Összevont Alaptájékoztató
100.000.000.000 Forint Keretösszegű MOL Kötvényprogram 2010-2011
Jelen dokumentum két alaptájékoztatót foglal magában (a jelen dokumentum alkalmazásában az alaptájékoztatók együttesen: Alaptájékoztató), amelyek alapján a Kötvényprogram keretében a Kibocsátó az Alaptájékoztatóban megjelölt szabályozott piacra bevezetett és oda be nem vezetett Kötvényeket kíván nyilvánosan forgalomba hozni.
Az Alaptájékoztató közzétételét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete az EN-III/TTE-310/2010. számú, 2010. augusztus 5én kelt határozatával engedélyezte.
2010. augusztus 2.
Tartalomjegyzék Tartalom
Oldal
I.
ÖSSZEFOGLALÓ ......................................................................................................................... 1
1.1
Összefoglaló információk a Kibocsátóról ...................................................................................... 3
1.2
Főbb kockázatok összefoglalása .................................................................................................. 4
1.3
A Kötvényprogram általános feltételei ........................................................................................... 5
1.4
További információk....................................................................................................................... 6
II.
EGYSÉGES KOCKÁZATI TÉNYEZŐK ......................................................................................... 8
2
A MOL-csoportra vonatkozó kockázatok....................................................................................... 8
2.1
A MOL-csoport kőolaj- és földgázkészleteinek becslései bizonytalanságoknak vannak kitéve ... 8
2.2
A MOL-csoport terjeszkedési politikája kockázatoknak teszi ki a MOL-t ...................................... 8
2.3
A MOL-csoport olyan általános működési kockázatoknak van kitéve, amelyek veszteségeket és pótlólagos kiadásokat eredményezhetnek .................................................................................... 9
2.4
A MOL-csoport fejlesztési/termelésbe állítási és kutatási projektjei sok olyan bizonytalanságot és működési kockázatot vonnak maguk után, amik megakadályozhatják, hogy nyereséget realizáljon, és komoly veszteségeket okozhatnak ...................................................................... 10
2.5
A MOL-csoport működése az engedélyektől függ ...................................................................... 10
2.6
Európai Bizottsági vizsgálat a bányajáradék mértékének rögzítésével kapcsolatban .................11
2.7
A MOL-csoport jelentős környezetvédelmi kötelezettségnek lehet kitéve ...................................11
2.8
Az INA-csoport gyengülő likviditási helyzete fokozott pénzügyi terhet jelenthet a MOL-csoport számára ....................................................................................................................................... 12
2.9
Folyamatban lévő adó-, vám-, jövedéki és egyéb pénzügyi vizsgálatok .................................... 13
2.10 Perek és hatósági eljárások ........................................................................................................ 13 2.11 Általános csoportszerkezet ......................................................................................................... 14 3
Az olaj- és gáziparral összefüggő kockázatok ............................................................................ 14
3.1
A kőolaj és földgáz árak ingadozásai negatív hatással lehetnek a MOL-csoport üzletmenetére 14
i
3.2
A devizaárfolyam ingadozások növelhetik a MOL-csoport költségeit és csökkenthetik az árréseit (margin) ....................................................................................................................................... 15
3.3
Visszaesés a finomítói marginokban negatívan hathatna a MOL-csoport üzletmenetére, kilátásaira, pénzügyi helyzetére vagy működési eredményeire .................................................. 15
3.4
A MOL-csoport általános politikai, gazdasági és jogi kockázatoknak van kitéve........................ 16
3.5
A MOL-csoport jelentős versennyel néz szembe, mely a jövőben fokozódhat ........................... 18
3.6
Jelenlegi globális recesszió és a velejáró kockázatok ................................................................ 19
3.7
Kőolajellátáshoz kapcsolódó kockázatok .................................................................................... 19
3.8
A MOL-csoport költséginflációnak van kitéve.............................................................................. 20
3.9
A MOL-csoport a petrokémiai ipar ciklikusságának van kitéve ................................................... 20
3.10 Változások a motorüzemanyag piacon ....................................................................................... 21 4
A kötvénybefektetéshez kapcsolódó kockázatok ........................................................................ 21
4.1
Piaci kockázatok a kötvények árfolyamával, illetve kamatfizetéseivel kapcsolatosan ............... 21
4.2
Likviditási kockázat...................................................................................................................... 21
4.3
Devizaárfolyam kockázat ............................................................................................................ 21
4.4
Jegyzési eljárás kockázata.......................................................................................................... 21
4.5
Az aukciós eljárás kockázata ...................................................................................................... 22
III.
FELELŐS SZEMÉLYEK – FELELŐSSÉGVÁLLALÁSI NYILATKOZAT ..................................... 23
IV.
BEJEGYZETT KÖNYVVIZSGÁLÓ ............................................................................................. 24
V.
A KIBOCSÁTÓ BEMUTATÁSA ................................................................................................... 25
1
Általános információ a kibocsátóról ............................................................................................. 25
2
Bevezetés .................................................................................................................................... 25
3
Stratégia ...................................................................................................................................... 29
4
A társaság története .................................................................................................................... 29
5
Kulcsfontosságú lépések az elmúlt években .............................................................................. 29
5.1
INA............................................................................................................................................... 30
ii
5.2
A MOL-CEZ stratégiai partnerség ............................................................................................... 31
5.3
Pearl ............................................................................................................................................ 31
6
A MOL-csoport üzletágai ............................................................................................................. 31
6.1
A Kutatás-termelés Divízió .......................................................................................................... 31
6.2
A feldolgozás és kereskedelem szegmens ................................................................................. 45
6.3
Petrolkémia ................................................................................................................................. 54
6.4
Földgáz csővezetékes szállítás FGSZ-en keresztül ................................................................... 59
6.5
A Gáz és Energia üzletág ............................................................................................................ 61
6.6
Ellátás és Trading Divízió ............................................................................................................ 61
6.7
Szabályozás ................................................................................................................................ 65
6.8
Konszolidált vállalatok ................................................................................................................. 67
VI.
TRENDEK ................................................................................................................................... 71
VII.
NYERESÉG-ELŐREJELZÉS VAGY –BECSLÉS ....................................................................... 73
VIII.
VEZETŐK ÉS ALKALMAZOTTAK, TESTÜLETI TAGSÁGGAL KAPCSOLATOS GYAKORLAT 74
1
Alkalmazottak .............................................................................................................................. 74
2
Társaságirányítás ........................................................................................................................ 74
2.1
Igazgatóság ................................................................................................................................. 74
2.2
Az Igazgatóság bizottságai ......................................................................................................... 75
2.3
Az Igazgatóság és az Ügyvezetés kapcsolata ............................................................................ 75
2.4
Ügyvezető testület (Executive Board, a továbbiakban “EB”) ...................................................... 76
2.5
Felügyelő Bizottság ..................................................................................................................... 77
2.6
Audit Bizottság ............................................................................................................................ 77
2.7
Igazgatóság tagjai ....................................................................................................................... 77
2.8
Felügyelő Bizottság tagjai ........................................................................................................... 80
2.9
INA............................................................................................................................................... 82
iii
IX.
ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG ...................................................................................................... 84
X.
A KIBOCSÁTÓ TULAJDONOSI SZERKEZETE ......................................................................... 85
1
Részvényesi struktúra ................................................................................................................. 85
2
Opciós jogok / Részvénykölcsönzések / Swap-megállapodások ............................................... 86
XI.
KIBOCSÁTÓ ESZKÖZEIRE, FORRÁSAIRA ÉS EREDMÉNYÉRE VONATKOZÓ PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK ........................................................................................................................... 88
XII.
HATÓSÁGI- ÉS BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK .................................................................................. 89
1
Európai Bizottsági vizsgálat a paraffin-kartell tevékenységgel kapcsolatban ............................. 89
2
OJSC Surgutneftegas („Surgutneftegas”) által indított eljárások ................................................ 89
3
A Gazdasági Versenyhivatal vizsgálata ...................................................................................... 90
4
A Szlovák Köztársaság Versenyhatósága által indított eljárás ................................................... 90
5
Mende-Rossi/Ashford Technologies Corporation ........................................................................ 91
6
Végrehajtási eljárás a Cseh Köztársaságban: ............................................................................ 91
XIII.
LÉNYEGES SZERZŐDÉSEK ..................................................................................................... 92
XIV.
MEGTEKINTHETŐ, HIVATKOZÁSSAL BEÉPÍTETT DOKUMENTUMOK ................................. 93
XV.
HARMADIK FÉLTŐL SZÁRMAZÓ INFORMÁCIÓK ................................................................... 94
XVI. A KÖTVÉNYPROGRAM CÉLJA ................................................................................................. 95 XVII. A KÖTVÉNYPROGRAM KERETÉBEN MEGVALÓSULÓ KIBOCSÁTÁSOK KÖLTSÉGEI ....... 96 XVIII. A KÖTVÉNYPROGRAM ............................................................................................................. 97 1
A Program összefoglalása .......................................................................................................... 97
2
Jegyzés lebonyolítása ............................................................................................................... 101
2.1
Általános rendelkezések ........................................................................................................... 101
2.2
A jegyzési ajánlatok benyújtása ................................................................................................ 101
2.3
A befizetés módja / a jegyzés érvényessége ............................................................................ 102
2.4
Lejegyezhető mennyiség leszállításának lehetősége ............................................................... 103
iv
2.5
A Jegyzés elfogadása ............................................................................................................... 103
2.6
Kötvények elosztása túljegyzés esetén .................................................................................... 103
2.7
Kártyaleosztásos allokáció ........................................................................................................ 104
3
Aukciós eljárási szabályok ........................................................................................................ 104
3.1
Általános rendelkezések ........................................................................................................... 104
3.2
Aukciós ajánlatok benyújtása .................................................................................................... 104
3.3
Befizetés módja ......................................................................................................................... 105
3.4
Aukciós ajánlat érvényessége ................................................................................................... 105
3.5
Aukciós ajánlatok elfogadása .................................................................................................... 106
3.6
Allokáció azonos árfolyamszinten / hozamszinten .................................................................... 106
3.7
Kártyaleosztásos allokáció ........................................................................................................ 106
4
Adózás ...................................................................................................................................... 107
4.1
Magyar adóügyi illetőségű kötvénytulajdonos magánszemélyek adózása ............................... 107
4.2
Magyar adóügyi illetőségű, magánszemélyeken kívüli kötvénytulajdonosok adózása ............ 108
4.3
Nem magyar (külföldi) adóügyi illetőségű kötvénytulajdonos magánszemélyek adózása ....... 109
4.4
Nem magyar (külföldi) adóügyi illetőségű magánszemélyeken kívüli kötvénytulajdonosok adózása ..................................................................................................................................... 109
XIX. KÖTVÉNYFELTÉTELEK ............................................................................................................ 111 1
A Program elnevezése, keretösszege, forgalomba hozatalának módja és másodpiaca ........... 111
1.1
A Program elnevezése ............................................................................................................... 111
1.2
A Program keretösszege ............................................................................................................ 111
1.3
A Kötvények forgalomba hozatalának módja ............................................................................. 111
1.4
A Kötvények másodpiaca ........................................................................................................... 111
2
A Kötvények típusa..................................................................................................................... 111
3
A Kötvények előállításának módja ............................................................................................. 111
v
4
A Kötvények kamatozása ...........................................................................................................112
5
Tulajdonjog .................................................................................................................................112
6
Átruházhatóság ..........................................................................................................................112
7
A Kötvények jellege ....................................................................................................................113
8
A Kötvények futamideje, pénzneme, névértéke és forgalomba hozatali ára .............................113
8.1
Futamidő.....................................................................................................................................113
8.2
Pénznem ....................................................................................................................................113
8.3
Névérték .....................................................................................................................................113
8.4
Forgalomba hozatali ár ...............................................................................................................113
9
Kamatok .....................................................................................................................................113
9.1
Fix Kamatozású Kötvények kamata ...........................................................................................113
9.2
A Változó Kamatozású Kötvények és Indexált Kamatozású Kötvények kamatai ......................114
9.3
Kamatfizetési Napok ..................................................................................................................117
9.4
Kamatozás késedelem esetén ...................................................................................................118
10
Kifizetések ..................................................................................................................................119
10.1 A fizetés módja ...........................................................................................................................119 10.2 A fizetés időpontja ......................................................................................................................119 10.3 A tőke és kamatok értelmezése .................................................................................................119 11
Visszaváltás .............................................................................................................................. 120
11.1 Visszaváltás lejáratkor............................................................................................................... 120 11.2 Visszaváltás a Kötvénytulajdonosok választása alapján .......................................................... 120 11.3 Lejárat Előtti Visszaváltási Összegek ....................................................................................... 121 11.4 Érvénytelenítés .......................................................................................................................... 121 11.5 Késedelmes fizetés a Diszkont Kötvényekre ............................................................................ 121 12
Rendkívüli Lejárati Események ................................................................................................. 121
vi
12.1 Rendkívüli Lejárati Események ................................................................................................. 121 13
Terhelési tilalom ......................................................................................................................... 122
13.1 Terhelési tilalom ......................................................................................................................... 122 13.2 Értelmezés ................................................................................................................................ 122 14
Fizető Bankok ............................................................................................................................ 122
15
Elévülés ..................................................................................................................................... 123
16
Értesítések ................................................................................................................................ 123
17
Forgalomba hozatalok ............................................................................................................... 123
18
Visszavásárlás .......................................................................................................................... 123
19
Kötvénytulajondosok képviselete és elővásárlási jog ............................................................... 123
20
Alkalmazandó jog és illetékesség ............................................................................................. 123
XX.
VÉGLEGES FELTÉTELEK FORMÁJA ..................................................................................... 125
1
KAMATFIZETÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK........................................................... 127
2
VISSZAVÁLTÁSRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK ............................................................ 131
3
A KÖTVÉNYEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ...................................... 132
4
ÉRTÉKESÍTÉS .......................................................................................................................... 132
5
HITELMINŐSÍTÉS .................................................................................................................... 133
6
LEBONYOLÍTÁSRA VONATKOZÓ ADATOK ........................................................................... 133
7
A FORGALOMBA HOZTALBAN RÉSZTVEVŐ TERMÉSZETES ÉS JOGI SZEMÉLYEK ÉRDEKELTSÉGEI ..................................................................................................................... 134
8
A KIBOCSÁTÓ TELJESSÉGI NYILATKOZATA ........................................................................ 134
9
FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK ................................................................................................... 134
XXI. FOGALOMTÁR ......................................................................................................................... 136 XXII. DEFINÍCIÓK ÉS RÖVIDÍTÉSEK ............................................................................................... 145
vii
I. ÖSSZEFOGLALÓ A kibocsátó MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság, („Kibocsátó”) (székhely: H-1117, Budapest, Október huszonharmadika u. 18, Magyarország, nyilvántartja a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság, cégjegyzékszáma: 01-10-041683, a továbbiakban „Társaság", „MOL” vagy „Kibocsátó") elhatározta a jelen Alaptájékoztatóban meghatározott Kötvényprogram felállítását és azt, hogy a Kötvényprogram feltételeinek megfelelően, az Alaptájékoztató hatálya alatt, időről-időre Kötvényeket bocsát ki nyilvánosan, amely kibocsátandó, de le nem járt Kötvények össznévértéke nem haladhatja meg az 100.000.000.000 (százmilliárd) forintot. Jelen dokumentum két alaptájékoztatót foglal magában, amelyek alapján a Kötvényprogram keretében a Kibocsátó az Alaptájékoztatóban megjelölt szabályozott piacra bevezetett és oda be nem vezetett Kötvényeket kíván nyilvánosan forgalomba hozni. A Kibocsátó a jelen Alaptájékoztató közzétételének engedélyezésére a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét („Felügyelet") kérte fel, amely a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény („Tpt.”) szerinti engedélyt 2010. augusztus 5-án adta meg, EN-III/TTE-310/2010. sz. alatt. A Tpt. és a Bizottságnak a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztatókban foglalt információk formátuma, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról szóló 809/2004/EK rendeletének („Rendelet") vonatkozó rendelkezései értelmében hitelintézet, illetve befektetési vállalkozás Magyarországon, mint székhely szerinti tagállamban, illetve az Európai Unió másik tagállamában, mint fogadó államban értékpapírt nyilvánosan akkor hozhat forgalomba, ha a kibocsátó tájékoztatót vagy Alaptájékoztatót és hirdetményt tesz közzé. Az Alaptájékoztatónak tartalmaznia kell minden, a kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és annak várható alakulásának, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogoknak a befektető részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges adatot. Az Alaptájékoztatóban, valamint az arról és az értékpapírról közzétett hirdetményben közölt adatnak, adatcsoportosításnak, állításnak, elemzésnek a valóságnak megfelelőnek, helytállónak kell lennie. Az Alaptájékoztató és a hirdetmény félrevezető adatot, téves következtetés levonására alkalmas csoportosítást, elemzést nem tartalmazhat, és nem hallgathat el olyan tényt, amely lényeges ahhoz, hogy a befektető megalapozottan megítélhesse a Kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi és jogi helyzetét, valamint annak várható alakulását, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogok alakulását. Az Összefoglaló az Alaptájékoztató kötelező bevezető része, megalapozott befektetési döntést azonban csak az Alaptájékoztató, - beleértve a hivatkozással beépített dokumentumokat, valamint az egyes részkibocsátásokra vonatkozó Végleges Feltételeket is - ismeretében lehet hozni. Ez fokozottan vonatkozik Kibocsátó gazdasági helyzetének és a befektetés kockázatainak megismerésére. Az Összefoglaló tartalmáért felelősséget vállaló személyt, illetve az Összefoglaló fordítását végző személyt kártérítési felelősség terheli a Kötvénytulajdonosoknak okozott kárért abban az esetben, ha az Összefoglaló félrevezető, pontatlan, vagy nincs összhangban az Alaptájékoztató más elemeivel. Kötvényeket a Kötvényprogram keretein belül az Alaptájékoztató közzétételét követő tizenkét hónapon belül lehet nyilvánosan forgalomba hozni. A Kibocsátó köteles a jelen Alaptájékoztató kiegészítését kezdeményezni, ha az engedély megadása és a forgalomba hozatali eljárás lezárásának határideje között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a tudomására, amely az 1
Alaptájékoztató kiegészítését indokolttá teszi. Az Alaptájékoztató kiegészítését a Felügyelet is elrendelheti. Ha az Alaptájékoztató a forgalomba hozatali eljárás időtartama alatt kiegészítésre kerül, az a befektető, aki a kiegészítés közzététele előtt a Kötvény lejegyzésére vagy megvásárlására megállapodást kötött, jogosult ajánlattétele vagy jegyzése visszavonására, illetőleg a megállapodástól való elállásra. A befektető az elállási jogát a kiegészítés közzétételét követő tizenöt napon belül gyakorolhatja. A befektető elállása esetén a Kibocsátó köteles a befektetőnek a vásárlással kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni. Amennyiben az Alaptájékoztatóban foglalt információkkal kapcsolatban keresetindításra kerül sor, előfordulhat, hogy a tagállamok nemzeti jogszabályai alapján a felperes befektetőnek kell viselnie a bírósági eljárás megindítását megelőzően az Alaptájékoztató fordításának költségeit. A Kötvény forgalomba hozatalával, illetve eladásával kapcsolatos bármely információ továbbadására, illetve a forgalomba hozatallal és az eladással kapcsolatos nyilatkozattételre kizárólag a Kibocsátó, illetve a Végleges Feltételekben meghatározott Forgalmazó(k) jogosult(ak). A jogosulatlan személytől származó információk, illetve az ilyen személy által a forgalomba hozatallal és az eladással kapcsolatosan tett kijelentések nem tekinthető a Kibocsátó felhatalmazásán alapuló információnak, illetve kijelentésnek. A jelen Alaptájékoztató és az adott Végleges Feltételek terjesztése, illetve a Kötvény forgalomba hozatala és értékesítése egyes jogrendszerekben jogszabályi korlátozások alá eshet. A Kibocsátó nem állítja, hogy a jelen Alaptájékoztató valamely más országban az ott alkalmazandó jogszabályi vagy egyéb követelményeknek megfelelően jogszerűen terjeszthető, vagy azt, hogy a Kötvény jogszerűen ezen országokban kibocsátható vagy vásárolható, illetve nem vállal felelősséget az ilyen terjesztés vagy forgalomba hozatal, illetve vásárlás jogszerűségéért. Magyarországon kívül, és azon fogadó államon kívül, ahol a Kötvény a Kibocsátó által forgalomba hozatalra kerül a Kibocsátó nem tett semmiféle olyan intézkedést, amely a Kötvény nyilvános forgalomba hozatalát vagy a jelen Alaptájékoztató terjesztését lehetővé tenné egy olyan országban, ahol a forgalomba hozatalhoz vagy a terjesztéshez ilyen intézkedésre szükség van. Ennek megfelelően, az ilyen országban a Kötvény nem bocsátható ki, illetve nem értékesíthető sem közvetve, sem közvetlenül. Továbbá a jelen Alaptájékoztató, a hirdetmények vagy egyéb forgalomba hozatali dokumentumok nem terjeszthetők vagy hozhatók nyilvánosságra, kivéve akkor, ha azok olyan körülmények között történnek, amelyek biztosítják az adott ország vonatkozó jogszabályainak és egyéb rendelkezéseinek betartását (feltéve, hogy a Kibocsátó nyilatkozik erről). A Kötvények egyike sem került korábban, és a jövőben sem kerül nyilvántartásba vételre az Amerikai Egyesült Államok 1933. évi értékpapírokról szóló törvénye („Amerikai Értékpapírtörvény”) alapján. Az Amerikai Értékpapírtörvény S Rendelkezésének megfelelően, a Kötvények egyikét sem lehet amerikai személyek részére vételre felajánlani, értékesíteni, átadni, illetve nem lehet az Amerikai Egyesült Államok területén a Kötvényt senki részére vételre felajánlani, értékesíteni és átadni. A jelen Alaptájékoztató, illetve az adott Végleges Feltételek nem minősülnek a Kibocsátó, illetve a Forgalmazó nyilatkozatának arról, hogy a Kötvényt a befektetők a rájuk vonatkozó jogszabályok értelmében jogosultak megszerezni, vagy a Kötvénybe érdemes befektetni. A Kötvénybe fektetők viselik befektetésük kockázatait. Az Alaptájékoztatóban szereplő előrejelzések a Kibocsátó vezetőségének jelenlegi információin és várakozásain alapulnak, és nincs biztosíték arra, hogy az adott folyamatok a jövőben ténylegesen az előrejelzéseknek megfelelően alakulnak, bekövetkeznek. Az Alaptájékoztatóban található nagy kezdőbetűs kifejezések meghatározása a szövegbe ágyazottan, illetve a XXI. fejezetben találhatók, továbbá a XX. fejezetben egy fogalomtár is
2
található, amely az Alaptájékoztatóban kifejezésekhez fűz magyarázatot.
1.1
gyakrabban
használt
iparági
és
gazdasági
Összefoglaló információk a Kibocsátóról A MOL Nyrt. az 1988. évi VI. törvény, az 1989. évi XIII. törvény, az 1990 évi VII. törvény és a 3149/1991 (IV. 11.) sz. Kormányhatározat rendelkezéseinek megfelelően 1991. október 1-jén jött létre az állami tulajdonú Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt („OKGT") jogutódjaként, és Cg. 01-10-041683 nyilvántartási számon, 1992. június 10-én részvénytársaságként jegyezte be a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság. A Kibocsátó határozatlan időtartamra alakult. A MOL-t 1991. októberében hozták létre kilenc olyan vállalat összeolvadása révén, amelyek korábban az OKGT részei voltak. A MOL magánosítása 1995. novemberében kezdődött meg a MOL részvényeknek a Budapesti Értéktőzsdén és a Luxemburgi Értéktőzsdén való jegyzésével. A MOL-csoport részvényeit jelenleg a Budapesti és Varsói Értéktőzsdén jegyzik, a részvényeinkről kiállított letéti igazolásokkal (DR) pedig a Luxemburgi Értéktőzsdén az US Pink Sheeten és a London’s International Order Book-on kereskednek. 1998-ra a magyar állam tulajdona a MOL-ban 25%-ra csökkent, majd 2006. novemberén a MOL teljesen privatizált vállalattá vált. A Kibocsátó a MOL-csoportba tartozó társaságok anyavállalata („MOL-csoport" vagy „Csoport"). A MOL-csoport egy nemzetközi integrált olaj- és gázipari csoport diverzifikált európai portfolióval, valamint számos befektetéssel rendelkezik az olaj- és gázipari üzletben Európán kívül. A MOL-csoport elsődlegesen kőolaj és földgáz kutatásában és kitermelésében, a kőolaj finomításában, a finomított kőolajtermékek nagykereskedelmi és kiskereskedelmi eladásában és olefinek és poliolefinek előállításában, ill. eladásában érdekelt. Emellett a MOL-csoport gáz infrastrukturális szolgáltatásaiban, ellátásában és kereskedelmi tevékenységeiben valamint energiatermelési tevékenységekben is érintett. 2010. március 31-én a MOL-csoport teljes tárgyi eszköz és immateriális javak állománya 2.960 milliárd Ft, az értékesítés nettó árbevétele pedig, 866 milliárd Ft volt. A MOL-csoport számos közvetlen és közvetett, százszázalékos tulajdonú, többségi tulajdonú és kisebbségi tulajdonú leányvállat révén működik. Működése nagyrészt a következő öt üzletág között oszlik meg: (i)
Kutatás-termelés divízió
(ii)
Feldolgozás és Kereskedelem divízió
(iii)
Petrolkémia divízió
(iv)
Földgázszállítás az FGSZ Földgázszállító Zrt. („FGSZ") révén és
(v)
Gáz és Energia divízió
A MOL-csoport stratégiai céljai a jelenlegi pozíciójának fenntartása nemzetközi integrált olaj- és gázipari társaságként Horvátországban, Magyarországon és Szlovákiában, valamint kihasználni további organikus és szelektív akvizíciós növekedési lehetőségeket az alapvető piacain. A MOL-csoport 2009 során megszerezte az INA feletti működési irányítást, és főbb stratégiai célja tovább integrálni az INA üzleti divízióit a MOLcsoportba, és javítani az INA működési és pénzügyi teljesítményét. Az INA teljes konszolidálásával a MOL egy kiegyensúlyozottabb integrált üzletági szerkezetet kíván
3
elérni, hogy stabilabb cash flow-t biztosítson, és jobban kezelje az olaj- és gázipar ciklikusságát.
1.2
Főbb kockázatok összefoglalása 1.2.1
A MOL-csoportra vonatkozó kockázatok A MOL-csoport kőolaj- és földgázkészleteinek becslései bizonytalanságoknak vannak kitéve A MOL-csoport terjeszkedési politikája kockázatoknak teszi ki a MOL-t A MOL-csoport olyan általános működési kockázatoknak van kitéve, amelyek veszteségeket és pótlólagos kiadásokat eredményezhetnek A MOL-csoport fejlesztési/termelésbe állítási és kutatási projektjei sok olyan bizonytalanságot és működési kockázatot vonnak maguk után, amik megakadályozhatják, hogy nyereséget realizáljon, és komoly veszteségeket okozhatnak A MOL-csoport működése az engedélyektől függ Európai Bizottsági kapcsolatban
vizsgálat
a
bányajáradék
mértékének
rögzítésével
A MOL-csoport jelentős környezetvédelmi kötelezettségnek lehet kitéve Az INA-csoport gyengülő likviditási helyzete fokozott pénzügyi terhet jelenthet a MOL-csoport számára Folyamatban lévő adó-, vám-, jövedéki és egyéb pénzügyi vizsgálatok Perek és hatósági eljárások Általános csoportszerkezet kockázatai 1.2.2
Az olaj- és gáziparral összefüggő kockázatok A kőolaj és földgáz árak ingadozásai negatív hatással lehetnek a MOL-csoport üzletmentére A devizaárfolyam ingadozások növelhetik a MOL-csoport költségeit és csökkenthetik az árréseit (margin) Visszaesés a finomítói marginokban negatívan hathatna a MOL-csoport üzletmenetére, kilátásaira, pénzügyi helyzetére vagy működési eredményeire A MOL-csoport általános politikai, gazdasági és jogi kockázatoknak van kitéve A MOL-csoport jelentős versennyel néz szembe, mely a jövőben fokozódhat Jelenlegi globális recesszió és a velejáró kockázatok Kőolajellátáshoz kapcsolódó kockázatok A MOL-csoport költséginflációnak van kitéve A MOL-csoport a petrokémiai ipar ciklikusságának van kitéve Változások a motorüzemanyag piacon
1.2.3
A kötvénybefektetéshez kapcsolódó kockázatok 4
Piaci kockázatok kapcsolatosan
a
kötvények
árfolyamával,
illetve
kamatfizetéseivel
Likviditási kockázat Devizaárfolyam kockázat Az aukciós eljárás kockázata Jegyzési eljárás kockázata
1.3
A Kötvényprogram általános feltételei A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a Kötvényprogram céljára készült 2010. augusztus 2-i dátumú Alaptájékoztató és a kapcsolódó hirdetmény közzétételét a 2010. augusztus 5-én kelt, EN-III/TTE-310/2010. számú határozatával engedélyezte. Az Alaptájékoztató 12 hónapig hatályos. A Kibocsátó jelen Kötvényprogramja keretében kizárólag névre szóló, dematerializált Kötvényeket értékesíthet nyilvános forgalomba hozatali eljárások során. A Kibocsátó a jelen Alaptájékoztatóban leírt Programjának hatálya alatt magyar forint, euró, japán jen, USA dollár, svájci frank, lengyel zloty, horvát kuna, cseh korona, román lei vagy orosz rubel devizanemekben denominált Kötvényeket hozhat nyilvánosan forgalomba. A Kötvényprogram keretében forgalomba hozott és le nem járt Kötvények össznévértéke nem haladhatja meg az 100.000.000.000 Ft-ot (egyszázmilliárd forintot), vagy ennek megfelelő devizaösszeget (amennyiben a Kötvény a Végleges Feltételek szerint nem forintban van denominálva; ezen deviza összeg forintra való átszámításánál a Forgalomba hozatal Napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni). A Kibocsátó nem vállal kötelezettséget arra, hogy a Kötvényprogram keretében a teljes 100.000.000.000 Ft (vagy ennek megfelelő összegű, a Végleges Feltétlekben meghatározott deviza) össznévértékben hoz forgalomba Kötvényeket. A Kötvényprogram célja, hogy a Kibocsátó, illetve a MOL-csoport üzleti tevékenységének finanszírozásához időről-időre kötvénykibocsátásokon keresztül biztosítson forrásokat. A Kötvények a kötvényről szóló 285/2001. (XII.26.) Kormányrendelet („Kötvényrendelet”) értelmében hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírok. A Kötvényeken alapuló követelések a Kibocsátóval szemben nem évülnek el. A Kötvényprogram során kibocsátott Kötvények több Sorozatban és a Sorozatokon belül több Részletben hozhatók forgalomba. A Kötvényprogram során kibocsátott Kötvények futamideje 30 naptól 20 évig terjedhet. A Kötvényprogram során kibocsátott Kötvények fix, változó vagy indexált kamatozású illetve diszkont kötvények lehetnek. A Kötvények jegyzési vagy aukciós eljárás útján kerülhetnek forgalomba hozatalra az Alaptájékoztató és a vonatkozó Végleges Feltételek feltételei szerint. Jelen Alaptájékoztató két alaptájékoztatót foglal magában, amelyek alapján a Kötvényprogram keretében a Kibocsátó az itt megjelölt szabályozott piacra bevezetett, és oda be nem vezetett Kötvényeket kíván nyilvánosan forgalomba hozni. A Kibocsátó az adott Végeleges Feltételekben meghatározottak szerint kezdeményezheti a Kötvényprogram keretében forgalomba hozott Kötvények tőzsdei bevezetését a Budapest Értéktőzsdére (BÉT), vagy a Luxemburgi Értéktőzsdére. 5
1.4
További információk A Kötvényekbe való befektetésekre az Országos Betétbiztosítási Alap („OBA”) betétbiztosítása (vagy más hasonló jellegű garancia így a Befektetővédelmi Alap („BEVA”) nem terjed ki. A jelen Alaptájékoztató a Tpt., a Rendelet és a magyar jog egyéb alkalmazandó rendelkezéseivel összhangban készült, és a Kibocsátó, valamint csoportjának pénzügyi helyzetére, eredményeire és vagyonára vonatkozó információkat tartalmaz. A Tpt. 29.§ (1) bekezdése értelmében bármely Kötvénytulajdonosnak a jelen Alaptájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a Kibocsátó és a Forgalmazók egyetelmesegen felelnek. A Kibocsátót a hirdetmény megjelentetésétől számított öt évig terheli a Tpt. 29.§ (1) bekezdésében meghatározott felelősség. E felelősség érvényesen nem zárható ki és nem korlátozható. Az adott forgalomba hozatalok tekintetében a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza többek között az értékesítés módját és részletes feltételeit. A Tpt. 27.§ (6) bekezdése alapján a Kötvényprogram hatálya alá tartozó egyes forgalomba hozatalok esetében a Kibocsátó a forgalomba hozatal kezdőnapját megelőzően a forgalomba hozatal végleges feltételeiről (így különösen: a forgalomba hozatal össznévértéke, az értékpapír futamideje, lejárata, kamata vagy egyéb járulékai, a forgalomba hozatal módja és helye, továbbá az új Sorozat értékpapírkódja, stb.) a vonatkozó Végleges Feltételek benyújtásával és a hivatalosan kijelölt információtárolási rendszernek - amely jelenleg a Felügyelet által működtetett www.kozzetetelek.hu honlap – megküldésével, a Felügyeletet tájékoztatja, és a Végeleges Feltételeket közzéteszi. A Kibocsátó rendszeres tájékoztatás keretében vagyoni, jövedelmi helyzetének, működésének főbb adatairól féléves és éves jelentés, továbbá időközi vezetőségi beszámoló útján tájékoztatja a befektetőket. A Kibocsátó rendkívüli tájékoztatás keretében haladéktalanul tájélkoztatja a nyilvánosságot minden, a Kötvények értékét vagy hozamát, illetve a Kibocsátó megítélését közvetlenül vagy közvetve érintő információról. A Kibocsátó a rendszeres és rendkívüli tájékoztatásait, illetve egyéb hirdetményeit a Kibocsátó honlapján (www.mol.hu), illetve a Budapesti Értéktőzsde honlapján (www.bet.hu) teszi közzé. A Kibocsátó, attól függően, hogy az általa forgalomba hozott értékpapírok (ideérve a Kötvényeket is) más szabályozott piacra vagy egyéb kereskedési helyszínre is be vannak-e vezetve, további fórumokon is közzéteheti rendszeres és rendkívüli tájékoztatásait, illetve egyéb hirdetményeit. A Kibocsátó továbbá a Tpt. és a 24/2008. (VIII. 15.) PM rendelet releváns rendelkezéseit is alkalmazza a rendszeres és rendkívüli tájékoztatásai során. Az Alaptájékoztató, az egyes forgalomba hozatalokra vonatkozó Végleges Feltételek, valamint a Kibocsátónak a Programmal kapcsolatos tájékoztatásai a Kibocsátó honlapján (www.mol.hu), a Felügyelet által működtetetett honlapon (www.kozzetetelek.hu), továbbá a Budapesti értéktőzsde (www.bet.hu) honlapján, valamint a Forgalmazók honlapján kerülnek közzétételre illetve a forgalmazási helyeken igényelhetők. A Fizető Bank közzétételei a Fizető Bank honlapján, illetve a Kibocsátó jelen pontban említett közzétételi helyein kerülnek közzétételre. A Kibocsátó, attól függően, hogy az általa forgalomba hozott értékpapírok (ideérve a Kötvényeket is) más szabályozott piacra vagy egyéb kereskedési helyszínre is be vannak-e vezetve, további fórumokon is közzéteheti hirdetményeit, rendes, rendkívüli tájékoztatásait. A Kibocsátó a 6
rendszeres és rendkívüli tájékoztatás alá eső információkat a fentieken túl a 24/2008. (VIII. 15.) PM rendelet szerint egy honlappal rendelkező média szerkesztőségnek is megküldi.
7
II. EGYSÉGES KOCKÁZATI TÉNYEZŐK 2
A MOL-csoportra vonatkozó kockázatok 2.1
A MOL-csoport kőolaj- és földgázkészleteinek becslései bizonytalanságoknak vannak kitéve A MOL-csoport kőolaj- és földgázkészletei kulcsfontosságúak az üzletmenet számára. A MOL-csoport által értékesített kőolajnak és földgáznak egy része saját termeléséből származik, mely általában jelentősen olcsóbb, mint a harmadik felektől beszerzett és importált beszállítások. Ennek megfelelően a MOL-csoport termelése és közvetetten nyereségessége a kőolaj- és földgázkészletek szintjétől függ. Számos sajátos bizonytalanság van a bizonyított készletek mennyiségeinek megbecslésében, a kitermelés jövőbeni mértékének prognosztizálásában és a fejlesztési kiadások időzítésében, beleértve több tényezőt is, melyek a kitermelő hatáskörén kívül esnek. Ez az Alaptájékoztató magában foglalja a MOL-csoport összes készletadatát. Ezek az adatok becsléseket tartalmaznak és a megadott számokat nem szabad pontosnak tekinteni. A készletbecslés szubjektív eljárás, a különböző szakértők becslései gyakorta eltérnek egymástól. Emellett a becslés időpontját követő fúrás, tesztelés és kitermelés eredményei az ilyen becslések felülvizsgálatát követelhetik meg. Ennek megfelelően a készletbecslések jelentősen eltérhetnek azoktól a kőolaj- és földgázmennyiségektől, amit felfedeznek, és a hozzá kapcsolódó árbevételek és költségek nagyobbak vagy kisebbek is lehetnek a becsült összegnél. A készletbecslések nagyban függnek azoknak a feltételezéseknek a pontosságától, amin alapszanak, a rendelkezésre álló információ minőségétől és az ilyen információ ipari szabványokkal szembeni igazolhatóságától. Például a termelés becsült nagysága, az értékesítési árak, valamint a készletek kitermelésekor felmerült költségek eltérhetnek a tényleges eredményektől, különösen a földgáz beszerzési árával kapcsolatos állami politika, valamint a kereslet és kínálat bizonytalanságai következtében. A MOL-csoport Magyarországon található földgáz- és kőolajkészletei idővel fokozatosan csökkentek és ez szükségessé tette a MOL számára vállalatok megvásárlását és a potenciálisan költséges és időigényes kutatási és termelési tevékenység felvállalását. A jelenlegi nemzetközi növekedés a kutatási és kitermelési portfolióban, valamint az Industrija Nafte d.d („INA”) felvásárlása megduplázta a MOL-csoport készleteit. Ha azonban a jövőben a MOL-csoport készleteinek pótlására vagy növelésére kerül sor, melyek többsége a nemzetközi portfolióból származik, a politikai és szabályozási kockázat, valamint az ezzel járó költségek jelentős hátrányos hatással lehetnek a MOLcsoport üzletmenetére, működési eredményeire, vagy pénzügyi helyzetére.
2.2
A MOL-csoport terjeszkedési politikája kockázatoknak teszi ki a MOL-t A MOL-csoport egy nemzetközi olaj- és gázipari vállalat diverzifikált európai portfolióval, valamint számos befektetéssel rendelkezik az olaj- és gázipari üzletben Európán kívül. Stratégiájának megfelelően a MOL-csoport kereste azokat a megfelelő lehetőségeket, melyekkel tovább tudja bővíteni portfolióját (többek között az INA 47,16%-os részesedésének felvásárlásával is), és a jövőben is keresheti azokat. A MOL-csoport tárgyalásokat folytat a befektetési lehetőségekről olaj- és gázipari vállalatokkal és minden egyes befektetést, amit eszközöl, bizonyos feltételezéseket tartalmazó, kiterjedt pénzügyi és piaci elemzés alapján értékel ki.
8
A MOL-csoport nem biztosíthatja a Jegyzékben szereplő befektetőket arról, hogy ezek a feltételezések helyesnek fognak bizonyulni. Az ezzel a stratégiával járó kockázatok, melyek jelentősen negatívan érinthetik a MOLcsoport üzletét, a működési eredményeket vagy a pénzügyi helyzetet, a következők: a MOL-csoportnál tetemes költségek, késedelmek vagy egyéb működési, ill. pénzügyi problémák léphetnek fel a felvásárolt vállalatok, kitermelési helyszínek és elosztó hálózatok integrálásában, a MOL-csoport esetleg nem képes felismerni, felvásárolni vagy nyereségesen irányítani az ilyen kiegészítő vállalkozásokat, az ilyen felvásárlások negatívan befolyásolhatják a MOL-csoport működési eredményeit az ilyen felvásárlások elterelhetik a vezetés figyelmét a meglévő üzletek működtetéséről a MOL-csoport esetleg nem képes teljesen vagy hatékonyan érvényesíteni a tulajdonosi jogait azokban a jogi személyekben, amelyekbe befektet, a MOL-csoport esetleg nem képes megtartani a felvásárolt vállalatok kulcsfontosságú alkalmazottait a MOL-csoport előre nem várt eseményekkel, körülményekkel vagy jogi felelősségekkel kerülhet szembe, valamint a MOL-csoport jelentős felvásárlás utáni integrációval, vagy politikai, ill. állami beavatkozásra és vizsgálatra vonatkozó kérdésekkel, szakszervezeti beavatkozással vagy munkáltatói kérdésekkel kerülhet szembe. A MOL-csoport azon képessége, hogy folytassa a növekedést és az új piacokra történő belépést, számos tényezőtől függ. Ezek magukban foglalják, egyebek között, a belső és külső finanszírozás rendelkezésre állását, kockázat- és költségmegosztásra képes, alkalmas harmadik fél üzleti partnerek rendelkezésre állását, valamint a meglévő és jövőbeli versenyt. A MOL-csoport esetleg nem képes megvalósítani a növekedési stratégiáját, vagy sikeresen irányítani a saját növekedését a jövőben és ez jelentős hátrányos hatással lehet a MOL-csoport üzletmenetére, működési eredményeire vagy pénzügyi helyzetére.
2.3
A MOL-csoport olyan általános működési kockázatoknak van kitéve, amelyek veszteségeket és pótlólagos kiadásokat eredményezhetnek Más olaj- és gázipari vállalatokhoz hasonlóan a MOL-csoport üzleti működését, valamint finomítóinak és petrolkémiai üzemeinek működését is hátrányosan befolyásolhatja számos tényező, beleértve a tüzet, robbanást, kitöréseket, a földalatti készletek kárait, kútkockázati károkat, gázok és mérgező vegyszerek kiszabadulását, berendezések vagy technológiák elromlását vagy meghibásodását, termelésben vagy hatékonyságban az elvárt szint alatti teljesítményt, munkaügyi vitákat, természeti katasztrófákat, időjárási körülményeket, terrortámadásokat, szabotázst, üzemszünetet vagy bezárást. Ezek személyi sérüléseket, halálesetet, vagyoni kárt és a termelésben késedelmeket vagy kieséseket eredményezhetnek.
9
Bár a MOL-csoport átfogó vagyon- és felelősségbiztosításokkal rendelkezik, valamint üzemszünet biztosítást a fő telephelyek tekintetében, a vagyonbiztosítása nem fedezi a következőket: a földgáz és a kőolaj csővezetékeinek jelentős hányada a MOL-csoport megközelítőleg 2300 szénhidrogéneket termelő kútja a MOL-csoport összes kitermelt és nem kitermelt földalatti szénhidrogén készlete, valamint a MOL-csoport összes töltőállomása (1658) Emellett általános irányelv, hogy a MOL-csoport nem biztosít olyan állóeszköz csoportokat, ahol az egyetlen eseményből keletkezett, együttes potenciális veszteség kevesebb, mint 2,5 millió USD. Amennyiben a MOL-csoportnak olyan veszteségei keletkeznek, amelyeket nem fedez a biztosítás, vagy nem haladják meg a vonatkozó önrész mértékét, az ilyen veszteségeket általában a MOL-csoportnak kell fedezni, növelve ezzel a MOL-csoport költségalapját.
2.4
A MOL-csoport fejlesztési/termelésbe állítási és kutatási projektjei sok olyan bizonytalanságot és működési kockázatot vonnak maguk után, amik megakadályozhatják, hogy nyereséget realizáljon, és komoly veszteségeket okozhatnak A MOL-csoport mezőfejlesztési, kutatási és finomító korszerűsítési projektjei számos okból késhetnek vagy lehetnek sikertelenek, beleértve a költségtúllépést, alacsonyabb olaj- és gázárakat, eszközhiányokat és mechanikai nehézségeket is. Ezekhez a projektekhez gyakran szükség van új és felsőbb szintű technológiák alkalmazására, melyek kifejlesztése, beszerzése és megvalósítása költséges, és esetleg nem az elvárásoknak megfelelően működnek. Emellett a megvalósítás több időbe telhet, mint ésszerűen elvárható. Szélsőséges időjárási körülmények hátráltathatják a MOL-csoport fejlesztési vagy kutatási műveleteit és terveit a mezőinél és létesítményeinél, és hátrányosan érinthetik az üzletét, kilátásait, pénzügyi helyzetét vagy működési eredményeit. A MOL-csoport jelenleg számos kutatási projektet folytat más cégekkel létrehozott vegyesvállalatok (joint ventures) formájában, a jövőben pedig további vegyesvállalkozásokba léphet be a szokásos üzletmenete végzéséhez. A MOL-csoport nem tudja teljeskörűen ellenőrizni a vegyesvállalatai működését és eszközeit, nem tud jelentősebb döntéseket hozni a vegyesvállalatai tekintetében csak abban az esetben, ha a közös vezetésű vállalkozási partnerek hozzájárulnak. Ennek megfelelően bár a MOL-csoportnak megvan a képessége befolyásolni vagy megvétózni döntéseket a vegyesvállalatai tekintetében, nincs olyan helyzetben, hogy egyoldalú döntéseket hozzon. Ez korlátozhatja a MOL-csoport képességét döntési jogosultságait vegyesvállalatai esetében. Továbbá a MOL-csoport vegyesvállalati partnerei közül egy vagy több egyoldalúan úgy dönthet, hogy kilép a vegyesvállalatból, ami azt jelentheti, hogy a MOL-csoport képtelen folytatni az adott vállalkozást, aminek az eredménye az lehet, hogy a MOL-csoport veszteséget termel vagy képtelen pénzügyi nyereséget realizálni.
2.5
A MOL-csoport működése az engedélyektől függ
10
A MOL-csoport engedélyeit az egyes engedélyek vonatkozásában hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság felfüggesztheti, visszavonhatja, illetve annak megújítását megtagadhatja, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a MOL-csoport nem teljesíti az abban foglalt feltételeket, vagy megszegte a vonatkozó jogszabályi előírásokat. Ezeknek az engedélyeknek bármely okból történő felfüggesztése, visszavonása, illetve a megújítás megtagadása lényeges hátrányos hatással lehet a MOL-csoport üzletmenetére, működési eredményeire vagy pénzügyi helyzetére, mivel az engedélyek hiányában a MOL-csoport nem képes folytatni jelenlegi tevékenységeit.
2.6
Európai Bizottsági kapcsolatban
vizsgálat
a
bányajáradék
mértékének
rögzítésével
A MOL Nyrt. és a Magyar Állam között 2005-ban kötött megállapodás alapján a MOL Nyrt. által alkalmazandó bányajáradék kulcsok fixálásra kerültek bizonyos mezők tekintetében. 2008-ban az Európai Bizottság vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy a magyar kormány által a MOL Nyrt-nek adott mentesség a bányajáradék emelése alól nem ütközik-e az állami támogatásokra vonatkozó közösségi szabályokba. Az eljárás hivatalosan is megindult, vagyis a Magyar Állam az eljárás során bizonyíthatja, hogy a megkötött szerződés minden tekintetben megfelel a hatályos európai uniós előírásoknak. A MOL Nyrt. az eljárásban, mint egyéb érintett fél fejtheti ki az álláspontját. Az Európai Bizottság által kiadott közleményből kiderül, hogy a Bizottság 112 millió euró összegű támogatás visszakövetelésére utasította a magyar kormányt. A közlemény alapján, de a határozat ismerete nélkül a MOL Nyrt. jelenleg nem tud nyilatkozni sem a döntés, sem a megállapított fizetési kötelezettség nagyságának jogosságáról, illetve arról sem, hogy az eljárás további szakaszában milyen lépéseket kíván tenni.
2.7
A MOL-csoport jelentős környezetvédelmi kötelezettségnek lehet kitéve A MOL-csoport műveletei, melyek gyakorta potenciálisan veszélyesek, környezetszennyezésből származó felelősségnek és az ezekkel járó helyreállítási kötelezettségekhez kapcsolódó költségek kockázatának vannak kitéve. A MOL-csoport rendelkezik biztosítással a hirtelen és véletlen környezetszennyezés kockázatának fedezésére. Bár a MOL-csoport úgy tartja, hogy ez a biztosítás kellő méretű és megfelel az iparági szabványoknak, fennáll annak kockázata, hogy a MOL-csoportnak olyan környezetvédelmi feladatai merülhetnek fel, amelyek meghaladják a biztosítási összeget. Ez lényegesen hátrányos hatással lehet a MOL-csoport pénzügyi helyzetére. A MOL-csoport jelenleg is végez a múltbéli környezetkárosításból eredő helyreállítási munkákat (elsősorban talaj- és talajvízszennyezés és veszélyes hulladékok ártalmatlanításáért). Emellett a MOL-csoportnak jelentős kiadásai merülhetnek fel annak érdekében, hogy az egyre szigorodó környezetvédelmi előírásoknak megfeleljen azokban az országokban, ahol működik. Ezzel összhangban a MOL-csoport 27 milliárd Ft (143,3 millió USD) környezetvédelmi céltartalékkal rendelkezett 2009. december 31én a (i) a múltbeli problémák becsült költségére és (ii) a jövőbeni szükséges intézkedésekre, amelyek ahhoz szükségesek, hogy képes legyen megfelelni a fennálló környezetvédelmi előírásoknak és az ilyen előírások ismert, jövőbeni változásainak. A környezetvédelmi céltartalék 2010. március 31-éig nem változott jelentősen; 26,8 milliárd Ft (135,1 millió USD). Ebben az összegben nincs benne az INA-csoport céltartaléka és semmilyen, a IES és INA felvásárlásához kapcsolódó függő kötelezettség, ami a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardoknak (IFRS 3 Üzleti Kombinációk) megfelelően a MOL-csoport mérlegében megjelenik. 11
A környezetvédelmi céltartalék nagysága a MOL-csoport szintjén (kivéve az INA céltartalékát és a mérlegben megjelenített függő kötelezettségeket) 26,3 milliárd Ft (140,1 millió USD) volt 2008 végén. 2009. december 31-én a MOL-csoport 101,8 milliárd Ft (541,4 millió USD) céltartalékkal rendelkezett (kivéve INA) a kőolaj- és földgáz termelés megszűnésekor a kutak lezárásának és felhagyásának becsült költségére. 2008. december 31-én a mezőfelhagyási kötelezettség értéke 97,3 milliárd Ft-ot (517,8 millió USD) tett ki. Az INA-csoport 2009. december 31-én 2.330,4 millió HRK (86,5 milliárd Ft, 460,1 millió USD) összegű céltartalékkal rendelkezett ezen mezőfelhagyási kötelezettségekre vonatkozóan. Vannak bizonyos MOL-csoporthoz tartozó ingatlanok, amelyeket érinthet szennyezésből származó kötelezettség, de a helyreállítás költségei jelenleg nem számszerűsíthetők és az ilyen munka elvégzésére a jogi kötelezés nem került meghatározásra. Mivel ezeknek a potenciális kötelezettségeknek az összege bizonytalan és a vonatkozó költségek felmerülésének időzítése nem ismert, nem lehet előre meghatározni a MOL-csoport üzletére, működési eredményére vagy pénzügyi helyzetére gyakorolt hatást. A fő területek, ahol ilyen függő kötelezettségek fennállhatnak, a tiszaújvárosi ipari telephely (beleértve a TVK létesítményeit és a MOL-csoport Tiszai Finomítóját is), bizonyos fúrási iszap elhelyezési helyszínek Magyarországon, valamint a Mantovai Finomító körüli ipari park. 2009. december 31-ei fordulónappal, az INA céltartalékainak belső auditját követően, a MOL 744,0 millió HRK (27,6 milliárd Ft, 146,9 millió USD) függő (környezetvédelmi) kötelezettséget azonosított a helyreállítási költségek fedezésére, melyek főleg a sisaki és rijekai finomítókat és a horvát kiskereskedelmi hálózatot érintő környezetvédelmi ügyekre, valamint egyes kutatási és termelési helyeken történt károkozásra vonatkoznak. Ha mindezek a kötelezettségek megvalósulnak, azok lényegesen hátrányos hatással lehetnek a MOL pénzügyi helyzetére. 2009. december 31-én MOL-csoport szinten a környezeti károkozásra vonatkozó függő kötelezettségek halmozott összege várhatóan nem lépi túl a 48,3 – 50,3 milliárd Ft-ot (vagy 256,9 – 267,5 millió USD) (2008. december 31-én 20,4 – 22,4 milliárd Ft). Ez az összeg magában foglalja a IES és INA felvásárlásokhoz kapcsolódó 41,3 milliárd Ft (219,6 millió USD) összegű függő kötelezettséget , ami a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardoknak (IFRS 3 Üzleti Kombinációk) megfelelően a MOL-csoport mérlegében kimutatásra került.. Ha a környezeti károk költségei meghaladnák a céltartalék összegét, annak lényegesen negatív hatása lehetne a MOL-csoport pénzügyi állapotára.
