Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek készítése Győr város közigazgatási területére

Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek készítése Győr város közigazgatási területére Győr intézkedési tervek Műszaki dokumentációja

Győr zajcsökkentési intézkedési terve

Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek készítése Győr város közigazgatási területére Győr intézkedési tervek Műszaki dokumentációja

Megbízó: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata

Készítették: Geodézia és Térképészeti Zrt. Konzorcium vezető Vezérigazgató: Bíró Gyula Projektvezető: Dr. Molnár Attila Vibrocomp Kft. Konzorciumi tag – zajtérképezés Ügyvezető: Bite Pálné dr. zaj- és rezgésvédelmi szakértő Magyar Mérnöki Kamara az: 01-0193 Cégvezető: Bite Pál zaj és rezgésvédelmi szakértő Magyar Mérnöki Kamara az: 01-12481 Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Konzorciumi tag – forgalmi dokumentáció Ügyvezető igazgató: Tombor Sándor Tagozatvezető-helyettes: Szele András

2012. december 6.

2


TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK ............................................................................... 5 2. JOGSZABÁLYI KÖTELEZETTSÉG ...................................................................... 5 A ZAJCSÖKKENTÉS ELVI LEHETŐSÉGEI GYŐR VÁROSBAN ..................... 7

3.

3.1. Közúti közlekedés .......................................................................................................................... 8 3.2. Vasúti közlekedés........................................................................................................................... 9 3.3.

Területrendezés, terület-felhasználás .................................................................................... 9

4. A KÖZÚTI ZAJ CSÖKKENTÉSÉRE VONATKOZÓ INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK ........................................................................................................... 9 4.1. Győr zajterhelését befolyásoló közlekedési helyzet bemutatása ............................................. 9 4.2. Zajvédelmet eredményező közúti közlekedésfejlesztési javaslatok ....................................... 12 4.3. Közúti zaj csökkentésére vonatkozó intézkedési javaslatok ............................................. 12 4.3.1. Intézkedési terv, I. fázis – az elkövetkező 5 évben javasolt intézkedések ............................. 12 4.3.1.1. Hálózatfejlesztés .............................................................................................................. 12 4.3.1.2. A forgalomsűrűség csökkentése ..................................................................................... 13 4.3.1.2.1.A közösségi közlekedés fejlesztése .......................................................................... 13 4.3.1.2.2. A közösségi közlekedés és a nehéz áruszállítás járműveinek felújítása ................. 15 4.3.1.2.3. Közlekedésszervezés + parkolás ............................................................................. 15 4.3.1.3. A kopóréteg cseréje ......................................................................................................... 16 4.3.2. Zajárnyékoló fal építése .......................................................................................................... 17 4.3.3. Érintettség meghatározása ..................................................................................................... 17 4.3.4. Intézkedési terv 2. fázis – A tervezett intézkedések megvalósítása utáni időszakra vonatkozó javaslatok .......................................................................................................................................... 19 4.3.4.3. A nehézjárművek közlekedésének korlátozása............................................................... 20 4.3.4.4. Intermodális közösségi közlekedési csomópont.............................................................. 21 4.3.4.5. Területhasználat tervezés................................................................................................ 21 4.3.4.6. Passzív védelem .............................................................................................................. 21

5. A VASÚTI ZAJ CSÖKKENTÉSÉRE VONATKOZÓ INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK ......................................................................................................... 22 5.1. Zajvédelmet eredményező intézkedési javaslatok .................................................................... 22 5.2. Érintettség meghatározása ........................................................................................................ 22

6. IPPC ÜZEMEK ZAJCSÖKKENTÉSE .................................................................. 24 7. CSENDES TERÜLETEK KIJELÖLÉSE............................................................... 25 7.1. Védett területek Győrben ............................................................................................................. 26 7.2. Csendes területek kijelölésére javaslat...................................................................................... 29

3


8. KÖLTSÉGEK ÉS HASZNOK BECSLÉSE........................................................... 30 9. JAVASLAT A KÖZÖNSÉGTÁJÉKOZTATÁSRA ................................................ 34 9.1. Intézkedési terv publikálása ........................................................................................................ 35 9.1.1.Sajtókampány / Internet ........................................................................................................... 35 9.1.2.Nyilvános együttműködés ........................................................................................................ 35 9.2. Tájékoztatási javaslat Győr város részére ................................................................................. 35

10. ÖSSZEFOGLALÁS ............................................................................................ 36 10.1. Összesítő táblázat a javaslatok, költségek megadásával ...................................................... 41

4


1. Bevezetés, előzmények A Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata „Győr stratégiai zajtérképének elkészítése” tárgyában kiírt közbeszerzési eljárását a „Győr zajtérkép 2012” Konzorcium nyerte meg, amelynek tagjai a Geodézia és Térképészeti Zrt, a Vibrocomp Kft., illetőleg a Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Győr város stratégiai zajtérképét és annak értékelését 2012. első félévében. készítette el a konzorcium. Az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 5991-2/2012 számú Véleményében Győr város stratégiai zajtérképe vonatkozásában megállapította, hogy a stratégiai zajtérkép megfelel a 280/2004. (X.20.) Korm. rend. 1. sz. melléklete szerinti követelményeknek és a 25/2004. (XII. 20) KvVM r. előírásainak, így Győr Megyei Jogú Város Közgyűlésének elfogadására javasolta. 2012. június 29-én Győr Megyei Jogú Város Közgyűlése 159/2012. (VI. 29.) Kgy. határozatával jóváhagyta a KEOP-6.3.0/Z/10-11-2011-0001 azonosító számú projekt keretében Győr város közigazgatási területére vonatkozó, a 280/2004. (X.20.) Kormány rendelet előírásainak figyelembevételével elkészített stratégiai zajtérképet. Az elkészített zajtérkép alapján megállapítást nyert, hogy a városban a közúti és vasúti közlekedés okoz beavatkozást igénylő, határérték feletti zajterhelést, így a zajcsökkentéi intézkedési tervet is elsősorban a közúti és vasúti közlekedési forrás által kibocsátott zaj csökkentésére készítettük. Az IPPC üzemektől eredő zaj csökkentésének kérdése a közlekedéstől eltérő kezelést igényel, ezért ezzel a témával külön fejezetben foglalkozunk. Az intézkedési tervben nemcsak a város számára javasolt intézkedéseket mutatjuk be, hanem az országos tervekben, a város zajterhelésére hatással lévő további fejlesztésekkel, valamint az egyéb üzemeltetők (pl. MÁV, zajos üzem) által elvégzendő zajcsökkentéssel is foglalkozunk. Az intézkedési tervben megadjuk, hogy az egyes intézkedések közül melyek a nem Győr város felelősségű, de Győr érdekű feladatok, ill. melyek Győr város felelősségű, Győr érdekű feladatok. Az elvégzett vizsgálatok alapján megállapítható, hogy Győr mind az elkerülő utak, az elkerülő utak mellett épített zajárnyékoló falak, mind az elmúlt években végzett város- és közlekedésfejlesztések következtében kedvező zajhelyzetet teremtett, mind abszolút, mind relatív értelemben az egyéb hasonló nagyságú városokhoz viszonyítva.

2. Jogszabályi kötelezettség Az „intézkedési tervek” kifejezés a környezeti zajjal kapcsolatos problémák és hatások kezelésére kidolgozott terveket jelenti, magában foglalja a zaj szükség szerinti csökkentését. A zajvédelmi tervekben szereplő intézkedések végrehajtása az

5


illetékes hatóságok megítélésére van bízva. Az intézkedések alapja a stratégiai küszöbérték túllépés mértéke, ill. az érintett lakosok száma. Az intézkedési terv tartalmi követelményeit a 280/2004. (X. 20.) Kormányrendelet 5. sz. melléklete tartalmazza. A zajcsökkentési terv csak akkor lehet eredményes, ha az a közlekedésfejlesztési tervvel, környezetvédelmi, városrendezési, településszerkezeti tervvel összhangban van, és annak intézkedéseit, lehetőségeit, célkitűzéseit figyelembe veszi. Ez azt is jelenti, hogy a zajcsökkentési tervet csak Győr fejlesztési tervei ismeretében lehet elkészíteni, ill. a városi egyéb tervek készítésénél figyelembe kell venni a zajvédelem célkitűzéseit. Győr zajvédelmi intézkedési tervének kidolgozásánál az alábbi dokumentumokat vettük figyelembe: -

Győr Megyei Jogú Város Középtávú Integrált Városfejlesztési Stratégiája Győr, 2008.

-

Győr-Moson-Sopron megye hosszú távú fejlesztési koncepciója területfejlesztési programja, Partnerség 2007-2013 konzorcium, 2007.

-

Győr MJV Kerékpáros Fejlesztési Koncepció terv. „4K” Közlekedés fejlesztési Koncepció Tervezési Konzorcium, 2009.

-

Győr - Belváros parkolási rendszerének vizsgálata Javaslat a parkolási rendszer fejlesztésére, összehangolva az egyéb belvárosi közlekedésfejlesztési javaslatokkal Tanulmány terv HIDRO-PLAN – Győriterv Győr, 2010. június

-

A győri parkolási rendelet módosításához szükséges közlekedési vizsgálat Mérnöki Kamara Nonprofit Kft., 2009.

-

Korszerű gyorsvasúti rendszer megteremtése Győrben és elővárosában Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület 2012. március

-

Győr MJV Települési Környezetvédelmi Programjának aktualizálása, Széchenyi István Egyetem, 2012.

-

Településfejlesztési koncepció Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata – 2003-2005 Jóváhagyta Győr MJV Közgyűlése 131/2005 (V.5)

-

Győr építési szabályzata - GYÉSZ 29/2011. (IX.29.) GYMJVÖ rendelettel módosított 1/2006. (I.25.) Ök. rendelet

-

1222/2011. (VI. 29.) Korm. határozat a gyorsforgalmi- és a főúthálózat hosszú távú fejlesztési programjáról és nagytávú tervéről

és

Kerékpáros

felülvizsgálata,

6


-

A polgármester előterjesztése. Javaslat Győr MJV Önkormányzatának gazdasági programjára 2011-2014.

-

Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia 2007-2020. Fehér Könyv

-

0110/2011. (I. 28.) Kgy. előterjesztés. 0110/2011. (I. 28.) Kgy. előterjesztés Javaslat Győr fenntarthatósági programjának (Local Agenda 21 Program) jóváhagyására

-

Innovatív elképzelések Győr közösségi közlekedésének fejlesztésére. Winkler Ágoston - Széchenyi István Egyetem

A város zajvédelmi intézkedési tervét a fentiek figyelembevételével állítottuk össze. Az intézkedési terv két fázisból áll. Első fázisban elkészítettük Győr stratégiai zajtérképeit, valamint meghatároztuk az érintett lakosok számát 5 év múlva, amikor a korábban felsorolt intézkedések már megvalósultak. A második fázisban további zajcsökkentési lehetőségeket és azok hatásait mutatjuk be. A Győrben alkalmazandó zajcsökkentési lehetőségeket, módszereket, és eszközöket a következő fejezetben mutatjuk be.

3.

