SUGÁRVÉDELMI TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM. Előadáskivonatok BALATONKENESE, ÁPRILIS

INIS-mf—9071

SUGÁRVÉDELMI

TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM BALATONKENESE, 1984. ÁPRILIS 11-13.

Előadáskivonatok

Eötvös Loránd Fizikai Tárnlat Suárvédehii Szaísstportja Bdaiest, 1984.

f

SUGÁRVÉDELMI TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM 84 Balatonkenese, 1984. április 11-13.

ELÖADASKIVONATOK

Eötyös Loránd Fizikai Társulat Sugárvédelmi Szakcsoportja Budapest, 1984.

TARTALOMJEGYZÉK

MUNKAHELYI SUGÁRVÉDELEM /I/ Kun Zoltán, Ozoray Kamilla, Somosi György, Bagdy László Pest megye orvosi rtg munkahelyeinek sugárhigiénés helyzete az 1983-ban elvégzett felmérések alapján

9

Ballay László, Saly Sándor, Tóth Endre A Veszprém megyei orvosi röntgen munkahelyek sugáregészségügyi felmérésének tapasztalatai

10

Milassin Tamás, Kiss Sándorné, Csiszár Béla Délmagyarország orvosi röntgen munkahelyeinek sugárvédelmi helyzete

11

Porubszky Tamás Diagnosztikai röntgengenerátor-tipusok dózisteljesitményének összehasonlítása sugárvédelmi szempontból... 12 MŰSZERGYÁRTÁS ÉS HITELESÍTÉS Gáspár János, Stenger Vilmos, Lénárt Attila, Palkó Lajos Nagymennyiségű gamma sugárzásméro műszer pontosság ellenőrzésének egyik lehetséges megoldási módja

15

Szörényi Árpád, Vágvölgyi Jenő, Zsinka András Nemzetközi összehasonlító mérések az aktivitásmérések megbízhatóságának növelésére

16

Tóth Árpád, Hermann Artúr Toron-exhaláciőt mérő berendezés hitelesítésének problémái

17

Fehér István, Szabó Béla, Vágvölgyi Jenő, Deme Sándor, Szabó Péter Pál, Csöke Antal A Pille űrhajó fedélzeti dózismérő továbbfejlesztett változata, az NA-206

18

- 2 -

OKKFT A/ll-7-es alprogram: ATOMERÖMÜVÖN BELÜL ÉS KÖRNYEZETÉBEN A NORMÁLÜZEMI ÉS BALESETI SUGÁRZÁSI VISZONYOK ÉRTÉKELÉSE Horváth Ervin, Rónaky József, Virágh Elemér Sugárvédő falakban lévő kábelátvezetések helyszini vizsgálata a paksi atomerőműben

21

Osvay Margit, Ranogajec-Komor Mária Baleseti n és | TL dózismérővel

dózisok szelektiv mérése AlJD 22

Virágh Elemér, Zsolnay Éva Termikus neutronfluxus és gamma dózisteljesitmeny mérése a BME Tanreaktorában termolumineszcens, ill. aktivációs detektálási módszerrel

23

Somogyi György Nagyérzékenységü nyomdetektor kifejlesztése nt-utrondozimetriai és spektrometriai célra

24

Andrási Andor, Beleznay Ferencné, Urbán János A belső sugárterhelés egésztestszámlálós meghatározási módszerének továbbfejlesztése a KFKI-ban .«

25

Zombori Péter, Németh István, Andrási Andor, Germán Endre, Kemenes László Környezeti dózisteljesitmény helyszini meghatározása Ge/Li/-spektrometriával

26

Uchrin György, Dabóczy Istvánné, Ormai Péter Levegő triciumszennyezettség mérése a paksi atomerőműben

27

A

^

_

- 3 -

OKKFT A/11-8-as alprogram: AZ ATOMERŐMŰ BIZTONSÁGOS ÜZEMELTETÉSÉHEZ ÉS SUGARAS BALESETEINEK ELHÁRÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ORVOS-BIOLÓGIAI KUTATÁSOK Bojtor Iván, Sztanyik B. László Az alkalmazottak sugárterhelésének értékelése

31

Kurczné Csiky Ildikó, Hollandné Békési Éva, Kurtács Endre, Szabó Gyula, Várterész Vilmosné, Csepregi Tibor, Stúr Dénes Az atomerőmű környezetében végzett radioaktivitás-vizsgálatok ...... Kanyar Béla, Laczai Julia, Selmeczi Gáborr Szabó Zsuzsa, Sztanyik B. László A Paks-környéki hatósági környezeti sugárvédelmi ellenőrzés adatfeldolgozási rendszere

32

33

Köteles György, Almássy Zsuzsanna, Kubászova Tamara, Somosy Zoltán, Bölöni Erzsébet A sugárhatás biológiai indikátorai. Igények és lehetőségek

34

Varga L., Gundy S., Gachályi A., Naményi J. Radiotoxikologiai és dekorporációs vizsgálatok

35

Turai István Jódkinetikai és radiojód-dekorporációs vizsgálatok ... 36 BELSŐ SUGÁRTERHELÉS Beleznay Ferencné A humán légzorendszer dozimetriai modellje

39

Koblinger László, Fehér István, Balásházy Imre, Werner Hofmann Sztochasztikus tüdomodell aeroszol depozició számításokhoz

40

Naményi J., Sssabó Gy., Gachályi A., Varga P. L. Belégzett radxocérium retenciója emphysemas patkányokban Gachályi A., Feuer L., Benko Gy., Naményi J., Varga P.L. 85 Az "Ipriflavon" Sr szöveti lerakódását módositó hatásának vizsgálata

41

42

MUNKAHELYI SUGÁRVÉDELEM /II/ Polgár István, Katona Ernő A személyzet dőzisterhelése manuális sugárkezelésnél

45

Ballay László, Sárdi Csaba, Lendvay János Röntgen átvilágitóernyok fényerősségének vizsgálata... 46 Uchrin György, Somoskéry Ákos, Fodor István Gyakorlati sugárvédelmi feladatok ipari elektrongyorsitőnál

47

Szabó L.D.f Ballay L., Predmerszky T., Vámos L. Nem ionizáló sugárzásokat felhasználó hazai munkahelyek sugárvédelmi tapasztalatai Lun Katalin, Tahy Péter, Soós László, Ferenczy László, Wabrosch Károly Tőriumos wolframgyártás szabadszintü művelete során fellépő radioaktív szennyeződés! problémák

48

49

I - 5 -

KÖRNYEZETELLENÖRZÉS Várterész Vilmosné, Stúr Dénes Az ioncserés analitikai eljárások alkalmazása a környezeti sugárvédelemben Bokori Edit, Stúr Dénes Strocium és mangán koncentrációs faktorának meghatározása talaj-növény rendszerben

53

54

Nagy György, Deme Sándor A paksi folyamatos vizaktivitás-koncentráció monitorok jelzésének értékelése

"•*

55

Rövid Márton, Dudás István Műszaki fejlesztés a paksi atomerőmű vizellenőrzö* rendszerénél

56

Maschek I., M. Formignani, Csepregi T. Környezeti aeroszol részecskék méret szerinti osztályozásának hitelesítése

57

Hunyadi Ilona, Somogyi György Nyomdetektoros módszer eromüvi pernyék effektiv rádiumtartalmának és emanációs tényezőjének mérésére

58

Somfai Magdolna, Elek István Ásvány-, gyógy- és termálvizeink radiumtartalmának időbeli változása

59

DOZIMETRIA Thék György, Bojtor Iván Számitási modell az évi dózis bizonytalanságának becslésére

63

- 6 -

Lénárt Attila, Péter Mihály Béta dozimetria az OMH-ban

64

Szabó Péter Pál, A.S. Pradhan, Bhuwan Chandra A MgB.O-rDy szintereit tabletták néhány dozimetriai tulajdonsága

65

Katona Ernő, Zaránd Pál, Polgár István CaSCKrDy tabletták regenerálási módjának hatása a kis dózisok mérésére Medveczky László, Zsolnay Éva Hasadó radiátoros szilárdtest nyomdetektoros személyi neutron doziméter

66

67

•$l

MUNKAHELYI SUGÁRVÉDELEM /I/

i

-

9 -

PESO? MEGYE ORVOSI BTG MÜNKAHSLYEIHEK SUGARHIGIÉNÉS HELYZETE AZ 1982-BAN ELVÉGZETT FELMÉRÉSEK. ALAPJÁN Kun Zoltán, Ozoray Kamilla, Somosi György, Bagdy László Pest megyei KÖJÁL, Fov. KÖJÁL

A populáció - ezen belül az egészségügyi dolgozók: szomatikus és genetikai sugárterhelésénél: lehetőségek szerinti keretek közé szoritása vezérli a közegészségügyi intézmények gyakorlati sugárhigiénés tevékenységét. Az ionizáló sugárforrásokkal dolgozó személyek részére folyamatos orvosi és sugárvédelmi ellenőrzés mellett nagyobb mértékű mesterséges sugárterhelés engedhető meg elfogadható kockázattal. Vizsgáltuk az orvosi rtg.munkahelyek funkcionális tagozódását, felszereltségét, a rtg.berendezések tipusát, állapotát, műszaki és sugárvédelmi paramétereit, e^éni és környezetvédő sugárvédelmi eszközöket, forgalmi adatait, az üzemelés hatósági feltételeit az orvosi és műszaki prevenció módszereit. A vizsgálat eredményeit az LISz. 824-80.sz .szabvány, az 5/1970./Eü.K.3./Eü.M.sz.utasitás, az OMül vonatkozó irányelvei által rögzitett,.ill. a megfelelő szakmai követelményekhez viszonyítottuk.

