként a Megyei Levéltár is inkább elhárítja, mint szorgal­ mazza az il.yenfajla művelődési tevékenységet. Nagy kár ezért, hiszen létének értelme, ha dokumentációs anyaga hasznositodik sokíéle formában Még csak egy megjegyzés. Levéltárunknak is be kellene már rendezkednie arra. hogy a kutatás céljára megfelelő másolatokat tudjon rendelkezésre bocsátani. Ma már e nélkül nincs korszerű kutató­ szolgálat. l)e ehhez, megfelelő technikai berendezés és személyzet kell. Azzal kezdtük rövid eszmefuttatásunkat. hogy megyénk, városunk művelődési in­ tézményei, koztuk a múzeum és a levéltár is, jelentős változáson, fejlődésen estek, esnek át. Új lehetőségekhez jutottak és munkájuk fellendülőben van. Iia mégis többet beszéltünk a gondokról, mini az eredményekről, azért történt, mert a kultúra és mű­ velődés társadalmi méretű gyarapodása es kiszélesedése rendkívül gyors ütemben támaszt munkánkkal, a ,.szolgáltató" intézményekkel szemben új követelményeket. Es nekünk a/ a feladatunk, hogy e követelményeket figyelembe vegyük, s mind­ két nagy múltú és fonton intézményünk minél jobban meg tudjon azoknak felelni.

Horváth János: Kapuk.

BÁNSZKI I S T V Á N :

A B essen yei-k u tcrtá s le g ú ja b b ered m én yéről

A Tudományos Minősítő Bizottság a közelmúltban egyhangúlag elfogadta egy fiatal irodalomkutatónak Bessenyei Györgyről — a magyar felvilágosodás vezéréről - és költő barátairól szóló kandidátusi disszertációját. Bíró Ferenc Bsssenyei-kutatásának legnagyobb érdemét elsősorban munkája úilöro jellegében, a tóma újszerű felrúgásában látjuk. 3iro ugyanis a nehezebbik utal választotta: nem monngráflál és nem műelemzés-sorozatot, hanem az Irodalomtudo Hiányban eddig alig érintett ún. e s z m e t ö r t é n e t i értekezési írt a fiatal Bessi nyeiról és költő barátairól: Bölcsesség, érzékenység, tudomány címmel Tette ezt abból a meggondolásból, miszerint a magyar nyelvű irodalom a 18. szá­ zad 2. felében, pontosabban — az értekezés időkeretei közt maradvö — az 17a0—178( közötti időben, dominánsan az „eszmélt irodalma” volt. Ez o tény nemcsak indokolja, de szinte elő is írja. hogy a kutató éppen a kor uralkodó eszméinek történetét próbálja meg rekonstruálni, s * korabeli alkotók úgynevezett „eszmei életrajzát" kísérelje meg felderíteni. Ezért irányult Bíró Ferenc kutatasa céltudatosan a kor közgondolkodásának le g ­ fontosabb fogalmaira, e fogalmak fejlődésének és változásainak bemutatására, tény legesen pedig a Bessenyei és társai műveiben fellelhető eszmék európai és hazai össze függéseinek, kapcsolatainak tisztázására. A téma élcelődésének és „összeállásónak" útját, az egyes kutatási szakaszokat szemléletesen jelzik Biró Ferenc 1067 óta e tárgyban közzétett publikációi: 1, A „természet" és a „filozófus” . (ItK, 1907. 257—264.) 2. Érzékenység, természet, gondviselés. (ItK, 1969. 199—219.) 3. „Hivság látásakor...” (IiK , 1071. 426—442.) 4, Egy drámai mű 1772-ből. A Mesterség és alkotás c. tanulmánykötetben. (Hp. 1972. 9—32.) (Sajtó alatt: Bessenyei és a „splnozizmus" M e g j e l e n i k az Irodalom és felvilágo­ sodás c tanulmánykötetben.) A fenti tanulmányok és az értekezés tézisei alapján megállapítható, hogy Biró ercnc kutatása annak a hagyományos szemlélőinek n megkérdőjelezésével i n d u l m e l y szerint „irodalomtörténetírásunk számúra ma is 1772 vei. Bessenyei György fellépté­ vel kezdődik az új magyar Irodalom". Bíró úgy érzi, hogy ez az éles cezúra, s ez az ■•R'. embci nyit új korszakot" romantikus felfogás valójában a korszak degradáló f

133

minősítésének tekinthető, hiszen mint kezdőpont a régi és az új között csak fejlődés történeti előzményként, kezdeti fázisként kaphatott helyet az eddigi irodalomtörténet írásunkban. A tanulmány tehát — eltérve a hagyományos szemlélettől — arra törekszik, hogy Bessenyei és irőbarálai működését „ne a későbbi korok normái felöl, hanem saját koruknak (lehetőség szerint európai) kontextusában k ö z e l i l s e m e g " , s ebben a belsfi összefüggésében próbálja meg felmutatni irodalmunk e „misztikus pillanatának" tar­ talmát. A kutatás tárgyát képező történelmi periódus irodalmi anyagában túlsúlyban van­ nak ugyanis az ..erkölcsről való meditációit". A korabeli írók jelentős része foglalko­ zott morális kérdésekkel, s e gazdag erkölcstan! Irodalom ténye arra enged következ­ tetni, hogy a meditációk az eddigi uralkodó erkölcs, a keresztény sztoicizmus válság­ jeleinek, az erkölcsi világkép bomlástermékeinek tekinthetők Már a Bessenyei fe l­ lépését megelőző periódus moralistáinál is felfedezhető az a gondolati kettősség amely a világi dolgoktól elforduló bölcs korábbi eszménye mellett — egyrészi az „ idvari ember” célszerűen viselkedő „pollticus” ideálját, másrészt éppen a világi kapcsolatok últal befolyásait sztoikus ideál átalakulásának tényét Ismeri fel és regiszlrölja. Ezt a kettősséget, tehát a/, „erkölcsről való gondolkodás” eredményeinek megoszlását mu­ tatja ki az értekezés már Falud! Ferenc és Orczy Lőrinc szemlélílében is Bessenyei szintén felfedezi az erkölcsi nézetek dualitását s ezt az eddigi elsődleges princípium­ nak, tehát az „észnek" — (amely a „lé le lf-k a l azonos) — és a „testi vonzásoknak” Ellentmondásaiból eredezteti. Az ellentmondás leioldását az ember lesli princípiumai nak átértékelésében látja. A testi vonzásokra, tehát a külső világra valfi odafigyelés már egyfajta — tudatos vagy ösztönös — lázadásnak tekinthető s a „lázadás”, annak a mély világnézeti krízisnek a következménye, amely Bessenyei műveiben és a het­ venes évek élvonalbeli magyar irodaiméban egyaránt kimutatható. Ezzel a Krízissel függ össze az irodalom „óletmóri]á"-naK megváltozása Is: ekkor Indul meg nz írók közötti kapcsolatteremtés, a r e n d s z e r e s levélváltás (episztoiázásl, s ekkor Jönnek divat ba az ún verses levelek. S bár az episztolázás évtizedes Karrierjét éppen a Bessenyei és Orczy közötti 1771es levélváltás indította el, maga Bessenyei mindig is magányns gondolkodó maradt, aki egyedül kereste és találta meg kételyeinek feloldását. A tanulmány további megállapításai szerint a magyar felvilágosodás első nónemzedáke az európai felvilágosodás két gondolatkörének áthasonításával lázadt fel a ha gyományus, a keresztény sztoicizmus alapján álló erkölcsi világkép ellen Az egyik a luxus apológiája volt (apolopte de luxé), a másik pedig az ember testi meghatáro­ zottságának a belátása, tehát ■* „hőmmé machine" koncepció Bessenyeinek már a legelső verseiben megtalálhatjuk az új emberképet hirdető az „hőmmé machine” szemléletet E leifogás szerint a lélek a test rabja, a testi „ér­ zékenységek" alávetettje |cf: A lélekrül c vers) Bessenyei tehát az ember testi meghatározotliógának lényére épül újszerű szaba dsá g és boldogság felfogását: mivel az ember boldogságát kizárólag a „külső dolgok" függvényének tekinti. Ám ugyanakkor e szélsőségesen mnnlsta emberképet megpróbálja nz isteni akarattal összhangba hozni egy vallásos „systeme" mel igazolni, kísérletei lesz tehál egy — az Isten eí a Tét mészet azonosságát bizonyító rendszer kiépítésire Bessenyei későbbi művein is végigvonul □ „hit” és a „természet” vetélkedése, mivel meggyőződése bogy bár a t e r m é s z e t az „igaz", de a b i t némely állítása éppen földi boldogság lebelösége miatl — „kell" hz embernek.

