SZABÓ, KELEMEN ÉS TÁRSAI ÜGYVÉDI IRODA

SZABÓ, KELEMEN ÉS TÁRSAI ÜGYVÉDI IRODA Válságkezelő intézkedések Magyarországon (8. változat)1 2009. július 24. dr. Kárpáthegyi Tamás Geoff Bennett

BANKI HITELGARANCIÁK Bankmentő csomag:

BETÉTGARANCIÁK Betétgarancia:

2008. december 15-én a parlament megszavazott egy 600 milliárd forint (2 milliárd euró) összegű bankmentő csomagot, amelyet a 2008. december 22-én kihirdetett, a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény tartalmaz. A bankmentő csomag lehetővé teszi a kormány számára, hogy (i) összesen 1.500 milliárd forint (5 milliárd euró) erejéig garanciát vállaljon a magyar bankok tartozásaira; és (ii) a bajba jutott bankokat – akár azok hozzájárulásával, akár anélkül – összesen 600 milliárd forint (2 milliárd euró) erejéig feltőkésítse. A mentőcsomagot a 2008 és 2010 között lehívott vagy lehívandó IMF hitelből finanszírozzák.

Egy 2008. október 15-én hatályba lépett jogszabályváltozás folytán az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) által biztosított bankbetétek nagysága pénzintézetenként és betétenként 6-ról 13 millió forintra (45.000 euró) emelkedett, és megszűnt a betétes által viselendő 10%os önrész (jogszabályi garancia). Ezt követően, egy 2009. május 29-én életbe lépett újabb jogszabály-módosítás szerint 2009. június 30-ától kezdődően az állami betétgarancia euróban van kifejezve, mint 50.000 euro forint-egyenértéke. Ez az összeg, az érvényes HUF/EUR árfolyamtól függően, a korábbi 13 millió forint körül van, vagy kissé meghaladja azt.

Hitelgarancia program:

Ezenkívül, 2008. október 15én a kormányzat korlátlan garanciát vállalt a bankbetéteknek az OBA

A hitelgarancia program a szavatoló tőke nagyságára 1

SPECIÁLIS JEGYBANKI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSI INTÉZKEDÉSEK Kamatláb: 2008. október 22-én az MNB 8,5%-ról 11,5%-ra emelte a jegybanki alapkamatot annak érdekében, hogy megvédje a magyar forintot a spekulációval szemben. Ezt követően, az MNB csökkentette a 2009-re és 2010-re vonatkozó növekedési és inflációs előrejelzéseit, és 2008. november 24-én a jegybanki alapkamatot 11,5%-ról 11,0%-ra csökkentette. 2008. december 8-án a MNB tovább csökkentette az alapkamatot 11,0%-ról 10,5%-ra, majd 2008. december 23-án 10,0%, 2008. január 19-én pedig 9,5%-ra csökkentette azt. . Jegybanki intézkedések: Forintlikviditási intézkedések: A jegybank az alábbi forintlikviditási intézkedéseket vezette be: (i) Állampapír-vásárlási aukciók: a jegybank

Készült a Shearman & Sterling LLP-vel együttműködésben.

ÚJRATŐKÉSÍTÉSI INTÉZKEDÉSEK Bankmentő csomag: 2008. december 15-én a parlament megszavazott egy 600 milliárd forint (2 milliárd euro) összegű bankmentő csomagot, amelyet a 2008. december 22-én kihirdetett, a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény tartalmaz. A bankmentő csomag lehetővé teszi a kormány számára, hogy (i) összesen 1.500 milliárd forint (5 milliárd euro) erejéig garanciát vállaljon a magyar bankok tarozásaira; és (ii) a bajba jutott bankokat – akár azok hozzájárulásával, akár anélkül – összesen 600 milliárd forint (2 milliárd euro) erejéig feltőkésítse. A mentőcsomagot a 2008 és 2010 között lehívott vagy lehívandó IMF hitelből finanszírozzák. Újratőkésítési program: A programban való részvételre jogosult bank kérésére a Magyar Állam

