ÖSSZEHANGOLÁS. Tervezési szempontjavaslatok és szaktudományi háttér lakótelepek, lakóparkok közterületeinek tervezéséhez és rehabilitációjához

’ÖSSZEHANGOLÁS’

Tervezési szempontjavaslatok és szaktudományi háttér lakótelepek, lakóparkok közterületeinek tervezéséhez és rehabilitációjához

Konkretizálva Szeged, Tarján II. ütem területére

Szeged, 2007. október. 15. – 2008. augusztus 8.

1

Készítette: Kotogán Róbert Kertésztechnikus, pszichológus

Közremőködött: Volák Szilvia Néprajz szakos hallgató

Nagy Imre Zsolt Környezetvédelmi referens

Elérhetıség: 70/315-9793 [email protected] Életharmónia Alapítvány, 6701 Szeged, Pf.913.

Az építész teremt. Kétszer teremt. Elıször akkor, mikor valami olyat hoz létre, ami elıtte nem létezett a világban. Másodszor, mikor meghatározza a teremtett világában élı embert, és minden más élıt. Meghatározza a személı, használó ember viszonyításait, emlékeit, képzeletének nyersanyagát, hangulatát, egészségét, cselekvési lehetıségeit, fizikai és szellemi mozgásterét, belsı-külsı világát. Meghatározza az alapot, melyre és amelybıl építkezik, tehát a fejlıdését. Meghatározza azt, akinek teremtett. Az építész csak egyszer teremt. Önmagát teremti meg. Azt a szellemi és lelki világot, amit önmagán át formált mesteri, ısei több évezredes tudásából, fajunk több millió éves tapasztalatából. Nem az építész teremt, az építész teremtıdik világunk végtelen folyamatában. Az emberi kultúrát formálja és az emberi kultúra formálja ıt szétválaszthatatlanul. Forrásért bármilyen mélyre nyúlhat. Az építészben akkor van összhang, amikor olyan forrást keres, amelyre az ıt megszólító világ leginkább szomjúhozik. Az alkotó építész nem hoz létre újat a világban, hanem átalakít újszerő formává. Minden élı környezetét formálni, ez az építész felelıssége, s így nem lehet öncélú. Az építészet küldetés. A szabadtér-tervezık nagy része rendkívül konzervatív, sémákhoz ragaszkodó, és szinte már hisztérikus felfogást képvisel. Vannak azonban olyanok is, akik, azért foglalkoznak terekkel, kertekkel, mert lételemük a szépség, a harmónia, a természetünkkel való kapcsolat, az ajándékozás, a gondoskodás, a kísérletezés, a teremtés, az alkotás, és az igény, hogy szebbé tegyék életüket, és jobb hellyé tegyék a világot. Útjuk, közelebb kerülni a bennünk rejlı édenkerthez. Kotogán Róbert

2

ÉLHETİ VÁROS PROGRAM

Tartalom:

1. Tervezési részvételünk célja

6

2. Koncepciónk

6

Szempontok, javaslatok: 3. Projektciklus-menedzsmenthez

7

4. Az (energia és anyag) erıforrás-gazdálkodáshoz

9

5. A térstruktúra kialakításához

9

5.3. Domborzat, és vízfelület

9

5.4. Utak

9

5.5. Közösségi helyek, csendszigetek

11

5.6. Térhasználat

14

5.7. Növényszigetek, növényfalak

14

5.8. Tértágítás

15

6. Az infrastruktúra kialakításához

17

6.1. – 6.3. Anyagmintázat

17

6.4. Utcabútorok

17

6.5. Energia- és hulladékgazdálkodás

17

6.6. Közlekedés

18

6.7. Felületek

18

6.8. Állatok

19

6.9. Vízi architektúrák

19

6.10. Köztéri kortársmővészeti alkotások

23

6.11. Néprajzi vonatkozású kezdeményezés (Volák Szilvia)

23

6.12. Játszóterek

24

6.13. Sportpályák

27

7. A növényalkalmazáshoz

27

7.1. Felmérés

27

7.2. Tervezés

28

7.3. Faj-, fajtaválasztás

28

3

7.4. Növénytelepítés formája

31

7.5. Növénytelepítés technikája

34

7.6. Növények lakossági felhasználásra

34

8. A humán szolgáltatásokhoz

35

8.2. „Soft” elemek: (ERFA típusú, ESZA típusú tevékenységek.) 8.5. Felnıtt aktív korosztály 8.6. Kisgyermekek, családok 8.7. Serdülık 8.8. Teljes lakosság 8.10. Szolgáltatások relevanciája

38

9. A projektciklus utáni fenntartáshoz

40

A tervezési szempontjavaslatok szaktudományi háttere

42

10. Az Életharmónia Alapítvány bemutatása

42

11. Koncepciónk

42

12. Leromlott lakótelepi környezet indirekt következményei

44

13. A fenntarthatóság alapelvei

45

14. Városi zöldterületek és a fenntartható fejlıdés kapcsolata

47

15. A városi zöldterületek hatása a lakosságra

50

15.1. Hogyan hat a közterület kialakítás formája a lakosságra? Milyen környezetkialakítási forma a legkedvezıbb? 15.2. Milyen alapokat kell figyelembe venni a gyermekek környezetének - játszóterek kialakításánál? 15.3. Mi a funkciója a játszótérnek? 15.4. Hogyan lehet olyan feltételeket kell teremteni, amelyek a gyermekek számára legoptimálisabb, és a fejlıdésükhöz szükségesek? Játszótértervezés a gyakorlatban. (idézve: Szalontai Judit, Sándor Tamás) Soronkívül: Serdülık, kamaszok! Ez egy külön világ? Miért olyan nehezen kezelhetık? Mit kezdjünk velük? Szempontok, javaslatok. 15.5. Miben áll a környezet esztétikai érzékfejlesztı és ezen keresztül személyiségformáló hatása? Miben áll a tervezık felelıssége e területen? A közterület kulturális funkciója. A vizuális nevelés, mint személyiségfejlesztés (idézve: Bálványos Huba) 15.6. Mire hat a tárgyak szők funkcionalitásra, vagy vandáltőrésre alakítása? (idézve: Bálványos Huba) 15.7. Miért nem elegendıek önmagukban a játszóterek modern eszközei? 15.8. Miért fontos, hogy a mővészet az utcán is jelen legyen?

4

15.9. Milyen szerepe lehet a közterületeknek a hagyományırzésben? (Készítette: Volák Szilvia)

15.10. Miért nem mindegy, hogy milyen kertet építünk? Milyen elvárások fogalmazhatók meg a tervezıkkel szemben? Mit üzen a kerttervezı? Kert- és tájépítészeti megoldások hatása 15.11. Miért van szüksége zöldterületre a városi embernek? 15.12. Miben rejlik a természetes elemek és struktúrák iránti alapvetı emberi szükséglet? 15.13. Milyen elvek alapján tervezhetı a növénykiültetések formája, és a növényalkalmazás, úgy hogy a természetesség hatását keltsük? Szempontok, javaslatok a növényalkalmazáshoz. Tervezés. 15.14. Hogyan tehetı még szervesebbé a zöldterület és a lakosság kapcsolata? Növények lakossági felhasználásra. 15.15. A tervezınek milyen felelıs hatása van a lakosság életére, fejlıdésére? Mik a rejtett dimenziók, amin keresztül kifejti a hatását? (idézve: Edward T. Hall) 15.16. Hogyan befolyásolják a tervezık a lelki egyensúlyhoz szükséges tapasztalati megélést? (idézve: Edward T. Hall) 15.17. Mik a lakótelepek beépítésének pszichológiai korlátai? 15.18. Hogyan lehet eszközökkel?

a

szők

lakótelepi

tereket

vizuálisan

tágítani

kertépítészeti

16. Részvételi döntéshozatal közterületeknél

76

17. Felhasznált irodalom

77

5

1. Tervezési részvételünk célja Elıször is köszönjük az illetékes hatóságok együttmőködését és felkérését a területtel kapcsolatos meglátásaink közlésére. Javaslattételünk célja, hogy a részvétel és a fenntarthatóság alapelveinek jegyében civil szempontból segítsük a projekt tervezését és megfelelı alakulását. Ezen túl, közvetetten kívánunk hatni az elkövetkezendı projektek, fejlesztések, munkák eredményére, konstruktívan támogatva városunk élhetıségének mielıbbi és minél magasabb szintő megvalósulását. Élhetıbb várost környezeti-társadalmi és gazdasági értelemben is, ezért igyekeztünk mindhárom diszciplínát rendszerszemléletben kezelni és megjeleníteni. A tanulmány szakmai alapelveket, tudományos eredményeket, nemzetközi egyezményeket, ok-okozati összefüggéseken alapuló következtetéseket dolgoz fel, de ezen túlmenıen, vagy erre alapozva közvetít egy életvédı, fejlıdésorientált, (tanulni-, alkalmazkodni képes) értékrendet is. Ezért a megfontolásra küldött javaslatok semmibevétele, és ezekkel szemben álló elveken történı tervezés szembe megy a fent említett alapokkal is. Ezért ebben az esetben és az ilyen formán elkészített tervek számunkra elfogadhatatlanok, szakmailag erısen kifogásolhatók, mert a területben rejlı lehetıségeket nem aknázza ki, pazarolja annak erıforrásait, negatív példát mutat, negatív folyamatokat tart fenn és indít el, fenntartása pazarló, és nem szolgálja fenntartható fejlıdés nemzetközi célkitőzéseit. Valamint a tervezés során nem teljesülnek a civilszférával való együttmőködés alapkritériumai. Kérjük a tervezık pályázatának elbírálásánál, kiválasztásánál és a megvalósítandó tervek értékelésénél és a döntéseknél vegyék igénybe civil alapon, és polgári önkéntességbıl elkészített tanulmányunkat.

2. Koncepciónk Olyan közterületet kell kialakítani, amely természetesebb jellegő zöldterületekkel, emberközpontú-, környezet és költségkímélı megoldásokkal megfelel a fenntarthatóság szigorú (társadalmi-környezeti-gazdasági) kritériumainak.

„Az anyatermészet a lusták vezércsillaga” /Patricia Beucher/

Bár általánosan ismert az optimális parktervezési folyamat, de mégis azt tapasztaljuk városunkban is, hogy az egyes lépések mélysége és tartalma nem éri el azok eredetileg meghatározott célját. 1) Állapotfelmérés 2) Feladat meghatározás 3) Elızetes terv - funkcióséma 4) Felületek felosztása - a kertterv elkészítése 5) Téralakítás 6) Növénytelepítés

6

Az alábbiakban leírt javaslatok ihletıje a szegedi közterületi tervezık korábbi munkái. Az alábbi javaslatok a korábbi tervekbıl vagy hiányoztak, vagy kevésbé lettek figyelembe véve, vagy a jellemzı hibák kiküszöbölésére teszünk javaslatot:

2.1. Korszerő tervezési elvárások: (Nem fontossági sorrendben, mert egyenrangúak) (Részletek a javaslatok pontokban.) 2.1.1. Hosszútávú- , rendszer-, és interdiszciplináris szemlélető tervezés. 2.1.2. Elsıdleges rekreációs és közösségépítı funkció. Természetszerő megoldások, kertmővészeti harmónia. 2.1.3. Forma- szín- és textúra-gazdagság, ritmicitás és harmónia a térben. 2.1.4. A lakosság és a civilszervezetek minél nagyobb bevonása a megvalósítás és fenntartás során. A tér- és infrastruktúra alkalmazkodjon a lakosság életvonalaihoz. 2.1.5. Biodiverzitás növelı és mikroklíma javító megoldások. Növényzet egyenletes eloszlása, növelése, vízfelületek létrehozása. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz. 2.1.6. Közterületi mővészet alkalmazása, és hagyományprezentálás. 2.1.7. Költség és erıforrás hatékonyság: csak a legszükségesebb változtatások és beruházások megtétele. Minél kisebb gondozási igényő kreatív megoldások. A megoldások közül a legkörnyezetkímélıbb megoldás alkalmazása. Helyi anyag- és energia-megmaradás, körforgásra törekvés. 2.1.8. A megoldási módok üzenetében környezetpedagógiai funkció jelen legyen.

3. Szempontok,

javaslatok menedzsmenthez −

közvetetten

a

és

közvetlenül

projektciklus-

Elıkészítés, tervezés • Összetett elemzésre van szükség! o

A minıségi kidolgozása.

lakókörnyezet

o

Kritériumok kidolgozása.

o

Az irányelvek koordináljanak.

fogalmának

szisztematikus,

tematikus

• A lakosság és a civilszervezetek minél nagyobb bevonása. (lásd: 16.pont) • A tanulmány szerinti költségvetés egységárai rendkívül magasak!!! Nagyobb hangsúlyt, erıforrás mennyiséget kell fordítani a tervezésre és a megvalósítás minıség ellenırzési feladatainak finanszírozására. • Alap létrehozása a lopásból, kitaposásból és garancián túli kipusztulásból eredı pótlások költségeire. Lehetısége legyen a helyi lakosságnak is befizetni ebbe az alapba. Ennek megfelelı kommunikációja is fontos. • A koordinációs információs iroda a helyszínen, nagyon jó gondolat!

7

• Tervvázlatok pályáztatása, ne a kiválasztott tervezı terveihez kelljen alkalmazkodni, hanem a kiírásnak legmegfelelıbb tervet kelljen kiválasztani, mert ez fordított szokás, és nem is ez a szakmai gyakorlat. A bíráló bizottságban legyenek civil szakemberek is. • Humánszolgáltatások külön megpályáztatása az ESZA és ERFA tartalomnál. • Faiskolák megpályáztatása, helyi beszerzés preferálása, amennyiben lehetséges, ez feltétel kell legyen a közbeszerzésben, mert ez támogatja a fenntarthatóságot. • A közbeszerzésnek legyen feltétele, hogy kertészeti munkálatokkal is foglalkozzon a cég, aki a közterület felszíni munkálatait végzi, legyen a tevékenységi körében és legyenek referenciái. • Növényvizsgálati dokumentum alapját képezı felmérés esetén szükséges a fásszárúak együttes megtekintése a tervezıkkel, a városüzemeltetési iroda szakmai munkatársával és a civilszervezetek képviselıivel. A civil szervezet jelenléte egy mindenki számára hasznos kontrolt jelenthet, amely a pályázatban is hitelessé teszi a dokumentumot. A helyszínen nem kell külön vitába bocsátkozni, hanem mindenki készít egy jegyzıkönyvet a fa azonosító száma mellé jelölve, mit javasol, és a végén a fényképes dokumentáció alapján egyeztetésre kerülhet sor. • Már a tervezésénél legyen jól kidolgozva a terület fenntarthatósága, karbantartása. • Vagyonértékelés, felmérés a kivitelezés megkezdése elıtt. • Élıfa-védelem: Mérlegelés tárgya legyen, hogy a fa Radó féle számítással számolt értéke és a helyén cserélendı közmő értéke forintosítva milyen megoldást tesz optimálissá. Sokszor egy fa vagy fasor értéke magasabb, mint annak a közmővel való elkerülésének, áttelepítésének többletköltség. −

Kivitelezés • Be kell minden közterületi rekonstrukcióba kalkulálni, hogy a városban „zajlik az élet” és nem lehet úgy parkokat építeni, mint egy magánkertben, itt fokozott hangsúlyt kell fektetni a növénytelepítések védelmére és a fokozatosságra, nem lehet rövidtávú projektciklus szemlélettel dolgozni! • A terveket minden lépésnél a civilek is véleményezhessék monitoring célból, így megakadályozhatóak, idıben kivédhetıek a projektcéllal ütközı tervelemek, amely energia és költségmegtakarítást jelent. Ami legfontosabb, hogy nem kerülhet tovább a rendszerben, folyamatban a megvalósítási irányába, a pályázat sikerét is ez garantálja. • A lakosság kiértesítése bármirıl nem a szokásos módon, hanem a helyszínen, egy hirdetı táblán, illetve a kihelyezett információs irodánál. Minden változtatás a közvetlen helyszínen kell, hogy kihirdetésre kerüljön, hogy azok tudják olvasni, akiket közvetlenül érint. (16.pont) • Humusz és növényvédelem ellenırzése a munkálatok során.

−

Fenntartás • A karbantartási alapból azonnal fedezni és korrigálni a tönkrement elemeket és a terület rendezettségét, a pozitív normák fenntartása érdekében! • Utánkövetési - feldolgozási tevékenység (lásd: 9. pont)

8

4. Szempontok, javaslatok az (energia és anyag)

erıforrás-gazdálkodáshoz (lásd.: 13. – 14. pont) A 2. pont korszerő tervezési elvárásai közül idetartoznak: −

Biodiverzitás növelı és mikroklíma javító megoldások javítják a növényvédelmi költséghatékonyságot.

−

Csak a legszükségesebb változtatások és beruházások megtétele.

−

Minél kisebb gondozási igényő kialakítás kreatív kertészeti megoldásokkal. Hagyni, hogy az ökológiai elvek is érvényesüljenek. Mindezek nem járnak esztétikai értékcsökkenéssel, ha szakszerő tervezésre hangsúly helyezıdik (korszerő-a kor kívánalmainak megfelelı – azaz fenntartható tervek)!

−

A lehetı legnagyobb mértékben megújuló anyagforrás alkalmazása.

−

Helyi anyag- és energia-megmaradásra, körforgásra törekvés. A lehetséges legnagyobb mértékben törekedni kell a bontásból kikerülı eszközök, anyagok, felújítást követıen történı ismételt beépítéséhez.

5. Szempontok,

kialakításához

javaslatok

a

térstruktúra

(lásd még: 15.pont )

5.1. Rekultivációs munka: A lakótelepeken rengeteg feleslegesen kialakított vagy azóta funkciót vesztett szilárd burkolat található (aszfalt, beton, kılapok, esetleg gyöngykavics). Ezek felbontása és zöldterületté alakítása feltétlenül szükséges. 5.2. A társadalmi instabilitást fokozza, ha a zöldterületen más környezetet igénylı funkciók egymás mellé kerülnek és kioltják egymás hatását vagy a közösségépítı céloknak nem megfelelı térstruktúrák, architektúrák kerülnek kialakításra !!!

5.3. Domborzat, és vízfelület 5.3.1. Nagy szabad gyepfelületek kialakítása. 5.3.2. A nagy földmunkával járó felújításnál érdemes lenne az elınyöket, hozadékot figyelembe véve valamely vízi architektúrát csatorna, kisebb tó, medence vagy csobogó formájában létrehozni, a kitermelt földdel, pedig a dombot készíthetünk, mely szintén vizuális élményt nyújt. (lásd: 6.9. pont) 5.4. Utak 5.4.1. Egyenes út vs. szabálytalan vonalú út: Az emberek az utat két célra használják: ismert úticéljuk elérésére, ilyenkor általában sietnek, és magányos vagy társas sétálásra. Az elıbbi esetben egyenes utat preferálják az utóbbinál a kanyargós út kellemesebb számukra. Ezért egy lakótelep esetén mindkét útformára szükség van. Mégis a teljesen egyenes utakat csak azon szükséges esetekben kell használni, amikor épület vagy fıút vonalát követi, a kisebb gyalogos utak esetén érdemes kisebb íveket

9

és szabálytalanságot belevinni. Ahol csak lehet a térburkolatok vonalvezetésénél el kell kerülni az egyenes vonalak mentén, szögben megtörı kiépítést. Helyettük ívelt vonalvezetés, ívelt kapcsolatok. Indoklás: A tér szempontjából az egyenes út átláthatósága miatt lerövidíti a teret, ami csökkenti a zöldfelület pozitív hatását, kertépítészeti szempontból káros forma a teret kettészelı egyenes út. A kertmővészet szimbolikája szerint az út célja maga az úton lét és nem az út vége. Tehát a minél több mindet kell megmutasson a terület szépségeibıl, és minél több idıt nyújtson a gyaloglás közben úti célunkra való felkészülésre, vagy hazafelé tartva a feldolgozásra, séta közben pedig a magányos meditációra. Az emberi út az elejérıl nézve nem belátható, kanyargós út, a kertépítészet is a kissé szabálytalan utat tartja izgalmasnak megfelelınek a szakmai irányelveknek megfelelı módon. 5.4.2. Nagyon fontos az út szélességének optimális megválasztása. (Tarján I. ütemben több helyen a szükségesnél szélesebb utak lettek kialakítva.) Amennyiben a forgalmi igénynél szélesebb út kerül kialakításra, az egyrészt káros és szükségtelen talajfedést jelent, anyag és költségpazarlást, valamint a térképzést is károsan befolyásolja, („szétrobbantja a teret”). Amennyiben pedig a forgalom igényeihez túl szők az út, ráadásul padok is szegélyezik, akkor a csökkent személyes tér miatt a fısétány mellett elhelyezkedı padokon ülık zavarják a sétáló és a padon ülı személyes szféráját, proxemikáját. 5.4.3. Az utak helyszínének megválasztása is nagy jelentıségő. Az esetek többségében a lakosság életvonalait tükrözı terület használathoz kell igazodni, azaz a kitaposott gyalog ösvényeket legalizálni ajánlott. Ezt abban az esetben nem szabad megtenni, ha az a zöldterület jelentıs csökkenését, vagy egy egységes rész szétaprózódását vonja maga után, és az ösvény csak minimális lerövidítés miatt alakult ki. 5.4.4. Minden használaton kívüli szilárdfelület felszámolásra kell kerüljön a jobb talajszellızés és vízháztartás, valamint a zöldesítés érdekében. Amennyiben lehet, a parkolókba is érdemes gyeprácsot alkalmazni. 5.4.5. (Tarján I. ütem esetén sajnos elıfordult, hogy a fasor nyomvonala elcsúszott a gyalogos úthoz képest, azaz a fasor egyik vonala az útközepére került, másik vonala, pedig az úttól távol az iskola ablakai elé.) A gyalog utakat úgy kell kialakítani, hogy az egy vagy két oldalán fákkal árnyékolt legyen, és az útra semmilyen architektúra nem helyezhetı. Egyrészt, mert zavarj a közlekedést, nem esztétikus, és teljesen szükségtelen. Másrészt zavarja az elmélyült sétálás nyugalmát, kizökkent, megállít szimbolikus és fizikai értelemben is. 5.4.6. Egy összefüggı sétány javasolt, amelyen az egész terület rekreációs céllal bejárható, anélkül, hogy forgalmas útvonalakat érintene, amelyek mentén tudatos növényválasztások, és infrastruktúra telepíthetı. Ez kapcsolatot jelent a területek, tömbök között. 5.4.7. Néhány sétalugas kialakítása számtalan elınnyel járna. Szép, hangulatos, nem különösen költséges, könnyen fenntartható, árnyat adó. 5.4.8. Kapumotívumok kialakítása is ugyanígy kedvezı formák – akár játszótereken is, faanyagból faragott népi motívumokkal, vagy befuttatott rács, vagy növényfal (semmiképpen nem két oszlopos fenyıvel önmagában, mint arra szintén tarján I. ütemben láthattunk elrettentı példákat)

10

5.5. Közösségi helyek, csendszigetek 5.5.1. Sajnos a terület jelenleg nem közösségépítı struktúrával rendelkezik, nincs vonzóerı és rávezetéssel központi tér és funkció. Mégis az egyetlen erre alkalmas rész a Szamos u., Építı utca Tarján szél által határolt terület központi része, ahol egy nagy parkoló, játszótér, és a magánterületen kialakításra kerülı kegyeleti park található. A parkoló funkcióváltásával, kapacitásának áttolásával a területet egy városrész-központtá lehetne integrálni. Amennyiben egy záportározóval vízfelületet is létre lehetne hozni, ez még vonzóbbá válna, és mivel a területet vegyes központú területté kívánják módosítani ez még inkább magvalósíthatóbbá, relevánsabbá teszi az elképzelést, a terület jelentıségét, a benne rejlı lehetıségeket. Minden oldalról könnyen megközelíthetı körülbelül középpontban helyezkedik el. Meg kell jegyezzük rendkívül hibás döntés volt az érett értékes fákkal rendelkezı Gyevi temetınek a teljes pazarló letakarítása (a mőemlékek védelme is ide tartozik). A tájépítészek már évtizedek óta hangsúlyozzák hazánkban is, hogy az építkezéseken meg kell ırizni a már meglévı fák nagy részét, mert azok óriási értéket képviselnek az újonnan kialakított területen. Felelıtlenséget tükröz, hogy a területet úgy értékesítették, hogy a környezı lakosság számára megfelelı feltételeket nem kötöttek ki a beruházónak. Mindez annak fényében, hogy a terület évekig üresen állt még inkább felháborító. Ugyanis a korábban kialakított játszótér és a késıbbiekben kialakítandó kegyeleti közpark zéró faállománnyal kénytelen indulni. A fentiek hiteles képet mutatnak a városfejlesztési szakpolitikusaink hosszútávú szemléletének hiányáról. 5.5.2. Oktató-nevelı intézmények környezete szervesen kell kapcsolódjon a környezetébe, a lakókörnyezetbe. Ez egyben egy átmenet az iskolai és a lakóközösség között, amelyen meg kell, hogy mutatkozzon a diákélet is, de a diákok részvétele a környezet szépítésében ugyan úgy. Ugyanakkor arra is kiváló teret ad, hogy a lakosság és a gyerekek, pedagógusok találkozzanak szervezett programokon keresztül. A diákok ebben a környezetben mutathatják meg magukat, akár tevékenységeiken, akár munkáik kiállításán keresztül. Ennek a területnek a struktúrája különös tekintettel kell legyen (az iskolaudvarral együtt) az iskolások, (kisgyerek, kamasz) szükségleteire, környezetigényére. 5.5.3. Játszóterek térstruktúrája: Játszótér –szigetszerő legyen. Lásd infrastruktúránál. 5.5.4. Amennyiben ivókutak kerülnek kialakításra, ne önmagukba kerüljenek ki, hanem árnyékos helyre, padokkal, növényzettel körbevéve, hogy egy kellemes megálló, pihenı hely lehessen. 5.5.5. A lakosság jogosan hiányolja a lakótelepeken, lakóparkokban, hogy nincsenek olyan közösségi helyek, ahol lehet biztonságosan tőzet rakni, bográcsozni, társasággal „piknikezni”. Amely kialakításában félig elzárt, így egy jó

11

társaság mások kíváncsi tekintete nélkül kellemesen eltölthet ott egy napot. Ez lehet akár kétszintő növényzettel, vagy földig ágas facsoporttal, középen nagy közösségi térrel. Rókuson a Búvár tónál volt ilyen, amíg a fák feltisztításával (Szegedi koncepció) a hely hangulatát le nem rontották. Igény lenne ilyen kultúrált helyek kialakítására Tarjánban is, tőzrakó hellyel, asztalokkal, padokkal, hulladékgyőjtıkkel, (vízforrással). 5.5.6. A zöldterületeket általánosságban is legnagyobb számban a nyugdíjasok és a gyermekek látogatják, ezen a területen az idısek még nagyobb számban vannak. A felnıtt lakosság kevés idıt tartózkodik itt, a nagy munkaóraszám miatt. Tehát az idısek, és más pihenni vágyók számára nagyszámú elszigetelt csendes pihenıhelyet kell létesíteni, közösségbarát architektúrákkal. A lakosság kialakítja magának a saját területeit, külön a fiatalok „dumálós helyeiket”, külön a gyerekek „titkos helyeiket”, és külön a felnıttek, idısek beszélgetı helyeit, csak lehetıségük legyen, mindenkinek jusson, kisebb tömbönként legalább egy-egy. 5.5.7. A társas hely felépítése is rendkívül fontos. A magányos vagy sorban elhelyezkedı, vagy a kör külsı ívén elhelyezett padok egy távolabbi pontba való tekintésre ösztönöznek, adnak lehetıséget, de egyben korlátoznak is. Tökéletesen alkalmasak ebben a formában magányos szemlélıdésre, rekreációra, vagy két ember laza beszélgetésére. A padok abban az esetben optimálisak, ha háttámlásak (az idısebbekre tekintettel), de lehetıséget adnak egymással való páros szembefordulásra is (fiatalokra tekintettel). Viszont ezeknek a padoknak közösségépítı és funkciójuk nincs. Egy társaság beszélgetéséhez a szemkontaktus, a nonverbális kommunikáció és testbeszéd figyelemmel kísérhetısége, az egyenrangú távolság kialakítása, az egymás láthatósága és fizikai közelség elengedhetetlen. Asztalok nélkül, pedig semmilyen mélyebb közösségi cselekést nem lehet végezni. A legkeresettebb parkfelszerelések ma is a padokkal körbevett asztalok, illetve az egymással szemben vagy „körben” telepített padok, amelyek valamilyen társas cselekvés keretét szolgálják. Mindhárom formára szükség van egy közterületen. Városunkban, az utóbbi idıben készülı tervekben kizárólag magányos vagy sorban elhelyezkedı, illetve a kör külsı ívén elhelyezett padokkal találkozhatunk. Városszerte szedik fel és fordítgatják szembe a fiatalok a padokat, ez jel a lakosság jogos igényére, hogy mind a magányos, mind a szemkontaktust lehetıvé tevı padstruktúra szükséges. A hely kiválasztás megkülönböztetni:

is nagyon

fontos.

Kétfajta

társas

szigetet

kell

1. Közel a gyalogúthoz, lehetıleg a ház bejárata környékére, ahol a közösség tagjai könnyen kapcsolódhatnak egy nyitott társasághoz. 2. Gyalogúttól és háztól viszonylag távolabb, befelé nem láthatóan, ahol sem a közlekedés látványa, sem a látottság nem zavarja meg a zárt két vagy több személyes társasság együttlétét. 5.5.8. Csendszigetek: Minıségük azért is kiemelt fontosságú, mert azokat a helyeket, amelyekhez a helykötıdés kifejlıdött, egyértelmő támogató közegként is megélhetjük: az emberek képesek tudatosan kiválasztani és használni azokat a – kedvenc – helyeket, amelyek az aktív és tudatos érzelmi önszabályozást szolgálják (Korpela, 1992). Ezek a környezetek lehetıvé teszik, hogy használóik például „elmeneküljenek” a más helyeken fokozott szociális nyomás elıl, a lélektani rekreációt szolgálva ily módon. Tehát az ilyen fontos környezetek pszichológiailag kitüntettek az

12

érzelemszabályozás, az egészség–jóllét, illetve az identitás fenntartása szempontjából (Dúll, 1996). A pihenı vagy társas hely felépítése is rendkívül fontos. Hely legyen forgalomtól távol, elhatárolt, növényzettel, és tiszta és kényelmes utcabútorral barátságos és személyes jellegő. Olyan hely legyen, ahová az emberek szívesen elvonulnak magányos elmélkedésre, olvasásra, vagy személyes beszélgetésre. 5.5.9. Ezeket a kifejezetten közösségi és magányos elvonulásra alkalmas helyeket, architektúrákat, a társaság miliıjének, személyességének védelmére célszerő változékony arányban növényzettel elhatárolni, kis arányú be- és kilátást engedve, alapvetıen az emberek jobban preferálják a cserjékkel telepített ülıhelyeket. A preferencia oka evolúciós eredető lehet, a kilátások, menedékhelyek és veszélyhelyzetek szempontjából „látni anélkül, hogy lássanak”. Nem elfogadható kifogás ellenük a deviáns rétegek jelenlétét felhozni, azért is, mert a deviancia kialakulásának egyik oka a közösségi kohéziók gyengesége. Biztosítani kell a magányos elmélyülésre vagy intim beszélgetésre védett helyeket. A túlélési követelmények biztosítása is szükséges a biztonságérzet szempontjából (pl. víz). (Appleton 1975) DE NE FALATKÉPZİ, ÖRKÉNT ÁLLÓ OSZLOPOS PIKKELYLEVELŐ FENYİKKEL, mert az rendkívül nyomasztó és természetellenes (mint Tarján I.-ben). 5.5.10. Továbbá hiányzik a lakó telepekrıl ennek a nyílt társasági formája is. Teraszszerő elrendezéssel a legpozitívabb helyen. Padok, kisasztallal csoportos kialakítása elszórva, olyan távolságra, hogy ne legyen áthallás. Együtt vannak a tömb lakói, de mégis külön, és akár iskolai csoportfoglalkozásokra is alkalmas. A belvárosi kerthelyiségek hangulatát is hozhatja. A Szegeden elfeledett sakk asztalok is visszahozhatók (fából). 5.5.11. Minden lépcsıház elé kerüljön pad, lehetıség szerinti pihenıhely. 5.5.12. Kerülendık a gyalogos forgalommal szembefordított padok (Őrhajós utca). Zavarja a szemkontaktus, és a személyes szféra felé közeledésével a gyalogost, mind a padon ülıket. Szintén káros a padokat a szélesített járda közepére rakni, sıt a legrosszabb esetben gyalogos útkeresztezıdésbe. Sajnos láthatunk példákat erre a Tarján i. ütemben. Ugyanígy kerülendık a padok kihelyezése árnyékmentesen, égetı napsütésbe. 5.5.13. Az út szélére helyezett padok a megfelelı helyválasztással jó megoldás, hiszen a megpihenés, az út szélére leülést szimbóluma. 5.5.14. Ha egy mód van rá, ki kell jelölni, építeni piacterületként használható közterületet. A környéken megtermelt, elıállított termékek helyben történı vásárlására adott minden lehetıség a fenntartható fejlıdést szolgálja, az ehhez szükséges eszközöket meg kell adni. 5.5.15. És végül egy igen fontos hiányossága a materialista szemléletben épült lakótelepeknek,hogy abszolút hiányoznak a szakrális terek, vallástól, egyháztól független vagy ahhoz kapcsolódó formái egyaránt. A metafizikai dimenzió része kell legyen az egészséges ember teljességének. Az élet kérdéseinek megértése, a hitbeli bizalom és remény, az egyén számára ad lelki stabilitást, de a közösség számára is fontos, mint közös hagyomány, mint forrás, mint közösségi tevékenység. A magán és közösségi élet ezen fontos részéhez elengedhetetlen szakrális tér és szakrális tárgyak megléte, amelyre az egyéni vagy közösségi szakrális rituálék is ráépülhetnek, a szükséges belsı intimitással. Nem az

13

ideológia, vagy hitvallás a lényeges, hanem hogy legyen egy kapcsolódási pont, az egyén és a közösség számára. A tér kialakítása a tárgyak szimbólumrendszere megfelelı tudást igényel, minden túlzás, profán, vagy egyházi dominancia elkerülésére.