134

Bessenyei azonban csakhamar megtalálja az ellenlmundás: tehát a testi meghatárnzuitsáü és a vallásos világkép összeférhetetlenségének feloldását Felismeri hagy új gondolataiban, „filozofálásában” lényegében a hazai keresztény hagyomány és a század izabadgondolkodásnak nyílt konfrontációja zajlik le. Birü Ferenc bizonyítási eljárása szerlat Bessenyei az ember szabad voltát bizto­ siló de erkölcsi lény voltát tagadó természet, és az erkölcsi princípium léiéi bizonyító, de a lermészet szabadságát az emberből kiölő hit antinómiáját úgy szünteti meg, hogy koncepciójában a Daliást a profán [adománnyal helyettesíti. A tudománnyal, amely megszelídíti a természetet, de nem öli ki a szabadság ösztönét A huldog emberi élet harmóniáját, a természet és az erkölcs szabad és szelíd össz­ hangját tehát a tudományok teremthetik meg az emberi lelkekben. Bessenyeinek e sajátos „tudománykoncepciója amely valójában világnézeti vál­ ságának feloldását jelenti az ün. „közmüoelődési proaram’’-ban kapja meghatározott, gyakorlati form áját

A magyar felvilágosodás irodalmának avatott eszmetörténet kutatója szerint Bes­ senyeinek ez a megoldása a „lehetséges legjobb válasz" volt az évtized krízisére, mivel a „művelődés" egyaránt biztosíthatja a „testi ember” szociabiiitását és szabadságát, hiszen a „tudományok" bástyái mögött állva a „hívság látásakor" sem szorongás, ha­ nem derű faltad. A szabadság és az erkölcsi rend Között feszitő ellentmondás feloldá­ sának kulcsát tehát Bessenyei „a kultúrában találta meg". |cí: A „Természet” és a „Filozófus” p 2H4.)

—

Bessenyei eszmei fejlődésének és n kutatás gondola (menet ének — ez érintőle ges, csupán tézisszerű felvázolása is meggyőzbe! arról, hogy Birő Ferenc tanulmánya jelentős tett a marxista szemléletű Bessenyei-kutatásbán. Új megközelítési módszer­ rel, Új felfogásban olyan új összefüggéseket fedezett fel, amelyek mintegy alapját ké pezhetik a in szóznd azután megírandó nagy eszmetörténeti szinlézlsének. A z értekezés — üttürö jellege, eredetisége és magas tudumányoS színvonala miatt egyaránt — a fellendülő in századkutatasnak is kiemelkedő teljesítményei közé sorol­ ható. Különös érdeme, hogy e járatlan, feldolgozatlan területet — jó érzékkel kerülve el a buktatókat az egyetlen helyes aspektusból: az adott művekből kiindulva köze lítette meg, s az alkotások fogalmi rendszerét állította munkája középpontjába S amikor az eddigi résztanulmányokat összefoglaló és kiegészítő, céltudatos elvek szerint rendszerező — s rövidesen önálló kötetként olvasható — tanulmányra már elő­ zetesen, első h i v a t a l o s elismertetése alkalmából felhívjuk a Szemle olvasóinak figyel­ mét, tesszük ezl nemcsak a Bessenyeihez, fűződő Szoros földrajzi és szellemi kapcso­ lataink miall hanem annak a reményében is, hogy Biró Ferenc tanulmánya bizonyára hatásos ösztönzője lesz majd a további Bessenyei-kutatásoknak.

13>

Berecz András: Regeel.

136

könyve krő l Imre László könyve Rákos Sándorról Az Akadémiai Kiadó régóta Jelentke­ ző hiányérzetünket elégíti ki mostaná­ ban, amikor jó ritmusban jelennek meg egymás után a „Kortársaink” sorozat kn tetei. (Szabó Lőrinc, Benjámin László, Váci Mihály, Remenyik Zsigmond, Sar­ kad! Imre s legutóbb Rákos Sándor) Ezek a kötetek a Jelenidejü irodalom portréi, céljuk szerint a pályakép Ivé­ nek felrajzolását vállalják az életmű vallatása-elomzése segítségével; az író személyiségének állandó és változó vu násalt tapogatják ki a művek jelzései nyomán; a művészi eszköztár jellegze­ tességeit szedik szerbe-számba a pálya különböző szakaszaiban, a teljesítmény különböző sikjain. Az eddig megjeleni kismonográfiák azt igazolják, hogy i céljaiban hasonló jellegű vállalkozás a jóval korábban indult „Arcok és v a l l o ­ mások” című sorozat él etrajzkuz pontú bőséges képanyaggal dokumentált ószszealiításai egymást egészítik ki: hasz­ nosságukhoz nem £ér kétség, hiszen Jó értelemben vállalják mai irodalmunk népszerűsítésének szép feladatát, sóink ízlésfejlesztésél — más-más néző pontból. Imre László

nem könnyű feladatra

vállalkozott, amikor Rákos S á n d o r p o r i rajának (elvázolását tűzte maga elé. Egy hallatlanul összetett szellemire karakté risztikus vonásainak megkeresése a folyton változóban, a sohn meg nem elégedettben a hajtóerők és az állan dóan jelenlévő kinyomozása különös ér­ zékenységet kívánó feladat. Imre László a próbát m e g á llta .

A módszer Hunyan lehet legkönnyebben hozzá­ férni egy ilyen összetettségében is vonzó költő legjellemzőbb vonásainak megra­ gadásához? Imre a legjellemzőbb s a legjobb ver­ seket válogatja ki és bírja vallomásra elemző munkája során. Mondhatni:csal­ hatatlan biztonsággal emeli röntgen alá a legfontosabbakat az egyes költői kor­ szakok anyagából. Ezek a „kulcsversek" írják fel a fő vonásokat Rákos egére, ezek adják meg arcának markáns voná­ sait, s ezeket gazdagítják, árnyalják az életmű más darabjai, amelyek a kulcs­ versek körül csoportosulnak. A z eb v á ­ laszol e. kötetből 119431 a Jeremiád sö­ tét művészi teljesít menye; a Könyvek fölött es A z eb válaszol némileg oldódó világa emelkedik ki. A tűz udvarában tl9.i?j verseiből a Levél Csanádi Im ré­ nek kegyetlenül őszinte önlépése, az Esteli fogadalom humánus tartalma vonzza az olvasót. A Szegények vonu­ lása (1959) c. „elhatározó jelentőségű” versgyűjteményből a Családi album. Szegények vonulása, Ras Shamrs torzói, Libera nos a main, EInsnn 5 ralú. Epi­ lógus c. versek a kiemelkedően tunlasak A Fény felé (1962. megjelent a Fák, viharban c. válogatásban) köteléből a leginkább sokatmondónk az E jléli mo­ nológ. A didergő, borzas csillag. K ín ­ ban, gyönyörben. Vadgalamb c költe­ mények. A Táguló körök |I9H!)| c. köte­ te az új kifejezésmód irányában való tájékozódás jegyében íródott, s a művek közül Imre kiemelte az Önarckép 1953— 1961, Elásol! versek, Bretagne sziklái,

