A stressz
Alapfogalmak Selye János: A stressz a szervezet nem specifikus válasza bármely igénybevételre. A stressz-elıidézı hatás vagy stresszor-aktivitás szempontjából mindegy, hogy az a dolog vagy helyzet, amellyel szemben állunk, kellemes-e vagy kellemetlen; csupán az számít, hogy milyen mértékő az újraalkalmazkodás iránti szükséglet. Stresszhelyzet: amikor az emberek olyan eseménnyel szembesülnek, melyek megítélésünk szerint veszélyeztetik fizikai és pszichikai jóllétüket Stresszorok: a stresszt kiváltó tényezık – mindazok az ingerek, melyek a szervezetet alkalmazkodásra késztetik Univerzális stresszorok: - fizikai behatások (sérülés, hideg, meleg, zaj, mérgezı anyagok, fertızések stb. ) - pszichoszociális stresszorok (tömeg, izoláció) Más tényezık esetében nagy egyéni különbségek mutatkoznak. Stresszreakciók: a stresszhelyzetekre adott válaszok
A stresszesemények jellemzıi A
stresszesemények általában besorolhatók az alábbi kategóriák valamelyikébe (vagy ezek közül egyszerre többe)
1.
traumatikus események befolyásolhatatlan események bejósolhatatlan események az egyéni élet során bekövetkezı, kihívást jelentı események belsı konfliktusok
2. 3. 4. 5.
Traumatikus események Ritkán elıforduló, rendkívüli események: természeti katasztrófák (földrengés, árvíz) ember által okozott katasztrófák (háború, nukleáris baleset) végzetes szerencsétlenségek (pl. autóbaleset) testi épséget veszélyeztetı támadás (pl. nemi erıszak, szándékos emberölés)
Befolyásolhatóság Minél befolyásolhatatlanabb egy esemény, annál stresszesebbnek tőnik => mert nem vagyunk képesek ellenırzésünk alatt tartani és megakadályozni a bekövetkezését Befolyásolhatatlan és súlyos: - egy szeretett személy halála - a munkahely elvesztése - egy komoly betegség Befolyásolhatatlan és kevésbé súlyos: - a barátunk megharagudott ránk, és nem áll szóba velünk - lekéssük a vonatot Az esemény befolyásolhatósága MEGÍTÉLÉSÉNEK fontossága => a befolyásolhatóságba vetett hit még akkor is csökkenti a szorongást, ha nem élünk a beavatkozás lehetıségével.
Bejósolhatóság Egy esemény stresszessége függ attól is, hogy vannak-e információink a bekövetkezésének tényérıl és idejérıl. Egy elıre látható esemény még akkor is kevésbé tőnik stresszesnek, ha befolyásolhatatlan. Magyarázatok: - az eseményt megelızı figyelmeztetı jelzés hatására beindul a kellemetlen inger hatásának csökkentésére irányuló folyamat elıkészítése - ha van jelzés, van a kellemetlen helyzet elıtt egy biztonságos idıszak, mikor elengedhetjük magunkat Bejósolhatatság miatt stresszkeltı: - egyes foglalkozások (pl. tőzoltó) - súlyos betegségek (pl. rák)
Az életkörülmények változása Holmes és Rahe: minden jelentıs mértékő alkalmazkodást igénylı esemény stresszesnek tekinthetı Életesemények skálája (leginkább stresszes helyzettıl a legkevésbé stresszesig, sorba rendezve; mind pozitív, mind negatív események) Néhány példa:
Életesemény
Stresszérték
Házastárs halála
100
Válás
73
Különélés
65
Börtön
63
Baleset vagy betegség
53
Házasság
50
Állás elvesztése
47
Nyugdíjazás
45
Terhesség
40
Anyagi helyzet változása
39
Szakmai érdeklıdés változása
36
Kiemelkedı személyes sikerek
28
Költözés
20
Karácsony
12
Belsı konfliktusok - egymással
összeegyeztethetetlen vagy egymást kölcsönösen kizáró célok vagy cselekvések esetén
- két belsı szükséglet vagy motívum összeütközésekor
-
függetlenség vs. függıség intimitás vs. magány együttmőködés vs. versengés impulzusok vs. erkölcsi követelmények
Stresszreakciók
Pszichés stresszválaszok 1. FÉLELEM, SZORONGÁS A szorongás és a félelem egy felfogott fenyegetésre adott normális válasz. A félelem: alapja többnyire egy-egy jól körülhatárolt konkrét fenyegetés. -
konkrét (pl. fájdalomtól való félelem; szeparációs félelem) szimbolikus (sötéttıl, haláltól, fantázia teremtette állattól)
A szorongás: valamilyen homályos vagy rosszul felfogott fenyegetés váltja ki. A
szorongást akkor tekintı abnormálisnak, ha olyan helyzetekben fordul elı, melyeket az emberek többsége könnyedén megold. (fiziológiás szorongás ↔ patológiás szorongás)
Poszttraumás stresszzavar (PTSD) Súlyos traumák hatására alakulhat ki. Tünetei: - beszőkülés: a mindennapi élettıl való eltávolodás, a világ dolgaival szembeni teljes érzéketlenség - a trauma állandó újjáélése – álomban vagy ébren (emlékbetörés – flashback) - a szervezet fokozott aktivációs szintje (arousal) - alvászavarok, koncentrációs zavarok, nyughatatlanság - bőntudat Jelentkezhet közvetlenül az eseményeket követıen, de kiválthatja egy hetekkel, hónapokkal, esetleg évekkel késıbb bekövetkezı sresszes esemény.