A zajcsökkentés elvi lehetőségei Győr városban

A hatásos zajterhelés csökkentés több lehetőség együttes kihasználásával biztosítható. Győrben az alábbi területeken lehet zajcsökkenést eredményező intézkedéseket végrehajtani: - az út-úthálózat – beleértve a kerékpárút-hálózatot is – fejlesztés, - vasút korszerűsítés - forgalomtechnikai átalakítás, - a területrendezés, területfelhasználás, - az úttechnikai (a burkolat minőségét javító) beavatkozás, - az utólag elhelyezhető zajvédelmi létesítmények, - szabályozási vagy gazdasági intézkedések vagy ösztönzők, - csendesebb zajforrások kiválasztása, üzemeltetése. Magas prioritást kell biztosítani azoknak a megelőzést célzó intézkedéseknek, melyek a zajterhelést a zajforrásnál elvégzett beavatkozással csökkentik. Eredményes és gazdaságos zajcsökkentés mindenkor a zajcsökkentési módszerek ismeretének birtokában, a közút és kapcsolódó létesítmények tervezésének fázisában valósítható meg. A meglévő, tartósan határérték felett terhelt környezet utólagos zajcsökkentésére csak korlátozott lehetőségek állnak rendelkezésre, de ezek szakszerű alkalmazásával eredményes zajcsökkentések valósíthatók meg a megfelelő akusztikai komfort biztosítása érdekében. Az intézkedési terv elkészítése során az alábbi zajcsökkentési lehetőségek közül választottunk:

7


3.1. Közúti közlekedés Út-, úthálózat fejlesztés A forgalomsűrűség csökkentése  forgalom csökkentés, forgalom átterhelés (a települések központjában az ellátó hálózat decentralizálása útján)  környezetbarát közlekedési módok támogatása, a közösségi közlekedés kiterjesztése, P+R lehetőségek megteremtése  kerékpáros úthálózat gazdaságos fejlesztése (kerékpár nyom, sáv, stb.) A nehézjárművek részarányának csökkentése  forgalom átterelés a forgalom lebonyolítására alkalmas utakra  útvonal kijelölés nehézjármű forgalomra  nehézjárművek időszakos kitiltása, ill. korlátozása Sebességkorlátozás / forgalomcsillapítás  sebességtúllépések csökkentése  30 km/h zónák kijelölése  forgalomcsillapított (pl. üzleti) zónák kijelölése  az út vonalvezetésének áttervezése (pl. sávelhúzás) Meg kell jegyezni, hogy Győrben már jelenleg is vannak forgalomcsillapított területek, zónák, gyalogos utcák. A járműpark felújítása  kisebb zajkibocsátású nehéz áruszállító járművek beszerzése  kisebb zajkibocsátású autóbuszok beszerzése Az útburkolat cseréje  alacsonyzajú kopóréteg használata Zajárnyékolás  zajárnyékoló falak, töltések építése  az épületek felhasználása zajárnyékolásra  az épületek közötti szabad tér utólagos lezárása Meg kell jegyezni, hogy Győrben zajárnyékoló falat a városi szűk beépítés, nagyszámú betorkoló utcák miatt gyakorlatilag nem lehet elhelyezni. Már eddig is több új út mellett épült zajárnyékoló fal. A továbbiakban egyedül a vasút mellett lehet zajárnyékoló fal elhelyezését javasolni. Épületeken alkalmazható utólagos zajvédelmi célú beavatkozások (passzív védelem)  kerülőutas szellőzéssel ellátott magas hanggátlású nyílászárók beépítése  átlátszó függönyfal elhelyezése az épületre

8


3.2. Vasúti közlekedés A vasúti zaj csökkentésére két módszer áll rendelkezésünkre:  aktív zajcsökkentés,  passzív zajcsökkentés. Az aktív zajcsökkentés során a zajforrás zajkeltését - zajkibocsátását - csökkentjük, míg a passzív zajcsökkentés során a forrás által kibocsátott zaj terjedési útjába helyezett akadályok által (zajárnyékoló fal, passzív védelem stb.) csökkenthető a megfigyelési ponton zajszint. Az aktív zajcsökkentés (műszaki – gépészeti – zajcsökkentés a jármű konstrukciójának megváltoztatása, pályaépítési technológia módosítása, stb.) elsősorban a pálya felújítás, új pálya építése esetén alkalmazható. Jelen esetben a passzív zajcsökkentés alkalmazására kerülhet sor. A jelenleg kidolgozás alatt álló városi-elővárosi közösségi közlekedésfejlesztés is jelentős vasúti zajcsökkentést eredményezhet.

3.3. Területrendezés, terület-felhasználás A területrendezés, területfejlesztés során arra kell törekedni, hogy a különböző felhasználású területeket és létesítményeket minél kisebb mértékben terhelje a más területekről, létesítményektől érkező zaj. Az úthálózat - védendő területek megfelelő egymáshoz rendelésénél az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:  építési területek megfelelő egymáshoz rendelése, úgy hogy a közlekedési igények ne növekedjenek indokolatlanul,  ipari területeknek a helyközi közlekedési útvonalakhoz, szolgáltató létesítményeknek a helyközi közlekedési, főközlekedési utakhoz viszonyított kedvező elhelyezése,  településtervezéshez igazított közlekedési rendszer (repülőtér védőzónákhoz építési korlátozás, főforgalmi utaktól védőtávolság betartása stb.),  a főforgalmi utak mellé több intézmény, kereskedelmi, szolgáltató létesítmény és kevesebb lakóház építése,  a főforgalmi utak mentén az út és a lakóház közé 2-3 emeletes raktár, szolgáltató épület telepítése.

4. A közúti zaj csökkentésére vonatkozó intézkedési javaslatok 4.1. Győr zajterhelését befolyásoló közlekedési helyzet bemutatása Győr zajterhelését a következő útvonalak befolyásolják: Főutak: 1. sz. főút,

9


14. sz. főút, M19 gyorsforgalmi út, 81. sz. főút 82. sz. főút 83. sz. főút 85. sz. főút 821.sz. főút Összekötő utak: 1401. j ök. út, 1301 j. ök. út 1302 j. ök. út 8311 j. ök. út 8222 j. ök. út Győr közlekedésének nagytérségi kapcsolatait a IV. (közúti közlekedési folyosó) ill. VII. (Duna hajózási útvonal) Helsinki Folyosók alkotják. Győr városa a bécsbudapesti európai közlekedési folyosóban helyezkedik el, kiváló kelet-nyugati közúti, vasúti és vízi úti kapcsolatokkal, rendelkezik. A város meglévő észak-déli közlekedési kapcsolatrendszere jelentős fejlesztést igényel. Számos hálózati, tehermentesítő szerkezeti kapcsolat hiányzik. A regionális vasúti kapcsolat észak felé hiányzik, a jó soproni, közepes pápai és a gyenge veszprémi közül a pápai fejlesztése van folyamatban. A várossal szomszédos Győr - Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő fejlesztése folyamatos. Ennek a kikötőnek fontos szerep jut a nagytérségi vízi úti kapcsolat biztosításában. Győr közúthálózata alapvetően sugaras szerkezetű, amelyet az M1 autópálya külső, délről elkerülő szakasza és a Szigethy Attila út - Ipar utca belső körirányú útvonala, valamint a Szent István út (1. sz. főút) városbelsőn átmenő szakasza egészít ki. Az utóbbi tíz évben erőteljesen növekvő helyi-, cél- és kistérségi forgalom miatt az említett bevezető útszakaszokon jelentős torlódások vannak. A torlódási szakaszok között különösen jelentős városi léptékű problémát jelent a Szent István út (1. sz. főút), a Széchenyi híd (14. sz. főút) és a Szent Imre út (82. sz. főút) telítettsége. Forgalmi telítődéshez közeli állapotok figyelhetők meg Fehérvári út belső szakaszain (81. sz. főút), a Szigethy Attila úton (belső gyűrű) és a Tatai úton. A jövőben további úthálózati fejlesztések szükségesek, amelyek mellett a forgalmi igénynövekedés mérséklése is kell, hogy szerepeljen a város terveiben. Ezt a célt elsősorban a Belváros forgalmi tehermentesítése kapcsán kell megoldani. A Belváros közterületei az utóbbi években a célforgalom és a parkolás miatt telítődtek. Ez a telítődési folyamat az úthálózat fejlesztésének korlátai, a belvárosi terület- és funkció bővülése miatt átterjedt a környező városrészekre. A belváros közlekedését gyökeresen át kell alakítani, ahhoz, hogy a városközpontban a gépkocsiforgalmat erőteljesen korlátozni lehessen és kialakítható legyen egy élhető,

10


attraktív városközpont. Ennek érdekében már az elmúlt években is tett lépéseket az Önkormányzat, többek között a belvárosi parkolási és behajtási rend módosításával. A zajcsökkentési intézkedési terv összeállításánál a város közlekedési problémáiból indulunk ki, így a következőkben röviden ezeket foglaljuk össze. A fejezet összeállításánál alapul vettük a 2. pontban ismertetett dokumentumok megállapításait. Győr városában javasolt nagyobb léptékű közlekedés fejlesztések célja a túlterhelt útszakaszok tehermentesítése, az átmenő forgalom és a teherforgalom elterelése. Mindezek a zajvédelemre kedvező hatást fejtenek ki. Győr város közlekedése és ezzel együtt zajhelyzete nem tekinthető megoldottnak. Az M1-es autópálya és az M19-es főút megépültével csökkent a városon átmentő tranzitforgalom, azonban továbbra is nagy forgalom halad át a városon. A közigazgatási központ, fontos kereskedelmi létesítmények, számos oktatási és egészségügyi intézmény szintén a belvárosban található, mely egyben természetesen kiemelt turisztikai célpont is. A közösségi közlekedést használó lakosok aránya a lakókörzet jellege szerint változik. A belvárosi térségben a gyalogos helyváltoztatások magasabb aránya miatt a közösségi közlekedést használók aránya a legkisebb. A közösségi közlekedést használók aránya lakótelepeken élők esetében a legmagasabb, a városi területszerkezetből és a lakótelepek magas színvonalú közösségi közlekedési ellátottságából következően. Számos esetben a közösségi közlekedés nem tud versenyképes lenni az egyéni gépjárműhasználattal a gyorsaság és a kényelem terén. A közúti torlódások zavaró hatása itt is érvényesül. Az autóbuszok forgási sebessége a növekvő járműforgalom miatt folyamatosan lassul. A közösségi közlekedést előnyben részesítő intézkedések hozzájárulhatnának a közösségi közlekedés vonzóbbá tételéhez. Kedvezőek a tapasztalatok a közforgalmú járművek közlekedése tekintetében az átmenő forgalomtól mentesített belvárosban. Az utasforgalom napi lefolyása egyenetlen, a reggeli csúcsidőszakban egy rövid, igen erős, koncentrált utazási igény-csúcs tapasztalható – ehhez a szolgáltatók nehezen tudnak alkalmazkodni. Hiányoznak a P+R parkolók, a fedett B+R parkolók, illetve zárható kerékpártárolók az állomások közelében és a város szélén. Összefoglalva megállapítható, hogy - A Győrbe vezető főutak erősen terheltek. - A tranzitforgalom áthalad a városon.

11


4.2. Zajvédelmet javaslatok

eredményező

közúti

közlekedésfejlesztési

Az előző fejezetben említett hiányosságok, ill. problémák kezelésére a város közlekedésfejlesztési koncepcióját alapul véve az alábbi intézkedéseket javasoljuk: -

az átmenő közúti forgalom nagyobb részének új hálózati elemeken való – elkerülő – elvezetése, a helyi és az átmenő forgalom szétválasztása, az átmenő forgalomnak a város belső és lakóterület egységeiből történő kivonása, a városi és elővárosi közösségi közlekedési rendszer átalakítása, fejlesztése, a közösségi közlekedési hálózat fejlesztésére szervezve hatékony P+R, B+R hálózat kialakítása, a város belső zónájában a gyalogosfelületek jelentős növelése, a parkolási feszültségek város szintű – de az eltérő város egységekhez alkalmazkodó – megoldása.

