29. szám
2007. Karácsony
„E
gyszer át akartam jutni a Szutlej folyón, de nem volt rajta híd, sem csónak a közelben. Egy ember azt mondta: ’Levegő segítségével átmehetsz rajta’. Azt gondoltam őrült, hiszen a levegő légzésre való, nem pedig, hogy átvigyen a folyón. Emberem azonban elővett egy bőrtömlőt, megtöltötte levegővel, amit beléje fújt, én pedig ráülve a levegővel telt tömlőre, valóban átjutottam a túlsó partra. A szabad levegő, amit szívtam, nem tudott rajtam segíteni, de a tömlőbe töltött igen. Isten lélek, aki mindenütt jelen van, mint a levegő. De ennek a mindenütt jelenlévő isteni léleknek hússá, emberré kellett lennie Krisztusban, hogy segítségével el tudjunk jutni a túlsó partra.” Sundar Sigh Sadu A tartalomból: Liturgikus naptár • Interjú Szolnoki Vicával • Elmélkedés • Teológia • Mese • Vers • Közös élményeink • Szent József élete • Programok
1
Liturgikus naptár
Interjú Szolnoki Vicával
2007. december
Jelenleg mivel foglalkozol? Azon kívül, hogy igyekszem férjemnek jó felesége lenni (nem mindig sikerül), a gyermekeimet próbálom legmélyebb szeretetemből nevelgetni, életüket koordinálni, háztartást vezetni, jelenleg a karácsonyi ünnepkörre készülök itthon, a templomban családdal és a Béke téri közösséggel. » Mit csinálsz a világban? A világban leginkább eltévedek. Nem sok kapcsolatom van világi dolgokkal, emberekkel. Életem nagyszerűsége, hogy legtöbb időmben sütkérezhetek a keresztény közösségek szeretetében és védelmében. Talán legaktívabban az egészségügy területén és a bevásárlások alkalmával lépem át ezt az óvó, védő és megtartó közeget, s ilyenkor felismerem, hogy emberi kapcsolataimat már csak keresztényként tudom élni, illetve minden ember felé úgy fordulok, mintha hívő lenne, ezért néha rácsodálkozom, amikor felismerem ennek ellenkezőjét. » Hogyan és mikor kerültél a Béke térre? 14 éves koromban kerültem a Béke térre. Akkor már évek óta (ovis korom óta) balett órákra jártam, ez volt a szabadidős elfoglaltságom. Itt ismerkedtem meg egy lánnyal, aki orgonistának készült a Konziban, és a templomban kapott lehetőséget a gyakorlásra. Az akkori káplán Kelényi Tibor atya nagy tapintattal halászta ki az ifjú orgonista lánykát Jézus szeretetének hálójával. Ő pedig a balett kapcsán engem halászgatott. Akkor éppen Ki Mit Tud? Vetélkedőre készültek a nagyobb balettos lányok. 4 fő kellett a koreográfiához, de az egyik lány vidékre került egyetemre, s engem választottak be helyette a versenyző csoportba. El is jutottunk a középdöntőig, s akkor estünk ki egy nagyon tehetséges sztepptáncos fiatalemberrel folytatott küzdelem során. Az akkori Béke téri fiatalok lelkes szurkolóink lettek az orgonista lány miatt, és együtt írtuk és címeztük a közönségszavazatokat a Béke téri hittanteremben. Akkor tettem be lábam először a templomba. Innen már nem volt visszaút. Barátnőm csábított, hogy hittanra is el kellene járnom. Nem mertem nemet mondani, miután olyan kedvesen szurkoltak nekünk a verseny alkalmával. Bevallom, akkor úgy gondoltam, mihamarabb leépítem én ezt a lehetőséget. Nem így történt. » Hogyan találkoztál először Istennel? Egészen kicsi korom óta foglalkoztatott az Isten fogalma, bár családom nem volt vallásos. Igaz szokásból megpróbáltak elsőáldozónak felkészíteni, sajnos (vagy talán a gondviselés kegyelméből…) ez nem valósulhatott meg szüleim akaratából. Én ugyanis nagy lelkesen és áhitatosan vágytam a hófehér menyasszonyi ruhára. Igen, a gyönyörű hófehér ruha volt számomra a legmotiválóbb vágy ez iránt a lehetőség iránt. De azért elhatároztam, hogy azt a sok különös-misztikus dolgot is megteszem, amit a pap bácsi az első találkozásunkkor elém rajzolt. Nagyon különlegesnek éreztem magam azért, ami történni fog velem. Így hát buzgón tanultam az imádságokat. Főleg az iskolában, mert ott kell tanulni. És az iskolában mikor kell tanulni? Természetesen az órán. De a tanár néni nem nagyon örvendezett, amikor a kis másodikos nebulója nem az általa előírt tananyaggal foglalkozik, hanem a pad alatt az ősi családi imakönyvet
24. hétfő Szent Ádám és Éva
2Sám 7,1-5.8b-11.16; Zs 88; Lk 1,67-79 A te házad és királyságod örökre megmarad
25. kedd: KARÁCSONY: JÉZUS KRISZTUS SZÜLETÉSE; Szent Anasztázia Iz 52,7-10; Zs 97; Zsid 1,1-6; Jn 1,1-18 Látták a földön mindenütt Istenünk szabadítását
26. szerda: SZENT ISTVÁN VÉRTANÚ (ünnep) ApCsel 6,8-10; 7,54-59; Zs 30; Mt 10,17-22 Uram, kezedbe ajánlom lelkemet
27. csütörtök: SZENT JÁNOS APOSTOL (ünnep); Salkaházi Sára 1Jn 1,1-4; Zs 96; Jn 20,2-8 Az élet igéjét hirdetjük nektek
28. péntek: APRÓSZENTEK (ünnep)
1Jn 1,5 - 2,2; Zs 123; Mt 2,13-18 Isten világosság, benne nyoma sincs a sötétségnek
30. vasárnap: SZENT CSALÁD (ünnep)
Sir 3,2-6.12-14; Zs 127; Kol 3,12-21; Mt 2,13-15.19-23 Aki tiszteli atyját, hosszú életű lesz
31. hétfő Szent I. Szilveszter pápa 1Jn 2,18-21; Zs 95; Jn 1,1-18 Gyermekeim, itt az utolsó óra!
2007. január 1. kedd SZŰZ MÁRIA, ISTEN ANYJA (ÚJÉV) Lk 2,16-21 Ma van a Béke-világnapja
2. szerda Nagy Szent Vazul és Nazianzi Szent Gergely püspökök és egyháztanítók Jn 1,19-28 kötelező emléknap
6. vasárnap URUNK MEGJELENÉSE (VÍZKERESZT) Mk 2,1-12 Ma végezzük a hagyományos vízszentelést.
