Szabályozás és háttér

Szabályozás és háttér

50

Szabályozás és háttér | Szakértői vélemény

Kovács Csaba A KPMG energetikai tanácsadói csoportjának igazgatója

Piackoncentráció

A

hazai energiapiaci szabályozási környezet bővelkedett fordulatokban az elmúlt év során, egyértelműsítve bizonyos trendeket és várakozásokat, ugyanakkor új szempontokat beemelve a piaci szereplők és felhasználók gondolkodásába. A villamosenergia-piac nagykereskedelmi szegmensében a cseh-szlovákmagyar piacok összekapcsolásával fontos lépést tettünk a regionális integráció elmélyítésében, míg a földgázszektorban a nagykereskedelmi és tárolási üzletágak állami megvásárlása tartotta lázban az érintetteket. A kiskereskedelem területén egyértelműen a rezsicsökkentés és annak várható hatásai kerültek a szakmai viták kereszttüzébe; a megújuló energia hívei azonban továbbra is csak reménykedve várják az új támogatási rendszer bevezetését. Az állami szerepvállalás erősödése A 2011-ben elfogadott Nemzeti Energiastratégia markánsan tette le voksát az állam energiapiaci (főként földgáz) szerepvállalásának erősítése, a nukleáris energia felhasználásának bővítése, illetve a Megújuló Cselekvési Tervben ismertetett ambiciózus megújuló-

energia-hasznosítási tervek mellett. Az atomenergia felhasználását továbbra is konszenzusos politikai támogatás jellemzi, miközben a piaci szereplők hiába várták a megújuló energia részarányának növelésére irányuló döntéshozói szabályozó intézkedések meghozatalát, és a korábban meghirdetett támogatási rendszerek elindítását. Ez utóbbi nyilván összefüggésben van a kormányzat kommunikációjában élésen és határozottan megjelenő rezsicsökkentési törekvésekkel, hiszen a szakmai vitaanyagokban bemutatott, a kötelező átvételi rendszerrel rokon METÁRkoncepció (megújuló és alternatív energiaforrásokból előállított hőés villamosenergia-támogatási rendszer) árnyomást, illetve tehernövekedést generálna a zöld energia támogatását finanszírozó piaci szereplők, felhasználók számára. A végfelhasználói árnyomás csökkentése érdekében ráadásul számos régióbeli ország (Csehország, Bulgária, Románia) kényszerült a megújulóenergia-támogatási rendszereinek módosítására, a korábban meghirdetett átvételi árak „megvágására”.

Az energiapiaci környezet hazai változásainak lehetséges hatásai A potenciálisan árnyomást generáló szabályozói intézkedésektől való tartózkodás mellett az állami szerepvállalás jelentősen megerősödött a hazai energiapiacokon. Ez egyrészt tetten érhető indirekt módon, a piaci környezet alakításában (adózás módosítása, árszabályozás), másrészt a közvetlen piaci működésben. Az energiaszektor szereplőit (is) sújtó speciális régi és új adónemek („Robin Hood” adó, közműadó) természetes módon nem arattak tetszést az adóalanyok körében, azok árszabályozási kezelése azonban sokkal fájóbb az energiaipari vállalkozások számára. A korábbi (ár)szabályozási alapelvek szerint ugyanis a vállalkozások döntéseitől független, általuk nem befolyásolható, számukra adottságként jelentkező költségeket az árhatóság indokolt költségként kezelte, és beépítette a hatóságilag szabályozott tarifák költségbázisába. Ebből következően ezeket a költségtételeket a piaci szereplők továbbhárították a végfelhasználókra, így végeredményben a fogyasztók fizették meg azokat energiaszámláikban. Az adók továbbhárításának jogszabályban

© 2013 KPMG Tanácsadó Kft, a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez (“KPMG International”), a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett jogi személyhez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.


rögzített tilalma olyan kényszerű lépések re ösztönzi az energiaipari vállalkozásokat, amelyek nemzetgazdasági összhatása – a többlet-adóbevétel mellett is – negatív. A tarifával nem fedezett kiadások (adók) eredménycsökkentő hatásának ellentételezésére a vállalkozások elméletileg hatékonyságjavítással, költségcsökkentéssel reagálhatnak. A költségcsökkentés érintheti az anyagjellegű, igénybe vett szolgáltatások ráfordításait, megjelenhet elbocsátások, azaz személyi jellegű ráfordításmegtakarítások formájában, és együtt járhat az adott vállalkozások társadalmi szerepvállalásának (szponzoráció, támogatások, ösztöndíjak stb.) szűkülésével. Tekintve azonban, hogy az energiapiaci szolgáltatások köre, mértéke és színvonala nagymértékben jogszabály által meghatározott, a piaci szereplők saját hatáskörben végrehajtható hatékonyságnövelési lehetőségei korlátozottak. Az előírt szolgáltatási színvonalhoz szükséges működési költségszintet állandónak tekintve az adók eredménycsökkentő hatásának kompenzálására a társaságok beruházás-visszafogással is reagálhatnak. Figyelembe véve az energiaszektor rendkívül nagy tőkeigényét is, a beruházás-visszafogás

közép- és hosszú távon jelentős kockázatot jelent az ellátásbiztonságra. A beruházáscsökkentés szolgáltatásszínvonalra és ellátásbiztonságra gyakorolt negatív hatásának van egy időbeli „tehetetlensége”, vagyis a beruházások elhalasztása vagy átütemezése bizonyos mértékig helyettesíthető a karbantartási feladatok átszervezésével, és így a beruházások elmaradásának negatív hatása időben később jelentkezik. Különösen kritikus lehet a költségcsökkentés és beruházás-visszafogás együttes alkalmazása, hiszen elmaradt beruházások és lecsökkentett működési költségszint mellett az ellátás folytonossága és a szolgáltatás előírt színvonala középtávon sem garantálható. Az eredményesség fenntartásának további alternatívája lehet a fogyasztói

51

csoportok és/vagy üzletágak közötti keresztfinanszírozás megvalósítása. Amennyiben az adott vállalkozás szabályozott és szabadpiaci tevékenységeket is végez, nem hatékony versenypiaci körülmények mellett a szabályozott üzletág vesztesége bizonyos mértékig kompenzálható a versenypiacról. Szabályozott tarifák esetén a keresztfinanszírozás úgy valósulhat meg, hogy az egyik fogyasztói kategóriában meghatározott tarifacsökkentés az adott szolgáltatást igénybe vevő másik fogyasztói csoport áraiba épül be. A keresztfinanszírozás legnagyobb veszélye, hogy a költségeket nem tükröző árak irracionális fogyasztói döntésekre ösztönöznek, ronthatják a gazdaság versenyképességét és torzíthatják a piaci versenyt.

„A beruházáscsökkentés szolgáltatás-színvonalra és ellátásbiztonságra gyakorolt negatív hatásának van egy időbeli „tehetetlensége”, vagyis a beruházások elhalasztása vagy átütemezése bizonyos mértékig helyettesíthető a karbantartási feladatok átszervezésével, és így a beruházások elmaradásának negatív hatása időben később jelentkezik.”



Az előzőekben bemutatott vállalati reakciókat és szabályozói intézkedéseket indukálhatja a lakossági végfelhasználói árak csökkentése is. A vázolt folyamatok jól tükröződnek a kihirdetett villamosenergiarendszerhasználati tarifákban (felhasználói kategóriák közötti keresztfinanszírozás), az energiaipari beruházások csökkenésében (lásd az első ábrát) és vállalatbezárásokról, létszámleépítésekről szóló újsághírekben. Az állam piaci szerepvállalása Végső esetben a tulajdonosok dönthetnek az adott üzletág megszüntetéséről vagy értékesítéséről, de az alapprobléma a tulajdonos személyétől függetlenül fennmarad: az értéklánc mely elemeinek társaságai viseljék a költségeket nem, vagy csak részben tükröző végfelhasználói árak miatti eredménykiesést (veszteséget)? A lakossági gázár 10 százalékos csökkentése az értéklánc több elemét is érintette. Legmarkánsabban a tarifában elismert gázmolekulaár csökkent, de a a háztartási fogyasztók rezsicsökkenéséhez hozzájárult szállítási és elosztási tevékenységek árának mérséklése is. A biztonsági tárolási készletezési díj kivezetése a lakossági tarifából megkérdőjelezi a biztonsági földgáztárolás hosszú távú finanszírozhatóságát, miközben a biztonsági tárolás előnyét egy esetleges gázválság idején éppen a lakossági felhasználók élveznék. A háztartási felhasználók tíz százalékos rezsicsökkentése a kötelező átvételi díjelem egyetemes szolgáltatói mérlegkörből való kivezetéséből, valamint a rendszerhasználati díjak és az egyetemes szolgáltatói árrés csökkentéséből állt össze. A lakosság terheinek csökkentését célzó kormányzati törekvés önmagában természetesen támogatandó, ám számos korábbi felmérés és tanulmány bizonyítja, hogy a szociális energiaár az egyik legkevésbé hatékony megoldási forma. Könnyen belátható, hogy az árakon keresztüli támogatásban az arra egyébként nem rászorulók is részesülnek, miközben a legszegényebbek, akiknél sok esetben nincs vezetékes villamosenergia- és/ vagy földgázellátás, nem. A tényleges

A villamosenergia-, gáz- és távhőszektor beruházásainak alakulása Magyarországon 300

5,5%

250

5,5%

%

3,8%

3,5%

150 100

235

2008

2,0

148

50 0

4,0 3,0

247

205

188

6,0 5,0

4,4%

200 Mrd Ft

52

2009

2010

2011

1,0 0,0

2012

• Az energiaszektor beruházásai 2011 óta drasztikusan csökkennek – részben az extra közterheknek, részben a válság által kikényszerített racionalizációnak köszönhetően. • Az energetikai szektorhoz köthető a magyarországi beruházások 3,5-5,5 százaléka. Forrás: KPMG-elemzés

Egy átlagos földgázfogyasztó díjának csökkenése* (Ft/m 3) -10%

115

113,8 6,3

110

0,2

1,1

2,1

105

1,7

0

102,4

Végfogyasz- Tarifában Szállítási díj Tárolási díj Biztonsági Elosztási díj Végfogyasztói ár 2012 elfogadott csökkentése csökkentése készletezési csökkentés tói ár 2013 molekula ár díj kivezetése

* Kalkulációs premisszák: Fogyasztó: <20 m 3/h névleges kapacitás, 1300 m 3/év átlagfogyasztás; elosztási díj: regionális árak súlyozott átlaga; a földgáz molekula ára becsült érték; nettó árak Forrás: KPMG-elemzés

Egy átlagos villamosenergia-fogyasztó díjának csökkenése* (Ft/KW) -10%

40

39,5 1,2

0,3

38

1,9

36

0

Végfogyasztói KÁT-kivezetés ár 2012 az ESZmérlegkörből

TSO RHD

DSO RHD

0,6

35,5

ESZ-árrés

Végfogyasztói ár 2013

* 2400 kWh átlagos fogyasztásra, általános, egy zónaidős árszabásra (A1) számolva, nettó árak Forrás: KPMG-elemzés



költségekhez és az elvárt szolgáltatási színvonalhoz képest indokolatlan végfelhasználói árcsökkentés a magántulajdonú társaságok „visszavonulása” mellett növelheti az állam piaci szerepvállalását. A villamosenergia-szektorban a Magyar Villamos Művek Zrt. továbbra is domináns szereplő a nagykereskedelmi piacon, és az E.ON nagykereskedelmi és tárolói üzletágának megvásárlásával a földgázszektorban is az állami tulajdon térnyerése figyelhető meg. A hazai energiaszektor strukturális, beruházási és szociális problémáit a fokozottabb állami szerepvállalás azonban önmagában nem képes megoldani, az állam csupán saját vagyonának felélésével rövidebb-hosszabb ideig elfedheti azokat. Jelenleg nem látszik, hogy az elvárt szolgáltatási színvonalat biztosító beruházások pénzügyi fedezete milyen forrásból képződik majd meg az állami kézben tartott vagy a jövőben állami tulajdonba kerülő energiaipari vállalatoknál. A mesterségesen alacsony szinten tartott tarifák emelésére vélhetően állami tulajdon esetén sem lesz lehetőség, és költségvetési forrásokra sem számíthatnak az érintett szereplők. Új feladatok és kihívások A hazai energiaszektor folyamatait nem csupán a hazai szabályozási intézkedések befolyásolják, azok hatásait csak a regionális, európai, világméretű piaci trendek figyelembe vételével érdemes értékelni. A villamosenergia-szektort érintő legégetőbb kérdések mindegyike kapcsolódik valamilyen módon a jövőben megvalósuló termelői tüzelőanyag-struktúrához. Miközben energiapolitikai szinten egyértelmű az elköteleződés az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, a megújuló energiaforrások felhasználásának bővítésére és az energiahatékonyság javítására, a gyakorlatban a piaci folyamatok eltérő forgatókönyvet követnek. A megújuló energia támogatása – elsősorban gazdasági okok miatt – messze elmarad a célkitűzések teljesítéséhez szükséges mértéktől, miközben az időjárásfüggő technológiák lokális bővítése regionális szintű rendszerszabályozási problémákat okoz. Az Európai Unió CO2-kibocsátás-kereskedelmi rendszere az alacsony kvótaárakon

53

„A hazai energiaszektor folyamatait nem csupán a hazai szabályozási intézkedések befolyásolják, azok hatásait csak a regionális, európai, világméretű piaci trendek figyelembe vételével érdemes értékelni.” keresztül még a legrosszabb hatásfokú széntüzelésű erőművek túlélését is támogatja, miközben a biomasszaés földgáztüzelésű erőművek gyakorlatilag nem termelnek. A földgáztüzelőanyagot használó egységek főként az alacsony villamosenergianagykereskedelmi áraktól szenvednek, hiszen azok jelenleg a változó költségeiket sem fedezik. Átrendeződik a hazai villamosenergia-termelői piac is: csak a leghatékonyabb egységek maradnak működésben, a többieket a földgáz-villamos energia árolló záródásáig leállítják vagy bezárják. A nukleáris energia villamosenergiatermelési célra való felhasználása tekintetében Európa nem egységes: egyes országokban (pl. Németország) egyértelműen elutasítják, máshol – főként Kelet-Európában – grandiózus fejlesztési terveket dédelgetnek. Úgy tűnik, hogy a jelenlegi piaci viszonyok nem teszik lehetővé új termelői beruházások piaci alapú finanszírozását, ezért meglehetősen előrehaladott vita folyik bizonyos (alacsony károsanyag-kibocsátású) technológiák hosszú távú szerződések melletti kapacitáspiacának megteremtéséről. A kérdés korántsem egyszerű, hiszen a támogatók ellátásbiztonsági okokra hivatkoznak, miközben a hosszú távú szerződések és a kapacitáspiacok kialakítása egyértelműen az egységes, versenyalapú európai energiapiac kiépülése ellen mutatnak. A tapaszta latok alapján a korábbi hosszú távú szerződések nélkül rövid távon hatékonyan működik a villamosenergia-nagykeres kedelmi piac, az igazi kérdést az jelenti, hogy az új beruházásokat radikálisan emelkedő villamosenergia-termékárak,

vagy piacidegen (állami, szerződéses) garanciák generálják majd. Márpedig abban széles körű az egyetértés, hogy a legsürgetőbb, legnagyobb volumenű beruházási igény a villamosenergiatermelői szektorból mutatkozik. Emellett szükséges a keresleti oldali intézkedéseket lehetővé tevő elosztói beruházások fokozása, valamint a versenyző piacméretet biztosító határkeresztező kapacitások bővítése. A földgázpiac is jelentős, hosszú távúnak tűnő változásokon megy át. A szektorban különböző tényezők miatt (pénzügyi válságot követő keresletcsökkenés, infrastruktúrabővülés, alternatív gázforrások belépése) kínálati piac működik, amit a tervezett nemzetközi szállítóvezeték-projektek tovább erősíthetnek. Hazánkban a földgázpiaci helyzetet elsősorban a határkeresztező szállítóvezetékek kapacitása és hozzáférhetősége, valamint a hazai fogyasztók ellátására kötött hosszú távú szerződés mennyisége és árazása határozza meg. A földgáz üzletág állami kézbe vételével, és a hosszú távú orosz gázvásárlási szerződés lejáratával történelmi lehetőség nyílik a hazai földgázpiaci modell átalakítására. A különböző piacélénkítését szolgáló eszközök és intézmények (pl. földgáz szervezett piac) rendelkezésre állnak, a szükséges infrastruktúra-fejlesztések folyamatban vannak, a szakminisztérium által szervezett konzultáció is megkezdődött. Azt csak remélni lehet, hogy egy nyílt, transzparens egyeztetési folyamat végén az átmeneti félmegoldások helyett valódi, a földgáz-fogyasztók és piaci szereplők hosszú távú érdekeit szem előtt tartó döntések születnek.