2.8
Az INA-csoport gyengülő likviditási helyzete fokozott pénzügyi terhet jelenthet a MOL-csoport számára A horvát gazdaságot és annak az olajipari ágazatát érintette és továbbra is érinti a globális recesszió. A recesszió alacsonyabb kőolaj árakat, csökkenő finomítói marginokat, valamint kisebb behajtási ütemet és lassúbb visszafizetési rátákat eredményezett a kereskedelmi adósoktól, és mindezek együttesen gyengítették az INA és leányvállalatai (az INA-csoport) pénzügyi helyzetét. 2010. március 31-én az INA nettó adóssága 10,3 milliárd HRK (1,9 milliárd USD) volt, szemben a 2009. december 31-i 8,2 milliárd HRK-val (1,5 milliárd USD). A szállítói tartozása 3,412 milliárd HRK (631 millió USD) volt, szemben a 4,29 milliárd HRK-val (794 millió USD) 2009. december 31-én, a vevői követelései 2,93 milliárd HRK-ról 2,74 12
milliárd HRK-ra csökkentek (507 millió USD). A horvát állami intézményekkel szemben fennálló kötelezettségek is 1,14 milliárd HRK-t tesznek ki (221 millió USD). Az INA jelen pénzügyi helyzetének megfelelően mérsékelte beruházásait, így a 2010 I. negyedévében fennálló capex 840 millió HRK (155 millió USD), azaz 15%-kal kevesebb, mint a 2009 I. negyedéves érték. Ez a korlátozás viszont nem hátráltatta a kiemelt fontosságú projektjeit: a Rijekai és Sisaki finomítók modernizációját, továbbá a szíriai és horvát-adriai mezőfejlesztési projekteket. Az INA hitelszerződései tartalmaznak egy pénzügyi korlátozást a 3-as nettó adósság/EBITDA arány fenntartására. 2009. december 31-én az INA nettó adósság/EBITDA mutatója 2,03 volt, így az INA teljesítette a meglévő hitelszerződések szerinti nettó adósság/EBITDA arány követelményét és nem áll fenn a szerződésszegés ebben a tekintetben. Azonban az INA-csoport likviditási helyzetének javítása, és egy INA hitelszerződések alatti szerződésszegési esemény megelőzése érdekében a MOL-csoport és az INAcsoport vezetése a következő intézkedéseket valósítja meg: működési költségek csökkentése; beruházások további korlátozása; Horvát Köztársaságnak járó, lejárt adókötelezettségek rendezése; valamint olyan finanszírozási alternatívák felállítása, amelyek nem növelik a nettó adósságállományt, beleértve a törzstőkével összekapcsolt tranzakciókat vagy állóeszköz eladásokat is. Ha a fenti intézkedések bármelyike sikertelen, vagy nem hozza meg az elvárt eredményt az INA-csoport számára, illetve ha a kőolaj árak és finomítói marginok tovább csökkennek, akkor megjelenhet a kockázata annak, hogy az INA likviditási helyzete rosszabbodhat, és hogy nem lesz képes megfelelni a nettó adósság/EBITDA követelménynek. Egy ilyen meg nem felelés szerződésszegési esemény lehet az INA hitelszerződései alapján, ami azután szerződésszegési eseménnyé válhat a MOL bizonyos hitelszerződései alatt is. Ha egy ilyen helyzetben, az INA vagy a MOL nem tudná megfelelően átstruktúrálni a hitelszerződéseit, akkor szerződésszegési esemény állna be a hitelszerződések alatt, ami lényeges hátrányos hatással lehetne a MOLcsoport pénzügyi helyzetére. Az INA-csoport növekedő adóssága és gyengülő pénzügyi helyzete a MOL-csoportra nehezedő, jelentős pénzügyi terhet eredményezhet, hiszen a MOL esetlegesen pénzügyi támogatást kell nyújtson az INA-csoport számára. Egy ilyen esemény lényeges hátrányos hatással lehet a MOL-csoport pénzügyi helyzetére.
2.9
Folyamatban lévő adó-, vám-, jövedéki és egyéb pénzügyi vizsgálatok Számos adó-, vám-, jövedéki és egyéb pénzügyi hatósági vizsgálat, revízió van folyamatban különböző MOL-csoport tagvállalatoknál (beleértve INA-csoportot is). A MOL ezeket a vizsgálatokat, revíziókat a vállalkozás szokványos üzletmenetének részének tekinti. Azonban kimenetelüket az eljárások jelenlegi szakaszában a MOL nem tudja teljes pontossággal előrejelezni. Nem garantálható, hogy ezek nem lesznek lényeges hátrányos hatással a MOL-csoport üzleti tevékenységére, működési eredményeire vagy pénzügyi helyzetére.
2.10
Perek és hatósági eljárások 13
A MOL-csoport számos olyan jogi eljárással kapcsolatos kockázatnak van kitéve, amely már folyamatban lévő vagy a jövőben esetlegesen felmerülő perekből és hatósági eljárásokból származhat. Bár a MOL-csoport jelenleg nem számít arra, hogy bármely olyan peres vagy hatósági eljárás, amelyben félként szerepel, lényeges hátrányos hatással lesz pénzügyi helyzetére és működési eredményeire, a MOL-csoport nem tudja garantálni, hogy bármely ilyen, illetve a jövőben megindításra kerülő per vagy hatósági eljárás végleges kimenetele nem lesz ilyen hatással a működési eredményeire vagy a pénzügyi helyzetére. A legfontosabb peres-és hatósági eljárásokról szóló további tájékoztatás megtalálható a „Kibocsátó bemutatása-hatósági eljárások és peres ügyek” fejezetcím alatt.
2.11
Általános csoportszerkezet A MOL számos működési tevékenységét leányvállalatokon keresztül folytatja. A MOL és a leányvállalatok közötti, csoporton belüli hitelezést szerződések rendezik. Amennyiben egy ilyen leányvállalat megszünteti az üzleti tevékenységét és utána képtelen teljesíteni a kötelezettségeit a csoporton belüli hitel visszafizetése tekintetében, annak lényeges hátrányos hatása lehet a MOL-csoport pénzügyi helyzetére.
3
Az olaj- és gáziparral összefüggő kockázatok 3.1
A kőolaj és földgáz árak ingadozásai negatív hatással lehetnek a MOL-csoport üzletmenetére Mivel a MOL-csoport ki van téve a tömegáru árkockázatnak úgy a beszerzett kőolajnál, mint az értékesített földgáznál, üzletmenetét jelentősen befolyásolják a kőolaj és a földgáz piaci árának változásai. 2009-ben a MOL-csoport 94%-át importálta annak a kőolajnak, amit finomít. Hasonlóan más nemzetközi olaj- és gázipari vállalatokhoz, a MOL-csoport összes kőolaj és földgáz beszerzése, valamint a finomított termékek és petrolkémiai termékek eladása a spot vagy szerződéses világpiaci árakon, vagy azokra történő hivatkozással beárazott megállapodásokkal történik. Ezek az árak széles sávban ingadozhatnak sok olyan tényezőre való reagálásként, amire a MOL-csoportnak nincs ráhatása, beleértve korlátozás nélkül: gazdasági és politikai fejlemények az olaj- és gáztermelő régiókban, különösen a Közel-Keleten, Oroszországban és Afrikában, globális és regionális kereslet és kínálat, valamint elvárások a jövőbeni kereslet-kínálat tekintetében, kereslet üzemanyagra, felár (spread) ingadozások, olaj- és gáztermelő vagy fogyasztó országok által és a nagyobb olaj és földgáz beszállítók által hozott intézkedések, kormányok által hozott intézkedések, alternatív üzemanyagok árai és beszerezhetősége, globális gazdasági és politikai körülmények, valamint
14
időjárási körülmények.
3.2
A devizaárfolyam ingadozások növelhetik a MOL-csoport költségeit és csökkenthetik az árréseit (margin) A MOL-csoport árfolyamkockázatnak van kitéve. A MOL-csoport a nyersanyagokat USD-ben vásárolja, a termékeket pedig USD-ben és EUR-ban értékesíti, vagy legalábbis USD-ben és EUR-ban árazza és ennek megfelelően a MOL-csoport devizakockázatnak van kitéve, mivel az EUR-ban és USD-ben keletkező bevétele meghaladja az ezekben a devizában felmerülő költségeit. A működési költségszerkezet deviza összetételének eredményeként a MOL-csoport költségei HUF-ban, RON-ban, HRK-ban és RUB-ban meghaladják az ezekben a devizákban keletkezett bevételét. A MOL-csoport ki van téve a különböző devizákban denominált hitelekből adódó árfolyamkockázatnak is. 2010. március 31-én a MOL-csoport teljes adósságának deviza összetétele 44,4,% EUR-ban, 50,7% USD-ben és 3,2% HUF-ban, 1,4% HRK-ban és 0,3% PLN-ben volt. Azoknak a finomított termékeknek nagykereskedelmi és kiskereskedelmi piacai, ahol a MOL értékesíti termékeit, liberalizált piacok. Azonban Horvátországban és Szlovéniában a világpiaci áraktól és árfolyamoktól függő, mozgó felső árhatárt vezettek be. Ez a felső árhatár lehetővé teszi, hogy a MOL-csoport kiigazítsa a nagykereskedelmi és kiskereskedelmi árait, amennyiben a termékárakban és/vagy valuta árfolyamokban jelentős ingadozás alakul ki, Horvátországában egy hetes, Szlovéniában két hetes időeltolódástól függően. Egy kiegészítés az erre a felső árhatárra vonatkozó előírásokban korlátozhatja, hogy MOL-csoport a nagykereskedelmi és kiskereskedelmi árait kiigazítása, mely esetben az áruk áraiban és a valuta árfolyamokban történő ingadozások csökkenthetik a MOL-csoport marginjait. A MOL-csoport számos olyan finanszírozási megállapodással rendelkezik, amiket a MOL-csoport nettó adósság/EBITDA kovenáns arányához köt. Fennáll a kockázat, hogy a HUF és HRK hirtelen rendkívüli leértékelése azonnal megnöveli a nettó adósságot, míg az EBITDA javulása késlekedik az éves csúsztatott hatás következtében. Ez a MOL-csoportot pénzügyi stressznek és a pénzügyi kovenáns potenciális megszegésének tenné ki. Mindebből következően az olyan hirtelen kedvezőtlen változások a devizaárfolyamokban, aminek a MOL-csoport lényegesen ki van téve, hátrányosan hat a MOL-csoport pénzügyi helyzetére, üzletére vagy működési eredményeire.
3.3
Visszaesés a finomítói marginokban negatívan hathatna a MOL-csoport üzletmenetére, kilátásaira, pénzügyi helyzetére vagy működési eredményeire A MOL-csoport finomítási üzletágának működési eredményei nagyrészt a finomított kőolajtermékeinek piaci árai és a kőolaj és más olyan alapanyagok közötti különbözettől függenek, amelyekért a MOL-csoport úgy nevezett „finomítói margint” számol el. A kőolaj ára és a finomítói margin nem feltétlenül korrelál egymással. Az alapanyagok ára és azok az árak, amelyeken a MOL-csoport végül el tudja adni finomított termékekeit számos, az ellenőrzésén kívüli tényezők sorától függ. Ezért a MOL-csoport finomítási marginjai ingadoztak és a jövőben is ingadozni fognak számos tényező következtében, köztük: változások a finomított különösen Európában,
termékek
15
keresletében/kínálatában
a
világon,
világméretű finomítói kapacitás fejlődése a világ üzemanyag iránti keresletének tükrében, változások a finomítás olyan működési költségeiben, mint energia, közművek, karbantartás, változások a savanyú és édes kőolaj árak közötti spreadben a nemzetközi piacokon, valamint olyan változások a környezetvédelmi vagy más előírásokban, amelyek megkövetelhetik a MOL-csoporttól, hogy jelentős kiadásokat eszközöljön anélkül, hogy finomítóinak kapacitását vagy üzemeltetési hatásfokát szükségszerűen növelhetné.
3.4
A MOL-csoport általános politikai, gazdasági és jogi kockázatoknak van kitéve A MOL-csoport lényeges tevékenységeket végez Magyarországon kívül is, ahol be van jegyezve. 2009-ben a MOL-csoport értékesítésének 35,3%-a Magyarországon, továbbá az értékesítés 46,0%-a nagyobb EU piacokon történt, nevezetesen a Szlovák Köztársaságban, Olaszországban, Ausztriában, a Cseh Köztársaságban, Romániában, Lengyelországban, Szlovéniában, Németországban és az Egyesült Királyságban. További 9,3%-os értékesítést generált Horvátország, a világ többi része (főleg Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Oroszország, Szíria, Pakisztán, Jemen és Észak-Irak Kurdisztán) pedig az értékesítések 9,4%-át tette ki. A MOL-csoport értékesítési tevékenységének és EBITDA generálásának túlnyomó része az Európai Unióban és Horvátországban történik. Az Európai Unió (mely a MOL-csoport értékesítésének 81,3%-át tette ki 2009-ben) olyan politikai és jogi keretet szolgáltat, ami az általános befektetési kockázat alacsonyabb szintjét képviseli, mint a globális átlag. Ez magában foglalja a tulajdonjogok garanciáit, jogszabályt és védelmet önkényes állami intézkedés ellen, szerződések érvényesítését és a szabályozott, hatósági áras üzleti szegmensben aktív leányvállalatok (pl. FGSZ Zrt.) kivételével, a kifejezett árszabályozás hiányában, a szabadpiaci árképzést. Mindazonáltal a piaci, működési és technikai kockázatok mellett, a MOL-csoport jogi és hatósági kockázatnak is ki van téve a törvényhozás mindhárom szintjén: EU jogszabályok és előírások hatásai a MOL-csoport üzletágaira, különös tekintettel az EU joganyagára az energia, környezet és éghajlatváltozás területén; egyedi EU jogszabályok és politikák megvalósítása a nemzeti jogszabályban, mely felett az egyes tagállamok jelentős mértékű autonómiát tartanak meg; illetve a szolidaritás elvén belül életbe léptetett nemzeti és helyi jogszabályalkotás és szabályozás. Azok a jogi és politikai döntések, melyek felett a MOL-csoport nem rendelkezik befolyással, potenciálisan a következők: adózási törvényhozás és politikák, általános társasági adók és adózási szintek, valamint célzott szektor-specifikus pénzügyi feltételek, mint például a bányajáradékok. A MOL-csoport jelentős adótehernek van kitéve, az adópolitika bármilyen változása fokozhatja ezt a terhet, munkajogi jogszabályok és munkavédelmi előírások, versenypolitika (beleértve részvételt korlátozó törvényeket is) és energiaszabályozási döntések, amelyek korlátozhatják bizonyos piacokon a MOL-csoport árképző erejét, 16
termékminőségi előírások, üzemanyagszabványok, melyek befolyásolhatják a MOL-csoport piaci helyzetét és termelési költségeit, és további tőke kiadások eszközölését tehetik szükségessé az üzemek felújításához, szállítmányozási és energiapolitikák, melyek korlátozhatják a keresletet a MOLcsoport termékei iránt, valamint környezeti, egészségügyi és biztonságtechnikai előírások a MOL-csoport létesítményeire, amik befektetési kötelezettségekkel, magasabb működési költségekkel és lebontási kötelezettségekkel járhatnak. Horvátország (mely a MOL-csoport eladásainak 9,3%-át tette ki 2009-ben) EU tagjelölt ország, a csatlakozás előrehaladott állapotában (az EU csatlakozási tárgyalások energia fejezetét már lezárták derogáció nélkül), ennek következtében a jogi és hatósági környezete, beleértve a társasági, szerződéskötési és energiaügyi törvényt is, már kiterjedten harmonizáltak az EU acquis communautaire-vel, jelentős lépéseket tettek az energiaügyi törvény harmonizálására is. Viszont ha az EU csatlakozási folyamat lelassul vagy leáll, ami Horvátországban késedelmet okozhat a földgáz és finomított termékek árának liberalizálásában, az hátrányos hatással bírhat a MOLcsoport árbevételeire. A nagykereskedelmi árat, amelyen a Prirodni Plin d.o.o („Prirodni") kerülő - földgáz nagykereskedelmi és kereskedő vállalata gázt ad el, a szabályozott áron vásárló fogyasztók esetében a horvát kormány szabályozza. A FAGMA kötelezi a horvát kormányt a szabályozott árak olyan szinten tartására, ami megfelelő ahhoz, hogy a Prirodni ne szenvedjen el veszteségeket a gázeladások során. Abban az esetben, ha a FAGMA egyik tagja nem tartja tiszteletben a kötelezettségeit és a FAGMA ezután nem az eredeti szándék szerint működik, a Prirodni olyan kockázatnak lehet kitéve, hogy az importált gáz piaci ára magasabb, mint a szabályozott gázár, ennek káros hatása lehet a Prirodni eredményére. Kockázatot jelent két nagyobb állami tulajdonú fogyasztó (összesen 1,3 milliárd köbméter éves fogyasztással) kezelése a meglévő szerződések miatt – a FAGMA szerint a Prirodninak ezeken sem képződhet vesztesége. Horvátországban a kiválasztott finomított olajtermékek és LPG (beleértve a benzint, dízelt, fűtőolajat, tüzelőolajat, propánt, butánt, propán-bután keveréket és gépjármű LPG-t is) kiskereskedelmi árait a „Szabálykönyv” (hivatalos lap) szabályozza, egy kikötött árképletnek megfelelően, mely maximális margint biztosít, amit a piaci szereplők felszámíthatnak. Az árképlet egy maximális kiskereskedelmi margint szab meg ezeknek a termékeknek a nemzetközi piaci árán túl és a felett. A múltban időbeli eltolódás volt a nemzetközi piaci árak változásai és a horvátországi szabályozott árak változásai között, emiatt az INA veszteséget szenvedett el. Hasonló időbeli késlekedés további veszteségeket eredményezhet az INA számára a jövőben. Az INA horvátországi működése a horvát kormány és a MOL-csoport közötti megállapodások tárgyát képezik, így politikai és harmadik fél kockázatnak vannak kitéve. Ha a horvát kormány nem tartja tiszteletben, vagy törekedni fog ezen megállapodások feltételeinek a módosítására, ez lényeges hátrányos hatással lehet a MOL-csoport üzletére, működési eredményeire vagy pénzügyi helyzetére. A MOL-csoport olaj és gáz vagyonának és ellátási forrásainak némelyike Európán kívüli, fejlődő gazdasággal vagy instabil politikai környezettel rendelkező országokban található. Ennek következtében a MOL-csoport árbevételének egy része olyan országokból származik, vagy olyan országoktól függ, amelyekben a műveletei, 17
gazdasági és politikai kockázatoknak vannak kitéve, beleértve a belső viszályt, háborús cselekményeket vagy terrorizmust is. Emellett bizonyos országokban, ahol a MOLcsoport tevékenykedik, nehéz lehet repatriálni a befektetést és nyereséget. Továbbá a MOL-csoport olyan országokkal folytat üzleti tevékenységet, olyan országokban végez műveleteket, mint Jemen, Irak, Szíria és Irán, melyek korábban nemzetközi szankcióknak voltak, vagy jelenleg is vannak kitéve. A jövőben is szankciókkal sújthatják ezeket az országokat vagy más országokat is. Bár a MOL-csoport nem tapasztalt jelentős megszakításokat gazdasági vagy politikai instabilitás eredményeként a múltban, a jövőbeni megszakítások hátrányosan befolyásolhatják az üzletét, kilátásait, pénzügyi helyzetét, vagy a műveleteinek eredményeit. A geológiai és műveleti kockázatok mellett a kutatási és kitermelési tevékenységek átfogó szabályozás tárgyát képezik a fogadó kormányok részéről, ideértve, de nem kizárólagosan: a kőolajipari törvényt (törvényhozási szint) energiapolitikákat (minisztériumi szint) hatósági rendszereket (minisztériumi/hatósági testületi szint) állami szerződéseket (pl. koncessziós megállapodások, kitermelés megosztási megállapodások (PSA), kockázat megosztási szerződések, vegyesvállalati vállalkozási megállapodások, szolgáltatási szerződések és hibrid szerződések) Nem várt változtatások a hatósági követelményekben, engedély feltételekben, jogdíjak mértékében és szerkezetében, tarifákban, export kötelezettségekben, a kormány által kijelölt jogi személyiségekkel szabályozott árakon kötött bizonyos kereskedelmi szerződésekben, egyéb kereskedelmi szabályozásokban és az árátváltás ellenőrzésében ezeknek az országoknak bármelyikében akadályozhatja a tevékenységet, megnehezítheti a termékek elosztását és hátrányos hatással bírhat a MOL-csoport pénzügyi mutatóira. Emellett a jogi környezetet érintő bizonytalanság e területek bármelyikén korlátozhatja a MOL-csoport képességét a jogai hatékony érvényesítésében.
3.5
A MOL-csoport jelentős versennyel néz szembe, mely a jövőben fokozódhat A MOL-csoport fokozódó versenyhelyzettel néz szembe az üzletének minden területén a helyi és globális olaj- és gázipari vállalatok részéről. Fokozódó versengés van a világban a kőolaj és földgáz készletekért és a kutatási és kitermelési engedélyekért. A kőolaj és kondenzátum kitermelés jelentős része a MOL-csoporton belül kerül eladásra a helyi finomítóknak, míg a megmaradó kőolajtermelést helyben adják el nemzetközi spot árakon. Ez a MOL-csoportot ingadozó eladási árak kockázatának teszi ki, aminek lényeges hátrányos hatása lehet a MOL-csoport üzletére, működési eredményeire vagy pénzügyi helyzetére. Pakisztánban és Horvátországban a gázárak szabályozottak. Pakisztánban és Horvátországban együttesen a MOL-csoport teljes gázeladásának 18,4%-át realizálta 2009-ben. Ez a MOL-csoportot szabályozói kockázatnak és árkockázatnak teszi ki, ha a szabályozott árakat lecsökkentik. A földgáz infrastrukturális szolgáltatásai tekintetében, azaz a gázszállításban és tárolásban, a verseny korlátozott, mert az ilyen szolgáltatások vagy szabályozott árak, vagy állami tulajdonú jogi személyekkel való hosszú távú szerződések tárgyát képezik.
18
A gépjármű üzemanyagok az EU-n belül szigorú minőségi követelményeknek vannak alávetve (Euro V) és liberalizált termékek, míg Horvátországban az ilyen előírások bevezetése és végrehajtása még mindig folyamatban van. A MOL-csoport piaci helyzete Magyarországon, a Szlovák Köztársaságban, Horvátországban, Ausztriában, a Cseh Köztársaságban, Bosznia-Hercegovinában és Romániában versenynek van kitéve más regionális finomítók és nagykereskedelmi forgalmazók részétől. A MOL-csoport kiskereskedelmi versenytársai között vannak multinacionális és regionális olajtársaságok és hipermarketek is, melyek közül sok jelentősen nagyobb pénzügyi erőforrásokkal rendelkezik, mint a MOL-csoport. Ha ezek a társaságok képesek növelni a piaci részesedésüket a MOL-csoport hátrányára, akkor ez lényeges hátrányos hatással lehet a MOL-csoport pénzügyi helyzetére. A többi olajszármazék (vegyi, petrokémiai, kenőanyag termékek) a gépjármű üzemanyagokhoz képest szélesebb és ezért versenyképesebb piacokkal rendelkeznek, mivel ezek könnyen szállíthatók nagyobb távolságokra. Ha a MOL-csoport képtelen hatékonyan versenyezni azon piacok bármelyikén, amelyekben tevékenykedik, ez lényeges hátrányos hatással lehet a MOL-csoport üzletére, működési eredményeire vagy pénzügyi helyzetére.
3.6
Jelenlegi globális recesszió és a velejáró kockázatok Az a pénzügyi válság, ami az USA másodrendű jelzálog piacának összeomlását követte 2007 nyara óta, világméretű gazdasági hanyatláshoz vezetett és jelentős hátrányos hatással volt az európai gazdaságokra. A növekedés az Euró-zónában 2009 második felében újra kezdődött, de a munkanélküliség továbbra is magas és a háztartási fogyasztás gyenge maradt. A görög adósságválság felvetette az államcsődök lehetőségét az Euró-övezet több más gazdaságában is. Ez a költségvetési politikák szigorítását vetíti előre az Euró-övezetben, amely negatív hatással lehet az általános európai keresletre és növekedésre. Több más, Európán kívüli fejlett gazdaságban is jelentős a kockázata a recesszió visszatérésének, ha és amikor az állami ösztönzési intézkedéseket visszavonják. A globális környezet potenciális negatív hatásai, melyek teljesen a MOL-csoport ellenőrzésén kívül esnek, hátrányos hatással lehetnek világszerte, és különösen az európai gazdaságokra, valamint a Közép-európai és Délkelet-európai régió általános stabilitására. Ennek következtében a MOL-csoport eszközeit, pénzügyi helyzetét és bevételeit hátrányosan érinthetik. A MOL-csoport nem tudja kizárni annak lehetőségét, hogy további negatív események léphetnek fel a MOLcsoportnál a folyamatban lévő globális gazdasági csökkenés eredményeként vagy azzal kapcsolatosan.
3.7
Kőolajellátáshoz kapcsolódó kockázatok A MOL-csoport finomítói 2009-ben 16,6 millió tonna kőolajat dolgoztak fel, melyből 6%ot a MOL-csoport szállított, a fennmaradó 94%-ot pedig importálták. Oroszország a fő importforrás, a 2009-es kőolajellátás 79%-át teszi ki. A MOL-csoport a kőolajat hosszú távú és éves megállapodások alapján szerzi be különböző orosz kitermelők forrásaiból. A viták Oroszország és a tranzit országok között ideiglenes ellátási bizonytalanságot gerjeszthetnek. A MOL-nak nincs ráhatása erre a kőolaj ellátási útvonalra vagy annak költségeire. Bár az Adria csővezeték jelenleg is rendelkezésre áll az ellátás alternatív eszközeként és a MOL-csoport működési struktúrája valamint öt finomítójának elhelyezkedése segít enyhíteni az ellátási kockázatot; egy tartós leállás az orosz kőolajellátásban jelentős, 19
hátrányos hatással lehet a MOL-csoport üzleti és működési eredményeire, pénzügyi helyzetére. Az INA a kőolajat saját belföldi kitermelésből, a Földközi-tenger térségéből és Oroszországból szerzi be a Barátság és Adria csővezetéki hálózatokon keresztül, felhasználva a MOL magyarországi ellátó rendszerét is. Az Italiana Energia e Servizi („IES") a kőolajat a Földközi-tenger térségéből szerzi be a teljes tulajdonában lévő csővezetéken keresztül Marghera kikötőjéből, mely az alapanyag igény biztosításához elegendő kapacitást biztosít. Ez az infrastruktúra közvetlenül az alább részletezett működési kockázatoknak van kitéve; bármely tartós leállás az ellátásban jelentős hátrányos hatással járhat a MOL-csoport üzleti és működési eredményeire, pénzügyi helyzetére. A csővezetékek működési fennakadásoknak és zavaroknak vannak kitéve, és jelentős befektetésekre van szükség a rendszer kapacitásának bővítéséhez a növekvő igények kielégítése érdekében. A magyar csővezetéki rendszer, valamint a csővezeték Marghera kikötő és a Mantovai Finomító között a MOL tulajdonában vannak, ezek fejlesztése vagy bővítése szignifikáns beruházást igényelhet. A MOL-csoport használ olyan csővezetékeket is, amelyek harmadik fél tulajdonában és üzemeltetésében vannak. A csővezetékek kapacitás fenntartásának, ill. megfelelő növelésének elmulasztása, meghibásodások és szivárgások, vagy sajátos bírósági vagy egyéb intézkedések a MOL-csoport rendszerhez való hozzáférésének a korlátozására, megkövetelhetik a MOL-csoporttól, hogy költségesebb alternatív export útvonalakat használjon fel, ami a nyereségessége csökkenését eredményezheti. A csővezetékek addicionális javítására és karbantartására lehet szükség ott, ahol egy csővezeték olyan zord éghajlatú területeken halad keresztül, mint Oroszország. A csővezeték-rendszer rendelkezésre állásának bizonytalansága, fizikai állapota, illetve a kormányzati politikában bekövetkező változások a csővezetékekhez való hozzáférésben hátrányosan befolyásolhatják MOL-csoport értékesítési lehetőségeit, ami jelentős hátrányos hatással lehet a MOL-csoport üzletére, működési eredményeire vagy pénzügyi helyzetére.
3.8
A MOL-csoport költséginflációnak van kitéve A MOL-csoport költséginflációnak van kitéve a személyi állomány, anyagok és tartalék alkatrészek tekintetében. Ez esetleg költségtúllépéseket okozhat és a MOL-csoport üzletéhez szükséges eszközök ideiglenesen működésképtelenné válhatnak. Ennek hátrányos hatása lehet a MOL-csoport üzletére, kilátásaira, pénzügyi helyzetére vagy működési eredményeire.
3.9
A MOL-csoport a petrokémiai ipar ciklikusságának van kitéve A MOL-csoport olyan petrolkémiai termékeket gyárt és értékesít, mint az etilén, a propilén (olefinek) és a poliolefinek. Az európai és globális termelőkapacitások, valamint a kereslet változásának eredményeként a petrolkémiai termékek árának alakulása ciklikus. A petrolkémia iparág történetét az árak és árrések emelkedését hozó szűk kínálati viszonyok és az ezt követő kapacitásbővítések jellemezték, melyek többlet kínálatot és csökkenő árakat, illetve árréseket eredményeztek. Nem garantálható, hogy a poliolefinek, illetve az olefin társtermékek várható kereslet bővülése teljesen lekötik a MOL-csoport aktuális és jövőbeni petrolkémiai termelő kapacitását. A Közel-Keleten belépő új kapacitások csökkenthetik az árakat és az árréseket. Az iparági kapacitások 20
nem várt növekedése tehát hátrányosan befolyásolhatja a piaci viszonyokat. A petrolkémiai termékek árának jövőbeni alakulása nehezen előre jelezhető és hátrányos hatással lehet a MOL-csoport üzletmenetére, kilátásaira, pénzügyi viszonyaira vagy üzleti eredményére.
3.10
Változások a motorüzemanyag piacon A középpárlat eladások jelenleg a MOL-csoport teljes külső olajtermék eladásainak 55%-át, míg a motorbenzin eladások a MOL-csoport összes külső üzemanyag eladásának 23%-át teszik ki. A motorhajtóanyag piacot az utóbbi gazdasági válság érintette, de a visszaesés mértéke a motorhajtóanyag eladásokban kisebb volt, mint az általános visszaesés a teljes gazdasági tevékenységben. Az üzemanyag-kereslet az utóbbi évtizedben eltolódott a dízel felé, melyre a MOL-csoport jól felkészült. Az utóbbi időben a dízelen a crack spread jelentősen alacsonyabb volt, mint a benzinen. A MOLcsoport arra számít, hogy növekedni fog az európai dízel iránti kereslet és a dízel crack spread-ek javulni fognak, de - ha ez nem történik meg - az alacsony dízel marginok hátrányos hatással lennének a MOL-csoport nyereségességére, valamint a MOLcsoport pénzügyi helyzetére.
4
A kötvénybefektetéshez kapcsolódó kockázatok 4.1
Piaci kockázatok kapcsolatosan
a
kötvények
árfolyamával,
illetve
kamatfizetéseivel
Általános piaci hozamemelkedés estén a Kötvények árfolyama esni fog. Amennyiben tehát egy Befektető nem tartja meg lejáratig a Kötvényeket, elképzelhető, hogy veszteséget realizál ilyen esetben. A Kötvények kamata, amennyiben a Kötvény nem fixkamatozású, attól függően, hogy a Végleges Feltételekben milyen kamatmegállapítási módszer lett meghatározva változó lehet. A kamat mértéke a Kötvény futamideje alatt, a akár negatív irányban is változhat.
4.2
Likviditási kockázat A magyarországi vállalati kötvények piacára – különösen a tőzsdén kívüli piacra – a likviditás hiánya jellemző, ezért az állampapírokhoz viszonyítva jóval magasabb a Kötvények likviditási kockázata. Ez azt jelenti, hogy a Kötvénytulajdonos a futamidő lejárta előtt esetleg csak árfolyamveszteséggel tudja eladni Kötvényét.
4.3
Devizaárfolyam kockázat A Kibocsátó az Alaptájékoztató alapján forinton kívül a Végleges Feltételekben pontosan meghatározott devizákban is hozhat forgalomba Kötvényeket. Ilyen esetben azon Befektetők, akik a Kötvények denominációjától eltérő devizában tartják nyilván befektetéseiket, akár árfolyamveszteséget is elkönyvelhetnek. Amennyiben ugyanis a Befektető nyilvántartási devizája felértékelődik a Kötvény devizájához képest, akkor a csökken a Kötvényeken a Befektető devizájában kifejezett realizálható hozam, csökken a Kötvények tőkeösszegének Befektető devizájában kifejezett értéke, illetve csökken a Kötvények Befektető devizájában kifejezett piaci értéke.
4.4
Jegyzési eljárás kockázata A jegyzési eljárás szabályaiból adódóan aluljegyzés esetén meghiúsulhat a forgalomba hozatal, túljegyzés esetén pedig nincs biztosíték arra, hogy a lejegyezni kívánt Kötvénymennyiség maradéktalanul elfogadásra kerül. Továbbá túljegyzés esetén a Kibocsátó 21
három nap után dönthet a jegyzések lezárásor. Ebben az esetben a meghirdetett jegyzési időszak későbbi időpontjában jegyezni szándékozó Befektetőknek már nem lesz alkalma a jegyzésre, illetve a jegyzés lezárásig a pénzügyi teljesítést elmulasztó Befektetők jegyzése érvénytelen lehet.
4.5
Az aukciós eljárás kockázata Az aukciós eljárás szabályaiból adódóan az aukción csak a Kibocsátó által elfogadhatóként meghatározott legalacsonyabb árfolyamon (vagy ezen árfolyam felett) benyújtott ajánlatok kerülnek elfogadásra, így nincs biztosíték, hogy a benyújtott ajánlat végül elfogadásra kerül.
22
III. FELELŐS SZEMÉLYEK – FELELŐSSÉGVÁLLALÁSI NYILATKOZAT
Az Alaptájékoztatóban szereplő információkért a Kibocsátó, azaz a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (székhely: 1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18.; cégjegyzékszám: 01-10-041683), illetve a Forgalmazók, azaz a K&H Bank Zrt. (székhely: 1051 Budapest, Vigadó tér 1.; cégjegyzékszám: 01-10-041043) és az OTP Bank Nyrt. (székhely: 1051 Budapest, Nádor u. 16.; cégjegyzékszám: 01-10-041585) tartoznak egyetemlegesen felelősséggel. A Kibocsátó és a Forgalmazók ezúton nyilatkoznak arról, hogy az elvárható gondosság mellett, lehető legjobb tudásuk szerint készített jelen Alaptájékoztató megfelelő adatokat és állításokat tartalmaz, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek a Kötvények, illetve a Kibocsátó megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak, továbbá nem mellőzi azon körülmények bemutatását, amlyek befolyásolhatnák az információból levonható fontos következtetéseket, továbbá nem tartalmaz félrevezető adatot, téves következtetés levonását elősegítő csoportosítást, elemzést, amely a befektetés megalapozott megítélését veszélyezteti.
Budapest, 2010. augusztus 2.
23
IV. BEJEGYZETT KÖNYVVIZSGÁLÓ A Kibocsátó bejegyzett könyvvizsgálója az Alaptájékoztató által lefedett időszakban:
Ernst & Young Könyvvizsgáló Kft. (székhely: 1132 Budapest, Váci út 20.; cégjegyzékszám: 01-09267553; kamarai szám: 001165).
A könyvvizsgálatért felelős személy: Szilágyi Judit (állandó lakcím: 1121 Budapest, Tállya utca 28/a/4; anyja neve: Darab Judit; kamarai szám: 001368).
A könyvvizsgáló társaságnak és a személyében felelős könyvvizsgálónak semmilyen lényeges érdekeltsége nincsen a Kibocsátóban.
24
V. A KIBOCSÁTÓ BEMUTATÁSA 1
Általános információ a kibocsátóról A Kibocsátó cégneve: MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság („MOL", „Társaság" vagy a „Kibocsátó"), rövidített neve: MOL Nyrt. A Kibocsátó a MOL kereskedelmi név alatt is működik. A Kibocsátó székhelye: H-1117, Budapest, Október huszonharmadika u. 18., Magyarország, telefonszáma: +36 1 209-0000. A MOL Nyrt. az 1988. évi VI. törvény, az 1989. évi XIII. törvény, az 1990. évi VII. törvény és a 3149/1991 (IV. 11.) sz. Kormányhatározat rendelkezéseinek megfelelően 1991. október 1-jén jött létre az állami tulajdonú Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt („OKGT") jogutódjaként, és Cg. 01-10-041683 nyilvántartási számon, 1992. június 10-én részvénytársaságként jegyezte be a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság. A Kibocsátó határozatlan időtartamra alakult. A Kibocsátó működésére a magyar jog irányadó (azzal, hogy a Kibocsátónak számos külföldi jog alatt létrejött kötelezettsége is van, illetve leányvállalatainak egy része külföldön, külföldi jog alatt fejt ki tevékenységet). A Kibocsátó tevékenységi köreit az alapszabályának 5. pontja tartalmazza; a Kibocsátó általános célkitűzése, hogy az ott meghatározott tevékenységi köröket (különösen az alább részletezendő tevékenységeket) nyereségesen végezze.
2
Bevezetés A Kibocsátó a MOL-csoportba tartozó társaságok anyavállalata („MOL-csoport" vagy a „Csoport"). A MOL-csoport egy nemzetközi integrált olaj- és gázipari csoport diverzifikált európai portfolióval, valamint számos befektetéssel rendelkezik az olaj- és gázipari üzletben Európán kívül. A MOL-csoport elsődlegesen kőolaj és földgáz kutatásában és kitermelésében, a kőolaj finomításában, a finomított kőolajtermékek nagykereskedelmi és kiskereskedelmi eladásában és olefinek és poliolefinek előállításában, ill. eladásában érdekelt. Emellett a MOLcsoport gáz infrastrukturális szolgáltatásaiban, ellátásában és kereskedelmi tevékenységeiben, valamint energiatermelési tevékenységekben is érintett. 2010. március 31-én a MOL-csoport teljes tárgyi eszköz és immateriális javak állománya 2.960 milliárd Ft, az értékesítés nettó árbevétele pedig, 866 milliárd Ft volt. A MOL-csoport számos közvetlen és közvetett, százszázalékos tulajdonú, többségi tulajdonú és kisebbségi tulajdonú leányvállat révén működik. Működése nagyrészt a következő öt üzletág között oszlik meg: (i)
Kutatás-termelés divízió
(ii)
Feldolgozás és Kereskedelem divízió
(iii)
Petrolkémia divízió
(iv)
Földgázszállítás az FGSZ Földgázszállító Zrt. („FGSZ") révén és
(v)
Gáz és Energia divízió
25
A következő két diagram a különböző társasági funkciók áttekintését adja a MOL-csoporton belül, valamint a benne működő fő leányvállatokat:
1. szint
Csoport szintű
Csoport szintű
Elnökvezérigazgató
Vezérigazgató
2. szint Csoport szintű
Csoport szintű
Csoport szintű
Társasági üzletfejlesztés
Pénzügy
Csoport szintű
Csoport szintű
Csoport szintű
Csoport szintű
Humán erőforrás
Társasági Támogatás
Stratégia fejlesztés
Ellátás és trading
Csoport szintű
Csoport szintű
Csoport szintű
Csoport szintű
Kutatás-termelés
Csoport szintű Termékelőállítás és kereskedelem
Társasági kommunikáció
Jog
Csoport szintű
Csoport szintű
Kenőanyag
Petrolkémia
FF & EBK
Csoport szintű Vállalati kap csolatok
27
Üzleti szolgáltatások
Csoport szintű
Kiskereskedelem
Csoport szintű
Földgázszállítás
GCEO
C-CEO
KUTATÁS-TERMELÉS
TERMÉKELŐÁLLÍTÁS ÉS KERESKEDELEM
PETROLKÉMIA
KISKERESKEDELEM
ENERGIA ÉS HŐTERMELÉS ELLÁTÁS ÉS TRADING
KENŐANYAG
Földgázszállítás
Slovnaft a.s. GES Geofizikai Szolgáltató Kft
MOL Austria + Roth
TVK Nyrt
MOL Romania PPsrl
MMBF Zrt
Geoinform Kft
IES SpA
Slovnaft Petrochemicals s.r.o.
MOL Slovenija d.o.o
MOLTRADEMineralimpex Kft
Hawasina GmbH
MOLTrans Kft
TVK France s.a.r.l.
Intermol doo
MOL Commodity Trading Kft
MOL Pakistan
Slovnaft Trans, a.s.
TVK Inter-Chemol GmbH
Tifon doo
CM European Power International B.V.
MOL Russ Llc
Slovnaft Vurup, a.s.
TVK Italia Srl
Slovnaft Ceska s.r.o
MOL Yemen
SWS
TVK Polska Sp zo.o
Kalegran Ltd
Terméktároló Zrt
TVK Ukraina t.o.v.
MOL Caspian
Hexan Kft
TVK UK Ltd (under liquidation)
+ Project Companies + Offshore Companies
MK Mineralkontor GmbH
MOL Slovensko s.r.o
Slovanft Polska SA
28
MOL-Lub Kft
FGSZ Zrt
Funkcionális egységek
INA d.d.
3
Stratégia A MOL-csoport stratégiai céljai a jelenlegi pozíciójának fenntartása nemzetközi integrált olaj- és gázipari társaságként Horvátországban, Magyarországon és Szlovákiában, valamint kihasználni további organikus és szelektív akvizíciós növekedési lehetőségeket az alapvető piacain. A MOL-csoport 2009. során megszerezte az INA feletti működési irányítást, és főbb stratégiai célja tovább integrálni az INA üzleti divízióit a MOL-csoportba, és javítani az INA működési és pénzügyi teljesítményét. Az INA teljes konszolidálásával a MOL egy kiegyensúlyozottabb integrált üzletági szerkezetet kíván elérni, hogy stabilabb cash flow-t biztosítson, és jobban kezelje az olaj- és gázipar ciklikusságát. A MOL-csoport rövid távú célkitűzései a pénzügyi stabilitás fenntartása, a hatékonyságának javítása és a megnövelt csoport portfolió értékének maximalizálása. A Kutatás-termelés divízióban a MOL-csoport úgy véli, hogy meglévő portfoliója stabil alapot szolgáltat a készletbázisa további növekedésére, valamint az olaj- és gázkitermelés fokozására. A MOL-csoport vezetése növelni szándékozik a kitermelési szinteket fejlesztési projektek révén Szíriában, Közép-kelet Európában (KKE), Pakisztánban, Kurdisztánban és Oroszországban. Emellett a MOL-csoport vezetése növelni szándékozik az olaj-és gázkészleteit a kutatási tevékenység intenzifikálásával. A Feldolgozás és Kereskedelem divízióban a MOL-csoport vezetése bővíteni reméli a MOLcsoport piaci pozícióját az üzemeltetés és annak fenntarthatósága és megbízhatósága támogatására megtervezett, válogatott projektek révén. A Feldolgozási és Kereskedelmi divízió célja a hatékonyság fokozása a MOL-csoport új leányvállalatainak megfelelő integrálásával és annak biztosításával, hogy ezek megfelelnek a MOL színvonalának. Célja a termékminőség és kihozatal javítása valamint az öt finomító és a két petrolkémiai üzem közös optimalizálására fog összpontosítani. A Gáz és Energia divízióban a MOL-csoport pozíciójának megerősítését célozza a gáz értéklánc mentén, és a villamosenergia üzletbe kíván belépni a bemutatásra kerülő MOL-CEZ vegyesvállalat révén.
4
A társaság története A MOL-t 1991. októberében hozták létre kilenc olyan vállalat összeolvadása révén, amelyek korábban az OKGT részei voltak. A MOL magánosítása 1995. novemberében kezdődött meg a MOL részvényeknek a Budapesti Értéktőzsdén és a Luxemburgi Értéktőzsdén való jegyzésével. A MOL-csoport részvényeit jelenleg a Budapesti és Varsói Értéktőzsdén jegyzik, a részvényeinkről kiállított letéti igazolásokkal (DR) pedig a Luxemburgi Értéktőzsdén az US Pink Sheet-en és a London’s International Order Book-on kereskednek. 1998-ra a magyar állam tulajdona a MOL-ban 25%-ra csökkent, majd 2006. novemberén a MOL teljesen privatizált vállalattá vált. 1999. óta a MOL-csoport jelentősen kiterjesztette Kutatás-termelési divízióját, és ma az egész világon folytat tevékenységeket. A MOL-csoport nagymértékben bővítette a Feldolgozási és Kereskedelmi divízióját és Petrolkémiai divízióját is az organikus növekedés és a stratégiai felvásárlások kombinációja révén, melynek eredményeként, ma egyike a fő olaj- és gázipari vállalatoknak a közép-kelet európai régióban.
5
Kulcsfontosságú lépések az elmúlt években 29
Az elmúlt években a MOL-csoport erőfeszítéseket tett a KKE-i olajpiac konszolidálására a Slovnaft a.s. („Slovnaft"), a Tisza Vegyi Kombinát Nyilvánosan Működő Részvénytársaság („TVK"), az Italiana Energia e Servizi Spa („IES"), az INA és különféle kiskereskedelmi vállalatok felvásárlásával. Továbbá a MOL-csoport bővítette kutatási és kitermelési portfolióját Oroszországban, Szíriában, Pakisztánban és Észak-Irakban. A MOL-csoport új piacokra lépett be, miközben terjeszkedési felvásárlásokkal a meglévő piaci pozícióinak védelmét próbálta elérni. A MOL-csoport kulcsfontosságú eseményei az elmúlt öt évben alább szerepelnek.
5.1
INA A MOL nemrég az INA-nak, a korábban államilag ellenőrzött horvát integrált olaj- és gázipari társaságnak a legnagyobb részvényesévé vált egy sikeres önkéntes, nyilvános tőzsdei ajánlattételt követően; és a Részvényesi Megállapodás Első Kiegészítése révén („Részvényesi Megállapodás Első Kiegészítése") megszerezte a jogot a vállalat irányítására (az alábbiakban tárgyaltak szerint). 2008. szeptemberében a MOL önkéntes nyilvános tőzsdei ajánlatot tett, mely folyamat 2008. október 10-én zárult és a MOL INA-ban való részesedését 47,16%-ra növelte. A horvát kormány részesedése az INA-ban 44,84% maradt. 2009. január 30-án a Horvát Köztársaság nevében a horvát kormány és a MOL két megállapodást írt alá: (A.) a Részvényesi Megállapodás Első Kiegészítését és (B.) a Gáz-keretszerződést („Gáz-keretszerződés") 5.1.1
Részvényesi Megállapodás Első Kiegészítése A Részvényesi Megállapodás Első Kiegészítse alapján a MOL megszerezte a jogot az INA operatív irányításához. 2009. június 30-a óta az INA pénzügyi kimutatásait a MOL teljes körűen konszolidálja. A Részvényesi Megállapodás Első Kiegészítése alapján a horvát kormány továbbra is vétójoggal rendelkezik bizonyos kiemelt kérdésekben annak biztosítására, hogy az INA alapvető energiaszolgáltató szerepe megmaradjon. A horvát kormánynak elővásárlási joga van a MOL tulajdonában lévő INA részvényekre vonatkozóan; valamint abban az esetben, ha a MOL-ban az Igazgatósága által nem támogatott irányítási változás történik, akkor a horvát kormány jogosult az INA részvények visszavásárlására a MOL-tól. A Részvényesi Megállapodás és a Részvényesi Megállapodás Első Kiegészítésének érvényessége határozatlan időtartamra szól, feltéve, hogy mindkét fél továbbra is legalább 25%+1 részvénytulajdonnal rendelkezik az INA-ban. A Részvényesi Megállapodás Első Kiegészítése a Felügyelő Bizottság és az Ügyvezetés átalakításával az éves rendes közgyűlésen lépett hatályba 2009. június 10-én, a Horvát Versenyhivatal feltételes jóváhagyását követően.
5.1.2
Gáz-keretszerződés A Gáz-keretszerződés és annak 2009. december 16-i dátumú, első módosítása („Első kiegészítés a Gáz-keretszerződéshez" vagy „FAGMA") szabályozza az INA gázkereskedelmi tevékenységeinek leválasztását és eladását. Ezek a megállapodások lehetővé teszik, hogy a horvát kormány megszerezze a horvát gázellátási és tárolási tevékenységek feletti irányítás, valamint a horvát piacon
30
eladott gázra vonatkozó árképzés szabályozását. Lásd a „Gázkereskedelem Horvátországban” c. részt.
5.2
A MOL-CEZ stratégiai partnerség A CEZ a.s. és a MOL Nyrt. vegyesvállalat alapításáról (MOL-CEZ vegyesvállalat) szóló megállapodást írt alá 2007. december 20-án, amelynek célja a folyamatosan növekvő délkelet- és közép-európai villamos energiaipari piacon jelentkező lehetőségek lehető legteljesebb, a két fél számára stratégiai előnyöket jelentő kihasználása. A CEZ vezető áramtermelő és szolgáltató Csehországban, egyike a legnagyobb áramszolgáltatóknak Közép- és Dél-Európában, 18 milliárd EUR-os piaci kapitalizációval (2009. december 31-i adat). Az elkövetkező öt évben Közép-Kelet Európában az energiatermelő kapacitások várhatóan 15%-át fogják leállítani a MOL megrendelésére készített McKinsey & Company tanulmány eredményei alapján. Az EU szempontjából a környezetvédelmi célok fontosságának növekedésével valószínűsíthető, hogy szükség lesz kevésbé szennyező áramtermelési technológiákra épülő új erőművekre a régióban. A MOL-CEZ közös vállalat a gáztüzelésű erőművekre fókuszál elsősorban Szlovákiában és Magyarországon. Horvátország és Szlovénia esetében is felmerülhet a piacra lépés lehetősége a jövőben. A Dunai és Pozsonyi finomítókban megkezdődtek az előkészületek két kombinált ciklusú gáztüzeléses erőmű építésére, melyek az áramtermelés mellett gőztermelésre is alkalmassá tehetők. A MOL-csoport a közös vállalat keretein belül végzi el a Pozsonyi finomító áram és gőzellátását biztosító hagyományos hőerőmű környezetvédelmi és kapacitásbővítő beruházását, melynek eredményeként az erőmű képes lesz kielégíteni a szigorodó füstgáz-kibocsátási előírásokat. A MOL-CEZ Közös vállalat megkapta az összes szükséges jóváhagyást az illetékes versenyhatóságoktól, az Európai Bizottság 2008. májusában, Ukrajna, Szerbia és Bosznia-Hercegovina pedig 2008. júniusában hagyta jóvá a vegyesvállalat megalapítását. A MOL-CEZ vegyesvállalat egy holding vállalatból és ennek három leányvállalatából épül fel. A MOL és a CEZ azonos alaptőkével és szavazati joggal rendelkezik vegyesvállalatban, amely egyenlő beleszólást biztosít a működési döntéshozatalba.
5.3
a
Pearl 2009 májusában a MOL 10%-os részesedést szerzett a Pearl Petroleum Company Ltdben („Pearl"). A vállalat két gáz-kondenzátum mező, a Khor Mor és a Chemchemal licencének birtokosa Irak kurdisztáni régiójában.
