Összefoglaló az internetes vásárlásra, valamint az üzleten kívüli értékesítésre vonatkozó legfontosabb tudnivalókról
I. Bevezetés Internetes vásárlás, termékbemutatók – az értékesítés olyan speciális formái, amelyek során a fogyasztók általában nincsenek abban a helyzetben, hogy azonnal tudatos döntést hozzanak. Mi is ennek az oka? Az internetes vásárlás esetében nincs a fogyasztók előtt a termék életnagyságban és azt csak néhány kép vagy épp a forgalmazó által megadott tulajdonságok, például márka alapján választják ki egy honlapról. Csak később tudják felmérni, mikor már kiszállításra került, hogy arra valóban szükségük van-e. Nem egyszer pedig az is előfordul, hogy teljesen más jellemzőkkel rendelkező árucikket kapnak kézhez, mint amit megrendeltek. A termékbemutatók (üzleten kívül kötött szerződések) során pedig ugyan az árucikk ott van közvetlenül a fogyasztók előtt – azonban bizonyos okok folytán mégsem tudnak a fogyasztók megalapozott döntést hozni arra vonatkozóan, valóban kell-e nekik az adott termék. A bolti vásárlástól eltérően ugyanis az üzleten kívül kötött szerződések esetében nem a fogyasztó keresi fel vásárlás céljából a vállalkozást, hanem épp fordítva. A vállalkozás kezdeményezi a szerződés megkötését, amelyre kezdetben a fogyasztó nem is számít. Így például meghívja egy rendezvényre, ahol különböző termékeket mutat be és kínál számára megvételre. Fontos hangsúlyozni: különösen ez utóbbi értékesítési forma esetében figyelhető meg bizonyos cégek fogyasztóellenes gyakorlata. Ennek során olyan különböző, néha egyenesen agresszív marketing-technikákat alkalmaznak, amelyek révén a célcsoportot (rendszerint a koruk folytán kiszolgáltatottnak minősülő időskorú fogyasztókat) szerződéskötésre veszik rá úgy, hogy a fogyasztók nem is szerettek volna vásárolni. Emellett további problémák is megfigyelhetőek: a Szövetséghez érkező fogyasztói megkeresések arról árulkodnak, hogy e cégek elmulasztják a szerződés egy példányát átadni, így a vásárló azt sem tudja, tulajdonképpen mit írt alá. Rendszeresen előfordul szintén, hogy a fogyasztó kitöltetlen tartalmú szerződést ír alá, így később a vállalkozás képviselője azt ír rá, amit szeretne. Azaz például az áru vételárára megkötött hitelszerződés kapcsán magasabb összegű törlesztő-részlet kerül, mint amekkora a szóbeli tájékoztatáskor elhangzott. A fentiek miatt az említett értékesítési formák esetében a fogyasztók speciális védelemre szorulnak, amelyeket jogszabály biztosít számukra. Az említett jogszabály a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet (Korm.rendelet): elengedhetetlen, hogy ennek előírásaival a fogyasztók megismerkedjenek. Szövetségünk tapasztalatai szerint ugyanis – habár a Korm. rendelet már 2014. június 13-án érvénybe lépett – még nincsen tisztában az új rendelkezésekkel. Ezért a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége ingyenes, elektronikus fogyasztóvédelmi tájékoztatóval segíti a fogyasztókat azért, hogy kellően tudatosan járjanak el vásárlásaik során.
1
II. Milyen esetekben illeti meg a fogyasztókat speciális védelem? Fontos először is azt tisztázni, hogy ha a fogyasztó egy magánszemélytől vásárol meg valamilyen árucikket például interneten vagy akár termékbemutatón, akkor nem illeti meg többletvédelem, hanem csak akkor, amennyiben egy vállalkozással köt szerződést. Vállalkozásnak az a személy minősül, amely szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében jár el: ez utóbbi lehet természetes személy és jogi személy is, utóbbi esetében például egy cég. Fogyasztó viszont csak és kizárólag természetes személy lehet, aki szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenységi körén kívül eső célok érdekében jár el: ide tartozik az az eset, ha az adott terméket nem abból a célból vásárolja meg, hogy azt tovább értékesítse, hanem magánhasználatra. Kivételek Vannak emellett bizonyos kivételek, így olyan szolgáltatások, illetve szerződéstípusok, amelyek esetében egyáltalán nem lehet alkalmazni a jogszabály előírásait. Így például nem alkalmazandó a szociális szolgáltatásokra, a gyermekvédelmi alapellátásokra és szakellátásokra, az egészségügyi ellátásra, szerencsejátékra, pénzügyi szolgáltatással kapcsolatos szerződésekre. Ugyanígy nem érvényesek a Korm. rendelet rendelkezései többek közt az utazási szerződésre, szállás időben megosztott használati jogára vonatkozó, és a közjegyző által okiratba foglalt szerződésre, az élelmiszer és egyéb mindennapi fogyasztásra szánt termékeknek a fogyasztó lakóhelyére, tartózkodási helyére vagy például munkahelyére történő