- 10 -

A VESZPRÉM MEGYEI ORVOSI RÖNTGEN MUNKAHELYEK SUGAJREGESZSEGÜGYI FELMÉRÉSÉNEK TAPASZTALATAI Ballay László, Saly Sándor, Tóth Endre Országos "Frédéric Joliot-Curie" Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet, Budapest

Az Egészségügyi Minisztérium kezdeményezésére folyamatban van az orvosi röntgen munkahelyek országos felmérése0 A felmérés egységes szempontjainak kidolgozása, a koordinálás és az adatok feldolgozása az OSSKI feladata., A felmérés során mérési adatokat is gyűjtünk és értékelünk,, Veszprém megye teljes felmérését az OSSKI végezte el és ezzel üzemelő munkahelyeken mért nagy mennyiségű adat birtokába jutott« Előadásunkban felvázoljuk az országos felmérés célját, szempontjait, valamint a feldolgozott adatoknak a gyakorlati sugárvédelemben történő hasznosítását« Veszprém megyei tapasztalatok alapján foglalkozunk a hatósági engedélyező-ellenőrző hálózat tevékenységével, a munka javításának lehetőségeivel<> Helyszíni méréseink adataiból következtetések vonhatók le a munkahely és a személyzet sugárvédelmével kapcsolatban^ Mérési eredményeink szerint a gyakorlati sugárvédelemben használt származtatott dóziskorlátok túllépése csak elvétve fordul előo A felesleges sugárterhelés csökkentésének lehetőségeit további vizsgálatokkal kell feltárni.

- 11 -

DÉLMAGYARORSZÁG ORVOSI RÖNTGEN MUHEAHELYEIBEK SUGÁRVÉDELMI HELYZETE Milassin Tamás , Kiss Sándorné ,

Csiszár Béla

Csongrád megyei KÖJÁL

Munkaterületünkön Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye területén 230 igazgatási egységben mintegy 400 röntgenkészüléket üzemeltetnek orvosi diagnosztikai és therápiás célrao 1983 évben egy széleskörű felmérés részeként megvizsgáltuk a munkahelyeket és összevetettük a szabvány és a rendeletek követeimenyeivel. A munka során rögzitettük a berendezések állományát, vizsgáltuk a kiegészítő szerkezetek meglétét, üzemképességét, Helyszini mérésekkel ellenőriztük a sugárvédelmet a munkahelyen és környezetében. Vizsgáltuk a dolgozók egészségét, biztonságát veszélyeztető tényezőket, a sugárzás mellett a fellépő fizikai kémiai és biológiai ártalmakat. Figyelemmel voltunk a munka és szociális körülményekre is o A"z összesitésből a munkakörülmények széles skálájára lehet következtetnio Megállapítható a gépállomány elemzéséből, hogy a korszerű generátorok és szerkezetek jó ütembev *• erjednek. Tapasztalataink szerint sok kivánnivalót hagy a helyszini és műtét alatti felvételek sugárvédelme.

I

- 12 -

DIAGNOSZTIKAI RÖNTGENGENERÁTOR-TÍPUSOK DÓZISTSLJESITltóNYÉN2K ÖSSZEHASONLÍTÁSA SUGÁRVÉDELMI SZEMPONTBÓL Porubszky Tamás Medicos Művek FI, Budapest

A mesterség9s eredetű lakossági sugárterhelésnek, mint ismeretes, közel 90 %-a származik az orvosi röntgenvizsgálatokbólo Igaz ugyan, hogy a non-invazív diagnosztikai eljárások (ultrahang, termográfia, HMR) rohamosan törnek előre, a röntgendiagnosztika azonban a jövőben sem lesz nélkülözhető. A világ röntgeniparának élvonalában is jelentős fejlődés megy végbe (középfrekvenciás generátorok, impulzusüzem, mikroprocesszorvezérlés, digitális képtárolás és -feldolgozás stb.), de folyik még a hagyományos röntgengéptípusok gyártása is. Ezek várhatóan még évtizedeken, át üzemelni fognak, ezért az említett fejlődés ellenére is szükséges a hagyományos radiográfiai célú röntgengenerátorokat dózisteljesítmény és sugárvédelem szempontjából minősíteni. Az egyenirányítési rendszer szerint megkülönböztetünk 2, 6, 12 pulzustí és egyenfeszültségű gépeket, de van olyan típus is, amely ezen kategóriák egyikébe sem sorolható• Formulát adtunk meg a tetszőleges feszültség- és áram-jelalakkal gerjesztett és sugárgyengítő közegeken áthaladt röntgensugár-nyaláb elnyelt dózisára, valamint a röntgengenerátorokat a tényleges sugárenergia-kihozatal szempontjából jellemző teljesítménytényezőre (l). Ezek számítására számítógép-programot dolgoztunk ki. Az eredményeket dózisméréseinkkel összehasonlítva 6-7 #-on belüli egyezést találtunk. Bemutatjuk a különböző géptípusokkal gerjesztett sugárzás ólomban történő gyengülésének számított értékeit. Eszel összefüggésben értékeljük az egyes típusokat páciens- ée személyzet-sugárvédelem szempontjából. 1. T. Porubszky: Proc. XI. IRPA Reg. Congr., Vienna, 1983c

MŰSZERGYÁRTÁS ÉS HITELESÍTÉS

i

I

- 15 -

HAG'iLlZIILTISÉGÜ GÁLUL SUGÍJlZÁSil'JRŐ ÍIÜSZ3E PGIJ2C5CÁG 2LLEH02ZÚSÉIEK UGYIK Gáspár Jánosf

LJJÜISÍSÍGÍJS

L^GOLDÁSI iáÓDJA

2

Stenger Vilsios ^ Lénárt A t t i l a

201

^ Palkó

x L3Í Vegyivédelmi ^inyagellátó Köapont xx ÜTA I z o t ó p I n t é z e t xxx Országos Llérésügyi H i v a t a l

Az atomfegyver alkalmazásánák megnövekedott vessálye ndatt a hadseregben nagyszámú gaoma dósisintenzitásr.érő műszert kell üzembcn tartani. Az alkalmazáruk speciális módja nsükségessé tss^i a műszerek elosztását az ország egész területén. ]2nnek megfeleljen a uüszerek jj&vitását és ellenőrzését

VÓ^ÜJ

szervezet is decent-

ralizált. A nérésügyi utasításokban előirt időszakos és jnvitds utáni ncírési pontosság ellenőrzést igy z. "ecentralizáit ^cvitó-r.árobázisokon kell végroha^tani. A nemzetközi etalonokkal való ösz~ szemórhetoség miatt biztosítani kellett, hogy a jc.\r±tó-ziJTÓbi'Z~co~. az országos etalonról leszármaztatott hiteles alapnéroesskür^el rendelkezzenek. I3gyc;o követelménjck: iiordozhatóság, terepen való alkalmazhatóság, sugárvédelmi szempontok nem tették lehetővé a szokásos megoldást: homogén gammasugárzása tor és kalibrálásához szükséges alapmérűeszköz készlet. Az alapmérőeszköz e^

olytai spe-

ciális ólookonténer amelyben a dózisintenzitásaérő szond.-'Jc pozicionáltan elhelyezhetőek. Az egyes poziciólehoz különböző dózisintenzitás érték tartozik, amelyet egy inhomogén gamma sugárzási tér hoz létre. Az előadás ismerteti az alapnuíró'cszkös; felépitésót, az alapmérőeszköz kalibrálását és szerzők által kidolgozott - használati mérőeszközökből kialakított un. csoportos etalon segítségével, valamint e használati mérőeszközök ellenőrzési módszerét.

'.'.-.

-:

- 16 -

NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÓ MÉRÉSEK AZ AKTIVITÁSMÉRÉSEK MEGBÍZHATÓSÁGÁNAK NÖVELÉSÉRE Szörényi Árpád, Vágvölgyi Jenő, Zsinka András Országos Mérésügyi Hivatal

A megbízható és egységes mérés minden szakterületen, igy a radionuklidok aktivitásának mérésénél is csak széleskörű nemzetközi együttműködéssel valósitható meg. Ezen együttműködés egyik legjelentősebb formája - a közös műszaki-tudományos, fejlesztési és hatósági tevékenység mellett - a különböző aktivitásmérési módszerek és eredmények rendszeres összehasonlítása,, Az összehasonlító mérések tapasztalatai hozzájárulnak a mérési bizonytalanság csökkent és éhez is, A jelen előadásunkbers a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal (BIPM) és a KGST SzEÁB Metrológiai Szekciója szer133 137 '57 J vezésében végzett legutóbbi ^Ba., Cs, illetve Co radionuklidok összehasonlító mérésének eredményeit ismertetjük. Bemutatjuk továbbá a BIPM nemzetközi összehasonlító rendszerét (IRS), melynek alapján az OMH-^an készült radioaktív hiteles anyagminták aktivitás értékét; állandóan összehasonlíthatjuk a jelentősebb mérésügyi intézmények eredményeivel.

- 17 -

TORON-SXHÁLáCIGP MÉRű BSföSNDSZiS EICKESSEDESÍStEK ' PHOBLE2IÁI Tóth Árpád é s Hermann Artúr. Baranyámé gyei iCórbáz-Beiiuelőintézet, Központi l a b o r a toriuQ,Pécs é s Videoton F e j l e s z t é s i Intézet,Budapest

Lakószobák levegőjében a toron-bonlásteriaák Liunk&szint á l t a l á b a n f e l é t t e s z i k i a radontermékek c u n k a s z i n t j é nek.A torontermékek e f f e k t í v dózisegyenértékét sem l e bet elhanyagolni.A toron t e h á t j e l e n van a lakásokban. Ezért v i z s g á l n i k e l l a falbevonatok,vakolatok t o r o n exhalációját. Beszámolunk a toron-exhalációt mérő berendezésünk hitelesítésének problémáiról, A berendezést ismert levegő áramlási sebesség mellett üzemeltetjüko Az "öreg" tórium-nitrát vizes oldatából levegővel kihajtott toron-aktivitást két- és hároia-szürős berendezéssel határozzuk meg és ennek időbeli állandóságát a hitelesítések alatt folyamatosan ellenőrizzük szcintilláciős kamrával* Vizsgáltuk.a toron-exhaláció mérő berendezés összes hatásfokát, a vak-hátteret,e paraméterek reprodukálhatóságát .Megállapítottuk a mintavétel és az aktivitás mérés optimális f e l t é t e l e i t .

