Stratégiaalkotás a klaszterekben

A klasztermenedzsment európai gyakorlata (Pécs, 2010)

Stratégiaalkotás a klaszterekben Dr. Síkfői Tamás 2010. november


Kiindulás: gazdasági folyamatok • A globalizáció térhódítása • Kelet-Európa sajátos helyzete • Kis magyar globalizáció


A globalizáció térhódítása • • • • • • • • • • •

USA szerepe, az egypólusú világ kialakulása A világválság okai következményei Globális küzdelem, több pólusú világ Centrum – periféria, döbbenetes polarizáció, konfliktusok eszkalálódása Kontroll nélküli nemzetközi tőkecsoportok és a nagypolitika szövetsége – „mentőcsomagok Barroso Pécsett: El kell tüntetni a gazdasági növekedés virtuális elemeit A tőke munkaerő felszívó képessége csökken, hatékonysága az innovációból táplálkozik. Az aktivitási ráták stagnálnak. A demográfiai mutatók új piaci keresletet támasztanak. A high-tech– et felváltják a kreatív iparágak. Megjelenik új kategóriaként a szociális piac fogalma


Az unió • Kiinduló pont az egységes piac volt - A folytatás a forrásátrendezés lett… • A tervgazdaságnál rosszabb hatékonyságú pályázati rendszer, deformált célrendszer, elképesztő társadalmi költségek, nagy „politikai súrlódási együttható” • Versenyképességi problémákat az új tagokkal fizettetik meg. Egyenlőtlen „támogatási rendszer”, jól működő pénzszivattyúk, aszimmetrikus piacnyitás, brutális érdekérvényesítés az EU nyugati oldaláról. • Nincs gazdaságpolitika és virtuális a KKV fejlesztés




K+F a GDP %-ban 4,5 4 3,5 3

EU-15

2,5

USA

2

Japan

1,5

Kína

1 0,5 0 2010 2009 2008 2007 2006 2005 2004 2003 2002 2001 2000 1999 1998 1997 1996 1995 1994 1993 1992 1991 1990 1989 1988


Kelet-Európa sajátos helyzete • • • • • • •

Szovjet unió – európai unió Olcsó politikai elit drága ára Manipulálható tömegek Alacsony nemzeti és polgári öntudat Erősen polarizált társadalmak Külvárosi fenegyerekek Sajátos forrás terep – a 4 bőr (hitelcsapda, keleti piac, privatizáció, jövedelemszivattyúk)

Kis magyar globalizáció Elképesztő mértékű • döntési centralizáció • jövedelemcentralizáció • centrális bürokrácia • társadalmi polarizáció • perifériális szegénység • külföldi tulajdon arány • külföldi jövedelemtranszfer


Elképesztő mértékű döntési és jövedelem-koncentráció


Budapest ország: • Népesség kevesebb, mint 20 %-a • Beruházások 46-63 %-a • Az újraelosztási rendszer forrásainak több, mint 60 %-a • A tőke követő tömörülése • Országos döntési pontok 100 %-a • Szinte a teljes magyar belső kereskedelem lefölözése • Deformált közlekedési és üzleti infrastruktúra fejlesztés • Fél millió nagyon győztes, másfél millió vesztes mellett… • Az üzleti szféra döntési szintjeinek centralizációja


Elképesztő mértékű bürokrácia, polarizáció, perifériális szegénység

Az állam 20 éves működésének csődtömege zúdul a gazdaságra, állampolgárokra Kurzusonkénti 180 fokos irányváltások A közös nevező…: A multikra alapozott „gazdasági fejlődés” bukása, A nemzeti, regionális, helyi valós stratégiák hiánya A terebélyesedő közszféra, növekvő bürokrácia, hatalmi politika Az újraelosztási rendszerek reformjának elmaradása A politika és közigazgatás „finanszírozásának” lehetetlen mértékű társadalmi költségei A plutokrácia totális elidegenedése a társadalomtól A közszférára, a nyugdíjasokra és nemzetiségre koncentráló voksvadászat Folyamatos adóteher növekedés Az aktivitási ráta csökkenése, középosztály lenullázása, növekvő versenyképtelen tömegek, a munkaundor pénzügyi támogatása


