Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.

Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ......................................................................................................................................... 4 2. Módszertan ...................................................................................................................................... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye társadalmi-gazdasági helyzete ..................................................... 7 3.1. A megye településszerkezete .................................................................................................... 7 3.2. Népességi, demográfiai adatok ................................................................................................. 8 3.3. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdasági helyzete .............................................................. 10 3.4. Vállalkozási környezet ........................................................................................................... 12 3.5. Foglalkoztatottság, munkanélküliség ..................................................................................... 13 4. Az „Európa 2020” stratégia ........................................................................................................... 15 5. A megyei fejlesztési és képzési bizottság (MFKB) ....................................................................... 17 5.1. Az MFKB összetétele, feladatai ............................................................................................. 17 5.2. Az MFKB szakmaszerkezetre vonatkozó javaslatának kidolgozása ...................................... 18 5.3. Az MFKB javaslatainak elemzése.......................................................................................... 18 6. A szakképzés megváltozott jogszabályi környezete ...................................................................... 22 6.1. A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről .............................................................. 22 6.2. A 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről ................................................................. 23 6.3. A 2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról................................................................................................................................. 26 6.4. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény ............................................................ 27 6.5. A jogszabályi környezet változásának várható hatásai ........................................................... 28 7. A magyarországi és megyei szakképzés általános áttekintése ...................................................... 29 7.1. A magyar szakképzés a számok tükrében .............................................................................. 29 7.2. A szakképzés megítélését, népszerűségét javító intézkedések ............................................... 32 7.2.1. Pályaorientáció ................................................................................................................ 32 7.2.2. Szakiskolai tanulmányi ösztöndíj .................................................................................... 33 8. A megyei gazdasági kamarák és érdekképviseletek szakképzési tevékenysége ........................... 35 8.1. Tanulószerződések ................................................................................................................. 35 8.2. Szakmai záróvizsgák .............................................................................................................. 37 8.2.3 Szintvizsgák...................................................................................................................... 39 8.2.4. A gazdasági kamarák által végzett kutatások főbb eredményei ...................................... 40 8.2.4.1. A szakképző iskolát végzettek iránti vállalati kereslet és kínálat várható alakulása 41 8.2.4.2. A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete ........................................... 42 2

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 8.2.4.3. A pályakövetéses vizsgálatban részt vett pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete.................................................................................................................................. 43 9. Szakképzési centrumok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ....................................................... 44 10. A megyei szakképzési adatok részletes vizsgálata ...................................................................... 46 10.1. Általános adatok ................................................................................................................... 46 10.2. Szakképzési létszámok, szakképesítések, szakmacsoportok helyzete .................................. 47 10.3. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye iskolarendszerű szakképzésének tanulólétszámai............. 47 10.3.1. Az első szakképző évfolyamra belépők számának alakulása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében................................................................................................................................... 48 10.4. A tanulói létszámok alapján meghatározó ágazatok, szakmacsoportok, szakképesítések Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében .............................................................................................. 56 11. A szakképzés-fejlesztési koncepció alapelvei ............................................................................. 58 11.1. A koncepció alapelveire épülő célkitűzések a megye szakképzése fejlesztésének érdekében ....................................................................................................................................................... 59 11.2. A koncepcióban meghatározott célkitűzések eléréséhez rendelt feladatok és eszközök ...... 60 11.2.1. A szakképzés eredményességének növelése ................................................................. 60 11.2.2. A szakképzési intézményrendszer rugalmasságának növelése...................................... 64 11.2.3. Finanszírozhatóság biztosítása ...................................................................................... 66 11.2.4. A gazdasági kamarák, érdekképviseletek részvétele a szakképzési feladatok megvalósításában....................................................................................................................... 66 11.2.5. Az esélyegyenlősség biztosítása .................................................................................... 67 12. Javaslatok a megyei képzési irányok kialakításhoz ..................................................................... 68 13. Függelék ...................................................................................................................................... 70

3


1. Bevezetés Az Európát is sújtó válságra adott válaszként az Európai Unió megalkotta az „Európa 2020” nevű 10 évre szóló növekedési stratégiáját. A stratégia célja, hogy a korábbi növekedési modellek hiányosságait pótolva egy inteligensebb, fenntarthatóbb és inkluzívabb fejlődési szakasz kezdődjön el az Unió és a tagországok szintjén is. Ehhez a dokumentumhoz kapcsolódva Magyarországnak is adottak a feladatai, melyeket a stratégiában 2020-ra megfogalmazott célkitűzések elérésének érdekében kell megoldania. A stratégia egyik kiemelt területe a foglalkoztatás bővítése, amit egyebek mellett az oktatás, azon belül is a szakképzés fejlesztésének megvalósításával lehet elérni. A szakképzés önmagában is lényeges a gazdasági növekedés szempontjából, mivel az oktatásra, a foglalkoztatásra, a gazdaság- és szociálpolitikára is hatással van. Magyarország célja sem lehet más, mint a hazai foglalkoztatási szint emelése, amihez elengedhetetlen feltétel a megfelelő mennyiségű és minőségű szakember kiképzése. A szakképzés kibocsátásának a munkaerő-piaci igényekkel történő összehangolása nem új keletű, hiszen a 2008-ban újjáalakult regionális fejlesztési és képzési bizottságok (röviden: RFKB) működésének alapja volt a gazdasági igények érvényesítése a szakképzés képzési irányainak és beiskolázási arányainak meghatározásakor. Az RFKB-k sok esetben a rájuk vonatkozó jogszabályok és környezetük ellenállása miatt nem mindig voltak képesek az elképzeléseknek megfelelően hatékonyan befolyásolni a szakképzés rendszerét. A 2012. január 01-én hatályba lépő szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény alapján 2012. október 01-től kezdték meg működésüket a megyei fejlesztési és képzési bizottságok, így a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (röviden: MFKB) is. A szakképzésről szóló törvény 81-83. §-a határozza meg az MFKB által elvégzendő feladatokat, melyek közül az egyik kiemelt fontosságú a megyei szakképzésfejlesztési koncepció kidolgozása. A koncepció tervezésének megkezdését a 2012. szeptember 30-ig működő Észak-alföldi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság kezdte meg, mely a koncepció kidolgozására vonatkozó javaslat összeállításával jelentős támogatást nyújtott az újonnan megalakult MFKB-k számára a rájuk váró munka elvégzéséhez. A koncepció rendszeres felülvizsgálata is segíti a bizottság munkáját, hogy minél megalapozottabb javaslatokat tudjon megfogalmazni. A bizottságnak egy olyan az adott megyére vonatkozó szakképzés-fejlesztési koncepciót kell készítenie, mely figyelembe veszi az Európai Uniós alapelveket, Magyarország és SzabolcsSzatmár-Bereg megyének a gazdasági növekedésre vonatkozó elképzeléseit, célkiűzéseit.

4


2. Módszertan A koncepció elkészítéséhez számos dokumentum és statisztikai adat felhasználásra került. A koncepció első, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye általános jellemzését tartalmazó részében többnyire a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai, statisztikái szolgáltak alapul a megye társadalmi-gazdasági helyzetének bemutatására. Ezekben a fejezetekben az adott területen érvényesülő tendenciák bemutatása érdekében számos esetben hosszabb időtávra vonatkoznak az elemzésekhez használt adatok, adatsorok. A fejlesztési dokumentumban található adatok minden esetben a legfrissebbek, melyek az adott adatbázis kapcsán elérhetőek. A koncepció hazai és megyei szakképzésével foglalkozó fejezeteiben a KSH adatai mellett a köznevelés információs rendszerének statisztikai adatai (röviden KIR-STAT) és az EDUMAP oktatásstatisztikái is fellelhetőek. A kereskedelmi és iparkamara koncepcióhoz felhasznált adatai az Internet alapú Szakképzési Integrált Információs Rendszerből (ISZIIR) származnak, melynek bizonyos funkciói nyilvánosak, bárki számára elérhetőek a www.isziir.hu honlapon. A szakképzés-fejlesztési koncepció kidolgozásához primer és szekunder adatok egyaránt felhasználásra kerültek, melyek elsősorban az alább felsorolt forrásokból származnak:



Központi Statisztikai Hivatal (KSH),



Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal,



Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara.

A koncepcióba számos egyéb olyan stratégiailag fontos országos és megyei szintű területfejlesztési, szakképzési dokumentum megállapításai is beépítésre kerültek, melyek figyelmen kívül hagyása nem volt lehetséges a koncepció kidolgozásakor, hiszen ez a dokumentum közép- és hosszútávon jelentős mértékben fogja meghatározni a megye szakképzésének alakulását, ami a megye gazdasági fejlődésére is hatással lesz. Mivel a jelzett dokumentumok közül több kidolgozása is a szakképzés-fejlesztési koncepcióval párhuzamosan zajlott, így csak a társadalmi egyeztetés alatt álló tervezetek felhasználására volt lehetőség. A koncepcióalkotás során megvizsgált dokumentumok: 

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Területfejlesztési Program Területi Hatásvizsgálata – Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 2014,



Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottságok 2014 – Az MFKB-k feladatai és tevékenysége – Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2014 5




Feladatellátási, intézmény-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv 2013-2018 – Oktatási Hivatal 2013



Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció 2013



Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Startégiai Programja, Egyeztetési változat – Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 2013



Koncepció a szakképzési rendszer átalakítására. a gazdasági igényekkel való összehangolására – Nemzetgazdasági Minisztérium 2011,



A magyarországi szakképzés rövid áttekintése – Európai Szakképzés-fejlesztési Központ, CEDEFOP 2011,



Az MFKB-k új szerepköre – Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2011,



Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye közoktatás feladatellátási, intézményhálózatműködtetési és fejlesztési terve 2008-2014 – Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés 2008,

6


3. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye társadalmi-gazdasági helyzete 3.1. A megye településszerkezete Az észak-alföldi régióhoz tartozó Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Magyarország legkeletibb megyéje, három országgal szomszédos, északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, míg délkeletről Románia határolja. Területét tekintve (5936 km2) az ország hatodik legnagyobb megyéje, míg a népességet alapul véve (2013-ban 563653 fő) Budapest adatát is beleszámítva a negyedik legnépesebb. Szabolcs megye az ország teljes területének 6,4%-át adja. 1. ábra: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképe

Forrás: internet

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 229 település található, melyek hazánk településeinek több mint 7%-át teszik ki. Közülük 27 város (az összes hazai város 8%-a), 202 pedig község (az összes község 7%-a), melyek közül 16 település nagyközségnek számít. Az egyes megyék városainak száma alapján Pest és Borsod megye után a harmadik legtöbb város SzabolcsSzatmár-Bereg megyében található, melyek közül a megyeszékhely Nyíregyháza megyei jogú városnak számít. A községek számát tekintve Szabolcs a területi sorrendhez hasonlóan a hatodik helyen áll a megyék között.

7


1. táblázat: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye településszerkezete A megye településeinek száma népességnagyság szerint (fő) Település Ebből összesen város 1000500010000-499 500-999 500004999 9999 49999 229 27 34 62 117 9 6 1 Forrás: Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala 2012. évi adatai alapján saját szerkesztés A megye településszerkezete igen differenciált, a 229 település 42%-ának népessége még az ezer főt sem éri el (két település lélekszáma pedig a száz főt sem haladja meg, Kishódoson 89en, Nemesborzován pedig 94-en laktak 2011-ben), a tízezer főnél népesebb települések aránya viszont csak 3%. A legnagyobb település Nyíregyháza, az ország hetedik legnépesebb városa a maga több mint 119 ezer lakosával, míg a megye második legnagyobb településén sem laknak 20 ezernél többen. Látható, hogy Nyíregyházát kivéve a további hat tízezer főnél népesebb település lélekszáma is csak 10 ezer és 18 ezer fő között mozog (csökkenő sorrendben: Kisvárda, Mátészalka, Tiszavasvári, Újfehértó, Nyírbátor és Nagykálló). A megye keleti és déli részére az apró települések a jellemzőek, ezen kívül az országban egyedülálló alacsony lélekszámú bokortanya rendszer is színesíti a megye településszerkezetét. A 2012-ben Kormányrendelet útján kialakított járási rendszerben Szabolcsban az országban létrehozott 175 járásból 13 alakult meg 2013. január 01-jével.

3.2. Népességi, demográfiai adatok A 2015-ös adatok szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg lakossága az ország lakosságának 5,7%-át, míg az észak-alföldi régió népességének 38%-át adja, amivel a régió legnépesebb megyéjének tekinthető. A megye népességét az országot is jellemző demográfiai változások hatására 2001-től 2012-ig folyamatos csökkenés jellemezte, azonban 2012-ben a statisztikai adatok szerint a megye népessége növekedésnek indult, ami 2013-tól kezdve ismét csökkenő tendenciát mutat. A belföldi elvándorlás tekintetében Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a 2014es adatok alapján Borsod-Abaúj-Zemplén megye után továbbra is a második leggyengébb népesség megtartó erejű megyének számított hazánkban. Egy adott térség népességének alakulását a természetes népmozgalmi folyamatok és a már említett vándormozgalmi események közösen formálják. A 2001. és 2014. év megyei élve születési és halálozási adatai mutatják meg, hogy a megyei számok nagyobb mértékű csökkenést mutatnak mind a régiós, mind az országos átlagnál. A természetes szaporodásra és fogyásra vonatkozó 2001-2014 közötti adatok is azt jelzik, hogy a megye népessége évről-évre kevesebb. 2012-től azonban a megye népességének csekély mértékű növekedése figyelhető meg, 2011-hez viszonyítva 8


emelkedett az élve születések száma, míg a halálozások száma csökkenést mutat. A természetes szaporodásra és fogyásra vonatkozó számok is javulást mutatnak ezen a területen. 2. táblázat: A lakónépességre vonatkozó országos és megyei adatok A lakónépesség Egy km2-re változása az előző Év jutó év azonos az országos száma időpontjához százalékában lakónépesség képest, % 2008 571 018 99,1 5,7 96 2009 565 326 99,0 5,6 95 2010 560 429 99,1 5,6 94 2011 555 496 99,1 5,6 94 2012 565 317 101,8 5,5 93 2013 563 653 99,7 5,7 95 2014 561 379 99,6 5,7 95 2015 562 357 100,2 5,7 95 Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

A lakónépesség korcsoportonkénti alakulásának számai azt tükrözik (1. grafikon), hogy az elmúlt évtizedben mind a 0-14 év, mind a 15-64 év közötti népesség csökkent, a 15 év alattiak esetében a 2015-ös érték már csak 76%-a a 2001. évinek. A 65 év felettiek száma 2006 és 2009 között kis mértékben mérséklődött, azonban 2010-től kezdődően ismét növekedni kezdett, ami a hazai és európai tendenciákhoz hasonlóan a népesség fokozatos elöregedését vetíti előre. Ennek ellenére Szabolcs-Szatmár-Bereg megye továbbra is a „fiatalos” megyék közé tartozik, mivel a 0-14 év közötti korosztály a megye népességének 16%-át adja (a régiós 15%-kal és az országos 14%-kal szemben), ami 2015-ben 91406 főnek felelt meg, így a Budapest nélküli vidéki adatok alapján csak Pest és Borsod megye előzi meg. A 65 év felettiek esetében a megye mutatója 15%, ami a régiós értéknél 1, az országos értéknél 3 százalékponttal alacsonyabb, amivel összevetésben szintén csak Pest és Borsod megye produkál alacsonyabb értékeket. A 15 és 64 év közötti korcsoport megyei aránya (69%) mind az országos (67%), mind a régiós (67%) értéknél magasabb. A születéskor várható átlagos élettartam alapján is elmarad a megye az országos átlagtól, hiszen a 2014-es értékeket tekintve Szabolcs megyében ez a szám a nők esetében 78,45 év, (az országos adat 78,91 év, az észak-alföldi régió adata pedig 78,52 év). A férfiak esetében ez a mutató 70,60 év (országos adat: 72,13 év, észak-alföldi régió adata: 71,23 év), aminél csak Borsod megye mutat alacsonyabb értéket.

9


1. grafikon A lakónépesség korcsoport szerinti alakulása Szabolcs-SzatmárBereg megyében (fő) 450000 400000 350000 300000 250000 200000 150000 100000 50000 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 0-14 év

15-64 év

65-X év

Forrás: KSH adatai alapján, saját szerkesztés

3.3. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdasági helyzete Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdasági szempontból hazánk elmaradottabb megyéi közé tartozik, gazdasági mutatói kis mértékű növekedéssel jellemezhetőek az elmúlt időszakban. A jelenleg még leginkább elfogadott mutató egy-egy területi egység, illetve több területi egység gazdasági helyzetének vizsgálatára, valamint összehasonlításukra a GDP, azaz a bruttó hazai termék. Összességében kijelenthető, hogy a megye gazdasági teljesítménye sajnos továbbra is a leggyengébbek közé tartozik hazánkban, kedvezőtlen versenyhelyzetben van a többi megyével szemben. 3. táblázat: GDP-re vonatkozó adatok Egy főre jutó bruttó hazai A megyék, régiók közötti termék az országos átlag %sorrend az egy főre jutó bruttó ában hazai termék alapján 2009 2010 2011 2012 2013 2009 2010 2011 2012 2013 SzabolcsSzatmár-Bereg 54,0 54,3 53,9 54,3 megye Észak-Alföld 64,7 63,4 64,8 64,0 Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

53,8

19

19

19

19

19

63,5

VI

VI

VI

VI

VI

10


Az egy főre jutó bruttó hazai terméket az országos átlag százalékában vizsgálva látható, hogy Szabolcs megye 53,8%-os mutatójával csupán Nógrád megyét (42,8%) előzi meg a sorban. 2009-hez képest a megye 2013-ra 0,2 százalékpontos csökkenést mutat, ami a régiós 1,2 százalékpontos növekedéstől jóval elmarad. Ha az egy főre jutó GDP alapján a megyék 2009 és 2013 közötti évenként kialakult sorrendjét vesszük alapul, hasonló megállapítás tehető, ebben az összevetésben is csak Nógrádot utasítja maga mögé Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mind az öt esztendőben.

2. grafikon Az egy főre jutó bruttó hazai termék alakulása az országos átlag százalékában 140,0 120,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0

2009

2010

2011

2012

2013

Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

A nemzetgazdasági ágak szerinti teljesítményről a megyei Területfejlesztési Koncepció összeállításához elkészített feltáró és helyzetelemző munkarész nyújt megfelelő tájékoztatást. A megye gazdasági szerkezetében kiemelt jelentősége van a mezőgazdaságnak és az építőiparnak, melyek az országos átlagnál nagyobb súlyban vannak jelen a megyében, míg az ipar és a szolgáltatások a hazai átlagnál kisebb súllyal rendelkeznek. Az iparon belül is fontos szerepe van a feldolgozóiparnak, mely Szabolcs-Szatmár-Bereg megye esetén az ipari termelés közel 90%-át jelenti, az ország ezen ágazatának 3%-át, az észak-alföldi régiónak 37%-át adja. Ezek az adatok is bizonyítják, hogy a megye az ország kevésbé iparosodott térségei közé tartozik, főként a mezőgazdaság és a feldolgozóipar területén rendelkezik fejlődési potenciállal.

11


3.4. Vállalkozási környezet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2014-ben 122 026 regisztrált gazdasági szervezet került nyilvántartásba, melyek közül 16 291 társas vállalkozás volt. Az egyéni vállalkozások száma 100 145 volt, mellyel a megye Észak-Alföld egyéni vállalkozásainak 46%-át, az ország hasonló gazdasági szervezeteinek 9%-át adta. Ezzel a mutatóval a főváros nélküli adatokat tekintve Szabolcs megye Pest megye mögött a második helyen áll a megyék rangsorában. A működő vállalkozásokon belül 2013-ban 13 071 egyéni és 10 856 társas vállalkozás szerepel a statisztikákban. Előbbiek a régiót tekintve 40, hazánkat illetően pedig 6,3%-os arányban vannak jelen, míg utóbbiak ugyanezen arányai valamivel több, mint 32% és 3%.

