Stratégiai dokumentum

E GÉSZSÉGES ÉTEL AZ EGÉSZSÉGES ÉLETHEZ

Stratégiai dokumentum D IETETIKAI TANÁCSOK AZ EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS NÉPSZERŰSÍTÉSÉHEZ ÉS EGYES BETEGSÉGEK MEGELŐZÉSÉHEZ , GYÓGYÍTÁSÁHOZ Készítette a Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. a „Healthy Food – Egészséges Étel az Egészséges Élethez” című szlovén-magyar együttműködési projekt keretében.

Egészséges étel az egészséges élethez Stratégiai dokumentum Dietetikai tanácsok az egészséges táplálkozás népszerűsítéséhez és egyes betegségek megelőzéséhez, gyógyításához Készült a Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. által, a „Healthy Food – Egészséges Étel az Egészséges Élethez” című projekt keretében.

2012. május Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt.

IMPRESSZUM: Tulajdonosi, szerzői és kiadói jogok: © 2012: Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Kft. Markusovszky L. u. 5. 9700 Szombathely

Minden jog fenntartva. A tanulmány nyomtatása, sokszorosítása kizárólag a Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. írásos beleegyezésével lehetséges. A projekt a Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében, az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.

Tartalomjegyzék I. Bevezető ............................................................................................................................................. 2 1. Az egészséges étkezés alapjai ..............................................................................................................................2 2. A Vas Megyei Markusovszky Kórházban alkalmazott diéták .................................................................4 II. Allergiások és ételérzékenyek diétái ................................................................................................ 8 1. A tojásérzékenység diétás kezelése ..................................................................................................................8 2. A tejfehérje-érzékenység diétás kezelése.................................................................................................... 11 3. A laktóz-érzékenység diétás kezelése ........................................................................................................... 16 III. Diétával a „civilizációs betegségek” ellen ..................................................................................... 20 1. A vér magas triglicerid szintjének diétás és gyógyszeres kezelése .................................................. 20 2. Rostdús táplálkozás .............................................................................................................................................. 23 3. A magas vérnyomás diétás kezelése.............................................................................................................. 24 4. Étkezési tanácsok túlsúlyos, elhízott betegek számára ......................................................................... 33 5. A köszvény étrendi kezelése ............................................................................................................................. 34 6. Májkíméló diéta ...................................................................................................................................................... 38 7. Szívkoszorúér-betegek számára javasolt étrend ..................................................................................... 40 8. Koleszterinszegény diéta ................................................................................................................................... 44 9. Kalciumszegény diéta .......................................................................................................................................... 46 10. Cukorbetegség diétás kezelése ........................................................................................................................ 47 11. Az 1. típusú diabetes mellitus étrendi kezelése ........................................................................................ 50 12. Candida diéta ........................................................................................................................................................... 59 IV. Betegek táplálkozása...................................................................................................................... 62 1. Dializált betegek diétás kezelése .................................................................................................................... 62 2. Hyperlipoproteinemia diétás kezelése ......................................................................................................... 67 3. Epebetegsége diétás kezelése .......................................................................................................................... 69 4. Diéta epeműtét után ............................................................................................................................................. 71 5. A hasnyálmirigy-gyulladás diétás kezelése ................................................................................................ 72 6. Gyomorműtött betegek diétás kezelése ....................................................................................................... 76 7. Bélműtött betegek diétás kezelése................................................................................................................. 79 8. Gyomor és nyombélfekélyes betegek diétás kezelése ........................................................................... 81 9. A Colitis ulcerosa diétás kezelése ................................................................................................................... 85 10. Sztómás betegek étrendje .................................................................................................................................. 90 11. Reflux betegek étrendje ...................................................................................................................................... 97 12. Syncumart szedő betegek diétája ................................................................................................................ 100

1

Egészséges étel az egészséges élethez Stratégiai dokumentum Dietetikai tanácsok az egészséges táplálkozás népszerűsítéséhez és egyes betegségek megelőzéséhez, gyógyításához

I.

Bevezető

2009-ben szlovén-magyar együttműködésben indult az „egészséges étel az egészséges életért” című projekt, melynek egyik fő feladata, hogy javítson a régió lakosságának egészséges étkezéshez, tudatos táplálkozáshoz való hozzáállásán. Alapelve a „táplálkozással gyógyítás” - ennek alkalmazásával és továbbfejlesztésével szeretnénk csökkenteni a régió jellemző betegségeinek előfordulási gyakoriságát. A muraszombati és a szombathelyi kórház az egészségügyi kompetenciákat, a szlovén Alkalmazott Biotechnológiai Intézet pedig élelmiszerbiztonság szempontjait képviseli a közös munka során. Rendezvényekkel, cikkekkel, szakmai tanácsokkal támogatjuk mindazokat, akik elkötelezik magukat az egészséges táplálkozás mellett és hajlandóak odafigyelni arra, mi kerül családjuk asztalára. Jelen stratégiai dokumentum célja, hogy útmutatásként szolgáljon a különböző diéták és táplálkozási elvek útvesztőjében, hiszen nincs egészséges élet egészséges étel nélkül! A projekt a Szlovénia-Magyarország Operatív Program 2007-2013 keretében, az Európai Unió Regionális Fejlesztési Alapjának, valamint a Magyar és Szlovén állam támogatásával valósul meg.

1. Az egészséges étkezés alapjai Az egészségtudatos életmód egyik alapköve az egészséges táplálkozás. Azonban sokan úgy gondolják, amennyiben áttérnek bio ételek fogyasztására vagy mellőzik a hús, tejtermékek, liszt fogyasztását, akkor egészséges életmódot élnek. Sajnos ez nem helyes gondolkodás, sőt, bizonyos esetekben kimondottan káros lehet egy ételcsoport teljes kihagyása. Az egészséges étrend alapvetően kiegyensúlyozott, összetételében változatos, szervezetünk számára megfelelő arányban biztosítja az olyan alapvető tápanyagokat, mint a fehérje, szénhidrát, zsír. Az alap tápanyag-csoportokat a következő ételek biztosítják:  

Szénhidrát források: gabonafélék, tészták, zöldségek, gyümölcsök Fehérje források: hús, hal, tejtermékek, hüvelyesek, tojás

2



Zsír források: tejtermékek, húsok, halak, növényi- és állati olajok, zsírsavak, magolajok

Nem mindegy persze, miből mennyit fogyasztunk. A kiegyensúlyozott étkezésnek szigorú szabályai nincsenek ugyan, de a táplálkozási piramis jó kiindulási pontként szolgál: A táplálkozási piramis alapját a különböző gabonafélék, szénhidrátok képezik, melyek ideális esetben az étrend 40-60 százalékát teszik ki. Érdemes minél többet fogyasztani a zöldségekből és gyümölcsökből is! Húsból, halból és tejtermékekből már sokkal kevesebbel is beéri a szervezet, dietetikusok szerint 1015 százalék fehérjebevitel az ideális. A piramis csúcsán a hagyományosan „egészségtelennek” kikiáltott ételek sorakoznak, ezekből ritkán és keveset érdemes fogyasztani. ide tartoznak a zsiradékok is, melyek ugyan 20-30 százalékát képezik a kiegyensúlyozott étrendnek, de általában táplálék útján kerül be (pl. hús, tejtermékek, stb.). A fenti tápanyagarányok mellett fontos a megfelelő rost, vitamin, ásványi anyag és nyomelem bevitel is. Ezt csakis úgy tudjuk biztosítani, ha a következő ételcsoportokból mindennap fogyasztunk:     

Gabonafélék – teljekiőrlésű gabonamagvak- és őrleményekből készült tészták és kenyérfélék, barnarizs Zöldségek – legalább 5 különböző, lehetőleg szezonális zöldség (mirelit is jó) Gyümölcsök – legalább 5 különböző, lehetőleg szezonális friss gyümölcs Magvak – egy maréknyi dió, mogyoró, tök, len, napraforgómag stb Tejtermékek – sovány sajtok, túró, joghurt, kefír

Ezekből az ételekből ajánlott rendszeresen fogyasztani:   

Hús - napi maximum 80 gramm Hal - hetente 2-3 alkalommal Hüvelyesek – hetente 2-3 alkalommal

A fenti kategóriákon belül részesítsük előnybe a szuperételek csoportjába tartozó zöldségeket, gyümölcsöket, magvakat, hal és tejtermékeket – hiszen ezek az alapanyagok különösen magas tápértékkel rendelkeznek. Nagyon fontos a rendszeres folyadék fogyasztás is – ez lehet víz, tea, gyümölcs és zöldséglevek, de levesek és főzelékek is beleszámítanak az ajánlott napi 2 liter folyadékfogyasztásba! A kiegyensúlyozott étrend tehát sokszínű, változatos és kiegyensúlyozott, ugyanakkor törekedjünk az egészségtelen élelmiszerek kizárására! Helyette természetes, friss alapanyagokból készült étkeket fogyasszunk! A modern technológiával előállított, csomagolt és tárolt ételek, nyers3

anyagok káros hatásáról egyre többet olvashatunk. Ilyenek a finomított gabona őrlemények és cukrok, hidrogénezett olajok; vegyszerekkel fényezett zöldségek, gyümölcsök; tenyésztett halak, nem beszélve a sok permetezett, tartósított élelmiszerekről, vagy a cukorral, sóval és zsírral tele félkész és konzerv ételekről, műanyag zacskókban és alumínium palackokban tárolt ételekről. Ez vonatkozik a bio ételekre is: manapság a bio szót varázsszóként alkalmazzák a forgalmazók, pedig a bio alapanyagokból készült félkész étel nem feltétlenül egészségesebb, ha sóval, cukorral vagy zsírral dúsított. Muszáj mindig leellenőrizni egy termék zsír, cukor és sótartalmát, melyeket az EU szabályozás alapján a gyártó köteles feltüntetni a termékek csomagolásán. 1

2. A Vas Megyei Markusovszky Kórházban alkalmazott diéták Folyékony diéták Kizárólag folyadékot tartalmaz (napi 1,5-2 litert) Felhasznált ételféleségek: Reggeli, vacsora: tea, tej, tejeskávé, kakaó, limonádé, gyümölcslé Ebéd: csontleves, betét nélküli diétás leves leve Diéta célja: az emésztőrendszer kímélet Indikáció: műtét utáni állapot, rágásképtelenség, emésztőcsatorna szűkülete, vérző fekély utáni állapot, magas lázzal járó fertőző betegségek.

Tápszonda Felhasznált ételféleségek: Reggeli: tej tápszerrel, cukorral, tojáslével, kakaóval dúsítva Ebéd: csontleves, főzelékpüré + darált hús turmixolva + tápszer hozzáadásával Vacsora: a déli turmix, valamint tej Diéta célja: a táplálék bejuttatása a szervezetbe a szondán át, valamint a tápanyagszükséglet biztosítása Indikáció: nyelési képtelenség, emésztőrendszer kímélete

Folyékony pépes Felhasznált ételféleségek: Reggeli, vacsora: tea, tej, kakaó, tejeskávé, kefir, joghurt, tejföl Ebéd: csontleves, főzelékpüré, puding, piskóta 1

http://www.tutitippek.hu/blog/egeszseges-etrend.php (2012.06.20)

4

Diéta célja: nyelés könnyítése, emésztőtraktus kímélete Indikáció: ha beteg nem képes rágni, műtétek után, lázas állapot, tápcsatorna szűkülete esetén

Pépes Felhasznált ételféleségek: Reggeli, vacsora: tej, tejeskávé, tea, kakaó, kefir, tejföl joghurt, reszelt sajt, darált tojás és felvágott, jam, méz, kenyér, zsemle, kifli, kalács Ebéd: levesek, főzelékpüré, darált hús, tejberizs, tejbedara, puding, kompót Diéta célja: az étrend adásával a rágást és a nyelést könnyítjük meg, az emésztő rendszert pedig kíméljük Indikáció: tápcsatorna szűkület, valamint műtétek után

Diabetes pépes A pépes étrendben felsorolt ételféleségeket tartalmazza, natív cukormentes formában. A napi szénhidrát szükségletnek megfelelően öt vagy hatszori étkezés biztosításával.

Könnyűvegyes Diéta célja: a gyógyintézetekben elhelyezett különleges diétát nem igénylő fekvőbetegek tápanyagszükségletének biztosítása. Az étrendnek könnyen emészthető és jól felszívódó ételekből kell állnia, változatos étrendi formában, normál ételkészítési eljárással előállítva. Indikáció: emésztési zavarokban nem szenvedő, megfelelő tápláltsági állapotú betegek számára javasolt.

Gyermek könnyűvegyes A gyermekosztály betegeinek biztosított uzsonnát is tartalmazó élelmezési forma.

Fehérjeszegény Felhasznált ételféleségek: Reggeli, vacsora: tea, limonádé, zsemle, kifli, kenyér (esetenként speciális lisztből előállítva), kalács, ráma, méz, jam, néha: tojás, tej, kefir Ebéd: húsmentes levesek, főzelékfélék, köretek, húspótló hamisságok, tésztafélék, kompót, sütemény, gyümölcs Diéta célja: a szervezet tehermentesítése, a vese kímélete a fehérjék kóros bomlástermékeitől, testsúly kilogrammonként 0,5 gramm fehérje bevitellel.

5

Indikáció: vesegyulladás, veseelégtelenség, urémia, köszvény, allergia, májkóma

Fehérje és sószegény A fehérje megszorítás mellett a sóbevitel is korlátozott. A diétában sószegény élelmiszeripari termékek fogyasztását, illetve sómentes ételkészítési eljárások alkalmazását kell megvalósítani.

Pancreas A diéta zsír-, rost-, fűszerszegény, a szénhidrát és fehérjebevitel pedig a betegség stádiumának megfelelően történik. Felhasznált ételféleségek: Reggeli, vacsora: tea, limonádé, diabetikus jam, diabetikus méz, zsemle, kifli, pászka, keksz Ebéd: zsírszegény köményleves, főtt rizs, főtt, illetve héjában sült burgonya, cukormentes kompót Diéta célja: emésztés helyreállítása, a szervezet megfelelő kímélete Indikáció: hasnyálmirigy gyulladás

Zsírszegény I. A diéta zsír, fűszer és durva rostmentes legyen. Felhasznált ételféleségek: Reggeli, vacsora: tea, tej, kakaó, tejeskávé, kefir, joghurt, jam, méz, sajt, száraz túró, zsemle, kifli, keksz Ebéd: zsírmentes levesek és köretek, főzelék, püré, húspótló hamisság, felfújtak, kompót, piskóta Indikáció: hasnyálmirigy és májgyulladás, epegörcs utáni állapot

Zsírszegény II. Felhasznált ételféleségek: Reggeli, vacsora: tea, tej, kakaó, tejeskávé, kefir, joghurt, jam, méz, túró, ráma, sajt, zsírszegény felvágottak, növényi margarinok Ebéd: zsír és fűszerszegény levesek és főzelékpürék, köretek, húsok, sütemények, kompót Diéta célja: a szervezet tehermentesítése, az epe kiürítése, pangás megszüntetése, folyadék és ásványianyag szükséglet fedezése A diéta alapelve itt is a zsír-, fűszer-, rostszegénység. Indikáció: epehólyag-gyulladás, epekő, epekőroham után hasnyálmirigy gyulladás bővített diétája, bélgyulladás, gyomorhurut, keringési betegségek, gyomorvérzés utáni időszak

6

Diabetes könnyűvegyes Diéta célja: a megváltozott szénhidrát-anyagcsere korrigálása, a magas vércukorszint csökkentése, betegség következtében kialakuló másodlagos elváltozások megelőzése. A diéta a könnyűvegyes étrend natív cukormentes változata, meghatározott mennyiségű szénhidrátbevitel biztosításával.

Diabetes könnyűvegyes hatszori étkezés A diabetes könnyűvegyes diétán belül hatszor étkezés alkalmazása.

Diabetes zsírszegény II. és hatszori étkezés A zsírszegény II. diéta alapelveire épülő, natív cukormentes, meghatározott mennyiségű szénhidrát biztosításával, ötszöri és hatszori étkezés adásával.

Colitis Felhasznált ételféleségek: Reggeli, vacsora: cukormentes tea, zsírszegény felvágottak, főtt tojás, száraz túró, sajt, zsemle, kenyér Ebéd: zsírszegény levesek, köretek és húsok; cukormentes kompót; kifért tészta bizonyos fajtái; főzelékpürék tejmentesen Diéta célja: a bélgyulladás, vagy egyéb bélfertőzés következtében leromlott állapotba került beteg energizálása, egyéni tűrőképesség figyelembe vételével történő hő vitessél.

Energiaszegény Felhasznált ételféleségek: Reggeli, vacsora: tej, cukormentes tea, barna kenyér, zsírszegény felvágottak és sajtok, túró, kefir, joghurt, főtt tojás Ebéd: zsírszegény levesek és húsok, párolt zöldségek, főzelékfélék zsírszegényen elkészítve, savanyúság, friss zöldség és gyümölcssaláta, gyümölcsök Diéta célja: a túlsúly csökkentése és az ideális testsúly megtartása Indikáció: elhízás

7

II.

Allergiások és ételérzékenyek diétái

1. A tojásérzékenység diétás kezelése A tojás érzékenység, a tojásban található fehérje által kiváltott specifikus, reprodukálható tünetegyüttes, amelyben kóros immunológiai reakciók mutathatók ki. A tojás, 6 különböző allergént tartalmaz (ovalbumin, ovoglobulin, ovomukoid, ovovitelin konalbumin, izozim). A tojás sárgája és a fehérje egyaránt allergén tulajdonságot mutat. Csecsemő és gyermekkorban gyakoribb, de felnőtt korban is előfordulhat. Minél fiatalabb korban diagnosztizálják a tojásfehérjeérzékenységet annál nagyobb az esélye, hogy a diéta szigorú, hosszú távú (minimum fél vagy 1 év) betartását követően teljes gyógyulás érhető el A tojás-érzékenység tünetei jelentkezhetnek bőrelváltozásként (az enyhe bőrkiütéstől a súlyos ekcémáig) de visszatérő légúti panaszok (köhögés, asztma) formájában is. A diétát szigorúan betartva ezek a tünetek megszűnnek. Az tojásfehérje-érzékenység megelőzése érdekében, különösen, ha a családban már előfordult fehérje-érzékenység, a csecsemő tojássárgáját 9 hónapos, tojásfehérjét 1 éves kora előtt ne kapjon!

Az étrend célja  

a tünetek és a panaszok megszűntetése megfelelő tápláltsági állapot elérése és fenntartása

Az étrend lényege 

A szigorú tojásmentes diéta.

Ez azt jelenti, hogy az élelmiszerekben még rejtett formában még nyomokban sem lehet jelen a tojásfehérje, mert már minimális mennyiségben is képes tüneteket provokálni Megfelelő fehérjepótlás tápszerekkel. A tojás táplálkozásunkban elsősorban, mint teljes értékű fehérjeforrás szerepel, így ha elvonjuk, feltétlenül pótolni kell. 

Ételkészítésnél a tojás kötőképességének helyettesítése tojáspótló porral, keményítővel vagy reszelt burgonyával történhet.

Burgonya, búza, rizs- vagy kukorica-keményítővel, tojáspótló porra, illetve nyers, reszelt burgonya felhasználásává az ételek állaga kedvezően beállítható

8

Az étrend jellemzői 

Kerülendő élelmiszerek:

A tojás: teljes tojás, tojás sárgája, tojás fehérje, tojáspor Olyan élelmiszerek, melyek a tojásból kivont alkotórészeket tartalmaznak: az élelmiszer címkeszövegén a következő feliratok olvashatók: tojás albumin, tojás lecitin, ovoalbumin, konalbumin, ovomukoid, izozim, levitin, vitelin, ovovitelin, ovoglobulin Más szárnyasok tojásai (pl. fürj, kacsa, liba): klinikai vizsgálatok igazolják, hogy ezen nyersanyagok fogyasztása szintén allergiás tüneteket válthat ki. A szárnyas húsa: a szárnyasok húsában lévő fehérje szintén tüneteket provokálhat.



A diétában bátran fogyaszthatók:

Tej és tejtermékek (joghurt, kefir, túró, sajt) gabonák (búza, rozs, árpa, zab, kukorica, rizs), tojásmentes pékáruk (kenyér, zsemle, kifli), hüvelyesek (bab, borsó, lencse, szója),burgonya, zöldség és főzelékfélék, gombák, gyümölcsök, diófélék, olajos magvak (gesztenye, dió, mogyoró, mák, napraforgó, tökmag), továbbá növényi eredetű olajok, sovány húsok (sertés, marha, hal, nyúl). A nyersanyagok felhasználási körét tovább szűkítheti a csecsemő vagy kisgyermek kora!



Megfelelő konyhatechnológia eljárás alkalmazása:

Sűrítésnél alkalmazzon keményítőt (burgonya, búza, kukorica, rizs) vagy tojáspótló port, de a reszelt nyers burgonya vagy a főtt áttört burgonya is alkalmas sűrítésre Ha kurkuma fűszerrel keverjük a keményítőt hasonló sárga színt kapunk mintha tojássárgáját használnánk. 1 evőkanál keményítő megfelel 1 tojás sűrítő erejének. De használható FE MIN tojáspótló por is, ebben az esetben, 10 gramm tojáspótló por 40 ml vízzé elkeverve 1 tojásnak felelően használható. Így sűríthetők a levesek, főzelékek, mártások, de palacsinta tésztája is. A tojáspótló por alkalmas rántotta és omlett készítésére is. A Peptisorb por alakú tápszer szintén alkalmas az ételek sűrítésére, az étel finom, krémes állagú lesz (hasonló mintha tejszínnel történt volna a sűrítés). A különböző sűrítéseket természetesen kombinálni is lehet, az étel jellegétől függően.

Aranyszabályok     

Ha teheti, otthon készített ételeket fogyasszon. Megfelelő konyhatechnológia alkalmazásával elkészíthető. Ha üzletben vásárol, mindig nézze meg az élelmiszerek címkéjén, hogy tartalmaz-e tojást vagy tojásból kivont alkotórészeket. Ha étteremben eszik, mindig beszélje meg a szakáccsal, hogy mihez milyen alapanyagokat használ és az ételkészítésnél dúsította-e tojással az ételt. Gyakran használnak tojást a krémlevesek dúsítására, de saláta öntetekben, édességekben, vagdaltakban szintén előfordulhat.

9

 

Használja a Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbank „Tojástól mentes” kiadványát. Az adatbank összegyűjtötte azokat a termékeket, melyeket a gyártó garantált, hogy tojástól és tojásból kivont anyagoktól mentesen készülnek és még a csomagolás folyamán sem szennyeződnek. Ezek a füzetek évente frissítésre kerülnek és kizárólag az adott évre vonatkozó kiadványt szabad felhasználni.

Klinikai tápszerek szerepe a tojás érzékenyek étrendjében A tojásmentesség miatt az egyik igen értékes energia és fehérjeforrásunk esik ki a táplálkozásunkból. Különösen akkor nehéz a diétát betartani, ha nincs módunk ételeinket otthon elkészítem. A közétkeztetésben választható ételféleségek köre erősen beszűkül, mivel nem tudjuk biztonságosan, a választott ételféleség miből és hogyan készült. A tápszerek segítenek a megfelelő energia és fehérje bevitelben, továbbá változatossá teszik étrendünket. A Nutridrink, a Fortimel és a Nutrison powder garantáltan tojásmentes tápszerek. Segítenek, hogy ne keljen azon gondolkodnunk, hogy éhesek vagyunk és mit, és hol ehetünk, ha nem szeretnénk diétahibát elkövetni. A Nutridrink teljes értékű, energiadús, folyékony tápszer Hatféle ízben van forgalomban - eper, vanília, trópusi, narancs, banán, karamell, de már megjelent az ízesítés nélküli változatban is. Önálló italként lehűtve vagy ételekhez keverve melegen is fogyasztható. Bárhová magunkkal vihetjük, így mindig lehet nálunk egy biztonságos táplálék, mely hosszantartó jóllakottságot biztosít. A hozzáadott vitaminok és ásványi anyagok, üdítőleg hatnak szervezetünkre, közérzetünket pozitívan befolyásolják. Ételkészítéskor dúsításra és sűrítésre is alkalmasak, jelentősen megnövelve az ételek energia és fehérje tartalmát. Napi 1 2 doboz Nutridrink elfogyasztása változatosabbá teheti étrendünket. A Fortimel magas biológiai értékű tejfehérjét, könnyen emészthető szénhidrátot, növényi zsiradékot, vitaminokat, ásványi anyagokat és nyomelemeket tartalmazó iható tápszer A megemelt energia-, és fehérje tartamának köszönhetően, jól beépíthető a tojás-mentes étrendben. Vaníliaés erdei gyümölcsízű változatban, praktikus 2 dl-es kiszerelésben kapható. A Nutrison powder íztelen, könnyen oldódó, teljes értékű tápszerpor Önálló italként is elkészíthető, de közkedveltebben használják az ételek dúsítására Kiválóan alkalmas a tojásmentes étrendben, mert már kis mennyiségben is számottevően megnöveli az élelmiszer fehérjetartalmát, és kitűnően sűrít. Deciliterenként egy-három adagolókanálnyi javasolt. Húskészítményeket, leveseket, főzelékeket, mártásokat, krémeket dúsíthatunk, és egyben sűríthetünk is vele.

10

2. A tejfehérje-érzékenység diétás kezelése A tehéntejfehérje-érzékenység a tehéntejben található fehérjék (kazein, laktalbumin, laktoglobulin, serum bovin albumin) által kiváltott specifikus, reprodukálható tünet együttes, amelyben kóros immunológiai reakciók mutathatók ki. Csecsemő és gyermekkorban gyakoribb, de felnőtt korban is előfordulhat. Minél fiatalabb korban diagnosztizálják a tejfehérjeérzékenységet, annál nagyobb az esélye, hogy a diéta szigorú, hosszú távú (minimum fél vagy 1 év) betartását követően teljes gyógyulás érhető el. Sajnos felnőttkorban a gyógyulási esély csökken, és gyakran a diéta egy életre szól. A tehéntejfehérje-érzékenység tünetei igen változatos formában jelenhetnek meg: csalánkiütés a bőrön, étvágytalanság, hasmenés, hányás, hasi fájdalom, ismétlődő hörghurut, asztma, nyugtalanság, fejfájás. A diéta betartását követően ezek a tünetek megszűnnek. A tehéntejfehérje-érzékenység megelőzése érdekében, különösen, ha a családban már előfordult tejfehérje-érzékenység, a csecsemő tehéntejet 1 éves kora előtt ne kapjon! Az étrend célja:  

a tünetek és a panaszok megszüntetése megfelelő tápláltsági állapot elérése és fenntartása

Az étrend lényege: 







A szigorú tejfehérje-mentes diéta Ez azt jelenti, hogy az élelmiszerekben még rejtett formában, még nyomokban sem lehet jelen a tejfehérje, mert már minimális mennyiségben is képes tüneteket provokálni. A tej helyettesítése speciális tápszerekkel Gyermekkorban nagymértékben hidrolizált vagy szójaalapú csecsemőtápszerekke1, felnőtt korban pedig a Peptsorb, részben lebontott tápszerrel Gondoskodás a megfelelő kalcium bevitelről Megfelelő mennyiségű speciális tápszer elfogyasztásával, vagy egyéb kalcium tartalmú élelmiszer-kiegészítők adásával. Kiemelendő a magas kalciumtartalmú nyersanyag válogatás pl. a banánnak, mogyorónak, diónak stb. magas a kalciumtartalma. Sajnos a gyümölcsökben és a növényekben lévő kalcium felszívódása nem olyan jó hatásfokú, mint a tej esetében, de ha tápszerrel keverjük, fokozhatjuk a kalcium felszívódás hatásfokát. Az anyatejbe jutó, allergizáló tehéntejfehérje mennyiségének csökkentése Az anyatej előnyös tulajdonságait kedvezőtlenül befolyásolhatja, ha az anya nagy menynyiségű tehéntejet fogyaszt, mivel a tejfehérjék átjuthatnak az anyatejbe, így ha a tejfehérje allergiás csecsemőt még szoptatják, az anya naponta maximum 2 dl tejet vagy annak megfelelő mennyiségű tejfehérjét fogyaszthat.

Az étrend jellemzői: A diétában bátran fogyaszthatók: gabonák (búza, rozs, árpa, zab, kukorica, rizs), hüvelyesek (bab, borsó, lencse, szója), burgonya, zöldség és főzelékfélék, gombák, gyümölcsök, diófélék, ola-

11

jos magvak (gesztenye, dió, mogyoró, mák, napraforgó, tökmag), növényi eredetű olajok, sovány húsok (csirke, pulyka, sertés, hal, nyúl), tojás. (A nyersanyagok felhasználási körét tovább szűkítheti a csecsemő, kisded kora) 

Szójakészítmények használata. Kizárólag 6 éves kor felett javasoltak a szójakészítmények: szójatej, ízesített szójaital, szójatúró (tofu), szójapuding, szójajoghurt.



Növényi eredetű tejek használata. Kizárólag 6 éves kor felett javasolt. o Kókusztej: sűrű állaga miatt önálló italként nem javasoljuk, de ételkészítésnél a tejszín és a tejföl helyettesítésére alkalmas. Jól felhasználható gyümölcslevesek, mártások ízesítésére, de pl. gyúrt tésztáknál a tejföl kiváltására is alkalmas. o Rizstej, mandulatej, zabtej: már a közértekben is beszerezhetők, híg állaguk miatt inkább önálló italként esetleg turmixok alapfolyadékaként alkalmasak.

Kerülendő élelmiszerek: 

A tej Nyers tej, tejpor



Tejtermékek Tejszín, tejföl, joghurt, joghurthab, kefir, vaj, vajkrém, túró, sajt



Azon élelmiszerek, melyek előállításánál tejet vagy tejtermékeket használtak fel. Ilyenek a péksütemények, a tejes kifli, a tejes margarinok, a tejcsokoládé, a tejes ¡égkrémek a félkész vagy kész élelmiszerek nagy része, stb.

  

Olyan élelmiszerek, melyek a tejből kivont alkotórészeket tartalmaznak. Az élelmiszer címkeszövegén a következő feliratok olvashatók: savó, savópor, kazein, kazeinét. Más állatok tejének és a tejéből készült termékek (joghurt, sajt, túró). Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy ezen élelmiszerek fogyasztása szintén allergiás tüneteket válthat ki. Marhahús A marhahúsban, borjúhúsban lévő fehérje szintén tüneteket provokálhat.

Megfelelő konyhatechnológia eljárás alkalmazása: Sűrítésnél alkalmazzon hintést, vizes habarást, de főtt, áttört burgonyával is sűrítheti az ételeket. A Peptisorb por alakú tápszer (csak felnőtteknek adható), szintén alkalmas az ételek sűrítésére, az étel finom, krémes állagú lesz (hasonló mintha tejszínnel történt volna a sűrítés). A különböző sűrítéseket természetesen kombinálni is lehet az étel jellegétől függően.

A diétában javasolt ételek Reggelire és kisétkezésekre: 12

  

tea (csecsemőtea, gyermektea, gyümölcstea), turmix (vizesen vagy tápszerrel elkészítve), kakaó és gabonakávé (tápszerrel elkészítve) gyümölcs és zöldséglé (Figyelem, már forgalmaznak olyan gyümölcs és zöldséglevet, mely tejport tartalmaz, mindig nézze meg az összetételt!) tojás (lágy tojás, tükörtojás), házi készítésű máj- és húspástétom, Orsi pulykasonka, téliszalámi, vizes zsemle, kenyér

Levesek:  

habarás nélküli leves (húsleves, zöldségleves, karfiolleves, paradicsomleves stb.) tápszerrel vagy növényi eredetű tejjel dúsított leves (gyümölcsleves, krémleves)

Levesbetétek: 

finommetélt, pirított zsemlekocka, máj- és húsgombóc, daragaluska, csipetke

Mártások és főzelékek: 

 

tápszerrel vagy növényi eredetű tejjel legyenek besűrítve (paradicsom-, sóska-, kapor, gomba-, gyümölcsmártás, burgonya-, zöldbab-, zöldborsó- tök-, parajsárgarépa-, finomfőzelék stb.) angolos-, lengyeles főzelékek (karfiol, kelbimbó, spárga stb.) rakott főzelékek (tejföl helyett a felvert tojást kevés vízben feloldott tápszerrel elkeverjük, és azzal öntjük le a főzeléket; pl. rakott zöldbab, rakott karfiol)

Köretek:    

burgonya (sós, petrezselymes, héjában sült, hagymás) rizs (párolt, répás, borsós, kukoricás, mazsolás) kifőzött tészták (cérnametélt, spagetti, makaróni, csigatészta, galuska) tarhonya

Saláták:  

egyszerű saláták (fejessaláta, uborkasaláta, káposztasaláta, céklasaláta, gyümölcssaláta) A tejföllel, joghurttal készített majonézes saláták nem fogyaszthatók!

Húsételek: 

grillezett húsok, zöldségekkel és gyümölcsökkel együtt párolt húsok, egyben sütött húsok, rizottók, otthon készített vagdaltak és töltött húsok

Halak: 

főzve pl. halászlé, paprikás lisztben forgatott sült hal, fűszerezett párolt hal

Tészták, édességek:   

A kelt tésztáknál az élesztő tápszerrel is felfuttatható, és langyos tej helyett langyos szója alapú tápszer alkalmas a kelt tészta készítéséhez. Gyúrt tésztáknál kókusztejet használjon tejföl helyett, ugyanolyan mennyiségben, ahogy a tejfölt használta. Kevert tészta esetében a palacsintát a tej helyett szódával készítse el.

