SZABÓ LAJOS
IDŐSKORI DEMENCIÁK CSALÁDI, TÁRSADALMI ÉS PSZICHOLÓGIAI VONATKOZÁSAI
Akadémiai Kiadó
Megjelent a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával
ISBN 978 963 05 9014 3 Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 19. www.akademiaikiado.hu
Első magyar nyelvű kiadás: 2011 © Szabó Lajos, 2011
Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetően is. Printed in Hungary
Tartalomjegyzék
Bevezetés Az alapok A demencia klinikuma: rövid áttekintés A személyközpontú gondozás alapjai A segítő környezet A kognitív funkciók megerősítését és a leépülési folyamat lassítását célzó erőfeszítések A segítőmunka és ellátási hátterei Szembesülés a diagnózissal és a demencia korai szakasza A gondozó család nehézségei A gondozó családok segítése és az ellátási hátterek Demenciával küzdő idősek segítése a bentlakásos otthonban A segítőmunka támogató hátterei Kitekintés a hazai ellátási viszonyokra Esetleírások Kliens a „szürke zónából” Úton a labirintusban Egy gondozó család válsága BPSD vagy valami más? Irodalom
5
7 15 15 39 83 100 130 130 146 162 193 217 239 250 251 257 264 269 273
Bevezetés
A hetvenes évek elején fiatal pályakezdő pszichológusként Zalaegerszegen, egy nagy forgalmú pszichiátriai osztályon dolgozva átélhettem a hazai szociálpszichiátria kibontakozásának nagyszerű korszakát. Ebben az időszakban forradalmi változások történtek: nyitottá váltak az osztályok, teret nyertek a csoportpszichoterápiás módszerek, és kialakult a korszerű pszichiátriai rehabilitáció rendszere. A hagyományos orvosi vizitek is új tartalmat nyertek, és öröm volt végigmenni a folyosókon. Volt azonban egy ajtó, amelyet én ritkán nyitottam ki, és amely mögött az orvosok is csak igen kevés időt töltöttek. Ez egy kis zárt részleg ajtaja volt, ahol a „pszichiátria hátsó udvarában” a nagyon zavart, nyugtalan pszichotikusokon kívül mozdíthatatlan állapotú „defektuálódott” skizofrén betegeket, néhány felnőtt értelmi fogyatékost és súlyos mértékű leépülést mutató – elsősorban idős – demenst gondoztak hónapokig, olykor évekig. Innen gyakran csak egy út vezetett ki: az „elme szociális otthoni elhelyezés”. Ez az őrzőgondozó részleg jórészt a főápoló – Pista bácsi – bölcsességére és az ápolók jóindulatára, emberségére volt bízva. Orvosi teendő alig volt, és én sem gondoltam, hogy pszichológusként bármilyen dolgom is lenne ezekkel a betegekkel.
7
Az időskori demenciáról keveset tudtunk, és keveset is törődtünk vele. Az volt az általánosan elterjedt felfogás, hogy valamilyen mértékű mentális romlás az életkor haladtával szinte természetes része az öregedési folyamatnak, a képességek megőrzését pedig inkább ritka szerencsének tartottuk. A demenciaként diagnosztizált hangsúlyos mentális romlást, amelyet az orvosok hol „időskori elbutulásnak”, hol szenilis demenciának írtak le, eredetét tekintve elsősorban arterioszklerotikus folyamatnak (a köznyelvben elterjedten „agyér-elmeszesedésnek”) vagy kiterjedt agyi vaszkuláris történés (stroke) következményének tulajdonították. A romlási folyamat megfordíthatatlannak és megállíthatatlannak tűnt, sem orvosi, sem pedig pszichológiai szempontból nem tekintettük igazán befolyásolhatónak. Úgy láttuk, hogy ezekről az idős betegekről elsősorban gondoskodni kell és vigyázni rájuk, ez pedig az ápoló-gondozó stáb dolga. Az orvosi diagnózis felállítása a tüneti kép mellett alapvetően a post mortem (halál utáni) agyszövettani vizsgálatra épült – ha egyáltalán volt ilyen –, és az időskori demencia kapcsán ritkán fogalmaztak meg differenciáldiagnosztikai kérdéseket. A demenciakutatásban a 20. század fordulóján az Alzheimer-kór leírásával igazi áttörés történt, lendületet adva a korábbi életkori szakaszban kialakuló ún. preszenilis demenciák klinikai és agypatológiai leírásának, de ez kevésbé érintette az időskori demenciáról alkotott feltevéseket. A nyolcvanas években azonban jelentős változás történt. Ennek egyik lényeges mozzanata az a felismerés, hogy az Alzheimer típusú demencia egyre növekvő arányban jelenik meg időseknél is, és a demográfiai változások nyomán, az átlagéletkor kitolódásával, valamint a korsávok átsúlyozódásával – ahogy egyre több nagyon idős ember él közöttünk – ez a növekedési arány drámai mértékű. A modern diagnosztikai eljárások fejlődésével ugyanakkor egyre árnyaltabb képet
8
kapunk a demenciához kapcsolódó elváltozásokról, és finomodott a vaszkuláris demencia különböző formáinak felismerése is. Mindez jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az időskori demencia egyre inkább a figyelem középpontjába került, és a kapcsolódó kóroktani kutatásokon túl a klinikai diagnosztika terén is egyre több erőfeszítés történjen. Az utóbbi évek jelentős eredménye a demencia tüneteit és a leépülési folyamat tempóját befolyásoló gyógyszerek megjelenése. A nyolcvanas évek másik jelentős fejleménye a leépülési folyamattal szembeni küzdelemben megjelenő fejlesztő-készségmegőrző módszerek megjelenése a kognitív funkciók és szociális készségek megerősítése terén. A gyógyszeres kezelési próbálkozásokkal együtt e módszerek alkalmazása azt a reményt erősítheti, hogy egyre inkább képesek leszünk a leépülési folyamat lassítására. Miközben e látványos változások nagymértékben érintették az időskori demenciával való foglalkozás mozgásterét, a kilencvenes évektől egy jelentős paradigmaváltás zajlik a gondozás terén is a hagyományos őrző-gondozó tevékenységet felváltó személyközpontú gondozás nyomán. E jelentős változások mellett a demenciában szenvedők sorsát alapvetően meghatározza az is, hogy az ellátórendszerek oldaláról képesek vagyunk-e egy olyan differenciált ellátást kialakítani, amely a változó gondozási szükségletekhez igazodva végigköveti az ellátást igénylő sorsát a mentális romlás korai időszakától a leépülés terminális szakaszáig, biztosítva a szükséges ellátást és a támogató háttereket. A demenciával küzdő idősek hagyományos ellátásában a hangsúly a tartós bentlakásos otthoni elhelyezésen volt, és csak nagyon lassan, kis lépésekben nyertek teret a nappali ellátás különböző formái és a gondozó családtagokat támogató szolgáltatások (ez utóbbiak jelentőségét mutatja az, hogy a demenciával küzdő idősek gondozása 70-80%-ban a családban történik, és ennek kulcsszemélye a gondozó családtag).