4. táblázat: Működő vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

Nemzetgazdasági ág (TEÁOR '08 alapján)

A megyében működő vállalkozások aránya 2013-ban a régió és az ország azonos 2010 2011 2012 2013 gazdasági ágán belül Észak-Alföld Ország összesen

Mezőgazdaság, 1779 1811 erdőgazdálkodás, halászat Ipar 2070 2075 Építőipar 2545 2488 Kereskedelem, 6912 6857 gépjárműjavítás Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

1824 2001

43%

9%

1970 1813 2230 2105

34% 35%

4% 4%

6610 6164

38%

5%

A működő vállalkozások jelentősebb nemzetgazdasági áganként való megoszlásából is látható, hogy a 2010-2013 közötti időszakban a mezőgazdasági vállalkozások kivételével a többi ágazat esetében a működő vállalkozások számának csökkenése következett be (4. táblázat). A megyei mezőgazdasági vállalkozások mind régiós, mind országos szinten jelentős arányt képviselnek, hiszen mindkét összevetésben Szabolcs-Szatmár-Bereg megye áll az első helyen. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdasági helyzetének megértéséhez segítséget jelent a működő társas vállalkozások létszám-kategória szerinti megoszlása. Az összes gazdasági ágat figyelembe véve 2010-ben a megyében működő vállalkozások alig több mint 0,3%-a volt 250 fő vagy a feletti létszámú (egyértelműen a feldolgozóipar túlsúlya látható), míg az 50-249 fős létszámú vállalkozások aránya is alacsony volt, mindössze 1,7%. Ezzel szemben a 1-9 főt foglalkoztató vállalkozások aránya 90%, az 1 és 49 fő közötti szervezetek aránya összesen 98%-ot tett ki. 12


3.5. Foglalkoztatottság, munkanélküliség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az elmúlt két évtizedben különösen megszenvedte a megye gazdasági szerkezetében bekövetkező negatív változásokat, amelyek a foglalkoztatottságra és a munkanélküliségre is kedvezőtlen hatással voltak és vannak napjainkban is. A foglalkoztatásra, munkanélküliségre vonatkozó 2010 és 2014 közötti megyei adatokat vizsgálva általánosan elmondható, hogy a megye mutatói kis mértékben ugyan, de folyamatos javulást mutatnak (5. táblázat). 5. táblázat: A foglalkoztatottsággal és a munkanélküliséggel kapcsolatos fontosabb megyei adatok Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Gazdaságilag aktív népesség (ezer fő) Gazdaságilag inaktív népesség (ezer fő) Foglalkoztatottak (ezer fő) Munkanélküliek (ezer fő) Foglalkoztatási arány (%) Munkanélküliségi ráta (%) Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

2010. 220,4 209,1 180,5 39,9 42 18,1

2011. 220,7 207,9 180,6 40,1 42,1 18,2

2012. 231,6 196,8 194 37,7 45,3 16,3

2013. 236,2 192,4 199,2 37 46,5 15,7

2014. 245,5 182,1 212 33,4 49,6 13,6

A gazdaságilag aktívak száma 2014-re 11,4%-kal nőtt 2010-hez képest Szabolcs-SzatmárBereg megyében, ami az országos 5,7%-os növekedésnél kedvezőbb, az észak-alföldi régió mutatójával közel egyező. Ezzel párhuzamosan a gazdaságilag inaktívak száma közel 13%kal csökkent a megyében, ami a régió mutatójánál alacsonyabb (15%), de meghaladja az ország 9,6%-os értékét. A megyei foglalkoztatási arány és a munkanélküliségi ráta a 2000-es években az észak-alföldi régióra, valamint a Magyarországra is jellemző tendencia szerint alakult (3. grafikon). A 2000 és 2014 közötti időszakot alapul véve látható, hogy a megyei átlagos 42,7%-os foglalkoztatási arány a régiós 45,3%-nál, és az országos 50,3%-nál is alacsonyabb, míg ugyanezen időszakban az átlagos munkanélküliségi rátát vizsgálva is a megye volt a legrosszabb helyzetben 13,6%-os mutatójával a régiós 11%-kal és az országos 8,1 %-kal szemben. 2014re a megyei foglalkoztatási arány növekedett az előző évekhez viszonyítva, míg a munkanélküliségi ráta csökkent.

13


3. grafikon A foglalkoztatási arány és a munkanélküliségi ráta alakulása SzabolcsSzatmár-Bereg megyében, Észak-Alföldön és Magyarországon (%) 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

Foglalkoztatási arány Szabolcs-Szatmár-Bereg

Foglalkoztatási arány Észak-Alföld

Foglalkoztatási arány Magyarország

Munkanélküliségi ráta Szabolcs-Szatmár-Bereg

Munkanélküliségi ráta Észak-Alföld

Munkanélküliségi ráta Magyarország

2014


A nyilvántartott álláskeresők és a nyilvántartott pályakezdő álláskeresők vonatkozásában a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szolgáltatnak fontos információkat. A megyében 2015 májusában 40 471 fő volt a nyilvántartott álláskeresők száma. A nyilvántartott álláskeresőkön belül 2015 májusában a szakképzetlenek aránya 63% volt. Közülük is különösképpen a legfeljebb 8 általánost végzettek száma kiemelkedő, 2015 májusában számuk 20 575 fő volt. Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők száma 3 254 fő volt. A nyilvántartott álláskeresőkön belül a 25 évesnél fiatalabbak száma 10 226 fő volt. A nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlásakor látható, hogy 2015 májusában a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők aránya (51%) volt a legmagasabb, az összlétszám több mint fele közülük került ki, míg 46% középfokú, 3% pedig felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezett. A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma 7 426 fő volt.

14


4. Az „Európa 2020” stratégia Az Európai Unió megalkotta az erre az évtizedre vonatkozó növekedési stratégiáját, melynek egyik központi eleme az oktatás, a szakképzés. Az új stratégia az oktatási, kutatási és innovációs beruházások hatékonyabbá tételével egy intelligensebb, a munkahelyteremtés fokozásával és a szegénység mérséklésével egy inkluzívabb, míg a környezetbarát, ugyanakkor versenyképesebb gazdaság megteremtésével egy fenntarthatóbb jövőképet vázol fel. A stratégia öt kiemelt célt határozott meg, melyek alapján mérhetővé válik, hogy milyen mértékű a stratégia előrehaladása az EU egészét tekintve. A szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők számának csökkentése, a K+F-re fordított források növelése és a megújuló energiaforrások arányának, valamint az energiahatékonyság fokozása mellett a koncepció számára két legfontosabb célkitűzés a foglalkoztatottság növelése és az oktatási mutatók javítása. A stratégia szerint 2020-ra el kell érni, hogy az Európai Unióban a 20 és 64 év közötti korosztályban a foglalkoztatottság aránya 75% legyen (2011-ben ez 68,6% volt), míg az oktatás területén számos egyéb tényező mellett a lemorzsolódás arányát kell 10% alá csökkenteni, ami 2011-ben még 13,5%-os volt. Hazánk a foglalkoztatottság terén jelentősen el van maradva, a 2011. évi 60,7%-os mutatójával csak Görögországot előzi meg (4. grafikon), míg a korai iskolaelhagyók arányát tekintve valamivel jobban áll 11,2%-os értékével az EU 27 tagállamának középmezőnyében foglal helyet. 4. grafikon A 20-64 év közötti korosztály foglalkoztatási rátái 2011-ben az Európai Unióban (%) 90 80 70 60 50 40 30 20 10 Szlovénia

Szlovákia

Svédország

Románia

Spanyolország

Portugália

Olaszország

Málta

Németország

Magyarország

Luxemburg

Litvánia

Lettország

Lengyelország

Írország

Hollandia

Görögország

Franciaország

Finnország

EU (27 tagállam)

Észtország

Egyesült Királyság

Dánia

Cseh Köztársaság

Ciprus

Bulgária

Ausztria

Belgium

0

Forrás: Az Eurostat adatai alapján saját szerkesztés

15


Az öt célkitűzés mellett hét ún. kiemelt kezdeményezés is megahatározásra került, melyek tovább erősítik a célkitűzések és a prioritások megvalósulását. Ezen belül az egyik kiemelt elem „Az új készségek és munkahelyek” elnevezésű, melynek célja, hogy a munkavállalók meg tudják szerezni azokat a készségeket, melyek szükségesek a munkavégzéshez, valamint hogy javuljanak a munkahelyteremtés esélyei. A stratégia által elérni kívánt célok érdekében a szakképzés is kiemelt szerepet kell, hogy kapjon mind uniós, mind tagállami szinten, hiszen a hazai szakképzés vonzóbbá tétele, annak gyakorlatorientáltsága csökkentheti a szakképzésben amúgy is jelentős lemorzsolódást, ami közvetve kihathat a foglalkoztatás bővítésére. Az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (CEDEFOP) 2011-ben kiadott szakképzési jelentésében is kitér arra, hogy 2020-ra a munkahelyek több mint egyharmadában a jelenleginél magasabb képesítést fognak a munkaadók megkövetelni a munkavállalóktól, melyek közül sok valamilyen szakképesítésnek fog megfelelni.

16


5. A megyei fejlesztési és képzési bizottság (MFKB) 5.1. Az MFKB összetétele, feladatai A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság a szakképzésről szóló törvényben meghatározottak szerint 2012. október 01-től működő konzultációs, javaslattevő és tanácsadó testület, melynek legfontosabb feladata a megye szakképzésének fejlesztése a munkaerő-piaci igények érvényesítésének figyelembevételével. Az MFKB a jogszabályi változások következtében egy öt tagból álló testület, melybe a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban (NGTT) képviselettel rendelkező országos munkaadói és munkavállalói szövetségek, és azok szervezetei kettő főt, a területi gazdasági kamarák kettő főt és a kormányhivatal egy főt jelölhet bizottsági tagságra. A bizottság kiemelt feladata, hogy javaslatot tegyen a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszternek a rendelkezésére álló képzési, gazdasági információk alapján a szakképzés megyei szükségleteire, azaz a szakképzés irányaira és a beiskolázás arányaira az iskolarendszerű képzés esetében a nappali rendszerű képzés és az iskolai rendszerű felnőttoktatás vonatkozásában egyaránt. Ezért a testületnek javaslatot kell alkotnia az adott megyében indított, állami költségvetési támogatásban részesíthető, valamint a nem támogatott szakképesítésekre, azok keretszámaira. Az MFKB javaslattételi jogköre nem terjed ki a munkaerő-piaci relevanciával nem rendelkező művészeti, kulturális, kézműves, hagyományőrző, honvédelmi és rendészeti szakképesítésekre. Új elem a szakképzés irányainak és arányainak kialakításában, hogy a bizottsági javaslat nemcsak az iskolarendszerű, hanem az iskolarendszeren kívüli szakképzésre is hatással van, hiszen a felnőttképzésben az állami vagy európai uniós forrásokkal támogatott, állam által elismert szakképesítésekre is vonatkozik. A bizottságnak az „arány-irány” ajánlás kialakítása mellett még a következő feladatokkal is foglalkoznia kell:  

 

javaslatot tesz a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítések, azaz a hiány-szakképesítések körére, közreműködik az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzés és a köznevelésben és a felsőoktatásban folyó szakképzés összhangjának megteremtésében, részt vesz a szakképzésfejlesztés megtervezésében, közreműködik a pályaorientáció és a pályakövetés megvalósításában.

Az MFKB a saját maga által elfogadott ügyrend alapján végzi tevékenységét, a bizottság munkaszervezeti feladatainak ellátást a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara látja el.

17


5.2. Az MFKB szakmaszerkezetre vonatkozó javaslatának kidolgozása A regionális fejlesztési és képzési bizottságok 2008 és 2011 között a szakképzés irányaira és a beiskolázási arányokra vonatkozóan döntési jogkörrel rendelkeztek. A döntések nem terjedtek ki a szakképzés egészére, mivel azok a felnőttképzést egyáltalán nem érintették, az iskolarendszerű képzésben működő intézmények közül pedig csak a TISZK partnerintézményekre vonatkoztak, így a döntések hatékonysága a várttól jóval elmaradt. A döntések meghozatalánál alapvetően három kategóriát alkalmazott a bizottság, a kiemelten támogatott, a támogatott és a nem támogatott kategóriákat, melyek alapján bizonyos szakmák esetében megvalósulhatott a korlátlan létszámú beiskolázás, más szakmáknál a szinten tartás, megint más szakmáknál pedig meghatározott mértékű – általában 10-30% létszámcsökkentés. 2012-ben átmeneti jelleggel két kategória alkalmazására volt lehetősége az RFKB-nak, az egyik a korlátozás nélküli beiskolázást tette lehetővé, míg a másik a költségvetési hozzájárulásra nem jogosult szakképesítéseket nevesítette. Az előző évek gyakorlatához képest a felnőttképzésre továbbra sem volt hatással a bizottság, azonban az iskolarendszerben már nemcsak a TISZK-es intézményekre vonatkozott a javaslat, mely később Kormányrendeletben jelent meg miniszteri döntés alapján. Az MFKB feladata, hogy a megye szakképzési szerkezetének kialakítását befolyásoló javaslatát minden év márciusának utolsó munkanapjáig elfogadja a következő naptári évben induló tanév vonatkozásában. A fenntartónként meghozott javaslat alapján a Kormány rendeletben határozza majd meg azon szakképesítések és szakközépiskolai ágazatok körét, melyekben a fenntartó korlátlan létszámban beiskolázhat, költségvetési hozzájárulásra nem vagy csak korlátozott keretszám alapján lesz jogosult, így az MFKB javaslatai az RFKB-hoz hasonlóan ismét három lépcsős szerkezetben valósulnak meg. 2014-ben a bizottságnak már az iskolarendszeren kívüli képzésekre vonatkozóan is javaslatot kellett tennie, aminek köszönhetően még tovább erősödött a bizottság javaslattételének hatása a megyei szakmaszerkezetet tekintve. 2015-ben az iskolarendszerű szakképzés tekintetében a bizottság javaslatának már külön kellett tartalmaznia a nappali és a felnőttoktatásra vonatkozó keretszámokat is.

5.3. Az MFKB javaslatainak elemzése A javaslattételi és döntési folyamatok menetének megismerése után röviden célszerű az MFKB által megtett javaslatokat szakképesítésenkénti, szakmacsoportonkénti szinten megvizsgálni, a kormányrendeletekben szereplő szakmaszerkezeti döntésekkel összevetni. Az MFKB szakmaszerkezeti javaslatainak elemzésekor látható, hogy a jogszabályi rendelkezések alapján nagyobb mozgástere volt a bizottságnak, mivel már nemcsak a „korlátozás nélkül támogatott” és a „nem támogatott” kategóriákat alkalmazhatta, hanem a „korlátozottan 18


támogatott” kategóriát is, mely lehetővé tette, hogy a bizottság szakképesítésenként a beiskolázási létszámok növelésére vagy csökkentésére is javaslatot tegyen. Ebben a fejezetben a bizottság 2013. és 2014. évi javaslatainak, valamint ezeknek a javaslatoknak a 2013-ban, illetve 2014-ben megjelent szakmaszerkezeti döntéssel való összehasonlítása történik meg. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság a fenntartói beiskolázási tervek, a KIR-STAT szakképzési statisztikái, a kamara által végzett gazdálkodói felmérések, a munkaügyi központ adatai, valamint a megyét érintő fejlesztési tervek alapján alakítja ki a jogszabályban előírt szempontok figyelembe vételével szakmaszerkezeti javaslatát. Az iskolarendszerű szakképzés vonatkozásában 2013-ban 250 szakképesítés és 35 ágazat, 2014-ben 246 szakképesítés és 35 ágazat, míg 2015-ben 248 szakképesítés és 35 ágazat esetében kellett a bizottságnak javaslatot tennie. Az elmúlt három év MFKB javaslatai alapján látható bizonyos szakmacsoportok dominanciája, hiszen a korlátozás nélkül támogatott szakképesítések a gépészet, a mezőgazdaság, az egészségügy és az építészet szakmacsoportokból kerülnek ki. 5. grafikon A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei MFKB szakmaszerkezeti javaslatainak kategóriánkénti megoszlása 160 140 120 100 80 60 40 20 0

135 135 135 92 88 89

26 26 24

23 23 24 3 Korlátozás nélkül támogatott szakképesítés

3

5

Korlátozás nélkül támogatott ágazat

6 Korlátozottan támogatott szakképesítés 2013

2014

6

6

Korlátozottan Nem támogatott Nem támogatott támogatott szakképesítés ágazat ágazat 2015

Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság

Az MFKB megalakulása óta két szakmaszerkezeti döntést tartalmazó kormányrendelet is megjelent, így már két tanév esetében lehet megvizsgálni, hogy a bizottsági javaslatok milyen arányban érvényesülnek a szakmaszerkezeti döntésekben. A 2013. évi bizottsági javaslat tartalma összevethető a 2014/2015-ös tanévre vonatkozó 562/2013. (XII. 31.) kormányrendelettel, míg a 2014. évi MFKB javaslatok összehasonlíthatóak a 2015/2016-os tanévre vonatkozó 13/2015. (II. 10.) kormányrendeletben szereplő adatokkal.

19


A 2013. évi MFKB javaslat és a szakmaszerkezeti döntést tartalmazó kormányrendelet (562/2013.) összevetésekor 26 szakképesítésnél található eltérés, ami a javaslattal, döntéssel érintett szakképesítések 10%-át jelenti, ami azt tükrözi, hogy az MFKB megalapozott javaslatot készített. Ennek jelentős részét az egészségügy szakmacsoportba tartozó szakképesítések teszik ki (12 szakképesítés), míg a vendéglátás-turisztika szakmacsoport 3, a további szakmacsoportok 1 vagy 2 szakképesítéssel vannak jelen. Kategóriaváltás 15 szakképesítés esetében történt az MFKB javaslatához képest, 6 szakképesítés a nem támogatott kategóriából a korlátozottan támogatott közé került, míg 9 szakképesítés korlátozottan támogatottból vált támogatottá. A fennmaradó 11 szakképesítésnél a rendelet a keretszámot módosította, hat esetben növelte, öt szakképesítésnél csökkentette azt. A 2015/2016-os tanévre vonatkozó bizottsági javaslat és kormányrendelet áttekintésekor már árnyaltabb a kép. A bizottság számára a javaslat elkészítését megkönnyítő útmutatóban leírt instrukciókhoz a bizottság tartotta magát, azonban a kormányrendeletben megjelent döntések már nem minden esetben, így jóval magasabb az eltérések száma, mint az előző évben. Ennek egyik legfőbb oka, hogy az útmutató alapján a korlátozottan támogatott szakképesítések esetében az MFKB a szakközépiskolai képzés esetén 34, szakiskolai képzés esetén pedig 28 fős osztálylétszámokkal dolgozott, azonban a kormányrendeletben egy osztály beiskolázásánál általában 40 fős létszám szerepel. Továbbá jelentős eltéréseket okozott az is, hogy a kormányrendeletben bizonyos hiány-szakképesítések esetén keretszám is meghatározásra került, amire a bizottságnak nem volt lehetősége. 6. grafikon Az MFKB javaslat által érintett szakképesítések szakmacsoportonkénti megoszlása (%) 16 14 12 10 8 6 4 2 0

Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 20


A bizottsági javaslathoz viszonyítva 18 szakképesítés szerepelt másik kategóriában a megjelent kormányrendeletben. A korlátozottan támogatott kategóriából 3 szakképesítés került a nem támogatott kategóriába, 5 szakképesítés pedig támogatott lett. A nem támogatottnak javasolt szakképesítések közül végül 4 szakképesítést soroltak át a korlátozottan támogatott szakképesítések közé. A bizottság által támogatottnak javasolt szakképesítésekből 5 szakképesítés a korlátozottan támogatott kategóriába került. Az átsorolások elsősorban a vegyipar és a mezőgazdaság szakmacsoportokat érintette. A bizottságnak 2013-ban, 2014-ben és 2015-ben is 35 szakközépiskolai ágazatra vonatkozóan kellett javaslatot tennie. Mindkét javaslatban ugyanazok az ágazatok kerültek az egyes kategóriákba besorolásra, azaz három ágazat szerepel a korlátozás nélkül támogatott kategóriában (Egészségügy, Gépészet, Mezőgazdasági gépész) és hat ágazat a nem támogatott kategóriába (Egészségügyi technika, Bányászat, Kohászat, Nyomdaipar, Optika, Földmérés). A többi ágazat esetében beiskolázási keretszám került megállapításra. Ezek között azonban már vannak eltérések a két javaslatban. 14 ágazat esetében a 2014. évi javaslatban alacsonyabb keretszámok szerepeltek, mint az egy évvel azt megelőző javaslatban, míg 4 ágazat vonatkozásában a keretszámok emelését javasolta a bizottság. Az 562/2013. (XII.31.) 2014/2015-ös tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntést tartalmazó kormányrendelettel összevetve látható, hogy a 2013. évi bizottsági javaslat mindössze három esetben módosult. Az Informatika és a Közlekedésgépész ágazatok a korlátozottan támogatott kategóriából a támogatott kategóriába kerültek át, míg az Élelmiszeripar ágazatnál a keretszám csökkent a javaslathoz képest. A tanulmányi ösztöndíjjal kapcsolatos jogszabályok tervezett átalakítása miatt a bizottságnak a korábbi 10 hiány-szakképesítés helyett 2015-ben már 25 szakképesítésre kellett javaslatot tennie meghatározott sorrendben. 10 szakmacsoportból kerültek be szakképesítések az ösztöndíjra javasolt szakképesítések közé, melyek közül 8 a gépészet, 5 a mezőgazdaság szakmacsoportba tartozik. A 2016/2017-es tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntést tartalmazó kormányrendelet még nem jelent meg, így az MFKB 2015. évi javaslata érvényesülésének vizsgálatára nem volt lehetőség.