gyakori és rendszeres szállítására vonatkozó szerződésekre. A kivételek kapcsán lényeges még: az automata vagy automatizált üzlethelyiség útján kötött szerződések, valamint az elektronikus hírközlési szolgáltatóval nyilvános telefonállomás útján, annak igénybe vétele céljából kötött szerződések is kívül esnek a jogszabály hatályán. III. A távollevők között kötött szerződések (internetes vásárlás) és az üzleten kívüli értékesítés (termékbemutatók) fogalma A jog világában nem ritka, hogy bizonyos hétköznapi meghatározásokat-fogalmakat más néven illetnek. Ezért ne lepődjenek meg a fogyasztók, hogy az összefoglalóban az internetes vásárlás, mint ügylet, az távollevők között kötött szerződésként kerül nevesítésre. Ugyanígy a termékbemutatókkal kapcsolatos szerződések pedig üzleten kívül kötött szerződésként kerülnek említésre. Az internetes vásárlás (úgynevezett távollevők között kötött szerződések) Miért is fontos tisztázni a távollevők között kötött szerződések fogalmát? Azért, mert a speciális jogok nem csupán az internetes vásárlásra vonatkoznak, hanem érvényesek több olyan ügylet esetében is, amikor a szerződést kötő felek fizikailag nincsenek jelen egyszerre a szerződés megkötésekor. Ilyen például, ha a szerződést telefonon kötjük meg vagy például egy reklámújságban látunk egy hirdetést és az ott található megrendelőlapot töltjük ki, és azt elküldjük a kereskedőnek – a szerződés ugyanis ezáltal is létrejön. A távollevők között kötött szerződések köre ennek megfelelően meglehetősen tág. Így minden olyan szerződés ide tartozik, amelyet a termék vagy szolgáltatás nyújtására szervezett távértékesítési rendszer keretében a felek egyidejű jelenléte nélkül kötnek meg úgy, hogy annak érdekében a szerződő felek kizárólag távollevők közötti kommunikációt lehetővé 2
tévő eszközt alkalmaznak. Ilyen eszköznek számítanak azok, amelyek alkalmasak a felek távollétében a szerződési nyilatkozat megtételére. Ennek alapján pedig a távollevők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköz lehet például a címzett vagy a címzés nélküli nyomtatvány, a szabványlevél, a sajtótermékben megrendelőlappal közzétett hirdetés, a katalógus, a telefon, telefax és az internetes hozzáférést biztosító eszköz is. Üzlethelyiségen kívül kötött szerződések (hétköznapi néven: termékbemutatók) Érdemes szólni az üzlethelyiségen kívül kötött szerződésekről - ugyanis nemrég bővült ezek köre. Négy fő esetet különböztethetünk meg, amikor is ilyen ügyletekről beszélünk. Azok tartoznak ide, amelyeket: 1. a szerződő felek egyidejű személyes jelenléte mellett kötöttek meg a vállalkozás üzlethelyiségétől eltérő helyen, (ez tulajdonképpen a termékbemutatók klasszikus esete, amikor a vállalkozás üzlethelyiségén kívül, így például egy szálloda általa kibérelt termében mutatja be a termékeket és azokat eladásra kínálja), vagy 2. amelyre vonatkozóan a fogyasztó tett ajánlatot a vállalkozásnak úgy, hogy mindkét fél egyidejűleg jelen volt és a szerződés megkötésére a vállalkozás üzlethelyiségétől eltérő helyen került sor, (a második esetkör lényegében lefedi az elsőt, ugyanakkor mégis bővebb annál: ha ugyanis a fogyasztó kezdeményezi a vásárlást a termékbemutatón és ő maga tesz ajánlatot a termék megvételére még a kereskedő ajánlatát megelőzően – úgy ez is üzlethelyiségen kívül kötött szerződésnek minősül, ha azt üzlethelyiségen kívül írták alá), vagy 3. amelyet a vállalkozás üzlethelyiségében vagy távollevők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköz alkalmazásával közvetlenül azt követően kötöttek meg, hogy a vállalkozás - a felek egyidejű személyes jelenléte mellett - személyesen és egyénileg kapcsolatba lépett a fogyasztóval a vállalkozás üzlethelyiségétől eltérő helyen, (a harmadik esetkör számít a régi szabályok szempontjából újnak: e szerint, ha például az utcán szólítja meg a fogyasztót a vállalkozás képviselője vagy esetleg még az üzleten kívül tartott árubemutatón csak az ajánlat hangzik el és ezt követően kötik meg a szerződést akár az üzletben, akár pedig csak telefon útján, akkor ez szintén üzlethelyiségen kívül kötött szerződésnek minősül), vagy 4. amelyet a vállalkozás által szervezett olyan út során kötöttek meg, amelynek célja a termékek vagy szolgáltatások fogyasztó számára történő értékesítése vagy népszerűsítése. (A negyedik esetkör ugyancsak a termékbemutatók másik klasszikus példája, amikor például a fogyasztókat postaládába bedobott szórólap útján értesítik a buszos kirándulásról, amelynek során egyúttal különböző termékeket kínálnak számukra eladásra.) Egyúttal azt is fontos tisztázni, hogy egyáltalán mi minősül üzlethelyiségnek. Bármilyen olyan ingatlan ide tartozik, ahol a vállalkozás állandó jelleggel folytatja tevékenységét, de azokat az ingó dolgokat (ilyen lehet egy bódé vagy egy sátor például) is érteni kell alatta, ahol a kereskedő a tevékenységét szokásos jelleggel fejti ki. A fentiek kapcsán még lényeges, hogy 3
