Sugárvédelem és dozimetria reaktorokban A mőszaki (munkahelyi) sugárvédelem elemei. A BME Oktatóreaktor sugárvédelmi rendszere
1
Sugárvédelmi szabályozás A sugárvédelem alapelvei • Determinisztikus hatáshoz vezetı dózis legyen lehetetlen • Csak az „alkalmazásokhoz” kapcsolható dózis korlátozható, a természetes eredető nem – a korlátozás a többletdózisra vonatkozik • Indokoltság: a sugárforrás alkalmazásának több elınye legyen, mint kára • Optimálás: az „alkalmazás” a lehetı legnagyobb elınnyel kell, hogy járjon – optimális dózisszint – tervezési alap – ALARA (As Low As Reasonably Achievable) • Egyéni korlátozás – immissziós és emissziós korlátok – át nem léphetık, ha a tervezési alap helyes volt.
2
Sugárvédelmi korlátok „Elhanyagolható dózis” ≤ 10 µSv/év – közvetlenül nem deklarált szabályozó → MENTESSÉG, FELSZABADÍTÁS DL – dóziskorlát (dose limit) - immisszió korlátozása effektív (lekötött) dózis; a külsı és belsı sugárterhelés összege foglalkozási korlát 20 mSv/év (5 év átlagában) lakossági korlát 1 mSv/év normális és baleseti helyzetre külön szabályozás DC - dózismegszorítás (dose constraint) - emisszió korlátozása: egy, a kritikus (lakossági vagy foglalkozási) csoporthoz tartozó fiktív személynek az adott sugárforrástól származó effektív dózisa kiemelt létesítményekre DC = 0.1 – 0.01 mSv/év kibocsátási szintek (Bq/év) egyes radionuklidokra
3
Sugárzások dózisának mérése és számítása Külsı dózis Dózismérıvel, dózisteljesítmény-mérıvel mérhetı Számítási egyenlet (foton-dózisteljesítményre) kγ dózistényezık: pontforrásra, detektoranyagra határozható meg Belsı dózis közvetlenül nem mérhetı Meghatározás módjai: egésztest-számlálás, vér- és exkrétum-analízis, bejutó anyagok (levegı, víz, ételek) analízise DCF [Sv/Bq] dóziskonverziós tényezı – egységnyi radioaktivitás inkorporációjához köthetı effektív dózis A dózist fıként a radioaktivitást hordozó anyag tartózkodási ideje határozza meg Akut (pillanatszerő) vagy krónikus (folyamatos) bevitel – eltérı effektív dózist eredményeznek
4
Külsı sugárterhelés mérése Dózismérés: „utólagos” kiértékelés – személyi dozimetria • filmdózismérı - kémiai változás • TLD: szilárdtest-dózismérı (termolumineszcencia) • elektronikus dózismérık: elektroszkóp, impulzusüzemő gáztöltéső detektorok, félvezetı detektorok Dózisteljesítmény-mérés: azonnali kiértékelés – területi dozimetria • impulzusüzemő gáztöltéső detektorok, félvezetı det. • szerves szcintillációs detektor
5
Külsı sugárterhelés mérésének feltétele – Bragg-Gray elv A detektort és a mérendı személyt azonos távolságba helyezve a sugárforrástól mindkettıt azonos energiafluxus éri.
Φ E ,x Dx = Dm Φ E ,m
µ ( )x ρ * = fm µ ( )m ρ
Az abszorpciós együttható energiafüggése legyen azonos a detektorra és a testszövetre -szövetekvivalens detektor -„energiafüggetlenség” = azonos energiafüggés a két közegre 6
Külsı dózis mérése Dmért/Dszám A Bragg-Gray feltétel teljesülése ± 20 %-on belül „elvárható”.
