ÖSSZEFOGLALÓ A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről
A beszámoló összeállításában közreműködtek: Tirják László Kalivoda Béla Kalán Józsefné Bánfi Péter Ezer Ádám Parczen Balázs Weisz Zoltán Buzás Krisztina Czanka Gábor Danyik Tibor Greksza János Gyenes Nóra Harsányi Dezső Attila Mogyorós Edit Nóra Orcsikné Fazekas Edit Pozderka Imre Pócs Gabriella Pusztai Mátyás Romhányi Józsefné Sallainé Kapocsi Judit Szelényi Balázs Szilágyi Ferencné Velencei Erika Zelenák Krisztián
igazgató általános igazgatóhelyettes gazdasági igazgatóhelyettes természetmegőrzési osztályvezető ökoturisztikai és környezeti nevelési osztályvezető területfenntartási és őrszolgálati osztályvezető vagyongazdálkodási osztályvezető humánpolitikai ügyintéző erdészeti és vadászati felügyelő ökológiai felügyelő tájvédelmi felügyelő ökoturisztikai-környezetinevelési felügyelő őrszolgálatvezető-helyettes, halászati felügyelő mezőgazdasági felügyelő informatikai felügyelő mezőgazdasági felügyelő ökoturisztikai felügyelő birtokügyi felügyelő földnyilvántartói ügyintéző ökológiai felügyelő zoológiai felügyelő könyvelő számviteli ügyintéző mezőgazdasági felügyelő
2
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről
TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 2. Személyi állomány 3. Területi adatok 3.1. Védett, védelemre tervezett természeti, Natura 2000 és egyéb területek 3.1.1. Védelemre tervezett természeti területek 3.1.2. Védett természeti területek 3.1.3. Natura 2000 területek 3.1.4. Nemzetközi jelentőségű területek 3.1.5. Megkülönböztetett védelemben részesülő területek 3.1.6. Magas Természeti Értékű Területek 3.2. Területvásárlások, kisajátítások adatai 3.3. Saját vagyonkezelésű területek 3.4. Terület nélküli értékek 3.4.1. Kunhalmok, földvárak 3.4.2. Egyedi tájértékek 4. Kutatás és monitorozás 4.1. Kutatás 4.2. Monitorozás 4.3. TIR-be betöltött és betöltésre előkészített adatok 5. Kezelési tevékenység 5.1.A) Kezelési tervek 5.1.B) Natura 2000 fenntartási tervek 5.2. Élőhely-fenntartás, kezelés 5.2.1. Az élőhelyeket érintő jelentősebb ökológiai állapotváltozások 5.2.2. Élőhely-fenntartási, kezelési tevékenységek 5.3. Élőhely rehabilitáció 5.4. Fajvédelmi tevékenységek 5.4.1. A fajokat érintő jelentősebb ökológiai állapotváltozások 5.4.2. Fajmegőrzési tevékenységek ismertetése 5.5. Saját állatállomány 5.6.. Erdőterületek, erdőgazdálkodás 5.7. Vadászterületek, vadgazdálkodás 5.8. Halászati vízterek 5.8.1. Védett vízterek 5.8.2. Védett halastavak 6. Projektek 7. Jogi és ügyirat forgalommal kapcsolatos tevékenység 7.1. Az Igazgatóság ügyiratforgalma 7.1.1. Szakvéleményadás, adatközlés a hatóságok számára 7.1.2. Jelentési feladatok a Minisztérium számára 7.1.3. ügyfelekkel történő levelezés 7.2. Szabálysértési ügyek 7.3. Természetkárosítási ügyek 7.4. Büntető ügyek 7.5. Polgári jogi ügyek 8. Természetvédelmi Őrszolgálat 3
5. 6. 7. 8. 9. 9. 9. 12. 12. 13. 15. 16. 17. 17. 17. 18. 18. 19. 23. 24. 24. 24. 25. 25. 25. 29. 33. 33. 33. 39. 41. 42. 43. 43. 44. 45. 49. 49. 49. 50. 50. 50. 50. 51. 51. 53.
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről 9. Költségvetés és vagyon 9.1. Kiadások 9.2. Bevételek 9.3. Vagyon 9.3.1. Befektetett eszközök 9.3.2. Forgóeszközök 9.4. Épületek 9.5. Eszközök 10. Bemutatás, oktatás, társadalmi kapcsolatok 10.1. Ökoturisztikai és környezeti nevelési infrastruktúra 10.1.1. Látogató-, fogadó- és oktatóközpontok 10.1.2. Tanösvények 10.1.3. Egyéb bemutatóhelyek 10.1.4. Társadalmi kapcsolatok 10.2. Programok, szolgáltatások 10.3. Kiadványok 10.4. Látogatóstatisztika 10.5. Tervezett fejlesztések 10.6. Együttműködési megállapodások 10.7. Fontosabb események 11. Kapcsolattartás hazai partnerszervezetekkel 12. Külföldi együttműködés 13. Ellenőrzések 14. Fontosabb célkitűzések a következő évre
4
54. 56. 57. 58. 58. 59. 60. 60. 61. 61. 61. 62. 62. 62. 63. 66. 68. 69. 69. 70. 71. 72. 73. 74.
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről
1. Bevezetés A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működését 2011-ben a szélsőséges időjárás – egy komoly belvizekkel induló koratavasz után rendkívüli csapadékhiány mellett – nagyban befolyásolták a kedvezőtlen gazdasági folyamatok is. Az államháztartási egyensúly megőrzéséhez szükséges költségtakarékossági intézkedések rendkívül érzékenyen érintették Igazgatóságunkat, hiszen eredeti előirányzatunk 17,7%-a került zárolásra, majd elvonásra. Tovább nehezítette az eredményes és hatékony működtetést, hogy az intézmény engedélyezett létszáma egy drasztikus – több mint 36 %-os – csökkentést követően, évek óta mindössze 55 fő. E kedvezőtlen körülmények között különösen komoly szervezési feladatot jelentett az intézmény működőképességének megőrzése. A költségtakarékosság érdekében az intézmény valamennyi tevékenységét átfogó intézkedési tervet dolgoztunk ki és hajtottunk végre, ügyelve arra, hogy a megtakarítási lehetőségek alkalmazása mellett a bevétel- és költséghatékonyság növelő intézkedések is megjelenjenek. Feladataink ellátásának biztosításában jelentős szerepe volt az Európai Uniós források bevonásának, a pályázati lehetőségek kiaknázásának. A fenti korlátozó és támogató feltételek rendszerében Igazgatóságunknak sikerült fenntartania működőképességét és megvalósítania a szakmai célkitűzéseket. Pénzügyi szempontból összes bevételünk – a pályázati források eredményes bevonásának köszönhetően – közel duplája lett az eredeti előirányzatnak.
5
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről
2. Személyi állomány Az Igazgatóság engedélyezett létszáma 55 fő volt 2011. évben is. 2011-ben az éves átlagos statisztikai létszám 98 fő, amely az Igazgatóság által 2011. évben elnyert országos közfoglalkoztatási programban résztvevőket és a Maros-ártéren lévő erdősítések kézi ápolására foglalkoztatottakat is tartalmazza. Az Igazgatóság személyi állományában jelentős változást eredményezett a 2011. évben elnyert országos közfoglalkoztatási program, melynek keretében 2011. január 17. és 2011. december 31. között, átlagosan 37 főt foglalkoztatott az igazgatóság közel 12 hónapon át, ezzel elősegítve a munkaerő-piaci visszailleszkedésüket. Tekintettel arra, hogy minden tájegységünkön a foglalkoztatottak helybeliek voltak, ez a program kitűnően szolgálta az Igazgatóság tevékenységének megismertetését és elfogadottságát is. További pozitív hatást eredményezett még, hogy a program keretében 12 fő szerezhetett mezőgazdasági erő-, munka- és rakodógép-kezelői szakképesítést, mely javítja a munkaerő-piaci helyzetüket, elhelyezkedési lehetőségeiket. 2011. június-július hónapjaiban 20 fő vett részt az Igazgatóság vagyonkezelésében lévő Maros-ártér területi egységen található erdőrészletek kézi ápolásában, miután a közbeszerzési eljárásban nyertes vállalkozó visszalépett. Személyi állomány: Szakképzettség Dolgozó (fő) Kormánytiszt -viselő Mt. hatálya alá tartozó Szerződéses Összesen Létszám:
Alapfokú Középfokú Felsőfokú Nyelvismeret 0
7
42
18
27
4
0 18
0 34 98
0 46
6
angol: 18 német: 5 spanyol: 1 angol: 7 német: 1
2011-ben szerzett vizsgák közig. alapvizsga: 1 közig. szakvizsga: 2
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről
3. Területi adatok Működési terület: 799.873 ha Védett
Ebből fokozottan Védelemre tervezett védett ha db ha 6.419 3 bővítés 333 0 1 5850 0 1 106 0 0 0 0 0 0
Nemzeti Park Tájvédelmi Körzet Természetvédelmi Terület Láp Szikes tó
db 1 0 4 0 10
ha 51.125 0 162 0 665
Összesen
15
51.952
6.419
Ebből Ramsari terület Bioszféra Rezervátum Világörökség Európa Diploma
3 0 0 0
5.464 0 0 0
2016 0 0 0
Terület nélküli értékek Természeti Emlék Forrás Barlang Víznyelő Kunhalom Földvár
0 0 0 0 573 49
Natura 2000
41
150.646
7
6.289 0 0 0 0
0 0 0 0
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről
3.1. Védett, védelemre tervezett természeti, Natura 2000 és egyéb területek A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területét a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatot ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 3. számú melléklet II. Fejezet 9. a-c. pontja állapítja meg.
8
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről
3.1.1. Védelemre tervezett természeti területek Terület (hektár)
Név
Védetté nyilvánítás állapota
Körös-Maros Nemzeti Park bővítése I
282,9
Tárcaegyeztetésen
Körös-Maros Nemzeti Park bővítése II.
23,1
Tárcaegyeztetésen
Körös-Maros Nemzeti Park bővítése III.
26,8
Előkészítés alatt
Körösközi Tájvédelmi Körzet
5850
Előkészítés alatt
106
Előkészítés alatt
Kishomok Természetvédelmi Terület
3.1.2. Védett természeti területek Az Igazgatóság működési területén lévő országos jelentőségű védett természeti területek: Körös-Maros Nemzeti Park Dénesmajori Csigás-erdő Természetvédelmi Terület Szeghalmi Kéktó Természetvédelmi Terület Szarvasi Arborétum Természetvédelmi Terület Szarvasi Történelmi Emlékpark Természetvédelmi Terület A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. 23. § (2) bekezdése alapján védett szikes tavak. Az Igazgatóság működési területén nyilvántartott láp nem található. Az Igazgatóság működési területén lévő két helyi jelentőségű védett természeti területen a természetvédelmi kezelést az Igazgatóság látja el: Anna-liget Természetvédelmi Terület Kondorosi kónya zsálya termőhelye Természetvédelmi Terület 3.1.3. Natura 2000 területek Nyilvántartott terület (db) 7
Típus különleges madárvédelmi terület jóváhagyott különleges természetmegőrzési terület jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület
9
Terület (hektár) 101090,88
9
6567,79
25
94784,13
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről
Az Igazgatóság által jelölt különleges madárvédelmi területek listája No.
Területkód
Név
Terület (hektár)
1.
HUKM10001
Kígyósi-puszta
8771,93
2.
HUKM10002
Kis-Sárrét
8340,35
3.
HUKM10003
Dévaványai-sík
25214,04
4.
HUKM10004
Vásárhelyi- és Csanádi-puszták
21832,54
5.
HUKM10005
Cserebökényi-puszták
28074,66
különleges madárvédelmi terület összesen:
92233,52
Más Nemzeti Park Igazgatóságok által jelölt különleges madárvédelmi területek listája No.
Területkód
Név
1.
HUKN10007
Alsó-Tiszavölgy
2.
HUHN10003
Bihar
Terület* (hektár) 8213,20 644,16
különleges madárvédelmi terület összesen:
8857,36
*a site a KMNPI működési területére eső területrészének nagysága
Az Igazgatóság által jelölt jóváhagyott különleges természetmegőrzési területek listája No.
Területkód
Név
Terület (hektár)
1.
HUKM20003
T-erdő
136,63
2.
HUKM20011
Körösközi erdők
5635,16
3.
HUKM20020
Gyepes-csatorna
170,25
4.
HUKM20021
Sarkad-Fás
117,5
5.
HUKM20022
Köles-ér
71,12
6.
HUKM20023
Korhány és Holt-Korhány
49,24
7.
HUKM20024
Orosi tölgyes
57,13
8.
HUKM20025
Gyantéi erdők
221,58
jóváhagyott különleges természetmegőrzési terület:
10
6458,61
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről Más Nemzeti Park Igazgatóságok által jelölt jóváhagyott különleges természetmegőrzési területek listája No. 1.
Területkód HUHN20004
Név
Terület* (hektár)
Felső-Sebes-Körös
109,18
jóváhagyott különleges természetmegőrzési terület:
109,18
*a site a KMNPI működési területére eső területrészének nagysága
Az Igazgatóság által jelölt jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek listája No.
Területkód
Név
Terület (hektár)
1.
HUKM20001
Vásárhelyi és Csanádi gyepek
2.
HUKM20002
Vásárhelyi Kék-tó
3910,09
3.
HUKM20004
Száraz-ér
1521,66
4.
HUKM20005
Deszki gyepek
537,06
5.
HUKM20006
Mágocs-ér
126,04
6.
HUKM20007
Csorvási löszgyep
7.
HUKM20008
Maros
8.
HUKM20009
Mezőhegyes-Battonyai gyepek
9.
HUKM20010
Gyula-Szabadkígyósi gyepek
10.
HUKM20012
Fekete-, Fehér- és Kettős-Körös
11.
HUKM20013
Bélmegyeri Fás-puszta
12.
HUKM20014
Dévaványa környéki gyepek
14027,2
13.
HUKM20015
Hortobágy-Berettyó
3079,21
14.
HUKM20016
Sebes-Körös
1455,21
15.
HUKM20017
Hármas-Körös
7818,24
16.
HUKM20018
Holt-Sebes-Körös
17.
HUKM20019
Dél-Bihari szikesek
18.
HUKM20026
Tóniszállás-Szarvasi gyepek
19.
HUKM20027
Cserebökény
10000,19
20.
HUKM20028
Tőkei gyepek
2985,68
21.
HUKM20029
Szentesi gyepek
22.
HUKM20030
Lapistó-Fertő
23.
HUKM20031
Kurca
16419,46
12,91 5964,59 94,73 10633,92 1979,86 652,46
285,25 6521,54 586,66
606,04 1902,72 198,59
jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület:
11
91319,31
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről
Más Nemzeti Park Igazgatóságok által jelölt jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek listája Területkód
No.
Terület* (hektár)
Név
1.
HUKN20031
Alsó-Tisza hullámtér
2.
HUHN20013
Közép-Bihar
3264,82 200,00
jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület:
3464,82
*a site a KMNPI működési területére eső területrészének nagysága
3.1.4. Nemzetközi jelentőségű területek Név
No.
Kihirdetés éve
Terület (hektár)
1.
Kardoskúti Fehér-tó Ramsari Terület
1979
494,9636
2.
Biharugrai Ramsari Terület
1997
2780,6883
3.
Montág-puszta Ramsari Terület
2008
2188,6805
Ramsari terület összesen:
5464,3320
3.1.5. Megkülönböztetett védelemben részesülő területek Igazgatóságunk működési területén 1 db erdőrezervátum található, Szeged határában, a Maros Hullámtér Erdőrezervátum. Községhatár Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged
Tag Részlet 100 A 99 A 99 B 99 C 99 NY1 99 NY2 100 B 100 E 100 NY 100 UT
Terület (ha) 21,04 11,56 17,18 3,97 0,20 0,31 1,92 3,84 0,42 0,14
Zóna Magterület Védőzóna Védőzóna Védőzóna Védőzóna Védőzóna Védőzóna Védőzóna Védőzóna Védőzóna
A Nemzeti Ökológiai Hálózatba tartozó elemek a Területrendezési Tervek felülvizsgálata során mind az érintett megyei (Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok,), mind pedig a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő települési rendezési tervekbe beépítésre kerültek, kerülnek.
12
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről 3.1.6. Magas Természeti Értékű Területek A Magas Természeti Értékű Területek, korábbi nevükön Érzékeny Természeti Területek kialakítása és lehatárolása elsőként a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program keretében történt meg. 1998-ban Igazgatóságunk kilenc Érzékeny Természeti Terület kialakítására és lehatárolására tett javaslatot (Dévaványai sík, Csanádi - Vásárhelyi puszták, Kis-Sárrét, Körösszög, Kígyósi területek, Vésztő -Szeghalom környéke, Gyula Dobozi ártér, Körös-völgy, Maros-völgy). A program elnevezése, az Európai Unió költségvetési ciklusaihoz, azok magyarországi intézkedéseihez igazodva folyamatosan változott, ahogy a programhoz lehatárolt területek is folyamatosan felül lettek vizsgálva. A jelenlegi Magas Természeti Értékű Területek a 2009. szeptember 1.-2014. augusztus 31. közötti időszakra meghirdetett, az Új Magyarországi Vidékfejlesztési Program agrár-környezetgazdálkodási intézkedéshez igazodva lettek kialakítva. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén a fent említett időszakban 3 Magas Természeti Értékű Területet (MTÉT) működik: 1. Dévaványa és környéke MTÉT 2. Békés-Csanádi hát MTÉT 3. Kis-Sárrét MTÉT Ezeken az úgynevezett zonális, azaz egyértelmű lehatárolással kijelölt területeken, az ott jellemző élővilágra specifikusan összeállított, de általában egy faj nevével fémjelzett előíráscsomagok pályázhatóak. Az MTÉT területek adatai térinformatikai szoftverrel generált adatok, illetve a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal történő együttműködés keretében átadott adatok, illetve azok alapján számított adatok. 1. Dévaványa és környéke MTÉT Teljes terület: Támogatható terület:
77 564 ha 68 710 ha
Natura 2000 terület: Védett természeti terület:
30 459 ha 13 088 ha
Érintett települések: Bucsa, Dévaványa, Ecsegfalva, Füzesgyarmat, Gyomaendrőd, Kertészsziget, Körösladány, Mezőtúr, Szeghalom, Túrkeve Célprogramok: - Szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal (teljes MTÉT területen) - Szántóföldi növénytermesztés kék vércse élőhely-fejlesztési előírásokkal (A/2 zóna) - Gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal (teljes MTÉT területen) - Természetvédelmi célú gyeptelepítés (teljes MTÉT területen)
13
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről
2. Békés-Csanádi hát MTÉT Teljes terület: Támogatható terület:
40 580 ha 38 125 ha
Natura 2000 terület: Védett természeti terület:
20 194 ha 9 643 ha
Érintett települések: Ambrózfalva, Apátfalva, Békéssámson, Csanádalberti, Csanádpalota, Hódmezővásárhely, Kardoskút, Királyhegyes, Magyarcsanád, Makó, Nagyér, Orosháza, Pitvaros, Székkutas, Tótkomlós Célprogramok: - Szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal (A/1, B, C zóna) - Szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal (C zóna) - Szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal (C zóna) - Szántóföldi növénytermesztés kék vércse élőhely-fejlesztési előírásokkal (A/2 zóna) - Gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal (teljes MTÉT területen) - Természetvédelmi célú gyeptelepítés (teljes MTÉT területen) 3. Kis-Sárrét MTÉT Teljes terület: Támogatható terület: Natura 2000 terület: Védett természeti terület:
40 616 ha 32 404 ha 14 009 ha 8 940 ha
Érintett települések: Biharugra, Geszt, Körösnagyharsány, Sarkadkeresztúr, Szeghalom, Vésztő, Zsadány
Mezőgyán,
Okány,
Célprogramok: - Szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal (A és C zóna) - Szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal (B zóna) - Szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal (C zóna) - Gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal (teljes MTÉT területen) - Természetvédelmi célú gyeptelepítés (teljes MTÉT területen) Igazgatóságunk MTÉT-ekhez kapcsolódó feladatai: - 1. Belső szakmai feladatok: Magas Természeti Értékű Területek: o lehatárolás, o monitoring, o felülvizsgálat,
14
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről -
2. Külső szakmai feladatok: o szakértői közreműködés a célprogramok, illetve jogszabályi előírások ellenőrzésében, o tájékoztatás, szaktanácsadás, o kaszálási bejelentések fogadása, o a célprogramokhoz kapcsolódó írásos vélemények kiállítása.
