SZABÓ, KELEMEN ÉS TÁRSAI ÜGYVÉDI IRODA 1132 Budapest, Váci út 20

SZABÓ, KELEMEN ÉS TÁRSAI ÜGYVÉDI IRODA

1132 Budapest, Váci út 20. Telefon: 288 8200 Fax: 288 8299 http://www.sz-k-t.hu

Tárgy: a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló 2007. évi LXI. törvény

Tisztelt Ügyfelünk! 2007. június 15-én jelent meg a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló 2007. évi LXI. törvény (a továbbiakban a „Törvény”). A Törvény az abban meghatározott kivételekkel 2007. szeptember 1-én lépett hatályba, és a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény („Ctv.”) mellett módosítja többek között a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényt („Gt.”), a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényt („Cstv.”) és az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt („Itv.”) is. Jelen összefoglalónkban csak azon rendelkezéseknél tüntetjük föl külön a hatálybalépés napját, ahol az nem 2007. szeptember 1. volt (hanem 2007. június 16., 2008. január 1. vagy 2008. július 1.). A Törvény 28.§ (7) bekezdése értelmében a Ctv.-nek a Törvénnyel módosított rendelkezéseit azok hatálybalépését követően indult cégbejegyzési eljárásokban kell alkalmazni. A cégjegyzékbe már bejegyzett cégek a hatálybalépési időpontot követően benyújtott első változásbejegyzési kérelmükben kötelesek cégjegyzékben korábban nem szereplő adataikat bejelenteni azzal, hogy amennyiben az adat igazolására szolgáló okirat a cég cégiratai közé korábban benyújtásra került, okiratot mellékelni nem kell. Azon rendelkezéseket, amelyek a leggyakrabban cselekvési kötelezettséget rónak a társaságokra piros színnel emeltük ki. Jelen összefoglalónkban a Törvény által bevezetett jelentősebb változásokat ismertetjük, azonban kérésük esetén szívesen adunk további, részletesebb felvilágosítást. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a jelen összefoglalónk csak általános jellegű tájékoztatást tartalmaz. Az Önök cégadatainak és társasági szerződésének konkrét felülvizsgálatára az összefoglalónk alapján szükség szerint folytatott további egyeztetéseink és az Önök instrukciói alapján kerülhet sor. Ebben természetesen szívesen állunk rendelkezésükre. Felhívjuk továbbá a figyelmet arra, hogy a jelen összefoglalónk nem tér ki az egyes módosítások elemzésére, következményeinek feltárására és bemutatására. Ezen következményekről a további egyeztetéseink során, az Önök által végrehajtani kívánt változtatások ismeretében szívesen adunk további felvilágosítást. Tisztelettel: Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda


2

1. számú melléklet: a Gt. változásai és az azokhoz szorosan kapcsolódó egyéb jogszabályváltozások 2 3 4 alapítása Már nem csak Kkt. , Bt. és Kft. , hanem Zrt. is alapítható

11.§(4)

Zrt. 1 szerződésmintával

12.§(1)b) és 208.§(2)g)

Természetes személy anyja neve

20.§(2), 93.§(2), 147.§(1) 242.§(1) és 302.§e)

Határozathozatal ülés tartása nélkül akár a számviteli törvény szerinti beszámoló vonatkozásában is

22.§(2),(3) Vezető tisztségviselői és 334.§(1) munkaviszonyban

minőség

114.§(1) és Kft. alapítása ötszázezer forint 167.§(3) törzstőkével

szerződésmintával. Ez esetben az alapszabály tartalmát kizárólag a kitöltött szerződésmintában foglalt rendelkezések alkothatják. A továbbiakban nem szükséges a természetes személy tag, valamint a vezető tisztségviselő anyja nevének feltüntetése a létesítő okiratban, azonban azt a Ctv. 30.§ (1) bekezdése alapján a cégjegyzéknek továbbra is tartalmaznia kell (azaz a végbejegyzési/változásbejegyzési kérelmen be kell jelenteni, amellyel kapcsolatban a cégbíróság esetleg okirati bizonyíték csatolását írhatja elő). A Gt. módosítása következtében lehetővé válik, hogy a taggyűlés/közgyűlés bármely kérdésben határozhasson ülés tartása nélkül, ennek azonban Kft. és Zrt. esetében előfeltétele, hogy a létesítő okirat (i) kifejezetten rendelkezzen erről a lehetőségről és (ii) meghatározza azon ügyeket, amelyekben a tagok ülés tartása nélkül írásban vagy más, a döntéshozatal során tett jognyilatkozatok bizonyítására alkalmas eszköz felhasználásával szavazzanak.

Nyrt. 5 -nél azonban a részvényesek közgyűlés tartása nélkül továbbra sem hozhatnak határozatot, és a Gt. módosítása folytán kifejezetten rögzítésre került, hogy Nyrt.-nél is a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása. Ismét lehetővé vált, hogy a vezető tisztségviselők munkaviszonyban lássák el feladatukat, azonban a Gt. a módosítást követően – a Régi Gt. szabályaival ellentétben – nem rendezi azt a kérdést, hogy a munkáltatói jogkört kizárólag a társaság legfőbb szerve gyakorolhatja-e. Az új rendelkezések nem zárják ki azt sem, hogy akár a részvénytársaság igazgatóságának tagjai is munkaviszonyban lássák el tisztségüket. A módosítás eredményeként Kft. akár már 500.000,- Ft törzstőkével is alapítható. Egyszemélyes Kft. esetében a pénzbeli hozzájárulásnak - az alapító okirat ilyen rendelkezése esetén – elegendő az általános szabályoknál kisebb hányadát (valamennyi pénzbeli hozzájárulás fele helyett összesen 100.000,- Ft-ot) a cégbírósághoz történő bejelentés előtt a társaság rendelkezésére bocsátani.