6
A MOL-csoport üzletágai 6.1
A Kutatás-Termelés üzletág 6.1.1
Bevezetés A MOL-csoport Kutatás-Termelés üzletága („MOL-csoport KutatásTermelés”) 15 országban végez olaj- és gázkutatási, valamint 7 országban termelési tevékenységet. 2009-ben a MOL-csoport EBITDA-jához (speciális tételek és megszűnő tevékenység nélkül) 55,6%-kal járult hozzá, nettó 31
árbevétele 461,2 milliárd Ft, míg a tárgyi eszköz és immateriális javak záró állománya 1.312,1 milliárd Ft volt. 2010. I. negyedévben a Kutatás-termelés divízió EBITDA-ja (speciális tételek és megszűnő tevékenység nélkül) 86,5 Mrd Ft volt, 66,4%-kal járult hozzá a MOL-csoport EBITDA-jához. A nettó árbevétel 171,5 Mrd Ft, míg a tárgyi eszköz és immateriális javak záró állománya 1.304,7 milliárd Ft volt. A MOL és jogelődei az 1930-as évek óta érdekeltek a magyarországi földgáz és kőolajkutatásban, míg az utóbbi két évtizedben a MOL nemzetközi eszközportfoliót épített ki Oroszországban, Észak-Irakban, Pakisztánban, Kazahsztánban, Indiában, Ománban, Kamerunban és Romániában. Az INA akvizíció eredményeként a portfolió jelentős kutatási és kitermelési eszközöket foglal magában Horvátországban, Szíriában, Namíbiában, Egyiptomban, Iránban és Angolában is. 2009. december 31-én SPE szabályok szerint a divízió bizonyított és valószínű (2P) készlete 665 millió hordó olajegyenérték (barrel of oil equivalent – „boe”)volt. Ezen készletek 27%-a Magyarországon található, 39%-a pedig Horvátországban. A MOL további készletekkel rendelkezik Oroszországban, Pakisztánban, Szíriában, Egyiptomban és Angolában. 2009-ben a Kutatás-termelés Divízió termelése megközelítőleg 108.000 boe/nap volt (40% kőolaj, 50% gáz és 10% kondenzátum), melyből az INA 2009. július 1. és 2009. december 31. közötti termelése megközelítőleg napi 29.100 boe/nap volt éves szinten (az INA termelése 2009-ben megközelítőleg 56.600 boe/nap szinten alakult). 2010. I. negyedévében a teljes szénhidrogén termelés mintegy 142.200 boe/nap szinten alakult (35% kőolaj, 55% gáz és 10% kondenzátum), melyből az INA termelése 63,1 boe/nap volt. 2010. I. negyedévében a kitermelés jelentős része (49% kőolaj, 90% gáz és 95% kondenzátum) Magyarországon és Horvátországban realizálódott, míg a nemzetközi termelés 51%-al járult hozzá a kőolaj, 10%-al a gáz és 5%-al a kondenzátum kitermeléshez. A MOL-csoport Kutatás-Termelés rövid távú EBITDA–t és készpénzt generáló eszközeinek többsége Magyarországon és Horvátországban helyezkedik el. A mezők jelentős része érett fázisban van, ami a termelés enyhe csökkenéséhez vezetett, azonban a nyereségesség ebben a régióban még mindig magas, ugyanis ezek a mezők csak kis mértékű addicionális beruházást igényelnek. Az elkövetkező években jelentős termelési és EBITDA növekedések várhatóak az oroszországi, szíriai és pakisztáni eszközökből, ahol az elmúlt években intenzív mezőfejlesztési tevékenység valósult meg. 2010. március 31-én a 60 magyarországi kutatási területből a MOL-csoport 32 területen rendelkezett kutatási engedéllyel, mely több, mint 37.215 négyzetkilométert fedett le. A MOL-csoport szénhidrogén kutatási joggal rendelkezik nyolc horvát szárazföldi blokkban, melyek összterülete megközelítőleg 59.512 négyzetkilométer, három horvát tengeri blokkban összesen 37.840 négyzetkilométeres területen, valamint három romániai szárazföldi blokkban, összesen 3.434 négyzetkilóméteren. Emellett a MOLcsoport, a leányvállalatai révén, 12 országban, számos blokkban rendelkezik részesedéssel.
32
A MOL-csoport Kutatás-Termelés versenyelőnye, hogy képes fenntartani, bizonyos esetekben csökkenteni a fajlagos kitermelési költségeit, emellett a házon belüli szeizmikus mérési munkákat végző és fúró vállalatai (Crosco d.o.o., Rotary Zrt., Geoinform Kft. és GES Kft.) lehetővé teszik a legutóbbi globális költségnövekedések hatásainak enyhítését, és kedvezményes hozzáférést nyújtanak kulcsfontosságú szolgáltatásokhoz. A MOL integrációja az INA-val tökéletesebb működéshez, beszerzési eljárásokhoz, karbantartáshoz, logisztikához és energiafogyasztáshoz vezet, de további versenyelőnyt jelent a MOL-csoportnak a nagyobb szakértői testület és hatékonyabb know-how bázis is. 6.1.2
A MOL-csoport földgáz- és kőolajkészletei A bizonyított és valószínű készletek nagyságának megbecslése, a jövőbeni termelési arányok előrejelzése és a fejlesztési költségek időzítése mind nehezen megbecsülhetőek, mivel számos külső befolyásoló tényezőre nincs hatása a MOL-csoportnak. Jelen Alaptájékoztatóban megadott készletadatokat nem lehet pontos mennyiségeknek tekinteni, ezek becsült adatok. A szénhidrogén készletek becslésére a nemzetközi gyakorlatban 2 irányelv használata terjedt el: az SEC és az SPE/PRMS irányelvek, melyekből az SEC a konzervatívabb. A két irányelv részletesebb kifejtése a lenti készletadatok 3as számú megjegyzéseiben található. SEC szabályok szerint megállapított készletek
Bruttó bizonyított/termelésbe állított és nem termelésbe állított készletek (a SEC szabályok szerint)
Földgáz (MMboe) Kőolaj (MMboe) Összesen (MMboe)
Magyaro. 86,1 24,5 110,6
2008 Oroszo. Pakisztán Összesen Magyaro. 0,0 0,2 86,3 71,7 44,6 0,1 69,2 26,3 44,6 0,3 155,5 98,0
2009 Oroszo. Pakisztán Összesen 0,0 10,9 82,6 42,5 1,9 70,7 42,5 12,8 153,3
* MMboe: millió hordó olajegyenérték
Megjegyzések: 1.) Az INA nem készít SEC szabályok szerinti készletbecslést, így ilyen készletadat nem áll rendelkezésre. 2.) A kőolaj tartalmazza gázfolyadékokat.
a
kondenzátumokat,
a
földgáz
pedig
a
3.) Bizonyított olaj- és gázkészletek. A bizonyított olaj- és gázkészletek azok az olaj-, ill. gázmennyiségek, amelyek geológiai és mérnöki adatok elemzésével gazdaságosan kitermelhetőek egy adott időponttól, ismert tárolókból valamint jelenlegi gazdasági körülmények, operációs módszerek és állami szabályozás mellett azt megelőzően, hogy a működési jogot biztosító szerződések lejárnak (hacsak nincs bizonyíték arra, hogy azokat megújítják), függetlenül attól, hogy determinisztikus vagy valószínűségi módszereket használnak a becsléshez. A szénhidrogén kitermelési projektnek már el kellett kezdődnie, vagy az üzemeltetőnek biztosnak kell lennie abban, hogy belátható időn belül megkezdi a projektet. (Forrás: SEC)
33
SPE/PRMS szerint megállapított készletek 2009-ben a MOL készletei teljeskörűen konszolidálásra kerültek az INA 325 millió boe készletével az SPE/PRMS (2P készletkategória) szerint, míg a MOL készletének nagysága 340 millió hordó olajegyenérték volt, így a MOL-csoport készletei összesen 665 millió boe-t tett ki 2009. december 31-én. Bruttó készletek – SPE 2P (SPE szabályok szerint – bizonyított és valószínű készletek) 2008
Földgáz (MMboe) Kőolaj (MMbe) Összesen (MMboe)
Magyaro. 135,5 48,3 183,8
INA Oroszo. Pakisztán (47.16%) Összesen Magyaro. 0,0 12,4 137,3 285,2 128,8 154,1 2,0 43,0 247,4 51,0 154,1 14,4 180,3 532,6 179,8
2009 INA Oroszo. Pakisztán Horváto. 0,0 11,9 180,7 146,3 2,0 77,8 146,3 13,9 258,6
INA Szíria 50,3 5,6 55,9
INA Egyéb Összesen 0,0 371,7 10,6 293,3 10,6 665,1
* MMboe: millió hordó olajegyenérték
1.) A kőolaj tartalmazza gázfolyadékokat.
a
kondenzátumokat,
a
földgáz
pedig
a
2.) Bizonyított készletek (SPE/PRMS szabályok szerint): a becsült kitermelhető mennyiség egyik al-kategóriája, amely a bizonytalanság egy meghatározott szintjéhez rendelhető. A bizonyított készlet olyan szénhidrogén mennyiség, amely elfogadható bizonyossági szinten (a geotudományi és mérnöki adatok elemzése alapján) az ismert rezervoárokból egy jövőbeni időponttól kezdődően és a meghatározott gazdasági feltételek, művelési módszerek és hatósági szabályozások alapján gazdaságosan kitermelhető. Ha determinisztikus módszereket alkalmazunk, az elfogadható bizonyosság kifejezés azt jelenti , hogy erősen valószínű, hogy a mennyiségek kitermelhetők. Ha valószínűségi módszereket alkalmazunk, legalább 90%-osvalószínűségének kell lennie annak, hogy a valóban kihoztató mennyiségek elérik, vagy meghaladják a becsült mértéket. Gyakran 1P, vagy “Bizonyított” kifejezéssel is hivatkoznak rá. 3.) Valószínű készletek (SPE/PRMS szabályok szerint): a becsült kitermelhető készletek többletét jelző kategória, a hozzá rendelhető bizonytalansági szinttel együtt. A valószínű készletek olyan többlet készletek, amelyek kihozatala kevésbé valószínű, mint a bizonyított készleteké, de valószínűbb, mint a lehetséges készleteké. Egyforma a valószínűsége annak, hogy a ténylegesen még kitermelhető mennyiség több, vagy kevesebb, mint a becsült bizonyított és valószínű készlet (2P) összege. Ebben az összefüggésben, amikor valószínűségi módszereket használunk, legalább 50%-os valószínűségnek kell lennie annak, hogy a ténylegesen kihozott mennyiségek elérik vagy meghaladják a 2P becslés nagyságát. 6.1.3
Kitermelés 2009. során a MOL-csoport Kutatás-Termelés tevékenységét hatékonyabb termelés jellemezte a meglévő mezőkben, és emellett számos újmezőben történt próbatermelés. A termelés 2010. I. negyedévében 12,8 millió boe volt, 70%-kal nőtt 2009. azonos időszakához képest (megközelítőleg 142.200 boe naponta), melyből 5,7 millió boe jelent az INA termelése. 2010. I. negyedévében a MOL-csoport Kutatás-Termelés szénhidrogén termelésének 39 %-a Magyarországról, 37 %-a pedig Horvátországból származott. A MOL-csoport Kutatás-Termelés nagyobb magyarországi mezőinek legtöbbje évek óta termel és ezért a magyar termelés 2010. I. 34
negyedévében 9 %-kal csökkent 2009. I. negyedévéhez képest. A nemzetközi termelés 288 %-kal nőtt 2010-ben 2009. ugyanezen időszakához képest, alapvetően az INA konszolidálása miatt (284 %). Az oroszországi termelés csökkenését ellensúlyozta a pakisztáni termelés növekedése. Az orosz termelés csökkenését a ZMB mező termelésének visszaesése okozta, melyet csak részben ellensúlyozott a Matjushkinskij, Ledovoye és Baitex mezők termelésének jelentős növekedése. Pakisztánban a Manzalai központi gázfeldolgozó üzemet 2009-ben állították termelésbe. Részben ennek, részben az új felfedezések eredményeként a pakisztáni gáztermelés megnövekedett. A MOL-csoportba történő teljes konszolidálása után az INA 2010. I. negyedévében a teljes termeléshez megközelítőleg 5,7 millió boe-vel (megközelítőleg 63.100 boe/nap) járult hozzá, ami a teljes szénhidrogén termelés 44 %-a. Az alábbi táblázat bemutatja a MOL-csoport Kutatás-Termelés részletes napi szénhidrogén termelését 2009. és 2010. I. negyedévében:
(ezer boe/nap)
2008
Magyar kőolaj Orosz kőolaj Horvát kőolaj Szíriai kőolaj Egyiptomi kőolaj Angolai kőolaj Kőolaj összesen Magyar földgáz Pakisztáni földgáz Horvát onshore földgáz Horvát offshore földgáz Szíriai földgáz Földgáz összesen Magyar kondenzátum Pakisztáni kondenzátum Horvát kondenzátum Szíriai kondenzátum Kondenzátum összesen Szénhidrogén összesen
15,3 23,4 38,7 39,1 1,0 40,1 7,3 0,2 7,5 86,3
2009* 14,8 20,1 5,4 0,8 1,1 1,7 43,8 36,0 1,2 7,9 7,4 1,4 53,9 6,7 0,2 3,4 0,1 10,3 108,0
2009. I. negyedév 14,8 21,1 35,9 39,5 0,9 40,4 7,2 0,2 7,4 83,7
2010. I. negyedév 14,3 19,1 10,0 2,4 2,0 1,7 49,5 35,3 3,7 15,7 19,7 3,9 78,2 6,4 0,4 7,4 0,4 14,5 142,2
* INA adatok 2009 II. félévre A következő rész a MOL-csoport Kutatás-Termelés főbb működési területeire vonatkozó tevékenységeinek leírását tartalmazza. 6.1.4
Magyarországi tevékenységek (i)
Kutatás Az elmúlt 75 évben a MOL és jogelődei több mint 300 olaj- és gázmezőt fedeztek fel Magyarországon. A MOL-csoport KutatásTermelés magyarországi kutatási tevékenysége jelenleg az alábbi régiókra összpontosít: Paleogén medence, Kelet-Magyarország, ezen belül is kiemelten a Derecske és Békési medence, illetve Nyugat35
Magyarországon a Zala és a Dráva medence, mely utóbbi két régió mélymedencéiben a MOL-csoport növekedési lehetőségeket keresve un. nem-konvencionális kutatási projekteket is folytat. A Magyarország és Horvátország határterületén húzódó Dráva és a Zala medencében, a MOL és az INA közösen eredményes kutatást folytat a konvencionális vagy hagyományos és nem-konvencionális felhalmozódások felderítésében. A MOL-csoport és az ExxonMobil stratégiai partnerséget kötött magyarországi nem konvencionális kutatás végrehajtására, melynek eredményeképpen az elmúlt két évben intenzív kutatási tevékenységet folyatattak a Makói árokban. Az ExxonMobil 2010. februárjában kilépett a közös projektből, mivel a teszteredmények azt mutatták, hogy a Makói árok potenciáljaa vártnál kisebbnek tűnik. Ennek ellenére a MOL-csoport tovább kívánja folytatni a kutatási tevékenységet a Makói árok nyugati területén. A Békési medencében a MOL-csoport 2009-ben lemélyített egy kutatófúrást nem-konvencionális szénhidrogén felhalmozódás igazolására, mely ígéretes eredményeket hozott. A következő években azonban a MOL-csoport az alacsonyabb geológiai kockázatú Derecskei medence kutatására koncentrál, ahol már ma is termel kis mennyiségű gázt nem-konvencionális tárolóból. Az optimális technológia kidolgozásához olyan nagy szervízvállalatokat keresett meg, akik komoly fejlesztői bázissal rendelkeznek (Schlumberger, Halliburton). Más nem-konvencionális potenciállal rendelkező medencékben közös műszaki tanulmányok készültek együttműködésben az INA-val. A MOL-csoport 3D szeizmikus mérések, speciális adatfeldolgozási és értelmezési eljárások alkalmazásával csökkenti a kutatási tevékenységgel együtt járó kockázatokat. A MOL továbbra is nagy hangsúlyt fektet a „hagyományos” kutatási területekre is, a 2000-ben meghatározott stratégiának megfelelően a jövőben is a meglévő magyarországi mezői szomszédságában, a kiépített infrastruktúrához közelebb, kis-közepes méretű, egyben mérsékelt kockázatú (20%-nál nagyobb geológiai valószínűségű) proszpektek kutatására koncentrál. Ennek a stratégiának köszönhetően a MOL-csoport 70%-os kutatási sikerességi arányt ért el Magyarországon az elmúlt négy évben lemélyített fúrásai révén. A MOL-csoport magyarországi kutatási tevékenységeit általában közvetlenül a MOL-csoport Kutatás-Termelés végzi. Az elmúlt években nagy hangsúlyt fektettek a partnerségekre is. Ez lehetővé tette a MOL számára, hogy helyi ismereteit ötvözze a partnerek speciális szakmai tudásával, ezáltal megosztva a kockázatokat. A MOL legutóbbi sikeres közös hagyományos kutatásait az INA-val, a Hungarian Horizon Energy-vel, illetve a Petro-Hungaria-Ascenttel együttműködésben hajtotta végre. A nagyobb kockázatú proszpektek kutatását a MOL továbbra is partnerségekben tervezi végrehajtani. A MOL-csoport mindemellett keresi a lehetőséget, hogy részt vegyen más közép-európai országok kutatási projektjeiben is, ahol a 36
Magyarországon megszerzett geológiai és üzemeltetési tapasztalatokból profitálhat. A MOL-csoport ezen projekteket partnerségben tervezi végrehajtani a kockázatoktól függően többségi, illetve kisebbségi részesedéssel. A jelenlegi közép-kelet-európai szárazföldi fókuszterületek Románia és Lengyelország. A MOL-csoport Kutatás-Termelés a 2010-es romániai, kutatási blokkokra kiírt 10. nyilvános pályázaton három, magyar-román határmenti blokk kutatási jogát nyerte el, és ezzel újabb országgal bővült azon országok listája, ahol a MOL kutatási tevékenységet végez. A blokkokra vállalt munkaprogramok, melyek 2011-ben kezdődnek, 3D-s szeizmikus mérésekkel indulnak, majd azok értékelését követően számos fúrást tartalmaznak már 2012-től. (ii)
Mezőfejlesztés és termelés A MOL-csoport Magyarországi Mezőfejlesztés és Termelés szervezetének alapvető feladata a folyamatos termelés biztosítása, az új felfedezések és a már megtalált magyarországi olaj- és gázmezők termelésbe állítása révén. Az elmúlt öt évben nem volt előre nem látott visszaesés vagy leállás, miközben az operáció megfelelt a magyar és EU minőségügyi és környezetvédelmi követelményeknek. A hazai termelés három nagyobb termelési területről származik, melyek négy medencére, és több mint 174 mezőre terjednek ki. A MOL-csoport működtet három gázelőkészítő üzemet is az algyői, ortaházai és hajdúszoboszlói gázmezők közelében, ahol a földgázt előkészítik (a földgázt és kondenzátumokat megtisztítják az idegen szilárdanyagoktól, folyadékoktól és egyéb gázoktól) annak érdekében, hogy biztosítsák annak előírás szerinti minőségét. A meglévő technológiák és berendezések megfelelően optimalizált kihasználásának és az elmúlt tíz évben történt költséghatékonysági intézkedések eredményeként a MOL egymás után több évben lett Európa vezető alacsony költségszinten működő százazföldioperátor vállalata (IHS Herold Global Upstream Performance Review 2004– 2009). A MOL-csoport nagy hangsúlyt fektet a további hatékonyságjavító lehetőségek feltárására, ezzel növelve az energiahatékonyságot és csökkentve a CO2 kibocsátását. A MOL-csoport törekszik arra, hogy a már felfedezett, de még ki nem fejlesztett készleteket minél gyorsabban termelésbe állítsa, így maximalizálva a kitermelést a jelenlegi művelés alatt álló mezőiből. A hazai tárolók kedvező geológiai szerkezetének és a termelési szakemberek tudásának következtében az olajnál a magyarországi átlagos kihozatali tényező 42%, mely tényezőre a jellemző átlagos értékek 20-50% tartományban vannak. A földgáz esetében az átlagos kihozatali tényező 69%. A különféle termelést fokozó módszerek alkalmazása (EOR/IOR/EGR), a kitermelhető mennyiség maximalizálását célozzák meg a meglévő mezőkből és további többlet szénhidrogén termelést eredményezhetnek. 2009-ben a MOL-csoport Kutatás-Termelés 37
magyarországi kőolaj termelésének alkalmazásával nyerték ki. (iii)
13%-át
EOR
módszerek
Magyarországi olaj- és gázkutatási és kitermelési tevékenységek jogi háttere A nemzetközi gyakorlattal összhangban a magyar kormány bányajáradékot vet ki a Magyarországon kitermelt kőolajra és földgázra. A MOL és a magyar gazdasági és közlekedési miniszter 2005-ben megállapodást írtak alá a bányajáradékról, mely 2020-ig határozza meg a hatálya alá tartozó mezők szénhidrogén termelése után a MOL által fizetendő járadékot, míg más mezők, beleértve az új felfedezéseket is, a Bányászati törvényben és a vonatkozó rendeletekben szabályozott bányajáradék szintek hatálya alá tartoznak. 2009-ben a MOL a kőolaj és földgáz árbevételének 29%-át, míg 2010. I. negyedévében 32%-át fizette be bányajáradékként a magyar államnak a Magyarországon kitermelt kőolaj és földgáz után. Az 1998. után termelésbe állított mezőkből kitermelt földgáz és kőolaj után fizetendő bányajáradék átlagos kulcsa 12,2% volt (kivéve a termelés fokozó eljárásokkal kitermelt mennyiségeket, melyekre nem kell bányajáradékot fizetni - az olajkitermelés esetében a termelés 13%-át adták ezek az eljárások). Az 1998. előtt termelésbe állított mezőkből kitermelt földgáz után fizetendő bányajáradék 2009-ben 61,8%, 2010. I. negyedévben 58,5% volt, az e mezőkről származó termelés bányajáradékából 2009-ben 44,4 milliárd Ft, míg 2010. I. negyedévében 11,5 milliárd Ft került befizetésre az Energia Árkompenzációs Alapba.
A kutatási licenszek birtokosai a Magyar Bányakapitányságtól engedélyhez folyamodhatnak szénhidrogén kitermelésére (bányatelek), amennyiben szakmailag bizonyítják, hogy a felfedezett készletek gazdaságosan kinyerhetők. A kitermelési engedélyek jogot biztosítanak az olaj és földgáz kitermelésére a mező leműveléséig és felhagyásáig. 6.1.5
Horvátországi tevékenységek (i)
Kutatás Az INA és jogelődjei Horvátországban 1952. óta végeznek kutatástermelési tevékenységet. Jelenleg az INA 11 kutatási engedéllyel rendelkezik Horvátországban. Az elmúlt években az INA konvencionális kutatási tevékenysége ÉszakHorvátországban a Pannon medencében termelő területekhez közel található, kevésbé kockázatos proszpektek kiértékelésére összpontosít. Emellett folyamatban van a Dráva és Mura medencék „nemkonvencionális” gázpotenciáljának értékelése is. Az INA az észak-adriai tengeri területen partnerekkel folytat kutatási programokat, köztük az Eni SpA-val („Eni") és az Edison SpA-val („Edison"). A következő három évben az INA az észak-horvátországi területeken a már 38
megtalált mezők további potenciáljának felmérésére és kis, illetve közepes kockázatú proszpektek kutatására koncentrál. A közép- és déladriai területeken egy új tengeri szeizmika mérését tervezi, hogy pontosabban azonosíthassa a mélyen fekvő olaj proszpekteket, melyek fúrását partnerségben tervezi. (ii)
Mezőfejlesztési tevékenységek A horvát szárazföldi mezőfejlesztési tevékenység főleg a meglévő termelő kutak kútmunkálatait foglalják magukban a kitermelési szintek és kihozatali tényezők fokozása érdekében az érett mezőkben. Az elmúlt években 318 kútmunkálati műveletet és 33 kút újrakiképzését hajtották végre. Az észak-adriai tengeri terület három szerződési területre oszlik (mindegyikük termelésmegosztási szerződéssel szabályozott), melyeket két vállalat, az INAgip D.O.O. („INAgip”) és az EdINA D.O.O. („EdINA”) operátorvállalatok működtetnek. Az Aiza-Laura és Ivana szerződési területeket az 1996-ban létrehozott, az Eni és az INA által egyenlő részben tulajdonolt INAgip operálja, míg az Izabela szerződési terület operátora a 2002-ben alapított EdINA, amelyben az Edison 70%-os, míg az INA 30%-os részesedéssel bír. Az INAgip által működtetett szerződési területeken a kitermelés 1999-ben kezdődött és jelenleg 16 platform van üzemben, és 40 kútból folyik a termelés. Az INA Edisonnal közös területen a termelés várhatóan 2010 második felében indul.
(iii)
A horvátországi olaj- és gázkutatási és termelési tevékenységek jogi háttere A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a horvát kormány adót vet ki a Horvátországban kitermelt olaj és földgáz nagy részére. Az INA bányajáradék kötelezettsége jelenleg 3,1% a kitermelt szénhidrogén mennyiségek után. A Gáz-keretszerződés szerint az INA bányajáradéki kötelezettség 0,5%-al fog növekedni évente 2015-ig, és azt követően 10%-on rögzítik tíz évre. 2009. július 30-án egy új horvátországi Bányatörvényt fogadtak el, mely a kutatási engedélyeket új feltételrendszerhez köti. A kutatási engedélyeket három-öt éves időtartamra adják. Az INA meglévő horvátországi engedélyei különböző időpontokban járnak le mától 2013. december 31-ig. Ha egy engedély lejárt, az INA köteles lesz nyilvános pályázatban folyamodni új engedélyekért. Ez az eljárás szabványos, és a résztvevők számára része a vállalkozás szokványos menetének Horvátország olaj- és gáziparában. 2009. december 30-án a horvát kormány elfogadta a kutatási díjakról szóló törvényt, mely az INA-t a kutatási engedélyeiért, a kutatási terület nagysága alapján kötelezi díj fizetésére. Ez a díj a kutatási engedélyekért jelenleg is fizetett díjakon felül fizetendő. A Kitermelési Díjakról Szóló Törvény 2010. január 1-én lépett hatályba és várhatóan körülbelül évi 6.000.000 EUR-al növeli meg az INA engedélyeiért fizetett díjait. 39
Horvátországban jelenleg egyedül az INA rendelkezik olaj- és földgáz kutatásra és termelésre vonatkozó engedéllyel. Az INA birtokolja és operálja az összes szárazföldi szénhidrogén kutatási és termelési területet, valamint az ENI-vel és az Edisonnal partnerkapcsolatban rendelkezik az Adriai-tengerre vonatkozó összes terület licenszével, és operálja azokat. 6.1.6
Oroszországi tevékenységek A MOL-csoport kiterjedt kutatási és kitermelési tevékenységet folytat Oroszországban. A kutatás és termelés fő területei: az érett szakaszban lévő ZMB mező Nyugat-Szibériában, amelyen a MOL-csoport kitermelési részesedése 14.971 boe/nap volt 2009-ben, és 11.995 boe/nap 2010. I. negyedévében; a Baitugan olajmező a Volga-Urali olajkörzetben, amely mező-fiatalítási (rejuvenation) fázisban van, 2009-ben a napi termelése 3.044 boe/nap volt, 2010. I. negyedévében pedig 4.348 boe/nap. A csúcstermelés 2014-től várhatóan több évre meghaladja a 10.000 boe/napot; a Matjushkinskij blokk Nyugat-Szibériában, ahol a MOL-csoport megnövelte a már korábban felfedezett megtalált mezők termelését, illetve egy intenzív 3D szeizmikus program végrehajtása után felfedezte a Ledovoje és Kvartovoje mezőket. A Matjushkinskij blokkban a termelés 2.043 boe/nap volt 2009-ben, és 2.752 boe/nap 2010. I. negyedévében. A blokk további kutatási potenciállal rendelkezik, valamint a Surgut-7 blokk Nyugat-Szibériában megközelítőleg tíz kilométerre dél-keletre a ZMB mezőtől ahol a MOL-csoport által lemélyített az Ayskaya-1 és az Atayska kutak ígéretes eredményeket mutattak a tesztelés során, további rétegrepesztésre és tesztelésre 2010-ben kerül sor . A 2009-es készletértékelés szerint a MOL-csoportnak ezekből a mezőkből kinyerhető SPE 2P készlete 146,3 millió boe. A ZMB mező, a Baitugani mezők, a Matjushkinskij blokk és a Surgut-7 blokk készletei egyenként 43,2 millió boe, 63,6 millió boe, 30,5 millió boe, ill. 9,1 millió boe voltak. A ZMB mezőt közös vezetésű vállalkozásban működteti az OAO NK Russneft és a MOL CIS, a MOL ciprusi leányvállalata. A MOL-CIS és a Russneft 5050%-os részesedéssel rendelkezik a ZMB Ltd-ben („ZMB"), amely a közös vállalkozás üzemeltető vállalata. A többi oroszországi eszköz teljes mértékben a MOL tulajdonában van, és a MOL oroszországi leányvállalatai révén működteti azokat. A ZMB mező kutatási és kitermelési engedélye 2016-ig érvényes. A Baitugani mező kutatási és kitermelési engedélye 2012 végéig érvényes. A Matjushkinskij blokkban a MOL 2010-ig érvényes kutatási engedéllyel, valamint a Matjushkinskij mező vonatkozásában 2029. végéig érvényes kitermelési engedéllyel rendelkezik. A kutatási engedély meghosszabbításával kapcsolatos intézkedések jelenleg folynak. A jelenlegi 40
oroszországi gyakorlat alapján a kitermelési engedélyeket meg lehet hosszabbítani az eredeti lejárati határidőkön túl abban az esetben, ha a gazdaságos kitermelés lehetséges. 2009. júliusában az orosz állami bányafelügyelet („Rosnedra") megvizsgálta a ZMB kutatási és kitermelési engedély feltételeinek történő megfelelését. Amennyiben a ZMB az engedélyhez kapcsolódó kötelezettségeit nem teljesíti a Rosnedra az engedély visszavonásával szankcionálhatja a vállalatot. A ZMB megtette az összes megvalósítható lépést a kötelezettségei teljesítésére és az engedély-visszavonás kockázatának csökkentésére. A kitermelt kísérő gáz 95%-os kötelező hasznosításának elérésére a tervezett gázturbinával meghajtott áramfejlesztők telepítésének munkaprogramja már folyamatban van, a gázturbinák 2010. szeptemberében kezdik meg a működést. A ZMB egy beszámolót nyújtott be a Rosnedrához a megtett intézkedésekről. Ezen intézkedések megvalósítása óta a MOL-csoport nem kapott értesítést semmilyen vizsgálatról az orosz hatóságoktól. A MOL-csoport nem számol azzal, hogy az orosz hatóságok vizsgálják 2010ben. (i)
Az oroszországi olaj- és gázkutatási és kitermelési tevékenységek jogi háttere
A MOL-csoport köteles bányajáradékot és exportvámot fizetni Oroszországban. A bányajáradék mértéke 2009. december 31-én 13,0 USD/hordó volt, szemben a 6,5 USD/hordóval 2008. december 31-én. A bányajáradék éves átlagos mértéke 2009-ben 16,6% volt, szemben a 20,0%-kal 2008-ban. Az exportvám mértéke 2009. december 31-én 39,4 USD/hordó volt, szemben a 26,4 USD/hordóval 2008-ban. A vám éves átlagértéke 2009-ben 40,7% volt, szemben az 52,0%-kal 2008-ban. A bányajáradék mértéke 2010. március 31-én 13,8 USD/hordó, 2010. I. negyedéves átlagos mértéke 27,1 % volt. Az exportvám mértéke 2010. március 31-én 34,9 USD/hordó, 2010. I. negyedéves átlagértéke 49,8 % volt. 6.1.7
Pakisztáni tevékenységek A MOL-csoport kiterjedt kutatási és kitermelési tevékenységet folytat Pakisztánban, tevékenységeit a Tal blokkra, Margala és Margala North blokkokra összpontosítja Nyugat-Pakisztánban, ill. a Karak blokkra Északnyugat Pakisztánban. A MOL-csoport SPE 2P kitermelhető készlete Pakisztánban jelenleg 13,8 millió boe, amely kizárólag a Tal blokkban található Manzalai és Makori mezőkből származik. A többi blokk jelenleg kutatási 3 fázisban van. 2009-ben a gáztermelés 0,187 millió m /nap (1 214 boe/nap), 3 míg a kondenzátum termelés 28,67 m /nap (180 boe/nap) volt. 2010. I. negyedévének napi termelési adatai: 3.726 boe/nap gáz és 400 boe/nap kondenzátum. A pakisztáni hatóságokkal aláírt szénhidrogén koncessziós megállapodás alapján a MOL-csoport jelenleg a Tal blokk operátora, és 10% részesedéssel rendelkezik ennek a blokknak a kutatási fázisában. Miután a Government Holding (Private) Ltd, amely egy helyi vállalat, csatlakozik a projekthez, a MOLcsoport részesedése ennek a blokknak termelésbe állítási és kitermelési 41
fázisában 8,421% lesz. A MOL-csoport partnerei a Tal blokkban pakisztáni nemzeti, ill. magán olaj- és gázvállalatok. A MOL-csoport részesedése a Margala és Margala North blokkokban 70%, mindkét blokkot a MOL operálja. A Karak blokkot egy pakisztáni magán olajvállalat üzemelteti, a MOL-csoportnak 40%-os részesedése van a kutatási tevékenységben. 2010. év első felében a MOL Csoport két újabb sikeres fúrást mélyített a TAL blokkban, 2000. óta összesen 16 kutatófúrás került lemélyítésre, melyből 12 sikeresnek bizonyult. Elkezdődött a Makori mező illetve a 2008-2009-es gázfelfedezések (MamiKhel-1; Maramzai-1) termelésbe állítása. A közeljövőben a MOL-csoport évenként további 3-4 kutató- és lehatárolófúrást tervez mélyíteni a TAL blokkban, amelyek sikeresség esetén a meglévő gázüzembe azonnal becsatlakoztathatók lesznek. A Margala illetve Karak blokkokban 2010. második felében megkezdődik az első kutatófúrások mélyítése. 6.1.8
Szíriai tevékenységek A MOL-csoport az INA-n keresztül szerzett részesedést szíriai kutatási és termelési eszközökben. A Hayan blokkot egy Termelés-megosztási Szerződés szabályozza, és a blokk mezőfejlesztési és termelési fázisban van. A Hayan blokkban lévő mezők mindegyike vonatkozásában a Termelés-megosztási Szerződés értelmében a termelési licensz az adott mezőn a kereskedelmi termelés megkezdésétől 25 évig érvényes, és lehetőséget ad egy öt éves hosszabbításra. Az Aphamia blokkban kutatási tevékenység folyik. A Hayan blokkban a szénhidrogén kutatás 1998-ban kezdődött és hat szénhidrogén mező felfedezését eredményezte. A 2009-es készlet audit szerint a MOL-csoport részesedése az SPE 2P kinyerhető készletekből 55,88 millió boe. A Jihar Olaj- és gázállomást 2009 őszén fejezték be és az üzem 3 3 kapacitása 1.000 m /nap olaj és 670.000 m /nap gáz. A Jihar Gázüzem kivitelezése folyamatban van, az üzem átadása 2010. szeptemberében 3 várható. Az üzem átadása után a termelési kapacitás 1600-2500 m /nap olaj és 3 kondenzátum, 4 millió m /nap gáz és 180 tonna/nap LPG lesz. Az Aphamia blokk 2004-es megszerzése után 2D és 3D szeizmikus mérések történtek és 2009. végére két kutat lemélyítettek ezen a területen, de kereskedelmi méretű felfedezés nem történt. Jelenleg a Beer As Sib 1 kutatófúrás lemélyítése van folyamatban.
6.1.9
Tevékenységek Irak kurdisztáni régiójában A MOL-csoport szénhidrogén kutatási tevékenységet folytat az Akri Bijeel és Shaikan blokkokban, Irak kurdisztáni régiójában. A MOL-csoport operálja az Akri-Bijeel blokkot, melyben 80% részesedést birtokol. A fennmaradó 20% a Gulf Keystone Petroleum tulajdonában van. A lemért 2D szeizmika alapján elkezdődött a Bijell-1 kutatófúrás lemélyítése, amely jelenleg is folyamatban van. A kút első tesztjei sikeresek voltak: 3.200 hordó/nap olajat és 0,9 millió köbláb/nap (~ 150 boe/nap) gázt termelt ki. A MOL-csoport emellett 20%-os részesedést birtokol a Shaikan blokkban, partnerségben az operáló, 75%-os részesedéssel rendelkező Gulf Keystone Petroleum International céggel, valamint az 5%-os részesedéssel bíró Texas Keystone céggel. A blokkban a Shaikan-1 kutatófúrást 2009-ben mélyítették le és 7.000 hordó/nap olajat, 23 42
millió köbláb/nap (~150 boe/nap) gázt és 8.000 hordó/nap kondenzátumot termelt ki a teszt során. Emellett 2009. májusában a MOL 10%-os részesedést vásárolt meg a Pearl Petroleum Company Ltd-ben („Pearl"), amely két gázkondenzátum mező, a Khor Mor és a Chemchemal tulajdonosa. 6.1.10
Kazahsztáni tevékenységek Kazahsztánban, a Fedorovszkoje blokkban (MOL részesedés 27,5%) történt 2008. évi sikeres felfedezést követően 2009-ben szintén sikeres lehatároló kút fúrására került sor 4.500 m talpmélységgel, a felfedezett Rozhkovszkoje mezőben. A kút tesztelése során a kivizsgált célrétegből naponta 10,3 millió köbláb földgáz és mintegy 2.400 hordó kondenzátum került kitermelésre. A sikeres kutatási tevékenység eredményeképpen a helyi hatóságok 4 éves Lehatárolási és Próbatermelési Fázisra szóló engedélyt adtak, a mező kereskedelmi potenciáljának meghatározása érdekében. A mező próbatermeltetésének kezdete 2013. évre tervezett, ehhez kapcsolódóan a mezőfejlesztés tervezése elkezdődött.
6.1.11
Egyéb nemzetközi tevékenységek A magyar, horvát, román, orosz, pakisztáni, szíriai, észak-iraki és kazahsztáni tevékenységei mellett a MOL-csoport Kutatás-Termelés további kutatási, mezőfejlesztési és kitermelési tevékenységet folytat a nemzetközi porondon, 7 országban elhelyezkedő 14 blokkban. Ezek a portfolió elemek jó alapot képeznek a MOL-csoport Kutatás-Termelés hosszú távú növekedéséhez. A következő táblázat tájékoztatást ad a portfolió ezen elemeiről:
43
Tulajdon ba lépés
Ország
Block 3/05A
1981
Angola
Kutatás/lehatárolás
Block 3/05
1981
Angola
Termelés
Block 3/85
1981
Angola
Termelés
Block 3/91
1981
Angola
Termelés
Ngosso Permit
2007
Kamerun
Kutatás/lehatárolás
East Yidma
2004
Egyiptom
Kutatás
Sidi Rahman
2007
Egyiptom
Termelés
North Bahariya
1998
Egyiptom
Kutatás/termelés
Blokk/Mező
Fázis
MMboe
Termelés 2010 I. né. (boe/nap)
(az operátor félkövér betűvel)
-
-
Sonangol (25%), INA (4%)
A projekt a második kutatási fázisban van, amely 2010. december 1-én jár le. 2.290 km2 3D szeizmikus mérés történt. A minimális munkaprogram tartalmazza egy kutatófúrás lemélyítését, amelyet 2010-ben terveznek kivitelezni.
Sonangol, INA (4%)
A 3/05 blokk teszi ki a 3-as blokknak, és hat olajmezőből áll. A blokkra vonatkozó szerződés 2005ben került megújításra és 2025-ig érvényes. A projekt a késői mezőfejlesztési fázisban van.
Készletek *
6.4
1,700
-
-
4.2
2,000
Ras Qattara
1994
Egyiptom
Termelés
West Abu Gharadig
1995
Egyiptom
Termelés
HF-ONN-2001/1 Block
2008
India
Kutatás
-
-
Moghan 2 Block
2008
Irán
Kutatás/lehatárolás
-
-
Zaris Block
2005
Namíbia
Kutatás/lehatárolás
-
-
Block 43B
2006
Omán
Kutatás
-
-
Partnerek
Jelenlegi státusz
A 3/85 blokk két olajmezőből áll, melyekre a szerződés 2010-2011-ben jár le. A projekt a késői mezőfejlesztési fázisban van, a kitermelés 1993 óta folyik. 3/91 blokk egy olajmezőből, az Oombo-ból áll, melynek a szerződése 2012-ben jár le. A projekt a Total, INA (5%) késői mezőfejlesztési fázisban van, a kitermelés 1997 óta folyik. 2008-ban két kutatófúrás került lemélyítésre, mindkettő szénhidrogén nyomokat mutatott. 2009ben a Ngosso blokkot működtető vegyes vállalat belépett a következő (két éves) kutatási fázisba. 2009-ben megtörtént egy új átmeneti 3D szeizmika lemérése. Az adatok feldolgozása és Addax (60%), MOL (40%) kiértékelése folyamatban van egy többkutas fúrási program alátámasztására a blokk északi részében. 466 km 2D és 1.587,5 km2 3D szeizmikus mérést hajtottak végre, öt kutat mélyítettek le. Három INA (50%), RWE DEA (50%) kút, Sidi Rahman-1, a Rizk-1 és a Rizk East-1 felfedezésnek bizonyult. A Sidi Rahman mezőre 2007 januárjában adta meg a mezőfejlesztési jogot az Egyiptomi Olajipari INA (50%), RWE DEA (50%) Minisztérium. A Sidi Rahman mező 2007 szeptembere óta termelésben van, jelenleg két kútból, a Sidi Rahman-1, és a Sidi Rahman-2 kutakból folyik a termelés. A szerződés 2024-ig érvényes. Négy mezőt fedeztek fel, ezek 2004 szeptemberében álltak Sipetrol (50%), IPR Transoil termelésbe: Ferdaus, Ganna / Rayan, Abrar és Rawda. 15 kitermelő kutat mélyítettek le ezekben (30%), INA (20%) a mezőkben. A kitermelés 1994-ben kezdődött és a szerződés 2013+5 évig érvényes (az 5 év hosszabbítás opcionális). 2010-ben összesen hat termelő és egy besajtoló kút fúrása tervezett. A területen lévő IEOC (75%), INA (25%) két mezőn összesen 61 termelő és 12 besajtoló kút üzemel. A kitermelési 1996-ban kezdődött, és a szerződés 2013+5 évig érvényes a Raml DL, illetve 2019+5 évig a Raml SW mezőre (az 5 év hosszabbítás opcionális). Három termelő kút lefúrását IEOC (45%), Devon Energy tervezik, hogy lassítsák a termelés csökkenési ütemét. Összesen 32 termelő és két besajtoló kút (30%), INA (25%) volt üzemben a mezőn 2009 végén. A HF-ONN-2001/1 blokk 1.513 km2 területet fed le. A Kasauli-1 kutatókút helyszínének ONGC (65%), MOL (35%) előkészítése megtörtént, a fúrás lemélyítése 2010 februárjában megkezdődött. A minimális munkaprogram szeizmikus méréseket és egy kutatófúrás lemélyítését foglalja magában. Egy 2D szeizmikus program előkészítése történt meg eddig. Kereskedelmi méretű INA 100% felfedezés esetében a szerződés futamideje 25 év lenne. A szerződés keretében az INA kötelezettségei között volt egy 500 km-es 2D szeizmikus mérés, amit 2008-ben teljesítettek. Két kutatófúrás helyét jelölték ki és előkészítették a lemélyítésüket. Az INA 100% első kutatási periódus összes munka- és pénzügyi kötelezettségét teljesítették. A kutatási licensz 2010. november 23-án jár le. Total, INA (5%)
MOL (67.5%), MGCL (22.5%), State (10% Carried)
* Előzetes, nem auditált SPE 2P készletek
44
Az elmúlt évek kutatási eredményei alapján úgy döntöttünk, hogy a 43/B blokk első munka fázisát meghosszabbítjuk. A második kutatási fázis 2009 júliusában kezdődött és 2012 közepéig fog tartani. Az eddig elkészített geológiai-geofizikai tanulmányok és a befejezett magnetotellurikus mérések eredményeinek újraértékelése alapján tervezzük egy 2D-s szeizmikus mérés elvégzését a Hawasina területen annak érdekében, hogy az alapján tűzzük ki egy kutatófúrás pontos helyét.
6.2
A feldolgozás és kereskedelem szegmens A Feldolgozás és Kereskedelem szegmens feladata a nyersolaj finomítása, valamint az olajtermékek szállítása, nagykereskedelmi és kiskereskedelmi értékesítése. A 2009. december 31-én befejeződő évben a Feldolgozás és Kereskedelem szegmens 30,4%kal járult hozzá a MOL-csoport EBITDA-jához (speciális tételek nélkül), teljes nettó árbevétele 2720,8 milliárd Ft volt, a teljes tárgyi eszközök és immateriális javak állománya pedig 1046,4 milliárd Ft volt. 2010. I. negyedévben a Feldolgozás és Kereskedelem szegmens speciális tételek nélküli EBITDA-ja 20,8 Mrd Ft volt, azaz 16%-kal járult hozzá a MOL-csoport EBITDA-jához. A nettó árbevétel 721,8 Mrd Ft, míg a tárgyi eszköz és immateriális javak záró állománya 1025,9 milliárd Ft volt. A Feldolgozás és Kereskedelem szegmens öt finomítót üzemeltet, melyek Magyarországon, Szlovákiában, Horvátországban és Észak-Olaszországban találhatók, és összesen évi 23,5 millió tonna (mt/év) kőolaj desztillációs kapacitással rendelkeznek. Ezek a finomítók a közös ellátási lánc optimalizálás előnyeit élvezik, ami olyan folyamatok és eszközök alkalmazását jelenti, melyek az optimális működést biztosítják az ellátási láncban a termeléstől az értékesítésig. A MOL-csoport nagykereskedelmi és kiskereskedelmi tevékenységét kiterjedt logisztikai infrastruktúra támogatja, mely saját tulajdonú csővezeték-hálózatot, tároló kapacitásokat és közúti tankautó-flottát foglal magába. A Kiskereskedelmi üzletág feladata az üzemanyagok valamint a shop termékek kiskereskedelmi értékesítése tíz európai országban, több mint 1.600 töltőállomás üzemeltetésével. A kiskereskedelmi és nagykereskedelmi tevékenységeket kiterjedt kőolaj és termék csővezeték, közúti eszközpark valamint teleprendszer támogatja. 2009-ben a MOL-csoport 19,7 millió tonna kőolajat és egyéb alapanyagot dolgozott fel az öt finomítójában. Ebben az értékben az INA termelése 2009. júliusától van benne. A teljes feldolgozott mennyiség 5,4 Mt volt 2010. I. negyedévben. 6.2.1
Integrált ellátási lánc menedzsment Egy integrált ellátási lánc rendszer koordinálja a MOL-csoport kereskedelmi lehetőségeit, nyersanyag-ellátását, termelő üzemeit, logisztikai képességeit és petrolkémiai tevékenységeit a MOL-csoport öt finomítója és két petrolkémiai üzeme számára. Az ellátási lánc irányítást egy speciális optimalizálási szoftver (PIMS) segíti, mely a teljes Feldolgozás és Kereskedelem szegmens nyereségességének maximalizálását célozza. A MOL-csoport úgy gondolja, hogy ez a koordinált megközelítési mód javítja a Feldolgozás és Kereskedelem szegmens tevékenységeinek hatékonyságát azzal, hogy a működési készletszintekre és az üzemeltetési hatékonyságra fókuszál, és biztosítja, hogy a MOL-csoport képes legyen gyorsabban és rugalmasabb módon reagálni a belső és külső működési környezetében történő változásokra.
6.2.2
Finomítás A MOL-csoport finomítói Magyarországon, Szlovákiában, Olaszországban és Horvátországban helyezkednek el.
45
Az INA konszolidálása a MOL-csoportba jelentős mértékben kiterjesztette a MOL-csoport finomítói állományát azzal, hogy a tengerparti Rijekai és a kontinentális Sisaki Finomítók is bekerültek a finomítók portfoliójába. 2009-ben a MOL Kutatás-Termelés a feldolgozott kőolaj és alapanyag 7%-át szállította a MOL-csoport Dunai, Pozsonyi és Mantovai finomítóiba, a kőolaj alapanyag 79%-át Oroszországból importálták, valamint 14%-ot földközitengeri forrásokból. Az INA megvásárlása óta a MOL-csoport kőolajfeldolgozása és értékesítése megnövekedett és várhatóan tovább növekszik 2010-ben. 2009-ben a feldolgozott alapanyag teljes mennyisége 19,7 millió tonna volt, és ebből az öt finomítóban feldolgozott kőolaj 16,6 millió tonna volt. Ez magában foglalja az INA konszolidálását is 2009. második felében. A MOL-csoport finomítók technológiailag jól pozícionáltak a nehezebb, savanyú kőolaj alapanyag feldolgozására. Mindez költségelőnyt nyújt, mert az Ural típusú kőolaj általában olcsóbb, mint az édes kőolajok. Továbbá a magas fokú finomítói komplexitás egy sor olyan terméket (értékes könnyű termékek és alacsony kéntartalmú középpárlatok) biztosít, amelyek ára jellemzően meghaladja az alapanyagárat. A MOL-csoport egyik fő erőssége, hogy komplex finomítói képesek a relatív olcsóbb kőolajokat kiváló minőségű, értékes termékekké átalakítani. (i)
A Dunai Finomító A Dunai Finomító Budapesthez közel található. Kőolaj desztillációs kapacitása 8,1 millió tonna/év, komplexitási aránya pedig 10,6 NCI. A Dunai Finomító egy komplex finomító mélyfeldolgozó üzemekkel, amely lehetővé teszi motor üzemanyagok magas kihozatalát nehéz és savanyú kőolajokból. Gázolaj és benzin kénmentesítők épültek 2005 során, hogy az értékesített üzemanyagok az Euro V motorhajtóanyag előírásnak megfeleljenek. A Dunai Finomítóban feldolgozott kőolaj főleg orosz importból származik, és a Barátság kőolajvezetéken keresztül jut el a finomítóba, illetve kisebb mennyiségekben a MOL-csoport saját magyarországi kitermeléséből érkezik hazai csővezetéken át. 2009-ben a Dunai Finomító teljes bedolgozása (kőolaj és egyéb alapanyagok) 8,26 millió tonna volt, szemben a 2008. évi 9,0 millió tonnával. A Dunai Finomító fehéráru kihozatala több mint 77% volt 2009-ben.
(ii)
A Pozsonyi Finomító A Slovnaft által üzemeltetett Pozsonyi Finomító a második legnagyobb finomító a MOL-csoportban (kőolaj desztillációs kapacitása 6,1 millió tonna/év, komplexitási aránya pedig 11,5 NCI). Komplex finomító mélykonverziós üzemekkel, a motor üzemanyagok magas kihozatalát teszi lehetővé nehéz és savanyú kőolajokból. 2004-ben egy nagy kapacitású hidrogénező középpárlat létesítményt (HRP 7) állítottak üzembe, az új stratégiai polipropilén termelő üzem pedig 2005-ben indult. Ezek a befektetések az évtized első felében lehetővé tették a Slovnaft-nak, hogy az összes megtermelt üzemanyag minősége Euro V legyen.
46
A Pozsonyi Finomító csak orosz (Ural) kőolajat dolgoz fel. A finomító fehéráru kihozatala több, mint 84%, míg a bedolgozása majdnem 6,93 millió tonna volt 2009-ben, ami megegyezik a 2008-as mennyiséggel. (iii)
A Mantovai Finomító Az IES által Észak-Olaszországban üzemeltetett Mantovai Finomítónak 2,6 millió tonna/év desztillációs a kapacitása, komplexitási aránya pedig 8,4 NCI. Fehéráru kihozatala 69%. Közepes komplexitású, termikus krakkoló típusú finomító, mely dízel- és bitumentermelésre összpontosít. A Mantovai Finomítót úgy tervezték, hogy főleg nehéz kőolajokat dolgozzon fel. A kőolajat a saját 124 km hosszú csővezetékén keresztül szállítja a finomítóba Porto Marghera (Velence) földközi-tengeri kikötőből. Az Euro V motor üzemanyag-minőséget 2009-ben vezették be Olaszországban, a finomító termékei megfelelnek ezeknek az előírásoknak. A finomító bedolgozása 2009ben 2,45 millió tonna kőolaj és egyéb alapanyag volt, megközelítőleg ugyanannyi, mint 2008-ban.