21


6. A szakképzés megváltozott jogszabályi környezete A Kormányprogram egyértelműen meghatározza egy munkaközpontú gazdaság létrehozását a szakképzés és a felsőoktatás hatékonyabbá tételével, valamint az átképzés rendszerének korszerűsítésével párhuzamosan. Ehhez kapcsolódva megszülettek azok a jogszabályok, melyek elősegítik a célok megvalósulását. Az oktatás és a szakképzés fejlesztése tekintetében elfogadásra került: 

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,



a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,



a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény,



valamint a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény.

Az új jogszabályok ismerete elengedhetetlen a szakképzés fejlesztése szempontjából, ezért az alábbiakban röviden összefoglalásra kerülnek az új törvényekből eredő változások.

6.1. A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről A szakképzés vonatkozásában nem hagyható figyelmen kívül az új köznevelésről szóló törvény, hiszen annak számos eleme jelentős mértékben befolyásolja a szakképzést. A törvény kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása, a tehetséggondozás. 2012 őszén már az új Nemzeti Köznevelési Törvény alapján kezdődött el az oktatás, s bár annak rendelkezéseit fokozatosan vezetik majd be, néhány éven belül a közoktatás teljes átalakulása várható. A jelentősebb változások első ízben már a 2013/2014-es tanévet is érintették. A törvény szakképzés szempontjából is lényeges elemei a következők: 

a tankötelezettség 18 évről 16 évre történő csökkentése,



az általános iskolában az egész napos iskolának, mint új képzési formának a fokozatos bevezetése,



a szülő kérésének megfelelően a tanuló legfeljebb egy alkalommal megismételheti az első évfolyamot, akkor is, ha egyébként tanulmányi eredményei alapján a következő évfolyamba léphetne (a szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal),



a középfokú oktatásba bejutni vágyók részére, illetve a tanulmányaik befejezéséről gondolkodók számára ún. köznevelési Hídprogramok bevezetése,

22




a törvény értelmében 21. életévről 25. életévre emelték azt a korhatárt, amelyet követően a tanuló már kizárólag csak felnőttoktatásban kezdhet új tanévet,



a települési önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmények 2013. január 01-től állami fenntartásba kerültek (azonban az önkormányzatok köznevelési szerződésben vállalhatják az intézmények működtetését).

6.2. A 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről A törvény célja a munkaerőpiac által keresett szakképesítések megszerzésének elősegítése, egy olyan szakképzési rendszer kialakítása, mely a gazdaság igényeinek kielégítésére törekszik. Az 1993. évi szakképzési törvény helyébe lépő jogszabály a hazai szakképzés átfogó megújítását célozza. Rendelkezései a következő években szakaszosan kerülnek bevezetésre, így a köznevelési törvényhez hasonlóan jó néhány évre lesz szükség, mire az új törvényben megfogalmazott elképzelések a gyakorlatban is megvalósulnak. A szakképzési törvény a koncepció szempontjából megkerülhetetlen, ezért annak ismertetése nagyobb terjedelmet kíván meg, azonban átfogó, a törvény részletes bemutatására a koncepció nem tér ki. Az alábbiakban a jogszabály főbb elemei kerülnek említésre. A szakképzési törvényben lefektetett elvek a korábbi rendszer vélt vagy valós hiányosságait, negatív hatásait igyekeznek kiküszöbölni. A képzési formák vonatkozásában a korábbi 4, illetve 5 éves (2+2 vagy 2+3 éves) szakképzések helyett a jogszabály egyértelmű célja, hogy az általános iskola elvégzése után a 3 éves szakképzés kerüljön bevezetésre, melynek mindhárom évfolyama szakképző évfolyam, melyek esetében az évfolyamonkénti gyakorlati óraszámok megemelése következett be. Az elképzelések szerint ezzel kiküszöbölhető a korábban a 9. és 10. évfolyamra jellemző nagyarányú lemorzsolódás, mely a szakmai gyakorlat szinte teljes hiányának köszönhető. 2016 szeptemberétől átalakul a szakképzés intézményrendszere, hiszen a szakiskolák szakközépiskolává, a szakközépiskolák szakgimnáziumokká, a speciális szakiskolák pedig szakiskolákká alakulnak. Továbbá jelentős változás a jogszabály értelmében, hogy szakképzési centrumokat hoznak létre, melyek a Nemzetgazdasági Minisztérium fenntartásába kerülő intézményeket tömörítik majd. A jogszabály alapján az állam által fenntartott szakképző iskolákban újra gyakorlati oktatásvezetőt kell alkalmazni, ami nagyban elősegítheti a kamarával és a gazdálkodó szervezetekkel történő kapcsolattartás javulását. A szakközépiskolai képzés továbbra is négy éves, melyet érettségi vizsga követ, annak abszolválása után pedig szakképesítéstől függően egy, kettő vagy három szakképző évfolyam következik. A szakmai érettségi sikeres teljesítése után a tanuló a TEÁOR szerinti besorolású bizonyítványt kap nem pedig szakmunkás-bizonyítványt, mellyel akár munkát vállalhat. Az első szakképesítés megszerzése továbbra is ingyenes marad. A szakközépiskola elvégzése után megszerzett bizonyítvány - mint az előző bekezdésből is kiderül - nem számít első 23


szakképesítésnek, így a szakmai érettségi után szakképző évfolyamon megszerzett szakképesítés is ingyenes. A törvényi változások alapján lehetővé vált az államilag elismert második szakképesítésre történő jelentkezés is. Új elem a szakképzési törvényben a kamarai garanciavállalás intézménye, melynek lényege, hogy amennyiben a kamara tud gyakorlati képzőhelyet biztosítani a tanuló számára, akkor a tanuló gyakorlati képzése kizárólag tanulószerződéses gyakorlati képzés keretében valósulhat meg. Amennyiben a kamara nem tud megfelelő gyakorlati képzőhelyről gondoskodni, erről igazolást állít ki a tanuló számára, melynek alapján a gyakorlati képzés iskolai tanműhelyben is megszervezhető. A rendelkezés 2015. július 01-től hatályos és alapvető célja a gazdálkodó szervezeteknél folyó gyakorlati képzés további erősítése. Jelentős változások következtek be az Országos Képzési Jegyzékben (röviden: OKJ) is. A 2006-ban jelentős uniós források bevonásával átalakított moduláris szerkezetű és kompetencialapú jegyzék átláthatósága és alkalmazhatósága javításának érdekében 2012-ben ismét átalakult. Az 1993. évi szakképzésről szóló törvény által bevezetett és többször módosított OKJ egyszerűsödött, a korábban bevezetett szakképesítés-elágazások, ráépülések megszűntek, a több mint 1300 kimenetet tartalmazó lista redukálódott, a jelenleg hatályos OKJ-ban az alap-szakképesítések és szakképesítés ráépülés száma 487, míg a részszakképesítések száma 150 (7. grafikon). Emellett a felsőfokú szakképesítések is kikerültek az OKJ-ból, azokra a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény vonatkozik.

7. grafikon A 2014. január 01-től hatályos Országos Képzési Jegyzék 487 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0

150 38 22

Forrás: Országos Képzési Jegyzék adatai alapján saját szerkesztés 24


A gyakorlati képzőhelyen tanulószerződéssel rendelkező tanulók képzését végzőkre vonatkozóan is változások lesznek, hiszen a törvény értelmében 2015. szeptember 01-től azon szakképesítések esetén, amelyeknél megjelentek a mestervizsga követelmények, bizonyos kivételektől eltekintve csak a mestervizsgával rendelkező munkavállaló végezheti a tanulók gyakorlati oktatását. Egyértelmű, hogy ez a mestervizsgáztatás területén is jelentős változásokat hoz majd a jövőben. A gazdálkodók mestervizsga-kötelezettség miatt megnövekedett anyagi terheit a Gyakorlati oktatók továbbképzése a szakképzésben című TÁMOP-2.3.4.B-13/1 számú kiemelt projekt nyújtotta pályázati lehetőséggel mérsékelhették a vállalkozások. Azon gazdálkodó szervezetek gyakorlati oktatói kaphattak támogatást, akik együttműködési megállapodás és/vagy tanulószerződés keretében végzik az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzést. A korábbiakkal ellentétben, amikor is a gyakorlati szintvizsga csak szervezhető volt – amennyiben azt a gazdasági kamara vállalta – az új jogszabály ide vonatkozó része értelmében bevezetésre kerül a kötelező szintvizsga, melyet az első szakképzési évfolyamon kell megszervezni. Ez nemcsak azért fontos, mert így mérhető, hogy a tanuló elsajátította-e a későbbi munkavégzéshez szükséges kompetenciákat, hanem azért is, mert a törvény alapján csak eredményes szintvizsgával rendelkező tanulóval köthető a későbbiekben tanulószerződés. A törvény a szakmai vizsgáztatás területén a komplex szakmai vizsga bevezetését irányozza elő, amelynek lényege, hogy a szakmai vizsga maximum két napos lehet, és a korábbi modulonkénti ellenőrzés helyett az azokon átívelő munkafolyamatok elvégzésének mérésével állapítja meg, hogy a vizsgázó tudása a szakképesítés valamennyi követelményére kiterjed, ezáltal a munkaerőpiac elvárásainak megfelelő. A komplex szakmai vizsga bevezetése a modulrendszerű szakmai vizsgák előnyét jelentő beszámíthatóság, illetve felmentés lehetőségét bizonyos fokig korlátozza. Változnak a gazdasági kamarák szakképzéssel összefüggő feladatai is. Legfontosabb elemként említhető, hogy a tanulószerződés és együttműködési megállapodás szerint folyó gyakorlati képzés tekintetében a kamara immár a képzés szakmai és hatósági ellenőrzéséért is felel. Az RFKB-val ellentétben a kamara képviselője már nem a társelnöki, hanem az elnöki funkciót látja el az MFKB-ban, továbbá a pályaorientációt, a pályakövetést, a szakmai tanulmányi versenyeket, a mesterképzést és –vizsgáztatást, valamint az országos gazdasági érdekképviseletekkel történő együttműködést illetően is nagyobb a kamara felelőssége. A tanulószerződéssel kapcsolatban is számos változtatás lépett vagy fog életbe lépni az elkövetkező időszakban is. Általánosságban elmondható, hogy ezek az újítások is a gazdálkodó szervezetek képzési hajlandóságát hivatottak növelni. A tanulószerződésre vonatkozó szabályok ismertetése szigorúan véve nem képezi a koncepció részét, hiszen azok igen széleskörűek, azonban összességében kijelenthető, hogy a módosítások a tanulószerződéses képzés majd minden részét érintik, a szerződéssel rendelkező tanulók számának emelkedését kívánják elérni.

25


6.3. A 2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról A duális képzési forma bevezetésének sikeressége egyértelműen azon múlik, hogy mennyire sikerül a gazdálkodókat érdekeltté tenni abban, hogy részt vegyenek a tanulók gyakorlati képzésében. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2011-ben felmérést végzett a gyakorlati képzést végzők körében, hogy milyen tényezők befolyásolhatják egy-egy vállalkozás képzési hajlandóságát (8. grafikon). A felmérésből egyértelműen kiderült, hogy a bonyolult adminisztráció, az éves visszaigénylésre jellemző előfinanszírozás mértéke, valamint a tanulóképzésre fordított költségek meg nem térülése okozza a legnagyobb problémát a vállalkozásoknak. Az elmúlt időszak törvényi változásai igyekeztek az elszámolással kapcsolatban említett nehézségeket megszűntetni, ezekkel is ösztönözve a vállalkozásokat arra, hogy kapcsolódjanak be a gyakorlati képzésbe.

A szakképzési hozzájárulásról szóló törvényben korábban, illetve idén megjelenő változtatások a duális képzési forma bevezetésének és megerősítésének elősegítését szolgálják, melyek röviden a következők: 

a bevallás egyszerűbb és kevesebb adminisztrációval teljesíthető,



szakképesítésenkénti differenciált normatív költségek számolhatóak el (Ft/fő/év),



a hozzájárulás rendszere illeszkedik az adózás eljárási rendjéhez,



saját munkavállalók képzése a szakképzési hozzájárulás terhére szigorúbb keretek között végezhető,



a törvénybe bekerültek az egyéb szervezetek is, mint szakképzési hozzájárulásra kötelezettek, amelyek nem kötelesek szakképzési hozzájárulást fizetni a szociális hozzájárulás alapja után, de 2016. január 1-jétől csökkenthetik a bruttó kötelezettségüket,



a tanulószerződéssel képzők számára kibővült a csökkentő tételek köre,



változik a decentralizált forrásra pályázók köre és a felhasználás célja,



nevesítésre került a felsőoktatási duális képzés fogalma is, melynek költségeivel is csökkenthető a szakképzési hozzájárulási kötelezettség.

8. grafikon 26


A jelenleg is gyakorlati képzéssel foglalkozó vállalkozások képzési hajlandóságát befolyásoló tényezők Egyszerűen nem akarok tanulóképzéssel foglalkozni Nehézkes a kapcsolattartás az iskolával, a szülővel Egyéb okok A hozzájárulás elszámolásának ellenőrzése során túlzó a hatósági… Nincs elég tanuló Az átalánydíjas elszámolás esetén alacsony az elszámolható összeg Sok a tanulói hiányzás A tanulók elméleti és gyakorlati előképzettsége nem megfelelő Sok a munkafegyelmi probléma Alacsony a gyakorlati órák száma Költségeink nem térülnek meg Éves visszaigénylés esetén jelentős az előfinanszírozás Bonyolult, időigényes adminisztráció

0%

10%

20%

30%

40%

50%

Forrás: Vállalkozások tanulószerződéses gyakorlati képzési hajlandóságának felmérése c. tanulmány (MKIK) alapján saját szerkesztés

6.4. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 2013 júniusában megjelenő felnőttképzésről szóló törvény a korábbiaktól jelentős mértékben eltérő módon szabályozza a felnőttképzési tevékenységet. A korábbiaktól eltérően az új törvény nem terjed ki a felnőttképzés egészére, mindössze négy képzési kör tartozik a hatálya alá: 

a szakképzésről szóló törvény szerinti, állam által elismert szakképesítés (a továbbiakban: OKJ szerinti szakképesítés) megszerzésére irányuló szakmai képzés,



az előző pont hatálya alá nem tartozó, támogatott egyéb szakmai képzés,



általános nyelvi képzés és támogatott egyéb nyelvi képzés,



az előző pontok hatálya alá nem tartozó, támogatott egyéb képzés.

Emellett jelentős változásként említhetőek a felnőttképzési tevékenység megkezdésére és folytatására vonatkozó korábbinál szigorúbb rendelkezések, melyek célja a felnőttképzés megfelelő minőségének megteremtése. Az új jogszabály értelmében a felnőttképzési tevékenység kizárólag hatósági engedély megléte esetén indítható, melynek megszerzéséhez számos korábban nem ismert követelménynek kell megfelelni, többek között például a képzési programok előzetes minősítése, szakmai és nyelvi programkövetelmények megléte. 27


A felnőttképzők esetében eddig is szükség volt minőségbiztosítási rendszerre, azonban az új törvény rendelkezései alapján jogszabályban meghatározott minőségbiztosítási keretrendszer alapján kell azt kidolgozni. Továbbá kétévente szükséges az intézmény külső értéklelésének elvégeztetése is. A felnőttképzésben megvalósuló szigorúbb szabályozás célja, hogy a felnőttképző intézményekben folyó képzés megfelelő tartalommal és időkeretben kerüljön lebonyolításra.

6.5. A jogszabályi környezet változásának várható hatásai Összességében a szakképzés megváltozott jogszabályi környezete a következő tényezőkre lesz pozitív hatással: 

a 3 éves képzés általánossá tétele a szakképzésben, mely a korábbi képzési formák 9. és 10. évfolyamában jelentkező nagyfokú lemorzsolódás mérséklését segíti elő,



a duális képzési forma megszilárdítása, mely a gyakorlatorientált szakképzést erősíti,



a tanulószerződéssel rendelkező tanulók számának emelkedése,



a szakképzési hozzájárulás rendszerének átalakítása, mely pozitívan hat a vállalkozások képzési hajlandóságára, tervezhetőbbé teszi a gyakorlati képzést,



a pályaorientáció megerősítése, mely a szakképzés vonzóbbá tételét, így a létszámok emelkedését támogatja,



a szakképzés kibocsátásának és a gazdaság igényeinek jobb összehangolása, mely a szakképzésből kikerülők nagyobb arányú elhelyezkedését biztosítja,



a pályakövetés megerősítése, mely a szakképzés hatékonyságának folyamatos felülvizsgálatát teszi lehetővé.

28


7. A magyarországi és megyei szakképzés általános áttekintése 7.1. A magyar szakképzés a számok tükrében Mindenekelőtt érdemes megvizsgálni az oktatásra vonatkozó adatokat, hiszen a tanulói létszámok alakulásából, egymáshoz viszonyított arányából már levonhatóak bizonyos következtetések. A demográfiai hatások és a vándorlási folyamatok következtében az iskolai tanulólétszámok már az általános iskolai képzésben is évről-évre csökkentek, ami nem vezethetett máshoz, mint a középiskolai létszámok visszaeséséhez (6. táblázat). Az általános iskolában tanulók számát alapul véve látható, hogy az elmúlt évtizedben állandósult a csökkenés, 2013-ra 22%-kal kevesebb általános iskolás volt Magyarországon, mint 2000-ben. Az észak-alföldi régióban és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében még az országosnál is rosszabb a helyzet, mivel a régiós és a megyei érték is 25%-kal esett vissza.

