Összefoglalás. Balázs Szilárd: Milyen lesz a jólképiett szakember? (Beszámoló a IV. oktatási konferenciáról)

Összefoglalás Dr. Krómer István: A MEE Elnökinek ünnepi köszöntője Visszatekintve a 100 év történésein;, azt hiszem nemcsak az elődeink működése előtt kötelező tiszteletadás diktálja azt, hogy megállapíthassuk az Egyesület eseményekben gazdag, változatos pályát futott be. melyhez kicmclkcdfi egyéniségek és szakmai sikerek sora kapcsolódul!. A szakmai fejlődés élvonalába törekvő tevékenységével az Egyesületnek sikerült tagsága tanús vonzalmát kiérdemelni és cmellell a társádálom elismerésire és bizalmára is nem kis mértékben számíthatott. Barki Kálmán: A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Centenáriumi Kongresszusa \z Egyesület 2000. május 12-én alapításinak 100. évfordulója alkalmából tartotta Centenáriumi Kongresszusát a Budapesti Kongresszusi Központban. A centenáriumi megemlékezést hosszú előkészítés clfizű meg. ..A villamosítás évszázada - a MEE évszázada" jelmondat jegyében. Az Elektrotechnika folyóirat 1999. februártól rendszeresen közöli cikkeiben mutatta be az elektrotechnika szakmai területeinek tcjliWdsél. történetét. A MEE százéves történetet a kongresszusra megjeleni. ..A Magyar Elektrotechnikai Kgycslilcl TÜrtdnctc" cfmll kiadvány idézi Tel. A könyvei az Egyesület minden tagja térítésmentesen megkapta. A területi, üzemi, szervezetek a központi rendezvényen kívUl saját leríllcfukön rendezlek, illetve icndcznck ünnepi megemlékezéseket. A vándorkiállítások, a széles körben terjesztett nagy plakátok pedig írásos és tárgyi emlékekkel idézik fel a MEE százéves történelmét. Dr. Vajda István, Szalay András, Porjesz Tamás; Szupravezetők az erősáramú iparban: Helyzet- és jövőkép \ szupravezetős alkalmazások mai helyzetét és a közelebbi jövőben vámaló fejlődéséi mutatjuk be most indítandó cikksorozatunkban. Jelen cikkben, mely a sorozat első része, röviden összefoglaljuk a szupravezetés alapjait, a szupravezetés erősáramú alkalmazásainak jelenét és jövőben várható fejlődéséi a vil.igon. valamint a hazai kutató-fejlesztő munka helyzetét is eredményeit, a szupravezetős eszközök ipari bevezetése érdekében végzett tevékenységüket és további terveinket. A további cikkekben, amelyeket az idott alkalmazás legnevesebb külföldi szakértőivel közösen Írunk, közelebbről megismertetjük a tisztelt Olvasót az egyes konkrét, gyakorlati alkalmazásokkal. A szupravezetős erősáramú alkalmazások sorában bemutatjuk a mágneses energiatárolót, a mágneses csapágyakat, valamint a mágneses csapágyazású i-ncrgiaidrotó lendkereket, a villamos forgógépeket, a zárlati áramkorlátozót, a transzformátort, valamint a kábeleket. Turnus Zuluin Ádám, Dr. Koller László: Korszerű áramjeladók •\ korszerű elektronikus, digitális mérőműszerek és védelmek által támasztott minőségi követelményeknek a hagyományos (vasmagos) áramváltók által szolgáltatott jelek már nem felelnek meg, ezért az utóbbi időben a hagyományos áramváltók leváltására újfajta áramjeladók fejlesztése indult meg. Ezekkel az új árammérő eszközökkel szemben megfogalmazott elvárás az, hogy kimenetükön a mérendő" áram pillanatértékével •itányos feszültségjele! szolgáltassanak a névleges áramtól egészen az egyenáramú tranziens összetevőt tartalmazó zárlati áramokig. Egyszerűen megoldható legyen továbbá a nagyfeszültségű részek megfelelő galvanikus leválasztása, ugyanis a hagyományos áramváltók esetén feszültségszint növekedésivel számottevő a szigetelési költségtényező növekedése. A korszerű áramjeladúk alkalmazása az elektronikus információfeldolgozás terjedésével egyre fontosabbá válik. Igy nem nehéz megjósolni, hogy ezek rövidesen teljesen felváltják a hagyományos áramváltókat. Dr. Bencze János; A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Tiirtíntle 100 év az elektrotechnika szolgálatában Az Egyesüld ..Centenáriumi Kongresszusára" - a terveknek megfelelően - elkészült és megjelent Barki Kálmán és szerzőtársai tollából, az ABB EnergíiKft. kizárólagos támogatásával, az Egyesület (első) 100 évét bemutató könyv. Ezt a kiadványt u kongresszus résztvevői már a helyszínen megkapták, május 12-én este olthon már nézegethették. Dr. Szandiner Károly: Megbízhatóság az épületek villamos energia ellátó rendszerében A mi-f'i/luros.ii' szempontjai az 1940-cs évektől váltak fontossá, amikor az elektronika elterjedésével a rendszerek összetettsége és bonyolultsága jelentősen megnőtt. Az elektronikus számítógépek létrehozása érdekében végzett fejlesztési munkák üsztrtnzfilcg hatottak a megbízhatóság tanulmányozására. Mára az iisszclcll villamos és elektronikus rendszerek alkalmázasával a távközlésben, az atomenergia iparban ús az űrkutatásban a megbízhatóság elemzésére teljesen új tudományág fejlődött ki. A cikk elsősorban a villamos energia rendszerekre vonatkozó meghízhatóságiit elemzi, az eszközükre vonatkozó megbízhatósággal nem foglalkozik. Az energia elosztó rendszerekkel szembeni megbízhatósági elvárások növekedtek, figyelembe véve az általuk táplált rendszerek kritikus természetet és a meghibásodásokkal okozott magas költségeket. Dr. Bemze János: A Magyar Energetika törvényei a '30-as évek elejílőt napjainkig. Aközcélú villamos energia szolgáltatás fejlődése új helyzetet teremtett a magyar energetikában. Az új helyzet tette szükségessé az első magyar villamos energia törvény (VET) megalkotását, amely az 1930. XVII. Törvényként lépett hatályba - Európában Németország után másodikként. A törvény alapvető célja - az akkori jogalkotók megfogalmazása szerint - a teímclők és fogyasztók közötti jogviszony rendezése votl. Még megjegyező ndű, hogy a [örvény gyakorlati alkalmazására csak 1934-től került sor, ugyanis ekkor adtakí a végrehajtási utasítási a Kormány. A türvény betöltötte szerepét, és amíg a körül menyekben lényeges változás nem történt, megfelelt az elvárásoknak, hivatását teljesítette, A második VET 1962-ben lépett eleibe. A politikai ds gazdasági rendszerváltást követően ismét alapvető társadalmi, gazdasági és szervezési változások következtek a magyar energetikában és az azt meghatározó környezetben, melynek törvényi hátterét 1994-ben hazánk harmadik villamos energia törvénye rögzítette. Dr. Kozák Miklós: Vízerőhasznosflas a XXl-ik században A Dr. Mosonyi Emil professzor állal alapított International Hydropowcr Association (I1IA) 1999. október 18-20. közölt Cmundcnbcn (Ausztria) rendezte meg évi kongresszusát Hydropowcr intő the IICM cenfury címmel. A kongresszust számos nemzetközi szervezel és az UNESCO is támogatta, mivel célkitűzése az

