STUDIA LITTERARIA A DEBRECENI KOSSUTH LAJOS TUDOMÁNYEGYETEM IRODALOMTÖRTÉNETI TANSZÉKEINEK KIADVÁNYA TOMUS XXIX. REDIGUNT: I. BITSKEY ET A

STUDIA LITTERARIA A DEBRECENI KOSSUTH LAJOS TUDOMÁNYEGYETEM IRODALOMTÖRTÉNETI TANSZÉKEINEK KIADVÁNYA

TOMUS XXIX.

REDIGUNT: I. BITSKEY ET A. TAMÁS

TANULMÁNYOK A 19. SZÁZADI MAGYAR IRODALOMRÓL

DEBRECEN 1991

TARTALOMJEGYZÉK

Dcbreczeni

Attila:

C s o k o n a i , ;i „ b ö l c s p o é t a " ( I r o d a l m i s z e r e p t u d a t ,

e g z i s z t e n c i a , m o d u s v i v e n d i a 19. s z á z a d l e g e l e j é n ) Borbély

Szilárd:

Mitsoda a bölcs? (Ungvárnémeti Tóth László egy

episztolájáról) Szuromi

Lajos:

Nagy Miklós: Nyilasy

Kölcsey verselése J ó k a i V i l á g o s után ( F i l o l ó g i a és í z l é s t ö r t é n e t )

Balázs:

Hauber

Miklós: Károly:

30 48 59

N é h á n y s z ó S a l a m o n F e r e n c esztétikájáról Petőfi­

dolgozata tükrében Bényei

20

Beteljesült v á g y a k ártatlan v i l á g a ( A r a n y J á n o s és a

hősidül kapcsolatához) Új Imre Attila:

7

Eötvös József kiadatlan drámatöredéke G o z s d u Elek levelei Justh Z s i g m o n d h o z

68 76 84

Varga Pál: A költői hatás n é h á n y megújítója a 19. s z á z a d v é g é n e k m a g y a r lírájában Dobos

István:

98

A magyar századforduló néhány prózapoétikai problé­

májáról ( A „ d r á m a i " és az ún. b a l l a d i s z t i k u s n o v e l l a )

118

Imre László: Fejlődéstörténeti k é r d é s e k a s z á z a d v é g m a g y a r i r o d a l m á b a n ( P o l é m i k u s j e g y z e t e k Bori I m r e Л magyar irodalom modern irányai c í m ű k ö n y v é r ő l ) 132

5

Debreczeni

Attila:

CSOKONAI, A „BÖLCS POÉTA" (Irodalmi szereptudat, egzisztencia, modus vivendi a XIX. század legelején) C s o k o n a i a X V I I I . század végi felvilágosult m a g y a r irodalom l e g n a g y o b b , ö s s z e f o g ­ laló egyénisége. E közhelyszerűen közismert megállapítás árnyékában a z o n b a n k e v e ­ s e b b figyelmet kapott az a mozzanat, hogy Csokonai u g y a n a k k o r le is zárta a s z á z a d v é g fejlődését, s már utat nyitott a k ö v e t k e z ő korszak, a X I X . század elejének sajátos k a r a k t e ­ rű irodalma felé. Korai halála miatt ezt az utat nem járhatta végig, de a távlatok, a felsejlő kontúrok így is figyelemre méltóak, s e g y é n i s é g é h e z illően reprezentálják az új k o r s z a k új költőjét és költészetét. A z 1795-tel b e k ö s z ö n t ő időszak u g y a n i s C s o k o n a i pályáján, költői v i l á g k é p é b e n is olyan átalakulást kényszerít ki, m e l y n e k során rá kell é b r e d n i e , h o g y e s z m é n y e i v e l kissé előreszaladt, így az „órát n é m i l e g visszaállítva" a v a l ó s á g o s v i ­ s z o n y o k között keli sorsát, költői létezését meghatároznia. Lezárja hát a „ v i d á m t e r m é ­ szetű p o é t a " boldogságfilozófiáján épült költészeti irányát, s irodalmi tájékozódása a „ n e m z e t i c h a r a c t e r " felé fordul, hogy aztán a lezárással közel egy időben, az új század legelején a „nationalis p o é z i s " irodalmi programjában és az Á r p á d - e p o s z tervében öltsön testet. Ezzel a folyamattal p á r h u z a m o s a n filozófiai e s z m é l k e d é s e is új irányt vesz: korai radikálisan természetelvű világmagyarázata helyébe egy átmeneti evolucionista gondolati k e z d e m é n y után az embert k ö z é p p o n t b a helyező m o d e r n létértelmezés kerül. Ez a teleo­ lógiai is m e g r o p p a n t ó „antropológiai" fordulat a kései nagy m ű , a Halotti versek „első tárgya". E két új gondolati és költészeti irány hátterében a z o n b a n felsejlik egy új k ö l t ő ­ s z e r e p és egy új életprogram (vagy inkább m o d u s vivendi), a m i k k e l ö n m a g á t határozza m e g a korabeli realitások között, s a m e l y e k így lehetővé teszik a k ö l t ő i - g o n d o l k o d ó i to­ v á b b l é p é s lehetőségét is s z á m á r a .

I. Az irodalmi szereptudat újrafogalmazása Harc polgári

egzisztenciáért

C s o k o n a i n a k az irodalmi élethez, a „ k ö z ö n s é g h e z " fűződő v i s z o n y á b a n a döntő v á l t o ­ zás 1798 derekán következik b e , nem pedig 1795-tel. A z indulásakor kapott i m p u l z u s o k ­ ból adódóan egy m o d e r n , polgári jellegű i r o d a l o m m ű v e l é s körvonalai jelentik az irányító értékeket ezen időszakában is. S bár folytonosan jelen van a polgári egzisztencia m e g t e ­ r e m t é s é r e irányuló kísérletezése, k ü l ö n ö s e n a kollégiumból való távozása és a Lilla-sze­ relem idején, m e g h a t á r o z ó jellegű törekvése m é g i s , néha öntudatlanul is, a m o d e r n érte­ l e m b e n vett költői státusz elnyerése, s a m o d e r n keretek között m ű k ö d ő irodalmi élet alakulásának előmozdítása. H o g y bizonyos változások történtek v a l ó s á g é r z é k e l é s é b e n és az üdvösnek remélt módszereket illetően, az az értékek és törekvések alapvető e g y s é g é ­ hez képest m á s o d l a g o s . 1798 ama felismerésnek az ideje, hogy az i r o d a l o m m ű v e l é s k e r e ­ teiről, s ezen belül a m a g a helyzetéről felsejlett gondolatok, értékek nem valósíthatók m e g aktuálisan; így kénytelen lesz a h a g y o m á n y o s keretekhez m o s t m á r e g é s z é b e n alkal7

m a z k o d n i . Poétái státuszára nézve ebből az a k ö v e t k e z m é n y adódik, h o g y a z irodalmi életben való szerepvállalás és az egzisztenciateremtés törekvése lényegében elválnak e g y m á s t ó l . Л költő folytonos egzisztenciális harcot folytat, hogy biztosíthassa poétái lé­ tezését is. Először majd egy évig S o m o g y b a n v e n d é g e s k e d i k , felpróbálva az alkalmi k ö l ­ tő h a g y o m á n y o s szerepét. Utána Csurgón kap segédtanári állást, s így m e g p r ó b á l k o z h a t egy m á s i k , s k o r s z e r ű b b szereppel: szakértelmiségiként biztosíthatja létezését. D e így is m i n d e n n a p o s megélhetési g o n d o k k a l kell s z e m b e n é z n i e , ráadásul m a g a az állás csak ide­ iglenes. Hgyre inkább világossá válik s z á m á r a lehetőségeinek végletes behatároltsága, s lassankent megérik a döntő váltás s z ü k s é g e s s é g é n e k igénye. Hazaindul D e b r e c e n b e . Igaz, ezután is folytonosan állást keres, de emellett egyre világosabban feltűnnek g o n d o l ­ kodásában egy új poétái szerep kontúrjai, ami az előző v á n d o r é v e k szétesettségéhez k é ­ pest m i n d e n k e p p e n minőségi változást jelent. Nyilván a hazatélésre v o n a t k o z ó döntés is e m e orientációs váltás igényével v o l t ö s s z c f ü g g é s b e n . Л polgári állás azonban továbbra is elérhetetlen marad számára. Újságírás, könyvtárosság, katedra, házitanítóság, hogy csak néhányat említsünk sikertelen próbálkozásai sorozatából. Egyedül 1 8 0 1 - 1 8 0 2 körül, a k é s z ü l ő d ő o r s z á g g y ű l é s okozta felpezsdült légkörben próbál ismét kilépni a közélet színterére, de h a n g s ú l y o z v a az előlépés gesztusát, s már nem természetes törekvéseként kezelve azt; újságírói tervei azonban ezúttal sem válnak valóra. E g y é b k é n t m i n d v é g i g magánjellegű egzisztenciában gondolkodik. M é g így is j e l l e m z ő azonban rá a fellelkesü­ lés k é p e s s é g e . „ S e m m i t se cselekedett ő i m í g y - a m ú g y , í m m e l - á m m a l , lágy-melegen, ha­ nem erővel, részvéttel, melegséggel érzéssel. [...] Ez volt éppen a baja, hog^y mértéket s e m m i b e n tartani nem tudott. V a g y egész, vagy s e m m i s e ! " ( D o m b y M á r t o n ) M a g á n y á ­ ból kilépve m i n d i g legjobb, formájában akarta mutatni magát, de éppen erre n e m volt s z ü k s é g e senkinek, ráadásul a külső szemlélők előtt gyakran visszatetszőnek tűnt az alka­ tából eredő szélsőségesség, túlzó hevület, nem ritkán pózolás, gondoljunk csak csurgói b a k l ö v é s é r e a Rákóczi-nótával, vagy k é s ő b b , a R h é d c y n é temetésén való színpadias fel­ lépésére. E próbálkozásai a z o n b a n , ha m é g o l y lelkesültek voltak is, m é g a n n y i r a bele is játszottak írói ambíciók, alapvetően m e g m a r a d t a k a polgári jellegű egzisztencia teremté­ sére irányuló igyekezet körében. Csokonai leszámolt a modern költői lét lehetőségével, de nem adta fel azt az igényét, hogy ha szakértelmiségiként szerelné is biztosítani m e g é l ­ hetését, mégis elsősorban költőként határozza m e g magát. K ö t ő d é s e korábbi énjéhez m o d e r n s é g e - ebben áll; tragédiája (a nem k e v é s közül) pedig abban, h o g y a polgári állás n y u g a l m á r a sem nyílott lehetősége. így, különösen az 1802-es tűzvész után, állandó anyagi g o n d o k között volt kénytelen élni, bár azéit nem a v é g s ő s z ü k s é g b e n , a se nem a h a g y o m á n y o s , se n e m az újabb típusú értelmiségi életét.

2. Az alkalmi költő

ambivalenciája

A valamilyen biztos háttér hiánya költői létezését is m e g n y o m o r í t o t t a : életében alig tudott kilépni „hazája nézőpiaccára". Hazatérve D e b r e c e n b e m e g k e z d i haláláig tartó ki­ lincselését müvei kiadásáért: előfizetési felhívások és reménybeli m e c é n á s o k h o z szóló, támogatást k é r ő levelek követik egymást. A z alkalmi költészetet m o s t m á r h a g y o m á n y o s formájában m ű v e l i , s z e m é l y e s pártolás kialakítása a célja. N e m elsősorban m e g é l h e t é s é t akarja ezek által biztosítani, h a n e m inkább csak művei megjelentetését. Pontosan tudja alkalmi költeményei helyet saját és kora költészetében; amint arról világosan vall is az Alkalmatosságra írt versek élőbeszédjében: „ A z alkalmatosságra írott versek az aestheti8

cusoknál már egészen n e v e t s é g b e m e n t e k , legalább m i n d e n k o r g y a n ú s o k " . M é g s e m ta­ gadja m e g egészében e műveit: „Én m a g a m is m e g v a l l o m , hogy e n n e k a g y ű j t e m é n y e m ­ nek nagy részét nem azért adom ki, mintha azokat a m ú z s á k h o z m é l t ó n a k tartanám. E g y része lát azért napvilágot, hogy m a g a m is érzem róla, hogy valósággal poétái d a r a b ; m á s részét néhol-néhol, képenként helyenként tartom poétainak; v a n n a k ollyan p o é m á k b e n ­ ne, amellyeket a tárgynak nevezetes volta miatt, v á g y n a k ollyanok, amellyeket tisztelet­ ből, vagy háládatosságból, v á g y n a k , amellyeket parancsolatból nyomtatásra a d t a m . M o s t m á r ami ezek közül valósággal a m ú z s á k n a k és a j ó v é n á n a k szülöttei, ha a l k a l m a t o s s á g ­ ra v a n n a k is írva, megtartják a j ó é r z é s ű olvasó előtt becseket, s általmennek b i z o n y o s a n a halhatatlanságra. A m i bennek csak néhol mutogatja ezt a tökélletességet, az is á l t a l m e g y a m a r a d é k r a , de úgy, mint ollyan g e z e m i c e , mellyekből j ö v e n d ő arany időnknek poétái talám g y ö n g y ö k e t szedhetnek, s akkor reám, mint a mostani p u n i c u m bellumi i d ő s z a ­ kasznak Enniusára j ó szívvel e m l é k e z n e k . " Körülményeit n e m m a g a választotta, h a d a ­ kozott ezek kényszerei ellen, majd elfogadta azokat. S vállalta e n n e k költői k o n z e k v e n ­ ciáit is, dc költészete lényegét nem ebben határozta m e g , m é g c s a k keveredni sem hagyta azzal. A m i k o r alkalmatosságot - ú g y m o n d - k o m o l y a n vesz, akkor a k ö l t e m é n y k i e m e l ­ kedik eredeti szférájából (mint pl. a Halotti versek is). S hogy ez milyen tartást jelent, ar­ ra nézve álljon itt Csokonai reflexiója, melyet R h é d e y Lajoshoz írt, az attól kapott 1 0 0 Ft jutalom kapcsán: „cl kellett tehát ( s z á n d é k o m és akaratom ellen) utoljára fogadni azon 100 RTrtjot] és csak úgy, mint 100 forintot, mellynek pénzbeli folyamatján kívül, s e m m i e g y é b becse nincsen. A d ó j á n a k sem szavai, sem kézvonásai nem adták m e g annak azt a válort, amelly olly nagyon különbözik e g y m á s t ó l egy uzsorás és egy poéta előtt, a börzén vagy a Parnasszuson! Alázatosan k ö s z ö n ö m mégis n a g y s á g o d n a k mint versifikútor, és mint a halot.ti p o m ­ pára dolgozott egyéb kézniívesck: de k ö s z ö n e t e m mellett, mint poéta, b á t o r k o d o m teljes tisztelettel instálni N a g y s á g o d a t , méltóztasson n é k e m a m e g b o l d o g u l t m é l t ó s á g o s aszszonynak kedves jószágai közzül egyet, de a m e l l y n e k mindenét i n k á b b nézvén, mint g a z ­ d a g és drága voltát, emlékezetül m e g k ü l d e n i . [...] A versírást sem métier, vagy H a n d w e r k g y a n á n t űzöm én; hízelkedni pedig vagy kedveskedni véle csak ott akarok, ahol t á r g y a m ­ ra egyedül m a g a m előtt se piruljak m e g . " S ez az, amiért C s o k o n a i nem lett sem Csikor­ gó, sem Kiiruzs; e figurákban csak a fenyegető lehetősége! mutatja fel, azt, ami k o r á b a n sokak valóságát jelentette, de amit ő összességében és végül is elkerült.

3. AzÁrpádiász

írója

C s o k o n a i n a k a s z e m é l y e s és költői egzisztenciájáért folytatott harca olyannyira p r ó ­ zai, annyira a h a g y o m á n y o s i r o d a l o m m ú v e l é s keretei közé szorul, hogy n e m képes, n e m alkalmas egyúttal az irodalmi életben való s z e r e p m e g h a t á r o z á s r a , az alapvető értékekből a d ó d ó költői feladatvállalás megjelenítésére. U g y a n a k k o r az irodalmi életre v o n a t k o z ó indító e s z m é n y e i sem képviselhctők már közvetlen költői feladatként. A költői szereptu­ dat elfordul hát a közvetlen aktivitást jelentő közéleti tereptől, s m á s ö n m e g h a t á r o z á s t k e ­ res. Csokonai 180 i körül a nagy honfoglalási eposz írójaként határozta m e g magát. A z 1798 közepétői eltelt időszak a keresés, az érlelődés ideje volt, nyilván n e m véletlen, hogy az eposz g o n d o l a t á n a k a m e g f o g a m z á s á t a költő m a g a is ekkorra t e s z i . A m e g f o g a m / o t t ideából 1 8 0 1 - 1 8 0 2 körülié kovácsol m a g á n a k új szereptudatot, amely helyette­ síteni képes a korábbi irodalmi-közéleti aktivitás jelentette feladatot. A z Á r p á d i á s z - t e r v 2

9

ugyanis témájánál és jelentőségénél fogva alkalmas volt arra, h o g y a C s o k o n a i b a n é l ő közéleti költő m e g n y i l a t k o z z o n a tényleges szerepvállalás lehetősége nélkül is: „ m á r é p ­ pen hozzá k e z d e k vaia szokni m a g á n o s s á g o m h o z , amellyre m a g a m a t avégre s z á n t a m , hogy c s e n d e s o l v a s á s o m és e l m é l k e d é s e m által e m b e r i d e s t i n a t i ó m h o z j o b b a n k ö z e l í t h e s ­ sek, h o g y m ú z s á i m n a k áldott karjai közül a világi n y u g h a t a t l a n k o d á s ki ne ráncigáljon, h o g y jelesben Árpádról írandó e p o p e á m a t annál j o b b a n elkészíthetvén, haldokló n e m z e ­ t e m n e k szájába e g y v é g s ő hattyúi éneket adhassak a D u n a és Tisza nádassai mellett és h o g y egy szóval h a z á m n a k , v a g y legalább a m a r a d é k n a k haszonra v a l ó nézés nélkül s z o l g á l h a s s a k " . ( G ö r ö g D e m e t e r n e k , 1 8 0 1 . febr.) T ö r e k v é s e i n e k ez az új iránya összefüggésben van az új feltételek tudomásulvételéből a d ó d ó m á s i k lényeges k o n z e k v e n c i á v a l . Érzékcsalódásai, illúziói után s z e m b e kellett néznie a m o d e r n értelemben vett k ö z ö n s é g n e k mint o l y a n n a k a h i á n y á v a l . Absztrakt k ö ­ z ö n s é g k é p e v é g l e g kettétörött: a j ö v e n d ő kor olvasói, a költői halhatatlanság jelentette k ö z ö n s é g g y ö k e r e s e n m á s volt s z á m á r a , mint közvetlen k ö r n y e z e t é n e k igény- és ízlésszinlje. Kiszolgálta ezt is, de igazából már a másik számára írt. Persze előző i d ő s z a k a i ­ ban szintén e m l e g e t t e a „ k é s ő kort" (Konstantinápoly, Magyar Hajnal hasad), s u g y a n ­ akkor j ó k e d v v e l írt a közvetlen környezet kielégítésére szolgáló igénnyel. M u n k á i z ö m é ­ ben és e g é s z é b e n azonban (leszámítva rögtönzéseit és feladatszerűen írott alkalmi költeményeit, mint pl. a halotti búcsúztatókat) nem érzékelt m e g o s z t ó törésvonalat: u g y a n a z t szánta a kortárs (kollégiumi és literátor) körnek, mint amivel a halhatatlanság felé remélt indulni. 1 7 9 5 - 9 6 - o s h u l l á m v ö l g y e idején, m i k o r m é g a költészetről v a l ó le­ m o n d á s is megfordult a fejében, természetesen megszólalt már a korán jött „filozófus és p o é t a " érzése, azé, aki „bészigetelvén magát a világtól, előbbre állítja m a g á t saját ideje­ koránál két-három s z á z a d o k k a l " . (Levele Berzeviczy consiliarausnak, 1 7 3 5 - 9 6 ) Л m a ­ gány, a nagy, a j o b b lelkek barátsága mellett tehát a j ö v e n d ő t ő l remélt visszaigazolás j e ­ lentette s z á m á r a a vigaszt. Ez a z o n b a n e k k o r m é g csak időleges magatartás a helyzet feldolgozására, s nem életprogram; 1796-ban szinte n y o m a sincs már. 1798-tól k e z d ő d ő ­ en viszont i m m á r visszavonhatatlanul felerősödik a m e g nem értettség témája (Kifakadás, Nemes bátorítás, Л Múzsához), a m a g á n y h o z , a j ö v e n d ő h ö z v a l ó fellebbezés (Д Ma­ gánossághoz, Dr. Földi sírhalmára). Minden fellelkesülése mellett ott v a n állandóan a l e m o n d á s gesztusa is. A m i k o r ír, persze csak ritkán választja szét teljes tudatossággal, h o g y a korabeli elvárásnak, vagy a j ö v ő n e k szánja munkáját, s van amikor a kettő e g y e z ­ tetése a célja (pl. Halotti versek). De azt bizton érzi, hogy a legjavát, amit nyújt, nem a saját kora fogja értékelni. S e n n y i b e n k ö z ö n s é g é r z é k e l é s e n e m c s a k reális lett, de v é g l e t e ­ sen ketté is törött. E z az az é l m é n y , amit szinte szállóigévé vált g o n d o l a t á b a n klasszikus t ö m ö r s é g g e l fegyelmezve a fájdalmat így fogalmaz m e g : „Ha írok is, a m i n t h o g y már én anélkül nem tarthatom fenn lételemet, írok a b o l d o g a b b m a r a d é k n a k , írok a X X d i k vagy X X I d i k s z á z a d n a k , írok annak a kornak, amellyben a m a g y a r vagy igazán m a g y a r lesz, v a g y igazán s e m m i s e m . " ( M á r t o n Józsefnek 1 8 0 1 . m á j . 19.) 3

4

10

II. Új modus vivendi jegyében A „bölcs p o é t a " Csokonai utolsó éveinek m o d u s vivendijét jelöli. E z m á r n e m élet­ p r o g r a m , n e m költészeti p r o g r a m , h a n e m elsősorban az élet elviselhetőségének, a lehet­ s é g e s é r t e l e m a d á s n a k a módja. S mint ilyen, a háttérben van jelen, s l e g i n k á b b a költői szereptudat összefüggésében létezik. N a g y költészet teremtésére e téren n e m is törekszik, hiszen irodalmi programja a „nationális p o é z i s " irányának elfogadásával csak áttételesen kapcsolódik ide, é p p ú g y , mint új bölcseleti tájékozódásának költői e r e d m é n y e i . E m o ­ dus vivendi D e b r e c e n b e való hazatérésének idejére k é p z ő d i k m e g : „ U g y a n i s , m i n e k u t á n na hiába kergettem volna a szerencsét, mclly szüntelen vagy került, v a g y üldözött, h a z a ­ jöttem [...] hazajöttem csekély ö r ö k s é g e m b e , de amellyet m e g t a n u l t a m e l é g n e k tartani. Itt a m a g á n o s s á g b a e l t e m e t v e élek m a g a m n a k , h a z á m n a k , és az én szokott s t u d i u m i m n a k , fordítván, olvasgatván, e l m é l k e d v é n : az irigy fel nem talál ősi nádfedelem között, s a bi­ gottnak sziszergési k ö n y v e i m közé be nem hallanak. É r z e m , hogy az e s m é r e t l e n c s e n d e s ­ s é g b e lelkem is, melly a szerencse hányása között törpévé lett, óriásodni k e z d : látom, h o g y a nagy lelkek újjal hívnak m a g o k felé s integetnek, hogy a plebecula zavart sikoltásival ne gondoljak; hiszem már most, hogy élek: ó, R o u s s e a u n a k boldogult árnyéka, le­ helj r e á m egyet a M o n t m o r e n c y kertek lugasai közzűl, v a g y az ermenonvillei sírnak hi­ d e g nyárfái mellől, hogy az igazság, a Gráciák s annak idejébe az örök álom é d e s d e d e n szálljanak m e g e n g e m e t h o m á l y o s ákászom árnyékában. D e hová r a g a d s z , h o v á , édes ér­ zése az Életnek!....?" (levele Festetics G y ö r g y n e k , 1800. d e c e m b e r 19.) A z élet elviselése és értelmessé tétele szempontjából tehát m e g h a t á r o z ó a valósággal v a l ó m e g b é k é l é s , p o n t o s a b b a n a b e l e n y u g v á s annak alapvető megváltoztathatatlanságába. S z e m l é l e t é n e k k o r á b b a n is létező elemei ezen é l m é n y , belátás m e n t é n s z e r v e z ő d n e k új e g é s s z é . L é n y e ­ g é b e n három fő pillére van e - vállaltan rousseau-i - m o d u s v i v e n d i n e k : az ö n n ö n erköl­ csiségébe vetett hit, a kisvilág boldogságígérete és a költészet jelentette kiteljesedés­ esély. Az ezek közötti h a n g s ú l y o k időnként változnak, de alapvető e g y e n s ú l y u k a költő haláláig m e g m a r a d . 5

1. Az

erényesség

A virtus m i n d i g fontos szerepet töltött be Csokonai g o n d o l k o d á s á b a n : korai é l e t p r o g ­ ramja is az erényesség, az igazi erényesség k ö v e t e l m é n y é v e l lépett fel. M i k o r , nem is egyszer, leírja, hogy „a g y ö n y ö r ű s é g tűndérfiai" „erkölccsé v á l v á n a s z í v b e szállanak", az egyént egy elvont n o r m a képviselőjévé teszi, ami a külvilággal s z e m b e n i v é d e k e z é s és a b o l d o g s á g forrása is e g y b e n . A z elvont n o r m a képviselete, amit a „szívbe s z á l l á s " m o z ­ zanata jelez, természetesen fordított irányú a v a l ó s á g b a n : a költő szubjektív erény-fogal­ m a válik itt általános é r v é n y ű k ö v e t e l m é n n y é . A „ n a g y v i l á g " elutasítása, (ami e g y b e n a „ n a g y v i l á g " m e g h a t á r o z o t t s á g a i n a k a figyelmen kívül h a g y á s a is), az általános b o l d o g ­ s á g e s z m é n n y e l összefonódott „elvont m o r a l i t á s " pozíciójából történik tehát. E pozíció azonban így, hasonlóan a b o l d o g s á g e s z m e kizáró g o n d o l a t s z e r k e z e t é h e z , csak két v é g l e ­ tes álláspontot enged m e g : vagy mindenki s z á m á r a k ö t e l e z ő é r v é n y ű n e k gondolja el saját erény-fogalmát, vagy - belátva ennek tulajdonképpeni lehetetlenségét - ö n m a g á b a , va­ gyis önnön e r é n y e s s é g é b e t e m e t k e z v e képviseli azt a m a g a teljességében, a külvilág elle­ n é b e n . Csokonai g o n d o l k o d á s a 1795 előtt és után ( 1 7 9 8 - b a n ) e két alternatívában reked. 6

11

T o v á b b l é p n i csak az elvont moralitás pozíciójának feladásával tud, é p p e n tárgyalt i d ő ­ szakunkban. E t o v á b b l é p é s h e z nélkülözhetetlen volt átformálnia a „ n a g y v i l á g " b e n n e k o r á b b a n oly elutasítólag m e g r ö g z ü l t képét. Л világot ezután sem tartja j o b b n a k , sőt, n e m szűnik m e g állandóan ostorozni s e m , de ráébred, hogy az erény nem egy virtuális k ö z e g b e n léte­ zik, s létezhet, mint e s z m é n y , h a n e m csakis a v a l ó s á g b a n , s ott is az e m b e r i választás ál­ tal. E belátás a v i l á g n a k egészen m á s képét festeti v e l e : „Teremtél embert is, hogy jót s gonoszt tegyen, H o g y bolond és okos itt a földön légyen. M i n d e n egy tulajdon pontot nyert m a g á b a E z o k o s és b o l o n d , j ó s rossz v i l á g á b a . " (Halotti versek) E b b e n az összefüggésben értelmezhető tehát m i n d a z , amit a v e r s b e n n e m s o k k a l k é ­ s ő b b az erkölcsről m o n d : „ O , felség virtus, ott tetszesz te n a g y n a k , Hol a cselekvőnek akadályi v á g y n a k . Hol, amidőn egy jót s z ü k s é g fényre hozni, Sok k e d v e s dolgot kell azért feláldozni. A hely, s z o k á s , rang, mód s m á s o k ítélete, Л körűitünk lévő e m b e r e k élete, M i d ő n ezek j ö n n e k a virtussal perbe, E k k o r kell értelem s erő az e m b e r b e . —" A világgal való s z e m b e n á l l á s erőteljes, de nem abszolút é r v é n y ű , s az e g y é n választá­ sában valósul m e g . A z erényt választó egyén pedig megelégszik ö n m a g á v a l , n e m akar, mert tudja, h o g y nem lehetséges, mindenki s z á m á r a objektíve é r v é n y e s , k ö v e l e l m é n y s z e rű erkölcsi n o r m á t szabni. A j ó választásának a biztosítéka a z o n b a n így k i z á r ó l a g o s a n egy belső érzékre, a lelkiismeretre van bízva és alapozva: „...mindaz, amit j ó n a k érzek, v a l ó b a n j ó , és m i n d a z , amit rossznak érzek, valóban r o s s z " - így szól R o u s s e a u savoyai v i k á r i u s á n a k h i t v a l l á s a . S e belső érzék nem m á s , mint a lelkiismeret: „Lelkiismeret, ő, lelkiismeret, isteni őszön, halhatatlan égi hang, biztos vezére a tudatlan és korlátozott, de é r t e l m e s és szabad lényeknek, csalhatatlan bírája j ó n a k és rossznak, fenséges e m a n á c i ó j a az örök s z u b s z t a n c i á n a k , ki az embert az istenhez hasonlatossá teszed: egyedül teáltalad van kiválóság t e r m é s z e t e m b e n . " (Rousseau: Erkölcsi levelek) 7

Csokonai lélekfogalma („igazgatója e p o r - m a k h i n á n a k " , „ki ítélni m e r s z " ) valójában e m e „égi h a n g " m e g n y i l a t k o z á s a . A z ítélés képessége teszi lehetővé azt az e m b e r i sza­ badságot, ami a j ó és rossz közötti választás felelősségében is fennáll. Ezt az álláspontot, m e l y egy újabb szakaszát képezi annak a folyamatnak, a m e l y b e n a változhatatlan erköl­ csi n o r m á k magatartási s z a b á l y o k k á alakulnak át, fogalmazza m e g C s o k o n a i legsajátabb v a l l o m á s a k é n t a Halotti versek hdsszú Konfucius-monológja v é g é n : 9

12

„Én t u d o m , és ö n n ö n érzésem hitet el, H o g y vissza nem éltem e rövid élettel, H o g y rendelt helyemet bétőltni k í v á n t a m , S ha ollykor hízakot ejtettem is, bántam. És most, hogy m u n k á m a t folytatni m e g s z ű n ö m , Csak h i b á m szomorít és nem feltelt b ű n ö m . S m i d ő n v i s s z a a d o m lételem az É g n e k , Csak e vigasztaló indulatim é g n e k , H o g y helyemet m é l t ó b b teremtésnek szánja, S hogy azt én is bírtam, soha m e g ne bánja!" A z „önnön érzés elhitetése" az tehát, ami erényes élet biztosítékaként tűnik fel, s ez teszi lehetővé a világ elviselését éppúgy, mint a n y u g o d t s z e m b e n é z é s t a halállal. A S z ó k r a t e s z - m o n o l ó g végén azt is m e g f o g a l m a z z a , hogy ez nem pusztán egyedi vigasz, h a n e m filozofikus hátterű magatartás: „ Ó , j ó Isten, ugyan hová Lett és lészen ama szent philosophia, Melly a földi halált s e m m i b e véteti? Bátran, drága barátim! Majd egykor ti is e n g e m e t Megláttok. Mit is ér sírni, sóhajtani S e történetemen n y ö g v e keseregni? Hát egy bűntelen e m b e r t Rettegtethet-e az h a l á l ? " Ilyennek írja le K a z i n c z y Csokonait is, nevezetes nekrológjában: „ Ú g y m e n t a halál­ nak, mint azt az eszes embertől várni lehet; nem óhajtotta, de tőle n e m r e t t e g e t t . " 10

2. Л

poézis

A z elmúlással és a világ dolgaival való nyugodt, emelkedett s z e m b e n é z é s h e z az er­ kölcs mellett a másik szilárd támasza a költészet. Földi Jánosról írott h á r o m s o r o s töredé­ ke szerint is: „ B o l d o g lélek az olly, amelyet úgyszinte tehetnek A bölcseknek erős filozófálási szikárrá, És a szép t u d o m á n y o k alélt ingerleti lággyá." A „bölcs s a p o é t a " korai, de csak A ' Magánossághoz szállóigévé vált sorai által elhí­ resült össztartozása a költő utolsó éveiben érett a „bölcs p o é t a " m a g a t a r t á s á v á . A költészet egyszerre jelentett s z á m á r a kiteljesedés-esélyt, a szerepvállalás lehetősé­ gét a k ö z dolgaiban, és vigaszt is az elszenvedett mellőzésekért, sérelmekért. Új költői szereptudata é p p e n azért képződhetett m e g az Áfpádiász-tervben, mert ezzel lehetősége

13

nyílott a közéleti szerepvállalás igazolására é p p ú g y , mint az ennek sikertelensége, l e h e ­ tetlensége miatti kényszerű visszavonultság feldolgozására. H i s z e n a honfoglalási e p o s z n e m c s a k , s ilyen helyzetben interpretálva n e m is elsősorban a j e l e n n e k szól, h a n e m a k é ­ ső k o r n a k , a m i k o r majd felette is „ E g y hív m a g y a r n a k lantja zokogni f o g " (Dr. Földi sír­ halma felett). Kétségtelen, C s o k o n a i gyakran került olyan helyzetbe, h o g y a költészet és a z utókor v i g a s z á h o z kellett fordulnia. M á r idézett levele Márton Józsefhez („Ha írok is, a m i n t h o g y m á r én anélkül nem tarthatom fenn lételemet...") a költő utód, Radnóti M i k l ó s Második eclogájának nevezetes sorait juttatják e s z ü n k b e : „írtam, mit is tehetnék? A költő ír, a m a c s k a miákol és az eb vonít s a kis halacska ikrát ürít k a c é r a n . " C s o k o n a i , a „bölcs p o é t a " is visszahúzódik „határtalanra terjegetett kisded l e l k é b e " , s az erkölcsben és költészetben lel vigaszt: „Mihelyt az Isten az én születésemet a m a g a j ó tetszésével v a l ó s á g o s s á tette: mindjárt szívemre n y o m t a azt a stempelt, m e l l y h e z csak sec u l u m o n k é n t szokott nyúlni, s ezt a karakterizáló m o n d á s t ejtette rá: Te szabad légy! N e m kell n e k e m a politicai s z a b a d s á g , nincs is s z ü k s é g e m reá; egy persiai sophi, egy indostáni n á b o b , egy európai respublica v a g y akármi ország és fejedelem igazgatása alatt is tudnék szabad lenni. N e m kívánok egyebet, h a n e m hogy testemet ne bántsák, ne a k a d á ­ lyoztassanak annak szükségeinek megelégítésében. Lelkem felül és kívül van sphaerájok o n , az egyedül az e n y í m . S z ü k s é g e m annyi van, amennyit betőlthetek; ha telik, s z a p o r í ­ t o m , ha nincs m ó d o m b e n n e , kevesítem - s eh b i e n ! " (levele Sándorffy Józsefnek, 1804. j ú n . 3.) D e , ismételjük, ez n e m kizárólagosságra törekvő m a g a t a r t á s már, n e m a v i l á g tel­ j e s elutasítása m é g így s e m , hiszen az idézett levelet így folytatja: „ H a szeretnek, ha b e ­ csülnek, ha tisztelnek, m e g nem vetem s cynicusként nem v a g y o k rá ügyeletlen: ha m á s ­ képen csinálnak v e l e m , kivált a plebecula (már az akár a r a n y o s , akár szűrös) akkor Horatiussal M e a virtute m e involvo et beatam pauperiem sine dote q u a e r o . " C s o k o n a i e m á s k o r is hangoztatott álláspontja m a g a igazolja Kazinczy nekrológjának nagy ellenke­ zést kiváltó megállapításait a költő „mizantrópiájáról és c i n i z m u s á r ó l " . S hogy K a ­ zinczy tényleg s e m m i sértőt n e m m o n d o t t , álljon itt bizonyságul K a z i n c z y n a k őszinte v a l l o m á s a Csokonairól, 1806-ból: „mit vesztett a hazai literatúra C s o k o n a i n a k korai halá­ la által, k e v é s e m b e r érzi inkább n á l a m n á l ; kevés sajnálja ezt j o b b a n n á l a m n á l , hacsak ú g y tekintem is mint embert. Ismertem én a szeretetreméltó, noha nem hibátlan ifjúnak egész becsét, s szerettem is szívesen. De némely tisztelője csak azt tartja igazságos b e ­ csülőjének, aki őtet vakon csudálja. Eszméljünk fel b u t a s á g u n k b ó l ; nincs k í n o s a b b é r z é s , mint amit a pirító m a g a s z t a l á s okoz. M i n d e n inkorrekció mellett elég becsülni valót talá­ lunk mi az б m u n k á i b a n . Egy igen szerencsés erű s zseniális szökdelésű poéta, egy igen s z é p érzésű, s m i d ő n tisztelt barátjai között ült, minden irritabilitása mellett képzelhetetlenül nyájas modesztiájú ember, a legszebb mizantrópiájú fiatal bölcs - az az ifjú, akit a halál dicsőségének fele útjában kapott ki közülünk, m i n d e n e m b e r s é g e i mellett é r d e m e s arra, hogy emlékezetét fenntartsuk; a m i n t h o g y neki, kinek g y ö n y ö r k ö d v e hallgatánk ked­ v e s zengéseit, m í g élt, kenyeret nem adtunk, adjunk most, m i d ő n már n e m éi, k ö v e t . " ( E z e g y b e n arra is bizonyíték, ami egyébként m á s jelekből is elég n y i l v á n v a l ó n a k látszik, tudniillik, hogy a Csokonai halála utáni egy-két évben K a z i n c z y b a n m e g m a r a d t az a szí­ v e s baráti v i s z o n y u l á s , ami 1801 után fokozatos m e l e g e d é s s e l kialakult közöttük, az e g y ­ re n y i l v á n v a l ó b b elvi ellentétek ellenére is.) 14 11

12

13

3. A

„kis-világ"

C s o k o n a i valóban nem kapott „kenyeret", csak a l e g s z ü k s é g e s e b b e k k e l bírt. É l e t l e h e ­ tőségeinek korlátozottságát életelvvé e m e l t e , ahogy a fentebb idézett Sándorffy-levélben is láttuk, s ahogy ezt m á s k o r is m e g f o g a l m a z t a : „ A g a z d a g s á g o t soha sem k í v á n t a m , n e m is k í v á n o m ; de a csendes földi életre, úgy látszik, érezhetem j u s s o m a t . " ( L e v e l e S z é c h é ­ nyi F e r e n c h e z , 1803) E kényszerű önkorlátozás a „bölcs p o é t a " m o d u s vivendijének szer­ v e s része, ennek révén építhető fel az a „kis-világ", amely a z „óriásodni k e z d ő l é l e k " b e l ­ ső világát el tudja helyezni a való élet viszonyai között. E z a Lilla-szerelem idején először megjelenő képzet akkor m é g a teljes b o l d o g s á g m e g é l é s é n e k korlátozott területe volt. Most m á r a b o l d o g s á g l e h e t ő s é g , s e h h e z mérten a v á g y a k korlátozottságát is b e i s ­ meri a költő. E n n e k az é l m é n y n e k fájdalmas szépségű m e g n y i l a t k o z á s a a Főhadnagy Fa­ zekas Úrhoz című kései vers. „Jer, b a r á t o m ! lépegessünk Kis kertednek útain, S d o h o g á s nélkül n e v e s s ü n k 'Mások bolondságain. Jer, s érezzük, hogy nagy telket T ö b b s z ö r fának ád az ég, S kis jószágot és nagy lelket Bírni b o l d o g a b b sors m é g . Jer, e répánál térdeljünk, Jer, kacsint e tulipánt, Jer, e töknél süvegeljünk: M i n d használ ez, s egy se b á n t . " A „ k i s - v i l á g b a n " fellelhető b o l d o g s á g tehát korlátozott, s ráadásul n e m is e g y n e m ű érzés, de a v a l ó s á g viszonyai között m e g é l h e t ő , ili. ez élhető m e g . L e g f ő b b tartalma az a csendes m e g e l é g e d é s , ami (az erényesség tudatán és a költészet v i g a s z á n túl) a m á s o k s z á m á r a hasznos élet érzetéből és a közvetlen emberi k ö r n y e z e t b e n (barátság, természet) megtalált kis ö r ö m ö k b ő l származik. Barátját is úgy jeleníti m e g kertjében („Hol a t e r m é ­ szet ölébe / S az ö v é b e n y ú g o s z o m " ) , mint aki „használja az i d ő t " . A h a s z n o s élet C s o ­ konai s z á m á r a k o r á b b a n is oly fontos fogalma jelenik m e g itt ismét, m é g utalásaiban is hasonlóan az e d d i g i e k h e z („rendtartó m é h e k " , kapa, gereblye stb.). A h a n g s ú l y a tehát n e m kisebb, de m á s a hangütése! A hasznosság legelőször ( 1 7 9 5 előtt) az e g y é n i és a k ö z b o l d q g s á g elérését biztosító általános k ö v e t e l m é n y volt, majd (a Lilla-szerelem ide­ j é n ) szükségként, óhajtásban fogalmazódott m e g , v a l a m i távoli r e m é n y s é g igézetében. Most m á r „ c s a k " belső szükséglet ez, egy magatartás, m e l y u g y a n teljesen illúziótlan („érzi, hogy az e m b e r e k n é l / A z ország nem így forog"), de amely n e m tud l e m o n d a n i e n n e k ellenére s e m saját h a s z n o s s á g á n a k tudatáról, m é g akkor sem, ha a v i l á g n e m tart rá igényt; sőt, épp e tudatból kovácsol m a g á n a k vigaszt erre az esetre is. É p p a v i l á g h o z v a ­ ló e jellegzetes kettős viszonyulás az, ami - összefonódva az erkölcs és a p o é z i s h a s o n l ó kettősségével - olyan m o d u s vivendit képez, mely m e g b é k é l é s t teremtve a világ és a b e l ­ ső értékrend között, biztosítja az új költői szereptudat érvényét is. 1

15

4. Felvilágosult

sztoicizmus

- a

„kertész"

Nincsen szó tehát Csokonai esetében a teljes önfeladásról, a b o l d o g s á g r ó l való teljes l e m o n d á s nem jellemzi g o n d o l k o d á s á t . Önkorlátozással átformált szemlélete k é p e s m e g ­ őrizni korábbi b o l d o g s á g f o g a l m a lényeges elemeit is. E b o l d o g s á g szigorúan evilági, de nem a z o n o s a „világi hívságok"-kal. ,,A' lázzadó érzések és indulatok vagy a' barbaris;;ш5пак következési, vagy a' luxusnak. A ' T e r m é s z e t b e n , és a' szelíd érzésben való g y ö ­ n y ö r k ö d é s a' j ó z a n см/rwrríiiak j e l e n s é g e ! - A ' ki egy éneklő madarat, egy kinyílt virágot, vagy egy ártatlan és szép gyermeket lát, és ezekre a' szívét repesésben erezi, abban az E m b e r i s é g ki is van már fejtve, el sints temetve. - Hlyen Clmractcr kell arra, h o g y valaki kedvelhesse az I D Y L L I U M O T . " (Amaryllis) A z igaz „ E m b e r i s é g " tehát, m e l y egyedül lehet valóban boldog, az idillben fejezheti ki önmagát leginkább, s e n n y i b e n teljes a ha­ s o n l ó s á g 1795 előtti pásztorköltészetének világával. A beállítás azonban m á r m á s : a „jó­ zan c u l t u r a " egy (a „ b a r b a r i s i n u s " és a „ l u x u s " közötti) fejlődési állapot sajátja („az E m ­ beriség ki is van m á r fejtve, el sints t e m e t v e " ) . E fejlődési s é m a C s o k o n a i n a k a civilizációs fejlődésre v o n a t k o z ó nézeteiben g y ö k e r e z i k . S így a „józan c u l t u r a " konti­ n u u s korábbi b o l d o g s á g f o g a l m á v a l . Erre vall az Anakreoni Dalok j e g y z e t e i n e k az a része is, melyben az anakreoni világ jellegzetességeit tárja fel, tulajdonképpen a sajátjaként: „ E z e k n e k az б daljainak foglalatjuk: a szerelem, a bor, az ö r ö m , a m e g n y u g o d o t t lélek, c s e n d e s és s z o r g a l o m nélkül való élet, barátság, szépség, tavasz, rózsa, g a l a m b o k s a töb­ bi. N i n c s azokban s e m m i fajtalanság, részegítő és lázzadó indulat, vastag, b a r o m i g y ö ­ n y ö r k ö d é s : hanem csak nyájas enyelgcs, rendkívül való v i d á m s á g , l o m h a s á g nélkül v a l ó e l é r z é k e n y ü l é s , k ö n n y ű és szabad epicureismus. Az Anákreon világában csak a j e l e n v a l ó szépet, jót, gyönyörűt keresi az emberi lélek, a fösvénységtől, n a g y r a v á g y á s t ó l , h a s z o n t a ­ lan a g g o d a l m a k t ó l üress lévén, érzi, hogy j ó az élet, és a halált is csak úgy nézi, mint az ö r ö m n e k és m e g e l é g e d é s n e k utolsó pontját, mellyen m e g kell n y u g o d n i . " E sorokban v i ­ lágosan m e g f o g a l m a z ó d i k Csokonai álláspontja, ami m é g metaforikusán is ráépül k o r á b ­ bi g o n d o l k o d á s á r a ; u g y a n a k k o r nyilvánvaló m é g i s , hogy e b o l d o g s á g f o g a l o m korlátozott a k o r á b b i h o z képest, s optimista derűjének e g y n e m ű s é g é t is elvesztette. „Azt mondja J ó nesnél egy török poéta: Ez életnek rózsássát körülnéztem s egy rózsát sem találtam, mellyen tövis ne lett volna, mcllynck sértése szinte a lélekig hat: hány esztendő ólta for­ gok e korcsmákon! s mégsem ittam ollyan bort, ami után mámor ne következett volna." ( U g y a n o t t ) A b o l d o g s á g n a k e „ k e s e r é d e s " f e l f o g á s a , ' hasonlóan a korlátozottság tudatá­ hoz, a valósággal számot vető költő rezignációját, és e rezignáción is t ú l e m e l k e d ő b o l ­ dogságigényét juttatja kifejezésre. 15

16

7

Ez a jellegzetesség választja el Csokonai rezignációját a sztoicizmus korábbi változa­ taitól. Hiszen itt az e r é n y c s s e g választása nem jelenti az evilági boldogságról való teljes lemondást, az aszkézist. a világi éitékck megvetését. Epp ellenkezőleg, az e r é n y e s s é g és az evilági b o l d o g s á g összeegyeztetése a cél. Ez volt már a „vidám természetű p o é t a " élet­ programjának is az egyik legfontosabb újdonsága: az evilági b o l d o g s á g ( a h o g y azt б érti) választása egyben az erényes élet választása is, sőt, csak ez az erényes élet választása. A k é s ő b b i e k b e n álláspontjának ez a szikár kizárólagossága tűnik el, mert m e g kell élnie, hogy a virtus és a b o l d o g s á g m é g s e m jár mindig együtt, sőt. N e m marad m á s , mint az erény vállalása közben összegyűjteni az élet „maradék"-boIdogságait, m e l y e k elsősorban a közvetlen e m b e r i környezetben lelhetők fel. N a g y o n messze áll hát C s o k o n a i világa a keresztény sztoicizmusétól, de messze az olyannyira tisztelt Pope-féle sztoicizmustól is,

16

amit Bessenyei követett. Csokonai m o d u s vivendije leginkább egyfajta felvilágosult s z t o icizmusként írható le, c s a k ú g y , mint barátja és szellemi társa, F a z e k a s M i h á l y életelve is. C s o k o n a i magatartása az ö r e g Rousseau-ét idézi; n e m véletlen, hogy m a g a is legin­ k á b b R o u s s e a u - v a l vállal rokonságot élete utolsó éveiben. „Én ugyan a R o u s s e a u e m b e r e v a g y o k " , „ R o u s s e a u ugyan a nagy Rousseau volt, én pedig egy kis e m b e r k e v a g y o k : de egy hellernyi circulusnak és egy planétái orbitának lehet azon centruma, s m i n d e n i k 3 6 0 grádusból állhat." (levele K a z i n c z y h o z 1802. dee. 2 6 . és G ö r ö g D e m e t e r h e z 1 8 0 1 . febr.) Л rousseau-i alapvonásokat azonban az anakreoni világ lágyabbá oldja, így C s o k o n a i éle­ téből, műveiből nem hiányzik a c s e n d e s derű m o s o l y g á s a s e m . E c s e n d e s d e r ű b e hajló b o l d o g s á g alkotja a virtussal és a poézissel e g y b e f o n ó d v a a „bölcs p o é t a " m o d u s v i v e n d i j é n e k az alapját. E m a g a t a r t á s a „ k e r t é s z " metaforájában értelmeződik a költőben, m í g e m a g a t a r t á s élettere (a „kis-világ") a „ k e r t " - s z i m b ó l u m t o p o s z á b a n . A „ k e r t é s z " (így idézi m e g A n a k reont is) a sajátját m ű v e l v e a nagy egészet is szolgálni véli; „kertjének" határai u g y a n a k ­ kor a v é d e l m e t is jelenlik, hiszen azokon belül m i n d e n k é p p e n m e g é l h e t ő a h a s z n o s és e g y b e n g y ö n y ö r k ö d t e t ő élet. A z a k ö z v e t l e n s é g jelentkezik e v o n a t k o z á s b a n is, ami m o ­ d u s vivendije egészét áthatja: csak ö n m a g u n k b a n és a primer e m b e r i k a p c s o l a t o k b a n te­ r e m t h e t ő h a r m ó n i a , a m i n e k a természet az o t t h o n o s k ö z e g e . „ A botanika n e m tűr m e g közvetítőt a természet és k ö z t e m " - írta az idős R o u s s e a u (Botanikai töredékek)} S köz­ ismert Csokonai v o n z ó d á s a is a botanikához, melyet gyakorlatban és e l m é l e t b e n e g y a r á n t művelt (figyelmére méltó ilyen tárgyú jegyzeteinek nagy s z á m a és t u d o m á n y o s alapossá­ ga, v a g y p é l d á u l az, hogy saját bevallása szerint Linné V e g e t a b i l i u m j á n a k fordításán d o l ­ gozott). A kor nagy s z i m b ó l u m a , a „kert" így válik C s o k o n a i utolsó éveinek összefog­ laló metaforájává. A z az e m b e r nyilatkozik m e g általa, aki elsősorban m a g á b a fordul már, a k ö z h ö z csak óhajtásokat fogalmaz meg, s életelvének alapjává tette az „élni és élni h a g y n i " toleranciáját.„Éljünk v i d á m o n és minél k e v e s e b b g o n d d a l , mert egyszer m e g h a ­ lunk; ez a régi lyricusok philosophiája; ha pedig élnünk és ö r ü l n ü n k kell, hagyjunk élni és örülni másokat is, ez az egész e m b e r i s é g philosophiája. Vajha m i n d e n fösvénynek, minden n a g y r a v á g y ó n a k , minden bujálkodónak b e l e o l v a s z t h a t n á m a szívébe ezt a kurta philosophiát! hány rettenetes b ű n n e k a csíráját s ü t n é m el általa, ó, j ó theoriájú, g o n o s z praxisú halandók! a ti k e b l e t e k b e n . " E nevezetes sorok összefoglalják a költő korábbi ál­ láspontját, de már m á s intonációval: az evilági b o l d o g s á g igényét az e r é n y e s s é g egyetlen feltételeként m é g f o g a l m a z ó fiatalember hányattatásai során ráébredt arra, hogy a v a l ó s á g ellenáll a n o r m á k n a k és e s z m é n y e k n e k , vagyis a boldogságot és a virtust bármilyen n o r m a és e s z m é n y helyett - a számára egyetlen biztos pontban, ö n m a g á b a n kell m e g t e ­ remtenie. Ezzel nem adja fel a használni akarás elemi igényét sem, s védi magát a k u d a r ­ coktól is, m e l v e k kikerülhetctlenek, hiszen „az e m b e r ollyan a milyen lehet. Mert a világ igy m e g y é n " . (Bessenyei G y ö r g y : A bihari remete) C s o k o n a i n a k , a „bölcs p o é t á n a k " B e s s e n y e i é h e z hasonló j ó z a n m e g r e n d ü l t s é g e szólal m e g a nagy ö s s z e g z ő mű, a Halotti versek mottójában is, melyet honnan is választhatott volna inkább, mint R o u s s e a u Emilj é b ő l , a savoyai vikárius v a l l o m á s á b ó l : „Je ne v e u x pas a r g u m e n t e r a v e c v o u s , ni m ê m e tenter de v o u s c o n v a i n c r e ; il m e suffit de v o u s e x p o s e r ce que j e p e n s e d a n s la simplicité de mon c o e u r . " ( N e m akarok vitázni önnel, m e g g y ő z n i s e m p r ó b á l o m ; b e é r e m azzal, hogy e l m o n d o m , amit s z í v e m e g y s z e r ű s é g é b e n g o n d o l o k . ) 8

9

1

17

JEGYZETEK

E dolgozat egy C s o k o n a i költői világkepét változásaiban feltárni i g y e k v ő n a g y o b b m u n k a része. Л költő műveit, m i n t h o g y a kritikai kiadás m é g nem teljes, a Csokonai Vi­ téz Mihály minden munkája í-llí. V A R G H A Balázs által sajtó alá rendezett kiadásából (Пр. 1981) idézzük. 1. 2.

3. 4.

5.

6.

7. 8. 9.

10. 11.

12. 13. 14. 15. 16. 17.

18

D O M B Y Márton, Csokonai élete, kiad. V A R G H A B a l á z s , B p . 1955, 4 5 . A z Árpádiász filológiai problémáit illetően Szilágyi Ferenccel értünk egyet; Id. erre nézve S Z I L A G Y I Ferenc, Az Árpád-eposz keletkezéséről és forrásairól, in uö, Csokonai művei nyomában, B p . 1 9 8 1 , 6 2 1 - 6 6 7 . A z absztrakt k ö z ö n s é g fogalmára nézve ld. S Z A J B É L Y Mihály, Előszó és Ajánlás, It 1985 ( L X V I I ) , 5 4 6 - 5 5 0 . V a r g h a B a l á z s legújabb kutatásai arra derítettek fényt, hogy n e m B e r z e v i c z y G e r g e l y , h a n e m B e r z e v i c z y Pál e levél címzettje is. ( V a r g h a Balázs szíves közlése) E p r o b l é m á k r a nézve ld. dolgozatainkat: Csokonai fordulata a „nationalis poézis" irányába, ItK 1991/2 1 7 6 - 1 9 7 . és Pope Essay on Man-je Csokonai világkép-szintézisében, It 1 9 9 0 / 2 - 4 2 7 9 - 3 0 3 . E fogalomra n é z v e ld. H E L L E R A g n e s , Az arisztotelészi etika és az antik ethosz, B p . 1966, 19. és 9 7 , v a l a m i n uő, Rousseau és az Új Héloise, in u ő , Portrévázlatok az etika történetéből, B p . 1976, 155. J.J. R O U S S E A U , Emil vagy a nevelésről, Bp. 1957, 3 3 0 . in uő. Értekezések és filozófiai levelek, Bp. 1978, 3 0 7 ; v ö . Emil... i.m. 3 3 6 . v ö . B Í R Ó F e r e n c , Л magyar irodalom a felvilágosodás korában Faluditól Csokonaiig, Doktori érlekczés, Bp. 1989. Ezúton is köszönetet m o n d o k a szerzőnek, hogy a disszertáció kéziratát használhattam. in Csokonai emlékek, kiad. V A R G H A Balázs, Bp. I 9 6 0 . 2 8 1 . A z idézet m a g y a r u l , M u r a k ö z y Gyula fordításában: „erényt / Ö l t ö k fel s társam lesz az áldott / És h o z o m á n y t n e m adó s z e g é n y s é g . " ; H o r a t i u s , Ó d á k , III, 2 9 : 5 4 - 5 6 ) in Csokonai emlékek i.m. 2 8 1 . Magyarázó jegyzések a Csokonai sírköve iránt tett jelentésre, in Kazinczy Ferenc művei I, kiad. SZAUDF.R Mária, Bp. 1979, 7 3 2 . E m o z z a n a t r a , m á s összefüggésben, felhívja a figyelmet Bíró F e r e n c is, idézett munkájában. Csokonai Vitéz Mihály összes művei, Szépprózai művek, kiad. D E B R E C Z E N I Attila, B p . 1990, 170. E p r o b l é m á r a nézve ld. dolgoz ltunkat: A Marosvásárhelyi gondolatok helye Csokonai életművében, It 1992. (sajtó alatt) H a n g s ú l y o s a n utal erre Szauder József is, Csokonai poétikájához, in u ő , Az éj és a csillagok, Bp. 1 9 8 0 , 3 6 6 .

18.

19. 20.

21.

E fogalmai használja V ö r ö s Imre is, Természetszemlélet a felvilágosodás kori magyar irodalomban, Doktori értekezés tézisei, B p . 1986. Az e r é n y - b o l d o g s á g összefüggésére és a sztoicizmus változataira n é z v e ld. B I R O F e r e n c , Л fiatal Bessenyei és íróbarátai, Bp. 1976, valamint már idézett értekezését; továbbá Jean E l I R A R D , / , ' idée de nature en France dans la première moitié du XVIIf siècle, Paris, 1963, 3 8 9 ; Robert M A U Z l , L'idée du bonheur dans la littérature et la pensée, française au XVIif siècle, Paris, 1960, 6 2 4 - 6 3 4 . Idézi L U D A S S Y Mária, Utószó, in R O U S S E A U , Értekezések.... i.m. 8 5 8 . Ld. pl. a Doiottya, A ' Tavasz, az Amaryllis jegyzeteit. Linné-fordítását Festetics G y ö r g y h ö z írott 1803. július 17-én kelt levelében említi; Linnét egyébként m á s kor is gyakran idézi, vagy hivatkozik rá. T o v á b b á sokat lefordított V e r g i l i u s Georgiconjából s tervezte az egész elkészítését és kiadását is. B E S S E N Y E I G y ö r g y , Л bihari remete, in Bessenyei György összes müvei, Prózai munkák 1802-1804, kiad. K Ó K A Y G y ö r g y , Bp. 1986, 4 7 4 .

19

Borbély Szilárd: MITSODA A BÖLCS? (Ungvárnémeti Tóth László egy episztolájáról) A bibliai eredetű b ö l c s e s s é g i r o d a l o m keresztény-sztoikus folytatása kedvelt irodalmi t é m a k é n t h a g y o m á n y o z ó d o t t korról-korra, a moralizáló tanköltészet például a didakszis k e d v é é r t fordult hozzá szívesen. A bölcs és a bölcsesség ideálképének felrajzolása m á r az ó s z ö v e t s é g i iratokban összefonódott a v a n i t a s - i r o d a l o m m a l , s a k e r e s z t é n y s é g m e g j e l e n é ­ se után m é g fokozottabban jelentkezik a világnak a bölcsesség n e v é b e n történő elutasítá­ sa. A bölcs m e g h a t á r o z á s a ennek megfelelően leginkább negatív m e g h a t á r o z á s által le­ hetséges; ezt a h a g y o m á n y t folytatja Kölcsey verse is, csupán a h a n g n e m e változik m e g , és ironikus-groteszk eszközökkel végzi el egy anakronisztikussá vált műfajnak a m a g y a r i r o d a l o m b ó l v a l ó v é g l e g e s eltávolítását: „Hölcs az, m i n d e n t ki m e g v e t , / Sorssal, virtus­ sal, n a g y s á g g a l / T u d o m á n y t , hírt s életet." IVanitatum vanitasi A bölcs e s z m é n y k é p é t ő l v a l ó eltávolodás é l m é n y e merül fel U n g v á r n é m e t i Tóth L á s z l ó ( 1 7 8 8 - 1 8 2 0 ) egy évtizeddel korábban íródott episztolájában is, d e m á s okoktól in­ díttatva, mint Kölcsey esetében. A téma felbukkanásának konkrét ihletője a halál, legköz­ vetlenebbül v e z e t v e vissza ezzel a műfaj forrásaihoz. D e a háttér U n g v á r n é m e t i Tóth ese­ tében is a bölcs iskolás fogalmának tarthatatlansága, egyrészt, mivel m e g s z ű n t az alapját k é p e z ő univerzális t u d o m á n y e s z m é n y , másrészt az u r a l k o d ó v i l á g k é p m e g i n g á s á v a l hite­ lét veszíti a ráépülő morális magatartásforma k ö v e t h e t ő s é g e . U n g v á r n é m e t i T ó t h n e m pusztán megkérdőjelezi a bölcsesség- és a vanitas-irodalom egyik központi fogalmát, d e az átértelmezését is előre vetíti. A bölcs tágan értelmezett k e r e s z t é n y - s z t o i k u s é s elődle­ gesen morális töltésű fogalma helyébe, az - ugyancsak átalakulásban lévő - i r o d a l o m n a k e k ö z e g é b e n k ö r v o n a l a z ó d ó bölcs képét vázolja fel, mely m á r m a g á n viseli az irodalom v á l t o z ó társadalmi helyzetét és az e g y é n n e k a világhoz fűződő m e g v á l t o z o t t v i s z o n y á t is. 1

A z irodalom területén b e k ö v e t k e z ő m ó d o s u l á s o k a t tekintve a klasszika és romantika közötti kor m a g y a r i r o d a l m á n a k egyik legfontosabb változása az i r o d a l o m m a l foglalko­ zók társadalmi é s szellemi ö n m e g h a t á r o z á s á n a k m ó d o s u l á s a . A z írók ö n m e g h a t á r o z á s á ­ hoz n e m csak a hivatásos irodalmi lét feltételeként s z ü k s é g e s sajtó és az irodalom s z e r v e ­ zeti é s intézményi keretei nélkülözhetetlenek, hanem az irodalmiságtól átalakított k ö z g o n d o l k o d á s megváltozott értékrendje is. A z irodalom m ű v e l é s é n e k társadalmi elfo­ g a d o t t s á g á h o z elengedhetetlen az irodalom k ö z ö s s é g általi elfogadása, h o g y ez az a u t o ­ n ó m m á vált k ö z e g hasonítsa m a g á h o z a k ö z g o n d o l k o d á s értékrendjét és m ű k ö d é s é t . A k ö z g o n d o l k o d á s minél teljesebb irodalmiasulása é p p annyira elengedhetetlen feltétele a hivatásos irodaimári létezés kialakulásának, mint az irodalom m ű v e l é s é n e k egzisztenciá­ lis feltételei. A z anonimitásba b u r k o l ó z ó , a műveket „időtöltésként", „ s z ó r a k o z á s k é n t " m e g h a t á r o z ó , s i l y m ó d o n m e n t e g e t ő z ő magatartásformák n e m csak az elvi alapozottságú kritika létrejöttét és ösztönzését a k a d á l y o z z á k , h a n e m a világról alkotott egyéni, sze­ m é l y e s ítélet kritikai megmérettetést is vállaló hitelességének kialakulását. Ezzel p e d i g a z a u t o n ó m irodalmár k ö z ö s s é g felőli elfogadását é s az adott k ö z ö s s é g n o r m á i h o z v a l ó a l k a l m a z k o d á s á t is késlelteti. A n n a k pedig, hogy egy k é s v e p o l g á r o s o d ó o r s z á g k ö z v é l e ­ m é n y e elfogadja a hivatásos irodalmár szerep lehetőségét - kezdeti lépésként elvi szinten - , s z ü k s é g e s az irodalmiságtól áthatott k ö z g o n d o l k o d á s , a m e l y b e n az alkotók n e m p u s z ­ tán irodalmár - , h a n e m egyáltalán m ű v é s z k é n t határozzák m e g m a g u k a t . A z irodalmár 3

20

' m ű v é s z ' m e g h a t á r o z o t t s á g á n a k hagnsúlyozása e n n e k a szereplehetőségnek a z elfogadta­ tásához elengedhetetlenül s z ü k s é g e s n e k látszik, hisz ez az a mozzanat, amely által túllép­ hetnek a h a g y o m á n y o s poétikák meghatározta literátor szerep korlátain. Л klasszicista hasznosságelvtől befolyásolt irodalmi értékrendet Kant esztétikai fordulatának m e g f e l e ­ lően átalakító változások egyik tünet értékű megjelenése a m a g y a r i r o d a l o m b a n a költő szó romantizált fogalmi tartalmú használata. Ennek a folyamatnak a világképi, iroda­ lomelméleti és szótörténeti feltérképezését m e g k e r ü l v e , néhány rendszertelen utalásra ha­ g y a t k o z v a c s u p á n , a korszak irodalmában való jelentkezését U n g v á t n é m e t i Tóth egy episztolája kapcsán próbáljuk szemléltetni. Л m ű v é s z - i r o d a l m á r szerep iránti igény talán legkorábbi m e g f o g a l m a z á s a a jövőjét kezdetben hivatásos irodalmárként elképzelő Csokonaitól származik A' Pillangó és a' Méh c í m ű meseadaptációjában, az állatmese ugyanis a hasznosságelvet illusztráló tü­ c s ö k és h a n g y a történet átértelmezéseként is felfogható. A z igény bejelentése a z o n b a n nem csak Csokonai esetében maradt puszta igény, de m é g a fiatal V ö r ö s m a r t y esetében is csak a k ö r ü l m é n y e k szerencsés összjátéka következtében követte m e g v a l ó s u l á s . Feltéte­ lezésünk szerint a megvalósulást Csokonai korában a gyakorlati a k a d á l y o k o n túl, az iro­ dalmi k ö z g o n d o l k o d á s b a n m e g l é v ő elvi akadályok is hátráltatták. C s o k o n a i , aki 1793ban Az is Bolond, a'ki Poétává lesz Magyar Országban alcímmel ír színdarabot, ö n m a g á t pályája során m i n d v é g i g /юегя-ként határozta m e g . Ez a poeta szó pedig a kor g o n d o l k o ­ dása szerint a poeta doctus-t j e l e n t i . Hogy ezt C s o k o n a i is így érthette, alátámasztani lát­ szik könyvjegyzetelői és - részben töredékben maradt - tanulmányírói szorgalma. Л k ö l ­ t ő m e s t e r s é g n e k ez a latin m e g n e v e z é s e a szó fogalmi tartalmának eredetéről árulkodik, s az ö n m a g á t így n e v e z ő költő pedig valószínűleg a h a g y o m á n y o s poétikák értelmében g o n d o l k o d i k a poesisről: a t u d o m á n y o k bevezetőjekét, a h u m á n stúdiumok alapjaként ha­ tározza m e g , tanítható és tanulható mesterségnek látja. A m e g h a t á r o z ó a n latinos m ű v e l t ­ ségű irodalmárok így használják a szót, például a debreceni írók vagy az óklasszikai tri­ ász tagjai, de az erősen latin kultúrájú Berzsenyi m é g 1832-ben is Poetai harmonistiká-ió\ ír t a n u l m á n y t , már váltogatva a m a g y a r és a latin m e g n e v e z é s e k e t . A n é m e t e s műveltségű irodalmárok használják a j.Dichter", „ D i c h t u n g " m a g y a r fordítása­ ként a „ k ö l t ő " , „költés", „költészet" szavakat, a magyarítással együtt b e s z ü r e m k e d ő kanti-herderi jelentéstől áthatottan. É p p Kazinczy és a hozzá k a p c s o l ó d ó írók lesznek en­ nek az új é r t e l m e z é s n e k a m e g h o n o s í t ó i . A z irodalomelméleti g o n d o l k o d á s b i z o n y t a l a n ­ ságáról árulkodik a szó következetlen használata Kölcsey esetében, aki költészetében már az 1810-es évek elején használja az énekes, dalnok szavakat, Л költőhöz ( 1 8 1 3 ) c í m ­ mel ír szonettet, s közel egyidőben keletkezett recenzióiban ( 1 8 1 5 - 1 8 1 7 ) m é g i s poétáról és poesisról ír. Ezzel a néhány ö n k é n y e s e n kiragadott példával azt a feltevést szeretnénk valószínűsíteni, hogy amint a „ k ö l t ő " szó is a „ p o : t á " v a l s z e m b e n h a m a r a b b válik általá­ nossá a versekben, h a s o n l ó k é p p az irodalmár öncélú, ' m ű v é s z ' léte is e l ő b b f o g a l m a z ó ­ dik m e g a költészet területén költői ö n m e g h a t á r o z á s k é n t , mint az elmélet szintjére e m e l t szerep és megvalósításra szánt életprogram. 5

6

7

8

0

A költő szerepének m ó d o s u l á s a nem csak ilyen, irodalomszociológiai, illetve iroda­ lomelméleti jellegű változásokat hoz m a g á v a l , hanem a költészet határán túlmutató válto­ zást o k o z az e g y é n n e k a világhoz fűződő v i s z o n y á b a n is. Ennek az átalakulásnak az el­ sők közötti felbukkanását követhetjük n y o m o n U n g v á r n é m e t i Tóth verseiben is, aki ö n v a l l o m á s a szerint pályája kezdetén, mint minden iskolát végzett ember, latinos művelt­ ségű volt, de az irodalomról való g o n d o l k o d á s a rendkívül gyorsan változott, feltehető­ en é p p a g ö r ö k antikvitással való foglalkozás e r e d m é n y e k é n t . A g ö r ö g s é g , a g ö r ö g költé-

21

szct lényegével való foglalkozása a közvetítő nyelv, a német g ö r ö g s é g k é p - és ideál felé tereli érdeklődését, így a weimari n é m e t e s - g ö r ö g klasszicizmus és a herderi n y e l v r e ­ gény görögségfelfogása módosítja a költőről és a költészetről való g o n d o l k o d á s á t . Ezekkel a m ű v e k k e l p á r h u z a m o s a n olvassa a X V I I . századi moralistákat, s m é g m i n d i g azokkal a morálfilozófiai tanításokkal vitázik, melyekkel a X V I I I . század m á s o d i k f e l i ­ ben a testőrírók; csupán a költő s z e m é l y e s viszonya változott m e g t á r g y á h o z képest. U n g v á r n é m e t i Tóth első kötetének anyaga a klasszika és a r o m a n t i k a közötti kor á t n e m c tiségének nyomait viseli m a g á n stiláris és tartalmi v o n a t k o z á s b a n egyaránt, de leginkább talán az episztolákon érződik m i n d e n n e k elbizonytalanító hatása. U n g v á m é m e l i Tóth episztoláit Szajbély Mihály kitűnő és széles körű műfajelméleti alapozottságú dolgozata kimerítően tárgyalja, az alábbiakban ennek a t a n u l m á n y n a k a megállapításaira fogunk tá­ maszkodni. Szajbély Mihály dolgozatában jellemzi a korszak irodalomelméleti g o n d o l k o d á s á n a k m e g f e l e l ő episztolát, m e l y n e k U n g v á r n é m e t i Tóth költői gyakorlata k i m e r í t ő e n eleget tesz. Eszerint az 1816-os kötet külön fejezetbe felvett episztolái nem a lírai, h a n e m a di­ daktikus episztolák műfajához sorolandók, a barokk alkalmi költészetből f e l e m e l k e d ő műfaj a legkülönfélébb témák és h a n g n e m e k kifejezésére vált alkalmassá, fiktivizálódásával elveszítette a konkrét alkalom általi befolyásoltságát, és a legalapvetőbb filozófiai kérdések b o n c o l g a t á s á n a k terepévé vált. Ezek a j e l l e m z ő k szinte m a r a d é k t a l a n u l érvé­ nyesek az első kölet II. episztolájára is, m e l y n e k a barokk költészetre visszautaló g y ö k e ­ reire mutat m a g a a cím is, részint terjcngősségével, részint a téma jellegzetesen barokk körülhatárolásával: SENNOVJCZ MATYAS ÚRHOZ I midőn nagy reményű fiacskája, I JÁNOS ADOLF EDUÁRD / Eperjesről S. Patakra le jötte után tized nap- /pal ki múlnék. I 1813. esztendőben November 15-dik napján. Ez az egyetlen U n g v á r n é m e t i Tóth episztola, amely a műfaj átmenetiségének jegyeit m é g érezhetően m a g á n viseli. Л c í m ­ zett m é g azonosítható személy, hasonlóképpen az e s e m é n y h e z , és a c í m b e foglalt idő­ határozó szó (midőn) az alkalom egyszeriségéhez köti a vers születésének pillanatát, és k e v é s b é hagy helyet az ihlet feltételezésének. Akár a temetésen is elhangozhatott v o l n a , vagy v a l a m e l y , a halott emlékére nyomtatott kiadvány számára is készülhetett a v e r s . A z alkalom egyszeriségére utaló m o z z a n a t o k és a protestáns g y á s z s z c i t a i t á s o k o n kedvelt búcsúztató forma egy korabeli, barokk alkalmi költészeti műfajra hívja fel a figyelmet: a halotti búcsúztatóra mint lehetséges műfaji e l ő z m é n y r e . Ennek a műfajnak a m e g l e h e t ő ­ sen egyszerű, de annál inkább kötelező erejűvé kristályosodott szabályait az R M K T X V I I . századi s o r o z a t á n a k néhány halotti búcsúztatója is jól szemlélteti. А X V I I I . szá­ zadra kialakuló formakincsét és érvanyagát például érzékletesen használja fel C s o k o n a i . A műfajjá m e r e v e d ő búcsúztató szerkezete két fő részre oszlik, egy a m u l a n ­ d ó s á g , a halál fölötti általános e l m é l k e d ő , b ö l c s e l k e d ő részre, és egy, a halott nevében el­ m o n d o t t , a családtagokhoz, r o k o n o k h o z , i s m e r ő s ö k h ö z intézett búcsúztató részre. A mű­ fajnak ezeket a sajátosságait megújítani igyekvő költői törekvések a k ö z ö n s é g erős ellenállásába ütköztek, mint Csokonai esetében nem csak a R h é d e i n é , de k o r á b b a n a C z i n d e r y Pál sírja felett elmondott búcsúztató alkalmával is. 1 2