5.6. Térhasználat 5.6.1. A tér használatba vételének, a tér élıvé tételének, a közösségi identitásnak feltétele, hogy a tér egyedi jellegő legyen, ami alapján megragadható, az énkép részévé tehetı, pozitív értékekkel felruházható, identitást nyújtó lesz. Ez azonban nem alacsonyszintő másságot jelent ugyanazon téri vagy tárgyi elemek variálásával, hanem másodlagos szinten, ezek jellegében kell legyen elétérés, sajátosság. Aminek lehetıségeit, sokszor maga az eredeti meglévı környezet is adja felkínálja. Ugyanennek a közös identitásnak, akár büszkeségnek, közösségtámogató hatása is van. Amennyiben a tervezık ebbe nem fektetnek kellı energiát, sıt uniformizálják a teret (lásd Budapesti körúti kis játszóterek), azzal a lakóhellyel való azonosulást, az azzal való törıdést iktatják ki. A lakókörnyezet személytelenítése, közösségtelenítése a lakókörnyezeti elkötelezıdést, felelısséget gyengíti és rekreációs és közösségi tevékenységet viszi el a területrıl, amellyel a rehabilitációs eredményeket is megkérdıjelezi. 5.6.2. Sajnos a mai modern ember környezetkapcsolatára jellemzı, hogy nem él szervesen a környezetével – környezetében. A csak az úton járás, csak a padra ülés az elfogadottabb, mint a füvön üldögélés, sétálás. Pedig utóbbi jelentene nagyobb egyéni szabadságot (konformitás alól), rekreációt, és szervesebb kapcsolatot a környezettel. Ezért törekedni kell olyan megoldások, és normák kialakítása, amelyek a környezettel való természetesebb és szervesebb kapcsolatot képesek megteremteni, legalább a gyerekeknél. Oktató nevelı intézmény környezeténél leírtak ide is vonatkoznak. Ezt a célt a zöldterületi közösségi programok szervezése is támogatná. 5.6.3. Közösségi kertek nyugati mintája, közösségi kezdeményezésre önkéntes szervezeti formában a lakosság által kialakított és fenntartott kertek megteremtése az ERFA programok keretében is alkalmazható megfelelı kidolgozással. A fentieken keresztül javítják a helyidentitást, fejlesztik a közösséget, növelik a környezettudatosságot és felelısséget. 5.6.4. Mivel a lakótelepeken nagyon kevés az a terület, ahol meghatározott funkciójú területegységet lehet kialakítani, ezért ezeknek a területeknek az értéke nagy, és elınyeit meg kell ırizni. Éppen ezért az eltérı funkciójú övezeteket egymáshoz való közelségénél figyelembe kell vennünk az esetleges zavaró áthatásokat. Az aktív és passzív pihenést el kell választani egymástól, távolságban és/vagy védı „zöld közök” létesítésével, mivel zavarólag hatnak egymásra. Továbbá, az egyes övezetek más-más funkcionális tartalma más-más módon követeli meg a természeti adottságok igénybevételét, a terület felhasználást, térbeli elrendezést. /Állóvízfelület mellé nem telepítünk tömegsport-pályát!: Tarján I./

5.7. Növényszigetek, növényfalak (lásd: 15.13. pont) 5.7.1. Bátran alkalmazandó architektonikus formák elrejtésére, feloldására, hiszen így töltik be a rekreációs szerepüket is.

14

5.7.2. Faltól falig aszfalt (fásításra alkalmatlan) területek megtörése szükséges zölddel, növényfoltokkal, szigetszerő virágággyal, kisebb cserjékkel, rácsra vagy falrafutatott növényekkel. 5.7.3. Sorba ültetett növények (Yucca, vagy egyéb a kiültetési formáját el nem takaró növény esetén) káros megoldások tájépítészetileg. Rombolója a teret, diszharmonikus, természetellenes, szükségtelenül növeli a mővi környezet negatív hatását, nem tesz eleget az azt feloldó szerepének. 5.7.4. Virágágyak szerepe és helye szilárdburkolatú tereken fontos, de a négyzetrácsos terek, a fentiek miatt túlzottan szabályozottak és nem képesek, követni az emberek életvonalát és unalmasak, ingerszegények, a szemet nem vezetik. Fontos életszerőbb és finomabb ívet adni, lekerekíteni a sarkokat, izgalmas struktúrát adni a térnek. 5.7.5. Kiemelt növényágyak, kazetták kerülése, ha nagyon muszáj, legalább természetes hatást utánzó megoldás legyen. 5.7.6. Kiemelt ágyak csak talajszínt emelkedésnél szükség- és életszerőek, az egyébként is változó szintő domborzaton. Szigetszerően nagyon mesterkélt és diszharmonikus hatást nyújt. 5.7.7. Dézsás növények - Nagy faládák az út közepén, mint azt korábban említettük a legtöbb esetben szükségtelenek és értelmetlenül költségesek. Káros térhatásuk és gazdasági költségigényük miatt alkalmazásuk elkerülendı! 5.7.8. Térelválasztásban esztétikus lehetne sövény, vagy növényfal vázra felfutatva, és közte „ablak” beépítve mővészi igényességgel, amelynek térnövelı hatása is lehet megfelelı kialakítással.

5.8. Tértágítás (lásd: 15.18. pont) 5.8.1.

Sajnos Tarján I. ütemben jellemzıek voltak olyan megoldások, melyek során egy rendelkezésre álló, nagy értéket jelentı zöldfelületet egy szükségtelenül beleépített gyalogút (kis tömbök között),

15

vagy egy pihenınek szánt túl nagy díszburkolatos tér szétrombolt. (Csorba utca belsı tömbök) Ráadásul az utóbbi azért is káros, mert a magába foglaló tér közepe teljesen üres, funkciótlan és nem nyújt fókuszpontot sem. Az Olajbányász tér, pedig a térpazarló feldarabolt szerkezetével szintén leszőkítette és használhatóságát csökkentette a térnek.

5.8.2.

A lakótelepeken rendelkezésre álló kis tér vizuális optikanövelés, bezártságérzés csökkentése szükséges a kertépítészeti eszközökkel.

5.8.3.

József Attila sugárút - Debreceni utca és Tarján széle között húzódó szakaszán a panel sor elıtti oldalon nagy helykapacitás van az út és a bicikli út között. Érdemes átgondolni a terület hasznosítását. Városképromboló reklámtáblatenger elhelyezésére reméljük nem kerül sor! Néhány alternatíva:

5.8.3.1. Közösségi tér létrehozására a Debreceni – Retek utca szakaszon van lehetıség, úgy, hogy a terület központi tengelyén egy újabb széles és horizont feletti magasságú védı cserjesort hoznak létre, a járdakerékpárút melletti sövényen réseket nyitnak, mögötte két paddal (az útra majdnem merılegesen, derék- vagy tompaszögben szembefordítva, cserjékkel határolva) kisebb beszélgetı szigeteket lehetne létre hozni egy-egy lépcsıház között.) A védıcserje sor kiváltaná a sövényt és kitágítaná a teret. A jelenlegi nyírott sövénynek semmilyen védı funkciója nincs a gyalogosok, kerékpárosok számára, és jelentıs felesleges kézi munkaerı költséget jelent a városnak. A beszélgetı szigetek külsı peremére, a zöldterület középsı tengelyére telepített széles és magas védı funkciójú cserjesáv hangulatos zöld (virágos) falként minden káros tényezıt is kizár. Kialakulva kiszőrné forgalom vizuális zavarását, valamennyi zajt is szőrne, de nagymértékben csökkentené a légszennyezést, és természetesen esztétikus lenne, így jelentısen javítaná a panelsoron lakók életminıségét. 5.8.3.2. A gyalogos-kerékpár út mellett elhelyezkedı fasor másik oldalán kialakítható lenne egy önálló kerékpárút, hogy megszüntessük a jelenlegi nem optimális vegyes helyzetet, de ez jelentıs szilárdburkolat növeléssel járna, amit a forgalom nem tesz szükségessé.

16

6. Szempontok,

kialakításához

javaslatok

az

infrastruktúra

(lásd: 15.pont)

6.1.

Minél több infrastruktúra készüljön fából, ennek az a jelentısége, hogy a „csupabeton” lakótelepeken a természetes puhább textúrájú, és megjelenéső anyagok melegséget, harmóniát, természetességet visznek a lakótelepek betonvilágába.

6.2.

Ezenkívül, a bontott tégla megfelelıen kezelve egy olyan sajátos hangulattal bír, amely változatosságával , gazdagabb mintázottságával, színességével, régies hangulatával melegebb hatást, és gazdagabb ingert kelt a betonkörnyezetben. Ennek széleskörő alkalmazása ajánlott, és ráadásul igen költségkímélı.

6.3.

A természeti elemek több formákban és számban megjeleníthetıek. A víz, a domborzat, a kövek, mulcsanyagok, a szél, a fény, a növényzet kiváló lehetıség a természet szépségeinek, szimbólumainak reprezentálására.

6.4. Utcabútorok: 6.4.1. Az ülıhelyek nem kell mindig padok legyenek, fıleg a fiatalok, gyerekek számára tökéletesen megfelel egyszerő elfektetett egész vagy félbe vágott farönk, vagy keresztbe feldarabolt farönk. Kezelve idıálló és esztétikus. Közösségi térnek, a fiataloknak általában megfelel egy-egy kivágott vagy kidılt fa törzse a fı ágakkal, és ez a mővi környezetet is ellensúlyozza. Ülıhelyek, olykor kövek is lehetnek. Mindez kapcsolatot jelent az elemekkel. 6.4.2. Minden utcabútor esetében kerülni kell a fa eredeti mintázatának elfedését, lefestését alkalmazó fakezelést. A korábban jelzett természetességi és beton felület oldásának lehetısége pont a fa anyagában és mintázatában van. Ehelyett olyan favédelmi, kezelési eljárásokat kell alkalmazni, amely csak színében (a természeteshez közel) változtat a fa megjelenésén. (pl.: lazúrral kenve). 6.4.3. Pergolák (faragott) Zárt, fedett kiülıs rész. Ne legyen teljesen zárt, mert akkor a territórium hatást növeli, és elkerülik. 6.4.4. Kerékpártámasztó telepítése az intézményeken kívül a lakó házakhoz is 1-2 kerékpár elhelyezési lehetıségeként. (mint, ahogy azt a panelfelújítások után néhány tömbháznál láthatók az I. ütem területén.). A Tarján I. projektben alkalmazott KMP I. típusú kerékpártároló szerkezetébıl adódóan könnyen válik „kerékgyilkossá” a rendeltetésszerő használat során. Ezért e típus helyett támasztókeret telepítése szükséges (az Aradi Vértanúk tere – Jókai utca találkozásánál /Varga pékség mintabolttal szemben/ már régebb óta használható ilyen), ami a kerékpárok biztonságos elhelyezését tökéletesen ellátja. Az iskolák elé megfelelı számú tároló tervezése, igény mutatkozik arra is, hogy minden lépcsıház bejárathoz kerüljön legalább két kerék lezárásához elegendı tároló.

6.5. Energia- és hulladékgazdálkodás (lásd: 13.-14.pont) 6.5.1. Közvilágítási hálózat: A legenergiatakarékosabb (BAT szerint kiválasztott) és a fényszennyezést a lehetı legkisebb szintre mérséklı világítótestekkel kell történjen. A legcélszerőbb lenne, az utcai világításhoz

17

szükséges elektromos energiát napelemekkel biztosítani. Valamint, a kisebb igénybevételő útvonalak mellett mozgásérzékelıvel vezérelt lámpatesteket alkalmazni. 6.5.2. Az alhıközpontok nagyon kedvezı elgondolás, csak támogatni tudjuk. Ennél már csak az lenne elıre lépés, ha a nem-megújuló, és egyre drágább szénhidrogén főtés mellett megjelenne a geotermikus energia és napenergia különbözı hasznosítási módjai! 6.5.3. Szelektív hulladékgyőjtı szigetek szintén kiemelt jelentıségő objektumok! Hulladéktermelés csökkentési lehetıségeirıl széleskörő kommunikáció. A szigetek növényzettel díszítése, félig takarása ajánlott, ami sajnos jelenleg nem gyakorlat Szegeden. Rácsozatra növények felfutatva kis helyigényt jelentene.

6.6.

Közlekedés:

6.6.1. Parkolóhelyek bıvítése helyett: Idézet Szeged Önkormányzatának Közlekedésfejlesztési koncepciójából: „Egyre inkább a személygépjármőközlekedés válik a meghatározó helyváltoztatási móddá. Erre nagyon nagy helyigénye és magas környezetszennyezése miatt – városaink alkalmatlanok, a forgalom növekedése az átjárhatóság, a mőködıképesség gátjává válik. Kívánatos utazási mód (kisebb helyigényő, a környezetet nem vagy kevéssé szennyezı) eszköz igénybevételére kell késztetni a városlakót, az igénybefolyásolás minden formájában. A lakosságot érdekeltté kell tenni szokásainak önkéntes megváltoztatására.” (Továbbiak a 7. pontban). Nagy szilárd felülető parkolók esetében elınyben kell részesíteni a gyeprácsos burkolatokat. A fatükrök kialakítását, faültetést a (minél nagyobb árnyékot adó) választott faj optimális ültetési távolságához kell megválasztani, nem az OTÉK általános szabályai alapján. 6.6.2. A díszburkolat használatával szemben szintkülönbségek esetén a lépcsı fából készüljön. Tömbfából, illetve Gömbfa cölöpbıl is készülhet. Továbbá hasított terméskıbıl is, amely természetességével, gazdag textúrájával szintén kedvezıbb a díszburkolatnál. 6.6.3. Kisebb ösvények esetén, ahol nem érdemes vagy nem ajánlatos szilárdburkolatú utat építeni, ott a mulccsal (városban elıállított), fenyıkéreggel felszórt út is alkalmas kultúrált, sármentes sétára, kerékpározásra. Továbbá esztétikus és természetes hatású, és jótékony a talaj számára. 6.6.4. Fémpollerek általában nem esztétikus kivitelőek, javasoljuk inkább kıbıl, vagy fából, amely faragott motívumokra is lehetıséget ad.

6.7.

Felületek

6.7.1. Támrendszer kialakítása (fából), amennyiben nem az épületre kívánják futtatni a futónövényeket. 6.7.2. Kevésbé szép felület eltakarására nádfonat, vesszıfonat, esetleg térválasztásra faléc-kerítés használata (festék nélkül kezelve) különösen elınyös lehet. 6.7.3. Támfalakhoz és rézső erısítéshez növények telepítésre alkalmas betonelemeket is célszerő beépíteni, a zöldfelület növelésére és esztétikai érték növelésére. Vagy az impregnált szabadonálló vagy támfalként

18

funkcionáló cölöpsor is sokkal természetesebb hatást nyújt, mint a betonelemekbıl épített támfal. 6.7.4. Mulcs használata széleskörő lehetne, számtalan elınnyel. Esztétikus, gátolja a gyomosodást, javítja a talaj vízháztartását, levegızöttségét, szerkezetét, védi élıvilágát. Minden növénytelepítés, ágyképzés esetén, alkalmazandó! A város zöldterületen képzıdött mulcs mellett alkalmazható forgács, főrészpor, osztályozott kéreg, stb. 6.7.5. Ritmust és változatosságot adó, egymást váltó és metszı talajtakaró textúrák fa, kavics. Kı, kavics használata csak hosszútávú tartósság esetén javasolt. Utak, parkolók esetén, ahol egy idı után elkopik oda megújuló anyagot kell használni, mint a fenyı kéreg.

6.8. Állatok 6.8.1. Kutyafuttatók elhelyezése és cserjékkel való díszítı részben eltakarása. 6.8.2. Madáretetık, madáritatók, madárodúk elhelyezése rendkívül fontos, ebben a civilszervezetek, oktató nevelı intézmények, helyi lakosság tevékenyen részt tud venni.

6.9.

Vízi architektúrák

6.9.1. Fúrt kutak: Természetesen a telepítéseket követıen néhány évig szükséges a rendszeres, majd az eseti öntözés, de megfontolandó, hogy ez valóban vállalható-e, valóban szükség van-e a beruházásra, vagy jóval kisebb költséggel is megoldható. Ez mindenképp elemezendı kérdés. Amennyiben az alapelvekben felsoroltak szempontjából tekintjük a kérdést az új kutak furása nem vállalható, mert gazdaságilag, és környezeti szempontból fenntarthatatlan. Az telepítési-, és megeredési-, és fenntartási öntözés másképpen kell megoldani. 6.9.2. Öntözıhálózat: A begyökeresedett növényzet, és gyep késıbbi, az intenzív (belterjes) parkokhoz hasonló öntözése nem fenntartható fúrt kutakból. Nagyon meg kell fontolni a saját kutas locsolóhálózat kiépítésének fontosságát. A nagyszámú kút, és az öntözıhálózat szükségtelen. Helyette praktikus csapadékvíz megtartó módszereket kell használni, mint bárhol a városban. Az öntözırendszer csak intenzív parkok, növényültetvények esetében elfogadható. Az eredéshez szükséges öntözést idıszakosan, mobilrendszerrel, szárazságtőrı növényekkel, vízmegtartó kertészeti módszerekkel kell megoldani. Ugyanígy az eseti szükségöntözést is probléma esetén. A szilárd burkolatról, tetıkrıl a kedvezı hatású csapadékvizet össze kell győjteni és lokálisan öntözı víznek használni, mint az már több nagyvárosokban is bevált, fenntartható gyakorlat. Alapvetı a szenny- és csapadékvíz hálózat szétválasztása! Javaslatunkhoz természetesen szükséges egy szigetelt záporgyőjtı, amely szükség szerint pótolható vagy túl töltıdés esetén szabályozható, és nem csak ideiglenesen pufferoló (záportározó) majd szikkasztó, elvezetı. Automata vízszinttartás. 6.9.3. Ivókutakat, az egyre gyakoribb hıhullámok miatt és egészségügyi szempontból néhány frekventált közterületen (iskolák elıtt, buszmegállóba) el kell helyezni, nem csak a központi helyeken. Azok kizárólag víztakarékos nyomógombos (vagy automata) kialakításúak kell legyenek.

19

6.9.4. Célszerő elvégezni a kommunális szennyvíz és a csapadékvíz részleges elkülönítését megvalósító, vízmegtartó elemekkel kombinált hálózat kiépítését. 6.9.5. Szökıkút kialakítását nem ajánljuk, mert az állítólagos esztétikai élmény nincs arányban a létesítmények energiafogyasztásával. (Itt kell megjegyezni a szökıkutakkal kapcsolatos téves felfogást, hogy a szökıkút funkciója, a minél változékonyabb látvány és hanghatás. Ennek a víziarchitektúrának ilyen jellegő felfogása talán csak a barokk korban volt, egy egészen más kulturális kontextusban, társadalmi berendezkedésben. Szegeden ennek a stílusnak egy torz és minden koncepció nélküli másolását láthatjuk a Dugonics téren. Egy tájképihez közelebb álló stílusú park mellett, egy szocreál ihletéső szökıkútépítményben, egy polgári stílust idézı egyetemi épület elıtt, barokk stílusú zenélı, táncoló szökıkút, amely a népzenétıl a klasszikuson át a rock zenéig keverı hangos zenére, minden ritmuskeret nélkül „táncol”. A beszélgetésre vagy nyugodt magányos üldögélésre készített lépcsızetes kialakítás funkciója teljesen elveszett a hangos zenével és a kiszámíthatatlanul mozgó vízzel. A szökıkút igazi funkciója az lenne, mint minden mozgó víziarchitektúrájé, hogy a víz formájának, dinamikájának szépségén és hangján keresztüli esztétikai és rekreációs szerepet töltsön be. Erre ható mechanizmusa a vízmozgás természetes állapotában egyszerre jelenlévı statikusságából és dinamizmusából adódik, amely egzisztenciális analógiaként és a vízforrás kifejezıjeként, az élet arhetipikus szimbóluma. A várostervezıknek sikerült minden alapvetı tervezési elvet kihagyniuk a szökıkút felújításából, igazán nagy költségen.

6.9.6. Természetes hatású vízfelületek szakszerő kialakítása: Vízfelületekre még a lakótelepeken is nagy szükség van, talán itt a leginkább. Legyen az csatorna, kisebb tó, medence vagy csobogó formájában. A víz életet visz egy kertbe. A vízpart közismerten passzív rekreációs elem, felület. A víznek, mint természeti elemnek különös jelentısége van a környezete számára a klímajavító szerepen túl, az egyén számára a legnagyobb lelki feltöltıdést nyújtja. Erıs az ısi szimbolikus hatása a fizikai tulajdonságaival, mélysége sötétségével, a lágyságával, a változásával, a fényvisszatükrözésével. Így a víz, mint ısi elem, az élet forrása, a regenerálódás, az újjászületés szimbóluma. A vízparton, vizes közegben mozgalmas az állatvilág élete, ami külön élményt nyújt. A csobogó, csörgedezı víz megnyugtatóan hat az idegrendszerre, ellensúlyozza a városi háttérzajt, a víz mozgásának látványa élményt nyújt. A vízparton való céltalan üldögélés, horgászat, beszélgetés, meditáció, relaxáció garantált feltöltıdést nyújt. A vízfelület egy átlagos zöldfelületnél nagyobb munkaigényő, és megvan a veszélye, hogy sok szemét kerülhet bele. Mégis, ha azt a pozitív hozadékot, amit hoz egy zöldterületbe, az felülmúlja a költségeket, így az egyenleg az egyértelmően a megvalósítás felé billen. 6.9.6.1. A Záportározó, pedig óriási szerepet jelent a vízgazdálkodásban, öntözési vízforrásként. 6.9.6.2. Partját ne szabott kılapokkal rakjuk ki, természetellenes. A tópartján a legjobb a föld és sziklák kombinációja, ehhez jön a parti növényzet. A lakótelepek nagy környezetterheltsége miatt, itt érdemes szilárd (osztályozott kavicsos deszka) felülető részeket is alkalmazni.

20

6.9.6.3. A vízfelület partjára a passzív rekreációs hatás miatt szükséges pihenıhelyet kialakítani, vízfelület partjára terasz, vagy fölé móló formájában, természetesen fából. Ilyenkor minden esetben parti fa telepítése is szükséges az árnyékhatás és a természetes esztétika érdekében. 6.9.6.4. Tarján II. ütem területén két helyszín alkalmas lehet erre, az egyik Tarján széle melletti tömbbelsıben, a másik szintén a Tarján szél mellett, a volt temetı területén a létesülı kegyeleti parkban, aminek bıvítésére most településrendezési módosítás van folyamatban.

Bármilyen nagyobb mérető vízfelületnél legyen a tó, vagy csatorna jellegő olyan elemek beépítése szükséges, amely a magasabb rendő élet és jó vízminıség fenntartásához feltétel. Zápor-tóban (Tarján I.) 2008. augusztus elején történt tömeges állatpusztulás intı jel arra, hogy a „lebutított„ infrastruktúrával nem szabad semmilyen komolyabb rendszert létrehozni. Az alábbi javaslatok annak átalakítására is vonatkoznak. 6.9.6.5. Szikkasztás helyett szigetelni kell a medret, hogy a víz megırizhetı és felszíni öntözésre használható legyen. 6.9.6.6. Fokozatosan mélyüljenek a balesetveszély elkerülésére, és a természetes hatásért, de legyen olyan mély pontja is, ahol a kétéltőek, halak áttelelhetnek. 6.9.6.7. A medret eleve úgy kell kialakítani, hogy magasabb rendő növényzet és állatvilág megtelepedésére is alkalmas legyen. A gyökérrel rendelkezı növényfajoknak edények kialakítása, vagy az aljzatra talajt, talajpótló közeget képezni. Ebben a közegben az állatfajoknak is alkalmas körülmények teremtıdnek. 6.9.6.8. A magasabb rendő növények megakadályozzák árnyékolással és tápanyag elvonással a káros algák elszaporodását, mert felveszik elılük a tápanyagot, és beárnyékolják a vizet. Az ı terjeszkedésük könnyen szabályozható, szemben az algákkal. Máskülönben esztétikusak is és állatfajoknak élıhelyet adnak. Ilyenkor minden esetben vízparti fa és cserje telepítése is szükséges az árnyékhatás, partvédelem és a természetes hatás érdekében. 6.9.6.9. Az állatok különbözı a tápláléklánc különbözı szintjein segítik az egyensúly fennmaradását. 6.9.6.10. Úgy kell kialakítani a vízforgatást, levegıztetéssel egybe kötve, amely a lebegı szennyezéseseket is kiszőri. 6.9.6.11. Meg kell oldani az idınkénti vízcserét, (az együtemő teljes vízcsere mellızésével) minimális áramlást. Záportárózóknál, ez a víz öntözésre használatát, szükséges esetén talajvízzel pótlását a vízminıség megırzése érdekében. 6.9.6.12. Fel kell hívni a lakosság figyelmét, hogy az állatok túlzott mértékő etetése (azon kívül, amit rögtön megesznek) mivel jár. Mértékletességre hívni fel a figyelmet. 6.9.6.13. A vízfelszín idınkénti takarítása lehalászással. A tómeder aljáról az iszaptól, szerves anyagoktól idınkénti kiszivattyúzása ( a tömlıvégén szőrıvel), továbbá a szilárd, lesüllyedt hulladék „kigereblyézése”. Minimális szintő vízszint folyamatos megtartása hasznos szervezetek tóban maradása és életfeltételeinek folyamatos biztosítása érdekében.

21

6.9.6.14. A tó vízminıségének melegekben

folyamatos

ellenırzése,

fıként

a

nagy

6.9.6.15. A fentiekkel kiküszöbölhetı az eutrofizáció részfolyamata: Az emberi tevékenységbıl származó nagy szerves anyagtartalmon tápanyagukként a fitoplanktonok elszaporodnak. A víz tápanyagokkal való túlterhelése túlzott fitoplankton növekedést eredményez. A nagy mennyiségő fitoplankton növekedést virágzásnak nevezzük és ezeknek a nagy virágzásoknak nemkívánatos hatásaik lehetnek. Ez az egész vízfelszínt elborítja, és meggátolja, hogy a fény az alsóbb vizeket is elérje. Ez megállítja a mélyebb rétegekben a növények növekedését, és csökkenti a biológiai diverzitást. Amikor a fitoplanktonok elpusztulnak, a baktériumok megeszik (remineralizálják) ıket. Ez a folyamat a vízben lévı oxigént felhasználja. Amikor igazán nagy a virágzás, a bakteriális bomlás olyan sok oxigént használ el a mélyebb rétegekben, hogy nem marad elegendı a halaknak a lélegzésre, elpusztulnak. A többlet tápanyagok hozzájárulhatnak olyan fitoplankton fajok, pl. baktériumfajta, a clostridium botulinum növekedéséhez, amelyek káros méreganyagokat (botulin) termelnek. Ezek a mérgek más fajok, pusztulását is okozhatják, ideértve a halakat a haltenyészetekben. A mérgezés megzavarja az emésztést, meggátolja a légzést. Emiatt már a halak és egyéb vízi élılények is pusztulni kezdenek, ezeken is baktériumok termelıdnek, azok toxinokat, melyek már alkalmasak nagyobb testő madarak megmérgezésére is. A nagy fitoplankton virágzás undort keltı habot okozhat.

22

6.10. Köztéri kortársmővészeti alkotások (lásd még: 15.5.; 15.8.; 15.9. pont) A tarján I. projektben sajnálatosan nem találkoztunk köztéri mővészeti alkotások terveivel. Szobrok, plasztikák, falfestmények szövegek, és egyéb formában. A köztéri kıkutak lehetnének mővészeti alkotások, azonban a formák diszharmóniája miatt az ízléstelenség kategóriájába tartoznak inkább. Nincs semmilyen mővészeti töltésük, tömegtermék. Mindenképp szakember foglalkozzon ennek megtervezésével, és a mővek is pályáztatva legyenek, hogy valóban a célt leginkább szolgáló leghitelesebb alkotások, megoldások épüljenek be a projektbe. A reklám lehetıségeket a lakóhelyen minimálisra kell csökkenteni és korlátozni, kell, ha komolyan vesszük a lakóövezet rekreációs, otthon funkcióját, a magánélet, családi élet fontosságát.

6.11. Néprajzi vonatkozású kezdeményezés (Írta: Volák Szilvia) (lásd még: 15.5.; 15.8.; 15.9. pont) Közterületeken jelenjenek meg a régi helyi társadalomra – gazdaságra utaló jellegzetes tárgyak A XIX. században Szegeden minden városrésznek megvolt a sajátos társadalmi állású és gazdasági foglalkozású lakossága. Alsóváros lakói jellegzetesen parasztok voltak, akik kezdetben dohány-, késıbb paprikatermesztésbıl éltek. Rókus neve a XVIII. századi pestisjárványok emlékezetét ırzi. A Szent Rókus Kápolna a városrész névadója. Törzslakossága leginkább Felsıváros, kisebb részben Alsóváros szegényebb népébıl került ki: céhen kívül rekedt iparosok, fuvarosok, vásározók körébıl. A XIX. század elsı felében alakult ki rókusiakból és alsóvárosiakból a Móraváros. Újszeged kertészetét alsóvárosi parasztok teremtették meg. Felsıváros lakosságát céhes mesterek, hajósgazdák, hajóácsok alkották. Mindezt azért soroltam fel, hogy láthatóvá váljon, Szegednek gazdag múltja van, s a késıbbiekben ehhez alkalmazkodva lehessen egy örökségvédelmi koncepciót kialakítani városrészekre szabottan, a néprajzi szakirodalomra támaszkodva. Felsıvárosra és Tarjánra vonatkozóan ki kellene választani néhány jellegzetes tárgyat, amely közvetítené a mai lakosok számára a múlt örökségét. Ilyen tárgy például az orrtıke vagy bıgı. Felsıvárosban a XIX. században jelentıs számban laktak hajóépítık, hajósok és hajótulajdonosok. Az ı szokásuk volt, hogy a bıgıshajó (ló vontatta gabonaszállító fahajó) orrát, a nagybıgı fejéhez hasonló, cifrán faragott és festett orrtıkét házuk elé címerül, cégérül kiültették. A mai valóságban ezt úgy lehetne megvalósítani, ahogy a Csefkó Gyula tanulmányában található kép is mutatja: ülıpadot lehet a segítségével készíteni. Tárgyakban megjelenı jellemzı népi motívumok: A szegedi népmővészet egyik legjellegzetesebb és máig legismertebb hajtása a deszkából, fafaragásból intarziaszerően összerótt istenszem, szokottabb helyi nevén napsugár. A Tisza, a tiszai szállítás magyarázza, hogy a szegedi faipar, hajóépítés, asztalosság, zsindelygyártás mindig híres volt. A XVIII. században hazánkat többször végigdúlta a pestis, amely ellen a hívık többek között a vallásban, csodajelekben kerestek oltalmat. A járvány után fogadalomból ezért került amulettként a Szentháromságot jelképezı, bajelhárítónak érzett háromszög, középen Isten szemével templomok oltárára. Átkerült a szegedi házak utcára

23

nyíló oromfalára (napsugaras oromdísz), feltőnt aztán kapukon, utcaajtókon. A napsugaras házvég megtalálható volt a szegedi Alsó- és Felsıváros mellett a közeli és távoli vidéken is. Ez a motívum megjelenhet játszóterek fából készült bejáratán, célszerően a felnövekvı nemzedék szocializációja céljából. A gyermekek örökségvédelemre való nevelésében fontos szerepet játszik, hogy már az életükben jelentıs szerepet betöltı játszótereken is kialakuljon bennük a saját hagyományos kultúrájuk iránti fogékonyság. Ezért fontos, hogy a fából készült játékszereken megjelenjenek a faragott népi motívumok (Juhász, 1990. 441-496. Fél-Hofer-Csilléry, 1969. Domanovszky, 1981.), régi hagyományos játékszerek kerüljenek ki játszóterekre: hintaló, négy lóval húzott kocsi, hintó (Bazsó, 1970). Ismeretterjesztı formák a terület múltjáról: A fenn említett ötletek a ma ott lakók számára többnyire ismeretlenek, ezért rövid, lényegre törı ismertetı szövegek elhelyezése fémbıl készült táblákon feltétlenül szükséges.

