Szabó Zoltán. Tartószerkezetek megerősítése Esettanulmányok

Szabó Zoltán

Tartószerkezetek megerősítése Esettanulmányok

1

Előszó Szeretném előre felhívni az olvasó figyelmét, hogy a könyvemben nem törekedtem a tartószerkezet megerősítés tárgykörének átfogó és részletes ismertetésére. Ezt azért sem tehettem meg, mert ez a téma véleményem szerint szinte kimeríthetetlen lehetőségeket tartalmaz. A már meglévő technológiákkal is többféle módon és színvonalon oldható meg egy-egy feladat, de minden újabb módszer tovább növeli a lehetőségek számát. Könyvem a közel 15 éves szerkezetmegerősítői gyakorlatomból kiemelt munkák gyűjteménye. Az esetek leírásánál, a számítási módok közlése nélkül, a helyzet és a teljesítendő feltételek ismertetése után inkább, a választott technológia részletezésével foglalkozom. A könyv végén a kivitelezések során készült fényképeimből válogattam, így a munkák különböző technológiai lépései képekben is nyomon követhetőek. A részletes fotódokumentációt azért tartom nagyon fontosnak, mert az esetek túlnyomó többségében az építőiparban szokványos műveleteknél aprólékosabb, szoros technológiai fegyelmet igénylő műveleteket így könnyebb megérteni. Célom, hogy felhívjam a figyelmet, a sokszor háttérbe szoruló szerkezetmegerősítési lehetőségekre. Az építőipari beruházások bizonyos eseteiben ugyanis nem feltétlenül kell elbontani a már meglévő szerkezetet, hanem azok javítása, erősítése is gazdaságos megoldás lehet. Köszönetet szeretnék mondani Dalmi Judit és ifj. Pukler Antal munkatársaimnak, akik a munkák tervezésében és a könyv szerkesztésében is nagy segítségemre voltak. A könyv szövegeinek és az illusztrációk szerkesztésén Varga Csilla és Dobos Diána is sokat dolgoztak. A kiadás nehézségeinek leküzdésében Pukler Antal matematikus, Csikós Mihály építész és Bakos Attila műemlékterrazó-készítő is sokat segítettek. Szeretném megemlíteni néhány egyetemi tanáromat, akiknek nagyon sokat köszönhetek: Marek István (mérnökgeológia) Dr. Kőrőndi László (acélszerkezet) Dr. Lazányi István (talajmechanika) Végül meg szeretnék emlékezni Szabó László mérnök-tanárról, aki sokunkat tanított statikára és az építőipari szakma szeretetére és megbecsülésére.

2

Szerkezetmegerősítési módszerek csoportosítása

Szerkezetmegerősítési módszerek csoportosítása Eredetileg a megerősítési módszerekről általánosságban nem szándékoztam írni, de a könyv készítése közben mindenki, akivel beszéltem a témáról ezt hiányolta. Mivel úgy érzem, hogy a szerkezetmegerősítésről teljes körű és hiánytalan összefoglalást nem tudok készíteni, néhány vázlatos összefoglaló csoportosítást közlök, melyek az általam ismert legfontosabb megerősítési lehetőségről adnak áttekintést. Szerkezet anyaga szerint: - acél - fa - beton, tégla, kő - vasbeton - talaj Megerősítési elv szerint: - statikai peremfeltételek változása - statikai határozottsági fok változása - szerkezet inercia növelése (keresztmetszet növelés) - meglévő anyag szilárdítása (szilárdsági viszonyok megváltoztatása) - tehermentesítés - külső erők bevitele (feszítések) Szerkezeti egység szerint: - tetőszerkezet - födém és gerenda - fal és oszlop - alapozás 1. Szerkezet anyaga szerint Acél Technológiai szempontból a legegyszerűbb erősíteni. Hegesztéssel szélesíthető, magasítható, könnyen összeépíthető más szerkezettel. Korrózióra fokozottan érzékeny anyag. Fa Anyaga nem minden irányban egyformán igénybe vehető, más szerkezeti anyagokhoz való kötése nehézkes. A többi szerkezeti anyagoknál érzékenyebb a külső hatásokra, mivel szerves anyag szerkezetét gombák és rovarok is károsítják. Beton, tégla, kő Ezeknek az anyagoknak a teherbírása nem mindig irányfüggő, hanem az igénybevétel módja befolyásolja azt. A nyomó igénybevételt nagyjából egy mértékrenddel jobban bírják, mint a húzást. Rugalmas viselkedési tartományuk és szakadónyúlásuk kicsi. A más szerkezethez való kötésük nehézkes. Anyaguk szilárdsága a pólusos anyagszerkezetük miatt növelhető impregnálással. Néhány természetes kőzet a réteges keletkezés miatt anizotróp.

3


Vasbeton Két, már előzőleg említett anyag összeépítéséből jön létre. A beton anyagát acélbetétekkel javítják fel úgy, hogy a szükséges irányba növekszik a húzószilárdság. A szerkezet az acélbetétek révén jobban kapcsolható más szerkezetekhez, mint a beton önmagában. Talaj A legösszetettebb módon viselkedő anyag. Ásványi összetételük és a szemcseméretüktől függően lényegesen változik mechanikai viselkedésük, ráadásul víz hatására a teherbírásuk jelentősen csökkenhet. Az erőjátékban résztvevő talajtömb legtöbbször több különböző rétegből áll. A víz jelenlétéről a vizsgált zónában sokszor nem is tudunk, mert a víz károsító hatása és a vizsgálat nem egy időben történik. 2. Megerősítési elv szerint: Statikai peremfeltételek változtatása A külső kényszerek változtatásával a szerkezet merevíthető. Ha egy csuklós kéttámaszú tartót a végein befogunk, a szerkezet teherbírása növekszik abban az esetben, ha a belső igénybevételek átrendeződését az eredeti szerkezet képes viselni. Egy szimmetrikus fa vagy acél tartó esetében ez lehetséges, vasbeton szerkezet esetében viszont problémákat okozhat. Statikai határozottsági fok változtatása Ha a szerkezet elemeinek belső kapcsolati megoldásait változtatjuk, szintén teherbírás növekedés érhető el. Ha egy kéttraktusos épület kéttámaszú födémjeit háromtámaszúvá kapcsoljuk össze, a szerkezet igénybevételi csúcsai csökkennek. Itt szintén figyelembe kell venni a tartók anyagát és kialakítását, mert az igénybevétel átrendezés az intenzitás csökkenés ellenére is okozhat problémákat. Szerkezet inercia növelése Ha a szerkezet statikai viselkedését nem tudjuk befolyásolni a következő lehetőség a meglévő keresztmetszetek teljes, vagy részleges növelése. Az építészeti lehetőségeket is figyelembe véve, a keresztmetszet növelés a terhelés síkjában, illetve arra merőlegesen is történhet. Például acél gerenda öveinek vastagítása ráhegesztéssel, vagy a gerendázat sűrítése. Meglévő anyag szilárdítása Ha semmilyen módon nem vastagítható a szerkezet (vagy éppen az építés során nem megfelelő anyagot használtak) a meglévő anyag szilárdítása is eredményes lehet. Ilyen elképzelhető beton szerkezetek illetve az altalaj szilárdító injektálásával. Tehermentesítés Ha a szerkezet teljesen hozzáférhetetlen, vagy valamilyen egyéb okból nem lehet hozzányúlni, a meglévő állandóterhek végleges csökkentésével a hasznos terhek aránya növelhető a teherbíróképesség változtatása nélkül. Ilyen esetben egy hagyományos ház födémjein lévő rétegek (pl.: salak) kicserélése könnyebb anyagra (lépésálló hőszigetelésre). 4


Külső erők bevitele Ez a módszer azoknál a szerkezeteknél hatékony, ahol a különböző irányú igénybevételeket a tartó anyaga másmilyen mértékben képes viselni. Tégla, kő vagy beton szerkezeteket utólag megfeszítve a teherviselés irányára merőlegesen, jelentős teherbírás növekedést érhetünk el. 3. Szerkezeti egység szerint Tetőszerkezet Meglévő faszerkezetű ácsolatnál csomóponti merevítések nagyméretű hevederlemezekkel. (1. ábra) Ácsolati elemek vastagítása ráragasztással vagy más kötőelemek alkalmazásával. (2. ábra) Közbenső újabb letámasztások készítése (3. ábra) Sérült csomópontok protézises kiváltása. (4. ábra) A szerkezet különböző csomópontjainak összekötése vonórúddal képes a deformációkat csökkenteni. (5. ábra)

1. ábra

2. ábra

3. ábra

4. ábra 5


5. ábra

Födémek és gerendák

-

-

Acél, vasbeton és fagerendák magasítása szélesítése hegesztéssel, illetve egyéb kötőelemekkel és ragasztással. (6. ábra) Födém és gerendavégek merev lekötése az egyéb csatlakozó szerkezetekhez. (7. ábra) A különálló, de folytatólagosan elhelyezkedő födém és gerenda szerkezetek merev összekapcsolásával többtámaszú hatás elérése. Az összekapcsolás történhet egyszerre az elemvastagítással. (8. ábra) pl.: falakhoz és oszlopokhoz való könyöklés. Gerendás födémeknél gerendázat sűrítés. (9. ábra) Beton, tégla vagy kő szerkezetek külső feszítése függesztőművel, vagy felfúrva feszítőkábel elhelyezése szerkezeten belül. (10. ábra) Utólagos acélbetétek beragasztása hornyokba, feszítés nélkül. (11. ábra) Vegyszeres szilárdítás beton, vasbeton, tégla, kő szerkezetek nyomott zónáiban. (12. ábra)

6. ábra

7. ábra 6


8. ábra

9. ábra

10. ábra

11. ábra

12. ábra

7

Szerkezetmegerősítési módszerek csoportosítása Fal és oszlop megerősítés -

Oszlop és fal szerkezetek köpenyezése ragasztással, hegesztéssel egyéb kötőelem alkalmazásával. (13. ábra) Anyagszilárdítás injektálással. (14. ábra) Oszlop végek utólagos merev megfogása. (15. ábra) Újabb szerkezeti elemekkel oldalmegtámasztást biztosítani a meglévő fal vagy oszlopnak. (16. ábra)

13. ábra

14. ábra

15. ábra

16. ábra 8

Szerkezetmegerősítési módszerek csoportosítása Alapozás -

Meglévő alap teljes vagy részleges mélyítése illetve szélesítése (17. ábra) Terhelőlapos megerősítés hidraulikus sajtó segítségével, a meglévő épületet ellensúlyként használva (18. ábra) Sajtolt cölöpös megerősítés az előző pont szerint (19. ábra) Talajszilárdítás vegyszer beinjektálással (20. ábra) Talaj tömörítés beton illetve egyéb szilárduló anyag injektálásával (21. ábra) Vert tömörítőcölöpös alap-megerősítés (22. ábra) Fúrt acél bakdúcos alap megerősítés injektálásos hézagkitöltéssel. (23. ábra)

17. ábra

18. ábra

19. ábra

9


20. ábra

21. ábra

22. ábra

23. ábra

10

Nagy fesztávolságú vasbeton lemez megerősítése

1.fejezet

1. Nagy fesztávolságú vasbeton lemez megerősítése Budapest belvárosában található bérház a 20. század elején épült 5-6 m-es fesztávolságú fafödémekkel. A 4 db födém aránylag nagy belmagasságú tereket zárt körbe. Az átépítés során ezeket a födémeket és a belső főfalakat elbontották. Az új szerkezetet egy majdnem középen elhelyezett belső vasbeton lépcsőházból és az 5 db új vasbeton födém alkotja, mely födémek a megmaradt külső főfalakra és a lépcsőház falaira támaszkodnak. Az átalakítást tervezők feltételezése statikailag az volt, hogy az új födémek a külső régi falakban és a belső vasbeton magba is befogott lemezekként fognak működni. A kialakuló lemezek fesztávolsága az 5 m-től egészen a 10 m-ig változik. A statikai váz kiválasztása nem volt teljesen hibás, hiszen a külső falak saját súlya, ill. a felsőbb szintek födémjei megfelelő ellensúlyt képesek a befogáshoz, ill. a vasbeton belső magot a bekötött födémek is merevítik.

A kivitelezésnél viszont olyan hibákat követtek el, melyek meggátolták, hogy a lemezperemek, befogása megvalósuljon. A vasalat kialakításánál a felső vasakat a peremeken következetesen kihagyták. A lemez alsó vasalatát viszont a feltételezett befogásnak megfelelően alakították ki. Az alkalmazott vasbeton lemez vastagsága 21 cm, az előírások szerint minimum 25 cm-es (1000/40) lemezvastagságra lett volna szükség mindkét oldali befogás esetén. Normál kéttámaszú tartó esetén ez a lemezvastagság 1000 / 30 = 33cm (a jelenlegi 21 cm-rel szemben). A képeken látható repedések a lemez peremein a felső vasalás hiánya miatt alakultak ki. Megerősítésként egy olyan megoldást választottunk, mely a tartó szerkezeti magasságát növeli, de az önsúlyát nem változtatja jelentősen. Továbbá a födémek felső síkját nem emeli.

peremeken keletkezett repedések a terhelések hatására mindig megnyílnak. A megoldás egy függesztőmű, mely a vasbeton födémeken furatokba helyezett csapokon keresztül kapcsolódik. Hogy a függesztőmű ne csak a hasznos terhek hatására működjön, a helyszíni összeszerelés előtt a födémet az önsúlyának megfelelő erővel hidraulikával felemeltük. A függesztőmű elkészülte után a födémet leeresztettük. A rögzítő csapok elhelyezésére egy speciális megoldást választottunk. Mivel

Továbbá lényeges, hogy a födém merevsége is jelentősen növekedjen, különben a

11

Nagy fesztávolságú vasbeton lemez megerősítése

1.fejezet helyén. Előre le kellett gyártani a távtartó bakokat is. A méretre vágásokat és az összeszerelést csak a helyszínen lehetett elvégezni. Mivel a szerkezet rudazatait B.60.50. minőségű acélból készítettük a meleg hajlítás és a hegesztések nem csökkentették az anyag szilárdságát. A szerkezeten végzett próbaterhelések igazolták a megoldás előirányzott teherbírását. A függesztőművek a kazettás álmennyezet bordáiban probléma nélkül elfértek, így az épület belmagasságát sem befolyásolták kedvezőtlenül

a furatokat gyémántkoronával készítettük, azok átmérője folyamatosan változik (csökken) a korona kopása miatt. A furatok átmérőjének lemérése után esztergálással alakítottunk ki minden csapot a szükséges átmérőre. A csapokat hidraulikával toltuk be a csaplyukakba. A csapok rögzítésénél a gyantás ragasztás azért nem felelt meg, mert a ragasztások közelében végzett helyszíni hegesztések hőhatása miatt a kötés kioldott volna. A függesztőművek acél rúdjait műhelyben előre (felmelegítés mellett) a csapok átmérőjére hajlítottuk a bekötések . Tervező: Muszasi Kft. Fővállalkozó: Monokó Bau Kft. Kivitelező: Födém 2000 Kft.