(iv)
A Rijekai Finomító A Rijekai Finomítót az INA üzemelteti Horvátországban. A finomító Rijekában helyezkedik el, az Adriai-tenger mellett és 4,5 millió tonna/év névleges kőolaj desztillációs kapacitással rendelkezik, komplexitási aránya pedig 5,8 NCI. Fehéráru kihozatala 69%. A termelés ebben a finomítóban a fehérárukra összpontosít, beleértve a benzin és a dízel motorhajtóanyagokat különböző minőségekben (EURO IV és alacsonyabb), kerozint, PB gázokat és tüzelőolajokat, viszont a finomító még mindig jelentős mennyiségű fűtőolajat állít elő. Legutóbb az izomerizációs üzem rekonstrukcióját fejezték be 2008-ban. Egy folyamatban lévő fejlesztési projekt a Rijekai Finomítóban azt célozza, hogy megfeleljenek a vonatkozó EU környezetvédelmi és termékminőségi szabványoknak is, és javítsák a finomító nyereségességét is a termékkihozatal javításával, hatékonyságjavítással és a működési kapacitás növelésével. A program I. fázisa arra szolgál, hogy a finomító képessé váljon Euro V minőségű benzint és dízel üzemanyagokat előállítani. Mindez várhatóan 2010-ben megvalósul. A II. fázis célja olyan maradék-feldolgozási üzemet alapítani, ami a nehéz fűtőolajokat átalakítja motor üzemanyagokká. A pontos tartalom és a műszaki lehetőségek kialakítása folyamatban van, még nincs végleges döntés. A Rijekai Finomító a Földközi-tengerről és orosz, ill. közel-keleti forrásokból szállított, édes és savanyú kőolajokat egyaránt finomít. A finomító a kőolajat a Janaf csővezetéken kapja Omisalj terminálból a Földközi-tengerről, illetve közvetlenül az Urinj tengeri kikötőből, ami a finomító része.
(v)
A Sisaki Finomító Horvátországban a Sisaki Finomítót az INA üzemelteti és jelenleg egy korszerűsítési programon esik át. 2,2 millió tonna/év névleges kőolaj
47
desztillációs kapacitása van, komplexitási aránya pedig 6,1 NCI. Fehéráru kihozatala 71%. A Sisaki Finomító a horvátországi olajmezőkhöz közel helyezkedik el. A finomító fő termékei a motor üzemanyagok, amelyeket különböző minőségekben (főleg EURO IV és alacsonyabb) állítanak elő, valamint vegyipari benzin, fűtőolajok, bitumen és koksz. A rijekai korszerűsítési programmal párhuzamosan, folyik egy fejlesztési projekt a Sisaki Finomítóban is. Ennek célja (i) megvalósítani az EU környezetvédelmi és termékminőségi szabványainak való megfelelést és (ii) javítani a finomító nyereségességét javuló termékkihozatallal, jobb hatékonysággal és megnövelt működési kapacitás révén. A projekt I. fázisa keretében a Kokszoló gázolaj-kénmentesítő üzem átalakítása 2007-ben készült el. Az új Claus üzemet és az új FCC-benzin kénmentesítő üzemet 2008ban fejezték be és 2009. közepén álltak működésbe. 2009. decemberére elérték, hogy a megtermelt motorbenzin és a gázolaj egy része Euro V minőségű legyen. A Sisaki Finomító jelenleg orosz Ural típusú és hazai kőolajat dolgoz fel. A horvát JANAF csővezeték közvetlenül csatlakozik úgy a földközitengeri, mint Magyarországon keresztül az orosz kőolajforrásokhoz. A hazai kőolajat főleg egy helyi csővezetéken szállítják a Moslavina olajmezőkről. A 2009-ben feldolgozott összes olaj közel 40%-a származott a hazai kőolajból. A következő táblázat a MOL-csoport finomítóit mutatja be azok összes feldolgozott alapanyag-mennyiségével, a jelzett időszakokban.
(ezer tonna)
2010 Q1
2009
2008
2007
2006
2005
Dunai Finomító
2 094
8.252
9.033
9.104
8.634
8.652
Pozsonyi Finomító
1 655
6.927
6.928
7.079
6.716
6.444
Mantovai Finomító
672
2.447
2.394
298
Sisaki Finomító
446
856
Rijekai Finomító
578
1.553
Forrás: MOL
A következő táblázat bemutatja a MOL-csoport finomítóinak termék kihozatalát 2009-ben.
Termelési kihozatalok (%)
Duna
Pozsony
Mantova
Rijeka
Sisak
LPG
1,1
2,8
2,0
5,9
6,3
Vegyipari benzin
13,2
8,3
2,9
3,0
2,6
Motorbenzinek
15,8
22,8
14,8
25,1
23,1
48
Termelési kihozatalok (%)
Duna
Pozsony
Mantova
Rijeka
Sisak
Középpárlatok
40,6
43,1
48,2
31,4
33,3
Fűtőolajok és bitumenek
9,3
7,8
26,0
20,6
14,6
Egyebek
10,6
7,7
0,8
3,4
7,3
Saját felhasználás + veszteségek
9,4
7,5
5,3
10,7
13,0
Finomítók fogyasztása
8,6
6,8
4,9
10,1
8,0
Erőmű fogyasztása
n/a
0,0
n/a
n/a
4,6
Veszteségek
0,8
0,7
0,4
0,6
0,5
Forrás: MOL
6.2.3
Olaj és olajtermék logisztika A MOL-csoport megközelítőleg 850 kilométer kőolajszállító csővezetéket tulajdonol és üzemeltet Magyarországon, amely a finomítókat látja el kőolajjal. Ezek a csővezetékek összesen megközelítőleg 24,0 millió tonna/év szállítási kapacitással rendelkeznek. Horvátországban a kőolaj csővezetéki hálózatot a JANAF d.d, egy önálló csővezeték üzemeltető vállalat működteti, amelyben az INA 11,8% részesedéssel rendelkezik. A nagykereskedelmi és kiskereskedelmi tevékenységeket kiterjedt termék logisztikai rendszer támogatja, amely magában foglalja a termékvezetékeket Magyarországon és Szlovákiában, valamint egy közúti tartálykocsi flottát és 28 termékelosztó telepet szerte Magyarországon, Szlovákiában, Ausztriában és Horvátországban.
6.2.4
Nagykereskedelem 2009-ben a MOL-csoport 17,4 millió tonna olajterméket adott el külső piacokon, amelyből a 2,2 millió tonna volt az INA értékesítése. 2010. első negyedévében 4,04 millió tonnát értékesített A MOL-csoport közvetlenül értékesít nagykereskedelmi fogyasztóknak, kőolajtermék nagykereskedőknek és kiskereskedőknek és multinacionális olajtársaságoknak, valamint egyedi üzleti felhasználóknak, mint fuvarozó vállalatok, tömegközlekedési vállalatok, mezőgazdasági vállalatok, általános ipari vállalatok, útépítő vállalatok, kormányzati intézmények, állami vállalatok és erőművek. A MOL-csoport a kőolajtermékek eladásában piacvezető Magyarországon, Szlovákiában és Horvátországban. Nagykereskedelmi termékei között az áruk széles skálája szerepel, beleértve a motorbenzineket, dízelt, fűtő és tüzelőolajokat, cseppfolyósított gázt („LPG"), kenőanyagokat, vegyipari benzint, bitument és számos petrolkémiai terméket is. A hazai piacokon túlmenően, a MOL-csoport termékeit számos országban értékesíti, főleg Közép-Kelet Európában, valamint jelen van Olaszországban is az IES leányvállalata révén.
6.2.5
A MOL helyzete az európai nagykereskedelmi motorüzemanyag piacokon A MOL-csoport olajtermékeinek alapvető piaca Közép-Kelet Európa.
49
Magyarország és Szlovákia a MOL-csoport legfontosabb piacai között vannak. A MOL-csoport erős nagykereskedelmi piaci pozícióval rendelkezik úgy Magyarországon, mint Szlovákiában. A fő versenytársak olyan olajtársaságok, mint az ÖMV AG, az Unipetrol RPA s.r.o (a PKN-Orlen lengyel finomító cseh leányvállalata), az Agip, a Shell és a Lukoil, melyek finomítói kapacitásokkal rendelkeznek a szomszédos országokban. Az INA és a Tifon együtt erős pozícióval rendelkeznek a horvátországi motorhajtóanyag piacon. A piacot erős verseny jellemzi. Az import rendszerint a földközi-tengeri régión keresztül érkezik, a termékeket pedig tengeri kikötőkön keresztül szállítják Horvátországba. Az olajtermékek árképzése szabályozott Horvátországban, az árakat a piaci feltételek szerint határozzák meg. Egyes olajtermékek (beleértve a motorbenzint, dízelt, tüzelőolajat, blue dízelt és PB-t) kiskereskedelmi árait az állam szabályozza. Az árakat hetente vizsgálják felül. A piaci résztvevők áraikat az árkorláton belül szabadon alakíthatják, fölé azonban nem mehetnek. A MOL-csoport az IES olasz leányvállalata révén motorhajtóanyagokat ad el Olaszországban, valamint jelentős piaci jelenléte van az olaszországi bitumenpiacon. Ausztria a MOL-csoport egyik legfontosabb export piaca. Ausztriában a MOLcsoport főleg motorhajtóanyagokat és tüzelőolajat értékesít. A MOL-csoport öt telepet működtet Ausztriában, melyek együtt képesek az ország nagy részét ellátni. A telepeket főleg a MOL-csoport finomítóiból látják el. A Cseh Köztársaság egy további kulcsfontosságú piac a MOL-csoport számára. A Pozsonyi Finomító közvetlen csővezetéki kapcsolattal rendelkezik a cseh terméklogisztikai rendszer felé. A MOL-csoport úgy a nagykereskedelmi, mint a kiskereskedelmi piacokon aktív a Cseh Köztársaságban. A MOL-csoport fő versenytársai az Unipetrol RPA s.r.o (a PKN-Orlen leányvállalata), Agip és Shell. Az OMV AG Ausztriában és Bajorországban rendelkezik finomítókkal és jelentős a piaci jelenléte. Bosznia-Hercegovinában a MOL-csoport 2009-ben jelentős motorhajtóanyag piaci részesedéssel rendelkezett. A fő versenytárs Bosznia-Hercegovinában a Bosanski Brod Finomító, amelyik az egyetlen finomító BoszniaHercegovinában. Magyarország a MOL-csoport fő nagykereskedelmi termékpiaca, ezt követi Olaszország, Szlovákia, Ausztria, Horvátország, a Cseh Köztársaság és Bosznia-Hercegovina. Az értékesítésben fennmaradó mennyiséget egyéb országok teszik ki. A MOL-csoport fő terméke a középpárlat, de a motorbenzin és a petrolkémiai alapanyagok is jelentősen hozzájárulnak a MOL-csoport nagykereskedelemben értékesített termékmennyiségéhez. A nagykereskedelmi értékesítés során további jelentős mennyiséget tesz ki a bitumen, fűtőolaj és a PB. 6.2.6
Kiskereskedelem
50
A Feldolgozás és Kereskedelem szegmens integrált részeként a Kiskereskedelmi ágazat feladata az üzemanyag és shop termékek kiskereskedelme a régió tíz országában. A Kiskereskedelmi ágazat fokozott töltőállomás hálózati hatékonyságra, az ügyfelek számára mindenkor értékéket jelentő ajánlat nyújtására és a márkahűség ösztönzésére törekszik. A MOLcsoport stratégiájának megfelelően a divízió a MOL-márkázott hálózatát is kibővítette a régióban. A MOL-csoport jelenleg több, mint 1.600 töltőállomást üzemeltet tíz európai országban több-márkás struktúrában, három nemzetközi márkával (MOL, Slovnaft és INA) valamint négy ország-specifikus márkával (IES, Tifon, Roth és Energopetrol). A MOL-csoport a kiskereskedelmi üzemanyag értékesítés piacvezetője Magyarországon, Szlovákiában és Horvátországban. 2009-ben a MOL-csoport 3.709,4 millió liter üzemanyagot adott el (növekedés a 2008-as 2.851,9 millió literről), míg 2010. I. negyedévében 909,3 millió litert (növekedés 671,2 millió literről 2009. első negyedévéhez képest). A MOL 1.798,0 millió liter üzemanyagot adott el Magyarországon, Romániában, Szerbiában és Szlovéniában 2009-ben (szemben az 1.764,2 millió literrel 2008-ban), míg 2010. I. negyedévében 365,2 millió liter (szemben a 398,4 millió literrel 2009. I. negyedévében). A Slovnaft 547,9 millió liter üzemanyagot adott el Szlovákiában és a Cseh Köztársaságban 2009-ben, szemben az 597,0 millió literrel 2008-ban. 2010 I. negyedévében ugyanez az adat 126,7 millió liter volt, míg 2009. hasonló időszakában 118,2 millió liter. Az INA Csoport 796,1 millió liter üzemanyagot adott el 2009. második félévében, míg 2010. I. negyedévében 282 millió litert. Ezek az adatok nem tartalmazzák az LPG eladásokat. Az átlagos üzemanyag-eladási volumen a MOL töltőállomásain, Magyarországon, Romániában, Szerbiában és Szlovéniában megközelítőleg 3,64 millió liter volt állomásonként, szemben a 3,74 millió literrel 2008-ban. Ez a Slovnaft állomásoknál 2,37 millió liter volt Szlovákiában és a Cseh Köztársaságban, szemben a 2,56 millió literrel 2008-ban. A Magyar Ásványolaj Szövetségtől („MÁSZ") származó adatok szerint 2010. I. negyedévében a MOL-csoport kiskereskedelmi piaci részesedése eladási volumen szerint motorbenzinben 32,7% volt szemben a 33,5%-kal 2009-ben, dízelben pedig 39,7% szemben a 39,4%-kal 2009-ben. A Slovnaft piaci részesedése 2010. I. negyedévében a Szlovák Kőolajipari és Kereskedelmi Szövetség („SAPPO") szerint 34,9% volt szemben a 35,3%-kal 2009-ben motorbenzin esetében, ill. 37,9%, szemben a 38,0%-kal 2009-ben dízel esetében. 6.2.7
A magyar, román és szlovén kiskereskedelmi piacok A magyar kiskereskedelmi piacot 1991-ben liberalizálták, ezt számos privatizációs intézkedés követte a magyar kiskereskedelmi töltőállomás hálózat tulajdonjogának diverzifikálása érdekében. 2010. március 31-én megközelítőleg 1.747 kiskereskedelmi töltőállomás volt Magyarországon, melyek közül megközelítőleg 1.078 volt ismert nemzetközi olajipari vállalat tulajdonában, míg a többi jellemzően független üzemeltetők tulajdonában lévő állomás.
51
A MÁSZ szerint a MOL-csoport a piacvezető a magyar kiskereskedelmi piacon úgy a töltőállomások számát tekintve, mint az eladott üzemanyag volumenét figyelembe véve. A MOL-csoport piaci részesedése benzin és dízel esetében 32,7% ill. 39,7%-ot tett ki. A MOL-csoport legközelebbi kiskereskedelmi versenytársa a magyar piacon 2010. I. negyedévében a Shell Hungary Zrt volt 23,6% piaci részesedéssel (szemben a 2009. évi 24,41%-kal), majd az OMV Hungária Ásványolaj Kft. 16,2% piaci részesedéssel (szemben a 2009. évi 17,1%-kal), valamint az AGIP 12,9% piaci részesedéssel (szemben a 2009. évi 13,1%-kal). 2010. I. negyedévében a magyar kiskereskedelmi piacon a többi, 10% piaci részesedésnél kevesebbet birtokló, főbb résztvevők között található a Lukoil Magyarország Kft., a Mabanaft Hungary Kereskedelmi Kft., és a Tesco-Shell. Ellentétben más európai piacokkal, a magyar kiskereskedelmi kőolajtermék piacot nagyszámú független üzemeltető jellemzi. Hipermarket láncok is működnek diszkont kiskereskedőkként és 68 töltőállomást nyitottak meg 2009. végére, 2010. március végére számuk 20-ra csökkent. A MOL-csoport jelen van a román piacon a 100%-os tulajdonú leányvállalat, a MOL Románia révén. A MOL-csoport jelenleg 128 töltőállomást üzemeltet és hálózatfejlesztési programok révén országos sajtóvisszhangot kapott. A MOLcsoport jelenleg 11,1%-át birtokolja a piaci részesedésnek. Szlovéniában a MOL-csoport a kiskereskedelmi hálózat 3%-os részesedését tartja fenn. Az InterINA d.o.o, az INA leányvállalata, további hat töltőállomást üzemeltet Szlovéniában. 6.2.8
A szlovák és cseh kiskereskedelmi piacok A szlovák kiskereskedelmi piacot erős verseny jellemzi. 2010. I. negyedévének végén megközelítőleg 717 töltőállomás volt a Szlovák Köztársaságban, melyek közül 495-öt üzemeltettek ismert nemzetközi olajipari vállalatok. A Slovnaft piacvezető volt az eladások volumenében 36,5%-os piaci részesedés mellett 2010. I. negyedévében. A Slovnaft erős versennyel néz szembe az OMV Slovensko s.r.o, a Shell Slovakia s.r.o, a LUKOIL Slovakia s.r.o, az Agip Slovakia s.r.o (korábban Esso) és a Jurki-Hayton s.r.o magán töltőállomáshálózat részéről. A hipermarketek itt is létesítettek kiskereskedelmi hálózatokat, így 2010. I. negyedévében 30 töltőállomást üzemeltettek. Pillanatnyilag a piac egy konszolidációs folyamaton megy keresztül köszönhetően a multinacionális társaságok kisebb kiskereskedelmi láncok felvásárlásának. A Cseh Köztársaságban a Slovnaft 2010. I. negyedévében 28 töltőállomással rendelkezett, ami 1%-os piaci részesedést képvisel, főleg az ország keleti részére összpontosítva.
6.2.9
A horvát kiskereskedelmi piac A horvát piacon az üzemanyag ellátást liberalizálták, ami előfeltétele a szabad piaci verseny kialakulásának. Azonban a OMV Hrvatska d.o.o és a Lukoil Croatia d.o.o kivételével a piacon nincs jelen más nagyobb nemzetközi versenytárs. A MOL-csoport úgy becsüli, hogy 2010. március 31-ével megközelítőleg 795 töltőállomás működött Horvátországban, melyekből az INA tulajdona 415. A szlovén Petrol volt a második legnagyobb kőolajtermék kiskereskedő megközelítőleg 74 horvátországi töltőállomással 2010
52
márciusában. További fontos piaci szereplők az OMV Hrvatska d.o.o 61 töltőállomással, a Tifon 43 töltőállomással és a Lukoil Croatia d.o.o 21 töltőállomással. A nagyszámú független üzemeltető 159 töltőállomást működtet, ami a piac kb. 20%-át alkotja. (i)
INA kiskereskedelem Az INA-csoport 435 töltőállomással rendelkezik Horvátországban ahová a MOL-csoport kiskereskedelmi üzletága kiterjeszti fejlett knowhow-ját, forgalmazási technikáit és működési szabványait, illetve biztosítja, hogy a méretgazdaságosság a helyi márka megerősítését szolgálja. A két cég integrációja tovább erősödött egy kölcsönös üzemanyagkártya megállapodás révén, ami lehetővé teszi a MOL és INA kártyák kölcsönös használatát töltőállomás hálózataikban Magyarországon és Horvátországban.
(ii)
TIFON Horvátországban 2007-ben a MOL-csoport az üzemanyag kiskereskedelmi és nagykereskedelmi tevékenységgel rendelkező Tifon 100%-os tulajdonosává vált. A Tifon a horvátországi kiskereskedelmi piac 7%-át tartja kezében, jelenleg 43 jó pozicionálású töltőállomást birtokol és üzemeltet szerte Horvátországban, állomásonként 4,2 millió liter 2009. évi átlagos forgalommal.
6.2.10
Az olasz kiskereskedelmi piac A IES, az észak-olaszországi iparilag legfejlettebb régiójában kedvező földrajzi elhelyezkedéssel rendelkező cég olajipari termékek forgalmazásával foglalkozik. A IES kiskereskedelem 51,1 kilótonna üzemanyagterméket adott el 2010. I. negyedévében (ezzel szemben 52,6 kt-t 2009. I. negyedévében), főleg Észak-kelet Olaszországban. Az IES jelenleg 199 kiskereskedelmi állomást lát el, melyből 39 van az IES tulajdonában. Ezek főleg a Mantovai Finomító kiszállítási sugarában helyezkednek el. Az IES piaci részesedése az olaszországi piacon jelenleg 0,8%. Várható hogy 2010. végére 20 további töltőállomást nyit meg.
6.2.11
Az osztrák kiskereskedelmi piac Az osztrák kiskereskedelmi piacot erős verseny jellemzi. Az OMV, AGIP, BP és Shell a legjelentősebb piaci szereplők. Ausztriában az általános kiskereskedelmi piac jelentős szerkezeti változásokon megy át, ahol a főbb szereplők vagy csökkentik üzemeltetett töltőállomásaik számát, vagy teljesen elhagyják a piacot. Ezeket az állomásokat ezután más nemzetközi társaságok, vagy kisebb regionális vállalkozók veszik meg. 2004. júliusában a MOL-csoport megvásárolta a Roth Heizöle GmbH 75%-át, mely 38 töltőállomást üzemeltet, valamint logisztikai létesítményekkel is rendelkezik Linz és Graz környékén. 2009-ben a MOL 100%-os tulajdonosa lett a Roth Heizöle GmbH-nak. Emellett a MOL Austria Handels GmbH megvásárolt Ausztriában 13 töltőállomást 2008-ban, majd további 15
53
töltőállomást 2009-ben, főleg Bécs és Stájerország területén. A MOL-csoport 2009 végére 28 töltőállomást nyitott meg. 6.2.12
Energopetrol Bosznia-Hercegovinában Az MOL és az INA 67%-os részesedéssel rendelkezik az Energopetrolban, Bosznia-Hercegovina üzemanyag kiskereskedelmi vállalatában, amely 2010. március 31-én 60 töltőállomást üzemeltetett Bosznia-Hercegovina-szerte. Az Energopetrol részvényeinek megvásárlása és az üzletmenet kiterjesztése Bosznia-Hercegovinára jelentősen hozzájárult az olajipar további fejlődéséhez Bosznia-Hercegovinában. Az Energopetrol piaci részesedése 5,5%. 2009 során az Energopetrol bevezetett egy üzemanyagkártyás fizetési rendszert és egy honlapot, melyen keresztül az ügyfelek követhetik üzemanyagfogyasztásaikat. A MOL bevezette az EuroMOL D5-öt az Energopetrol töltőállomásain. A Holdina, amely az INA egyik leányvállalata, további 44 töltőállomást üzemeltet Bosznia-Hercegovinában.
6.2.13
Együttműködés a Marché International-lal A kiskereskedelmi töltőállomások számának bővítésén túl a MOL-csoport a töltőállomásai fejlesztésére szándékozik összpontosítani annak érdekében, hogy a töltőállomásonkénti árbevételt és a hálózati hatékonyságot növelje. A MOL-csoport különös figyelmet fordít megjelenésének javítására és a kínált termékek és szolgáltatások skáláját szélesítésére. Az új együttműködés a MOL és a svájci Marché cég között éttermek megnyitását eredményezte Magyarország legforgalmasabb autópályái mentén. 2009-től folyamatosan nyílnak meg a Marché éttermek a MOL-csoport tulajdonában lévő horvátországi Tifon töltőállomásain is.
6.2.14
Kártyaprogramok A MOL-csoport növekvő hozadékot ért el az üzemanyag-kártyás értékesítése tekintetében. Jelenleg a MOL-csoport vállalatai által kiadott üzemanyag-kártyák többsége ugyanazon technikai alapon működik, és egységes megjelenéssel rendelkezik. A MOL-csoport számos marketingkezdeményezést valósított meg a MOL-csoport kártyamárkáinak erősítése érdekében, elősegítve a kártyák regionális használatát a többmárkás hálózatban, a MOL, Slovnaft és Tifon kártyákkal együtt. Ily módon a MOL-csoport és ügyfelei is élvezhetik a helyi és más MOL-csoportbeli márkák előnyeit. A MOL-csoport különösen azokat a kártyaprogramokat folytatja, amelyek az üzemanyag-kártyák birtokosainak lehetővé teszik a MOL-csoporton belül több, mint 1200 töltőállomáson történő kiszolgálást szerte a régióban.
6.3
Petrolkémia 6.3.1
Bevezetés A MOL-csoport Petrolkémiai Divíziójának fő tevékenysége poliolefinek termelése és értékesítése. A 2009 december 31-én zárult üzleti évben 0,8%-al járult hozzá a MOL-csoport (speciális tételek nélküli) EBITDA-jához és az értékesítés nettó árbevétele 388,3 milliárd Ft, míg a divízió eszközeinek értéke (tárgyi eszközök és immateriális javak) 187,8 milliárd Ft volt. 2010 I. negyedévben a Petrolkémiai Divízió EBITDA-ja 2,07 Mrd Ft, azaz 1,6%-kal
54
járult hozzá a MOL-csoport (speciális tételek nélküli) EBITDA-jához. A nettó árbevétele 119,7 milliárd Ft volt, tárgyi eszköz és immateriális javai pedig 184,5 milliárd Ft-ot tettek ki 2010 I. negyedévben. A MOL Petrolkémiai Divíziót a tiszaújvárosi Tiszai Vegyi Kombinát Nyrt. („TVK") és a pozsonyi Slovnaft Petrochemicals s.r.o. („SPC") alkotják. A MOL Petrolkémia telephelyein két fő termelési ágat különböztetünk meg: Olefin üzemek – Ezek a krakkolók petrolkémiai alapanyagot, a MOL Feldolgozás-Kereskedelmi Divíziója által szállított vegyipari benzint és vegyipari gázolajat dolgozzák fel. A folyamat eredményeként etilén és propilén, valamint finomítói társtermékek keletkeznek. A TVK etilénnel látja el a BorsodChem-et, amely az egyetlen magyarországi PVC gyártó. Poliolefin üzemek – etilént és propilént dolgoznak fel poliolefinekké. Sűrűség és alapanyagtípus szerint különböztetjük meg a MOL Petrolkémia poliolefin termékcsoportjait: nagy sűrűségű polietilén (HDPE), alacsony sűrűségű polietilén (LDPE) és polipropilén (PP). A Petrolkémia üzletág két szempontból is előnyt jelent a MOL-csoport számára. Egyrészt évente kétmillió tonnát meghaladóan vásárol vegyipari benzint a MOL Finomítási üzletágától. Ezzel a finomításnak biztos belső piacot biztosít, illetve nagyobb működési rugalmasságot és a kapacitások kedvezőbb kihasználását teszi lehetővé. Másrészt a Petrolkémia és a Finomítás integráltsága az energia- és gőzellátó rendszerek hatékony kialakítása és működtetése terén biztosít jelentős előnyöket. A Petrolkémia által a MOL Finomításnak értékesített olefingyári társtermékek volumene a teljes feldolgozott petrolkémiai alapanyag 30%-át teszi ki. Mivel a petrolkémia ipart ciklikusság jellemzi, a MOL-csoport integráció a Petrolkémia üzlet számára stabil pénzügyi hátteret biztosít. Az ellátási lánc mentén az alapanyagtól a műanyagokig optimalizált termelés a MOL Petrolkémia számára folyamatos, MOL-csoport szinten nyereséges működést tesz lehetővé akkor is, amikor a regionális versenytársaknak már a kapacitások visszafogásán kell gondolkodniuk. Az alapanyag ellátás, a termelés, a karbantartási nagyleállások, a technológiai beruházások, az értékesítés és a marketing tevékenységek integráltak a két petrolkémiai leányvállalat között. A TVK és az SPC versenyképes minőségben poliolefineket állít elő, termékeiket közös kereskedelmi csatornákon keresztül értékesítik európai műanyag-feldolgozó társaságok számára. A poliolefin export értékesítést egyrészt a TVK kereskedelmi leányvállalatai (TVK France s.a.r.l., TVK Inter-Chemol GmbH, TVK Italia S.r.l., TVK Polska z o.o. és TVK Ukrajna tov), másrészt a MOL leányvállalatokhoz helyezett kereskedők végzik Európában (MOL Austria Handels GmbH és MOL Romania PP srl). Egyéb piacokon és a kiemelt partnerek esetében az értékesítés és a termékekkel kapcsolatos szaktanácsadás közvetlenül a TVK-ból történik. A hazai piacokon, Magyarországon és Szlovákiában a TVK illetve az SPC végzi a kereskedelmi tevékenységet. A TVK és az SPC termékek értékesítése közös márkaneveken történik: a Tipelin, Tipolen, Bralen polietilén márkaneveken, illetve a Tatren és Tipplen polipropilén márkák alatt.
55
6.3.2
A gazdasági világválság hatása a petrolkémia jövedelmezőségére A poliolefin árak a kedvező 2007-es szint és a 2008-as ingadozás után alacsony szintre estek 2009-ben. Mindez, az emelkedő alapanyagárakkal kombinálva a petrolkémiai iparág jövedelmezőségének jelentős romlását eredményezték, ami a kínálat szűküléséhez vezetett Európában. Az integrált petrolkémiai fedezet 2009. évi átlaga 25 százalékkal maradt el a 2008-as éves átlagtól, ezzel 2009-ben elérte az elmúlt 25 év során mért legalacsonyabb szintjét. 2009. során egyedül a harmadik negyedév hozott mérsékelt erősödést a globális piacokon, mérsékelve az év egészében kedvezőtlen gazdasági környezet hatását. Bár a petrolkémiai alapanyag árak egyelőre magas szinten maradtak, 2010. első felében a petrolkémiai termékek jegyzésárai kedvező, növekvő trendet mutattak. A Petrolkémia iparág teljesítményét befolyásoló üzleti tényezők közül a legjelentősebbek az elhúzódó recesszió – amely gyenge keresletet eredményez a fogyasztási cikkek piacán, a gépjármű-gyártásban és az építőipari szegmensekben -, továbbá a Közel-Keleten belépő jelentős poliolefin kapacitások, amelyek korszerű technológiával az etángáz alapú etiléngyártás költségelőnyére támaszkodnak. A műanyag felhasználás alakulása és a Bruttó Hazai Össztermék (GDP) növekedési üteme között szoros összefüggés van. A GDP az Európai Unióban 4,1%-kal csökkent 2009-ben, míg Magyarországon a csökkenés mértéke 6,3% volt. Szlovákiában 2,7%-os csökkenésről számoltak be 2009-ben. Mivel a petrolkémiai termékek jelentős része európai piacokra kerül, ezek a kedvezőtlen trendek jelentősen hatottak a MOL petrolkémiai üzlet bevételeire 2009-ben. Az általános gazdasági visszaesés érzékenyen érintette a MOL Petrolkémiai üzletág főbb vevőit. A autógyártás és az építőipar jelentős kereslet csökkenést produkáltak. Lényegesen, 2008-hoz képest körülbelül 10%-kal csökkent az értékesített mennyiség az iparcikk gyártó szegmensben is. Más területek, így a fogyasztási cikkeket, csomagolóanyagokat és mezőgazdasági cikkeket gyártó vevők növekvő vásárlásai ellensúlyozták a negatív hatásokat.
6.3.3
A magyar poliolefin piac A magyar piacon valamennyi poliolefin termék ára kedvező, ugyanakkor a verseny intenzitása növekszik. A piac annak ellenére megőrizte vonzerejét, hogy az értékesített volumenekre hatással volt a világgazdasági válság. A poliolefin eladások 5%-kal estek 2009-ben. A legjelentősebb piaci szegmens a csomagolóipar, például a fóliák, palackok felhasználása stb. A MOL-csoport piacvezető a magyarországi poliolefin piacon.
6.3.4
A szlovák poliolefin piac Szlovákia valamennyi piaci szegmensben attraktív és kedvező üzleti feltételeket kínál. A csomagoló anyagok, mint a fóliák és zsákok a legjelentősebb, a MOL Petrolkémia termékeiből készülő cikkek. A MOL-csoport piacvezető a Szlovák Köztársaságban. Poliolefin eladásai 3%-kal nőttek 2009-
56
ben, mivel a legnagyobb vevő szegmensek kevésbé voltak kitéve a válság következményeinek. A kedvezőtlen üzleti környezet ellenére a MOL-csoport poliolefin eladásai Magyarországon és Szlovákián kívül 6%-kal emelkedtek 2009-ben 2008-hoz képest, nem utolsósorban annak hatására, hogy a regionális versenytársak ideiglenesen leállították, vagy visszafogták termelésüket. A MOL-csoport erős piaci pozícióval rendelkező, preferált alapanyag szállító a gyors növekedést produkáló közép-kelet-európai piacokon. Magyarországon és Szlovákián kívül a MOL-csoport poliolefin eladásainak Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Ausztria a legfontosabb piacai Európa középső részén. A MOL-csoport a helyi poliolefin gyártókkal versenyez ezeken a piacokon (Ausztriában a Borealis, a Cseh Köztársaságban az Unipetrol RPA, s.r.o. és Lengyelországban a Basell-Orlen Polyolefins). A MOL-csoport poliolefin termékei számára Németország és Olaszország a legfontosabb nyugat-európai piacok. A jelentősebb értékesítési volumen ellenére, a MOL-csoport csak kis részesedéssel rendelkezik ezeken a piacokon. A MOL Petrolkémia egységes kereskedelmi és marketing stratégiát követ Kelet-Európában, mivel a régió országai hasonló infrastrukturális, gazdasági és demográfiai jellemzőkkel rendelkeznek. Az egy főre eső poliolefin felhasználás még jelentősen alulmúlja Nyugat-Európát, ugyanakkor a csomagolóipar gyorsan fejlődik ebben a régióban. Mivel a petrolkémia jövedelmezőségét jelentős részben külső tényezők formálják (az alapanyag és energia költségek a teljes költség megközelítőleg 90%-át teszi ki), a rendelkezésre álló mozhástérben a poliolefin kereskedelemnek és marketingnek fontos szerep jut a nyereséges működésben. A MOL-csoport Petrolkémia kereskedelmi árképzése az európai poliolefin jegyzésárakat követi. A kereskedelmi és marketing stratégia a gyors növekedést produkáló KözépKelet Európára fókuszál. A piacok közelsége kedvezőbb szállítási és egyéb logisztikai költségeket eredményez, illetve az üzleti partnerek felé jobb, célzottabb műszaki támogatás nyújtását teszi lehetővé. A MOL-csoport Petrolkémia a vevői igények értékelésén alapuló kereskedelmi és marketing stratégiája ugyancsak az ügyfelek részére nyújtott értékteremtő szolgáltatásokra összpontosít, mind a logisztika, mind a műszaki szaktanácsadás területén. Ezek a szolgáltatások és a MOL-csoport regionális szakembergárdája fontos előnyt jelentenek a versenytársakkal szemben a MOL-csoport célrégiójában. A MOL-csoport Petrolkémia piaci pozíciójának megszilárdítására a vonzóbb és nyereségesebb piaci szegmensekben fontos eszköz a termék- és vevő portfoliók optimalizálása.
57
1. táblázat: MOL-csoport összes petrolkémiai értékesítése (kilotonna) 2010 2009
2008
2007
2006
2005
I. n.év Hazai (Magyarország + Szlovákia)
125
465
525
575
551
537
Export
226
881
833
912
819
758
Összesen
351
1.346
1.358
1.487
1.370
1.295
Az export értékesítés aránya 2004-ről 2009-re 52%-ról 65%-ra emelkedett.
6.3.5
Versenyképes termelőkapacitások A MOL-csoport Petrolkémiai üzletága a legnagyobb olefin és poliolefin kapacitásokkal rendelkezik Közép-Kelet Európában. A TVK etilén termelő kapacitása 660 kilotonna/év, míg az SPC-é 219 kilotonna/év. Ez a volumen a közép-kelet európai etilén kapacitások 27%-át reprezentálja. A TVK 65 kilotonna/év és az SPC 178 kilotonna/év alacsony sűrűségű polietilén (LDPE) kapacitása a teljes LDPE termelés 25%-át teszi ki Közép-Kelet Európában. A TVK 420 kilotonna/év nagy sűrűségű polietilén (HDPE) kapacitása a középkelet európai kapacitások körülbelül harmadának felel meg. A TVK 280 kilotonna/év és az SPC 255 kilotonna/év polipropilén (PP) kapacitása a teljes PP termelés 28%-át teszi ki Közép-Kelet Európában. Közép-Kelet Európa legjelentősebb olefin és poliolefin gyártói a Borealis Schwechatban (Ausztria), a Basell Orlen Polyolefins Sp, z.o.o. Plockban (Lengyelország), illetve az Unipetrol RPA s.r.o. Litvinovban (Cseh Köztársaság).
6.3.6
Karbantartási és rekonstrukciós programok Az EcoVision projekt 2008-ban indult az SPC olefin üzemében Pozsonyban. A projekt egyik célja a nyereségesség számottevő javítása az energia hatékonyság és a termék hozamok növelése által, amelyet három kemence átépítésével kívánt elérni – a kemencék átépítése 2010. második negyedévében befejeződött. 2010. áprilisban a TVK-ban , majd májusban az SPC-ben is sor került az éves karbantartási nagyleállásokra, amelyek a tervezett műszaki tartalommal és ráfordítással, határidőn belül készültek el. Ezek a jól szervezett és végrehajtott karbantartási programok biztos alapul szolgálnak a kiváló üzembiztonság és rendelkezésre állási szint elérésére. Az olefingyárak kapacitás kihasználtsága és az üzleti eredményesség fokozása érdekében butadién tartalmú C4 frakció értékesítése indult el 2009. második felétől egy regionális partner, a lengyel Synthos részére. A poliolefin termelő üzemek magas rendelkezésre állásának köszönhetően a legrégibb, kisméretű TVK LDPE-1 üzem bezárásának ellenére a poliolefin termelés enyhén növekedett 2009-ben. Jelentős javulás következett be a két legújabb polimerizációs üzem (SPC PP-3 és TVK HDPE-2 üzemek) üzemeltetési megbízhatóságában és rendelkezésre állásában.
58
2. táblázat: MOL-csoport poliolefin termelés (kilotonna) 2010 n.év
I.
2009
2008
2007
2006
2005
Poliolefin termelés
300
1.129
1.122
1.219
1.119
1.078
- LDPE
55
231
246
270
263
284
- HDPE
114
387
361
404
360
353
- PP
131
511
515
545
496
441
A 2009-es 1.129 kilotonna összes termelésből az LDPE aránya megközelítőleg 21%, a HDPE 34%-ot tett ki, a PP részaránya pedig 45% volt, ami azt mutatja, hogy a MOL-csoport Petrolkémia kiegyensúlyozott termékportfolióval rendelkezik.
6.4
Földgáz csővezetékes szállítás FGSZ-en keresztül 6.4.1
Bevezetés A MOL 100%-os tulajdonosa az FGSZ Földgázszállító Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak (FGSZ). Az FGSZ a magyarországi földgázszállítási tevékenység egyetlen engedéllyel rendelkező szereplője, valamint kizárólagos jogosultja (engedélyese) a szállítórendszer rendszerirányítói engedélyének. Az FGSZ részt vesz a nemzetközi gázszállítási tevékenységekben is (tranzitálási tevékenység). A vállalat tulajdonában van a teljes magyar belföldi földgázszállító rendszer, melynek üzemeltetését is a társaság végzi. A 2009. december 31-én végződő évben az FGSZ a MOL-csoport (speciális tételek nélküli) EBITDA értékéhez 14,5%-al járult hozzá. 2010 I. negyedévben ez a szám 16,6% volt. A magyarországi földgázszállítási műveleteken túlmenően az FGSZ Szerbiába és Bosznia-Hercegovinába is szállít földgázt. Az FGSZ elsődleges felelősségei: (i)
biztosítani a földgázszállító rendszer felhasználói számára a biztonságos és egyenlő feltételek melletti (megkülönböztetésmentes) hozzáférést;
(ii)
biztosítani, hogy a földgáz ellátóktól és feléjük zavartalan, megbízható, hatékony és környezetbarát szállítás álljon rendelkezésre; valamint
(iii)
üzemeltetni az összekapcsolt magyar földgázszállító hálózatot.
A szabályozott magyar földgázszállítási üzletág stabil cash-flowt biztosít Az FGSZ stabil eszközalapú jövedelemtermeléssel rendelkezik a magyar jogszabályi keretekkel összhangban. 2006-2009. évek között 6,9% szabályozott mértékű, eszközalapú megtérülési rátája volt. Az FGSZ 2009-ben 3 14,9 milliárd m gázt szállított Magyarországon, beleértve a földalatti tárolókba történt besajtolást. A rendszer felhasználói által az FGSZ-nek földgázszállításért és rendszerüzemeltetésért mindenkor fizetendő maximális díjakat miniszteri (árhatósági) rendelet szabályozza.
59
6.4.2
A Földgázszállító Üzletág szétválasztása 2004. január 1-től a földgázellátásról szóló 2003. évi XLI. törvény rendelkezései alapján a MOL földgázipari tevékenységeit kiszervezte három újonnan alapított 100%-os tulajdonú leányvállalatába, a MOL Földgázszállító Rt.-be – a földgázszállító tevékenységet végző társaságba, a MOL Földgázellátó Rt.-be – a földgáz nagykereskedelmi tevékenységet végző társaságba, és a MOL Földgáztároló Rt.-be – a földgáztároló tevékenységet végző társaságba. A MOL Földgázellátó Rt. és a MOL Földgáztároló Rt. 2006. évben értékesítésre került és már nem képezik részét a MOL-csoportnak. Ezen kiszervezett gáztársaságoknak a szétválasztását, önálló jogalanyi formában történő átszervezését a 2003-ban meghozott, az EU belső földgáz piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2003/55/EK számú direktíva („Második Gázdirektíva"), valamint az akkor érvényben lévő magyar jogszabályok írták elő. Az említett szabályok eredményeként kialakított szervezeti, üzemeltetési és döntéshozatali struktúrák még mindig érvényben vannak. 2009-ben azonban az EU elfogadta az EU belső földgázpiacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2009/73/EK számú direktívát („Harmadik Gázdirektíva"). A magyar állam 2010. január 14-én implementálta a Harmadik Gázdirektívát a magyar jogrendszerbe a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény megfelelő módosításával. A Harmadik Gázdirektívában rögzített szabályok a földgázszállítási tevékenység kapcsán három fő szétválasztási modellt adnak meg, melyek közül a tagállamok megválaszthatják a saját országukban alkalmazandó megoldást. Magyarország a független szállítási rendszerüzemeltető (Independent Transmission Operator, ITO) modellt választotta. A Harmadik Gázdirektíva eredményeként az FGSZ szervezete és döntéshozatali folyamatai a független szállítási rendszerüzemeltető modell szerint lesznek leválasztva a vertikálisan integrált MOL csoportról. A leválasztás következménye, hogy az FGSZ napi alaptevékenységeit a MOL-tól függetlenül végzi. A független szállítási rendszerüzemeltető modell lehetővé teszi a MOL számára, hogy az FGSZ többségi részvénytulajdonosa maradjon A vonatkozó EU-s és magyar leválasztási rendelkezésekkel összhangban a MOL olyan döntések felett gyakorol ellenőrzést, melyeknek jelentős kihatása lehet a részvényesek eszközeinek értékére. Megállapítható tehát, hogy a leválasztási folyamatnak nincs lényeges pénzügyi kihatása a MOL földgáz szállítási üzletágára. Műszaki leírás Az FGSZ rendelkezik a teljes körű üzemirányítással és fenntartja azt az összes magyar nagynyomású földgázszállító távvezeték rendszer (5.530,2 km a 2009. évvel) tekintetében. Tulajdonosa és üzemeltetője 374 db gázátadó állomásnak, 5 db kompresszorállomásnak és annak a nagynyomású földgázszállító távvezeték hálózatnak, amely mind belföldön kitermelt, mind importált földgázt szállít gázelosztó vállalatoknak, földgáztüzelésű erőműveknek és egyes ipari nagyfogyasztóknak. A szállítórendszer általános évi szállítókapacitása
60
körülbelül 18-21 milliárd köbméter a távvezetékben fenntartott átlagnyomástól függően. A távvezeték hálózat mintegy 23,5%-a 15 évnél fiatalabb, a távvezeték hálózat 31,2%-a 15 évnél régebbi és 31,1%-a 30 évnél régebbi. Öt kompresszorállomása Városföldön (épült 1976-ban), Beregdarócon (épült 1979-ben), Nemesbikkben (épült 1982-ben), Mosonmagyaróváron (épült 2000ben) és Hajdúszoboszlón (épült 2001-ben) van. Komplett korszerűsítési program részeként kicserélte összes kompresszoregységét Városföldön és Nemesbikkben 2007-ben és 2008-ban, s a korszerűsítési program folytatódik Beregdarócon. A kompresszorállomások így már kielégítik a vonatkozó környezetvédelmi előírásokat.
6.5
A Gáz és Energia üzletág 6.5.1
Bevezetés A Gáz és Energia üzletág (i) az Ellátás és Trading Divízió és (ii) az Energia- és Hőtermelő üzletág tevékenységeit öleli fel. Az Ellátás és Trading Divízió irányítja a gáztároló tevékenységeket, a kőolaj, gáz, villamos energia, CO2– kvóta és olajszármazékok ellátását és kereskedését – mind a MOL-csoporton belül, mind külső piaci részvevők felé. A divízió a gázforrások diverzifikálására és az infrastuktúra (földalatti gáztároló és távvezetékek) fejlesztésére, valamint a MOL-csoport meglévő primer és szekunder erőforrásainak hasznosítására összpontosít. A MOL-csoport vizsgálja egy energetikai portfolió létrehozásának lehetőségét. A 2009-es évben a Gáz és Energia üzletág 5,7%-kal járult hozzá a MOL-csoport (speciális tételek nélküli) EBITDA értékéhez (2010. I. negyedévben 6,6%). Nettó árbevétele 2009-ben 363,1 milliárd Ft volt (2010. I negyedévben 104,2 milliárd Ft), tárgyi eszköz és immateriális javak összértéke pedig 171,2 milliárd Ft (2010. március 31-én 167,7 milliárd Ft).
6.6
Ellátás és Trading Divízió 6.6.1
Ellátási tevékenységek (i)
Kőolaj ellátás
A következő táblázat ismerteti a MOL- csoport kőolaj beszerzéseit (tonnában) a megadott időszakokban. Kőolajforrások (t)
2008.
2009.
2010. I. név
6.189.478
5.424.571
1. 333.424
771.300
769.500
182.761
Vásárlások Pozsonyi Finomítónak
5.859.051
5.693.200
1. 382.477
Vásárlások IES/Mantova Finomítónak
2.178.461
2.301.290
631.574
(3)
295.659
Vásárlások Dunai Finomítónak
(1)
Saját kitermelésből Dunai Finomítónak
(2)
Vásárlások INA Sisak Finomítónak
425.155
(3)
Vásárlások INA Rijeka Finomítónak
1.580.641
567.352
Saját kitermelésből INA Finomítóknak
361.354
(3)
143.468
(1)
A Lukoil, Tatneft, ZMB és Mangistaumunaygaz cégektől vásárolt mennyiségeket tartalmazza.
61
(2)
Gazolin és cseppfolyós gázok nélkül.
(3)
2009. július 1-től dec. 31-ig terjedő időszakra vonatkozó adatok
Forrás: MOL
Ma már integrált a kőolaj beszerzés a Kibocsátó, Slovnaft, INA és IES számára. A MOL- csoportnak hosszú lejáratú kőolaj ellátási szerződése van a Lukoil társasággal, amit 2005. januárban írtak alá, és annak stabil ellátást kell biztosítania 2010. végéig. Ez a kőolaj szállítási szerződés meghosszabbítható további évekre, hasonló feltételekkel. A MOL-csoport vásárol kőolajat különböző orosz kitermelőkkel kötött éves szerződések alapján/keretében is. A MOL-csoport számára történő orosz kőolajszállítások az utóbbi években stabilak voltak, jelentős ellátási zavarok nélkül folytak. Az Oroszország és a tranzitországok közötti bármely esetleges vita azonban ideiglenesen bizonytalanná teheti az ellátást. Az ellátásban fellépő bármely fennakadás esetében jelenleg az Adria távvezeték áll rendelkezésre alternatív ellátási módként, 2-3 hét átállási időszakot követően. Az Adria távvezeték szállítókapacitása elegendő a magyar kőolajigény teljes, és a szlovák kőolajigény részleges kielégítéséhez. A MOL-csoport finomítói mobil kőolajkészlettel működnek. Az integrált, csoportszintű vásárlás és készletátadási lehetőség következtében az ellátás biztonsága jelentősen megnövekedett. Bármilyen ellátási zavar esetében a MOL-csoport hozzáférhet a stratégiai, biztonsági készletekhez is azokban az országokban, ahol finomítókat üzemeltet. Kőolaj-ellátási logisztika A MOL-csoport a tulajdonosa és üzemeltetője a 850 km hosszú, közelítőleg 14,0 millió t/év szállítókapacitású, a Barátság I. és II., valamint az Adria és helyi távvezetékekből álló kőolajszállító távvezeték rendszernek. A MOL-csoport a következő távvezetékeket használja kőolajszállításhoz: Barátság I. és II. távvezeték. A MOL-csoport a tulajdonosa és üzemeltetője a Magyarországot a Barátság (Barátság I. és II.) távvezeték rendszerrel összekötő két magyarországi kőolaj távvezeték szakasznak. Magyarország Russian Export Blend minőségű kőolajat importál Oroszországból a Barátság távvezetékeken Belorusszián és Ukrajnán keresztül. A Barátság távvezeték rendszer teljes évi szállítókapacitása körülbelül 11,4 millió tonna, melyből mintegy 7,9 millió tonna a Magyarországra Ukrajnából belépő Barátság II. távvezetéken, és körülbelül 3,5 millió tonna a Magyarországra a Szlovák Köztársaságból belépő Barátság I. távvezetéken keresztül biztosítható. Adria távvezeték. A MOL-csoport a tulajdonosa és üzemeltetője az Adria-tengeri Omisalj termináltól Horvátországon keresztüli többféle kőolaj szállítására alkalmas Adria távvezeték magyarországi szakaszának. Az Adria távvezeték évi
62
szállítókapacitása 10 millió tonna. Az INA 11,8% érdekeltséggel rendelkezik a JANAF, d.d. cégben, az Adria távvezeték rendszer horvátországi tulajdonjogát bíró és azt üzemeltető vállalatban. A Marghera kikötőből induló IES távvezeték szállítókapacitása 2,8 millió tonna és elegendő ellátást biztosít a mantovai finomító számára a Földközi-tengerről. A MOL-csoport a tulajdonosa és üzemeltetője ennek a távvezetéknek, a Marghera kikötői terminál tulajdonosa és üzemeltetője azonban egy harmadik fél. A Barátság távvezeték rendszer és az Adria távvezeték mindegyike elegendő kapacitással rendelkezik a teljes magyar kőolajigény biztosításához. A Barátság távvezeték rendszer kapacitása elegendő, míg az Adria távvezeték kapacitása részben elégséges a szlovák kőolajigény kielégítéséhez. A MOL-csoport vezetése jelenleg úgy gondolja, hogy az előre látható jövőben a Barátság távvezeték rendszert használja elsődleges ellátási forrásaként. A MOL-csoport véleménye szerint azonban az Adria távvezeték az import kőolaj fontos stratégiai forrása, mivel csökkenti az ellátási zavarok kockázatát, és árversenyt hoz létre a kőolaj magyarországi beszállítása tekintetében. Ezen kívül az Adria távvezetéken keresztüli kőolaj import lehetővé teszi a MOL-csoport számára könnyebb és édesebb (vagyis alacsonyabb kéntartalmú) közel-keleti és afrikai kőolaj behozatalát a Földközi-tenger térségéből. Kőolaj tranzitszállítás Állóeszközei kihasználásának maximalizálásához a MOL-csoport szabad kapacitása mértékéig a távvezetékein keresztül harmadik fél számára kőolaj tranzit szállítását biztosítja. Ez elsősorban a Barátság és Adria távvezeték rendszerek MOL tulajdonú és üzemeltetésű magyar szakaszán Horvátországba és Bosznia-Hercegovinába történő kőolaj továbbítását jelenti. A MOL-csoport az olajmennyiség és a szállítási távolság alapján alakítja tranzitdíjait. Oroszország érdekelt a Magyarországon keresztül Szerbiába és Bosznia-Hercegovinába irányuló kőolajszállítások fenntartásában, ezen országokba irányuló tranzit tevékenysége további ellátási biztonságot nyújt a MOL-csoport számára. 6.6.2
Kereskedelmi tevékenységek (i)
Földgáz Magyarország A magyarországi gázellátási és nagykereskedelmi tevékenység értékesítését követően, likvidálva minden Take-or-Pay vételi (szállítástól nem függő fizetési) kötelezettségeket, a MOL-csoport visszatért a gázkereskedelmi üzletbe leányvállalata, a MOL Energiakereskedő Zrt.-n keresztül. A MOL Energiakereskedő Zrt. társult leányvállalatként működik.