BIZONYTALAN PÉNZESZKÖZÖK MEGVÁSÁRLÁSA

EGYÉB INTÉZKEDÉSEK IMF/Világbank/EKB kölcsön: A magyar vállalatok és a fogyasztók devizatartozásai, továbbá a más közép-keleteurópai országokénál nagyobb költségvetési deficit, a növekvő államadósság, és a lassabb növekedés miatt a magyar eszközök értéktelenedni kezdtek és az ország finanszírozási nehézségekbe ütközött. Ezért az IMF, az EU és a Világbank összesen 20 milliárd euro összegű pénzügyi támogatást nyújtott Magyarország részére. Az IMF a rendkívüli program keretében 17-havi, 10,5 milliárd SDR (12,3 milliárd euro) összegű Készenléti Hitelkeretet, az EU pedig 6,5 milliárd eurót biztosít a pénzügyi konszolidáció érdekében. A Világbank 1 milliárd euro, az Európai Központi Bank 5 milliárd euró hitelt nyújt.

SZABÓ, KELEMEN ÉS TÁRSAI ÜGYVÉDI IRODA

BANKI HITELGARANCIÁK vonatkozó követelményeknek megfelelő hazai bankok számára elérhető támogatás. A garancia euróban, svájci frankban vagy forintban felvett hitelekből vagy egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokból eredő kötelezettségek teljesítésének biztosítására használható, kizárólag akkor, ha a banknak a fizetési kötelezettségét a kötelezettség pénznemében kell teljesítenie. A hitelgarancia programban részt venni kívánó bankoknak olyan elsőbbségi részvényeket kell kibocsátaniuk a Magyar Állam részére, amelyek lehetőséget teremtenek az osztalékfizetési határozatok megakadályozására, továbbá vállalniuk kell, hogy korlátozzák a vezetőik díjazását. 2009. április 14-én a kormány elfogadta a 89/2009. (IV. 14.) számú kormányrendeletet a pénzügyi rendszer stabilitása érdekében vállalható állami garancia eljárási szabályairól. E

BETÉTGARANCIÁK által garantált összegén felüli részére (kormányzati garancia).

SPECIÁLIS JEGYBANKI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSI INTÉZKEDÉSEK megállapodott az elsődleges állampapír forgalmazókkal, hogy azok bizonyos állampapírokra folyamatos árjegyzést végeznek és a tulajdonukban lévő állampapírok állományát a megállapodás szerinti mennyiségre növelik, a jegybank pedig aukciókat hirdet ezen állampapírok megvásárlására; (ii) változó kamatú hiteltenderek: a jegybank hathónapos, változó kamatozású hiteltendereket vezetett be annak érdekében, hogy segítséget nyújtson az Elsődleges Állampapír Forgalmazóknak és a bankoknak az állampapírok megvásárlásának finanszírozásához; (iii) fix kamatú hiteltenderek: a jegybank kéthetes, fix kamatozású hiteltendereket vezetett be hasonló megfontolásból; (iv) jegybanki betétikamatvágás: az MNB az egynapos jegybanki hitel és betét kamatszintjét az irányadó eszköz kamatszintje körüli + / - 50 bázispontra

ÚJRATŐKÉSÍTÉSI INTÉZKEDÉSEK olyan szavazati joggal nem rendelkező elsőbbségi részvényeket, vagy szavazati joggal rendelkező elsőbbségi részvényeket szerezhet, amelyek vétójogot biztosítanak – többek között – az osztalékfizetési kérdésekben. A banknak és a Magyar Államnak megállapodást kell kötniük a részvények értékéről, és a Magyar Államnak a bank működésével kapcsolatos jogairól és kötelezettségeiről. A nem kívánatos tulajdonosi struktúra elkerülése érdekében a bank vételi joggal rendelkezik a részvényeknek a Magyar Államtól való megszerzésére, a Magyar Állam pedig eladási joggal a részvényeknek a bank számára történő értékesítésére. Kényszerű feltőkésítésre abban az esetben kerülhet sor, ha a bank több mint 20 napig nagymértékben jegybanki likviditási kölcsönre szorul, nem tudja kielégíteni a szavatoló tőke nagyságára vonatkozó követelményeket, vagy a kormány a hitelgarancia program keretében kénytelen kifizetést eszközölni a bank


