SZABÓ BÉLA A DEBRECENI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KARA

SZABÓ BÉLA: A DE ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KARA

SZABÓ BÉLA A DEBRECENI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KARA A KAR [ÚJRA]ALAPÍTÁSÁNAK TÖRTÉNETE A jogi oktatás Debrecenben két és fél évszázados múltra tekint vissza, melyből „csupán” közel fél évszázad (1949/50 – 1995/96) maradt ki. A Református Kollégium Teológiai Akadémiai Tagozatán, a filozófia tanszéken a természetjog, az ékesszólás és történelem tanszéken pedig a római jog oktatása már 1742-ben kezdetét vette; s az első jogi tanszéket 1800-ban alapította az egyházkerület. A fokozatosan bővülő jogakadémia 1914-ben az 1912. XXXVI. törvénycikkel megalapított négykarú – később Tisza Istvánról elnevezett – Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának adta át a jogászképzést. A Kar kiváló tanárok, több országosan elismert jogtudós által fémjelzett oktatói tevékenységét az 1948/49. tanév végéig (ez utóbbi tanévben már Jog- és Közigazgatástudományi Kar néven) folyamatosan el is látta. A jól működő kar a negyvenes-ötvenes évek fordulóján a jogászellenes (egyetem)politika áldozatává vált. A sorsát – a három 1948-ban államosított jogakadémiáéval együtt – az 1948/49. évi tanév végén megjelent kormányrendelet pecsételte meg, amely a Kar működését meghatározatlan időre felfüggesztette. A szüneteltetett jogászképzés hosszú előkészítés után 1996-ban indult újra. Az újjászervezés gondolata 1991-ben a Debreceni Universitas Egyesülés tervébe, 1993-ban pedig az egyetem középtávú fejlesztési tervébe került be. A terv magvalósításának kimunkálására az egyetem tudományos tanácsadóként Király Tibor akadémikus professzort (ELTE) kérte föl. A társkarok részvételével a budapesti jogi karon tartott kedvező hangulatú és eredményű szakmai fórum nyomán Nagy Zoltán akkori rektor Király Tibor professzor elnökletével 1994. április 15-én alakult meg a kar-újraindítási munkák végzésére Előkészítő Bizottságot kért föl, amely 1994. április 15-én alakult meg. A bizottság júniusban programismertető értekezletet tartott, melyen megjelentek a KLTE rektorán és Debrecen képviselőin kívül a hazai jogtudomány legjelesebb képviselői is. A megfogalmazott programot a jelenlévők megvalósíthatónak tartották és felajánlották segítségüket annak megvalósításához. Ezek után az előkészítő bizottság számos ülést tartott, amelyeken kialakult a tanterv, a szerkezeti felépítés, meghatározásra kerültek a debreceni, más karokétól eltérő sajá289

A HAZAI JOGÁSZKÉPZÉS INTÉZMÉNYEI

tosságok. Az oktatás fókuszába a közjogot, a közigazgatási jogot és az Európajogot helyezték. A bizottság a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem jogi karának és jogászképzésének visszaállítását célzó előterjesztése – benne a Szakmai előterjesztés: képesítési feltételek, tantervi alapelvek (Tervezet) című résszel – az Egyetemi Tanács 1995. június 22-ei ülésén teljes támogatást nyert. Az Egyetemi Tanács határozatban mondta ki a közvetlenül rektori felügyelet alatt működő – az utóbb módosított Egyetemi Szervezeti és Működési Szabályzat szóhasználatával önálló – Jog- és Államtudományi Intézet (KLTE JÁTI) megalakítását: „A KLTE Jog- és Államtudományi Intézetet állít föl, mely karaival egy szinten, közvetlenül rektori és egyetemi tanácsi alárendeltségben működik.” Nagy Zoltán rektor ezután 1995. szeptember 1-i hatállyal megalakította az Intézet Ideiglenes Intézeti Tanácsát is. Az Ideiglenes Intézeti Tanács havonként ülésezett; 1995. október 6-án a régió szervei és intézményei vezetőinek részvételével egyetlen törekvését: a debreceni jogászképzés mielőbbi újraindításának támogatását célzó nagysikerű társadalmi fórumot is tartott. Az Ideiglenes Intézeti Tanács az Egyetemi Tanács határozatai alapján 1996. január 5-én benyújthatóként fogadta el a debreceni jogászképzés tan- és vizsgatervét (provizórikus hálótervét). A jogász szak (újra)indítása a Kossuth Lajos Tudományegyetemen (1996. február) című munkálat alapján – az Országos Akkreditációs Bizottság, valamint a Felsőoktatási Tudományos Tanács egyező állásfoglalása után – Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter 1996. július 8-án engedélyt adott az egyetemi szintű jogászképzésre a debreceni egyetemen. E munkálat a másik négy jogi karon gyakorlatban lévő tan- és vizsgaterveket vette figyelembe a következő változtatásokkal. a) A rokon főkollégiumokat egy-egy évfolyamra koncentrálta; a történeti és elméleti diszciplínákat az I., a közjogiakat (államtudományiakat) a II., a büntetőjogiakat (büntetőtudományiakat) és a magánjogi, valamint „vegyes szakjogiakat” (civilisztikaiakat) a III. és IV. évfolyamra, az V. évfolyamot pedig fönntartotta az összehasonlító tárgyaknak, a szakmai gyakorlatnak, nemkülönben a záróvizsgákra való fölkészítésnek és fölkészülésnek. b) Kiemelendő sajátosság, hogy a négy szemeszteren át főkollégiumként oktatott Európa-jog eleve záróvizsga-tárgy lett. c) A jogi főkollégiumok mellett nagy súllyal szerepelnek a nem jogi tárgyak (közgazdaságtan, filozófia, szociológia), valamint a fakultatív kollégiumok. d) A vizsgák koncentráltak, bevezetésre kerültek a kétféléves kollokviumok a nem szigorlati tárgyakból. A munkálat szerint a KLTE JÁTI fokozatosan épül ki; karrá alakulásáig öt integrált tanszékre és az igazgatói hivatalra tagolódik. 290


