A klasztermenedzsment európai gyakorlata (Pécs, 2010)
Stratégiaalkotás a klaszterekben Dr. Síkfői Tamás 2010. november
A klasztermenedzsment európai gyakorlata (Pécs, 2010)
Kiindulás: gazdasági folyamatok • A globalizáció térhódítása • Kelet-Európa sajátos helyzete • Kis magyar globalizáció
A klasztermenedzsment európai gyakorlata (Pécs, 2010)
A globalizáció térhódítása • • • • • • • • • • •
USA szerepe, az egypólusú világ kialakulása A világválság okai következményei Globális küzdelem, több pólusú világ Centrum – periféria, döbbenetes polarizáció, konfliktusok eszkalálódása Kontroll nélküli nemzetközi tőkecsoportok és a nagypolitika szövetsége – „mentőcsomagok Barroso Pécsett: El kell tüntetni a gazdasági növekedés virtuális elemeit A tőke munkaerő felszívó képessége csökken, hatékonysága az innovációból táplálkozik. Az aktivitási ráták stagnálnak. A demográfiai mutatók új piaci keresletet támasztanak. A high-tech– et felváltják a kreatív iparágak. Megjelenik új kategóriaként a szociális piac fogalma
A klasztermenedzsment európai gyakorlata (Pécs, 2010)
Az unió • Kiinduló pont az egységes piac volt - A folytatás a forrásátrendezés lett… • A tervgazdaságnál rosszabb hatékonyságú pályázati rendszer, deformált célrendszer, elképesztő társadalmi költségek, nagy „politikai súrlódási együttható” • Versenyképességi problémákat az új tagokkal fizettetik meg. Egyenlőtlen „támogatási rendszer”, jól működő pénzszivattyúk, aszimmetrikus piacnyitás, brutális érdekérvényesítés az EU nyugati oldaláról. • Nincs gazdaságpolitika és virtuális a KKV fejlesztés
A klasztermenedzsment európai gyakorlata (Pécs, 2010)
A klasztermenedzsment európai gyakorlata (Pécs, 2010)
A klasztermenedzsment európai gyakorlata (Pécs, 2010)
K+F a GDP %-ban 4,5 4 3,5 3
EU-15
2,5
USA
2
Japan
1,5
Kína
1 0,5 0 2010 2009 2008 2007 2006 2005 2004 2003 2002 2001 2000 1999 1998 1997 1996 1995 1994 1993 1992 1991 1990 1989 1988
A klasztermenedzsment európai gyakorlata (Pécs, 2010)
Kelet-Európa sajátos helyzete • • • • • • •
Szovjet unió – európai unió Olcsó politikai elit drága ára Manipulálható tömegek Alacsony nemzeti és polgári öntudat Erősen polarizált társadalmak Külvárosi fenegyerekek Sajátos forrás terep – a 4 bőr (hitelcsapda, keleti piac, privatizáció, jövedelemszivattyúk)
Kis magyar globalizáció Elképesztő mértékű • döntési centralizáció • jövedelemcentralizáció • centrális bürokrácia • társadalmi polarizáció • perifériális szegénység • külföldi tulajdon arány • külföldi jövedelemtranszfer
A klasztermenedzsment európai gyakorlata (Pécs, 2010)
Elképesztő mértékű döntési és jövedelem-koncentráció
A klasztermenedzsment európai gyakorlata (Pécs, 2010)
Budapest ország: • Népesség kevesebb, mint 20 %-a • Beruházások 46-63 %-a • Az újraelosztási rendszer forrásainak több, mint 60 %-a • A tőke követő tömörülése • Országos döntési pontok 100 %-a • Szinte a teljes magyar belső kereskedelem lefölözése • Deformált közlekedési és üzleti infrastruktúra fejlesztés • Fél millió nagyon győztes, másfél millió vesztes mellett… • Az üzleti szféra döntési szintjeinek centralizációja
A klasztermenedzsment európai gyakorlata (Pécs, 2010)
Elképesztő mértékű bürokrácia, polarizáció, perifériális szegénység