EGYÉB INTÉZKEDÉSEK EIB kölcsön: Ezenkívül, az Európai Beruházási Bank (EIB) 440 millió eurós, 2013-ig felhasználható, a gazdasági versenyképességet támogató hitelkeretet nyújt Magyarországnak egy a kormány és az EIB által 2009. január 26-án aláírt hitelszerződés alapján. A hitelkeret az Új Magyarország Fejlesztési Tervben szereplő, 20072013 közötti prioritások közül a kutatás-fejlesztési és az innovációs projektek megvalósításához való nemzeti hozzájárulás részfinanszírozására használható. EBRD/EIB/Világbank csomag: 2009. február 27-én az EBRD bejelentette, hogy az EIB-vel és a Világbankkal együtt összesen 24,5 milliárd eurót kívánnak fordítani a régió bankszektorának támogatására és a válság által sújtott vállalkozások hitelezésének finanszírozására. A támogatást tőkeinjekció,


BANKI HITELGARANCIÁK szabályok szerint a bankok a pénzügyminiszter jóváhagyásától és attól függően folyamodhatnak a mentőcsomagért, hogy a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Felügyeleti Tanácsa és az Államadósság Kezelő Központ hogyan véleményezi a kérelmező bank likviditását, fizetőképességét, a pénzügyi rendszerben betöltött szerepét, a finanszírozó tevékenységeire tekintettel történő vállalásait, és azokat a jogi következményeket, amelyeknek a vállalásai megsértése esetén hajlandó alávetni magát.

BETÉTGARANCIÁK

SPECIÁLIS JEGYBANKI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSI INTÉZKEDÉSEK mérsékelte; (v) az elfogadható fedezetek körének bővítése: az MNB bővítette a jegybanki hitelműveletek során elfogadható fedezetek körét (az önkormányzati kötvényeket és bizonyos jelzálogleveleket elfogadható fedezetté nyilvánította), és a minősítési minimumkritériumot „A”-ról „BBB”-re csökkentette; (vi) a kötelező tartalékráta enyhítése: a jegybank a bankokra vonatkozó kötelező tartalék mértékét bizonyos típusú kötelezettségekre vonatkozóan 5%-ról 2%-ra csökkentette. Devizalikviditási intézkedések: A jegybank az alábbi devizalikviditási intézkedéseket vezette be: (i) kétoldali O/N FX swap-ok: a jegybank kétoldalú, overnight FX swap gyorstendereket vezetett be, amelyek során a jegybank közvetítő szerepet tölt be oly módon, hogy a bankok által felkínált többlet forint- és euró-pénzeszközöket

ÚJRATŐKÉSÍTÉSI INTÉZKEDÉSEK hitelezőinek, és a bank fizetésképtelensége súlyosan károsítaná a pénzügyi közvetítő-rendszert. A kormány a fenti körülmények fennállását kormányrendeletben köteles rögzíteni. Kényszerű feltőkésítés esetén a Magyar Állam gyakorolhatja az összes részvényesi jogot a bank közgyűlésén, és a kormányrendelet hatálybalépését követő 120 napon belül a bank részvényesei jogosultak a részvényeiket a Magyar Államra átruházni. A részvények ára az adott részvényes részesedése, valamint a banknak a kormányrendelet hatálybalépését megelőző időponttal készítendő közbenső mérleg szerinti saját tőkéje értéke alapján kerül meghatározásra. FHB: 2009. március 31-én a Magyar Állam és a Földhitel és Jelzálogbank Zrt. (FHB) megállapodtak, hogy a bankmentő csomag részeként a Magyar Állam 30 milliárd forint (100 millió euró) értékű tőkeinjekciót nyújt az FHBnak, amelyért cserébe szavazati joggal nem