6.12. Játszóterek (lásd még: 15.2. - 15.4.)

6.12.1. FEJLİDÉSLÉLEKTANI ISMERETEKRE JÁTSZÓTÉR-TERVEZÉS SZÜKSÉGES.

ALAPOZOTT

KOMPLEX

6.12.2. A játszóteret a játszóhelyek céltudatos csoportosításával kell tagolni. A csendes építı, alkotó jellegő játékoktól el kell különíteni a zajosabb, csoportos és sport jellegő játékokat. Ennek eszköze lehet terep kialakítás, (a játékot is szolgálja), vagy növényekkel, (jó elrendezésével elkülönített sarkok, meghitt terek hozhatók létre), végül a tagolásra építészeti elemek is szolgálhatnak: lı- és labdafalak. 6.12.3. Szükséges felszerelés nélküli szabad terület is, ahol lehet szaladgálni. Illetve egyes részeken sőrő növényes rész elbújni. 6.12.4. Gyalogos utat ne vezessünk át játszótéren, megzavarva a gyerekek játékát, megbontva a játéktér hangulatát. 6.12.5. Szükséges elem a nagyjátszótereknél az ivóvíz és az illemhely biztosítása, mert ha messzebbrıl jönnek a családok, és ha haza kell menni, megszakad a kikapcsolódás, játék öröme. 6.12.6. Játszóterek fásítása ne csak a szélén, hanem a teljes játszótéren kisebb foltok kihagyásával. 6.12.7. „A nagy játszótereket a frekventált helyeken úgy kell kialakítani, hogy a játszóterek minden korosztály számára biztosítsák a játék lehetıségét.” (ld. megvalósíthatósági tanulmány) Ez alapvetıen hibás gondolat, mivel a különbözı életszakaszban lévı gyerekek teljesen más fizikai és társas közeget igényelnek. Míg a kisebbek keresik a nagyok társaságát, hogy természetszerően tanuljanak tılük, addig a serdülık kifejezetten kerülik a kisebb gyerekekkel való együttlétet, saját identitásuk, felnıtt világ keresésük megerısítéseként. 6.12.8. A tervekben mőanyag játékokat látunk, holott sok szempontból a természetes anyagú és formájú játékokat elınyben kellene részesíteni. Szomorú, hogy ebben is a rossz mintákat követjük. A fából készült játékok például lehetıséget adnak a fájukba faragott magyar népi motívumok bemutatására, a gyerekek vizuális fejlıdésére és kultúránk ismertetésére. A természetes anyagok finomságukkal megismertetik a

24

gyermeket sokféle tapasztalattal, fejlesztik érzékelését, a mintázatok gazdagságán keresztül lelki gazdagságát. 6.12.9. Játszóterek alatt gumilap burkolat helyett: A biztonsági szempontok alapján jó megoldás, de a mővi környezet hatását fokozza, megfelelıbb lehet ebbıl a szempontból több helyen már alkalmazott faforgács-, ırölt kéreg alapú talajtakaró. Könnyen pótolható és lebomolva javítja a talajvízháztartását. Jó lehet ütéscsillapítás céljára a fakéreg, vagy fazúzalék. Igényes felület készíthetı belıle, a homoktól és a gyöngykavicstól magasabb áron. Szeles helyen kevésbé tanácsos alkalmazni, ugyanis a szél könnyen elhordja. Elınye, hogy természetes hatású és látványos anyag, hátránya a viszonylag magas ár. Bár a gumitégla burkolat telepítési költsége a legmagasabb, alacsony karbantartási igénye, idıállósága hosszútávon költségcsökkenést eredményez. 6.12.10. A nagy játszótereknek kétségtelenül meg van az elınye. Szülı számára is pozitív egy együttes séta a nagyobb játszóterekhez, és a nagy játszótereken a komplexebb játékparkkal, nagyobb közösséggel a gyerekek jobban el tudnak mélyülni a játékban. 6.12.11. A nagyjátszóterek mellett a kisjátszótereknek is meg van a maga funkciója, de néhány játék felállításának minden tömb mellet már nincs értelme. A tarján I. területére épített kisjátszóterek: A gyermekek fejlıdéséhez elengedhetetlen a folyamatos mozgás. A hinta fontos a vesztibuláris-rendszer és az idegrendszer éréséhez, fejlıdéséhez, a homokozó, pedig a kreativitás, és a finommotorika alakulásához. Ezért is diszharmonikusnak mondhatók a játszóterek a mozgásigényt kielégítı egy-egy mászóka-játék nélkül. Ha a szülı kisgyermekével elsısorban csak a közeli kisjátszóteret használja, ez az instabilitás megkérdıjelezi a játszóterek hatékonyságát, hasznosságát. A kisjátszóterek tervezésénél a gyermek harmonikus fejlıdésének megfelelı játékfajták figyelembevételével kell teljesé tenni a játszóteret. 6.12.12. A saját háza elıtti, saját közösséghez közeli üldögélés, játékos együttlét, rekreációt, okát sem szabad megszüntetni. Itt játszótér helyett játékteret kell kialakítani. Kisebb gyerekek kötödésük folytán még közelebb akarnak játszani az otthonukhoz, a szülıktıl biztonságos távolságban, a ház elıtt. Olyan körülményeket kell teremteni, amelyek ezt a funkciót ellátják. Elıször is olyan teret kell teremteni, amelyben a felnıttek egyedüllétére, vagy közösségi életére alkalmas terület, egyben megfelel, a gyerekek játékának is. Ehhez meg kell vizsgálnunk, hogy közösségi illetve játék eszközöknek mik azok az alapsajátosságai, amelyek modulként újra fogalmazhatók, újraformázhatók. Képességfejlesztés, közösség koherencia, szociopetális kialakítás. Védettség, szemkontaktus, proxemika, testbeszéd, támaszkodás, tárolás, körbeülés, közös tevékenység. Képességfejlesztéshez: kézügyességfejlesztés, térérzékelés formálás, mászás, futás, elbújás, egyensúlyozás (vesztibuláris rendszer), himbálózás, stb, (lásd lentebb). A bújócska mindig a születés játék, amikor csıbıl kell kibújni, kicsúszni, a születés élményét játszhatja vele újra a gyermek. A forgó mozgások az limbikus rendszert stimulálják, így az érzelemre hatnak, növelik a boldogság hormonokat. Mászókát mindenképpen az ügyesség, bátorság miatt téri tájékozódás fejlesztésére. 6.12.13. Ideális játszótér környezete: Létrehozni azt a harmóniát, amely a helyett élıvé és egyedivé teszi (lásd: 5.6.1.). Mindig a korosztályok

25

életkori sajátosságait és fizikai, kognitív és lélektani igényeit figyelembe vegyük. Tevékenységi igények korosztályonkénti elemzése. Célszerő a játszóterek kialakításánál a korcsoportos felosztás: 1 - 6 éves korig, 6 – 10 éves korig, 10 – 16 éves korig. (lásd: 15.4.) Ötletek számára kifejezetten ajánlott irodalom: Christiane Widmayr, Anneliese Kompatscher: Gyerek és kert. Mezıgazda Kiadó 2004.; Helga Briemle: Kertek az egész családnak. Elektra Kiadóház, 2003.). A gyerek a szabályozatlan, strukturálatlan környezetkialakítást preferálják. Ezt mutatják a szabályos, önmagukban unatkozó játszóterek. 6.12.14. A játszótéren a lehetı minél gazdagabb ingerkörnyezetet kell kialakítani, mert a kisgyermekkor egyik legfontosabb idıszaka, az idegrendszeri fejlıdésnek, a környezet alapismereteinek a megteremtéséhez. Az érzékszerveknek megfelelı gazdag mintázat, színvilág, illatok, kinesztetikus ingerek, természetes hangok skálája és zavaró zajtól mentes környezet. 6.12.15. A játékok megválasztása során a kész dolgok dominanciájával szemben építeni kell a gyerekek kreativitására, világára, sohasem nyújtani a teljes megoldást, hogy fennmaradó feladattér, probléma tér a fejlıdés motivációs tere lehessen. Az egyszerőbb tárgyak, gazdag lehetıségekkel, a gyermek fantáziatevékenységre alapulva mőködnek. (Nem várat kell nekik építeni. A gyermekeknek arra van igényük / szükségük, hogy ık maguk építsenek kis várat maguknak. Mert a lényeg nem maga a vár, hanem a várépítés, amin keresztül képesek kifejezni, megélni belsı vágyaikat, feszültségeiket, feloldani, tárgyiasítani, ezáltal eltávolítani, és még kognitív képességeik is fejlıdnek. A nagy épített vár is fontos, de nem elegendı, mert a játszótéri játékok csak néhány készségeket fejlesztenek, illetve még az önbizalmat növelik. A érzelemviláguk, egyéniségük és fıbb kognitív képességük, finommotorikát, együttmőködési készségük nem fejlıdik általa. A természeti környezet affordanciális gazdagsága nagyobb. Minél inkább természetközeli kialakítás, illetve a természeti elemek minél nagyobb arányú beépítése. A természeti tárgyak nemzetközi kutatások szerint nagyon megnövelik a kreatív eszközhasználatot, és növelik a társas interakciók arányát. A mai magyar "gyöngykavicsos pusztajellegő" játszóterek a testi készségeket gyúró játékaikkal nagyon messze vannak a gyerekek természetes igényeitıl kiegyensúlyozott testi-lelki fejlıdésük támogatásától. 6.12.16. Szükséges olyan játék is, amely mobilis, elıre gyártott elemekbıl összerakható játékok a gyerekek maguk rakhatják össze szerszámok nélkül. 6.12.17. A játszótér kialakításánál és a játékok megválasztásánál gondolni kell a sérült, csökkent képességő gyerekek játszóterületére, akadálymentesítésre is. (Az erre vonatkozó szempontok: Vetier Márta: Tájépítészet. V.évf. 1-2 sz. 2004.) 6.12.18. Lakótelepen felnıve tudjuk, hogy a gyerekek milyen helyet szeretnek a legjobban, ha a szabadba vágynak. A lakótelepeken Nyugat-Európában, szándékosan Magyarországon a ’60-80-as években véletlenül alakultak ki a grundjátszóterek. Hazánkba Radó Dezsı vállalta fel tudatosan a pozitívumainak szakmai elfogadtatását. A természetesen meghagyott, elvadult sőrő növényzet, az összeszedett, építıanyagokként funkcionáló haszontalannak tőnı dolgok, az ırködésre vagy elvonult beszélgetésre szolgáló alacsony elágazású megmászható fák, a megtelepült állatok,

26

kidöntött fák rönkjei és kanyargós rejtélyes ösvények. Egyben tükrözik a kisgyermek fantázia világának szövevényességét, és ugyanúgy szükségesek a serdülık elvonulásigényéhez. A modern mobil játékok mellett (és azzal szemben) a kevésbé meghatározott, játékra beleéléssel használható elemek fejlesztik a fantáziát és fıként a kreativitást, ezáltal az életre készítenek fel. A beszabályozott, steril, mesterséges zöldterületeink, tökéletesen tönkretették ezt a nagyon fontos lakótelepszéli gyermekvilágot. Szintén nagyon álszent dolog itt is a devianciákra, az esztétikumra hivatkozni. A félelmünk tárgya nem ezekben a „dzsungelekben van”, hanem önmagunkban, társadalmunkban. És ezen gyermekkori világok varázsa nélkül ez csak növekedni fog. Ma ezeken a területeken multinacionális kereskedelmi dzsungelek állnak, a pénzköltés varázsával.

6.13. Sportpályák tartalma, ne csak a labdajátékra korlátozódjon. Kosárlabdapályát, ping-pong asztalt, gördeszka-pálya, fallabda helyek. A nagyobb gyerekek és a serdülık szeretnek elvonulni, de több esetben sokszor a feltőnés preferálják, életkori sajátosságaikból adódóan. A labdajátékpálya mellett ezért közösségi terek kialakítása szükséges, amire fa rönkök és felvágott tuskók is tökéletesen megfelelnek. Ilyen körülmények között a fiatal felnıttek és a felnıttek is könnyebben szervezıdnek közösségi sportok köré. A környezet zavarásának elkerülésére, és a közösség személyességének megırzésére a pályát nagyobb részben növényzettel le kell zárni. Sportpálya árnyékolására gondolni kell! 6.14. Sportpálya-kerítés részben visszabontható célszerő elhelyezéssel, tájolással, élı sövény 'labdafogó' telepítésével.

7. Szempontok, javaslatok a növényalkalmazáshoz 7.1. Felmérés A munkálatokat meg kell elızze a növényzet értékbecslése biológiai aktivitásérték és lombköbméter mértékegységével. 7.1.1.

„Túl sőrő az állomány”. További, korábban elkövetett, és az óta sem kezelt hiba, hogy a sőrőn telepített fasorok, majd azok meghagyása után a korrigáló metszés elmaradt. Azonban jelenleg a fasorok ritkítása, a sőrőn telepített fák kivágása nem egyértelmően pozitív megoldás. A kifejlett, összenıtt fáknál problémát okozhat. A fák számára nem egyedüli természetes állapot a szoliter szabadállás, vagy a ritka állomány. A fák többsége erdei faj, így ha nem szorul alá egy erısebb példánynak, kielégítı a fejlıdése, a városi parkerdıkben, ligetekben is elfogadott a kis térköz. A sőrő állomány önmagában nem jelent semmilyen negatív állapotot, minden esetben egyedenként kell megvizsgálni, hogy a helyzetbıl fakadóan kell-e korrekciót végrehajtani. Például kivágni a beteg, gyenge, alászorult egyedeket, vagy egymásba szorult ágakat lenyesni, vagy veszélyesen megdılt példányt kivágni, vagy egy értékes példánynak nyeséssel teret adni. Mivel a kis térköző állomány (például facsoport esetében) nem jelent negatív helyzetet, így az egyedei felmérést és korrigáló nyesést javasoljuk. És végszükség esetén a vágást!

27

7.2.

Tervezés

7.2.1. Természetességi hatás szükségessége. (lásd:15.1.; 15.10. – 15.13.pont) 7.2.2. A tér- és infrastruktúraalakítás erre vonatkozó alapelvei mellett a színkontraszt, a formai kontraszt harmónia (izgalmas, nyugtató) alkalmazandó. Talán természetesnek, evidensnek tőnik, mégis sok esetben nem érvényesülnek ezek az elvek, mint a konkáv növényi térfal kialakítás elve, a perspektíva sem. A városi terveknél (mint Tarján I.), a növényegyüttes harmonikus összeállításának elvei is sokszor hiányoznak. (lásd:15.13.pont) 7.2.3. A növényágyak formájának kialakításában olyan kevésbé architektonikus formákat kell keresnünk, amelyek a természetben is jellemzıek. Szabályos, kör, szalag, négyzet alakú ágy kialakítások helyett szabálytalan alakú, szigetszerően, vagy valamit övezı formában kell gondolkodni. Szintén a természetes hatás elérésére a növények ültetési elrendezésében, a természetben is megtalálható formákat kell ellesnünk, azaz a vegyes formák kisebb csoportok kialakításával. Egy csoportnak akkorának kell lennie, hogy érvényesüljön a növény szépsége, de ne nyújtson homogén hatást. A természetben, a növényvilágban -szigetszerően megjelenı játék világ van jelen, a kiültetési formában a táj egyben látása kell.

7.3.

Faj-, fajtaválasztás

7.3.1. „Az elöregedett cserjék, vagy megváltozott terület-felhasználás miatt nem megfelelı helyen lévı cserjék kiszedése, új növénytelepítés meghatározása.” A Tarján I. ütem során a cserjék szinte teljes mértékben kiirtásra kerültek. Ez óriási hiba volt. Amennyiben a cserje állományt cserélni kívánják azt folyamatosan a régi cserjék védelmében, folyamatos váltásban, több ütemben oldható meg, mert az új telepítés megmaradási esélye alacsony fıként a lakosság által taposási veszteség és a kitettség miatt. Be kell minden közterületi rekonstrukcióba kalkulálni, hogy a városban „zajlik az élet” és nem lehet úgy parkokat építeni, mint egy magánkertben, itt fokozott hangsúlyt kell fektetni a növénytelepítések védelmére és a fokozatosságra, nem lehet rövidtávú projektciklus szemlélettel dolgozni! 7.3.2. „Meglévı értékesebb faállomány”? Korábban jeleztük a fák minél nagyobb számú megtartása a cél, és ebben erıs kontroll szükséges. 7.3.3. Tarjánban és általában a lakótelepeken általános probléma az ıshonos és behozott nyárfa fajok kérdése. A társadalmi lelkiállapot és környezettudatosság megváltoztatása nem rövidtávú kérdés, nyárfa probléma viszont az. A nyárfák ezer éven keresztül békében éltek a lakossággal a Tisza mentén, igen kedvelt faként az alföldi ember számára. Azonban ma a környezetszennyezés, és a lakosság pszichoszomatikus állapotából adódó immungyengesége miatt a tavaszi virágzás allergiát okozhat, a nyári termésszórás, pedig mélylélektani okokból fakadóan a lakosság jelentıs hányadának intoleranciáját váltja ki, amely sokszor projektív „fagyőlöletig” fokozódik. A pszichoszomatikus és projektív okok kifejtése nem a tanulmány témája, de az ide tartozik, hogy a harmonikus szociális és fizikai környezetbiztosítása, jelentısen javíthatja a lakosság egészségi állapotát, közérzetét, fizikai és szociális környezethez való viszonyát (többet között az ilyen „kellemetlenkedıkhöz” való viszonyát is). A nyárfák kivágása nem támogatható, mert nagyértéket képviselnek, mint

28

élılény, több lakó ragaszkodásának tárgya, és mint jelentıs táji és klimatikus tényezı. Csakis ütemes cseréjük valósítható meg, amelyre sajnos az önkormányzat eddig nem volt képes koncepció híján. A viszonylag lazább lombú nyárfák alá keményfájú parkfák telepítendık, a növekedésükkel a nyárfa alakítandó, és a kellı nagyság esetén fa(faj)kiváltásra kell sort keríteni. Ebben az esetben, mint azt eredetileg is tervezték a telepítık, a kivágás elfogadható kompromisszum. 7.3.4.

A nagy biodiverzitásnak, fajgazdaságnak számos elınye van az esztétikai élményen túl a növényvédelem, a biodiverzitás, és környezeti oktatás szempontjából is. A körülmények és kisebb gondozási kapacitás ellenére rendkívül sok faj választható a területre a fás szárúak és évelık közül.

7.3.5.

Fafaj-választás: Ma már egyre több eddig városi fafajról kiderül, hogy a mai modern nagy városokban, megváltozott idıjárási körülmények között már nem képesek egészségesen fejlıdni, megmaradni, illetve fenntartásuk jelentıs növényvédelmi többletköltséggel jár. Ezért a helyi tapasztalatok alapján is gondosan kell a stresszesebb területeken a növényfajokat megválasztani, nem elsısorban az esztétikai szempontok alapján kell ilyenkor dönteni. A hısugárzás-tőrésre külön figyelem. Egzotikus, nagy ápolásigényő fajok, fajták, változatok elvetése, helyette minimális munkaigényő, jó alkalmazkodóképességő, egymást támogató fajok, fajták ültetése.

7.3.6.

A legfontosabb kerülni kell a vízigényes növényeket! Fordított logika, hogy a rosszul választott növényekhez teremtünk megfelelı környezetet (locsolóhálózat)! A körülményekhez kell a megfelelı növényeket választani.

7.3.7.

Kártevı- korokozó fertızésre érzékeny növények óvatos alkalmazása, homogén monokultúrában egyáltalán ne telepítsük, csak vegyes állományba. (Pl.: Euonymus japonica, Rosa fajok, Catalpa bignonioides)

7.3.8.

A gyomfák kategóriát a fenntarthatóság útján egy kártékony szakmai fogalomnak tartjuk. A vadon magról-sarjról nıtt vagy a lakosság által ültetett fák a város viszontagságos körülményei között semmivel sem kisebb értékőek a telepítetteknél, sokszor életképességük, kondíciójuk felülmúlja azokat. A karácsonyfaként kiültetett, szerencsés esetben igen szép Picea, Pinus egyedek nem mondhatók gyomfának, és nem is tisztességes annak tekinteni.

7.3.9.

Fenyık csak korlátozott mennyiségben tervezendık. A dekoratív és drága fenyıfajok és fajták több problémát jelenthetnek, egyrészt nagy eséllyel szedik fel és tulajdonítják el a növényeket, fıként a pikkelylevelőeket. Telepítésük rendkívül vízigényes, és tapasztalataink szerint a Chamaecyparisok nem igen képesek a lakótelepi körülmények között szépen fejlıdni. Hátrányok csökkenthetık Juniperus és Cupressus fajokkal kevésbé igényesek, és egyes fajokat a pajzstető sem károsítja, a legoptimálisabb a Cupressocyparis leylandii. Mégis pikkelylevelőek mellett a többségben tőlevelő fenyık elınyösebbek lennének, csoportos ültetésben igen dekoratívak, és megmutatnak egy habitusában, hazánkban már nem annyira tájidegen növénytársulást. (Pinus, Pseudotsuga, Picea várostőrı fajaiból egy–egy csoportot). Mindezt azért is hangsúlyozom, mert Tarján I. esetében is a pikkelylevelő fenyık szétszórva a területen aprófoltokban lettek elhelyezve az ıshonos jellegő lombhullató parkfák között, amely így a kertépítészet minden növényalkalmazási elvét felrúgja (15.5.pont) és nem is mutat jól. A fenti elvek szerint olyan területegységet

29

kell kialakítani belılük, ahol kellı mennyiségben már harmonikus (természetes növénykép-egységet) egységet tudnak alkotni és egymás elınyeit kiemelni. A talajtakaró fenyıfélék - elsısorban Juniperus fajok nagyon hiányoznak a területrıl. A Pinus törpe fajai túl lassú növekedésőek, hogy a lakótelepi környezetben megmaradjanak. Néhány intelem tarján I. után: talajtakaróknál nagyobb növények telepítése szükséges a taposás ellen, és azokat is védeni kell, árnyékba ne ültessünk fenyıt, oszlopos növények és alacsony növéső talajtakaró fajok önmagukban nem mutatnak jól. A nagymérető fenyık telepítés után sőrő öntözést igényelnek, és eredésük kockázatos, a túl kicsi méretőeket, pedig ellopják. 7.3.10.

Szegedet mediterrán vagy szubtrópusi éghajlatú és jellegő városként való prezentáláshoz igazodó egzotikus növényválasztásokat sem ajánljuk. Egy adott területegységhez viszonyított legnagyobb napsütéses napok száma még nem jelenti, hogy mediterrán a város. Habitusában abszolút tájidegen növényfajt nem ajánlunk, egy olyan parkba, ahol a jelenlévı növényzet fajában vagy habitusában közel áll ıshonos növénytársulásokhoz. Ilyen például Albizia julibrissin.

7.3.11.

A Yucca egy hálás várostőrı növény, de ez nem jelenti azt, hogy ültetvényeket kell belıle létrehozni a közparkokban. A növény elegáns habitusát szoliterként kisebb csoportokban képes megmutatni. Szegeden tapasztalható, hogy homogén ágyakba, vagy szegélynövényként telepítik, sıt körforgalmakba mintákat alakítanak belıle, a kapott kép lehangoló.

7.3.12.

A kertépítı egyik kompetenciája, hogy ismeri a növények igényei mellett habitusát és az adott helyet figyelembe véve ki tudja választani azt a növényt, amely a leginkább ki tudja használni a hely adottságait. Így elkerülendıek azok a kevésbé kompetensnek nevezhetı fajválasztások, amely több esetben Szegeden, köztük Tarján I. projektben tapasztalhatók. Ne ültessünk autóút mellé alacsony gömbkoronájú fákat, mert zavarni fogják a közlekedést; buszmegálló mellé oszlopos koronájú fákat, mert nem adnak tisztességes borítást és nem esztétikusak; nagy légtérbe alacsony, vagy közepes növekedéső fajokat, mert nem használjuk ki a táj adta lehetıségeket; csüngı ágrendszerő növényt nem telepítünk gyalogos út mellé, mert folyton nyírni kell.

7.3.13.

A talajcsere elterjedt kertépítészeti lépés, azonban a legtöbb esetben nem létfontosságú. A törmelékkel szennyezett talajok felsı rétege könnyen kitakarítható, mélyebb rétegben, pedig nem zavarja a növényeket. A talaj szennyezettsége bizonyos esetben növényekkel (Fitoremeidáció – nehézfémeknél) megköthetı. A talajcserék alkalmazása bármilyen kisebb probléma, kényelmetlenség esetén is nem fenntartható gyakorlat.

7.3.14.

Nyírott sövények képzésének gyakorlatát végleg számőzni kell. Teljesen szükségtelen nagy kézi munkaerı-igényő megoldásokat alkalmazni. A nyíratlan sövény természetesebb hatást nyújt, az ifjításhoz, alakításhoz, pedig elegendı az eseti nyesés, ifjítás.

7.3.15.

Gyep: A területen jelenleg homogén pázsit helyett jó alkalmazkodóképességő (meghagyva) virágzó kétszikőekkel tarkított, nem allergén növénytársulások alakultak ki az évtizedek folyamán. Fontos lenne, ennek védelme fenntarthatósági szempontból. A gyep védelme gyeptéglaként felszedve, majd visszahelyezve megoldható. (A humuszvédelem is hasonló költséggel jár, így a gyepvédelmével ez megoldható). Azokon a helyeken, ahol kikopott a fő a fák alatt,

30

árnyéktőrı és esetleg taposástőrı faj telepítése. Az új gyep telepítésével az egész szelekciós folyamat újra indul, a kipusztuló igényesebb egyedek kevésbé esztétikus köztes szakaszaival. Az állandó öntözés, pedig édesvíz pazarlást, és jelentıs energiaköltséget, infrastruktúrát igényel, tehát nem fenntartható. Amennyiben a talaj mozgatása miatt új gyep telepítése szükséges, akkor támogatni kell a szárazságtőrı társulás minél gyorsabb kialakulását. (Minden fenntarthatósági módszertant kommunikálni kell a lakosság felé, hogy ne keltsük ismeretek hiányában az elhanyagolás látszatát, mindez környezetpedagógiai hatással is bír). 7.3.16.

Azokon a területeken, ahol a gyep nincs nagy taposásnak kitéve megkísérelhetı dúsan virágzó mezei virágok magjait is tartalmazó magkeverékkel újra telepíteni (földmunka esetén) vagy felújítani, felülszórni a területet. Ezeken a területeken meghagyott, ritkábban kaszált gyepfelület esetén rendkívül szép és környezeti nevelés számára is használható gyeptársulást kapunk.

7.3.17.

Árnyékolt helyekre árnyéktőrı cserjék, évelık (Vinca minor) vagy talajtakaró növények. Forgalomnak kitett területeken, pedig mulcs alkalmazása, amely esztétikus, talajjavító és megakadályozza a sárképzıdést. Meg kell jegyeznünk (Tarján I. kapcsán), hogy mint minden esetben itt sem elegendı egyetlen fajt alkalmazni homogén állományban, hosszú ágyban 10-20 méteren keresztül, egyrészt, mert nem tudhatjuk, hogy melyik faj válik be igazán, ezért hasznosabb vegyes állományt alkalmazni foltszerő egységekben váltva egymást, másrészt szabálytalan ritmussal, sokkal esztétikusabb. A forgalmat ilyenkor irányítani, szabályozni kell egy útvonalra. A talajtakarókat és évelıket mindenesetben ideiglenes kerítéssel védeni kell a kitaposás ellen, vagy nagyobb cserje állományt kell telepíteni, ha az a szétszórt forgalom útjába esik. Kevésbé igénybevett, árnyékos helyekre hagymások is telepíthetık.

7.3.18.

A hosszútávú fenntarthatóság megkívánja, hogy egy külvárosi területen ne használjunk intenzív növénykultúrákat. Az egynyáriak öntözést és kézimunkaerıt és folyamatos ráfordítást igényelnek. Nagyszámú évelıfajjal ajánljuk kiváltani ıket, amelyek nagy változatossággal, megfelelı fajválasztással folyamatos díszítı értéket jelentenek, jelentısen kisebb hosszútávú ráfordítást. Évelık közé-mellé hagymások, önterjedı egy-kétnyáriak is telepíthetıek.

7.3.19.

Amennyiben kerülnek vizes létesítmények kialakításra a növények megtelepítésére is gondolni kell, amelynek költsége minimális mégis ehhez képest a hozadéka óriási. Sok kevésbé igényes, mégis szép vízinövény van, amely a nagy igénybevétel ellenére is fenntartható, (mint a gyékényfélék, nád, sásfajok, főzfélék, mocsári nefelejcs, vízitök, réti füzény, békalencse, mocsári nıszirom, stb.). A vízpartok természetes kialakítása növényzettel, kiváló pihenı, relaxációs, rekreációs helyek.

7.4. 7.4.1.

Növénytelepítés formája (lásd még:15.13.pont) Mivel a területen több oktató nevelı közintézmény szerepel ezért megfelelı parképítészeti formában telepített nagy fajgazdagság mellett tematikus tanösvény kialakítása is lehetséges lenne, egy viszonylag egységes, bejárható területen. Amennyiben ez nem lehetséges, alternatívaként egy területegységen növényfajonként kis oktatótáblák

31

kihelyezése, azok bemutatására (a legegyszerőbb módon, mert egy ideig fogyócikk lesz, mint minden oktatási eszköz). Az ennek megfelelı prezentációs gyakorlattal bemutatható lennének a jellemzı városi növények, és azok formái, egyes növénytársulások, háztartásban alkalmazható növények (lásd még: 15.14. pont). Nem kell erdei iskolába szállítani azért a gyermekeket, hogy a legalapvetıbb ismereteiket elsajátítsák az ıket körülvevı élılényekrıl. A közterület egyben környezeti nevelési terep (gyakorlat), hiszen a környezethasználatra is rengeteg pozitív (komposztálás) és negatív (mőanyagzsákos lombgyőjtés) példa található. 7.4.2.

„A fasorok és fák telepítésekor a közmővektıl való védıtávolságot (1,5-2 m) be kell tartani.” A közmőveket ne a zöldterületen, a fák gyökérzetéhez közel vezessék, hanem inkább egy könnyen felszedhetı/visszahelyezhetı térburkolat alatt, vagy közmőcsatornában.

7.4.3.

Fa és cserje visszapótlás, telepítés amennyiben a projektterületen nem, akkor annak környékén kell visszapótolni a biológiai aktivitásérték szabályozásának megfelelıen*. De magán a területen is bıven van lehetıség, amelyek a megvalósíthatósági tanulmányban nem szerepeltek: Szilléri sgt., Retek utca., József Attila sgt. (*Amennyiben ez Tarján I. esetében nem valósult meg, úgy ezzel adós a Fejlesztési Iroda)

7.4.4.

Sajnos Szegeden nem igen láthatóak földtıl ágas fák, amelyek a természetben igen gyakorik, fıleg a szabad állású növényeknél. Legyenek hagyva földig lombos fák, feltisztítás nélkül, lombjuk belseje a gyerek számára remek hely és kívülrıl is szép, életszerő képet mutatnak. Nem lehetetlen feladat!

7.4.5.

Árnyékadó fák tervezése és ültetése szükségesek minden kitett és hosszasabb tartózkodást igénylı, fıként szilárd burkolatú területre (buszmegálló).

7.4.6.

A jelenlegi szilárd felülető nagy parkolókba fahely kialakítás (nagy növéső, árnyékot adó faj alkalmazása).

7.4.7.

Tájépítészetileg értékes forma, a városi tervezık mégsem alkalmazzák ligetszerő facsoportokat. Amelynek belsejében akár pihenıhely is kialakítható. Tarjánban is inkább az a volt a gyakori, hogy a paneltömbök között a teljes területet befásították, szélsıséges esetben („négyzetrácsos”) szabályos alakzatba. Nagyobb kiterjedéső szabad tereken ajánljuk kisebb 3-5-10-30 egyedet tartalmazó facsoportok kialakítását, a természetes állapotot utánzó szabálytalan ültetési formában. Vagy földig lombosan hagyva, vagy külsı cserje szinttel zárni. Egy bejárati résznél szabadon hagyva, egy ösvény is átmehet rajta kijárattal a másik végén, vagy csak elmegy mellette. Helytıl függ a megoldás.

7.4.8.

Fontos a panelházak árnyékolása, mégis konfliktust okozhat a túlzott beárnyékolás, ilyenkor kivágás vagy feltisztítás helyett a lombkorona szelektív ritkítása, szellısebbé tétele is sokat javít.

7.4.9.

A fák telepítési távolságát a házaktól nagyban befolyásolják a körülmények, lakossági igények, fényviszonyok, téri adottságok, faj, stb., ezért mindenesetben egyedileg meg kell vizsgálni a legoptimálisabb helyzetet.

7.4.10.

Iskolaépület ablakai elé közvetlenül ne telepítsünk fákat, pláne ne sőrő lombút, mert a fényviszonyok rendkívül fontosak.

32

7.4.11.

„Négyzetrácsos” szabályos alakzatú telepítéssel történt sajnos az összes lakótelepi „parkerdı” telepítése, amely nélkülöz minden tájépítészeti értéket. Utcai fasortól eltekintve, bármilyen állomány telepítése csak szabálytalan formában valósítható meg, amely a növényvilágban természetes állapotot idézi.

7.4.12.

Nagy cserje foltok rendbehozása-megtartása nagyon fontos. Megszüntetésük csakis tájépítészetileg indokolt, vagy közmőcsere esetében, cseréjük, pedig folyamatos ütemmel.

7.4.13.

„A sövénnyel lezárt kertek szinte kertvárosi környezetet teremtenek” „A terv olyan tömbbelsık kialakítását célozta meg, ahol egy-egy ház lakói a gyalogos forgalomtól leválasztva, mintegy belsı udvaron élhetik életüket.„ „A forgalmas körút felöli oldalon a járda mellett sövényt (nem feltétlen nyírott) terveztünk, a bejáratoknál növényválasztással, így jelezve a kaput”. Olvashatok Tarján I. ütem terveiben, ehhez képest ez a védettség mind megszüntetésre került. Ezekben, sövényben a magasabb növekedéső cserjék kell domináljanak, dominálnak. Legoptimálisabb, ha minél inkább törekszenek a jelenlegi növényzet megırzésére.

7.4.14.

Tarján II. területén sokszor vannak üres sarkok, elszigetelt épületek szétszabdalt terek. Ajánlott a létesítmények összekapcsolása, és a szögek, sarkok tompítása növényekkel, ívvel tehetjük harmonikusabbá.

7.4.15.

Védı cserjesort a javaslunk forgalmas utak melletti szakaszon, amely védené a járdán sétálókat és kerékpárúton közlekedıket a zaj-, a por- és a légszennyezésétıl, az autóforgalom vizuálisan is zavaró hatásaitól.

7.4.16.

A Budapesti körút – József Attila sugárút sarkán lévı cserjés – fás terület védıkapacitását, nagyságát feltétlenül meg kell hagyni a lakosság védelmére az erıs forgalmú keresztezıdésben, de a terület infrastruktúráját rendezni, cserjeállományát ifjítani kell.

7.4.17.

A nagy forgalmú útvonalak melletti terület, nem ideális hely sem pihenı hely, sem játszótér kialakítására. Ha mégis erre a területre esik a választás, sőrő növényfallal a hely adottságai javíthatóak. A kellı magasságú, szélességő és tömöttségő növényfal lenne fontos a gyerekek kiszaladása, és a környezetterhelés elleni védelemben.

7.4.18.

Gyalogút mellé széles növényt nem telepíthetünk, (sajnos Tarján I.ben is látható ilyen) mert a folyamatos visszanyesése kézi munkaerı-igényes.

7.4.19.

A panelházak ablakmentes oldalfalára futónövények felfuttathatók: a biológiai aktivitásérték növelhetı, a falat hőti és védi, és rendkívül szép. Ez kevésbé esztétikus épületek esetén olcsó megoldás. Amennyiben a lakók ezt nem szeretnék akkor tapadó szervekkel nem rendelkezı növények számára kisebb támrendszer alakítható ki fából, amely Nyugat-Európában jól bevált módszer. Növényzettel futtatott felületeket (oszlopok, falfelületek) kell betervezni és megvalósítani, kevésbé esztétikus épületeket takarni.

7.4.20.