«»•

Fa képe a p a ta k tükrében, R ö v id m e d i­ táció, F a lb a sim ul, H it v a llá s p ró z á b a n c. ve rse ke t A vé g te le n sé g ig töm örített m e g fo g a lm a zá sú v e rse k kötete a K í á ltá sn yi csönd (1969), a m e lyb ő l A tűzfal h árom szöge, Töredék, E m lé k ifjúság, R e p lik a , V íz c se p p a szikla fa lo n , Ö r ö k ­ ség, E g y m ell, A n y a s ir a t ó C. v e rse k elem zésére k e rü l sor. Im re L á sz ló verse le m zé se i igen á r ­ n ya lta k , soka t öle lők és lé n ye gb e v á g ó k M i n d ig tudja, hol v a n a határ, a m e lye n tú l m á r az a g y o n m a g y a rá z á s veszélye kísért. T á v o l á ll tőle m in d e n se m a tik u s szem pontozás. B í z i k ízlésében, de so h a n e m fitogtatja, h o g y m ilye n jó füle és szem e van . A r r a törekszik, h a g y g u n dolataln ak, okfejté sé n e k ívéb e jól b e le ­ s im u ljo n a k ie m e li vers, a m e lye t v iz s ­ g á ln i akar. C é lra tö ré sé n e k sike re sségét a m o n d a n iv a ló , a vilá gn ézeti elem ek ka resése, a k ö ltő lé le k ó lla p o tá n a k, e rk ö l­ csi néze te in e k rajza, a fo rm a fin o m ás a ta rta lo m m a l e g y b e fo n ó d ó a n a lízise b izto sítja .

S z íve s e n

és

mértéktartóan

h a sz n á lja fel gondolalmenelének támo­ g a tá sá ra Rákos önvallomásait, ars pao-

ticáit, a prózai írások, bírálatok, tanul­ mányuk hasznosítható gondolatait, külö­ nösen az eligazító értékű Utószót (Fák, viharban) és a Vallomás, prózában című Írást. Néhol zavarja a verselemzést a zsúfoltság, a motívumok szüntelenül visszatérő ismétlése, a kritika anyagá­ nak korrekt, de talán túlzott mértékű idézgelése. Kiemelkedőnek ítélem a Kíállásnyi csönd rövid verseiről szóló értelmezéseit és a csodálatos gazdagsá­ gú Anyasirató példás elemzését. Ez utnbhi azért is fontos, mert ezek a köl­ t e m é n y e k , a „versmagig lemeztelenített'' r ö v i d versek a gyakorlottabb versolva­ sói is zavarba hozzák, a Rákos világá­ ban tájékozódó olvasó számára azonban mindenképpen az okos eligazító szere­ pét tölthetik be. A költői fejlődés fordulatainak, je l­ lemző vonásai megragadásának lehető­ ségei közül leginkább az életművön be­ lüli összehasonlító analízist alkalmazza

a lanulmóny szerzője. Elemzése során többször visszapillant a megtett út egyes szakaszaira, illetve gyakran alkalmazza fl később bekövetkező változások megsejtetését, s ezzel biztosítja a költő fe j­ lődésének karakterisztikus Kiemelését. A legjellemzőbb Ismétlődő motívumok egyben a költő szemléletének, művészi hitvallásának, kínzó létélményének és komoran fogalmazott hitének összefogá­ séra nyújtónak lehetőséget. Sajnálatos hiánynak érzem azonbnn azt, hogy nem eléggé következetesen keresi meg a kor­ társ irodalmi folyamaink hasonló mű­ veivel, vagy a korábbi költői megnyilat­ kozásokkal való összevetés lehetőségét, Így Hákos magányossága, csoporton kí­ vülisége jelentőségén szerepén túlnő. Néhol fárasztóvá és áttekinthetetlen­ né teszi Imre könyvét az ismétlés ugyan­ azon fejezeten belül is [például a Kiáltésnyi csönd elemzésekarl s néhány he­ lyen találkoztunk nehézkes felsorolással, II all a versek prózásilásával is A figyelmes olyasénak feltétlenül ész­ re kell venni azt a szándékot, hegy az egyes le szelek összefoglalását is "tieglogalmazza röviden a szerző, s ezzel nyomatékosítani tudja munkája ifi gon­ dolatait Igen hasznos segítség a tanul­ mány Végén található néhány lapos tö­ mör összefoglalás is Az

arckép

vonásai

Rákos Sándor emberi kottái megnyiIntknzásni egy végtelenül rokonszenves, kélségek közt vívódé, tiszta ember képét v á z o l j á k lel Személyiségének két alapvelő motivá­ ciós bázisa van lúlirzékenysége és a „ s oha- ne m elégedellség” la kifejezés a költőéi kínzó feszültsége a túlérzé­ kenység mögött gyermek és iljúkorának eddig még eléggé fel nem tárt trau­ mái állnHk Nem tudhatjuk, hogy mi­ lyen nlkati vonásokat örökölt az ősök­ től azt azonban mar tőle idézzük, hogy ólom nehéz, pokolsár-nehéz vad ék vak életem voll. egyszer talán megírom.

hány sötét folyón mély-fekete ösvényen gázoltam keresztül”. (Hitvallás, prózá­ ban) Minden jelentős műve mögött sö­ tét alagútként húzódik származásából adódó kivcleliségérzése, megbélyegzettsége, a vad háború, az lR44-es üldözte­ tésének rémes élménye Az érzékeny kedélyben irtózattá válik az élet. értel­ metlenné az emberi küzdés, betegesen görcsössé a bizalmatlanság, kiirthátattanná a lélek kifelé feszülő figyelme, hagy minden bokorban ordas leselkedik rá. Költészete egészét, emberségének, szemléletének, világképének alakulását jelentős mértékben ezek a tragikus sze­ mélyes mozzanatok irányítják máig szó­ lóan. Innen magyarázhatók szorongásai, félelmei, innen kemény és komor ma­ gányossága, innen (eszes etikussá ga. j ide vezetnek a létkérdésekkel foglalko­ zó, csüggesztő filozófiai kél Régei is. Pe dig a személyiség gyógyulásának min den feltétele adva volna Rákos életében a felszabadulással Hiszen ekkoriban ak­ tív társadalmi-politikai tevékenységbe kezd: hittel és reménységgel vesz részt a megyeszékhelyen az Ifjúsági moz­ galom, a párt létrehozásában, József Attiláról, Adyról tart előadást fiatalok­ nak, s mint újságíró a Magyar Nép c. lapnál indulásától kezdve kiemelkedő publicisztikai munkát végez Mint Hárs­ falvi Péter írja, Rákos munkája „nem­ csak stílusa, gondos szerkesztése miatt vonja magára figyelmünket, hanem emelkedett gondolatisága, harcos, ple­ bejus demokratizmusa, puritán elkötele­ zettsége, eszmei tisztasága miatt Is." (Az újságíró Rákos Sándor, Szabolcs-Hzatrnári Szemle, IfIBS/a) A lélok sötét erői azonban változatlanul és makacsul elő­ bukkannak ekkoriban írt s ú l y o s , v í v ó d ó , ünemésztő verseiben (Atkozott, ki o l v a s ! , Isten szörnyetege). A költő utólag maga Is rácsodálkozik n pályaindulás e külö­ nös