„A tapasztalatok alapján a korábbi hosszú távú szerződések nélkül rövid távon hatékonyan működik a villamosenergia-nagykereskedelmi piac, az igazi kérdést az jelenti, hogy az új beruházásokat radikálisan emelkedő villamosenergia-termékárak, vagy piacidegen garanciák generálják majd.”


54

Szabályozás és háttér | Felülnézetből

„A nemzetközi tendenciákkal összhangban, hazánkban is egyre hangsúlyosabb társadalmi kérdésként jelentkezik a megfizethető árak kérdése. A hazai lakossági végfelhasználói villamosenergia-, illetve földgázárak ugyanis uniós összehasonlításban – vásárlóerő paritáson számolva – a legmagasabbak között voltak 2012-ben” Horváth Péter – MEKH

„Hiszünk abban, hogy a korábbi fejlesztéseink teremtették meg a lehetőséget arra, hogy Magyarország az ellátásbiztonság szempontjából a korábbinál sokkal kedvezőbb helyzetbe került. Ezzel együtt a hazai szereplők kereskedelmi lehetőségei is jelentősen bővültek.” Dr. Zsuga János – FGSZ



„A jól megválasztott hálózati tarifák nem eredményeznek felesleges beruházásokat, indokolatlan nyereséget és ezáltal felesleges fogyasztói terheket, azonban „biztosítják” az ellátás biztonságát és a szolgáltatás színvonalának fogyasztói igényekkel összhangban lévő szintjét.” Dr. Szörényi Gábor – ERRA

„A piacok termék-innováció és akár likviditás szempontjából is egyfajta visszafejlődést mutatnak, hisz a kereskedő társaságok elsősorban arra koncentrálnak, hogy a szabályozási és ún. compliance követelményeknek minél inkább eleget tegyenek.” Turai József – MEKSZ


55

56


Felértékelődő szabályozás Az Európai Unió és Magyarország Az uniós államok energiapolitikája, illetve az ezek végrehajtásában kulcsszerepet betöltő nemzeti regulátorok előtt álló legnagyobb kihívások között továbbra is az ellátásbiztonság, a fenntarthatóság és a versenyképesség sok esetben egymásnak is ellentmondó hármas célja közötti egyensúly megtalálása szerepel. Különösen nehézzé teszi az amúgy sem könnyű egyensúlykeresést az, hogy immár ötödik éve tart az Unióban a pénzügyi és gazdasági válság, amely az energiapiacokat sem hagyta érintetlenül. Az alternatív beszerzési- és tranzitútvonalak, valamint az egységesülő energiapiacok kialakításához szükséges piacösszekapcsolások infrastruktúrájának megteremtése egyaránt szolgálják az energiafüggőség csökkentését, az ellátásbiztonság javítását és a versenyképességi célokat. Az ehhez szükséges beruházások ugyanakkor hatalmas összegű befektetéseket igényelnek, amelyek a globális energetikai kockázatok növekedése, valamint a megtérülési mutatók romlása miatt egyre kevésbé finanszírozhatóak a piacról, pedig hosszú távon pont ezek segíthetik elő az energiaárak csökkentését. A rövid távú profitcélok és a hosszú távú társadalmi hasznok közötti ellentétek feloldására állami beavatkozásra van szükség annak érdekében, hogy a kiépülő egységes energiapiacok révén a fogyasztók a verseny előnyeit élvezhessék.

Horváth Péter Elnök – Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

Az Európai Unió továbbra is kiemelt célként tekint a klímavédelemre. Ennek keretében az EU ETS kibocsátás-kereskedelmi rendszer és a megújuló energiaforrások hasznosításának növelése mellett a tavalyi évben hangsúlyosabban is megjelentek az energiahatékonyság irányába tett intézkedések. Ezt kifejezve megszületett az uniós tagállamokra kötelező energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv is. A klímapolitikai



célok megvalósításához szükséges környezetvédelmi beruházások, a megújuló energia alapú termelés támogatása, valamint az Unió kibocsátás-kereskedelmi rendszere ugyanakkor drágítja a termelést, és növeli magának a villamos energiának az árát is, amit végső soron a fogyasztók fizetnek meg. Az elmúlt időszak uniós gazdasági eseményeinek hatására jelentkező társadalmi és versenyképességi problémák miatt azonban mind az ipari fogyasztók, mind pedig a lakosság részéről egyre erőteljesebb az igény arra, hogy az energia továbbra is megfizethető áron legyen elérhető. Úgy látom, erre hazánkban is kifejezetten jogos elvárás mutatkozik a társadalom részéről. Ezt felismerve több országban is figyelembe veszik a döntéshozók, hogy a lakossági fogyasztók sem terhelhetők a végletekig. Németországban például a támogatható megújuló alapú villamosenergia-termelésre vonatkozóan vezettek be kvótákat, valamint az ipar versenyképességének megőrzése érdekében az energiaintenzív nagyfogyasztók nem finanszírozzák a megújuló energiák támogatását. A nemzeti regulátorok szerepe az elmúlt időszakban felértékelődött. Az egységes energiapiacok megvalósítása érdekében egyre fontosabb a nemzetközi együttműködés, mind a piacösszekapcsolások vagy az európai uniós szintű üzemi és kereskedelmi szabályzatok (úgynevezett grid code-ok) összehangolása, mind a határon átnyúló infrastruktúra-projektek megvalósítása tekintetében. Az új uniós jogszabályok pedig ezen felül új hatásköröket is delegálnak a nemzeti hatóságokhoz. A már említett energiahatékonysági irányelv mellett a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló 1227/2011/ EU rendelet, az úgynevezett REMITrendelet végrehajtása új kihívásokat jelent a regulátorok számára, hiszen a pénzpiacok analógiájára az energiapiacokon is biztosítani kell az átlátható működést, valamint a hatékony piacfelügyeleti rendszer kialakítását. Itt említhető az a tendencia is, hogy az országok felismerték a

közszolgáltatások szabályozásában rejlő szinergiákat, így egyre több helyen már nemcsak az energiapiacok szabályozó hatóságairól beszélhetünk, hanem a közszolgáltatások, ezen belül a vezetékes közműszolgáltatások akár teljes vertikumát felügyelő regulátorok jöttek létre. Hazai törekvések A nemzetközi tendenciákkal összhangban, hazánkban is egyre hangsúlyosabb társadalmi kérdésként jelentkezik a megfizethető árak kérdése. A hazai lakossági végfelhasználói villamosenergia-, illetve földgázárak ugyanis uniós összehasonlításban – vásárlóerő paritáson számolva – a legmagasabbak között voltak 2012-ben (Eurostatadatok alapján), amely indokolta a megfizethető energiaárak irányába tett lépéseket. A közműszolgáltatások díjai tekintetében a fogyasztói terhek mérséklése szintén prioritást élvez. A jelenlegi intézkedések mellett azonban úgy gondolom, hogy a hosszú távon is megfizethető energiaárakat elősegítő beruházásokat – amelyek az energetikai infrastruktúrák fejlesztését, az egységes energiapiacok megteremtését célozzák – már most elő kell készíteni. A határon átnyúló projektek tekintetében lényegesnek tartom, hogy a nemzeti érdekek képviseletét továbbra is megfelelően érvényesíthessük annak érdekében, hogy ne szülessen olyan döntés, amely hazánkra nézve hátrányos. Ennek első mérföldköve, hogy előkészítő munkánknak köszönhetően 2012 szeptemberében a hazai érdekekkel összhangban megvalósult a cseh-szlovák-magyar másnapi villamosenergia-piacok összekapcsolása. Ez a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal érdekérvényesítő szerepének eredményességét is mutatja. Állami szerepvállalás szükségessége A korábban bemutatott megfontolások miatt a stratégiai jelentőségű infrastrukturális beruházások megvalósulásához állami szerepvállalásra is szükség van annak érdekében, hogy hazánk energiaellátása biztosított legyen, valamint ki tudjuk használni a geostratégiai helyzetünkből fakadó,

57

elsősorban a földgáz szállítása és tárolása terén kiaknázható lehetőségeket. Stratégiai területnek tekintem ezen kívül a hazai vízkincset és víziközművagyont is, ahol hosszú távon ugyancsak indokoltnak tartom az állam jelenlétét. A Hivatal megerősítése A fenti törekvések összhangban vannak a Nemzeti Energiastratégia hármas célrendszerével, melynek teljesüléséhez, valamint ahhoz, hogy a nemzetközi kihívásoknak is meg tudjunk felelni, szükség van hazánkban is a nemzeti szabályozó hatóság megerősítésére. A regulátori hatáskörök ennek eredményeképpen mind az árszabályozás, mind az energiapiaci felügyelet tekintetében folyamatosan bővültek. 2011-től a távhőszektor szabályozási feladatai teljes egészében a Hivatalhoz kerültek, amelyet az egységes felügyelet első évében, 2012-ben eredményesen látott el. 2012-től pedig az energiastatisztikai adatok kezelése mellett a víziközműágazat felügyelete is hivatalunk feladata lett. 2013-tól tehát elmondhatjuk, hogy a Hivatal árszabályozási hatásköre nem csak a teljes vezetékes közműszektorra terjed majd ki, hanem azon túlmutatva a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj mértékére is javaslatot készítünk a miniszter számára. Emellett a REMIT rendelkezéseinek megfelelően piacfelügyeleti szerepünk is erősödött azzal, hogy 2013-tól a Hivatal vizsgálhatja a nagykereskedelmi piacokat, valamint felderítheti a piaci visszaéléseket. E folyamat lezárásának tekinthető, hogy a hatósági szerepkör bővülésének eredményeképpen 2013 elején maga a Hivatal is átalakult. A Magyar Energia Hivatal jogutódjaként létrejött Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal önálló szabályozó szervként rendeletalkotási jogkört kapott, amellyel a korábbinál eredményesebben tudja végrehajtani a rábízott feladatokat és érvényre juttatni a fogyasztók érdekeit. A megerősített Hivatal továbbra is legfőbb célkitűzésének tekinti a megfizethető áron elérhető, fenntartható energiaellátás és közműszolgáltatás biztosítását.


58


Nem szabad elszalasztani történelmi lehetőségeinket! Jelentősen változó környezetben Köztudott, hogy Magyarországon jelentősen visszaesett a hazai földgázfogyasztás, amely a szűkülő lakossági keresletre, a gazdasági válság hatására és a földgáztüzelésű erőművek aktivitásának drámai mértékű csökkenésére vezethető vissza. Sosem látott helyzet alakult ki az országban, amelyre Társaságunknak is adekvát válaszokat kell adnia. Jelentős kihívás számunkra az a szerep, amelyet a jogalkotó és a szabályozó a lakossági gázár csökkentése során ránk rótt. Megértve a célokat, fegyelmezetten eleget teszünk az elvárásoknak, de azt is látni kell, hogy az ettől függetlenül is kihívásokkal teli finanszírozási környezetben a Társaság ma alkalmazott hatósági tarifája nem ösztönző a szükséges beruházások megvalósítására.

Dr. Zsuga János Vezérigazgató – FGSZ Földgázszállító Zrt.

Hiszünk abban, hogy a korábbi fejleszté seink teremtették meg a lehetőséget arra, hogy Magyarország az ellátásbiztonság szempontjából a korábbinál sokkal kedvezőbb helyzetbe került. Ezzel együtt a hazai szereplők kereskedelmi lehetőségei is jelentősen bővültek. Az FGSZ hosszú távon elkötelezett híve a magyarországi és regionális diverzifikációnak mind fizikai, mind pedig kereskedelmi értelemben, és ahogy eddig, úgy a jövőben is motorja kíván lenni a változásoknak. Ugyanakkor sosem volt ennyire fontos megtalálni azokat a lehetőségeket, amelyek valóban a régió földgázelosztó központjává tehetik Magyarországot. Erre a hazai földgázpiac szűkülő igényei miatt is égető szüksége van minden magyar rendszerüzemeltetőnek. Nagy volumenű tranzitszállítások kellenek! Ezzel elérhetjük, hogy a rendszerhasználati díjak legalább ne emelkedjenek, a lehetőségek függvényében inkább csökkenjenek, s

a földgáz belső piacán valós fizikai és kereskedelmi likviditást tapasztaljunk, amely – a klasszikus axióma szerint – természetes úton vezethet el a tényleges kereslet-kínálati viszonyokat pontosabban tükröző földgázárakhoz. Fejlesztés a romló környezetben Társaságunk hangolja össze a hazai együttműködő földgázrendszer fejlesztéseit. Ennek során a hazai gázipar összes szereplőjének javaslatát figyelembe kell vennie. A hazai fejlesztéseknek illeszkedniük kell a régiós és európai fejlesztésekhez is, mert a rendszerek csak így tudnak összehangoltan működni. Az európai földgázszállító cégek szövetsége (European Network of Transmission System Operators for Gas; ENTSOG) 2013-ban már a 3. fejlesztési tervét (Ten-Year Network Development Plan; TYNDP) állította össze. Ebben a munkában az FGSZ Zrt. is tevékenyen részt vett. A Magyarországra vonatkozó fejlesztéseknél elsősorban a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által korábban már jóváhagyott fejlesztések, valamint a magyar-román határon az ellenirányú (Románia felől Magyarország irányába teljesített) szállításokat megalapozó beruházások szerepeltek. A régiónkban javasolt beruházásokkal a szállítórendszer rugalmassága és az ellátás biztonsága nagymértékben nő. A legnagyobb importforrás kiesése esetén is elegendő alternatív import és tárolói kapacitás áll rendelkezésre, és a mögöttük elérhető források, valamint a tárolói készletek mértékének függvényében a felhasználók ellátása súlyos krízishelyzetben is biztosítható. Az európai uniós előírásoknak megfelelően a szállítási rendszer üzemeltetőknek (TSO) egyebek mellett közzé kell tenniük a regionális fejlesztési terveket (Gas Regional Investment Plan – GRIP) is. Az FGSZ Zrt. az Észak-Déli Folyosó, a KeletKözép-Európai Régió (North-South Corridor, Central Eastern European Region; CEE) és a Déli Folyosó (Southern Corridor) fejlesztéseinek elkészítésében vesz részt.