9
Elmondható az, hogy ma a korszerű ellátás négy alappilléren nyugszik, és ezek mindegyike egyaránt fontos. Ez a négy alappillér: – a korszerű diagnosztika és a gyógyszeres kezelési törekvések, – a készségek megőrzését, megerősítését szolgáló módszerek alkalmazása, – a változó szemléletű gondozás, – a differenciált ellátórendszer és a támogató hátterek megjelenése. Kritikusan szemlélve a demenciával küzdő idősek hazai ellátását azt kell mondanunk, hogy a hazai ellátás mind a négy területen nagymértékben elmarad a nemzetközi gyakorlattól. Bár komoly erőfeszítések történtek a demencia orvosi kutatása terén, és megszületett a korszerű diagnosztika szempontjait rögzítő kivizsgálási protokoll, létrejöttek demenciaközpontok a kivizsgálás biztosítására, és ha nehezen is, de egyre elérhetőbbek a demencia tüneteit és a leépülési folyamatot befolyásoló gyógyszerek. Ugyanakkor az orvoshoz eljutó és megfelelően kivizsgált betegek aránya igen alacsony, a demenciaközpontok vizsgálati kapacitása és a korszerű vizsgálati eljárások alkalmazása elégtelen, tartalmában pedig nem valósul meg igazi orvosi tanácsadás, gondozás. A helyzet súlyosságát jól mutatja az a nemzetközi összehasonlító elemzés, amelyet Waldemar és munkatársai végeztek 2006-ban (idézi: Tariska, 2006). Eszerint az Alzheimer-kórban szenvedők közül a korszerű kezelésben részesülők aránya Franciaországban 51,4%, Ausztriában 32,7%, a szomszédos Szlovákiában 10%, Bulgáriában 5,5%, miközben Magyarországon mindössze 2,7%! Az idősellátás intézményeiben járva azt tapasztalhatjuk, hogy a gondozás terén ritka kivételtől eltekintve a fizikális gondozásra szűkülő, elemi szintű őrző-gondozó tevékenység folyik, és a hazai gyakorlatban a személyközpontú gondozás alapelvei, szemlélete szinte teljesen ismeretlen, de hiányzik a gondozó stábok felkészítése is a demenciával küzdő idősek
10
speciális ellátására (gyakran a demenciára vonatkozó elemi ismeretek is hiányoznak). A készségmegőrző-készségmegerősítő programok ma még csak szórványosan találhatók meg, és a demenciával küzdők számára szervezett foglalkozások módszertanilag kidolgozatlanok, ötletszerűek, a foglalkozásokat szervezők pedig nem rendelkeznek megfelelő képzettséggel. Az ellátórendszer oldaláról nézve alapvetően a tartós bentlakásos otthoni elhelyezés dominál hosszú várakozási idővel és személyi-tárgyi feltételeiben elégtelen, korszerűtlen intézményi háttérrel. Hiányzik a demenciával küzdők nappali ellátásának kiépült rendszere, és a házi segítségnyújtás kapacitása is elégtelen. Miközben a bentlakásos otthonokban a demenciával küzdő idősek aránya rohamosan növekszik (meghaladja a 30-40%-ot), az ellátásra szorulóknak csak 10-15%-a kerül be ezekbe az intézményekbe. A demenciával küzdő idősek jelentős részéről a területi ellátás sem tud gondoskodni, így legalább 70-80%-ban a gondozó családtagok próbálnak boldogulni a gondozási feladatokkal, miközben ehhez gyakorlatilag alig kapnak segítséget. Azt láthatjuk, hogy a szakmapolitikusok és ellátásfejlesztők nem ismerték fel a demenciával küzdők ellátásához kapcsolódó problémák súlyát, az ellátási feladatok nagyságrendjét és halaszthatatlanságát, miközben a szabályozások terén sorozatosan szakszerűtlen döntések születtek. Ezek a negatív tapasztalatok ösztönöztek arra, hogy e könyv megírásába fogjak. Oktatóként és módszertani szakértőként alapvető feladatomnak azt tekintem, hogy korszerű ismereteket közvetítsek, és elmondjam azt, hogy a demenciával küzdő idősek korszerű ellátásának hogyan és milyen feltételrendszerben kell működnie, milyen szakmatartalmi szempontoknak kell érvényesülniük, valamint azt, hogy mi a dolgunk és felelősségünk. A szakmapolitikusoknak, ellátásfejlesztőknek, finanszírozóknak pedig az a dolguk, hogy végiggondolják, mindez hogyan valósítható meg.