A kérelem benyújtása után az Országos Akkreditációs Bizottság, valamint a Felsőoktatási és Tudományos Tanács helyszíni szemlét tartottak Debrecenben. A miniszteri engedély az Országos Akkreditációs Bizottság véleményének indoklását határozata részévé tette és annak betartására az Egyetem vezetésének figyelmét fokozottan felhívta. A vélemény így szólt: „Feltétel, hogy az adott évben oktatott minden záróvizsgával (államvizsgával) és/vagy szigorlattal záródó tárgy oktatásában legalább egy, lehetőleg tudományos minősítéssel rendelkező teljes állású oktató vegyen részt. Amennyiben a teljes állású oktató nem rendelkezik tudományos fokozattal, szükséges annak biztosítása, hogy az adott tárgy oktatásában egy minősített részfoglalkozású oktató is közreműködjön. A szakért felelős oktató teljes munkaidőben való működése a szak minőségének biztosítása érdekében feltétlenül szükséges. A kérelemben lévő 150 fős létszám maximálisnak tekinthető, az oktató/hallgató arány szempontjából.” Az Ideiglenes Intézeti Tanács tevékenységének középpontjában az újraindítási alapdokumentum kidolgozása mellett az első tanévben az I. évfolyamon oktató előadók „toborzása” állt, ami sikerrel is járt. Az Ideiglenes Intézeti Tanácsnak 1996 nyarán már lejárt a mandátuma, amikor részint annak tagjaiból, részint az alkalmazás előtt lévő oktatókból álló jogász szaktanácskozmány az alapdokumentum alapján összeállította az 1996/97-i tanév első félévi tanrendjét, s meghatározta a többi jogi karra fölvettek közül kimaradt, ám jó pontszámot elért jelentkezők számára a pótfelvételi föltételeit. Ezek alapján 102 hallgató nyert felvételt. 1996 szeptemberében egyetemi tanácsi határozat alapján a tervezett öt tanszékből megalakult az első: a Jogtörténeti és Jogbölcseleti Tanszék, amely rektori döntésre ideiglenesen az akkor új egyetemi campuson – a Kassai úti volt tüzér laktanya területén – újjáépített közgazdász épületben kapott elhelyezést. Ugyanakkor megalakult az Intézet Tanácsa és a hallgatói képviselőkkel kiegészülve megkezdte munkáját. Ezen tanév elején Bazsa György rektor, Király Tibor professzor elnökletével és Cséka Ervin, Harmathy Attila, Lőrincz Lajos, valamint Rácz István profeszszorok részvételével tanácsadó testületet kért föl, melynek tagjai egyénileg és együttesen részt vesznek a JÁTI személyi és egyéb kérdéseinek megoldásában. A Kossuth Lajos Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 1996. december 11-i módosítása kimondta: „Az egyetemen karok és karrá válásig átmeneti jelleggel kari jogosultságokkal felruházott intézetek működnek... Az önálló intézeteket a rektor közvetlen irányítása alá rendelt intézetigazgatók vezetik... Az önálló intézetek ellátják mindazon kari feladatokat, amelyeket az egyetemi tanács nem tart saját hatáskörében.” Az első tanév végén történt fölülvizsgálat alapján a Magyar Akkreditációs Bizottság egyetértett a szak további négy évre való engedélyezésével. A miniszter ezen határozat alapján engedélyezte határidő nélkül a szak oktatását, azzal azonban hogy a képzés minősége kétévenként felülvizsgálatra szorul. „A MAB 291