3

1

17

1 8

A S e n n o v i c z M á t y á s h o z írott episztola ennek a halotti búcsúztató formának a n y o m a ­ it viseli m a g á n , a szerencsétlenségtől lesújtott atyához szóló vigasztaló, az episztola befe­ j e z ő öt sorában j e l e n l é v ő formai sajátossága m i a t t . U n g v á r n é m e t i Tóth ebben a v e r s é ­ ben az ekkorra irodalmi műfajjá vált és lényegesen s z a b a d a b b műfaji kötöttségekkel r e n d e l k e z ő episztola formájába játssza át a búcsúztatót. I l y m ó d o n ez az episztola lehetne akár egy kötött műfaj, a halotti búcsúztató lebontási kísérlete, de a választott t é m a filozó22 2 0

fiai clmélyültsége azt mutatja, hogy többről van szó. Л halotti b ú c s ú z t a t ó n a k ez a m o d e r ­ nizált változata mellőzi az élők és a holt közötti dialógust, és - s z ó szerint - idézőjelbe teszi a halál okozta s z e n v e d é s megszokott értékelését és a fájdalom elviselésére k i d o l g o ­ zott kulturális konvenciókat, de annál h a n g s ú l y o s a b b a n helyezi a k ö z é p p o n t b a a halállal s z e m b e n kialakítható és kialakítandó új magatartásformát. Ez pedig m a g a után vonja az új magatartásformák és értékítéletek kialakulását. Л halotti búcsúztató műfajának áthallásszerű jelenléte és a központi g o n d o l a t k é n t j e ­ lenlévő halál a vanitas-irodalom eszköz- és példatárának felhasználását rejti, ebből a s z e m p o n t b ó l a'z újlatin költészet b a r o k k alkotásai révén a m a g y a r költészet épp olyan e g y e t e m e s volt, mint b á r m e l y m á s nemzeti nyelv k ö l t é s z e t e . Л vers idézőjelbe tett első 3 7 sora e n n e k az e g y e t e m e s és m a g y a r vanitas-irodalomnak a példa- és érvanyagát sorol­ ja fel. A z idézőjel nem csak a szerző s z e m é l y e s véleményétől való eltávolítást jelent, ha­ nem tényleges szövegszerű és s z a b a d a b b , tartalmi idézést: vagyis, egy a hallgatóság által előfeltételezetten ismert, közismertnek feltételezett példatárat idéz fel, a m e l y r e itt csak szelektíven utal a szerző. A X V I I - X V I I I . században a halállal kapcsolatos irodalmi a l k o ­ tások mögött szinte kivétel nélkül Nyéki V ö r ö s M á t y á s ( 1 5 7 5 / 7 6 - 1 6 5 4 ) Dialógus, illetve Tintinábulum című művét lehet valószínűsíteni mint forrást. E n n e k ellenére m e g l e p ő , hogy а X I X . század elején m é g mindig felbukkan Nyéki V ö r ö s hatása, bár U n g v á r n é m e t i Tóth életrajza erre némi magyarázattal szolgál. A z idézőjelbe tett 3 7 sorból s z ö v e g s z e ­ rű egyezés csak a 9. sorral k e z d ő d ő , a szövegkörnyezettől tipográfiailag is elkülönített, 5 soros s z a k a s z b a n m u t a t h a t ó ki Nyéki V ö r ö s n e k egy rendkívül közkedvelt és feleke­ zetektől függetlenül elterjedt versével. A z átvétel azonban valószínűleg nem k ö z v e t l e n , ezt erősítené az idézőjelbe lett további 3 2 sor szövegszerű azonosíthalatlansága is, v a g y i s itt inkáb egy kiüresedett formakészlet szabad variálása történik, az e g y e s e l e m e k n e k a „paneles é p í t k e z é s " szerinti tartalmi idézése. A z idézőjelbe tett rész után következik a toposz megújítása, a felsoroltakkal folyta­ tandó vita, a befejezés pedig - a halotti búcsúztató szerkezeti sajátosságainak megfelelő­ en - az atya megszólítása, bár nem a halolt, hanem az episztola műfajának megfelelően, a verses levél írója által; e g y e z ő vonás azonban a búcsúztatás és a vigasztalás m o z z a n a t a . A vita nem merül ki a vanitas-irodalom toposzkincsének megújításában v a g y lebontásá­ ban, hanem a halál fogalmának bölcseleti és morális átértékelése irányába halad. A z idé­ zőjelbe tett 3 7 sor a keresztény sztoicizmus érvkészletét sorolja fel s z e m l e s z c r ű e n , m i n d ­ ez azonban a halál átértékelésére irányul. A kritika tárgyával s z e m b e n i magatartását alig, és akkor is megatívan színezi a sírköltészet mint elutasítandó példa, alapvetően a z o n b a n az é r z é k e n y s é g szcnzualista alapozottságú ismeretelméleti kiindulása határozza m e g ítélelalkotásál. A vanitas-irodalom kereszlény-sztoikus halálfelfogásának m e g h a l a d á s a az élet b o d o g s á g á n a k és s z e n v e d é s é n e k személycsen átélt érzékelése a halálnak is a s z e m é ­ lyes jellegét erősíti fel. A halállal s z e m b e n i magatartások két, egymástól lényegesen elté­ rő emberképet tételeznek fel. A z e m b e r h e z a halál felől közelítő állandó s z e n v e d é s a léte­ zés tudatosabb és s z a b a d a b b átélését hozza m a g á v a l , a lelket n e m e s e b b é teheti, ezáltal alkalmassá a v a l ó s á g durvasága ellenére, illetve azon túllépve az egyén és a világ közötti h a r m ó n i á n a k m é g az életben való megtapasztalására. Ez pedig csakis egyéni t e v é k e n y s é g lehet; s ezáltal a s z e m é l y i s é g súlya növekszik m e g . 22

3

25

Ennek az igényelt változásnak a körülírására a bölcs toposzát használja fel, élesen el­ ítélve a h a g y o m á n y o s , k e r e s z t é n y - s z t o i c i z m u s magatartását képviselő, „ C y n i c a Secta"-t és a „Stoicusz I3ülcsck"-et (39. sor). Ennek a magatartásnak a képviselői „a k o m o r B ö l ­ c s e k " (67. sor), „illy embertelen a' B ö l c s " (118. sor), „ D u r v a , k o m o r B ö l c s " (124. sor) 23

m í g a másik, ezzel élesen szembeállított típus az „igaz B ö l c s " ( 1 3 4 . sor). A z e l ő z ő típus­ ról lényegében csak közhelyeket m o n d , és hatásos képekkel, p é l d á z a t o k k a l , felsorolások­ kal igyekszik elrettentő képet festeni róla, ami a szerzői szándék ellenére is m e g l e h e t ő s e n unalmasra sikerült, bár e z a rész - és ez megint i n k á b b az episztola szerkesztetlenségét e r ő s í t i - a vers terjedelmi szempontból n a g y o b b részét foglalja m a g á b a . A z „igaz B ö l c s " magatartását írja le az episztola befejező 3 8 sora (leszámítva az utol­ só 9 sort, amely a fönt már említett b ú c s ú z t a t ó rész). így hát nem sok, amit az „igaz Bölcs"-ról közöl, de a h h o z elég, hogy m e g tudjuk határozni az arculatát. Ilyennek tartja, esetleg csak az alkalom megkövetelte udvariasságból, S e n n o v i c z M á t y á s t . Hiszen a m e g ­ szólítás („Téged pedig..." - 119. sor) itt lehet fiktivizált, akár ö n m e g s z ó l í t á s is, s mint k é ­ sőbb kiderül, magát is ilyen bölcsnek tartja: „Téged pedig, a' kinek elméd, / ' S értelmed sokkal j e l e s e b b tárgyakra figyelmez, / Mint sok p h i l o s o p h u s z kábult agya m e g f o g h a t n á , / T é g e d én sok ezer Bölcseknél többre böcsüllek, / Á m b á r [...] D u r v a , k o m o r Bölcsnek nem tartalak." ( 1 1 9 - 1 2 4 . sor). H o g y milyen az a tudás, amely a bölcsek bölcsességét m e g s z é g y e n í t i , és hogy ki az „igaz B ö l c s " , azt is kifejti, bár csak utalás formájában: ,,A' m a g a s e l m e / Által ugorja gyakran a' külső testi világot, / Túl szökik a' s z o m o r ú k ö d ö ­ kön, ' s bé futja az aethert, / Sőt az O l y m p u s z i g is k i c s a p o n g " (124—127. sor) „ h a n e m bár a s z e n t s é g e s O l y m p n a k / Bérczein állana is, le tekint a' földre" ( 1 3 4 - 1 3 5 . sor). V a l ó s z í ­ nűleg a költőt tekinti tehát az „igaz B ö l c s " - n e k nevezett e m b e r t í p u s i d e á l k é p é n e k . A z e m b e r n e k a halálhoz fűződő megváltozott viszonya az e m b e r k é p m ó d o s u l á s á t o k o z z a , e z pedig a v i l á g k é p egészére kihat, s új személyiségmodellt hoz létre; közvetlenül a z o n b a n , első lépésként a költő szerepének módosulását. A költőnek és a bölcsnek, mint a m ű v é s z és a t u d ó s típusainak szétválasztása az elő­ feltétele annak, hogy (és ez a k ö n n y e b b e n járható út) a poézist a t u d o m á n y o k r ó l levá­ laszthassa. A poesis, a t u d o m á n y k é n t felfogott költészet átalakulása, és nem csak a p o e sisként felfogott költészet által elvárt poeta doctiis szerep az oka a korszak alkotóinál megfigyelhető fokozott, teoretikus, esztétikai érdeklődésnek. A z e g y e t e m e s humanista t u d o m á n y m o d c l l széthullása és erről a költészetnek az esztétikai szféra ö n t ö r v é n y ű s é g e által m e g k ö n n y í t e t t leválása l e g k ö n n y e b b e n a pocta-szerep m ó d o s u l á s a , a r o m a n t i z á l ó d ó géniusz-zseni fogalom segítségével mehet v é g b e . Ez az á t m e n e t i s é g van jelen például K ö l c s e y n é l , aki a poeta-szerep módosulását költői gyakorlata ál|al h a m a r átélte, és költői gyakorlatának elméleti megalapozásával is igyekezett követni, de az i r o d a l o m e l m é l e t általános kérdéseinek vizsgálata során a poesis, mint azt a Nemzeti hagyományok (1826) c í m ű nagy t a n u l m á n y a mutatja, nála m e g m a r a d t a humanista t u d o m á n y e s z m é n y keretein belül. A költészet önálló, esztétikai t u d o m á n y értelmében való használatának irányába el­ sők között U n g v á r n é m e t i Tóth indul el, részben már e korai versében is, elméleti szinten pedig az 1818. évi T u d o m á n y o s G y ű j t e m é n y b e n megjelent t a n u l m á n y á b a n . U n g v á r n é m e t i Tóth S e n n o v i c z M á t y á s h o z írt episztolájának tematikailag l e g k ö z e l e b ­ bi társát láthatjuk Kölcsey sokat idézett Vanitatum vanitas című versében i s . Költői ér­ ték szempontjából m e s s z e Kölcsey verse mögött marad a S e n n o v i c z M á t y á s h o z írt episz­ tola, de m i n d e n k é p p figyelemre m é l t ó az elvi cél egy évtizeddel korábbi m e g f o g a l m a z ó d á s a . A költői szerepnek az új halál-szemlélet következtében történő átala­ kítása szempontjából viszont e s z m e i l e g talán m é g a Vanitatum vanitas-nH is k ö v e t k e z e ­ t e s e b b n e k tűnik U n g v á r n é m e t i Tóth verse. 26

7

28

2 y

24

JEGYZET

1.

2. 3.

4.

5.

6. 7.

8. 9. 10.

Л bölcs fogalmának ebben a m e g h a t á r o z á s á b a n a vanitas-elv ironikus-groteszk, végletekig vitt kiterjesztése magát a bölcs-szerepet is kiüresíti, és k ö v e t h e t e t l e n ­ né teszi. Л vers alapján m i n d ö s s z e világképi krízis valószínűsíthető. V ö . S Z E G E D Y - M A S Z A K M i h á l y , Világkép és stílus, B p . 1 9 8 0 , 1 4 8 . M E Z E I Márta, Felvilágosodáskori líránk Csokonai előtt, B p . 1974, 8 9 - 1 2 5 . A K a z i n c z y k e z d e m é n y e z t e könyvvizsgálással szembeni ellenállás k ü l ö n ö s e n Kisfaludy S á n d o r , de a K ö l c s e y - r e c e n z i ó után Berzsenyi részéről is az eltérő és nem a nyelvújítás m o z g a l m á b a n elfoglalt pártállás miatt - költői s z e r e p t u d a ­ tok feloldhatatlannak látszó ellentmondásaiból következnek. C S E T R I Lajos, Egység vagy különbözőség? Nyelv- és irodalomszemlélet a magyar irodalmi nyelvújítás korszakában, B p . 3990. különösen 1 7 6 - 2 1 0 ; F E N Y Ő István, Kisfaludy Sándor, B p . 1 9 6 1 , 2 7 9 - 2 8 7 ; O R O S Z László, Berzsenyi Dániel, B p . 1976, 1 9 5 - 2 0 6 . C S O K O N A I V I T É Z Mihály, Szépprózai müvek, Sajtó alá rendezte és a j e g y ­ zeteket írta D E B R E C Z E N I Attila, B p . 1990, 1 6 - 2 1 . A m e s e é r t e l m e z é s é b e n az öncélú létezést erősítheti b i z o n y o s mértékig a költő iratai között talált, u g y a n e z z e l a m a g y a r c í m m e l ellátott, eredetileg Die Verwandlung című B l u m a u e r - v e r s is. B ő v e b b e n í. m. 2 2 6 - 2 2 7 . B Í R Ó F e r e n c , Csokonai programja, ItK. 1989, 3 5 1 - 3 6 9 ; Lásd m é g S Z A U D E R József, Csokonai poétikájához (Kritikatörténeti tanulmány), in Mesterség és alkotás, szerk. M E Z E I M á r t a - W É B E R Antal, B p . 1972, 6 6 - 1 0 2 . - „ A költő és a költészet funkciójáról [...] Csokonai [...] élete v é g é i g kétféleképpen g o n d o l k o ­ zott, és h o g y ha v a n n a k is jelek a m o d e r n e b b irányba fordulásról, az e l l e n t m o n ­ dás szinlc végig fennmaradt." S Z A U D E R i. m. 7 3 . G Y U L A I Pál, Vörösmarty életrajza, Bp. 1985, 9 7 - 9 8 . „A Tempefői fűzfapoétája, C s i k o r g ó talán épp azért válik olyan ellenszenves figurává, mert ő a baljós változat vagy inkább lehetőség m e g t e s t e s ü l é s e - n e m ­ c s a k a m e s t e r s é g , de a szerep kontárja is, aki csak üres elmésségeivel éri el ér­ d e m t e l e n sikereit." „A m e g h a t á r o z ó szerepet ugyanis e g y é r t e l m ű e n a n a g y r a t ö r ó poeta d o c t u s j á t s s z a . " B Í R Ó , L m. 3 5 3 . B Á N I m r e , Jrodalomelmleti kézikönyvek a XVI-XV1II. században, Iroda­ lomtörténeti Füzetek, 72, Bp. 1 9 7 1 ; M E Z E I , i. m. 9 - 5 3 . C S E T R I Lajos, Nem sokaság hanem lélek, Berzsenyi-tanulmányok, Bp. 1986, 355-366,376-390. M á r t o n József szótárai nem használják a költészet, költő szavakat. A z Új németmagyar és magyar-német Lexicon, vagyis szókönyv ( M á s o d i k darab, B é c s b e n , 1799.) adata szerint a Dichtung ' g o n d o l k o d á s ' , ' k ö l t é s ' é r t e l e m b e n szerepel, a költés, mint a szótár m a g y a r - n é m e t rész (Első d a r a b , P o z s o n y b a n . 1800.) szócikkéből kiderül ' E r d i c h t u n g ' é r t e l e m b e n áll. Márton szótárai szerint a k é s ő b b i e k b e n is a Dichter m a g y a r megfelelői: versszerző, v e r s k ö l t ő , poéta. A Dichtung m é g a l e g b ő v e b b , 1823-as (Deutsch-Ungarisch-LateincrLexicon. Pesten, 1823.) szótár adata szerint sem jelenti ö n m a g á b a n a ' k ö l t é s z e t e t ' , c s a k szerkezetben („Die Beschefligung mit der Dichtkunst = v e r s k ö l t é s " ) . M á r t o n lexikonai szerint a ' k ö l t é s z e t ' fogalmát a Dichtkunst; versköltés, v e r s s z e r z é s ,

25

11.

12. 13.

14.

26

versköltés m e s t e r s é g e (1823) fedi, vagy egyszerűen a poésis. Pedig a N y e l v ­ újítási szótár ( S Z I I . Y K á l m á n , Л magyar nyelvújítás szótára a kedveltebb képzések és képzésmódok jegyzékével, Bp. 1902, 1 9 0 8 , 184.) adata szerint m á r a V a r g y a s István által m a g y a r szavakkal kiegészített Phrascologiae latináé Corpus, congestion a Francisco W A G N E R , T y r n a v i a e , 1750. szavai között szerepel a költő ' p o é t a ' értelemben. S Z I L Y , í. m. 184. „ N e k e m e l ő b b a' latin, majd hat esztendővel ez előtt a' g ö r ö g , h á r o m m a l pedig a' német nyelv annyira elfoglalta minden F i g y e l m e m e t , s z o r g a l m a m a t , hogy a' m a g y a r k ö n y v e k r e miattok, m é g tsak nem is ü g y e l h e t t e m . " K A Z I N C Z Y F e r e n c Levelezése, I - X X I . Közzéteszi V Á C Z Y J á n o s . B p . 1 8 9 0 - 1 9 1 1 . XI/2615. C S E T R I , Egység 1 4 - 2 5 . A keresztény sztoicizmus áttekintéséhez lásd B I R O Ferenc, A fiatal Bessenyei és íróbarátai, B p . 1976. - Szajbély Mihály írja t a n u l m á n y a ö s s z e g z é s é b e n U n g v á r n é m e t i Tóth episztoláiról: „ m í g Bessenyeiék s z á m á r a a természet „rehabilitációja" m i n d i g gyötrő és igazából megoldhatatlan filozófiai d i l e m ­ m á k h o z vezetett, addig U n g v á r n é m e t i Tóth már magától értetődő m a g a b i z t o s ­ sággal cáfolja a „ b ö l c s e k " gondolatait." S Z A J B É L Y M i h á l y , Ungvárnémeti Tóth László episztolái, in Klasszika és romantika között, Szerkesztette K U L I N F e r e n c és M A R G Ó C S Y István, B p . 1990, 184. U N G V Á R N É M E T I T Ó T H László, Versek. Pesten, 1816, 9 5 - 1 0 0 . A z episztola korai, talán épp 1813-as keletkezését, de m i n d e n k é p p a korai versek közé tarto­ zását valószínűsíti U n g v á r n é m e t i T ó t h n a k Kazinczy hoz írt levele, amely 1814. tavaszán íródott: ,,A' negyedik T z i m alá tartoznak két Szátira n e m ű Levelek h e x a m e t e r b e n . " Levelezése X I / 2 6 0 9 . S z ö v e g p á r h u z a m o k jelenléte miatt a m á s i k , a levélben említett-episztolát a VJNCZEIIEZ a' Színtvesztésrólcímű versben sejtjük.

15.

S e n n o v i c z Mátyással ( 1 7 6 3 - 1 8 2 3 ) U n g v á r n é m e t i Tóth eperjesi tartózkodása idején ismerkedhetett m e g , amikor házitanítóként a R h é d e i - g y c r e k e k k e l ide utazott német szót hallani. S e n n o v i c z Mátyás tudós, i r o d a l o m p á r t o l ó e m b e r volt, neve a T u d o m á n y o s Gyűjtemény előfizetői között is szerepel. T ö b b kül­ földi e g y e t e m e n tanult, tanári diplomát szerzett, majd Eperjesre tért vissza, ahol kezdetben az evangélikus l e á n y g i m n á z i u m igazgatója volt, majd saját nevelőintézetet alapított, és haláláig ott tanított. N e m z e t k ö z i l e g elismert tu­ d o m á n y o s tevékenységet folytatott. Fia, S e n n o v i c z J á n o s Adolf ( 1 7 9 6 - 1 8 1 3 ) rendkívül tehetséges, igazi c s o d a g y e r e k lehetett, egy megjelent földrajzi m u n ­ kája alapján Színyei is számontartja. Az apának a különleges képességű fiú iránti szeretetéről tanúskodik az 1799-ben megjelent, Worte eines Erzichers an alle gutc Eltem, denen dus Wohl ihrer Kind am Iferzen liegt. c í m ű k ö n y v e , valamint a fia halála alkalmából kiadott Dcnkmal der Vaterlicbe. Meincn Unvergcsslichen Soline Johann Adolph Eduárd Scnnowitz errichtel Eperies im Febr. 1814. című k ö n y v e . - A z életrajzi és a könyvészeti adatok forrása S Z I N Y E I József, Magyar írók élete és munkái, XII, 9 1 1 - 9 1 3 .

16.

A z 1813-as keletkezés valószínűsítése esetén készülhetett akár a t e m e t é s r e , vagy akár az apa által megjelentetett e m l é k k ö n y v (Denkmal... - lásd 15. j e g y ­ zet) számára. (Ez utóbbit sajnos nem állt m ó d u n k b a n ellenőrizni.)

17.

18.

A z RMKT-XVII9. kötetének halotti versei a 3 5 . , 3 8 . , 60., 89., 97., 142., 1 5 9 . és Cserei J á n o s é n e k e s k ö n y v é n e k keltezetlen énekei a 1 9 3 - 2 1 9 . s z á m alatt. A I O . kötetben a 3 . és 6 3 . szám alatt szereplő versek tartoznak ide. A l i . kötetben a 69., 8 8 . , 89., 103., 104., 123., 124., 1 5 3 . , 158., 163., 2 2 4 . , 2 2 6 . s z á m alatt található írások. A Szilágyi F e r e n c által 1794-re, Csokonai praeceptor korára helyezett halotti versek (vö. C S O K O N A I V I T É Z Mihály összes művei, Költemények 2. Sajtó alá rendezte, a j e g y z e t e k e t és a b e v e z e t ő t a n u l m á n y t írta S Z I L A G Y I F e r e n c . B p . 1 9 8 8 , 1 5 1 . ) : Komáromi J. halálára, Az emberi nemen, Jer, ó, asszonyi rend, Mint a megvénhedt fa, Ötezer és mintegy; valamint az 1794-es Tekintetes Nemes Mihályfalvi István úr utolsó tisztességére. C S O K O N A I V I T É Z Mihály, Minden munkái 1. 96-112., 216-217. B A R Ó T I D e z s ő , Lilla, avagy egy poétái román, 2 1 1 , in uő., Árnyékban éles fény, Bp. 1980. Ezek a sajátosságok részben az episztola fiktív párbeszédeiből, vitáiból is k ö v e t k e z n e k . D e a halálozási alkalmakra írott verses m e g e m l é k e z é s e k a feszes szerkesztést követelik m e g , és h i m n i k u s - ó d a i h a n g n e m e t használnak, e z e k n e k a v e r s e k n e k k ö v e t k e z é s k é p p nincs közük a halotti búcsúztató műfajához. E b b e n a v e r s n e m b e n is találkozhatott U n g v á r n é m e t i Tóth m a g y a r nyelvű e l ő z m é ­ n y e k k e l . N é h á n y példa az általa valószínűleg már ekkor is ismert v a g y ismer­ hetett d e á k o s költők verseiből: B A R Ó T I S Z A B Ó D á v i d , Az halálról, Pyber Ferenc halálára, Orczy Lőrinc halálára, II. Leopold királyunk halálára; R é v a i M i k l ó s : Pálffy Leopoldina Grófkisasszony halálakor, Orosz Zsigmond halá­ lakor, [Orczy Lőrinc hamvainak] in Deákos költök, Kiadja C S Á S Z Á R E l e m é r , Első kötet, B p . 1914. „az episztola nem csupán formájában, h a n e m tartalmában is a kor legkötetlenebb költői műfajai k ö z é tartozik [...] a költői levelek szívesen foglalkoznak a filozófia legalapvetőbb k é r d é s é v e l . " S Z A J B É L Y , i. m. 1 7 8 . - „ M á s r é s z r ő l viszont az is igaz, hogy az alkalmi versírás - a műfaj v i s z o n y l a g o s m e g h a ­ tározatlanságánál fogva - elősegítette a normatív poétika háttérbe szorulását, és így k ö z v e t v e hozzájárult a műfajok átalakulásához [...] E g y r e líraibb h a n g n e m és a reflexió e l m é l y ü l é s e : röviden így lehet j e l l e m e z n i a költői műfajok fejlő­ désének irányát. E kettőre az alkalmi verssel határos műfajok közül elsősorban a halotti v e r s , a költői levél és a bordal bizonyult l e g a l k a l m a s a b b n a k . " S Z E G E D Y - M A S Z Á K , i. m. 60., 6 1 . L U K Á C S Y S á n d o r , Ubi sünt. Egy formula rövid életrajza, ItK. 1 9 8 9 , 2 1 7 - 2 4 1 . V A D A I István, A XVIII. századi magyar költészet: idézetek poétikája (II), / t K . 1989, 2 8 1 - 2 8 6 . - „ A b b ó l az egyszerű tételből indulhatunk ki, h o g y az idézett m ű v e k e t és az idéző m ű v e t összekapcsolja egy b i z o n y o s fokú tartalmi, t e m a ­ tikai a z o n o s s á g . " (T. i. a halál témája.) U ő , 2 8 2 . 2

19. 20.

21.

22. 23.

24.

U n g v á r n é m e t i Tóth evangélikus lelkészi családból származott, m a g a is teológiát hallgatott S á r o s p a t a k o n , mielőtt Pestre ment volna orvostanhall­ g a t ó n a k . S Z I N Y E I , i. т. X I V , 4 1 7 ^ 1 1 8 .

27

U n g v á r n é m e t i Tóth v e r s é n e k 9 - 1 3 . sora: Л ' S z é p s é g , az erő, ' s az e g é s z s é g mind töredékeny, M i n d T ü n d é r V a g y o n o k ; mind hitván, 's csalfa V a r á s o k ; Л ' bársony csiga vér; a' lágy selyem egy bogaracska S z í v ó s nyála. - Mit ér? A z arany n e m több csupa földnél, K á b a , hiú bálvány, nincs mit epedni miatta. A „Mit é r ? " formula jellegzetesen a vanitas-irodalom kérdése, N y é k i V ö r ö s „Mit h a s z n á l ? " alakban használja. E z a formula az „Ubi s ü n t " variánsa, bibliai forrása valószínűleg M á t é 16,26, M á r k 8,36 és Lukács 9,25 helyekre m e g y vissza. ( V ö . L U K A C S Y , í. m. bevezetőjével.) E z a z öt soros rész Nyéki V ö r ö s M á t y á s A ' múlandó világtól - való búlchúzat, az cörökkévalóságért című v e r s é n e k (in RMKT-XVIF/2, 2 3 9 - 2 4 0 . ) tartalmi kivonata. Ö s s z e h a s o n l í t á s k é n t a N y é k i V ö r ö s - v e r s legfontosabb versszakait idézve: 3. Tested s z é p s é g e , ' s Rósánál P i r o s s a b orczád, mit használ? Halál szépséget le-kaszál; A ' Rósa-színt főidbe kapál. 4. Mit használ sárga s z é p hajad? Mit Klaris-színű ajakad? Mit fényes Kristályos s z e m e d ? Majd sírba dugják hólt fejed. 5. A r a n y b a járni mit használ? ' S hogy Tested abban talpig áll? A ' Szín-arany chak sárga föld: A ' főidet nagyra ne böchóld. 6. Mit használ szép V e r e s , 's p u h a B í b o r - b á r s o n n y á szőtt R u h a ? A ' Bíbor színe chiga-vér: A ' Chiga-vér, sokat n e m ér. 7. T e k é n t s d - m e g a' Selyem-ruhát, S u g o r g ó n y ű v e k fonalát: El-hidd, hogy p o n d r ó k ganéja. Ganéjt chak el kel hánnia. 8. H a j ó i m e g - n é z e d , m i c h o d á k Kik szíved Istentől v o n á k ? C h a k Chiga-vér, és sárga Sár, E s a' mit fony egy rút B o g á r .

26.

27. 28. 29.

Nyéki V ö r ö s n e k ez a verse rendkívül sikeressé lett, minden újabb N y é k i V ö r ö s - k i a d á s b a n szerepelt; mindemellett pedig a kéziratos é n e k g y ű j t e m é nyek rendkívül gyakran felbukkanó darabja volt; hangulatánál fogva beke­ rült Á c s M i h á l y , Zöngcdező mennyei kar (1696) című g y ű j t e m é n y é n e k egy halotti búcsúztatójába is. ( V ö . RMKT-XVIÍ 2, 5 0 0 - 5 0 5 . ) Л vers nagy­ számú változata, k ö z k e d v e l t s é g e , halotti búcsúztatókban való előfordulása nem teszi s z ü k s é g e s s é a közvetlen átvétel feltételezését, enélkül is számtalan forrásból juthatott el U n g v á i németi T ó t h h o z az eredeti Nyéki V ö r ö s - v e r s k é p k i n c s e . - Ez a filológiai észrevétel megtalálható L U K Á C S Y S á n d o r ( U ő . , Kölcsey: Vanitatum vanitas, 3 9 , in Remény s emlékezet, T a n u l m á n y o k K ö l c s e y Ferencről, Szerk. T A X N E R - T Ó T H Ernő és ü . M E R V E Mária, Bp. - Fehér­ g y a r m a t , 1990.) t a n u l m á n y á b a n , mely dolgozatunk elkészülte után jelent m e g . A v e r s laza szerkesztettségére mutatnak olyan frazeológiai p á r h u z a m o k , m e l y e k azonban inkább a m o n d a n d ó retorizált felépítéséből k ö v e t k e z n e k : „ í g y b ö l c s e l k e d n e k sok..." ( 3 8 . sor), „így g o n d o l k o d o m én..." (78. sor), „Illy hűségtelcn, illy hideg, illy embertelen..." ( 1 1 8 . sor) - de ez a retorikai tagolás i n k á b b gyengíti a vers tartalmi tagolását, t o v á b b erősítve a szerkesztetlenség é l m é n y é t . S Z A U D E R József, Géniusz száll... in Л romantika útján, B p . 1 9 6 1 , 2 2 4 - 2 4 7 . Л ' Költőnek remckpéldáiról, különösen Pindarról, 's Pindarnak Versmértékiről, T u d o m á n y o s G y ű j t e m é n y 1818, VI, 5 4 - 8 9 . L U K Á C S Y S á n d o r , Kölcsey 3 9 : „A Vanitatum vanitas hazai e l ő z m é n y e i közül U n g v á r n é m e t i Tóth László verse üt m e g leginkább filozofikus h a n g o t . "

29

Szuromi Lajos:

KÖLCSEY VERSELÉSE A m a g y a r nemzeti költészet ritmikai-metrikai történetében is k i e m e l k e d ő a n n a k a lí­ rának a j e l e n t ő s é g e , amit K ö l c s e y F e r e n c alkotott. Gáldi László p o n t o s szavaival „a m é r tékes-rímes nyugati v e r s i d o m o k n e m z e t i v é válását d ö n t ő m ó d o n segítette elő, és e g é s z e n Petőfiig irányt szabott lírai formakincsünk fejlődésének" (Nyelvünk a reformkorban, 1 9 5 5 : 5 0 3 ) . H á r o m évtized a költő alkotói pályája ( 1 8 0 8 - 1 8 3 8 ) , 146 v e r s 3 9 2 8 sorát ele­ m e z t ü k a Szépirodalmi Kiadó 1960-as kötete alapján (Kölcsey Ferenc Összes Müvei I., sajtó alá rendezte S z a u d e r Józsefné és S z a u d e r József, lektorálta Kiss József). 17 verstö­ redék (a versek 1 2 % - a ) , b e n n ü k 2 5 0 verssor (a sorok 6 % - a ) , k ö z ö t t ü k Az ostrom Kőszeg­ nél h á r o m hiányos, de rendszerünkben j e l l e m e z h e t ő sorával. A Mi fénylik ott... töredék­ ből csupán 14 ép sort vehettünk figyelembe. A v e r s e k keletkezésének időrendjét követő k i a d v á n y sorrendjében m i n d e n k ö l t e ­ m é n y t s o r s z á m m a l láttunk el. A pávatollhoz s o r s z á m a így lett az egyes, ez a k ö l t e m é n y Kölcsey egyetlen a m e t r i k u s verse. Saját című ü t e m e z ő verset kettőt találunk (60., 103), m i n d k e t t ő felező tizenkettes. A Talányok (70.) e felező 12-est gyarapítja I—II. részével. H a n g s ú l y o s - ü t e m e z ő m e t r u m o t tehát e tagolás jelez csupán, két verssel és egy v e r s r é s z ­ lettel, összesen 3 8 sorral. Disztichon(ok)ból épül 28 saját c í m ű vers, s z á m u k a t a Talá­ nyok III—IV, X - X I I I . része s a Versenyemlékek (136.) két k e z d ő sora emeli. 2 0 4 kétsoros (disztichon) a s o r o k n a k 5%-a. P e n t a m e t e r e k b ő l szőtt verset n e m találtunk. C s u p á n hexa­ m e t e r e k alkotják a Gróf Károlyi Györgynek (114.) ajánlott verset és a Szondi m e g a Köl­ csey című töredékeket (116., 117.). 6 e g y s o r o s h e x a m e t e r b u k k a n elénk a disztichonnal k e z d ő d ő Versenyemlékek-ben. Ezzel bontakozik elénk a világos arány: több a disztichon, mint a hexameter, több a hexameter, mint a p e n t a m e t e r ( 5 , 2 - 4 , 5 - 2 , 6 % ) . Klasszikus kötött strófa a szaffói és az alkaioszi, 2 - 2 vers idézi őket (Kívánság, A Szabadsághoz - 13., 101.-, Egykor homályos..., Rákos-33., 66.). J a m b u s i , trocheusi m e t r u m o t érzékelhetünk a fentiek mellett m é g 108 versben (a ver­ sek 7 4 % - á b a n ) , a Talányok-пак csupán V - 1 X . részét számítva ide, az érintett v e s s o r o k s z á m a 3 4 8 9 , a sorok 8 9 % - a . Hat j a m b u s i és egy trocheusi szonett mellett 4 6 j a m b u s i , tro­ cheusi stanza jelez e m e t r u m b a n v a l a m e l y kötöttséget. S t a n z á n a k tekintünk m i n d e n nyolcsoros, i d ő m é r t é k e s m e t r u m o t a l k a l m a z ó strófát (s az e z e k b ő l álló verset), rímesrímtelen alakzatban egyaránt (rímtelen m i n d ö s s z e kettő lelhető: Az Arcas, Emléksorok Klobusiczky Matildhoz - 8., 138.). A fentiek szerint, tehát s z a b a d o s a n mért stanzák ará­ nya h a t a l m a s K ö l c s e y költészetében, arányuk a versek között 3 2 % , a s o r o k b a n m é r v e 4 5 % . A s z ó t a g s z á m b a n és a rímben is kötött, szabatos stanza m i n d ö s s z e h á r o m költe­ m é n y b e n j e l l e m z ő : Szerelem, Képzelethez, Endymion - 54., 63., 88. J a m b u s és trocheus periodikus váltakozásával három stanzában találkozunk (fíú kél velem..., Csolnakon, In­ tés - 67., 72., 132.), továbbá a két alkaioszi versben (33., 66.). A z i d ő m é r t é k e s m e t r u m o t jelző k ö l t e m é n y e k között m o n o m e t r i k u s 11 j a m b u s i , egy trocheusi és egy j a m b u s t - t r o c h e u s t váltogató vers. így a b i m e t r i k u s (szimultán) verselés m e g h a t á r o z ó Kölcsey költészetében, a versek s z á m a 130 ( 8 9 % ) . S z i m u l t á n n a k minősít­ j ü k egy k ö l t e m é n y verselését akkor, ha a sorok többségében egyidejűleg e l e m e z h e t ő a v e r s l á b a z á s és az ü t e m e z é s . A szimultán m e t r u m ú versek sorainak s z á m a 3 3 7 1 , e sorok­ b a n tehát legalább 1686 sor szimultán, ez a sorok 4 2 % - a . A g y a k o r l a t b a n a szimultán s o ­ rok a teljes s o r m e n n y i s é g felénél is m a g a s a b b arányt j e l e z n e k . N e m az a r á n y o k , h a n e m a 30

szokatlanság miatt é r d e m e s felfigyelnünk arra, hogy v a l a m e n n y i klasszikus forma szi­ multán vcrsclésű, tehát a szaffói, az alkaioszi versek s olykor a disztichonok, h e x a m e t e ­ res versek is. Eredeti - ü t e m e z ő — vcrselésünk a lírai s z ó t a g s z á m t a r t o m á n y Kölcsey által is kedvelt változataiban (6—11 szőtag között) spontánul jelenik m e g , trocheusi sorokban többnyire 4-cs alapú, j a m b u s i sorokban 5-ös alapú kétütemúséget t e r e m t v e . A z i d ő m é r t é kcs cezúra mint nyelvi tagoló alakít ütemezést. Kölcsey i d ő m é r t é k e s soraiban m o n o m e t rikus s z á n d é k m e t r u m érhető tetten, az e r e d m é n y m e t r u m azonban többnyire szimultán. A költő formai változatok sokaságát mutatja be, szokatlan g a z d a g s á g g a l . K ü z d e l m e nyil­ v á n v a l ó j e l e n t ő s mértékben az i d ő m é r t é k e s alakzatok keveredés nélküli m e g s z ó l a l t a t á s á ­ ért folyik. A költő k i e m e l k e d ő é r d e m e , hogy a mctrumelméleti homály k o r á b a n beéri a kísérletezéssel, utat törve a j ö v e n d ő n e k , az e r e d m é n y m e t r u m nyelvi eufóniája m e g n y u g ­ tatja. Szimultán verselése s az ebből áradó erő Petőfi költészetében nyer igazán v i s s z h a n ­ got. Változatok g a z d a g s á g á t említettük az előbb. Utalnunk kell n y o m b a n a rímvariációk sokaságára, a strófánként változó rímelésü stanzára, a félrímes stanzákra, arra a versre, amelyik egyetlen 10 soros strófából áll, párrím után keresztrímmel és ölelkező r í m m e l (34. - 109. -83.). A periódusváltozatok sokasága, színessége éppúgy egy nyugtalan lélek mást, újat kereső ö r ö k ö s belső feszültségét jelzi, mint strófaszerkezetcinek változatossága vagy éppen egy-egy vers sorváltozat-halmozása (35., 45., 49., 52., 78., 145.). E szűksza­ vú, nagy költészet elsősoiban a formai j e g y e k roppant változatosságával határolja el m a ­ gát az ismétléstől. Kölcsey verselése korszerűen keresi az újat. T e n g e l y é b e n a formális kötöttségek lazí­ tása, a költői s z a b a d s á g e s z m é n y e áll. Batsányi szellemében keresi útját. A szimultán verselés, a stanza variabilitása az adott korban értelemszerűen kíséri végig életén. L e í r ó metrikai s z á m v e t é s ü n k Kölcsey eredeti verseire nézve teljességre törekszik. E r e d m é n y e i n k e t minden verset érintő táblázatokkal, metrumstatisztikai mutatókkal kí­ vántuk áttekinthetőkke tenni. N é h á n y kérdést szövegesen p r ó b á l u n k m e g tisztázni. Prozódia A metrum elemzőjét a s z ó t a g m é r é s b e n diszkrét diftongizálás késztetheti tűnődésre. Rendszeresen találkozhat vele, nem minden versben, de mindig figyelemre kötelezően. Halmozottan csupán egyszer, az Andalgásokban (18.). Metrikai érdek szerint viselkedik az ai, ei, hol két szótag vokálisa, hol csak egyé. N é h á n y példa: s z á r n y a i m , h a l m a i n k ( / / / 1 , 6 ) , bükkjeimnek (14/5), csókjai ( / 9 / 1 3 ) , isteneink (27/17), zászlóid (46/19) - ez utóbbi mutatja, hogy a vokálist követő i nem csupán a és e után válhat a diftongus részé­ v é . A z au és az eu hasonló viselkedésű főképp idegen s z a v a k b a n : Auróra (7/42, 2 2 / 7 , 26/2, 54/41), F a b i u s (7/26, 50), Orfeusz (26/6). Az elidálás rövid divatjának apostola Kazinczy volt. Közelségét K ö l c s e y h e z érezzük a v e r s e k b e n . 2 2 / 1 1 : s e m m i ö r ö m n e k ; 26/5: fiilmile énekével; 36/4: m o s o l y g v a űl; J 7 / I 3 : H é b e aranyhajával; 4 6 / 3 1 : nyitva az; 48/14: de érette; 5 4 / 2 , 2 8 : mi egy, fogadta el; 5.5/10: ki egy; 79/17: ömle cl; 8 6 / 1 3 : z e n g e az; 7 0 5 / 1 6 : ki a. - Elízióval a h e x a m e t e r e k b e n , disztichonokban alig találkozunk. Egy példa mégis: 2 5 / 2 : szívta ajkamról. - A géniusz hol két szótag, hol három. Diftongizált: / 8 / 8 7 , / 9 / 1 4 , 2 7 / 1 , 23/9, hexameterben: 20/4. H á r o m szótag: / 0 / 3 5 , / 8 / 3 , 6 9 , 6 7 / 2 1 , 8 5 / 2 , h e x a m e t e r b e n : 32/2. - A metrikai érdek nélküli diftongus-esély a s z ó t a g m é r é s b e n rend­ szerint figyelmen kívül marad. 2 5 / 4 : 5 karjai közt kegyesem = e fél pentarneter daktilussal kezdődik, holott a diftongizált karjai szabályos spondeusi versláb lehet. 31

A szóvégi konszonáns nyújtása időnként metrikai k ö v e t e l m é n y . 2 0 / 1 : h o m l o k o ­ m o n ^ ) ; 9 7 / 7 : Ajkaidon(n), 9 9 / 1 : d ü l e d é k e i d e n ( n ) . A n é m a h többször m e t r u m - é r d e k ű prozódiai tényező. Ilyen esetek: 48/19, 53/25, 54/32,63, 55/3,8, 58/10, 59/9, 65/6, 68/66, 7 0 / V . 1 0 , l l , I X . 1 3 , 7 4 / 1 3 8 , 154, 173, 76/22, 8 8 / 8 , 1 7 , 9 0 / 2 6 , 9 8 / 1 3 , 752/10, 7 5 9 / 1 5 , vitatható: 8 0 / 7 , 777/6, 7 4 7 / 2 3 . D i s z t i c h o n o k b a n : 70/YV.6, 93/6, 7 5 6 / 8 . - O l y k o r az s kötőszó is n é m a : 8 8 / 7 , 8 3 , 7 0 / X . 4 . N é m a h kétszer is: 5 2 / 2 , 7 . - A Régi várban (99.) már idézett d ü l e d é k e i d e n ( n ) szava a Huszt (119.) szintén első sorában hosszabbítás nélkül ismétlődik, h a n g z ó h zárja a szóvégi szótagot. Aki, ami, ily, oly, mely, amely k o n s z o n á n s a metrikai érdekkel olykor hosszú: 7 5 / 9 , 2 7 / 1 7 , 2 4 / 6 , 4 7 / 4 , 7 4 / 1 0 3 , 123, 76/29,58, 77/23,61,67, 8 6 / 6 4 , 9 5 / 1 3 , 9 8 / 2 3 , 7 2 5 / 1 5 , 7 2 9 / 1 1 , 757/9 - 9 5 / 3 , 7 7 7 / 3 . - A könyim első szótagját hosszú k o n s z o n á n s n a k kell zárnia (könnyim): 2 4 / 4 , a tereiden záró szótagját is: 5 5 / 5 . Kérdéses, h o g y a helyig m á s o d i k k o n ­ s z o n á n s a alkalmilag hosszú-e (78/58), a magasan k ö z é p s ő mássalhangzóját is v é l h e t n é n k h o s s z ú n a k (24/10). A prozódiai döntések e p é l d á k b a n lejtés-karaktert n e m érintő m á s ­ m á s metrikai k o n z e k v e n c i á k k a l járnak. A vokálisok h o s s z ú s á g a - r ö v i d s é g e nem mindig illeszkedik a m e t r u m i g é n y é h e z : 4/6: n y u g a l o m , 2 6 : S í r o m h o z , 7/13,57: szel/'d, 70/9: szelíd, húrjaimról, 7 5 / 1 4 : kéztől, 17: o, 76/9: sugarától, 7 7 / 3 : v i d á m , 2 5 / 3 : k ö n n y ű i m , 2 4 / 5 : tűntük, 5 4 / 6 : te-e, ideálja, 1 5 : fek­ s z e m - e , 4 8 / 1 5 : zúgott, húrjain, 4 9 / 1 8 : mindkét ó, 5 4 / 6 2 : utadba, 6 5 / 3 3 : o, 67/\A: sóhajtot­ tam, 7 6 / 3 6 : / í r i s t o t e l e s , 38,40: tudatlanság, t u d o m á n y , 8 8 / 8 6 : philomela, 9 4 / 4 , 1 8 : sohajtási, ohajtásim, 9 8 / 8 : Philomela, - 2 0 / 8 : szimpátia, 8 7 / 3 : p h i l o m e l a , 1 0 2 / 8 : Tslysion, 7 7 5 / 1 9 : míg, 7 2 8 / 1 : újra. A Búcsú В...tői (9.) éppen első sorának 10 szótagjával tévesztheti m e g az elemzőt, hi­ szen a periodikus versben csak 9 szótagú lehet. A sor záró részében (ah de elfeledni) elízió vet ki egy szótagot. Metrika A j a m b u s i verselést természetesen színező anapesztusok K ö l c s e y verseiben is m e g j e ­ lennek, gyéren. T i z e n e g y ilyen verse között van olyan, a m e l y i k b e n egyetlen anapesztus hallható, mint például a Küzdésben (45.), vannak, a m e l y e k b e n m e g h a t á r o z ó k e lábak, a verselés anapesztusi: A lyány dala, Esti dal, Éji temetés (53., 90., 139.) stb. A trocheusi versekben daktilust n e m találtam. Daktilusi a verselése természetesen a h e x a m e t e r n e k és a pentameternek. A v e r s l á b a z á s s z e m b e t ű n ő v o n á s a i : g a z d a g spondaizálás, élénk pirrichiusok m e t s z e ­ tövező helyzetben, a sorzáró egész verslábak lejtéskarakterének változatossága, j a m b u s i versben trocheusok, trocheusi versben j a m b u s o k megjelenése. E z utóbbi j e l l e m z ő K ö l ­ csey verselésében, de b á n t ó arányok nélkül. Megfigyelhető a s z ó k e z d ő s z ó t a g o k h a n g ­ s ú l y n y o m a t é k á n a k metrikai ereje, a sorlejtést követő (jambizált v a g y trochaizált) s p o n d e usok, különösen pedig a j a m b i z á l t vagy trochaizált pirrichiusok igen gyakoriak. M i n d e z h a r m o n i z á l az általános m a g y a r költői gyakorlattal. A j a m b u s i - t r o c h e u s i v e r s e k b e n föl­ f ö l b u k k a n ó c h o r i a m b i z á c i ó sem szokatlan verselésünkben. Metrikai bizonytalanság sokszor kísérti a sorról sorra haladó leíró elemzést, a téves, hibás m e t r u m ú sorokat azonban egy k e z ü n k ö n megszámolhatjuk. A Fantázia (14.) utolsó előtti sora: S szerelme ölében égi bájjal. A 9/8-as periódusú versben e sornak 9 szótagú­ nak kellene lennie, ezt azonban csak a 3 . - 4 . szótag erőszakos elíziója biztosíthatja. Az ivó (48.) utolsó sora: Mondám, örökre isten hozzátok! A v e r s n e m p e r i o d i k u s , de c s u p á n 32

n y o l c a s o k - k i l e n c e s e k alkotják, a záró sor bizonyára kilences a költői s z á n d é k szerint. Elíziót kell föltételeznünk a sor k ö z e p é n . T é v e s n e k látszik azonban az Ideál (37.) 3 2 . sora: S elő lepletlen áll a tiszta emberiség. A k ö l t e m é n y páratlan sorai franciás alexandrinok, p á ­ ros sorai j a m b u s i szimultán tizenkettesek (Gáldi i. m. 502). A z idézett sor 12 s z ó t a g h e ­ lyett 13 szótag. Úgy véljük, h o g y a sorzáró szó eredetileg emberség lehetett, s p o n d e u s i sorvéggel. A Talányok (70.) tizedik részének n y o l c a d i k sora p e n t a m e t e r volna, diszti­ chon-sor: Megrendíti keblem, s titkaidat kinyitom. A sor első fele szabálytalan, p e d i g Kölcsey v a l a m e n n y i klasszikus kötött sora hibátlan m e t r u m ú . Szaffói és alkaioszi strófái a h e x a m e t e r e k k e l s a penlameterekkel együtt másféle hűtlenséget j e l e z n e k a g ö r ö g e r e d e ­ tihez m é r v e : az e r e s z k e d ő sorok (szaffói, adoniszi, kis alkaioszi, hexameter, p e n t a m e t e r ) e m e l k e d ő v é h a n g o l ó d n a k . A hibátlan klasszikus m e t r u m eleve alternatív, a k é p l e t h ű s é g n y e l v ü n k b e n s z ü k s é g s z e r ű e n vezet hangzati hűtlenséghez, mint ezt m á r Sylvester J á n o s disztichonjai is bizonyítják. A sortagolás ütem- vagy s z ó l a m l á b a z ó szimultaneitást te­ remt, nem egyszer szólábazással társulva. Kölcsey i l y n e m ű sorai nem véletlenül s z i m u l ­ tánok m e g h a t á r o z ó m é r t é k b e n . V a l a h o l itt rejlik a Talányok verstani furcsaságának m a ­ gyarázata is: trocheusi sorokat nem tartalmaz, disztichonok közé helyez több j a m b u s i részt. - A h e x a m e t e r , p e n t a m e t e r e m e l k e d ő lejtésbe v á l ó hangzati változataiból egy disz­ tichont mutatunk be, a Lotti (82.) k e z d ő két sorát: S z é p tavaszom mezején, mint isteni Grácia, bolygék, u u/- u u/- - / - u u / - u u / u u - / u u-l-/uu-/uu - / S o k d a g a d ó kebel, ah, gyula s z e r e l m e m után. u u / - u u / - / / - u u / - u u / - u u - /u u — / / — u u -/u u A z eredeti daktilusi képlet choriambusi-anapcsztusi h a n g z ó m e t r u m o t közvetít, ha a skandálással s z e m b e n természetes nyelvi tagolást k ö v e t ü n k , e tagoláshoz i g a z o d ó verslábazással. A s z ó t a g o k n y o m a t é k á b a n összegződik az időtartam és a hangsúly. Ezt a szimultán prozódia méri, é l h a n g s ú l y o s nyelvünkben a m o n o m e t r i k u s és a szimultán m e t r u m ú i d ő ­ m é r t é k e s verselés a hangsúlyváltozatok hatását szótagszinten hordja, metrikai szinten ka­ matoztatja. Általában a sorlejtésnek megfelelően. D o l g o z a t u n k az i d ő m é r t é k karakterizálását elemi ( i d ő m é r t é k e s m o n o m e t r i k u s ) prozódiára alapozza, a s z ó t a g o k h o s s z ú s á g á t ­ rövidségét követve. A h a n g z ó m e t r u m teljes leíró e l e m z é s e a n y o m a t é k o s - k e v é s b e n y o ­ m a t é k o s szótagváltozatok bináris oppozícióját, szimultán prozódiát igényel, d o l g o z a t u n k e célt nem tűzte m a g a elé. T e r m é s z e t e s azonban, hogy időnként, a j e l l e m z é s é r d e k é b e n a szimultán prozódia tanulságait sem nélkülözhetjük. A z Intés (132.) hatodik sora: Szívedre bánat gyűl - s p o n d e u s - j a m b u s - s p o n d e u s az elemi prozódia leíró e l e m z é s e alapján, spondeus-jambus-jambizált s p o n d e u s rendjét íija le a szimultán prozódia. A s o r z á r ó s p o n d e u s két szótagja k e v é s b é n y o m a t é k o s - n y o m a t é k o s , thesis-arsis kapcsolatát érzékelteti, hang­ zó j a m b u s . A Minden órám... 3 4 . sora: Újra fonnyad szellemkebelén (24.). T r o c h e u s - k é t trochaizált spondcus-trochaizált pirrichius-csonkaláb a h a n g z ó m e t r u m , a szimultán p r o ­ z ó d i a leíró e l e m z é s é n e k e r e d m é n y e . S z á n d é k m e t r u m , e r e d m é n y m e t i u m , képlet és hangzat metrikai analízise K ö l c s e y versclésének részletes leírását nehéz próbák elé állítja, s bár igaz ez a teljes m a g y a r költé*szetre, sajátos g o n d o k is m u t a t k o z n a k . Megédesíti csókkal dalaim (6/14): h á r o m élénk j a m b u s után elemi prozódiával c h o r i a m b u s t , szimultánnal spondaizált trocheust és sorzá­ ró j a m b u s t írhatunk le. S csendes tengerét álmaidnak (2/3,39): A m á s o d i k láb lejtést zök33

k e n t ő trocheus, szimultán prozódiával h a n g z ó c h o r i a m b u s k e z d e t e , hiszen j a m b i z á l t s p o n d e u s követi. Lángsugara tárol ragyogtatja ( / 7 5 / 1 7 ) : trocheusi v e r s trocheusi sora, m e t r u m z ö k k e n t ö j a m b u s s a l (ragyog-). Szimultán prozódiával a j a m b u s spondaizált. - Ily m ó d o n j a m b i z á l t vagy trochaizált pirrichiust legalább 2 5 versben találunk, egy-egy költe­ m é n y b e n o l y k o r többet is (46., 73., 84.). A modulált verslábak t e r m é s z e t e s metrikai t ü n e ­ m é n y e k , m i n d e n versben. Lejtökké h a n g o l ó d n a k így a s p o n d e u s i sorok is ( 7 5 / 1 9 , 6 1 , 1 1 5 , 2 2 / 1 3 , 2 3 / 1 9 , 3 9 / 2 , 6 1 / 2 9 , 69/3,5,9, stb.). C h o r i a m b u s o k elemi prozódiával is bőven találhatók Kölcsey verseiben: L é t ü n k kelleméit (70/44), Tibinek el ők (35/29), gyermekedet (59/23-e k ö l t e m é n y m e t r u m é b a n az anapesztussal társult c h o r i a m b i z á c i ó m e g h a t á r o z ó ) . Л modulált c h o r i a m b u s o k n a k se s z e ­ ri, se s z á m a , Nyűgöt felől a szerelem (65/33), Bölcselkedő oktalanság (76/?>l) stb. stb. Kölcsey i d ő m e r t é k e s m e t r u m a oldott, de zaklató zavarok alig m u t a t k o z n a k , k ü l ö n ö ­ sen az a r á n y o k b a n . Lírai poénban ritkán támad például olyan gond, mint a Géniusz száll.. (27.) záró sorában: Nyersz jutalmul csillagkoszorút - az utolsó egész versláb ugyan lejtéshez s i m u l ó trochaizált pirrichius, a hangzat m é g i s anapesztikus... A z i d ő m é r ­ ték említett oldottsága különben a szimultán verselés természetes velejárója, hiszen lábazás és ü t e m e z é s interferenciájában folyvást érzékelhető a d i n a m i k u s h u l l á m z á s , hol az egyik, hol a másik m e t r u m keiül d o m i n a n c i á b a , m i k ö z b e n a másik m e t r u m m o n o m e t r i k u s teljessége változatosan redukálódik. így van ez a Him/tuszban is. Л szándék szerint i d ő m é i l é k c s (többnyire azonban szimultán közös) metszetek, c e z ú ­ rák kezelésében Kölcsey szabad formaniűvészcte páratlan változatosságot jelez. Л sonet­ to szimultán szonettjeben (79.) szokatlan e g y n e m ű s é g jellemzi a metszetet ( p e n t h é m i m e rész, mint k ö z ö s s o i m e t s z e t ) , csupán a 9. sorban bukkan elénk egy c s o n k a l á b - k ö v e t ő p e n t h é m i m e r é s z . Metszettelcn sor, második és harmadik dicrézisz, p e n t h é m i m e r é s z r o p ­ pant változatossága egy halsoros versben (77.), csak a záró strófára szorított c e z ú r a - v a r i áltság Az Arcasban (8.), szórt változatosság (szinte minden változatot fölvonultató) A Lyány dala című versben (55.), a példákat csupán kiragadtuk. Megemlítjük, h o g y a hexa­ m e t e r e k a gyakorlati cezúrák mindegyikét bemutatják. Versváltozatokat teremthet a szimultán sorok d i n a m i z m u s szerinti váltogatása: szi­ multán hatosok, alig szimultán kilencesek Л Nyugalomhoz (4.) sorai, erős s z i m u l t a n e i t á s Л kedves sírja (15.) első üt sorában, g y e n g e szimultaneitás a további hét sorban kínál közvetlen példát. - Az ü t e m e z é s kísérő m e t r u m á v á redukált trochaizálás lazasága feltű­ n ő b b , mint a j a m b i z á l á s é . Kczdósorban is m e g e n g e d a lejtéssel, az ereszkedéssel ellenté­ tes lábazásl: Lobogtattam vitorlámat (Só/1) - Kölcsey verseléséból nyert i n d o k o k m a g y a ­ rázzák esetleg tévedésünket is, amikor a Rebellis vers metrumát trocheusi szimultánnak minősítettük, s z e m b e n Gáldi László v é l e m é n y é v e l , amely szerint a Csolnakon s az intés ritmusváltása jellemzi (i.m. 519). A metrikai karakterizálás néhány versben részben vitat­ ható (5., 9.,15., 26., 33., 68., 78., 127.), közöttük leginkább а Rebellis vers, sorvégeivel irányítva az elemzőt. Leoninust nem írt a költő. A Rádaynak sírján (40.) m á s o d i k sora a k o n s z o n á n s o k ré­ vén tiltja a szándékolt belső rímet a pentameterben, noha itt a z o n o s a két sorfél s z ó t a g ­ s z á m a . (Kölcsey a „sorok hosszúsága miatt a rímtávolság helytelenségét" bírálja, ahogy Lchr V i l m o s idézi: A leoninus, Hp. 1892:74. - Szinte bizonyosra v e h e t ő , h o g y itt a végrím e s leoninusokról van szó, a két hetesre bontott pentameterben a belső rím távolsága n e m nagy, a hetes pedig Kölcseynek kedvelt soivállozata.) Az Átok első változatú m á s o ­ dik sorában sejlik fel m é g ily m a g á n h a n g z ó - e g y e z é s , majd a m á s o d i k változat 4. sorában (29.). 34

A szó- vagy a sorhangulat festése a m e t r u m m a l időnként a funkcionális m e t r u m k e z e ­ lés nyomait sejteti, j ö v ő b e mutató spontaneitást, n o h a éppen a lábazás v á l t o z a t o s s á g a óv a b i z o n y o s s á g t ó l . Л Vanitatum vanitas (76.) 4 6 . sora: Forró hideg dadogása — trocheusi versben trocheusi sor, a spondaizált j a m b u s t k ö v e t ő trochaizált pirrichius ( m á s o d i k - h a r ­ madik láb) együttese hang- és hangulatfestő. (De máris óvatosságra int a 8. és az őt i s ­ métlő 8 0 . sor: Mind csak hiábavaló...). Ajkán az ömlő hang így nyögdele (88/34.) o l v a s ­ suk az Endymionban — itt a sorvégi élénk pirrichius festöisége tűnik elő. Л Rákos nimfájához 44. sora: Ah, mert omladékidon (49.) a m a g a trocheusi karakterével (hibátlan j a m b u s i sorok között) mintha szóhangulatot követne. Л Dobozi (68.) két sorában a m á s o ­ dik, illetve az első láb trocheusi, a k ö l t e m é n y verselése j a m b u s i : Utolsó szökellését (92), Öszveroskad futtába (96), ebben a sorban lejtő láb csupán a s o r k e z d ő trocheus. A z Esti dal 14. sora (90.) hasonló, de a v e r s 3 8 . sora szelídíti a hatást... A h a n g s ú l y o s - ü t e m e z ő sorok (mind felező tizenkettes) s z á m a Kölcsey költészetében összesen 3 8 . Ebből 24 sor a Talányok első és második részében olvasható. E z e k r ő l m e g kell j e g y e z n ü n k , h o g y soronként, olykor félsoronként k ö v e t k e z e t e s időmértéket is m u t a t ­ nak, szabálytalan váltakozással trochaizálnak, j a m b i z á l n a k . É p j a m b u s i sor például a m á ­ sodik rész 4. sora: S kínoztatás után tömlöcre szálltam én. Részben a felező tizenkettes dominanciája, részben az időmérték folyamatos, de rendszertelen szereplése m a g y a r á z z a m i n d k é t rész ü t e m e z ő m o n o m e t r i k u s minősítését. A Talányok I-II. Kölcsey verselésébcn elvi értékű: bizonyítja a költő készséget s z o k v á n y o s ü t e m e z ő sorformák m e g m é r t é k e l é s é ­ re, e m e sorok egyszerisége pedig azt is bizonyítja, hogy nem ebben kereste, n e m ebben találta m e g az i d ő m é r t é k c s formák nyelvi-metrikai adaptációját. Mint lírája egésze mutat­ ja, az a szimultán m o d e r n verselés vált szinte költői a n y a n y e l v é v é , a m i n e k k e v é s b é m a r ­ káns előjelei már voltak, ami azonban Petőfin, Vajda J á n o s o n át A d y i g ível, s m é g napja­ inkban sem múlta idejét. E f o r m a m ű v é s z e ! k ü l ö n ö s s é g e , újszerűsége m e g o k o l t a n foglalkoztatta verstanunkat, N é g y e s y Lászlót, Horváth Jánost, Gáldi Lászlót és m á s o k a t . Újszerűség, változatosság, s o k s z í n ű s é g e költészet verselési j e l l e m z ő j e . A strófaválto­ zatokból a nyolcsorosak (a „stanzák") e m e l k e d n e k ki (46 versben 2 2 2 strófa), a m a g u k sokféle változatával, a négysoros strófák s z á m a 123 (17 v e r s b e n ) , a h a t o s o k é 9 v e r s b e n 34 szakasz, a heteseké 6 versben 24 strófa, az ötösöké 4 versben 16 strófa, l - l versben 5 - 5 szakasz 9 illetve 10 soros strófákból áll. Variáltan strófikus n y o l c v e r s . M i n d e z a j a m b u s i - t r o c h e u s i k ö l t e m é n y e k b e n , az egyetlen ametrikus és a két ü t e m e z ő v e r s b e n . A z Andalgások (18.) 40. sora nyolc helyett kilenc szótagú.

35

A

TÁBLÁZATOKRÓL

I. A z ü t e m e z ő versek s z á m a 2, s ide számítjuk m é g a Talányok (70.) I—II. 2 4 sorát. Л két ö n á l l ó v e r s s o r s z á m a csak 14. M i n d e z а II. s z á m ú táblázatra is é r v é n y e s . III. E z a táblázat s o r s z ó t a g s z á m szerint csoportosít. Látható, hogy K ö l c s e y verseiben h á r o m szótagú sor összesen 10, 14 szótagú sor összesen kettő található. A m á s o d i k sorba írt s z á m o k stanzákra v o n a t k o z n a k , IV. R í m v á l t o z a t o k táblázata. V . A z e g y n e m ű (azonos s z ó t a g s z á m ú sorokból álló) és a p e r i o d i k u s versek mutatója, a v á l t o z a t o k szerint. V I . A j a m b u s i - t r o c h e u s i versekről metrikai információkat k ö z l ő táblázat. A ch (choria m b u s ) , a s-i (spondeusi) sorvég, a sorváltozat, lábváltozat, az a n a p e s z t u s és az elízió számai v e r s s o r s z á m o k . A z elízió-részben utalunk a diftongusokra is. V a l a m e n n y i esetben d a r a b s z á m zárójelbe tett szám, tehát nem v e r s s o r s z á m . V I I . A m e t s z e t v á l t o z a t o k h o z ( h e x a m e t e r e k b e n ) : p = p e n t h é m i m e r é s z (az ötödik fél verslábat k ö v e t ő cezúra): pb = p + b u k o l i k u s metszet ( m i n d e n esetben, ha h e x a m e t e r adoncusi klauzulája egész szóval k e z d ő d i k ) ; h - h e p h t é m i m e r é s z (a hetedik fél verslábat k ö v e t ő cezúra); hb - h + b u k o l i k u s cezúra; 2d, 3d = m á s o d - v a g y h a r m a d d i e r é z i s z (cezú­ ra a m á s o d i k vagy harmadik versláb után); a b itt is b u k o l i k u s m á s o d m e t s z e t r e utal; ktí = kata triton trochaion (cezúra daktilusi h a r m a d i k versláb thesisei között). A verslábakat k e z d ő b e t ű k k e l idézzük. T á b l á z a t a i n k b a n a j j a m b u s i ( e m e l k e d ő ) , a t trocheusi ( e r e s z k e d ő ) lejtést j e l e z .

36

amctrikus

ütemező

jambusi

versek száma

1

2

70

68

5

146

%

0,7

1,4

47,9

46,6

3,4

100%

sorok száma

28

38

2291

1431

140

3928

%

0,7

1,0

58,3

36,4

3,6

100%

trocheusi

összes

j+t

II.

(Л M

В

trocheusi

s simulta n

im

M N

О

tA

S

й

im

sz m.

n

гЗ N

N

п

•3

j +l

szimultán

oszi

:mezó ( 6/6)

jambusi im

><

«J

о

(Л

N 1Л

n Й

с u

X

g ni

Cu

n m

versek száma

i

2

II

32

21

6

1

12

21

1

2

31+

%

0,7

1,4

7,5

22

14,4

4

0,7

8,2

14,4

0,7

1,4

21

sorok száma

28

38

427

916

864

84

24

272

800

14

44

175

%

0,7

1,0

10,9

23,5

22,0

2,1

0,6

6,9

20,4

0,4

1,1

M.

1

2

2

0,7

J,4

1,4

102

40

48

52

4,5

2,6

1,0

1,2

1,3

III.

j

3

4_

5

(,

8

9

10

11

_12

_ J 3 _

_ 14 _

mind

1

23

58 20

286 136

174 80

551 280

234 92

225 116

263 138

25 2

22

2

1804 864

9

47 36

58 48

307 256

349 276

130 92

195 92

33

2

_

94

115

45

41

86

szim.

t j

9

im.

34

12 12

t

7

_

1130 800 427

3

12 12

j szim.

О'и) t

24 24

8 8

16 16

16 16

8 8

13

63 24

26

37 24

13

20 20

j im.

20 20

ti+0

20 20

20 20

t mind

_

10

98 32

199 56

515 240

526 336

905 580

403 184

433 208

325 138

27 2

22

2

3585 1776

37

_ 103

j

106

12 8

_55_J0 t abab

86

7,8

abbacc

L

aaxbxb

t

xaxaxbb

i

_JÍ> 16

m 12

io 11/6

56

sor­ szótagszám

sorok száma

RÍM

lejtés

sorok száma

lejtés

8 12

. i . 12. 13 .9/8 1 5 10/9 j

j

sor­ szótagszám

1

: aaaa aabb

RÍM

sorszám; periódus,

i

sor­ szótagszám

sorszám; periódus,

!

RÍM

lejtés

sorszám; periódus,

sorok száma

IV.

44 6,8,9

18

i

. 1 3 5 .4,6,9

.24

i

21

_L

122

ababccb

„.56

3,6,11

„

2 4 <"5 143 7/6

40 8_

1 3 3 . M 6 8/6 _??_ 24 _ 122 _ 8/7

6,7

28

89 .6,8

28

j

85

7,8

28

•j t

22

6/4

40

t

Ш

7,8

85

-j

Ш

8/6

16

j

41

8,9

32

i

24

9,10

24

7,8

45

7,8

10

J

_

_J01_4/6

JA

t j

62

11/10

4

abab

j

54. 63. 88

200

j

75.72.81,

1«)

variált

abcc j

22 13/12

40

abab cdcd

j

2Q 8 - 1 1

62

j

127

8/6

ÜU2

9/8

80

ababc

j

Ufi

cdcd 170 4,8, ?,12_ abba xaxa

_42_8,? j

61

8/6

24

i

6 1 10-12

8

.Ж.

aabcb

t

82

edeed

_4_

j t

44

141

8,10.1!

2X22.2.4.94

32

variált

_j_

71

5

50

j

51

6,7

13

72

.48

8,9

8

J3_7-ll

136

10/9 aabba

_t

aabbb

i

abnab

t

.-.UJ. L_

Ж.

t

_22

8/7

24

abbab

t

108 4,6,7

20

t

22

7/6

64

J ? 5 _ 7 , 8 .__ _ 2 0 80

_t_

| (

46.142 8/5

JM

J

6,8,12 JQ_

8/6

i 2x abba

j

145

6,8-11

1 2 10,11

19 28 J4 14

cdc,dcc a.ibccb

j

50 7/7/6

Л1.

t

16 9,10

16

j

22 6,8,9

18

j t

6 2 78/6

32

2x abba

j

íooau,

72

2x abba

j

122

5,6,8,

24

10,11 i

Ш

10/10/5

abab ccdd

36

_26_9J0

14

6

10,11

14

j

52

10,11

14

j

19

10,11

14

" 4 2 10,11

14

cdc.ddc J12

j

i j

68

cdc,dcd

8,9_ 7,8

152

2x abba cdd,ccc

t

25

8/8/7

12

1

2.4.26.84.