Célunk változatlanul a regionális elosztó szerep A változó makrogazdasági környezet jelentős lépésekre késztette keleti szomszédunkat. Ukrajna mindent elkövet, hogy a földgázbeszerzés terén ne legyen kiszolgáltatva, és óriási erőfeszítéseket tesz ellátásának diverzifikációjára. Társaságunk a hazai jogalkotó és szabályozó támogatásával rekordidő alatt lehetővé tette ukrán partnerei számára a földgáz Magyarország felőli betáplálását. Bár még csak próbaszállításokról beszél hetünk, a kereskedelmi és technikai körül mények is egyre biztatóbban alakulnak. Március és április hónapban még csak pár napot üzemelt a kiadási pont, júniustól azonban már folyamatosan, teljes kapacitáson, napi közel ötmillió köbméter gázt szállítunk Ukrajnába. Ukrán kollégáink előrejelzései alapján a napi kiszállítási kapacitást 6,8 millió m3-re bővítettük, és kezdeményeztük a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál a működési engedélyünk ennek megfelelő módosítását, amely várhatóan még júniusban meg is történik. Ukrajna törekvése a tranzitszállításokban betöltött szerepe miatt európai jelentőségű ügy. Büszkék vagyunk arra, hogy partnerünk és általában a piacok megnyitása érdekében Magyarország és Társaságunk képes volt elsőként, bátran és nagyot lépni. Ukrán kollégáink megbízható, kiszámítható partnereink, akikkel érdemes hosszú távon, innovatívan együtt gondolkodni. Ennek keretében közösen vizsgáljuk egy alternatív Észak-Déli Folyosó megteremtésének lehetőségét, amely Lengyelország és Magyarország között Ukrajnán keresztül vezetne, és a már meglévő vezetékekre építene. A hangsúly a már meglévő vezetékeken van – ez a lényegi különbség a klasszikus Észak-Déli Folyosó kezdeményezésekhez képest. Az ötlet várakozásaink szerint az eredeti elképzelésekhez képest jóval rövidebb idő alatt megvalósítható, és nem generál jelentős többlet beruházási igényt sem, így sokkal kedvezőbb lehet a piaci szereplők számára. A magyar-ukrán határon kialakított export kiadási pont új távlatokat nyithat a keleti együttműködés területén. Ezt felismerve a Napi Földgáz- és Kapacitáskereskedelmi Piac, az összekapcsolt határkeresztező kapacitások kiosztását támogató Regionális Booking Platform, illetve más rendszereink kialakítása és üzemeltetése során nyert tapasztalatainkra alapozva elkészítettünk egy, a magyar-ukrán határon

működő gázkereskedelmi központ kialakítására vonatkozó nagyvonalú koncepciótervet. Ez alapján szándéknyilat kozatot írtunk alá ukrán társvállalatunkkal a részletek kidolgozására és a központ mielőbbi beindítására. A közösen elindított munka eredményeként akár már 2014 első felében megkezdheti működését egy új piactér az ország keleti határán. Sikeres Open Season eljárás után, amelynek révén a fogyasztókat nem terhelő módon, a kapacitásokat lekötő rendszerhasználók finanszírozták a beruházást, 2010-ben megnyitottuk a magyar-román összekötő vezetéket, azonban ez jelenleg csak Románia irányába tud földgázt szállítani. A hozzánk beérkezett megkeresések szerint egyértelműen jelentős igény mutatkozik a Romániából Magyarország ra történő szállítások iránt. Úgy látjuk, hogy Romániában is elhárultak az akadályok a kiszállítás elől. A beszállítás első lépcsője a virtuális visszaszállítás (ún. back haul szállítás) lehetőségének megteremtése, melyet a felek várhatóan júliustól biztosítanak a rendszerhasználók számára. A következő közös lépésünk a 994/2010/EU rendelet végrehajtása. Ennek keretében – egyelőre ugyan csak kis mennyiségre – 2013 decemberétől megteremtjük a fizikai beszállítás lehetőségét. Ez közel sem fogja kielégíteni a kereskedelmi igényeket, ezért egy újabb Open Season eljárás keretében lehetőséget biztosítunk az érintett rendszerhasználóknak, hogy összesen legfeljebb 5 millió m3/nap kapacitás erejéig hosszú távú szerződéseket kössenek a két társasággal. Amennyiben az eljárás sikeres lesz, a két országban szükséges fejlesztéseket piaci alapon tudjuk elvégezni, amely így szintén nem fogja terhelni a hazai fogyasztókat. Kihívások és lehetőségek az új európai uniós szabályozásban – továbbra is innovátorok vagyunk Kiemelkedő jelentőséget tulajdonítunk annak a munkának, amelyet az Európai Unió különböző intézményei az energia ipar, azon belül a gázipar szabályozási környezetének összehangolása érdeké ben végeznek. Az itt születő gázipari szabályok alapjaiban változtatják meg a hazai rendszerhasználat feltételeit. Az FGSZ Zrt. az ENTSOG-on keresztül veszi ki a részét ebből a feladatból. Az ENTSOG az Európai Bizottság megbízásából az egységes európai gázpiac modelljét felvázoló keretjellegű

59

iránymutatásokat részletes rendszer használati szabálytervezetekké, ún. Network Code-okká alakítja át. Az egyes elkészült Network Code-ok a megfelelő uniós jogalkotási folyamatok eredményeként EU rendeletként közvet lenül szabályozzák az egyes nemzeti gázpiacokat. Az FGSZ Zrt. az ENTSOG aktív tagjaként folyamatosan részt vesz ebben a munkában és hozzásegíti a hazai földgázpiac más szereplőit is, hogy kellő időben felkészülhessenek ezekre a gyakran mélyreható változásokra. Az elvégzett munka eredményeként a kapacitás-kiosztási szabályokkal, az egyensúlytartással és a rendszerüzemeltetők együttműködésével kapcsolatos szabályok várhatóan még 2013-ban hatályba lépnek, rendelkezé seiket eltérő bevezetési idő után, 2015-től folyamatosan kell alkalmazni. A többi szabályzat előreláthatóan 2014 során készül el, első alkalmazásuk idejét a korábban elfogadott rendelkezésekhez fogják igazítani. A bevezetésre kerülő kapacitás-kiosztási rendelkezések szerint az EU tagországai közötti határkeresztező kapacitásokat a korábbi gyakorlattól eltérően nem elkülönített kilépési és belépési kapacitásként, hanem úgynevezett összekapcsolt kapacitásként kell a két érintett rendszerüzemeltetőnek egy, uniós szinten egységesített aukciós eljárásban kiosztani. Az FGSZ Zrt. román partnervállalatával, a TRANSGAZ S.A.-val egy 2012 júliusában aláírt szándéknyilatkozat alapján közösen Pilot Projectet indított a Szeged-Arad gázvezeték összekötő kapacitásainak összekapcsolt értékesítésére. A projekt egyike a hasonló tárgyú négy európai kezdeményezésnek. Az új eljárás alapjául szolgáló számítástechnikai alkalmazást, a Regionális Booking Platfomot az FGSZ nagy sikerrel mutatta be 2013 januárjában a térség tíz szállítási rendszerüzemeltetője előtt. A kezdeményezés jó példaként szolgál az érintett rendszerüzemeltetők és nemzeti szabályozó hatóságok közötti koordinált együttműködésre is. A román és a hazai szabályozó támogatásának is köszönhetően a tervek szerint 2013 negyedik negyedévétől a Románia és Magyarország közötti határkeresztező vezeték kapacitásainak havi lekötése mindkét irányban összekapcsolt kapacitástermékként, on-line aukciós eljárásban lesz lehetséges.


60


Regulátori kihívások

A

z ERRA1 főtitkáraként nehéz a 34 országra kiterjedő tagszer vezeteink mindegyikére jellemző regulátori kihívásokról beszélni és egy séges szabályozói álláspontot bemutatni, hiszen ez az önkéntes regulátori szövetség nem épül egységes jogi irányelvekre, tagjainak piaci struktúrája jelentősen eltérő és a piacépítés folyamatában is különböző lépcsőfokon állnak. Emellett az egyes tagországok kormányainak energia-, klíma- és szociálpolitikai prioritásai is jelentősen eltérnek egymástól, amely egyértelműen meghatározza a szabályozás mozgásterét. Mindezek figyelembevételével mutatom be az általam fontosabbnak ítélt regulátori kihívásokat. Szabályozó hatóságok (regulátorok) „hagyományos” kihívásai A regulátorok általában a fogyasztók elvárásait igyekeznek képviselni és érvényre juttatni. A fogyasztók rövid távú prioritása az, hogy minél olcsóbban szeretnének energiaszolgáltatáshoz jutni, ezt azonban magas szolgáltatási színvonalon várják el. Hosszabb távon

igénylik az ellátás biztonságának magas szintjét, vagyis az igényekhez illeszkedő kapacitás-kínálatot. A regulátor hagyományos feladata, hogy megtalálja azt a tarifaszintet, ill. azokat az ösztönző elemeket, amelyek segítenek a fogyasztók rövid és hosszú távú elvárásainak kielégítésében. A jól megválasztott hálózati tarifák nem eredményeznek felesleges beruházásokat, indokolatlan nyereséget és ezáltal felesleges fogyasztói terheket, azonban „biztosítják” az ellátás biztonságát és a szolgáltatás színvonalának fogyasztói igényekkel összhangban lévő szintjét. A gazdasági és pénzügyi válság azonban felboríthatja az általános szabályozói alapelveket és a regulátorokat újszerű kihívás elé állíthatja. Az ERRAregulátorok egy részének komoly kihívást jelent az, hogy miként tudják meggyőzni a politikusokat arról, hogy ne „avatkozzanak be” a rendszerhasználati díjak szabályozásába, ill. ne térítsék el a piaci termékárakat. Mindezt olyan

országokban kell, hogy megtegyék, ahol a piaci versenybe vetett hit kevesebb hagyománnyal bír; a nagy- és kiskereskedelmi verseny hatékonysága nem megfelelő; a szociális háló nem elég erős; ill. a támogatásra szoruló fogyasztók azonosítása és segítése nem kellően kidolgozott. Ezekben az országokban a válság idején az sem elegendő szabályozó hatósági érv, hogy a tarifális ösztönzés hiányában elhalasztott hálózati fejleszté sek, a megújuló termelők és az energia hatékonyság-növelési beruházások szükséges mértékű támogatásának elmaradása más politikai célok (ellátás biztonság, klímavédelem) teljesülését is megkérdőjelezi. Mondhatjuk természe tesen, hogy pont ezért kell a regulátori függetlenség. A regulátor azonban autonóm döntései során is óhatatlanul figyelembe veszi az ország energia-, klíma- és szociálpolitikai prioritásait. Az erőmű-beruházások ösztönzéséhez – a piaci alapú indikatív árjelzések által megalapozott befektetői hajlandóság erősítésére – hagyományosan elegendő a kiszámítható, következetes és megkülönböztetéstől mentes szabályozási környezet. A pénzügyi és gazdasági válság hatására azonban a bankok (és befektetők) kockázatérzékenysége jelentősen megnőtt; ezt jelzik a térségünkben elhalasztott erőműépítések is. Az ERRA tagjai különféle kormányzati és szabályozói stratégiákról számolnak be ezen a téren. Törökországban, ahol a gazdaság és az energiaigények ma is 5-8 százalékkal nőnek évente, a kormány eltökélt abban, hogy magánbefektetőkre bízza az energetikai beruházásokat és ezért vonzó befektetési környezetet biztosít, és nem avatkozik be a piaci alapú termékárakba. Oroszországban a várható kapacitáshiány megelőzésére magánbefektetőket vontak be és kapacitáspiacot építettek fel.

Dr. Szörényi Gábor Főtitkár – Energiaszabályozók Regionális Egyesülete (ERRA) 1 ERRA: Energy Regulators Regional Association

Új szabályozói kihívások A válság kezdete óta lecsökkent fogyasztás miatti kínálati piac tartósan alacsony villamos energia termékárakat eredményezett. Az Európa szerte egyre növekvő részarányú időjárásfüggő (szél, 1 ERRA: Energy Regulators Regional Association



nap), alacsony változó költségű megújuló termelés a rövid távú határköltség alapú napi piacokon az idő jelentős részében „kiszorítja” a hagyományos erőműveket és alacsonyan tartja a termékárakat. A piacról „kiszorított” kis kihasználású rugalmas termelőegységek az alacsony termékárak mellett nem jutnak elegendő bevételhez („missing money”) és akár (átmeneti) leállásra kényszerülhetnek; nehéz helyzet elé állítva a rendszerirányítókat, akiknek szükségük van a rugalmas kapacitásokra az időjárásfüggő megújulók kiszabályozására. Emellett az alacsony termékárak – a megnövekedett kockázatok miatti nagyobb tőkeköltségek mellett – nem ösztönöznek erőmű-beruházásokra. Ezek a körülmények felvetik a kérdést, hogy a jelenlegi termékár-alapú piaci működés helyett kell-e új piaci modell, amely a kapacitást (teljesítményt) is „díjazza”. A regulátori kihívás meggyőzni a kormányokat arról, hogy mielőtt bármilyen – a fogyasztókat hosszú távon új teljesítménydíjjal terhelő – kapacitásmechanizmus bevezetését tervezik, előbb kíséreljék meg a jelenlegi helyzetet előidéző körülmények nagy részét felszámolni és a fogyasztókat kevéssé terhelő módon biztosítani a befektetések ösztönzését. Több lehetőség merülhet fel, mint pl.; a megújuló termelők rendszer szabályozást nem nehezítő működési módjának ösztönzése (tőzsdei árjelzések kel); a fogyasztói árszabályozási torzítások csökkentése; azon hálózati pontok kijelö lése, ahol viszonylag egyszerűen lehet új erőműegységekkel a rendszerhez kapcsolódni; az általános befektetői környezet erősítése; a sok hatóságot érintő engedélyezési rendszerek összehangolása. Ezen erőműoldali befektetés-segítés mellett a világ több pontján már bevált módon, rövid idő alatt (1-2 év) és olcsóbban lehet a kapacitásegyensúlyt és a rendszerrugalmasságot javítani a fogyasztói oldal rendszerszabá lyozásba kapcsolásának ösztönzésével. Amennyiben a fenti beavatkozások nem hoznák meg a kívánt eredményt, akkor „szabadna” bevezetni kapacitás-mechaniz musokat. De az új piaci modellt (Capacity Remuneration Mechanism – CRM) is olyan módon kellene megtervezni, egyeztetni és bevezetni, hogy az a régió többi piacával összehangolásra kerüljön! Ennek hiánya ugyanis nagymértékben nehezítené a további piac-összekapcsolá sokat, ill. lehetetlenítené a jelenlegiek

működését. Ez az – ellátásbiztonság nevében hozott harmonizálatlan beavatkozás – növelné a fogyasztói árakat; csökkentené a gazdaság versenyképességét és a szociális jólétet és mindezek mellett évekkel eltolná (vagy meghiúsítaná) az egységes európai energiapiac létrejöttét. A hálózat-üzemeltetők jelenlegi árszabályozási rendszere is több gondot vet fel Európa szerte; inkább beruházásokra és kevéssé a működés javítására ösztönöz (a rendszerhasználati díjak megfelelő szintje mellett); a rövidebb időtávú hálózatfejlesztési koncepciókat hozza felszínre; nem ösztönzi az elosztott termelés rendszerbe kapcsolását és az elosztók fogyasztói energiahatékonyság-növelésben vállalandó szerepét. Mindezen rendszerhasználati árszabályozási gondok mellett új körülmények is igénylik a hálózati árszabályozás felülvizsgálatát: a megújulók jelentős részaránynövekedése miatti új áramláskép új hálózatfejlesztési és rendszerszabá lyozási igényeket jelent; az elektromos autók (mint „elosztott tárolók”) és az „okos” fogyasztói berendezések hálózatra és a rendszerszabályozásba kapcsolási igénye; a tovább javuló ellátási minőséget igénylő fogyasztók és fogyasztói készülékeik kiszolgálása. A fentiek alapján megfontolandó: • a fogyasztói igényekhez jobban illeszkedő módon fejlesztett hálózati eszközök árszabályozásbeli „elfogadásának” erősítése; • a hálózathasználók jobb „kiszolgálásának” és az innovatív megoldásoknak az ösztönzése, • a hosszabb árszabályozási periódus, de egyúttal a változó körülményekhez jobban illeszthető ösztönzés; • a hálózat-üzemeltetőktől és rendszer szabályozóktól annak elvárása, hogy több lehetséges – energia-, klíma- és szociálpolitikai elvárásokhoz illeszkedő – változatra készüljenek fel a hálózatfejlesztési és -üzemeltetési (üzleti) terveikben és mutassák be az azok megvalósításának feltételeit és következményeit; • a fogyasztói elvárások jobb megisme résének és kielégítésének igénye. Ezek a felvetett megfontolások a változó követelményekhez jobban illeszkedő hálózatok létesítésének és üzemeltetésének ösztönzését célozzák