4.3. Közúti zaj csökkentésére vonatkozó intézkedési javaslatok 4.3.1. Intézkedési terv, I. fázis – az elkövetkező 5 évben javasolt intézkedések

4.3.1.1. Hálózatfejlesztés A zajcsökkentés érdekében a fejlesztési tervek, országos tervek alapján az alábbi hálózatfejlesztések javasolhatók: Országos utakat érintő, országos, nem önkormányzati feladatok:  Győr északkeleti elkerülő M1 - 14. sz. főutak közötti (új Mosoni-Duna híddal) (1222/2011. (VI.29.) Korm. határozatban szerepel).  Keleti iparterület (Audi) körüljárását biztosító utak megépítése, ezzel együtt az Audi belső út lezárása,  83. sz. főút bővítése, átépítése 2x2 forgalmi sávra a főút 68-630- km és 70+250 km sz. között 3 új turbó körös csomóponttal az új Auchan áruházhoz kapcsolódóan Önkormányzati feladatok:  A Radnóti utca kikötése az 1. sz. főúthoz a Sziget/Újvárosi területen,  Pinnyéd és Újváros összekötése (pinnyédi átkötés), Radnóti Miklós u. – Pinnyéd, Fő u. között,  AUDI gyárbővítéshez kapcsolódó logisztikai park fejlesztés az ipari park bővítéseként a jelenlegi ipari park és a keleti elkerülő út közötti területen

12


4.3.1.2. A forgalomsűrűség csökkentése 4.3.1.2.1.A közösségi közlekedés fejlesztése Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata az “Intermodális közösségi közlekedési csomópont kialakítása Győrött” (KÖZOP–5.5.0-09-11-2011-0005), valamint a „Győr városi és elővárosi közösségi közlekedési rendszerének átalakítása” (KÖZOP–5.5.009-11-2011-0006) című projektek részletes megvalósíthatósági tanulmányának (RMT) elkészítésére nyert el pályázatot. A részletes megvalósíthatósági tanulmányok elkészítési határideje: 2013. vége. A projektek zajvédelemre gyakorolt kedvező hatása az alábbiakban foglalható össze. 1. számú Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány „Győr városi és elővárosi közösségi közlekedési rendszerének átalakítása” – KÖZOP–5.5.0-09-11-2011-0006 alapkoncepciója: A közösségi közlekedési rendszer minőségi átszervezését számos folyamat, változás indokolja Győrött - a beépített területek folyamatos expanziója, - a városon belüli utazási mennyiségek és távolságok és szolgáltatások növekedése; - a helyi autóbusz-közlekedést igénybevevők számának csökkenése - a személygépkocsi-forgalom sűrűsödése; - a főúti forgalom lelassulása és környezetzavarásának növekedése - a már megvalósult, megvalósulás alatt álló (pl. AUDI beruházás), illetve tervezett fejlesztéseknek a városi életére és ezáltal a közlekedés számos dimenziójára gyakorolt hatása. A minőségi fejlesztés egyik legfontosabb tétele az, hogy a vasút növekvő arányban vegyen részt a városon, és még inkább az elővároson belüli személyforgalom lebonyolításában. Ehhez fejleszteni kell a vasúti személyszállítási kínálatot járatsűrítéssel, újabb vasúti megállóhelyek kijelölésével, új vonalszakaszok építésével és az igénybevétel anyagi-technikai feltételeinek javításával. A helyi autóbusz-hálózat átszervezésénél figyelemmel kell lenni a kialakítandó intermodális csomópontokra és a kapcsolódó P+R / B+R típusú járműtároló bázisokra is. A Belvárosban és közvetlen térségében további rendszer- és minőségi fejlesztéssel (citybusz, közösségi kerékpárok, elektromos busz, stb.) kell a közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalát emelni, a Belváros színvonalának és működőképességének megtartása érdekében. Vizsgálatra kerül a menetrend szerinti, illetve szabadidős helyi és helyközi vízi közösségi közlekedés alternatívája is. Győrött és a vonzáskörzet többi településén is kiemelten fontos szempont a településfejlesztés összehangolása a közforgalmú közlekedési kínálattal.

13


A 2. számú Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány „Intermodális közösségi közlekedési csomópont kialakítása Győrött” – KÖZOP–5.5.0-09-11-2011-0005 Az intermodális csomópont beillesztésre kerül a környezetében meglevő, tervezett vagy lehetségesen kialakításra kerülő kereskedelmi- és szolgáltatási létesítmények rendszerébe is. Győrben a városi autóbusz-közösségi közlekedés átszervezése, az elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése jelentős zajcsökkenést eredményezhet. A kötöttpályás közlekedési rendszer győri fejlesztésére a Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kara részletes tanulmányt készített, amely szerint a megfelelő infrastrukturális és hálózati feltételek megléte esetén javasolt a vasút bevonása a helyi közösségi közeledési rendszerbe. Ennek lehetőségeit is vizsgálják a projektek. Javítani kell az autóbuszpark összetételét, mert ma a környezetbarát kisebb buszok hiányoznak. Ezért Győr város közösségi közlekedésének másik reális fejlesztési iránya a minél alacsonyabb emissziójú autóbusz-közlekedés fejlesztése. Ennek lehetőségét a „Győr városi és elővárosi közösségi közlekedési rendszerének átalakítása” RMT projekt is vizsgálja. A közösségi közlekedés fejlesztése, lakóhely-munkahely kapcsolatok és lakóhelyszabadidőterületi kapcsolatok kiépítése a lakosság színvonalas ellátása és a gépkocsiforgalom csökkenthetősége szempontjából egyaránt jelentős, ehhez járul az autóbuszjáratok útvonalának optimalizálása, a menetrendek egyeztetése, átszállási lehetőségek biztosítása a helyi és helyközi járatok között, vonzó tarifarendszer kialakítása. Az újonnan épülő lakóterületek autóbusz közlekedésének megoldásával csökkenthető az egyéni közlekedést igénybevevők száma. Alternatív megoldást jelenthet egy megfelelő színvonalú kötöttpályás közlekedés is. Javasolható a belvárosi helyi járatú autóbusz decentrum kitelepítése a Révai utcából, amennyiben létezik olyan alternatíva, amely a belvároson kívül elhelyezett decentrum esetében nem növeli a kilométer-kibocsátást. A győri városlakók utazásaik során a legnagyobb időveszteségeket a városközpontban végrehajtott utazásaik során érzékelhetik. A forgalmi torlódások következtében ebben a városrészben az eljutási sebesség nagy arányban csökken. A közösségi közlekedés vonzóvá tétele az alábbi eszközökkel segíthető elő: - közforgalmú közlekedési ágazatok tevékenységének összehangolása, - automatizált közösségi közlekedési irányítási rendszer kialakítása, - az intermodális kapcsolatrendszer fejlesztése forgalomtechnikai eszközök fejlesztésével, P+R és B+R rendszerek fejlesztése, - autóbusz pályaudvarok, végállomások felújítása, átépítése, áthelyezése utasforgalmi szempontok szerint, mozgáskorlátozottak közösségi közlekedését elősegítő fejlesztések,

14


-

utasforgalmi szolgáltatások színvonalának javítása, informatikai, térinformatikai eszközök fejlesztése tekintettel az intermodalitásra, intermodális közösségi közlekedési csomópontok kialakítása, regionális és agglomerációs közlekedési szövetségek megalakításának és működésének támogatása.

4.3.1.2.2. A közösségi közlekedés és a nehéz áruszállítás járműveinek felújítása A járműfelújítás lehetőségeit a közösségi közlekedés és a nehéz áruszállítás meglévő járműállománya alapján vizsgáljuk. Itt a legfontosabb intézkedési lehetőség az autóbuszpark korszerűsítése Európai Uniós támogatással.

4.3.1.2.3. Közlekedésszervezés + parkolás Közlekedésszervezés, fejlesztés Fejlesztési javaslatok: - a Teleki utca Móricz Zs. rkp - Pálffy utca közötti szakaszának kikapcsolása a gépjármű közlekedési hálózatból (ez a fejlesztés szorosan kapcsolódik a Dunakapu tér átépítéséhez) - a Pálffy sétány (promenád) kiépítése, új gyalogos sétatér kialakítása - Újkapu-Újvilág utcák egyirányúsításának megfordítása észak-dél irányba - a Szent István út direkt közlekedési kapcsolatának kiépítése a Tarcsay utcával - a Révai utca kinyitása a 81. számú főút felé - Jelentős változtatási javaslat még a Bajcsy Zs. utca kelet-nyugat irányú átmenő forgalmának megszüntetése. Az utca Czuczor G. és Aradi vértanuk utcák közötti szakaszát a gyalogos zóna részeként kellene átépíteni. Ezért a Bajcsy Zs. utca Teleki-Czuczor szakaszát kétirányúsítani kell. Az utca kétirányú forgalomáramlása többek között a Nemzeti Színház közlekedési kiszolgálását is biztosítja. A kétirányúsítás felértékeli a Teleki utca meglévő körforgalmú csomópontját, mert a Bajcsy Zs. utcából a balra fordulást jelentősen megkönnyíti. Parkolás Ma Győrben alapvetően felszíni fizető parkolási rendszer és korlátozott kapacitással parkolóházak szolgálják ki a parkolási igényeket. A Belváros zsúfolt a parkolóhelyet kereső gépjárművektől. A közterületi zsúfoltságérzetet fokozza még Belvárosban meglévő átmenő forgalom nagysága is. A meglévő rendszer konzerválja a Belváros kialakult „autósbarát” képét, amit az autós nem érez barátságosnak, mert csak a megálló helyek, illetve a kapacitás hiányt érzékeli. A rendszer másik eleme, hogy az autós szinte minden utcába bemehet megkeresni a neki járó egy megálló helyét, ezzel fokozza az utcák telítettségét. A rendszer ütemes átalakításra szorul. A közlekedés szervezés lehetőségeit vizsgálva kombináltan kell figyelembe venni a közlekedés törzshálózatát és a helyi közösségi közlekedési hálózatot.

15


Mélygarázsok, parkolóházak kialakítása Duna kapu téri mélygarázs: A Dunakapu tér mellett több száz férőhelyes P+R parkoló kapacitás megszűnt. Ez a területet a Dunapart Rezidenciával összekapcsolva gyalogos és rendezvénytérként kerül átépítésre. Az átépítés után a fejlesztési terület két elkülönült pontján összesen kb. 200-230 férőhelyes felszín alatti személygépjármű tároló kapacitás alakítható ki. Automata parkoló rendszerek telepítése Az automata mélyparkoló rendszerek a különböző funkciójú intézményekben (szállodák, hivatalok, stb.) való kapacitásbővítésre szolgálhatnak. Egyéb belvároshoz kapcsolódó parkoló kapacitások A City-busz járatokkal felfűzött külső parkolási gyűrű része lehet még az Interspar 800 férőhelyes és az Árkád 1150 férőhelyes parkoló kapacitása is, ez összesen 1950 db. A bővített Belvároshoz kapcsolt terület még a korábbi „Frigyes laktanya” helyén épülő Leier városközpont, valamint a vidéki autóbusz pályaudvarral közös területen található City Pont fejlesztési projekt részeiként kialakításra kerülő összesen kb. 450 férőhelyes parkoló kapacitás is. Ez a kapacitás a belvárostól szintén csak 5-10 perces séta távolságra található. Belváros külső peremén javasolt fejlesztési elemek A Belváros perem oldalán, a 14. számú főút, Széchenyi híd alatti, vagy közeli területeinek fel, illetve kihasználásával javasolható parkolóház kialakítása. Ezen a területen, legalább 500 db-os tároló kapacitás építhető.