13. vasárnap URUNK MEGKERESZTELKEDÉSE Mt 3,13-17 Ünnep! Ma véget ér a karácsonyi idő.
17. csütörtök Szent Antal apát
Mk 1,40-45 kötelező emléknap
18. péntek Árpádházi Szent Margit szűz Mt 25,1-13 Ünnep!
21. hétfő Szent Ágnes szűz és vértanú Mk 2,18-22 kötelező emléknap
24. csütörtök Szalézi Szent Ferenc püspök és egyháztanító Mk 3,7-12 kötelező emléknap
25. péntek Szent Pál apostol megtérése (Pálfordulás) Mk 16,15-18 Ünnep!
28. hétfő Aqunói Szent Tamás áldozópap és egyháztanító Mk 3,22-30 kötelező emléknap
31. csütörtök Bosco Szent János áldozópap Mk 4,21-25 kötelező emléknap 2
»
3
böngészi, és a számára érthetetlen imákat próbálja bemagolni. No, hogy ilyen többet ne történhessen, magához vette a kis imakönyvemet, és behivatta az anyukámat egy kis „lelki beszélgetésre”, ha már ilyen dolgokkal foglalkozik gyermeke. Szegény anyukám nagyon megijedt. Hiszen én nem voltam soha rossz gyermek. Mindig minden nevelő szeretett. El sem tudta képzelni, mi lehet velem a baj, hogy behívták. No, megtudta. A tanár nénim elmagyarázta neki, hogy nem lehet kettős nevelést alkalmazni egy gyermek fejlesztése során. Nem szabad olyan nevetséges mesékkel tömni a gyermek fejét, melyek megzavarhatják az egészséges testi és lelki fejlődését. A biztonság kedvéért a szép régi imakönyvet is kidobta. Anyukám szomorúan engedelmeskedett a felsőbb hatalomnak, és én bárhogy is fájlaltam, hogy nem lehet többé hófehér menyasszonyi ruhám, nem járhattam többé hittanra. Hogy Istennel mégis találkozhattam, az a fent említett balettos múltamból született. A hittanórák miliője megfogott. De leginkább az vonzott, hogy találtam valami nagyon értékeset az emberekben, akik templomba jártak. Volt bennük valami nagyon vonzó: a tiszta tekintetük, a nyitottságuk, az elfogadásuk, és végül de nem utolsósorban a Hitük, ami nagyon fellelkesítette az érdeklődésemet, ami nagyon hitelesnek tűnt. Ezeken felül az őszinte tiszta öröm, a meghitt, szép programok, kirándulások, misztériumjátékok, énekpróbák, bálok elgondolkoztattak, hogy milyen szépen és gazdagon is lehet kitölteni egy életet. Ezután jött az „eszme”. A balettos-orgonista barátnőm adott ajándékba egy Bibliát. Olvasgatni kezdtem. Az Újszövetségből áradt valami nagyon meleg biztonságérzés, mintha rátaláltam volna arra, amit régóta kerestem, ami a részem volt, csak nem emlékeztem hová lett. Valami titokzatos vonzalom alakult ki az Ige olvasása során bennem Isten, Jézus iránt. Az egyszerűségre, az élet nemes élhetőségére tanító sorok egyre mélyebbre csordogáltak a lelkembe. Bevallom egy rossz szokásom megint előjött. A gimnáziumban a kevésbé értékes órákon megint olvasgattam a pad alatt… De már nem tudta senki megakadályozni, hogy első áldozó lehessek. S valahogy már nem a hófehér menyasszonyi ruha, és a mirtusz vonzott, hanem valami egészen más. Valami nagyszerű találkozás született ebből a vágyból, s „józan paraszti civilben” egyesülhettem először az Oltári Szentséggel. » Mit látsz a plébánia életéből? A plébániánk életének nagyon sok szerveződésében aktív tag vagyok. Az állapotbeli kötelességeim után itt próbálok a legtöbbet munkálkodni, erőmhöz és tehetségemhez mérten a legnagyobb igyekezettel. Járok a klasszikus kórusba, a karitász gyűlésekre, 2 közösség tagja vagyok, ahol próbáljuk megérteni a Szentírás szavait. Szervezgetem a szabadidős programokat, kirándulások, bálok, kézműveskedések, lelkigyakorlatok, nyári ifjúsági tábor. (Több, kevesebb sikerrel.) És ilyenkor karácsonyi időben a misztérium-játékok szervezésében próbálok ügyeskedni. » Jelenleg milyen programokban veszel részt? Jelenleg tehát, mint említettem nagy lelkesedéssel dalolok a klasszikus kórusban, ahol egy nagyon kedves és értékes csapattal, valamint egy nagyszerű karnaggyal készülünk az ünnepi misén szolgálni. Két misztérium-játék lesz idén templo4
munkban. Az egyik 22-én a karitász által szervezett karácsonyi ünnepség keretében, amikor 110 plébániánkhoz tartozó rászoruló kap élelmiszercsomagot részben az Önkormányzat által meghirdetett majd megnyert pályázati támogatásból, részben a fiatalok által elkészített adventi koszorúk eladásából nyert összeg finanszírozásából. Ezen az alkalmon egy Nyírő József novellába ültetett pásztorjátékot adnak elő a fiatalok, és az ovis és kisiskolás hittanosok. A másik pedig 24-én előadott darab lesz mely egy kedves karácsonyi történet Pásztor Árpád tollából. Eredeti címe: Princesz. Egy porcelánbaba karácsonyi kalandjait eleveníti meg. Ezt az előadást a felnőttek adják elő a gyermekeknek. Előttünk van még a csomagokhoz való élelmiszerek beszerzése, csomagolása, és pár próba. » Mivel foglalkozol szabadidődben? Azt hiszem, hogy leginkább a Béke térrel, és a baráti kapcsolataimat ápolgatom, és ebből a körből az Úr Jézust sem hagyhatom ki. » Van-e kedvenc tárgyad, szertartásod vagy bármi más, ami kezdettől fogva vonzott a templomba, illetve az egyházhoz? Sokáig számomra a Béke tér volt a templom, az egyház. Aztán azért kicsit kitágult a kör, és a Szociális Testvérek Társaságának is kültagja lettem. De a mi templomunk a második otthonom, az itteni közösség a tágabb családom. Mit szerethet az ember az otthonában, családjában, egyáltalán az emberekben? Azt szeretheti benne, hogy ismeri. Hogy biztonságban tudja magát általuk. Tudja, mi hol van, mi miért van, és mi a szép benne, mi a hiba benne, hogy óv, hogy véd, hogy megtart, hogy általa alakulhat, és ő is alakíthatja, hogy szükség van rá benne, és hogy neki is szüksége van rá. Ezért szeretem a templomot, és a Béke téri közösséget de talán a közösséget jobban.