Balázs Szilárd: Milyen lesz a jólképiett szakember? (Beszámoló a IV. oktatási konferenciáról) Mamsfalvi Péter: Képes beszámoló a Fővárosi Csatornázási Művek Részvénytársaság Ferencvárosi Szivattyú lel epének villamos rekonstrukciós munkáiról HcM első szennyvízcsatornája 1780-ban épült, majd 1847-ben megszületett Pest város csatornázási szabályrendelete. 1873-91 között a főváros csatom ázásának általános kiviteli terve Leener Lajos és Martin Ottó nevéhez fűződik. 1889-1894 közölt elkészült Pest Központi szivattyú telepe és a hozzátartozó főgyűjtők. 1889-1893 között épült a Fővárosi Csatornázási Művek Ferencvárosi Szivattyútelepe. Az 1993-ban készüli Budapest Főváros Általános Rendezési Terv (ÁRT) egyik legfontosabb feladatként a 88%-os csatorna ellátottságtól a teljes kiépítést írja elő. Ennek érdekében 2010-ig mintegy 1400-1600 km csatornahálózatot kell megvalósítani. Dr Bognár Sándor, Dr. Horváth Elek: Felsőoktatási integráció: Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar A cikk bemutatja a Budapesti Műszaki Főiskola megalakulásának folyamatát, ezen belüli a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola jogutódjának létrejöttét. Kádár Aba; Emlékeztető az Érintésvédelmi Munkabizottság 2000. február 2.-i üléséről

2000 a Magyar Elektrotechnikai Egyesület centenáriumi éve A villamosítás évszázada - a Magyar Elektrotechnikai Egyesület évszázada