4.3.1.3. A kopóréteg cseréje A helyszíni felmérések alapján megállapításra került, hogy Győr közúthálózatán az útburkolat minősége számos helyen nem megfelelő. Az intézkedési tervben Győr fejlesztési tervével összhangban a figyelembe vettük az alábbi útburkolat cseréket, melyeket az elkövetkező 5 évben az alábbi helyeken javasolt elvégezni az út üzemeltetővel együtt: Állami kezelésű útszakaszok: - 1301. j. ök. út (részei: Bácsai út, külső Bácsai út, István király út) - Baross Gábor utca (82. főút) - Nagy Imre út (82. főút) - Szent István út (82. főúttól – Benczúr u.) – - Nagy Imre utca (Szigethy Attila u. – Szauter Ferenc utca) - Mártírok u. (Nagysándor József utca – Ipari út) - Szent Imre u. (Szauter Ferenc utca – Kismegyeri út)

16


Önkormányzati kezelésű útszakaszok: - Szövetség utca - Rónai Jácint utca - Teleki László utca (Pálffy u. – Szent István utca) - Radnóti Miklós u. (Köztelek utca – Akác utca) - Kossuth Lajos u. - Liget u. (Szalay Imre utca – Nép utca) - Zechmeister u. - Munkácsy Mihály u. - Jókai utca - Bartók Béla utca - Zrínyi Miklós utca - Tihanyi Árpád u. (Szigethy Attila u. – Ifjúság körút) - Kálvária utca (83. sz. főút – Pápai út) - Pápai út - Ipari út (Nagysándor József utca – vasútvonal) - Váci Mihály utca (Egressy Béni utca – Belterület határ (Győrszentiván) - József Attila u (82. sz. főút – 81. sz. főút) - Mécs László utca (Katód utca – Riesz Frigyes utca) - Szigethy Attila út (Tihanyi Árpád út – Gerence út) Az útburkolat kopóréteg cseréjének a költségei nem túl magasak, a költség-haszon arány viszonylag magas. Az ellenállás a megvalósítással szemben alacsony.

4.3.2. Zajárnyékoló fal építése Az elmúlt években épült közutak mellé a legtöbb helyen, ahol lehetőség volt, építettek zajárnyékoló falat. Javasoljuk az 5-10 évnél régebbi falak akusztikai, építészeti stb. felülvizsgálatát (lásd MSZ EN 14389-1,2) az út üzemeltetővel együtt.

4.3.3. Érintettség meghatározása A javasolt intézkedések mellett, a „Győr stratégiai zajtérképének műszaki dokumentációja” c. munkában ismertetett módszer szerint meghatároztuk az érintettséget. Az érintettségi szám megmutatja, azon személyek becsült létszámát, akik olyan lakóépületben élnek, ahol a legzajosabb homlokzatot érő zajterhelés 4 mrel a talajszint fölött a fent bemutatott táblázat sávjaiba esik. Megjegyzés: Az érintettségi szám meghatározásánál minden egyes épület a legzajosabb homlokzat szerinti sávba esik. Nyilván való, hogy azok a lakosok, akik az épület nem zajforrás felőli oldalán laknak kevésbé érintettek, jelen rendeletek szerinti érintettségi szám a tényleges helyzetet bizonyos mértékben túlbecsli. Győr város közúti közlekedésből eredő érintettség adatokat a belterületre vonatkozóan a 4.1. táblázat mutatja be.

17


zajszint tartományok

dB 55-60 60-65 65-70 70-75 >75 zajszint tartományok

dB 50-55 55-60 60-65 65-70 >70

érintett lakos 13100 22700 8200 700 0

érintett lakos 20100 6700 900 0 0

Lden Távlati (2018) Óvoda és Lakóépület Iskola+ bölcsőde+ 1215 2 11 1486 5 11 758 0 3 20 0 3 0 0 0 Léjjel Távlati (2018) Óvoda és Lakóépület Iskola* bölcsőde* 1337 5 12 697 0 3 33 0 3 0 0 0 0 0 0

Kórház+ 4 0 0 0 0

Kórház 0 0 0 0 0

terület [km2] 4,27 2,74 1,82 0,67 0,06

terület [km2] 2,78 1,73 0,74 0,09 0

*éjszaka az érintettség nem jelent konfliktust; +minden érintett különálló intézményi épület vagy szárny

4.1. táblázat Közúti érintettség és területnagyság Lden és Léjjel intézkedések után /a rendelet előírása szerint 100 főre kerekítve/ A jelenlegi, ill. az intézkedési terv végrehajtása utáni érintettek számának változását a 4.2. táblázat tartalmazza. Lden zajszint tartományok dB 55-60 60-65 65-70 70-75 >75 zajszint tartományok dB 50-55 55-60 60-65 65-70 >70

különbség (1. int.jelenleg intézkedési terv 1. fázis jelenleg) 10300 13100 17000 22700 17000 8200 1700 700 0 0 Léjjel különbség (1. int.jelenleg intézkedési terv 1. fázis jelenleg) 17100 20100 16400 6700 2700 900 0 0 0 0

+2800 +5700 -8800 -1000 0

+3000 -9700 -1800 0 0

4.2. táblázat Az intézkedési terv 1. fázis közúti érintettségének hatása L den és Léjjel /a rendelet előírása szerint 100 főre kerekítve/

18


A fenti adatokból megállapítható, hogy a tervezett intézkedések után az L den küszöbérték feletti lakosok száma (65 dB feletti adatok) 18700-ról, 8900-ra, az Léjjel időszakban (55 dB feletti adatok) 19100 érintett lakosról 7600-ra fog csökkeni. Megállapítható tehát, hogy a tervezett intézkedések hatása jelentős mértékben, több mint 50 %-kal csökkenti a határérték feletti lakosok számát.

4.3.4. Intézkedési terv 2. fázis – A tervezett intézkedések megvalósítása utáni időszakra vonatkozó javaslatok A 2. fázis tervezése előtt, a 280/2004. (X. 20.) Kormányrendelet megfelelően az 5 év alatt elvégzett intézkedések hatásának lemérése érdekében felül kell vizsgálni az intézkedési tervet. 4.3.4.1. Hálózatfejlesztés Győr elérhetőségét és tehermentesítését elősegítheti: Országos utakat érintő, országos, nem önkormányzati feladatok:  A 82. sz. főút nyugati elkerülő szakasza az M1 autópálya és a 83. sz. út között (engedélyezési tervek rendelkezésre állnak).  Az 1. sz. főút négynyomúsítása a Radnóti utcai kikötés és a Kossuth Lajos utca között.  A 821-es út végig 2x2 sávúsítása. Önkormányzati feladatok:  A Révai utca meghosszabbítása az Interspar csomópontig  Az Ipar utca északi átvezetése egy új Mosoni-Duna hídon Révfalu, Bácsa és a 14. sz. út felé A forgalmi elemzéseink alapján az Ipar utcai híd rögtön a megvalósulása után már jelentős nehéz gépjárműforgalmat vesz át a Széchenyi hídról, illetve vonaláról. Kiemelten fontosnak tartjuk az Ipar utcai híd vonalának a Bácsai úton túli északi irányú folytatását a 14-es útig. A forgalmi terhelések szerint az általános járműszám növekedésen túl attól nő kétszeresére az Ipar utcai híd kihasználása, hogy észak és dél felé növeljük az elérhetőségét. Az új Ipar utcai hídhoz kapcsolódva, Győr város belső közlekedési gyűrűje a Szigethy Attila út - Ipar út nyomvonala. Ez a városi belső tehermentesítő gyűrű, elsősorban a személygépjármű forgalom főútvonala lehet. Nagyon fontos, hogy a teherforgalom számára egy másik körirányú nyomvonal is kiépítésre kerüljön. A javasolt nyomvonal a városi un. „Keleti elkerülő" út külső gyűrűje. Ez a gyűrű - a kapcsolódó északi megkerülő út nyomvonalával, a gönyűi kapcsolattal és egy új Duna híddal együtt - lehetővé teszi a város átmenő és célforgalmi áramlásainak átalakítását is.

19


4.3.4.2. Mélygarázs építések a. A II. János Pál tér alatti színházi mélygarázs bővítésével és a közforgalomnak való megnyitásával a mai korlátozottan használható 46 db-os kapacitás helyett 120 esetleg 200 db-os kapacitás biztosítható. b. A tervek között szerepel az Árpád - Baross G. - Bajcsy-Zs. - Aradi Vértanuk utak által határolt tömb építészeti rehabilitációja. Az „Árpád tömb” rehabilitációja során a tömbbelsőben egy udvari mélygarázs épül 220 db-os kapacitással a közforgalom számára. c. A Bécsi kapu térhez kapcsolódó fejlesztési elképzelések indokolják a tér alatti mélygarázs elhelyezését. Itt a tér felszínének szabadon hagyásával a Zechmeister utcáról nyitható ki- és bejárattal, tértől fizikailag elkülönített közlekedési kapcsolattal, esetleg két szinttel számolva + 100 db-os parkoló kapacitás hozható létre. d. Az új promenád tervezésének részeként a tervezett Batthyány téri mélygarázs a felszínen elvett parkoló számot visszaadja a felszín alatt. Ezen a területen kb. 200 férőhelyes felszín alatti személygépjármű tároló kapacitás alakítható ki. A javasolt parkolás fejlesztési elemek a Belváros külső peremén elhelyezkedő parkolási területek (parkolóház, parkoló garázs, több szintes parkoló lemez stb.), melyekről a Belváros központi része kb. 10 perces gyaloglással is elérhető. Ennek a rendszernek egy eleme elkészült, ez pedig a Nádor aluljáró és a Révai utca melletti új parkolóház, 220 db-os tároló kapacitással. A tapasztalat az, hogy ez a létesítmény, amennyiben nem ingyenes, csúcsidőben is maximum 50 %-os kihasználtsággal működtethető. A javasolt belváros peremi parkoló hálózatot csak egy erőteljes belvárosi felszíni parkolás tiltással, illetve a már működő City-busz járat hálózat esetleges bővítésével lehet hatékonyan, esetleg gazdaságosan működtetni. Esetleg tovább vizsgálandó, várospolitikai döntés, hogyan lehet a perem parkolókat ingyenessé tenni (P+R rendszerben) és a City-buszt tarifás (vagy ingyenes/olcsóbb, pl. parkolójeggyel ingyenesen igénybe vehető) rendszerben működtetni. 4.3.4.3. A nehézjárművek közlekedésének korlátozása A további nehézjárművek közlekedés korlátozására akkor kerülhet sor, ha a tervezett elkerülő utak megépülnek. Az alábbiakat javasoljuk: - a városban max. 7,5 t tehergépjármű - a Belvárosban csak a max. 3,5 t-s áruszállító tehergépjármű közlekedésének engedélyezése.