- 18 -

A PILLE ÜRHAJÖ FEDÉLZETI DÓZISMÉRŐ TOVÁBBFEJLESZTETT VÁLTOZATA, AZ NA-206 Fehér I., Szabó B., Vágvölgyi J., Deme S., Szabó P.P., Csöke A. Központi Fizikai Kutató Intézet, Budapest, 114, Pf.49, 1525

A Pille űrhajó fedélzeti dózismérő rendszerrel az "Interkozmosz" programban résztvevő űrhajósok dózisméréseket hajtottak végre a "Szaljut-6" és a "Szaljut-7" fedélzetén. Ez a kisméretű, hordozható TLD rendszer alkalmasnak bizojjU tn

f

nyúlt a környezeti dozimetriai ellenőrzés ellátására is. A készülék érzékenységének kihasználására célszerűnek látsiott, ha annak méréstartományát a meglévő 4 nagyságrendről tovább növeljük, 7 nagyságrendre. így jelenleg az uj ay NA-2O6 tipusjelü - TLD mérőkészülék méréstartománya 1 iGy-tol 10 Gy-ig terjed,lehetővé téve evvel a környezeti dozimetriai ellenőrző méréseket éppúgy, mint akár a baleseti dozimetriai felhasználást. A könnyebb kezelhetőség, és a jobb pozicionálás - és evvel a mérési pontosság növelése - érdekében megváltozott a CaSO.zDy TL burák mechanikai kialakítása is. Ez egyúttal további súlycsökkentést is lehetővé tett, mivel a TL burákat egy cserélhető patronba téve értékeljük ki az NA-206 mérőkészüléken. Az uj NA-206 készülék saját akkumulátorral is, valamint hálózati vagy 12 V-os adapterrel is rendelkezik - igy akár önállóan, akár hálózatról vagy pedig egy autó 12 V-os akkumulátoráról is üzemeltethető. Az előadásban ismertetjük az uj dózismérő rendszert, és annak főbb dozimetriai tulajdonságait.

- 19 -

OKKFT A/ll-7-es alprogram: ATOMERÖMUVÖN BELÜL ÉS KÖRNYEZETÉBEN A NORMÁLÜZEMI ÉS BALESETI SUGÁRZÁSI VISZONYOK ÉRTÉKELÉSE

- 21 -

SUGÁRVÉDŐ FAIAKBAN LÉVŐ KÁBELÁTVEZETÉSEK HELYSZÍNI VIZSGÁLATA A PAKSI ATOMERŐMŰBEN Horváth Ervin, Rónaky Józseft Virágh Elemér** Paksi Atomerőmű Vállalat, *y Budapesti Műszaki Egyetem Tanreaktora

Az atomerőmüvek sugárvédő falain nagyszámú kábelt kell átvezetni. Az átvezetések a fal sugárzás gyengítő hatását csökkentik, A kábelátvezetések hatásának laboratóriumi mode11vizsgálatai/l/ alapján elvégeztük néhány - a mérésre alkalmas, a gyengítő hatás szempontjából jellemző - kábelátvezetés helyszini vizsgálatát, T A helyszíni körülmények miatt TL dózismérőket használv.."..< a kábelátvezetések „föltérképezésére"« A kevert /neutron+gamina/ sugárzási térben az OKKFT keretób=korábban kidolgozott módszert fz[, tiszta gamma sugárzás eseiér. természetes LiF tablettákat használtunk. Az eredmények -Összhangban arz üzenibeheiyezés ás as üzemelés a.ia;t elvégzett sugárvédelmi mérésfíKkel - azt mutatják, hogy as vezetések gyengitő hatása nem jelentős. Az átvezetések te.Topitési koncepciója és a védőfalak konzervatív ssirei er<séso is csöklíenti az átvezetések gyengítő hatásából eredő veszélyt. Irodalom; /l„/Saondi &« : Sugárvódő falakban lévő kábeláwozeiések vizsgálata modellkísérlet tel BME-TB-135/83. /2y' Virágh E, , Zsolnay É. : Termikus neutronf luxus mérése a BME Tanreaktorában aktivációs, illetve TL detektálási módszerrel BME-TR-138/83.

,

- 22 -

BALESETI n ÉS Of DÓZISOK SZELEKTÍV MÉRÉSE A 1 2 O 3 TL DÓZISMÉRŐVEL Osvay Margit, Ranogajec-Komor Kária MTA Izotóp Intézete *Ruder Boskovic Intézet, Zágráb

Pőllönböző TL dózismérőket fejlesztettek ki neutronok detektálására. Ezek közül leggyakoribb a két különböző neutrons illetve gamnaérzékenységi;, dózismérő együtte3 használata, ni^eX a neutronsugárzsst általában ff sugárzás kiséri, A ke« vert TÍ-'% tér mérésénél a két komponens zavarja egymást. Zz,ért ígéretes a Vratanabe által javasolt új módszer: a TL anyagok felaktiválódása révén történő neutron detektálása A módszer előnye, hogy a neutronok a gscana komponens zavaré hatása nélkül detektálhatok^ Az előadás saját eredményünkről, az Al^O, ciklotron kevert n-ffterében történő felaktiválódásának vizsgálatáról számol

- 23 -

TERMIKUS NEUTRONFLUXUS ÉS GAMMA DÓZISTELJESITMÉNY MÉRÉSE A' BME TANREAKTORÁBAN TERMOLUMINESZCENS, ILL. AKTIVÁCIÓS DETEKTÁLÁS I MÓDSZERREL Virágh Elemér és Zsolnay Éva BME Tanreaktora A BME Tanreaktorában módszert dolgoztunk ki atomreaktorok kevert /n+ V/ sugárzási terének mérésére. A mérés során meghatározható a termikus neutronfluxus és a gamma dózisteljesitmény. A mérésekhez az alábbi termolumineszcens detektorokat használtuk: - LiF TL-detektor csupaszon, LiF TL-detektor 1 mm kadmium árnyékolással, - CaF_:Mn TL-detektor csupaszon, - CaF2:Mn TL-detektor 1 mm kadmium árnyékolással. Kimutatható, hogy a termikus neutronfluens nagysága arányos az alábbi mennyiséggel: TL/nt/ =

2

ahol TL/n. / a termikus neutronoktól származó /LJ£/jelzés, a további mennyiségek az árnyékolt, ill. csupasz TL-detektorok TL-jelzése a kevert sugárzási térben való besugárzás után. A besugárzási ido ismeretében kiszámitható a termikus neutron fluxus, a TL/CaF»/_. csupaszon besugárzott detektor TL-jelzési o sébol pedig a gamma-dózisteljesitmény. Módszerünk vizsgálata során a BME Tanreaktor 100 kW-os kisérleti atomreaktorának sugárzási terében mind fenti módszerrel, mind a közismert Au aktivációs módszerrel meghatároztuk a neutronfluxus nagyságát. A vizszintes csatornáknál, ill. az aktiv zónában végzett fluxusmérések eredményei - egy kivétellel - 10 %-on belüli hibával megegyeztek a kétféle módszer alkalmazása esetén.

- 24 -

I

NAGYÉRZÉKENYSÉGŰ NYOMDETEKTOR KIFEŰLESZTÉSE NEUTRONDOZIMETRIAI ÉS SPEKTROMETRIAI CÉLRA Somogyi György MTA Atommagkutató intézete, Debrecen

1981-83 során erőfeszítéseket regisztrálására

tettünk

egy protonok

i s alkalmas, jó minőségű,

nagyérzékeny-

ségü műanyag nyomdetektor hazai k i f e j l e s z t é s é r e .

MOM -

- ATOMKI együttműködés keretében megteremtettük e detektor

gyártásának

üzemi technológiai f e l t é t e l e i t . Az MA-ND

t i p u s j e l l e l e l l á t o t t detektor esetében tanulmányoztuk alkalmazás során lényeges paramétereket ség(

az

( f e l ü l e t i minő-

maratási sebesség, érzékenységi görbe alfa-részecs-

kékre és protonokra ) és ezeket összehasor.litottuk hasonló nyugati gyártmányokra jellemző adatokkal. Az érzékenységi görbe ismeretében meghatároztuk egy n-p szóráson alapuló nyomdetektoros neutrondoziméterben a proton nyomok megfigyelhetőségének

feltételeit

és a nyomok méretét

különböző energiák esetén. Az előadásban vázolunk néhány lehetőséget, amelynek alapján az MA-ND tipusú nyomdetektor felhasználásával neutronspektrométriai mérések is megvalósíthatók.

- 25 -

A BELSŐ SUGÁRTERHELÉS EGÉSZTESTSZÁMLÁLÓS MEGHATÁROZÁSI MÓDSZERÉNEK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A KFKI-BAN Andrási Andor, Beleznay Ferencné, Urbán János MTA Központi Fizikai Kutató Intézet

A foglalkozási belső sugárterhelés érzékenyebb és pontosabb meghatározása érdekében szükségessé vált a KFKI 1964-ben üzembehelyezett egésztestszámlálójának továbbfejlesztése. A több éves munka során kiemelt szempontként kezeltük, az uj nemzetközi sugárvédelmi ajánlások szellemében, a szerv-szintü dózismeghatározás igényéf. A fejlesztési munka magába foglalja a mérőrendszer mechanikai épitését, az intelligens mérésvezérlés megvalósítását, valamint számitógépes mérési adatfeldolgozó és értékelő rendszer kidolgozását. Az előadásban rövid áttekintést kivánunk adni a célkitűzésekről, a megvalósított hardware rendszerről, az aktivitás-, aktivitás eloszlás, és dózisszámitási eljárásokról, majd ismertetjük a bemérés során nyert legfontosabb méréstechnikai jellemzőket.

