sz. rendelete Agostyán városrész építési szabályzatáról és szabályozási tervérl

AGOSTYÁN VÁROSRÉSZ

építési szabályzata

Tata Város Önkormányzati Képvisel – testületének 18/2002. /IX. 25./ sz. rendelete Agostyán városrész építési szabályzatáról és szabályozási tervér l Tata Város Önkormányzati Képvisel Testülete az épített környezet alakításáról és védelmér l szóló, 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§ (3) bekezdésében, 7.§ (3) c) pontjában és a 13.§.(1) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló módosított, 1990. évi LXV. törvény 1.§ (1), 8.§ (1), 16.§ (1) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján, hatáskörében eljárva, 253/1997.(XII.20) Kormányrendelet rendelkezéseinek figyelembe vételével, az alábbi rendeletet alkotja. I.

Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1)

A rendelet hatálya kiterjed a Tata város Agostyán városrésze teljes közigazgatási területére (a továbbiakban: Agostyán területe).

(2)

A rendelet hatálya alá tartozó területen „területet felhasználni, továbbá telket alakítani,” 1,00 m-nél nagyobb mértékben terepet rendezni, „építményt, építményrészt, épület együttest építeni, átalakítani, b víteni, felújítani, helyreállítani, korszer síteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni” a 253/1997.(XII. 20.) Kormány rendelet (továbbiakban: az OTÉK) és mellékletei, Tata - Agostyán építési szabályzata és szabályozási tervi rendelkezései, valamint az egyéb általános érvény jogi rendelkezésekben és hatósági el írásokban foglaltak szerint szabad.

(3)

Az építési szabályzat és az SZ-1/B-1 jel , SZ-1/B-2 jel , SZ-2/B jel , SZ-2/B-MK jel szabályozási terv együtt alkalmazandó. 2. §

(1)

Az OTÉK által meghatározott és a tervben alkalmazott kötelez szabályozási elemek a következ k: - szabályozási vonal, - területfelhasználási egység határa, - övezeti határ, - övezeti besorolás, övezeti jellemz k (beépítési mód, beépítési %, épületek építménymagassága, a kialakítható legkisebb telekterület, a szintterületi mutató és a zöldfelületi arány, építészeti karakter), - a telekhatárokhoz viszonyítottan az építési hely határa, - kötelez en jelölt építési vonal. A kötelez elemek módosítása a szabályozási terv módosítását vonja maga után.

(2)

Az épületek el -, oldal- és hátsókertjeinek minimális méreteit a terven ábrázoltak szerint kell betartani, illetve a terven nem jelölt helyeken az OTÉK 35. §-ában foglaltak a mérvadóak.

„…..” az idézet az OTÉK-ból (országos településrendezési és építési követelmények) való.

1 A rendelet megalkotásának napja: 2002. szeptember 25.



(3)

Közterület fel li kerítés, valamint minden egyéb lábazatos, vagy tömör kerítés elhelyezéséhez – ingatlan nagyságára tekintet nélkül – az I. fokú építési hatóság engedélyét kell kérni.

(4)

Azokon a területeken, ahol a terület használata, vagy az építési övezet a terv szerint megváltozik, a telekalakítás és építés a változásnak megfelel en engedélyezhet . Az építési tevékenység a korábban beépült beépítésre szánt területeken csak rendezett telek esetén kezdhet meg. Beépítetlen, új fejlesztési területeken az építési tevékenység csak a szükséges telekalakítás, vízrendezés, az egész területre vonatkozó út és teljes kör közm engedélyezési tervek megléte esetén engedélyezhet .

(5)

Az építési engedély a talajmechanikai szakvélemény megállapításainak figyelembe vételével készüljön. 10%-nál meredekebb tereplejtés esetén az építési engedély részeként geodéziai felmérés és kertépítészeti terv készítend .

(6)

Használatbavételi engedély csak az építési engedély feltételeként meghatározott közm vesítés megléte, szennyvízcsatorna hálózatra való rákötés, valamint a kötelez zöldfelület telepítése esetén adható meg.

(1)

(2) (3)

Telekalakítás 3. § Telekrendezés (osztás, határrendezés, összevonás) ott engedélyezhet : − ahol az osztást a szabályozási terv javasolja, − ahol az osztás utáni telekméretek az övezetre el írt legkisebb telekméret értékét elérik, valamint az osztás utáni telkeknél gépjárm vel történ kiszolgálás, vagyis az útkapcsolat biztosítható, − ahol a rendezés az el írásoknak megfelel állapotok létrehozására irányul. Egy terület felosztása (továbbiakban: telek újraosztás) esetén szintvonalas geodéziai felmérés alapján telekrendezési terv készítend , amelyben a szabályozási terven meghatározott építési helyeket pontosítani kell. Telekösszevonás Agostyán beépítésre szánt területein legfeljebb 2db szomszédos telek esetén engedélyezhet , településkép védelmi szempontok miatt.

(4)

Az új: - közlekedési közterületek (a tervlapon 1 – 2; 4 - 9 jel közutak) nyomvonala a terven ábrázolt közterületi határtól 8,0 - 8,0m-es sávban, - a gyalogos közterületek (17. és 18. számú gyalogút) nyomvonala a gyalogút tengelyét l 7,0-7,0 m-es sávban elmozdítható a rendezési terv módosításának szükségessége nélkül, ha ezt − a terepadottságok, a domborzati viszonyok, − a talajmechanikai állapotok az engedélyezési és kiviteli tervek készítésénél indokolttá, − valamint a telekalakítási terv és térrajz által pontosított telekhatárok szükségessé teszik. Fogalom meghatározás 4.§

(1)

A f épület: a telek rendeltetése szempontjából meghatározó, utcaképet adó épület, míg a melléképület: a f épület rendeltetésszer használatát egészíti ki.

(2)

Oromfal: a tet tér, illetve padlástér teljes magasságban történ , a homlokzati síkhoz igazodó függ leges síkú lezárása. 2 A rendelet megalkotásának napja: 2002. szeptember 25.


(3)


Kedvtelési célú állattartás: kisvárosi és kertvárosi jelleg lakó, valamint intézményi funkciókat nem zavaró és nem veszélyeztet állatok, nem jövedelemszerzést célzó tartása. TELEPÜLÉSSZERKEZET A terv területének felhasználása 5. §

(1)

Agostyán beépítésre szánt területe az építés általános jellege, valamint sajátos építési használata szerint a következ övezeteket alkotja: Lakó építési övezetek kisvárosi jelleg KL- /1 - 2 kertvárosi jelleg KEL- /1 - 6 falusi jelleg lakóövezet FL- /1 – 3 Vegyes településközpont vegyes építési övezetek TV- /1 – 2 Üdül : hétvégi-házas építési övezetek HÜ- /1 Gazdasági: kereskedelmi – gazdasági, szolgáltató övezet KG- /1 – 3 Különleges: a temet területe és övezete TEMKertészet KTArborétum ARBHulladékkezel hely H-

(2)

A község beépítésre nem szánt területe az építés általános jellege, valamint sajátos építési használata szerint a következ övezeteket alkotja: övezetek: Közlekedési és közm − országos mellékút, egyéb utak, parkolók Kö; közlekedési terület részét képez zöldfelület Kz; − közm területek: Küvíztározó, gázfogadó, nyomásszabályozó, nyomvonalas vezetékek sávjai, Zöld-, közkert, közpark, KP védelmi zöldterület ZVrekreációs zöldterület ZRErd -, els dlegesen gazdasági, Evédelmi, Evegészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetés , EEvédett erd k VEMez gazdasági, szántó, Mkertgazdasági, MKgyepgazdálkodási, MGY1;2különleges gyepgazdálkodási, honvédségi gyakorló terület övezete KMHTnagyüzemi sz l , MSZmez gazdasági különleges terület övezete MKLVízgazdálkodási, vízfolyások medre és partja (Árendás patak) VT-




BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Beépítésre szánt terület növekedése 6. § (1)

(2)

(1) (2)

Beépítésre szánt területté válnak az alábbi helyrajzi számú területek: Lakóterület céljára: 061/4; 061/7; 063/3-5; 065/4; 065/5; 065/6-7; 075/2-11; 075/14 0103/1-4; 0103/8-10; 0103/19; 0105/1-5Hrsz-ú telkek Üdül terület céljára: A „Kukorica d l telkei” 029/8-30; 1051-1060/2; 10621072Hrsz-ú telkek Gazdasági terület céljára: 078Hrsz-ú telek. A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek közül csak azok a telkek csatolhatok a belterülethez, amelyek a településszerkezeti terven a tervezett belterületi határon belül helyezkednek el. A belterületbe vonásról, a belterületbe vonás id szer sége esetén alkot önálló határozatot a testület. Lakóterületek, lakóépületek 7. § A lakóterületek település részen belüli helyét a szerkezeti terv, építési övezeteit a szabályozási terv tünteti fel. A lakóterületeken az alábbi funkciójú épületek helyezhet k el. a) Kisvárosias lakóterületen: - legfeljebb 1 önálló rendeltetési egységet magába foglaló 1db lakóépület, - a lakófunkció mellett a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató, vendéglátó épület, a beépíthet szintterület 50%-án, - a lakó funkció mellett, azt nem zavaró hatású mez gazdasági terménytároló, pajta, pince helyezhet el legfeljebb nettó 25m2-en. b) Kertvárosias lakóterületen elhelyezhet : - legfeljebb 2 önálló rendeltetési egységet magába foglaló 1db lakóépület, - a lakófunkció mellett egészségügyi-, szociális épület, - a lakófunkció mellett a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató, vendéglátó épület, a beépíthet szintterület 50%-án, - egészségügyi, szociális épület, önállóan is, - a lakó funkció mellett, azt nem zavaró hatású mez gazdasági terménytároló, pajta, pince nettó 35m2-es területen, ill. egyéb gazdasági, pl. kézm ipari épület, legfeljebb a beépíthet ség 1/3-án. c) Falusias lakóterületen elhelyezhet : − legfeljebb 2 önálló rendeltetési egységet magába foglaló 1db lakóépület, − egyházi, egészségügyi-, szociális, oktatási épület, − a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó szálláshelyszolgáltató épület, − a lakófunkció mellett, azt nem zavaró hatású mez gazdasági építmény, (terménytároló, pajta, pince 50m2-ig, állattartó épület legfeljebb nettó 30m2-ig), ill. egyéb gazdasági-, kisüzemi-, kisipari épület legfeljebb a beépíthet ség 1/3-án. A fenti funkciók elhelyezésének feltétele: - a vonatkozó külön jogszabályi el írások (pl.: környezetvédelem, növény és talajvédelem, ÁNTSZ) betarthatósága, - a szakhatóságok hozzájárulása, - az OTÉK szerint szükséges parkolóhelyek telken belüli biztosítása. 4 A rendelet megalkotásának napja: 2002. szeptember 25.