20


4.3.4.4. Intermodális közösségi közlekedési csomópont Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata az “Intermodális közösségi közlekedési csomópont kialakítása Győrött” (KÖZOP–5.5.0-09-11-2011-0005 című projektek részletes megvalósíthatósági tanulmányának (RMT) elkészítésére nyert el pályázatot. Az intermodális közlekedési csomópont célja, hogy elősegítse az utasok közlekedését és utazását célállomásaik között az egyes átszállások megkönnyítésével, kényelmesebbé, illetve hasznosabbá tételével, amikkel az utazás komfort érzete és az utas elégedettsége növelhető. Az intermodális központ kulcsa, hogy a városi szövetben helyet foglaló vasútállomás (pályaudvar) területén lévő központ hogyan látja el a távolsági közlekedésben résztvevő közlekedési módok fogadását és az azok közötti kapcsolatok megteremtését. A projekt helyszíne Győr városi vasúti főpályaudvara, helyközi buszpályaudvara, a Révai utcai helyi buszpályaudvar, valamint ezek közvetlen környezete, beleértve a Baross-hidat is. Az intermodális közösségi közlekedési csomópont kialakítása várhatóan megnöveli a közösségi közlekedés igénybe vételét, mely a személygépkocsi forgalom csökkenését, ezáltal a zaj- és károsanyag-kibocsátás mérséklését idézi elő. Az intermodális csomópont várhatóan 10 éven belül, Európai Uniós támogatással valósulhat meg. 4.3.4.5. Területhasználat tervezés Az elkészített zajtérkép alapján megállapíthatók azok a területek, ahová lakás, iroda, stb. zajvédelmi szempontból védendő létesítmény építhető. A zajtérkép alapján a településtervezéshez igazított közlekedésirendszer-tervezést lehet végrehajtani, megállapíthatók a főutaktól szükséges védőtávolságok. A magas zajkibocsátású főutak mellé intézmény, kereskedelmi, szolgáltató létesítmény építése javasolható. A főutak közvetlen közelébe, az út és a lakóház közé 2-3 emeletes raktár, szolgáltató épület építhető. Az új építési területeket úgy kell egymáshoz rendelni, hogy a közlekedési igények ne növekedjenek indokolatlanul. Az ipari területeket a helyközi közlekedési útvonalak, a szolgáltató létesítményeket a helyközi közlekedés, főutakat figyelembe vételével kell elhelyezni. 4.3.4.6. Passzív védelem A fenti eddig javasolt intézkedések csak a zaj mérséklésére szolgálnak, de egyedül nem tudják biztosítani a megfelelő akusztikai komfortot. Éppen ezért a 1-2. fázisban javasolt intézkedések végrehajtása után lehet javaslatot tenni a lakások lakószobáinak fokozott hanggátlású nyílászárókkal való ellátására. Az

21


Önkormányzat ezt a folyamatot szemléletformálással, a pályázatok nyújtotta lehetőségekre való figyelemfelhívással tudja ösztönözni.

5. A vasúti zaj csökkentésére vonatkozó intézkedési javaslatok 5.1. Zajvédelmet eredményező intézkedési javaslatok A vasúti zaj csökkentése érdekében az alábbi helyeken javasolt zajárnyékoló falat építeni: - Urbantsok Tibor u. környezete (Schima Bandi u. – Tegez u.) - Eszperantó út (a Közép utcától a Tihany Árpád útig)- A Rába vasútihíd környezete (a Rábától a Dunacenterig) - Révai Miklós utca (Tihanyi Árpád utcától a Baross Gábor útig) A zajárnyékoló falak építése a MÁV Zrt. feladat- és hatáskörébe tartozik.

5.2. Érintettség meghatározása A javasolt intézkedések mellett, a korábban ismertetett módszer szerint meghatároztuk az érintettségét. Az érintettségi szám megmutatja, azon személyek becsült létszámát, akik olyan lakóépületben élnek, ahol a legzajosabb homlokzatot érő zajterhelés 4 m-rel a talajszint fölött a fent bemutatott táblázat sávjaiba esik. Megjegyzés: Az érintettségi szám meghatározásánál minden egyes épület a legzajosabb homlokzat szerinti sávba esik. Nyilván való, hogy azok a lakosok, akik az épület nem zajforrás felőli oldalán laknak kevésbé érintettek, jelen rendeletek szerinti érintettségi szám a tényleges helyzetet bizonyos mértékben túlbecsli. Győr város vasúti közlekedésből eredő érintettség adatokat a belterületre vonatkozóan az 5.1. táblázat mutatja be.

22


zajszint tartományok

dB 55-60 60-65 65-70 70-75 >75 zajszint tartományok

dB 50-55 55-60 60-65 65-70 >70

érintett lakos 5400 1700 900 200 100

érintett lakos 3500 1400 700 200 100

Lden Távlati (2018) Óvoda és Lakóépület Iskola+ bölcsőde+ 723 0 3 214 0 6 48 0 1 10 0 0 7 0 0 Léjjel Távlati (2018) Óvoda és Lakóépület Iskola* bölcsőde* 486 0 5 151 0 4 30 0 1 10 0 0 4 0 0

Kórház+ 0 0 0 0 0

Kórház 0 0 0 0 0

terület [km2] 3,18 1,52 0,80 0,30 0,38

terület [km2] 2,50 1,26 0,59 0,25 0,32

*éjszaka az érintettség nem jelent konfliktust; +minden érintett különálló intézményi épület vagy szárny

5.1. táblázat Vasúti érintettség és területnagyság Lden és Léjjel intézkedések után /a rendelet előírása szerint 100 főre kerekítve/ A jelenlegi, ill. az intézkedési terv végrehajtása utáni érintettek számának változását az 5.2. táblázat tartalmazza. Lden zajszint tartományok dB 55-60 60-65 65-70 70-75 >75 zajszint tartományok dB 50-55 55-60 60-65 65-70 >70

jelenleg intézkedési terv 7000 2000 1000 300 100 Léjjel

5400 1700 900 200 100

különbség (int.-jelenleg) -1600 -300 -100 -100 0

jelenleg intézkedési terv fázis különbség (int.-jelenleg) 4700 3500 -1200 1500 1400 -100 900 700 -200 200 200 0 100 100 0

5.2. táblázat Az intézkedési terv vasúti érintettségének hatása Lden és Léjjel /a rendelet előírása szerint 100 főre kerekítve/

23


A fenti adatokból megállapítható, hogy a tervezett intézkedések után az L den küszöbérték feletti lakosok száma (65 dB feletti adatok) 1400-ról, 1200-ra, az Léjjel időszakban (55 dB feletti adatok) 1200 érintett lakosról 1000-re fog csökkeni. Megállapítható tehát, hogy a tervezett intézkedések hatása jelentős mértékben csökkenti a stratégiai küszöbérték feletti lakosok számát. A fenti táblázat alapján megállapítható, hogy a zajárnyékoló fal építése önmagában nem oldja meg a szükséges zajvédelmet. A vasúti pálya melletti többemeletes lakóházak védelmét a megfelelő hanggátlással rendelkező nyílászárók beépítésével javasoljuk megoldani. A számítások szerint mintegy 110 db nyílászáró csere szükséges. Az Önkormányzat ezt a folyamatot szemléletformálással, a pályázatok nyújtotta lehetőségekre való figyelemfelhívással tudja ösztönözni. A 4.3.1.2.1. fejezetben bemutatott két részletes megvalósíthatósági tanulmány (“Intermodális közösségi közlekedési csomópont kialakítása Győrött” (KÖZOP–5.5.009-11-2011-0005), valamint a „Győr városi és elővárosi közösségi közlekedési rendszerének átalakítása” (KÖZOP–5.5.0-09-11-2011-0006)) feladata Győr és elővárosa közlekedésének átfogó felülvizsgálata a fenntartható közlekedésfejlesztés és szervezés jegyében 2013. végéig. A projektek zajvédelemre gyakorolt kedvező hatása az alábbiakban foglalható össze: A minőségi fejlesztés egyik legfontosabb tétele az, hogy a vasút növekvő arányban vegyen részt a városon, és még inkább az elővároson belüli személyforgalom lebonyolításában. Ehhez fejleszteni kell a vasúti személyszállítási kínálatot járatsűrítéssel, újabb vasúti megállóhelyek kijelölésével, új vonalszakaszok építésével és az igénybevétel anyagi-technikai feltételeinek javításával. Ez a megoldás mindenképpen hasznos lehet Győr belső közlekedési zajterhelésének csökkentésére. Győrben a városi autóbusz-közösségi közlekedés átszervezése, az elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése jelentős zajcsökkenést eredményezhet. A fenti projektek fognak konkrét javaslatokat, megoldásokat adni a Győrt érintő vasúti hálózat távlati kialakítására, új megállóhelyek létesítésére, a meglévő fejlesztésére, a helyi járatokkal való összehangolásra, stb. A kötöttpályás közlekedési rendszer győri fejlesztésére a Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kara részletes tanulmányt készített, amely szerint a megfelelő infrastrukturális és hálózati feltételek megléte esetén javasolt a vasút bevonása a helyi közösségi közeledési rendszerbe. Ennek lehetőségeit is vizsgálják a projektek.

6. IPPC üzemek zajcsökkentése A zajtérkép alapján megállapítható, hogy > 75 dB feletti, 70-75 dB illetve 65-70 dB közötti zajterhelés a védendő épületek közelében nem található sem éjjel (lásd I-Z–Léjjel), sem nappal (lásd I-Z–Lden).

24


Lden 60-65 dB közötti zajterhelés található: -

Budai út mellett található két darab védendő épületnél.

Lden 55-60 dB közötti zajterhelés nem található a védendő épületek közelében. Lden 50-55 dB közötti zajterhelés található: -

Budai út mellett (Szeszgyár utca Budai út sarkán található egy darab védendő épületnél). Mester utcában (három darab védendő épületnél), illetőleg a Szabolcska M. és Sport utcák kereszteződésében (egy darab védendő épületnél).

A fentiek alapján megállapítható, hogy a - Győri Szesz Zrt és a - GWC Győri Fésűsgyapjú Termelő és Kereskedelmi Kft okoz stratégiai küszöbérték feletti zajterhelést. Ennek oka a stratégiai zajtérkép készítés módszere és a magyar jogszabályok közötti különbség eltérésével magyarázható.