Az állam 20 éves működésének csődtömege zúdul a gazdaságra, állampolgárokra Kurzusonkénti 180 fokos irányváltások A közös nevező…: A multikra alapozott „gazdasági fejlődés” bukása, A nemzeti, regionális, helyi valós stratégiák hiánya A terebélyesedő közszféra, növekvő bürokrácia, hatalmi politika Az újraelosztási rendszerek reformjának elmaradása A politika és közigazgatás „finanszírozásának” lehetetlen mértékű társadalmi költségei A plutokrácia totális elidegenedése a társadalomtól A közszférára, a nyugdíjasokra és nemzetiségre koncentráló voksvadászat Folyamatos adóteher növekedés Az aktivitási ráta csökkenése, középosztály lenullázása, növekvő versenyképtelen tömegek, a munkaundor pénzügyi támogatása
A klasztermenedzsment európai gyakorlata (Pécs, 2010)
Térségi GDP arány az országos adat %-ban
A klasztermenedzsment európai gyakorlata (Pécs, 2010)
Egy főre jutó GDP, 1997/2007/régió 4 500
4 162
4 000 3 500 3 000 2 534 2 357
2 500
2 487
2 000
1 730
1 500 1 000
1 627
1 596
1 692
1 774
1 841 1 563
1 254 807
841
885 653
566
581
655
672
590
708
500 0 Tolna megye
Somogy megye
Baranya megye
Dél-Alföld
Észak-Alföld
Észak-Magyarország
Dél-Dunántúl
Nyugat-Dunántúl
Közép-Dunántúl
KözépMagyarország
Országos átlag
A klasztermenedzsment európai gyakorlata (Pécs, 2010)
A klasztermenedzsment európai gyakorlata (Pécs, 2010)
Elképesztő mértékű külföldi jövedelem transzfer
A klasztermenedzsment európai gyakorlata (Pécs, 2010)
Az Európai Unió költségvetésének kohéziós politika fejezetéből a 2007–2013-as időszakra 2004-es adatokkal számolva maximum 22,4 milliárd euró (6500 Mrd Ft) uniós forrás áll a rendelkezésünkre. A lehívhatóság jóval alacsonyabb érték. 5000 Mrd Ft hagyja el az országot a multi bankok, kereskedőhálózatok, telekommunikációs és energetikai cégek ágán évente. Ebből 2900 Mrd illegálisan. Éves adósságszolgálat 1600 Mrd Ft Ki, kit támogat?
A klasztermenedzsment európai gyakorlata (Pécs, 2010)
A magyar KKV • • • • • •
A vállalkozásokon belüli aránya: 99,8% A foglalkoztatási részesedése: 69 % Export részesedése: 35 % Versenyszféra hozzáadott érték: 50 % Saját tőke arány: 51 % A számított adóból ténylegesen befizetett arány: 250 fő fölött
kkv átlag 3,3
42,2 57,8
96,7
A klasztermenedzsment európai gyakorlata (Pécs, 2010)
A klasztermenedzsment európai gyakorlata (Pécs, 2010)
A klasztermenedzsment európai gyakorlata (Pécs, 2010)
K+F ráfordítások területi különbségei
A klasztermenedzsment európai gyakorlata (Pécs, 2010)
Egymilló lakosra eső bejelentett szabadalmak száma
EU 27-ek átlaga
106,1
Oberbayern
1131,3 180,7 20 9,1 4,2 3,6 2,9 0,8
Bécs Közép-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország
A klasztermenedzsment európai gyakorlata (Pécs, 2010)
A nettó nyugdíjkiadások GDP-hez viszonyított arányának változása a 2009. évi intézkedések hatására
11,3
12,6
10,4
10,7
11,3 9,1
10,4
10,6
9,1
9,6
9,1
8,4
2000
2005
2010
2020
2008. konvergencia program
2030
2050
2009-es változás
A klasztermenedzsment európai gyakorlata (Pécs, 2010)
Az aktivitási ráta területi különbségei
A klasztermenedzsment európai gyakorlata (Pécs, 2010)
Helyi vállalkozások: adófizető és/vagy szállító?
A klasztermenedzsment európai gyakorlata (Pécs, 2010)
Helyi vállalkozások: adófizető és/vagy szállító?