Az elıkertek rendezésénél figyelembe kell venni, hogy sok lakó gondoskodik errıl a területrıl, a leggyakrabb esetben nem túl sikeresen. A velük való kommunikáció szükséges. A rendezetlen elıkerteket is fel kell újítani.

7.4.21.

Az évelı ágyakat és esetleges egy-és kétnyári ágyakat is vegyes szabálytalan alakzatú, ültetési rendő formában ajánlott.

33

7.4.22.

Fák tövében több helyen évelık telepíthetık ez is közel áll a természetes állapothoz.

7.4.23.

Taposás ellen nagyobb mérető növények, sőrőbb ültetés, és ideiglenes védelem szükséges.

7.5.

Növénytelepítés technikája

7.5.1.

Nem javasoljuk a túlkoros nagy mérető és költséges telepítéseket, semmi sem indokolja szükségességét.

7.5.2.

A jelenlegi fás növényzet növény-egészségügyi felújítása a területen a projekt része kell legyen: Öreg és beteg fák ápolása, nyesése, metszése, sérülések gyógyítása, hasadás elleni biztosítékok, fagyrepedések kezelése, odvasodások kezelése, korhadások kezelése, kártevık, okozta károk kezelése, korokozók elleni kezelés, tápanyag hiány kezelése.

7.5.3.

A helyi lakosság elkötelezettségét növelni lehet a növényzet megóvásra különbözı akciókkal: lakossági növényosztás, a legszebb környék-ház címért vetélkedés, a lakossággal formális ápolási szerzıdés, lakosság bevonása a faültetésekbe.

7.5.4.

Növénytelepítésénél vízmegtartási technika alkalmazása: nem környezetkárosító gélek alkalmazása, talajszerkezet-javítás, talajtakaró mulcs alkalmazása, a cserjéknél az ágyak és a fatányérok vízgyőjtı kialakítása.

7.5.5.

Talajjavítás a Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft által készített városi és esetleges lakossági komposzttal.

7.5.6.

A közterületen lakossági komposztálási lehetıség megteremtése és propagálása (erre pályázati lehetıség is adódik: KEOP 6.2.B), a komposzt nyilvános helyi felhasználása. Környezete, mint a szelektív hulladékgyőjtı szigeteknél, lehetıleg ezekkel egy helyen kialakítva.

7.5.7.

Fakivágás fészkelési idın kívül!

7.5.8.

Humuszvédelem!

7.6. 7.6.1.

Növények lakossági felhasználásra: A dísznövények mellett párhuzamosan létjogosultságuk van olyan haszonnövényeknek is a lakótelepek zöldterületén, amelyeknek sokrétő felhasználási lehetıségük van, amellett, hogy dísznövényként is funkcionálhatnak, háztartási egészségügyi alkalmazásuk is közismert. Gyógynövények, főszernövények, tisztításra-ápolásra használható növények, kisigényő, könnyen elérhetı gyümölcsfajok (például mirabolán szilva, feketeszeder, málna.*) Ezeknek a növények alkalmazásának két nagyon fontos küldetése is van. Egyrészt a tájba, lakókörnyezetünkbe való bekerüléssel esztétikai hatásukon túl, a nemzeti tradíciók ápolását, az egészségkultúra fejlesztését, és környezeti nevelést, oktatást is teljesítjük. A bemutatást érthetı és igényes tájékoztatással kell megoldani, esetleges a tanösvény részeként, amely így nem a csak a lakosság, de a közeli iskolák számára is ismeretterjesztı jelentıségő. De elsısorban a lehetıségét kell megteremteni egy utánajárást feltételezı győjtésnek, használatnak. (lásd még: 15.14. pont)

34

*Mirabolánszilvák gyomfaként kezelése sem jogos, kivágásuk a legtöbb esetben nem indokolt. A lakótelepi gyerekek és nyugdíjasok több helyen, fıként a piros és még sötétebb terméső fajtákat karnyújtásnyi magasságig leszedik, a többi lehullik a földre. A főben (nem út mellett) található példányok nem balesetveszélyesek, lehullott termésük zöldtrágyaként lebomlik. Jelenlétükkel a természet virágzó és gyümölcshozó képe is megjelenik a lakótelepi gyerekek számára. Többségük már ma sem lát igazi gyümölcsfákat. *Szeder: A (fekete)szeder olyan növény, amely rendkívül egészséges termésével, igénytelenségével, erıteljes növekedésével a lakótelepeken telepíthetı cserje lehetne falak, kerítések vonalába, fák alá, kevésbé frekventáltabb helyekre. Apró tüskés szárával nem balesetveszélyes, viszont meg tudja magát védeni. *Ugyanígy ajánlott telepítésre termésük és/vagy viráguk miatt a fekete dió, a közönséges mogyoró és fekete bodza is.

8. Javaslatok,

szempontok a humán szolgáltatásokhoz (lásd még: 6.16.; 15.5.; és a 16. pontban)

8.1. Koordinációs és információs iroda a helyszínen minden esetben szükséges. „Soft” elemek: (ERFA típusú), ESZA megvalósíthatósági elıtanulmány, Új-Lépték Bt)

típusú

tevékenységek.

(lásd:

8.2.

Valóban ezekkel együtt beszélhetünk rehabilitációról, ezek az elemek a Tarján I. projektbıl is hiányoztak, és ha informális úton is, igény esetén utólagosan az ı számukra is biztosítani kell sikeres pályázat esetén ezekben a szolgáltatásokban való részvételt.

8.3.

Amennyiben a környezet nem alakítható úgy, hogy az megfeleljen a személyiség és közösségfejlesztés kritériumainak, akkor kompenzálásként, a szükséges funkciókat pótolni kell infrastruktúrával, szolgáltatásokkal, programokkal, az iskolákkal, civilekkel együttmőködve.

8.4.

Amikor szociális rehabilitációról beszélünk, akkor nem csak a jelenlegi aktív felnıtt vagy statisztikailag idısödı lakosságra gondolunk, hanem a jelenleg felnövekvı gyermekekre is, akiknél a rehabilitáció, mint megelızés értendı. Megelızni a szegregációt, a beilleszkedési, munkaerı-piaci, egzisztenciális, és életvezetési problémákat. Mindehhez, olyan készségfejlesztési és személyiségfejlesztési processzus szükséges, amely megalapozás után is végig kiéri a gyermeket szocializációjában. Erre csak egy hosszútávú és a problémák gyökerével foglalkozó stratégiával lehet válaszolni. Olyan stratégia, amely integrálja a városi intézményrendszer lokális tevékenységét, a helyi civilek munkáját, a helyi óvodák – iskolák pedagógiai programját. Amennyiben a projektszemlélet csak annyit jelentene a projektben, hogy amíg tart a projekt csinálunk egy-két programot, amely a semmiben lóg, inkább hozzá sem szabad fogni, mert a félbehagyott, elszigetelt, céltalan program, elkötelezıdést megmozgató bevonás utáni elhagyás csak tovább erısíti a kollektív bizalmatlanságot, céltalanságot, és egyéb negatív társadalmi folyamatokat.

35

8.5.

Felnıtt aktív korosztály

8.5.1.

8.6.

Az ESZA típusú tevékenység lakosság munkanélküliségének bevonásával a projekt munkálataiba nagyon fontos gondolat, elismeréssel és örömmel látjuk, hogy ezt nem nekünk kell javasolni, hanem a tervezık is felismerik az ebben rejlı lehetıségeket, pozitívumokat. Egyben javasoljuk, hogy a kvalifikált munkaerı nem csak a kommunikációs, hanem a fizikai munkaerı csoportvezetésében is részt vehet, ha megfelelı a végzettsége, amely az elkötelezettséget, a kollektív motivációt még inkább erısítheti. A munkanélküliek, sıt tartós munkanélküliek esetében a foglalkoztatás úgynevezett, prevenciós célt is szolgál a „lecsúszás” megelızésére pszichés önértékelés romlás, stb, amely a munkanélküliség idejével arányosan nı, rehabilitációs a munkavilágában való reszocializációval. Továbbá ezen munkaerı számára, amely dolgozhat integrálva a kivitelezı munkatársaival, ha a csoportba illeszkedés feltételei támogatottak, vagy dolgozhatnak együtt is. Mindkettınek meg vannak az elınyei, hátrányai természetesen. Az együttes munkának egy elınye lehet, hogy a munkacsoportban való együttmőködés és jelenlét alkalmat nyújt képzések, személyiségfejlesztı, programok biztosítására. A projekt hosszútávú fenntarthatóságát is ezek a személyek a helyszínen biztosíthatják, karbantartással, és az elkötelezettségük megalapozódhat a kivitelezés során. Úgy érzethetik, itt helyük van, szükség van rájuk, énképük, identitásuk részévé válik, önértékelésük javul, fizikai állapotuk, motivációjuk, képességeik, fenntarthatóak, megelızhetı a marginalizálódás, depresszió, függési helyzetek (nihil), vandalizmus stb.

Kisgyermekek, családok:

8.6.1.

A közösség erısítı elemet nem tudja a Máltai játszóház ellátni, mert csak egy bizonyos lakossági populáció fogadására képes és a kisgyermekes családok mellett számos célközönség számára másformát kell választani a szolgáltatások és programok biztosítására. Vannak olyan rétegek, amelyek nem szívesen mennek játszótérre, mint a serdülık (önállóságuk, leválásuk megerısítése céljából), és az egyedül állók, akik a problémáikkal való szembesülés miatt nem mennek.

8.6.2.

Minden ember, de különösen a gyerekek készségfejlıdését, énkép-testkép és önbizalom alakulását nagyban fejleszti a személyes tapasztalat a cselekvés élményén keresztül. Mai modern fogyasztói társadalmunk a kiszolgálást preferálja a kész dolgok dominanciájával. A projekt eszközei és programjai a folyamatokba való személyes bevonást kell preferálja. Egyszerő, alapszintő anyagokkal, a cselekvés, alkotás, tapasztalás kognitív képességek (kreativitás) és személyiségfejlesztı hatásán keresztül.

8.6.3.

Szabadtéri bábszínház szervezése (kialakítása) a füvön, zöldben (esetleg a játszótér felújítás kapcsán), de a gyerekek nem feltétlen igénylik hozzá padok (nézıtérként) kiépítését.

8.7. 8.7.1.

Serdülık: (lásd még: 15.4. pont) A lakótelepi fiatalokkal való foglalkozásra bőnmegelızési szempontból is

36

nagy hangsúlyt kellene fektetni. Az egyik ilyen megelızés, ami az élhetıséget érinti a közbiztonság és az érték megırzés a vandalizmus ellen. Szeged ifjúsági szolgáltatást nyújtó szervezetekkel jól ellátottnak mondható, rengeteg szakember van. De a programban való mőködésükhöz szükséges feltételeket a projekt költségvetésébıl kell megteremteni, és még így is sokkal hatékonyabb (költségkímélıbb) lesz, mint az intézményi forma. Ifjúság számára pályázati úton az iskolák és a civilszervezetek bevonásával kell személyiség - közösségfejlesztı és értékteremtı programokat szervezni, biztosítani. 8.7.2.

A mővészeti iskolák és gimnázium(ok) számára érdemes olyan programokat szervezni, ahol be lehet mutatni, hogy a kertmővészet hogyan mőködik a közterületi változásokban az átalakítás során. Tudatosítani a környezetalakítás okait, indítékait, szempontjait. Ezáltal sajátjuknak érezzék az eredményeket is, fejlıdjön esztétikai érzékenységük, környezeti tudatosságuk, tanuljanak. Körbejárni a területen esetenként rajzolni, megfigyelni az esztétikai törvényszerőségeket, a tervezıi trükköket.

8.7.3.

Vandalizmus ellen: A vandalizmus elleni védekezés jegyében nem rusztikus, ízléstelen utcabútorokat kell beépíteni, nem a terület nevelı és közérzetjavító esztétikai értékét kell lebutítani, hanem megvizsgálni az okokat és a megelızésre kell a hangsúlyt helyezni! Megoldás: A statikus és dinamikus eszközök harmóniája, a kihívási lehetıségek és félrehúzódási lehetıségek harmóniája. Mozgási és intellektuális tevékenységek, alkotás, teremtés, önkipróbálás, önismeret lehetıségeinek, helyi kötıdés gondoskodás felelısségérzés megélésnek biztosítása. Mintát jelentı vezetı által biztosított személyes kapcsolat az ifjúsági tevékenység által (program és szolgáltatás). (lásd még: 15.4. pont)

8.8.

Teljes lakosság:

8.8.1.

A programok üzenete: Vajon hová sietünk, amikor a lényeg az orrunk elıtt van, sıt még közelebb: bennünk. A személyes megélés az. Ezért nem a cél a lényeg (cél), hanem az útonlét, annak minısége, a mindennapok minısége.

8.8.2.

Életszerő fejlesztés közösségi munkában.

8.8.3.

A képzımővészeti tevékenyégnek kifejezésen keresztül mentálhigiénés funkciója van.

8.8.4.

Ház vagy épület oldalára festeni közösen.

8.8.5.

Megjegyzés a panelprogramokhoz. Panelházak újrafestése során adódó díszítésénél mi a cél? Az esztétikum, a szépség vagy a dekorálás, a tér kitöltése? A modern sematikus mővi nyomatékosítása vagy oldása? Véleményünk szerint a felújított panelházak dekorálásának jelenlegi koncepciója nem felel meg az esztétikai érzékenység megteremtésének, sıt rendkívül káros. (lásd. 15.5.; 15.8.)

8.8.6.

Közösségi növényültetés, szerepe is van)

8.8.7.

Iskolák bevonása: festés, faragás, burkolatalakítás, területrendezés, stb.

8.8.8.

Töltés mögötti erdıkben kirándulások, programok szervezése (Ehhez az erdıket rendbe kellene hozni ← elhanyagoltságuk súlyos városüzemeltetési hiba)

takarítás,

karbantartás

(vizuális

nevelési

37

8.9.

A szakirodalom megkülönböztet az általános játszótereken túl speciális játszótereket. Azonban ezek elemeinek ötvözete a legoptimálisabb megoldás, mert mindenben van olyan elem, amely a gyerekek korosztályi sajátosságaihoz, fejlıdéséhez szükséges. Különbözı anyagokból: o Építı: Deszkákból, fémlemezekbıl, kövekbıl, szöggel, csavarral lehet bármit építeni. Fejleszti a gyerek alkotókészségét. Elıkészít a helyes társadalmi együttélésre. o Vizes: Minden gyerek szeret a vízzel játszani a nyári melegben. Célszerő vizes elemeket is használni (nyáron) o Kaland: A kisiskolások és serdülık játékhelye. Elsısorban természetes anyagból kialakított dombok, völgyek, patak, tó, barlangok, alagutak, labirintusok, várak alkotják. Lehet függıhíd, lengı kötelek, drótkötélpálya, kilátótorony stb.. A játékba szükség esetén beavatkozó személy jelenléte elınyös.

8.10. Vizsgáljuk meg a felvetett szolgáltatások relevanciáját! (lásd: megvalósíthatósági elıtanulmány, Új-Lépték Bt) 8.10.1.

Mint azt fentebb jeleztem ezeknél a szolgáltatásoknál nagyon fontos a megfelelı szakmai szervezet szakmai alapú megpályáztatása, a célközönség érzékenysége miatt, így egy rossz program hatványozottan negatív hatású lehet.

8.10.2.

Szegregációra hajlamos csoportok szemléletformálása: Erre legkiválóbb a helyzetfelmérést követıen az önsegítı csoportok, mentori szolgáltatás, egy számukra szükséges szolgáltatásba épített életvezetési tanácsadói, személyiségfejlesztı tevékenység. Iskolai megelızésre nagyobb hangsúly és monitoring. Az integráció érdekében társadalmi önértékelésük helyreállító közösségi programok, illetve foglakoztatás. A legfontosabb figyelni rájuk!

8.10.3.

Közösségerısítı - építı programok: Ez a fogalom szinte közhely, de igazán sokszor nem hallható, hogy mitıl is fejlıdik egy közösség, mi a közösség alapja? Feltétele, ahogy a szóban is benne foglaltatik, a valami közös pont. Ez lehet, közös múlt, gyökerek, hagyományok, lehet közös cél, lehetnek közös élmények, közös érdeke, egy jó vezetıszemélyiség. Olyan tényezı, ami összekapcsol, kapcsolatokat, kollektív tudatszintet terem. A programoknak ezt megcélozni. Kiválasztásukra nagy hangsúlyt kell fektetni, mert egy nem hozzáértı csapat által szervezet program ellentétes hatást is kifejthet, feszültséget, szül, sztereotípiákat erısít meg, és a távolságtartás önigazolásának ad helyett.

8.10.4.

Tanfolyamok, Hátránykompenzáló oktatási programok: Nagyon fontos az oktatás célközönségének alapos felmérése, hogy valóban a képességeinek, személyének, helyzetének megfelelı képzést kapja, mert hazánkban ezen a téren elég nagy a káosz. Magának a programnak olyan kompetenciát kell adnia, amely elsısorban a készségeket fejleszti, szemléletmódot, célirányos információt nyújt, mert a hátrányos helyzetőeknek elsısorban ezzel van problémájuk, hátrányos helyzetükbe is ennek hiányában kerültek.

8.10.5.

Ifjúsági és szabadidıprogramok kialakítása: fentebb részleteztem.

8.10.6.

Munkaerı-piaci beilleszkedést segítı tevékenységek; helyi foglalkoztatást javító tartalomfejlesztés (pl. képzési anyagok):

38

Információnyújtás, közmunkában integrációs elıkészítés, mentori szolgáltatás, pályaválasztási és munkatanácsadás, álláskeresıi tréning. 8.10.7.

Tolerancia programok: Kérdés, hogy a lakótelepen mi a cél? Sajnos a lakóközösségi (lépcsıházi viszonyok is elég rosszak). Az iskolai oktatási, nevelési munka a leghatékonyabb, de indirekten a közös, strukturált programok a felnıtteknél is hozhatnak eredményt.

8.10.8.

Helyi kötıdést és büszkeséget erısítı tartalomfejlesztés: Itt mindenképp a felújításba és azt követı fenntartásba való lakossági bevonás, mint közösségi munka az egyetlen hatékony eszköz. Mindez közösség építı is egyben. Úgy kell megszervezni, kommunikálni, hogy a különbözı rétegek, jellemek mindegyikére hasson, tehát többféle nyelvezettel, többféle motivációra építve.

8.10.9.

Szabadidı hasznos eltöltését segítı elfoglaltságok: Az infrastruktúrával mindennap nyújtott lehetıségeken túl. Esetenként ki kell egészíteni azzal, hogy ezek használatára facilitátori tevékenység is épüljön. Például játszótéren családnap, sportpálya környékén sportverseny, vizes felületnél vízzel kapcsolatos programok, gyerekekkamaszok számára benti és szabadtéri akadályversenyek, vetélkedık, kisebb és nagyobb közönséget mozgató közösségi játékok. Fontos elérni, hogy a külsı szervezık mellett legyenek helyi szervezık is, mert az hitelesebbé teszi és nagyobb bevonódást eredményez a résztvevık számára, és segíti ezen embereken keresztül a közösségek éledését. Ugyanakkor a korábban felsorolt módon a magányos vagy néhányfıs tevékenységek számára biztosítani kell a körülményeket. Fontos, hogy minden esetben a szórakozás mellett a program értékeket közvetítsen!!!

8.10.10.

Kiállítások: Fıként a szabadtéri kiállítások, jó helyszín választással nagyon jó mozgósító hatással lennének a közösségi és kulturális éltre is , továbbá segíti a korábban emlegetett vizuális nevelést, azok számára, akik nem járnak ilyen preferenciájú iskolába. Fontos, hogy külsı kiállítók mellett, felkutatásra kerüljenek a helyi tehetségek, közösségek is, és kiállításra kerüljenek a helyi programokon készült képzımővészeti, vagy bármilyen alkotások is.

8.10.11.

Játszóházak: A máltai mintája lehet a játszóházaknak, nagyon fontos a belvárosi játszóház mellett lokálisan is megteremteni a lehetıséget. Ez a helyi kötıdést is erısíti.

8.10.12.

Környezettudatosságot segítı akciók: Szegeden is ebben a témakörben számos civilszervezet mőködik jó szakemberekkel, akiknek nagy gyakorlatuk van programok szervezésében. A megfelelı szervezet és program kiválasztás és monitoring itt is nagyon fontos. Programok lehetnek elıadások, játékos foglalkozások, konkrét környezetvédelmi akciók, tanácsadás. De a programokon kívül a környezettudatosságot fejleszt maga a rendbeszedett igényes környezet, az oda beépített környezetkímélı megoldások, és a helyszínen kialakított oktatási, tájékoztató infrastruktúrák, amelyet a megoldások mellé kell kirakni, plusz a növényismertetı táblák, esetleges tanösvény. Mindezek természetes részei lehetnek egy lakótelepnek is, mivel ez a cél. Hogy ez a tudatosság és tevékenység mindannyiunk életének része legyen.

8.10.13.

Parkosításhoz kapcsolódó társadalmi akciók megszervezésének és eszközigényének támogatása: mindez nem csak a helyi megbecsülést, a környezettudatosságot, és az öntudatot, és a közösséget fejleszti, hanem tudást ad a környezetünk kialakítására és

39

esztétikai érzékenységet fejleszt. Nem csak eszközt kell biztosítani, de egy nagyon jó szakmai, vezetıi, pedagógiai és szociális érzékkel megáldott ember kell legyen a program vezetıje. 8.10.14.

Helyi foglalkoztatási kezdeményezések: Ez egy nagyon nehéz feladat. Már tarján I. ütem esetén jeleztük, hogy egy ilyen felújítás önmagában még nem garantálja a gazdasági élet felélénkülését. Mindenképp érdemes a városfejlesztıknek elgondolkodni azon, hogy a nagy áruházláncok környékre települése milyen hatással voltak a helyi kiskereskedelemre, amely lakótelep esetén jelentıs vállalkozó réteg lehetett volna. Mivel a helyi lakosság fogyasztó képessége nem erıs, ezért a mindennapi cikkeken túl nincs nagy igény nagyszámú helyi egyéb kereskedıre vagy szolgáltatásra. A fenntarthatóságot az szolgálná, ha a használati tárgyak javítását szolgáló vállalkozások száma növekedne, de sajnos nem ez a trend. Sajnos a lakótelepek városi funkciója nem serkenti az itteni munkahelyek létrejöttét.

8.10.15.

Új lakókörnyezeti szolgáltatások nyitása új munkahely teremtésével: Ehhez az önkormányzat támogatása szükséges. Alaposan fel kell mérni a lakosság igényét. Szükség lehet egészségmegırzı rekreációs szolgáltatásokra, felnıttoktatásra, mővelıdésre, sportolásra, közösségi együttlétre, stb.

8.10.16.

Városrehabilitációhoz kapcsolódó képzések, fórumok szervezése, stb: Képzés azok számára lehet szükséges, akik részt vesznek lakosként a felújítási munkálatokban. Az új bonyolultabb infrastruktúrák használatára táblák, szóróanyagok adhatnak tájékoztatást, és a helyi információs iroda is ezt a szerepet tölti be.

9. Javaslatok, szempontok fenntartáshoz

a

projektciklus

utáni

A rehabilitált terület állapotát a megfelelı karbantartással, fenntartással, gondozással lehet közvetetten és közvetlenül elérni. A közvetlen hatás evidens, mégis gyakran elıfordul városunkban, hogy miután a terület a kivitelezı által átadásra kerül a fenntartóhoz, az állapota éveken belül láthatóan romlani kezd. A fenntartó által elhanyagolt, vagy nem megfelelıen kezelt terület is normákat közvetít, méghozzá az elhanyagolás, a károkozás normáját. A környezet önmagában normaközvetítı hatású (Krauss et a., 1978). Szociálpszichológiai kísérleti eredmények (Clialdini et al. 1990) is alátámasztják, hogy a szemetes, elhanyagolt terület arra utal, az uralkodó normákkal kapcsolatban, hogy azt mások is elfogadhatónak tartják és rövid idın belül az emberek ez alapján viselkednek. Míg a tiszta és rendben tartott környezet az ezzel ellentétes normákat kommunikálja. Valamint minél szembetőnıbbek a normára utaló jelzések, annál nagyobb a hatásuk. Tehát a tiszta, karbantartott környezet sokáig fenn is marad, és ha mégis történik minimális szemetelés vagy rongálás a norma még szembetőnıbbé válik, a kontraszt hatása miatt, de ez csak ideiglenesen pozitív hatású. Tehát a tiszta és rendben tartott környezetbıl kiindulva biztosíthatjuk a lakosság környezetállapotát megırzı normájának maximális hatását, a destruktív tevékenységek folyamatos és gyors rendbehozatalával. Ezt a költséget és plusz munkát elıre kalkulálni kell a költségvetésbe. Rendkívül fontos egy utánkövetési - feldolgozási tevékenység a tervezés elvek, alkalmazott eszközök, újítások beválásáról, közvetlen és közvetett

40

hatásáról. Érdemes ezzel egy személyt megbízni, aki meghatározott elemek, meghatározott kritériumok alapján megfigyel egy szakaszokra bontott ütemterv alapján, és mindezekrıl tanulmányt készít. Ez azért is rendkívül fontos, hogy a következı hasonló projektben hibák kiküszöbölésre, korrigálásra kerüljenek, a bevált alkalmazások, pedig továbbfejlesztésre, adaptálására kerülhessenek. Azonban az elıbbiek objektív megértéséhez egy komoly elemzés szükséges szaktudományi háttérrel, megfelelı szakemberekkel.

Feltétlen szükséges o

A lakosság lelkesebb csoportjának bevonása a fenntartásba.

o

Talajápolás: lazítás, talajtakarás, takarítás, körforgás lehetséges szintő fenntartása.

o

Eseti öntözés

o

Növényvédelem (ha lehet minél inkább környezetkímélı). Megelızés, idıben beavatkozás (növény, elırejelzés). Fák ápolása.

o

Megfelelı talaj elıkészítés és fatányér illetve ágy kialakítás és karbantartás

o

Taposás elleni védelem

o

Állatvédelem

o

Növényszaporítás helyi anyagból.

o

Tápanyag-utánpótlás

korrekció,

javítás,

csere,

41

A tervezési szempontjavaslatok szaktudományi háttere 10. Az Életharmónia Alapítvány bemutatása Alapítványunk 2003. óta mőködik szegedi székhellyel. Azzal a céllal jött létre, hogy segítse az ember egyéni és közösségi fejlıdését programok és szolgáltatások szervezésével. Megalakulásunk óta a megye egész területén valósítottunk meg elsısorban ifjúsági és pedagógiai programokat. Ifjúsági programjainkban nagy számmal önkéntesek is részvettek. 2007 óta az alapítvány a helyi társadalmi és környezeti ügyekben is civil szerepet vállal a részvételi demokrácia eszközeivel, hogy a programjainkon közvetített tudatosságot, felelısséget hitelesen közvetítsük és a gyakorlatba is átültessük. Hisszük, hogy az új Élhetı Város Program is eléri az alapítvány többi tevékenységeink támogatottságát és sikerét. Az alapítvány eredendı céljaként a személyiségfejlesztésen keresztül tartjuk kialakíthatónak a környezettudatos viselkedést is. Az ember belsı harmóniájának támogatásával növelni az élı- és a szociális környezetre való mindennapi odafigyelést, nyitottságot. Ezáltal közvetett és közvetlen úton tudunk hozzájárulni az ember és a környezet harmonikus és kölcsönös kapcsolatához, megalapozva a természettisztelı és környezetvédı attitődöket. Tevékenységünkkel szeretnénk elérni, hogy minél több ember számára kialakuljon az Élet tiszteletének belsı igénye, és ezen harmonikus kapcsolatból merítve boldog, életigenlı szemléletmód, magatartás, egyéni életutak fejlıdjenek. Kutatjuk az ember és a természet kapcsolatát és helyreállításnak lehetıségeit, a társadalom- és természettudományok integrálásával. Holisztikus célkitőzéseinkkel veszünk részt a környezeti-társadalmi fenntarthatóság, mint nemzetközi prioritás megvalósításában.

11. Koncepciónk Összefoglalva, olyan közterületet kell kialakítani, amely természetesebb jellegő zöldterületekkel, emberközpontú-, környezet és költségkímélı megoldásokkal megfelel a fenntarthatóság szigorú (társadalmi-környezetigazdasági) kritériumainak. Minden közterületet érintı felújításnak, átalakításnak, kialakításnak tükröznie kell a lakók igényeit, szükségleteit és a globális fenntarthatóság elveit. Egy lakótelepi közterület esetében ez úgy valósulhat meg, ha a lakókat és a civil szervezeteket az igényfelmérésen túl bevonják a tervezésbe, és a megvalósításba. Ha a tervezéskor figyelembe veszik a szabadtér-tervezési stílusok közvetett hatását is az egyénre és a közösségekre. Valamint a kertészeti megoldásokat rendszerszemléletben tervezik, a környezetvédelmet szolgálva. A lakosság bevonására a részvételi döntéshozatal módszertanát tartjuk a legmegfelelıbbnek.

42

A fenntarthatóság a pszichológiai hatáson túl a minél kevesebb anyag és energia felhasználással, fenntartható megoldásokkal valósítható meg. Törekedni kell az egyensúlyi állapotok kialakulására, azaz természetességre. Koncepciónkban egy rendszerben kezelendı a humán, a kertészeti, a kulturális és az ökológiai célok, mivel ezek kölcsönhatásban vannak egymással lakótelepi és globális szinten egyaránt (a Lipcsei Charta-val összhangban). A megoldások választásánál egyre inkább érvényesülnie kell a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásnak a kibocsátás-csökkentı intézkedésekkel együtt. Ugyanakkor ezzel kölcsönhatásban egy városrész közterületi életéhez ugyanúgy szervesen hozzá tartozik a közösségi élet, amelynek támogatása a lehetıségek biztosításával, megfelelı térstruktúra biztosításával, programokkal szükséges. A mai kertépítészeti eszme az kell legyen, amit a korunk megkíván, ez a fenntarthatóság célkitőzése (környezeti(ökológiai) –társadalmi(rekreációs-koherencia)gazdasági (költséghatékonyság)).

Mit épít a szabadtér-építı? Az egyén (rekreációs) megújuló és stresszoldó képességét, ezáltal egészséges testilelki egyensúlyát és a személyfejlıdését ismert módon meghatározza a lakókörnyezet jellege, minısége. A környezettudományok eredményei alapján bizonyított, hogy erre a legalkalmasabb a természetesebb jellegő tájképi típusú, így a mővi környezet dominanciáját leginkább oldó, a romló környezeti tényezık hatását csökkentı, nagy arányú zöldterület. Az architektonikus kertek erre kevésbé képesek, természetesen a tájképi kert „szélsıséges” formája sem optimális. Sokkal inkább a tájképi kerteknek az adott környezetnek leginkább megfelelı harmonikusabb formája közelíti ezt meg. A természeti elemek olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amire az emberi szervezetnek és pszichének szüksége van, lévén szó természeti lényrıl. Ezt az építészeknek sem szabad elfelejteni (lásd 6.pont). Felelısségtudatot kíván, hogy környezettervezés koncepciója a létrejött fizikai körülményeken, és észlelési cselekvési lehetıségeken keresztül hatással van a befogadó egészségére, szocializációjára, vizuális tanulására, a társas készségek fejlıdésére, az én-fejlıdésre és a környezettudatosságra →viselkedésre. Az architektonikus kertek a fenntarthatóság nemzetközi elveivel is kevésbé vannak összhangban, mint a természetes hatású kertek, ugyanis fenntartásuk a szabályozottság és intenzitás miatt sokkal költségesebb, nagyobb energia és erıforrás-igényőek, bennük az ökológia önszabályzó folyamatok minimálisra redukáltak. A tájépítész koncepciója, szellemisége, - mint kulturális környezeti tényezı – fizikai és ezáltal pszichológiai hatással bír a lakosságra. Optimális esetben a zöldterületek természetélményt képesek nyújtani, a struktúra konstruktív viselkedést tud implikálni, és a kettı együtt megteremti az egyéni és kollektív szintő rekreációt, és fejlıdést. Mivel a lakókörnyezet szervesen élıhelynek fogható fel, amellyel az ember folyamatosan interakcióban van, így nem csak az egészségkárosító értékhatárú fizikai hatásokat kell komolyabban venni, hanem azokat is, amelyek láthatatlanul, lassú, de erıs folyamattal indirekt módon határozzák meg az életkörülményeket, közérzetet, egészséget, képességeket, személyiségfejlıdést, és kapcsolatrendszert. Ezeken keresztül az egyén és a közösség minden mozzanatára hatással van. Minél mővibb jellegő a zöldterület, annál kevésbé képes feloldani, a lakótelepi környezet erısen mővi dominanciáját (összezártság, szögletesség), pedig erre hivatott. Sıt annál inkább erısíti meg az egyensúly eltolódást, a városi környezet negatív hatásait támogatva. Így nem képes stresszoldásra, feltöltekezést nyújtani, érzelmi stabilitást segíteni, vizuális tanulást támogatni, és a közösségi koherenciát erısíteni, megırizni. A fizikai környezet kulturális sajátossága elgondolkodtató: a köztérformáló ember, a köztéren, mint kulturális tényezın keresztül meghatározza magát az embert. Ezt az interakciót, mint társadalomformáló rendszert mi a legkomolyabban, súlyának

43

megfelelıen kívánjuk kezelni. A különbözı térformák és szerkezet, pedig meghatározzák a nyújtott funkciók mőködıképességét, a közösségek alakulását. A köztér, mint közösségi tér ezen kívül fontos szerepet tölt be a kulturális szimbólumok, motívumok mővészeti megjelenítésére. A köztéri alkotások társadalmi és kulturális szerepet teljesítenek pszichológiai és esztétikai élményeken és a vizuális nevelı hatáson keresztül.