7. Csendes területek kijelölése A város csendes területe az önkormányzat által jogszabály szerint kijelölt, zajvédelmi szempontból fokozottan védett terület, ahol valamennyi zajforrásra teljesülnek a jogszabály szerinti szigorúbb zajterhelési határértékek. A zajmentes környezet az önkormányzat által jogszabály szerint kijelölt, beépítetlen terület, ahol sem közlekedési, sem ipari vagy szabadidős zajforrástól származó zavaró zaj nem észlelhető. A 280/2004. (X. 20.) kormányrendelet szerint: (1) Az intézkedési tervben kell meghatározni azokat a zajcsökkentési vagy más, a zaj elleni védelmet célzó műszaki, szervezési, településrendezési megoldásokat és egyéb intézkedéseket (például hatósági eljárás kezdeményezését), amelyekkel megakadályozható a zaj növekedése azokon az önkormányzat által kijelölt csendes területeken, a zajtól védendő vagy védelemre szánt területeken, ahol a zajjellemzők megfelelnek a következő stratégiai küszöbértékeknek vagy nem haladják meg azokat: a) közlekedési zajforrás esetén Lden = 63 dB, Léjjel = 55 dB. b) üzemi zajforrás esetén Lden = 46 dB, Léjjel = 40 dB A hazai környezeti zajvédelemben már mintegy 20 éve szerepel ez a fogalom, még ha a szabályozási tervekben eddig ritkán foglalkoztak is ezzel. Az ilyen terület kijelölésének szabályai meghatározottak (lásd az 1991. évi XX. tv.): „KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI IGAZGATÁS

25


Építésügy Környezet- és természetvédelem 85. § (1) A települési önkormányzat képviselőtestületének feladat- és hatáskörébe tartozik: c) területek zajvédelmi szempontból fokozottan védetté nyilvánítása; d) csendes övezet kialakításának elrendelése a zaj ellen fokozott védelmet igénylő létesítmény körül; e) helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályok megállapítása;” Ezt az alábbiak szerint kell végrehajtani: 1. A város önkormányzat képviselő testülete ki kell jelölje a város területén belüli csendes területeket, tehát azokat a területeket, melyek elzajosodása a továbbiakban megakadályozandó. 2. A csendes területek kijelölésének folyamatát Városi Városrendezési és Építési Szabályzat rendjébe kell beilleszteni. 3. A terület szabályozási tervén is fel kell tüntetni az „városon belüli csendes területeket” Ezek a területek lényegében az üdülőterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület olyan kijelölt részét jelentik, ahol a kedvező zajhelyzetet hosszútávon biztosítani kívánják. Ezekre a területekre, ill. azok környezetében ipari, közlekedési zajforrás még védelemmel sem telepíthető. Ezeken a területeken a megengedhető maximális lakosszám-sűrűség értékét is meg kell adni. A fenti követelmény az összes zajforrás (közút, vasút, ipar, stb.) együttes zaját korlátozza. Megjegyezzük, hogy ez az érték meglehetősen szigorú, így ezzel a kikötéssel a nyugodt területek elzajosodása megakadályozható, ugyanakkor elég magas ahhoz, hogy a meglévő, már eddig is fokozott védelmet igényelt (pl. üdülőterületek) beleessenek. A kijelölést térképi formában is meg kell jeleníteni, és fel kell tüntetni a terület szabályozási tervén. A csendes területek kijelölését a fenti zajvédelmi értékek, ill. a terület jelenlegi zajállapotának ismeretében lehet és kell elvégezni.

7.1. Védett területek Győrben Jelenleg Győrben a Településszerkezeti terv csendes területként jelöli ki a SzigetÚjváros városrész egy részét kiegészítve a Radó-szigettel és a Káptalandombbal, a Bécsi kapu tér - Király u. - Dr. Kovács P. u.- Gutenberg tér - Káptalandomb u. Hittudományi Főiskola - Püspökvár által határolt területet.

26


A Győr Építési Szabályzata (GYÉSZ) Környezeti zaj és rezgés elleni védelem 15. § (1) bekezdésének értelmében a zajvédelmi szempontból fokozottan védett területek és csendes övezetek kijelölését az SZT „1.3.B.5. Zaj- és rezgés elleni védelmi szempontból fokozottan védett- és csendes övezetek” című tervlap tartalmazza (lásd. 7.1.1 ábra)

7.1.1. ábra SZT 1.3.B.5. Zaj- és rezgés elleni védelmi szempontból fokozottan védett- és csendes övezetek

27


A terület zajterhelést az 1. fázisban javasolt intézkedések után az alábbi ábra mutatja:

7.1.2. ábra SZT - ben javasolt zaj- és rezgés elleni védelmi szempontból fokozottan védett- és csendes övezet zajhelyzete az 1. intézkedés után A fenti ábra alapján megállapítható, hogy csendes területnek tekinthető a Radósziget északi része a fogadóig, a győri strand keleti része, a Király utca - Kovács Pál utca - Gutenberg tér - Aradi vértanúk útja által határolt terület, illetve attól nyugatra a Rába partjáig. A Kálóczy tértől délre a partig a zajterhelés (Lden) már meghaladja az 50 dB értéket. Javasoljuk az önkormányzati rendelet felülvizsgálatát. Győr megyei jogú város területén található védettségek Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2006 (I.25.) Ök. rendelete a Győri Építési Szabályzatról (GYÉSZ-ről) és Győr Szabályozási Terve alapján: Műemléki jelentőségű terület  A Pietro Ferabosco által épített 16. sz.-i hétbástyás várfallal egykor övezett terület a Rába és a Duna összefolyásánál. Helyi területi védelem  Gyárváros, egykori ágyúgyári lakótelep

28


Tájvédelmi körzet területe  Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számai Helyi jelentőségű természetvédelmi terület  Bácsai Szent Vid domb és környéke: 0655/1 0655/2 0655/3 0656. Kiterjedése: 60,8 hektár. (A környezetvédelemről szóló 63/2003 (XII.19.) Ök. rendelet szerint)  Győri Várkert: 7479, 7475 (A környezetvédelemről szóló 63/2003 (XII.19.) Ök. rendelet szerint)  Bécsi úti nádas: 60626/1,2,3 (31/2004. (V.28.) Ök. rendelet alapján) Helyi jelentőségű védett természeti emlék (Ök. rendelet szerint: helyi jelentőségű természetvédelmi érték)  Rákóczi Ferenc utcai vadgesztenyefa: hrsz: 6515 Győr megyei jogú város területén található az ökoturizmus szempontjából jelentős Püspök-erdei tanösvény, jelentős kiterjedésű (230 ha) belterületi erdő. Győr megyei jogú város belterületén nem található Natura 2000 terület. Győr város közigazgatási határán belül található Natura 2000 területek: Szigetköz SCI, Szigetköz SPA, Gönyűi-homokvidék SCI, Rába SCI. Győr város területén belül található a Külső Bácsai úttól keletre a nagy kiterjedésű bácsai vízparti rét-legelő, valamint Révfalu felé az egykori Bálványos tó térsége, amelynek a sajátos hangulatú, gazdag növényvilággal rendelkező holtágak, morotvák tájkarakter jellemző területei. A bácsai rét az országos ökológiai zöld folyosó része. Zöldfelületi intézmények 1. Temetők Az egyes városrészek önálló temetővel rendelkeznek, így működő temetők találhatóak: Újtemető (Kakas-hegy), Nádorvárosi köztemető, Újvárosi temető, Szigeti temető, Révfalui temető, Győrszentiváni temető, Ménfőcsanak (Koroncói út), Kismegyer (Malomsor), Szabadhegy (Templom u), Kakashegy. 2. Kempingek Győr város területén jelenleg két kemping működik: - Pihenő kemping – az 1.sz. út külterületi szakasza mentén, Győrszentivánnál, - Tópart kemping – Mákosdűlő, hrsz. 8974

7.2. Csendes területek kijelölésére javaslat A zajhelyzet megítélése nyomán van lehetőség arra, hogy a város bizonyos részeit mint zajtól védett területeket Győrben kijelöljön. Ilyen terület lehet pl. a már védett

29


területek, parkok, üdülőterületek, stb. Csendes területek az Lden< 50 dB zajterhelésű területek. A forgalomtól elzárt területeken, ill. a és a főutak melletti épületekkel határolt belső, forgalommentes, vagy kisforgalmú utak melletti épületek beszélhetünk kedvező zajterhelésről. A város központjában lévő parkok főutak által közrezárt területen vannak, ezért a szélső sávokban magas a zajterhelés, és csak a parkok belsejében csökken a zaj 55-65 dB-re A fentiek alapján megállapítható, hogy csendes területnek első körben az alábbi, beépítésre nem szánt területnek az alábbiak javasolhatók:      

Püspökerdő Bácsai Szent Vid domb és környéke Templom utcai köztemető Szabadi úti új köztemető Zöld utcai tó és környezete Bem tér

A zajtérkép alapján további területek jelölhetők ki csendes területnek, ahol a kedvező zajhelyzetet hosszú távon biztosítani kívánja az Önkormányzat.

8. Költségek és hasznok becslése A dokumentációban leírt intézkedések becsült költségét a 8.1. táblázat tartalmazza. (Fontos kiemelni, hogy a tervezés jelenlegi fázisában kizárólag szakmai tapasztalaton alapuló becslést végeztünk. A 2. fázisban jelölt tételek estében a pontos költség az 1. fázisban elvégzett zajvédelmi intézkedések függvényében, új felmérések után határozható meg (pl. passzív védelem). 8.1. táblázat Összefoglaló a költségekről, felelősökről

30


1. fázis Ssz. 1. 2.

3.

4.

5.

6.

Projekt neve Győr északkeleti elkerülő M1 - 14. sz. főutak közötti (új Mosoni-Duna híddal) Keleti iparterület (Audi) körüljárását biztosító utak megépítése, ezzel együtt Audi belső út lezárása 83. sz. főút bővítése, átépítése 2x2 forgalmi sávra a főút 68-630- km és 70+250 km sz. között 3 új turbó körös csomóponttal az új Auchan áruházhoz kapcsolódóan A Radnóti utca kikötése az 1. sz. főúthoz a Sziget/Újvárosi területen Pinnyéd és Újváros összekötése (pinnyédi átkötés), Radnóti Miklós u. – Pinnyéd, Fő u. között AUDI gyárbővítéshez kapcsolódó logisztikai park fejlesztés az ipari park bővítéseként a jelenlegi ipari park és a keleti elkerülő út közötti területen

Felelős

Költségek (forint)

országos feladat országos feladat

országos feladat

Győr MJV Önkormányzata Győr MJV Önkormányzata

Az országos feladatok becsült költségei: ~ 20 000 000 000 (egy része KÖZOP forrás)

Az önkormányzati feladatok becsült költségei: ~3 500 000 000

Győr MJV Önkormányzata

7.

Tömegközelegési járműpark felújítása (hibrid autóbuszokkal)

üzemeltető, Győr MJV Önkormányzata, EU támogatással

5 180 000 000

8.

Mélygarázsok, parkolóházak kialakítása, a dokumentáció 4.3.1.2.3. fejezete alapján


1 500 000 000

Kopóréteg csere (a dokumentációban a fontossági sorrend alapján)

út üzemeltetőjével együttműködésben (dokumentációban megjelöltek országos feladatok)

1 362 753 000

MÁV

104 250 000

MÁV

150 000/ablak

9.

10. 11.

Vasúti zaj csökkentésére zajárnyékoló falak építése a dokumentációban leírt helyszíneken passzív védelem a vasúti pálya mellett a dokumentációban leírt helyszíneken

31


2. fázis Ssz.

Projekt neve

Felelős


-

-

1.

az 1. fázisban meg nem valósult projektek

2.

82. sz. főút nyugati elkerülő szakasza az M1 autópálya és a 83. sz. út között

országos feladat

3.

Az 1. sz. főút négynyomúsítása a Radnóti utcai kikötés és a Kossuth Lajos utca között

országos feladat

4.

A Révai utca meghosszabbítása az Interspar csomópontig


5.

821-es út végig 2x2 nyomosítás

országos feladat

6.

Az Ipar utca északi átvezetése egy új Mosoni-Duna hídon Révfalu, Bácsa és a 14. sz. út felé


7.


8.

Intermodális csomópont megvalósítása

9.

