Strukturális változás és makrogazdasági következményei

Strukturális változás és makrogazdasági következményei

Valentinyi Ákos Cardiff University, MTA KRTK és CEPR

2015. december 18.

Valentinyi Ákos


Magyar Közgazdaságtudományi Egyesület 2015. évi konferencia

Bevezetés Struktúrális átalakulás • Struktúrális átalakulás a gazdasági tevékenységeknek a gazdaság széles értelemben vett szektorai, mez˝ogazdaság, ipar és szolgáltatások közötti átcsoportosítását értjük • Simon Kuznets a strukturális átalakulást a modern gazdasági növekedés 6 legfontosabb jellemz˝oje egyikének nevezte Nobel-díjas el˝oadásában ◦ Mi okozza, hogy a gazdasági növekedés a stukturális átalakulással jár ◦ Túl kell lépnünk az egy szektoros növekedési modellen ◦ Általánosabb kérdés: segít-e egy több szektoros modell megválaszolni más makrogazdasági kérdéseket (kérdések, amikre mindig szerettél volna választ kapni, de sohasem gondoltad, hogy köze lehet a strukturális átalakuláshoz)

Valentinyi Ákos

1



El˝oadás terve • Stilizált tények • A strukturális átalakulás egy kanonikus modellje • (Parciális) válasz közgazdasági kérdésekre, amelyek mindig is érdekeltek

Valentinyi Ákos

2



Stuktrurális átalakulás stilizált tényei

Valentinyi Ákos

3



Hosszú távú id˝osorok Strukturális átalakulás a termelésben és foglalkoztatásban Egyesült Államok

90

Hozzáadott érték

90 80

Az összes foglalkoztatott %-ában

80

A GDP %-ában

70 60 50 40 30 20 10 0 1800

Foglalkoztatás

70 60 50 40 30 20 10

1850

1900

1950

Mezögazdaság

0 1800

2000

Ipar

1850

1900

1950

2000

Szolgáltatások

Forrás: Historical Statistics of the United States, Bureau of Economic Analysis

Valentinyi Ákos

4



Strukturális átalakulás a termelésben Svédország

Hozzáadott érték

90 80

A GDP %-ában

70 60 50 40 30 20 10 0 1500

1550

1600

1650

1700

Mezögazdaság

Valentinyi Ákos

1750

1800 Ipar

1850

1900

1950

2000

Szolgáltatások

5



Strukturális átalakulás a termelésben Svédország

Hozzáadott érték

90

80

80

70

70

60

60

A GDP %-ában

Az összes foglalkoztatott %-ában

90

50 40 30

50 40 30

20

20

10

10

0 1800

1850

1900

1950

Mezögazdaság

0 1800

2000

Ipar

Foglalkoztatás

1850

1900

1950

2000

Szolgáltatások

Forrás: Swedish Historical National Accounts 1560-2010, Lund University

Valentinyi Ákos

6



Strukturális átalakulás a termelésben Mezögazdaság

CAF

SLE

GNB COM LAO NER TGONPLMLI RWA BEN GHA KHM MWI TZA SDN KGZ MOZ MDG UGA KEN BFA CIV TJK PAK BTN ALB CMR ARM VNM BGD PRY IND STP TKM ZWE MDA SEN MARFJI ZMB GEO EGYBLZDMA IDN PHL LKA GTM HND SRBMKD CHN SLV LSO ECU BLR THA UKR MNE URY TUR NAM BIH TUN MYS CPV SWZ CRI ARG COL BGR SUR PER DOM ISL VCT PAN NZL JAM BRA MDV HRV MUS LBN HUN CHL GRC LVA LCAZAF SVK LTU EST MEX POL KOR ESP AUS JOR FIN CYP PBHS RT BWA MLT SVN CZE ITA NLD ATG FRA BRB CAN SWE DNK AUT NOR IRL JPN USA BEL CHE DEU BMU GBR LUX HKG SGP MAC

1600 3200 6500 13000 25000 50000 100000 Egy foglalkoztatottra jutó GDP (PPP), logaritmikus skála

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Ipar

IDN CHN SWZ THATKM BWA MYS SUR BLR ARM BTN NOR MLT CHL SVK VNM CZE KOR EGY PER PRY PHLUKR ECU SVN FIN IRL LSO TJK ARG COL ZAFMEX POL NAM HUN AUT SGP TUN DOM SRB SLV ZMBCMRZWE DEU JOR GTM ESP SWE EST LKA HND BGR CRI CAN HRV MAR MUS JPN TUR IND SDN BRA AUS CHE URY BIH PRT ITA DNK KHM BEL BGD LAO SEN GHA KGZ MKD MOZ TZA JAM NLD PAKGEO LTU NZLISL GBR BFAUGAMLI CIV MNE FRAUSA FJI ALB BLZ GRC KEN CYP VCT CPV ATG PAN LBN BRB MWI TGO LCA STP MDA LVA LUX MDG DMA NER NPL BHS GNBBEN MDV CAF MAC RWA COM SLE BMUHKG