11
Forráshiányos időkben sokféle nehézséggel kell szembenézni és kompromisszumokat is kell kötni, de elvárható az, hogy a döntéshozók a szakemberektől kérdezzék meg, hogy milyen megoldások szülessenek és meddig lehet a kompromisszumokban elmenni. Remélem, hogy ez a könyv segít majd az eligazodásban. Miközben e sorokat írom azokra a kollégáimra és barátaimra gondolok, akik segítettek abban, hogy e fontos területet megismerjem, és akik sok erőfeszítést tettek azért, hogy a demenciával küzdők korszerű ellátása Magyarországon is megszülessen. Először dr. Tariska Péter nevét említeném, akinek úttörő szerepe a hazai demenciakutatásban meghatározó jelentőségű. Tisztelettel gondolok sokéves áldozatos munkájára. Munkatársa, Baranyai Zsuzsa gyógypedagógus ismertetett meg a készségfejlesztő és készségmegőrző módszerek alkalmazásának lehetőségeivel, a Római Katolikus Szeretetszolgálat munkatársa, Kovacsics Zsuzsa pedig a személyközpontú gondozás alapjaival. A Római Katolikus Szeretetszolgálat dabasi Zárdakert Otthonában találkoztam először a demenciában szenvedők ellátását segítő korszerű intézményi környezettel és azzal a gondozási kultúrával, amely utat mutathat nekünk a bentlakásos intézményben folyó gondozás terén. A szeretetszolgálat vezetője, Endrődi Zsuzsa, és az otthon igazgatója, Csoó Lászlóné meghatározó szerepet játszott ennek kialakításában. A demenciával küzdők nappali ellátására és a gondozó családtagok segítésének fontosságára a Memória Alapítvány és dr. Urbanics Kinga munkássága hívta fel a figyelmemet, a civil érdekképviselet szerepére pedig Himmer Éva – a Feledékeny Emberek Hozzátartozóinak Társasága elnökének – sokéves szívós küzdelme, elszántsága. Fontos szerepet játszott munkám segítésében a Főváros Módszertani Otthonában működő Módszertani Csoport Szedliczki Gábor, majd
12
Kecskés Andrea vezetése mellett. Velük és munkatársaikkal – dr. Hidvégi Katalin geriáter főorvossal és Kovács Margó szociális munkással – éveken keresztül formáltuk, alakítottuk a gondozó stábok számára szervezett demenciakurzusokat, akkreditált továbbképzéseket. Ebben a közös munkában különösen sokat jelentett számomra, és jelent ma is dr. Hidvégi Katalin inspiráló jelenléte. A legtöbbet azonban közvetlen munkatársaimtól – a Fővárosi Önkormányzat Gödöllői Idősek Otthonának stábjától – tanultam. Fenntartás nélkül befogadtak, és megosztották velem tudásukat, tapasztalataikat, partnerek voltak az új ötletekhez, és türelmesen hagytak álmodozni. Nekik – barátaimnak – ajánlom ezt a könyvet: dr. Kormosné Lenorics Éva igazgatónak, Pintér Mihályné intézményvezető főnővérnek, Bornné Ledényi Katalinnak a mentálhigiénés csoport korábbi és Kovácsné Blaskó Mariann jelenlegi csoportvezetőnek, akik Polyák Szilviával a demenciával küzdő idősekkel való foglalkozásban kreatív, mindig új utakat kereső munkatársaim voltak. Szeretettel gondolok a teljes mentálhigiénés stábra és azokra a nővérekre, gondozókra, akik áldozatos napi munkájukban a demenciával küzdők mellett vannak. Hiszem, hogy sokan vannak még olyanok, akik a mostoha körülmények ellenére is igényes, színvonalas munkát végeznek, új utakat keresve a demenciával küzdők ellátása terén. Remélem, hogy könyvemmel segíteni tudom munkájukat. E könyv írása közben szembe kellett néznem terminológiai nehézségekkel is. Gyakran tapasztalhatjuk azt, hogy a demens kifejezés egyre inkább stigmatizáló, és szorosan kötődik a konzervatív patológia-deficit szemlélethez. Ma divatos inkább Alzheimer-kórról beszélni, miközben tudjuk, hogy ez a demencia egyik formája, és kiterjesztése a demencia általános megjelölésére indokolatlan még akkor is, ha az Alzheimer-kór ma a leggyakrabban előforduló demenciaforma. Az időskori demenciák
13
kapcsán sokszor használják a mentális vagy a szellemi hanyatlás fogalmát, újabban pedig „demenciában szenvedő idősekről” beszélünk, kifejezve azt, hogy az egyén nem azonos a diagnózisával. Ebben a munkában arra törekszem, hogy következetesen használjam a „demenciával küzdő idősek” kifejezést, hangsúlyozva ezzel, hogy a demencia következtében kialakuló kognitív nehézségek olyan akadályozottsághoz vezetnek, amellyel a mindennapi életvitel során újra és újra meg kell küzdeni. A demenciával küzdő személyt nem csupán a leépülési folyamatban passzívan sodródó, szenvedő embernek látjuk, hanem olyan valakinek, aki nehézségeivel szembefordulva küzd egy élhetőbb életért, és mi ebben a küzdelemben szövetségesként vagyunk jelen. Munkánk értelmét és a reményt ez a közös küzdelem adja.
14
Irodalom
Abelskov, K. (2005) Services to people with dementia: a worldwide view: Nordic countries. In: Burns, A.–O’Brien, J.–Ames, D., eds (2005) Dementia. London, Hodder Arnold Publication, 294–296. Aguilera, D. C.–Messick, J. M. (1982) Crisis intervention: Theory and methodology. C. V. Mosby, St. Louis Alexopoulos, G. S. et al. (1988) Cornell scale for depression in dementia. Biological Psychiatry, 23, 271. Allen, C. K. (1985) Occupational therapy for psychiatric diseases, measurement and management of cognitive disabilities. Little Brown and Company, Boston Arkin, S. M. (2001) Alzheimer rehabilitation by students: Interventions and outcomes. In: Clare, L.–Woods, R. T. (eds) Cognitive rehabilitation in dementia. New York, Taylor and Francis Psychological Press, 273–319. Ayres, A. J. (1973) Sensory integration and learning disorders. Western Psychological Services, Los Angeles Ballard, E. L. (2007) Support groups meeting the needs of families caring for person with Alzheimer’s disease. In: Cox, C. B. (ed.) Dementia and social work practice: Research and interventions. New York, Springer Publications
273
Baranyai Zs. (1999) A szellemi hanyatlás kezelésének lehetősége emlékezeti tréning segítségével. Alzheimer-beteg a családban sorozat. Budapest, Memória Alapítvány Baranyai Zs. (2002) Realitásorientációs tréning és memóriatréning – pszichoterápiás lehetőségek demens betegek ellátásában. In: Szabó L. (szerk.) Szempontok a mentálisan hanyatló idősek vizsgálatához és készségfejlesztéséhez. Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona, Módszertani Osztály kiadványa, Budapest, 33–47. Baro, F. (2002) Psychosocial interventions for dementia: A review. In: Maj, M.–Sartorius, N. (eds) Dementia. 2nd ed. Chichester, John Wiley and Sons, 279–308. Baxter, E. (2007) Care management with people with dementia and their caregivers. In: Cox, C. B. (ed.) Dementia and social work practice: Research and interventions. New York, Springer Publications, 265–281. Bell, V. (1990) Tapping an unlimited resource: Building volunteer programs for patients and the families. In: Mace, N. L. (ed.) Dementia care: Patient, family, and community. Baltimore, The John Hopkins University Press, 321–337. Bell, V.–Troxel, D. (2002) The best friends staff: Building a culture of care in Alzheimer’s programs. Baltimore, Health Profession Press Bell, V.–Troxel, D. (2003) The best friends approach to Alzheimer’s care. Baltimore, Health Professions Press Bell, V.–Troxel, D.–Cox, T.–Hamon, R. (2002) The best friends book of Alzheimer’s activities. Vol 1. Baltimore, Health Profession Press Bell, V.–Troxel, D.–Cox, T.–Hamon, R. (2004) The best friends book of Alzheimer’s activities. Vol 2. Baltimore, Health Profession Press Benjamin, B. J. (1999) Validation: A communication alternative. In: Volicer, L.–Bloom-Charett, L. (eds) Enhancing the quality of life in advanced dementia. Boston, Massachusetts, Brunner and Mazel, 107–124.