61

és nagyobb önállóságot, egyúttal jelentős bizonyítási terhet (és részben új kockázatmegosztást) rónának a hálózati társaságokra. Az új hálózati ösztönzők bevezetésének nagyobb lehetősége van a villamos energia termékárak jelenlegi alacsony szintű időszakában. A nemzeti szabályozó hatóságok változó kompetenciái Európai tapasztalat, hogy a regulátorok – részben politikai elvárások alapján – a korábbi mértéknél határozottabban fordultak a fogyasztók felé és szorgalmazzák a rövid és hosszú távú fogyasztói elvárások érvényesülését. A megújulók hálózatra segítése és a fogyasztói energiahatékonyság elosztókon keresztüli ösztönzése új regulátori feladat; nem csökkentve az energetikai kormányzatok felelősségét. Az ún. „multi utility regulation”, vagyis a több közművet szabályozó hatósági szerepkör egyre jobban terjed. A rendszer-összeköttetések, a szállító/ átviteli rendszerirányító fejlesztéseivel, határkapacitás-allokációs eljárásokkal és piacintegrációs lépésekkel kapcsolatos döntések egyre inkább központosításra kerülnek az USA után Európában is; kevesebb mozgásteret adva a nemzeti szabályozó hatóságoknak. Az állami szerepvállalás mértéke és jellege nagyon eltérő az egyes ERRA tagországokban. Az állam, főként a gazdasági és pénzügyi válság pénzszűkös időszakában, leginkább azokban az országokban „kényszerül” a gazdaságélénkítő, munkahelyeket teremtő és a szociális jólétet biztosító kiadások mellett (helyett) energetikai beruházásokra, ahol a magánbefektetők ezt – ösztönzés hiányában, vagy a kockázati szint miatt – nem vállalják. Az állami szerepvállalásnak jelentős tere van a reális és végrehajtható energiaés klímapolitikai célok kijelölésében és a megvalósítást lehetővé tevő eszközök következetes biztosításában; a szabályozási háttéren, a befektetési környezeten és az adópolitikán keresztül. Az ERRA országok legnagyobb tartaléka a fogyasztói energiahatékonyságban rejlik. Az is jelentős regulátori kihívást jelent bebizonyítani, hogy a forrásoldali építés helyett (mellett) a fogyasztók energiahatékonyság-növelésének (energiatakarékosság) támogatása és ösztönzése több esetben olcsóbban növelheti az ellátás biztonságát és a szociális jólétet, mint az új beruházások.


62


Kockázat megosztás

M

agyarország a piacnyitás egyik éllovasának számít a kelet-közép-európai régióban, mind az energetikai, mind a pénzügyi, illetve a telekommunikációs szektorban, hisz köztudottan hazánkban lehetett a legmagasabb versenypiaci haszonkulcsokkal számolni az elmúlt 10-20 évben. Ez idő alatt mára kialakult egy rendkívül innovatív és viszonylag fejlettnek mondható versenypiaci szabály- és működési rendszer, illetve az azt felépítő ambiciózus fiatalgenerációs munkakultúra is. Az energiakereskedelem a virágkorát élte az elmúlt 10 évben, a kereskedők szerepe pedig a piac liberalizációjával, a deregulációval vált egyre fontosabbá. Fontos megemlíteni, hogy a fizikai értékteremtési láncban egyedüliként a kereskedők vállalnak kockázatmegosztást, így létjogosultságuk van, hisz sem a termelő, sem a fogyasztó, sem a hálózatüzemeltető – történelmi okoknál fogva – nem tud, nem képes kockázatokat begyűjteni, felszívni és újraallokálni. Ezáltal a versenypiaci kereskedelem nagymértékben szolgálja a versenypiaci termelők és fogyasztók érdekeit, amely révén a piacnyitás után több tíz, illetve százmillárd forintos nagyságrendben értek el beszerzési költségmegtakarítást.

Turai József Volt elnök – Magyar Energiakereskedők Szövetsége Ügyvezető igazgató - MET Power Hungary Kft.

A gazdasági világválság bekövetkeztéig élt a kereskedőkben az a tradicionálisan növekedésorientált pozitív szemlélet, miszerint az energiaárak emelkednek, és a kínálati oldalon hiány alakul ki a piacon. 2008-ban azonban megváltozott ez a szemlélet, és kevesebb, mint fél év leforgása alatt óriási mértékű túlkínálat alakult ki a piacon, amely az alacsony árakban és leépülő termelőkapacitásokban csapódott le. A kereskedők emiatt Európa szerte komoly veszteségeket szenvedtek el. A MEKSZ korábbi elnöke Hornai Gábor Úr, már ekkor azt javasolta, hogy a piacot akkor kell igazán megnyitni, amikor az árak elérnek egy olyan alacsony szintet, mint 2008-ban. 2011ben a fukushimai atomerőműben történt



eseményeket követően az árak ugyan kissé megingtak fel irányba, azonban a 2011-es év végével az újra lejtmenetben lévő árakat kihasználva a jelentkező piaci árelőnyt át lehetett volna csatornázni a 2008 és 2013-2014-es rezsimben a háztartások irányába is. Természetesen versenypiaci kereskedőkként nekünk nem tisztünk megmondani, hogy a háztartási fogyasztói szegmensben liberalizáljanak-e vagy sem. Az energiapiacok manapság a politikusok és szabályozók által sokat „szidott” iparág. Fenntartásokkal kezelem például a páneurópai szabályozást, amely az árupiacokat, vagyis a commodity trading-et érinti. A 2008-as amerikai pénzügyi válság idején tisztán megmutatkozott, hogy amennyiben a piacot szabadjára engedik, – mint ahogy azt Amerikában tették – és amennyiben sem szövetségi, sem országos szinten nincs akkurátus szabályozás, akkor a piaci szereplők elpusztítják egymást. A piacnak van egy önjavító, önszabályozó mechanizmusa, amely Amerika esetében sajnos nem teljesített, hisz bedőltek a nagy bankházak, ám úgy érzem, hogy Európa ezt jócskán túlreagálta. Ennek következményeként Amerikában új törvényeket vezettek be (Dodd-Frank, Volcker), amelyek már nagyon szigorúan szabályozták a spekulatív tevékenységet és a bankok részvételét a villamosenergia- és gázkereskedelemben. Jelenleg ezt a metodológiát alkalmazzák Európában is, amelyek új szabályozási direktívák, iránymutatások (REMIT, MiFiD I-II, EMIR) implementálásával jelentésadásra kötelezik a társaságokat a nemzeti energiahivatalok és a nemzetközi szabályozó hatóságok (ACER, ERGEG) felé. Emiatt úgy látom, hogy a piacok termék-innováció és akár likviditás szempontjából is egyfajta visszafejlődést mutatnak, hisz a társaságok elsősorban arra koncentrálnak, hogy a szabályozási és ún. compliance követelményeknek minél inkább eleget tegyenek, illetve a számítástechnikai rendszerük kiépítettsége megfeleljen az elvárt követelményeknek. Minden piaci tevékenység, megkötött üzlet után riportálási kötelezettség terheli a piaci engedélyeseket, amely követése óriási energiát emészt fel, és véleményem szerint ez egy erőltetett és nem indokolható szabályozási eszköz miatt történik. További egyértelmű céljuk a

jövőbeli árupiacokon történő kereskedés tőkeköltségének megemelése is. Az akár 30-50 százalékkal emelkedő finanszírozási költségek miatt az egészséges piaci versenyt generáló, hosszú távon azt garantáló kis- és közepes kereskedőcégek akár 5 éves távlatban történő eltűnése nagyon komoly érvágás a deregulációnak. Fontos kitérni azon globalizációs törekvésekre is, amelyek Európában is nagyon szembetűnőek. Nem tartom indokolhatónak az energiapiacok és árak agresszív egységesítését, mivel ha megszüntetjük a piacoknak a legminimálisabb tagoltságát, akkor elképzelhető, hogy az az árak kedvezőbb irányát generálhatja, amely ugyan a felhasználónak jobb, azonban a normális szintű profitszerzési lehetőségek eltűnnek. Emellett, ha nem áll rendelkezésre évente a fenntartható működéshez és beruházások megvalósításához szükséges tőke, a kereskedőcégek mögött meglapuló komoly befektetési hajlandóság eltűnik, az pedig cég-végelszámolásokhoz, elbocsátásokhoz vezethet, és az iparág fele munkanélkülivé válhat. A 2008-as világválság következtében megbukott a neoliberális kereskedelmi eszme is. Az államok, a kormányok már nem hisznek az árupiacok, a pénzügyi piacok értékteremtő képességében. Ezeket a piacokat azonban igenis szabályozni kell, hiszen attól, hogy Európában nem engedték szabadon a szereplők a piacot és nem pusztították el egymást, ahogy Amerikában tették, attól függetlenül az államnak fontos szerepe van a szabályok felállításában. Ellentmondásos a mostani környezet, de az állam szerepvállalására mindenképpen szükség van. Tiszta szabályokat kell alkotnia az összes piaci szervezetben, amely érvényes a termelőre, a kereskedőre, a tőzsdére, a fogyasztóra és a rendszerirányítóra is. A magyarországi szabályozás oldalán történtek olyan változások, amelyek a versenypiaci kereskedelmet nehéz helyzetbe kényszerítették, hisz 2012-ben a megújuló energiatermelés egyetemes szolgáltatásban vételező fogyasztókra eső fajlagos költségét átcsatornázták a versenypiac fogyasztóira. Ehhez kapcsolódik még, hogy 2003 óta keresztfinanszírozás történik, amely „megfojtja” a kereskedői iparágat.

63

A keresztfinanszírozást a versenypiac a saját törvényszerűségei mentén képes kezelni, azonban elérte azt a határt, ahol a versenypiac már nem tud többet felszívni a rá kiosztottakon felül. Erre jó példával szolgál a KÁT-rendszer is, amely 13-14 milliárd forintos terhet tett a versenypiaci kereskedőkre. A versenypiaci kereskedők az utóbbi 10 évben elért eredmények tükrében mégis hisznek a folytatásban, hisz nagykereskedelmi megközelítésből jelenleg nem érzékelhető szignifikáns probléma az energiaszektorban. A nagykereskedelem sajátossága, hogy ciklikusan működik, ciklikusságot követ és független a szabályozásban bekövetkező változásoktól. A ciklikusság nak köszönhetően váltakoznak a jobb és rosszabb teljesítésű időszakok, ahogy a villamosenergia-flow is irányt vált meghatározott időközönként. A bizonytalanság azonban még nem volt ilyen mértékű a kereskedők és a befektetők között ezelőtt Magyar országon. Az elosztó hálózati társaságok, egyetemes szolgáltató társaságok kereskedő cégei mögött komoly tőke áll, amelyet be is fektetnének, de a fizikai eszközbázisú beruházások egyelőre háttérbe szorultak. Hogy a holtpontról való elmozdulás meddig tart, az a 2013-14-es év és az ún. benchmark-ország, Németország energiapolitikájának kérdése. A Magyar Energiakereskedők Szövetsége a volt Magyar Villamosenergia-kereskedők Egyesületének jogutódja, amely 2012 májusában az alakuló közgyűlésen egy erős lobbit követően a gázipari társaságokkal kiegészülve indult el. Nem volt könnyű feladat, hisz a gázipar más kultúrájú és más kereskedési szabályok által működtetett piac, de irányukba sikeresen lobbiztunk. Hozzá kell tennem, hogy Magyarországon nem létezik fejlett és transzparens ún. amerikai típusú lobbikultúra, mert negatívan értelmezik azt. Holott úgy gondolom, hogy például a lobbi által lehetett volna olyan megoldást találni a rezsicsökkentésre is, amely által kevésbé fájdalmas módon mehetett volna végbe. Mégis bízunk benne, hogy szövetségünket az iparági képviselők, a külsős intézmények és a nemzetközi regulátorok mellett az államigazgatás is aktívabban kívánja majd igénybe venni.


Infrastruktúra

66

Infrastruktúra | Szakértői vélemény

Losonczy Géza A KPMG energetikai tanácsadói csoportjának menedzsere

Csökkenő beruházási mérték, előrehaladó projektek 2012-ben a korábbi évekhez képest jelentős mértékben visszaesett az energetikához köthető infrastruktúraberuházások mértéke Magyarországon. A 2010-es mintegy 250 milliárd forintos csúcsról az energetikai beruházások nagysága 150 milliárd forintra csökkent. A visszaesés ellenére a stratégiai projektek nem lassultak le, erősödött Magyarország integráltsága a regionális illetve európai szintű rendszerekbe. Ennek ellenére a beruházási szintnek hosszú távon emelkednie kell az országban, hogy biztosítható legyen az energetikai rendszerek stabil, ellátásbiztonságot garantáló működése. A földgázipar területén a legnagyobb érdeklődést keltő esemény a nemzetközi szállítóvezeték-projektek közötti verseny volt, amely infrastrukturális vonatkozásban komoly szerepet képvisel Magyarország energiapiacának jövőbeli alakulása szempontjából is. 2012 januárjában nagy lendületet vett az Oroszországot a Fekete-tengeren keresztül Európával összekötő Déli Áramlat gázvezetékprojekt beruházásának előkészítése. Alexey Miller, a gázvezeték megépülésében érdekelt orosz tulajdonú Gazprom igazgatóságának elnöke szerint az a cél, hogy a 2015-ös év végére

megindulhasson a földgáz szállítása a vezetéken Európa irányába. A vezeték az eredeti tervek szerint 2015-re érte volna el az ausztriai Baumgarten gázelosztó központot (hub), azonban a körülmények változásával módosult a tervezett nyomvonal. A jelenleg ismert tervek szerint a vezeték Szlovénián keresztül fogja elérni Olaszország, illetve Ausztria határát.

A Déli Áramlat vezeték megvalósulása előtt az egyik legfőbb akadályt 2012-ben a bolgár partnerekkel való megegyezés jelentette. Az eddigi, viszonylag egyolda lúan dominált kapcsolatot felváltotta egy kétoldalú alkufolyamat. A tárgyalások eredményeként a Déli Áramlat vezeték támogatásáért cserébe a Gazprom több mint 10 százalékkal csökkentette a Bulgáriába szállított földgáz árát.