- 26 -

KÖRNYEZETI DÓZISTELJESITMÉNY HELYSZÍNI MEGHATÁROZÁSA Ge/Li/-SPEKTROMETRIAVAL Zombori Péter, Németh István, Andrási Andor, Germán Endre,

Kemenes László

MTA Központi Fizikai Kutató Intézet Paksi Atomerőmű Vállalat

A paksi atomerőmű környezetében a korábbi években végzett alapszint-mérések eredményei azt mutatták, hogy az atomerőműtől származó kismértékű szennyeződés pontos minőségi és mennyiségi elemzéséhez szükséges egy - a NaI/Tl/ és GM-csöves detektoroknál több információt szolgáltató nagyobb felbontóképességű detektor használata. A KFKI és a PAV munkatársai kifejlesztettek egy Ge/Li/ detektoros mérőrendszert, amellyel több izben mértek az atomerőmű környezetében, és amellyel részt vettek nemzetközi összemérésekben is. Röviden ismertetjük a mérőrendszer felépitését, a kalibrációs eljárást és a mérési eredményeket. Meghatároztuk a rendszer érzékenységét néhány természetes és mesterséges radioi zotópra.

J

- 27 -

LEVEGŐ TRICIUMSZEHIÍYEZETTSEG MÉRÉSE A PAKSI ATOMERŐMŰBEN Uchrin György*, Dabóczy Istvánné* Ormai Péter** *MTA Izotóp Intézete; **Paksi Atomerőmű A nyomott köiinyüvizes atomerőmüvek sokrétű technológiai, sugárvédelmi ellenérzésének része a folyamatosan keletkező trieium nyomonkövetése, ezenbelül a levegő triciumszennyezettség mérése is. A levegő HTO szennyezettségének meghatározásáhcz higitáeon és különböző, kifagyasztáson alapuló vizpára mintagyüjtokét, köztük egy speciálisan e célra tervezett hűtőberendezést épitettünk. Meghatároztuk ezek főbb jellemzőit. A vizsgált eszközöknél a mintázott levegő térfogata, 100fS-os vizpára kinyerésre vonatkoztatva, átlagos pára és hőmérséklet viszonyoknál, 0,04 T 2 irrh • A minták méréséhez használt folyadék szcintillációs technika gyakorlati korlátéival, a minimálisan kimutatható levegő HTO szennyezettség értéke 1 órás mintázásnál 0,02 Bq'nT3 f 7 Bq«m~3. Tájékozódó méréseket végeztünk a paksi atomerőmű célszerűen kiválasztott, mintegy 20 helyiségében, k levegő vizpára^HTO koncentrációja négy nagyságrenden belül változott, a maximális érték, 3,2*10 Bq»l , a primérköri hűtővíz triciumkoncentrációjával azonos. A levegő HTO koncentrációja 2 -j- 2,6»10^Bq*2i~"? tartományon belüli volt, helyiségtől függően. Az előadásban ismertetjük a szakaszos vizpáravételen alapuló levegő HTO szennyezettségmérés módszereit, a kialakitott eszközöket, ezek bemérésének eredményeit és alkalmazhatóságuk tapasztalatait. Bemutatjuk az atomerőműben végzett méréseket az eredmények rövid sugárvédelmi értékelésével. Végül az atomerőmű rutin tricium ellenőrzési programját és a kapcsolódó feladatokat vázoljuk.

- 29 -

OKKFT A / l l - 8 - a s

alprogram:

AZ ATOMERŐMŰ BIZTONSÁGOS ÜZEMELTETÉSÉHEZ ÉS SUGARAS BALESETEINEK ELHÁRÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ORVOS-BIOLŐGIAI KUTATÁSOK

- 31 -

AZ ALKALMAZOTTAK SUGÁRTERHELÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE Bojtor Iván, Sztanyik B. Lészló Országos "Frederic Joliot-Curie" Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet, Budapest

A paksi atomerőműben dolgozók sugárterhelésének értékeléséhez és más foglalkozási ágakkal való összehasonlításához megvizsgáltuk az ipari radiográfiában foglalkoztatott személyek sugárterhelésének alakulását, az ICRP alábbi ajánlásai szempontjából: a/ a dóziskorlátozásra vonatkozó ajánlások alkalmazása mellett az évi dózisegyenértékek általában 5 &Sv várható értékű log-normális eloszlást követnek; b/ sok foglalkozási területet tekintve, valószínűtlen, hogy azok a személyek, akik a dózisegyenérték korlátokhoz közeli sugárterhelésnek vannak kitéve, hasonló nagyságú sugárterhelést kapnak minden évben, pályafutásuk folyamán; c/ számottevő nagyságú foglalkozási csoportok hosssú időn át kapott, a dózisegyenérték korlátokhoz közeli sugárterhelése csak akkor fogadható el, ha az ezzel járó magasabb kockázatot a befektetés - haszon gondos elemzése igazolja. A 3 éves megfigyelési idő eredményeinek értékeléséből az alábbi főbb következtetések vonhatók le: a/ az évi dózisok eloszlása a kapott paraméterekkel előállított log-normális eloszlással nem konzisztens; b/ egyes csoportok sugárterhelésének "olyan alacsonyan tartása, amely ésszerűen elérhető" /ALARA/, az ipari radiográfiában jobb munkaszervezést igényelne.

- 32 -

AZ ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETÉBEN VÉGZETT RADIOAKTIVITÁSVIZSGÁLATOK Kurczné Csiky Ildikó* Hollandné Békési Éva, Kurtáca Endre Szabó Gyula* Várterész Vilmosné* Csepregi Tibor, Stúr Dénes Országos "Frederic Joliot-Curie" Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet

A lakosságot környezeti forrásokból érő sugárterhelés számításához, valamint az atomerőművek működése során előálló dózisjárulék becsléséhez szükséges a környezet különböző elemeiben a radionuklidok aktivitás-koncentrációjának ismerete. Meghatároztuk néhány fontosabb radionuklid aktivitáskoncentrációját a PAV környezetéből vett talaj* növény mintákban, Duna-vizben, szediment* alga és hal mintákban. Az erőmű beindulásáig mért nagyszámú adatból meghatároztuk az átlag-koncentrációkat, melyek az erőmű üzembehelyezése előtti háttérszintet reprezentálják. Tanulmányoztuk a természetes háttérszint változásának törvényszerűségeit • Az erőmű egy éves üzemelése alatt mért adatokat összehasonlítottuk az alapszint értékekkel* Eddigi méréseink szerint az erőműből kibocsátott radioaktív anyagok a környezeti háttérszinteket nem befolyásolták.

j

- 33 -

A PAKS-KÖRNYÉKI HATÓSÁGI KÖRNYEZETI SUGÁRVÉDELMI ELLENŐRZÉS ADATFELDOLGOZÁSI RENDSZERE Kanyar Béla, Laczai Julia, Selmeczi Gábor, Szabó Zsuzsa és Sztanyik B. László n

Országos FJC"Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet

Az ellenőrzésben résztvevő négy főhatóság laboratóriumai egységes adatgyűjtési és feldolgozási rendszert alaki tot talc ki. Az elfogadott adatlap tartalmazza a mintavételezés paramétereit /időpont, helykoordináta, minta megnevezése és gyűjtési időtartain/, valamint a mérési eredményeket /a vizsgálat iránya, a radioaktív i_uklid és a mért érték/. A számítógépes adattárolás és feldolgozás az OSSKIban installált SZM-4 tipusu szállítógépen történik. Az un. rendszeres /havi, félévi és évi/ feldolgozások az ellenőrző intézmények normál üzemi jelentési kötelezettségéhez igazodnak, ezekhez adnak összegezett eredményeket. Az ato».ierőmü üzemzavari működéséből származó adatok vizsgálatát és a tudományos igényű, bioraetriai elemzéseket eseti feldolgozások keretében tervezzük, Az adatgyűjtés 1983-ban elkezdődött és becslések szerint a tárolt infornxációhalniaz évente 15-2o ezer adattal bővül. A feldolgozásokhoz szükséges számítógépi programok egy része már elkészült, a többi átadása 198^ közepére várható.

•)

- 34 -

A SUGÁRHATÁS BIOLÖGIAI INDIKÁTORAI. IGÉNYEK ÉS LEHETŐSÉGEK. KÖTELES György, ALMASSY Zsuzsanna, KUBÁSZOVA Tamara, SOMOSY Zoltán és BÖLÖNI Erzsébet Országos "Frédéric Joliot-Curie" Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet, Budapest Az egészségügyi sugárvédelem egyik legfontosabb feladata olyan biológiai és orvosi laboratóriumi módszerek kidolgozása, mely különböző eredetű tulexpozició /baleseti, vagy tervezett rendkivüli/, vagy ennek gyanúja esetén jelzi a sugárhatás tényét, lehetőség szerint annak mértékét, az érintett szervezet reagálását. A tulexpozició körülményei /sugárdózis, sugárkvalitás, dózisintenzitás, exponált szervezet besugárzott hányada/ jelölik ki az igényeket, a sugárbiológiai kutatások mindenkori eredményei szabják meg a lehetőségeket.

ífffl

Az OKKFT-A/11.8. alprogram 3. sz. projektje keretében az alábbi módszerekkel kapcsolatosan folytattunk kutató-fejleszto-adaptáló tevékenységet: citogenetikai módszerek: ezen belül kromoszóma aberrációk vizsgálata és mikronukleusz képződés kimutatása perifériás vér limfocitaiban; citológiai módszerek: a sejtmembrán sugárzás okozta jelenségein alapuló elváltozások perifériás vér trombocitáin, limfocitáin és vörösvérsejtjein, valamint a limfociták sejtmagjainak térfogatnövekedése; biokémiai módszerek: amiláz enzimaktivitás változása szérumban és nyálban. Előadásunkban összefoglaljuk a bemutatott módszerek alkalmazhatóságának feltételeit és összehasonlitjuk az általunk nyújtott információk értékét.