1.4
1.2
1
0.8
Dmért/Dszám
0.6
0.4
0.2
0 0
500
1000
1500
2000
2500
3000
Eγ [keV] 7
Külsı sugárterhelés mérése Személyi elektronikus dózismérı (félvezetı detektorral) fm
Energia 8
Külsı sugárterhelés mérése Filmdózismérı válaszjelének dózisfüggése feketedés
dózis
9
Külsı sugárterhelés mérése TLD detektor és kiolvasó „Pille”
10
Külsı dózis mérése elektronikus dózismérıkkel Azonnali vagy összegzett válaszjelgyőjtés = Dózisteljesítmény- vagy dózismérés. •
I D = D * ×η D •
D=
1
ηD
× ∑ I (E) = E
ηD: dózisteljesítmény-mérési hatásfok cps nSv / h
1
ηD
× ∑ I 0 ( E ) × exp[− µ BOR. × x BOR . ] E
11
Külsı dózis mérése Ha a detektorhatásfok energiafüggetlensége nem teljesíthetı, spektrális felbontás alkalmazása is szóba jöhet: •
D =
∑ g
I D ,g
η
D ,g
g: energiacsoportok jele, amelyekre nézve ηD konstansnak tekinthetı.
12
Neutron-dozimetria • Gáztöltéső detektorok: 3He, BF3 • Szcintillációs detektor: LiI(Eu), B + ZnS(Ag) • Hasadási kamra: 235U Moderátor: paraffin, mőanyagok: „Bonner-gömb”
A moderálás célja: Közvetlenül a H=D×wR egyenértékdózissal arányos jelszám elıállítása 13
Belsı sugárterhelés A dózist az egyes szövetek eltérı egyenértékdózisainak összegzésébıl kapjuk, a dózist a radioaktív anyagot tartalmazó szövetekbıl kiinduló sugárzás (radiation R) okozza: célpont- (target T) és forrás- (source S) szöveteket különböztetünk meg. (S=T is lehetséges) A [Bq]
T [nap]
14
Belsı sugárterhelés dózisa A dózist az egyes szövetek eltérı egyenértékdózisainak összegzésébıl kapjuk, a dózist a radioaktív anyagot tartalmazó szövetekbıl kiinduló sugárzás (radiation R) okozza: célpont- (target T) és forrás- (source S) szöveteket különböztetünk meg. (S=T is lehetséges)
1 HT = ∑uS ×∑wR ×ER × fR ×QR (S →T)× R mT S A HT szöveti egyenértékdózist egy adott radioizotópra határozzuk meg. uS: az egyes forrás-szövetekben bekövetkezı bomlások száma [darab] wR: sugárzási tényezı [Sv/Gy] ER: sugárzási energia [keV/részecske] fR: részecske-gyakoriság [részecske/bomlás] mT: a célpont-szövet tömege [kg] Q az R sugárzásfajtának az S szövetbıl kiinduló és a T szövetben energiát 15 leadó hányada (elnyelési hányad)
Külsı és belsı sugárterhelés számítása Külsı sugárterhelés: a sugárforrás aktivitásának és a detektor-forrás távolságnak ismeretében számítható. (A forrás és a személy közötti közegek sugárzásgyengítı hatását egyelıre elhanyagoljuk.) Belsı sugárterhelés: a forrás- és célpontszövetekre meghatározott számítási egyenlet elemeit modellezzük, és a modellbıl meghatározzuk a dóziskonverziós tényezıt: DCF [Sv/Bq] – egységnyi aktivitás inkorporációjából származó effektív dózis (HE/A)
•
D0
A = kγ × 2 r
kγ = dózistényezı Együtt vonatkozik - radionuklidra - az elnyelı anyagra
H
E
= DCF × A in
A bejutott aktivitást analízissel kell meghatározni. 16
Radioaktív hulladékok minısítése
AK i S =∑ i MEAK i
Kategóriák a mentességi szint (MEAK [Bq/kg]) alapján: kis-, közepes- és nagyaktivitású hulladék AK: aktivitás-koncentráció [Bq/kg]
Kisaktivitású hulladék (LLW) 1 < S < 1000 Közepes akt. h. (ILW) 103 < S <106 Nagy akt. h. (HLW) S > 106, hıfejlıdés > 2 kW/m3
17
Radioaktív hulladék menedzsment
Győjtés Osztályozás, minısítés Térfogatcsökkentés Kondicionálás Átmeneti és/vagy végleges elhelyezés
Alternatív megoldások: kiégett nukleáris üzemanyag reprocesszálása, hosszú felezési idejő hulladék-komponensek transzmutációja 18