6. táblázat: Magyarországi oktatási adatok (fő) Általános iskolai tanulók

Gimnáziumi tanulók

Szakközépiskolai tanulók

Szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók

Általános iskolai tanulók




9550

11685

8630

52088

11540

12555

10385

49799

10850

11334

8791

ÉszakAlföld

168090 26290

34055

22415 129398 29974

36089

25529 125161 28674

31274

20571

Ország összesen

957850 178500 239300 125530 747601 195169 233122 139160 747746 185440 203515 113466

Általános iskolai tanulók


2013


2011


2000

SzabolcsSzatmár- 66870 Bereg


Ahogyan azt a 9. grafikon is szemlélteti a középiskolában tanulók számának megoszlása a különböző képzési formák között alapvetően meghatározza a szakképzés helyzetét. Az elmúlt évtized országos szakiskolai, gimnáziumi és szakközépiskolai létszámainak összehasonlításából kiderül, hogy a legnépszerűbb a szakközépiskola volt, utána következett a gimnázium, majd csak ezeket követte a szakiskola. A szakközépiskolai adatok a vizsgált időszakban 40% és 44% között (átlagosan 42,5% volt az aránya), a gimnáziumi számok 33% és 37% között (34%-os átlag), míg a szakiskolai értékek 23% és 25% között ingadoztak. Az egyes képzési típusokat elemezve látható, hogy a szakközépiskolai képzésben tanulók száma 2000-től kezdve csökkenő tendenciát mutat, hiszen a 2000-es év 44%-áról 40%-ra esett 29


vissza, míg a másik két iskolatípus esetében növekedett a képzésben résztvevők aránya, a gimnázium vonatkozásában 33-ról 37%-ra, a szakiskolánál pedig a 2013. évi érték megegyezik a 2000. évivel (23%).

9. grafikon A középiskolában tanulók számának megoszlása Magyarországon 2013 2012 2011 2010 2009 2008 2007 2006 2005 2004 2003 2002 2001 2000 0% 10% 20% Szakközépiskolai tanulók

30% 40% 50% Gimnáziumi tanulók

60% 70% 80% 90% 100% Szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók


A 2000-es és a 2013-as adatok összehasonlításakor kiderül, hogy a szakközépiskolai értékek csökkentek (1 illetve 2 százalékponttal), a gimnáziumra vonatkozó megyei mutató 2, a régiós 1%-kal emelkedett, a szakiskolai létszámok azonban csökkentek, a megyét és a régiót is 1-1 százalékpontos csökkenés jellemezte, ami a 2000-es arányokkal megegyezik. Jelentős eltérést mutat viszont a szakiskolai képzésben részesedők aránya a középfokú oktatásban résztvevő tanulók között az országos arányokhoz képest. Míg a szakiskolai képzés esetén az országos arány 23 és 25% között változott, addig ez az arány Észak-Alföldön 26-28%, míg SzabolcsSzatmár-Bereg megyében 26 és 30% között változott. Országos összevetésben is különösen Szabolcs megye mutatói érdemelnek említést, hiszen a 2000. évi 29%-ról 2006-ra 26%-ra mérséklődött a szakiskolai képzésben résztvevők aránya, ami 2012-re ismét 29%-osra emelkedett. A szakiskolákban tanulók létszámát tekintve Szabolcs megyében 2012-re a 2000es számokhoz képest 13%-os növekedés figyelhető meg, ami jóval meghaladja az északalföldi régió növekedését. Egy 2008-ban az RFKB-k számára készített, a regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározását segítő tanulmányban a szakiskolai tanulók számának 2015-ig 30


várható alakulására vonatkozó becslés is helyet kapott. A tanulmány szerint 2007 és 2015 között az észak-alföldi régióban volt és lesz a legmagasabb a szakiskolai képzésben résztvevők száma, ami a számok nyelvén azt jelenti, hogy 25 ezer fölé nőhet a létszám. A régiók közül számottevő emelkedés csak Észak-Alföldön prognosztizálható, amiben nagy szerepe van Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének, azaz elmondható, hogy középtávon a megyei szakiskolai létszámok várhatóan legalább szinten maradnak, vagy kismértékben emelkednek majd. Összességében elmondható, hogy a szakiskolai képzési forma Szabolcs megye esetében az országosnál és a többi megyénél is meghatározóbb jelentőségű a középfokú képzéseken belül, amit mutat az is, hogy a főváros nélküli megyei adatok 2000-től kezdődően csak BorsodAbaúj-Zemplén megyében voltak magasabbak. A szakképzés speciális helyzetét az alacsony tanulói létszámok, illetve a középfokú oktatáson belüli kedvezőtlen aránya mellett további mutatók is jól érzékeltetik. Nagyon jól szemlélteti a szakképzés helyzetét a hátrányos helyzetű tanulók arányának alakulása az egyes iskolatípusokon belül. A 7. táblázat adatai alapján elmondható, hogy legmagasabb arányban a szakiskolában vannak hátrányos helyzetű tanulók mind a megyei adatokat, mind az országos átlagértékeket tekintve. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az országos átlagot jóval meghaladó a szakiskolában tanuló hátrányos helyzetűek aránya, azonban ez az arány 2010 után csökkenésnek indult. Amíg 2010-ben a szakiskolában 50%-os volt a hátrányos helyzetűek aránya a megyében, addig a szakközépiskolában arányuk 33%, a gimnáziumban pedig csak 18% volt.

7. táblázat: A hátrányos helyzetű tanulók aránya

Szakiskola - Szabolcs-Szatmár-Bereg Szakiskola - Országos átlag Szakközépiskola - Szabolcs-Szatmár-Bereg Szakközépiskola - Országos átlag Gimnázium - Szabolcs-Szatmár-Bereg Gimnázium - Országos átlag

2007 43,49% 21,63% 20,37% 8,86% 13,01% 5,27%

2010 50,01% 29,59% 32,94% 14,05% 18,42% 8,32%

2012 40,02% 29,00% 33,13% 14,26% 19,22% 8,98%

2013 36,12% 24,38% 25,16% 11,17% 15,97% 7,16%

Forrás: OFI EDUMAP adatai alapján saját szerkesztés

A halmozottan hátrányos helyzetben lévő tanulók aránya is érzékelteti a szakképzés speciális helyzetét, hiszen míg a vizsgált négy évben a gimnáziumban tanulók 2-5%-a, a szakközépiskolában tanulók 4-9%-a, addig a szakiskolában tanulók 18-23%-a volt 31


halmozottan hátrányos. A statisztikákat tanulmányozva szembetűnő, hogy a középfokú iskolatípusok mindegyikében mind a halmozottan hátrányos, mind a hátrányos helyzetű tanulók aránya Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legmagasabb, ami az oktatás, szakképzés színvonalát is negatívan befolyásolja.

7.2. A szakképzés megítélését, népszerűségét javító intézkedések Az előző és a jelenlegi Kormányzat is számos intézkedéssel igyekszik a szakképzés presztízsét emelni, a szülők és diákok körében népszerűsíteni azt. A már bevezetett és a megvalósítás alatt álló intézkedések célja, hogy az általános iskolás tanulók figyelmét a szakképzésre irányítsák, míg a már szakképzésben részt vevő tanulókat jobb teljesítményre ösztönözzék. Ezek az intézkedések a megyei szakképzés fejlődésére is befolyással vannak. 7.2.1. Pályaorientáció A pályaorientáció fontossága megkérdőjelezhetetlen a szakképzés népszerűsítésének érdekében. Mindenképpen szükséges, hogy a pályaválasztás, továbbtanulás előtt álló gyerekek minél hamarabb kapcsolatba kerüljenek a szakképzéssel, lehetőleg már az általános iskola ötödik, hatodik osztályában célszerű ezzel a kérdéssel foglalkozni. A szakképzésről szóló törvény külön fejezetben foglalkozik a szakképzés két fontos, ám eddig méltatlanul kezelt területével, a pályaorientációval és a pályakövetéssel, mely rendelkezések 2013. szeptember 01-től léptek hatályba. A jogszabályban rögzített életpálya-tanácsadási, azaz pályaorientációs szolgáltatásnak a következő területekre kell kiterjednie:



a pályainformáció-nyújtás,



a pályaválasztási tanácsadás,



a továbbtanulási tanácsadás,



professzionális pályatanácsadás,



foglalkoztatási és munkába állási tanácsadás,



pályakorrekciós tanácsadás,



kompetenciák fejlesztése.

32


A pályaorientáció szempontjából nagyon fontos a szakmai kiállítások és versenyek megszervezése, azok minél szélesebb nyilvánosság előtt történő lebonyolítása. Az elmúlt években minden megyében nagy sikerrel zajlottak le a Pályaválasztási Kiállítások, melyeket a Megyei Kormányhivatalok Munkaügyi Központjai szerveztek meg. A kiállítások alkalmával a szakképző intézmények és vállalkozások képzési kínálatával, valamint magukkal a szakmákkal, azok gyakorlásával is közelebbről megismerkedhetnek az általános iskolások és mások is. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a szakképzésért felelős minisztérium támogatásával évről-évre megszervezi a Szakma Kiváló Tanulója Versenyt (SZKTV), melynek fővárosi döntőjére évek óta egyre nagyobb számban kíváncsiak. A gazdasági kamara koordinációja alatt minden megyéből általános iskolások százainak van lehetősége a döntő helyszínen való megtekintésére, ahol megismerkedhetnek az egyes szakmák jelenkori sajátosságaival, a szakmák gyakorlását élőben követhetik figyelemmel és láthatják, hogy egy szakma magas szinten történő művelésével milyen sikereket érhetnek el. Emellett a kamara a szakmák Európa- és Világbajnokságának számító Euroskills és Worldskills versenyekkel kapcsolatos hazai feladatok koordinálását is ellátja. Ezzel kapcsolatban jelentős eredmény, hogy 2018-ban Budapest lesz az Euroskills verseny házigazdája. Emellett nem hagyható figyelmen kívül a szakképző intézmények pályaorientációs tevékenysége sem, hiszen a nyílt napok, szakmai napok alkalmával lehetőséget nyújtanak a szakképzésbe történő betekintésre. A területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarák 2013tól pályaorientációs referenst alkalmaznak, akinek feladata a minél hatékonyabb pályaorientáció megvalósítása.

7.2.2. Szakiskolai tanulmányi ösztöndíj A szakiskolai tanulmányi ösztöndíj bevezetésének célja, hogy a gazdaság által igényelt szakmákat tanulók támogatásban részesüljenek. A 2010-től adható ösztöndíjjal kapcsolatos tudnivalókról a 328/2009. (XII.29.) Kormányrendelet ad részletes tájékoztatást. Az ösztöndíjas szakmák köréről korábban az RFKB-k hoztak döntést régiónkként, 2013-tól kezdődően pedig az MFKB-k feladata lesz a szakmákra vonatkozó javaslat elkészítése. Az ösztöndíj mértéke tanulmányi átlagtól függően (legalább 2,51-es átlag szükséges), 10 ezer és 30 ezer forint között mozog, ami a tanulószerződéses tanulók esetében fizetendő juttatással együtt havi több tízezer forintos összeget jelenthet a tanulók számára. Az ösztöndíj bevezetésének egyértelmű célja, hogy az érintett szakmákban tanulók jobb tanulmányi eredményt érjenek el és a hiányzások száma is csökkenjen. Többek között nem részesülhet ösztöndíjban a tanév adott félévében a tanuló, ha az előző félévben tanulmányi átlageredménye nem érte el a 2,51-es átlagot, az évismétlésre kötelezett tanuló a megismételt tanévben, illetve a tanuló az adott tanévben, ha igazolatlan óráinak száma meghaladja a 10 órát.

33


8. táblázat: Szakiskolai tanulmányi ösztöndíjjal támogatott szakképesítések SzabolcsSzatmár-Bereg megyében a 2015/2016-os tanévben Szakképesítés

Szakképesítés OKJ száma

Ács

34 582 01

Bádogos

34 582 02

Épület- és szerkezetlakatos

34 582 03

Gépi forgácsoló

34 521 03

Hegesztő

34 521 06

Gazda

34 621 01

Ipari gépész

34 521 04

Mezőgazdasági gépész

34 521 08

Női szabó

34 542 06

Pék

34 541 04

Szociális gondozó és ápoló

34 762 01

Szerszámkészítő

34 521 10

Forrás: 13/2015. (II.10.) Kormányrendelet alapján saját szerkesztés

34


8. A megyei gazdasági kamarák és érdekképviseletek szakképzési tevékenysége A Kormány egyik legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése, melyet többek között a szakképzési rendszer átalakításával kívánnak elérni, melyben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) kötött együttműködési megállapodás alapján a kamarák is jelentős szerepet kapnak. Többek között a gyakorlatot előtérbe helyező duális képzési forma bevezetésével a cél egyértelműen jól felkészült szakemberek kibocsátása a szakképzésből a munkaerő-piacra. A duális képzési rendszer ismérve, hogy az elméleti képzésre az iskolában, míg a gyakorlati képzésre a gyakorlati képzés folytatására jogosult gazdálkodó szervezetnél vagy egyéb szervezetnél kerül sor, melynek egyik formája a tanulószerződés keretein belül megvalósuló gyakorlati képzés.

8.1. Tanulószerződések A tanulószerződéses gyakorlati képzésnek, mely évről-évre egyre népszerűbb, fontos szerepet szánnak a szakképzés racionalizálásának folyamatában. A tanulószerződés a gyakorlati képzést végző gazdálkodó szervezet és a tanuló között létrejött olyan dokumentum, mely mindkét félre nézve tartalmazza a gyakorlati képzéssel kapcsolatos kötelezettségeket és jogokat. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nyilvántartásából lekért adatokból is kiderül, hogy a tanulószerződések száma 1998-tól 2012-ig emelkedik (10. grafikon). Jelentős növekedés tapasztalható 2006-tól, amikor is a 2005-ös több mint 21 ezerről 35 ezerre nőtt a regisztrált szerződések száma. A növekedés a későbbiekben is megmaradt, azonban annak mértéke már elmarad a 2005 és 2006 közötti értéktől. 10. grafikon A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által niyilvántartott tanulószerződések számának alakulása Magyarországon (fő) 60000 50000 40000 30000 20000 10000 0

Forrás: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara adatai alapján saját szerkesztés 35


A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nyilvántartott tanulószerződések esetében a mindkét gazdasági kamara által ellenjegyzett szerződések számát vizsgálva látható, hogy a Mezőgazdaság szakmacsoportba tartozó szakképesítések esetén alacsony a megkötött szerződések száma. A 11. grafikon szemlélteti a gazdasági kamarák által nyilvántartásba vett tanulószerződések számát, ami az előző megállapítást támasztja alá. A mezőgazdaságot jellemző alacsony mutató egyik oka, hogy a rövidebb időszakra, például nyári gyakorlatra megkötött együttműködési megállapodások kedveltebbek az ágazatra jellemző „idénymunkák” miatt. A szerződések számának növelése mindenképpen szükséges, kiváltképp egy olyan megyében, mely a hazai mezőgazdaság egyik fontos bázisa. Látható, hogy a 2005/2006-os tanévtől kezdődően folyamatosan emelkedik a megkötött tanulószerződések száma, a grafikonon feltűntetett tanévek mutatói szerint tanévenként átlagosan a megyei tanulószerződések csupán 2%-át regisztrálta az Agrárkamara. A kereskedelmi és iparkamara által nyilvántartott tanulószerződések száma a 2013/2014-es tanévben 2 500 felett volt, 2015-ben pedig a 2 600-at is meghaladta, ami az előző tanévekhez viszonyítva a legmagasabb darabszám, a megyék rangsorában ezzel Szabolcs-Szatmár-Bereg az első harmadban foglal helyet. A 2008/2009-es tanévtől kezdődően a szerződések száma tulajdonképpen tanévről-tanévre stagnált, a 2008/2009-es tanévtől a 2011/2012-es tanévig tartó időszakban átlagosan 2 341 tanulószerződést regisztrált a kamara. A Szabolcs-SzatmárBereg megyei tanulószerződések átlagosan az országban nyilvántartott szerződések 4,5-5,5%ának felelnek meg tanévenként. A kamara adatai alapján a legnépszerűbb tanulószerződéses szakmák közé tartozik az eladó, a szakács, a pincér, a kőműves és hidegburkoló a 2008/2009-es tanév óta minden tanévben, ezekben a szakmákban a legmagasabb a szerződések száma. A kamarai adatok alapján Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében közel 400 gazdálkodó szervezet közel 600 telephelyén folyt gyakorlati képzés tanulószerződéssel rendelkező tanuló számára, ami az előző évhez mérten némi csökkenést jelent a gazdálkodó szervezetek számában, viszont majdnem 5%-os bővülést eredményezett a képzőhelyek tekintetében. A megyei regisztrált vállalkozások száma alapján a vállalkozások körülbelül 1-2%-a vesz részt a tanulóképzésben (országosan átlagban közel 1%), mely arányt mindenképpen növelni kell. A megyei sajátosságok a tanulóképzéssel foglalkozó cégek esetében is érvényesülnek, azaz a gyakorlati képzéssel foglalkozó vállalkozások többsége, több mint 60%-a a mikro-, kis- és középvállalkozások közül kerül ki, míg a legalább 50 fő foglalkoztatottal rendelkező vállalkozások aránya nagyjából 10%. A megye kedvezőtlen gazdasági helyzete és az elmúlt években lezajló gazdasági válság a tanulóképzésben is érezteti hatását, hiszen a képzéssel foglalkozó gazdálkodók száma egyelőre nem nő és a jelenleg is tanulóképzéssel foglalkozó vállalkozások „rendszerben tartása” is egyre nehezebben valósítható meg.

36


11. grafikon A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei gazdasági kamarák által nyilvántartott tanulószerződések megoszlása tanévenként 100% 99% 98% 97% 96% 95% 94% 93% 92%

Kereskedelmi és Iparkamara

Agrárkamara

Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi Agrárgazdasági Kamara adatai alapján saját szerkesztés

és

Iparkamara,

Nemzeti

8.2. Szakmai záróvizsgák A szakmai záróvizsgák statisztikái alapján a megye szakképzésének szerkezete jól körvonalazódik. Ugyan a gazdasági kamarák nem minden szakmacsoport tekintetében jogosultak a vizsgabizottságokba vizsgaelnök vagy vizsgabizottsági tag delegálására, ám a 22 szakmacsoportból 17 esetében a kamarák bízzák meg a vizsgabizottság valamelyik tagját mind az iskolarendszerű, mind az iskolarendszeren kívüli képzés tekintetében. Kivételt képeznek ez alól az Egészségügy, a Szociális szolgáltatások, az Oktatás, a Művészet, közművelődés, kommunikáció és a Közszolgálat szakmacsoportok. Emellett bizonyos a Közgazdaság és az Ügyvitel szakmacsoportba tartozó szakképesítések esetében sem a kamarák feladata a szakértők megbízása. A kamara komplex szakmai vizsgákkal kapcsolatos feladatai megoszlanak a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatallal (NSZFH), ami többek között azt jelenti, hogy míg a modulos vizsgáknál a kamara saját elektronikus rendszerét használja, addig a komplex szakmai vizsgák esetében az NSZFH rendszerén keresztül tudja feladatait ellátni. Mivel ebben az esetben korlátozottak a felhasználói lehetőségek statisztikai adatok lekérdezésére, a szakmai záróvizsgákról szóló fejezetben konkrét statisztikai adatok hiányában, általános érvényű megállapítások szerepelnek.

37


Mind az iskolarendszerű, mind az iskolarendszeren kívüli szakmai záróvizsgák alapján megnevezhetőek azok a szakmacsoportok, szakképesítések, melyek a vizsgaszámok, illetve a vizsgázói létszámok alapján meghatározóak a megye szakképzésében. Az iskolarendszerű szakképzés vonatkozásában elmondható, hogy jelentős változások nem következtek be az elmúlt években, hiszen az iskolai kapacitások miatt többnyire ugyanazokkal a képzési kínálatokkal vannak jelen az intézmények. Természetesen a bizottsági javaslatok, főként az ösztöndíjas szakmák némileg befolyásolják az iskolák szakmakínálatát, hiszen időnként megjelenhet egy-egy új szakképesítés is az adott intézmény kínálatában. A kamara rendelkezésére álló adatok alapján Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legtöbb iskolarendszerű szakmai záróvizsgát a vendéglátás-turisztika, a mezőgazdaság, a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, a gépészet, az építészet és az informatika szakmacsoportokban szervezik. Ezek a szakmacsoportok az elmúlt években kiemelkedtek a szakmacsoportok közül, mind a megszervezett vizsgák számát, mind a vizsgázók számát illetően. Az iskolarendszerű szakképzést illetően az elmúlt évek adatai alapján jelentős vizsgaszámokkal és vizsgázói létszámokkal jellemezhetőek az alábbi szakképesítések:      

eladó, szakács, pincér, kőműves és hidegburkoló, fodrász, hegesztő.