Teológia
A BETLEHEMI CSILLAG JELENSÉGE A TUDOMÁNYBAN Az asztronómia és a Biblia viszonyának kérdése először a 17. században került heves viták gyújtópontjába, miután Kopernikusz és Galiei felfedezései közismertté váltak. A tudományos kutatómunka azóta igen magasra és mélyre hatolt mind a csillagászatban, mind az írásmagyarázatban. A bibliai szövegek nem tanítanak oknyomozó történelmet, sem tételes természettudományt. Mégis nyilvánvaló, hogy történelmi eseményekről beszélnek, és közben saját koruk tudományát és világfelfogását képviselik. Míg az ókori egyistenhit vallási s erkölcsi törvényeiről írnak, mély betekintést adnak az emberi szellem fejlődésében is. Írásaikat annál jobban tudjuk értékelni, minél jobban megértjük eredeti nyelvüket. Ezért a bibliakutatás feladatához tartozik, hogy a próféták és az evangélisták műveit irodalomkritikai és történelemkritikai nézőpontból is vizsgálja. A huszadik század elején két neves asztronómus, Giovanni Schiaparelli és Edward Maunder, részletes tanulmányokat írt a héber Bibliában található csillagászati kifejezésekről és feljegyzésekről. Napjainkban pedig a kozmológiai elméletek a világ5
mindenség keletkezéséről és szerkezetéről ismét előtérbe helyezték a kérdést: hogyan lehet értékelni ezeket a bibliai szövegeket új asztrofizikai ismereteink alapján? A nyelvészeti kutatások fényt derítettek olyan óhéber és ógörög kifejezésekre is, amelyek értelme eddig ismeretlen, vagy bizonytalan volt. Régészeti ásatások, leletek nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy sikerült igazolni egyes történelmi adatokat, azonosítani bibliai helyneveket és csillagneveket. Jó példa erre a Betlehemi csillagról szóló elbeszélés Máté 2. fejezetében. Önmagában véve mellékes esetnek látszik, de ha alaposabban megvizsgáljuk, meglepődve látjuk, hogy milyen szoros összefüggésben áll a Biblia egész tartalmával és mennyire időszerű kérdéseket érint. Jelen tanulmányunk középpontjában úgy áll ez az eset, mint vezércsillag, amely segít tájékozódni a bibliatudomány és a természettudomány keresztútjain. Világszerte általános érdeklődés tárgya lett a mágusok csillaga. A Betlehemi csillag jelenségének csillagászati magyarázata általában helyes, de a hozzáfűzött történelmi ismertetés többnyire elégtelen, vagy téves. Az evangéliumi szöveg felületes fordítása és magyarázata csupán legendát lát Máté elbeszélésében. Sokan kétségbe vonják történelmi hitelességét. A legújabb régészeti nyelvészei, történelmi és csillagászati kutatások eredményei viszont azt bizonyítják, hogy Máté valóságos történetet ír le. Nincs benne költött legenda. A legfontosabb tényeket a következő pontokban lehet összefoglalni: 1. Jézus az időszámításunk kezdete előtt (Kr. e.) 7-ben született. Nagy Heródes ugyanis négy évvel Kr. e. meghalt, Máté szerint pedig „megöletett minden fiúgyermeket kétéves korig, a mágusoktól megtudott időnek megfelelően”. Jézus tehát legalább két évvel Heródes halála előtt született. Augusztus császár jegyzőkönyve tanúsítja, hogy az az első összeírás, amely alatt Jézus született Betlehemben (Lukács 2 szerint) a római időszámítás 746-747. évében történt, vagyis Kr. e. 8-7-ben. 2. Kr. e. 7ben nagyon ritka és jelentős csillagászati jelenség volt látható: A Jupiter és a Szaturnusz hónapokig együtt járt a Halak csillagképében, és végül a pályák nyugati fordulópontján a zodiákus fény csúcspontján álltak, éppen Jeruzsálem és Betlehem délkörében. Ugyanakkor a tavaszi napéjegyenlőség időpontja átment a Kos csillagképből a Halakba, amely kultúrtörténelmi hagyományok szerint új világkorszak kezdetét jelezte. 3. A mágusok a babiloni Marduk-templom tudós csillagászai és papjai voltak. A két nagy próféta, Ezékiel és Dániel, szintén Babilonban dolgozott a száműzetés éveiben (Kr. e. 598-538). Dániel ott a királyok első tanácsosa lett és a legfőbb mágus rangját kapta (Dán. 4,6; 5,11). Őskeresztény műalkotások ezzel a két prófétával együtt ábrázolják a mágusokat, akik Kelet felől, azaz Babilonból jönnek Betlehembe. Ebből következik, hogy ismerhették a Messiásról szóló jövendöléseket, különösen az asszír Bileám jóslatát: „Csillag kel fel Jákobból” és „királysága dicsőségre emelkedik” (Szám. 24,7). 4. A régészek megtalálták a mágusok irattárát a babiloni templom romjai alatt. Az ékírásos leletek között vannak azok a naptárak is, amelyek pontos csillagászati adatokat tartalmaznak a Seleukida-éra 304-305. évére, vagyis Kr. e. 7 április 16
től Kr. e. 6 április 18-ig. Azok az asztronómusok már évtizedekkel Krisztus születése előtt kiszámították a Jupiter és Szaturnusz közös fényszögeit, amelyek Kr. e. 7-ben következtek be: május 24-től december 10-ig a „Királyok csillaga” háromszor állt együtt „Izrael csillagával” a Halak jegyében, Judea égi jelében. Modern asztronómiai számítások igazolják, a babiloni adatok helyességét. Elektronikus számítógéppel vezérelt planetáriumi vetítőkkel sikerült pontosan rekonstruálni és lefényképezni ezeket a kétezer évvel ezelőtt lezajlott égi jelenségeket. 5. Azok a kifejezések, amelyekkel Máté leírta a csillag felkeltét és látszólagos megállását, megtalálhatók a korabeli csillagászati művekben, mind babiloni ékiratokban, mind ógörög tankönyvekben. Ezek segítségével helyesen tudjuk magyarázni azokat az eredeti mondatokat Máté eredeti szövegében, amelyeket félreértettünk, amíg ne ismertük az ókori csillagászat nyelvét. 