2. Nagy keresztmetszetű téglapillér alap-megerősítése Egy nagyobb budapesti épület legalsó szintjén vendéglőt szerettek volna létesíteni. A meglévő belmagasság ezt nem tette lehetővé. A belső tér növelésére más lehetőség nem maradt, mint süllyeszteni az aljzatot 60 cmrel. A megoldás nem tűnt problémának egészen addig, míg kiderült, hogy az egyik belső pillérnél az alap a süllyesztés során a felszínre nem került. Ez hosszú távon nem maradhat így, már azért sem, mert az épület felső szintjei is az átépítés során jelentős újabb terheket kapnak, illetve az alaptest kiszélesedése útban volt a helyiségben. Tehát építészetileg az alapozás gyengül, miközben újabb terheket kap, építészetileg a belső tér nem kialakítható, ezért a kiálló részeket le kell vágni. Az alap megerősítése továbbá igen sürgős, mert az építkezés időbeli ütemezésénél ezzel a munkafolyamattal nem számoltak. A talajvizsgálatok szerint az alapozás síkját majdnem 2 m-rel lejjebb kellett volna vinni. Ilyen mélységű szakaszos alábetonozás elvégzése nemcsak lassú lett volna, hanem az aránylag száraz szemcsés altalaj megtámasztás nélkül nem állt volna meg. Ezért egy szakaszos terhelőalapos megerősítés alkalmazása mellett döntöttünk.

12

Nagy keresztmetszetű téglapillér alap-megerősítése

2.fejezet Ennél a módszernél nem kell leásni a teherviselő talajig. A terhelőlap, amit az alap ellensúlyként használásával terhelünk meg az alatta lévő talajt betömöríti. Az alap és a terhelőlap közötti részt felfalazzák, úgy hogy a két elem közötti feszültségek nem szüntetik meg, csak miután a falazat elkészült és fel lett ékelve. Ez a megoldás az alábetonozásnál lényegesen gyorsabb és biztonságosabb. Az egész alaptestet 6 aláalapozási szakaszra bontottuk. Egy szakaszt egy nap alatt el lehetett készíteni. A hatodik nap után a pillér körbe volt ásva és a 6 db falazott pilléren állt az oszlop. Az elkészült pilléreket egy vasbeton köpennyel fogtuk körbe. A köpenynek az alsó részen kiszélesedést készítettünk, hogy nagyobb legyen a felfekvése a talajon. A pillér így folyamatosan terhelt állapotban maradhatott, illetve az erősítésekhez szükséges gödröknek nem kellett 2 m mélynek lenni, és dúcolás nélkül is lehetett a munkagödörben dolgozni.

Tervező: Muszasi Kft. Fővállalkozó: Monokó Bau Kft. Kivitelező: Födém 2000 Kft

13

Monolit vasbeton vázas csarnok konzol megerősítése

3.fejezet

.

3. Monolit vasbeton vázas csarnok konzol megerősítése Egy régi építésű csepeli csarnok részben monolit részben előgyártott tetőszerkezetének dilatációjánál adódott probléma. A monolit hossztartók a dilatációnál rövid konzolokra ülnek fel. A dilatációs mozgást a mindkét tartóba beépített, melegen hengerelt U tartók egymáson való elcsúszása biztosította. A szerkezet dilatációs mozgása az U acélok korróziója miatt megszűnt, majd a gátolt mozgás következtében a konzolról leszakadt. A teljes dilatáció több ilyen kapcsolatból áll, még csak egy ilyen bennsülés következett be, de várható volt a többi helyen is. A még ép dilatációknál azt a megoldást választottuk, hogy a két U acél közé két darab 2 mm vastag saválló lemezt helyeztünk el úgy, hogy a hossztartót ideiglenesen megemeltük. A lemezeket a régi U acélhoz hegesztettük, így azok egymáson tudnak csak elcsúszni. Ezzel hosszú időre biztosítottuk, hogy a mozgásokat ne gátolhassa a korrózió. Ellenőriztük, hogy a szerkezetbe bevitt 4 mm

mozgás teher nem okoz csak néhány ezreléknyi igénybevétel növekedést. A sérült konzolnál a betontakarás levált már a fő acélbetétekről, és nem tudtuk biztosítani, hogy a szerkezet vasbetonként dolgozzon. Ezért egy kiváltó acélkonzollal építettük körbe a régi konzolt, csak ezután javítottuk ki a levált betonrészt. Az acél konzol-protézis rögzítését csavarokkal biztosítottuk, a beton főtartók átfúrásával. A beavatkozás elvégzése előtt a szerkezet anyagminőségét megvizsgáltuk, mert a hossztartó az acélprotézisen keresztül máshogyan terheli a vasbeton főtartót.

Tervező: Muszasi Kft. Kivitelező: Födém 2000 Kft.

14

Fagerendás födém megerősítése

4. fejezet

4. Fagerendás födém megerősítése Egy Budapest zuglói tetőtér beépítésénél borított fagerendás zárófödémre kellett volna egy új lakórészt építeni. Ez több problémát is felvetett. - Fafödémre építkezni mindig problémás, például a vizesblokkok miatt. Egy esetleges beázásnál a tartószerkezet állapota nagyon gyorsan romolhat. - Ez a fafödém már majdnem száz éves volt és ez idő alatt már többféle károsodás is érte az anyagát. (gombásodás, rovarkár) A károsodott részeket ki kell vágni (bárdolni), így az egyébként is kis teherbírású födém tovább gyengül. Az épület alapjainak és az altalajnak a vizsgálatából kiderült, hogy az épület tovább nem terhelhető. A beépítés többletterhei miatt nem csak a zárófödémet kellene megerősíteni, hanem az épület alapjait is. A felvázolt problémák természetesen többféle módon is megoldhatóak, csak a megoldások költségei között jelentős különbségek mutatkoznak. Ha egy új vasbeton vendégfödém építése mellett döntünk, hagyományos aljzatokkal és válaszfalakkal az épület alap-megerősítése elkerülhetetlen. Egy kéttraktusos ház középfőfalának alapjait megerősíteni csak lakott térből lehetséges. Ennek nem csak műszaki költségei vannak, hanem az ott lakók ideiglenes elköltöztetéséről is gondoskodni kell.

Lakótérből végzett alap-megerősítés helyreállítási munkák szintén sokba kerülnek. A járulékos költségek elkerülése miatt egy másik megoldást választottunk. Mivel a fazárófödémre hőszigetelésként salakot alkalmaztak és erre még egy aljzatbeton is került, ezek eltávolításával tehermentesíteni lehetett az épületet. A belső harántfalak, és hagyományos válaszfalak visszabontása jelentős súlycsökkenést eredményezett. A meglévő fagerendás födémet úgy erősítjük meg, hogy egyáltalán nem épül vendégfödém. A megerősített födémre könnyű szerelt aljzat került. A két lakás között szintén könnyített réteges falat készítettünk. A fafödém megerősítése egy könnyű, kevés anyagot igénylő megoldás. A két traktus födémgerendái ugyan különálló kéttámaszú tartók voltak, de a gerendák tengelyei egybe esnek. Így a középfőfalon hevederekkel, illetve ékeléssel összeépíthetők a gerendák. Az összeépítés után már háromtámaszú tartóként működnek a gerendák, ezzel jelentősen csökken a keresztmetszetükre ható igénybevétel. Tovább erősítettük a szerkezetet egy csavarozott fejpadlóval. Ez a megoldás növeli a gerendák merevségét és a háromtámaszú hatás is erősíti.

Tervező: Muszasi Kft. Kivitelező: Vas Tamás

15

Tégla dongaboltozat megerősítése

6.fejezet

5. E-gerendás födém megerősítése Egy átlag családi ház, földszint és beépíthető tetőteres, teherviselő főfalas kéttraktusos E-gerendás födémmel készült szerkezet. A födém fesztávolságok aránylag nagyok, a falak YTONG téglából készültek. A födém fesztávolságot elmérték, a gerenda felfek-

vések helyenként csak 4 cm-esek. A gerendázat tetején vasalt felbeton nem készült, csak a gerenda és a béléstest között betonozták ki, szerencsére megfelelő minőségű betonnal.

A külső falakon a koszorút a gerendák mögé készítették, a vasalat sem alul, sem felül nem ér a gerendák tetejére. A térdfalba készültek lekötő vasbeton oszlopok, bár ezeket nem merevíti semmi (alul nincsenek befogva a födémbe). A tetőtér beépítéséhez a födém nem volt elég erős, az új terhelés a kis gerenda felfekvések helyén lenyírhatták volna a fal élét, illetve a merevítetlen térdfal a tetőszerkezet új

terheitől (hőszigetelés, burkolat stb.) kifelé mozoghatna, és csak az ácsszerkezet vízszintes merevsége tartaná össze a tetőt. A megerősítés módja mind a három problémát megoldja. A terven és a fényképeken látható módon a felfekvések közelében vascsapokat ragasztunk a gerenda és béléstest közötti betonba. A középfőfalon átnyúló felső vasakkal kötjük össze a vascsapokat. A külső falaknál az enyhén magasabbra készített

16


6.fejezet kéttámaszú tartóból egy háromtámaszú tartót kaptunk. A külső koszorúba való bekötés felfüggesztette a gerendavégeket, és egyben stabilizálja a kifelé mozgó térdfalakat.

koszorúba ragasztunk vízszintesen lehorgonyzó vasakat. Az egészre ráhelyeztünk egy 5/5/15/15 hegesztett hálót és a BVM előírásai szerint 6 cm felbetonnal lebetonoztuk. A megoldás növeli a födém szerkezeti magasságát és a két traktust összedolgoztatva a két Tervező: Muszasi Kft. Kivitelező: Födém 2000 Kft.

6. Tégla dongaboltozat megerősítése Egy budapesti épület földszintjén néhány helyiséget raktárrá akartak alakítani. A raktárakban a szabványos terheknél nagyobb jut a pincefödémre. A pince is ki volt már építve raktárnak, az aljzatán szigetelt és burkolt vasbeton aljzatbetonnal. A pince falak viszont még burkolatlanok, ezért a téglakötésekből lehetett látni, hogy a dongában hol falaztak felálló bordaerősítést. Az épület másik szárnyán ezt az átalakítást úgy oldották meg, hogy szétverték a dongát és alulbordás vasbeton födémet készítettek. Az átépítés igen költséges volt és 4 hónapon keresztül tartott. Ezzel ellentétben egy acélszerkezetes megerősítést választottunk.

Ehhez a megoldáshoz egyáltalán nincsen szükség bontásra. Néhány nap előregyártás után 1 hét alatt beszerelhető. A megoldás lényege az, hogy a téglabordáknál alulról erősítő acélbordákat építünk, melyek a dongákba beragasztott acélcsapokon keresztül csatlakoznak. Az acél bordákat a dongavállaknál bekötjük egy fészek segítségével a falakba. Mivel építészetileg erre lehetőség nyílott, az acélszerkezetet egy közbenső helyen letámasztottuk, ezzel is csökkentettük a szükséges szerkezeti magasságot. A donga és az acélszerkezet összedolgoztatásának természetesen csak azokon a helyeken van értelme, ahol a tégladonga nyomó igénybevételt kap.

17


6.fejezet

tésű cementbázisú ragasztóval rögzítettük a falazatba, majd helyszíni varratokkal kötöttük egymáshoz a fejlemezt és a beragasztott csapokat. A fejlemezre előre felhegesztett acélfülekkel rögzítettük a borda gerincét. A bordát két darabból állítottuk össze. Az összeállításnak ez a módja biztosítja, hogy az állandóan változó alakú és egyenetlen ívet követni tudjuk a bordával. Így teljesen összeállítva egy tégladongával együttdolgozó, vonórudas íves kialakítású I tartót kaptunk.

Ezek a zónák, az alátámasztás miatt, több helyen is előfordulnak. Az acélbordák merevítésére egy vonórudat is alkalmaztunk. A szerkezet összeállításánál sok helyszíni hegesztési varratra volt szükség, mert a donga geometriai kialakítása nem volt egyenletes. Maga a falazat sem szabályos, a boltvállak alaprajzilag nem párhuzamosak, hanem jelentősen nyílnak. A borda felső övét egyben fel lehetett helyezni a dongára. Az előre kifúrt csaplyukakon keresztül ütvefúróval készültek furatok a tégladongába. A csapokat gyors kö-

18

Vasbeton lemez megerősítése

7.fejezet

7. Vasbetonlemez megerősítése Egy régi nagy belmagasságú épület egyik lakásában vasbeton osztófödém készült, mert a belmagasság így elfelezve is használható tereket eredményezett. Később a galériát könyvek tárolásra akarták használni, mely lényegesen nagyobb terhelést jelent, mint egy lakás általános terhelése. A már meglévő burkolatok megőrzése és a rövidebb építési idő miatt valamilyen megerősítési módszert kellett alkalmazni a bontás és új födém építése helyett. A meglévő vasbeton szerkezet 20 cm vastag, a kivitelezés minősége megfelelő. A vasbeton lemezzel együttdolgozó acélbordák beépítését választottuk, mellyel a szerkezet magassága 10 cm-rel nőt. Az új szerkezet teherbírása már megfelel az új terheknek.

A lemez és a borda közötti kapcsolatot beragasztott acélcsapokkal oldottuk meg, melyeket az acélbordán lyukvarratokkal rögzítettünk. Ennél a munkánál a kivitelezőnek nem állt rendelkezésére gyémántkoronás fúróberendezés. Ezért a csapok helyét ütvefúróval készítették az acélborda előre kifúrt felső övén keresztül. Az így készített lyukak nagyobbak lettek a csapoknál és egyenetlen volt a furat oldala. Ezért a csapok száraz beültetése nem volt lehetséges - nagyszilárdságú ragasztót kellett használni. Az építés technológiája miatt gyorsan kötő ragasztóra volt szükség, ami a kötés után nem érzékeny a közelében végzett hegesztés hőhatására. A födém nyírási teherbírásának növelése érdekében a bordákat beeresztettük a falba.

Tervező:Muszasi Kft. Kivitelező: Födém 2000 Kft.