nem minősül üzlethelyiségen kívül kötött szerződésnek a vásáron, piacon és közterületen végzett értékesítő tevékenység során megkötött ügylet. IV. A fogyasztókat megillető legfontosabb jog – az indokolás nélküli elállás, felmondás Már szó volt arról, hogy a fogyasztókat többletvédelem illeti meg a speciális értékesítési formák esetében. A legfontosabb joguk ez esetben az úgynevezett indokolás nélküli elállási és felmondási jog. De mit is jelent az indokolás nélküli elállási jog? Azt, hogy ha a fogyasztó például interneten vagy termékbemutató során vásárol egy terméket, akkor később meggondolhatja magát. Dönthet úgy, hogy mégsem kell neki a termék és ezt meg sem kell magyaráznia a kereskedőnek. Lehet, hogy csak annyi az árucikkel, hogy nem tetszik, előfordulhat, hogy utólag sokallja az árát vagy épp rájön a fogyasztó arra, hogy egész egyszerűen nincsen szüksége a megvett termékre. Ilyen esetben tehát még az sem kell, hogy hibás legyen a termék: lemondhatja a fogyasztó a vásárlást. Erre tizennégy napon belül van lehetőség, mind az üzlethelyiségen kívül, mind pedig a távollevők között megkötött szerződések esetében. Indokolás nélküli felmondás Persze előfordulhat az is, hogy a fogyasztó nem árucikket vásárolt, hanem valamilyen szolgáltatás igénybe vételére vonatkozóan kötött meg szerződést és kifejezetten kérte a teljesítés megkezdését. Így például megrendelte egy redőny felszerelését és a vonatkozó munkát a szerelő már elkezdte. Ekkor illeti meg a fogyasztót az ún. indokolás nélküli felmondási jog. Ez azt jelenti, hogy szintén meggondolhatja magát. Határidő Az indokolás nélküli elállási vagy felmondási jog gyakorlására nyitva álló tizennégy napos határidő számításakor figyelembe kell venni, hogy a fogyasztó valamilyen árucikket vásárolt vagy pedig valamilyen szolgáltatást rendelt meg. Ha az első esetről van szó és adásvételre irányult a szerződés, akkor a határidő a terméknek a fogyasztó vagy az általa megjelölt harmadik személy általi átvételétől kezdődik. Itt persze lehet olyan eset is, hogy a szerződés nem egy, hanem több termék adásvételére szól. Ez esetben az alábbi rendelkezések érvényesülnek: 1. ha az egyes termékek átadása eltérő időpontban történik, akkor az utoljára szolgáltatott termék átvételének napja a mérvadó, 2. amennyiben több tételből vagy darabból álló terméket vásárolt meg a fogyasztó, úgy az utoljára szolgáltatott tétel vagy darab átvételének napját kell figyelembe venni, 3. ha pedig a terméket meghatározott időszakon belül rendszeresen kell szolgáltatni a szerződés alapján, akkor az első szolgáltatás napja irányadó a határidő számításakor. 4
Itt még azt is fontos tisztázni: ha a fogyasztó megkötötte a szerződést és időközben meggondolta magát, de még nem kapta kézhez a terméket, úgy ekkor sem szükséges megvárnia a termék kiszállítását ahhoz, hogy gyakorolja elállási jogát. Szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében a szerződés megkötésének napjától kell számítani az indokolás nélküli elállási jog gyakorlására nyitva álló határidőt. Az elállási jogról szóló tájékoztatás elmulasztásának hatása a határidőre Később még lesz szó erről, azonban meg kell említeni, hogy az indokolás nélküli elállási- és felmondási jogról a kereskedőnek előzetesen tájékoztatnia kell a fogyasztót. Ha ennek nem tesz eleget, akkor az említett tizennégy napos határidő meghosszabbodik tizenkét hónappal. Ha pedig a vállalkozás időközben mégis megadja a fogyasztónak a tájékoztatást, akkor pedig a tájékoztatás közlésétől számított tizennegyedik napon jár le a határidő. Hogyan lehet elállni a szerződéstől, azt felmondani? Az indokolás nélküli elállási-felmondási jog gyakorlására nincsen semmilyen formakényszer. A fogyasztó ugyanis ezt megteheti bármilyen, erre vonatkozó egyértelmű nyilatkozattal. Fontos azonban, hogy ne telefonon, hanem írásban, azaz igazolható módon küldje meg ezt a kereskedőnek. Ugyanis mindig a vásárlónak kell bizonyítania, hogy megtette a vonatkozó nyilatkozatot. Ezért célszerű mindig e-mailben vagy például postai, tértivevényes címzett levél útján élni e joggal. Felmerül a kérdés, hogy mi van abban az esetben, ha a fogyasztó tizennégy napon belül ugyan feladja postai úton az elállási nyilatkozatát, de