EGYÉB INTÉZKEDÉSEK adósságfinanszírozás, kölcsön, és a politikai kockázatokkal szembeni biztosítás formájában várható. A konkrét intézkedések részletei az „Újratőkésítési Intézkedések” oszlopban találhatóak. Fiskális intézkedések: Intézkedések történtek a körültekintőbb pénzügyi politika biztosítása érdekében. A kormány felülvizsgálta a 2009-es költségvetést, amely 2009ben a GDP 3,9%-ának megfelelő hiánnyal számol, és 2008. november 17-én az országgyűlés elfogadta azt a jogszabályt, amely szerint a 2009. évi állami kiadásokat a 2008. évi szinten kell tartani, és a kiadások 2010ben is legfeljebb a GDP növekedésének 50%-ával emelkedhetnek. Élénkítő intézkedések: A kormány bejelentett egy 1.400 milliárd forintos (4,6 milliárd eurós), kétéves gazdaság-élénkítő csomagot a növekedés elősegítése és a kis- és középvállalatok


BANKI HITELGARANCIÁK

BETÉTGARANCIÁK

SPECIÁLIS JEGYBANKI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSI INTÉZKEDÉSEK összepárosítja. A kedvezőbb piaci feltételek miatt a jegybank a programot 2009. május 18-ával megszüntette; (ii) O/N FX swap-ok: a jegybank overnight FX swap hitelkeretet vezetett be a hazai bankok számára, amelyet egy az MNB és az EKB között létrejött szerződés tett lehetővé; (iii) EUR/CHF swap-ok: a jegybank euró/svájci frank swap-okat vezetett be az MNB és a Svájci Nemzeti Bank között 2008. január 28án aláírt együttműködési megállapodás alapján (a magyar bankoknak svájci frankra van szükségük a nagymértékű svájci frank kitettségeik finanszírozása érdekében). A jegybank, a Svájci Nemzeti Bank, az EKB és a Lengyel Nemzeti Bank bejelentette, hogy ezen swap-ok elérhetőségét 2009. október 31-éig kiterjeszti; (iv) 6-hónapos EUR/HUF FX swap: az MNB 5 milliárd eurót különített el eurólikviditást nyújtó FX swap tenderek finanszírozására olyan bankok számára, amelyek vállalják, hogy

ÚJRATŐKÉSÍTÉSI INTÉZKEDÉSEK rendelkező osztalékelsőbbségi részvényeket és egy speciális vétójoggal rendelkező részvényt jegyez. Az FHB vállalta, hogy a jelzáloghitelezési portfolióját a korábbi szinten tartja. A bankmentő csomag részét képező tőkejuttatás mellett, 2009. március 25-én a Magyar Állam és az FHB megállapodtak, hogy az FHB egy 120 milliárd forint (410 millió euró) összegű hitelkeretet kap a magánszemélyek és a KKV-k számára nyújtandó hitelezés fellendítése céljából. Mindkét intézkedés finanszírozása a 20 milliárd eurós IMF/Világbank/EKB hitelből történik. OTP: Egy 2009. március 25én aláírt hitelszerződés alapján az FHB-n kívül az OTP, Magyarország legnagyobb bankja is kormányzati hitelt kap 400 milliárd forint (1,35 milliárd euró) értékben. A hitel nem a bankmentő csomag része, bár az OTP vállalta, hogy a felügyelőbizottságba egy a Magyar Állam által delegált személy kerül. Az OTP vállalta továbbá, hogy a hitelt


EGYÉB INTÉZKEDÉSEK finanszírozása érdekében, valamint egy 1.800 milliárd forintos (6 milliárd eurós) beruházás-élénkítő csomagot, elsősorban az építőipar megsegítésére. 1.400 milliárd forintos (4,6 milliárd eurós) gazdaságélénkítő csomag: Az 1.400 milliárd forintos élénkítő csomag nem tartalmaz új kiadásokat, hanem a költségvetésben jelenleg meglévő pénzeszközöket csoportosítja át. A csomag legnagyobb részét, 680 milliárd forintot (2,2 milliárd eurót) elsősorban kis- és középvállalatok számára nyújtandó hitelgaranciákra fordítják, míg további 260 milliárd forintot (0,9 milliárd eurót) a kereskedelmi bankokon keresztül történő hitelezés élénkítésére fordítanak. A kormány 300 milliárd forintos (1 milliárd eurós) kamattámogatást kíván nyújtani vállalati hitelezésre, 140 milliárd forintot (0,5 milliárd eurót) pedig a mikrokis- és középvállalatok számára nyújtandó közvetlen hitelekre kívánnak fordítani.