Térségi GDP arány az országos adat %-ban


Egy főre jutó GDP, 1997/2007/régió 4 500

4 162

4 000 3 500 3 000 2 534 2 357

2 500

2 487

2 000

1 730

1 500 1 000

1 627

1 596

1 692

1 774

1 841 1 563

1 254 807

841

885 653

566

581

655

672

590

708

500 0 Tolna megye

Somogy megye

Baranya megye

Dél-Alföld

Észak-Alföld

Észak-Magyarország

Dél-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Közép-Dunántúl

KözépMagyarország

Országos átlag



Elképesztő mértékű külföldi jövedelem transzfer


Az Európai Unió költségvetésének kohéziós politika fejezetéből a 2007–2013-as időszakra 2004-es adatokkal számolva maximum 22,4 milliárd euró (6500 Mrd Ft) uniós forrás áll a rendelkezésünkre. A lehívhatóság jóval alacsonyabb érték. 5000 Mrd Ft hagyja el az országot a multi bankok, kereskedőhálózatok, telekommunikációs és energetikai cégek ágán évente. Ebből 2900 Mrd illegálisan. Éves adósságszolgálat 1600 Mrd Ft Ki, kit támogat?


A magyar KKV • • • • • •

A vállalkozásokon belüli aránya: 99,8% A foglalkoztatási részesedése: 69 % Export részesedése: 35 % Versenyszféra hozzáadott érték: 50 % Saját tőke arány: 51 % A számított adóból ténylegesen befizetett arány: 250 fő fölött

kkv átlag 3,3

42,2 57,8

96,7




K+F ráfordítások területi különbségei


Egymilló lakosra eső bejelentett szabadalmak száma

EU 27-ek átlaga

106,1

Oberbayern

1131,3 180,7 20 9,1 4,2 3,6 2,9 0,8

Bécs Közép-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország


A nettó nyugdíjkiadások GDP-hez viszonyított arányának változása a 2009. évi intézkedések hatására

11,3

12,6

10,4

10,7

11,3 9,1

10,4

10,6

9,1

9,6

9,1

8,4

2000

2005

2010

2020

2008. konvergencia program

2030

2050

2009-es változás


Az aktivitási ráta területi különbségei


Helyi vállalkozások: adófizető és/vagy szállító?


Helyi vállalkozások: adófizető és/vagy szállító?

Forrás vállalkozásoknak


• A bankok nem érdekeltek a kedvezményes rendszerek működtetésében- azok nem is működnek • 36 állami szervezet, ügynökség „működik” e céllal milliárdokból – ne nyomozz utánuk… • A Széchenyi kártya (Kamara-Vosz) kihelyezett összege kétszer akkora, mint az ő együttes teljesítményük • Mikrohitel bürokratizálódása • Pályázati rendszerek anomáliái

Világgazdasági fejlődési pálya


• A globalizáció kiteljesedése – lokalizációs védekezés • Globális folyamatok – lokális konfliktusok – globális összeütközés • Magyarország helyzete a fejlődési pályán • A potenciális magyar válasz

A globalizáció kiteljesedése – lokalizációs védekezés • • • • • • • •


Növekvő jövedelem a centrumokban Növekvő verseny a periférián Az ipari súlypont vándorlása -BRIC Kína, India, USA, EU, Japán …Oroszország? Európai Unió Európa hajtóereje a városok és térségük fejlődése volt és lesz Bürokrácia helyett versenyképes gazdaság kell 2013-tól nincs regionális kiegyenlítés: nem a fejletlent, a fejlődőképest fogják támogatni • Települési, szakmai, civil, vallási, nemzeti és nemzetközi lokalizációs folyamatok


Globális folyamatok – lokális konfliktusok – globális összeütközés

• Kontroll nélküli folyamatok – a nemzetközi pénzügyi rendszer veszélyben • Tényleges hatalom, formális hatalom szétválása, nemzetközi hatalmi hálózat – virtuális jogrend • Brutális érdekérvényesítés • Ökológiai lábnyom – háborúk, forradalmak, népvándorlás • Vallási-ideológiai ellenglobalizáció (globális stratégia) • Globális háború veszélye