azt a vállalkozás már csak a tizennégy napos határidőn túl kapja meg. Ekkor úgy kell tekinteni, hogy a fogyasztó határidőben állt el. Kivételek – amikor nem gyakorolhatja a fogyasztó az elállási-felmondási jogot Természetesen az indokolás nélküli-felmondási jog esetében is léteznek olyan esetek (különböző termékek-szolgáltatások), amikor nem lenne életszerű az, ha a fogyasztó gyakorolhatná e jogát. Így például nem élhet e joggal a szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében a szolgáltatás egészének teljesítését követően akkor, ha a vállalkozás a teljesítést a fogyasztó kifejezett, előzetes beleegyezésével kezdte meg és a fogyasztó tudomásul vette azt, hogy emiatt elveszíti felmondási jogát. Szintén a kivételek közé tartoznak azon termékek vagy szolgáltatások, amelyek ára, illetve díja a pénzpiac ingadozásától függ és a vállalkozásnak arra nincsen befolyása. Nem gyakorolható továbbá az olyan nem előre gyártott termékek esetében sem, amelyeket egyértelműen a fogyasztó utasítása alapján vagy kifejezett kérésére állítottak elő, vagy olyan termék esetében, amelyet a fogyasztó személyére szabtak. A kivételek közé soroljuk a romlandó vagy minőségét rövid ideig tartó termékeket, valamint az olyan zárt csomagolású termékeket, amelyek egészségvédelmi vagy higiéniai okokból már nem küldhetőek vissza az átadást követően, a felbontás után. Ide tartoznak azon vállalkozási szerződések is, amelyeknél a vállalkozás a fogyasztó kifejezett kérésére keresi fel a fogyasztót sürgős javítási vagy karbantartási munkálatok elvégzése céljából. 5
Ugyancsak nem gyakorolható az indokolás nélküli elállási jog lezárt csomagolású hang-, illetve képfelvétel, valamint számítógépes szoftver példányának adásvétele tekintetében, ha az átadást követően a fogyasztó a csomagolást felbontotta. A hírlap, folyóirat és időszaki lap kapcsán, a nyilvános árverésen megkötött szerződések esetében, illetve a nem tárgyi adathordozón nyújtott digitális adattartalom tekintetében sem gyakorolható például e jog akkor, ha a vállalkozás a fogyasztó kifejezett, előzetes beleegyezésével kezdte meg a teljesítést és a fogyasztó e beleegyezésével egyidejűleg nyilatkozott annak tudomásul vételéről, hogy a teljesítés megkezdését követően elveszíti e jogát. V. Mik a felek kötelezettségei az indokolás nélküli elállás/felmondás esetében? Ha a fogyasztó eláll indokolás nélkül a szerződéstől vagy azt felmondja, úgy különböző kötelezettségek hárulnak rá, vele együtt pedig a kereskedőre is. A kereskedő kötelezettségei A kereskedő legfontosabb kötelezettsége ekkor az, hogy haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított tizennégy napon belül köteles visszatéríteni a fogyasztó által megfizetett teljes összeget. E körbe tartozik a teljesítéssel összefüggésben felmerült költség is, így például az, amely a fogyasztóhoz történő kiszállításhoz kapcsolódik. Fontos, hogy az összeg visszatérítésére a kereskedő olyan fizetési módot köteles választani, amelyet a fogyasztó is választott eredetileg a fizetésre. Így ha online rendezte a vételárat, akkor ugyanígy köteles visszautalni a pénzt: ettől csak akkor térhet el, ha a fogyasztó abba kifejezetten beleegyezett. Még ha ez alapján más úton téríti is vissza az összeget, úgy még ekkor sem terhelheti a fogyasztót semmilyen többletdíj, amely a másik fizetési mód választásából fakad. Nem árt, ha tudják a fogyasztók, hogy a vételárat a kereskedő visszatarthatja – egészen addig, amíg a fogyasztó a terméket vissza nem szolgáltatta vagy kétséget kizáróan nem igazolta, hogy azt visszaküldte. Mivel a kettő esemény közül a korábbi időpontot kell figyelembe venni, ezért már elegendő annak igazolása is, hogy visszaküldésre került a termék. Ez esetben már nem tarthatja vissza a vállalkozás addig a fizetést, míg maga az árucikk megérkezik. A fogyasztó kötelezettségei A kereskedő kötelezettségeit érintő részben már történt arra utalás, hogy a fogyasztónak vissza kell szolgáltatnia a terméket a kereskedő részére. Ez a legfontosabb feladata: a terméket az elállásától számított tizennégy napon belül kell visszaküldenie. Az ezzel összefüggő költségeket is viseli, két esetet leszámítva. Elképzelhető ugyanis, hogy a kereskedő eleve vállalta, hogy ő állja elállás esetén a visszaküldés költségeit. Emellett tudni kell, ha a termék megvásárlására üzlethelyiségen kívül kötött szerződés kapcsán kerül sor és azzal együtt a terméket ki is szállították: ha az árucikk olyan, hogy jellege folytán postai küldeményként nem küldhető vissza, akkor a vállalkozás kötelezettsége azt saját költségén elszállítani.