ellentmondására,

kettősségére,

mintegy meg Is magyarázza azt:

s

„A zt

hiszem, a legritkább eset, hogy egy lé­ lek belső fejlődése egybeesnék a külső

dátumokkal — az a sokk, amely a Jeramiád ikerverseit elvetéltette velem, kü­ lönben is túlságosan erős volt, semhogy ne kergetett volna egy önmagamba for­ duló belső em igrációba...'* (Utószó a válogatott versekhez. Fák, viharban. Bp 1963 ) Megéli ezenkívül egész nemzedé­ kének szétvertség tudaiát is: „ A csapat­ ban lölszállás boldogító örömét, mely az ég madaraival rokonitja egyes szeren­ csés nemzedékek tagjait, mi már eleve nem ismerhettük” , csak a közös borzal­ mak azonosságának utólagos megírása rokonltja őket abban, hogy milyen v ég ­ zetesen egyéni sorsok jutottak osztály részül nekik. Bár a világgal, önmagával való kibékülés, a harmónia megterem­ tése mégis létrejött egyszer, ha késve is Rákos életében. Maga Írja: „A z én belső felszabadulásom a Könyvek fölött című versem írásakor, 1947 májusában követ­ kezett el.” Ez a harmónia azonban na­ gyon rövid ideig tartott, s ennek lénye gét a Férfikor című kötete összegzi. Is mét érzékenysége döntötte válságba „olyan magán-megrázkódiatások értek amelyek teljességgel kivettek eddigi éle­ temből. s lehetetlenné tették számomra a megszokott eseményekkel és embe­ rekkel való kapcsolatot” . Betegségére, házasságának bomlására utalnak az ál­ talánosságban fogalmazott mondatok. A lélek, amelyet kikezdett a történelem maró sava, nem volt elég erős a meg­ próbáltatások elviseléséhez, úrrá lelt rajta a kiábrándultság, a pesszimizmus, a kivertség-tudot. Rákos költészetében azonban árulkodó nyomuk vannak, ame­ lyek azt mutatják, hogy korántsem csu­ pán magántermészetű okok rejtőznek válságai mögött. Elég, ha az ötvenes évek közepén írott versek közül a Levél Csanádi Imréhez című elégikus episzto­ lájának néhány sorát Idézzük: „H álójá­ ból ekként kerít magányom / egyre na­ gyobb részt a kor folyamatából: / egy ország él fosztó Idegeimben, / éjszakám mélyén vad gondok dobogn ak,.." Ne­ héz Is lenne elképzelni, hogy egy, a köz­ életben olyan bensőből fakadóan tevé­

139

kenykedő kői lő egyszerre csak teljes mértékben kizárná magából az egyre ko. muruló világot, amely annyi embert és küllőt kergetett válságba. A gyógyulás s ezzel együtt a költői kiteljesedés útján a hosszú ideig húzódó igazságkeresés, kételkedés öngyötrő ka­ nyarodéit teszi meg a költő Imre László könyve okosan és árnyaltan iga­ zolja. hogy Rákos Sándor költészete a szakadatlan változásuk hosszú sora, amelynek során a költő egyetemességre törekvése a vezéreszme. A költő szelle­ mesen szatirlzálja egyik versében a ..könyvvclütöttfejüeket” és a „másolópapír-lelkúeket” , a kor íróinak divatmnjmolásál. ..Ritkán terem a hősi láza­ dás Q szabályrontó, obsit-égető mely nem betölti: teremti a törvényt!" — írja, s magát is a lürvényteremtők soraiba somija. Minden oka meg is van rá Utolsó két kötetével ő is felsorakozott a magyar vers jelentékeny megújítóinak sorába, A z ünfnrmálás, öntökéletesítés, a kifejezés új útjainak keresése minden megjelent kötetében nyomon követhető. Első írásainak megszállott önostarozásai után meglepő s aligha vállalható lépés volt költészetében a Férfikor felhőtlen derűjének hagyományos formai keretek között való megszólalása. Imre László könyve Igen árnyaltan elemzi Rákos se­ matikus korszakát, s végső konklúzió­ ként meg is állapítja, hogy ez a szakasz zsákutca volt, folytathatatlan, nyilván­ valóan helytelen írói tájékozódás, bár­ milyen személyes tényezők motiválták is. A harmadik kötőt ismét a csüggesztő mardosás és kétely hangjait kiáltja v i­ lággá A feloldhatatlannak látszó disszo­ nancia groteszk fintorokban kifejeződő keserűsége és a közösségben való fel­ oldódás vágya kettősségét vetíti ki a S/.egények vonulása című kötet A lassú gyógyulás ólján eljut végre a Fény felé című kötetben a „kiábrándultán is hivő. cselekvő emberségig". A költői építke­ zés szerves továbblépése a következő évele írásaiban azt jelenti, hogy ismét meghódítja magának a világegyetem és

1 411

emberség törvényeit. (Táguló körök, I9B5) A kővetkező évek a gondolati el­ mélyülést és az igazi formai megújulást jelentik Rákns költészetében Egyrészt a csontig meztelcniiett rövid vers, a versatum létrehozásával a mindent kimon­ dás legtakarékosabb eszköztárát alakít­ ja ki (Kiáltásnyi csönd, 1970), s leg­ újabb lépésével megteremti az ember fajdalmai szintézisének újabb formáját, a modern és archHikus költői elemeket eggvéolvasztó hosszú verskompoz lelát. (Az emlék jelene, 1973) Az utóbbi három év során készült két kötél jelenti Rákos fejlődésének a csú­ csát. Mindkettő új költői látás és stílus megteremtését jelzi A verszsugoritás tendenciája pályája közepétől kezdő­ dően jelentkezik, s e törekvése szakadat­ lan kísérletezésekre ösztönzi: az epig­ rammák szilánkversek ciklusba foglalt töredékversek előkészítése után létre­ hozza a „versmagra redukált" verstí­ pust. amelyben már ilyen Irányú lörekvésel tetőzödnek Ez az úl tovább folytai* hatatlan, mert a tömürilés legszélső pó­ lusáig jutott cl. Ezzel egyidóben megy végbe az a folyamai amelynek eredmé­ nye utolsó kötelében jelentkezik. A szi­ multán verskompoziciö. a terjedelmes szintetikus költemény minden Eddigi próbálkozásának összegezése amelyben látnunk kell a kortársi magyar líra ösz­ tönzéseit, a világlira neo avantgarde ha­ tásait (vágásuk, képvers, tipográfiai esz­ közök, az idü és lér egybefoglalása, a pulifon cllenpuntuzás, szimultán látás­ mód stb], s sikeresen olvasztja be mű­ vészi kompozíciójába az ősi akkád köl­ tészet elemeit is Ezzel a mindent elhall­ gatás és minden! kimondás között talált egy közbülső, tnvábhfnlvtatható költői utal Ebben az összefoglaló verstípusban elementáris erővel s ugyanakkor legegyelcmesebben fejeződik ki sötét él­ ményektől aláaknázni! kaitól tudata, Itt fejeződik ki a reménytelenségben lehet­ séges egyetlen álláspnntja: az ..üressrürke szemű közöny" helyett az abba-

hagy hatatlan neki fesz illés, küzdelem 0 végzet ellen. Rákos költészetének sokféle és sokfelé kanyarodó változatában is rátalálhatunk o szilárd humanista meggyőződés hu­ muszrétegére. K ifejezi ez a költészet az emberi teremtésben, munkában s ezzel együtt a kommunizmus eszméiben, a le] löd és ben való reménykedését. Élete minden szakaszában „ivott a mohos favödörből” (Váci Mihály szép képe Rá kas hűségéről), testközelben élt a szegé nyekkel, a megalázottakkal, akiknek emberi tisztasága mélyen megérintette őt, sorsuk javítását kívánja szolgálni