12. A

leromlott lakótelepi következményei

környezet

indirekt

Sajnálatos módon a terület mőszakilag és kertészetileg rendkívül el volt hanyagolva a város több frekventált pontjához képest, ami a városrésszel együtt a lakosság egyfajta másképp kezelését is jelenti. Ez az elhanyagolás ma is érezteti hatását, a humán és kertészeti területen okozott károkban. A terület pozitívuma, az erıs fásítottság, azonban a növényzet elhanyagolása növényvédelmi szempontból annak hatványozott leromlását eredményezte, kezelése ma drasztikusabb beavatkozást igényel. A korábban árnyékadónak ültetett gyorsnövéső nyárfák nem megfelelık parkfának, de ma már hatalmas fákká nıve eltávolításuk tájvédelmi, természetvédelmi kárt és lakossági konfliktust jelent. A terméshullásból fakadó kellemetlenségük ellenére, amelyben a lakosság megoszlik. A facseréhez szükséges alátelepítések sehol sem megoldottak, hiányában jelentıs lombvesztéssel távolíthatóak csak el, amellyel sem a környezetvédelmi civil szervezetek, sem a lakosság egy része nem érthet egyet. További, korábban elkövetett, és az óta sem kezelt hiba a sőrőn telepített fasorok, majd azok meghagyása után a korrigáló alakító metszés elmaradása. Az elhanyagolt térség másik negatív hatása humán vonatkozású: a tönkrement és nem pótolt gyermek- és ifjúsági eszközök, közösségi terek. Egyrészt a lepusztult, elhanyagolt környezet, harmadlagos szocializációs szintérként, az elhanyagolás, a rombolás, a felelıtlenség, a nemtörıdömség normáját, sémáját közvetítette az arra rendkívül fogékony korban lévı serdülık számára. Másrészt, a hiányzó vagy elégtelen mozgásigényt levezetı, közösségteremtı eszközök hiányában, az emberek megkeresik azokat a lehetıségeket, ahol ezen szükségleteiket kielégíthetik. Rossz esetben tünetként megjelennek a deviáns magatartások: a károkozás, a rongálás, a konfliktusok, vagy az elmagányosodás, szegregáció, elszeparálódás. Mivel a testmozgás ugyanúgy hat az egészséges személyiségfejlıdésre, mint a testi fejlıdésre, valamint a közösségépülés nem csak a kapcsolatok építését, hanem benne az egyén önismeretének, érzelmi tanulásnak, identitásának, önértékelésének fejlıdési talaja is. Az eddig közösségi térstruktúrák ezt egyáltalán nem támogatták. Az elhanyagolt, ingerszegény, kultúrálatlan, mővészeti elemeket nélkülözı környezet a vizuális szocializáción, emocionális hatásokon keresztül szintén negatívan befolyásolta a felnövekvı generációk személyiségfejlıdését, érzelmi stabilitását, illetve a felnıttek közérzetét, rekreációs lehetıségeit. Konklúzióként elmondhatjuk, hogy a térség elhanyagolása hosszútávon hat(ott) a társadalomra makroszinten is, és az okozott kár felbecsülhetetlen. A SZOCIÁLIS indokoltsága a rehabilitációnak ebbıl a szempontból is jelentıs a statisztikák mellett.

44

13. A fenntarthatóság alapelvei A fenntartható fejlıdés fogalma

•

»a fenntartható fejlıdés a fejlıdés olyan formája, amely a jelen szükségleteinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövı generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetıségétıl« (ENSZ »Közös Jövınk« jelentés, 1987).

•

»a fenntartható fejlıdés a folytonos szociális jólét elérése, anélkül, hogy az ökológiai eltartóképességet meghaladó módon növekednénk. A növekedés azt jelenti, hogy nagyobbak leszünk, a fejlıdés, pedig azt, hogy jobbak.« (Herman Daly)

•

A fenntartható fejlıdés célja a társadalom fenntartása, a gazdaság a jólét megvalósításának az eszköze, a környezet, pedig feltétele (egyszerre lehetısége és korlátja) a fejlıdésnek.

Növekedés versus fejlıdés A fenntarthatóság értelmezésekor fontos elkülöníteni a növekedést és a fejlıdést. Az ökoszféra súlyos károsodása nélkül globálisan most már nincs mód a jelentısebb mértékő növekedésre. A fejlıdés lehetıségei azonban végtelen, ez nincs fizikai korlátokhoz kötve, nincsenek határai.

A fenntarthatóság fogalma és lényege, a fenntartható fejlıdés feladatai a világban és Magyarországon. (dr Gyulai Iván 2002.) • A fenntartható fejlıdést, mint kifejezést számosan vitatták és vitatják. Ellenzıi szerint a fejlıdés nem fenntartható. Ezért is született javaslat a fenntarthatóság kifejezés használatára. A fenntarthatóság mellett állt ki a világ 63 tudományos akadémiája is. A fenntarthatóság elérését a széles néprétegek szükségleteinek kielégítésére, a környezet minıségének és a természeti erıforrások megırzésének szükségességére, illetve a fenntartható fogyasztási mintázatok kialakítására alapozzák, miközben hangsúlyozzák a tudomány szerepét és felelısségét a meglévı tudás széleskörő hasznosításában, a hiányzó ismeretek pótlásában, a fenntarthatóság elérésében. • A fenntarthatóság definíciójából látható, hogy fontos különbséget tenni az emberiség szükségletei és igényei között. A szükségletek a jogos igényeket jelentik, amelyeket mindenki számára ki kellene elégíteni. Pontosító kiegészítés a környezet és természeti erıforrások megkülönböztetése is. Nagyon fontos észrevenni a különbséget. Környezetünk teljesítıképességének két fı komponense van. Az egyik a környezet minıségének biztosítása, a másik a természeti erıforrások bısége. A fenntarthatóság egyszerre szól a környezet minıségének megırzésérıl, és az erıforrások fenntartható használatáról (hiszen azok biztosítják a következı nemzedékek életfeltételeit is). • A fenti meghatározások közösek abban, hogy mindegyikük rámutat a fenntarthatóság legfontosabb feltételeire. Ezek az erıforrásokkal való fenntartható bánásmód, az erıforrások eltartóképesség szerinti használata, a környezetminıség biztosítása, az erıforrások használatából származó hasznok igazságos elosztása, az indokolható emberi igények kielégítése a legszélesebb néptömegek számára. A környezet és fejlıdés ügyének ilyen mérvő összefonódása sugallja a világ dolgainak rendszerszemlélető megközelítését, a problémák egy rendszerben való kezelését, s a szektorok felett átívelı, integrált intézményrendszert.

45

• A környezeti rendszereket azok átalakítása helyett, adottságaiknak megfelelıen kell hasznosítani, oly módon, hogy az ne változtassa meg a környezet ökológiai jellemzıit. • A fenntarthatóság elérése nem azt diktálja, hogy óriási pénzeket áldozzunk a jelenleg és korábban elkövetett bőneink orvoslására, hanem, hogy ne bőnözzünk tovább. Ahhoz, hogy meglévı problémáinkat felszámoljuk, elıbb meg kell elıznünk az újabbak létrejöttét. A megoldás nem technikai jellegő, hanem emberi és környezeti viszonyrendszerünk átértékelését, új etikát, szemléletet, megközelítéseket követel. A paradigmaváltás és a cselekvés már nem halasztható tovább, nem lehet újabb tíz évig tétlenkedni, fokozott ütemben rombolni társadalmi és természeti értékeinket! A fenntartható fejlıdés csak emberi (egyéni és társadalmi) fejlıdést jelenthet. Fejlıdni, értelmileg, kulturálisan, szellemileg, érzelmileg, szociálisan, egészségileg, azaz emberi minıségben, minıségileg. Értelemszerően csak ez fenntartható. Ez szöges ellentétben áll a korlátlan növekedéssel, ami a fizikai világban, a Földi körülmények között fenntarthatatlan.

A Kapcsolódó nemzetközi egyezmények:

Brundtland Bizottság - Közös Jövınk Környezet és Fejlesztés Világbizottság (1984) A harmonikus fejlıdés eléréséhez szükséges követelmények, mint eszközök listája:

•

a döntéshozatalban hatékony állampolgári részvételt biztosító politikai rendszer;

•

önmaga alapjain növekedési többletet és technológiai megújulást biztosítani képes gazdasági rendszer;

•

a diszharmonikus fejlıdés feszültségeit feloldani képes társadalmi rendszer;

•

a folytonosan új megoldások kutatásában érdekelt technikai rendszer;

•

rugalmas, önkorrekcióra képes kormányzati rendszer;

•

a megfelelı kereskedelmi és pénzügyi formákat elısegítı és alkalmazó nemzetközi, gazdasági rendszer (segélyek, technológiai transzfer).

Környezet és Fejlıdés, ENSZ Konferencia, Rio de Janeiro, 1992

•

Keretegyezmény az Éghajlatváltozásról - e dokumentum lényegében az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célozta meg, s jogilag kötelezı azokra az államokra nézve, amelyek aláírták.

•

Egyezmény a Biológiai Sokféleségrıl - a biodiverzitás egyezmény a teljes élıvilág védelmét szorgalmazza és jogilag kötelezı.

• •

Elvek az Erdıkrıl - irányelv-dokumentum. A fejlett országok vállalták, hogy a bruttó nemzeti össztermékük 0,7 százalékát a fejlıdıknek adják környezetkímélı technológiák bevezetésére.

Millenniumi Nyilatkozat

46

Környezeti célok:

•

Meg kell valósítani és ki kell terjeszteni a kiotói jegyzıkönyv céljait az üvegházgázok kibocsátásának csökkentésére.

•

Meg kell akadályozni, hogy a természetes erdık összterülete tovább zsugorodjon.

•

Tovább kell fejleszteni és teljesíteni kell a WHO irányelvein alapuló országos szabványokat a levegı minıségére vonatkozóan.

•

A talaj eróziójának mértékét felére kell csökkenteni.

•

Véget kell vetni a vízkészletek túlzott kimerítésének.

14. Városi zöldterületek és a fenntartható fejlıdés

kapcsolata Gyakran elıforduló konfliktusforrás a zöldterületek tervezésénél, rekonstrukciójánál, fenntartásánál, védelménél, hogy más prioritási sorrend van a felek szempontrendszereiben. Az alábbi felsorolás az eddig tárgyalt alapelvek tekintetében fontossági sorrendben említi szempontjainkat, a társadalmi és ökológiai fenntarthatóság figyelembevételével:

1. Környezet- és egészségvédı funkció (szennyezésszőrés, zaj- és szélvédelem, párologtatás-hőtés, levegımozgatás, árnyékolás, talajmegkötés, levegıminıség-javítás az élıhely, állatfajok számára) 2. Rekreációs funkció (stresszcsökkentés, feltöltekezés, relaxáció, pszichés stabilitás)

passzív

és

aktív

pihenés,

3. Közösségépítı funkció (agóra szerepkör, a helyi lakosság számára találkozási, kapcsolatépítési és -tartási lehetıség, ezt segítı és lehetıvé tevı térformák, infrastruktúra kialakításával. Maga a közterület közös jellegével a demokratikus döntéshozatal, a részvétel intézményén keresztül is ellátja ezt a funkciót, ezt a lehetıséget biztosítani kell.) 4. Nevelıi funkció (növény és állatvilággal való kapcsolat, természeti elemek megismerése, érzékenységének tapasztalása, környezetpedagógiai gyakorlati terület, szocializáló hatás) 5. Esztétikai funkció (természeti szépség iránti igényt /részben/ kielégíteni, a természetet hozzák be épített környezetünkbe, a helyi lakosság számára élményt nyújt, javítja a közérzetet, és hozzájárul a városképhez, egyensúlyt alakít ki a mővi környezetben) 6. Mővédelmi funkció (a növényzet lombjával, gyökérzetével képes védelmet nyújtani a szél, víz illetve rezgések káros hatásaival szemben) 7. Munkalehetıség (a kialakítás, és a folyamatos (!) fenntartás munkát biztosít szakemberek és közmunkások részére, de nem öncélú haszonszerzési lehetıségként) 8. Társadalmi presztízst befolyásoló funkciói (státuszszimbólumként, ingatlan értéknövelı)

47

Alapelv: A zöldterületnek célja a gyerekek és felnıttek számára megteremteni a természetélményt a lakóövezetben. A közterület célja, pedig a közösségi életnek konstruktív helyszínt biztosítson. Több mindenre azt mondanánk „erre nincs igény”, azonban az a tény, hogy bizonyos viselkedésformák a korábbi viselkedési szabadság korlátozása miatt ma nincsenek kollektív tudatszinten, nem jelenti azt, hogyha egészséges közösségi szükséglet alapján a lehetıség megteremtéssel nem teremtıdhet meg rá az egyéni igény. A lehetıséget biztosítani kell, a többit bízzuk az életre.

A növényválasztás, kiültetés-tervezés a zöldterület-tervezés kulcspontja, meghatározza a terület tájjellegét, a terület biológiai egyensúlyát, a lakosság közérzetét, egészségét, és a gazdasági fenntarthatóságot. Az utóbbi a projekt sikere szempontjából azért tartjuk fontosnak, mert a rossz növényválasztás a kivitelezési garancia lejárta után évekkel érezteti hatását a leromlott állapotú növények esztétikai kárával, a nagyobb értékő fejlettebb növények elpusztulásával, a jelentıs mértékben megnövekedı fenntartási-növényvédelmi költségek jelentkezésével.

Továbbá a tervezésénél a tanulmány elején elhangzott fenntarthatósági elveknek is érvényesülni kell, azaz energia és anyagforrás gazdálkodásban a minimumra törekvés elvének. Tévhit az, hogy kevés erıforrással, kevés pénzbıl nem lehet szép kertet létrehozni és fenntartani. „Az anyatermészet a lusták vezércsillaga” /Patricia Beucher/. Amit a természet adaptálódva évmilliók alatt felhalmozott tudást nekünk csak alkalmazni kell (egyben tisztelni is). Ehhez segítségként a megfelelı növényfaj választást, a régi népi tapasztalatokat, tudományos eredményeket, valamint a technikát és az ezekre alapozó kertészeti megoldásokat alkalmazzuk.

A fentiek alapján a terület funkcionális kritériumaira példák: 1. Környezeti nevelés, természetvédelem, fenntarthatóságra nevelés: •

ıshonos és ısi kultúrnövények, gyógynövények

•

ismeretterjesztés, tanösvény (pl. zápor-tónál)

•

természetközeli társulások

•

természetes hatás

•

kreatív- alkalmazkodó építészeti megoldások mintaértéke

•

a lehetséges legnagyobb fokú biológiai aktivitás szintre törekvés

•

szelektív hulladékgyőjtés, komposztálás

2. Egészségvédelem: •

globális klímaváltozásból fakadó hıhullámok mikroklimatikus csökkentése

•

környezetterhelést csökkentı kertépítészeti megoldások

3. Közösségfejlesztés, mentálhigiéné, társadalmi fenntarthatóság: •

decentralizált és centralizált közösségi terek párhuzamos alkalmazása

•

funkciók elszigetelt szétválasztása

•

közösségépítı térformák, architektúra

48

•

harmonikus infrastruktúra

•

harmonikus, változatos tájrendezés

•

radikális zöldfelület-növelés

•

a rongálás és nem rendeltetésszerő használat megelızésére szociális, pedagógiai-, kulturális-, és sport programok szervezése a helyi intézmények és civil szervezetek támogatásával

Mi határozza a meg az „egyén” és „környezete” kapcsolatát? A mővi környezet szocializációs hatása a fenntarthatóságra

1. Személyiségformálódás Interaktív személyi szocializáció [elsıdleges (minták), másodlagos (pedagógiai hatások), harmadlagos (szociálpszichológiai hatások)] 2. Személyiségformálódás Interaktív környezeti szocializáció [elsıdleges (anyagi mikrokörnyezet), másodlagos (tudatos pedagógiai munka, nem tudatos mezokörnyezet), harmadlagos (makro környezet, vizuális kultúrában megjelenített szociálpszichológiai és mélylélektani hatások)] 3. Mindennapi interaktív társas hatások → A személyiség (én-érettség, készségek, öntudatosság, szemlélet) meghatározza az egyén szociálpszichológiai hatásokra való reakcióját, társadalmi dinamikáját.

A szocializációs és kognitív visszahatások megmutatkoznak a környezeti tanulásban, a lakó környezeti természetigény alakulásában. → Az erısen mővi környezetben való szocializáció esetén az életkorral elırehaladva egyre kisebb arányú természet(esség)igényt és környezettudatos viselkedést eredményeznek. Környezeti ítéleteinket gyakran módosítják tudatos és/vagy nem tudatos kulturális hatások. Kutatásunk kimutatta, hogy az életkor növekedésével a természet közelségének igénye a lakóhelyen csökken, és elıtérbe kerül, realizálódik - funkcionális elınyei miatt - a mesterséges környezet. Feltételezhetıen ez az urbanizációval erısödik, és erısíti tovább magát az urbanizációt, mint egy öngerjesztı-pozitív visszacsatolási kör. A felelısségvállalás és a tenni vágyás a szociális és természeti környezetért, ami túlmutatna az egyén egzisztenciális igényszintjén. Felnövekedve még inkább csökken a felelısségvállalás, és a mindennapi célokra konkretizálódik, helyezıdik a hangsúly. Okok közé soroljuk, hogy a szocializáció folyamán nem sajátítanak el érzékenységet és cselekvési repertoárt a természettel való kapcsolat teremtésére és védelmére sem. (Kotogán Róbert, Koncz Zsuzsa, 2005, 2007). Ezért a táj- és kertépítészeknek óriási felelısségük van lakó környezetek harmonikus (természetes jellegő) kialakításában és a részvételi alapú tervezés metodikájának megválasztásában, hogy az a legfontosabb elveken alapuljon. Környezetünkkel azonnal és önkéntelenül tranzakcióba kerülünk, amelynek egy része tudatosul, más része nem (Dúll, Urbán, 1997). Az elszigeteltség hatására a

49

természet nem tud pszichológiai hatást kifejteni az emberre. Az épített mesterséges környezet keretei közötti hosszú távú tartózkodás, beszőkíti az egyén figyelmét, ezen kívül a mesterséges környezet válik számára természetes életkörülményekké, és nem is érdekli a természetes környezet nyújtotta természetélmény. Létfontosságú az ember és a természet (mint létfeltétel) közötti összhang újbóli megtalálása. A kapcsolatteremtés, kommunikáció (Maturana) az élı szervezetek közötti viselkedési összhangot teremti meg. Kommunikáció az emberi tudat és a természet között, legalább a legegyszerőbb módon rekreációs céllal. Így lehetıségük nyílik a természet szépségeinek észlelésére, a természet, mint nyitott rendszer, érzékenységének megtapasztalására. A folyamatos épített mővi jellegő környezetben tartózkodás hatására fizikai értelemben vett kapcsolat a természettel megszakad. Reprezentációk a valóságról egy mesterséges (egyre gyakrabban virtuális) világot fognak mutatni. A struktúra így meghatározza a folyamatot, elısegíti az elidegenedést, egyre messzebbre kerülve az eredeti természetes struktúrától. A megismerés a mesterséges az emberalkotta környezetre korlátozódik. Ez emberközpontú gondolkodást, a mesterségesen kialakított értékorientáció elınyben részesítését alakítja ki. Hasonlítható az óvodáskorban kialakult artificializmus vagy mővi elıállítás (Piaget) jelenségére, amikor a természeti jelenségeket is emberi tevékenységgel magyarázzák. Csak itt abban a formában, hogy: minden, ami jó, az emberi produktum, természet ezzel szemben piszkos, szeszélyes, nyers és kényelmetlen. Sajnos ez a hatásmechanizmus pozitív visszacsatolás jelenségét mutatja. Természeti lényként egészséges fizikai és mentális fejlıdésünk alapkritériumát nem kérdıjelezhetjük meg. Ez a kisgyermekkorban ıszintén megnyilvánuló, természetesen valóságos ısi kapcsolat és igény az emberekben az életkorral haladva folyamatosan változik, és többségében elnyomódik, és elfojtva megmarad, vagy esetleg átalakul egy felsıbbrendőnek vélt felhasználó attitődé. Tehát a természettisztelı attitőd nem a szocializációval alakul ki, hanem annak folyamán gyengül, vagy tőnik el. Tehát egy alapjaiban az élet értékeit képviselı nevelésre van szükség, amely megırzi az eredendı élet- és természetszeretetet, ehhez azonban alapvetıen szükséges a természet(esség) minél nagyobb arányú jelenléte.

15. A városi zöldterületek hatása a lakosságra Az érzékek kertje! A lélek kertje! A mi kertünk!

15.1. Hogyan hat a közterület-kialakítás formája a lakosságra? Milyen környezetkialakítási forma a legkedvezıbb?

A szabályozott mővi hatású környezetben az emberek távol kerülnek a hétköznapokban a természetesség élményétıl, amelyet tapasztalataink szerint megpróbálnak nem tudatosan kompenzálni, általában kevés sikerrel. Például: mővirág, mőgyep, belsıtéri levéldísznövények, szárazvirágok, belsı és külsı szökıkutak, túlzsúfolt, fenntarthatatlan és diszharmonikus kertek, kerti tónak nevezett kis medencék, szökıút, giccses sziklakertek, dézsás növények, állatkert, egzotikus nyaralás, kivándorlás a kertvárosokba, lakóparknak hirdetett zsúfolt lakótelepek, fenntarthatatlan lakossági fásítás, stb.

50

Természetesen a mővi környezet sok eleme szükségszerő és harmonikus, és a kertészeti formáknak is átfedéssel igazodni kell, kapcsolódni hozzájuk, mind formailag, mind szerkezetileg. Azonban fontos a helyes arányok megteremtése. Minél szabályosabb és beépítettebb a környezet, úgy egy egészséges és rendszerszemlélető válaszként, annál nagyobb az igény ennek feloldására, kompenzálására, legalább egyensúlyba hozására. Ezzel nem azt mondjuk, hogy a lakótelep teljes területére sőrő „dzsungelt” kell telepíteni, hiszen evolúciós szempontból ez ugyanúgy nyugtalanító. Már csak azért sem, mert ma is azokat a környezeteket preferáljuk, amelyek az ısi idıkben túlélési elınyöket biztosítottak a számunkra, a természetes, rendezett, menedéket nyújtó és nyitott helyszíneket (ilyenek a ligetes szavanna jellegő területek (Orians,1980)). (Nasar). A környezet preferenciáknál kimutatták, ha a veszély, a félelemérzet, az átláthatóság kontrollálása megtörtént, ezt követıen a rejtélyesség, az explorációs lehetıségek fokozódása (amilyen a természetes jellegő környezet is) pozitívan hatott a preferáltságra (Herzog, 2002). Élhetı városnak nevezzük, azt az egyensúlyt, amikor a mővi környezet és a természeti környezet hatása harmóniában van, ennek analógiájára, de okozataként, intrapszichésen bennünk is harmóniába kerül a kétfajta észlelési élmény, akusztikaivizuális- és kognitív értelemben egyaránt. Tehát a tájépítész értelemszerően egy szabályozott ingerszegény mővi környezetbe nagyobb mértékő és természetesebb hatást mutató környezetet, tájkertet szükséges tervezzen. Figyelembevéve a fenntartható fejlıdés kritériumait, a környezetpszichológiai és városökológiai kölcsönhatásokat, törvényszerőségeket. Ez nem azt jelenti, hogy ez fordítva is igaz, tehát nem úgy értendı, hogy egy zöldövezeti terület beépítettségét növelni kell az egyensúly érdekében, ilyen cinikus gondolatfordulatot csak a gazdasági érdekek tudnak teremteni. A belvárosi létszámcsökkenés nem véletlen, hiszen a belvárosban elsısorban a szingli életmódot, míg a nagyobb zöldfelületekkel rendelkezı külvárosokba, és fıváros vonzáskörzetébe elsısorban a családdal rendelkezık költöznek. A legújabb marketingkutatások szerint az utóbbiak számára fontos, hogy van-e környéken nagy zöldfelület, illetve játszótér. Olyannyira, hogy ez határozza meg kultúránkat a makrokörnyezet szocializációs hatása - norma elsajátítás; tanulás szerepe az észlelésben (Sieger, White), környezeti kognícióban (Holahan 1998); korai reprezentációk kialakulása; környezeti invariánsok internalizálása (Shepard); korai percepciós kategórizáció-, séma,- és attitődképzés által -, amely lelki miliıvetületen keresztül, pozitív visszacsatolásként tudatosan újból a szabályozottságraszabályozásra törekszik. A pozitív visszacsatolás öngerjesztı hatásához az is hozzájárul, hogy a mesterséges steril környezet „biztonságos” relatív üzenete pszichésen szorongóvá tesz minden életszerően szabálytalan és természetes elemmel szemben, amely ettıl kezdve a relatíve „veszélyes vadon” címet viseli. A fizikai környezet is hatással bír a hangulatra, érzelmekre (Dull Andrea, Urbán Róbert, 1997), majd hosszú távon a percepció minısége és a hozzárendelt szimbolikus jelentéseken, sémákon keresztül az érzelmi alapállapotra és környezeti kognícióra is. Folyamatként az ingerszegény környezet az észlelésen keresztül meghatározza a lelki-érzelmi élet gazdagságát, így a személyiségfejlıdést, és azon belül az én-fejlıdést is. Így az életszerően szabálytalan szociális környezetre ugyanolyan intoleráns lesz a társadalom (az énvédı mechanizmusokon keresztül), mint a természeti környezetre. Azaz a párom ugyanúgy idegesít majd, mint egy kudarc, egy bogár, vagy egy nyárfapihe. Amit nem ismer, attól fél az egyén. Nem hangsúlyozható elégszer, hogy a lakókörnyezet, elsıdleges környezetpedagógiai hatásként és egyben eszközként létezik!

51

15.2. Milyen alapokat kell figyelembe venni környezetének (játszóterek) kialakításánál?

a

gyermekek

Játszva fejlıdni, játszóterek: Fejlıdéslélektani ismeretekre alapozott komplex játszótér-tervezés szükséges!!! A mai játszóterek csak a testi képességek fejlesztésére koncentrálnak, a személyiséget nem igazán fejleszti. Közösség építı jellege is csökkent, mert a kiszolgálásra, szórakozásra koncentrál. Talán a minta játékokra, szerepjátékokra alkalmas tárgyak szolgálják csak az utóbbit, de ezek száma rendkívül kevés. Általában a környezet ingerszegény. Nincsenek a játékba bevonható mobilis tárgyak, amik újszerőségükkel rengeteg affordanciális jelentéssel bírnak a kisgyermek fantáziájában. A nagyobbak számára a sportpályák szintén csak a testi fejlıdést támogatják, de keveset adnak a társas készségek fejlesztésére, az intellektuális képesek alkalmazására. A kíváncsiság kielégítésére, tanulásra, pedig semmilyen lehetıséget nem adnak a mai tervezési paradigmák. A felnıtt lakosság pedig teljesen kiszorul a közterületekrıl, számukra maradnak a padok, lehet rajtuk üldögélni és nézni arra, amerre a pad (illetve a tervezı) megengedi, marad számukra még a kutyafuttató, illetve a garázskocsmák varázsa, a szomszéd asszony terasza.

15.3. Mi a funkciója a játszótérnek?

Nem a gyerekek elhelyezése, lefoglalása, szórakoztatása! Nem választható szét ugyanis a játékban a szórakozás és fejlıdés, mert a kettı egyszerre van jelen. A játék fogalmát együtt alkotják. Szalontai Judittól: 1. Fejleszti a mozgását. 2. Fejleszti értelmi képességeit. 3. Gazdagítja képzeletét. 4. A közlési vágy által fokozódik beszédkedve, a gondolatok kifejezése, pedig elısegíti beszédkészsége (szerk.: és gondolkodás) fejlıdését. 5. Fejlıdnek a társas kapcsolatai. 6. Hatással van esztétikai ízlésének és alakítóképességének fejlıdésére. 7. Általa ismerkedik a világgal, annak tárgyaival, tulajdonságaival, jelenségeivel, eseményeivel. 8. Mozgósítja az erıit. 9. Hozzájárul erıfeszítés-vállalási készségeinek fejlıdéséhez. 10. Lehetıséget ad arra, hogy megszabaduljon negatív élményeitıl ill. a pozitív élményeket újra és újra átélhesse. 11. A játék a tanulás egyik lényeges formája. A játszva tanulás különösen 6 éves korig nagyon fontos, jelentıssége késıbb csökken, de nem szőnik meg. A játékban lehetıség van az összehangolt mozdulatok begyakorlására, a környezet kitapasztalására. (Sándor Tamás) A játéknak különös jelentıssége van a személyiség kialakulásában, képességek, készségek, jellemsajátosságok fejlıdésében.

52

15.4. Hogyan lehet olyan feltételeket teremteni, amelyek a gyerekek és fiatalok számára a legoptimálisabbak, és a fejlıdésükhöz szükségesek? JÁTSZÓTÉRTERVEZÉS A GYAKORLATBAN Szalontai Judittól: A játék alapvetı feltételei: 1. A kiegyensúlyozott, derős légkör. 2. Az elegendı játékidı. 3. Megfelelı hely a játékhoz. 4. A különféle játékeszközök. 5. Az élmények és tapasztalatok.

Sándor Tamástól:

Ingertényezıkben gazdag, változatos környezet iránti igény. Az ismeretszerzés alapja a változatos, ingergazdag környezet. Az ismeretek gyarapodásával egyenes arányban fejlıdnek a csecsemık képességei, játékának, tevékenységének színvonala, bonyolultsága. Az ingerszegény környezet közönyösséghez vezet, ami a késıbbi fejlıdésre is jelentısen kihat. Kisgyermekkorban az anyaggal való ismerkedés, amely során a készségek is fejlıdnek, az idegrendszer és a finommotorika is fejlıdik, szinte együtt alakulnak a környezettel, egy interakcióban a világgal. Biztosítani kell a környezet sokrétőségét. Változatos anyagok alkalmazásával, sétautak környezetében lévı növényzet sokszínőségével, ismerkedési lehetıségek megteremtésével.

Mozgássorrendek gyakorlásának igénye. Ahhoz, hogy a csecsemı az új ismereteket rendszerezni, osztályozni tudja, és a szükséges kódrendszer kialakuljon benne, a mozdulatokat, a folyamatokat állandóan ismételnie kell. A fejlıdés feltétele a mozgássorrendek gyakorlására alkalmas anyagok (homok, víz), játékeszközök (építıkocka) biztosítása.

Sándor Tamás: A korcsoportok mozgás- és játékigényét figyelembe véve alakítjuk ki a szükséges játszóterületet és választjuk ki a játszótéri eszközöket. Elhelyezésüknél vegyük figyelembe a játszótéri berendezés használatához szükséges térigényt, valamint azt, hogy a fennmaradó játékfelület összefüggı és tágas legyen. A játszóterek tervezése során a korcsoportok különbözı játéktípusának megfelelı igényekbıl kell kiindulni, viszont ne csak olyan területek legyenek, amelyeknél a berendezés eleve meghatározza a játékot, hanem legyenek felszerelés nélküli szabad területek is.

Kisgyermekkor (1-tıl 3 éves korig) Tevékenységi igények: A járás és mozgáshelyzetek gyakorlása terepen. Feltétele a változatos terepkialakítás, szabad mozgási lehetıségekkel. A különbözı talajfelületek

53

biztosítása (tapadós, csúszós, puha, kemény, sima göröngyös stb.) Mozgáskészség és ügyesség fejlesztés játszótéri berendezéseken: Fontos a sokoldalú mozgáskészséget, ügyességfejlesztést, egyensúlyérzéket, erıpróbát szolgáló berendezések alkalmazása a korosztálynak megfelelı nehézségi fokban. Mozgás-és ügyességfejlesztı berendezések, mászókák (függıleges, ferde, íves és sík térszerkezettel) változatos erıpróbát biztosítsanak. Az egyensúlyérzéket fejlesztı berendezések, rönkvárak, gerendák... A környezet anyagi világának, élılényeinek megismerési igénye: Sokféle anyaggal való kapcsolat biztosítása. Természetes agyagok fokozott alkalmazása kívánatos fıleg városi környezetben. Gazdag választékú növényzet. Állatvilág megismerésének, gyerek és állat kapcsolatának biztosítása (madáretetés).

A kapcsolat teremtés igénye: Gyermekek egymáshoz való kapcsolata gyenge nem jellemzı. Társaikat még játékszernek tekintik, nem játszótársnak. Ha kicsi a hely vagy kevés az eszköz gyakori a konfliktus. Ezért védett, szeparált egységeket (több kicsi homokozót) kell kialakítani, és sok azonos eszközt is rendelkezésre bocsátani. A gyermek és gondozó kapcsolata erıs, igényli a közelségét, hogy biztonságban érezze magát, élményeit megoszthassa velük. A szülı is szemmel akarja tartani csemetéjét. Ezért gyermek és gondozó kerüljenek egy funkcionális egységbe, ahol mindkét korosztálynak megfelelı környezeti feltételeket, elfoglaltsági lehetıségek vannak.

Óvodáskor (3-tól 6 éves korig): Az óvodáskortól kezd a gyerek önállósodni, egyedül játszani. Kíváncsian ismerkedik környezetével. Többségük nem távolodik el a lakástól látó-és hallótávolságnál messzebbre, ami max. 100-150 m-t jelent. Veszélyérzetük minimális… Tevékenységi igények: Mozgás igény: – nagy. Változatos terep biztosítandó különbözı burkolatokkal …mozgásra…szabadtéri társasjátékokra, a fizikai törvények megismerésére... Változatos mozgást és ügyességfejlesztést biztosító játszótéri berendezések alkalmazása… Alkotó játékok iránti igény: Az elsı idıszakban a homokozás dominál, majd egyre erısödik a más alkotó tevékenységek iránti igény… Szerepjáték igénye: Az óvodáskorúak kedvelt játéka az utánzás, ideálok szerepének eljátszása. A szerepjáték kialakulását jelentısen elısegítik a kiegészítık egy-egy inspiráló kellék, ruhadarab, munkaeszköz. Színház-, bábszínházjáték: Többnyire szervezett keretek között mővelhetı, de spontán is kialakulhat. Ehhez szükséges az alkalmas térkialakítás, és a felszerelések, bábok, jelmezek rendelkezésre állása. Elkülönülési igény – fantáziajátékok: A gyermeki fantáziavilág szabad kiéléséhez külsı zavarótényezıktıl mentes feltételek, elkülönülési lehetıségek kellenek. Elvonulásra alkalmas cserjékkel övezett tisztások, elbújásra alkalmas kész kis házikók, kuckók vagy ezek elkészítésére megfelelı elemek biztosítása szükséges. A kapcsolat teremtés igénye: Szülıvel, gondozóval való kapcsolat teremtés igénye erıs, míg gyermektársaival csak alkalmi. Csoportjáték fıleg szervezett keretek között alakul ki. A környezet anyagi világának, élılényeinek megismerési igénye: A környezet sok olyan ismeret forrása kell, hogy legyen, melyek észlelése, tudatosodása vagy csak élmény formában való raktározása kellı alapot nyújt a fokozott igényő iskolai oktatás

54

számára. Ennek feltétele a változatos anyagválaszték, -formálás és –alakítás, valamint a növény- és állatvilággal való kapcsolatteremtés lehetıségének biztosítása.