(3)

A lakótelkeken létesíthet , az övezetben meghatározott f funkciót befogadó és a f funkció rendeltetésszer használatát kiegészít épületek együttes száma a kisvárosias és a kertvárosias lakóövezetben legfeljebb 2 db, a falusias lakóövezetben max. 3 db lehet.

(4)

A lakótelken lakó-funkció nélküli, csak mez gazdasági, vagy kisüzemi, kisipari termel funkciót befogadó épület nem létesíthet .

(5)

A lakótelkek mérete a kialakult telekszerkezet függvénye, de 12 m-nél keskenyebb telek kialakult esetben sem építhet be. A már beépült telkeken álló épületek újjá épülése akkor engedélyezhet , ha az OTÉK 36.§-sa szerinti épületek közötti távolság biztosított. Telekhatár rendezés révén kialakuló telkek legkisebb mérete nem lehet kevesebb 12,0 m-nél, az új telekosztás után kialakuló telkek legkisebb mérete min. 18,0 m legyen.

(6)

A szabályozási tervlap, a beépítés jellegének megfelel en, oldalhatáron álló, illetve utcaképet formálóan szabadon álló építési helyeket ábrázol. a) Az oldalhatáron álló beépítési mód a telekhatáron, vagy attól max. 1,0 m-re való építést jelent. A telkenként építhet épületek csak az oldalhatáron, az építési helyen belül helyezhet k el. Ez alól kivétel a Kossuth Lajos utca északi szakasza, ahol a hagyományos porta használat meg rzend , a keresztpajták b víthet k, helyben újraépíthet k. b) Szabadon álló beépítési mód az építménymagasságtól függ , de a telekhatártól min 3,0m-re való építést jelent. c) Telekösszevonás esetén [3.§ (3) bekezdés] a tömbre meghatározott beépítési mód tartandó meg.

(7)

Az épületek el -, oldal- és hátsókertjeinek minimális méreteit a kialakult állapothoz igazodva, az illeszkedés elve szerint az övezetre meghatározott építménymagasság és az OTÉK 35. §-ában foglaltak figyelembe vételével kell biztosítani. Az új beépítés fejlesztési területeken, a terven ábrázoltak szerint kell az épületeket elhelyezni. a) Kialakult beépítés esetében az új f épület elhelyezésénél az el kert méretét a szomszédos 3-3 telek el kert méretéhez igazodóan kell meghatározni (építési engedélyben helyszínrajzon igazoltan). b) Új beépítésnél az el kert min. 6,0 m. Ett l eltérni az utca felöl lejt , 10%-nál nagyobb meredekség terepadottság esetén, legalább 3,0m-es el kert betartásáig lehet. c) Oldalhatáron álló beépítésnél az oldalkert mérete az övezetre el írt építménymagasság mértékénél kisebb nem lehet. d) Meglév épületek b vítése az új épületekre megfogalmazott szabályok betartásával lehetséges. e) Meglév épület elbontása esetén új épület az eredeti helyére épülhet, kivéve, ha a szabályozási terv új építési helyet jelölt. f) Az építési helyen belül a f funkciót magába foglaló épületnek mindig az utca fel l kell elhelyezkednie. h) A tervlapon jelölt házikert hátsókertnek tekintend , a területén sem épület, sem építmény nem helyezhet el. A terven jelölt házikertes terület a lakótelek beépítési százaléka számításánál a lakótelek összterületének 1500 m2-éig vehet figyelembe. 5 A rendelet megalkotásának napja: 2002. szeptember 25.



(8) Az épületek építészeti kialakításánál az alábbiak a mérvadók: a) Általános esetben az utcára oromfalas (csonkakonty, attika, tet kiemelés esetén is) megjelenés épület-részek homlokzati szélessége max. 7,5 m lehet. b) Utcaképi szempontból helyi védelemre javasolt, a tervlapon jelölt területeken, az épület szélessége az utcai fronton és attól mérve 10,0 m mélységben legfeljebb 7,5 m lehet. Az építménymagasság arányrendszere (tet tömeg - épülettömeg aránya, falfelületek - nyílászárók aránya) átépítés esetén sem változtatható meg. c) Az épületek formálása csak magas tet vel történhet. Ez alól kivétel az „Erd alatti d l ” kertvárosias [KEL- /5] lakóövezete, ahol vegyes tet – az összes tet felületen belül magastet 60% és a lapostet 40%-ban - engedélyezhet . A beépített területeken az illeszkedés elve alapján a tet kialakítása a szomszédos 3-3 telken álló épület tet formájához igazodó legye. A tet hajlásszöge 35-45° közötti, az „Erd alatti d l ” övezetében 20-35°° közötti lehet. d) Egy telken létesül és utcaképet meghatározó épületek és építmények tet fed anyaga azonos legyen. Ett l eltérni akkor lehet, ha a meglév épületen a szabályzat által nem engedélyezet tet fed anyag van. A meglév épület tet fed anyagát építési szándék esetén az új épület tet fed anyagához kell igazítani. Tet fedésére azbesztcement hullámlemez és m anyag-hullámlemez, nádfedés, natúr és élénk, neon szín re felületkezelt fémlemezfedés nem alkalmazható. e) Az utcaképet meghatározó épület homlokzata vakolt legyen. A vakolat mellett alkalmazható anyagok: látszó k felület, tégla, fa. Természetes épít anyagok és színeik alkalmazandók. f) Az épületek fogadószintje az eredeti terepszinthez képest max. 45 cm-rel, 15%-nál meredekebb tereplejtés esetén legfeljebb 80 cm-rel lehet magasabban. g) Tet tér-beépítés esetén csak egy szintes tet tér alakítható ki, ez által csak egy soros tet ablak (álló vagy síkban fekv ) létesíthet . A helyi értékvédelmi területen belül a tet térben, Agostyán egyéb területein az utcai homlokzaton erkély, zárterkély, terasz, nem építhet . (9)

Az utcafronton tömör kerítés max. 1,5 m magasságig (látszó, rakott k , festett, vakolt tégla falazat), valamint max. 2,5 m magasságig áttört (faléc, farács, fémháló kitölt mez vel) tömör lábazatos kialakítással készülhet. Kerítés anyaga felületkezelés nélküli, natúr fém, alumínium lemez, hullámlemez és nyers beton felület tömör fal nem lehet.

(10) Környezetrendezési és környezetvédelmi el írások: a) A lakóépületekbe új épületnél, felújításnál, b vítésnél a passzív akusztikai védelmet (hangszigetel ) biztosító nyílászárók építend k be. b) Lakóterületen semmiféle, határértéket meghaladó mértékben környezetszennyez tevékenység nem folytatható, arra alkalmas épület nem építhet . c) Új gépjárm valamint er - és munkagép telepet létesíteni nem lehet, telkenként legfeljebb 1 tehergépkocsi, vagy traktor tárolható, a szomszédos lakó-, üdül és vegyes területeket nem zavaró módon. A meglév telephely a területfelhasználás változásáig, de legkés bb 5 éven belül megszüntetend . d) Az építési engedélyezési tervnek tartalmaznia kell egy kertépítészeti tervet, amely meghatározza a burkolt és növényzettel fedett területek tervezett méretét, az ültetend fafajok fajtáját, számát és tervezett elhelyezkedését. A tervben szerepl adatok meg kell, hogy feleljenek 100m2-ként ültetend 1db lombos-fa 6 A rendelet megalkotásának napja: 2002. szeptember 25.



telekterülethez viszonyított mennyiségének, valamint a lakóövezetekhez el írt minimális zöldfelületi aránynak. A kertépítészei tervben ki kell térni a szükséges tereprendezésekre (épületen keresztül felvett kétirányú terepmetszet a telek szélességében és hosszúságában) és esetleges partfalvédelemre. e) A területen a vízrendezés és a tereprendezés csak esztétikus, tájba ill anyagokkal (látszó k felület, fa, növénytámfal) és módszerekkel valósítható meg. Támfal legfeljebb 2,5m magas lépcs kben képezhet , támfallépcs k között 1,0m-es zöldfelület kialakításával. Lakóövezetek 8. § (1) (2)

Az építési övezetekben természetes terepfelszín homlokzatsíkban történ meghaladó feltöltését az építménymagasságba be kell számítani.

80 cm-t

Az alábbi kisvárosi jelleg lakóövezetek fordulnak el : a) O 40 Z=25 Szm:0,6 KL /1 5,0 400 jel kisvárosias építési övezetben oldalhatáron állóan, legfeljebb 40%os megengedett beépítettséggel, legfeljebb 0,6-os szintterülettel, 3,5m-es legkisebb 5,0 m-es legnagyobb építménymagassággal, legalább 400m2es telekterületen a meglév épületek b vítéseként, vagy a terven ábrázolt helyeken és esetekben létesíthet maximum 2 db épület. A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 25% legyen. Önálló kerti építményként létesíthet : épített t zrakó-hely, lugas és legfeljebb 20 m2–es lábon álló kerti tet , továbbá tereplépcs és lejt . Az övezetben legfeljebb 2 m2-es állattartó építmény, épület, épületrész létesíthet .

b) KL-

/2

O 5,0

30 500

Z=40

Szm:0,6

jel kisvárosias építési övezetben oldalhatáron állóan, legfeljebb 30%os megengedett beépítettséggel, legfeljebb 0,6-os szintterülettel, 3,5m-es legkisebb 5,0 m-es legnagyobb építménymagassággal, legalább 500m2es telekterületen a meglév épületek b vítéseként, vagy a terven ábrázolt helyeken és esetekben létesíthet maximum 2 db épület. A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 40% legyen. Önálló kerti építményként létesíthet : épített t zrakó-hely, lugas és legfeljebb 20 m2–es lábon álló kerti tet , továbbá tereplépcs és lejt . Az övezetben a telkekhez tartozó beerd s lt felületeken az erd megtartandó, a zöldfelületi mértékbe beszámítandó. Az övezetben legfeljebb 2 m2-es állattartó építmény, épület, épületrész létesíthet .



c) KEL-

/1

O 6,5


20 K/800

Z=60

Szm:0,6

jel kertvárosias építési övezetben oldalhatáron állóan, legfeljebb 20%os megengedett beépítettséggel, legfeljebb 0,6-os szintterülettel, 6,5 m-es legnagyobb építménymagassággal, kialakult, vagy legalább 800m2-es telekterületen a meglév épületek b vítéseként, vagy a terven ábrázolt helyeken és esetekben létesíthet maximum 2 db épület. A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 60% legyen. Önálló kerti építményként létesíthet : víz- és fürd medence, épített t zrakó-hely, lugas és legfeljebb 20 m2–es lábon álló kerti tet , továbbá tereplépcs és lejt . Az övezetben legfeljebb 10 m2-es állattartó építmény létesíthet .