6. Máté 2. fejezetének sajátos tartalmából és stílusából kitűnik, hogy elsődleges forrása a mágusok eredeti beszámolója lehetett, amit lerövidítve közölt, de lényegében nem változtatott meg. Olyan dolgokról ír ugyanis, amelyekről csak ők maguk tudhattak, és egyedül ők beszélhettek olyan pontos kifejezésekkel a csillag esti felkeltéről és látszólagos megállásáról. 7. A biblikusok közül jónéhányan egyetértenek abban, hogy Máté természetes csillagjelenségről beszél, nem pedig megmagyarázhatatlan csodáról. A német egységfordításban csillagjósoknak nevezik a mágusokat, akik látták felkelni a született király csillagát. Ők azonban nem közönséges csillagjósok voltak, nem készítettek születési horoszkópokat. Az asztronómusok megegyeznek abban, hogy a babiloni mágusok rendkívül fejlett matematikai és csillagászati tudással rendelkeztek, és az evangéliumi feljegyzés szerint valóban a Jupiter és Szaturnusz együttállását láthatták, amikor Betlehembe mentek. Teres Ágoston (Részlet a Biblia és asztonómia c. könyvből)
Elmélkedés
K ARÁCSONYI ÁLOM Jómagam mindig is szerettem ábrándozni. Szívesen járjuk ébrenlétünk útjaiban is azokat a tájakat, ahová képzeletünk szárnyai röpítenek. Csak le kell hunynod a szemed, és emlékezeted szobájában megjelennek a meghívott vendégek. Közel van hozzánk ez a távoli világ, mintegy karnyújtásnyira. Könnyűszerrel átléphetjük határát, útlevél és vámvizsgálat nélkül. Ezt tettem magam is a karácsony előtti napokban. Azon elmélkedtem, hogyan fogalmazzam meg karácsony üzenetét. A betlehemi eseményeket mindnyájan ismeritek, de olyan gazdag ez az üzenet, hogy mindig lehet új éneket zengeni róla. (Igaz én nagyon hamisan énekelek.) Olyasmit kellene írnom, amit angyaltestvéreink is szívesen olvasnának, ha vinnének a BékeHírből. Az első karácsony alkalmával ők hozták az örömhírt, illene már meghálálni nekik szolgálatukat. Miközben ezen gondolkozom, fülembe cseng énekük: „Dicsőség a magasságban Istennek, és békesség földön az embernek. Betlehemben bezárták már a népszámláló helységeket, alszik a város. Csak 7
a pásztorok virrasztanak a mezőkön, védelmezőn figyelnek a nyájra. Hirtelen nagy fényesség támad, különös látogatók érkeznek. Angyali szózat hallatszik: „Ne féljetek! Nagy örömöt hirdetek ma néktek és az egész népnek. Ma született Megváltótok, Krisztus az Úr, Dávid városában.” A pásztorok hittek a mennyei üzenetnek és elindultak a megadott irányba. A hírmondó angyaltól, ha megkésve is, de szívesen megkérdeznék valamit: „Mit jelent az, hogy dicsőség a magasságban Istennek?” Valószínűleg rám mosolyogna az angyal és buta kérdésemre biztos, hogy megértő szeretettel a következőt válaszolná: „Nézz körül a földön, tekints fel a csillagos égre és gondolj a mennyei boldogságra! A havas hegycsúcsok úgy ragyognak a hajnali alkony fényében, mintha aranyból lennének. Nézd a mezők virágait, amint boldogan fürdenek a reggeli harmatban. Mintha gyémántok csillognának a zöld fűszálakon, tarka leveleken, illatos virágszirmokon. Vajon ki ennek a sokféle szépségnek a varázslója? Már hangolnak a madarak, és hamarosan rázendítenek reggeli énekükre. Tudjátok-e, miről énekelnek? Mind-mind a Teremtő szeretetét, Isten dicsőségét hirdetik. Arról pedig sem írni, sem beszélni nem lehet, milyen fényben ragyog a mennyország. Nincs szüksége napra, mert a világosság atyja öltözteti a szeretet fényébe.” Miután itt már el lennék ragadtatva, biztos, hogy jönne a második kérése is: Nézz körül a földön, az emberek világában! Mit látsz, mit hallasz közöttük? Sokan káromolják, szidalmazzák Istent. Miért teremtett ilyen rossz világot, ahol annyi gonoszság fenyegeti az életet? Kegyetlen zsarnokok kapaszkodnak a hatalom csúcsára és uralkodnak a népek felett. Szobrot állítanak maguknak, amit holnap ledöntenek. Mint az egykori bábeli toronyépítők, sokan csak saját dicsőségüket hajhásszák. Világtalan vezetők ígérnek valami új paradicsomot. A boldogság szigetéről fecsegnek, jóllehet mindenki látja, hogy a szennyezett levegőben, mérgezett vizekben, a haldokló erdők világában ilyen sziget nem létezik. Véres gaztettek fölé nem lehet diadalkapukat építeni. Összedől az ember dicsősége. Érdemes felfigyelnünk az angyali ének második mondatára is. „Békesség a földön a jó szándékú embernek.” Tagadhatatlan, hogy mindig éltek és élnek is ilyen emberek a földön. A jónak teremtett világban az emberi szívekből sem hiányzik a szeretet aranya. Csak az a baj, hogy sokan restellik kibányászni és nem elég bátrak ahhoz, hogy lefogják a gonoszság kezét, megtörjék a gyűlölet hatalmát. Ha ezt tennénk, egy csapásra megváltozna az életünk. Az ember saját dicsőségének hajhászása helyett Isten dicsőségét keresné, ami nem más, mint a szeretet szolgálata. De jó lenne, ha így lenne! A gyűlölködés, a háború szedhetné a sátorfáját és beköltözne életünkbe az angyalszárnyú béke. Ez persze csak álom, álmodozás, de talán valóra is válhat, csakis akkor, ha mindenki ajkára venné, és szívvel-lélekkel bekapcsolódna az angyali énekbe. Ha mindenki, mint betlehemi Gyermek a szeretetben keresné a dicsőséget. Csak akkor valósulhat meg a karácsonyi álom, ha a jóakarat hálóján, minden gonoszság fennakadna. Csak akkor jönne el földünkre az igazi béke, ha mindenki meghallaná, fenntartás nélkül elfogadná, és életében megvalósítaná az angyal üzenetét. Betlehem nem az a város, ahonnan menekülni kell, hanem olyan hely, ahol mindenki menedéket találhat, aki töretlen hittel harcol a szeretet végső győzelméért. Hová mentek a pásztorok? Betlehembe. Kövessük őket abban a biztos tudat8
ban, hogy az angyalok által kijelölt út az egyetlen ami, az igazi dicsőség és béke városába vezet.