Térfogatcsökkentés: gazdaságossági (minél kisebb térfogat) és sugárvédelmi (minél kisebb dózis) szempontok optimuma
Kondicionálás: szilárdság, hosszú távú (~20 T1/2) stabilitás – cementezés, üvegesítés (vitrifikálás) Radioaktív hulladék elhelyezése: Mérnöki gátak – mélységi védelem módszere Átmeneti: telephelyen belül vagy önálló felszíni telephelyen (KKÁT) Végleges: • LLW – ILW: felszínközeli vagy mélységi lerakóhely (Püspökszilágy ←→ Bátaapáti) • HLW: mélységi lerakóhely (Boda – BAF) • Alternatíva: reprocesszálás
19
Mőszaki sugárvédelem Sugárvédelmi tevékenységek Monitorozás Üzemi és környezeti monitorozás sajátosságai. Üzemi: személyi dózismérık, területi dózisteljesítmény-mérés, felületi szennyezettség mérése. Környezeti: lokális (emisszióra) és regionális/országos (immisszióra) hálózatok. Hulladékkezelés, dekontaminálás Hulladékkezelési technológiák – lásd a korábbi fejezetben Dekontaminálás: radioaktív anyagok szelektív leoldása felületekrıl, ügyelve, hogy a lehetı legkisebb térfogatú radioaktív hulladék keletkezzék. Árnyékolás: a gamma- vagy neutronsugárzás abszorpciója Gamma: nagy rendszámú anyagokkal Neutron: ne legyen aktiváció, csak lassítás 20
Árnyékolás (biológiai védelem, shielding) számítása A dózisteljesítmény gyengülését a párhuzamos fotonnyaláb gyengülésére alkalmazható egyenlet alapján írjuk le: D = D 0 * B * exp (− µ * x ) .
.
B: build-up tényezı: a szórt sugárzás részaránya a dózist okozó intenzitásban; (µx) függvényében nı Számítási példa: az alkalmazandó védelmi fal vastagságának meghatározása egy adott dózisteljesítmény adott mértékő gyengítéséhez. Milyen vastag ólomlemezt kell alkalmaznunk ahhoz, hogy egy hulladékcsomag közelében „szabadon” lehessen munkát végezni? A hulladék 60Co-t tartalmaz, a „szabad szint” 1 µSv/h, a mért érték 15 µSv/h, az21 ólom lineáris abszorpciós együtthatója az adott energiára 0.47 cm-1, B=1.4
Mőszaki sugárvédelem Fizikai védelem: illetéktelenek behatolásának megakadályozása Balesetelhárítás Baleseti dózisok szabályzása (foglalkozási dózisok korlátozása: az elhárítható veszély arányában nı; lakosság: intézkedési szintek) Sugaras balesetek: Windscale, Three Mile Island, Csernobil, Goiania. 22
Az Oktatóreaktor sugárvédelmi szervezete Sugárvédelmi szolgálat (ügyeletes dozimetrikus) Vezetı dozimetrikus (1 fı) Dozimetrikusok (3.5 fı) İr- és portaszolgálat Nappali portások (2 fı) Éjszakai fegyveres vagyonvédelmi ırök (5 fı) Takarító szolgálat Takarítók (2 fı) 23
A vezetı dozimetrikus felelıs 1. a reaktor sugárvédelmével összefüggı feladatok megszervezéséért és ellátásáért; 2. a BME NTI oktatóreaktorának teljes sugárvédelmi, dozimetriai rendszerének mindenkori üzemkészségéért, hibátlan mőködéséért; 3. a BME NTI sugárvédelmi szabályzatának betartásáért, illetve betartatásáért minden NTI-ben tartózkodó személyre vonatkozóan; felelıs az ehhez szükséges feltételek megteremtéséért, az oktatás, tájékoztatás megszervezéséért (megtartatásáért); 4. a reaktor tulajdonában lévı sugárforrások nyilvántartásáért, tárolásáért és kiadásáért; 5. a sugárvédelemmel összefüggı nyilvántartások tárolásáért és megırzéséért; 6. a radioaktív hulladékok szakszerő tárolásáért; 7. a BME NTI-ben folyó munkáknál sugárvédelmi szempontok alapján vétójoga van, amellyel - ha ezt szükségesnek tartja - köteles élni.