13

Aranyszabályok: 

Ha teheti, otthon készített ételeket fogyasszon. Ha tejfehérjementes alapanyagokat használt és az ételkészítés során sem juttat tejfehérjét az ételbe, akkor nyugodt lelkiismerettel elfogyaszthatja.



Ha üzletben vásárol, mindig nézze meg az élelmiszerek címkéjén, hogy tartalmaz-e tejet vagy tejből kivont alkotórészeket Csak azok az élelmiszerek fogyaszthatók teljes biztonsággal, melyek címkeszövegén jelölik, hogy „tejérzékenyek is fogyaszthatják” vagy „tejfehérjét nem tartalmaz” esetleg „tejfehérjementes”. Figyelem, ha a címkeszövegen az összetevők felsorolásánál nem szerepel a tej, attól még nyomokban tartalmazhat, ha a gyártás vagy csomagolás kapcsán olyan élelmiszerekkel érintkezik, amelyek tejet tartalmaznak!





Ha étteremben eszik, mindig beszéljék meg a szakáccsal, hogy mihez milyen alapanyagokat használ és az ételkészítésnél dúsította-e az ételt tejjel vagy tejtermékkel. Sokan nem is gondolnák, hogy egy rántott hús is tartalmazhat tejet, ha a bundázásnál a tojáshoz tejet adnak és így forgatják bele a húst De még egy közétkeztetésben elfogyasztott rántotta is tartalmazhat tejfehérjét, ha tejföllel dúsították. Használja a Magyar Táplálékallergia- és Táplálékintolerancia Adatbank „Tejfehérjétől mentes" kiadványát Az adatbank összegyűjtötte azokat a termékeket, melyeket a gyártó garantált, hogy tejfehérjétől mentesen készülnek és még a csomagolás folyamán sem szennyeződnek tejfehérjével Ezek a füzetek évente frissítésre kerülnek és kizárólag az adott évre vonatkozó kiadványt szabad felhasználni.

Klinikai tápszerek szerepe a tejfehérje érzékenyek étrendjében A tehéntej egy igen értékes fehérje- és kalciumforrásunk. Nap mint nap önállóan is fogyasztjuk, de az ételeink készítéséhez is felhasználjuk. Ha teljes mértékben kiiktatjuk az étkésünkből és az ételkészítésünkből, ételeink egyhangúvá válnak és még csak kis mértékben sem hasonlítanak az eddig megszokott ételek ízéhez és konzisztenciája is lényegesen megváltozik. Ha szeretnénk az ételeink fehérje és kalcium tartalmát megnövelni, valamint a megszokotthoz hasonló ízvilágot kialakítani, abban sokat segíthetnek a speciális tápszerek. Tejfehérje allergiában a speciális, szójaalapú vagy nagymértékben hidrolizált tápszerek fontos vázát alkotják a diétának. Csecsemőknél, ha nincs megfelelő mennyiségű anyatej, feltétlenül pótolni, vagy helyettesíteni kell csecsemőtápszerrel. A megfelelő tápszert mindig a gyerekorvos határozza meg. Felnőtteknél a Peptisorb hidrolizált tápszer (folyékony és por formában is kapható), tölti be a tej helyettesítésének szerepét Ez a tápszer a felnőttek igényeinek megfelelően, vitaminokkal, ásványi anyagokkal és nyomelemekkel gazdagított. Segítségével megfelelő mennyiségű fehérjét és kalciumot tudunk beépíteni a szervezetbe. A Peptisorbban lévő kalcium felszívódási hatásfoka igen kedvező, mivel olyan tápanyagokat is tartalmaz, melyek segítik a kalcium felszívódást, ilyen

14

a fehérje, K-vitamin, D-vitamin. Továbbá az ásványi anyagokat (kalcium, foszfor, magnézium) olyan arányban tartalmazza, hogy a kalcium felszívódás mértéke a lehető legjobb legyen. A cink, mangán, K-vitamin is segítik a kalcium beépülését a csontszövetbe. A Peptisorb power por alakjának és praktikus kiszerelésének köszönhetően (4 db zacskó 1 dobozban) zacskónként is higiénikusan bárhová elvihető, és a készételbe utólag is belekeverhető. Édes vagy sós ételhez hozzákeverhető. A vitaminok megvédése érdekében a lehűtött, kész ételhez utólag adja hozzá és ezt követően már ne forralja és ne süsse az ételt. A Peptsorb folyékony tápszer kiváló turmixokhoz, levesekhez, főzelékekhez, míg a por formátuma burgonyapüréhez, gyümölcspürékhez, zöldségkrémekhez javasolt.

15

3. A laktóz-érzékenység diétás kezelése A tejcukor-érzékenység (laktóz intolerancia) a vékonybélben található tejcukorbontó enzim (laktáz) csökkent működése következtében létrejött tünet együttes, emiatt a tejcukor bontása elmarad, így bontatlanul kerül a bél alsóbb szakaszába, ahol ozmotikus hatása révén vizet szív magához, és vizes hasmenést okoz, másrészt baktériumos erjedésnek indul, melynek következményeként savanyú bomlástermékek és gázok szabadulnak fel. A savanyú béltartalom fokozza a bélmozgást, a gázok pedig hasi görcsöket okoznak. A betegek tejcukor bontó képessége eltérő, így mindenkinek egyénileg kell kitapasztalnia, hogy mi az a mennyiség, ami még nem okoz panaszt. Az étrend célja:  A tünetek és a panaszok megszüntetése.  Megfelelő tápláltsági állapot elérése és fenntartása. Az étrend lényege:  Tejcukor szegény diéta. Egyéni érzékenységtől függően a tejcukor mennyiségének csökkentése az étrendben.  A tej helyettesítése speciális, laktózmentes vagy laktózszegény tápszerekkel. Csecsemőkorban a laktózmentes vagy szójaalapú csecsemőtápszerekkel. Felnőttkorban (de már 6 éves kortól adható} a klinikailag laktózmentes Nutrison powder és a Nutridrink speciális tápszerekkel.  A tej helyettesítése laktózmentes és laktózszegény tejkészítményekkel. Naszájtej Magic Milk termékcsaládja laktózmentes, míg a Parmalat Zymil elnevezésű teje csak csökkentett laktóztartalmú, de sok beteg már ezt is tolerálja.  Növényi eredetű tejek használata. Szója, kókusz, rizs, mandula, zab alapú készítmények.  Gondoskodás a megfelelő kalcium bevitelről. Megfelelő mennyiségű speciális tápszer elfogyasztásával, vagy egyéb kalcium tartalmú élelmiszer-kiegészítők adásával. Kiemelendő a magas kalcium tartalmú nyersanyag válogatás pl. a banánnak, mogyorónak, dió stb. magas a kalcium tartalma. Sajnos a gyümölcsökben és a növényekben lévő kalcium felszívódása nem olyan jó hatásfokú, mint a tej esetében, de ha tápszerrel keverjük, fokozhatjuk a kalcium felszívódás hatásfokát.  Enzimpótlás. Galantase por (1 dl tejhez keverve egy lesimított mokkáskanálnyit). Lactase rágótabletta. Az étrend jellemzői: Az étrendben bátran fogyaszthatók: gabonák (búza, rozs, árpa, zab, kukorica, rizs), hüvelyesek (bab, borsó, lencse, szója), burgonya, zöldség és főzelékfélék, gombák, gyümölcsök, diófélék, ola-

16

jos magvak (gesztenye, dió, mogyoró, mák, napraforgó, tökmag), növényi eredetű olajok, sovány húsok (csirke, pulyka, sertés, marha, hal, nyúl), tojás. (A nyersanyagok felhasználási körét tovább szűkítheti a csecsemő, kisded kora!) Szójakészítmények használata: Kizárólag 6 éves kor felett javasoltak a szójakészítmények: szójatej, ízesített szójaital, szójatúró (tofu), szójapuding, szójajoghurt. Növényi eredetű tejek használata: Kizárólag 6 éves kor felett javasolt. Kókusztej: sűrű állaga miatt önálló italként nem javasoljuk, de ételkészítésnél a tejszín és a tejföl helyettesítésére alkalmas. Jól felhasználható gyümölcs- levesek, mártások ízesítésére, de pl. gyúrt tésztáknál a tejföl kiváltására is alkalmas. Rizstej, mandulatej, zabtej: már a közértekben is beszerezhetők, híg állaguk miatt inkább önálló italként esetleg turmixok alapfolyadékaként alkalmasak. Kerülendő élelmiszerek.  A tej Nyers tej, tejpor  Tejtermékek Tejszín, író: igen magas a tejcukor tartalma. Tejföl, joghurt, kefir, túró: kis mennyiségben tartalmazhatnak tejcukrot. Enyhe laktóz intoleranciában fogyaszthatók. Az élőflórás változatuk (pl. Danone Activia) gyakorlatilag laktózmentes. De a Magic Milk termékcsaládban már garantáltan laktózmentes natúr joghurtok és gyümölcsös joghurtok is megjelentek. Sajtok: a lágy sajtok tejcukrot tartalmaznak, de a kemény sajtokban csak nyomokban van jelen, így fogyaszthatok (Ementáli, Pannónia, Trappista, Óvári, Köményes stb.). Az üzletekben már kaphatók laktózmentes sajtok (a súlyos laktóz érzékenységben nyugodt szívvel csak ezeket javasoljuk).  Azon élelmiszerek, melyek előállításánál tejet vagy tejtermékeket illetve külön laktózt (tejcukrot) használtak fel. Ilyenek a péksütemények, a tejes kifli, a tejes margarinok, a tej- csokoládé, a tejes jégkrémek, bizonyos felvágottak, a félkész vagy kész élelmiszerek nagy része stb.  Más állatok tejének és a tejéből készült termékek (joghurt, sajt, túró). Ezek is tejcukrot tartalmaznak.  Megfelelő konyhatechnológia eljárás alkalmazása. Sűrítésnél alkalmazzon hintést, vizes habarást, de főtt, áttört burgonyával is sűrítheti az ételeket. A Nutrison powder és a Nutridrink szintén alkalmas az ételek sűrítésére, az étel finom, krémes állagú lesz (hasonló mintha tejszínnel történt volna a sűrítés). A különböző sűrítéseket természetesen kombinálni is lehet, az étel jellegétől függően. Aranyszabályok:  Ha teheti, otthon készített ételeket fogyasszon. Ha tejcukormentes alapanyagokat használt és az ételkészítés során sem juttat tejcukrot az ételbe, akkor nyugodt lelkiismerettel elfogyaszthatja.  Ha üzletben vásárol, mindig nézze meg az élelmiszerek címkéjén, hogy tartalmaz-e tejet, tejből kivont alkotórészeket, tejtermékeket vagy külön tejcukrot.

17

Csak azok az élelmiszerek fogyaszthatók teljes biztonsággal, melyek címkeszövegén jelölik, hogy „laktózmentes” vagy „tejcukormentes” termékek.  Ha étteremben eszik, mindig beszéljék meg a szakáccsal, hogy mihez milyen alapanyagokat használ és az ételkészítésnél dúsította-e az ételt tejjel, tejtermékkel vagy olyan élelmiszerrel, mely tejcukrot tartalmazhat. Sokan nem is gondolnák, hogy még a kenyerek gyártásánál is használnak tejport.  Bizonyos gyógyszerek vivőanyagként laktózt tartalmaznak. Ez a gyógyszerlista a Laktóz Érzékenyek Társaságától beszerezhető.  Használja a Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbank „Tejcukortól mentes" kiadványát. Az adatbank összegyűjtötte azokat a termékeket, melyeket a gyártó garantált, hogy tejcukortól mentesen készülnek. Ez a füzet évente frissítésre kerül és kizárólag az adott évre vonatkozó kiadványt szabad felhasználni. Klinikai tápszerek szerepe a tejcukor-érzékenyek étrendjében Ha a tehéntejet és a tejtermékeket kiiktatjuk az étkezésből és az ételkészítésből, nemcsak egy értékes fehérje- és kalciumforrástól esünk el, de étkezéseink egyhangúvá válnak, és ételeink íze még kis mértékben sem hasonlít az eddig megszokott ételek ízéhez. A növényi eredetű tejek íze és állaga erősen eltér a tehéntejétől, és a kalciumpótlást sem tudják teljes mértékben megoldani (mert a növényekben lévő kalcium kisebb hatásfokkal szívódik fel). Ha szeretnénk az ételeink fehérje és kalcium tartalmát megnövelni, valamint a megszokotthoz hasonló ízvilágot kialakítani, akkor ebben segítenek a tejfehérje alapú, de tejcukormentes speciális tápszerek. Felnőtt korra már kialakult ízléssel rendelkezünk, és ha diétáznunk kell, mindig a régi ízeket várjuk vissza. Ezen ízek kialakításában segít Önnek a Nutrison powder és a Nutridink tápszer. A Nutrison powder tejfehérje alapú, ám klinikailag laktózmentes tápszerpor, mely a tejpor kiváltására tökéletesen alkalmas. Vízzel hígítva önállóan (pl. turmixokhoz keverve is) fogyasztható, de ételkészítésnél főzhetünk és süthetünk is vele. Ha kevés vízzel keverjük el, a tejszínhez hasonló konzisztenciát kapunk, és így egyszerre sűrítjük és ízesíthetjük is az ételeket. A Nutrison powder tápszertől az étel kellemesen krémes állagú és enyhén édes ízű lesz. Felhasználhatjuk krémlevesek, főzelékek, mártások, burgonyapüré és pudingok ízesítésére. A Nutridrink italok már oldott formában vannak a dobozban, így használatuk kényelmes és gyors (mivel nem szükséges otthon hígítgatni). Szintén tejfehérje bázisúak, de klinikailag laktózmentesek, így a diétában biztonságosan fogyaszthatók. További előnyük, hogy a szívószállal ellátott Tetrapack doboznak köszönhetően bárhová elvihetők és bármikor elfogyaszthatók. A tárolása nem igényel hűtést (csak felbontás után), így az otthoni kamrába nagyobb mennyiség is begyűjthető. Az ízesítés nélküli változatát sós ételek elkészítéséhez javasoljuk, míg az ízesített formáját (eper, trópusi gyümölcs, narancs, vanília, banán és karamell) önállóan elfogyaszthatja, vagy édes ízű levesekhez, mártásokhoz, gyümölcskrémekhez és pudingokhoz is adagolhatja. Nézzük meg, hogy miért javasoljuk a tápszerek használatát a laktózszegény tejek helyett. Ezek a tápszerek a felnőttek igényeinek megfelelően, vitaminokkal, ásványi anyagokkal és nyomelemekkel gazdagítottak. A pontos összetétel folyamatos ellenőrzés alatt áll, míg a kereskedelemben vásárolható tej összetevője az állat etetésétől, az évszaktól stb. erősen függhet és a tápszerekhez viszonyítva csak kis mennyiségben tartalmaz vitaminokat (A, D, E, B) és ásványi anyagokat (kalcium, foszfor stb.). A tejben a vitaminok és az ásványi anyagok egymáshoz viszonyított

18

aránya is változó. (Köztudott, hogy a vitaminok és az ásványi anyagok felszívódási hatásfoka növelhető, ha egymáshoz viszonyítva megfelelő arányok vannak jelen.) A tápszerek segítségével nagyobb hatásfokkal tudjuk a kalciumot beépíteni a szervezetünkbe, mivel éppen olyan arányban tartalmaznak ásványi anyagokat (kalcium, foszfor, magnézium), hogy a kalcium felszívódás mértéke a lehető legjobb legyen. A cink, mangán, réz és szelén olyan nyomelemek, melyek segítik a kalcium beépülését a csontszövetbe. A tápszert a vitaminok megvédése érdekében lehetőleg a lehűtött, kész ételhez utólag adja hozzá, és ezt követően már ne forralja, és ne süsse az ételt. Ha tápszert fogyaszt, még télen sincs szüksége egyéb vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmazó élelmiszer kiegészítők (pl. pezsgőtabletta) használatára, mert a tápszerek fedezik a napi vitamin és ásványi anyag szükségletét is.

19

III. Diétával a „civilizációs betegségek” ellen Az egészséges táplálkozás elsősorban megelőző eszköz, ugyanakkor a már beteg ember is nagyon sokat nyerhet az addig egészségtelen életvezetése megváltoztatásával, rehabilitációval. A szívbetegek életmódjának javítása, rendszeres testmozgása további évtizedekre hosszabbítja meg a minőségi életüket. A túlsúly járványos terjedésével a 2-es típusú cukorbetegség előfordulása is egyre gyakoribb, feltétlenül törekednünk kell ezért a normális testsúly/testösszetétel megtartására. Normális haskörfogat (nőkön 88, férfiakon 94 centi alatt) esetén ugyanis sokkal kisebb a cukorbaj jelentkezésének esélye, s ha fellép is, a komplikációk ritkábbak. A pre-diabetes - vagyis amikor már észlelhetők a cukorbetegség egyes jelei - leghatásosabban diétával és rendszeres testmozgással tartható kordában, ezzel odázható el akár évtizedekkel a cukorbaj fellépése. A magasvérnyomás betegség nem gyógyítható, ám diétával, alacsonyabb sóbevitellel és több testmozgással 8-10 Hgmm-rel csökkenthető a szisztolés vérnyomás, valamint megelőzhető az ér-komplikációk kialakulása.

1. A vér magas triglicerid szintjének diétás és gyógyszeres kezelése A vér magas trigliceridszintje A vérzsírok vízben oldhatatlanok, a vérben sem önállóan, hanem fehérjékhez kapcsolódva, vízoldékony lipoprotein molekulákként találhatók. Zsíralkotórészük nemcsak a koleszterin, hanem egy másik zsírféleség, a triglicerid is. Ugyanakkor a vérzsírok szintje a vérben önállóan is mérhető, a koleszterin ideális szintje 5,2 mmol/l, a trigliceridé 2,3 mmol/l alatt van. A vizsgálat előtti egyszeri étkezés a koleszterinszintet lényegében nem, a trigliceridszintet azonban jelentősen befolyásolja, utóbbi hosszú órákon át akár a többszörösére is emelkedhet. Ha a trigliceridszint meghalad egy bizonyos mértéket, (5-6 mmol/l), a savó szemmel láthatóan zavarossá, sőt jóval magasabb értékeknél egészen tejfölszerűvé válik, így a triglicerid-felszaporodás a vérben a vizsgálatra levett vér megtekintésével is megbecsülhető. A koleszterinszint emelkedése ugyanakkor nem okoz ilyen elváltozást, a savó áttetsző marad. A magas koleszterinszint az esetek egy részében önállóan fordul elő, máskor viszont a magas trigliceridszint velejárója, amely ha jelentősen megemelkedik, mindig magával húz bizonyos fokú koleszterinszint-emelkedést is. Ilyenkor azonban a zsíranyagcsere-zavarban a trigliceridszint emelkedése az elsődleges, így a diétás, illetve a gyógyszeres kezelésnek is elsősorban arra kell irányulnia. Ezért egy vérzsírcsökkentő kezelés megkezdéséhez elengedhetetlen feltétel a trigliceridszint meghatározása is. Amennyiben - még a jelenlegi gyakorlat szerint - csak a koleszterinszint széles körű meghatározására van lehetőség, akkor legalább a 6,2 mmol/l feletti koleszterinszint esetén ajánlatos a trigliceridszint meghatározását is elvégezni, illetve kiegészíteni a szívkoszorúér betegség védőfaktorának tekintett HDL-koleszterinszint meghatározásával is.

20

Klinikai tapasztalat ugyanis, hogy minél magasabb a trigliceridszint, annál alacsonyabb, tehát kedvezőtlen a védőfaktor, a HDL-koleszterin szintje. Mi okoz kóros trigliceridszintet? A magas trigliceridszintet - a koleszterinszinttől eltérően - nemcsak a túl zsíros táplálkozás, hanem a túl sok szénhidrát, valamint alkohol fogyasztása is okozhatja. Emellett bizonyos állapotok és betegségek is a trigliceridszint emelkedését okozhatják, mint a fogamzásgátlók szedése, a terhesség, bizonyos vérnyomáscsökkentő gyógyszerek, valamint a betegségek közül leggyakrabban a nem jól beállított cukorbetegség, de a hasra lokalizálódó, jelentős mértékű, un. alma típusú elhízás, bizonyos vese- és májbetegségek, hasnyálmirigy-gyulladás, köszvény is. Ilyenkor az alapbetegség kezelésével, pl. a cukorbetegség beállításával, fogyókúrával rendeződhet a trigliceridszint is. Rizikófaktor, triglicerid A szívinfarktus kockázati tényezői közül jó ideig csak a koleszterin elsőrendű rizikószerepét hangsúlyozták. Mind több bizonyíték gyűlt össze azonban arra vonatkozóan is, hogy a magas trigliceridszint önálló rizikófaktor Különösen akkor, ha - mint az esetek legnagyobb részében alacsony védőfaktor HDL-koleszterinszinttel jár együtt. Jelen felfogás szerint a szívinfarktus keletkezéséért a zsírok vonatkozásában az önállóan magas koleszterinszint az esetek felében felelős, a másik feléért egy olyan tünetegyüttes, szindróma, amelyben a magas triglicerid- és alacsony HDL-koleszterinszint dominál. Ebben az állapotban (atberogen dyslipidaemia) a koleszterinszint ugyan 6,2 mmol/l alatt van, de a koleszterint szállító LDL-molekulák összetétele a magas trigliceridszint következtében kedvezőtlenül, érelmeszesedésre hajlamosítóan megváltozik, és egyúttal megszaporodnak az érkárosító trigliceriddús lipoproteinek lebontási termékei. A gyakorlatban ebből a magas triglicerid, alacsony HDL-koleszterin (1,0 mmol/l alatt) és határértékkoleszterinszint egyidejű mérésével, illetve megállapításával következtethetünk a megnövekedett kockázat jelenlétére, amely kezelést igényel a szívkoszorúér betegség és más érbetegségek kifejlődésének megelőzésére. Magas triglicerid: romló keringés a kiserekben Nem halogatható az együttes diétás és gyógyszeres kezelés általában akkor, ha a trigliceridszint igen magas, 11,4 mmol/l fölé, akár 70,0 mmol/l-ig is emelkedik. Ilyenkor nagyon kedvezőtlenül változik meg a keringés az erekben, nő a viszkozitás is, ami azzal fenyeget, hogy főleg a hasnyálmirigy vérellátására szolgáló kísérek mikrocirkulációja (keringése) romlik, akár zsírembolizáció is kialakulhat, amely súlyos hasnyálmirigy-gyulladáshoz is vezethet.

Diétás kezelés A mérsékelten magas trigliceridszint (2,3-5,6 mmol/l között) általában jól reagál a diétára. A diétában azonban nemcsak a zsírokat, hanem a szénhidrátot is korlátozni kell. A vizsgálatok ugyanis kimutatták, hogy az esetek jelentős részében nem, vagy nemcsak a zsírfogyasztásból keletkezik triglicerid, hanem a szénhidrátfogyasztásból is. Különösen tapasztalható ez a diétás kezelés elején, főleg az első félévben, illetve jelentősen elhízottaknál. Ilyenkor tehát korlátozni kell a kenyerek, pékáruk, tészták, sütemények, édességek, de bizonyos mértékig a magasabb szénhidráttartalmú bab, lencse, valamint az édes gyümölcsök, és az általában magas cukortartalmú üdítőitalok fogyasztását is. A diéta ebből a szempontból hasonlít a cukorbetegek diétájára,

21

ahol a szénhidrátbevitelt grammokban is megadják, napi 120-160 g szénhidrátfogyasztást engedélyeznek. Magas trigliceridszint esetén az alkohol fogyasztása tilos, mert az közvetlenül, nagymértékben emelheti a trigliceridszintet (az alkoholnak ilyen hatása a koleszterinszintre nincsen). Miután előre nem tudjuk megmondani, hogy egy konkrét beteg esetében a szénhidrát- vagy zsírbevitel, vagy mindkettő együtt játszik-e fontosabb szerepet a trigliceridszint emelkedésében, ezért - főleg hosszú távon - mindenképpen korlátozni keli a zsírfelvételt is. Elsősorban az állati eredetű zsírokat (sertészsír, szalonna, császárhús, töpörtyű, vaj) kell kerülni. Emellett nagyon sok rejtett zsírt tartalmaznak pl. a hentesáruk (bizonyos szalámik, kolbászok több mint 40% zsírtartalmúak), de az un. vörös húsoknak, főleg a sertéshúsnak igen magas lehet a zsírtartalma, ellentétben az alacsony zsírtartalmú szárnyas, hal és vadhúsokkal szemben. Tartózkodni keli a zsíros tejtermékek fogyasztásától is. A tejföl, a tejszín, a sűrített tej és a sajtok jó részének szintén magas a zsírtartalma. Főzéshez, sütéshez zsír és vaj helyett olajat és margarint használjunk, de ne felejtsük el, hogy még ha utóbbiak nem is tartalmaznak koleszterint és kevesebb bennük a telített zsír, akkor is zsírkalóriát jelentenek. Ezért még az olaj- és margarinfogyasztást is korlátozni kell, felhasználva a korszerű sütési eljárásokat, a teflon, az alufólia, a cserépedény és a mikrohullámú sütő előnyeit.

Gyógyszeres kezelés Amennyiben a diétával az esetek egy részében nem sikerül normalizálni a trigliceridszintet, gyógyszeres kezelés is szükségessé válhat. Egy Helsinkiben végzett, nagyméretű, 7 évig tartó vizsgálatban bebizonyították, hogy ha a trigliceridre, a HDL-koleszterinre és a koleszterinszintre egyaránt ható vérzsírcsökkentő fibrátkészítményt alkalmaztak, ennek a kezelésnek a szívinfarktus-megelőző hatása még nagyobb volt, mint amikor más, hasonló vizsgálatban csak a koleszterinszintet csökkentették. A gyógyszeres kezelésre hazánkban is rendelkezésre állnak ilyen fibrátkészítmények - olyan is, amely a véráramlási viszonyokat, a viszkozitást is kedvezően befolyásolja -, amelyek a diétás kezelés elégtelensége esetén alkalmazhatók. Ezektől a készítményektől nemcsak a trigliceridszint számszerű csökkenése, a védőfaktorszint emelkedése, a koleszterinszint mérséklődése várható, hanem hosszú távon a szívkoszorúér-meszesedés megelőzése, szívbetegeknél pedig egy újabb infarktus kockázata is bizonyíthatóan csökkenthető. Hasonló megelőzési lehetőség az alsóvégtagi érbetegségekre és a nagy nyaki verőerek betegségeire is vonatkozik.

22

2. Rostdús táplálkozás A diétás rostok azok az anyagok, melyek az emberi emésztőnedveknek ellenállnak. Ezek: pektin, cellulóz, haemicellulóz, liquin. A rostok szerepe 1. A vér zsírszintjét csökkenti, koleszterint távolít el a széklettel, az epesavak kiürítését fokozza. Ezáltal szerepe van a következő betegségek megelőzésében:  keringési betegségek  infarktus  érelmeszesedés  magas vérnyomás (10%-kal csökkenti a vérnyomást)  epekőbetegségek A koleszterincsökkentő hatás oka: koleszterinből keletkeznek az epesavak a májban. Minél több epesav képződik, és minél több távozik a széklettel, annál több koleszterint használ fel a máj, mozgósítva a szervezetben lévő koleszterint. Legfőképpen az ún. plakkokban lévőket, amik a magas zsírfogyasztás következtében feleslegként rakódnak le az érfalakra. 2. A vércukorszintet csökkenti és az inzulinigény is csökken. Diabéteszes betegeknek ezért ajánljuk a rostdús étkezést. 3. Bevonja a bélfalakat, a káros baktériumokat eltávolítja a széklettel. Biztosítja a normális bélflórát. A bélben megduzzad, volument ad a székletnek, előnyösen befolyásolja a belek enzimtermelését. Rendszeres, normális székletürítés jön létre. Ezen tulajdonságoknál fogva véd a következő betegségek ellen:  székrekedés  krónikus vastagbélgyulladás  diverticulózis  vastagbélrák 4. A CHO-k (szénhidrátok) lassabban szívódnak fel a rostdús étkezéssel. A rostok emésztéséhez a szervezet több energiát használ fel, lassítja a gyomor ürülését, ezáltal teltségérzést kelt - kevés energia-bevitel mellett. Ezt a tulajdonságát testsúlycsökkenésnél, azaz fogyókúránál tudjuk jól felhasználni. Magasabb rosttartalommal rendelkező zöldségek: káposzta, retek, petrezselyem, zeller, zöldborsó, zöldbab, gabonamagvak, olajos magvak; Gyümölcsök: aprómagvas gyümölcsök, szőlő, szilva, dió, mogyoró, mandula Legmagasabb rosttartalma a búzakorpának van, valamivel kevesebb a zabkorpáé. A zabkorpa rostja az értékesebb, mert fehérjét, CHO-t, B-vitamint, ásványi anyagokat, valamint vízoldékony rostot tartalmaz, ami a búzakorpából hiányzik. A vér koleszterinszintjét a vízoldékony rostok csökkentik. Napi ajánlott adag 30-50 g zabkorpa a véreredményektől függően. Lehet nyersen, főzve, sűrítve fogyasztani. Főzésnél, sütésnél liszt helyett használjuk a zabkorpát, vagy az őrölt zabpelyhet.

23

3. A magas vérnyomás diétás kezelése A magas vérnyomásról Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a magas vérnyomás - közismert orvosi nevén: hypertonia-betegség - száma országonként változik ugyan, de mindenütt a leggyakoribbak közé tartozik. A 60 évnél fiatalabb felnőttek kb. 10-20, míg a 60 év felettiek 40%-ának magas a vérnyomása. Az utóbbi két évtizedben végzett széles körű szűrővizsgálatok során kiderült, hogy a magas vérnyomásos embereknek csupán a fele tudott betegségéről. Ennek az a magyarázata, hogy a vérnyomásemelkedés - főleg, ha lassan, fokozatosan alakul ki - hosszú ideig tünetmentes maradhat. Az érrendszert azonban már ilyenkor is terheli, és előbb-utóbb zavarokat okozhat az egyes szervek működésében. Ezért olyan fontos, hogy a betegség lényegét, következményeit, kezelésének és megelőzésének alapvető kérdéseit lehetőleg mindenki ismerje. Vérkeringés és vérnyomás A vérkeringés központjában a négyrekeszű, izmos falú szív áll. Ez a kis pumpa percenként 60-80szor húzódik össze és ugyanannyiszor ernyed el, miközben kb. 5 liter vért áramoltat át a testen. Amikor a szív összehúzódik, akkor kilöki a vért az artériákba (ütőerekbe). Ezt nevezzük „szisztolénak”. A vér a szerteágazó artériákon keresztül eljut a szövetek hajszálér-hálózatába. Ott leadja az oxigént és a tápanyagokat, egyúttal felveszi a sejtek bomlástermékeit. A hajszálerek vénákba (visszerekbe) szedődnek össze, ezen vezetik vissza a vért a szívhez. A szív mindig olyankor töltődik fel, akkor fogadja be a nagy vénák felől visszaáramló vért, amikor éppen elernyedt állapotban van. Ez az ellazulás a „diasztolé”. A szisztolé és a diasztolé percenként 60-80-szor váltja egymást a szív pumpaszerű működése közben. Az érrendszer viszont szakaszosan, a szisztolé idején kap vért a szívből. Az áramlás nem volna folyamatos, ha az erek merev falú csövek lennének. Az artériák azonban rugalmasak, szisztolé alatt kitágulva befogadják a vért, diasztolé idején pedig, összehúzódva továbbítják. Az áramlás így végül is folytonossá válik. Az artériákon belüli nyomás azonban ingadozik: a szív összehúzódásakor megemelkedik, elernyedéskor pedig alacsonyabb szintre kerül. Az orvos a két szélső értéket, a szisztolés és a diasztolés nyomást méri és ezeket adja - törtszám formájában - pl. 120/80 vagy 140/90 higanymilliméter. A vérnyomás magassága részben a továbbított vér mennyiségétől, a szívösszehúzódások erejétől és számától, részben pedig a kis artériák tágasságától, az általuk kifejtett keringési ellenállástól függ. Ha ezek a kis erek beszűkültek, akkor megnő az ellenállás és emelkedik a vérnyomás. Ez a magasvérnyomás-betegség lényege. Az idegrendszer és egyes hormonok vérnyomást szabályozó tevékenysége is úgy érvényesül, hogy azok vagy a szívműködésre hatnak, vagy a kis artériák tágasságát és így ellenállását befolyásolják. Az idegi hatások központja a nyúltvelőben van. Ez az idegközpont részben a szervezet belsejéből kap jelzéseket, részben a külvilági ingerek jutnak hozzá az agykéreg közvetítésével. Fontos sza-

24

bályozója a vérnyomásnak ezen kívül a vese, ami vérnyomásemelő és -csökkentő anyagokat is termel. A belső-elválasztású mirigyek közül elsősorban a mellékvese hormonjainak van szerepük. A vérnyomás mérése A vérnyomásmérés egyszerű, gyors, fájdalmatlan vizsgálat. Az orvos mandzsettát helyez a felkarra, s abba pumpa segítségével levegőt présel. Amíg a mandzsetta szorítása meghaladja a vérnyomás felső értékét is, addig az artériákban áramlás nincs. Ha a levegőt fokozatosan kiengedve csökkenti a szorító nyomást, az áramlás megindul. Ilyenkor a könyökartéria felett hallgatózva koppanó hang megjelenése észlelhető: a mérőműszer ebben a pillanatban mutatja a szisztolés nyomást. A levegő további kiengedésével a kopogó hang előbb elhalkul, majd eltűnik. Ez azt jelzi, hogy az áramlás már akadálytalan, folyamatos. A mérőműszerről ekkor leolvasott érték a diasztolés nyomásnak felel meg. Hypertonia esetén mindkét értéknek nagy jelentősége van, mert az orvos ezek alapján következtet a betegség természetére és a keringés állapotára. A normális és a magas vérnyomás Az egészséges ember vérnyomása is ingadozik bizonyos határokon belül. Nappal, munkavégzés közben, mozgáskor például magasabb, éjszaka, amikor alszunk, alacsonyabb. Jelentős fizikai erőkifejtés, felindulás, félelem, fájdalom, hideghatás átmenetileg emeli a szisztolés értéket, a szív erőteljesebb és szaporább működése miatt. Befolyásolja a vérnyomást az életkor, az életévek előrehaladásával egészségeseknek kissé emelkedik. Fiataloknak és középkoriaknak 140/90 a nemzetközileg elfogadott normális érték. Ha a felső érték nyugalomban ismételten meghaladja a 160 higanymillimétert vagy a diasztolés nyomás a 95-öt, az általában hypertoniát jelent. A diagnózis akkor biztos, ha valakinek legalább három különböző alkalommal találnak ilyen emelkedett értéket. Kisebb emelkedés esetén általában csak gondos ellenőrzés, további megfigyelés szükséges. Megjegyezzük, hogy 65 év feletti életkorban a 160-at meghaladó szisztolés vérnyomás sem jelent okvetlenül hypertonia-betegséget, mert azt a nagy verőerek falának rugalmasságcsökkenése, meszesedése is okozhatja. Mit tudunk a magasvérnyomás-betegség okairól? A magas vérnyomás csupán az esetek 10-15%-ában vezethető vissza szervi megbetegedésre, valamilyen jól meghatározható és vizsgálatokkal bizonyítható kórokra. Ilyen lehet például a vese verőerének szűkülete, a gyulladásos vesetáj, a fő verő ér (aorta) egy szakaszának veleszületett szűkülete, néhány szervi idegrendszeri bántalom, valamint a mellékvese fokozott működésével járó betegsége. Az esetek nagyobb részében, mégpedig 85-90%-ban a magas vérnyomás eredete nem tisztázható. Ilyenkor „essentialis hypertoniáról” szoktunk beszélni, amit nem egyetlen ok, hanem több tényező együttes hatása idéz elő. Mai tudásunk szerint a következőknek lehet ebben szerepe: Az öröklött hajlam valószínű, hiszen a betegség egyes családokban kifejezetten halmozódik, máshol viszont alig fordul elő. Nagyobbrészt öröklött sajátság lehet, például a vérben lévő különböző vérnyomásemelő és -csökkentő anyagok egyensúlyának a megbomlása. Általában kimutatható az akarattól független, úgynevezett vegetatív idegrendszer fokozott érzékenysége is. Ez a környezeti hatásokra való túlzott reakciókban jut kifejezésre, és a többi között a kis artériák görcsös összehúzódását, szűkületét eredményezheti.