376

98.107 7.8 ababaa

-

6Q 12

6

t

124

9,10

2x abba

8

2x abab ccd,ccd

ababcc

j

65

6,8

54

abbc

t

62

j

109

7,8

16

6

32

addc j

11 8,9

6

xaxa xbxb

38

7

cdd.dcc 7

26

10,11

14

50

j

8

109

32

8

j

4

106

12

10

j

4

55

t

V

12

_

4/6

8

133,146

32

j t

8

67,132

48

8/7

t

8

97, 129, 144

52

16

9/6

j

-

2,4

96

118

23

9/8

j

-

7

60

4 6

103, 60, 70

38

j

4

9 , 1 2 , 18

156

t

8

104

24

j

8

14,23

80

6/4

i

8

72

40

10/8

j

8

8

40

6/5

j

8

90

40

10/9

j

4

15

12

7/5

i

-

3

26

(

8

21,22, 24,94

148

7/6

j

-

5

36

11/6

>

4

10

50

j

8

143

8

11/10

j

T

62

4

t

8

73

64

13/12

j

4

37

40

8/5

t

8

46, 142

72

7/7/6

j

6

50

12

8/6

j

8

75, 7 7 , 8 1 , 127

160

8/8/7

t

6

95

12

j

4

61

44

10/10/9

1

6

115

36

5

j

6

- (lejtés) - (strófa) V T

= = = =

strófa

t

periódus

lejtés

sorszám

sorok száma

71

strófa

1(1

lejtés

sorszám

sorok száma

V.

periódus

ütemező vers (6/6) antistrófikus vers variált töredék

ligyncmü sorokból 5 változatban 8 verset találunk (cz a vcisek 5,5%-a), összesen 147 sorban (4,4%). Л periódusos versek száma 41 (28%), a sorok száma 1372 (35%). Л pcriódusváltozatok száma: 18.

39

sorszám

2

3

4

jambusi

X

X

X

6 X

X

X

X

X

trochcusi

Holdhoz

12

X

kedves sír-

11

X

о ca

Fantázia

10

X

m

Vánság

9

Ю

végnyúga-

Й

>. •Z.

Gyakori;a szárnyain (töi edék)

<

<

W) -3

Egy született leánvkának

izinczyhoz

<sN >

•а

: Aicas

dalos

-C

<

álasztás

verscím

è о

szerető

képzelet:z

VI.

Ю

2

<

< .2,

<

<í£

13

14

15

X

X

X

szimultán

X

verssorok száma

X

48

26

48

36

9/6

7/5

9/6

7/6

14

X

X

60

40

_2_
8

_1.

4_

9/8

10/8

9/8

11/6

+

strófa/sor periódus

2x abba ede ddc

RÍM

X

_?6

ab ab

X

X

X

X

20

20

_!?_

4

_ 8 _

ab ab cc

J

.17 X

X

6

4_

16

^

Io

X

__12 4

9/8

9/8_ j q / 9

ab ab

ab ab cd

ab ab

X

X

16

_1.4

8

+

ab ab cd cd

2x abba ede dec

8

8

3 4 5 6

13 24

7

5 24

13

?JL

18

8 9

30 24

3

18

24

20

-30

10

7

11

7

10

4

10

16

10

2

10

16

20

_3__ 15

_2JL

6

6

12 13 14 tagolási alapok ch/verssor száma s-i sorv6g/vsz

5,4

4,5 7

44_

14

1,27

5,4

5,4

3

5,3 6,7

4,5

5,4

5,4

5,4

A .

5,4

4, 6

_J

11

6

44

3

7,9

5,6 7

4,5 jq

sorváltozat/vsz lábváltozat/vsz

_

11

4,8 12, 18

anapcsztus elízió; néma h,S...

26, 42, 50

1, 9

szaffói

1, 6

5, 31

2, 12

_x

alkaioszi szonett stanza

40

X

X X

X

X

M

о

о ел

*я -а

5.

N :

о

О

<

ô с Sì >• ч> : — N S p О fi'" 1-Л 1-О ™ Lu ' n Ш Ë

~nj ,—

й

< CU

•o

a. e -О

<

E 4J

M

.c >. с a

•j\

<j -a

N

О

N V) -С

-<

G

A

.a

t> OJ

В •3

LS

•a

с •О >. 1.8_ ._1.9_. X

_?_!._

X

X

X

116 4 9/8

+

32 8 10/9

ab ab

2х abba etici есс

ab ab cd cd

X

X X

X

24 _48 8 8 10/9 9/8 ab ab cd cd

J]

! = §

II>

ab ab cd cd

„3-6.. .37

31 X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X_

14

20 4

24

42

14

40 4 13 12

ab ab cil cd

2x ab ab ced ced

Л

- -

39

41

42

X

X

X

.V—

•

V

._.+

2x abba ede dee

43

44~ lis' X

_ X

8 4

ab ab

18 JL_

aab ceb

X

X

32 8

4

V

abba

X X _Л 3(1 -J_1. _.52_ __5_ 6 _X.

ab aa b

ab ba ce 1 _.9_

3

--

!?.

1... 3

...17. _ 58

i 16 4

J2__ _?A_ J2_

24

5 _ _J2 Л 5. J ?

24_. Л 8

io

X

X

X

+

X

X

48 8 10/9

—

-5JL

-a N У,

о

22_

X

D

GO

_24_ _26___ X

X

о

IS

'g

О

X

s

g

6

_3_ 16 J 2 _ _1.6_

6 8

2 2

12 18

6

l'L

J_L _8_ 5 5 _.!_.

...?0 . _?JL 5,4

5

4,6

4,6

4,58 97,111

12

26

7

(12) 2.3 7

5,4 6 39

4,6

5,7

5,4

4,6 _5_

14

3,5 15, 19,

4,3

4,6

6

5,4

5,4

2,12 29,36

2

H, 20

6

15

7, 25, 39

2

9, П, 17

8,36 47, 50

9

45

7

.JJL. 40.

Ш) (9)

13, 14

1, 17

7, 11

9, 17

2, 5, 6

4,6 ..5„

5,4 3

4,3 5 40, 48

—

10, 33,42 19

38

5

4

20 36 32„ 13, 24

15

4

_(3). 18

38. 4,8 33, 49

..+.. +

+ +

+

+

+

+

•f

41

X

X

X

_

14 8

X

j¥

.46 V

Çd.

_12

X

X _

X

X

X

X

X

13

12

28

64

у

7

8

__6

X

.JC_

X

X

X

28 16 A__ . 7

X

62.

2x abba edd dee

V

aab ebb

V

6 32

V

ab ab ab cc

aa bb

ab ab cc b

X

6?

. 29

.. M .... _ J

-?2_

8 _IJ_

-ÍJ _ _JL 11

5 8__

2x abba ale ded

2

.21

7 19

3 _2..

. 24 20 4

12 16

2_.

?..

?..

8

_2

...6_. _6_

JA

_1

11..

.33

.8 _ 6

16

44

X _

X

fi?..

64

65

X

X

X

X

J

48

4

+

1

X

8 _.

8/6

H/10

xa xa

ab ab

Szép Lenka

61 _

X

Az os írom Kőszegné 1 (töredék)

59

Képzelethez

Reme;>ve zeng... (tö­ redék)

58.

Rákóczi hajh...

-57.

X

Rény

A Remény­ hez

Lyány ült...

55_ . 5 6

A Földhez

53 _ . 5 4

Hol a viránv...

Szerelem (tö­ redék)

A lyány dala

Elfojtódás

J>2. X

1ПЛ

m_ ab ab cd

x_

X

19

Bor-király

.50

_á!L. X

Tudatlanság

Rákos nimfá­ jához

Az ivó

A szenvedő

Róza

"1

ab ab ab cc

X

8__ 8 ab ab cd cd

X

54 6 ab ab cc

. 2? .

1«

22

36

.7_

2

7

2

18_ __4 . 30 J2 2__

4 5

5

_j4._

4~T

5 4

5,4

._5_ _.?_.

5,4 7_.

11 6,8 34,36 44,50 52

19

32

44

5,4

...7_

5 4_

3,4

5

58

4,8

9,10 12

5 8

(13)

12 14

1,3 15 23

3,11

3, 10

4,5 3 (10)

+

6, 34

(lì)

5, 12, 13

29, 42, 43

4 _5_

5,4

6,7.

6 _.5._

(Щ

4

4 5 . 10 45 4(3) (<•>)

(13)

12 7,11 14,36

23 44

8 11

23

54

26

19

14

47,51 -6? . 19 31

.+_.

2 5

2 14 19

14

13 25

..±..

t.

2,28 32 _41

3 8 10

10

9

25

6

J

X X

42

X X

X

X

X

X

X

X

X

J . 2 . . -3.2 _í. 8 8/6 ab ab cd cd

X

X

X X

16

8

_A_

50

ab ab cc dd

ab bc ad dc

5-6 ab ab

X

40

10

8

V

6/4 xn xa xb xb

.7/6. ab ab cd cd

_7_7_

_x_

X

_8. ab ab cc dd

79

X

X

X

Ж A . _A

X

80. 8

18

8/6_. ab ab cd cd

8/6... ab ab cd cd

ab ab cc dd

_83__

84

X

X

X

_x 32_

X

X

X

Al_ _L1. A°_ V

5

8

aa bb b

.8/6. ab ab cd cd

Remény, Em­ lékezet

Igazság

81

Tanács

«IL 80

X

X

J?2

Panasz

Zsarnok 78

a и

Ki búban ül...

. . 7 5 , „7J?

Remete

Vanitatum vanitas

Zápor

Himnusz

Csolnakon X

64 8

+

о

X

X

_62_.

с

X

X

152.

u

-JL

. 71

69

X

Bordal

Talánvok (VIX)

Idegen (töre­ dék)

1 Dobozi

Bú kél ve­ lem...

Rákos

J>7- J>fL X

•o SÍ

_85_ X

X

X

X

10

64

28

8

..JL

ab ab cc dd

ab ab cc b

aa bc bc dc cd

20

1

120

1 1

50

16

-ZL

4

_7íL

12

8

JA

32

_3JL 10

96

_40

96

J
2

—

10

A_

20 3

32

12

20

7

32

JA

4-5 3

4 3

4,5 3

4,5 3

3

t8

_ i _

JA

1

_зо_.

_1.

17

1

2

1 .2. 5 4

4,5 3

4,5 3

(1(1)

(И)

25 27

"(5)" (37)

4,5 3

4,5 6

1,5 15 40

4 3_ 6,8, 12, 30,41

16 24

(17)

32

3.5 21 59 61

(28)

22

14 19 20

"(8)

Jl. (8) 27

92 96 120

1

4,5 3

4,5 3

4,5 3

47

1, 8,18 31

(6)

4,5 3

4,5

1 14

17

1,6 22, 3.8^0

(8)

15

3 27

(16)

3

4 _6_

2,8 15 16

4,5 6

11

(10)

(6)

9, 57, 59

2,3 8, 10

üí>)_ 66

10, 11, 32 61

138 154 173

17

22

7

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

43

.... * .

X

«A _ 8 aa bb

ab ab ab cc

—x_. 28_ _._7__ ab ab cc b

95

97

,1.00..

X

X

_x... 24 8

X

X

X

40

__3_2_ 8

...12 _

8

104 J 0 5 ,

106

107

_6/5_ JO/9 xa ab xa ab xb cd xb cd

fi 8/8/7

8/7

aabb ccb

ab ab cd cd

....

—

X

X

X x_ 24... _l.fi 8_ ...8.

ab ab cc dd

x_

...24 .4... ...8 4/6

ab ab cc dd

... X

X

25... .. 1.2

..Y... .. _4_.

xa xa xb xb

X

aa bb

ab ab cc dd ac ac cc

ab ba b

X

X

xa xa xb xb

ab ab cc de d

ab ab cc dd

ab ab cc dd

......

8 _32_

-1.2 ._ 4 .. __12 8 _!?_

12_. J2_

16

_13_ .12-

12

_8__ __8. 8

.20. _2_5_. - J 2 _

8

-](>

_L2-_

16

4,

4,5 3

16

4,5 3

5,4 3

4,6

4

4, 5

4,

86

1(1,

JÍ


8 8

5,4 6

X

112 X

.....

?().

4,5

X

.

20

_зз _55_

X

__20_. ._3_2._ _4.5. . - 2 4 . ._3_2_ _5_._ 8 9 . 8_. . . 8 .

_1_2_. J_2__

X

x_ x__

X

24

> _

J,°8- j 0 9 _ J . i o . . 1 Д -

Honvágy és Szerelem

IL.

.'. Olì

[Vándor

u

Pipadal


С

E

'Hév naptól...

N

Vándor reménv

.a Я S

: Költő

aj

>. С О M

X X

. x_

с' с

73 о

X...

X X

aj

Hervadsz...

94

N

:Rév clott

- Ж .

i Szerelemhez

1 Holdhoz

I W_ _ 8 б _ J18__

Esti dal

>. -o с

j Vigasztalás

A nyugtalan

о g

4, 5

5,3" 4

8

24"

4,

4, 5

4

5

5, 9

4, ...3 8 10

3, 4

4,5 3

—5.

9, 28

10, 12

1 1 ] 1

"(22)

11

5, 28

30

1

38

1

H, _3.8

9, 12

16, 18

8.15 16, 24

1, 5, 13

3, 7

24 4, 18

10

12

12, 16

1.4 8

fi, 27

5.8 23-4 39 44

(10)

6,8 11,14 27,32

16, _20_

13

fi,

_15_

+

13

7,8 17,

26

13

6. 15

J?3_ .Л. _

X

44

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x'

X

X

X

X

36

23

21

8

_2_()_

17

JV

7

5

._Y_.

fi

_8

19

.J.3.L

J33

x_

X

X

X

32

8

8

8

X

?._

X

X

X

X

X

X

.35-

.Ifi 8

2_
24

8 8_

8/6

8/6

xa xa xb

xa xa xb

8/6

8/7

ab ab cd

xa j;a xb

7

8

6

ML

J i i ML

-_X__

Rebellis vers J46

X

X

6

Mi fénylik ott... (töredék)

Könnye csillog... (töredék)

Szép Erdély... (töredék)

Messze széles... (töredék)

| X

X

.8.

142

x_

X

8

ML

_1.38_

X

„24

Zrínyi második éneke

Hós 135

X

Éji temetés

J

J 132

Emléksorok KM-hoz

X

X

129

Intés

X

Tisztüiítás

-Ш

X

Átok

J26

Vész

j 125

X

Nap száll alá... (töredék)

Kél a zeCr... (töredék)

123_ J 2 4

Bár rózsa volnék... (töredék)

_1J_8

Vad homály kél... (töredék)

Búsan csörög...

Könnycsepp

Zrínyi dala !_15_

X X

X

X _8..

X

X

Hí.

8

8_

8/5

7/6

8/7

xa xa xb xb

ab ab cd

R

8/6

10.

aa b cc b

xa xa xb —

•

ab ab cc

aa bb a

_*ь.

b _

ab ab cc b

xb

XJL

aa xb xb —

aa b cc

ab ab

ab ab

cd

_>__

çâ__

cd cd

V

.«1

— -

xa xa xb xb

9 _ 8

4

_9_ 12

8

4

15

12

20

12

.JA

18

4

1.2.

4

_4

12_.

_4__

4 _ 4

_?_.

_A

_ 4

_23_.

4

4

4

.1?...

2.1

13

_8 .12

6

4

__4__

_J._

A_ .JA. _lá.

JL —

— 1

— 4

_4_.

1

4,

fi

4

4

5,

AA 3

_L-.

4,3

4,

1,5

4,5

4,5

4,

5

5

3

3

3

3

1

—

5

6,3 J.5

5,4

4,

3,4

6,7

5

5

4

4,5

4,

6,3

s —

—

—

9

25 27 29

J_ 17

8

+

2 —

—+

-

3,4

5,6

..+_

JP

_15

.....

— X

X

X

_23_

X

X

X

X

X

X

X

X

45

28

29

30

31

32

40

70

82

87

91

sorok száma

10

6

2

6

6

4

4

8

2

30

6

6

8

2

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

2

1

_.J*_ h

2

1

3

3

hb

1

idómértékcs

>*

%

а

j3 H

т"

•a 3 _

Emlék

Panasz

Ajánlás

| Az Acatia

о -<

À

Áldozat

27

•э _: с

j Berkemhez

! Rádaynak sír­ ján

25

1 Óhajtás

20

VüRSCÍM

Veszteség

Egy ifjú sír; ján

| sorszám

disztichonok, hexameterek

92

szimultán — р _ _


о

1

2d

-

2db

e

1 - - -

1

1

1

5

2

5

2

3

1

1

1

2

1

1 2 1

1

1

3d 3db

1

1

kit d,d,d,d d,d,il,s

t

1

1

d,d,s,d d,s,d,d

l

1

1

1

1

1

1

láb

s,d,d,d V

d,d,s,s d,s,d,s

E X

>

d,s,s,d

1

s,d,d,s

2

s,d,s,d

1

(О

1

1)

1

2_

J!

1

J

1

1

1

1

2 1

1

1

s,s,d,d d,s,s,s

2

s,d,s,s

4

1 1

i

s,s,d,s

2

1

2

2

2

1

3 1

4

2

1

1

2

3

1

13

2

2

2

1

1

1

2

2

1

1

1

7

1

2

s,s,s,d idômértékcs : marner

о

1

szí nullán

5

d,d

1

d,s

1

s,d

3

xi 1

s,s clízió/sorszám

46

4

2

3 1

1 2

2 1

1 1

2 1

1

2

1

1

2

2

1

3 3

1

2,7

1 1

4

128

J30_

6

6

2

__*_

X

X

X

X

X

X

X

X

X

4

15

4

3

1

1

1

1

5

11

5

9

2

1

2

JL

3

6

2

1

4

1

2

X

X

X

X

4 3

2

1 2

— 1

1

134

136

Paulina em­ lékkönyvébe

121

6

J-UL 26

С
Felírás Kende Zsig­ mond házára

120

8

8

Emléklapra

Távozás

119

17

6

Kazinczy

Mária Therésia

117

16

8

Ajánlás

Huszt

H6

34

6

Munkács

Kölcsey (tö­ redék)

114

Epigrammák

Szondi (töre­ dék)

102

Gróf Káro­ lyi...

99_

Déni

Régi várban

Drégel

Echo 93

_ _> >,

J37_ J 4 0

2 _ ______

4

X

X

X

X

X

1

1

2 1

3

4

1_

_8

1

1 1

1

-

1_

1

1

—

1 1

1

1 1 1

1

2

3

6

3

1

3

_2_

2

3

2

1

1

2

6

1

5

5

2

1

2

2

1

1

1 1

1

1

3

1

1

1

1 2

1

1

1

1

1

1

_ 2

2

1

1 1 1

1

1 1

1

1 4

1

2

2

1

2

1

1

1

1 1

1

1

1

3

1

1 1

2

1

J

1

2

1

2

2

_!_ 3

3^

2

2

2

2

2

1

2

2 1

8_ 4 _____ 4_ 6 1

1

1

2

2

3 3 1

1

1

1

1

1

2

1

1

1 3

2

1

1

2_

3

_ 1 _ 1

3 1

1

_2_ i

2 6

8

47

Nagy Miklós:

~[ JÓKAI VILÁGOS UTÁN (Filológia és ízléstörténet)

i

C s a k n e m 3 évtizede folyik már - 1962-ben kezdődölt - Jókai M ó r összes m ű v e i n e k kritikai kiadása, időszerű tehát megvizsgálni, mi újat adott a Jókai-filológiának. D o l g o ­ zatunk leszűkített terület áttekintésével kísérli m e g a válaszadást: a ciklusok közül n e m foglalkozik a Regények c í m ű v e l , hanem a többi öttel (Cikkek, Drámák, Elbeszélések, Föl­ jegyzések, Kisregények, Levelezés) időhatárként pedig 1 8 6 0 - 1 8 6 1 kínálkozik. M í g a Re­ gények mellőzesének főként technikai oka v a n , a jelzett kettős év több s z e m p o n t b ó l is szakaszt zár le írói pályáján: költőnk 1860 után hosszabb időre l e m o n d a s z í n m ű v e k írá­ sáról, az eddiginél k e v e s e b b novellán dolgozik, annál i n k á b b enged az átmenetileg fel­ s z a b a d u l ó politikai élet v o n z á s á n a k . 1861-ben a Magyar Sajtóban cikkezik, vállalja a képviselőséget, 1863-ban m e g i n d í t j á k Honi, a későbbi l i a l k ö z é p p á r t n a g y h a t á s ú napi­ lapját. Élclapjának, az Üstökösnek is egyre inkább politikai jellege lesz.

Forráshasználat

(A széppróza

határán,

kisregények,

drámák)

A J K K megindulása előtt az irodalomtörténészek forráskutatás terén l e g e r e d m é n y e ­ sebben talán azzal a regénytrilógiával foglalkoztak, a m e l y n e k darabja: Erdély aranykora, Török világ Magyarországon, Л kétszarvú ember. (F.nnck kapcsán n e m szabad megfeled­ k e z n ü n k Dézsi Lajos és a kolozsvári kutató, Rajka László érdemeiről). Sokkal k e v e s e b b gondjuk volt a s z a k e m b e r e k n e k a Bach-korszak alatt befejezett históriai s z o m o r ú j á t é k o k ­ ra (Dalma, Manliiis Sinistcr, Könyves Kálmán, Dózsa György, Л szigetvári vértanuk), és az egész pálya folyamán bővített, tökéletesített összefoglaló m u n k á r a , amely helyes ö n i s ­ meretet tükrözve viseli Л magyar nemzet története regényes rajzokban címet. A z utóbbi 1969-ben két kötetként jelent m e g a sorozat darabjai közi, T é g l á s T i v a d a r é s Végh F e ­ renc g o n d o z á s á b a n . Л szerzőpáros kisebb fejezetek egész során ( J K K 6 7 . k. 3 4 0 - 4 1 0 ) át mutatja be a Jókaitól legtöbbet forgatott alkotásokat és g y ű j t e m é n y e k e t , s a rra a k ö v e t ­ keztetésre jut, hogy az 1850-es évtized során megformált első kötet döntően E d w a r d G i b ­ bon, Szalay L á s z l ó m e g Ignaz Fessier feldolgozásain a l a p s z i k . ( G i b b o n közismert k o m ­ pozícióját német fordításban, Fessier: Geschichte der Ungern-'jéi egy tíz kötetes 1815—1825 kibocsátott lipcsei edicióban t a n u l m á n y o z t a , a kortárs Szalay nagy v á l l a l k o ­ zása 1 8 5 2 - 1 8 6 2 - b e n hagyta el a sajtót.) Szalay m o d e r n e b b irányt képviselt a t u d o ­ m á n y b a n a r o m a n t i k u s , vallásos, misztikus Fesslernél, de az író szinte e g y e n l ő mértékben t á m a s z k o d o t t e két nagy tekintélyre. Fgyáltalán n e m történt m e g k o r á b b a n m i n d e n n e k részletes igazolása, m e g l e p ő a filológiai e r e d m é n y - mégis - l e g i n k á b b G i b b o n v o n a t k o ­ zásában. 1

Mit adhatott az angol felvilágosodás nagy tudósa Jókainak a római birodalom hanyat­ lását és bukását tárgyaló r e m e k é v e l ? Л válasz egyszerű: a Kína határától C a t a l a u n u m i g m e g R ó m á i g k a l a n d o z ó hunok legendás történetét. Költőnk s z á m á r a m i n d v é g i g m e g ­ dönthetetlen igazságnak számított a h u n - m a g y a r rokonság tétele, ezért a „ t e s t v é r n é p " be­ mutatása alkotásának szerves része. A z Attilával r o k o n s z e n v e z ő , nagy szépírói tehetségű brit annyira hatolt rá, hogy kedvééit m é g egy fontos bizánci forrást, sőt a hazai K é p e s Krónika eltérő részleteit is félretolta, velük s z e m b e n Gibbont követte. ( V ö . i.m. 3 7 9 . ) Ezt

a gyakorlatot s z é p i r o d a l m i téren is s z á m o n kell tartanunk. Jókai általában az új, k ö n n y e n hozzáférhető szintézisekhez nyúlt, a krónikákból ( A n o n y m u s , Kézai, Kálti M á r k , Bonfini) aránylag keveset merített, inkább csak akkor, ha a „ m o d e r n " összefoglalások szintén erre ösztönözték. Mindenütt megemlíti a történelmi tárgyú hazai s z é p i r o d a l m a t , t ö b b e k között az Atti­ lát m e g é n e k l ő Aranyt, E ö t v ö s D ó z s a - r e g é n y é t , K a t o n a Ránk fcá/iját p e d i g e g y b e n - m á s ban követi is. „Szalaynál a csábító neve Bertold és nem Ottó, a királynő (!) m e g g y i l k o l á ­ sát sem tulajdonítja határozottan B á n k n a k " - hangoztatja a J K K j e g y z e t e (i.m. 3 5 8 . ) Klasszikus tragédiánk és annak színpadi sorsa m i n d v é g i g lekötötte nagy e l b e s z é l ő n k ér­ deklődését - a teljesség kedvéért é r d e m e s ezt az adatot is s z á m o n t a r t a n u n k ! A J K K 1971-ben gyarapodott a Drámák első kötetével, így a sajtó alá r e n d e z ő Solt A n d o r élhetett m á r az imént ismertetett e r e d m é n y e k k e l . A s z í n m ű v e k k e l e t k e z é s t ö r t é n e ­ tében főforrásként többnyire a m á r ismert n e v e k b u k k a n n a k fel: a Dalma s a Manlius Sinister igen sokat köszönhet G i b b o n n a k , a Könyves Kálmán Szalaynak, Fcsslernek, a D ó ­ z s a - d r á m a m e g f o g a l m a z á s a k o r leginkább Fessier vezette a költő tollát. A. Dalma ( 1 8 5 2 ) esetében már a hazai mitológiát kutató Ipolyi Arnold t a n u l m á n y o z á s á v a l is s z á m o l a k ö ­ tet gondozója (i.m. 8 0 8 . ) : [az Új magyar M ú z e u m b a n ] „olvashatta Ipolyi A r n o l d n a k a teljes Magyar Mylhologiát ( 1 8 5 4 ) előlegező két értekezését a m a g y a r o k ősvallásáról". Ipolyi ettől fogva öt évtizeden át fényes állócsillaga írónknak, s z á m o s elbeszélés, regény (A jövő század regénye, Bálványosvár) sót tragédia (Levente) m e g k ö l t é s é r e ösztönzi. Tudott d o l o g , hogy Л szigetvári vértanúkhoz (1860) a szerző n e m nélkülözhette az o s z t r á k - m a g y a r orientalista, Joseph H a m m c r - P u r g s t a l l általa m á r k o r á b b a n is kiaknázott nagyszabású áttekintését, a Geschichte des osmanischen Reiches címűt. Ö n m a g á b a n roppant n e h é z v o l n a eldönteni, mivel volt adósa a bécsi tudósnak, mivel S z a l a y n a k , illet­ ve Fcsslernek. S z e r e n c s é r e Solt A n d o r n a k már rendelkezésére állott a Följegyzések két kötete, amely Jókai h u s z o n n y o l c noteszének j ó apparátussal ellátott ediciója. A 6. s z á m ú notesz anyaga szolgáltalja a d ö n t ő bizonyítékot: „a nem k e v e s e b b mint 2 6 sorban kiírt nevek és a z ostrom e g y e s mozzanataira v o n a t k o z ó adatok pontosan abban a s o r r e n d b e n k ö v e t k e z n e k e g y m á s után, mint ahogy azok I l a m r n c r PurgstaM k ö n y v é b e n olvashatók. (...) azt is m o n d h a t n á n k , hogy Jókai «kicédulazta» a történetíró nagy hírű munkáját (Drá­ mák I. 924). ( T e g y ü k hozzá, Solt A n d o r n a k с megállapítása a Följegyzések, I. 2 5 4 - 2 5 5 . lapjára v o n a t k o z i k ) . A z eset jól muatja, hogy a Följegyzések ciklus lelkiismeretes g o n d o ­ zói, Péter Zoltán valamint Pétcrffy L á s z l ó nélkülözhetetlen segédeszközt adtak az iroda­ lomtörténészeknek, kivált a J K K m u n k a t á r s a i n a k . A noteszek é p p ú g y tükrözik a M e s t e r kiadásait, bevételeit, előfizető-toborzását, mint írói ötleteit, szellemi portyázásait. T a n u l ­ m á n y o z á s u k útján - mint látni fogjuk - több hipotézist, állandósuló előítéletet lehet m é g eloszlatni. N e m n e h é z gyarapítani a jeles források és monográfiák névsorát, a m e l y e k m e g f o r d u l ­ lak a költő íróasztalán. Hiszen A kétszarvú emberhez ( 1 8 5 2 ) é p p ú g y s z ü k s é g e volt. C s e ­ rei Mihály: Históriáján mint Bethlen J á n o s : História rerum Transsilvanicarum című k ö n y v é r e . ' Sőt - ami nála akkoriban ritkaság - katolikus e g y h á z t ö r t é n e t h e z is f o l y a m o ­ dolt. Pray G y ö r g y : Specimen Hierarchiáé Hungaricae (Pars I. P o s o n i i - C a s s o v i a e 1776) című k ö n y v e tartalmazta egy tatár fogságba esett m a g y a r püspök g i o l c s z k e n k e s e r v e s történetét: cl kellett tűrnie a szerencsétlennek, hogy felvágott h o m l o k b ő r é b e k e c s k e s z a r ­ vakat operáljanak be kegyetlen gazdái. A kisregény m á s fejezeteiben Apafi fejedelem követének fejéie is szarv kerül - ám k e v é s b é fájdalmas m ó d o n : megcsalja a c s a p o d á r fe­ lesége. A z efféle pajkos históriák vagy éppen féltékenységi d r á m á k egy n e v e z e t e s francia

g y ű j t e m é n y e m á r ismert volt e k k o r költőnk előtt, bár Л kétszarvú emberhez n e m h a s z n á l ­ ta fel. Dictionnaire contenant les anecdotes ... de l'amour (1 kiad. 1 7 8 8 . , 2. kiad. 1 8 1 1 . , m i n d k e t t ő T r o y e s b a n ) címet viseli az ütkötetes könyvsorozat, a m e l y n e k kiaknázását m á r reg (// 1928.) bebizonyította H a n k i s s J á n o s . Olyan állandó ihletője a Dictionnaire .... nagy e l b e s z é l ő n k n e k , akár Ipolyi már idézett Magyar Mythologiâja, v a g y a m i l y e n n é két évtizeddel k é s ő b b A székelyföld leírása ( 1 8 6 8 - 1 8 7 3 ) , Orbán B a l á z s legendás o p u s z a vá­ lik. N o h a n a g y s z á m ú elbeszélés m e g néhány regény esetében mutatta ki H a n k i s s a fran­ cia a n e k d o t a g y ű j t e m é n y felhasználását, a J K K m u n k a t á r s a i n a k akad m é g tennivalójuk e területen. Az ö t v e n e s - h a t v a n a s é v e k b e n írónk különösen a k k o r merített s z o r g a l m a s a n a Diclionnaire-ből, amikor össze akart állítani valamilyen terjedelmesebb novelláskötetet (Dekameron, Milyenek a nők? Milyenek a férfiak?). Ilyenkor j o g g a l g y a n a k o d h a t u n k ar­ ra, hogy nem elszigetelt forráshasználatról van szó, hanem k i s e b b - n a g y o b b sorozatban születtek a Dictionnaire-re v i s s z a v e z e t h e t ő írások. J ó példái nyújt az 1860-as e s z t e n d ő n o v c l l a t e r m é s e . (A J K K idevágó darabja m é g nem kész, előmunkálatai alapján tájékoz­ tatott a kérdésről m u n k a t á r s u n k , Acél Z s u z s a ) . Jókai 1860. októberétől d e c e m b e r i g az alábbi elbeszéléseket tette közzé: Mit tudnak a nők?, fíenzerade szerelme, Kuruc világ után, Egy női szó, a m e l y e k egy kivételével a Dekaincroni gazdagították. H a n k i s s a két k ö z é p s ő történetet j o g g a l eredeztette a kérdéses francia m u n k á b ó l , a másik kettőt n e m tárgyalta, de ma már tudjuk, onnét s z á r m a z t a k ezek is. H a n k i s s professzor minden v a l ó s z í n ű s é g szerint n e m nézte át a n o t e s z o k a t , így azután n e m tudhatott arról, hogy a költő a Dictionnaire elég s z á m o t t e v ő részét kivonatolta, m i n ­ denesetre sokkalta több ottani c í m s z ó iránt érdeklődött, mint a m e n n y i végül k i d o l g o z á s r a került. F.gyedül a 8. s z á m ú , 1 8 6 0 - 6 4 teleírt j e g y z ő k ö n y v e c s k é j é n e k elején mintegy 7 0 anekdotát vázolt fel, m é g hozá abc rendben, miként forrása is tette. (Följegyzések I. 3 3 7 3 4 2 ) . F e l d o l g o z á s u k r a v i s z o n y l a g h a m a r sor került, m i n d e n e s e t r e l e g k é s ő b b a Fekete gyémántokban (1870), egy kivételes esetet azonban é r d e m e s m e g e m l í t e n ü n k . „ B a r a c H a g e b nejeit férfiaknak öltözteti s így fogja el a sultant, ki őt akarta e l f o g n i " - olvashatjuk a 8. j e g y z ő k ö n y v e c s k e 3. rectóján (i.m. 338.) A csíra majd n e g y e d s z á z a d m ú l v a szökkent szárba: 1888-ban jelentette m e g Barak Ilageb asszonyai című „beszélyét", a m i k o r már ritkán nyúlt a régi k e d v e n c a n e k d o t á s k ö n y v után... Bizonyára sok novella keletkezéséhez ad m é g magyarázatot a Dictionnaire, ezért azt a kérdést is fölvethetjük, hogy kapott-e témát, mesevázat a Mester az ötvenes években is­ m e r e t e s hazai a d o m á s k ö n y v e k b ő l . Mindenekelőtt azt kell eldönteni, m e n n y i b e n volt tu­ d o m á s a róluk. S á n d o r Istvánnak, a műfaj lapasztalt kutatójának nyilatkozata p e r d ö n t ő : „írónk jól tájékozott az a d o m a magyar és nemzetközi i r o d a l m á b a n . Ismerte m ú l t u n k olyan kiadványait, amilyen Kónyi J á n o s m ű v e , Л mindenkor nevető Democritus (17841785) v a g y S z i r m a y Antal Hungária in parabolis c. munkája ( 1 8 0 7 ) és a Gaál G y ö r g y kiadta élclap, A tudós palóc, avagy Furkács Tamás levelei ( 1 8 0 3 - 1 8 0 4 ) . 4

Ugyanitt S á n d o r István azt is megállapítja, hogy a z Üstökös szerkesztőjeként Jókai az olvasótól beküldött és saját gyűjtéséből s z á r m a z ó anyagot közölt, „lapjában a k ö l c s ö n z é ­ sek s z á m a elenyészően csekély". Ebből azonban nem következik föltétlenül, hogy h a s o n ­ ló szokást követett íróként. E m l é k e z e t ü n k szerint a J K K eddig kinyomtatott köteteinek munkatársai sehol sem bukkantak Kónyi Jánostól vagy Gaál Györgytől történő átvételre, annál i n k á b b a Hungaiia in parabolis e g y e s regényekben v a l ó felhasználására, 1870 után. (Pl. Névtelen vár, Rab Ráby, Rákóczy fia). M é g saját példánya is volt belőle a költő­ nek, amely m á i g fennmaradt! Ennek beszerzési é v e 1857, így lehetséges, hogy a z Elbe50

szélesek ciklus n e m s o k á r a m u n k á b a v e e n d ő köteteiben jelentkezik majd S z i r m a y hatása, ám j e l e n l e g nincs t u d o m á s u n k erről. Az Egy magyar nábob m e g / í z új földesúr rengeteg anekdotát tartalmaz, ezeket mind ó m a g a hallotta, j ó példa az utóbbi r e g é n y , a m e l y b e J ó ­ kai saját g y ű j t e m é n y é b ő l illesztett be egyet ( J K K 13. k. 4 7 5 ) .

Forráshasználat

az elbeszélések

területén

E d d i g négy kötet készült el az elbeszélésekből ( 1 . , 2., 3 . , 5.), az utolsó 1 8 5 3 - 1 8 5 4 ter­ méséi tartalmazza. T e r m é s z e t e s , hogy a forrásokra, lelőhelyekre v o n a t k o z ó a n sokkal k e ­ v e s e b b tapasztalat gyűlt össze, mint a Regények már befejezett ciklusának h a t a l m a s m é ­ retű j c g y z e t a n y a g á b ó l . A kutatónak általában a novellák jellegéből kell kiindulnia: a j e l e n b e n vagy a m ú l t b a n , h a z á n k b a n vagy külföldön j á t s z ó d i k - e a c s e l e k m é n y ? Stílusát, műfaji jellemzőit tekintve egészen m á s Jókainál a meseszerű-fantasztikus, a franciás romantikájú (többnyire k a l a n d o s , b ű n ü g y i ) , v a l a m i n t az a d o m á s - é l e t k é p s z e r ű történet. Meghatározott műfaji- és stíluskatcgóriálioz m á s és m á s forráscsoport tartozik, m i n d i g s z á m o l v a persze a bizonytalan vagy átmeneti j e l e n s é g e k k e l . I x g k ö n n y e b b e n v é g e z h e t ü n k a hazai történelmi tárgyú d a r a b o k k a l . A regények m e g a Magyar nemzet története s z ö v e g g o n d o z á s a során itt már k o r á b b a n kialakult a „fontcs" aránylag szilárd sora. Fessier, Szalay m o n u m e n t á l i s művei mellet h u n - ő s m a g y a r tárgy esetében G i b b o n n a l kell s z á m o l n u n k , a török hódoltság korára v o n a t k o z ó a n H a m m e r Purgstall, az erdélyi históriában Cserei Mihály, Bethlen J á n o s emlékiratai és K ő v á r y László kortárs történész m u n k á s s á g a kalauzolja Jókait. H a Szinnyci F e r e n c szintetikus monográfiáját (Sz. I.: Novella és regényirodalmunk a Bach-korszakban. 1. k. B p . 1941.) átnézzük, m e g g y ő z ő d h e t ü n k róla, hogy ilyen terjedelmes és részleteiben is igazolt forrás­ j e g y z é k k e l a kisepika - tekintetében nem szolgált 1962 előtti filológiánk. Á m az említet­ tek csupán a legfontosabb „anyagszállítók"! N é v s o r u k k ö n n y e n b ő v í t h e t ő , kivált az Elbe­ szélések 2. és 5. alapján. Elégedjünk m e g ezúttal Szilágyi S á n d o r („kis S z i l á g y i " ) és A p o r Péter említésével. A z előbbi kiadványai időnként nélkülözhetetlennek bizonyultak 185U-ben a Csataképek „ b e s z é l y e i n e k " m e g k ó l t é s é h e z , az utóbbira Petki F a r k a s leányai m e g í r á s a k o r volt e l b e s z é l ő n k n e k szüksége ( 1 8 5 3 ) . A p o r és Jókai kapcsolatát e d d i g egyetlen dolgozat - a Pfeifer Jánosé ( E P h K 1918.) - tárgyalta, az is feledésbe merült, szűk határok között m o z g o t t . R e m é l h e t ő ugyanis, hogy a J K K a j ö v ő b e n t ö b b n y o m á t fogja feltárni a Melamorphosis Transylvaniae tanulmányozásának. E g y e t e m e s históriai témájú történetek elbeszéléséhez l e g i n k á b b Gibbon m e g a Dicti­ onnaire után nyúlt a szerző, az o s z m á n - t ö r ö k múltban H a m m c r - P u r g s t a l l és a részben er­ re t á m a s z k o d ó Poujoulat kalauzolták (fő források a Fehér rózsa c. regényt illetően, J K K 7. k.). Megvolt a vezetője Kína földjén is, Joh. Cristoph W a g n e r , akinek 1689-cs é v s z á mú o p u s z á t . Jókai hagyatékából m á i g is őrzi a Petőfi Irodalmi M ú z e u m . ( T e g y ü k hozzá: egykori k ö n y v t á r á n a k leltárát, s a mostani - bár megfogyatkozott - á l l o m á n y t m i n d i g nagy haszonnal lapozhatják föl a keletkezéstörténetet n y o m o z ó k ! ) 6

N e feledkezzünk m e g D c c s y S á m u e l Osmanographia ( 1 - 3 . köt. B é c s , 1 7 8 8 - 1 7 8 9 ) , c. gyűjteményéről sem. É p p ú g y merített belőle az ötvenesek első felében török tárgyú írása­ ihoz, mint 1888-ban, a m i k o r Aki a szívét a homlokán hordja k i s r e g é n y é n ( J K K Kisregé­ nyek 4. k.) dolgozgatott. T ö r ö k ö k , arabok életmódjára, vallási szertaitásaira v o n a t k o z ó matériát emelt ki innét nagy kedvvel. Futó gondolatként e s z ü n k b e jut, ugyanezt tehette volna a Törökországi levelekkel is, á m d e m i n d e n jel arra mutat, hogy M i k e s K e l e m e n

51

n a g y s z e r ű k ö n y v é t csak 1880 körül ismerhette m e g . (Ezt egy E r d é l y b e n k é s z ü l ő M i k e s ­ k i a d v á n y b a n bizonyítjuk be.) H a a költőnél ritka egyiptomi színhelyről, asszir-egyiptomi háborúról van s z ó , a m e l y Kr.e. 7 0 0 . folyt le, minden m e s e s z e r ű v é válik. A reformkor végén n e m m e g l e p ő , hogy az Aegypíusi rózsa ( 1 8 4 7 ) kapcsán Oltványi A m b r u s n a k ezt kellett följegyeznie: „Jókainak az ókori E g y i p t o m r a v o n a t k o z ó tájékozottsága (...) m e g l e h e t ő s e n felszínes és pontatlan volt. A novella hősnője (...) „a lélekvándorlás m é l y m i s z t é r i u m a i t " fejtegeti, holott „a hindu b r a l i m a n i z m u s n a k ez az alkotóeleme a z e g y i p t o m i vallástól m e r ő b e n idegen v o l t . " (Elbeszélések l.k. 686.) A z Oltványi által összegyűjtött adatokból akár az a k ö v e t k e z t e t é s is l e v o n h a t ó , h o g y írónk nagyrészt a Bibliából, H é r o d o t o s z b ó l m e g Vajda Péter egy n o ­ vellájából (!) szerezte ismereteit, majd v a k m e r ő e n rábízta magát a képzeletére. így aztán egy huszárvágással azonosította az asszir vallást az ősi perzsával, az egyiptomit a hindu­ val. A hazai színhelyű „mesék és r e g é k " (van ilyen című kötete a N e m z e t i K i a d á s n a k ) esetében kétféle, többnyire ö s s z e o l v a d ó hatással kell s z á m o t v e t n ü n k : egyrészt a M e s t e r hallott utazásai során mesét, n é p h a g y o m á n y t , másfelől megismerkedett a n n a k tudo­ m á n y o s a n v a g y novellaszerűen m e g f o r m á l t változatával. A z Elbeszélések 5. két darabja példázhatja ezt. Feltűnik Л Hargita c s e l e k m é n y é b e n a barlanglakó, z ö m ü k b e n g o n o s z törpék m o t í v u m a . A Székelyföldön 1853-ban utazgató író c s a k u g y a n átvehette őket k í s é ­ rőinek m e g a falusiaknak a rcgéléséből, de nem zárható ki Jósika M i k l ó s egy rokon tár­ gyú e l b e s z é l é s é n e k befolyása sem. A S z e n t A n n a tava csodálatos vízalatti világának rajzában Jókai Ipolyira t á m a s z k o ­ dik, így teremti m e g Л tengerszem tündére című beszélye „ l e g i z g a l m a s a b b rétegét. K i ­ mutathatóan tucatnyi esetben merít Ipolyi k ö n y v é b ő l [e r é s z l e t b e n ] " (i.m. 7 5 8 . ) . Ezen a ponton nem áll fenn a folklór hatása, amint ezt S z a k á c s Béla ötletesen bizonyítja B e n e ­ dek Elek i d e v á g ó , ám sokban elütő tartallmú m o n d a f e l d o l g o z á s á v a l . Elek apó e g y s z e ­ rűbb szövésű regéje a vízi szörnyeket é p p ú g y n e m ismeri, mint a tóparti férfiakat halálba csábító sellőket. A 19. századi M a g y a r o r s z á g o n lejátszódó kisepika s z á m o t t e v ő része olyan „emberi d o k u m e n t u m o k a t " nyújt, a m e l y e k n e k valószínű forrása a s z e m é l y e s tapasztalat v a g y a s z ű k e b b k ö r n y e z e t (pl. Laborfalvi Róza) közlése. Szinte r e m é n y t e l e n itt a tüzetesebb k ö ­ rülhatárolás, bizonyítás - majd minden a kutató szerencsés l e l e m é n y é t ő l , a véletlentől függ. M á s k é n t áll a dolog akkor, ha „ s z e n z á c i ó s " esetről beszélhetünk, vagy tág értelem­ ben vett töiténelmi e s e m é n y áll a háttérben. Joggal g y a n a k o d h a t u n k e k k o r újsághír, tör­ v é n y s z é k i b e s z á m o l ó , politikai röpirat vagy életrajz ösztönző hatására. A Csataképek legtöbb darabja bőven kamatoztatja a kishíreket, tudósításokat, a m e ­ lyek a saját szerkesztésű lapokban (Életképek, Esti lapok, Közlöny, Pesti Napló) találha­ tók, részben Jókai saját m e g f o g a l m a z á s á b a n . N e m m e g l e p ő , hogy egy szokatlanul h o s z szú, 2 8 hetes maratoni alvás leírását is a sajtóból emelte ki. Kultsár István folyóiratának, a Hasznos Mulatságoknak 1820. évfolyama adott hírt a nem m i n d e n n a p i e s e m é n y r ő l , e b ­ ből lett Л hosszú álom című népies, n é p m ű v e l ő m o d o r ú novella S z a k á c s B é l a szerint (El­ beszélések 5M. 704.) S i m o n B o l i v a r m e g S a m i l , a cserkeszek v e z é r e , főpapja: a múlt század első fele e két „ h í r h e d e t t " s z a b a d s á g h ő s é n e k egyaránt egy-egy elbeszélését szentelt írónk (Л fegyverte­ len, 1 8 5 4 ; Bolivar, 1857.) tájékozódásának mozzanatait csak a J K K m u n k a t á r s a i derítet­ ték fel. A z első t é m á h o z legtöbbet Friedrich W a g n e r 1854-es, lipcsei megjelenésű élet­ rajzából kölcsönzött (Elbeszélések, 5.k. 7 3 6 . skk.) m í g a Tudományos Gyűjtemény

7

1820-as évtizedben megjelen s z á m a i bizonyultak forrásnak a m á s o d i k e s e t b e n . N e m új jelenség az, hogy nagy elbeszélőnk v a l a m e l y időszaki l a p több s z á m a , netán több évfo­ lyama alapján alkotja m e g a m e s e v á z a t : erre figyelt föl m á r Linkesch S á n d o r is 1 9 4 3 ban, a Janicsárok végnapjai keletkezéséről értekezve. A k é r d é s e s k i a d v á n y a z Allgemeine Zeitung, Augsburg, a m e l y n e k 1820 körüli évfolyamaiból kerekedett ki a „janinai o r o s z l á n " - n a k , a z albán Ali Tepelenti pasának fölöttébb regényes pályája. ( V ö . J K K R e ­ g é n y e k 7.k.) A pályaindító külföldi tárgyú bcszélyekben a világfájdalom s a b o s s z ú v á g y l e g g y a k o ­ ribb m o z g a t ó e r ő . Ezek helyébe m á r a k ö v e t k e z ő évtized során h é t k ö z n a p i b b célok m e g indulatok lépnek, s a b ű n ü g y i történetek felé tolják cl szerzőnk kisebb r o m a n t i k u s írásait, így lesz k e d v e n c o l v a s m á n y á v á Rilavai, francia j o g t u d ó s nevével megjelölt két j o g i tár: tudjuk, az első d o k u m e n t u m s o r o z a t 1737-ben indult, 1743-ban ért véget, a m á s o d i k , a Neue Pilaval 1 8 4 2 - 1 8 9 0 között látott napvilágot, s m i n d k e t t ő híres b ű n p e r e k száraz ö s z szcfoglalásával hódított. M á r a kérdés első kidolgozója, Rajka László (ItK 1936.) utalt ar­ ra, hogy a M e s t e r többnyire csupán kiindulópontot, alaphelyeztet vett kölcsön innét, a z ­ tán g y ö k e r e s e n átdolgozta anyagát. így aztán igen n e h é z v é g é r e járni a d o l o g n a k ; többnyire csak annyi vitathatatlan, hogy a novella „Pitaval-ízű", ennél többet ritkán m o n d h a t u n k . E z történ pl. Egy halálítélet kapcsán (Elbeszélések 3.k. 365.). 1 8 7 0 végén Kertbeny m e g néhány német szerkesztő é s kiadó levelezni kezdtek Jóka­ ival m ű v e i n e k kiadásáról, s e k k o r előtérbe került megfelelő elbeszélések kiválasztása, rangsorolása. A z író magatartását az j e l l e m e z t e , hogy inkább regényeit, mint kisepikáját ajánlotta: „Dic N o v e l l c n sind m e i n e s c h w a c h e S c i l e " - közli Kertbeny Károllyal (Levele­ zés II. 341.). Másfelől öntudatosan védekezett a külföldi témájú novelláiban m u t a t k o z ó utánérzés v a g y szószerinti kölcsönzés vádja ellen. Utalt a Dictionnaire felhasználására, ám k i d o m b o r í t v a : „Unter allén meinen N ö v e l t e n etcaetera, gibt e s nicht eine einzige Zeile, die ich v o n i r g c n d w o entlchnt hiittc;" (i.m. 346.). Pusztán az a l a p e s z m e v a l ó o l y k o r történelmi m u n k á k b ó l - j e g y z e t e m e g ugyanitt. N e m sokkal k é s ő b b K e r t b c n y h e z intézett sorai m á r minősítést is tartalmaztak: saját megítélése szerint legtöbbet érnek a magyai népéletből merített elbeszélések (i.m. 3 5 0 . ) . M í g Kertbeny tetszéssel olvasta vz Adamante című történetét (1847), a szerző kigúnyolta e szélső r o m a n t i k u s zsengéjét, amelynél „az egész v i l á g i r o d a l o m b a n n e m olvasott nevet­ s é g e s e b b e t . " (L/i.m. 3 4 8 ) Szintén rossz v é l e m é n n y e l volt Jókai saját i g é n y t e l e n e b b , „krim i " - s z e i ű írásaiiól. Efféle pl. Az angyalarcú Daemon, m o n d h a t n á n k akár b ű n ü g y i a d o ­ m á n a k , így é n e k e l t e ezt említett fordítójának: „ A n g y a l a r c z u D a e m o n ist ein S c h m a r r n , nicht für deutsche Leser." A Kcrtbenyvel és m á s berlini ismerősökkel a hetvenesek első felében folytatott l e v e ­ lezés, kivált Oltványi A m b r u s j e g y z e t e i v e l , nagyon tanulságos a s z a k e m b e r n e k . Egyfajta haszna m é g sincs. N e m juttat k ö z e l e b b a költő novelláinak forrásához. A z idegen földön lejátszódókról szinte k o n k r é t u m nélkül világosította fel berlini tolnrácsolóját: „ S o «Láthatlan csillag» d e m N e w M o n l h l y Magazin [entlehnt] (....) «Tíz millió dollar» nach einer R e i s e b e s c h r e i b u n g " . ( i . m . 3 4 0 . ) H a Neue Pitaval 6 0 kötet, mit segít a szerencsétlen filo­ lóguson Jókai odavetett megjegyzése arról, hogy a Kalózkirály ötletét e sorozatból emelte ki? K ö t e t s z á m o t éppoly k e v é s s é lelünk itt, mint az említett Magazine é v f o l y a m á n a k m e g ­ jelölését!

Jókai és a francia

romantika

Arról szóltunk eddig, milyen adattárakból, történelmi m ü v e k b ő l merített tárgyat, ala­ pötletet, kiinduló fielyzetet v a g y akár mcsevázat elbeszélőnk. M i n d e z j o b b á r a az a l k o t á s külső rétege. A z író m é l y e b b , sajátosabb gondjai mások: műfajt kell választania, e m b e r t í ­ p u s o k b a n g o n d o l k o d n i a , a j e l l c m r e n d s z e r r ő l , a szerkezet kikovácsolásáról s e m feledkez­ het m e g . A m m i n d e n e k e l ő t t az egyéni v i l á g k é p , erkölcsi felfogás m e g t e r e m t é s e , esetleg a k o r e s z m é k h e z való viszony eldöntése fontos számára. A kritikai k i a d á s j e g y z e t a n y a g a n e m irodalomtörténeti t a n u l m á n y , m é g k e v é s b é monográfia, n e m az a dolga, h o g y a p r ó ­ lékosan kibontsa a világképet, eszmei tényezőket, összehasonlítson, értékeljen stb. M é g i s a J K K nagy ismeretbővítő funkcióját látva jogosult a z alábbi k é r d é s : lehet-e változást lát­ ni J ó k a i n a k a francia r o m a n t i k á h o z való v i s z o n y á b a n a k e z d e t e k h e z képest - a Világost k ö v e t ő b ő tíz é v b e n ? írónk 1848 előtti novelláiról s a Hétkönzapohó\ így foglaltuk össze m o n d a n i v a l ó n k a t az idegen hatások tekintetében: „ Z s e n g é i n e k j ó részéből nyilvánvalóan felismerhető H u ­ g ó m e g epigonja, sok részletben m é g i s g y ö k e r e s e n eredeti, esetleg Petőfitől, a n é p k ö l t é ­ szettől avagy a realista törekvésű kortársi elbeszélőktől t a n u l . " Jókai kritikái, s z é p i r o ­ d a l m i szemléi első pillanatban m é g erősebben Párizs felé m u t a t n a k , hiszen az Életképek szerkesztését m e g k e z d v e n y o m b a n így vázolja külföldi tájékozódását: „ M i n d e n e k felett pedig elsőséget adunk a francia romantica iskola t e r m é k c i n e k " ( J K K Cikkek I. 212.). G y é r n y o m a i m u t a t k o z n a k m é g e k k o r másfajta, n e m franciás é r d e k l ő d é s é n e k : imént idé­ zett cikkében nagy elismeréssel említi Uulweit m e g Dickenst, Shakespeare-rajongásáról szükségtelen szólnunk, s talán arról is fölösleges, hogy önéletrajzi írásaiban korán m e g ­ kedvelt szerzőként szerepel W . Scott m e g J.F. Cooper. Jókai ízléséről az 5 0 - c s évtizedben elsősoiban színibírálatai alapján ítélhetünk, a m e ­ lyek nagy többsége a Vasárnapi Újságban mulattatta az olvasókat. R e n d s z e r e s s é g , e l m é ­ leti igényesség m á r csak azért sem lehetett b e n n ü k , mert szerzőjük - a s z e l l e m e s fikció szerint - K a k a s Márton volt, a groteszk alak. A derék Márton elég sokszor pihentette a tollát, a m i k o r a r o m a n t i k u s o k 1 0 - 1 5 esztendővel korábban szép sikerrel játszott darabjait újította fel a N e m z e t i S z í n h á z . í m e az általa mellőzött repiizek j e g y z é k e a J K K Cikkek és beszédek I V . és V. alapján a b e m u t a t á s évével, 1 8 5 0 - 1 8 6 0 között: G. Sand: Árva Feri ( 1 8 5 3 ) , id D u m a s : Antony ( 1 8 5 4 ) , id. D u m a s : Kean ( 1 8 5 8 ) , V. H u g o : Tudor Mária ( 1 8 5 9 ) , V . H u g o : Ruy Blas (1860). Ha aztán m é g i s rászánja magát, h o g y m e g e m l é k e z z é k a hajdani fényes csillagokról, az se lesz éppen r o k o n s z e n v n y i l a t k o z a t . F ö l é n y e s tréfálko­ z á s o k között tárgyalja V. H u g o színrevitt regényét, igaz, a m á r c í m é b e n is szenzációt sej­ tető dramatizálás, A notredamei (!) toronyőr egy német m e s t e r e m b e r „Tiirchpfeiffer Sa­ rolta" m ű v e (Cikkek IV. 4 7 3 - 4 7 4 ) . 1859-ben nyilvánvaló rosszalással számol be id. D u m a s egyik kései, g y e n g é c s k e komédiájáról, A sírkőfaragó címűről (Cikkek V. 3 2 0 323). 8

G ú n y o s kornázás tárgya lesz Jókai egykori k e d v e n c e egy útleírás-paródiában: Dumas Sándor papa útinaplója Magyarországról, amelyet az Üstökös közölt 1860-ban (Cikkek V . 3 9 3 - 4 1 0 ) . H a m a r kiderül ebből, hogy a „ p a p a " önhitt kalandor, aki például m i n d e n n e ­ m ű szakértelem nélkül is vállalkozik M a g y a r o r s z á g históriájának 100 kötetben történő összefoglalására. Arról is m e g g y ő z ő d h e t ü n k , hogy D u m a s és H u g o hazai követői se k a p ­ nak j ó osztályzatot a színházlátogató csizmadiától: csak bele kell pillantani J ó k a i n a k a D o b s a Lajos, D e g r é Lajos avagy K ö v é r Lajos m ű v e i t k o m m e n t á l ó írásaiba! 54

Van a z o n b a n olyan a l k a l o m , a m i k o r Jókai - K a k a s M á r t o n kihűlő r o k o n s z e v e f ö l m e ­ legedik D u m a s és társai iránt. O l y a n k o r történik ez, a m i k o r „az újabb francia d r á m á k " (ifj. D u m a s , A u g i c r stb.) m e g t á m a d á s á r a hegyezi ki tollát. Ezek s z á m á r a nincsen irga­ lom, mert ők a félvilági nők társadalmát állítják a díszletek elé, egy beteg társadalmat, és „a mezítelen fekélyek u n d o r í t n a k " (Cikkek V. 366). Л Mester a k k o r a hévvel tiltakozik Л kaméliás hölgy vagy a A tékozló apa ellen, mint amilyet majd a naturalisták hazai d i a d a l ­ útja idején tanúsít, tán é p p három évtized múltán. (Ifj. D u m a s ez utóbbi darabját é p p 1860-ban tűzte m ű s o r á r a a N e m z e t i . ) Költőnket bosszantja e „ m o d e r n " színjátékok k o n ­ fliktusainak törpesége, a címszereplők sivár anyagiassága is. Láttukra i n k á b b H u g ó h o z , idősebb D u m a s h o z m e n e k ü l n e , a lovagias s z e r e l m e k , v a k m e r ő rablóvezérek, kegyetlen zsarnokok színes világába. ( A m i k o r Л szerelem gyermeke, című ifjú D u m a s - a l k o t á s t ros­ tálja, nem m o n d h a t le annak kifejtéséről, m e n n y i r e m á s k é p p , m e n n y i v e l e m e l k e d e t t e b b e n fogta volna fc! e témát az öregebbik D u m a s ! (Cikkek V . 2 0 3 - 2 0 4 . ) A 4 8 előtti francia romantikusok e n a g y o n i s v i s z o n y l a g o s m e g b e c s ü l é s e a z o n b a n n e m jelenti azt, h o g y írónkat m é l y e b b e n , tartósabban foglalkoztatnák Victor H u g ó n a k III. N a ­ póleon korában v a g y későbben befejezett regényei. Amint az meglepi olvasóit e g y - e g y új alkotással (A nyomorultak 1 8 6 2 ; A tenger munkásai 1866; A nevető ember 1 8 6 9 ; Ezerhétszázkilencvenhárom 1874), többnyire egy éven belül megjelenik a hazai fordítás is. E z azonban - egy esetet kivéve - nem ihleti Jókait ismertetés vagy akár glossza elkészítésé­ re. A kivételes eset: a m i k o r a N e m z e t i b e n A gályarab c í m m e l A nyomorultak roppantul lerövidített m a g y a r színpadi változatát előadják 1864 tavaszán, a k k o r K a k a s c s e v e g n i kezd róla az Üstökösben. A n e m éppen elmélyült h a n g n e m r e k ö v e t k e z t e t h e t ü n k m á r a címválasztásból is: A politikus csizmadia észrevételei, előadás előtt, alatt és után. Attól, h o g y nem ír kritikát, m é g m e g e m l é k e z h e t n e V. H u g ó újabb munkáiról a n o t e ­ szok lapjain. De ilyesmit is hiába keresünk a Följegyzések v a s k o s két kötetében. M i n d ­ össze akkor említi a nagy költő nevét, a m i k o r 1876 nyarán T o r o c k ó r a utazva m e g l á t o g a t ­ ja K o l t ó n gr. Teleki Sándort. A „vadgróf" a s z á m ű z e t é s során közelebbi ismeretségbe került H u g ó v a l , kapott is tőle ajándékba sajátkezű tusrajzokat, „ a l b u m o k a t , H u g ó korraj­ z á v a l " (Följegyzések II. 69.) A regényíró útjának további állomásán N a g y b á n y á r a vonat­ kozó m o n d a t o k a t ír le, majd egy címet rögzít „Victor H u g o C i o m w e l l . " (Följegyzések II. 72.) Igen n e h é z et az adatot b á r m e l y , az évtizedben elkészítendő m u n k á j á h o z kapcsolni. Miltonról szóló színdarabját e k k o r m á r befejezte, elő is adták 1876. április 4 - én. É r d e m e s fölfigyelni arra, hogy a V . H u g o iránti k ö z ö n y jól megfér nála az O c t a v e Feuillet felé mutatott m e l e g elismeréssel. Feuillet a II. császárság előkelő k ö r e i n e k ked­ v e n c e , ü g y e s tollal elkészített történeteiben, d r á m á i b a n nem szól sem nagy s z e n v e d é l y e k ­ ről, sem gyötrő társadalmai bajokról. L a n g y o s és erősen eszményített életábrázolása m é g i s tetszik írónknak, mert tagadja „a sivár élethűséget". Ezért aztán az Egy szegény if­ jú történetének színpadra alkalmazása ilyen lelkes v a l l o m á s r a készteti K a k a s M á r t o n t : „...de n e k e m jól esik, ha a költő m é g napjainkban is rajzol m e s é s erényeket, amik hihetet­ lenek, c s o d á s becsülelérzést, a mire az e m b e r e k sokasága fejét csóválja; (...) mert hiszen, hol találkozzunk e z e k k e l , ha m á r a színpadon s e m ? " (Cikkek V. 284.) Költőnk irodalmi nézetei e l l e n t m o n d á s o s a k . N o h a nem lelkesedik már a régi tűzzel a francia romantikáért, mégis vigaszt és emelkedettséget vár az irodalomtól, ezért a k í m é ­ letlen i g a z m o n d á s t é p p ú g y elveti, mint a léha szórakoztatást. K ö z e l e d i k a realista felfo­ g á s h o z , á m elsősorban a derűt és erkölcsi tanítást hordozó prózát tudja m e g b e c s ü l n i . Ez tükröződik k o r a m a g y a r d r á m a í r ó i n a k tőle megformált rangsorában é s ö s s z k é p é b e n . L e g -

55

többre becsüli Szigligeti E d e , Szigeti József n é p s z í n m ű v e i t , m a g y a r o s ízű (Kisfaludy Ká­ rolyra v i s s z a v e z e t h e t ő ) vígjátékait. Szigligeti és Jókai között már előbb m e l e g baráti viszony szövődött, a m e l y n e k m e g l e ­ p ő bizonyítéka, h o g y a d r á m a í r ó a 6 0 - 7 0 - e s e v e k b e n költő barátjának két n e v e z e t e s n o ­ velláját is szinte ville (Az istenhegyi székely leány, Л háromszéki leányok). K a k a s Márton n e m c s a k írótársa e g y e s vígjátékaival (A mama, 1857; Fenn az ernyő, 1858; Л nőuralom, 1862) és népszínműveivel (Az obsitos huszár, 1857) elégedett, h a n e m egész irodalmi irá­ nyával. Azt becsüli b e n n e , hogy fő célja n e m a fordulatos c s e l e k m é n y m e g a l k o t á s a , ha­ nem a „nép-osztály- és jellemrajzolás (...)" „ m i n d e z e k e t oly élethíven, oly igazán, oly költőileg szépen írta m e g n e k ü n k Szigligeti, hogy m a g u n k sem tudjuk, m i c s o d a b e c s e s ereklye van a k k o r k e z ü n k b e n , midőn mintegy h a r m i n c ily n é p s z í n m ű b e n találjuk m ú l t u n ­ kat m e g ö r ö k í t v e . " (Cikkek IV. 524.) Magyarosítani is tudlak a n é p s z í n m ű v e i - teszi hoz­ zá. A z o k segítségével a m a g y a r népdalok a főurak m e g a n e m m a g y a r eredetű k e r e s k e ­ dők otthonában is hódítottak. Szigligeti sok tekintetben jelszó, j e l k é p írónk számára. A nemzeti sajátosságok „életh í v e n " való ábrázolását várja, e téren lát m á s alkotókat (pl. Szigeti József) is Szigligeti c s z m e l á r s á u a k , és ezt a programot vállalja saját s z e m é l y é b e n . E g y percig sem kétséges a z o n b a n , hogy e n e m z e t i e s , az eddiginél realisztikusabb áramlat valódi megteremtőjének Petőfit tekinti, azt kívánja, hogy népdalainak, z s á n e r k é ­ peinek minél több követője legyen m á s műfajokban. 1892-ben a Havas-féle kiadás elő­ szavát fogalmazva így foglalja öss/.e a hajdani k ö z ö s „irány"-f. „a m a g y a r n é p nyelvét irodalmi értékre e m e l n i , a nemzeti sajátságokat irányban és cszmejárásban követni, a gondolat erejét tenni a kicsiszolt frázis h e l y é b e . " U g y a n a k k o r Jókait a folklórnak m á s területei érdeklik, mint Petőfit, gondoljunk pl. Ipolyi Arnold nagy g y ű j t e m é n y é r e . K e z é ­ ben bizonyára m e g f o i d u l n a k az ö n k é n y u r a l o m idején kibocsátott n é p m e s e i k i a d v á n y o k (Magyar népmesék Erdélyi Jánostól, Gaál G y ö r g y p o s z t u m u s z Népmcsegyüjteményc, M e r é n y i L á s z l ó szaporán megjelenő kötetei, Arany László Eredeti népmesék című vállal­ kozása), ám ezeknél is fontosabb írónk számára a hazai anekdotakinccsel történő m e g i s ­ m e r k e d é s . 1850-et követően néhány esztendeig sziiUe rabul ejtik képzeletét az erdélyi emlékiratírók. N e m lesz tőlük lelkiismeretes művész-kutatója a múltnak, annál j o b b a n m e g k e d v e l i e n n e k az ó d o n m a g y a r s á g n a k nyelvi ízeit, festői színeit, s olykor kínzó di­ lemmáit is átérzi. 9

M i n d e z e k a hatások egészen m á s szellemi égbolt alá viszik Jókait, mint ahol A nyo­ morultak (1862) A nevelő ember ( 1 8 6 9 ) kialakult. Az új földesúr m e g Jean Valjean r e g é ­ nye egyazon e s z t e n d ő szülötte, m é g s e m találhatunk köztük igazi h a s o n l ó s á g o t . A k k o r se igen változik a helyzet, ha elfogadjuk H a n k i s s J á n o s tanácsát, és a g á l y a r a b héroszt T í ­ m á r Mihály mellé á l l í t j u k . Jean Valjean szenvedéseinek rajza az igazságtalan t ö r v é n y k e z é s , a szörnyű b ö r t ö n v i ­ s z o n y o k ellen mozgósít, erős, félreismerhetetlen színfolt b e n n e az apai szeretet feltörése és boldogító hatalma a volt gályarab szívében. Minderről T í m á r esetében nincs szó, sorsa m ű v é s z i példázat az életforma és a házastárs téves m e g v á l a s z t á s á r ó l , v é g s ő fordulatával a t e r m é s z e t h e z történő visszatérést hirdeti. A m á r kifejtettek alapján a legteljesebb kétke­ déssel kell fogadnunk a debreceni tudós k ö v e t k e z ő megállapítását is: „a Nyomorultak után h á r o m regény formál trilógiát: ezek közül legalább kettőt (A nevető ember, az A ten­ ger munkásai) jól ismert a m a g y a r író; a h a r m a d i k n a k (93) eposszi hangulata, zord fönsé­ ge is közel áll l e l k é h e z . " (i.m. 4 8 9 ) . 10

56

N o h a a francia mester m u n k á s s á g á n a k s z á m o t t e v ő része „közel állt" J ó k a i lelkéhez, ebből s e m m i k é p p e n sem következik, hogy v a l ó b a n az o l v a s m á n y a i k ö z é is tartozott. ( A kiadója, R é v a y M ó r szerint hasonló helyzet állt fenn D i c k e n s m e g írónk között). G o n d o ­ latviláguk, írói e s z k ö z e i k olykor p á r h u z a m o s a k . Ezt azonban nem szabad eltúlozni, m é g k e v é s b é tudatos k ö v e t é s r e , H u g ó széles körű szuggesztiójára visszavezetni. Igaz u g y a n , hogy mindkettőjüknél: „líra és szónoklat váltogatja e g y m á s t . Emellett c s u p a e s e m é n y és rejtelem az egész; a költő hosszú pórázra ereszti a regényírót." (uo.) D e a z efféle írói r o ­ k o n s á g erősen e l m o s ó d o t t . A m e n n y i r e jogosult a francia r o m a n t i k u s p r ó z a egészének ö s z t ö n z ő befolyásáról beszélni, annyira kétséges m e g h a t á r o z o t t alkotások, stílusjegyek, konkrét k a p c s o l a t á n a k e m l e g e t é s e . N e m pusztán az életrajzi-filológiai alap h i á n y z i k e z esetben, m é g d ö n t ő b b - láthattuk - a hazafias-nemzeties feladatvállalás, a m e l y „a m a ­ gyar g l ó b u s z " határai között tartotta a művészt. A hetvenes é v e k b e n olyan m u n k á i , mint a Fekete gyémántok, alkalmat a d n a k a kriti­ kusi s z á m o n k é r é s r e : miért n e m ragaszkodik j o b b a n Jókai a hazai színtérhez, j e l l e g z e t e s h u m o r o s é l e t k é p e i h e z ? A b e n s ő s é g , a hiteles környezetrajz c s a k u g y a n háttérbe szorul most j ó n é h á n y r e g é n y é b e n , másfelől a t e r m é s z e t t u d o m á n y o k b a , a technika félsiteni h a ­ lalmába vetett bizalma új ihletet jelent. Fölzendül a civilizáció távlatainak h i m u s z a , a le­ írások eredetiségét, festőiségét m e g n ö v e l i a szerző földrajzi-geológiai-őslénytani m ű v e l t ­ sége. A félig vallássá emelkedett haladáshit, a t u d o m á n n y a l ö s s z e k a p c s o l t költészet ez idő tájt a korábbinál k ö z e l e b b hozza e g y m á s h o z a két életművet. N e h é z m e g m o n d a n i , m e n n y i a s z e r e p e ebben b i z o n y o s m ű v e k (pl. A századok legendái) t a n u l m á n y o z á s á n a k . Ú g y véljük, i n k á b b a m a g y a r elbeszélő spontán fejlődéséről van s z ó . M a g á b a szívta húsz esztendősen J ó k a i M ó r i c a francia liberális és utópista k ö l t ő k - g o n d o l k o d ó k tanítá­ sát, h o g y k é s ő b b is sokat m e g ő r i z z e n belőle. Megtarthatta, mert ebből az e s z m e i s é g b ő l s o k m i n d e n megfelelt n e m z e d é k é n e k m e g saját egyéni k ö r ü l m é n y e i n e k , hajlamainak. í g y izmosodott é l e t m ű v é b e n a progresszió hite mellett egyfajta általánosabb történelmi d e r ű ­ látás, e g y e t e m e s békeszeretet, racionális vallásosság, a l'art p o u r l'art elutasítása. A j ó ­ ban, rosszban egyaránt rendkívüli méretű hősök kultusza u g y a n c s a k megfelelt az irányzat programjának - csak Jókai sok kortársánál nyíltabban törekedett olvasói á m u l a t b a ejtésé­ re. M í g a 8 0 - a s o k b a n Jókai egyik regénye sem tartalmaz H u g ó r a utaló o l v a s m á n y e m l é ­ ket, a Rákóczy fia ( 1 8 9 1 ) Csavargók országa című fejezetében világosan kitetszik Л pári­ zsi Notre-Dame-hó\ vett k ö l c s ö n z é s . Gringoire, a költő u g y a n ú g y a b ű n ö z ő k és k o l d u s o k sajátos törvényektől összetartott köztársaságába kerül Párizs külvárosában, m i n t v a g y 2 5 0 évvel k é s ő b b B é c s b e n a m a g y a r s z a b a d s á g h ő s kisebbik fia. E z az átvétel j e l e n t é k t e ­ len, nem terjed ki többre a k ö n y v egytizedénél. A t é n y b e n m a g á b a n m é g i s van v a l a m i megvilágító erejű, valami j e l k é p e s . Hiszen a M e s t e r nem a k ö z e l m ú l t b a n megjelent m u n ­ kák e g y i k é h e z nyúl vissza, átugorja V. H u g ó kései termését, az v o n z z a , amit tán m é g P á ­ pán vagy K e c s k e m é t e n vett a k e z é b e félszázaddal k o r á b b a n ! N é z z ü k az érem m á s i k oldalát. Közismert, hogy a nagy francia alkotó az a k k o r sarja­ d ó pacifista m o z g a l a k lelkes híve volt, 1849-től k e z d v e több b é k e k o n g r e s s z u s t tisztelt m e g a jelentlétével, javaslataival, s a béke ügyét összekapcsolta a V i l á g k ö z t á r s a s á g r a irá­ n y u l ó prófétai álmaival. 1871 - a porosz-francia háború - után Jókainál is m e g m u t a t k o z i k a háború, sőt általában a t ö m e g e s vagy egyéni erőszak elutasítása. Kivált az Egy az Isten lapjain tiltakozik félreérthetetlenül a hadviselés, véres forradalom, egyéni b o s s z ú á l l á s e l ­ len. 1895-ben beszédet m o n d az Interparlamentáris U n i ó brüsszeli K o n g r e s s z u s á n a hadi kiadások, a n y o m o r legfőbb forrásai ellen. R á egy évvel a M a g y a r B é k e e g y e s ü l e t e l n ö k e -

ként felhívja a világ történelem-tanárait: ne állítsák előadásaikat a n e m z e t i g y ű l ö l k ö d é s és m i l i t a r i z m u s szolgálatába. M i n d e n azt mutatja, hogy Jókaira nem hatottak V. H u g ó n a k és r o m a n t i k u s társainak 1850-et követően írt művei, ám a régebbi m u n k á i k r a jól emlékezett. É s ami ennél is fontosabb: a r o m a n t i k u s tábor s z a b a d s á g s z e r e t ő t ő l áthatott, emberi j o g o k a t és békét k ö v e t e ­ lő e s z m é i beleolvadtak a m a g y a r író gondolatvilágába, újra m e g újra m e g n y i l a t k o z t a k életében és regényeiben.