63
Horvátország A Prirodni Plin d.o.o. („Prirodni") az INA 100%-os tulajdonú földgáz nagykereskedelmi és kereskedő leányvállalata. A Prirodni 2009. július 1-én vált le az INA kutatási és termelési (upstream) divíziójáról és kezdte meg működését. A Prirodninak ellátási kötelezettsége van a szabályozott áron vásárló fogyasztókkal szemben (főleg fűtési célokból, szabályozott áron földgázt vásárló háztartások) Horvátországban. A Prirodni a szabályozott és szabad piacokon működik. A szabályozott piac disztribútor-vállalatokat ölel fel, melyek díjszabásos vevőknek értékesítenek földgázt. A szabályozott 3 piac nagysága körülbelül 800 millió m /év. A nagykereskedelmi árat ezen a piacon a horvát kormány szabályozza, tehát jelentős szabályozási kockázat van, ha a piac árutőzsdei árai meghaladják a szabályozott gázárat. A feljogosított fogyasztók piaca Horvátország fogyasztásának 3 fennmaradó részét képviseli, vagyis 2.400 millió m /év mennyiséget. Olyan elosztókat foglal magában, melyek feljogosított vevőknek értékesítenek gázt, valamint ipari gázfogyasztók közvetlen ellátását szolgálják. Az árakat megállapodás útján határozzák meg, és azok kapcsolódnak a nemzetközi piaci árakhoz és tükrözik az árfolyammozgásokat is. Ezért az árkockázat korlátozott a szabályozott piaccal összehasonlítva, ugyanakkor kockázatot jelent két nagyobb állami tulajdonú fogyasztó kezelése a meglévő szerződések miatt. A Prirodni jelenleg a szabad piac 100%-át fedi le. A horvátországi alacsony és részben szabályozott gázeladási árak és a magas nemzetközi gáz vételárak miatt a Prirodni működése 2009-ben veszteséges volt. A FAGMA áremelési rendelkezése alapján arra lehet számítani, hogy kedvező piaci feltételek mellett a Prirodni képes csökkenteni a – 2010. I. negyedévben még jelen levő – veszteségeit. A Horvát Köztársaság és a MOL közötti gázüzleti alapszerződés és a FAGMA (a gázüzleti alapszerződés első módosítása) az alábbiakat írja elő: a Prirodni-t eladják a horvát kormánynak 2010. december 1-ig, teljesen megszűntetve a MOL csoport kitettségét; az INA földalatti gáztároló létesítményét átadják az újonnan alapított (Podzemno Skladiste Plina d.o.o. nevű) gáztároló vállalatnak. Ez megtörtént és eladásra került a horvát kormány által ellenőrzött jogi személynek 2009. elején; A fogyasztók által fizetett gázár szintje olyan lesz (akár visszamenőleg a teljes 2010-es évre vonatkozóan), ami elegendő ahhoz, hogy a Priordni ne szenvedjen el veszteséget az általa értékesített gázon;
64
a hazai kitermelésű földgáz ára fokozatosan növekedik az importár szintjére 2014-ig; 2010-ben az INA szénhidrogén bányajáradék kötelezettsége 3,1% lesz a termelőmezők vonatkozásában. Ez évi 0,5%-kal fog emelkedni 2015-ig, majd 10%-on lesz rögzítve az ezt követő tíz évre. (ii)
Áram, CO2-kvóta és tömegárú derivatívák kereskedelme A Commodity Trading Platformot az Ellátás és Trading Divízió keretein belül azért hozták létre, hogy kiszolgálja a MOL-csoport különböző egységeinek villamos energia- és széndioxid-kvóta – ideértve a széndioxid kvóta optimalizálás mellett egyéb kereskedési lehetőségek feltárását is – valamint tömegáru derivatív termékekre vonatkozó igényét. Megalakult egy 100%-ban MOL által tulajdonolt leányvállalat, a MOL Commodity Trading Kft., amely saját határkeresztező áramkereskedelmi engedéllyel és mérlegkörrel rendelkezik. A megfelelő külső és MOL-csoporton belüli kereskedelmi keretszerződésekkel lehetővé vált, hogy a MOL Commodity Trading Kft. 2010. január 1-étől szigorú felügyeleti szabályok mellett megkezdhesse működését.
(iii)
Gáztárolás – MMBF Zrt. A MOL-csoport aktív résztvevő a gáztárolási üzletben is az MMBF Zrt.n, a MOL 72,5%-os tulajdonú leányvállalatán keresztül. A gázellátás biztonságát megőrző elsődleges céllal az MMBF Zrt. földalatti gáztárolót alakított ki, melynek stratégiai célokat szolgáló 3 tárolókapacitása 1,2 milliárd m , kereskedelmi célokat szolgáló 3 tárolókapacitása pedig 0,7 milliárd m . Az MMBF Zrt. megbízható cashflow-t termel a hosszú távon teljesen lekötött (stratégiai és kereskedelmi) kapacitásokkal. Már érvényben van 3 egy 30 éves szerződés a stratégiai (1,2 milliárd m ) gáztárolásra, és a 3 Szőreg-1 tároló 0,7 milliárd m kereskedelmi tárolókapacitását is lekötötték tíz éves időszakra, 2010. április 1-től kezdődően. A szerződések mind a stratégiai, mind a kereskedelmi készlet tekintetében hatályba léptek. A kereskedelmi készletek betárolása a szerződéseknek megfelelően, 2010. április 1-ével megkezdődött.
(iv)
Áram- és hőtermelés A MOL stratégiai partnerével, a CEZ–zel együtt három beruházást tervez közösen megvalósítani, melynek eredményeként a pozsonyi és százhalombattai finomítók gőz és villamos energiaellátási biztonsága is növekedni fog. A MOL-csoport 2010. végéig nem számít nagyobb kiadásokra (CAPEX) a kombinált ciklusú erőmű-beruházásokkal kapcsolatban.
6.7
Szabályozás
65
A MOL-csoport betartja valamennyi olyan ország vonatkozó jogszabályait, amelyben kifejti a működését. Kivételek nem vonatkoznak rá. Az Európai Unió tagországaiban az Európai Unió biztosít általános jogszabályi keretet a MOL-csoport működéséhez. Ez a jogszabályi keret magában foglalja a tulajdonjogra és a törvényességre vonatkozó garanciákat, az önkényes állami intézkedések elleni védelmet, a szerződések érvényesíthetőségét és – kifejezett árszabályozás hiányában – a szabadpiaci árképzést. A MOL-csoport működését befolyásoló legfontosabb jogszabályok közé tartoznak az adójogi jogszabályok, melyek az általános társasági adókon kívül a célzott szektorspecifikus előírásokat, így például bányajáradékokat is tartalmazzák. Szintén jelentős hatással vannak a MOL-csoport működésére a munkajogi jogszabályok, a versenypolitika és energiaszabályozási előírások, a termékminőségre vonatkozó rendelkezések, tüzelő- és hajtóanyag szabványok, szállítási és energetikai szabályok, valamint környezet- és balesetvédelmi előírások a MOL-csoport létesítményei vonatkozásában. A Kibocsátó tevékenységének végzése során, több országban számos adófizetési kötelezettség merül fel. Nem zárható ki, hogy esetleges adójogi változások (például új adónemek kivetése, már létező adónemek kulcsainak emelése, valamely adónem kedvezmény-rendszerének szűkítése vagy az adójogszabályok értelmezési gyakorlatának változása) a Kibocsátó számára hátrányosnak bizonyulnak. Nincs biztosíték arra, hogy az adózásra vonatkozó szabályozás a jövőben a jelenleginél nem változik kedvezőtlenebbre, ami a befektetők (legyenek azok természetes személyek, intézményi befektetők vagy egyéb jogalanyok) befektetéseinek értékét negatívan érintheti. A MOL-csoport a modern gazdaságban betöltött felelősségének tudatában különös figyelmet fordít arra, hogy jó kapcsolatot és hatékony együttműködést alakítson ki és tartson fenn a törvényhozási testületekkel, kormányzati intézményekkel, szakmai társulásokkal és helyi hatóságokkal. A Csoport szabályozószervekkel fenntartott kapcsolata a hitelességen, a hatékony kommunikáción és az információk megosztásán alapszik. A kormányzat és a szakma közötti párbeszéd kialakításában fontos szerepet töltenek be a MOL-csoport képviselői, vezetői és szakemberei, akik e kapcsolat megerősítése érdekében rendszeresen részt vesznek kerekasztal-értekezleteken és egyéb fórumokon. A MOL-csoport kiemelten támogatja a környezetvédelmet és elkötelezett a fenntartható fejlődés megvalósítása iránt. A MOL-csoport azon országokban szükséges engedélyei közül, ahol a tevékenységét kifejti a legfontosabbak a következők: a bányatelkeken fennálló bányászati jogok; a finomítók műszaki és környezetvédelmi engedélyei; valamint földgázszállítási, rendszerüzemeltetési és földgázkereskedelmi engedélyek. Az engedélyező hatóságok (bányakapitányságok, Hivatal) felfüggeszthetik és/vagy visszavonhatják a bányászati engedélyeket abban az esetben, ha megítélésük szerint az engedély jogosultja nem teljesíti az abban foglalt feltételeket, vagy megszegte a
66
vonatkozó jogszabályi előírásokat. A bányászati engedélyek lejárati napjuk szerint kerülnek megújításra. A finomítókra vonatkozó műszaki és környezetvédelmi engedélyeket mind nemzetközi, mind országos előírások szabályozzák. A legjelentősebb ilyen finomítói engedélyek az Integrált Környezetvédelmi Engedély (IPPC), a vízügyi engedélyek, széndioxidkibocsátási engedélyek, a hulladékgazdálkodási terv és a környezetvédelmi igazolások. Az engedélyek megújítási rendjét több tényező is befolyásolja. Némely engedély visszavonásig érvényes, melyet meghatározott időközönként felülvizsgálnak, más engedélyek pedig csupán valamely jelentős esemény bekövetkezése esetén igényelnek megújítást. Léteznek ezeken kívül határozott időtartamra, valamint évenkénti felülvizsgálatra kibocsátott engedélyek is. A földgázszállítási engedélyek határozatlan ideig érvényesek, a szállítórendszer üzemeltetési engedély pedig 2019. január 30-ig érvényes.
6.8
Konszolidált vállalatok A MOL anyavállalat a MOL-csoportban, ami a MOL-ból, mint anyavállalatból és a konszolidált vállalataiból áll (együttesen: MOL-csoport). Az alábbi táblázat a MOLcsoport felépítését mutatja, feltüntetve a MOL tulajdoni hányadát az egyes vállalatokban: Ország (Bejegyzés / Tevékenység helye)
Társaság
Tevékenységi kör
Tulajdoni hányad 2009
Tulajdoni hányad 2008
Integrált leányvállalatok INA-Industrija nafte d.d.
Horvátország
Integrált olaj és gázipari társaság
47%
c)
Horvátország
Földgáz kereskedelem
47%
c)
47% 100% 50% 100% 47% 28% 47% 47%
c) 100% 50% e) c) c) c) c)
Kőolaj kutatás-termelés támogatása
47%
c)
Kőolaj kutatás-termelés támogatása Kőolaj kutatás-termelés támogatása Javítási, karbantartási munkák Közúti szállítmányozás Közúti szállítmányozás Gépkocsi értékesítés
47% 47% 47% 47% 47% 47%
c) c) c) c) c) c)
Kőolaj kutatás-termelés támogatása, kútfúrás
23%
c)
Megszűnő tevékenység leányvállalatai Prirodni plin d.o.o.
Kutatás és termelés Adriagas S.r.l. BHM OIL-Invest Ltd Surgut Trading Ltd BMN Investment Ltd Crosco Naftni Servisi d.o.o. CorteCros d.o.o. Crosco B.V. Nordic Shipping Ltd. Crosco International (Slovenia)
Olaszország Ciprus Oroszország Ciprus / India Horvátország Horvátország Hollandia Marshall szigetek
Gázvezeték projekt társaság Külföldi kutatás menedzsment Kőolaj termékek kereskedelme Külföldi kőolaj- és földgázkészletek kutatása, termelése Kőolaj kutatás-termelés támogatása Rozsdaálló termékek gyártása Kőolaj kutatás-termelés támogatása Tengeri fúró és termelő platformok működtetése
d.o.o.
Crosco International d.o.o. (Tuzla) Crosco International Ltd. Crosco S.A. DE C.V Drill-Trans Zrt. Mobilgas Zrt. Drill-Car Kft. Geotechnika International LLC Mideast Integrated Drilling & Well Services Company LLC Rotary Zrt. Rotary Pumping Services Kft. Sea Horse Shipping Inc. Geoinform Kft. GES Kft. Geophysical Services Middle-East LLC Greentrade Ltd Matjushkinskaya Vertical LLC Hawasina GmbH
Szlovénia Bosznia és Hercegovina Egyesült Királyság Mexikó Magyarország Magyarország Magyarország Egyesült Arab Emirátusok Omán Magyarország Magyarország Marshall szigetek Magyarország Magyarország
Integrált fúrás és kiépítési szolgáltatás Kőolaj kutatás-termelés támogatása Kőolaj kutatás-termelés támogatása Tengeri fúró és termelő platformok működtetése Kőolaj- és földgázkészletek kutatása Geofizikai mérések végzése, mérési adatok feldolgozása
23% 47% 47% 47% 100% 100%
c) c) c) c) 100% 100%
Omán Ciprus Oroszország Svájc / Omán
Geofizikai mérések végzése, mérési adatok feldolgozása Külföldi kutatás menedzsment Külföldi kőolaj- és földgázkészletek kutatása, termelése Külföldi kőolaj- és földgázkészletek kutatása, termelése
70% 100% 100% 100%
70% 100% 100% 100%
67
INA Naftaplin International Exploration and Production Ltd Kalegran Ltd Lamorak Enterprises Ltd (korábbi MOL Tunisia Oil and Gas Ltd) MOL Caspian Oil and Gas Ltd Ural Group Ltd (közös vezetésű vállalkozás) Ural Oil Group Ltd (közös vezetésű vállalkozás) MOL Central Asia Oil and Gas Co. B.V. ( korábban MOL Syria Oil and Gas Co. B.V.)
Egyesült Királyság Ciprus / Irak
Külföldi kőolaj- és földgázkészletek kutatása, termelése Külföldi kutatás menedzsment / Külföldi kőolajföldgázkészletek kutatása, termelése
47%
c)
100%
100%
és
Ciprus / Tunézia Ciprus / Kazahsztán
Külföldi kőolaj- és földgázkészletek kutatása, termelése Külföldi kutatás menedzsment
100% 100%
100% 100%
Brit Virgin Szigetek
Külföldi kőolaj- és földgázkészletek kutatása, termelése
28%
28%
Kazahsztán
Külföldi kőolaj- és földgázkészletek kutatása, termelése
28%
28%
Külföldi kőolaj- és földgázkészletek kutatása, termelése
100%
100%
Külföldi kutatás menedzsment
100%
100%
Külföldi kőolaj- és földgázkészletek kutatása, termelése Külföldi kőolaj- és földgázkészletek kutatása, termelése Management szolgáltatások
50% 100% 100%
50% 100% 100%
Külföldi kőolaj- és földgázkészletek kutatása, termelése Kutatások finanszírozása
100% 100%
100% e)
Külföldi kőolaj- és földgázkészletek kutatása, termelése
100%
100%
Külföldi kőolaj- és földgázkészletek kutatása, termelése
100%
100%
Kutatások finanszírozása
100%
100%
Külföldi kutatás menedzsment
100%
100%
Külföldi kőolaj- és földgázkészletek kutatása, termelése Külföldi kutatás menedzsment Külföldi kutatás menedzsment Külföldi kőolaj- és földgázkészletek kutatása, termelése
100% 100% 100% 100%
100% 100% 100% 100%
50%
50%
50% 50%, d)
50% 98%
50%
100%
Vezetékes földgáz szállítás Földgáz-szállítás projekttársaság Stratégiai gáztárolás
100% 100% 72%
100% b) 72%
Földgáz kereskedelem Energetikai termékek importálása, exportálása
a) 100%
100% 100%
Hollandia / Szíria / Kazahsztán Ciprus
MOL CIS Oil and Gas Ltd ZMB Ltd (közös vezetésű vállalkozás) MOL Pakistan Oil and Gas Co. B.V. MOL-RUSS Ooo. MOL Yemen Oil and Gas (Cyprus) Ltd Platounko Investments Ltd
Oroszország Hollandia / Pakisztán Oroszország Ciprus / Jemen Ciprus Ciprus / Kamerun
Pronodar Ltd Ciprus Pyrogol Ltd RUSI Services Ltd
Ciprus
SHM Seven Investments Ltd (korábban MOL Greece Oil and Gas Ltd)
Ciprus
MOL Western Siberia LLC (korábban NWOG-MOL Ltd ) UBA Services Ltd USI Ltd Baitex LLC
Oroszország
Gáz és Energia CM European Power International B.V. (közös vezetésű vállalkozás) CM European Power International s.r.o. (közös vezetésű vállalkozás) CM European Power Slovakia s.r.o. MC European Power Hungary Kft. (korábbi Dunai Gőzfejlesztő Kft.) (közös vezetésű vállalkozás )
Ciprus / Oroszország Ciprus Oroszország
Hollandia
Erőművek befektetés menedzsmentje
Szlovákia Szlovákia
Erőművek befektetés menedzsmentje Hő és villamosenregia termelő erőművek üzemeltetése
Magyarország
FGSZ Földgázszállító Zrt. (korábban: MOL Földgázszállító Zrt.) NETS Study Company MMBF Földgáztároló Zrt.
Magyarország
MOL Energiakereskedő Kft. (2009.12.31n társult vállalat) MOLTRADE-Mineralimpex Zrt.
Magyarország
Feldolgozás és Értékesítés Crobenz d.d. Energopetrol d.d. FPC Ltd. Holdina (Cyprus) Ltd Holdina (Guernsey) Ltd Holdina (Ireland) Ltd Holdina d.o.o. IES SpA Enersol S.c.r.l (felszámolás alatt) Greengas S.r.l. Nelsa S.r.l. Panta Distribuzione S.r.l. Recon S.r.l. (beolvadt az IES SpA-ba)
Magyarország Magyarország
Magyarország
Gőz-és forró víz szolgáltatása, villamosenergia- előállítás
Horvátország Bosznia-Hercegovina Egyesült Királyság Ciprus
Kőolaj termékek kereskedelme Kiskereskedelem Kőolaj termékek kereskedelme Köztes holding társaság
47% 49% 47% 47%
c) 34% c) c)
Egyesült Királyság
Kőolaj termékek kereskedelme
47%
c)
Írország Bosznia és Hercegovina Olaszország Olaszország
Kőolaj termékek kereskedelme
47%
c)
47% 100%
c) 100%
Olaszország Olaszország Olaszország Olaszország
Hidrogén erőmű üzemeltetése Kőolaj termékek kereskedelme Kőolaj termékek kereskedelme Kőolaj termékek kereskedelme
Kőolaj termékek kereskedelme Kőolaj termékek feldolgozása és értékesítése Kőolaj termékek kereskedelme
68
81%
81%
49%, d) 74% 100% -
49%, d) 74% 100% 100%
INA d.o.o.
Szerbia
Kőolaj termékek kereskedelme
47%
c)
Kőolaj termékek kereskedelme
47%
c)
Bosznia és INA BH d.d.
Hercegovina
INA BL d.o.o.
Hercegovina
Kőolaj termékek kereskedelme
47%
c)
Bosznia és
INA Crna Gora d.o.o INA Hungary Kft.
Montenegró
Kőolaj termékek kereskedelme
47%
c)
Magyarország
Kőolaj termékek kereskedelme
47%
c)
Koszovó
Kőolaj termékek kereskedelme
47%
c)
Horvátország
Kőolaj termékek kereskedelme
36%
c)
Szlovénia
Kőolaj termékek kereskedelme
47%
c)
Macedónia
Kőolaj termékek kereskedelme
47%
c)
Inter Ina Ltd
Egyesült Királyság
Kőolaj termékek kereskedelme
47%
c)
Inter Ina (Guernsey) Ltd
Egyesült Királyság Szerbia
Kőolaj termékek kereskedelme
47%
c)
Üzem- és kenőanyag kiskereskedelem Kenőanyagok gyártása és kereskedelme Kőolaj termékek kereskedelme Kenőanyagok és kőolajszármazékok nagykereskedelme
100% 47% 100% 100%
100% c) 100% 100%
Kiskereskedelem Kenőanyagok gyártása és kereskedelme Üzem- és kenőanyag kis- és nagykereskedelem Üzem- és kenőanyag kiskereskedelem Szállítási szolgáltatások
100% 100% 100% 100% 100%
100% 100% 100% 100% 100%
INA Kosovo d.o.o INA-Osijek – Petrol d.d. Interina d.o.o. Ljubljana Interina d.o.o. Skopje (csődeljárás alatt)
Intermol d.o.o. Maziva Zagreb d.o.o. MK Mineralkontor GmbH MOL Austria GmbH
Horvátország Németország Ausztria Ausztria
MOL Tankstellen GmbH MOL-LUB Kft. MOL Romania PP s.r.l. MOL Slovenija d.o.o. Moltrans Kft. Petrol d.d. Polybit d.o.o. vállalkozás) Proplin, d.o.o. Rossi Biofuel vállalkozás)
(közös
Zrt.
(közös
Magyarország Románia Szlovénia Magyarország Horvátország
Kőolaj termékek kereskedelme
39%
c)
Horvátország
Termelés és kereskedelem
24%
c)
Horvátország
Termelés és cseppfolyós gáz kereskedelem
47%
c)
Bio-üzemanyag komponens gyártása
25%
25%
vezetésű
vezetésű Magyarország
Roth Heizöle GmbH Alpenkohle Mineralölhandels GmbH Egon von Lenz GmbH Heizöl Blitz Stadler GmbH Rumpold Energie & Brennstoffhandels GmbH
Ausztria Ausztria Ausztria Ausztria
Kőolaj termékek kereskedelme Kőolaj termékek kereskedelme Kőolaj termékek kereskedelme Kőolaj termékek kereskedelme
100% 100% 100% 100%
75% 75% 75% 75%
Ausztria
Kőolaj termékek kereskedelme
100%
75%
Slovnaft a.s. Apollo Oil Rohstoffhandels GmbH Apollo Rafinéria s.r.o. Meroco a.s. (közös vezetésű vállalkozás) MOL Slovensko spol. s.r.o. Slovnaft Polska S.A. Slovnaft Trans as. SWS s.r.o. Zväz pre skladovanie zásob a.s. Slovnaft VÚRUP a.s. Slovnaft Ceska Republika s.r.o. Terméktároló Zrt. Tifon d.o.o.
Szlovákia Ausztria Szlovákia
98% 66% 98%
98% 66% 98%
25% 98% 98% 98% 50% 98% 98% 100% 74% 100%
25% 98% 98% 98% 50% 98% 98% 100% 74% 100%
98% 95% 0%, d) 25%, d)
98% 95% 0%, d) 25%, d)
95% 95% 95% 95% 95% 95%
95% 95% 95% 95% 95% 95%
Vegyipar Slovnaft Petrochemicals s.r.o. TVK Nyrt. Tisza-WTP Kft. TVK-Erőmű Kft. TVK France S.a.r.l.(korábban TVKMOL- Chem S.a.r.l.) TVK Inter-Chemol GmbH TVK Italia Srl. TVK Polska Sp.Zoo. TVK UK Ltd TVK Ukrajna tov.
Kőolaj és vegyipari termékek feldolgozása és értékesítése Kőolaj termékek kereskedelme Nagy- és kiskereskedelem
Szlovákia Szlovákia Lengyelország Szlovákia Szlovákia Szlovákia Szlovákia Csehország Magyarország Horvátország
Bio-dízel komponens gyártása (FAME) Nagy- és kiskereskedelem Nagy- és kiskereskedelem Szállítási szolgátatások Szállítást támogató szolgáltatások Nagy- és kiskereskedelem, raktározás Kutatás, fejlesztés Nagy- és kiskereskedelem Kőolaj termékek tárolása Üzem- és kenőanyag kiskereskedelem
Szlovákia Magyarország Magyarország Magyarország
Vegyipari termelés és kereskedelem Vegyipari termelés és kereskedelem Vízszolgáltatás nyújtás Erőmű
Franciaország Németország Olaszország Lengyelország Anglia Ukrajna
Nagy-és kiskereskedelem Nagy-és kiskereskedelem Nagy-és kiskereskedelem Nagy-és kiskereskedelem Nagy-és kiskereskedelem Nagy- és kiskereskedelem
Központ és egyéb
69
Balatongáz Kft. (felszámolás alatt) EMS Management Services Ltd FER Tűzoltóság és Szolgáltató Kft. Hermész Kft. Hostin d.o.o. I&C Energo as. ITR d.o.o. Magnolia Finance Ltd MOL Reinsurance Ltd Petrolszolg Kft. Sinaco d.o.o. Slovnaft Montáže a opravy a.s. STSI integrirani tehnički servisi d.o.o. TVK Ingatlankezelő Kft. a) b) c) d) e)
Magyarország Ciprus Magyarország Magyarország Horvátország Csehország Horvátország Jersey Ciprus Magyarország Horvátország Szlovákia
Gázközmű-fejlesztés és vagyonkezelés Management szolgáltatások Tűzoltás, mentőszolgálat Tanácsadás Idegenforgalom Erőművek karbantartása Gépkocsi kölcsönzés Pénzügyi szolgáltatások Biztosítási tevékenység végzése Karbantartási munkák Biztonsági szolgáltatások Javítási, karbantartási munkák
Horvátország Magyarország
Javítási, karbantartási munkák Ingatlankezelés
Részben eladva 2009-ben 2009-ben alapítva 2009-es akvizíció A SIC 12 – Konszolidáció: Speciális Célú Gazdálkodási Egységek alapján konszolidálva Alvó társaság 2008-ban
70
77% 100% 82% 100% 47% 99% 47% 0%, d 100% 100% 47% 98%
77% 100% 82% 100% c) 99% c) 0%, d 100% 100% c) 98%
47% 95%
c) 95%
VI. TRENDEK Trendek, amelyek befolyásolják a Kibocsátó működését A 2009. december 31-ét követően a Kibocsátót jelentős hátrányos változás nem érintette. A Kibocsátó működését az alábbi tényezők befolyásolták. A világgazdaság alakulása 2008. óta meglehetősen kiszámíthatatlan, volatilis és nehezen előrejelezhető. A pénzügyi és gazdasági összeomlás kockázata még 2009. elején is nagyon valósnak tűnt. A gazdasági aktivitás, a kereskedelem és a beruházások egyaránt meredeken estek, az eszközárak pedig magas volatilitás mellett továbbra is hanyatlóban voltak. A kormányok világszerte a fiskális és monetáris politika extrém lazításával, és sok helyütt a pénzügyi rendszer implicit garantálásával reagáltak a kialakult válsághelyzetre. Ennek eredményeként a világgazdaság hanyatlása 2009. első felében ismét növekedésbe fordult, amit az eszközárak látványos emelkedése kísért. A kilábalás azonban egyenlőtlenül zajlik, a húzóerőt Ázsia feltörekvő országai jelentik, míg a fejlett gazdaságok többségének lassú növekedéssel kell számolnia. A legfejlettebb gazdaságok többségében ezen felül a növekedés megindulása ellenére magas maradt a munkanélküliség, ami visszafogja a fogyasztást, és a hosszabb távú növekedési potenciált is alááshatja. 2010. elején a makroökonómiai mutatók világszerte javuló konjunktúráról árulkodtak, mind az iparban, mind pedig a szolgáltatások terén határozott fellendülés volt tapasztalható. A fejlett országok többségében ugyanakkor a laza költségvetési politika a fellendülés fontos elemét képezte, 2010. során viszont komoly kételyek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy ez mely országokban és meddig lesz fenntartható. Görögország súlyos adósságválságba került, ezt követően pedig számos más, magas adósságállománnyal és alacsony növekedési potenciállal rendelkező EU tagország is likviditási problémákkal kényszerült szembe nézni a kötvénypiacon. Miután a görög válság az eurózóna egészét is veszélyeztetni kezdte, az euróövezet országai példa nélküli, 750 milliárd eurós stabilizációs csomagot hoztak létre a bajba került tagállamok megsegítésére. Ez csökkentette az azonnali államcsődök veszélyét, azonban nem jelent tartós megoldást a problémákra. A szuverén fizetőképességgel kapcsolatos kockázatok nyilvánvalóvá válását követően a fiskális lazítás és a gazdaságélénkítés helyét Európában és a világ több más országában átvette a fiskális szigorítás, ami várhatóan negatív hatással lesz a növekedés várható ütemére. Az olajár a javuló gazdasági környezetnek köszönhetően 2009. során az év eleji hordónkénti 40 dolláros szintről év végére 80 dollár közelébe emelkedett, azaz csaknem megduplázódott. Azóta az olajár jórészt a 70-90 dolláros sávon belül mozgott. Az olajárak számos árnövekedést elősegítő, és néhány erősen árcsökkentő hatású erő együttes eredményeként alakultak így. Az OPEC figyelemre méltó kvótafegyelme, a világgazdasági kilátások második negyedévtől induló lassú javulása, az olajkereslet folyamatos növekedése Ázsia feltörekvő gazdaságaiban, csakúgy, mint a pénzügyi befektetők visszatérő érdeklődése a dollárban árazott termékek iránt egyaránt hozzájárultak az olajár emelkedéséhez. A kereslet összeomlása a fejlett országokban, az ennek nyomán egekbe szökő készletek, valamint az OPEC tartalékkapacitásának jelentős növekedése – amely 2009. nagy részében meghaladta a napi 5 millió hordót – ugyanakkor fékezően hatottak az árakra. 2010. első negyedében az olajárak viszonylag magas szinten álltak, ezt követően azonban az eurózóna kilátásait és a világgazdasági növekedést érintő bizonytalanság hatására erősen csökkentek. A mexikói-öbölben történt katasztrófa hatására a szigorodó előírások és magasabb biztosítási költségek miatt várhatóan növekednek majd a mélytengeri olajtermelés költségei, amely hosszabb távon az olajárra felhajtó hatással lehet. A kereslet visszatérésében továbbra is Ázsia fejlődő országai jelentik a fő hajtóerőt, míg az OECD országokban csak nagyon lassan tér vissza a kereslet. Összességében az olajkereslet
71
az első negyedévben az IEA legfrissebb adatai szerint elérte a napi 86,0 millió hordós szintet, ami 2,0%-os növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest, ám 1,3%-kal még mindig alatta a két évvel korábbi szintnek. A finomítói árrések mind 2009-ben, mind pedig 2010. első negyedében az ötéves átlag alatt maradtak. A dízel és kerozin crack spread-ek az alacsony kereslet és a hatalmas gázolajkészletek miatt 2009 óta tartósan alacsony szinten állnak, míg a kevésbé ciklikus benzin-, és naftakereslet ellenállóbbnak bizonyult a visszaeséssel szemben, így ezek crack spread-je 2009-ben megközelítette, 2010. első negyedévében pedig kismértékben meghaladta az ötéves átlagot. A hagyományosan negatív fűtőolaj crack spread mindkét időszakban a válság előtti szint felett alakult a recesszió miatt alacsony finomítói kihasználtság eredményeképpen, 2010. első negyedében azonban átmenetileg jelentős gyengülést mutatott a finomítói karbantartási időszak következtében. A Brent-Ural különbség 2009-ben a szokásosnál alacsonyabban, átlagosan 1 dollár alatt alakult. A Brent-Ural különbség 2008-ban kezdődő drámai szűkülése egyrészt az alacsony finomítói kihasználtságra visszavezethető fűtőolaj crack spread erősödésével, másrészt az Ural-hoz hasonló magasabb kéntartalmú kőolajtípusokra irányuló OPEC vágásokkal magyarázható. Mivel az Ural magasabb fűtőolaj-kihozatalra alkalmas, így a fűtőolaj csökkenő diszkontja egyúttal az Ural diszkontját is csökkentette a könnyebb Brenttel szemben, miközben az OPEC vágások nyomán a hasonló nehezebb típusok kínálata is szűkült, tovább csökkentve a Brent-Ural különbséget. 2010. első negyedében a Brent-Ural spread jelentős átmeneti növekedést mutatott, és az év eleji nullához közeli mélypontról a negyedév végére hordónként 2,5 dollár fölé emelkedett. Ez a világszerte tapasztalható és a szokásosnál szélesebb körű finomítói karbantartásoknak köszönhetően alakult így, amely elsősorban a konverziós kapacitásokat érintette. Ennek következtében átmeneti fűtőolaj túlkínálat lépett fel, amelynek eredményeként gyengült a fűtőolaj crack spread és relatíve leértékelődött a magasabb fűtőolaj kihozatalra alkalmas Ural típus a könnyebb Brent-hez képest. Kelet-Közép-Európa kis nyitott gazdaságait súlyosan érintette a globális gazdasági válság, ami a GDP jelentős visszaesésével járt. A reálgazdaságban, elsősorban az ipari termelésben, az építőiparban és a hazai fogyasztásban az egész régióban nagy mértékben csökkent a kibocsátás. A mélypont elérését követően 2009. második negyedétől a legtöbb régiós gazdaságban a kilábalás jelei kezdtek mutatkozni a nyugati exportpiacokon kezdődő ismételt növekedésnek köszönhetően, azonban a fellendülés időzítésében és erősségében a régión belül meglehetősen nagy eltérések mutatkoztak. A befektetői bizalom lassan stabilizálódott, az államadósság refinanszírozási feltételei pedig javultak, egészen a görög válság kiéleződéséig. 2010. eddig eltelt időszakában a régió országainak kilábalását továbbra is az export szektorok vezérelték, a belső fogyasztás általában gyenge. A költségvetési hiányok csökkentése és finanszírozása a régió országai számára is komoly kihívást jelent, és továbbra is nagy a kitettség a befektetők kockázatvállalási hajlandósságának változásaira. Egy az Európai Unió kockázatosabb eszközeit érintő általános tőkekivonási hullám komoly károkat okozhatna a sérülékenyebb közép-kelet-európai gazdaságokban is, és az európai bankrendszer problémái is lefelé mutató növekedési kockázatot jelentenek. Ezen kívül egy eurózónában bekövetkező esetleges lassulás szintén negatívan hatna a régió növekedésére.
72
VII.
NYERESÉG-ELŐREJELZÉS VAGY –BECSLÉS
A Kibocsátó a jelen Alaptájékoztatóban nem tesz közzé nyereség-előrejelzést, illetve –becslést.
73
VIII.
1
VEZETŐK ÉS ALKALMAZOTTAK, TESTÜLETI TAGSÁGGAL KAPCSOLATOS GYAKORLAT
Alkalmazottak Az alábbi táblázat mutatja a MOL-csoportban alkalmazott munkavállalók létszámát 2007 és 2009 között: 2007
15.058 fő
2008
17.213 fő
2009
34.127 fő (ebből 16.304 fő INA alkalmazott)
A közelmúltban bekövetkezett akvizíciók ellenére a MOL-csoporton belüli munkavállalói létszám kezelése a működési hatékonyság fenntartását biztosítva történik. A szakszervezetek által képviselt dolgozók aránya 50% körül van a MOL-nál, 45% körül a Slovnaft-nál és 95% körül az INA-nál. A MOL-csoport vezetésének jó munkakapcsolata van a MOL és a Slovnaft dolgozóinak érdekképviseletét ellátó szakszervezetekkel. Megkezdődött az érdekképviseleti kapcsolatrendszer kidolgozása az INA munkavállalóit képviselő szakszervezetekkel is, bízva abban, hogy hamarosan hatékony együttműködést sikerül kialakítani. Ennek első mérföldköveként az INA-ban is megkötésre került a Kollektív Szerződés. A MOL-csoport egyetlen vállalatánál sem működik munkavállalói részvény program.
2
Társaságirányítás A MOL mindig is elkötelezett híve volt a legmagasabb színvonalú társaságirányítási struktúra és gyakorlat megvalósításának. A hazai elvárásoknak való megfelelés mellett igazodik a helyes társaságirányítás nemzetközi szinten is folyamatosan formálódó és fejlődő normáihoz. Ennek eredményeképpen a MOL a részvényesi érdekek szem előtt tartása mellett a Társaság tevékenységével kapcsolatos további érintettek („stakeholderek”) tágabb körének érdekeit és szempontjait is figyelembe veszi, ami elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a MOL mind a részvényesei mind a társadalom számára kivételes értékeket teremtsen.
2.1
Igazgatóság A MOL ügyvezető szerve az Igazgatóság, melynek kollektív felelősségi körébe tartozik valamennyi társasági művelet. Az Igazgatóság tevékenységében, célkitűzésében kiemelt feladatként szerepel a részvényesi érték növelése a többi érintett érdekeinek figyelembe vétele mellett; az eredményesség és hatékonyság javítása, a működés átláthatóságának, valamint a fenntartható működés biztosítása, a kockázatok kezelése, a környezetvédelem és a biztonságos munkavégzés körülményeinek garantálása. A fenti elvek és célok rávilágítanak arra a speciális és különleges kapcsolatra, amelyet az Igazgatóság a részvényesek és a vállalatvezetés, valamint a vállalat közt képvisel. Ennek a speciális szerepnek felel meg az Igazgatóság összetétele, azaz a nem alkalmazotti jogviszonyban álló igazgatók számának meghatározó többsége (8 tag). Az Igazgatóságnak az általa elfogadott (NYSE és EU ajánlásán alapuló) kritériumok és a tagok nyilatkozata alapján jelenleg 8 tagja minősül függetlennek. Az Igazgatóság, mint testület működik és hoz határozatokat.
74
Az Igazgatóság a Társaság megalapításakor, 1991-ben ügyrendben határozta meg saját működését, amelyet rendszeresen aktualizál a legjobb gyakorlat fenntartása érdekében. Az Igazgatóság tagjai:
Név Hernádi Zsolt
(1)
Mulham Al-Jarf
Megbízatás vége
1999
2014. február
Igazgatósági tag
2008
2013. április
Igazgatóság alelnöke
2000
2014. április
Igazgatósági tag
1996
2014. április
Igazgatósági tag
1999
2014. február
Igazgatósági tag
2010
2015. április
Igazgatósági tag, Pénzügyi vezérigazgató-helyettes
2007
2012. október
Igazgatósági tag, Vezérigazgató
1999
2012. október
Igazgatósági tag
2010
2015. április
Igazgatósági tag
1999
2014. február
Igazgatósági tag
2010
2015. április
Igazgatóság elnöke, vezérigazgató (1) (1)
Dr. Csányi Sándor Dr. Dobák Miklós
(2) (1)
Dr. Horváth Gábor Járai Zsigmond
(2)
Molnár József
Mosonyi György
(3)
Dr. Parragh László Iain Paterson
(3)
(2) (3)
Dr. Martin Roman (1) (2) (3)
Megbízatás kezdete
Pozíció
(1)
Elnök-
Társaságirányítási és Javadalmazási Bizottság tagja Pénzügyi és Kockázatkezelési Bizottság tagja Fenntartható Fejlődés Bizottság tagja
2.2
Az Igazgatóság bizottságai Az Igazgatóság a hatékonyságának fokozása, valamint a döntései megalapozottságának erősítése érdekében bizottságokat működtet.
szakmai
Jelenleg az Igazgatóság által létrehozott állandó bizottságok a következők: (i) a Társaságirányítási és Javadalmazási Bizottság, (ii) a Pénzügyi és Kockázatkezelési Bizottság, valamint (iii) a Fenntartható Fejlődés Bizottság. Az egyes bizottságok feladatkörét elsődlegesen saját ügyrendjük határozza meg. A bizottsági tagságokról az Igazgatóságnak kell döntenie. A bizottsági tagok többségének nem-alkalmazott és független tagnak kell lennie. Az állandó bizottságok mellett az Igazgatóság ad-hoc bizottságokat is felállíthat speciális feladatok megoldására.
2.3
Az Igazgatóság és az Ügyvezetés kapcsolata A Társaság irányítása egységes társaságirányítási elvek és gyakorlat mentén történik, amely keretében az Igazgatóság az integrált társaságirányítási felelősségének az általa létrehozott, a társaság operatív működését biztosító ügyvezető testület feladatainak, felelősségének meghatározásával, a működési és szervezeti szabályok, valamint a
75
célkitűzések, beszámoltatások és ellenőrzések egységes rendszerével (teljesítmény kontroll rendszer és üzleti kontroll rendszer) tesz eleget. Az Igazgatóság és a Társaság szervezetei közötti döntési hatásköri megosztást egy egységes dokumentum tartalmazza (Döntési Hatásköri Lista, továbbiakban „DHL”), amely biztosítja a MOL-csoport folyamatainak hatékony kialakításához és működtetéséhez szükséges legfontosabb kontroll pontokat. A DHL határozza meg az Igazgatóság által az Ügyvezetéshez delegált döntési és hatásköri jogosítványokat annak érdekében, hogy az Igazgatóság által lefektetett üzleti, EBK, etikai, kockázatkezelési és belső kontroll politikák a leghatékonyabban érvényesüljenek. A DHL strukturálása lefedi a Társaság vezetési szintjeit, azaz az I. vezetői szint jelenti az elnök-vezérigazgatót és a vezérigazgatót. A II., III. és IV. vezetői szinten helyezkednek el az üzleti és funkcionális területek vezetői és a leányvállalati felsővezetők.
2.4
Ügyvezető testület (Executive Board, a továbbiakban “EB”) Az EB egy döntés-előkészítő fórum, szerepe, hogy közvetlen kapcsolatot alakítson ki az Igazgatóság és a munkaszervezet között, és egyúttal vizsgálja és ellenőrizze az Igazgatóság elé kerülő ügyeket. Az EB előzetes álláspontokat alakít ki az Igazgatóság elé terjesztett egyes javaslatok tekintetében, valamint az EB felelős az igazgatósági határozatok végrehajtásának felügyeletéért is. Az EB ülések során minden tagnak véleménykifejtési kötelezettsége van, melyek alapján a végső döntést az elnök-vezérigazgató hozza meg. Amennyiben a vezérigazgatónak, illetve a pénzügyi vezérigazgató-helyettesnek az elnökvezérigazgatóétól eltérő véleménye van, a döntést az Igazgatóság hozhatja meg. Az EB tagjai: Név
Jelenlegi pozíció
Megbízatás kezdete
Hernádi Zsolt
Elnök- Vezérigazgató (CCEO)
2001
Mosonyi György
Vezérigazgató (GCEO)
1999
Áldott Zoltán
KutatásTermelés Ügyvezető Igazgató
2004
Horváth Ferenc
Termékelőállítás és Kereskedelem Ügyvezető Igazgató
2003
Molnár József
Pénzügyi VezérigazgatóHelyettes
2004
Simola József
Társasági Támogatás Ügyvezető Igazgató
2006
Világi Oszkár
Slovnaft vezérigazgató
2010
76
2.5
Felügyelő Bizottság A Felügyelő Bizottság a tulajdonosok megbízásából ellenőrzi a társaság ügyvezetését. A MOL Nyrt. alapszabálya szerint a Társaság Felügyelő Bizottsága maximum 9 tagból állhat, jelenleg a testület 9 főből áll. A Társasági Törvény értelmében a testületben a munkavállalói oldalt a Bizottság 1/3-ának kell képviselni, így a MOL Nyrt. Felügyelő Bizottságában 3 fő képviseli a dolgozókat, és 6 fő a tulajdonosok által megbízott külső személy. A Felügyelő Bizottság tagjai:
Név
Pozíció
Dr. Kupa Mihály Benedek Lajos
(1)
Elnök Munkavállalói képviselő
(1)
John I. Charody (1) Dr. Chikán Attila Slavomír Hatina Juhász Attila
Elnök-helyettes Munkavállalói képviselő Munkavállalói képviselő
Kohán József Prof. Lámfalussy Sándor Töröcskei István (1)
Megbízatás kezdete
Megbízatás vége
2002 2007
2012. október 2012. október
2002 2004 2002 2007
2012. október 2012. október 2012. október 2012. október
2009
2012. október
1999 2010
2012. október 2015. április
Audit Bizottság tagja
2.6
Audit Bizottság 2006-ban a közgyűlés Audit Bizottságot választott a Felügyelő Bizottság független tagjai közül. Az Audit Bizottság megerősíti a Társaság pénzügyi és számviteli politikája feletti független kontrolt.
2.7
Igazgatóság tagjai 1.
Hernádi Zsolt (50) Az Igazgatóság elnöke 2000. július 7-től, elnök-vezérigazgató 2001. június 11től, az Igazgatóság tagja 1999. február 24-től. Tagja az Igazgatóság Társaságirányítási és Javadalmazási Bizottságának. 1989 és 1994 között számos pozíciót töltött be a Kereskedelmi és Hitelbank Rt.ben, 1992-től 1994-ig a pénzintézet vezérigazgató-helyettese. A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. vezérigazgatója 1994 és 2001 között, 1994 és 2002 között tagja az igazgatóságnak. 1995 és 2001 között a Magyar Bankszövetség elnökségének tagja, 2001-től tagja a European Round Table of Industrialists szakmai szervezetnek. 2009 szeptemberétől a Budapesti Corvinus Egyetem díszpolgára.
2.
Dr. Csányi Sándor (57) Az Igazgatóság tagja 2000. október 20-tól, alelnöke 2001-től. Az Igazgatóság Társaságirányítási és Javadalmazási Bizottságának elnöke.
77
A pénzügy szakos közgazda, egyetemi doktor, okleveles árszakértő, bejegyzett könyvvizsgáló első munkahelye a Pénzügyminisztérium volt. Dolgozott a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban, valamint a Magyar Hitelbanknál. 1989-től 1992-ig a Kereskedelmi és Hitelbank vezérigazgatóhelyettese, 1992-től az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (OTP Bank Nyrt.) elnök-vezérigazgatója. A 2006. április 28-i közgyűlés újabb öt évre megerősítette az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatói posztján. Tagja az egyik legjelentősebb nemzetközi kártyatársaság, a MasterCard európai igazgatóságának, társelnöke a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) tagja a Magyar Bankszövetség elnökségének. Felügyelőbizottsági elnök az OTP Bank leányvállalatánál, a bulgáriai DSK Banknál. 2004-től a Nyugat-Magyarországi Egyetem címzetes egyetemi tanára. Dr. Csányi Sándor tagja a Cégvezetők Nemzetközi Társaságának és a Banki Tanulmányok Nemzetközi Intézetének. 3.
Mulham Al-Jarf (40) Az Igazgatóság tagja 2008. április 24-tól. Tagja az Igazgatóság Társaságirányítási és Javadalmazási Bizottságának. Az Egyesült Államokban szerzett nemzetközi üzleti és pénzügyi diplomát, valamint az Angol és Walesi Ügyvédi Kamara tagja. 2004-óta az Oman Oil Company vezérigazgató helyettese. A következő vállalatok igazgatóságának tagja: Sohar Aluminium Co LLC, Oman Arab Bank SAOC, Oman Oil Marketing Co SAOG., és a Takamul Investments SAOC. Az Oman Gas Company-nál, az ománi Olaj- és gázipari Minisztériumnál és Telekommunikációs vállalatnál szerzett munka tapasztalatot. Omani állampolgár.
4.
Dr. Dobák Miklós (55) Az Igazgatóság tagja 1996. május 29-től. Az Igazgatóság Pénzügyi és Kockázatkezelési Bizottságának elnöke. A közgazdaságtudományok kandidátusa, a Corvinus Egyetem Vezetéstudományi Intézetének igazgatója, a Vezetés és Szervezés Tanszék tanszékvezető professzora. A Horváth & Partners tanácsadó cég nemzetközi partnere.
5.
Dr. Horváth Gábor (54) Az Igazgatóság tagja 1999. február 24-től. Tagja az Igazgatóság Társaságirányítási és Javadalmazási Bizottságának. 1990 óta önálló ügyvédi irodát vezet. Fő tevékenysége a társasági jog, a vállalati pénzügyi jog és a vállalatszervezési jog. Az OTP Bank Nyrt. Felügyelő Bizottságának alelnöke és Audit Bizottságának elnöke.
6.
Járai Zsigmond (59) Az Igazgatóság tagja 2010. április 29-től. Tagja az Igazgatóság Pénzügyi és Kockázatkezelési Bizottságának.
78
1976-1986 között az Állami Fejlesztési Bankban különböző vezető pozíciókat töltött be. Közben 1977-78-ban Mongóliában a Vízellátási Minisztérium konzulense. A Budapest Bank Rt-ben főosztályvezető, majd vezérigazgatóhelyettes 1987 és 1989 között. 1989-90-ben a Pénzügyminisztériumban miniszter-helyettes, valamint a Bankfelügyelet vezetője. Az 1990-92-es években a Londoni James Capel & Co-nál Kelet-Európai igazgató. 1993-tól 1995-ig ügyvezető igazgató a Samuel Montagu Financial Consultant and Securities Company-nél. 1995 és 1998 között az ABN AMRO Bank Rt. (korábban a Magyar Hitel Bank Rt.) vezérigazgatója, később elnök-vezérigazgatója. Közben 1996-tól 1998-ig a Budapesti Értéktőzsde elnöke. Pénzügyminiszter 1998 és 2000 között, majd a Magyar Nemzeti Bank elnöke 2001-től 2007-ig. 2007-től a CIG Pannonia Életbiztosító Zrt. Felügyelő Bizottságának elnöke, alapító tagja. 7.
Molnár József (54) Az Igazgatóság tagja 2007. október 12-től. Pénzügyi vezérigazgató helyettes 2004. szeptember 3-tól. 1978 és 2001 között a BorsodChem Rt.-nél töltött be különböző pozíciókat. 1982 és 1987 között az Árosztály vezetője, 1987 és 1991 között a Közgazdasági Főosztály vezetője. 1991-től 2001-ig a BorsodChem Rt. gazdasági vezérigazgató-helyetteseként közreműködött a vállalat válságkezelésében és reorganizációjában, majd ezt követően a társaság jövőképének kidolgozásában és privatizációjában. Kulcsszerepet játszott a BorsodChem részvények tőzsdei bevezetésében. 2001-től a TVK vezérigazgatói tisztét töltötte be. 2003-tól a MOL-csoport tervezés-kontrolling igazgatója volt a 2004-es pénzügyi vezérigazgató-helyettesi kinevezéséig. A Slovnaft, a.s. Igazgatóságának 2004 és 2008 között, a TVK Rt. Igazgatóságának pedig 2001. április 20-a óta tagja.
8.
Mosonyi György (61) A Társaság vezérigazgatója, az Igazgatóság tagja 1999. július 19-től. Az Igazgatóság Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke. A TVK Rt. Igazgatóságának elnöke. 1974-től a Shell International Petroleum Co. magyarországi képviseletének munkatársa, 1986-tól kereskedelmi igazgatója. 1991-ben a londoni Shellközpontban dolgozott. 1992-től 1993-ig a Shell-Interag Kft. ügyvezető igazgatója. 1994 és 1999 között a Shell Hungary Rt. elnök-vezérigazgatója. Közben 1997-ben a közép- és kelet-európai régió elnöke, 1998-ban egyúttal a Shell Csehország vezérigazgatója is. A Joint Venture Szövetség tiszteletbeli elnöke, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke.
9.
Dr. Parragh László (48) Az Igazgatóság tagja 2010. április 29-től. Tagja a Fenntartható Fejlődés Bizottságnak.
79
1989-től a Parragh Kereskedelmi és Holding Rt. elnöke. 1993-tól az MGYOSZ elnökségi tagja, majd 1994-2000 között alelnöke. A Miniszterelnök gazdasági tanácsadó testületének tagja 1998-tól 2002-ig. 2000-től a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, valamint 2002-2003 között a KA-VOSZ Rt. elnöke. Igazgatósági tagságok 2002-től: MEHIB Zrt, EXIM Bank Zrt, GYSEV Zrt. 2003tól a KA-VOSZ Zrt. Felügyelő Bizottságának elnöke, valamint a GYSEV Rt. alelnöke. 2009-től a KAVOSZ Garantiqa elnöke és a Gazdasági és Szociális Tanács soros elnöke. 2009-től a Budapesti Gazdasági Főiskola címzetes főiskolai tanára és Nyugat-Magyarországi Egyetem címzetes egyetemi tanára. 10.
Iain Paterson (63) Az Igazgatóság tagja 1999. február 24-től. Tagja az Igazgatóság Pénzügyi és Kockázatkezelési Bizottságának. Tagja a Fenntartható Fejlődés Bizottságnak. 1970-től a British Petroleum Plc-nél töltött be különböző pozíciókat NagyBritanniában, az USA-ban és a Közel-Keleten. 1984 és 1998 között az Enterprise Oil Plc-nél dolgozott, 1991-től a nemzetközi tevékenységekért felelős igazgatósági tagként. Jelenleg a Hunting Plc igazgatója, valamint az ITE Group Plc, az AnTech Limited és a Plebble Loyalty Limited elnöke. Brit állampolgár.
11.
Dr. Martin Roman (41) Az Igazgatóság tagja 2010. április 29-től. Tagja az Igazgatóság Társaságirányítási és Javadalmazási Bizottságának. 1993-ban a Wolf Bergstrasse ČR s.r.o. kereskedelmi igazgatója, majd 1994-től 1999-ig a Janka Radotín, a.s vezérigazgatója, valamint az amerikai LENNOX 1998-as stratégiai partnerként történő belépését követően az Igazgatóság elnöke. 2000-2004 között a ŠKODA HOLDING a.s elnök-vezérigazgatója, ezt követően 2004-től a ČEZ, a.s Igazgatóságának elnöke, egyben a társaság vezérigazgatója.
2.8
Felügyelő Bizottság tagjai 1.