1

Zártkörűen működő részvénytársaság Közkereseti társaság 3 Betéti társaság 4 Korlátolt felelősségű társaság 5 Nyilvánosan működő részvénytársaság 2


3

115.§(1) és Pénzforgalmi számla megnyitása Kft. esetében a pénzbeli hozzájárulást már nem feltétlenül a társaság számlájára kell teljesíteni, hanem elegendő azt a Ctv.30.§(5) a Kft. bejegyzését követően társaság „javára” befizetni, amelynek megtörténte ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyző által közokiratba foglalt ügyvezetői nyilatkozattal igazolható.

131.§(3)

Ügyvezetői nyilatkozat beszerzésének kötelezővé tétele a saját tőke terhére a tagok számára történő kifizetés előtt

207.§(1) és Zrt. alapítása 288.§(1) alaptőkével

ötmillió

forint

250.§(2), Alaptőke emelés/leszállítás 251.§ és érvényességi feltétele, valamint 267.§(2) elsőbbségi jog alaptőke emelés esetén Zrt.-knél 6

Az ügyvezető azonban a cég bejegyzését követő nyolc napon belül köteles a cég pénzforgalmi számláját is megnyitni és a rendelkezésre bocsátott pénzbeli hozzájárulás összegét a számlára befizetni. A saját tőke terhére, a tagok tagsági jogviszonyára tekintettel teljesített kifizetések esetén az ügyvezetőnek a módosíta eredményeként már nem csak a társasági szerződés előírása esetén, hanem minden esetben kötelezően nyilatkoznia kell a társaság fizetőképessége és a hitelezők érdekeinek veszélyeztetettsége vonatkozásában, és nyilatkozatát köteles 30 napon belül benyújtani a cégbírósághoz (illeték és díjfizetési kötelezettség mentesen). Lehetővé vált Zrt. alapítása mindössze ötmillió forint alaptőkével, míg az Nyrt. alaptőkéje továbbra sem lehet kevesebb húszmillió forintnál. E paragrafusok hatálybalépésével immár az alapszabályban rendezendő kérdésnek minősül a Zrt. alaptőkéjének felemelése és leszállítása körében, hogy az alaptőke-emelés érvényességi feltételének minősüljön-e az érintett részvényfajta, illetve részvényosztály részvényeseinek külön hozzájárulása. Alaptőke-leszállítás esetében a külön hozzájárulási szabály szintén alapszabályra bízott lehetőség. Szintén az alapszabályban rendezendő kérdésnek minősül a Zrt.-k esetében, hogy a pénzbeli hozzájárulás ellenében történő alaptőke-emelés esetében az átváltoztatható, illetve a jegyzési elsőbbségi jogot biztosító kötvények tulajdonosai a részvények átvételére elsőbbségi joggal rendelkezzenek-e.

284.§(1)

302.§e)

6

Alaptőke rendelkezésre bocsátása egyszemélyes Zrt. bejegyzési kérelmének benyújtása előtt

Számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása Nyrt.-nél

E rendelkezések 2007. június 16-án léptek hatályba.

Az Nyrt.-kre irányadó, vonatkozó szabályokat a Törvény nem módosítja. Egyszemélyes részvénytársaság alaptőkéjét a cégbejegyzési kérelmének benyújtásáig nem kell maradéktalanul befizetni, hanem csupán a nem vagyoni hozzájárulást kell teljes egészében rendelkezésre bocsátani. A Törvény által életbe léptetett módosítás azonban nem mondja ki egyértelműen, hogy a pénzbeli hozzájárulást egyáltalán nem – azaz a Gt. 210.§(1)a) pontjában meghatározott mértékben sem - kell a bejegyzési kérelem benyújtásáig befizetni. A Gt. módosítása folytán rögzítésre került, hogy Nyrt.-nél a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása.


336.§(2) és A létesítő okirat Gt.-vel való (3) harmonizálásának határideje 2008. július 1-jére változott 7

4

A módosítás a Gt. alkalmazására való áttérés végső határidejét 2007. szeptember 1. helyett 2008. július 1. napjában határozza meg, továbbá elhagyja a legfőbb szerv első ülésére történő utalást (azaz a legfőbb szerv döntésén múlik, hogy 2008. július 1-jéig mikor módosítja létesítő okiratát a Gt.-nek való megfelelés érdekében). Amennyiben a létesítő okirat módosítására nincs szükség, a cég illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül jogosult erről a cégbíróság felé nyilatkozni. Ilyen nyilatkozat, vagy a létesítő okirat Gt.-nek megfelelő módosítása hiányában a 2006. július 1. előtt a cégjegyzékbe már bejegyzett társaságoknak (valamint amelyeknek cégbejegyzése ekkor már folyamatban volt) a Gt.-t 2008. július 1-jétől kell alkalmazniuk.