Versengő vezetékprojektek RU

BY PL DE UA

CZ SK AT SI

HU RO

HR

GE AZ

Adria-LNG IT

RS

BA MG

BG

KO MK AL

TR GR

Észak-déli Gázfolyosó Nabucco West Déli Áramlat AGRI

Forrás: KPMG-gyűjtés



Bulgáriával ellentétben a magyarországi hatóságok a tárgyalások során komoly együttműködési készséget mutattak. Ezt támasztja alá, hogy 2012 októberében hivatalosan is kiemelt szintű beruházássá emelték a Déli Áramlat projekt magyarországi szakaszának megépítését. E döntés jelentős mértékben megkönnyítette a vezetékprojekttel kapcsolatos ügyek intézését. A vezeték magyarországi szakaszának fejlesztésében komoly előrelépésnek számított, hogy a kivitelezésben már jelentős tapasztalattal rendelkező energetikai vállalat – az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) – 50 százalékos részvényvásárlással bekapcsolódott a beruházásba. A gázvezeték megépülése egyúttal hozzájárulhatna ahhoz is, hogy Magyarország a közép-európai régió földgázelosztó központjává válhasson. Ehhez a meglévő hazai feltételek adottak, hiszen Magyarország jelentős tárolókapacitással rendelkezik, amely lehetőséget teremt arra, hogy a Déli Áramlat gázvezetéken érkező földgázt strukturált termékké lehessen átalakítani. A Déli Áramlat Magyarországot érintő szakaszának fejlesztési költsége mintegy 600 millió euró, amely összeg forrása azonban még nem tisztázott.

A Nabucco-gázvezeték sorsa 2013-ra sem dőlt el véglegesen. A 2012-es évben komolyan felvetődött a kérdés, hogy a Shah Deniz II-es gázmezőből kitermelhető földgáz Európába való szállítását mely vezetékprojekt valósíthatja meg. Három vezetékprojekt, a Transz-adriai Gázvezeték (TAP), a Török-Görög-Olasz Interkonnektor (ITGI) és a Nabucco West jöhetett szóba esélyesként. A magyarországi beruházás 2012ben jelentős mérföldkőhöz érkezett el: a tagországok között először a magyarországi szakasz kapta meg az utolsó szükséges környezetvédelmi engedélyt – hároméves előkészítő folyamatot követően –, ezáltal sikeresen befejeződött a komplett engedélyezési eljárás. A beruházás megvalósításában a következő lépés a mérnöki és tervezési munkák lefolytatása, illetve a végleges építési engedély megszerzése lenne.

67

A magyarországi szakasszal kapcsolatos bizonytalanságokat növeli, hogy 2012-ben csökkent a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (MOL) illetve az FGSZ Földgázszállító Zrt. (FGSZ) részesedése a konzorciumban. A csökkenés oka, hogy az FGSZ nem vállalta a tervezett tőkeemeléshez való hozzájárulást, a MOL hezitálásának oka a beruházás megtérülésének kérdése. A Nabucco-beruházás megtérülésével kapcsolatos kétségeket tovább növeli, hogy Azerbajdzsán Shah Deniz II-es gázmezővel kapcsolatos döntésétől függetlenül elindult a TAP-vezeték építése. A vezetéket Görögország, Albánia és Olaszország közösen építi. A vezeték célja, hogy a Kaszpitérségben kitermelt földgázt eljuttassa az európai fogyasztókhoz. A TAPvezeték egyúttal fontos részévé válhat a Déli Gázfolyosónak. A Nabuccoval kapcsolatos bizonytalanságot még tovább növelte a 2013-ban

„A Déli Áramlat vezeték megvalósulása előtt az egyik legfőbb akadályt 2012-ben a bolgár partnerekkel való megegyezés jelentette. Az eddigi, viszonylag egyoldalúan dominált kapcsolatot felváltotta egy kétoldalú alkufolyamat.”


68


„A magyarországi villamosenergia-iparban lényegesen kisebb fejlesztések zajlottak le, mint a földgáziparban. Az alacsony beruházási hajlandóság oka részben az infrastruktúra kialakultsága, részben a várhatóan alacsony megtérülés, részben az állami szerepvállalás mérsékelt jelenléte.” meghozott döntés, miszerint a Shah Deniz II-es gázmezőből kitermelhető földgáz mennyiségének szállítására a TAP-vezeték kapott jogosultságot. Bár a kaszpi-tengeri gáz szállításával kapcsolatos döntések még változhatnak, a forráshoz való hozzáférhetőség megkérdőjelezése miatt jelentősen lecsökkent a Nabuccogázvezeték megépülésének esélye. 2012-ben Magyarország egy további jelentős vezetékprojekthez, az Azerbajdzsán-Grúzia-Románia földgázszállító rendszerhez (AGRI) is csatlakozott. A projekt célja, hogy az Azerbajdzsánban kitermelt földgázt Grúziában cseppfolyósítsa, majd hajón Románián keresztül szállítsa Európa földgázpiacaira. A projekt az előkészítés fázisában tart, 2013-ban várhatóan elkészül a projektre vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány. A Déli Gázfolyosóval szemben az Északi Áramlat már részben megépült, illetve a bővítése is a megvalósulás irányába halad. A beruházók célja, hogy az 1224 km hosszú második fázis még 2013-ban működésbe tudjon lépni. A szovjet időszakban a baráti országok földgázvezeték-rendszerének összekötésére – részben stratégiai megfontolásból – még nem fektettek kellő hangsúlyt. Ennek eredményeként korlátozott a kereskedelem a középeurópai országok között. Ezt a problémát orvosolná a nagy nemzetközi folyosóknál kisebb mértékű, de a magyar energiapiacra jelentős hatást gyakorló beruházás, a magyarszlovák rendszert összekötő gázvezeték. A tervezett vezeték hossza 111 kilométer, amelyből 92 kilométer Magyarországon, 19 kilométer Szlovákiában fog húzódni, éves kapacitása szlovák-magyar irányba hozzávetőlegesen 4 milliárd köbméter lesz, míg magyar-szlovák irányba kb. 1,6 milliárd m3/év.

Két végpontja Vecsés, illetve Vel’ke Zlievce (Felsőzellő) lesz, a beruházás tervezett költsége 30 millió euró. A gázvezeték fontos eleme az Északdéli Folyosónak, illetve már rövid távon is bővíti a magyar és az európai földgázpiac összekötöttségét. A vezeték megépítése több szabályozási és pénzügyi kérdést is felvett: nem egyértelműen tisztázott, hogy – a vezeték jelentőségétől függetlenül – a bizonytalan kapacitáskihasználtság mellett hogyan lesz biztosítva a vezeték stabil megtérülése. Bár a beruházás megkezdődött, és a többi nagy projekthez képest lényegesen gyorsabban halad, továbbra sem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy elkészül a tervezett, 2015. január 1-jei határidőre. Szintén nehézségeket jelentő terület – hasonlóan más megvalósítás előtt álló nagy infrastruktúra-beruházásokhoz – az Európai Unió unbundling szabályainak való megfelelés. A nehézségek ellenére kijelenthető, hogy a szlovák-magyar összekötő gázvezeték jelentős léptekkel halad a megvalósulás felé, és minden bizonnyal a közép-európai földgázrendszer egy jelentős, piacbefolyásoló elemévé válhat. A beruházás magyarországi szakaszának teljes építési költsége várhatóan 150-170 millió euró közé fog esni. Ebből 30 millió eurót az Unió fog finanszírozni, a fennmaradó részt részben hitelből, részben a tulajdonosok forrásából fogják fedezni. A magyarországi forrás-diverzifikáció fontos elemét jelentheti a horvátországi LNG-terminál. A beruházásnak a horvát kormány tervei szerint már régen meg kellett volna kezdődnie. A késlekedés miatt a horvát kormány azt tervezi, hogy új partnerrel kezdi meg az együttműködést. A beruházásért felelős Plinacro (a horvát földgázszállító-rendszer üzemeltetője)

tájékoztatása szerint a tényleges beruházást legkorábban 2014-ben tudják megkezdeni. A késlekedés oka, hogy a korábbi beruházói kör által birtokolt licenc lejártáig nem lehetett konkrét lépéseket tenni a projekt megvalósításáért. Az új beruházói kör lényegesen szerényebb célokat fogalmazott meg, mint a korábbi konzorcium. A tervezett évi 15 milliárd köbméter helyett 5 milliárd köbméter kapacitás megépítését tervezik. A megvalósítás során az első leküzdendő nehézség a beruházáshoz legideálisabb telek megszerzése. A beruházás megvalósulása nagymértékben felértékelné a tervezett Észak-déli Gázfolyosót, így a horvát-magyar és a szlovák-magyar rendszereket összekötő vezetékeket. Az elmúlt időszakban jelentős felújítás valósult meg a földgáztárolás területén. A beruházás eredményeként megújult a Magyarország nyugati részét ellátó 1972-ben épített pusztaedericsi földgáztároló, mely fontos szerepet játszik a magyarországi földgázhálózat hidraulikai egyensúlyának biztosításában. A beruházás nagy sikere, hogy a munkák során nem kellett leállítani a kereskedelmi üzemet, illetve hogy a felhasznált anyagok szinte teljes mértékben hazai forrásból származtak. A földgáztárolással kapcsolatos események 2012-es évet meghatározó záró eseménye volt, hogy megkezdődtek a tárgyalások az MMBF Földgáztároló Zrt. (MMBF) állami megvásárlásáról. A tervezett konstrukció szerint az MMBF 51 százalékát vásárolná meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) a MOL-tól, majd a MOL fennmaradó részesedését eladná a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) részére.



A magyarországi villamosenergiaiparban lényegesen kisebb fejlesztések zajlottak le, mint a földgáziparban. Az alacsony beruházási hajlandóság oka részben az infrastruktúra kialakultsága, részben a várhatóan alacsony megtérülés, részben az állami szerepvállalás mérsékelt jelenléte. A beruházásokkal kapcsolatos események jelentős része az MVM Paksi Atomerőműhöz köthető: egyrészt 2012-ben megalakult a Paks II fejlesztéséért felelős részvénytársaság, másrészt befejezték a Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló építését Bátaapátiban, mely a Paksi Atomerőmű üzemidő-meghosszabbításának feltétele volt. A beruházás eredményeként 40 ezer köbméter kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék elhelyezésére alkalmas tároló jött létre. A tároló megépülésének története hosszú időre nyúlik vissza. Eredeti helyszíne Ófalu lett volna, azonban a helyi lakosok tiltakozása miatt a projekt meghiúsult 1988-ban. Ezt követően hosszas keresés után választották ki Bátaapátit, ahol 2004-ben kezdődtek meg az építési munkálatok. Az atomenergetikai fejlesztésekhez kapcsolódóan 2012-ben a legfontosabb esemény a Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbítási kérelmének jóváhagyása volt. A kérelem elfogadása egy 2008-ban megkezdett négyéves munka eredménye, mely által 20 évvel hosszabbodott meg az erőmű élettartama.

A hazai villamosenergia-ipart hosszú távon meghatározó beruházás lesz az új nukleáris blokkok építése. A beruházás előkészítése megkezdődött, a 2012-es év a beszállítói tenderek előkészítése körül forgott. A beszállító kiválasztását rengeteg tényező befolyásolja: legfontosabb szempontok a műszaki, finanszírozási kérdések, a hazai beszállítók aránya, az építés ideje és a biztonsági megoldások. Emellett a kiválasztásban fontos szempontot jelent a döntéshozók korábbi tapasztalata, illetve az ajánlattevők érdekérvényesítő képessége. A villamosenergia-hálózatot érintő beruházások közül a legjelentősebbek az okosmérési pilot projektek voltak. Ezek közül is kiemelkedik a MAVIR ZRt. által tervezett fejlesztés, amelynek volumene megközelíti a 10 milliárd forintot. A projekt eredményeként hosszú távon lehetővé válhat a fogyasztói karakterisztika szerint kialakítandó differenciált tarifacsomagok bevezetése. Az Európai Unió célkitűzése, hogy 2020-ra az okos mérők lefedettsége elérje a 80 százalékot. Az okos mérés ugyanakkor önmagában nem vezethet jelentős eredményre, szükséges hozzá az úgynevezett okos hálózatok kivitelezése. Az okos mérés és az okos hálózatok megvalósításával tervezhetőbb és irányíthatóbb lesz az energiaszolgáltatás, illetve egyszerűbbé válik a nehezen tervezhető megújuló energiaforrások rendszerbe kapcsolása.

69

„Az elmúlt időszakban jelentős felújítás valósult meg a földgáztárolás területén. A beruházás eredményeként megújult a Magyarország nyugati részét ellátó 1972-ben épített pusztaedericsi földgáztároló, mely fontos szerepet játszik a magyarországi földgázhálózat hidraulikai egyensúlyának biztosításában.”

A magyarországi földgáztárolás helyzete Szőreg 1 – Stratégiai tároló Mobilgáz-kapacitás: Napi kitárolási kapacitás: Napi betárolási kapacitás:

Hajdúszoboszló •

• Pusztaederics Kardoskút • Zsana • • Szőreg

Forrás: E.ON, MMBF

1900 mill m3 25 mill m3/nap 12,7 mill m3/nap

Pusztaederics – Kereskedelmi tároló Mobilgáz-kapacitás: 340 mill m3 Napi kitárolási kapacitás: 3,1 mill m3/nap Napi betárolási kapacitás: 2,5 mill m3/nap Zsana – Kereskedelmi tároló Mobilgáz-kapacitás: Napi kitárolási kapacitás: Napi betárolási kapacitás:

2170 mill m3 28 mill m3/nap 17,2 mill m3/nap

Kardoskút – Kereskedelmi tároló Mobilgáz-kapacitás: 280 mill m3 Napi kitárolási kapacitás: 3,2 mill m3/nap Napi betárolási kapacitás: 2,2 mill m3/nap Hajdúszoboszló – Kereskedelmi tároló Mobilgáz-kapacitás: 1440 mill m3 Napi kitárolási kapacitás: 20,8 mill m3/nap Napi betárolási kapacitás: 10,3 mill m3/nap


70

Infrastruktúra | Felülnézetből

„Az energiahatékonyság növelése kapcsán a MAVIR három alappillért azonosított: szükséges a hálózat bővítése és a hálózati elemek modernizációja, az új műszaki megoldások kifejlesztése és integrációja, valamint a társadalmi szemléletformálás.” Bertalan Zsolt – MAVIR

„A földgáztárolás legnagyobb kihívásává a változó rugalmassági igények minél jobb kiszolgálása vált.” Fritsch László – E.ON Földgáz Storage



„A megvalósítás alatt lévő magyarszlovák gázvezeték az Európai Unió számára is kiemelt fontosságú, jelentős eleme a tervezett uniós szintű észak-déli gázfolyosónak, mely összeköttetést biztosít Horvátországtól Lengyelországig.” Dr. Meggyes Gyula – MGT


71

72


Innováció nélkül nem fog menni

A

európai villamosenergiarendszerek számára az eljövendő évtized a kihívások időszaka lesz. Az Európai Bizottság eredeti elképzelésének megfelelő egységes belső energiapiac (IEM) megteremtésének alapvető feltétele egy megbízhatóan működő és a 21. századi követelményeknek megfelelő, alapvetően intelligens infrastruktúra. Ennek a gerincét egy erős és valóban üzembiztos európai átviteli hálózatnak kell adnia, amelynek alapvető jellemzője, hogy a hálózathoz való hozzáférést csak a lehető legkisebb mértékben akadályozhatják strukturális szűk keresztmetszetek. Ez pedig a magyar villamosenergia-átviteli rendszerre is vonatkozik.