24
A vezetı dozimetrikus feladatai/1 1. Összefogja a sugárvédelemmel kapcsolatos rendszeres teendıket (munkahelyi sugár-védelem, nukleáris környezetvédelem). 2. Kiadja a sugárvédelmi engedélyt a nem rendszeresen végzett sugárveszélyes mőveletekre, illetve jóváhagyja az ilyen mőveletekre készített kísérleti engedélyek sugárvédelmi intézkedéseket leíró részét. 3. A reaktornál végzett sugárveszélyes munkáknál ellenırzi a sugárvédelmi elıírások betartását. 4. Évente legalább egyszer sugárvédelmi oktatást szervez az NTI-ben. 5. A sugárvédelmi elıírásokat megszegı dolgozók ellen felelısségre vonást kezdeményez a BME NTI igazgatójánál. 6. Gondoskodik a sugárvédelemben használt mőszereknek jogszabályban elıírt hitelesítésérıl. 7. Intézkedik a radioaktív hulladékok elszállításáról.
25
A vezetı dozimetrikus feladatai/2 8. Szükség esetén ügyeletes dozimetrikusi teendıket lát el. 9. Részt vesz a BME NTI oktatási és kutatási tevékenységében, közvetlenül irányítja a BME NTI sugárvédelmével összefüggı mőszaki fejlesztési feladatok ellátását. 10. Ellenırzi a takarítószemélyzet munkáját. 11. Ellátja a portaszolgálat és az ırszolgálat szakmai felügyeletét. 12. Vezeti és ellenırzi a hatóságok által elıírt nyilvántartásokat. 13. Baleseteknél a baleseti csoport tagjaként részt vesz az elhárításban és az elıidézı okok vizsgálatában. 14. Baleseti szituációknál jelentési kötelezettsége van a Balesetelhárítási és Intézkedési Tervben (BEIT) megjelölt szervek, intézmények számára. 15. A fıoperátorral együttmőködve gondoskodik az ügyeleti szolgálatban érintett dozimetrikusok szabadságolási rendjének összeállításáról.
26
A dozimetrikus feladatai 1. A BME NTI Mőszaki Üzemeltetési szabályzatának megfelelıen ügyeletes dozimetrikusi teendıket lát el a reaktorprogram beosztásának megfelelıen. 2. Elvégzi, vagy alkalmas külsı munkavállalóval elvégezteti az oktatóreaktor sugárvédelmi ellenırzı rendszeréhez tartozó mőszerek és berendezések szervízelését, karbantartását. 3. Részt vesz az oktatásban és a sugárvédelemmel összefüggı kutatásban, mőszaki fejlesztésben, illetve e tevékenységek elıkészítésében. 4. Kibocsátás elıtt meghatározza a szennyvízkezelı rendszerben lévı víz radioaktivitását. A mérési eredményekrıl rendszeres feljegyzést vezet. E feljegyzés alapján határoz az ügyeletes dozimetrikus a kibocsáthatóságról. 5. Végzi a környezet radioaktivitásának vizsgálatát (részletesen lásd a 3.5. pontot). 6. Vezeti a sugárvédelemmel összefüggı adminisztrációt (lásd 3.11. pontot). 7. Végrehajtja a vezetı dozimetrikus által részére kiadott egyéb feladatokat és utasításokat. 27
Az ır- és portaszolgálat tevékenysége Az oktatóreaktort éjjel-nappal ırizni kell, ezt a feladatot munkanapokon, nappal a portaszolgálat, egyéb idıszakokban az önvédelmi fegyverrel ellátott ırség látja el. A portás, illetve a portaszolgálatot ellátó éjszakai ır feladatai/1 - Felel azért, hogy csak engedéllyel rendelkezı személyek lépjenek a reaktor-épületbe. Ha az ügyeletes dozimetrikus ilyen értelmő rendelkezést ad ki, a rendelkezés tartamára nem engedélyezi a reaktor személybejárójának nyitását. - Felel a ruhatárban elhelyezett ruhákért, kezeli a látogatók számára a portán elhelyezett védıköpenyeket és védıcipıket. - Felel a hallgatók védıruházatáért, az épületben tartózkodók számára kiadja azokat. - Meggátolja az épületbıl védıruházatban vagy védıcipıben való eltávozást.