8. Előregyártott vasbeton gerendás födém megerősítése A budapesti régi épületek padlástereinél a zárófödémek általában valamilyen fafödémmel voltak kialakítva. Ennek valószínűleg több oka is volt. A faanyagú födémek, főleg a borított gerendás megoldás könnyebb, mint egy acélgerendás poroszsüveg boltozatos födém. Leginkább hőtechnikai okokra lehet visszavezetni ezt a megoldást. A padlásterek régen szigetelés nélkül készültek (nem építették be őket). Ezért a legfelső lakás felső hőszigetelését célszerűen a tartószerkezet anyagával, vagy salakfeltöltéssel oldották meg. Ezek a tetőszerkezetek az idők folyamán kialakult hibák és a nem megfelelő karbantartás hiánya miatt gyakran beáztak. A beázás a

fafödém halála. Szinte biztos, hogy a fertőtlenítés nélkül beépített faanyagban előbb utóbb valami gombakárosodás alakul ki, idővel a rovarkárok is jelentőssé válnak. Sok tetőtérnél a rongálódás már födémcserét tett szükségessé, ahol előszeretettel használtak, pl. a vasbeton gerendás megoldásokat. Az újabban igen elterjedt tetőtér beépítéseknél, attól függően, milyen gerendát és milyen kiosztásban alkalmaztak a födémcsere alkalmával, szükséges a gerendafödémek megerősítése. A tapasztalat szerint nem számítottak a padlásterek komolyabb terhelésére, ezért igen ritka gerenda kiosztású födémeket készítettek.

19

Előregyártott vasbeton gerendás födém megerősítése A megerősítés módja a jelenleg is alkalmazott fél monolit technológiás (E-gerenda, Porotherm födém stb.) megoldások mintájára, egy a gerendákkal együttdolgozó vasbeton fejlemez építése is lehet. A födémek erősítésénél a fejlemez növeli a szerkezeti magasságot és szélesíti a gerenda fejét. Ha több traktusos épületről van szó, a fejbeton és annak vasalatával a gerendázat többtámaszúvá tehető, ezzel is nő a födém teherbírása. Végül a régi salakfeltöltés elszállí-

8.fejezet

tásával és bennmaradó zsaluzat alkalmazásával jelentősen tehermentesíthető a födém, amit a hasznos terhek javára ki lehet használni. Az egyik legfontosabb probléma, amit minden alkalommal meg kell oldani, a fejlemez és a gerendák megfelelő együttdolgozása. Ez bizonyos esetekben a gerenda fej alakja miatt egyszerűen adódik. Ha más lehetőség nincsen a gerendákat oldalirányban átfúrva nagy szilárdságú (de kis átmérőjű) acél kötőelemekkel biztosítható az együttdolgozás.

20

Acélgerendás födém megerősítése

9.fejezet

9. Acélgerendás födém megerősítése A régi bérházak zárófödéme néha acélgerendák közötti poroszsüveg boltozat, vagy vastag salak beton, illetve vékony vasbeton lemez. Födém megerősítés esetén a körülményektől függően többféle megoldás is lehetséges. Ha a födém síkja felfelé csak kicsit növekedhet és fontos, hogy (pl. alapozási probléma miatt) a födémerősítés ne járjon jelentős önsúlynövekedéssel legegyszerűbb az acél gerendát szelvény ráhegesztéssel magasítani. Ha a szerkezet súlyának növekedése nem jelent problémát egy együttdolgozó vasbetonlemez készítése is gazdaságos megoldás, mivel nem csak szer-

kezeti, hanem építészeti problémákat is megoldhat. Ha az előző két megoldás egyszerre is alkalmazható (van elég szabad tér) a födém teherbírása akár egy mértékrenddel is megnövelhető gazdaságosan. Ha a födém magassága jelentősen is növekedhet, a régi acélgerenda egy öszvér rácstartó alsó övévé is válhat. Az acél födémgerendákra fel kell hegeszteni a rácsostartó ferde rácsrúdjait és oszlopait. Ezután egy bennmaradó zsaluzattal elkészíthető az új szerkezet vékony vasbetonlemez felső öve. Ez igen nagy merevségű a teherbíráshoz képest rendkívül kis önsúlyú födémet eredményez.

Tervező: Muszasi Kft. Kivitelező: Fővárosi Építő Rt

21

Borított fa gerendás födém megerősítése

10.fejezet

10. Borított fa gerendás födém megerősítése A régi tetőterek beépítésénél a meglévő ácsolati elemek megtartása esztétikailag és gazdaságossági szempontokból is indokolt lehet. Az új igénybevételeknek viszont nem biztos, hogy az eredeti formájában meg tud felelni, így valamilyen beavatkozásra van szükség. Ez a megerősítési mód arra példa, hogy a megerősítő szerkezetet nem rejtjük el, hanem belső építészeti elemmé válva, véglegesen látható marad. Ezért a kialakításánál nem csak statikai szempontokat kell figyelembe venni, hanem a szerkezet esztétikai hatása is fontos.

Meglévő fagerendákhoz acélszerkezetet könnyen lehet kapcsolni. A függesztőmű vonórúdja képezi a szerkezet alsó húzott övét, a megmaradó gerenda a nyomott öv és a feltámasztásnál fellépő nyitóerőket is teljesen a gerenda veszi fel. A fényképeken bemutatott esetben a régi gerendázatból csak néhányat tartottak meg, viszont az új terhek, mind ezeket a gerendákat terhelik. Ezért volt szükség egy erőteljesebb függesztőmű kialakítására.

Tervező: Muszasi Kft.

22

Acél protézis áthidaló alkalmazása

11.fejezet

11. Acél protézis áthidaló alkalmazása vásárolt meg, és ennek megfelelően többféle módon alakították át a létesítményt. Egy pincefal áttörés is szükségessé vált, hogy olyan helységekkel kerülhessen kapcsolatba, amelyre eddig nem volt szükség.

A pince beton falának az áttörésénél a falra támaszkodó vb. gerenda a nyílás közepére került. A fal betonanyagának minőségi egyenetlenségei, és az esetleg nem látható munkahézagok kérdésessé tették a gerendavég hosszútávú állékonyságát az áttörés felett. Az áttörés idején a gerenda és környezete teljesen terheletlen volt, így a kibontás közbeni látszólagos állékonyságra hosszabb távon nem lehet számítani. A fő probléma, hogy a falba semmilyen vasalatot nem találtunk, így a terhelt falszakaszban fellépő húzó igénybevételeket nem képes felvenni semmi sem. Ezért terveztünk egy gerendára és a falra felerősíthető acél protézist, mely a meglévő falban csak nyomó igénybevételeket okoz, így hosszútávon biztosítja a szerkezet állékonyságát, viszont a protézis alsó öve képes a fellépő húzóerőket viselni. Egy régebbi ipartelepet több tulajdonos Tervező: Muszasi Kft

23

Ytong fal utólagos vázasítása

12.fejezet

12. Ytong fal utólagos vázasítása Egy közel 1000 m2 területű 3 szintes épületet azért építették YTONG téglából, mert a katalógus szerint ilyen szint számú szerkezetet még lehet építeni. A katalógus természetesen korrekt módon részletezte a lehetőség feltételeit, pl. YTONG födémek alkalmazása, illetve a teherhordó és a vázkitöltő falazó elemek megfelelő használata. Ezen az épületen ~8 m-es fesztávolságú 24 cm vastag vasbeton födémek készültek, az ácsolat alatt szintén 24 cm vastag koporsófödémmel. A statikus által megtervezett 38 cm vastag falakat spórolási célzattal 30 cm-re változtatták kivitelezés közben, majd a tervező által előírt teherviselő téglákat vázkitöltővel cserélték fel. Az aljzat szintjeit elmérve több helyen 10 cm-el vastagabb beton aljzat készült a tervekkel ellentétben. Végezetül a már így is túlterhelt falpilléreket belülről kigyengítették dísz fülkékkel. A statikai ellenőrző számítás szerint ezek a részek több száz százalékosan túl voltak terhelve. Az erősítéseket építészeti okból kívülről végeztük el. A falakba kívülről hornyokat készítettünk, melybe acél vázoszlopokat helyeztünk el. Ezek a szerkezetek inga oszlopok,

ezért az épület vízszintes merevségét továbbra is a falak biztosítják. Az oszlopok beépítésénél bennmaradó orsós feszítőszerkezettel előre kiszámolt mértékben tehermentesítettük a falakat. A feszíthetőséget egy 8.8-as szilárdságú nagy átmérőjű csavar segítségével oldottuk meg. A feszítés mértékét nyomatékmérő kulcs alkalmazásával ellenőriztük. A vasbeton födémeknek lefelé álló koszorúja volt a peremeken, a lemez vastagságával együtt 45 cm magassággal. Ez a pontszerű alátámasztások miatt nagyon fontos, hogy a födémek terhei megfelelően össze legyen gyűjtve az oszlopokra. Az oszlopok a fal külső 10 cm-ében lettek elhelyezve, mert a fal belső oldalán kialakított fülkedíszek különben sérültek volna. Néhány oszlopnál viszont a koszorú valamilyen kivitelezési probléma miatt beljebb készült (10 cm-es előtétfalazattal) így az oszlopok elkerülték a födémet. Ezt a problémát úgy oldottuk meg, hogy acélcsapokkal egy rövid acélkonzolt erősítettünk a födémhez és itt támasztottuk fel az oszlopokat. Az acél csapokat az oszlop teljes terhére méreteztük, bár a konzol egy keskeny peremmel csatlakozott a koszorúk pereme alá.

Tervező: Muszasi Kft. Kivitelező: Borton Kft.

24

Templom tetőszerkezetének megerősítése

13.fejezet

13. Templom tetőszerkezetének megerősítése ácsolatot. A feszítőmű vonórudas, statikailag határozott főtartóit a templom pilléreire állítottuk, az alatta elhelyezkedő székállás oszlopokat közvetlenül erre a szerkezetre függesztettük fel. A közbenső székállás oszlopokat pedig a két acélkerethez függesztettük ferdén. A ferde függesztés miatti vízszintes erőket egy felső stabilizáló rúddal egyenlítettük ki az acél főállások között. A szerkezet két végén egy-egy ferde függesztést alkalmaztunk, ezek kifeszítették az egész szerkezetet a templom hossztengelye irányában. A szerkezet teljesen előregyártva, lefestve érkezett a helyszínre. Itt pusztán csavaros kötésekkel, a tető megbontása nélkül felállítottuk, és a tetőszerkezetet tehermentesítettük vele. A boltozatokra ült állásokat megemeltük. Ezután következett volna a faanyag részleges cseréje ill. a teljes fertőtlenítés. Sajnos a fertőtlenítés jelentős mennyiségű vegyszeres injektálásból is állt, ami igen munkaigényes, ezért költséges beavatkozás. Azt a megoldást választottuk, hogy az erősítő acélszerkezetet is felhasználva egy igen vékony, gazdaságos anyag felhasználású, új tetőszerkezetet készítünk. A kivitelezést szakaszosan hajtottuk végre, a munkaszünetek idejére beázás ellenni védelemként vízzáró nehézponyva terítést alkalmaztunk. Az erősítő acélszerkezetet már eredetileg is úgy terveztük, hogy egy olcsóbb, új szerkezetnek is a része lehessen. A felső, állásokat egymáshoz stabilizáló felső rúd a vízzáró ponyva elhelyezéséhez is nagy segítségünkre volt. Az új tetőszerkezet csak a pillérekre terhel és a vonórudas, háromcsuklós tartó főállások miatt csak függőleges erőket továbbít a falazott szerkezetekre. Ez az oszlopok további kifelé való mozgásának a megakadályozása miatt nagyon fontos.

A templom többszöri átépítés és bővítés után nyerte el jelenlegi formáját. A közel 100 éves templom tetőszerkezetének statikai felülvizsgálata megállapította, hogy az ácsolat rendbehozatalát nem lehet tovább halogatni. A gomba és a rovarkártevők jelentősen hozzájárultak az ácsolat anyagának nagymértékű tönkremeneteléhez. A szerkezet kialakítása is hagyott kívánnivalót maga után, a faanyag romlásától függetlenül. A templom boltöveken nyugvó gömbkupola födémjeinek közepére került a székállások fele. Ezzel jelentősen megnövekedett a boltövek oldalnyomását. Ennek a hatásnak a súlyukkal ellenálló pillérek már csak kismértékű elmozdulással tudtak ellenállni. Ezért az íves áthidaló és födémszerkezeteken 0,5 - 1,0 cm nagyságú repedések alakultak ki. További mozgások már veszélyeztették volna a teljes boltozatrendszert, ezért az okokat meg kellett szüntetni. A téglaboltozatokat falvarrásos eljárással megerősítették, a repedéseket nagyszilárdságú habarccsal telítették. A tetőszerkezet gerendái igen robosztus keresztmetszetű anyagokból álltak, így egy megerősítéses beavatkozás alkalmazásával úgy gondoltuk, hogy a szerkezet megtartható, csak fertőtleníteni kellene a faanyagot. Az ácsolat 3 méterenként elhelyezett főállásokra támaszkodó szarufákból állt. A templom falazott pillérei 6 méterenként épültek, így a székállásokból csak minden második került pillérre. A közbenső főállások a tönkrement boltöveken álltak és a fogópárjaik a gömbsüveg boltozatok miatt lényegesen feljebb helyezkedtek el, mint a pillérek feletti állásoknál. Ezért ezek az állások jobban tönkrementek, mint a többi. A megerősítő acélszerkezet egy térbeli feszítőmű, mellyel a székállások oszlopai alá állva, azokat a függesztő rudakba épített orsós kapcsolatok segítségével még emelni is lehet az

25

Templomtorony tetőszerkezetének megerősítése

14.fejezet

Tervező: Muszasi Kft. Kivitelező: Modular Kft.

26

Templomtorony tetőszerkezetének megerősítése

14.fejezet

14. Templomtorony tetőszerkezetének megerősítése volt. Ez alapján terveztünk egy belülről felépíthető acél szerkezetes tornyot, melynek közepében egy függesztett oldal irányban konzolosan kitolható szerkezetű „hintát” helyeztünk el. A hinta kötélzete orsósan szabályozható volt úgy, hogy csavarkulcsok segítségével a hinta emelésre is alkalmas volt. A hinta kitolható oldal konzoljaival beálltunk a megfelelő szelemen diafragma alá és azt 3-4 cm-es mértékben megemeltük. Így az alatta lévő csapos kötések oldódtak, a szükséges elemek cserélhetők voltak. Ezzel a módszerrel sorra kicseréltük a károsodott elemeket és velük megegyező méretű és kialakítású elemekkel helyettesítettük őket. A végén az acélszerkezetes tornyot vízszintesen összekötöttük a régi faszerkezettel, hogy a bennmaradó acélszerkezet is részt vegyen a torony vízszintes merevítésében.