270

ELEKTROTECHNIKA

Centenárium

A MEE Elnökének ünnepi köszöntője

Tisztelt Ünnepi Kongresszus! Kedves Vendégeink! Hölgyeim és Uraim! 100 évvel ezelőtt a gyors fejlődésnek indult hazai elektrotechnikai iparban dolgozó, hivatástudatukat lelkesen vállaló szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a szakma képviselőinek szüksége van egy olyan egyesületre, amely a gyakorlat és az elmélet szakembereit a soraiba gyűjtve eredményesen tudja szolgálni közös ügyük előrehaladását, fel tudja vállalni az elektrotechnika tudományának művelését és gyakorlati hasznosításának rohamos továbbfejlesztését. Az alapítók felismerték a villamosság alkalmazásában rejlő óriási lehetőségeket, de látták azt is, hogy a feltételek még nem elegendőek a nagyobb arányú és folyamatos fejlődés kibontakozásához. Az Egyesület alapításakor az összes foglalkoztatottak alig több mint 1 %-a dolgozott a villamos iparban, és a nagy iparban a beépített villamos erőgépek az összes teljesítmény igény csak mintegy 10%-át szolgáltatták. Bár a közcélú áramszolgáltatás egyre több városban megindult, a villamosítási rendszerek nagyon változatosak voltak az egyenáramútól a különböző frekvenciájú és fázisszámú váltakozó áramú rendszerekig. Jóllehet a magyar tudósok, mérnökök már évtizedek óta a világ fejlesztés élvonalában jártak, a villamosítás szélesebb körű elterjesztése és a villamos berendezések gyártásának fejlesztése szükségessé tette az elektrotechnikához értő szakemberek létszámának jelentős növelését, a hazai szakmai közélet megszervezését. A megalapított Egyesület kezdettől fogva vállalta, hogy a magyar elektrotechnika fejlesztésének ügyében a szükséges állami és hatósági intézkedéseket kezdeményezze, illetve szorgalmazza azokat. Nagyon rövid idő alatt megszervezte mindazokat a tevékenységcket, amelyek szükségesek voltak ahhoz, hogy a fejlődés intc/.mcnyes keretei létrejöjjenek és megkezdte azoknak a szabályzatoknak, szabványoknak akidolgozását, amelyek a villamosság széleskörű elterjedéséhez elengedhetetlenül szükségesek voltak. Az Egyesület tagjai olyan elkötelezettséggel és szakmai tisztességgel láttak munkához, hogy csakhamar kialakult az az értékrend, amelynek legfontosabb elemei a mai napig jellemzik az Egyesület szellemét és meghatározzák a tagság kötődését az Egyesülethez. Visszatekintve a 100 év történéseire, azt hiszem nemcsak az elődeink működése előtti kötelező tiszteletadás diktálja azt, hogy megállapítsuk az Egyesület eseményekben gazdag, változatos pályát futott be, amelyhez kiemelkedő egyéniségek és szakmai sikerek sora kapcsolódott. A szakmai fejlődés élvonalába törekvő tevékenységével az Egyesületnek sikerült tagsága tartós vonzalmát kiérdemelni és emellett a társadalom elismerésére és bizalmára is nem kis mértékben számíthatott. Az alapításkor az elektrotechnika éppen elindult dinamikus fejlődése útján, amelyen később évtizedenként újabb és újabb látványos műszaki határokat és teljesítmény korlátokat döntött meg egész a kö272