- 35 -

RADIOTOXIKOLÓGIAI ÉS DEKORPORÁCIÓS VIZSGÁLATOK Varga L., Gundy S., Gachályi A., Naményi 0. Országos "Frederic Ooliot-Curie" Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet, Budapest 3

A tervidőszak első felében néhány radionuklid / H ; 85 95 95 1 3 1 l34 144 Sr; Zr- Nb; I ; Csr C e / toxikológiai sajátosságát tanulmányoztuk sejt- és szervezet szinten, valamint kisérletesen megbetegitett /hörghurut,tüdőtágulás/ állatokon. A dekorporációs kisérletekben ellenőrző vizsgálatokat végeztünk annak eldöntésére, hogy az ajánlott terápiás készítményekkel kielégitő hatékonyság érhető-e el: a./ izotópkeverékkel történt belső elszennyeződés esetén; b./ patológiás állapotokban és c./ kevert ligand komplex kezeléssel. Főbb megállapitásaink: a tricium /viz és timidin formában/ nem indukál kimutatható gén és kromoszóma mutációi emlős sejtekben, 3,7 kBq/ml, ill. 370 Bq/ml alatti radioaktív koncentrációban, krónikus expozició után. Inhalált radioaktív alkiljodid egésztest retenciója és pajzsmirigy felvételi kinetikája eltér az anorganikus formáétól, A Sr dekorporációra ajánlott alginát készítmény idült hörghurutban hatástalan. Kettős izotópos elszennyeződésben /Sr+Cs;I+Cs/ a specifikus szerek egyidejű adagolása az egyedihez viszonyított eliminációs sebességet nem változtatja meg, sőt kereszt hatás révén / I esetén Berlini kékkel/ a terhelés jelentősen csökkenthető. Komplexképzők alkalmazásakor a másodlagos ligand fokozza a terápiás hatást, további kombináció azonban a hatékonyságot már nem befolyásolja.

- 36 -

3ÓDKINETIKAI ÉS RADI03ÓD-DEK0RP0RÁCIÓS VIZSGÁLATOK Turai István Országos "Frederic Doliot-Curie" Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet, Budapest

Atomerőművi balesetet követően fennáll a radioaktív jódizotópok emberi felvételének reális veszélye. A .legfrissebb becslések szerint is a radiojódok önmagukban a várható összes egészségkárosodásnak mintegy az egynegyedét okozhatják egy súlyosabb nukleáris balesetet követően fi,2/. Az inkorporált radiojód pajzsmirigy-kárositó hatásának kivédése elsősorban stabil jódvegyületek mielőbbi beadásával érhető el. A stabil jóddal perturbált jódkinetikát és a jódprofilaxis különféle módozatainak pajzsmirigyvédő aspektusait már néhány éve tanulmányozzuk állatkisérletekben^3,4yi A vér és a pajzsmirigy kezdeti, legdinamikusabban változó jódkínetikáját a 131-1 felvétel pillanatától folyamatosan követtük nyomon egy sokcsatornás analizátorral mind a kontroll, mind a stabil jóddal (KI) kezelt patkányoknál* A vér radiojódkoncentrációjának változását "in vivo" és "in vitro" módszerekkel is meghatároztuk. Az utóbbi során egyetlen csepp vár folyadékszcintillácxós, vagy közvetlen szcintilláciés mérésivel jellemeztük az 5-14 napon ét követett vérjód-dinamikát és annak eltérő tendenciáját KI adagolás után. Az utóbbi két évben azt vizsgáltuk, hogy a pajzsmirigydózis jelentős, csökkentése mellett{ a jódprofilsxis hogyan befolyásolja az egésztest sugárterhelését. A pajzsmirigy ill* az egésztest radiojódtartalmát naponkénti mérésekkel (7-14 napon át) követtük nyomon. A dózisredukciós faktort szanitógépes programmal határoztuk meg a Kumulatív aktivitások alapján. „Megállapítottuk, hogy mind egyszeri, mind prolongált"^: felvételt követően a stabil jóddal kezelt állatok pajzsmirigy dózisa a kontrol csoporthoz képest több mint tízszeresen, az egúsztest-dózis csaknem kétszeresen redukálódott* Kísérleti adataink jól összevethetők a számítógépse moaellvizsgálati eredményeinkkel« Crik, M.O. és Linslsx, G.S, NKPB 135, 1982. "Pelletier, C.A. és mts. NSAC-3O, 1981. 3 Turai I., Izotóptechnika 25, 218-232, 1982. Turai I. and Toivonen H.: Radiohygiene of Fission Isotopes of Iodine: Experiments in Rats and Model Studies In Man STL-A42 Report, pp.46, Helsinki 1983.

BELSŐ SUGÁRTERHELÉS

- 39 -

A HUMÁN LÉGZÖRENDSZER DOZIMETRIAI MODELLJE Beleznay Ferencné Központi Fizikai Kutató Intézet

Radioaktiv aeroszolok inhalációjakor a légzőrendszert ért dózisterhelés számitása az ICRP által javasolt tüdo-modellen alapszik. Ez a modell a tüdőt a részecskék kiülepedése és retenciója szempontjából három fő régióra /orrgarat, légcső, pulmonáris/ és tiz rekeszre osztja. - Belélegzésnél a részecskéknek az egyes régiókban való kiülepedése az aerodinamikai átmérő /AMAD/ függvénye. - Az aeroszolok kémiai formája fogja meghatározni, hogy azok a légzorentíszerbol milyen utón és sebességgel fognak az élo szervezet anyagcseréjébe belépni. Ebből a szempontból az ICRP az anyagcka-, három inhalációs osztályba sorolja: D-osztály, amelynél a pulmonáris részben a kiürülési felezési idő ~ 10 nap; W-osztály, amelynél a kiürülési felezési idő 10-100 nap; és Y-osztály, ahol ez -100 nap. Az ICRP 30-ban megadott matematikai modellel kiszámitottuk a retenciós függvényeket valamennyi inhalációs osztályra az AMAD függvényében. - Egy gyakorlati dozimetriai feladaton bemutatjuk az inhalációs modell alkalmazását.

- 40 -

SZTOCHASZTIKUS TÜDÖMODELL AEROSZOL DEPOZICIÖ SZÁMÍTÁSOKHOZ Koblinger László, Fehér István, Balásházy Imre Központi Fizikai Kutató Intézet Werner Hofmann Salzburgi Egyetem, Ausztria

Az irodalomból ismert aeroszol depozició számításokban az emberi légzorendszert determinisztikus modellek segitségével tanulmányozzák: a tüdSt egymást követő, meghatározott átmérőjű és hosszúságú csövecskék sorozatából épitik fel. A depozició valószinüsegeket a hengeres csövekre levezetett fizikai formulákkal számolják. Az általunk készitett sztochasztikus modellben a geometriát véletlenszerűen épitjük fel - az irodalomban fellelhető morfométriai adatok statisztikus elemzéséből levezetett eloszlások figyelembe vételével. A csőhosszak, átmérők és elágazási szögek aktuális értékeinek a sorsolásakor gondot forditunk a különféle adatok közötti korrelációk figyelembe vételére. Az átmérőkhöz képest kis csőhosszak, valamint az elágazásoknál tapasztalt fokozott kiülepedés miatt ugy tűnik, hogy helyesebb az egész cso-rendszert egyenes csövek sorozata helyett inkább elágazási elemek egymásutánjaként felépiteni. Mivel az elágazásoknál fellépő fokozott kiülepedés mértékéről kevés irodalmi adat található, méréssorozatot kezdtünk különböző átmérőjű és szögű elágazások tanulmányozására, különböző aeroszol méretek és áramlási sebességek mellett.

- 41 -

BELÉGZETT RADIOCÉRIUM RETENCIÓOA EMPHYSEMAS PATKÁNYOKBAN Naményi 0., Szabó Gy., Gachályi A..Varga P.L. Országos "Frederic Ooliot-Curie" Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet, Budapest A krónikus obstruktiv tüdőbetegségek hazánkban és világszerte jelentős egészségügyi problémát jelentenek. A krónikus bronchitis /idült hörghurut/, emphysema /tüdőtágulás/ etiológiájában, a betegség súlyosbodásában a tüdő öntisztító képességének állapota, a dohányzás, számos, a levegővel belégzett szennyező anyag vehet részt. Krónikus bronchitiszes, emphysemas egyedek jóval fogékonyabbak bakteriális, vírusos fertőzésekre is. A belégzett radionuklidok emberre gyakorolt biológiai hatásának vizsgálatát célzó kísérletekben egészséges állatok használata a jellemző. A radionuklidok depozicióját azonban az inhalációt megelőző tüdőbetegség befolyásolhatja. Kísérleteinkben különböző sulyosságu emphysema hatását tanulmányoztuk a tüdő öntisztító képességére, valamint a belégzett radiocérium depoziciójára. Patkányokban papáin inhalációval idéztünk elő a numán emphyséinávai analóg tüneteket. Cr izotóppal nyomjelzett, biológiailag inert partikulákkal meghatároztuk a mucociliáris aktivitást, majd 34-74 kBq CeCl, belégzése után a patkányok természetes elhullásáig tanulmányoztuk a radionuklid retencióját és kiürülési kinetikáját.

!

;,-yi

Előadásunkban a krónikus körülmények között vizsgált emphysemas patkányok tüdőclearance aktivitása és a radionuklid depoziciója közötti összefüggéseket ismertetjük.