6
Mivel több egyéb kivétel is érvényesül az elállási jog gyakorlása esetében, ezért az alábbiakban táblázatban foglaljuk össze a vonatkozó tudnivalókat:
A fogyasztó kötelezettségei az indokolás nélküli elállás jog gyakorlása esetében Kötelezettségek
Kivétel
Megjegyzés
Határidőben érvényesített a A terméknek az elállástól A vállalkozás vállalta, hogy a visszaküldés, ha a fogyasztó a számított 14 napon belüli terméket maga fuvarozza terméket a határidő lejárta előtt visszaküldése. vissza. elküldi. A vállalkozás vállalta e költségek viselését VAGY az üzlethelyiségen kívül kötött szerződéssel egyidejűleg a A termék terméket kiszállították a visszaküldésének fogyasztónak és az árucikk a közvetlen költségeit állja. jellegénél fogva postai küldeményként nem küldhető vissza (a vállalkozás viseli ekkor is a visszafuvarozási költséget).
-
Felel a termék jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használatot meghaladó használatból eredő értékcsökkenésért.
-
Nem felel a fogyasztó, ha a vállalkozás elmulasztotta tájékoztatni előzetesen az indokolás nélküli elállási jogáról.
Fontos tisztázni azt is: ha az üzlethelyiségen kívül kötött szerződéshez vagy a távollevők között kötött szerződéshez járulékos szerződés kapcsolódik, úgy az indokolás nélküli elállási vagy felmondási jog gyakorlása a járulékos szerződést is felbontja vagy megszünteti. Ez azt jelenti, hogy ha például a fogyasztó a termékbemutató során nem tudja fedezni az akár több százezer forintos vételárat – ami természetesen a gyakorlatban sokszor előfordul – és kapcsolt hitelszerződést köt a termékre, de később indokolás nélkül eláll az eredeti szerződéstől, úgy ez felbontja a bankkal megkötött kölcsönszerződést is. Az is lényeges, hogy a fogyasztó ekkor nem köteles a vállalkozásnak semmilyen, a szerződés felbontásából vagy megszüntetéséből eredő kárát megtéríteni, sőt ezzel összefüggésben tőle egyéb költség sem követelhető. A kereskedő további kötelezettsége pedig, hogy a járulékos szerződésben részt vevő harmadik szerződő felet (így például a bankot) a fogyasztó elállásáról vagy felmondásáról haladéktalanul értesítse.
7
Ugyanakkor nem csupán az indokolás nélküli elállás, hanem a felmondási jog gyakorlása esetében is például elszámolási kötelezettség terheli a fogyasztót amellett, hogy a felmerült költségek bizonyos részét is viselnie kell. Mivel ez esetben szintén több kivétel érvényesül, az alábbi táblázat segíti a fogyasztókat abban, hogy a szolgáltatás felmondása esetén milyen kötelezettségek hárulnak rájuk. A fogyasztó kötelezettségei az indokolás nélküli felmondási jog gyakorlása esetében Kötelezettség
Alapja - mértéke
Kivétel
Elszámolási kötelezettség a már teljesített szolgáltatások ellenértéke kapcsán.
A fogyasztó bizonyítja, hogy a teljes összeg túlzottan A szerződésben megállapított magas az arányos ellenszolgáltatás adóval növelt összeget a szerződés teljes összeg arányosítva. megszűnésének időpontjáig teljesített szolgáltatások piaci értéke alapján kell kiszámítani
A szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés teljesítésének a vállalkozás részéről felmerült teljes vagy részleges költségeinek viselése.
A vállalkozás nem tájékoztatta a fogyasztót megfelelően az indokolás nélküli felmondási jogáról vagy arról, hogy a részéről felmerült ésszerű költségeket a fogyasztó köteles állni VAGY a fogyasztó nem kérte a szolgáltatás teljesítésének megkezdését a felmondási jog gyakorlására nyitva álló határidő lejárta előtt.