28
A portás illetve a portaszolgálatot ellátó éjszakai ır feladatai/2 - Felel azért, hogy a BME NTI reaktorépületébıl a BME NTI tulajdonát képezı, illetve a BME NTI által megırzésre átvett eszközöket, anyagokat csak az erre engedéllyel rendelkezı személy vihesse ki. Engedély esetén is köteles a kivitel megtörténtét a portanaplóban feljegyezni. - A reaktorépület kulcsait csak a kijelölt személyek részére adhatja át. - Felel a portára leadott kulcsok megırzéséért. - A szennyezettségmérı (GM) kapuig terjedı felügyelt területet, beleértve a dozimetriai helyiséget is, tisztán tartja. - A reaktorban gyakorlatot végzı hallgatókat, diplomamunkásokat stb. személyi dózismérıvel látja el. - A portás csak megfelelı egészségi állapotban veheti át, s ugyanilyen állapotban lévınek adhatja át a szolgálatot. - A szolgálat teljesítését a portásoknak az ügyeleti naplóban aláírásukkal kell igazolniuk.
29
A takarítószemélyzet tevékenysége A sugárveszélyes munkakörben tevékenykedı takarítók feladata a reaktorépület (kivéve a portát és a melegkamra I. zónáját) és az NTIhez tartozó más, nem sugárveszélyes besorolású helyiségek takarítása. A reaktorépületben lévı helyiségek besorolása/1 I. Felületi radioaktív szennyezıdés szempontjából veszélyes helyek. A reaktorcsarnok, a reaktorfedél, a radioaktív laboratóriumok és a manipulátoros kamra hátsó tere. A takarítás e helyeken csak az ügyeletes dozimetrikus engedélye után kezdhetı meg. A takarítást csak a helyiségért felelıs személy engedélyével szabad elvégezni. Ezen helyiségekben csak az ún. „nedves” takarítási módszer alkalmazható. Porolni, porszívózni tilos!
30
A reaktorépületben lévı helyiségek besorolása/2 II. Felületi radioaktív szennyezıdés szempontjából kevésbé veszélyes helyek: (amelyek az I. és III. pontokban nincsenek felsorolva.) Például: az öltözık, elıterek, folyosók, stb. E helyiségekben külön engedély nélkül is szabad takarítani. III. Egyéb, munkavédelmi szempontból veszélyes helyek: E csoportba tartozó helyiségeknél (villamos fogadó, villamos kapcsolótér, kábelcsatornák) elsısorban nem sugárveszéllyel, hanem egyéb eredető (pl. elektromos áramütés) veszéllyel kell számolni. Ilyen helyeken csak áramtalanítás után szabad a takarítást elkezdeni. Az áramtalanítás megtörténtérıl a takarító az ezért felelıs személyt (ügyeletes operátor vagy ügyeletes másodoperátor) megkérdezve köteles meggyızıdni.