határozata szerint – írja a miniszter – a felülvizsgálat során a következő szempontokat kell figyelembe venni: »1. A személyi feltételek javítandók. A tanszékek személyi állománya jelenleg az első két évre megoldott. Törekedni kell arra, hogy minél több minősített és főállású, lehetőleg Debrecenben lakó oktatót vegyen igénybe a képzésben az intézmény. 2. A tárgyi és az infrastrukturális feltételek mielőbb érjék el a véglegesként megcélzott helyzetet. Jelenleg az Intézet szétszórtan működik: a bölcsészettudományi kar tanulmányi adminisztrálásával, a közgazdasági kar épületében lévő tanszéki és előadói helyiségekben folyik a munka. Az előirányzott laktanyai átépítés elhúzódik. Ezt a helyzetet az 1999. júniusban történő felülvizsgálatig rendezni kell, mert a további évfolyamok oktatása így nem biztosítható. 3. A tanterv néhány elemét célszerű a többi jogi karon elfogadottak szerint újragondolni. A történeti tárgyak túlsúlyosak, ugyanakkor hiányoznak a modern jogi oktatás részét képező összehasonlító stúdiumok.«” 1997. szeptemberétől a nappali tagozat első évfolyamán már 150 hallgató tanulhatott és ekkor 110 fővel beindult a levelező tagozatot is. Az évben először és utoljára „nulladik évfolyam” is indult, mely a felvételire való előkészítés mellett felvételi kedvezményeket is biztosított a legjobbaknak. A Rektori Tanács 1998. január 29-i ülésén hozzájárult a Büntetőjogi Tanszék és a Magánjogi Tanszék 1998. július 1-jével történő megalakításához. 1998. szeptemberére az egyetem széképületében kialakítottak egy 60 m2 alapterületű helyiséget, amelyben a KLTE Egyetemi és Nemzeti Könyvtára keretében ideiglenesen megkezdhette működését a helybeni olvasásra, kutatásra szolgáló jog- és államtudományi szakkönyvtár. Az Egyetemi és Nemzeti Könyvtár jogi anyagából az oktatáshoz szükséges könyvek átadása megindult, csekély, korántsem kielégítő mértékben új könyvek beszerzésére is sor kerülhetett. Az oktatás kezdetektől meglehetősen spártai körülmények között folyt. Az elhelyezési problémák megoldására a Debreceni Egyetemi Szövetség 1998. áprilisában szerződést kötött a Művelődési és Közoktatási Minisztériummal a Kassai úton lévő ingatlanon megvalósítandó beruházások tárgyában. A munkák forrása Világbanki hitel volt. 2000 márciusában a Magyar Akkreditációs Bizottság látogató bizottságának vizsgálata hatására a MAB 2000/5/XII. számú határozatával a Debreceni Egyetemen folyó önálló jogászképzés felfüggesztését, valamint a hallgatói felvétel ideiglenes leállítását javasolta. A Debreceni Egyetem rektora 2000. június 13-i és július 13-i keltezésű levelében egyévi időtartamra szóló intézkedési tervet terjesztett az oktatási miniszter elé. Az intézkedési tervre válaszolva az oktatási miniszter a Debreceni Egyetem rektorának írt, 2000. szeptember 21-i keltezésű levelében kifejtette, hogy nem rendeli el a hallgatói felvétel ideiglenes leállítását. Ugyanakkor kötelezte az egyetem vezetését, hogy a jogászképzéssel kapcsolatos problémák végleges megoldása érdekében készítsen részletesebb feladattervet, 292