A nem tárgyi adathordozón nyújtott digitális adattartalom szolgáltatásának vállalkozás oldaláról felmerült teljes vagy részleges költségeinek viselése.
A felmerült költségek mértéke.
A felmerült költségek mértéke.
A fogyasztó nem adta kifejezett, előzetes beleegyezését ahhoz, hogy a teljesítés már az indokolás nélküli felmondási jog gyakorlására nyitva álló határidő lejárta előtt megkezdődjön vagy ha beleegyezését adta, de egyidejűleg nem nyilatkozott arról: tudomásul veszi, hogy elveszíti az indokolás nélküli elállási jog gyakorlásának lehetőségét. A vállalkozás elmulasztotta teljesíteni a szerződés kapcsán előírt visszaigazolási kötelezettségét.
8
Fontos azonban megjegyezni mind az elállással, mind pedig a felmondással kapcsolatos összefoglaló táblázatot érintve azt, hogy az ott említett költségeken és kötelezettségeken felül a fogyasztótól nem követelhető egyéb olyan költség vagy kötelezettség teljesítése, amely abból ered, hogy gyakorolta indokolás nélküli elállási vagy felmondási jogát. VI. Miről kell a fogyasztót már előzetesen tájékoztatnia a kereskedőnek? Az új előírások folytán a fogyasztóknak valóban érdemes már vásárlás előtt alaposan megfontolni, szükségük van-e az adott termékre: egy sor olyan információ áll rendelkezésükre kötelezően, amely alapján tudatos döntést hozhatnak. A szerződéskötés előtt ugyanis a kereskedőknek több dologról is tájékoztatást kell már adniuk. A tájékoztatás módja Lényeges a tájékoztatási kötelezettség kapcsán, hogy azt világosan és közérthető módon kell megadni, méghozzá előzetesen, azaz a fogyasztó szerződési nyilatkozatának megtétele előtt. A kötelező tájékoztatás köre meglehetősen széles körben került meghatározásra. Így a kereskedőnek többek közt tájékoztatnia kell a fogyasztókat az alábbiakról: 1. a szerződés szerinti termék vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságai, 2. a kereskedő neve, székhelyének postai címe (telefonszám és elektronikus levelezési cím, ha ez utóbbiakkal is rendelkezik), 3. az ellenszolgáltatás adóval megnövelt teljes összege, ha pedig ezt ésszerűen nem lehet előre kiszámítani, akkor ennek kiszámítási módja, illetve a további felmerülő költségek (például fuvardíj vagy postaköltség), 4. a teljesítés feltételei (a fogyasztó számára lényeges információ lehet itt például a fizetésre, fuvarozásra, teljesítési határidőre és a kereskedő panaszkezelésére vonatkozó tájékoztatás), 5. a kellékszavatossági, termékszavatossági kötelezettségről, valamint az értékesítés utáni szolgáltatások és a jótállás meglétéről, feltételeiről szóló információ. Ez utóbbiak kapcsán fontos, hogy a kellékszavatosság, termékszavatosság, jótállás fogalmáról úgy kell tájékoztatni a fogyasztót, hogy világos és érthető legyen számára az e fogalmak jelentése közötti különbség. Emellett tájékoztatást kell adni már előzetesen a békéltető testületekhez fordulás lehetőségéről és a vállalkozás székhelye szerint illetékes békéltető testület nevéről, valamint székhelyének postai címéről. Természetesen nem várható el, hogy a fenti részletességű előzetes tájékoztatás mindig megelőzze a szerződéskötést – így például nem szükséges megadni azon információkat, amelyek az értékesítés körülményei alapján nyilvánvalóak. Emellett az előzetes tájékoztatási kötelezettség nem érvényesül a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű olyan szerződések esetében, amelyeket a szerződéskötés időpontjában rögtön teljesítenek.