A szektor hozzáadott értéke nominális GDP %-ában

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0



Hozzáadott érték


100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Szolgáltatások BMUHKG MAC LUX BHS MDV ATG BRB CYP USA LCA LVA FRA GRCGBR PAN LBN NLD VCT BEL LTU DNK PRT JPN CHE CPV ITA DMA JAM AUS CAN DEU SGP SWE NZLISL AUT MNE JOR ZAF ESP ESTHRV MUS FJI BRA BLZ URY HUN BIHPOL STP MDA SVN FIN IRL BGR CRI MKD DOM MEXTUR GEO CZE TUN CHL SVK KOR SLV SEN MLT COL ALB NAM HND NOR LKA SRB ARG GTM LSO MDG MAR PER UKR BGD ECU ZMB BWA KEN CIV ZWE IND PAKPHL BFAUGA BEN RWA MWI EGY SUR MOZ BLR NER COM CMR NPL PRY TGO TZA THA MYS KGZ TJK SWZ SDNCHN GNBKHM VNM GHA IDN TKM LAO SLE MLI ARM BTN CAF


Mezögazdaság BFA MOZ RWAMDGTZA

NER

ZMB SLE UGA NPL ZWE KHM KEN VUT VNM BTN CMR TGO MLITJK IND GEO TMP BGDGHA BEN KGZ SEN

ALB

CHN PAK ARM THA IDN WSM MAR MDA HND PHL GTM ROM NIC TONLKA PRY ECU EGY TUR GUY NAM SRB BWA BLZ PER DMA BIH CUB COL MKD SLV BRA PAN JAM UKRTUN POL VCT HRV DOM MDV MYS CRI MEX WBG LCA LTU PRT GRC CHL LVA BLR MUS SVN BGR ZAF KOR SUR URY MNE NZLISLIRL LBN AUTCHE EST HUN ESP FIN CYP JPN ITA CZE BRB SVK AUS FRA BHS NOR LUX JOR NLD DNK ATG CAN DEU SWE ISR BEL USA MLT BMU GBR SGP HKG KNA MAC


100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Ipar

KNA SVKCZE SVN BGR BLR MUS EST HUNPRT ITA MKD TUN BIH TON DEU POL ROM MYS HRV ESP JPNAUT SRB LVALTUMLT IRL MAC ZAF TUR MEX FIN WBGGUY LKA CHN KOR BEL UKR MDV FRA CHL SGP CHE SLVEGY SUR DNK CYP NZL GRC GBR CAN SWE CRI MAR URY ISR DOM BRA HNDWSM GTM ISL AUS BWA LBN IND JOR PAK MNE USANOR THA DMA VCT COL IDN BRB NLD ECU NIC TJK KGZ MDA PANCUB PER JAM PRY LUX BLZ BHS ARM VNM LCA NAM ATG PHL ALB HKG GHA BGD SENCMR NPL KHM BMU NER MLI BEN ZWE TMP GEO BTN ZMB VUT TGO KEN UGA SLE MDG MOZ RWA BFA TZA


A foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatott %-ában

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0



Foglalkoztatás 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Szolgáltatások HKG BMU ATG LUX BHS NLD USA BRB ISR GBR JOR SWE NOR MAC SGP CAN AUS DNK BEL CHE CYP LBN FRA ISL MNE MLT URY LCA NZLFINIRL SUR JPN DEU KORESP AUT ZAF ITA VCT CHLHUN GRC DOM CRI JAM PANCUB BLZ LVAEST MDV PER WBG NAM COL BRA MEX LTU BWA SLV PRT BGR UKRDMA MUS MYS SVKCZE BLR HRV SVN POL PRY ECU GUY KNA NIC PHL SRB TUN BIH EGY BENSEN MKD TUR MDA GTM KGZ LKA HNDWSM TMP ARM MAR TGO IDN TON THA ROM MLI BGDGHA PAKGEO VUT KEN NER CMR ALB BTNCHN SLE TJK UGAZWE IND VNM KHM NPL ZMB MOZ RWAMDGTZA BFA


Forrás: World Development Indicators, PWT8.1 Valentinyi Ákos

7



Mezögazdaság

CAF

SLE

GNB COM LAO NER TGONPLMLI RWA BEN GHA KHM MWI TZA SDN KGZ MOZ MDG UGA KEN BFA CIV TJK PAK BTN ALB CMR ARM VNM BGD PRY IND STP TKM ZWE MDA SEN MARFJI ZMB GEO EGYBLZDMA IDN PHL LKA GTM HND SRBMKD CHN SLV LSO ECU THA UKR MNE BLR URY TUR NAM BIH TUN MYS CPV SWZ CRI ARG COL BGR SUR PER DOM ISL VCT PAN NZL JAM BRA MDV HRV MUS LBN HUN CHL GRC LVA LCAZAF SVK LTU EST MEX POL KOR ESP AUS JOR FIN CYP PBHS RT BWA MLT SVN CZE ITA NLD ATG FRA BRB CAN SWE DNK AUT NOR IRL JPN USA BEL CHE DEU BMU GBR LUX HKG SGP MAC