25

A túltápláltság és a magas vérnyomás gyakorisága között határozott összefüggés van. A már fennálló hypertoniában a fogyás kedvező hatású, a hízás viszont rontja a betegség gyógyszerrel való befolyásolhatóságát is. Jelentőséggel bírnak egyes ásványi anyagok. Közülük legfontosabb a konyhasó, ennek túlzott fogyasztása bizonyítottan elősegíti a hypertonia kialakulását, főleg olyanokban, akik magas vérnyomásra egyébként is (pl. öröklötten) hajlamosak. A nem elégséges testmozgás szerepe ugyancsak feltételezhető. Ez részben a testsúlynövekedésen keresztül hat, de a fizikai aktivitás hiánya a vegetatív idegrendszer egyensúlya, normális reakcióképessége szempontjából is ártalmas. Kezdetben nincs jellemző tünet! A magas vérnyomás gyakran hosszú évekig nem okoz panaszokat, illetve tüneteket. Amint már említettük, az esetek felében csak a szűrővizsgálat kapcsán végzett vérnyomásmérés deríti ki. Az emberek így sokszor nagyon nehezen veszik tudomásul, hogy nem teljesen egészségesek, és hogy gyógyszerszedésre, ellenőrzésre szorulnak. Pedig éppen ilyenkor, lehetőleg még a panaszmentes szakban kell elkezdeni a rendszeres kezelést, mert a szövődmények, a szervi károsodások ezzel megelőzhetők. Máskor fejfájás, szédülés, fáradékonyság miatt fordul orvoshoz a beteg. Az említett tünetek sem jellegzetesek, hiszen a hypertonián kívül más betegség is előidézheti ezeket. Egyesek - sajnos - el is intézik a dolgot fejfájás-csillapítók és nyugtatók szedésével. Pedig az ok tisztázására minden esetben szükség van, és ha a magas vérnyomás oka a panaszoknak, akkor azt kell először „kezelni”. A kifejezettebb, jellegzetesebb panaszok többnyire már a szövődmények, a szervi károsodások jelei. A magasvérnyomás-betegség szövődményei A hypertoniás ember szívének keményebben kell dolgoznia; a fokozott keringési ellenállást le kell győznie ahhoz, hogy a vért a szűkült kis artériákon át a hajszálérhálózatba juttassa. Az évek folyamán ez a megterhelés szívnagyobbodáshoz és szívtágulathoz vezet, később pedig szívelégtelenség tünetei alakulhatnak ki. A magas vérnyomás ezen kívül a koszorúsereknek is egyik komoly veszélyeztetője. A hypertonia azonban nemcsak a szívet terheli, hanem tovább rontja a már eredetileg is szűkebb erek állapotát. Főleg a szerteágazó kis artériákban gyorsul meg az érfalkárosodás, fokozódik az elmeszesedés. Ez azután a legtöbb szervben kisebb-nagyobb vérellátási, táplálási zavart okoz. Néha - főleg az elhanyagolt, kezeletlen esetekben - súlyosabb szövődmény is felléphet, amilyen például az „agyérgörcs”, az agyvérzés vagy az agytrombózis, a szemideghártya látásromlást okozó károsodása, a veseműködés romlása stb. Az időben elkezdett, rendszeres kezeléssel és ellenőrzéssel ezek a szövődmények - kevés kivétellel - megelőzhetők.

26

A magasvérnyomás-betegség kezelése Ha az elvégzett vizsgálatok szerint a magas vérnyomást valamilyen tisztázandó szervi ok tartja fenn (pl. vesebetegség, főverőér-szűkület, mellékvese túltengése), akkor természetesen az alapbetegség gyógyítása a cél. Az esetek túlnyomó többségét képező essentialis hypertonia kezelése elsősorban vérnyomáscsökkentő gyógyszer (vagy gyógyszerek) szedéséből áll. Ma már számos hatásos orvossággal rendelkezünk. A gyógyszerrel jól karbantartott magas vérnyomás olyan állapot, amely lényegesen nem befolyásolja, nem zavarja az életvitelt. Az orvosság azonban nem gyógyítja meg a betegséget, hanem arról van szó, hogy a szervezetben lévő vérnyomást emelő tényezők és a vérnyomáscsökkentő gyógyszer között bizonyos egyensúlyi helyzet alakul ki. A kezelés abbahagyásakor a gyógyszer rövid időn belül kiürül, s ekkor az említett egyensúly azonnal felborul, a vérnyomás ismét emelkedik. A hypertoniát ezért az egész életen át folyamatosan egyensúlyban kell tartani. (Fiatalokon - ritkán ugyan - előfordulhat átmeneti magas vérnyomás is, amely a serdülőkori hormonális- és idegrendszeri változásokkal kapcsolatos.) A gyógyszeres beállítás sokszor hosszabb ideig tart. Türelem kell hozzá mind a beteg, mind az orvos részéről. A kezelés bevezetését követő első hetekben gyakran jelentkeznek kisebbnagyobb panaszok. Már maga a vérnyomás csökkenése is gyengeséget, fáradékonyságot okozhat, mert a szervezet hozzászokott a korábbi magas szinthez és „át kell állnia”. A gyengeségérzés azonban csak átmeneti és a kezelést ilyenkor nem szabad abbahagyni. Egyeseknél bizonyos vérnyomáscsökkentők hatására a testhelyzet-változáshoz való alkalmazkodás változik meg. Fekvő helyzetből való hirtelen felálláskor vérnyomásesés következik be, ami ájulásszerű rosszullétet okoz. Aki a kezelés során ilyen mellékhatást észlel, az mindig kicsit lassabban keljen fel és kerülje a hirtelen mozdulatokat. A vérnyomást csökkentő szerek olyan panaszokat is okozhatnak, amelyek miatt a kezelés módosítására, orvosságcserére van szükség. Nem lehet ugyanis előre biztosan tudni, hogy az adott gyógyszert ki, hogyan bírja. Ez csak az orvos és a beteg szoros együttműködése során derül ki. A rendszeres kapcsolat azonban nemcsak az első beállítás ideje alatt szükséges, hanem később is. A környezeti hatások vagy a szervezeten belüli változások néha megzavarják a már kialakult egyensúlyt. Ilyenkor a vérnyomás emelkedik (esetleg túlságosan csökken) s a gyógyszerek adagjának vagy kombinációjának módosítása válik szükségessé. A kezelés ezért mindig gondozás jellegű. Ez azt jelenti, hogy a rendszeres ellenőrzés, még panaszmentesség esetén is elengedhetetlen. A gyógyszeres kezelés célja az, hogy a szervek vérellátása minél jobb legyen, a szövődmények kialakulásának a lehető legkisebb veszélyével. Az orvos a szív, az erek és az egész vérkeringés állapotát mérlegeli a vérnyomás számszerű értékeivel együtt, mert csak így tud helyes következtetésekre jutni. Az egyes mérések közötti eltérések értékelését ezért helyesebb mindig rá, a szakemberre bízni. A 10-20 higanymilliméteres különbségeknek azonban általában nincs túl nagy jelentőségük, hiszen ilyen ingadozások normálisan is előfordulnak. Életmód és megelőzés A gyógyszerrel egyensúlyban tartott magasvérnyomás-betegség nem zavarja az életvitelt, nem tesz szükségessé különösebb korlátozásokat. Csupán az egészséges életmód szabályaira kell fokozottabban ügyelni, azokra, amelyek megtartása mindenki számára egyébként is ajánlatos.

27

Feltétlenül szükség van a rendszeres kikapcsolódásra, az elegendő - napi 7-8 órai - alvásra. Gondot kell fordítani az aktív pihenésre, a szabad idő változatos felhasználására. Egy-egy jó könyv, színházi előadás, kultúrprogram éppen olyan fontos, mint a „hobby”, a barkácsolás, a baráti társaság és a rendszeres testmozgás. Természetesen nem versenyszerű sportolásról van szó. Elsősorban a gyaloglás, a kirándulás, az úszás és a kényelmes iramú kerékpározás ajánlható. Ezzel szemben a hirtelen erőkifejtést igénylő izomgyakorlatok (súlyemelés, expanderezés, súlylökés stb.) és a nehéz fizikai munka kedvezőtlenül befolyásolják a magas vérnyomást, tehát kerülendők. A mozgás célszerű formája és mértéke a szervezet egészének állapotától is függ, így minden esetben helyes a kezelőorvos tanácsai szerint végezni azt. Étkezésnél a legfontosabb a túlzott kalóriabeviteltől való tartózkodás. Az állati zsírok nagy mennyiségű fogyasztása sem ajánlatos, mert az erek falában zsírlerakódást okoz és gyorsítja az érelmeszesedést. A növényi olajokat ezzel szemben jól hasznosítja a szervezet. A sószegény diéta - a sót és a vizet kihajtó gyógyszerek alkalmazása óta - vesztett régi jelentőségéből. A túlsózásról azonban mindenképpen le kell szokni, s magas konyhasótartalmú ételeket (pl. sózott, pácolt, füstölt húsok) is célszerű kerülni. Néha előfordul, hogy a vérnyomást nehéz a kívánt szintre beállítani. Ilyenkor a rendszeres gyógyszerszedés és ellenőrzés ellenére is fel-felborul az egyensúly, emelkedik a vérnyomás. Ezekben az esetekben szükség lehet szigorúbb rendszabályokra, korlátozásokra is. Akinek ilyen, nehezen beállítható magas vérnyomása van, az részletesen tájékoztassa életmódjáról kezelőorvosát, és a kapott tanácsokat fogadja is meg, tartsa be. Amit a megelőzés érdekében jelenlegi ismereteink alapján tenni tudunk, az általában az egészséges életmódra való törekvés. Külön kiemelést érdemel azonban az idegrendszer kímélése. Az idegrendszer fokozott érzékenysége valószínűleg nagyobbrészt veleszületett, öröklött tulajdonság, ezért közvetlenül nem befolyásolható. Csökkenteni kell azonban a feszültséget, a szorongást okozó ingereket. Ez kettőn múlik: az egyénen és a környezeten, ill. a társakon. A harmónia - a családban, munkahelyen, bármilyen közösségben - csak úgy valósítható meg, ha mindenki vigyáz embertársaira, mások idegrendszerére, teherbíró képességére, érdekeire és érzelmeire is. Nemcsak önmagunkat kell óvnunk a magas vérnyomástól, hanem egymást is. Ezt kívánja mindannyiunk érdeke.

A magas vérnyomásban szenvedők részére ajánlott étrendi előírások Vérnyomás: mértékegysége Hgmm 2 számmal jelöljük: systolés nyomás → amikor a szív összehúzódik diastolés nyomás → elernyedés időszakában tapasztalt nyomás A vérnyomás nagysága függ a napszaktól és a végzett munkától! 140/90 Hgmm feletti vérnyomást magas vérnyomásnak nevezzük. Előfordulhat, hogy csak a systolés érték magas, de lehet egyformán magas mind a két érték.

28

A magas vérnyomás lehet: 1. Primer v. esszenciális hypertonia: Elsődlegesen a magas vérnyomás a betegség, nincs mögötte másik ok. Szerepe lehet a kialakulásban:   

sympatikus idegrendszer aktivitásának a só- és vízháztartás zavarának a renin-angiotenzin rendszernek

A betegek 80%- nak ilyen magas vérnyomása van! 2. Sekunder v. másodlagos hypertonia: A betegek 10-20%-ánál találkozunk ezzel a formával Ebben az esetben megtalálható az a betegség, amelyiknek egyik tünete a magas vérnyomás. Pl. vesebetegség, belső-elválasztású szervek túlzott működése, szív- és érrendszeri betegségek, központi idegrendszer megbetegedése, terhességhez is társulhat, → mindig az alap betegséget kell gyógyítani. Gyógyszerek is okozhatják, pl. hormon tartalmú készítmények, fogamzásgátló szerek, serkentő szerek

Esszenciális hipertónia: genetikai tényezők + környezeti tényezők együttes hatására kell figyelni! Egyes családokban halmozottan fordul elő a magas vérnyomás, hajlamot örökölhetünk. 





 



Elhízás: az esszenciális hipertónia okát pontosan nem ismerjük, azonban vitathatatlan, hogy táplálkozási tényezőknek, az elhízásnak szerepe lehet a keletkezésében. Elhízottak között sokkal gyakoribb a magas vérnyomás előfordulása. A BMI emelkedése és a magas vérnyomás között összefüggés van. Sófogyasztás: Túl sok só fogyasztása! A szervezetben felszaporodó Na az artériákat érzékenyebbé teszi az érszűkítő anyagok hatására. Pl. adrenalin, angiotenzin, vazopressm stb. Nagyobb mértékben érvényesül a szűkítő hatásuk. A só vizet tart vissza a szervezetben, nő a vér tömege, nő a perctérfogat → és ez a vérnyomás emelkedését idézi elő. Vannak Na szenzitív betegek (Na érzékeny betegek), akiknél kevés só is előidézi a magas vérnyomást. Koleszterin és a zsír túlzott fogyasztása miatt is kialakulhat magas vérnyomás. Ebben az esetben ugyanis a túlzott zsír és koleszterin fogyasztás miatt kialakul az érelmeszesedés és ezzel megnő az erek keringési ellenállása. → merevekké vállnak az erek Kalciumban és magnéziumban szegény táplálkozás hatása: még nem bizonyított, de vannak tapasztalatok Kálium bevitel: fontos csökkent mennyisége. A K-bevitel fokozza a Na-ürítést, a vesében való visszaszívás gátlásával, gyengíti a plazma magas vérnyomást kiváltó anyagainak a hatékonyságát. Hatása éppen ellentétes mint a Na-é. Alkohol: Kis mennyiségben nincs vérnyomás emelő hatása, de nagy mennyiségben izgatja a központi idegrendszert. Érszűkítő anyagok termelése megnő → szűkíti az ereket.

29

  

Dohányzás: a nikotin fokozza az érszűkítő anyagok termelését Stresszel teli életmód emeli a vérnyomást Feketekávé: 1-2 adag nem, de nagy mennyiségben fokozza a vérnyomás emelkedést és serkenti a savtermelést is. De az egyéni érzékenység döntő, nem egyforma a hatás.

A magas vérnyomás tünetei: fejfájás, szédülés, ritkán hányinger, látászavar, fáradékonyság, szívtáji fájdalom, nehézlégzés, oedéma, szapora szívverés, stb.

Szövődmények: 



  

Érrendszer károsodása: az érfal megvastagodik, nagyon nagy erővel kell dolgoznia a szívnek. Rugalmassága csökken, zsírszerű anyagok és mész rakodik le → csökken az átmérője, romlik a vér átáramlása, így a szervek kevesebb tápanyagot kapnak. A káros anyagcsere termékek eltávolítása is romlik → szervek funkciója károsodik A szívizom vérellátása is romlik: a magas vérnyomás terhet ró a szívre, a szívizom megvastagszik. Tápanyag ellátása csökken, ezért szívelégtelenség, ritmuszavar, infarktus alakulhat ki. Agyban agyvérzés vagy agytrombózis. A vérrel el nem látott területeken agylágyulás is kialakulhat. Vese erek elváltozása. A vese fokozza a renin termelését, ez további vérnyomás emelkedést okoz. Romlik a vesék funkciója, akár veseelégtelenség is lehet. Szemben: a látóideg hártya vérellátásának csökkenése miatt romlik a látásélesség és a szem kisereiben is vérrögök keletkezhetnek.

Kezelés:  

Gyógyszeres Nem gyógyszeres (diétás)

Ha a vérnyomás 160/100-nál nem magasabb, meg kell próbálkozni helyes táplálkozással kezelni a beteget. De a gyógyszeres kezelés sem elég önmagában!

Diétás kezelés célja:   

A vérnyomás csökkentése Normális szinten tartása A gyógyszeres kezelés kiegészítése és támogatása

A nem gyógyszeres kezelés a következő beavatkozásokból áll: 

Elhízás esetén testtömeg csökkentés (fogyókúra) 30

    

Csökkent nátrium- (só-) tartalmú diéta Alkoholtilalom Rendszeres mozgás (torna) Stresszhatások kerülése A dohányzás abbahagyása

A diéta kialakításánál fontos az egyénre szabott energia-bevitel (20 Kcal/ideális testsúly kg-on ként, kb. 1400-1600 Kcal/nap —> elhízottaknál). Minden 1 kg-os testtömeg csökkenés 1-3 Hgmm systolés és 0,5-2 Hgmm diastolés vérnyomás csökkenést eredményez.

Fogyókúra: Diétás tanács        

zsírszegény húsok, felvágottak, zsírszegény 1,5%-os tej, zsírszegény sajtok (köményes, tolnai sovány, túra stb.) barna magas rosttartalmú kenyerek és péksütemények (60g/nap) búzakorpa, zabkorpa, sok zöldség (40g/nap), gyümölcs (1/2 kg/nap) tojás 2-4 db hetente inkább ételkészítéshez napi 4-5-szöri étkezés megfelelő konyhatechnológiai eljárások alkalmazása (zsírszegény konyhatechnológia) 1,5-2 1 folyadék naponta Oedéma megjelenésének függvénye

Az étrend Na tartalmának csökkentése: max. 1500-2500 mg/nap A túlzott megszorítást nem javasoljuk, mert a renei-angiotenzin rendszer serkentése révén, Na szegénység Kálium megtakarító hatását csökkenti.

Csökkenthető a Na bevitel megfelelő nyersanyag válogatással Korlátlanul fogyaszthatók:     

Zöldség, gyümölcs friss és mirelit formában Magas a Na tartalma a sárgarépának, zellernek, cukkininak, foghagymának Mérsékelten fogyaszthatók: Van benne só, de hozzátartozik a mindennapi élethez. Tej, joghurt, aludttej, kenyér, kalács, kóla, csoki

Tilos a fogyasztása: 

Sózott füstölt húsok, felvágottak, sajtok, készételek, sós kekszek, chips, mustár, kechup, vegeta, sózott olajos magvak, sózott péksütemények

A megfelelő konyhatechnológia alkalmazásával a sótlan íz elfedhető

31

  

Ca: 800 mg (tej, tejtermékek, olajos magvak, szója) Mg: 300 mg (sárgarépa, paraj, gomba, sóska, burgonya, száraz hüvelyesek, olajos magvak, csoki, kakaó, banán, szőlő, aszalt gyümölcs) K: 3100-3500 mg (magas kiőrlésű gabonaipari termékek, ezekből készült tészták, kenyerek, müzli, szárazhüvelyesek, sovány hús, hal, szója)

Optimális PS - arány biztosítása PUFA / SFA (különböző zsírsavarány) megfelelő aránya 0,8     

Nagyobb arányban kell csökkenteni a telített zsírsav bevitelt. Növelni kell a PUFA-ban gazdag növényi olaj, magvak, busa és a tengeri halak bevitelét! Növelni kell a rostbevitelt kedvező hatása miatt! Koleszterin-megkötő hatása a vízben oldódó rostoknak van. A zabkorpa koleszterincsökkentő hatása jobb, mint a búzakorpáé.

32

4. Étkezési tanácsok túlsúlyos, elhízott betegek számára Az elhízásért leggyakrabban mindennapi táplálkozásunk és kevés testmozgásunk a felelős. Ideális testsúlyunkat könnyen kiszámolhatjuk egy egyszerű index segítségével: Testmagasság – 100 – 10% Pl. 170 cm magasság esetén az ideális testsúly 63 kg. Ha azonban azt tapasztalja, hogy ideális testsúlyát 5-10 kg-mal, vagy még többel meghaladja, akkor bizonyos lehet abban, hogy elhízott és egészsége érdekében fogynia kell. Az elhízás önmagában is betegség, de idővel magával hoz más kísérő betegségeket is, pl. magas vérnyomást, cukorbetegséget, mozgásszervi problémákat stb. A kívánatos testsúlycsökkenés többféleképpen érhető el: csökkenteni kell a táplálékokkal felvett és növelni kell a mozgással leadott energia mennyiségét. Leghelyesebb együtt alkalmazni mindkét módot! Igyekezzen megfogadni a következő tanácsokat: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Egyen többször keveset, meg kell szoknia a kisebb adagokat! Kerülje az ún. üres kalóriákat, azaz a nassolást! Fogyasszon napi 2-3 l jó minőségű vizet, ásványvizet! Kerülje a magyaros konyhatechnikával készült ételeket! Minden nap fogyasszon friss zöldséget, gyümölcsöt! Soha ne vásároljon üres gyomorral! Amennyiben zsírosabb tejterméket, felvágottat vagy tojást kíván fogyasztani, azt soha ne este tegye!

A jó fogyókúrás étrend tehát miből áll:       

teljesőrlésű gabonából készült kenyér sovány hús és felvágottfélék sovány tej és termékei nyers zöldségek és főzelékfélék gyümölcsök sok – nem cukortartalmú – folyadék kevés – tengeri – só

Az édes íz pótlására használjon energiamentes édesítőszereket, akár tabletta, akár folyékony formában. Néhány bíztató megjegyzés: ne tévesszék meg a kezdeti eredmények, amikor jóval nagyobb a fogyás üteme, mint később, és ne veszítse kedvét attól, hogy időnként mintha megállna a súlycsökkenés. A fogyás valójában számtan: ha kevesebbet eszik valaki, mint a tényleges energiaszükséglete, ráadásul elkezd rendszeresen mozogni, akkor fogyni fog!

33

Rendkívül fontos azonban, hogy elhatározása ne bizonyos időszakra korlátozódjon, hanem a jóminőségű életmódváltás egy életre szóljon!

5. A köszvény étrendi kezelése Egy olyan betegségről ejtünk szót a következőkben, amely gyakran társul szív- és keringési betegségekhez (érelmeszesedéshez, magas vérnyomáshoz, szívinfarktushoz, koronáriabetegséghez), de összefügg a testtömeg-fölösleggel is. Kialakulásában környezeti tényezők is szerepet játszanak, főképp a mozgásszegény életmód, valamint a bőséges, nem mértéktartó étkezések. A köszvény olyan tünetegyüttes, amelyet a purinanyagcsere végtermékével, a húgysavval túltelített testfolyadékokból kiváló és a különböző szövetekben lerakódó mononát-riumurátmonohidrát kristályok idéznek elő. A húgysav a nukleoproteidek és a nukleinsavak (RNS, DNS) lebontásából származó purinbázisokból keletkezik a szervezetben. Az emésztőrendszerben a táplálékkal bejutott fehérje emésztése során szabadulnak fel a purinok, amelyeknek a java részét már a vékonybél sejtjei húgysavig bontják. Rendesen a húgysav kétharmad részét kiválasztja a vese, a maradék pedig az emésztőnedvekkel és az izzadsággal távozik a szervezetből. A képződése és a kiválasztása között egyensúly van. Hibás szabályozás következtében húgysav halmozódik fel a sejtek közötti térben és a vérben. Ha a húgysav szintje meghaladja a 417 mmol/l-t a vérben, magas húgysavszintről beszélünk. Ez eleinte nem feltétlenül jár tünetekkel, nem okoz panaszokat, később azonban, amikor már kristályok képzőnek (ezek a köszvényes gyulladás okozói), a betegség heveny, görcsös, ízületi fájdalommal járó rohamokban nyilvánul meg. Ha tartósan magas a húgysavszint, emiatt a vesében húgysav-övek keletkezhetnek. Eredetét tekintve a köszvény lehet elsődleges és másodlagos. Az elsődleges vagy öröklött forma hátterében genetikai rendellenesség húzódik meg, míg a többi forma szerzettnek (másodlagosnak) tekinthető, amelynek kialakulásában a helytelen táplálkozás, valamint a rendszeres alkoholfogyasztás is közrejátszik. Gyógyítás és megelőzés A köszvény gyógyításában a gyógyszeres kezelés mellett rangos helyet foglal el a megfelelő étrend. Ez az elsődleges formára is vonatkozik, ugyanis az elfogyasztott táplálék purintartalmával arányos a vér húgysavszintje. Bár tudjuk, hogy a táplálékból származó purinok nem változtatnak sokat a vér húgysavkoncentrációján, mégis szükség van a felvételük korlátozására. A köszvény diétája inkább megelőző jellegű, ugyanis a purinban gazdag ételek fogyasztása magas húgysavszintet eredményez, és ez rohamok kiváltója lehet. Ezenkívül a diétának a késői következmények (vesekövesség) kialakulása esetén is rendkívül fontos szerepe van. Az étrend összeállításának alapelvei A napi purinfogyasztás ne haladja meg a 300 mg-ot, hiszen a szokásos napi adag 600-1000 mg. Az étrend összeállításakor figyelembe kell venni, hogy melyik stádiumban van a betegség. Az étrend legfőbb jellemzői a következők. I.

Tünetmentes emelkedett húgysavszint étrend:

34

'

 purinszegény (300 mg/nap alatti purintartalommal), zsírszegény,  elhízás cselén energiaszegény,  alkohol elhagyása vagy szigorú korlátozása,  folyadékfogyasztás 2-2,5 l/nap. II. Heveny köszvényes roham (a vér húgysavszintje nem mindig magas) étrend:  szigorúan purinszegény (100 mg/nap purintartalommal),  zsírszegény,  elhízás esetén energiaszegény,  alkohol elhagyása,  folyadékfogyasztás 2,5-3 l/nap. III. Idült köszvény (tartósan magas húgysavszint, gyakran vesekövességgel társulva) étrend:  erősen purinszegény (200 mg/nap alatti purintartalommal),  zsírszegény,  elhízás cselén energiaszegény,  alkohol elhagyása,  folyadékfogyasztás 2,5-3 l/nap. Alapvető az is, hogy az étrend energiatartalma igazodjék a beteg élettani szükségleteihez (kor, nem, ideális testtömeg, fizikai aktivitás). Elhízás esetén az étrend mérsékelten energia- szegény legyen (kiegyensúlyozottan naponta 1200-1600 kcal-t tartalmazzon), amellyel a köszvényre rendkívül jótékony hatású lassú, fokozatos fogyás érhető el. Fontos azonban tudni, hogy a fogyókúra nem lehet túl szigorú (egyébként sem), nem járhat éhezéssel, mert az a húgysavszint emelkedésére, ekképp a köszvényes rohamok kiváltására vezethet. A köszvényes betegnek azonban a bőséges étkezéstől és az alkoholtartalmú italok fogyasztásától is óvakodnia kell. Az élelmiszerek purintartalma Az állati eredetű ételek közül a húsok, a húskészítmények és a belsőségek nagy mennyiségű purint tartalmaznak. A legtöbb növényi táplálékban (gabonában, zöldségben, gyümölcsben) szinte elhanyagolható mennyiségben (0-30 mg/100 g) fordul elő ez az anyag, vannak azonban olyan növények, amelyekben valamivel több (30-75 mg/100 g) purin van, s olyanok is akadnak (például száraz hüvelyesek, szója és néhány olajos mag), amelyekben a húsfélékével vetekszik az adagja. A kakaópor étkezésképp a csokoládé sem fogyasztható nagy purintartalmánál fogva. A tej, a kefir, a joghurt és más tejtermékek ugyanakkor csekély mennyiségben tartalmazzák ezt az anyagot. Tejtermékekből - az egészségmegőrző étrend ajánlásához hasonlóan - napi 0,5 liternyi tej, kefir, joghurt és legalább kétnaponta sovány sajt vagy tehéntúró javasolt. A zsírosabb tejtermékek (tejszín, vaj, 20%-os tejföl) ellenben kerülendők. A tojás előnyös lenne, mivel kevés purin van benne, de koleszterintartalma miatt érrendszeri betegség esetén a fogyasztását heti két-négy darabra ajánlatos korlátozni. A tengeri állatok húsának purintartalma rendkívül eltérő. Különbséget kell lenni az igen nagy purintartalmú hering, szardínia, makréla, garnéla és kagyló, valamint a kevesebbet tartalmazó tőkehal közöli. A pontyban és a fogasban szintén kevés purin van. A kávé és a tea egyáltalán nem elhanyagolható mennyiségű purint tartalmaz, ezért naponta legfeljebb egy gyenge kávé vagy tea iható. Fontos a megfelelő mennyiségű - legalább napi 2,5 liter folyadék. Előnyösek a kissé lúgos hatású ásványvizek, például a Parádi vagy a Balfi, amelyekből napi 2-3 deciliter legyen az adag.

35

Élelmiszercsoportok purintartalma Igen magas 150-1000 mg/100 g

Magas 75-150 mg/100 g

Közepes 75 mg/100 g alatt

élesztő húskivonatok csirkemell liba szardínia kagyló pisztráng hering halikra lazac tonhal makréla garnéla belsőségek, máj füstölt húsok, halak

sertés-, marha-, borjú-, birkahús pulyka csirkecomb kacsa nyúl őz, szarvas szalonna virsli kolbászféle szalámi füstölt sonka tőkehal fogas, ponty szárazbab szárazborsó lencse szója (pl. kocka) mák napraforgómag földimogyoró, mazsola

sonka angolna lepényhal kakaópor zöldborsó karfiol brokkoli zöldbab paraj tofu

Nagyon kevés, ill. jelentéktelen 0-30 mg/100 g tej, kefir, joghurt sajt, tejföl, túró, vaj olaj, margarin méz, cukor rizs liszt búzadara gabonapehely tészta kenyér burgonya a többi zöldségféle minden gyümölcs tojás üdítő gyümölcslé lekvár sör, bor dió, kókusz pisztácia, mandula

Az értékek a táplálékok 100 g-jára vannak vonatkoztatva. Ezt szem előtt kell tartani, mivel egyegy táplálékból jó néhány alommal 100 g-nál többet fogyasztunk, így ha egy kisebb purintartalmú táplálékból 200-300 g-ot eszünk, akkor az abban lévő purinmennyiség elérheti a 100 g húsfélének megfelelőt. Az étrend összeállításakor a kevés és a közepes mennyiségű purint tartalmazó élelmiszerekből ajánlatos válogatni, hetente egyszer azonban (ha a purinfelvétel nincs a legszigorúbban korlátozva) nagy purintartalmú élelmiszer is beiktatható az étrendbe a megszokottnál kisebb mennyiségben. Az igen sok purint tartalmazó élelmiszerek azonban kerülendők. Konyhatechnikai javaslatok a köszvény étrendjéhez Ajánlatos zsírszegényen készíteni az ételeket (ilyen a grill- a grillzacskóban és az alufóliában sütés, teflonedény használata stb.), de nem csak a húsféléket, amely az energia- és a zsírszegénységet egyaránt szolgálja.