BETÉTGARANCIÁK

SPECIÁLIS JEGYBANKI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSI INTÉZKEDÉSEK vállalati hitelállományukat 2009-ben a 2008. év végi szinten tartják, és vállalják, hogy nem vonják ki pénzeszközeiket Magyarországról. (v) 3-hónapos EUR/HUF FX swap: 2009. március 9-étől kezdődően az MNB bevezetett egy 3-hónapos euró likviditási FX swap tendert, amit 2,2 milliárd euróból, a 6-hónapos EUR/HUF FX swap számára elkülönített 5 milliárd euróból megmaradt felhasználatlan összegből finanszíroz.

ÚJRATŐKÉSÍTÉSI INTÉZKEDÉSEK saját forrásból 200 milliárd forint (0,7 milliárd euró) erejéig kiegészíti a KKV-k finanszírozása céljából. Az FHB hitelhez hasonlóan, az OTP hitele is a 20 milliárd eurós IMF/Világbank/EKB hitelkeretből kerül finanszírozásra. Ezenkívül, 2009. július 10-én az EBRD bejelentette, hogy az EBRD, a Világbank Csoport és az EIB azon közös kötelezettségvállalása részeként, amely szerint több mint 24,5 milliárd euro összegű támogatást nyújtanak a régió bankszektorának, az EBRD egy 200 millió eurós alárendelt kölcsönt nyújt az OTP-nek piaci feltételek mellett. Az alárendelt hitelkeret hat hónapos időtartam alatt hívható le. További 20 millió eurót használnak fel az OTP saját részvények megszerzésére, amely az EBRD-nek az OTPben lévő jelenlegi részesedését 2%-ra növeli.

MFB/Eximbank: 2009. április 14-én a kormány és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB)


EGYÉB INTÉZKEDÉSEK Az 1.400 milliárd forintos élénkítő csomag részeként eddig megtett konkrét intézkedések az alábbiakat tartalmazzák: (i) a kormány és egyes bankok és cégek közös tulajdonában lévő Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által nyújtott kormányzati garanciák mértékét 450 milliárd forinttal megemelték a kis- és középvállalkozások hitelfelvételének megkönnyítésére; (ii) az EU és a Magyar Fejlesztési Bank pénzforrásaiból kereskedelmi bankokon keresztül 50 milliárd forintot bocsátanak a kis- és középvállalkozások rendelkezésére, hogy megkönnyítsék a fenti pénzforrásokhoz való hozzájutásukat, valamint 1.400 milliárd forint válik hasonlóképpen elérhetővé a kis- és középvállalkozások számára forgóeszközfinanszírozásra. Továbbá az EU pályázatok esetén az automatikus előlegfizetések összegét a támogatás végösszegének



BETÉTGARANCIÁK

SPECIÁLIS JEGYBANKI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSI INTÉZKEDÉSEK

ÚJRATŐKÉSÍTÉSI INTÉZKEDÉSEK megállapodást írt alá, amely szerint az MFB 170 milliárd forint (578 millió euro) összegű hitelt kap a kormánytól. A hitel a 20 milliárd eurós IMF/Világbank/EKB hitelkeretből kerül finanszírozásra. Az MFB 436 millió eurót a lejáró hitelek és kötvények visszafizetésére használ fel, miközben a fennmaradó 142 millió eurót a Magyar Export-Import Banknak (Eximbank) adja kölcsön, mivel ez a bank nem szerzett jogosultságot arra, hogy a kormánytól közvetlenül kapjon forrásokat. Az MFB vállalta, hogy 2010 végére társaságihitelportfolióját 55 milliárd forinttal (187 millió euróval) növeli. Az Eximbank a hitelt az exportimport tevékenységek könnyítésére használja fel. Ezenkívül, az Európai Befektetési Bank (EIB) 100 millió euro kölcsönt nyújt az MFB-nek közepes méretű társaságok (több mint 250 és kevesebb, mint 3000 munkavállaló) projektjeinek finanszírozása céljából, és annak érdekében, hogy javítsa a hosszú távú finanszírozáshoz való