100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Ipar

IDN CHN SWZ THATKM BWA MYS SUR BLR ARM BTN NOR MLT CHL SVK VNM CZE KOR EGY PER PRY PHLUKR ECU SVN FIN IRL LSO TJK ARG COL ZAFMEX POL NAM HUN SGP AUT TUN DOM SRB SLV ZMBCMRZWE DEU JOR GTM ESP SWE EST LKA HND CRI MUS TUR CAN HRV JPN IND SDN MAR BRABGR AUS CHE URY BIH PRT ITA DNK KHM BEL BGD LAO SEN GHA KGZ MKD MOZ TZA JAM NLD PAKGEO LTU NZLISL GBR BFAUGAMLI CIV MNE FRAUSA FJI ALB BLZ GRC KEN CYP VCT MDA CPV ATG PAN LBN MWI TGO LCA STP LVA BRB LUX MDG DMA NER NPL BHS GNBBEN MDV CAF MAC RWA COM SLE BMUHKG


100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0



Hozzáadott érték (nominális)


100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Szolgáltatások BMUHKG MAC LUX BHS MDV ATG BRB CYP USA LCA LVA FRA LBN GBR GRC PAN NLD VCT BEL LTUPRT DNK CHE CPV ITA DMA JPN JAM AUS CAN DEU SWE NZLISL AUT SGP MNE JOR ZAF ESP ESTHRV MUS FJI BRA BLZ URY HUN BIHPOL STP MDA SVN FIN IRL BGR CRI MKD DOM MEXTUR GEO CZE TUN CHL SVK KOR SLV SEN MLT COL ALB NAM HND NOR LKA SRB ARG GTM LSO MDG MAR PER UKR BGD ZMB BWA KEN IND PAKPHL ECU CIV ZWE BFAUGA BEN RWA MWI EGY SUR MOZ BLR NER CMR PRY TGONPL COMKGZ TZA THA MYS SWZ TJK SDNCHN GNBKHM VNM GHA IDN TKM LAO SLE MLI ARM BTN CAF


Mezögazdaság

CAF SLE COM LAO TZA NPLMLI KGZ TJK RWA ALB MWITGOUGA BEN SDN ARM KHM KEN MDA GEO MOZ PAK GTM ECU CMR PRY GMBBGD BFA BTN MAR BLZ IND HND LKA SEN ZWEIDN FJI DMA EGY SWZ TUN SLV LSO TUR COL SUR TKM CRI MKD CHNUKR BGR BLR CHL PER THA URY VCT NAM ZMB DOM HUN PAN JAM BRA MUS LVA LBN NZL HRV ARG GRC ESTSVK KOR PRT ESP MEX AUS JOR LCAZAF CZE BWA SVN ITA FIN IRL DNK CYP NLD ATG BHS BRB NOR FRA MLT SWE AUT JPN BEL CHE GBR DEU LUX SGP


100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Ipar

TKM

CHN SWZUKR BLRROM THA SVK BWA KOR IDN CZE ARM SUR ZMB MLT FIN BTN MKD IRL HUNSVN SWE PER EST JAM GEO MEX CHL HRV TJK TUR SLE GUY EGY SLV AUT SGP JPN PRY JOR DOM ZAFURY SYC MOZ CRI HND BEL DEU ALB NOR TUN BGD LAO MUS WBG KNA LKA PRTESP ITA WSM IND AUS CHE KHM MAR COL BRA ECU CMRTUV FJI BFA ZWE PAK NZL NLD MDA NAM SEN GBR FRA VCT TGO LBNLVA ATG GRC DNK GRD MLINPL SDN NIC TONGTM BHS UGA BLZ DMA CUB MWICAFRWA ERITZA CYP LUX LCA KGZ PANBRB GMB BEN KEN COM BGR VUT KIR FSM LSO


A szektor reál hozzáadott értéke reál GDP %-ában

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0



Hozzáadott érték (reál) 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Szolgáltatások LUX LCA BRB CYP BGR PAN BHS GBR ATG GRC DNK FRA CUB NLD LVA GRD LBN KIR CHE VUT ITA AUS FSM DEU SGP NZL VCT BRA SYC KNAPRT ESP JPNBEL ERI NAM AUT NOR DMA JOR ZAF MUS WBGWSM SWE GMB IRL COL MEXHRV ESTMLT DOM BLZ SVN ZWE SEN TONGTM JAM FJI FIN TUNCRIURYCHLHUN NIC CZE LKA SLV PER IND TUR BWA BFA KOR TUVHND MAR EGY KEN ZMB MKD BEN CMR PAK SVK ECU MDA SUR BGD THA SDN PRY MWI COM MOZ BLR UGA BTN GEO RWA KGZ SWZIDN TGO TZA KHM UKR LSO ROM CHN MLINPL GUY ALB CAF TJK ARM LAO SLE TKM