Dr. Kupa Mihály (69) A Felügyelő Bizottság elnöke 2002. október 11-től. Az Audit Bizottság elnöke, részt vesz az Igazgatóság és a Pénzügyi és Kockázatkezelési Bizottság munkájában. 1969 és 1975 között a Statisztikai Hivatalban, 1975 és 1984 között a Pénzügykutató Intézetben, 1984 és 1990 között a Pénzügyminisztériumban töltött be különböző vezető funkciókat. 1990-től 1993-ig pénzügyminiszter. 1992-től 1993-ig az EBRD Kormányzótanácsának alelnöke, 1993-ban a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap Kormányzótanácsának elnöke. 1991-től, majd 1998-tól független parlamenti képviselő. A Nemzeti Színház Zrt. Felügyelő Bizottságának elnöke.
2.
Dr. Chikán Attila (66)
80
A Felügyelő Bizottság tagja 2004. április 30-tól, a Felügyelő Bizottság elnökhelyettese 2005. december 5-től. Az Audit Bizottság tagja. 1968 óta a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen (2004-től Budapesti Corvinus Egyetem) dolgozik. 1989-től 1998-ig a BKÁE Vállalatgazdaságtan Tanszék vezetője. 1998-1999-ben gazdasági miniszter. 2000-től 2003-ig a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem rektora. A Magyar Tudományos Akadémia doktora. Jelenleg számos funkciót tölt be hazai és nemzetközi szakmai szervezetekben, több nemzetközi gazdasági folyóirat szerkesztőbizottságának tagja. A Richter Gedeon Nyrt. Felügyelő Bizottságának elnöke. 3.
Benedek Lajos (38) A Felügyelő Bizottság munkavállalói képviseletet ellátó tagja 2007. október 12től. 1996-ban csatlakozott a Társasághoz. A teljes időszak alatt a Kutatás-Termelés Divízió szervezetében töltött be különböző pozíciókat, 2009 óta a Tároló- és Technológiai Tervezés szervezet vezetője. A MOL-Bányász szakszervezet és az Üzemi Tanács tagja.
4.
John I. Charody (83) A Felügyelő Bizottság tagja 2002. október 11-től. Az Audit Bizottság tagja. 1953 és 1956 között a Kőolajkutató és Feltáró Vállalat Geofizikai Kutatóintézetében dolgozott. 1956 után Ausztráliában vezető pozíciót töltött be a Bridge Oil Ltd., Aurora Minerals, Project Mining, valamint több tőzsdén jegyzett olaj és bányász társaságnál. Winton Enterprises Pty.Ltd. és a Galina Investment nemzetközi tanácsadó cégek elnök-vezérigazgatója. Charody úr 1971-től az Ausztrál Igazgatók Intézetének, 1967-től az Ausztrál Vezetési Intézetének tagja, békebíró 1972 óta. 1973-ban az angol királynő kitüntetettje (Member of British Empire) Ausztráliáért tett szolgálatáért. 1990 után az Ausztrál Szövetségi Kormány Budapestre akkreditált, a régió kapcsolataiért felelős kereskedelmi minisztere 12 országban. 1997-ben a magyar köztársasági elnök az ausztrál-magyar pénzügyi kapcsolatok fejlesztése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként a Magyar Köztársaság Tiszti Keresztjét adományozta neki. A Pick Rt. igazgatósági tagja. A Csányi Alapítvány kuratóriumi igazgatósági tagja. Az MFB Invest Zrt. tanácsadója.
5.
Slavomír Hatina (63) A Felügyelő Bizottság tagja 2002. október 11-től. 1970-től dolgozik a Slovnaftnál, ahol különböző vezetői pozíciókat tölt be. 1994 és 2001 decembere között a társaság vezérigazgatója (1994-től 1998-ig vezérigazgató, 1998-tól 2001-ig elnök), 1994-től 2005 februárjáig a társaság Igazgatóságának elnöke. A Szlovák Műszaki Egyetem 2001-ben tiszteletbeli doktori címet adományozott számára. A Slovintegra a.s. Igazgatóságának elnöke. Hatina úr szlovák állampolgár.
6.
Juhász Attila (46)
81
A Felügyelő Bizottság munkavállalói képviseletet ellátó tagja 2007. október 12től. 1986-ban csatlakozott a Társasághoz. A teljes időszak alatt a Kutatás-Termelés Dívizió szervezetében töltött be különböző pozíciókat. A MOL-Bányász Szakszervezet Kiskunhalasi Alapszervezetének elnöke és megalakulása óta az Üzemi Tanács tagja volt. A jelenlegi Üzemi Tanács munkájában megfigyelőként vesz részt. 7.
Kohán József (58) A Felügyelő Bizottság munkavállalói képviseletet ellátó tagja 2009. május 1-től. Vegyészmérnökként 1977-ben csatlakozott a Társasághoz, illetve annak jogelődjéhez. A Termékelőállítás területén töltött be különböző pozíciókat. 1998 óta a Downstream Fejlesztés szervezetben finomító fejlesztési projektek előkészítésében vesz részt. Számos szakmai publikációja jelent meg, a Magyar Kémikusok Egyesületének tagja. A MOL Nyrt. Olajipari Szakszervezet tagja.
8.
Dr. Lámfalussy Sándor (81) A Felügyelő Bizottság tagja 1999. február 24 óta. 1955 és 1975 között a Banque de Bruxelles-nél dolgozott, kezdetben közgazdászként, majd a fenti időszak második részében, mint az igazgatóság tagja, később az igazgatótanács elnöke. Az un. kutatóév során az 1961-62-es tanévet vendégprofesszorként a Yale Egyetemen töltötte. 1976-ban a Nemzetközi Fizetések Bankjához csatlakozott, ahol az ügyvezetés tagjaként és gazdasági tanácsadóként dolgozott, majd 1984 és 1993 között a bank vezérigazgatója volt. 1994 és 1997 júliusa között az Európai Monetáris Intézet, az Európai Központi Bank elődjének elnöke. 2000-2001-ben az Európai Értékpapírpiacok Szabályozásával Foglalkozó Bölcs Emberek Tanácsa elnöke, amelynek ajánlásait az Európai Tanács elfogadta és ezeket jelenleg is alkalmazzák. Jelenleg a Belga Kormány egyik tanácsadó bizottságának elnöke, amely a pénzügyi rendszer krízis ellenállási képességének javításával foglalkozik. .Szakmai pályafutása során mindvégig oktatott a Louvain-i Katolikus Egyetemen (Belgium), amelynek jelenleg nyugalmazott professzora. Belga állampolgár.
9.
Töröcskei István (61) A Felügyelő Bizottság tagja 2010. április 29-től. 1973 és 1989 között a következő bankokban töltött be pozíciókat: Magyar Nemzeti Bank, HIB London. 1989-1991-ig a Magyar Hitelbank Zrt. ügyvezető igazgatója, 1991-1992-ig a Kultúrbank Zrt. elnöke. 1992-1994 között a Magyar Hitelbank Zrt. vezérigazgatója, majd elnök-vezérigazgatója. 1995-től 1997-ig az Interbanka Prága elnöke, valamint eközben a T and T Zrt. tanácsadója. 1997-től 2007-ig az Equilor Befektetési Zrt. vezérigazgatója, majd 2007-től újra a T and T Zrt. tanácsadója. A Hír Tv és a Gresco Zrt. Felügyelő Bizottságának elnöke, valamint a PannErgy Nyrt., a Pro-Aurum Zrt., Széchenyi Hitelszövetkezet és a Pannon Kereskedelmi Bank Zrt. Igazgatóságának tagja.
2.9
INA
82
A részvényesi megállapodás a MOL és a Horvát Köztársaság között 2009. júniusában történt megkötését követően és az INA 2009. június 10-én tartott közgyűlésén hozott határozatoknak megfelelően új társaságirányító struktúrát alakítottak ki az INA számára. Az INA Alapító Okirata az intézkedési jogok és felelősségek kijelölését definiálja a közgyűlés, a felügyelőbizottság és az igazgatótanács között. Ezeken a testületeken kívül felállították az INA ügyvezető testületét is, amely tanácsadó és konzultatív testület az ügyvezető igazgatók számára operatív kérdésekben. Az INA DHL definiálja a döntéshozási jogosultság az Igazgatótanács által az INA vezetői részére történő delegálásának módját. A DHL „Konzultációs folyamatot” definiál, ami azt jelenti, hogy specifikus döntéseket a megfelelő MOL egységek, vezetők és döntéshozó testületek szakmai támogatásával hozhatnak meg az INA megfelelő döntéshozói.
83
IX. ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG A Kibocsátó igazgatási, irányítási és felügyelő szerveiben tisztséget betöltő személyek által a Kibocsátó számára végzett feladatok, és e személyek magánérdekei vagy más feladatai között a Kibocsátó tudomása szerint nem áll fenn összeférhetetlenség.
84
X. A KIBOCSÁTÓ TULAJDONOSI SZERKEZETE 1
Részvényesi struktúra A MOL 104.518.484 db „A” és 578 db „C” sorozatú törzsrészvénnyel, valamint 1 db „B” sorozatú, szavazatelsőbbségi részvénnyel rendelkezik, melynek tulajdonosa a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Valamennyi részvény teljes mértékig be van fizetve. A MOL részvényeit a Budapesti és a Varsói Értéktőzsdén jegyzik. A nemzetközi tőkepiacokon a Luxemburgi Értéktőzsde, a londoni elektronikus tőzsde és az International Order Book forgalmazza a Kibocsátó DR-jait. A MOL részvényesi struktúrája a következő (2010. március 31-i nyilvános adatok alapján): Külföldi befektetők (főleg intézményi)
26,4%
Surgutneftegas OJSC
21,2%
OmanOil (Budapest) Limited
7,0%
CEZ MH B.V.
7,3%
Magnolia Finance Limited
5,7%
ING Bank N.V.
5,0%
Crescent Petroleum
3,0%
Dana Gas PJSC
3,0%
OTP Bank Nyrt.
6,2%
MFB Invest Zrt.
1,2%
Hazai intézményi befektetők
4,1%
Hazai magánszemély befektetők
2,6%
MOL Nyrt. (saját részvények)
7,1% 100,0%
A MOL-nak hozzávetőleg 400 belföldi intézményi befektetője van, melyek közül egyiknek sincs a birtokában 5%-nál több MOL részvény. 2009. május 18-án a Crescent Petroleum és a Dana Gas bejelentette, hogy mindkettőjük szavazati joga 3-3%-ra emelkedett. Mivel összehangoltan eljáró személyek így együttes szavazati joguk 6%-ot tesz ki. A MOL-nak a részvénykönyvében szereplő tulajdonosi struktúrája eltér a fenti adatoktól, tekintettel arra, hogy a Hivatal nem bocsátotta ki a befolyásszerzés tudomásulvételét tartalmazó igazolást, a Surgutneftegas nincs bejegyezve a részvénykönyvbe. A részvénynyilvántartásba történő bejegyzés nem kötelező, a részvényes a részvénytársasággal szemben részvényesi jogait azonban csak akkor gyakorolhatja, ha a részvényest a részvénykönyvbe bejegyezték.
85
Az Alapszabály szerint egyetlen részvényes vagy részvényesi csoport sem gyakorolhat 10%-ot meghaladó szavazati jogot a MOL-ban.
2
Opciós jogok / Részvénykölcsönzések / Swap-megállapodások A MOL és az ING Bank N.V. (ING) részvény opciós szerződést kötött 2010. március 11-én, melynek eredményeként az ING, a tulajdonában levő 5.220.000 darab „A” sorozatú MOL törzsrészvény vonatkozásában európai típusú eladási opció, a MOL pedig amerikai típusú vételi opció jogosultjává vált. Mindkét opció lejárata 1 év. A vételi és eladási opció lehívási ára egyaránt 75,3628 euró részvényenként. A MOL és az OTP Bank Nyrt. (OTP) között 2007. június 21-én megkötött részvénykölcsönzési megállapodás keretében az OTP-nek kölcsönadott „A” sorozatú MOL törzsrészvény száma 2010. március 31-én 371.301 darab volt. 2009. április 16-án a MOL és az OTP részvénycsere és részvényswap megállapodást kötött, amely alapján a MOL 24.000.000 db OTP törzsrészvény ellenében 5.010.501 db MOL „A” sorozatú törzsrészvényt ruházott át az OTP részére. A részvényswap megállapodás lejárata 2012. július 11., mely időpontig bármelyik fél kezdeményezheti az ügylet pénzbeli vagy fizikai elszámolását. 2007. július 2-án a MOL szerződést írt alá az MFB Invest Zrt.-vel (MFB) maximum 10.933.000 db sajátrészvény kölcsönadásáról. 2010. március 31-én az MFB tulajdonában 1.273.271 db „A” sorozatú MOL törzsrészvény volt a kölcsönügylet kapcsán. 2007. decemberében a CEZ 7.677.285 db „A” sorozatú MOL törzsrészvényt vásárolt a MOL-tól és 2009. október 9-én új opciós szerződést kötöttek 7.677.285 „A” sorozatú MOL törzsrészvényre vonatkozóan, mely alapján a MOL a vételi opciót 2014. január 23-ig bármikor gyakorolhatja. Az új opció lehívási ára 20.000.- Ft euró egyenértéke. 2006. március 13-án a MOL részvény adásvételi szerződést írt alá 6.007.479 db „A” sorozatú MOL törzsrészvény eladásáról a Jersey-ben bejegyzett Magnolia Finance Limited (Magnolia) cégnek, mely ezáltal 5,58% részesedést szerzett a MOL-ban. A Magnolia 610 millió euró értékű, lejárat nélküli, átváltható értékpapírt („Átváltható Értékpapírok”) értékesített az Amerikai Egyesült Államokon, Japánon, Jersey-n, Kanadán, Magyarországon és Lengyelországon kívüli nemzetközi pénzügyi befektetők részére, amelyek 2011. március 20-a és 2016. március 12-e között („Átváltási Időszak”) „A” sorozatú MOL törzsrészvényekre válthatók át. Az Átváltható Értékpapírok kibocsátása névértéken történt, az első tíz évben utánuk fizetendő éves kamat mértéke 4,00%, értékesítésükre 26.670 forint/részvény átváltási árfolyam figyelembevételével került sor. A MOL a saját részvények értékesítésével egyidejűleg egy részvényswap szerződést kötött a Magnolia-val, amely alapján a MOL-t az opciós jog gyakorlását megelőző meghatározott időszak forgalommal súlyozott átlagárán vételi jog illeti meg az összes vagy egyes MOL törzsrészvényekre, bizonyos korlátozott esetekben. Továbbá, amennyiben az Átváltható Értékpapírok tulajdonosai a fenti időszak alatt nem vagy nem teljes mértékben élnek átváltási jogukkal, az Átváltási Időszak végén, majd ezt követően negyedévenként, a MOL jogosult egy vételi opción keresztül az átváltásra nem kerülő törzsrészvények megvásárlására. Amennyiben a Magnolia 2016. után az Átváltható Értékpapírok bevonásáról dönt és a MOL törzsrészvények bevonáskori piaci ára 101,54 EUR/részvénynél alacsonyabb lesz, a MOL megtéríti a különbözetet. A MOL nem rendelkezik semmiféle közvetlen vagy közvetett érdekeltséggel a Magnolia alaptőkéjében és nincs ellenőrzési joga felette, de konszolidálja a Magnolia-t az IFRS
86
Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Szabványoknak való megfelelés céljából a SIC 12 – „Konszolidálás: Különleges célú jogi személyek” – speciális számviteli szabványok értelmezésével összhangban.
87
XI. KIBOCSÁTÓ ESZKÖZEIRE, FORRÁSAIRA ÉS EREDMÉNYÉRE VONATKOZÓ PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK A Kibocsátó 2007-2009 évi IFRS szerint készítet, konszolidált, auditált, éves beszámolói illetve 2010. I. negyedévi jelentése megtekinthetőek a Kibocsátó és a BÉT honlapján.
88
XII. 1
HATÓSÁGI- ÉS BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK
Európai Bizottsági vizsgálat a paraffin-kartell tevékenységgel kapcsolatban Az Európai Bizottság az európai paraffin gyártók és kereskedők feltételezett kartell tevékenysége miatt 2005. áprilisában vizsgálatot indított. A vizsgálat Európa szerte mintegy 10 jelentős paraffin előállítót és kereskedőt érintett. Az ügyben 2008. októberében született döntés, amely megállapította, hogy a társaságok összehangolták kereskedelmi tevékenységüket az európai (Európai Gazdasági Térség) paraffin piacon és folyamatos jogellenes kartellben vettek részt. A MOL esetében a Bizottság 23,7 millió EUR bírságot szabott ki, amelyet a társaság 2009. elején megfizetett. Az Európai Bizottság döntésének következményeképpen a paraffin vásárlók kártérítést követelhetnek a paraffin kartellben részt vevő gyártóktól és kereskedőktől, így a MOL-tól is. Jelenleg az Európai Bizottság döntése ellen eljárás folyik az Európai Bíróság előtt, ezért az ügy jelenlegi szakaszában a MOL nincs abban a helyzetben, hogy bármilyen jogi vagy pénzügyi becsléssel éljen a potenciális igényekről.
2
OJSC Surgutneftegas („Surgutneftegas”) által indított eljárások A Surgutneftegas a MOL „A” sorozatú törzsrészvényeinek 21,2%-át szerezte meg 2009. áprilisában. Az ekkor hatályban lévő, a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény rendelkezései szerint az engedélyes földgázipari vállalkozásokban befolyást szerző fél a befolyásszerzést köteles bejelenteni a Magyar Energia Hivatalnak (Hivatal), amennyiben befolyása az ötszázalékos mértéket eléri, vagy meghaladja; a Hivatal pedig a befolyásszerzés tudomásulvételét visszaigazolja. Tekintettel arra, hogy a Hivatal nem bocsátotta ki a befolyásszerzés tudomásulvételét tartalmazó igazolást, a MOL Igazgatósága a Surgutneftegas részvénykönyvi bejegyzését megtagadó határozatot hozott (2009. Évi Határozat). A részvénykönyvi bejegyzés hiányában a Surgutneftegas nem vehetett részt a MOL 2009. április 23-án tartott éves rendes közgyűlésén (2009. Évi Közgyűlés) és a 2010. április 29-én tartott éves rendes közgyűlésén (2010. Évi Közgyűlés). Három peres eljárás van folyamatban, amelyet a Surgutneftegas indított a Fővárosi Bíróság előtt a MOL ellen. Az első peres eljárásban a Surgutneftegas a MOL Igazgatóság 2009. Évi Határozatának hatályon kívül helyezését kéri a bíróságtól, amelyben az Igazgatóság a Surgutneftegas részvénykönyvbe történő bejegyzését a részesedésszerzés Hivatal általi tudomásulvétele hiányában megtagadta. A per első tárgyalását 2009. november 11-én, következő tárgyalását 2010. május 7-én tartotta a bíróság. A per 2010. július 1-én tartott tárgyalási határnapján a bíróság a tárgyalást berekesztette. Ezt követően a 2010. július 9-én kihirdetett első fokú ítéletében bíróság a Surgutneftegas keresetét elutasította. A második peres eljárásban a Surgutneftegas elsődleges kereseti kérelmében a 2009. Évi Közgyűlésen meghozott összes határozat hatályon kívül helyezését, másodlagos kereseti kérelmében pedig ugyanazon közgyűlés MOL Alapszabályának módosításáról rendelkező egyes határozatainak hatályon kívül helyezését kéri. A per első tárgyalását 2009. november 13án, következő tárgyalását 2010. május 7-én tartotta a bíróság, amely tárgyalásokon az ügyet annak érdemében nem vizsgálta. A 2010. július 1-jén megtartott érdemi tárgyalást követően a bíróság az ügy elsőfokú tárgyalásának következő határnapját 2010. november 5-ére tűzte ki.
89
A harmadik peres eljárásban a Surgutneftegas a MOL Igazgatóság 2010. április 20-án meghozott azon határozatának (2010. Évi Határozat) hatályon kívül helyezését kéri a bíróságtól, amelyben az Igazgatóság a Surgutneftegas részvénykönyvbe történő bejegyzését a részesedésszerzés Hivatal általi tudomásulvétele hiányában megtagadta. A per első tárgyalását 2010. december 3-ára tűzte ki a bíróság. A fent bemutatott jogviták eredménye valószínűleg nem lesz lényeges pénzügyi kihatással a MOL-csoportra.
3
A Gazdasági Versenyhivatal vizsgálata 2010. május 11-én hivatalból indított eljárást a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), amelynek célja annak vizsgálata, hogy a MOL által 2006. január 1-je óta alkalmazott nagykereskedelmi üzemanyag árak túlzottan magasnak minősülnek-e, amelynek érezhető hatása lehetett az üzemanyag kiskereskedelmi árakra. A GVH álláspontja szerint az üzemanyag árat számos objektív tényező alakítja (pl. nyersolaj világpiaci ára, árfolyamváltozás, adó tartalom változása stb.), a vizsgálat célja annak kiderítése, hogy a MOL Nyrt. alkalmazott-e indokolatlan árképzési elemeket piaci erőfölényére alapozva. A vizsgálat maximális időtartama 18 hónap lehet, kimenetele jelen fázisban bizonytalan. Érdemes megemlíteni, hogy a GVH már vizsgálta a MOL Nyrt. árképzését egy korábbi eljárásban, amely jogsértés hiányában az eljárás megszüntetésével zárult és kimondta, hogy a MOL Nyrt. árképzése a vizsgált időszakban megfelelő volt.
4
A Szlovák Köztársaság Versenyhatósága által indított eljárás A Szlovák Köztársaság Monopólium Ellenes Hivatalának Piaci Erőfölénnyel Való Visszaélés Osztálya 2005. november 21-i dátummal kelt levelében értesítette a Slovnaft a.s.-t (Slovnaft), hogy hivatali eljárást kezdeményez a társasággal szemben a 136/2001. számú Versenytörvény előírásainak megsértése miatt. Az eljárás magában foglalja a Slovnaft árképzési és engedmény politikájának áttekintését a benzin és gázolaj értékesítések vonatkozásában. A Hivatal meghosszabbított eljárási határidő alatt, 2006. december 22-én hozta meg 2006/DZ/2/1/140. számú határozatát, melyben megállapította, hogy a Slovnaft visszaélt gazdasági erőfölényével az érintett dízel olaj és motorbenzin nagykereskedelmi piacán, és 300.000.000 SKK (EUR 9.958.175) pénzbírságot szabott ki. 2008. januárjában a Slovnaft a.s. keresetet nyújtott be a Pozsonyi Kerületi Bíróságra a Szlovák Köztársaság Versenyhatóságának döntése ellen, felülvizsgálatot kérve mind a döntés, mind az eljárás törvényességét illetően. 2008. március 20-án a Pozsonyi Kerületi Bíróság a Slovnaft javára döntött, és az érdemi döntés meghozataláig felfüggesztette a Slovnaft 300 millió SKK pénzbírság fizetési kötelezettségét. Ennek eredményeképpen a Versenyhatóság a már megfizetett bírság teljes összegét visszautalta a Slovnaft-nak 2008. április 8-án. A Pozsonyi Kerületi Bíróság a 2009. december 15-én tartott utolsó tárgyalásán megsemmisítette a Versenyhatóság első és másodfokú döntését, és a Versenyhatóságot az ügy felülvizsgálatára kötelezte. Az ítélet több jogsértést talált a Versenyhatóság eljárásában, és megállapította, hogy a Slovnaft által elkövetett állítólagos versenyjogsértéssel összehasonlítva a kiszabott bírság túlzó, helytelen és aránytalan. A Versenyhatóság köteles új határozatot hozni a kiszabott bírság mértékével kapcsolatban a Pozsonyi Kerületi Bíróság iránymutatásainak és megállapításainak megfelelően.
90
5
Mende-Rossi/Ashford Technologies Corporation A Slovnaft ellen a „Mende-Rossi”, Mendelejevsk, Tatár Köztársaságban lévő cég által az Orosz Föderáció Kereskedelmi és Ipari Kamaránál működő Nemzetközi Kereskedelmi Döntőbíróságnál kezdeményezett eljárás során az orosz választott bíróság 1996. áprilisában kelt határozatában 15.7 millió USD, ezen felül 9 millió USD összegre. 1994. június 24-től a pénzügyi teljesítés napjáig terjedő időszakra jutó évi 16%-os összegű késedelmi kamat és perköltség megfizetésére kötelezte a Slovnaftot állítólagos kőolajszállítások ellenértékének elmaradása miatt. A szlovákiai végrehajtás megkísérlését követően a Mende-Rossi cég 1997-ben Ausztriában is kérte a választottbírósági határozat végrehajtását. Miután mindkét országban jogerős elutasító határozat született, a cég 2005-ben a Cseh Köztársaságban is eljárást indított a határozat végrehajtásának érdekében. A cseh eljárás jelenleg is folyamatban van. Az ügy kimenetele nem jelezhető előre.
6
Végrehajtási eljárás a Cseh Köztársaságban: 2009. február 24-i Prágai Városi Bíróság döntésében helybenhagyta az elsőfokú bíróság 2005. szeptemberében meghozott ítéletét, amely következtében az Orosz Választottbíróság döntése végrehajtható. Ezzel egyidejűleg azonban a Slovnaft egy párhuzamos eljárást is megindított a Cseh Köztársaságban, azzal a céllal, hogy elkerülje a végrehajtást. A Slovnaftnak nincs a Cseh Köztársaság területén található ingó vagy ingatlan tulajdona, sem társasági részesedése, azonban végrehajtás vezethető a Slovnaft cseh vevőivel szemben fennálló követeléseire. A Cseh Köztársaságban a következő eljárások vannak folyamatban: (i)
2005. október 12-én a Slovnaft az Ashford Technologies Corporation ellen nyújtotta be kereseti kérelmét (erre a társaságra került átruházásra a Mende-Rossi követelése) annak érdekében, hogy szüntesse meg az Orosz Választottbíróság döntésének végrehajtását. Az igény elbírálása még folyamatban van.
(ii)
2009. május 29-én a Slovnaft rendkívüli perorvoslati kérelmet nyújtott be (Dovolanie) a Cseh Köztársaság Legfelső Bíróságához a Prágai Városi Bíróság 2009. február 24-én meghozott, a Slovnaft tulajdonára történő végrehatást elrendelő döntése ellen.
(iii)
Bírósági eljárás van folyamatban továbbá a Slovnaft és a MOLTRADE Mineralipmex Zrt. között 2006-ban született szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt, amely szerződés a Slovnaft Česká republika, spol. S.r.o.-ban fennálló tulajdoni részesedés átruházásáról szól. A bírósági eljárás felei az Ashford és a MOLTRADE Mineralipmex Zrt.
91
XIII.
LÉNYEGES SZERZŐDÉSEK
A Kibocsátónak nincsen tudomása olyan jelentős szerződésről, amely a szokásos üzleti tevékenységén kívül esne, és amely a MOL-csoport bármely tagjánál olyan kötelezettséget eredményezne, amely jelentősen befolyásolná azon képességét, hogy az általa kibocsátott Kötvények tulajdonosai felé ezen Kötvényekben foglalt kötelezettségeit teljesítse.
92
XIV.
MEGTEKINTHETŐ, HIVATKOZÁSSAL BEÉPÍTETT DOKUMENTUMOK
A következő az alábbiakban felsorolt dokumentumok, már korábban közzétett, vagy jelen Alaptájékoztató közzétételével megegyező időpontban közzétett dokumentumok, vagy a Felügyelet részére benyújtott dokumentumok a jelen Alaptájékoztató részét képező dokumentumoknak tekintendőek. A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság egységes szerkezetbe foglalt hatályos alapszabálya; MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaságnak az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok alapján elkészített konszolidált, auditált pénzügyi beszámolója, 2007. december 31-i fordulónappal; MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaságnak az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok alapján elkészített pénzügyi konszolidált, auditált pénzügyi beszámolója, 2008. december 31-i fordulónappal; MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaságnak az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok alapján elkészített konszolidált, auditált pénzügyi beszámolója, 2009. december 31-i fordulónappal; MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 2010. első negyedéves időkőzi vezetőségi beszámolója. A fentiekben felsorolt dokumentumok a Kibocsátó honlapján, a www.mol.hu címen elérhetők vagya nyomtatott példányok a Kibocsátó székhelyén előzetes időpontegyeztetést követően megtekinthetők.
93
XV.
HARMADIK FÉLTŐL SZÁRMAZÓ INFORMÁCIÓK
A Kibocsátó jelen Alaptájékoztatót maga készítette. Az Alaptájékoztató harmadik féltől származó információkat nem tartalmaz.
94
XVI.
A KÖTVÉNYPROGRAM CÉLJA
A Kötvényprogram célja, hogy a Kibocsátó, illetve a MOL-csoport üzleti tevékenységének finanszírozásához időről-időre kötvénykibocsátásokon keresztül biztosítson forrásokat.
95
XVII. A KÖTVÉNYPROGRAM KERETÉBEN MEGVALÓSULÓ KIBOCSÁTÁSOK KÖLTSÉGEI A Kötvényprogram keretében megvalósuló forgalomba hozatalokhoz kapcsolódó költségek előreláthatólag nem haladják meg a forgalomba hozatalra kerülő Sorozatok/Részletek össznévértékének 1,5%-át.
96
XVIII. A KÖTVÉNYPROGRAM 1
A Program összefoglalása Jelen dokumentum két alaptájékoztatót foglal magában, amelyek alapján a Kötvényprogram keretében a Kibocsátó az Alaptájékoztatóban megjelölt szabályozott piacra bevezetett és oda be nem vezetett Kötvényeket kíván nyilvánosan forgalomba hozni. A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság, mint Kibocsátó a jelen Alaptájékoztatóban leírt Programjának hatálya alatt magyar forint, euró, japán jen, USA dollár, svájci frank, lengyel zloty, horvát kuna, cseh korona, román lei vagy orosz rubel devizanemekben denominált Kötvényeket hozhat nyilvánosan forgalomba. A Programba tartozó Kötvények egyes nyilvános forgalomba hozatalainak részleteit a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazzák. A Program keretösszege összesen 100.000.000.000,- Ft, azaz egyszázmilliárd forint, vagyis a Program hatálya alatt forgalomba hozott, még le nem járt Kötvények összesített Névértéke egy időpontban sem haladhatja meg ezen összeget (vagy ennek megfelelő devizaösszeget). A Program pusztán a lehetőségét biztosítja a Kibocsátónak Kötvények forgalomba hozatalára, azonban ez nem kötelezettség. A jelen fejezet a Program feltételeinek rövid, általános összefoglalása, amely az Alaptájékoztató és a vonatkozó Végleges Feltételek egyéb vonatkozó részeivel együtt értelmezendő.
Kibocsátó
MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (székhely: 1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18.; cégjegyzékszám: 01-10-041683)
Fizető Bank
A Végleges Feltételekben meghatározott hitelintézet.
Forgalmazó(k)
Jelenti a Végleges Feltételekben meghatározott hitelintézeteket és befektetési vállalkozásokat, amelyek a Kötvények nyilvános forgalomba hozatalának lebonyolítása során forgalmazóként (a Kötvények elhelyezése során) eljárnak. A Program felállításának időpontjában a két forgalmazó a K&H Bank Zrt. (székhelye: 1051 Budapest, Vigadó tért 1.; cégjegyzékszám: 01-10-041043), illetve az OTP Bank Nyrt. (székhelye 1051 Budapest, Nádor u. 16.; cégjegyzékszám: 01-10-041585). A Forgalmazók a jelen Szerződésben meghatározott feladataik teljesítéséhez közreműködők szolgáltatását igénybe vehetik. Adott Forgalmazó a közreműködő teljesítéséért úgy felel, mintha az adott feladat teljesítése során maga járt volna el.
A Program megnevezése
MOL Kötvényprogram 2010-2011.
97
A Program hatálya
Az Alaptájékoztató a közzétételétől számított 12 hónapig hatályos.
Felhatalmazás
A Kibocsátó ügyvezető testületének 2010. június 7én kelt 20/2010 számú határozata jóváhagyta a Program felállítását.
A Program keretösszege
100.000.000.000,- Ft, azaz egyszázmilliárd forint vagyis a Program hatálya alatt forgalomba hozott, még le nem járt Kötvények összesített Névértéke egy időpontban sem haladhatja meg ezen összeget (vagy ennek megfelelő devizaösszeget). A magyar forinton kívüli egyéb devizanemben forgalomba hozott Kötvények Névértékének átszámítása során az adott Sorozat, illetve Részlet forgalomba hozatalának napján érvényes Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos egyéb devizanem/HUF árfolyamot kell alkalmazni.
A Kötvények forgalomba hozatala
A Program keretében a Kötvények kizárólag nyilvánosan kerülnek forgalomba hozatalara. Az egyes forgalomba hozatalok történhetnek jegyzéssel, illetve aukciós eljárással.
Rendszeres és rendkívüli tájékoztatások, egyéb hirdetmények
A Kibocsátó a rendszeres és rendkívüli tájékoztatásait, illetve egyéb hirdetményeit a Kibocsátó honlapján (www.mol.hu), illetve a Budapesti Értéktőzsde honlapján (www.bet.hu) teszi közzé. A Kibocsátó rendszeres tájékoztatás keretében vagyoni, jövedelmi helyzetének, működésének főbb adatairól féléves és éves jelentés, továbbá időközi vezetőségi beszámoló útján tájékoztatja a befektetőket. A Kibocsátó rendkívüli tájékoztatás keretében haladéktalanul tájékoztatja a nyilvánosságot minden, a Kötvények értékét vagy hozamát, illetve a Kibocsátó megítélését közvetlenül vagy közvetve érintő információról. A Kibocsátó, attól függően, hogy az általa forgalomba hozott értékpapírok (ideérve a Kötvényeket is) más szabályozott piacra vagy egyéb kereskedési helyszínre is be vannak-e vezetve, további fórumokon is közzéteheti rendszeres és rendkívüli tájékoztatásait, illetve egyéb hirdetményeit. A Kibocsátó a rendszeres és rendkívüli tájékoztatás alá eső információkat a fentieken túl a 24/2008. (VIII. 15.) PM rendelet szerint egy honlappal rendelkező média szerkesztőségnek is megküldi.
A Programmal dokumentumok
kapcsolatos
Az Alaptájékoztató, az egyes forgalomba hozatalokra vonatkozó Végleges Feltételek, valamint a
98
Kibocsátónak a Programmal kapcsolatos tájékoztatásai a Kibocsátó honlapján (www.mol.hu), a Felügyelet által működtetetett honlapon (www.kozzetetelek.hu), továbbá a Budapesti értéktőzsde (www.bet.hu) honlapján, valamint a Forgalmazók honlapján kerülnek közzétételre. A Fizető Bank közzétételei a Fizető Bank honlapján, illetve a Kibocsátó jelen pontban említett közzétételi helyein kerülnek közzétételre. A Kibocsátó, attól függően, hogy az általa forgalomba hozott értékpapírok (ideérve a Kötvényeket is) más szabályozott piacra vagy egyéb kereskedési helyszínre is be vannak-e vezetve, további fórumokon is közzéteheti hirdetményeit, rendes, rendkívüli tájékoztatásait. A Kibocsátó továbbá a Tpt. és a 24/2008. (VIII. 15.) PM rendelet releváns rendelkezéseit is alkalmazza a rendszeres és rendkívüli tájékoztatásai során. Értékpapír-számla
A dematerializált értékpapírokról (így a Kötvényekről) és a hozzá kapcsolódó jogokról a befektetési vállalkozás vagy hitelintézet által az értékpapír tulajdonos javára vezetett nyilvántartás.
Központi értékpapírszámla vezetője
A Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Zrt. (székhely: 1075 Budapest, Asbóth u. 9-11., cégjegyzékszám: 01-10-042346; „KELER”).
A Kötvények futamideje
A Kötvények futamideje 30 naptól 20 évig terjedő, a Végleges Feltételekben meghatározott időtartam.
A Kötvények névértéke
A Kötvények névértéke a Végleges Feltételekben kerül meghatározásra.
A Kötvények kamatozása
A Kötvények a kamatozás szempontjából lehetnek Fix Kamatozású Kötvények, Változó Kamatozású Kötvények, Indexált Kamatozású Kötvények, illetve Diszkont Kötvények, a Végleges Feltételekben meghatározottak szerint.
Fix Kamatozású Kötvény
Olyan Kötvény, amelynek Kamatlába a Lejárat Napjáig nem változik.
Változó Kamatozású Kötvény
Olyan Kötvény, amelynek Kamatlábát valamelyreferencia kamatláb alapján periodikusan állapítják meg.
Diszkont Kötvény
Olyan Kötvény, amelynek Forgalomba Hozatali Ára alacsonyabb, mint a Névérték és amelyben foglalt követelés csak késedelmes fizetés esetén kamatozik.
99
Indexált Kamatozású Kötvény
Olyan Kötvény, amelynek Kamatlába valamilyen index vagy képlet alapján kerül meghatározásra.
Visszaváltás
A Kötvények lejáratkor, illetve ha a vonatkozó Végleges Feltételek lehetővé teszik, akkor a Kötvénytulajdonosok vagy a Kibocsátó választása alapján a lejáratot megelőzően válthatók vissza.
Adózás
A Kötvénytulajdonosoknak teljesítendő kifizetések a mindenkor alkalmazandó pénzügyi vagy más jogszabályokkal és egyéb rendelkezésekkel összhangban történnek. A Kibocsátó nem fog pótlólagos kifizetést teljesíteni abban az esetben, ha a Kötvények alapján teljesítendő kifizetésekből a mindenkor rá nézve alkalmazandó jogszabályok szerinti adót, díjat vagy más összeget kell levonnia (amelyet a fentiek figyelembevételével teljesít). A Kibocsátó nem felelős a Kötvénytulajdonosokkal vagy más személyekkel szemben semmilyen levonásért, díjért, költségért, veszteségért vagy kiadásért, amely a hatályos jogszabályokkal (ideértve az adóhatósági és bírósági jogértelmezési gyakorlatot is) és/vagy a Kötvénytulajdonosok által megbízott szolgáltatók mindenkori kondíciós listájával összhangban az ilyen kifizetésekkel kapcsolatban keletkezik vagy ilyen kifizetésekből ered, illetve azokkal összefügg.
A Kötvények jellege
A Kötvények a Kibocsátó közvetlen, feltétel nélküli, nem alárendelt és nem biztosított kötelezettségeit testesítik meg.
Irányadó jog és illetékesség
A Kötvényekre, azok érvényességére, hatályosságára és Feltételeinek értelmezésére, bármilyen ezekből eredő vagy ezekkel kapcsolatos vagy összefüggő jogvitára (ideértve többek között a ténykérdésekkel, pl. Kamatláb meghatározása, vagy szerződésen kívüli károkozással összefüggő vitás ügyeket) a magyar jog irányadó és alkalmazandó. A Kötvényekkel, illetve azok forgalomba hozatalával kapcsolatosan vagy azokból fakadóan felmerült bármely vitás ügy eldöntésével kapcsolatban a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező rendes bíróság jár el.
Tőzsdei bevezetés
A Kibocsátó a Program keretében nyilvánosan forgalomba hozhat a Budapesti Értéktőzsdére vagy más szabályozott piacra bevezetésre kerülő Kötvényeket, és a Budapesti Értéktőzsdére vagy más szabályozott piacra bevezetésre nem kerülő Kötvényeket, a Végleges Feltételekben
100
meghatározottak szerint. Értékesítési korlátozások
A Kötvényeket csak a vonatkozó, hatályos jogszabályokkal és jelen Alaptájékoztatóval összhangban lehet értékesíteni. A valamely Sorozat vagy Részlet során alkalmazott értékesítési korlátozásokat egyebekben a Végleges Feltételek fogják tartalmazni. Mindazonáltal a Kötvények egyike sem került korábban, és a jövőben sem kerül nyilvántartásba vételre az Amerikai Egyesült Államok 1933. évi értékpapírokról szóló törvénye („Amerikai Értékpapírtörvény”) alapján. Az Amerikai Értékpapírtörvény S Rendelkezésének megfelelően, a Kötvények egyikét sem lehet amerikai személyek (ún. US Persons) részére vételre felajánlani, értékesíteni, átadni, illetve nem lehet az Amerikai Egyesült Államok területén a Kötvényt senki részére vételre felajánlani, értékesíteni vagy átadni. Az előbbi korlátozáson kívül sem az Alaptájékoztató, sem pedig a Végleges Feltételek nem korlátozzák kifejezetten, hogy a Kötvénytulajdonosok más országok állampolgárai részére, vagy más országokban értékesítsék a Kötvényeket. Ugyanakkor az ilyen értékesítésre csak az esetlegesen vonatkozó külföldi jogszabályokban foglalt korlátozások betartásával kerülhet sor.
Árjegyzés
2
A Kibocsátó és a Forgalmazók nem kötelesek a Kötvényekre vonatkozó árjegyzésre. A Végleges Feltételek tartalmazzák a Kötvények (vagy egyes Sorozatok) esetleges árjegyzésével (vételi és eladási ár jegyzésével) kapcsolatos konkrét feltételeket.
Jegyzés lebonyolítása 2.1
Általános rendelkezések A jelen fejezet rendelkezéseit minden esetben alkalmazni kell, ha a jegyzés lebonyolítására a Magyar Köztársaság területén kerül sor. A jelen bekezdés rendelkezései a Magyar Köztársaság területén kívül történő forgalomba hozatalra akkor alkalmazhatók, ha az ilyen forgalomba hozatalra vonatkozó Végleges Feltételek vagy a Forgalmazók irányadó szabályzata eltérően nem rendelkezik.
2.2
A jegyzési ajánlatok benyújtása Jegyzési ajánlatot a jegyzési ív személyesen vagy meghatalmazott útján történő kitöltésével és annak a jegyzési időszakon belül, a jegyzési helyeken történő átadásával lehet tenni. A Kötvények személyesen, illetve meghatalmazott útján jegyezhetők. A Forgalmazó a jegyzések felvételekor közokiratba vagy teljes bizonyító erejű
101
magánokiratba foglalt, kifejezetten meghatalmazást fogad el.
a
konkrét
értékpapírjegyzésre
vonatkozó
A meghatalmazásban szerepeltetni kell a jegyző személy számlavezetőjének azonosító adatait és a Befektető számára vezetett értékpapírszámla számát. Külföldön adott meghatalmazás esetén azt a Forgalmazó kizárólag felülhitelesített vagy hitelesítési záradékkal (Apostille-lal) ellátott alakisággal fogadja el. A külföldön kiállított okiratba foglalt meghatalmazást a kiállítás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatósággal kell hitelesíttetni, illetve felülhitelesíttetni. Nincs szükség a külföldön kiállított okiratba foglalt meghatalmazás diplomáciai hitelesítésére (felülhitelesítésére), ha az okiratot a Hágai Egyezményben foglaltak szerint hitelesítési záradékkal látták el, vagy ha más nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik. A hitelesítési záradék kiállítására a Hágai Egyezményt aláíró országok által kijelölt hatóságok (általában közjegyzők, illetve bíróságok) jogosultak. A Hágai Egyezményt aláíró államok megnevezését, valamint azon országok felsorolását, amelyek vonatkozásában nem a Hágai Egyezményt, hanem a kétoldalú jogsegélyegyezményeket kell irányadónak tekinteni, a 8001/2001 (IK.4.) IMtájékoztató Függelékének I. fejezete tartalmazza. Tekintettel arra, hogy a Kötvények dematerializált formában kerülnek kibocsátásra, a Kötvények nyilvános forgalomba hozatala során jegyzés csak olyan személytől fogadható el, aki az adott Forgalmazónál vezetett összevont értékpapírszámla és bankszámla, illetve ügyfélszámla vezetésre szerződést kötött (illetve a jegyzéssel egyidejűleg ilyet köt), illetve intézményi ügyfél esetén a jegyzés során a számlavezető azonosító adatait és a számára az adott Forgalmazónál vezetett összevont értékpapírszámla és bankszámla, illetve ügyfélszámla számát megadta. A számlanyitásra vonatkozó szerződéseket a Befektetőnek személyesen kell aláírni, és csak ezek után lehet az azon lévő értékpapírokról vagy pénzről rendelkezni. Amennyiben valamely Befektető meghatalmazott útján jegyez Kötvényt és a Forgalmazónál értékpapír-, bank- vagy ügyfélszámlával már rendelkezik, a számla felett a számlaszerződésben foglaltak szerint jogosult rendelkezni. A meghatalmazott által történő jegyzés esetén a jegyzéshez kapcsolódó jogok és kötelezettségek a meghatalmazó személyt illetik meg, a jegyzéshez kapcsolódó felelősség szintén a meghatalmazót terheli, az értékpapír tulajdonjoga az allokációt követően a meghatalmazó személyre száll.
2.3
A befizetés módja / a jegyzés érvényessége A Befektetőknek a jegyzési vételárat a jegyzéssel egyidejűleg a Forgalmazónál vezetett összevont értékpapírszámlához kapcsolt bankszámlán, illetve ügyfélszámlán kell biztosítani. Készpénznek az adott Forgalmazónál vezetett összevont értékpapírszámlához kapcsolódó pénzforgalmi számlára, illetve ügyfélszámlára történő befizetése esetén a jegyzés helyén az adott Forgalmazó befizetési pénztári bizonylatot állít ki a befizetett összegről. Átutalással történő fizetés esetén a jegyzés elfogadásának/érvényességének feltétele, hogy a jegyezni kívánt Kötvények teljes vételára a jegyzési ív aláírásával egyidejűleg a Befektető bankszámláján/ügyfélszámláján rendelkezésre álljon. Tekintettel arra, hogy a jegyzési időszak túljegyzés esetén három nap elteltével a megadott határnapot megelőzően is lezárható, az átutalásból eredő valamennyi kockázatot, így a lezárásig történő meg nem érkezés következményeit is a Befektető
102
viseli. (A kiadott jegyzési ív tartalmazza, hogy a Forgalmazó a Befektető jegyzését csak abban az esetben fogadja el, ha a jegyzés fedezete a jegyzési ív aláírásakor a Jegyzési hely rendelkezésére áll, illetve a jegyző tudomásul veszi, hogy amennyiben a jegyzés időpontjára a fedezet nem áll a Forgalmazó rendelkezésére, akkor a jegyzés meghiúsul.) A jegyzés akkor érvényes tehát, ha (i) a jegyző határidőben eleget tett az előbbiek szerinti fizetési, illetve átutalási kötelezettségének; (ii) a benyújtott jegyzési ív hiánytalanul ki van töltve, abból a jegyző személye és a jegyzés tartalma kétséget kizáróan megállapítható; (iii) a jegyzési ív az arra meghatározott határidőben került benyújtásra, és (iv) meghatalmazott útján történő jegyzés esetén a benyújtott meghatalmazás megfelel a jelen Alaptájékoztatóban foglalt feltételeknek. A jegyzési vételár ellenértéke a Kibocsátó Forgalmazónál vezetett letéti számláján kerül a jegyzés napján jóváírásra.
2.4
Lejegyezhető mennyiség leszállításának lehetősége A Kibocsátó nem köti ki a lejegyezhető Kötvények mennyiségének leszállítását. Amennyiben a Végleges Feltételekben meghatározott minimális jegyzési mennyiség nem kerül lejegyzésre, a Forgalmazó a kibocsátást meghiúsultnak tekinti és a Kötvények ellenértékét a hatályos jogszabályok szerint visszatéríti.
2.5
A Jegyzés elfogadása A jegyzési íven feltüntetett összeg és az átutalt/befizetett összeg közötti különbözőség esetén a jegyzés az elkülönített letéti számlára beérkezett összeg erejéig kerül elfogadásra, illetve, ha a jegyzési íven ennél kisebb összeg szerepel, akkor a jegyzési íven szereplő összeg tekintendő irányadónak. A vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza az esetleges aluljegyzésre, vagy túljegyzésre vonatkozó össznévérték határokat. Túljegyzés esetén a Kibocsátó fenntartja a jogot arra vonatkozóan, hogy eltérjen a meghirdetett mennyiségtől és meghatározza az értékesítésre felajánlott mennyiséget. Ezen jog gyakorlásának időpontjára és módjára a jegyzés eredményének kihirdetésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A jegyzés elfogadásáról vagy elutasításáról (illetve részleges elfogadás esetén a jegyzési íven jelzett összeg elfogadott részéről) a Kibocsátó a jegyzési időszak zárását követő második munkanapon a Programmal kapcsolatos dokumentumok közzétételi helyein megjelentetett tájékoztatás keretében értesíti a jegyzőket. A ki nem elégített, a csak részben kielégített, az érvénytelen jegyzésekhez kapcsolódóan teljesített befizetések, valamint a befizetett összegnek a jegyzési íven szereplő összeget meghaladó részének Forgalmazó általi visszatérítésére a jegyzési időszak zárásától és eredményének megállapításától számított 7 napon belül levonásmentesen kerül sor átutalással a jegyzési íven megjelölt bankszámlaszámra/ügyfél-számlaszámra. A visszafizetett összegekre kamat nem jár.
2.6
Kötvények elosztása túljegyzés esetén A Kibocsátó fenntartja a jogot arra vonatkozóan, hogy bármely Sorozatból a meghirdetett mennyiséget meghaladóan túljegyzést fogadjon el. Bármely Sorozat
103
túljegyzése esetén a Kibocsátó dönthet az adott sorozat jegyzéseinek teljes vagy részleges elfogadásáról. Részleges elfogadás esetén allokációra kerül sor.
2.7
Kártyaleosztásos allokáció Jegyzések részleges elfogadása esetén, a jegyzők közötti kártyaleosztásos allokációra kerül sor úgy, hogy minden érvényes jegyzéssel rendelkező jegyzőnek minden körben egy-egy darab Kötvény kerül leosztásra. Amennyiben az utolsó leosztási körben már nem jutna valamennyi jegyzőnek újabb Kötvény, a fennmaradó Kötvények időrendben vagy véletlenszerűen kerülnek leosztásra a jegyzők között. Több Forgalmazó esetén az egyes Forgalmazók összesítik a hozzájuk beérkezett, formailag megfelelő jegyzéseket és arról értesítik a Kibocsátót. A Kibocsátó a Forgalmazók által küldött információk alapján meghatározza az allokáció paramétereit és a szükséges adatokat a Forgalmazók rendelkezésére bocsátja. A Forgalmazók az így kapott adatok alapján lefolytatják a kártyaleosztásos allokációt.
3
Aukciós eljárási szabályok 3.1
Általános rendelkezések A jelen fejezet rendelkezéseit minden esetben alkalmazni kell, ha az aukció lebonyolítására a Magyar Köztársaság területén kerül sor. A jelen bekezdés rendelkezései a Magyar Köztársaság területén kívül történő forgalomba hozatalra akkor alkalmazhatók, ha az ilyen forgalomba hozatalra vonatkozó Végleges Feltételek vagy a Forgalmazó irányadó szabályzata eltérően nem rendelkezik. Ha a Végleges Feltételek eltérően nem rendelkeznek, akkor az aukció lebonyolítására a Budapesti Értéktőzsde kereskedési rendszerén kerül lebonyolításra.
3.2
Aukciós ajánlatok benyújtása Az aukciós ajánlat elfogadásának feltétele, hogy a Befektető értékpapírszámlával és ügyfélszámlával rendelkezzen egy Forgalmazónál, kivéve ha a Végleges Feltételek ettől eltérően nem rendelkeznek. Csak intézményi Befektető nevében lehet aukciós ajánlatot benyújtani. A Befektetők aukciós ajánlatukat kitöltött és aláírt aukciós ív (formanyomtatvány) személyesen (minősített Befektetők esetén személyesen, telefaxon, illetve a Felügyelet által engedélyezett, a Végleges Feltételekben meghatározott kereskedési rendszeren keresztül történő benyújtásával tehetik meg az Aukciós ajánlattételi időszak Kezdetétől az Aukciós ajánlattételi időszak Zárásáig terjedő időszakban. Az Aukciós ajánlattételi időszak Kezdetének és Zárásának időpontját, a telefax számot és az értékesítési helyeket a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza. Aukciós ajánlat személyesen vagy képviselő útján tehető. Képviselő lehet az, aki a Befektető Forgalmazó által vezetett értékpapírszámlája felett rendelkezési joggal bír, vagy akit a Befektető meghatalmaz. A Forgalmazó az aukciós ajánlati ívek felvételekor közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, kifejezetten a konkrét kibocsátására vonatkozó meghatalmazást fogad el. Külföldön adott meghatalmazás esetén azt a Forgalmazó kizárólag felülhitelesített vagy hitelesítési záradékkal (Apostille-lal) ellátott alakisággal fogadja el. A külföldön kiállított
104
okiratba foglalt meghatalmazást a kiállítás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatósággal kell hitelesíttetni, illetve felülhitelesíttetni. Nincs szükség a külföldön kiállított okiratba foglalt meghatalmazás diplomáciai hitelesítésére (felülhitelesítésére), ha az okiratot a Hágai Egyezményben foglaltak szerint hitelesítési záradékkal látták el, vagy ha más nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik. A hitelesítési záradék kiállítására a Hágai Egyezményt aláíró országok által kijelölt hatóságok (általában közjegyzők, illetve bíróságok) jogosultak. A Hágai Egyezményt aláíró államok megnevezését, valamint azon országok felsorolását, amelyek vonatkozásában nem a Hágai Egyezményt, hanem a kétoldalú jogsegélyegyezményeket kell irányadónak tekinteni, a 8001/2001 (IK.4.) IMtájékoztató Függelékének I. fejezete tartalmazza. A meghatalmazott által történő aukciós ajánlattétel esetén az ajánlattételhez kapcsolódó jogok és kötelezettségek a meghatalmazó személyt illetik meg, az ajánlattételhez kapcsolódó felelősség szintén a meghatalmazót terheli, az értékpapírt az allokációt követően a meghatalmazó szerzi meg. Ha alkalmazandó, aukciós ajánlatot a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott minimális Forgalomba hozatali árral megegyező vagy annál magasabb árfolyamon, illetve maximális forgalomba hozatali hozammal megegyező vagy annál alacsonyabb hozamon lehet tenni. Egy Befektető több aukciós ajánlatot is tehet különböző árfolyamokon/hozamokon külön aukciós ív benyújtásával. Az ugyanazon személy által beadott különböző árfolyamon/hozamon megtett ajánlatok külön aukciós ajánlatként kerülnek értékelésre. Az aukciós ajánlatban meghatározható Kötvények minimális és/vagy maximális mennyiségére vonatkozó információkat („Minimális ajánlattételi mennyiség”, illetve „Maximális ajánlattételi mennyiség”) a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza. Az aukciós ajánlat benyújtásával az ajánlattevő Befektetők feltétlen és az ajánlattételi határidő lejártát követően visszavonhatatlan kötelezettséget vállalnak a Kötvények átvételére az ajánlatukban feltüntetett teljes összeg erejéig, és tudomásul veszik, hogy ajánlatuk részben is (az ajánlott mennyiség meghatározott részére kiterjedően is) elfogadható.