EGYÉB INTÉZKEDÉSEK akár 40%-áig felemelik, amit a finanszírozási szerződés aláírását követő 15 napon belül átutalnak a pályázóknak. A pályázóknak 2009 márciusára várhatóan 100 milliárd forintot (330 millió eurót) tesznek így elérhetővé. Az 1.800 milliárd forintos (6 milliárd eurós) beruházás-élénkítő csomag: Az 1.800 milliárd forintos beruházás-élénkítő csomag célja, hogy az építőipart az elkövetkezendő 18 hónapban megrendelésekkel lássa el. A pénzt EU fejlesztési alapokból bocsátják rendelkezésre. A csomag 636 beruházás tervezett megvalósítását tartalmazza (iskolák, gyógyászati létesítmények, vasútvonalak, közutak stb.), amelyek a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által fenntartott adatbázisban találhatóak. Munkahely-megtartási intézkedések: A Szociális és Munkaügyi



BETÉTGARANCIÁK


ÚJRATŐKÉSÍTÉSI INTÉZKEDÉSEK hozzáférésüket a pénzügyi válság ideje alatt. A kölcsön öt 20 millió eurós részletben hívható le 2010. december 31-éig. UniCredit: 2009. május 8-án az EBRD bejelentette, hogy az EBRD, a Világbank Csoport és az EIB azon közös kötelezettségvállalása részeként, amely szerint több mint 24,5 milliárd euro összegű támogatást nyújtanak a régió bankszektorának, az EBRD összesen 432,4 millió euro értékű forrást bocsát az UniCredit nyolc kelet-európai országban lévő leányvállalatainak a rendelkezésére. A magyar UniCredit leányvállalat 50 millió eurót kap, amelyet a kis- és középvállalatok támogatására kell felhasználni. Erste: 2009. július 10-én az EBRD bejelentette, hogy ugyanazon EBRD/Világbank/EIB közös kötelezettségvállalás részeként az EBRD 100 millió eurós kölcsönt nyújt az Erste Bank Magyarországnak magántulajdonú kis- és középvállalatoknak történő


EGYÉB INTÉZKEDÉSEK Minisztérium számos intézkedést vezetett be a bajba került munkáltatók munkahely-megtartási programjainak megvalósítása érdekében. Ezek az intézkedések elsősorban az összesen 107,4 milliárd forint (358 millió euró) összegű források olyan munkáltatók számára történő rendelkezésre bocsátását jelentik, amelyek csoportos létszámleépítést jelentettek be vagy egyébként munkavállalóik megtartásáért küzdenek. A pénzeket elsősorban bérkiegészítésre (ahol a csökkentett munkaidő fizetéscsökkentéssel járna), részmunkaidős foglalkoztatási és képzési programokra, és az elbocsátott munkavállalók elhelyezésére lehet fordítani. A források egy részének (20 milliárd forintnak vagy 65 millió eurónak) a rendelkezésre bocsátása még kormányzati jóváhagyásra vár. Hatósági intézkedések: PSZÁF körlevél: 2009. február 25-én a PSZÁF, a magyar pénzügyi felügyeleti



BETÉTGARANCIÁK


ÚJRATŐKÉSÍTÉSI INTÉZKEDÉSEK továbbhitelezés céljából. Az anyabankok helyi leányvállalataik esetleges feladásától való félelmeket csillapítja hat – Magyarországon a legnagyobb jelenléttel rendelkező – nemzetközi bank, a Bayerische Landesbank (MKB), az Erste Group Bank AG, az Intesa SanPaolo (CIB Bank), a KBC Group (K&H Bank), a Raiffeisen Bank Holding és az UniCredit Bank Austria 2009. május 21-én kibocsátott közös nyilatkozata, amelyben kijelentik, hogy magyarországi fiókjaik továbbra is különleges figyelmet és megfelelő tőkeellátottságot élveznek majd.