274
Benson, H. (1976) The relaxation response. New York, Avon Books Bird, M. (2005) A predominantly psychosocial approach to behavior problems in dementia: treating causality. In: Burns, A.–O’Brien, J.–Ames, D. (eds) Dementia. London, Hodder Arnold Publication, 499–510. Black, B. S.–Rabins, P. V. (2005) Quality of life in dementia: conceptual and practical issues. In: Burns, A.–O’Brien, J.–Ames, D. (eds) Dementia. London, Hodder Arnold Publication, 215–229. BNO–10 Zsebkönyv (2004) Budapest, Animula Kiadó Bonjean, M. J.–Bonjean, R. D. (1997) Working with the family. In: Kovach, Ch. R. (ed.) Late-stage dementia care: A basic guide. Washington, DC, Taylor and Francis, 171–187. Brawley, E. C. (1997) Designing for Alzheimer’s disease: Strategies for creating better care enviroments. New York, John Wiley and Sons Breuer J.–Freud S. (1974) Studies on Hysteria. Penguin Books Ltd., Harmondsworth Bridges, B. J. (1998) Therapeutic caregivings: A practical guide for caregivers of person with Alzheimer’s and other dementia causing diseases. Washington, BJB. Publishing Mill Creek Brodaty, H.–Green, A.–Graham, N.–Low, L.-F. (2005) Family carers for people with dementia. In: Burns, A.–O’Brien, J.–Ames, D. (eds) Dementia. London, Hodder Arnold Publication, 118–132. Brody, R. (1993) Effectively managing human service organization. London, Sage Brooker, D. (2007) Person-centered dementia care: Making better services. London, Jessica Kingsley Publishers Brooker, D.–Surr, C. A. (2005) Dementia care mapping: Principles and practice. Bradford, University of Bradford
275
Brooker, D.–Surr, C. A. (2006) Dementia Care Mapping (DCM): initial validation of DCM 8 in UK field trials. International Journal of Geriatric Psychiatry, 21, 1–8. Brown, E. J. (1999) SNOEZELEN. In: Volicer, L.–Bloom-Charett, L. (eds) Enhancing the quality of life in advanced dementia. Boston, Massachusetts, Brunner and Mazel, 168–185. Burns, A.–O’Brien, J.–Ames, D., eds (2005) Dementia. London, Hodder Arnold Publication Burnside, I. (1995) Themes in reminiscence groups with older women. In: Hendricks, J. (ed.) The meaning of reminiscing and life review. Amityville, NY, Baywood, 159–172. Butler, R. N. (1963) The life review: An interpretation of reminescence in the aged. Psychiatry, 26, 65–76. Calkins, M. P. (1997) A supportive enviroment for people with late-stage dementia. In: Kovach, Ch. R. (ed.) Late-stage dementia care: A basic guide. Washington, DC, Taylor and Francis, 102–111. Calkins, M. P., ed. (2001) Creating succesful dementia care settings. Vols I–IV. Baltimore, Health Professions Press Cars, J.–Zander, B. (2009) Szellemileg leépült idősek gondozása. Budapest, Animus Cayton, H.–Graham, N.–Warner, J. (2006) Alzheimer-kór és a demencia egyéb fajtái. Budapest, Springmed Kiadó Challis, D.–Hughes, J.–Sutcliffe, C. (2005) Social work and care management. In: Burns, A.–O’Brien, J.–Ames, D. (eds) Dementia. London, Hodder Arnold Publication, 186–191. Clare, L.–Woods, R. T., eds (2001) Cognitive rehabilitation in dementia. New York, Taylor and Francis Psychological Press
276
Cohan M. (1997) Stages of dementia: an owerwiew. In: Kovach, C. (ed.) Late-stage dementia care: A basic guide. Washington, DC, Taylor and Francis, 3–10. Conroy, C. (1996) Dementia care: Keeping intact and in touch. Brookfield, Avebury Coons, D. H. (1990) Residential care for persons with dementia. In: Mace, N. L. (ed.) Dementia care: Patient, family, and community. Baltimore, The John Hopkins University Press, 337–374. Coons, D.–Mace, N.–Weaverdyck, S. E. (1996) Resident behavior/Life quality inventory. In: Coons, D.–Mace, N. (eds) Quality of life in longterm care. New York, Haworth Press, 337–374. Cox, C. B., ed. (2007) Dementia and social work practice: Research and interventions. New York, Springer Publications de Klerk-Rubin, V. (2006) Validation techniques for dementia care: The family guide to improving communication. Baltimore, Health Professions Press Egan, G. (1979) The skilled helper. Pacific Grove, California, Brooks and Cole Epstein, C. (2007) Coping with Alzheimer’s disease: clinical interventions with families. In: Cox C. B. (ed.) Dementia and social work practice: Research and interventions. New York, Springer Publications Erikson, E. H. (1959) Identity and the life cycle. New York, International University Press Erikson, E. H. (1982) The life cycle completed: A review. New York, W. W. Norton Érsek K.–Kárpáti K.–Kovács T.–Csillik G.–Gulácsi Á.–Gulácsi L. (2010) A demencia epidemiológiája Magyarországon. Ideggyógyászati Szemle, 5–6, 175–182.