2. HARAG, AGRESSZIÓ Harag: támadó jellegő emóció, amely az embert agresszív aktusra készteti Agresszió: minden olyan szándékos cselekvés, amelynek indítéka, hogy – nyílt vagy szimbolikus formában - valakinek vagy valaminek kárt, sérelmet vagy fájdalmat okozzon. frusztráció – agresszió hipotézis (Dollard, Miller) ⇒ Minden olyan esetben, ha céljának elérésében megakadályoznak valakit, agresszív késztetés alakul ki benne, hogy megtámadja a frusztrációt okozó tárgyat vagy személyt ⇒ ha a frusztrációt okozó személy túlzottan erıs vagy befolyásos – az agresszió áttolódhat másra (pl. a fınök helyett a családtagokra)
Az agresszió osztályozása 1. antiszociális – proszociális (a viselkedés morális tartalma szerint) 2. instrumentális (eszközjellegő) – indulati (céljellegő) 3. támadó – védekezı támadó: a. fajon belüli (hímek között) b. fajok közötti (zsákmányoló) védekezı: a. territórium védelme (hímek) b. utódok védelme (nıstények) c. önvédelmi 4. autoagresszió (öngyilkosság, önsértés) – heteroagresszió (mások ellen irányul)
3. FÁSULTSÁG ÉS DEPRESSZIÓ frusztráció – kiválthat visszahúzódást, fásultságot Stresszhelyzet állandósulása esetén => tanult tehetetlenség (Seligman, 1975) (Kísérlet - kutyák – áramütés; ha a kutyának korábban nem volt lehetısége menekülni, akkor sem próbálkozott ezzel, ha egy lámpa felvillanása jelezte, hogy áramütés következik)
Befolyásolhatatlan események hatására alakulhat ki => az emberek úgy érzik, hogy nem képesek a helyzeten változtatni Még ha ez valójában nincs is így, korábbi tapasztalataik miatt akkor is tehetetlennek érzik magukat, amikor képesek lennének a helyzeten változtatni. Kísérlet – 1. alkalommal - megoldhatatlan matematikapéldát kaptak; 2. alkalommal könnyő feladatot => sokan meg sem próbálkoztak vele korábbi tapasztalataik miatt
4. KOGNITÍV KÁROSODÁSOK Súlyos stressz hatására az érzelmi reakciókon túl jelentıs kognitív károsodások is kialakulhatnak - koncentrációs nehézségek - a logikus gondolkodás szétesése - a figyelem elterelhetısége Okai: - az információfeldolgozást zavaró magas érzelmi arousal (minél nagyobb fokú a szorongás, düh és elkeseredés, annál kevésbé képes az egyén a megfelelı gondolkodásra) - figyelemelterelı gondolatok a stresszor megjelenésekor (pl. vizsga – izgulunk, hogy mi lesz, ha nem jut eszünkbe semmi – nem olvassuk el rendesen a kérdést, ezért nem értjük meg) Következmények: Képtelenség az alternatív lehetıségek mérlegelésére => merev ragaszkodás a meglevı, de eredménytelen viselkedéshez Visszatérés gyermeki, az adott helyzetben értelmetlen viselkedésmintákhoz Óvatos emberek – még óvatosabbak; akár teljes befelé fordulás Agresszív emberek - dühöngés
Élettani (fiziológiás) stresszválaszok Szervezetünk a stresszorokra bonyolult válaszsorozatokkal reagál Felkészülés a veszélyhelyzetre – „üss vagy fuss” („fight or flight”) -
-
fokozott energiatermelés (a zsírt és fehérjéket cukorrá alakító hormonok szabadulnak fel; szaporább szívverés, légzés; az anyagcsere felgyorsulása minden felesleges tevékenység (pl. emésztés) beszüntetése endorfinok termelése (természetes fájdalomcsillapítók) a bırerek összehúzódása (az esetleges vérzés gyorsabb elállítása)
A fiziológiai változások többsége két, a hipotalamusz ellenırzése alatt álló idegi-hormonális rendszer aktivációjából fakad: 1. Szimpatikus idegrendszer 2. Adrenokortikális rendszer
Általános adaptációs szindróma (Selye J.)
1.