Ez a toronyszerkezet négyszög alapú gúla, melynek oszlopai 2,5-3 méteresek, szintenként szelemen diafragmák merevítik vízszintesen egymáshoz. Az oldallapok síkjába andráskeresztek merevítik térben a szerkezetet. A csomóponti kötések hagyományos csapolások. A torony állapotára jellemző, hogy a széllökések hatására a csúcsnak 20-30 cm-es kilengése volt. A készült faanyagvédelmi szakvélemény alapján a szerkezet anyaga olyan mértékben volt fertőzött, hogy több elemet teljes egészében el kellett távolítani. A torony teljes bontása jelentős költséggel járt volna, és a falazott szerkezetek időszakos védelmét a csapadék ellen igen nehézkes lett volna megbízható módon megoldani. Ezért egy olyan módszert találtunk ki, amellyel a szerkezeti elemeket egyenként belűről lehet kicserélni a meglévő rézfedés megbontása nélkül. Az első lépés a torony belső szerkezetének teljes felmérése

Tervező: Muszasi Kft. Kivitelező: Födém 2000 Kft

27

Fal erősítések protézisekkel

15.fejezet

15. Fal erősítések protézisekkel Egyszerű acél protézisek alkalmazásával nagyon sok fal, illetve áthidaló megerősítést meg lehet oldani. Például vegyes (vályog-tégla) falazatú épületek átalakításainál, ha az átalakítás csak falak áttörésére szorítkozik, nagy szolgálatot tehet a falba – peremmerevítést szolgáló – szögvasak beépítése, amely stabilizálja a kigyengített vályog falazatot, illetve az áthidalók terhelését képes teljesen kiváltani a falszakaszról. Régi, téglafalas épületek acélszerkezetes áthidalású tartói alatt átszabott nyílások miatt fellépő felfekvési

problémákat is többféle módon lehet kezelni. Amennyiben a már beépített áthidaló teljesen felfekvés nélkül marad a nyílás bővítése miatt, helyszíni hegesztéssel az acél áthidalót megtoldva a felfekvés újra biztosítható. (A megoldás minden részletét ellenőrizni szükséges az új feltételek mellett.) Egyéb falszakaszokon is megoldás lehet áttörések esetében egy zárt acél keret, ha a falszakasz olyan mértékben terhelt, hogy a nyílás kivágásával szilárdságilag már nem felelne meg.

16. Terhelőlapos alap-megerősítés helyeztünk, majd hidraulikával azt megterheltük a házat használva ellensúlynak.

Erősen lejtős terepen épült kisebb családi házon komoly repedések keletkeztek, a ház szinte kettétörött. Az aránylag jól összeépített fafödém és ácsolat alól a ház egyik fele lesüllyedt, a levegőben lógott. Az első helyszíni szemle alkalmával megállapítottuk, hogy az épület egyik fele alá van pincézve. A háznak ez a része stabilan áll, míg a másik része több cmes süllyedést szenvedett. Az épületen belüli repedéseket időnként kijavították, de azok rendszeresen újra megnyíltak. Az alapfeltárás azt mutatta, hogy a szokványos lépcsős alap összekötése a pincézet, illetve pincétlen résznek nem történt meg, a pincétlen rész alapja alatti 1,5-1,7 m-es talajréteg laza. Ebben az esetben gazdaságos megoldás a terhelőlapos megerősítés, melynek lényege az, hogy az alapok alá előre gyártott vasbeton lemezt

28

Terhelőlapos alap-megerősítés

16.fejezet

A falak teherelosztó hatásának köszönhetően a terhelőlap felületére lényegesen nagyobb terhelést tudunk koncentrálni a sajtóval, mint arra a későbbiekben jut az épületből, miután az egész alapszakaszon folytatólagosan elvégeztük a beavatkozást. Több eset számításait összevetve azt tapasztaltuk, hogy a ház egységnyi alapszakaszára jutó terhelésének a háromszorosát is képes ellensúlyozni a fal egy ilyen szakasz tömörítése esetén. Ez azt jelenti, hogy a ház a későbbiekben olyan talajon áll, amit előzőleg az épület súlyának háromszorosával előterheltek.

A technológia „félszáraz”, nincsenek kötés miatt várakozási idők, így a kivitelezés ideje rövidebb. A beavatkozásnál a munka szakaszos, de egy szakasz elkészülte után azonnal lehet kezdeni a következőt, ezért a munkát lehet frontszerűen végezni az épületen. Ez is csökkenti a földmunkavégzést, mert csak az első alap aláásásnál szükséges az alap melletti földet kiemelni, utána már csak a kész szakaszhelyére kell a földet átemelni az új szakasz helyéről.

A módszer előnyei, hogy a terhelés a hidraulikán keresztül ellenőrizhető. Az előre kiszámított terhelést huzamosan a terhelőlapon tartva a konszolidáció folyamata is nyomon követhető. Az alap alatt nem szükséges a teherviselő talajig végezni a földmunkát, így a terhelőlap és a régi alap közé kerülő falazat mennyisége sem számottevő. Tervező: Muszasi Kft. Kivitelező: Födém 2000 Kft.

29

17.fejezet

Mega cölöpös alap-megerősítés

17. Megacölöpös alap-megerősítés A hidraulikus sajtó segítségével a terhelőlapos megerősítésen kívül lehet még egy cölöpözéses eljárást is végezni. Ennek az előnye is az, hogy a megerősítés mértékét kontrolálni lehet a sajtó mérőóráján keresztül. Ezt a módszert azokban az esetekben célszerű alkalmazni, amikor nincs teherviselő talajréteg, vagy túl mélyen van ahhoz, hogy egyéb módszerekkel elérjük. Az első lépés, hogy az alapnál ~50 cm-rel mélyebb munkagödröt mélyítünk az alap mellett és alatt. A cölöpök 40-50 cm hosszúak, acél peremgyűrűvel. Az első elem hegyes a többi a tengelyére merőlegesen végződik. Ha egy elemet a sajtóval betoltunk az alapot ellensúlynak használva a következőt rá helyezve a peremgyűrűket össze kell hegeszteni. Így folyamatos cölöpöt kapunk. A sajtolást addig kell folytatni, amíg az előre kiszámított értéket nem mérjük úgy, hogy az erőt rajta hagyva nem ernyed. Ha egymás mellett egymáshoz közel több cölöpöt alkalmazunk,

azok összteherbírása nagyobb, mint az egyenként mért teherbírások összege. A cölöpök fejét és az alapozást vasalt betonfejjel lehet kontaktusba hozni. A kisebb épületeknél a tapasztalatok szerint a cölöpöknek illetve cölöp csoportoknak nem kell túl közel lenni egymáshoz. A cölöpök távolságát nem csak a cölöpök teherbírása, hanem az alapozás állapota és kialakítása is befolyásolja. A gyenge teherbírású alapoknál sűrűbb, kis keresztmetszetű cölöpkiosztást kell alkalmazni. Ha az épületen nem csak egy kisebb részen van alapozási probléma a kialakult repedések a sajtolt cölöpözéssel visszazárhatók. Amennyiben az egész házon vannak süllyedésből adódó épületkárosodások, előbb azokat kell megszüntetni falvarrással, illetve a repedések nagyszilárdságú habarccsal való telítésével. Ellenkező esetben a pontszerű terhelések a hidraulikából további épületkárokat okozhatnak.


30

Falak stabilizálása falvarrással

18.fejezet

18. Falak stabilizálása falvarrással tak. Azért, hogy az alapcsere során a sűrűn eltört falszakaszok ne mozoghassanak, a falvarrásokat előbb teljesen elvégeztük. A varratok kialakításánál azt a szisztémát alkalmaztuk, hogy az épület alsó és felső részét körben teljesen összefogtuk feszítőkábellel, melyet a horonyba ragasztás előtt meg is feszítettünk. A repedéseket az alsó és a felső összefogások között rövidebb varratokkal a fal külső és belső oldalán is megerősítettük. Ezek az acélbetétek a falszakaszok függőleges irányú mozgását is gátolják. A körkörös, alsó-felső varratok a falak vízszintes irányú mozgását akadályozzák meg. A falvarrás gyakorlati végrehajtása a horonyvésésből, a horony portalanításából, az acélbetét elhelyezéséből és a horony ragasztóhabarccsal való kitöltéséből áll. Ezen a házon az építészeti kialakítás miatt egy részen nem volt koszorú. A felső, körbemenő varrat feszíthetősége miatt - a koszorú magasságában (az itt elhelyezett üvegfelület osztóbordáiban) elrejtettünk egy vízszintes acéloszlopot a feszítőerő felvételére.

Falvarrásra többféle okból lehet szükség. A leggyakrabban süllyedésekből adódó repedések helyrehozásánál alkalmazzuk, de egyéb lokális hibát is lehet vele orvosolni. Amennyiben a helyreállítandó repedések süllyedésből adódnak, a falvarrás önmagában nem elégséges a probléma megszüntetésére. Vele párhuzamosan a süllyedés okának megszüntetésére is szükség van. Bizonyos esetekben az alapozási probléma (pl. gazdasági okok miatt) nem megoldható, itt a falvarrással fékezhető a süllyedés, de ilyenkor a kialakítása is eltér a szokványostól, több varratra van szükség. A falvarrás szerepe általában a letört falszakaszok közötti mechanikai kapcsolat helyreállítása. Egy olyan esetet mutatunk be, ahol a falban keletkezett repedések jellege hasonlít a süllyedéses repedésekre, de ennek az épületnek az alapozása duzzadó salakbetonból készült és ez okozza a mozgásokat. Az épület alatt az egész alapot szakaszosan ki kellett cserélni. Az altalaj megfelelő szilárdságú volt, a mozgások pusztán a salakbeton térfogatváltozásából adód-


31

Áthidaló erősítés felfüggesztéssel

19.fejezet

19. Áthidaló erősítés felfüggesztéssel Ez a megerősítés tipikus példája a teljesen egyedi megoldásnak. Az E-gerendás födémet szabálytalanul, konzolosan kilógatva használták, amely eredménye a gerenda feltámaszkodásánál tapasztalható repedéseken látható. A ház építészeti kialakítása miatt a megerősítést felülről lehetett csak elkészíteni, mert alul minél világosabb loggiát akartak kialakítani. Így a gerendák végeit alátámasztó kiváltót nem lehetett alkalmazni, mert a nagy fesztáv miatt a gerenda lelógása is nagy lett volna. Ezért a kiváltót egy szinttel feljebb helyeztük el és onnan függesztőrúddal emeltük meg a gerendákat, a végeiket összefogó koszorúnál fogva. A mellékelt fényképeken sajnos az épület építészeti változása miatt nem látszik a megerősítés. A loggiát mégis bezárták, így alul is készült áthidalás. A függesztőrúd behelyezése azt mutatja, hogy az eredeti építészeti elképzelés kivitelezés közben változott meg. Az

alsó áthidalás belehelyezésével a függesztés értemét vesztette.


20. Vasbeton áthidaló erősítése utólagos öszvéresítéssel mellett a feladatot nem tudtuk volna megoldani. Az új áthidaló alakváltozásai miatt az épület falai megrepedeztek volna, ezért az új kapu maximális méretét 4 méterben határoztuk meg. Így az új áthidaló egy sarok merev keretként működik, jelentősebb kisebb alakváltozásokkal, hiszen a fesztáv is kisebb és szerkezet peremfeltételei is kedvezőbbek lettek. A garázs hosszanti mérete lehetővé tette, hogy a 4 m-es kapun keresztül is mindkét kocsi el tudja foglalni helyét. Az oszlop kivágását két részletben végeztük. Az acél protézist két, egymástól független keretként alakítottuk ki. Így az oszlop felső részének csak a felét kellett eltávolítani az egyik keret beállításakor. Ezután vágtuk csak ki az egész oszlopot, de ekkor már az első keret teljesen üzemképes volt. A beépített keretnek, két oldalt szimmetrikusan, rácsos szerkezetű lábat készítettünk, a fejgerenda tömör gerinclemezes tartó lett, mely acél csapok segítségével együttdolgozik a régi áthidalóval. A csaplyukakat gyémántkoronás fúróval

Egy háromszintes családi ház pincegarázsa két autó befogadására képes. A bejárat úgy van megoldva, hogy két 2,35 méteres ajtó vezet a garázsba, köztük egy 30 x 30 cm-es vasbeton oszloppal. A kocsi lejáró meredeksége miatt főleg a téli időszakban sok kisebb baleset történt, melyek az autókban és az automata kapukban is károkat okoztak. A ház tulajdonosa azzal a feladattal bízott meg bennünket, hogy a középső oszlop kivágásával a két kis ajtó helyett egy nagyobb elhelyezését tegyük lehetővé. Mindezt olyan feltételekkel, hogy az épület vakolata ne sérüljön, tehát az oszlop kivágásán kívül bontani egyebet nem volt szabad. A meglévő nyílás magasságot mindössze 14 cm-rel engedte szűkíteni, így a beépíthető segédszerkezet teljes magassága összesen 14 cm lehetett. A régi vasbeton áthidaló teljes felmérése sem volt biztosítható, mivel a vakolatot nem volt szabad leverni. Az áthidalóra jutó nagy terhelés, valamint az oszlop kivágásával kialakuló 5 méteres fesztávolság miatt, a felvázolt kötöttségek 32

Vasbeton áthidaló erősítése utólagos öszvéresítéssel készítettük, melyekbe a méretre esztergált acélcsapokat szárazon, ragasztás nélkül, hidraulikával toltuk be. A kész csaprendszerre előre kifúrt - fejlemez került, melyet helyszíni lyukvarratokkal rögzítettünk. Erre a fejlemezre

20.fejezet épült a gerinclemezes tartó, mely egy melegen hengerelt U100-as tartóból és újabb, alsó fejlemezből állt. A szerkezet teljes elkészülte után a terhek szerkezetre eresztésével a mért lehajlás 0,7 mm volt.


21. Vasbeton oszlop köpenyezése Egy alápincézett vasbetonvázas csarnok belső pince oszlopai a vízszigetelés hiánya és a nem megfelelő tömörségű, porózus beton alkalmazása miatt tönkrementek. Az acélbetétek korróziója olyan mértékűvé vált, hogy a betonfedés teljesen levált. Így a betonkeresztmetszet is jelentősen csökkent és a vasbetétek is fokozatosan veszítettek keresztmetszetükből.

33

Vasbeton oszlop köpenyezése

21.fejezet

A szerkezet megerősítése itt többféleképpen megoldható. A vasbeton oszlopba befutó gerendákat acél oszlopokkal alá lehet támasztani, vagy egy ideiglenes kiváltás mellett a károsodott részek eltávolítása után az acélbetétek pótlásával a hiányzó betonrész újraönthető. Az oszlop teljes vagy részleges

köpenyezése nem kíván ideiglenes kitámasztásokat és az összes oszlopon egyszerre elvégezhető. Ebben az esetben az oszlopoknak csak az alsó része károsodott, ezért sem szükséges a teljes magasságú köpenyezés.