d) KEL-

/2

O 5,0

25 K/800

Z=55

Szm:0,6

jel kertvárosias építési övezetben oldalhatáron állóan, legfeljebb 25%os megengedett beépítettséggel, legfeljebb 0,6-os szintterülettel, 5,0 m-es legnagyobb építménymagassággal, kialakult, vagy legalább 800m2-es telekterületen a meglév épületek b vítéseként, vagy a terven ábrázolt helyeken és esetekben létesíthet maximum 2 db épület. A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 55% legyen. Önálló kerti építményként létesíthet : víz- és fürd medence, épített t zrakó-hely, lugas és legfeljebb 20 m2–es lábon álló kerti tet , továbbá tereplépcs és lejt . Az övezetben legfeljebb 10 m2-es állattartó építmény, épület, épületrész létesíthet .

e) KEL-

/3

SZ 5,0

25 800

Z=55

Szm:0,6

jel kertvárosias építési övezetben szabadon állóan építhet k be a telkek. Legfeljebb 25%-os megengedett beépítettséggel, legfeljebb 0,6os szintterülettel, 5,0m-es legnagyobb építménymagassággal, legalább 800m2-es telekterületen, a terven ábrázolt helyeken és esetekben létesíthet maximum 2 db épület. A lejt felöli homlokzatra számított építménymagasság legfeljebb 6,0m lehet. Az SZ-2/B jel terven kötelez építési síkkal meghatározott kedvez tlen tájolású oldalkert mérete 3,0m. A Kossuth utcai beépítés jellege meg rzend , utcaképi szempontból az építési övezetben az épület szélessége az utcai fronton és attól mérve 7,5m mélységben, valamint a hátsókert felöl 3,0m mélységben legfeljebb 7,5 m lehet. A tet gerinc iránya a lejtés irányával párhuzamos legyen. A lejt felöli homlokzatra számított 6,0m-es építménymagasság alkalmazása esetén a tet formálása, lezárása a lejt felöl kontyolt legyen. Az 8 A rendelet megalkotásának napja: 2002. szeptember 25.



építménymagasság arányrendszere (tet tömeg - épülettömeg aránya, falfelületek - nyílászárók aránya) átépítés esetén sem változtatható meg. A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 55% legyen. Önálló kerti építményként létesíthet : víz- és fürd medence, épített t zrakó-hely, lugas és legfeljebb 20 m2–es lábon álló kerti tet , továbbá tereplépcs és lejt . Az övezetben legfeljebb 10 m2-es állattartó építmény, épület, épületrész létesíthet .

f) KEL-

/4

O 5,0

25 1000

Z=55

Szm:0,6

jel kertvárosias építési övezetben oldalhatáron állóan, legfeljebb 25%os megengedett beépítettséggel, legfeljebb 0,6-os szintterülettel, 5,0 m-es legnagyobb építménymagassággal, legalább 1000m2-es telekterületen a terven ábrázolt helyeken és esetekben létesíthet maximum 2 db épület. A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 55% legyen. Önálló kerti építményként létesíthet : víz- és fürd medence, épített t zrakó-hely, lugas és legfeljebb 20 m2–es lábon álló kerti tet , továbbá tereplépcs és lejt . Az övezetben legfeljebb 10 m2-es állattartó építmény, épület, épületrész létesíthet .

g) KEL-

/5

SZ 5,0

20* 1500

Z=60

Szm:0,5

jel kertvárosias építési övezetben szabadon állóan, legfeljebb 20%-os megengedett beépítettséggel, legfeljebb 0,5-os szintterülettel, 3,5m-es legkisebb és 5,0 m-es legnagyobb építménymagassággal, legalább 1500m2-es telekterületen, a terven ábrázolt helyeken és esetekben létesíthet maximum 2 db épület. A beépítési mérték számításánál az 1000m2 feletti telekterület 50%-ban, 2000m2 feletti telekterület 25%ban veend figyelembe. A lejt felöli homlokzatra számított építménymagasság legfeljebb 6,0m lehet. A 6,0m-es építménymagasság alkalmazása esetén a tet formálása, lezárása a lejt felöl kontyolt legyen. A kötelez építési sík és a telekhatár közötti oldalkert mérete 3,0m legyen. A szomszédos telken álló épületek között a 6,0m-es t ztávolság megtartandó. A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 60% legyen. Önálló kerti építményként létesíthet : víz- és fürd medence, épített t zrakó-hely, lugas és legfeljebb 20 m2–es lábon álló kerti tet , továbbá tereplépcs és lejt . Az övezetben legfeljebb 15 m2-es állattartó építmény, épület, épületrész létesíthet . 9 A rendelet megalkotásának napja: 2002. szeptember 25.


h) KEL-

/6

O/SZ 5,0


20* 2500

Z=60

Szm:0,5

jel kertvárosias építési övezetben oldalhatáron, illetve sarokteleknél szabadon állóan, legfeljebb 20%-os megengedett beépítettséggel, legfeljebb 0,5-os szintterülettel, 3,5m-es legkisebb és 5,0 m-es legnagyobb építménymagassággal, legalább 2500m2-es telekterületen, a terven ábrázolt helyeken és esetekben létesíthet maximum 2 db épület. A beépítési mérték számításánál az 1000m2 feletti telekterület 50%-ban, 2000m2 feletti telekterület 25%-ban veend figyelembe. A lejt felöli homlokzatra számított építménymagasság legfeljebb 6,0m lehet. A 6,0m-es építménymagasság alkalmazása esetén a tet formálása, lezárása a lejt felöl kontyolt legyen. A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 60% legyen. Az övezetben legfeljebb 15 m2-es állattartó építmény létesíthet .

i) FL-

/1

O 5,0

20 K/1000

Z=60

Szm:0,5

jel falusias építési övezetben oldalhatáron állóan, legfeljebb 20%-os megengedett beépítettséggel, legfeljebb 0,5-os szintterülettel, 5,0m-es legnagyobb építménymagassággal, kialakult, vagy legalább 1000m2-es telekterületen a meglév épületek b vítéseként, vagy a terven ábrázolt helyeken és esetekben létesíthet maximum 3 db épület. A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 60% legyen. Önálló kerti építményként létesíthet : víz- és fürd medence, épített t zrakó-hely, lugas és legfeljebb 20 m2–es lábon álló kerti tet , továbbá tereplépcs és lejt . Az övezetben legfeljebb 30 m2-es állattartó épület/rész, építmény létesíthet .

j) FL-

/2

O 5,0

20 2000

Z=60

Szm:0,5

jel falusias építési övezetben oldalhatáron állóan, legfeljebb 20%-os megengedett beépítettséggel, legfeljebb 0,5-os szintterülettel, 5,0 m-es legnagyobb építménymagassággal, legalább 2000m2-es telekterületen a meglév épületek b vítéseként, vagy a terven ábrázolt helyeken és esetekben létesíthet maximum 3 db épület. A beépítési mérték számításánál az 1000m2 feletti telekterület 50%-ban veend figyelembe. A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 60% legyen. A beerd s lt telekrészeken az erd jelleg meg rzend , a zöldfelületi arányba beszámítandó. Önálló kerti építményként létesíthet : víz- és fürd medence, épített t zrakó-hely, lugas és legfeljebb 20 m2–es lábon álló kerti tet , továbbá tereplépcs és lejt . 10 A rendelet megalkotásának napja: 2002. szeptember 25.



Az övezetben legfeljebb 10 m2-es állattartó építmény, épület, épületrész létesíthet .

k) FL-

3

O 6,0

20 2000

Z=60

Szm:0,5

jel falusias építési övezetben oldalhatáron állóan, legfeljebb 20%-os megengedett beépítettséggel, legfeljebb 0,5-os szintterülettel, 6,0 m-es legnagyobb építménymagassággal, legalább 2000m2-es telekterületen a meglév épületek b vítéseként, vagy a terven ábrázolt helyeken és esetekben létesíthet maximum 3 db épület. A beépítési mérték számításánál az 1000m2 feletti telekterület 50%-ban veend figyelembe. A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 60% legyen. A beerd s lt rész meg rzend , a zöldfelületi mértékbe beszámítandó. Önálló kerti építményként létesíthet : víz- és fürd medence, épített t zrakó-hely, lugas és legfeljebb 20 m2–es lábon álló kerti tet , továbbá tereplépcs és lejt . Az övezetben legfeljebb 10 m2-es állattartó építmény létesíthet . Településközpont vegyes terület és építési övezetei 9. § (1)

Településközpont vegyes területen elhelyezhet k: - igazgatási-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi, szociális épületek, - egyéb közösségi, szórakoztató, kulturális épület, - kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely-szolgáltató épületek, - kialakult esetben lakóépületek, - játszókertek, korlátozottan vagy korlátlan közhasználatú zöldfelületek, - Önálló üzemi - gazdasági funkció nem létesíthet .

(2)

Az építészeti kialakításnál az alábbiakat kell figyelembe venni: a) Az épületek arányrendszere a földszintes beépítéshez és a hagyományos beépítési módhoz igazodó legyen, a beépítés építészeti látványtervvel igazoltan az oldalsó és hátsó telekhatárra fordulóan díszudvaros jelleggel is formálható. b) Építési engedélyezésre csak a „tatai f építészi tervtanács” által véleményezett terv nyújtható be. c) Kialakult beépítés esetében az új f épület elhelyezésénél az el kert méretét a szomszédos 2-2 telek el kert méretéhez igazodóan kell meghatározni. d) Anyag használatban a hagyományos épít anyagok alkalmazandóak. Az épületek formálása csak magas tet vel történhet. A tet kialakítása utcára mer leges f gerinc nyeregtet legyen, kontyolt, oromfalas, vagy csonka konty megoldással. A tet hajlásszöge 35-45° közötti lehet. e) A telken lév és utcaképet meghatározó épületek és építmények tet fed anyaga azonos legyen. Tet fedésére cserép alkalmazandó. f) Oldalhatáron álló beépítésnél az oldalkert mérete az övezetre el írt építménymagasság mértékénél kisebb nem lehet. g) Meglév épületek b vítése az új épületekre megfogalmazott szabályok betartásával lehetséges. 11 A rendelet megalkotásának napja: 2002. szeptember 25.