Az Európai Bizottság eredeti elképzelé sének megfelelő egységes belső energiapiac megteremtésének alapvető feltétele a „jó infrastruktúra”, azaz egy erős, megbízható európai átviteli hálózat megléte, amelyben a hálózathoz való hozzáférést csak a lehető legkisebb mértékben akadályozhatják szűk keresztmetszetek. Tekintettel arra, hogy hazánk Európában, különösen a kelet-közép-európai régióban központi helyzetű, energetikai infrastruktúránk, elsősorban a villamosenergiaátviteli hálózatunk beágyazottsága a nemzetközi rendszerbe igen jelentős. A fenti pozícióból fakadóan, az elmúlt évek fejlesztési programjának köszön hetően távvezetékek és alállomások újultak meg vagy bővült kapacitásuk.

Ez a munka érintette a határkeresztező kapacitásokat is, amelyek szerepe egyre nagyobb. Azt látni kell, hogy az ilyen fejlesztések rendkívül idő- és tőkeigényesek, és hosszas engedélyeztetési eljárásokkal, valamint tervezési előkészületekkel járnak. Emellett az átviteli hálózati befektetések megtérülése is kétséges, mivel a szabályozó hatóságok relatíve alacsonyan tartják a tarifákat, amelyekből fedezni lehet a költségeket. Ugyanakkor a kihívásokra válasszal kell szolgálnia a MAVIR-nak. Az integrált rendszer egyik fontos sajátossága, hogy nem lehet csak országokban gondolkodni, mivel igen szoros nemzetközi együttműködést feltételez a megbízható és hatékony rendszerirányítás. A tavaly szeptember re megvalósult market coupling projekt, azaz a piac-összekapcsolás igazán jól sikerült példája a határokon átívelő együttműködésnek. A csehszlovák-magyar kezdeményezés azóta már a lengyel és a román partnerek érdeklődését is felkeltette, és egyre komolyabb szándékot tapasztalunk részükről a belépés tekintetében. A piac-összekapcsolás elengedhetetlen feltétele volt az Egységes Európai Piac majdani létrehozásának, az együttműködés pedig jelentősen javítja Magyarország és a régió ellátásbiztonságát és kedvezőbb piacra jutási lehetőséget kínál a hazai erőműveknek. A közös villamosenergiapiac elindításának célja a cseh, szlovák és magyar villamosenergia-piacok különböző területeinek mélyebb integrációja volt. A piacok összekapcsolá sával, az egységes kereskedelmi platform bevezetésével növekedett az ellátásbiztonság, mivel szükség esetén importból hatékonyan fedezhetőek a hazai, így a magyar fogyasztók keresleté nek váratlan, rövid távú kilengései. A résztvevő országok jobban kezelhetik az átviteli hálózati szűkületeket, ezzel párhuzamosan elősegíthetik a villamosenergia-exportot is, ha erre alkalmas helyzet áll elő.

Bertalan Zsolt Vezérigazgató – MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt.

Annak, hogy az európai hálózatok integrációja ilyen magas szintre fejlődött, megvannak a hátrányai is.



Egy tőlünk több mint ezer kilométerre keletkezett túlkínálat, a jelenlegi szabályozási rendszer miatt, túlterheltséget okozhat akár nálunk is. Északról érkező kihívások „Jó” példa erre az Európa északi részén, azon belül is elsősorban az Észak-Németországban tapasztalható több tíz cgigawattnyi szélerőművi kapacitásbővülés. Ugyanakkor a fogyasztói súlypontok nemigen változnak, ezért a kontinentális hálózatot nagyon nagy észak-déli irányú teljesítményáramlások terhelik. A problémát az okozza, hogy az adottságaiból fakadóan amúgy is nehezebben szabályozható off-shore szélerőmű-parkok bővítése nem járt egyúttal hálózatfejlesztéssel is. Ráadásul – parciális piaci érdekek mentén – egész Németország és Ausztria egyetlen árzónát képez, amely azt jelenti, hogy ezen a hatalmas területen belül egyetlen szűk keresztmetszet esetében sincs torlódáskezelés. Ennek következtében a több ezer megawattos itt egyeztetett szállítások jelentős része a környező hálózatokat terheli, elsősorban a lengyel és cseh átviteli rendszert, de kisebb mértékben a szlovák és magyar hálózatot is. A vázolt jelenségnek két hátrányos következménye van: nagy szélerőműtermelés esetén az érintett hálózati elemek túlterhelődhetnek, az előírt biztonsági kritériumok nem teljesülnek, csökken a villamosenergia-rendszer üzembiztonsága. A másik hatás a villamosenergia-piaci lehetőségeket illeti, a jelenségből eredő külső hatások – a nem tervezett áramlások – miatt az érintett határszakaszokon csökken a kereskedési lehetőség, azaz a piac által biztosítható társadalmi jólét (social welfare). Az előző problémára megelőző és valós idejű mentesítő (remedial) intézkedések tételére lehet szükség, míg az utóbbira és az intézkedések miatti többletkiadásokra egy megfelelő költségmegosztás lenne a megfelelő átmeneti megoldás. Nem dőlhetünk hátra Azt bátran kijelenthetjük, hogy a magyar átviteli hálózat kiépítettsége mind a határkeresztező, mind a belső kapacitásokat illetően európai viszonylatban is megállja a helyét. Elsősorban ennek köszönhető, hogy

az említett hatások nekünk kevesebb üzemviteli gondot okoztak, mint északi szomszédjainknak. De ettől még nem dőlhetünk hátra. Az előzetes nemzetközi tervek és az Európai Unió 20-20-20-as energetikai stratégiája is azt vetítik előre, hogy a jövőben növekedni fog a megújuló energiaforrások – köztük a villamosenergia-rendszer számára jelenleg is problémákat okozó nap- és szélenergetikai kapacitások – szerepe az ellátásban. Szintén az uniós stratégiákból fakadó kötelezettség az energiahatékonyság fokozása, amely a hazai közvélekedéssel ellentétben nem csak a fűtési célú gázfogyasztás minimalizálását, de a villamosenergia-rendszereken elérhető megtakarítások maximalizálását is feladatul rója a nemzeti rendszerek számára. Ez utóbbi esetében pedig kiemelt figyelmet kell fordítanunk az átviteli hálózati technológiák fejlesztésére is, hiszen a termelői, illetve fogyasztói oldalon a megtakarítások nem biztosítják a szükséges energiahatékonysági javulás elérését. Az energiahatékonyság növelése kapcsán a MAVIR három alappillért azonosított: szükséges a hálózat bővítése és a hálózati elemek modernizációja, az új műszaki megoldások kifejlesztése és integrációja, valamint a társadalmi szemléletformálás. Innováció, innováció, innováció! Habár jelenleg a helyzet még nem égető, hiszen van még bő hat évünk teljesíteni a vállalásokból hazánkra eső részeket, a munkát már most el kell kezdeni. Már most el kell kezdeni a megoldásokon gondolkozni, elindítani azokat a kutatás-fejlesztési és innovációs projekteket, amelyek eredményei (vagy éppen a kutatási zsákutcákból leszűrhető tapasztalatai) elősegíthetik egy valóban 21. századi villamosenergia-rendszer kialakítását és hatékony, stabil működtetését. Ennek fényében a MAVIR is kiemelt figyelmet szentelt új stratégiájában az innovációnak, az innovatív megoldások alkalmazásának. Ezek három legfontosabb célja, hogy a megújuló energiaforrások hálózati integrációját támogassák, hozzájáruljanak az egységes piac működési feltételeinek megteremtéséhez, illetve elősegítsék

73

a MAVIR, mint szervezet hatékony működését. A magyar átviteli rendszerirányító a technológiai kihívásokra adható válaszok megtalálására több innovációs projektet is elindított. Ezek közül a legfontosabbak a hálózati tárolási lehetőségek vizsgálata és az okos energetikai infrastruktúra kiépítésének első lépését jelentő Okos Hálózat Mintaprojekt elindítása. Az Okos Hálózati Mintaprojekt alapvető célkitűzése az országos okos hálózati rendszer létesítésének az előkészítése. Az Okos Hálózati Mintaprojekt választ ad az okos hálózati rendszer későbbi országos kiterjesztésének gazdaságossági kérdéseire, továbbá a beruházási elemek működési és üzemeltetési tapasztalatainak kiértékelésére. Amennyiben az Okos Hálózati Mintaprojekt sikeres, úgy sor kerülhet az országos, teljes kiterjedésű okos energia hálózat projekt megvalósítására is. Az Okos Hálózati Mintaprojekt, az országos rendszer megvalósításának előkészítésén túlmenően, önmagában is jelentős mértékben hozzájárul a magyarországi villamosenergiafelhasználás csökkentéséhez, a megújuló energiatermelés elterjesztéséhez és a villamosenergiatermelés CO2-intenzitásának csökkentéséhez. Az Okos Hálózati Mintaprojekt másik fő eleme a fűtési energia-felhasználás csökkentése. Fontos célkitűzés a szén-dioxid-termelő földgázfogyasztás mérséklése, illetve részbeli kiváltása, amelyre egy okos hálózati rendszer ösztönző hatása jelentős lehet. A MAVIR ZRt. a jogalkotó és az ellenőrző hatóságok által megszabott kereteken belül működik, a törvényben előírt kötelezettségeinek mindenben megfelel. Tevékenységét – bátran állíthatjuk – világszínvonalon végzi és a rendelkezésre álló források függvényében nagyon ambiciózus tervei vannak a rendszerirányítás megbízhatóságának növelése, a hálózat fejlesztése, és az európai integráció terén. A vállalat nagy hangsúlyt fektet a szakember utánpótlásra is, és ez a missziónk szintén nemzetgazdasági jelentőséggel bír.


74


Változó tárolói környezet

A

magyar földgázpiac évek óta folyamatos átalakuláson megy keresztül, ezért érdemes visszatekinteni a 2007-2008-as évekre, amióta a változás egyre inkább felgyorsulni látszik. Ebben az időszakban teljesen stabil infrastruktúra állt rendelkezésre egy állandosult földgázpiaci státuszban. Ezt a helyzetet a teljes mértékben lekötött tárolói kapacitás jellemezte.A tárolói piacon nem jelentek még meg új versenytársak, így konkurencia sem volt, s a mostanihoz képest sokkal kevesebb rugalmasságot igényeltek az ügyfelek. Az elindult, és ebben az időszakban kialakuló földgázpiaci liberalizáció megváltoztatta a stabil körülményeket, amelynek következtében felborult az eddigi egyensúlyi állapot, s valós verseny vette kezdetét a földgáztárolói piacon is. Új versenytárs jelent meg a horizonton, s élesebbé vált a konkurencia. Az ügyfelekhez fűződő viszonyokat is új alapokra kellett helyezni, s bővíteni a termékpalettát a lekötési szerződések sikeressége érdekében. A földgáztárolás legnagyobb kihívásává vált a változó rugalmassági igények minél jobb kiszolgálása. Egyetlen dolog nem változott azóta sem: az ország nagyfokú importfüggősége, amelyet hosszú távú gázbeszerzési szerződések megkötésével biztosítottak. Azonban a hosszú távú gázszerződés lejáratának közeledésével, amely 2016-ban esedékes, már jelenleg is körvonalazódnak azok a további változások, amelyek alapjaiban fogják átalakítani a teljes magyarországi földgázpiacot.

Fritsch László Igazgatósági tag – E.ON Földgáz Storage Zrt.

Egyrészről tényként kezelendő, hogy a földgázfogyasztás csökkent az elmúlt években, amely hazánkban még inkább megfigyelhető volt, mint a környező országokban. 2008-ban még közel 14 milliárd m3 volt az éves fogyasztás, s ez a szint folyamatosan csökkent, 2012-re 10 milliárd m3 lett. Ha



azonban tekintetbe vesszük, hogy 2030-ra az európai gázfogyasztás növekedése várható, mint azt több előrejelzés is alátámasztja, úgy a mostani kifejezetten alacsonynak mondható fogyasztás mértéke az ipari fogyasztás fellendülésével mérsékelt növekedésnek indulhat. Számunkra ez kedvező lehetőséget jelent. Másrészt a hazai földgázpiacra hatással bírnak a változások és az azokra való felkészülés időfüggvénye is. Az infrastruktúra-társaságok és az energiapiac szereplői nem egy-két évre előre terveznek, ahogy az E.ON sem. Stratégiájukat hosszabb időszakra dolgozzák ki, ennek megfelelően hozzák meg döntéseiket, és alakítják beruházási és fejlesztési terveiket. Tehát azok a döntések, amelyek nyomán az elmúlt években beruházások valósultak meg, illetve amelyeket az elkövetkező pár évben fejeznek be, még a 2008-2009-es gazdasági világválság kitörése előtt születtek. Hatásuk a jelenben materizálódik. A változásokra felkészülten Magyarország mind interkonnektorok, mind tárolók tekintetében jól ellátottnak minősül, amely állapot jelen pillanatban kapacitási túlkínálatot jelent. Figyelembe véve a politikai törekvéseket és magát a regionális piaci szintű lehetőségeket, van rá esély, hogy Magyarországon regionális földgázelosztási központ (hub) jöhessen létre az évtized vége felé. Az országban jelenleg több mint 6 milliárdos kapacitással rendelkezünk, amelyből legalább 30 százalék a többletkapacitás. Esetünkben, ha a teljes kapacitást nem is használnánk ki, mégis jelentős kapacitási túlkínálat tűnhetne el regionális célokat szolgálva. A hub kialakításához azonban önmagában nem elegendő sem a politikai elkötelezettség, sem a megvalósult infrastruktúra-fejlesztések, mert az üzleti érdek létrehozása nélkül működésképtelenné válna ez az elképzelés. Ezért szükséges az üzleti érdeket mihamarabb megteremteni. A tárolók szerepében is fordulat volt megfigyelhető az elmúlt időszakban. Pár évvel ezelőttig a tároló arra szolgált, hogy nyáron be-, télen pedig kitároljon, így tulajdonképpen csak ellátásbiztonsági jelleggel működött. Jelenleg azonban az energiaellátás biztonsága mellett a földgázkereskedők

egyre inkább optimalizálásra alkalmazzák a téli-nyári spread-ek kihasználását, illetve ToP (take-or-pay) kötelezettségeiket igyekeznek számukra minél kedvezőbben megoldani. Számos módon hasznosítható egy földgáztároló: akár különböző szintű tőkeáttételes befektetések megvalósítására is nagyszerű lehetőséget teremt, akár a közraktárjegyektől kezdve a különböző brókercégeknek a finanszírozási struktúrájukba való megjelenítéséig.

75

következtében, amely nagymértékben bekorlátozza az innovatív optimalizálási tevékenységüket, amely esetlegesen tárolói többletigényt is generálhatna.

A földgáztárolást érintő szabályozás területén két nagyobb léptékű változást érdemes kiemelni, amelyek hatással voltak a társaság működésére. 2011. január 1-jétől bevezették az úgynevezett kötelező tárolói lekötést az egyetemes szolgáltatói (ESZ) piac számára, amely szerint az ESZ-ben értékesítő gázkereskedőknek előre le kell kötniük a téli fogyasztásuk 60 százalékát a hazai tárolókban. Ez egyrészt a szabályozó számára egyfajta ellátásbiztonságot jelent, ugyanis nem engedi, hogy a kereskedők az ellátásbiztonság kárára optimalizálják portfóliójukat. Másrészt a tárolót üzemeltető számára biztosít bizonyos garantált keresletet. Emellett jelentős mértékben megkönnyíti az operatív üzemeltetés tervezését is. Nem kétséges, hogy a kereskedő számára ez egy kötelező teher, azonban versenyhelyzetet teremt az összes kereskedő számára, mivel egy egységes tárolói ESZ-szint létrehozását szolgálja.