7

E rendelkezés 2007. június 16-án lépett hatályba.


5

2. számú melléklet: a Ctv. fontosabb változásai és az azokhoz szorosan kapcsolódó egyéb jogszabály-változások 3.§(1) (2)

és Cégnév a tevékenységre utaló A korábbi szabályozással ellentétben a Ctv. új rendelkezései szerint a cégnévnek már csak a vezérszót és a cégforma toldat nélkül

6.§(2), (3) A névfoglalás és (4) szabályai

megváltozott

7.§(2) és A székhely és a központi 8.§(1)c) ügyintézés helye elválhat

7.§(2)

A telephely/fióktelep fogalma megváltozott: a tevékenység gyakorlásának a székhelytől eltérő helyét nem kötelező telephelyként / fióktelepként bejegyeztetni a cégjegyzékbe

7/A.§ és Ügyvéd (ügyvédi iroda) által Ütv. rendelkezésre bocsátott székhely 25/A.§ és 133/A.§

megnevezését kell kötelezően tartalmaznia, így a tevékenységre való utalás cégnévbe való felvétele csak lehetőség. A névfoglalás iránti kérelem papíralapú dokumentumban már nem terjeszthető elő, hanem csak elektronikusan. Egyúttal a cégbíróság számára a név megvizsgálására nyitva álló határidő 3 munkanapról 1 munkanapra csökkent. Továbbá, a névfoglalás hatálya egyszeri alkalommal 8 nappal meghosszabbodik, ha ugyan a 60 napos határidő lejárt, de a bejegyzési kérelmét elutasították és azt a kérelmező 8 napon belül ismételten benyújtja. A székhely nem minősül automatikusan a központi ügyintézés helyének – és e kettő el is különülhet - az új rendelkezések szerint: a törvény erejénél fogva a cég székhelye automatikusan mindössze a cég bejegyzett irodájának minősül (amely a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik.)

Ennek megfelelően a létesítő okiratban kell rendelkezni arról, hogy a központi ügyintézés helye hol található, illetve az azonos-e a székhellyel. Amennyiben a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyét a létesítő okiratban és a cégjegyzékben egyaránt fel kell tüntetni. A tevékenység gyakorlásának a cég székhelyétől eltérő helyen található helye már nem minősül automatikusan telephelynek/fióktelepnek: a cég telephelye/fióktelepe a tevékenység gyakorlásának a létesítő okiratban foglalt olyan tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó helye, amely a székhelytől eltérő helyen található. Ennek megfelelően a társaság székhelytől eltérő helyen való jelenlétének telephelyként/fióktelepként való bejegyeztetése nem kötelező - azzal, hogy a telephely adójogi meghatározása változatlan, és arra továbbra is az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény („Art.”) szabályai irányadóak. A módosítás eredményeként a Ctv. kifejezetten rendelkezik arról, hogy a cég székhelyeként a cégjegyzékbe annak az ügyvédnek (ügyvédi irodának) a székhelye is bejegyezhető, amely - a külön jogszabályban foglaltak szerint - a cég megbízásából gondoskodik a cég üzleti és hivatalos iratainak átvételéről, érkeztetéséről, megőrzéséről, rendelkezésre tartásáról, valamint a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítéséről, így különösen a cég székhelyéhez és a cégiratokhoz kapcsolódó hatósági kényszerintézkedések tűréséről (székhely szolgáltatás).


7/B.§

Tevékenység elsődleges folytatása az Európai Unió más tagállamában

9.§ (1) és Ctv. 1. sz. melléklet I. 7. c) pont

Aláírási címpéldány helyett ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-minta használata kizárólag a cégeljárásban

6

E változással összefüggésben az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény („Ütv.”) is módosult, így az ügyvéd (ügyvédi iroda) köteles a cég iratait és esetleges ingóságait az egyéb megbízók, illetve a saját irataitól, ingóságaitól elkülöníteni. Az igazságügyért felelős miniszter a 49/2007. (XI. 14.) IRM rendelete, valamint az ügyvédi kamarák állapítanak meg a székhely szolgáltatásra vonatkozó részletesebb szabályokat. A Törvény által bevezetett módosítás eredményeként a magyar cégnyilvántartásba a Ctv. szerint bejegyzett cég az Európai Unió más tagállamában is jogosult tevékenysége elsődleges folytatására, illetőleg tevékenysége gyakorlása elsődleges helyét az Európai Unió más tagállamába is áthelyezheti - külön törvény eltérő rendelkezése hiányában anélkül, hogy a székhelyét megváltoztatná. A közjegyző által készített aláírási címpéldány helyett a cégeljárásban akár ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-minta is felhasználható. Ügyvéd az aláírás-mintát kizárólag cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során jegyezheti ellen abban az esetben, amennyiben a cég létesítő okiratát vagy a létesítő okirata módosítását is ő készíti (szerkeszti) és jegyzi ellen, és az aláírás-minta a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem mellékletét képezi. Az e módosításhoz a Törvény előterjesztője által fűzött kommentár szerint e rendelkezés alapján az ügyvéd a cégeljáráson kívül nem jegyezhet ellen aláírás-mintát és az aláírás-mintából hiteles kiadmányok kiadására sem jogosult.