22. Burkolt faoszlop erősítése Egy templomtorony falazott része faszerkezettel folytatódott. A körfolyosó külső oszlopait, melyet kis mértékben kilógatott fa konzolokra álló oszlopok támasztottak meg, díszítő rézborítás fedte. Ez a díszítés a torony rézfedésének a részét képezte. A kerengő járófelületének lejtviszonyai nem voltak eredendően megfelelő módon kialakítva, ezért az elvezetetlen csapadékvíz hatására a faszerkezetek már jelentősen elkorhadtak. Ezek javítása a dísz borítás miatt nehezen volt megoldható minden javasolt javítási technológia a díszborítás bontásával kezdődött. A műemlék-felügyelettel való egyeztetés alapján kiderült, hogy nem ragaszkodnak ahhoz, hogy a régi burkolat alatti szerkezet továbbra is

fából legyen. Így a bontást hátulról megnyitva egyenként az oszlopok alsó elkorhadt részét láncfűrésszel óvatosan levágtuk majd azonnal egy alul sarokmerev orsós (állítható) acél protézist építettünk be. Ez az alul-felül csuklós kialakítású faoszlop egy olyan szerkezetté alakult át, ahol az alsó acél protézis sarokmereven csatlakozik a torony falazatához, és a régi csuklós csatlakozás a protézis oszlopcsonk csatlakozási pontjába kerül. Így a szerkezetet lényegesen kisebb járulékos költséggel lehetett megjavítani. A régi járófelületet úgy alakítottuk át, hogy az elfolyó csapadék ne károsíthassa a torony tartószerkezetét.

Kivitelező: Födém 2000 Kft. Kivitelező: Muszasi Kft. elődje

34

Eltört kőkonzol javítása

23.fejezet

23. Eltört kőkonzol javítása nagyobb átmérőjű acélbetét rövidebb hosszon is aránylag nagy tapadó felülettel rendelkezik. A képeken látható törést két ragasztott csappal biztosítjuk, melyekből csak a felső hosszabb dolgozik nyírásra és hajlító nyomatékra. Az alsó csap rövidebb és csak nyírásra dolgozik. A javítás sorrendje: - törött konzol aládúcolása - ragasztott kapcsolat megtervezése - furatok elkészítése - furatok kitisztítása - furatok feltöltése habarccsal - acélbetét elhelyezése

A budapesti régi házak függőfolyosóit tartó kőkonzolok általában tömött mészkőből lettek kialakítva. Ez az üledékes kőzet réteges és a rétegek közötti kötések aránylag gyengék, ezért a konzolokat úgy faragták ki, hogy a rétegek a terhelés síkjával párhuzamosak legyenek. Így a legnagyobb a konzol teherbírása, de ennek ellenére néha eltörnek. Ez általában a maximális igénybevétel környezetében következik be. Ez azt jelenti, hogy éppen a falba csatlakozás közelében alakul ki a repedés, mely az oldalsó, falvarrásos javítást lehetetlenné teszi. Ezért a javítás csak furatba ragasztott acélbetéttel lehet megoldani. Ez is több problémát vet fel. A furat a konzol elejétől számítva igen hosszú, ezért a fúrószárat toldani kell. A toldó elem átmérője viszont igen nagy, így az alkalmazott korona átmérője is legalább akkora. A betét beragasztásához így aránylag sok habarcsra van szükség. A dolog egyetlen előnye, hogy a beragasztott acélbetét átmérője is lehet nagy. Ez azért fontos, mert a kőkonzol falban lévő része nem feltétlenül túl hosszú, így az acélbetét lehorgonyzási hossza kicsi. A Tervező: Muszasi Kft. Kivitelező: Födém 2000 Kft.

24. Eltört kőlemez javítása A régi körfolyosók kőlemezei sima kéttámaszú tartóként működnek, melyeket a falba szintén kőből kialakított befalazott kőkonzolok tartanak. A kőlemezek általában nagy szilárdságú tömött mészkőből készülnek úgy, hogy az ülepedési rétegvonalak (síkok) vízszintesek. Így biztosítható, hogy az alsó öv elviselje a rá ható húzó igénybevételt. Mivel ez a kőanyag rideg, és a rugalmas alakváltozó képessége kicsi, idővel pl.: egy dinamikus terhelés hatására eltörhet. Ezeket a töréseket elősegíti továbbá az anyag mállása, mely az időjárási és egyéb hatások miatt egyre gyorsabb folyamat. A megerősítésnek több lehetősége is van. Ebben az esetben a megerősítést és bizonyos építészetileg is szükséges beavatkozásokat hangoltunk össze. A kőlemez végére a korlát rögzítése és a

vízelvezetés megoldása miatt is egy U tartót kell helyezni.

35

Eltört kőlemez javítása

24.fejezet falba ragasztott csapokkal rögzítettünk. A külső perem U-tartóját egy acél saruval rögzítettük a főkonzolhoz. Így az eltört lemez már nem hosszirányba, hanem kereszt irányba teherviselő. Az így megerősített szerkezetet leszigeteltük és új, megfelelő vízelvezetésű burkolat készült.

Ez a tartó az eltörött lemez peremét megfogja és a főtartó konzolra támaszkodva, meg tudja fordítani a teherviselés irányát. Ha a lemezt a fal mentén is megtámasztjuk újra egy stabil szerkezetet kapunk. A kőlemez fesztávolsága a felére csökken, így a szerkezet teherbírási tartaléka is növekszik. A lemez belső peremét egy bordákkal merevített L-alakú acélszerkezettel támasztottuk fel, melyet a Tervező: Muszasi Kft. Kivitelező: Födém 2000 Kft.

25. Alap erősítés már meglévő szerkezet felhasználásával Budapesti kétszintes épületre közbenső galériák, illetve tetőtér beépítés készült. A feltárt alapozás és a talajmechanikai vizsgálatok alapján kiderült, hogy a ráépítés túlterheli az alapokat, azok megerősítése elkerülhetetlen. A helyzet azért volt kényes, mert az épület alatti pincék már be voltak építve és használták őket. Ez a szokványos alap megerősítési technológiákat megdrágítja a bontási és helyreállítási munkák miatt. Kiderült, hogy a beépítésnél egy 22 cm vastag vasalt aljzatlemezt építettek a pincében, ami a vízszigetelés leterhelését szolgálta. Ez a lemez nem volt bekötve a főfalakba, ezért a régi alapozást nem erősítette. A számítások szerint az aránylag nagy falközök miatt a falba bekötve sem lett volna képes viselni a rá jutó terheket. Ezért azt a megoldást választottuk, hogy a peremek falba kötésén túl az aljzat lemezt és a pince vasbeton gerendás födémét összetámasztjuk. Így a meglévő aljzatbeton már képes erősítő ellenfödémként funkcionálni. A lemez falba kötését az nehezítette, hogy a szilárdságvizsgálatok alapján a falba csak igen nagy felületen lehet a szükséges erőt bevezetni. Ezért egy folyamatos vasalt koszorút kellett építeni, amely a lemez peremével ütközve képes a falba vezetni a vasbeton lemez támaszerejét. Az aljzatlemezt és a vasbeton pincefödémet acél ingaoszlopokkal támasztjuk össze. A pincefödém gerendáinak vasalási tervéből visszaszámoltuk, hogy az ott keletkező igénybevételek felvételéhez nincs elég felső vas a betonban. Ezért az

oszlop és a vasbeton gerenda közé egy átviteles acéltartót építettünk, ezzel csökkentve a gerenda igénybevételeit.

Tervező: Kivitelező:

36

Gyors födémes megerősítés

26.fejezet

26. Gyors födémes megerősítés A régi bérházak födémeinek jelentős része fából készült. A zárófödémek hőtechnikai okokból szinte minden esetben csapos gerendás vagy borított gerendás födémek voltak. A zárófödémek, a régi elhanyagolt héjazatok beázása miatt, a közbenső födémek az ivóvíz és csatorna meghibásodások miatt egy idő után jelentősen károsodnak. Cseréjük hosszadalmas és költséges, az alsó és a felső lakók hosszabb időre való elköltözetésével jár. A „GYORS födém-rendszer” tüzihorganyzott acél tartópárokból áll, melyek a falba furatba elhelyezett acélcsapokra rögzítenek. A rögzítés egy dupla bilincsrendszerrel történik, amely a bekötő acélcsapokat a tartópárhoz sarok mereven köti. Így a falba csak támasztó erők ébrednek, befogási nyomatékok nem keletkeznek. Ez a módszer teszi lehetővé, hogy a rendszert zárófödémek megerősítésénél is alkalmazzuk, mert a leterheletlen főfalak a bekötő csapok befogási

nyomatékát nem tudnák felvenni. Az acél tartópárok felett szintén horganyzott trapézlemez terítést helyeznek el, mely minél egyenletesebb illeszkedését a régi mennyezethez 1-2 cm-es polisztirol lemezek biztosítják. A tartókat a csappal összekötő bilincsek csavarjainak tekerésével a szerelt födém 3-5 cm mértékben emelhető, képes a régi behajtott födémet egyenesbe emelni. Az új szerkezet alján álmennyezet készül, mely a régi nagy belmagasságú lakásoknál nem okoz semmilyen problémát. Az új szerkezet teherviselési iránya minden esetben megegyezik a régi födémével, így a későbbiekben nem okoz semmilyen statikai problémát az épület egyéb tartószerkezeteiben. Az eljárás nem igényeli a lakók kiköltözését, helyiségenként 3-4 nap alatt a teljes beavatkozás és helyreállítás elvégezhető. Összességében lényegesen olcsóbb a hagyományos födém cseréjénél.

Tervező: Muszasi KftKivitelező: Födém 2000 Kft.

37

Falazott térdfal megerősítése

27.fejezet

27. Falazott térdfal megerősítése és a térdfal elkészülte után épülő ácsolat vízszintes merevségét már a függőleges konzolként működő térdfal biztosítja. A régi épületet tetőterének beépítésekor ezeket a falakat utólag szükséges merevíteni, hogy a kialakuló tetőteret az ácsolati elemek ne zavarják. Ha a régi térdfal lebontható, az új szerkezet készülhet a mai megszokott módon. Amennyiben meg kell hagyni, valamilyen erősítést kell alkalmazni. Esetünkben merev (gerendás) vendégfödém készül, melyhez lehet a meglévő falat rögzíteni. Ezek a térdfalak a régi ácsolat sérülései miatt már bemozdultak, így fokozott óvatosságra volt szükség. A kialakult falrepedéseket telíteni kellett. A födémből fölálló „vékony” vasbeton oszlopok tulajdonképpen a szokásos merevítő oszlopok húzott övét képezik. A nyomott övet a régi falazat biztosítja, melyet a húzott övvel furatokba ragasztott acél csapok biztosítják.

Mielőtt a jelenleg szokásos vasbeton koszorúkkal merevítették volna az épületeket, a nagyobb falazott szerkezeteket kötővasakkal merevítették. Ezeket az épületeknek azokon a részein falazták be, ahol most a koszorúkat készítik. A kisebb szerkezeten nem használtak vízszintes merevítést. Az így készült épületek padlásterében a falazott térdfalaknál statikai szempontból teljesen fordított helyzet volt, mint a jelenlegi megszokott tetőszerkezettérdfal kapcsolat. A régi rendszerben a térdfalak merevségét az ácsolat biztosította. Az építési sorrend is éppen fordított volt a jelenleg szokásosnál. Előbb az ácsolat, majd a favázas térdfal készült. Az ácsolat vízszintes önmerevségét olyan szerkezeti elemek biztosították, melyek az azóta szokássá vált tetőtér-beépítésnél építészetileg útban vannak. Az új szerkezeteknél a térdfal sarok mereven csatlakozik az általában már merev födémhez,

Tervező: Muszasi Kft. Kivitelező: Ballomin Kft.

28. Tömörítőcölöpös alapmegerősítés Az első helyszínelésnél azt tapasztaltuk, hogy a repedések a ház alápincézett és alápincézetlen falainak a találkozási pontján alakultak ki. Az ezután javasolt talajvizsgálatok elvégzése után kiderült, hogy az épület pincéje megbízható, jó tömörségű talajrétegen áll, míg az egyszintes falszakasz alatt laza, kis tömörségű réteg található. Az alápincézett falszakasz alapja és a többi átmenet nem fokozatos (lépcsőzetes) hanem

Egy szintes, félig alápincézett családi ház falain több milliméteres nagyságú repedések voltak tapasztalhatók. Már az épület elkészülte után jelentkeztek az épületkárok, melyek a többszöri felületjavítás ellenére újra és újra megjelentek. Egy statikai vizsgálat eredményeként az épület koszorúit megerősítették, de a falak mozgását ez sem állította meg.

38

Tömörítő cölöpös alap-megerősítés

28.fejezet

azonnali teljes alapsík változást alkalmaztak a kivitelezésnél.

alkalmazását javasoltuk. Ennek az eljárásnak az a lényege, hogy egy előre meghatározott kiosztásban egy acél cölöpöt vernek ferdén az alap alá. Az acél cölöpöt belehajtják a teherbíró rétegbe, majd visszahúzzák. Az így keletkezett lyukat kibetonozzák. Ha a felső réteg nagyon laza, a már kibetonozott lyukba újra leverik a cölöpöt, és megint kibetonozzák a cölöp helyét. Ezt a ciklust szükség szerint többször megismétlik. Az így betömődött talajzónák az alap és környezetében jelentősen csökkentik a szerkezet további süllyedését. Az épület falszerkezetét falvarrásokkal merevítve a további épületkárok elkerülhetők.

Mivel az altalaj szemcsés szerkezetű (kavicsos homok) és a talajvíz szintje jelentősen a jó teherbíró réteg alatt volt, ezért kívülről indított, tömörítő cölöpök


29. Roskadó aljzaton álló válaszfal stabilizálása Ez az eset nem egy fő tartószerkezeti elem problémájáról szól, de a megoldási módszerek miatt mégis közlésre érdemesnek tartom. Régi bérházban található lakás felújítása közben a födém feletti salakfeltöltés cseréje mellett döntöttek. A helyére PS-gyöngy betont készítettek. Az építési sorrendben azt a hibát követték el, hogy a könnyű aljzatbetont előbb készítették el, mint a válaszfalakat. Ugyanis a válaszfalak súlya miatt (mely súlya a nagy belmagasság miatt még a szokványosnál is nagyobb) a könnyűbeton megroskadt, így repedések keletkeztek az elkészült, vakolt, festett falon. Mivel a mozgások nem akartak megállni, beavatkozás vált szükségessé. A

minél kevesebb járulékos károkozás miatt azt a megoldást találtuk ki, hogy a kész falak alján, ferdén, lefelé furatokat készítünk a merev födémig. A furatokba acél csapokat ragasztottunk, melyek letámasztották a válaszfalat a födémre. A falból kiálló csapokat levágtuk és gletteléssel javítottuk a felületet. A ragasztások megkötése után a repedésekbe lapos bennmaradó acélékeket vertünk, majd a repedéseket is kijavítottuk. A megoldás megszüntette a fal mozgásait, és pusztán egy részleges festés, javítás költsége árán egyéb bontások nélkül megoldódott a probléma.