MTÉT területeken MTÉT célprogramban szereplő területnagyságok (ha)
Szántó túzok BékésCsanádi-hát Dévaványa Kis-Sárrét Összesen:
2 026 13 372 1 506 16 905
Szántó vadlúd daru
0 0 212 212
Szántó madár apróvad
499 0 0 499
Szántó GyepTermészetMTÉT kék gazdálkodás védelmi össz vércse túzok gyeptelepítés
1 089 411 0 1 501
4 147 7 762 7 783 21 567 2 748 4 465 14 678 33 794
0 135 13 148
3.2. Területvásárlások, kisajátítások adatai Igazgatóságunk működési területén 2011. évben az alábbi jogcímek szerint volt lehetőség növelni az állami tulajdont, illetve került vagyonkezelésünkbe ingatlan. 1./ Környezetvédelem és Energia Operatív Program / KEOP / földvásárlásra fordítható keretéből 34,4943 ha nagyságú 543,24 AK értékű ingatlant vásároltunk meg. A fenti KEOP keret túlnyomó részét jogerős FVM Hivatali határozatok végrehajtására fordítottuk. Ennek során 107 személytől vásároltuk meg AK értékét, kisajátítási eljárás lefolytatása nélkül. 2./ A Vidékfejlesztési Minisztérium „Természetvédelmi kártalanítás” elnevezésű 20/02/09/00 számú törvényi soron szereplő fejezeti kezelésű előirányzat terhére biztosítható, a 14/2011. (VIII.19.) VM utasítás 46.§-a és a megállapodás 1.) pontjában felsorolt jogszabályok figyelembevételével a Vidékfejlesztési Minisztériummal kötött megállapodás alapján. A fejezeti kezelésű előirányzat terhére 1 főtől fokozottan védett természeti területet vásároltunk, 2,5316 ha nagyságban 79,24 AK értékben. 3./ Igazgatóságunk költségvetésének terhére 3 személytől vásároltunk összesen 2,0800 ha nagyságban 32,45 AK értékben.
15
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről 3.3. Saját vagyonkezelésű területek A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság a védett természeti területek természetvédelmi kezelését részben gazdálkodók bevonásával, bérleti szerződés keretében, részben saját eszköz- és munkaerő- állományával, jelentős állatállomány segítségével, valamint szükség esetén vállalkozási szerződéssel, saját használatban végzi. A területek kezelése az elfogadásra került vagyonkezelési koncepció, a hosszú távú vagyonkezelési terv (2007-2016), valamint az éves vagyonkezelési tervben foglaltaknak alapján történt. A) Saját használatban kezelt területek Saját használatban elsősorban azon területe kezelése történik, amelyek esetében az elvégzendő élőhely-rekonstrukció, illetve –rehabilitáció, speciális természetvédelmi kezelés, vagy a saját állatállomány ellátásának érdekében indokolt. Ezen felül saját használatban kezeljük azon területeket is, melyeknek kezelése eseti jellegű, nem igényel minden évben beavatkozást. Az Igazgatóság használatában kezelt területek közül az egységes területalapú támogatás előírásainak megfelelően kezelt terület nagysága 7882,85 hektár, melyből az agrár-környezetgazdálkodási programban 3117,92 hektár érintett. B) Idegen hasznosításban kezelt területek A védett természeti területek idegen használatban történő kezelése bérleti szerződés keretében történik. A természetvédelmi kezelés szabályait a szerződés részét képező előíráscsomag rögzíti. A használat és kezelés elvégzéséhez olyan megbízható partnereket keresünk, akik az előírások betartását vállalják és az ehhez szükséges erőforrásokkal rendelkeznek. Előnyben részesülnek a legeltető állatállománnyal rendelkezők. A bérleti szerződések – számában – jelentős része egy éves futamidejű. Az agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások igénybe vételéhez a pályázatot nyert gazdálkodók részére 10824 hektár területnagyságban biztosítottunk 2014. augusztus 31. napjáig érvényes bérleti szerződést. 2.2. táblázat: A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság saját vagyonkezelésű területeinek fontosabb adatai
Szántó Gyep Kert Szőlő Gyümölcsös Nádas Halastó Erdő Kivett Összesen
Vagyonkezelt terület összes (hektár) 8 320,7543 19 752,5500 0,4112 1,1682 1,6414 180,2153 81,1163 2 054,4802 2 416,6258 32 809,8024
Saját használatban hektár % 3 563,7377 42,83 7 331,7058 37,12 0,4112 100,00 1,1682 100,00 1,6414 100,00 154,8106 85,9 0,2092 0,26 2054,4802 100,00 1440,3137 59,60 14548,4780 44,34
*Gazdasági évet figyelembe véve (október 30-i állapot szerint)
16
Hasznosításba adott * hektár % 4 757,0166 57,17 12 420,8442 62,88 0,0000 0,00 0,0000 0,00 0,0000 0,00 25,4047 14,10 80,9071 99,74 0,0000 0,00 976,3121 40,40 18260,4847 55,66
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről
3.4. Terület nélküli értékek Igazgatóságunk működési területén nyilvántartott Természeti Emlék; forrás, víznyelő, barlang nem található. 3.4.1. Kunhalmok, földvárak A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 23 §. (3) g) pontja alapján 49 db földvárat tartunk nyilván. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található kunhalmok teljes körű (levéltári, térképi illetve terepi azonosítás) felmérése 2007-2011. évben zajlott le. Mindösszesen 2228 db kunhalom, illetve halom hely (elpusztult egykori halom) került elő, amelyek közül 573 db halom felel meg mindenben a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 23. § (3) bekezdés f) pontjának. A 2011.évben a MePAR rendszerbe bekerült halmokszáma 253 db.
3.4.2. Egyedi tájértékek Összesen 29 település 1076 db egyedi tájértéke került eddig felmérésre. 2010-2011. években 12 új település egyedi tájértékeinek számbavételére, illetve TIR-be történő feltöltésére, rendszerezésére került sor.
17
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről
4. Kutatás, monitorozás 4.1. Kutatás Kutatási téma megnevezése
No.
1.
2.
3.
Helyszín
A kutatást végző szervezet/ magánszemély és témafelelős
A Tompapusztai löszgyep bővítés fajkészletének vizsgálata és az egyes sztyeppekre jellemző fajok telepítésének kidolgozása A Tompapusztai löszgyep bővítés részletes talajtani térképének elkészítése
KMNP Tompapusztai löszgyep bővítése
Az erdélyi hérics (Adonis hybrida) filogenetikai vizsgálata
KMNP Csorvási löszgyep Debreceni Egyetem
Pro Planta 3M Bt. (Csathó András István)
KMNP Tompapusztai löszgyep bővítése
Barczi Bt. (Dr. Barczi Attila)
(Dr. Molnár V. AttilaDr. Sramkó Gábor) 4.
A dél-tiszántúli pusztagyepek (lösz- és szikes-pusztagyepek) malakológiai feltárása
KMNP Csorvási löszgyep Tatársánci ősgyep, Kígyósi-puszta, Csanádi Deli Tamás puszták, Tompapuszta
5.
Az atracélcincér (Pilemia tigrina) lárvális fejlődésének vizsgálata
Csanádi-hát
Kisemlősök állományalakulásának vizsgálata
KMNP DévaványaiEcsegi puszták
6.
KMNPI (Danyik Tibor)
OecoSystem Bt (dr. Tóth László)
18
Külső megbízás díja (Ft)
Az eredmények rövid ismertetése
250.000.- A KMNP Tompapusztai löszgyepen az előforduló fajok számbavétele és a telepítési koncepció kidolgozása. Elkészült a bővítési terület fajkészletének aktuális listája is. 230.000.- A KMNP Tompapusztai löszgyep területére részletes talajtani térkép készült talajmintavételezés alapján. A löszgyep talaja döntően kiválóan morzsás szerkezetű, szépen fejlett mészlepedékes csernozjom. 300.000.- Genetikai vizsgálat történt több más mintával összehasonlítva, morfológiai vizsgálattal kiegészülve. A csorvási állomány volgamenti héricsnek (Adonis volgensis) bizonyult. 300.000.- A szikesek mikrodomborzati és talajtani tényezőinek, ill. a löszvidékeken végzett visszagyepesítések csigákra gyakorolt hatásvizsgálata. 22 mintavételi helyen 18 faj 5611 egyede került elő. 0.- Mintavételi helyen a fejlődő lárvák fenológiájának és viselkedésének nyomonkövetése történt, melynek ismeretében a területek kaszálása biztonsággal időzíthető a lárvák talajszint alá húzódásához 300.000,-. Mintavételezés élvefogó csapdákkal a kijelölt mintaterületen. Az idei évi mezei pocok (Microtus arvalis) gradáció jól nyomon követhető volt.
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről
4.2. Monitorozás A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság monitoring rendszere az alábbi témaköröket tartalmazza, mely magába foglalja az országos programokat is (NBmR, Natura 2000 monitoring): I. A Nemzeti Park élőhelytérképezése II. Natura 2000 területek élőhelytérképezése III. Kiemelt jelentőségű élőhelyek cönológiai monitoringja IV. Növénytársulások monitoringja (10 társulás, 14 mintaterület) V. Natura 2000 élőhelytípusok monitoringja VI. Kiemelt jelentőségű növényfajok monitoringja (23 faj) No.
Témakör
Monitoring téma megnevezése
Helyszín
VII. Kiemelt jelentőségű gerinctelen fajok monitoringja VIII. Gerinctelen fajok közösségi monitoringja IX. Vizes élőhelyek és vízfolyások halfaunisztikai monitoringja X. Ritka és telepesen költő madárfajok monitoringja (42 faj) XI. Vizes élőhelyek vízimadárállomány-monitoringja (3 terület) XII. Kiemelt jelentőségű emlősfajok monitoringja (6 faj)
A kutatást végző szervezet/magánszemély és témafelelős
Külső megbízás díja (Ft)
Az eredmények rövid ismertetése
1.
II.
Tőkei gyepek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület élőhelytérképezése
Tőkei-gyepek kiemelt Deák József Áron jelentőségű különleges természetmegőrzési terület (HUKM20028)
400.000.- Elkészült a Natura 2000 terület 1:10 000 méretarányú élőhelytérképe 3100 hektáron.
2.
III.
A Tompapusztai löszgyep bővítés gyepesedésének vizsgálata
KMNP Tompapusztai löszgyep és bővítési területe
Pro Planta 3M Bt.
A Körös-Maros Nemzeti Park Kígyósi-puszta kiemelt élőhelyeinek monitoringja
KMNP Kígyósi puszta
CSEMETE
Növénytársulások felmérése az NBmR keretében mocsári sásos (Caricetum
KMNP Kis-Sárrét
500.000.- Az ősgyepen 4 db 1000 m2-es, a bővítési területen 13 db 1000 m2-es kvadrát, illetve 2-2 db 52 m hosszú linea felvételezése történt. Az ősgyep jó állapotú, a bővítési terület is fajgazdag, néhány természetvédelmileg jelentős fajjal. 100.000.- A Kígyósi-puszta területén cönológiai kvadrátok újrafelmérése történt 25 ponton, mely a 2007-es felméréssel került összehasonlításra. Jelentős változás nem volt kimutatható. 0.- A társulás felmérése kétévente történik 50x50 méteres mintavételi kvadrátban a Kis-Sárréten. Jelentős változás nem volt kimutatható.
3.
4.
III.
IV.
(Dr. Bartha Sándor- Csathó András István)
(Dr. Margóczi Katalin) KMNPI (Sallainé Kapocsi Judit)
19
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről
acutiformis) társulás
5.
6.
IV.
IV.
7.
VI.
8.
VI.
9.
10.
VI.
VI.
Növénytársulások felmérése az NBmR keretében – bárányparéjos vakszikes (Camphorosmetum anuuae) társulás Növénytársulások felmérése az NBmR keretében _ bajuszpázsitos-sziki sóballás (Crypsido-Suaedetum maritimae) társulás Volgamenti hérics (Adonis volgensis) monitorozása
KMNP Kardoskúti Fehértó
(Sallainé Kapocsi Judit) KMNP Kardoskúti Fehértó
KMNPI (Sallainé Kapocsi Judit)
KMNP Csorvási löszgyep, KMNPI KMNP DévaványaiEcsegi puszták, (Sallainé Kapocsi Judit) KMNP Tatársánci ősgyep
Kónya zsálya (Salvia nutans) KMNP Tatársánci ősgyep monitorozása KMNP Csanádi-puszták KMNP Dévaványai-Ecsegi puszták, Kondorosi kónya zsálya termőhelye TT Kisfészkű aszat (Cirsium KMNP Kis-Sárrét brachycephalum) KMNP Mágor-puszta monitorozása Törpemandula (Amygdalus nana) monitorozása
KMNPI
KMNPI (Sallainé Kapocsi Judit)
KMNPI (Sallainé Kapocsi Judit)
KMNPI működési területe KMNPI (Sallainé Kapocsi Judit)
11.
VI.
Vízilófark (Hippuris vulgaris) monitorozása
KMNP Körös-ártér
KMNPI (Sallainé Kapocsi Judit)
20
0.- A társulás felmérése évente, a Kardoskúti Fehértó területén 3x17db egymással érintkező 1x1 m mintavételi kvadrátban történik. A terület a 2010. évi csapadékviszonyok hatására átalakult bárányparéjosból széles és keskenylevelű gyékényessé. 0.- A társulás felmérése évente történik állandó mintavételi területen a kardoskúti Fehér-tó nyugati medencéjének É-i részén 70 db 1x1 méteres mintavételi kvadrátban. A kvadrátban társulás kis borításban volt jelen. 0.- A csorvási és a két telepített állomány esetében történt tőszámlálás az egyes korosztályokat külön számolva. A korábbi évekhez hasonló volt az összes tőszám, azonban a virágzó állomány nagysága az idén kisebb volt. 0.- A faj állományának felmérése történt a két őshonos és a két telepített termőhelyen. A virágzó hajtásszám az elmúlt évekhez viszonyítva alacsonyabb volt, az összes tőszám nem változott jelentősen.. 0.- Új, eddig ismeretlen termőhelyeken került elő a faj Natura 2000 területeken, Sarkadkeresztúr, Vésztő és Szeghalom környékén. 0.- A faj állományának felmérése a KMNPI működési területén történt 15 mintavételi helyszínen. A legtöbb helyen az állományok kiterjedése csökkent a három évvel ezelőtti felméréshez képest. 0.- A faj állományának felmérése a Körös-ártér Gyigérzugi-mocsarában, az ismert termőhelyen. A korábbi évekhez hasonlóan a növény nem került elő az idei felmérés során sem.
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről
12.
13.
VI.
VI.
Sziki lórom (Rumex pseudonatronatus) monitorozása
KMNP Bélmegyeri Fáspuszta
Heverő iszapfű (Lindernia procumbens) monitorozása
KMNP DévaványaiEcsegi puszták
KMNPI (Sallainé Kapocsi Judit) KMNPI (Sallainé Kapocsi Judit)
14.
15.
VII.
VII.
16.
VIII.
17.
VIII.
A magyar tarsza (Isophya costata) állományának monitoringja a Maros-gáton
KMNP Maros-ártér
A sztyeplepke (Catopta thrips) állományának monitorozása a Csanádi pusztákon A Kígyósi-puszta lepkefaunájának felmérése
KMNP Csanádi puszták
Nagylepkefajok faunisztikai felmérése a Körös-ártéren
KMNP Körös-ártér
KMNPI (Danyik Tibor) KMNPI (Danyik Tibor)
KMNP Kígyósi-puszta
Szalkay József Magyar Lepkészeti Egyesület (Sum Szabolcs) KMNPI (Danyik Tibor)
18.
19.
IX.
X.
A Száraz-ér halfaunisztikai monitoringja
Ritka és telepesen költő madarak monitoringja
HUKM20004 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (országhatár-Tótkomlós)
Vaskos Csabak Bt.
KMNPI működési terület
KMNPI és MME Csongrád és Békés Megyei HCS
(Sallai Zoltán)
21
0.- A faj állományának felmérése történt a Szolgaerdő tisztásán. A száraz időjárásnak köszönhetően kevesebb tő mutatkozott a korábbi felmérésekhez képest. 0.- A faj állományának felmérése 4 db 1x1 km-es kvadrátban és egyéb ismert élőhelyein. 2011-ben az ismert termőhelyeken a belvízborítás hiánya miatt nem jött elő a faj. 0.- A faj felmérése ismert élőhelyein, NBmR protokoll szerint. A vizsgált területen a meghatározásra került a faj elterjedése és denzitása. 0.- A sztyeplepke rajzás és állománynagyság vizsgálat a Csanádi pusztákon. A 2011-es évben nagyon gyenge rajzás volt tapasztalható, mindössze néhány példány került megfigyelésre. 500.000.- A Kígyósi-puszta lepkefaunájának felmérése. 256 éjjeli és 46 nappali lepkét sikerült kimutatni, ebből 9 védett faj. 0.- A Körös-ártér védett természeti terület egy szakaszának nagylepke felmérése (2. év). A 2010-es évhez képest lényegesen magasabb fajszám került rögzítésre, 1 védett faj került elő. 500.000.- A Száraz-ér (HUKM20004) site felső szakaszának Natura 2000 halfaunisztikai szempontú felmérése. Az összesen kimutatott 16 faunaelemből 3 faj védett, egyben közösségi jelentőségű faj. 300.000.- Rendszeresen, vagy alkalmilag költő kiemelt jelentőségű madárfajok állományfelmérése (42 faj).
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről
20.
XI.
21.
XII.
22.
XII.
Vizes élőhelyek vízimadárállománymonitoringja
KMNP Kis-Sárrét, KMNP Kardoskúti Fehértó, KMNP Csanádi puszták Ürge (Spermophilus citellus) KMNP Dévaványaimonitoringja Ecsegi puszták, KMNP Kígyósi-puszta, KMNP Kis-Sárrét Épületlakó denevérek KMNPI működési terület monitoringja
KMNPI és MME Csongrád és Békés Megyei HCS
300.000.- Heti szintű vízimadármonitoring három Ramsari területen: Biharugrai-halastavak, kardoskúti Fehér-tó, Montág-puszta.
KMNPI
0.- Állományfelmérés NBmR modszertan szerint, az összes a korábbi évekbenmégtermészetes állománynál. Idén csak az áttelepítési helyszínen (Kígyósi-puszta) sikerült kimutatni a jelenlétét. 350.000.- 9 jelentős, 5 csonkafülű denevér, 2 nagy patkósdenevér és 2 hegyesorrú denevér kolónia került felmérése.
(Szelényi Balázs) Utasi Gabriella
22
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről
4.3. TIR-be betöltött és betöltésre előkészített adatok A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság a Természetvédelmi Információs Rendszer üzemszerű működéséhez a föld- és birtokügyi modult és a vagyongazdálkodási és védett érték modult tölti, teszteli. A biotikai adatok importálási menetrendjét az alábbiak szerint tartjuk kivitelezhetőnek; a központi protokollok megléte illetve a szinkronizációs problémák megoldása ennek a feladatnak feltétele. Kb 10 000 rekorddal az alábbiak: Védett és jelentős növényfajok adatai Kiemelt jelentőségű gerinctelen fajok adatai Gerinctelen fajok közösségi monitoringjának adatai NBmR hal monitoring adatai Ritka és telepesen fészkelő madárfajok adatai NBmR épületlakó denevérek monitoringjának adatai
23
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről
5. Kezelési tevékenység 5.1.A) Kezelési tervek No.
A védett vagy védelemre tervezett terület neve
Védettség
Jogszabályként megjelent
Állapot
1.