Forrás vállalkozásoknak
A klasztermenedzsment európai gyakorlata (Pécs, 2010)
• A bankok nem érdekeltek a kedvezményes rendszerek működtetésében- azok nem is működnek • 36 állami szervezet, ügynökség „működik” e céllal milliárdokból – ne nyomozz utánuk… • A Széchenyi kártya (Kamara-Vosz) kihelyezett összege kétszer akkora, mint az ő együttes teljesítményük • Mikrohitel bürokratizálódása • Pályázati rendszerek anomáliái
Világgazdasági fejlődési pálya
A klasztermenedzsment európai gyakorlata (Pécs, 2010)
• A globalizáció kiteljesedése – lokalizációs védekezés • Globális folyamatok – lokális konfliktusok – globális összeütközés • Magyarország helyzete a fejlődési pályán • A potenciális magyar válasz
A globalizáció kiteljesedése – lokalizációs védekezés • • • • • • • •
A klasztermenedzsment európai gyakorlata (Pécs, 2010)
Növekvő jövedelem a centrumokban Növekvő verseny a periférián Az ipari súlypont vándorlása -BRIC Kína, India, USA, EU, Japán …Oroszország? Európai Unió Európa hajtóereje a városok és térségük fejlődése volt és lesz Bürokrácia helyett versenyképes gazdaság kell 2013-tól nincs regionális kiegyenlítés: nem a fejletlent, a fejlődőképest fogják támogatni • Települési, szakmai, civil, vallási, nemzeti és nemzetközi lokalizációs folyamatok
A klasztermenedzsment európai gyakorlata (Pécs, 2010)
Globális folyamatok – lokális konfliktusok – globális összeütközés
• Kontroll nélküli folyamatok – a nemzetközi pénzügyi rendszer veszélyben • Tényleges hatalom, formális hatalom szétválása, nemzetközi hatalmi hálózat – virtuális jogrend • Brutális érdekérvényesítés • Ökológiai lábnyom – háborúk, forradalmak, népvándorlás • Vallási-ideológiai ellenglobalizáció (globális stratégia) • Globális háború veszélye
A klasztermenedzsment európai gyakorlata (Pécs, 2010)
Globális folyamatok – lokális konfliktusok – globális összeütközés
• Magyarország=bérmunka ország • Az állam a „politikai-hatalmi” és a multinacionális cégek érdekeit szolgálja ki a nemzeti érdekek helyett • A fejlesztéspolitika = állami köldöknézés és klientúra finanszírozás • A munkahelyteremtés= hazai adópénzből támogatott multi beruházás + közmunka • A középosztály súlya a népesség 7 %-a – a személyi jellegű adókból súlya közel 70 %... Hatalmi súlya 0 %. • A tudásgazdaság intézményrendszere csődöt mondott, a „politikai” igényeket szolgálta ki célja helyett • Az oktatás 20 év alatt csődbe jutott: http://www.youtube.com/ watch?v=Q9bfhPmwbYM& feature=player_embedded
A potenciális magyar válasz • • • • • • • •
A klasztermenedzsment európai gyakorlata (Pécs, 2010)
Nemzeti érdekekre alapuló új gazdaságpolitika A pénzszivattyúk eltömése Az oktatási rendszer drasztikus minőségi javítása A hazai K+F+I rendszer drasztikus piacorientált fejlesztése Az akadémiai rendszer reformja Bérmunka helyett tudásgazdaság Betanított munka helyett kreatív munka Atomizált gazdaság helyett érdek közősségek, együttműködési rendszerek
Klaszter: divat vagy megoldás?
A klasztermenedzsment európai gyakorlata (Pécs, 2010)
• Keress fő stratégiát – kapaszkodj egy mozdonyhoz • Szervezd meg a hálózatot, alakítsd ki az együttműködést, támaszkodj a civilekre • Fejleszd tudásod, szolgáltatásaid • Szerezz forrásokat (…a fejlesztésekhez) • Szervezz, működtess versenyképes vállalkozói együttműködéseket • Kapcsold őket tudásközpontokhoz • Neveld környezeted lokálpatriotizmusra
Használható stratégiák • • • • •
Uniós stratégiák Magyar stratégiák Regionális, helyi stratégiák Vállalati stratégiák Egyéni stratégiák
A klasztermenedzsment európai gyakorlata (Pécs, 2010)
Kárpátok Eurorégió Technopolis
POZSONY, PRÁ PRÁGA felé felé
Tisza
Miskolc
SK BÉCS felé felé
A
UA
Tornyosné Tornyosnémeti
Nyí Nyíregyhá regyháza
Emő Emőd
Autopolis
Eger
Duna
Polgá Polgár
Vác
Győr
Debrecen
Füzesabony
BUDAPEST
Tatabá Tatabánya
Szé Székesfehé kesfehérvá rvár
Szolnok
RO
Veszpré Veszprém
Dunaú Dunaújvá jváros Kecskemé Kecskemét
Mura Eurorégió
Békéscsaba
SLO
Szekszá Szekszárd
Kaposvá Kaposvár
Qualitypolis HR
Duna-Dráva-Száva Eurorégió
Szeged Biopolis Pécs
YU
Tisza-Maros Eurorégió
Pécs és a Dél-Dunántúl az életminőség pólusa
34 Mrd Ft eddigi beruházás 31 projektben (140 MRD) K+F+I infrastruktura
PTE klinikum
Beremend
Bikal reneszánsz város
Kaposvári Egyetem agrárkutató intézet
Mecsek-Dráva
Mohácsi emlékpark
biomassza
Mecsekextrám Siklósi vár Pécsváradi vár Szigetvári vár