Mélygarázs építések a dokumentáció 4.3.4.2. fejezete alapján

üzemeltető, Győr MJV Önkormányzata, EU támogatással Győr MJV Önkormányzata MÁV Volán társaság Győr MJV Önkormányzata

20 000 000 000

5 180 000 000

10 000 000 000

5 000 000 000

Zajvédelmi intézkedések esetén a haszon elsősorban externális társadalmi haszonként értelmezhető. A társadalmi költség-haszon elemzés alapadati többek között a pénzügyi elemzés adatai is, kiegészülve a projekt megvalósulása esetén jelentkező externális és egyéb társadalmi hasznokkal.

8.1. Az externális és egyéb társadalmi hasznok 8.1.1. Az externális hasznok Amint az intézkedések alapvető céljából is következik az elsődleges haszon a Győr lakosságának zaj elleni védelme. Az intézkedések megvalósulásával az érintett a területen élők zajterhelése csökken. A közlekedés és ezen belül is elsősorban a közúti közlekedés egyik neuralgikus pontja annak egészségkárosító hatása, ezen hatások mérése, illetve az, hogy ezen károkat ki fizeti meg. Általában kevesebbet foglalkoznak a közlekedés által okozott zaj és rezgések egészségkárosító hatásaival, de szakirodalom azért addig eljut, hogy ezek az egészségkárosító hatások elmaradnak a levegő szennyezés hatásaitól. A szakirodalmakban eltérő értékekkel találkozhatunk, van ahol a közúti közlekedés

32


zajának károsító hatását levegőszennyező hatás felére becsülik más esetekben ennél kisebb értékűre harmada, negyedére becsülik. A vizsgálatok részletes megbízható elemzése úgy tűnik még várat magára. A zaj káros egészségügyi hatásai a következők:  halláskárosodás,  beszédérthetőség,  alvás zavarása, amelynek következményei lehetnek többek között magas vérnyomás, megemelkedett pulzus, érösszehúzódás, a légzés megváltozása, szívritmus-zavar, utóhatás: kipihentség hiánya, teljesítőképesség csökkenése.  fiziológiai hatások, amelyek lehetnek ideiglenesek, de állandóak is: magas vérnyomás alakulhat ki, és károsodhatnak a szív koszorúerei.  mentális betegségek,  teljesítőképességre kifejtett negatív hatások,  társasági viselkedési hatások, bosszúság, kellemetlenség. Sérülékeny csoportok:  egyes betegségben szenvedő vagy jellemzőkkel rendelkező emberek (pl. magas vérnyomás,  kórházban vagy otthon gyógyuló emberek,  összetett kognitív feladatokkal foglalkozó emberek,  látássérültek,  hallássérültek,  magzatok, csecsemők és kisgyermekek,  idősek. Az egészségkárosodás a következőképen jeleníthető meg számszerű értékekkel:  táppénzes állomány napjainak a száma,  kórházi ápolási napok száma,  új rokkantsági esetek száma,  és a halálesetek száma. A zajszint csökkenés arányában csökkennek a fent felsorolt káros hatások. Mely a indirekt társadalmi, gazdasági haszonként (kevesebb betegszabadság, nagyobb munkabírás,stb.) nehezen számszerűsíthető. 8.2. Egyéb társadalmi hasznok Az egyéb társadalmi hasznok többes számú megjelölése ellenére itt mindössze egyet veszünk számításba, mégpedig az érintett lakóingatlanok értéknövekedését. Egy adott lakóterületen létesített nagy forgalmú út megépítésével, annak hatására jelentősen csökken az ottani ingatlanok értéke. Az értékcsökkenés elismertethető Magyarországon már számos megegyezés és bírósági döntés született a kártalanításra, a kár mértékének megállapítására. Legutóbb nagy port ver fel a Budapest, M5 autópálya bevezető szakasz esete, ahol a megengedettnél lényegesen nagyobb zajterhelést okozó forgalom zúdult a Wekerle telepre. Bírósági döntés értelmében a perlő lakók kártérítést kaptak az elmaradt zajárnyékoló fal

33


építése miatt. Az említett eseten túl más esetekben is születtek a károsultak javára szóló döntések, de nemzetközi példák is találhatók ilyen esetekre. Győr esetében az említettekkel szemben fordított a helyzet, zajvédelemmel ellátott terület lakóingatlanainak értéknövekedésével lehet számolni. Az irodalmi feltárás eredményeként a közúti forgalom lakóingatlanok értékére gyakorolt hatását a hedonikus ármódszer segítségével lehet számszerűsíteni. A hedonikus ármódszer: Ez a módszer a rendelkezésre álló empirikus adatok alapján nagy mintákon végez statisztikai elemzéseket. A nagyszámú ingatlan adásvételi ár mellett a változók négy csoportjára gyűjt információt: pl. szobák száma, elérhetőség, szomszédságra vonatkozó változók, környezeti változók. A négy csoportba tartozó ismérv alapján az ingatlanárak becslésére statisztikai modell készül. Ezt követően a kompenzációra jogosító hét faktort (köztük a zajt) is bevonják a modellbe, hogy az ingatlanok árára gyakorolt hatásukat kimutassák. A kompenzációra jogosító hét faktor közül végül egyedül a zaj került be a modellbe, mert a legtöbb kártérítési követelés a zajra hivatkozik, a vásárlók döntésük meghozatalakor jellemzően nagy fontosságot tulajdonítanak a környék csendességének, a zaj szoros kapcsolatban áll a másik hat kompenzációra jogosító tényezővel is és végül mind a hét tényező számszerűsítése túlzott költségekkel jár. A kapott eredmények alapján a forgalmi zaj 1 decibellel való növekedése az ingatlanok árát 0,60 százalékkal csökkenti. Összegezve a hasznokat megállapítható, hogy az intézkedések végrehajtását követően egyfelől csökken a zaj okozta egészségi panaszok száma, és 1 decibel zajcsökkenéssel átlagosan 0,6 százalékkal nő az érintett ingatlanok ára.

9. Javaslat a közönségtájékoztatásra Az Irányelvben a tájékoztatás és a közvélemény részvétele elő van írva a zajterhelés mérséklését célzó cselekvési tervek összeállításakor. A zajterhelés csökkentésével kapcsolatos tervezési munka hosszú távú folyamat. A magas szintű elfogadhatóság támogatja a kívánt hatást és a tervezett intézkedések eredményességét a lakosság, és ugyanígy az érintett hatóság részéről. A közvéleménynek a projekt legelejétől fogva történő folyamatos tájékoztatása a folyamatban lévő eseményekről lehetőséget biztosít az embereknek a részvételre. A tapasztalat megmutatja, hogy az eljárások és az intézkedések elfogadottsága sokkal magasabb olyankor, amikor az érintett lakosok a kezdeti fázisban informálva voltak az intézkedések miben létéről, hatásköréről és fontosságáról. Ugyanígy a lakosság mindennapi “bizalmas” ismeretei a lakóhelyet érintő ügyekről sokat segíthet a tervezőnek. Szintén igen gyakran van nagy jelentősége az intézmények és szervezetek, pl. a közlekedési szervezetek illetékességének és

34


erőforrásainak. A tájékoztatás fontos tényezője a zajcsökkentéssel kapcsolatos tájékozottság javítása a helyi politikusok, művészek és tisztviselők révén, ami a lakosságot részvételre, a projekt és a kezdeményezések támogatására bátorítja. Nagyon lényeges, hogy kezdettől fogva legyen felelős személy vagy munkacsoport, aki ellátja a koordinálás és a közvetítés feladatait egyrészt a hatóság és az érintett szakértők között, másrészt ellátja ugyanezeket a feladatokat a közvéleménnyel összefüggésben is. Ez a moderátori szerepkör kiterjed a kidolgozás folyamatán a szakértői csoporttal történő szóbeli egyeztetések és megállapodások előkészítésére és lebonyolítására. A moderátor biztosítja az információk áramlását és az átláthatóságot. Biztosítja továbbá a vélemények figyelembevételét és azt, hogy az érdekeltek között konszenzus jöhessen létre.

9.1. Intézkedési terv publikálása Az intézkedési terv témái publikálásának több lehetősége is van. Az Irányelv előírja a cselekvési terv legfontosabb pontjainak összegző ismertetését, a világos érthető közlési formát, a könnyű elérhetőség biztosítását.

9.1.1.Sajtókampány / Internet Az egész eljárás során a sajtó a legfontosabb partner. A közvélemény tájékoztatására rendszeresen sajtóértekezleteket kell tartani. Az újságírókat rendszeresen tájékoztatni kell. Az internetet fel lehet használni a tájékoztatásra a projekt folyamán. Egy e célra szolgáló honlapon lehet közzétenni a fontos információkat.

9.1.2.Nyilvános együttműködés Nagyon fontos a nyilvános együttműködés biztosítása a cselekvési terv teljes folyamatában. Ez nem csak az adott terület érintett lakosságára vonatkozik, hanem az érintett politikusokra és a közérdekű szervezetekre is.

9.2. Tájékoztatási javaslat Győr város részére Jelen megbízás kereti között a javasoljuk a zajtérképek és intézkedési tervek a következő fejezetben található összefoglalójának valamint a grafikus ábráknak az internetes publikációját, lehetőség szerint Győr város hivatalos honlapján. Az interneten lehetőséget kell biztosítani a közvélemény visszajelzéseinek, valamint a visszajelzések feldolgozására is.

35


10. Összefoglalás A „Győr zajtérkép 2012” Konzorcium, amelynek tagjai a Geodézia és Térképészeti Zrt., a Vibrocomp Kft., illetőleg a Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. a 280/2004 (X.20.) Kormányrendelet és a 25/2004. (XII.20.) KVVM rendelet előírásai szerint elkészítette Győr város közúti és vasúti közlekedésből, illetve iparból eredő stratégiai zajtérképeit, valamint a zajtérképen alapuló stratégiai intézkedési tervet. Meghatároztuk zajterhelési térképet, a konfliktustérképet és a magasabb zajterhelésnek kitett személyek számát. Az elvégzett vizsgálatok alapján megállapítható, hogy Győr mind az elkerülő utak, az elkerülő utak mellett épített zajárnyékoló falak, mind az elmúlt években végzett város- közlekedésfejlesztések következtében kedvező zajhelyzetet teremtett, mind abszolút, mind relatív értelemben az egyéb hasonló nagyságú városokhoz viszonyítva. A stratégiai zajtérképekből, analízisből az alábbiak állapíthatók meg: Közút A zajtérkép alapján megállapítható, hogy magas a zajterhelés (Lden= 70-75 dB) Révfalu, Kisbácsa városrész Külső Bácsai út Bácsai út Szövetség utca Hédervári út Belváros Munkácsy utca Szent István út Jókai utca Bajcsy-Zsilinszky Teleki László utca Árpád út 14. sz. út Gyárváros Mártírok útja Nádorváros Eszperantó utca Hunyadi János utca Bartók Béla út Corvin utca Tihanyi Árpád út Adyváros Tihanyi Árpád út Győrszabadhegy Szent Imre út

36


József Attila városrész József Attila utca melletti lakóépületek környezetében. Különösen magas zajterhelés (Lden>75 dB, azaz 10 dB-nél nagyobb konfliktus) nincs a közutak mentén. Vasút A zajtérkép alapján megállapítható, hogy jelentős (a küszöbértéket 10 dB-lel meghaladó) zajterhelés van több zajtól védendő lakóépület környezetében, így -

a vasútállomás mellett, illetőleg közvetlen az állomás ki- és bevezető vasúti szakasza mentén beépítéstől függően helyenként, Lden és Léjjel értékre vonatkoztatva egyaránt.