277
Feil, N. (1992) VIF Validation: The Feil method. (Rev. ed.) Feil Productions, Cleveland, OH Feil, N. (2002) The validation breakthrough. 2nd ed. Baltimore, Health Professions Press Fekete S. (2006) Nonverbális terápiák felhasználása a szkizofrén pszichózisok kezelésében. In: Trixler M.–Tényi T. (2006) A szkizofrénia pszichoterápiája. Budapest, Medicina Könykiadó, 113–126. Feuer M.–Harday S.–Szabó L. (2010) Szenior tanácsadók képzése. Kézirat Folstein, M. F. (1975) „Mini Mental State”: A practical method for grading the cognitive state of patients for the clinician. Journal of Psychiatric Research, 12, 189. Gillick, M. R. (1998) Tangled minds: Understanding Alzheimer’s disease and dementias. New York, A Dutton Book Gwyther, L. P. (1990) Clinician and family: A partnership for support. In: Mace, N. L. (ed.) Dementia care: Patient, family, and community. Baltimore, The John Hopkins University Press, 193–231. Haight, B. K.–Haight, B. S. (2007) The Handbook of structured life review. Baltimore, Health Professions Press Hanser, S. B. (1999) Music therapy with individuals with advanced dementia. In: Volicer, L.–Bloom-Charett, L. (eds) Enhancing the quality of life in advanced dementia. Boston, Massachusetts, Brunner and Mazel, 141–168. Hatfield, K.–McClune, K. (2001) Principles of person-centered care in music therapy. In: Innes, A.–Hatfield, K. (eds) Healing arts therapies and person-centered dementia care. London, Jessica Kingsley Publishers, 79–113. Haynes, J. (1996) The fundamentals of family mediation. Kent, Old Bailey Press
278
Haynes, J. M.–Gretchen, L. (1989) Mediating divorce: A casebook of strategies for succesful family negotiations. San Francisco, California, Jossey-Bass Heid-Grubman, J. (2007) Quality care in residential settings: Research into practice. In: Cox, C. B. (ed.) Dementia and social work practice: Research and interventions. New York, Springer Publications, 379–397. Henderson, A. S.–Jorm, A. F. (2002) Definition and epidemiology of dementia: A review. In: Maj, M.–Sartorius N. (eds) Dementia. 2nd ed. Chichester, John Wiley and Sons, 1–34. Hiatt, L. G. (1990) Design of home enviroment for the cognitive impaired person. In: Mace, N. L. (ed.) Dementia care: Patient, family, and community. Baltimore, The John Hopkins University Press, 231–243. Hidvégi K. (2002) Szempontok a demens betegek ápolásához, gondozásához. In: Szabó L. (szerk.) Szempontok a mentálisan hanyatló idősek vizsgálatához és készségfejlesztéséhez. Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona, Módszertani Osztály kiadványa, Budapest, 15–33. Holden, U. P.–Woods, R. T. (1982) Reality orientation: Psychological approaches to the „confused” elderly. Edinburgh, Churchill Livingstone Horváth Sz. (2000) Pszichiátriai betegek rehabilitációjának intézményes formái. In: Huszár I.–Kullman L.–Tringer L. (szerk.) A rehabilitáció gyakorlata. Budapest, Medicina Könyvkiadó, 286–301. Hughes, C. P. et al. (1982) A new clinical scalefor the staging of dementia. British Journal of Psychiatry, 140, 566–570. Hulsegge, J.–Verheul, A. (1987) Snoezelen another world. Chesterfield, UK, Rompa Huppert, F. A.–Brayne, C.–Gill, C.–Paykel, E. S.–Beardsall, L. (1995) CAMCOG – A concise neuropsychological test to assist dementia diagnosis. British Journal of Clinical Psychology, 34, 529–541.
279
Imber-Black, E. (1986) The systemic consultant and human service-provider systems. In: Wynne, L. C.–McDaniel, S. H.–Weber, T. T. (eds) System consultation: A new perspective for family therapy. New York, The Guilford Press, 357–375. Imber-Black, E. (1988) Families and larger systems. New York, Guildford Press Innes, A.–Hatfield, K., eds (2001) Healing arts therapies and person-centered dementia care. London, Jessica Kingsley Publishers Israel, L. (1988) Entrainer sa memoir. Cedex, Paris Johnson, J.–Hartle, M. (2007) Social work and dementia care within adult day services. In: Cox, C. B. (ed.) Dementia and social work practice: Research and interventions. New York, Springer Publications, 305–321. Jónásné Sztruhár I. (2010) Demens betegek fejlesztő mozgásterápiája. Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona, Módszertani Osztály kiadványa, Budapest Jónyer Lné–Kovacsics Zs.–Kovács K.–Szabó L. (2010) Munkaanyag ellátási sztenderdek kidolgozásához demensrészlegek számára. Kézirat. Budapest, Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Kadushin, A. (1992) Supervision in social work. 3rd ed. New York, Columbia University Press Kaplan, M. (1996) Clinical practice with caregivers of dementia patients. Washington, DC, Taylor and Francis Karlsson, I.–Brane, G.–Melin, E.–Nyth, A. L.–Rybo, E. (1988) Effects of environmental stimulation on biochemical and psychological variables in dementia. Acta Psychatrica Scandinavica, 77, 207–213. Kálmán J. és mtsai (1995) Órarajzolási teszt: gyors és egyszerű demenciaszűrési módszer. Psychiatria Hungarica, 10, 11–14.