pontosan megjelölve a felelősöket és határidőket és erről 2000. október 15-ig írásban adjon tájékoztatást a Felsőoktatási és Tudományos Ügyek felügyeleti területe számára. A Debreceni Egyetem vezetése 2000 októberében elkészítette és az Oktatási Miniszter Úrnak megküldte azt a részletes feladattervet, amelyben összefoglalta a megvalósítandó konkrét feladatokat azzal, hogy az abban kifejtett, a képzés stabilizálásához szükséges tervezett intézkedések hozzávetőleg egy-másfél éves periódust fognak át. A részletes feladattervre válaszolva Kiss Ádám, a Felsőoktatási és Tudományos ügyek helyettes államtitkára, 2000. november 8-án kelt levelében tájékoztatta a Debreceni Egyetem vezetését, hogy az oktatási miniszter elfogadta a debreceni jogászképzés jobbítása érdekében tett, a részletes feladattervben kifejtett intézkedéseket, ugyanakkor kérte, hogy a Debreceni Egyetem vezetésének további erőfeszítéseinek eredményeiről, a cselekvési terv végrehajtásának állásáról 2001. áprilisában tájékoztatást kapjon. A Debreceni Egyetem vezetése a Tájékoztató a Debreceni Egyetem Jog- és Államtudományi Intézetének helyzetéről Debrecen 2001. április című iratban foglalta össze – a 2000. októberében készített részletes feladatterv szerkezetét követve – az addig megvalósult eredményeket. Ezen 2001. áprilisi tájékoztatót az oktatási miniszter megküldte véleményezésre a Magyar Akkreditációs Bizottságnak, amely az anyagról véleményt alakított ki. Ezen vélemény alapján a felsőoktatási helyettes államtitkár kérte a Debreceni Egyetem vezetését, hogy 2002 februárjában a jogászképzés helyzetéről – a MAB állásfoglalásának megfelelő szempontok alapján – újabb tájékoztató anyagot készítsen. Ezen tájékoztató anyag MAB-szakbizottsági véleményezése után a következő határozat született: „A szakbizottság a debreceni jogászképzés felfüggesztését javasolja a MAB plénumának. Javasolja, hogy a DE JÁTI a 2003/2004. tanévre ne vehessen fel új évfolyamot. A már bennlévő évfolyamok jogbiztonsága érdekében javasolni fogja, hogy a Debreceni Egyetem köteleztessék egy teljes akkreditációval rendelkező jogi karral olyan szerződés megkötésére, amely (2007-ig, a még felvett utolsó évfolyam végzéséig) biztosítja a megfelelő színvonalú oktatást és a diplomák kiadását. Mivel a képzés beindítása óta öt év már eltelt, több türelmi időt a szakbizottság nem javasol.” A MAB plénuma a szakbizottság javaslatát felülvizsgálva újabb látogató bizottságot küldött ki, amely a debreceni jogászképzésről a korábbiaknál pozitívabb képet alakított ki. Ezen kép alapján Magyar Bálint oktatási miniszter 2002. novemberében korlátlan határidejű működési engedélyt adott a Debreceni Egyetem Jog- és Államtudományi Intézetének, majd 2003. februárjában a felsőoktatási intézmények karainak felsorolásába felvette a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karát. A Kar 2003. szeptember 1-én kezdte meg hivatalosan működését. A 2000. évi válsághelyzet óta a debreceni jogászképzés számos eredményt ért el. Ezeket az alábbiakban részletezem. 293


EREDMÉNYEK, PERSPEKTÍVÁK OKTATÁS

Az elmúlt három évben képzésünk tantervi hálója – hasonlóan a többi jogi karokhoz – állandó változásoknak volt kitéve. A 2000-ben lezajlott MABlátogatás, valamint a 2000-ben megjelent képesítési követelmények hatására a képzés jelentősen átalakult, és idomult a többi a jogi karokon elfogadottakhoz. A 2002/2003-as tanévben az első évfolyamokon bevezetésre került a kreditrendszer, amely nem volt zökkenőmentes, de mégis sikeresnek tekinthető. A Tanulmányi Bizottság és az Intézeti Tanács megfeszített munkájára volt szükség az új szabályzatok és tanrend kialakításához. Beiskolázási gondjaink az elmúlt három évben nem voltak, ugyanakkor elgondolkodtató az is, az utóbbi három évben a jelentkezések száma 10-10%-al csökkent országosan, így nálunk is. Mindazonáltal az alapképzésünk iránti érdeklődés a régióban és az országban betöltött szerepünknek megfelelő. Elmondhatjuk, hogy a képzés körül kialakult korábbi bizonytalanság már nem üt vissza a jelentkezésekre. Az elmúlt évek felvételi pontszámai is azt mutatják, hogy betagolódtunk a vidéki jogi karok közé. Második évében jár az Európa-jogi szakjogász-képzés. Az első évben 50, a most induló második évben több mint nyolcvan jelentkező kezdte, illetve kezdi meg tanulmányait. Az Intézeti Tanács elfogadta, az egyetemi bizottságok előtt van a Környezetvédelmi-szakjogász képzés tervezete. Az oktatás megindulása 2004 februárjában várható. Az elmúlt évben a kari lét egyik legfontosabb előfeltételének tekintettük a doktori képzés kialakítását. A Kossuth Lajos Interdiszciplináris Doktoriskola teljes dokumentációja elkészült, megválasztásra kerültek a képzés működtetéséhez szükséges testületek. A Doktori Iskola vezetője Horváth M. Tamás DSc. tudományos tanácsadó. A képzés reményeink szerint 2004 februárjában – keresztfélévvel – indulhat. Elkészült a német szaknyelvi képzés első koncepciója is, melynek bevezetéséhez – információink szerint – a TEMPUS közalapítvány támogatása is hozzájárulhat. Három éve külső forrással (a Soros Alapítvány támogatásával) működik a gyakorlati képzést segítő Jogklinika (Drogklinika, Alkoholklinika, Büntetőjogi képviselet), amely a közeljövőben bővülhet a Street-law programmal. Örvendetes, hogy több kollégánk jelentkezett az elmúlt években saját fejlesztésű oktatási anyagokkal, melyek közül néhány országos elismertséget is kapott. A 2000. július 1-től a Kassai úton birtokba vett széképület a tanszékek elhelyezését minimális szinten biztosítja. Mindannyian szembesülünk a helyszűkéből 294