(3)

(1)


h) Az OTÉK-ban meghatározott telken belüli parkolás egy része, a külön parkolási rendeletben foglaltak szerinti mértékben és feltételekkel, közterületen alakítható ki. Környezetvédelmi és zöldfelületi el írások: a) A területen a vízrendezés és a tereprendezés csak esztétikus, tájba ill anyagokkal (látszó k felület, fa, növénytámfal) és módszerekkel valósítható meg. Támfal legfeljebb 2,5m magas lépcs kben képezhet , támfallépcs k között 1,0m-es zöldfelület kialakításával. b) Az építési övezetben határértéket meghaladó környezetszennyez funkcióra új épület nem építhet , meglév épület nem alakítható át. c) Az övezetben hulladékot tárolni csak a szervezett gy jtési gyakoriságnak megfelel id tartamig szabad, zárt edényzetben. d) A patakmeder koronavonalától számított 6 m-en belül csak vízügyi rendeltetés épület, építmény helyezhet el, meglév épület/rész csak felújítható, újjá nem építhet . Tilos tartósan, vagy ideiglenesen az él szervezetekre káros, illetve a vízre és a talajra szennyez hatású vegyszert tárolni, állattartó építményt elhelyezni, szerves trágyát, illetve bármilyen típusú hulladékot tárolni. e) Az övezetben növényzet a közterület használati rendeletben meghatározott módon csak úgy telepíthet , hogy az a közterületek használatát ne akadályozza. f) A terület övezetein belül maximum 2 m2-es állattartó létesítmény helyezhet el. g) Gépjárm valamint er - és munkagép telepet létesíteni nem lehet. h) A terület övezeteinek szabályozása az általános környezetvédelmi, természetvédelmi és állattartási el írásokkal együtt érvényes. Településközpont vegyes építési övezetek 10.§ TV-

/1

O 5,0

25 Z=35 Szm:0,5 K/1000

jel településközponti vegyes építési övezetben oldalhatáron állóan, legfeljebb 25%-os megengedett beépítettséggel, legfeljebb 0,5-os szintterülettel, 5,0 m-es legnagyobb építménymagassággal, kialakult, vagy legalább 1000m2-es telekterületen a meglév épületek b vítéseként, vagy a terven ábrázolt helyeken és esetekben létesíthet maximum 3 db épület. A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 35% legyen. A beerd s lt rész meg rzend , a zöldfelületi mértékbe beszámítandó.

(2) TV-

/2

O 6,0

20 Z=40 Szm:0,5 K/1500

jel település központi vegyes építési övezetben oldalhatáron állóan, legfeljebb 20%-os megengedett beépítettséggel, legfeljebb 0,5-os szintterülettel, 6,0 m-es legnagyobb építménymagassággal, kialakult, vagy legalább 1500m2-es telekterületen a meglév épületek b vítéseként, vagy a terven ábrázolt helyeken és esetekben létesíthet maximum 3 db épület. A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 40% legyen. A beerd s lt rész meg rzend , a zöldfelületi mértékbe beszámítandó. 12 A rendelet megalkotásának napja: 2002. szeptember 25.



Gazdasági terület Kereskedelmi, szolgáltató terület 11. § (1)

A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezetben els sorban: A lakosság és az üdül népesség alapellátását biztosító kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató funkciók létesítményei, mindenfajta, nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások (legfeljebb 2db) hozhatók létre. A fenti funkciók elhelyezésének feltétele: a vonatkozó egyéb el írások betartása, a szakhatóságok hozzájárulása, az OTÉK szerint szükséges parkoló helyek telken belüli biztosítása.

(2)

A telken belül létesíthet épületek száma legfeljebb 2 db lehet.

(3)

A meglév telkek a kialakult méreten beépíthet k, átépíthet k, az osztás révén kialakítható telkek legkisebb mérete legalább 30,0 m legyen.

(4)

Az épületek el -, oldal- és hátsó kertjeinek minimális méreteit az illeszkedés elve szerint kell betartani, az oldal- és a hátsókert az építménymagassággal megegyez . A KG-2 jel övezetben új épület csak az építési helyen belül építhet . A meglév beépítések b víthet k, helyben újraépíthet k.

(5)

A terület övezetein belül maximum 2 m2-es állattartó létesítmény helyezhet el.

(6)

Az épületek építészeti kialakításánál az alábbiak a mérvadóak: a) Az épületek formálása belterületi környezetben csak magas tet vel történhet. A tet hajlásszöge magastet esetén 35-45° közötti lehet. Általános esetben az épület hossztengelyével párhuzamos gerinc tet forma alakítandó ki. A tet térben erkély, zárterkély, terasz nem létesíthet . A telken lév épületek és építmények anyaghasználata, tet fed anyaga azonos legyen. A tet fedésre nem alkalmazható natúr alumínium lemez, élénk szín re felületkezelt fémlemez, azbesztcement és m anyag hullámlemez, nádfedés. b) Az épületek csak hagyományos épít anyag (k , tégla, látszó és/vagy vakolt felület) felhasználásával készülhetnek. Homlokzaton fémburkolat, látszó betonfelület, a homlokzati teljes felületén 40%-nál több faburkolat nem lehet. c) A kerítés kialakításánál, a lakóterületnél meghatározott elvek a mértékadóak. Környezetvédelmi és zöldfelületi el írások:

(7)

a) A területen a vízrendezés és a tereprendezés csak esztétikus, tájba ill anyagokkal (látszó k felület, fa, növénytámfal) és módszerekkel valósítható meg. Támfal legfeljebb 1,5m magas lépcs kben képezhet , támfallépcs k között 1,0m-es zöldfelület kialakításával. b) 100 m2-nél nagyobb, összefügg , burkolt felületnél minden 100m2-hez tartozóan 2db lombos fa ültetend . c) A telekhatáron legalább 1 m széles, 1,60 m-nél magasabbra növ cserjékkel (3 m-t meghaladó sávszélesség esetén cserje és faállománnyal együttesen) betelepített zöldsáv alakítandó ki.




d) A lakóterülettel határos övezetekben a lakóterületekre vonatkozó leveg szennyezési és zajkibocsátási határértékeket túllép funkciók nem engedélyezhet k. e) Az övezetben üzemi gy jt hely nem helyezhet el a lakóterülettel határos telekhatártól mért 10 m-en belül. f) A létesítmények üzemeltet jének gondoskodnia kell a telken keletkezett folyékony és szilárd hulladék ártalommentes gy jtésér l, szükség esetén el kezelésér l, valamint rendszeres elszállításáról és ártalmatlanításáról. A keletkez hulladékok ártalmatlanítása nem történhet Agostyán területén, kivéve, ha az újrafelhasználásra kerül. Kereskedelmi szolgáltató építési övezetek 12. § (1) Az övezetekben a természetes terepfelszín homlokzatsíkjában történ , 1,0 m-t meghaladó feltöltését az építménymagasságba be kell számítani. (2) O/SZ 30 Z=40 Szm:0,5 KG- /1 5,0 K/300 jel kereskedelmi szolgáltató építési övezetben oldalhatáron, vagy szabadon állóan, legfeljebb 30%-os megengedett beépítettséggel, legfeljebb 0,5-os szintterülettel, 5,0 m-es legnagyobb építménymagassággal, kialakult, vagy legalább 300m2-es telekterületen a meglév épületek b vítéseként, vagy elbontott épület helyén építhet újjá maximum 1 db épület, legalább 3,0m-es hátsókert megtartásával. A hátsókert egyben az Árendás patak karbantartási sávja is. A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 40% legyen.

(3) KG-

(4)

/2

25 2500

Z=50 Szm:0,5

jel kereskedelmi szolgáltató építési övezetben oldalhatáron, vagy szabadon állóan, legfeljebb 25%-os megengedett beépítettséggel, legfeljebb 0,5-os szintterülettel, 5,0 m-es legnagyobb építménymagassággal, legalább 2500m2-es telekterületen a meglév épületek b vítéseként, vagy a terven ábrázolt építési helyen létesíthet maximum 2 db épület. A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 50% legyen.

a) KG-

b) c) d) e)

O/SZ 5,0

/3

O/SZ 5,0

25 2,0ha

Z=50 Szm:0,5

jel építési övezet a 11. § (1) bekezdésében foglaltakon belül élelmiszeripari jelleg tevékenységet befogadó épületek helyezhet k el. Az övezetben az épületeket szabadon vagy oldalhatáron állóan kell elhelyezni. A telkek maximális beépítettsége 25 % lehet. A telkek jelenlegi beépítettsége 10%-kal a megengedett beépítési százalékon belül b víthet , az ezen felüli b vítés, illetve új épület elhelyezés csak részletes szabályozási terv alapján történhet. A legnagyobb megengedett építménymagasság 5,0 m. 14 A rendelet megalkotásának napja: 2002. szeptember 25.



f) A kialakítható telkek minimális mérete 2 ha. g) Az övezet telkein a minimális zöldfelületi arány 50 %. h) Az el kert mérete minimum 10m-es, amelyet egybefügg zöldsávként kell kialakítani. A telek határoló területein, az oldal és hátsókertben legalább 12m széles, intenzíven fásított, cserjékkel betelepített zöldfelület telepítend .

(1)

(2) (3)

(4) (5)

(6) (7) (8)

Hétvégi házas terület általános rendelkezései 13. § A hétvégi házas építési övezetben legfeljebb − két üdül egységes üdül épület, − pince, borház létesíthet . A fenti funkciók elhelyezésének feltétele: − a vonatkozó egyéb jogszabályok és el írások betartása, − a szakhatóságok hozzájárulása, − az OTÉK szerint szükséges parkoló helyek telken belüli biztosítása, − a 70%-os zöldfelületi arány kialakítása. A telkek akkor építhet k be, illetve a meglév beépítés akkor építhet újjá, ha az övezetre el írt legkisebb 1000m2-es telekterület biztosított, a telek szélessége legalább 14,0m és a teljes közm ellátás megoldott. A telken belül legfeljebb 1 db, földszintes épület létesíthet . Pince az épület alatt csak ott alakítható ki, ahol azt a terep természetes lejtése megengedi. A terep természetes lejtéséhez való igazodást a telek hosszirányú és keresztirányú metszetével kell igazolni. A terepmetszetek az engedélyezési terv részét képezik, az érthet séghez szükséges számban kell elkészíteni az épület és a terep viszonyának bemutatására. Kerti építmények (pl.: kerti süt , pergola, fa játszóeszközök) létrehozhatók, közm pótlók (pl.: gáztartály) csak föld alatt telepíthet k. A kialakult telkek tovább nem oszthatók. Általános esetben épületek el kertje minimum 15m, a terven ábrázolt módon, sakktáblaszer en váltakozva helyezhet k el az épületek. Az oldalkert legalább 6,0m, az építési hely mélysége 25,0m. a hátsókert mérete az SZ2/B jel terven ábrázoltak szerinti, de legalább 30,0m legyen. Az épületek építészeti kialakításánál a lakótelkekre meghatározott elvek a mérvadóak. Az építési engedély részletes geodéziai- és talajmechanikai szakvélemény megállapításait figyelembe véve adható meg. Környezetrendezési és környezetvédelmi el írások: a) Az övezetben állattartó épület, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, valamint ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény nem helyezhet el. b) Az épületek elhelyezése és a tereprendezés során figyelembe kell venni a terület vízelvezetési adottságait. Épület, építmény csak úgy helyezhet el, − hogy a terület vízelvezetési tulajdonságait ne rontsa, − a vízelvezetés a szomszédos telkeket ne veszélyeztesse. − A telkek felszíni vízrendezését a telken belül kell megoldani. c) Tereprendezés csak úgy valósítható meg, hogy − a kialakult terepviszonyok a talaj állékonyságát ne rontsák, − erózió veszélyt ne okozzanak.. − fedetlen rézs legfeljebb 10°° d lésszöggel alakítható ki. 15 A rendelet megalkotásának napja: 2002. szeptember 25.