költészetével, munkájával. Ez adja azt a mélyen gyökerező meggyőződését, hogy a művészetnek, költészetnek emberformáió küldetése van: „ . . . a z Igazi m ü vek... gyönyörű hasznot hajtanak a jelenben csakúgy, mint a jövőben: iga­ zabbá, bülrsebbé, szabadabbá teszik a szíveket.” Imre f-ászló könyve nagyon sokat se­ gít. hogy megtalálja az olvasó Rákos Sándor életművében mindazt, ami a szép. emberformáló küldetést szolgálja.
Képes Géza műfordításai O r s z á g s z e r t e tudott dolog már, hngv Szabolcs-Szatmár megye élénken reagál valamennyi életét érintő Írásra. Az azonban még nem jutott el a széles nyil­ vánosságig, hogy ennek igazi oka nem az érzékenykedés, hanem az évelt óta folyó tudatos hagyományőrző tevékeny­ ség. Ennek keretében születtek meg a megyéből elszármazott alkotókról szóló palyaképvázlatok, egykori lakó- és mun­ kahelyeik emléktáblával való m egjelö­ lései, és íródnak az érlékelő bemutatá­ sok. kritikák valamnnnyi könyvük meg­ jelenése után. Ebbe a sorba tartozik bele Kepes Géza Fordított világ című kötete ról történő megemlékezésünk is. A mátészalkai szülői ház felnevelő há­ lásán és a gyermekkor szatmári tájain bekövetkező eszmélcsen kívül alig van még valami, ami később is a megyéhez csatolná Képes Gézát Mégis megkülnn boztetett figyelemmel kísérjük pályáját noha a szülőföldjével való kapcsolati) csak esetleges, a vele való személyes ta iálkozás pedig meglehetősen ritka. El elhidegüln összetartozásunkat azonban mindig feim elegili újabb köteleinek megjelenésén érzett örömünk, s ezek kapcsán felidézödő összelartozás-tucia

lünk, ha ez sokszor csak egy léimondaíbun vagy mint a kötetében is csupán egy rövid utalásban jut kifejezésre. Képes Géza új gyűjteménye műfordí­ tásainak eddigi és friss terméséből állt össze. Erről tanúskodik a cím is. A F or­ dított világ a magyarra fordított évez­ redes ősi kultúrkincs és a kuitárslíra bemutatását jelenti Európától Azsíánát egészen Lat in-Amerikáig. A fordítás bravúrja tehát épp o ly jellem zője a kö­ tetnek, mini a világ érlékeinek bemuta­ tására való nemes törekvés. Ennek ér­ telmében a szép cim nem valamiféle görbe tükör fedőlapja, hanem a világ­ lírára nyíló ablak forgatható zárszerke­ zete. E zár megnyitásának titkát jó l érti Képes, hiszen éppen olyan jól tudja ni. az orosz, a finn, a bolgár és a perzsa nyelvel, mint az ókori vagy a nyugati népek nyelveik Sárospataki diákkora óta gyakorolja a fordítást, s 1933-tol előbb csak ötévenként, majd egyre gyak­ rabban jelennek meg müforditáskótetei Számára nem teher a fordítás, őt nem a költői termékellenség űzi mások mun­ kálnak átültetéséhez, hanem egyféle kí­ sérőt ársávó kíván lenni valamennyiünk­ nek a költészet minél sokrétűbb vona­ li!

lóinak a megismerésében. Másrészt pe­ dig a rokon népek költészetének fordí fása közben pl. a ml ősköltészetünk kéz. delelnek sajátos vonásait igyekszik fe l­ tárni, s a műfordításuk kettős életre kel­ nek: önmagukban is és tanulmányainak forrásanyagaként is elsőrendű fontossá­ got nyernek. Ez a kettősség jellemzi mostani kötetét is: a műfordítás-verse­ ket egy-egy bevezető tanulmány kísére­ tében tárja az olvaso ele. Így nemcsak a versek, banem azok közege e$ a hoz­ zájuk kapcsolódó műhelymunka vala­ mennyi vonása is egyszerre hat. A költő mőfordításgyüjtemányének Új kötete három részre tagolódik. M agi a műfordító húzta meg e határokat, hngv ezzel a formai elemmel is kiemelje egyegy összetartozó egység belső jellegét Az első rész az ősi költészet színeit mutatja be. A tartalmában primiliv el­ képzeléseket tükröző alkotások gazdag műfaji váliozatosságut mutatnak: éppen úgy van eposz és ráolvasó, mint hilrege és sírfelirat, népdal, sirató ének és tö­ mör négysoros. E sokszínű világból kél ségkívül az ugarit! eposz, az Aíehát. a vadász 0. ős-sémi hősköltemény em el­ kedik ki. A fennmaradás körülménye is érdekes: széjhagyomóny alapján jegyez­ ték le 1. e. 1390 körül, s csupán az 1930as években ásták ki Szíria területén Legalább ugyanilyen fontos, hogy eb­ ben és más társaiban azt a hiányzó lánc­ szemet találta meg a tudomány, ame­ lyik az ószövetséget és a homéroszi epo­ szokat összekötő művellségfnrrásből mindeddig hiányzott. Vonatkozásaikat tekintve ugyanilyen fontosak a Mongó­ lia területén talált úlörök orkuni sírfel­ iratok. Számunkra pl. azért jelentősek, meri bizonyítékok arra, hogy tartalmuk­ ban ezekhez hasonlóak leheltek a ma­ gyar hősi és siratóénekek a honloglalásl megelőző és követő időszakban; for­ mai megoldásaikban pedig az ősi ma­ gyar verselésre jellemző szóiagrím m eg­ létét snősítik meg. A ma Is élő máté­ szalkai gyermekvers így őrzi ezt a v o ­ nási

Vasárnap páson viszik apódat. Az orkuni (elirat és fordítósa ekként felel meg ennek a fonnának: Tengritől Tengriteg teremtett tenyrlde Tőrök Bilge kagán.. T űrk Bilge kagán... A fenti gondolatok számbavétele is meggyőzhet bennünket arról, hcRy ez a rész sok ismeretterjesztő célzatot foglal magában nemcsak a kisérőszövegekben, hanem a (ordításra kiválasztott művek­ ben is. Az idesorolt Omár Khajjám -ver­ seknek- a kínai és japán költészet darab­ jainak korábbi kiadások és Kosztolányi műfordításainak ismeretében nincs meg­ döbbentő hatásuk a kötet keretén belül, de szépségük, bravúros fordításuk most is él ményt nyújt. A második rész a kél világháború kö­ rüli nagy kőllőegyéniségeket idézi fel, akiknek munkássága formál és stílust teremtett, avagy éppen a megujhodó nemzeti költészetet hozlak létre. Konsztanlinűsz Kavafisi az újgfiriig költészet markáns alakjakénl idéz egy nagyon sa­ játos belső építkezési módot: a tenger óflandó hullámzásából eredő végtelen harc mintájára önti versekbe mondani­ valóját. Megjeleníti a fény és árnyék (A z ablakok), az áldozat és felelősség (Egy nagy görög gyarmatanl az élet és halál IKilenc Órai, u szerelem és emlé­ kezés IHngy megmarad] nn] egymást kí­ sérő klpgészitődését amiként a tengerparton Is együtt jelenlkezik a bullám es a pusztítás, az arndés és a/, építés. Uj/tan Thomas az angnl párták mentán élle ál mindazt amit görög társának SUgallt a tenger Az élmény aznnhan más­ ként öli lesiet: a ritmust lellli meg fflssesággel előre lűrő áramlással (Vers □klóberbenl, és a hagyományos rímlechnikát tördeli szél apró darabokra IE gy nő siraljal Gluseppe Ungarefti az Dlasz költéssel nagy megújilűja. ő ma­ ga fogalmazta meg életművének jellem­ zőit amikor a hang (Utolsó negyed), a ritmus |Az anyai, a kép (A hajnal szü­ lelesel, a vers zenei mandalteria lyöki jelzői miiüS képzetté saját munka-