Forrás: World Development Indicators, PWT8.1

Valentinyi Ákos

8



Strukturális átalakulás a fogyasztában Hosszú távú id˝osor Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban

0.7 0.6 0.5 b

0.4

b

bb

bb

b bb b b b bb b b b b b bC

bC bC Cb bC bC Cb b bC bC bC bC bC bC bC bC bC bC bC bC bC bC CbCb Cb bC bC b b bC bC Cb bC b bCCb b b bC Cb bC bC bC bC bC b b bC Cb bC Cb Cb Cb bC bCbC b bC b bb b b Cb b b b b C bC bC bC bC Cb b b b Cb bC bC b b b b b bC bC bC bC b bC b b b b b C Cb bC bC bC b bb Cb b b b Cb bC bC bC b b b bC bC b bb b b bb b b bC bC bC bC b bb bb b bC bC bC bC bC b b b bC bC bC b bC bC bC bC bC b b b b b b C b bC bC bC bC b b b b b bb b b b b b

0.3 0.2 0.1 0.0 6.0

6.5 7.0 7.5 8.0 8.5 9.0 9.5 10.0 10.5 11.0 Log of GDP per capita (1990 international $)

Manufactured Consumption

0.8 0.7 0.6 0.5

bC Cb bC bC Cb bC bC bC bC bC bC bC bC bCbC bC bC bC bC Cb bC Cb bb

0.4 0.3 b

b b bb b bb bb b b b

bC bC bC bC bC bC bC Cb bC bC bC bC bC bC bC bC Cb Cb bC Cb bC bC bC bC bC bCbC Cb Cb bC bC bC Cb bC bC bC bC bC CbbC bC Cb bC Cb bC bC Cb bC bC bC bC Cb Cb Cb bC bC bC bC b Cb bC bb b bC b b b b b b bb b b b b b b bb b b b b b b b bb b bb b b b b b b bC bb b b bb bb b bC b bC bC b b bb

bC bC bC bC bC bC bC bC bC bC bC bC bC bC bC Cb bC bC Cb b bb b b bbb b b b b b bbb b bb b b b b b b b b b bb b b b b b b b

0.2 0.1 0.0 6.0 bC

6.5 7.0 7.5 8.0 8.5 9.0 9.5 10.0 10.5 11.0 Log of GDP per capita (1990 international $) bC

bC

United Kingdom

b

b

b

Share in consumption expenditure (current prices)

Food

0.8



A nominális fogyasztás szerkezetének változása 1900–2008 0.8

Services

0.7 0.6 0.5

b

0.4 b

0.3

b

b b b b b b bb bC b b bC b bbC C Cb bC bC bC bCbC b bC bC b bC bC bC b bC b b b b b b bC b b Cb bbC b bC bb bC b bC bC bC bC bC bC Cb bC bC bC b bC bC b bC bC bC bC bC bC bC

b b bb b b bC bC bC

b bC bC bC bC bC

bC

bC bC bC bC bC bC bC bC bC

bC bC

b bb b bb b b b b bb b bb bb b b bb bb bb b b bb bb b b b bC Cb bC bC bC bC bC Cb b b b bb bC bC b b b bC bC bC bC bC bC b bb b b b bC bC b bC b b bC b bb b b bC bC b bbb bC b bC bC b b bC bC bC bb b b bC bC bC bC bC bC bC bC bC bbC C bC bC bC bCbC bC bC

bC

0.2 0.1 0.0 6.0

6.5 7.0 7.5 8.0 8.5 9.0 9.5 10.0 10.5 11.0 Log of GDP per capita (1990 international $)

United States

Forrás: , see Appendix A.

Valentinyi Ákos

9



A strukturális átalakulás egy kanonikus modellje Ngai-Pissarides (2007)

Valentinyi Ákos

10



Preferenciák • Ct egy összetett jószág: mez˝ogazdasági javak fogyasztása (cat ), ipari javak fogyasztása (cmt ) és szolgáltatások fogyasztása (c st ): 1 ε−1 ε 1 ε−1 1 ε−1 ε−1 Ct = ωaε catε + ωmε cmtε + ω sε c stε

(1)

ahol ωi ≥ 0 és ε > 0. • Ez egy homotetikus preferencia, vagyis nincs jövedelem hatás. • A jövedelemhatásról kés˝obb

Valentinyi Ákos

11



Technológia • Egy beruházási és három fogyasztási jószág • Azonos paraméter˝u Cobb–Douglas termelési függvény mind a négy jószág esetében: cit = kitθ (Ait nit )1−θ ,

i ∈ {a, m, s}

Xt = kθxt (A xt n xt )1−θ

(2) (3)

ahol

Ait+1 = 1 + γi Ait ◦ Az irodalom gyakran felteszi, hogy az ipar állítja el˝o az összes beruházási jószágot. ◦ Mi nem követjük ezt az utat, mert ellentmond az adatokkal