9.§ (2) és Elektronikus tanúsítvány Ctv. 1. sz. melléklet I. 7. c) pont

13.§(3)a) 2007. október 1. óta és 125.§ elektronikusan is elérhetőek a (7) cégadatok

A 9.§ nem tartalmaz arra vonatkozó kötelező előírást, hogy a cégjegyzésre jogosultnak feltétlenül kell aláírási címpéldánnyal/aláírás-mintával rendelkeznie, és ennek csatolása a Ctv. 1. sz. melléklet I. 7. c) pontja új szövege értelmében főszabály szerint nem kötelező. Továbbra is kötelező azonban a felszámoló illetve végelszámoló aláírási címpéldányának benyújtása. A cégjegyzékbe bejegyezhetővé vált a cégjegyzésre jogosult elektronikus címpéldányáról készített tanúsítvány is. A cégjegyzékbe bejegyzett tanúsítvánnyal rendelkező elektronikus aláírás a cégjegyzésre jogosult cégszerű aláírásának minősül. A Ctv. 1. sz. melléklet I. 7. c) pontja új szövege értelmében elektronikus aláírás esetében az elektronikus címpéldány tanúsítványát kötelező benyújtani a cégbírósághoz. A cégjegyzékben szereplő fennálló vagy törölt adatok, a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elektronikusan rögzített, még be nem jegyzett adatai, valamint az elektronikus úton benyújtott, vagy elektronikus okirattá alakított cégiratok, továbbá a cégek elektronikus úton benyújtott, illetve elektronikus okirattá alakított, a számviteli törvény szerinti beszámolói, 2007. október 1. óta mind kormányzati portál, mind a céginformációs szolgálat honlapjáról megismerhetőek .


20.§(1) és A Cégközlöny 2008. január 1125.§ (7) jétől honlapon jelenik meg és ingyenesen megtekinthetővé válik 21/A.§ és Közlemények közzététele a 25.§(1)e) társaság honlapján a Cégközlöny helyett

7

A Cégközlöny elektronikus formában történő közzétételére 2008. január 1. óta az erre a célra fenntartott honlapon kerül sor, biztosítva a Cégközlöny egyes lapszámaiba való ingyenes betekintés és a lapszámok ingyenes letöltésének lehetőségét. A Cégközlönyben közzétett nyilvános adatok csoportosított (pl. keresőprogram segítségével történő) megismerése azonban ellenérték fejében lesz lehetséges. Az új szabályok értelmében, ha a Gt. a céget közvetlenül kötelezi arra, hogy a Cégközlönyben közleményt tegyen közzé, a cég e kötelezettségének a cég honlapján való közzététellel is eleget tehet, a közzététel megtörténtének igazolásaként pedig jogosult a honlap közzététel céljára szolgáló helyének pontos megjelölését megadni. A honlapon való közzététellel egyidejűleg a közleményt a cég köteles az ismert hitelezői számára elektronikus úton is megküldeni, amennyiben a hitelező elektronikus elérhetőségét a céggel közölte. Amennyiben a cég választása szerint a Cégközlönyben történő közzététel helyett a honlapján teszi közzé közleményeit, e tényt és a cég elektronikus elérhetőségét (honlap) a cégjegyzéknek tartalmaznia kell, továbbá a cég köteles a honlapját folyamatosan működtetni, és a közleményt a honlapján olyan módon szerepeltetni, amely igazolja a közzététel megtörténtének időpontját.

21/B.§, 24.§(1)e) és 29.§(2)h)

Tevékenységi engedély cégjegyzékbe történő bejegyzése helyett közzététel

23.§(1) és Cégadatok nyilvántartása idegen 23/A.§ nyelven

A cég honlapján történő közzététel részletes szabályait az 50/2007. (XI. 14.) IRM rendelet állapítja meg.. A gazdasági tevékenység folytatásához szükséges hatósági engedély adatait már nem bejegyeztetni kell a cégjegyzékbe, hanem elegendő az engedély - legkésőbb a tevékenység megkezdésével egyidejű – közzététele a Cégközlönyben vagy a cég honlapján. E rendelkezés nem alkalmazható azonban az alapítási engedély tekintetében, azt továbbra is be kell nyújtani a cégbírósághoz. Az új szabályok értelmében a cégjegyzék rovatainak elnevezése angol, német, francia és orosz nyelven is megjeleníthető. A cégjegyzék adatai és a cégiratok azonban az Európai Unió bármely hivatalos nyelvén is (azaz a cégjegyzék rovatai elnevezése tekintetében használható nyelvektől eltérő nyelven is) nyilvántarthatók, feltéve, hogy a cég a cégbejegyzési kérelemhez csatolta a cégjegyzékben szereplő adatoknak és a cégiratoknak az általa választott hivatalos nyelven készült - a külön jogszabályban foglaltak szerint arra jogosult által készített - hiteles fordítását. Tekintettel arra, hogy e fordítás hitelesítése tekintetében nincsen tudomásunk speciális jogszabályi rendelkezésről, hiteles fordítást az általános szabályok - a szakfordításról és tolmácsolásról szóló 24/1986. (VI. 26.) MT rendelet 5.§-a értelmében az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda, valamint – a 7/1986. (VI. 26.) IM rendelet és a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 138.§ (1) bekezdése értelmében - közjegyző készíthet.