Az iskolarendszeren kívüli szakképzés tekintetében a mezőgazdaság, a vendéglátás-turisztika, a gépészet, a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, az élelmiszeripar és az informatika szakmacsoportok a legjelentősebbek. Ezek azok a szakmacsoportok, melyekben az elmúlt évek mindegyikében jelentős létszámok voltak tapasztalhatóak. A szakképesítéseket illetően az alábbi szakképesítések a legnépszerűbbek a felnőttképzésben:     

építő- és anyagmozgató gép kezelője (targoncavezető, emelőgépkezelő stb.), gazdasági informatikus, boltvezető, kézápoló és műkörömépítő, élelmiszer-, vegyi áru és gyógynövény eladó.

38


8.2.3 Szintvizsgák A gyakorlati szintvizsga hivatott arra, hogy a képzés meghatározott időpontjában tájékoztatást adjon a tanuló és oktatója számára a tanuló időarányos felkészültségéről, szakmai ismereteiről. A gyakorlati szintvizsgák megszervezése elsősorban a gazdasági kamara feladata, annak szervezhetőségéről az adott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye ad tájékoztatást. A korábbi években a szintvizsga bizonyos szakmákban szervezhető volt, amennyiben azt a kamara vállalta, az új jogszabályok alapján azonban a szintvizsga kötelező és a tanulószerződés megkötésének előfeltétele. A szintvizsgák statisztikái többek között a lemorzsolódásra vonatkozóan szolgáltatnak hasznos információkkal, emellett a szakmák tanulói, szülői oldalról jelentkező „keresettségét” is tükrözi. A megyei adatokat tartalmazó 9. táblázat mutatja a szintvizsgákkal összefüggő fontosabb számokat. Látható, hogy az intézmények igénylik a szintvizsga lebonyolítását, amit jelez, hogy a szintvizsgázó tanulók, a szintvizsgák és a szintvizsgáztatásba bevont szakképesítések száma is tanévenként egyre magasabb. Kivételt képeznek a 2010/2011-es tanév kiugró adatai, melyek annak köszönhetőek, hogy abban a tanévben két képzési típusban egyszerre kerültek a szintvizsgák megszervezésre. Várhatóan a 2013/2014-es tanévben is növekedni fognak a mutatók, hiszen további szakképesítésekben is sor kerül majd a szintvizsgák lebonyolítására.

9. táblázat: Szintvizsgákkal kapcsolatos megyei adatok Vizsgára Vizsgák Vizsgázók jelentkezők száma száma száma Tanév SzabolcsSzabolcsSzabolcsSzatmárSzatmárSzatmárBereg megye Bereg megye Bereg megye 2013/2014 62 242 2999 3227 2012/2013 34 125 1673 2116 2011/2012 24 88 1131 1370 2010/2011 23 151 1963 2158 2009/2010 23 82 1085 1125 2008/2009 20 60 866 887 Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Szakma szám SzabolcsSzatmárBereg megye

Vizsgázók száma ország összesen n.a. 22272 16401 26865 15344 13537

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az elmúlt tanéveket figyelembe véve az országban szintvizsgát tett tanulók 7%-át adja. A 2013/2014-es tanévben a 2008/2009-es tanévhez viszonyítottan négyszer több tanuló vett részt szintvizsgán, ami az országos átlagot jóval meghaladó. Sajnos az intézmények által lejelentett létszámok és ténylegesen szintvizsgázók száma között jelentős különbség mutatkozik, ami bizonyos mértékben érzékelteti a képzésből 39


történő lemorzsolódást. A 2008/2009-es tanévben még csupán 2,5%, a következő tanévben 4,5%, azt követően már 10%, a 2011/2012-es tanévben már 18%-os volt a két mutatószám közötti különbség, míg a 2012/2013-as tanévben ez a szám már meghaladta a 20%-ot, ami a szakképzésből kimaradók magas arányát demonstrálja. A 2013/2014-es tanévben javult a lemorzsolódok aránya, hiszen az előző tanévi 20%-hoz viszonyítva 7%-ra esett vissza ez a mutató. Mind a vizsgázók, mind a szakképesítések számát tekintve az tapasztalható, hogy a legtöbbször és legmagasabb létszámokkal a Asztalos, a Festő, mázoló, tapétázó, a Szakács, a Pincér és a Kőműves és hidegburkoló szakmákban kerül sor szintvizsgára, mely megállapítás egyaránt megállja a helyét megyei és országos viszonylatban is.

8.2.4. A gazdasági kamarák által végzett kutatások főbb eredményei A gazdasági kamarák, valamint a korábbi években a gazdasági érdekképviseletek az RFKB-k, MFKB-k működésében jelentős szerepet vállalnak. Ennek egyik kézzelfogható eredménye az a kutatás, mely az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (MKIK GVI) koordinációja alatt zajlik 2008 óta évenkénti rendszerességgel. A kutatási tevékenység célja, hogy annak tapasztalatai segítsék a korábbi RFKB-k döntési, illetve az újonnan alakult MFKB-k javaslattételi tevékenységét. A kutatási program az alábbi területekre terjed ki:



A szakképző iskolát végzettek iránti vállalati kereslet és kínálat várható alakulása,



A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete,



A pályakövetéses vizsgálatban részt vett pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete.

Az adatfelvételekkel érintett témakörök vizsgálata számos esetben nyújtott hasznos információkat, melyek a beiskolázási arányokra és képzési irányokra vonatkozó döntések, javaslatok meghozatalában támogatták a bizottságot. Természetesen az adatfelvételek eredményei kellő óvatossággal kezelendőek, amit a felmérések mintaszámai és a felmérések során tapasztalt gazdasági környezet is befolyásolt, azonban az elemzések eredményei mindenképpen jelzésértékűek a vizsgált területek szempontjából. Az elemzések javarészt országos és regionális adatokat tartalmaznak, hiszen az RFKB-k, MFKB-k munkájának megkönnyítése érdekében készültek, de bizonyos esetekben megyékre lebontva tartalmazzák az eredményeket.

40


A koncepciónak nem célja a felmérések részletezése, de az elvégzett kutatások rövid bemutatása és az elmúlt évek tapasztalatai, eredményei nem kerülhetőek meg a szakképzés fejlesztése szempontjából.

8.2.4.1. A szakképző iskolát végzettek iránti vállalati kereslet és kínálat várható alakulása A vállalatok körében végzett kérdőíves felmérés célja, hogy a munkaerőpiac szakképzett munkavállalók iránti jövőbeni keresletére vonatkozóan adjon információkat. A kérdőívek szerkezete alapvetően évről-évre ugyanaz volt, központi elemei az egy éven belüli, illetve a három éven túli és négy éven belüli szakmánkénti létszámmozgások meghatározása, a szakmunkás végzettségűekkel szemben támasztott követelmények megismerése, a már alkalmazott munkavállalókkal/pályakezdőkkel való elégedettség mérése, valamint a vállalatok képzési hajlandóságát befolyásoló tényezők feltárása. A 12. grafikon mutatja, hogyan alakult a vállalati adatfelvétel során a létszám-kategóriánkénti megoszlás országos viszonylatban. 2013-tól kezdődően a 20 fő alatti létszámmal rendelkező cégek már kimaradtak a felmérésből, mivel a korábbi évek tapasztalatai alapján nagyon alacsony százalékban tudtak hasznos információkkal szolgálni jövőbeni terveikkel kapcsolatban. A vállalkozói és tanulói kérdőívek megyei aránya közel általában 5-6%-ra tehető.

12. grafikon A szakképzettek iránti várható keresletre vonatkozó vállalati kérdőívek számának országos megoszlása a vállalatok létszáma alapján 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 1-9 fő

10-19 fő 2008

2009

20-49 fő 2010

2011

50-249 fő 2012

2013

250+fő 2014

Összesen

2015

Forrás: MKIK GVI

41


A eredmények alapján elmondható, hogy országosan a feldolgozóipari és szolgáltató ágazatokban terveznek jelentősebb mértékű létszámnövekedést a szakképzettek vonatkozásában egy éven belül, illetve hosszabb távon is. A válaszadók szerint jelentős problémát jelent megfelelő képességű pályakezdő keresése, ami hozzájárul az ún. nehezen betölthető álláshelyek kialakulásához. A nehezen, esetleg tartósan betöltetlen álláshelyek kapcsán a leggyakrabban említett szakmák közé sorolható a hegesztő, a géplakatos, a gépi forgácsoló, a villanyszerelő és a szerszámkészítő. A felmérések adatai alapján meghatározásra kerültek azok a szakképesítések, melyek becsült kereslete és kínálata jelentős mértékben eltér egymástól. A vállalatok válaszai alapján Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a Szakács és a Bolti eladó szakképesítések vonatkozásában a munkaerő-piaci igényekhez mérten kifejezetten magas kínálat tapasztalható. A megkérdezett vállalatok a pályakezdők felkészültségével általában elégedettek, és elmondható, hogy az elmúlt évek alatt kialakult tendencia szerint a vállalkozások egyre elégedettebbek a pályakezdő fiatalokkal. A pályakezdők egyéni kompetenciával kapcsolatban a válaszadók kiemelték, hogy az önálló munkavégzés képessége, a felelősségtudat, a motiváció, a munkához való hozzáállás, és a munkatapasztalat és a munkafegyelem terén van szükség fejlődésre.

8.2.4.2. A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete A pályakezdő szakmunkások helyzetét elemző kutatásba olyan a 2012 nyarán végzett szakmunkások kerültek bevonásra, akik tanulószerződéses gyakorlati képzésben vettek részt, illetve olyan szakmát tanultak, mely az RFKB-k korábbi döntései alapján legalább három régióban kiemelten támogatott volt. A pályakezdő szakmunkások körében végzett országos méretű felmérés többek között a végzettek iskolájukkal, tanult szakmájukkal, gyakorlati képzőhelyük felszereltségével, a velük foglalkozó tanárokkal, gyakorlati oktatókkal, összességében a szakiskolai képzésükkel kapcsolatos véleményük megismerésére irányul. Emellett számos kérdés foglalkozik a végzettek jelenlegi munkaerő-piaci pozíciójával is. A kutatás eredményei alátámasztják azt a tényt, hogy a szülő(k) iskolai végzettsége befolyásolja a tanulók teljesítményét. A felmérés az apa iskolai végzettségére kérdez rá, ami alapján megállapítható, hogy minél magasabb az apa iskolai végzettsége gyermeke átlageredménye annál jobb lesz. A gyakorlati képzőhelyükkel az előző évek kedvező értékeinél is jobban meg voltak elégedve a pályakezdők. A válaszokból kiderül, hogy korszerű berendezésekkel, gépekkel felszerelt, a szakmához jól értő oktatók segítségével sokat tanultak szakmájukról, mely ismereteket munkahelyükön is kamatoztatni tudják. 42


13. grafikon Pályakezdő szakmunkások körében végzett felmérés statisztikája 2015 2014 2013 2012 2011 2010 0

500 Összesen

1000

1500

Észak-Alföld

2000

2500

3000

3500

4000

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

8.2.4.3. A pályakövetéses vizsgálatban részt vett pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete Ez a kutatási tevékenység 2011-ben indult el és a szakképzés kapcsán sokszor hiányolt pályakövetési rendszer egyik pillérévé válhat. 2011-ben még tanuló diákok körében történt meg az első adatfelvétel, melyet kilenc hónappal később követett egy újabb felmérés, az akkor már munkaerő-piacon jelenlévő végzettek körében. A 2012-ben elvégzett megkérdezés alapján komolyabb tendenciák nem vázolhatóak fel, ahhoz több év adataira van szükség, melyek a következő esztendőkben valósulnak majd meg. A pályakövetéshez kapcsolódó felméréseket a rendelkezésre álló feltételek mellett az MKIK GVI koordinálása alatt a gazdasági kamarák és érdekképviseletek a következő években is elvégzik majd, ezzel is segítve a szakképzés irányainak és arányainak meghatározását.

43


9. Szakképzési centrumok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében A szakképzési törvény 2015. évi módosításainak köszönhetően jelentős változások lépnek életbe a szakképzés intézményrendszerét tekintve. Az elmúlt években az állami fenntartású intézmények fenntartási feladatait a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ látta el, ám 2015. július 01-től az állami szakképző intézmények a Nemzetgazdasági Minisztérium fenntartásába kerülnek át és szakképzési centrumokba tömörülnek. A szakképzési centrumok működésétől a Nemzetgazdasági Minisztérium a szakképző intézmények hatékonyabb és összehangoltabb, a munkaerő-piaci igények változásaihoz könnyebben alkalmazkodó működését várja. A szakképzési centrumok szakmai és gazdálkodási önállóságot is kapnak, mely a mindennapi működést teheti könnyebbé a szakképző intézmények számára. Országosan 44 szakképzési centrum került kialakításra, melyek közül Szabolcs-SzatmárBereg megyében három szakképzési centrumot hoztak létre, Nyíregyházán, Mátészalkán és Kisvárdán. A Nyíregyházi Szakképzési Centrum tíz szakképző intézményt foglal magába, melyek Nyíregyházán, Tiszalökön és Tiszavasváriban működnek, ezzel lefedve a megyeszékhely és a megye nyugati részét. A Nyíregyházi Szakképzési Centrumban szakiskolai képzésben 34 szakma, míg érettségire épülő képzések esetében 32 szakma közül választhatnak a fiatalok. Emellett 20 szakközépiskolai ágazatban is folytathatják tanulmányaikat és 4 részszakképesítés vonatkozásában a HÍD 2 programban is tanulhatnak. A centrum emellett felnőttoktatási és felnőttképzési feladatokat is ellát. A Nyíregyházi Szakképzési Centrum tagintézményei:          

Nyíregyházi SZC Bánki Donát Műszaki Középiskolája és Kollégiuma, Nyíregyházi SZC Bencs László Szakiskolája, Nyíregyházi SZC Vásárhelyi Pál Építőipari és Környezetvédelmi- Vízügyi Szakközépiskolája, Nyíregyházi SZC Inczédy György Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma, Nyíregyházi SZC Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátóipari, Idegenforgalmi Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma, Nyíregyházi SZC Széchenyi István Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskolája és Kollégiuma, Nyíregyházi SZC Teleki Blanka Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma, Nyíregyházi SZC Tiszavasvári Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma, Nyíregyházi SZC Wesselényi Miklós Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma, Nyíregyházi SZC Zay Anna Egészségügyi, Informatikai Szakközépiskolája és Kollégiuma.

44


A Mátészalkai Szakképzési Centrum a Mátészalkán, Nyírbátorban és Nagykállóban működő szakképző intézményeket tömöríti, öt tagintézmény tartozik hozzá. A szakképzési centrum fő feladataként szakiskolai és szakközépiskolai nevelés-oktatást, Köznevelési Hídprogramok keretében folyó nevelés-oktatást, felnőttoktatást, és a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók iskolai nevelését-oktatását folytatja, valamint kollégiumi alapfeladatot, továbbá nevelő és oktató munkához kapcsolódó, nem köznevelési tevékenységet is ellát. A Mátészalkai Szakképzési Centrum tagintézményei:     

Mátészalkai SZC Déri Miksa Szakképző Iskolája és Kollégiuma, Mátészalkai SZC Gépészeti Szakközépiskolája és Kollégiuma, Mátészalkai SZC Bethlen Gábor Középiskolája, Szakképző Iskolája és Kollégiuma, Mátészalkai SZC Budai Nagy Antal Szakközépiskolája, Mátészalkai SZC Kállay Rudolf Szakiskolája.

A Kisvárdai Szakképzési Centrum a kisvárdai, a fehérgyarmati, a csengeri és a záhonyi térség szakképzéssel foglalkozó intézményeit foglalja magába. A Kisvárdai Szakképzési Centrumnak öt tagintézménye van. A Kisvárdai Szakképzési Centrum tagintézményei:     

Kisvárdai SZC II. Rákóczi Ferenc Szakképző Iskolája, Kisvárdai SZC Kandó Kálmán Közlekedési Szakközépiskolája, Gimnáziuma és Dr. Béres József Kollégiuma, Kisvárdai SZC Ady Endre Gimnáziuma, Szakképző Iskolája és Kollégiuma, Kisvárdai SZC Petőfi Sándor Szakközépiskolája, Kisvárdai SZC Móricz Zsigmond Szakképző Iskolája.

45


10. A megyei szakképzési adatok részletes vizsgálata A koncepció feladata, hogy a szakképzés szereplői számára segítséget nyújtson a közép- és hosszú távú tervezéshez, ami a kiszámíthatóság kritériumának teljesüléséhez vezethet. A fejlesztési dokumentum célja, hogy a munkaerő-piaci igények és a szakiskolai kibocsátások minél nagyobb összhangját teremtse meg, amihez a megye szakképzésének és munkaerőpiacának feltérképezése, és az azokból kiinduló jövőre vonatkozó szakképzési irányok definiálása szükséges.

10.1. Általános adatok

A KIR 2015. májusi intézménytörzsi adatait vizsgálva látható, hogy állami fenntartásban működik a szakképzést folytató intézmények több mint fele. Magas az aránya a korlátolt felelősségű társaságok és az alapítványok által működtetett intézményeknek is. Ebbe a három fenntartótípusba tartozik az intézmények 88%-a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Az intézmények fenntartásánál mindenképpen meg kell említeni a szakképzési centrumokat. A Nemzetgazdasági Minisztérium fenntartásába átkerülő szakképző iskolák szakképzési centrumokba tömörülnek, így a korábban fenntartói feladatokat ellátó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ már nem lát el feladatokat a szakképző intézmények kapcsán. A szakképzésben érdekelt intézmények fenntartó szerinti megoszlását a 14. grafikon szemlélteti. 14. grafikon A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében iskolarendszerű szakképzést folytató intézmények megoszlása a fenntartó típusa szerint Korlátolt Egyéb felelősségű 2% társaság 20% Alapítványi 15%

Állami 53%

Egyházi 10%

Forrás: KIR-STAT adatai alapján saját szerkesztés 46


Amennyiben az intézményeket a fenntartók székhelye szerint vizsgáljuk, látható, hogy az intézmények több mint felénél (58%) beszélhetünk nem Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei székhelyű fenntartóról, amit az állami fenntartású intézmények magas aránya okoz. Az intézmények esetenként több telephellyel is rendelkeznek, szakképzési nevelés-oktatás a KIRSTAT adatai alapján a megye 36 településén folyik. Ilyen szempontból a legjelentősebb települések a megyében Nyíregyháza (19 iskola), Kisvárda (5), Vásárosnamény és Nagykálló (3-3).