- 42 -

85

AZ "IPRIFLAVON" S r SZÖVETI LERAKÓDÁSÁT MÓDOSÍTÓ HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA Gachályi A., Feuer L. , Benkő Gy., Naményi 0..Varga P.L. Országos "Frédéric Doliot-Curie" Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet, Budapest *Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára RT., Budapest Ismeretes az irodalomból, hogy az "Ipriflavon" /7-izopropoxi-izoflavon/ fiatal szárnyasokban csökkenti a csontokba beépült stroncium mennyiségét. Mivel a szervezetbe bekerült radioaktív stroncium ci^korporációja nincs megnyugtatóan megoldva, igy rágcsálókon vizsgáltuk az "Ipriflavon" terápiás alkalmazásának lehetőségét. Kísérletes munkánkban patkányokon - normál és terhes állatokon egyaránt - vizsgáltuk a

Sr radioizotóp

/SrCl 2 / depoziciós és eliminációs sajátságainak megváltozását "Ipriflavon" egyszeri, valamint az izotóp adását megelőzően három hétig 200 mg/kg Ipriflavon-t tartalmazó táppal történt előkezelés után. A kísérleti állatoknak gyomorszondával beadott

Sr

aktivitását a kezelés után fél órával kisállat egésztest számlálóval határoztuk meg. Az állatok egésztest aktivitásának változását 30 napon keresztül mértük. Kísérleteinkben megállapítottuk, hogy a

Sr eli-

minációja fokozható Ipriflavon adásával mindkét vizsgált állatcsoportnál; kezelésre mintegy 50 %-kal csökkent a szervezetben maradt izotóp mennyisége.

MUNKAHELYI SUGÁRVÉDELEM /II/

-•I

- 45 -

A SZEMÉLYZET DÓZISTERHELÉSS MANUÁLIS SUGÁRKEZELSSíiÉL Polgár István, Katona Ernő .Fővárosi Onkoradiológiai Központ, Weil Emil Kórház— Rendelőintézet, Budapest

A Fővárosi Onkoradiológiai Központban vizsgsJT.uk, hcg.y az intrakavitális sugárkezeléskor, a sugárforrás behelyezésekor, milyen ddzisterhelés éri az orvost, az asszisztáló nővért és a műtőst. Az egyedileg kalibrált Li? tablettákat Harshaw gyűrűben húztuk az ujjskra, a homlokon és a mellkason pedig külön polietilén tokokba rakott 3-3 tablettával mértünk. Négy-négy tablettát háttérmerésre illetve kalibrációra használtunk. A használatos négyféle sugárforrás behelyezése eltérő nehézségi fokú feladat, emiatt a kéz fajlagos terhelése (/UGy/1,85 GBq) különböző. Egyetlen kezelésnél sem haladja meg az orvos balkéz—terhelése a 0,4 mGy-t, a jcbbiiés'' pedig ennek 50-75 %~a» Az egyes ujjak terhelése közi korreláció tapasztalható. A nővér tevékenysége függ a behelyezendő sugárf orrás.f aj tájától, ezért nem lehet általánosságban kijelenteni hogy az egyik kéz terhelése nagyobb a másikénál. A homlokon és a mellkason mérhető dózis az orvos és nővér esetében egyaránt 40 /UGy olntt. van. A műtős kézterhelése a kezelés során a fentiekhez képest elenyésző, az ő dózisterhelésük viszont a sugárforrások időnkénti átfüzésekor jelentős.

I - 46 -

ÁTVILÁGITÓERFfŐK FÉNYERŐSSÉGÉNEK VIZSGÁLATA 25

23

Ballay László, Sárdi Csaba, " Lendvay János * Országos "Frédéric Joliot-Curie" Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet, Budapest x Fővárosi KÖJÁL Sugáregészségügyi Osztály xx Országos Reuma és Fizioterápiás Intézet

Az országban üzemeltetett vizsgálószerkezetek mintegy 2/3-a (Budapesten:60 %-a) nincs belgyógyászati képerősítővel felszerelve, így ezeken a kép hagyományos átvilágítóernyőkön jelenik meg o J; ,, •'

'•/ : ,: ';

Az átvilágítóernyők lumineszcens anyaga idővel, aa igénybevételtől függő mértékben, veszít a röntgen sugárzást fénnyé konvertáló hatásfokából, A nemzetközi és hazai sugárvédelmi szabályozások nem adnak meg számszerű értéket a fényerősség csökkenésének még megengedhető mértékére és utalást a mérési módszerekre vonatkozóano Az ernyők kis fényerőssége miatt célszerűbb volt relatív méréseket választani, amelynek során etalon ernyő fényerősségéhez viszonyítottuk a mérendő ernyők fényerősségéto A vizsgálatok célja az országban használt ernyők fényerősségei gyakorisági eloszlásának a felvétele volt. Az eloszlás ismeretében a csökkent fényerősségű ernyők mérésekkel kiszűrhetővé válnako Bemutatjuk a kapott eloszlásokat és a belőlük levonható következtetéseket. Kitérünk e mérések gyakorlati felhasználhatóságának a tárgyalására is„

- 47 -

GYAKORLATI SUGÁRVÉDELMI FELADATOK IPARI ELEKTRONGYORS IT ŐN/\L

Uchrin György, MTA Izotóp Intézete Somoskéry Ákos, I«tárc.l5.-e Hernád MGTSZ Fodor István, Villamosszigeteló és LTiianyaggyár A villarnosszigetelő és Műanyaggyárban 1978 óta hassnálnak térhálósított műanyag termékek előállításához egy 8 J.?eV-es 5 kW-os teljesítményű, szovjet gyártmányú LUE-8 típusú lineáris elektrongyorsitot. A gyorsitó üzembeállításához as alábbi gyakorlati sugárvédelmi feladatokat kellett megoldani: a besugárzó helyiség védelmének és a kiszolgáló helyiségek dózisszint^ének ellenőrzése a jelző-retesaelő rendszer üzemének beállítása, ellenőrzése a személyi dozimetria kialakítása a sugárvédelmi munkahelyi ellenőrzés megszervezése a biztonságos üzemeltetés személyi, technikai feltételeinek megteremtése A fenti feladatok egyrésze sajátos sugárvédelmi méréstechnikát is kívánt, így pl. dózisintenzitás mérését nagyeri széles mérés-, és gamma-energia tartományban: nagyenergiás fékezési sugárzástól származó baleseti személyi dózis mérését; fotoaktivácio vizsgálatát. Az előadás az elektrongyorsitó általános főbb jellemzőivel; a besugárzó kialakításával; az üzembehelyezés és üzemeltetés során nyert eredményekkel; a fenti feladatok tükréV-r. kialakitott sugárvédelmi rendszerrel és az üzemeltetés ~:\- . ' ."védelmi tapasztalataival foglalkozik.

- 48 -

IÍEH IOEIZÍLC SÜGÍR3ÁSCKAT ]?EL HAS ZITÁIG HAZAI HülTKAKZLIEI SUGÁRVÍ P2LMI TATÁSZT ALA'IAI. Szabó L.D., Ballay I., Predmerszky '£., Vámos 1. Országos "Frédérie Joliot-Curie" Sugárbiológiai és Sugárégészségügyi Zutato Intézet.

A nera ionizáló /mikrohullám, léser sfb./ sugárzásokat alkalmazó hazai munkahelyek száaa rohamosan növekszik. Zzzel párhuzamosan a dolgozók vélt, vagy valós egészségügyi panaszainak száaa szintén növekszik. így tárcadaltai igényként jelentkezik e munkahelyek sugárvéaelmének szabályozása és mérésekkel történő ellenőrzése. Az elioult években raintegy 30 hazai munkahely sugárvédelmével kapcsolatban végestünk helyszini aéréseket és foglaltunk állást sugárvédelmi kérdésekben. A megvizsgált üzemek, radar-állomások, egészségügyi intézmények stb. többségében nem aértünk egészségre ártalaas szinteket. Kéhány helyen felesleges tulexpoziciót is tapasztaltunk, amelyeknek visszaszorítására eredményes javaslatokat tettünk.

- 49 -

TÖRIUMOS WOLFRAMGYÁRTÁS SZABADSZINTÜ MŰVELETE SORÁN FELLÉPŐ RADIOAKTÍV SZENNYEZÖDÉSI PROBLÉMÁK Lun Katalin, Tahy Péter, Soós László, Ferenczy László, Wabrosch Károly Fővárosi KÖJÁL Sugáregészségügyi Osztály, TUNGSRAM RT

A TUNGSRAM RT évtizedek óta gyárt tóriumos wolframot. Alacsonyabb tóriumtartalmu anyag eloállitása esetén a tóriumos /sugárveszélyes/ müveletek köre jelentősen csökkenthető, és a felhasznált tórium mennyisége az üzemi adagokat figyelembe véve nem haladja meg a szabadszintet. Évek során folytatott gyártás sugárhigiénés szempontból nem -retett fel problémát, s a laboratóriumon kivüli szabadszintü tevékenység nem igényelt engedélyezést. Egy kiugró radioaktiv szennyeződés azonban a változatlan alapadatokkal folyó gyártás felülvizsgálatát, sugárvédelmi intézkedések megtételét, a szabadszintü felhasznál •• kritikus műveletének fokozott ellenőrzését tette szüksége-' Az előadás a szennyezettség létrejöttével, a szennyezettség lokalizálásával, a kényszerű sugárvédelmi intézkedésekkel foglalkozik. A technológia vizsgálata, az ellenőrző - sugárzás és termoluminoszcens dózis - mérések alapján került sor arra o szokatlan lépésre, hogy a radioaktiv anyag mennyiségét és koncentrációját tekintve szabadszintü tevékenységet a hatóság ellenőrzés és engedélyezési eljárás alá vonta.