25.§(1)q) és (4)

Bejelentési kötelezettség konszolidált éves beszámolót készítő társaságok esetén

25.§(1) r)- További bejelentési t) kötelezettségek

26.§(1) m) Tagi felelősség áttörésének és (3) feltüntetése a cégjegyzékben

27.§(3)c), Zálogjog alapítása üzletrészen 61/A.§ és Ptk. 267.§ (1)

8

Ha a cég összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő anyavállalat, illetve az összevont (konszolidált) éves beszámolóba bevont leányvállalat, a cégjegyzéknek ezt a tényt, továbbá valamennyi kapcsolódó anya- és leányvállalat cégnevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, külföldi cég esetén nyilvántartási számát és nyilvántartó hatóságát tartalmaznia kell. A cégbíróság ezt az adatot a belföldi székhelyű anyavállalat - külföldi székhelyű anyavállalat esetén pedig a belföldi székhelyű leányvállalat - bejelentése alapján hivatalból jegyzi be a többi érintett belföldi cég cégjegyzékébe. A bejelentést az összevont (konszolidált) éves beszámoló Ctv. szerinti letétbe helyezésével és közzétételével egyidejűleg kell megtenni. A cégjegyzéknek szükség szerint, valamennyi cég esetében tartalmaznia kell (i) a cég képviseletére jogosult elektronikus címpéldányának tanúsítványát, (ii) ha a cég a jegyzett tőkéjét devizában határozza meg, ezt a tényt, továbbá a devizanemet, és (iii) amennyiben az üzleti év eltér a naptári évtől, a cég üzleti évének mérlegfordulónapját is. Ennek megfelelően a fentieket be kell jelenteni a cégjegyzékbe. A cégjegyzékben a jövőben - a perben eljáró bíróság értesítése alapján hivatalból - fel kell tüntetni azt a tényt is, ha a cég képviseletére jogosult személynek, továbbá, ha a cég minősített többséggel rendelkező tagjának (részvényesének) korlátlan felelősségét állapították meg a cég tartozásaiért. Korlátolt felelősségű társaság esetében a cégjegyzék tartalmazza az üzletrészen alapított zálogjog tényét, a zálogjogosult nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét) és cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát) is. Mivel a Ptk. módosítása folytán (miszerint ha a jog vagy, követelés fennállását közhiteles nyilvántartás tanúsítja, a zálogjog az e nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre) az üzletrészen alapított zálogjogot a cégjegyzékbe való bejegyzés hozza létre. Az üzletrészt terhelő zálogjog akár a tag (zálogkötelezett), akár a zálogjogosult változásbejegyzési kérelme alapján bejegyzésre, illetve törlésre kerülhet. A zálogjog bejegyzéséhez a zálogszerződés egy eredeti példánya vagy annak - legalább a szerződő felek nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét), a zálog tárgyának meghatározását, a zálogjog kikötését, a szerződés megkötésének helyét és időpontját, valamint a felek aláírását tartalmazó - kivonata, továbbá a zálogjogosult által benyújtott bejegyzési kérelem esetén a tag (zálogkötelezett) teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt bejegyzési engedélye is szükséges. A cégbíróság a zálogszerződést csak abból a szempontból vizsgálja, hogy a Kft. és tagjának zálogszerződésben feltüntetett adatai egyeznek-e a cégjegyzék adataival.


30.§(2)

Külföldi szervezet nyilvántartó hatóságának kötelező feltüntetése a cégjegyzékben

30.§(3) és A változás hatálybalépése (4) időpontjának társaság általi meghatározása

9

A nem természetes személy tagok azonosításához szükséges adatok köre bővült, így külföldi cég vagy más szervezet tag esetén a cégjegyzéknek a külföldi tag nyilvántartási (cégjegyzék-) száma mellett a nyilvántartási hatóságot is fel kell tüntetnie, amennyiben az rendelkezik ilyen adattal. A Ctv. korábbi rendelkezései nem tartalmaztak egyértelmű rendelkezéseket arra vonatkozóan, hogy a cégadatokban bekövetkező változások mikor (pl. a határozathozatal vagy a bejegyzés napján) lépnek hatályba. A cég a jövőben a változásbejegyzési kérelemben meghatározhatja a legtöbb bejegyezni kérhető adat változásának időpontját, amely azonban nem lehet korábbi, mint a változás alapjául szolgáló határozat meghozatalának napja. Ennek hiányában vagy ellentmondásos okiratok esetén a változás időpontja az alapul szolgáló határozat meghozatalának a napja.

31.§(2) és Kézbesítési megbízott (3) megjelölése már nem kötelező

Noha a Ctv. szerint a változás időpontját csak a változásbejegyzési kérelemben kell meghatározni, erről mindenképpen célszerű az alapul fekvő határozatban is kifejezetten rendelkezni. Ha a bejegyzési kérelemben külföldi jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság szerepel, vagy a bejegyzési kérelemben feltüntetett külföldi természetes személy nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel, bár továbbra is lehetséges, már nem kötelező kézbesítési megbízott megjelölése. A kézbesítési megbízott a Ctv. korábbi szabályaival ellentétben akár a cég cégjegyzékébe bejegyzett személy is lehet.