36

Érdemes inkább olyan ételeket készíteni, amikor a főzővíz leöntésével csökkenthető a purintartalom. Például vízben főtt lengyeles zöldköret, a hüvelyesfélékből pástétomok vagy saláták készíthetők ecetes fűszeres páclével vagy paradicsomosan, esetleg tésztával kombinálva. A nagy purintartalmú nyersanyagok purintartalma előfőzéssel csökkenthető. A húsféléket is ajánlatos előfőzni a további elkészítés előtt (például főve, különféle mártásokkal tálaljuk). Nem ajánlatos olyan ételeket (erőlevest, húslevest, kocsonyát) enni, amelyeket a húsfélékből kifőtt ízanyagok tesznek ízletessé. Előnyösek az előfőzött nyersanyagokból készült rakott és töltött zöldségfélék, valamint a csőben sült zöldségek. Ha energiaszegénység a feltétel, cukor helyett mesterséges édesítőszert használjunk utóízesítés formájában. A csípős fűszerek alkalmazása kerülendő, helyettük a zöld fűszernövények széles skálája ajánlott. A hús pótlására a szójakészítmények közül leginkább a tofu (szójatúró) ajánlható, mert kisebb a purintartalma. A többi szójakészítmény, akárcsak a szárazhüvelyesek, csak alapos előfőzés után fogyaszthatók.

37

6. Májkíméló diéta A diéta alapelvei között fontos helyen áll az étkezési gyakoriság növelése, azaz napi legalább 5-6szori étkezés. Természetesen ez azt jelenti, hogy egyszerre csak kis mennyiségeket szabad elfogyasztani. Zsírszegénység: Májbetegségben a zsíros ételek puffadást, teltségérzetet, rossz hasi közérzetet, válthatnak ki, ezért tartózkodni kell a zsíros ételkészítési módoktól, kevesebbet kell fogyasztani a zsírban gazdag nyersanyagokból: zsíros húsok, zsíros húskészítmények (pl. tepertő, szalonna, disznósajt, hurka, kolbász). Zsíros sajtok, vaj, tejszín, tejföl. Ételkészítéshez étolajat vagy főzőmargarint használjon sertészsír helyett. Az ételkészítési eljárások közül kerülje a bő zsírban, olajban való pirítást, sütést. Alkalmazza inkább a főzést, párolást teflonban - alufóliában való sütést zsiradék nélkül. Főzelékek sűrítéséhez a rántás helyett a sovány tejjel, vagy kefirrel való habarást alkalmazza. A tejben, sovány túróban, tojásban, sovány húsokban, (baromfi, hal, sovány disznóhús) sovány húskészítményekben (párizsi, sonka, zalai felvágott, virsli, baromfi felvágottak) levő zsiradék éppen elegendő a szervezet számára. Szénhidrátfogyasztás: Energiaadó szerepük miatt csökkenteni kell - a cukorban gazdag élelmiszerek és táplálékok fogyasztását. A túlzott cukorfogyasztás felesleges, sőt káros is: csökkenti az étvágyat, elveszi más fontos és értékes tápanyagokat tartalmazó ételek elől a helyet az étrendben. A feleslegesen elfogyasztott cukorból a szervezetben zsír keletkezik, amely a zsírraktárakba kerül, és növeli a vér zsiradékszintjét is, és így közvetve elősegíti a májelzsírosodást. A cukrok helyett keményítőtartalmú, illetve természetes cukortartalmú táplálékok alkotják a diéta alapját, azaz a gyümölcsök, a zöldség és főzelékfélék, burgonya, rizs. Fehérjefogyasztás: Arra kell törekedni, hogy minden étkezéskor fogyasszon a növényi eredetű fehérje mellett állati eredetűt is: tej, sovány tejtermékek, tojás, sovány hús és húskészítmények. A fehérjefogyasztást nem szabad túlzásba vinni, mert egyrészt felesleges, másrészt a fehérjék egyidejűleg zsírforrások is, a zsírokat pedig csökkenteni kell. Naponta 70-80 g fehérje elegendő a testsúlytól függően. Zöldség és főzelékfélék: A diéta alapját a zöldség és főzelékfélék, gyümölcsök alkotják: így elegendő vitamin, ásványi anyag, rostanyag is jut a szervezetbe. Gyakori panasz idült májbetegségben a székrekedés, puffadás - ezek a kellemetlen tünetek megszüntethetők a rostban gazdag zöldségfélék, gyümölcsök rendszeres fogyasztásával. A zöldségfélék közül a káposzta, kelkáposzta, szárazbab, sárgaborsó, lencse nem ajánlott, a zöldborsó, zöldbab csak pürézve, pépesítve fogyasztandó. A főzelékeket is zsírszegényen kell elkészíteni, habarással és a habarást is tejjel vagy kefirrel elkészítve, nem tejföllel. A felsoroltakon kívül az összes zöldségféle szabadon fogyasztható. Az apró magvas gyümölcsök kivételével az összes gyümölcsféle fogyasztható, nyersen és kompótnak elkészítve is. Burgonya, rozs, pékáruk: A burgonya, rizs szabadon fogyasztható a bő zsírban, olajban sült változatok kivételével. Elsősorban száraz pékáruk, lazított zsiradék nélküli tészták fogyaszthatók. Nem ajánlott a friss kenyér, péksütemények, élesztős, zsíros, hajtogatott tészták.

38

Fűszerezés: Az erős paprika, bors, torma, mustár, ecet, curry; csili, ketchup, erős fűszerek kerülendőek. A többi, enyhe hatású fűszernövény ésszerű mennyiségben fogyasztható. Élvezeti szerek: Az alkohol fogyasztása teljesen tilos! Az alkoholtilalom igen fontos, idült máj betegségben a máj sejtek különösen érzékenyek az alkohol májmérgező hatása iránt, súlyos szövődményt, állapotromlást idézhet elő néhány korty is. Tea, kávé, kakaó szabadon, túlzásoktól mentes mennyiségekben fogyasztható. Szénsavas italok nem ajánlottak.

39

7. Szívkoszorúér-betegek számára javasolt étrend Magyarországon többen halnak meg szívkoszorúér-betegségben, mint bármilyen más betegség miatt. A szívkoszorúér-betegség - amely gyakran már a középkorúak körében szedi áldozatait időben elkezdett egészséges életvitellel a legtöbb esetben megelőzhető lenne. Ez a rövid áttekintés a szív működéséről és a szívkoszorúér-betegség kialakulásáról segít megérteni, hogy milyen megelőző lépésekkel lehet csökkenteni a szívkoszorúér-betegség kialakulásának kockázatát. A szív egy körülbelül ökölnyi nagyságú szerv, mely ritmikusan ver, és ezáltal a nélkülözhetetlen oxigént, valamint más életfontosságú anyagokat szállít a vér segítségével a szervezet különböző részeihez. A szívhez az oxigént a szívkoszorúér juttatja el. Ha a szívkoszorúér falára a vérből rendszeresen zsír rakódik le, az betegséget okozhat. Ahogy a szívkoszorúér egyre szűkül, úgy csökken a szívizomba kerülő vér és oxigén mennyisége. Ha a szív nagyobb erőfeszítésre kényszerül - például fizikai megterhelés vagy izgatott lelkiállapot esetén - az oxigénigény megnő, melyet a károsodott érrendszer nem tud kielégíteni és ez mellkasi fájdalmakat, anginát okoz. Ha a lerakódott anyagok miatt a szűkület súlyossá válik, vagy egy vérrög elzárja a vér áramlását, akkor szívroham következik be, amelynek során a szívizom egy része nem kap vért, így ez a rész elhal. A szívroham során a szív ritmusos működése ritmustalanná válhat, sőt a szív meg is állhat. A szívbetegségek kialakulását számos kockázati tényező, úgynevezett rizikófaktor befolyásolja. Egyes kockázati tényezőkre nem tudunk halast gyakorolni, míg mások az életmód megváltoztatásával kiküszöbölhetők. Minél több kockázati tényező együttes jelenlétével kell számolnunk, annál nagyobb a szívkoszorúér-betegség kialakulásának veszélye.

A nem befolyásolható kockázati tényezők Családi háttér – a felmenő vérrokonok között előfordult szívkoszorúér-betegség növeli annak a lehetőségét, hogy a leszármazottak között is előfordul hasonló betegség. Nem – a férfiak körében nagyobb a szívkoszorúér-betegség kialakulásának kockázata, de a klimax után a nők a férfiakhoz hasonló mértékben válnak veszélyeztetetté. Életkor – mivel a zsírok az évek során folyamatosan rakódnak le a szívkoszorúér falán, a szívkoszorúér-betegség kockázata megnő az évek életkor előrehaladtával.

A befolyásolható kockázati tényezők, amelyek kulcsszerepet játszanak a szívkoszorúér-betegség megelőzésében. Dohányzás

40

A dohányzók körében kétszer akkora a szívkoszorúér-betegség kialakulásának veszélye, mint a nem dohányzók körében. A cigarettafüst 4% szénmonoxidot tartalmaz. Ez a mérgező gáz a vér oxigéntartalmát akár 15%kal csökkentheti, hatására a szívkoszorúérben a zsírlerakódás könnyebben következik be. A nikotin gyorsítja a szívverést, így a szív több munkával kevesebb oxigénhez jut. Ha valaki leszokik a dohányzásról, a szívbetegségek kockázata lényegesen csökken. Magas vérkoleszterinszint A vér magas koleszterintartalma hozzájárul a zsírok lerakódásához a szívkoszorúér falában. A vér koleszterintartalmát az öröklött tulajdonságok és a táplálkozás befolyásolják. nem annyira magának az elfogyasztott tápláléknak a koleszterintartalma, hanem sokkal inkább azok zsírtartalmának mennyisége és típusa határozza meg a vér koleszterinszintjét. A telített zsírokat tartalmazó ételek növelik, a többszörösen telítetlen zsírokban gazdag ételek viszont csökkenthetik a vér koleszterinszintjét. Az egészséges táplálkozás szabályainak figyelembevételével és a mértékletes zsírfogyasztással sokat tehetünk a vér koleszterinszintjének mérséklése érdekében. Magas vérnyomás A magas vérnyomás nagy munkát ró a szívre. Ezt nehezen tudja teljesíteni, ha a szívkoszorúereket a lerakódott zsírok már beszűkítették. A kismértékben emelkedett vérnyomást karban lehet tartani a testsúly csökkentésével, rendszeres testmozgással, az alkoholfogyasztás korlátozásával, a dohányzásról való leszokással, pihenéssel és a sófogyasztás mérséklésével. A magas vérnyomás súlyosabb esete gyógyszeres kezelést igényel. Mivel a magas vérnyomásnak nincsenek jellegzetes tünetei, általános orvosi vizsgálatok alkalmával ajánlatos ellenőriztetni vérnyomásunkat. Elhízás A túlsúly nagy terhelésnek teszi ki az egész szervezetet, különösen a szívet és az ízületeket. Az elhízás befolyásolja a vérnyomást, a vér koleszterinszintjét, továbbá cukorbetegségre is hajlamosít. Az energiabevitel csökkentésével és rendszeres testmozgással mérsékelni lehet az elhízást. Testmozgás hiánya A szív tulajdonképpen egy izom, ezért más izmokhoz hasonlóan testmozgásra is van szüksége, hogy jó kondícióban legyen. Ennek érdekében hetente három-négy alkalommal minimum 20 perces, kellemesen fárasztó testmozgást kell végezni, ami lehet akár erőteljes séta, futás, biciklizés vagy úszás. A rendszeres testmozgás jótékony hatása segít az ideális testsúly, vérkoleszterinszint és vérnyomás kialakításában és megőrzésében. Stressz A stressz mindenki életében jelen van, ám ha az túlzott mértékben fordul elő, egészségügyi problémákhoz vezethet, amelyek között a leggyakoribb a magas vérnyomás. Rendszeres testmozgással, pihenéssel, a dohányzás, az alkohol- és a koffeinfogyasztás csökkentésével a stressz mérsékelhető.

41

Cukorbetegség A cukorbetegség növeli a szívbetegségek kialakulásának valószínűségét, ezért különösen fontos minden más kockázati tényező kiküszöbölése. A cukorbetegséget szakorvossal kell kezeltetni.

Hogyan csökkenthető a koleszterinszint helyes táplálkozással? Miért van szükség koleszterinszint-csökkentő diétára? Mindenkinek van a vérében zsír és koleszterin, de ha azok szintje egy bizonyos mérték fölé emelkedik, akkor a szívkoszorúér-betegség kockázata megnő. A kutatások azt mutatják, hogy nem annyira az étel koleszterintartalma, mint az elfogyasztott zsír mennyisége határozza meg elsősorban a vér koleszterinszintjét. Az ételek három fő zsírfajtát tartalmaznak: telített, egyszeresen telítetlen és többszörösen telítetlen zsírokat. A telített zsírok növelik a vér koleszterinszintjét. Nagy mennyiségben fordulnak elő állati eredetű zsiradékokban, zsíros húsokban, magas zsírszázalék-tartalmú tejben és tejtermékekben, pl. tejszínben, vajban. A többszörösen telítetlen zsírok hozzájárulnak a vér koleszterinszintjének csökkentéséhez. Nagy mennyiségben megtalálhatók bizonyos növényi olajokban, pl. napraforgóolajban, margarinokban és más „többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag” felirattal ellátott termékekben, olajos halakban. Az egyszeresen telítetlen zsírok nem növelik a vér koleszterinszintjét, bizonyos esetekben segíthetik is annak csökkentését. Egyes növényi olajok, mint az olívaolaj, repceolaj tartalmazzák. Nagyon fontos tehát, hogy csökkentsük az össz-zsírbevitelt, de különösen a telített zsírokat tartalmazó ételek fogyasztásától tartózkodjunk, és ahol lehet, helyettesítsük „többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag” felirattal ellátott termékekkel. Fogyasszunk minél több gyümölcsöt, zöldséget, valamint rostos, sok összetett szénhidrátot tartalmazó ételeket. Lehetőleg fogyaszszunk minél kevesebb sót, ill. cukrot. A máj, a tojás, és a belsőségek különösen emelik a vér koleszterinszintjét, ezért magas koleszterinszint esetén a kezelőorvos feltehetőleg javasolja ezek fogyasztásának csökkentését és szükség szerint gyógyszer alkalmazását is. Minél jobban betartják az étkezési előírásokat, annál kisebb a valószínűsége annak, hogy koleszterincsökkentő gyógyszereket kelljen szedni. Élelmiszer vásárlásakor mindig olvassuk el a címkét, amelyen fel vannak sorolva az alapanyagok. Lehetőleg olyan élelmiszereket vásároljunk, amelyek nagy mennyiségben tartalmaznak többszörösen telítetlen zsírsavakat, rostokat (különösen oldható rostokat). Kerüljük a nagy mennyiségű telített zsírokat tartalmazó élelmiszereket, a cukrot és a sót.

Néhány jó tanács az étrend összeállításához Javasolt élelmiszerek, ételek Nem javasolt élelmiszerek, ételek  teljes őrlésű gabonafélékből készült ke-  fehér kenyér, fehér péksütemények 42

 több tojásos, világos színű száraz tészták  fényezett rizs

nyerek, péksütemények  barna, korpás, száraz tészták  barna rizs  zabpehely, kukoricapehely, búzakorpa, zabkorpa  friss gyümölcsök  zöldség- és salátafélék, nyersen, párolva, esetenként főzve  főzelékek  halak, elsősorban tengeri halak

 zsiradékokban sütött burgonya

 zsiradékban sütött, zsírosabb húsú, panírozott halak  előkészített húsok, amelyeket zsiradékban kell kisütni  panírozott húsok  zsíros húsrészekből készült vagdaltak, magas zsírtartalmú kolbászok, szalámik, felvágottak  húskonzervek  vaj  sertészsír  baromfizsír  szalonna, töpörtyű  tejszín, magas zsírtartalmú tej és tejtermékek, 20%-os zsírtartalom feletti sajtok  boltban vásárolt krémes sütemények, fánkok, töltött kekszek  csokoládé  krémlevesek  magas zsírtartalmú tejből készült turmixok  kávé zsíros tejporral, tejszínnel vagy tejjel  alkoholtartalmú italok

 csirkehús, pulykahús (bőrüket el kell távolítani)  borjúhús  sovány marhahús

 margarinok, olajok

 alacsony zsírszázalék-tartalmú tej és tejtermék  teljes kiőrlésű lisztből, margarinnal otthon készített, gyümölcsalapú sütemények    

zöldséglevesek víz alacsony energiatartalmú üdítőitalok hozzáadott cukrot nem tartalmazó gyümölcslevek  mértékkel kávé és tea

43

8. Koleszterinszegény diéta Diéta célja: A cholesterinben és telített zsírsavakban (állati eredetű zsiradék) szegény étrend alkalmazása. Az étrend napi choleszterin tartalmát 200 mg alá kell csökkenteni. Diétában figyelmet kell fordítani az étrend rost tartalmának növelésére (fehérkenyér helyett barna kenyér fogyasztása, sok főzelékféle, zöldség, gyümölcs étrendbe való iktatása). Az étrend energiatartalmát csak az elhízás egyidejű fennállása esetén kell csökkenteni. Következő élelmiszereket a magas cholesterin tartalmuk miatt korlátozottan alkalmazzuk, lehetőleg ki kell hagyni az étrendből: velő, zsíros húsok, zsíros szárnyas bőr, tojássárgája, tüdő, vér, tejszín, zsíros máj, szalámik stb.

A diétához javasolt élelmi anyagok, élelmiszerek, valamint ételkészítési eljárások Konyhatechnológiában a zsírszegény nyersanyagokat és zsírszegény eljárásokat válaszuk: párolás, grillezés, alufóliában vagy teflon edényben való sütés, főzés. Kerüljük a bő zsírban sült húsokat, tésztákat, szalonnát, császárhúst, tepertőt, tejfölt, tejszínt, zsíros húsokat és húskészítményeket. Disznózsír helyett étolajat (napraforgó-, kukorica-, olíva-, szója-), vaj helyett kevés margarint használjunk. A diéta napi 5-6 kisebb étkezésből álljon, egyszerre ne egyen sokat, nagy mennyiséget. Húsok: sovány húsokat főzve, párolva, roston, grillsütőben, alufóliában, teflonedényben készítsük egybensültnek, vagdaltnak, natúrszeletnek, zöldségekkel párolva, húsgombócnak. Húskészítmények közül a sovány gépsonka, fehérpecsenye, lángolt karaj, sonkaszalámi, marhanyelv, parizer fogyasztását javasoljuk. Tej és tejtermékek: sovány tej 1,5%-os (csökkentett zsírtartalmú) maximum 1/2 l naponta, kefir, joghurt, soványtúró, sovány sajtok (Túra, köményes, tolnai sovány, óvári, foghagymás sajt). Tojás: a tojásfehérje korlátlanul fogyasztható és felhasználható, a tojássárgáját ízesítésre, piskótában alkalmazzuk, kevés mennyiségben, önálló ételként nem ajánlott. Kenyér és tésztafélék: fogyasztásuk túlsúllyal rendelkezők esetében korlátozott, de a zsírban sült, vajas, hajtogatott tészták, torták fogyasztása magas koleszterin szint esetén minden esetben korlátozott mennyiségben javasolt. Burgonya: a bő zsírban sült burgonya kivételével korlátlanul fogyasztható. Zöldség és főzelékfélék: minden használható párolva, gőzölve, rakva, töltve, főzeléknek, salátának. A sűrítési eljárások közül a diétás rántást és a habarást részesítsük előnyben. A habaráshoz viszont fejföl és tejszín helyett aludttejet, tejet vagy csontlevet célszerű használni. Gyümölcsök: szabadon fogyaszthatók nyersen, kompótnak és gyümölcslé formájában is. Fűszerek: használhatók, de az erős csípős paprika, bors fogyasztása nem tanácsos. 44

Élvezeti szerek: gyenge főzetű tea fogyasztható, kávé mérsékelt mennyiségben ajánlott. Alkohol fogyasztása kerülendő! A cukor és a cukorral készült termékek fogyasztása kis mennyiségben ajánlott. Folyadék: a folyadék fogyasztását nem kell korlátozni, sőt napi 1,5 liter energiamentes folyadék felvétele a diéta mellett kifejezetten ajánlott: cukormentes tea, ásványvíz. A diéta betartásával a - tapasztalatok szerint- a beteg cholesterin- és LDL cholesterin szintje csökken, a védőfaktor HDL- cholesterin értéke pedig emelkedik.

45

9. Kalciumszegény diéta A diéta lényege: a napi kalciumfogyasztás ne haladja meg a 250-300 mg-ot. Ennek érdekében az étrendből ki kell hagyni az alábbi élelmiszereket: tej, kefir, tejföl, sajtok, paraj, sóska, szárazbab, szójatermékek, banán, csipkebogyóíz, dió, mandula, mazsola, mák, mogyoró, napraforgómag, kakaó. Mérsékelt mennyiségben fogyaszthatók; vaj, tehéntúró, zabpehely, tejjel készült sütemények (kifli, zsemle, briós, kalácsfélék), szárazborsó, lencse, gombafélék, káposzta, petrezselyemgyökér, birsalma, szeder, naspolya, feketeribiszke, aszalt szilva, szilvaíz. Korlátozás nélkül fogyaszthatók: lisztneműek, száraztészták, rizs, tojás, kukoricaliszt, kenyérfélék, húsok, belsőségek, felvágottak, főzelékfélék (tejeskukorica, paradicsom, zöldpaprika, uborka, tök. burgonya, vargánya), gyümölcsök (őszibarack, alma, kajszibarack, szilva, körte, cseresznye, görögdinnye), gyümölcslevek.

46

10. Cukorbetegség diétás kezelése Amikor a cukorbetegség folyamán a vesefunkció romlása bekövetkezik, előfordulhat, hogy fehérjemegszorítással kell kiegészíteni a diétát. Ilyenkor a megfelelő szénhidrátbevitel mellett az étrend fehérjetartalmát is korlátozni kell (Ez a napi fehérjebevitel 40-60 g-ra való csökkentését jelenti.) Néhány fontos alapszabály  A növényi eredetű fehérjék (gabonából és hüvelyesekből származó fehérjék) és az állati eredetű fehérjék (húsok, húskészítmények, tej, tejtermékek) kívánatos aránya 50-50%.  Az állati eredetű fehérjék bomlástermékeinek kiválasztása megterheli a vesét, fokozhatja az albuminürüést, ezért elsősorban ezek fogyasztását kell csökkenteni.  Fehérjekorlátozás esetén a fehérje beépüléséhez energia kell, ezért fontos, hogy az előírt energiamennyiség fedezve legyen. A túlzott zsírbevitel elkerülhető megfelelő nyersanyag-válogatással és zsiradékszegény konyhatechnika alkalmazásával. A következő táblázat a leggyakrabban előforduló élelmianyagok, élelmiszerek kilocalória, szénhidrát és fehérjetartalmát mutatja, 100 grammra vonatkoztatva. Gabonafélék, lisztesáruk, kenyerek Nyersanyagok Abonett 1 db Barnakenyérféleségek (átl.) Búzaliszt Búzakorpa Fehér kenyér Ham-let keksz 1 db Kifli 1 db Korpovit 1 db Rizs Száraztészták (átl.) Zabepehely Zsemle 1 db Zsemlemorzsa

Energia (kcal) 20 250 346 230 260 35 130 20 350 390 380 150 350

CH (g)

Fehérje (g) 5 50 70 51 54 4 25 3 80 70 64 30 73

8 14 15 8 3 4,5 8 15 14 5 10

5 5

Fehérje (g) 3,5 3,5

Tej, tejtermékek Nyersanyagok Tej 1,5% Aludttej, joghurt, kefír

Energia (kcal) 50 65

47

CH (g)

Tejföl 12% Tehéntúró (félzsíros) Zsíros sajtok (átl.) Sovány sajtok (átl.) Mackó sajt 1 db Camping sajt

140 145 360 220 100 320

4 4 1,5 1,5 2

3 16 27 30 6 17

Tojás Nyersanyagok

Energia (kcal) CH (g) Fehérje (g) Tojás 66 5,4 Elsősorban magas koleszterintartalma miatt átlagosan napi ½ tojás fogyasztása javasolt, beleszámítva a száraztészták tojástartalmát is. Húsok, húskészítmények Nyersanyagok Csirkehús Marhahús Pulykahús Sertéshús (sovány) Ponty Csirkemáj Gépsonka Lecsókolbász Májrém Olasz Párizsi, krinolin, virsli Téliszalámi Zalai

Energia (kcal) 110 205 170 160 143 126 157 274 267 335 213 519 245

CH (g) 3 6 -

Fehérje (g) 22 19 20 21 16 20 23 16 13 14 12 25 16

Zöldség és főzelékfélék A zöldségek fehérjetartalma minimális. Az étrend alapját kell képezniük. Nyersen, salátának elkészítve, köretként párolva, töltve, vagy rakottan, ill. zöldségalapú pörköltként. Kivételt képeznek a szárazhüvelyesek (és a zöldborsó). Szárazhüvelyesek (és a zöldborsó) Nyersanyagok Lencse Sárgaborsó Szárazbab Szója

Energia (kcal) 335 314 314 332

48

CH (g) 53 53 54 31

Fehérje (g) 26 22 22 47

Zöldborsó

89

14

7

20

Fehérje (g) 2,5

Gyakori felhasználása miatt külön említendő a burgonya Nyersanyagok Burgonya

Energia (kcal) 90

CH (g)

Gomba Nyersanyagok Csiperke

Energia (kcal) 6

CH (g)

Fehérje (g) 39

3

A gombák fehérjéje nem szívódik fel, fogyasztásuk kifejezetten ajánlott. Gyümölcsök Fehérjetartalmuk szintén elenyésző, fogyasztásuk szénhidráttartalmuktól függően, elsősorban kisétkezésekre javasolt. Nyersen, salátának, kompótnak, befőttnek, ivólének elkészítve, turmixolva. Diabetikus termékek Nyersanyagok Diétás befőttek (átl.) Diétás dzsemek (átl.) Garden gyümölcslé Paradicsomlé (natúr) Diétás szörpök (átl.) Diabetikus aprósütemény (átl.) Diabetikus nápolyi (átl.) Diabetikus csokoládé (átl.)

Energia (kcal) 50 115 20 30 7 500 500 560

CH (g)

Fehérje (g) 8 27 5 6 2 60

1,5 10

60 50

6 7

Jól illeszthetőek az étrendbe a diabetikus termékek. Fogyasztásuknak magas energiaértékük és szénhidráttartalmuk szab határt. Összefoglalva Mint a táblázat is mutatja, a diabéteszes és fehérjeszegény étrend gerincét a zöldségek és gyümölcsök, illetve a zöldség- és gyümölcsalapú készítmények képezik. Mivel a napi szénhidrátmennyiséget el kell fogyasztani, elsősorban a húsok, felvágottak, sajtok mennyiségét kell csökkenteni, mert ezek jelentős mennyiségű fehérjét tartalmaznak, a szénhidrát-háztartást viszont nem befolyásolják. Ez kb. napi 50 g felvágottat, sajtot, vagy túrót, 2 dl tejet, vagy kefirt, és 100 g színhúst jelent. 50 g fehérje alatti megszorítás esetén, további "speciális" diétás eljárásokra van szükség!

49

11. Az 1. típusú diabetes mellitus étrendi kezelése

A diabetes mellitus kezelésében az inzulin felfedezéséig gyakorlatilag az egyetlen terápiás lehetőség volt az étrendi kezelés, a diéta. Bár szerepe a legkorszerűbb, funkcionális inzulinkezelés keretei között valamelyest csökkent, a diabetesesek túlnyomó többségét képviselő 2. típusú cukorbetegek körében ma is meghatározó jelentőségű. A diéta szó a legtöbb ember tudatában elsősorban tiltást jelent, mert bizonyos betegségek kezeléséhez (a diabetes kezeléséhez is) ideiglenesen vagy véglegesen nélkülözhetetlen a diéta. A diabetesesek esetében viszont a mai étrendi ajánlások alapja a korszerű egészséges táplálkozás, ezért nem is diétáról kell beszélnünk, hanem cukorbetegeknek ajánlott étrendről. Ez talán jobban tükrözi azt, hogy az 1. típusú diabetesesek étrendjének nem olyan szigorúak az előírásai, mint a 2. típusú cukorbetegekének. Milyen étrendre van szüksége az 1. típusú cukorbetegnek? Az étrendi kezelés fontossága az inzulinkezelés, elsősorban a fiatalabb 1. típusú cukorbetegek körében egyre általánosabbá váló úgynevezett intenzív inzulinterápia (napi négyszeri-ötszöri inzulinadás, napi kétszeri-négyszeri vércukormérés) keretei között sokat veszített a jelentőségéből, s lehetségessé vált a csaknem „szabad diétára” való átállás. De e téren is bizonyos hangsúlyeltolódásoknak lehetünk tanúi. Ezeknek a lényege - anélkül, hogy a kérdés részletes tárgyalása elé vágnánk - két állásfoglalásban foglalható össze. Az egyik az, hogy a cukorbetegeknek nem kelt speciális diétát tartaniuk, hanem nagyon hasonló az étrendjük ahhoz, amit - a testtömeg figyelembevételével – „korszerű, egészséges táplálkozás” címszó alatt foglalunk össze. A másik: a diabeteses étrend nem szénhidrátszegény, hanem az utóbbi évek folyamán kialakult európai konszenzus értelmében éppenséggel szénhidrátgazdag. Míg a hatvanas évek végéig a 40% szénhidráthányad látszott ideálisnak, tíz éve a 45% szénhidráthányad, ma pedig az 50% körüli szénhidrátfelvétel mellett érvelnek a diabetológusok. Az utóbbi - ismervén a hazai lakosság étrendjének 45% körüli szénhidráttartalmát - valóban szénhidrátgazdag. (Az Egyesült Államokban sokan a 75-80% szénhidráttartalmú étrend mellett érvelnek, ez azonban a mi viszonyaink között kivihetetlennek és indokolatlannak látszik.) Az étrendi kezelés céljai  Az optimális testtömeget és tápláltsági állapotot elérni és megtartani.  A vércukorértékeket a normális értékekhez legközelebb eső tartományban tartani. A diétát mindig személyre szólóan kell összeállítani. A napi ételnek tartalmaznia kell a szervezet számára szükséges valamennyi tápanyagot és a megfelelő energiamennyiséget. Ez tehát megegyezik az egészséges táplálkozás szempontjaival, amelyek az alábbiakban foglalhatók össze:  Fogyasszunk naponta többször (négyszer-ötször) nagy rosttartalmú gabonaféléket, zöldség- és főzelékféléket, gyümölcsöket.  Együnk naponta két-három étkezésre mérsékelt mennyiségű, állati eredetű fehérjeféleségeket, például sovány tejtermékeket, felvágottakat, húsokat.