• Er˝oforráskorlátok Kt = kat + kmt + k st + k xt 1 = nat + nmt + n st + n xt Valentinyi Ákos

12



A kanonikus modell egyensúlyi tulajdonságai • A szektorális t˝oke-munka arány megegyezik az aggregált t˝oke-munka aránnyal: kit = Kt , nit

i = a, m, s, x

(4)

• Relatív árakat a szekotrális TFP határozza meg: pit =

A xt Ait

!1−θ ,

i = a, m, s

(5)

• A négy–szektoros model aggregálható: Yt = pat cat + pmt cmt + p st c st + Xt = Ktθ A1−θ xt

Valentinyi Ákos

(6)

13



Háztartás döntési problémája

max

∞ X

{cat ,cmt ,c st ,Kt+1 }∞ t=0

s.t.

1 ε

ε−1 ε

1 ε

ε−1 ε

1 ε

ε ε−1 ε−1 ε

βt log ωa cat + ωmcmt + ω s c st

t=0

pat cat + pmt cmt + p st c st + Kt+1 = (1 − δ + Rt )Kt + Wt

A probléma két részproblémára bontható (i) hogyan ossza fel a jövedelmet fogyasztás és megtakarítás között (ii) hogyan ossza fel a teljes fogyasztást a három jószág között

Valentinyi Ákos

14



A két részprobléma (i) Intertemporális probléma A jövedelmet felosztása fogyasztás és megtakarítás között: max∞

{Ct ,Kt+1 }t=0

∞ X

βt log Ct

s.t.

PtCt + Kt+1 = (1 − δ + rt )Kt + wt − pat c¯ a + p st c¯ s

t=0

(ii) Statikus problema A teljes fogyasztás, PtCt , felosztása a három fogyasztási jószág között:

1 ε

ε−1 ε

1 ε

ε−1 ε

1 ε

ε ε−1 ε−1 ε

max Ct = ωa cat + ωmcmt + ω s c st

cat ,cmt ,c st

s.t.

Valentinyi Ákos

pat cat + pmt cmt + p st c st = PtCt

15



Interpretáció • Ez a reprezentáció elválasztja a modell növekedési komponensét a strukturális átalakulási komponensét˝ol • A kiegyensúlyozott növekedés perspektívájából Kt és Ct reprezentációja úgy néz ki, mint a két szektoros növekedési modell (fogyasztás és beruházás) • A strukturális átalakulási perspektívájából, a reprezentáció szerint a statikus döntésre kell koncentrálnunk

Valentinyi Ákos

16



A strukturális átalakulás mechanizmusa • A relatív termelékenység növekedések (konzisztens az adatokkal) γa > γm > γ s • A relatíve fogyasztás ωa pat pat cat = pmt cmt ωm pmt

!1−ε

p st c st ω s p st = pmt cmt ωm pmt

!1−ε

(7a)

• Relatíve fogyasztás a relatív termelékenységek függvényében !(1−ε)(1−θ) pat cat ωa Aat = pmt cmt ωm Amt !(1−ε)(1−θ) p st c st ω s A st = pmt cmt ωm Amt Valentinyi Ákos

(7b)

(8a) (8b)

17



• Mivel cit = Ktθ A1−θ oz˝o kifejezés átírható a következ˝o formában: it nit , az el˝

Valentinyi Ákos

nat ωa Amt = nmt ωm Aat

!(1−ε)(1−θ)

n st ω s Amt = nmt ωm A st

!(1−ε)(1−θ)

(9a) (9b)

18



• A strukturális átalakulás „irányát” a helyettesítés rugalmassága, ε, határozza meg ◦ ε ∈ [0, 1): vagyis ha a javak egymás kiegészít˝o, akkor a drágább javakra fordított kiadások relatív aránya növekszik a relatív árak növekedésével ◦ ε ∈ (1, ∞]: vagyis ha a javak egymás helyettesít˝oi, akkor a drágább javakra fordított kiadások relatív aránya csökken a relatív árak növekedésével ◦ ε = 1: vagyis ha a preferenciák Cobb-Douglass, akkor nincs strukturális átalakulás

Valentinyi Ákos

19



Jövedelemhatás • Stone-Geary preferences

1 ε

Ct = ωa (cat − c¯ a)

ε−1 ε

1 ε

+ ωm (cmt )

ε−1 ε

1 ε

+ ω s (c st + c¯ s)

ε ε−1 ε−1 ε

(10)

for ε = 1 is equivalent Kongsamut-Rebelo-Xie (REStud,2001) • Nem konzisztens a kiegyensúlyozott növekedéssel

Valentinyi Ákos

20



• Muellbauer (1975,1976): „price independent generalized linearity” (PIGL) preferences • PIGL preferenciák általánosabbak, mint a Gorman preferenciák, aggregálhatóak. ◦ Általánosan használatosak a keresleti rendszerek becslésének irodalmában ◦ Indirekt hasznossági függvény két jószágra (javak és szolgáltatésok) ¯ gt , p st , Et ) = 1 Et U¯ t = U(p ε p st