JEGYZETEK

1. 2. 3. 4. 5.

6. 7. 8. 9. 10.

э 3

V É R T E S Y Jenő, Gibbon mint szépíróink forrása, It. 1916. - ilyen v o n a t k o ^ zásban nem tárta fel az angol tudós hatását h a z á n k b a n . ' H A M M E R - P U R G S T A L L , Geschichle... Pest, 1840. Jókai először Л fehér rózsábm használta fel. Cserei Mihály Históriája, kiadta K A Z I N C Z Y G á b o r , Pest, 1852; B E T H L E N J á n o s , História rerum Transsilvanicarum, Viennae, 1782-1783. S Á N D O R István, Adomák és adoma funkciók.Jókai életművében, in Az élő Jókai, szerk. К E R É N Y I Ferenc - N A G Y M i k l ó s , Bp. 1 9 8 1 , 8 4 . S Z I L Á G Y I Sándor, A magyar forradalom története 1848 - és 49- ben, Pest, 1850; A P O R Péter, Metamorphosis Transylvaniac, kiadta K A Z I N C Z Y G á b o r , Pest, 1863. J o h a n n Chr. W A G N E R , Das máchtige licich China und die asiatische Tarlarcy, A u g s p u r g , 1689. Dr. Ileverdle László sajtó alá rendező szíves közlése. N A G Y M i k l ó s , Jókai, Bp. 1968, 2 3 . J Ó K A I Mór, Előszó. In i'etófi Sándor üM, kiadta Havas Adolf, B p . 1892, 1. 1 köt./LIIp. 'i H A N K I S S J á n o s , Európa és a magyar irodalom, B p . é.n. 4 8 8 . 7

1

À Л 2

A TANULMÁNY SORÁN T Á R G Y A L T JKK K Ö T E T E K A magyar nemzet története regényes rajzokban, kiadta T É G L Á S T i v a d a r és VÉGH F e r e n c . 1-2, B p . 1969. (Regények 67-68.) Drámák f, kiadta S O L T A n d o r , Bp. 1 9 7 1 . Elbeszélések 1, kiadta O L T V Á N Y I A m b r u s , Bp. 1 9 7 1 . Elbeszélések2/Л, 2/U, kiadta G Y Ő R F F Y M i k l ó s , B p . 1 9 8 9 . Elbeszélések3, kiadta T Ö R Ó Györgyi, Bp. 1973. Elbeszélések 5, kiadta S Z A K Á C S Béla, Bp. 1989. Följegyzések 1-11, kiadta P É T E R Zoltán és P É T E R F Y László, B p . 1 9 6 7 . A kétszarvú ember, kiadta T Ú R Á K J á n o s , B p . 1973. (Kisregények 1.) Levelezési, kiadta K U L C S Á R Adorján, Bp. 1971. Levelezés II, kiadta O L T V Á N Y I A m b r u s , Bp. 1975.

J

'

Nyilasy Balázs: BETELJESÜLT VÁGYAK ÁRTATLAN VILÁGA (Arany János és a hősidül

kapcsolatához)

I. „ A z a derült n a g y o b b m u n k a , melyben 1848 előtt hősidylli képeket k e z d t e m rajzol­ ni (Toldi) elvesztette rám v a r á z s á t " - utal m a g a A r a n y az Elegyes darabok e l ő s z a v á b a n arra a váltásra-változásra, amit kutatói oly sokszor és oly sokféle hangsúllyal e m l e g e t n e k . S valóban úgy tűnik, h o g y a Kisfaludy társaság pályázatán l á t v á n y o s g y ő z e l m e t arató m ű n e m c s a k váratlan, h a n e m egyszeri, a m a g a erejében, é p s é g é b e n e g y e d ü l á l l ó t ü n e m é n y a költő pályáján. A Toldi estéje, a Bolond istók, a Nagyidat cigányok írója többé m á r n e m tud visszaférkőzni abba az e g é s z s é g e s , erős, hősiség által megszentelt világba, amelyet a Toldiban m é g oly m e g r a g a d ó spontaneitással ábrázolt. A vitézi v á l l a l k o z ő k c d v e t élénk frissességgel k ö s z ö n t ő hajnal, az üldözöttet j ó t é k o n y a n b e b u r k o l ó felleg, fekvőhelyül kí­ n á l k o z ó nádtors és z s o m b é k , v i d á m a n füstölgő k é m é n y , szalonnazsírtól c s ö p ö g ő tapsifüles, borral teli c s o b o l y ő k , hírvirágot k o s z o r ú b a fonó leventék, a tetszhalálból új, e r ő s e b b létre é b r e d ő h ő s , az embertől elhagyottak dolgát felfogó, g o n d v i s e l ő Isten az egyik o l d a ­ lon, reves fa, f o n n y a d ó virág, k o r m á n y nélkül h á n y k o l ó d ó hajó, e n y é s z ő n é p és lanyha cséppel síró égbolt, ö n z ő , falékony h e r n y ó - e m b e r , a hálóba m i n d j o b b a n b e l e h ö m p ö l y g ő vad, férjgyilkos asszonyok, elcsábított hajadonok, lemészárolt n e m z e t s é g e k , a k i s z o l g á l ­ tatottságot b ű n h ő d é s k é n t racionalizáló vagy baljósan k á r o g ó v a r j ú - b o s z o r k á n y b a transz­ p o n á l ó versek, áttekinthetetlen, ködfátyol-kép világ a m á s i k o n . Igazán n e m csoda, ha az újabb A r a n y - é r t e l m e z é s e k szinte kivétel nélkül a b i z o n y o s ­ ság elvesztését m e g é l ő , a krízistapasztalatot alapvető létminőségként felmutató költő tit­ kait firtatják. A kiszolgáltatottság lelkiállapotát tartja az író legfontosabb v e r s k é p z ő álla­ potának, a Lejtőn szerzőjének j ö v ő t l e n s é g c t - kényszerű sztoicizmusát - h a n g s ú l y o z z a az ötvenes évek lírájának két fiatal kutatója, s z ö v e v é n y e s , áttekinthetetlen világot „lefoko­ zott, elégtelen, korlátozott exisztálás"-t vizionál az álarc, álruha m o t í v u m a i b ó l újszerű ér­ telmezést kibontó, hiteles Toldi szerelme-esszé, a kilátszó szavak keltette iszonyú feszült­ ségről szól a költő forgácsait Pilinszky szálkáihoz k a p c s o l ó t a n u l m á n y . A z e g é s z aranykorából való kihullást és a teljesség b e b a l z s a m o z o t t t e t e m k é n t v a l ó t o v á b b h u r c o l á sát, a p a r a d i c s o m b ó l való kizuhanást és az arra e m l é k e z é s t ragadja m e g központi m a g y a ­ rázó elvként az egyik kritikus; az írói veszélvérzékelést e r e d e n d ő , élet é s történelem előt­ ti, a létezés szerkezetéből k ö v e t k e z ő r e m é n y t e l e n s é g k é n t fogja fel a másik, annak ö s z t ö n ö s s é r e l m e z é s e k é n t , „hogy itt minden csak töredékesen, s ezért tökéletlenül v a l ó ­ sulhat m e g " . 1

2

Ki akarná, ki m e r n é tagadni, hogy a tragikus, d i s z h a r m ó n i á k t ó l tépett A r a n y m e g é r t é ­ se m é l t ó és fontos feladat. Én azonban éppen eléggé v o n z ó d o m a Toldiban megjelenített e g é s z s é g e s , friss, erős léthez is. „[...] a szépirodalom központi mítosza a társadalmi törek­ v é s v é g é n e k látomása kell hogy legyen, beteljesült vágyak ártatlan világa, a szabad e m ­ beri t á r s a d a l o m . " - írja N o r t h o p F r y e , é s én szeretnék ennél az „ártatlan v i l á g n á l " , az Arany-féle hősidillnél kissé elidőzni. S z e r e t n é m m e g k e r e s n i a Toldi felé v i s s z a v e z e t ő szálakat, ha v a n n a k ilyenek, é s szeretném j o b b a n m e g i s m e r n i azokat a „ t e c h n i k á k a t " , amelyeket e „szabad emberi t á r s a d a l o m " s a k ö r ü l m é n y e k h a t a l m á n a k alá n e m vetett, k é ­ p e s s é g e s lélek ábrázolásakor a l k a l m a z a költő. 3

59

II. A Toldit k ö v e t ő korszakban körbepillantva, hősiség, színes, szenzuális a n y a g i s á g , elrendezett lét és társadalom után kutatva, v i l á g o s , hogy a Katalin, a Bolond Istók v a g y a Nagyidat cigányok körül nincs mit k e r e s k e d n ü n k , de n e m v o n h a t ó i d e a Toldi estéje hu­ m o r o s elégiája s e m . N é m i l e g m á s a z o n b a n a helyzet а Buda halálával és a Toldi szerelmé\e\. Ragyogó ló­ s z e r s z á m , finom tapintású k e l m é k , frissítő természet, piros s z e r e l e m m e l v i r u l ó királyi a s s z o n y és apjára b o l d o g a n n e v e t ő k i s g y e r m e k kerülnek e g y ü v é a hun e p o s z „ v a d á s z i dilijében", v e n d é g s z e r e t ő , patriarchális falusi otthon, fűszeres, h a r m a t o s tavasz, szere­ l e m r e é b r e d ő n y u g t a l a n - b o l d o g fiatal szív és a n a g y v i l á g b a n forgolódó bajnokot b e n s ő s é ­ ges szeretettel fogadó öreg szülői ház állnak a k ö z é p p o n t b a n a Toldi szerelme első és harmadik részében. S n e m csupán a szenzuális é l e t k é p e l c m e k mutatnak a Buda halálában és a trilógia k ö ­ z é p s ő részében a hősidül felé. A z igazságos, k i e g y e n s ú l y o z o t t societas l á t o m á s á h o z s z ü k s é g e s első fontos l á n c s z e m m i n d e n e s e t r e m e g v a n a m ű b e n . A költő kellő g o n d o t for­ dít arra, h o g y a két u r a l k o d ó , Etele és a „ n a g y n a k , e g y e t l e n n e k " nevezett m a g y a r király hozzájáruljanak a rendezettség víziójának m e g t e r e m t é s é h e z . Magától értetődő u r a l k o d ó i j o g a i k n e m c s a k a m é t ó testi adottságokban - Etele roppant fizikuma, Lajos karcsú t e r m e ­ te, d é l c e g m o z g á s a - és a bámulatot keltő, elkápráztató g a z d a g s á g h o m l o k z a t b a n mutat­ k o z n a k m e g , de - mindenekelőtt - az uralkodói kötelességérzetben, a n é p j a v á t s z o l g á l ó fáradhatatlan b u z g ó l k o d á s b a n , a „ m i l l i o m o k helyetti", éjt nappallá tevő v e s z ő d é s b e n és az alattvalók iránti m e l e g , b e n s ő s é g e s , atyai-patriarchális érzületben. (Etele a fiatal hunt ö c c s é n e k , az idősét bátyjának szólítja, Lajos az inkognitót levetve, királyként is ott foly­ tatja K e s z i b e n , ahol Csuta G y ö r g y kisúrként abbahagyta.) N e m csoda, h o g y m i n d k e t t e n m a r a d é k t a l a n u l eleget tudnak tenni egyik alapvető funkciójuknak. A n é p Gemeinschaftból, társaságból, összeverődött e m b e r e k t ö m e g é b ő l általuk lesz Gesellschaft, igazi k ö z ö s ­ ség, a z e m b e r e k a csoportba b e v o n ó d á s n a g y , m á m o r í t ó - szakrális - é l m é n y é t v e l ü k , ál­ taluk élik át, előkelők és k ö z r e n d ű e k az б szándékaik, céljaik kohójában o l v a d n a k ö s s z e h o m o g é n , egy akaratú n a g y c s o p o r t t á , n e m z e t t é . „ M e g k é l a z egész hon nagy h a r a g o s harccal, / S vérben l e m o s a n d ó nemzeti kudarccal", „Felzúdul B u d a v á r , mint a darázs-fé­ szek; / Űrökért, Lajosért élni-halni készek", „ A legutolsó is érzi m a g á t j o b b n a k : / Etele n a g y s á g á n gondolja n a g y o b b n a k . // B ü s z k é n v a l a m e n n y i érzi a hún e m b e r : / H o g y , ki v a ­ ia c s e p p víz, ő ezután tenger.-" A m é l t ó , k a r i z m a t i k u s u r a l k o d ó mellől azonban t ö b b m á s , a hősidül ö s s z e f ű z é s é h e z s z ü k s é g e s láncszem hiányzik a Buda halálában és a Toldi szerelmében. Sőtér István ú g y j e l l e m z i a töréncti távolba n y ú l ó A r a n y - m ű v e k világát, hogy ott „ [...] ö s s z h a n g és d e ­ m o k r á c i a uralkodik, a n é p szabad és fegyverforgató [...] az urak csak afféle idősebb test­ vérek, s z o l g á k n i n c s e n e k is [...] s z a b a d s á g és m é l t á n y o s s á g h o n o l " , e j e l l e m z é s n e k a z o n b a n l e g k e v é s b é a hún eposz felel m e g . A z 1863-as m ű b e n ábrázolt t á r s a d a l o m u g y a n i s m e g l e h e t ő s e n struktúráit, a s z o l g a s á g részben a h u n n a k születetteket is sújtja (a c s o d a k a r d o t m e g l e l ő , „ b a r o m - ő r z ő , hitvány s ü h e d e r " fiúcska a lovon ülő urat a dolgok t e r m é s z e t e s rendje szerint k e n g y e l i g hajolva köszönti), a „föld n y o m o r ú n é p é r e " , az e r ő s h u n o k között rezzenni sem m e r ő „idegen fajtára" pedig s o k s z o r o s súllyal n e h e z e d i k az e l n y o m á s ; és a Toldi szerelme m e g i n d o k o l t , j o g o s n a k feltüntetett hódításaival s z e m b e n a hun b i r o d a l o m i m p e r i a l i z m u s a s e m k a p elfogadható erkölcsi magyarázatot ( „ A k a r o m , terjedjen h u n o k b i r o d a l m a / Gyökerit m á s földre bocsássa hatalma. // H a t a l o m , mint a víz, v a g y apad v a g y árad, / Soha k ö z é p s z e r b e n tespedve n e m állhat; / O r s z á g , h a erőtlen n ö v e k e d n i , m á r fogy - / N y a k a d b a is o m l i k , támasszad a k á r h o g y " ) .

60

A l a p v e t ő e n e l l e n t m o n d a hősidül elvének a Buda halála l é l e k á b r á z o l á s á n a k oly sokat h a n g s ú l y o z o t t realizmusa is, azok a m i n d e n n a p o s tapasztalat alapján felvázolt lelki m o z ­ gások, a m e l y e k az Etelét k ö r n y e z ő főbb szereplőkre - B u d á r a , D e t r é r e és a két király­ asszonyra, Ildikóra és G y ö n g y v é r r e - m e g h a t á r o z ó a n j e l l e m z ő e k ; a Toldi szerelmében pedig n e m c s a k a főhősök állandó úttévesztése, sorsvesztése, a t r a g i k u m b a torkolló cse­ l e k m é n y v e z e t é s , de a z elbeszélői hangvétel, a narrációs technika is m á s i r á n y o k b a mutat­ nak. A Toldi szerelménél és a Buda halálánál jóval e g y é r t e l m ű b b e n , teljesebben k a p c s o l ­ ható a hósidillhez az első változatában részben már 1848 előtt elkészült Daliás idők. Igaz, az epikai hitel betartása érdekében A r a n y a Toldi szerelméhez hasonlóan a k é s ő b b i ­ ekben itt is a tragikus beteljcsületlcnségbe kívánta belefuttatni a szerelmi b o n y o d a l o m szálát. E z a z o n b a n a félbemaradt változatokban (az első mű alig több mint hat, a m á s o d i k h á r o m és fél énekből áll), m é g természetszerűleg n e m következik b e , s az erre utaló, b o ­ n y o d a l o m i n d í t ó első j e l z é s - Toldi lovagi v é t k e - is sokkal e n y h é b b , sokkal k e v é s b é visszafordíthatatlan, mint a v é g s ő k i d o l g o z á s b a n . A z első részben m é g n i n c s s z ó p á n c é l ­ cseréről, M i k l ó s b ű n e „ m i n d ö s s z e " annyi, hogy a cseh Holubárt a k ü z d e l e m h e v é b e n a király közbekiáltott tilalma ellenére m e g ö l i , a m á s o d i k változatban pedig pillanatnyi n y u g v ó p o n t is m u t a t k o z i k , a hős a torna után nyilvánosan bevallja a T a r r a l v a l ó r u h a v á l ­ tást, és eljegyzi Piroskát. ( L ő r i n c n e k kárpótlásul Etelke kezét igéri.) A z is kétségtelen - Riedltól V o i n o v i c h - i g a m ű v e k s z á m o s elemzője utal rá - , h o g y a Daliás idők különösen g a z d a g b ő s é g b e n ontják az idilli képeket, leírásokat, helyzeteket, t e r m é s z e t k ö z e l i , patriarchális, b á j o s - h a r m o n i k u s élctképclemeket. A Csuta G y ö r g y ö t v e n d é g l ő v a c s o r a jóízű étkei, a nagy lovagi viadalt m e g e l ő z ő k o n y h a i sürgés-forgás, az e m b e r i v i s z o n y o k patriarchális nyájassága, sokféle variációban megjelenő v e n d é g s z e r e t ő o t t h o n o s s á g a (az álruhás király Piroskáéknál, M i k l ó s majd M i k l ó s anyja a R o z g o n y i h á z ­ ban, a tornát k ö v e t ő v e n d é g e l é s , Toldi otthon), a p ü n k ö s d i természet kicsattanó s z é p s é g e mintha csak az 1846-os naiv eposz egyes passzusainak folytatása lennének, a lovagi k ü z ­ d e l e m előkészületeinek festését akár az Ivanhoe n a g y a r á n y ú , s z í n p o m p á s tornája s z e r é ­ n y e b b m á s á n a k érezhetjük, Etelke szívet v i d á m í t ó üzelmei, csúfolódó l o v a g - p a r ó d i á i , B e n c e kacagtató ügyefogyottsága a tiszta báj, a szívből j ö v ő h u m o r , az e g é s z s é g e s , erős k o m i k u m h a n g n e m é t iktatják b e a színskálába. H a s o n l ó a n elrendezett, megoldott a Daliás időkben a társadalmi v i s z o n y o k rajza is. Lajos, a lovagkirály n e m c s a k k a r i z m a t i k u s fejedelem, aki nagy földön - tíz o r s z á g felett - parancsol ( K á z m é r , a lengyel uralkodó már egyáltalán n e m m u t a t k o z i k ilyen m é l t ó s á ­ g o s n a k az első változat hatodik részében), n e m c s a k n é p é n e k atyja, n e m c s a k k ö z v e t l e n , nyájas e m b e r és j ó , anyjához h ű s é g e s fiú, de istenfélelemben, vallásos b u z g ó l k o d á s b a n is p é l d a m u t a t ó : hiába k e z d e n é k a türelmetlen leventék a viadalt, б először Isten h á z á b a v e ­ zeti a s o k a d a l m a t , a l a k o m á n á l pedig serény asztaláldást m o n d , mielőtt a r a g y o g ó tálba mártana. K ü l ö n ö s e n s z o k s z í n ű e n rajzolja m e g A r a n y a két befejezetlen m ű b e n a királyi g a z ­ d a g s á g h o m l o k z a t o t . A Toldiból ismert drága, karos r e n g ő k h ö z , ö k l ö m n y i a r a n y b o j t o k h o z itt k ö s ö n t y ű k , láncok, keresztek, z o m á n c o s ékszerek, g y é m á n t t ó l , rubintól csillogó n y e l ű bicska társulnak. A v e n d é g e l é s , a d o m á n y o z á s a patriarchális t á r s a d a l o m s z e r v e z é s b e n a h a t a l o m lényeges sajátossága, s a költő bőségesen fel is használja ezt a m o t í v u m o t : Etele is két kézzel osztja javait a b á m u l ó és hálás hun n é p n e k , N a g y Lajos és Erzsébet király­ a s s z o n y h a s o n l ó k é p p e n b ő k e z ű n e k , b u z g ó n a k m u t a t k o z n a k az a j á n d é k o z á s b a n , a l a m i z s : n a o s z t á s b a n . ( „ M á s s z o r s e m sajnálta ugyan őfelsége / A d a k o z n i b ő v e n , Isten-dicsőségre: 61

/ D e most a d o m á n y i t kétszerezve adja, / hogy Istennél inkább légyen foganatja, / Klast­ r o m e m e l k e d i k , fényes t e m p l o m épül; / N e kíméljék, ú g y m o n d , telik az ö v é b ú l . " ) É r d e k e s megfigyelni azt is, milyen ügyes műveletekkel éri el a költő, h o g y a rendi k ü l ö n b s é g e k ne h o m á l y o s í t h a s s á k el a Daliás időkben a jól elrendezett, i g a z s á g o s világ tiszta, áttetsző vízióját. Л társadalmi rangot A r a n y mindenesetre e g y é r t e l m ű e n az é r d e m ­ mel kapcsolja ö s s z e : a n e m e s i hierarchiában elfoglalt hely attól függ, hogy a „nagy, v i ­ tézlő n e v e t " milyen mértékben é r d e m e l t e ki valaki. A vitézi renden kívül rekedtek: k ö z e m b e r e k , parasztok alsóbbrendűségét már a Toldi írója is b u z g ó n h a n g s ú l y o z t a . A Miklóst b o s s z a n t ó , nagyfejű legények, a csúfot űző szol­ g a n é p erkölcsileg is sok-sok grádiccsal álltak alacsonyabban a z ö n m a g á t m e g g y ő z ő , m e g a d á s s a l tűrő daliánál. B e n c e öregsége, fizikai g y e n g e s é g e , kisszerűsége, szűk látókörűsége p e d i g annyiszor h a n g s ú l y o z ó d o t t , hogy végül - ha szabad ezt a z elkoptatott m e t a ­ forát h a s z n á l n o m - porban tüsténkedő, szürke kis v e r é b n e k látszott az e r ő s sasként szár­ n y a l ó Toldi mellett; természetes, m é l t á n y o s , nekirendelt sorsának éreztük, h o g y M i k l ó s h ű s é g e s árnyékaként részesüljön egy erősebb - m e g s z e n t e l t e b b - létből. M í g azonban az öreg B e n c e tántoríthatatlan becsületessége, m e g i n d í t ó h ű s é g e kivívta r o k o n s z e n v ü n k e t , a Daliás idők fiatal Bencéje a lovagias, nagylelkű Toldi mellett kifejezetten alantasnak, durva lelkűnek mutatkozik. Az országhatáron büszkén csépeli a g o n o s z óriás által fához kötözött zsidókat, és M i k l ó s önzetlen jótettéért ö n h a t a l m ú l a g igyekszik leszedni a sápot: „Kapott az a l k a l m o n a vitézlő Bence / Jól kifent kardjával egy husángot m e t s z e , / K e z d é a legelsőt ugyancsak páholni, / D e felháborodván, így riad rá T o l d i : / „ M e n y d ö r g ö m ad­ tát is! - vered, akit v e r n e k ? " / Szepegett a szóra B e n c e , mint a g y e r m e k ; [...] M e g p i h e n e mostan, a cselédjét várva; / Hát íme közelget éktelen nagy lárma: / Hallik B e n c e hangja: „ E g y - e g y arany! zsidók: / A m i é r t m e g m e r n é n k , fizessetek a d ó t ! " [...] Toldi haragszik is, nevet is: „ g o r o m b a ! / H o g y m e r s z elegyedni te az én d o l g o m b a ? " ì l i . A m e g o l d o t t s á g vízióját minden eddigi k ö l t e m é n y n é l k o n c e n t r á l t a b b a n és m a r a d é k t a l a n a b b a érvényesíti Arany néhány, az ö t v e n e s évekből való kisepikai m ű v e : a Rozgonyiné, a Szibinyáni Junk, a Szent László, a Rege a csodaszarvasról. A szerző által s o k ­ féle műfaji jelzéssel ellátott m ű v e k előterében kivétel nélkül v a l a m i l y e n hősi cselekedet áll: R o z g o n y i n é férjét v é d e l m e z v e szerez m a g á n a k hírnevet a csatában, H u n y a d i J á n o s p o m p á s vadásztettel tünteti ki magát. Hunor és M a g y a r az e l t ü n ő - f e l b u k k a n ó c s o d a s z a r ­ vast űzve honszerzési, nemzetségalapítást visznek végbe, a Szent U s z l ó - l e g e n d á b a n a régi mitogétna elevenedik m e g , mely szerint az ő s a p á k segítik, támogatják leszármazottaikat. A hőstettek hátterében pedig - a g o n d o s a n megválasztott cselekményrészletek, pár­ beszedek, m e g s z ó l í t á s o k , m e g n e v e z é s e k , helyzetmegjelölések révén - egy minden o l d a l ­ ról elrendezett, kiegyensúlyozott, idilli társadalom látomása rajzolódik ki. Tévesztett döntések, e l h a m a r k o d o t t tettek, bűnök, mulasztások nemigen v a n n a k ebben a világban. A rossz m i n d i g kívülről j ö n , olyan körből, olyan emberektől, akik idegenségét, másfélesé­ gét, nem ide tartozását a költő állandó, b u z g ó stigmatizációval - „ P o g á n y török", „ D u r v a o z m á n fül", „ b ü s z k e tar", „vad faj" - hangsúlyozza. Azt viszi v é g b e A r a n y , amire igazán csak m e r é s z utópiákban van lehetőség; az e m b e ­ ri társadalom szükségszerű ellentmondásait: csoport és individuum, i n t é z m é n y , j e l m e z , h o m l o k z a t és énkifejezés, szerepszeparáció-kényszer és szerepötvözési vágy, e l d o l o g i a ­ s o d á s és tiszta b e n s ő s é g , e g y e n l ő t l e n s é g és e g y e n l ő s é g , hierarchizálás és k ö z ö s s é g i e s ü lés, felettes én és ösztön én pusztító szembenállását egységesítő, e g y e n s ú l y o z ó , a r á n y t e ­ r e m t ő v í z i ó b a n oldja fel.

62

A SzibinyâniJank Z s i g m o n d királyát és a Szent László N a g y Lajosát j e l l e m e z v e csak olyasféléket m o n d h a t o k , amit Etelével kapcsolatban is szóba h o z t a m . A z uralkodói tekin­ tély k é t s é g b e v o n h a t a t l a n s á g á t részben már a nyitó sorokban megnyilvánítja A r a n y : , M o n d a Lajos, a N a g y király: / Eredj szolgám, Laczfi E n d r e " , „Ritka v e n d é g R á c o r s z á g ­ ban / Z s i g m o n d a király, a császár, / Jól fogadja István vajda, / István, kinek apja L á z á r : / Hét e g é s z n a p látja dúsan, / Becsülettel, e m b e r s é g g e l ; / N e m felejti, ki a g a z d a , / S n e m felejti, kit v e n d é g e l . " Л királyi tekintélyelv, e relativisztikus viszonyok fölé rendelt abszuluiiun a már említett karizma (rátermettség, uralkodói kötelességtudat) miatt teljesen j o ­ gosultnak tűnik, annál is inkább, mert, mint a Szibinyáni Jankbói idézett passzusból lát­ tuk, a királlyal s z e m b e n i alattvalói státus n e m jelent valamiféle lealázást, méltóságvesztést. A Jankót visszakérő akaratnyilvánítás p a r a n c s o l ó árnyalatát, a „ N e m oly h a n g o n volt ez m o n d v a , / H o g y sokáig v a g y hiába..." királyi h a n g s ú l y á t a „ T e k e ­ g y e l m e d " enyhítő, m é l t ó s á g é r z é k e l ő gesztusa színezi, egészíti ki. A hierarchia-egyenlőség (William Turner kifejezésével struktúra-antistruktúra) ellent­ m o n d á s á n a k enyhítését, az alá-fölérendeltség j o g o s u l t s á g á n a k elhitetését a j o g o k és privi­ l é g i u m o k e g y e n s ú l y b a hozásával éri el A r a n y a négy vers m á s szintjeiben, m á s társadal­ mi rétegeknél is. R o z g o n y i , Laczfi Endre nagyurak, de m é l t ó vitézek is e g y b e n : R o z g o n y i önérzetes, bátor kötelességérzettel indul a h á b o r ú b a , a h a d b a n m i n d e n ü l t elöl jár, s a m e n e k ü l é s v é s z t e i h e s perceiben az ó kardja v á g utat a királynak. A vitézi rend és a kollektív j o g o k k a l r e n d e l k e z ő székelység szintén m a r a d é k t a l a n u l teljesíti kötelességét: a daliák lelkesen követik a S z é p Cicell lobogós ruháját, s a tatárok ellen k ü z d ő k is d e r e ­ kasan helytállnak ( „ N e m hiányzott a székely szív", „Mint oroszlán ví székely, / M e g s z o ­ rítva, n e m m e g t ö r v e " ) . Fejedelem és vitézlő rend, király és m a g y a r s á g közti kiegyenlítés, e g y e n s ú l y t e r e m t é s érdekes, különleges példája a Rozgonyiné. Az 1852-es versben ugyanis az u r a l k o d ó m e g ­ lepő m ó d o n k o r á n t s e m mutatkozik olyan tekintélyes, k é p e s s é g e s férfiúnak, mint a h o g y a n a többi A r a n y - m ű alapján joggal várhatnánk. N e m c s a k a szép m e n y e c s k é v e l folytatott szópárbajban marad alul, n e m c s a k m e n e k ü l é s közben n e m mutat v a l a m i nagy lélekjelen­ létet, de a költő-krónikás e g y é r t e l m ű e n őt teszi felelőssé a visszavonulásért ( „ K á r volt ne­ ked, Z s i g m o n d király, / Mindjárt megijedned, / G y a l á z a t o n a p o g á n y t ó l / Egér-utat v e n ­ n e d " ) . A hadjárat hőse - R o z g o n y i n é mellett - a Lászlóvárott b á t o r s á g b a n , töretlen erőben ö s s z e g y ű l ő m a g y a r s á g ; a király kicsinyítésével a költő m i n t h a azt kívánná éreztet­ ni, hogy a talpraesett, bátor vitézekből álló, a bajtársiasság érzésétől áthatott nagycsoport m é g egy ügyefogyott király mellett is elboldogul. Egy dolgot azonban v i l á g o s a n kell lát­ nunk. A m a g y a r s á g n a k Z s i g m o n d r a , az ügyetlen uralkodóra, meglehet nincsen s z ü k s é g e , de igenis szüksége van a k o r o n á s főre, mint társadalmi integrációs szimbólumra. A had­ ba é r k e z ő fiatalasszony g ú n y o s fölénnyel kötődik az öregedő udvarlóval, de tisztelettel­ j e s megszólítással köszönti, férje előtt tessékeli fel hajójára a v e s z é l y b e n lévő fejedelmet, а fölkent magyar királyt ( „ „ É n , én h o z o m , g y ö n g e a s s z o n y , / H a j ó m a t az éjben: / Ülj fel uram, Z s i g m o n d király, / Т е is, é d e s férjem!"") A társadalmi kiegyenlítés törekvésével függ össze az is, hogy а László-legendában, a Rozgonyinéban, és a csodaszan>ns-regében egyáltalán nem, a Szibinyáni Jankban is c s a k alig esik szó parasztokról, pórokról, polgárokról, k é z m ű v e s e k r ő l ; e v e r s e k alapján v a l ó ­ ban úgy tűnik, mintha a m a g y a r s á g kizárólag szabad harcosokból, leventékből, vitézlő daliákból állna. H a t a l o m g y a k o r l ó , fegyelmező technikákra ebben a szabad v i l á g b a n s e m ­ mi s z ü k s é g , nincs is a l e g h a l v á n y a b b n y o m u k sem. A szolgálat, helytállás, k ö t e l e s ­ ségteljesítés a z o n n a l i , spontán, belülről fakadó, m o n d h a t n á m reflexszerű tulajdonság:

63

Laczfi E n d r e Lajos első szavára útnak ered, Szibinyáni J a n k „sokallja, m e g se hallja" L a z a r e v i c s felszólításának m á s o d i k részét, s m á r n y o m u l is, h o g y urának farkasbőrt, m a g á ­ nak dicsőséget szerezzen. A szilárdságot, elrendezettséget m i n d e n társadalomban a z i n t é z m é n y e k , c e r e m ó n i á k s z a b á l y a i n a k betartása, a kifelé irányuló homlokzat állandósága, változatlansága s z i m b o ­ lizálja. A s z e r e p e k h e z tartozó h o m l o k z a t , j e l m e z ö s s z e o m l á s a méltán vált ki a l e g t ö b b e m b e r b ő l zavart, tanácstalanságot, agresszivitást, hiszen az i n t é z m é n y e s rend m e g b o m l á ­ s á n a k é l m é n y é t élik át általa. E b b ő l a s z e m p o n t b ó l külön érdekes h o g y R o z g o n y i n é - a tárgyalt v e r s e k közt egyedülálló, páratlan n o r m a s z e g é s k é n t - e g y é r t e l m ű e n megtöri a tár­ sadalmi rendet, elutasítja a női szerepet a hozzárendelt homlokzattal, j e l m e z z e l együtt. ( N e m véletlen, h o g y a meglepett R o z g o n y i a szerephez rendelt kellék, környezet fölcse­ rélését - főkötő, s e l y e m ingváll és öltöző s z o b a helyett páncél, nagy kard, v é r e s ütközet kifogásolja.) Igazából a z o n b a n a Rozgonyinéban sem sérül a világrend. A tűzrőlpattant Cicelle n e m a női szerep lényegét, csak a szeparációs előírást utasítja el a m a g a s a b b referenciabázis­ ra, a „hív m a g y a r n ő k " csoportjára hivatkozva. Sőt, ha j o b b a n m e g g o n d o l j u k a társada­ lom életében m e g n y i l a t k o z ó e l l e n t m o n d á s o k feloldása, harmonizálása szempontjából ép­ pen ez a „normasértés", ez a zseniálisan kitalált versindítás Arany legnagyobb trouvaille-a. A költő ezzel hárítja ugyanis eleve el a m e g k ö v ü l t s é g , elidegenedettség, e m ­ ber- és b e n s ő s é g e l l e n e s i n t é z m é n y e s ü l t s é g gyanúja l e g h a l v á n y a b b árnyékát is a Rozgo­ nyinéban megjeleníletett társadalomról. Hiszen a b e n s ő s é g e s s é g , spontaneitás n e v é b e n történő n o r m a s é r t é s n e m c s a k szankciókat nem v o n m a g a után ( m á r R o z g o n y i a k a d é k o s ­ k o d ó szavai is i n k á b b féltő szeretetből, mint zord, férji szerepelőírásból fakadtak, Zsig­ m o n d király v i d á m , udvarló évődéssel üdvözli, a vitézek elfogadják és tűzön-vízen át k ö ­ vetik a S z é p Cicellt), h a n e m a sisakos-aranyfokötós m e n y e c s k e lesz a hadjárat hőse: a spontaneitás, bensőségesség, ösztönösség, szolidaritás elve maradéktalan átjárja, kitölti, áthasonítja az intézményesültség, norma, struktúra, státus elvét. IV. A Buda halála k a p c s á n már szóltam a „realisztikus" lélekábrázolás és a hősidill elvének összeférhetetlenségéről. A hun e p o s z egyes szereplőinek pszichológiája, mint utaltam rá, a „ v a l ó s á g h ű s é g " j e g y é b e n fogant. A z asszonyi rivalizálás m ó d o z a t a i n a k a p r ó l é k o s , élethű b e m u t a t á s a v a g y a döntés mindenkori kiszámíthatatlanságát latoló B u ­ da-féle t ö p r e n g é s (»„ki meri m o n d a n i : ezt teszem, ez j ó lesz; / községre, m a g a m r a , tiszte­ let-hozó lesz?"») olyan e m b e r s z e m l é l e t r e utalnak, a m e l y b e n nem a megszenleltség, nem a normateljesítés korlátlan képessége-lehetősége, hanem a pszichikum földies meghatá­ rozottsága uralkodik. A lelki folyamatok rajza a B u d a halálában e g y e s helyeken annyira „élethű", „földies", hogy akár jellegzetes szociálpszichológiai t ö r v é n y e k , m a n i p u l á c i ó k illusztrációjaként is felfogható. A z idősebb testvér m á s o d i k énekbeli t é p e l ő d é s é b e n , az elhatározás után s z ü k s é g s z e r ű e n létrejövő m e g b á n á s b a n a döntési feszültségnek nevezett j e l e n s é g r e ismerek, Detre célirányos tanácsai a társadalomlélektanban alapvető j e l e n t ő s é ­ gű kognitív disszonancia felkeltésének veszélyétől óvják Budát, m i k ö z b e n a fokozatos bevonás, lépésenkénti elkölelezés technikájára oktatják a királyt, mint u t ó b b — az ü g y e s e n végrehajtott megvesztegetési akciók során - kiderül, m e g l e h e t ő s e n sikeresen. R o z g o n y i n é b a n bezzeg n y o m a sincs a hun királyra j e l l e m z ő döntési feszültségnek. A férji kifogásra adott ép, tökéletes, hibátlan, kerek válasz, a Z s i g m o n d n a k v i s s z a v á g ó csat­ tanós replika spontán, azonnali készségre utalnak. A v a l ó s á g o s t á r s a d a l o m b a n élő, c s o ­ p o r t n y o m á s o k , m a n i p u l á c i ó k által befolyásolt, hamis internalizációkat m a g á b a építő e m ­ ber kételyét, szorongását, h o g y vajon n e m h a m i s úton j á r - e , hogy d ö n t é s e i b e n tényleg

ö n m a g á t választja-e, igazi énje sugallatára cselekszik-e, б s z e m m e l l á t h a t ó a n n e m ismeri. M i n t h a valamiféle a d o m á n y o z o t t , csalhatatlan biztonságú k é p e s s é g állna r e n d e l k e z é s é r e a j ó d ö n t é s e k m e g h o z a t a l á h o z és végigviteléhez. S ezzel é p p e n nincs e g y e d ü l a s z á m b a vett m ű v e k szereplői között. A z aranyi hősidillek pszichológiája n e m a „társadalmi tárg y i a s s á g " j e g y é b e n fogant, az én n e m m á s o k rólunk alkotott k é p é n e k v i s s z a t ü k r ö z é s e , n e m „társadalmi é l m é n y b ő l e r e d ő társadalmi struktúra", aktuális én és igazi én v á l t a k o z ó e r e d m é n y ű harca. M i n d e z e k n é l sokkal biztosabb, szilárdabb entitás, egy csalhatatlan, a b ­ szolút értékvilággal állandó, természetes kapcsolatban álló, reményteljes lelki e g y s é g . A z é n r é s z e k pusztító ellentétei u g y a n ú g y föloldódnak b e n n e , a h o g y a n a társadalmi élet kontrasztjai is feloldódtak a fentebb vázolt kiegyenlítésben, ö s s z e h a n g o l á s b a n . A hősi lé­ lek, a bajnokok g y e n g e s é g e n , c s ü g g e d é s e n felülkerekedő „nagy l e l k e " e l é g erősnek m u ­ tatkozik a h h o z , h o g y harmonizáljon, hogy az én-részeket összehangolja, h o g y az ösztön­ én esetleges csábításainak ellenálljon. M o z g a t ó r u g ó i n o r m á k és m a g a s a b b célok, n e m é n v é d ő , é n é r v é n y e s í t ő m e c h a n i z m u s o k , interiorizált külső tekintélyek, k é n y s z e r e s - n e u r o ­ tikus m e g h a t á r o z o t t s á g o k : regressziókra, elfojtásokra, k o m p e n z á c i ó k r a , a kognitív diszszonanciát c s ö k k e n t ő manipulációkra n e m szorul. A s z e m é l y k ö z i k a p c s o l a t o k b a n is m é l ­ tóságosnak, k é p e s s é g e s n e k mutatkozik. E g y e n s ú l y e l m é l e t i , csereelméleli felfogások alapján n e m közelíthető m e g ; a szeretet a k ö r ü l m é n y e k h a t a l m á n a k alá n e m vetett lélek belülről j ö v ő , ö s z t ö n ö s m e l e g s é g e , s u g á r z ó , spontán kiáradása. ( M á s k é r d é s h o g y a v i z s ­ gált versekben többnyire a földies, anyagias c s e r e v i s z o n y o k is r e n d b e n v a n n a k . R o z g o ­ n y i n é n e m c s a k e l b ű v ö l ő , szeretetre m é l t ó asszony, de férjének s z á r m a z á s á n á l fogva is méltó párja, Piroska h o z o m á n y a is - h o g y - h o g y n e m - szépen, méltóan g y a r a p í t a n á a Toldi-házat.) 5

A z a d o m á n y o z o t t s á g , a g o n d v i s e l ő segítség, felülről vezéreltség m á r a T o l d i b a n is a hősidilli világ egyik fontos eleme volt. M i k l ó s a roppant fizikum adottsága mellet m á s készségeket (lovaglás, fegyverismeret, a lovagi s z a b á l y o k tudása) is m i n t h a kezdettől ké­ szen hozott v o l n a m a g á v a l , s ha időnként követett is el hibákat, az igazán j e l l e m p r ó b á l ó helyzetekben - büntetlenül m e g ö l h e t n é bátyját, elfogadhatná a s z é p z s i d ó lány, E s z t e r felkínálkozását - szilárdan tart ki a becsület mellett, mintha valamiféle a d o m á n y k é n t ka­ pott, tévedhetetlen erkölcsi érzék - belső d e m i u r g o s z - irányítaná. É r d e k e s e n j e l e n t k e z i k ez a felülről vezérelés, g o n d v i s e l ő irányítás a c s o d a s z a r v a s - r e g é b e n . A z ifjakat m i n d u n t a ­ lan t o v á b b csaló szarvas csak e n g e d e l m e s szolgája, e s z k ö z e az igazi s z á n d é k á t a mű v é ­ gén m e g n y i l v á n í t ó felsőbb akaratnak: a titokzatos elcsalás, t é v e l y g é s , o t t h o n v e s z t é s , a n e m z e t a l a p í t á s , h o n s z e r z é s nagy, szakrális e s e m é n y é t készíti elő. V. írásom v é g é h e z k ö z e l e d v e egy kérdéskört m é g föltéllenül érintenem kell. Itt az ideje, hogy é r t e l m e z ő , tisztázó magyarázatot fűzzek a h h o z az A r a n y Jánostól k ö l c s ö n z ö t t műfajjelölő t e r m i n u s h o z , a h ő s i d i l l h t z , ami köré ezt az e g é s z karakterjelző okfejtést épí­ tettem. T e r m é s z e t s z e r ű l e g merülhet fel a kétely: a t ö m é n y t e l e n m á s - r é s z b e n szintén magától a költőtől s z á r m a z ó - m e g h a t á r o z á s (naiv eposz, költői beszély, rege, legenda, r o m á n c , történelmi ballada, históriás ének) mellett indokolt-e egy kategória k ö z é p p o n t b a állítása, lényegkifejezó funkcióval felruházása? Lehet-e, kell-e egyetlen műfaji címkével ellátni o l y a n , egymástól nyilvánvalóan k ü l ö n b ö z ő m ű v e k e t mint m o n d j u k az 1 8 4 6 - o s nagy naiv eposz és a szentimentalitás mozzanatát a tudatos archaizálással, tökéletes l e k e rekítéssel, hajszálpontos megfeleltetésekkel is h a n g s ú l y o z ó , kicsiny 1 8 5 2 - e s r o m á n c ? F-s vajon n e m erőszakolt-e két, e g y m á s t ó l eredendően k ü l ö n b ö z ő műfaj, a hősének és az idill összeházasítása? Két sor, két m e g l e h e t ő s e n k ü l ö n b ö z ő p a r a d i g m a , a Gilgames Homérosz - lieowulf - orosz bilinák - Roland ének - Zalán futása - Keveháza és a The-

okritosz - Vergiliusz -Aminta - Die Leibeigenen - Idyllen - Családi kör sorok egybefuttatása? Katonai d e m o k r á c i a és h e l l e n i z m u s , g y ö n y ö r k ö d t e t ő harc-izgalom és b é k é s p a t a k c s ö r g e d e z é s , „poetry of a c t i o n " és természet festő életkép ö s s z e k e v e r é s e ? ? N o s a két említett A r a n y - v e r s , a Keveháza és a Családi kör v a l ó b a n a két műfaj, h ő s é ­ nek és idill e r e d e n d ő k ü l ö n n e m ű s é g é t szemlélteti, de ezt az érdes, tiszta szétválást-szétválasztást én n e m tartom igazán j e l l e m z ő n e k Toldi írójára. A r a n y egyik l e g m é l y e b b belső v á g y a az építés, ö s s z e r a k á s , egybeforrasztás, s a s z á z a d k ö z é p b i z o n y o s s á g v e s z t ő nyugta­ lansága b ő s é g e s késztetést ad a s z á m á r a , h o g y hősiség és elrendezettség, szakralitás é s életöröm, társadalmi horizont és b e n s ő s é g e s s é g fogalmait ö s s z e k a p c s o l v a keressen v a l a ­ mi s o s e m v o l t a n teljeset, aranykorian épet, elrendezettet. S összeforrasztó kísérlete n e m is teljesen e l ő z m é n y e k nélküli. „ A z idill u g y a n i s úgy tűnik fel az e p o s z h o z viszonyítva, mint egy fényes kis csillag, egy b o l y g ó a n a p mellett, m i n t egyetlen sugár a f é n y ö z ö n b ő l " - jelzi már az idill egyetlen hazai monográfusa is a két műfaj ö s s z e k a p c s o l h a t ó s á g á n a k l e h e t ő s é g é t . És v a l ó b a n : hősénekre, eposzra, lovagi műfajokra j e l l e m z ő n a g y o b b horizont és idilli látomás a v e s z é l y é r z é k e l ő újkorban olyan költői m ű v e k b e n fonódnak ö s s z e , mint Sir Philip S i d n e y Arcadia című lovagi idilljében, H a r t m a n n Adam und Evrtjában, G o e t h e Hermann und Dorothea\ában, T e n n y s o n 1859 és 8 9 között született Jdyils of the / ű r j e i b e n és olyan prózai m u n k á k b a n , mint Walter Scott egyes regényei. E n a g y o b b horizontot átfogó verstípus lehetséges előnyeit n e m nehéz belátni a k i s v i l á g h o z t a p a d ó , társadalmi v i s z o n y o k a t , b o n y o d a l m a k a t , konfliktusokat kiszűrő pásztor-, v a d á s z - , halász-, falusi stb. idillhez képest. A h h o z a v e r s t í p u s h o z mérten, a m e l y b e n a la­ za szervezettségben élő (csoport, társadalom kegyetlenül szorító m a r k á t n e m ismerő) p á s z t o r o k n a k legföljebb ha Pán isten délutáni szunyókálására kell tekintettel lenniük, a m e l y b e n fák, bokrok, ligetek nyájas szellemei a j ó tettet m i n d i g j ó v a l v i s z o n o z z á k , konfliktusok legföljebb ha a dalnoki rivalizálásból v a g y az ideig-óráig viszonzatlan, s ó ­ v á r g ó s z e r e l e m b ő l fakadnak, hívogató tűz barátságos fénye süt ki a fövényre, g o n d ű z ő pipa, nyájas szavú háziasszony és v í g c s e m e t é k derítik m o s o l y r a a szíves j ó e s t é t m o n d ó gazdát... 6

„Mivel csak m i n d e n mesterkéltség m e g s z ü n t e t é s e és csak a z emberi természet e g y ­ szerűsítése révén valósítják m e g céljukat, ezért, bár a l e g m a g a s a b b r e n d ű tartalmuk van a Szív s z á m á r a , n a g y o n is k e v é s van a Szellem s z á m á r a , s egyforma k ö r ü k h a m a r kimerül [...] Megvalósítottak egy e s z m é n y t , s m é g i s megtartották a szűk, s z e g é n y e s pásztorvilá­ got, holott pedig teljességgel v a g y az e s z m é n y s z á m á r a m á s világot, vagy a pásztorvilág s z á m á r a m á s ábrázolást kellett volna választaniuk", „az utókor a theokritosi r o m a n t i k u s ­ idilli elemet a m i m u s z i - b i o l ó g i a i elé helyezte. Utódainál s utánzóinál [...] a m i m i k u s b i o ­ lógiának realizmusa m i n d j o b b a n és j o b b a n háttérbe szorul. A pásztorok világa m i n d i n ­ k á b b v a l ó t l a n a b b , ideálisabb s r o m a n t i k u s a b b lesz, m i n d i g - m o d e r n é r t e l e m b e n v é v e i d i l l i k u s a b b " - mutat rá a kisvilágba z á r k ó z ó idill veszélyzónáira a műfajelmélet klasszi­ k u s m ű v é n e k szerzője és honfitársa, a századunk elején megjelent monográfia í r ó j a . 8

Persze a simplicitas ö n m a g á b a n m é g n e m bűn és nem erény. Mint a h o g y a n a komple­ xitás is csak lehetséges esztétikai é r t é k t é n y e z ő . A z A r a n y János-i anyagszerűplaszticitás, az elrendezettséget és hősiességet egymáshoz rendelő teljességakarás, az emberi viszony­ latok intenzív erőterét befogó társadalmi háló ö n m a g u k b a n csak lehetőségek, értékesé­ lyek, bár p e r s z e nagy lehetőségek, nagy értékesélyek. Esztétiai értékké költői képessé­ g e k teszik őket: a nyelvi talentum, a szerkesztő készség, a vízió k o n c e n t r á l á s á n a k k é p e s s é g e , „ a m a belső f o r m a " fölényes tudása. E k é s z s é g e k m ű k ö d é s é b ő l egyet-mást ez 66

a t a n u l m á n y is felmutatott, átfogó, kimerítő m e g m u t a t á s u k a z o n b a n m á r m á s írás, m á s írások feladata.

JEGYZETEK

1.

„ D ü l e d e z ő , b e á z ó k u n y h ó földjén újszülött sír. H a l d o k l ó , v a k ö r e g a s s z o n y átkozza az anyját: saját hajadon lányát. A család feje, a vén c s ő s z részegen ' horkol [...] Ö n z é s és részvétlenség, testi és lelki szenny [...] A tárgyak és j e lenségek elvesztették költészetüket; a m ű v é s z s z á m á r a holt, v e s z ő d s é g e s an y a g g á merevültek [...]" - személelteti az éles kontrasztot 1964-ben m e g j e ­ lent k ö n y v é b e n az A r a n y életmű értelmezésében, k a p c s o l ó d á s i pontjainak j kirajzolásában mindkél irányban, a Toldi és a d í s z h a r m o n i k u s , v e s z é l y é r , zékelő k ö l t e m é n y e k irányában is értékes, új s z e m p o n t o k a t h o z ó kritikus. T A M Á S Attila, Költői világképek fejlődése Arany Jánostól József Attiláig, i Bp. 1964,58-59. Az cl nem ért bizonyosság, szcrk. N É M E T H G. Béla, Bp. 1972, 1 5 3 - 1 5 4 , és 2 9 4 ; C S Ű R Ö S M i k l ó s , Közelítések a Toldi szerelméhez és K I C Z E N K Ó Judit, \ „Honnan és hová", mAranyJAnos Centenáriumi Emlékülés, Nagykőrös, 1982, október 1 5 - 1 6 , ( A z Arany J á n o s M ú z e u m k ö z l e m é n y e i ) N a g y k ő r ö s , 1 9 8 3 , szerk. C S Á K Y Edit - N Ó V Á K László, 6 7 - 7 3 . és 1 9 - 2 7 ; D A V I D H Á Z I Péter, Arany János kiritkai világnézete, ItK. 1 9 8 5 / 1 , 3 8 - 6 3 . N o r t h r o p F R Y E , Az irodalom archetípusai, in A hermeneutika elmélete, 2 kötet, Ikonológia és M ű é r t e l m e z é s 3 , Szeged, 1987, 5 4 5 - 5 6 4 . S O T É R István, A rany János, M T A Nyelv- és I r o d a l o m t u d o m á n y i o s z t á l y á n a k k ö z l e m é n y e i , X I I / l ^ l , B p . 1958, 3 3 . „ A bensőség önálló életére csak akkor van lehetőség és s z ü k s é g , ha az emberek­ közti k ü l ö n b s é g e k áthidalhatatlan s z a k a d é k k á mélyültek; ha a z istenek e l n é m u l ­ nak, és sem áldozat, sem eksztázis ne oldhatja m e g titoktartó n y e l v ü k e t " - fejt ki az általam lélektani terminológiával megvilágítottakhoz igen h a s o n l ó g o n d o ­ latokat az e p o s z pszichológiájáról L u k á c s G y ö r g y . L U K Á C S G y ö r g y , Művé­ szet és Társadalom, in Válogatott esztétikai tanulmányok, Bp. 1968, 68; Vö. L U K Á C S G y ö r g y , Az epopeia és a regény, A regény kompozíciója, A dezillúziós romantika, in i.m. ;

(

y

2.

3. 4. 5.

6. 7.

8.

F U T Ó József, Az idill eredete, fejlődése, elmélete és magyar irodalma, D o k t o r i értekezés, Pápa, 1910, 6 7 . G o n d o l o k itt elsősorban az Ivanhoe-xz, s nem csupán a nagy lovagi torna már említett tablójára, h a n e m az olyan klasszikus idill-jelenetekre, mint R i c h a r d király és Truck barát erdei l a k o m á z á s a és d a l n o k v e r s e n y e . Friedrich S C H I L L E R , A naiv és szenlimentáli költészetről, in F . S C H I L L E R , Válogatott esztétikai írásai, B p . 1960, 3 3 8 ; H e r m a n n R E I C H , Der Mimus, Ein ; litterarentwicklungsgeschichtlicher Versuch, lbd, 1-2 teil, Berlin, 1 9 0 3 , idézi „ F U T Ó , i.m. 2 3 .

Új Imre Attila:

NÉHÁNY SZÓ SALAMON FERENC ESZTÉTIKÁJÁRÓL PETŐFI-DOLGOZATA TÜKRÉBEN A z 5 0 - e s é v e k hazai irodalomkritikájában N é m e t h G. Béla h á r o m irányzati alapár­ nyalatot különít el, m e l y e k az évtized közepétől fokozatosan egységesülni kezdtek. Ez a h á r o m árnyalat: a műbölcseleti irányvonalat k ö v e t ő Erdélyié, a műtörténeti elvet alkal­ m a z ó G y u l a i é , illetve a n e m e s i - n e m z e t i ihletésű K e m é n y és C s c n g e r y fémjelezte volt centralistáké. M i n d e g y i k a herderi-hcgeli liberális történetszemlélet e g y - e g y változatán n y u g o d o t t . „ V a g y i s a tudat és társadalom folytonos és szerves történeti fejlődésének idealistán felfogott hite hatotta át. S e fejlődés keretének, táplálójának...a n e m z e t i életet tekintették." S a l a m o n F e r e n c , saját bevallása szerint, a h h o z a K e m é n y Z s i g m o n d körül g y ü l e k e z ő írói párthoz, „irodalmi j o b b o l d a l h o z " tartozott, amely az 5 0 - e s évek fiatal „óriásaival", a tehetség nélkül s z e r t e l e n k e d ő irodalmi szélsőballal s z e m b e n az általa helyesnek tarolt el­ v e k n e k igyekezett érvényt s z e r e z n i . Ekkor, az 50-es évek m á s o d i k felében, már nem j e l ­ l e m z ő az a felfogás, hogy a m a g y a r irodalmat pártolni kell csak azért, mert magyar.' Az irodalmi szélsőbalt - főleg a frázis-magyarkodást folytató Petőfi-cpigonokat s z á m o s t á m a d á s éri az ö t v e n e s é v e k b e n (pl. Gyulai, A r a n y , T o m p a és K e m é n y részéről). S a l a m o n , aki a gondolatait az erkölcs és a j ó ízlés kategóriái köré csoportosította, szintén rossz s z e m m e l figyelte a n é p i e s k e d ő k hivalkodását: „Petőfi osztozik azon sorsban, h o g y az utánzók csoportja csupa divattá törpítette költészetét..." Sokat tanult és hivatkozott főleg G u s t a v e Planche, illetve M a c a u l a y nézeteire és m ű ­ v e i r e : „ C s a k k e v é s ítész v a n , - írja - aki a művet m ű v é s z i , költői s z e m p o n t b ó l veszi v i z s ­ gálat alá. V a n n a k Planche-ok, akik a m ű v é s z e t alaptörvényeit s o h a s e m tévesztik s z e m el­ ől, b á r m i n ő r a g y o g ó k legyenek is a mellékes dolgok, a kinövések. V a n n a k S a i n t - B e u v e - ö k , akik az irodalom embereit és t ü n e m é n y e i t m a g a s a b b s z e m p o n t b ó l v i z s ­ gálják: s mindamellett, h o g y az e s z m é k e t fő figyelemre méltatják, ó v a k o d n a k attól, hogy a k i s e b b - n a g y o b b mértékben művészietlen irányeszmékkel f o g l a l k o z z a n a k . " 2

3

4

5

6

P l a n c h e k i e m e l k e d ő hatását továbbá az is bizonyítja, hogy S a l a m o n külön cikkben is­ merteti a francia kritikus elveit a Budapesti Szemlélten: és Planche teóriáját két fő elvre vezeti vissza: az egyik, hogy „a m ű v é s z e t k ü l ö n b ö z ő formáinak határai m e g v a n n a k szabva, és s o h a s e m lehet büntetlenül átlépni" azokat. „Másik, hogy a m ű v é s z e t célja n e m a létezőnek szolgai utánzása, hanem a létező nagyítása, e m e l é s e a képzelet útján, a költés n e m e g y é b , mint teljes és célzatos túlzás ( e s z m é n y í t é s ) . " Macaulay-tól elsősorban annak arcképfestő módszerét kölcsönzi, a m i k o r Petőfi port­ réját a j e l l e m egy-két v o n á s á n a k a k ö z é p p o n t b a állításával festi m e g . így például kiemeli a költő ö s z t ö n s z e r ű s é g é t : a külső b e n y o m á s o k m e g h a t á r o z ó szerepét, a m a g a s f o k ú önér­ tékelést, önbecsülést („...aligha eszébe jutott ö n m a g á t vádolni, vagy m a g á b a n kételked­ ni..." ); e h h e z k a p c s o l ó d v a : a hiúságát („...a dalnokban a d i c s v á g y . . . " uralkodott); illetve elhivatottság érzését („...nagyon érezte költői h i v a t á s á t . . . " ) stb. 7

9

10

S a l a m o n g o n d o l a t a i n a k két fő vezérlő csillaga az erkölcs, „ m e l y nélkül a n y i l v á n o s e m b e r c s a k félig tette m e g h a t á s á t " és az ízlés. Ezek k ö v e t k e z e t e s és g y a k r a n m e r e v al­ kalmazásával S a l a m o n az e s z m é n y í t é s h e z jut közel. A z e s z m é n y í t é s szorosan k a p c s o l ó ­ d i k H e g e l azon g o n d o l a t á h o z , mely szerint a t á r s a d a l o m b a n v é g b e m e n ő torzulások m e g 11

68

szüntetése c s u p á n szellemi folyamat segítségével is elérhető. Л kapcsolat alapja az, h o g y az esztétikai e s z m é n y í t é s eszközével a m ű v é s z e t b e n , így az i r o d a l o m b a n is m e g v a l ó s í t ­ ható a torzulás m e g s z ü n t e t é s e . E n n e k egyetlen lehetséges módja - az etikai a l a p v e t é s n e k megfelelően - , ha a m ű v e k az ideállá emelt e m b e r i természet b e m u t a t á s á r a t ö r e k s z e ­ nek. A z e s z m é n y í t é s két fő jelszava: válogatás és megfontolás - ezen törekvések segíthet­ nek a szép és rút szétválasztásában; és ezek alkalmazásával kerülhető el a m i n d e n n a p o k v a l ó s á g á n a k realisztikus ábrázolása. M i n d e z e n g o n d o l a t o k b a n H e g e l mellett A r i s z t o t e ­ lész hatása is f e l f e d e z h e t ő . S a l a m o n t rendkívül érdekelték az emberi lélek titkai. M u n k á i b a n - M a c a u l a y n y o m á n - f o l y t o n o s a n törekedett az emberi lélek t ö r v é n y s z e r ű s é g e i n e k megállapítására. C s a k n e m m i n d e n t ennek alapján próbált m e g m a g y a r á z n i . V i s z g á l ó d á s a i b a n a t e r m é s z e t t u d ó s tárgyilagosságát kívánta követni, a l k a l m a z n i . Ez, illetve a z e s z m é n y í t é s egyfajta m e r e v s é g k i a l a k u l á s á h o z vezetett. Péterfy J e n ő erről így ír: „ g o n d o l k o d á s á b a n több az izom, mint az ideg; n a g y o b b az e g y i r á n y b a kifejtett erő, mint a sokoldalú r o k o n s z e n v . A m í g kitűnően okát fogja adni például esztétikai e l ő s z e r e ­ tetének az iránt, ami egyszerű, j e l l e m z e t e s , természetes s amellett m é g i s stílszerű s ará­ nyosan k o m p o n á l t : oly kevéssé fog talán árnyalatokat keresni, m i d ő n o l y a s m i r ő l ítél, ami neki idegenszerű vagy természetének m e g nem felel." Nézeteinek m e r e v s é g e és az, hogy a lélektani m o z z a n a t o k finom árnyalatainak megfi­ g y e l é s é b e n m u t a t k o z i k legfőbb tehetsége, műfaj-, illetve m ű n e m - s z e m l é l e t é b e n is tetten érhető. S a l a m o n ugyanis határozott hierarchiát állított föl a m ű n e m e k e t és műfajokat ille­ tően. „A sorrend a z ösztönöktől és a szenvedélyektől az öntudat és az ész felé v e z e t . " A líránál többre becsülte az epikát - főleg az eposzt - és a drámát: „a m ű v é s z e t e k közt nincs egy is, m e l y oly hálást tenne az emberi szívre, mint az e p o s z és a dráma... M i n d e z e k b e n a költő c s a k n e m oly tárgyilagos, mint a festészetben, de ennél sokkal ele­ v e n e b b , mert a m o z g á s t , életet és szavakat is festheti és v i s s z a a d h a t j a . " Ezzel s z e m b e n a „lírában a költő főként saját lelkét és szívét tárja föl... m i n d i g a költő képezi annak tár­ g y á t . . . " S a l a m o n szerint j ó a költészetnek „azon n e m e , m e l y b e n m a g a a költő k ö z v e t ó en, s a szereplő e g y é n e k közvetlenül szólalnak m e g ; m e l y b e n a költő félrevonulván, h o g y saját tehetségének bámultatása által ne rontsa illúziónkat, magát a fölvett tárgyat beszél­ teti, ezen tárgynak teljes naívságával,"^ 13

1 5

16

17

S a l a m o n ezen v é l e m é n y é b e n a korára j e l l e m z ő szembeállítást figyelhetjük m e g : az alanyi, szubjektív költészettel a tárgyilagos, objektív költészetet állítja s z e m b e (ezt az ál­ talános törekvést igazolja pl.Arany költészete, különösen pedig a balladái). E g y é b k é n t a lírában S a l a m o n is az - ide sorolt - balladát és a g e n r e - k é p e t tartotta a l e g t ö b b r e , „ m e g j e ­ lenítésüknél, d r á m a i előadásmódjuknál fogva." Ú g y vélte: „ l e g m a g a s a b b r a a lírikus m é g akkor e m e l k e d i k , ha é r z e l m e s áradozás helyett belső világát g e n r e - k é p e k b e n , d r á m a i e l e v e n s é g ű j e l e n e t e k b e n ... juttatja kifejezésre; ha lelki mozgalmait, m i n t e g y eljátssza előttünk... mint telte Petőfi. E n n e k a m ű n e m k o n c e p c i ó n a k a kialakításában nagy szerepe lehetett T h . V i s c h e r n e k , aki hasonlóan vélekedett, és akitől mindezt S a l a m o n valószínűleg átvette. A m ű n e m h i c r a r c h i a létrejöttéhez Várdai Béla szerint, többek között „líránknak^ az a csődje vezette ( S a l a m o n t ) , m e l y b e az ötvenes években a Petőfi-utánzókkal jutott." Fitz Artúr szerint viszont az, h o g y a „lírában van a költőnek a l e g k e v e s e b b alkalma arra, hogy j e l l e m e z z e n . S a l a m o n p e d i g mindenüti a j e l l e m e t kereste, d r á m á b a n , e p o s z b a n e g y a ­ ránt." 2 2

fi9

*

*

»

S a l a m o n F e r e n c „Petőfi S á n d o r újabb k ö l t e m é n y e i " című két részes d o l g o z a t a 1 8 5 8 59-bcn jelent m e g a Budapesti S z e m l é b e n . írása, a k á r c s a k a G y u l a i é , kettős célt szolgált: ismertetni és értékelni Petőfi k ö l t é s z e ­ tét, illetve m e g v é d e n i emlékéi az e p i g o n o k t ó l . M a g a a dolgozat is ezzel kezdődik: bírálattal és tanáccsal az e p i g o n o k s z á m á r a : mert „a főtanulság, melyet műveiből meríthetünk, n e m az, hogy abban v a n az ü d v , ha m i n d e n rendű, g o n d o l k o z á s ú és jellemű író gubát ölt, hogy így senki se ismerjen reá, h a n e m e n ­ nek ellenkezője, tudniillik kövesse mindenki saját szíve s u g a l l a t á t . " Petőfit S a l a m o n teljesen ösztönszerű költőnek tartotta, akinek lelkében a tettvágy és n e m a m e g g o n d o l á s uralkodott. Л munkát, a rendszeres foglalkozást s z o l g a s á g n a k tekin­ tette; a v é g l e t e k i g vitt függetlenséget szerette. Korai verseit vizsgálva Petőfi legszebb tulajdonságait az ő s z i n t e s é g b e n és a z e g y s z e ­ rűségben mutatja ki S a l a m o n : célja csak a megtestesítés, s ezért a l e g e g y s z e r ű b b szavakat választja h o z z á . " E z e k b e n a versekben a költő mint b o r o z ó v a g y m i n t az élet n y o m o r á t többnyire kinevető csekély keserűséggel átszőtt e m b e r jelenik m e g . Ujabb k ö l t e m é n y e i ­ ben a z o n b a n ilyesmivel ritkábban lehet találkozni. Petőfi m e g k o m o l y o d o t t , és letisztultabbnak látszik e z e k b e n . A legjobb alkotások e korszakában a tájleíró, leíró m ű v e k (Ősz elején; Itt van az ősz, itt van újra...; Téli esték stb.). A n y u g a l o m és a tökéletes lelki csend festését figyelhetjük m e g ezekben a m ű v e i b e n . „Alföldi képeiben nem a s z a b a d s á g azon szilajsága van megtestesítve, mely szenvedélyességét, korlátlan c s a p o n g á s á t j e l l e m z i . " A n y u g a l o m ö m l i k cl A puszta, télen és a Kiskunság című tájképein is. A z alföldi táj b e ­ mutatása a legköltőibb, l e g m ű v é s z i b b Petőfinél. A hegyeket csodálta, d e m e g é n e k e l n i nem tudta, mivel ő az | l e t b e n y o m á s a i b ó l a lelket, a kedély hangulatát szerette megfeste­ ni ismert t á r g y a k b a n . " M á r p e d i g a hegyvidéket n e m ismerte. 23

2 4

2 5

6

*

*

•

A z e l ő b b említett tájverseivel és zsánerképeivel ellentétben Petőfi a szerelmi költe­ m é n y e i b e n , S a l a m o n szerint, nem képes felemelkedni „azon e s z m é n y i m a g a s s á g i g , m e l y n é m e l y költőnk szerelmi dalainak a pathos hangját kölcsönzi és fölmagasztalja, m o n d h a t ­ nánk megszentesíti az emberi szív ezen természetes hajlamát." V ö r ö s m a r t y , Schiller és Byron sokkal „ e s z m é n y i b b és patheticusabb a s z e r e l e m b e n ! " Petőfi e g y é n i s é g e azonban m á s , mint a „szerelmi d a l n o k o k " j ó r é s z é é . T á r g y a i t é s k é ­ peit közvetlenül az életből merítette. „A k é p z e l g ő ábrándozás, a kétségek, a t ö p r e n k e d é s , a m a g á b a m e r ü l ő ö n k í n z á s nem volt s z o k á s a . " A s z e n t i m e n t a l i z m u s , az önfeláldozás és a rezignáció - S a l a m o n szerint - teljesen idegen tőle. A b e n y o m á s o k egyszerű, tehát a lé­ lek rostélyain átszűretlenül elfogadása figyelhető m e g Petőfinél; e n n e k k ö v e t k e z m é n y e : a versek erőteljes szubjektivizálódása. Petőfi e g y é n i s é g é n e k alapjellemzőjén túl az objektiváció elmaradását a költő é l e t k o ­ rával is összefüggésbe hozta S a l a m o n , amikor így írt: „a heves ifjúi léleknek kifelé törek­ v é s e j e l l e m z i Petőfit, k e v é s m a g á b a szállással, m é g k e v e s e b b t ű n ő d é s s e l . . . " Petőfi „ k o m o l y szerelmi dalai i n k á b b érzékiek, mint s z e l l e m i e k . " Érzékiek abból a s z e m p o n t b ó l , hogy „ i n k á b b a vérmérséklet hevét, a felizgatott képzelet j á t é k á t t o l m á c s o l ­ j á k , m i n t s e m a szív és lélek világát tárják föl e l ő t t ü n k . " 27