31
A sugárvédelemmel kapcsolatos OR – szabályzatok NTI-SZ-3: Sugárvédelmi szabályzat NTI-SZ-4: İrzési és biztonsági szabályzat NTI-SZ-6: Hulladékkezelési szabályzat NTI-SZ-15: Kibocsátás-ellenırzési szabályzat NTI-SZ-19: Környezetellenırzési szabályzat BEIT 32
SUGÁRVÉDELMI ELİÍRÁSOK A REAKTORÉPÜLETBEN/1 A reaktorépületben dolgozó személyek a hatályos szabályozás (a 16/2000. (VI. 8.) sz. EüM rendelet) szerint egységesen "A" besorolású munkavállalók , munkaterületük két részre oszlik: - "I." zóna: a zsiliprendszeren belüli rész [ellenırzött terület]; - "II." zóna: a porta, a dozimetriai helyiség és az étkezıhelyiség [felügyelt” terület]. Az I. és II. zóna határán személyi felületi szennyezettségmérı (sugárkapu) van. 33
"A" besorolású munkavállalók = Akiknél fennáll a lehetısége annak, hogy az évi effektív dózisa meghaladhatja a 6 mSv értéket. Ellenırzött terület = Olyan terület, amelyre a sugárvédelem vagy radioaktív anyaggal való szennyezıdés szempontjából külön rendszabályok vonatkoznak és ahova ellenırzés mellett szabad belépni. Felügyelt terület = Olyan terület, amely az ionizáló sugárzás elleni védelem céljából meghatározott felügyelet alatt áll. 34
A REAKTORÉPÜLET HELYISÉGEI Radiokémiai laboratóriumok Reaktorcsarnok Reaktortetı és emeleti helyiségek Alagsori üzemviteli helyiségek Csıposta Melegkamra (Manipulátoros fülke) Étkezıhelyiség
35
Sugárvédelmi rendszerek • Hatósági személyi dozimetria • Kiegészítı személyi dozimetria • Területi dozimetria - belsı sugárvédelmi ellenırzı rendszer (SVER) • Kibocsátás-ellenırzés (SVER) • Környezetellenırzés (OKM OSJER és egyedi eszközök – AMS-02-M és off-line mérések) • Belsı sugárterhelés ellenırzése 36
Személyi dozimetria/1 - Minden dolgozó köteles filmdózismérıt viselni. A filmdózismérıket az OSSKI értékeli, s ennek eredményérıl kéthavonta értesítést küld. - Fokozottan sugárveszélyes munkák végzésekor kiegészítı személyi dózismérı viselete is kötelezı. - A sugárveszélyes mőveleteket úgy kell megszervezni, hogy a dolgozók külsı és belsı sugárterhelésének (többletdózisának) maximuma ne lépje túl a hatályos rendeletben és szabványban elıírt korlátot, személyenként az évi 20 mSv effektív dózist. A személyzet átlagos (tervezett) többletdózisa egy év alatt nem haladhatja meg a korlát 1/10-ét, 2 mSv effektív dózist. - A hallgatókat kiegészítı személyi dózismérıvel kell ellátni és a gyakorlat befejeztével a gyakorlatvezetınek értékelnie kell a mérési eredményeket. - A sugárveszélyes munkakörben foglalkoztatott, az oktatóreaktor ellenırzött zónájában rendszeres munkavégzést folytató személyek belsı sugárterhelését a sugárvédelmi szolgálat rendszeresen ellenırzi.
37
Személyi dozimetria/2 A kiegészítı személyi dózismérık viselése Az ellenırzı személyi dózismérıket az alábbi személyek kötelesek viselni az OR ellenırzött területén vagy más létesítményben végzett sugárveszélyes munka során: a/ az OR üzemeltetéséért felelıs ügyeletes szolgálat tagjai (Az NTI-Sz-1 Mőszaki Üzemeltetési szabályzat szerint); b/ az ügyeletes dozimetrikus; c/ a Radiokémiai Laboratóriumban nyitott sugárforrásokkal dolgozó személyek (ide értendık a méréseket végzı hallgatók is); d/ a vonatkozó mentességi szintet meghaladó aktivitású zárt sugárforrásokkal dolgozó személyek (ide értendık a méréseket végzı hallgatók is); e/ az NTI OR Nagylaboratórium vezetıje; f/ a Sugárvédelmi Szolgálat vezetıje; g/ az OR fıoperátora; h/ látogató csoportok egyes tagjai. A c/ és d/ pontban felsorolt, az OR ellenırzött területén méréseket végzı hallgatók közül a lehetı legtöbben viseljenek ellenırzı személyi dózismérıt, de mérıcsoportonként legalább egy fı. Az OR azon alkalmazottai, akik az OR-en kívül, sugárveszélyes munkaterületen dolgoznak („külsı munkavégzés”), a munkavégzés idejére magukkal viszik filmdózismérıjüket és – ha lehetséges – kiegészítı dózismérıt. 38