(A ÍO-

It, amelyeket az olasz költészetért tett. Az idézett fordítások méltán felelnek rá ezekre a vonásokra. A Max Jaeobtól for­ dított versek eredetiségében azt mutat­ ja meg Képes, hogy a ráaggatott gúnyos jelzők helyett két másik vonását ismeri el az utókor, a't, hogy ember és művész volt. Különösen szépek a költő érzései­ nek vibrálását bemutató prózaverseinek gondolat ritmusai (A hallgatag erdőben) Ho Si Minh börtönben írott versgyűjte ménye éppen az ellentéte ezeknek az áradó soroknak Apró négysorosai azonhan remek tömörítései bátor szókimon dósának (Víz, Korlátok) és bizakodó de rűjének (Betegen, Este) Éhbe a fejezet be került La Fontaine és Salvatore Quasimoda Az előbbi „kilóg" az egysé­ ges szerkezetből, de szívesen látott ven­ dég mégis, mert mások eddigi kísérte tei mellett ezeket a fordításokat színe­ sebbeknek és erőteljesebbeknek érez­ zük, Az utóbbi viszont kötete révén Is meglehetősen ismerős már előttünk, így most csak azzal ad újdonságot, hogy együtt láthatjuk Ungarettivel. s ízlelget­ hetjük a kettőjük közötti különbség mélységeit és magasságait A második rész viszonylagos rövidsé­ ge és a mindössze hét költőhöz kapcso­ lódó verscsokor-gyűjtemény megengedi, hogy elmerüljünk cgy-egy alkotó mű­ veinek megismerésében, s élvezzük a versolvasás esztétikai hatását is. Egyút­ tal megpihentél a zaklatottahb szerkesz lesű és tartalmú harmadik fejezet be fogadására is. A harmadik rész a legterjedelmesebb és a legsokszínűbb. Itt érvényesül a leg­ kevésbé az előző két fejezetben tapasz­ talt tudatos Célkitűzés. Ez általában jól is tesz a válogatásnak, mert a karunk költészetében jelentkező szinte valnmennyí politikai és társadalmi probléma felszínre kerül De majdnem ennyit ront is a szerkezeten ennek a bőséges anyag­ nak az elrendezése. Egységei csak az egyes népek költészetéből gyűjtött fordí­ tások adnak, a „magányosok” viszont váratlanul ékelődnek közbe, mint pl. az

angol MacBeth vagy a finn Anhava ese­ tében is. A fejezet tele van újdonsággal; új ne­ vekkel és új fordításokkal Az angol kői lók humanista felfogásukkal, a lengye­ lek felelősségtudatukkal, a kubaiak for­ radalmi lángolásukkal, míg a spanyolor­ szági katalán költők függetlenségi vá­ gyuk megfogalmazásával hívják fel ma­ gukra figyelmünket. A „magányosok" közül kiemelkedik a finn E eva-Liisj Manner, a szinte mindig egyszótagns verseiméi alatt elmondott gazdag érze­ lemvilágával és Pnblo Neruda szürrealiszllkus, mégis a valóságot ábrázoló tényfeltáró, szép költeményeivel. A harmadik rész jobbára személyes költői találkozások eredményeképpen gyűlt egybe A jellemző gondolatvilág felvillantásával sikeres kísérletet tett Képes Géza arra. hogy nekünk is sze­ mélyes ismerőseinkké legye saját költőbarátait, elvtársait. Képes Géza újra bebizonyította, hogy írod alomértését és irodalomtörténeti ér­ tékelését a legjobbaké mellé kell állíta­ nunk Ízelítőt adott abból Is, hogy költői egyénisége és tehetsége mennyire sok­ oldalúan tud megnyilatkozni. Végül fel­ tárta ferditóművészetének számtalan vo­ nását és technikáját Is. Csupán két pél­ dát idézünk, de ebben Is benne van min­ den, ami műhelymunkájára olyan je l­ lemző: a pontosság és a hűség követése az igazság és a szépség keresése. A z orkuni feliratok kapcsán vallja meg, hogy nemcsak a ritmust, de az eredeti szöveg hangzását is igyekszik visszaadni: Neng neng sznvim erszer mengii taska urlum Minden szavam ezzel örök kőbe írtam Az Omér Khajjém-versek fordításá­ nak töprengéséből pedig a rimelés meg jelenítésének gondját mondja el. m eg­ világítva azt a magyarra átültetéskor

1 43

szükségszerűen adódó eltérést, amelyik a versszaknk utolsó sarának lefordított rímeiben lelhetők fel: khajjam! zemanc ez keszi darad neng ku dér gam-e ajjam nesined delteng mej nus dér abginé ba nale-je cseng zan pia ke abgine ajed bér szeng1 Khajjám ! A sors megveti azl, kj csak teng. K i múlt napok gondján gunnyasztva mereng. Idd a bort poharadból — hárfa panasza peng — Kőhöz, vágják poharad s Jón a nagy csend.

A kötet egészének tartalma összegező válogatás is, meg először közre adun gyűjtemény is, ősi keleti költészet is, meg 20. századi modern viláRlira i s es a közel tlú költő egyéniségének tükör­ képé is, meg irodalomtörténeti forrásmü is. A z 1971-ben kiaduiL Először magya rul című kötettel együtt nemcsak két vaskos műlorditásgyűjtemény-kötel, ha­ nem megszerkesztett kézikönyv a múlt és Jelen összekapcsolására, egységes megítélésére és a közben fel-Ielbukkanó fehér faltok kitöltésére. (M agvető

K ö n y v k i a d ó . 1913.)

Csorba Sándor

Nyíregyháza művelődéstörténeti fejezeteiről A sokszor — de még mindig nőm elég­ gé — méltányolt, rendkívül jelentős vő rosismertető. az egészséges patriotizmust tartalmason alakitó „Nyíregyházi K is­ könyvtár" sorozat ti. füzeteként jelent meg nemrégiben Erdész Sándor és K a­ tona Béla Ogy egy dolgozata, „Fejezetek Nyíregyháza művelődéstörténetéből címmel, a Nyíregyházi Városi Tanács V. B. megbízásából a Szabolcs megyei Lapkiadó Vállalat kiadásában (Nyíregy­ háza, 1973 115. 1.) A címadás és a két, jellegében eltérő tanulmány egybeEüzése korszerű, rokon­ szenves szerkesztési koncepciói fejez ki azzal, hogy a kultúrát „ az emberiség által létrehozott anyagi és szellemi ér­ tékek összessége">ként fogva föl (Ma­ gyar Értelmező Kéziszótár, Bp. 1972. Akad. K.), nem rekeszük ki a szerkesz­ tők városunk művelődéstörténetéből a néprajztudomány által feltárt, rögzített és rendszerezett anyagi termelési és etníkusan karakterisztikus szellemi műve­ lődéstörténeti elemeket sem. Hiszen voltaképpen minden u művelődéstörté­ net fugalomkörébe tartozik, ami ...... a