EGYÉB INTÉZKEDÉSEK szerv, körlevelet bocsátott ki a bankoknak, amelyben röviden meghatározta ajánlásait a válság kezelésére vonatkozóan. A PSZÁF többek között azt javasolta a bankoknak, hogy ne fizessenek osztalékot, és tartózkodjanak az olyan újító jellegű pénzügyi termékek értékesítésétől, mint a strukturált értékpapírok, strukturált kamatcsere ügyletek (FX linked swapok) és az árfolyamspekulációs opciós ügyletek. Továbbá a PSZÁF arra figyelmeztetett, hogy a bizonyos diszkrecionális tőkemegfelelési követelmények alóli felmentésre irányuló kérelmeket el fogja utasítani. Felügyeleti biztos: Egy 2009. április 3-én kihirdetett jogszabály szerint a PSZÁF felügyeleti biztos kinevezésére kapott felhatalmazást azon bankok működésének felülvizsgálatára, amelyeknek a tőkemegfelelési mutatója nem elégíti ki az irányadó előírásokat, és amelyek külföldi anyavállalata nem



BETÉTGARANCIÁK


ÚJRATŐKÉSÍTÉSI INTÉZKEDÉSEK


EGYÉB INTÉZKEDÉSEK biztosítja a szükséges pénzforrásokat a magyar leányvállalat számára. Kezességvállalás magánszemély adósok számára: Egy 2009. március 10-én kihirdetett jogszabály szerint a Magyar Állam kezességet vállal az olyan magánszemély adósok tartozásaiért, akik arra kényszerülnek, hogy bankjuktól áthidaló kölcsönt vegyenek fel a lakáscélú jelzálogkölcsöneik törlesztése érdekében. Az áthidaló kölcsön 24 hónapos türelmi idővel indul. A kezességvállalást bárki igénybe veheti, aki lakáscélú jelzálogkölcsönt vett fel, de 2008. szeptember 10-ét követően – rajta kívül álló okokból – elveszítette a munkahelyét, jelenleg állást keres, és hozzátartozóival együtt abban a lakásban lakik, amelyre jelzálog került, és nincs második lakása. A hitelgarancia programot az Európai Bizottság jóváhagyta.



BETÉTGARANCIÁK




EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

Új kormány: 2009. március 23-án Gyurcsány Ferenc, Magyarország miniszterelnöke, lemondott. A Parlament 2009. április 14-én jóváhagyta a korábbi gazdasági miniszter, Bajnai Gordon Magyarország új miniszterelnökévé történő kinevezését. Bajnai Gordon új kormánya olyan megszorító intézkedések bevezetését határozta el, amelyek biztosítani igyekeznek, hogy Magyarország a GDP 4%-a alatt tartsa költségvetési deficitjét. Ezzel a célkitűzéssel párhuzamosan az új kormány olyan a parlament által jóváhagyott szabályozást javasolt, amely szerint a mindezidáig a kormány adósságából finanszírozott 13. havi nyugdíjat – a közalkalmazottaknak fizetendő törvényes bónuszt – megszüntetik. Hasonlóképpen megszüntetik a



BETÉTGARANCIÁK




EGYÉB INTÉZKEDÉSEK nyugdíjasoknak fizetendő 13. havi nyugdíjat is, és a nyugdíjemelést a GDP növekedéséhez kötik. Továbbá a nyugdíjkorhatárt 62 évről fokozatosan 65 évre emelik. Az új kormány adójogszabálymódosításokat hajtott végre a gazdaság versenyképesebbé tétele érdekében. A változtatások nem csökkentették vagy növelték az általános adóterhet, hanem átstrukturálták a közterheket. A legérzékelhetőbb változások közé tartoznak az áfa 20%ról 25%-ra történő emelése, a társadalombiztosítási hozzájárulások csökkentése és egy új ingatlanadó bevezetése.

SZABÓ, KELEMEN ÉS TÁRSAI ÜGYVÉDI IRODA

Recommend Documents