50



Kerüljük vagy ritkán fogyasszunk cukrot, cukrozott termékeket, édességeket, alkoholt és nagy zsiradéktartalmú élelmiszereket (zsírt, vajat, szalonnát, tepertőt, csokoládét, diót, mogyorót stb.). Az inzulinkezelésre szorulók esetében a fentieken túlmenően az alkalmazott inzulin hatásgörbéjét figyelembe véve kell az étkezések számát, időpontját és szénhidráttartalmát megtervezni. Bizonyos értelemben tehát tudatosabb táplálkozásról van szó. Mitől függ a napi energiafogyasztás mennyisége? Ha diabeteses étrendjét tervezzük, első lépesként a napi energiafogyasztás mennyiségének a meghatározásához az alábbi szempontokat keli figyelembe vennünk:  testmagasság,  jelenlegi testtömeg,  életkor,  nem,  testi aktivitás. A táplálékkal a testbe jutó energia mennyisége az optimális tápláltsági állapot elérését kell szolgálja. Ez azt jelenti, hogy meg keli vizsgálnunk: az adott testtömeg megegyezik-e a kívánatossal. Ha számottevően eltér akár felfelé (túlsúly), akár lefelé (soványság), akkor az energiafelvételt vagy csökkentjük, vagy emeljük napi 500-1000 kcal-val. Az, hogy az adott testtömeg ideális-e, egyszerű képlettel számolható ki, amelyet testtömegindexnek (TTI) nevezünk. Ezt úgy számoljuk ki, hogy a kg-ban mért testtömeget elosztjuk a méterben mért testmagasság négyzetével. Például egy 1.76 m (176 cm) magas, 75 kg testtömegű ember testtömegindexe: 75 / 1.762 = 75 / 3,0976 = 24,2. A TTI rendes értéke 18,5 és 25 közötti. Ha a TTI nem éri el a 18,5-et, soványság áll lenn, s ennek megfelelően energiadúsabb étkezésre van szükség. Cukorbetegek esetében gyakran nem az energiafelvétel növelésére, hanem a kóros vizeletcukor-ürítés kiküszöbölésére, azaz az anyagcsere rendezésére van szükség a testtömeg normalizálásához. Ennek a fordítottja sokkal gyakoribb. A kövér diabeteses beteg TTI-e 25-30 közötti. A 30 feletti TTl-ű emberek elhízottak. Mindkét súlycsoportnál a napi energiafelvétel csökkentésére van szükség, adott esetben az alkalmazott inzulinadagok módosításával egybekötve. Az étrend tápanyag-összetétele Éjen fontos táplálkozási ajánlás, hogy az energiát adó tápanyagok (fehérje, zsír, szénhidrát) a megfelelő arányban legyenek a napi étrendben. Ez azt jeleni, hogy a táplálékkal felvett energia 15-20%-a fehérjéből, 30-35%-a zsírból, 45-55%-a szénhidrátból származzék. Ez egyúttal azt is jelenti - mint említettük -, hogy az optimális diabeteses étrend nem szénhidrátszegény, sokkal inkább szénhidrátdús kell legyen. Ez sem a betegek, sem az egészségügyi dolgozók köztudatába nem ivódott még be elég mélyen. Erre vezethető vissza az a gyakori hiba, hogy a tényleges energiaigénytől függetlenül — például egy rendes testtömegű tizenéves fiatal vagy egy sportoló huszonéves esetében - 180 vagy 200 g-ban javasolják korlátozni a napi szénhidrátfelvételt. Az eredmény az lesz, hogy az éhes és viszonylag sok energiát igénylő fiatal szénhidrát helyett zsírt és fehérjét fog fogyasztani, ekképp a tápanyagarányok nagymértékben eltolódnak, az étrend egészségtelenül zsírdússá és szénhidrátszegénnyé válik. A három tápanyag 1-1 g-ja a következő energiaértékű:

51

 szénhidrát: 4 kcal,  fehérje: 4 kcal,  zsír: 9 kcal Ez a 2000 kcal/nap energiatartalmú étrend esetében azt jelenti, hogy 1000 kcal/nap energiát - a napi összenergia-felvétel felét - kell szénhidrát formájában a szervezetbe juttatni. Ha 1 g szénhidrát elégetése során 4 kcal energia keletkezik, akkor 1000 / 4 = 250. A 2000 kcal/napi energiatartalmú étrendnek tehát 250 g szénhidrátot kell tartalmaznia. A 1. táblázat különböző energiatartalmú étrendekhez tartozó tápanyagmennyiségeket mutatja 50% szénhidrát-, 20% fehérje- és 30% zsírhányad esetén. Az étrend tápanyag-összetétele különböző energiatartalom mellett Energiatartalom kJ kcal 4200 1000 5900 1400 7600 1800 9240 2200 10920 2600

Szénhidrát g 125 175 225 275 325

Fehérje g 50 70 90 110 130

Zsír g 33 46 60 74 87

Bővebben a szénhidrátokról Megkülönböztetünk: a, Egyszerű cukrokat: ezeken belül is  monoszaharidokat, amilyen a szőlőcukor (glükóz), amely a gyümölcsökben és a mézben található, de a répacukor egyik alkotórésze is, valamint a gyümölcscukor (fruktóz), amely főként gyümölcsökben található, egyúttal a répacukor másik alkotóeleme;  diszaharidokat, amilyen a glükózból és fruktózból álló répacukor (szacharóz) - ez a kristály-, kocka- és porcukor, a glükózból és galaktózból álló tejcukor (laktóz), amely tejtermékekben fordul elő, valamint a két molekula glükózból álló malátacukor (maltóz), amely a sörben és a malátakávéban lelhető fel. b, Összetett cukrokat, köztük  a keményítőt (a legfontosabbat), amely szőlőcukorrá bomlik le az emésztőrendszerben. Főleg a búzalisztben (kenyérben, pékárukban, tésztafélékben), a burgonyában, a rizsben, a kukoricában, a szójában, a hüvelyesekben és kisebb mértékben a zöldségekben meg a salátákban található. A búzakemenyítőnek két változata ismeretes: az egyik az amilóz, amely elsősorban a durum búza lisztjében van, s amely lassan, elhúzódóan emeli a vércukorszintet (belőle készül a spagetti és a makaróni), a másik pedig az amilopektin, amely a legtöbb hazai kenyérben és tésztafélében megtalálható, s igen gyorsan emeli a vércukorszintet.  a növényi rostokat, amelyek az emberi szervezet számára nem emészthető szénhidrátokból állnak - ilyen a cellulóz (korpában, zöldségekben, mákban, száraz hüvelyesekben fordul elő) vagy a pektin (a gyümölcsökben lelhető fel). Minél több növényi rostot tartalmaz az étrend, annál elhúzódóbb a vércukorszint-emelő hatása.

52

A szénhidrátokat tartalmazó élelmiszerek és ételek vércukorszint-emelő hatása attól függ, hogy mennyi bennük az emészthető (hasznosuló) szénhidrát, az milyen gyorsan bomlik le szőlőcukorra, s milyen gyorsan szívódik fel. A vércukorszint-emelő hatás gyorsasága tehát függ  a szénhidrát fajtájától: az amilopektint tartalmazó gabonaszármazékok gyorsan lebomlanak,  a halmazállapottól: a szilárd táplálékok lassabban jutnak át a gyomron, míg a vízben oldott cukor igen gyorsan,  az étel zsír- és fehérjetartalmától: a tejcsokoládé, a fagylaltok nagy zsírtartalma elnyújtja a bennük levő cukor felszívódását,  az elkészítés módjától: a pelyhesített, erősen főzött, felaprított, reszelt, centrifugázott stb. élelmiszerekben levő szénhidrát gyorsabban emésztődik meg, mint a nyers, enyhén párolt élelmiszerben levő,  a rosttartalomtól: a nagy rosttartalmú zöldségek, hüvelyesek, teljes kiőrlésű lisztből készült korpás kenyér stb. vércukorszint-emelő hatása lassúbb. A glikémiás indexen azt értjük, hogy az adott étel vércukorszintet emelő hatása milyen arányú a szőlőcukor vércukorszintet emelő hatásához képest - ezt %-ban fejezzük ki. A cukorbetegeknek célszerű kerülniük a nagy glikémiás indexű élelmiszereket, s részesítsék előnyben a kis glikémiás indexű élelmiszerek fogyasztását. A 2. táblázat az ismertebb élelmiszerek glikémiás indexét tartalmazza. Az élelmiszerek glikémiás indexe a szénhidráttartalmukkal egyező mennyiségű glükóz által okozott vércukorszint-emelkedés százalékában 90-100%

70-90%

50-70% 30-50% 30% alatt

malátacukor, burgonyapürépor, főtt burgonya, méz, gabonapehely, kukoricapehely, rizspehely, valamim minden cukros (üdítő)ital fehér és félbarna kenyér, zsemle, kifli, Abonett, ostya, kétszersült, sós sütemények, kekszek, édes müzli, pudingpor, tejberizs, fehér liszt, főtt tésztafélék (a spagettit és a makarónit kivéve), kalács, szőlő, répacukor (szilárd ételben) zabpehely, kukorica, főt rizs, fekete kenyér, keserű csokoládé, banán, natúr (cukrozatlan) gyümölcslé tej, joghurt, kefir, legtöbb hazai gyümölcs, spagetti, makaróni, tejcsokoládé, tejszínes fagylaltok, sárgarépa gyümölcscukor, szorbit, lencse, bab, borsó, szójabab, dió, mogyoró, korpás müzli, színes főzelékek, saláták, cékla, retek, paprika, paradicsom

A félreértések elkerülése végett a fenti táblázat ismeretében sem javasoljuk, hogy a cukorbetegek a tejcsokoládét, vagy a fagylaltokat előnyben részesítsék a kenyérrel, a gyümölcsökkel stb. szemben, ugyanis a glikémiás index ismerete csupán egyike a helyes diétázás előfeltételeinek. Ugyanilyen fontos hangsúlyozni, hogy minél több természetes, ásványi sókban, rostokban és vitaminokban gazdag es lehetőleg energiaszegény élelmiszerekből álljon össze az étrend. Részletesebben a fehérjékről 53

A fehérjékből származnak a szervezetünk számára nélkülözhetetlen építőkövek, az aminosavak. A fehérjékhez részben húsok, húskészítmények, halak, tejtermékek és tojás (állati eredetű fehérjeforrások), részben kenyérfélék, liszt, rizs, száraz hüvelyesek és szója (növényi eredetű fehérjeforrások) révén jutunk hozzá. Az állati eredetű fehérjeforrások kiváló minőségű, úgynevezett teljes értékű fehérjéket tartalmaznak, ezért ezekből célszerű fedezni a napi fehérjeszükséglet körülbelül 50%-át (10-12 dkg hús, felvágott, 3-5 dl tej, joghurt, kevés sajt, túró formájában). Az állati eredetű fehérjék nem magukban fordulnak elő az élelmiszerekben, hanem zsírral és a tejtermékekben szénhidráttal együtt. Célszerű, hogy minél soványabb tejet, tejtermékeket, húst és húskészítményeket illesszünk az étrendbe, mivel csak ily módon teremthető meg az energiát adó tápanyagok megfelelő aránya. Ezért a zsíros húsok és húskészítmények helyett sovány marha-, sertés- és baromfihúst, halat, gépsonkát, sonkaszalámit és baromfifelvágottat javasolunk. Csak alkalmanként fogyasszon a beteg zsíros kolbászt és szalámiféléket, valamint kenőmájast. Ugyanígy előnyösebb a sovány, 1,5% zsírtartalmú tej, valamint a sovány sajtok fogyasztása. Jó tudni, a testtömegfeleslegért elsősorban nem a szénhidrátok, hanem a túlzott mértékben fogyasztott zsiradékok felelősek. Bővebben a zsírokról A táplálékkal a szervezetbe jutó zsír az eredete alapján lehet állati vagy növényi. Helyes, ha az állati és a növényi eredetű zsiradékok fele-fele arányban oszlanak meg a napi étrendben. A húsokkal, a húskészítményekkel és a tejtermékekkel tetemes mennyiségű állati eredetű (úgynevezett rejtett) zsiradékot veszünk magunkhoz, s vele együtt koleszterint is. Ezenfelül a diabeteses lehetőleg ne fogyasszon más állati eredetű zsiradékot (sertészsírt, vajat). Ételkészítéshez, kenyérkenéshez inkább növényi eredetű zsiradékot használjon (repce- vagy napraforgóolajat, margarint). Ahhoz, hogy ne lépje túl az ajánlott napi zsírfelvételt, a megfelelő nyersanyag-válogatás mellett célszerű olyan konyhatechnikai eljárásokat alkalmazni, amelyek nem növelik, hanem inkább csökkentik az ételek zsírtartalmát (ilyen a grillezés, a teflonedényben, az alufóliában, a grillzacskóban és a roston sütés). A „diétás élelmiszerekről” Nem csupán a cukorbetegeknek, hanem a teljes lakosságnak javasolhatók az energiamentes édesítőszerek, mert nem emelik a vércukorszintet. Tabletta, folyadék vagy por formájában kerülnek forgalomba. Jelenleg a hazai piacon négyfajta édesítőszer szerezhető be:  szacharin: 300-szor édesebb a cukornál, hőre bomlik, fémes mellékíze van  ciklamát: 50-szer édesebb a cukornál, hőálló, mellékízmentes  aceszulfám-K: 50-szer édesebb a cukornál, hőálló, mellékízmentes  aszpartám: 300-szor édesebb a cukornál, hőre bomlik A folyadékok (tea, kávé, kakaó), bizonyos ételek és édességek (palacsinta, gyümölcsleves, pudingok) édesítésére kiválóan alkalmasak. Közéjük sorolhatók a mesterséges édesítőkkel készítet (többnyire light jelzésű) energiamentes üdítőitalok is. A mesterséges édesítőszerek rendszeres használata engedélyezhető az édes ízt kedvelő cukorbetegeknek, de előnyös a cukor fogyasztását csökkenteni kívánó nem cukorbetegeknek is. Az említett édesítőszerekkel szemben nem javasolhatók a cukoréval azonos energiatartalmú és a vércukorszintet enyhén emelő szorbittal vagy fruktózzal készült „diabetikus" édesáruk. így a diétás sütemények, a csokoládék, a desszertek stb. (Fogyasztásuk esetén a napi szénhidrátmenynyiségbe beszámítandók!). Ha a diabeteses úgy véli, hogy ”diétás” élelmiszereket kell fogyaszta-

54

nia, könnyen abba a hibába eshet, hogy túlzásba viszi és az értékesebb élelmiszerek rovására teszi ezt. Ugyanakkor a testtömegét is nemkívánatos módon növelheti. Ezen túlmenően a szorbit fokozott bélmozgást, gázképződést és hasmenést okozhat. Kevésbé szigorú elbírálás alá esnek a diétás gyümölcsnektárok, befőttek és dzsemek. Ezek mesterséges édesítőszerrel és/vagy szorbittal, fruktózzal édesített termékek. Fogyasztásuk esetén a napi szénhidrátmennyiségbe beszámítandók, s csak erősen korlátozott fogyasztásukat tartjuk megengedhetőnek. Néhány szót az elvezeti szerekről  Nem élelmiszer, de itt említjük meg a dohányzást, amely mindenki számára egyértelműén káros, a cukorbetegeknek pedig „halálosnak” tekinthető méreg, mivel fokozza az érszövődmények kialakulását, ezért minden diabetesesnek a dohányzás kerülését, abbahagyását javasoljuk.  Tea, kávé: koffeintartalmuknál fogva élénkítő hatásúak. Naponta egy-két csészével fogyaszthatók, kívánság szerint mesterséges édesítőszerrel édesítve.  Alkohol: befolyásolja a cukoranyagcserét, így fogyasztásánál a cukorbetegeknek körültekintőnek kell lenniük. o Az alkohol mellett sok cukrot is tartalmazó italok (édes pezsgők, édes borok, aszú- és desszertborok, édes szamorodni, likőrök stb.) fogyasztása kerülendő, mert igen emelik a vércukorszintet. o Korlátozva fogyasztható (a vércukorszintet enyhén emelő) sör, félszáraz bor, félszáraz és száraz pezsgő. o Minimális mennyiségben megengedett a cukrot nem tartalmazó alkoholos italok (égetett szeszek, száraz borok, diétás sör) fogyasztása. Jó tudni, hogy az alkohol gátolja a máj cukorleadó képességét, ily módon hypoglykaemiát okozhat. Ezért ha a diabeteses ilyen italt fogyaszt, egyidejűleg szénhidrátot tartalmazó ételt is kell ennie. Az alkoholos italok egyébként csak ritkán és minimális mennyiségben ajánlhatók fogyasztásra. Tudni kell azt is, hogy az alkoholnak nagy az energiatartalma: 1 g alkohol elégetése során 7 kcal energia keletkezik a szervezetben. Ha valaki mégis rendszeresen kíván szeszes italt inni, napi 1-2 dl vörösbor fogyasztása megengedhető, mivel ennyi bizonyítottan véd a szív- és érrendszeri betegségek ellen. Az étkezések gyakorisága és szénhidráttartalmuk A gyakori - naponta ötszöri-hatszori - étkezéssel egyrészt mérsékelhető az étkezések utáni vércukorszint-emelkedés mértéke, másrészt az ételadag több kisebb részre osztása csökkentheti a testtömeg-gyarapodás veszélyét. A naponta egyszeri-kétszeri étkezés mellett fogyókúrázni szándékozók eleve kudarcra vannak ítélve, ezért napi többszöri étkezést javasolunk nekik. Általános szabályként kell elfogadni, hogy minden étkezésnek megfelelő mennyiségű szénhidrátot kell tartalmaznia. Az inzulinnal kezelt betegek esetében ez azért fontos, mert ha a folyamatos inzulinhatást gyakran ismétlődő szénhidrát bevitellel nem ellensúlyozzák, hypoglykaemia léphet fel. Több tényező függvénye, hogy kinek mikor mennyi szénhidrátot kell fogyasztania. Az egyik az, hogy a szervezet úgynevezett inzulinérzékenysége napszakosan ingadozik. A legkisebb reggel és késő délután, a legnagyobb délben és éjjel. Ezzel magyarázható, hogy ha reggel és délben azonos mennyiségű szénhidrátot fogyaszt a cukorbeteg, az reggel csaknem kétszeres mértékű vér-

55

cukorszint-emelkedést idézhet elő. Ezért reggelire kevesebb szénhidrátot célszerű fogyasztani, mint ebédre vagy vacsorára. Hogy mégis mennyit - legalábbis napi kétszeri, úgynevezett hagyományos, illetve napi egyszeri, bázisinzulinos intenzív inzulinkezelés mellett arra a 3. táblázatbeli adatok utalnak. Inzulinadás (óra) Étkezés (óra) A napi szénhidrátadag

6.00 6.30 20%

10.00 10%

12.00 12.30 35%

16.00 10%

18.00 18.30 20%

22.00 22.00 5%

Az inzulinkezelés és a diéta összhangja a) Napi négyszeri inzulinadás (intenzív inzulinkezelés) diétája napi egyszeri bázisinzulin adása esetén Ha az inzulinkezelést oly módon tesszük intenzívvé, hogy a három főétkezés előtt 30 perccel gyors hatású (Actrapid HM vagy Humulin R) inzulint kap a beteg, s lefekvés előtt a vércukrát reggelig szinten tartó, úgynevezett bázisinzulint kap, amely az esetek túlnyomó többségében NPH-készítmény (Insulatard HM vagy Humulin N), a diéta illesztése az alábbi módon történhet: Minthogy a gyors hatású inzulin hatástartama öt-hat óra, a betegnek általában öt-öt és fél órával az előző adag után meg kell kapnia a következő adagot, például 6.30 – 12.00 – 17.30 órakor. Ennek megfelelően hatszor kell étkeznie, s az ételek szénhidrát tartalmát hozzá kell igazítania az inzulin hatásához. A beteg - egyéni kívánságait is figyelembe véve - általában ebédre vagy vacsorára ehet a legtöbbet, ennél kevesebbet egyen reggelire és még kevesebbet a három kisétkezésre. Az utóvacsora általában nem mellőzhető. Az étkezések előtti inzulinadag a beteg óhaját lehetőség szerint megközelítő főétkezések mennyiségi és minőségi jellemzői alapján titrálandó ki oly módon, hogy az étkezések után egy-másfél órával mért vércukorszintek ne haladják meg a 9-10 mmol/l-t. Az egyszerre elfogyasztható maximális szénhidrátmennyiség még nehéz fizikai munkások, serdülők és aktív sportolók esetében se haladja meg a 80 g-ot, ez ugyanis csupán olyan adagú gyors hatású inzulinnal ellensúlyozható, hogy az két és fél-három órával később hypoglykaemia veszélyével fenyeget. b) Napi négyszeri inzulinadás (intenzív inzulinkezelés) diétája reggel és lefekvés előtti (esetleg még ebéd előtti) bázisinzulin adása mellett A napi négyszeri inzulinadás másik elterjedt formája a főétkezések előtt adott gyors hatású inzulinok mellett a reggel és lefekvés előtt - tehát napjában kétszer - alkalmazott bázisinzulin (többnyire NPH-készítmény). E módszernek a beteg számára előnye:  akár napjában csupán háromszor (ha reggel vagy délben nincs ideje, esetenként kétszer) étkezhet  az étkezések, főleg az ebéd időpontját tág határok között változtathatja  mennyiségileg és minőségileg nagymértékben liberalizált lehet a diéta Az étkezések szénhidráttartalma - maximum 80 g-ig - a beteg igényei szerint változhat, s egy-egy étkezésen belül is változtatható. Ha egyik nap 50, a másik nap 70 g szénhidrátot fogyaszt a beteg ebédre, ezt problémamentesen teheti, ha ismeri, hogy 10 g szénhidrát vércukorszint-emelő hatását milyen mennyiségű gyors hatású inzulinnal ellensúlyozhatja:

56

Napi inzulinigény E

10 g szénhidrát inzulinigénye 0,7 0,8 0,8 0,9 1,0 1,0 1,1 1,2 1,2 1,3 1,3 1,4 1,5 1,6 1,7

22 26 30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78

Az extragyors hatású inzulinok, amilyen a liszpro (Humalog) vagy az inzulin-aszpart (NovoRapid) alkalmazása eseten az inzulinok adásának csupán 5-10 perccel kell megelőznie az étkezést s figyelembe kell venni a gyors hatású inzulin 2-3 órás hatástartamát, tehát - elsősorban az 1. típusú diabetesben - gondoskodni kell a megfelelő gyakoriságú (kétszeri-háromszori) bázisinzulin adásáról is. Az extragyors hatású inzulint használó diabeteseseknek az mondható, hogy  a szervezet energiaigénye ez esetben is szem előtt tartandó.  az egészséges táplálkozás szempontjai változatlanul érvényesek (rostdús, esetleg napi többszöri étkezés) lehetnek. Ennek ellenére a napi háromszori étkezés is elegendő lehet, egyrészt a rohanó életei élő, változó napirendű fiataloknak, másrészt a fogyókúrázni vágyóknak a kevesebb energia- és szénhidrátfelvétel érdekében. Kis étkezések beiktatása esetén minden étkezés előtt szükség van megfelelő mennyiségű Humalog inzulinra is.  egy-egy étkezésre vonatkozóan nincs korlátozva a szénhidrát mennyisége (ez még vitatott), de a diabetesesnek meg kell tanulnia jól megbecsülni az elfogyasztandó étel szénhidráttartalmát. Kisgyermekeknek előnyös ez az inzulin, amelyet az általa elfogyasztott szénhidrátmennyiségtől függően étkezés után is beadhat neki a szülő.  alkalmanként nagyobb glikémiás indexű, illetve cukrot tartalmazó ételt is fogyaszthat a diabeteses. Rendkívüli többletétkezések - ünnepi desszertek, második vacsora stb., ez egyébként a mindennapok alkalmával nem gyakori - is jól kezelhetők az extragyors inzulinnal, természetesen a pluszenergia-felvételt is figyelembe véve. Összefoglalás Az intenzív inzulinkezelési módszer minimális kockázatú és sikeres alkalmazásához elengedhetetlen, hogy a diabeteses beteg saját anyagcseréjének irányításához, ezen belül az ételek szénhid-

57

ráttartalmának megbecsüléséhez, az egy-egy étkezéshez szükséges gyors hatású inzulin adagjának megítéléséhez megfelelő, magas szintű ismeretekkel rendelkezzék. Ezeket részben könyvekből, részben speciális tanfolyamokon, részben pedig az orvos-beteg találkozók során szerezheti meg. További feltétel a vércukor rendszeres, napi háromszori-ötszöri mérése. Ismernie kell a különféle szénhidráttartalmú ételek vércukorszint-emelő hasasai is. A 4. táblázat segítséget nyújthat abban, hogy a napi össz-inzulinigény függvényében durván megbecsülje az elfogyasztani szándékozott szénhidrát gyors hatású inzulin iránti igényét, azaz azt, hogy az étkezese előtt hány E Actrapid HM, Hamuim R, illetve Humalog inzulint adjon be magának. Ahhoz, hogy a beteg meggyőződhessen arról, hogy a beadott inzulin megfelelő adagú volt-e, esetleg sok vagy kevés volt egy-egy ételféleség esetén, arra is feltétlenül szükség van, hogy egy-egy étkezés után megmérje a vércukorértékét. Az elmondottakból látható, hogy a diabetes dietoterápiája igen bonyolult, nagy elméleti tudást, gyakorlati tapasztalatot és főként időt meg energiát, valamint lehetőség szerint speciális felkészültségű szakemberek (dietetikusok) közreműködését igényli. Ezt kívánja szolgálni ez az írás is.

58

12. Candida diéta Candidiásisban az egész emésztőrendszer folyamatosan enyhén gyulladt állapotban van. Ez már önmagában is hátráltatja a megfelelő mennyiségű tápanyag felszívódást. Ilyen esetben nagymértékben hátráltatja a tápanyag-felszívódást a rendszertelen evés, a sok „mű” anyag, és a gyulladásos állapot mellett: a gombák által termelt méreganyagok (ráadásul: amikor a gomba elpusztul, akkor egészen a kiürítéséig mérgezi a szervezetet). A gomba megtelepszik a bélfalon, pusztít a bélbolyhokból, a környezetét enyhén gyulladt állapotban tartja, és a véráram útján, a hasznos tápanyagokkal együtt a méreganyaga eljut a sejtekhez, szövetekhez, stb. Ahhoz, hogy a méreganyag ne tudjon „ráülni” a sejtekre, gondoskodnunk kell a folyamatos eltávolításáról. Erre a legalkalmasabb a FOLYADÉK! Naponta 3l folyadékot meg kell inni! Ez csak víz, vagy tea lehet!

TERMÉSZETES ALAPANYAGOK! Ez a gondolat mindig ott motoszkáljon a fejében, amikor vásárol! Az alapteák jók, de pl. az epres filteres tea már nem, mert rengeteg „mű” anyagot tartalmaz. (Műanyag = tartósítószer, ízfokozó, állományjavító, színfokozó stb.). Szárított gyümölcsökből készült teákat esetenként ihat. Ásványvizet csak úgy fogyaszthat, ha az szénsavmentes, és minden nap (egy hétig) más márkájú. Ugyanis ahány márka, annyiféle összetétel, és ha mindig ugyanazt fogyasztjuk, akkor a szervezetünk természetes ásványi anyag egyensúlyát sikeresen befolyásoljuk negatív irányba. Talán egy hét átlagában ez a probléma nem jelentkezik. Tehát naponta más márka, - egy hétig - aztán kezdődhet elölről. Tea és más italok, ételek ízesítése: mesterséges édesítőkkel. (Ezek tabletta vagy cseppfolyós formák). A cukorpótló anyagot nem használhatja! (Ez úgy néz ki, mint a kikristályosodott porcukor. Pl. Glukonon, Canderel.) Mivel a cukorbetegek számára előállított kekszek, csokik, cukorkák, nápolyik, stb. is cukorpótló anyagok felhasználásával készülnek, így azok sem illeszthetőek be az étrendbe.

TILOS: cukor, méz lekvár, és minden ezzel készült étel és ital. Ennek értelmében a folyadékfogyasztás nem fedezhető gyümölcslevekkel. A 100%-osokból időnként fogyaszthat, de mivel a napi gyümölcsfogyasztás maximum 15 dkg, így ezt nem érdemes facsart gyümölcsre elpazarolni! Gyümölcsök: banán, szőlő és aszalt gyümölcsök (mazsola is) kivételével gyakorlatilag bármelyik ehető. Fontos: maximum 15 dkg/nap Csak ép és egészséges lehet a gyümölcs (a „faricskált” alma nyersen nem, csak hőhatás után fogyasztható)!

59

Tilos a primőr fogyasztása és a nem Magyarországon termett gyümölcsök fogyasztása is. A mirelit gyümölcsök fogyaszthatóak. Zöldségek: 



  

TILOS a primőrök fogyasztása, csak idényjellegűt, vagy mirelitet lehet megvenni. Naponta legalább négyféle színűt egyen, mert annál komplexebb lesz az ásványianyag- és vitaminbevitel. Fontos: a gombák eszméletlen gyorsan szaporodnak az egyszerű szénhidrátokon, a harcot velük felvevő hasznos baktériumok pedig a rostok anyagain tudnak a legjobban szaporodni. Éppen ezért a diéta alapját a zöldségfélék képezik. Nem fogyaszthatóak legalább 4 hónapig: szárazhüvelyesek, kukorica, sütőtök, savanyú káposzta, kovászos uborka. Limitált mennyiségek: burgonya 20 dkg/alkalom, zöldborsó A napi zöldségbevitel legalább 50 dkg legyen. (Lehet a zöldséget sütni, főzni, párolni, rétegezni, elkészíthető levesnek, mártásnak, főzeléknek, tortának, stb.)

Gabonafélék: 





 

Csak a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyerek és péksütemények fogyaszthatóak. Ne színre vegyük a kenyeret, hanem mindig nézzük meg az összetételt. A barna kenyereknek csak kb. 10%-a készül teljes kiőrlésű lisztből, a többinél a fehér lisztet keverik színanyagokkal. Semmiféle finomított lisztes termék nem fogyasztható (nem jó a graham kenyér sem, mert ott a finomlisztet keverik vissza korpával, de az nem egyenértékű a teljes kiőrlésű liszttel, a fehér liszt a legelső lépésben - ugyanis - cukorrá bomlik a szervezetben). Gyakorlatilag nincs értelme megvenni a drága candidás kenyeret, mert ha az ember mindent betart, akkor a teljes kiőrlésű lisztből készült „hagyományos” kenyerek is beépíthetőek az étrendbe. Fogyasztás előtt mindig pirítsa meg enyhén a kenyeret. Az ismert élettani hatás mellett gyakorlatilag fertőtlenít is (a levegőben sokféle gombaspóra kóricál, amelyek szeretnek megtelepedni a kenyerek felületén). Az ételek sűrítéséhez teljes kiőrlésű lisztet használjon. Barnarizs: 7dkg nyersen/alkalom

Húsfélék:    

Legyen minél könnyebben emészthető („gyulladt” belek miatt), pl. csirke, pulyka Hal: minimum 10 dkg/hét Megbízható nyersanyagforrás! Zsírszegény konyhatechnológia (könnyebb emészthetőség miatt) pl. teflon, cserépedény, grillezés, roston sütés, jénai tál, sóra ültetés, sütőzacskó, alufólia, stb.

Zsiradékok:   

Hidegen sajtolt olajak (más néven: extra szűz olajok) Vaj, liba-, kacsa-, sertészsír (de csak kenyérhez!) TILOS: margarin, hagyományos étolajak (ezeknek már szinte semmi köze az olajos maghoz, hanem inkább az egészséget nagyban romboló műanyagokként kell rájuk tekinteni)

60

Tojás:  

Zsírszegény konyhatechnológia Ha bírja, akkor nyugodtan ehető

Olajos magok:  

Legalább 3 dkg/nap, több lehet, kevesebb nem Ha avas ízt érez, azonnal köpje ki!

Tejtermékek:  

    

Csak a natúr termékeket veheti meg, Aztán ízesítheti, pl. a natúr joghurtot mirelit gyümölccsel Túrót jó lenne mindennap valamilyen formában enni (körözött, túrógombóc, túrófelfújt, palacsintába édesítőszerrel túrótöltelék, vagy: túró+joghurt+gyümölcs - gyümölcsös túrókrém). Nagyon jó májvédő hatással bír. TILOS: kefir, tejszín, tejföl Tejet csak akkor igyon, ha nem puffasztja! Egyébként 3 dl/nap elég! Kockasajtok közül a fehér színűek a jók A kemény sajtokat reszelje meg (az ementáli lenne a legideálisabb) Mozzarella sajt

Felvágottak:  

Sajnos a boltokban egyáltalán nem kapható olyan, amelyik beépíthető a diétába „Házi" felvágottakat kell készíteni. Pl. o „debreceni karaj”: pulykahúsba töltött házi kolbászmassza o töltött vagdalt: nemcsak tojással tölthető, hanem bármilyen zöldséggel (sütőben megsüti, és hidegen vágva olyan, mint egy tavaszi felvágott) o zöldséges pulykatekercs: kihűlve felvágja, vajas kenyérre teszi, szór rá reszelt sajtot, és megsüti melegszendvicsnek) o készítse el azokat a töltött, rakott, tűzdelt, göngyölt, stb. húsokat, amelyeket Karácsonykor, Húsvétkor szokott stb.

Táplálékkiegészítők:     

Béres csepp (előírás szerint) C-vitamin rágótabletta (minimum 1500 mg/nap) Multivitamin pezsgőtabletta (szénsav pezsegjen el) Protexin Grapefruitmag-kivonat (meghűléses időszakban gargalizáláshoz, és nem lenyelni!)

61

IV. Betegek táplálkozása 1.

Dializált betegek diétás kezelése

A dialízis elkezdése után oka-vesztetté válik a fehérjeszegény diéta folytatása. Téves az elgondolás, hogy a további fehérjemegszorítással csökkenthető lenne a dialízisek száma, vagy időtartama. Viszont mind a peritoneális, mind a hemodialízis során aminosavakat veszít a szervezet a dializáló folyadékokkal. A peritoneális dialízis során a vesztés a napi 5-15 g-nak megfelelő fehérjemennyiséget is elérheti. A hemodialízisek során a vesztés kisebb, de számottevő. Emiatt jelentős fehérjepótlás, hemodialízisen legalább 1,1-1,3 g/tskg/nap, peritoneális dialízisen 1,3-1,5 g/tskg/nap, legalább felerészben magas biológiai értékű fehérje bevitele szükséges. Sok beteg nehezen szokja meg, hogy a korábbi megszorítás helyett bővebb fehérjebevitel szükséges. Ugyancsak az alultáplálás elkerülése miatt szükséges a megfelelő kalória bevitele. A napi bevitel dializált betegben is legalább 35 kcal/tskg legyen, mely a fehérjemegszorítás hiánya miatt könynyebben biztosítható, mint a predializis stádiumban. Hízás esetén ill. peritoneális dialízisen ennél valamivel kevesebb (30-35 kcal/tskg) is elégséges, mert a hasüri folyadék jelentős mennyiségű cukrot tartalmaz, melynek 3/4-e felszívódik, kalóriává alakul. A kalória legfeljebb 30%-a származhat zsírokból. Peritoneális dialízisen talán még fontosabb a zsírok megszorítása, mert a vér triglycerid tartalma egyébként is megemelkedik a glükóz bevitel miatt. A foszforbevitel továbbra sem haladhatja meg a napi 1000 mg-ot, amit sokszor nehéz megvalósítani a fokozott fehérjebevitel mellett. A foszfordús ételek fogyasztása továbbra is tilos (lásd idült veseelégtelenség), és a legtöbb betegnél szükséges orális foszfátkötő (kalcium-karbonát vagy acetát) alkalmazása is, hogy a szérum foszfátszint 1,8 mmol/l alatt maradjon. Továbbra is lényeges a nátrium (<2-3 g/nap) és kálium (<2 g/nap) bevitel csökkentése. Ha a vizelet mennyisége is csökken, akkor a folyadékfelvétel is jelentősen korlátozandó, oliguria (napi 500 ml-nél kevesebb vizelet) esetén max. 1000-1500 ml folyadékot lehet fogyasztani.