zelmúlt évtizedekig, amikor inkább a hatékonyságnövelés, az automatizálás, arobottechnika és a miniatürizálás területén produkált korábban nem látott eredményeket. A század elején az alig elkezdődött villamos hálózat fejlesztés csaknem természetes következménye volt, hogy az elektrotechnika területén dolgozók önmaguk szerveződésével is ki akarták alakítani az együttműködő szakemberek hálózatát is. Ez a hálózat helyi szervezeteivel csakúgy mint a villamosenergia-ellátás fokozatosan bővülve néhány évtized alatt elérte az ország teljes területének lefedését. Indulásakor az Egyesület legfontosabb feladata, amelyre a kiemelés száz év után is érvényes maradt, az elektrotechnikai szakmai ismeretek minél szélesebb körű terjesztése és a szakmai felkészültség hiteles minősítése volt. Amikor a száz év nagy egyéniségeire emlékezünk, nem feledhetjük el, hogy csaknem valamennyien szolgálták a magyar elektrotechnikai oktatás fejlesztésének ügyét is, amelynek eredményeként a magyar szakértelem nemzetközi szinten is kiemelkedő eredményeket produkált. A nagy történelmi fordulatok nem hagyták érintetlenül az Egyesület életét sem. Az indulás éveiben kibontakozó erőteljes fejlődést, amely mind a tagság létszámának állandó növekedésében, mind az Egyesület lehetőségeinek olyan bővülésében nyilvánult meg, mint a rendszeres előadó estek szervezése, a szabványosítás megindulása, mérnök továbbképző tanfolyamok szervezése vagy az Elektrotechnika folyóirat az anyagi nehézségek ellenére is rendszeres megjelentetése, az első világháború megtörte. A háború és az azt követő drámai események utáni újjászervezés eredményeként az egyesületi élet ismét magára talált, de a harmonikus fejlődést megzavarta a gazdasági világválság. Ennek ellenére az Egyesület intézményei, rendezvényei, nemzetközi kapcsolatai ez idő alatt is szaporodtak. Az Egyesület jelentős személyiségei fontos szerepet játszottak az Energia Világkonferencia és a CIGRÉ ekkor kibontakozó tevékenységében. Az ország villamosítása azonban viszonylag lassan haladt előre, és az Egyesület egyre többet volt kénytelen kezdeményezéseivel a kedvezőtlen tendenciák megváltoztatását szorgalmazni és ezzel sikerült is nagyobb lendületet adni a fejlődésnek. AII. világháború alatt ismét csupán a békés építő munkára történő felkészülés végül is ki nem múló reménye volt képes életben tartani a tagság minimális aktivitását. A harcok elültével a romokon megindult az élet újjászervezése, amelyben az Egyesület is derekasan kivette részét. Az időszak lendületére jellemző szakma történeti esemény volt, hogy 1946 február elején alig pár héttel az USA egyik katonai laboratóriumában elvégzett kísérlet után a Bay Zoltán által vezetett csoport saját fejlesztésű radarával jeleket küldött a Holdra és a visszhangokat sikeresen felfogta. A háború szörnyűségeiből éppen felocsúdó országban a tudósok egy csoportja a szerény, de komoly fejlesztési háttérrel rendelkező felszerelést nagyszerű ötletekkel és eredeti gondolatokkal alkalmassá tette világraszóló eredmények elérésére. A gazdaság talpra állítását a 40-es évek végén az ország gazdasági és társadalmi arculatának gyökeres megváltoztatása követte, ELEKTROTECHNIKA

Centenárium amelynek hatásai az Egyesületet sem kerülték el. Felsőbb akaratra hagyományos működési területei közül jó néhány újonnan szervezett egyesületek gondozásába került és ezzel kialakult a jelenlegi szűkített profil alapvető része. Megváltozott az Egyesületnek a politikai élethez való viszonya is. Nemcsak az első ötven év, de a második is tartogatott tragikus fordulatokat és jelentős fejlődési irányváltásokat. Az Egyesület tevékenysége mindezek ellenére mindvégig nagy aktivitást mutatott és a szakmai csoportosulásaiba tömörült szakemberek igyekeztek a fejlődés kérdéseire a legjobb tudásuk szerint javaslatokat, állásfoglalásokat kidolgozni. Az Egyesület szervezeteinek rendezvényei rendszeressé váltak és a szakmai közélet folyamatosságát és hatékonyságát biztosították a tagság felé. Az időszak nagyon jelentős volt a legkorszerűbb elektrotechnikai ismeretek hazai meghonosítása és a szakemberképzés megújítása szempontjából. A magyar villamosenergia-rendszer kiépülése mind az erőművi és hálózati szakemberek, mind a gyártóiparban dolgozók létszámának növelését és szakmai ismereteinek korszerűsítését igényelte. A kutató, fejlesztő és tervező intézetek, vállalatok is egyre több magasan képzett, jól tájékozott mérnököt igényeltek. Az Egyesület nemzetközi kapcsolatai ablaknyitási lehetőséget jelentettek az egyébként a tagság túlnyomó többsége számára elzárt külvilágra. Abetekintés a legújabb műszaki fejlesztési eredményekbe és azok közös bizottsági feldolgozása, és a nemzetközileg is versenyképes cikkeket közlő folyóiratok lehetővé tettek, hogy a hazai szakemberek ne szakadjanak le leküzdhetetlen távolságra a nemzetközi fejlesztési élvonaltól, és a hazai oktatás is megőrizhesse hagyományosan magas színvonalát. A nemzetközi kapcsolatok folyamatos fenntartását elősegítette azoknak a hagyományoknak a folytatása is, amelyeket az Egyesület képviselőinek aktív részvétele a kibontakozó szervezett nemzetközi együttműködésben már a 20-as 30-as években elindított. Az 1900-as évek utolsó évtizedében a gazdaság és a társadalom átalakulása eredményeként létrejöhetett a közélet demokratizálódása, amely visszahelyezte az Egyesületet a demokráciákban természetes szerepkörébe. Fokozatosan kialakult a civil szféra szervezeteinek helye és szerepvállalási formái a demokratikus intézmény rendszeren belül. A megjelent magántulajdonosi érdekérvényesítés és a versenypiac körülményei között kell törekednünk a tagság kölcsönös előnyökön alapuló együttműködése lehetőségeinek a fenntartására. Az események sorozata az ezredforduló felé közeledve is tartogatott újdonságot a számunkra. Napjainkban éljük át azt az időszakot, amikor a gazdasági fejlődés élharcosai a villamosságról, már mind tőzsdei árucikkről beszélnek és az a szakmai teljesítmény, amely szükséges volt ahhoz, hogy életünk, tevékenységünk csaknem minden részletét mára az elektromosság általános rendelkezésre állása és az általa megvalósítható funkciók korábban elképzelhetetlen gazdagságahatározza meg, lassan mintha a felejtés homályába merülne. Hagyományos értékeink, mint az országos és széleskörű szakmai szerveződés, a kialakult és folyamatosan továbbfejlesztett működési módszerek, a hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerünk, fejlett