2

29

3

S a l a m o n az egyéniséget, illetve a n n a k é r z e l e m - m e g n y i l v á n u l á s a i t két részre bontja. Elkülönít egy külső s z e g m e n t u m o t , m e l y a pillanat h e v é n e k e n g e d e l m e s k e d v e indulatki­ törésekben, felhevülésekben, s z e n v e d é l y e k b e n nyilatkozik, m e g . D e létezik egy b e l s ő , m é l y e b b rétege is az e g y é n i s é g n e k , illetve a léleknek, mely az állandóságot, a k i e g y e n s ú ­ lyozottságot biztosítja. Л küllőktől e m e utóbbinak a megjelenítését várja el: „a kpltőnek inkább a lelket, az indulatokat kell festenie s a külsőt egy-két vonással v á z o l n i a . " Petőfinél a z o n b a n az szerinte a hiba, hogy mind szerelmi, mind politikai irányú s z e n ­ v e d é l y e s e b b dalaiban g y a k r a n esik a realizmus hibájába, v a g y i s : pusztán a k ü l s ő réteg megjelenítésének a hibájába. Tehát nem mindig k é p e s b e n y o m á s a i t megérlelni v a g y le­ tisztultabb f o r m á b a n árbázolni, azaz „ e s z m é n y e s í t e n i " . 3

*

*

*

Petőfi közéleti, politikai verseit erősen elmarasztalta S a l a m o n m i n d esztétikai, m i n d politikai s z e m p o n t b ó l . Esztétikájában S a l a m o n rendkívül károsnak tartotta az „ i r á n y e s z m é k n e k " (így pl. a politikai e s z m é k n e k ) a költői m ű v e k b e történő fölvételét. E n n e k ugyanis az a k ö v e t k e z ­ m é n y e , h o g y az e s z m e fölébe kerekedik a m ű v é s z i s z e m p o n t n a k és „kedvéért feledjük a m ű v e k b e n a j e l l e m z ő t , az általános emberit, a műszerkezetet..." T o v á b b á az irányesz­ m é k (és főleg a politikai e s z m é k ) erőteljesen korhoz és térhez kötöttek. A z e s z m é k p e d i g változnak, e l m ú l n a k , és ezzel p á r h u z a m o s a n a m ű v e k is elévülnek. T e h á t a z a m ű , amely alapvetően az i r á n y e s z m é k befolyása alatt áll, nem válhat ö r ö k b e c s ű v é . S a l a m o n továbbá úgy vélte, hogy az i r á n y e s z m é k káros befolyásának tulajdonítható, hogy Petőfi a haragot és gyűlöletet alkalmas költői m o t í v u m n a k tartja. Nála az indulat g y a k r a n foglalja el az érzelem helyét. N a g y o b b szenvedéllyel megírt politikai ódái „az indulatok a s z e n v e d é l y e k , a b o s s z ú fülzaklatását tűzik ki célul az é r z e l m e k n e m e s í t é s e , a lélek fölemelése h e l y e t t . " M á r p e d i g S a l a m o n szerint a „politikai irányú dalokban is a költő hivatása nemesíteni az érzelmeket, s emelni a lelket, n e m p e d i g s z e n v e d é l y e k e t zaklatni föl vagy saját felzaklatott indulatját foglalni versbe. K ü l ö n b ö z ő a n é p s z ó n o k és a költő feladata." Petőfi csak akkor valóban népköltő, „ m i d ő n átengedi m a g á t a tisztán költői sugallatnak s nem akarja költészetét bizonyos e s z m é k szolgájává tenni. A iKÍp d a l ­ noka és a nép szószólója b e n n e oly k ü l ö n b ö z ő egyén, hogy alig ismerik e g y m á s t . " 33

S a l a m o n olyan írókat kívánt, akik „a nagyfokú izgalmak és fölhevülések kerülésében, a szelídebb k e l l e m e s érzésekben keresik az élet boldogságát s hirdetik m ű v e i k b e n . " S a l a m o n az igazi, Arannyal egy szintre e m e l h e t ő Petőfit az ötvenes é v e k b e n tudta el­ képzelni. M a g á t a kort, a n e g y v e n e s éveket érezte alkalmatlannak megfelelő m ű v e k létre­ hozására. A kor tele volt é r z e l e m m e l , hangulattal, szenvedéllyel, és lehetetlenné tette a higgadt, tárgyilagos, s z e m l é l ő d ő költészetet. így hát érthető, hogy az ebben a k ö z h a n g u ­ latban alkotó, fiatal, forróvérű, a színészkedésre hajlamos Petőfi képtelen volt lehiggadni. De költészetének egy j e l e n t ő s vonulatával - a n e g y v e n e s évek közepén keletkezett zsá­ nerképekkel - bizonyította, hogy a m ű v é s z i alkotások s z á m á r a a l k a l m a s a b b időkben az irodalmi élet állócsillaga lehetett volna a szerencsésebb sorsú A r a n y J á n o s mellett. ( E g y é b k é n t a két Toldin kívül A r a n y művei közül sem emelt ki s e m m i t s e m S a l a m o n 1849 előttről.) Petőfi harsányságát és szilajságát S a l a m o n ez alkalmatlan k o r v i s z o n y o k mellett a köl­ tő életkorával hozta összefüggésbe (akárcsak G y u l a i , Erdélyi vagy v a l a m i v e l k é s ő b b Zilahy K á r o l y ) . 71

Petőfi antifeudális, n e m e s s é g e l l e n e s nézeteit S a l a m o n s é r e l m e s n e k találta. Petőfi a köznéppel azonosította a nemzetet; S a l a m o n szerint e z „nyilván egyoldalú volt, mivel a n e m z e t l e g n a g y o b b súllyal bíró osztályát mintegy m e g akarta tagadni." A legfőbb p r o b l é ­ m a , h o g y ez az „irány m á i g is hat példája n y o m á n . " A z t h i s z e m , tökéletesen m e g é r t h e ­ tő S a l a m o n n a k a z i d e g e n k e d é s e attól a Petőfitől, aki a j a k o b i n u s e s z m é k b ű v ö l e t é b e n egy apokaliptikus világforradalomba, illetve az e m b e r i s é g összefogásának és testvériesülésé­ nek u t ó p i k u s vízióiba élte bele magát. Petőfi m i n d e z e k során - S a l a m o n szerint - „ n e m ­ csak a nemesi osztályokkal szállt s z e m b e , h a n e m m ú l t u n k k a l , a n e m z e t történeti n a g y s á ­ g á v a l . " R e n d k í v ü l m é l t á n y t a l a n n a k érezte S a l a m o n a n n a k a n e m e s s é g n e k a z el-, illetve m e g v e t é s é t , amely a reformkorban és a s z a b a d s á g h a r c idején a l e g n a g y o b b áldozatokat hozta. S a l a m o n szerint a n e m z e t egy n e m e s i m e g h a t á r o z o t t s á g ú és vezetésű s z e r v e s e g y ­ ség, m e l y szilárd falként áll s z e m k ö z t a g e r m a n i z á c i ^ s és n e m z e t i s é g i t ö r e k v é s e k k e l , il­ letve a belső rendet felbolygató n é p m o z g a l m a k k a l . ( E g y é b k é n t n e m z e t i r o d a l o m - k o n ­ cepciója erre a n e m z e t e s z m é r e épül; épp ezért a m ű v é s z e t céljának az eszményített m a g y a r v a l ó s á g bemutatását t a r t o t t a . ) S a l a m o n n e m e s s é g v é d e l m e z é s é b e n , ahogy a j e g y z e t e k b ő l is kiderül, a magyarságféltés és - az e k o r b a n n a g y o n is s z ü k s é g e s és lét­ fenntartó - n a c i o n a l i z m u s húzódik m e g . 3 8

3

40

*

*

*

S a l a m o n Petőfi-kritikája a hasonlóságok ellenére is erősen k ü l ö n b ö z ö t t a kor tán leg­ j e l e n t ő s e b b kritikusainak, Gyulainak és Erdélyinek Petőfi-recepciójától. így például k ü l ö n b s é g m u t a t h a t ó ki Petőfi emberi és költői énjének megítélésében, ha a Gyulai-féle recepcióval hasonlítjuk össze. M í g Gyulai mindkettőjüket eredeti nemzeti költőként é r t é k e l t e , addig S a l a m o n csak Aranyt tartotta valódi n e m z e t i k ö l t ő n e k ; s z e ­ rinte Petőfit „csak a m a g y a r költészet genre-festőjének n e v e z h e t n ő k , de többnek alig". T o v á b b á S a l a m o n szerint Petőfi költészetében két jelleg, két elem ellentéte fedezhető fel - s z e m b e n Erdélyi v é l e m é n y é v e l , aki szerint nincs e l l e n t m o n d á s Petőfi e g y é n i s é g e és szerepe, költői énje és produkciója között. S a l a m o n szerint a z o n b a n - mint láttuk - P e t ő ­ fiben a nép dalnoka és szószólója két k ü l ö n b ö z ő egyén. A z első (igaz és j e l e n t ő s ) Petőfi a c s ö n d e s s z e m l é l ő d é s és visszafogottabb hangulat költőjeként, a z s á n e r k é p e k mestereként áll előttünk. M á s k o r azonban gyakran affektál és világfájdalmat s z e n v e l e g , kivált politi­ kai ó d á i b a n és s z e n v e d é l y e s e b b szerelmes v e r s e i b e n . Petőfi legfőbb é r d e m é n e k S a l a m o n azt tartotta, hogy új tért nyitott a nemzeti költé­ szetben: a népiest. (Bár m a g a a fogalom ellen erőteljesen küzdött; leegyszerűsítésnek és a l a c s o n y a b b rendűnek tartotta a nemzeti kategóriájával s z e m b e n . ) P r o b l é m a a z o n b a n , hogy Petőfi m i n d e z t a korábbi h a g y o m á n y a i n k - a V ö r ö s m a r t y - f é l e patetikus és nagy f o r m á t u m ú nemzeti költészet - ellenében és azzal s z e m b e h e l y e z k e d v e tette. M á r p e d i g S a l a m o n szerint „jogot kell tartanunk minden valaha elfoglalt térhez, kegyelettel kell vi­ seltetnünk m i n d e n e s z m e k ö r h ö z , mely valaha elevenített, éltetett és lelkesített. E z által ízlésünk több oldalúvá és fejlettebbé, e s z m e k ö r ü n k szélesebbé v á l n é k . . . " 41

42

4

44

A z ízlésbeli k ü l ö n b s é g e n túl ezen sorokban ismételten a nemzetféltés h ú z ó d i k m e g : csak egy szervesen felépülő és h a g y o m á n y a i t továbbvive m a g á b a ojvasztó n e m z e t i költé­ szet lehet biztos támasza a nemzet m e g m a r a d á s á n a k . S a l a m o n a k ö v e t k e z ő szavakkal fejezi be tanulmányát: „ha szeretjük őt (Petőfit), is­ m e r n ü n k is kell, hogy ne hibáiban, h a n e m hibái mellett, sőt hibái d a c á r a is szeressük érdemeiért. E cél elérésére tettem m e g én is a m a g a m é t jelen c i k k e m m e l . " 4 5

7?

Ez a részlet is bizonyítja, hogy S a l a m o n igenis elismeri Petőfi géniuszát, és akikkel kérlelhetetlenül s z e m b e s z á l l , azok a petőfieskedők. A recenziónak erőteljes aktuális i r o ­ dalompolitikai célja volt - akárcsak a G y u l a i é n a k : „ l e d o r o n g o z n i " a l á t s z a t m a g y a r s á g b a n tetszelgő n é p i e s k e d ő k e t . S a l a m o n lényegében Petőfi kritikáján keresztül ő k e t t á m a d t a .

«

* »

Utóbbi évtizedeink irodalomkritikusai a z o n b a n figyelmen kívül h a g y t á k S a l a m o n fel­ lépésének ezt a célzatát, és Petőfi költészetének a „leszállítása" miatt szigorú, olykor dur­ v a t á m a d á s o k k a l illették a szerzőt. E z j e l l e m z ő tulajdonképpen már Fitz Artúr, d e m é g i n k á b b R i g ó L á s z l ó , Sőtér István, S o m o g y i S á n d o r ítéleteire is. Ezek a v é l e m é n y e k e l s ő ­ sorban politikai p r e k o n c e p c i ó v a l , Petőfi úgynevezett „forradalmi v i l á g n é z e t é n e k " a b s z o ­ lutizálásával m a g y a r á z h a t ó k . A nemzeti e s z m é n y k é n t és a forradalmi h a r c lánglelkű k ö l ­ tőjeként piedesztálra e m e l t Petőfi elleni igazságtalan és értetlen d o l g o z a t n a k tartották Salamon m ű v é t . Szigorú esztétikai s z e m p o n t ú vizsgálódások esetén S a l a m o n s z á m o s ítéletét, é s z r e v é ­ telét helytállónak kell tartanunk. Petőfi azon művei ugyanis, a m e l y e k b e n a tartalom és a forma, a belső és a külső forma e g y s é g e tökéletes, általában v a l ó b a n a költő z s á n e r k é p e i , tájleíró versei közt lelhetők fel. Ha azonban teret e n g e d ü n k az e g y é n i s é g , a szubjektivitás versekben való megjelenésének, a k k o r S a l a m o n elvont esztétikai n o r m á k h o z való r a g a s z ­ kodása hibáztatható, hisz a k a d á l y o z z a Petőfi adekvát recepcióját is. M i n d e h h e z járult továbbá S a l a m o n n a k Petőfi egyéniségétől m e r ő b e n k ü l ö n b ö z ő s z e ­ m é l y i s é g e . A z állandóan ki- és feltárulkozni v á g y ó költővel s z e m b e n S a l a m o n v i s s z a h ú ­ z ó d ó , csendre és n y u g a l o m r a v á g y ó lélek volt. Mindazonáltal a k o r n a k erőteljes objektivációs törekvései és előírásai ( m e l y e k megfi­ gyelhetők az irodalomkritika terén Gyulainál és Erdélyinél is, az i r o d a l o m b a n p e d i g p é l ­ dául A r a n y J á n o s költészetében, nevezetesen balladáiban és e g y é b epikájában, sőt a v i ­ lágirodalomban k é s ő b b pl. Eliot esztétikájában), kiegészülve S a l a m o n t ö r t é n e l e m s z e m ­ léletével, e l e g e n d ő indokul szolgálnak ahhoz, h o g y a „Petőfi Sándor újabb költeményei" című dolgozatot m é l t á n y o s a b b , árnyaltabb elbírásálásban részesítsük, és a Petőfi-recepci­ ók sorában az őt megillető helyre tegyük. 4 6

•à oQ 74

JEGYZETEK 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31.

N É M E T H G. Béla, A kiegyezéskori jwzitivista irodalomkritika művelődési és társadalmi előzményei, m Századelőről századfordulóról, B p . 1985, 569. Uo. 569. V Á R D A I Béla, Salamon Ferenc esztétikai munkássága, Bp. 1907, 60. M É S Z Á R O S Zoltán, Salamon Ferenc irodalmi eszméi, B p . 1 9 3 6 , 2 3 . S A L A M O N F e r e n c , Petőfi Sándor újabb költeményei, Budapesti Szemle, 1858, 5 0 2 . S A L A M O N Ferenc, Arany János és a népiesség, in Irodalmi tanulmányok, B p . 1889 1/12. S A L A M O N F e r e n c , Planche Gusztáv, Budapesti S z e m l e 1858/1V, 3 8 9 . S A L A M O N F e r e n c , Petőfi Sándor újabb költeményei, Budapesti Szemle, 1859,300. Uo.301. Uo.301. S A L A M O N F e r e n c : Planche Gusztáv, 3 8 9 . N É M E T G. Béla: Л kiábrándultság hanghordozása, in Hosszmetszetek és keresztmetszetek, B p . 1987. 4 2 7 . A z e s z m é n y í t é s egyik legjelentősebb n é m e t esztétájának, T h . V i s c h e r n e k teóriái is jelentős hatással lehettek S a l a m o n r a . Vischer a rútat és az élet ne­ gatív, kritizálható jelenségeit, mint n e m a d o l g o k l é n y e g é b ő l fakadó, esetleges jelenségeket mutatta fel. P É T E R F Y J e n ő , Salamon Ferenc, in Péterfy Jenő válogatott művei, B p . 1983,665. M É S Z Á R O S Zoltán, i.m. 2 2 . S A L A M O N F e r e n c , Katalin, in Irodalmi tanulmányok, 1/61. Uo. 56. Uo. 60. M É S Z Á R O S Zoltán, i.m. 27. V Á R D A I Béla: i.m. 3 7 . Uo. 38. F I T Z Artúr, Salamon Ferenc mint műbíráló, Bp. 1912, 3 0 . S A L A M O N F e r e n c , Petőfi Sándor újabb költeményei, '58.503. Uo. 504. S A L A M O N F e r e n c , Petőfi Sándor újabb költeményei, ' 5 9 , 291. S A L A M O N F e r e n c , Petőfi Sándor újabb költeményei, ' 5 8 , 515. S A L A M O N Ferenc, Petőfi Sándor újabb költeményei, ' 5 9 , 293. Uo. 293. Uo. 293. Uo. 295. S A L A M O N Ferenc, fíalzac, in Irodalmi tanulmányok, B p . 1889, H/52; B a l z a c n a k egyébként é p p azt vetette s z e m é r e S a l a m o n , h o g y „ n e m az eszmét, és a z érzelmet, h a n e m a külsőt, az anyagi dolgot tartja f ő d o l o g n a k . " (uo. 47.) E b b e n a v é l e m é n y b e n erőteljes antimaterialista felfogást figyelhetünk m e g . D e e z itt n e m filozófiai, h a n e m erkölcsi kategória. A m a t e r i a l i z m u s - mint a

'

32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39.

40. 41. 42.

43. 44. 45. 46.

47.

r e a l i z m u s egyik szinonimája is - S a l a m o n n á l etikai p r o b l é m a : „ a z a n y a g i a s ­ ságot, az erkölcsi, eszmei n o r m á k a t elvető e m b e r életszemléletét: az a m o r a l i tást, a végletes utilitarizmusl" jelentette; „a nyers ö s z t ö n ö k uralmát a h e d o n i z must, az anyagi j a v a k kíméletlen hajszolását" kapcsolta hozzá, és „ a z erény, a h u m á n u m , az erkölcs n e v é b e n " emelt szót ellene (in K O V Á C S K á l m á n , Fe­ jezet a magyar kritika történetéből, Bp. 1963,52.) S A L A M O N F e r e n c , Arany János és a népiesség, in Irodalmi tanulmányok, Bp. 1889,1/20. S A L A M O N F e r e n c , Petőfi Sándor újabb költeményei, '59, 2 9 6 . Uo. 2 9 6 - 9 7 . Uo. 302. S A L A M O N F e r e n c , Családélet, in Irodalmi tanulmányok, B p . 1889.11/257. S A L A M O N F e r e n c , Petőfi Sándor újabb költeményei, '59. 305. Uo. 305. S a l a m o n szerint éppen e z a n e m e s s é g volt az, aki „ m i n d e z ideig s z á z a d o k o n át k é p v i s e l t e a n e m z e t e t , . . . ez osztály a moldvai határszéltől Stiriáig s a K á r ­ pátoktól az a l - D u n á i g megtartotta a m a g y a r nemzeti bélyeget, nyelvet és j e l ­ lemet, s a k ö r n y e z ő másajkú népek csak annál feltűnőbbé teszik a z ellentétet." S A L A M O N F e r e n c , Petőfi Sándor újabb költeményei, '59, 305. S O M O G Y I S á n d o r , Salamon Ferenc, in S O M O G Y I S á n d o r , Gyulai és kor­ társai, B p . 1977, 4 6 6 - 6 7 . S O M O G Y I S á n d o r , Salamon Ferenc, 4 6 9 . „Arany mutat rá példát, mint lehet a nemzeti költészet k ü l ö n b ö z ő forrásait művészi diadallal egyesítni." S A L A M O N Ferenc, Petőfi Sándor újabb dolgozatai, '59, 306. Uo. 469. S A L A M O N F e r e n c , Petőfi Sándor újabb költeményei, '58, 503. S A L A M O N Ferenc, Petőfi sándor újabb költeményei, '59, 306. Pedig S a l a m o n t ó l nem eleve állt távol a szociális tartalom v a g y a társada­ lombírálat. Azt tartotta elfogadhatatlannak Petőfinél, hogy a tartalom került g y a k r a n előtérbe és a megformálás m á s o d l a g o s s á vált; hogy a gondolati elem szinte szétrobbantotta a k o m p o z í c i ó t . Ennek k ö v e t k e z m é n y e az, hogy Petőfi ezen versei S a l a m o n szerint csak alig k ü l ö n b ö z n e k a prózától, és a líra k ö z h e l y lyé vált. Ha a z o n b a n a tartalom és forma e g y s é g e m e g v a l ó s u l , a k k o r h e l y e lehet a társadalombírálatnak is. Л Falu végén kurta kocsma c í m ű m ű r ő l így ír Sala­ m o n : „ E k e v é s szavú élő jelenetben mennyivel több a költőiség, mint azon da­ laiban, v a g y inkább d e c l a m á t i o i b a n , m e l y e k b e n az urak ellen s a n é p mellett s z e n v e d é l y e s e n és n a g y o b b szavakkal s z ó n o k o l . " S A L A M O N F e r e n c , Petőfi Sándor újabb költeményei, '58, 516. „A m a g á n é l e t b e n S a l a m o n m a g a volt a megtestesült puritán e g y s z e r ű s é g , s z e r é n y s é g . S e m m i t s e m gyűlölt annyira, mint a nagyképűséget, a nagyzolást... a n é p s z e r ű s é g e t soha sem kereste." S Z Á D E C Z K Y Lajos, Salamon Ferenc emlékezete, K o l o z s v á r , 1 8 9 3 , 1 1 .

75

Bényei Miklós:

EÖTVÖS JÓZSEF KIADATLAN DRÁMATÖREDÉKE M é g m i n d i g rejteget m e g l e p e t é s e k e t E ö t v ö s József g a z d a g k é z i r a t o s h a g y a t é k a . A l i g ­ h a n e m ezek k ö z é tartozik az a két d r á m a t ö r e d é k e is, amelyekről a kissé b e h a t ó b b v i z s g á ­ lódás kiderítette, hogy v o l t a k é p p e n egy mű két részletéről van szó. E ö t v ö s fiatal korától k e z d v e n a g y o n kedvelte a bekötött noteszeket, s z á m o s g o n d o l a ­ tát, tervét, életének e g y e s e s e m é n y e i t e z e k b e j e g y e z t e fel. A s z ó b a n forgó töredék egyik része is egy ilyen noteszben található. A M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a K ö n y v t á r á n a k Kézirattárában „ C s a t o s z s e b k ö n y v e i III." cím és К 7 8 0 / V I . jel alatt őrzött kötet b e j e g y z é ­ sei általában keltezettek, és ezek alapján c s a k n e m napra pontosan m e g h a t á r o z h a t ó , mikor keletkezett az ide beírt jelenet. A Vgk rövidített c í m m e l - amely feloldva nyilván Vígjá­ ték - j e l ö l t s z í n m ű t ü r e d é k a 37—44. lapokon olvasható, az 1859. j ú n i u s 6-ai b e j e g y z é s után. S z ö v e g k ö z b e n , a 4 0 . lapon egy S z e n t é - T o r n y á n kelt, j ú n i u s 8-ára datált aforizma van, a 4 4 . lap hátsó oldalára pedig E ö t v ö s m á r j ú n i u s 11-én, a v o n a t o n írt fel n é h á n y sort. Mivel u g y a n e b b ő l a noteszből az is kitűnik, h o g y ezeket a j ú n i u s eleji n a p o k a t (június 1től j ú n i u s 11-én reggelig) E ö t v ö s felesége szente-tornyai és sógora, Trefort Á g o s t o n csabacsüdi birtokán töltötte, a fennmaradt vígjátéki jelenetet v a l a m e l y i k birtokon (esetleg m i n d k e t t ő n ) írta. A környezet - a békési nemesi világ - hatása é r z ő d i k a d r á i n a t ö r e d é k témáján és hangulatán is. A s z ö v e g n e k már az első soraiból kiolvasható, hogy a jelenet folytatása egy m á s i k ­ nak. K ü l ö n ö s szerencse, hogy E ö t v ö s hagyatékában ez a másik jelenet is fellelhető, igaz, k e v é s b é kidolgozott formában. A z O r s z á g o s S z é c h é n y i Könyvtár Kézirattárában őrzik a Fol. H u n g . 1508. jelzetű iratcsomót, a m e l y n e k 2 ^ 4 . lapján egy tervezett d r á m a szereplői­ nek felsorolása, ezt szorosan követve egy „Első fel" c í m m e l ellátott jelenet vagy i n k á b b vázlat található, s végül „Vígjáték 2 " , illetve „II F e l v o n á s " alcímmel egy újabb jelenet kezdete. A papír, a tinta és az írásmód erősen hasonlít a Felelet br. K e m é n y G á b o r n é ­ hány szavára c. vitacikk f o g a l m a z v á n y á é h o z , amelyet 1860-ban írt, ezért feltételezhető, hogy ez is 1859-ben vagy 1860-ban született. A z s e b k ö n y v b e n o l v a s h a t ó töredékkel v a l ó összetartozást azonban ennél sokkal i n k á b b bizonyítják a s z ö v e g e k k ö z ö s v o n á s a i : a sze­ m é l y e k nevei azonosak, az O S Z K - b e l i kézirat első jelenetének utolsó sora ( „ U g y a n mily beszélgetésünk v a n " ) és a noteszben lévő párbeszéd első soia („Hát m i n ő b e s z é d ü n k van e g y m á s s a l " ) c s a k n e m szó szerint m e g e g y e z i k . 2

Ilyenformán E ö t v ö s József tervezett vígjátékának első felvonása r e k o n s t r u á l h a t ó . A z alábbiakban a két kéziratos töredéket egybeolvasztva közöljük, betűhíven, < > k ö z é téve az E ö t v ö s által kihúzott, áthúzott szavakat, m o n d a t o k a t is feltüntetve. *

*

T a r l a y Mária Hedvig Dombosy Ágnes Béla. T o h á s z y [?] M a g d o l n a T a r l a y házánál Baky János ügyvéd K o r m o s y István ügyvéd D o m b o s y é k n á l . 76

*

Első felfvonás]

"-f

1 Jclfenetj Kert. D o m b o s i é k háza balról. Béla p a d o n ül p u s k á v a l később Hedvig S z é n a melyben positiojok tisztán j e l l e m z e n d ő Béla unja m a g á t . V i s z o n y á b a n I l e d v i g iránt m e l e g barátság de tökéletes közönösség. Hedvig irányában szinte barátságos, de m e l e g e b b , át lehet látni nagyobb részvétét sőt sejdítetni szerelmet. Béla N y u g t a l a n , ingerlékeny, telt után v á g y ó . Hedvig nyugolt, d e egész magaviseletéből határozoltság látszik, ' s b i z o n y o s exaltatio. Miután az utóbbi a kertajlót mely a két kastélyt elválasztja el m e n t . [sic!] — Rövid m o n o l ó g Bélától. Mily derék lány. Jön a házból Agnes. Elmenni látta H e d v i g e t . Szól Bélának. Béla Csak n e m exaltalioval beszél H e d v i g r ő l . Agnes Hát mért n e m veszed el. Béla Szeretem de n e m v a g y o k s z e r e l m e s Agnes A s z ü l é k n e k kívánatja. Expositio. Béla Utazni akar Agnes ' S mert tértél vissza O l a s z o r s z á g b ó l Béla N e m tetszett n e k e m A n g l i a kell. Majd ha o n n a n visszatérek. í Ágnes ' S ha H e d v i g addig m á s é lesz. Béla A n n á l j o b b azon m á s n a k , nőtelen m a r a d o k . Oly asszonyt mint te ú g y s e m k a p ­ hatok Az egész beszélgetésben Béla víg, a ' viszony közte ' s anya között a l e g s z í v é l y e s e b b , látni kell hogy fia félig elkényeztetett g y e r m e k de szereti . « и ••~. . .• • Kormosy s z á m o l v a jön. Béla Mi baja ennek e g y idő olta. Kormosy Előadja az osztály iránti tévedéseket. -lói • 1 Beszélgetés a j o g r ó l . ~ ^ Kormosy P e d á n s , a szena úgy v e z e t e n d ő h o g y Béla e l m é s l e g y e n , de tulajdonkép okosan K o r m o s y szóljon. Miután Béla elment párbeszéd D o m b o s i n é és Korinosy között. - A boldogult D o m bosy családjának ügyeit reá ü o m b o s y r a | K o r m o s y r a ] bízta az n e m lehet h o g y h a n y a g s á ­ ga miatt csak e g y talpalatnyi föld vészen el. - H a Béla az egészt s e m m i b e s e m veszi ez csak kiskorúságát bizonyítja. - Anyival s z ü k s é g e s e b b most miután a házasságból n e m lesz s e m m i . Szólni kell T a r l a y n é v a l . Agn M á r m i n a p kezdtem Korm É s a n a g y s á g o s asszony Agn Tréfát csinált belőle Korm A z n e m tréfa d o l o g . A n y i v a l inkább mert valószínűleg, az osztálynál v a l ó k á r o súlás n e m e n n y i b e n áll. - A kutasi pusztán T a r l a y n é két egész h a r m a d o t bír, ' s én n e m foghatom m e g hogy lehet része n a g y o b b mint N a g y s á g t o k é , alkalmasint ott is < v a l a m i > hasonló o k lehet. < A d > Sokszor figyelmeztettem a boldogult n a g y s á g o s urat d e ezen lineán u g y látszik m i n d é g o l y a n o k álltak kik a juridicus szemponttal n e m sokat g o n d o l l a k . Agn D e mit tegyek 1

t

s

11

Korm N e m kell m a g á n a k imponáltatni. T a r l a y n é esméri N a g y s á g o d j ó s á g á t , sőt l e ­ gyen szabad m o n d a n i n é m e l y tekintetben g y e n g e s é g é t , ' s visszaél v e l e Ágn V é g r e m é g n e m g y e n g e s é g ha az e m b e r békeszerető Korm É p e n n e m , de az e m b e r lehet béke szerető ' s ragaszkodhatik j o g á h o z , sőt nincs semi mi a békét inkább veszélyeztetné mint ha az e m b e r j o g á b ó l szüntelen e n g e d , ' s bár mi korlátlannak higye hatalmát n a g y s á g o d felett, m e g v a g y o k g y ő z ő d v e , ha e g y s z e r b á ­ torságot v e n n e m a g á n a k Agn V é g r e m é g azt hiszi hogy félek. Ön e n g e m nagyon is g y e n g é n e k tart. Korm ' S ha tartanám is, n e m tisztelném k e v e s e b b é . A z aranyról tudja a z e g é s z világ h o g y hajlékonyabb ' s p u h á b b de azért n e m becsüli senki k e v e s e b b é , ' s nem csak attól félünk mi igen m a g a s a n felettünk fekszik, h a n e m félünk n é h a m e r t a tér m e l y e n k ü z d e n ü n k kellene igen alattunk fekszik. Agn N e m szereti Tarlaynét ' s igazságtalan iránta. H e v e s asszony, ' s főkép az utolsó időben néha c s a k n e m keserűséget v e s z e k b e n n e észre restelli B é l a hidegségét. D e ha azt hiszi, h o g y m a g a m n a k imponáltatok. Korm É p p e n itt j ö n mindjárt szólhat v e l e . Agn M é g m a s z ü k s é g e s e ez Korm D e ha szólni akar nem j o b b e mindjárt. V a g y én szóljak. Agn Isten mentsen inkább m a g a m Tarlayné j ö n K ö z ö n ö s konzervatív Kormosy Én m e g y e k ugy is n a g y s á g t o k n a k beszélgetése lesz e g y m á s s a l , el Tarlayné U g y a n mily b e s z é l g e t é s ü n k v a n . 3

srl •ièl Vgk Tari H á t m i n ő b e s z é d ü n k van e g y m á s s a l Ag A p r ó s á g - arról k é s ő b b is szolhatunk. Tar M é r t ne mindjárt, ha kicsiség annál h a m a r a b b v é g e z h e t ü n k . Ag T u d o d K o r m o s y m i n d é g azt állítja - hogy ( a k a d o z v a ) a határ a két puszta rész k ö ­ zött, n e m egészen egenyes - hogy egy kissé — ugy — egy kissé - m o n d o m csak igen k e ­ veset e r é b fekszik mint kellene. Ta Közönösen B o l o n d s á g . Mert e g y é b b dolga nincs evvel tépelődik a z e g é s z n e m tesz h á r o m holdat. Ag C s a k n e m öt mint б mondja. э1 Tar Öt v a g y h á r o m , nem é r d e m e s hogy rolla szóljunk. Ag É n is azt m o n d o m de ismered az öreg urat nincs n y u g t a . Tar A z az б baja v a g y talán m é g j ó neki. Mondják egy k i s b o s z ú s á g ö r e g uraknak n e m árt. Sajnálom de n e m segíthetek rajta. Agn D e ha a borozdát egy kissé ( a k a d o z v a ) csak igen kevéssel b e l y e b b h o z n á d Ьг Г а г N e m fogom m a g a m a t kinevetetni. Agn M i volna abban nevetséges. M i u t á n m a g a d is átlátod Tar k ö z b e v á g . M i k o r m o n d t a m ezt. < Agn V a g y ha az egészt oly csekélynek tartod. л

78

Tar É p azért. M i t m o n d a n á n a k a cselédek, a s z o m s z é d o k az egész világ, ha most egy pár hold k ü l ö m b s é g é r t egyszerre uj határjáráshoz fognánk. Agn M i n e k itt határjárás, n e m végezhetjük e el barátságosan Tari H a egyszer az igazításhoz fogunk az e g é s z határt kell felméretnünk. A másik ol­ dalon a határ borozda felénk hajlik ki. Agn A z t soha n e m vettem észre. Tari D e én észre v e t t e m , é s B a k y é s én s z á m o n t a r t o m . Agn A z a B a k y rosz e m b e r , tudod K o r m o s y többször figyelmeztetett. Tar S e m n e m j o b b s e m n e m roszabb nálánál, m i n d e n k i j ó egy oldalon, az egyik n e ­ ked, a másik n e k e m ' s e z esetben nincsen o k hogy öregedet B a k y elébe tegyed, nem s z é p tőle hogy g y e n g e s é g e d d e l visszaél. Agn türelmetlen N e m tudom mi j u t eszetekbe, m i n d é g g y e n g e s é g e m r ő l szoltok, n e m v a g y o k én g y e n g e Tar N e v e z z ü k hát j ó s á g n a k . A z s e m ér sémit h a az e m b e r m i n d é g e n g e d , h a m i n d é g m á s o k tanácsa után indul. Agn H a átlátom, hogy a tanács j ó , mért ne k ö v e s s e m . Ily e n g e d é k e n y s é g minden eset­ r e j o b b oly m a k a c s s á g n á l Tar Mint például az e n y i m n e m csak h o g y az <mt-által-vfllakit> K o r m o s y legjobb barátnéd ellen felingerelt talán m é g n e m érdemli a j ó tanácsnak nevét. Ag?i Én n e m v a g y o k felingerelve. Tari Sőt n a g y o n is fel v a g y ingerelve K e d v e s e m h a n g o d remeg Agn D e ha m o n d o m , hogy egészen nyugott v a g y o k . Tari A l i g tarthatod visza künyeidet. — Agn N e m is csuda ha fáj hogy m é g ily kicsiséget s e m akarsz tenni k e d v e m é r t . Tari Talán m é g több o k o m lehetne panaszra, hogy ily kicsiségen b e l é m kötsz. — De hadjuk az egészt, ha soká szollunk utoljára m é g ö s z v e v e s z n é n k , te ma i d e g e s v a g y Á g n e ­

sem. Agn Csak evvel n e boszantanátok, én n e m v a g y o k ideges. Tari H á n y s z o r panaszkodtál m a g a d is. Agn Csak azt m o n d o m hogy m a ideges n e m v a g y o k . Tari A z t is [se?] b á n o m - szóljunk másról - M i k o r szándékozol Pestre menni. Agn ( U g y bánik velem mint a g y e r m e k k e l de nem fogok engedni.) Hát csakugyan nem fogod beljebbre vonatni a borozdát. Tari Határozottan Bizonyosan nem. Agn M é g akkor s e m ha kérlek Tari T u d o d ha egyszer valamire elhatároztam m a g a m a t n e m változtatom feltételemet. J o g k é r d é s b e n csak a j o g határozhat, ' s miután T e a T i é d h e z oly szigorúan ragaszkodói — Agn hév H a azt t e n n é m , n e m a n y o m o r u l t pár holdról szóltam volna. M i n t K o r m o s y mondja az egész osztály roszul történt. A kutasi pusztán, ti két h a r m a d o t birtok, a mi ré­ szünk alig teszi egy h a r m a d á t . Tari U g y a n u g y e , hát az egész ide czéloz (harag s gúnyai), hogy ha k é r é s e d n e k e n g e ­ dek és a' pár holdnál az osztályt hibásnak i s m e r e m akkor a kutasi pusztát kérjétek, 's igy egész v a g y o n o m a t . Agn ' S te ezt felteheted felőliem. Tari T u d o m hogy csak K o r m o s y n a k v a k e s z k ö z e v a g y . Agn É n csak v a k e s z k ö z г п \ , síi .гэш'г isjim

- íM W.

in

Tari Igen egészen vak e s z k ö z e . D e az v é g r e is m i n d e g y - ha T e felteheted rollam h o g y megcsaltalak. Agn M o n d t a m e én ezt valaha. A z e m b e r szájában csavarod el szavait. Tari V a g y h o g y a p á m csalta m e g férjedet, kinek mint l e g k ö z e l e b b r o k o n a g y á m j a volt. A vád e g y r e m e g y , ' s evvel megkímélhettél volna. H a a szoros v i s z o n y m e l y b e n áll­ tunk terhedre vált, egyszerűen m e g m o n d h a t t a d volna. Én n e m t o l a k o d o m s e n k i n e k barát­ ságába. Agn Megijedve. Irma! Tari Azt hiszed nem vettem észre, megváltozott magadviseletét. B a k y is régen figyel­ mesé tett. Láttam mindent, tudtam, csak hogy én bolond fejemel n e m hittem m é g saját szemeimnek sem. Agn D e mit vettél észre mit tudsz? Tari H o g y H e d v i g e m nem kell m e n y e d n e k . Agn ' S miből következtetted ezt? Tari Csak Béla < e g c s z > m a g a viseletét kell n é z ­ ni. N é h a egész n a p n e m j ö n házam felé, a k k o r is ha j ö n m i n d e n f é l e o s t o b a s á g r ó l beszél. H e d v i g m a h o l n a p 18 e s z e n d ő s , Béla m e g utazni készül. Agn <MiHehetek-én-rolla-erről> ' S e n n e k én v a g y o k o k a ? M á r e n g e d m e g Irma < m t « t á n - a - d o l g o t - m á r - 3 z o b a - h o z t a d - e l m o n d h a t o m > ez kissé sok, holott épen n é k e m van e részben panaszra o k o m . Ha férjeink v é g kivánaluk n e m telyesül e n n e k egyedüli o k a c s a k T e leszel. Tari Én ugyan miért ha szabad k é r d e z n e m . Agn G y e r m e k e i n k együtt nevekedtek, testvérek nem szerethetik e g y m á s t i n k á b b , mint ők. Sőt a g y e r m e k e k most is hajlandóságot érzenek e g y m á s iránt. D e b á m u l h a t o d e ha Béla most ritkábban m e g y h á z a d h o z ' s magát oly jól n e m érzé ott, Mintha feladásul tűzted ki volna m a g a d n a k , hogy házadat fiamnak kellemetlené tegyed, < d o r g á l l o d r g u n y > e g y s z e r dorgálod másszor g ú n y o l o d ; főkép miolta a telet Pesten töltötte se eleje se h o s z a g á n c s a ­ idnak. A l i g m o n d h a t valamit mi ellen kifogásod ne lenne. Béla 2 3 é v e s s n e m szokott ily bánáshoz. j

Tari P e r s z e nem tiszteljük a N a g y s á g o s Úrfit rendkívüli é r d e m e szerént; ' s ha v a d á ­ szatairól szoll m e l y e k e n 5 0 eb egy nyulat kerget, vagy a futó lovakról n e m halgatjuk kel­ lő ájtatossággal a bölcs beszédeket, sőt elég bátrak v a g y u n k néha azon m e g j e g y z é s r e , hogy j o b b a n tenné ha a gazdasága után látna m i n t h o g y idejét ily o s t o b a s á g o k k a l tölti. D e hiába falusiak v a g y u n k n e m oly míveltek mint ott a Grófné, ki négy lányával együtt b i z o ­ nyosan nagy elragadtatással halgát ha az urli szoll. Agn Sértve N e m értem a czélzást. Tari Pedig könyű volna megérteni, ha az e m b e r talán é v e k i g azon töri fejét, h o g y a grófi családdal rokonságba j u s s o n . Agn erőltetve L á t o m bosszantani akarsz de nem fog sikerülni én épen n e m h a r a g ­ szom. Tari Én sem egy cseppet sem, oly nyugott v a g y o k mintha a l e g k e l l e m e t e s e b b d o l g o k ­ ról szollnánk. A k a d H e d v i g n e k m á s férje is, 's ha telyességgcl a négy k i s a s z o n y között akarod választani m e n y e d e t kiknek együtt v é v e nincs anyi földjök m e n y i t crinolinokkal eltakarnak. Agn Ez rágalom Tari M i - h o g y mijek sincs. Ez tökelletesen igaz. A j ó s z á g m i n d férfiágat illeti.

Agn B á n o m is én. B e c s ü l e t e m r e m o n d o m n e m jutott soha e s z e m b e . Tari A z t hiszed v a k v a g y o k , vagy hogy n i n c s e n e k n é k e m is hív e m b e r e i m kik s z ü k ­ ség esetében tudósítanak. H o g y Béla lovagol át. Agn Mert a fiatal Gróffal v a d á s z n a k . Tari ' S h o g y a M é l t ó s á g o s Grófné szinte többször j ö n v e l e , ' s a k i s a s z o n y o k m i l y szendén ' s szeretetreméltolag m o s o l y g a n a k . Agn M i n d ö s z v e kétszer voltak itt tavasz olta. Tari A k á r kétszer akár százszor g o n d o l o d e n e m tudok m i n d e n t mi h á z a d b a n történik, ' s hogy nincsenek hív e m b e r e i m kik é r d e k e i m e t szintúgy szíveken hordják, mint K o r ­ m o s y azt h o g y birtokod ne csorbuljon, csak h o g y figyelmeztetéseikre e d d i g n e m halgattam. Agn ' S mire figyelmeztethettek ők. Tari Arra h o g y H e d v i g ' s B é l a házasságát titkon ellenzed, h o g y azt m e g a k a r o d m e g ­ fogod akadályoztatni. Baky régen m o n d t a . Agn A z alávaló! ' s T e elhiszed gyanúsításait. Tari N e m mutat e minden arra hogy igaz volt. - H o n n a n egyszerre e z a g o d a l o m , hogy birtok v i s z o n y a i n k tisztába hozassanak. Öt holdal k i s e b b vagy n a g y o b b e rátám, mi j o g n á l fogva b i r o m a kutasi puszta n a g y o b b részét, mi fontossággal birna ez ha Bélát Á g ­ nesnek [ H e d v i g n e k ] szántad, hisz h á z a s s á g o k által úgy is egyesült v o l n a b i r t o k o k . T e r ­ m é s z e t e s e n m i u t á n s z á m á r a m á s feleséget kerestél mind az f o n t o s á v á l i k . Agn ' S ugyan mi o k o m lehetne, h o g y e házasságot m e l y m i n d é g k i v á n a t a i m legfőbbike volt <egyszerre> m o s t e l l e n e z z e m . Tari Azt is m e g m o n d o m ha ugy tetszik. - mindég hevesebben - Férjed k a m a r á s volt, anyád keresztes d á m a . - Férjem polgári családból v a l ó ; apja k e r e s k e d ő volt, ' s v a n n a k rokonai kik most is talán m é g azok, <de-én-nem-törüdlem-velc> Mindjárt m i h e n t vele ka­ pitány korában m e g i s m e r k e d t e m rokonaim kiknél szüléim halála olta éltem figyelmeztet­ tek, de mit törődtem v e l e . N e m ismertem soha tökélletesebb férfiút ' s h o z z á m e n t e m . Én h á z a s s á g o m n á l c s a k szívemet k ö v e t t e m . Agn indulattal Azt tették talán m á s o k is. Tari A k á r tették akár n e m , de anyi igaz hogy l e á n y o m m a g a s s z á r m a z á s r a n e m hivatkozhatik, és h o g y g y e r m e k e i s e m k a m a r á s k u l c s r a sem csillag keresztre igényt n e m for­ m á i h a l n a k , 's én jól t u d o m , h o g y ezen előítéletek e g y e s e m b e r e k r e m i n d e n e g y é b tekinte­ teknél n a g y o b b hatást gya korolhat[nak] Agn H a g y e r m e k c i n k életboldogsága forog kérdésbe lehet e m á s melléktekéntetekről szó. V a g y kényszerítsem a fiamat, csak mert H e d v i g birtoka az ö v é mellett fekszik s mert annak egyesítését m i n d e n c g y é b b n é l fontosabbnak tartok. Tari Ha én a n n a k tartanám a birtok rég egyesült volna. C s a k tőlem függött ' s T e b i z o nyossan soha e ház k ü s z ö b é n n e m léptél v o l n a át legalább n e m mint a n n a k a s z o n y a . Agn T ő l e d függött — Tari T ő l e d . [ T ő l e m . ] Férjed fiatal korában - mert tudod, hogy miután szüleim m e g ­ haltak itt n e v e k e d t e m - szerelmes volt belém, az egész világ tudta, ' s c s a k kis e l ő z é k e n y ­ ség kellett v o l n a részemről és — Agn A z n e m igaz " Tari T e r m é s z e t e s e n n e m m é r k ő z h e t e k tökélyeiddel, de a szerelem v a k . Agn Férjem T é g e d szeretett volna Tari ' S mi lenne ebben oly c s u d á l a t o s , f

81

Agn ' S ezt T e n e k e m m o n d o d ; n e k e m ki jól t u d o m , ki életeinél jót állék, h o g y férjem s o h a n á l a m n á l mást n e m szeretett, s h o g y T é g e d szeretett é p p e n T é g e d Tari Ez m á r m é g i s sok. Agn T u d o d e h o g y v a n n a k dolgok melyeket s e n k i n e k sem b o c s á t h a t u n k m e g — Tari N i n c s is reá semi s z ü k s é g . E l é g széles a v i l á g ezentúl kitérhetünk e g y m á s n a k én legalább n e m fogok a l k a l m a t l a n k o d n i ezentúl megy M e n é s k ö z b e n találkozik Bélával. Béla M e g e n g e d i hogy elkísérjem Tari Soha se fárasza magát, ' s ezentúl is kímélje m e g h á z a m a t látogatásaitól, ugy is a m i n t h a l l o m kellemetlenül érzi m a g á t szerény t á r s a s s á g u n k b a n , hol é r d e m e i t kellőleg m é l t á n y o l n i n e m tudják el Béla bámulva anyjához Mi lelte ezt. Agn M i n d e n n e k v é g e v a n . Soha soha n e m g o n d o l t a m v o l n a . 0 m á s t szeretett. A kár­ pit legördül. 5

Vígjáték II

2

Felvonás

1 Jel. A z előbbi kert. Л s ö v é n y b e v o n v a . - A padon m e l y e n az első felvonás k e z d e t é n B é l a ült, ül D o m o s y n é ' s ír. — Jön Béla. — lovaglástól j ö n . — Unja m a g á t n e m tudja mit csináljon i d e j é v e l . 6

*

* *

A vígjáték itt közölt s z ö v e g e , a sejtetni vélt m o n d a n i v a l ó (a nemesi birtokperek elíté­ lése, k i g ú n y o l á s a ) közeli r o k o n s á g o t mutat E ö t v ö s József egyik e l b e s z é l é s é v e l , a halála után kiadott Puszta-lak c. novellával. Ebben is két család - a L a t k ó c z y és a Pétery - sorsa (barátsága, majd az a s s z o n y o k s z e m b e k e r ü l é s e , a fiatalok kibékülést h o z ó s z e r e l m e ) ele­ v e n e d i k m e g , ott is fontos szerepet k a p a pereskedésre ö s z t ö k é l ő két ü g y v é d . A z e l b e s z é ­ lés kézirata szintén fennmaradt, m é g p e d i g az O r s z á g o s Széchényi K ö n y v t á r Kézirattárá­ nak azon iratcsomói között, a m e l y e k b e n a vígjáték-terv első j e l e n e t e is m e g t a l á l h a t ó . A f o g a l m a z v á n y o n E ö t v ö s jelezte a h ó n a p o k a t és a napokat: az első d á t u m „ 2 7 - 1 V " , az utolsó, ötödik p e d i g „ 6 - V " , azaz április 2 7 . és május 6. között í r t a . Mivel az é v s z á m o t n e m tüntette fel, csak találgatni lehet, melyik esztendő t e r m é k e ez a m ű . E l k é p z e l h e t ő , h o g y m é g 1859 tavaszán - május elején szintén C s a b a c s ü d ö n v o l t - rótta papírra az el­ b e s z é l é s sorait, de n e m volt m e g e l é g e d v e vele, ezért n e m adta ki, sőt m e g p r ó b á l t az ötlet­ ből vígjátékot írni. T e r m é s z e t e s e n , fordítva is történhetett: E ö t v ö s először a drámai m ű ­ fajra g o n d o l t , de n e m boldogult vele v a g y n e m volt k e d v e hozzá, ezért i n k á b b n o v e l l á b a n d o l g o z t a fel a témát, már 1860 tavaszán. M a g a a téma kétségkívül h ó n a p o k o n át foglal­ koztatta, mert u g y a n e b b ő l az időből (1859-ből vagy 1860-ból) fennmaradt m é g egy j e l e ­ n e t kézirata, amit V o i n o v i c h G é z a a századeleji életmű-sorozatban publikált is, „ S z í n m ű 7

8

82

t ö r e d é k " c í m m e l . E n n e k s z ö v e g e szinte egy az e g y b e n beilleszthető lenne - l e g a l á b b i s tartalmilag - a most közült vígjáték-töredék első, csak vázlatosan k i m u n k á l t j e l e n t é b e . S e m a V o i n o v i c h G é z a által felfedezett töredék, s e m az itt közzétett vígjáték-részlet nem változtat a szakirodalomból már elég régóta ismert tényen: E ö t v ö s József d r á m a í r ó i m u n k á s s á g a a n e g y v e n e s évek elején, közepén m e g s z a k a d t , utána m á r c s a k p r ó b á l k o ­ zásai voltak. E g y s z e r talán é r d e m e s lenne azon is e l g o n d o l k o d n i , vajon miért m a r a d t a k ezek a későbbi kísérletek torzók. 1 0

JEGYZETEK 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

E Ö T V Ö S József, Vallomások és gondolatok, B p . 1977, 3 8 1 - 3 9 1 . . O r s z á g o s Széchényi Könyvtár Kézirattára Fol. H u n g . 1504. i O r s z á g o s Széchényi Könyvtár Kézirattára Fol. H u n g . 1 5 0 8 . 2 - 4 . f. N y i l v á n v a l ó névelírás, hiszen az elején Máriának n e v e z t e Tarlayné!. M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a K ö n y v t á r á n a k Kézirattára К 7 8 0 / V I . 37—44. f.j O r s z á g o s Széchényi K ö n y v t á r Kézirattára Fol. H u n g . 1508. 4. f. O r s z á g o s Széchényi K ö n y v t á r Kézirattára Fol. H u n g . 1502. Megjelent: f E Ö T V Ö S József, Elbeszélések, (Ráró Eötvös József összes munkái 7.) , B p . 1902, 2 0 4 - 2 2 4 . V O I N O V I C H G é z a j e g y z e t e i : 4 5 7 ^ 5 8 . E Ö T V Ö S József, A nővérek, in Elbeszélések, (Eötvös József művei) B p . 1 9 7 3 , [ 6 5 3 - 6 7 0 . (Pusztalak c í m m e l ) 4 E Ö T V Ö S József, Vallomások és gondolatok, B p . 1977, 3 7 3 - 3 7 6 . , O r s z á g o s Széchényi K ö n y v t á r Kézirattára Fol. H u n g . 1 5 0 3 . ; E Ö T V Ö S József, j Költemények, színművek, (Báró Eötvös József összes munkái 18.) B p . 1 9 0 3 , 385-388. I Friss keletű, filológiailag igen g o n d o s áttekintése: K E K É N Y l F e r e n c , Drámáról, színházról - Eötvös József kapcsán, It, 1 9 8 9 / 4 , 5 8 9 - 6 0 9 . й

л

8. 9.

r

10.

ь í

d .гп

HauberKároly:

г

GOZSDU ELEK LEVELEI JUSTH ZSIGMONDHOZ A T e m e s v á r o n található G o z s d u - h a g y a t é k t ú l n y o m ó része m é g n e m jelent m e g n y o m t a t á s b a n . A terjedelmes anyagból, m e l y b e n egy regény is található, csupán az A n ­ na-levelek h a r m a d á t rendezte sajtó alá P o n g r á c z P. Mária. S b á r m á s forrásból 1966-ban Engel Károly közölt egy tucatra valót a G o z s d u h o z írt levelekből, a s z á z a d v é g prózájá­ nak újítói közül v a l ó s z í n ű l e g m é g így is az ő é l e t m ű v é n e k é r t e l m e z é s é h e z h i á n y o z n a k l e g i n k á b b a kiadatlan d o k u m e n t u m o k . N e m haszontalan tehát k ö z r e a d n i Justh Z s i g m o n d h o z írott leveleit, a m e l y e k 1950-ben kerültek az O S Z K Levelestárába. N é h á n y kutató (kivált D i ó s z e g i A n d r á s ) m á r tanul­ m á n y o z t a és idézte őket, ám teljes terjedelmében m é g egyetlen egyet sem n y o m t a t t a k ki k ö z ü l ü k . P e d i g számot tarthatnak a nyilvánosságra, hiszen a s z á z a d v é g két fontos e l b e ­ szélőjének barátságát dokumentálják. S mert G o z s d u és Justh v i s z o n y a egyszerre volt ér­ zelmi és intellektuális v o n z a l o m , d o k u m e n t u m é r t é k ü k ö n túl é r t é k e s adalékokkal szolgál­ hatják a kor irodalmi életének, esztétikai felfogásának j o b b megértését is. E b b ő l a s z e m p o n t b ó l különösen érdekes az első, a hetedik, a n y o l c a d i k és a tizenkettedik levél. E z e k b e n Justh U t o l s ó hangulat és T a e d i u m vitae című elbeszéléseit e l e m z i G o z s d u , a m a z egyszerre világítja m e g a T a n t a l u s című novelláskötet eszmei hátterét s az író m ű v é ­ szetfelfogását. Rajtuk kívül m é g s z á m o s figyelemre méltó írás akad a g y ű j t e m é n y b e n , v i ­ szont n é h á n y olyan is, a m e l y n e k érdeke alig terjed túl a h é t k ö z n a p o k aktualitásán, ezért közlése m a g y a r á z a t r a szorul. Ha elhagyjuk ezeket, az ö s s z k é p csorbulna. M i v e l feltehe­ tően G o z s d u n a k m i n d e n Justhoz írott levelét közreadjuk itt, a n é h á n y soros reflexiónak is ö n m a g á n túlmutató j e l e n t ő s é g e lehet. A kiadás előkészítésekor igyekeztünk h ű e k lenni a levelek eredeti s z ö v e g é h e z . P r o b ­ lémát jelentett viszont, hogy sokszor lehetetlen volt eldönteni: hosszú v a g y rövid-e az ékezet. Ilyenkor G o z s d u m ű v e i n e k korabeli kiadását hívtuk segítségül. A szöveget technikai okokból m á s k é n t tagoltuk, mint az író. G o z s d u u g y a n i s b e k e z ­ déseket n e m használt, h a n e m új sorral jelezte a gondolatváltást. A z itt közölt levelek b e ­ k e z d é s e i tehát az eredetiek új sorának felelnek m e g . A h o l az eredeti s z ö v e g b e n olvashatatlan szó vagy szókapcsolat fordul elő, szögletes zárójelbe tett h á r o m pontot [...] h a s z n á l u n k , a különösen kirívó tartalmi s helyesírási hi­ bákra p e d i g u g y a n c s a k szögletes zárójeles felkiáltójellel hívjuk fel a figyelmet. A j e g y z e t e k összeállításakor nem törekedtünk teljességre. Csak a legfontosabb infor­ m á c i ó k a t adjuk m e g , s n é m e l y k o r utalunk a kutatás fehér foltjaira.

84

Fehértemplom 8 8 6 . aug. 12.

1.

Igen tisztelt Uram! Bocsássa m e g hogy csak most válaszolok k e d v e s levelére. B e t e g v o l t a m e d d i g s n e m Írhattam. Őszintén m e g v a l l o m , levele igen kellemesen lepett m e g . A mit „Tantalus"-ról írt, igen szépen volt írva, s csak azt sajnálom, hogy kritikusaim - Rákosi Jenőt k i v é v e n e m látták m e g a k ö n y v e m b e n azt, a mit ön meglátott. Igaza v a n . Ö n is, én is azok k ö z é tartozunk, a kikben az európai civilisatio d i s s o n a n s hangjai visszhangot vernek. E z szerencsétlenség reánk nézve. D a r w i n korában s o k a v i ­ gasztaló addig, a m i g az e m b e r a könyvei között van; mihelyt a z o n b a n kilépünk a világba - kétségbeejt. M e n y i n y o m o r , m e n y i b u k á s fogja szaporítani az áldozatok sorát, a m i g a biológiai elv mint társadalmi alap általános diadalra fog jutni! S n e k ü n k a n a g y m u n k á ­ ban m á s s z e r e p ü n k n e m lehet, mint megállapítani azt a m i értéktelen. Ez a k é n y s z e r ű érték megállapítás fájdalmas, mert gyakran összeütközik s z i m p a t h i ankkal, s m i n e m tehetünk egyebet, mint hogy könyörtelenül felboncoljuk e m b e r társain­ kat, s aztán izgató erővel odakiáltjuk: „értéktelen!" V a n e m u n k á b a n valami vigasztaló? Azt hiszem igen; mert a fajta szeretete melegíti föl a hideg analyzist. N e m v a g y o k hive az experimentális elvnek. H a s z n á l n u n k kellne valami m ó d o n . E z pedig csak az értékek m e g k ü l ö n b ö z t e t é s e által tehető. H o g y m i ezt a m ű v é s z e t eszközeivel tesszük, az a mi szerencsénk. A z életképesség elvét k e r e s e m minden „esetben"; az én m o d e r n i z m u s o m ebben áll. H i d e g , kegyetlen dolog, d e hogy m e n y i r e érzem ezt, mutatja a „Tantalus"-hangulata, m e ­ lyet ön olyan szépen konstatált, m i d ő n ezt írta: „ Ö n is a „„religion de la souffrance h u m a ­ i n e " " iskolájából került ki. Igen lekötelezne, ha a Paul Bourget-ről írt értekezését n e k e m m e g k ü l d e n é . N a g y o n örülök, hogy ön F e h é r t e m p l o m b a szándékozik j ö n n i . S z e p t e m b e r 3—4-ig itt m a r a d o k és várom önt. T u d a s s a v e l e m m e g é r k e z é s é n e k napját hogy várhassam a vasútnál. A kilátás­ ba helyezett találkozásnak igen n a g y o n örülök s türelmetlenül v á r o m . A viszontlátásra! Az ö n é G o z s d u Elek 1

2

3

2.

Fehértemplom 886.17/VIII.

...j

,

Igen tisztelt Uram!

É r d e k e s levelét és a „ M a g y a r Salon"-t is m e g k a p t a m . Nagy örömöt okozott mind a kettő. H a majd kegyed itt lesz, beszélünk mind a két dologról. A v o n a t Szegedről délben 12 órakor és éjjel 12 órakor indul T e m e s v á r s illetve Fehér­ t e m p l o m felé; lehet k ü l ö n b e n hogy egy-egy órát tévedek, de azért a déli és éjféli i d ő egé­ szen b i z o n y o s . A vonat ide érkezik délelőtt 11 órakor és este 1/2 9-kor. V á r o m levelét, m e l y b e n ide é r k e z é s é n e k napját tudtomra adja. A d d i g is isten önnel! ' Őszinte barátja '

Gozsdu Elek

3.

rtartàiM

F e h é r t e m p l o m 8 8 6 . 20/VIII.

igen tisztelt Uram! Sietek értesíteni, hogy nagy ö r ö m ö m r e itt m a r a d h a t s z e p t e m b e r h ó 3-dikáig. Levelét v e t t e m , és v á r o m 27-én este. A viszontlátásra! Ő s z i n t e híve G o z s d u Elek

4.

F e h é r t e m p l o m 886.21/VI1I.

Igen tisztelt Uram! Ezelőtt néhány nappal írtam ugyan ö n n e k egy levelet, - d e n e m adtam fül ajánlottan, s így félek h o g y n e m kapta m e g . Szegedről a v o n a t o k F e h é r t e m p l o m - felé délben és éjfél tájban indulnak. É r k e z é s i d e : este 1/2 9 és delelőtt 1/2 11 ora. V i s z o n y a i m u g y változtak, hogy esetleg m á r 29-én kell innen i n d u l n o m . S z e r e t n é m , s igen lekötelezne, h a mennél h a m a r á b b láthatnám. Ő s z i n t e tisztelettel h í v e G o z s d u Elek

5.

F e h é r t e m p l o m 8 8 6 . szept. 2 1 .

Kedves

Zsigám!

Leveledet és a könyveket m e g k a p t a m . Leveled v a l ó s á g o s vigasztalás volt n e k e m a spleen alatt. M á r m u l ó félben v a n , d e m é g m i n d i g a n y a k a m o n ül. M e g k o m p o n á l t a m egy históriát, de n e m t u d o m elkezdeni. S o k minden féle intenzív hatás ért a n y á r o n , s u g y lát­ szik m e g z a v a r o d o t t az izomi c o n t e n a n e e - o m . Kíváncsi v a g y o k m i v é fog e z a zavar m ű ­ k ö d n i . A szerencsém az, h o g y analizálom m a g a m . Épen иду mint te. Aztán m e g , m o s t dől el a képviselő jelöltségem sorsa. Pénteken reggel valószínűleg Pesten leszek. N a g y o n s z e r e t n é m , ha láthatnálak leg­ alább e g y napra. Nikolits é s a neje is fent lesznek. A z б dolga sincs m é g teljesen tisztában. E b b e n is el kell j á r n o m . A felutazásom előtt e g y nappal m é g i m i fogok neked. Károly igen kellemesen lepett m e g . Megírta, befejezte a d a r a b o t . Elküldte, elolvas­ tam a Hl-dik felvonást, és vissza is küldtem neki. E z az o k a , hogy c s a k m o s t irok. Azt hiszem a d a r a b fényesen sikerült, noha artistikus s z e m p o n t b ó l igen sok volt az o b i e c t i o m . Kíváncsi v a g y o k a kritikádra. Károly most cizclál rajta, s azt hiszem o k t ó b e r első napjaiban befogja adni. Károly c i m e : Felső T á r k á n y . Posta: Eger. H e v e s m e g y e . 6

A „Cartes Cruels"-bol o l v a s t a m egy-két darabot. Erősen d é c a d e n c e , szépen fotogra­ fai, de keresve keresi a point-t, s ezt nem szeretem b e n n e . A k ö n y v n e k b á m u l a t o s az álta­ lános hangulata, levegője, szépek a perspektívák, d e a legtöbb darab e g y - e g y p o s e . /.../ de L T s l e - A d a m n e m p s y c h o l o g - s ez a baj. Ö lát /.../, de n e m érti őket teljesen. C s a k lát. A „párisi t y p u s o k a t " e l o l v a s t a m . Sok s z é p részlet van b e n n e , s analitikus t e r m é ­ szeted itt-ott erős energiával nyilatkozik. Ellenőrizni persze n e m t u d o m a megfigyelése­ ket, de d c [ ! ] a biztonság melylyel egy osztályt megvilágítasz, a h a n g melylyel e g y - e g y fajta emberről írsz, kétségtelenné teszi előttem, hogy jol ismered őket. A z e g é s z igen váz­ lat szerű, - mert m i n d e n e g y e s fejezetkeből tulajdonképen egy erős tárcát kellene irnod s lenne az egészből egy h a t a l m a s k ö n y v , - de azért alaposan élveztem. K a b o s r a n é z v e igazad v a n . így sülyedni egy esztendő alatt tehetségnek n e m szabad. A baj az, hogy ebben a „ K a b o s " - b a n csak convencionalis dolgok v a n n a k . A c o n v e n c i o n a l i z m u s pedig a m a s z á b a vezeti K a b o s urat. Ezentúl m á r csak urakon üt. I l a teheted intézd ugy a dolgaidat, hogy 1-2 napra felvonatozhass Pestre. E n persze, megint a Károly lakásán leszek. A Keglevich Héláneval folytatott beszélgetésed nagy g y ö n y ö r ű s é g e m r e volt? Egy darab m o d e r n i z m u s ! S z é p volt! [Helyhiány miatt a folytatás a levélpapír negyedik oldalának szélén, keresztben olvas­ ható.] A B ü c n e r e m [!] nincs itthon! A d d i g is, vedd át egyszer, kétszer D a r w i n t ! B ü c h n e r úgyis csak v e r i z m u s ! Olel Elek 8

9

6. (Zárt levelezőlap Címzés:

N a g y s á g o s Justh Z s i g m o n d urnák Szent-Tornya p. O r o s h á z a A postabélyegzőn: Fehértemplom 86 szep. 22.)

Kedves

Zsigám!

Most pénteken nem mehetek föl Pestre. Majd m e g i r o m mikor m e g y e k . H o l n a p töb­

bet. Olel Elek

\

Lehet csak o k t ó b e r b e n m e g y e k !

7.

Fehértemplom, 886. X. 14.

)

Édes Zsigám! B u d a p e s t e n voltam keddig, s így leveleidre csak most válaszolhatok. M a j d n e m két hetet töltöttem ott. Károly m á r fent van; tisztel, s küldi a mellékelt jegyet. N e m t u d o m m a j d n e m mit kívánjak j o b b a n azt hogy szolgálj-e, vagy hogy maradj em­ bernek, mert n a g y o n szeretném ha közel volnál h o z z á m . Állapodjunk m e g abban h o g y nem szolgálsz, s gyakran lejössz h o z z á m . Károlylyal igen sokat beszéltünk felőled. Alig várja, hogy m e g i s m e r j e n . Én keveset lehettem vele, mert igen sok szaladgálni v a l ó m volt. О is igen el v a n foglalva, egy igen kedves, igen-igen intenzív e s e m é n y által. 1 0

87

E l o l v a s t a m az „Utolsó hangulat"-ot. Л tárgya igen szép, a hangulata igen m é l y , m a j d n e m olyan m é l y mint a [...], de artistikus s z e m p o n t b ó l a d o l o g el van hibázva. A z elbeszélés a mint el van m o n d v a e g é s z b e n v a l ó s z í n ű t l e n n e k látszik. Olyan iro mint S z e g h a l m i G á b o r M a g y a r o r s z á g o n nincs, ha van is, e z kivétel s a kivételek n e m ér­ d e k e l n e k b e n n ü n k e t ; azok lehetnek érdekes e m b e r e k , de n e m a l k a l m a s a k arra, h o g y m e g ­ írassanak. N e érts félre. Л lélektani szövetét elfogadom, de n e m a külső k ö r ü l m e n y e i t . A z e g é s z e m b e r egy parisi iro hatását teszi. Idegenszerű és n e m illik bele a bpesti m i l i e u b e , a bpesti tájkép hangulatába. A vele s z e m b e és a Klára m e l l é állított fűszer k e r e s k e d ő na­ g y o n kirivo és kissé pose-irozott figura. E m l é k e z t e t a Feuillet féle v a s pálokra, a „ d e r é k " „ é p " eszű polgár e m b e r e k r e a kik rendesen v a l a m i aristokratával állanak s z e m b e n . Itt is u g y a n a z az eset, c s a k h o g y ez a polgár ur az ész, az idegek aristokratáival áll s z e m b e n . í z l é s e m szerint csak a G á b o r lélektani festése sikerült azok által a miket m o n d . Klára lélektani kifejtése azért nem tetszik n e k e m , mert több észszel, t ö b b nerve-vel több philozofiai elmeéllel beszél, mint a menyit egy s z í n é s z n ő feje m e g b í r . N e k i , ha szí­ n é s z n ő n e k akarod hagyni, csak cinikusnak szabad lennie. Ez a k ö r ü l m é n y aztán persze igen élesen reflektál G á b o r b a n , a ki nem cinikus, de veszi a világot ugy a mint van. M i n d a két lélektani állapotot felfogásom szerint m á s m i l i e u b e kellene helyezned. így, az „Utolsó h a n g u l a t " nem hiszem hogy m é l y e b b hatást tehetne. Szóval a kép kerete n e m fe­ lel m e g a képnek. Azt sem értem teljesen, hogy G á b o r n a k miért kell b e t e g n e k lennie? E z m e r ő b e n ö n k é n y e s dolog, s azonnal elárulja, hogy az első lapok hangulatát akartad vele „ m e g c s i n á l n i " , mert hiszen az elbeszélés többi részébe ez a v o n á s a neki, bele s e m játszik, s igy csak zavarólag hathat. M i n d e n v o n á s a m e l y fölösleges ront, plane, ha a fölösleges v o n á s által az iró egy pár lap hangulatát akarja vele az olvasónak „ b e a d n i " . A d o l o g lényegére nézve teljesen egyetértek veled. A hangulat él, eleven s általában elég igaz, kivált ha figyelembe vészük, hogy a szereplő és e g y m á s s a l s z e m b e n allò e m b e rek már tul v a n n a k az a r a n y - á l m o k o n . A két e m b e r előtt a kérdés lényegileg ez volna: A szerelem feláldozandó-e a célszerű­ ségnek, ez esetben a v a g y o n n a k ? Klárában ez a kérdés nincs tisztán kifejezve, m e r t a z esetben ha G á b o r őt feleségül venné, nem lenne a füszerkereskedő nejévé. Ez, teljesen e l ­ rontja Klára lélektani szövetének a harmóniáját. N e m értjük őt de n e m is érthetjük. K l á ­ ránál nem az a fő hogy férjet kapjon - neki mint színésznőnek szeretnie szabad a saját felelőségére, s így m e g m a r a d h a t G á b o r kedvese. A z e l l e n m o n d á s a lelkében ott van, m i ­ kor azt mondja, ha G á b o r őt nőül veszi, nem m e g y a füszerkereskedohöz. Hát m i é i t m e g y , m i k o r G á b o r kedvese m a r a d h a t ? Klára előtt n e m a h á z a s s á g a fő, h a n e m a s z e r e ­ lem és a v a g y o n . Két igen régi kérdés, lekoptatott kérdés, de a te világításodban uj lehet­ ne. Klára látszólag a pénzt helyezi a szerelem értéke fölé - de tényleg m é g i s a szerelem hatalma alatt marad. T u d a t o s a n előre megfontoltan akar az élettel alkudni, azt m o n d v á n : v a g y o n i v i s z o n y a i m , társadalmi igényeim nem engedik m e g , h o g y a m q g a m módja s z e ­ rint szeressek - választok m a g a m n a k egy inferiorisebb victime d u p e - ö t , a kit mert o s t o ­ b á b b mint én, talán j o g o m is van rászedni, hozzá megyek, de mást szeretek. í m e , az igé­ nyek kényszerítése alatt a revolte a socialis c o n v e n c i o , a házasság ellen. Eladja a testét teljes életére egy pár pillanatnyi gyönyörért, mely majdan a k e d v e s e karjaiban reá vár. E z m o d e r n e . Ugy a mint te állítottad föl a kérdést Klárában, nem értem teljesen. 1

E z e k v o l n á n a k nagyjában észrevételeim az „Utolsó hangulat"-ra. A kéziratod n e m k ü l d ö m el, ha csak n e m kívánod. Itt tartom, s ha eljössz érte, majd m é g b e s z e l ü n k róla. S z e r e t n é m ha e g é s z e n ujbol irnád m e g . Kár v o l n a a szép kérdésért.