!ε

ν pgt − σ p st

!σ −

1 ν + ε σ

(11)

ahol 0≤ε≤σ<1

ν>0

és Et ≡ pgt cgt + p st c st ◦ Ha ε , 0, nem létezik hasznossági függvény. ◦ Konzisztens a kiegyensúlyozott növekedéssel ◦ Általánosítható több jószágra • Timo Boppart (ECTA 2014) Valentinyi Ákos

21



• Marshalli keresleti függvény "

!ε

!σ#

p st p st pgt cgt = Et ν Et pgt " !ε !σ # p st p st p st c st = Et 1 − ν Et pgt

(12a) (12b)

• Helyettesítés rugalmassága ! pgt σ ν p st 1−σ− !ε !σ (σ − ε) pgt Et −ν p st p st

Valentinyi Ákos

(13)

22



Nyitott kérdések • Stukturális átalakulás a beruházásokban ◦ Kihívás: a kiegyensúlyozott növekedési pálya csak akkor létezik, ha a termelékenységek üteme nem állandó • Endogén szektorális termelékenység növekedés ◦ K+F ♦ Kihívás: a zsugorodó iparban a termelékenység növekedésnek gyorsabbnak kell lennie, mint a növekv˝o szolgáltatásoknak (ellentétben áll a sztenderd K+F modellek m˝uködésével, amely a méret hatásra épül) ♦ Els˝o kísérlet: Herrendorf-Valentinyi (2015) ◦ Munkaer˝o allokáció és szelekció (Roy-model) ♦ Young (AER 2013) a termelékenység növekedése szektorális különbsége akár teljes egészében megmagyarázható a szelekcióval ◦ Outsourcing • Milyen átrendez˝odés történik a szolgáltatásokon belül és miért Valentinyi Ákos

23



Groningen 10-sector database

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Foglalkoztatás

Szolgáltatások HKG USA

ETH

MWI TZA

SEN ZMB KEN PHL IND BOL GHA IDN CHN

GBR NLD FRA SGP TWN DNK JPN MUS SWE BRACRIZAF ESP ITA MEX PER CHL COL KOR BWAARG EGY MYS THA VEN

NGA

1600

Valentinyi Ákos

6500 25000 100000 Egy foglalkoztatottra jutó GDP (PPP) logaritmikus skála


A szektor hozzáadott értéke

Hozzáadott érték 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Szolgáltatások

BOL PHL GHA SENNGA KEN

IDN

ARG VEN CHL CRIZAF BRA COL MEX PER MUS MYS EGY BWA

HKG USA NLD GBR FRA DNK SWE JPNITA SGP KORESP TWN

THA CHN

IND MWI TZA

ZMB

ETH

1600


24



Hozzáadott érték

USA

50 ZMB SEN

40 MWI

30

ETH

TZA

KEN GHA

IND

PHL

IDN CHN

20

MUS MEX CRIZAF BRA MYS EGY ARG THA BWA

GBR TWN JPN NLD ESP FRA SWE ITA DNK

NGA

10 0

1600

6500 25000 Egy foglalkoztatottra jutó GDP (PPP) logaritmikus skála

100000

Nem-piaci szolgáltatások

70 60 50 40 30

KEN

20 10 0

TZA ETH MWI

SEN GHA IND ZMB

PHL IDN CHN

BRA CRIZAF BWA ARG MUS MEX EGY THA MYS

FRA DNK SWE NLD ITA GBR ESP JPN TWNUSA

NGA

1600

Valentinyi Ákos


100000



60


Piaci szolgáltatások

70


Foglalkoztatás Piaci szolgáltatások

70

HKG

60 50 CRI

40 PHL

30

IDN GHA SEN NGA KEN IND

20 10 0

ETH

MWI TZA

1600

BRA THA

ARG MYS ZAF MUS MEX

NLD USA JPN GBR FRA DNK ITA ESP TWN SWE

BWA

CHN


Nem-piaci szolgáltatások

70 60 50 40

ARG

30

BRA

20 10 ETH

0

TZA MWI

1600

KEN IDN GHA NGA SEN IND

ZAF BWA MEX MUS CRI MYS

CHN PHL

SWE DNK FRAUSA GBR NLD ITA ESP JPN HKG TWN

THA


25



Hozzáadott érték

60 50 40 USA

30

HKG SGP

20 10 0

CHL

MWI ETH TZA

1600

Valentinyi Ákos

PHL ZMB IND SEN KEN CHN BOL GHA IDN NGA

BRA ZAF COL MYS PER MUS MEX CRI BWA EGY VENARG THA

GBR JPN NLD TWN KOR SWE FRA DNK ESP ITA


100000


Pénzügyi és üzleti szolgáltatások

70 A szektor hozzáadott értéke

Foglalkoztatás Pénzügyi és üzleti szolgáltatások

70 60 50 40 30 20 10 0

TZA ETH MWI

1600

BOL PHL GHA NGAIND IDN CHN KEN ZMB SEN

NLD USA SGP HKG FRA JPNITA KORDNK SWE CHL GBR BRACRIZAF ARG ESP TWN MYS COL MUS MEX PER VEN BWA EGY THA


26



Strukturális átalakulás és makrogazdasági következményei

Valentinyi Ákos

27



Strukturális átalakulás és országok közötti termelékenység különbségek Caselli (Handbook,2005), Herrendorf–Valentinyi (JEEA,2012), Restuccia–Yang–Zhu (JME,2008) • Szektorális TFP különbségek az országok között • Legnagyobb különbség a mez˝ogazdaságban utána pedig az iparban • A szolgáltatásokban a különbség sokkal kisebb