Alarm v. vészreakció – a veszély megjelenésére testünk a szimpatikus idegrendszer mozgósításával válaszol
2.
Ellenállás – támadás vagy menekülés
3.
Kimerülés – ha a támadás vagy menekülés nem vezetett eredményre – az állandó készenlét és a próbálkozások kimerítik a szervezet fiziológiai tartalékait
A stressz hatása az egészségre A folyamatosan jelenlevı stresszorok kimerítik szervezetünk erıtartalékait – fogékonyabbá tehet a betegségekre A krónikus stressz okozhat - gyomorfekélyt - magas vérnyomást, szívbetegségeket - károsítja az immunrendszert (vírusos és bakteriális fertızések)
Pszichofiziológiás betegségek: olyan testi elváltozások, melyek kialakulásában gyaníthatóan az érzelmek játsszák a központi szerepet tünetei szöveti rendellenességgel és fájdalommal járó fiziológiai rendellenességeket tükröznek (vagyis a stressz okozta gyomorfekély megkülönböztethetetlen a nagy mennyiségő fogyasztása miatt kialakult gyomorfekélytıl)
aszpirin
rendszeres
Stresszválasz és pszichés tényezık Pszichoanalitikus elmélet valós (objektív) szorongás – fenyegetı helyzetre adott ésszerő reakció neurotikus szorongás – a tényleges veszélyhez képest aránytalan reakció (az elfogadhatatlan impulzusok és a valóság korlátai közötti tudattalan konfliktusok eredménye) Az események attól válnak stresszessé, konfliktusokat mozgósítanak bennünk.
hogy
tudattalan
=> akinek több és súlyosabb tudattalan konfliktusa van, annak az élete csupa stressz és megpróbáltatás.
Behaviorista elmélet A stresszválaszokat megtanuljuk a különbözı helyzetekhez kötni. A szorongás klasszikus kondicionálás útján alakul ki. (pl. megbukunk vizsgán – a teremben, ahol a vizsga folyt, görcsbe rándul a gyomrunk) Ha valaki mindig és azonnal elkerüli a szorongáskeltı helyzeteket – sosem fogja megtudni, hogy talán többé már nem is veszélyesek.
Kognitív elmélet Attribúciós stílus – az a jellemzı mód, ahogy a személy oksági magyarázatokat (attribúciókat) ad fontos eseményekre pesszimista (depresszív) attribúciós stílus - a negatív eseményeket belsı, stabil, globális okoknak tulajdonítja - a pozitívakat külsı, idıleges és specifikus okoknak
optimista attribúciós stílus - a negatív eseményeket külsı, idıleges és specifikus okoknak tulajdonítja - a pozitívakat belsı, stabil, globális okoknak
Az attribúciós stílus meghatározza, hogy általában mennyire tartjuk stresszesnek az eseményeket, és a nehéz helyzetekben mennyire viselkedünk tehetetlenül vagy lemondóan. A pesszimista attribúciós stílusú emberek gyakrabban reagálnak a kellemetlen eseményekre tanult tehetetlenséggel, és gyakrabban betegszenek meg.
Viselkedési stílusok „A” típusú személyiség vagy viselkedési stílus: szélsıséges versengés, kikapcsolódási képtelenség, teljesítményközpontúság, türelmetlenség, düh, kétségek; fokozottan ki van téve a szívkoszorúér-megbetegedés veszélyeinek „B” típusú személyiség vagy viselkedési stílus: humorérzék, nyugalom, derő, laza, bosszankodás nélküli viszonyulás az élethelyzetekhez; „C” típus: rákra hajlamos: élet értelmébe vetett hit megrendülése, veszteség-élmények, lelki magány, tehetetlenség – súlyosan gátolt immunrendszer
Megküzdési stratégiák 1. Problémaközpontú megküzdés -
a probléma meghatározása alternatívák azonosítása elınyök és hátrányok mérlegelése döntés és végrehajtás
Irányulhat a külvilágra, de befelé is (pl. célok módosítása) Az általában ilyen megküzdési stratégiát alkalmazók kevésbé lesznek depressziósak.
2. Érzelemközpontú megküzdés Annak megakadályozása a cél, hogy a negatív érzelmek elhatalmasodjanak az egyénen, és megakadályozzák a probléma megoldását; alkalmazható befolyásolhatatlan helyzet esetén is. Viselkedéses stratégiák -
testmozgás, alkohol vagy más szer fogyasztása, düh levezetése, érzelmi támaszkeresés
Kognitív stratégiák -
a probléma idıleges félretétele a helyzet súlyosságának csökkentése nézıpontváltás által
Elkerülı stratégia -
elhárító mechanizmusok alkalmazása (elfojtás, racionalizáció, reakcióképzés, projekció, intellektualizáció, tagadás, áttolás)
Negatív érzelmeken való rágódás - másoktól elszigetelıdve keseregni azon, hogy milyen nyomorultul érezzük magunkat