Kisiskoláskor (6-tól 10 éves korig) Az iskolába járással a gyermek mozgásterülete kibıvül. Az iskolai közösség hatása nagy, már alkalmas csoportos összjátékra. Az alkati és környezeti tényezık hatására az érdeklıdési körök egyre jobban differenciálódnak. Tevékenységi igények: Mozgás igény – igen nagy: Fiúknál különösen ügyességi játékok és erıpróbák, lányoknál ügyességi játékok dominálnak. Ezért változatos terep kell nagy gyepterületekkel és kemény burkolatokkal a fogócskázás, labdázás, görkorcsolyázás, kerékpározás, ipiapacs, akadálypályák stb. részére. Fontos még a különbözı nehézségi fokú játszótéri és egyéb ügyességfejlesztı berendezések biztosítása erıkifejtés, bátorság, ügyesség-, akarat-, izomzatfejlesztés és összpontosítás gyakorlás céljából. Alkotó játékok iránti igény: – nagy. Pedagógiai jelentısége, munkára való felkészítésben játszott szerepe igen nagy. Ez kielégíthetı építıjátékokkal különbözı anyagok felhasználásával vagy … elemekkel, történı építéssel illetve kézmővességgel, mőhely- és barkácstevékenységekkel, … Szabályjátékok iránti igény: A szabályjáték ebben a korban még játékos formában jelentkezik. Ezért ezeket a tevékenységeket (tollasozást, asztaliteniszezést) a játszóterületekhez kell kapcsolni. Szerepjáték, bábozás, színházi játék iránti igény: Fıleg a bábozás kedvelt, ezért biztosítani kell hozzá a kellékeket. Társasjátékok és szellemi játékok iránti igény: képességet, elvont gondolkodást. …

– jelentıs. Fejleszti az értelmi

Állatgondozás igénye: A gyermekek körében igen népszerő, pedagógiai szempontból igen értékes tevékenység az állatgondozás. Kívánatos lenne ennek lehetıségét biztosítani ...

(Szerk.:)

Soronkívül: világ?

Serdülık, kamaszok, fiatal felnıttek! Ez egy külön

Sándor Tamás: „Serdülıkor (10-tıl 16 éves korig)

Tevékenységi igényeik: Mozgás igény – igen nagy: A játékos mozgásformák jelentıssége csökken, a sport iránti érdeklıdés fokozódik… Az egészséges, edzett felnıtté válás alapja a sport. Mozgásigényt és versengési szellemet egyaránt kielégíti. Kalandjáték iránti igény: A vészhelyzet, a kockázatvállalás, a kalandok átélésének igénye e korosztály sajátossága. Ha nincs lehetıségük az igényük „ellenırzött” keretek közötti kielégítésére, azt életveszélyes körülmények között keresik meg. Ezért fontos teljesítmény-, túlélıpróba stb. szervezése.

55

Alkotó játékok iránti igény: A labilis, kiegyensúlyozatlan serdülıkor kudarcainak kiegyensúlyozása miatt az alkotó játékok jelentısége igen nagy. A munkára való felkészítés fontos területe. Mindenki megtalálhatja a számára alkalmas kiteljesedési formát. Barkácsolás, modellezés, kézmőves tevékenységek (fafaragás, szövés, fonás, agyagozás stb.), önképzıkörök (irodalmi, zenei, képzımővészeti, tánc stb.), építıjátékok keretében. Munkahelység, anyag, szerszámok, segítı személyzet biztosítása szükséges. Szellemi és egyéb társasjátékok iránti igény: Az erık összemérésének, a vetélkedésnek, szellemi képesség fejlesztésének, a szórakozásnak fontos területét képezik az e csoportba tartozó játékok. A serdülık és a felnıttek számára is egyaránt fontosak és kedveltek. Ilyen játékok a sakk, kártya, teke, biliárd, célba dobás stb.”

Szerkesztıtıl:

Serdülık, kamaszok! kezdjünk velük?

Miért

olyan

nehezen

kezelhetık?

Mit

Szempontok, javaslatok: 10-18 (20) év. A serdülıkor a személyiségfejlıdés egy nagyon jelentıs szakasza. A családtól való függetlenebbé válás, az identitás, az énkép, az önértékelés, orientációk, attitődök alakulásának fontos idıszaka. Ezért rendkívül fontos, hogy számukra milyen lehetıségeket termetünk a területen. Az infrastruktúra terén a fenti pontokban már írtunk javaslatokat a beszélgetıs, elvonulásra alkalmas helyek, az önmegmutatásra alkalmas sportpályák. Ez nagyon sok, de nagyon kevés is, mert a motiváció, az érdeklıdés, a viszonyulás ezekhez a helyekhez, viselkedésformákhoz a jellemformálás nélkül, a fiatalokkal való közvetlen személyes foglalkozás nélkül nem eredményes. És amennyiben káros irányú szocializáció, nem konstruktív nevelési háttér éri a fiatalt a fenti lehetıségek helyett destruktív magatartásformákat keres, amit itt most nem részletezek, de az egyértelmő, hogy a lakótelepi fiatalokkal való foglalkozásra bőnmegelızési szempontból is nagy hangsúlyt kellene fektetni. Az egyik ilyen megelızés, ami az élhetıséget érinti, a közbiztonság és az értékmegırzés a vandalizmus ellen. A kamaszok életében a pszichológiai változások miatt felértékelıdnek a kortárs közösségek, a közhiedelemmel ellentétben az ilyen „bandázások”, ha nem deviánsak, alapfeltételei az egészséges felnıtt személyiség kialakulásának, ugyanis itt formálódik az egyéniség. De ugyanígy szükséges a mintaként szolgáló felnıttek társasága is a serdülık számára, akik példaképként, vezetıként szolgálnak. Sajnos ma az iskolák nem teremtik meg a kamaszok fejlıdéséhez szükséges feltételeket, ezért a társadalomnak kell ezt kompenzálni. Szükségszerően a családtól a kortárscsoport felé fordul, az utcára, kisebb csoportokba, bandákba szervezıdnek, együtt érzik jól magukat, egymás támogatására, vagy versengésére van szükségük. Elszakadási folyamat is elkezdıdik a szülı-kisgyerek kapcsolatból, függetlenedés. Csoportalkotásban, a felnıttes viselkedésekben átmenetek figyelhetı meg a felnıttkorba. A kamaszok számára kitágul a világ, az utca tevékenységek közül a csoportos beszélgetések, mővészetek, kerékpározás, csapatsportok, technikai eszközök, sport érdekli ıket. Olyan, amely köré kis közösség alakul ki, mely elıtt ı megmutatkozni akar, önképességei megismerésére. Az önkiemelés, az erıdemonstráció, a feszültségoldás, erımegélés, a mozgás – tér elemek élvezete az egészséges én-fejlıdés (effektancia motívum) része. Önkifejezés, önmegmutatkozás, én-keresés igényének az utcán is lehetıséget kell biztosítani. Helyek, ahol össze lehet győlni, elrejtızni, vagy épp feltőnni, megmutatni magunkat. A folyamatos önismereti igény által keresik a környezet visszaigazolását, és az ı további

56

reakcióikat, attitődjeinket a környezet reakciói határozzák meg. Ezzel egyidıben ugyanolyan fontos a védettség érzése, hiszen én-alakulási, egy változási, érzékeny idıszakában van. Tehát az elrejtızés, magány is ugyanúgy lélektani szükséglete, amelyhez a köztérnek ugyan úgy teret kell biztosítani. Ehhez fontos a statikus és dinamikus eszközök harmóniája, a kihívási lehetıségek és félrehúzódási lehetıségek harmóniája. Ez a korosztály a legkevésbé homogén. Nagy egyéni eltéréseket mutatnak a szabadtéri tevékenységek iránti érdeklıdésben. A játszótér már csak egy alternatíva a rendelkezésre álló szabadidı eltöltési lehetıségek közül. Érdeklıdése túlnyúlik a lakókörnyezet szőkebb határain. Moziba, színházba kezd járni, ezáltal fokozottabban jelentkezik igényük a szabadidıközpontok iránt. Vandalizmus ellen: Nem rusztikus, ízléstelen utcabútorokat kell beépíteni, nem a terület nevelı és közérzetjavító esztétikai értékét kell lebutítani, a vandalizmus elleni védekezés jegyében, hanem megvizsgálni az okokat és a megelızésre kell a hangsúlyt helyezni! A kamaszok romboló magtartása mögött rengeteg ok húzódik: a közösség számára konstruktív módon meg nem élhetett tanult magatartásminták, beilleszkedési frusztrációk forrásából és lehetıségek hiányában, az utcán illegális módon megélt önkiemelés, erımegélés, erıdemonstráció, feszültségoldás, bizonytalanság, lázadás, helyi kötödés hiánya, birtoklási vágy, felelısség hárítása, agresszió. A feszültség valahol utat talál és levezetıdik. A mozgás, a tér és a sebesség, az elemek hangsúlyozott érzékelése, az effektancia motívum az én-fejlıdés része azonban ennek a társadalom számára elfogadható terepet kell nyújtani, és segíteni kell a fiatalt abban, hogy képes legyen áttranszformálni ezeket az energiákat társadalmilag legális megélési területekre. Az önkeresés, önkifejezés, lázadás, kihíváskeresés van a graffitik mögött is. Egyik fiatal sem rombolni akar. A rombolás nem önmagában áll, hanem egy következmény, egy reakció, egy megnyilvánulási formája a társadalmi problémáknak. Vandalizmusálló tárgyak csak továbbnövelik, mert az általuk mutatott affordancia, felhívó jellegő, megerısítı, a vandalizmust elismerı negatív normateremtı üzenettel bír. Megoldás: A statikus és dinamikus eszközök harmóniája, a kihívási lehetıségek és félrehúzódási lehetıségek harmóniája. Mozgási és intellektuális tevékenységek, alkotás, teremtés, önkipróbálás, önismeret lehetıségeinek, helyi kötıdés, gondoskodás, felelısségérzés megélésnek biztosítása.

15.5. Miben áll a környezet esztétikai érzékfejlesztı és ezen keresztül személyiségformáló hatása? Miben áll a tervezık felelıssége e területen?

A közterület kulturális funkciója Megjegyzés: Mindez kapcsolódik a játszótereknél jelzett tevékenységek kiválasztásának pedagógiai-pszichológiai alapjához!

alkotó

Talán evidencia, de mindenben a funkcionális- és esztétikai szerep ötvözete kell érvényesüljön! KÖRNYZET ÉS TÁRGYKULTÚRÁNAK, - MINT VIZUÁLIS NEVELÉSNEK - SZEMÉLYISÉGFORMÁLÓ HATÁSA VAN. Így igen nagy a tervezık felelıssége. Már kisgyermekkórtól meghatározza a környezet a testi-és pszichés fejlıdést. A gyerekek idegrendszeri (idegsejtek közötti kapcsolatrendszer) gazdagságát meghatározza a környezet ingergazdagsága, így hatással van képességeinek és

57

személyiségének fejlıdésére. Sok áttételen keresztül kimondható, hogy amennyiben lebutítjuk a környezetet, mert az így rombolásbiztos, azzal leszegényítjük a gyermekink lelkivilágát, akik majd szegényes rombolással tudják kifejezni önmagukat, és minden kezdıdik elıröl. A környezeti kultúra tudatos kezelése társadalomformáló erı és ennek elhanyagolására nincs elfogadható kifogás!

A vizuális nevelés, mint személyiségfejlesztés Bálványos Huba (szerk.): Vizuális korosztályban, Balassi Kiadó Kft. 2000

nevelés

pedagógiája

6-12

éves

„A vizuális nevelés a megismerés, a gondolkodás és a tevékenységek folyamataiban fejleszti mindenekelıtt a -

megismerı (kognitív) vizuális képességeket,

-

a vizuális gondolkodási képességeket és

-

a vizuális tevékenységi (alkotó) képességeket.

Tisztában kell lenni az életkori sajátosságokkal1. …Az expresszív alkotóképesség az elsı szint. A kisgyermek spontán módon alkot. Képi anyagának áradását nem terelik és nem korlátozzák meggondolások. Érdeklıdésének azonban már az iskolába lépés elıtt is alakulnak sajátos irányai, amiben alkati adottságai gyakran kisebb szerepet játszanak, mint a szocializáló körülmények. Milyen szociális és mőveltségi körülmények között cseperedett. Élményei, képzetei, fantáziaképei a gyermeknek abból lesznek, ahogy és ahol él, amilyen látványvilág körülveszi. Amit tehát alkot, a folyamatos visszajelzése annak, hogy személyiségének társadalmasulásában ez idáig milyen vizuális úton ható értékek, értékkonvenciók játszottak szerepet… …Az alkotóképesség expresszív jellegét még gazdagíthatjuk is. És gazdagítanunk is kell! … Igen dús, ízléses vizuális környezetet teremtünk a gyermekek köré, arra gondolva, hogy mindez elemeiben és egészében a vizuális minta szerepét is be fogja tölteni… …Az integrált személyiség személyes arculatának kibontakoztatása (szerk.: egy ezen a talajon zajló folyamat)… A gyermek a mőalkotásban is az életet látja, a témából, a mesébıl, a történetbıl az élet neki szóló jelentéseit olvassa ki, közvetve az emberi létezés különbözı minıségei váltanak ki élményt belıle. …. Kifejeznivalójának szemléleti tartalmaihoz a gyermek maga találja meg magának az adekvát nyelvi mintákat… A szem elé tett sokszínő mintakínálat minıséget képvisel… (Szerk.: az objektivitás és szubjektivitás világszemlélet)…A személyiségfejlıdésben ide vezethetı vissza, mert innen, az expresszív korszakból bontakozik két irányba a két kiteljesedési kész fogékonyság. Az egyik az esztétikai érzékenység, s vele látszólag ellentétes másik, a ráció rendjének a vonzása. Az esztétikai érzékenység, amely a jelenségek, dolgok, viszonyok emberi jelentéseinek, emberi igazság-tartalmainak minısége iránti, elfogultságairól is tudó fogékonyság (és igényesség). A másik is az igazság iránti fogékonyság, de az a 1

Irving A. Taylor: Az alkotó folyamat természete c. tanulmánya. In: Halász László (szerk.), Mővészetpszichológia, Gondolat, Bp. 1983

58

megismert dolgok elfogultságmentes hitele iránti igényesség. A kettı szépen megfér egy emberben. Tudnunk kell róla, nem törvényszerő, hogy 10-12 éves korban a szubjektív közlések késztetései felszámolódásuk árán adják át helyüket az objektív közlések uralmának. Ha ez következik be, akkor amögött pedagógiai hibák sora húzódhat meg. A valós jelenségeket, látványokat kutató-vallató képalkotás gyarapodva megırizheti az eredendı inspirációkat, a belelátott igazságtartalmak kifejezési késztetéseit, vagy egyszerően csak a tetszés örömét; ugyanakkor – mindezt érintetlenül hagyva – leválhat róla egy konokul kíváncsi, értelmi éhséget kielégítı elemzı szellemi törekvés: megismerni az embertıl független igazságot a látványokban. (Szerk.:) Ennek a kettıségnek a közterületi tér és infrastruktúrában is meg kell jelennie, mővészeti és a célszerőség együttesen jelenlévı a játékos kettısségében… …Produktív alkotóképességnek nevezi Taylor1 a gyermekben azt, ami már a gyakorlottabb alkotótevékenységben mutatkozik meg, a többféle, az expresszív szinten kialakult készségbıl és jártasságból áll össze… …Ha expresszív korszakában a gyermek eljutott odáig, hogy alkotásában magát látja, akkor ez azt jelenti, hogy produktivitásának tudatával már elérte, hogy tevékenységét énje kifejezıdésének látja, akkor azt másokétól meg is akarja különböztetni. Vállalhatja magát, említettük, már túl van a felismerésen, hogy a képi kifejezéshez nincsenek mindenki számára egyformán jó, receptszerően egyformán használható szabályok… Az egyformásító szabályokkal (szerk.: játékokkal) megfosztjuk a tevékenységet attól az alkotó jellegétıl, amely egyedüli biztosítéka annak, hogy a gyermek ne rekedjen meg (elégedetten) a produktivitás hamar sikereinek szintjén. ….A kreativitás kiteljesedése irányában más, újként jelentkezı kritériumok alapján Taylor egy következı szintet nevez meg. Az inventív alkotóképesség ugyan – mint állítja, - sokakban nem fog kibontakozni, mégis ezt a kreativitás még széles körben fellelhetı szintjének tartja, azonban már összekapcsolja a tehetség fogalmával. Arról még nincs szó, hogy ilyenkor a gyermek alkotásában új koncepciók jelentkeznének, ez az innovatív alkotóképesség (a kibontakozott tehetség) jellemzıje lesz -, de arról igen, hogy nem keres biztonságot adó fogódzókat, szemléleti megközelítéseiben nincsen irányító hatalma semmiféle sémaszerőségnek, képes eredeti meglátásokra, képes észlelni mások számára szokatlanul újnak ható összefüggéseket. Ha minden életkorban, minden életkorszakaszban képes volna a gyermek képpé transzponálni viszonyát a világhoz, nem kellene többé pszichológiai rendelésre vinni, hogy a világgal és az önmagával támadt diszharmóniákat oldjuk a lelkében. S mivel mással ott is, mint például festéssel, rajzolással! S hogyan másként, mint végre reá irányuló figyelemmel… …Minden transzpozíció, amely a személyiség és a világ viszonyát szemléleti tevékenység útján képpé komponálja, valójában mindig rendez, elrendez valamit, és újdonságaival gazdagítóan hat vissza az alanyra. Segíthetünk abban, hogy az ilyen tevékenységek szemléletet gazdagító és készségeket gyarapító tartalmai folytonossággá álljanak össze, s a folyamatban tisztulva gazdagodjon a személyiség énképe; a világ kaotikus jelenségtömege, pedig egyre átláthatóbb szemléleti struktúrákba rendezıdjék… …Ezekért a fejlıdését építı változásokért kell megıriznünk az expresszív korszak alkotóképességének azt a sajátosságát, hogy kíváncsi nyitottsággal fordul minden felé; annyira benne van az alkotásban, hogy a boldog érzelmi-értelmi kielégülést képes nyújtani a számára, s úgy tekint az eredményre, mint magára, vagy mint énje egy darabjára…

59

Minden életkorban, minden életkorszakaszban a gyermeknek készségek szintjén birtokában kell lennie a szemléletmódját közvetíteni képes kifejezési eszközöknek. (Szerk.:) Mindehhez cselekvési szinten, a közterületeken is biztosítanunk kell e lehetıségeket infrastruktúra, eszköztár és foglalkozások formájában. …A tárgykultúrával megvalósuló befogadói és alkotói szubjektivitással találkozik a gyermek….” (szerk.: a megjelenésének jelentısége ez miatt is nagy.)

viszonyaiban kollektív népi kultúra köztéri

15.6. Mire hat a tárgyak szők funkcionalitásra, vagy vandáltőrésre alakítása? . „…Tárgyaink formái a funkción túl elmondják a készítésben és a használatban konkretizálódó, kor szerint érvényes emberi lényeget. Az esztétikum mindig valami érzékletes formában megmutatkozó emberi-társadalmi lényeg. Így a tárgyforma a készítık és használók számára - indirekt módon - mindig is önmagukat és a világhoz való viszonyukat fogalmazta meg. Ilyenformán a készítık személyükön túlmutató tartalmakat, ıket is magába foglaló szélesebb társadalmi kör üzenetét kódolták a tárgyformába. Legszélesebben az adott kultúra szubjektív világlátása az, amely ilyenkor kifejezıdik. Méginkább így van ez a tárgyformához tapadó díszítményben; amit a tárgyforma már nem képes elmondani, azt átvállalják a rátett "világértelmezı" díszítményformák. A kultúrák szélességében megvalósuló "ilyen a világ" tartalmú szubjektivitáson egy pillanatig sem érdemes csodálkozni, ha belegondolunk, hogy valójában nincs is objektív világszemlélet… …Mivel az ilyen közlések befogadói a használók, a használat és a szellemi befogadás folyamatai hozzászocializálják ıket ehhez a kollektív szubjektivitáshoz. A szellemnek ebben a továbbadásában megvalósul egy kultúra folyamatossága, a tárgyi környezet szellemi tartalmai idıben is, térben is egybefőzik és összetartják egy kultúra emberi közösségeit… …Kollektív identitástudat nélkül nincs talaj a személyiség talpa alatt, énazonosságának képzetei nem formálódhatnak normálisan hovatartozásának képzetei nélkül. Ez a differenciált személyiségfejlesztésnek nem egyszerően a lelki egészség kérdéskörébe tartozó feltétele, de maga a normális szocializáció… …A szocializációt pozitív értékirányokba terelı nevelés számára ehhez "kézenfekvı" mőveltséganyagként és tevékenységi területként kínálkozik a tárgyés környezetkultúrán belül a népi kultúra világa. A népi kultúra eredeti tárgyalkotó tevékenységeiben a XX. századi elidegenedés ellenében az emberi (és nemzeti) öntudat visszanyerésének esélye kínálja magát minden korosztály számára.… …A tárgyak világának differenciáltabb értelmi közelítését megnehezíti egy szlogenszerően elterjedt és dogmaként érvényesülı mondat: „A funkció meghatározza a formát.” Az esztétika a forma relatív szabadságának elvét szegezi szembe ezzel. Megállapítja, hogy a funkció valóban megkövetel a formától bizonyos elemeket, s ezek az elemek a tárgyforma kötött állományát adják. A tárgyformának azonban van egy viszonylag szabad „mozgástere”…. Miként a képzımővészetben, a tárgykultúrában is van stílus; lehet, s van is egyéni tervezıi arculat…

60

(Szerk.: A vizuális nevelés, tárgy- és környezetkultúra közterületi aspektusa) Esztétikai-mővészeti élmények, mővészeti ismeretek -

szemlélıdı, beleérzı érzékenység szép és csúnya, jó és megkülönböztetésében (mővészeti alkotásokban és minden másban)

-

a mővészeti élményeket kínáló, mővészeti ismereteket megismerése, használatuk szokásai és képességei

nyújtó

rossz

források

Tárgyi-, környezeti-, esztétikai élmények és ismeretek -

A szépség és a jó mőködés formaképzeteinek ízlést alapozó gyarapítása.”

6.7. Miért nem elegendıek önmagukban a játszóterek modern eszközei? A játékok megválasztása 6.12.15 „A gyermeki tevékenységek személyessége és jelentısége: …A gyermek az alkotáson keresztül szembesül a világgal és önmagával, a társadalmi értékekkel és saját személyiségértékeivel. A gyermek az alkotáson keresztül alkotja önmagát… …A tárgyalkotó gyermek szemléletileg újraélheti egy-egy formai mozzanat valamikori genezisét, forma- és jelentés- metamorfózisait, a rendeltetésszerő használat mellett a kulturális szokásokban, a szokásokká vált szertartásokban és rítusokban egykor élt szimbolikus jelentések egymásra rakodó rétegeit… …A mindennapos környezet (benne az iskola) ma gyakran olyan díszítésekkel zsúfolt, amelyek mintha véletlenül hullottak volna rá arra, amit éppen díszítenek, s ez latens módon, de folyamatosan hat... …A használatban megvalósuló szükséglet-kielégítés gyakorlati kapcsolatot teremt a gyermek és környezete között, s ez élmények, tapasztalatok, ismeretek fontos forrása. Innen születnek meg a "nekem való", "nekünk való", "embernek való", "emberi" (humán) fogalmak érzékletes töltéső szemléleti tartalmai, a gyermeki tudat vizuális formaképekbıl kiépülı esztétikai képzetanyaga. Márpedig a kultúrkörnyezet tényleges emberi tartalmainak szemléleti befogadása a környezetkultúra-nevelés egyik legfontosabb célja. Ezért kell tudatosan építenünk a kultúrkörnyezet tetemes részét képezı praktikus tárgyak használatának és készítésének élménymotivációira… …A készségek jellemzıje, hogy átvehetık, hogy sokféle tevékenységi körben érvényesíthetık, ennek megfelelıen kialakításuk és gyakorlásuk is többféle tevékenységi körben lehetséges, sıt szükséges. A készség- és képességfejlesztésnek sok lábon kell állnia… …A befogadás felıl nézve megfogalmazhatjuk, hogy a kultúrkörnyezet tényleges emberi tartalmainak szemléleti befogadása formálhatja környezettudatos, esztétikai ítélıképességgel mérlegelı személyiséggé a gyermeket. A tevékenység felıl nézve hozzátehetjük, hogy a humán környezetben hatékony megismerési, gondolkodási és alkotóképességek formálják kreatív személyiséggé a gyermeket.”

61

15.8. Miért fontos, hogy a mővészet az utcán is jelen legyen? Az utca mővészete Szegeden szomorú tény, hogy az utcákon, köztereken nincsenek, sem népmővészeti, sem kortársmővészeti alkotások. Teljesen érthetetlen ez a tendencia, függetlenül, hogy van mögötte, vagy nincs koncepció. A kulturális elemekre ugyanúgy szükség van, mint a zöldterületre. Ma köztéri szobrot a belvárosban is szinte csak történelmi alakok formájában látunk, vagy pedig nyugat Európából importált hangulatteremtı funkciójú szobrokat. Ezek azonban nem merítik ki teljesen a mővészet fogalmát. Itt a tarjáni lakótelepen, pedig az itt maradt szocreál indíttatású kıtömbökön kívül csak funkcionális tárgyak és a fogyasztói kultúrát egyre nagyobb mértékben tudatállapotunkká növelı reklámtáblák hada található. Amennyiben a városvezetés felelısen gondolkodik a város ezen részén lakó polgárainak lelki- és szellemi égészségérıl is, és valóban minıségi fejlesztést ért a rehabilitáción, akkor köztér rekonstrukcióban a kulturális elemeket is prioritásként kell kezelje, az egészségügyi, funkcionális és esztétikai prioritások mellett. Az utcai kultúra – kulturális környezet szocializációs és pedagógiai hatásáról nem is kell itt bıven beszélnem annak evidenciájából adódóan. A mai felnövekvı generációk szégyenletesen nem ismerik a magyar kultúra régi hagyományait, mővészeti motívumait, ez egyben a nemzeti gyökereiktıl való teljes elszakadást jelenti, amely a harmonikus identitáshoz is elengedhetetlen. Egy társadalom tagjaiban minél gazdagabban él ıseik kultúrája (és más népek kultúrája is) és annál nagyobb alkalmazkodóképességgel, érzelmi érettséggel rendelkezik. Ennek oka a kognitív fejlıdésben, a személyiségfejlıdésében és közösségi kohézió fejlıdésében keresendı. A képzımővészet, pedig ezt az örökséget köti össze idıtlensége folytán a jelennel és a jövıvel is. A mővészetnek az utcán ugyanúgy helye van, mint a kiállító termekben, múzeumokban. Sıt a modern mővészetnek, az elıbbiek alul látogatottsága miatt, talán még inkább a hétköznapokban kell megjelennie. Ha a pályázatban az utcai mővészet szükségességét racionálisan kívánnánk megindokolni, - operáljon az ısi vagy modern szimbólumokkal, motívumokkal - akkor a mővészetpszichológiai hatásokat is meg kell említenünk. Azaz, miért van szükség egy lakótelep közterületén a mővészetre a fentieken kívül, vagy azokat alátámasztva? Mert a köztéri mővészet személyiségfejlesztı és közösségépítı hatású. Bár a mővészeti stílus optimális megválasztása rendkívül fontos, de az ezeken felüli általános hatás megegyezik. A jó mővészeti alkotás hatással bír, észlelése, a befogadó, mőélvezı részére, nyújthat: •

Kikapcsolódást a sematikus gondolkodásból

•

Elvonatkoztatást, az absztrakt gondolkodást fejleszti

•

felülemelkedést

•

felismerést

•

társadalmi kritikát, lázadást, más értékrendet

•

tanít a világról és önmagunkról

•

elgondolkodtat az életrıl és a világról

•

esztétikai és érzelmi élményt nyújt, ezáltal érzelmileg is fejleszt, a beleélés élményén-képességén keresztül

•

a valóság más dimenzióit, egy másfajta nézıpontot vagy reprezentációt mutat a világról, ez által a problémamegoldó képességet fejleszti

62

•

a szimbólumértést és -képzést, az analógiás gondolkodást fejleszti

•

megnyugtathat, harmóniát teremthet

•

életmagyarázatot, filozófiát adhat

•

a fogyasztó kultúra ellenpontjaként a társadalmi stabilitást segítheti

15.9. Milyen szerepe lehet a hagyományırzésben? (Írta: Volák Szilvia)

közterületeknek

a

Fontosnak tartjuk továbbá, hogy a kertészeti és környezetpszichológiai szempontok mellett, vegyék figyelembe a kulturális tényezıket is. Általánosan megfigyelhetı, hogy egyéb más tényezık mellett a globális fogyasztói magatartás az utóbbi évtizedekben elsorvasztotta a hagyományos kultúrát, a legfiatalabb nemzedék azt jóformán már nem is ismeri. Ezért rendkívül fontos napjainkban a hagyományos kultúra védelme. A hagyományos kultúra történetileg meghatározott idıszakban társadalmilag meghatározott csoportok körében létrehozott szellemi és anyagi javak összességét jelenti. A szó igazi értelmében véve mindez a nemzeti kultúra része, kulturális örökség, mely magában foglalja az anyagi javak mellett a szellemi javakat is.2 A kulturális örökség védelmét helyi szinten kell elkezdeni, regionális, kistérségi, városi, városrészi szinteken. Ez a lokalitás teremtheti meg a helyi tudást, helyi emlékezetet, mely erısíti a helybeliek „mi”-tudatát. Ez a helyi identitás szorosabbra főzi a lakosok kapcsolatát a lakóhelyükkel és megfelelı gazdaságpolitikával párosulva megakadályozza, lelassítja a napjainkban nagy méreteket öltı migrációt. Ennek érdekében nem egyes kulturális elemeket, hanem élhetı kulturális komplexumokat kell összeállítani, mely magában foglalja a kultúra egészét. Összegzés: Pozitív hatásként jelentkezhet néprajzi tárgyak közterekre helyezésével, hogy az emberek közelebb kerülnek vizuálisan és tapinthatólag a hagyományos kultúrájukhoz, testközelbe kerülnek velük. Enyhül az az éles határvonal, ami elválasztja az embereket a múzeum ünnepélyes-komoly-elhatároló hangulatától és kedvet adhat, hogy gyakrabban látogassák azokat. Ezzel a kulturális örökségvédelem egyik célja meg is valósulna: visszaadni a helyi közösségeknek valamit abból, ami el lett temetve a múzeumokban, visszakerülne valami az emberek tudatába a népi kultúrából – még ha csak passzívan kollektív módon. Passzívan kollektív kultúrjavak: egy közösség egy bizonyos hagyományt, mesterséget saját tulajdonának tekint, de azt csak bizonyos specialisták mővelik. Tágabb, több települést, régiót érintı értelmezésben kulturális komplexumok létrehozásával megtartható a kulturális sokszínőség, mely ezelıtt is évszázadokon keresztül fennállt. Napjainkban ez a diverzitás jelentheti egyediségeivel, lokalitásaival, változásra való képességével és ennél fogva kreatív erejével a fenntartható fejlıdést.

2

Verebélyi Kincsı: A folklór jogi védelme. Budapest, 1999.