Dénesmajori Csigáserdő TT
védett
igen
kihirdetve
2.
Szarvasi Arborétum TT
védett
igen
kihirdetve
3.
Szeghalmi Kéktó TT
védett
igen
kihirdetve
4.
Szarvasi Történelmi Emlékpark TT
védett
igen
kihirdetve
5.
Körös-Maros Nemzeti Park bővítése (Zsadány, Mezőgyán)
tervezett
nem
kihirdetés céljából felterjesztve
6.
Körös-Maros Nemzeti Park bővítése (Magyarcsanád)
tervezett
nem
kihirdetés céljából felterjesztve
7.
Körös-Maros Nemzeti Park
védett
nem
területi egyeztetésre alkalmas dokumentáció elkészült
8.
Körösközi-erdők TK
tervezett
nem
területi egyeztetésre alkalmas dokumentáció elkészült
5.1.B) Natura 2000 fenntartási tervek No.
Natura 2000 terület neve
Területkód
Elkészítés éve
Elkészítés forrása
1.
Kis-Sárrét KMT
HUKM10001
2007
Túzokvédelmi LIFE program
2.
Dévaványai-sík KMT
HUKM10003
2007
Túzokvédelmi LIFE program
24
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről
5.2. Élőhely-fenntartás, kezelés 5.2.1. Az élőhelyeket érintő jelentősebb ökológiai állapotváltozások A 2010. év rendkívüli csapadékos időszaka átnyúlt 2011. év elejére is. Tél végén a gyepek jelentős része, sőt a szántók egy része is víz alatt állt. Az enyhe tavaszt aszályos nyár követte, amit a július közepétől augusztus első hetéig tartó esős lehűlés szakított meg. A rendkívüli aszály ősszel is folytatódott, egészen december közepéig tartott. Az év folyamán térségi szinten a csapadékátlag nem érte el a sokéves átlagot, a Nemzeti Park területén mért értékek 265 és 495 mm között alakultak. A szélsőségesen száraz időjárás meghatározó volt a területek ökológiai állapota szempontjából. Az előző évi rendkívüli csapadékviszonyok hatására, a száraz tavasz ellenére a mélyfekvésű területek, mocsarak, mocsárrétek jellemzően csak a nyár elejére, közepére száradtak ki teljesen. Szikes tavainkon is csak júliusban következett be a teljes kiszáradás, őszi vízborításuk azonban szélsőséges módon elmaradt, csak a december közepétől az év végéig lehullott jelentősebb csapadék hatására jelentek meg újra vízfelületek. A szikes gyepek a vízállásos részeken később, máshol már május első felében elkezdtek kisülni. A kaszálások után, a júliusi esők hatására kizöldültek, sarjút hoztak, augusztusban azonban ismét „kiégtek”. A Hármas-Körösön és a Maroson a legnagyobb árhullám január folyamán vonult le, melyet március utolsó harmadában egy kisebb árhullám követett. Augusztus közepétől az alacsony vízállás következtében a Maroson előtűntek a homokpadok, zátonyok, néhány ponton gázlók alakultak ki. Az év végére a Köröst, a Marost és a Hortobágy-Berettyót is szélsőségesen alacsony vízállások jellemezték. A Körös-ártér holtágai nyár végén, ősz elején kezdek kiszáradni. 5.2.2. Élőhely-fenntartási, kezelési tevékenységek Kis-Sárrét Az Igazgatóság Földesi-telepén elhelyezett 48 darabos, négy éves szürkemarha tinó állománya a tájegységi szintű 300 hektáros területkezelésen belül, 60 hektáron legelt. Az előző évhez képes változást jelent, hogy az állatállomány téli elhelyezése Réhelyben valósul meg. A Túzok LIFE program keretében felvállalt kötelezettségeinknek eleget téve összességében 51,25 hektár telepített gyep kezelését végeztük el művelési ág váltás céljából. A fennmaradó, botanikai szempontból értékes gyepterületek kezelését mechanikailag végeztük, az állapotfenntartás, az elnádasodás, becserjésedés megakadályozása végett. A mocsarak vízellátottsága általában optimális volt, vízpótlásra nem volt szükség, sőt Kivágáson túl sok is volt a víz, a terület gyékényesedni kezdett.
25
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről A biharugrai-begécsi halastórendszert jelenleg három társaság kezeli. A Zöldhalmi, Csík, Szilas, Emlék, Bodorok, Begécs II – IX tavakon folyt halgazdálkodás, a Gazdák, Kissziki, Begécs-I, Jankovich, Nagysziki és Ludas tavak kaptak ugyan vízpótlást, de nem voltak halasítva. Az Erdős, Kárászos, Új-tó I-II és a Ludas-ívók szárazon álltak. Begécsen és Ugrán egyaránt komoly fenntartási munkák folytak, a csatornarendszerek kotrása, teleltetők felújítása, halágykotrás. A kis-sárréti térségben a gazdálkodók 1300 marhával és 3680 birkával legeltettek. Az erdőterületeken csökkent az erdészeti tevékenység intenzitása, mind a fahasználat, mind az erdőművelés tekintetében, viszont sok erdőnek nem minősülő területen végeztek szociális célú cserje – és favágást, ami rendkívül nagy zavarást okozott. A régi kaszált tisztások helyreállítása az AKG program miatt felgyorsult. Bélmegyeri Fáspuszta A Fáspuszta gyepének állapota jó, bár egyre jobban cserjésedik. A kiszáradó fák pótlását szolgáló mikro-fásításokban a fák növekedése idén a rendkívül kevés csapadék miatt stagnált. Az erdőkben az elmúlt 10 év véghasználatai elsősorban a természetvédelmi szempontból kevésbé értékes állományokat érintették, de így is viszonylag sok a felújítás alatt lévő terület. Az ápolási munkák rendszeresen vegyszeresen történnek, így a talaj bolygatásának elmaradása miatt az erdősítések elegyessége jó, bár néhány helyen gondot jelent az amerikai kőris. Dévaványai-Ecsegi puszták A területei egységben, bemutatási, területkezelési céllal tartott magyar szürke szarvasmarhák, bivalyok és racka és cigája juhok legelőterülete, valamint a téli takarmányszükséglet előállítása szolgáló kaszáló 1421 hektár nagyságot tett ki. A dévaványai Túzokvédelmi Mintaterületen lévő szántókon (115 hektár) a felparcellázott területen váltakozva termesztünk kis parcellákon repcét, lucernát , őszi búzát, őszi zabot, illetve végzünk ugarművelést. A dürgőhelyként is jelentős, a Mintaterületen belül lévő gyepterület kezelése részben legeltetéssel, részben kaszálással, részben szárzúzással történt. A jelentős sziki kocsord állománnyal rendelkező gyepeket kaszálással kezeltük. A Minaterületen kívül további szántóterületeket ugaroltattunk túzokvédelmi céllal, valamint a ködmönösi részen 35 hektár lucernával és 16 hektár gyeppel telepített rész, ebben az évben is mind túzokvédelmi, mind szálastakarmány betakarítás szempontjából nagy jelentősséggel bírt. A Réhelyi parton, mely a túzokvédelmi mintaterülethez közvetlenül, de kerítésen kívül csatlakozik, további 150 hektárt kezeltünk részben KEOP keretében.
26
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről
A Túzok LIFE keretében 152 hektár gyeppel, illetve füvesherével vetett szántóterület kezelését végeztük. A Dévaványai-Ecsegi puszták térségében az Igazgatóság állományán kívül a gazdálkodók 985 marhával, 30 lóval és 1420 birkával legeltettek. Kígyósi-puszta A területi egységben 260 hektár legelőterület kezelését valósítottuk meg a DévaványaiEcsegi pusztáról átszállított 252 db üszővel. Téli takarmány előállítására nem volt szükség a területi egységben, mivel az állatállomány téli gondozása a Réhelyben kialakított telelőhelyen történik. A KEOP keretében visszagyepesített 136 hektár terület utógondozása mechanikailag történt. A visszagyepesedés érdekében további parlagszántókat szárzúztunk, ezzel elősegítve a spontán visszagyepesedést. A puszta déli részén a mezei élettérhez kötődő fajok védelmi szempontjai szerint saját használatban művelt területek (109 hektár) kezelését, 2011. évben az eredeti koncepció szerint folytattuk. A kezelés során mind a költési, mind a téli időszakban kedvező kultúrák (őszi búza, évelő rozs, zab, vetett gyep, pihentetett terület, lucerna, vöröshere, cirok, köles, füveshere, édeskömény) kerülnek telepítésre/fenntartásra kisparcellás kialakításban, részben ugarkeverékként. A cserjesáv mentén és a parcellák között füves mezsgyéket alakítunk ki, a munkaműveletek ütemezésére különös figyelmet fordítunk. Ezek a szempontok kiterjesztésre kerülnek a szomszédos, bérleti szerződés keretében kezelt szántóterületekre is, melyek szegélyében cserjetelepítést is végeztünk. Az Igazgatóság által végzett kezelési tevékenységeken kívül a pusztán a gazdálkodók közel 1200 marhával, 37 bivallyal, 60 lóval és 1850 birkával legeltettek. Körös-ártér A legeltetési időszakban 100 db szürkemarha tinó legeltetésével és folyamatos gyalogakác irtással az Álomzug kezelését elvégeztük. A legeltetés mellett az adventív fajok irtása folyamatos munkát jelent, mely során gépi és kézi munkaerővel a területek karbantartása, új területek kezelésbe vonása történik. A terület jelentős részét a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok kezelésében lévő elsődleges árvízvédelmi védvonalak és azok fenntartási sávjai teszik ki. Ezeken a gazdálkodási tevékenység a fenntartási célú kaszálásokra terjedt ki. A KMNP Körös-ártér területi egység kaszálóin a rendkívüli aszályos időjárást ellensúlyozták a kedvező mikroklímai adottságok, így átlagosan 3 t/ha fűtermést volt a jellemző. A Körös-ártérben az Igazgatóság állományán kívül a gazdálkodók 830 marhával és 340 birkával legeltettek.
27
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről
Cserebökény Cserebökényben a gazdálkodók 195 marhával és több mint 5000 birkával legeltettek. 890 hektárnyi gyep kaszálásra is került. A szántóföldi kultúrákat előbb a belvíz, majd az aszály lényegében tönkretette. Kardoskúti Fehértó A tájegységben folytatódtak a korábbi tevékenységek, az itt lévő magyar szürke szarvasmarha, cigája és racka juh törzsállomány révén több mint 1700 hektár kezelését valósítottuk meg legeltetéssel és kaszálással. Ezen felül 91 hektáron végeztünk ugaroltatást, mely részben visszagyepesítési célú, egy része pedig a közelben lévő kék vércse telep egyedeinek is kedvelt táplálkozó helye volt. A 92 hektáron vetett árpa, zab, kukorica, valamit zöldugar egyrészt az állatállomány takarmányaként került felhasználásra, másrészt a Fehértó közelsége miatt a vonuló darvaknak és vadludaknak is táplálkozó helyül szolgált. Az év eleji nagy belvízborítás miatt téli legeltetés nem volt, csak év végén az aszályos decemberben, amikor a puszta déli és északi felén kisebb számban juhokat, néhány lovat és marhát legeltettek. Az aszályos nyár ellenére, a tavaszi belvizeknek köszönhetően közepes mennyiségű és jó minőségű szénát kaszáltak. A kaszálás június közepétől indul és augusztus közepéig tartott. Csanádi puszták A Csanádi-pusztákon összességében 1750 hektár gyep, valamit parlagterület kezelését végezzük szürkemarhák legeltetésével, valamint a szálastakarmány előállítása is ezen a pusztarészen történik. 2011-ben legelő állománnyal sikerült megjelenünk a Királyhegyesi pusztán is. A Montág-puszta északi részében 2005. őszétől túzokvédelmi céllal kerültek szántóföldek saját használatba (51 ha), mely területen a túzokvédelmi munka 2011-ben is folytatódott. Túzokvédelmi céllal további 83,84 hektár lucerna fenntartását végeztük el, melyről a termést az állatállomány téli takarmányszükségletének kielégítésére használunk fel. Ezen felül 36 ha területet ugaroltattunk, szintén túzokvédelmi céllal. A saját vagyonkezelésű területeken kívül jellemző az alullegeltetés.
Maros-ártér A réhelyi állatállományból a vegetációs időszakra ideszállított 108 egyedből álló szürkemarha tinó gulya legeltetésével, illetve folyamatos gyommentesítéssel, kézi és gépi gyalogakác irtással történt a területek állapotfenntartása/fejlesztése.
28
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről
Számottevő legelő jószág a Bökényi-öblözetben nyugati felén legelt, másutt inkább csak a gátőrházaktól a gátakra hajtottak ki juhokat. Bökényben a most már évek óta folyó legeltetés következtében erőteljesen szorul vissza a gyalogakác. A vetyeháti részen 2011ben az erdőgazdálkodó mintegy 6 hektáron végzett véghasználatot, 12 hektáron nevelővágást, 16 hektáron erdőfelújítást. Az év eleji jeges ár erdőfelújításokat károsított, amelyeket ismételni kellett. Tompapusztai löszgyep A 2007-ben bevezetett, sávos kaszálással történő kezelést megszakítva idén magfogás céljából került sor 7 hektáron késői kaszálására. Csorvási löszgyep A védett terület térségében Csorvás településtől nyugat felé több ezer hektáros elöntések alakultak ki télvégén, tavasszal. Az ott lakók szerint ilyen még nem fordult elő tudomásuk szerint. A belvíz a Sarkadi tanyánál a mezsgyét kivéve a teljes bekerített területet elöntötte. A mélyebben fekvő részeken nem kizárt, hogy a még elő nem bújt hérics töveket is érintette. A vasúti árokban szerencsére jelentős és hosszantartó elöntés nem alakult ki. A vasút mellett a Körtefánál a dűlőút menti taposás elkerülése érdekében oszlopokat ástunk le gyep szélére. Ősszel a Csorvási Önkormányzat közmunkásai szerződés alapján - a vasútmentén a hérics termőhelyeket lekaszálták, a kaszálékot lehordták. 5.3. Élőhely rehabilitáció Kis-Sárrét A KEOP-3.1.2/2F/09-2009-0013 projekt keretében öt élőhely rehabilitációt szolgáló beruházás zajlott a területen 2011-ben. Az első a Mezőgyáni gyepek két meghatározó részét, a Nagygyantét Mezőgyánnal összekötő 42154. számú közlekedési út északi oldalán lévő Kis-Gyantét, illetve az út déli oldalán fekvő Eperjest érintette. Az egy vízgazdálkodási egységet képező területet szilárd burkolatú utak, földutak, azok árkai, valamint csatornák tagolták több egységre. A beruházás célja a terület vízháztartásának javítása, illetve a közlekedéssel járó zavarások csökkentése. A Kis-Gyantét érintő beruházás során három bukós műtárgy megépítése mellett a csatornák profiljának csészeszelvénnyé alakítása történt meg. A bukós műtárgyak vasbetonból kerültek kialakításra, melyben a szabályozás lehetőségét betétpallók biztosítják. Az Eperjesi legelőt érintő beruházásrész során a legelő egységét megbontó földút, annak árkai, valamint a vízgazdálkodást kedvezőtlenül befolyásoló csatornák megszüntetése megvalósult.
29
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről
A második, a Zsadány 0156/28h hrsz-ú gyepterület rehabilitációja. A terület védetté nyilvánítása előtt, a 80’-as években libatartással foglakoztak itt. Az állattartás során a keletkezett hulladék elszállítása maradéktalanul nem történt meg, majd a telep felhagyásával jelentős mennyiségű törmelék maradt a helyszínen. A gyepen szétszórtan lévő törmelék a terület kezelését megakadályozta, megindult a roncsolt terület csalánosodása, cserjésedése. Tekintettel arra, hogy a mechanikai gyomirtás nem volt megoldható, rövid időn belül nagy növedékkel jelent meg a bodza, illetve a fehérakác sarjhajtásai. A rekonstrukció során a jelentős mennyiségű szemét összeszedése, valamint hulladéktelepre történő elszállítása valósult meg. A szemét eltávolításával, illetve az érintett terület gyepesítésével a roncsolt terület helyreállításának beruházási része megvalósult. Két szervesen összefüggő részprojekt keretében elvégeztük a Madárvártától északra elhelyezkedő, mintegy 6000 m2 nagyságú betonnal fedett területrész helyreállítását, illetve a Biharugra 0310/3b hrsz-ú ingatlanon lévő két tó rekonstrukcióját. A rekonstrukció során a beton feltörése és elszállítása, az elszállított hulladék helyére a rekonstruált déli tóból kitermelt iszap elhelyezése, a beavatkozási terület gyepesítése, illetve fás szárú növények telepítése valósult meg. A két tó rekonstrukciója során a déli tó esetében az elsődleges cél a vízimadarak részére táplálkozó hely biztosítása, az északi tó esetében pedig őshonos, mocsári halfajok állománymegőrzése, szaporítása. A déli tó kotrásával 0,7370 hektár nyílt vízfelület jött létre. A kotrás során kitermelt anyag felhasználásával a tó nyugati részén áthaladó elektromos távvezeték alatti rész feltöltése és a tó közepére tervezett sziget kialakítása megtörtént. A fennmaradó anyag a gyeprekonstrukcióval érintett részen került elhelyezésre. Az északi tó rekonstrukciójával a tó nádasában kacskaringós vonalvezetéssel, öblözetekkel ellátott nyiladékot valósítottunk meg fenékkotrással. A tavak közvetlen feltöltése gravitációs úton, a beruházás keretében kialakított tolózárral szabályozható átereszekkel történik. A gravitációs töltés határát meghaladó igény kielégítése érdekében megépítésre került a két tó nyugati csatlakozási pontjánál egy szivattyúállás, ahonnan szivattyúval a vízpótlás megoldható. A tavak leürítése az átereszen keresztül gravitációsan, illetve szivattyúzással végezhető el. A Szalontai-legelőn, a Zsadány 0156/28h hrsz-ú gyepen található egy olyan artézi vizet feltáró fúrt kút, amelyben nyomás hatására a felszín fölé emelkedik a víz, ezzel folyamatos vízellátást biztosítva az év teljes időszakában. A kút és annak környékének állapota folyamatosan romlott, a kút mellett található beton itatóvályú összetört, a kút vizét nem fogadta magába, annak feleslegét nem vezette el. A kifolyó folyamatosan vízben állt, ezzel veszélyeztetve a kút hosszú távú üzemelését. A kút az elmúlt évtizedekben elsősorban az állatállomány itatását szolgálta, de folyamatos vízhozamával a környező gyepterület állapotát is természetvédelmi szempontból kedvezően befolyásolja. Bélmegyeri Fáspuszta A KEOP-3.1.2/2F/09-2009-0013 projekt keretében 20 hektáron történt cserjeírtás a szikes erdei rét társulások megőrzése érdekében.