Valentinyi Ákos

28



Duarte–Restuccia (QJE,2010) • Országok közötti munkatermelékenység alakulása • A termelékenységben való felzárkózás felét az ipari termelékenység felzárkózása adja • A szolgáltatások alacsony termelékenység növekedése magyarázza az aggregált termelékenység növekedés lassulását, stagnálását és csökkenését

Valentinyi Ákos

29



Strukturális átalakulás és a ledolgozott órák száma Prescott (QR,2004) • A ledolgozott órák számában nagy a kölönbség az USA és kontinentális Europa között • Prescott egy standard egy-szektoros növekedési modellben érvelt amellett, hogy ez megmagyarázható a munkát sújtó adók különbségével Richard Rogerson (JPE,2008) • 1956–2003 között a ledolgozott órák száma a kontinentális Europában közel 45%-kal csökkent az USA-hoz képest • Ez a különbség lényegében teljesen megmagyarázható az USA-nál kisebb szolgáltatási szektorral • A magasabb adók a legfonotsabb oka, amiért a szolgáltatási szektor mérete kisebb Europában

Valentinyi Ákos

30



Strukturális átalakulás és üzleti ciklusok • Ha a hozzáadott érték növekedésének volatilitása iparágak között eltér, akkor a GDP iparági összetételének változása befolyásolja a GDP növekedésének volatilitását DaRocha–Restuccia (RED,2006) • Két szektor: mez˝ogazdaság és nem-mez˝ogazdaság • A tanulmány dokumentálja, hogy a mez˝ogazdaság ◦ volatilisebb, mint a gazdaság többi része ◦ nem korrelál a gazdaság többi részével ◦ a foglalkoztatás anticiklikus • Vagyus ◦ a szegényebb országok GDP-je volatilisebb, foglalkozatása viszont kevésbé volatilis, mint a gazdagabb országoké ◦ Struktúrális átalakulás miatt a gazdasági fejl˝odéssel az üzleti ciklusok konvergálnak Valentinyi Ákos

31



Carvalho–Gabaix (AER,2013) • Dokumentelják, hogy a szolgáltatások volatilitása kisebb mint a feldogozóiparé • Megmutatják, hogy ez megmagyarázza az un. „great moderation” nagy részét és az elmúlt id˝oszak megn˝ott volatilitását ◦ „great moderation” dönt˝oen a feldolgozóipar részesedésének 1975–85 közötti csökkenésének köszönhet˝o ◦ Az elmúlt id˝oszak megn˝ott volatilitás pedig a pénzügyi szektor növekv˝o részesedésének tudható

Valentinyi Ákos

32



Strukturális átalakulás és üvegházhatású gázok kibocsátása • „Environmental Kuznets Curve”: harang-görbe alakú kapcsolat a fejlettség foka és az üvegházhatású gázok kibocsátása között: a gazdasági fejl˝odés során a károsanyag kibocsátás el˝oször n˝o, majd egy maximum után majd csökken. • Stefanski (2013) dokumentálja, hogy károsanyag kibocsátás intenzitásának (i.e. kibocsátás per reál GDP) alakulása is „Environmental Kuznets Curve”-t követ, továbbá az emisszió intenzitása hamarabb éri el a maximumot, mint az emisszió szintje • Strukturális átalakulás részben megmagyarázza ezt a jelenséget, mert az egyes szektorok emissziós intenzitása eltér˝o

Valentinyi Ákos

33



Strukturális átalakulás és n˝oi munkavállalás • A n˝ok tömeges munkar˝opiacra lépése egyike a huszadik század legfontosabb gazdasági eseményeinek • Strukturális átalakulásnak lényeges szerepe van ebben, Goldin(AER 2005) ◦ A mez˝ogazdaság, ipar és a szolgáltatások a munkaer˝ovel szemben más-más igényeket támasztanak ♦ Mez˝ogazdaság, ipar: nagyobb hangsúlyt kap az „izom” („brawn”) ♦ Szolgáltatások: nagyobb hangsúlyt kap az „ész” („brains”) ◦ Ha a férfi és a n˝o eltér˝o relatív mértékben rendelkezik ezen attributumokkal, akkor a szolgáltatások b˝ovülése ösztönzi a n˝ok munkaer˝opiacra lépését • Ngai-Petrongolo(2015) szerint nem csak a n˝ok tömeges munkar˝opiacra lépése magyarázható a strukturális átalakulással, de férfiak és n˝ok közötti bérkülönbség id˝obeli csökkenése is (nem t˝unt még el) ◦ Ha a n˝oknek a szolgáltatási tevékenységekben (mind otthon, mind a piacon) komparatív el˝onyük van, akkor a szolgáltatások b˝ovülése a mind n˝ok által ledolgozott órák, mind a n˝oi bérek a férfiakénál gyorsabb növekedésével jár együtt Valentinyi Ákos