3.3
Befizetés módja A Befektető ajánlattevők az aukciós íven meghatározott összeg megfizetését az értékesítési helyeken készpénzzel, illetve a Forgalmazónál vezetett bankszámlájuk vagy ügyfélszámlájuk feletti olyan rendelkezés megadásával teljesíthetik a Forgalmazók Végleges Feltételekben meghatározott számú elkülönített letéti számlájára, hogy a Forgalmazó az aukciós íven meghatározott összeget a számlán az Aukciós ajánlattételi időszak Zárásáig zárolja. Ha a Végleges Feltételek lehetővé teszik, a minősített Befektető ajánlattevők az aukciós íven meghatározott összeg megfizetését más bankból történő átutalással is teljesíthetik a megfelelő Forgalmazók Végleges Feltételekben meghatározott számú elkülönített letéti számlájára. Átutalás esetén az aukciós íven meghatározott összegnek az aukciós ív leadásáig be kell érkeznie a letéti számlára, ide nem értve azon ajánlattevőket, akik az adott Forgalmazóval külön megállapodást kötöttek, s befizetési kötelezettségüket ezen külön megállapodásban foglaltaknak megfelelően kötelesek teljesíteni. Devizakülföldi ajánlattevők befizetésüket a hatályos devizajogszabályok rendelkezéseivel összhangban kötelesek teljesíteni.
3.4
Aukciós ajánlat érvényessége
105
Az ajánlatot tevő ajánlata csak akkor érvényes, ha (i) az ajánlattevő határidőben eleget tett az előbbiek szerinti fizetési, illetve átutalási kötelezettségének; illetve szabályszerűen megkötötte az adott Forgalmazóval a fizetésre vonatkozó külön megállapodást (ii) a benyújtott aukciós ív hiánytalanul ki van töltve, abból az ajánlattevő személye és az ajánlat kétséget kizáróan megállapítható; (iii) az aukciós ív az arra meghatározott határidőben került benyújtásra; és (iv) meghatalmazott útján történő ajánlattétel esetén a benyújtott meghatalmazás megfelel a jelen Alaptájékoztatóban foglalt feltételeknek.
3.5
Aukciós ajánlatok elfogadása A Kibocsátó az ajánlatok ismeretében dönt az aukció során elfogadásra kerülő legalacsonyabb árfolyamról, mely alatti árfolyamot megjelölő ajánlatokat nem fogadja el, így azok érvénytelennek minősülnek. Az elfogadható legalacsonyabb árat tartalmazó ajánlatok részben is kielégíthetők az „Allokáció azonos árfolyamszinten / hozamszinten” bekezdésben ismertetett eljárás szerint. Az ajánlatok elfogadására a legmagasabb árfolyamú ajánlattal kezdve csökkenő sorrendben kerül sor, az árfolyamok alapján, legfeljebb a Sorozat meghirdetett maximális összegéig. Az aukciós ajánlati íven szereplő összeg és az átutalt összeg közötti különbözőség esetén a Kibocsátó az ajánlatot a Forgalmazók letéti számláira beérkezett összeg erejéig tudja elfogadni, illetőleg ha az ajánlati íven ennél kisebb összeg szerepel, úgy az ajánlati íven szereplő összeg tekintendő mérvadónak. A Forgalmazó az aukció napján összesíti a beadott érvényes ajánlatokat és a Kibocsátó a Forgalmazóval egyeztetve dönt az elfogadásukról. Az ajánlatok elfogadásáról vagy elutasításáról (illetve részleges elfogadás esetén az ajánlott összeg elfogadott részéről) a Kibocsátó és az adott Forgalmazó az aukció napját követő munkanapon (budapesti idő szerint) 12:00 óráig a Programmal kapcsolatos dokumentumok közzétételi helyein megjelentetett tájékoztatás keretében értesíti az ajánlattevőket. A ki nem elégített, a csak részben kielégített, az érvénytelen ajánlatokhoz kapcsolódóan teljesített befizetések, valamint a befizetett összegnek az aukciós ajánlatban szereplő összeget meghaladó részének Forgalmazó általi visszatérítésére az aukció lezárásától és eredményének megállapításától számított 7 napon belül levonásmentesen kerül sor átutalással az aukciós íven megjelölt bankszámlaszámra/ügyfél-számlaszámra. A visszafizetett összegekre kamat nem jár. A vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza az esetleges aluljegyzésre, vagy túljegyzésre vonatkozó össznévérték határokat. Aukciós túlkereslet esetén a Kibocsátó fenntartja a jogot arra vonatkozóan, hogy eltérjen a meghirdetett mennyiségtől és meghatározza az aukción értékesítésre felajánlott mennyiséget. Ezen jog gyakorlásának időpontjára és módjára az aukció eredményének kihirdetésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
3.6
Allokáció azonos árfolyamszinten / hozamszinten Amennyiben több Befektető nyújt be aukciós ajánlatot ugyanazon árfolyamot/hozamot megjelölve és a Kötvények elosztásakor nem elégíthető ki valamennyi ilyen Befektető Kötvényigénylése az adott árfolyamszinten/hozamszinten (túljegyzés), akkor allokációra kerül sor, amelynek során a következő allokációs elv alkalmazható az egyes Sorozatok esetén.
3.7
Kártyaleosztásos allokáció
106
A Befektetők között a Kötvények elosztása kártyaleosztásos módszerrel történik, azaz minden még ki nem elégített, érvényes aukciós ajánlattal rendelkező Befektető számára minden körben egy-egy darab Kötvény kerül leosztásra. Amennyiben az utolsó leosztási körben már nem jutna valamennyi Befektetőnek újabb Kötvény, a fennmaradó Kötvények időrendben vagy véletlenszerűen kerülnek leosztásra a Befektetők között.. Több Forgalmazó esetén az egyes Forgalmazók összesítik a hozzájuk beérkezett, formailag megfelelő aukciós ajánlatokat és arról értesítik a Kibocsátót. A Kibocsátó a Forgalmazók által küldött információk alapján meghatározza az allokáció paramétereit és a szükséges adatokat a Forgalmazók rendelkezésére bocsátja. A Forgalmazók az így kapott adatok alapján lefolytatják a kártyaleosztásos allokációt.
4
Adózás A Kötvények tekintetében a Kibocsátó valamennyi tőke- és kamatfizetést anélkül teljesít, hogy abból bármely jelen vagy jövőbeni, magyar jogszabályok szerinti, állami (az állami költségvetés részére fizetendő) vagy helyi (nem az állami költségvetés részére fizetendő) adó, illeték vagy más közteher levonásra vagy visszatartásra kerülne, kivéve, ha az ilyen levonást vagy visszatartást jogszabály írja elő a levonást. Sem a Kibocsátó, sem a Fizető Bank nem teljesít pótlólagos kifizetést azért, mert a Kötvények alapján történő kifizetésekből adót vagy más összeget kell levonnia. A Kibocsátó, mint kifizető, valamint a Fizető Bank a hatályos jogszabályokkal összhangban nem felelős a Kötvénytulajdonosokkal vagy más személyekkel szemben semmilyen díjért, költségért, veszteségért vagy kiadásért, amely az ilyen kifizetésekkel kapcsolatban keletkezik vagy a kifizetésekből ered, illetve a Kibocsátó és a Fizető Bank nem érvényesíthet a Kötvénytulajdonosokkal vagy más személyekkel szemben ilyen díjat, költséget, veszteséget vagy kiadást. Az Alaptájékoztató jelen fejezetének célja a Program keretében forgalomba hozandó Kötvények megszerzésével, tulajdonlásával, illetve elidegenítésével kapcsolatban felmerülő egyes adózási következmények bemutatása. A befektetési döntés szempontjából az alábbiak nem tekinthetők egy minden részletre kiterjedő adózási elemzésnek vagy tanácsadásnak, továbbá a Kötvénytulajdonosoknak figyelembe kell venniük, hogy az adózásra vonatkozó jogszabályok időről időre megváltozhatnak. Ennek megfelelően az alábbi alfejezetek az egyes Kötvénytulajdonos-csoportokra vonatkozóan a teljesség igénye nélkül tartalmaznak az Alaptájékoztató aláírásának időpontjában hatályos jogszabályokra utaló egyes adózási következményeket. A Kötvények vásárlás előtt – a jelen fejezet áttekintésén kívül – a Befektetők számára minden esetben szükséges és javasolt adótanácsadóval egyeztetni az egyéni adózási helyzet pontos felmérése és az optimális adózás kialakítása érdekében. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. 178. § 18. pont szerint a kötvény kibocsátója az ún. kifizető, azonban a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. („Szja tv.”) hatálya alá tartozó kedvezményezettek részére történő kamatjövedelem fizetése esetében az Szja tv. 65. § (2) a) pont alapján a kifizető helyett a kamatjövedelmet kifizető/juttató hitelintézet (befektetési vállalkozás) minősül kifizetőnek.
4.1
Magyar adóügyi illetőségű kötvénytulajdonos magánszemélyek adózása
107
A belföldi illetőségű Kötvénytulajdonos magánszemély adókötelezettsége az általa megszerzett összes bevételre kiterjed (teljes körű adókötelezettség). Belföldi illetőségűnek minősül a Kötvénytulajdonos magánszemély, amennyiben (i) magyar állampolgár; (ii) a szabad mozgáshoz, illetve a három hónapot meghaladó tartózkodáshoz való jogát Magyarország területén az adott naptári évben legalább 183 napig gyakorolja; (iii) kizárólag Magyarországon van állandó lakóhelye vagy létérdekei központja belföld, ha egyáltalán nem vagy nem csak Magyarországon rendelkezik állandó lakóhellyel; illetve (iv) szokásos tartózkodási helye Magyarországon található, ha egyáltalán nem vagy nem csak Magyarországon rendelkezik állandó lakóhellyel, és létérdekei központja sem állapítható meg. A belföldi illetőségű Kötvénytulajdonos magánszemélynek a kötvényekre tekintettel megszerzett kamat, illetve árfolyamnyereség után kamatjövedelem jogcímen keletkezik jövedelme, amelyet terhelő adó mértéke 20%. A kamatadót a kifizető vonja le a kifizetéskor. Tartós befektetési szerződés megkötésével a Kötvényekre tekintettel megszerzett jövedelem adómentes vagy csökkentett adókulccsal adózó jövedelemnek minősülhet. Tartós befektetési szerződés keretében a Kötvénytulajdonosok vállalják, hogy a Kötvények megvásárlására tekintettel a tartós befektetési számlán lekötött összeget, illetve annak hozamait (pl. a Kötvényekre tekintettel kapott kamatot, árfolyamnyereséget) legalább három vagy öt éves lekötési időszak erejéig az adott befektetési szolgáltató, illetve hitelintézet által szerződésenként vezetett lekötési nyilvántartásban tartják. Ha a Kötvénytulajdonosok a tartós befektetési szerződéssel lekötött összeget és/vagy a Kötvények hozamait a három éves lekötési időszak lejárta előtt a lekötési nyilvántartásból egészben vagy részben kivonják, az eredetileg lekötött összeget meghaladóan elért hozam után az adó mértéke 20%. A lekötés három éves lekötési időszakot követő, de az öt éves lekötési időszak lejártát megelőző megszüntetése esetén a Kötvénytulajdonosokat terhelő adó mértéke 10%. A lekötés öt éves lekötési időszakot követő megszüntetése esetén a hozam adómentes.
4.2
Magyar adóügyi illetőségű, magánszemélyeken kívüli kötvénytulajdonosok adózása Magyar adóügyi illetőségűnek minősülnek a magánszemélyeken kívüli belföldi adózók, illetve bizonyos feltételek fennállása esetén a külföldi vállalkozók. A magánszemélyeken kívüli belföldi adózók a magyar jogszabályok alapján bejegyzett, jövedelem– és vagyonszerzésre irányuló, vagy azt eredményező gazdasági tevékenységet folytató szervezetek. A magánszemélyeken kívüli belföldi adózók adókötelezettsége a belföldről és a külföldről származó jövedelmekre egyaránt kiterjed (teljes körű adókötelezettség). A külföldi vállalkozók adóalanynak tekintendők, amennyiben belföldi telephelyen keresztül végeznek vállalkozási tevékenységet. A külföldi vállalkozó adókötelezettsége a belföldi telephelyen végzett vállalkozási tevékenységből származó jövedelemre terjed ki (korlátozott adókötelezettség). A magánszemélyeken kívüli belföldi adózó, illetve külföldi vállalkozó adóalapját az adózás előtti eredményből kiindulva, az előírt adóalapot csökkentő, illetve növelő tételek
108
alkalmazásával állapítja meg. A magánszemélyeken kívüli belföldi adózó és a külföldi vállalkozó adózás előtti eredménye az üzleti év során megszerzett minden típusú bevételt (többek között a kötvényekre tekintettel elszámolt kamatot és árfolyamnyereséget is) tartalmazza. A magánszemélyeken kívüli belföldi adózó és a külföldi vállalkozó adóalapjára vonatkozó társasági adó mértéke 19%.
4.3
Nem magyar (külföldi) adóügyi illetőségű kötvénytulajdonos magánszemélyek adózása A külföldi illetőségű Kötvénytulajdonos magánszemélyek adókötelezettsége kizárólag a jövedelemszerzés helye alapján Magyarországról származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján Magyarországon adóztatható bevételre terjed ki (korlátozott adókötelezettség). Mivel a Kibocsátó (kifizető) magyar adóügyi illetőségű, a Kötvénytulajdonosoknak fizetett kamat a jövedelemszerzés helye szerint Magyarországon adóztatható. A Kötvényekből származó bevétel a külföldi illetőségű Kötvénytulajdonos magánszemélyek kamatjövedelemének minősül, és 20%-os adókötelezettség alá esik, feltéve, hogy Magyarország és a Kötvénytulajdonos illetősége szerinti állam között van hatályos egyezmény a kettős adóztatás elkerüléséről a jövedelem, illetve vagyonadók területén és az másképpen nem rendelkezik. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény a kamatjövedelmet a magyar forrásadó alól teljes egészében mentesítheti, vagy az alkalmazandó 20%-os adómértéknél alacsonyabb adómértékre korlátozhatja. Ha a kötvénytulajdonos illetősége szerinti állam és Magyarország között nincs hatályos egyezmény a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem– és vagyonadók területén, akkor a 2010. január 1-jétől hatályos szabályok alapján a külföldi illetőségű Kötvénytulajdonosnak fizetett kamat egésze után az adó mértéke 30%. Ha a Kötvénytulajdonos az Európai Unió valamely tagállamában rendelkezik illetőséggel, a Kibocsátó, mint kifizető által fizetett kamat a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK Irányelv alapján Magyarországon mentes a forrásadó alól, és a Kötvénytulajdonos illetősége szerinti tagállamban adóztatható. Ebben az esetben a Kibocsátó, mint kifizető köteles a kamatfizetésről az állami adóhatóság részére adatot szolgáltatni. Ha a Kötvénytulajdonos a Kötvényekre tekintettel kamatjövedelemnek nem minősülő egyéb jövedelemre tesz szert, az a jövedelem csak a Kötvénytulajdonos illetősége szerinti államban lesz adóztatható. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy külföldi adóügyi illetőséget külföldi adóhatóság által kiállított illetőségigazolással lehet igazolni. Ennek hiányában a magánszemélyek belföldi illetőségűként kerülnek kezelésre. A nem magánszemélyeknek a kifizetés előtt kell igazolniuk az adóügyi illetőséget, mivel ennek hiányában 30% forrásadó kerül levonásra a kifizetésből. Külföldi kötvénytulajdonos esetében a mindenkor hatályos kettős adóztatás elkerülő egyezmény előírásai szerint kerül az adó megállapításra, amelyek előírhatnak haszonhúzói nyilatkozatot is a kedvezményezett részéről.
4.4
Nem magyar (külföldi) adóügyi kötvénytulajdonosok adózása
109
illetőségű
magánszemélyeken
kívüli
A külföldi illetőségű magánszemélyeken kívüli Kötvénytulajdonosok részére a Kötvényekre tekintettel fizetett kamat Magyarországon mentes a forrásadó alól, amennyiben a Kötvényeket az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) valamely tagállamában működő elismert tőzsdére bevezették. A külföldi illetőségű magánszemélyeken kívüli Kötvénytulajdonosok által a Kötvények elidegenítése esetén realizált árfolyamnyereség Magyarországon mentes a társasági adókötelezettség alól, amennyiben a Kötvénytulajdonos (i) Magyarországon nem rendelkezik telephellyel, vagy (ii) amennyiben rendelkezik, a Kötvények megszerzése, tulajdonlása, illetve elidegenítése nem a Kötvénytulajdonos magyarországi telephelyének tudható be. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy külföldi adóügyi illetőséget külföldi adóhatóság által kiállított illetőségigazolással lehet igazolni. A nem magánszemélyeknek a kifizetés előtt kell igazolniuk az adóügyi illetőséget, mivel ennek hiányában 30% forrásadó kerül levonásra a kifizetésből. Külföldi kötvénytulajdonos esetében a mindenkor hatályos kettős adóztatás elkerülő egyezmény előírásai szerint kerül az adó megállapításra, amelyek előírhatnak haszonhúzói nyilatkozatot is a kedvezményezett részéről.
110
XIX.
KÖTVÉNYFELTÉTELEK
Az alábbi fejezet a Program keretében forgalomba hozandó Kötvények általános feltételeiről ad tájékoztatást. Az egyes Sorozatok és Részletek konkrét forgalomba hozatali feltételei a Végleges Feltételekben kerülnek pontosan meghatározásra és azok esetlegesen további feltételeket is meghatározhatnak. Ez a fejezet az Alaptájékoztató egyéb fejezeteivel és mellékleteivel együtt értelmezendő. A Kötvényfeltételek, valamint az egyes Sorozatokba tartozó Kötvények vonatkozásában irányadó Végleges Feltételek az adott Kötvények vonatkozásában kiállítandó Okirat részét fogják képezni.
1
A Program elnevezése, keretösszege, forgalomba hozatalának módja és másodpiaca 1.1
A Program elnevezése MOL Kötvényprogram 2010-2011.
1.2
A Program keretösszege A Program keretösszege összesen 100.000.000.000,- Ft, azaz egyszázmilliárd forint, vagyis a Program hatálya alatt forgalomba hozott, még le nem járt Kötvények összesített Névértéke egy időpontban sem haladhatja meg ezen összeget (vagy ennek megfelelő devizaösszeget). A magyar forinton kívüli egyéb devizanemben forgalomba hozott Kötvények értékének átszámítása során az adott Sorozat, illetve Részlet forgalomba hozatalának napján érvényes Magyar Nemzeti Bank által közzétett devizaközépárfolyamot kell alkalmazni.
1.3
A Kötvények forgalomba hozatalának módja A Kötvények kizárólag nyilvánosan hozhatók forgalomba. Az egyes forgalomba hozatalok történhetnek jegyzési eljárás vagy aukciós eljárás keretében.
1.4
A Kötvények másodpiaca A Kibocsátó a Végleges Feltételekben közölt elhatározása szerint forgalomba hozhat a nyilvános forgalomba hozatalt követően a Budapesti Értéktőzsdére, illetve más szabályozott piacra bevezetésre kerülő Kötvényeket („Tőzsdei Kötvények”), illetve a nyilvános forgalomba hozatalt követően a Budapesti Értéktőzsdére, illetve más szabályozott piacra bevezetésre nem kerülő Kötvényeket („Nyilvános Kötvények”).
2
A Kötvények típusa A Kötvények névre szóló értékpapírok.
3
A Kötvények előállításának módja A Kötvények dematerializált értékpapírként kerülnek előállításra. A Kibocsátó a Tpt. értelmében kiállítja, és a KELER-nél letétbe helyezi az egyes Sorozatok adatait tartalmazó – értékpapírnak nem minősülő – Okiratot. Amennyiben a Sorozatot alkotó Kötvények számát a Kibocsátó további Részlet forgalomba hozatalával növeli, akkor a Sorozatról kiállított Okirat
111
érvénytelenítésre kerül és ezzel egyidejűleg a Részlet adatainak megfelelően módosított új Okirat kerül kiállításra.
4
A Kötvények kamatozása A Program keretében forgalomba hozandó Kötvény a kamat/hozam számítása szerint lehet olyan Kötvény,
4.1
amelynek Kamatlába a Lejárat Napjáig nem változik („Fix Kamatozású Kötvény");
4.2
amelynek Kamatlábát valamely piaci Kamatláb szerint periodikusan állapítják meg („Változó Kamatozású Kötvény");
4.3
amelynek Kamatlába valamilyen index vagy képlet alapján kerül meghatározásra („Indexált Kamatozású Kötvény”)
4.4
amelynek Forgalomba Hozatali Ára alacsonyabb, mint a Névérték és amelyben foglalt követelés csak késedelmes fizetés esetén kamatozik („Diszkont Kötvény");
vagy az előbbiek bármelyikének kombinációja az arra vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározottak szerint.
5
Tulajdonjog A Tpt. 138. § (2) bekezdésének megfelelően a Kötvénytulajdonosokra történő hivatkozások a Kötvények vonatkozásában azon személyeket jelentik, akiknek az értékpapír-számláján a Kötvényeket nyilvántartják. A Kötvények csak a KELER mindenkori előírásaival és eljárásaival összhangban, az eladó értékpapír-számlájának megterhelésével és a vevő értékpapírszámláján történő jóváírással ruházhatók át. A Tpt. 6. § (5) bekezdése értelmében a Kötvénytulajdonosok nem kérhetik a dematerializált Kötvények nyomdai úton történő előállítását. Amennyiben illetékes bíróság vagy jogszabályi előírás másként nem rendelkezik, bármely Kötvénytulajdonost, aki tulajdonjogát a fentieknek megfelelően szerezte a Kötvény jogos tulajdonosának kell tekinteni és akként kezelendő, és mint ilyen jogosult minden a Kötvény kapcsán teljesített kifizetésre (akkor is, ha Kötvény lejárt). A Kötvény tulajdonosai jogosultak továbbá a Kötvény kamataira, valamint a Kötvény tőkeösszegére.
6
Átruházhatóság A Kötvények tekintetében nem áll fenn átruházhatósági korlátozás, kivéve amennyiben az adott Sorozat tekintetében a Végleges Feltételek ilyen korlátozás alkalmazását írják elő, illetve a kivéve a következő bekezdésben foglaltakat. A Kötvények egyike sem került korábban, és a jövőben sem kerül nyilvántartásba vételre az Amerikai Egyesült Államok 1933. évi értékpapírokról szóló törvénye („Amerikai Értékpapírtörvény”) alapján. Az Amerikai Értékpapírtörvény S Rendelkezésének megfelelően, a Kötvények egyikét sem lehet amerikai személyek (ún. US Persons) részére vételre felajánlani, értékesíteni, átadni, illetve nem lehet az Amerikai Egyesült Államok területén a Kötvényt senki részére vételre felajánlani, értékesíteni vagy átadni. Az előbbi korlátozáson kívül sem az Alaptájékoztató, sem pedig a Végleges Feltételek nem korlátozzák kifejezetten, hogy a Kötvénytulajdonosok más országok állampolgárai részére, vagy más országokban értékesítsék a Kötvényeket. Ugyanakkor az ilyen értékesítésre csak az esetlegesen vonatkozó külföldi jogszabályokban foglalt korlátozások betartásával kerülhet sor.
112
7
A Kötvények jellege A Kötvények a Kibocsátó közvetlen, feltétel nélküli, nem alárendelt és nem biztosított kötelezettségeit testesítik meg. A Kötvények egymással, illetve a Kibocsátó mindenkor fennálló egyéb, nem biztosított, nem alárendelt kötelezettségeivel (kivéve azokat a kötelezettségeket, amelyek a vonatkozó jogszabályok alapján elsőbbséget élveznek) legalább azonos ranghelyen állnak (pari passu).
8
A Kötvények futamideje, pénzneme, névértéke és forgalomba hozatali ára 8.1
Futamidő A Kötvények futamideje harminc (30) naptól húsz (20) évig terjedhet és a Végleges Feltételekben kerül meghatározásra. Az azonos Sorozatba tartozó további Részlet(ek) forgalomba hozatala esetén a hátralévő futamidő értelemszerűen rövidebb lesz ugyannak a Sorozatnak az első Részlete eredeti futamidejéhez képest.
8.2
Pénznem A Kötvények magyar forint, euró, japán jen, USA dollár, svájci frank, lengyel zloty, horvát kuna, cseh korona, román lei vagy orosz rubel devizanemekben kerülhetnek forgalomba hozatalra.
8.3
Névérték A Kötvények névértéke a Végleges Feltételekben kerül meghatározásra, azonban az egyazon Sorozatba tartozó Kötvények névértéke azonos.
8.4
Forgalomba hozatali ár A Kötvények Névértéken, Névértéket meghaladó vagy Névérték alatti áron, illetve Diszkont Kötvények esetén Névérték alatt kerülhetnek forgalomba hozatalra.
9
Kamatok 9.1
Fix Kamatozású Kötvények kamata Minden egyes Fix Kamatozású Kötvény a Névértéke után a Kamatszámítás Kezdőnapjától (azt is beleértve), éves szinten a Végleges Feltételekben meghatározott Kamatláb(ak) mértékével számolva kamatozik. A kamatok a Lejárat Napjáig terjedő időszakban minden évben a Kamatfizetési Nap(ok)on és a Lejárat Napján utólag fizetendők. A Kamatfizetési Időszakra fizetendő kamatösszeg kiszámításához a Névértéket a Kamatlábbal kell összeszorozni. Ha azonban a kamatot a Kamatfizetési Időszaktól eltérő időszakra kell számítani, akkor a kamat kiszámításához a Névértéket először a Kamatlábbal, majd a vonatkozó Kamatbázissal kell összeszorozni. Az eredményként kapott esetleg tört összeget négy tizedes jegyig kell számolni úgy, hogy az ötödik tizedes jegy felfelé kerekítendő. A „Kamatbázis” a jelen Kötvényfeltételnek megfelelően számított kamatösszeg tekintetében a következőket jelenti: 9.1.1
ha a vonatkozó Végleges Feltételekben a „Tényleges/Tényleges (ICMA)” szerepel:
113
(a) azon Kötvények esetében, ahol a legutóbbi Kamatfizetési Naptól (vagy ha ilyen nincs, a Kamatszámítás Kezdőnapjától) (azt is beleértve) a vonatkozó kifizetési napig (de azt nem beleértve) terjedő időszakban (a „Kamatozó Időszak”) a napok száma egyenlő vagy kevesebb mint azon Kamatmegállapítási Időszak napjainak száma, amelyben a Kamatozó Időszak véget ér: a Kamatozó Időszak napjainak száma osztva (1) a Kamatmegállapítási Időszak napjai számának és (2) az egy naptári évben előforduló (a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott) Kamatmeghatározás Napjainak számának szorzatával; vagy (b) azon Kötvények esetében, ahol a Kamatozó Időszak hosszabb, mint az a Kamatmegállapítási Időszak, amely alatt a Kamatozó Időszak véget ér, a következők összege: (1) azon Kamatozó Időszak napjainak száma, amely azon Kamatmegállapítási Időszakra esik, melyben a Kamatozó Időszak kezdődik, osztva (x) az ezen Kamatmegállapítási Időszak napjai számának és (y) az egy naptári évben előforduló Kamatmegállapítási Napok számának szorzatával; és (2) azon Kamatozó Időszak napjainak száma, amely a következő Kamatmegállapítási Időszakra esik, osztva (x) az ezen Kamatmegállapítási Időszak napjai számának és (y) az egy naptári évben előforduló Kamatmegállapítási Napok számának szorzatával;
9.2
9.1.2
ha a vonatkozó Végleges Feltételekben a „30/360” szerepel, a legutóbbi Kamatfizetési Naptól (vagy, ha ilyen nincs, a Kamatszámítás Kezdőnapjától) (azt is beleértve) a vonatkozó kifizetési napig (de azt nem beleértve) terjedő időszak napjainak száma (ezen napok számát 360 napos évre és tizenkettő 30 napos hónap alapul vételével számítva) osztva 360-nal;
9.1.3
amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek „Tényleges/365” számítást ír elő, úgy a Kamatfizetési Időszak tényleges napjainak számát 365-tel kell elosztani; és
9.1.4
amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek „Tényleges/360” számítást ír elő, úgy a Kamatfizetési Időszak napjainak számát 360-nal kell elosztani.
A Változó Kamatozású Kötvények és Indexált Kamatozású Kötvények kamatai 9.2.1
Kamatláb A Változó Kamatozású Kötvények és Indexált Kamatozású Kötvények után mindenkor fizetendő Kamatláb a vonatkozó Végleges Feltételekben kerül meghatározásra. (i)
ISDA kamat-meghatározás Változó Kamatozású Kötvények esetében Ahol az a Kamatláb meghatározás módjaként ISDA Meghatározás szerepel a vonatkozó Végleges Feltételekben, a Kamatláb minden egyes Kamatfizetési Időszak tekintetében a vonatkozó ISDA Kamatláb plusz/mínusz (ahogy a vonatkozó Végleges Feltételekben szerepel) a Kamatfelár (ha van ilyen) lesz. A jelen (i) bekezdésben az egy Kamatfizetési Időszakra vonatkozó „ISDA Kamatláb (ISDA Rate)”
114
egyenlő azzal a Változó Kamatlábbal, amelyet a Fizető Bank határozna meg, ha Számítást végző Megbízottként járna el egy, a 2000-es ISDA Definíciókat (amelyeket az International Swaps and Derivatives Association, Inc. adott közre, azoknak az első Sorozat/Részlet Elszámolási Napján hatályos formájában) (a „2000-es ISDA Definíciók (2000 ISDA Definitions)”) tartalmazó Kamatláb-swap ügyletben és amelyben: (a)
a Referenciakamat megegyezik Feltételekben meghatározottakkal;
(b)
a Megjelölt Lejárat a meghatározott időszak;
(c)
az érintett Kamatváltozási Nap vagy (i) az adott Kamatfizetési Időszak első napja, ha a vonatkozó Referenciakamat a budapesti bankközi Kamatlábon („BUBOR”) alapszik, (ii) minden más esetben, ahogyan azt a vonatkozó Végleges Feltételek meghatározta.
vonatkozó
a
vonatkozó
Végleges
Végleges
Feltételekben
A jelen (i) bekezdésben a „Változó Kamatláb (Floating Rate)”, a „Számítást végző Megbízott (Calculation Agent)”, a „Referenciakamat (Floating Rate Option)”, a „Megjelölt Lejárat (Designated Maturity)” és a „Kamatváltozási Nap (Reset Date)” kifejezések a 2000-es ISDA Definíciókban meghatározott jelentéssel bírnak. (ii)
A Változó Kamatozású „Képernyőoldal” alapján
Kötvények
kamat-meghatározása
Amennyiben a Végleges Feltételek alapján a Kamatláb „Képernyőoldal” alapján kerül meghatározásra az egyes Kamatfizetési Időszakokra számított Kamatláb az alábbi szabályok megtartása mellett a következő lehet: a Referencia Kamatlábként (amely éves mértékben, százalékban kerül kifejezésre) (a)
ajánlott Kamatláb; vagy
(b)
ajánlott Kamatlábak számtani középértéke (ha szükséges, a második tizedesjegyre kerekítve úgy, hogy a 0,005 felfelé legyen kerekítve),
amely Referencia Kamatláb a Vonatkozó Hírügynökségi Oldalon a Kamatmeghatározás Napján arra a napra, mint értéknapra megadott adat, plusz vagy mínusz (a vonatkozó Végleges Feltételekben megadottak szerint) a Kamatfelár (ha van), a Fizető Bank meghatározása szerint. Ha a Vonatkozó Hírügynökségi Oldalon öt vagy több ajánlott Kamatláb található, a legmagasabbat (vagy, ha több mint egy ajánlat van a legmagasabból, csak az egyiket) és a legalacsonyabbat (vagy, ha több mint egy ajánlat van a legalacsonyabból, csak az egyiket) a Fizető Banknak figyelmen kívül kell hagynia az ajánlott Kamatláb számtani középértékének meghatározása szempontjából (a fentiek szerint kerekítve).
115
A Fizető Banki Megállapodás rendelkezik a Kamatláb megállapításának módjáról, amennyiben a fenti időpontban a Vonatkozó Hírügynökségi Oldal nem hozzáférhető, azon nem jelenik meg ajánlott Kamatláb ((a) bekezdés) vagy kevesebb, mint három ajánlat jelenik meg ((b) bekezdés). 9.2.2
Minimális és/vagy Maximális Kamatláb Amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek valamely Kamatfizetési Időszakra Minimális Kamatlábat ír elő, és ha a fenti 9.2.1 bekezdés szerint az adott Kamatfizetési Időszakra számított Kamatláb alacsonyabb, mint a Minimális Kamatláb, akkor a Kamatfizetési Időszak Kamatlába a Minimális Kamatláb lesz. Amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek valamely Kamatfizetési Időszakra Maximális Kamatlábat ír elő, és ha a fenti 9.2.1 bekezdés szerint az adott Kamatfizetési Időszakra számított Kamatláb magasabb, mint a Maximális Kamatláb, akkor a Kamatfizetési Időszak Kamatlába a Maximális Kamatláb lesz.
9.2.3
A Kamatláb meghatározása és a Kamatösszegek kiszámítása A Fizető Bank a Kamatláb meghatározására megszabott időpontban vagy azt követően a lehető legrövidebb időn belül meghatározza a Kamatlábat a vonatkozó Kamatfizetési Időszakra és kiszámítja a Változó Kamatozású Kötvények és az Indexált Kamatozású Kötvények után az adott Kamatfizetési Időszakra fizetendő kamat összegét (a „Kamatösszeg”). Minden Kamatösszeg kiszámításához a Névértéket először a Kamatlábbal, majd a vonatkozó Kamatbázissal kell összeszorozni. Az eredményként kapott esetleg tört összeget négy tizedes jegyig kell számolni úgy, hogy az ötödik tizedes jegy felfelé kerekítendő. A „Kamatbázis” a jelen Kötvényfeltételnek megfelelően számított kamatösszeg tekintetében a következőket jelenti: (i)
(amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek „Tényleges/365” vagy „Tényleges/Tényleges” számítást ír elő, úgy a Kamatfizetési Időszak napjainak tényleges számát el kell osztani 365-tel (vagy, ha az adott Kamatfizetési Időszak valamely része szökőévre esik, úgy (A) a Kamatfizetési Időszak szökőévre eső részében ténylegesen eltelt napok számának és 366-nak a hányadosát és (B) a Kamatfizetési Időszak nem szökőévre eső részében ténylegesen eltelt napok számának és 365-nek a hányadosát össze kell adni;
(ii)
amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek „Tényleges/365 (ÁKK)” számítást ír elő, úgy a Kamatfizetési Időszak tényleges napjainak számát (kivéve minden szökőév február 29. napját) 365-tel kell elosztani;
(iii)
amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek „Tényleges/360” számítást ír elő, úgy a Kamatfizetési Időszak napjainak számát 360-nal kell elosztani; és
116
(iv)
9.2.4
amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételek „30/360” „360/360” vagy „Kötvény-alapú" számítást ír elő, úgy a Kamatfizetési Időszak ténylegesen eltelt napjainak számát 360-nal kell elosztani (a napok számát 360 napot tartalmazó évet alapul véve kell kiszámítani, ahol is egy év 12, egyenként 30 napos hónapból áll (kivéve ha (a) a Kamatfizetési Időszak utolsó napja valamely hónap 31. napja, de a Kamatfizetési Időszak kezdete a hónapnak nem a 30. vagy 31. napjára esik, amely esetben az utolsó napot tartalmazó hónapot nem kell 30 napos hónapra lerövidítettnek tekinteni, vagy (b) ha a Kamatfizetési Időszak utolsó napja február hónap utolsó napja, amely esetben a február hónapot nem kell 30 napos hónappá hosszabbítottnak tekinteni)).
Értesítés a Kamatlábról és a Kamatösszegekről A Fizető Bank haladéktalanul, de legkésőbb a Kamatfizetési Napot két Munkanappal megelőzően a vonatkozó Végleges Feltételekben, valamint a Fizető Banki Megállapodásban meghatározottak szerint a Kibocsátó tudomására hozza a releváns Kamatfizetési Időszakra vonatkozó Kamatlábat. A Kibocsátó gondoskodik arról, hogy az erre vonatkozó értesítés a meghatározás után a vonatkozó jogszabályok, valamint a Végleges Feltételekben és a Fizető Banki Megállapodásban meghatározott módon közzétételre kerüljön, továbbá értesíti a KELER-t az esedékes Kamatösszegről.
9.2.5
Végleges igazolások Minden egyes, a jelen Kötvényfeltételek 9.2 bekezdésének előírásai értelmében a Fizető Bank által adott, kifejezett, közölt vagy kapott igazolás, közlemény, vélemény, számítás, átvett adat, meghatározás vagy döntés kötelező érvénnyel bír (kivéve a szándékos mulasztás, rosszhiszeműség vagy nyilvánvaló tévedés eseteit) a Kibocsátóra, a Fizető Bankra és a Kötvénytulajdonosok mindegyikére.
9.3
Kamatfizetési Napok Minden egyes Változó Kamatozású Kötvény és Indexált Kamatozású Kötvény a Névértéke után a Kamatszámítás Kezdőnapjától (azt is beleértve) kamatozik. A kamat utólag fizetendő az alábbiak szerint: (i)
minden évben a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott Kamatfizetési Nap(ok)on; vagy
(ii)
amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételekben nincsenek Kamatfizetési Nap(ok) meghatározva a kamatot minden egyes, a megelőző Kamatfizetési Nap után, illetve az első Kamatfizetési Nap esetében a Kamatszámítás Kezdőnapja után olyan időpontban kell megfizetni, amely a vonatkozó Végleges Feltételekben Meghatározott Időszakként megszabott számú hónappal vagy más időszakkal esik a megelőző Kamatfizetési Nap után. Az ilyen módon meghatározott nap is Kamatfizetési Napnak tekintendő.
117
Amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételekben Munkanap Szabály került meghatározásra és (x) a kérdéses naptári hónapban nincsen olyan nap, amely szám szerint megfelelne valamely Kamatfizetési Napnak, vagy (y) valamely Kamatfizetési Nap egyébként olyan napra esne, amely nem Munkanap, akkor, ha a Munkanap Szabály:
9.4
(a)
Változó Kamatláb Munkanap Szabály, akkor minden olyan esetben, amikor a Meghatározott Időszakok a 9.3 (ii) bekezdésnek megfelelően kerültek rögzítésre a Kamatfizetési Nap (i) a fenti (x) esetben az illető hónap utolsó Munkanapja lesz és az alábbi (B) pont szerinti rendelkezések mutatis mutandis alkalmazandók; vagy (ii) a fenti (y) esetben a kamatfizetést el kell halasztani a következő olyan napra, amely Munkanap, hacsak az nem esik a következő naptári hónapra, amely esetben (A) a Kamatfizetési Napot előre kell hozni az azt közvetlenül megelőző Munkanapra és (B) minden azt követő Kamatfizetési Nap azon hónap utolsó Munkanapja lesz, amely a Meghatározott Időszakkal esik a megelőző Kamatfizetési Nap után; vagy
(b)
Következő Munkanap Szabály, a Kamatfizetési Napot el kell halasztani a legközelebbi olyan napra, amely Munkanap (a Kötvénytulajdonost az ilyen elhalasztott fizetés miatt többlet kamat vagy egyéb kifizetés nem illeti meg); vagy
(c)
Módosított Következő Munkanap Szabály, a Kamatfizetési Napot el kell halasztani a legközelebbi Munkanapra, kivéve, ha az így a következő naptári hónapra esne, ebben az esetben a Kamatfizetési Napot előre kell hozni az azt közvetlenül megelőző Munkanapra; vagy
(d)
Megelőző Munkanap Szabály, a Kamatfizetési Napot előre kell hozni az azt közvetlenül megelőző Munkanapra.
Kamatozás késedelem esetén Az egyes Kötvények (illetve amennyiben egy Kötvényt csak részben váltanak vissza, úgy annak csak a visszaváltott része) visszaváltásuk napjától kezdve nem kamatoznak (ha kamatozott egyáltalán), kivéve, ha a tőke visszafizetését jogellenesen késleltetik vagy megtagadják. Ilyen esetben a kérdéses tőkerész az alábbi időpontok közül a korábban bekövetkezőig: (i)
amikor az illető Kötvény után járó teljes összeg kifizetésre kerül; és
(ii)
öt nappal azt követően, hogy a Fizető Bank megkapta a Kötvények tekintetében járó teljes összeget és erről a Kötvénytulajdonosokat a Kötvényfeltételek 16. bekezdése szerint értesítették;
kamatozik a Ptk. 301. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint amennyiben a Kötvény forintban denominált, és a Végleges Feltételek szerint meghatározott módon kamatozik, amennyiben a Kötvény nem forint devizában denominált.
118
10
Kifizetések 10.1
A fizetés módja A Kötvényekkel kapcsolatos fizetéseket a Kibocsátó nevében a Fizető Bank banki átutalással teljesíti a Kötvénytulajdonosok részére, a Fizető Banki Megállapodás rendelkezéseivel összhangban. A kifizetésekre mindenkor vonatkozhatnak a kifizetés helyén érvényes pénzügyi, adó és egyéb jogszabályok, rendelkezések, így különösen a KELER és azon tőzsde, szabályozott piac szabályzatai és előírásai, amelyen a Kötvényeket esetlegesen jegyzik. A Kötvények kapcsán teljesítendő kifizetéseket a KELER nyilvántartásában az adott esedékességre vonatkozó – a KELER mindenkor hatályos szabályzatában meghatározott – fordulónap („Fordulónap”) végén az adott Kötvényeket illetően állománnyal rendelkező értékpapír-számlavezetők („Számlavezető”) részére kell teljesíteni, a KELER vonatkozó, mindenkor hatályos szabályzatával és a Fizető Banki Megállapodás rendelkezéseivel összhangban, valamint az alkalmazandó adózási jogszabályok figyelembe vételével. Az esedékes fizetést azon Kötvénytulajdonos részére kell teljesíteni, aki a Fordulónapon Kötvénytulajdonosnak minősül. A Fizető Bank a Kibocsátót legkésőbb az esedékességet megelőző ötödik Munkanapig tájékoztatja a Kötvények után a Kamatfizetési Napon fizetendő, adóval nem csökkentett összegről. A Kötvények tekintetében a Kötvényfeltételekkel összhangban teljesített kifizetéseket a Kötvénytulajdonosoknak teljesített megfelelő kifizetéseknek kell tekinteni, és a Kibocsátó, valamint a Fizető Bank az így kifizetett összegekkel kapcsolatban mentesül minden kötelezettség alól.
10.2
A fizetés időpontja Ha a Kötvény kapcsán teljesítendő kifizetés napja nem Munkanap, a Kötvénytulajdonos nem követelhet kifizetést a következő Munkanapig és ezzel a késedelemmel összefüggésben sem további kamatra, sem egyéb kompenzációra nem tarthat igényt.
10.3
A tőke és kamatok értelmezése A Kötvényfeltételekben a Kötvényekkel kapcsolatos minden tőkére való hivatkozást úgy kell értelmezni, mint ami – ha alkalmazandó – magában foglalja az alábbiakat: (i)
a Kötvények Végső Visszaváltási Összegét;
(ii)
(ha van ilyen) a Kötvények Választott Visszaváltási Összegét;
(iii)
a Diszkont Kötvények esetében a Diszkont Névértéket; és
(iv)
a kamaton kívül minden egyéb kifizetést, amelyet a Kibocsátó a Kötvények alapján vagy azokra tekintettel teljesít.
„Diszkont Névérték” a következő képlet – vagy a vonatkozó Végleges Feltételekben y meghatározott egyéb módszer – alapján számítandó ki: RÁ x (1 + H) ahol: „RÁ”
a Referenciaárat jelenti;
„H”
a tizedes törtként kifejezett hozamot jelenti; és
119
„y” egy tört szám, amelynek a számlálójában azon napok száma (360 napos évvel számolva, mely tizenkettő 30 napos hónapból áll) szerepel, amely az első Részlet Elszámolási Napjától (azt is beleértve) a visszaváltásra megjelölt napig (de azt nem beleértve), vagy addig a napig telt el, amikor a Kötvény lejárttá és visszafizetendővé vált, és amely tört szám nevezőjében 360 szerepel.
11
Visszaváltás 11.1
Visszaváltás lejáratkor Amennyiben a Kibocsátó a Kötvényt a Lejárat Napjáig nem váltotta vissza és nem is érvénytelenítette az alábbiakban meghatározott módon, akkor minden egyes Kötvényt a vonatkozó Végleges Feltételekben megállapított, vagy az ott leírt módon meghatározott Végső Visszaváltási Összegben visszavált a Lejárat Napján.
11.2
Visszaváltás a Kötvénytulajdonosok választása alapján Amennyiben a Kötvénytulajdonosok a vonatkozó Végleges Feltételek szerint visszaváltási lehetőséggel rendelkeznek és a Kötvénytulajdonos a Kötvényfeltételek 16. bekezdésének rendelkezésével összhangban nem kevesebb, mint 15 és nem több, mint 30 nappal megelőzően ilyen tárgyú értesítést küld a Kibocsátónak, a Kibocsátó az értesítési időszak lejáratával visszaváltja az adott Kötvényt a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott feltételek szerint a Választott Visszaváltási Napon, a Választott Visszaváltási Összegben, a Választott Visszaváltási Napig (de azt nem beleértve) felhalmozott kamatokkal együtt. A Kötvény visszaváltására vonatkozó jog gyakorlásához ezen kívül a Kötvénytulajdonosnak az értesítési időszak alatt el kell juttatnia a Fizető Bank kijelölt irodájába egy, a KELER vagy a Kötvénytulajdonos Számlavezetője által az eljuttatás napján kiállított tulajdonosi igazolást (amely a tulajdonjog mellett igazolja, hogy a visszaváltani kívánt Kötvények a Kibocsátó javára zárolás alá kerültek) és egy megfelelő módon kitöltött és aláírt értesítést (az akkor megkövetelt formában), amely értesítés a Fizető Bank kijelölt irodájában szerezhető be („Visszaváltási Értesítés”). Ebben a Visszaváltási Értesítésben a Kötvénytulajdonosnak meg kell jelölnie egy bankszámlaszámot, ahová a jelen Kötvényfeltételek szerint a kifizetést teljesíteni kell. A jelen bekezdés szerint a Kötvénytulajdonosok által adott Visszaváltási Értesítés visszavonhatatlan, kivéve ha a Választott Visszaváltási Nap előtt Rendkívüli Lejárati Esemény következett be. Ilyen esetekben a Kötvénytulajdonos a jelen 11.2 bekezdés szerinti értesítést visszavonhatja és a Kötvényeket lejárttá és esedékessé teheti a Kötvényfeltételek 12. bekezdése szerint. A Kötvény visszaváltására vonatkozó jog gyakorlásához a Kötvénytulajdonosnak a Kötvényt a Fizető Bank javára értékpapír-alszámlán zároltatnia kell. Az így zárolt Kötvényt a Kötvénytulajdonos számlavezetője a Fizető Bank javára köteles zárolni mindaddig, amíg a Kötvények tekintetében a visszaváltási összeg kifizetésére sor nem kerül. A zárolás történhet a Fizető Banknál vezetett értékpapír-számlán is. A zárolást végrehajtó számlavezetőnek a Tpt. 144. § (3) bekezdése alapján kiállított számlakivonatban kötelezettséget kell vállalnia, hogy amennyiben a Kibocsátó (a Fizető Bankon keresztül) eleget tett minden, a Kötvények alapján fennálló kötelezettségének, úgy a Kötvényeket haladéktalanul transzferálni fogja a Fizető Bank részére, illetve kötelezettséget kell vállalnia, hogy ezen kötelezettségének megszegése esetén a számlavezető felel az ebből eredő minden, a Kibocsátót vagy a Fizető Bankot ért kárért.
120
A Kötvények zárolt értékpapír-alszámlán való tartásával, valamint a Fizető Bank részére történő áttranszferálásával kapcsolatos díjakat és költségeket a Kötvénytulajdonosok kötelesek a számlavezetőnek vagy a Fizető Banknak megfizetni a mindenkor hatályos üzletfeltételeinek megfelelően.
11.3
Lejárat Előtti Visszaváltási Összegek Az Kötvényfeltételek 12. bekezdésének alkalmazása szempontjából a Kötvények az alábbiak szerint számított Lejárat Előtti Visszaváltási Összegen kerülnek visszaváltásra:
11.4
(i)
a Forgalomba Hozatali Árnak megfelelő Végső Visszaváltási Összegű Kötvény esetén azok Végső Visszaváltási Összegén;
(ii)
az olyan Kötvény esetén (kivéve a Diszkont Kötvényeket), amelynek Végső Visszaváltási Összege kevesebb vagy több lehet, mint a Forgalomba Hozatali Ár, a vonatkozó Végleges Feltételekben megállapított, vagy az ott megadott számítási módon meghatározott értéken. Amennyiben a vonatkozó Végleges Feltételekben ilyen érték vagy számítási mód nincs megadva, azok Névértékén;
(iii)
a Diszkont Kötvények esetén pedig a Diszkont Névértéken.
Érvénytelenítés Valamennyi visszaváltásra kerülő Kötvény érvénytelenítésre kerül. Az ily módon érvénytelenített Kötvények nem bocsáthatók ki, illetve nem adhatók el újra.
11.5
Késedelmes fizetés a Diszkont Kötvényekre Ha valamely Diszkont Kötvényre a fenti 11.1, 11.2 vagy 11.3 bekezdések szerinti visszaváltásakor vagy a Kötvényfeltételek 12. bekezdése szerinti lejáratakor a fizetendő összegek jogtalan visszatartására vagy kifizetésének megtagadására kerül sor, az ilyen Diszkont Kötvények tekintetében esedékes és visszafizetendő összeg a fenti 10.3 bekezdés előírásai szerint kiszámított összeg lesz oly módon, mintha az abban hivatkozott visszaváltásra megállapított nap, illetve a Diszkont Kötvény esedékességi és fizetési napja az a nap lenne, amely az alábbi időpontok közül korábban következik be: (i)
amelyen az ilyen Diszkont Kötvénnyel összefüggésben járó összegek kifizetésre kerültek;
(ii)
öt nappal azt követően, hogy a Fizető Bank megkapta a Diszkont Kötvények tekintetében járó teljes összeget és erről a Kötvénytulajdonosokat a 16. Kötvényfeltétel szerint értesítették,
a hozamot pedig forintban denominált Diszkont Kötvények esetében a Ptk. 301.§ (1) bekezdésében meghatározott késedelmi kamattal növelnék, míg nem forintban denominált Diszkont Kötvények estében a késedelmi kamat a Végleges Feltételekben kerül meghatározásra.