Vesetranszplantált betegek diétája A diétás kezelés nem ér véget a vesetranszplantációval. Két ok miatt szükséges továbbra is a diétára figyelni. Egyrészt a veseátültetéssel ideális esetben is csak a hiányzó nephronok felét tudjuk pótolni, melyek egy része azonban a vesekivétel és beültetés során és után jelentős károsodást szenvedhet különböző okok miatt. A megmaradtak működését ezért ugyanúgy kell védenünk a fehérjeszegény diétával, mint a saját veséket a dialízist megelőzően. Másrészről a beültetett vese kilökődését megakadályozó gyógyszeres kezelés kedvezőtlen mellékhatásait (elhízás, gyakori cukorbetegség, magas vérzsírok, magas vérnyomás, érelmeszesedés) is ki kell védenünk.

62

Az átültetést követő első napokban, hetekben bővebb fehérje (1,2 g/tskg/nap) és kalória (40 kcal/tskg/nap) bevitel szükséges a műtéti stressz és nagyadagú szteroid kezelés miatt fokozott katabolizmus miatt. Ezt követően a fehérjebevitelt a vesefunkció határozza meg; normális vagy kissé emelkedett szérum creatinin (<180 umol/l) esetén mérsékelt, magasabb értékek esetén szigorúbb (0,8-0,6 g/tskg/nap) fehérje megszorítást alkalmazunk. A stabil állapot elérése után a kalória bevitelt napi 30-35 kcal/tskg-ra kell csökkenteni, elhízás esetén ennél kevesebb szükséges. A gyakori magas koleszterinszint miatt a zsírbevitel csökkentendő elsősorban. Cukorbetegség jelentkezése esetén a szénhidrátok fogyasztását is meg kell szorítanunk.

Az alultáplálás jelei és megelőzése veseelégtelenségben Alultáplálásra leginkább a testsúly folyamatos csökkenése utal, ezt kritikusnak tartjuk, ha az ideális súly 85%-a alá esik. A testsúly ellenőrzésén kívül csökkent energiabevitelre következtethetünk, ha az izmok sorvadását (felkarkörfogat csökkenés), a bőrredő vastagságának csökkenését észleljük. A gyermekek esetében a testsúly, testmagasság, fejkörfogat növekedés nem megfelelő ütemű, elmarad a kortársakétól. A laboratóriumi adatok közül a szérum albumin szint csökkenése a leginkább használható jel. Az utóbbi időben egyre több helyen van lehetőség a testöszszetétel egyszerű vizsgálatára, az ún. bioimpedancia mérésére. Az alultáplálás rossz prognosztikai jel, kialakulása esetén jelentősen megnő a szövődmények száma és súlyossága, fokozódik a betegek halálozása, ezért ezt mindenképpen el kell kerülni. Ennek megelőzése céljából a predialízis stádiumban alapvető, hogy a diéta optimális fehérje és kalória bevitelét biztosítsuk. A dialízist időben, még az alultáplálás jelentkezése előtt el kell kezdeni. Dializált beteg esetében a diéta mellett a dialízis "adagjának" ellenőrzése és emelése, kiegészítő táplálás (tápszerek, ketosavak, szükség esetén szonda vagy infúziós táplálás), biokompatibilis membrán alkalmazása lehet szükséges. Vesetranszplantáció után a túlzó mértékű immunszuppressziv, szteroid kezelés következtében fokozódhat a fehérjelebontás.

Diéta nephrosys syndromában A vesebetegségek diétás kezelése kapcsán szót kell ejtenünk még egy speciális kórképben, a nephrosis syndroma kezelésben alkalmazott diétáról. A betegséget a nagyfokú fehérjevizelés (napi 3,5 g felett) jellemzi. Ennek következtében a vér fehérjetartama lecsökken, mely miatt víz lép ki a szövetek közé, és az egész szervezetben vizenyők keletkezhetnek. A máj fokozott fehérjeképzéssel próbálja a vesztést ellensúlyozni, ennek következménye elsősorban a cholesterinszint emelkedése és a véralvadásra (trombosisra) való fokozott hajlam. Korábban a nagyfokú fehérjevesztés miatt fehérjedús diétát, fehérjepótlást írtunk elő a nephrosis syndromás betegeknek. Ezzel azonban fokoztuk a fehérjevizelést, képletesen mintha egy lyukas hordóba töltöttük volna a vizet, aminek következtében egyre nagyobb lyuk keletkezett volna. Ma már meggyőző vizsgálatok bizonyították, hogy a fokozott vesztés ellenére nephrosis syndromában is

63

a fehérje megszorítása szükséges, hogy csökkentsük a glomeruláris hyperfiltrációt. Az ajánlott bevitelt a következőképpen számoljuk ki: 0,8 g/tskg/nap plusz a vizelettel ürített napi fehérjemennyiség, pl. 5g/nap proteinuria és 60 kg beteg esetén 5+(60x0,8) = 53 g. A fokozott vízvisszatartás miatt a nátriumbevitel (<2 g/nap), a magas cholesterin miatt a zsírfogyasztás is korlátozandó. Vagyis az ajánlott kalória (35 kcal/tskg/nap) nagy részét a szénhidrátokból kell biztosítanunk.

Dializált beteg étrendje Energiabevitel: 35 kcal/tskg/nap, amely egy 60 kg-os betegnél 2100 kcal energiabevitelt jelent. Fehérjebevitel: 1,2-1,4 g/tskg/nap, amely egy 60 kg-os betegnél 72-84 g fehérjét jelent. Kálium bevitel: max. 2000 mg/nap Foszforbevitel: max. 800 mg/nap Sóbevitel:

max. 3-5 g/nap

Folyadékbevitel kiszámítási módja: 24 óra alatt ürített vizeletmennyiség + 500 ml

A diétában az élelmi anyagok széles köre használható fel. Az egyetlen szempont, amit érdemes szem előtt tartani: mindent fogyaszthat a beteg, csak mértékkel! A napi folyadékbevitelbe bele kell számolni az elfogyasztott levest, kávét, teát, főzeléket, ill. a nagyobb víztartalmú gyümölcsöket (pl. dinnye), tejtermékeket (pl. kefir, tejföl), fagylaltokat, vagyis minden olyan anyagot, amely folyékony vagy félfolyékony halmazállapotú. A következő szabályok érvényesek az élelmi anyagok étrendbe való beillesztése során: 1. Húsok, húskészítmények: Fogyasztásuk kimondottan nagy jelentőségű, mivel a napi fehérjebevitel alapkövét képezik. Valamennyi húsféle beleillik a diétába, de az egészséges táplálkozás szabályait szem előtt tartva elsősorban a baromfi és marhahús, ritkábban a sertéshús fogyasztását kell szorgalmazni napi 10-15 dkg-os mennyiségben. A halakban lévő fehérje kimondottan előnyös az emberi szervezet számára, de magas foszfortartalmuk miatt csak ritkábban javasolt a fogyasztásuk, (havi 1-2 alkalom). Felvágottak közül elsősorban a sovány, fehérjében gazdag változatok ajánlottak: párizsi, sonkaszalámi, zala felvágott, gépsonka stb. A füstölt, pácolt készítményeket magas zsír, só és foszfortartalmuk miatt célszerű alkalmanként fogyasztani vagy csak ételízesítésre használni. 2. Tej, tejtermékek: A napi fehérjeigény biztosítása miatt szintén nagyjelentőségű a fogyasztásuk, de magas kálium és foszfortartalmuk miatt csak meghatározott mennyiségben javasoltak.

64

Tejből vagy tejes italból napi 2-3 dl ajánlott, míg az egyéb tejtermékeket inkább csak segédanyagként vagy ételkészítéshez használjuk fel. Ha a tejfogyasztás nehézségekbe ütközik, abban az esetben a napi 3 dl tejnek megfelelő tejtermék elfogyasztható. Keménysajtokból egyszerre 3-4 dkg javasolt, míg a lágy, krémes sajtok (mackó, Medve, Camping) bevitelét ritkítani kell. 3. Tojás: Heti 3-4 db bátran beilleszthető az étrendbe önálló ételként, ill. ételalapanyagként is. 4. Gyümölcsök: A legtöbb gyümölcsféle fogyasztható napi 10-20 dkg-os mennyiségben, míg a magas káliumtartalmúakat jó ha teljesen kiiktatjuk a diétából vagy ritkán fogyasztjuk. Ezek a következők: banán, kivi, minden aszalt gyümölcs, olajos magvak (dió, mandula, mogyoró). A sárgabarack, szilva és szőlő szintén a korlátozott mennyiségben, nagy odafigyeléssel fogyasztható gyümölcsök közé tartoznak. Bár nem gyümölcs mégis itt hívom fel a figyelmet a magas kálium és foszfortartalmú mák étrendből való kiiktatására. Befőttek 2-2,5 dl-es mennyiségben beilleszthetők az étrendbe, kizárólag arra kell ügyelni, hogy a befőttlé ne kerüljön fogyasztásra magasabb káliumtartalma miatt. 5. Zöldségfélék: Azok a szabályok vonatkoznak a zöldségekre, mint a gyümölcsökre, vagyis néhány kivételtől eltekintve ajánlottak. Változatosan elkészíthetők, egy-egy étkezésnél 15-20 dkg-os mennyiségben használhatók fel (ez a mennyiség kb. 2 dl főzeléknek felel meg). A következő zöldségek és főzelékfélék fogyaszthatók: burgonya zöldbab, zöldborsó, fejeskáposzta, tök, paradicsom, karfiol, cukkini, fejes saláta, fokhagyma, karalábé, padlizsán, petrezselyemgyökér, retek, sárgarépa, sóska, spárga, uborka, vöröshagyma, zöldpaprika, ritkábban spenót és kelkáposzta. Hatékonyan csökkenthető az előbb felsorolt élelmi anyagok káliumtartalma az első főzővíz leöntésével, ill. áztatással. A bab, a lencse, a szárazborsó magas kálium és foszfortartalommal rendelkező szárazhüvelyesek, ezért fogyasztásukat havi 1-2 alkalomra kell korlátozni. A gombaféléket, különösen az erdei gombákat inkább ízesítésre használjuk. Önálló ételként csak a laskagombából készült étel ajánlott. 6. Rizs: Szabadon fogyasztható, tetszőlegesen elkészítve. 7. Tésztafélék: Fontos energiaforrások, bármilyen formában elkészítve javasoltak, kivéve a mákos és diós tésztát, süteményeket. 8. Kenyér és péksütemény: Nincs korlátozás. A rozskenyérnek, ill. a barna kenyérnek magasabb a káliumtartalmuk.

65

Összefoglalva tehát az étrendben fontos a magas fehérjebevitel, melynek alapját a húsok, tej, tejtermékek és a tojás képezik. Alapvetően mindenféle élelmi anyag fogyasztható, kizárólag az előzőekben említett magasabb kálium és foszfortartalmúakat érdemes mellőzni. A sómegszorítás betartása érdekében célszerű az ételek sótlanul való elkészítése után, a készétel felületi sózását alkalmazni. Abban az esetben, ha a veseelégtelenséghez cukorbetegség is társul, akkor az étrendből ki kell iktatni a cukorfogyasztást, ill. minden olyan élelmiszer, étel, ital bevitelét, amelyek cukrot tartalmaznak. Cukor helyett mesterséges édesítőt kell használni! (Polysett, Poly-sweet, Nutra sweet, Canderel, Sacharin stb.)

66

2.

Hyperlipoproteinemia diétás kezelése

Hyperlipoproteinemiának nevezzük a vér magas lipoprotein szintjével járó kóros állapotokat. Elsődleges hyperlipoproteinémiák: A Se koleszterin, vagy triglicerid, vagy mindkettő szintje magas, de hátterében betegség nincs ami indokolná - öröklődik! Secunder hyperlipoproteinémiák: klinikai tünet, más alapbetegség áll a háttérben (urémia, nephrózis, cukorbetegség, alkoholizmus, gyógyszerek szedése, hyperurikémia) 1976: Fredriekson és mtsai: 6 csoportot különböztettek meg 1970: WHO elfogadta a csoportosítást

LIPID: koleszterin, triglicerid LIPOPROTEIN: LDL, HDL stb.

I. 

csoport Magas triglicerid szint, kis mértékben emelkedett Se koleszterin szint, kiolmikron megnövekedett.  Zsír: 30-35g/nap (megszorítás!)  MCT - zsírok használata (ráma)  Zsírban oldódó vitamin bevitel pótlása  Nem túl jellemző az elhízás, de oda kell figyelni rá! II. csoport  II.A Se koleszterin magas, LDL magas, triglicerid normális o Diéta célja: LDL-t csökkenteni kell o Zsírbevitel csökkentése, főleg az állati eredetű zsírbevitel, 200 mg koleszterinbevitel javasolt naponta.  II.B Se koleszterin magas, triglicerid magas, LDL, VLDL magas o Diéta célja: a testtömeg csökkentése, normál testsúly megtartása, zsírbevitel csökkentése, főleg a telített zsíroké. o Egyszerű cukrok teljes elhagyása, rost adása. o Alkohol teljes elhagyása. III. csoport  Se koleszterin magas, triglicerid magas, DDL magas  Diéta egyenlő II.B (DDL, LDL ill. VLDL közötti állapot) IV. csoport 

Se koleszterin szint normális vagy kicsit magasabb, triglicerid magas, VLDL jellemzően magas

67



Tünet hypertónia, hyperurikémia, obesitas, inzulinrezisztencia, hyperinzulinaemia, artheriosklerózis.  Diéta: energia szegény étrend, magas rostbevitel, egyszerű cukrok elhagyása, alkoholtilalom. V. csoport  Mérsékelten emelkedett Se koleszterin, nagyon magas triglicerid, nagy kilonikron, VLDL szint magas  Energia bevitel csökkentése és normál testsúly elérése a cél.  Zsírbevitel csökkentése, főleg a telített zsír  Rostbőség, alkoholtilalom, egyszerű szénhidrátok megszorítása

68

3.

Epebetegsége diétás kezelése

Panaszos periódusban: 2-3 óránként gyakori, kismennyiségű étkezés           

energiaszegény, az elhízás csökkentésére csökkenteni kell a felhasznált zsír, vaj, szalonna, tejszín, tejföl mennyiségét főzelék, burgonya, húsok elkészítéséhez zsírszegény módok (párolás, főzés, teflonedény, alufólia) kakaóvaj, csokoládé kiiktatandó egy lágy tojás megengedett, a tojásfehérje nem tartalmaz zsírt kevesebb cukor, több keményítő a gyümölcsök nyersen, cukormentesen tévhit, hogy a gyümölcshéj, nyers uborka, paradicsom, zöldpaprika rohamot vált ki a zöldségben, főzelékfélékben, kenyérben levő keményítő nem okoz görcsöt a tök, karfiol, paraj rostszegény a rostgazdag karalábé, káposzta, kelkáposzta is fogyasztható, ha nyitott lábasban, fedő nélkül főzik

Epeköves roham, cholecystitis esetén:        

koplalás egy-két napig, tea rántott leves (szárazon pirított lisztből) héjában főtt, hámozott, leszűrt burgonya zöldség-bouillon, zöldségpüré leves vagy burgonyapüré leves, főtt húsgombóc, főtt csirke, főtt sovány hal, főtt borjúhús piskóta, habfelfújt, zsírszegény keksz, almapüré üres alma vagy citromturmix másnapos vagy pirított kenyér, kétszersült gyümölcsíz, méz

Kerülni ajánlott: hagyma, retek, paprika, friss kenyér, kelt tészta, kelvirág, paradicsom, mustár, petrezselyem, káposztafélék, éretlen gyümölcs, jégbehűtött étel, ital, tömény alkoholos ital.

Dezalko teák ismertetése 3 féle ismertetés   

Detoxikáló és máj védő tea 90 g Nyugtató tea 60 g Alkoholéhséget csökkentő tea 90 g

Kapható: a gyógyszertárakban és gyógynövény boltokban Lejárati idejük: 18 hónap 69

Az alkalmazás javasolt időtartama változó, a használati utasítással együtt a dobozon található.

I.

Detoxikáló és májvédő tea

Használati utasítás: Egy púpozott evőkanál (kb. 7 g) teakeverék 2,5 dl forró vízzel leöntjük. Lefedve 1/2 óra hosszan állni hagyjuk, majd leszűrjük. Tetszés szerint ízesítve, étkezés előtt vagy közben fogyasztjuk naponta 3-szor.

II.

Nyugtató tea

Használati utasítás: Egy púpozott evőkanál teakeveréket (kb. 5 g) 2,5 dl forró vízzel leöntjük. Lefedve 15 percig állni hagyjuk, majd leszűrjük. Tetszés szerint ízesítve, lefekvés előtt 1/2 órával és szükség esetén napközben is fogyasztható (naponta legfeljebb 3-4-szer). MEGJEGYZÉS: Az alkalmazási idő alatt a napozás kerülendő! Járművezetők, magasban vagy veszélyes gépen dolgozók csak este alkalmazhatják. Alkalmazás javasolt időtartama: 4-6 hét.

III.

Alkoholéhséget csökkentő tea

Használati utasítás: Egy púpozott evőkanál (kb. 6 g) teakeveréket 2,5 dl fonó vízzel leöntünk, majd lefedve félreteszszük és 15 perc állás után leszűrjük. Ízesítés nélkül, étkezés előtt 1/2 órával naponta legalább 2szer fogyasztjuk. Alkalmazás javasolt időtartama: 6 hónap.

70

4.

Diéta epeműtét után

Az epeműtéten átesett betegek végleges gyógyulása függ a fokozatosan felépülő diétás étkezéstől is. A műtéttől számított 3-4 hétig zsír-, rost- és fűszerszegény étrend folyékonypépes, pépes változata ajánlott. A későbbiekben pedig csak az állati eredetű zsiradékok korlátozott fogyasztását és inkább rostban gazdagabb táplálkozást javasoljuk, ami a tápláltsági állapottól függően legyen mérsékelten energiaszegény is. A kórházból való elbocsátás utáni étrendre vonatkozó tanácsok:  



 



  

 



naponta gyakran, legalább 5 alkalommal, egyszerre keveset egyék, minden újonnan bevezetett ételt kisebb adagban kell kipróbálni, és több alkalommal növelni az adag nagyságát a kívánt mértékig - amennyiben panaszt okoz, fél évre iktassuk ki az étrendből saláták közül a műtét után 3-6 hét között a zsengébb, rostszegény fajtákat (cékla, fejes-, burgonyasaláta, hagyma nélkül), később pedig minél változatosabb formában valamenynyi fogyasztható puha húsú gyümölcsöket a műtét utáni hetekben kompótként, később hámozva, nyersen, 4-6 hét után pedig minden fajtából bőven alkalmazható az étrendben zsiradékok közül a növényi eredetűek használatát tartjuk kívánatosnak (napraforgóolaj, ráma margarin, hidegen sajtolt olajak), de a hatodik hét után megpróbálható, hogy a vajat, füstölt szalonnát tűri-e a szervezet, Bár az utóbbinak inkább ételízesítésben legyen szerepe, mert ebből nagyobb mennyiség fogyasztása ellentmond a korszerű táplálkozás alapelveinek sovány húsokat (baromfi, galamb, hal, marha, házinyúl, sertés) eleinte darálva, egyben sütve, főzve, párolva zsiradék nélkül kell elkészíteni; a továbbiakban is ajánlatos a sovány húsrészeket előnyben részesíteni minimális zsiradékkal elkészítve, hiszen az epeműtéten átesett betegek nagy része hajlamos az elhízásra; a belsőségek közül a máj, tüdő, szív, kevés zsiradékkal elkészítve fogyasztható hentesáruk közül eleinte a gépsonka, vörösáruk, sonkafelvágottak, későbbiekben is a felvágottak, szalámik zsírszegényebb változatait és kisebb mennyiségben javasoljuk, a tojás szerepét az egyéni tűrőképesség határozza meg, magas koleszterintartalma miatt fogyasztása mértéktartó legyen (a tojásfehérjét korlátozás nélkül fel lehet használni) liszt, búzadara,- rizs, péksütemények, kenyér fogyaszthatók az étrendben változatosan elkészítve; a műtét utáni hetekben a fehérebb lisztből készült, rostszegényebb péksütemények javasoltak, másnapos vagy pirított formában, míg a 6. hét után minél barnább, teljesebb kiőrlésű lisztből készült kenyerek fogyasztását részesítsék előnyben burgonya- a zsírban sült változatok kivételével korlátozás nélkül fogyasztható, élvezeti cikkek: a tea, kakaó tetszés szerinti mennyiségben, a kávéból napi 1-2 adag javasolt; tömény szeszt ne, sört, bort alkalmanként, keveset szabad fogyasztani a műtét után 6. héttől, üdítő italok közül a szénsavmentesek ajánlottak a műtét után, később is ezek energiaszegény változatai előnyösebbek tej és tejtermékek a vaj, tejszín, tejföl kivételével korlátozás nélkül fogyaszthatók

71

5.

A hasnyálmirigy-gyulladás diétás kezelése

A hasnyálmirigy leggyakoribb betegsége a gyulladás, amelynek heveny (acut) és idült (krónikus) formáját különböztetjük meg. A heveny formára jellemző a hasnyálmirigy (pancreas) önemésztő tevékenysége következtében fellépő gyulladással járó kórkép. Ennek oka a hasnyálmirigy vérereinek fokozott áteresztőképessége által okozott oedemás károsodás. A pangó hasnyálmirigy-váladék a környező szövetekbe nyomul és az emésztőenzimek elkezdik magát a mirigyet emészteni. Ennek eredménye egy gyulladással, fájdalommal, hányingerrel, lázzal, vérnyomáseséssel járó megbetegedés. A megfelelő kezelés hatására az acut hasnyálmirigy-gyulladás teljesen meggyógyulhat. Ha azonban a gyógyulási folyamat nem teljes a kórkép átmehet idült hasnyálmirigy-gyulladásba. A krónikus pancreatitis létrejöttében első helyen szerepel a rendszeres, nagyobb mennyiségű alkoholfogyasztás, de szerepet játszhat a magas vérzsírszint, az epekövesség, a közös epevezeték elzáródása, egyes gyógyszerek, túlzott mellékpajzsmirigy-működés, magasabb kalciumszint, serülések. A krónikus hasnyálmirigy-gyulladás hosszan elhúzódó betegség, amellyel együtt kell élni. Az orvos által előírt gyógyszeres kezelés mellett, az állapot javulásához csak a gondosan összeállított diéta és annak következetes betartása vezethet. A diéta előírásainak céljai A hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedő betegek étrendje a következő szempontok alapján áll össze:      

a megfelelő energiaszükséglet biztosítása (2200-3300 Kcal/nap) zsírszegénység (30-50 g/nap) durva rost- és fűszerszegénység rendszeres, gyakori, kis mennyiségű étkezés (5-6-szor naponta) az egyéni tűrőképesség figyelembevétele az alkoholfogyasztás szigorú tilalma

E célok elérése érdekében két dolgot kelj megváltoztatni a megszokott étkezéshez képest: a nyersanyag-válogatást és az ételkészítési eljárásokat. Nyersanyagok váltogatása Gabonaipari termékek: A diétázás legszigorúbb szakaszában e termékek közül csak a finomított változatok fogyaszthatók, finomliszt, zabliszt, rétesliszt, búzadara, hántolt rizs, finom pelyhesítésű gabonafélék, puffasztott termékek. Később az állapot javulásával növelhető a rosttartalom, adható hajdina, köles, búza-, zabkorpa, de nyersen (pl. müzlinek) semmi nem fogyasztható.

72

Tésztafélék, sütőipari termékek: A tészták emészthetősége annál jobb, minél több tojással készülnek, minél vékonyabbra nyújtottak (pl. nyolctojásos cérnametélt). Ezért elsősorban a cérnametéltet vagy a finomított tésztaféléket (kiskocka, eperlevél) javasoljuk, nem csak levesbetétként, hanem önálló fogásként is (túróval, lekvárral stb.) A sütőipari termékek (kenyerek, péksütemények) közül elsősorban a fehér lisztből készült fajtákat javasoljuk. Legbiztonságosabb, ha a kenyeret, zsemlét, kiflit vékonyra szeletelve enyhén megpirítva fogyasztja a beteg. Az állapot javulásával növelhető a készítmények rosttartalma (félbarna, barna, magos kenyerek). A vajas, hajtogatott vagy frissen kelt tészták panaszt okozhatnak, ezért ezeket nem javasoljuk. A pászka, az Abonett, Ham-lett jól beilleszthető a diétába. Szárazhüvelyesek, őrlemények: Erősen puffasztó hatásuk miatt a fogyasztásuk nem javasolt. Az őrleményeket kis mennyiségben fel lehet használni (sárgaborsóliszt, szójaliszt, szójapehely). Tej és tejtermékek: Elsősorban a magas zsírtartalmú termékek okoznak gondot, ezért a sovány termékeket használjuk fel: tejből az 1,5%, tejfölből a 12% zsírtartalmút alkalmazzuk és csak ízesítésre. A savanyított tejtermékek zsírszegény változata jól alkalmazható (joghurt, kefir). A gyümölcsjoghurtok fogyasztása az aromaanyagok miatt esetleg panaszt okozhat. A sajtok közül is inkább a zsírszegényeket válasszuk: Túra, Köményes, Tenkes, Óvári sajt. Ízesítésre a félzsíros tehéntúró kis mennyiségben felhasználható. Tojás: Ételkészítéshez, mint kötő- vagy lazítóanyag nélkülözhetetlen, és ilyen formában rendszerint nem okoz panaszt (pl. vagdaltban, piskótában). Semmiképpen sem ajánlott a tojásételek zsíros változata (rántotta, tükörtojás, omlett), valamint az olajból és nyers tojássárgájából készült majonézes ételek (tartármártás, franciasaláta). Húsok és húskészítmények: Az egyes húsfajták és ezen belül az egyes húsrészek zsírtartalma változó lehet. Sovány húsúak a csirke, a galamb, a pulyka (bőr nélkül), a borjú, a halak közül az amur, a busa, a fogas, a tonhal. A marha egyes részei zsírszegények: bélszín, tarja, lapocka. A sertéshús szinte mindenütt zsírral átszőtt. A karaj és a comb viszonylag jól zsírtalaníthatók. A húskészítmények fogyaszthatóságát a zsírtartalmuk és a fűszerezettségük határozza meg. Kerülendők: kolbász, disznósajt, hurka, szalámi, szalonna, tepertő, zsíros füstölt húsok. Helyet kaphat az étrendben: sovány gépsonka, tavaszi felvágott, baromfiból készült felvágottak, vékonyan felszeletelve. Zsiradékok:

73

Az állati eredetű zsiradékot (sertészsír, libazsír) sem közvetlen fogyasztásra, sem ételkészítéshez nem javasoljuk. Helyette margarin vagy növényi olaj ajánlott, amelyek kizárólag egyszer használhatók fel. Zöldség- és főzelékfélék: Ez a nyersanyagcsoport az egyéni tűrőképesség és az állapot függvényében fogyasztható. Általában panaszt okoznak: káposzta, kelkáposzta, karalábé, karfiol, zöldpaprika, paradicsom, uborka, fokhagyma, vöröshagyma, retek, torma. Ez a hatás esetleg csökkenthető: hámozással, forrázással, főzéssel, az első főzőlé elöntésével. Általában nem okoz panaszt: burgonya, zöldborsó, sárgarépa, főzőtök, patisszon, cukkini, spárga, fejes saláta, spenót. Számos nyersanyag ízét bevihetjük az ételbe (vöröshagyma, fokhagyma, gomba, zöldpaprika) ha egészben belefőzzük, de a készételből eltávolítjuk. Gyümölcsök: A hasnyálmirigy beteg toleranciája a gyümölcsökkel szemben csökken. A gyümölcsök héja, apró magva puffadást okoz. Természetesen megfőzhetjük, párolhatjuk, megsüthetjük, ételek ízesítésére is használhatjuk a gyümölcsöket, de mindig törekedni keli arra, hogy lehetőség szerint nyersen is fogyassza a beteg. Gondot jelenthet az olajos magvak fogyasztása (napraforgó-, tökmag, mák). Cukor, méz: Gyakran előfordul, hogy a betegség következtében az inzulintermelés zavart szenved. Ebben az esetben a mesterséges édesítőszerek alkalmazhatók. Amennyiben a beteg inzulintermelése nem károsodott, a cukor és a méz fogyasztását nem kell tiltani. Fűszerek: A fűszerekkel szembeni tűrőképesség teljesen egyéni. Az erősen csípős fűszereket minden betegnek kerülnie kell (fűszerpaprika, chili, bors). Vannak fűszerek, amelyek szárítva nem, csak frissen váltanak ki panaszt (pl. tárkony, édeskömény, bazsalikom). Élvezeti szerek: A kávéfogyasztás a koffeinmentes kávékkal megoldható. A folyadék pótlására alkalmasak: gyógyteák, gyümölcslevek, szénsavmentes ásványvizek. A kakaó kis mennyiségben felhasználható, a csokoládé a magas zsírtartalma miatt nem javasolt. Az alkoholfogyasztás a nyugalmi szakaszban is szigorúan TILOS!

Ételkészítési eljárások

74

Az ételek elkészítésénél is az a cél, hogy jól feltárt, könnyen emészthető ételeket készítsünk és a lehető legkevesebb zsiradékot használjuk fel. Ezért inkább a főzést, a párolást, a fóliában, teflon edényben, mikrohullámú sütőben, cserépedényben való ételkészítést alkalmazzuk. Az ételek sűrítésénél a diétás rántást (szárazon pirított liszt és kis mennyiségű zsiradék hozzáadása), és az egyszerű habarást részesítsük előnyben. Kerülni kell a bő zsírban sütést, a pirítást, a zsírban és pörzsanyagban gazdag ételek készítését.

Útmutató az ételkészítéshez:     

az ételekhez szükséges nyersanyagok mennyisége egy adagnak felel meg a zöldség, gyümölcs mennyisége mindig tisztított anyagra vonatkozik a hús csont nélkül, színhúsként értendő a tej 1,5%, a kefir és a joghurt 0,1% zsírtartalmú az egyéni tűrőképesség dönti el a fűszerek használatát és mennyiségét

75

6.

Gyomorműtött betegek diétás kezelése

A gyomor egy részének eltávolítása után természetesen kisebb a gyomor befogadóképessége, ennek megfelelően gyakran kell a betegnek enni, de egyszerre mindig keveset, helyes a naponta 6-8-szori étkezés. A folyékony és pépes táplálékok túl gyorsan hagyják el a gyomorcsonkot, részben ennek következménye a gyomorműtét utáni jellegzetes tünetcsoport: étkezés után közvetlenül hasi görcsök, puffadás, gyengeség, izzadás, sápadtság, hányinger, hányás, hasmenés. A diéta egyik célja éppen az, hogy a túl gyors ürülést fékezzük, ezért az étrend elsősorban szilárd táplálékot tartalmazzon, és csak éppen annyi folyadékot amennyire a szomjúság csillapításához feltétlenül szükség van. A cukor és az édességek különösen gyorsan hagyják el a gyomrot, sőt izgatják is a gyomorcsonk nyálkahártyáját, ezért a diétából ki kell hagyni a cukrot és a cukorban gazdag készítményeket. A fehérjék (tejtermékek, húsok, húskészítmények, tojás, valamint a növényi eredetű fehérjék közül a burgonya és a gabonafehérjék) lehetőleg minden étkezéskor kerüljenek az asztalra, hiszen az erősítő, testépítő táplálkozással a betegség és a műtét utáni testi leromlást is meg kell szüntetni. A fehérjeemésztés - ha egyszerre csak kis mennyiségű fehérjét fogyaszt a beteg - zavartalan, a zsírok lassítják a gyomorcsonkból a táplálékok ürülését, de ez nem jelenti azt, hogy a diéta az ésszerűséget meghaladó mértékben tartalmazzon zsírt. A hevített zsírok, a zsír sütésekor keletkező bomlástermékek izgatják a gyomornyálkahártyát és az emésztőrendszert, ezért kerülni kell az ilyen ételkészítési eljárásokat. A fűszerezést illetően igen helytelen az íztelen, színtelen diéta, ez csak arra jó, hogy a gyakran étvágytalan beteg kedvét elvegye az egészséges táplálkozástól, a megfelelő diétától. Az édesnemes pirospaprika, a paradicsom, a citromlé, a kömény stb. felhasználható az ételek elkészítéséhez. A hagyma panaszokat okozhat (puffadás, görcsök, székelési inger), ezért hagyjuk előzőleg állni, és ezután adjuk az ételhez. Sokan a műtét utáni étvágytalanságot alkohollal ("savanyú bor") kívánják leküzdeni, arra gondolva, hogy a szesz fokozza a gyomornedv-elválasztást. Ez igaz ugyan, de az ésszerű, engedélyezett fűszerezés még inkább, ráadásul természetes alapanyagok segítségével éri el azt a hatást. A rendszeres alkoholfogyasztás könnyen sodorja a betegeket az alkoholisták táborába.