d) A területen a vízrendezés és a tereprendezés csak esztétikus, tájba ill anyagokkal (látszó k felület, fa, növénytámfal) és módszerekkel valósítható meg. Támfal legfeljebb 1,5m magas lépcs kben képezhet , támfallépcs k között 1,0m-es zöldfelület kialakításával. e) Üdül területen semmiféle, határértéket meghaladó környezetszennyez tevékenység nem folytatható. f) Az üdül övezetben gépjárm , valamint er - és munkagép telepet létesíteni nem lehet, a telkeken tehergépkocsi, vagy traktor nem tárolható. g) Állattartó épület/rész nem létesíthet . h) A terület övezeteinek szabályozása az általános környezetvédelmi, természetvédelmi és állattartási el írásokkal együtt érvényes. Hétvégi házas építési övezet paraméterei 14.§ (1) A természetes terepfelszín homlokzatsíkban történ 80 cm-t meghaladó feltöltését az építménymagasságba be kell számítani. (2) O 10 Z=70 Szm:0,2 HÜ- /1 5,0 1000 jel hétvégi házas építési övezetben az északkeleti telekhatárnál oldalhatáron állóan, legfeljebb 10%-os megengedett beépítettséggel, legfeljebb 0,2-os szintterülettel, 5,0m-es legnagyobb építménymagassággal, legalább 1000m2-es telekterületen a meglév épületek b vítéseként, vagy a terven ábrázolt helyeken és esetekben létesíthet maximum 1 db épület. A hétvégi házas épület építménymagassága a hegy felöli homlokzatra számítva, nem lehet kevesebb 3,5m-nél és a lejt felöli homlokzatra számított érték nem lehet több 5,0m-nél. A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 70% legyen, melyb l az el kert 10,0m-es sávja intenzív zöldfelületként alakítandó ki. Különleges terület és övezetei (TEM15.§ (1)

; KT-

; ARB-

)

A TEMjel övezetben a temetkezés céljait szolgáló, valamint az azokat kiegészít építmények, (ravatalozó, kápolna, kegyeleti hely, szerszámtároló, rzés építményei) helyezhet k el, a templom környezetébe ill en. a) Sz 5 Z TEM70 4,0 6000 jel övezetben a beépítési mód szabadon álló, a legnagyobb beépítettség 5%, a legnagyobb építménymagasság 4,0 m, ez alól kivétel a meglév templom kialakult építménymagassága. A legkisebb zöldfelületi arány a telek 70%-a. Az övezetben szolgálati lakás nem helyezhet el. b) A temet templomtól északra lév részén, külön önkormányzati rendelet alapján, a helyi védelmet biztosítani kell. c) A sírok területét a zöldfelületi arány számításánál 100%-ban zöldfelületként kell figyelembe venni. 16 A rendelet megalkotásának napja: 2002. szeptember 25.



d) A temet jelenlegi növényállományát meg kell rizni, illetve a gondozás és fejlesztés módját meghatározó fenntartási terv készítend . e) A temet ben, annak minden 50 m2 után legalább 2 db nagykoronájú lombos fát kell telepíteni. f) A temet telkét l megtartandó véd távolság 25,0 m. A véd távolságon belül épület építmény nem helyezhet el, állattartó tevékenység nem folytatható, vízkivételi hely nem létesíthet , étkezési célra történ növénytermesztés, valamint a talaj állékonyságát befolyásoló tevékenység nem folytatható. g) A temet területének rendezése, átalakítása csak komplex kertépítészeti terv alapján történhet. h) Az áttört kerítés csak sövény létesítésével engedhet meg. Sövény a kerítés temet fel li oldalán létesítend . i) Az OTÉK-ban meghatározott telken belüli parkolás, a kialakult állapotokra és a domborzati viszonyokra való tekintettel, a külön parkolási rendeletben foglaltak szerinti mértékben és feltételekkel, közterületen alakítandó ki. j) A temet n belül keletkezett hulladékot a vonatkozó jogszabályok el írásai szerint kell kezelni. A hulladékgy jt helyet gépjárm vel könnyen megközelíthet helyen kell kijelölni, és rendszeresen elszállítani - kivéve a szerves hulladékot, amennyiben az a helyszínen komposztálásra kerül. A szerves és szervetlen hulladékot egymástól elkülönített, zárt - szerves hulladék esetén áttört - edényzetben, esztétikusan takarva kell elhelyezni. (2)

jel építési övezetben kertészettel kapcsolatos épületek, építmények, A KTüvegházak, valamint legfeljebb két önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépület helyezhet el. A létesíthet épületek száma legfeljebb 4db lehet. a) Az el és az oldalkert legkisebb mérete 10,0m legyen. Az Árendás patak koronavonala és az építési hely határa között legalább 10,0m-es távolság tartandó szabadon. A hátsókert legkisebb mérete 25,0m. b) 20 O/SZ Z=70 Szm:0,4 KT5,0 K Az épületek oldalhatáron állóan, az üvegházak, kerti építmények szabadon állóan helyezhet k el. A meglév beépítés legfeljebb 20%-os mértékig b víthet , az építménymagasság a környez lakóövezetekhez igazodóan legfeljebb 5,0m lehet. Az övezetben a kialakult telekterület tovább nem osztható, a telekterület 70%-án biztosítandó a zöldfelületi fedettség. Az építészeti megjelenésben a lakóövezetekre meghatározott rendelkezések tartandók be.

(3)

Az Arborétum ARBjel övezete els sorban erdészeti kísérleti, kutatási, oktatási, valamint turisztikai célokat szolgál. a) Az övezetben elhelyezhet : - a pihenést, oktatást, kutatást szolgáló épület, - a terület fenntartásához szükséges épület. b) A telkek maximális beépítettsége 0,25 % lehet, a legkisebb zöldfelületi arány 80 %. c) A legnagyobb megengedett építménymagasság 4,5 m. d) A kialakítható telkek minimális mérete 20 ha. e) Az övezetben épület, építmény csak a pataktól legalább 50 m-es távolságban helyezhet el. 17 A rendelet megalkotásának napja: 2002. szeptember 25.



Hulladékkezel területek és övezet 16.§ (1) A hulladékkezel helyek bezárása után a területet a vonatkozó jogszabályokban el írtak szerint fert tleníteni kell, majd fás növényzettel be kell telepíteni. (2) A hulladékkezel helyek felszámolása után 25 évig a területen védelmi célú fás növényzetet kell létrehozni. (3) A dögkút (hulladékemészt árok) és dögtér körül a rekultiváció végrehajtásáig, a telekhatárától mért 500 m-es ideiglenes (a rendezett felszámolás befejezéséig érvényes) véd övezeten belül a telkeken lakó-, intézmény-, üdül épületet, valamint élelmiszerfeldolgozó épületet, élelmiszert termel létesítményt elhelyezni nem lehet. (4) A H-

jel övezetében m köd dögteret be kell zárni, és fel kell számolni. Beépítésre nem szánt területek Közlekedési területek 17. §

(1) (2) (3)

(4) (5) (6) (7)

(8)

(9)

A közterületeknek összefügg hálózatot kell alkotniuk. A szabályozási szélességeket a terv tartalmazza. Az 1128. számú országos közút külterületi szakasza összeköt út. A 1128. számú országos közút átkelési szakasza II. rend f út. Az 1128. számú országos közút külterületi szakaszán az úttengelyt l mért 50,0-50,0mes véd távolságon belül építmény elhelyezéséhez közútkezel i hozzájárulás szükséges. Általánosan: - épület az úttengelyhez 30,0m-nél közelebb nem létesíthet , - kerítés a közút távlati határára épülhet, a távlati határ a szabályozási tervlapon szabályozási vonallal határolt 30,0m-es közterület határvonala. Az 1128. számú országos közút területén közm veket elhelyezni csak a vonatkozó szakági el írásoknak megfelel en szabad. A Szabályozási terven 1-12 jel közterületek (az 1128. számú út és a gyalogos utak kivételével) belterületi kiszolgáló utak, vagy külterületi egyéb közutak. A Szabályozási terven 13-18 jel közterületek (az 1128. számú út, a kiszolgáló és egyéb közutak kivételével) gyalogos utak. A mez gazdasági területek, beleértve a mez gazdasági kertgazdasági területeket is, megközelítését biztosító külterületi földutak szabályozási szélessége legalább 6,0m legyen. A Kossuth Lajos utca átalakítása, átépítése közterület alakítási terv alapján történhet. A közterület alakítási tervnek a közterület teljes szélességére tartalmaznia kell - az út, a parkoló és a gyalogos felületek terveit, - a kapcsolódó közm vek terveit, - a zöldfelületek kertépítészeti terveit, - valamint az Árendás patak vízrendezési terveit. Az új közterületi lakóutcákra (1 jel – 9 jel ) is készítend közterület alakítási terv. Az új lakóövezetek és az üdül területének kiszolgálását biztosító közterületek esetében




magasépítési tervek és közm hálózatok építése csak a jóváhagyott útépítési tervek figyelembevételével lehetséges. Közlekedési terület részét képez zöldfelületek övezete (Kz) 18.§ (1)

A beépítésre szánt területen a közlekedési területeket úgy kell kialakítani, hogy azon a zöldsáv, illetve fasor telepítésére legalább 1,5 m rendelkezésre álljon.

(2)

Külterületi zöldfelületek, tájfásítás, véd sávok növényzetének megtervezésekor törekedni kell a honos fajok alkalmazására.

(3)

Fasorok elhelyezésénél figyelembe kell venni a közlekedési rszelvény, valamint a meglév és megmaradó légvezetékek által meghatározott magassági és szélességi lehet ségeket.