Kitüntetés "A Magyar Köztársaság Elnöke" a miniszterelnök javaslatára Dr. Vajda György akadémikusnak az Országos Atomenergia Hivatal állami díjas nyugalmazott igazgatójának, a MEE tisz-

2000. 93. évfolyam 7-8. szám

kommunikációs technikáink azonban bizalommal tölthetnek el bennünket a jövő kihívásait illetően is. Az előrebecslések azt mutatják, hogy az elektrotechnika lehetőségei nem fognak csökkenni az elkövetkező évtizedekben sem, ha biztosítani akarjuk az emberiség fejlődésének fenntarthatóságát a környezet lényeges további károsítása nélkül. A fejlődés új szakasza azonban több szakterület együttes teljesítményétől várható. Ezért, mint ahogy az indulás évtizedeiben volt, törekednünk kell arra, hogy az elektrotechnikából kivált, de attól elválaszthatatlanul működő és az újonnan feltörekvő szakterületek minél nagyobb részét tudjuk elérni. Az ünneplés nem lehet teljes anélkül, hogy ne emlékezzünk meg arról a megszámlálhatatlanul sok tagtársunkról, akik lelkesedése, ügybuzgalma nélkül a békés alkotó munka és a nagy megrázkódtatások utáni újrakezdések nem valósulhattak volna meg. A kiváló személyiségek mellett, akiknek neve egy ilyen történelmi visszatekintéskor mintegy irányjelzőként is kiemelkedik, sok önzetlen, az Egyesület céljainak megvalósításában töretlenül bízó szakember önszerveződésének eredményeiről tanúskodnak a 100 év történései. Nem olvashatjuk megilletŐdöttség nélkül egyebek között azokat a visszaemlékezéseket, amelyek arról számolnak be, hogy az emberi tragédiákat okozó hatalmas megrázkódtatások és létküzdelmek közepette is a tagság az Egyesület normális munkakörülményeinek visszaállításáért ügyködött. Ez a tény mindennél világosabban rávilágít az Egyesület küldetésének lényegére, amely mindig is az eredményes alkotás és a fejlődés érdekeit igyekezett szolgálni. A szakmai tevékenység tekintélyének megőrzése, az újabb és újabb eredményekre való ösztönzés, de nem utolsó sorban a kiemelkedő eredmények megörökítése érdekében az évtizedek során némileg változóan működött az Egyesület díj rendszere. A kitüntetettek tiszteletre méltó névsora, amely ma újabb tagtársaink nevével fog bővülni fényes emlékműként szolgál az utókor számára és egyértelműen bizonyítja annak az értékrendnek a helytállóságát, amely mint megnyitóm elején beszéltem róla, az Egyesület szellemét kezdetektől fogva meghatározta. Hölgyeim és Uraim! Mindazok nevében, akik a mai kongresszust és a centenáriumi év eseménysorozatát kigondolták, előkészítették, megszervezték és nem utolsó sorban támogatták, kívánom, hogy olyan élménnyel távozzanak a mai este végén, ami méltó az elmúlt száz év értékeihez. Remélem, hogy az itt helyet nem foglaló tagtársaink is hasonló élménnyel gazdagodnak majd helyi rendezvényeinken. Végül természetesen kérem, hogy az ünnepi napok elmúltával is változatlan kötődéssel és lelkesedéssel támogassák a Magyar Elektrotechnikai Egyesület ügyét. Dr. Krómer István MEE Elnöke

teletbeli elnökének a hazai és nemzetközi energetikai tudományban kifejtett munkásságáért és példaértékű oktató, irányító tevékenységéért Széchenyi-díjat adományozott. A magas kitüntetéshez a MEE elnöksége és tagsága szívből gratulál, jó egészséget kíván.