30
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről
Mágor-puszta Ugyancsak a KEOP-3.1.2/2F/09-2009-0013 projekt keretében, szeptember vége és november eleje között, száraz talajállapotok mellett zajlott Mágor-pusztán, mintegy 400 hektárt érintően a korábban öntözést, illetve belvízelvezetést szolgáló árok- és csatornarendszer felszámolása a területen lévő depóniák felhasználásával. A kivitelezés a jelentősebb csatornák esetében lánctalpas és egy gumikerekes erőgéppel, illetve ládás földgyaluval, a kisebb csatornák nyomvonalán tárcsázással történt. A megszüntetett 17 738 fm árok és 3098 fm csatorna nyomvonalain a kivitelezést követően a gyepesítés is megtörtént. A projekt keretében további 10,57 hektár nagyságú, gyepek közé beékelődött szántóterület visszagyepesítését is megvalósítottuk. Dévaványai-Ecsegi puszták A KEOP-3.1.2/2F/09-2009-0013 projekt több részprojektje érintette a DévaványaiEcsegi puszták területét is. A Dévaványa 01034 hrsz-ú major a 80’-as évektől kezdődően folyamatosan leépült. A projekt megkezdéséig funkcióját teljesen elveszítette, a területen csak a romok voltak észlelhetőek. Az ingatlanon található épületmaradványokat maradéktalanul eltávolítottuk, így a terület gépi kezelése megvalósítható, a gyeptársulás helyreállítható. Hasonló beavatkozás történt Udvarnokon, a Gyomaendrőd 01628/1 hrsz-ú területen lévő állattartó épületet romjai esetében is. A KEOP programban rögzített célok megvalósítása érdekében a területi egységben összességében 230 ha kiterjedésben hajtottunk végre gyepesítést, illetve további 85 hektár területen túzokvédelmi ugart alakítottunk ki. Kígyósi-puszta A KEOP-3.1.2/2F/09-2009-0011 projekt keretében a Kígyósi-puszta déli részén, Kétegyháza községhatárban július közepétől szeptember elejéig zajlottak a Török-halom rekonstrukciós munkálatai. A Török-halmot 1968-ban tárták fel, majd a régészeti feltárást követően szinte teljes egészében elhordták (a halom DK-is sarkát már ezt megelőzően). A feltárás révén szintvonalas vázlatok és fényképdokumentáció is rendelkezésre állt a halomról. A halom maradványának felszínéről a jobb állapotú foltok a munkálatok megkezdését megelőzően gyeptéglával felszedésre kerültek, majd a helyreállított halomtest alsó harmadába kerültek visszahelyezésre. A halomtest gyepesítése 2011. szeptemberében történt a Tompapusztai löszgyepről aratott, egyszikűek dominanciája jellemezte keverékkel, illetve kis tételben más halmokról származó kétszikű fajok magjainak elszórásával. Ugyancsak a KEOP pályázat keretében 2010-ben visszagyepesített 136 hektár terület utógondozása történt. 2011-ben telepítésre került 40 db, egyenként 0,5 hektáros cserjefolt és facsoport, egy 1,5 hektáros erdősáv és elegyfajok bevitele történt 40 hektár, korábban tölgymakk vetéssel telepített állományba. A visszagyepesedés érdekében további parlagszántókat szárzúztunk, ezzel elősegítve a spontán visszagyepesedést. 31
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről
Körös-ártér A KEOP-3.1.2/2F/09-2009-0013 projekt keretében a területi egység alsó szakaszán elhelyezkedő, a gyep egységét megbontó (vízháztartás problémái, gyalogakácosodás) csatornák, árkok megszüntetése megtörtént 12 km hosszban. Kardoskúti Fehértó Ugyancsak KEOP élőhely-rekonstrukciós beavatkozásként 49 hektár szántóterületet gyepesítettünk vissza Csomorkányban, illetve további 16 hektáron alakítottunk ki túzokvédelmi ugart. Csanádi puszták A legjelentősebb élőhely rehabilitációs beavatkozás a területen a Montág-mocsár egységét megbontó csatornák megszüntetése KEOP-3.1.2/2F/09-2009-0013 projekt keretében. Ezzel a nemzetközi jelentőségű vizes élőhely vízháztartása kedvező irányba fordult. A Királyhegyesi pusztába beékelődött 46 hektáros szántóterület visszagyepesítése szintén megtörtént.
Maros-ártér A hullámtérben elhelyezkedő területekből mintegy 400 hektár vízháztartását érinti a KEOP-3.1.2/2F/09-2009-0013 projekt keretében végezett csatorna rekonstrukció. Ugyancsak a KEOP keretében 152 hektáron valósítottuk meg a gyepesítést 2010-2011. években, két ütemben. 2011-ben megtörtént 22 hektár erdő telepítése és 23 hektár korábban telepített tölgyes elegyítése is. Tompapusztai löszgyep A tompapusztai gyep speciális kezelését a közvetlenül mellette lévő szántóterület bevonásával végeztük. A 27 hektár szántó gyepesítésének folyamatát folyamatos gyommentesítéssel segítettük elő. A gyepesedés meggyorsítása érdekében a gyepterület magtermésének betakarítása és a szántóra kijuttatása történt meg 160 kg mennyiségben, 5 hektár nagyságon. Szeptemberben megtörtént a gyep és a bővítési terület határán álló akácfasor eltávolítása is.
32
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről
5.4. Fajmegőrzési tevékenységek 5.4.1. A fajokat érintő jelentősebb ökológiai állapotváltozások A száraz gyepek növényfajaiban az idei év nem okozott nagy változást, a szikesek élőhelyei hamarabb kiszáradtak. A löszgyepi fajokban jelentősebb állományváltozás nem volt tapasztalható. A vizes élőhelyekhez, főként mocsarakhoz kötődő fajok közül számos visszaszorult, így például. a kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) kevesebb virágzó hajtást hozott. A belvízfoltokhoz kötődő iszapnövény fajok nem jelentek meg 2011-ben a belvízfoltok hiánya miatt. A kétéltű és hüllőfajok számára a szaporodási időszakban a mélyfekvésű területeken, mocsarakban, holtágakban, kubikokban még ideális feltételek voltak. A tavaszi vízborítás a csapadék- és szélsőséges időjárási jelenségektől mentes nyári időszakkal párosulva általánosságban a fészkelő madárfajok szempontjából is kedvező volt. Több terület esetében is átlag feletti mennyiségben kezdtek költésbe egyes partimadárfajok, állománynövekedés volt tapasztalható a gémtelepek többségénél és a költések eredményessége is jellemzően jól alakult. Rekordmennyiségben költöttek idén a Nemzeti Parkban a kék vércsék (Falco vespertinus) és a szalakóták (Coracias garrulus). A költési siker szempontjából kedvező év volt a túzok (Otis tarda) és a kiemelt jelentőségű ragadozómadárfajok, a parlagi sas (Aquila heliaca), a kerecsensólyom (Falco cherrug) és rétisas (Haliaaetus albicilla) szempontjából. A tavaszi madárvonulás során a nagy területeket borító belvíz miatt a vízi- és partimadárfajok csapatai nagy területen szóródtak szét, kevésbé koncentrálódtak a hagyományos pusztai vizes élőhelyekre, ezzel szemben a rendkívül száraz őszi viszonyok között az átlagosnál is jobban megnőtt a halastavak jelentősége. A hosszú száraz időszaknak köszönhetően a kisemlősöknél jelentős gradáció volt tapasztalható az ősz során. 5.4.2. Fajmegőrzési tevékenységek ismertetése Ebben a fejezetben kizárólag az élőhelyfenntartástól, élőhelykezeléstől független fajvédelmi tevékenységeket ismertetjük. Faj, fajcsoport volgamenti hérics (Adonis volgensis)
tevékenység szaporítás állományfelmérés
kónya zsálya (Salvia nutans)
szaporítás állományfelmérés
löszgyep specialista fajok (42 faj) kétéltűek (Amphibia)
hatás A számlálások alapján az állomány 3550 tő volt Csorváson. A számlálások alapján a virágzó tőcsoportok száma 158 volt.
maggyűjtés, szaporítás
közúti kétéltűátjárók kialakítása
33
A Szegedi Füvészkerttel kötött megállapodás keretében 42 db löszgyep specialista növényfaj maggyűjtése és szaporítása kezdődött el 14 átjáró és két oldalon összesen 3280 méter terelőfal kiépítése a 4431 jelű közúton 12+150 – 13+560 közötti szelvényében
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről fekete gólya (Ciconia nigra)
költőpárok felmérése, 12 ismert költőpár ellenőrzése
fehér gólya (Ciconia ciconia) rétisas (Haliaeetus albicilla)
a fészkek fészek45 fészek tartóra helyezése tartóra helyezése, vezetékszigetelés költőpárok felmérése, 18 költőpár, 13 sikeres költésből 23 kirepült ellenőrzése fióka
parlagi sas (Aquila heliaca)
24 költőpár, 16 sikeres költésből 27 kirepült költőpárok felmérése, fióka ellenőrzése
kerecsensólyom (Falco cherrug)
műfészek kihelyezés, költőpárok felmérése, ellenőrzése Műfészkek kihelyezése, karbantartása, ellenőrzése
kék vércse (Falco vespertinus)
székicsér (Glareola pratincola) túzok (Otis tarda) denevérek (Chiroptera)
költőhelyek felderítése, védelme
18 költőpár, 12 sikeres költésből 44 kirepült fióka 280 költőpár; 660 db költőláda a működési területen 1 telepen 9 pár költött sikeresen A tavaszi maximum a működési területen 491 pld.; 12 pld. visszatelepített madár.
állományfelmérés, fészekmentés épületlakó kolóniák felmérése
9 jelentős - 5 csonkafülű denevér, 2 nagy patkósdenevér 2 hegyesorrú denevér denevérkolónia került felmérése.
Volgamenti hérics (Adonis volgensis) A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság 2011-ben a Debreceni Egyetemmel kötött megállapodás keretében a Csorváson élő hérics filogenetikai vizsgálatát célozta meg. A korábban Adonis x hybrida G. Wolff ex Simonk. és Adonis tanssylvanica Simonov néven szereplő héricsről azt feltételezték, hogy a tavaszi és a volgai hérics hibridje és azok genetikai állományát hordozza. 2011-ben Sramkó Gábor és kollégái célul tűzték ki a héricsek filogenetikai vizsgálatát és ennek a tisztázását. A kutatások eredményei azt mutatják, hogy Csorváson tiszta genetikai állományú volgamenti hérics (Adonis volgensis) él a korábban vélt erdélyi hériccsel (Adonis x hybrida) szemben. (Sramkó in ed.) KMNP Csorvási löszgyep: Csorváson a virágzó tövek száma 2011-ben: 729 tő volt, mely kevesebb, mint az utóbbi 6 évben számolt virágzó tőszám. A nem virágzó tövek száma 2011-ben 1300 tő volt, mely több, mint az utóbbi 5 évben számolt tő. A virágzó és a nem virágzó tövek száma együttesen 2029 tő volt. 34
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről
KMNP Dévaványai-Ecsegi puszták – Ördögsánc (telepített állomány): Ördögsáncon a betelepített idősebb tövek közül idén 18 virágzó tő volt, amely kevesebb, mint a tavalyi években. 33 nem virágzó idősebb tő, 176 fiatal és 74 csíranövény került elő. KMNP Tatársánci ősgyep (telepített állomány): A Tatársáncon 11 virágzó tő, 35 nem virágzó idősebb tő, 46 fiatal, 68 csíranövény volt jelen 2011-ben. A kerítésen kívüli korábbi (2004-es és 2005-ös) magvetésekből 124 fiatal és 3 nem virágzó idősebb tő volgai hérics volt jelen. A 2011. évi volgamenti hérics felmérés összesített adatai Csorváson, Tatársáncon, Ördögsáncon:
Virágzó tőszám Nem virágzó idősebb tő Fiatal tő Csíranövény Összesen:
Csorvás 2011 729 1300 1017 504 3550
Tatársánc 2011 11 35+3 46+124 68 287
Ördögsánc 2011 18 33 176 74 301
Kónya zsálya (Salvia nutans) Az idősebb virágzó és nem virágzó összes tőcsoportok száma az alábbiak szerint alakult a négy területen: Kondorosi kónya zsálya termőhelye TT (a pufferterületen lévő szaporított tövekkel együtt): 90 tőcsoport, KMNP Tatársánci ősgyep: 77, KMNP Dévaványai-Ecsegi puszták Ördögsánc (Ecsegfalva): 48, a KMNP Csanádi puszták legdélebbi pusztafoltján a Királyhegyesi-pusztán (Csanádpalota) kb. 64. A 2011-es állományadatok és a korábbi évek magvetéseinek eredményei az alábbiak szerint alakultak. Kondorosi kónya zsálya termőhelye, útmezsgye: Kondoroson a mezsgyében a korábbi évekhez képest a Salvia nutans virágzó tőcsoportok száma sokkal kevesebb volt, mint a korábbi években: 11 tőcsoport (2007: 34, 2008: 39, 2009: 57. 2010 : 41), a virághajtások száma is jóval kevesebb volt, mint a korábbi években : 27 virághajtás (2007: 97, 2008: 127, 2009: 224, 2010: 241). A virágtalan idősebb tőcsoportok száma 20 volt.
35
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről
Kondorosi pufferterület: A pufferterületen 2006-ban 40 ponton, 2007-ben 21 ponton, 2008-ban 160 ponton, 2009-ben 128 ponton, 2010-ben pedig 44 ponton történt megvetés. A magvetések eredményeként a pufferterületen 2011-ben 44 virágzó Salvia nutans tő volt, mely 102 virághajtással virágzott, ezen kívül 25 nem virágzó tőcsoportot lehetett elkülöníteni. Salvia betonicifolia 15 virágzó tőcsoport volt jelen, mely 49 virághajtással virágzott, nem virágzó tőcsoport nem fordult elő. KMNP Tatársánci ősgyep: Tatársáncon összesen 77 Salvia nutans virágzó és nem virágzó idősebb tőcsoport volt jelen 2011-ben (2007:45, 2008: 57, 2009: 50, 2010: 66 ), melyből 53 virágzott 174 virághajtással, 24 tőcsoport pedig nem virágzott. KMNP Dévaványai-Ecsegi puszták, Ördögsánc (telepített állomány): Az Ördögsáncnál 48 tőcsoport Salvia nutans volt jelen összesen, melyből a nem virágzó tőcsoportok száma: 14. A virágzó tőcsoportok száma 34, a virághajtások száma: 87. A 2009. évi őszi, 38 ponton elvetett magokból 18 fiatal, kis növény volt megtalálható 2011-ben. KMNP Csanádi-puszták, Királyhegyesi-puszta (telepített állomány): 2011-ben a virágzó és a nem virágzó tőcsoportokat igen nehezen lehetett elkülöníteni és az összes tőcsoport számát meghatározni, mert a növények egy 5x10 méteres területen egybefüggő foltot alkottak. Itt a becsült idősebb tőszám 50 körül van. A nagy foltnál csak az összes virághajtás számot lehetett pontosan megadni: Salvia nutans 261 virághajtás, Salvia betonicifolia 57 virághajtás volt. A foltot GPS-el körbemértük és rögzítettük a sarok-koordinátákat. A körbemért folton belül kb. 1500 kis növényt is lehetett találni. Az összefüggő folttól távolabbi részeken is voltak tövek: Salvia nutans: 14 tőcsoport, mely mind virágzott 45 virághajtással és 1 Salvia betonicifolia tőcsoport 17 virághajtással. Így összesen 306 Salvia nutans virághajtás és 74 Salvia betonicifolia virághajtás volt a területen.
36
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről
Löszgyep specialista növényfajok szaporítása
A Dél-Tiszántúlon a legveszélyeztetettebb és leginkább megritkult élőhelyek a löszpusztagyepek. Ezek helyreállítása megkezdődött a szántók visszagyepesítésével, mely leginkább a Csanádi-pusztákat érinti. A spontán betelepülő, generalista fajok mellett azonban a specialista növényfajok bejutása korlátozott, amiatt, hogy a fajok nem élnek a gyepesítendő területek közvetlen szomszédságában, valamint a térségben is ritkák. Ezért 42 specialista növényfaj kertészeti körülmények közötti előnevelését kezdtük meg a későbbi, visszagyepesedő területekre történő kitelepítésük érdekében. Ebben az évben a fajok állományaiból magszedés, a magok tisztítása és tárolása történt, valamint egyes fajok esetében palánta előnevelés is elkezdődött. A fajok kiültetésére a következő évben kerül sor. Kétéltűvédelem
A Kígyósi-puszta területi egység egy forgalmas útszakaszán a 2003. óta zajló kétéltűmentési tevékenység részeként, a probléma végleges megoldásaként KEOP forrásból 14 kétéltűátjáró és két oldalon összesen 3280 méter terelőfal kiépítése történt meg a 4431 jelű közút 12+150 – 13+560 közötti szelvényében. Fekete gólya (Ciconia nigra) A revírek felderítését és az ismert költőpárok rendszeres ellenőrzését folyamatosan végeztük. A nemzeti parkban 5 pár, azon kívül további 7 pár költése vált ismertté a működési területen. Fehér gólya (Ciconia ciconia) 2011-ben a működési területen 45 fészek tartóra helyezése történt meg. Rétisas (Haliaeetus albicilla) A revírek felderítését és az ismert költőpárok rendszeres ellenőrzését folyamatosan végeztük. A nemzeti parkban 10 pár, azon kívül további 8 pár költése vált ismertté, ebből 13 pár volt sikeres (23 kirepült fióka).
Parlagi sas (Aquila heliaca) A revírek felderítését és az ismert költőpárok rendszeres ellenőrzését folyamatosan végeztük. A nemzeti parkban 4 pár, azon kívül további 20 pár költése vált ismertté, ebből 16 pár volt sikeres (27 kirepült fióka).
37
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről
Kerecsensólyom (Falco cherrug) A revírek felderítését és az ismert költőpárok rendszeres ellenőrzését folyamatosan végeztük. A nemzeti parkban 3 pár, azon kívül további 15 pár költése vált ismertté, melyből 12 pár volt sikeres (44 kirepült fióka). A 18 párból mindössze 2 pár költött természetes fészekben. Kék vércse (Falco vespertinus) Az elmúlt másfél évtizedben fokozatosan kihelyezett 660 költőláda nagyban hozzájárul a faj állományának növeléséhez. A működési területen 2011-ben ismert 280 költőpár kiemelkedően magasnak számít. A költőpárok döntő része mesterséges költőládában fészkelt. Túzok (Otis tarda) A tavaszi túzokszámlálás eredményei a következők szerint alakultak 2011-ben: Dévaványai-Ecsegi puszták 450 pld., Csanádi-puszták 15 pld., Kis-Sárrét 26 pld. A Túzokvédelmi Állomásra bekerült tojásokból 20 kelt sikeresen és 12 csibét repatriáltunk a Túzokvédelmi Mintaterületen. Székicsér (Glareola pratincola) Rizsföldek környezetében 9 pár székicsér költött sikeresen. Ürge (Spermophilus citellus) Feltehetően a 2010.évi rendkívüli csapadékviszonyok következtében a korábbi években még alacsony egyedszámmal jellemzett élőhelyiről idén nem sikerült kimutatni a jelenlétét. Ebben az évben csak a Kígyósi-puszta déli részén lévő telepítési helyszínen (2009. évi telepítés) észleltük. Ez az egyedüli védett területen található állománya működési területünkön.Saját vagyonkezelésű területként az élőhely kezelése megoldott (juhokkal legeltetett). Denevérvédelem A jelentős épületlakó fajok állományainak felderítése, felmérése biztosított volt. A működési területen 2011-ben 9 jelentős kolónia (5 csonkafülű, 2 nagy patkósorrú és 2 hegyesorrú denevér) volt ismert.
38
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről
5.5. Saját állatállomány A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság 3 állattartó telepen telelteti állatállományait, innen oldjuk meg a további területek legeltetését is. Az Igazgatóság állatállománya: Tájegység
Magyar szürke szarvasmarha
Bivaly
Racka juh
Cigája juh
Egyéb
Összesen
891
162
62
8
22
1145
264
306
DévaványaiEcsegi puszták Kardoskúti Fehértó Csanádi-puszták
340
910
323
Összesen:
323
1554
162
326
314
22
2378
*2012.02.20-i állapotnak megfelelően
Az Igazgatóság állatállományának változása: 2500 2378 2291 2100 2000 1867
egyedszám
1671 1508
1500 1168 1044
1000 880
929
596 500
492 161 195
249 267
320
381
10
11 20
20
09 20
08 20
06
05
07 20
20
20
04 20
02
01
03 20
20
20
00 20
99 19
97
96
98 19
19
19
95 19
19
94
0
Év
Dévaványai-Ecsegi puszták: A Dévaványai-Ecsegi pusztákon tartjuk bivaly állományunkat és magyar szürkemarha állományunk jelentős részét. A további fajok elsősorban bemutatási célokat szolgálnak a Réhelyi Látogatóközpont térségében.