Küszöbértéket meghaladó a zajterhelés mértéke - Lden és Léjjel értékre vonatkoztatva egyaránt – szintén több zajtól védendő lakóépület környezetében, így -

a vasútállomás melletti, valamint az állomás ki- és bevezető vasúti szakasza mentén (ahol az öt vasúti vonal forgalma együtt fut) beépítéstől függően több helyen.

-

Budai út mellett (Szeszgyár utca Budai út sarkán található egy darab védendő épületnél). Mester utcában (három darab védendő épületnél), illetőleg a Szabolcska M. és Sport utcák kereszteződésében (egy darab védendő épületnél).

-

A feladat második részeként, az aktualizált zajtérképek valamint a fent említett jogszabályok alapján elkészítettük Győr város stratégiai intézkedési tervét. A zajcsökkentési intézkedési tervet az alábbiak szerint építettük fel: 1. Fázis A következő 5 évben a város által tervezett, ill. az országos közlekedési projektekben szereplő intézkedések zajvédelmi szempontú hatása. 2. Fázis A tervezett intézkedések megvalósítása után, kiértékelve az 1. fázis eredményeit, a további szükséges és lehetséges intézkedések.

37


1. fázis javaslatai: Közút Hálózatfejlesztés Országos utakat érintő, országos, nem önkormányzati feladatok:  Győr északkeleti elkerülő M1 - 14. sz. főutak közötti (új Mosoni-Dunahíddal) (1222/2011(VI.29.) Korm. határozatban szerepel).  Keleti iparterület (Audi) körüljárását biztosító utak megépítése, ezzel együtt Audi belső út lezárása.  83. sz. főút bővítése, átépítése 2x2 forgalmi sávra a főút 68-630- km és 70+250 km sz. között 3 új turbó körös csomóponttal az új Auchan áruházhoz kapcsolódóa. Önkormányzati feladatok:  A Radnóti utca kikötése az 1. sz. főúthoz a Sziget/Újvárosi területen.  Pinnyéd és Újváros összekötése (pinnyédi átkötés), Radnóti Miklós u. – Pinnyéd, Fő u. között.  AUDI gyárbővítéshez kapcsolódó logisztikai park fejlesztés az ipari park bővítéseként a jelenlegi ipari park és a keleti elkerülő út közötti területen. A közösségi közlekedés fejlesztése - Közösségi közlekedés fejlesztése a jelenleg is folyó KÖZOP projekt eredményei alapján. A közösségi közlekedés és a nehéz áruszállítás járműveinek felújítása - Járműbeszerzés (korszerű autóbuszok beszerzése, Uniós támogatással). Közlekedés szervezés + parkolás  Dunakapu téri mélygarázs megépítése.  P+R hálózat kiépítése (bevásárló központok) környezetében a közösségi közlekedési vonalak integrálásával.  A város egyes zónáiban a terület jellegéhez illő parkolási rendszer – és a férőhelyhiányos területeken pakolásszabályozás – bevezetése.  Az egyéni és közösségi közlekedés, illetve a távolsági, városkörnyéki és városi közlekedési eszközök közötti hatékony eszközváltási rendszer kialakítása. A kopóréteg cseréje A helyszíni felmérések alapján megállapításra került, hogy Győr közúthálózatán az útburkolat minősége számos helyen nem megfelelő. Az elkövetkező 5 évben az alábbi helyeken javasolt elvégezni az út üzemeltetővel együtt:

38


Állami kezelésű útszakaszok: - 1301. j. ök. út (részei: Bácsai út, külső Bácsai út, István király út) - Baross Gábor utca (82. főút) - Nagy Imre út (82. főút) - Szent István út (82. főúttól – Benczúr u.) – - Nagy Imre utca (Szigethy Attila u. – Szauter Ferenc utca) - Mártírok u. (Nagysándor József utca – Ipari út) - Szent Imre u. (Szauter Ferenc utca – Kismegyeri út) Önkormányzati kezelésű útszakaszok: - Szövetség utca - Rónai Jácint utca - Teleki László utca (Pálffy u. – Szent István utca) - Radnóti Miklós u. (Köztelek utca – Akác utca) - Kossuth Lajos u. - Liget u. (Szalay Imre utca – Nép utca) - Zechmeister u. - Munkácsy Mihály u. - Jókai utca - Bartók Béla utca - Zrínyi Miklós utca - Tihanyi Árpád u. (Szigethy Attila u. – Ifjúság körút) - Kálvária utca (83. sz. főút – Pápai út) - Pápai út - Ipari út (Nagysándor József utca – vasútvonal) - Váci Mihály utca (Egressy Béni utca – Belterület határ (Győrszentiván) - József Attila u (82. sz. főút – 81. sz. főút) - Mécs László utca (Katód utca – Riesz Frigyes utca) - Szigethy Attila út (Tihanyi Árpád út – Gerence út) Vasút A vasúti zaj csökkentése érdekében az alábbi helyeken javasolunk zajárnyékoló falat építeni: - Urbantsok Tibor u. környezete (Schima Bandi u. – Tegez u.) - Eszperantó út (a Közép utcától a Tihany Árpád útig)- Rába-híd környezete (A Rábától a Dunacenterig) - Révai Miklós utca (Tihanyi Árpád utcától a Baross Gábor útig) Passzív védelem A vasúti pálya melletti többemeletes lakóházak védelmét a megfelelő hanggátlással rendelkező nyílászárók beépítésével javasoljuk megoldani. A számítások szerint mintegy 110 db nyílászáró csere szükséges. Az Önkormányzat ezt a folyamatot szemléletformálással, a pályázatok nyújtotta lehetőségekre való figyelemfelhívással tudja ösztönözni. A zajárnyékoló falak és a passzív védelem megvalósítása a MÁV Zrt. feladat- és hatáskörébe tartozik.

39


Győr sikeresen pályázott a Közlekedés Operatív Program keretein belül a városi és elővárosi közösségi közlekedési rendszer fejlesztésének, illetve intermodális csomópont kialakításának előkészítésére. A pályázati forrást két komplex megvalósíthatósági tanulmányra fordíthatja a város, amelyek közös célkitűzése Győr és elővárosa közlekedésének átfogó felülvizsgálata a fenntartható közlekedésfejlesztés és -szervezés jegyében. Ez a megoldás mindenképpen hasznos lehet Győr belső közlekedési zajterhelésének csökkentésére is. 2. fázis javaslatai: További hálózatfejlesztések Győr elérhetőségét és tehermentesítését elősegítheti: Országos utakat érintő, országos, nem önkormányzati feladatok:  A 82. sz. főút nyugati elkerülő szakasza az M1 autópálya és a 83. sz. út között (engedélyezési tervek rendelkezésre állnak).  Az 1. sz. főút négynyomúsítása a Radnóti utcai kikötés és a Kossuth Lajos utca között.  A 821-es út végig 2x2 sávúsítása. Önkormányzati feladatok:  A Révai utca meghosszabbítása az Interspar csomópontig  Az Ipar utca északi átvezetése egy új Mosoni-Duna hídon Révfalu, Bácsa és a 14. sz. út felé A közösségi közlekedés továbbfejlesztése - Közösségi közlekedés fejlesztése a jelenleg is folyó KÖZOP projekt eredményei alapján. A közösségi közlekedés és a nehéz áruszállítás járműveinek további felújítása - Járműbeszerzés (korszerű autóbuszok beszerzése Uniós támogatással). További közlekedés szervezés + parkolás    

II. János Pál tér alatti színházi mélygarázs bővítésével. Árpád - Baross G. - Bajcsy-Zs. - Aradi Vértanuk utak által határolt tömb építészeti rehabilitációja. Az „Árpád tömb” rehabilitációja során a tömbbelsőben egy udvari mélygarázs építése. A Bécsi kapu térhez kapcsolódó fejlesztési elképzelések indokolják a tér alatti mélygarázs elhelyezését. Az új promenád tervezésének részeként a tervezett Batthyány téri mélygarázs.

Területhasználat tervezés

40


10.1. Összesítő táblázat a javaslatok, költségek megadásával 10.1.1. táblázat: Összefoglaló a költségekről, felelősökről 1. fázis sorrend 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10. 11.

projekt neve Győr északkeleti elkerülő M1 - 14. sz. főutak közötti (új Mosoni-Duna híddal) Keleti iparterület (Audi) körüljárását biztosító utak megépítése, ezzel együtt Audi belső út lezárása 83. sz. főút bővítése, átépítése 2x2 forgalmi sávra a főút 68-630- km és 70+250 km sz. között 3 új turbó körös csomóponttal az új Auchan áruházhoz kapcsolódóan

A Radnóti utca kikötése az 1. sz. főúthoz a Sziget/Újvárosi területen Pinnyéd és Újváros összekötése (pinnyédi átkötés), Radnóti Miklós u. – Pinnyéd, Fő u. között AUDI gyárbővítéshez kapcsolódó logisztikai park fejlesztés az ipari park bővítéseként a jelenlegi ipari park és a keleti elkerülő út közötti területen Tömegközelegési járműpark felújítása (hibrid autóbuszokkal) Mélygarázsok, parkolóházak kialakítása, a dokumentáció 4.3.1.2.3. fejezete alapján

Kopóréteg csere (a dokumentációban a fontossági sorrend alapján) Vasúti zaj csökkentésére zajárnyékoló falak építése a dokumentációban leírt helyszíneken passzív védelem a vasúti pálya mellett a dokumentációban leírt helyszíneken

felelős


országos feladat

országos feladat

Az országos feladatok becsült költségei: ~ 20 000 000 000 (egy része KÖZOP forrás)

országos feladat

Győr MJV Önkormányzata Győr MJV Önkormányzata Győr MJV Önkormányzata üzemeltető, Győr MJV Önkormányzata, EU támogatással Győr MJV Önkormányzata út üzemeltetőjével együttműködésben (dokumentációban megjelöltek országos feladatok)

Az önkormányzati feladatok becsült költségei: ~3 500 000 000

5 180 000 000

1 500 000 000

1 362 753 000

104 250 000 MÁV MÁV

150 000/ablak

41


2. fázis sorrend

projekt neve

felelős

költségek (Forrás/Forint)

1.

az 1. fázisban meg nem valósult projektek

-

-

2.

82. sz. főút nyugati elkerülő szakasza az M1 autópálya és a 83. sz. út között

országos feladat

3.

Az 1. sz. főút négynyomúsítása a Radnóti utcai kikötés és a Kossuth Lajos utca között

országos feladat

4.

A Révai utca meghosszabbítása az Interspar csomópontig


5.

821-es út végig 2x2 nyomosítás

országos feladat

Az Ipar utca északi átvezetése egy új Mosoni-Duna hídon Révfalu, Bácsa és a 14. sz. út felé

Intermodális csomópont megvalósítása

Győr MJV Önkormányzata üzemeltető, Győr MJV Önkormányzata, EU támogatással Győr MJV Önkormányzata MÁV Volán társaság

10 000 000 000

Mélygarázs építések a dokumentáció 4.3.4.2. fejezete alapján


5 000 000 000


7.

20 000 000 000

5 180 000 000

42

Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek készítése Győr város közigazgatási területére

Recommend Documents