Bár a földgázpiac átalakulóban van, a szintentartó beruházások és a fejlesztések tovább folytatódnak. Jelentős összeget költünk mind a négy földgáztárolónk, a zsanai, a pusztaedericsi, a hajdúszoboszlói és a kardoskúti tárolók rekonstrukciójára és karbantartására. Amióta 2006ban az E.ON átvette a kereskedelmi földgáztárolást Magyarországon, közel 200 millió eurót költött beruházásokra és fejlesztésekre. Ennek nagy részét az úgynevezett rekonstrukciós beruházások tették ki, de voltak fejlesztéseink is, amelyek jelentős része a zsanai gáztárolóban zajlottak. Hasonló kiemelt figyelmet fordítottunk a pusztaedericsi tárolónkra, mivel Magyarország egyetlen dunántúli földgáztárolójaként a rendszer egyensúlya szempontjából is kiemelt szerepe van. A Déli Áramlat megépülése esetén földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően jelentősége még tovább növekedhet. Az elmúlt években és még idén is a kitároló rendszerek rekonstrukciója folyt ebben a tárolóban, amely több milliárdos projektet jelent. Napirenden van a betároló rendszer felújítása is, amely kapcsán a beruházási döntés még nem született meg, viszont a teljes előkészítő munka már kidolgozásra került.

A második fontosabb esemény a 2012-es év második feléhez köthető 10 százalékos rezsicsökkentés. A kötelező hatósági árcsökkentés több változást is hozott magával a tárolói piacon. Egyrészt az ESZ-piacon elfogadott megtérülés a korábbi 4,5 százalékról 2,28 százalékra csökkent. Az infrastruktúra-cégek közül a tárolásban a legnagyobb az alulkötés volumenkockázata, illetve a lekötött kapacitások ESZ-aránya, ezért ennek hatása jelentős a tárolókra nézve. Másrészt a csökkentés révén további 10 százalékkal csökkent az ESZ tárolói tarifája, így gyakorlatilag az ESZ és nem-ESZ árak között egy 30 százalékos olló nyílt meg. Ez a költségtömeg már egy komolyabb harmonizálási potenciál a kereskedő számára, emiatt megnőtt annak a motivációja, hogy a kereskedők az ESZ célú kapacitásaikat versenypiaci célra használják. A gázkereskedő cégek olyan költségnyomás alá kerültek először az ármoratórium, majd a rezsicsökkentés

A környező országokban is – mint például Romániában, ahol szintén kapacitási túlkínálat van – folyik a tárolók fejlesztése és rekonstrukciója, mégis úgy gondolom, hogy a régióban a gázpiac méretéhez képest Magyarország az ellátás szempontjából éllovasnak számít mind a szállítás, mind a tárolói kapacitás oldaláról. Részt tudunk venni az észak-déli gázfolyosó kialakításában is, amely európai szinten is fontos szerepet jelenthet Magyarország számára. A jövőben a szállítói oldalon pedig az országon áthaladó bármely interkonnektor megépülése (Déli Áramlat, Nabucco West) egy jelentősen megnövekedett tárolói igényt is generál. Maga a kiépített infrastruktúra tehát adott ahhoz, hogy földgáztárolásban jelentős szerepet tölthessünk be a régióban, amelynek viszont feltétele, hogy a magyar földgázpiac magára találjon.


76


Az össze köttetés küszöbén

A

z utóbbi évek hazai gázinfrastruktúra-fejlesztéseinek köszönhetően, valamint a folyamatban lévő, Magyar Gáz Tranzit ZRt. által megvalósítandó magyarszlovák gázvezeték megépülésével a hazai gázrendszer összekapcsolódik a környező országok rendszereivel, diverzifikálva ezzel a szállítási útvonalakat, hozzájárulva az egységes regionális, illetve európai gázpiac kialakulása előfeltételeinek megteremtéséhez, és Magyarország tranzit szerepének növeléséhez. A gázvezetékrendszer fejlesztése és összekötése nagymértékben javítja nemcsak hazánk, hanem a környező országok ellátásbiztonságát is. A megvalósítás alatt lévő magyarszlovák gázvezeték az Európai Unió számára is kiemelt fontosságú, jelentős eleme a tervezett uniós szintű észak-déli gázfolyosónak, mely összeköttetést biztosít Horvátországtól Lengyelországig. A gázfolyosó révén további gázforrások (a tervezett lengyelországi, ill. horvátországi LNG, illetve palagáz) is elérhetővé válhatnak. A régió országainak energiaellátása jelenleg jelentős mértékben Oroszországtól függ, ugyanakkor a válság miatti keresletcsökkenés, valamint a nyugat-európai olcsóbb többletforrások miatt jelen piaci helyzetben az ukrán-magyar összekötő vezeték és a többi nem nyugati forráshoz kapcsolódó interkonnektor kihasználtsága viszonylag alacsony.

Dr. Meggyes Gyula Vezérigazgató – Magyar Gáz Tranzit ZRt.

„A hazai gázinfrastruktúra az ellátási célok mellett jelentős regionális és európai ellátási potenciált is hordoz magában, amelyek kiaknázását a középtávú folyamatok is befolyásolják.”



A meglévő és tervezett interkonnektorok kapacitásai alkalmasak a meglévőkön túl több mint 20 milliárd köbméter átszállítására, és a hazai szállítórendszer is képes a kelet felől érkező földgázszállításoknál a tranzit funkciót betölteni. A jövőbeli keresletnövekedés, egy esetleges krízishelyzet, piacintegráció, de természetesen a források diverzifikációja és a szállítási útvonalak bővülése is jelentősen befolyásolja a meglévő hazai infrastruktúra kihasználtságát a jövőben, alapvetően meghatározva a tranzitlehetőségeket, szállítási irányokat és mennyiségeket. Összefoglalva kijelenthetjük, hogy a hazai gázinfrastruktúra az ellátási célok mellett jelentős regionális és európai ellátási potenciált is hordoz magában, amelyek kiaknázását a középtávú folyamatok is befolyásolják. Szabályozási lépések előtt A gázinfrastruktúra területén uniós szinten a várhatóan 2015 végén hatályba lépő CAM (Capacity Allocation Mechanism) Network Code hoz új szabályozást az országok közötti kapacitásallokáció módjára. Elvárás lesz például a gáznapon belüli kapacitásértékesítés, vagy a kapcsolt (bundled) értékesítés. Az INT Network Code (Interoperability and Data Exchange Rules) a TSO-TSO közötti elszámolások és szerződések szabályozását rögzíti, amely várhatóan 2015 elejétől lép hatályba. Szabályozza többek között a gázmérést, elszámolást, allokációt, a gázminőséget és az adatcserét is. Előírás lesz többek között az OBA (Operatinal Balancing Account) elszámoló számla alkalmazása a TSO-k között, de meghatározásra kerülnek például standard mérték egységek és mérési paraméterek is. A BAL (Balancing Network Code) kiegyensúlyozási szabályzat hatályba lépése 2014 végére várható, újdonság benne többek között a gáznapon belüli újranominálás vagy a shipperek önálló kiegyensúlyozási kötelezettsége. Konzultációs szakaszban van az uniós szintű 10 éves fejlesztési terv (TYNDP – Ten Years Network Development Plan), illetve kidolgozás alatt az egységes tarifaszabályozás, a Tariff Network Code (Tarifa Szabályozási Előírás), amely várhatóan kezelni fogja a „rövid táv” szemléletű jelen piaci kereskedői elvárások és a

77

„A gázvezetékrendszer fejlesztése és összekötése nagymértékben javítja nemcsak hazánk, hanem a környező országok ellátásbiztonságát is. A magyarszlovák gázvezeték a tervezett uniós szintű északdéli gázfolyosó jelentős eleme, amely összeköttetést biztosít a földgázvezeték-rendszerek között Horvátországtól Lengyelországig. A gázfolyosó révén további gázforrások (lengyelországi LNG, illetve palagáz) is elérhetővé válnak.” hosszú távú szemléletű infrastruktúraberuházási igények közötti szakadékot. A hazai vonatkozásban folyamatban van az Európában már számos országban sikeresen megvalósított, több szállítóirendszer-üzemeltetővel működő (Multi-TSO) gázszállítási modell megvalósítása és annak kodifikációja. Növekvő kapacitások A Magyar Gáz Tranzit ZRt. elsődleges feladata a magyar-szlovák összekötő földgázszállító vezeték magyarországi szakaszának megvalósítása. A 111 km hosszú kétirányú DN 800 mm átmérőjű és PN 75 bar nyomású csővezeték magyarországi szakasza 92 km hosszú, két végpontja Vecsés és Balassagyarmat. A szlovákiai szakasz – amelyet az Eustream a.s. épít 19 km – végpontja Vel’ke Zlievce (Felsőzellő). A tervek szerint az új földgázvezeték 2015. január 1-jére kerül kereskedelmi üzembe, kapacitása szlovák-magyar irányba 500 000 m³/h (~4 milliárd m³/év), magyar-szlovák irányba pedig 200 000 m³/h (~1,6 milliárd m³/év). Igény szerint a későbbiekben lehetőség van a kapacitások és a tranzitlehetőségek további növelésére. A projektet a két érintett ország, valamint az Európai Unió is kiemelt fontosságúként kezeli, a beruházáshoz vissza nem térítendő támogatást is biztosít. A magyar-szlovák gázvezeték a tervezett uniós szintű északdéli gázfolyosó jelentős eleme, amely összeköttetést biztosít a földgázvezeték-rendszerek között Horvátországtól Lengyelországig. A gázfolyosó révén további gázforrások (lengyelországi LNG, illetve palagáz) is elérhetővé válnak.

diverzifikálásához, az egyoldalú gázfüggőség csökkentéséhez. A vezeték révén növekszik az olcsóbb gázforrásokhoz való hozzáférés esélye. A beruházás a régión belül hozzájárul Magyarország tranzitszerepének növeléséhez, a hazai gáztárolók magasabb kihasználtságához, valamint előnyös hatást gyakorol a hazai gáztőzsde szerepére is. A gázvezetéket a beruházás megvalósulását követően a Magyar Gáz Tranzit ZRt. fogja üzemeltetni, mint önálló szállítási rendszerüzemeltető (TSO). További beruházás az igénytől függően kerül mérlegelésre. Visszafogott beruházási hajlandóság A válság hatása az energiapiacon is érzékelhető, a szektor jelentős átalakuláson megy keresztül mind a régióban, mind egész Európában. Az energetikai nagyvállalatok a kereslet csökkenésére reagálva visszafogták beruházásaikat, és költségcsökkentésbe kezdtek, valamint egyre inkább kockázatkerülő, rövid távon gondolkodó kereskedői szemlélet kerül előtérbe, amely nem támogatja a hosszú távon gondolkodó befektetői döntéseket. Ezen hosszú távú befektetések igénylik a kiszámítható szabályozási és adózási alapokat és hozamszinteket. A magánszektor mellett azonban hazánkban indultak nemzetstratégiai célokat megvalósító állami beruházások, mint például a Magyar Gáz Tranzit ZRt. által megvalósítandó, folyamatban lévő magyar-szlovák összekötő földgázszállító-vezeték projekt, vagy a MAVIR által tervezett magyar-szlovák villamos-távvezeték projekt.

A vezeték hozzájárul a középeurópai régió energiabiztonságának növeléséhez, az ellátási útvonalhálózat


Függelék

80

KPMG Energetikai Évkönyv 2013

Függelék A világ energiahordozó-fogyasztása 1990

2000

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

1 981

2 437

2 689

2 765

2 834

2 922

3 066

2 940

3 169

3 223

11 862

15 394

17 583

18 339

19 057

19 953

20 298

20 145

21 366

22 018

Földgáz (milliárd m3) Villamos energia (TWh) Forrás: BP Statistical Review of World Energy

A világ energiahordozó-termelése 1990

1995

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

65 477

68 132

74 916

74 847

74 478

77 031

80 256

81 089

81 497

81 443

81 820

79 948

82 095

83 576

Földgáz (milliárd m3)

1 993

2 135

2 427

2 484

2 528

2 619

2 704

2 775

2 876

2 945

3 066

2 987

3 193

3 276

Szén (millió tonna)

2 273

2 271

2 247

2 460

2 480

2 668

2 893

3 070

3 241

3 366

3 481

3 523

3 726

3 955

n/a

n/a

35 186

36 366

36 027

35 622

40 251

41 702

39 655

41 279

43 853

50 772

53 663

53 494

Nyersolaj (ezer hordó/nap)

Urán* (tU)