39
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről Bivaly állományunk jelenleg 162 db. A tehenek jól vemhesültek, 39 tehénből 36 ellett ebben az évben, ami 92%-os ellési százalékot jelent. A vásárolt bikával immár két háremben folyt a legeltetés 2011.-ben. A növendék bivalytinók vágásérett korban és súlyban vannak. Kardoskútról és a Csanádi pusztákról 2011 őszén 382 db borjú került átszállításra. A magyar szürkék száma ezzel 891-re nőtt Dévaványán. Az értékesítések folyamatosan történnek a vágásérett tinók vonatkozásában. 2011.-ben eddig közel 80 db került eladásra meglévő partnereink részére. Az idősebb tinók jól híznak, jövőre további értékesítések szükségszerűek. Ismét telelőhelyet alakítottunk ki Atyaszegen, a Csikószínnél. Több beruházást is végrehajtottunk az állomány növekedése miatt. Út köti össze Réhelyt és a Szalai tanya telelő helyet, felhajtó helyet és mérlegelési lehetőséget alakítottunk ki Réhelyben, gépbeszerzések történtek. Az idei szálastakarmány jelentős részét saját gépekkel takarítottuk be. A tankolást helyben, egy vásárolt mobil tartány kocsiból oldottuk meg, ami jelentős üzemanyagköltség megtakarítást eredményezett. A dévaványai állományból kerülnek kihelyezésre a gulyák a távolabbi legelőkre, így 2011-ben a Kis-Sárrétre, a Kígyósi-pusztára, a Körös- és a Maros ártérre. Kardoskúti Fehértó: Kardoskúton, a Sóstói-telepünkön tartjuk racka, cigája és magyar szürkemarha törzstenyészeteinket. A juhoknál már korábban, a szürkemarha esetében 2011-ben létszám elérte a tervezett mennyiséget. A juhászatban 91 cigája és 190 racka bárány született, melyből 33 cigája- és 111 rackabárány értékesítésre, a többi bárány tenyésztésbe került, kiöregedett egyedek cseréjére. Szürkemarhából a 2010-2011-es ellési szezonban 206 borjút neveltünk fel. A jövő évi pároztatáshoz 4 db fiatal tenyészbikát vásároltunk, 1 egyedet a Fertő-Hansági Nemzeti Park Igazgatóság által szervezett bikavásáron, 3-at pedig Szomor Dezső tenyésztőtől. Csanádi-puszták: Igazgatóságunk magyar szürke szarvasmarha állománya a Montág-pusztai telepen 323 tenyészállat, illetve ennek a szaporulata. A 2010-2011-es ellési szezonban közel 176 borjút neveltünk fel. Ez az állomány a Csanádi puszták három részterületén, a Montág-, a Kopáncsi- és a Királyhegyesi-pusztán a saját vagyonkezelésben lévő legelőink kezelését hivatott biztosítani.
40
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről
5.6. Erdőterületek, erdőgazdálkodás A Körös Maros Nemzeti Park közel 10 %-a, mintegy 5.000 ha üzemtervezett erdőterület. Ennek több mint 90 %-a van állami tulajdonban, melyből a KMNPI 2.160 ha erdőterületnek az erdőgazdálkodója, a DALERD Zrt. 2.045 ha védett erdőn gazdálkodik (Szegedi Erdészet 900 ha, Körös-vidéki Erdészet 910 ha, Gyulai Erdészet 235 ha). A többi mintegy 500 ha állami tulajdonú védett erdő a Vízügyi Igazgatóságok (ATIKÖVIZIG, KÖRKÖVIZIG, KÖTIKÖVIZIG) vagyonkezelésében van. A fennmaradó mintegy 300 ha védett erdőterület magánszemélyek kezelésében van. A nem KMNPI vagyonkezelésben lévő erdőterületeken az erdőgazdálkodás az erdőtervek alapján folyt. A 2011. évben a DALERD Zrt. Szegedi Erdészete a Tisza és a Maros hullámterében található, 2010. évben megsemmisült erdőfelújításainak megismétlésében, a Vidékfejlesztési Miniszter Úr külön jóváhagyásával, kapott engedélyt meghatározott elegyarányban nemesnyár csemete alkalmazására védett területen. A nem védett, de NATURA 200 hálózatba tartozó erdőterületek nagysága 6.887 ha. Az ezen területeken lévő erdőket Igazgatóságunk 2010. évben természetvédelmi szempontból felmérte. A Bács-Kiskun megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságával közösen az ezekre a területekre érvényes üzemterveket felülvizsgáltuk. A felülvizsgálat során, a felmérések alapján Igazgatóságunk javaslatot tett az érvényes üzemtervek módosítására, a védendő értékek megóvása érdekében, melyeket az Erdészeti Igazgatóság, a jogszabályi lehetőségeken belül beépített az üzemtervekbe. 2011. évben ezen módosított üzemtervek alapján folyt az erdőgazdálkodás a NATURA 2000 hálózatba tartozó erdőterületeken. Saját erdőkben végzett munkák 2011. évben 2011. évben tovább folytattuk a nem őshonos állományok őshonos fajokból álló erdőkre való lecserélését. Véghasználataink 2011. évben nem voltak. A Körös-árterében a 2010. évi téli és tavaszi árvizek közel 50 ha területen pusztították ki a többéves erdősítéseket, de ezek pótlása 2011. évre tolódott át. Ezen területek teljes ismétlésre szorultak. Ezen erdőfelújításokat 2011. évben, részben tavasszal, részben ősszel elvégeztük. A tavasszal elvégzett erdősítéseket 2011. év során ápoltuk is. Tavasszal erdősített területek: Kunszentmárton 51 C (4,84 ha), Kunszentmárton 51 D (1,59 ha), Kunszentmárton 51 G (1,35 ha), Kunszentmárton 51 J (0,63 ha), Kunszentmárton 51 L (2,48 ha), Mezőtúr 301 B1 (2,62 ha), Mezőtúr 301 B3 (3,23 ha), Mezőtúr 305 B (0,42 ha) Ősszel erdősített területek: Kunszentmárton 40 F2 (2,70 ha), Kunszentmárton 40 G2 (4,15 ha), Kunszentmárton 40 H1 (3,71 ha), Kunszentmárton 49 C (1,24 ha), Kunszentmárton 49 E (1,51 ha), Mezőtúr 301 B4 (2,71 ha), Mezőtúr 301 B6 (2,92 ha), Mezőtúr 305 C (3,00 ha), Mezőtúr 305 D (3,79 ha), Öcsöd 46 B (2,07 ha), Öcsöd 65 A (4,17 ha)
41
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről A Maros-árterében a folyamatos erdősítések ápolását, pótlását végeztük. Magyarcsanád 10 A (2,00 ha), 10 E (2,54 ha), 10 G (3,94 ha), 15 E (2,05 ha), 15 F (3,29 ha), 15 G (3,29 ha), 16 I (3,25 ha), 16 J (2,01 ha), 16 K (3,29 ha), 16 Q (3,01 ha), 17 B (6,71 ha), 17 F (2,10 ha), 18 E (3,17 ha), 18 F (3,00 ha), 19 A (5,67 ha), 19 G (1,92), 19 H (2,62 ha), 20 A (0,95 ha), 22 E (2,70 ha), 22 F (2,04 ha), 43 B (3,00 ha), Makó 28 I (3,83 ha), 28 U (1,43 ha), 29 B (1,20 ha), Szeged 192 I (2,47 ha), 192 K (2,70 ha), 192 M (3,17 ha), 192 O (4,76 ha), Apátfalva 10 B (2,45 ha), 10 D (3,39 ha), 11 b (3,35 ha). E mellett a KEOP projektből 22,00 ha erdőtelepítést végeztünk el 11,00 ha kocsányos tölgyest és 11,00 ha szürkenyáras kőrisest. A Kis-Sárréten a a folyamatos erdősítések ápolását, pótlását végeztük. Geszt 10 K (4,74 ha), 85 B (0,65 ha), 86 B (0,71 ha), 88 C (3,00 ha), 88 D (1,82 ha), 88 W (0,91 ha), 89 B (3,56 ha), 94 A (2,67 ha), Vésztő 33 A (0,3 ha), 33 B (0,7 ha), 35 A (4,06 ha), Zsadány 36 D (0,58 ha), 36 E (1,44 ha), 36 F (1,81 ha), Vésztő 0183/6, 0183/10 (3,00 ha) A Kígyósi-pusztán a folyamatos erdősítések ápolását pótlását végeztük. Szabadkígyós 25 C (0,8 ha), 27 E (5,5 ha), Gyula 284 B (0,5 ha), 284 C (6 ha), 284 D (6 ha), 285 A (0,5 ha), 285 B (6 ha), 285 D (6 ha). E mellett a KEOP projektből 22,00 ha fásítást végeztünk el cserjékkel, szürkenyárral, kőrissel. 5.7. Vadászterületek, vadgazdálkodás A Körös-Maros Nemzeti Park területén, a KMNPI saját vadászterületein kívül 48 olyan vadgazdálkodási egység működik, melynek területe kisebb-nagyobb részben érint országos jelentőségű védett természeti területet. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság 4 vadászterülettel rendelkezik, melyek elsődleges funkciója a természetvédelmi értékek védelmének elősegítése. Ennek megfelelően a vadászterületek különleges rendeltetésűek. A vadászterületek kiterjedése: KMNPI Dévaványai vadászterület: KMNPI Szabadkígyósi vadászterület: KMNPI Kardoskúti vadászterület: KMNPI Montág-pusztai vadászterület.
4.215 ha. 1.580 ha 1.547 ha 2.193 ha
A vadászterületeken vadászható állatfaj egyede kizárólag természetvédelmi érdekből, mennyiségi szabályozás, állategészségügyi ok, valamint kármegelőzés céljából ejthető el, vagy fogható be. Egyéb vadgazdálkodási tevékenység csak természetvédelmi érdekből, állategészségügyi okból, kármegelőzés miatt, vagy vadmentés jelleggel végezhető. A vadászterületen esetlegesen képződő bevételek teljes egészében a területen élő növény- és állatvilág élőhelyeinek megőrzésére, javítására fordítandók.
42
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről
5.8. Halászati vízterek A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságnak önálló halászati joga nincs. Természetes halászati vízterek a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi kezelésében lévő országos jelentőségű védett természeti területeken a következők: - Hármas-Körös folyó (12+000-Sebes-Körös és Kettős-Körös torkolatig) 551 hektár - Hortobágy-Berettyó folyó 160 hektár - A Hármas-Körös folyó hullámtéren belüli holtágak összesen: 78 hektár - Holt Sebes-Körös vésztői szakasza, holtágaival 67 ha 5.8.1. Védett vízterek A fenti halászati vízterek halászati illetve horgászati hasznosításának jogát a Körösi Halász Szövetkezet és a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége gyakorolja. A folyóvizek vonatkozásában a gazdálkodási szempontok maradéktalanul megfelelnek a természet védelméről szóló törvény által megfogalmazott gazdálkodási elveknek. Ezen túlmenően, a halászati hasznosítókkal egyetértésben, a Hármas-Körös folyó országos jelentőségű védett természeti területei vonatkozásában (valamint a Maros folyón) négy halfaj kikerült a halászati és horgászati hasznosíthatóság alól, amelyek a következők: aranykárász (Carassius carassius), compó (Tinca tinca), garda (Pelecus cultratus) és a kősüllő (Stizosteidon volgense). A halászati hasznosítók önálló kezdeményezése alapján további korlátozásként jelent meg egyes keszegfajok méretkorlátozásának bevezetése a Körösökön. Bevezetésre került, hogy a területen horgászatot folytatóknak kötelezően maguknál kell tartaniuk golyóstollat, mérleget és mérőszalagot. A természetes halbölcsők, illetve ívóhelyek száma kicsi és ezek ívásra alkalmassága az aktuális vízviszonyoktól függ. A meglévő kubikgödrök, illetve hullámtéren belüli holtágvégek ívásra, illetve ivadéknevelésre történő alkalmassá tétele az eddigiekben nem valósult meg, bár a halászati hasznosítók pályázataiban már az első ötéves tervekben is szerepelt ennek a fejlesztésnek a megkezdése. A természetes ívóhelyek relatív hiányát próbálják meg mérsékelni valamelyest a hullámtéren belüli un. „szentély” jellegű holtágak és a mentett oldali holtágak hullámtéren belüli maradványai. A 2011-es év során egy árhullám érintette a Hármas-Köröst, amely minimális ívási feltételeket biztosított a halfajok számára. A nyári árhullám során a folyó ki sem lépett medréből, csak megközelítette a mederél peremeit.
43
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről A „szentély” jellegű holtágak vonatkozásában egyetlen kivétellel kizárólag korlátozott halászati hasznosítás történik. A korlátozások a következők: a halászati tevékenység teljes körű szüneteltetése március 1. és május 31. között, a kizárólagos szelekciós halászat, továbbá a mesterséges ivadék telepítés feltételekhez kötése, amely e víztereken a ragadozóhalak ivadékainak kijuttatását teszi lehetővé csupán. Ezeken a holtágakon az anyahal befogások sem kerülnek engedélyezésre. Horgászati hasznosítási forma kizárólag a Gyigerzugi holtág adott szakaszán, az erre a célra kijelölt helyeken engedélyezett. Kisszerszámos halászati mód egyetlen ilyen holtágon sem alkalmazható. 5.8.2. Védett halastavak A Körös-Maros Nemzeti Park területén két halastó-rendszer található, a BiharugraBegécsi-, és a Kenderes-szigeti. A Biharugra-Begécsi-halastórendszert a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-vel kötött szerződés alapján két gazdasági társaság és egy közhasznú alapítvány használja. Az ecsegfalvi Kenderes-szigeti-halastórendszer esetében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a halastórendszer vagyonkezelési jogának Igazgatóságunk részére történő átadásáról döntött. A halastórendszer vagyonkezelői joga 2010. december 16-án lett bejegyezve Igazgatóságunk javára. A vagyonkezelői jog megszerzéséig a halastó rendszert a Körös-vidéki Horgász Egyesületek Szövetsége, Horgászegyesületek Csongrád Megyei Szövetsége és a Közép-Tisza- vidéki Horgászegyesületek Szövetsége közösen üzemeltette. Igazgatóságunk – a másik két szövetséggel egyetértésben - a Körös-vidéki Horgász Egyesületek Szövetségével 2011. január 1-től 2015. december 31-ig érvényes „Bérleti Szerződés Természetvédelmi fenntartás elvégzése érdekében” című okirattal és az évenként megkötendő „Természetvédelmi fenntartási megállapodás” című dokumentummal az üzemeltetésben megállapodott.
44
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről
6. Projektek Élőhely védelem és helyreállítás a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság területén – KEOP-3.1.2/2F/09-2009-0013 számú projekt Programidőszak: 2010.04.27. – 2012.12.31. Célkitűzések: Élőhely rehabilitáció a Nemzeti Park területén. A projekt 25 projektelemrészből áll össze az alábbiak szerint: 1.) Kis-Sárrét: - árkok, utak megszüntetése - volt libatartó telep rendbetétele- hulladék eltakarítás, tereprendezés - Madárvárta mögötti terület rendbetéte – gyepesítés, fásítás - Madárvárta melletti tavak rendbetétele (kotrás) - cserje zúzás - pozítív kút környékének rendbetétele - két facsoport kialakítása 2.) Dévaványa-Ecsegi puszták - volt állattartó telep rendbetétele- hulladék eltakarítás, tereprendezés, Dévaványa - volt állattartó telep rendbetétele- hulladék eltakarítás, tereprendezés, Gyomaendrőd - a Túzoktelep mögötti erdő rendbetétele –invazív fajok eltávolítása, tisztás kialakítása - fogolyvédelmi terület kialakítása cserjesávokkal - visszagyepesítés - túzok élőhely kialakítás gyep-pillangós vetéssel 3.) Bélmegyeri Fáspuszta - cserjeirtás 4.) Mágor-puszta - csatorna megszüntetés és gyepesítés 5.) Csanádi puszták - vizes élőhely fejlesztése – csatornák, töltések rendezése - löszpusztagyep kialakítása - visszagyepesítés 6.) Körös-ártér - árkok, csatornák rendbetétele – Iriszló, Malomzug, Brenazug öblözetei - denevér-tornyok építése 7.) Kardoskúti Fehértó - visszagyepesítés - túzok élőhely kialakítás gyep-pillangós vetéssel 8.) Maros-ártér - Csatorna és műtárgy rendezés - Szántók és rontott nemesnyarasok visszagyepesítése, ligeterdők kialakítása - tögyes elegyítés ha Eredmények: A 2010. évi eredmények az 5.3. fejezetben kerültek bemutatásra.
45
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről
Élő- és élettelen természeti értékek megőrzése, rekonstrukciója érdekében történő komplex beruházás a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Kígyósi-puszta területi egységén – KEOP-3.1.2/2F/09-2009-0011 számú projekt Programidőszak: 2010.04.27. – 2012.12.31. Célkitűzések: Élőhely rehabilitáció, továbbá egy roncsolt kunhalom helyreállítása és egy kétéltű átjáró-rendszer kialakítása. A projekt 6 projektelemrészből áll össze az alábbiak szerint: - fa- és cserjefoltok kialakítása – 20 ha - erdősáv telepítés – 1,5 ha - tögyes elegyítés – 40 ha - visszagyepesítés – 140 ha - Török-halom rekonstrukciója - kétéltű átjáró kialakítása Eredmények: A 2010. évi eredmények az 5.3. fejezetbenkerültek bemutatásra. KEOP-4.2.0/B-09-2010-0006 „Megújuló energián alapuló fűtési és hmv rendszerek kiépítése a Szarvasi, a Réhelyi Látogatóközpontokban és a Túzokvédelmi Állomáson” Programidőszak: 2010.09.24. – 2011.06.25. Célkitűzések: A szarvasi Körösvölgyi és a dévaványai Réhelyi Látogatóközpontban, illetve a Túzokvédelmi Állomáson a fűtéssel és melegvíz ellátás esetében a földgáz és tartályos gáz kiváltása megújuló energiával. Eredmények: A Körösvölgyi és a Réhelyi Látogatóközpont esetében egy-egy 80 kV-os, míg a Túzokvédelmi Állomáson egy 40 kV-os faelgázosító kazán lett telepítve a hozzá tartozó puffertartállyal és vezérlő berendezésekkel együtt. A Réhelyi Látogatóközpontban ezen kívül elkészült a napkollektoros melegvízrendszer, valamint a Túzokvédelmi állomáson a teljes központi fűtésrendszer is. HU-SRB/0901/122/120 „A kék vércse és a szalakóta védelme” MagyarországSzerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program Programidőszak: 2010.07.01. – 2011.09.30. Célkitűzések: a szalakóta és a kék vércse Csongrád és Bács-Kiskun megyei, valamint vajdasági állományának közös monitoringja és aktív védelme műfészkek kihelyezésével. Eredmények: 300 db mesterséges költőláda és 250 db fészekodú kihelyezése; egységes állományfelvétel. HURO/1001 „A Körös-Maros Nemzeti Park és a Cséffai Természeti park határon átnyúló jellegének fejlesztése” c. Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program Programidőszak: 2012.03.01. – 2013.02.28. (jelenleg: támogatásra kiválasztott, előkészítés alatt) Célkitűzések: a KMNP Biharugra térségében lévő területei és a Cséffai Természeti Park által alkotott 13 000 hektáros határon átnyúló védett terület természetvédelmi és ökoturisztikai tevékenységeinek összehangolása, fejlesztése.