Képviselő-testületi ülés
JEGYZŐKÖNYV mely készült a Budapest, XIII. kerületi, angyalföldi (magdolnavárosi) Szent László egyházközség képviselő-testületi ülésén.
2007. november 29. (19.00-22.00) 19 órakor, az esti szentmise után - az emeleti tanácsteremben - Dr. Hajnal Róbert plébános atya köszönti a megjelenteket, majd megállapítja, hogy a kellő időben és szabályszerűn összehívott képviselő-testület határozatképes. Jelen vannak a jelenléti íven, aláírásukkal igazolt képviselő-testületi tagok. Lelkipásztori ügyek Múlt » Nyári miserend tapasztalatait Dr. Hajnal Róbert plébános atya ismertette. » Török László atya a nyári táborozásokról számolt be. A tervezett táborok megvalósultak, jól sikerültek, élményekkel gazdagon jöttek haza a gyerekek, fiatalok. » Dr. Hajnal Róbert plébános atya ismertette a megvalósult városmissziós programokat. Elmondta, hogy nálunk a legnagyobb sikere a nyitott templom éjszakájának, a templomtorony és az orgona bemutatásának volt. Nagy kérdése a katolikus egyház vezetésének az, hogy hogyan folytassa a mindennapokban ezt a megkezdett utat. Jövő » Készülődés a Mikulásra. A megszokott csoki Mikulás helyett a gyerekek almából készített Mikulást kapnak. » Rajkai József szervezésében havonta egyszer kirándulni mennek a gyerekek, fiatalok, érdeklődők. » Szervezés alatt van a májusi szlovákiai kirándulás. » A kerület iskoláinak a karácsonyi hangversenye az idén is megrendezésre kerül templomunkban. » Bibliai órák időpontja: szerda, péntek. Misék » Kérdésként merült fel, hogy három vagy két roráte mise legyen. A szavazás eredményeként (3mellette, 7 tartózkodott) 2 roráte mise lesz hetente, szerdai és pénteki napokon. » A magas fűtési költség miatt újra napirendre került a téli kápolna kialakítása. 11en szavaztak arra, hogy a kápolna január hónaptól működjön. » A gyászmisék megtartásának helyét (kápolna vagy templom) a téli időszakban attól teszik függővé, hogy mennyien lesznek. Ezt a mise időpontjának egyeztetésekor kell megkérdezni. Kápolna Bárányosné Homonnai Piroska ismertette a kápolna és a hozzá tartozó telek 9
jogi helyzetét és Hiszékeny Dezső alpolgármesterrel történt tárgyalásának eredményét. Az alpolgármester úr nyitottnak mutatkozott a probléma kezelésére, ígérte, hogy műszakilag megvizsgáltatja a kápolna épület részét és utána folytathatjuk a megbeszéléseket. Sajnos a bérlőnk bejelentette távozási szándékát. Róbert atya vállalta, hogy beszél vele és esetleg kompromisszumokkal ugyan, de maradásra ösztönzi. Urna temető Vésey Tibor és Laci atya ismertette az urnatemető kibővítésének és újra hasznosításának elképzelését, valamint a szórásos temetés lehetőségét templomunk területén. A terv kidolgozását 10 mellette, 1 tartózkodott, 1 ellenszavazattal a képviselőtestület elfogadta. Egyéb Felmerült, hogy az anyakönyvek számítógépre történő felvitelét esetleg fiatalok bevonásával gyorsítani lehetne. Laci atya vállalta ennek a megszervezését. Az ülést 22.00 órakor Dr. Hajnal Róbert plébános atya az esti ima elimádkozása után bezárta. Bárányosné Homonnai Piroska
Közös élményeink
A SZERETET VÉGSŐ GYŐZELME Élményeim a Szent Erzsébetről szóló előadás kapcsán Talán valamikor májusban egy vasárnapi szentmise után Róbert atya odajött hozzám és megkérdezte, hogy vállalnám-e a címszerepet. Ekkor már tudtam, hogy az imacsoportunkkal elköteleztük magunkat a városmissziós héten a városmajori plébánián és tisztában voltam a szerepre való teljes alkalmatlanságommal is, de miután kiderült, hogy a programok nem fogják időben ütni egymást, igent mondtam. Egyrészt azért, mert komolyan vettem a városmissziót és valóban úgy gondoltam, hogy hozzá akarok járulni az egyház küldetésének előmozdításához, így aztán ott a helyem mindenhol, ahová hívnak. (Ez később meg is valósult és szinte minden délután, este alkalmam nyílt részt venni valamilyen szolgálatban a városmissió hetében.) Másrészt azért, mert csodaszép feladatot láttam benne, amit ráadásul Róbert atya szánt nekem , így aztán bármennyire is féltem tőle, nem lehetett nem örülni neki. Keveset tudtam Szent Erzsébetről, ezért- bár a szövegkönyv tartalmazta élete fontosabb eseményeit- gyorsan vettem egy életrajzi könyvet, amiből még több részletet megismertem róla. Csodálatos kép tárult elém egy 800 évvel ezelőtt élt nőről, aki 24 év alatt teljes életpályát töltött be. Tökéletes kisgyermek, tökéletes feleség, tökéletes anya, tökéletes „szociális munkás” volt. Valóban egész életet élt, akinek sok minden megadatott: királyi család, gazdagság, ragyogó férj, egészséges gyermekek és aki mindezt el is veszítette, majd, miután vagyonát visszakapta, az egészet a betegek gyógyítására és az elesettek szolgálatára fordította. Több ember számára is elegendő, élethossziglan kiható lelki sérüléseket szenvedhetett volna el azon események következtében, amelyek történtek vele, ő mégis teljesen ép lélekkel lábalt ki 10