Forrás: BP Statistical Review of World Energy, WNA Market Data * Forrás: WNA

A világ régióinak energiahordozó-termelése és -fogyasztása Régió Termelés

2009

Észak-Amerika

Kőolaj (ezer hordó/nap) Termelés Fogyasztás

Földgáz (milliárd tonna) Termelés Fogyasztás

578

531

13 388

22 826

813

811

Közép- és Dél-Amerika

52

23

6 760

5 653

152

135

Európa és FÁK-államok

420

456

17 702

19 372

973

1 059

n/a

n/a

2 082

14 143

171

460

1

9

24 357

7 146

407

346

143

107

9 705

3 082

204

94

Ázsia és Óceánia

2 213

2 152

8 036

25 998

438

497

Világ összesen

3 409

3 278

79 948

84 077

2 987

2 950

ebből: EU Közel-Kelet Afrika

Régió Termelés Észak-Amerika

2010

Szén (Mtoe) Fogyasztás




592

556

13 808

23 418

826

846


54

24

6 989

6 104

161

148


431

487

17 661

19 510

1 043

1 137

156

270

1 951

13 890

175

493

1

9

25 188

7 821

460

366

145

95

10 098

3 291

209

105


2 509

2 385

8 350

27 237

493

568

Világ összesen

3 731

3 657

82 095

87 382

3 193

3 169




81

A világ régióinak energiahordozó-termelése és -fogyasztása Régió Termelés

2011

Észak-Amerika




600

534

14 301

1 026

784

782


65

30

7 381

289

151

139


457

499

17 314

898

933

991

164

286

1 692

646

140

403

1

9

27 690

371

474

363

147

100

8 804

158

182

99


2 686

2 553

8 086

1 316

431

532

Világ összesen

3 956

3 532

83 576

4 059

2 955

2 905


Forrás: BP Statistical Review of World Energy

Kelet-Közép-Európa villamosenergia-termelésének forrásszerkezete (GWh) 2008

BA

BG

CZ

HR

HU

ME

MK

PL

RO

RS

SI

SK

UCTE

–

14 759

25 016

–

13 967

–

–

–

10 329

–

5 970

15 483

774 800

Fosszilis

8 668

22 594

49 447

6 090

19 375

1 155

4 982

140 812

32 636

29 383

4 838

7 288

1 383 911

Vízerőművi

4 552

3 202

2 367

5 284

208

1 536

881

2 668

16 794

10 020

3 508

4 306

306 469

Más megújuló

–

–

257

44

1 460

–

–

948

11

–

–

311

158 327

Nettó termelés

13 220

40 555

77 087

11 418

37 382

2 691

5 863

144 428

59 770

39 403

14 314

27 388

2 643 042

Felhasználás

11 575

34 453

65 141

17 861

41 264

4 583

8 643

142 852

55 217

38 982

12 686

27 635

2 602 308

BA

BG

CZ

HR

HU

ME

MK

PL

RO

RS

SI

SK

ENTSO-E

–

14 256

25 665

–

14 570

–

–

–

10 810

–

5 458

13 097

875 021

Fosszilis

8 037

20 407

46 983

5 190

15 817

621

5 009

135 759

26 901

30 027

4 696

6 277

1 639 225

Vízerőművi

5 954

3 880

2 969

6 775

222

2 053

1 243

2 897

15 548

11 093

4 272

4 683

549 468

Más megújuló

–

–

373

52

1 904

–

–

1 259

13

–

–

389

219 566

Nettó termelés

13 991

38 543

75 990

12 024

32 513

2 674

6 252

139 915

53 272

41 120

14 426

24 446

3 294 266

Felhasználás

11 001

32 576

61 598

17 507

38 026

1 244

7 796

136 816

50 649

40 854

11 337

25 436

3 250 873

BA

BG

CZ

HR

HU

ME

MK

PL

RO

RS

SI

SK

ENTSO-E

–

14 181

26 441

–

14 830

–

–

–

10 686

–

5 377

13 577

896 054

Fosszilis

7 684

21 084

48 713

4 801

16 503

1 267

4 282

140 270

25 284

28 508

4 794

5 620

1 660 307

Vízerőművi

7 870

5 431

3 380

8 313

181

2 738

2 316

3 405

20 174

12 453

4 249

5 525

585 015

Más megújuló

–

331

948

135

2 267

–

–

2 108

402

–

–

476

255 236

Nettó termelés

15 554

41 637

79 482

13 251

33 781

4 005

6 598

145 783

56 546

40 961

14 420

26 128

3 408 428

Felhasználás

11 725

31 537

63 736

17 584

38 976

4 044

8 328

143 591

53 362

39 525

12 248

26 641

3 380 485

BA

BG

CZ

HR

HU

ME

MK

PL

RO

RS

SI

SK

ENTSO-E

–

15 172

26 709

0

14 743

0

0

0

10 796

0

5 900

14 379

885 586

Fosszilis

9 404

25 889

48 998

5 161

16 755

1 446

4 858

140 894

30 099

32 104

4 602

6 331

1 625 944

Vízerőművi

4 290

3 542

2 821

4 583

215

1 186

1 469

2 647

14 670

9 162

3 362

4 007

511 852

Más megújuló

–

540

2 500

217

1 786

0

0

8 069

1 403

0

0

863

312 917

Nettó termelés

13 694

45 143

81 028

9 961

33 499

2 632

6 327

151 610

56 968

41 266

13 864

26 548

3 347 445

Felhasználás

12 186

33 233

63 040

17 498

40 142

4 183

8 986

145 720

54 916

40 174

12 558

26 780

3 311 650

Nukleáris

2009 Nukleáris

2010 Nukleáris

2011 Nukleáris

Forrás: UCTE/ENTSO-E Statistical Yearbook


82


Hazai villamosenergia-mérleg (GWh) Megnevezés

2000

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

35 191

33 708

35 755

35 859

39 958

40 025

35 909

37 371

35 984

Behozatal

6 197

8 601

11 809

13 266

14 278

12 774

10 972

9 897

14 664

Összesen

41 388

42 309

47 564

49 125

54 236

52 799

46 881

47 268

50 648

Erőművi önfogyasztás

2 932

2 456

2 522

2 511

2 739

2 642

2 564

2 758

2 484

Hálózati és transzformátorveszteség

4 840

3 980

3 941

3 964

3 959

3 903

3 604

3 801

3 784

30 859

34 744

35 519

36 307

37 247

37 398

35 254

36 007

36 358

2 757

1 129

5 582

6 058

10 291

8 871

5 459

4 702

8 022

41 388

42 309

47 564

48 840

54 236

52 814

46 881

47 268

50 648

Hazai termelés összesen

Felhasználás

Belföldi felhasználás Kivitel Összesen Forrás: KSH Magyar Statisztikai Évkönyv, MEH VER 2011

A hazai villamosenergia-termelés forrásszerkezete (GWh) Megnevezés

1990

2000

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

Összes szén

8 154

8 888

6 976

7 029

7 350

6 928

6 346

6 167

6 515

Barnaszén

4 607

3 186

1 327

1 229

762

920

n.a.

n.a.

n.a.

Lignit

2 605

4 905

5 132

5 460

6 042

5 327

n.a.

n.a.

n.a.

942

797

517

340

546

681

n.a.

n.a.

n.a.

5 400

11 174

12 803

13 512

15 705

15 672

11 056

12 160

10 922

Fűtőolaj

914

4 267

406

534

589

355

588

468

143

Földgáz

4 486

6 907

12 337

12 978

15 116

15 317

10 468

11 692

10 779

178

178

2 130

1 857

2 148

2 607

3 079

3 283

2 682

0

0

10

43

110

205

331

534

626

178

178

208

186

210

213

228

188

222

1 612

1 215

1 488

1818

2 171

2 063

1 522

300

413

340

371

349

498

n.a.

Feketeszén Összes szénhidrogén

Hulladék és megújuló energiahordozók Szélenergia Vízenergia Biomassza Egyéb Atomenergia

13 731

14 180

13 834

13 461

14 677

14 818

15 426

15 761

15 685

Mindösszesen

27 463

34 420

35 743

35 859

39 880

40 025

35 907

37 371

35 984

Forrás: MVM VER

Villamosenergia-fogyasztás a főbb felhasználói csoportok szerint (GWh) Megnevezés

1995

2000

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

28 919

30 631

35 519

36 590

37 247

37 127

35 253

36 008

36 358

Háztartás

9 787

9 792

11 115

11 251

10 493

10 572

11 235

11 136

10 879

Mezőgazdaság

1 224

956

925

896

948

782

661

677

682

Bányászat

1 011

587

376

617

421

516

287

309

193

Feldolgozóipar

8 806

10 417

13 024

12 691

12 789

11 542

10 308

10 965

11 476

Kereskedelem

877

1 839

1 926

2 258

2 293

2 546

2 521

2 590

2 450

Építőipar

172

153

213

237

258

240

216

224

278

7 042

6 887

7 940

8 640

10 045

10 929

10 025

10 107

10 400

Nettó fogyasztás Ebből:

Egyéb Forrás: MVM VER



83

CO2-kibocsátás (előzetes) (kt CO2) 2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

USA

1 576 536

1 557 649

1 586 213

1 547 460

1 438 860

1 497 865

1 473 381

Észak-Amerika összesen

1 838 282

1 820 195

1 852 401

1 825 569

1 707 138

1 766 393

1 744 667

Brazília

88 833

90 358

96 108

110 832

102 175

114 419

115 737

269 359

276 969

290 836

325 762

310 122

330 978

350 774

20 088

19 958

20 013

18 019

17 692

17 260

17 117

9 997

9 909

8 999

8 704

7 335

10 954

13 992

Belgium

31 089

31 842

31 403

30 225

29 649

30 572

30 227

Bulgária

12 125

12 703

13 738

13 552

11 583

11 267

13 671

Csehország

32 667

32 303

31 321

32 091

29 854

29 859

31 248

Közép- és Dél-Amerika összesen Ausztria Azerbajdzsán

Dánia

12 576

14 737

13 524

12 810

12 114

11 930

11 398

149 132

149 763

144 726

144 942

132 513

134 498

124 886

Fehéroroszország

17 277

17 687

17 751

18 948

18 036

16 038

16 975

Finnország

14 509

17 863

16 764

15 515

15 321

17 276

14 938

Franciaország

103 083

100 590

98 343

101 277

96 262

98 879

93 848

Görögország

26 026

25 999

26 134

26 390

25 104

24 861

23 539

Hollandia

34 322

33 367

33 090

46 835

45 845

49 261

45 929

Írország

11 557

12 038

10 800

11 768

10 896

11 142

10 656

596

549

581

544

566

n/a

n/a

Kazahsztán

49 380

51 992

53 195

67 076

65 379

65 485

63 994

Lengyelország

82 530

86 036

85 742

85 776

84 065

84 541

91 421

Nagy-Britannia

Izland

Litvánia

3 814

3 923

4 281

4 123

3 718

3 793

4 036

Magyarország

15 386

15 393

14 964

15 109

13 642

13 613

13 198

Németország

213 970

216 479

209 624

211 972

197 163

207 966

202 056

Norvégia

14 441

14 578

14 689

11 547

11 056

13 817

13 308

Olaszország

123 392

122 646

121 082

120 925

110 470

111 252

108 976

Oroszország

410 290

431 349

432 486

425 617

389 823

460 551

458 108

Portugália

17 020

15 989

15 664

15 380

15 114

15 146

14 633

Románia

24 311

25 628

25 720

26 005

23 345

21 367

22 306

Spanyolország

93 805

91 867

95 356

92 391

82 256

74 930

80 404

Svájc

11 255

11 435

10 940

10 978

11 061

10 636

10 386

Svédország

13 240

14 458

14 531

12 969

12 126

13 091

12 322

Szlovákia

10 000

9 673

9 760

10 092

9 689

8 599

9 658

Törökország

67 650

73 358

79 065

79 734

72 243

80 577

84 451

Türkmenisztán

11 363

12 559

14 071

11 748

12 114

14 165

15 761

Ukrajna

89 282

89 049

87 737

85 512

72 522

76 294

85 314

Üzbegisztán

30 664

30 337

32 062

33 339

33 332

32 295

35 275

Egyéb

52 980

53 855

54 655

57 836

55 810

52 283

54 723

1 809 817

1 849 765

1 842 357

1 859 750

1 727 698

1 824 202

1 828 754

389 109

403 066

413 386

443 734

466 198

489 995

514 791

Európa és Eurázsia összesen Közel-Kelet összesen Afrika összesen

297 283

303 890

317 245

314 796

319 799

325 953

343 051

Kína

1 514 127

1 676 298

1 801 932

1 922 687

2 049 098

2 247 534

2 484 812

India

382 739

401 690

429 601

479 039

508 583

564 474

615 500

Japán Ázsia és Óceánia összesen Világ összesen

335 707

332 221

337 364

357 534

301 347

310 481

320 838

2 945 526

3 139 239

3 320 003

3 484 920

3 601 090

3 908 983

4 225 107

n/a

n/a

8 364 000

8 510 773

8 399 256

8 646 503

9 470 854

Forrás: CDIAC


84


KPMG energetikai és közüzemi tanácsadás

A KPMG átfogó, iparágspecifikus könyvvizsgálati, adó- és üzleti tanácsadási szolgáltatásokat kínál ügyfeleinek a világ 152 országában, több mint 156 000 magasan képzett szakember segítségével. A KPMG budapesti székhelyű energetikai és közüzemi szektorra szakosodott tanácsadó csoportja a KPMG 13 kiemelt iparági fókuszú globális kompetencia-központjainak (Power & Utilities Center of Excellence) az egyike.

Integrált energetikai és közüzemi tanácsadási szolgáltatásokat nyújtunk az értéklánc valamennyi szereplőjének Stratégiai tevékenységekre irányuló tanácsadás: • piacelemzés és előrejelzés a keletközép-európai energiaszektorban; • részletes európai és hazai iparági szabályozási és működési modellek összehasonlító elemzése; • a nemzeti energiapolitika kidolgozásának szakmai támogatása; • szervezett energiakereskedelmi modell készítése; • részletes iparági összehasonlító elemzések készítése; • szabályozói ármegállapítás módszertanának kidolgozása; • szabályozási hatásvizsgálatok készítése; • ügyfélszegmentálás, versenyképes termék és értékesítési csatorna fejlesztése; • unbundling megoldások kialakítása; • telephely-kiválasztási stratégia kidolgozása; • pénzügyi modellezés. Operatív tevékenységekre irányuló tanácsadás: • szervezetátalakítási és költségcsökkentési megoldások kialakítása; • a szabályozói költség-felülvizsgálat támogatása;

• tarifarendszer tervezése és számítások modellezése; • az üzemfenntartási funkció fejlesztése; • a kereskedelmi funkció fejlesztése; • üzleti folyamatok újraszervezése (BPR); • irányítási modell átalakítása; • hálózati eszközök pénzügyi szempontú menedzsmentje; • pénzügyi, kontrolling- és treasury funkciók és mutatószámrendszer fejlesztése; • együttműködés szakmai tanácsadó cégekkel, koordinációs feladatok ellátása; • engedélyek beszerzésének támogatása. Tranzakciós tevékenységekre irányuló tanácsadás: • összeolvadások és felvásárlások tervezése, megvalósításuk támogatása; • energiabeszerzés előkészítése; tenderkészítés, pályázatértékelés; • kezdeti megvalósíthatósági tanulmányok készítése; • hatástanulmányok készítése; • a szerződéskötés támogatása; • pénzügyi előrejelzések készítése; • finanszírozásszervezés; • tenderekkel kapcsolatos támogatás.



A KPMG Magyarország energetikai tanácsadó csoport szakmai kiadványai KPMG Energetikai Évkönyv 2008

Central and Eastern European District Heating Outlook


Prospects for the Central and Eastern European Electricity Market

Central and Eastern European Hydro Power Outlook


Power Sector Development in Europe – Lenders’ Perspectives 2011


Kiadványaink ingyenesek, azok a KPMG Magyarország honlapjáról érhetők el elektronikus formátumban: kpmg.hu Online szakmai publikációink: KPMG Energetikai Trendfigyelő/KPMG Energy Trend Observer Havonta megjelenő, kétnyelvű (magyar-angol), díjmentesen elérhető elektronikus hírlevél. A hírlevélre feliratkozhat az [email protected] e-mail címen.


85

86


A KPMG energetikai és közüzemi tanácsadó csoport vezetői Kiss Péter Partner A KPMG energetikai és közüzemi tanácsadásának EMEA-régiós vezetője

Ságodi Attila Partner T: +36 70 333-1466 E: [email protected]

T: +36 70 333-1400 E: [email protected]

Kovács Csaba Igazgató

Herczeg Sándor Igazgató



Szepesi Attila Menedzser

Losonczy Géza Menedzser



Dinh Tamás Menedzser

Pazsiczky Tamás Menedzser



Üzletfejlesztés és kommunikáció Pásztor Edina Üzletfejlesztési munkatárs T: +36 70 370-1959 E: [email protected]


KPMG Energetikai Évkönyv 2013 Impresszum Kiadja és terjeszti: KPMG Tanácsadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 99. Főszerkesztő és szakmai lektor: Kovács Csaba, KPMG Szerkesztő: Pásztor Edina, KPMG A „Felülnézetből” fejezetekben publikáló cégvezetők portréit készítette: Lakos Gábor, fotográfus Illusztrációs fotók: KPMG-fotógaléria Címlapfotó: Seraficus – Thermal power plant / Getty Images Grafikai munka: Tréfás András, KPMG A kézirat lezárásának dátuma: 2013. május 30. Készült a KPMG Tanácsadó Kft. gondozásában ISSN szám: ISSN 2060-6818

Kiadványunk elektronikus formátumban díjmentesen elérhető a KPMG Magyarország honlapján: kpmg.hu

Az itt megjelölt információk tájékoztató jellegűek, és nem vonatkoznak valamely meghatározott természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet körülményeire. Társaságunk ugyan törekszik pontos és időszerű információkat közölni, ennek ellenére nem vállal felelősséget a közölt információk jelenlegi vagy jövőbeli hatályosságáért. Társaságunk nem vállal felelősséget az olyan tevékenységből eredő károkért, amelyek az itt közölt információk felhasználásából erednek, és nélkülözik társaságunknak az adott esetre vonatkozó teljes körű vizsgálatát és az azon alapuló megfelelő szaktanácsadást. A KPMG név, a KPMG logó és a „cutting through complexity” a KPMG International lajstromozott védjegye. © 2013 KPMG Tanácsadó Kft, a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez (“KPMG International”), a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett jogi személyhez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

Szabályozás és háttér

Recommend Documents