46
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről
LIFE09NAT/HU/000384 „A kerecsensólyom védelme Bulgáriában, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában” c. LIFE+ Nature and Biodiversity program Programidőszak: 2010.10.01 - 2014.09.30. Célkitűzések: veszélyes vezetékszakaszok madárbarát átalakítása; tapasztalatátadás a romániai partnerek részére. Eredmények: szigetelendő szakaszok lehatárolása, ütemterv elkészítése az áramszolgáltatóval. LIFE10NAT/HU/000019 „A parlagi sas védelme Magyarországon a konfliktushelyzetek kezeléséve” LIFE+ Nature and Biodiversity program Programidőszak: 2012.01.01 – 2016.12.31. (jelenleg: támogatásra kiválasztott, előkészítés alatt) Célkitűzések: a parlagi sas állományának monitoringja, a mérgezéses esetek megelőzése, visszaszorítása. Pályázat benyújtása a LIFE + Nature and Biodiversity program kiírására a kék vércse élőhelyeinek demonstratív kezelése érdekében a Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó részterületén Programidőszak: 2012.09.01. – 2018.03.01. (jelenleg: elbírálás alatt) Célkitűzések: demonstratív kékvércse-központú élőhelykezelés a KMNP Kardoskúti Fehértó részterületen. AKG – Agrár-környezetgazdálkodás Programidőszak: A 2009-2014-es öt gazdasági év. Célkitűzések: Az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés célja a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, a környezettudatos gazdálkodás és a fenntartható mezőgazdasági gyakorlat kialakítása, ezzel összefüggésben a környezet állapotának javítása, minőségi élelmiszer előállítása, valamint a gazdaságok életképességének megtartása és gazdasági hatékonyságának növelése e rendeletben meghatározott célprogramok által előírt kötelezettségvállalások alapján felmerülő többletköltségek és kieső jövedelem ellentételezésének megvalósításával. Eredmények: Az Igazgatóság terület-fenntartási tevékenységébe illesztett módon történt a jogszabályba foglalt európai közösségi célok megvalósítása. A 2009-2014-es öt gazdasági évre vonatkozó támogatási időszak harmadik évében a vállalt feladatok teljesítése megvalósult. 2009-2014. időszak alatt AKG programban 3 117,92 hektár kiterjedésben veszünk részt: - Extenzív gyepgazdálkodás célprogram - Gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal - Szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal - Szántóföldi növénytermesztés kék vércse élőhely-fejlesztési előírásokkal
47
218,86 ha 2 612,06 ha 186,30 ha 100,70 ha
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről
SAPS – Egységes területalapú támogatási rendszer Célkitűzések: A gazdaságok életképességének javítása, a termőföld védelme érdekében tett intézkedések megvalósítása. Eredmények: Az Igazgatóság élőhely-fenntartási tevékenysége 2011. évben 7882,85 hektár nagyságon volt összeegyeztethető a támogatási rendszer feltételeivel. A kezelés során a legelő állatállományunk létszámának növelésével, illetve a területhez köthető fajvédelmi programok fejlesztésével emeltük a 2010. évi (7621,54 ha) támogatásban részesülő területméretet. A terület-fenntartási tevékenységünk finanszírozása jelentős részben a SAPS kifizetései alapján történt.
48
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről
7. Jogi és ügyirat forgalommal kapcsolatos tevékenység 7.1. Az Igazgatóság ügyiratforgalma A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság 2011. évi ügyiratforgalma 13 330 irat volt, 3478 főszámon. 7.1.1. Szakvéleményadás, adatközlés a hatóságok számára Az Igazgatóság szakmai közreműködésének három jellemző területe a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek hatósági, szakhatósági munkájának segítése, az önkormányzatok rendezési terveivel kapcsolatos véleményezések és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési hivatalokkal való együttműködés a magas természeti értékű területek ellenőrzésében, a kaszálási bejelentések kezelésében. Igazgatóságunk működési területe három környezet- természetvédelmi és vízügyi felügyelőség illetékességi területével fed át. A felügyelőségekkel 2011-ben 492 ügyben voltunk kapcsolatban, ebből 270 db a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, 173 db az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség és 49 db a Közép- Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hatáskörébe tartozott. A települési önkormányzatokkal 114 ügyben álltunk kapcsolatban 2011-ben, ezek közül 65 db volt a rendezési tervekkel kapcsolatos szakmai véleményezés. Az AKG 2009. szeptember 1. és 2014. augusztus 31. közötti ciklusának harmadik évében, a 2011-es évben zajlott ellenőrzések során 38 gazdálkodó és közel 2.250 ha helyszíni ellenőrzésénél nyújtottunk segítséget Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal munkatársainak. A 61/2009. (V.14.) FVM rendeletben foglalt feladatok ellátása (kaszálási bejelentés fogadása, lucerna kaszálandó terület kijelölése, villanypásztor használathoz írásos vélemény kiállítása, legeltethető terület kijelölése) Igazgatóságunknál a 2011-es évben több mint 613 kaszálási bejelentést és egyben kaszálandó terület kijelölést, 7 esetben villanypásztor használathoz írásos vélemény kiállítását és 16 esetben legeltethető terület kijelölését eredményezte. A Natura 2000 és Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelmények Natura 2000 területekre vonatkozó előírásai vonatkozásában szakértői közreműködésre a Natura 2000 program helyszíni ellenőrzéseiben a 2011-es évben 96 gazdálkodónál, közel 16.600 ha-on került sor; az MVH részéről 3 megyei kirendeltség ellenőreinek, az Igazgatóság részéről 9 természetvédelmi őr és 1 felügyelő közreműködésével. A 269/2007. (X.18.) Korm. rendeletben foglalt feladatok ellátása (kaszálási bejelentés fogadása, téli legeltetés engedélyhez szakértői vélemény adása) Igazgatóságunknál a 2011-es évben több mint 660 kaszálási bejelentést eredményezett. Ezeken túlmenően A 2011-es évben új elemként a Nem termelő beruházások támogatása keretében 2 gazdálkodó pályázatának megvalósítása került ellenőrzésre, mindkettő madárvédelmi berendezések kihelyezését vállalta.
49
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről
7.1.2. Jelentési feladatok a Minisztérium számára A Vidékfejlesztési Minisztériummal folytatott levelezésünk 190 ügyiratot foglal magában. Ennek zöme a 2011. évi költségtakarékossági intézkedésekkel kapcsolatos adatkérés a Pénzügyi Főosztály részéről. Ide kapcsolódik a közbeszerzési eljárások engedélyeztetésével kapcsolatos ügyiratforgalom is. Jelentősebb még – 19 ügyirat – a természetvédelmi szakmai főosztályokkal folytatott levelezés, jelentések megküldése. 7.1.3. Ügyfelekkel történő levelezés Ügyiratforgalmunk igen jelentős hányadát teszi ki a különféle pályázatokhoz kapcsolódó levelezés, a külső közreműködők munkájának szervezése, koordinálása, jelentések készítése. Ugyancsak jelentős a vagyonkezeléshez kapcsolódó ügyiratforgalom, különösen a nem saját kezelésben kezelt területek mintegy félezer szerződésének bonyolítása kapcsán. Ezeken túlmenően jelentős a védett területek, bemutatóhelyek látogathatóságával, a Nemzeti Park természeti értékeivel kapcsolatos érdeklődés, bár ennek jelentős része telefonon kerül bonyolításra, ügyiratként nem jelenik meg. 7.2. Szabálysértési ügyek Igazgatóságunkon megalakulása óta viszonylag alacsony a hatósági intézkedést igénylő ügyek száma. Ez alapvetően három körülménynek tudható be. Egyrészt védett területeink (az alig ismert geszti- és a szabadkígyósi kastélyparkot kivéve) csak külterületi ingatlanokat fednek le. Másrészt ezek a területek döntően állami tulajdonban vannak, ezért a természetvédelmi szempontból megfelelő kezelés biztosításának koordinálása viszonylag könnyebben megoldható. Harmadrészt a Nemzeti Park területei nem tartoznak a tömegturizmus célterületei közé, az ide látogatók pedig már általában megfelelően tájékozottak a minimális természetvédelmi elvárások vonatkozásában, az esetleges intézkedést igénylő esetekben is többnyire elegendő a figyelmeztetés. Fentieknek megfelelően 2011-ben Igazgatóságunkon mindössze két szabálysértési eljárás került lefolytatásra. 7.3. Természetkárosítási ügyek Mivel a nemzeti park igazgatóságok nem látnak el hatósági feladatokat a természetkárosítási ügyekre csak közvetett rálátásunk van, elsősorban mint a potenciális természetkárosítások észlelője és bejelentője. Tudomásunk szerint 2011-ben a Nemzeti Park működési területén nem indult természetkárosítási ügy.
50
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről
7.4. Büntető ügyek 2011-ben 4 esetben tettünk feljelentést védett, fokozottan védett madarak szándékos pusztítása miatt, az alábbiak szerint: No.
Dátum és közig.terület
Leírás
Ügy kimenetele
parlagi sas
Fészek alatt hím madár teteme. Laborvizsgálat eredménye: karbofurán mérgezés.
Szeghalmi RK: Az elkövető kiléte nem volt megállapítható. Békési RK: Feljelentésünkre válaszul azt írták: "a cselekmény nem bűncselekmény"
Faj
1.
2011.04.21 Körösladány
2.
2011.04.22. Békés
holló
Fészekben és alatta elpusztult öreg és fiatal madarak. Laborvizsgálat eredménye: karbofurán mérgezés.
3.
2011.10.11. Gyomaendrőd
parlagi sas
Laborvizsgálat eredménye: karbofurán mérgezés
Szarvasi RK: Az eljárás folyamatban.
4.
2011.11.19. Székkutas
parlagi sas
Vadászat során találtak rá a tetemre. A röntgen 25 sörétszemet mutatott ki a madár testéből.
Hódmezővásárhelyi RK: Az elkövető kiléte nem volt megállapítható.
Fentieken túlmenően Természetvédelmi Őrszolgálatunk munkatársa – az AlsóTisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség munkatársával együtt – szakértőként közreműködött egy Romániából Olaszországba irányuló illegális lőtt madárszállítmány ügyében, amelyben a másodfokú, jogerős bírósági ítélet megszületett. Sajnálatos joggyakorlat, hogy az ilyen ügyekben csak a szállítást végzővel szemben folyik büntetőeljárás, a felbujtóval szemben nem. 7.5. Polgári jogi ügyek Igazgatóságunk polgári jogi ügyei a vagyonkezeléshez, lejárt tartozásból adódó követeléshez kapcsolódnak. Vagyonkezelésünkbe tartozó védett természeti területen 5 esetben tettünk feljelentést falopás miatt. Az illegálisan kitermelt faanyag elszállítását többnyire sikerült megakadályoznia Természetvédelmi Őrszolgálatunknak, de az elkövetők felderítése gyakran eredménytelen.
51
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről
2011. évben a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságnak 12 magánszeméllyel és két gazdasági társasággal szemben állt fenn lejárt tartozásból adódó követelése összesen 5.993.973,- Ft tőkeösszegben, melyek esetében ügyintéző kezdeményezte az ügy jogi útra terelését. A tartozások 80%-a haszonbérleti díjtartozás, a fennmaradó rész estében vételárrész tartozásból, természetvédelmi kezelési részfeladat ellátására kötött szerződésben meghatározott termés utáni díjfizetési kötelezettség elmulasztásából adódik a tartozás. 2011-ben két esetben ügyvédi felszólítás történt, melynek eredményessége 2012ben mutatkozik meg. További két esetben fizetési meghagyásos eljárás kezdeményezése történt. A folyamatban lévő ügyek közül nyolc esetben volt szükséges bírósági végrehajtás kezdeményezése, a két gazdasági társaság, melyek tartoznak Igazgatóságunknak felszámolás alatt állnak. Az adósok közül egy személy fizette meg teljes tartozását 2011. december 31.-ig, három esetben pedig részteljesítés történt. 2011 évben négy magánszemély esetében javasolta ügyintéző az összesen 3.237.567,- Ft tőkeösszegű lejárt tartozás fizetési meghagyás útján történő rendezését: Két esetben ügyvédi felszólítással élt Igazgatóságunk az adósokkal szemben, melyek eredménytelennek mutatkoztak, így 2012-ben fizetési meghagyás iránti kérelem kerül elküldésre. 2.686.569,- Ft tőketartozás esetében jogerős fizetési meghagyás került kiállításra, melynek hatására az adós 2012-ben rendezte tartozását. 379.998,- Ft tőketartozás esetében jogerős fizetési meghagyás alapján bírósági végrehajtás kezdeményezése után az adós megfizette tartozását. Korábbi évekből áthúzódó tartozások esetében 378.332,- Ft tőketartozás megfizettetésére jogerős fizetési meghagyással bír Igazgatóságunk, a végrehajtás kezdeményezése előtt ügyvédi felszólítással éltünk. Három esetben a végrehajtás alatt álló adósok részletekben teljesítik adósságukat. Egy esetben a végrehajtás során személygépjármű lefoglalás történt, annak értékesítéséről év végéig nem kaptunk értesítést. Két végrehajtási ügy esetében a korábbi ingatlanárverések sikertelensége miatt 2012-ben újra lebonyolításra kerülő árveréshez meghatározásra és megküldésre kerültek az ingatlanok becsértékei. Egy esetben a végrehajtó kezdeményezte az adós nyugdíjából történő letiltást, azonban a levonást kezdeményezni a NYUFIG nem tudta, így az eljárás szünetel. 1.276.850,-Ft tőketartozás esetében az adósok ellen felszámolási eljárás van folyamatban, melyek közül a tavalyi év során egyik sem zárult le.
52
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről
8. Természetvédelmi Őrszolgálat A Természetvédelmi Őrszolgálat létszáma 2011. év végén 19 fő volt. Ennek értelmében az egy főre jutó védett természeti területek nagysága átlagos, az egy főre jutó működési terület mértéke jelentősen az országos átlag feletti. Az őrszolgálati kollégák munkáját két újabb 2011-ben beszerzett szubméteres GPS segíti. 2011. év során öt kolléga nem volt szolgálati gépjárművel ellátva. A gépjárművek jellemzően idős, erősen használt állapotúak. A természetvédelmi őrök terepi ruházati ellátottsága a jogszabálynak megfelelő. Az utánpótlás a gyártásnak megfelelően, hullámokban került használatba. Az optikai, fototechnikai és telefonkészülék ellátás a feladat jellegének megfelelő. Az irodai elhelyezés és informatikai hozzáférés minden őrszolgálati tag részére biztosított. A különböző szervekkel kötött együttműködési megállapodások közül elsősorban a rendőrkapitányságokkal volt élő a kapcsolatunk. Az együttes szolgálatellátással végzett ellenőrzések száma meghaladta az ötvenet. Kisebb számban végeztünk közös ellenőrzéseket a polgárőrökkel, mezőőrökkel, halőrökkel és közterület-felügyelőkkel. Igazgatóságunk természetvédelmi őrei a Natura 2000 és a Magas Természeti Értékű Területek, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által végzett ellenőrzései során 139 alkalommal vettek részt. A vagyonkezelési tevékenység közvetlen termelésirányítási feladatait továbbra is az őrszolgálat látja el. A hatósági típusú feladatellátás esetében a legnagyobb tömeget a hatósági engedélyekben rögzített ellenőrzési és irányítási munka és a természetvédelmi őrzési tevékenység jelenti. A Természetvédelmi Őrszolgálat végzettség szerinti összetételét az alábbi táblázat mutatja be.
Létszám
Végzettség Középfokú 3
felsőfokú 16
53
Összesen 19
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről
9. Költségvetés és vagyon A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében lévő épületek és építmények műszaki állapota elfogadható. A halaszthatatlan karbantartási és felújítási munkák elkészültek. A megfelelő műszaki állapot érdekében a szükséges beavatkozásokat a jövőben is el kell végezni. Az Igazgatóság megfelelő színvonalú, hatékony működése, a természetvédelmi és vagyonkezelési feladatok ellátása érdekében a korábbi években elkezdett fejlesztések 2011. évben is folytatódtak a lehetőségekhez mérten, azonban költségtakarékossági okokból minden még halasztható munkát elhalasztottunk. A 2011. évben jóváhagyott felújítási keret terhére az alábbi munkálatokra került sor: 1. A dévaványai Túzokvédelmi Állomás vízellátását biztosító kút teljes felújítása. A közel harminc éves kút fala és szűrője már nem volt megfelelő, ezért a teljes csövezést és a szűrőt is cserélni kellett. 2. A Sóstói telep III. számú hodály elöregedett nádtetője további borításokkal már nem volt javítható, ezért a teljes nádazás cseréjére került sor. 3. A Kardoskúti Múzeum épületénél visszatérő probléma volt a fal salétromosodása és vizesedése, mely a rossz szigetelésre utalt. A felújítás során új szigetelő réteg került a falba és ezzel együtt a szükséges vakolatcsere és az épület belső festése is elkészült. 4. A Bökényi iroda melléképülete a hiányos, rossz állapotú nyílászárók miatt nem volt biztonságos. A munkálatok során megtörtént a nyílászárók cseréje, a sérült vakolás helyreállítása közmunkásaink bevonásával. 5. A korábbi évekhez hasonlóan folytatódott a megfigyelőtornyok biztonságos használata érdekében szükséges felújításuk. A 2011. évi beruházások során az alábbi feladatok teljesültek: 1. A saját kezelésű védett természeti területeken a feladatok elvégzéséhez szükséges gépbeszerzések 2011-ben Uniós források bevonásával folytatódtak. Ennek keretében beszerzésre került egy gréder, mely az utak karbantartását segíti, két állatszállító pótkocsi, egy nagyteljesítményű mezőgazdasági erőgép, egy üzemanyagszállító tartályos pótkocsi, KEOP pályázati forrásból egy-egy eke, fogas, kombinátor, erdészeti zúzó és erőgép. 2. A Bökényi irodában a korábbi elektromos fűtés kiváltására elkészült a központi fűtés egy faelgázosító kazánnal. 3. A dévaványai Réhelyi Látogatóközpont szomszédságában lévő Szalai tanya állattartó telepéhez elkészült egy új stabilizált burkolatú út, mely a telep megközelítését könnyíti a kedvezőtlen időjárási viszonyok mellett is. 4. Az Ugrai-rét mellett felépült egy megfigyelő torony, mely az őrszolgálat és kutatók számára lehetővé teszi a rét és környezete zavarásmentes megfigyelését. 54
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről
5. KEOP támogatásból a Körösvölgyi és Réhelyi Látogatóközpontban, illetve a Túzokvédelmi Állomáson a korábbi gázfűtés költségeinek csökkentése érdekében beépítésre kerültek a faelgázosító kazánok, valamint a Túzokvédelmi Állomáson elkészült a teljes központi fűtés is. 6. KEOP támogatásból a Körös-Maros Nemzeti Park hat területi egységén összesen 11 helyszínen elkészültek a tervezett élőhelyrekonstrukciós építési beruházások. A munkálatok során roncsolt területek helyreállítására, csatorna rendszerek rekonstrukciójára, felesleges utak és csatornák megszüntetésére, töltés építésére és egy tó rekonstrukciójára került sor. 7. Szintén KEOP támogatásból elkészült a Kígyósi-pusztán lévő Török-halom rekonstrukciója, valamint a Gyula-Szabadkígyós műút védett természeti terület melletti szakaszán 14 átjáróból és terelőelemekből álló kétéltűátjáró. 8. Az állatállományok gondozása érdekében beszerzésre kerületek szivattyúk, melyek a pusztai kutakból történő itatást biztosítják. Beszerzésre kerültek továbbá villanypásztorok, mérlegek. 9. A szakmai és őrszolgálati munka segítése érdekében GPS készülék, távcsövek, fényképezőgép tartozékok beszerzésére került sor.