16.§(1), 2008. július 1-jétől az 35.§(1), elektronikus cégeljárás 36.§(1), kötelezővé válik. Ezzel (3), (5), összefüggésben a cégirat 37.§(2) benyújtására közvetlenül 38.§(3), kötelezett személy egyes 39.§(2) és esetekben jogi képviselő nélkül is 39/A.§ eljárhat.

Amennyiben kézbesítési megbízott nem kerül megjelölésre, a bíróság a külföldi személy részére kézbesítendő iratokat a Cégközlönyben történő közzététellel kézbesíti, azzal, hogy a közzétételt követő ötödik napon az irat kézbesítettnek tekintendő. 2008. július 1-jétől kötelezővé válik az elektronikus cégeljárás: a cégbejegyzési/változásbejegyzési kérelem papíralapú dokumentum helyett elektronikusan lesz benyújtható, és a cégbíróság a társaságokra vonatkozó iratokat főszabály szerint elektronikusan fogja nyilvántartani, azonban az elektronikus okiratokról a cégbíróságtól továbbra is kérhető lesz papíralapú másolat, a jogi képviselő pedig továbbra is köteles lesz a papíralapú okiratot a cégbíróság felhívására bemutatni az elektronikus okirattal való egyezőség megállapítása érdekében, ha e tekintetben a cégbíróságnak alapos kétsége merül fel.


48.§, és a Ctv. mellékletei; 130.§(1), (2), Törvény 28.§(6)

Az egyszerűsített cégeljárás szabályainak könnyítése és alkalmazhatóságának kiterjesztése, valamint a szerződésminták tartalmának rugalmasabb meghatározása

10

A Törvény ezzel összefüggésben módosítja, illetve pontosítja a Ctv. rendelkezéseit, és az elektronikus kézbesítéssel, illetve a cégbejegyzési kérelem benyújtásáról kiállított elektronikus tanúsítvánnyal kapcsolatban határoz meg szabályokat. Így többek között rendelkezik – elektronikus adattovábbítás meghiúsulása esetére – a cégbírósági végzés papír alapon történő megküldéséről, valamint arról, hogy ha törvény a cégirat cégbírósághoz történő benyújtására közvetlenül valamely személyt kötelez, e személy a kötelezettségét elektronikus okiratként készített cégirat esetén, minősített elektronikus aláírás alkalmazásával maga is teljesítheti (azonban ha a cégiratot elektronikus okirati formába kell alakítani, erre, illetve az elektronikus okirat cégbírósághoz való benyújtására a jogi képviselő jogosult). A Törvény módosította a Ctv. mellékletét képező szerződésmintákat és új, a társaságoknak nagyobb mozgásteret biztosító rendelkezéseket tartalmazó dokumentumokkal cserélte fel őket, továbbá beillesztésre került a mellékletek közé az egy- és a többszemélyes Zrt. létesítő okirat mintája is. Csökkent a cégbejegyzéshez szükséges, a kérelem mellékletét képező okiratok száma is. Ennek megfelelően a bejegyzési kérelemhez csatolandó: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

a szerződésminta alapján készült létesítő okirat; az adószám megállapításához szükséges nyilatkozat; a jogi képviselő meghatalmazása, illetve képviseleti jogának igazolása; a jogszabályban meghatározott mértékű illeték és közzétételi költségtérítés megfizetésének igazolása; Kft. esetében a tagjegyzék, közös tulajdonú törzsbetét esetében a résztulajdonosok és a képviselőjük feltüntetésével; amennyiben törvény a cég alapítását hatósági engedélyhez köti, az alapítási engedély; változásbejegyzés esetén a legfőbb szervnek vagy a legfőbb szerv helyett eljáró, döntésre jogosult szervnek a változás alapjául szolgáló határozata, továbbá, ha a változás bírósági vagy hatósági határozaton alapul, az erre vonatkozó okirat.

Az egyéb szükséges okiratok (pl. könyvvizsgálói elfogadó nyilatkozat, kézbesítési megbízás, esetleg külföldi tag cégkivonata, stb.) nem képezik a cégbejegyzési kérelem mellékletét, ezek törvényességi szempontú vizsgálatát a jogi képviselő végzi el. Az okiratok felsorolását, illetve a jogi képviselőnek a törvényességi szempontú vizsgálatára vonatkozó nyilatkozatát a bejegyzési kérelemnek tartalmaznia kell. Ha az okiratokkal összefüggésben tartalmi vagy jogszerűségi kétség merülne fel, a jogi képviselő köteles ezen okiratokat a cégbíróság felhívására bemutatni, szükség esetén a cégiratokhoz becsatolni.