39

Ideiglenes megerősítések

30.fejezet

Tervező: Muszasi Kft. Kivitelező: Builttrade Kft.

30. Ideiglenes megerősítések Az ideiglenes megerősítések alapvetően abban különböznek a többitől, hogy csak a szerkezet valamilyen átalakításának az ideje alatt van rájuk szükség, utána elbontásra vagy eltakarásra kerülhetnek. Következő példa egy műhelycsarnok átalakításánál alkalmazott megoldás. Az acélszerkezetes csarnok téglafalakkal volt körbe építve. Egy nyílás bővítés miatt az egyik falát jelentősen vissza kellett volna bontani, vagy a munkákat akadályozó bonyolult aládúcolást kellett volna alkalmazni. A meglévő szerkezet kialakítását illetve a helyszínen található anyagokat felhasználva a következő megoldás született. Az új áthidaló feletti téglafúgákat 16-os fúróval átfúrva a lyukakba köracélokat helyeztünk úgy, hogy a fal mindkét oldalán

kilógjanak. A csarnok tetőszerkezetét alkotó, párhuzamos övű rácsostartók alsó övét a fal mindkét oldalán egy vízszintes gerendával összekötöttük (hegesztéssel). Az előbb elhelyezett köracélokat mindkét végénél hegesztett kötéssel felfüggesztettük a vízszintes gerendákhoz. A vízszintes gerendák a teljes téglafal hordására ugyan nem voltak alkalmasak, de a vonórúdként összehúzott főtartók, a közöttük lévő falat átboltozódásra alkalmassá tették. Így a húzott, hajlított függesztő gerendák mégis képesek voltak kiváltani az áthidaló feletti falszakaszt. A teljes áthidaló csere után a szerkezetet visszabontottuk.

40

Ideiglenes megerősítések

30.fejezet

maradnak, mert az eltakarás után már nincsenek útban. A harmadik példa egy rézsűbiztosítás. A szerkezet egy felszínen fekvő háló, melyet betonacélok rögzítenek a rézsűbe. A hálót lőttbeton technológiával belevert betonacélokhoz rögzített, felszínen fekvő hálóból tevődik össze, melyet lőttbeton technológiával betonoznak.

A másik példa egy meglévő falazott donga, amely mellé egy újabb pincerészt akartak építeni. A falazott dongákat a mellettük lévő földtömeg stabilizálja, így az új pince építéséhez szükséges földmunka elvégzésével a régi pince stabilitása megszűnik. A szakaszos melléépítés ugyan jó műszaki megoldás, de munkaszervezési okokból nem gazdaságos. Ezért egy ideiglenes támpillért terveztünk, mely néhány méterenként, előre beépítve a dongát terheletlen állapotban megtámasztja. A pillérek földmunkáját egyszerre el lehet végezni. Majd a pillérek elkészülte után a teljes földmunka egyszerre elvégezhető. Ez áll a donga feletti föld eltávolításából, ezután a donga melletti föld is elvehető. A dongát a szakaszos, ragasztott csapokkal csatakozó támpillérek, a másik oldalról a megtartott föld oldalmegtámasztás tartja. Az új pince építése után a donga tetejére a régi földfeltöltés újra felhordható. Az ideiglenes támpillérek a helyükön

41

Utólagos áthidalás külpontosan nyomott oszlop segítségével

31.fejezet

31. Utólagos áthidalás külpontosan nyomott oszlop segítségével Egy teljes salakblokkos épület legfelső szintjén nagy áttörést terveztek a külső főfalon. A falra terheltek a födémet alkotó vasbeton feszített födémpallók. A feltámaszkodás feltárása során kiderült, hogy igen sajátos módon a födémpallók belülről egy tömör kisméretű éltégla sorra támaszkodnak, a vb koszorú pedig kívül alig, vagy nincs is kapcsolatban a födémmel. A tervezett nyílászáró és a födém alsó síkja között nagyon kicsi távolság adódott így csak kis szerkezeti magasságú új acél áthidaló berakására volt lehetőség. A nyílászáró miatt

az új áthidaló közbenső alátámasztása belülről nem volt lehetséges. Ezért ezt kívülről oldottuk meg. A födém és a nyílászáró közötti kis magasságkülönbség elég volt arra, hogy a kívülről elhelyezett oszlop végére felül befelé egy rövid konzol kerüljön, mely középen alá tudta támasztani a belül kibontott téglasor helyén elhelyezett acél áthidalót. Ezzel a kiváltó szerkezet elérte a szükséges teherbírást és megvalósíthatóvá vált az új nyílás kialakítása.

32. Ácsolat térbeli rácsostartóvá alakítása Tetőtér beépítésnél a meglévő ácsolat anyaga megfelelő minőségű volt, csak olyan átalakítást terveztek építészetileg, hogy az egyik oldalon a szaruállások letámasztási lehetőségei megszűntek. Mivel az épület fafödémes volt, a székállásokkal letámasztani csak a főfalakon lehetett. Ez jelentősen nehezítette a meglévő szerkezet gazdaságos átalakítását. Végül azt a megoldást választottuk, hogy a fogópárok feletti részt néhány elemmel kiegészítve, egy térbeli rácsostartót alakítunk ki, mely a végfalakra és 1-1 közbenső oszlopra támaszkodik fel egy harántfalon. A rácsostartó oszlopai a meglévő szarufák, az alsó-felső övei újonnan berakott

gerendák. A ferde húzott rácsrudak laposvasakból lettek kialakítva. Az elemeket helyszínen készített furatokon keresztül csavarozással oldottunk meg. Az így kialakított szerkezet alig igényelt új anyagot, a merevsége a szerkezeti magasság miatt nagyon nagy. A kivitelezés során a technológiai sorrend az volt, hogy az új szerkezetet előbb elkészítjük, majd az építész terv szerint útban lévő elemeket kivágtuk. Az előzőleg tervezett acél keret kiváltás árának a tizedéért megvalósult a megerősítő átalakítás, és ez a megoldás lényegesen merevebb szerkezetet eredményezett.

42

Vegyesszerkezetű tetőtéri zárófödém javítása

33.fejezet

Tervező: Muszasi Kft. Kivitelező: Modular Kft.

33. Vegyesszerkezetű tetőtéri zárófödém javítása merevítve, és a kiosztásokat sűrítve lehet a vasbeton konzolok végeinek a megfelelő megtámasztását biztosítani. A régi kereteknek az alsó töréspontjait egy hozzáhegesztett ferde lábbal megtámasztva növeltük a vízszintes deformációkkal szembeni ellenállást. Az új kereteket elve úgy alakították ki, hogy vízszintes értelemben merevebbek legyenek. A megerősítő elemek a szerkezetbe pusztán a belső burkolat megbontásával beépíthetők voltak így elkészítésük minimális járulékos költséggel járt.

Egy nagyobb budapesti bérház átépítésénél a legfelső zárófödém részben vasbeton szerkezet, részben a konzolosan kialakított vasbeton szerkezettel összedolgozó acél keretekből lett kialakítva. Az épület közepén elhelyezett vasbeton lépcsőházból minden irányban konzolos, vízszintes födémeket a tető ferde részein acél fél kerettel támasztották alá. A vasbeton lemezek feltámaszkodásánál kialakult jelentős repedés jelezte, hogy az acél félkeretek nem látják el a szerepüket megfelelő módon. A statikai ellenőrzés során kiderült, hogy az acélszerkezetek vízszintes irányban

43

Födémerősítés nyomott övmagasítással

34.fejezet


34. Födémerősítés nyomott övmagasítással A két világháború között épült társasház egyik szintjének átalakítása közben derült ki, hogy a felső födém szerkezete a sorozatos beázások miatt jelentősen károsodott. A nagy kerámiabetétes monolit vasbeton födém valószínűleg már eredetileg is helytelen technológiával készülhetett. A kerámiabetétek közötti monolit sávok nagyon keskenyek voltak, a behelyezett acélbetétek betonfedése nem volt megfelelő. Az így védtelen acélanyag a beázások hatására lokálisan jelentős korróziós károkat szenvedett. A födém stabilitását az alatta elhelyezkedő válaszfalak biztosították jelentősen túlterhelve az alsó födémet. Mivel a társasházban az

átalakított szint alatt és fölött is folyamatosan laktak, olyan megoldást kellett találni, ami az átépítés alatt lévő lakásban kezeli a problémát. Ennek megfelelően a válaszfalak úgy bontottuk el, hogy azok megtámasztó hatását ideiglenes dúcolattal pótoltuk. Az alsó födémet felülről úgy erősítettük meg, hogy csapos bekötésekkel együttdolgozó vasbeton sávokkal magasítottuk a meglévő szerkezetet. A betonsávokat a végfalakba méretezett csapokkal bekötve a födémnek részleges befogást biztosítottunk. A megerősített födémre terheltük, a válaszfalakba rejtett acél oszlopokon keresztül, a sérült felső födém terheit.

44

Áthidaló hosszabbítás acél protézissel

35.fejezet


35. Áthidaló hosszabbítás acél protézissel Lakásátépítés során két helység között vasbeton áthidaló alatti nyílást szélesíteni szerették volna. Az áthidalóra gerendás födém támaszkodik. A helységek között az elválasztó falat teljesen ki kellett venni, de két oszlop elhelyezését az építészeti kialakítás lehetővé tette. Ezek az oszlopok viszont kijjebb estek a jelenlegi áthidaló felfekvésein. A teljes áthidaló csere helyett egy olyan megoldást választottunk, hogy a gerendát borító vakolat vastagságában, a födémek és a

gerenda ideiglenes aládúcolása mellett egy az új oszlopokra támaszkodó, a vasbeton gerendavégeket (régi felfekvés) alátámasztó és a szélső főfalakba bekötő tokszerű acél gerendát építettünk be. A szerkezet elkészülte után hálós vakolattal összedolgoztuk a beton és az acél áthidalást. Így lényegesen kevesebb bontással és anyag felhasználással készült el az áttörés szélesítése.

45

Vasbeton födémpanel erősítés ragasztott acél rácsostartóval

36.fejezet

Tervező: Muszasi Kft. Kivitelező: Buildtrade

36. Vasbeton födémpanel erősítés ráragasztott acél rácsostartóval Egy régebbi budapesti üzletközpontban a földszint alatti raktárnak használt részt parkolóvá alakították. Ezért az alsó szint téglából készült válaszfalait elbontották. Az egyik földszinti bérleményben elhelyezett nagy súlyú gép alól is elbontásra került néhány fal. Így a 12 m-es fesztávolságú Πpanelekre és azok fő áthidalóira került a gép súlya, mely komoly lehajlásokat okozott a födémen. A statikai ellenőrző számítások szerint a födémpanelre nagyobb terhelés jutott a megengedettnél. A födém megerősítését csak alulról lehetett megoldani úgy, hogy az üzletek közben folyamatosan nyitva tudjanak tartani. Tovább nehezítette a feladatot, hogy a

vékony fal vastagságú feszített födémpanelhez fúrt csapokkal nem lett volna célszerű csatlakozni. A megoldás egy olyan acél rácsos szerkezet volt, melyet alulról speciális nagyszilárdságú ragasztóval erősítettünk a vasbeton panel alsó bordáihoz. A szerkezet betonhoz csatlakozó részét a panel bordájához illeszkedő lemezeket helyeztünk el, ezeknek a felülete köti össze ragasztással a két szerkezetet. A ragasztási felületeket egy bennmaradó, feszíthető acélelem szorította egymáshoz. A próbaterhelések igazolták, hogy a szerkezet lehajlása a harmadára csökkent.

46

Födémerősítés tehermentesítéssel

37.fejezet


37. Födémerősítés tehermentesítéssel felül ne keljen bontani. A megerősítés költségeit a már meglévő betonozás és gépészeti szerelés elbontása jelentősen megnövelte volna. A megoldás egy tehermentesítő beavatkozás volt. Az elkészült aljzatbetonon négyzethálós kiosztásban, a gépészeti csövezést kikerülve tenyérnyi áttöréseket készítettünk. Ezeken a nyílásokon keresztül ipari porszívóval eltávolították a közbenső salakréteget, melyet poliuretán hab befújásával pótolták. Az egymás melletti szakaszokat csak a már befújt hab megkeményedése után lehetett készíteni. A beavatkozás két napot vett igénybe, és jelenősen csökkentette az egyébként várható javítási költségeket.

Egy régebbi építésű társasház emeleti szintjén, előzetes statikai vizsgálatok nélkül, lakás átépítésbe és felújításba kezdtek. A régi csaphornyos parkettát elbontva a megmaradó padlóra aljzatbetont készítettek, melybe az új központi fűtés csövezését a betonozás előtt elhelyezték. Közvetlenül a betonozás után a födém alsó síkján repedések keletkeztek, és jelentős födémlehajlás volt tapasztalható. Ezt követően vizsgáltatták meg a szerkezetet, melyről kiderült, hogy borított fa gerendás födém. A födém feletti rétegrendet 10-12 cm salakfeltöltés, vakpadló, és csaphornyos parketta alkotta. A már említett rábetonozás megnövelte a födém állandó terheit, ez okozta a repedéseket és a lehajtást. A problémát úgy szerették volna megoldani, hogy sem alul sem

47

Megsüllyedt oltár helyreállítása

38.fejezet


38. Megsüllyedt oltár helyreállítása Többszöri átépítés és bővítéssel készült templom oltára 15cm egyenlőtlen süllyedést szenvedett. A helyreállítás előtt készült talajmechanikai vizsgálat azt mutatta ki, hogy az oltár környezetében az altalaj nagy mélységig laza településű, kis teherbírású. A feladat nem csak az alapozás megerősítéséből állt, hanem az oltár ferde helyzetét is meg kellett szüntetni. Az oltár két oldalán 7m mélységig lemenő tömörítő cölöpökből álló járom készült, melyre az oltárt kereszt irányú gerendákkal váltottuk ki. A kiváltó gerendázatot részleges alábányászással helyeztük az oltár alapja alá, melyet előzőleg vízszintesen a társzín alatt sűrűn átfúrva acél pálcákkal egy ideiglenes biztosító gerendapárhoz felfüggesztettünk. Az összes gerenda elhelyezése után az oltárt hidraulikával vízszintes helyzetbe emeltük, az új pozícióba a gerendázatot rögzítettük a cölöpjáromhoz. Ezután az oltár körül új burkolat készült. Tervező: Muszasi Kft. Kivitelező: Födém 2000 Kft.