34



Strukturális átalakulás és bérpolarizálódás • Jól dokumentált, hogy a fejlett országokban a 80-as évekt˝ol a bérek egyre inkább polarizálódnak ◦ a munkaer˝o a közepes bért fizet˝o foglalkozásokból az alacsony és magas bért fizet˝o foglalkozások felé áramlik ◦ az átalagbér növekedése lassabb volt a közepes bért fizet˝o foglalkozásokban, mint a két extrémben F˝o magyarázat: routinizatálás; számítógép helyettesíti a munkaer˝ot a közepes bért fizet˝o foglalkozásokban

Valentinyi Ákos

35

100 x Change in E 0 .1 -.2

-.1

US: Autor, Kearney (2006); Acemoglu, AutorMagyar (2010); Autor, Dorn (2013); Strukturális változás Katz, és makrogazdasági következményei Közgazdaságtudományi Egyesület 2015. évi konferencia UK: Goos, Manning (2007), Germany: Dustmann, Ludsteck, Schonberg (2009), Europe: Spitz-Oener (2006); Goos, Manning, Salomons (2009, 2014); Michaels, Natraj, Van Reenen (2013) 0 20 40 60 80 100 Skill Percentile (Ranked by Occupational Mean Wage)

Panel A

Panel B

Smoothed Changes in Employment by Skill Percentile 1980-2005

-.2

.05

.1

Change in Real Log Hourly Wage .15 .2 .25

100 x Change in Employment Share -.1 0 .1 .2 .3

.3

.4

Smoothed Changes in Real Hourly Wages by Skill Percentile 1980-2005

0

20

40 60 80 Skill Percentile (Ranked by Occupational Mean Wage)

100

Panel B

.3

Smoothed Changes in Real Wages by SkillAutor, Percentile Source: 1. from Autor, Dorn1980-2005 (2013) Source:Figure Figure 1.Hourlyfrom Dorn

Real Log Hourly Wage 5 .2 .25

B´ ar´ any and Siegel (Sciences Po, Exeter)

Valentinyi Ákos

0

20

40

60

80

Skill Percentile (Ranked by 1980 Occupational Mean Wage)

100

Figure 1. Smoothed Changes in Employment (Panel A) and Hourly Wages (Panel B) by Skill Percentile, 1980-2005.

(2013)

Job Polarization and Structural Change

6

in the upper tail, modest gains in the lower tail, and substantially smaller gains towards the

This paper oﬀers an integrated explanation and detailed empirical analysis of the forc

the changing shape of low education, low wage employment in the U.S. labor market

contribution of the paper is to document a hitherto unknown fact. The twisting of the low 36

the employment and earnings distributions is substantially accounted for by rising employ



Polarization in terms of occupations • Zsófia Bárány and Christian Siegel új tényeket dokumentál (i) Polarizálódás már az 50-es évek óta folyik (nem kenhetjük teljesen a számítógépekre) Change in Employment Share

-.4

-.3 0

30-Yr Change in Employment Share -.3 -.2 -.1 0 .1 .2 .3 .4

30-Yr Change in ln(real wage) .3 .6 .9 1.2 1.5 1.8 2.1 2.4 2.7

Change in Log Wage

0

20 40 60 80 Occupation's Percentile in 1980 Wage Distribution 1950 - 1980 1970 - 2000

Valentinyi Ákos

1960 - 1990 1980 - 2007

100

0

20 40 60 80 Occupation's Percentile in 1980 Wage Distribution 1950 - 1980 1970 - 2000

100

1960 - 1990 1980 - 2007

37



Polarization for broad industries (ii) Polarization is present across broadly defined sectors Employment shares of industries

1.1

Share in Employment .3 .35 .4

1.2

.45

Relative residual wages compared to manufacturing jobs

S L

.8

.25

.9

1

S

M

.2

.7

L

1950

1960

1970 low-skilled services

1980 year

1990

2000

2010

1950

high-skilled services

1960

1970

low-skilled serv.

1980 Year

1990

manufacturing

2000

2010

high-skilled serv.

• Strukturális átalakulás hozzájárul bérpolarizálódáshoz classification regression gender and age e↵ects Valentinyi Ákos

38



Befejezésként • Strukturális átalakulás egy aranybánya ◦ Sok makrogazdasági, munkar˝opiaci jelenség mögött a gazdaság iparági összetételének változása áll

Valentinyi Ákos

39

Strukturális változás és makrogazdasági következményei

Recommend Documents