ezekből. 4 évesen kiszakították szülei és testvérei köréből és a kiszemelt leendő férje, a nála 10 évvel idősebb Türingiai Hermann családjában nevelték tovább. Ezután nem sokkal édesanyját, Merániai Gertrúdot megölték a magyar nemesek és bár titkolták Erzsébet elől, ő megérezte és keservesen siratta anyja halálát. Mire eljött volna esküvője ideje, jegyese is meghalt és teljesen bizonytalanná vált a helyzete Türingiában. Végül Hermann öccsének, Lajosnak a házassági ajánlata döntötte el Erzsébet sorsát. 14 évesen férjhez ment és boldog házasságban élt Lajossal, mondhatni rajongó lángolással szerette őt. Aztán a harmadik gyermekük világra hozatala előtt néhány nappal a keresztes háborúba elindult férj Itáliában meghalt. Erzsébet majdnem beleőrült fájdalmába. Még ez sem volt elég, ezután férje rokonai fordultak ellene: kitaszították, és mindenétől megfosztották. Ő mégsem omlott össze, vagy ha mégis, akkor felépült ebből az összetörtségből. Amikor visszakapta javait, ott folytatta a jótékonykodást, ahol kegyvesztettsége előtt abbahagyta. Végül 24 évesen, a halálos ágyán is tökéletesen egészséges lélekkel fogadta földi élete elmúlását. Ez aztán az életszentség! Miközben ezeket és a vele, illetve általa történt csodákat megismertem, az is világossá vált számomra, hogy mindez csak Isten különleges kegyelme folytán valósulhatott meg. Árpád-házi Szent Erzsébet elsősorban azért vált személyes példaképemmé, mert kisgyermekkorától fogva együtt tudott működni az isteni kegyelemmel. Ráhangolódott Isten akaratára a kellemes, gondtalan időszakokban és a nehézségek, borzalmas lelki fájdalmak között is. Nem a körülményektől függött lelkiállapota, hanem minden körülményt, amiben találta magát, fölajánlotta Istennek. Hogyan? Ez is kiderült az élettörténetéből: odaadó, kitartó imával és böjttel. Ráadásul ezekben férje, Lajos is tökéletes partner volt számára. Éjszakákon át ágyuk mellett térdepelve együtt adtak hálát és könyörögtek Istenhez. Harmadik gyermeküket még születése előtt közösen fölajánlották Krisztusnak. Erzsébet példája abban erősített meg, hogy mindenki máshoz hasonlóan én is életszentségre vagyok meghívva, és ha arra vágyom, hogy az én életemben is a szeretet arassa a végső győzelmet, az ehhez szükséges eszközök: az ima és a böjt számomra is rendelkezésre állnak. Az élettörténet megismerése mellett a színdarab előadására való felkészülés is különös élményekkel gazdagított. Az első a szereplőtársaimmal és Rudas Attila rendezővel való ismerkedés volt, mivel azelőtt szinte egyikükkel sem találkoztam. Nem lévén korábbi színjátszó tapasztalatom, először bizarrnak tűnt számomra, hogy idegen gyerekek, diákok, fiatalemberek játsszák a férjemet, anyósomat, sógoromat, gyermekeimet stb. Persze Róbert atya zseniális szövegkönyvének és Attila rendezői utasításainak köszönhetően egyre jobban bele tudtuk élni magunkat a szerepünkbe és egymásra tudtunk hangolódni. A próbák során a beszélgetések, viccelődések, nevetgélések, bakik vagy éppen egymás elismerése, egy-egy bíztató szó közelebb hozott bennünket egymáshoz. Áron, Dini, Balázs, István, Zsófi, Cili, Gábor, Maris és a többiek társaságában nem volt nehéz, sőt nagyon is jó volt eljátszanom a szerelmes és aggódó feleséget, a gondoskodó, gyengéd anyát és a megbocsátó rokont. Öröm volt látni, hogy mindenki fokozatosan felnő a szerepéhez és felelősséget érez az előadás sikeréért, az üzenet átadásáért. Az egyik legszebb élmény számomra az volt, amikor a premier előtt a kulisszák mögött közösen imádkoztunk. Hálás vagyok, 11
hogy megismerhettem ezeket a fiatalokat, nagyszerű volt velük együtt létrehozni egy értékes munkát és emberi hiányosságaink, no meg a technikai malőrök közepette is megtapasztalni a Szeretetet. Áldott, szent karácsonyt kívánok minden kedves olvasónak! Pozsgai Valéria
AJÁNDÉKKÉSZÍTÉS GÖDÖLLŐN Szombat 12-re összegyűlt a csapat, kicsik és nagyok elindultunk Gödöllőre. Az idő eléggé hűvös volt, de ez nem igazán zavart senkit sem. Célunk az ünnepi díszbe öltözött Királyi Kastély volt. Rengeteg szép és érdekes kiállítást láttunk. Az udvaron voltak bódék, ahol lehetett vásárolni, picit távolabb pedig állatok vártak minket. Volt boci, szamár és bárányok is... Nagyon érdekes volt az ajándékkészítés is. Lehetett marcipánból figurákat készíteni, kerámiát festeni, agyagozni, gyertyát önteni és még sok egyéb érdekes dolgot próbálhattunk ki. Mivel kint hullt a hó, ezért nem maradhatott el a hógolyózás sem. Míg vártunk a hévre, a kicsik, meg még aki akart, hógolyózhatott. Hóangyalt és hóembert is készítettünk. Egy szóval nekem nagyon tetszett. Remélem, hogy jövőre többen is jönnek, és nem hagyják ki ezt remek élményt Timi
Szentek élete
SZENT JÓZSEF Március 19. Józsefről hosszabban csak a két gyermekségtörténet beszél (Mt 1--2 és Lk 1-2; 3,23). Máshol csak futólag említik, mikor Jézusról a nép véleményét idézik az evangélisták: ,,Nem József fia ez?’’ (Jn 6,42; Lk 4,22; Jn 1,45) Az evangéliumok egyébként hallgatnak róla. Jézust így nevezték meg: ,,József fia Názáretből’’, s ez megfelelt az általános zsidó szokásoknak. Názáretben tehát úgy ismerték Józsefet, mint Jézus atyját. Az általános elnevezés a nép körében mégis csak annyi volt Jézusról, hogy ,,a Názáreti Jézus’’. József nem játszott szerepet Jézus nyilvános működésében, ebből arra következtethetünk, hogy még mielőtt Jézus tanítani kezdett volna, József már meghalt. Nézzük csak, mit mondanak el a gyermekségtörténetek Józsefről. Názáretben lakott, de ,,Dávid házából és nemzetségéből származott’’ (Lk 2,4). Ez a kifejezés valószínűleg azt jelenti, hogy a dávidi család jelentősebb ágához tartozott. Jegyességre lépett a fiatal, dávidi származású Máriával, az akkori szokások szerint 18--24 éves kora között. Még mielőtt a házasságkötésük megtörtént volna, Máriát áldott állapotban találta. Megrendült, aztán egy álomban felszólítást kapott, hogy vegye csak feleségül Máriát, és vállalja a születendő gyermeket. Atyai szerepe abban nyilvánult meg, hogy a Jézus nevet ő adta a gyermeknek. Mindkét gyermekségtörténet úgy mutatja be Józsefet, mint aki az apa helyén áll Jézus életében. Lukács többször nevezi őt Jézus atyjának: ,,Atyja és anyja elcso12