63

15.10. Miért nem mindegy, hogy milyen kertet építünk? Milyen elvárások fogalmazhatók meg a tervezıkkel szemben? Mit üzen a kerttervezı? Kert- és tájépítészeti megoldások hatása A város természete - természet a városban „A városi zöldterületek ezt a természetet hivatottak becsempészni kultúrkörnyezetünkbe, ahol a mővi környezet mesterségesen szabályos mintázata a domináns” (Radó Dezsı). Friss kutatások is alátámasztják a minél természetesebb jellegő környezet tudatos igényelését. Mindegyik korcsoportban megjelenik a nagyobb természetes környezetre való igény. A vágyott környezetben több természeti tényezı jelent meg, mint a jelenlegi környezetben. (Elek, 2007.). Sajnos, a kertépítık sok esetben a zöldterületek tervezésénél is, szükségtelen mértékben követik a mővi környezet merev vonalvezetését, szabályozottságát, determináltságát. Amely nem elégíti ki az eredendı természetigényt, de tovább növeli a szabályozott (sokszor ingerszegény) homogén környezet káros pszichés hatásait. Például a városokban ritkán alkalmazott az egység, azaz a természetesség hatását keltı többszintő zárt növénycsoportok, hanem a kontrasztokat végletekig kiemelı, letisztított szabályozott, természetellenes formák. A különbözı homogén elemi-tárgyi-növényi szintek, formák, színek vannak elszeparálva, szabályozottan kavicságyba, vízmedencébe, virágágyba, szoliterként, vagy sövényként vagy fasorként, ahol az állatok csak járulékok. Megakadályozva a keveredést, a természet rendszerként való feléledését a városi zöldterületeken, és megakadályozva a természeti egységélmény feléledését a városlakókban. Megkülönböztethetjük természetes környezet élményét a természetélménytıl [(a környezet olyan részeire figyel, amelyet nem az ember alkotott, vagy valami nem emberi eredető dolog helyettesítıje. (Hartig, Evans, 1993/1998)]. A zöldterületek kertészeti megoldásai szimbolikusan kifejezik a kertalkotó ember és a természet viszonyát (Kapitány, 2000; Dósa, 2002a). A kertstílus lehet (1) formális (architektonikus), amelyben a mővi oldal a domináns, azt üzeni, és arra tanít, hogy az ember uralja a természetet, centrális perspektíva, azaz szintén az alany központi szerepe jellemzi, ilyen a nyugati ember, környezetformálásának alapja az emberközpontúság. Ennek fenntarthatatlansága már felismert. (2) A kötetlen, tájképi stílus, amelyben természetesség uralkodik, a természetit emeli ki, – alakított formában – maga a természet, üzenete: az ember, mint a természet szerves alkotó része, s kertek felépítésében is, a decentráló perspektíva a jellemzı, ez az ısi keleti kultúra üzenete. Összegezve a kertépítészeti stílus (kultúr)pszichológiai jelentése dinamikus interakcióban befolyásolja az egyén értékorientációját, a kulturális és a társadalmi kontextust (lásd: 15.1.; 15.11 - 15.16. pont). Az egyének, a kultúrák és a fizikai környezet együtt „szociális rendszert” alkotnak, integrált módon mőködnek (Altman, Chemers, 1980); Kétirányú kapcsolat van a kultúra, a személy és a környezet között. (Pandey, 1990) „A kertekre vonatkoztatva ez azt jelenti, hogy egyrészt a különbözı kertek (szerkezetük, alkotórészeik, és így tovább) erısen befolyásolják, hogy a bennük szemlélıdı ember hogyan gondolkodik, érez és viselkedik, milyen kultúrában él, másrészt az emberek kertjeiket felhasználják – szimbólumok útján – saját maguk és

64

kultúrájuk kifejezésére, alakítására. Mivel a környezet akkor is befolyásolja hangulatunkat, emlékeinket, sıt, gondolkodásunkat, kreativitásunkat, amikor már elhagytuk, ezért jelentıs hatása van pszichés jóllétünkre is (Dúll, Urbán, 1997). A kertek, mint természeti környezetek, ismert rekreációs szerepükön túl – kulturális, vallási és társadalmi kiérleltségük eredményeként – üzennek nekünk az adott kultúra/társadalom tagjainak szükségleteirıl, motivációiról, attitődjeirıl, értekeirıl, ideológiáiról – az adott kultúrán belül és más kultúrák képviselıi számára is.” (Dósa) Ráadásul az agyonszabályozott kertépítészeti formák a legköltségesebbek minden tekintetben és legkevésbé fenntarthatók, ökológiailag, társadalmilag és gazdaságilag, valamint biológiai aktivitásértékük is jóval alacsonyabb. Kertmővészet = minél magasabb harmónia megteremtése. A kertépítésben a szimbólumokkal való kifejezés jelent mővészi szellemiséget. Megteremteni a tér folytonos ritmusát, váltakozását, hullámzását. Az ısi keleti kertmővészet alapbölcsessége, hogy mind a négy ıselemnek szerepelnie kell a kertben, amelyet egy jó útvonalnak kell összekötnie. A hiedelmekkel ellentétben az épített kert és a természetélmény nem áll ellentmondásban. Megfelelı látásmóddal és érzékkel meg lehet teremteni a természet és az ember világának határán, amely legalább, annyira mővi, mint természeti, de egyik sem igazán. Ismertetı jegye, hogyha megfeledkezünk arról, hogy az építettség elrejtett ismertetıjegyeire figyeljünk, akkor képes természetélményt nyújtani. Egy csepp természet az ember világában. Szelídített vadon, mely szimbolikusan hordozza a természet minıségnek egyetemes momentumait. Az a pont az éden határán, ahol leginkább otthon érzi magát az ember, akinek kettıs léttudatát a kert szimbóluma tükrözi. Talán ennek az érzékeny határnak a megtalálása az évezredes kertmővészet titka. „Mővi és természeti közötti ellentmondás is csak látszólagos, hiszen a célszerően gondozott természet szépsége az emberi természet szépségével több az érintetlen természeténél.” /Dr Jámbor Imre/

15.11. Miért van szüksége zöldterületre a városi embernek? „Emberi természet - természeti ember” Miért van szükségünk a „zöldre”? A zölddel csak gond van és költséges a betonnal szemben. Miért van szükségünk emberi találkozásokra, vagy közterületi mővészetre? Ezzel is csak a gond van. Szükségünk van egyáltalán a zöldterületekre? Ha igen, akkor miért nem jó az egyszerő, egyenes, szabályos forma? Rendet kell rakni? Mi az a rend? A terület kertépítészeti megoldásainak környezetpszichológiai hatásai közvetett és közvetlen következménnyel vannak a fenntartható fejlıdésre és az ökopszichológiai értelembe vett emberi harmóniára. A fogalmilag szegregált ember és környezet kölcsönhatásban van egymással, amely változási folyamatot jelent mindkettıben. Ebben a környezetpszichológia a közvetlen, az ökopszichológia pedig a közvetett kölcsönhatásokat vizsgálja. Eredményeik szerint ember és környezet elkülönülı egységek helyett, ökológiai-pszichológiai rendszert alkot. Úgy kell kezelnünk ıket, hogy folyamatos interakciókon és visszacsatolásokon alapuló dinamikus egészet alkotnak. „Az ember valamikor elvesztette az egészséges, kiegyensúlyozott, épp környezeti kapcsolatok kialakításának képességét. És ettıl egyformán szenved ott kinn a Föld és itt belül az emberi társadalom. E jelenségek részletesebb megismerése olyan kérdések felfejtéséhez adhat segítséget, mint az emberi környezeti viselkedés diszfunkcionális mintáinak, pszichopatológiájának megértése.„ (Roszak) „Az ember és

65

a természet közötti egészséges kapcsolat (szerk.: kulturális szintő) helyreállítása megoldást hozhat mind a környezeti krízisre, mind az emberek lelki problémáira.” (Fisher) Az emberek többsége sokat tesz annak érdekében, hogy hétköznapjaikból közelebb kerüljön a szabálytalan természetes formákhoz, hogy közvetlenül vehesse igénybe annak „szolgáltatásait”. Akár több száz kilométeres fárasztó utazást is hajlandóak megtenni azért, hogy minél természetesebb jellegő táji környezetbe kerüljenek, ahol a természeti társulások, és elemek a legnagyobb gazdagságban megtalálhatók. A „vadon”, amit nem tör meg a mővi környezet dominanciája, ahol a hétköznapokból feltöltıdhetnek fizikai, mentális és spirituális értelemben egyaránt. Tény, hogy igényünk van a biotikus és abiotikus jelenségek észlelésére, közelségére, energiájára, ingergazdagságára, pótolhatatlan esztétikai szépségére (biofilia elmélet, Wilson, E. O.). Bizonyítékként, az olyan épített környezet, amely természetes elemeket is tartalmaz, nagyobb eséllyel, valószínőbben lesz kedvelt, mint a természetes elemeket nem tartalmazó. (Herzog, 1989, Herzog és mtsai, 1982). Az ember és városi zöldterület kapcsolatát tehát egyszerre kell jellemezze a passzív, alapjaiban befogadó viselkedés, ami megnyilvánulhat üldögélésben, meditációban, de akár helyzetváltoztatásban is, és az aktív rekreációban, társas, közösségi együttlétekben – mindkét esetben azonban a természet lényegének átélése a legfontosabb. A kínaiak szerint az ember a természet ugyanolyan része, mint a többi élılény, így a természetet és a kertet mindig nagy becsben tartották, és ügyeltek arra, hogy az építészet ne nyomja el (Bhante, 1990).

15.12. Miben rejlik a természetes elemek és struktúrák iránti alapvetı emberi szükséglet? A természet részeként szoros lelki és fiziológiai kapcsolatunkat a természettel, amit ha nem is vállalunk fel, döntıen meghatározza lelki és fizikai életünket, egészségünket. Egy másfajta megközelítés: A természetélmény, természetigény, mint én -/és tudatállapot. Az emberi mivoltunktól a Tudat és az Én elválaszthatatlan jelensége. Ez reflexiót jelent önmagára és a környezetre, aminek szükséges velejárója az éndefiniálás, én-tudatosítás. Az én (-és-)tudat feltétele és következménye a kollektív, majd egyéni Én és környezet mővi szétválasztása. Ahogyan az ember én-tudata beteges mértékben erısödött, úgy távolodott a természettel való egységtudattól, majd utána a társadalmi kollektív tudattól az ÉN teljhatalmúságáig. De ezzel elveszett, vagy legalábbis homályosabbá vált az az alap, az a kötelék, ami az én-tudat kialakulásának feltétele. Ez a természeti és az emberi KÖZÖSség (egység)tudata. Egy közös alapot, közös gyökeret jelent a közösség szó, a szálak, amivel életünk kapcsolódik az Élethez. A létszorongás csökkentéséhez, a lelki egészség megtartásához, érzelmi-szellemi fejlıdéshez idınként szükséges megélni ezt az egységélményt, így a szülı-kisgyermek kapcsolatban, a meditációban, a szerelemben, vagy zenei-vagy mővészeti- vagy természeti élményben. Mindezek a dimenziók az emberi pszichét is strukturálják. Az ember sajátossága, hogy az egész természetet lényegében egyszerre magában ırzi. Mindez a gazdagság egyben hatalmas terhet is jelent, ha az egyén nem szellemi irányokba halad, hanem az anyagi sík, a kontrolálatlan érzelmek szintje felé. Ezek után megérthetı, hogy az emberi elme világa a (fogalmakban) gondolkodás sajátossága, a mővi szétválasztás, absztrakció, célszerőség, küzdelem. Ez mellett (nem szemben) a természet világában csak egységtudat létezik, nincs meg a kiemelkedés, azaz a kívülállóság érzése nem

66

ismert. Az egyén tudatosságának növekedésével, magasabb tudatossági szintjén ugyanígy az egységtudat teremtıdik meg, mint visszatalálás (önismerettel, szemléletbıvülés, tisztázás, megismerés). Éppen ezért rendkívül fontos az egészség szempontjából a természeti oldalunkkal való kapcsolat. Ezt a kapcsolatot mindkét szféránkkal való egyensúlyban kell megteremteni. Energiáink ezáltali egyensúlyba hozása és lelki erıvel való feltöltıdés csak görcsmentesen, Önön középpontunkhoz közelmaradva, harmóniára koncentráló viszonyulással és tudatszinttel, a racionális dominancia harmonizálásával lehetséges. Közelebb kerülve az egységélményhez, ısi forrásunkhoz. Ami ebbıl is fakadóan ismerıs, megnyugtató, visszatérés-érzést nyújt a szimbolikusan bennünk lévı és külsı természetünkhöz. A „kikapcsolódás” az elme lecsendesítését, az énmechanizmusok csökkentését, az én-feloldódás különbözı szintjeit jelenti. Ez a nyugalomnak való önátadást jelenti, annak a hatásnak, amit meg kívánunk élni, de egyben túllépés is az elme állandó komputációján, és az én állandó harcán. Az erıs én-mőködés feloldódására ismert helyzet a természetélménytıl, a mővészeti élményen, vagy a munka-sport tevékenységében megélhetı ’áramlás’ (flow) élményen át, a meditációig vagy a mély szerelmi aktusig. A teljes ellazulás, kikapcsolás ellentétes pólusa az elme munkájának, a hétköznapok nyüzsgésének az ember ritmusában. Kell, hogy legyen a mindennapokban ritmus azzal, hogy megengedi magának, hogy önmagával legyen, saját belsı központja, forrása felé forduljon, és erre az egységélmény lehetıségét, hangulatát nyújtó természetélmény is egy lehetséges és szükséges út. Az énre fókuszáló, az ént kifelévetítı és központba helyezı, ego-irányította erıs én-tudat, valamint az értelmi, szellemi aktivitás az emberi világ egyik dimenziója, de nem önmagában létezik. A természetbıl a fakad, arra alapozódik. Az ember egyensúlya a két világ egyensúlyba hozásától függ. A természeti dimenziónktól eltávolodva, egyre inkább elvesztjük sajátos kettısségünk harmóniáját, kibillenünk egyensúlyunkból (akár egy egész életen át nem találja meg az egyén ezt az egyensúlyt). A boldogság megélése szemben áll annak folyamatos hajszolásával. A racionális, individualista irányba való eltolódás csak hideg absztrakciót eredményez, távol a belsı és külsı „édentıl”. Ennek a belsı diszharmóniának a külsı megnyilvánulása, helyreállítási kísérlete az a félreértelmezett „rendteremtési” kompenzáció, szabályozottságpreferencia (architektonikus kert). A belsı kiegyensúlyozatlanság szorongást okoz, és a szorongás megszüntetésére motivál. A feszültség a legkézenfekvıbb tudattalan úton vezetıdik el. A forma leegyszerősítése felé vezetı út célja a maximális átláthatóság. Az öntudat gyengülése és az éntudat erısödése nem ugyanaz az irány, de interakcióban vannak, talán ugyanaz a folyamat, egy út. Falat emel az egységélmény megélése elé a figyelem fokuszálása, fixálása olyan mértékben szétaprózódik, amelyben már megszőnik. A lelki feszültség a legkézenfekvıbb úton keresztül próbál feloldódni, és nem mindig eredményes úton, pont ezért kell önismerettel tudatossá tenni. Természetes struktúrák és a zöld szín nyugtató hatása vajon miben rejlik? Szövetek, sejtek, elemek, egy rakás zöld anyag. És fény (lény)(tény). Minden bizonnyal a természeti lényben, tárgyban benne van a természet egyetemes törvényvonalai (bennünk is), amelyet látunk, érzékelünk, legfeljebb közvetlenül nem tudjuk tudatosítani, megérteni (így elfogadni sem). A „zöld” legfıképp a növényvilág által az ısi élıhelyként van bennünk, mint a természet emlékezete van bennünk. Ahol vegetáció, és víz van, ott élet van. Továbbá a növényvilág a Földi élet legbékésebb, legpasszívabb formája, amely az elfogadás, kitartás, megfontoltság, életvágy, napfénykeresés, stabilitás és ciklikus változás képeit mutatja, és mutatta minden archaikus kultúra számára, aminek alapjain kultúránk is kialakult. Mindez az emberi egyéni pszichében is

67

megjelenik a kollektív tudattalan alapjain (Jung). Egy olyan gesztus, mint virág ajándékozása is, a természet teljességének szépségét szimbolizálja. A természetességi élmény élettani-lélektani pozitív hatások mögött mintha ez az ismerısség kommunikálna. És amikor az elmemőködés elcsitul, tudatunk mintha erre a létezési formára figyelne, reflektálna, az éntudat elhalványulásával, finomodásával. A meditációnak sok formája, szintje van, ezek közül az egyik, amire a természet inspirál, az ellazít. Amikor közel vagyunk a természethez nyugodtabbak vagyunk és mindenhez nagyobb szeretettel tudunk viszonyulni, mintha egy terápián lennénk. Ez nem egyformán hat mindenkire, az én állapotától, a személyiség érettségétıl függıen. Az egységet, tökéletes helyénvalóságot, univerzális rendet sugárzó nyugodt természeti struktúra, statikusság és dinamika bevezet, ráhangol a saját természeti szféránkba. A természet körforgásban van és a kör a teljesség szimbóluma minden kultúrában. Minden változás helyén való a folyamatos változás állandóságában. Ennek a teljességnek az élménye feloldó – feloldozó, idézı – megidézı hatású, szorongást csökkent, könnyebbé tesz, gyógyít, pihentet. A testi és pszichés mőködésben rendezıdés indul el az egyensúly felé, akár a gondolatokat kísérı érzelmi állapotban, akár endokrin és idegrendszeri szinteken. A (kollektív)tudattalan (C.G. Jung) nem szétválasztó, csak a létezés(ér)t létezı természeti minıség megélése egyfajta visszatérés külsı-belsı természet(esség)ünkhöz, amely forrást jelent. Kevesebb, mint emlékezés, mert éppen megengedjük (befogadjuk) a természetnek, hogy „befogadjon” minket, illetve magunknak is megengedjük, hogy visszábbléphessünk, inkább egyfajta lelki visszábbrendezıdés, visszábbereszkedés, a szó legpozitívabb értelmében. Visszatérésrıl semmiképp nem beszélhetünk, hiszen az emberi minıség eleve magában rejti a kettıséget, de pont ebben a kettıségben válik egységé, ez maga az emberi szellem egzisztenciája. Megpihenés, feloldódás közben, a természet(egység)élmény által elindítva elhalványulnak bennünk az ego-funkciók. A természet szellemiségének megélésével egyben ÖNMAGunkhoz (Jung selbst fogalma) is közelebb kerülünk, mint belsı természetünkhöz, - közös lényegrıl lévén szó -, a ráhangolással jobban értjük szimbólumokat (Jung). A fókusz rövid idıre elengedése megmutatja azt a minıséget, ami bennünk van, mint alap, mint tiszta forrás. A természeti elemek, természeti környezet olyan, mint egy jel, mint imaginációs szimbólum az egységtudat („belsı éden”) kapujában. Mindez az önismeretben, a pszichoszomatikus betegségek megelızésében alapvetı fontosságú. Környezetünk minısége, hangoltsága, minden pillanatban hatással van ránk. A közterek a kollektív közérzetet, társadalmi egyensúlyt formálják. A civilizált ember individualista létérzéső egyénei számára a „kikapcsolódás”, bármilyen más én-felfoldódás sokkal nehezebb, és ehhez általában sem a tudása, sem a környezeti lehetıségek nem adottak. Egy nagyváros, lakótelepi környezetben, nagy lakósőrőségben, egymást még inkább zavarják az emberek a pihenésben, elvonulásban, személyes intimitásban. Éppen ezért fontos, hogy a környezeti struktúrát maximálisan úgy alakítsuk ki, hogy ezt a szükségletet is, a lehetıségeken belül minél inkább kielégítse. A modern „felpörgött” városi emberek a rekreációs tevékenységekben kevésbé tudatosak, azokban kevésbé tudnak feloldódni. A lakótelepeken élıkre különösen jellemzı az elme és az éntudat mőködés diszharmonikus dominanciája, ami megnehezíti a rekreációt, és persze az intuíciót. A lakótelepeken élı emberek nagy része nehezen kezeli konfliktusait, a mindennapi feszültségeit, nem rendelkezik hatékony megküzdési stratégiákkal, stresszkezelési viselkedésformákkal. A városi ember egyre több mindentıl elszigeteli magát, ami az egységélmény megélhetésére nyújthatna lehetıséget. Ilyen irányú deprivációs folyamatok indultak el az ipari – fogyasztói társadatommal szülı-gyerek-; ember-természet-; nı – férfi

68

kapcsolatokban. Éppen ezért kell a maximális rekreációs hatásra törekedni. Az erısen mővi környezetben is túlszabályozott architektonikus közterületi kialakítások azért károsak, mert tovább nehezítik az elmélyülést. Sokaknak nincs kialakult tudatos környezetesztétikai igényük. A természetes jellegő kialakításokra pozitívan reagálnak, de a „sterilen” mővivel kapcsolatban nem tudnak tudatosított kritikát megfogalmazni, elfogadják azt. Ez is a vizuális nevelés jelentıségét támasztja alá (lásd: 15.5.; 15.15.; 15.16.). Sokan kompenzálásként elutasítják a természetes formákat, minıségeket, és csak egy agyonszelídített, az emberi elme absztrakciós szintjén strukturált kertben képesek elfogadni a bonyolult természeti struktúrákat. Mindez kevesebbet nyújt, mert kevesebb benne a természeti, egységélmény energiája. A modern emberek nagy hányada erıs én-védı, elhárító mechanizmussal reagál a mindennapi problémákra, kevésbé integrált énnel rendelkezik. Így nehezen képesek mély és tartós én-feloldódásra, hogy lelkileg elmélyüljenek, intimitást éljenek meg bármiben*. Ugyanígy a természet(esség)et sem képesek értelmezni, tudatosítani, értékelni. (Csak az ösvényen járnak elszigetelve, távolságot tartva, vagy csak fizikálisan projektív agresszióból okoznak benne kárt). *Mi lehet az erıs énvédı mechanizmusok hátterében? A kisgyermekkori szülı gyerek kapcsolat sokszor fel sem ismert problémáinak (túlvédés, vagy lelki és spirituális elhanyagolás, következetlenség) következményeként kialakult személyiségproblémák hatására felnıve az én (éretlenné) homályossá válik, nehezen látható határai lesznek, ami bizonytalanná teszi a létezésben. Minden élınek lételeme a biztonság, a határoltság, ezek önmagunk kapaszkodói. A gyenge én önmaga megerısítésére törekszik, de ezt önmaga nem tudja megtenni, mert az én társas képzıdmény, csak a másik személy által látható, értelmezhetı. A fejlıdı én is a szeretı személy visszatükrözıdésében látja, rajzolja önmagát. Ennek hiányában önmaga nem tud belsı minıségében, tartalmában erısödni, mert azt csak élılényeken, önmaga megtapasztalásán, másik szeretı visszatükrözésén keresztül tudná, hanem azt teszi, hogy energiáját arra használja, hogy önmaga épít rugalmatlan, kemény határokat, falat vélt ellenség ellen, és innen támadásra is kész. Erre használja mások félreértelmezett üzeneteit, visszajelzéseit. Akik erre szintén védekezıen reagálnak és az én belsı gyengülését, külsı védekezését csak egyre erısítik. Az egyén belsı vágya és külsı cselekedetei félresiklanak, egyre kevésbé vannak harmóniában. Az illetı elrugaszkodik, önmaga és a külsı valóságtól, sıt nem is látja a páncélon a valóságot. Minden szabálytalanságban projektíven veszélyes káoszt lát, minden autonóm létezıben saját „érzelmi szorongatottságával” szembesül, ezért eltávolítására törekszik, projektív támadónak értelmezi, az ént-veszélyeztetı tényezınek.

Összegezve a fenti tudattalan szinten zajló kapcsolat miatt a természetközeli kialakítású tájkép kertépítészeti stílus segíti leginkább az ellazulást, feloldódást, stresszoldást, töltekezést az imagináló hatáson, és a laza és életteli struktúrákon át. Ezek által pedig a megértését és mélyebb, pozitívabb környezetértékelést. Tehát nagyon nagy hiba, amikor a városfejlesztık a zöldterületek fontosságát alábecsülik. Ugyanígy hibát követnek el a szabadtér-tervezık, amikor a zöldterületeket, csak esztétikai értékeknek tekintik, és a könnyő karbantartásra koncentrálnak, mert az esztétikai hatás lélektani alapú és a terület jelentısebb részén a természetességet jelenti. A mőviség növelése kétes eredményő és hatású, nem csak környezeti értelemben. (tanulmányban részletezve.)

69

15.13. Milyen elvek alapján tervezhetı a növénykiültetések formája, a növényalkalmazás, úgy hogy a természetesség hatását keltsük? Szempontok, javaslatok a növényalkalmazáshoz

Tervezés A koncepcióban kifejtett elvek a természetességi hatás szükségességérıl egy erısen mővi környezetben itt is érvényesül, hiszen a növényekkel érvényesíthetı ez a legjobban. A növények befolyásolják az állatvilág megjelenési formáját is. A mővészet a növény alkalmazásában azt az egyensúlymegtalálást jelenti, ahol a növényalkalmazással a természetesnél koncentráltabb esztétikai hatást érünk el, de mégis megmarad a természetélmény is. A természetes hatás leegyszerősítve = „nyugodj meg, csodálj meg.” üzeneten alapul. A tér- és infrastruktúraalakítás erre vonatkozó alapelvei mellett a színkontraszt, a formai kontraszt harmónia (izgalmas, nyugtató) alkalmazandó. Talán természetesnek, evidensnek tőnik, mégis sok esetben nem érvényesülnek ezek az elvek, ugyanígy a konkáv növényi térfal kialakítás elve sem. A városi terveknél (mint Tarján I.), a növényegyüttes harmonikus összeállításának elvei is sokszor hiányoznak: 1) ökológiai elv: az a harmonikus, ami természetesen hat (megközelítıen azonos ökológiai viszonyok közül származó növények harmonikus egységet alkotnak). 2) fitocönológiai elv (hasonló társulási viszonyok között élı fajok egy növényegyüttese). Továbbá a társulás jellege vagy stilizált növénytársulás alapján. Sokszor még az esztétikai elv sem érvényesül, ami általában a fentiekre épül. A növényágyak formája, tartalma, struktúrája mind hangulat teremtı hatással bír. Bár a térstruktúránál jeleztük, de amennyiben komolyan vesszük, hogy a városi ember (pszichikai szükségletei alapján) a zöldterülettıl a mővi épített éles vonalú észlelési monotonitás feloldását várja, akkor a virágágyak kialakításában is olyan kevésbé architektonikus formákat kell keresnünk, amelyek a természetben is jellemzıek. Szabályos, kör, szalag, négyzet alakú ágy kialakítások helyett szabálytalan alakú, szigetszerően, vagy valamit övezı formában kell gondolkodni. Szintén a természetes hatás elérésére a növények ültetési elrendezésében, a természetben is megtalálható formákat kell ellesnünk, azaz a vegyes formák kisebb csoportok kialakításával. Egy növénycsoportnak olyannak kell lennie, hogy érvényesüljön a növény szépsége, de ne nyújtson homogén hatást. A természetben, a növényvilágban -szigetszerően megjelenı játék világ van jelen, a kiültetési formában a táj egyben látás kell.

15.14. Hogyan tehetı még szervesebbé a zöldterület és a lakosság kapcsolata? (lásd még: 5.6.pont) Növények lakossági felhasználásra: A dísznövények mellett párhuzamosan létjogosultságuk van olyan haszonnövényeknek is a lakótelepek zöldterületén, amelyeknek sokrétő felhasználási lehetıségük van, amellett, hogy dísznövényként is funkcionálhatnak, háztartási egészségügyi alkalmazásuk is közismert. Ezen növények alkalmazásának két nagyon fontos küldetése is van. Egyrészt a tájba, lakókörnyezetünkbe való bekerüléssel esztétikai hatásukon túl, a nemzeti tradíciók ápolását, az egészségkultúra fejlesztését, és környezeti nevelést, oktatást is teljesítjük. A magyar népi kultúrában a növények házi

70

alkalmazásának ismeretét az idısebb emberek ismerték és adták át generációról generációra. A régi lakótelepeken nagyszámú idıs él, de ezek a hagyományok régesrég megszakadtak, ez egy óriási kulturális és egyben népegészségügyi veszteség. Mint számos más esetben ismét nagy felelısség hárul a tájépítészekre. A közismertséget természetesen érthetı és igényes tájékoztatással is növelni kell, mint egy tanösvény jelleggel, amely így nem csak a lakosság, de a közeli iskolák számára is ismeretterjesztı jelentıségő. De elsısorban a lehetıségét kell megteremteni egy utánajárást feltételezı győjtésnek. Az egészségtudatosságnak és a régi hagyományokhoz való visszatérésnek növekvı igényével egyre növekszik gyógyteafogyasztók, és a főszernövényeket és gyógynövényeket győjtve felhasználók tábora. A „főben, fában orvosság” régi mondása mögött rejlı harmonikus kultúra fenntartása a tájépítésznek is feladata, növelve a lakosság és környezete közötti élı kapcsolatot, segítve az egészségre nevelést, és a betegségmegelızést, ezekhez kapcsolódva a gasztronómiai igényességet. A kezdeményezés sikere a gyakorlati megvalósítás módjától függ, ezért nagy hangsúly fektetendı a kidolgozására és megvalósításának módjára, különben teljesen értelmetlen belekezdeni, és energiát fektetni bele. Olyan helyre helyezhetı, ahol nincs kitéve szennyezı hatásoknak: kipufogógázok, porszennyezés, növényvédelmi kémiai szerek, állati vizelet vagy ürülék hatásának. Ösztönözni kell az erkélyen való edényes termesztést. A saját győjtés illetve termesztés minıségileg más lelki állapotot, hozzáállást jelent a környezettel és felhasználás során az étel elkészítés, étkezés során. Ez a minıség meghatározza a természetes erıforrások használatának attitődjét, a természettel, a közösséggel való kapcsolatot, a családon belüli kapcsolatokat, a befonódottságon, a személyes tapasztaláson keresztül. A késıbbiekben a lakóközösségek önmaguk is megtehetik igény szerint ezeknek a növényeknek a szaporítását, az állomány bıvítését. Az ezekkel való foglalatoskodás, tervezés, esetleg közös betakarítás, tapasztalatok megosztása rendkívül jó közösségteremtı erı, akárcsak régi vidéki közösségeinkben. Természetesen itt is figyelembe kel venni, a növényültetés a kertépítészetben általánosan alkalmazott szabályait. Az elıírottól eltérı felhasználás, pl.: nagymennyiségő fogyasztás esetén egészségkárosító fajokat nem alkalmazhatjuk. Valamint a tövises, szúrós növényeket a játszóterektıl távolabb ültethetjük. Egyes növényfajok fellelhetıek az extenzíven gyepben, vagy más növénytársulásban, sövényekben, egyeseknek pedig ágyásokban kell helyet teremteni. Mindenesetben nagyon fontos a megközelíthetıség, felismerhetıség. A tájékoztatóknak, mint rövid közösségi herbárium, tartalmaznia a kell a területen található gyógynövények képes jegyzékét, és annak győjthetı és felhasználható részeinek megnevezését, a győjthetıség idejét és formáját, felhasználását, és a további irodalmak ajánlását. A növényválasztásban a lehetıség széleskörő, rengeteg olyan növény van, amely a mi klímánkon, alacsony gondozást igényel, sıt vadon megterem, de nagyon fontos, hogy a terület fenntartása folyamán ezekre külön figyelem essék, mind a mechanikus növényápolás, mind a növényvédelem szempontjából. Ezeknek a növényeknek az esetében csak organikus növényvédelem alkalmazható. A Gyógynövények megalapozott hatásosságáról való ısi tudást ma már a tudomány is alátámasztja, és a gyógyszeripar is jelentısen alkalmazza. Hazánkban a népi hagyomány a több mint 3000 itt élı növényfajból mintegy egyharmadának tulajdonít gyógyhatást. Ezek közül közel kettıszáz kereskedelmi forgalomban van, tudományosan és tapasztalatilag is felmért hatása alapján. Magyarországon 40-45 faj termesztenek is, elsısorban kisüzemekben. „A gyógynövények tulajdonságait és világszerte történı alkalmazását széleskörben végzett, körültekintı kutatások vizsgálják. Nem meglepı, hogy újból hozzájuk fordulunk akkor, amikor egyre inkább tisztában vagyunk az életmódunkból következı testi és környezeti ártalmakkal. ”Nem helyes azonban a gyógynövények használatának reneszánszáról beszélni, hiszen ezek használatáról való lemondás és a szintetikumokra való áttérés csak a nyugati társadalmakra volt jellemzı. A Föld lakóinak 85-90%-a sohasem mondott le a

71

természetes erıforrások használatáról. A mai visszatéréssel a mai ismeretek a tradicionális tudást is kiegészítik, gazdagítják a felhasználások módját. Célunk kell, hogy legyen, hogy a mai modern városi közösségek, és egyének is visszatérjenek a tudatos alkalmazás, a természetes kapcsolatteremtéshez, a győjtéssel és házi felhasználással, a fitoterápia alkalmazásával, mind a megelızés, mind a kezelés alkalmazásával, kiegészítve a modern orvoslást. Dr. Edward Bach-virágterápia, amely holisztikus szemlélettel a lelki állapotot figyelembevéve határozza meg a gyógynövények megválasztását a növényeszenciák elkészítéséhez. A holisztikus típusú keleti és nyugati gyógyfő-hagyomány a test és szellem harmóniájának fenntartásában gondolkodik, és ennek figyelembevételével alkalmazza a gyógynövények kombinációját. Forrázatok, tinktúrák, áztatás szirupok, kínai fızetek, erısítı – frissítı borok, árjuvédikus orvosságok, balzsamok, krémek, melegvizes fürdık. Gyógynövények esetén fontos felhívni a figyelmet a lehetséges problémákra, pl.: hogy súlyos, hosszú ideje fennálló betegségeknél konzultálni kell egy gyógynövényszakértıvel is. Konyhai növények: főszerek hideg és meleg italok, teák, szirupok, borok, saláták, olajok, ecetek, szörpök. Háztartási növények: „Napjaink fejlett ipari világában mind a család, mind a környezet számára üdvös, ha kémiai alapanyagú tisztítószerek helyettesítésére, elsısegélynyújtásra vagy akár önmagunk kényeztetésére a növények kínálta természetes lehetıségekhez fordulunk. A sajátmagunk győjtötte növényekbıl készülı termékek nemcsak olcsók és egészségesek, de elıállításuk egyúttal kellemes idıtöltés is. Az otthonban alkalmazhatók: illatos, nyugtató hatású füvek, sebkezelı, bútorok, kelmék kezelésére, felületek tisztítására, szépségápolásra, lazításra, háziállatok gondozására.