11

A cégbíróság a bejegyzési kérelem elbírálása során megvizsgálja, hogy (i) a bejegyzést kérő jogi képviselőjének meghatalmazása, (ii) a bejegyzési kérelem kitöltése és (iii) a jogi képviselőnek a bejegyzési kérelembe foglalt nyilatkozata megfelel-e a jogszabályoknak, valamint (iv) hogy a bejegyzést kérő a szükséges okiratokat csatolta-e kérelméhez, továbbá, hogy (v) - ha a bejegyzést kérő nem élt a névfoglalás lehetőségével -, a cég választott neve jogszabályszerű-e. Az eljárás során hiánypótlásra történő felhívásra nem kerül sor és a cégbírósági vizsgálat köre igen szűk, így elutasításra akkor kerül sor, ha a) a bejegyzést kérő jogi képviselőjének meghatalmazása, a bejegyzési kérelem kitöltése nem felel meg a jogszabályoknak, vagy ha a bejegyzési kérelem nem tartalmazza a jogi képviselőnek a bejegyzendő adatokra vonatkozó iratok jogszerűségét igazoló nyilatkozatát, valamint b) ha a bejegyzést kérő elmulasztotta valamely szükséges irat benyújtását, továbbá c) ha a cég elnevezése - amennyiben a cég nem élt névfoglalás lehetőségével - nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek. A fentiek, és a Törvényhez fűzött jogalkotói indokolás szerint a szerződésminta megfelelő kitöltése nem tárgya a cégbírósági vizsgálatnak, azért az eljáró jogi képviselő vállal felelősséget. Ha a szerződésminta kiegészítésére vagy bármely rendelkezésének elhagyására kerül sor - ideértve azt az esetet is, ha elhagyásra kerül a szerződésminta jellegre történő utalás - a cégbíróság nem az egyszerűsített cégeljárás szabályai, hanem az általános szabályok szerint jár el. Ennek megfelelően a Törvény 20.§-ához fűzött jogalkotói indokolás szerint ha a cég valamely adattal nem rendelkezik, a helyes eljárás a szerződésminta kitöltése során az, ha e pontot nem töltik ki, vagy a kipontozott részében „-” jelzéssel jelölik, hogy nincs fióktelepe a cégnek. Ugyanakkor a Törvény 8.§-ához fűzött jogalkotói indokolás szerint szerződésmintával történő alakulás esetén kötelező az email-cím létesítő okiratban történő megjelölése, így e pont kitöltése a fentiek ellenére nagy valószínűséggel kötelező. A bejegyzési kérelem elbírálásáról a cégbíróság 2008. június 30. napjáig a kérelem beérkezését követő két munkanapon belül, 2008. július 1-jétől a bejegyzési kérelem érkezését követő egy munkaórán belül határoz, és ha a cégbíróság e kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a cégbíróság vezetője a határidő lejártát követően, legkésőbb egy munkanapon belül hivatalból intézkedik a bejegyzési kérelem elbírálásáról. Az ügyintézési határidő eredménytelen eltelte esetén a cégbejegyzés a következő munkanapon a törvény erejénél fogva - a kérelem szerinti tartalommal - létrejön.


50.§(2) és Szerződésminta alkalmazásával (4) készült létesítő okirat esetén a változásbejegyzésre is az egyszerűsített cégeljárás szabályai irányadóak

72.§(6)

Iratok kézbesítése közzététel útján a törvényességi felügyeleti eljárásban

12

A módosítás következtében az egyszerűsített cégeljárás szabályai (rövidebb határideje) már nem csak a cégbejegyzés, hanem akár a változásbejegyzési eljárás során is alkalmazható, feltéve, hogy a cég létesítő okirata szerződésminta alkalmazásával készült. Nem alkalmazható azonban az a - cégbejegyzési eljárás során érvényesülő – szabály, hogy ha a kérelmet elutasító végzés közlését követően nyolc napon belül ismételten kérik a cég bejegyzését, az elutasításhoz fűződő jogkövetkezmények ne lennének alkalmazhatóak, és a korábbi eljárás során benyújtott okiratokat - ideértve a korábbi eljárásban az illeték megfizetéséről szóló igazolást is - ismételten fel lehetne használni az új bejegyzési kérelemhez. Amennyiben a törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbírósági iratok kézbesítése postai úton meghiúsul, a cégbíróság a kézbesítendő iratokat a Cégközlönyben történő közzététellel kézbesíti azzal, hogy a közzétételt követő ötödik napon az irat kézbesítettnek tekintendő. Csak akkor kötelező benyújtani külföldi cég vagy más szervezet tagsága esetén a külföldi cég három hónapnál nem régebbi cégkivonatát és annak magyar nyelvű hiteles fordítását, illetve annak hiteles fordításban történő igazolását, hogy a céget vagy más szervezetet a hazai joga szerint nyilvántartásba vették, illetve azt az okiratot, amelyből képviselőjének a képviseletre való jogosultsága megállapítható, ha ezt külön jogszabály előírja.

Ctv. 1. és Külföldi cég cégkivonatának és 2. sz. az üzletrész átruházására mellékletei vonatkozó szerződésnek a benyújtása főszabály szerint nem kötelező, azonban további okiratok nyújtandóak be többek között a végelszámolással és az elismert vállalatcsoporttal kapcsolatban A Ctv. 2. sz. melléklete II./1. pontjának aa) alpontja törlésre

került, így Kft.-k esetén az üzletrész átruházására vonatkozó szerződést nem szükséges benyújtani.

Itv. A cégeljárás illetékének mértéke 45.§(1), (3) változott és (4)

Végelszámolás esetén azonban be kell nyújtani a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv igazolását a cég biztosítottjai adatainak átadásáról, elismert vállalatcsoport létrehozása/megszüntetése esetén pedig benyújtandóak az elismert vállalatcsoportban részt vevő társaságok legfőbb szervének az elismert vállalatcsoport létrehozásáról, illetve megszüntetéséről hozott határozatai is. Az egyszerűsített eljárással történő cégbejegyzési kérelem, valamint az egyéb, az Itv. 45.§ (4)-(7) bekezdésében külön nem említett cégbírósági eljárás illetéke, az eddigi 5.000,illetve 8.000,- forint helyett 15.000 Ft. Az átalakulás, minősített többséget biztosító befolyás létrejötte, valamint az elismert vállalatcsoportként való működés, illetve a nyilvánosan működő részvénytársaság cégadataira vonatkozó változás bejegyzése iránti kérelem illetéke 50.000,- Ft.