A diétához javasolt élelmi anyagok, élelmiszerek Húsok Zsírszegény sertés-, marha-, baromfihús, házinyúl, galamb, fiatal bárány húsa az étrendben felhasználható főzve, párolva, egyben sütve, vagdalt, húsgombóc, húsfelfújt, húshasé, natúrszelet, becsinált, lecsós szelet stb. formájában, alufóliában, grillsütőben, cserép- és teflonedényben elkészítve. Étkezésenként 10-12 dkg mennyiségben célszerű fogyasztani. Húskészítmények A gépsonka, fehérpecsenye, zalai felvágott, sonkaszalámi, lángolt karaj, kenőmájas, párizsi, virsli, krinolin, szafaládé étkezésenként 3-4 dkg mennyiségben fogyasztható; a szalámik, a kolbászok

76

ízesítésre 1-2 dkg mennyiségben ajánlottak. A zsíros sonka, disznósajt, töpörtyű, császárhús, szalonna nem javasolt. A húskonzervek fogyasztása engedélyezett. Belsőségek A sertés- és csirkemáj, a szív (csak darálva) pirítás nélkül elkészítve minden formában fogyasztható. Tej és tejtermékek A tej, mint ital csak kis mennyiségben (étkezésenként legfeljebb 1-1,5 dl) ajánlott, inkább az ételek elkészítéséhez javasolt, italként a darabos ételekkel együtt kortyonként, vagy mint a savanyított tejtermékeket, kanalanként célszerű fogyasztani. A túrók, a sajtok önálló ételként vagy az ételek elkészítéséhez egyaránt alkalmasak. Tejföl, tejszín önálló ételként nem adható, de ételek készítéséhez felhasználható. Tojás Önálló ételként és az ételek elkészítéséhez lazító anyagként egyaránt alkalmas. A zsírban sült (szalonnás) változatok kerülendők. Zsiradékok Az ételek elkészítéséhez naponta 2-3 dkg napraforgóolaj, Ráma margarin, vagy vaj használata, célszerű. A zsiradék magas hőmérsékletre való hevítése vagy a benne való sütés nem ajánlott (rántott hús, pörkölt hagyományosan elkészítve, a zsemlemorzsa zsírban pirítása stb.) a naponta fogyasztásra kerülő 4-6 dkg zsiradék többi része a nyersanyagokkal (azok természetes zsiradéktartalmaként) kerül a szervezetbe. Liszt, búzadara, rizs Fogyasztásuk nem korlátozott, csupán olyan konyhatecknikai műveletek alkalmazása szükséges, ami nem igényli a zsírban pirítást. Kenyér, tésztafélék, édességek A kenyér, a kalács és a péksütemények csak szikkadtan, napi 15-25 dkg mennyiségben fogyaszthatók. A tésztafélék sok tojással, vékonyra nyújtott és vagdalt változatban, lehetőleg lazítva (adagonként 0,5-1 dkg cukor felhasználásával) ajánlottak. Az édességek közül csak azok adhatók, amelyek minimális cukorral vagy anélkül is elkészíthetők: piskótatészták, kevert tészták, felfújtak, pudingok gyümölccsel töltve vagy ízesítve. A vajas, tejszínes krémek, valamint a hajtogatott, zsíros, omlós tészták nem javasoltak. Burgonya A zsírban sült változatok kivételével korlátozás nélkül fogyasztható. Zöldség- és főzelékfélék A színes főzelékeket friss, mélyhűtött vagy konzerv formában egyaránt használhatjuk. A főzelékfélék közül kis mennyiségben javasoltak a káposztafélék és áttört formában a száraz hüvelyesek. A főzőtök, sütőtök, sárgarépa, fehérrépa, karfiol, zsenge karalábé, paradicsom, spárga, paraj, sóska, zöldborsó, zöldbab, padlizsán, patisszon, zöldpaprika, zeller, uborka stb. fogyasztható

77

főzve, párolva, gőzölve, rakva, töltve, angolosan, csőben sütve, habart és diétás rántással sűrített főzelékként, főtt- és nyers salátának, főzelék lének. Gyümölcsök A puha, érett gyümölcsök hámozva vagy anélkül, nyersen és főzve, salátának, italnak, pépnek, kompótnak stb. elkészítve egyaránt fogyaszthatók. A sok cukorral készített befőttek, szörpök, lekvárok, jamok, zselék nem javasoltak. Fűszerek, ízesítők A cukor, a méz, a csokoládé fogyasztása nem ajánlott, csupán az ételek ízesítésére használhatók igen kis mennyiségben (0,5 dkg). A fűszernövények közöl, gomba, zeller, petrezselyemlevél, Piros arany, paradicsompüré, snidling, újhagyma; a fűszerek közül a szegfűszeg, fahéj, kakukkfű, koriander, borókabogyó, vanília, édes fűszerpaprika, szerecsendió, köménymag, ecet, só, babérlevél, citrom, narancs stb. használható. Élvezeti cikkek A kávé naponta egy-két szimpla; a tea alkalmanként, nem túl erősre készítve, a kakaó tetszés szerinti mennyiségben fogyasztható. Az alkohol még az ételek elkészítéséhez sem engedélyezett. A szénsavas ásványvizek, üdítő italok fogyasztása nem javasolt.

Javasolt ételkészítési eljárások Diétás rántás készítése A lisztet szárazon megpirítjuk az étel jellegének megfelelő színűre, majd hozzáadjuk hidegen a szükséges zsiradékmennyiséget, ezután hideg vízzel elkeverve az ételbe öntjük, és összeforraljuk. A diétás paprikás burgonya készítési módja A megmosott és összevagdalt zsenge vöröshagymát a tisztított és leöblített, majd összevagdalt burgonyával és az édes fűszerpaprikával együtt rakjuk bele a főzőfelületre már feltett, de még csak melegedő napraforgóolajba. Összekeverjük, és fedő alatt (0,5 dl víz hozzáadásával) puhára pároljuk. Szükség szerint meleg vizet adunk hozzá, hogy le ne égjen. Alufóliában sütött sertéshús A szeletelt húst besózzuk, majd tetszés szerint ízesítjük édes-nemes paprikával, Piros Arannyal, megkenjük napraforgóolajjal, és egy 20x15 cm (levélpapír nagyságú) alumínium fóliába csomagoljuk úgy, hogy a hajtogatás a hús fölött legyen, ezáltal az ízes levet megőrizzük. Grillcsirke készítése A tisztított, kívül-belül folyó vízben leöblített csirkét besózzuk, majd kenőtollal bekenjük a következő mártással: egy evőkanálnyi napraforgóolajba belekeverünk egy kávéskanálnyi Piros Aranyat, fél mokkáskanálnyi szerecsendió-reszeléket és néhány szem mustármagot.

78

7.

Bélműtött betegek diétás kezelése

Műtét után kb. 6 hétig a következő étrendet javasoljuk: A műtét előtti és utáni koplalás miatt több kg-os fogyás tapasztalható szinte mindenkinél, ezért: Energiabő /de nem túl zsíros/, fehérjebő, puffasztómentes és erős fűszermentes étrend fogyasztása ajánlott. Az emésztőrendszer kímélése végett gyakran -/naponta 6-8-szor/- étkezzen, egyszerre ne fogyasszon túl nagy adagokat. Minden étkezéshez, vagy az étkezések között fogyasszon gyümölcsöt, gyümölcslevet, zöldségféléket, mert ezekkel vitaminokat, ásványi anyagokat és rostot viszünk a szervezetbe. Napi 2 liter folyadék fogyasztása feltétlenül javasolt: tea, gyümölcstea, limonádé, gyümölcslé, zöldséglevek, ásványvíz /kezdetben szénsavmentes/ formájában.

A diétában felhasználható élelmi anyagok és ételkészítési eljárások Húsok: sovány sertés, marha, baromfi, galamb, hal, nyúl főzve, párolva, egybensütve, grillsütőben, alufóliában, teflonedényben, cserépedényben, roston elkészítve. Csinálhatjuk natúrszeletnek, zöldségekkel párolva, vagdaltszeletnek, felfújtnak, töltve, göngyölve, rakva. Bő zsírban, olajban sült húsok /rántott hús, pörkölt/ fogyasztása nem javasolt. Húskészítmények: sovány felvágottak, gépsonka, sonkaszalámi, zalai, parizer, virsli, krinolin, szafaládé, csirke-és pulykafelvágottak adhatók. Zsíros, fűszeres húskonzervek, csípős hot-dog, füstölt kolbász-sonka-szalonna, császárhús, tepertő kerülendők. Belsőségek: velőt kivéve valamennyi fogyasztható, kevés zsiradékkal, csípős fűszer nélkül elkészítve. Tej- és tejtermékek: fogyasztásuk az egyéni tűrőképesség figyelembe vételével történjen. A fűszeres, füstölt sajtokat és a tejszínt kivéve önálló étkezésként, vagy ételkészítéshez felhasználva fogyaszthatok /kefir, joghurt, aludttej, túró, sajtok/. Tojás: önálló ételként vagy ételek elkészítéséhez segédanyagként egyaránt használható, kivételt képez a zsíros rántotta, tojáspörkölt, kemény főtt tojás. Zsiradékok: zsír helyett olaj, vaj helyett margarin használata javasolt kis mennyiségben. Liszt, búzadara, rizs: korlátozás nélkül használhatók, zsírszegényen elkészítve. Kenyér, péksütemény, tésztafélék, édességek: Könnyebb emészthetőség végett a szikkadt vagy pirított kenyeret, péksüteményeket javasoljuk. Metélttészták túróval, sajttal, lekvárral, hússal, színes főzelékkel ízesítve fogyaszthatók. Desszertként piskótákat, gyümölcskrémeket, felfújtakat, pudingokat javasolunk. Zsíros, hajtogatott tészták, tejszínnel-vajjal készített édességek kerülendők.

79

Főzelékfélék: Színes főzelékek közül a zsenge zöldborsó, zöldbab, sárgarépa, gyökér, paraj, főzőtök, sóska, saláta, paradicsom, sütőtök főzve, párolva, csőben sütve, rakva, töltve egyaránt fogyasztható. A száraz hüvelyesek, káposztafélék, karalábé, gomba, zöldpaprika, nyers uborka, retek, vöröshagyma, a fokhagyma puffadást okoznak, tehát kerülendők. A puffasztó hatást csökkenthetjük, ha a főzést fedő nélkül végezzük és az ételeket kevés zsiradék hozzáadásával készítjük el. Gyümölcsök: Puha, érett gyümölcsök közül az alma, őszibarack, cseresznye, meggy az első három hétben reszelt alma, befőtt vagy kompót formájában, a későbbiekben az alma és az őszibarack meghámozva, nyersen is fogyasztható. Fűszerek, ízesítők: Só, kömény, babérlevél, kakukkfű, borsikafű, sáfrány, gyömbér, majoránna, édes paprika, petrezselyem, zellerlevél, kapor, fahéj, szegfűszeg, vanília, citrom és narancs leve vagy reszelt héja felhasználhatók, erős, csípős fűszerek kerülendők. Élvezeti cikkek: Tea, kakaó mértékkel, szimpla kávéból egy csészével naponta. Ásványvizek, gyümölcslevek szénsavmentes formája javasolt. Előfordulhat, hogy a felsorolt élelmi anyagok közül valamelyikre egyénileg érzékeny, ilyenkor kérjük, hogy ezen ételeket, nyersanyagokat mellőzze az étrendben. Hat hét után, a műtéttől és állapotától függően fokozatosan áttérhet a korábban megszokott ételek fogyasztására, de akkor sem árt figyelembe venni a helyes táplálkozás szabályait.

80

8.

Gyomor és nyombélfekélyes betegek diétás kezelése

A fekély jól körülírt, kerek esetleg ovális seb a gyomor, vagy a nyombél nyálkahártyáján. Fekély akkor alakul ki, ha valamilyen kiváltó ok miatt túl sok gyomorsav termelődik, vagy a gyomrot és a nyombelet a gyomorsav hatásától védő mechanizmus elégtelenül működik. A típusos fekély gyógyulásra és kiújulásra is hajlamos (különösen a tavaszi és őszi időszakban jelentkezik). A tünetek a fekély elhelyezkedésétől függően változnak, a vezető panasz a fájdalom és az égő érzés. A gyomorfekélyes betegek arról számolnak be, hogy étkezést követően érzékelik a fájdalmat. A nyombélfekélyes betegek ezzel szemben azt panaszolják, hogy a fájdalom akkor jelentkezik, ha a gyomor üres. Az étrend célja:

 érzékeny gyomor vagy nyombél nyálkahártyájának megnyugtatása  energia- és tápanyaghiány pótlása  beteg kondíciójának javítása Az étrend lényege:

 energia- és fehérjegazdag  vitaminokban gazdag (sebgyógyulás elősegítő vitaminok: A-, C- és B-vitaminok}  ásványi anyagok közül vasban és kalciumban gazdag  durvarost-mentes  kímélő fűszerezésű  gyakori, kis étkezés javasolt Az étrend összeállításánál figyelembe kell venni:

  

a beteg tápláltsági állapotát egyéni érzékenységét ízlését

A diéta jellemzői: Az energiát elsősorban szénhidráttartalmú, mégpedig döntően keményítő tartalmú nyersanyagokkal biztosítjuk (pl. burgonya, rizs, pékáruk, péksütemények, stb.) Ezen élelmiszereknek jó a savkötő képességük, így elfogyasztásukat követően, rövid időn belül képesek csökkenteni a fájdalmat. Energiát pótolhatunk könnyen emészthető zsiradékok formájában is (pl. vaj, tejszín, tejföl), melyek előnyös tulajdonsága, hogy lassan ürülnek ki a gyomorból és a nyálkahártyát bevonva, bizonyos szintig védelmet nyújtanak a gyomorsav ellen.

81

A fehérjegazdagság elérhető dúsítással - tápszerek, tej (egyéni tűrőképességtől függően), tejtermékek, tojás, tojásfehérje ételekhez való keverésével - illetve magas fehérjetartalmú nyersanyagok fogyasztásával. Ilyenek pl. húsok, tejtermékek (sajt, túró), tojás, máj. A durva rostozatú zöldfőzelékeket ne alkalmazzuk, helyettük a zsenge, finom rostozatú zöldségeket használjuk. A megnövekedett energia- és tápanyagigény miatt célszerű gyakori, de kis mennyiségű táplálék fogyasztása. Alkalmazható konyhatechnológiai eljárások: Hőközlés: főzés, párolás, aromás párolás (hús és zöldség együtt), teflonban, cserépedényben, sütőzacskóban sütés, fóliában sütés, korszerű főző-pároló edények használata. Nem ajánlott a bő zsírban sütés (pl. rántott húsok és zöldségek, párizsiasan elkészített húsok, lángos, fánk)! Sűrítési eljárások: diétás rántás, habarás tejszínnel vagy tejföllel, burgonyával, vagy saját anyagával való sűrítés. Ízesítés: kímélő fűszerezés javasolt, az izgató, csípős fűszereket kerülni kell. Kerülendő a szalonnával való tűzdelés, füstölés, pácolás, zsiradékban pirított hagyma használata. Nyersanyagok megítélése a fenti szempontok szerint: Húsok, húskészítmények: Ajánlott: húsok (sertés, marha, pulyka, csirke, hal, borjú, házinyúl, galamb), felvágottak (gépsonka, csirke- és pulykafelvágottak, párizsi, krinolin, baromfi virsli). Nem ajánlott: zsíros, füstölt húsok és húskészítmények, zsíros, erősen fűszerezett felvágottak, kolbász és szalámifélék. Tej, tejtermékek: Ajánlott: tej (egyéni tűrőképesség szerint), tejtermékek (túró, tejszín, tejföl, vaj). Nem ajánlott: zsíros, füstölt, túl érett sajtok. Zöldség- és főzelékfélék: Ajánlott: burgonya, brokkoli, sárgarépa, fehérrépa, kapor, fejes saláta, tök, paraj, sóska, padlizsán, cukkini. Nem ajánlott: káposztafélék, karalábé, karfiol, szárazbab, lencse, sárgaborsó, kukorica, gomba, paradicsom, paprika, uborka, vöröshagyma, fokhagyma. Gyümölcsök: Ajánlott: hámozott őszibarack, sárgabarack, birsalma, körte, banán. Nem ajánlott: szilva, eper, málna, egres, szőlő, datolya, füge, mazsola, narancs, mandarin, grapefruit, citrom. A savanykás gyümölcsök fokozzák a gyomor savtermelését, az apró magvas gyümölcsök ingerük a nyálkahártyát. Gabonaipari és édesipari termékek: Ajánlott: rizs, búzadara, búzaliszt, makaróni, spagetti, 4-6 tojásos tészták, félbarna kenyér, zsemle, háztartási keksz, babapiskóta, kétszersült, pászka, pirított kalács. 82

Nem ajánlott: magas rosttartalmú péksütemények (rozs-, barna-, fekete-, magvas-, korpás kenyér). Tojás: Ajánlott: főzve, teflonba sütve tükörtojásnak, lágytojásnak. Nem ajánlott: zsírosan elkészített rántotta. Italok: Ajánlott: tea, gyógytea, víz, gyógyvíz, szénsavmentes ásványvíz, tápszerrel készített gyümölcsös turmixok. Nem ajánlott: szénsavas üdítők, szénsavas ásványvíz, alkoholos italok, kávé. Fűszerek: Ajánlott: babérlevél, petrezselyem, zeller, fahéj, vanília, édes-nemes paprika, szegfűszeg, borsikafű, szegfűbors, kakukkfű, kömény, só, kapor, majoránna, bazsalikom. Nem ajánlott: csípős, izgató fűszerek (torma, mustár, bors, erős paprika, chili, curry, fokhagyma, vöröshagyma). Zsiradékok: Ajánlott: növényi eredetű zsiradékok (olaj, margarin), vaj, vajkrém. Nem ajánlott: állati eredetű zsiradékok (sertés és baromfizsír), tepertő, szalonna. Tünetmentes időszakban minél kevesebb korlátozást alkalmazzunk, a változatosság, az egyéni ízlés figyelembe vétele nagyon fontos!

Klinikai tápszerek szerepe a gyomor és nyombélfekélyes betegek étrendjében A gyomor és nyombélfekélyes betegek, ha szeretnék diétájuk minden egyes pontját betartani (energia- és fehérje-, ásványi anyag- és vitamin gazdag, durvarost-mentes, kímélő fűszerezésű), az első időkben igen nagy odafigyelést és törődést igényel a részükről. A Nutridrink és a Nutrison powder tápszerek sokat segíthetnek Önöknek. Ezek a tápszerek a diéta minden egyes kritériumának megfelelnek: energia- és fehérjedúsak, vitaminokkal és nyomelemekkel dúsítottak, mindemellett gyakorlatilag rostmentesek. A tejhez viszonyítva tápanyagtartalmuk több mint kétszerese. Olyan ásványi anyagokat és vitaminokat tartalmaznak, melyek elősegítik a sebgyógyulást (A-, C-, B-vitaminok, cink szelén). Megemelt vastartalmúk segít feltölteni a szervezet vas raktárát, mely a fekélyek vérzéséből adódóan kiürülhet. A Nutrison powder egy por alakú gyógytápszer, mely kiválóan alkalmas az ételek dúsítására, ezzel az ételek energia- és fehérje tartalma nagymértékben növelhető. Krémlevesek, főzelékek, mártások, turmixok készítéséhez javasoljuk. A napi javasolt mennyiség mindig az Ön tápláltsági állapotától és a fekélybetegség súlyosságától függ. Orvossal vagy dietetikussal konzultáljon a napi ajánlott mennyiségről. Ne feledje, ez nem gyógyszer, ez egy élelmiszer, amiből nem elegendő 1-2 kanállal naponta elfogyasztani! Ha látványos súlygyarapodást szeretne elérni, megközelítőleg 1/4-1/2 doboz tápszerport kell ahhoz naponta elfogyasztania.

83

A Nutridrink egy ízletes, iható gyógytápszer, mely annyit jelent, hogy már oldott állapotba kerül a dobozba. Praktikus csomagolásának köszönhetően bárhová elvihető és bármikor elfogyasztható. Önálló italként tízóraira vagy uzsonnára javasoljuk, de természetesen alkalmas az ételek dúsítására is. Nyombélfekélyes betegeknek különösen ajánljuk, mivel nekik nem szabad éhezniük (a fájdalom üres gyomornál erőteljesebb), hogy tartsanak maguknál pár doboz Nutridrinket, melyet bármikor elővehetnek, és kortyonként megihatnak. Már fél doboz elfogyasztását követően megnyugszik az égő érzés. Az emelt zsiradék tartalmának köszönhetően lassan ürül ki a gyomorból, így hosszan élvezhető a hűsítő hatás. A diétát úgy kell összeállítani, hogy a beteg soha ne legyen éhes! Az éhes ember mindig nyugtalanabb, ingerlékenyebb, türelmetlenebb. Ön ne legyen ilyen! A Nutridrinkkel alapozza meg a jó közérzetét! Csak úgy tud nyugodtan pihenni és a gyógyulásra koncentrálni, ha mennyiségileg és minőségileg megfelelően táplálkozik. A megfelelően táplálkozó ember szervezete előbb túljut a betegség kritikus időszakán.

84

9.

A Colitis ulcerosa diétás kezelése

A Colitis ulcerosa, vagy magyarul fekélyes vastagbélgyulladás, ismeretlen eredetű krónikus betegség, melynek jellemzője a jó és rossz periódusok váltakozása. A rossz periódusban a beteg főleg hasi fájdalomról, hasmenésről panaszkodik, de ezen kívül még egyéb tünetek is tarkíthatják a kórképet (hőemelkedés, hányinger stb.}. A gyakori, erős, esetenként véres hasmenés miatt a szervezet sok tápanyagot veszít, és a betegek többsége az akut szakot követően testileg, lelkileg leromlott állapotba kerül. A diétát mindig a beteg aktuális állapotának megfelelően kell kialakítani.

Az étrend célja:   

érzékeny bélszakasz megnyugtatása energia és tápanyaghiány pótlása beteg kondíciójának javítása

Az étrend lényege:      

energia- és fehérjegazdag zsírszegény durvarost-mentes gyakori kis étkezések tejmentes (egyéni tolerancia függvénye, de az erős hasmenés idejére javasolt) natív cukormentes (csak az erős hasmenés idejére)

Az étrend összeállításánál figyelembe kell venni:   

a beteg állapotát egyéni érzékenységét ízlését

Fellángolás idejére javasolt ételek, italok: Rizsnyákleves, zabnyákleves, főtt burgonya, főtt rizs, főtt sárgarépa, vizes burgonyapüré, reszelt alma, almapüré, birsalma kompót püré, tejmentes alma- és birsalmamártás és -leves, sült alma, natúr sárgarépapüré és -leves, szárazon pirított dara, világos pirított kenyér, kétszersült, pászka, natúr tea, gyógytea stb. A tünetek enyhülésekor az étrend bővíthető:    

fiatal állatok sovány húsával, zsírszegény, savanyított tejtermékekkel, alacsony zsírtartalmú sajtokkal, túróval, zsenge, fiatal zöldfőzelékekkel, tojással.

85

Az étrend jellemzői:  

 

   

Az energiát elsősorban szénhidráttartalmú, mégpedig döntően keményítő tartalmú nyersanyagokkal biztosítjuk (pl. burgonya, rizs, pékáruk, péksütemények, stb.) A fehérjegazdagság elérhető dúsítással - tápszerek, sovány tejpor (erős hasmenésnél ne alkalmazzuk}, tojásfehérje ételekhez való keverésével - illetve magas fehérje- tartalmú nyersanyagok fogyasztásával, ilyenek pl. sovány húsok, sovány tejtermékek (sajt, túró), tojás, máj. Az egyszerű cukrok - natív cukrok fogyasztása fokozza a bélmotilitást, ezért aktív szakaszban ezeket kerülni kell (pl. cukor, méz, jam). A zsírszegénység azért fontos, mert mind a növényi, mind az állati eredetű zsiradékok fokozzák a bélmozgást. Gyakran ezek emésztése sem tökéletes, így a széklet nagy menynyiségű zsírt tartalmaz. A durva rostozatú zöldfőzelékeket ne alkalmazzuk pl. zöldbab, zöldborsó. Az étrend tejmentes, ha a beteg nem tolerálja. A betegeknél általában nem okoz panaszt a savanyított tejtermékek fogyasztása. A megnövekedett energia- és tápanyagigény miatt célszerű gyakori, de kis mennyiségű táplálék fogyasztása.

Székletfogó és bélnyálkahártya nyugtató hatása miatt különösen ajánlott bizonyos nyersanyagok fogyasztása:    

pektin: alma, birsalma, sütőtök, sültalma, gyümölcskocsonya, sárga- és fehérrépa keményítő: burgonya, rizs, búzadara, liszt, nyákfőzetek banán kollagén: aszpik, zsiradékmentes kocsonya

Alkalmazható konyhatechnológiai eljárások: Hőközlés: főzés, párolás, aromás párolás (hús és zöldség együtt), teflonban, cserépedényben, sütőzacskóban sütés, grillezés, roston sütés, fóliában sütés, korszerű főző- pároló edények használata. Nem ajánlott a bő zsírban sütés, tejfölös habarás, zsíros rántás alkalmazásai Sűrítési eljárások: száraz rántás, diétás rántás, egyszerű habarás, kefires habarás, burgonyával, vagy saját anyagával való sűrítés. Nem ajánlott a magyaros, fűszeres rántás, tejfölös habarás! Ízesítés: kímélő fűszerezés javasolt, az izgató, csípős fűszereket kerülni kell. Kerülendő a szalonnával való tűzdelés, füstölés, pácolás, zsiradékban pirított hagyma használata. Tünetmentes és tünetszegény időszakban minél kevesebb korlátozást alkalmazzunk, a változatosság, az egyéni ízlés figyelembe vétele nagyon fontos!

Nyersanyagok megítélése a fenti szempontok szerint nyugalmi periódusban: Húsok, húskészítmények:

86





Ajánlott: sovány húsok (sertés, marha, pulyka, csirke, hal, borjú, házinyúl, galamb), sovány felvágottak (gépsonka, csirke- és pulykafelvágottak, párizsi, krinolin, baromfi virsli}. Nem ajánlott: zsíros húsok, belsőségek, kivétel máj, hízott szárnyasok (kacsa, liba, tyúk), füstölt húsok és húskészítmények, zsíros felvágottak, kolbász és szalámifélék.

Tej, tejtermékek:  

Ajánlott: savanyított tejtermékek (kefirt, joghurt), sovány sajtok (Óvári, Tenkes, Túra, Köményes). Nem ajánlott: tej (egyéni tolerancia függvényében), zsíros sajtok, füstölt sajtok, tejföl, tejszín.

Zöldség- és főzelékfélék:  

Ajánlott: burgonya, brokkoli, sárgarépa, fehérrépa, kapor, fejes saláta, tök, paraj, sóska, padlizsán, cukkini, zöldbab, zöldborsó - ez a kettő passzírozva. Nem ajánlott: káposztafélék, karalábé, karfiol, szárazbab, lencse, sárgaborsó, kukorica, gomba, paradicsom, paprika, uborka.

Gyümölcsök:  

Ajánlott: alma, hámozott őszibarack, sárgabarack, meggy, birsalma, banán, dinnye (mag nélkül). Nem ajánlott: szilva, eper, málna, egres, szőlő, datolya, füge, mazsola, körte, narancs, mandarin, grapefruit.

Gabonaipari és édesipari termékek:  

Ajánlott: rizs, búzadara, búzaliszt, makaróni, spagetti, 4-6 tojásos tészták, félbarna kenyér, zsemle, háztartási keksz, babapiskóta, kétszersült, pászka, pirított kalács. Nem ajánlott: magas rosttartalmú péksütemények (rozs-, barna-, fekete-, magvas-, korpás kenyér).

Tojás:  

Ajánlott: főzve, teflonba sütve tükörtojásnak, lágytojásnak. Nem ajánlott: zsírosán elkészített rántotta.

Italok:  

Ajánlott: tea, gyógytea, víz, szénsavmentes ásványvíz, gyümölcs* és zöldség- présnedvek, paradicsomlé, tápszerrel készített gyümölcsös turmixok. Nem ajánlott: szénsavas üdítők, szénsavas ásványvíz, alkoholos italok, kakaó és tejes turmixok (egyéni tolerancia függvényében).

Fűszerek:  

Ajánlott: babérlevél, petrezselyem, zeller, citromlé, fahéj, vanília, édes-nemes paprika, szegfűszeg, borsikafű, szegfűbors, kakukkfű, kömény, só, kapor, majoránna, bazsalikom. Nem ajánlott: csípős, izgató fűszerek (torma, mustár, bors, erős paprika, chili, curry, fokhagyma, vöröshagyma).

87

Zsiradékok:  

Ajánlott: csökkentett zsírtartalmú készítmények (vajkrém, light margarinok), csak kis mennyiségben javasoltak a növényi eredetű zsiradékok (olaj, margarin). Nem ajánlott: állati eredetű zsiradékok (sertés és baromfizsír), tepertő, szalonna, olajos magvak (tökmag, napraforgómag, dió, mogyoró, mandula, mák).

Klinikai tápszerek szerepe a Cofitis ulcerosa étrendjében A gyakori, erős, esetenként véres hasmenés miatt a szervezet sok tápanyagot veszít, és a betegek többsége az akut szakot követően testileg, lelkileg leromlott állapotba kerül. Megfelelő tápszer kiválasztása mindig a beteg állapotához igazodjék. A tápszerek már az akut szak idején is alkalmazhatók. Az időben elkezdett tápszerfogyasztással megelőzhető a nagymértékű súlyvesztés és a hangulati mélypontra való süllyedés. A tápszerekben lévő B-vitaminok egyrészt étvágyfokozó hatással bírnak, másrészt segítenek az átmeneti depresszió leküzdésében. Az akut szakot követően, a lábadozás időszakában, is javasoljuk a tápszerek fogyasztását, mert a tápanyagokban dús tápszerek, támogatják az immun- rendszert működését, így felgyorsítják a gyógyulási folyamatot. Súlyos állapotban a lebontott, ezáltal könnyebben emészthető és gyorsabban felszívódó, ásványi anyagokkal és vitaminokkal dúsított Peptisorb powder (por alakú formában), vízzel hígítva vagy a diétás ételekhez keverve már szájon át is fogyasztható. Salakanyagmentes, így maradéktalanul felszívódik, továbbá nagymértékben kíméli az emésztőrendszert. A közepesen súlyos akut szak esetén a Nutridrink és a Nutrison powder sokat segíthet a gyógyulásban. Kolonoszkópia előkészítése esetén, a vizsgálatot megelőző napon a megemelt tápanyagtartalmának köszönhetően kiegészítő táplálékként fogyasztható. A benne lévő vitaminok és ásványi anyagok támogatják az immunrendszer működését és egyben étvágygerjesztő tulajdonsággal is bírnak. Napi 1-3 doboz elfogyasztása a diéta mellett már fedezi a teljes napi energia-és tápanyag-szükségletet. Magas biológia értékű és könnyen emészthető, tejfehérjéből kivont, kazeint tartalmaznak, a szénhidrát tartalmuk pedig szintén könnyen emészthető maltodextrin. (A tej ezzel szemben szénhidrátként laktózt tartalmaz, melynek lebontása hasmenéses állapotokban átmenetileg károsodhat, ami annyit jelent, hogy a lebontatlan laktóz a vastagbélbe kerülve a hasmenést fokozhatja. Ezért nem javasoljuk a tej fogyasztását erős hasmenéses állapotokban.) Mivel a Nutridrink és a Nutrison powder klinikailag laktózmentes, így erős hasmenésnél sem okoz gondot a fogyasztása. A lábadozó időszakban a tápszer kiegészítő táplálékként szerepeljen az étrendbe. Önálló fogyasztása inkább kisétkezésekre (tízórai, uzsonna) javasolt, de főétkezéseknél (reggeli, ebéd, vacsora) az ételek dúsítására is kiválóan alkalmas. A gyulladással, hasmenéssel járó kórképek erősen igénybe veszik a szervezetet, a tartalék raktárak hamar kiürülnek, de a tápszerek hosszú távú fogyasztásával (1-2 hónap) ezek a raktárak újra jól feltölthetők. A diétát úgy kell összeállítani, hogy a beteg soha ne legyen éhes! Az éhes ember mindig nyugtalanabb, ingerlékenyebb, türelmetlenebb. Ön ne legyen ilyen! A Nutridrinkkel alapozza meg a jó közérzetét! Csak úgy tud nyugodtan pihenni és a gyógyulásra koncentrálni, ha mennyiségileg és minőségileg megfelelően táplálkozik. Ebben segítenek Önnek a tápszerek. A megfelelően táplálkozó ember szervezete

88

ellenállóbb a betegségekkel szemben, illetve ha mégis megbetegszik, előbb túljut a kritikus időszakon.