Személyi dozimetria/3 A kiegészítı személyi dózismérık mérési eredményeinek értékelése A dózisértéket az ügyeletes dozimetrikus, illetve a Sugárvédelmi Szolgálatnak a sugárvédelmi dokumentáció vezetésért felelıs tagja feljegyzi a személyi dózisok naplójába. Ha a dózisérték meghaladja az 500 µSv-et, kezdeményezni kell az érintett személyek filmdózismérıjének soron kívüli kiértékelését az Országos Személyi Dozimetriai Szolgálatnál. 39
Személyi dozimetria/4 A BELSİ SUGÁRTERHELÉS ELLENİRZÉSE/1 Az OR sugárveszélyes munkát végzı alkalmazottainál a nyitott radioaktív készítményekkel végzett tevékenység következtében, radioaktív anyag szervezetbe kerülése által okozott belsı sugárterhelés ellenırzésére általános elıírásként egésztestszámlálást kell végezni. Az egésztestszámlálásra kötelezettek köre A/ Évente egy alkalommal : az OR radiokémiai laboratóriumában tartósan nyitott sugárforrásokkal dolgozó alkalmazottak, doktorandus hallgatók és egyetemi hallgatók; a reaktort üzemeltetı szolgálatok tagjai. B/ Eseti egésztestszámlálás: akik az OR területén az emberi szervezetben tartósan megkötıdni képes radioaktív anyagot inkorporálhattak. A lehetséges inkorporáció tényérıl az adott kísérlet illetve mérés vezetéséért felelı személy köteles értesíteni az ügyeletes dozimetrikust. C/ Inkorporáció akkor is feltételezhetı, ha a személyi sugárkapuval végzett ellenırzés figyelmeztetı vagy riasztó jelzést ad és az ezt követı felületi ellenırzı mérés során az adott személy testének felületén a ruházattal illetve mosással el nem távolítható radioaktív szennyezıdés mérhetı. D/ Így kell eljárni abban az esetben is, ha az OR alkalmazottai, doktorandusai vagy hallgatói nem az OR területén, hanem más sugárveszélyes területen inkorporálhattak radioaktív anyagot, továbbá bármikor, ha a vizsgálatot a Sugárvédelmi Szolgálat vezetıje vagy az NTI OR Nagylaboratórium vezetıje elrendeli.
40
Személyi dozimetria/5 Az egésztestszámlálás értékelése A/ Az egésztestszámlálás közvetlen eredményei: - az inkorporált természetes és mesterséges eredető, gammasugárzást kibocsátó radioizotópok listája; - ezen radioizotópok inkorporált aktivitása [Bq] és az aktivitás becsült szórása; - a ki nem mutatott radioizotópokra vonatkozó kimutatási érzékenység (LD) [Bq] B/ Az egésztestszámlálás végeredménye a mesterséges eredető aktivitások mért értéke alapján, az ÁNTSZ „A belsı sugárterhelés ellenırzése” címő dokumentumában ismertetett eljárás szerint meghatározott lekötött effektív dózis [Sv] és annak becsült szórása, illetve a keresett radioizotópokra vonatkozó kimutatási érzékenységbıl meghatározott lekötött effektív dózis érzékenység (LD) [Sv] A vizsgálat elvégzésének tényét és a kimutatási érzékenységet meghaladó lekötött effektív dózis értékét be kell vezetni a személyi dózisok nyilvántartási naplójába.
41
A dózismérés eredményeinek értékelése Hatósági kivizsgálási szint (ÁNTSZ – OSSKI): 6 mSv Intézményi kivizsgálási szint (az OSSKI tájékoztatásával): 2 mSv, belsı sugárterhelésnél 0.5 mSv Feljegyzési szint: Filmdózismérınél: 100 µSv (kimutatási határ) Kiegészítı személyi dózismérınél: minden, a környezeti dózisteljesítménybıl számított alapszintet meghaladó dózis Egésztestszámlálásnál: minden kimutatott, nem természetes eredető radioaktivitásból számított lekötött effektív dózis. 42
Sugárvédelmi ellenırzı rendszerek - SVER
43
Sugárvédelmi ellenırzı rendszerek – OKM OSJER
44
Sugárvédelmi ellenırzı rendszerek – AMS02-M
45
Sugárvédelmi ellenırzı rendszerek – AMS02-M
46
Sugárvédelmi ellenırzı rendszerek – AMS02-M
47