48

Szénszálas lamellával erősített kőlemez

39.fejezet

39. Szénszálas lamellával erősített kőlemez A hagyományos építésű budapesti bérházak belső függőfolyosóin legtöbbször kéttámaszú tartóként működő (tömött mészkő) kőlemezeket alkalmaztak. Ezek idővel az alsó öv húzó igénybevételei miatt eltörnek a teherviselési irányra merőlegesen. Az eltörés után a lemezek nem szoktak leszakadni, mert több apró tényező miatt az eredeti teherviselési mód megváltozik. A kőlemezek az őket feltámasztó konzolokon olyan pontosan illeszkednek, hogy a hosszirányú befeszülés miatt befeszülve (boltozati hatás) tovább is képesek a kisebb terhek viselésére. Segít még azaz általános gyakorlat is, miszerint a lemezek peremét 8-10cm-es szélességben beengedték a falakba illetve a külső oldalon elhelyezkedő korláttal olyan módon vannak összekötve, hogy azok terheket vesznek fel a lemeztől. Ezekre a hatásokra nem szabad számítani, hatásuk

nagyon esetleges és korlátozott. Ilyenkor gyors és egyszerű megoldás az eltört lemez aljára ragasztani egy olyan szénszálas lamellát, mely a hajlításból származó húzó igénybevételeket képes felvenni. A törés helyétől és aljától függően esetleg párhuzamosan nyíró csapok ragasztása is szükséges lehet a két eltört rész közötti nyíró igénybevételek felvételére.


40. Sérült öntöttvas oszlop javítása A régi budapesti bérházak belső folyosóinak az alátámasztására sűrűn alkalmaztak díszes öntöttvas oszlopokat. Ezek a változó keresztmetszetű oszlopok üregesek, tulajdonképpen öntöttvas csövek. A nyitott folyosók vízelvezetési problémái miatt néha ezek az oszlopok felteltek csapadék vízzel. Ha ez télen következett be, vagy a víz nem tudott eltávozni a csőből, a téli fagyok hatására a jéggé szilárdult víz feszítő ereje szétnyitotta a csöveket. Így egy zárt nagy csavarási merevségű szerkezeti elemből egy nyitott kis csavarási merevségű szelvény keletkezett. Így az oszlop alaki torzulásból illetve

keresztmetszet csökkenésből jelentősen kisebb lesz a teherbírása. A legegyszerűbb és esztétikusabb megerősítés a sérülés visszahegesztése speciális elektródával. A zárt keresztmetszet és az esetleg hiányzó elemek így pótolhatók. Az oszlop alakdeformációi viszont nem biztos, hogy javíthatók. A már úgy is sérült rideg öntött anyag feszegetése (a deformáció javítása) további sérülések okozója lehet. A helyreállítással párhuzamosan a probléma okát is meg kell szüntetni (megfelelő vízelvezetés, szigetelés)

41. Alapmegerősítés haránt talpgerendákkal hogy a felső aránylag elfogadható szilárdságú talajréteg alatt, teljesen átázott agyag található. Az alapmegerősítés mélyalapozással nagyon sokba került volna. Ezért olyan megoldást választottunk, ami nem

Régi budapesti társasházakra nem csak tetőteret, hanem új szinteket is építenek így a meglévő alapokra jelentős többletterhek, jutnak. Ez a helyzet ennél az építkezésnél is. A talaj vizsgálat ebben az esetben azt mutatta,

49

Alapmegerősítés haránt talpgerendákkal

41.fejezet régi alapoknak. A mi esetünkben a gerenda 1,5 mm alakváltozás után már képes a szükséges ellenállást produkálni. A gerenda alakja is lényeges. Technológiai okokból ezek a gerendák csak kéttámaszúak. Így a talpára állított T alak statikai szempontból tökéletes. Anyagtakarékosan alakul ki nagy felfekvési felület, és a nyomott zónába van több és kedvező alakú beton. A szerkezet kivitelezése is aránylag egyszerű, a régi alapba való bekötési fészkek nem túl nagyok.

változtatja nem az alapozás jelenlegi síkját, hanem az alapozás felfekvési felületét növeli. Ez az épület teherviselő hossz falas így az alapokba bekötött haránt gerendákat építettünk, melyeknek az alsó síkja megegyezett a régi alapok alsó síkjával. A tervezésénél fontos, hogy nem csak szilárdsági szempontból vizsgáljuk a gerendát, hanem a várható alakváltozásokat is figyelni kell. Ha a gerendák teherviselővé válásához nagy alak alakváltozások tartoznak, az új alapok csak jelentős süllyedések bekövetkezése után kezdenek besegíteni a

42. Falvastagítás vascsapos összekötéssel falnak nem csak a keresztmetszete nő, hanem a kihajlási merevsége is.

Sokszor áll elő az a helyzet, hogy egy meglévő fal újabb terheket kap, vagy a környezetében olyan falszakaszokat bontanak el, melyek terhei átkerülnek a megmaradó részre. Ebben az esetben az építészeti szempontokat is figyelembe véve több lehetőség is felmerül. Az egyik, hogy a fal mellé egy vékony, a meglévő fallal együttdolgozó faltestet építünk. Az együttdolgozást a mi esetünkben együttdolgozó ragasztott csapokkal biztosítottuk. A meglévő falba az új fal készítése közben a fugák vonalában furatokat készítünk, melyekbe acél csapokat ragasztunk úgy, hogy azok kilógó vége az új falazat fugáiba kerüljenek. Az együttdolgozó erő lehorgonyzására a csapok végére hosszirányú elosztó vasat is lehet hegeszteni. A szerkezet elkészülte után a bekötő csapok sűrűségétől függő mértékben a két fal összedolgozik. A

Tervező: Muszasi Kft. Kivitelező: Titán Bt.

50

Függőfolyosó erősítés

43.fejezet

43. Függőfolyosó erősítés A régi budapesti bérházak függőfolyosói részben konzolos vasbeton szerkezetként készültek. A burkolatok sokszor előregyártott műkő lapokból álltak szigetelés nélkül helyszínen készített műkő szegéllyel. A burkolat aránylag hamar tönkremegy, és a szigetelés hiánya miatt a víz elpárolgása lassabb, mint egy szabad betonfelületben, itt a burkolat még tárol is vizet, nem csak gátolja a párolgást. Ezeknek a beton lemezeknek egyszerre többféle módon is romlik az állapotuk. A fagykárosodás miatt a betonszilárdság folyamatosan csökken. Az acélbetétek korrodálódnak, a rozsda feszítő ereje tovább rongálja a beton szerkezetét. A javítás módja a szerkezet károsodási szintjétől függ. Az elején elég a szigetelés és a

megfelelő burkolat kialakítása, a csapadékvíz helyes elvezetési módja. A következő lehetőség, ha a szerkezeti beton szilárdsága még elfogadható és építészetileg is van még hely a szerkezet vastagítására. Újabb vékony betonréteget helyezünk a meglévő szerkezetbe (pl. a régi műkő burkolat helyére). Ebbe a rétegbe új fővasak kerülnek melyeket az épület oldalfalába, ragasztunk olyan helyekre, ahol a fal leterheltsége elég nagy. Az új vékony vasalt beton réteget a régivel ragasztott csapokkal dolgoztatjuk össze. Ez a megoldás csak akkor hosszú életű, ha a szerkezeti beavatkozás után jó szigetelést, burkolatot és vízelvezetést kap a függőfolyosó.


44. Vasbeton födémkonzol erősítés Egy több szintes társasház legalsó szintjének a külső fala beljebb van, mint a fölötte lévő szinteké. Így a felső szintek külső falait a kilógó födémek konzolosan tartják. A legalsó szint falaiban elrejtett vb oszlopok is bauxit

betonból készültek. A kilógó födémeken repedések voltak tapasztalhatók, az oszlopok vizsgálati és számított adatai szintén arra utalnak, hogy megerősítésre van szükség. Mivel az alsó szint belmagassága elég nagy és

51

Vasbeton födémkonzol erősítés

44.fejezet főfalak miatt össze vannak kötve egymással. Így az összes födémkilógást ki tudtuk váltani egyetlen szerkezettel. A födémlemezek keresztirányú teherviselését ezzel a beavatkozással nem zavartuk meg. A kilógó konzolok felett mindenhol lakáselválasztó harántfalak vannak melyek az alátámasztással, átvették a konzolok teherviselését.

jelenleg sincsen kihasználva (álmennyezet takarja a mennyezetet) acélköpenyezést terveztünk az oszlopoknak, és a födém konzoljai alá kilógó rácsos tartókat készítettünk. Az acél rácsostartók a köpenyezett oszlopokhoz oldalból csatlakoznak azért, hogy a meglévő szerkezeten semmilyen roncsolást ne kelljen végezni. A kilógó konzolokat az összes felette lévő teher viselésére méreteztük, mivel a födém konzolok vége a közöttük épített


52

Vasbeton födém erősítése hajlításra és átszúródásra

45.fejezet

45. Vasbeton födém erősítése hajlításra és átszúródásra Egy új vasbeton födémes épület közvetlenül a kivitelezés után bizonyos részen funkcióváltozás következett be. A funkció változás tehernövekedéssel és a vázoszlopok mellett utólagos áttörések vágásával járt. A vasbeton födém bizonyos vonalain függőlegesen a végfalakon ,pedig vízszintesen gyémántfúróval furatokat készítünk. Ezekbe, a furatokba szárazon nagy átmérőjű csapokat raktunk melyek 0,1 mm pontosan a furat átmérőjébe lettek esztergálva. Így a nyírásra igénybevett csapok azonnal teherbíróak, és a csatlakozó övlemezek hegesztés közbeni hője nem károsítja a csapragasztásokat. A tartók vége felé már nem csak övlemezek, hanem

gerinclemezek is kerülnek a csapok közé. A gerinclemezek által összegyűjtött nyitóerőket a végén elhelyezett homloklemezen vízszintes csapok adják át a falnak. A teherbírást ez a megoldás az eredeti többszörösére növelte. Az oszlopok mellett vágott áttörések csökkentették a lemez átszúródási vonalát, így a nyírási teherbírását. Az előbb vázolt módszerrel az oszlop oldalán kiálló acél konzolokat készítettük, így növelve a lemez átszúródási vonalat. A konzol által átvett nyíróerő a szárazon beültetett csapok továbbítják az oszlopba.


46. Ütés miatt megroppant fal javítása merevítő harántfaltól így nem is maradt el a hatás. A fal megroppant az oldalirányú maradó alakváltozása cm nagyságrendű volt. A lakás felett a főfal még kb 10 méteren folytatódott. Az elbontás és újraépítés azért is problémát jelentett, mert a lakás hosszabb időre lakhatatlanná vált volna.

Budapesti foghíj beépítése során az új ház melletti épület utcára merőleges falát nagy erejű ütés érte. (Az ütés oka nem derült ki, de frissen betonozott vb vázoszlop eldőlésétől a daruval emelt betonozó konténer belengésén keresztül több minden is lehetséges.) Az ütés támadási pontja egy lakás oldalfalának a közepén volt távol minden

53

Ütés miatt megroppant fal javítása

46.fejezet

Ezért egy gyorsabb és egyszerűbb megoldást választottunk. Mivel a fal oldalirányú maradó alakváltozását vakolatjavítással el lehetett tüntetni, a javítás a kialakult helyzet lemerevítésével oldottuk meg. A sérült fugákat vídia betétes fúróval 15-20 cm mélységig szakaszosan kitisztítottuk, majd

újra fúgáztuk. A kialakult repedésekre merőlegesen hornyokat vágtunk és nagy szilárdságú habarccsal acélbetéteket ragasztottunk a falba. Ez a munka csak két napot vett igénybe és utána a vakolást ki lehetett javítani.

47. Aljzatbeton stabilizálása tömörítő cölöpözéssel Lejtős területen épült családi ház lábazati falai között feltöltést, tömörítés nélkül készítették. Az eredeti terep erős lejtése miatt a feltöltés vastagsága nem egyenletes, így a laza töltésre készített padozat süllyedése is változó. Mivel a padozat javításához nem elég egy új vasaltaljzat készítése, hanem a feltöltést kiemelve újra kellene azt tömörítés mellett készíteni gazdaságosabb és gyorsabb egy mikrocölöpözéses stabilizálás. Négyzethálós kiosztásban a meglévő vasalt aljzatot gyémánt koronás fúróval átfúrtuk. A nyíláson keresztül tömörítő cölöpöt készítünk a teherviselő talajrétegig, amelynek végét bekötjük az aljzatbetonba. Így a lemez alatti laza töltést áthidalva az aljzat egy sűrűn letámasztott vasbeton födémként működik tovább. Ha a meglévő hideg burkolóanyagból van tartalék, a lokális hibákat (furatok helyét) ki lehet javítani. Ezzel a megoldással elkerültük az aljzat feltörését és elszállítását, a feltöltés teljes átmozgatását és tömörítését. A károsodott burkolat javítható vagy cserélni szükséges. Tervező: Muszasi Kft. Kivitelező: Födém 2000 Kft.