•

—•*.,-.--:«-

—

ti

KÖRNYEZETELLENŐRZÉ

- 53 -

AZ IONCSERÉS ANALITIKAI ELJÁRÁSOK ALKALMAZÁSA A KÖRNYEZETI SUGÁRVÉDELEMBEN Várterész Vilmosné, Stúr Dénes Országos "Frederic Joliot-Curie" Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet

A környezeti sugárvédelem egyik feladata az emberi szervezetet érő külső és belső sugárterhelés meghatározása* A szómitások kiinduló adatai a2 egyes radionuklidok aktivitás-koncentrációi a környezet különböző elemeiben* Ennek megfelelően az összaktivitások ismerete mellett elsődleges szerep jut a fontosabb radioizotópok ozelektiv meghatározásának « A radionuklidok szelektív elválasztására alkalmazott gravimetriás, foiyadékextrakciós eljárások mellett a modern analitikában előtérbe kerülnek a különféle ioncserélőkön /szervetlen, szerves polimerek, kelátképzők/ történő elválasztások. Elterjedésüket a minőségi és mennyiségi analitikába^ nagy kapacitásuk, szelektivitásuk és legtöbb esetben töboszőri felhasználhatóságuk indokolja. Az ioncserélőn dúsított radioaktiv izotópok gamrca-spektrometriás analizissel, vagy szelektív elució után határozhatók meg« Az általánosságban használt ioncserélők közül a kóliumkobaltferrocianid, ammóniumfoszformolibdenát, cirkon-ferrocianid, Dowex kation és anion cserélők, Bio-Rex 40, Chelex 100, IRA120 kelátgyantákkal kapott vizsgálati eredményeinket ismertetjük. Az elemzést zavaró ionokra és koncentrációjukra külön kitérünk.

5

- 54 -

STRONCIÜM ÉS MANGÁN KONCENTRÁCIÓS FAKTORÁNAK MEGHATÁROZÁSA TALAJ-NÖVÉNY RENDSZERBEN Bokori Edit, Stúr Dénes Országos "Frédéric Joliot-Curie" Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet, Budapest

A táplálékláncon keresztül az emberi szervezetbe kerülő radionuklidok belső sugárterhelést okozhatnak, amelyru-k dózisa matematikai modellek segitségével becsülhető. E modellek alkalmazásához szükség van a radionuklidoknak a környezeti kompartmentek közti átmenetét jellemző koncentrációs faktorok ismeretére. Mivel az egyes nuklidok koncentrációs faktora a talaj-növény rendszerben széles határok között változik a környezeti és biológiai tényezők függvényében, indokolt a hazai értékek meghatározása. A stroncium és mam n koncentrációs faktorát a stabil elemek megoszlása alapján határoztuk meg Magyarország öt különböző pontján vett élelmiszernövény: borsó, petrezselyem, sárgarépa, paprika, paradicsom, uborka és a mintavétel helyéről származó talajok elemzésével. A mérések VARIAN AA175 tipusu spektrofotométerrel történtek. Eredményeink a nenjzetközi irodalomban található koncentrációs faktorok tartományába esnek.

,'

- 55 -

A PAKSI FOLYAMATOS VIZAKTIVITÁS-KONCENTRACIŐ MONITOROK JELZÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE Nagy György, Deme Sándor Központi Fizikai Kutató Intézet, Budapest

t

™ •

A gamma-sugárzást kibocsátó T C , C U és Na radioizotópok törzsoldataival történt kalibrálás eredménye igazolta, hogy a paksi folyamatos vizaktivitás-koncentráció monitorok számitással nyert érzékenység adatai helyesek. Direkt és indirekt utón meghatároztuk a mérőhelyeken a vizesére sebességet, amelynek az esetleg kibocsátott radioaktiv izotópok gyors észrevételénél van jelentősége. A hidegvizcsatornaban /Vl/ mért aktivitáskoncentrációt referenciaként akarjuk felhasználni a melegvizcsatorn /V2/ aktivitáskoncentrációjának meghatározásánál, ezért az eddigi működési tapasztalatok alapján vizsgáltuk a két mérőrendszer által regisztrált beütésszámok közötti korrelációt. Megadjuk a monitorok által detektálható legkisebb aktivitáskoncentrációt /detektálási szint/.

- 56 -

MŰSZAKI FEJLESZTÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ VIZELLENÖRZÖ RENDSZERÉNÉL Rövid Márton, Dudás István Központi Fizikai Kutató Intézet, Budapest

A korábban kiépitett berendezéseket vizforgalomméro és vizhomérsékletméro egységekkel bővitettük. A vizforgalommérö egységek a vizszint mérésén alapulnak. Egy egység a hidegvizcsatornanal helyezkedik el és a Duna vizállását méri, a másik egység pedig a melegvizcsatorna vízszintjének mérésére szolgál. A vizszintmérés jelzését a központi adatgyűjtő rendszer egy órás időtartamra integrálja és digitálisan naplózza. A vizszint és a vízforgalom közötti összefüggést a számitógépes kiértékelésnél software utón vesszük figyelembe az esetleges kibocsátások higitásának számításánál, illetve ennek alapján lehet megadni a Dunában a paksi atomerőmű hatására létrejövő maximális aktivitáskoncentráció emelkedést, a mérőrendszerek kimutatási határának alapján. A Duna hoterhelésének számításához szolgáltat adatokat az a két vizhomérsékletmáro egység, amelyet a hidegviz csatornában, illetve a melegvizcsatorna Dunába ömlése előtti ponton helyeztünk el. Ez utóbbi révén figyelembe vehető a melegvizcsatornaban létrejövő lehűlés, amely a Duna hoterhelését csökkenti. A homérsékletmérés adatait szintén a központi adatgyűjtő rendszer naplózza számítógéppel közvetlenül feldolgozható formában.

i

- 57 -

KÖRNYEZETI AEROSZOL RÉSZECSKÉK MÉRET SZERINTI OSZTÁLYOZÁSÁNAK HITELESÍTÉSE x

xx

xx

x

Maschek I. , M.Formignani és Csepregi T. Országos "Frederic CJoliot-Curie" Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet, Budapest ENEA Centro Studi e Ricerche, Bologna

Az inhalációs sugárterhelés becslésének egyik alapvető feltétele a radioaeroszol részecskeméret szerinti eloszlásának is'.a;iraí<5, Az eloszlás vizsgálatához OH 610 típusú, 10 fokozatú résimpaktort alkalmazunk. Ezúttal az ímpaktor fokozatok hatásfokának és szeparáló képességének hitelesítését mutatjuk be, A házi készítésű aeroszol generátor e kondenzációt elven működő LaMer-Sinclair típus módosított változata szilárd tnoíiodiszperz részecskék előállítására, A készűlák főbb részoi: a kondenzációs generátor, termosz fáit porlasztó és s fűtött oszlop. A NaCl kondenzációs magvak N gáz ársDmal jutnak az aeroszol alapanyaggal íöiött, szilikor: olajban termosztált porlasztóba. Az onnan kiáramló részecskék végleges gömb alakját az után fűtés, majd a lassú hűtés biztositje* A szarnesemóret karnauba viasz alapanyaggal 0,3 - 2,2 / um, diotilexillol 2,3 - 77ura között szabályozható. A karnauba részecskék méret tartományában a geometriei standard deviáció terjednlmo: 1,02 - 1,06, A generált monodiszperz aeroszol ellenőrzött koncentrációjú, homogenizált térből jut a hitelesítendő impaktorba. Alkalmazási példaként értékeljük a környezeti aeroszol szemcseméret szerinti gyakoriságát Budapest két eltérő pontján.

- 58 -

1

VI

NYOMDETEKTOROS MÓDSZER ERŐMÜVI PERNYÉK EFFEKTÍV RÁDIUM TARTALMÁNAK ÉS EMANÁCIÓS TÉNYEZŐDÉNEK MÉRÉSÉRE Hunyadi Ilona, Somogyi György MTA Atommagkutató Intézete, Debrecen

A szénre alapozott energiatermelés gazdaságosságát növeli, ha az erőmüvekben termelődő pernyét és salakot az építőipar hasznosítja. A szén égéstermékeiben /füstgáz, pernye, salak/ azonban a radioaktív anyagok feldúsulnak. Várható tehát, hogy a pernyék hasznosítása megnöveli a környezeti radioaktivitás szintjét és ezáltal a lakosság sugárterhelését. Ennek legjelentősebb része belső sugárterhelés, amelyet döntően a rádiumból keletkező radon bomlástermékeinek alfa-sugárzása okoz a tüdőbe való bekerülés után. Fontos annak vizsgálata, hogy a rádiumtartalmú pernyék építőipari hasznosítása milyen mértékben növeli meg a lakószobák radonkoncentrációját. Ebből a szempontból az építőanyagok legfontosabb radiológiai jellemzői a valódi és az effektív rádiumtartalom. Ezek aránya a vizsgált anyag emanációs tényezőjét adja. A fenti me nynyiságek mérésére műanyag nyomdetektorrs alapozott módszerf Jolgoztunk ki. Módszerünkét első lépésként hazai erőmüvekből származó pernyeminták vizsgálatára alkalmaztuk. Az előadásban áttekintjük a mérések elvét és az előzetes eredményekből nyert tapasztalatokat.