Globális folyamatok – lokális konfliktusok – globális összeütközés

• Magyarország=bérmunka ország • Az állam a „politikai-hatalmi” és a multinacionális cégek érdekeit szolgálja ki a nemzeti érdekek helyett • A fejlesztéspolitika = állami köldöknézés és klientúra finanszírozás • A munkahelyteremtés= hazai adópénzből támogatott multi beruházás + közmunka • A középosztály súlya a népesség 7 %-a – a személyi jellegű adókból súlya közel 70 %... Hatalmi súlya 0 %. • A tudásgazdaság intézményrendszere csődöt mondott, a „politikai” igényeket szolgálta ki célja helyett • Az oktatás 20 év alatt csődbe jutott: http://www.youtube.com/ watch?v=Q9bfhPmwbYM& feature=player_embedded

A potenciális magyar válasz • • • • • • • •


Nemzeti érdekekre alapuló új gazdaságpolitika A pénzszivattyúk eltömése Az oktatási rendszer drasztikus minőségi javítása A hazai K+F+I rendszer drasztikus piacorientált fejlesztése Az akadémiai rendszer reformja Bérmunka helyett tudásgazdaság Betanított munka helyett kreatív munka Atomizált gazdaság helyett érdek közősségek, együttműködési rendszerek

Klaszter: divat vagy megoldás?


• Keress fő stratégiát – kapaszkodj egy mozdonyhoz • Szervezd meg a hálózatot, alakítsd ki az együttműködést, támaszkodj a civilekre • Fejleszd tudásod, szolgáltatásaid • Szerezz forrásokat (…a fejlesztésekhez) • Szervezz, működtess versenyképes vállalkozói együttműködéseket • Kapcsold őket tudásközpontokhoz • Neveld környezeted lokálpatriotizmusra

Használható stratégiák • • • • •

Uniós stratégiák Magyar stratégiák Regionális, helyi stratégiák Vállalati stratégiák Egyéni stratégiák


Kárpátok Eurorégió Technopolis

POZSONY, PRÁ PRÁGA felé felé

Tisza

Miskolc

SK BÉCS felé felé

A

UA

Tornyosné Tornyosnémeti

Nyí Nyíregyhá regyháza

Emő Emőd

Autopolis

Eger

Duna

Polgá Polgár

Vác

Győr

Debrecen

Füzesabony

BUDAPEST

Tatabá Tatabánya

Szé Székesfehé kesfehérvá rvár

Szolnok

RO

Veszpré Veszprém

Dunaú Dunaújvá jváros Kecskemé Kecskemét

Mura Eurorégió

Békéscsaba

SLO

Szekszá Szekszárd

Kaposvá Kaposvár

Qualitypolis HR

Duna-Dráva-Száva Eurorégió

Szeged Biopolis Pécs

YU

Tisza-Maros Eurorégió

Pécs és a Dél-Dunántúl az életminőség pólusa

34 Mrd Ft eddigi beruházás 31 projektben (140 MRD) K+F+I infrastruktura

PTE klinikum

Beremend

Bikal reneszánsz város

Kaposvári Egyetem agrárkutató intézet

Mecsek-Dráva

Mohácsi emlékpark

biomassza

Mecsekextrám Siklósi vár Pécsváradi vár Szigetvári vár

Kaposvári egyetemi agrárkutató

PEIK BIBNet

Klaszterek Termál Klaszter PTE AOK Képzés, tanulás

Kulturális Környezetipar ipar Pannonlézer Zsolnay Science kutatóközpont Building Tudásközpont Kreatívipar Negyed Kreatív Inkubátor Borászati Opus 2010 Ház Kutató I. Környezet ipari Épületgépész Klaszter RÉK Kerámia klaszter Kreatív Klaszter TDM Klaszer Kaposvári PTE TTK PTE Egyetem MK szakképzés szakképzés

Egészségipar

PTE ET

Kormányzati iparpolitika Stratégia alkotás, együttműködés, szerepek tisztázása

Önkormányzatok ügynökségek

-Oktatási intézmények - szakképzés - adópolitika -környezeti feltételek -szolgáltatások…