adódó nehézségekkel. Mára egyértelművé vált, hogy az Egyetem korábbi vezetése egyáltalán nem számolt az oktatói létszám ilyen arányú növekedésével és az „utazó kar” letelepedett karrá válásából adódó szükségletekkel. A korábbi tervekből kimaradt fejlesztéseket ma nagyon nehéz már pótolni. Bár ez természetesen az Intézeten túl mutató kérdés is, az elhelyezés további javítása mindenképpen elengedhetetlen és sürgős feladat a kar megfelelő működéséhez. A Kassai úti campuson megvalósult tantermi beruházások szűkösen ugyan, de ma még szinte teljes mértékben megoldják az oktatás tanteremszükségletét. A 2003 őszén megnyílt Közgazdasági és Jogi Szakkönyvtár csaknem egyedülálló tanulási és kutatási lehetőséget kínál hallgatóink számára. A mintegy 40.000, szabadpolcra kihelyezendő kötet mind oktatóink, mind hallgatóink tudományos munkáját segíti majd. A Jogi Szakkönyvtár integrálódott az Egyetemi és Nemzeti Könyvtárba. A könyvtár fenntartásának azonban – a személyi és dologi kiadások megnövekedése miatt – jelentős költségvetési kihatásai vannak. Az elmúlt három évben jelentős mértékben, mintegy 10 millió forint értékben gyarapodott az új jogi szakkönyvek és folyóiratok állománya. GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZET

Az Intézet gazdálkodása a 2003. évig konszolidáltnak volt tekinthető. Eddig az évig a hallgatói létszámok alapján rendelkezésre álló anyagi eszközök (állami támogatás + saját bevétel) megfelelően „eltartotta” az Intézet oktatói állományát, lehetőséget kínálva a szükséges fejlesztésekre, a hallgatói munka megfelelő támogatására. Az igazán szűkös kezdetekkel szemben az elmúlt három évben a viszonylagos bőség jellemezte gazdasági lehetőségeinket. A 2000-es év hozzávetőleg 80 milliós személyi kiadásaival szemben a 2003. év költségvetésében már közel 200 millió áll, melyet mind az állami támogatás, mind a saját bevétel terhére fedezünk, öt az egyhez arányban. A kilencvenes években rendelkezésre álló legendás 800 ezer forintot kitevő intézeti dologi kerettel szemben 2001-től kezdve az intézet évi 40-60 milliós dologi kerettel rendelkezett, ami jelentős megtakarításokat is lehetővé tett. A jelenlegi megszorítások idején ez teszi lehetővé a normális működést. Az elmúlt években kialakult a tanszéki struktúra, amely 14 (tulajdonképpen 13) tanszéket jelent négy adminisztratív egység által segítve. A 13 tanszék közül 12-nek van minősítet tanszékvezetője, a Büntető Eljárásjogi Tanszékre 2003 őszén folyamán történik meg a tanszékvezetői pályázat kiírása. Fokozatosan teljes átszervezésre került az adminisztráció is: az Intézeti Hivatalon belül külön csoportként létrejött négy fővel, külön csoportvezetővel a Tanulmányi Csoport. A szorosan vett Intézeti Hivatal három munkatársa mellett, a tanszékek munkáját további hat kollegina segíti. 295


A Társadalomtudományi Szakkönyvtárban jelenleg – az Egyetemi Könyvtár főigazgatójának munkáltatói jogkörében – két szakreferens segíti oktatóink és hallgatóink munkáját. Tekintélyes szakemberek részvételével 2002 nyarán létrejött egy rektori tanácsadó testület, amely eddig két ülésben foglalkozott az Intézet helyzetével. A tanácsadó testület tagjai: Király Tibor, Cséka Ervin, Harmathy Attila, Ficzere Lajos, Vörös Imre, Lőrincz Lajos, Ruszoly József, Zlinszky János, Szabó András és Abádi Nagy Zoltán. Az elmúlt időszakban többször módosítottuk a különböző szabályzatainkat, a Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatot mintegy négyszer, a Szervezeti- és Működési Szabályzatot háromszor, a Felvételi szabályzatot szintén háromszor kellett komoly mértékben módosítanunk. Megalkottuk az Oktatói munka hallgatói véleményezésének Szabályzatát, konkretizáltuk az Oktatói és Kutatói követelményrendszer vonatkozó rendelkezéseit. A szabályzatalkotás az Intézeti Tanács munkájának jelentős részét tette ki. SZEMÉLYI KÉRDÉSEK