273

Centenárium

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Centenáriumi Kongresszusa Az Egyesület 2000. május 12-én alapításának 100. évfordulója alkalmából tartotta Centenáriumi Kongresszusát a Budapesti Kongresszusi Központban. A centenáriumi megemlékezést hosszú előkészítés előzte meg "A villamosítás évszázada - a MEE évszázada" jelmondat jegyében. Az Elektrotechnika folyóirat 1999. februártól rendszeresen közölt cikkeiben mutatta be az elektrotechnika szakmai területeinek fejlődését, történetét. A MEE százéves történetét a kongresszusra megjelent "A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Története" című kiadvány idézi fel. A könyvet az Egyesület minden tagja térítésmentesen megkapta. A területi, üzemi szervezetek a központi rendezvényen kívül saját területükön rendeztek, illetve rendeznek ünnepi megemlékezéseket. A vándorkiállítások, a széles körben terjesztett nagy plakátok pedig írásos és tárgyi emlékekkel idézik fel a MEE százéves történelmét.

gömb - a villámhárítók szerkesztésének magyar módszere" című előadásokkal szerepelt. A Világítástechnikai Társaság Dr.Horváth József- Pollich János "Fejezetek a magyar világítástechnika történetéből" című előadása adott átfogó tájékoztatást. A tudományos ülésszakon elhangzott előadások szerkesztett változata az Elektrotechnika 5. Centenáriumi számában megtalálható. Az ebédszünet kezdetén a Siemens Nemzeti Vállalatcsoport üdvözletét dr.Beke-Martos Gábor igazgató tolmácsolta. Kiemelte, hogy a Siemens már az 1800-as évek végétől napjainkig aktív résztvevője a magyar elektrotechnikai iparnak. A vállalat szakemberei közreműködtek az Egyesület alapításában és eredményes tevékenységében. Az ünnepi megemlékezés délután Dr.Krómer István beszédével vette kezdetét. Az elnök visszatekintett az elmúlt 100 évre, kiemelte az Egyesület életét befolyásoló körülményeket, eseményeket. "Visszatekintve a 100 év történéseire, azt hiszem nemcsak az elődeink működése előtti kötelező tisztelettudás diktálja azt, hogy megállapítsuk az Egyesület eseményekben gazdag, változatos pályát futott be, amelyhez kiemelkedő egyéniségek és szakmai sikerek sora kapcsolódott. A szakmai fejlődés élvonalába törekvő tevékenységével az Egyesületnek sikerült tagsága tartós vonzalmát kiérdemelni és emellett a társadalom elismerésére és bizalmára is nem kis mértékben számíthatott." Az ünnepi beszédet az Elektrotechnika 7-8. száma teljes terjedelmében közli. A Centenáriumi Kongresszust Göncz Árpád köztársasági elnök levélben üdvözölte.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE Kedves Barátaim! Kiállítás Az előkészítés során 2000. május 3-án az Egyesület elnöke sajtótájékoztatón ismertette az ünnepi megemlékezés programját. A sajtótájékoztatón részt vett Glattfelder Béla, a Gazdasági Minisztérium politikai államtitkára, aki kifejtette, hogy a villamosenergia-törvény (VET) parlamenti vitájának folytatása a jelenlegi tervezet alapján nem időszerű, további vizsgálatok szükségesek. Dr.Krómer István elnök megjegyezte, hogy a MEE már törvénytervezet kidolgozásakorkifejtette állásfoglalását a villamosenergia-piac megnyitásáról. A sajtótájékoztatóról az MTI is hírt adott. A Centenáriumi Kongresszus tudományos ülésszakkal kezdődött. Balázs Péter főtitkár megnyitója után a szakosztályok előadásai következtek. A Villamosenergia Szakosztály részéről Dr.Benkó Imre "100 év villamosenergia és MEE", Dr.Tombor Antal "A magyar villamosenergia-rendszer (VER) kialakulása és fejlődése" címen tartottak előadást. Az Automatizálási és Számítástechnikai Szakosztály részéről Dr. Nagy István "Automatizálás: múlt, távlatok" című előadása következett. A Gép- és Készülék Szakosztály előadását Dr.Simándi Péter " A MEE és a villamosgép- és készülékipar közös első száz éve, a századelőtől napjainkig" címen tartotta. A Villamos Fogyasztóberendezések Szakosztály Kádár Aba "A villamosság veszélyeinek kockázata" és Dr.Horváth Tibor "Gördülő