88

A z én á l l a p o t o m m é g m i n d i g a régi. Igazad van ha összeszidsz; de m i k o r m e g ö l a munka! Megöl! A feleségem e h ó 20-an j ö n haza. H a m e g s z a b a d u l s z a v e r e s nadrágtol jojj m e n t ü l h a ­ m a r á b b . M e g h o z t a m a s z á m o d r a , S c h u m a n (!) „ S e c h s Bilder aus Osten"-jat. N e k e d v a l ó dolog. En is ugy v a g y o k mint te. „I ani rich of m y s a l f . " Ez a j e l s z ó . Ki tudja m e d d i g ? T a l á n m i n d i g . о Ölellek edes Zsigám! 13

Kedves

Z

8.

F e h é r t e m p l o m 886. X I . 3. : .. л* 4-.-V«f>»d igen т

л

"

Kedves

Zsigám!

R é g e n k é s z ü l ö k irni, v é g r e hozzájutottam. Igen nagyon m e g ö r ü l t e m h o g y m e g s z a b a ­ dultál a veres nadrágtol, s h o g y ismét Pesten vagy, s hogy dolgozni készülsz. A Károlylyal v a l ó találkozás igen érdekelt. T u d t a m , hogy m e g fogjátok e g y m á s t s z e ­ relni. K i v á n o m mind a kettőtöknek, h o g y igen g y a k r a n legyetek együtt. B á r én is k ö z ­ tetek lehetnék! S e m n o v e m b e r b e n , sem d e c e m b e r b e n föl n e m u t a z h a t o m . H a teheted, g y e r e le Károlylyal együtt. H o g y igen szeretnélek látni, h o g y alig v á r o m a látogatásodat azt hiszem nem s z ü k s é g m o n d a n o m . Intézd Károlylyal ugy a dolgot, h o g y e g y s z e r r e j ö j ­ jetek. Ő is, te is itt m a r a d t o k aztán ket-három hétig. í g é r e m , h o g y v a d a s z n i n e m viszlek benneteket. A k e d v e d é r t beállítok akkorra egy zongorát is. A feleségem ü d v ö z ö l ; igen szeretne ismerni, s ő is v á r téged. M a irtam K á r o l y n a k is. H a összejössz vele, nógasd h o g y irjon n e k e m , és h o g y d o l ­ gozzon. Újra és újra elolvastam a kritikámra irt válaszodat. Azt h i s z e m a változtatásokkal so­ kat segítesz rajta, — de nem m i n d e n t ; a thezis nem d o m b o r o d i k ki e l é g g é ; p e d i g az a fő. A kereskedőt nem szabad torzzá alakitanod. M i n e k az? Legyen az egy rendes u s e n c e (!) e m b e r ; j ó z a n k ö z ö n s é g e s e m b e r . A k á r k e r e s k e d ő , akár hivatalnok, akár földbirtokos m i n d e g y . ( ) , a m a s z a b o l v a l ó egy. En földbirtokosnak k é p z e l n é m . Ez. l e g k ö z e l e b b áll ah­ hoz az alakhoz, a ki a színésznőt elveszi, - nálunk. E z a l e g g y a k o r i b b és a l e g m a g y a r a b b v o n á s o k egyike. A túlságos antithezisek nem mindig jok; sőt v e s z e d e l m e s e k is. K ö z ö l d az elbeszélést Károlylyal is. Kíváncsi v a g y o k mit m o n d rea. 4

Elolvastad a drámáját? Mi a v é l e m é n y e d ? írd m e g rola m i n d e n v e z é r g o n d o l a t o d a t . S z e r e t n é m tudni, miben találkozik a kritikánk. N e k e m ezúttal irodalmi terveim nincsenek. Anyi a hivatalos d o l g o m , h o g y g o n d o l ­ kodni sincs időm. O l v a s o k . E z az egész. M o s t Dosztojevszkyvel foglalkozom. É l v e z e m minden sorát. E z is v a l a m i . Igen kérlek, irj g y a k r a n ; ne várd m e g m i n d i g a v á l a s z o m a t . N e k e m nincs mit irnom. Lehet, sőt v a l ó s z í n ű , hogy ujbol neki e s e m D a r w i n n a k . Á t v e s z e m újra. N e k e d is igen ajánlom, de nem mint mulatságot, h a n e m igen k o m o l y tanulmányt. H a m á r én n e m d o l g o z h a t o m , d o l g o z z a t o k legalább ti ketten, és h e l y e t t e m is.

Most pedig citállak: „I ani rich of m y s a l F ' Olel szívből

Elek

9.

F e h é r t e m p l o m X I . 10.

Kedves

Zsigám!

R é g e n n e m irtál! M i az o k a e n n e k ? Mikor jössz? Várlak,-várunk! M i k o r jelenik m e g az U t o l s ó h a n g u l a t ? H a megjelent, küldd el. M i k o r voltál Károlynál? H a teheted, jöjj mentül h a m a r á b b . C s a k azért irom e sorokat, hogy e s z e d b e j u s s a k ! Ölel: Elek

886. XII. 7.

10.

Kedves

Zsigám!

R é g e n n e m irtál; irok hát én. Károlytol t u d o m , h o g y a „Taedium vitae" s z é p e l b e s z e lés, tőle t u d o m , hogy a d r á m a neked nem tetszett. A z „ U t o l s ó h a n g u l a t " megjelent e m á r ? Én lapokat n e m látok, s igy n e m is sejtem, h o g y mit n y o m n a k ez idő szerint. N a g y o n szeretném tudni a Karoly drámája ellen való obiectioidat. Károly leküldte volt e r ő s v é l e m é n y e d e t , de én igen szeretném a részleteket is hallani a [!] a m i k e t K á r o l y nak b i z o n y o s a n elmondtál. Szóval ideám sincs arról, hogy ti hogyan vagytok, mit csináltok. írod- e a kritikákat? Alig v a r o m , hogy [...] is o l v a s h a s s a m ; s m é g i n k á b b s z e r e t n é m , ha te fölolvasnád n e k e m . Károly a legutóbbi leveleben megígérte, hogy e-hónap valamelyik napján lejön. Igen kérlek jöjj le v e l e . 16-tol k e z d v e m i n d e n n a p v á r l a k b e n n e t e k e t . V é g r e is egy e j szakát átalusztok a vasúton, s aztán együtt v a g y u n k n é h á n y n a p i g és ismét n e m alusztok egy éjszakát, és ismét benn vagytok a régi kerék v á g á s b a . M e g h o z a t t a m a s z á m o d r a S c h u m a n „6. Üilder aus O s t e n " cimú r e m e k 4. k e z e s dalát. L e s z z o n g o r a és c s a p u n k egy kis b o l d o g életet. N e k e m legalább az volna. Nagy jót tesztek velem ha lejöltök. Igen elhagyatva érzem m a g a m ; s nektek b i z o n y o s é r t e l e m b e n kötelessegtek is lejönni, mert megígértetek. H a Karoly n e m j ö n , v a g y n e m j o h c t - j ö j j magad. Qíl

л

3. Á

À

'• '

r

1

' •'•

:

l

f

Л feleségem üdvözöl és igen szívesen lát. Sok mindenfeléről szeretnék veled beszélni. Batthanyi (!) G é z á n a k add át ü d v ö z l e t e m e t ! Olel szívből

Elek Várlak! Késziratbol h o z z m a g a d d a l sokat! M i n d e n t a mi készen van vagy k é s z ü l ő b e n v a n ! már ismét Y chi n

11.

886.ВДЦ.у Kedves

hctigv.

Zsigám!

Leveled és arcképed igen nagy ö r ö m ö t okozott n e k e m . H o s s z a s hallgatásodat n e m tudtam mire vélni. Igen n a g y o n sajnálnám ha e h ó n a p b a n v a g y l e g k é s ő b b j a n u á r b a n le n e m j ö n n é l . N e ­ ked e z a kis fáradság, — n e k e m pedig igen nagy ö r ö m lenne. Sok mindenféléről szeretném m a g a m veled kibeszélni. Károly irt, s azt irja hogy б is csak talán j ö n ! T u d o d mit? Jöjj m a g a d , — s ne tedd függővé jöveteledet a Karolyelol! Várunki Károly, közölte v e l e m a [...] Klárára adott kritikádat. N e m v a g y o k veled egy v é l e m é ­ nyen. A színpadi sikerről nehéz előre beszélni. Ez számtalan véletlentől, esélytől függ, ha a d a r a b egyáltalán e l ő a d h a t ó . T e , mint a ki az elbeszélési formát tartod a l e g k i v á l o b b n a k , azt olvasod, azt m ű v e l e d , azt t a n u l m á n y o z t a d , persze egészen m á s s z e m m e l n é z e d a d r á ­ mát m i k o r olvasod. Л darab alapgondolata szép; ez kétségtelen, kidolgozása t ö m ö r a d i a ­ lóg eléggé jol m e g y - a lobbi a színpad dolga. Sem a k ö z ö n s é g sem pedig a színházi k ö l ­ tő n e m m e g y belé a finom n u a n c e o k b a . V e d d csak Ferbiot! Milyen abszurd e z a d a r a b , és milyen sikere volt! Л színházi k ö z ö n s é g m á s , mint az o l v a s ó k ö z ö n s é g . A z n e m látja az analyzist, de n e m is láthatja, nincs rea ideje. N e m látja a belső e m b e r i k e t , a p e r s p e k t í v á k nem nyílnak m e g előtte, nincs ideje bele pillantani e g y - e g y e m b e r belsejébe, n i n c s ideje az ellenőrző analyzisre. S ezért hiszem, hogy [...] Klára a színpadon m e g á l l h a t - ha jól játszák. A darabot én sem tartom első rendű m ű n e k , de tartom o l y a n n a k , m i n t D u m a s , Sardou, A u g i e r akár melyik darabját. Karoly ugyan ebből a [...] regényt akar irni. Elküldötte n e k e m a 3 . első fejezetet. A z egész b e k e z d é s el van tévesztve. Károly n e m tud elbeszélni. írtam neki részletesen erről. Ha lehet beszéld le rola; én m e g t e t t e m a m a ­ g a m é t . Kerd el tőle a kéziratot és olvasd el. N e m t u d o m , mit akar ezzel a regennyel. O k ­ vetlenül beszélj v e l e . N e m szeretném ha rosszul sülne a dolog. H a igen sok h o n o r á r i u m o t kap. j ó tegye m e g , de ha nem ne [...] sémiért magát. E z a próbálgatás egy ironak sem használt, kivált m a , a m i k o r artistikus képzettség nélkül n e m lehet i m i , értvén e z alatt a gyakorlatot.

•>n->: e!

Л mit A m b r u s r ó l irtál, egyetértek veled. Brodyra nézve e g é s z e n m á s v é l e m é n y e m vau. N e m szeretem a photografokat, m é g ha akkorák is mint Zola; de B r o d y m é g n e m is fotograf. mert annak legalább a külsőkben kclcne [!] igaznak lennie; de Brody m é g a k ü l ­ sőkben sem igaz. N e m elég a színeket látni, azt is m e g kell állapítani, hogy ez a szin h o ­ gyan állott e l ő , s hogyan kell neki s z ü k s é g k é p előállania. E z a h a s z n a lesz a m o d e r n iro­ d a l o m n a k , e g y é b k é n t n e v e t s é g e s az irás. Olel szívből Elek

12.

I

887.1.5. Kedves

.»

Zsigám!

K ö s z ö n ö m a „Taedium viíaet." Nagy érdeklődéssel olvastam el, s habár nem is adtál ra agit, én m é g i s teszek rea néhány futólagos megjegyzést. A z alak igen é r d e k e s , igen ak­ tuális hogy u g y m o n d j a m tőrül metszett, de nézetem szerint nincsen jol m e g c s i n á l v a . A z elbeszélés fele részben j ó f o r m á n elméleti fejtegetése egy lélektani textúrának. E z nem artistikus. A másik fele része pedig olyan élesen ellentétes helyzetben mutatja az embert, viszonyítva addigi életéhez, hogy szinte sértő. Mire v a l ó e z az éles világítás? N e m tehetek rola, ez nyers, ez brutális s nincs m e g az alak viszonyai között az arány. Egy olyan túlfinoin idegü e m b e r r e épen az általad mellőzött s egészen jelentéktelen hatások idéznek elő nagy arányú e r e d m é n y e k e t , ez esetben az ö n g y i l k o s s á g o t . É p idegü e m b e r t ugyan azok a hatások érintetlenül hagylak v o l n a - e z t összetörik. így k i d o l g o z v a az elbeszélés n e m artistikus. Szeretnék veled erről a kérdésről b ő v e b ­ ben beszélni. Ne v e d d rossz néven a m e g j e g y z é s e i m e t , de én igen m a g a s m é r t e k k e l m é r t e m az e l ­ beszélést, s m a az artistikus kérdés igen fontos, m a j d n e m olyan fontos m i n t m a g a a m e g ­ o l d a n d ó kérdés. Károly itt volt nálam 4. napig. B i z o n y á r a összejöttetek már azóta, s b i z o n y á r a b e s z é l ­ tetek már találkozásunkról. K i m o n d h a t a t l a n u l örültem Károly látogatásának. Lásd, Károly j o b b a n szeret e n g e m mint te. Elolvastam újra a darabot s részemről kivalo sikert joslok neki. [...] F e h é r t e m p l o m i ismerőseid igen sajnáljak, hogy nem tudnak m a g y a r u l , s hogy nem ol­ vashatják el m u n k á i d a t . A „ F e h é r - L a p " - r a is s z á m o t tartok. R o h a m m u n k á v a l nem a k a r o m olvasni, a C a s i n o b a j a r ó egyetlen pédány pedig mire a hét végére ér az e m b e r r o n g y g y á v a n fogdosva. H a l l o m , hogy a kritikai t a n u l m á n y o k r ó l le tettél. Ezt igen rosszul tetted. E z e k a kriti­ kák igen jol poseiroztak volna. Most j a n u á r b a én is akarok dolgozni. 15-re m e g akarok i m i egy rövid elbeszélést. A „viszontlátásra"! Olel szivböl

Elek

92

13. N.Kikiiida 1887. szept. 3. Kedves Zsigám! K e d v e s leveled n e m F e h é r t e m p l o m o n hanem N . K i k i n d á n talált, s miután én szep. 1. és 2-an B u d a p e s t e n voltam csak m a válaszolhatok. A z igazat m e g v a l l v a ezt a leveledet v á r t a m ! Igen nagyon örülök a kilátásba helyezett látogatásodnak! N a g y örömei és b i z o n y o s izgatottsággal várlak. S z a b a d s á g o m f.hó 4-en lejár s én szeptember 5-től kezdve már ismét Fehértemplomon v a g y o k , é s várlak. Intézd ugy a dolgot, hogy nálam m a r a d h a s s j o néhány napig, egy hétig vagy t o v á b b . A feleségem fürdőn v a n , s igy ismét ugy fogunk élni mint tavaly. Sok m i n d e n t szeretnék veled m e g b e s z é l n i ! Ő s z k o r Pestre m e g y e k l a k n i ! Arra kérlek értesíts, m i k o r érkezel m e g , hogy várhassalak. F e h é r t e m p l o m b a este 9kor é s reggel 9-kor lehet érkezni. 1 6

A viszontlátásra!

Kedves

Zsigám!

0

t

Ölel 11

Л 1 4

- л пил •

ii ш э п riairr ' "

'

Elek

Fehértemplom 8 8 7 . szept. 8.

Kedves Zsigám i Tegnapelőtt jöttem haza és sietek értesíteni téged, hogy várlak. Igen s z e r e t n é m ha 12én itt lennél. H a v a n kész dolgod kéziratban hozd m a g a d d a l . A kottáid közül is hozz el néhányat. 4 Jöjj mentül e l ő b b ! ,j A viszontlátásra Ölel Elek ,V.-s/ie15.

Bpest 888. jan. 20.

ic Kedves

Zsigám!

C s a k sietve irok, mert 1/2 ora múlva u t a z n o m kell. A s ó g o r o m , s z e g é n y , meghalt, s a temetésre el kell m e n n e m . V o l t a m a [...]! A Salon s z á m á r a ö s s z e v á l o g a t u n k mindenféle é r d e k e s és nem é r d e k e s dolgot. Értesits, hogy a címeket v a g y pedig a könyveket küldjem-e el n e k e d ? A z t h i s z e m a k ö n y v e k e t c é l s z e r ű b b lesz elküldeni. Bajos persze azonnal. A m b r u s Zoltánnal b e s z é l t e m . A kézirat le v a n m á s o l v a , de azt h o g y vajon nyomják-e m á r Zoltán m é g n e m tudja. F e k v ő beteg volt Zoltán, é s n e m járhatott utánna [!], most

93

m á r j o b b a n v a n , é s azonnal utána j á r . Tisztel léged é s m i n d e n t elfog követni, h o g y a d o ­ log mentül h a m a r á b b é s j o b b a n menjen. K é p z e l d , mi történt v e l e m ! Károly, megírta B r o d y n a k , h o g y n e k e m m i n ő felfogásom volt a B r o d y barátságáról, s én a saját kezdeményezésemre persze, mert m á s uton értesül­ tem a dologról, kénytelen voltam Brody előtt igazolni a felfogásomat, m e l y e t K á r o l y , B r o d y szavai szerint hihetetlennek tartott. E z e g y kissé s o k ! Persze én a felfogásomat fenntartottam, s kifejtettem az okaimat is B r o d y előtt, a ki azt válaszolta, h o g y én tévedtem a felfogásomban. I g a z o l á s o m e r e d m é n y é t , lehetőleg betű szerint, közöltein Károlylyal m a reggel. V é g r e is, m e g v a l l o m , Károly miatt tettem az igazolást, m e r t ugylátszik a Brody k e d ­ véért föláldozott e n g e m a rr.it igen sajnálok, s beakartam előtte bizonyítani, Károly előtt t.i., h o g y a kedvéért B r o d y előtt igazolok e g y felfogást, m e l y az [...] alapult é s n e m [...]! L á t o d Zsiga!

Olel Elek

16.

B p e s t 8 8 8 . V. 17.

Kedves

Zsigám!

N e m tudtam elképzelni, hogy h ó n a p o k o n keresztül miért n e m irtál! E n m a r régen Ír­ tam, de levelem válasz nélkül maradt. Mostani levelednek igen m e g ö r ü l t e m . A könyvedről m e g g y ő z ő d é s e m szerint irtam, s ö r v e n d e k hogy egyetértesz v e l e m . K ü l ö n b e n m é g majd b e s z é l ü n k erről. S p e k i v e l é s a többivel g y a k r a n együtt v a g y u n k a H u n g á r i á b a n ; s g y a k r a n b e s z é l g e t ü n k rolád. Én csak augusztus elején m e g y e k szabadságra. Két hétig beteg v o l t a m ; ágyban feküdtem egy hétig; m á r l á b b a d o z ó v a g y o k . E g y h a n ­ gú u n a l o m b a n , e g y h a n g ú m u n k á b a n töltöm az időt; m é g csak n e m is olvasok! E z aztán a k e d v e s élet! R e m é l e m ha m e g j ö s s z föl fogsz keresni, lehetőleg h a m a r . i: :/. 1 8

Ölel szivbol igaz ° barátod

. , , , . , joslok тк: tudnak., %

m

fi h«gv w m ol

Elek лкч

i. : A fordításokról szóló hír rendkívül jol esett! Igen k ö s z ö n ö m szives figyelmedet! A l i g v á r o m , hogy lássam a fordításokat! '.'Hl

Ölel

Elek

94

17.

1889.11.19. íziratban ü

ds = К

Kedves

Zsigám!

V é g r e valahára j o b b a n v a g y o k és a conditiom megjárja. Értesíts, hogy hétfőn este o d a h a z a leszel-e? Elszeretnék hozzad m e n n i , hogy jegyzeteidet m e g h a l l g a s s a m . J ó v o l n a , ha hétfőn délután Feszty Arpadnál találkoznánk. A feleségem é s a k i s lá­ n y o m elutaztak. A M a r i s k a k ö h ö g é s e é s láza el múlni csak n e m akart - s így m e n n i k e l ­ lett. A viszontlátásra! Ölel Elek 18.

889.1П.30.

Kedves

Zsigám!

Olyan rémítő n á t h á m é s lázam v a n , hogy lehetetlen ma hozzád m e n n e m . Majd a j ö v ő héten v a l a m e l y i k n a p együtt leszünk este, s majd elolvasod az é r d e k e s [...]! Ölel Elek 19.

Karansebes 1891. június 5.

Kedves

Zsigám!

A napokban k a p t a m m e g m i n d a két leveledet! Örülök hogy reám gondoltál és m é g j o b b a n örülök, hogy egészséged helyreállott! A z a kisebbik b a j , hogy a telet Afrikában kell töltened - s e kisebbik bajnak m e g v a n leg­ alább a haszna, hogy élesebben látod az országunkat, embereinket. N a g y o n későn irtatok m e g , hogy irni kellene valamit az „ A l m a n a c h " - b a n ! „ K é s z l e t e m " - n i n c s , én igen lassan d o l g o z o k , s bizony megeshetik, hogy l e m a r a d o k ebből a szép k ö n y v b ő l ! P e d i g sajnálnám! V a l a m i subtiliscbb dolgot lehetetlen v é g i g érezni pár n a p alatt, kivált ha az e m b e r erősen kiesett a hangulatokból, mert végre is szegény Reviczky szerint „ A világ csak h a n g u l a t ! " K é p z e l e m milyen jol esik neked most odahaza a pusztán p i h e n n e d ! Igen szeretnélek látni, de innen n e m igen lehet m o z d u l n o m ! Károly irt és megígérte, hogy meglátogat. Száz o k o m van Károlyt igazán sajnálni. A kérdés csak az, hogy m e g v a n - e e l é g e d v e ! A télen együtt v o l t a m Fesztyeknél Batthyányi G é z á v a l . Igen k e l l e m e s n é h á n y orát töltöttem a társaságukban. Ott láttam Árpádnál egy igazán r e m e k arcképedet! Papi c s u h á ­ ban is r e m e k és scholastikusan m o d e r n fejed van. D o l g o z o l - e ? M á r ideje volna, hogy valami n a g y o b b dologgal kiállj. H o l n a p - h o l n a p után talán h o z z á fogok az „ A l m a n a c h " töltelékhez! Isten v e l e d ölel i g a z barátod Elek

20.

Kedves

19

Zsigám!

V é g r e v a l a h á r a fölkeereshettelek! R é m í t ő sok d o l g o m volt, s e g y s z e r s e m j ö h e t t e m . M o s t n a g y p e c h e m volt veled, n e m v a g y itthon! írd m e g m i k o r találhatlak? V a g y o k o ­ s a b b lesz, ha majd á t j ö s s z h o z z á m . H a l l o m , hogy j o l nézel ki! Irsz-e, - dolgozol-e? Ölel

Elek

3

1 Elek

0Е.ШЛ

1. 2. 3.

JEGYZETEK

.81

Rákosi J e n ő Gozsdu Tantalus című kötetéről írott bírálatát - a B u d a p e s t i , Hírlap 1885, dee. 2 0 , (349) s z á m a közölte. Religion de la souffrance h u m a i n e = a z e m b e r i s z e n v e d é s vallása. J U S T H Z s i g m o n d , Paul B O U R G E T Lélektani tanulmány, M a g y a r S a l o n , 1886, V к. A levelek tanúsága szerint tehát Gozsdu 1886. a u g u s z t u s á n a k végén i s m e r k e ­ dett m e g s z e m é l y e s e n Justh Z s i g m o n d d a l . N a p l ó j á b a n Justh így örökítette m e g m e g i s m e r k e d é s ü k e t s találkozásukat: „ V a g y három év előtt igen furcsán ismer­ k e d t ü n k m e g , én nyáron visszajőve Párizsból véletlenségből elolvasom a T a n talust, ilyen genre-ű m a g y a r könyvet m é g n e m ismerve tökéletesen elragad. Tüstént leülök íróasztalomhoz, s írok neki F e h é r t e m p l o m b a , m e g í r v a n e k i , hogy mit tartok k ö n y v é r ő l . Erre б felel - levélváltás támad k ö z t ü n k . Én l e m e g y e k hozzá - és négy á l o m s z e r ű napot töltök nála. Ott e g é s z e n ö n m a g a volt. E b b e n !

4.

5. 6.

a miliőben otthon volt, a saját lábán állt, aztán e g é s z m e l e g szívét az ajkán hor­ dotta - Felejthetetlen n a p o k voltak." J U S T H Z s i g m o n d , Naplója és levelei, Bp. 1977,350. G o z s d u a z 1887-es parlamenti választásokon függetlenségi párti listán a fe­ h é r t e m p l o m i kerületben volt képviselőjelölt, de nem választották m e g . M É R A Y H O R V Á T H Károly Klára ( B p . 1888.) című drámájáról v a n szó. M i v e l e műről később részletesen is ír G o z s d u , é r d e m e s idézni M é r a y - H o r v á t h megjegyzését és ajánlását: „ E darabot a nemzeti színház n e m tartotta elég j ó n a k arra, h o g y színrehozza, a d r á m a b í r á l ó bizottság e g y h a n g ú a n visszautasította. Én n e m tartom elég rossznak, h o g y ki ne adjam. A r a d , 1888. febr. M. - H o r v á t h " „ G o z s d u Elek b a r á t o m n a k ! Sokat vajúdtunk, sokat k ü z k ö d t ü n k együtt azon, hogy mi a z amit m e g kell írni, s mi az, amit n e m . E z e k n e k az intellectualis f o r r o n g á s o k n a k az e m l é k é r e n e k e d ajánlom a leglázasabb m u n k á m a t . M. - H.K."

7. 8.

9.

10. 11.

Cartes C r u e l s = Kegyetlen levelek. A s z e r z ő v e z e t é k n e v e a kéziratban o l v a s h a ­ tatlan. J U S T H Z s i g m o n d , Párisi typusok, M a g y a r Salon, 1886, V к. Ezt s e g y é b útirajzait, a m e l y e k főként a M a g y a r S a l o n b a n és a Budapesti S z e m l é b e n j e l e n t e k m e g , J U S T H ( B p . 1889.) c í m ű k ö n y v é b e építette be. N e m tudni, melyik K a b o s - m ű r e gondol G o z s d u és Justh. K A B O S E d e első novelláskötete, az Elzüllötlek 1885-ben látott napvilágot, 1886-ban n e m j e ­ lent m e g tőle kötet. T u d o m á s u n k szerint a s z a k i r o d a l o m nem említi Justh k a t o n á s k o d á s á t . G o z s d u ' levelei viszont azt sejtetik, hogy Justh rövid időre bevonult a h a d s e r e g b e . 1 J U S T H Z s i g m o n d , Az utolsó hangulat, in Káprázatok, B p , 1887. T u d t u n k k a l > ez az egyetlen a kötet n é g y novellája közül, a m e l y korábban n e m jelent m e g folyóiratban. A kötetben található s z ö v e g e g y é b k é n t arról árulkodik, h o g y Justh felhasználta G o z s d u kritikai észrevételeit. - A Káprázatok többi el1 bcszélése a z alábbi lapokban látott először napvilágot: Taedium vitae, '• M a g y a r Salon, 1887, VI к; Fehér lap, O r s z á g - V i l á g , 1 8 8 7 , 1 - 6 ; Keresztutak, • Fővárosi L a p o k , 1887, 8 1 - 8 9 . Inferiorisabb v i c t i m e d u p e - öt. A francia inférieur victime d u p e ( a l a c s o n y I rangú áldozati balek) n é m i l e g módosított, a m a g y a r nyelv toldalékaival ellátott alakja. ^ I am rich of mysalf = G a z d a g v a g y o k m a g a m m a l , (helyesen: myself) * M é r a y Horváth K á r o l y h o z v a l ó v i s z o n y u k r ó l Justh is szól naplójában. É r d e m e s idézni ezt a részt, s azt is, amely B r ó d y Sándorra vonatkozik, hiszen n é ­ hány későbbi levél megértését is segíthetik: „Majd Horváth Károly barátságát akarta reám oktrojálni, ez nem sikerült, én Horváthot csak egy igen eszes, de hideg és h ó b o r t o s e m b e r n e k tudván meglátni, m í g ő egy lángészt fedezett fel és látott m e g b e n n e . E z nézeteltérésekre adott okot, majd egy r ö v i d e b b faché is jött ráadásul - ma már б sincs jol Horváth Károllyal (...) Igen furcsa, hogy majd m i n d i g , ha pénteken jön h o z z á m , összetalálkozik nálam l e g n a g y o b b el­ lenségével, B r ó d y Sándorral. Ez is egy érdekes, s az irodalmi világ m i n d e n e ­ setre egyik legérdekesebb alakja. Bár é r d e k e s e b b , mint értékes. C s a k m ű v é s z i ­ leg lehet összeköttetésbe lenni vele, mint e m b e r - igen keveset ér." J

i

12.

H

13. 14.

15. 16. 17.

18. 19.

J U S T H Z s i g m o n d , i.m. 3 5 0 - 3 5 1 . usence, helyesen usance = s z o k á s 1887-tól 1889-ig Gozsdu B u d a p e s t e n él, királyi alügyész. N y i l v á n a Káprázatok című műről van s z ó , s mivel az erről m e g j e l e n ő Gozsdu-kritikáról nem tud a s z a k i r o d a l o m , elképzelhető, h o g y G o z s d u e l ő z ő levelében írt a k ö n y v r ő l . Speki = A m b r u s Zoltán. írói álnevének (Spectator) becézett alakja. A levélről hiányzik a keltezés. Kétségtelen viszont, hogy a k k o r írta Gozsdu, a m i k o r Pesten lakott.

Varga Pál:

A KÖLTŐI HATÁS NÉHÁNY MEGÚJÍTÓJA A 19. SZÁZAD VÉGÉNEK MAGYAR LÍRÁJÁBAN* 1. Polgárság

és

tradíció

A m a g y a r költészet v i l á g k é p é n e k alakulásában a 19. század v é g é n is fontos szerepe volt az irodalmi folyamatok hátterében v é g b e m e n ő társadalmi v á l t o z á s o k n a k . N e m é p ­ pen azért, m i n t h a ezek a változások közvetlenül m e g n y i l v á n u l t a k v o l n a a költészetben (vagy ha esetleg m e g n y i l v á n u l t a k , j e l e n t ő s é g ü k n e m ebben állt), h a n e m azért, mert egyegy új társadalmi csoportozat d o m i n á n s s á válása m i n d i g azt ígéri, h o g y - a v i l á g h o z fű­ z ő d ő újszerű v i s z o n y a révén - az emberi lét eladdig n e m ismert, rejtőzködő lényegiségeit h o z z a felszínre a m ű v é s z e t által. Ez a társadalmi csoportozat a s z á z a d v é g e n k ö z t u d o m á ­ súan a p o l g á r s á g volt. B á r m e n n y i r e látványos is a z o n b a n az irodalom p o l g á r i a s v o n á s a i ­ nak e r ő s ö d é s e a s z á z a d v é g m a g y a r költészetében, n e m mondhatjuk, h o g y a N y u g a t líri­ k u s a i n a k föllépése előtt kirajzolódott volna a világnak az a költői k é p e , a m e l y a m a g y a r p o l g á r s á g léthez fűződő sajátszerű v i s z o n y á b ó l következett. A z a költőcsoport u g y a n i s , a m e l y i k i m m á r teljesen azonosult a polgári létszemlélet paradigmájával, n e m ú g y h e l y e z ­ kedett s z e m b e a m e g e l ő z ő p e r i ó d u s költői világképével, hogy másikat próbált v o l n a al­ kotni helyette, h a n e m - sajátos k ö r ü l m é n y e i folytán - úgy, hogy eleve l e m o n d o t t b á r m i ­ féle v i l á g k é p érvényesítéséről, idegennek érezvén ezt a költészet lényegétől. U g y a n a k k o r kétségtelen, h o g y a költői s z ö v e g e k struktúrája és j e l e n t é s e s z o r o s a b b k a p c s o l a t b a került e g y m á s s a l , m i n t k o r á b b a n . ( A nagy kivétel A r a n y J á n o s lírája - a szá­ zadvégi lírikusok v o n z ó d á s á t iránta részben ez magyarázhatja.) L e g i n k á b b emiatt érez­ zük e lírát m o d e r n n e k , de mindjárt korlátoznunk is kell a lírai m o d e r n s é g e kritériumát: a struktúra és a jelentés esetleg teljes k ö l c s ö n ö s feltételezettsége is c s a k akkor e r e d m é n y e z ­ het j e l e n t ő s műalkotást, ha átfogó, a műveltségi-költői tradíció által motivált v i l á g k é p alapján jön létre (beleértve természetesen a globális szétesés, a „ M i n d e n E g é s z eltörött" v i l á g k é p é n e k lehelőségét is.) Egy új, átfogó v i l á g k é p felé s z á m o s , t ö b b é v a g y k e v é s b é j e l e n t ő s lépést tettek a m á ­ sodik századfél költői Arany Jánostól Reviczky Gyuláig, Vajda Jánostól Komjáthy J e n ő ­ ig (törekvéseiket e sorok írója korábbi d o l g o z a t o k b a n igyekezett n y o m o n k ö v e t n i . ) Ez­ úttal csak azokról a - századfordulón alkotó - líriusokról lesz szó, akik l e g i n k á b b azzal p r ó b á l t á k m e g o l d a n i a világképi válságot, hogy lemondtak e n n e k kiépítéséről. M o d e r n i ­ z á c i ó s kísérletük így eleve csak féleredményre vezethetett. 1

A kettős folyamat szinte v a l a m e n n y i stációja megfigyelhető K i s s József lírájának ala­ k u l á s á b a n . S m i n t h o g y n e m z e d é k i l e g is elkülönül a századforuló fiataljaitól, akik a folya­ mat v é g s z a k a s z á b a n lépnek föl s azt erősítik, célszerű külön szólni K i s s József, illetve Heltai J e n ő , E r d ő s R e n é e , Makai Emil, Szilágyi G é z a és Ignotus lírájáról. A z irodalmi bázisváltás m a g y a r o r s z á g i folyamatának sajátosságait vizsgálva célszerű n é h á n y pillantást vetni a nyugat-európai átalakulásokra. A folyamat általában e l l e n t m o n ­ d á s o s : természetes, h o g y a főszerepet elfoglaló társadalmi csoportozat írója s z e m b e k e r ü l

* Ez a dolgozat egy nagyobb munka fejezete.

98

a m e g e l ő z ő kor „irodalmi p a r a d i g m á j á v a l " , de - k ü l ö n ö s e n a polgári irodalom kialakulá­ sakor - az is természetes, hogy az író fenntartásokkal kezeli saját lázadását. A polgári korszak m ű v é s z e ugyanis v é g l e g kilépett az eleve elfogadott ideológiák kiszolgálójának s z e r e p k ö r é b ő l , v a g y i s s z á m á r a nyilvánvaló, h o g y a m a csoportozat ideológiája, a m e l y h e z t ö b b é - k e v é s b é m a g a is tartozik, nem a v é g s ő e m b e r i igazságok l e t é t e m é n y e s e ; r é s z b e n azért n e m , mert m a g a a p o l g á r s á g sem m a r a d t m i n d e n b e n hű ö n m a g a korábbi, c i t o y e n ideológiájához, részben p e d i g azért n e m , mert a m ű v é s z s z á m á r a nyilvánvaló, h o g y a r é ­ gi p a r a d i g m a legalább annyira tartalmaz elsajátítandó, áthasonításra m é l t ó , mint elutasí­ tandó e l e m e k e t . Azt a nyelvi közeget tehát, a m e l y b e n a lét „a m a g á n v a l ó látszatával" fel­ tárul a költészetben, i m m á r d ö n t ő e n a polgári létviszony határozza m e g , á m fokozott szerepet játszik létrejöttében a világszemléletek horizontjainak ö s s z e o l v a d á s a — az, h o g y az új nyelvi k ö z e g „ a u f g e h o b e n " m a g á b a tudja olvasztani m e g e l ő z ő k o r o k v i l á g s z e m l é l e ­ ti elemeit, értékpreferenciáit. Erre azért kerülhetett sor, mert az újkori n y u g a t - e u r ó p a i tár­ sadalomfejlődésben - a n n a k szervességében - m e g h a t á r o z ó szerep jutott a letűnő r e n d i ­ s é g és a feltörekvő polgárság k o m p r o m i s s z u m k é s z s é g é n e k . A rendi c s o p o r t o k tisztában voltak azzal, h o g y f e n n m a r a d á s u k érdekében a l k a l m a z k o d n i u k kell a polgári értékrend­ hez, amely az európai társadalmak civilizatorikus e r e d m é n y e i t az i n d i v i d u a l i z m u s b a n , a t e l j e s í t m é n y k ö z p o n t ú s á g b a n egyesíti, a p o l g á r s á g viszont tudta, h o g y asszimilálnia kell a m e g e l ő z ő — az európai kulturális h a g y o m á n y értékeit sajátosan rendi d i m e n z i ó b a n e g y e ­ sítő - p a r a d i g m á t . Ez volt a biztosítéka annak, hogy a polgári kultúra a nagy e u r ó p a i tra­ díció áthasonít ója és m é l t ó folytatója legyen. N e m a „fejlődés" útjáról v a l ó m e g b o c s á t ­ ható letérést, n e m a m ű v é s z i szemlélet következetlenségét kell tehát látnunk abban, m i d ő n Molière arisztokrata nézőpontból bíiálja a neofita polgárt, a m i k o r R o u s s e a u az ész korában az é r z e l m e k e t részesíti e l ő n y b e n , Richardson az arisztokrata és a polgárleány ér­ tékrendbeli k o m p r o m i s s z u m á r ó l ír, Chateaubriand a keresztény k ö z é p k o r felé^ fordul nosztalgiával, Baudelaire pedig S w e d e n b o r g misztikáját t a n u l m á n y o z z a áhítattal. A műveltségi tradíciónak tehát éppen a nagy újítások idején van d ö n t ő j e l e n t ő s é g e . U g y a n a k k o r nyilvánvaló, hogy a m e g e l ő z ő p a r a d i g m a e r ő s z a k o s s á g a elriaszthatja az újí­ tókat a k o m p r o m i s s z u m t ó l ; természetes, hogy a racionalizmusával k i z á r ó l a g o s s á g r a törő k é s ő k l a s s z i c i z m u s a keresztény k ö z é p k o r felé tereli a r o m a n t i k u s o k a t (akik racionális el­ kötelezettségüket csupán az irónia k ö z e g é b e n tudják m e g é l n i ) ; a tagadás t a g a d á s á n a k lo­ gikája ilyenkor a tradíció eggyel korábbi, az övékével r o k o n a b b változata felé tereli az újítókat. így fedezi fel a r e n e s z á n s z az antikvitást, a romantika a középkort, s h a s o n l ó j e ­ lenségnek v a g y u n k tanúi a 19. század utolsó h a r m a d á n a k m a g y a r lírájában is. A z uralmi helyzetben lévő n é p n e m z e t i irány ellenfelei vagy V ö r ö s m a r t y s a nem-népies, romantikus Petőfi, vagy a szentimentális-biedermeier tradíció k ö v e t ő i v é válnak (Vajda J á n o s , R e ­ viczky Gyula, Komjáthy J e n ő ) . S bár akarva-akaratlanul tanulnak A r a n y J á n o s t ó l , T o m ­ pa M i h á l y t ó l , kedvetlenül fordulnak el az egész n é p n e m z e t i h a g y o m á n y t ó l , nem a k a r v á n egy g y é k é n y e n árulni azokkal, akik e tradíciót az ideológiai ö n i g a z o l á s é r d e k é b e n kisajá­ títják. A helyzetet jól j e l l e m z i , hogy készséggel fölvállalják a „ k o z m o p o l i t a " jelzőt, m e ­ lyet a hivatalosság m e g b é l y e g z é s ü l ragasztott rájuk. M a g y a r s á g u k oly m a g á t ó l értetődő s z á m u k r a , h o g y n y u g o d t a n vállalhatják a hivatalosságéval ellentéles értékek k é p v i s e l e t é ­ ért j á r ó kiközösítést (nem szólva most arról a súlyos árról, melyet egzisztenciálisan kel­ lett fizetniük nézeteikért). Komjáthy például higgadtan fejtegeti, hogy a költészet m a ­ g y a r s á g a nem lehet p r o g r a m , líránknak, ú g y m o n d , sajátos m a g y a r formában e g y e t e m e s e m b e r i e s z m é k e t kell kifejeznie. A z e g y e t e m e s e s z m é k költői kifejezésének j e g y é b e n m é g a m a g y a r n y e l v szabályainak sérthetetlenségét is k é t s é g b e vonja, a n y e l v a l k o t ó zseni 3

4

00

j o g a i r a h i v a t k o z v a . R e v i c z k y arról értekezik, hogy a nemzeti j e r e m i á d o k kora lejárt, a n e m z e t ügyeit a l e h e t ő s é g e k h e z mérten m e g o l d o t t a a k i e g y e z é s — s h a s o n l ó k ö v e t k e z t e ­ tésre jut, mint b a r á t j a . Másik d o l g o z a t á b a n a G r e g u s s é k által n e m z e t i műfajjá előlépte­ tett balladát fricskázza m e g . K i s s Józsefnek osztoznia kellett Reviczkyvel és Komjáthyval a k o z m o p o l i t i z m u s v á d ­ j á b a n . C s a k h o g y ő n e m érezhette m a g a m ö g ö t t a m a g y a r s á g h o z v a l ó tartozás biztonságát: e g é s z élete a z elfogadottság-kitaszítottság riasztó ambivalenciájában telt el. E k e t t ő s s é g határozta m e g tradíciókövetését is: elkerülhetetlen volt, h o g y a n é p n e m z e t i i r á n y h o z kap­ c s o l ó d j é k - de a m e n n y i r e elkerülhetetlen volt ez, éppen annyira e l l e n t m o n d á s o s is. M e r t n e m c s u p á n a p o l g á r s á g tradícióérzékenysége fejeződött ki e b b e n , h a n e m a z s i d ó s á g s z o ­ r o n g á s o k k a l teli asszimilációs készsége is. E z természetesen n e m akadályozta v o l n a a b ­ b a n , h o g y betöltse h a g y o m á n y - á t h a s o n í t ó szerepét, ha e g é s z é b e n m a g á t a h a g y o m á n y t tarthatja s z e m előtt; helyzetéből adódóan a z o n b a n legalább e n n y i r e s z á m í t á s b a kellett v e n n i e azt a hivatalos ideológiát, amely a népies-nemzeti irodalmat - A r a n n y a l ellentét­ ben - ö n m a g a fő legitimációs alapjának tekintette, s a m e l y n e k a z asszimilációs p o l g á r ki volt szolgáltatva. A zsidó p o l g á r s á g n a k tehát polgárként is, zsidóként is megvolt az oka a kulturális tra­ d í c i ó h o z v a l ó a l k a l m a z k o d á s r a - a kiegyezéses rendszerben m e g h a t á r o z ó szerepet j á t s z ó rétegek a z o n b a n m i n d k é t v o n a t k o z á s b a n ellenálltak: polgárosodási h a j l a m u k lényegi p o n t o k o n ütközött korlátokba - másrészt v é g k é p p elzárkóztak attól, hogy a z s i d ó m ű v e ­ lődési h a g y o m á n y t b e - v a g y egyáltalán elfogadják. Okkal méltatlankodik Ignotus: „Per­ sze, hogy m e g é r z i k , és h o g y n e éreznék m e g idők folytával egy hat v a g y n y o l c milliós n e m z e t n e k n y e l v é n , e l é b b a szavain, aztán a fordulatain, aztán m o n d a t a i szerkezetén, ha hat v a g y n y o l c vagy tízmillió idegen olvad b e l e ! " A kör bezárul: a polgárosodást g y a ­ nakvással fogadó vezető rétegek nem tudják a m a g y a r kultúra teljességét kínálni a k o m ­ p r o m i s s z u m r a és asszimilációra kész idegen eredetű polgárságnak: csak a felületes, eltor­ zított kivonatot, amely ö n m a g u k ideológiailag m e g a l a p o z o t t értékrendjének igazolására a l k a l m a s . Mint B i b ó István mondja, „... azért volt ez a b e o l v a d á s (...) z a v a r o s , s a l l a n g o s és e l l e n t m o n d ó , mert nem létezett egy olyan közösségi eljárás, értékelő formarendszer, melyhez asszimilálódni egyáltalán lehetett volna. Éppen ezért a m a g y a r társadalom sok­ kal i n k á b b külsőségeivel és sallangjaival asszimilált, mintsem egész k ö z ö s s é g i , erkölcsi, szellemi magatartásával és életformájával, s a m e n n y i asszimiláció M a g y a r o r s z á g o n tör­ tént, a z tekintélyes részben nem az egész m a g y a r s á g h o z - a m e l y ebben az é r t e l e m b e n v a ­ lóban n e m létezett - , hanem annak k ü l ö n b ö z ő osztályaihoz, m o z g a l m a i h o z , e s z m é n y e i ­ hez t ö r t é n t . " A m a g y a r társadalom nemesi h a g y o m á n y o k h o z k ö t ő d ő v e z e t ő rétege n e m volt tehát abban a helyzetben, hogy egzisztenciálisan megújuljon a p o l g á r o s o d á s állal, ezért elvesztette azt a képességét, hogy a nemesi d i m e n z i ó b a n egyesített m a g y a r kultúra átadója legyen. ( E n n e k lehetősége a reformkorban volt m e g . ) A p o l g á r s á g t e r m é s z e t e s ér­ tékasszimilációs hajlama tehát az önigazolás céljából kisajátított „Kulturgut"-tal találta s z e m b e n magát (e v o n a t k o z á s b a n m é g a s z á r m a z á s u k a t tekintve m a g y a r költők is asszimiláns-jegyeket m u t a t n a k , Id. akár Vajda, akár Reviczky, E n d r ó d i , K o m j á t h y , akár Á b r á ­ nyi hazafias verseit); ha be akart illeszkedni, ezt kellett elsajátítania - s ráadásul az asszi­ miláló k ö z e g t ü r e l m e t l e n s é g e miatt kénytelen volt m e g t a g a d n i saját s z e l l e m i - m ű v e l t s é g i hátterét. A helyzetet csak bonyolítja, hogy a p o l g á r s á g itt n e m válhatott oly e g y é r t e l m ű e n u r a l k o d ó v á , mint a nyugat-európai o r s z á g o k b a n : itt úgy kellett b e c s e m p é s z n i e a g a z d a s á ­ gi t e l j e s í t m é n y k ö z p o n t ú s á g o t a társadalmi k ö z g o n d o l k o d á s b a , h o g y k ö z b e n h a n g o s a n di­ csőítette az „ á l l a m a l k o t ó " n e m z e t s n e m e s s é g érdemeit; lelkiismeretében nem tudta ösz100 6

7

8

9

szeegyeztetni a polgári értéktudatot és a nemzeti ideológiát. ( E n n e k első n y o m a i m á r Vajda J á n o s röpirataiban is m e g m u t a t k o z n a k ; a 8 0 - a s é v e k b e n e z az e l l e n t m o n d á s c s a k fokozódott költészetében.) A z a s s z i m i l á n s polgárság - p a r a d o x m ó d o n - m é g így is sokat megsejtett a kisajátítás alapjául s z o l g á l ó kultúra értékeiből - sokszor többet, mint m a g a az átadó; e z a z o n b a n n e m változtat az e g é s z társadalmi-kulturális cserefolyamat torz voltán. A p o l g á r s á g b ó l (ha sikeres volt) „úri k ö z é p o s z t á l y " lett, az idegen eredetű p o l g á r s á g — ha p é n z e e n g e d t e - rendre vásárolta a n e m e s i címeket, s - egy radikalizálódó réteget kivéve — b i z t o s lép­ tekkel haladt a k ö z ö s katasztrófa felé a z á l l a m a l k o t ó ideológia k ö d é b e b u r k o l ó z ó dzsentri réteg oldalán. M i n d e z e k e t figyelembe v é v e a zsidóság nagyfokú szellemi r u g a l m a s s á g á n a k kell tu­ lajdonítanunk, h o g y az eredeti m a g y a r kultúra legjavából sokat elsajátított (talán ezzel m a g y a r á z h a t ó az is, h o g y a lehetőségei m e g h a l a d ó m é r t é k b e n asszimilálódott), m á s r é s z t kiszolgáltatottságával kell m a g y a r á z n u n k , hogy eredeti nemzeti-etnikai sajátosságait, ha­ g y o m á n y a i t sokszor feladta, v a g y éppen m e g t a g a d t a . 10

2. Kiss József úlja a balladáktól

a modern

líráig

K i s s József költői indulásának legjellegzetesebb műfaja a ballada. A z a ballada, amely A r a n y J á n o s m ű v e i b e n a nemzeti kultúra törzsanyagának vált részévé, Gyulai Pál, G r e g u s s Ágost, Beöthy Zsolt kritikusi tollán egyre inkább a „ m a g y a r fajiság" jellegzetes kifejeződésének, a s z á z a d u t ó egyik fontos ideológiai bázisának kezdett számítani. K i s s József nem ok nélkül érezhette úgy, hogy a m e n n y i b e n eltalálja a ballada hangját, a h i v a ­ talosság előtt m é l t ó v á válik a m a g y a r költő névre. Nagyfokú b e l e é r z ő k é p e s s é g e révén c s a k u g y a n sikerül megszólaltatnia a műfaj A r a n y János-i változatának h a n g h o r d o z á s á t , ám ez nem elég ahhoz^ h o g y tollán j ó m ű v e k szülessenek. N e m c s a k a műfajjal van baj, mint K o m l ó s mondja, m é g ha igaz is, hogy a „nemzeti m ű f a j " szerepét csak a G r e g u s s által leírt m e r e v formában tölthette be; A d y nagy s z i m b ó l u m v e r s e i mutatják, hogy a b a l ­ lada sok hasznosíthatót nyújtott a m o d e r n líra s z á m á r a . A p r o b l é m á t sokkal i n k á b b az jelentette, hogy K i s s József nem tisztázta igazán m ű v é s z i szándékát, a m i k o r a balladák írásába fogott. A z egyik d i l e m m a a zsidó tárgyú balladákkal kapcsolatos: bizonytalan m a r a d , h o g y a költő értékként m e g akarja-e őrizni a zsidó életforma, s z o k á s r e n d elemeit, v a g y a m a r a d é k t a l a n beilleszkedést s z o r g a l m a z z a - e , ahogy ezt az alakok pszichológiája, nyelve s u g a l l j a - s az etnikai v o n á s o k csupán j e l z é s e k a szereplők s z á r m a z á s á r a n é z v e . ( E z az e l l e n t m o n d á s teszi k u r i ó z u m s z e r ű e k k é a zsidó sajátosságokat e v e r s e k b e n . ) A k ö ­ z ö n s é g - a zsidó és a n e m zsidó egyaránt - inkább az utóbbit olvasta ki e b a l l a d á k b ó l ; si­ kerükben nagy része volt annak, hogy a k ö z ö n s é g az asszimiláció általános e r e d m é n y e s ­ ségét szerette látni az idegen származású városi polgárság asszimilációjában, h o g y elleplezhesse m a g a előtt az asszimilációs politika kudarcát az ország perifériáin. 1 2

13

A másik d i l e m m a már közvetlenül világképi jellegű. A z A r a n y - b a l l a d a két l e g l é n y e ­ g e s e b b - e g y m á s s a l szorosan összefüggő - e l e m e az erkölcsi világrend s az e m b e r i lélek k é p e s s é g e ö n n ö n b ű n ö s s é g é n e k fölismerésére, átélésére. E z a predestinációs eredetű per­ m a n e n s önvizsgálat e r e d m é n y e z i , h o g y A r a n y balladahőseinek konfliktusa^általában bel­ ső, lélektani jellegű. Kiss József nyilván ismerte ezt a g o n d o l k o d á s m ó d o t , de oly mér­ tékben n e m i g e n élte át, h o g y esztétikailag m e g g y ő z ő m ű v e t h o z z o n létre e n n e k alapján.

ím

Л balladai b e n s ő s é g légkörét i l y m ó d o n a szentimentális tradícióból hívja e l ő ; l e g i n k á b b a Simon Judit c í m ű vers jelzi, hogy a szentimentális m o t í v u m a lelki konfliktus h e l y é b e k e ­ rült (az anyai csók tilalma). M e g m a r a d többnyire az erkölcsi világrend m i n t szemléleti alap, bár a lelki konfliktus e l m a r a d á s a és a szentimentális jelleg m e g j e l e n é s e folytán m ó ­ dosul, illetve veszít j e l e n t ő s é g é b ő l ; szinte műfaji kellékké d e g r a d á l ó d i k —az é r z e l m e s ha­ tással s z e m b e n . Mint a RobozÁgnes c í m ű ballada is mutatja, a költő szereti a k ö n n y e b b i k megoldást választani az é r z e l m e s hatás kedvéért - k ü l ö n ö s e n , ha egy kis erotikus h a n g u ­ latot is lophat a m ű b e . R o b o z Á g n e s odaadja m a g á t a kegyetlen u r a l k o d ó n a k , h o g y ikerfiait m e g m e n t h e s s e ennek gyilkos indulatától (külön z a v a r ó , h o g y nem tudjuk, miért akarja a király megöletni az egyiket a kettő közül; vélhetőleg csak azért, h o g y egy ötlettel R o b o z Á g n e s r e bízza a választást.) Á g n e s „ á l d o z a t a " folytán a király g y i l k o s indulata szublimálódik, elmarad a jóvátehetetlen cselekedet s így természetesen a b ű n ö s lélek m e g h a s o n l á s a is; a v i l á g r e n d n e k csak annyi „ d o l g a " marad, hogy R o b o z Á g n e s önfelál­ d o z ó vétkét m e g b o c s á s s a . A z e g y é r t e l m ű e n tragikus kifejletű ballada is v i l á g o s a n szenti­ m e n t á l i s m o t í v u m r e n d s z e r t m o z g a t (Gedővár asszonya). A z egyetlen következetesen exponált Kiss József-ballada a Kincses Lázár lyánya. A költő ezúttal vállalkozott arra, hogy az erkölcsi világrendet sajátosan z s i d ó szemléleti alapra helyezze; az alapheyzet, amely azt hirdeti, h o g y J e h o v a m i n d e n istenségek között a l e g n a g y o b b , tragikus kifejletét ígér (a zsugori Lázár eszerint n e m tartaná m e g fogadal­ mát, amelyet J e h o v á n a k tett - h o g y tudniillik a falu l e g s z e g é n y e b b ifjához adja leányát, ha az Úr m e g g y ó g y í t j a - , s a bosszúálló J e h o v a így elpusztítaná a leányt.) A költő - n é m i j ó k a i s fordulattal - eltéríti a történetet; talán attól tart, h o g y zsidó gőggel v á d o l n á k m e g , talán csak a kisigényű k ö z ö n s é g n e k enged; m i n d e n e s e t r e K i n c s e s L á z á r lyánya b o l d o g frigyre lép titkos szerelmével, a szegény N á t h á n n a l . A Kiss József-ballada e l n é m u l á s á n a k fő okát abban kell látnunk, h o g y a zsidó tradíció elfogadásának-elutasításának drámai ambivalenciája nem találta m e g a megfelelő kifeje­ z é s m ó d o t e műfajban. A Legendák a nagyapámról ironikus kettőshangzata lesz majd erre igazán alkalmas; addig a z o n b a n szinte egyedül а Jehova polifóniája tud m ű v é s z i m e g o l ­ dást adni a d i l e m m á r a . J e l l e m z ő b b e k ebben az időben az olyan végletek, m i n t az Egy szó miatt, a m e l y b e n saját majdani - zsidó liturgia szerinti - temetését jeleníti m e g a költő; az öregek majd, ú g y m o n d , „ M o r m o g n a k h a g y o m á n y o s szókat / S szakállukat libegtetik, / Oly furcsa m i n d e z ! - S z e m ü k közé / Mért n e m k a c a g h a t o k n e k i k ! " A z irónia, m e l y kissé erőszakoltan fut heinés poénba, a zsidó tradíció elutasítójának látszólag k ö n n y e d iróniája. Pedig nem lehetett könnyű a l e m o n d á s ; teljesen érthető a költő e l k e s e r e d é s e , m i d ő n azt kell tapasztalnia, hogy az asszimiláló k ö z e g m é g e teljes l e m o n d á s után sem hajlandó a befogadásra (Az ár ellen, Új Ahasvér). A zsidó sorsnak e keserű ambivalenciája u g y a n a k k o r a világképi e l b i z o n y t a l a n o d á s ­ ban is m e g h a t á r o z ó szerepet játszik. A megtagadni kényszerült világképi h a g y o m á n y t n e m tudja pótolni a kor szkeptikus szelleme által a m ú g y is megrendített keresztény g o n d ­ viseléshit. A tradícióvesztés világképi következményeiről a Mese a nagy csizmáról és a kis cipő­ ről vall a legközvetlenebbül. Jellegzetes Kiss József-i epiko-lírai alkotásnak indul a vers - a m e s e k e r e t ezúttal is részben népies, részben szentimentális - , ám igazából v a l l o m á s e z a m o n o l ó g - e z t jelzi az is, hogy a költő „elfelejt" visszatérni az életképies k e r e t h e z :

102

Ah kínos gyötrelmes nagyon! ...kidobni lassan, sorra, rendre A felkorbácsolt e l e m e k b e A saját házi isteninket, Kik óvtak, oltalmaztak m i n k e t Majd jött a balsors fordulója... Majd befogadni a hajóba,

M i k o r a bordája r o p o g , recseg, H o g y a viharban segítsenek, Barbár, idegen isteneket Kiket mi soha m e g n e m értünk És nyelvükön sohasem beszélünk S kezd m i n d e n érthetetlen lenni, A z m á r a ' N i h i l ' , az a S e m m i !

A z 1905-ös Odessza című versben - a z s i d ó p o g r o m o k rettenetes é l m é n y é n e k hatására — e g y e n e s e n arra a k ö v e t k e z t e t é s r e j u t , h o g y a g o n d v i s e l é s s e m z s i d ó , s e m keresztény a l a p o n nem fogadható el: H a d a k útját j á r ó , csatakész J e h o v a ! H o v a lett c s á k á n y o d , villámaid hova? F e n y e g e t ő bosszúd, hősi k é r k e d é s e d , A táblákba vésett? S te újkor titánja, O l y m p - r e n g e t ő Hol jártál, amidőn kigyúladt a tető? Názáreti J é z u s ! szíved hova b á g y a d t , H o g y a szörnyűt láttad? E világképi krízist a p o z i t i v i z m u s hatása teszi teljessé: Kiss József v é g s ő pontjáig jut az értéktelen „ v a l ó s á g " és szubjektív - ám fiktív - „illúzió" kanti-schilleri indíttatású szembeállításának ( „ H a z u d v a szép csak s tűrhető az élet" - László Fülöpnek). E teljes v i ­ lágképi relativizálódás, a „ n i h i l " elöl m e n e k ü l v e a szentimentális-biedermeier irány in­ timszféra-kultuszában keres m e n e d é k e t (Varróleány dala, Az anyaszív, Mécsvilág stb.). E m e n e k ü l é s i m a g a t a r t á s v é g l e g e s s é teszi a lemondást a lét esztétikai birtokbavételének igényéről. A z egyetlen a b s z o l ú t u m , amely m e g m a r a d s z á m á r a - s amelyet a s z e n t i m e n t á ­ lis-biedermeier irány költői közül e g y e d ü l R e v i c z k y sejtett m e g olykor - a nyelv volt. A h o g y k o r á b b a n a tiszta m a g y a r költői nyelv, amelyet használt, cáfolhatatlan b i z o ­ nyítékul szolgált s z á m á r a a m a g y a r voltát m e g k é r d ő j e l e z ő k k e l s z e m b e n , lassanként a r e lativisztikus é r z e l m e k - h a n g u l a t o k tiszta hangú megszólaltatása általában is t á m a s z á v á vált a világképi e l b i z o n y t a l a n o d á s közepette. Érzései n e m voltak m o d e r n e b b e k az E n d r ő di S á n d o r érzéseinél; az intimszférából, a k o n v e n c i o n á l i s e m l é k k é p e k b ő l vett s z i m b ó l u ­ mai (Két hajó, Influenza) m e g s e m közelítették Komjáthy ezoterikus ö n s z i m b ó l u m a i n a k sokrétűségét, C z ó b e l M i n k a tárgyias j e l k é p v i l á g á n a k eredetiségét; ám e korlátozott m o ­ dernséget A r a n y J á n o s nyelvi tradíciójához k a p c s o l ó d v a fejezte ki, m á s szóval az Őszikék nyelvét, m e l y már m a g a is többszörös deformáció e r e d m é n y e volt, deformálta t o v á b b az „új érzések m a g y a r kifejezése" f e l é . ízlésének köszönhette, h o g y n e m a „ t ő s g y ö k e r e s ség sallangjait" produkálta, ellenkezőleg, a m o d e r n m a g y a r líra m a g y a r o s kifejezésmód­ j á n a k egyik k e z d e m é n y e z ő j e lett. 1 6

3. Impresszionizmus

vagy

szecesszió?

Utaltunk rá, a korszak költői v i l á g k é p é n e k alakulása szempontjából n a g y j e l e n t ő s é g e volt annak, h o g y a n vetik le a „ v a l ó s á g álarcát" a nyelv által kódolt értékenlitások a p o z i ­ t i v i z m u s k o r á b a n , hogyan válnak illúziókká, s hogyan veszi fel a k ü z d e l m e t ezzel a dezillúzióval a költészet - a m a g a megújult létszemléleti perspektívája s közvetlen é r t é k é l m é ­ nye révén. Láttuk, a népies-nemzeti irány például klasszicista pátosszal igyekezett feltétlen b i z a l m a t kelteni a megrendült objektív e s z m é n y e k iránt (ezt a m ó d s z e r t aztán m á s irányok is követték), vagy a népköltészet naivitásának sáncai m ö g é v i s s z a h ú z ó d v a próbálta helyreállítani a külső és a belső világ értékteljes kongruenciáját ( e n n e k az eljá­ rásnak is m e g v o l t a k a későbbi hívei). M i n d e z e k r e a törekvésekre v é g s ő soron a nietzs­ chei „ n i m m e r k ö n n e n w i r z u r ü c k " elve v o n a t k o z i k — természetes k ö v e t k e z m é n y tehát az irány költőinek lírájában uralkodó elégikus h a n g n e m , a m e l y s z o r o s a n összefügg az ö n ­ csalás elháríthatatlan érzésével. A n é p i e s - n e m z e t i irány másik nagy kísérlete a k o n g r u e n c i a naivitásából kiszakított szubjektum értékteljes belvilágának föltárása volt. A z első lépéseket A r a n y J á n o s tette m e g e b b e n az irányban - v é g s ő soron r o m a n t i k u s indíttatásoktól v e z é r e l v e . A m á s o d i k n e m z e d é k b ő l V a r g h a G y u l a és Bárd M i k l ó s a vitaiizmus irányában vitte t o v á b b A r a n y sejtéseit. Vajda J á n o s fölismeri, hogy vitalisztikus alapon a k o n g r u e n c i a m e g ő r i z h e t ő il­ letve helyreállítható - az élet objektív é r t é k g a z d a g s á g a összekapcsolja a külső és belső világot. Komjáthy aztán e vitalisztikus kongruencián is túllép - zárójelbe tévén az objek­ tív világot. S z á m á r a a szubjektum értékgazdagsága tisztán szellemi természetű, ezért az sem o k o z neki problémát, hogy a költői nyelv elidegenedett a tárgyi v a l ó s á g t ó l . M e n t e s m a r a d így a parnasszisták reziguáciőjától, akik úgy érzik, hogy a m ű a l k o t á s az e g y e d ü l i objektív é r t é k m i n ő s é g az értéknélküli objektivitás óceánjában. A z Arany-lírában azonban egyre i n k á b b az a sejtés kerekedik felül, h o g y a szubjek­ tum belső értékvilágának a külső objektivitásban s e m m i sem felel m e g ; ez a sejtés teszi s z á m o s - főleg kései - művét a parnasszistákéhoz hasonló „ R o b i n s o n - s z i g e t " - t é . A szentimentális-biedermeier irány költői is el v a n n a k j e g y e z v e ezzel a v é g s ő rezignációval, de nem k é p e s e k b e l e n y u g o d n i . M e g p r ó b á l n a k a külvilág felé fordulni, de a k ü l ­ ső v i l á g m e g h ó d í t á s á b a n csak a közvetlen környezet kisvilágáig j u t n a k , hiszen s z k e p s z i ­ sük és enerváltságuk éppen a benső világ r o m a n t i k u s jellegű expanzióját tette lehetetlenné. M e g h a s o n l o t t lelkek, akik nem találnak otthonra s e m a m ű a l k o t á s b a n , s e m a külvilágban; így marad s z á m u k r a a külső és a belső világ s z ű k ö s határterülete, a s z e m é ­ lyes életkör intimitása. Elégikus hanghordozásuk természetesen rokon lényegű a n é p ­ n e m z e t i e k é v e l ; a k ü l ö n b s é g leginkább abban van, hogy ők eleve n e m is p r ó b á l k o z n a k az illúziónak, az á l m o k n a k valóságreferenciát keresni, őket már csak az értékektől v a l ó megfosztottság h a n g u l a t á n a k pontos fölidézése érdekli. így j u t n a k el az irány képviselői (főleg R e v i c z k y ) az i m p r e s s z i o n i z m u s a m a sajátos változatához, a m e l y b e n a természeti t á r g y a k n a k nem annyira érzékszervi, mint inkább érzelmi-hangulati impressziója, k o n n o tációja fontos. Ez az a pont, amelyen Kiss József a Reviczky-féle költészethez k a p c s o l ó ­ dik - s kétségtelen, hogy az i m p r e s s z i o n i z m u s n a k ez a válfaja - a m e l y a b e n s ő s é g e s s é g é r d e k é b e n átstilizálja a természeti látványt - a s z e c e s s z i ó h o z áll k ö z e l . Kiss József m o ­ dern hangvételű verseinek megítélése é r d e k é b e n célszerű tehát kis kitérőt lennünk a sze­ c e s s z i ó k é r d é s k ö r e felé.

A „ h a g y o m á n y o s " költői szó hatása - amely ellen a szecesszió fellázadt - két t é n y e ­ zőn alapul: egyrészt az emberi p s z i c h i k u m n a k azt a képességét mozgósítja, h o g y a pszi­ c h é a nyelvi jel ingerére olyan választ ad, mintha az inger a valóságból j ö n n e ; m á s r é s z t — többé.-kcvésbé - t á m a s z k o d i k a racionális v a l ó s á g i g é n y r e is mint visszacsatolásra. Л k ö l ­ tői fikció teremtette v i l á g így - m i n d e n kétely ellenére - a valóságról alkotott k é p e k k ö ­ zelébe kerül a p s z i c h i k u m b a n . Л szecesszió azonban a fikcionált v i l á g o k v á l s á g á n a k i d e ­ jén született: ez az irány - némi d e k a d e n s arroganciával - fittyet hány a racionális v a l ó s á g i g é n y n e k , m i k ö z b e n - a mozdulat, a lendület, az o r n a m e n t u m , a h u l l á m m o z g á s sodrásával - v é g s ő k i g csigázza az érzékeket. Befogadójától elvárja, hogy m a g a v á l a s s z a szét a „I.ustprinzip"?-et és a „Realitatsprinzip"-et, ez utóbbit tegye zárójelbe, s engedjen az érzékek rafinált ingerlésének. A z esztéta m ű é l v e z ő elfogadja ezt a felhívást, mert így olyan ingerekhez jut, a m i l y e n e k b e n természetes úton soha nincs része („les p a r a d i s c s ar­ tificielles"). Л szecesszió m i n d e z e k érdekében sokszor undorral fordul el a technikai ci­ vilizáció valóságától, de u g y a n í g y elutasítja a természeti világ n y e r s realitását is, s m i n ­ den művészetet, amely erre támaszkodik, beleértve az impresszionizmust is, mint a naturalizmus végső s t á d i u m á t . „Szigetművészet", „műteremművészet", „zárványművé­ s z e t " jön így létre - amely n e m c s a k a kapitalizmustól, h a n e m a „ r o m a n t i k u s antikapitaIizmus"-tól is elhatárolja m a g á t . Ha van a szecessziónak v a l a m i l y e n világképi-filozó­ fiai k a p c s o l ó d á s a , a k k o r az a v i t a i i z m u s h o z köti: ennek hallgatólagos elfogadása nélkül aligha bízhatna az érzékek fölcsigázásának lehetőségében. (Talán - az életlcndület „ o r n a m e n t a l i z m u s á n " túl - ezért vélt Halász G á b o r szecessziós jelleget fölfedezni Henri B e r g ­ son f i l o z ó f i á j á b a n . ) Л m a g y a r századforduló nem juthatott cl a szecesszió e m e d e k a d e n s , „ h e r m e t i k u s " stádiumába; Czóbel M i n k a , a d e k a d e n s arisztokrata-költőnő azért n e m , mert soha n e m tudott m e g s z a b a d u l n i a - részben éppen s z á r m a z á s a miatt kötelezőnek vélt - e r k ö l c s n e ­ mesítő hevülettől, m í g a p o l g á r s á g köreiből induló költők nem tudhatták oly m é r t é k b e n m a g u k m ö g ö t t a polgári társadalmat, ennek technikai e n t h u z i a z m u s á t , mint a m ü n c h e n i Jugcnd m ű v é s z e i , a francia d a n d y , az angol Prae-Rapbaelite B r o t h e r h o o d , hiszen é p p a polgári értékek elfogadásáért kellelt síkra szállniuk. S bár a nagyvárosi életforma i g e n ­ lése eltávolította őket a falusias ( n é p n e m z e t i ) természetkultusztól, n e m alakult ki b e n n ü k határozott, p r o g r a m s z e r ű naturalizmus- vagy i m p r e s s z i o n i z m u s e l l e n e s s é g . Kiss Józsefről sem m o n d h a t ó , hogy elutasítaná a világot, inkább - sok kortársához hasonlóan - elszen­ vedi az illúziók és a v a l ó s á g eltávolodását. N é h á n y versében - például az Emléklap c í m ű ­ ben - megszólal ugyan az élet realitásainak p r o g r a m s z e r ű elutasítása, a m á m o r kultusza („Igyál g y ö n y ö r t az élet p o h a r á b ó l , / A z élet s e m m i - ó de szép a m á m o r " ) , m é g i s j e l l e m ­ z ő b b erre a lírára az az elégikus h a n g h o r d o z á s , amely u g y a n a b b ó l a v a l ó s á g utáni n o s z ­ talgiából fakad, mint a szentimentális-biedermeier irány költőinél. Tüzek című lét-összeg­ ző v e r s é n e k i d ő s z e m b e s í t é s e e g é s z é b e n e nosztalgia kifejezésére szolgál. Van v e r s e , a m e l y b e n m é g v i s s z á b b lép; Régi dalt ver... című elégikus dalát, a m e l y b e n az ifjúságra e m l é k s z i k vissza, a naiv k o n g r u e n c i a felélesztésével p r ó b á l k o z ó I^évay J ó z s e f v a g y az 5 0 - e s é v e k Vajda J á n o s a írhatta volna: 17

1 8

19

Első dalnak istenítő perce, M á m o r , m e l y h e z nincsen fogható!

M i k o r a dal harmat a kebelre, É s a látszat mind, de m i n d - v a l ó !