89

10. Sztómás betegek étrendje A sztómakészítés a tápcsatorna sebészeti úton történő kiszájaztatását jelenti az adott bélszakaszon. A sztóma egy kb. 2-3 cm-es átmérőjű, a bőrből kissé kiemelkedő bélvégződés, melyet azért hoznak létre, hogy a széklet ki tudjon ürülni a külvilág felé. A sztómákat elhelyezkedésük szerint csoportosíthatjuk, ha a vékonybél kerül kivezetésre ileosztómának (ileostoma), ha a vastagbél kolosztómának (colostoma) nevezzük. Sztóma műtétre leggyakrabban daganatos állapotokban vagy krónikus, gyulladásos bélbetegségekben kerül sor. (Crohn és Colitis ulcerosa). A sztómával élők visszamaradt bélrendszere általában 1 év alatt alkalmazkodik a megváltozott viszonyokhoz. A sztómás betegek diétájának személyre szabottnak kell lennie, mert attól függően, hogy mi volt az alapbetegség, amely indokolta a műtétet, mekkora és melyik bélszakasz került eltávolításra, valamint a megmaradt bélszakasz egészséges-e, változhat a diéta jellege. Ez az összefoglaló csak tájékoztató jellegű, keressen fel egy dietetikust, és személyre szabottan beszéljék meg, hogy a műtétet követően, az Ön egészségi állapotához milyen diéta a megfelelő! A nem javasolt élelmiszerek nem jelentenek tiltást, inkább arra figyelmeztetnek, hogy pl. egy tervezett társasági program előtt lehetőleg ne fogyasszon azokból az élelmiszerekből, melyek kellemetlen tüneteket okozhatnak. Az étrend célja:  alkalmazkodás a megváltozott anatómiai, élettani viszonyokhoz  megfelelő tápláltsági állapot elérése és fenntartása  megfelelő mennyiségű folyadékpótlás  a széklet konzisztenciájának (állagának) és ürülési gyakoriságának befolyásolása Az étrend lényege:  minőségileg és mennyiségileg megfelelő tápanyagbevitel (fehérje, zsír, szénhidrát, vitamin, ásványi anyag, nyomelem, víz)  változatos, ízletes, minél többféle táplálékból álló, minél kevesebb panaszt okozó étrend kialakítása  bélgázképződés csökkentése  a táplálkozásból adódó szagképződés elkerülése  a széklet konzisztenciáját befolyásoló élelmiszerek megválogatása  napi 4-5 étkezés  rendszeres, azonos időben történő étkezés Az étrend összeállításánál figyelembe kell venni:  az alapbetegséget (mely indokolttá tette a műtétet)  egyéni érzékenységet Sztómaműtét utáni étrend: A műtét után a sztóma duzzadt 6-8 hétig. Ez alatt az idő alatt a sztóma áteresztőképessége és belső átmérője csökkent, így bizonyos ételek elzárhatják a nyílást. A legelső napokban teát, tápszert (melynek kiválasztását dietetikus vagy orvos végzi), majd pépes salakszegény, kímélő fűszerezésű, nem puffasztó ételeket javasolunk. A fokozott folyadékpótlásra azért van szükség,

90

mert a vastagbélben történik a folyadék visszaszívása a béltartalomból, és a vastagbél hiánya esetén, fokozott folyadékvesztéssel kell számolnunk. Később a szervezet alkalmazkodik a megváltozott viszonyokhoz, és fokozott szomjúságérzettel szabályozza a folyadékbevitelt. Az étrend jellemzői: A sztómaduzzanat megszűnése után bővíthető az étrend, de különös gondot kell fordítania az alapos rágásra és a levegőnyelés elkerülésére. Jól rágja meg az ételeket, lehetőleg ne beszélgessen étkezés közben, kerülje a szívószál használatát és a dohányzást! Naponta csak 1-1 ételt próbáljon ki a régebben fogyasztott ételek közül. Először kis mennyiségben, ha nem okoz panaszt, az adag a későbbiekben növelhető. Az üres bélrendszer gázt termel, ne hagyjon ki étkezést! A székletürítés akaratlagos mechanizmusának hiányában jól összeállított étrenddel és az étkezések rendszerességével befolyásolni tudja a székletürítés szakaszosságát. Naponta 4-5 alkalommal, lehetőleg ugyanabban az időben történő étkezéssel tartósan beállítható a székletürítés ritmusa. Jellemzők

Vékonybél kiszájaztatás (lleosztóma)

j Fehérje

1,2-1,8 g/ttkg

Vastagbél kiszájaztatás (Kolosztóma) 1,2-1,8 g/ttkg

Zsír

csökkent 0,5-0,8 g/ttkg

csökkent 0,5-0,8 g/ttkg

Szénhidrát

bő 5-6 g/ttkg

bő 5-6 g/ttkg

Rostok

durva rostszegény

durva rostszegény

Egyszerű cukrok

szegény

átlagos

Laktóz

tejcukormentes

tűrőképességtől függ

Folyadék

bőséges {2,5 l/nap)

bőséges {2,5 l/nap)

Egyéb

gázképző, szagképző hatású ételek kerü- gázképző, szagképző, lése dugító hatású ételek kerülése

Tápanyagszükséglet (optimális testtömegre vonatkoztatva):  Energia: 30-35 kcal/ttkg kcal  Fehérje: 70-100 g  Zsír 30-50 g  Szénhidrát 300-360 g Bél gázképződést okozó élelmi anyagok:  húsok: a füstölt, pácolt, zsíros húsok, húskészítmények  főzelék és zöldségfélék: káposzta, kelkáposzta, karfiol, karalábé, savanyú káposzta, paradicsom, uborka, hagyma, zöldborsó héja, retek  szárazhüvelyesek: bab, sárgaborsó, lencse stb.  szójatermékek  gyümölcsök: a héj, mag és a nem emészthető rostos része okoz panaszt (mazsola, szőlő, ribizli, narancs stb.)  kenyér és tésztafélék: friss kenyér, teljes rozskenyér, friss, kelt (élesztős) tészta  nagy Iaktóz (tejcukor) tartalmú ételek: tej, tejszín  mesterséges édesítőszerek (pl.: szorbit)  diófélék, olajos magvak: dió, gesztenye, mandula, mogyoró,

91

 alkohol tartalmú italok: pl. sör  szénsavas italok Minden betegnek önmagán kell az egyes ételek hatását kipróbálnia. A kellemetlen bélgázképződés sokszor elkerülhető már az adott étel mennyiségének csökkentésével, máskor azonban csak teljes elhagyásával. A felfúvódás kellemetlen tüneteit enyhíthetik a savanyú tejtermékek és az áfonyalé. Külön kell szólni az olyan szerekről, amelyek a sztómát és környékét izgatják. Ilyenek az erős fűszerek, és a magas gyümölcssav tartalmú gyümölcslevek pl. citromlé. Égő, tüzes, szúró, fájdalmas érzést válthatnak ki a szájadékban, környékén pedig felmaródást okozhatnak. Szagképződést okozó élelmi anyagok:  hal  tejtermékek: a legtöbb sajtféle, különösen a túlérett sajtok  tojás: különösen a kemény főtt tojás  főzelékek: káposzta, spárga, gomba  hüvelyes termékek (bab, borsó, lencse)  szója  diófélék, olajos magvak: dió, gesztenye, mogyoró, mandula  erős fűszerek: vöröshagyma, fokhagyma  alkohol tartalmú italok: különösen a sör, égetett szeszek Kellemetlen szagok, erőteljes, hangos bélgázok legtöbbször akkor keletkeznek, ha a beteg az erősen szagképző ételekből nagy mennyiséget fogyaszt vagy emésztési, felszívódási zavara van. Az egyes ételek szagképző tulajdonsága egyénenként is eltérő mértéket mutat, ezért a betegeknek önállóan ki kell tapasztalnia, hogy mi az a határ, amit még tolerálni képes. Zavaró szagok keletkezhetnek az élelmi anyagok mellett, bizonyos gyógyszerek bomlása következtében is (pl.: antibiotikumok), de egyes vitaminok (elsősorban a B-vitamin) fogyasztását követően is. Szagcsökkentő élelmi anyagok:  savanyított tejtermékek: joghurt, kefir  főzelékek: fehérrépa, zöldsaláta  ital: áfonyalé (1 pohárral minden étkezésnél) A túlzott szagképződést gyógyszeresen is lehet befolyásolni. Megköti a szagot az aktív szén (szájon át 3x2 vagy 3x3 tabletta, vagy a zacskóba helyezve két tabletta), enzimpreparátumok adása, különösen emésztőfermentek hiányában, szintén csökkentik a szagképződést. A táplálkozásból adódó szagképződés megfelelő gondossággal elkerülhető. Dugóképződést kiváltó táplálékok:  gyümölcsök héj, mag és a nem emészthető rostos része: apró magvas gyümölcsök (málna, ribizli, szőlő stb.), nagy mennyiségű emészthetetlen rostot tartalmazó gyümölcsök (narancs, grapefruit stb.),  zöldséghéj: paradicsomhéj, paprika (lecsó kerülendő),  olajos magvak: mogyoró, pisztácia,  pattogatott kukorica.

92

Dugó akkor keletkezik, ha szűkület van a bélrendszerben pl. Crohn betegben ahol a gyulladás miatt megvastagodott a bélfal, vagy daganat szűkíti a bélrendszert esetleg friss sztóma- műtétet követően a sztómaszájadék még duzzadt, ekkor a fent felsorolt élelmiszerek eltorlaszolhatják a szűk járatot, ami kellemetlen tüneteket, hasi görcsöket, fájdalmat, bélelzáródást okozhat. Hasmenés illetve székrekedés állapotában javasolt étrend: A napi étrend összeállításakor figyelembe kell venni, hogy bizonyos nyersanyagok, élelmiszerek hasmenést, míg mások székrekedést okozhatnak. A hasmenés illetve a székrekedés egyaránt kellemetlen a sztómás betegek számára. Hasmenés állapotok idején:  fokozott folyadékpótlás: tea (erős hasmenés idején cukormentes), szénsavmentes ásványvíz, konyhasós ásványvizek (Büki, Hajdúszoboszlói, Pesterzsébeti, Cserkeszőlői, Harkányi).  zsírszegénység: a zsiradékok fokozzák a székelések gyakoriságát,  pektinben gazdag étrend: a pektin egy kiváló, természetes gyulladáscsökkentő élelmi rost, amely a bélben vizet köt meg, ezáltal megduzzad, magához köti a toxikus anyagokat, és azokkal együtt kiürül, miközben megnyugtatja a gyulladt bélnyálkahártyát (Magas pektin tartalmú: alma, birsalma, banán, burgonya, sárgarépa, sütőtök, petrezselyemgyökér stb.)  tejcukor mentesség: hasmenéses állapotban, a gyorsult bélmozgás miatt a tejcukor lebontására nincs elég idő, és a lebontatlan tejcukor fokozza a hasmenést. Kerülje a tej, tejszín, író, túró fogyasztását. Javasolt ételek: rizsnyákleves, zabnyákleves, főtt burgonya, főtt sárgarépa, vizes burgonyapüré, reszelt alma, almapüré, birsalma kompót püré, tej- és tejszínmentes alma- és birsalmamártás és leves, sült alma, natúr sárgarépapüré és -leves, szárazon pirított dara, világos pirított kenyér, kétszersült, pászka stb. Székrekedés időszakában:  folyadék fogyasztás fokozása (legalább 2l/nap): ha nem fogyaszt megfelelő mennyiségű folyadékot ez már önmagában is szoruláshoz vezethet,  növényi rostok fogyasztásának fokozása: természetesen mag és héj nélküli gyümölcsök és azon zöldségek, melyek finom rostozatúak,  éhgyomorra fogyasztott langyos kamillatea,  gyógyvizek: a glaubersós ásványvizekből 2-3 dl-t érdemes fogyasztani (Mira; Hunyadi) Javasolt ételek: mag és héj nélküli gyümölcspürék és párolt gyümölcsök (pl. őszibarack, sárgabarack), fejes saláta, tök, padlizsán, cukkini, zöldbab és zöldborsó passzírozva, paradicsom (héja nélkül, fenntartással). Nyersanyagok megítélése a fenti szempontok alapján: A következőkben a mindennapi étrend összeállításához felsoroljuk a leggyakrabban szóba jöhető élelmi anyagokat külön csoportosítva az ajánlottakat és a kerülendőket. Ezek 32 ajánlások nem vonatkoznak mindenkire egyformán, nem általános érvényűek, csak útmutatást, támpontot adnak az egyes élelmi anyagok várható hatásáról. Húsok, húskészítmények:

93

Ajánlott: sovány húsok (fiatal sertés, és marha, borjú és bárány), szárnyas (csirke, pulyka, galamb), vad (fácán, fogoly), hideg sültek, sovány felvágottak (gépsonka, baromfi virsli, párizsi, szafaládé), otthon készített diétás hidegvagdalt, sülthús krém, felvágott krém. Kerülendő: nagyvadak húsa (vaddisznó, szarvas, stb.), zsíros húsok, hízott szárnyasok (kacsa, liba), zsíros, fűszeres felvágottak (olasz, vadász, fokhagymás), disznósajt, szalámifélék, kolbász, füstölt, pácolt készítmények, belsőségek, bő zsírban sütött húsételek. Tej, tejtermékek: Ajánlott: savanyított tejtermékek (kefir, joghurt), sovány sajtok (Óvári, Tenkes, Túra) sovány túró (egyéni tolerancia függvényében, mivel tejcukrot tartalmaz). Kerülendő: tej (egyéni tolerancia függvényében), tejföl, tejszín, nagy zsírtartalmú sajtok, füstölt sajtok, túlérett sajtok. Zöldség- és főzelékfélék: Ajánlott: burgonya, brokkoli, sárgarépa, fehérrépa, kapor, fejes saláta, tök, padlizsán, cukkini, zöldbab és zöldborsó passzírozva, paradicsom (héja nélkül, fenntartással). Kerülendő: gomba, karfiol, paradicsom (héjával), paprika, spárga. Szigorúan kerülendő minden káposztafajta, szárazhüvelyesek (szárazbab, sárgaborsó), spenót (gyakran okoz panaszokat), paprika, vöröshagyma, fokhagyma. Gyümölcsök: Ajánlott: mag és héj nélküli gyümölcspürék és párolt gyümölcs, hámozott alma, banán, birsalma, őszibarack. Kerülendő: aprómagvas gyümölcsök (málna, egres, ribizli, szőlő), szárított és aszalt gyümölcsök, szilva, cseresznye, narancs, grapefruit (nagymértékű gyümölcsfogyasztás kerülendő). Gabonaipari és édesipari termékek: Ajánlott: pirított vagy másnapos fehér kenyér, zsemle, sós ás édes kétszersült, zab- pehely, köles, rizs, tésztafélék, búzadara, búzaliszt, háztartási keksz, babapiskóta, pászka, pirított kalács. Kerülendő: friss kenyér, magas rosttartalmú kenyér és péksütemények (rozs-, barna-, fekete-, magvas-, teljes kiőrlésű-, korpás készítmények) zsiradékban gazdag sütemények, és torták. Tojás: Ajánlott: napi egy darab, önálló ételként, zsírszegényen elkészítve: lágytojás, tükörtojás teflonban, illetve ételkészítéshez. Kerülendő: keménytojás, zsíros tojásételek, hagymás rántotta. Italok: Ajánlott: tea, csapvíz, szénsavmentes ásványvíz, gyümölcsprésnedvek (kicsavart és megszűrt gyümölcslé), áfonyalé (szaggátló), őszibaracklé. Kerülendő: szénsavas üdítők, szénsavas ásványvíz, rostos gyümölcslevek, kakaó és tejes turmixok (egyéni tolerancia függvényében), alkoholos italok. Zsiradékok: Ajánlott: (de csak mérsékelt mennyiségben) növényi eredetű zsiradékok pl. olajok, margarin és vaj. Kerülendő: állati eredetű zsiradékok (sertés és baromfizsír), tepertő, szalonna, velő (marha, sertés), olajos magvak: tökmag, napraforgómag, dió, mogyoró, mandula, mák. Halételek: (Fogyasztásakor ellenőrizni kell a székletben a szagképződést!) Ajánlott: minden fajta zsírban szegény hal. Kerülendő: bő zsírban sütött vagy rántott hal, füstölt hal, angolna.

94

Szója és szójatermékek: Ajánlott: szójaliszt. Kerülendő: szójatermékek bő zsírban sütve vagy erősen fűszerezve (pl.: tofu rántva, szója pörkölt). Saláták Ajánlott: zöldsaláta (fejes saláta, endívia). Kerülendő: majonézes salátafélék (francia saláta, majonézes hagymás burgonya), savanyúság (ecetes erős paprika, uborka, csalamádé). Fűszerek: Ajánlott: babérlevél, petrezselyem, zellerlevél, fahéj, vanília, édes-nemes paprika, szegfűszeg, borsikafű, szegfűbors, kakukkfű, kapor, majoránna, bazsalikom, ánizs, borókabogyó, gyömbér, kapribogyó, lestyán, sáfrány, tárkony, só. Kerülendő: csípős, izgató fűszerek (torma, mustár, bors, erős paprika, chili, curry), fokhagyma, vöröshagyma. Klinikai tápszerek szerepe a sztómás betegek étrendjében A mindennapos táplálék tápszeres kiegészítését már a műtét előtt hetekkel, de ha tervezett és nem sürgős műtét történik, akkor már hónapokkal korábban indokolt lehet elkezdeni. Különösen megfontolandó, ha a beteg, az alapbetegsége miatt, nincs megfelelő tápláltsági állapotban, esetleg az utóbbi időkben sokat fogyott. A műtét sikerét és az azt követő lábadozási időszakot erősen befolyásolja a beteg tápláltsági állapota. Egy jól beállított diétával a műtétet követően a kórházban tartózkodás ideje lerövidíthető és a sebgyógyulási folyamata felgyorsítható. A megfelelő tápszer kiválasztását orvos vagy dietetikus végzi. A Nutrison powder és a Nutrdrink klinikai tápszerek alkalmasak a műtét előtti és a műtétet követő táplálásra egyaránt. Magas energia, fehérje, ásványi anyag és vitamintartalmának köszönhetően felerősítik a szervezetet, támogatják az immunrendszert. Ezek a tápszerek gyakorlatilag salakanyag-mentesek, ami annyit jelent, hogy ha műtét előtt már diagnosztizálták a szűkületet, akkor is fogyaszthatja a beteg, mert nem fog dugulást előidézni. A Nutridrink egy kiegyensúlyozott tápanyagtartalmú energiadús fogyasztásra kész, iható, ízesített tápszer. Magas biológia értékű és könnyen emészthető, tejfehérjéből kivont, kazeint tartalmaz, a szénhidrát tartalma pedig szintén könnyen emészthető maltodextrin. Önálló fogyasztása inkább kisétkezésekre (tízórai, uzsonna) javasolt, de főétkezéseknél (reggeli, ebéd, vacsora) az ételek dúsítására is kiválóan alkalmas. Turmix italok, gyümölcsös krémlevesek és mártások, de pudingok és öntetek elkészítésénél is használhatjuk. A Nutrison powder egy por alakú tápszer, mely kiválóan alkalmas az ételek dúsítására, ezzel az ételek energia- és fehérje-, vitamin- és ásványi anyag tartalma nagymértékben növelhető. Krémlevesek, főzelékek, mártások, turmixok készítéséhez javasoljuk. A napi javasolt mennyiség mindig a beteg tápláltsági állapotától függ. Ne feledje, ez egy gyógyszer minőségű élelmiszer, amiből nem elegendő 1-2 kanállal naponta elfogyasztani! Ha látványos súlygyarapodást szeretne elérni, megközelítőleg 1/4-1/2 doboz tápszerport kell ahhoz naponta elfogyasztania. A lábadozó időszakban a tápszer kiegészítő táplálékként szerepeljen az étrendben {Napi 1-3 doboz Nutridrinket vagy 15-30 kanál Nutrison powdert kell elfogyasztania naponta). Nyugodtan használhatja ezeket a tápszereket az a beteg is, akinek tejcukor érzékenysége van (pl. Crohn beteg), mivel ezek a tápszerek gyakorlatilag tejcukormentesek.

95

A műtét erősen igénybe veszi a testet, a szervezet tartalék raktárai hamar kiürülnek, de a tápszerek hosszú távú fogyasztásával (1-2 hónap) ezek a raktárak újra jól feltölthetők. A Nutrison powder és a Nutridrink tápszerek teljes biztonsággal beépíthetők a sztómával rendelkezők étrendjébe. Garantáltan nem tartalmaznak olyan anyagokat, melyek erősen fokozzák a bélgáz képződését és nincs szagképződést okozó hatásuk. A tápszerek fogyasztását csak kortyonként javasoljuk, mivel ilyen kis mennyiségben jobban fel tud szívódni, és nem terheli meg az emésztőrendszert. Ne igyon meg egy egész doboz Nutridrinket egyszerre! Amennyiben 2-3 doboz Nutridrinket elfogyaszt a napi étkezése mellé, akkor nincs szüksége egyéb vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmazó élelmiszer kiegészítőkre (pl. tabletták, pezsgőtabletták, cseppek), mivel a napi szükséges mennyiséget, a tápszer segítségével, el fogja fogyasztani. A tápszerek elhagyását az étrendből csak akkor javasoljuk, ha már elérte az ideális testtömegét és a dietetikus vagy az orvos is megerősíti abban, hogy megfelelő a tápláltsági állapota.

96

11. Reflux betegek étrendje Egy, a közelmúltban zajlott felmérés szerint Magyarországon minden második ember érez rendszeresen vagy rendszertelenül gyomorégést. A gyakori gyomorégésnek sokszor nem tulajdonítunk jelentőséget, pedig a tünetek hátterében akár komoly szövődményekkel járó betegség, a reflux betegség is állhat. Reflux betegségnek nevezzük azt a rendszeresen, gyakran jelentkező tünet együttest, amelynek során a gyomorsav a nyelőcsőbe áramlik, és ott égő, maró fájdalmat okoz. Melyek a reflux betegség tünetei?  gyomorégés  kellemetlen érzés a szegycsont mögött, különösen lefekvés után  égő érzés a torokban  savas íz a szájban  köhögés, köhécselés  nyelési problémák, gombócérzés a torokban  a gyakori - hetente kétszer, vagy többször - jelentkező gyomorégés, a savas felböfögés, köhécselés, a nehezített nyelés, a keserű, savas szájíz reflux betegségre utalhat Az étrend célja:  A tápláltsági állapot romlásának megakadályozása  A kellemetlen tünetek megelőzése illetve megszüntetése Az étrend lényege:  Étkezzen sokszor, keveset, mivel a kiadós étkezés bőséges gyomorsav-elválasztást okoz!  Ne étkezzen vízszintes testhelyzetben, vagy előre görnyedve!  Étkezést követő 2-3 órán belül ne feküdjön le!  Fontos a rendszeres, napi székletürítés!  Lassan egyen! Az ételt alaposan rágja meg ahelyett, hogy egészben lenyelné!  Lassan igyon, ne nyelje le az italt gyorsan!  Kerülje a szénsavas italok és a sör fogyasztását!  Ha egy mód van rá ne szívószállal, vagy keskeny nyakú üvegből igyon!  Ne rágózzon vagy szopogasson keménycukorkát!  Kerülje a dohányzást!  Fogyasztásra ajánlott ételek: magas rosttartalmú élelmiszerek, magas fehérje-tartalmú élelmiszerek, sok zöldség, főzelékfélék, gyümölcs  Kerülendő élelmiszerek: alkohol, kávé, édesség, elsősorban csokoládé, citrusfélék, ezekből készült szénsavas italok, paradicsomlé, zsíros ételek  Ajánlható konyhatechnikai eljárások: főzés, gőzben főzés, párolás, zsírszegény konyhatechnikai eljárások (teflonedényben, sütőzacskóban sütés)

97

Az égő érzést az okozza, hogy a gyomrot a nyelőcsőtől elválasztó záróizom nem a megfelelő időben ernyed el, vagy nem zár elég erősen ahhoz, hogy a gyomorsav visszaáramlását a nyelőcsőbe megakadályozhassa. A kiváltó okok betegenként változnak.  Hagyja abba a dohányzást, ugyanis a dohányzás felszárítja a nyálat, amely normális esetben a nyelőcsövet védi a gyomorsavtól.  Egyszerre ne egyen sokat. A bőséges étkezés kitágítja a gyomrot és ezáltal a gyomrot a nyelőcsőtől elválasztó záróizom megnyílik, és a gyomorsav feljut a nyelőcsőbe.  Ne feküdjön le közvetlenül étkezés után. Lefekvéskor a gravitáció megszűnik az Ön számára dolgozni. Étkezés után várjon legalább 3 órát, mielőtt lefeküdne, hogy az étel megemésztődjön.  Közvetlenül evés után kerülje az intenzívebb testmozgást. Az erőteljes testmozgás hatására a gyomorsav behatolhat a nyelőcsőbe. Étkezés után legalább 1 órát várjon az erőteljes fizikai tevékenységgel.  Kerülje a problémás ételeket. A csokoládé, fokhagyma, hagyma, borsmenta, menta, fahéj, szénsavas italok, alkohol és minden nagy zsírtartalmú étel előidézheti azt, hogy a gyomrot a nyelőcsőtől elválasztó záróizom nem a megfelelő időben ernyed el. Ezen kívül a citrom- és narancsfélék és azok leve, a kávé (normál és koffeinmentes) és minden, amiben paradicsom van, irritálhatja a nyelőcsövet.  Emelje meg az ágy fejét 15-20 centiméterrel. Állítsa a gravitációt a saját szolgálatába. Nem elegendő az, ha egy nagy párnát tesz a feje alá, a törzs felső részét is meg kell emelnie. Ez történhet az ágy fejrész felőli lábainak felpolcolásával, vagy helyezzen ék alakú matracot az ágy fejrészébe.  Ne viseljen szoros ruhát, ugyanis, ha egy szoros nadrágba préseli be magát, azzal nyomást gyakorolhat a gyomrára, és a gyomorsavat felfelé, a nyelőcső felé kényszeríti.  Nagyobb a reflux kockázata dohányzó, túlsúlyos, magas zsírtartalmú ételeket fogyasztó, illetve túlzott mennyiségű alkoholt fogyasztó személyek estében. A klinikai tápszerek a reflux beteg étrendjében A betegek nagy része étvágytalan, kedvtelen, nem okoz örömet számukra az étkezés. A betegségből kifolyólag általában alultápláltak, szervezetükben hiányállapotok léphetnek fel. A tápláltsági állapotuk romlása megállítható, ha az étrendjüket klinikai gyógytápszerekkel egészítjük ki. Kevesebb ételmennyiséggel energiadúsabb táplálékot nyerünk, ezzel javítunk általános állapotukon, valamint elősegítjük a gyógyulást. A tápanyagok jól felszívódó formában találhatók meg benne. Jól használható a Nutrison powder valamint a Nutrison Energy. Teljesértékű, meghatározott tápanyagtartalmú klinikai gyógytápszerek, kizárólagos és kiegészítő táplálásra egyaránt alkalmasak. Vitaminokat, ásványi anyagokat és nyomelemeket tartalmaznak, valamint salakanyagmentesek, maradéktalanul felszívódnak. Főzelékek, turmixok, mártások és bizonyos levesek jól dúsíthatók velük. Általában 1-3 adagolókanállal ajánlott deciliterenként, a napi energiamennyiség figyelembe vétele mellett. A Fantomalt magas energiatartalmú, por alakú készítmény, energiapótlásra alkalmas, ha a beteg a napi energiaigényét a szokásos táplálkozással nem tudja kielégíteni. Jól oldódik hideg és langyos folyadékban is, a vele készült étel melegíthető és forralható is. Adagolása: 1 adagolókanál = 5 g Fantomalt = 20 kcal. Kisétkezésekhez jól használható a Nutridrink ital. Hatféle (epres, vaníliás, karamellás, banános, narancsos és trópusi gyümölcs) ízben és ízesítés nélküli változatban kapható. Praktikus csomagolása, és szívószálas kiszerelése lehetővé teszi, hogy bárhol és bármikor elfogyasztható legyen. Meghatározott táp-

98

anyagtartalmú, könnyen beilleszthető a diétába. Lehűtve, lassan kortyolgatva a legfinomabb. Kiegészítő táplálásra naponta 1-3 doboz ajánlott.

99

12. Syncumart szedő betegek diétája A véralvadáshoz szükséges egyik fehérje (a prothrombin) képződéséhez K vitamin kell. A Syncumar azonban gátolja a K vitamin hatását ezért nehezebben alvad a vére, ha valaki Syncumart szed. Nyilvánvaló, hogy ha túl sok Syncumart szed valaki, akkor nagyon gátolt a vér alvadása, azaz veszélyesen vérzékennyé válik, ha viszont túl keveset, akkor meg könnyén kaphat újból trombózist a nem kellő mértékű alvadásgátló hatás miatt. Ezért a cél az, hogy meghatározott mértékű alvadásgátlást hozzunk létre. Ezt úgy érjük el, hogy egyénileg, kiválasztjuk azt a Syncumar adagot, ame1y a protrombin szintet az eredeti /normál/ érték 20 és 30%-a közé csökkenti. Tapasztalat szerint a betegekben nagyon különböző az a Syncumar mennyiség, amivel ez elérhető; van olyan betegünk, akinek napi 1/2 tabl. Syncumart kell szednie ehhez, de olyan is van, aki napi 5 tablettára szorul. Ezt a különbözőséget több tényező okozza, de az egyik az, hogy az emberek különböző mennyiségben fogyasztanak K vitamin tartalmú élelmiszert. Mivel a Syncumar a K vitamin ellen hat, nyilvánvaló, hogy ha valaki olyasmit eszik, amiben sók a K vitamin, több Syncumart kell szednie. Amikor a kórházban beállítjuk az egyéni Synucmar-adagot, akkor az a kórházi koszthoz viszonyítva megfelelő; ha a beteg otthonába távozik és megváltozik az étrendje, változik a Syncumarszükséglete is; rendszerint emelni kell az adagot, hiszen odahaza általában több gyümölcsöt, paradicsomot, salátát, stb. fogyasztanak. Betegeinken is tapasztaltuk, hogy mennyire befolyásolja a diéta a Syncumar szükségletet: ha valaki egyszerre sok zöldségfélét vagy gyümölcsöt evett /melyekben sok a K vitamin/, megemelkedett a prothrombin-szint, és emelnünk kellett a Syncumar adagját, hogy ismét a 2o és 3o% közé csökkenjen. Ezért rendszeresen figyelmeztettük a mi általunk ellenőrzött betegeket, hogy kerüljék az egyszerre nagyobb mennyiségű zöldséggyümölcs fogyasztását. Ez általában használt is, mert a gyógyszert rendszeresen szedő, és a rendszeres ellenőrzéseken szabályszerűen /általában két hónaponként/ megjelenő betegeinknél a protrombin-szint az esetek többségében a kellő /2o-3o% közti/ értéken van. Mégis előfordult, hogy "váratlanul" megemelkedett a protrombin-szint, mert a beteg olyasmit evett nagyobb mennyiségben, amiben sok a K vitamin, de ő erről nem tudott. Ezer éreztük szükségesnek, hogy e tájékoztatást megadjuk. A különböző életfolyamatokhoz mindenképpen szükséges valamennyi K vitamint a szervezetünkbe juttatni. Ennél a minimális szükségletnél /ami napi 20-40 mikrogramm/ jóval többet /kb. 5-10 szeresét/ tartalmaz a normális, szokásos táplálék. Az egyéni napi Syncumar adag épp annyi, ami ezt a rendelkezésre álló K vitamin-mennyiséget a kellő mértékben ellensúlyozza. Ha hirtelen a szokásosnál jóval nagyobb mennyiségű K vitamint fogyaszt a beteg, már nem elég a beállított Syncumar adag, és megemelkedik a protrombin szint, ezért emelnünk kell a Syncumar adagját is. Hogy ezt elkerüljük, az egyszerűség kedvéért a különböző tápanyagokat három csoportra osztottuk.

100

Az első csoportban azok az ételek /tápanyagok/ vannak, melyek vitamin tartalma nagyon alacsony, ezek fogyasztása nem befolyásolja a protrombin-szintet és ezáltal a Syncumar adagot sem. Ide tartoznak a húsfélék, hal, kenyér, burgonya, rizs, tésztafélék, sajt, tej. A második csoportban azok szerepelnek, amelyek közepes mértékben tartalmaznak K vitamint; ezeket a szokásos mennyiségben fogyaszthatják a Syncumart szedő betegek, ezekből csak az egyébként is túlzott mennyiségek emelik meg a protrombin szintet. Ilyenek: vaj, étolaj, répaféleségek, gomba, uborka, zöldbab, alma, narancs. Végül a harmadik csoportban vannak azok az ételek, amelyek fogyasztása mindenképpen korlátozandó /de nem teljesen eltiltott!/, mert igen magas a K vitamin tartalmuk. Ilyenek: a tojás, a máj, a saláta, a spenót, a karfiol, a málna, az eper, a paradicsom, a paprika, a brokkoli, aszparagusz, káposzta. Ezekre kell igazán odafigyelni; az alvadásgátolt beteg lehetőleg ezekből csak korlátozott mértékben fogyasszon, de ami még ennél is fontosabb, hogy a korlátozott fogyasztás is egyenletes legyen. /Tehát ha valaki tojásrántottát eszik, megehet 1-2 tojást, de ne egye azt salátával. Ezekből az ételekből kerülni kell a napi 10 dekánál nagyobb adagok fogyasztását. Jelen tájékoztatónk valóban csak tájékoztató és nem szigorú előírás; segíteni és nem elriasztani akarjuk az alvadásgátló gyógyszert /Syncumart/ szedő betegeinket. A Syncumar rendszeres és jól ellenőrzött szedése olyan biztonságot jelent, ami mindenképpen megéri azt a kis "odafigyelést", amit írásunkkal segíteni kívánunk. Ne feledjük persze, hogy a diéta csak az egyik tényező, amire valamelyest oda kell figyelnünk: a Syncumarral együtt szedett gyógyszerek is /más hatásmechanizmussal/ befolyásolják a protrombin-szintet, ezért mindig kérdezzük meg az ellenőrzést végző orvost, hogy nem kell-e módosítani a Syncumar adagját. Különösen arra kell odafigyelni, hogy a rheuma-gyógyszerek fokozzák a Syncumar hatást, ilyenek az Indomethac Naprozyn, Voltaren, az Aspirin /Kalmopyrin, Colfarit/ stb. Mivel a különböző gyógyszerek is különböző mértékben befolyásolják a Syncumar hatását, az a legbiztonságosabb, hogy az új gyógyszer szedésekor gyakoribbá tesszük az ellenőrzések számát. A fájdalomcsillapítók közül az Algopyrin, a Demalgon nem befolyásolják a Syncumar szedését, minthogy a "közönséges" antibiotikumok sem /Maripen, Potesept, Sumetrolim stb./ sem. Az alkohol fogyasztás nagymértékben befolyásolja a Syncumar hatását, ezért az alvadásgátolt beteg ne fogyasszon szeszes italt.

101