9
Már szó esett arról korábban, hogy a speciális értékesítés (távollevők között kötött szerződések, üzlethelyiségen kívül kötött szerződések) esetében kevésbé tud a fogyasztó tudatos döntést hozni. Épp ezért az előbb említetteken kívül az értékesítés ilyen eseteiben még további információkról is tájékoztatás kell kapniuk a fogyasztóknak. Így már a szerződéskötést megelőzően információt szükséges nyújtani az alábbiakról: 1. a vállalkozás üzleti tevékenysége helyének postai címe, és annak a vállalkozásnak a postai címe, akinek a nevében eljár (ahová a fogyasztó panaszát címezheti), 2. határozatlan időre vagy előfizetést magában foglaló szerződés esetében annak ténye, hogy az ellenszolgáltatás teljes összege a számlázási időszakra vonatkozó valamennyi költséget tartalmazza (ha a szerződés átalánydíjas, úgy az ellenszolgáltatás teljes összege egyúttal a teljes havi költséget jelenti), 3. távollevők között kötött szerződés esetében a szerződés megkötéséhez alkalmazott, kommunikációt lehetővé tévő eszköz használatának díja, ha az emelt díjasnak minősül, 4. a fogyasztót megillető, indokolás nélküli elállási és felmondási jog határideje, feltételei, elállási nyilatkozat-minta, 5. a termék visszaküldésének költségei, ha azt a fogyasztónak kell viselnie, mivel a vállalkozás azt nem vállalta, 6. a teljesítés megkezdését követően a szolgáltatás felmondása folytán a fogyasztót terhelő kötelezettségről szóló azon tájékoztatás, miszerint meg szükséges térítenie a vállalkozás ésszerű költségeit, 7. adott esetben annak ténye, hogy a vonatkozó kivétel miatt a fogyasztó nem gyakorolhatja indokolás nélküli elállási-felmondási jogát, 8. a fogyasztó kötelezettségeinek szerződés szerinti legrövidebb időtartama, 9. a fogyasztó által a vállalkozás kérésére fizetendő vagy biztosítandó letét vagy egyéb pénzügyi biztosíték nyújtása és feltételei, 10. ha a vállalkozás jogszabályi előírás vagy saját döntése alapján magára nézve kötelezőnek ismerte el valamilyen panaszkezelési mód vagy vitarendezési mechanizmus igénybevételét, úgy az ennek lehetőségéről és az ehhez való hozzáférés módjáról történő tájékoztatás. Lényeges továbbá, hogy ha a kereskedő nem ad tájékoztatást a fogyasztót terhelő valamennyi járulékos költségről, illetve azok fenn álltáról, úgy nem köteles a későbbiekben a fogyasztó ezeket megfizetni. A tájékoztatási kötelezettség körében foglaltak továbbá minden esetben a szerződés részét képezik és csak akkor módosíthatóak, amennyiben a fogyasztó és a kereskedő erről kifejezetten megállapodtak. Ha pedig esetleg vita alakul ki a felek között abban, hogy a kereskedő tájékoztatta-e a fogyasztót a kötelező információkról, úgy a vállalkozásnak kell bebizonyítania, hogy e kötelezettségét megfelelően teljesítette. 10
VII. Milyen további előírások érvényesülnek speciális értékesítési formák esetében? Az előzetes tájékoztatás követelménye mellett vannak bizonyos formai követelmények is. Ezek lényegében a szerződéskötés menetét határozzák meg, azt, hogy az milyen mederben zajlik. Így különböző előírások érvényesek a szerződés fogyasztónak történő átadására, illetve a szerződés megkötésének egyéb körülményeire vonatkozóan. Az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések formai követelményei Az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések esetében fontos, hogy a speciális értékesítési formák esetében ismertetett kötelező információkat mindenképp papíron kell a fogyasztóval közölni. Ettől pedig csak és kizárólag akkor lehet eltérni, amennyiben a fogyasztó ebbe kifejezetten beleegyezik. De még ez utóbbi esetben is, a vonatkozó tájékoztatást tartós adathordozón kell a fogyasztó rendelkezésére bocsátani, méghozzá olvasható módon, világos és közérthető nyelvezettel. A szerződéskötés után lényeges, hogy a fogyasztónak át kell adni az aláírt szerződés másolatát vagy ha erre nem kerül sor, akkor külön papíron szükséges igazolnia a kereskedőnek azt, hogy a fogyasztóval szerződést kötött. Ez utóbbi esetben a kereskedő tulajdonképpen visszaigazolja a szerződéskötést. A papíron történő visszaigazolási formától ismét csak a fogyasztó kifejezett beleegyezése esetében lehet eltérni. Ekkor lehetősége van a vállalkozásnak arra, hogy más tartós adathordozó révén teljesítse a visszaigazolás adására vonatkozó kötelezettségét. Már szó volt arról korábban, hogy a szerződés irányulhat szolgáltatás igénybe vételére. Ha a szolgáltatás tárgya például valamilyen digitális tartalom, amelyet nem tárgyi adathordozón nyújtanak, akkor a visszaigazolásba bele kell foglalni a fogyasztó azon nyilatkozatát is, hogy kifejezetten beleegezett a szolgáltatás teljesítésébe. Ez azért bír jelentőséggel, mert ilyen esetben – a digitális tartalom speciális jellege miatt – a fogyasztó elveszíti indokolás nélküli felmondási, elállási jogát, azzal ezt követően már nem élhet. Ugyanakkor a fogyasztó kifejezett, arra irányuló kérése esetén, hogy a vállalkozás szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés teljesítését kezdje meg már az indokolás nélküli elállásifelmondási jog gyakorlására nyitva álló határidő letelte előtt, akkor azt köteles tartós adathordozón közölni a kereskedővel. A távollévők között kötött szerződések formai követelményei A távollevők között kötött szerződések esetében az üzleten kívüli értékesítéstől eltérő formai követelmények érvényesülnek. Ez abból a sajátosságból adódik, hogy ezen értékesítési mód esetében rugalmasabb előírásokat követel meg a gyakorlat, mivel például internetes vásárlás során nem illeszkedne az elvárásokhoz az, hogy az előzetesen közlendő információkat papíron adják át a fogyasztóknak. Épp ezért távollevők közötti szerződéskötéskor a vállalkozás kétféle módon tehet eleget az előzetes tájékoztatási kötelezettségének. Ide tartozik, ha azt kifejezetten közli a fogyasztóval vagy pedig elegendő az is, ha azt elérhetővé teszi valamilyen, távollevők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköz segítségével. Így például a kapcsolódó információkat megadhatja előzetesen internetes honlapján.