Itv. 65.§(1) A törvényességi és (2) eljárás illetéke

13

felügyeleti A Törvény akként módosítja az Itv.-t, hogy a cégbíróság

által lefolytatott törvényességi felügyeleti eljárásért az eddigi általános illeték helyett 50.000,- Ft speciális felügyeleti illetéket kell fizetni. A felügyeleti illetéket az a cég viseli, melynek törvénysértő működését a cégbíróság megállapítja. Ha a hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárást a cégbíróság jogsértés hiányában megszünteti, az illetéket nem kell megfizetni. Kérelemre indult eljárás esetén, ha a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmet jogsértés hiányában elutasítja, a kérelmezőt 15.000 Ft felügyeleti illeték terheli.


14

3. számú melléklet: a Cstv. fontosabb változásai 27.§ (5)

49/D.§ (3)

Fizetésképtelenség megállapítása az adós/végelszámoló által kezdeményezett felszámolási eljárásban az adós/végelszámoló nyilatkozata alapján Zálogjoggal biztosított követeléssel egy tekintet alá eső követelések körének bővülése a felszámolási eljárásában 2007. június 16-ától

49/D.§ (4) A zálogjoggal biztosított tagi és (5) követelések felszámolási eljárásában történő kielégítésének szabályai 2007. június 16-ától megváltoztak

57.§(1)h)

Az adós tagjának követelései 2007. június 16-ától nem kerülnek automatikusan a kielégítési sorrend végére a felszámolási eljárásában

A bíróság az egyéb fizetésképtelenségi okokon felül megállapítja az adós fizetésképtelenségét akkor is, ha az adós vagy a végelszámoló a felszámolási eljárás iránti kérelmében úgy nyilatkozik, hogy az adós fizetésképtelen, tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kielégíteni. A Cstv. 49/D.§ (1) bekezdése szerint, ha a zálogjog a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett, a felszámoló a zálogtárgy értékesítése során befolyt vételárból kizárólag a zálogtárgy megőrzésének - ideértve állaga megóvásának -, értékesítésének költségeit, valamint a külön jogszabályban meghatározott felszámolói díjat vonhatja le, és a fennmaradó összeget - a zálogtárgy értékesítését követően haladéktalanul - az értékesített zálogtárgyat terhelő zálogjoggal biztosított követelések kielégítésére köteles fordítani. A 49/D.§ (3) bekezdésének módosítása folytán 2007. június 16-ától a zálogjoggal biztosított követelésekkel azonos elbírálás alá esik az a követelés is, amely kizárólag a zálogtárgyból történő kielégítés tűrésére irányul (dologi kötelezettség, önálló zálogjog). A zálogjoggal biztosított követelések kielégítésére a 49/D.§ (1) bekezdése szerinti kedvezőbb elbírálás 2007. június 16ától abban az esetben nem alkalmazható, ha a zálogjog jogosultja a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója vagy azok közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], illetve élettársa, valamint az adós többségi befolyása (Ptk. 685/B. §) alatt álló gazdálkodó szervezet. 2007. június 16-ától ugyanis kikerült a fenti felsorolásból a „gazdálkodó szervezet tagja”, így a zálogjoggal biztosított tagi követelések általában az egyéb követelésekkel azonosan kerülhetnek kielégítésre. Nem alkalmazandó azonban a zálogjoggal biztosított követelések kielégítésére a 49/D.§ (1) bekezdése szerinti kedvezőbb elbírálás abban az esetben, ha a zálogjog jogosultja a gazdálkodó szervezet többségi befolyással (Ptk. 685/B. §) rendelkező tagja (részvényese), és a zálogjoggal biztosított követelés a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően keletkezett. A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet tagja (részvényese) előre látta vagy ésszerűen előre láthatta, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket. Felszámolási eljárásban jelenleg azok a követelések kerülnek automatikusan a kielégítési sorrend végére, amelyek jogosultja a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója vagy azok közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], illetve élettársa, az adós többségi befolyása (Ptk. 685/B. §) alatt álló gazdálkodó szervezet, valamint az adós ingyenes szerződései alapján fennálló követelések, továbbá a gazdálkodó szervezet többségi befolyással (Ptk. 685/B. §) rendelkező tagjának (részvényesének) azon követelései,


15

amelyek a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét [49/D. § (5) bekezdés] követően keletkeztek. 2007. június 16-ától ugyanis kikerült a fenti felsorolásból a „gazdálkodó szervezet tagja”, így nem minden tagi követelés, hanem csak a gazdálkodó szervezet többségi befolyással rendelkező tagjának (részvényesének) azon követelései kerülnek e rendelkezés alapján a kielégítési sorrend végére, amelyek a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően keletkeztek.

SZABÓ, KELEMEN ÉS TÁRSAI ÜGYVÉDI IRODA 1132 Budapest, Váci út 20

Recommend Documents