(4)

Az övezetben meglév fasorok, erd sávok csak biológiai pusztulás vagy balesetveszély esetén, illetve a törzsátmér k összegének megfelel pótlással számolható fel. Közm elhelyezés, hírközlés 19. §

(1)

A közüzemi közm hálózatokat és közm létesítményeket közterületen, vagy közm üzemeltet telkén belül kell elhelyezni. Ett l eltér esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. Az elhelyezésnél az OTÉK el írásait, valamint a megfelel ágazati szabványokat és el írásokat be kell tartani.

(2)

A közm hálózatok és létesítmények ágazati el írások szerinti biztonsági övezetének is közterületre kell esni, ett l eltér esetben, kialakult és 10,0m-nél kisebb közterületi szélesség esetén szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a területi igényt biztosítani. A véd távolságon belül mindennem tevékenység csak az illetékes üzemeltet hozzájárulása esetén engedélyezhet .

(3)

A meglevõ közm vek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a kiváltandó feleslegessé vált közm vet fel kell bontani, felhagyott vezeték, illetve közm létesítmény nem maradhat a földben.

(4)

Új fejlesztési területeken épületre, építményre építési engedély csak akkor adható, ha a teljes közm ellátás biztosítható, az építési engedélyben kikötött módon a használatbavételi engedély kiadásának feltétele a teljes közm ellátás rendelkezésre állása.

(5)

Az új közm vezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. A megtervezett és engedélyezett utak alatt a közm vek elrendezésénél mindig a távlati összes közm elhelyezési lehet ségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közm számára is a legkedvez bb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.

(6)

Közm vezetékek, járulékos közm létesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenítésre, a település esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(7)

A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért: a) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a fejlesztési területen tilos, az még átmenetileg –rövid id re- sem engedélyezhet .




b) A nyílt árkokra, patakra, egyéb id szakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízbevezetés szigorúan tilos. c) A csatornázásra kerül fejlesztési területeken, a csatorna kiépítését követ en, a kiépített részeken az érintett telkeket a közcsatornára való rákötésre az építési engedélyben kötelezni kell. (8)

Ha a keletkez szennyvíz szennyezettsége a közcsatornára való rákötési el írásoknak nem felel meg, akkor az attól eltér szennyezettség vizet telken belül létesítend szennyvízkezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig- el kell tisztítani, csak azt követ en lehet a közcsatornába vezetni. Az el tisztítás során keletkez szennyvíziszap engedéllyel rendelkez , kijelölt helyre szállítandó.

(9)

A területen, olyan csapadékvíz elvezetési rendszert kell kiépíteni (burkolt árok, zárt csapadékcsatorna), amely biztonsággal szolgálja a felszíni vizek elvezetését. A tervezésnél és a kivitelezésnél figyelembe kell venni a talajtípusokat, és hosszú távú arculat formálását javító megoldást kell alkalmazni. A csapadékvíz elvezetési rendszer terveinek elkészítését, a talajvédelmi hatóság bevonásával, további talajvizsgálatokra kell alapozni. Nyílt árok burkolására fagyálló, keménymészk alkalmazandó.

(10) 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, A parkoló felületen összegy l csapadékvíz csak olajfogó m tárgyon keresztül vezethet a befogadóba. Energia közm vek (11) A új beépítésre szánt területeken a villamosenergia ellátás hálózatainak (közép-, kisfeszültség , valamint közvilágítási) földkábelben történ vezetést kell el irányozni. A beépült területeken a villamosenergia kisfeszültség hálózatát, a közvilágítási hálózatot a távközlési szabadvezetékkel közösen, egyoldali oszlopsoron kell vezetni. (12) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglév közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhet . (13) Az ellátatlan területeken a gázelosztás középnyomáson építend közterületeit ennek megfelel en kell alakítani.

ki, az új utcák

(14) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek homlokzatára látható formában nem helyezhet k el. A berendezés a tömör kerítésben, vagy kerítés pillérben, a telkek el kertjében növénytakarással, vagy az épületek alárendeltebb homlokzatára szerelhet . A nyomásszabályozótól a vezeték csak felszín alatt vezethet , épülethomlokzaton látszó felületként nem jelenhet meg. Hírközlés (15) A tervezett távközlési hálózatot földalatti vezetéssel, kábelben ill. alépítményben vezetve, kell megépíteni. A vonalas közm létesítés engedélyezése során a talajvédelmi szakhatóság véleményét ki kell kérni. (16) A meglév közszolgálati táv- és hírközlési antennán kívül újabb nem helyezhet el a tervezési területen. Fejlesztés a meglév oszlop lehet ségeinek további kihasználásával engedélyezhet . (17) A mikrohullámú összeköttetések véd sávjában az el írt magasságkorlátozás betartandó.




Zöldterületek 20.§ (1)

Zöldterületeken kizárólag a pihenést, testedzést és a terület fenntartását szolgáló épület, építmény (pl.: sétaút, pihen hely, gyepes sportpálya, gyermekjátszótér) helyezhet el.

(2)

Zöldterületek kialakítása komplex kertépítészeti terv alapján történhet.

(3)

A terület övezeteiben biztosítani kell a rendezett hulladékgy jtés és szállítás lehet ségeit.

(4)

A terület övezeteinek szabályozása az általános környezetvédelmi, természetvédelmi és állattartási el írásokkal együtt érvényes.

(1)

A ZRa) ZR-

b) c) d) e) (2)

Zöldterület övezetei (ZR- , KP; ZV21.§ jel zöldfelületi rekreációs övezetben SZ 5,0

2 1,5 ha

)

Z=70 Szm:0,4

épület, építmény minimum 1,5 ha-t meghaladó területnagyságú telken, legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhet el. Épület, építmény a patak part élét l számított 25 m-es távolságon belül nem helyezhet el, csak a hagyományos, településképbe illeszked anyaghasználat engedélyezhet (termésk , vakolt felület, fa, cserép, farönk, feny kéreg, f ). Az övezetben a 20. § (1). bekezdésében foglaltakon túl a sportolási funkció ellátását szolgáló vendéglátó létesítmény is elhelyezhet . A vendéglátó funkció a telek összes beépítésének legfeljebb 20%-át foglalhatja el. Az övezetben minimum 80%-os zöldfelületi borítottság szükséges, amelynek legalább 40%-a háromszintes növényállomány, a kertépítészeti kialakítást kertépítészeti terv alapján kell megvalósítani. Az övezetben csak gyepes sportpálya létesíthet , amelynek tervezett elhelyezését, kialakítását az építészeti tervnek tartalmaznia kell.

KP jel közpark övezetben épület, kilátótorony nem helyezhet el. a) KP

SZ -

2 5000

Z=80

Az övezetben a telkek területén a vízzáró burkolatok területi aránya legfeljebb 2 % lehet. A kialakítható telkek minimális mérete 5000m2 (0,5 ha). Az övezet telkein a minimális zöldfelületi arány 80 %, amelynek minimum 40%-a háromszint (gyep-, cserje- és lombkoronaszint) növényállomány. Az övezetben csak a hagyományos településképbe illeszked anyaghasználatú építmények helyezhet k el (termésk , vakolt felület, fa, cserép, farönk, feny kéreg, gyepfelület). (3)

A védelmi célú zöldterületek ZV jel övezete. a) Az övezetben épület nem helyezhet el. Az övezetben csak a közlekedést, pihenést szolgáló sétaút, pihen hely alakítható ki. 21 A rendelet megalkotásának napja: 2002. szeptember 25.



b) A telkek területén legfeljebb 2 % lehet a burkolt felület aránya. c) A kialakítható telkek minimális mérete 500m2. d) Az övezet telkein a minimális zöldfelületi arány 80 %, amelynek minimum 60 %-a háromszintes növényállomány. A kialakítását kertépítészeti terv alapján kell megvalósítani. e) A talaj megbontásával, terepalakítással járó beavatkozások esetén talajmechanikai vizsgálatot kell készíteni. f) A hulladékkal feltöltött vízmosás területén (hrsz.:242, 299) és annak telekhatárától mért 50 m-es véd övezeten belül, a lakótelkek kertjeiben fogyasztásra szánt növény termesztése és állat tenyésztése, valamint kút létesítése tilos. Erd területek 22.§ (1) (2) (3) (4)

A terület övezetein belül csak az erdészeti és turisztikai tevékenységgel összefügg épület helyezhet el. A terület övezetein belül építési tevékenység csak az illetékes erdészeti szolgálat hozzájárulásával történhet. A terület övezeteiben kommunális, illetve veszélyes hulladék, vegyszer még ideiglenesen sem tárolható. A terület övezeteinek szabályozása az általános környezetvédelmi, természetvédelmi és állattartási el írásokkal együtt érvényes. Erd terület övezetei (E-

, EE23.§

, Ev-

, VE-

)

(1)

Az Els dlegesen gazdasági rendeltetés erd k (E- ) övezete els dlegesen gazdasági rendeltetés erd területek m velésére szolgál. a) Az övezetben az erd rendeltetésének megfelel építmények, szabadon állóan helyezhet k el. b) A telkek maximális beépítettsége 0,5 %, de teleknagyságtól függetlenül legfeljebb 200 m2 alapterület lehet. c) A legnagyobb megengedett építménymagasság 6 m. d) A kialakítható telkek minimális mérete 10 ha.

(2)

Az Els dlegesen egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetés erd k (EE- ) övezete els dlegesen egészségügyi-szociális, turisztikai, másodsorban védelmi rendeltetés erd területek m velésére szolgál, amelyben az erd rendeltetésének megfelel , valamint turisztikai célokat szolgáló építmények helyezhet k el. a) Az övezetben épület csak a pataktól legalább 25 m-es távolságban helyezhet el, szabadon állóan. b) A telkek maximális beépítettsége 0,5 % lehet c) A legnagyobb megengedett építménymagasság 4,5 m. d) A beépíthet telkek minimális mérete 3 ha.

(3)

Az Els dlegesen védelmi rendeltetés erd k (Ev- ) övezete els dlegesen talaj-, víz- illetve leveg tisztaság-védelmi célú erd területek fenntartására szolgál. a) Az övezetben lakóépület nem helyezhet el. 22 A rendelet megalkotásának napja: 2002. szeptember 25.



b) Az övezetben kommunális, illetve veszélyes hulladék, vegyszer még ideiglenesen sem tárolható. (4)

A Védelmi rendeltetés védett erd k (VE- ) övezete els dlegesen védett erd területek fenntartására szolgál. a) Az övezetben építési tevékenység csak a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának és az Erdészeti Szolgálat hozzájárulásával folytatható. b) A területen folytatott erd gazdálkodás a védett területre vonatkozó kezelési terv és a védetté nyilvánítási határozatban foglaltak szerint történhet. c) Kommunális, illetve veszélyes hulladék, vegyszer még ideiglenesen sem tárolható, környezetszennyez tevékenység nem folytatható. Mez gazdasági területek 24.§

(1)

Az övezetben a telek beépítési százaléka számításánál a telek összterületének maximum 15 000 m2-e vehet figyelembe.