274

Köszöntöm Tanácskozásukat, s mindenek előtt a Magyar Elektrotechnikai Egyesületet, melyet 100 évvel ezelőtt az elektrotechnikával foglalkozó vállalatok és a kapcsolódó tudományágakban dolgozó szakemberek hoztak létre az intézmények, a tagok és az érdeklődő közvélemény korrekt tájékoztatására, a szakmai ismeretek bővítésére, a szakmai kultúra megőrzésére és terjesztésére. S kezdeteknél megfogalmazott célkitűzés máig érvényes. A megvalósítás igényességét mutatja, hogy napjainkban 6500 egyéni és 133 pártoló tagja van az egyesületnek. A széles körű hazai kapcsolatrendszer mellett a külkapcsolatok is segítik a népszerűség és a korszerűség megtartását. A színvonalat az egyesület kimagasló tudású elnökeinek sora is jelzi, mint például Zipernowsky Károly, vagy Bay Zoltán. Az Elektrotechnikai Gyűjtemény, a Magyar Elektrotechnikai Múzeum örökíti az elektrotechnikai szakemberek tevékenységét és ipari teljesítményeiket, mint ahogy a magas példányszámú, 1908 óta létező Elektrotechnika című folyóirat s a tájékoztatás, a kommunikáció jeles eszköze. A múltat örökíteni és megbecsülni, megbecsültetni a közösségi tevékenység fontos eleme, ha nem a legfontosabb. 1912-től kezdve számos díjat hoztak létre az egyesületi tagok elismerésére, a mostani díjátadás különösen meghitt. Gratulálok mind a 24 díjazottnak, akik a mai kongresszuson a Centenáriumi Életpálya Díjban részesülnek. Kívánom, hogy az elkövetkező 100 évben is találja meg a Magyar Elektrotechnikai Egyesület tartalmas célját, s centenáriumi jelmondatuk - "A villamosítás évszázada a MEE évszázada" - váljék valósággá. Budapest, 2000. május hó. Barátsággal:

Göncz Árpád

ELEKTROTECHNIKA

Centenárium

A Nyugdíjasok Bizottsága nevében Molnár József a bizottság elnöke köszöntötte a Centenáriumi Kongresszust. Megemlítette, hogy "Egyesületünk sok ezer, számos ma is élő nyugdíjasa alkotó részese volt a villamos és a villamosenergia-ipar hazai, 20-ik századi fejlődésének. Nemzetközi hírűvé tették villamos iparunkat és elindítói voltak a hazai villamosításnak... Köszöntjük Egyesületünket, ahol minden befolyástól mentesen eszmét cserélhettünk, a munkabizottságokban szélesre nyíltak az információs csatornák és az autarchia.éveiben fényesre csiszolódtak az elmék." Végül kívánságát fejezte ki: "... alakuljanak olyan politikai és gazdasági viszonyok, hogy a fiatalok jövőképe valóra váljon és ünnepelt Egyesületünk számukra is olyan pályát teremtsen, amit számunkra biztosított." Az Ifjúsági Bizottság gondolatait Haddad Richárd tolmácsolta. Az egy éve ismét mozgásba lendült ifjúság összegezte, milyen feladatokat tud végezni egy fiatal szakmabeli a MEE keretein belül, amely saját elképzelését éppen annyira szolgálja, mint az Egyesület további fejlődését. Dr.Berta István multimédiás előadás keretében szemelvényeket mutatott a MEE és az elektrotechnikai ipar történetéből. A mozaikszerűén felvillantott képek megidézték a régmúltat és visszatekintettek az utóbbi évtizedek történéseire. Az előadás előtt Künszler Béla EDASZ Rt. vezérigazgató mondott köszöntőt. A Kongresszus kellemes színfoltja volt a Centenáriumi életpálya díjak átadása. Dr.Krómer István elnök 24 kollégának átnyújtotta a megtisztelődíjakat. Akitüntetettek életpályájáról az Elektrotechnika Centenáriumi száma részletesen beszámol. A kitüntetettek: Beké Gyula, Buchholcz János, Funcs József, Géczy Jenő, Harangozó János, Hordóssy Béla, Dr.Karsai Károly, Kerek Bálint, Kiss János, Kónya Károly, Koréh I. Vilmos, Dr.Kövessi Ferenc, Ludányi Lajos, Luspay Ödön, Madarász Tibor, Mátyás László, Nagy Géza, Pap Sán-