280
Kasayka, E. R. (2001) Introduction. In: Innes, A.–Hatfield, K. (eds) Healing arts therapies and person-centered dementia care. London, Jessica Kingsley Publishers, 9–19. Katz, S.–Downs, T. D.–Cash, H. R. et al. (1970) Progress in the development of the index of ADL. Gerontologist, 10, 20–30. Kitwood, T. (1997) Dementia reconsidered: the person comes first. Norfolk, Open University Press Koenig Coste, J. (2003) Learning to speak Alzheimer’s: A groundbreaking approach for everyone dealing with the disease. Boston, Houghton Mifflin Kosza I. (1996) A pszichiátriai rehabilitáció gyakorlatának kézikönyve. Budapest, Akadémia Kiadó Kovach, Ch. (1997) Maintaining personhood: Phylosoph, goals, program development, and staff education. In: Kovach, Ch. (ed.) Late-stage dementia care: A basic guide. Washington, DC, Taylor and Francis, 25–45. Kovach, Ch. R., ed. (1997) Late-stage dementia care: A basic guide. Washington, DC, Taylor and Francis Kramer, G. (1999) Az Alzheimer-kóros betegek gondozása. Budapest, Medicina Kiadó Kuhn, D. (2003) Alzheimer’s early stages – First steps for family, friends and caregivers. Alameda, CA, Hunter House Publishers Kuhn, D. (2007) Helping families face the early stages of dementia. In: Cox, C. B. (ed.) Dementia and social work practice: Research and interventions. New York, Springer Publications, 111–129. Kuhn, D.–Verity, J. (2008) The art of dementia care. New York, Thomson Kübler-Ross, E.(1988) A halál és a hozzá vezető út. Budapest, Gondolat Kiadó
281
Lawton, M. P. (1983) Environment and other determinants of well-being in older people. Gerontologist, 23, 349–357. Lawton, M. P. et al. (1982) A research and service – oriented multilevel assessment instrument. Journal of Gerontology, 37, 91–99. Lindeman, D. A.–Corby, N. H.–Downing, R.–Sanborn, B. (1991) Alzheimer’s day care. A basic guide. New York, Hemisphere Publications Lorayne, H.–Lucas, J. (1974) The memory book. New York, Ballantine Books Luria, A. R. (1963) Restiration of function after brain injury. Oxford, Pergamon Press Mace, N. L. (1990) The management of problem behavior. In: Mace, N. L. (ed.) Dementia care: Patient, family, and community. Baltimore, The John Hopkins University Press, 74–113. Mace, N. L., ed. (1990) Dementia care: Patient, family, and community. Baltimore, The John Hopkins University Press Mace, N. L.–Rabins, P.V. (2006) The 36-hour day. 4th ed. John Hopkins Press Health Book Maj, M.–Sartorius, N., eds (2002) Dementia. 2nd ed. Chichester, John Wiley and Sons Maslow, K. (1990) Issues in late-stage care. In: Mace, N. L. (ed.) Dementia care: Patient, family, and community. Baltimore, The John Hopkins University Press, 173–193. Max, W.–Webber, P. A.–Fox, P. J. (1995) Alzheimer’s disease: the unpaid burden of caring. Journal of Aging Health, 7, 179–199. McGowin, D. F. (1993) Living in the Labyrinth. San Diego, Calfornia, Elder Press McIntyre, A.–Atwal, A., eds (2005) Occupational therapy and older people. Oxford, Blackwell
282
Mimura, M.–Komatsu, S. (2007) Cognitive rehabilitation and cognitive training for mild dementia. Psychogeriatrics, 7, 137–143. Mittelman, M. S. (2003) Psychosocial intervention for dementia caregivers. What can it accomplish? International Psychogeriatrics, 15 (Suppl. 1), 243–249. Montgomery, R. J. V.–Kosloski, K. (2000) Family caregiving: change, continuity, and diversity. In: Rubinstein, R.–Lawton, M. (eds) Alzheimer’s disease and related dementias: Strategies in care and research. New York, Springer, 144–173. Montgomery, R. J. V.–Rowe, J. M. (2007) Respite. In: Cox, C. B. (ed.) Dementia and social work practice: Research and interventions. New York, Springer Publications, 339–363. Moore, K. D.–Geboy, L. D.–Weisman, G. D. (2006) Designing a better day: Guidelines for adult and dementia day services centers. Baltimore, The John Hopkins University Press Moore, S.–Sandman, C. A.–McGrady, K.–Kesslak, J. P. (2001) Memory training improves cognitive ability in patients in dementia. In: Clare, L.–Woods, R. T. (eds) Cognitive rehabilitation in dementia. New York, Taylor and Frances Psychology Press, 245–261. Moxley, D. P. (1989) The practice of case management. London, Sage MSD Geriátriai kézikönyv (1997) Budapest, Melania Kiadó Neidhardt, E. R.–Allen, J. A. (1993) Family therapy with the elderly. London, Sage Nordhus, I. H.–Vandenbos, G. R.–Berg, S.–Fromholt, P., eds (2007) Clinical geropsychology. Washington, American Psychological Association O’Connor, D. W. (2005) Epidemiology. In: Burns, A.–O’Brien, J.–Ames, D. (eds) Dementia. London, Hodder Arnold Publication, 16–24. Parsons, R. J.–Cox, E. O. (1989) Family mediation in elder caregiving decisions: An empowerment intervention. Social Work, 34, 122–126.
283
Perrin, T.–May, H. (1999) Well-being in dementia. An occupational approach for therapists and carers. Edinburgh, Churchill Livingstone Petty, D. M. (1990) Respite care: A flexibile response to service fragmentation. In: Mace, N. L. (ed.) Dementia care: Patient, family, and community. Baltimore, The John Hopkins University Press, 243–270. Philpot, M. (2005) The neurophysiology of dementia. In: Burns, A.– O’Brien, J.–Ames, D. (eds) Dementia. London, Hodder Arnold Publication, 104–117. Pinkney, L.–Barker, P. (1994) Snoezelen: An evaluation of an environment used by people who are elderly and confused. In: Hutchinson, G.–Kewin J. (eds) Sensations and disability. Chesterfield, UK, Rompa, 172–183. Pool, J. (2006) The Functional Information Processing Model. In: Duncan, E. (ed.) Foundations for practice in occupational therapy. 4th ed. Edinburgh, Elsevier Churchill Livingstone Pool, J. (2008) Pool Activity Level (PAL) Instrument for occupational profiling. 3rd ed. London, Jessica Kingsley Publishers Powell-Proctor, L.–Miller, E. (1982) Reality orientation: A critical appraisal. British Journal of Psychiatry, Vol. 1410, 83–92. Profenno, L.–Tariot, P.–Lay, R.–Ismail, S. (2005) Treatments for behavioural and psychological symptoms in Alzheimer’s disease and other dementias. In: Burns, A.–O’Brien, J.–Ames, D. (eds) Dementia. London, Hodder Arnold Publication, 482–499. Purandare, N. B.–Ballard, C.–Burns, A. (2005) Prevention of Alzheimer’s disease. In: Burns, A.–O’Brien, J.–Ames, D. (eds) Dementia. London, Hodder Arnold Publication, 515–522. Quayhagen, M. P.–Quayhagen, M. (2001) Differential effects of familybased strategies on Alzheimer’s disease. Gerontologist, 29, 150–155.