Kiss József - és a n y o m á b a n föllépő lírikusok - költészetének legjellegzetesebben s z e c e s s z i ó s v o n á s a a l i g h a n e m a nyelvi k ö z e g - ha n e m is d e k a d e n s - hatáskeltő funkció-

j á n a k fölfokozása, az, amit Halász G á b o r így fogalmaz m e g : „ A s z e c e s s z i ó l é n y e g e : m e s ­ terkedés a szóval: ...A költők mint drága kárpitot teregetik szét, hullámoztatják színeit, kitapintják teltségét, lemérik hangulati értékét; a m a t ő r nyelvész m i n d a h á n y . " A v a l ó ­ s á g h o z v a l ó sajátos - a német Jugendstil követőiétől eltérő - v i s z o n y természetesen m i n jjen „ m e s t e r k e d é s " ellenére n y o m o t hagyott az irányzat líráján; főleg t e r m é s z e t e s e n Kiss József költői nyelvéről m o n d h a t ó el, hogy minden szecessziós-dekoratív kifinomultsága ellenére m a r a d b e n n e „valami reális". Impresszionista képein m i n d i g érezhető a m e g s z e r ­ kesztettség, s z i m b ó l u m a i soha n e m m e r é s z k e d n e k a titokzatosság e l m o s ó d ó k ö z e g é b e ( m é g olyan, lényegében szimbolista versében s e m , mint a Nagy fekete erdő). Legjellem­ z ő b b verstípusa az, amelyben m á r - m á r kiszámított m é r t é k k e l van jelen az i m p r e s s z i o n i z ­ m u s érzéki fogékonysága, a s z i m b o l i z m u s sejtelmessége, a szecesszió dekorativitása (Inf­ luenza). T a l á n csak a z o k b a n a verseiben m e r é s z k e d i k m e s s z e b r e a szecesszió „ i n g o v á n y á n " , m e l y e k b e n távoli, egzotikus világok hangulatát jeleníti m e g plasztikusan: 2 1

Saruimról és lelkemről l e s ö p r ö m A v é n E u r ó p a fakó porát, És elkísérlek túl szigeten, öblön - L á i l á h a i l l ' Allah!

Vajon a sejkh színe elé bocsát? Szól és b e s z é d e mint m i k o r g y o r s h a b b a A pajkos g y e r m e k rózsákat d o b á l " (Képzelt utazás )

Beludzsisztán gyönyeit n e m fűztem-e n y a k a d b a , É s Shiráz rózsáit fúrteid közé? (Sherezád) (Ld. m é g Л beduin, a Nippon gyermeke, a Perzsa, A csók című verseit.) Jellegzetesen átmeneti j e l e n s é g szerelmi költészete is: a c s ö n d e s , k i e g y e n s ú l y o z o t t ér­ zések, m é l a b ú s v á g y a k o z á s o k R e v i c z k y h e z közelítik, á m - szintén m i n d i g j ó l kiszámított m é r t é k szerint - érvényesít frivolságot, erotikát is.

4. A századforduló 4.1. Viszonyuk

nemzedéke a

tradícióhoz

A Kiss József n y o m á b a n föllépő fiatalabb n e m z e d é k m á r n e m élte át oly elemi erővel a tradícióhoz való viszony, az identitás problémáját, mint elődjük: az asszimiláció folya­ mata az utolsó évtizedre gyakorlatilag befejezett tény volt. H o g y a tradícióküvetés k é r d é ­ se m é g i s fontos s z á m u n k r a , abból tudhatjuk, hogy - b á r Kiss Józsefnél is v á r o s i a s o d o t tabb j e l e n s é g e k - g y a k r a n használják a n é p n e m z e t i verselési h a g y o m á n y formáit ( k ü l ö n ö s e n s z e m b e t ű n ő e g y a k o r i s á g a R e v i c z k y v e l , Komjáthyval v a l ó ö s s z e h a s o n l í t á s ­ ban), nyelvi kifejezésmódjuk pedig - Kiss Józseféhez hasonlóan - szinte a p e d a n t é r i á i g m a g y a r o s . A mai olvasó v a l ó b a n csak a r o s s z h i s z e m ű s é g m e g n y i l v á n u l á s á n a k tekintheti K o z m a A n d o r bírálatát, a m e l y b e n a Slemil szerzőjét falura küldi a helyes m a g y a r s á g e l ­ sajátítása é r d e k é b e n . 2 2

H o g y a m e g v á d o l t költőt idézzük: S z í v o m ajkad rád o m o l v a M i n t h a apád ajka v o l n a , E z is olyan é d e s . (Ignotus: Bölcső

^

előtt)

'*

'

E versek o l y k o r már v a l ó b a n inkább a tradíció-elsajátítás B i b ó - e m l e g e t t e „ s a l l a n g o s s á g á t " jelzik; M a k a i E m i l például, Szánom-bánom című versében „ H a j d i n á r o m ! " felkiál­ tással indítja a refrént. Jelzi az a z o n o s s á g p r o b l é m a meglétét a zsidó tradícióhoz v a l ó k a p c s o l ó d á s is. E g y pil­ lanatra úgy látszik, mintha a kettős g y ö k é r r e n d s z e r reális lehetőség volna. M a k a i E m i l aki egy időben rabbinak készült - egész kötetnyi zsidó lírát fordít, de a t é m a k ö r saját lí­ ráját is megihleti; с írja m e g azt a Borate c í m ű verset, a m e l y a Kiss József által fölvetett p r o b l é m á h o z (Jehova, Egy szó miatt, Kincses Lázár lyánya, Legendák a nagyapámról) a l e g k ö z e l e b b áll. A z életképkeretben fölléptetett „blazírt" főfigura láthatólag kívülről szemléli a zsidó liturgiát ( m e l y n e k helyszíne - nappal m u l a t ó - az iróniáig fokozza a kí­ vülállást), de e z a „ b l a z i r t s á g " i n k á b b c s a k külsőség; a költő n a g y e m p á t i á v a l mutatja be a liturgiát:

Mily érdekes e kép blazírt s z e m é n e k ! Fehér tógát visel benn m i n d e g y i k . Hajlongnak hosszú szakállú v é n e k S e g y h a n g ú a n a mellüket verik.

T Dicsérjük J e h o v á t — kiált a z e g y i k , ^ Ki fennhéjázót p o r b a lealáz... ^ Dicsérjük J e h o v á t hajnaltól estig - ^ Z ü m m ö g reá választ a z i m a h á z .

A kettős k ö t ő d é s lehetősége leginkább az A h a s v é r u s - m o t í v u m vissza-visszatérő j e ­ lentkezésében m u t a t k o z i k ; a csoport költői hol az A r a n y János-i e g y e t e m e s űzöttség, hol a ( k é s ő b b m é g e m l í t e n d ő ) szentimentális élethelyzet, hol a k ö n n y e d , Heinére kacsintó poén kifejezéséért f o l y a m o d n a k e m o t í v u m h o z - ám m i n d e g y i k m ö g ü l kiérződik K i s s J ó ­ zsef Új Ahasvérusának emóciója: M e g a n n y i nyughatatlan lélek, V e r s e n y t futnak őrült r o h a m b a ' Ki v e l e m k ó b o r o l ; N i n c s senki, aki e l m a r a d n a És n e m találunk célt sehol! ( M a k a i Emil: A bolygó) É s száz köny űzi-hajtja e g y m á s t V a d vágytól tágranyitott nagy s z e m é b e n ; A z ú g v a b ú g ó orgona s a hivők S a m i s e m o n d ó vén pap szózatának K a v a r g ó morajából ím kihallik E g y hang, m e l y lágyan c s e n g , mint vert arany; Jól ö s m e r i , hiszen hozzá esengett E g y percnyi pihenésért hajdanán. - A z é j , a m e l y e n én a földre szálltam,

B o l d o g t a l a n k í n s z e n v e d ő t ne lásson, ья-т^г" « II Hiú v á g y a k bősz jajszavát ne hallja: Ö r ö k - i d ő n e k e béke-szigetjén E g y pillanatra te is m e g p i h e n h e t s z (Szilágyi G é z a : Ahasvér karácsonya) E s z e m b e j u t halottak napján E g y régi, régi bús rege, Volt e g y s z e r egy szigorú m o l n á r É s a n n a k volt egy g y e r m e k e . D r á m á t faragtak e s e t ü k b ő l É s rég volt, istenuccse, rég, A m i k o r első ízben láttam A m o l n á r t és a g y e r m e k é t .

Mióta b o l y g u n k a v i l á g o n Kopott r u h á b a n , tudja ég. A mi h e l y ü n k b e n , istenuccse, M i n d e n k i meghalt v o l n a rég. M i n k e t föltámaszt szörnyű s o r s u n k M i n d e n n o v e m b e r elsején N a g y s á g o s úr, o h könyörüljön A molnáron s a gyermekén. (Heltai Jenő: A molnár

és gyermeke)

,г ;j I к i 1 |

;

я J e l l e m z ő a z o n b a n , mily k ö n n y e d h u m o r r a l intézi el - ismét Heltai - a v i d é k i k ö l t ő k e t / akik n e m tartják őt elég m a g y a r n a k : s Tisztelt vidéki k o l l é g á i m , K i k e t s z e m é l y e m érdekel, K i k verseikkel D u n a S z e c s k á n C s i n o s e r e d m é n y t értek el,

S z e g é n y fejemnek nekiestek, M e r t n e m v a g y o k elég m a g y a r , S mert n e m d a l o l t a m m é g e földről, M e l y ápol és m e l y eltakar. (Promdom)

N e m o k o z o t t tehát igazán k o m o l y problémát a tradicionális k u l t ú r á k h o z v a l ó v i s z o n y ; a m a g y a r kultúra v o n a t k o z á s á b a n e z o n n a n is látszik, hogy a v i l á g k é p i r e l a t i v i z m u s b ó l s z á r m a z ó iróniát szívesen érvényesítették az általuk e g y é b k é n t láthatóan respektált n é p ­ n e m z e t i tradícióval s z e m b e n - illetve h o g y k a p c s o l ó d t a k a n é p n e m z e t i v e l s z e m b e f o r d u l ó s z e n t i m e n t á l i s - b i e d e r m e i e r irányhoz. A n é p n e m z e t i m o d o r ironizálásának legjobb példáit ismét c s a k Heltai J e n ő költészetében találjuk: Feje búbján t o r n y o s - b o r n y o s frizura, Frizura, R é s z l e t e k r e vásárolta az ura, A z ura. E m p i r - r u h a princesz-ruha csipke-blúz, Csipke-blúz. K i s kalapja, nagy kalapja v a n v a g y h ú s z , V a n v a g y húsz,... (Budapesti

népdal)

A n é p i e s - n e m z e t i tradíciótól v a l ó elfordulás mellett az is a s z e n t i m e t á l i s - b i e d e r m e i e r irány költőihez közelíti őket, hogy helyzetük l e g i n k á b b e z e k é h e z h a s o n l ó : egzisztenciális m o z g á s t e r ü k s z ű k ö s a súlypont nélküli B u d a p e s t társadalmában, m é g ha e g y r e i n k á b b ti­ p i k u s n a k tekinthető is az i r o d a l o m b ó l , újságírásból élő költő alakja. Életérzésük így 1П8

g y a k r a n talál kifejezést a R e v i c z k y által deformált Bajza József-i n y e l v e z e t b e n . E h h e z az irányzathoz M a k a i Emil áll a l e g k ö z e l e b b : őrá j e l l e m z ő leginkább az érzelmi élet korlá­ tozottsága, a t ö r e k v é s a kiegyensúlyozottságra a k ö n n y e d , lezárt formák k e d v e l é s e ; az ironikus h a n g , bár o l y k o r p r ó b á l k o z i k vele, idegen tőle: Júliusi rózsák az utcaszögellőn, M a ti lengtek a l é g b e , ti úsztok a szellőn A m á s k o r oly unott utca felett.

M a kigyullad a szív, a m e l y e n elégtek — Júliusi rózsák, ki m o n d t a m e g néktek, H o g y e n g e m a legszebb leányka szeret? A legszebb leányka szeret! (Szerei)

A s z e n t i m e n t á l i s - b e i d e r m e i e r v e r s t í p u s j ó l m e g f i g y e l h e t ő olyan „ d e k a d e n s " k ö l t ő k n é l is, mint Szilágyi G é z a v a g y Erdős R e n é e : T e édes, c s a k te bírhatnád Szívemet még jóra: Ráborulva

K ö n n y e i d d e l azt a s z e n n y e t L e m o s h a t n á d róla.

(Szilágyi: Megtisztulás) Jer idegenbe, keressünk egy kunyhót, K i c s i n y k e kunyhót, szalmafödelest. T e v é g y kapát és ásót k e z e d b e , Én a tűzhelynél keresek helyet. (Erdős: Szapphó,

,

h

c

^,

XV.)

Á m - talán azzal összefüggésben, h o g y a századfordulón ugrásszerűen m e g n ö v e k s z i k a polgári jellegű o l v a s ó k ö z ö n s é g s z á m a , s így e költői csoport lehetőségei v i s z o n y l a g nagy ü t e m b e n t á g u l n a k - költőink nem m a r a d n a k m e g a szentimentális-biedermeier leszorítottság, b e n s ő s é g keretei között. A kiindulópontot - akárcsak pl. T e l e k e s Béla szá­ mára - a szentimentálisban rejtve, szublimáltán m e g h ú z ó d ó érzéki elem jelenti. A szenti­ m e n t á l i s - b i e d e r m e i e r iránynál ebből kétfelé vezetett út: egyrészt az i m p r e s s z i o n i z m u s , másrészt a vitalisztikus alapú s z i m b o l i z m u s felé. A századvégi költők e csoportjánál az utóbbi választás látszik v a l ó s z í n ű b b n e k : az „ E m p f i n d s a m k e i t " e g y é r t e l m ű e n az é r z é k i s é g kultuszába fordul náluk - sajátos okoknál fogva költészetük m é g s e m j u t közel a s z i m b o ­ lizmushoz.

4.2. A tradicionális

eszményhit

és a vitaiizmus

kölcsönös

kioltódása

A z átmenetet v i l á g o s a n jelzi Szilágyi G é z a Éj című verse; m i n t h a p r o g r a m s z e r ű e n k a p c s o l ó d n a R e v i c z k y h e z - az /. N. R. I., a Pán halála problematikájához. A l e m o n d á s t hirdető Jézust szólítja m e g , á m a vers zárlata e g é s z e n m á s irányba fut. A b o l d o g s á g v á g y a s z o m o r ú előd lelkében is fenyegette a l e m o n d á s kultuszát, de soha n e m az erotikus v á ­ g y a k o z á s : „ C s a k nézted e g y r e n y u g o d t a n / A s z ü z e s s é g s z o m o r ú szigetéről / A kéjek s z e n n y e s árjait" - szól a költő J é z u s h o z -;

1 nn

T e szűz király, aki győztél A v á g y a k poklain, j ö v e l , j ö v e l ! Kitárva volt előtted a kéjek Ü d v ö z í t ő m é h e és lemondtál... J ö v e l , j ö v e l , taníts l e m o n d a n i !

Jézust hiába v á r o m , j a j , hiába: Könyörtelen isten! A láz felkorbácsolja v é r e m ' , É s e g y r e látom CsakÖt! Őt, Őt, anyaszülte meztelen...

í l y m ó d o n természetesen a l e m o n d á s utáni vágyat is m á s k é n t kell m a g y a r á z n u n k , mint Reviczky esetében. M á r Vajdánál - n y o m o k b a n Bárd M i k l ó s n á l , V a r g h a G y u l á n á l , C z ó b e l M i n k á n á l megfigyelhettük, h o g y a transzcendens értékentitások, az objektív e s z m é n y i s é g m e g r e n ­ dülése k ö v e t k e z t é b e n a költő az élethez fordul érdeklődéssel, mint tényszerűen m e g r a ­ g a d h a t ó , m é g i s ö n m a g á n túlmutató Iényegiséghez. A s z á z a d v é g költőinél is m e g j e l e n i k a t r a n s z c e n d e n s utáni v á g y a k o z á s n a k ez a vitalisztikus m ó d o z a t a , v a g y i s az a sejtelem, h o g y az élet m e g é l é s e v a l a m i l y e n m a g a s a b b r e n d ű h ö z kapcsolja az e m b e r t . Ismét Szilá­ gyi G é z á t idézhetjük: Ha átkarollak majd merészen, A k k o r feltámadásod lészen: - A titkos kéj egy pillanatra S z e b b l é t e d ' újra visszaadja,

C s ó k o m tüzet szít holt s z í v e d b e n , Beléd lehellem ifjú l e l k e m ' , Szétfoszlik a halál borúja, É s g y ő z a z élet. Halleluja! (Feltámadás)

Pünkösd c í m ű versében e g y e n e s e n ellenkölteményt ír a Pán halálára (s e z v a l ó b a n el l e n k ö l t e m é n y , n e m ú g y , mint C z ó b e l M i n k a szublimált „ P á n - z s o l t á r a i " ) : Ki m i n d i g él - a nagy, isteni P á n n a k ! A z volt az ü n n e p : Élet ü n n e p e , A m e l y s z e m é b e k a c a g a halálnak. C s a k volt... M e s é v é lett V é n u s z h e g y e M í g jaj, zord t e m p l o m o k m é g m i n d i g állnak! Felsejlik e szemlélet n y o m á n a s z i m b o l i z m u s lehetősége is - a z é a s z e c e s s z i ó h o z is hajló, vitalista hátterű s z i m b o l i z m u s é , amely u t ó b b Az ős Kajánban öltött m a r a d a n d ó ala­ kot; így ír E r d ő s R e n é e Az élei c í m ű v e r s é b e n : E l m e g y mellettem kinccsel m e g r a k o t t a n , S én tisztelettel félreállok. A r a n y sarui nyomait a porban M e g c s ó k o l n i ne tiltaná b ü s z k e s é g e m : Hajh, ott feküdnék m á r a p o r b a ' régen. V i g a l m a i n rivalgó zene zendül; A g y a t , szívet m e g b o n t a m á m o r .

110

H a n g o s k e d v tör a falakon keresztül S én, künn az éjben, eltakarva a r c o m , S u h a n ó lábak táncos neszét h a l l o m . E z a z o n b a n igen ritka jelenés; költőink u g y a n i s - h a g y o m á n y o s értelemben vett hitetlenségük ellenére - k i m o n d v a - k i m o n d a t l a n u l a tradicionális e s z m é n y h i t s z e m l é l e t é n e k foglyai m a r a d n a k , s h a s o n l ó sorsra j u t n a k , mint a népies-nemzeti elődeik. Л h a g y o m á ­ n y o s idealizmusból m e g m a r a d b e n n ü k a szellemi és a testi - mint értékes és alantas s z e m b e á l l í t á s á n a k reflexe, amely kioltja a titokszerű létövezet vitalisztikus m e g k ö z e l í t é ­ s é n e k lehetőségét. Ignotus s z e l l e m e s megállapítása így legalább annyira szólhat Szilágyi G é z á n a k , aki „ E p i k u r s z o m o r ú disznai"-nak látja a kéj után lihegő e m b e r i n e m e t , v a g y E r d ő s R e n é e - n e k , aki azért i m á d k o z i k , h o g y az Úr űzze el tőle a v á g y a k d é m o n á t , mint Gyulai Pál moralista híveinek („...isten, ha csakugyan méltat b e n n ü n k e t arra, h o g y le­ gyen, nyilván n e m azért rendelte a szerelmet, mert disznóságot is akart t e r e m t e n i . " ) Jól jelzik Szilágyi s z e m l é l e t é n e k rejtett k o n v e n c i o n a l i z m u s á t az olyan versek, mint a Stigma (II.), amely szerint „... tündérlányért ég szerelmünk, / S útszéli csúf rimákat kell ölel­ n ü n k " , v a g y az Ovidius szobra előtt - „Olyan vágy itt n e m akad, / Mit v á g y n i é r d e m e s . " E szemléleti e l l e n t m o n d á s következtében a vitalisztikus létfelfogás költőinknél legtöbb­ ször üres ötletté, rutinná halványul, olykor közvetlenül is kinyilvánítva a z irányzat filozófia-ellenességét: „ L e c t u r c - ö m többé n e m Spinoza / S a végokot n e m k e r e s e m ; / A b ö l c s e s é g : egy pásztoróra, / S a v é g s ő ok: a s z e r e l e m . " ( M a k a i E m i l : Valami láz...; Id. m é g Heltai: Életfilozófia, E r d ő s R e n é e : Filozófia.) Az élet így elveszíti misztikus auráját, az irányzat pedig elvágja az utat, amely a vitalisztikus létfelfogáson át a s z i m b o l i z m u s h o z vezetett volna. A létfelfogás rejtett konvencionalitása és a k o n v e n c i o n a l i t á s elleni nyílt t á m a d á s e l l e n t m o n d á s a mindenfajta titokszerűséggel - s így v é g s ő soron mindenfajta s z i m b o l i z m u s s a l szembefordítja a csoport költőit. J e l l e m z ő e k Ignotus szavai, m e l y e k e t Czóbel M i n k a s z i m b o l i z m u s á r ó l m o n d : „...a s z i m b o l i z m u s á b a n m é g m i n d i g n e m tudok b e l e n y u g o d n i , ami lehet, hogy az én hibám. Én m é g m i n d é g úgy érzem, hogy e z a z irány s o h a s e m lesz e g y é b , mint - e l i s m e r e m , Czóbel Minkánál tökéletes - megtestesítője e n ­ nek a triviális m o n d á s n a k : N e s z e s e m m i , fogd m e g j ó l . A z á l m a t a g poétalélek előre s e j ­ tette az ilyen prózai ellenvetéseket, és a szép kötet első darabjában előre v é d e k e z i k elle­ nük, a délibáb, ú g y m o n d , nem valóság? Hiszen s z e m m e l láthatólag itt lebeg előttem, ezüst fényében, a n e h é z , nagy, déli levegőben! Á m legyen v a l ó s á g a délibáb. D e ha v a l ó ­ ság is, a d o l g o k n a k képét fordítva mutatja, s megcsalja azt, aki bízva fut u t á n a . " " O s v á t E r n ő , u g y a n c s a k a Hét hasábjain k ö n n y e d élcekkel gúnyolódik Ibsen s z i m b o l i z m u s á n . H a egyáltalán találkozunk s z i m b ó l u m m a l e csoport költőinél, ezek erősen e m l é k e z t e t ­ nek Kiss József s z i m b ó l u m a i r a , a m e n n y i b e n nem a titokdimenzióra v o n a t k o z n a k , i n k á b b életérzést közvetítenek. Erdős Renée verse azért is érdekes, mert jól p é l d á z z a , h o g y a n d e ­ formálja A d y elődei m o t í v u m a i t a s z i m b o l i z m u s felé: Két ellenséges s a s m a d á r A s z i k l a o r m o n e g y m á s r a csapott. S vadul harcoltak, m í g n e m elesett A z erősebb, nagyobb.

A z elbukottnak véres tetemét S megtörten ráborul. N e m értem, h o g y történhetett... G y ő z e l m e m súlya le a p o r b a n y o m .

V é l e t l e n s é g okozta csak A g y ő z t e s nézi m o z d u l a t l a n u l

É s c s ó k o l g a t o m zúzott szárnyad Én b ü s z k e , n a g y sasom!... ли;,,. (Szapphó, XIII)

A t i t o k d i m e n z i ó elmaradása vilgosan m e g m u t a t k o z i k a halálversekben is. A szépség, a test elmúlását fájlaló E r d ő s Renée-vers láthatóan Vajda Gina emléke-ciklusának XXX. d a r a b j á h o z kapcsolódik - a nagy k ü l ö n b s é g , hogy a k ö l t ő n ő versében n y o m a sincs a szép test e l m ú l á s a miatti metafizikai b o r z o n g á s n a k , ami oly m o n u m e n t á l i s s á teszi a h a s o n l ó témájú Vajda-verset; a „szent titok" kifejezés könnyű sablon csak, s n e h é z elhárítani az ismert Heltai-rigmussal k í n á l k o z ó p á r h u z a m o t ( „ L e g y e n a tisztelt lelke m á s é , / N e k e m elég a teste i s " ) : Én istenem, ha annyi volna csak, B e h u n y n i a s z e m e t és lélegzeni m é l y e n , Aztán eltűnni a m i n d e n s é g éjjelében, M í g n e m felénk k ö n n y e k p a t a k z a n a k ; H a arra kéne gondolni csupán, H o g y titkos lény ítél a földön túl, felettünk, S mérlegre jut m i n d e n botlásunk, c s ú n y a tettünk: M é g v á g y ó d n á m a z elmúlás után. D e tudni bizton, ami j ö n n i fog, H o g y testünk, mely virult és ö r ö m ö k b e n égett, M e l y n e k g y ö n y ö r e , kínja szent titok: Elömlik, szélhull, férgek étke lesz... Mit b á n o m én, akármi sorsra jut a lélek! A z én s z e m e m b e n ez a szörnyű, ez... (Elmúlás) A folyamat v é g e r e d m é n y e a teljes értékrelativizmus, a világképi d i m e n z i ó k teljes föl­ s z á m o l á s a . M i n t h o g y költőink nem találnak lehetőséget arra, hogy bármiféle e g y e t e m e s értékentitást „a v a l ó s á g á l a r c á b a n " jelenítsenek m e g , s idegen tőlük a m ű a l k o t á s v i l á g á b a mint Robinson-szigetre v a l ó v i s s z a v o n u l á s magatartása is, m a r a d s z á m u k r a a - megvetett v a g y lecsupaszított - érzékek hatásos ingerlésének, a ráció ü g y e s s z ó r a k o z t a t á s á n a k m ű ­ vészete a s z é p s é g , az erotika kissé d e k a d e n s kultuszával, v a g y a csattanó divatos e s z k ö ­ zével. M i n d e n „ k o z m o p o l i t i z m u s a " ellenére így e líra g y a k r a n válik valamiféle n a g y v á ­ rosi p r o v i n c i a l i z m u s képviselőjévé.

Л 4.3. Szépségkultusz,

eroüzmus,

csattanó

A

A z esztétikum s z a b a d s á g h a r c á n a k első g y ő z e l m i j e l e n t é s e i b e így érthetően a v i l á g k é ­ pi téren elszenvedett v e s z t e s é g fájdalma vegyül bele:

Ki m e g v e t oltárt, nem hisz istent D a c o s szívét m e g n e m alázza, Kit úttalan utakra szédít A tagadás d é m o n i l á z a : -

i A' \ A leghitetlenebb p o é t a S o h s e m lehet olyan hitetlen, Hogy vakmerően lázadozna A s z é p s é g szent vallása ellen. (Szilágyi G é z a : Szépség)

E r d ő s R e n é e , elhárítván az e s z m é n y t e l e n s é g fenyegető ü r e s s é g é n e k k ö v e t k e z m é n y e i t , szeret belefeledkezni az erotizált esztétizmus csillogó képeinek v a r i á l á s á b a ; j e l l e m z ő „esztétikai enklávé"-ja a „napsütésben izzó kert", „ B e n n e i m b o l y g ó , b ú s a s s z o n y - v i r á ­ g o k " ; a kert k ö z e p é n s z ö k ő k ú t áll, rajta szobor, „ E g y m e s e - m e s e s z é p / Fiatal férfi"; a kút körül „szörnyek t a n y á z n a k , / S z á r n y a s kígyók, kik a kútra v i g y á z n a k . S lehelletük is h a ' á l . " S itt elszabadul a szecesszió m á m o r í t ó m o z g á s - o r n a m e n t i k á j a : A z a s s z o n y o k a k ú t h o z érve K ö r b e fogódzva lejtik a táncot. Oly forrók, oly vágytelik, szinte Szinte szikrát szór hosszú ruhájuk!

Oly szépek, oly ifjak s a karjuk Ü t e m r e megnyílik, kitárul, Oh mind lekívánják az ifjút N y i r k o s talapzatárul... (Jdolinó)

Szilágyi G é z a - K i s s Józsefhez hasonlóan olykor s z í v e s e n :

távoli világok d e k a d e n s p o m p á j á t idézi

N a g y a b l a k o k n a k foltos tükörén át B e k a c a g a hajnal első sugara, H o v á a sápadt m á m o r dől n y u g o d n i , S o k süppedt p a m l a g ócska bársonyára.

A zöld üvegtetőt is fénybe vonja, V é g i g táncolva rajta r e s z k e t ő e n : Míg parfüm, virágillat és m a r ó füst Ölelkezik a fülledt levegőben... (Az Alhambrábarí)

E d e k a d e n c i á b a hajló esztétizmust m é g a m i n d i g kedélyes Heltai is fölfedezi: „És m á ­ m o r o s , vad szenvedéllyel, / Miként ha v á m p í r szívna vért, / Ú g y tapad ajkam a virágra, / A m e l y e t ajkad csókja ért." (Tubarózsák) Igaz, itt - irónia formájában - m á r fölfedezhető az az eljárás, amely Heltai hatáskeltő eszközeinek: ötleteinek, csattanóinak l é n y e g e - ez pedig az i n k o n g r u e n c i a , m o t í v u m o k , képek összeférhetetlensége, a m e l y által a költő k i ­ ugratja a szavak m ö g ö t t rejtőző valóságtartalmat. Heltai ötletei g y a k r a n alapulnak azon, hogy e g y - e g y jelzőt egy strófán belül konkrét és metaforikus j e l e n t é s b e n szerepeltet („üres kedéllyel, üres g y o m o r r a l " - Vallomás; „Köröskörül oly szürke m i n d e n , / A m e d ­ dig ellátsz, c s u p a sár. / A z ég, a föld, a ló, a l á m p a / A z á g y n e m ű , a s z e m h a t á r " -Hazaté­ rés stb.) S o k s z o r azzal kelt m e g h ö k k e n t ő hatást, h o g y s z á m s z e r ű l e g konkretizál olyan m e n n y i s é g e k e t , a m e l y e k s z á m s z e r ű s é g e lényegtelen vagy megállapíthatatlan, v a g y a számszerű t é n y m e g á l l a p í t á s n e m illik a vers témájához: „A k a n t i n o s kisasszonyért / Két ezredes rajong, / N é g y zászlóalj-parancsnok is / Keserves könnyet ont, / M i n d a tizenhat s z á z a d o s / Virágot visz n e k i " (Л kantinos kisasszony; m o n d a n u n k s e m kell, l e g i n k á b b opereltszínpadon k é p z e l h e t ő el, h o g y a négy zászlóalj-parancsnok - a k a r m e s t e r intésére - egy ü t e m b e n k ö n n y e ontásába fog); a c s ó k o s Olgák férje, ú g y m o n d , „respektálván a c s a l á d o t " „ M á r egy párszor megbocsátott / S m é g vagy tízszer m e g b o c s á t " (Korsó stb.). Kedveli a rímszavak összeférhetetlenségét, a stiláris inkongruenciát - e z utóbbit is t e r m é ­ szetesen lehetőleg k ö n n y e d h a n g f e k v é s b e n ( „ ' J ó t e n é k e d ' - szól sóhajtva / É s a hangja

reszket, - / ' A z t amit én el se k e z d t e m , / T e m á r befejezted / ... / E n g e m s o r s o m m i n d ­ örökre / E s z i k l á h o z láncol..." - mondják e g y m á s n a k A jó testvérek-bilizés közben.) M á r C z ó b e l Minkáról e l m o n d h a t ó , h o g y - igaz, határozott világképi törekvések j e ­ g y é b e n - olyan nyelvi közeget m o z g ó s í t a líra s z á m á r a a költői nyelv valóságfclidéző erejének rehabilitálása é r d e k é b e n , amely m é g a m e r é s z újító Vajda J á n o s s z á m á r a is terra incognita m a r a d t . V a l a m i hasonlóra kerül sor Heltai, Ignotus s társaik lírájában is, á m b á r náluk általában csak m a g a a hatás számít - m é l y e b b jelentésrétegeket e frappáns m e g o l ­ d á s o k m ö g ö t t kár volna keresni. F o n t o s a z o n b a n , h o g y e csattanók, ötletek átfogó nyelvi keretéül a századforduló n a g y v á r o s á n a k hétköznapi nyelve szolgál; az a nyelv, amely a modern, mentalitásában városi ember számára az őt körülvevő tényleges valóságot jelöli, s egyben a polgári életfelfogás sajátosságait is magában hordja, a m e l y tehát m á r k é s z ü ­ lődik, hogy egy teljesérvényű új lírai nyelvet h o z z o n létre. T a l á n Ignotus lírája az, a m e l y ­ ben a városias nyelvi fordulatok l é t é l m é n y i g hatoló gyökerei m e g - m e g m u t a t k o z n a k oly­ kor. A társalgási nyelv k ö n n y e d p a r a d o x o n a i egy olyan nyelvi kifejezésmód lehetőségét villantják fel itt néha, a m e l y természetes alapadottságként s z á m o l a lét föloldhatatlan paradoxonaival: Hallgass, s z a m á r v a g y , lelkiismeret; Látod: szeret, és b o l d o g , h o g y szeret, B o l d o g , hogy szenved, boldog, h o g y r e m e g , H o g y é n b e n n e m regényét lelte m e g . V a g y o k neki az e s z m é n y , az érték, A tartalom, a n y u g t a t v á n y , a m é r t é k S leszek, ha b á n t o m , ha c s a l o m , ha e l m é k : A vad csalódás, a kegyetlen e m l é k . M i n d e n , mitől fél, m i n d e n , mit keres, M i n d e n , miért születni é r d e m e s . (Hajnali

álom, III.)

Á m e z m é g i n k á b b csak a lehetőség t a r t o m á n y á b a tartozik; ha van egyáltalán e líra mögött érzületi e g y s é g , az nem sokban különbözik az Endródi S á n d o r , Szentessy G y u l a lírájától. Igaza van Schöpflin Aladárnak, a m i k o r Heltai érzelmességéről í r . B á r éppen e téren m u t a t k o z i k m e g a századforduló költőinek életérzésbeli k ü l ö n b ö z ő s é g e is a szenti­ m e n t á l i s - b i e d e r m e i e r irány képviselőihez képest: n e m a m e n e d é k k e r e s ő e m b e r riadt el­ szántságával, k o m o l y s á g á v a l v i s z o n y u l n a k é r z e l m e i k h e z , ellenkezőleg, ironikusan, kívülről-felülről nézik azokat, mert tudják, h o g y a z érzések közvetlen kifejezésére s z o l g á l ó n y e l v elvesztette hatáskeltő, valóságfelidéző e r e j é t . 2 7

28

114

IYDAJA4

I.

5. Összegezés A s z á z a d v é g lírikusai - Kiss József, Ignotus, Heltai J e n ő , E r d ő s R e n é e , Szilágyi G é ­ za, M a k a i E m i l - a költői hatás megújítóiként töltöttek be fontos líratörténeti szerepet. Költészetükkel a h a g y o m á n y o s v i l á g k é p nyelvi k ö z e g é n e k ellehetetlenülésére reagáltak ebből a z o n b a n (részben a p o l g á r s á g kulturális identitásának zavarai miatt) arra a v é g l e t e s következtetésre jutottak, hogy a v i l á g k é p általában is csak ártalmára v a n a lírának. K ö l t é ­ szetük óhatatlanul súlytalanná vált emiatt. M i n t h o g y a z o n b a n - t ö b b é - k e v é s b é - v a l ó d i költői tehetségek voltak, azt is fölismerték, hogy nyelvi hatás nélkül nincs igazi líra. S bár g y a k r a n ők is reflexszerűen engedtek az általuk e g y é b k é n t elutasított gondviseléshit a x i ó m á i n a k (a testi és a szellemi gyökerű értékeket eszerint hierarchizálták), a n n y i b a n e n g e d t e k a vitaiizmus szemléletének, a m e n n y i b e n költészetük l é n y e g é v é a - megvetett érzékek rafinált ingerlését tették; ilyen m ó d o n a szecessziót egészen m á s o k b ó l „fölfede­ z ő " Czóbel M i n k á h o z kerültek közel. E k ö n n y e d hatáskeltés mindazonáltal fontos szerepet kapott a m a g y a r költészet új v i ­ lágképi p a r a d i g m á j á n a k kialakulásában: azokkal a nyelvi k o m b i n á c i ó k k a l , a m e l y e k k e l a z irányzat költői csupán felszínes hatást akartak kiváltani, hozzájárultak egy olyan költői kifejezésmód kifejlesztéséhez, a m e l y a v i l á g h o z fűződő újszerű v i s z o n y o n alapult s amely így a világ a d d i g nem ismert lényegiségeit tudta felszínre hozni. H a t á s o s költői ki­ fejezésmódjuk n y o m á n tehát - a nyelv és a v i l á g k é p elválaszthatatlanságának b i z o ­ nyítékául - egy újonnan feltáruló v i l á g k é p körvonalai k e z d t e k fölsejleni.

* * *

.8

.Oi

JEGYZETEK

1.

„Képzelem és szent igaz, IHogy akkor ott megáll a Nap... " világképéről), Stud. Lit 1986; A népies-nemzeti irány költői hány problémája, It 1987-88/3; Szentimentális-biedermeier második felének magyar lírájában ItK 1 9 8 9 / 1 - 2 ; Komjáthy képének alakulása, It 1989/4.

(Vajda János költői világképének né­ irány a XIX. század Jenő költői világ­

2.

Arról a folyamatról van szó, amelyet F E H É R M . István így e l e m e z - G a d a m e r n e k a historikus tudatról kifejtett kritikáját ismertetve: „...egy olyan h a g y o ­ m á n y részesei v a g y u n k , mely rajtunk keresztül húzódik, s melyet semmiképpen sem áll módunkban 'objektíve' levizsgáztatni; ...a h a g y o m á n y h o z v a l ó v i s z o n y u ­ lás elsődleges vagy autentikus módja a hozzá való kapcsolódás, a hagyomány alkotó továbbvitele, n e m p e d i g a tárgyiasító, ö n m a g á v a l szembeállító - ún. objektivitásra törekvő - ' m e g i s m e r é s e ' . " Gadamer és a hermeutika, Val 1 9 8 7 / 1 0 , 7 4 . ( F M I kiemelései)

415

3.

4.

5.

6.

7. 8. 9. 10.

11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

116

É r d e m e s P A L Á G Y I M e n y h é r t e t idézni, akinek szavai jól j e l l e m z i k , m i l y e n s z e r e p e van a p a r a d i g m a v á l t á s b a n a h a g y o m á n y h o z v a l ó v i s z o n y n a k ; s h o g y m i l y e n m ó d o n befolyásolja a h a g y o m á n y h o z v a l ó viszonyt a p a r a d i g m a v á l t á s : „Petőfi volt nagy úttörője a költő nagy egyéni s z a b a d s á g á n a k a m a g y a r lyrában. ... A z o k a kritikusok, kik Petőfiben csak a népdal megteremtőjét látják, csak a fél Petőfit ismerik el. Á m d e a n e m z e t , mely az egész Petőfit zárta szívébe, az b e n n e n e m c s a k egy m ű f o r m a megtestesítőjét tiszteli, de szereti e g y é n i s é g é t is m i n d e n ízében. Ez p e d i g így j ó , mert z á l o g arra n é z v e , hogy a lyrai költő a n e m z e t i formán belül s z a b a d o n fejtheti ki e g y é n i s é g é t . " Az irodalmi helyzet, Ko 1885/2, 28. „... a z újabb n e m z e d é k feladata a m a g y a r irodalmat a nemzeti s z ű k e b b köréből az általános emberi színvonalára e m e l n i , oly g o n d o l a t o k a t hinteni el, m e l y e k magyar formában az egész e m b e r i s é g javára v á l n a k . " Kritikai szempontok K. J., Vers és próza, vál., szerk. és bev. R Á B A G y ö r g y , 1 9 8 9 , 4 7 8 - 4 7 9 . „ A nyelven az író uralkodik, nem a s z o k á s ; a szépség, n e m a h e l y e s s é g " hivatkozik K a z i n c z y r a ; „ N a g y írók s o l o e c i z m u s a és b a r b a r i z m u s a k é s ő b b c s a k m e t a p l a z m u s n a k , egyéni sajátos alakításnak tetszik" - idézi I m r e Sán­ dort (A S z é c h é n y i K ö n y v t á r Kézirattára, Fol. H u n g , 1 5 8 9 . 1 7 9 . ) „ A k i e g y e z é s - a j ó isten tudja, m e d d i g - elhallgattatta a kasszandrai j ó s l a t o ­ kat és a j e r e m i á s i s i r a l m a k a t . " Endrődi „a hazát s e m igen bolygatja s én... t e r m é s z e t e s n e k találom. Endrődi S á n d o r a hatvanas é v e k v é g e felé kezdett írni, a m i k o r már m e g v o l t a k i e g y e z é s és m e g v o l t a k A r a n y J á n o s k ö l t e m é n y e i . " Endrődi Sándor költeményei, K o 1882, VIII, köt. IV, füz. 3 4 6 . A balladajárványról, R. G y . V . M., vál., bev. és sajtó alá rend. N É M E T H G. Béla, 1 9 6 8 , 2 . köt. Idézi K O M L Ó S Aladár, A magyar költészet Petőfitől Adyig, 1 9 8 0 , 3 6 3 . Zsidókérdés Magyarországon 1944 után = В . I. V . M., v á j . H U S Z Á R Tibor, szerk. V I D A István, 1986, 2. köt. 7 4 9 . Mint B I B O megállapítja, az asszimilációnak lehetséges lett v o l n a olyan foko­ zata is, ahol a z s i d ó s á g m e g ő r z i eredeti kultúráját. Itt kell m e g j e g y e z n i , h o g y K O M L Ó S Aladár is a teljes b e o l v a d á s jeleit üdvözli Kiss Józsefnél; m e g á l l a ­ pítása szerint csak az antiszemitizmus lökte vissza a költőt z s i d ó s á g á b a , a m e l y ­ nek pedig m á r hátat fordított (i.m. 318.). E dolgozat írója csak fájlalni tudja a m a g y a r zsidóságnak mint zsidóságnak ezt az önfeladási szándékát, m é g ha okaival teljes m é r t é k b e n tisztában is van. 2

/. m. 3 1 0 . L d I M R E László megállapításait ezzel kapcsolatban, A rany János balladái, 1 9 8 8 . M Ó R I C Z Z s i g m o n d megfigyelése, K. J. N y ű g 1 9 2 2 . Ld. erre n é z v e N É M E T H G. Béla elemzését, A magyar irodalomkritikai gondolkodás a pozitivizmus korában, 1 9 8 1 , 2 9 . A serkei évek során, a m i k o r a falu református papja révén került közel a m a g y a r i r o d a l o m h o z , nyilván volt alkalma ismerkedni ezzel a szemlélettel. B A B I T S Mihály j e l l e m z é s e , ^ . / , in B.M., Arcképek és tanulmányok, 1977,216. „ D e r Künstler des Jugendstils s u c h t . . . eine átherische E n k l á v e sich zu errichten v o r den Angriffen und F o e r d e r u n g e n des industriellen Zeitalters. D i c h t u n g s g e schichtlich g e s e h e n , w e n d e t sich der Jugendstilpoet ab v o m n a t u r a l i s m u s und v o n d e s s e n verfeinerter Spielart, d e m I m p r e s s i o n i s m u s , denen j e d e r G e g e n s t a n d ;

18.

19. 20.

21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.

28.

hoffähig w a r . Er zieht sich zurück v o m Fliessband zur H a n d a r b e i t , v o m Trivialen z u m Kostbaren, v o m W a l d in den ' t o t g e s a g e n e n ' Park, v o m rational a u s g e l e u c h ­ teten T a g in eine stilisierte D ä m m e r u n g . . . " ( „ A szecesszió m ű v é s z e egy éterikus zárványt keres, h o g y elrejthesse m a g á t az indusztriális korszak t á m a d á s a i és k ö v e t e l m é n y e i elől. Költészettörténetileg n é z v e , a szecesszió poétája elfordul a naturalizmustól és annak kifinomultabb válfajától, az i m p r e s s i o n i z m u s t ó l , a m e l y n e k minden tárgy s z a l o n k é p e s volt. Visszavonul a futószalagtól a k é z i ­ m u n k á h o z , a triviálistól az értékeshez, az erdőből a 'holtnak m o n d o t t ' parkba, a racionálisan kivilágított nappalból a stilizált alkonyatba ...") K L O T Z , W a l t e r , Jugendstil in der Lyrik in Jugendstil, hrsg. v o n H E R M A N D , Jost, D a r m s t a d t , 1971,360-361. „In Z e n t r u m dieser Kunst s t e h t . . . eine Villenkultur, deren H a u p t t r ä g e r der Ästhet und der D a n d y sind, für die es nichts H ö h e r e s gibt als die künstlerische Erlesenheit ihrer eigenen W o h n z i m m e r k l a u s e . Auf diese W e i s e schafft m a n eine Z o n e des Inselhaften, in der sich alles Naturhafte ins Artifizielle und G e s c h m e i d e a r t i g c verwandelt. M a n spinnt sich in Linien ein, sich ständig im D ä m m e r l i c h t , 'künstlerischer P a r a d i e s e ' zu b e w e g e n . " ( „ E m ű v é s z e t k ö z p o n t ­ j á b a n a villakultúra áll, a m e l y n e k fő hordozói az esztéta és a d a n d y , akiknek s e m m i m a g a s a b b r e n d ű nincs, mint saját lakószoba-cellájuk m ű v é s z i keresett­ s é g e . I l y m ó d o n a szigetszerűség zónáját teremtik m e g , a m e l y b e n m i n d e n ter­ m é s z e t s z e r ű m e s t e r s é g e s s é , é k s z e r s z e r ű v é változik. V o n a l a k b a szövik be m a ­ gukat, h o g y mindig ' m e s t e r s é g e s p a r a d i c s o m o k ' alkonyfényében m o z o g h a s ­ s a n a k . " (HERtví A N D , Jost, Lyrik des Jugendstils, in Jugendstil (i. m.), 4 0 3 . ) Vázlat a szecesszióról = H. G., Tiltakozó nemzedék, 1 9 8 1 . Kiss József „ k a p i t a l i z m u s e l l e n e s " versei természetcsen nem a polgári értékeket vonják kétségbe, h a n e m a m a g y a r társadalom elvtelen elüzletiesedését bírálják (Id. pl. az Egekbe néző... c í m ű verset). /. m., 164. K O M L Ó S utal rá, i. m. 3 5 3 . Zsidó költők, 1892. Idézi K O M L Ó S , /. m., 3 3 9 . C Z Ó B E L M i n k a : Fehér dalok, a Hét, 1894. Ibsen (Jegyzetek róla és új m ű v é r ő l ) , A Hét, 1900. A Heltai-vers hangulatának „az alapja egy a d a g s z e n t i m e n t a l i z m u s , m e l y a z o n b a n nem larmoyant formában jelenik m e g , h a n e m fiatalos életvágytól m é r s é k e l v e és gyors észjárású elmésséggel szeretetre m é l t ó v á a l a k í t v a . " H. J „ = S C H . A., Vál. tanulmányok, 1967, 2 4 4 . Heltai é r z e l m e s s é g é b e n , ú g y m o n d S C H Ö P F L I N , „van ... egy kis koraérettség: az igazán fiatal e m b e r nem tud m i n d i g úgy fölötte maradni a saját érzéseinek, mint a fiatal Heltai. E z éppen az ő o k o s s á g a : ő s o h a s e m merül el teljesen ön­ m a g á b a n , kicsit mindig fölülről nézi ö n m a g á t , s mintha m a g a is m o s o l y o g n a a saját ifjúi felbuzdulásán. Ez a forrása iróniájának. S ebben az iróniában már kiütközik első jele annak a belső m e g h a s o n l á s n a k , mely k é s ő b b , majd tíz-tizenöt é v m ú l v a uralkodó v o n á s a lesz az új m a g y a r lírának." /. m.., 2 4 6 .

117

Dobos István:

A MAGYAR SZÁZADFORDULÓ NÉHÁNY PRÓZAPOÉTIKAI PROBLÉMÁJÁRÓL (A „drámai"

és az ún. balladisztikus

novella)

1. A m a g y a r novellaforma századvégi átalakulását s z á m o s kitűnő t a n u l m á n y b a n s o k o l ­ dalúan megvilágították a korszak l e g n e v e s e b b kutatói, Sőtér Istvántól R ó n a y G y ö r g y i g és N é m e t h G. B é l á i g , de rendszeres, műfajtipológiai és prózapoétikai s z e m p o n t o k szerinti feldolgozását c s a k részlegesen v é g e z t e el s z a k t u d o m á n y u n k . J e l e n l e g n e m áll r e n d e l k e z é s ü n k r e olyan novellatipológia, amely figyelembe venné a z e g y e s írói pályákra irányuló kutatások műfajelméletileg is általánosítható m e g f i g y e l é ­ seit, a múlt századi poétikák, irodalomtörténeti összefoglalások esztétikai s z e m p o n t ú ér­ telmezéseit, és a korabeli műbírálatok prózaelméleti reflexióit, tehát a z e g y e s elbeszélés­ változatok b e m u t a t á s á b a n a történeti poétika nézőpontját is érvényesítené. E b b e n a t a n u l m á n y b a n e n n e k a hiánynak egy részét szeretnénk pótolni. A századfor­ d u l ó s novellára v o n a t k o z ó szakirodalom két általánosan elfogadott kategóriáját v e s s z ü k s z e m ü g y r e , a p r ó z a p o é t i k a összefüggésében. C é l k i t ű z é s ü n k b ő l k ö v e t k e z ő e n nem vállalkozhattunk e l m é l y ü l t e b b é l e t m ű e l e m z é s e k ­ re, és a z irodalomtörténeti folyamat teljességre t ö r e k v ő felmérésére. _ U a

2. Drámai

novella

Irodalomtörténetírásunkban a leghatározottabban Diószegi A n d r á s képviselte azt a napjainkban is k ö z v é l e k e d é s k é n t élő álláspontot, h o g y a m a g y a r elbeszélő m ű v é s z e t leg­ j e l e n t ő s e b b műfajváltozata a d r á m a i novella, amely a s z á z a d v é g e n „szinte m i n d e n e g y e ­ bei e l s ö p ö r " . E n n e k ellenére a drámai novella prózapoétikai j e l l e m z é s é r e n e m v á l l a l k o ­ zott, jórészt társadalomtörténeti érveket vonultatott fel mellette. Felfogása szerint az analitikus lélektani realizmus látásmódja azért n e m érvényesülhetett a tárgyalt k o r s z a k m a g y a r n o v e l l a i r o d a l m á b a n , mert a századvégi író „képtelen a határozott k ö r v o n a l a z á s r a , a z egyértelmű megvilágításra, hiszen alapvető é l m é n y e a v a l ó s á g e l l e n t m o n d á s o s s á g a és v á l t o z é k o n y s á g a " . A D r á m a i novella módszerét éppen ez a d i n a m i z m u s alakítja ki: „a valóságot ö s s z e ü t k ö z é s e i b e n és hirtlen váratlan fordulataiban ragadja m e g " . A m i k o r a s z ó b a n forgó műfaj j e l l e m z é s é b e n h a n g s ú l y o s a n esztétikai s z e m p o n t o k a t érvényesített, elsősorban az önállósult dialógusokra, a drámai befejezésre, a tragikus fordulatra, „a csat­ tanós d r á m a i s z e r k e z e t r e " helyezte a h a n g s ú l y t . A szóban forgó m ű t í p u s m e g n e v e z é s é r e használt kategória az ún. drámai novella általánosan elfogadottá vált a századforduló kisepikáját e l e m z ő s z a k i r o d a l o m b a n , de é r z é s ü n k szerint távolról sem m o n d h a t ó m e g b í z h a ­ tónak az az irodalomelméleti alap, a m e l y r e a szerfölött n a g y v o n a l ú definíció épül. 1

3

4

A novella d r á m a i s á g á r ó l szóló tételt elméleti igénnyel a m a g y a r kritikai i r o d a l o m b a n egyedül a fiatal L u k á c s fogalmazta m e g . Korai esztétikai írásaiban a formátlan életet m e g k ö t ő , szigorúan zárt szerkezetű novella áll l e g k ö z e l e b b a z „életté lett l é n y e g e t " m a 5

gába sűrítő tragédiához: tekintélyes helyet foglal el tehát a műfajok é r t é k r a n g s o r á b a n , n o ­ ha sem ekkor, sem a k é s ő b b i e k során n e m tárgyalta önállóan. E s s z é i b ő l , iroda­ lomkritikáiból és elméleti reflexióiból m é g i s határozott k o n c e p c i ó körvonalai sejlenek fel. L u k á c s történetfilozófiai távlatba állította a klasszikus fordulópontelmélet váratlan e s e m é n y é t . N é z e t e szerint a sors véletlene olyan irracionális pillanat az e m b e r é l e t é b e n , a m i k o r lehetőség nyílik a lényegnek az életbe v a l ó visszatérésére. A novella e b b e n a t e ­ kintetben tehát a világ lényegére redukált d r á m a i formára emlékeztet. A z e s e t l e g e s b ő l törvényt, a véletlenből sorsot formál, k ö v e t k e z é s k é p p erősen elvonatkoztat az életjelensé­ gektől, a történetet j e l k é p e s é r t e l m ű v é stilizálja, akárcsak a tragédia. Ismeretes, h o g y a fiatal L u k á c s elméletének a tragédia áll a középpontjában, á m zárt gondolati r e n d ­ szerében a műfajok m i n t e g y függetlenednek a tényleges irodalomtörténeti folyamatoktól. S z e m b e t ű n ő e n m e g m u t a t k o z i k ez abban, hogy a lényegi létet m e g r a g a d ó d r á m a i f o r m a általános j e l l e m z ő i t H e b b e l dramaturgiájából vonta el, a H e b b c l - p o r t r é p e d i g teljes e g é ­ szében Л tragédia metafizikája g o n d o l a t m e n e t é r e épül. A tragikus lét metafizikájában t e ­ hát a műfaj etikai, ontológiai és ismeretelméleti kategória, a világ m e g í t é l é s é n e k v i l á g n é ­ zetileg meghatározott f o r m á j a . A d r á m a i n a k nevezett novella-műfajelméleti p r o b l é m á i n a k első m e g k ö z e l í t é s é b e n a z arisztotelészi poétikát k ö v e t ő d r á m a e l m é l e t e k e t hívhatjuk segítségül, hisz e g é s z e n а X I X . század elejéig G o e t h é i g és Schillerig úgyszólván egyetlen kérdésre összpontosították a fi­ g y e l m ü k e t : az ideálisnak tekintett drámai forma fellazításától szerették volna távoltartani az írókat, s e n n e k j e g y é b e n szembeszálltak az epikus t ö r e k v é s e k k e l . A kötelező é r v é ­ n y ű n e k tekintett d r á m a i modellt ily m ó d o n összevetették a próza sajátos műfaji j e l l e m z ő ­ ivel. A z epikus és d r á m a i költészet elkülönítése érdekében elméleti igénnyel f o g a l m a z t á k m e g az említett m ű n e m e k elvegyítésének poétikai, világképi ellentmondásait. E. Stein n y o m á n a priorinak nevezhetjük azokat a d r á m a e l m é l e t e k e t , a m e l y e k a műfaj tiszta a l a p ­ formájának klasszikus modelljét alkották m e g . C s e h o v , Ibsen, Strindberg d r á m á i , a X X . századi epikus színház és az újabb műfajelméletek megkérdőjelezték a történelem feletti poétikák érvényességét, ezúttal a z o n b a n a klasszikus poétikáknak csak azokat a g o n d o l a ­ tait i d é z z ü k fel, amelyeket a normatív esztétikai örökséget átértelmező m o d e r n műfajel­ méletek is áthasonítottak, és a drámai forma abszolút műfajteremtő m i n ő s é g e k é n t tarta­ nak s z á m o n . Ennek értelmében a d r á m a ö n m a g á b a zárt, ö n t ö r v é n y ű világot h o z létre a szereplők közötti v i s z o n y o k rendszerével. A szereplő léte éppen ettől a m e g h a t á r o z o t t ­ ságtól függően drámai jelenlét, tehát a környezetére, a másik e m b e r r e irányuló akarata, cselekedetei révén válik d r á m a i értelemben emberi valósággá. A d r á m á b a n a színhely é s a környezet a d ö n t é s h e z , a tetthez, a cselekvő s z e m é l y i s é g h e z kapcsolódik, és története során m i n d e n , ami „ezen a tetten innen vagy túl esett, szükségszerűen idegen maradt a drámától: a kifejezhetetlen é p p ú g y , mint az egyéntől már elidegenített e s z m e . S legin­ kább a kifejezés nélküli dologi világ, ha nem nyúlt bele az e m b e r e k közötti v o n a t k o z á ­ s o k b a " . P á r b e s z é d e i b e n az e m b e r e k közötti kapcsolatok összefüggésrendszere tárul fel oly m ó d o n , h o g y a s z e r e p l ő szavai kizárólag a m ű a l k o t á s teremtett világán belül, az adott drámai szituációban nyerik el értelmüket. 6

7

8

9

D r á m a és novella első s z e m b e t ű n ő k ü l ö n b s é g e tehát abban ragadható m e g , h o g y az elbeszélésekben a dialógusokat, a c s e l e k m é n y t , a jeleneteket az implikált szerzői tudat kapcsolja össze. Idő és térformálásával, helyszínváltoztatásaival a szereplő létét a narra­ tív szerkezetnek rendeli alá, tehát megszünteti a dialógus önállóságát. A z elbeszélői elv alapvetően különbözik a drámai formától, szintúgy a novella története a d r á m a i cselek­ m é n y t ő l . A arisztotelészi poétikát k ö v e t ő ontológiai alapozású műfajelméletek szerint a 1 1Q

d r á m a szituációja és c s e l e k m é n y e az emberi lét alapformáit jeleníti m e g oly m ó d o n , h o g y a d r á m á b a n az ábrázolás és a beszéd együtt jelentkezik. A novellában a közvetlen élet­ szerűség d r á m a i formája narratológiai s z e m p o n t b ó l megvalósíthatatlan feladat. A p á r b e ­ széd természete is m á s a d r á m á b a n . Schelling szerint: az öntudatból fakad és az öntudatra irányul, de a párbeszéd vagy a m o n o l ó g csak a dráma előterében, a helyzet és a c s e l e k v é s abszolút jelen idejében nyeri el é r t e l m é t . A novellában tehát a m o n o l ó g o k n a k és a pár­ b e s z é d n e k a gyakori előfordulása m é g nem feltétlenül e r e d m é n y e z d r á m a i formát. F e s z e s tempót, drámai lüktetést kölcsönözhet az elbeszélésnek: B r ó d y n á l és Peteleinél például a gondolataival v i a s k o d ó hős g y ö t r e l m e s belső küzdelmei e l e v e n e d n e k m e g a p á r b e s z é d e k ­ ben, tehát á feszültségkellés eszköztárát gazdagítja. Arisztotelész szerint a d r á m a i törté­ net nem a szereplő j e l l e m é b ő l fakad, h a n e m az adott léthelyzelben g y ö k e r e z i k . A tragé­ dia k i m e n e t e l e éppen attól függ, hogy a szereplő cselekedete, akarata e n n e k a „világállapotnak" megfelel-e vagy s e m : „a szerencse és a szerencsétlenség a c s e l e k v é s ­ ben v a n . " A párbeszédet és a c s e l e k m é n y t együttesen nevezi drámai formának. A drá­ ma „ c s e l e k m é n y utánzása... szereplő cselekedeteivel, nem pedig elbeszélés ú t j á n " . Bár­ m e k k o r a teret is foglaljon el tehát a párbeszéd a novellában, az elbeszélés dialógusa és c s e l e k m é n y e m i n d i g elmondott, előadott, a szerzői távlatot m e g t e r e m t ő narratori beszéd­ helyzetből és nézőpontból megformált. Ezen a p o n t o n önkéntelenül is felmerült az úgynevezett d r á m a i novella poétikájával s z e m b e n erős fenntartásokkal élő t a n u l m á n y í r ó b a n a kérdés: m i l y e n m é r t é k b e n h a t á r o z ­ zák m e g rejtett indítékai e l e m z é s é n e k a kérdéshorizontját? M e n n y i r e enged a n o r m a t í v poétika kísértésének, a m i k o r a d r á m a i forma abszolút műfajteremtő m i n ő s é g é v e l , a jelen idejű c s e l e k m é n y és párbeszéd egyidejű drámai jelenlétével szembesíti a novella kon­ strukciós elvét. Vonjuk hát v i z s g á l ó d á s u n k körébe a h a g y o m á n y o s műfajszerkezetet megújító legjelentősebb formatörekvéseket. Ismeretes, hogy az idő és a tér klasszikus egységét fellazító d r á m á k rendszerint a jelenbeli történésből az e m l é k e k b e n feltáruló múltbeli e s e m é n y e k h e z vezetik el a szereplőket. A drámai forma a z o n b a n m e g k ö v e t e l i , h o g y a c s e l e k m é n y a j e l e n b e n játszódjék, m é g abban az esetben is, ha a szereplő e m l é k e ­ zetében felmerülő v a l ó s á g nem epizódként, tematikus utalásként épül b e a c s e l e k m é n y ­ be, hanem szcenikai formaelvvé válik, tehát a jelenbeli történéssel egyidejűleg jelenik m e g . A drámatörténetek l e g g y a k r a b b a n idézett szerzője ebben a tekintetben A. Miller, akinél a s z í n p a d k é p átalakulása jelzi az idő átíűnését: az e m l é k e z ő lelkiállapotát k é p e k ­ ben vetíti elénk oly m ó d o n , hogy a felidézett múlt m i n d v é g i g az e m l é k e z é s b e merült én tudathorizontján belül marad, tehát nem lép a c s e l e k m é n y , a drámai jelenlét helyébe, mert a szereplőket nem köti ö s s z e . A z ibseni dráma j e l k é p e s e s e m é n y e k k e l , t á r g y s z i m ­ b ó l u m o k k a l , a k ü l ö n b ö z ő n e m z e d é k e k e t ö s s z e k ö t ő átörökléssel, v e z é r m o t í v u m o k k a l , analitikus m ó d o n utal arra az időtartamra, amely a jelenbeli c s e l e k m é n y és a múlt között eltelt, de az eltékozolt évek belső é l m é n n y é tett idejét ő sem k é p e s dramatikusan megje­ leníteni. C s e h o v időből kihullott, m a g á n y b a süppedt szereplői a jóvátétel r e m é n y é b e n él­ nek. F o g v a tartja őket a múlt és az a ködszerű, mégis megváltást ígérő á b r á n d o s j ö v ő k é p , amit e m l é k e i k b ő l teremtenek. A z e g y é n i s é g válságával, a befelé tekintő l é l e k á b r á z o l á s igénye j e l e n t m e g a századvégi d r á m á b a n , s ez a líra felé is tágította a műfaj határait; a d r á m a i forma alapját j e l e n t ő jelen idejű c s e l e k m é n y és párbeszéd egyidejűségéről m é g ­ sem m o n d h a t o t t le. 11

2

13

1 4

Az epikai szerkezet leglényegesebb e l e m é r e , a discoursra, a szüzsére az elméletek mellett az elbeszélő m ű v e k drámai feldolgozásai, alkalmasint a novelláiból s z í n m ű v e k e t író B r ó d y sikertelen kísérletei is felhívhatiák a fieYelmgnket. Arisztotelész Poétika'^ k y -

lönböztette m e g elsőként az elbeszélő szerkezet alapelemeit: fabulának tekintette a „tel­ j e s c s e l e k m é n y utánzatát", a m e l y n e k teljesnek, befejezettnek, kezdet és v é g k ö z é zártnak kell lenni. Л történettől elkülönítette az elbeszélés szintjét, a szüzsét, a fabula u t á n z a t á t . I s m e r e t e s , h o g y a m o d e r n p r ó z a p o é t i k á k m á s és m á s névvel illetik a nan-atív e g y s é g e k fogalmát, d e l é n y e g é b e n ugyanazt értik r a j t a . A s z ü z s é n e k m e g k ü l ö n b ö z t e t e t t s z e r e p e van az elbeszélő m ű v é s z e t b e n . D r á m a i formába kívánkozhat a novella e g y - e g y epizódja, de ugyanazt a jelentésstruktúrát, amit az egész epikai szerkezet, az elbeszélő jelenléte és modalitása létrehozott a narrátort n é l k ü l ö z ő d r á m a nem k é p e s újjáteremteni. B r ó d y n o ­ velláinak sorában az Erzsébet-történetek v a l ó b a n színpadért kiáltottak, m é g i s a Dadá-bó[ é p p e n az hiányzik, ami a novellákat élteti: az á b r á z o l á s m ó d b a n m e g n y i l v á n u l ó s z e m é ­ lyesség, az elbeszélés lírai m é l y á r a m a , az érzelmekkel áthatott narráció. A novella a megjelenítés és az ábrázolás formastruktúráiban alapvetően k ü l ö n b ö z i k a d r á m á t ó l . A l e g k é z e n f e k v ő b b eltérés abban rejlik, hogy a novella elbeszélő-leíró narratív e l e m e i n e k az ábrázoló szerepe a drámai formában magától értetődően nem érvényesülhet. A z ala­ kok lelki történetét, é r z e l e m h u l l á m z á s á t , belső cselekedeteit a dialógus és a j á t é k teremti m e g : a gesztus, a h a n g h o r d o z á s , a m i m i k a , a m o z g á s a p á r b e s z é d e k b e n , a z é l ő s z ó b a n nyeri el értelmét. 15

16

A századvégi novellában Petéiéinél, Bródynál gyakran h o s s z a b b p á r b e s z é d e k k e l , drá­ mai szituációkra e m l é k e z t e t ő élethelyzetekkel találkozhat az olvasó. A k i s f o r m á b a zárt u n i v e r z u m o t a z o n b a n az író teremti m e g , törvényeit pedig az elbeszélő építi fel. A n o v e l ­ la szövegszervezettségét, a m ű e g é s z kohézióját, a jelentésszerkezetet a n e m műfaji érte­ lemben vett elbeszélés hozza létre. M é g az olyasfajta szerzői utalásokkal kísérletező, drá­ m a i n a k m o n d o t t novellákban is, mint Petelei Árva Lottila a perspektíva v á l t á s o k k a l j á t s z ó , h a n g n e m e k k e l j e l l e m z ő , egyszer rejtőzködő, m á s k o r m e g a s z ö v e g előterébe kerü­ lő narrátor értékrendjétől meghatározott történetalakításban és az elbeszélői m o d a l i t á s b a n rejlik a novella k o n s t r u k c i ó s elve. A z elbeszélés szereplőit a narrátor perspektívájából megjelenített é l e t k ö r ü l m é n y e k vonják be a drámai szituációba a fikcióteremtés törvényei nck megfelelő térben és időben, tehát a novella p á r b e s z é d h e l y z e t e k r e alapozó életjelenetezésc jóval k ö t e t l e n e b b és s z a b a d a b b , mint a d r á m á é , k ö v e t k e z é s k é p p önállósága és for­ m a a l k o t ó szerepe is részlegesebb érvényű. A szereplők e g y m á s s a l folytatolt dialógusát és a hősök m a g á n b e s z é d e t a novellában az elbeszélés teszi lehetővé, tehát a narrátor által megformált térben és időben h a n g o z h a t n a k el, ezzel s z e m b e n a drámai szituációban k ö z ­ vetlen jelenlétté v á l n a k , s a c s e l e k m é n y t sem az elbeszélés aktusa, h a n e m a konfliktus erőtere tartja e g y b e . A z elbeszélésbeli jelenet és a drámai jelenet tehát alapvetően a b b a n különbözik e g y m á s t ó l , hogy a d r á m á b a n a beszéd, a d i a l ó g u s hordozza az egész j e l e n tésstruktúrát, az elbeszélésben p e d i g a narrációnak van a l á r e n d e l v e . Tiszta d i a l o g i k u s for­ ma nem valósulhat m e g a s z é p p r ó z á b a n , mert az nem nélkülözheti a m a g y a r á z ó elveket, az elemzést és az értelmezést: a szereplő gesztusainak, a b e s z é d h e l y z e t n e k , a k ö r ü l m é ­ n y e k n e k a szcenikus megjelenítése tehát s z ü k s é g k é p p e n az elbeszélésbe á g y a z ó d i k . En­ nélfogva a távolságteremtésre alapozott, s o k s z o r o s áttételekkel, a szereplő-narrátor-szer­ zői én v i s z o n y l a t á b a n érvényre j u t ó elbeszélői s z e m é l y e s s é g a d r á m a i f o r m á b a n n e m jelenik m e g , p o n t o s a b b a n m á s szerkezetben, az a l k o t ó - r e n d e z ő - s z e r e p l ö n e m k e v é s b e összetett rendszerében. Ennek a p r o b l é m á n a k az e l m é l y ü l t e b b j e l l e m z é s é r e e helyütt ter­ m é s z e t s z e r ű e n nem vállalkozhatunk. Diószegi A n d r á s h á r o m novellaváltozatot különített el a századvégi i r o d a l o m b a n : a z a n e k d o t i k u s h a g y o m á n y t , az analitikus novellát és a drámai elbeszélést, a m e l y a lélekta­ ni novellát, ezt a h a g y o m á n y o s a n XIX. századi műfajt g y ö k e r e s e n " átalakította. Vele­

ni

m e n y e szerint a d r á m a i novella az a n e k d o t á b ó l nőtt ki, s az újkori lélekábrázolás és intel­ lektualitás is a d r á m a i v á hangolt a n e k d o t i k u s elbeszélésben jelentkezelt legelőször: „ b o ­ nyolultabb szociális, filozófiai vagy lélektani tartalom g y a k r a n é p p az a n e k d o t i k u s keret­ ben é r v é n y e s ü l h e t v a l ó s á g h ű e n és m ű v é s z i e n " . A korforduló n o v e l l a i r o d a l m a n e m egészen erről tanúskodik. A századvégi elbeszélésre v o n a t k o z ó tételét D i ó s z e g i A n d r á s és n y o m á b a n s o k a n m á s o k is jószerivel a novellista M ó r i c z Z s i g m o n d társadalmi d r á m á i ­ val igazolták. N e k ü n k legalábbis úgy tűnik, h o g y a történet b e l s ő drámaiságát fokozó a n e k d o t i k u s elbeszélés n e m járult hozzá alapvető m é r t é k b e n a s z á z a d v é g i l é l e k á b r á z o l á s megújhodásához. A századfordulón oly gyakori, drámai fordulatot hátra v e t ő , csattanóra felépített n o ­ vella k o m p o z í c i ó s formája v a l ó b a n a történetközpontú, egy pont felé tartó, p e r g ő ritmusú anekdota t ö m ö r e b b változatával áll genetikus kapcsolatban. ( B r ó d y : Egy tragédia, Kaál Samu; T ö m ö r k é n y : Omár, Megöltek egy legényt; T h u r y : Tizenegy esztendő, Harminc perc, Szerencsétlenség, A gabalyi kis káplán) Á m a dramatizált a n e k d o t a feszes k o m p o ­ zícióját például T ö m ö r k é n y fellazítja, mert hangulatteremtő tájrajzokat s z ő elbeszélései­ b e , s túlságosan nagy teret enged a közvetlenül j e l l e m z ő elbeszélői m a g y a r á z a t n a k . A v é g s ő fordulat ezért nem éri váratlanul az olvasót. A z e s e m é n y m o n d á s t kísérő szerzői utalások s o k o l d a l ú a n motiválják a tragikus e s e m é n y kirobbanását, a történetet felvezető helyzetrajz kifejtve tartalmazza a tragikus ö s s z e ü t k ö z é s lehetőséget h o r d o z ó konfliktus v a l a m e n n y i m o t í v u m á t , s m a g á b a n hordozza azt a feszültséget, amelyet a drámai szituá­ ciónak, a lélektanilag elmélyített szereplő közvetlen cselekedeteinek, d i a l ó g u s a i n a k kel­ lene m e g t e r e m t e n i . A drámai fokozás elve azért n e m érvényesül hiánytalanul T ö m ö r k é n y novelláiban, mert a tragikus végkifejlethez vezető e s e m é n y s o r t közbevetett m a g y a r á z a ­ tokkal, etnográfiai érdekességekkel fűszerezve adja elő. V e s s ü n k egy pillantást T ö m ö r ­ kény a n e k d o t i k u s a n poentírozott, tragikus élctmozzanatot m e g r a g a d ó elbeszéléseinek jel­ legzetes darabjára. Egyetlen drámai jelenet áll A megöltek egy legényt k ö z é p p o n t j á b a n : a c s á r d á b a n m u l a t o z ó j u h á s z o k a g y o n v e r n e k egy csikóst. A vérfagyasztó g y i l k o s s á g h o z v e z e t ő történet előzményeit k ö r ü l m é n y e s aprólékossággal, h o s s z a d a l m a s e l m é l k e d é s e k ­ kel, lassú t e m p ó b a n beszéli el T ö m ö r k é n y . A narrátor előadásából megtudhatjuk, h o g y a csikósok ősi ellensége a juhászfajta e m b e r . A novella feszültsége abból adódik, h o g y Czirák István lovascsősz az egész majort meghívja m a g á h o z disznótorra, a j u h á s z o k a t p e d i g n e m . Bélteky M i h á l y a birkákat olvassa keserű szívvel az a k o l b a n , a s z o m s z é d b a n pedig v i g a d o z n a k . T ö m ö r k é n y kitérőkkel halad előre, az elbeszélésbe á g y a z z a a lélekrajzot, részletesen leírja, miként érlelődik a s z á m a d ó b a n az elkeseredés b o s s z ú v á , h o g y a n alakul át s z o m o r ú s á g a haraggá, a csikósok iránti m e g v e t é s e féktelen gyűlöletté. A v é g s ő ­ kig k i a k n á z z a a feszültségkeltés lehetőségeit, mielőtt a dramatizált j e l e n e t h e z érne. Ezért nem hat m e g l e p e t é s k é n t , hogy a tragédia színterén, a k o c s m á b a n csak ketten v a n n a k , a tulajdonos és a s z o m s z é d uraság csikósa. Ilyen e l ő z m é n y e k után a j u h á s z o k elborult t e ­ kintete, a v o n í t ó k u t y á k kísérteties hangja, a k ö d b e boruló határ, a feltámadó szél: egy­ szóval a v é g z e t e s ö s s z e c s a p á s közeledtét sejtető, n y o m a s z t ó hangulatot árasztó leírások m i n t e g y m ű v é s z i illusztrációként hatnak a z á r ó k é p e k b e n . N é p b a l l a d á t ó l kölcsönzi T ö ­ m ö r k é n y a novella címét, és közismert tulajdonságokkal ruházza fel hőseit. Erőteljes drá­ m a i hatást azért nem válthat ki elbeszélésével, mert nem egyéníti a szereplőit, általános paraszttípusokat rajzol, s a tragikus c s e l e k m é n y m ö g ö t t sem rejlik m é l y e b b lélektani megfigyelés. 1 8