dálkozott’’, ,,szülei’’, ,,atyád és én’’ (2,33.41.48). Jogilag József Mária férje volt, de Jézushoz való kapcsolata nem ilyen egyszerű. Nem volt apa a biológiai értelemben, de Mária a nyilvánosság előtt nem tudott más apát megnevezni gyermeke számára, mint Józsefet, részben mert az apaság a biológiai származáson kívül az adopciós kapcsolatot is felölelte, részben, mert egyszerűen nem volt megfelelő kifejezés arra a kapcsolatra, ami József és Jézus között volt. Hogy az emberek egyszerűen József természetes fiának tartották Jézust, ezt sem Mária, sem József nem tudta megakadályozni. Mi azonban szeretnénk, ha lehet, a József és Jézus közötti kapcsolatról valami többet, pontosabbat tudni. Józsefet Jézus nevelőapjának nevezzük. Amit ez a kifejezés tartalomként hordoz, igaz, de túlságosan keveset mond ebben az esetben. Talán többet tudunk meg a gyermekségtörténetek családfáiból (Mt 1., Lk 3. f.). Ábrahámtól Dávidig megegyezik a két családfa, a továbbiakban azonban csak két név: Szalatiel és Zorobábel egyezik. A névjegyzék szerint még József közvetlen ősei is különböznek. Sajnos nem lehet a problémákat azzal megoldani, hogy Máté József családfáját, Lukács meg Máriáét közli. Lukács is Józseffel fejezi be a családfáját, is nincs lehetőség arra, hogy Máriáéval kapcsoljuk, bármennyire biztos, hogy Mária családjában is megvolt a családfa. Valószínű, hogy Lukács József családfáját úgy adja vissza, ahogyan forrásaiban megtalálta. Ebben a változatban is fordultak elő adopciók, ahogyan Szalatielnél és Zorobábelnél látjuk. Hasonlóképpen magyarázható, hogyan lehet Máténál Jákob, Lukácsnál Héli a közvetlen elődje Józsefnek. Valószínűleg Héli volt József vér szerinti apja; a gyermektelen Jákobnak, hogy családja továbbszármazhassék, fiává kellett fogadnia valakit, s ez éppen a dávidi családból származó József volt. Jézus közvetlen elődje az örökségi sorban József. Politikailag jelentéktelen, és szegénysége miatt törzsének gazdagabb családjai között eléggé megvetett volt. És mégis Máté genealógiája szerint József lett korának összes dávidi leszármazottai között az, akinek az előző korok szent öröksége jutott. Nemcsak a dávidi trón jogos igénye, hanem az a kiváltság is, hogy ha nem is vér szerinti apja, de elődje és nevelője legyen a Messiás-Megváltónak. Ezen örökség továbbadásánál pedig teljesen mindegy volt, hogy valaki vér szerinti apja-e a gyermeknek, vagy csak adopciós alapon nevezik apjának. Igazában József sem egyik, sem másik nem volt. Kapcsolata Jézussal annyira egyedülálló, hogy Máté fontosnak látta, hogy erről a kapcsolatról többet is mondjon. József nem édesapja Jézusnak, hiszen Jézus emberségét Isten csodával szólította létbe. De József nem is fogadta gyermekévé Jézust. Újra csak Isten az, aki József fiává tette Jézust, amikor Mária méhében fogant, abban a Máriában, akire egyedül Józsefnek volt joga az eljegyzés címén. Az angyal álomban világosította föl arról, hogy Jézus apja lesz, és neki kell majd nevet adnia Mária fiának. József helyzetét Jézussal szemben Isten határozta meg, kapcsolatuk egyedül Istentől származott. A nyugati Egyház legtöbb naptárának tanúsága szerint a 10. század óta március 19-én ünnepelték Szent Józsefet. Róma is ezt a napot vette át, és először 1479ben, majd 1621-ben vették föl az általános naptárba. /részlet/ forrás: http://uj.katolikus.hu/ 13
Mese (nem csak gyerekeknek)
A DIDERGŐ KIRÁLY Mese, mese, mátka, pillangós határba: Volt egyszer egy király Nekeresd országba. Nevenincs királynak nagy volt a bánata, Csupa siralom volt éjjele, nappala. Hideg lelte-rázta, fázott keze-lába. Sűrű könnye pergett fehér szakállába: “Akármit csinálok, reszketek és fázom, Hiába takargat aranyos palástom! Aki segít rajtam: koronám, kenyerem Tőle nem sajnálom, véle megfelezem!” Százegy kengyelfutó százkét felé szaladt, Tökszárdudát fújtak minden ablak alatt: “Ki tud orvosságot a király bajáról, Hol az a bölcs ember, aki jót tanácsol?” Adott is ezer bölcs ezeregy tanácsot. De együtt se ért az egy falat kalácsot. Didergő királynak csak nem lett melege, Majd megvette szegényt az Isten hidege. Körmét fúvogatta, keserűn köhintett, Bölcs doktorainak bosszúsan legyintett: “Bölcsekkel az időt ne lopjuk, azt mondom, Hívjátok elő az udvari bolondom!” “Hallod-e, te bolond, szedd össze az eszed, Adj nekem tanácsot, akárhonnan veszed.” “Teli van énnálam ésszel a szelence: Hideg ellen legjobb a meleg kemence. Gyújtass be csak, komám” - nevetett a bolond, S nevetett köntösén a sok arany kolomp. Kergeti a király ki a sok léhűtőt: Hozzák fülönfogva az udvari fűtőt! “Hamar cédrusfával a kandallót tele, Urunk-királyunknak attól lesz melege!” Nagy volt a kandalló, akár egy kaszárnya, El is égett benne vagy száz cédrusmáglya. Sergett is a király előtte, megette, 14