284
Queen-Daugherty, H. (2001) From the heart into art: Person-centered art therapy. In: Innes, A.–Hatfield, K. (eds) Healing arts therapies and person-centered dementia care. London, Jessica Kingsley Publishers, 19–49. Raia, P. (1999) Habilitation therapy: A new starscape. In: Volicer, L.–BloomCharett, L. (eds) Enhancing the quality of life in advanced dementia. Boston, Massachusetts, Brunner and Mazel, 21–37. Rajna P.–Tariska P. (2000) Az időskor neuropszichiátriája. Budapest, B+V Lap és Könyvkiadó Rando, T. A. (1984) Grief, dying, and death – clinical interventions for caregivers. Champaigne Ill., Research Press Raymond, F. (1994) Surviving Alzheimer’s: A guide for families. California, Elder Books Forest Knolls Reisberg, B. (1988) Functional assessment staging (FAST). Psychopharmacological Bulletin, 24, 653–659. Reisberg, B.–Ferris, S. H.–de Leon, M. J.–Crook, T. (1982) The global deterioration rating scale for assessment of primary degenerative dementia. American Journal Psychiatry, 139, 1136–1139. Reisberg, B.–Franssen, E. H.–Hasam, S. M. et al. (1999) Retrogenesis: clinical, physiologic and pathologic mechanisms in brain ageing Alzheimer’s and other dementing processes. European Archives of Psychiatry and Clinical Neurosciences, 249(53), 111/28–111/36. Reisberg, B.–Franssen, E.–Sclan, S. G.–Kluger, A.–Ferris, S. H. (1989) Stage specific incidence of potentially remediable behavioural symptoms in aging and Alheimer’s disease: a study of 120 patients using BEHAVEAD. Bulletin Clinical Neuroscience, 54, 95–112. Reisberg, B.–Franssen, E.–Shah, M. A.–Weigel, J.–Bobinski, M.–Wisniewski, H. M. (2002) Clinical diagnosis of dementia: A review. In: Maj,
285
M.–Sartorius, N. (eds) Dementia. 2nd ed. Chichester, John Wiley and Sons Reisberg, B.–Sclan, S. G.–Franssen, E.–Kluger, A.–Ferris, S. H. (1994) Dementia staging in chronic care population. Alzheimer’s Disease Associated Disorders, 8, S188–S205. Rogers, C. R. (1961) On becoming a person. Boston, Houghton Mifflin Ross, M.–Burdick, D. (1981) Sensory integration: A training manual for therapists and teachers for regressed, psychiatric and geriatric patients groups. New Jersey, Thorofare Roth, M.–Huppert, F. A.–Mountjoy, C. Q.–Tym, E. (1988) CAMDEX–R: The Cambridge examination for mental disorders of the elderly. Cambridge, Cambridge University Press Rueveni, U. (1979) Networking families in crisis. New York, Human Services Satir V. (1988) New peoplemaking. Palo Alto, CA, Science and Behavior Books – Magyarul: A család együttélésének művészete. Az új családműhely. Budapest, Coincidencia Kft., 1999 Schweitzer, P., ed. (1998) Reminiscence in dementia care. London, Age Exchange Theather Trust Schweitzer, P.–Bruce, E. (2008) Remembering yesterday, caring today: Reminiscence in dementia care. London, Jessica Kingsley Publishers Semsei I., szerk. (2008) Gerontológia. Nyíregyháza, Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Shanmugham, B.–Alexopoulos, G. (2005) Dementia with cognitive impairment. In: Burns, A.–O’Brien J.–Ames, D. (eds) Dementia. London, Hodder Arnold Publication, 731–738. Sheehy, G. (2010) Passages in caregivings: Turning chaos into confidence. New York, William Morrow
286
Sheridan, C. (1987) Failure-free activities for the Alzheimer’s patient. San Francisco, California, Cottage Books Sheridan, C. (1991) Reminiscence: Uncovering a lifetime of memories. San Francisco, Elder Press Shustik, L. R.–Thompson, T. (2001) Dance/movement therapy: Partner in personhood. In: Innes, A.–Hatfield, K. (eds) Healing arts therapies and person-centered dementia care. London, Jessica Kingsley Publishers Silverstein N. M.–Peters-Beumer, L. (2007) Community mobility and dementia. In: Cox, C. B. (ed.) Dementia and social work practice: Research and interventions. New York, Springer Publications, 281–305. Simon M.–Tényi T.–Trixler M. (2006) A szkizofrénia művészetterápiája. In: Trixler M.– Tényi T. (2006) A szkizofrénia pszichoterápiája. Budapest, Medicina Könykiadó, 129–143. Sixmith, A.–Stillwell, J.–Copeland, J. (1993) Dementia: challenging the limits of dementia care. International Journal of Geriatric Psychiatry, 3, 993–1000. Somorjai I.–Török E. (2006) A játék lendületbe hoz. Esély Szociális Közalapítvány Speck, R.–Attneave, C. N. (1969) Family networks. New York, Pantheon Spector, A.–Orrell, M.–Davies, S.–Woods, B. (2001) Can reality orientation be rehabilited? In: Clare, L.–Woods, R. T. (eds) Cognitive rehabilitation in dementia. New York, Taylor and Francis Psychological Press Sutton, E.–Johnson F., eds (1999) The validation training program: Training manual level two. London, Baltimore Szabó K., szerk. (2001) Foglalkoztatás a bentlakásos otthonokban. Szakmai konferencia összefoglalói, Gödöllő, 2000. szept. 7–8. Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona, Módszertani Osztály kiadványa, Budapest
287
Szabó K.–Szabó L., szerk. (2004) Foglalkozások vezetése mentálisan hanyatló idősek számára. Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona, Módszertani Osztály kiadványa, Budapest Szabó L. (2000a) A mentálhigiénés csoport tevékenysége a bentlakásos otthonban. Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona, Módszertani Osztály kiadványa, Budapest Szabó L. (2000b) Szociális esetmunka: elméleti alapvetés. Budapest, Wesley Kiadó Szabó L., szerk. (2002) Szempontok a mentálisan hanyatló idősek vizsgálatához és készségfejlesztéséhez. Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona, Módszertani Osztály kiadványa, Budapest Szabó L. (2003a) A szociális esetmunka gyakorlata. Budapest, Wesley Kiadó Szabó L. (2003b) Szociális készségszint felmérés mentálisan hanyatló idősek vizsgálatában. Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona, Módszertani Osztály kiadványa, Budapest Szabó L. (2004) Útmutató a demens részleg tárgyi-szakmai minimumfeltételeinek kialakítására. Ajánlás speciális szakmai programok kialakítására… Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona, Módszertani Osztály kiadványa, Budapest Szabó L. (2009) Az időskori demencia mint ellátási kihívás. Szociális Menedzser, 5, 9–12. Szabó L. (2010) Felmérő módszerek az idősellátásban. Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona, Módszertani Osztály kiadványa, Budapest Szendi I.–Kis G.–Racsmány M.–Pléh Cs.–Janka Z. (2002) A kognitív működések neuropszichológiai vizsgálata. In: Tariska P. (szerk.) Kortünet vagy kórtünet: Mentális zavarok az időskorban. Budapest, Medicina Kiadó, 115–157. Tariska P. (2000) Alzheimer-kór. Budapest, Golden Book Kiadó