10.2. Szakképzési létszámok, szakképesítések, szakmacsoportok helyzete A létszámok elemzésekor szakmacsoportonkénti és ahol releváns, ott ágazatonkénti bontásban jelennek meg az adatok, melyek alapját a KIR statisztikája adja. A KIR-STAT mutatói alapján kirajzolódnak a megye szakképzésében lezajló tendenciák, illetve jól meghatározható a különböző szakmacsoportok, szakképesítések múltbeli és jelenlegi helyzete is. Az iskolarendszeren kívüli szakképzésre vonatkozóan nehezen nyerhetőek információk, a felnőttképzéssel foglalkozó szervezetek a szakképző intézményeknél gyorsabban tudnak a munkaerő-piaci folyamatokra reagálni, így képzési kínálatuk is folyamatosan változik, ellentétben a hagyományaikra, már meglévő kapacitásaikra, infrastruktúrájukra támaszkodó szakképző iskolákkal. A tisztán felnőttképzési profilú szervezetek az esetek többségében nagyobb saját forrásokkal rendelkeznek, mely szintén megkönnyíti az új képzések indításához szükséges fejlesztések megvalósítását, így számukra a tervezés folyamata esetenként nehezebb, hiszen az állandóan változó piaci körülményekhez kell alkalmazkodniuk. Emellett az iskolarendszeren kívüli képzések esetében a vizsgaszervező és képzőcégek közel fele nem Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében működik, így a felnőttképzés jellemzőire vonatkozóan elsősorban a vizsgáztatási adatokból lehet következtetni, melyre a koncepció egy korábbi fejezetében került sor. A szakképzés tanulólétszámainak elemzésekor számos probléma merült fel, hiszen a koncepció készítésének idején is jelentős változások zajlanak a szakképzésben, ami nehezítette az adatszolgáltatást és az adatok feldolgozását. Az elmúlt években többször módosult az OKJ, szakképesítések szűntek meg, olvadtak egybe, illetve számos új szakképesítés is bekerült a jegyzékbe, továbbá a különböző képzési formák (2+2 vagy 2+3 éves; előrehozott szakképzés; duális képzés) bevezetése, megszüntetése, meglévő párhuzamosságai is okoznak problémát.

10.3. Szabolcs-Szatmár-Bereg tanulólétszámai

megye

iskolarendszerű

szakképzésének

A hazai szakképzésben az elmúlt években jelentős változások következtek be, ami a különböző képzési típusok bevezetésével majd megszüntetésével járt együtt. A jelenlegi 47


kormányzati stratégia alapján egyértelműnek látszik a 3 éves, duális szakképzési rendszer általánossá válása. Az eredeti koncepcióban szereplő képzési formák többsége már megszűnt, vagy kifutóban van, így azok részletes elemzése nem releváns a fejlesztési dokumentum szempontjából, ezért azok elhagyásra kerültek az aktualizálás során. A megyei szakképzési adatok elemzésére természetesen továbbra is szükség van, így jelen fejezetben a szakképző évfolyamokon tanulók létszámának és az első szakképző évfolyamra belépők számának statisztikái alapján kerül sor, ami a korábbi intézményi adatszolgáltatásoktól eltérően a KIR-STAT adataira támaszkodik.

10.3.1. Az első szakképző évfolyamra belépők számának alakulása Szabolcs-SzatmárBereg megyében 10.3.1.1. A szakmacsoportok helyzete A 2014/2015-ös tanév statisztikáit vizsgálva látható, hogy a szakmacsoportok közül mindössze a nyomdaipar szakmacsoportban nem történt beiskolázás megyénkben. Minden további szakmacsoport esetében történt beiskolázás vagy nappali rendszerű vagy iskolai rendszerű felnőttoktatás keretén belül. A szakmacsoportonkénti összlétszámokat elemezve kijelenthető, hogy két szakmacsoport, a szociális szolgáltatások és a vendéglátás-turisztika létszáma jóval meghaladja a többi szakmacsoport mutatóját (10. táblázat). A szociális szolgáltatások szakmacsoportban közel 2500 fő lépett be a szakképzésbe 2014 szeptemberében, ami majdnem ezer fővel több, mint a második legnépszerűbb szakmacsoport létszáma. Az utánuk következő szakmacsoportok létszáma az ezer főt sem közelíti meg, hiszen a gépészet és az oktatás szakmacsoportok összlétszáma is 800 fő alatt maradt.

10. táblázat: Az első szakképző évfolyamra belépők számának alakulása szakmacsoportonként Nappali Iskolarendszerű Szakmacsoport rendszerű Összesen felnőttoktatás képzés 2435 Szociális szolgáltatások 303 2132 1598 Vendéglátás-turisztika 1110 488 779 Gépészet 675 104 722 Oktatás 131 591 583 110 693 Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 691 Közgazdaság 216 475 Forrás: KIR adatai alapján saját szerkesztés

48


Jelentősebb, azaz 300 és 600 fő közötti beiskolázási létszámok jellemzik az egészségügy (508 fő), az építészet (470), a mezőgazdaság (452), az élelmiszeripar (366) és az egyéb szolgáltatások (337) szakmacsoportokat, de ezek mutatói nagyságrendekkel alacsonyabbak a legmagasabb létszámokkal rendelkező szakmacsoportoknál. Száz főt meghaladó összlétszámmal rendelkezik még az informatika (298 fő), a könnyűipar (266), a faipar (235), a közlekedés (181), az Ügyvitel (179) és az elektrotechnika-elektronika (174) szakmacsoport. A többi szakmacsoport összlétszáma még a száz főt sem éri el, a környezetvédelemvízgazdálkodás (31 fő), a művészet, közművelődés, kommunikáció (27) és a vegyipar (10) mutatói is igen alacsonynak mondhatóak. Célszerű külön is megvizsgálni a nappali rendszerű és az iskolarendszerű felnőttoktatás létszámait, mivel azok teljesen eltérő képet mutatnak. A 11. táblázat is jól szemlélteti, hogy a nappali rendszerű képzés esetében a vendéglátás-turisztika, a gépészet, a kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció, az építészet és a mezőgazdaság szakmacsoportok létszámai a legmagasabbak, míg az iskolai rendszerű felnőttoktatás esetében a szociális szolgáltatások, az oktatás, a közgazdaság és az egészségügy mellett csak a vendéglátás-turisztika jelenik meg a legnépszerűbb nappali rendszerű szakmacsoportok közül.

11. táblázat: A legmagasabb létszámokkal rendelkező szakmacsoportok az első szakképző évfolyamra belépők létszáma alapján Nappali rendszerű képzés Szakmacsoport Létszám 1. Vendéglátás-turisztika 1110 2. Gépészet 675 Kereskedelem-marketing, 3. 583 üzleti adminisztráció 4. Építészet 470 5. Mezőgazdaság 417 Forrás: KIR adatai alapján saját szerkesztés

1. 2.

Iskolai rendszerű felnőttoktatás Szakmacsoport Létszám Szociális szolgáltatások 2132 Oktatás 591

3. Vendéglátás-turisztika 4. 5.

Közgazdaság Egészségügy

488 475 454

Jelentős különbség még, hogy míg nappali rendszerű képzésben minden szakmacsoportban van beiskolázási létszám, addig a felnőttoktatás esetében hat szakmacsoportban (elektrotechnika-elektronika, építészet, faipar, könnyűipar, környezetvédelem-vízgazdálkodás, vegyipar) nem történt beiskolázás. Azok a szakmacsoportok, amelyek az iskolai rendszerű felnőttoktatás tekintetében magas létszámokkal jellemezhetőek, a vendéglátás-turisztika kivételével a nappali rendszerű képzésben alacsony mutatókkal rendelkeznek.

49


Ennek legfőbb oka, hogy az iskolai rendszerű felnőttoktatásra egyébként is jellemzőbb a létszámok koncentrálódása néhány szakmacsoport esetében, míg a nappali rendszerű képzések vonatkozásában nagyobb szórást mutatnak a létszámok. Az iskolai rendszerű felnőttoktatás szakmacsoportos létszámait tekintve látható, hogy a … táblázatban feltűntetett szakmacsoportokon kívül a többi szakmacsoportban viszonylag alacsonyak a létszámok. A bizottság rendelkezésére álló KIR adatok alapján lehetőség van arra, hogy a 2009/2010-es tanévtől kezdődően összehasonlíthatóak legyenek az egyes tanévek mutatói. Ezek alapján elmondható, hogy egyértelműen növekedő tendenciát mutat a szociális szolgáltatások, az oktatás, a gépészet és az élelmiszeripar szakmacsoport. Visszaesés tapasztalható az egyéb szolgáltatások és az egészségügy szakmacsoportban, míg a többi szakmacsoport esetében nem beszélhetünk folyamatos növekedésről vagy csökkenésről. Fontos információ, hogy az egyes szakmacsoportok esetében hány szakképesítésről beszélhetünk a beiskolázás kapcsán. A nappali rendszerű képzések tekintetében a gépészet szakmacsoportban 15, a mezőgazdaság szakmacsoportban 13 szakképesítés között oszlik meg a létszám, míg 7 szakképesítés érintett a könnyűipar, a közlekedés, az építészet, a vendéglátás-turisztika és a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportok vonatkozásában. Az iskolai rendszerű felnőttoktatás keretén belül folyó képzéseknél jóval kevesebb szakképesítésről beszélhetünk, hiszen a szociális szolgáltatások szakmacsoport létszáma 5, míg az egészségügy, az oktatás és a vendéglátás-turisztika szakmacsoportok létszáma 4-4 szakképesítés között oszlik el.

10.3.1.2. Szakképesítések helyzete A szakmacsoportos elemzés után a szakképesítésenkénti adatok vizsgálata is szükséges, hiszen a bizottságnak javaslatait szakképesítések vonatkozásában kell meghoznia. A KIR adatai lehetőséget biztosítanak arra is, hogy a 2014/2015-ös tanévben első szakképző évfolyamra belépők száma ebből a szempontból is vizsgálható legyen. Ha a nappali és a felnőttoktatás keretszámait együttesen vesszük figyelembe, akkor legtöbben a szociális gondozó és ápoló szakképesítést kezdték el, 2169-en. Ezután következik a szakács (515), a Pedagógiai- és családsegítő munkatárs (511), az eladó (468) és a turisztikai szervező, értékesítő (367) szakképesítés. Ezeknél a szakképesítéseknél – az eladó és a szakács kivételével – az iskolai rendszerű felnőttoktatás létszáma teszi ki az összlétszám jelentős részét.

50


12. táblázat: Az első szakképző évfolyamra belépők létszáma a legnépszerűbb szakképesítések esetében (nappali rendszerű képzés és iskolai rendszerű felnőttoktatás összesen) Szakképesítés 1. Szociális gondozó és ápoló 2. Szakács 3. Pedagógiai- és családsegítő munkatárs 4. Eladó 5. Turisztikai szervező, értékesítő 6. Vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző 7. Hegesztő 8. Pék 9. Gyakorló ápoló 10. Gyógy- és sportmasszőr Forrás: KIR adatai alapján saját szerkesztés

Létszám (fő) 2169 515 511 468 367 308 277 238 213 173

Külön-külön megvizsgálva a szakképesítéseket látható, hogy a szakmacsoportokhoz hasonlóan jelentős eltérések vannak a nappali rendszerű és az iskolai rendszerű felnőttoktatás között. A legmagasabb létszámokkal rendelkező szakképesítések közül kiemelkedik a szociális gondozó és ápoló, melynek a felnőttoktatási létszáma megközelíti a két ezer főt. A nappali rendszerű képzések esetén továbbra is igen népszerű a tanulók körében a szakács, az eladó és a pincér szakképesítés.

13. táblázat: A legmagasabb létszámokkal rendelkező szakképesítések az első szakképző évfolyamra belépők létszáma alapján Nappali rendszerű képzés Szakmacsoport Létszám 1. Szakács 454

1.

2. Eladó

358

2.

3. Pincér

336

3.

4. Szociális gondozó és ápoló

269

4.

5. Kőműves és hidegburkoló

258

5.

Iskolai rendszerű felnőttoktatás Szakmacsoport Létszám Szociális gondozó és ápoló 1900 Pedagógiaiés 465 családsegítő munkatárs Turisztikai szervező, 367 értékesítő Vámjövedékiés 254 termékdíj ügyintéző Pénzügyi-számviteli 185 ügyintéző

Forrás: a KIR adatai alapján saját szerkesztés

51


A KIR adatai alapján számos olyan szakképesítés van, amelyekben igen jelentős a 2014 szeptemberében nappali rendszerű képzésbe beiskolázott tanulók létszáma. Ezek a szakképesítések a következőek:       

pék (212), asztalos (156), női szabó (120), számítógép-szerelő, karbantartó (117), épület- és szerkezetlakatos (116), vendéglátásszervező-vendéglős (113), mezőgazdasági gépész (108).

Ezzel kapcsolatban fontos és örömteli, hogy számos olyan szakmacsoport képviselteti magát, melyekre korábban nem voltak jellemzőek a növekvő beiskolázási létszámok. A felnőttoktatás keretén belül megvalósuló képzések tekintetében a 13. táblázatban szereplő szakképesítéseken túlmenően magas volt a belépők száma a gyógy- és sportmasszőr (173), a gyakorló ápoló (159), az eladó (110) és a gyógypedagógiai segítő munkatárs (106) szakképesítésekben.

10.3.2. A szakképző évfolyamokon tanulók számának alakulása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében A KIR adatainak segítségével áttekinthető, hogy a 2014/2015-ös tanévben Szabolcs-SzatmárBereg megyében hogyan alakult a szakképző évfolyamokon tanulók száma szakmacsoportonként és szakképesítésenként a nappali rendszerű képzésben, illetve az iskolai rendszerű felnőttoktatás keretében.

10.3.2.1. Szakmacsoportok helyzetének elemzése A szakképző évfolyamokon tanulók létszámának elemzésekor elmondható, hogy az az első szakképző évfolyamra belépők statisztikáiból egyértelműen levezethetőek. Jelentős eltérések nem tapasztalhatóak, vagyis az első szakképző évfolyamra 2014 szeptemberében belépők az elmúlt években megszokott trendeknek megfelelően választottak szakképesítéseket. Természetesen itt is lehetőség van a nappali képzés és a felnőttoktatás számainak különválasztására, azonban először röviden célszerű áttekinteni az összesített adatokat. Az összesített létszámok alapján látható, hogy melyek azok a szakmacsoportok, melyekben a legtöbb tanulót regisztrálták. Az első szakképző évfolyamra belépőkhöz hasonlóan ugyanazok a szakmacsoportok találhatóak meg a lista élén, azaz a tanulók száma a vendéglátás-turisztika, a gépészet, a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, az építészet szakmacsoportok 52


esetén a legmagasabb. A belépőkhöz hasonlóan itt is hat olyan szakmacsoport van, melyben nem vettek nyilvántartásba tanulót, ezek megegyeznek a belépőknél feltüntetett szakmacsoportokkal. Látható, hogy a szociális szolgáltatások és a vendéglátás-turisztika ebben az esetben is magasan kiemelkedik a szakmacsoportok közül. A 15. grafikonon jelzett szakmacsoportok mellett Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében jelentős létszámmal jellemezhető még az építészet (897 fő), az oktatás (877) és az ügyvitel (830) szakmacsoport.

15. grafikon A szakképző évfolyamokon tanulók száma a 2014/2015-ös tanévben (nappali rendszerű képzés és iskolai rendszerű felnőttoktatás összesen (fő)) 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0

3516 3045

1349

1174

1013

944

911

Forrás: a KIR adatai alapján saját szerkesztés

A többi szakmacsoport esetében a létszámok nagy szórást mutatnak, hiszen a 25 fős vegyipartól a valamivel több, mint 600 fős élelmiszeriparig terjednek a létszámok. Az informatika, a közlekedés és az egyéb szolgáltatások szakmacsoportok a 400-500 fős, míg a faipar, a könnyűipar és az elektrotechnika-elektronika szakmacsoportok a 200-300 fős sávba tartoznak. Kizárólag a nappali rendszerű képzés mutatóit vizsgálva látható, hogy az első öt szakmacsoport sorrendje megegyezik az első szakképző évfolyamra belépők sorrendjével. Ugyanúgy a vendéglátás-turisztika, a gépészet, a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, az építészet és a mezőgazdaság rendelkezik a legmagasabb értékekkel. A 53


további szakmacsoportok főként a 400-500 fős (élelmiszeripar, informatika, szociális szolgáltatások) és a 200-300 fős kategóriába (faipar, könnyűipar, közlekedés, elektrotechnikaelektronika, egyéb szolgáltatások) sorolhatóak.

14. táblázat: A szakképző évfolyamokon tanulók számának megoszlása szakmacsoportonként Nappali rendszerű képzés Szakmacsoport Létszám 1. Vendéglátás-turisztika 2081 1. 2. Gépészet 1227 2. Kereskedelem-marketing, 3. 991 3. üzleti adminisztráció 4. Építészet 897 4. 5. Mezőgazdaság 860 5. Forrás: a KIR adatai alapján saját szerkesztés

Iskolai rendszerű felnőttoktatás Szakmacsoport Létszám Szociális szolgáltatások 3066 Vendéglátás-turisztika 964 Egészségügy

778

Ügyvitel Oktatás

752 730

A felnőttoktatási létszámokat vizsgálva már nagyobb eltérések mutatkoznak a belépők és a szakképző évfolyamokon tanulók létszámával érintett szakmacsoporti sorrendek között. A szociális szolgáltatások szakmacsoport itt is kiemelkedően magas értékekkel jellemezhető, azonban megjelenik az ügyvitel szakmacsoport is. A táblázatban szereplő szakmacsoportok mellett jelentős létszámmal rendelkezik a közgazdaság szakmacsoport (689) és az egyéb szolgáltatások szakmacsoport (313) is, míg a többi szakmacsoport létszámai jóval alacsonyabbak.

10.3.2.2. Szakképesítések létszámainak alakulása Mint ahogyan az első szakképző évfolyamra belépők statisztikáinál, a szakképző évfolyamokon tanulók adatainál is lehetőség van arra, hogy szakképesítésenkénti bontásban vizsgáljuk meg azokat. A 2014/2015-ös létszámokat összesítve látható, hogy a szociális gondozó és ápoló szakképesítés nagyon magas értékkel jellemezhető (3086 fő), amit a szakács (1114) és az eladó (853) szakképesítés követ, de már jóval alacsonyabb mutatókkal. Ezt a három szakképesítést követik azok a szakképesítések, melyek létszámai 600 és 700 fő között mozognak (pincér, turisztikai szervező, értékesítő, pedagógiai- és családsegítő mentor, idegen nyelvi titkár). Jelentősebb létszámokkal rendelkezik még a kőműves és hidegburkoló, a hegesztő, a pénzügyi-számviteli ügyintéző, a pék, a gyakorló ápoló és a vám- jövedéki- és termékdíj ügyintéző.

54


15. táblázat: A szakképző évfolyamokon tanulók létszáma a legnépszerűbb szakképesítések esetében Nappali rendszerű képzés Létszám Szakképesítés (fő) 1.

Szakács

994

2.

Eladó

670

3.

Pincér

571

4.

Kőműves és hidegburkoló

490

5.


416

6. 7.

Pék Hegesztő

389 346

8.

Mezőgazdasági gépész

276

9.

Iskolai rendszerű felnőttképzés Létszám Szakképesítés (fő) Szociális gondozó és 2670 ápoló Idegen nyelvi titkár 601 Pedagógiai- és 597 családsegítő munkatárs Turisztikai szervező, 565 értékesítő Vám-, jövedéki- és 379 termékdíj ügyintéző Gyógy- és sportmasszőr 259 Gyakorló ápoló 257 Pénzügyi-számviteli 237 ügyintéző Idegenvezető 187

Asztalos 263 Pénzügyi-számviteli 10. 249 Eladó ügyintéző Forrás: a KIR adatai alapján saját szerkesztés

183

A nappali rendszerű képzés esetében látható, hogy az elmúlt években mely szakképesítések iránt volt jelentős az érdeklődés a tanulók körében. Ezzel kapcsolatban elmondható, hogy nagy változás nem várható, hiszen az előzőekben, az első szakképző évfolyamra belépők létszámának vizsgálatánál látható, hogy tulajdonképpen ugyanezek a szakképesítések dominálnak jelenleg is. Továbbra is a legnépszerűbb szakképesítések a szakács, az eladó és a pincér, de magas értékekkel rendelkezik a kőműves és hidegburkoló és a szociális gondozó és ápoló. A szakképző évfolyamokon tanulók adatai alapján az alábbi szakképesítések jellemezhetőek közepes létszámokkal:       

festő, mázoló, tapétázó (217), számítógép-szerelő, karbantartó (167), informatikai rendszergazda (164), női szabó (163), cukrász (160), ipari gépész (159), épület- és szerkezetlakatos (158), 55




villanyszerelő (154).

