A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS GYAKORLATA ENTLEBUCH (LUZERN / SVÁJC) TÁJÁN Stettner Miklós A fenntartható fejlődést már 1769-ben alkalmazta Mária Terézia erdőművelési törvénye, mellyel a Feketeerdőtől a Felvidékig az érckohászat erdő rablógazdálkodásának kárait tette jóvá. Entlebuch tája és népe Entlebuch Svájc közepén, Luzern kanton legnagyobb kiterjedésű, legkevesebb lakosú kerülete. Három tájtípusa 600 és 2350 m között fekszik, évi 160-200 cm csapadékkal. Északon a Napf-hegység harmadkori márgáiba, konglomerátumaiba a patakok számtalan mély szakadékot vájtak. Az 1400 m magasságig terjedő szórványtelepüléseken apró szántóival, meredek legelőkkel és erdőkkel csak keménykötésű emberfajta él meg. Entlebuch népességének ¾-e a Kis-Emme folyó völgyének teraszaira települt községekben, a Bern-Luzern-i vasút és közút mentén él. Délen az agyagos óharmadkori fliskőzeteken csúszós, sovány talajokon rétek, mocsári erdők, az elkorhadt növényekből síklápok képződtek. Bérci- és törpefenyőcsoportok közötti mélyedéseket gyapjúsás, zuzmók, orchideák, majd káka és szittyófajok töltötték fel. Vízduzzasztó rétegen évezredek alatt tőzegmoha felláp képződött. Ez önsúlyának tízszeresét tárolja vízzel, nincs kapcsolatban az altalajjal, semmi tápanyagot nem tartalmaz és évente legfeljebb 1 millimétert növekszik. Itt csak úgy 20 féle specializált növények, pl. rovarevők élnek. Fokozott egyedi és környezeti védelmet igényelnek az itt élő ritka állatok is, mint az alpesi gőte, a sárszalonka, a fajdkakas. E nedves lejtők felett a helvét takarók maradványait, alsókrétakorú, messzire világító, fehér mészkövet találunk, az ún. Schrattenkalk-ot. A svájci tájszólás „Schratten”-nek nevezi a mély, élesszélű karszthasadékokat. A Schrattenflue karsztterületén 250 kisebb-nagyobb barlang, zsomboly található 32 km feltárással. Entlebuch népességéről homlokegyenest ellentmondó leírásokat találunk: felvilágosultak vagy maradiak, vidámak vagy elutasítók. A népszavazásoknál általában a többség ellen szavaznak. Entlebuchban 1653-ben parasztfelkelés is volt és 1847-ben Svájc utolsó polgárháborúja a katolikusok és a reformátusok között. Entlebuch mindig szegény volt. Itt volt Luzern kanton legmagasabb gyermekhalandósága és a legtöbb árvagyermek, akiket karácsony előtt árvereztek. Ma az államszövetség Luzern kantonra eső adókiegyenlítésének a felét igényli Entlebuch. A fejenkinti adóbefizetés a kantonális átlagnak éppen a felét teszi ki. Míg a luzerni kerületek 1850-1990 között 25 és 450% között növekedtek, Entlebuch népessége 7%-kal csökkent.