12
Rendkívüli Lejárati Események 12.1
Rendkívüli Lejárati Események Amennyiben az alábbi események („Rendkívüli Lejárati Események”) valamelyike bekövetkezik és folyamatosan fennáll – a Kibocsátónak szóló, a Fizető Bank kijelölt irodájába eljuttatott értesítéssel – bármely Kötvénytulajdonos azonnali hatállyal lejárttá
121
és esedékessé teheti a Kötvényeket. Ilyen esetekben a Kibocsátó a Lejárat Előtti Visszaváltási Összeget és a kifizetés napjáig felhalmozott kamatokat köteles haladéktalanul megfizetni a Kötvénytulajdonos részére.
13
12.1.1
A Kibocsátó bármely Kötvényre vonatkozó esedékes kamat- vagy tőkeösszegfizetés tekintetében több, mint harminc Munkanapon keresztül folyamatosan késedelembe esik;
12.1.2
Ha valamely hatáskörrel rendelkező bíróság a Kibocsátó ellen csőd- vagy felszámolási eljárást rendel el;
12.1.3
Ha a Kibocsátó vitatja a Kötvények érvényességét vagy a Kötvények alapján fennálló kötelezettségeit, vagy a Kibocsátó számára jogellenes vagy azzá válik a Kötvények alapján vagy azokkal kapcsolatban fennálló bármely kötelezettség teljesítése, vagy bármely ilyen kötelezettség végrehajthatatlan vagy érvénytelen vagy azzá válik.
Terhelési tilalom 13.1
Terhelési tilalom Amíg Kötvények vannak forgalomban, a Kibocsátó nem alapít olyan Biztosítékot jelenlegi vagy jövőbeli vállalkozásain, eszközein vagy bevételein, illetve azokkal kapcsolatban, amely Releváns Adósságot biztosít, kivéve, ha a Biztosíték alapítását megelőzően vagy azzal egyidőben minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy ugyanaz a Biztosíték a Kötvények alapján fizetendő összegeket is biztosítsa azonos mértékben és ranghelyen.
13.2
Értelmezés „Biztosíték": zálogjog, óvadék, kezesség, követelés biztosítására irányuló engedményezés vagy tulajdonátruházás (vételi jog nyújtása), a Ptk. 296-297. §-aihoz képest többlet beszámítási jog, illetve bármely más megállapodás vagy szerződést biztosító mellékkötelezettség, melynek célja eszköz, dolog, jog vagy más vagyontárgy biztosítékul adása (megterhelése). „Releváns Adósság”: a Kibocsátó olyan adóssága, amelynek eredeti (forgalomba hozatalkori) futamideje több, mint egy év, és amely kötvény, vagy más hitelviszonyt megtestesítő értékpapír formájában testesül meg és amelyek bármely tőzsdére vagy szabályozott piacra bevezetésre kerültek, vagy bevezetését tervezik, vagy alkalmasak a bevezetésre (függetlenül attól, hogy eredetileg zártkörű volt-e a forgalomba hozatal vagy sem).
14
Fizető Bankok A Fizető Bank(ok) megnevezését a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza. A Kibocsátó jogosult a Fizető Bank megbízását felmondani és/vagy további vagy más Fizető Bankot megbízni és/vagy hozzájárulni ahhoz, hogy a Fizető Bank megváltoztassa azt a kijelölt irodáját, amelyen keresztül intézkedik, feltéve, hogy ameddig Kötvény van forgalomban, addig mindig lesz egy Fizető Bank.
122
Bármilyen változás, megszűnés, kinevezés, megbízás csak a Kötvénytulajdonosoknak a 16. Kötvényfeltétel szerint közölt minimum 30 napos, de maximum 45 napos értesítésével lép hatályba (kivéve, ha a Fizető Bank fizetésképtelen, amely esetben azonnal hatályossá válik).
15
Elévülés A jelenleg hatályos magyar jogszabályok értelmében a Kötvények alapján történő fizetésekre vonatkozó, a Kibocsátóval szemben támasztott igények nem évülnek el.
16
Értesítések A Kötvényekkel kapcsolatos valamennyi értesítés akkor tekinthető érvényesen közöltnek, ha azok közzétételre kerültek a Kibocsátó honlapján (www.mol.hu). Egyebekben a Tpt. és a 24/2008. (VIII. 15.) PM rendelet (illetve azt módosító vagy helyébe lépő jogszabály) rendelkezései irányadók az értesítések tekintetében. A Kötvénytulajdonosok (amennyiben bármilyen a Kötvényekkel kapcsolatos nyilatkozatot kell tegyenek vagy kívánnak tenni) az értesítéseket írásban, a Fizető Banknak a Végleges Feltételekben kijelölt irodájába kötelesek küldeni.
17
Forgalomba hozatalok A Kibocsátó a jelen Alaptájékoztató alapján jogosult, de nem köteles Kötvények forgalomba hozatalára. Kizárólag a Kibocsátó döntésétől függ, hogy az Alaptájékoztatóban biztosított keretek között forgalomba hoz-e Kötvényeket, és ha igen, azt milyen Végleges Feltételek mellett teszi. A Kibocsátó jelen Alaptájékoztató alapján jogosult a Kötvénytulajdonosok hozzájárulása nélkül mind a korábban kibocsátott Kötvényekkel azonos Sorozatba tartozó, mind új Sorozatba tartozó Kötvények forgalomba hozatalára. A Program hatálya alá tartózó további forgalomba hozatalokhoz a Felügyelet engedélye nem szükséges. A jelen Program keretében forgalomba hozott Kötvények nyilvánosan hozhatók forgalomba. Az egyes forgalomba hozatalok jegyzési eljárás vagy aukció útján történnek.
18
Visszavásárlás A Kibocsátó fenntartja a jogot, hogy Kötvényeket vásároljon.
19
Kötvénytulajondosok képviselete és elővásárlási jog Az Alaptájékoztató nem tartalmaz rendelkezéseket a Kötvénytulajdonosok szervezett képviselete tekintetében. A Kötvények forgalomba hozatala során elővásárlási jog nem gyakorolható.
20
Alkalmazandó jog és illetékesség A Kötvények a Tpt., a Kötvényrendelet és a 809/2004 EK Rendelet alapján kerülnek forgalomba hozatalra. A Kötvényekre, azok érvényességére, hatályosságára és Feltételeinek értelmezésére, bármilyen ezekből eredő vagy ezekkel kapcsolatos vagy összefüggő jogvitára (ideértve többek között a ténykérdésekkel, pl. Kamatláb meghatározása, vagy szerződésen kívüli károkozással összefüggő vitás ügyeket) a magyar jog irányadó és alkalmazandó.
123
A Kötvényekkel, illetve azok forgalomba hozatalával kapcsolatosan vagy azokból fakadóan felmerült bármely vitás ügy eldöntésével kapcsolatban a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező rendes bíróság jár el.
124
XX.
VÉGLEGES FELTÉTELEK FORMÁJA [Dátum]
A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
100.000.000.000 forint keretösszegű Kötvényprogramjának keretében forgalomba hozatalra kerülő
] össznévértékű
[
[
] Kötvénye
A jelen dokumentum a benne ismertetett Kötvények forgalomba hozatalához kapcsolódó Végleges Feltételek. Az itt használt fogalmak az [dátum]-i keltezésű Alaptájékoztatóban szereplő Kötvényfeltételek alkalmazása érdekében kerülnek meghatározásra. A jelen Végleges Feltételek a fenti Alaptájékoztató kiegészítése, és azzal együtt értelmezendő. Az Alaptájékoztató a Kibocsátó honlapján (www.mol.hu), a Felügyelet által működtetett honlapon (www.kozzetetelek.hu), továbbá a Budapesti értéktőzsde honlapján (www.bet.hu), valamint a Forgalmazók honlapján elérhető, illetve a Forgalmazóktól igényelhető. [Az alkalmazandó részeket foglalja bele vagy rögzítse, hogy „nem alkalmazandó” (N/A). A számozásnak az alábbiakban foglaltakkal megegyezőnek kell maradnia akkor is, ha az egyes bekezdésekre és albekezdésekre nézve a „nem alkalmazandó” kerül megjelölésre.]
1.
Kibocsátó:
MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
2.
(i)
Sorozat megjelölése:
[]
(ii)
Részkibocsátási szám
[] (Ha egy létező Sorozattal azonos jogokat és kötelezettségeket testesít meg, akkor annak a Sorozatnak az adatai, ideértve azt a napot is, amikor Kötvények a Sorozat részévé válnak)
3.
Meghatározott Pénznem(ek):
4.
Össznévérték:
[]
125
(i)
Sorozat:
[]
(ii)
Részkibocsátás:
[]
5.
Forgalomba hozatali Ár jegyzés során:
Az Össznévérték [ ] százaléka [hozzáadva a [dátum]-tól számított kamatot] (csak azonos Sorozatba tartozó esetében, ha alkalmazandó)
6.
Meghatározott Névérték(ek):
[]
7.
(i)
Forgalomba hozatal Napja:
[]
(ii)
Kamatszámítás Kezdőnapja:
[]
8.
Kamatszámítás Kezdőnapja
9.
Lejárat Napja:
[Fix kamatláb - dátumot meghatározni/változó kamatláb - [hónap]-ra, vagy az ahhoz legközelebb eső Kamatfizetés Nap]
10.
Futamidő
[]
11.
Kamatszámítási Alap:
[százalék Fix Kamatozás] [LIBOR/EURIBOR]+/Kamatozás
[
]
százalék
Változó
[Diszkont]
[Indexált Kamatozás]
[egyéb]
(további részleteket lásd alább) 12.
Visszaváltási/Kifizetési Alap:
[Visszaváltás névértéken] [egyéb]
13.
A Kamatszámítási Alap vagy a Visszaváltási/Kifizetési Alap változása:
[Részletezze a Kötvények Kamatszámítási Alapjának vagy Visszaváltási/Kifizetési Alapjának változására vonatkozó rendelkezéseket]
14.
Visszaváltási/Vételi Opciók:
[Visszaváltás a Kötvénytulajdonos választása alapján] [Visszaváltás a Kibocsátó választása alapján] [(további részleteket lásd alább)]
15.
A Kötvények jellege:
Nem alárendelt
126
16.
Tőzsdei Bevezetés:
[A Kibocsátó kezdeményezi a Kötvényprogram keretében forgalomba hozott Kötvények tőzsdei bevezetését a [Budapest Értéktőzsdére][Luxemburgi Értéktőzsdére].A Kibocsátó nem kezdeményezi a Kötvényprogram keretében forgalomba hozott Kötvények tőzsdei bevezetését].
17.
A forgalomba hozatal módja:
Nyilvános
18.
Árjegyzés
[Nincs/Van (részletek)]
1
KAMATFIZETÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
19.
Fix Kamatozású Kötvényekre Vonatkozó Rendelkezések
[Alkalmazandó/nem alkalmazandó]
(Ha nem alkalmazandó, törölje a jelen bekezdés további albekezdéseit) (i)
Kamatláb(ak):
évi [ ] százalék [évente/félévente/negyedévente] [utólag fizetendő]
(ii)
Kamatfizetési Nap(ok):
[minden év [ ] a Lejárat Napjáig, azt is beleértve] / [egyéb]
(iii)
Munkanapszabály:
[Változó Kamatláb Munkanap Szabály / Következő Munkanap Szabály/ Módosított Következő Munkanap Szabály/ Megelőző Munkanap Szabály]
(iv)
Fix Kamatösszeg(ek):
[]
(v)
Töredékösszeg(ek):
[]
(vi)
Kamatbázis:
[Tényleges/Tényleges (ICMA) vagy 30/360 vagy Tényleges/365 vagy Tényleges/360]
(vii)
Kamat megállapítási napok:
[]
(viii)
Fix Kamatozású Kötvények kamatszámításának módjára vonatkozó egyéb feltételek:
[Nincs/Részletezze]
(ix)
Bruttó hozam értéke (EHM):
[]
127
20.
Változó Kamatozású Kötvényekre vonatkozó rendelkezések:
[Alkalmazandó/nem alkalmazandó]
(i)
Meghatározott Időszak(ok) / Meghatározott Kamatfizetési Nap(ok):
(Ha nem alkalmazandó, törölje a jelen bekezdés további albekezdéseit)
(ii)
Munkanap szabály:
[]
[Változó Kamatláb Munkanap Szabály / Következő Munkanap Szabály/ Módosított Következő Munkanap Szabály/ Megelőző Munkanap Szabály] (iii)
További Kereskedelmi Központ(ok):
[]
(iv)
A Kamatláb és a Kamatösszeg megállapításának módja:
[„Képernyőoldal” alapján történő kamatmeghatározás/ISDA Meghatározás/egyéb]
(v)
A Kamatláb és a Kamatösszeg Kiszámításáért felelős fél (ha más, mint a kibocsátó)
[]
(vi)
„Képernyőoldal” alapján történő kamatmeghatározás:
[]
(BUBOR, LIBOR, EURIBOR vagy egyéb, habár ez utóbbi esetben további információra van szükség) Referenciakamatláb:
[]
(BUBOR esetében [ ], LIBOR esetében (kivéve angol font vagy euroLIBOR) minden Kamatfizetési Időszak kezdete előtti második londoni munkanap, angol font LIBOR esetében minden Kamatfizetési Időszak első napja, EURIBOR és euroLIBOR esetében minden Kamatfizetési Időszak kezdete előtti második nap, amelyen a TARGET Rendszer nyitva van.)
(vii)
Kamatmeghatározás Napja(i):
[Részletezze/nem alkalmazandó]
Vonatkozó Hírügynökségi Oldal:
[]
ISDA meghatározás:
Referenciakamat:
[]
[]
128
Megjelölt Lejárat:
[]
Kamatmegállapítási Nap:
[]
(viii)
Kamatfelár(ak):
Évi [+/-] [ ] százalék
(ix)
Minimális Kamatláb:
Évi [ ] százalék
(x)
Maximális Kamatláb:
Évi [ ] százalék
(xi)
Kamatbázis:
[Tényleges/365 Tényleges/Tényleges Tényleges/365 (ÁKK) Tényleges/360 30/360 360/360 Egyéb]
(xii)
21.
Mögöttes rendelkezéseket, kerekítésre vonatkozó rendelkezések és bármely más, a Kötvényfeltételekben foglaltaktól különböző, a Változó Kamatozású Kötvények kamatainak számítási módszerére vonatkozó feltétel:
Diszkontkötvényekre Rendelkezések:
vonatkozó
[]
[Alkalmazandó/nem alkalmazandó]
(Ha nem alkalmazandó, törölje a jelen bekezdés további albekezdéseit) (i)
Hozam:
Évi [ ] százalék
(ii)
Referencia Ár:
[]
(iii)
Egyéb képlet a fizetendő összeg [ ] meghatározásához:
[]
(iv)
Lejárat Előtti Visszaváltási Összegek és a késedelmes fizetés Kamatbázisa:
[A [Visszaváltás és Megvásárlás – Lejárat Előtti Visszaváltási Összegek] Kötvényfeltétel (iii) pontja és [Késedelmes fizetés a Diszkont
129
Kötvényekre] alkalmazandó/egyéb]
(v) 22.
Bruttó hozam értéke (EHM):
Indexált Kamatozású Kötvényekre vonatkozó Rendelkezések
[]
[Alkalmazandó/nem alkalmazandó]
(Ha nem alkalmazandó, törölje a jelen bekezdés további albekezdéseit) (i)
Index/Képlet:
[részletezze itt, vagy mellékletben]
(ii)
A tőke és/vagy esedékes Kamat számításáért felelős személy:
[]
(iii)
A kamat meghatározására vonatkozó rendelkezések, arra az esetre, ha a számítás Index és/vagy Képlet alapján lehetetlen vagy nem praktikus:
[]
(iv)
Meghatározott Időszak(ok) / Meghatározott Kamatfizetési Nap(ok):
[]
(v)
Munkanap szabály:
[Változó Kamatláb Munkanap Szabály / Következő Munkanap Szabály/ Módosított Következő Munkanap Szabály/ Megelőző Munkanap Szabály]
(vi)
További Kereskedelmi Központ(ok):
[]
(vii)
Minimális Kamatláb:
évi [
] százalék
(viii)
Maximális Kamatláb:
évi [
] százalék
(ix)
Kamatbázis:
[]
(x)
A mögöttes eszköz megnevezése:
[]
(xi)
A mögöttes eszköz átvételi árfolyama vagy végső referenciaára:
[]
(xii)
A mögöttes eszközről további információk megtalálhatóak:
[]
130
(xiii)
A mögöttes eszközt érintő esetleges elszámolási vagy piaci fennakadások:
[Részletezze/nem alkalmazandó]
(xiv) A mögöttes eszközt érintő eseményekkel kapcsolatos kiigazítási szabályok: (xv)
A mögöttes eszköz értékének változásának hatása az Indexált Kamatozású Kötvény kamataira:
[amennyiben az alapul származtatott eszközök]
fekvő
(xvi) A mögöttes értékpapír kibocsátójának megnevezése:
[Részletezze/nem alkalmazandó]
(xvii) A mögöttes értékpapír ISIN kódja:
[Részletezze/nem alkalmazandó]
(xviii) A származtatott értékpapírok lejárati ideje:
[Részletezze/nem alkalmazandó]
(xix) Az érvényesítés időpontja vagy a végső referencia időpont:
[Részletezze/nem alkalmazandó]
(xx)
[Részletezze/nem alkalmazandó]
A származtatott értékpapírok elszámolási eljárásának bemutatása:
(xxi) A származtatott értékpapírok leírása, kifizetés időpontja és a kiszámítás módja:
[Részletezze/nem alkalmazandó]
(xxii) A mögöttes értékpapírkosár alkotóelemeinek súlyozása:
[Amennyiben értékpapírkosár.]
(xxiii) A Kamatmeghatározás Napja(i)
[Részletezze/nem alkalmazandó]
a
mögöttes
2
VISSZAVÁLTÁSRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
23.
Visszaváltás a Kötvénytulajdonos választása alapján:
[Alkalmazandó/nem alkalmazandó]
(i)
Választott Visszaváltási Nap(ok):
[]
(ii)
Minden egyes Kötvény Választott Visszaváltási Összege, és ha van ilyen, az összeg(ek) számításának módja:
[]
(iii)
Értesítési időszak (ha a Kötvényfeltételekben foglaltaktól
[]
eszközök
eszköz
(Ha nem alkalmazandó, törölje a jelen bekezdés további albekezdéseit)
131
eltér): 24.
Minden egyes Kötvény Visszaváltási Összege:
25.
Minden egyes Kötvény Lejárat Előtti Visszaváltási Összege, ha a visszaváltás felmondási esemény miatt történik és/vagy ezek kiszámításának módja (ha szükséges vagy a Kötvényfeltételekben foglaltaktól eltérő [Visszaváltás és vásárlás - Lejárat Előtti Visszaváltási Összegek]):
3
A KÖTVÉNYEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
26.
További Kereskedelmi Központ vagy más rendelkezés a Fizetési Nap vonatkozásában:
[Nem alkalmazandó/részletezze]
27.
Kijelölt Iroda:
[]
28.
Késedelmi kamatra vonatkozó speciális rendelkezés
[Nem alkalmazandó/részletezze]
29.
Egyéb különös feltételek:
[Nem alkalmazandó/részletezze]
4
Végső
[Névérték/egyéb]
ÉRTÉKESÍTÉS
30.
Az érintett Forgalmazó(k) neve:
[]
31.
Jegyzési Garanciavállaló
[Nem alkalmazandó/nevek]
32.
Az aukció/jegyzés helye (elérhetőség), időtartama és módja:
[______]
33.
A Felügyelet által engedélyezett, az aukciós eljárás során használható kereskedési rendszer
[nincs/van (felsorolás)]
34.
Az aukciós eljárás minimális, illetve maximális ajánlattételi mennyisége
Minimálisan: [mennyiség/nem alkalmazandó]
Az aukciós eljárás során meghatározott minimális forgalomba hozatali ár, illetve maximális forgalomba hozatali hozam
Ár: [érték/nem alkalmazandó]
36.
A Forgalmazónál vezetett értékpapírszámla / ügyfélszámla követelménytől való eltérés részletei
[Nem alkalmazandó/részletek]
37.
A minősített befektetők lehetősége a letéti
[van/nincs]
35.
utalásának számlára
Maximálisan: [mennyiség/nem alkalmazandó]
Hozam: [érték/nem alkalmazandó]
132
Forgalmazón kívüli számláról 38.
A jegyzés legalacsonyabb (aluljegyzésre vonatkozó) és legmagasabb (túljegyzésre vonatkozó) összege:
[az értékpapírok darabszámában vagy összesített befektetett összegben meghatározva]
39.
Az ajánlattétel eredményének nyilvánosságra hozatalának helye, időpontja:
[______]
(i)
A jegyzés helye:
(ii)
A jegyzés ideje:
(iii)
Túljegyzés:
(iv)
Allokáció:
(v)
Kihirdetés helye, módja:
40.
Eljárás, amelynek keretében az értékpapírt jegyzők értesítést kapnak a számukra kiutalt mennyiségről, valamint tájékoztatás, hogy az értesítést megelőzően megkezdődhet-e a kereskedés.
[eljárás/nem alkalmazandó]
41.
Allokáció során alkalmazott elv az utolsó leosztási körben
[sorsolás/időrendi]
42.
További értékesítési korlátozások:
[Nem alkalmazandó/részletezze]
5
HITELMINŐSÍTÉS
43.
A Kibocsátó hitelkockázati besorolása:
6
LEBONYOLÍTÁSRA VONATKOZÓ ADATOK
44.
A Központi Értéktártól eltérő elszámolási rendszer(ek), és a vonatkozó azonosítási szám(ok):
Nem alkalmazandó/név/nevek és szám(ok)
45.
Az elkülönített letéti számla száma:
[ ] számlaszám [ ].
46.
Kifizető Bank:
[]
47.
Kifizetési helyek:
[]
48.
A Felügyelet Kötvényprogramra adott engedélyének dátuma és száma:
[]
49.
A Kibocsátó határozata a Kibocsátás jóváhagyásáról:
[]
50.
A Kötvények jóváírása
[Ingyenes / díj ellenében történő]
[]
133
51.
A forgalomba hozatal költségei:
[]
52.
A nettó bevétel becsült összege:
[]
53.
ISIN:
[]
54.
Forgalomba hozatal állama:
[]
55.
Nem a Magyar Köztársaság területén történő forgalomba hozatallal kapcsolatos egyéb, speciális szabályok:
[Nem alkalmazandó/részletezze]
7
A FORGALOMBA HOZTALBAN SZEMÉLYEK ÉRDEKELTSÉGEI
RÉSZTVEVŐ
TERMÉSZETES
ÉS
JOGI
A Kibocsátó legjobb tudomása szerint semmilyen személy nem rendelkezik lényeges érdekeltséggel a forgalomba hozatallal kapcsolatosan.
8
A KIBOCSÁTÓ TELJESSÉGI NYILATKOZATA A Kibocsátó pénzügyi és üzleti helyzetében az Alaptájékoztatóban közzétett adatokhoz képest bekövetkezett jelentős változásokat teljes körűen bemutatják a mai napig a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. tv. („Tpt.”) és kapcsolódóan a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség részletes szabályairól szóló 24/2008. (VIII. 15.) PM rendelet („Pmr.”) alapján közzétett rendszeres és rendkívüli tájékoztatások („Tájékoztatások"). A Kibocsátó pénzügyi és üzleti helyzetében nem következett be jelentős változás a mai napig közzétett „Tájékoztatások”-at meghaladóan a [legutóbbi auditált mérleg vagy negyedéves tőzsdei gyorsjelentés] valamint az [utolsó negyed éves jelentés dátuma] közzététele óta. A Kibocsátó határidőben teljesítette fizetési kötelezettségeit. A Kibocsátó felhívja a Befektetők figyelmét, hogy a tőkehelyzete stabil, ugyanakkor a nemzetközi és a hazai pénzügyi piacokon tapasztalható válság, valamint a forint árfolyamának változása jelentős hatással lehet a Kibocsátó pénzügyi és üzleti helyzetére.
A Kibocsátó nevében aláírta:
_____________________________
9
FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK A jelen Végleges Feltételeket a Kibocsátó és a Forgalmazó(k) a Tpt. 29. § (2) bekezdésének megfelelően aláírják és az abban és az Alaptájékoztatóban szereplő információért felelősséget vállalnak. A jelen Végleges Feltételek a legutóbbi Sorozat, illetve Részlet (amelyik későbbi) forgalomba hozatalára vonatkozó Végleges Feltételek óta eltelt időszakra vonatkozóan - az Alaptájékoztatóval együtt olvasva - a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmaz,
134
illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek a Kötvények, valamint a Kibocsátó helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak.
A Kibocsátó nevében aláírta:
_____________________________
A Forgalmazó nevében aláírta:
_____________________________
A Forgalmazó nevében aláírta:
_____________________________
135
XXI.
FOGALOMTÁR
2P Bizonyított készletek (1P) plusz valószínű készletek (P2)
3D szeizmikus felmérések A földalatti kőzetképződmények szerkezetének letérképezésére használt eljárás.
Barrel/hordó Az olajszektorban alkalmazott mértékegység – egy tonna kőolaj majdnem egyenlő 7-7,7 hordóval. (A Magyarországon termelt kőolaj minőségekre alkalmazott átváltási arány 7,55 hordó/tonna.)
bbl Barrel/Hordó olaj.
boe (barrel/hordó kőolaj-egyenérték) Térfogati egyenérték, amit a gáz fűtőértékének a hőmennyisége alapján kőolajra való átváltásából 3 nyernek. Gyakorlati alkalmazásban 1 boe általában 6.000 köbláb (mintegy 170 normál m ) gáz.
Brent Az Északi-tengerben kitermelt könnyű, kis kéntartalmú olaj, melynek sűrűsége 833 kg/m3. Ez a minőség az, amelyet a kőolaj-kereskedelemben alapnak tekintenek, más minőségek kereskedelmében az árat erre vonatkozóan adják meg, és a minőségtől, illetve a szállítási feltételektől függően kedvezményt vagy felárat alkalmaznak. Amerikában, a Brent minőséghez hasonlóan, az ún. WTI minőség az irányadó kereskedelmi szempontból.
Brent-Ural különbség A Brent és az Ural típusú kőolaj nemzetközi áraiban jelentkező különbséget hívják Brent-Ural spreadnek. Az Ural típusú kőolaj árát a rotterdami és a mediterrán térségben jegyzik.
CEE/KKE Közép-Kelet Európa
Cm/mcm/bcm
136
Köbméter/millió köbméter/milliárd köbméter
Vállalat A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
Kondenzátumok Olyan cseppfolyós szénhidrogének igen könnyű kőolaj összetétellel, amelyek gázként fordulnak elő felszín alatti tározói feltételek (nagy nyomás és magas hőmérséklet) mellett és folyadékká kondenzálódnak a kitermeléskor és felszíni feltételek mellett.
Crack spread Egy adott termék és a kőolaj jegyzésára közötti számtani különbség. A Crack Spread-ek a globális olajpiaci folyamatok (fogyasztási szezonalitás, finomítói kínálat, készletek alakulása) hatására változnak, alakulásukat még a legnagyobb olajtársaságok sem befolyásolhatják.
Krakkolás Gyűjtőszó a könnyebb (alacsonyabb forrponttal rendelkező) szénhidrogének keverékének előállítását célzó műveletekre/technológiákra a nehezebb szénhidrogén molekulák hosszabb szénláncainak tördelésével (a szén-szén kötések elvágása révén). A krakkolás lehet csupán hőtani folyamat is valamint katalitikus folyamat is (ebben az esetben a krakkolási folyamatot katalizátor alkalmazásával segítik elő). A krakkolási eljárás a korszerű ásványolaj feldolgozás legfontosabb módszereinek egyike, o katalizátor alkalmazásával segítik elő 480-540C hőmérsékleten, mely során kemény párlatokat és párlatmaradékokat használnak „kiváló minőségű” motorolaj előállítására, miközben egyéb alakítható gázok keletkeznek.
Downstream/feldolgozás A Finomítás, Kereskedelem és a Kiskereskedelem
EBITDA – kamat, adózás, értékcsökkenés és amortizáció előtti jövedelmek Működési nyereség plusz értékcsökkenés és amortizáció
EOR/IOR/EGR – Termelési módszerek (EOR – Enhanced Oil Recovery – Fokozott Olajtermelés, IOR – Improved Oil Recovery – Fejlesztett Olajtermelés, EGR – Enhanced Gas Recovery – Fokozott Gáztermelés) Olyan technológiák/folyamatok, amiket fel lehet használni több szénhidrogén kinyerésére az elsődleges és másodlagos módszerekhez viszonyítva.
137
EUR Euro
Euro IV és V Gépjármű üzemanyag (benzin, dízel) minőségére vonatkozó Európai előírások határozzák meg, egyebek között a motorüzemanyag maximális kéntartalmát. Az Euro IV az Európai Unióban 2005-től, az Euro V pedig 2009-től lépett hatályba. A motorüzemanyagok maximális kéntartalma az Euro IV szerint 50ppm, az Euro V szerint pedig 10ppm.
Mezőfejlesztés A szénhidrogén készletek megvalósításának folyamata.
kinyeréséhez
szükséges
földalatti
és
földfeletti
létesítmények
GDP Bruttó nemzeti termék
HDPE Nagy sűrűségű polietilén
HRK Horvát kuna
FCC (Fluid Catalic Cracking) Fluidágyas katalítikus krakkolóüzem
Finomítói árrés A nemzetközi termékjegyzésár és a kőolaj tényleges beszerzési ára közötti különbség. Másképpen: Meghatározott nyersolaj, illetve finomítói költségekkel rendelkező (teoretikus, vagy tényleges) finomító egységnyi haszna.
Ft/HUF Magyar forint
Magyar Kőolajtermék Szövetség (MASZ) A fontos magyar kőolajtermék-forgalmazó vállalatok szövetsége
138
IFRS Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Szabványok, korábban Nemzetközi Számvitel Szabványok (IAS)
LDPE Alacsony sűrűségű polietilén
Cseppfolyósított propángáz (LPG) Főleg propánból és butánból álló szénhidrogén gázelegy, magas nyomáson cseppfolyósítva, amit palackokban adnak el háztartási célokra. Az LPG járműben való felhasználása a legutóbbi időben fokozódott – ezt az üzemanyagot nevezik „autógáznak”.
LPG Üzem Cseppfolyósító Propángáz Üzem
Középpárlat Üzemanyagok általános besorolása, ami magában foglalja a fűtőolajt, dízel üzemanyagot és kerozint.
Bányajáradék A nemzetközi gyakorlatnak és a Bányászati törvény vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően a magyar állam megköveteli egy bányajáradék befizetését minden Magyarországon kitermelt kőolaj és földgáz után (kivéve a fokozott olajkinyerési módszereket alkalmazó kitermelést). Ennek a járadéknak mértéke 1998. január 1. óta 12%, kivéve az 1998 előtt fejlesztett mezőkből kitermelt földgáz után fizetendő extra bányajáradékot. A járadék mértékét 2006-tól módosították egy 1,02-1,05-ös szorzóval a MOL és a gazdasági és szállítmányozási miniszter közötti megállapodás szerint.
MMboe Millió barrel/hordó kőolaj-egyenérték
Monomerek A poliolefinek (műanyagok, gumik) alapvető vegyületei és a poliolefin láncok alapelemei (kötései) a nagy molekulasúlyú anyagokban. Manapság a legfontosabb monomerek, az alapvető petrolkémiai anyagok a rövid láncú olefinek (etilén, propilén, butadién) ezek egyszerű származékaival együtt, valamint a legegyszerűbb aromás vegyület – a benzol. Mindezen monomerek elsődleges forrásai az olefin üzemek.
NCL (Nelson-féle komplexitási mutató)
139
A Nelson-féle komplexitási mutató, amit Wilbur Nelson dolgozott ki 1960-ban, egy kőolaj finomító másodlagos konverziós kapacitásának a mércéje, a primer desztillációs kapacitáshoz viszonyítva.
Nettó készpénz margin A nettó készpénz margin egy egyedi finomító versenyképességét és nyereségességét képviseli. A bruttó margin mínusz készpénz működési költségek a kőolaj beszerzésből, a termékeladások kapcsán. Tehát a jelentése hasonló az EBITDA-hoz.
Nettó adósságállomány Hosszú lejáratú hitelek éven túli része + rövid lejáratú hitelek + hosszú lejáratú hitelek rövid lejáratú része – rövid lejáratú – pénzeszközök.
Olefin Gyűjtőszó a nyitott láncú szénhidrogénekre, beleértve a telítetlen kettős szén-szén kötés(eke)t is. A legegyszerűbb képviselői ezeknek a vegyületeknek, az etilén és propilén, alapvető petrolkémiai anyagok. Az olefintermelésben a legfontosabb eszköz a gőzkrakkoló (olefin üzem), ami krakkolás és hidrogénmentesítés révén átalakítja a nyersbenzint, vegyipari gázolajat és egyéb könnyű szénhidrogéneket olyan kulcsfontos termékekké, mint az etilén és propilén.
PLN Lengyel zlotyi
Polietilén Ez egy hőre lágyuló anyag, az etilén polimerizációjával állítják elő. Jelenleg a polietilén rendelkezik a legnagyobb részaránnyal a tömegáru műanyagok között. A polietilén termelésével kapcsolatos ipari technológiák paraméterei (mint nyomás, hőmérséklete, alkalmazott adalékok és katalizátorok) szignifikáns eltéréseket mutatnak, ennek következtében a különféle tulajdonságokkal rendelkező termékek széles választéka állítható elő. A sűrűség szerint mindegyikük két csoportba sorolható be: LDPE/alacsony sűrűségű polietilén és HDPE/nagy sűrűségű polietilén. Molekuláris szinten nagy az eltérés: LDPE rendezetlen szerkezetet mutat, erősen elágazó komponensek keverékét, ami lágyabb, rugalmasabb anyagot eredményez, míg a HDPE – a rendezettebb szénhidrogén láncai következtében - egy sűrűbb, keményebb és erősebb (nagyobb szakítószilárdságú) műanyag.
Poliolefinek Ez gyűjtőnév az olefin monomerek (pl. etilén és propilén) polimerizálásával (poli-adalékolásával) előállított hőre lágyuló műanyagokra. A legfontosabb tömegáru műanyagok, a polietilén és a polipropilén, tartoznak ebbe az osztályba.
140
A MOL-csoport poliolefin termékei az egycsomós és kétcsomós HDPE, LDPE és polipropilén (homo-, random- és kopolimerek és PP).
A polietiléneket fúvott fóliához (pl. műanyag palackok) valamint melegítőruhákhoz alsóruhának használják fel. A poliolefin elasztomer polietilént fő alkotóelemként használják a fröccsöntött rugalmas habtechnológiában, mint amit az üléspárnák, karfák, saját kérgű lábbeli és gyógypárnák gyártásában alkalmaznak.
Polipropilén (PP) Propilén polimerizálásával előállított, hőre lágyuló műanyag. Jelentős – és egyre növekedő – részarány van a tömegáru műanyagok között. A PP előállításra vonatkozó ipari technológiák paraméterei (mint a nyomás, hőmérséklet, alkalmazott adalékok és katalizátorok) jelentős eltéréseket mutatnak, ennek következtében a különböző tulajdonságú termékek széles választékát lehet előállítani. Etilén hozzáadása a polimerizációs folyamathoz ko-monomerként, PP kopolimerekhez vezet. A PP felhasználható az alkalmazási területek széles skáláján. Kis víz abszorpciója és a hővel szemben jó ellenálló képessége van.
PPM A ppm egy anyagnak egy folyadékban való koncentrációjának a mértéke, ott alkalmazzák, ahol a koncentráció alacsony szintjei jelentősek. A ppm érték egyenlő az abszolút frakcionális mennyiség szorozva egy millióval. Például 10ppm egyenlő 10 kilógramm anyaggal egy folyadék egy millió kilógrammjában (egy kilótonnájában)
PRMS Petroleum Resources Management System – Kőolaj Készlet Menedzsment Rendszer. Az olaj- és gázkészletek besorolását a Society of Petroleum Engineers határozza meg. Ezt a besorolást használják fel az olaj- és gáztársaságok, valamint az Egyesült Államok Értékpapír és Tőzsdei Bizottsága (SEC – Securities Exchange Commission) a készletek meghatározásában.
Proszpekt Egy olyan potenciális szénhidrogén felhalmozódás, ahol a geológiai információk és a gazdasági körülmények igazolják egy kutatófúrás lemélyítésének racionalitását.
PSA termelés-megosztási megállapodás Megállapodás egy olajmező vagy gázmező kitermelésének megosztására egy kormány és azon befektetők között, akiknek a mezőhöz a kitermelési engedély a kezében van.
Bizonyított készletek
141
Annak a kőolajnak, földgáznak és cseppfolyós gáztermékeknek becsült mennyisége, amiket kereskedelmileg ki lehet vonni ismert tározókból nagyfokú (90% feletti) biztonsággal a mindenkori gazdasági és üzemeltetési körülmények mellett.
Finomítói komplexitás – NCI Finomítói komplexitás annak a fehéráru kihozatalnak a mércéje, ami elérhető egy hordó kőolajból. Minél komplexebb a finomító, annál nagyobb a fehéráru kihozatal ugyan abból a kőolaj-mennyiségből. A komplexitásra a legjobb mércék egyike az NCI, ami a komplexitást egy sor finomítói üzemből és ezek kapacitásának a desztillációs kapacitással való arányából számítja ki.
Finomítói margin/marzs Egy (elméleti vagy tényleges) finomító nyereségessége, ami a kőolaj és az olajtermék árak közötti spread-ből, a finomító kifinomultságából, kőolaj választékból, valamint az egységnyi finomítási költségből határozható meg
Készlet/készletek A kőolaj, kondenzátum, földgáz és egyéb komponensek azon becsült volumene, amiről a MOLcsoport úgy tartja, hogy ki lehet termelni kereskedelmi mennyiségekben, ismert termelési módszereket felhasználva, az ismert tárolókból egy adott időpontban az akkori gazdasági körülmények és állami szabályozás mellett.
RON Román lej
RUB Orosz rubel
Orosz export blend/keverék Orosz kőolajok keveréke, amelyeknek jegyzett ára benchmarknak tekinthető a nemzetközi kőolaj piacokon.
SAPPO Kőolajipar és Kereskedelem Szlovák Szövetsége
Scm/d köbméter per nap
142
SEC Egyesült Államok Értékpapír és Tőzsdei Bizottsága
SPE Society of Petroleum Engineers – Kőolajipari Mérnökök Társasága, egy non-profit szakmai szervezet, melynek célja összegyűjteni, terjeszteni és átadni a műszaki ismereteket az olaj- és gázkészletek kutatásával, fejlesztésével és kitermelésével kapcsolatban.
Gőzkrakkoló (olefin üzem) Technológia a kulcsfontos alapvető petrolkémiai termékek (olyan olefinek, mint etilén és propilén, és olyan aromások, mint benzol, toluol és xilol) előállítására a finomítók által előállított petrolkémiai alapanyagok (nyersbenzin és vegyipari gázolaj) valamint könnyebb telített szénhidrogének (etán, propán és bután) hő-elbontása (krakkolás) és hidrogénmentesítése alapján, mindegyik esetben vízgőz jelenlétében. A folyamat fő termékei (az etilén és propilén) a polietilén és a polipropilén előállítás nyersanyagai, míg a melléktermékek széles körben felhasználhatók a szerveskémiai iparban, a műanyagok és gumi gyártásában, vagy benzinkeverési komponensekként.
Stratégiai gáztároló A földgáz stratégiai tárolásáról szóló 2006 évi XXVI sz. magyar törvény megvalósítását célzó mobil földgázkészlet és az ennek megfelelő kinyerhető csúcskapacitás. Ez a készlet és kapacitás kizárólagosan a földgázellátás biztonságának biztosítására használható fel egy ellátási válság esetében.
Tranzit Gázszállítás olyan csővezetéken keresztül, ami az Európai Gazdasági Térség egyik tagjának határát keresztezi, kiindulási és végpontja pedig az Európai Gazdasági Térségen kívül van.
Szállítóvezeték Ez a csővezeték, beleértve tartozékait és szerelvényeit is, használható fel a földgáz továbbítására; kiindulási pontjai az ország államhatára, gázkitermelő létesítmények belépési pontjai és földalatti gáztároló létesítmények belépési és kilépési pontjai, míg a vég-, vagy terminál pontjai az ország államhatára, gázátadó állomások (városkapuk) kilépési pontjai és a földalatti gáztároló létesítmények belépési és kilépési pontjai.
Nem konvencionális kutatás A nem hagyományos kutatás: program melynek célja jellemző tároló tulajdonság (alacsony áteresztőképesség), szénhidrogén jellemző (pl. nagy viszkozitású olajok), vagy a kettő kombinációja alapján nem hagyományosnak minősíthető szénhidrogén előfordulások kutatása. Ezek az előfordulások rétegkezelési eljárások használata nélkül ipari értékűnek nem minősíthetők. Kockázatait
143
tekintve a hagyományos kockázati elemek átértékelése mellett számítani kell technológiai és jelentős gazdaságossági kockázattal. Jellemző a különböző rétegkezelési eljárások (pl. hidraulikus rétegrepesztés) alkalmazása, mely jelentősen megnöveli – a hagyományos kutatáshoz képest – a kutatási költségeket.
Upstream A Kutatási-Termelés Divízió
Ural blend/keverék és Brent-Ural spread Orosz export minőségű kőolaj; nehéz és savanyú (magas kéntartalmú) kőolaj, ezért az Ural Blend ára alacsonyabb, mint a könnyű Brent kőolajé, aminek alacsony a kéntartalma. A Brent-Urali spread a különbség a Brent és Ural típusú kőolajok világpiaci árai között. Az Ural kőolaj árát Rotterdamban és a Mediterrán térségben jegyzik.
USD USA dollár
Fehéráruk Kőolaj feldolgozásból előállított cseppfolyós könnyű és közép párlatok (benzinek, gázolajok és JET/kerozin)
Kútmunkálati művelet Általános kifejezés minden olyan műveletre egy elkészült kúton, amit arra terveznek meg, hogy fenntartsák, helyreállítsák vagy javítsák a kitermelést egy olyan tárolóból, ami jelenleg termelésben van. A kútmunkálati művelet magában foglalhatja a rétegkezelést, de nincs benne a rutin javítás és karbantartás, amiket általában a kút szervíz keretében fedeznek. A homok kitakarítás, paraffin reve lerakódás eltávolítása, savazás, repesztés, mélyítés és ledugózás mindennapos kútmunkálati eljárások, amelyeket kútmunkálati berendezéssel hajtanak végre.
ZMB (Zapadno-Malobalyk) Ltd. A MOL és a Rosneft vegyesvállalata a Nyugat-Szibéria Khanty-Mansi régiójában.
144
XXII. DEFINÍCIÓK ÉS RÖVIDÍTÉSEK A jelen Alaptájékoztatóban szereplő egyes fontosabb definíciók és rövidítések meghatározása az alábbiakban kerül ismertetésre. Az egyéb, vagyis e részben meg nem határozott definíciók és rövidítések meghatározása a jelen Alaptájékoztató megfelelő helyein találhatóak.
„Alaptájékoztató”
A Program részletes feltételeit meghatározó jelen dokumentum, amely, a Végleges Feltételekkel együtt, többek között, meghatározza a Program keretein belül forgalomba hozott Kötvények adatait, egyedi feltételeit is.
„Befektető”
A Kötvényekbe Befektető vagy befektetni (jegyezni, aukción megvásárolni) kívánó személy vagy szervezet.
„Budapesti Értéktőzsde”
Budapesti Értéktőzsde Zrt. által működtetett tőzsde.
„EHM”
Az ún. egységesített értékpapír hozam mutató, amely a 82/2010 (III. 25.) Korm. rendelet (vagy annak helyébe lépő más jogszabály) szerint számítandó ki és teendő közzé a jogszabályban meghatározott esetekben.
„Elszámolási Nap”
A Kötvények keletkezésének napja.
„EUR” vagy „euró”
Az Európai Unió fizetőeszköze.
„Feltételek” vagy „Kötvényfeltételek”
A Kötvényekre vonatkozó, az Alaptájékoztatóban (így különösen az értékpapírjegyzékben) foglalt, a Programra, illetve az annak keretén belül kibocsátott Kötvényekre vonatkozó általános feltételek és rendelkezések.
„Felügyelet”
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, illetve annak mindenkori jogutódja.
„Fizető Bank”
A Végleges Feltételekben meghatározott hitelintézet.
„Fizető Banki Megállapodás”
A Kibocsátó és a Fizető Bank közötti mindenkori fizető banki megállapodás.
„Forgalmazó(k)”
Jelenti a Végleges Feltételekben meghatározott hitelintézeteket és befektetési vállalkozásokat, amelyek a Kötvények nyilvános forgalomba hozatalának lebonyolítása során forgalmazóként (a Kötvények elhelyezése során) eljárnak. A Program felállításának időpontjában a két forgalmazó a K&H Bank Zrt. (székhelye: 1051 Budapest, Vigadó tér 1.;
145
ún.
Eurózónájának
hivatalos
cégjegyzékszám: 01-10-041043), illetve az OTP Bank Nyrt. (székhelye 1051 Budapest, Nádor u. 16.; cégjegyzékszám: 01-10-041585). A Forgalmazók a jelen Szerződésben meghatározott feladataik teljesítéséhez közreműködők szolgáltatását igénybe vehetik. Adott Forgalmazó a közreműködő teljesítéséért úgy felel, mintha az adott feladat teljesítése során maga járt volna el. „Forgalomba hozatal”
A Kötvények nyilvános forgalomba hozatala a jelen Alaptájékoztató rendelkezéseivel összhangban.
„Forgalomba Hozatali Ár”
Az egyes Kötvények forgalomba hozatali ára.
„Ft” vagy „forint”
A Magyar Köztársaság hivatalos fizetőeszköze.
„Hpt.”
A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok).
„ICMA”
International Capital (www.icmagroup.org)
„ISDA”
International Swaps and Derivatives Association (www.isda.org)
„Kamatfizetési Időszak”
A Kamatfizetési Naptól (vagy a Kamatszámítás Kezdőnapjától) (azt is beleértve) a következő (vagy az első) Kamatfizetési Napig (de azt nem beleértve) terjedő időszakot jelenti
„Kamatfizetési Nap”
A vonatkozó Végleges Feltételekben kijelölt nap délután 14:00 utáni időszaka, amely időpontban először válik esedékessé bármely tőke- vagy kamatfizetés. Amennyiben ilyen nap nincs kijelölve a Végleges Feltételekben, akkor abban az esetben az a nap amely (i) az első Kamatfizetési Nap esetében a Kamatszámítás Kezdőnapja után a Végleges Feltételekben Meghatározott Időszakként megszabott számú hónappal vagy más időszakkal esik a Kamatszámítás Kezdőapja után és (ii) a második Kamatfizetési Naptól kezdve az a nap amely, az előző Kamatfizetési Nap után következik a Végleges Feltételekben Meghatározott Időszakként megszabott számú hónappal vagy más időszakkal.
„Kamatláb”
Az egyes Sorozatok tekintetében a Végleges Feltételekben meghatározott, vagy ott megjelölt kalkulációs módszerrel kiszámításra kerülő kamatlábat jelenti, amely a Kötvények után a Kamatfizetési Időszakra fizetendő kamat alapja.
„Kamatmegállapítási Időszak”
Minden egyes, a Kamatmeghatározás Napjától (azt is beleértve) a következő Kamatmeghatározás
146
Market
Association
Napjáig (de azt nem beleértve) terjedő időszak. Amennyiben akár a Kamatszámítás Kezdőnapja, akár az utolsó Kamatfizetési Nap nem Kamatmeghatározás Napja, akkor az azt a napot megelőző első Kamatmeghatározás Napján kezdődő és az azt a napot követő első Kamatmeghatározás Napján végződő időszak lesz a Kamatmegállapítási Időszak. „Kamatmeghatározás Napja”
Az(ok) a Végleges Feltételekben megjelölt nap(ok), amelye(ke)n a Fizető Bank kiszámolja a Változó Kamatozású Kötvény, illetve az Indexált kamatozású Kötvény kamatát a releváns Kamatfizetési Időszak tekintetében.
„Kamatszámítás Kezdőnapja”
A Végleges Feltételekben ilyenként megjelölt nap.
„KELER”
Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Zrt. (székhely: 1075 Budapest, Asbóth u. 9-11., cégjegyzékszám: 01-10-042346)
„Kibocsátó” vagy „Társaság”
MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (székhely: 1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18.; cégjegyzékszám: 01-10-041683)
„Kötvények”
A Program keretében a jelen Alaptájékoztató alapján és az ahhoz forgalomba hozatalonként hozzárendelt Végleges Feltételekben szereplő feltételek szerint forgalomba hozott, a Kibocsátó fizetési kötelezettségét (azaz hitelviszonyt) megtestesítő értékpapírok, amely a Kötvényfeltételek szerint kamatozásuk jellege szerint lehet Fix Kamatozású Kötvény, Változó Kamatozású Kötvény, Indexált Kamatozású Kötvény, illetve Diszkont Kötvény.
„Kötvénytulajdonos”
A Program keretében kibocsátott tulajdonosának tekintendő személy.
„Lejárat Napja”
A Végleges Feltételekben ilyenként megjelölt nap.
„Maximális Visszaváltási Összeg”
A Végleges Feltételekben ilyenként megjelölt összeg
„Minimális Visszaváltási Összeg”
A Végleges Feltételekben ilyenként megjelölt összeg
„Munkanap Szabály”
A Változó Kamatozású Kötvények esetén a Kötvényfeltételekben meghatározott esetlegesen alkalmazandó kamatszámítást segítő szabály, amely az Alaptájékoztató szerint lehet Változó Kamatláb Munkanap Szabály, Következő Munkanap Szabály, Módosított Következő Munkanap Szabály és Megelőző Munkanap Szabály.
„Munkanap”
olyan napot jelent, amely egyszerre olyan nap, (i)
147
Kötvények
amelyen kereskedelmi bankok (köztük a Fizető Bank) és devizapiacok fizetési műveleteket végeznek és nyitva tartanak az általános üzletmenet számára (ideértve a deviza-kereskedelmet és deviza-betét ügyleteket) Budapesten és a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott További Kereskedési Központban; és (ii) olyan nap, amikor a KELER pénzátutalásokat és értékpapír transzfereket hajt végre. „Névérték”
A Kötvények névértéke, amely az adott Sorozat tekintetében a Végleges Feltételekben kerül meghatározása.
„Okirat”
A Tpt. 7. § (2) szerinti, az egy Sorozatban, dematerializált formában kibocsátott valamennyi Kötvényt képviselő, értékpapírnak nem minősülő dokumentum.
„Program”
A Kibocsátó 100.000.000.000 Ft (százmilliárd forint) keretösszegű, forint alapú, a jelen Alaptájékoztatóban meghatározott kötvényprogramja.
„Ptk."
Az 1959. évi IV. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok).
„Referencia Kamatláb”
A Végleges Feltételekben meghatározott referenciaként szolgáló kamatláb, amely figyelembe vételével egyes Változó Kamatozású Kötvények Kamatlába megállapítható.
„Részlet”
Egy Sorozat azon Kötvényei, amelyek keletkezési napja azonos, továbbá azonos típusúak, azonos előállításúak és azonos jogokat testesítenek meg.
„Sorozat”
Az azonos típusú, azonos előállítású, azonos jogokat megtestesítő Kötvények egy meghatározott időpontban, egy Részletben forgalomba hozott teljes mennyisége, illetve a több Részletben, eltérő időpontban forgalomba hozott Kötvények valamely későbbi időpontban azonos jogokat megtestesítő teljes mennyisége.
„Szt.”
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok).
„Tpt."
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok).
„Választott Visszaváltási Nap”
A Végleges Feltételekben ilyenként megjelölt vagy meghatározott nap.
„Választott Visszaváltási Összeg”
A Végleges Feltételekben ilyenként megjelölt összeg.
148
„Végleges Feltételek”
Valamely Sorozatra/Részletre vonatkozó, a Tpt. szerinti végleges feltételek, amelyk mintáját az Alaptájékoztató tartalmazza. A Kibocsátó indokolt esetben eltérhet a mintától.
„Végső Visszaváltási Összeg”
A Végleges Feltételekben ilyenként megjelölt összeg
„Vonatkozó Hírügynökségi Oldal”
A Végleges Feltételekben meghatározott információ szolgáltatási rendszer (különösen, de nem kizárólag a Reuter Monitor Money Rate Service-t és a Bloomberg News Service-t) bármely oldala, szekciója, rovata, oszlopa vagy egyéb része, amiként azt Referencia Kamatláb szolgáltatása céljából meghatározhatják, vagy azon egyéb oldal, szekció, rovat, oszlop vagy más rész, amely az ilyet felválthatja az adott vagy más információ szolgáltató rendszerben, minden esetben azzal a kikötéssel, hogy ezeket olyan személy vagy szervezet jelölheti meg, aki vagy amely támogatja ezeknek az információknak a feltüntetését abból a célból, hogy a Referencia Kamatlábhoz hasonló kamatláb vagy árfolyam jelenjen meg.
149