Ezek között már gépészeti és építőipari szakképesítések is megtalálhatóak, de összességében elmondható, hogy a magas létszámokkal rendelkező szakmacsoportok mellett újabb szakmacsoportok szakképesítései is megjelentek már. A felnőttképzési létszámok esetében a 15. táblázatban szereplő szakképesítések után komoly létszámokkal rendelkezik még a kisgyermekgondozó, -nevelő (138), a szakács és a gyakorló fodrász (120-120), a gyakorló mentőápoló (119), a gyakorló kozmetikus (118) és az ápoló (116).

10.4. A tanulói létszámok alapján meghatározó ágazatok, szakmacsoportok, szakképesítések Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

16. táblázat: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzésében meghatározó jelentőségű ágazatok, szakmacsoportok, szakképesítések Szakmacsoport

Ágazat

Szakképesítés

Szociális szolgáltatások

Közgazdaság


Építészet

Informatika

Szakács

Vendéglátás-idegenforgalom

Pedagógia

Kőműves és hidegburkoló

Kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció

Szociális

Pincér

Gépészet

Fodrász (Gyakorló fodrász) Festő, mázoló és tapétázó Eladó Hegesztő

Forrás: a KIR adatai alapján saját szerkesztés A KIR adatainak elemzése után, a jobb átláthatóság érdekében célszerű egy összesítést készíteni arról, hogy melyek azok a szakmacsoportok, ágazatok és szakképesítések, melyek a megye szakképzésében meghatározó szerepet töltenek, tölthetnek be. Bizonyos szakmák, szakmacsoportok egyes képzési formák esetében ugyan jelentősek lehetnek, de ez a képzési forma szakképzésen belüli súlya alapján nem mindig jelenti azt, hogy megyei szinten is azok. 56


Természetesen az iskolarendszerű szakképzés esetén mindenképpen figyelembe kell venni, hogy az intézmények többségénél a hagyományok, a tanműhelyi kapacitások, valamint a meglévő szakoktatók határozzák meg elsődlegesen azt, hogy milyen szakmák képzésére van lehetőségük. A megyében korábban nem oktatott, főként jelentős költségigénnyel rendelkező szakképesítések beindítására az iskoláknak, fenntartóiknak nincs forrásuk, erre csak úgy van lehetőség, ha a gazdaság szereplői együttműködnek az intézményekkel és közösen tudják kialakítani a képzéshez szükséges feltételeket, ám Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében egyelőre nagyon kevés ilyen közös fejlesztés valósult meg. További megoldást jelenthet a felnőttképzés, mely rugalmasabb, így alkalmasabb az új gyors képzések bevezetésére. A 16. táblázat tartalmazza azokat az ágazatokat, szakmacsoportokat, szakképesítéseket, melyek a legnagyobb súllyal bírnak a megye szakképzésében a korábban vizsgált adatok alapján. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzésében továbbra sem meghatározó a Nyomdaipar szakmacsoportba tartozó szakképesítések oktatása, de alacsony értékekkel jellemezhetőek a Vegyipar és a Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportok.

57


11. A szakképzés-fejlesztési koncepció alapelvei Jelen koncepció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzésének rövid- és középtávon megvalósítandó fejlesztési lehetőségeit kívánja bemutatni a szakképzésben érintett intézmények, testületek és gazdálkodó szervezetek számára. A koncepció a jogszabályokban lefektetett elképzeléseknek megfelelően egyaránt vonatkozik az iskolai rendszerű szakképzésre és a felnőttképzésre is. A dokumentum a benne szereplő feladatok megvalósítása, az eredmények mérhetősége, az időközben szerzett tapasztalatok feldolgozása érdekében csakis középtávon értelmezhető, hatálya 2020-ig tart, a koncepcióban lefektetett alapelvekbe az OECD, a különböző Európai Uniós és CEDEFOP ajánlások is beépültek. A koncepció által elérni kívánt célok meghatározása során szükséges a megyei sajátosságok mellett a szakképzés és a gazdaság területén jelentkező, azokra jellemző hazai, nemzetközi folyamatok megismerése és az azokból nyert tapasztalatok felhasználása. A megyei fejlesztési koncepció területi hatálya ugyan Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére terjed ki, de a magasabb szintű fejlesztési elképzelésekkel összhangban kell annak alapelveit meghatározni. A fentiek alapján a szakképzés-fejlesztési koncepció a következőkben meghatározott alapelvekre épül: 

Elsősorban a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, azon túl pedig a hazai gazdaság igényeinek kielégítésére alkalmas olyan szakképzési struktúra kialakítása, mely képes a gazdaság oldaláról jelentkező szakemberigény mind mennyiségi, mind minőségi értelemben vett kiszolgálására, ami egyúttal a foglalkoztatás és a foglalkoztathatóság javulását, ezáltal a gazdasági növekedést is szolgálja,



A szakképzés társadalmi szerepvállalásának további erősítése, a következő generációk esélyeinek javítása minél több hasznos tudás megszerzésére többek között a szakképzés segítségével, az egész életen át tartó tanulás elvének szem előtt tartásával,



A szakképzésben is hangsúlyosan jelentkező társadalmi különbségek mérséklése a horizontális elvek érvényesítésével,



A szakképzés modernizációjának megvalósítása, hatékonyságának növelése, a szakképzésben érintettek még szorosabb együttműködésének elérése a szakképzés fejlesztése céljából,



Az alapfokú oktatás követelményrendszerének megerősítése, a szakképzésbe bekapcsolódók megfelelő előképzettségének megszerzése céljából, valamint a középfokú oktatásba történő belépés jelenlegi rendszerének felülvizsgálata a szakképzésben résztvevők létszámának növekedése érdekében,



A szakképzés tartalmának újraértelmezése, a jelenlegi társadalmi igényekhez való hozzáigazítása, ezáltal a szakképzésre jellemző nagyarányú lemorzsolódás 58


csökkentése, a szakképzést választók tanulás és munka iránti motivációjának megőrzése, növelése céljából.

11.1. A koncepció alapelveire épülő célkitűzések a megye szakképzése fejlesztésének érdekében 1. A szakképzés eredményességének növelése  Elsősorban a megyei, azon túl a hazai munkaerőpiac igényeinek kielégítésére alkalmas szakképzési struktúra kialakítása, a képzési kínálat racionalizálása mind az iskolarendszerű szakképzés, mind a felnőttképzés területén, 

A gazdaság részéről érkező jelzések figyelembevétele a szakmai és a gyakorlati képzés tartalmának kidolgozásakor,



A pályaorientáció hatékonyabbá tétele, a pályakövetés rendszerének megerősítése,



A tanulószerződések és a gyakorlati képzőhelyek számának további növelése, ezáltal a duális képzési forma minél szélesebb körben történő bevezetése,



A tanulók szakmai és általános kompetenciáinak fejlesztése, az egész életen át tartó tanulás támogatása,



A gyakorlati oktatók folyamatos képzése,



A TISZK-ek, szakképzés-szervezési társulások szerepének újragondolása.

2. A szakképzési intézményrendszer rugalmasságának növelése 

Elsősorban a megyei, azon túl a hazai gazdasági igényekhez igazított képzési kínálat kialakítása,



Együttműködés a megyében szakképzést végző intézményekkel és azok fenntartóival,



A HÍD jellegű felzárkóztató programok támogatása,



A speciális pedagógusok továbbképzésének megvalósítása,



Az iskolai szociális munka megerősítése.

3. Finanszírozhatóság biztosítása 

A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészéből nyújtott támogatások minél nagyobb arányú felhasználása, 59




A szakképzéshez kapcsolódó egyéb hazai és EU-források feltárása és kiaknázása,



A képzési kínálat koncentrációja, a rendelkezésre álló kapacitások hatékonyabb, gazdaságosabb kihasználása, a források felhasználásának optimalizálása.

4. A gazdasági megvalósításában

kamarák,

érdekképviseletek

részvétele

a

szakképzési

feladatok



Elsősorban a megyei gazdálkodó szervezetek szakképző iskolát végzettek iránti igényének, velük szemben támasztott elvárásainak feltérképezése,



A munkaerő-piaci elvárások érvényesülését tartalmazó fejlesztési irányvonalak meghatározása,

5. Az esélyegyenlősség biztosítása 

A horizontális elvek érvényesítése.

11.2. A koncepcióban meghatározott célkitűzések eléréséhez rendelt feladatok és eszközök 11.2.1. A szakképzés eredményességének növelése A szakképzés eredményességének elsőszámú mutatója, hogy a végzettek milyen arányban tudnak elhelyezkedni a munkaerő-piacon. Emellett annak mérése is lényeges szempont, hogy közülük milyen arányban vannak azok, akik tanult szakmájukban dolgoznak. Ahhoz, hogy a kínálat és kereslet minél jobban illeszkedjen egymáshoz, szükség van a szakképzés és a gazdaság igényeinek összehangolására, ami közvetlenül hozzájárul a szakképzés eredményességének növekedéséhez, ezáltal a foglalkoztatottság és foglalkoztathatóság mutatói is javulnak. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a megyék többségével szemben kedvezőtlen versenyhelyzetben van, hiszen gazdasági, foglalkoztatási mutatói alapján is az egyik legelmaradottabb területi egysége hazánknak. A megye gazdasági szerkezetében jelentős arányban vannak a mikro-, kis- és középvállalkozások, melyek a foglalkoztatásban is kiemelkedő szerepet játszanak, míg a magas létszámmal rendelkező vállalatok száma alacsony és a folyamatban lévő vagy várható beruházások száma sem jelentős. Gazdasági szempontból Nyíregyháza, talán Mátészalka és Záhony térsége jellemezhető némi potenciállal. Ezek a tények jelentős mértékben befolyásolják a szakképzés, elsősorban a gyakorlati képzés kiterjesztésének kérdését. A megyei szakképzés eredményességének növelését célzó feladatok, az azok realizálását segítő eszközök és a feladatok végrehajtásától várt eredmények az alábbiakban kerülnek összefoglalásra. 60


Elsősorban a megyei, azon túl a hazai munkaerőpiac igényeinek kielégítésére alkalmas szakképzési struktúra kialakítása, a képzési kínálat racionalizálása mind az iskolarendszerű szakképzés, mind a felnőttképzés területén A megyei szakképzés eredményességi mutatóinak javulása érdekében szükséges, hogy a szakképzésben érintett intézmények, szervezetek, testületek legyenek képesek a megye valós munkaerő-piaci igényeinek feltérképezésére és ezek hangsúlyozottan kerüljenek beépítésre a szakmaszerkezetet befolyásoló fejlesztési elképzelésekbe. Ez csak a szakképzésben érintett intézmények, szervezetek, testületek közötti szoros együttműködés alapján valósulhat meg, melynek kiépítésére az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a szakképzés szereplőinek. A cél elsősorban egy olyan, a megyei gazdasági igényekhez igazodó képzési kínálat kialakítása, mely képes a megye gazdaságának igényeit kielégíteni, a végzettek körében a minél nagyobb arányú foglalkoztathatóságot biztosítani, aminek egyaránt meg kell valósulnia az iskolai rendszerű szakképzés és a felnőttképzés vonatkozásában is. A szakképzés szereplői közötti együttműködés az MFKB-n, mint kapcsolódási ponton keresztül valósulhat meg, hiszen a bizottság a megye szakképzését alapvetően meghatározó feladatok elvégzéséért felelős. Az előzőekben vázolt célkitűzések eléréséhez olyan adatbázis létrehozására van szükség, mely valós információkkal szolgál a gazdaság igényeiről a szakképzés szereplői számára. Ehhez szükséges a megyei gazdaság szereplőiről információkkal rendelkező szervezetek, testületek az előzőekben már említett szoros együttműködése, hiszen egy közösen kialakított szempontrendszer alapján létrejövő, folyamatosan frissülő gazdasági, foglalkoztatási és képzési adatokkal ellátott adatbázis hatékonyabb, mintha ezek külön-külön állnának rendelkezésre. A munkaerő-piaci folyamatok nyomon követése, az újonnan szerzett információk, a várható beruházások kiváltotta hatások ismerete, hatékony felhasználása, a kiépülő adatbázisba történő integrálása szintén elengedhetetlen része a szakképzés minőségi fejlesztésére irányuló tervek végrehajtásának. A közös adatbázis egyaránt segítheti a megyei szakképző intézmények, fenntartók, gazdálkodó szervezetek és a szakképzésben résztvevő egyéb testületek tervezési munkáját is. Ezáltal összehangoltabbá válik a megye gazdaság-, oktatás- és szakképzés-fejlesztési koncepciója, melyek a területfejlesztési stratégia fontos elemeit alkotják. Egy eredményes szakképzési rendszer nagyban hozzájárul a megye gazdasági helyzetének erősödéséhez.

A gazdaság részéről érkező jelzések figyelembevétele a szakmai és a gyakorlati képzés tartalmának kidolgozásakor A versenyképes gazdaság megfelelő minőségű szakképzést feltételez. A magyar szakképzés közép- és hosszú távú fejlesztési elképzeléseinek központi mozgatórugója a duális képzési forma általánossá tétele, mely a gyakorlati képzést helyezi előtérbe. Ebben a képzési formában jelentős szerepet van a gazdaságnak, hiszen a gazdálkodó szervezetek gyakorlati képzésbe való bevonásának kiterjesztésére van szükség. Ennek elősegítése érdekében célszerű

61


a későbbi gyakorlati képzést végzők javaslatainak, észrevételeinek megismerése, beépítése a szakmai tartalmakba, ezáltal is még jobban érdekeltté téve őket a szakképzésben. A képzések szakmai tartalmának kidolgozásakor egyébként sem hagyhatóak figyelmen kívül a gazdaság jelzései, ezek alapján lehet ugyanis főként a gyakorlati képzés tartalmi elemeit a korszerű eljárásokhoz, technológiákhoz, tulajdonképpen a mindennapi gyakorlatban alkalmazott módszerekhez igazítani. Ennek köszönhetően alakítható ki a folytonosság, a zökkenőmentes átjárás lehetősége a tanulmányok és a munka világa között, ami hatással lehet a gazdálkodók képzési hajlandóságának növekedésére is, a közvetlen szakember utánpótlás kiképzésének lehetőségével. A gazdaság javaslatainak figyelembe vétele célszerű a szakmagondozás területén, a szakmai tartalmak folyamatos felülvizsgálata során, ami harmonikusabbá teszi a szakképzést folytató intézmények, szervezetek és a gazdaság képviselői közötti együttműködést.

A pályaorientáció hatékonyabbá tétele, a pályakövetés rendszerének megerősítése A pályaorientáció és a pályakövetés, mint a szakképzés információs rendszerének elemei az elmúlt években nem rendeltetésüknek megfelelően működtek megyénkben, sok esetben az intézmények részéről csak látszatintézkedések formájában jelentek meg. A megfelelő pályaorientáció azonban nagy segítséget jelentene a szakképzés népszerűsítésében, a pályaválasztás támogatásában az iskolaválasztás előtt álló gyerekek és szüleik számára. A hatékony pályaorientáció következtében jelentős mértékben mérséklődne a szakképzésre oly jellemző lemorzsolódás, valamint a későbbi pályamódosítások, pályakorrekciók is ritkábban fordulnának elő. A pályaválasztást segítő intézkedések végrehajtása a szakképzés eredményességének növeléséhez hasonlóan csakis a szakképzésben érintettek összefogásával valósulhat meg, kiegészülve az általános iskolák aktív részvételével. A pályaorientációt lehetőség szerint már az általános iskola minél korábbi szakaszában (ötödik-hatodik osztályban) érdemes elkezdeni, amiben az alapfokú oktatási intézményeknek is nagy a felelősségük. A pályaorientáció hatékonyságának növelését szolgálhatja közvetlen módon a szakmai versenyek és kiállítások, üzem- és gyárlátogatások szervezése, közvetett módon pedig a szakképzés, azon belül pedig az egyes szakmák megismerésére, népszerűsítésére irányuló előadások, bemutatóórák megtartása. A szakmai versenyek és kiállítások tekintetében fontos, hogy azok rendszeresen kerüljenek megrendezésre, és minél nagyobb nyilvánosságot kapjanak. A közvetett módon megjelenő pályaorientációt akár jogszabályi úton, de az alapfokú oktatásba integrálni lenne szükséges, kötelező tanórák formájában, az eddigi ad hoc jellegű osztályfőnöki órák keretében inkább meg nem szervezett pályaorientációs tevékenység kiváltására. A bemutatóórák és előadások megszervezéséért, a megfelelő szakmai tartalomért a gazdasági kamarák és a munkaügyi központok közös felelősséget vállalhatnak.

62


A pályakövetés megvalósítása szintén fontos, annak segítségével ugyanis hasznos információkhoz juthatnak a szakképzés szereplői. Egyrészt mérhetővé válik a szakképző intézmények teljesítménye, másrészt az egyes szakképesítések munkaerő-piaci helyzetére vonatkozóan is lehet következtetni. Ennek alapja egy egységes pályakövetési rendszer kialakítása és annak alkalmazása, valamint a rendszer adatainak rendszeres feldolgozása, az eredményeknek a képzőkkel történő közös kiértékelése.

A tanulószerződések és a gyakorlati képzőhelyek számának további növelése, ezáltal a duális képzési forma minél szélesebb körben történő bevezetése A tanulószerződés keretében megvalósuló gyakorlati képzés több szempontból is fontos eleme a szakképzésnek. Egyrészt a tanulók valós körülmények között tanulhatják ki választott szakmájukat, másrészt a vállalkozások könnyen és gazdaságosan megoldhatják saját szakember utánpótlásukat. Emellett a tanulószerződésből eredő feladatok ellátása révén kapcsolat alakul ki a szakképző intézmények és a gazdálkodó szervezetek, azaz a gazdaság között. A tanulószerződések száma az elmúlt években egyértelmű növekedést mutat és ennek a folyamatnak a folytatása szükséges. Ehhez elsősorban a megyei gazdasági kamarák aktivitása járulhat hozzá a gazdálkodó szervezetek számára nyújtott információszolgáltatással, mely elősegíti a már gyakorlati képzéssel foglalkozók rendszerben tartását, illetve új gazdálkodók bevonását. A duális képzési forma megfelelő hatékonyságának eléréséhez mindenképpen szükség van a gyakorlati képzésben résztvevő vállalkozások számának emelésére, aminek köszönhetően a tanulószerződések száma jelentős mértékben emelkedhet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.

A tanulók szakmai és általános kompetenciáinak fejlesztése, az egész életen át tartó tanulás támogatása Annak érdekében, hogy a szakképzés meg tudjon felelni a jelen kor kihívásainak, mindenképpen szükséges, hogy a szakképzés tartalmi elemeinek korszerűsítése megvalósuljon. Ennek alapja, hogy a szakmai elméleti és gyakorlati tananyagok a modern módszerek, technológiák, eljárások elvégzésére készítsék fel a tanulókat, hogy a munkaerőpiacra történő belépéskor használható, a gazdaság igényinek megfelelő szakmai, személyes, társas és módszerkompetenciákkal rendelkezzenek, ezért a tananyagok kidolgozásának folyamatába a gazdaság szereplőinek bevonása elengedhetetlen.

A gyakorlati oktatók folyamatos képzése A tanulók szakmai és általános kompetenciáinak fejlesztése csak abban az esetben reális elvárás, ha a szakképzés tartalmi elemeinek korszerűsítése megvalósul, valamint az ő oktatásukat végző szakoktatók maguk is képesek a modernizált tartalom átadására. Ennek feltétele a gyakorlati oktatók folyamatos továbbképzése, az új technológiák, eljárások és 63


módszerek megismertetése. A gyakorlati oktatók minőségi követelményeknek való megfelelése mellett nem kerülhető meg a szakképzésben dolgozó gyakorlati oktatók mennyiségével kapcsolatos kérdés sem. Az elmúlt időszak tükrében elmondható, hogy a gyakorlati oktatók többsége már nyugdíjasként végzi munkáját, megfelelő utánpótlás pedig nem érkezik, hiszen a szakképzés presztízse és a versenyszférában megkereshető bérektől jóval elmaradó fizetések nem vonzóak a fiatal szakemberek számára. Az ő bevonásuk a szakképzésbe a következő időszak egyik legsürgetőbb feladata, amihez a megfelelő anyagi források biztosítása szükséges.