55
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről
9.1. Kiadások
MEGNEVEZÉS
Intézményi alapfeladatok ellátása
Védett Környezetvédelem Védett természeti Munkáltatói és természeti területek és Közmunka lakáskölcsön természetvédelem Mindösszesen területek természeti program folyósítási területi igazgatása területgondozás értékek alap és szabályozása bemutatása
689 112
Nemzeti parki környezeti nevelési találkozó Nyugati földikutya országos helyzetének értékelése
93 288
11 178
51 321
21 357
300
866 256 300
300
300
TÉKA program keretében új egyedi tájérték kataszterek elkészítése …
1 200
1 200
Erdőtelepítések ápolása határozott idejű munkaerő foglalkoztatásával LIFE, KEOP, határon átnyúló pályázatok
6 559
6 559
Natura 2000 területek monitorozása
Kiadások mindösszesen
302 767
28 351
331 118
300 1 000 238
300 121 939
11 178
56
51 321
21 357
1 206 033
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről
9.2. Bevételek
MEGNEVEZÉS
Intézményi alapfeladatok ellátása Költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2011. évi kompenzációja
Védett Környezetvédelem Védett természeti és Munkáltatói természeti területek és Közmunka természetvédelem lakáskölcsön Mindösszesen területek természeti program területi igazgatása folyósítása területgondozás értékek és szabályozása bemutatása
926 095
92 981
2 276
307
2 583
300
300
Nemzeti parki környezeti nevelési találkozó Nyugati földikutya országos helyzetének értékelése
TÉKA program keretében új egyedi tájérték kataszterek elkészítése … Erdőtelepítések ápolása határozott idejű munkaerő foglalkoztatásával Megújuló energián alapuló fűtési és helyi melegvíz-ellátó rendszerek kiépítése a Szarvasi, a Réhelyi Látogatóközpontokban és a Túzokvédelmi Állomáson Natura2000 területek monitorozása
Bevételek összesen
11 178
44 767
1 332
1 076 353
300
300
1 200
1 200
2 622
2 622
330 290
330 290
300
300
1 263 083
93 588
11 178
57
44 767
1 332
1 413 948
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről
9.3. Vagyon 9.3.1. Befektetett eszközök Ezer forintban Sorszám Megnevezés BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
Állományi érték 2011
1 2
Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek
615 145
I.
760
2 3 4 5 II. 1
Immateriális javak összesen Ingatlanok és kapcsolódó vagyonértékű jogok Gépek, berendezések és felszerelések Járművek Tenyészállatok Beruházások, felújítások Tárgyi eszközök összesen Tartósan adott kölcsönök
III.
Befektetett pénzügyi eszközök
A)
Befektetett pénzügyi eszközök összesen
1
4 597 211 231 685 25 544 75 150 133 878 5 063 468 3 040 3 040
5 067 268
58
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről
9.3.2. Forgóeszközök Ezer forintban FORGÓESZKÖZÖK 1
Anyagok
113 804
Növendék, hízó és egyéb állatok Késztermékek Készletek összesen Követelések áruszállításból és 1 szolgáltatásból 2 Egyéb követelések II. Követelések összesen III. Értékpapírok összesen 1 Elszámolási számlák
125 254 21 267 260 325
2 Idegen pénzeszközök számlái IV. Pénzeszközök összesen költségvetési aktív függő 1. elszámolások Költségvetési aktív átfutó 2 elszámolások Egyéb aktív pénzügyi elszámolások V. összesen
78 786 343 822
2 3 I.
FORGÓESZKÖZÖK B) ÖSSZESEN ESZKÖZÖK ÖSSZESEN:
145 601 1 682 147 283 0 265 036
10 055 48 932 58 987
810 417 5 877 685
59
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről
9.4. Épületek Az épület típusa* Iroda Szolgálati lakás Állattartó épület Egyéb állattartó építmény Tanya Egyéb
Száma (db)
Növekedés a tárgyévben (db) 6 2 18 17 4 6
* A turisztikai létesítmények a 10. fejezetben kerülnek részletezésre
9.5. Eszközök Az eszköz megnevezése Mezőgazdasági munkagép Terepjáró Motorkerékpár Kerékpár Vízijármű Videokamera Állványos távcső Kézitávcső Éjjellátó készülék Számítástechnikai eszközök (számítógépeg, monitorok, nyomtatók, stb.) Telefonok (mobil, veztékes) Fénymásoló Bútorok ( asztal, szék, szekrény , ágy, polc, fogas stb.. ) Fenyőbútor GPS + kézi terminálok Műszaki gépek ( TV, hűtő, gáztűzhely, video, mikro ) Szakmai gépek ( mikroszkóp, projektor, írásvetítő, vetítő vászon, analizáló műszer )
Száma (db) 79 23 4 81 6 2 16 61 1 121
76 11 973
38 43 82 74
60
Növekedés a tárgyévben (db) 8
7
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről
10. Bemutatás, oktatás, társadalmi kapcsolatok 10.1. Ökoturisztikai és környezeti nevelési infrastruktúra 10.1.1. Látogató-, fogadó- és oktatóközpontok Réhelyi Látogatóközpont: 1986-tól üzemelő és azóta a térség szakmai, turisztikai és oktató bázisává fejlődött Réhelyi Látogatóközpont 2003-ban új oktató és szállásépülettel bővült. A Réhelyi Látogatóközpont sajátossága a túzokvédelmi munka és ősi magyar háziállatfajták bemutatása. Az oktató- és szállásépületben 48 fő részére szállás vehető igénybe. Szakmai továbbképzések, előadások, tréningek megtartására nyújt lehetőséget az épületben található két 50 fő befogadóképességű előadóterem és a két 25 fős oktatóterem. A Réhelyi Látogatóközpontban működő Ködvirág Erdei Iskola minősített erdei iskola programszolgáltató hely. A múzeumi épület emeleti részén található állandó kiállítás bemutatja a terület egyedülálló értékét a túzokot, valamint a tájegység élővilágát és történetét. A központ külső bemutatóhelyein túzok, magyar szürke marha, bivaly, rackajuh, mangalica sertés, baromfi- és galambfajták figyelhetők meg. A látogatóközpontból kiindulva tanösvény mutatja be a terület jellemző növény- és állatvilágát. A védett területen kijelölt kerékpártúra útvonalak bejárásához kerékpárok bérelhetők. Körösvölgyi Látogatóközpont: A 2003 májusában megnyitott látogatóközpont a szarvasi Anna-ligetben, az Igazgatóság székházának szomszédságában található. A látogatóközpont sajátosságát a Dél-alföld természeti értékeinek bemutatása jelenti. A főépületben a Dél-Tiszántúl természeti értékeit bemutató állandó kiállítás tekinthető meg. A 100 fő befogadóképességű, korszerű technikával ellátott konferencia terem, és a 25 fős oktatóterem konferenciák, tréningek helyszíne lehet. Az Anna-ligetben kialakított 2 km hosszú, 8 bemutató táblával ellátott tanösvény került kialakításra, amelyet gyógynövényes kert és a park faállományát bemutató gyűjteményes kert egészít ki. A Körösvölgyi Látogatóközpont is várja erdei iskolás programokkal a diákokat. Bihari Madárvárta: A 2007-től működő erdei iIskola hagyományos szerkezetű, a bihari tájra jellemző építészeti stílus elemeit tükrözi. A szállásépületben 7 db 3+3 ágyas fürdővel ellátott lakrész és 3 db 2 ágyas, szintén külön fürdővel rendelkező szoba található, így összesen 48 fő elszállásolására alkalmas. 90 m2-es nagyterme előadások, értekezletek, gyakorlati foglalkozások lebonyolításának optimális színtere, valamint a hozzá kapcsolódó melegítőkonyhával az étkeztetés megoldására is alkalmas. Az épület teljes felszereltségéhez egy komplex oktatási eszközrendszer is hozzátartozik.
61
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről
10.1.2. Tanösvények Név Réhelyi Tanösvény Kígyósi Tanösvény Anna-ligeti Tanösvény Kisvátyoni Tanösvény Mágor-pusztai Tanösvény Halásztelki Tanösvény
Helye Dévaványa-Réhely Szabadkígyós Szarvas, Anna-liget
Hossza 1,5 km 5 km 1,5 km
Jellege bemutató bemutató bemutató
Geszt
8 km
bemutató
Vésztő-Mágor
500 m
bemutató
Szarvas, Körös-ártér
3 km
bemutató
10.1.3. Egyéb bemutatóhelyek Az Igazgatóság egy múzeumi kiállítóhelyet is üzemeltet Kardoskúton. A Kardoskúti Múzeum kiállítási anyagát 1989-ben készítette a Békés Megyei Múzeumok Igazgatóságának Természettudományi Osztálya. A kiállítás átalakítása, frissítése már időszerű lenne, de az itt létesíteni kívánt harmadik látogatóközpont ezt a feladatot is át fogja venni. A természettudományi kiállítás mára már inkább dokumentumértékű, a lehengerlő látnivalókhoz, interaktivitáshoz „szokott” múzeumlátogató turistáknak ez a kiállítás már nem képvisel nagy vonzerőt, ugyanakkor van igény a múzeumi körülmények között átadott ismeretterjesztésre is. Igazgatóságunk tervezi a kiállítás pályázati forrásból történő felújítását, korszerűsítését. A Múzeum épületében 2011. év folyamán talajnedvesség elleni védekezést hajtottunk végre a támfalak utólagos résvágásos szigetelésével, illetve felújító festést végeztünk. 10.1.4. Társadalmi kapcsolatok A Körös-Maros Nemzeti park Igazgatóság kiemelt fontosságúnak ítéli meg kapcsolatainak szervezését és a közönségkapcsolat ápolását. A természetvédelem feladatainak ellátásához a társadalom támogatottságára is szükség van, az Igazgatóság célkitűzéseinek, eredményeinek kommunikálásában fontos szerepet kapnak a régió legolvasottabb és leghallgatottabb médiumai. A régió szakkiállításain, vásárokon, falunapokon, régiós rendezvényeken információs ponttal, kiállítási anyagokkal veszünk részt. Igazgatóságunk 2011-ben kitelepüléssel részt vett többek között a következő rendezvényeken: Utazás Kiállítás, Budapest, Körösök Völgye Határtalan Vándortúra és Zenei Fesztivál, Békés, Békéscsaba, Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé, Magyar Nemzeti Parkok Hete nagyközönségi rendezvény, Pécs, Szarvasi Horgász és Halas Gasztronómiai Nap, Természetvédelmi Igazgatók Ülése, Tihany, VII. Hármas-kerületi kézi aratóverseny, Kunszentmárton, 62
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely, Kézműves Nap, Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely, Sárréti Hagyományok és Sziki Ízek Fesztiválja, Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás, Budapest. A helyi, regionális és országos sajtóban, televízióban rendszeresen szerepelt az Igazgatóság. Az országos és regionális jelentőségű eseményekről, fejlesztésekről sajtótájékoztató formájában tájékoztattuk a lakosságot. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság honlapjának fejlesztése folyamatosan zajlik. A friss híreinket, közleményeket, programajánlókat a honlapon tesszük mindenki számára elérhetővé. 10.2. Programok, szolgáltatások A programok nagy része a látogatóközpontokra koncentrálódik. Az Igazgatóság 2005-től évente jelenteti meg turisztikai programajánló füzetét, melyben a programokon kívül a látogatóközpontok egyéb szolgáltatásai is bemutatásra kerülnek. Az elmúlt években a látogatóközpontokban az állandó kiállításon kívül időszakos kiállítást is megtekinthettek az érdeklődők. 2011-ben a Réhelyi Látogatóközpontban a „Fokozottan védett madarunk, a fehér gólya” c. kiállítás egész szezonban, „A vizek élővilágáról” c. kiállítás három hétig volt látogatható. A Körösvölgyi Látogatóközpontban Máté Bence fotókiállítását négy hónapig tekinthették meg az érdeklődők, majd az „Év természetfotósa 2010” a NaturArt fotókiállítása két hónapig volt látogatható. Tanösvénytúrák, tematikus túrák: előre meghirdetett időpontokban tanösvényeken (pl. botanikai túra, fülemülék éjszakája, gombaismereti túra).
a
Túzokles: dürgő túzokkakasok megfigyelése a Dévaványai-Ecsegi pusztán, egyénileg vagy max. 4 fős csoportokban, előzetes bejelentkezéssel. Szállás a látogatóközpontban igényelhető. Kék vércse gyülekező: madármegfigyelés szakvezetővel, előzetes bejelentkezéssel. Barnabás Nap: Ez a nap a néphagyomány szerint a gyógyfűszedés, valamint a szénakaszálás kezdetének napja. Bemutatásra került, hogyan kell a gyógynövényeket szakszerűen szedni, illata, külseje alapján meghatározni és végül megtanulhatják a teakészítés fortélyait. Az érdeklődők megismerhették a gyógynövények gyűjtésének, szárításának, felhasználásának titkait, szabályait.
63
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről
A Nemzeti Parkok Hete programsorozat keretében több nyitott programot és kedvezményt biztosítottunk. Túravezetés volt a Kígyósi-pusztán, a Kardoskúti Fehértó részterületen és a Kis-Sárréten. Madárgyűrűzés, túzokmegfigyelés és őshonos állatok bemutatása színesítette a programot. A programsorozat keretében rendeztük meg a már hagyományossá vált „Szent Iván éjjelén” c. programot, melyet csillagászati túra egészített ki, ahol az előadásokat és bemutatókat a Kunszentmártoni Csillagászati Környezet- és Természetvédő Egyesülettel közösen tartotta a nemzeti park. Ezen az estén felelevenítődnek a hagyományok, népszokások, hiedelmek, éjszakába nyúló csillagászati megfigyeléseket tehetnek az érdeklődők. 2006. óta kerül megrendezésre, igen népszerű, régiós vonzerejű program, 2011-ben előadást hallgathattak meg és ultrahangos detektorozáson vehettek részt az érdeklődök. Fehértó Napja: Kardoskút Község Önkormányzata és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság 2000. óta minden szeptember harmadik hétvégéjén közösen rendezi meg a Fehértó Napja természetvédelmi napot. A programot természetvédelmi vetélkedő, kézműves foglalkozások, filmvetítés, ősi magyar háziállatok és a Fehértó megfigyelése alkotja. 2011-ben az elmúlt 3 évhez hasonlóan kulturális programokkal is bővítettük a rendezvény kínálatát. A látogatók délelőtt 9 órától délután 5 óráig tekinthették meg a nemzeti park Kardoskúti Fehértó területi egységét természetvédelmi őrök közreműködésével. Pusztaközpontban büfé és ebéd lehetőség várta az érdeklődőket. 2011ben XII. alkalommal megrendezett Fehértó Napja talán a legsikeresebbnek mondható, mintegy 1500 látogatóval. Új programelemként népi játszóház, őshonos magyar baromfiés galambfajták, magyar óriásnyúl bemutató, póni-lovagoltatás színesítette a programkínálatot. A természetvédelem jeles napjai kiemelt jelentőséget kapnak a nemzeti park programajánlatának kialakításakor. Az Európai Nemzeti Parkok Napja minden év május 24-én az egész Európára kiterjedő, kampányjellegű rendezvénysorozat, mely a nemzeti parkok és egyéb védett területek célkitűzéseire és jelentőségére kíván ráébreszteni. Ez alkalomból a Réhelyi Látogatóközpontban napot hirdetettünk meg, a Körösvölgyi Látogatóközpontból kiindulva a Hármas-Körös mentén kerékpártúrán vehettek részt az érdeklődők. A Víz és Meteorológiai Világnap, a Környezetvédelmi Világnap, Állatok Világnapja alkalmából természetvédelmi vetélkedőket, ismeretterjesztő előadásokat, hulladékgyűjtési akciókat, nyílt napokat hirdetett meg az Igazgatóság, a Madarak és Fák Napján madárgyűrűzésen és az immár hagyományossá vált vers- és prózamondó versenyen vehettek részt az érdeklődők. Minden év október első hétvégéjén kerül megrendezésre az Európai Madármegfigyelési Napok. Az akciót a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közösen szokta megtartani a Kis-Sárréten, a Biharugrai halastavaknál. 2011-ben 40 fő vett részt a programon. Hosszú hétvégi programajánlat: az Igazgatóság 2009 óta hirdeti meg a Réhelyi Látogatóközpontban és a Bihari Madárvártában. A hosszú hétvége keretében biztosítunk 2 éjszaka szállást, félpanziós ellátást és a programokon való részvételt igény szerint (túravezetés, előadás, játszóház stb.).
64
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről Az Igazgatóság környezeti nevelési munkája főként szakmai előadások, erdei iskolás foglalkozások, természetvédelmi vetélkedők megrendezése, túravezetések, illetve előre meghirdetett programok lebonyolítása révén valósul meg. Alábbi táblázat a meghirdetett programokon, természetvédelmi vetélkedők döntőin résztvevők számát tartalmazza. Esemény
Helyszín
„Özönvíz és szélvihar”- Meteorológiai Világnap (március 22.) „Természet akcióban”-Máté Bence, fotókiállítása (április 1-június 30.)
Körösvölgyi Látogatóközpont Körösvölgyi Látogatóközpont Réhelyi „Hajnali túzokdürgés” (április 1-május 8.) Látogatóközpont „Fokozottan védett madarunk, a fehér gólya” – Réhelyi kiállítás (április 1-október 31.) Látogatóközpont Körösvölgyi „Ébred a liget” – botanikai túra (április 9.) Látogatóközpont Réhelyi Madárbarátok Köre Klub (április 26Dévaványai-Ecsegi december 10.) puszták Körösvölgyi „A méhek napja Magyarországon” (április 29.) Látogatóközpont Körösvölgyi Fülemülék éjszakája (április 30.) Látogatóközpont VIII. Fekete István Vers- és Prózamondó Verseny Réhelyi (május 6.) – Madarak és Fák Napja Látogatóközpont Réhelyi „A vizek élővilágáról” kiállítás (május 6-20.) Látogatóközpont „Madárlesen az Anna-ligetben”- madárgyűrűzés – Körösvölgyi Madarak ás Fák Napja (május 10.) Látogatóközpont Madarak és Fák Napja (május 13.) Európai Nemzeti Parkok Napja – „Körös-körül” kerékpártúra (május 24.) „Túzok-tusa” természetismereti vetélkedő döntő – Környezetvédelmi Világnap (június 3.) Barnabás napi gyógynövényes foglalkozás (június 10.) Erdei séta – túravezetés a Kígyósi Tanösvényen (június 20.) Szikes tavak és puszták élővilága – szakvezetés a Fehér-tónál (június 21.) Madárles a Biharugrai – halastavakon (június 22.)
65
65 fő 2445 fő 70 fő 5077 fő 35 fő Össz.:272 fő 29 fő 15 fő 82 fő 1316 fő 79 fő
Bihari Madárvárta
92 fő
Körös-ártér
6 fő
Körösvölgyi Látogatóközpont Körösvölgyi Látogatóközpont
27 fő 42 fő
Kígyósi puszta
9 fő
Kardoskúti Fehértó
15 fő
Kis-Sárrét
22 fő
Körösvölgyi Látogatóközpont Játékos családi kalandtúra az Anna-ligetben (július Körösvölgyi 8.) Látogatóközpont VI. Természetvédelmi Tábor (július 11-16. és 25- Réhelyi 30.) Látogatóközpont „Szent Iván éjjelén” (június 25.)
Résztvevők száma
47 fő 15 fő 39 fő
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről
Esemény
Helyszín
Tikkadt szöcskenyájak rovarász túra az Annaligetben (augusztus 5.) „Az év természetfotósa 2010” NaturArt fotókiállítása (szeptember 1-október 31.)
Körösvölgyi Látogatóközpont Dévaványai-Ecsegi puszták Körösvölgyi Látogatóközpont
Európai Madármegfigyelő Napok (október 1.)
Kis-Sárrét
Őszirózsa Természetvédelmi Vetélkedő döntő (október 3.) – Állatok Világnapja
Réhelyi Látogatóközpont Réhelyi Látogatóközpont
„Kék vércse gyülekezés” (szeptember 1-27.)
Csillagászati Észlelési Nap (október 8.)
Résztvevők száma 39 fő 16 fő 948 fő 40 fő 22 fő 48 fő
10.3. Kiadványok Az elmúlt évben egy új térképpel bővült kiadványkínálatunk, mely a Kis-Sárrétet és a terület határon átnyúló folytatásaként a Cséffai Természeti Parkot mutatja be. A 2011-es évben is folytatódott az igazgatóság időszaki kiadványának kiadása, elkészült a Crisicum VI. Az ökoturisztikai kínálatunkat bemutató programajánló megjelentetését az utazás kiállításra időzítettük, hasonlóan az elmúlt évekhez.
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.