; i

- 59 -

--SVÁKY-, GYÓGY- ÉS TERI.IÁLVIZEIKK RADIlftrTARTALKÁJIAK IDŐBELI VÁLTOZÁSA Somfai M a g d o l n a - B a r a n y a m e g y e i KÖJÁL

Elek István

-Mecseki Érc bánj/ás sat i Vállalat

1962.decemberében 11 vizmegjelenési ponton vizsgáltuk e. visek oldott ruüium tartalmának időbeli váitozáí.:át ./'Zsxes s Cf okon;' cvit: onte .Ecrkány,Sikonda» Salakaros ,KsvÍ3 ,Bt:.I--xoníüred,Budapest,Eger,Sárvár,Eük/.A kutsukénti radium tartalmak -amint -az várható v o l t - idGben nea maradtak állandók, a cax/nin ért^k 1,7-7,9 között változik, amely nézézl hibával nem magyarázható. A kutenkonti átlagos roxlium tartalom 56,3 és 1657,4 mBq/1 küsütti taj:tcúiányt foc át./korábbi OSSKILITA vizecálc.tok 3-400 inBq/1 értékeket közölnek/. i-L^e- kutakban £ radium tejrtaloia időbeli vt.lti. záeában EZCLc'.lvrserűnek ttnJ inf.adoaác-ok /pulzálás/ íi/rvelhetok meg. i'obb e2óraiontból i s - iizeiiielési mód változása.fcalneolóc_riai pof, ' pco viüfc-^álf.tok- foltosnak tartjuk a vizek Ra és Rri ti-rttílraának voirúoc raefjhatárosását,illetTe a mintavétel lue;- .. /nojj,órc-.,i'.crc/ rc£?ai.téeét* Az 1932 decemberi regionális vizsgálatok során nem volt u..id tea a visben oldott radon-koncentráció, sem a yiaboi f e l tűr o gás rauon tartalma időbeli Táltozásának egifidejü taxiul...;ln>"-iaácára. Az 1983.májusában vizsgált Bp»Engels-tér/Bt-l/ ca.karsstvizaogfisyelő kut 24 óráé vizsgálata során kapott adatok / RQ és Ra tartalom/ azonban arra utalnak,hogy r <:o a " Ra taitaloEi ingadozását egy és ugyanazon vizmegjelenéei pont esetében a 2 Rn tartalom időbeli változása k i s é r i . /Eszel magyarázhatók pl.különböző szerzők á l t a l ugyanazon viznegjelenési pont vizére közölt eltéró . Rn koncentráció adatok/

I

DOZIMETRIA

- 63 -

Tfcék György, Bojtor Iván Országos "Fréáéric Jolior-Curie" Sugárbiológia és Sugáregészségügyi Kutató Intézet, Budapest

Gyakorlati körülmények között végzett személyi ciózisaé rések bizonytalanságának becslése a valódi dózi.s ismeretének hiánya miatt nehéz feladat. Az ICRP külsS sugárforrásoktól származó évi dózisegyenérték mérésének bizonytalanságára /az évi korlát közelébe eso évi dózisegyenértékc-knél/ legfeljebb l ó - e s , ill. /az évi dózisegyenérték <10 nSv/ 2-es faktort a^jánl, 95 í^-os megbízhatósági szinten. Az évi dózis bizonytalanságának becslésére egy modellt dolgoztunk ki. A modell nagyszámú laboratóriumi mérésből meghatározott mert dózis/valódi dcr.is hányados statisztikai elemzésén alapul. Megvizsgáltuk a modell alkalmazásának és érvényess-' r:nek feltételeit a foglalkozási sugárterhelés országos ellenőrzésére alkalmazott filmdozimetriai rendszer gyaKorlati mérési körülményei között. A modell paramétereinek változtatásával szimuláltuk a gyakorlati mérések körülményeinek változását. Az eredmények alapján megállapítottuk, hogy teljesül az ICRP-nek az évi dózis mérési bizonytalanságára vonatkozó ajánlása.

.• t

- 64 -

BETA DOZIMETRIA AZ OMH-BAlí Lénárt Attila, Péter Mihály Országos Mérésügyi Hivatal

A béta dozimetria meglehetősen elhanyagolt területe a sugárvédelemnek. Az OMH is csak a közelmúltban kezdte meg a béta dozimetriai etalonok fejlesztését. Első lépésben az NSzK Mérésügyi Hivatala (PTB> által hitelesített béta sugárforrásokat szereztünk be. Ezenkívül béta ionizációs kamrakészletet fejlesztettünk lei, amely az NP-2000 tipusú áramintegrátorhoz közvetlenül csatlakoztatható. Ezekkel as állandó térfogatú, változtatható érzékenysógü ionizációs kamrákkal 1983-ban már KGST etalonösszehasonlitó mérésben is részt vettünk. így ma már mérni tudjuk a testszövetekvivalens anyagban elnyelt dózist és dózisteljesitmenyt. Az előadásban ismertetjük a béta másodlagos etalon mérőberendezésünket, a kibővült mérési lehetőségeinket, a dózis- és energiatartományt, valamint az elérhető mérési bizonytalanságot.

i

- 65 -

A MgB 4 O ? :Dy SZINTERELT TABLETTÁK NÉHÁNY DOZIMETRIAI TULAJDONSÁGA Szabó P.P., A.S. Pradhan*, Bhuwan Chandra* Központi Fizikai Kutató Intézet, Budapest, 114.Pf.49, 1525 Bhabha Atomic Research Centre, DRP, Trombay, Bombay-400 085

A szintereit MgB.O-tDy néhány dozimetriai tulajdonságát vizsgáltuk meg, és összehasonlítottuk okét a CaSO :Dy Teflon tabletták - amiket az indiai Bhabha Atomic Research Centre-ban személyi dózismérőként alkalmaznak - hasonxó dozimetriai tulajdonságaival. A MgB.O_:Dy szintereit tabletták /IBK, Vinca, Jugoszlávia/ előnye, hogy alacsony rendszámuk miatt kis energiafüggéssel rendelkeznek, valamint a LiF /TLD-100/ tablettáknál jóval /5-7-szer/ nagyobb érzékenységgel rendelkeznek. Hátrányuk, hogy a TL jelzésük ne; olyan stabil, azaz nagy a felejtésük, és emellett a fény indukálta felejtésük is igen jelentős. A MgB^O.-tDy emissziós spektrumát vizsgálva, megállapítottuk, hogy az jóval összetettebb a CaSO :Dy emissziós spektrumánál, igy a lumineszcens centrumok létrejötte nem kizárólag a Dy-nak tulajdonitható. Az előadásban ismertetjük az UV érzékenységre, a napfény által indukált felejtésre vonatkozó mérési eredményeinket és összevetjük a MgB O_:Dy egyéb dozimetriai tulajdonságait az ismert irodalmi adatokkal.

- 66 -

CaSO,:Dy TABLETTÁK REGENERÁLÁSI I.ÍODJÁHAK HAi'ÍSA A KI; DÓZISOK I.'IÉRÉSÉRE Katona 2ra-5, Zarái.d Pál, Polgár István Fővárosi Onkoradiológiai Központ, Weil Emil KorházRendelőintézet, Budapest

A szerzek előző munkáikban többféle ÍL detektorról kikutatták, hogy a gyakorlatban szokásos hőkezelési eljárások urán a háttér jelzésben nég besugársatlan tablettáknál is szisztematikus hatások mutathatók ki. A háttér, és a kimutatható legkisebb dózis, a D TT.T szempont jából döntő háttér szórás csökkentés lehetőségét CaSO^Ly tablettákon vizsgálták. .".Isgállapitották, hogy tablettánkén"; egy kiolvasás alánján a E T - T érték besugárzatlsn uj tab-i-jjjjj

lettákra külső hőkezelés nélkül 310 /uGy. Ugysnes az érték 400, 500 ill. 600°C-os 1 órái? tartó hőkezelés utá/> 19, 11 és 1/;Gy-re caökkcn. Á két epryrriás utáni háttér kiolvasás rr.é.^ 4QO°C és 500°C hőkezelés után is inren szorosan korrelál ennek kihasználását és uj háttér levonási módot javasolnak. A GOO°C-os hőkezeléssel előkészített detektorok háttere külső hőkezelés néIVül jelentősen emelkedik. .Mivel 3 tabletták besurárzási előélete -;é.^ sugárvríáelr.ii méréseknél sem tekinthető azonosnak, a szerzők r.inden ecetban 0 :-;3.^3s hőir.érsékietu kLlifló hckezeléot jr-^asolják.

- 67 HASADÓ RADIÁTOROS SZILÁRDTEST NYOMDETEKTOROS SZEMÉLYI NEUTRON DOZIMÉTER Medveczky László* és Zsolnay Sva** *MTA Atommagkutató Intézete5 Debrecen, **BME Tanreaktora, Budapest.

A személyi neutron dozimetria az ismert nehézségek miatt világviszonylatban megoldatlan probléma. Jelentős fejlesztő munka folyik ezen a területen, de a gyakorlatban csak a magfizikai emulziós, a termolumineszcens és szilárdtest nyomdetektoros ill. ezek kombinációjából álló neutron dozimétereket használják. Már 196 3-ban javasolták Walker, Price és Fleischer, rogy szilárdtest nyomdetektorokat hasadó elemekből késsült radiátorral kombinálva neutron doziméterként lehet használni. Több más változatot is kifejlesztettek azóta, de a hasadó anya?; rc.dia~.crcs dozimétereket ma is több országban használják. Az il-'en doziméternek hátrányos tulajdonsága, hogy radioaktív anyí^-c; :_,'-•• talmaz, :>': :.;-gy elcnye, hogy a feltárt nyonokar nagy területen i.' v :' idő alatt lehet megszámolni szikraszámlálóval. Ez pedig a dozimetriában szokásos kis nyomsürüségek esetében nagyon fontos körülmény. Egy Th és Alü ötvözet radiátorokat tartalmazó doziméter érzékenységét vizsgáltuk meg abból a szempontból, hogy reaktornál, gyorsítóknál ill. radioaktív neutron forrásokkal dolgozók részére személyi neutron doziméterként alkalmazható-e, összehasonlításként U-nat és Th radiátorokat tartalmazó doziméterrel is végeztünk vizsgálatokat.

KZ-324 Személyi szennyezettséfivizs^áló A berendezés nyitott radioaktív izotópokkal dolgozó személyek radioaktív szennyezettségének gyors - egész testfelületen végzett ellenőrzésére szolgál. Felhasználási terület: atomerőmüvek, radiokémiai leboratoriUEok stb.

trt

GAMMA Müvek Budapest, XI., Fehérvári ut 85. Postacím: 1509. Budapest Pf.l. Telefon: 850-800 Telex: 22-4946.

BUDAPEST

MTESZ - egyesületi használatra 1 Kiadja: Eötvös Loránd Fizikai Társulat Készült: 180 példányban 84/772 MTESZ Házinyomda, Bp. . Felelős vezető: Deli Sándor