288
Tariska P. (2002) A demencia magatartási és pszichés kórtünetei (BPSD). In: Tariska P. (szerk.) Kortünet vagy kórtünet: Mentális zavarok az időskorban. Budapest, Medicina Kiadó, 385–418. Tariska P., szerk. (2002) Kortünet vagy kórtünet: Mentális zavarok az időskorban. Budapest, Medicina Kiadó Tariska P., szerk. (2006) A neuropszichiátria hazai gyakorlata. Budapest, White Golden Book Tariska P.–Angyalos G.–Mészáros Á.–Szklenkay Cs. (1989) Realitásorientációs tréning: demens betegek csoportterápiájának egyfajta lehetősége. Orvosi Hetilap, 130, 459–461. Tariska P.–Baranyai Zs. (1996) Pszichoszociális terápiák a demens betegek mindennapi pszichiátriai kezelésében. Psychiatria Hungarica, 4, 414–423. Tariska P. és mtsai (1997) A szubjektív emlékezetzavar és demencia egyszerű klinikai vizsgálata. Budapest, Animula Kiadó Taulbee, I. R.–Folsom, J. C. (1966) Reality orientation for geriatric patients. Hospital and Community Psychiatric Service, 17, 133–135. Teng, E. L.–Chui, H. C. (1987) The modified mini mental state examination. Journal Clinical Psychiatry, 48, 314. Trudeau, S. A. (1999) Bright eyes: A structured sensory-stimulation intervention. In: Volicer, L.–Bloom-Charett, L. (eds) Enhancing the quality of life in advanced dementia. Boston, Massachusetts, Brunner and Mazel, 93–105. Urbanics K. (2002) A család és az átmeneti intézmények szerepe a mentálisan hanyatló idősek gondozásában. In: Tariska P. (szerk.) Kortünet vagy kórtünet: Mentális zavarok az időskorban. Budapest, Medicina Kiadó, 438–461. Útmutató a Polgári Törvénykönyv cselekvőképességi szabályaihoz (2009) Budapest, ÉFOÉSZ
289
Vitaliano, P. P.–Young, H. M.–Russo, J. (1991) Burden: A review of measures used among caregivers of individuals with dementia. The Gerontologist, 31, 67–75. Volicer, L.–Bloom-Charett, L. (1999) Assessment of quality of life in advanced dementia. In: Volicer, L.–Bloom-Charett, L. (eds) Enhancing the quality of life in advanced dementia. Boston, Massachusetts, Brunner and Mazel, 3–17. Volicer, L.–Bloom-Charett, L., eds (1999) Enhancing the quality of life in advanced dementia. Boston, Massachusetts, Brunner and Mazel Volicer, L.–Volicer, B. J.–Hurley, A. C. (1993) Is hospice appropriate for Alzheimer’s patients? Caring (November), 50–55. Vygotsky, L. S. (1978) The development of higher psychological processes. Boston, Harvard University Press Wilson, S. A. (1997) Palliative care for late-stage dementia. In: Kovach, Ch. R. (ed.) Late-stage dementia care: A basic guide. Washington, DC, Taylor and Francis, 13–22. Wilson, B. A.–Moffat, N. (1992) Clinical management of memory problems. London, Chapman and Hall Wimo, A.–Karlsson, G.–Winblad, B. (2005) Health economic aspects of dementia. In: Burns, A.–O’Brien, J.–Ames, D. (eds) Dementia. London, Hodder Arnold Publication, 136–147. Wolpe, J.–Lazarus, A. A. (1966) Behavior therapy techniques. Oxford, Pergamon Press Woods, R. T. (1989) Alzheimer’s disease: Coping with a living death. London, A Condor Book Ltd. Woodside, M.–McClam, T. (2006) Generalist case management: A method of human service delivery. Belmont, CA, Brooks/Cole Worden, W. (1991) Grief counseling and grief therapy. 2nd ed. London, Tavistock/Routledge
290
Yale, R. (2001) Developing support groups for individuals with early-stage Alzheimer’s disease. Baltimore, Health Professions Press Yalom, I. (1975) The theory and practice of group psychotherapy. New York, Basic Books Zanetti, O., Zanetti, G., Di Giovanni, G., De Vreese, L. P., Pezzini, A., Metitieri, T., Trabucci, M. (2001) Effectivness of procedural memory stimulation in mild Alzheimer’s disease patients: A controlled study. In: Clare, L.–Woods, R. T. (eds) Cognitive rehabilitation in dementia. New York, Taylor and Frances Psychology Press, 263 –273. Zarit, S. H.–Johansson, L.–Jarott, S. E. (2007) Family caregiving: Stresses, social programs and clinical interventions. In: Nordhus, I. H.– Vandenbos, G. R.–Berg, S.–Fromholt, P. (eds) Clinical geropsychology. Washington, American Psychological Association, 345–361. Zarit, S. H.–Orr, N. K.–Zarit, J. M. (1985) The hidden victims of Alzheimer’s disease: families under stress. New York, University Press Zarit, S. H.–Zarit, J. M. (1983) The burden interview. University of Southern California Zgola, J. M. (1987) Doing things: A guide to programing activities for persons with Alzheimer’s disease and related disorders. Baltimore, The John Hopkins University Press Zgola, J. M. (1990) Therapeutic activity. In: Mace, N. L. (ed.) Dementia care: Patient, family, and community. Baltimore, The John Hopkins University Press, 148–173. Zgola, J. M. (1999) Care that works: A relationship approach to person with dementia. Baltimore, The John Hopkins University Press
291
A kiadásért felelős az Akadémiai Kiadó Zrt. igazgatója Olvasószerkesztő: Stark Mariann Felelős szerkesztő: Tárnok Irén Termékmenedzser: Egri Róbert Nyomdai előkészítés: CANDID Kft. A nyomdai munkálatokat az Akadémiai Nyomda Kft. végezte Felelős vezető: Ujvárosi Lajos Martonvásár, 2011 Kiadványszám: TK110008 Nyomdai megrendelés száma: Megjelent 18,25 (A/5) ív terjedelemben