15.15. A tervezınek milyen felelıs hatása van a lakosság életére, fejlıdésére? Mik a rejtett dimenziók, amin keresztül kifejti a hatását? Edward T. Hall: Rejtett dimenziók „…Az ember és a kulturális dimenzió kapcsolatából mind az ember, mind, pedig a környezete kiveszi a részét: kölcsönösen alakítják egymást. Ma az ember abban a helyzetben van, hogy gyakorlatilag maga teremti a teljes világot, amelyben él vagy a biológusok terminológiájával élve: maga teremti meg a saját biotópját. Maga teremtvén e világot, gyakorlatilag maga határozza meg, miféle szervezetté, élılénnyé fejlıdjék, és ez igencsak félelmetes gondolat, hiszen nagyon keveset tudunk az emberrıl. Az is benne foglaltatik, hogy a szó legteljesebb értelmében - városaink, egy más embertípust formálnak ki a nyomornegyedekben, az elmegyógyintézetekben, a börtönökben, a külvárosokban. Ezek a bonyolult kölcsönhatások a vártnál nehezebbé, problematikusabbá teszik a városok megújhodását és a kisebbségek beilleszkedését az uralkodó kultúrába... …Térérzékelésünk nem korlátozódik az érzékelhetı dolgokra: az is lényeges eleme, amit ki akarunk szőrni belıle. Különbözı kultúrákban nevelkedett gyermekek felnıtt korukban - anélkül, hogy tudatosulna bennük - az információk más-más csoportját szőrik ki, illetve más-más csoportjának szentelnek különös figyelmet. Az egyszer kialakult érzékelési sémák azután egész életünk során végigkísérnek bennünket. A

72

japánok például a vizuális érzékelést igen differenciáltan szabályozzák, az akusztikai hatások szőrését azonban egyszerő papírfalakra bízzák... …Az ember térérzékelése szorosan összefügg önmaga érzékelésével, amiben tulajdonképpen az ember és környezete bensıséges kölcsönhatása fejezıdik ki. Az emberi éntudat, ha úgy tetszik látási, kinesztetikus, tapintási és hıérzékkelési aspektusokból tevıdik össze; ezek kifejlıdését a környezet gátolhatja, vagy éppen serkentheti…”

15.16. Hogyan befolyásolják a tervezık a lelki egyensúlyhoz szükséges tapasztalati megélést? Edward T. Hall: Rejtett dimenziók Érzékek kertje. „…A SZAGLÁSI TÉR. Szaglókészülékünk rendszeres használata szempontjából az (szerk.: civilizált) …ember kulturálisan fejletlennek tekinthetı. A szagtalanító szerek elterjedt használatának, a középületek gondos szagtalanításának a világ egyetlen részén sem tapasztalható szaglási tompaság és uniformizáció lett a következménye. Az (szerk.: civilizált) …ember csaknem szagtalan, de ugyanakkor a kellemes illatoktól is mentes térben mozog, élete ezzel is szürkébbé és kevésbé változatossá válik. Emlékezete is szegényesebb" mert a szaglás sokkal mélyebb emlékeket ébreszt, mint a látás és a hallás. …Betölt az utcai kávéházak …(szer.: illatos növények, fenyımulcs) jellegzetes aromája. Az efféle szaglási ingerek életkedvünket fokozzák; az illatok váltakozása, keveredése nemcsak térbeli tájékozódásunkkal segíti, de mindennapi életünk savát-borsát is megadja… …TAPINTÁSI TÉR: A durva téglák…. Az építész a térérzékelés jelentıségét kívánta hangsúlyozni: mintegy személyes kapcsolatot teremtett az ember és falfelület között….A régi japán kerttervezık is megéreztek valamit a kinesztetikus térérzékelés és a vizuális érzékelés összefüggéseibıl. A japánok szorosan egymás mellett élnek, kevés körülöttük a tágas, szabad térség, és így megtanulták, hogy a rendelkezésükre álló kis helybıl is a legtöbbet hozzák ki. A vizuális teret - rendkívül találékonyan - a kinesztetikus hatások kiemelésével teszik tágasabbá. A japán kert nemcsak a szemet gyönyörködteti, szokatlanul nagymértékben foglalkoztatja az izomérzékelést is. A sétáló ismételten arra kényszerül, hogy a lába alá nézzen, miközben a medencékbe helyezett, szabálytalanul elrendezett köveken lépeget. Minden kövön meg kell állnia, hogy körülnézzen, hová léphet azután. A kertépítık még nyakizmainkról sem feledkeztek meg. Fölnézünk, egy pillanatra megragad valamilyen látvány, aminek máris vége szakad, amint tovább kell lépnünk… …Ugyancsak a látás és tapintás viszonyával foglalkozott a pszichológus James Gibson. Azt állította, hogy ha e kettıt olyan információcsatornának fogjuk fel, amelyeken az ember mindkét érzékével aktívan vizsgálódhatunk, akkor érzéki benyomásaink mintegy felfokozódnak. Gibson különbséget tesz az aktív tapintás (taktilis vizsgálódás) és a passzív tapintás (amikor bennünket érintenek) között. Számot ad róla; hogy a kísérleti alanyok aktív- tapintással 95%-os pontossággal ismertek fel eltakart tárgyakat. Passzív tapintással viszont csak 49%-os pontossággal voltak képesek ugyanerre… …Tervezıink és mérnökeink nem ismerték fel a tapintás - különösen az aktív tapintás - óriási jelentıségét, jóllehet sok minden köztudomású ma már a bırünk információgyőjtı szerepérıl. Nem értik meg, mennyire fontos, hogy az embert minél több szállal kössük ahhoz a világhoz, amelyben él…

73

…A felületet - nagyon kevés kivétellel (ezekrıl késıbb) - csakis korábbi konkrét tapintási, élményeink alapján tudjuk érzékelni. Ezidáig bizony nem sok tervezı szentelt kellı figyelmet e fontos tényezınek; még az építészet is csak mintegy félhivatalosan, találomra próbálja kiaknázni lehetıségeit. Más szóval, az épületek külsı-belsı felületének megválasztásánál ritkán érvényesülnek tudatos lélektani, szociológiai megfontolások. A japánok, amint azt a hazájukban gyártott tárgyak bizonyítják, sokkal tisztábban felismerték a felület jelentıségét. Egy sima, kellemes tapintású edény nemcsak arról beszél, hogy alkotója nagy gonddal készítette, hanem arról is, hogy nem volt közönyös sem az edény majdani gazdája, sem pedig önmaga iránt. A középkori kézmővesek simára csiszolt fafaragásai szintén arról tanúskodnak, hogy a régieknek volt érzékük a tapintás öröme iránt. Összes érzékeink közül a tapintás a legszemélyesebb. Az emberi élet legbensıségesebb pillanatai a bır változó tapintási érzeteihez kötıdnek …

…Az ember kapcsolatát környezetével érzékelı-szervrendszerének a mőködése határozza meg; továbbá az, hogy ez a szervrendszer milyen reakciókhoz szokott hozzá. A mai ember önmagáról - vagyis az életérıl, a létezés percrıl percre tartó folyamatáról - alkotott nem tudatos képe egy igencsak mesterséges környezet érzéki visszajelzés-töredékeibıl tevıdik össze. Egy, a külvilág ingereit közvetlenül érzékelı szervek funkciójáról írt összefoglaló tanulmányból kitőnik, hogy a városi vagy elıvárosi életet élı … embernek egyre kevesebb alkalma adódik aktív élményszerzésre. Ez egyaránt vonatkozik a saját testére és a térre, amelyben leéli életét. Városaink tere egyhangú; híjával van a vizuális változatosságnak, és gyakorlatilag nem ad lehetıséget térbeli-kinesztetikus élményeink gazdagítására sem. Sok városi embert feszélyez, sıt egyeseket meg is nyomorít a mozgási szabadság korlátozottsága. A gépkocsi, pedig még inkább elidegenít bennünket testünktıl és környezetünktıl. … Két kiegészítı érzékelési képességünk, mégpedig a bır érzékenysége a hımérsékletváltozásokra és a felület minıségére, nemcsak a másokban zajló érzelemváltozásokat jelzi, hanem különösen személyes jellegő információkat jelent vissza a környezetünkbıl… …A LÁTVÁNY SZINTÉZISE. Az emberi intellektus döntı mozzanata az a képességünk, hogy bizonyos kritikus pontokon szintetizálni, összegezni tudjuk tapasztalatainkat. Más szóval, látás közben tanulunk, de az, amit tanulunk, visszahat látásmódunkra. Innen az ember páratlan alkalmazkodó képessége; ezért tudjuk hasznosítani korábbi tapasztalatainkat. … Más szóval, a (kert)mővész(et) egyik legfontosabb feladata, hogy segítséget nyújtson a laikusnak a maga kulturális vizuális tanulásában, fejlıdésében.”

15.17. Mik a lakótelepek beépítésének pszichológiai korlátai?

A lakótelepek szerkezeti sajátosságai miatt rendkívül fontos a zöldterületek maximális védelme. A lakótelepeken a panelházak lakóterületére vetítetten igen kicsi a személyes (pszichológiai) tér. Az individualizálódó társadalmunkban az emberek ennél nagyobb személyes teret igényelnek, hogy mentális, érzelmi és szociális értelemben egészségesen maradjanak /Edward T. Hall alapján/. A panelházak és lakások diszharmonikus jellegét egyedül a nagy utcai szabadtér, közterület kompenzálja, hozza egyensúlyba megelızı jelleggel. Elsısorban a közparkok helyreállított proxemitás alapján közösségépítı és rekreációs funkciót lát el. Talán megérthetı, hogy a lakótelepek nagyobb kompenzációs közterülete jogosan elvárható.

74

15.18. Hogyan lehet a szők lakótelepi tereket vizuálisan tágítani kertépítészeti eszközökkel?

A lakótelepeken kertépítészeti eszközök alkalmazásával szükséges a rendelkezésre álló kis tér vizuális optikanövelése, bezártságérzés csökkentése. Úgy, mint: •

Optikai súlypont-megfelelı háttérrel a tér nagyságával arányban.

•

Középpont kialakítása, burkolat is alkalmas erre, de egy vizes elem, egy vagy több növény.

•

Optikai tágasság (szők lakótelep), térbeli mélységérzet-optikai súlypontok elhelyezésével.

•

Jobbról/balról behelyezett (faltól) növények

•

Térnövelı az átlók hangsúlyozása.

•

Több apró növény alkalmazása. Kis zöld kreatív felhasználása, közepes mérető színes növényekkel térnövelés.

•

Szimmetria az egyforma növéső növények vagy azonos elemek párhuzamos elhelyezése útján. Ezeket a kert két szélén. A telek hossza mentén többször ismételve. Azonban ezzel óvatosan kell bánni, mert nagymértékben természetellenes hatást nyújt.

•

Kötetlen forma még inkább térnövelı, azáltal is, hogy titokzatosabbá teszi.

•

A tér végét magasabb növényekkel hangsúlyozva.

•

Magasabb növényekhez kanyarodás az úttal.

•

Sarokba nagyobb fa-nagy falak közé.

•

Kilátást biztosítani a legkellemesebb pontról, és a kellemetlen dolgokat elrejteni.

•

Fokozatos átmenet megteremtése a kilátásban, különösen a beépítettség miatt.

•

Átláthatóság és térnövelı átláthatatlanság egyidejő megteremtése megfelelı cserje telepítéssel.

75

16. Részvételi döntéshozatal közterületeknél Jelenlegi kapcsolatunk a lakossággal és a további projekteknél is azt a célt szolgálja, hogy a lakosság ismerje fel és éljen a részvételben adott lehetıségeivel. Alakítója, részese legyen saját lakókörnyezete újratervezésének. Motivált legyen kifejezni és képviselni az ıt érintı ügyekben igényét, kérését, észrevételét, ötletét vagy javaslatát. Jelen anyagunkhoz kapcsolódva, abban is, hogy olyan környezetet tudjon a fenntartó és a helyi közösség kialakítani, amely a lakók szükségleteit tükrözi és hozzájárul életminıségük javulásához. Ehhez természetesen nem elég a legtöbbször lehetetlen idıpontban meghirdetett egyszeri lakossági fórum, amelyek rendszerint nem dokumentáltak, integrált eredményei gyakorta ellenırizhetetlenek. Olyan módon kell biztosítani a részvételt, hogy az megfelelıen kétoldalú, interaktív jellegő legyen, egyben erısítse a lakosság lokális identitását, a közösség kohézióját, és az önkormányzattal szembeni megalapozható bizalmát. Továbbá biztosítani kell az esélyegyenlıséget, de a konszenzust, és a konstruktív kommunikációt is. Mindezt megfelelı moderálással, koordinálással a projekt teljes hossza alatt, beleértve a tervezés és pályázás elıszakaszát is. Módszerében olyat kell választani, amely minden érintettet motiválni tud és felmutatja a közösség önrendelkezési készségét a többi közösség elıtt, így megerısítve az önrendelkezés demokratikus normáit, és az ehhez kapcsolódó magatartásmintákat. Ma már modern és a részvételre lehetıséget nyújtó módszerek vannak, mint pl. az állampolgári tanácsok, a „XXI. századi városgyőlések” vagy a vitázó közvéleménykutatás (Pataki 2007, Bela et al. 2003, Aldred – Jacobs 2004). Az ilyen módszereknek nem a lakosság tájékoztatása (akár a konklúzió szintjén sem), hanem a bevonása lenne a lényege! Ez alapot ad arra, hogy a munkálatok, majd a fenntartás alatt is részese legyen a szociális és tárgyi környezet védelmének. A részvételi lehetıségeknek komplex hatásuk van a lakók egyéni, közösségi életére, annak megırzésében tanúsított motivációjára. A közterületet érintı egyéni és közösségi döntéshozásban a részvételi lehetıség növeli a helyi elkötelezettséget, megerısíti a helyidentitást, amely egyértelmően pozitív érzelmi töltés. Pszichológiailag a személyek folyamatosan értékelik a környezethez (az otthonukhoz) való illeszkedés mérlegét, és amennyiben a negatív tapasztalatok kerülnek túlsúlyba, motiváltak lesznek az otthon egyes aspektusainak megváltoztatására, hogy visszaállítsák az otthonukhoz főzıdı viszony harmóniáját. A változtatás érintheti a territoriális határok oldását, vagy éppen hangsúlyosabbá tételét (Tognoli, 1987). Azaz, ha közösségi terek nem alkalmasak nagyobb közösségek alakítására, vagy a lakókörnyezetével nincs megelégedve, és a változással kapcsolatos döntésekben visszautasítást tapasztal, tanult tehetetlenséget sajátíthat el. Egy lakótelep esetében az egyén otthonának határait a lakás ajtóig korlátozhatja. Ez minden szempontból káros folyamat, jelenleg ezt széles körben tapasztaljuk, hogy az egyének nem vállalnak felelısséget, nem óvják kollektíven környezetüket, ritkák az igazán jó lakóközösségek. Az ember pszichológiai jóllétében tehát fontos szerepe lehet a helyidentitás alakulásának. Egyrészt tudnunk kell fenntartani egy (vagy több) pozitív helyidentitást, mint az én-identitás részét, amelyhez a biztonság és szabadság érzése kapcsolódik, másrészt törekszünk létmódunk, cselekedeteink és a minket jellemzıen körbevevı fizikai-szociális környezet minél jobb illeszkedésére (Dúll, 1996). Vizsgálatok tanulsága szerint, pedig idıs korban újra megnı az otthoni környezet jelentısége, mivel az segít fenntartani az önéletrajzi folytonosságot a lecsökkent mozgástérben is, ezzel elısegítve az identitás megırzését (Dúll, 1996). Ezért nem mindegy, milyen módon végezzük el a drasztikus környezetmódosításokat egy lakóhelyen, pláne egy öreg lakótelepen. Tehát a demokrácia ápolása nemcsak politikai, hanem elsısorban társadalmi szükséglet.

76

17. Felhasznált és ajánlott irodalom: Fenntartható fejlıdés, humánökológia: • dr. Gyulai Iván: A fenntarthatóság fogalma és lényege, a fenntartható fejlıdés feladatai a világban és Magyarországon, Vitaanyag, MTVSZ 2002. • Alastair S. Gunn: Környezeti etika egy urbanizált világban. In: Szerk. Lányi András Természet és szabadság, Osiris, 2000 • EU támogatásokra pályázók Fenntarthatósági Útmutatóban.

és

értékelık

számára

készült

Környezeti

• Európai Bizottság: Brüsszel, 2004. COM (2004)60 végleges, a Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Szociális és Gazdasági Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, A Városi Környezet Tematikus Stratégia elıkészítı anyaga • Európai Atelier 70 Kft., BME Környezetgazdaságtan Tsz.: Útmutató a Fenntartható Fejlıdés Helyi Programjai (Local Agenda 21) elkészítéséhez: 2002, Online: http://www.terport.hu/main.php?folderID=3114 • Kiss Zsolt - Szoboszlai Mihály: A civil szféra bevonása a települések fejlesztésének folyamatába Magyarországon, 2004, tanulmány, magyar/angol, Online: http://www.terport.hu/main.php?folderID=3114 • Nánási Irén (szerk.): Humánökológia, Osiris Részvételi demokrácia: • Aldred, J. – Jacobs, M. (2004) Állampolgárok és vizes élıhelyek: az Ely-i állampolgári tanács értékelése. In. Pataki Gy. – Takács-Sánta A. (szerk.) Természet és gazdaság. Ökológiai közgazdaságtani szöveggyőjtemény. Typotex, Budapest. 219–245. o. • Bela Gy.–Pataki Gy.–Valené K. Á. (2003): Társadalmi részvétel a környezetpolitikai döntéshozatalban (döntéstámogató eszközök és értékelési eljárások alkalmazása). A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Környezettudományi Intézetének tanulmányai, 20. szám. • Pataki Gy. (2007) Bölcs „laikusok” – Társadalmi részvételi technikák a demokrácia szolgálatában Civil Szemle. 4. 3-4. 144-156. o. Városökológia: • Éri Vilma - Kajner Péter – Mészáros Gábor – Révész Éva – Szuppinger Péter: Települési környezetminıség javítását szolgáló, költség- és környezethatékony ágazati intézkedések vizsgálata. Készült a Környezetvédelmi És Vízügyi Minisztérium megbízásából, Budapest, 2004. Online: http://www.terport.hu/main.php?folderID=3114 • Géczi Róbert: Városökológia • Ian Douglas, UK MAB Urban Forum: Urban greenspace and mental health: http://www.ukmaburbanforum.co.uk/Downloadable%20Pubs/ukmabgrnspcepap2. pdf • Ian Douglas: Psychological and mental health benefits from nature and urban greenspace: http://www.ukmaburbanforum.co.uk/Conference2007/02Douglas.pdf • Jung

András:

Spektrális információk

alkalmazása

a

városklíma-kutatásban,

77

Doktori értekezés, Budapest, 2005, Kertészettudományi Doktori Iskola • Kovács Margit: A nagyvárosok környezete, 1985, Gondolat kiadó • Mezısi G. - Mucsi L. - M. Tóthné Farsang A. - Rakonczai J.: A városökológia település és környezete kapcsolata., Alföldi Tanulmányok, 1998/99 Békéscsaba, p.74-93., JATE Természeti Földrajzi Tanszék 6722 Szeged, Egyetem u.2. Online: http://www.terport.hu/main.php?folderID=3114 • Szántó Katalin, f. Holényi Magdolna: Ökologikus településfejlesztés, Structural Joint European Project SJEP - 09015/95 Architectural Ecology - Építészeti Ökológia, Online: http://www.terport.hu/main.php?folderID=3114 • Település, mint ökoszisztéma, (online) http:// fenntarthato.hu/ Város-, kert- és tájépítészet • Bardóczi Sándor: A http://kistaska.tatk.elte.hu

városi

zöldfelületekrıl

másképpen,

(online)

• Bardóczi Sándor, Berczelédiné Shalaby Kinga, Gábor Péter, Iványi György, Kovácsné Papp Katalin, Dr. M. Szilágyi Kinga, Dr. Nagy Katalin, Pataki Károly, Somogyi Réka: Pro Verde! Budapest zöldfelületi-rendszerének fejlesztési koncepciója és programja, egyeztetett dokumentáció, Fıvárosi Önkormányzat, 2006 • Borja, E. A harmónia kertje, a kert harmóniája. Gulliver Kiadó.1999. • Christiane Widmayr, Anneliese Kompatscher: Gyerek és kert. Mezıgazda Kiadó 2004 • Christopher Alexander, Sara Ishikawa, Murray Silverstein: Pattern language, (egy "minta nyelv") Városok, épületek, konstrukciók Center for Environmental Structure, Berkeley, California • Double Decker, Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutató Központ Kht: Közterületek használata és megítélése Budapesten - Közvélemény-kutatási jelentés, 2004., Online: http://www.terport.hu/main.php?folderID=3114 • Ernst Neutert: Építés és tervezés, Budapest, 1999 • Ertsey Attila: Építészet – Belsı terek és a természet, szimpózium, Kitágított építészet (online) http://www.nadasdy.org/ • Futó Péter: A szociális városrehabilitáció esélyei Középsı-Józsefváros és KülsıErzsébetváros szlömösödı negyedeiben, Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, Szociológia és Szociálpolitika Tanszék, Budapest, Online: http://www.terport.hu/main.php?folderID=3114 • Gisa Ruland: Quality of Open Space in Multi-storey Residental Developments/ Fordította: Mezı Balázs: A városi szabadtér minısége többszintes városi lakóterületi beépítések esetében, Tájépítészet IV.évf., 1.szám (2003. tavasz) • Granasztói Pál: Építészet, Városépítés, társadalom, Akadémiai Kiadó, 1982 • Dr Jámbor Imre: A kert- és szabadtér-építészet mőelemzés és kritika hiányáról. Tájépítészet, III.évf., 1.szám (2002. tavasz) • Dr Jámbor Imre: Kertépítészet I., Kertészeti és Élelmiszeripari Budapest. Online: www.kee.hu/kertepiteszet/kertjegyzet.doc

Egyetem,

• Dr Jámbor Imre: Település-ökológiai alapfogalmak, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, Budapest, Tájrendezési Tanszék. Településtudományi felsıoktatási füzetek; 4. Bp.: PMMF, 1994

78

• Dr Jámbor Imre: A település zöldterületeinek elemzése: Településtudományi felsıoktatási füzetek, Bp.: PMMF Jancsó Gyula – Osvát Judit – Sárdy Ottó: Szabadtéri sportpályák, játszóterek, játszókertek, Budapest 1974 • Helga Briemle: Kertek az egész családnak. Elektra Kiadóház, 2003. • Jámbor Kornél: A szelektív hulladékgyőjtı szigetek tájbaillesztési lehetıségei Biatorbágyon. Tájépítészet, V.évf. 1-2 szám. (2004. tavasz-ısz) • John Brooks: A kertészet mesteriskolája, 2006, Euromedia Groups k.s. Prága; Mérték Kiadó Kft. • Kubinszky Mihály: Táj + Építészet, 1995, Mezıgazda Kiadó • Kiácz György, Szendrıi József: A zöldfelületek fenntartása. 1980. Mezıgazdasági Kiadó • Kristin Faurest: A városrehabilitáció egyik lehetséges útja: a közösségi kert. Tájépítészet, II.évf., 3.szám (2001.október) • Mikle Kinga Melinda: A városrehabilitáció és a zöldterületek viszonya, Online: http://www.varosrehabilitacio.net/media/files/Varosrehabilitacio/varosrehabestars adalomcikkek/8Miklecikk.pdf • Ökotrend2005/2-Városfejlıdés, problémák, megoldások Online: www.zoldepites.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=3&Itemid • Perényi Imre: Város-ember-környezet, 1976, Mőszaki Könyvkiadó • Pirk Ambrus: Játszóterületek tervezésének és építésének irányelvei, 1981 • Radó Dezsı: Fák a betonrengetegben, 1981, Mezıgazdasái Kiadó • Radó Dezsı: Városok zöldszigetei, 1983, Építésügyi Tájékoztatási Központ • Radó Dezsı: A növényzet szerepe a környezetvédelemben, 2001, Zöld Érdek Alapítvány, Levegı Munkacsoport • Dr. Schmidt Gábor: A kert élı díszei, - A növényalkalmazás tudománya, 1988, Mezıgazdasági Kiadó • Dr Schmidt Gábor: Néhány gondolat a városfásításról (1.) – Napjaink várostőrı fafajai. • Dr Schmidt Gábor: Néhány gondolat a városfásításról, II. rész. Tájépítészet, II.évf., 3.szám (2001.október) • Soós Béla: Közkertek, közparkok, különleges kertek tervezése, 2003. Mezıgazda Kiadó • Dr. Szirmai Viktória: A településszociológia alapjai., felsıoktatási füzetek;4. Bp.: PMMF, http://www.kee.hu/kertepiteszet/szociojegyzet.doc

Településtudományi 1994, Online:

Herbáriumok: • Jekka McVicar: Új füveskönyv, 2005. Euromedia Groups k.s. ; M-érték Kiadó Kft. • Szabó Norbert – Dr. Várkonyi Gábor: Bach-virágterápia a mindennapokban, 2006, Virágesszencia Bt. • Penelope Ody: Gyógynövények a holisztikus gyógyításban. Saxum Kiadó Bt. 2006 • Rápóti Jenı, Romváry Vilmos: Gyógyító növények, Medicina Könyvkiadó Rt,1999 • Bernáth Jenı (szerk.): Vadontermı és termesztett gyógynövények, Mezıgazda Kiadó, 1997

79

Néprajzi: • Bazsó Dénes: Népi gyermekjátékok. Kézirat. Móra Ferenc Múzeum Néprajzi Adattára 616-670. • Bálint Sándor: A szegedi nép. Budapest, 1968. • Bálint Sándor: Felsıváros. Különnyomat a Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1963. évi kötetébıl, Szeged, 1963. • Bálint Sándor: Szegedi napsugaras házak. In: Mővészet. 1973. XIV. évfolyam 8. szám 4. • Csefkó Gyula: Orrtıkék a lakóház elıtt, Néprajzi Értesítı, 1926. 137-139. • Domanovszky György: A magyar nép díszítımővészete I-II. Budapest, 1981. • Fél Edit – Hofer Tamás – Csilléry Klára, K.: A magyar népmővészet. Budapest, 1969. • Juhász Antal: A napsugaras oromdíszítés és megóvásának lehetıségei. In: Mőemlékvédelem. 1980. 165-171. • Juhász Antal (szerk.): Csongrád megye népmővészete. Budapest, 1990. • Verebélyi Kincsı: A folklór jogi védelme. Budapest, 1999. • Voigt Vilmos: A folklór alkotások elemzése. Budapest, 1972. Szimbolika, környezetkultúra: • Bálványos Huba (szerk.): Vizuális nevelés pedagógiája 6-12 éves korosztályban, Balassi Kiadó Kft. 2000 • C.G. Jung: Gondolatok a természetrıl. Kossuth Kiadó • Hoppál M., Jankovics M., Nagy A., Szemadám Gy.: Jelképtár, Helikon • Irving A. Taylor: Az alkotó folyamat természete c. tanulmánya. In: Halász László (szerk.), Mővészetpszichológia, Gondolat, Bp. 1983 Fejlıdéslélektan: • Bernáth L., Solymosi K. (szerk.): Fejlıdéslélektan Olvasókönyv, Budapest, 1997, Tertia Kiadó • Cole, M., Cole, Sh. R.: Fejlıdéslélektan. 1997, Osiris • Kállai János: A térészlelés fejlıdéslélektani elemzése. In: Kállai János, Karádi Kázmér, Tényi Tamás: A térélmény kultúrtörténete és pszichopatológiája. 1998, Tertia Kiadó • N. Kollár K. Szabó É. (szerk.): Pszichológia pedagógusoknak. 2004, Osiris • Vikár György: Az ifjúkor válságai. 1980, Gondolat Személyiségpszichológia: • Allport, G: A személyiség alakulása, 1980, Gondolat. • C.G. Jung Gondolatok a természetrıl, 1998, Kossuth Kiadó • Erich Fromm: A rombolás anatómiája: Gondolat Kiadó, Budapest • Kulcsár Zsuzsanna: Korai személyiségfejlıdés és énfunkciók. 1996, Akadémiai Kiadó

80

Szociálpszichológia: • Andrea Mewaldt-Zilvinas Gailius: Ifjúsági csoportvezetık gyakorlati kézikönyve, 2005, Nagyító Alapítvány • E. R. Smith, D.M Mackie Szociálpszichológia. 2004, Osiris Kiadó • Forgas, J. P.: A társas érintkezés pszichológiája. 1989, Gondolat • Dr. Spencer Kagan: Kooperatív tanulás, Kagan Kiadó • Schwartz, S.H.: Vannak-e egyetemes aspektusai az emberi értékek tartalmának és szerkezetének? In: Nguyen Luu, L.A., Fülöp M. (szerk.) Kultúra és pszichológia. Osiris, 2003 Fenntarthatóságra nevelés, környezetpedagógia: • Dr Balog Ágnes, Dr Kiss Gábor: Az út (és) a cél – Szakmai szempontok tanösvények tervezéséhez. Tájépítészet, V.évf. 1-2 szám. (2004. tavasz-ısz) • Kotogán Róbert: Az iskolai szervezeti kultúra hatása a környezeti viselkedésére. (gyakorlati dolgozat, 2008) Szegedi Tudományegyetem, Életharmónia Alapítvány. • Deszpot Gabriella: Az organikus iskola kialakítása. (online) www.okotaj.hu • Peter Posch: Az értékek megközelítése a környezeti nevelésben. Havas Péter: Értékek és szempontok a környezeti nevelésben. Fejlesztı Pedagógia,1996.6–7. sz. Környezetpszichológia, általános pszichológia: • BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék: Evolúciós és környezetpszichológiai megközelítés,(online) http://erg.bme.hu/oktatas/tleir/GT521205/Evolucio_korny_pszi6.pdf • Dósa Zsuzsanna, Dúll Andrea: Ázsiai és európai kerttípusok kulturáliskörnyezetpszichológiai elemzése. In. Dúll A., Szokolszky Á.: Környezet – pszichológia. Magyar Pszichológiai Szemle tematikus szám. MPT. • Dósa Zsuzsanna: Kertkultúrák a kultúrák tükrében. Szakdolgozat (témavezetı: Dúll Andrea.), 2002, Debreceni Tudományegyetem, • Douglas, A.: Emóciók a személy – környezet - viselkedés epizódokban. In: Dúll Andrea és Kovács Zoltán (szerk.): Környezetpszichológiai szöveggyőjtemény. 1998, Kossuth Egyetemi Kiadó • Dúll Andrea., Dósa Zsuzsanna: A természeti környezet – környezetpszichológiai megközelítésben, 2005, Tájökológiai Lapok, (3) 1, • Dúll Andrea: Ember és környezet affektív kapcsolata: a helykötıdés, 2002, Alkalmazott Pszichológia 4. • Dúll Andrea, Urbán Róbert,: Az épített környezet konnotatív jelentésének vizsgálata: Módszertani megfontolások. 1993, Pszichológia 1997/2 • Elek Orsolya: A természetes elemek megjelenése, preferenciája a vágyott, és a biztonságérzetet nyújtó környezetben, Mőhelymunka, 2007, Szegedi Tudományegyetem • Fritjof Carpa: Web of Life. (1996) Harper Collins. 2005, Ökotáj (online) http://www.okotaj.hu/letoltes/14-15/ot14-13.rtf • Hartig T., Evans G. W. (1993): A természetélmény pszichológiai alapjai. In: Dúll Andrea és Kovács Zoltán Környezetpszichológia szöveggyőjtemény. 1998, Kossuth Egyetemi Kiadó

81

• Kéri Szabolcs, Antal Andrea: A komplex vizuális környezet kategórizációjának neurofiziológiai mechanizmusai. Magyar Pszichológiai Szemle 2000/3 • Koffka, K. (1935) Természet, élet, lelki jelenség. In Kardos L. (szerk.) 1974 Alaklélektan. Gondolat • Kovász-Gonczlik Andrea: Az élı természet adományai VIII. évfolyam, 1-4. szám 2004. Tavasz-Tél (online) http://kovasz.uni-corvinus.hu/kov15/gonczlik.html • Kellert, S. R. – Wilson, E. O. (ed.) 1993: The Biophilia Hypothesis. Island Press, Washington DC. • Koncz Zsuzsa: Az iskolaudvar természetességének hatása viselkedésére. Szakdolgozat, Szegedi Tudományegyetem 2008.

a

tanulók

• Moholy-Nagy Mővészeti Egyetem: A vizuális kommunikáció etológiája, (online) http://hok.mome.hu/component/option,com_docman/task,cat_view/gid,49/dir,AS C/order,name/limit,5/limitstart,10/ Wilson, E. O. [1984]: Biophilia - The Human Bond with other Species; Harvard University Press, Cambridge; RonaldW. Hepburn: Természeti esztétikumot (natural aesthetics), 1976; Jay Appleton: A környezeti esztétikum elmélete, 1975; Stephen R. Keller: A biofilia-értékek tipológiája, 1976, 1993 • Pogány F.: A szép emberi környezet. 1976, Gondolat, Budapest • Rebecca L. Meyer: The Effect of Green Space on Urban Children’s Sense of Community, University of Minnesota Extension Service. In: Gilbertson, K. and Murphy, A. (eds.) 2005. The Minnesota Association for Environmental Education Twelfth Annual Conference – Conference Proceedings, pages xx–xx. Online: http://www.naaee.org/maee/PDFs/research2005/meyer.pdf • Rókusfalvy Pál: A környezetpszichológia alapkérdései, Nemzeti Tankönyv K., Libri • Rókusfalvy, Pál: Mi a környezetpszichológia? 2005, Környezetünk Magazin (online) http://www.kornyezetunk.hu/belso/kornyezetineveles.html • Sallay Viola: „Érezd magad otthon!” Az otthonhoz főzıdı viszony projektív, környezetpszichológiai szempontú vizsgálata, ELTE PPK Pszichológiai Doktori Iskola • Sátor Nóra: A város – az kiváltképpen emberi dolog, ELTE 2003. (mőhelymunka) • Sekuler R.–Blake R. Észlelés. 2000, Budapest: Osiris Kiadó • Séra László, Bakon Ildikó: A téri megismerés fejlıdése. Pszichológia 1995/3. • Séra László, Bakon Ildikó, Stefanik Krisztina (1993): Térismeret és kognitív készségek. Pszichológia 1993/1 • Szokolszky Ágnes, Dúll Andrea: Környezetpszichológia. Egy ökológiai rendszerszemlélető szintézis körvonalai. In. Dúll A., Szokolszky Á. ( ) Környezet – pszichológia. Magyar Pszichológiai Szemle tematikus szám. Budapest: MPT. • Uzzoli Annamária: Társadalmi konfliktusok bizonyítása az egészségföldrajz eredményeinek felhasználásával: http://geography.hu/mfk2001/cikkek/Uzzoli.pdf. • Volenszky Ivett: A szocializáció hatása a környezeti attitődök alakulására. Szakdolgozat, Budapest, 2000, ELTE; Ökopszichológia: • Andy Fisher: Radical Ecopsychology. Psychology in the Service of Life, Radikális ökopszichológia. Pszichológia az élet szolgálatában Albany, NY: State University of New York Press, 2002. XXII.

82

• Kotogán Róbert, Koncz Zsuzsa: A természet és a posztmodern ember - tudattalan és tudatosított – kapcsolatának vizsgálata, Mőhelymunka, 2005, Szegedi Tudományegyetem, Életharmónia Alapítvány, • Kotogán Róbert: Az én-fejlıdés és a környezeti-társadalmi problémák kapcsolata. (szakdolgozat, 2008) Szegedi Tudományegyetem, Életharmónia Alapítvány • Orgoványi, A. Természetpedagógia. Környezetünk Magazin, http://www.kornyezetunk.hu/belso/kornyezetineveles.html

2005

(online)

• Theodore Roszak A Föld Hangja - The Voice of the Earth, Simon and Schuster, New York, 1992. • Theodore Roszak - Mary E Gomes. - Allen D. Kanner (ed.): Ecopsychology. Restoring the Earth, Healing the Mind. Ökopszichológia. Helyreállítani a Földet, meggyógyítani a lelket. San Francisco, CA : Sierra Club Books, 1995. XXIII.

83