(2)

Külterületi zöldfelületek, tájfásítás, véd sávok növényzetének megtervezésekor a honos fajokat kell alkalmazni.

(3)

Az övezetben meglév fasorok, erd sávok csak biológiai pusztulás vagy balesetveszély esetén, illetve a törzsátmér k összegének megfelel pótlással számolható fel.

(4)

A mez gazdasági területeket feltáró utak vízelvezetését meg kell oldani.

(5)

A patakok mentén kijelölt 25 m-es véd övezeten belül csak vízügyi vagy természetvédelmi rendeltetetés építmény helyezhet el. Tilos tartósan, vagy ideiglenesen az él szervezetekre káros, illetve a vízre és a talajra szennyez hatású vegyszert tárolni, állattartó építményt elhelyezni, szerves trágyát, illetve bármilyen típusú hulladékot tárolni.

(6)

A terület övezeteinek szabályozása az általános környezetvédelmi, természetvédelmi és állattartási el írásokkal együtt érvényes.

(7)

Épületet, építményt az utaktól, valamint a telekhatároktól 15,0m-es el -, oldal- és 25,0m-es hátsókert megtartásával lehet elhelyezni. (M-

(1)

A mez gazdasági terület övezetei ; MK- ; MGY1- ; MSZ- ; MKL25.§

)

A Mez gazdasági szántó Mjel övezetbe tartozó területek els dlegesen szántóként, esetleg gyepes m velés sz l -, gyümölcsös és gyepterületként hasznosíthatók. a) Az övezetben lakóépület nem helyezhet el. b) Nagylétszámú állattartó telep, tanya, farmgazdaság a területen nem helyezhet el. c) Az övezetben elhelyezhet - közm , nyomvonal jelleg vezeték, - távközlési és vízgazdálkodási építmény, - geodéziai jel. d) A telkek maximális beépítettsége 1,5 % lehet. e) A kialakítható minimális telekméret 1ha. 23 A rendelet megalkotásának napja: 2002. szeptember 25.



f) A beépíthet minimális telekméret 10ha. g) 12%-nál meredekebb területeken mez gazdasági tevékenység csak talajvédelmi eljárással folytatható. h) A szántókat határoló földutak mentén minimum 1,5 m-es gyepes sávot kell létesíteni és a telek tulajdonosának fenntartani. (2)

(3)

(4)

A Mez gazdasági kertgazdasági MKjel övezetbe tartozó területek els dlegesen kisparcellás sz l -, gyümölcsös, és gyepterületként hasznosíthatók. a) Az övezetben lakóépület nem helyezhet el. b) Az övezetben építmény vagy épület csak a telek területének 60%-os sz l - vagy gyümölcsösként való használata esetén helyezhet el. c) A beépítési mód 20,0m-nél keskenyebb teleknél oldalhatáron álló, 20,0m-nél szélesebb teleknél szabadon álló legyen. Az épületek sakktáblaszer en helyezend k el. Legalább 10,0m-es el kert alakítandó ki, az építési hely mélysége legfeljebb 20,0m-es lehet. d) A telkek maximális beépítettsége 3 % lehet. e) A legnagyobb megengedett építménymagasság 4,5 m. f) A kialakítható telkek minimális mérete 720m2. g) A telek és a közterület közötti másfél méternél nagyobb szintkülönbség esetén gépkocsi-tárolásra alkalmas épületrész, vagy terep kialakítás csak a közterület szintjén engedélyezhet . h) Építmények elhelyezése és a talajm velés csak úgy valósítható meg, hogy az ne rontsa a terület felszíni vízelvezetési tulajdonságait, és a vízelvezetés ne veszélyeztesse a szomszédos telkeket, illetve a talaj állékonyságát. i) Az övezet feltáró útjai kialakításánál kiépítésénél (engedélyezési terv részét kell képezze) a felszíni vízelvezetést és a partfalvédelmet meg kell oldani. j) Növényzettel vagy élettelen anyaggal nem fedett rézs legfeljebb 10 fokos d lésszöggel alakítható ki. jel övezetbe tartozó területek A Mez gazdasági gyepgazdálkodási MGY1els dlegesen gyepgazdálkodási (rét, legel , kaszáló), területként hasznosíthatók. a) Az övezeten belül - lakóépület, - gyepgazdálkodással összefügg , termékfeldolgozás és tárolás céljára szolgáló épület, építmények helyezhet k el. b) Az övezetben telkenként maximum egy lakó- és egy gazdasági épület helyezhet el. c) Az övezetben az épületeket szabadon állóan kell elhelyezni. d) A telkek maximális beépítettsége 1,5 % lehet e) A legnagyobb megengedett építménymagasság 4,5 m. f) A beépíthet telkek minimális mérete 1,5 ha. Az MGY2jel övezetbe tartozó területek els dlegesen gyepgazdálkodási (rét, legel , kaszáló), területként hasznosíthatók. a) Az övezeten belül - lakóépület, - kis számú szálláshellyel rendelkez vendéglátó épület, 24 A rendelet megalkotásának napja: 2002. szeptember 25.



-

b) c) d) e) f)

gyepgazdálkodással összefügg , termékfeldolgozás és tárolás céljára szolgáló épület, építmények helyezhet k el. Az övezetben telkenként maximum egy lakó- és egy gazdasági épület helyezhet el. Az övezetben az épületeket szabadon állóan kell elhelyezni. A telkek maximális beépítettsége 2 % lehet A legnagyobb megengedett építménymagasság 5,5 m. A beépíthet telkek minimális mérete 2,5 ha.

(5)

jel övezetbe tartozó telkek különleges gyepgazdálkodási használatú A KMHThonvédségi területek. A l - és gyakorlótéri funkció számára biztosított területek a gyakorlatok közötti id szakokban a fenntartás érdekében gyepgazdálkodási (legel ) területként szolgálnak. a) Az övezetben épület, építmény nem helyezhet el, beépítési mérték 0%. Csak a honvédelmi - gyakorló tevékenységet szolgáló berendezések, illetve zajgátlást biztosító eszközök (pl.: hangátló-fal) létesíthet k. b) A kialakult telkek tovább nem oszthatók.

(6)

A Mez gazdasági sz l MSZjel övezetbe tartozó területek els sorban sz l területként, esetleg gyümölcsösként vagy gyepterületként hasznosíthatók. a) Az övezetben telkenként maximum egy gazdasági épület helyezhet el. b) A dögtér felszámolása után az övezetben a sz l feldolgozás és tárolás céljára szolgáló épületek, építmények helyezhet k el. c) Az övezetben az építményeket részletes szabályozás alapján szabadon állóan kell elhelyezni. d) A telkek maximális beépítettsége 1,5 % lehet e) A legnagyobb megengedett építménymagasság 6 m. f)

(7)

A beépíthet telkek minimális mérete 10 ha.

A Mez gazdasági különleges MKLjel övezetbe tartozó telkek vegyes mez gazdasági rendeltetés –gyep, sz l , gyümölcsös, szántó (maximum1 000m2-es összefügg parcellákkal), területként hasznosíthatók. a) Az övezetben elhelyezhet : - lakóépület, - kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épület, - kézm ipari építmény, - mez gazdasági termeléssel és feldolgozással kapcsolatos gazdasági épület, - parkoló. b) Az övezetben az építményeket szabadon állóan kell elhelyezni. c) A telkek maximális beépítettsége 1,5 % lehet. d) A legnagyobb megengedett építménymagasság 7,5 m. e) A beépíthet telkek minimális mérete 3 ha. f) Az övezetben m köd létesítmény üzemeltet jének az építési engedélyben kikötött módon és az illetékes Környezetvédelmi Felügyel ség véleményezése alapján gondoskodni kell a telken keletkezett folyékony és szilárd hulladék ártalommentes gy jtésér l, szükség esetén el kezelésér l, valamint rendszeres elszállításáról. 25 A rendelet megalkotásának napja: 2002. szeptember 25.



g) A terület rendeltetésszer használatához szükséges gépkocsik parkolását úgy kell biztosítani, hogy az a felszíni és felszín alatti vizeket, valamint a talajt ne szennyezze. h) A tájvédelmi körzet véd területe miatt az övezetben történ építési és termelési tevékenységeket egyeztetni kell a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságával. Vízgazdálkodási területek A vízmedrek és a vízgazdálkodás területe VT26. §

jel övezet

(1)

Az övezetbe tartoznak a tavak, a területen lév árkok, vízmedrek területei és azok parti sávjai, valamint az azokat övez zöldfelületek (rét és gyepterületek, facsoportok, ligeterd -foltok).

(2)

Az övezetben épületet, építményt elhelyezni nem lehet, ez alól kivétel a vonalas közm , valamint a közlekedést szolgáló létesítmények.

(3)

Az övezetbe tartozó árkok, vízmedrek területeit elzárni, lekeríteni, feltölteni nem lehet.

(4)

Az övezet területén zöldfelület-rendezési beavatkozásokat (növénytelepítés, fakivágás, gyepfeltörés) végezni csak az illetékes vízügyi és talajvédelmi szakhatóság egybehangzó hozzájárulása alapján lehet.

(5)

A patakok és tavak mentén véd övezet kell kijelölni. Ez a véd övezet - beépítésre nem szánt, országosan védett területen 50 m, - egyéb beépítésre nem szánt területeken 25 m - beépítésre szánt területeken 6 m A véd övezeten belül csak vízügyi vagy természetvédelmi rendeltetetés építmény helyezhet el, tilos tartósan, vagy ideiglenesen az él szervezetekre káros, illetve a vízre és a talajra szennyez hatású vegyszert tárolni, állattartó építményt elhelyezni, szerves trágyát, illetve bármilyen típusú hulladékot tárolni. A véd övezeten belül a felszíni és felszín alatti vizeket szennyez vagy a vízparti vegetáció fennmaradását veszélyeztet tevékenység nem folytatható. Általános környezetvédelmi el írások 27.§

(1) (2) (3)

(4)

Agostyán területén hulladékártalmatlanító létesítmény nem létesíthet . A talaj, a felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében folyékony és veszélyes hulladékot, növényvéd szert, m trágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelés , zárt tárolóban szabad tárolni. A talaj- és talajvíz védelme érdekében kommunális szennyvíz új beépítés esetén beépítésre szánt területen csak közcsatornába – annak kiépítéséig zárt tárolóba – vezethet . Külterületen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethet , zárt szennyvíztárolót vagy egyedi szennyvíztisztító berendezést kell létesíteni, a vonatkozó hatósági el írások figyelembe vételével. A szabályozási terven feltüntetett erózióveszélyes, vízmosásos területeken tilos a természetes növénytakaró felszámolása. Amennyiben a terület növényzettel nem fedett, ott a terület meredekségének megfelel en gyepesítéssel, fásítással, sarjadzó, talajtakaró cserjék telepítésével kell az állékonyságról gondoskodni.