Az elmúlt három évben folyamatosan nőtt az oktatók létszáma. A képzés teljes kialakulása, az akkreditációs elvárások „jótékony” hatása mára hozzájárultak egy – véleményem szerint – ütőképes oktatói gárda kialakulásához, amelyben azonban természetesen további, a ma kihasználtnál nagyobb lehetőségek rejlenek. Az egyetem rektora legutóbbi engedélyével létrehozandó három teljes állású és egy további jogviszonyú tanársegédi állás, valamint a folyamatban lévő három docensi pályázatot figyelembe véve az oktatói létszám a következőképpen alakult:

minősített oktatók nem minősített oktatók

összesen mindösszesen

2000. június teljes állás további jv. 1 14 17 13 18 27 45

2003. október teljes állás további jv. 23 6 23 12 46 18 64

A létszámnövekedés természetesen többféleképpen értelmezhető: egyértelmű, hogy a szükségből még nem sikerült minden téren erényt kovácsolnunk és az oktatói munka effektivitása, ráfordítás és eredmény együtthatója több területen növelendő és a terhek újra elosztásával korrigálandó. Ez lehet a következő vezetés egyik legégetőbb és legnehezebb feladata. A Debrecen városa és a Debreceni Egyetem közötti szoros együttműködés keretében a megyei jogú város 2000-ben két nagy alapterületű lakást bocsátott 296


az Egyetem rendelkezésére, kétszeri bérlőkijelölési joggal, melyet az Egyetem a jogász vezető oktatók letelepedésének megkönnyítésére vett igénybe. 2003-ban az Egyetem egy további kisebb bérlakást bocsátott az Intézet rendelkezésére, valamint lehetőséget adott az OEC apartman-házában egy kétszobás apartman bérletére. Az oktatók 2/3-a Debrecenben vagy környékén lakik. Az elmúlt három évben három teljes állású és két további jogviszonyú kollégánk habilitált. Öt főállású kollégánk szerzett PhD. fokozatot. Sor került öt egyetemi tanár kinevezésére, ezekből három teljes állású, kettő további jogviszonyú. Kiemelendő, hogy a nem minősített oktatók hozzávetőleg 90%-a részt vett vagy részt vesz doktorképzésben. Közülük hét kolléga abszolutóriumot szerezve dolgozatát készíti illetve közvetlenül a fokozat megszerzése előtt áll. TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉG

Mérsékelt sikerként értékelhetjük, hogy megjelent a Collectio Iuridica első három kötete. A hatályos jogi kérdésekkel foglalkozó első, valamint a történeti-elméleti jellegű második „házi” kötet után külföldi kollégák bevonásával jelent meg a harmadik kötet 2003 elején. A tanszékek pályázati tevékenységében az elmúlt évek nem hoztak igazi áttörést, az oktatók leterheltségében és jelenlétében megmutatkozó különbségek itt is megmutatkoznak. Ennek ellenére több sikeres OTKA-pályázat (többek között a környezetjog, a kriminológia, az Európa-jog, a jogtörténet területén), OKTK-pályázat (alkotmányjog) és Soros-támogatás (társadalomtudományok) fut néhány millió forintos nagyságrendben. Több rendezvényünket támogatták különböző alapítványok. Az elmúlt három évben mintegy tíz tudományos konferenciát rendezett az intézet: Ezek közül egy nemzetközi (jogtörténet), a nagytöbbség országos szintű (két-két bűnmegelőzési és környezetjogi, egy-egy jogtörténeti, politológiai, szellemi alkotások jogával foglalkozó) és néhány egyetemközi rendezvény volt (Európa-jog, polgári eljárásjog). Valamennyit sikeresnek tekinthetjük. Kiemelkedő eseményként könyvelhetjük el a British-Hungarian Joint Research Project kodifikációs szimpozionjának debreceni megrendezését ez év májusában. HALLGATÓK