T h u r y novellái a szociális igazságot fogalmi közlésekben felmutató író p ő r e v a l l o m á ­ saitól, és n e m utolsó sorban a nyers életanyagban lüktető energiáktól kölcsönzik drámai 122

erejüket. Lélektani folyamatrajz helyett lázadó szellemű g o n d o l a t o k a t h o r d o z ó a l a k o k ö s s z e ü t k ö z é s e i b e n , kiélezett, s g o n d o s a n kiszámított d r á m a i a l a p h e l y z e t e k b e n m u t a t t a b e a társadalmat feszítő szociális ellentéteket. (Emberhalál, A sztrájk, A gabalyi kis káplán) A p r o g r a m o s társadalomkrilikai m o n d a n i v a l ó szolgálatába állított, agitatív hatású T h u r y novellák tragikus sorsfordulata a z o n b a n n e m az alakok j e l l e m é b ő l fejlik ki, h a n e m az e s z m e k ü z v e t í t ő dikcióból. Л t u d a t l a n s á g b a n tartott p a r a s z t e m b e r lelki s z e g é n y s é g é r ő l és erkölcsi kiszolgáltatott­ ságáról B r ó d y - jellegzetesen d r á m a i n a k m o n d o t t - elbeszélése a KaálSamu azért n e m vallhat általános é r v é n n y e l , mert a novella e g y ü g y ü s é g i g egyszerű c í m s z e r e p l ő j é n e k a s z e m é l y i s é g é b ő l teljességgel h i á n y o z n a k a szellemi-erkölcsi d i m e n z i ó k . N é h á n y k ö n y nyen m e g f o g h a t ó ösztön mozgatja, ezért s e m juthat el a bűntudatig. M é g az akasztófa alatt s e m ismeri fel, h o g y becsapták: utolsó szavai is a gyilkosságra felbujtó h a d n a g y n a k szólnak. Á l d o z a t á b a n tehát nem e m e l k e d h e t fel a z o k n a k a tragikus h ő s ö k n e k a m a g a s l a ­ tára, akiket erkölcsi v é t s é g ü k , emberi g y e n g e s é g ü k j e l l e m h i b á j u k buktatott el. B r ó d y n o ­ velláiban a teremtett világ l e g g y a k r a b b a n d r á m a i , d e az á b r á z o l á s , az elbeszélés a l a p v e t ő ­ en lírai. D r á m a i sűrítettségű, feszes szerkezetű, hézagtalan motivációjú történetet alig alkotott. Á t é l ő azonosulással, forró együttérzéssel, erős beleéléssel formálta m e g é l m é ­ nyeit, d e a fegyelmezett c s e l e k m é n y é p í t é s n e m tartozott erősségei k ö z é . S z e n v e d é l y e s , lí­ rai hőfokú előadását a szociális felelősségérzetből fakadó, kétségbeesett e m b e r indulata hevíti drámai izzásúvá. L á z a s , nyugtalan egyéniségén szűrte át élményeit, s n o v e l l a k o m ­ pozícióit is a szubjektív v a l l o m á s hiánytalan kifejezésének rendelte alá. Naturalista m e g ­ figyeléseit r o m a n t i k u s színekkel vonta be szertelen, izgatott, v é g t e l e n b e hajló k é p z e l e t e . Bródy az elbeszélésbe, a nyugtalan lüktetésű narrációba, s z e n v e d é l y e s h a n g ú e l e m z é s e k ­ be sűrítette a lélekrajzot, s k e v e s e b b g o n d o t fordított a drámai helyzetek p o n t o s , fegyel­ mezett kidolgozására és az á t g o n d o l t a b b alakteremtésre. Л R e m b r a n d t - n o v e l l á k n a k az élete v é g é h e z k ö z e l e d ő író keserű s z á m v e t é s e , rezignált v a l l o m á s a , utolsó önvizsgálata k ö l c s ö n ö z egzisztenciális mélységet, s az elbeszélés-ciklus e g y e s darabjai is a s z e m é l y e s megérintettségnek köszönhetik é l m é n y k i s u g á r z ó erejüket, katartikus hatásukat. E g y m á s t építik a R e m b r a n d t - n o v e l l á k , a ciklusból kiemelve n é m e l y i k ezért tűnik k ü l ö n ö s e n telt e s z m e i s é g ű , s o r s ö s s z e g z ő alkotásnak. A századforduló novellairodalmát is új távlatba h e ­ lyező N é m e t h G. Béla nagyszabású e l e m z é s e a műfaji átjátszás r e m e k példájaként említi a Rembrandt eladja holttestét című elbeszélést, a m e l y b e n B r ó d y az anekdotái és d r á m a i e l e m e k „ e g y m á s t fokozó e g y b e o l v a s z t á s á t " adja. A torzán csattanó v é g s z e n t e n c i a mutat­ ja m e g N é m e t h G. Béla szerint „a történet d r á m a i s á g á n a k m i n ő s é g é t , a t r a g i k o m i k u s s á ­ gát". B r ó d y módfelett kedvelt c s e l e k m é n y l e z á r á s a , úgy véljük, ebben a novellájában sem mélyíti el a jellemrajzot, s az elbeszélt történetet sem állítja új r e n d b e , mert valójá­ ban a s z ö v e g előterébe kerülő narrátor sodró erejű lelkifolyamat-leírásai, a M o s u s z fölött kíméletlen vádbeszédet m o n d ó B r ó d y közbevetett magyarázatai, s a m i n d e n ü t t j e l e n lévő fabulátor ironikus h a n g h o r d o z á s ú közvetlen jellemzései világítják m e g a r e m b r a n t i m a ­ gatartás lényegét. A m i n d v é g i g tragikomikusán beállított helyzetnek és sorsnak ezért nem igazán ad új értelmet az a n e k d o t i k u s poén. É r t é k e s e b b n e k és k o n c e n t r á l t a b b n a k tűnnek B r ó d y n a k azok a drámai hatású e l b e s z é ­ lései, a m e l y e k n e k a középpontjába nem k ü l ö n ö s , m e g r á z ó e s e m é n y t állít, h a n e m ö s s z e ­ tett lelkiismereti problémát. A sorsfordulat ezekben az írásaiban a szereplőben m e g y v é g b e , s a c s e l e k m é n y szintjén alig jelenik m e g . A poentírozott novellazárlat sem nyit új távlatot a történethez, mert a tragikum forrása az erkölcsi megliasonlásból k ö v e t k e z ő sze­ m é l y i s é g v á l t o z á s b a n rejlik. Bródy é l e t m ü v é b e n a Jizsbi Bénob közelíti m e g l e g i n k á b b a

d r á m a i hatású novella e s z m é n y é t . A z elbeszélés címszereplője rejtélyes k ö r ü l m é n y e k k ö ­ zött ö n g y i l k o s lesz. B r ó d y sejtelmes k ö d b e burkolja a fiatalember halálát, s e g y s z e r s m i n d azt is érzékelteti, hogy a novella c s e l e k m é n y e n e m adhat választ a m o d e r n m e g v á l t á s e s z ­ m é n y t h o r d o z ó Jizsbi B é n o b erkölcsi, lelkiismereti kérdéseire, a tiszta e m b e r s é g tragikus pusztulására. A n y o m o r g ó m e d i k u s feltehetően előzetes házassági szerződést köt e g y g a z d a g e m b e r lánya kezére: kiárusítja a becsületét, m a g á r a veszi a bűnt, hogy eltarthassa é h e n k ó r á s z diáktársait. B e s z e n n y e z i azt a tiszta szerelmet, melyet a lelkében őrzött, e l v e ­ szíti ö n b e c s ü l é s é t , s b ű n t u d a t a elől a halálba m e n e k ü l . B r ó d y novellája a z o n b a n m á r oly m e s s z i r e távolodott az a n e k d o t i k u s elbeszéléstől, h o g y át is vezethet b e n n ü n k e t a z objek­ tív m ó d s z e r ű , drámai életjelenetezésre alapozott tárgyias telekrajzi novellához. Felfogá­ s u n k szerint a tárgyias lélekrajzi novella merítette a legtöbbet a korfordulón azokból a poétikai eljárásmódokból, amelyeket az elbeszélés egyáltalán k é p e s a d r á m a i formából áthasonítani. D r á m a i hatását annak köszönheti e novellatípus, hogy háttérbe szorítja a narrációt, s helyette a belső beszédet juttatja érvényre, a szereplő tudathorizontján belül m a r a d ó n é z ő p o n t b ó l , előtér-szerűen k o m p o n á l t j e l e n e t e k b e n , létében mutatja be s z e r e p ­ lőjét, s összetett szellemi, erkölcsi, lelkiismereti konfliktust állít az elbeszélés k ö z é p p o n t ­ j á b a . Elszakad a történetszerű jelentésalkotástól, kitágítja a belső folyamat rajzát, s ebből k ö v e t k e z ő e n a drámai sorsfordulat sem a c s e l e k m é n y szintjén m e g y v é g b e , h a n e m a v á l ­ s á g b a s o d r ó d ó s z e m é l y i s é g b e n . (Petelei: Máyer az öreg suszter, A könyörülő asszony, Székek; G o z s d u : Spleen, Nirvána; Csáth: Tor, Kis Emma, Anyagyilkosság; Lövik: Л néma bűn, A tor, A szülői ház; A m b r u s : Szegény Király Feri, Az igazi) A s z e m é l y i s é g rejtett di­ menzióit, a m a g a t a r t á s , a viselkedés belső indítékait, a jellem m é l y s z e r k e z e t é t a tárgyias lélekrajzi novella ragadta m e g korszerűen a s z á z a d v é g e n . M á r m o s t , ha a l é l e k e l e m z ó s z é p p r ó z a é r t é k e s e b b változatának az epikai tradícióhoz való k a p c s o l ó d á s á r a v e t ü n k egy pillantást, azt láthatjuk, hogy mindenekelőtt a d r á m a i v á hangolt a n e k d o t i k u s p r ó z a h a g y o ­ m á n y t ó l , és az é r d e k e s történetet fordulatosán e l m e s é l ő klasszikus novellaformától t á v o ­ lodott el, s a korforduló megváltozott e m b e r k é p é n e k és új l é t m a g y a r á z ó elveinek a j e g y é ­ ben átértelmezte az epikai alaptényezők j e l e n t é s k é p z ő szerepét. D r á m a i életjelenetezésre k o m p o n á l t előtérszerű narratív egységei létében mutatják m e g a hőst, tehát a szubjektív elbeszélés é r t e l m e z ő reflexiói és közvetlen jellemzései helyett az objektív j e l l e m á b r á z o ­ lás poétikai hatásformáit juttatják érvényre: a szereplőkben v é g b e m e n ő lelki átalakulásra az e g y e n e s b e s z é d b e n visszaadott dialógusokból következtethet az o l v a s ó . A z elbeszélői s z ó l a m o k m ö g é h ú z ó d ó narrátor nem avatkozik be a lélektani folyamatokba, a belső sík átfordulását e r e d m é n y e z ő e s e m é n y e l ő z m é n y e i n e k és k ö v e t k e z m é n y e i n e k árnyaló b e m u ­ tatása és sokoldalú motiválása helyett a párbeszédhelyzet k ö r ü l m é n y e i n e k a leírására s z o ­ rítkozik. A z alakok gesztusaira és a helyzetrajzra összpontosító narráció tehát n e m m o t i ­ válja, h a n e m csak sejteti, sugalmazza azt a belső lelki történetet, amit a novellában egy j e l k é p e s e n elszigetelt c s e l e k m é n y s o r hordoz. Az objektív-drámai m ó d s z e r ű lélektani m e g v i l á g í t á s szabadította fel a századvégi novellát a kisformába erőszakolt é r t e k e z é s e k fárasztó analízisei alól, de e n n e k a folyamatnak az árnyaltabb b e m u t a t á s á r a ezúttal - ta­ n u l m á n y u n k s z ű k r e v o n t keretei között - n e m vállalkozhatunk.

124

3. Balladisztikus

novella

A m a g y a r kritikai irodalom utalások formájában s z á m o s a l k a l o m m a l m e g f o g a l m a z t a , hogy a balladának - k ü l ö n ö s e n a századfordulón - „prózai testvére" a novella, d e műfajelméletilcg is általánosítható észrevételekkel, összehasonlító irodalomtörténeti v i z s g á l ó ­ dással, eredetkutatással, n a g y o b b szövegcsoport feldolgozásával n e m erősítette m e g az említett műfajok összefonódásáról szóló tételét. A sokhelyütt fellelhető m e g á l l a p í t á s o k tanulságait K á n t o r Lajos ö s s z e g e z t e . Egyedül б vállalkozott arra, hogy elméleti igény­ nyel m e g a l k o s s a a balladisztikus novella fogalmát. T a n u l m á n y a ezidáig n e m váltott ki ér­ d e m l e g e s kritikai visszhangot, ennek ellenére a „balladisztikus n o v e l l a " mint önálló m ű ­ típust m e g n e v e z ő kifejezés oly széles körű használatot nyert, különösen a századforduló kisepikáját e l e m z ő s z a k i r o d a l o m b a n , hogy é r d e m e s tüzetesebben s z e m ü g y r e v e n n ü n k a prózapoétika felől. K á n t o r a poétika felől közelít a j e l e n s é g h e z , s alapvető műfaji r o k o n s á g o t tételez fel ballada és novella között. E g y é r t e l m ű e n m e g f o g a l m a z z a hipotézisét, de - n e k ü n k leg­ alábbis úgy tűnik, - a másodlagos jegyek alapján kétségkívül fennálló h a s o n l ó s á g o k elle­ nére sem teremt biztos irodalomelméleti alapot a balladisztikus novella definíciójához. A két m ű f o r m a alapvető tartalmi, formai és „funkcionális" egyezését a b b a n látja, h o g y „mind a népballada, mind a novella az időszerűség, a realizmus műformája: sokszor n y o ­ mon követhetően k a p c s o l ó d n a k egy-egy rendkívüli esethez; klasszikus formájában m i n d ­ kettő a k ö r ü l m é n y e k részletezése nélkül az e s e m é n y r e koncentrál; k ü l ö n b ö z ő (újabb) vál­ tozataiban az e s e m é n y már nem azonosítható a c s e l e k m é n n y e l , a külső c s e l e k v é s s e l " . K á n t o r Lajos g o n d o l a t é b r e s z t ő kérdéseket vet fel, de n e m áll rendelkezésére olyan g a z ­ dag p é l d a a n y a g , - jóllehet a balladisztikus novella folyamatos jelenlétét feltételezi Bródytól S z a b ó G y u l á i g és napjainkig - , amellyel m e g g y ő z ő e n hitelesíthetné általánosító következtetéseit. L e g i n k á b b irodalomelméleti módszerét érezzük s e b e z h e t ő n e k , mert kü­ lönféle novella- és b a l l a d a - m e g h a t á r o z á s o k - gyakorta igen esetleges - érintkezési pont­ jaira mutat rá, s ekként jut el a balladisztikus novella fogalmáig. 21

22

Két novellaváltozatot különböztet m e g , s m i n d k e t t ő r e egyetlen példát idéz: a balladai történetet (Tamási Á r o n : Erdélyi csillagok), és a prózai balladát (Tamási Á r o n : Szép Do­ mokos Anna). A Szép Domokos Anna voltaképpen szabályos, s z ó t a g s z á m l á l ó ritmusú, prózasorokkal tördelt ballada. Ismereteim szerint társtalan alkotás az író é l e t m ű v é b e n , k ö v e t k e z é s k é p p az így felfogott balladisztikus novella érvényességi köre s e m m i k é p p e n sem terjeszthető ki a X I X . és X X . század magyar clbeszélésirodalmára, és önálló novel­ latípusnak is erős megszorításokkal n e v e z h e t ő . A balladisztikus történet abban k ü l ö n b ö ­ zik K á n t o r szerint a prózai balhutától, hogy balladai m o t í v u m o t épít be az e l b e s z é l é s b e , „de n e m követi hűen a m a g y a r népballada modelljét". Az Erdélyi csillagok című T a m á s i ­ novella az erőszakkal elválasztott szerelmesek balladai történetét alkotja újjá. C s e l e k m é ­ nye a n a p s z a k o k lagozódását követi, lélekrajzának fő eszköze a beszéltetés. N a r r á c i ó b a foglalt lírai-filozófiai mondanivalóját költői erejű tcrmészelleírásokkal, metafora-sorok­ kal motiválja T a m á s i Á r o n . A z Erdélyi csillagok e l e m z é s e rendkívül m e g g y ő z ő , az e l m é ­ let kifejtésében viszont K á n t o r m e r e v e n alkalmazkodik a h h o z a hipotézishez, h o g y a bal­ lada és a novella legfontosabb k ö z ö s műfaji j e g y e a társadalomkritikai m o n d a n i v a l ó , a z időszerűség és a r e a l i z m u s . N e m vázolja fel „a m a g y a r n é p b a l l a d a " modelljét, sajátos műfaji j e g y e i r ő l , k o m p o z í c i ó j á r ó l , előadásmódjáról, h a n g n e m é r ő l , világképéről, n y e l v é -

ról n e m szól, s az Erdélyi csillagok kivételével arról s e m , m i k é n t v a l ó s u l h a t m e g e l b e s z é ­ lésekben ez a m o d e l l . I s m e r e t e s , h o g y V a r g y a s Lajos a n e m z e t k ö z i s z a k i r o d a l o m kritikai áttekintése során arra a v é g k ö v e t k e z t e t é s r e jutott, hogy m a j d n e m m i n d e n nép balladája m á s , mint a t ö b ­ b i é . G y u l a i Pál négyféle szerkezettípust különített el a székely balladákban. A műballadák is szerfölött elütőek. Ú g y s z ó l v á n m i n d e n e l e m z ő felfigyelt arra, hogy A r a n y J á n o s balladái téma, h a n g n e m , s z e m l é l e t m ó d és k o m p o z í c i ó tekintetében m e n n y i r e v á l t o z a t o ­ sak, arról n e m is beszélve, hogy lényegszerűen k ü l ö n b ö z n e k tőle K i s s József balladái, d e é p p ú g y az északi, skót népballada is eltér a délitől, a német r o m a n t i k u s m ű b a l l a d a a r o ­ m á n c o s t u l , az ószékely a reformkori magyartól s t b . M i n d e z e k a j ó l ismert tények ó v a ­ tosságra intenek és kételyt ébresztenek a T a m á s i Á r o n elbeszéléseivel azonosított „balla­ disztikus n o v e l l a " poétikai modelljével s z e m b e n . A l i g h a lehet k é t s é g b e vonni például azt a jól ismert tételt, h o g y a felettébb k ü l ö n n e ­ m ű műfajváltozatokban ( m ű b a l l a d a , népballada, k ö z é p k o r i , r o m a n t i k u s stb.) létező balla­ da lírai, epikai és d r á m a i elemeket egyesít m a g á b a n . Ebből kiindulva m é g s e m találjuk a műfaji r o k o n s á g m e g g y ő z ő érvének azt, hogy a klasszikus m ű n e m i h á r m a s s á g rend­ szerében a z elbeszélést egyik oldalról a líra, a másik oldalról p e d i g a d r á m a határolja. M á s h e l y ü t t K á n t o r Lajos azt hangsúlyozza, hogy a m o d e r n műfajszemlélet nem v o n éles határt v e r s , próza és d r á m a közé. T ö b b n y i r e sorra veszi m i n d a z o k a t a g o n d o l a t t ö r e d é k e ­ ket, észrevételeket, j e l l e m z é s e k e t , a m e l y e k a műfaji sajátságok részletező m e g h a t á r o z á s a helyett felvillantják a novella diámai és lírai vonásait, de k e v é s g o n d o t fordít arra, h o g y megfelelő analógiákkal kapcsolatot teremtsen az elbeszélésben és a b a l l a d á b a n megjele­ n ő lírai és drámai e l e m e k között. A műfajkeveredés elvi [ehetőségével a szóban forgó műfajok genetikus kapcsolatát is m e g a l a p o z o t t n a k véli. C s a k érintőlegesen j e g y e z z ü k m e g , hogy néhány európai ballada v a l ó b a n rokonságot tart tárgya szerint k é s ő k ö z é p k o r i novellákkal, de a legtöbb esetben ismerjük a téma korábbi verses feldolgozását, s ilyen­ kor valószínűleg s o h a s e m a prózai, irodalmi novella volt a ballada forrása, h a n e m a vers, tehát fenntartásokkal kell fogadnunk a k ö z ö s eredetre v o n a t k o z ó f e l t é t e l e z é s e k e t . A szerfölölt elütő balladaváltozatok m e g e n g e d i k azt az e g y e t e m e s műfajtörténeti általánosí­ tást, hogy igen g y a k r a n megtörtént esetet d o l g o z n a k fel, m é g i s úgy gondoljuk, h o g y az Agnes asszony, a Zách Klára, Л méh románca vagy az ószékely n é p b a l l a d á k v a l ó s á g k ö zelisége egészen m á s természetű, mint a novelláé. 2 3

2 5

26

Történeti áttekintésében (fíródytól Szabó Gyuláig) K á n t o r Lajos annak a v é l e m é n y é ­ nek ad hangot, hogy a múlt század v é g é n , m i n d e n e k e l ő t t a naturalisták novellisztikájában tért hódít a balladisztikus elbeszélés. Felemlített példáival a z o n b a n saját érvelését gyen­ gíti; v é g s ő soron éppen az ellenkezőjét bizonyítja annak, amit a kiinduló tételében állí­ tott. T h u r y tragikus hangolású tárcaelbeszéléseiről szólva m e g e m l í t i , hogy a naturalista írók drámai látásmódja nem hozza szükségszerűen m a g á v a l a balladisztikus novella m e g ­ jelenését. A faluból városba kerülő parasztlányok s z o m o r ú sorsát megjelenítő történetek K á n t o r szerint t ö b b s é g ü k b e n naturalista v a g y realista e s z k ö z ü k k e l , „drámai v a g y ( é s ) lírai felhangokkal f o r m á l ó d n a k n o v e l l á v á " . M e g e m l é k e z i k azokról a lírai h a n g v é t e l ű csel é d h i s t ó n á k r ó l is, a m e l y e k b e n „a balladisztikus novella lehetőségei kihasználatlanul m a ­ radnak". A z Erzsébet dajkát azért nem tekinti balladisztikus novellának, mert az epik u m , a d r á m a i s á g és a líra nem egyidejűleg, hanem külön-külön, „a novellafüzér e g y e s tagjaiban" van j e l e n . Petelei elbeszéléseinek a tónusában olykor a h a n g u l a t n o v c l l a és a balladás e l ő a d á s m ó d elemei keverednek, de az író é l e t m ű v é b e n Kántor^szerint „a balla­ disztikus novella e g y é r t e l m ű érvényesülésével n e m i g e n találkozunk". Bródy Sándor 27

Tuza Istvánné c í m ű novellájához köti K á n t o r a balladisztikus elbeszélés születését. E l e m ­ zéséből e g y é r t e l m ű e n kitűnik, h o g y fogalma szerint, a s z á z a d v é g e n egyedül e b b e n az e l ­ beszélésben v a l ó s u l n a k m e g a „népballada főbb i s m é r v e i " . E z utóbbiakat a V i l á g ­ irodalmi L e x i k o n b a l l a d a - m e g h a t á r o z á s á b ó l vonja e l . . B r ó d y novellája e n n e k é r t e l m é b e n azért balladisztikus, mert egy „tipikus társadalmi helyzet, egy lelkiállapot sti­ lizáltán általánosított ábrázolása". B r ó d y elbeszélésével írja le a z új forma lényegét, a m e l y abban r a g a d h a t ó m e g , hogy „prózába ültet át egy ősi b a l l a d a m o t í v u m o t . . . kortársi tragikus e s e m é n y t m o n d el balladára emlékeztető drámai keretben, erősen érzelmi aláfes­ téssel". A tipikus társadalmi helyzet stilizált ábrázolása, a p á r b e s z é d e s k e r e t b e foglalt c s e l e k m é n y , a lírával áthatott e l ő a d á s m ó d , úgy gondoljuk, az elbeszélés elvén nyugvó n o ­ vellában e g é s z e n m á s m i n ő s é g b e n jelenik m e g , mint a balladában. A felsorolt j e l l e g z e ­ tességek - e g y e n k é n t és ö s s z e s s é g ü k b e n is - olyannyira általánosak, h o g y parttalanná oldják a k o r á b b a n rendkívül szűk határok k ö z é szorított „balladisztikus n o v e l l a " fogal­ mát. V a r g y a s Lajos behatóan e l e m e z t e A r c h e r T a y l o r n y o m á n azokat a balladákat, a m e ­ lyek ismert n o v e l l a t é m á k a t d o l g o z t a k fel, s m e g g y ő z ő e n érvelt amellett, h o g y az újraal­ kotott történet előadása jelent olyan elválasztóvonalat, „amit m é g a k k o r is c s a k teljesen új szellemben lehet áthidalni, ha szőröstül-bőröstül átveszi a témát a b a l l a d a " . A balla­ dai m o t í v u m o k a t felhasználó századvégi novellák elbeszélésmódja, d r á m a i j e l e n e t e z é s e , sűrítettsége s e m t a n ú s k o d i k m á s r ó l . ( T ö m ö r k é n y István: Megöltek egy legényt; B r ó d y : Tuza Istvánné) T ö m ö r k é n y a n e k d o t i k u s elbeszéléséről egy korábbi t a n u l m á n y u k b a n m á r szóltunk. B r ó d y novelláját m i n d v é g i g az én-formájú epikus közlés uralja. A balladás s z ű k s z a v ú s á g , a sugallatos nyelvhasználat, a sejtető előreutalás, a drámai életjelenetezés, a polifonikusság, a beszédváltás, a dialógusforma, az idősíkok egymásbajátszása nem j e l ­ lemzi Bródy d r á m a i v á hangolt a n o c k d o t i k u s elbeszélését. T u z a István lélekrajzát, a törté­ net e l ő z m é n y e i t B r ó d y a folyamatosan fenntartott narrációba foglalja. A novella e l b e s z é ­ lésformája távolról sem tart rokonságot a ballada h é z a g o s kifejezési módjával. M e g r á z ó sorsfordulatát, b o r o n g ó s alaphangját, katartikus hatását n e m mélyíti el az a n e k d o t i k u s p o ­ énba sűrített írói m a g y a r á z k o d á s . A z elbeszélői elvre alapozott novella narratív szerkezetében a lírai, d r á m a i és epikai e l e m e k n e k az az e g y e n s ú l y a , a m e l y e n a ballada kompozíciója nyugszik, n e m v a l ó s u l h a t m e g . Különféle balladatípusok jellegzetességeit - részleteiben - m é g i s áthasonította a századvégi novella. Petelei balladás hangulatú elbeszéléseinek a lélektani folyamatrajza e m l é k e z e t ü n k b e idézheti A r a n y J á n o s nevezetes kritikájának gondolatait: б s e m a törté­ netet állítja elbeszélésének a középpontjába, h a n e m a m é l y r e fojtott, eltitkolt érzéseket, a h o m á l y b a n tartott e s e m é n y e k „hatását az é r z e l e m - v i l á g r a " . Novelláinak a világképét és kompozícióját, drámai párbeszédeit, k i h a g y á s o s cselekményfűzését, tragikus légkörét, analitikus szerkesztését, telt hangulatú, sugallatos nyelvét, elégikus természetlíráját, „ k e ­ vés szóval sokat m o n d ó " , h é z a g o s előadásmódját érezzük leginkább közel az „izgatóan h o m á l y o s " balladai elbeszéléshez. (Parasztszégyen, Őszi éjszaka) A l k o n y a t i ég borul el­ beszéléseinek a világára. A székely ballada-költőkkel ölelkező z o r d o n a n é r z e l m e s lelkü­ lete keverte ki drámai m é l y s é g ű novelláinak őszies színeit. N e h é z Iélekzetű, szaggatott párbeszédei, fojtó atmoszférája, töredezett leírásai megfoghatatlan tragikumot sejtetnek. H a n g u l a t t e r e m t ő erejét, szaggatott előadásmódját, r e m b r a n d t o s megvilágításait a kritika igen későn méltányolta. E g y h a n g ú , színtelen, regionális íróként tartották s z á m o n a kor­ társak. M é g l e g i n k á b b A Hét-ben ismerték el a tehetségét, s r e m é n y k e d t e k a b b a n , h o g y „talentuma szűk körén túl ragadja", s „nem etnográfiai tulajdonságokat Iát m e g a m e s e e m b e r é b e n , h a n e m m a g á t az érzéseket és s z e n v e d é l y e k e t " . A n é p n e m z e t i esztétika lel31

32

3

35

37

3

127

kes követői n o r m á v á merevítették a Gyulai által felmagasztalt irodalmi műfajokat. A Hét k ö r é h e z tartozó új kritika képviselői ezért sem v o n z ó d t a k k ü l ö n ö s e b b e n az idejétmúltnak érzett ballada i r á n t . Péterfy korszerű r e a l i z m u s - e s z m é n y e pedig érthető m ó d o n nem ta­ lálhatott érveket az érzelmes alanyiságú, b o r o n g ó s , sejtelmes, balladás hangulatú elbeszé­ lés méltánylására. A novella középpontjába fojtott lírai hangulatot helyező elbeszélő írásművészetétől éppen balladisztikus lélekrajza miatt idegenkedett a t r a g i k u m iránt különlegesen fogékony Péterfy. Az író m i n d e n á r o n j e l e n t ő s s é , k ü l ö n ö s s é , s z i m b o l i k u s s á akarta emelni történeteit, s Péterfy szerint, ha elátkozott, m e s e b e l i szereplőit eltávolítja a misztikus világtól, „elvesztik értéköket, olyanok, mint halak a s z á r a z o n " . Szerinte P e t e ­ lei m e s e i - b a b o n á s képzelete gyakran valami sejtelmes árnyékot vet a történetre, a h ő s ö ­ ket kiemeli a természetes lélektani köréből, s egy regényes világ lakóivá teszi őket. Petelei balladás hangulatú novelláinak alakjai tragédiával eljegyzett lelkek: sötét izzású s z e n v e d é l y e k , befelé e m é s z t ő fájdalmak, hangtalan, áldozatos s z e r e l m e k , őrületbe ker­ gető r ö g e s z m é k megszállottjai. Hőseit sohasem a végzet buktatja el. Elsősorban tragikus v i l á g k é p e idézi fel a balladák zordon erkölcsi világát. A Parasztszégyen Eszteré ártatla­ nul b ű n h ő d i k . M á r van jövendőbelije, ezért durván visszautasítja a s z e r e l e m m e l hozzá közelítő legényt, aki bosszúból hírbe hozza. A falu ítélete elől a halálba m e n e k ü l . K i v é t e ­ les erkölcsi értéke, tisztán őrzött erénye kergeti a pusztulásba. A családjáért oktalan áldo­ zatot hozó Balogh Eszti a Pestre kerülő parasztlányok s z o m o r ú sorsában osztozik. E r k ö l ­ csi vétkéért b ű n h ő d i k , akárcsak S z ő k e Panni A r a n y János balladájában. Rettenetes bűn nyomja az Oszi éjszaka című novella kikapós m e n y e c s k é j é n e k a lelkét. N e m k é p e s úrrá lenni e m é s z t ő v á g y á n , elcsábít egy legénykét, majd kiszolgáltatja a férj g y i l k o s indulatá­ nak, tehát k ö z v e t v e a halálát okozza, férjét pedig b ű n b e taszítja. M o r á l i s é r z é k e n y s é g e , m á n i á v á torzuló lelkiismeretfurdalása az őrületbe kergeti. Petelei balladás hangulatú n o ­ velláiban nem a szeszélyesen lecsapó sors szedi az áldozatokat. A z oly g y a k r a n e m l e g e ­ tett végzettragédia egyetlen elbeszélésében sem jelenik m e g . írói látásmódjának sajátos v o n á s a a d r á m a i s á g , de az egyéni tragédiákat m i n d e n k o r erkölcsi szemlélettel formálja m e g , s talán éppen ez a morális alapú tragikum-feifogás mutatja leginkább Petelei novel­ láit a balladák közelében: a keresztény gondolkodásnak megfelelő erkölcsi értéktudat.* E l b u k ó hőscinek a sorsát ezért értékelhették oly sokan v é g z e t s z e r ű n e k . N o v e l l á i b a n k ö ­ nyörtelenül érvényesül az erköcsi igazságszolgáltatás, akárcsak a b a l l a d á k b a n . A b ű n n y o m á b a n jár a b ű n h ő d é s , a vétkezők s o h a s e m kerülhetik el a kárhozatot. 39

40

1

Petelei szaggatott e l ő a d á s m ó d ú novellája olykor a tragikus sorsfordulathoz v e z e t ő d r á m a i e s e m é n y s o r egyetlen mozzanatára összpontosít. (Oszi éjszaka) A történet v é g ­ pontját ragadja m e g , m á s részleteit h o m á l y b a n hagyja, az e l ő z m é n y e k e t pedig visszate­ kintő elbeszélésszerkezetbcn, töredékesen, sejtető utalásokkal idézi fel. A z Oszi éjszaka középpontjába egyetlen drámai jelenelet állít. Elhagyja a novellakeretet, és fojtó a l m o szférájú, irracionális borzongásokat keltő h a n g u l a t s z i m b o l i k u s leírással, lírai t e r m é szetlátomással teremti m e g az elbeszélés tragikus légkörét. N y o m a s z t ó mélabú árad szét az árnyékba boruló alkonyati tájban. A felemelkedő hold első sugarában két éles acélszurony villan m e g , majd a lelkiismeretfurdalástól elgyötört asszony jajveszékelése veri fel az őszi éjszaka csendjét. A katonák m e r e v e n , szótlanul ő r k ö d n e k a halott fiú felett. P e t e ­ lei háttérbe szorítja az elbeszélő közlést, és villanásszerű utalásokkal sejteti, hogy a m e g ­ bomlott lelki egyensúlyú fiatalasszony felelős a fiú haláláért. A félelemtől és bűntudattól félönkívületi állapotba került asszony lelki ö s s z e o m l á s á n a k a pszichológiai folyamatát kivetített belső m o n o l ó g g a l jeleníti m e g . Ősi képzetek merülnek fel a n o v e l l á b a n , s a lel­ kiismereti konfliktusban is archaikus valóságtudat nyilatkozik m e g . A b ű n ö s s é g é t leplező 128

nő ellenállása fokozatosan megtörik a halott fiú jelenlétében. L á t o m á s o s lélekállapota ön­ vádló m o n o l ó g b a fordítja át v é d e k e z ő szavait. Víziói és hallucinációi utalnak a „ r é m e k táncára", a pszichózis elhatalmasodására. Petelci előtérszcríicn k o m p o n á l t drámai jelenet­ be sűríti a tragikus sorsfordulatot, és analitikusan építi fel a lélektörtcnctet. Л szereplő h o m á l y o s , szaggatott, lázas lüktetésű belső b e s z é d e villantja fel az e l ő z m é n y e k e t . Lélek­ tani folyamatra, belső történésre összpontosító analitikus kompozíciója, s z ű k s z a v ú , h é z a ­ gos előadása, d r a m a t i k u s jelenctezése, a tragikus élethelyzet szcenikus beállítása, a pilla­ natot kitágító, drámaian sűrített konfliktusrajza, távolról valóban A r a n y J á n o s mélylélektani szemléletű balladáit: az Ágnes asszonyt, és az V. Lászlót idézheti e m l é k e ­ zetünkbe. A balladás hangulatú novella l e g g a z d a g a b b fejezetét a korfordulón Mikszáth elbeszé­ l ő m ű v é s z e t é b e n találhatjuk m e g . Képzeletében az élet ősforrásai tőinek fel; a m e s e , a le­ g e n d a , a b a b o n a , a szülőföld misztikus lelkisége. T ü n e m é n y e s szerepjátszó-, utánzóhajla­ m á v a l , kivételes nyelvi átlénycgülőképcsségével tökéletesen idomul hősei tudatvilágá­ hoz, beszédfotdulataihoz, s a szereplőkben v é g i g h u l l á m z ó lelki m o z g á s o k a t lirizált k é ­ pekben vetíti elénk. Panteisztiktis természellátomásai észrevétlenül e m e l n e k át a balladák s z í n g a z d a g világába. Az élctalakító szabályok b e n s ő s é g e s ismeretével, a h é t k ö z n a p o k profán szertartásaival fel tudja idézni az élet ősi ritmusát, a m i n d e n s é g súlyos n y u g a l m á t . A történeteket k ö r ü l l e g e b ő atmoszférával k é p e s megéreztetni a balladás hangulatú elbe­ szélésen á t s u h a n ó tragikus sejtelmet. E z e k n e k a k é i d é s e k n c k a részletes, alapos kifejtése azonban már a korforduló balla­ dás hangulatú novelláit m ó d s z e r e s e n - a teljes színkép figyelembevételével - , történeti­ poétikai s z e m p o n t b ó l feltáró tanulmányíróra vár.

?.

io

ei

ЮЗХгОЮ ni ,й\Ыоп ш т - ь\Ь'»оя гиАчш

ю: li

•г

129

JEGYZETEK

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

8.

9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

D I Ó S Z E G I A n d r á s , Megmozdult világban, B p . 1 9 6 7 , 4 0 5 . U.o. U.o. U.o. L U K A C S G y ö r g y , A lélek és a formák, Esztétikai kultúra, Balázs Béla és akiknek nem kell, A tragédia metafizikája. In Ifjúkori művek, B p . 1 9 7 7 . P O S Z L E R G y ö r g y , Filozófia és műfajelmélet, Bp. 1988,249. A R I S Z T O T E L É S Z , Poétika, M a g y a r Helikon, 1 9 6 3 , D I D E R O T , A dráma­ költészetről, M a g y a r H e l i k o n , 1966; L E S S I N G ; Hamburgi dramaturgia, A k a d é m i a i K i a d ó , 1 9 6 3 ; G O E T H E Epikus és drámai költészet. In G O E T H E , Antik és modern, B p . 1 9 8 1 ; August W i l h e l m és Friedrich S C H L E G E L , Váloga­ tott esztétikai írások, B p . 1980, H E G E L , Esztétikai előadások I-III, B p . 1 9 8 0 , F.J.W. S C H E L L I N G , / ! transzcendentális idealizmus rendszere, B p . 1 9 8 3 . G e r m a n i s c h - R o m a n i s c h e Monatschrift, 32.k, 1982/4; W e r n e r S T R U B E , B O C H U M , Л novella-fogalom komplex logikája, Irodalmi Műfajok definí­ ciójának problémája. Peler S Z O N D I , A modern dráma elmélete B p . 1 9 7 9 , 1 1 . A R I S Z T O T E L É S Z , Poétika, B p . - 1 9 6 4 , 4 4 . S C H E L L I N G , Л művészet filozófiája, 3 5 9 . A R I S Z T O T E L É S Z i.m. 16. A R I S Z T O T E L É S Z i.m. 1 5 . Peter S Z O N D I i.m. 1 5 6 . A R I S Z T O T E L É S Z i.m. 1 5 - 1 6 . B A R T H E S , R., K A Y S E R , W . B O T T H , W . , H Á M O N , P.h., Poétique de recit, Paris, Ì 977. T O D O R O V , T z v e t a n , Poétique de la prose, Paris, 1 9 7 1 . /. Les genres du discours, Paris, 1 9 7 8 . É. B E N V E N I S T E , Problèmes de linquistique générale, I—II. Paris, 1 9 6 3 - 1 9 6 7 . G. G E N E T T E , Figures , I—II—1 IT. Paris, 1966, 1969, 1972. G. G E N E T T E , Introduction a' l'architexte, Paris, 1979. x

17. 18. 19. 20.

21. 22. 23.

Ы

п

D I Ó S Z E G I A n d r á s , Klasszikus novella-mai novella, In D I Ó S Z E G I .x/eXCA n d r á s , Megmozdult világban, 4 0 6 . i.m. 3 9 8 . j: N É M E T H G. Béla, Lélharc és nemzetiség, B p . 1976, 5 1 5 . B E N E D E K Marcell, Irodalmi hármaskönyv. B p . 1966, 3 5 4 . D I Ó S Z E G I Г. A n d r á s , Turgenyev magyar követői, 10. B I S Z T R A Y G y u l a b e v e z e t ő ta-, n u l m á n y a P E T E L E I István, Lobbanás az alkonyatban, Bp. 1955. című ^ k ö t e t é h e z . B U S T Y A E n d r e bevezetője A D Y E n d r e , Novellák I, M a r o s v á s á r h e l v , 1957, 9. B Ó K A László, Válogatott tanulmányok. Bp. 1966. 1 4 9 8 . F EJ A G é z a , Tamási Áron, B p . 1967. 114. I Z S Á K József, Tamási Áron, 1969, 5 9 . K Á N T O R Lajos, Balladisztikus novella, In Valóság és varázslat, B p . 1 9 7 9 ; Líra és novella, Bukarest, 1 9 8 1 . K Á N T O R Lajos, Líra és novella, Bukarest, 1 9 8 1 . V A R G Y A S Lajos, A magyar népballada és Európa, B p . 1976,1.k.

24. 25.

26. 27. 28.

G Y U L A I Pál, Magyar népköltési gyűjtemény, I. ( A I G N E R ) A J G Ó Lajos, A ballada és a románc története s elmélete, Fővárosi L a p o k , 1865. B A R T A J á n o s , Arany János, B p . 1 9 5 3 , in Klaszszikusok nyomában, B p . 1 9 7 6 . G R E G U S S Ágost, A balladáról, B p . 1907. H E I N R I C H G u s z t á v , Német balladák és románcok, I—II. B p . 1 8 9 6 . N É M E T H G. Béla, Mű és személyiség, B p . 1970. T H Ú R Ó C Z Y - T R O S T L E R József, Az irodalmi ballada, in Magyar irodalom-Világirodalom, Bp. 1961. V A R G Y A S Lajos, i.m. 1,247. K Á N T O R i.m. 6 0 . i.m. 6 0 .

29.

Ì.//1.61.

30. 31. 32.

Lm. 6 2 . i.m. 6 2 . Világirodalmi Lexikon, B p . 1 9 7 0 , 1 , 6 5 5 . : „A népballada lényege a z o n b a n a tipikus társadalmi helyzetek, lelkiállapotok stilizáltán általánosított á b r á z o l á s a " K Á N T O R Lm. 6 1 . U.o. V A R G Y A S Lajos, i.m. 3 5 . D O B O S István, Anekdotikus novella a magyar századfordulón, Stud. Lit. 1989,7-31. A R A N Y J á n o s , Szász Károly Költemények, In ARANY János összes prózai művei és műfordításai, B p . é.n. 7 3 1 - 7 3 2 . A Hét, 1 9 1 0 , 1 . 3 4 3 . v . ö . R E V I C Z K Y Gyula, A ballada-járvány, Koszorú, 1884. Budapesti Szemle, 1 8 9 3 , 4 5 8 - 4 6 0 . G R E G U S S Á g o s t , Л balladáról, B p . 1907.

33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41.

ç,

Imre László: FEJLŐDÉSTÖRTÉNETI KÉRDÉSEK A SZÁZADVÉG MAGYAR IRODALMÁBAN

Л magyar

(Polémikus jegyzetek Bori Imre irodalom modern irányai I. című

könyvéről)

1. Bori Imre Asbóth J á n o s gondolatát idézi m o t t ó gyanánt. Egy k o r v i l á g n é z e t e , a n n a k eredetisége az idő múlásával egyre inkább kitetszik a m ű v e k b ő l , „egy későbbi kor, egy t á v o l a b b , tehát általánosabb nézőpontból fel fogja ismerni a m e g l e p ő jelenséget, m e l y r e a saját kor alig figyelhetett, és el fogja nevezni egy újabb m o d o r n a k . " A z a z : k ö n y v é n e k koncepciója azon az ellentéten alapszik, ami egy korszak irodalmi ö n s z e m l é l e t e és u t ó l a ­ gos megítélése között áll fenn. T e h á t : A r a n y és Jókai, M a d á c h és Vajda n e m érezték m a ­ gukat újítónak, á m d e m ű v e i k eredetisége folytán a m o d e r n s é g előkészítőivé válhattak. A z 1980-as évekből visszatekintve (az újvidéki F ó r u m kiadónál jelent m e g Bori Imre monográfiája 1985-ben) meglepetéssel konstatálhatjuk a X I X . század m á s o d i k felében e d d i g figyelemre nem méltatott, de ( B o r i beállításában) egy „újabb m o d o r " , a „ m o d e r n ­ s é g " felé m u t a t ó tendenciákat. A k i k Bori Imre m ű v e i n e k legalább egy részét ismerik, j ó l tudják, h o g y m i n d i g is s z e n v e d é l y e s e n kereste az új megközelítéseket, a m e g l e p ő , szinte m e g h ö k k e n t ő , a m a ­ gyaroroszági irodalomtörténctírástól elütő nézeteket. Ezúttal H a n á k Péter azon téziséből indul ki, hogy a S c h m e r l i n g - é r á n a k nevezett „ n e o a b s z o l u t i z m u s " ( 1 8 6 0 - 1 8 6 5 ) kiélezett b i z o n y o s társadalmi ellentéteket (a földbirtokos n e m e s s é g g a z d á l k o d á s i nehézségei, a ka­ pitalizálódás felgyorsulása), s Horváth J á n o s , N é m e t h L á s z l ó . N é m e t h G. Béla n y o m á n arra a következtetésre jut, hogy a 60-as évek első felében „valami ú j " jelentkezik, egy új irodalmi ízlés j e l a d á s a k é n t . ( A m i nagyon h a m a r el is tűnik.) Vajda n e m c s s é g e l l e n c s röpi­ ratainak (Önbírálat, Polgárosodás 1862) megfelelője európai, általános emberi irányt k ö ­ v e t e l ő i r o d a l o m k o n c e p c i ő j a , amivel ö s s z h a n g b a n v a n Az ember tragédiája is. Л „hazafi­ s á g " m a r a d i , provinciális változataival s z e m b e n (melynek oly s o k tünete lelhető fel a B a c h - k o r s z a k b a n ) fogalmazódik m e g Vajda ítélete a Polgárosodás-Ълп: „Az emberiség eszméje i n k á b b a felvilágosodásé, a m a g a s m ű v e l t s é g é , a n e m z e t i s é g i n k á b b az ú g y n e v e ­ zett b a r b a r i z m u s é . " Idevonja Bori A r a n y é s M a d á c h némely nyilatkozatát is az „örök szép"-ről, mint a l'art pour l'art „korszerű elv"-ével h a r m o n i z á l ó t . ( Á m b á r A r a n y n a k ilyesfajta vallomásai m á r az 50-es é v e k b e n vannak.) M a d á c h Tündérálom című töredéke é p p ú g y erre példa, mint Zilahy Károly lírájának j e l k é p r e n d s z e r e , m e l y a s z i m b o l i z m u s felé mutat előre. Bori Imre itt a l i g h a n e m valós j e l e n s é g r e mutat rá, de h a s o n l ó törekvések (az „általá­ nos e m b e r i " előtérbe kerülése) például V ö r ö s m a r t y költészetében (illetve m é g k o r á b b a n ) , azt a feltevést is m e g e n g e d i k , hogy ideál é s reál, ö s s z e m b e r i é s n e m z e t i v á l t o z ó h a n g s ú ­ lyai v é g i g h ú z ó d n a k i r o d a l m u n k történetén.

l3ori Imre g y a k r a n megteszi, hogy e l h a m a r k o d o t t ítélkezéssel k e v é s s é v á d o l h a t ó szaktekintélyek megállapításából indul ki. Ennek ellenére (bármily tisztelettel viseltetünk is Nagy M i k l ó s Jókai interpretációja, s F ü l e p Lajosnak Izsó Miklósra v o n a t k o z ó m e g á l l a ­ pításai iránt) vitatnunk kell, hogy az, ami a Mire megvénülünk-Ъсп impresszionizmusnak mutatkozik, vagy ami Izsónak a 6()-as évek első felében készült szoborvázlatairól el­ m o n d h a t ó , az v a l ó b a n az i m p r e s s z i o n i z m u s előfutárának mutatná e m ü v e k e t . M a g a a ha­ s o n l ó s á g ugyanis ö n m a g á b a n nem perdöntő, s hangulati, formai, alakításbeli, világképi e l e m e k analógiája nem bátoríthat fel arra, hogy a r e g é n y i r o d a l o m b a n és a s z o b r á s z a t b a n 1 8 7 5 - 8 0 után is p r o b l e m a t i k u s i m p r e s s z i o n i z m u s előzményeiről beszéljünk. Л b a r o k k k o z m i k u s képeiben, szenvedélyszülte túlzásaiban, e m o c i o n á l i s egzaltációj á b a n is r á i s m e r h e t ü n k o l y a s m i r e , ami majd a romantikára lesz j e l l e m z ő . Л r o m a n t i k u s regényben (pl. Suenél és követőinél) is s o k m i n d e n fellelhető, ami a n a t u r a l i z m u s b a n vá­ lik d o m i n á n s s á . Ilyesfajta antedatálások azonban sem a vizsgált irodalmi j e l e n s é g e k j o b b m e g i s m e r é s é h e z nem visznek k ö z e l e b b , sem irodalmunkat nem mutatják igazán „ k o r s z e rűbb"-nck a v a l ó s á g o s n á l . Hizonyos, hogy Arany é r d e k e s e b b és m o d e r n e b b volt annál, mint a m i l y e n n e k kortársai hitték, vagy akár a közelmúltban bemutatták. De n e m azért, mert 3 0 - 4 0 évvel k é s ő b b m e g s z ü l e t ő m ű v é s z i törekvések elnevezésével illethetők b i z o ­ n y o s költői v í v m á n y a i , h a n e m azért, mert a kor szellemét és ö n m a g á t újabb és eredetibb m ó d o n fejezte ki, ezáltal előre segítve az irodalmi fejlődést. N e m azt tagadjuk tehát, amit Kosztolányi is m o n d o t t , h o g y Arany J á n o s „egy nagy-nagy m o d e r n k ö l t ő " , h a n e m azt, hogy azért volna az, mert Az örök zsidó olyasféle m ű a l k o t á s , ami általános e m b e r i temati­ kájával a s z á z a d v é g felé mutat előre. Mint ahogy elvileg a „ k o z m o p o l i t a " irány sem m o d e r n e b b a „nemziti"-nél, s ez m e g ­ fordítva sem tekinthető bizonyítottnak, hanem a kor igényei és az e g y é n i s é g , a tehetség lehetőségei szerint adhat többet az egyik vagy a másik. Sőt: adhat többet felváltva egyegy költő m a g a is. V ö r ö s m a r t y a Csongor és Tündé-vel nem korszerűbb, mint a Szózat­ tal, a Zalán futása nem avíttabb, mint a Szép Ilonka, hanem e g y m á s t kiegészítő t é m á k , színek, gondolatok, h a n g o k skálájáról van szó. A r a n y a Honnan és hová? általános e m ­ beri problematikájával nem vitte inkább a m o d e r n s é g felé a m a g y a r lírát, mint a Széche­ nyi emlékezetével. Arról nem is beszélve, hogy ez a szempont érvényét veszíti az olyan r e m e k m ű v e k esetében, mint A vén cigány vagy a Toldi estéje, m e l y e k b e n egyszerűen szétválaszlhatatlanná válik általános emberi és nemzeti p r o b l é m a k ö r e , s egyetlen centru­ mú m ű a l k o t á s k ü l ö n b ö z ő övezeteit képezik. Az örök zsidó nem feltétlenül azt mutatja, hogy Arany „ N a g y k ő r ö s r ő l kész u r b á n u s lelkiséggel költözött Pestre", hiszen a bibliai eredetű, tehát archaikus „örök z s i d ó " képzet átélése, a hontalanság, nyugtot nem lelő hajszoltság nem kötődik feltétlenül városias szemlélethez. A z sem igazolható, hogy A r a n y Az örök zsidó-va.1 indult volna el „új költői c s a p á s o n " , a m e l y n e k jelzőtábláján az „általános e m b e r i " , illetve a „tiszta e m b e r i " o l v a s ­ ható, hiszen az 5 0 - e s évek elejének pesszimista, „ o n t i k u s " lírája (Kertben, Mint egy alélt vándor. Évek, ti még jövendő évek) már elindult ebben az irányban, sőt a m é g k o r á b b i Alom - való is „tisztán e m b e r i " vívódást tükröz.

3. A mítoszok televénye és virága című fejezet érvelése annál i n k á b b m e g g y ő z ő . N e m ­ c s a k azért, mert a preraffaelitákkal, parnasszistákkal rokon törekvés v a l ó b a n k i m u t a t h a t ó a Keveházá-ból, a Buda halálá-bó\, hanem azért is, mert A r a n y európai költészeti r o k o ­ nait c s a k u g y a n a romantikára k ö v e t k e z ő , a líra objektiválását k ü l ö n b ö z ő i r á n y o k b a n , de egyfajta szándékkal kereső tendenciákban lelhetjük fel. A 4 8 - a s forradalmak b u k á s a és a r o m a n t i k a hanyatlása után általában is a v a l l o m á s o s , profetikus attitűd helyett a díszítő­ archaizáló, szenvtelenül alakító-formáló költői t ö r e k v é s kerül előtérbe. M é g n e m a szá­ z a d v é g gesztusa ez, de m i n d e n k é p p e n azt készíti elő. Eredeti l e l e m é n y e Bori I m r é n e k az is, h o g y Az ember tragédiájá-K is a s z i m b o l i z m u s „ősforrásává" értékeli át. E d d i g reformkori bölcselő líránkkal és a Csongor és Tündé-vt\ hozták összefüggésbe, s mint ö s s z e g e z ő , lezáró r e m e k m ű v e t szemléltük. S t o v á b b r a is az a b e n y o m á s u n k , hogy (bár tagadhatatlan a hatása Reviczky és K o m j á t h y e l v o n t a b b filozófikusságára és j e l k é p i s é g é r e , s elvitathatatlanul hozzájárult A d y s z i m b o l i z m u s á n a k fi­ lozófiai előkészítéséhez is) a s z i m b o l i z m u s h o z őtőle közvetlen szálak n e m vezettek. Bár­ milyen szervesen kapcsolódik is a romantikához, m é g i s hiányzik M a d á c h b ó l az a tipusú l á t o m á s o s s á g , ami Adyt j e l l e m z i . Furcsa, de így v a n : a Tragédia-bcU p a r a d i c s o m , s a tör­ ténelmi á l m o k nagyon is racionálisak, szinte fogalmilag is filozófikusak a h h o z , h o g y s e m A d y vízióival lehetnének összefüggésbe hozhatók. N a g y o n is „ e v i l á g i " a Lucifer és az Úr vitája is a h h o z a sejtelmes, lidérces kísértetiességhez képest, ami Az ös Kaján-l átjárja. N e m azt jelenti ez, hogy M a d á c h kiiktatható v o l n a a m a g y a r m o d e r n s é g e l ő z m é n y e i k ö ­ zül, c s a k annyit, hogy az 50-es, 60-as, 70-es évek nagyjaival együttesen, s n e m speciáli­ san a s z i m b o l i z m u s r a hat. A tudattalan s z e r e p é n e k előtérbe kerülése, a k ö d ö s m e g f o g h a ­ tatlanság és vizionárius irracionalitás teljességgel hiányzik M a d á c h b ó l . 4. A 6 0 - a s é v e k elején írt J ó k a i - m ű v e k előreutaló voltát elég bajos bizonyítani. Bori c s u ­ pa érdekes és értékes m o z z a n a t r a mutat rá: a hősök identitáskeresésére (látszat és v a l ó s á g ellentétére), a b a b o n á k és álmok szerepére, a szubjektivizálódásra, a naplószerű részle­ tekre, m e l y e k a z o n b a n ( m i n d e n külső hasonlóság ellenére) n e m a s z á z a d v é g m ű v é s z i e l j á r á s a i v a l , h a n e m a r o m a n t i k u s regény klasszikus változataival m u t a t n a k r o k o n s á g o t . ( A m i b e n , persze, s e m m i k ü l ö n ö s nincsen, hiszen a s z á z a d v é g , a m e l y e t sokan „ ú j r o m a n t i ­ k a " gyanánt definiáltak, v a l ó b a n mutat analógiákat a századelővel.) Jókaival kapcsolat­ ban talán Sőtér kísérlete sikeresebb volt, aki az anakronisztikus r o m a n t i k u s helyett K r ú d y előfutárát láttatta b e n n e . Furcsa, h o g y a körképből kimarad K e m é n y . P e d i g ha valaki, б igazán j e l e n t ő s alkotó a 60-as é v e k b e n . S Jókainál talán több j o g g a l lehetne a s z á z a d v é g előfutárának tekinteni. E g y r é s z t azért, mert (főleg társadalmi regényeiben) a balzaci hatás asszimilálásával elő­ készíti a századforduló realizmusát, egészen Móriczig, N é m e t h Lászlóig hatva. M á s r é s z t az a lélektani, sőt mélylélektani érdeklődés, ami például a p a t o l o g i k u s j e l e n s é g e k iránti f o g é k o n y s á g á b a n nyilatkozik m e g , Csáth G é z á i g érezhető. A Zord idő B a r n a b á s diákjá­ ról például n e m c s a k a romantika vagy S h a k e s p e a r e ihletése m u t a t h a t ó ki, h a n e m az is, h o g y a tudattalanba kényszerített kisebbségi érzés r o m b o l ó hatásának mesteri rajza. M o ­ dernnek, legalábbis a kortárs Dosztojevszkijhez foghatóan m o d e r n n e k m u t a t t a be az б

gondolatiságát n e m egy korábbi értelmezője is Péterfy Jenőtől P a p p F e r e n c e n át N a g y Miklósig. N a g y s z a b á s ú koncepciót alapoz azután m e g Bori I m r e , a m i k o r a z 1 8 7 0 utáni J ó k a i ­ ban a „fin de s i è c l e " íróját látja, s a kapitalizálódó m a g y a r életből vezeti le a „ s z é p " új ér­ tékrendjét. E l s ő s o r b a n arra ügyel, hogy m e k k o r a teret k a p n a k a r e g é n y e k b e n az „ ú j " M a ­ g y a r o r s z á g k é p e i , s n e m arra, m e n n y i b e n hiteles a k é p , a c s e l e k m é n y m e n n y i b e n a lényegről tereli el a figyelmet, az alakok m e n n y i b e n k ö r n y e z e t ü k , és m e n n y i b e n egy v i ­ s z o n y l a g ö n k é n y e s , m a g á t az e g y e d i b e n és k ü l ö n c b e n kiélő r o m a n t i k u s fantázia t e r m é k e i (Berend Iván). A magyar „ belle époque" című Jókai fejezet a kései r e g é n y e k erotikus, sőt időnként s z e x u á l p a t o l ó g i k u s részleteit állítja p á r h u z a m b a b i z o n y o s kortársi francia és a n g o l regé­ n y e k k e l . A z Esztétikai következmények (ahogy a k ö v e t k e z ő fejezet c í m e m o n d j a ) leírása egy árnyalattal vitathatóbb. P e d i g a regénytörténetnek a látszat és v a l ó s á g kettősségén alapuló relativizálódását m á r k o r á b b a n regisztrálta a Jókai s z a k i r o d a l o m , s igaz az is, amit Bori Imre a verista és a szecessziós v o n á s o k h o z hasonlító j e g y e k k é n t ír le. K e v é s b é m e g g y ő z ő a Fráter György fehér asszonyról szóló betétének a „ m a g y a r p r ó ­ za első kafkai t ö r t é n e t é v é " e m e l é s e , hiszen (csakugyan m é l y é r t e l m ű és költői legenda ez!) i n k á b b emlékeztet „időtlen" allegóriákra, sőt a r o m a n t i k u s kísértetballadákra is. A parnasszizmussal vont p á r h u z a m pedig egészen elhibázottnak mutatkozik. „ H i d e g s z é p ­ s é g e k " talán előfordulnak Jókai regényvilágában, de s o h a s e m azon a szenvtelen, m o z d u ­ latlan, é r z e l e m nélküli m ó d o n , ahogy a Parnasse-ban. (Igen távol áll Flauberttől.) 5. E g y é b k é n t is kissé m e g h ö k k e n t ő , hogy a néhány évnyi „ m o d e r n s é g " ( 1 8 6 0 - 6 5 ) után b i z o n y o s k i h a g y á s s a l a 70-es évek m á s o d i k felébe lépünk. (Holott folyamatról van szó.) M i n d e n esetre l e g m e g g y ő z ő b b az, amit Vajdáról ír. Igaz, e b b e n állt rendelkezésére a legtöbb e l ő m u n k á l a t . A m i l y e n szokatlan a Jókai fejezet, annyira simul bele a Vajda szak­ i r o d a l o m b a az, amit az 50-es évek Gina-verseiről, azok m e c h a n i z m u s á r ó l , a d é m o n i k u s ­ rontó nőalakról o l v a s h a t u n k . A z Alfréd regényé-ben Bori Imre előtt is láttak prefreudista v o n á s o k a t é p p ú g y , m i n t öntudatlan szürrealizmust. Itt m e g i n t c s a k az a m e g g o n d o l k o z t a t ó , hogy addig nálunk v a ­ lóban ismeretlen őszinteségű indulatrohamai és ambivalenciája mellett is Vajda m e g l e h e ­ tősen alacsony fokán áll a tudatos m o d e r n s é g n e k , azaz esztétikája belül marad a r o m a n t i ­ ka és a r o m a n t i k á v a l való l e s z á m o l á s keretein. A m i t Bori I m r e Vajda t u d a t o s s á g á n a k bizonyítékaként hoz fel (az Alfréd regényének Taine-től s z á m a z ó mottóját), az teljesen a r o m a n t i k u s költészetfelfogás határain belül barad. H a s o n l ó k é p p e n v i s z o n y l a g o s a n k ö n n y ű dolga van s z e r z ő n e k a kései A r a n n y a l , akinek parnasszista, nagyvárosias stb. voltát m á r többen emlegették. Teljességgel új d o l o g v i ­ szont A s b ó t h Álmok álmodójá-Ъап ilyen m é r t é k i g a m o d e r n s é g előfutárát látni. (Bár, ki­ tűnő érzékkel, Jókai Mire megvénülünk-\ében és Eötvös A karthausi-jában látja elődeit.) N a g y k é r d é s , h o g y m e n n y i b e n lehet D a r v a d y történetében az i m p r e s s z i o n i z m u s j e g y e i t a tötténetiség s é r e l m e nélkül felfedezni. (Mert, természetesen, érzékletesség, b e n y o m á s ­ szerűség ö n m a g á b a n m é g n e m jelent impresszionizmust.) A n n a k bizonyítása is hiányzik, hogy a „ s z i m b o l i z m u s b e n n e kap először formát". M á r csak azért is, mert a szimbolista regény nálunk kevéssé használatos kategória. 135

|*«* Т ПЧ

•-• i v i

6.

M e g a l a p o z o t t fejtegetés a R e v i c z k y m o d e r n s é g é r ő l szóló. Igaz, e b b e n v i s z o n y l a g járt úton halad. Itt is z a v a r ó a k a z o n b a n a tisztázatlan fogalmak. R e v i c z k y Jobáb házában cí­ m ű m ű v é t szimbolista d r á m a s z ö v e g n e k mondja. Holott az 1877-es keletkezési d á t u m ar­ ra figyelmeztet, h o g y a francia szimbolista líra is éppen h o g y túljutott ekkorra ö n m e g h a ­ tározásán. ( N e feledjük, hogy a francia periodizáció - j o g g a l - csak e l ő z m é n y n e k , k é s ő r o m a n t i k u s , parnasszista, preszimbolista j e l l e g ű n e k tartja Baudelaire költészetét.) Éppen ezért bajos R e v i c z k y s z i m b o l i z m u s á r ó l beszélni, s ö n m a g á b a n b i z o n y o s e l v o n t s á g és j e l k é p i e s s é g nem avat szimbolista m ó d s z e r ú v é egyetlen műalkotást s e m . K o m j á t h y s z i m b o l i z m u s á v a l kapcsolatban j o g g a l utal Bori I m r e arra, hogy „ m i n d e ­ nek előtt filozófiai belátásként fogható fel m i n d e n olyan felismerés, a m e l y a s z i m b o l i z ­ m u s r a utal." És valóban (amint egyetértően idézi a s z a k i r o d a l m a t ) : „jelentős, ám közel sem átütő erejű és tehetségű k ö l t ő k é n t " is i n k á b b spekuláció, mint é l m é n y az, a m i r e ver­ sei visszavihetők, spontán látomásai azért e g y h a n g ú a k , mert az élet kimeríthetetlen g a z ­ d a g s á g a hiányzik belőlük. Bori I m r e j o g g a l mutat rá a titokzatosság, a b a b o n á s s á g , a látnoki m a g a t a r t á s fontos­ ságára. Л Messiás-szerep, a misztikus létfelfogás - m i n d - m i n d a szimbolista költői m a g a ­ tartással rokon, bár nem annyira a franciákkal analóg, mint a m e n n y i r e A d y attitűdjeit elő­ legezi. (Ezt pontosan látja Bori is: „művészetfelfogása v é g s ő következtetéseiben n e m utánzata, h a n e m rokona nyugat-európai kortársainak a s z i m b o l i z m u s b a n . " ) Л k ö n y v leg­ sikerültebb fejezeteiként k i e m e l h e t ő Komjáthy e l e m z é s e k kapcsán m é g annyi észrevétel tehető, h o g y „ A költő m e g k o m p o n á l t s z i m b o l i z m u s a " mint m e g h a t á r o z á s k e v é s s é sze­ rencsés. Hiszen éppen e g y n e m ű s é g e , a Babits által is emlegetett „egy k ö l t e m é n y " j e l l e g e , „ z u h o g ó lendülete" m o n d ellent n é m i l e g a Baudelaire, illetve A d y kötet- illetve ciklus­ k o m p o n á l ó e l v é n e k . (Baudelaire, illetve A d y kötet k o m p o n á l á s a k ü l ö n n e m ű részek m e g ­ határozott sorrendjét feltételezi.) A k ö n y v befejező része, a m e l y C z ó b e l M i n k á v a l foglalkozik, m e g i n t c s a k sok újat tar­ talmaz, m é g h a ilyetén kiemelését vitatni lehet is azzal, hogy talán V a r g h a G y u l a majd­ n e m ennyi j o g g a l volna említhető a s z á z a d v é g i , „konzervatív", „ n é p i e s " m o d e r n s é g k é p ­ viselőjeként. M e g g o n d o l k o d t a t ó C z ó b e l M i n k a p á r h u z a m b a állítása B a u d e l a i r e , Cazalis, Liliencron „népiesség"-Cvel. Legfeljebb Verlaine nevét hiányolhatjuk a felsorolásból. V e r l a i n e - n e k a Marceline D e s b o r d e s - V a l m o r e hatásával m a g y a r á z o t t , a francia c h a n s o n , a népi körtáncok h u l l á m z ó , e l m o s ó d o t t melódiáival r o k o n s á g o t tartó „ n é p i e s s é g e " m i n ­ den esetre m e g f o g h a t ó b b v a l a m i , mint a Baudelaire-é. Arra a rejtélyre a z o n b a n Bori Imre sem ad e g y é r t e l m ű választ, hogy ha a s z á z a d v é g irodalmi hatásai, v i l á g k é p e , filozófiai szemhatára ilyen m é r t é k i g lehetővé tette volna egy korszerű szimbolista líra létrejöttét, akkor miért erőtlen, konturtalan m é g i s C z ó b e l M i n k a költészete. ( M a r a d h a t u n k a bevett m a g y a r á z a t o k n á l : vidéki elszigeteltség, női mivoltából is e r e d ő csekély k e z d e m é n y e z ő k é s z s é g , a költői erő hiánya, a szüntlcn belső többre és m á s r a törés e l g y e n g ü l é s e a visszhangtalanság miatt stb.) Bori a b u d d h i z m u s r a , a szincsztéziára, és prózájának s z i m b o l i z m u s á r a v o n a t k o z ó a n m o n d legtöbb újat. Kár - ezt a z o n ­ ban nem kérhetjük őrajta s z á m o n - hogy érdekes áttekintése ( m i b e n előzte m e g Czóbel M i n k a Babitsot, Adyt, József Attilát, Kosztolányit, W e ö r e s S á n d o r t ) n e m adhat választ arra a kérdésre: az említettek mikor és m e n n y i t ismertek m e g e n e m is c s a k k o r á n elfele­ dett, de s o h a igazán ismertté nem vált költőnő m ű v e i b ő l .

136

Lehetlek a részletekben (de nem lényegtelen k é r d é s e k b e n ) ellenvetéseink Bori Imre monográfiájával kapcsolatban, a n n a k kinyilvánítása a z o n b a n feltétlenül s z ü k s é g e s n e k látszik, hogy évtizedek óla ő az első és egyetlen m a g y a r irodalomtörténész, aki m e g k í s é r ­ li azt, hogy rendszerbe állítsa, egységben láttassa a X X . századi irodalmunk felé m u t a t ó j e g y e k e t a múlt század oly sokszor anakronisztikusnak minősített folyamataiból. L e h e t ­ nek e g y o l d a l ú s á g o k vagy túlzások a g o n d o l a t m e n e t é b e n , de a z kétségtelenül igaz, hogy v i z s g á l ó d á s á n a k e r e d m é n y e m á s és több az e d d i g j ó r é s z elszórt m e g j e g y z é s e k n é l . S legyen bármily m e g h ö k k e n t ő , ellentmondásra ingerlő, amit például Jókairól m o n d , k ö n y v é n e k megjelenése után m á r nem lehet csak azt és ú g y látni J ó k a i b a n , m i n t k o r á b ­ ban. S o k m i n d e n r e nem tud figyelmet fordítani (századvégi líránk e g é s z vonulataitól a kritikáig), így is l e n y ű g ö z ő a z o n b a n a feldolgozott a n y a g perspektívája. S ha m i n d e h h e z hozzászámítjuk Bori Imre korábbi m u n k á i n a k a mostanival ö s s z e h a n g z ó koncepcióját, akkor egy páratlan méretű, vitákat k e z d e m é n y e z ő és m a r a d a n d ó irodalomtörténészi élet­ mű váltja ki elismerésünket. H o g y mikor és kinél beszélhetünk okkal-joggal a m a g y a r irodalmi m o d e r n s é g k e z d e ­ teiről ( A r a n y n á l ? Vajdánál? Jókainál? Komjáthynál?), arról m é g h o s s z a n - h o s s z a n foly­ tathatók viták. D e hogy a kérdés kutatásának k e z d e m é n y e z ő j e és határköve i m m á r (tőle elvitathatatlan é r d e m e k b e n g a z d a g o n ) Bori Imre munkája, a z e kötet alapján is b i z o n y o s .

lfib. eioiJbi

Яелèie;

3TJA

i

bv

Л

А

Щ.

•'ta­ to*

>л>Л * îltts

чЙ bu

137

ISSN 0562-2867 A kézirat nyomdába érkezett: 1991. szeptember 24. Felelős kiadó: Lipták András, a К LTE rektora Felelős szerkesztő: Bitskey István Készült a Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtárának sokszorosító üzemében 350 példányban Terjedelem: 12,2 A/5 ív 91-928