Kaposvári egyetemi agrárkutató
PEIK BIBNet
Klaszterek Termál Klaszter PTE AOK Képzés, tanulás
Kulturális Környezetipar ipar Pannonlézer Zsolnay Science kutatóközpont Building Tudásközpont Kreatívipar Negyed Kreatív Inkubátor Borászati Opus 2010 Ház Kutató I. Környezet ipari Épületgépész Klaszter RÉK Kerámia klaszter Kreatív Klaszter TDM Klaszer Kaposvári PTE TTK PTE Egyetem MK szakképzés szakképzés
Egészségipar
PTE ET
Kormányzati iparpolitika Stratégia alkotás, együttműködés, szerepek tisztázása
Önkormányzatok ügynökségek
-Oktatási intézmények - szakképzés - adópolitika -környezeti feltételek -szolgáltatások…
P
kamara (szak)képzés, gazdaságszervezés, szolgáltatások, tanácsadás, partnerség építés lobby
Vállalkozói szövetségek
Gazdaság
MENEDZSMENT ÚJRAIPAROSÍTÁS
A
TUDÁS
Egyetemek, kutatóhelyek
Gyakorlati helyek, képzési igények, megrendelések
kockázati tőke
Innováció, K+F, spin off cégek Póla, MTA RKK
C
Az együttműködés buktatói
A klasztermenedzsment európai gyakorlata (Pécs, 2010)
• Rendkívül alacsony együttműködési készség (lokális együttműködéssel lehet versenyképes a KKV a globális versenyben) • Tőke hiány • Versenyképtelen piaci szabályozó rendszer • Korrupció • Ellenérdekelt környezet (forrásrendszer, adórendszer) • Klaszter kultúra hiánya, kevés szakember
Stratégia-alkotási folyamat •
A klasztermenedzsment európai gyakorlata (Pécs, 2010)
A stratégia olyan irányítási mód, amely keretében a makro és mikro környezet ismeretében, folyamatainak előrejelzésével hosszú távon nyereséges, hatékony pályára állítjuk szervezetünket – Mindez klaszter esetében a tagvállalati stratégiák újragondolását és a klaszter stratégia kialakításával párhuzamos megalkotását is feltételezi Komponensei: • A jövőkép és időhorizontja • Helyzetelemzés, trendek (politikai, gazdasági,iparági,keresleti, technológiai, adózási, képzési, munkaerő piaci stb.) • Út a célhoz: • Erőforrás kihasználást optimalizáló technológiák, rendszerek kiválasztása • A piaci versenyelőnyök megtalálása, kifejlesztése, érvényesítése, benchmarking • Működőképes együttműködési, munkamegosztási rendszer • A monitoring rendszer, és korrekciók, változás kezelés (emberi tényező!: IBM: Változási jövőkép, stakeholder management, kommunikáció, szervezeti változások megtervezésének támogatása, képzési igények felmérése) Célcsoport: tagvállalati vezetők, klaszter management, szakértők
Stratégia-alkotási folyamat • • • • • • • • • • • •
A klasztermenedzsment európai gyakorlata (Pécs, 2010)
Ajánlható: gördülő stratégia elsősorban a technológia fejlődése miatt Alapstratégia (klaszter és tagcéges jövedelmezőségi, rentabilitási és fejlesztési stratégia) Üzletági stratégia (termékek, szolgáltatások, minőség, piaci részesedés, technológiai ciklus) Versenystratégia (swot, súlypontok, módszerek stb.) Funkcionális stratégiák K+F, HR ,finanszírozási, logisztikai, szervezeti, marketing stb. tagvállalati stratégiák: eddigi stratégia megfogalmazás, s stratégiai problémák feltárása,megoldás kiinduló pontjai, stratégiai változatok és értékelésük, majd kiválasztása (klaszter felé visszacsatolás!) Üzleti terv Éves operatív terv Új együttműködési rendszerben támpontokat ad, mozgásteret határoz meg, moderál a stratégia és a tervezés.
VAN stratégia
A klasztermenedzsment európai gyakorlata (Pécs, 2010)
• Veszélyek: • Kompetencia féltés, információs monopólium • Klisék, kreativitás, őszinteség visszaszorulása – kényelmes • Megoldási javaslatoknál: gyors visszakanyarodás a napi gyakorlathoz, megideologizált újraalkalmazás • VAN stratégia…( leírva az eddigi versenyképtelen gyakorlat)
Stratégia-alkalmazási folyamat
A klasztermenedzsment európai gyakorlata (Pécs, 2010)
• Nem az archívumnak, pályázati bürokráciának, vagy a banknak készül • A fejlődés legfontosabb dokumentuma, amely keretet ad a teljes munkának. • Folyamatos értékelése karbantartása elemi érdek • Szelekciós tényező a versenyben • A stratégiának vannak nyilvános és titkos részei • A kkv szektor e nélkül kérész életű • A klaszter stratégia élő dokumentum legyen, a tagvállalati stratégiákkal összhangban • A projektek hivatalosan kapcsolódjanak a stratégia egyes elemeihez, nem csak kidolgozásuk de szakmai, pénzügyi értékelésük a stratégia alapján történjék.
A klasztermenedzsment európai gyakorlata (Pécs, 2010)
Köszönöm a figyelmet.