144

tá rsa d a lo m

e rk ö lc si

fö lfo g á sa i,

eszméit,

a k a r a t n y i l v á n u l á s a l t é s k ü l s ő é l e t i n imá­ it

a la k ítja

M in d e n

am i

a

tá rsa d a lm i

e g y ü t t é l é s s z e r v e z e t é t és k e r e t e i t ille t i. ”

is, alatt Magyar

í g y l á t t a e z t m á r Domanoirszky So dor a M a g y a r T ö r t é n e lm i T á rs u la t égisze 1939— 4 2 -b e n

k ia d o tt

ö iku te ie s

M ű v e l ő d é s t ö r t é n e t □ lö s z a v á h a n . p e d ig ?£ a h a ta lm a s ö ssze fo g la lá s a sz e lle m tö rté ­ net

je g yé b e n

fouanl

a m e gva lósítá s során zonyos

elem ei

—

(M ás

éppen

neti ir á n y z a t m ia tt —

kérdés,

Nns.

ezt

a

tág

nem

kaptak

fo g a lo m k ö rt

m ert a szerkesztők -

anyagi

jól

érzé­

fö lfo gás,

a sorrendből a k ö ­ egyenesen

sze lle m i

meg­

a m űben)

a2 e m líte tt s z e r k e sz t é s i

vetkeztethetően

b i­

a sze lle m tö rté ­

fe le lő teret, ille t v e h a n g s ú l y t

ke lte ti

hogy

a népi k u ltú ra

m ű ve lő d é sé n e k

te k in tik

a m e ly re

a sajnos, m é g f á j d a lm a s a n h iá ­

le k

az

nép

zolását

n yos lu v á b h i

annak

a

megraj­ a la p n a k,

m ű v e lő d é s t ö r t é n e t i fejeze-

é p ü lh e tn e k

Erdész Sándor minden tekintetben k i lünö „Nyíregyháza néprajza" tömörsé­ g é b e n is m a r a d é k t a l a n u l m e g f e l e l en­ nek

a

c é ln a k.

N in c s

m ás

ö ssze fo g la lá s.

amelyből ilyen egységben tudhatunk meg szinte minden lényegeset az ennek a városnak a kialakulására oly jellem ­ ző tirpák társadalomról, az anyagi mű­ velődés néprajza köréből a halászatvadászatról, a földművelésről és az ál­ lattartásról, a népi építkezésről, a jellegzetes talyigákról, a táplálkozásról, a népi vlselelekröl és a kismesterségek­ ről. A Nyíregyháza népművészetéről szóló rövid rész olyan értékeket idéz az olvasó emlékezelébe amelyekről gyak­ ran a bennszülött nyíregyháziak is meg feledkeznek. TI hogy igenis volt itt sa­ játos népi díszilőművészet szövés-fonás hímzés és fafaragás. (Az utóbbi Horváth Vince népművész jóvoltából ma is v i­ rágzik.) A város szellemi művelődésének nép­ rajzában a szerző bemutatja az egykori társas összejflvetetek „rilusait", a tirpák néptáncokat és népdalokat a jellegzete­ sen elegyedő szlovák— magyar mond aés hitvilágot, a babonás történetek olyan te rm é s ze tfö lö tti

lé n y e it,

m in t

b

jezsi-

baba, a zmok, a mátoha és az inzsinier. A népmesék és a népszokások ismerte­ tésével zárul az első főrész. A gazdag anyagú néprajzi tanulmány minden sorából a hajdani népi kultúra ma> vállalása, átélése és szeretete sugár­ zik. Igazi értékeket mutat föl Erdész Sándor, alkalmasan arra, hogy a küz­ delmes múlt, egy nehéz, de ennek elle­ nére megbecsülésünkre méltó emberi értékeket hordozott paraszti életforma megismerésével jobban tudjuk becsül­ ni a mát. szeretni ezt a várost, mai éle tünk színterét. Külön érdeme a nyíregy­ házi néprajznak a megírás hangulatos, tárgyszerűségében is olvasmányosun ér Zékletes módja, a szerző árnyalt és pon­ tosan kifejező stílusa. A néprajzi rész egyúttal azt a közig mert igazságot is jól példázza, hogy bár­ mely szerteágazó témakörről igazán jó összefoglalást csak akkor lehet készíts ni. ha megfelelő részlanulmónynk áll nak rendelkezésre. (Néprajzból a bfi iro­ dalomjegyzék szerint már annyi, hogy

ilyen avalnll szerző, mint Erdész Sán­ dor, ykár a város néprajzi monográfiá­ ja: Is elkészíthetné; csak sajnálhatjuk, hogy a terjedelmi korlátok miatt egyes, a szerző által is jelzett témakörök kim a­ radtak ebből a rövid tanulmányból.) Másfelől Nyíregyháza néprajzi jellegű művelődéstörténete bizonyos értelemben lezárt és a hagyományos felosztásnak megfelelően jól rendszerezhető üzért is jóval nehezebb dolga lehetett Katona Bélának, aki a nyíregyházi iro ­ dalom, tudomány, színház és sajtó min denkippen heterogénebb és felIára113iisbb történetének a megírására vállalfcnrult, a várossá nyilvánítástól a lelsz h tnoulésig terjedő időszakaszt vizsgálva. Mert mikre támaszkodhatott Katona Béla? Az Ismert és jőrészben elavult (a bibit□gráfiában is közölt) monográfiá­ kon. ünnepi díszkiadványok megfelelő tanulmányain kívül, az irodalom tekin­ teti ben elsősorban Margócsp Józse mértékadó cikkére „Nyíregyháza és ar. Irodalom” (Könyvtáros 19(17)9 545— 551 1), valamint ugyancsak az ő „M e ­ gyénk irodalmi hagyományai" c. vázla tns, egyben további kutatási feladatokat megjelölő összefoglalására (ismertetése a Szabolca-SzHimóri Szemle 1973 1. szá­ mában, 119— 122. old.), — a kortársi em­ lékezéseken kívül. Mindezeket termé­ szetesen saját, csak kisebb részben pub­ likált kutatási eredményeivel egészítet­ te ki. A színháztörténetről adatokban meg­ lehetősen gazdag tanulmányokat hasz­ nálhatott föl Katona Béla, — legalábbis a harmincas évek derekáig terjedően, úgyszintén « sajtótörténetről is voltak a húszas évek végéig szóló, többé-kevésbé megbízható forrásai. (Am azt is meg kell mondani rögtön, hogy erről az utób­ biról közölt a legtöbb általa felkutatott, eddig még nem publikált adatot, a kez­ deti Időkre vonatkozóan is.) A „Szabolcs vármegyei Bessenyei K ör” t ö r t é n e t e 19.18-ig akkoriban már megjelent Mindez egyébként a tanulmány függe lékeként közölt bibliográfiából is kidsUö

rul. Csakhogy a felszabadulás előtti for­ rások, feldolgozások — szem léleli korlá­ tozottságaik mellett — a harmincas évek­ kel alig és a negyvenes évek elejével már nem foglalkoznak. Erre az időszak­ ra vonatkozóan tehát nincsenek — az irodalom kivételével — helyi művelő­ déstörténeti előtanulmányok és talán meg jelenleg publikálatlan kutatások sem. így történhetett, hagy Katona Béla dolgozatának az előtanulmányok kriti­ kai értékelésével és saját befejezett ku­ tatási eredményei beépítésével megírt részei a legjobbak, s a mai ismereteink szerinti lezártság benyomását teszik. Ám de a szerző a maga választotta cím­ ben megjelöltektől (..Irodalom, színház, sa jté . . . ” ) jóval tágasabb szérűkre, a vá­ ros általános művelődéstörténetének mezőire is kilép egyes fejezetekben, mégpedig, főleg a hajdani Bessenyel-kör kulturális szervező szerepének ismerte­ tése kapcsán. Nemileg ki is érzik vala­ miféle egyenlőségjele a nyíregyházi mű­ velődés alakulása és a Bessenyci-kőr te­ vékenysége küzött (a kör működésének Időszakában), amit szerintem így nem lehet elismerni és aminek az Erdész tanulmány önmagában is ellentmond. A nyíregyházi művelődés történeté­ nek irodaiam, színház, sajtó, könyvtár, közművelődés és a többi tekintetében a B e s s E n y c i - k ö r működésére való leszűkí­ tése bizonyosan igaztalan, még akkor is, ha ennek a körnek a tevékenységéről vannak a legkönnyebben hozzáférhető, írásos és kinyomtatott dokumentumok. Más, a körön kívül működő közműve­ lődési műhelyek, nyomdák. könyvkeres­ kedések, valamint iskolák, egyházi, k e ­ reskedő-iparos és főleg munkás és pa­ raszti társadalmi és kulturális egyesüle­ tek, — pl. a Nyíregyházi Munkásdalkor — is voltak, amelyek rajta hagyták bé­ lyegüket a város adott művelődéstörté­ neti korszakán — legfeljebb kevésbé do­ kumentáltan, illetve leltártan. Katona béta utal ugyan rájuk, de sajátos szí­ neiket nem keveri ki a helyi művelődés­ történet palettáján.