54

Tartalomjegyzék 1. Nagy fesztávolságú vasbeton lemez megerősítése 2. Nagy keresztmetszetű téglapillér alap-megerősítése 3. Monolit vasbeton vázas csarnok konzol megerősítése 4. Fagerendás födém megerősítése 5. E-gerendás födém megerősítése 6. Tégla dongaboltozat megerősítése 7. Vasbeton lemez megerősítése 8. Előregyártott vasbeton gerendás födém megerősítése 9. Acél gerendás födém megerősítése 10. Borított fa gerendás födém megerősítése 11. Acél protézis áthidaló alkalmazása 12. Ytong fal utólagos vázasítása. 13. Templom tetőszerkezetének megerősítése 14. Templomtorony tetőszerkezetének megerősítése 15. Fal erősítések protézisekkel 16. Terhelőlapos alap-megerősítés 17. Mega cölöpös alap-megerősítés 18. Falak stabilizálása falvarrással 19. Áthidaló erősítés felfüggesztéssel 20. Vasbeton áthidaló erősítése utólagos öszvéresítéssel 21. Vasbeton oszlop köpenyezése 22. Burkolt faoszlop erősítése. 23. Eltört kőkonzol javítása. 24. Eltört kőlemez javítása. 25. Alap erősítés már meglévő szerkezet felhasználásával. 26. Gyors födémes megerősítés 27. Falazott térdfal megerősítése 28. Tömörítő cölöpös alap-megerősítés 29. Roskadó aljzaton álló válaszfal stabilizálása 30. Ideiglenes megerősítése 31. Utólagos áthidalás külpontosan nyomott oszlop segítségével 32. Ácsolat térbeli rácsostartóvá alakítása 33. Vegyes szerkezetű tetőtéri zárófödém javítása 34. Födémerősítés nyomott öv magasítással 35. Áthidaló hosszabbítás acél protézissel 36. Vasbeton födémpanel erősítés ragasztott acél rácsostartóval 37. Födémerősítés tehermentesítéssel 38. Megsüllyedt oltár helyreállítása 39. Szénszálas lamellával erősített kőlemez 40. Sérült öntöttvas oszlop javítása 41. Alapmegerősítés haránt talpgerendákkal 42. Falvastagítás vascsapos összekötéssel 43. Függőfolyosó erősítés 44. Vasbeton födémkonzul erősítés 45. Vasbeton födém erősítése hajlításra és átszúródásra 46. Ütés miatt megroppant fal javítása 47. Aljzatbeton stabilizálása tömörítő cölöpözéssel

55

Képmellékletek

56

1.1. Csaplyuk fúrása

1.2. Elkészült furatok

a

1.3. A fúró és a kieső mag

1.4. A csap felülről

1.5. Csaprögzítés felül

1.6. Csapfelhelyezés alulról

57

1.7. Közbenső állás bakja

1.8. Főállás bakja

1.9. Melegen hajlított feszítőrudak

1.10. Szerelés közbeni emelés

1.11. Feszítőrudak rögzítése

1.12. Kész erősítések

58

1.14. Repedések telítése gyantával

1.13. Repedések telítése gyantával

2.1. Meglévő alapozás

1.15. Fej feletti fúrások 59

2.2. Az első erősítő lap

2.3. Felfalazott erősítések

2.4. Készre falazott erősítések



60


2.9. Erősítések összefogása vb köpennyel

2.8. Erősítések összefogása vb köpennyel

2.10. Régi alap eltávolítása

2.11. Régi alap eltávolítása

2.12. Az eltávolított alap utáni állapot

2.13. Az új állapot szigetelése

61

3.1. Sérült csarnok

3.2. Csarnok hossztartói

3.4. Dilatációs vonal a tetőn

3.3. Szilárdság vizsgálati hely

3.6. Sérült dilatáció

3.5. Sérült dilatáció

62

3.7. Javított dilatáció

3.8. Sérült dilatáció javítása

4.1. Gerendák a középfőfalon

4.2. Ékelt, hevederezett gerendák

4.3. Ékelt, hevederezett gerendák

4.4. Fejpallók elhelyezése

63

4.5. Fejpallók elhelyezése

4.6. Fejpallók toldása

4.7. Szerkezet burkolása

4.8. Szerkezet burkolása

5.1. Eredeti állapot

5.2. Furatok készítése

64

5.3. Furatportalanítás

5.4. Furatportalanítás

5.5. Csapok beragasztása

5.6. A gerenda melletti csapok

5.8. Bekötő vasalat ragasztása

5.7. A gerenda melletti csapok

65

5.9. Erősítés a szélső főfalnál

5.10. Erősítés a szélső főfalnál

6.1. Az erősítés felső övének felrögzítése

5.11. Erősítés a közép főfalnál

6.2. Előre gyártott dongák felhelyezése

6.3. Gerinc és felső öv összeépítése

66

6.4. Gerinc és felső öv összeépítése

6.5. Donga felfekvés kialakítása

6.6. Kész dongafelfekvés

6.7. Kész erősítés



67

7.1. Fejlemez felerősítése

7.2. Falfészek kialakítása

7.3. Falfészek kialakítása

7.4. Gerenda bekötése a falba

8.1. Együtt dolgozó lemez zsaluzásának kialakítása

7.5. Gerendák kialakítása

68

8.2. Együtt dolgozó lemez zsaluzásának kialakítása

8.3. Fejlemez vasalása

8.4. A székállás oszlopok letámasztásánál lemezerősítés

9.1. Rácsoszlopok elhelyezése

9.3. Szélső fal koszorúja

9.2. Székállás keresztkiváltása

69

9.4. Lemez együtt dolgozó bekötéseinek elhelyezése

9.5. Székoszlop letámasztás kiváltása

9.6. Koszorú bekötése a lemezbe

9.7. Fejlemez betonozás előtt

9.8. Fejlemez betonozás előtt

10.1. Függesztő rúd lehorgonyzása

70

10.2. Távtartó és lehorgonyzó elemek

10.3. Gerenda bekötés

10.4. Függesztő rúd beszerelve

10.5. Galéria függesztve

10.6. Galéria függesztése

10.7. Derék szelemen erősítés

71

10.8. Teljesen kész állapot


11.1. Áttörés kialakítása

11.2. Áttörés kialakítása

11.3. Protézis elhelyezése

12.1. A falszakasz kigyengítése

72

12.2. Az oszlop helyének kialakítása



12.5. Oszlop felső része

12.7. Födém szélesítő protézis

12.6. Oszlop feszítőeleme

73

12.8. Oszlop behelyezése



12.10. Oszlop megfeszítve

12.11. Oszlop megfeszítve

12.12. Protézis felszerelése

12.13. Felszerelt protézis

74

12.14. Protézises oszlopfej

12.15. Oszlop feszítés közbeni alakváltozás mérés

13.1. Kupolákra ülő ácsszerkezet

13.2. Kupolára ülő ácsszerkezet 75

13.3. Oltár feletti ácsszerkezet

13.4. Kupolák közötti ácsolatrész

13.5. Ácsolat a végfalnál

13.6. A régi ácsolat

13.7. A régi ácsolat

13.8. A boltozatok sérülései 76

13.9. A boltozatok sérülései

13.10. Saruk lekötése

13.11. Fix saru

13.12. Acélszerkezet letámasztása

13.14. Meglazult hosszdongák

13.13. Oszlopok toldása

77

13.16. Függesztések és távtartó rúd

13.15. Csúszósaru

13.17. Függesztések

13.18. Építési szakasz

13.19. Új székállások

13.20. Függesztések 78

13.21. A lecserélt faanyag

14.1. Javítandó torony

14.2. Torony külső vizsgálata

14.3. Torony külső vizsgálata

14.4. Torony régi szerkezete és erősítés vízszintes kapcsolata

14.5. Acélszerkezet alulról

79

14.7. Erősítés közbenső csomópontja

14.6. Acélszerkezet letalpalása

14.8. Torony legfelső része

15.1. Vályogfal erősítés

14.9. Hinta kialakítása

80

15.2. Vályogfal erősítés

15.4. Falszakasz erősítése

15.3. Gerenda külpontos alátámasztása

15.5. Erősítő oszlop feszítése

15.6. Feszítő csavar közbeépítése

81

15.7. Vasbetonvázas épület erősítése

16.1. Beavatkozás előtti falvarrások

16.3. Erősítési szakasz kiásva

16.2. Pincézett rész határa

82

16.4. Terhelőlap sajtolás

16.5. Alap aláfalazása

16.6. Aláfalazott alapszakasz

17.1. Lesajtolt cölöp vége

83 17.2. Cölöpsajtolás

18.1. Varratképek

18.2. Varratkép

18.3. Repedés átfogása

18.4. Varratok sarok átvezetése

18.5. Ragasztásra előkészített hornyok

18.6. Eldolgozott varratok

84

18.7. Varratok belső lehorgonyzása

18.8. Bennmaradó feszítőelem

18.9. Hiányzó koszorút helyettesítő rúd

18.10. Feszítőkábel lehorgonyzása

19.1. Függesztett és függesztő áthidaló

85

19.2. Függesztő rúd lehorgonyzása

20.1. Áthidalás eredetileg

20.3. Kiváltás az oszlop eltávolítása előtt

20.2. Áthidalás eredetileg

20.4. Új levert oszlop

86

20.5. Csapok és fejlemez

21.1. Károsodott oszlop

21.2. Károsodott oszlop

21.3. Köpeny vasszerelése

87

21.4. Bezsaluzott köpenyezés

21.5. Oszlop vasbeton köpenyezése

22.1. Javítandó torony

22.2. Oszlop kiváltó protézis

88

22.3. Dísz rézborítás

22.4. Protézis lehorgonyzása

23.1. Letört konzol

22.5. Alátámasztó kőkonzolok

89

23.2. Fúró megfogása

23.3. Konzol felfúrás

23.4. Konzol felfúrás

23.5. Felfúrt konzol

23.7. Eldolgozott horgonyzás

23.6. Nyírócsap felfúrása

90

23.7. Furat feltöltése ragasztóval 23.8. Furat feltöltése ragasztóval

23.9. Horgonyzó rúd elhelyezése

24.2. Kőlemez külső főtartója

24.1. Konzolhosszabbító papucs

24.4. Főkonzol és külső főtartó kapcsolata

24.3. Beépítetlen belső tartók

91

25.1. Alaplemez lefogóelem bekötése a falba

25.2. Bekötő elem vasalása

25.3. Oszlop feletti átviteles tartó

25.4. Oszlopfej

25.5. Fejgerenda

25.6. Oszlop beállító csavar

92

26.1. Csősaru és tolóbilincs

26.2. Csősarú és emelőbilincs

26.3. Bekötő furat és a teher elosztó tarpézlemez

26.4. Elhelyezett sarú és emelőbilincs

26.5. Rácsostartó felszerelve

26.6. Rácsostartó felszerelve

93

26.7. Szerkezetet takaró álmennyezet

27.1. Vendégfödém készítés közben




27.5. Lehorgonyzó vasak a vendégfödémből 94

27.6. Megerősített térdfal

27.7. Új ácsolat lekötése

27.8. Új ácsolat lekötése

28.1. Cölöpözést indító fúrat készítése

95

28.2. Cölöpök indítási helye a közbenső főfalnál

28.3. Cölöphelyének kialakítása kívül

28.4. Cölöp helyének kialakítása belül

28.5. Cölöp előkészített helye betonozás előtt beltérben. 96

28.6. Cölöp előkészített helye betonozás előtt kültérben 28.7. Rudazat kihúzása belül

28.9. Burkolat helyreállítás cölöpözés után

28.8. Rudazat kialakítása kívül

97

28.10. Összefogó falvarrat cölöpözés után

29.1. Letámasztó pálcák beragasztása

29.2. Beragasztott pálca

29.3. Letámasztási helyek javítása

29.5. A letámasztás megkötése után lehet a repedéseket ékeléssel feszíteni

29.4. Letámasztások kiosztása

98

29.6. A letámasztás megkötése után lehet a repedéseket ékeléssel feszíteni

30.1. Vonórúd és függesztő pálcák

30.2. Régi áthidalás bontása

30.3. Kibontott áttörés

99

30.4. Ideiglenes megtámasztás

30.5. Új áthidalás beépítése

30.6. Lőtbetonos töltés megtámasztás

30.7. Lőtbetonos töltés megtámasztás

30.8. Támasztóelem zsaluzata 100

30.9. Donga megtámasztás földmunkája

31.1. Áttörés építés közben


31.2. Külpontosan terhelt oszlop behelyezése

32.1. Felső gerenda és rácsrúd csomópontja

32.2. Közbenső letámasztási rész merevítése

101

32.3. Gerenda és rácsrudak csomópont

33.1. Régi szerkezet kiszakadt letalpalása

33.3. Régi szerkezet felső töréspontja

33.2. Régi szerkezet alsó törés pontja

33.4. Régi szerkezet és vasbeton lemez csomópontja

33.5. Szerkezet sűrítése

102

33.6. Új szerkezet felső bekötése

33.7. Lemezsarok megtámasztása

33.8. Új és régi szerkezet kitámasztása 33.9. Új és régi szerkezet kitámasztása

34.1. Felső födém

103

34.3. Alsó födém bekötött erősítősávja

34.2. Felső födém



104

34.7. Letámasztó oszlop

34.6. Letámasztó oszlop

34.8. Oszlop falbekötése

34.9. Oszlopok elfalazása

105

35.1. Gerenda vasalat feltárása

35.2. Gerenda vasalat vége

35.3. Erősítőtok gyártása

35.4. Gerenda ideiglenes kiváltása

35.5. Erősítő tok felhelyezése

106

36.1. Eredeti állapot

36.2. Felragasztott szerkezet

36.3. Részleges befogást biztosító lekötés

36.5. Végleges állapot 36.4. Ragasztott csatlakozás

107

37.1. Födémfeltárás

37.2. Födémfeltárás

37.3. Salak eltávolítását szolgáló áttörések

37.4. Salak eltávolítása ipari porszívóval

38.1. Megsüllyedt oltár

38.2. Megsüllyedt oltár

108

38.4. Emelés előtti összefogó szerkezet

38.3. Burkolatbontás



38.7. Oltár visszaemelése

38.8. Oltár alágerendázása

109

39.1. Törött lemezek lamellás erősítése

39.2. Lamellák habarccsal bevonva

39.3. Lamella lehorgonyzása

39.4. Lamella lehorgonyzása

39.5. Kitört lemezrész pótlása betonnal

110

41.1. Gerenda bekötő fészke

41.1. Gerenda bekötő fészek

40.1. Szétfagyott öntöttvas oszlop

41.2. Gerenda vasalása

41.3. Gerenda kizsaluzása

41.4. Az elkészült gerenda

111

42.1. Erősítendő fal

42.2. Fal vastagítás

42.3. Bekötőcsapok a fugákban

43.1. Régi folyosó szélesítése

112

43.3 Erősítőlemez összekötő csapjainak furatai

43.2. Bekötő vasak furatai

43.4. Beragasztott fővasak


43.4. Beragasztott fővasak 43.7. Összekötő csapkiosztás


113

43.8. Vasalat betonozás előtt

44.1. Aládúcolt konzolok

44.2. Aládúcolt konzolok

44.3. Falvázoszlop köpenyezése

114

44.4. Konzol aláfogása

44.5. Oszlopok és gerendák kapcsolata

44.6. Gerendák belső megfogása

44.7. Gerendák belső megfogása 115

44.8. Gerendák belső megfogása

44.9. Erősítés burkolása

44.10. Erősítés burkolása


45.1. Födém erősítés bekötése oszlopba 116

45.2. Födém erősítés csatlakozása a födémhez

45.3. Erősítés kialakítása

45.4. Erősítés kialakítása az oszlopnál

45.5. Alsóöv erősítése

45.6. Elkészült födémerősítés

45.7. Utólagos áttörés

117

45.8. Födém átnyíródás elleni erősítése

46.1. Az ütés repedésképe a falon

46.2. Repedés közelről

46.3. Falvarrás és fugajavítás



118


47.1. Aljzattal együtt megsüllyedt kémény

47.2. Cölöphelyek kifúrása az aljzaton

47.3. Kifúrt mag

47.4. Tömörítés

47.5. Cölöpfeltámaszkodás kialakítása

119

Szabó Zoltán. Tartószerkezetek megerősítése Esettanulmányok

Recommend Documents