P

kamara (szak)képzés, gazdaságszervezés, szolgáltatások, tanácsadás, partnerség építés lobby

Vállalkozói szövetségek

Gazdaság

MENEDZSMENT ÚJRAIPAROSÍTÁS

A

TUDÁS

Egyetemek, kutatóhelyek

Gyakorlati helyek, képzési igények, megrendelések

kockázati tőke

Innováció, K+F, spin off cégek Póla, MTA RKK

C

Az együttműködés buktatói


• Rendkívül alacsony együttműködési készség (lokális együttműködéssel lehet versenyképes a KKV a globális versenyben) • Tőke hiány • Versenyképtelen piaci szabályozó rendszer • Korrupció • Ellenérdekelt környezet (forrásrendszer, adórendszer) • Klaszter kultúra hiánya, kevés szakember

Stratégia-alkotási folyamat •


A stratégia olyan irányítási mód, amely keretében a makro és mikro környezet ismeretében, folyamatainak előrejelzésével hosszú távon nyereséges, hatékony pályára állítjuk szervezetünket – Mindez klaszter esetében a tagvállalati stratégiák újragondolását és a klaszter stratégia kialakításával párhuzamos megalkotását is feltételezi Komponensei: • A jövőkép és időhorizontja • Helyzetelemzés, trendek (politikai, gazdasági,iparági,keresleti, technológiai, adózási, képzési, munkaerő piaci stb.) • Út a célhoz: • Erőforrás kihasználást optimalizáló technológiák, rendszerek kiválasztása • A piaci versenyelőnyök megtalálása, kifejlesztése, érvényesítése, benchmarking • Működőképes együttműködési, munkamegosztási rendszer • A monitoring rendszer, és korrekciók, változás kezelés (emberi tényező!: IBM: Változási jövőkép, stakeholder management, kommunikáció, szervezeti változások megtervezésének támogatása, képzési igények felmérése) Célcsoport: tagvállalati vezetők, klaszter management, szakértők

Stratégia-alkotási folyamat • • • • • • • • • • • •


Ajánlható: gördülő stratégia elsősorban a technológia fejlődése miatt Alapstratégia (klaszter és tagcéges jövedelmezőségi, rentabilitási és fejlesztési stratégia) Üzletági stratégia (termékek, szolgáltatások, minőség, piaci részesedés, technológiai ciklus) Versenystratégia (swot, súlypontok, módszerek stb.) Funkcionális stratégiák K+F, HR ,finanszírozási, logisztikai, szervezeti, marketing stb. tagvállalati stratégiák: eddigi stratégia megfogalmazás, s stratégiai problémák feltárása,megoldás kiinduló pontjai, stratégiai változatok és értékelésük, majd kiválasztása (klaszter felé visszacsatolás!) Üzleti terv Éves operatív terv Új együttműködési rendszerben támpontokat ad, mozgásteret határoz meg, moderál a stratégia és a tervezés.

VAN stratégia


• Veszélyek: • Kompetencia féltés, információs monopólium • Klisék, kreativitás, őszinteség visszaszorulása – kényelmes • Megoldási javaslatoknál: gyors visszakanyarodás a napi gyakorlathoz, megideologizált újraalkalmazás • VAN stratégia…( leírva az eddigi versenyképtelen gyakorlat)

Stratégia-alkalmazási folyamat


• Nem az archívumnak, pályázati bürokráciának, vagy a banknak készül • A fejlődés legfontosabb dokumentuma, amely keretet ad a teljes munkának. • Folyamatos értékelése karbantartása elemi érdek • Szelekciós tényező a versenyben • A stratégiának vannak nyilvános és titkos részei • A kkv szektor e nélkül kérész életű • A klaszter stratégia élő dokumentum legyen, a tagvállalati stratégiákkal összhangban • A projektek hivatalosan kapcsolódjanak a stratégia egyes elemeihez, nem csak kidolgozásuk de szakmai, pénzügyi értékelésük a stratégia alapján történjék.


Köszönöm a figyelmet.

Stratégiaalkotás a klaszterekben

Recommend Documents