(5)

(6)

(7)


Partfalak, vízmosások és suvadásos területek biztosítását els dlegesen növényzettel kell megoldani. Amennyiben ez nem lehetséges, a mesterséges partfalvédelem kizárólag természetes (els sorban tardosi) k vel, esetleg beton hátfallal er sített termésk fallal történhet. Vízmosások, suvadásos területek mesterséges megkötésére növényi eredet épít anyagok (r zseköteg, -fonat, farönk) használhatók. A nem stabilizált löszfalak melletti véd területen tilos a terep megbontása, a talajm velés, illetve bárminem építmény elhelyezése. A véd terület a következ k szerint határozható meg: f [méter] löszfal-magasság mellett ’f’ x 2,7 m távolságra a koronavonaltól, illetve ’f’ x 1,7 m távolságra a körömvonaltól. A település teljes közigazgatási területe a VI. vízmin ség-védelmi területi kategóriába és a nitrát érzékeny területek közé tartozik. A területen folytatott tevékenységek által kijuttatott anyagok mennyiségére, elhelyezésére, bedolgozására vonatkozóan a jogszabályok ezen területekre vonatkozó határértékeit kell figyelembe venni. Általános természetvédelmi el írások 28.§

(1) (2)

Az védett területeken vagy azok védelmi övezetében m velési ág váltás, illetve építési tevékenység csak a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának hozzájárulásával, részletes szabályozási terv alapján történhet. Agostyán területe az általános tájvédelem célterületei közé tartozik, ennek értelmében a településrészen tilos a meglév él helyek veszélyeztetését, megsz nését eredményez tevékenységet folytatni.

(3)

A Tájvédelmi Körzet Agostyánt érint területei körül 500 m-es véd övezetet kell kijelölni. A véd övezeten belül tilos vegyszeres növényvédelmet alkalmazni, m trágyát használni, a védett terület él helyeit zavaró zaj- és rezgésterhelést okozó tevékenységet folytatni.

(4)

A helyi védett területek körül 100 m-es véd övezetet kell kijelölni. A véd övezeten belül folytatható tevékenységekre vonatkozóan el írásokat a helyi védelmi rendelet szabályozza. Állattartásra vonatkozó általános el írások 29.§ 2 1000 m alatti lakótelken csak sertés, baromfi és egyéb kisállat tartható, az övezeti szabályozásban meghatározott mértékben, és a szomszédos lakótelkeket nem zavaró módon. Állattartásra alkalmas épületek, tárolók kialakítása csak a talaj- és vízvédelemre, valamint az állategészségügyre vonatkozó jogszabályok el írásai szerint történhet. Trágyatároló nem létesíthet felszíni vízt l, id szakosan vízállásos területt l számított 100 méteren belül. A településrész területén egészségügyi, oktatási intézmények, élelmiszert el állító vagy értékesít létesítmények valamint a temet területén, azok telkének határától számított 25 m-en belül, illetve felszíni vizek szabályozási vonalától számított 50 m-en belül, valamint 500 m2-nél kisebb telkeken haszonállatot tartani nem lehet. Állattartásra szolgáló épület 2 m2 felett építési engedély köteles, annak építése, átalakítása, használati módjának megváltoztatása csak építésügyi szabályok és az állattartásról szóló jogszabályok el írásai szerint lehetségesek.

(1) (2) (3) (4)

(5)



(6) (7)


A településrészen hígtrágyás technológia nem alkalmazható, erre alkalmas épület nem létesíthet . Az állattartásra vonatkozó egyéb kérdésekben a helyi állattartási rendelet, valamint a vonatkozó jogszabályok el írásait kell figyelembe venni. Táji, építészeti érték és településkép védelem 30. §

(1)

Építészeti értékvédelem a) Külön önkormányzati rendeletben meghatározott feltételekkel a következ ingatlanok esetében biztosítandó a helyi építészeti értékvédelem: Lakóház és udvar 166/1Hrsz Temet 109Hrsz Lakóház és udvar 167/1Hrsz Lakóház és udvar 30Hrsz Lakóház és udvar 168Hrsz Lakóház és udvar 33/1Hrsz Lakóház és udvar 186Hrsz Lakóház és udvar 38Hrsz Lakóház és udvar 187Hrsz Lakóház és udvar 46Hrsz Lakóház és udvar 215Hrsz Lakóház és udvar 57Hrsz Lakóház és udvar 228Hrsz Lakóház és udvar 59Hrsz Lakóház és udvar 249Hrsz Lakóház és udvar 60Hrsz Lakóház és udvar 250 Hrsz Lakóház és udvar 68Hrsz Lakóház és udvar 258 Hrsz Lakóház és udvar 115Hrsz Lakóház és udvar 120Hrsz helyileg védend k a közterületen és a kertekben, udvarokban lév kerekes és nyomós kutak, szobrok, k keresztek.

(2)

Botanikai értékek a) Ezen rendelet önkormányzati védelem alá helyezi az alábbi botanikai értékeket: b) ezüst hárs (Tilia tomentosa) a Szabadság utcában (18. hrsz. el tt) , c) diófa (Juglans regia) a Pet fi Sándor utcában (268/1. hrsz. el tt), d) japán akás fasor (Sophora japonica) a Szabadság utcában (078. hrsz). e) A helyi védelemre javasolt botanikai értékeket meg kell rizni, rendszeresen gondozni kell, melynek technikai és hatásköri el írásait a fakivágásról és zöldfelület kezelésr l szóló helyi rendelet tartalmazza. f) A kivágásra engedély kizárólag a fák biológiai pusztulása, illetve balesetveszély esetén adható.

(3)

Régészet A lakóterületi fejlesztések kapcsán, a tervezett földmunkák (pl.: közm vek fektetése, útépítés, alapkészítés) megkezdésének id pontjáról értesíteni kell a Kuny Domokos Múzeumot és a lehet ségét meg kell teremteni az el zetes régészeti bejárás lefolytatásának. TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI VÉD TERÜLETEK 31.§ TKjel terület, Tájvédelmi körzet véd területe

(1)

A Tájvédelmi körzet körül 500 m-es véd övezetet kell kijelölni.

(2)

A véd övezeten belül tilos vegyszeres növényvédelmet alkalmazni, m trágyát használni, a védett terület él helyeit zavaró zaj- és rezgésterhelést okozó tevékenységet folytatni. 28 A rendelet megalkotásának napja: 2002. szeptember 25.



Környezetvédelmi véd övezet 32.§ Vízmin ség-védelem (1)

A patakok mentén véd övezetet kell kijelölni. Ez a véd övezet: - beépítésre nem szánt, országosan védett területen 50 m, - egyéb beépítésre nem szánt területeken 25 m, - beépítésre szánt területeken 10 m.

(2)

A véd övezeten belül csak vízügyi vagy természetvédelmi rendeltetetés építmény helyezhet el, tilos tartósan, vagy ideiglenesen az él szervezetekre káros, illetve a vízre és a talajra szennyez hatású vegyszert, szerves trágyát, illetve bármilyen típusú hulladékot tárolni, állattartó építményt elhelyezni. Záró rendelkezés 33. §

Az 1.§ (1) bekezdésében meghatározott területre szóló építési szabályzat és szabályozási tervek (az SZ-1/B-1 jel , SZ-1/B-2 jel , SZ-2/B jel , SZ-2/B-MK jel ) a kihirdetés napján lépnek hatályba.

……………………………………………. Hetényi Tamás polgármester

…………….…………………………….. dr Szabolcs Tivadar jegyz



építési szabályzata Függelék

A földhivatali nyilvántartás szerint vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, horhos, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján, a ÉDUVIZIG engedélyével szabad. Fel kell számolni az alábbi területen jelentkez szennyez forrásokat, illetve a felszámolás után rekultiválni és rendezni kell: - dögtér - dögkút területe. Mérésekkel megalapozott vizsgálatot kell végezni a hulladékkal feltöltött vízmosás (hrsz.: 242, 299) szennyez hatásának megállapítására, és ennek megfelel en a környezetvédelmi felügyel ség min sítése alapján fel kell számolni azt, vagy zöldterületként rendezni. Környezetvédelem, természetvédelem, zöldfelületek: 1) Tata területére vonatkozóan az alábbi helyi rendeletek meghozatala szükséges, amelyeken belül Agostyán területére vonatkozóan, a helyi viszonyokat és adottságokat figyelembe véve külön rendelkezéseket kell hozni: • Helyi környezetvédelmi rendelet • Helyi hulladékgazdálkodási rendelet (esetleg az el bbivel összevontan) • Helyi állattartási rendelet • Fakivágási és zöldfelületkezelési rendelet • A helyi jelent ség természetvédelmi területekre vonatkozó rendelet módosítása, mely magába foglalja a szabályozási tervben meghatározott véd területeken belüli tevékenységek szabályozását. 2)

Az Agostyán területén kijelölt zöldterületeket az alábbi - környezetvédelmi és zöldfelületi szempontok alapján kialakított - ütemezési sorrend szerint javasolt megvalósítani: • 1. a 299.hrsz-ú védelmi célú zöldterület (a megfelel mintavételi és min sít eljárások eredménye alapján), • 2. a 065/4.hrsz-ú védelmi célú zöldterület a meglév lakóterületek szélvédelme érdekében (a terület beépítéséig javasolt el fásítást végezni), • 3. a 034/3.hrsz-ú rekreációs zöldterület és ezt a településhez kapcsoló 128-as hrsz-ú közpark létesítése egyid ben, közös zöldfelületi koncepció alapján, • 4. egyéb védelmi célú zöldterületek és közpark létrehozása. 3) Agostyán területén mindennem tevékenység csak az 1995. évi LIII. A környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény, valamint annak végrehajtási rendeleteinek el írásai szerint végezhet . 4) A 49/2001. (IV. 3.) kormányrendelet el írásai betartandók. 5)

A védett területeken folytatott tevékenységekre vonatkozóan a védetté nyilvánítási rendelet, a kezelési terv, illetve az 1996. évi LIII. tv., valamint annak végrehajtási rendeletei irányadóak.

6)

Tata várható légszennyezettségi besorolása 3. számú Tatabánya – Dorog zóna

7)

A term földet érint bármilyen beavatkozás csak az 1994. évi LV. Term földr l szóló Törvény el írásainak betartása mellett végezhet .


sz. rendelete Agostyán városrész építési szabályzatáról és szabályozási tervérl

Recommend Documents