ent4sz
1
A hegyektől övezett Entlebuch 50%-a gyep, 40% erdő, 7% terméketlen és csak 1%-a szántóföld (LU 8%). A gyepes gazdálkodás, állattenyésztés és a tejtermelés uralkodik. A parasztgazdaságok száma 1990/2000 között 15%-kal csökkent! A primer szektorban foglalkoztatottak százaléka igen magas: CH 4,7/ LU 11/ Entlebuchban 35% addig a tercier szektorban nagyon alacsony: CH 70/ LU 62/ Entlebuchban csak 38%. A primer szektorban foglalkoztatottak aránya Entlebuch három községében 60% felett van! Egy népi kezdeményezés következményei 1987 decemberében egy katonai gyakorlótér kiépítése ellen megindult mozgalom során a népszavazásban törvénybe vették a mocsarak és lápok védelmét. Kiderült, hogy 1850 óta Svájc lápjainak, mocsarainak 90%-át lecsapolták, feltöltötték, beépítették. Évente 2700 ha terület épül be (másodpercenként 1 m²!) és 1400 ha, nagyrészt nem művelhető erdő nő. A lápos, védett tájak Svájc 2,5%-át képezik, jó 100 000 ha-t. melyeket 1996 óta kutatnak. Entlebuch 40 000 hektárjából 13 000 ha lett védett, pl. Flühli falú területének több mint a fele! A parasztgazdák a politikai pártokkal és a községekkel vállvetve szálltak síkra a magántulajdon korlátozása ellen. De voltak, akik felismerték a lápos területek védelmében rejlő új lehetőségeket: a lápokat felfedezni, szépségüket vásárra vinni, az utolsó fellápokat megmenteni! Elkészült a lápok regionális területfejlesztő iránytervezete. A turizmus menedzselésében a maximális növekedés helyett a tájvédő, gondozó, optimált fejlődés irányába fordultak. Az UNESCO Bioszféra Entlebuch (UBE) A helybéli kezdeményezések jól illettek az 1995 óta Sevilla-i stratégia néven ismert UNESCO programba, melyben a bioszféra-rezervátumok modellrégiókat alkotnak. Ezek alapelvei a természeti- és kulturtáj fenntartása, a lakosság bevonása az élet-és gazdaságtér alakításába, a községek és szakmák közti együttműködéssel a többletértékteremtés fejlesztése, és a kutatás és képzés koordinációja egy professzionális menedzsment által. Világszerte 97 ország 440 bioszféra-rezervátumaitól választ várunk olyan problémák megoldásában, mint a természeti erőforrásoknak, az élővilág sokféleségének, az eredeti életközösségek ismereteinek fenntartása. Egy bioszféra-rezervátumhoz nem kellenek új törvények csak: • egy szolgáltató centrum és • egy 20 - 100 ezer hektáros területen háromféle zóna kialakítása: o A magzóna, egy szigorúan védett természetes ökoszisztéma, ez Entlebuchban 3 300 ha telekkönyvbe iktatott átfogó védelemmel, pl. kaszáló- és vadásztilalommal.
ent4sz
2
o E körül a 16 000 ha gondozózóna, a hagyományosan kialakult élettér fenntartásával és fejlesztésével, o és 20 000 ha fejlődőzóna a normális gazdasági fejlődéssel. A rezervát szó beszűkítő jelentősége miatt ma az UNESCO Bioszféra Entlebuch (UBE) -ról beszélünk. Amikor 2001-ben Entlebuchot a bioszféra-rezervátumok közé vették, az UNESCO kiemelte a lakosság nagyfokú részvételét a döntési folyamatokban és hogy a projekt annak községről-községre történt megszavazásával jött létre. Sőt, Entlebuch lakói az UBE működésére fejenként évi 4 CHF-ot (= 650 Ft., két pohár sör) is megszavaztak! Az UBE-t az első tíz évben az állam 45%, LU kanton 25%, a községek 7%-kal, a többit alapítványokból, szponzoroktól, projektekből és a rendezvények bevételeiből (kb. 7%) finanszírozzák. Az évi háztartás 1,3 millió CHF (210 M HUF), 16 teljes- és részidős munkaerővel. A fenntartható fejlődés gyakorlata az UBE-ben A menedzsment kapcsolatokat ápol kantonális, össz-szövetségi és nemzetközi szervezetekkel, másrészt összeköti az elnökséget, a pártfogó egyesületet a szakmai és községi projektcsoportokkal. Ezek az Entlebuch-turizmus, a képzés és élmény fóruma, a regionális termékmarketing bizottsága, a fa- és energiafórum, a gazdák, a vadászok, a vendéglátók fóruma, a tájgondozási és a tudományos platform. A centrum koordinációjával minden községben helyi projektek indultak: kulturesemények, fitnessz- és tanösvények. Az UBE a turizmus az erdő- és a mezőgazdaság területén a fenntartható fejlődésnek megfelelő stratégiákat dolgozott ki. Műhelymunkákban a jelen állapot erősségéből- gyengeségéből valamint a jövő esélyeit és kockázatait felmérve meghatározták ezen gazdasági ágazatok célkitűzéseit, a cselekvési területeken (környezet, gazdaság, társadalom) követendő súlypontokat és az ellenőrzésre kívánatos indikátorokat. A szakmai projektekben termékvonalak épültek ki. Ezekben minden termék útját a környezeti anyagáramlatokban (be-kivitel), a gazdasági többletérték-teremtés valamint a termelők és fogyasztók szociális viszonyában vizsgálják. Cél az anyagokat kisméretű körfolyamatokba zárni és a szakmák kooperációjának javításával, a többletértékeket a régióban tartani. Egy bizottság a „valódi entlebuch bioszférarezervátum” eredetet és minőséget szavatoló márkával minősíti a régió termékeit; eddig két tucat cég több mint kétszáz termékét. Az általános minősítő szabályzatban megkívánják, • hogy a minősítést használó cég az UBE-ben legyen honos, • az áruk és a szolgáltatások 75% az UBE-ből származzon, • a munkavállalók 75% Entlebuchban lakjon. • Beruházásoknál vegyenek entlebuchi cégeket és szállítókat tekintetbe.