11
Léteznek olyan szolgáltatások továbbá, amelyeket, ha a fogyasztó igénybe vesz, akkor rögtön fizetési kötelezettséget keletkeztetnek számára. Ide tartozik például az az eset, ha a fogyasztó valamilyen csengőhangot tölt le az internetről telefonjára és azt nem ingyenesen kínálják. Az említett szolgáltatások esetében, amelyek a fogyasztó számára a bemutatottak szerint fizetési kötelezettséget keletkeztetnek, már a fogyasztó szerződési nyilatkozatának megtétele előtt kell felhívni a figyelmet a szerződés lényegi elemeire vonatkozóan. Sőt, ekkor a kereskedőnek arról is gondoskodnia kell, hogy a fogyasztó kifejezetten tudomásul vegye: nyilatkozata fizetési kötelezettséget von maga után. A gyakorlatban ezt a nyilatkozatot általában valamilyen gomb vagy hasonló funkció aktiválásával teheti meg a fogyasztó – ha a kereskedő a kötelező nyilatkozattétel e formáját választotta, akkor pedig már rögtön a vonatkozó gomb vagy funkció mellett könnyen olvasható, egyértelműen megfogalmazott üzenettel kell arról tájékoztatni a fogyasztót, hogy abból fizetési kötelezettsége keletkezik. Ha ezt a vállalkozás elmulasztja megtenni, akkor a szerződés semmis, azaz a fogyasztóra nézve nem hárul semmilyen fizetési kötelezettség, nem kell semmit kifizetnie. Mindezek mellett fontos, hogy a kereskedelmi célú internetes honlappal rendelkező vállalkozások, így például azok, amelyek webshopot üzemeltetnek, kötelesek feltüntetni azt, ha a termék kiszállítása kapcsán bármilyen korlát érvényesül. E körbe sorolható például, ha az adott ország területén belül a kereskedő valamely régióba nem vállalja a termék kiszállítását. Emellett köteles azokat a fizetési módokat is feltüntetni, amelyeket elfogad az árucikk vételárának rendezésére. Mindezeket az információkat úgy kell feltüntetnie, hogy azokat a fogyasztó legkésőbb a szerződéses ajánlata megtételekor megismerhesse. Figyelembe kell venni, hogy léteznek természetesen olyan kommunikációs eszközök, amelyek nem teszik lehetővé azt, hogy a távollevők között kötött szerződések esetében megadásra szoruló kötelező tájékoztatást teljes terjedelmében tartalmazzák. Azonban még ilyen esetben is, a szerződés lényegi elemeire vonatkozó információkat meg kell adni. E körbe tartoznak például a kereskedő adatai, illetve az indokolás nélküli elállási és felmondási jogról történő tájékoztatás. Ha pedig a kereskedő nem az interneten, hanem telefonon keresztül kínál eladásra valamilyen terméket vagy szolgáltatást, akkor a fogyasztót már a beszélgetés elején tájékoztatnia kell a vállalkozása nevéről és arról is, hogy szerződéskötés céljából telefonált. Visszaigazolást ugyanúgy köteles a kereskedő adni a távollevők között megkötött szerződés esteében. Ekkor ezt nem papíron kell megtennie, hanem más tartós adathordozón – igazodva az értékesítés speciális formájához. Ezt ésszerű időn belül kell teljesítenie, ugyanakkor erre sor kell, hogy kerüljön legkésőbb a termék adásvételére irányuló szerződés esetén annak átadásakor. Ha pedig a fogyasztó valamilyen szolgáltatást rendelt meg, akkor pedig legkésőbb a szolgáltatás teljesítésének megkezdésekor kell megküldeni a visszaigazolást. A visszaigazolásnak az előzetes tájékoztatás körében meghatározásra került információkat (kivéve, ha azt a vállalkozás már a szerződés megkötése előtt megadta a fogyasztónak tartós adathordozón) kell tartalmaznia. Ha pedig a fogyasztó nem tárgyi adathordozón nyújtott digitális tartalmat rendelt meg, úgy annak tényét is, ha kifejezetten beleegyezett a szolgáltatás teljesítésébe. Budapest, 2014. augusztus 29.
12