Az Intézet vezetése és a Hallgatói Önkormányzat közötti együttműködést, a partneri viszony kialakulást az Intézet működése egyik legfontosabb pozitívumának tartom. Természetesen nem mindenben értünk egyet és kell egyetértenünk, és vannak jelei, hogy a teljes bizalom egyes – elsősorban az oktatásvizsgáztatással kapcsolatos – területeken még hiányzik, vagy esetenként meg297


inog, de többször tapasztalható volt, hogy a hallgatók képviselői is elfogadják a szigorúbb feltételeket, sőt kezdeményeznek bizonyos, a minőséget biztosító szigorításokat. Ritka volt az a hallgatói kezdeményezés, amelyet az Intézeti Tanács, illetve az intézet vezetése – akár jelentős anyagi terheket vállalva is – ne támogatott volna. Ezen együttműködésnek köszönhetően a mai debreceni joghallgatók már hagyományokkal rendelkeznek. Kihasználva, hogy az első évfolyamok az elmúlt két éven belül végeztek, beindításra került az Intézet karrierkövető programja, amely a minőségbiztosítás egyik fontos követelménye. Az Intézet jelentős anyagi áldozatokat vállalva kapcsolódott be a Debreceni Egyetem Tehetséggondozó programjába, melynek keretében ősztől 16 III-V. éves hallgató kap személyre szóló támogatást tanulmányaiban és későbbi karrierje építésében. Az elmúlt három évben valamennyi tanszéken megindult a Tudományos Diákköri tevékenység. Ennek eredményei már két éve is jelentkeztek, de igazi eredményét az idén Debrecenben megrendezésre került OTDK-n mutatta meg, ahol Karunk minden összevetésben az élmezőnyben végzett. KÜLSŐ KAPCSOLATOK Jelentősen, de a lehetőségeket korántsem kimerítve bővültek nemzetközi kapcsolataink is: Örvendetes, hogy ezen fejlődésből elsősorban hallgatóink profitálnak: - A linzi és a debreceni jogi kar az elmúlt tanévekben az Erasmus-program keretében két-két hallgató cseréjében állapodott meg. - Hasonló, évi 2-2 hallgató cseréjére kötött az Intézet megállapodást a Würzburgi Egyetem Jogtudományi karával is. - 1-1 hallgató utazhat a Nancy-i és az Aix-en-provance-i egyetemre, és ettől a tanévtől 2 hallgatót küldhetünk az antwerpeni egyetemre is. A DE JÁTI Jogtörténeti tanszékének a linzi egyetem Római Jogi intézetével fennálló többéves munkakapcsolataira alapozva a JÁTI vezetése kezdeményezte, hogy az egyetemek között kötött megállapodást mintegy kiegészítve a két jogi kar is megállapodást kötött. A DE JÁTI együttműködési megállapodást kezdeményezett a Debreceni Egyetem és az Ungvári Jogi, Közgazdasági és Informatikai Intézet (tkp. Egyetem) között. Az egyik legjelentősebb megállapodás az Ukrán Tudományos Akadémia Koretsky Intézetével (tkp. Jogtudományi Intézetével) létrejött egyezség többek között közös kutatások és pályázatok szorgalmazására, közös publikációk megjelentetésére, valamint közös konferenciák szervezésére irányuló együttműkö298


désnek már eddig is voltak eredményei. Az Intézet egyes oktatói publikációs lehetőséget kaptak az intézettől, egyikük kézikönyv könyv írására kapott felkérést a Koretsky Intézet munkatársaival közösen. Előkészületben van több további egyezmény: A londoni Brunel Egyetemmel, a Kijevi Állami Egyetem Jogi Karával, az Ukrán Parlament Jogi Akadémiájával valamint a lüneburgi Egyetemmel. A Debreceni Egyetem és a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság Együttműködési megállapodásban jelentős szerep jut annak a sokrétű büntetőjogi programnak, amely a jogászképzés gyakorlati jellegének erősítése érdekében a RFK segítségével valósul meg. A JÁTI-t érintő megállapodás kiterjed a RFK és DE JÁTI Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszéke közötti tudományos együttműködésre, tudományos konferenciák közös szervezésére és az egyetemi hallgatók szakmai gyakorlati helyeinek biztosítására. A DE JÁTI együttműködési megállapodást kötött a Bűnmegelőzők Országos Szakmai Szövetségével, mely együttműködés elsősorban a bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatok körében végbemenő tapasztalatcserét és közös munkát célozza. Joghallgatók részvételével és aktív közreműködésével – országos visszhangot kiváltva – megalakult és bejegyzésre került a Debreceni Egyetemi Polgárőr Egyesület. A kezdetektől létező Iustitia Alapítvány a Debreceni jogászképzésért mellett 2003. nyarától a Bacsó Jenő Alapítvány a debreceni jogoktatás jövőjéért is a Kar hallgatóinak és oktatóinak mind színvonalasabb munkáját igyekszik szolgálni.