Utoljára mégis csak azt dideregte: “Fűtsetek, mert megvesz az Isten hidege, Már a szakállam is csak úgy reszket bele!” Nyöszörög a fűtő: “Felséges királyom, Életem-halálom kezedbe ajánlom, Most dobtam bele az utolsó forgácsot, Jó lenne hívatni az udvari, ácsot!” Nekibúsult erre a didergő király, Szigorú paranccsal a kapuba kiáll: “Vágjátok ki kertem minden ékességét, A szóló szőlőnek arany venyigéjét, A mosolygó almát, a csengő barackot, Hányjatok a tűzre minden kis harasztot! Széles ez országban amíg erdőt láttok, Kandallóm kihűlni addig ne hagyjátok. Jaj, mert mindjárt megvesz az Isten hidege, Csak úgy kékellik már az ajkam is bele!” Csattognak a fejszék, sírnak erdők, berkek, Recsegnek, ropognak a gyümölcsös kertek. Sok lakójuk fejét bujdosásnak adta, Fészkit ezer madár jajgatva siratta. A rengeteg fákból egy szál se maradt ott, Aranyos kandallón mind elparazsallott. Didergő királynak de minden hiába, Nyögve gubódzik be farkasbőr bundába: “Fűtsetek, mert megvesz az Isten hidege, Csak egy fogam van már, az is vacog bele!” Nekeresdországban van is nagy kopogás, Ripegés-ropogás, siralom, zokogás. Dolgozik a csákány, fűrész, balta, horog A király ajtaja egyszer csak csikorog. Betipeg egy lányka, icike-picike, Gyöngyharmat tündöklik lenvirágszemibe. Az ajaka kláris, a foga rizskása, Csacsog, mint az erdő zengő muzsikása:
“Ejnye, de rossz bácsi vagy te, király bácsi!” Megfordul a király: “Ácsi, kislány, ácsi! Azt se tudom, ki vagy, soha se láttalak, Mért haragszol reám? Sohse bántottalak!” Kerekre nyitotta a csöppség a szemét: “Minek szedetted le a házunk tetejét? Hó is hullongázik, eső is szemezik, A mi padlásunkra az most mind beesik; Elázik a bábum kimosott ruhája, Vasárnap délután mit adok reája?” Mint amikor nap süt a jeges ereszre, A király jégszive harmatot ereszte. Szemében buggyan ki szívének harmatja, Szöghaját a lánynak végigsimogatja: “Ne félj, a babádat ruhátlan nem hagyom, Bíborköntösömet feldaraboltatom. Bársonyrokolyája, selyem főkötője, Lesz ezüstkötője, aranycipellője!” Most már meg a kislány mondta azt, hogy “ácsi! Mégiscsak jó bácsi vagy, te király bácsi!” Örömében ugrált, tapsikolt, nevetett S didergő királynak nyomban melege lett! A tükörablakot sarokra nyitotta, Városa lakóit összekurjantotta: “Olyan meleg van itt, hogy sok egymagamnak, Juttatok belőle, aki fázik, annak!” Tódult is be nyomban a sok szegény ember, A márvány-téglákon nyüzsgött, mint a tenger. Ki is szorult tőlük király a konyhára, Rájuk is parancsolt mindjárt a kuktákra: “Asztalt terigetni, ökröt sütögetni, Fussatok a hordót csapra ütögetni, Ily kedves vendég még nem járt soha nálam, Mint a saját népem - nagy Meseországban...”
Vers
ÁDVENT EZ IS Ádvent ez is: ismeretlenekért imádkozom. Emberekért, kik velem egy kupéban utaznak fázva, kamaszokért, kik kurjongatva jönnek szembe az úton, a rendőrért, ki világító bottal fáradtan hadonászik. Bimbózó és hervadó nőkért, magzatokért, féliglevőkért, voltakért és eljövendőkért. Erősekért, erőtlenekért, esendőkért, elesettekért, nagyok alázatáért, kicsik reménységéért, betegek gyógyszeréért, éhezők kenyeréért, népek békességéért, világunk öröméért, mindenki egy s igaz karácsonyáért. ÁMEN. Füle Lajos
K ARÁCSONYI ÜZENET /részlet/
Üzenem mindenkinek, Hogy a csillag Fényéből semmit sem kopott, Értelme lett csak megszokott. Üzenem mindenkinek, Hogy a GYERMEK Ma is testté lett csoda, ISTEN jóságos mosolya. Füle Lajos
Móra Ferenc
15
PROGRAMOK December 24. hétfő December 27. csütörtök December 31. hétfő Január 01. kedd Január 02. szerda Január 03. csütörtök Január 10. csütörtök Január 12. szombat Január 15. kedd Január 19. szombat Január 20. vasárnap Január 25. péntek Január 26. szombat Január 31. csütörtök
: Misztériumjáték a templomban, utána kórházlátogatás : Mise a gyermekáldásért (előadás a családtervezésről) : Ifjúsági szilveszter a plébánián : Évkezdő éjféli szentmise : Karitász gyűlés : Csendes szentségimádás : Nyugdíjasok klubja : Időjárásfüggő szánkótúra : Ökumenikus Istentisztelet a Frangepán utcai templomban : Ökumenikus Istentisztelet; Barlangtúra : Gitáros szentségimádás : Rover gyűlés : Igazi farsangi táncosbál; gyermekfarsang : Mise a gyermekáldásért (előadás a családtervezésről)
FELHÍVÁS! Várjuk azon cégek, vállalkozások jelentkezését, akik a BékeHírben való hirdetés ellenében hozzá tudnának járulni az újság előállítási költségéhez. Köszönettel: a szerkesztőség. Hittanórák és közösségi foglalkozások rendje Óvodások és I. osztályosok hittanórája
Hétfő
1700
Elsőáldozásra készülők hittanórája
Kedd
1700
4-6. osztályosok hittanórája
Csütörtök
1700
7-9. osztályosok hittanórája
Kedd
1700
Ifjúsági hittanóra (középiskolás kortól)
Hétfő
1900
Istenkereső fiatalok szentségfelkészítője
Péntek
1900
Fiatal felnőttek katekézise (kéthetente)
Kedd
1900
Bibliaóra (felnőtteknek)
Kedd
1830
Ministránsgyűlés
Péntek
1600
Cserkészgyűlés
Péntek
1700
Ifjúsági gitáros énekkari próba
Vasárnap
1030
Felnőtt kóruspróba
Péntek
1830
Imacsoport (minden hónap 2. és 4.)
Szerda
1900
VÁRUNK TÉGED IS!!! Várjuk észrevételeiket és javaslataikat: Kiadja : Angyalföldi Szent László Plébánia 1139 Bp. Béke tér 1/a. Tel.:3-400-666 Kapcsolat : 3-408-408 (Szolnoki Vica), 06-20/331-9588 (Hajósi Áron) web : www.szentlaszlo.tk (Webmaster:
[email protected]) e-mail :
[email protected] Levelezési lista :
[email protected] (List owner:
[email protected]) A lista honlapja : http://lists.ghost.hu/mailman/listinfo/beketer