A TISZK-ek, szakképzés-szervezési társulások szerepének újragondolása A TISZK-ek működésének felülvizsgálata az elmúlt időszakban megkezdődött, az Európai Uniós támogatások miatt fenntartási kötelezettséggel terhelt rendszer struktúrájának újragondolása folyamatban van. A központi célkitűzések alapján a korábbinál jóval hatékonyabb rendszer felállítására van szükség, melyben meg kell, hogy valósuljon a feladatellátás optimalizálása, illetve az eddig jellemző finanszírozás-orientált működést, működtetést váltsa fel egy költségtakarékosabb, hatékonyabb struktúra.

11.2.2. A szakképzési intézményrendszer rugalmasságának növelése Elsősorban a megyei, azon túl a hazai gazdasági igényekhez igazított képzési kínálat kialakítása Az RFKB-k tevékenységének köszönhetően az elmúlt években elindult egy folyamat, mely a regionális és megyei szakmaszerkezet átalakítását célozta azzal a szándékkal, hogy, a szakképzésben jelenlévő párhuzamosságok megszűnjenek és a gazdasági igények megjelenjenek a szakiskolai beiskolázások során. A korábbi jogszabályok által nem rendezett területek miatt az RFKB-k döntései, javaslatai nem lehettek eredményesek, azonban a jogszabályokban bekövetkezett változások az MFKB-k számára már fajsúlyosabb jogköröket biztosítanak a képzési irányok és beiskolázási arányok kapcsán, ennek révén a bizottságok nagyobb mértékben befolyásolhatják a képzési kínálat alakulását. A képzési kínálat racionalizálásához továbbra is szükség lenne arra, hogy a bizottságok javaslatai a felnőttképzésre is kiterjedjenek, ennek jogszabályi alapjait a későbbiekben mindenképpen ki kell alakítani. Emellett a hiány-szakképesítések népszerűsítése és támogatása is kiemelt feladata a szakképzés szereplőinek, melyet a szakképzés fejlesztésére fordítható források elosztásakor is kiemelt feladatként kell kezelni.

Együttműködés a megyében szakképzést végző intézményekkel és azok fenntartóival A megye szakképzése szereplőinek szorosabb együttműködése hozzájárul a már korábban is említett szakképzési adatbázis kialakításához, a szakképzésre vonatkozó tervezési feladatok 64


minél hatékonyabb elvégzéséhez. A jogszabályi környezet megváltozása új szereplők megjelenését eredményezte, akiket a többi szereplőhöz hasonlóan a szakképzés tervezési folyamataiba be kell vonni. A szakképzés koncepcióban is megfogalmazott céljait a szereplők között kialakított kompromisszumokon keresztül lehet elérni.

A HÍD jellegű felzárkóztató programok támogatása Az általános iskolából kikerülő tanulási, illetve motivációs problémákkal küzdő tanulóknak lehetőségük van különböző felzárkóztató programokban részt venni, melyek segítségével bevagy visszavezethetőek a szakképzésbe. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében különösen nagy jelentősége van a felzárkóztató programoknak, hiszen az általános iskolát el nem végzők aránya magas, és a nyolc osztályt végzettek között is sokan vannak, akiknek szükségük van az ilyen programok nyújtotta segítségre. A HÍD jellegű programok támogatása rövid távon a tanulólétszámok növelése, közép- és hosszútávon a foglalkoztatottság és foglalkoztathatóság fokozása érdekében is szükséges, amihez a már meglévő jogszabályok mellett anyagi forrásokat is biztosítani kell.

A speciális pedagógusok továbbképzésének megvalósítása A gyakorlati oktatók mellett egyre nagyobb szükség van a megyei szakképzésben is a speciális pedagógiai feladatokat ellátó szakemberekre, akik a szakképzésben egyre inkább teret nyerő speciális pedagógusi feladatok ellátására alkalmasak. Az ilyen szakemberek számára a megfelelő képzési dokumentumok és tananyagok kidolgozására, és továbbképzésükre is megfelelő anyagi források biztosítása szükséges.

Az iskolai szociális munka megerősítése A megye szakképzésében egyre több hátrányos helyzetű családból származó tanuló van jelen, akik számára nagy segítséget jelenthet az iskolában megjelenő személyes támogatás. A szociális munkások nemcsak a tanulók, hanem családjaik segítségére is tudnak lenni egyedi esetkezelés, tanácsadás vagy csoportmunka formájában, melyek a későbbiekben az iskolán kívüli életben is hasznosak lehetnek. Az iskolai szociális munka hatékonyságának növelése rövidtávon többek között a képzést idő előtt befejezők arányának csökkenését, a közösségbe való beilleszkedés elősegítését, a tanulási és motivációs problémák megoldását, ezáltal hosszabb távon a foglalkoztatottság és a foglalkoztathatóság növelését eredményezheti.

65


11.2.3. Finanszírozhatóság biztosítása A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészéből nyújtott támogatások minél nagyobb arányú felhasználása A képzési alaprészből nyújtott támogatások esetén a legfontosabb, hogy a rendelkezésre álló források felhasználása lehetőleg minél nagyobb arányú legyen, azokból a képző intézmények és a gyakorlati képzést végző gazdálkodó szervezetek is részesüljenek. Emellett amennyire lehetséges a pályázati kiírások elkészítéséhez a területi fejlesztési terveknek, elképzeléseknek megfelelő javaslatokat kell kialakítani, melyek segítik a koncepcióban felvázolt célok teljesülését. Ennek megfelelően a megyei képzési irányokra és beiskolázási arányokra vonatkozó elképzelések is eredményesebben realizálhatóak.

A szakképzéshez kapcsolódó egyéb hazai és EU-s források feltárása és kiaknázása A szakképzés szereplőinek törekedniük kell arra, hogy minden rendelkezésre álló forrás felhasználásra kerüljön a megyei szakképzés fejlesztése érdekében. Ebben a szakképzés szereplőinek közös felelősséget kell vállalniuk, hiszen a pályázati lehetőségek feltárása és kiaknázása nemcsak a szakképzés, hanem a megye gazdaságának fejlődéséhez is hozzájárul.

A képzési kínálat koncentrációja, a rendelkezésre álló kapacitások hatékonyabb, gazdaságosabb kihasználása, a források felhasználásának optimalizálása Szükséges a képzési kínálat racionalizálása, a gazdasági igényekhez való igazítása és a rendelkezésre álló forrásoknak ezek fejlesztésére történő felhasználása.

11.2.4. A gazdasági kamarák, érdekképviseletek részvétele a szakképzési feladatok megvalósításában Elsősorban a megyei gazdálkodó szervezetek szakképző iskolát végzettek iránti igényének, velük szemben támasztott elvárásainak feltérképezése A gazdasági kamarák és érdekképviseletek által a koncepció korábbi részében már bemutatott adatfelvételek szükségesek a megyei gazdaság igényeinek megismerésére, melyek a szakképzés tervezésében is fontos szerepet kapnak. Az idősoros éves adatok összevetéséből a gazdaságban lezajló folyamatok jól nyomon követhetőek, ezért mindenképpen szükséges az évenkénti felméréseket elvégezni - a rendelkezésre álló források keretein belül - lehetőleg egyre szélesebb körben. A felmérésekből kapott eredményeket a kialakítandó közös szakképzési adatbázisban elérhetővé kell tenni, illetve azokról a szakképzés szereplőit egyéb csatornákon keresztül folyamatosan tájékoztatni kell. 66


A munkaerő-piaci meghatározása

elvárások

érvényesülését

tartalmazó

fejlesztési

irányvonalak

A gazdasági kamarák és érdekképviseletek a megye gazdaságának valós elvárásait közvetítsék a döntéshozók irányába, ami így az általuk meghozott javaslatokban, döntésekben is realizálódik.

11.2.5. Az esélyegyenlősség biztosítása A horizontális elvek érvényesítése Az esélyegyenlőség biztosításának kérdése Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vonatkozásában kiemelt jelentőséggel bír. A megye szakképzésében magas a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű családból származó tanulók aránya, ennek köszönhetően társadalmi szempontból is fontos szerep hárul a szakképzésre. A szakképzés-fejlesztési koncepcióban megfogalmazott irányelveknek tekintettel kell lenniük a hátrányos vagy a halmozottan hátrányos helyzetűekre, a fogyatékkal élőkre és a nőkre egyaránt. A szakképzésre természeténél fogva kevésbé jellemzőek az ún. lányos szakmák, ezért a szakképzésben tanuló lányok számának legalább a jelenlegi szinten tartásához vagy növeléséhez szükség van a „lányos szakmák” körének kibővítésére azokból a szakmákból, melyeket eddig inkább a fiúk részvétele jellemzett. A fogyatékkal élők számára továbbra is lehetővé kell tenni a részszakképesítésekre történő beiskolázás lehetőségét, azonban törekedni kell arra, hogy minél több szakma elsajátításának lehetősége nyíljon meg előttük a megyében. Ezeknek köszönhetően több használható tudással rendelkező munkavállaló jelenik majd meg a munkaerő-piacon, ami a foglalkoztatottság és a foglalkoztathatóság arányát is javítja.

67


12. Javaslatok a megyei képzési irányok kialakításhoz A koncepció feladata, hogy a szakképzés szereplői számára iránymutatást adjon arra vonatkozóan, hogy a megyei sajátosságokat, a gazdasági igényeket figyelembe véve a megye gazdasági fejlődését elősegítő minél optimálisabb szakmaszerkezet alakuljon ki a szakképzésben. Természetesen sok tényező van befolyással arra, hogy egyrészt a megyei gazdasági igények kielégítésére alkalmas képzési kínálat alakuljon ki, másrészt, hogy a tanulók is ezeket a szakmákat válasszák. A koncepció által megfogalmazott javaslat csupán csak egy a számos elem közül, melyek meghatározzák egy-egy szakma népszerűségét, keresettségét, az abban rejlő lehetőségeket. Ennek ellenére a koncepciónak ebben a fejezetében felsorolásra kerülnek azok a megyére vonatkozó konkrét javaslatok, melyek segíthetik a szakképzéstervezést. A kritikus szakmákkal, szakmacsoportokkal kapcsolatos javaslatok: 

a megye hagyományaira, sajátosságaira, lehetőségeire alapozva szükséges a mezőgazdasági és élelmiszeripari szakképesítések tekintetében a jelenlegi tanulói létszámok szinten tartása vagy növelése, ezzel párhuzamosan a tanulószerződések, gyakorlati képzőhelyek számának emelése, főként annak ismeretében, hogy a mezőgazdaság a megye és az ország tekintetében is meghatározó gazdasági ágazat, míg a megye feldolgozóiparának fejlesztése központi célkitűzés,



hazánkra, így Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére is egyre inkább jellemző a társadalom elöregedése, az ezzel kapcsolatos kihívásokra a szakképzésnek is megfelelő válaszokat kell találnia, ezért fontos az egészségügyi szakképesítések képzésének támogatása, azok népszerűsítése, főleg a jelentős hiánnyal jellemezhető szakképesítések (pl.: Ápoló/Gyakorló ápoló, Ápolási asszisztens) tekintetében,



a turisztika Magyarország gazdaságának egyik meghatározó ágazata, az arra vonatkozó fejlesztések, elképzelések, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kedvező földrajzi adottságai alapján a Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportba tartozó szakképesítések esetében a jelenlegi tanulói létszámok szinten tartása célszerű, azonban a szakképesítések közötti arányok átgondolása szükséges (például a Szakács szakképesítés megyei összlétszámának csökkentése más ebbe a szakmacsoportba tartozó szakképesítések javára),



a Szociális szolgáltatások szakmacsoportba tartozó szakképesítések esetében a szakmák közötti arányok újragondolása indokolt, főleg a megyei szinten jelentős létszámmal bíró Szociális gondozó és ápoló szakképesítés vonatkozásában, annak ellenére, hogy a szakképesítés az elmúlt esztendőkben az ösztöndíjjal támogatott szakképesítések közé tartozott (a bizottság javaslata ellenére a Szociális gondozó és ápoló szakképesítés a 2014/2015-ös tanévben újra az ösztöndíjas szakképesítések közé került, így ismét korlátozás nélkül beiskolázható),



az Építészet szakmacsoport esetében a jelenleg elhanyagolható létszámokkal rendelkező (pl.: Ács, Bádogos, Tetőfedő) szakképesítések támogatása, a 68


tanulószerződések számának növelése, amivel összefüggésben a szakmák oktatására alkalmas gyakorlati képzőhelyek bővítésének is meg kell valósulnia, az építő- és építőanyagipar fejlesztése a központi célkitűzések egyike, 

a Könnyűipar és Faipar szakmacsoportba tartozó szakképesítések képzését nagyfokú elaprózottság jellemzi a megyében, ezért indokolt lenne a képzések koncentrációja.

69


13. Függelék Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében iskolarendszerű szakképzés folytatására jogosult intézmények és fenntartóik a köznevelési információs rendszerének (KIR) adatai alapján

Aranyszív A Gyermekekért Közhasznú Alapítvány „Szak-Ma” Szakképző Iskola és Gimnázium

Az Út Gyermekei Vallási Egyesület Computer School Informatikai és Gazdasági Szakképző Iskola nyíregyházi tagintézménye

Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy Lónyay Menyhért Baptista Szakközépiskola és Szakiskola

Bereg Szakképzéséért Közhasznú Alapítvány Beregi Alapítványi Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola

Bereg Többcélú Egyesület Jándi Szakképző Iskola

Csillagfény Alapítvány Csillagfény Szakképző Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Dalanics György Közoktatási és Kulturális Alapítvány Mesterképző Középiskola és Szakiskola

70


Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Báthory István Katolikus Gimnázium és Szakközépiskola Szent László Katolikus Szakközépiskola, Általános Iskola, Kollégium és Óvoda

„Életen át tartó tanulásért” Közhasznú Nonprofit Kft. Telegdi Kata Szakiskola és Szakközépiskola

Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. RIDENS Szakképző Iskola , Speciális Szakiskola és Kollégium nyíregyházi tagintézménye

Földművelésügyi Minisztérium Baross László Mezőgazdasági Szakképző Iskola Lippai János Mezőgazdasági Szakképző Iskola Vay Ádám Gimnázium, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakképző Iskola

Grand-School Service Közhasznú Nonprofit Kft. Csokonai Vitéz Mihály Középiskola és Szakiskola

Hajdúdorogi Egyházmegye Árpád-házi Szent Piroska Szakképző Iskola

Helyi Jóléti Szolgálat Alapítvány "RÉTKÖZI" Szakiskola és Népfőiskola

71


Hit Gyülekezete Bethlen Gábor Gimnázium, Művészetoktatási Intézmény

Általános

és

Szakképző

Iskola,

Óvoda,

Alapfokú

Innováció Európáért Oktatási Közhasznú Nonprofit Kft. Tessedik Sámuel Szakképző Iskola és Gimnázium

Nemzetgazdasági Minisztérium Nyíregyházi SZC Bánki Donát Műszaki Középiskolája és Kollégiuma Nyíregyházi SZC Bencs László Szakiskolája Kisvárdai SZC Csengeri Ady Endre Gimnáziuma, Szakképző Iskolája és Kollégiuma Kisvárdai SZC Fehérgyarmati Móricz Zsigmond Szakképző Iskolája Kisvárdai SZC Fehérgyarmati Petőfi Sándor Szakközépiskolája Nyíregyházi SZC Inczédy György Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma Kisvárdai SZC II. Rákóczi Ferenc Szakközépiskolája Mátészalkai SZC Déri Miksa Szakképző Iskolája és Kollégiuma Mátészalkai SZC Nagykállói Budai Nagy Antal Szakközépiskolája Mátészalkai SZC Nagykállói Kállay Rudolf Szakiskolája Mátészalkai SZC Gépészeti Szakközépiskolája és Kollégiuma Mátészalkai SZC Nyírbátori Bethlen Gábor Középiskolája, Szakképző Iskolája és Kollégiuma Nyíregyházi SZC Széchenyi István Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskolája és Kollégiuma Nyíregyházi SZC Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari, Idegenforgalmi Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma Nyíregyházi SZC Tiszalöki Teleki Blanka Gimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma Nyíregyházi SZC Tiszavasvári Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma Nyíregyházi SZC Vásárhelyi Pál Építőipari és Környezetvédelmi-Vízügyi Szakközépiskolája Nyíregyházi SZC Wesselényi Miklós Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma 72


Nyíregyházi SZC Zay Anna Egészségügyi, Informatikai Szakközépiskolája és Kollégiuma Kisvárdai SZC Záhonyi Kandó Kálmán Közlekedési Szakközépiskolája, Gimnáziuma és Dr. Béres József Kollégiuma

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szakolyi Arany János Általános Iskola, Szakképző Iskola és Gimnázium Demecseri Oktatási Centrum Gimnázium, Szakközépiskola, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Erzsébet Királyné Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Szakiskola Ibrányi Móricz Zsigmond Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Nyírbátori Éltes Mátyás Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Gyermekotthon és Kollégium Nyíregyházi Bárczi Gusztáv Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Nyíregyházi Göllesz Viktor Speciális Szakiskola, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai, Módszertani Intézmény Nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola Újfehértói Általános és Alapfokú Művészeti Iskola

Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet KOSZISZ Szent István Gimnázium és Szakközépiskola

Közös Kincs Oktatási, Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. Dankó Pista Egységes Óvoda- Bölcsőde, Általános Iskola, Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium

Krétakör Oktatási és Kulturális Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány Bíborka Alapfokú Művészeti Iskola és Szakiskola Free Dance Alapfokú Művészeti Iskola és Szakiskola

73


Leonardo Education Nonprofit Kft. Leonardo Média Akadémia Szakképző Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség Wesley János Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Előkészítő Szakiskola, Szakközépiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium

Matura Alapítvány Abigél Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Szakképző Iskola, Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Kollégium

MÁS-OK-KAL Nonprofit Kft. "MÁS-OK-KAL" Szakképző Iskola

Mátrix-Nebuló Nonprofit Közhasznú Szolgáltató Kft. Mátrix Szakképző Iskola

Nyíregyházi Főiskola a tanulási kompetenciák, az oktatás és a szakképzés fejlesztéséért Közhasznú Alapítvány Nyíregyházi Főiskola KTI Európai Üzleti és Kommunikációs Szakközépiskolája

Nyírség-Híd Oktatási Centrum Nonprofit Kft. Apáczai Csere János Általános Iskola, Gimnázium és Szakképző Iskola

Nyírség Szakközépiskoláért Közhasznú Alapítvány Nyírség Szakközépiskola

Nyír-Tánc Nonprofit Közhasznú Kft. 74


Nyíri Alapfokú Művészeti és Szakképző Iskola

Perfekt Akadémia Oktatási és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. Perfekt Szakközép- és Szakiskola nyíregyházi tagintézménye

School of Business Nonprofit Kft. School of Business Üzleti és Művészeti Szakképző Iskola

Start Rehabilitációs Foglalkoztató és Intézményei Közhasznú Nonprofit Kft. Start Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium

Szak-Művészet Nonprofit Közhasznú Kft. Liget Alapfokú Művészeti és Szakképző Iskola

Sziltop Oktatási Nonprofit Közhasznú Kft. Báthori István Középiskola és Szakiskola Kölcsey Ferenc Gimnázium

Tanulás a Karrierért Alapítvány Karrier-Adó Szakképző Iskola

Tett Oktatási Nonprofit Közhasznú Kft. Tett Szakképző Iskola és Gimnázium

75

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015

Recommend Documents