Tévedés ne essék: a Bessenyei-kör művelődést elősegítő tevékenységének pozitívumait nem lehel elvitatni, hiszen zömmel haladó szellemű é r i e l m i s é g i e k , a nép kulturális felemelésén jószánd élt­ kai munkálkodók tömörültek benne. Az ő erőfeszítéseiknek az eredményei je ­ lentősen hozzájárullak a város kultúrá­ jának formálódásához. Azonban a szer­ ző sajnos, adós maradi a kör tevékeny­ ségének megfelelően árnyalt kritikájá­ val, különösen a „K ét világégés árnyé­ kában” . (Nóta bene; szerintem a Sza­ b o l cs-Szatmári Szemle s e m tekinthető minden további nélkül a kör egykori folyóirata, a Szabolcsi Szemle utódjá­ nak.) Hn

de

program ként

a

nem

T a n u lm á n y b a n

jutó á lta lá n o s váro si k i t e k i n t és

jelölte n

m é giscsa k

kevésbé

m ű v e lő d é s történeti

és

kokra

vonatkozóan

r ü l t is .

Katona

ugyan,

érvényre

b iz o n y o s

id ő sza ­

e g y e n e tle n ü l

sik e ­

o ila í r á s á n a k k i e m e l k e ­

inár egyes témakö­ m űvelőd és, a

d ő e n érté k e s részei v a n n a k , fő le g a id é ze tt

cím b e n

így

rükben

m e gje lö lt

első so rb an

a

s z ín já t s z á s, a sajtó, a z i r o d a l o m rfum Sny rossá

an nek

lü n ik

szám om ra

rendszeresnek

le zártn ak

és

vélhe tő

köztársaság

szép ma

a

század

vá­ SO -es

o ld o tt Stí­

e lfo gad h ató­

Ilyen­ Tanácsidőszak

fejezetnek.

h a t a DtJ -e s é v e k

r a i z a is

és a t u -

N y íre g y h á z á n

n y i l v á n í t á s Ifi I a m ú l t

eve iig lu sú.

kezdetei

elejétől

b u k á sá ig

a

terjedő

am e ly b ő l k ü lö n ö se n

a h e ly i saj-

t o lü r lé n e l m i n d e d d i g i l y e n le li e s s é g é b e n nem ,,Az

ism e rt Író k

és

fe ltárá sa

e m e lk e d ik

tudások

a

N y íre g y h á z á ié n " rendszeresen

C

é rté k e lő

k i CS

szá za dfo rd u ló

a lfejszel

is

k iv á ló ,

m unku

A tartalmilag És meglormálásban is jóval elnagyollpbbnak látszó, a „K ét Vi­ lágégés árnyékában a Tanácsköztársa­ ság bukásától a leiszabadulásig terjedő III. fejezetre vonatkozik tulajdonképpen kritikai megjegyzéseim jő része. A kor­ szak általános, rövid müvelödéslört'* neli értékeléséről a Bessenyei kor kap­ ósán tettem említést. A színházzal, a

sajtóval, és főleg az Irodalmi-művésze ti, tudományos élet reprezentánsaival foglalkozó alfejczetekben közöltek ol­ vastán meg többet is vitatkozhatnánk, ami nagyrészt az erre a korszakra v i l ­ in atkozó jó előtanulmányok hiányából adódik. Pl. a nyíregyházi színjátszásról ezt írja a szerző: „A negyvenes évekből nagyon hézagosak az adatok.. Értbe tétlenül, hiszen o „ Ny í r v i d é k " nemcsak színházi programot, de színi bírálatot is közölt rendszeresen, Előfordul fölös Iz­ gis átfedés is Így a nyíregyházi sajtótörténet itt is teljességre törekvő, jó öszszefoglalásában a harmincas évek eleji, valóban progresszív „Forrós" című fo­ lyóiratra kétszer, a 08. és a 102. oldalon, csaknem azonos mondatukkal történik utalás. Katona Bélát irodalomtörténész! rend­ szerező hajlama néhol túlzásokra is csábítja, Pl. „A z irodalom és a tudo­ mány művelői" c. részben: „A kél v i­ lágháború közötti kor nyíregyházi iro­ dalmának három nagyobb hullámát kü lönböztethetjük m eg.. Vajon hány kisebb leheteti m é g ? ... Az sem bizlns, hogy a röpke 25 évben máris háram hullámba sorolhatók az Irodalmi puüli kációval jelentkezettek. Azoknak gondo­ lom az önképzőkört zsengékre iskolai pályázatukra és a diáklapokban való megjelenésre utalásokat is A dolgozat eme utolsó fejezete az irodalom és a tudomány művelőt tekintetében amo lyan „Ki kirsnda"-s7.eríi, tagadhatatla­ nul hasznos „kataszter” , de tulajdonkép­ pen nem több a korszakra vonatkozó előzetes adntfellárástól.

Es szólnunk kell ezeknek a müvclődúNiörténeti fejezeteknek a fájdalmas hiányairól is, persze nem a szerzők elmére adresszálva. Elsősorban a mű­ velődés alapját adó nyíregyházi ok­ tatás-, iskolaügy és pedagógusképzés turiéneti feltárásának elmaradására gondolunk de Ugyanígy a munkásmű vetődés történeti előzményeire, vagy j városi könyvtárak történetére, a zenei és Képzőművészeti, valamint az úgyne­ vezett „szabod" művelődés alakulásá­ nak megismerésére. Mindez a „N yíregy­ házi Kiskönyvtár” további programié bn Is kívánkozik. A könyvecske vonzó kiállítása, a Szép, bőséges illusztrációkkal teli k ivi­ telezés, a Nyírségi Nyomdát és Pristyik JóxsaJ műszaki szerkesztőt dicséri. A magakei lelő külső megjelenési formá­ nak Is bizonyára része van abban, hogy a kiadvány iránt igen nagy a várost sze­ retők és történelmét alnpusabben meg­ ismerni akarók érdeklődése. Kár hogy néhány értelemzavaró sajtóhiba Ikülö­ nösen Katona Béla tanulmányéban, pl. a 62 oldaljn cezúra helyeit cenzúra) rontja ezeket a jó benyomásokai Nem­ különben a tartalomjegyzék (eltűnő hiá­ nya is. Mutatók ii növelhették volna a kiadvány érlékét. A z mpresszum hiá­ nyos, továbbá terjedelemként Ml mé­ retei IA 5) tüntet felM ndkét tanulmányt az érdeklődő ol­ vasók számára is jő eligazítást nyújtó, az egyes témákra vonatkozóan szinte teljes irodalomjegyzék egészíti Ki. Merkovszky Pál

H?