Kiadvány Kis-Sárrét leporelló Réhelyi Látogatóközpont leporelló Kisvátyoni Tanösvény leporelló Kígyósi-puszta leporelló Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság leporelló Körösvölgyi Látogatóközpont leporelló Turisztikai Programajánló (2005-től évente) Ecotours in the Körös-Maros National Park leporelló NATURA 2000 területek fenntartása legeltetéssel a Montág (Csanádi) pusztán lep. Élőhely rekonstrukciók és erdei iskola kialakítása leporelló Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság 16 oldalas kiadvány (magyar) Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság 16 oldalas kiadvány (angol) Dévaványai-Ecsegi puszták kiadvány Kis-Sárrét kiadvány Kardoskúti Fehértó kiadvány Kígyósi puszta kiadvány Mágor-puszta kiadvány Körös-ártér kiadvány Csanádi-puszták kiadvány Maros-ártér kiadvány Cserebökény kiadvány
66
Megjelenés éve 1998 1999, 2003, 2006, 2008 2002 2002 2002, 2006 2003, 2006 2005, 2006, 2007, 2008, 2009, 2010, 2011 2006 2006 2006 1997; aktualizálva, újranyomva 2007 1997; aktualizálva, újranyomva 2007 1997 2009 1998 2009 2002 2002 2004 2004 2005 2005 2005
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről 22. 23. 24. 25.
26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.
Réhelyi Tanösvény munkáltató füzet Kerékpártúrák a Dévaványai-Ecsegi pusztákon leporelló Anna-ligeti tanösvénykísérő Kis-Sárrét „Az ártéri tájgazdálkodással a Tisza biológiai változatosságáért” program jelentősége a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét térségében Szabadvezeték-kiváltás, illetve –megszüntetés a KMNP Igazgatóság területén Túzoklesen – a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság hírlevele Réhelyi Tanösvény Kalauz Crisicum I. (a KMNP időszaki kiadványa) Crisicum II. Crisicum III. Crisicum IV. Crisicum V. Crisicum VI. Kis-Sárrét-Bihari Madárvárta leporelló Kis-Sárrét térkép
67
2002 2002 2003 2007
2007 2007 2008 1998 1999 2000 2008 2009 2011 2009, 2010 2011
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről
10.4. Látogatóstatisztika
A nemzeti park igazgatóság ökoturisztikai bemutatóhelyek regisztrált látogatói (2011) Fizetős látogatók (fő) 3 562
Nem fizetős látogatók (fő) 629
Összesen (fő) 4 191
2 Réhelyi Látogatóközpont
4 231
1 049
5 280
Regisztrált látogatók összesen:
7 793
1 678
9 471
Bemutatóhely neve 1 Körösvölgyi Látogatóközpont
A nemzeti park igazgatóság ökoturisztikai szolgáltatásainak regisztrált igénybevevői (2011) Fizetős látogatók (fő) 1 851
Nem fizetős látogatók (fő) 1 059
Összesen (fő) 2 910
513
493
1 006
Erdei iskolai program
116
0
116
Természetvédelmi táborok Kulturális jellegű rendezvények (pl. koncertek)
21
18
39
0
1 500
1 500
Regisztrált igénybevevők összesen:
2 501
3 070
5 571
Szolgáltatástípus Szakvezetéses túra, nyílt túra Nyílt nap, jeles nap, saját szervezésű rendezvény
Szálláshelyek nemzeti park igazgatósági működtetésben (2011) Szállóvendégek száma (fő)
1 234
Vendégéjszakák száma (fő)
2 460
Bemutatóhelyek és szolgáltatások összesen:
15 042
Szállóvendégek
1 234
Mindösszesen
16 276
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található, szabadon látogatható védett természeti területeket felkeresők száma 2011-ben megközelítőleg 80 100 fő volt. A közönségkapcsolatok kialakítása és folyamatos fenntartása érdekében Igazgatóságunk számos rendezvényen vett részt kiállítóként. Az Igazgatóság kiállítóhelyeit felkereső érdeklődők száma körülbelül 3 000 fő volt.
68
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről
10.5. Tervezett fejlesztések A Bihari Madárvártán téli időszakban mutatkozó szálláshely igény növekedés tette indokolttá az épületek fűtéskorszerűsítésének elvégését, melynek előkészítését 2011-ben elvégeztük. A fűtéskorszerűsítés 2012. év folyamán valósul meg. Az Anna-ligeti és a Réhelyi Tanösvény fejlesztése interaktív elemekkel az ökoturisztikai szezon kezdetére, azaz 2012. április 1.-re készül el. A Körösvölgyi Látogatóközpont állandó kiállítását megnyitó rövidfilm felújítása is esedékessé vált, ez szintén 2012. első negyedévében realizálódik. 10.6. Együttműködési megállapodások 2011-ben több együttműködési-, partnerségi megállapodás is született hazai partnerszervezetekkel (pl. pályázatokhoz, cserekapcsolatról, szakmai tevékenység összehangolásáról, egymás linkjeinek elhelyezéséről honlapon), melyek közül néhányat felsorolunk a teljesség igénye nélkül: - Varázslatos Magyarország Természetfotó Nonprofit Kft., - KÖVIZIG Ifjúsági Klub Közhasznú Kulturális Egyesület, - „Nyújtsd Segítő Kezed” Alapítvány, - Mécses Szolgáló Közösség Egyesülete, - Körös-sárréti Civil Szervezetek Szövetsége, - Gyulai Foglalkoztatási Közhasznú Egyesület, - SZÉP-KÖR Környezetvédelmi és Városszépészeti Közhasznú Egyesület, - Benka Gyula Evangelikus Általános Iskola és Óvoda, - Általános Művelődési Központ Óvodai Intézményegység, - Jövő Építők Turisztikai Desztináció Menedzsment Közhasznú Egyesület, - Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft., - Erdélyi Múzeum Egyesület, - VM Kelet-Magyarországi Agrár-szakképző Központ, - Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium, - Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Közalapítvány. Az előző évekhez hasonlóan 2011-ben is több felsőoktatási intézménnyel kötöttünk együttműködési megállapodást a hallgatók gyakorlati képzésére vonatkozóan: pl. Szent István Egyetem Mezőgazdasági – és Környezettudományi Kar. Igazgatóságunk több támogató nyilatkozatot is kiadott 2011-ben: HétszínvirágTüskevár Nonprofit Bt., Bóbita Alapítvány, Zöld Szikla Művészet – és Természetvédő Alapítvány, Budapesti Corvinus Egyetem Szarvasi Arborétum, EU PCM Közhasznú Nonprofit Kft. A Körösök Völgye Turista Egyesülettel folytatott együttműködés keretében kölcsönösen támogatjuk egymás tevékenységét a környezeti nevelés és szemléletformálás területén.
69
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről A Manófalva Oktatási Alapítvánnyal az idei évben az alapítvány iskolájában, valamint a Réhelyi Látogatóközpontban több természetvédelmi és hagyományőrző programot (Réhelyi Madárbarátok Köre Klub, Őszirózsa Természetvédelmi Vetélkedő) szerveztünk iskolások részére. A Dévaványai Kulturális és Hagyományőrző Egyesülettel, illetve a Nimfea Természetvédelmi Egyesülettel kölcsönösen támogatjuk egymás munkáját. Több természetvédelmi és környezeti nevelési programot szerveztünk az érdeklődők részére (IV. Természetvédelmi Tábor, Takarítási Világnap, Vers-és Prózamondó Verseny). 10.7. Fontosabb események A Bihari Madárvárta Erdei Iskola 2011-ben helyt adott a Vidékfejlesztési Minisztériummal közös szervezésben megrendezett Környezeti Nevelési Szakmai Napok című rendezvénynek. Az elmúlt évben „Természet akcióban” címmel Máté Bence, a BBC Év Természetfotósa 2010. győztesének fotókiállítását tekinthették meg látogatóink időszakos jelleggel, illetve az ősz folyamán „Az év természetfotósa 2010” NaturArt fotókiállítás volt megtekinthető a Körösvölgyi Látogatóközpontban. Kiállítói standdal jelen voltunk többek között az Utazás Kiállításon, a Magyar Nemzeti Parkok Hete központi rendezvényén, a Csabai Sörfesztivál és Csülökparádén. Igazgatóságunk kiemelt rendezvényét, a Fehér-tó Napját, tizenkettedik alkalommal rendeztük meg 2011. szeptember 17-én a MOL Zrt. támogatásával, a Kardoskúti Önkormányzattal közös szervezésben.
70
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről
11. Kapcsolattartás hazai partnerszervezetekkel Közszolgálati tevékenységünk szempontjából kiemelkedő fontosságú a Békés Megyei Kormányhivatallal megalakulása. A Kormányhivatallal az elmúlt év során kialakítottuk az együttműködés formáját és rendszerét. Igazgatóságunk tagja a Békés Megyei Államigazgatási Kollégium Koordinációs Bizottságának, amelynek munkájában rendszeresen részt veszünk. Szakmailag legfontosabb partnereinkkel, az érintett három környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséggel jó és hatékony munkakapcsolatot tartunk fenn. A rendőri szervekkel az együttes szolgálatellátások rendszeresek, ezekhez 2011-ben bekapcsolódott a az erdészeti-, mezei-, vadászati- és halászati szakszemélyzet is. Szoros szakértői, ellenőrzési kapcsolatban állunk a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal is. Általánosságban jól működőnek nevezhető a munkakapcsolatunk az érintett települési, megyei önkormányzatokkal is. Tagjai vagyunk Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetségnek, a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületének és a Magyar Bivalytenyésztők Egyesületének. Évek óta gyümölcsöző kapcsolataink vannak a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Békés- és Csongrád megyei helyi csoportjaival, akik hatékonyan segítik madártani kutatási és monitorozási tevékenységünket. A környezeti nevelési és ökoturisztikai partnerségi és társadalmi kapcsolatrendszer fenntartását és növekedését figyelembe véve, 2011-ben Igazgatóságunk fokozottan volt jelent különböző országos, megyei és regionális rendezvényeken. Kiállítói standdal jelen voltunk többek között az Utazás Kiállításon, a Magyar Nemzeti Parkok Hete központi rendezvényén, a Csabai Sörfesztivál és Csülökparádén, a Békés Megyei Vadásznapon, a Körösök Völgye Határtalan Vándortúra és Zenei Fesztiválon (Békés, Békéscsaba), a Szarvasi Horgász és Halas Gasztronómiai Napon, továbbá a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely több rendezvényén. Igazgatóságunk részt vett 157 önkéntes bevonásával a „Te Szedd! Önkéntesen a tiszta Magyarországért” című hulladékgyűjtési akcióban, melynek során 105 ha területről 140 zsák hulladékot szedtünk össze és szállítottuk el a hulladékgyűjtő pontokra, lerakóhelyekre. Igazgatóságunk pártoló tagja a Körös-menti Turisztikai és Kulturális Egyesületnek. A környezeti nevelés hatékonyságának növelése érdekében szakmai előadásokat tartottunk a régió iskoláiban (pl. Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Diákotthon Békéscsaba, Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola Szarvas, VM szakiskolák).
71
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről
12. Külföldi együttműködés Igazgatóságunk hagyományosan jó kapcsolatokat ápol és megalakulása óta együttműködik a magyar-román határmenti területek kezelésével foglalkozó romániai intézményekkel. Maros-völgyi Természeti Park (Parcul Natural Lunca Muresului) A Maros-völgyi Természeti Park Igazgatóság teljes állománya tanulmányúton vett részt a Körös-Maros Nemzeti Parkban 2011. októberében. A tapasztalatcsere alkalmával lehetőség nyílt a két igazgatóság aktuális tevékenységeinek részletes bemutatására és megvitatására, valamint a jövőbeni együttműködési területek meghatározására. Cséffai Természeti Park (Parcul Natural Cefa) A Természeti Park védetté nyilvánítása hosszú várakozást követően 2010. december 2-án megtörtént. Az Igazgatóság a Cséffai Természeti Park kezelését ellátó Erdélyi-szigethegység Természeti Park Igazgatósággal közösen 2011. februárjában pályázatot nyújtott be a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program HURO/1001 kiírására. A benyújtott, 84 000 EUR költségvetésű pályázat a két park tevékenységeinek összehangolását célozza a „Határon átnyúló védett terület fejlesztése a Körös-Maros Nemzeti Parkban és a Cséffai Természeti Parkban” címmel. A pályázat év végi kedvező elbírálása révén a pályázat 2012. március 1. és 2013. február 28. között kerül megvalósításraA Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Nemzeti Park Tanácsa a román fél meghívására 2011. júniusában a Cséffai Természeti Parkban tartotta soron következő ülését. Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség Az érintett intézmények képviselői az együttműködési megállapodás keretében a közösségi jelentőségű vizes és vízhatás alatt álló élőhelyek kezelésére vonatkozó együttműködésben állapodtak meg. A kapcsolattartás a két intézmény között folyamatos. Bihar Megyei Környezetvédelmi Ügynökség Az együttműködés fő területét a kékvércse-védelmi LIFE program közös végrehajtása adta. A végső jelentést a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, mint a pályázat kedvezményezettje, 2010. áprilisában megküldte az Európai Bizottság részére. A végső jelentés elfogadása 2011-ben megtörtént. A program résztvevői a program eredményeinek fenntartása érdekében négy éven keresztül vállaltak különböző monitoring és védelmi tevékenységeket. Az utóbbi években hasonló kapcsolatrendszert igyekeztünk kiépíteni a szerbiai partnerekkel is. Ennek a munkának a keretében több vajdasági szervezettel együttműködünk, mint a Vajdasági Tartományi Természetvédelmi Intézet, Vajdasági Madártani és Madárvédelmi Egyesület. 72
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről
13. Ellenőrzések A Körös – Maros Nemzeti Park Igazgatóság 2011. évre elkészített ellenőrzési munkatervét stratégiai és középtávú ellenőrzési tervek, valamint kockázatelemzés alapozta meg, az év folyamán újra felülvizsgálatra került a Belső Ellenőrzési Kézikönyv. Az Igazgatóság igazgatója gondoskodott a megfelelő belső ellenőrzés kialakításáról és működéséről. A kapacitás felmérés alapján megállapítható, hogy az Igazgatóság által ellátott feladatok összhangban vannak a belső ellenőri időráfordítással. A tárgyévre tervezett ellenőrzések teljesítése teljes mértékben megvalósult, terven felüli ellenőrzésre nem került sor. Igazgatóságunk az ellenőrzésekhez szükséges tárgyi feltételekkel, rendelkezik. A belső ellenőr vállalkozói szerződés keretében került foglalkoztatásra. A funkcionális függetlenség megsértése és összeférhetetlenségi esetek nem fordultak elő. Az ellenőrzési jelentések megfelelnek a velük szemben támasztott szakmai követelményeknek, a megállapítások az érintett területek vezetői és munkatársai részéről elfogadottak. A megfogalmazott javaslatok érdemben segítik a gazdálkodási tevékenység szakszerű és racionális munkavégzését. Az ellenőrzések során jelentős szabálytalanságok nem kerültek megállapításra. A FEUVE szabályrendszere az előző években kialakításra került. Intézményünknél a tervezés, a kötelezettségek vállalása és a kifizetések rendje szabályozott formában történik. Az ellenőrzések során kisebb észrevételek megtételére került sor, amelyek elsősorban a gazdálkodási tevékenység javítását szolgálták. A megállapításokra, észrevételekre intézkedési terv készült. Az észrevételekben, javaslatokban meghatározott feladatok végrehajtásra kerültek. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságnál lezajlott külső ellenőrzések: Energia Központ Nonprofit Kft: Megújuló energián alapuló fűtési és hmv rendszerek kiépítése KEOP-4.2.0/ B/09-2010-0006 Záró helyszíni ellenőrzés volt intézkedési tervet nem kellett készíteni. Energia Központ Nonprofit Kft: Natura 2000 területek fentartása legeltetéssel Montág(Csanádi)-pusztán KIOP-1.5.1.1-2005-04-0004/2 Nyomonkövetési időszak záró helyszíni ellenőrzés volt, intézkedési tervet nem kellett készíteni. Békés Megyei Kormányhivatal Az országos közfoglalkoztatási program keretében nyújtott támogatás munkaerő-piaci ellenőrzése. Megállapításra került, hogy az egyik közmunkás Magyar Munkaügyi adatbázisba bejelentésre került, majd ugyanezzel a nappal ki is jelentették. Igazgatóságunk levelet írt a Magyar Államkincs-tár Zala Megyei Igazgatóság Illetmény-számfejtési Irodájának aki 2011. november 11-én javította a hibát. VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft: Magyarország-Szerbia IPA Határon átnyúló Együttműködési Program HUSRB/0901/122/120/02 záró ellenőrzése. Intézkedési tervet nem kellett készíteni.
73
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről
14. Fontosabb célkitűzések a következő évre A legfontosabb célkitűzésünk továbbra is a szakmai feladatok színvonalas ellátása, külső források bevonásával a pénzügyi stabilitás folyamatos fenntartása, a szakmai, közigazgatási és gazdasági környezet változásainak gyors és eredményes kezelése, amelyhez az új szakmai lehetőségek feltárása és az intézményi innováció nyújthat segítséget. Igazgatóságunk a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében a Cséffai Természeti Parkkal sikeresen pályázott a határon átnyúló védett terület fejlesztése érdekében. A mintegy 22 500 eFt költségvetésű, 12 hónap futamidejű pályázat vállalásait 2012-ben kell végrehajtani, amely egységes tájékoztató táblák kihelyezését, kiadványok készítését, tapasztalatcserét elősegítő rendezvények, összehangolt monitoringot foglal magába. Különösen nagy feladatot jelent a nemzetközi, magyar-román természetvédelmi konferencia megrendezése Szarvason. Igazgatóságunkon több Európai Uniós társfinanszírozású pályázat fut, melyek eredményes megvalósítása és részben sikeres befejezése, az utókövetés megindítása az év legfontosabb feladatai közé tartoznak. 2012. év végén a KEOP-3.1.2/2F/09-2009 támogatásával futó pályázataink 861 000 eFt támogatási értékben zárulnak le. A LIFE10NAT/HU/000019 „A parlagi sas védelme Magyarországon a konfliktushelyzetek kezelésével” LIFE+ program idei feladatainak végrehajtása, a pályázat költségvetésének az igazgatóságra eső része mintegy 32 500 eFt. Igazgatóságunk rendezi meg a Bonni Egyezményhez kapcsolódóan a közép-európai túzokpopulációk megőrzését célzó Egyetértési Memorandum harmadik, soros ülését Szarvason, amely kiemelt nemzetközi rendezvénynek számít. Az Európai Unió következő, 2014-2020 közötti költségvetési ciklusához kapcsolódó, élőhely-helyreállítást célzó pályázati forrására pályázati javaslatok előkészítése. A természetvédelmi területkezelés szakmai elvárásoknak megfelelő, eredményes és költséghatékony végrehajtása, elsősorban Európai Uniós források felhasználásával és új lehetőségek feltárásával, kiaknázásával. Az Igazgatóság 3118 hektár területtel vesz részt az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program agrár-környezetgazdálkodási intézkedéseiben, ahol túzok és kék vércse élőhely-fejlesztési célprogramok végrehajtását vállaltuk. Az ökológiai minősítésbe vont területeinket 4770 hektárral bővítjük 2012-ben, biztosítva a biominősítés lehetőségeinek szélesítését.
74
Összefoglaló a KMNPI 2011. évi tevékenységéről
A KEOP-3.2.0/11 pályázati forrásra 3 pályázatot nyújtottunk, illetve nyújtunk be, mintegy 750 000 eFt-os költségvetéssel, amelyek keretében a természetvédelmi kezeléshez kapcsolódó állattenyésztési infrastruktúrafejlesztést valósítunk meg Kardoskúton. A beruházás mintegy 1300 hektár védett és fokozottan védett természeti terület szakszerű kezelését teszi lehetővé a megvalósulást követően. A XIII. Fehértó Napjának megrendezése Kardoskúton, amely Igazgatóságunk legfontosabb és leglátványosabb rendezvénye. A Látogatóközpontok színvonalas működtetése, új programok beindításával, mint például a májusban megnyíló, a madárvonulást bemutató időszaki kiállítás vagy a túzokdürgéshez, a kék vércse gyülekezéshez, a daruvonuláshoz kapcsolt ökoturisztikai csomagok kidolgozása és végrehajtása.
75