ent4sz
3
Az ágazati, pl. a fatermék- szabályzatban többek között áll: • Egyszerű termékeknél (pl. deszka) használják a bioszférarezervátum nyersanyagát. • Összetett termékeknél (pl. ablak, bútor) a helyi nyersanyag és a belső üzemi értéktöbblet-teremtés értéke érjen el összesen 75%-ot. • Minden alkatrésznek legyen környezetbaráti minősítése. • Egy termék minősítéséhez meg kell határozni annak sajátosságait. • Egy üzem minősítéséhez megkívánják annak különleges kapcsolatát a bioszférarezervátumhoz és, hogy a minősített terméket piaci áron folyamatosan szállítsa. Az erdő- és fagazdálkodás esetén láthatjuk a fenntartható fejlődés cselekvési területeit: A környezetben, hogy az egészséges erdő a természetes termőhelyének megfelelő védő és környezeti rendeltetését betöltse. A gazdaságban, hogy nyersanyagot, építőanyagot szolgáltasson és energiahordozó legyen. Társadalmi szempontból legyen az erdő a lakosság üdülőhelye és élményvilága. A reális gond a nagy faállomány mellett a viharok, majd a betűző szú okozta kényszervágások. A fa piaci ára az önköltség táján (8 000 Ft/m³) stagnál, így az erdőgazdaság csak az állami támogatással tud túlélni. A 13 eladósodott fűrésztelep közül a közeljövőben néhányan be fognak csukni (Svájcban évenként 20!). Viszont kiszámították, hogy modern fatüzelési technológiával a kerület 4,8 milliárd Ft. értékű gáz- és fűtőolaj-importját a helyi erdőkből helyettesíteni lehetne. Már nyolc faforgács-tüzelésű fűtőtelep 10 000 KW hőenergiát szolgáltat. A takarmány- és tejtermelésnek, valamint az állattenyésztésnek gondja a leépülő állami ártámogatások mellett a stagnáló termelői árak. A fenntarthatóságot a környezeti cselekvés területén a természetkímélő gazdálkodási mód, gazdaságilag a tájgondozás jelentősége (187 alpes!) jelenti, de a mezőgazdaságon nem csak az életszínvonal, hanem a decentrált településstruktúra fenntarthatósága is múlik. A problémát legjobban a sajttermelés mutatja. A 90es években 15 sajtos készített emmentáli sajtot és a gazdák 171 Ft-ot kaptak 1 kg tejért. Ma 3 sajtos készít emmentáli sajtot, és a gazdák 113 Ft-ot kapnak a tejért. (Dél-Németországban a tej ma 67 Ft). Négy üzem felhagyott, és a többi nyolc 30 féle minősített sajtjával igyekszik a versenyben maradni, míg a nagy élelmiszer-elosztók féláron kínált akciós sajtokkal nyomják az árakat. Az UBE speciális rendezvényekkel, mint az évenkénti Cheese-fesztivál igyekszik ezen segíteni. Oktatás és kutatás az UBE-ben A centrum segít különböző iskolai szinten tanulmányi hetek, tanári továbbképzés és immár kéttucatnyi szak- és főiskolai diplomamunka kidolgozásában és részt vesz több környezetfigyelő programban.