SZUBJEKTÍV UTÓHANG* „A debreceni egyetemi jogászképzés a negyvenkettedik tanévében jár. Látható, hogy a kilencvenhez bizony nem csak az a két év hiányzik, ami a jogszabályi alapítástól – amit most ünnepelünk – az oktatás tényleges beindulásáig, addig az őszig „mikor a falevelek nem akartak lehullani”, eltelt. Az éveket számba véve tudjuk, hogy ma még több azon évek száma, mikor az egyetemi almanachokban nem találkozhatunk a jogászképzésre utaló adatokkal. De abban is bízhatunk, hogy tíz év múlva, az alapítás századik évfordulójára megfordulnak az arányok. S remélem bízhatunk abban is, hogy az újjáéledt debreceni jogtanítás méltó lesz a múlt század első felének hagyományaihoz. Mert a legújabb hat tanév büszke, hagyományokkal teljes harminchatra nézhet vissza. Egy olyan, ereje teljében lévő karra, amelynek tanárai meghatározó A Debreceni Egyetem alapításának 90. évfordulóján a jogi kar képviseletében elhangzott beszéd szövege.

*

299


helyet vívtak ki maguknak a kor magyar jogtudományában, amely évi több százas hallgatói létszámaival a korabeli jogász utánpótlás jelentős részét adta a megcsonkult országnak, annak ellenére, hogy közöttük – a kor sajátos országos jelenségeként – sok volt az ún. mezei jogász is. Olyan tanárai voltak a háború előtti debreceni jogi fakultásnak, kiknek nevére ma is kalapot emelnek a hozzánk vissza-visszajáró volt hallgatóik – a régi anekdotává személyesült felszólításra emlékezve: „Uraim, ha ezt a nevet hallják, hogy Papinianus, emeljék meg a kalapjukat!” A kortársak és a mai utódok bármelyik egykori debreceni jogászprofesszor nevét behelyettesíthetik ebbe a mondatba a híres római jogtudós neve helyére. Olyannyira így van ez, hogy az emlékezőnek nagyon nehéz dolga van kiemelni bármelyiküket is. Ki legyen? Az akadémikus magánjogász Tóth Lajos? Az eredeti gondolkodású perjogász Bacsó Jenő? A meghatározó jelentőségű büntetőjogász-kodifikátor és első választott debreceni rektor Bernolák Nándor? Az első félsaeculum „kálvinista Rómájának” egyházéletén meghatározó nyomokat hagyó Szentpéteri Kun Béla? A reggeleit a Csapó utcai piacon kezdő, s a mindennapi gazdasági helyzetről így tájékozódó elméleti közgazdász-statisztikus Bozóky Ferenc? A legmaradandóbb elméleti műveit Debrecenben alkotó – itteni teljesítményével a most készülő Polgári Törvénykönyv koncepciójában a kortársak közül egyedüliként név szerint többször is említett – Marton Géza? Mindőjükről beszélni kellene, és igazságtalan lenne bármelyik másikat is nem említeni. Rányomták bélyegüket egy korszakra és olyan iskolát teremtettek, melyet csak vágyhatunk újra felépíteni. Olyan emléket hagytak, amellyel a mának is impulzusokat adhatnak, és adnak is. Az akkori professzorok által felhalmozott, felbecsülhetetlen értékű jogi könyvtár majd 30 ezer kötete – kiegészülve az újabb gyarapodással – a holnapi naptól a ma hallgatói rendelkezésére áll majd, olyan példányokkal, melyekben jól azonosíthatóan ott vannak a múlt professzorainak lapszéli jegyzetei, ezzel is biztosítva a szellemi kontinuitást. Mert a hajdanvolt debreceni jogászprofesszorok szellemiségének köszönhetően a kontinuitás fennáll és bátran vállalható. Az ő munkájuknak köszönhető, hogy a városban, az egyetemen évtizedekig nem hamvadt el a vágy a jogi kar szünetelésének a feloldattatására. Rájuk emlékezve őrizhetjük egyre nagyobb számban – egy meglehetősen a mának teremtő tudományterület – maradandó szellemi értékeit, oktatómunkájuk tárgyi emlékeit. Így a Nagykollégiumban a debreceni éveket sub auspiciis gubernatoris diplomával befejező római jogász Visky Károly könyvtárát, saját gyűjteményünkben Bacsó Jenő – unokája által felajánlott – könyveit és arcképét. Nekik tulajdoníthatjuk, hogy a munkájukra emlékező egyik hálás tanítványuk – Kovács Gyula és felesége Pécsi Mária –, a napokban nagyon jelentős összeget ajánlott fel egy, a debreceni jogászképzést, a hallgatók és oktatók aktivitását egyaránt segíteni hivatott új alapítvány javára, egyúttal segítendő a város és me300


gye jogásztársadalma valamint a létező, de ugyanakkor mégis csak leendő jogi kar közötti szorosabb kapcsolatok megteremtését. Régi professzoraink itt éltek és tanítottak. S lám, itt élnek és tanítanak ma is. Remélem, munkánkkal adózhatunk a dicső múltnak és erre építve – múlt- és jelenbéli – pártfogóink segítségével hozzá tehetjük a magunk részét a jövőhöz is.”

301

SZABÓ BÉLA A DEBRECENI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KARA

Recommend Documents