ent4sz
4
A fenntartható fejlődés értékelésére a környezet, a gazdaság és a társadalom cselekvési területein meghatározott indikátorokkal egyes kantonokról, városokról, üzemekről és épületekről sok minőségi, de kevés mennyiségi felmérés készült. Pl. egy parasztgazdaságban a gazdasági mutatók, mint gépkihasználás, energiatakarékosság, műtrágyacsökkentés jól jelzik a hatékonyságot, de a tájesztétikát, vagy a környezettudatosságot nehéz számokban kimutatni. Az UBE a turizmus, az erdő-és mezőgazdaság területén olyan indikátorokat keres, melyekkel ezen ágazatok stratégiájának hatékonyságát és a cselekvési területek (környezet, gazdaság, társadalom) egymásra hatását kívánják kimutatni. Az idegenforgalom szerepe Az UBE területén csak Sörenbergnek van idegenforgalmi jelentősége. Ez a település Flühli falu alpesi része, mely körül, 1200 – 1600 m között az alpesi pásztortanyákat találunk. Egy kénes forrás mellett a 17. században egy kápolna, majd egy fürdőház, egy vendégfogadó és 1894-ben üdülőhotel épült. 1915-ben Vlagyimir Iljics Lenin nyaralt ott. Terjedelmes levelezését a pékmestertől kölcsönzött kerékpáron vitte postára, 15 km-nyire a völgybe! Síklub 1908-ban alakult, és az első sílift 1948-ban épült. Ezekből ma 13 van, melyek óránkénti kapacitását az utóbbi húsz évben 11-ről 17 ezer főre növelték! A sílifteket nyaralóház-építés láza követte. A telekárak a hatvanas évek 2 Frankjáról a nyolcvanas években 100 Frankra nőttek! Akkorra a lakóterületnek már csak 40%-a maradt a helybeliek és csak 5%- a volt parasztgazda tulajdonában! Igaz, a turizmus új munkahelyei révén csak itt, Flühli-Sörenbergben növekedett a lakosság. Sörenberg a táj szépségét, családias légkört, környezettudatos, élményekben gazdag tartózkodást kínál. A téli és nyári sportok mellett több mint 20 vezetett kirándulást rendeznek a flóra és fauna figyelésére, ismertetésére, melyek látogatottsága évről évre 50 – 70%-al nő. Az UBE-ről egy infocentrum, a községi újdonságokról egy 32 oldalas újság téli és nyári kiadásában, Entlebuchról vándorútvezető, térképek és egy kitűnő honlap is tájékoztat. De az idegenforgalom minőségi fejlődését nehéz kimutatni. A vendégéjszakák száma a szállodákban a 80as évek óta 42 000-ről mára 20 000-re csökkent. A változó számlálási módszerek miatt a magán- és tömegszállások, kempingek vendégéjszakáinak száma nem egyértelmű: ez 140 000 és 160 000 között ingadozik. Régen az idegenforgalom 80%-a a 3 hónapos téli szezonra esett, ezt sikerült 60%-ra csökkenteni. A fenntarthatóság cselekvési területeit nézve a turizmus jelentősége a környezet területén a táj kíméletes használatában, a biodiverzitás gondozásában, a gazdálkodás területén a helyi gazdaság és az életszínvonal fejlesztésében, a társadalom területén a helybeli életminőség és a munkaviszonyok emelkedő szintjének biztosításában van.
ent4sz
5
Mit várhatunk Entlebuchtól? Svájc gazdasági államtitkársága érdeklődéssel figyeli, hogyan sikerül a tíz évi támogatás folyamán a fenntartható fejlődést regionálisan, szakmákat áthidalva megvalósítani. Ez mintaképül szolgálna más, hátrányos helyzetbe lévő régiók felzárkóztatásához. Ha egy szabadtéri színház harminc előadásának valamennyi jegyét egy hónappal a bemutató előtt el tudják adni, az a helyi kultúra erejének bizonysága. Entlebuch esetén láthatjuk, hogy • A fenntartható fejlődés csakis a lakosság széleskörű hozzáállásával lehetséges. • Egy organikusan fejlett régió valamennyi természeti, gazdasági és kulturális erőforrásait össze kell fogni. • Ezen régió gazdaságának innovativ módszerekkel és speciális termékekkelversenyképesnek kell lennie. • A célokat egy, a régióra individuális stratégiában össze kell hangolni. • A fenntarthatóság és a financiális impulzus eredményeit folyamatosan kell értékelni. A fenntartható fejlődés az életminőség emelését a természettel, a gazdasággal és a népesség igényeivel összehangolt hosszú távú folyamatokban éri el. Korunk gazdaságfilozófiája, minél többet, minél olcsóbban, „more for less” rövidtávú gazdasági sikerekkel csalogatja a választópolgárokat. Egy paradigmaváltás bonyolult folyamatát csak egy innovatív, tartalékokkal bíró, áldozatokra is képes gazdaság ill. társadalom tudja sikeresen megvalósítani. Entlebuch: www.biosphaere.ch Fenntarthatóság: www.stadtentwicklung-zuerich.ch www.alpenallianz.org www.are.admin.ch/are/de/nachhaltig www2.unesco.org/mab/br/brdir... www2.agenda21local.ch Dr. Stettner Miklós földrajztanár, CH 5000 Aarau, Liebeggerweg 20,
[email protected]
ent4sz
6