dor, Petri Pál, Poppe Kornélné, Dr.Sibalszky Zoltán, Szabó Antal, Dr.Szentirmai László, Trefil Károly. A MTESZ nevében Dr.Michelberger Pál akadémikus, a MTESZ elnöke köszöntötte a 100. éves Egyesületet. Méltatta azt az eredményes munkát, amelyet a MEE az elektrotechnika területén kifejtett. Az Egyesület méltón lehet büszke a soraiból kikerülő már nem élő és ajelenben is tevékenykedő akadémikusok hosszú sorára. Az Egyesület elkötelezettségét és életképességét reprezentálja az a tény, hogy a Francia Akadémia 1867-ben kinyilvánított, az elektrotechnikát haszontalannak nevező megállapítása ellenére három évtized elteltével megalakult a Magyar Elektrotechnikai Egyesület és 100 éven át e tudománynak hasznos művelőjévé vált. A MTESZ Elnöksége nevében az Egyesület Elnökének átnyújtotta a díszoklevelet és egy kisplasztikai szobrot, emlékezve a rangos centenáriumra. Ezt követően a külföldi társegyesületek képviselői üdvözölték a Kongresszust. Az üdvözlő szavakon túl, kiemelték a Magyar Elektrotechnikai Egyesülettel való gyümölcsöző együttműködést és a kollegiális viszonyt. A sort a VDE főtitkára Dr.Friedrich Althoff nyitotta meg, majd rendre felszólaltak: Joseph A. Renard az EUREL főtitkára, Dr.Victor Vaida a SIER elnöke, Patrick Moro a SEE 12. Club elnöke, Richard Valenta az ÖVE főtitkár helyettese, Dr. Jan Strojny a SEP NKB elnöke. Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület üdvözletét Dr.Zettner Tamás elnök tolmácsolta. Méltatta a két egyesület közötti korrekt együttműködést, az energetika területén a szakmai kérdésekben megtett közös fellépéseket, a tagság közötti baráti kapcsolatokat szakterületet tekintve a két egyesületegymásra van utalva, szükséges az összefogás. Az üdvözlésen túlmenően azt kívánjuk, hogy a MEE szakmai tekintélyével és súlyával továbbra is eredményesen képviselje az elektrotechnikát, hittel, elkötelezetten lépjen fel a szakma érdekében.

275

Centenárium

A kongresszus résztvevői Hatvani György az Egyesületi Tanács Elnöke zárszavában megköszönte a nagyszabású rendezvény előkészítésében és zökkenőmentes lebonyolításában részt vevők áldozatos munkáját. Megköszönve továbbá az előadóknak a színvonalas előadásokat a külföldi és hazai társegyesületek köszöntő szavait, a sponzoroknak az anyagi támogatást. Gratulált a 24 kitüntetett kollégának, mintegy közvetítve a tagság tiszteletét és megbecsülését. Az Egyesületbe tömörült szakemberek között a szakmai kapcsolatokon túlmenően a baráti, emberi szálak is megerősödtek. A jelenlegi gazdasági körülmények között erre egyre inkább szükség is van. Befejezésül: "Azt kívánom, hogy őrizzük és ápoljuk ezeket a kapcsolatokat, ezt kívánja tőlünk nemcsak a saját jóérzésünk, hanem Egyesületünk jövője is. Megköszönve megtisztelő figyelmüket, részvételüket, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Centenáriumi Kongresszusát befejezzük."

Első napi levelezőlap Az ünnepi megemlékezés után szünet következett, amelyben a Schneider Electric Hungária Villamossági Rt. koktélra invitálta a kongresszus résztvevőit. Köszöntőt mondott Dr.Edelényi András vezérigazgató. A jó hangulatról a Pannónia Klezmer Band gondoskodott. Este 19 órakor az MVM Rt. és a Paksi Atomerőmű Rt. támogatásával rendezett fogadáson jó hangulatban folytatódtak a baráti eszmecserék. Bakács István az MVM Rt. vezérigazgatója üdvözölte a nagy számban megjelent tagságot. ABenkó Dixieland Band pedig színvonalas zenei produkciójával járult hozzá az est sikeréhez. Az ELMÜ Rt. nevében Dr.Boross Norbert kommunikációs igazgató köszöntötte a Kongresszus résztvevőit. A tagság a Centenáriumi Kongresszus maradandó élményeivel gazdagodva 22 óra körül fejezte be a baráti találkozót. Barki Kálmán

Hírek A MEE az Industria 2000 Nemzetközi Ipari Szakkiállításon Az Egyesület 2000. május 24-én a Hungexpo Rt. központi épületének nagyelőadó termében szakmai napot rendezett. A rendezvény témája: A harmadik évezred és az elektrotechnika'. Dr. Krómer István a MEE elnökének megnyitója és „ A harmadik évezred elektrotechnikai kihívásai" címen tartott előadása után Lord Wade of Choriton a CHPA/UK elnöke „Az Egyesület Királyság energia hatékonysági aktivitása és programjá"-ról értékes tájékoztatót tartott. Dr. Bencze János az Elektrotechnika főszerkesztője, a GM főosztályvezetőhelyettese „Az energetika aktuális kérdései" címen tartott előadást. Dr. Tombor Antal a MEE-M VM Rt. szervezet elnöke, az OVIT Rt. igazgatója, miniszteri biztos „A rendszerirányító szerepe a magyar villamosenergia-rendszerben" című előadásában tájékoztatást adott a felkészülésről. Dr. Nagy László a MEE-Automatizálási számítástechnikai Szakosztály elnöke, a Hawker Hungária Kft. (VHB Hungária Kft.) ügyvezető igazgatója „Automatizálás-áramellátás a harmadik évezredben" című előadásában nemcsak a műszaki problémákról, hanem az előttünk álló gondokról is beszélt. Balázs Péter főtitkár zárszavával ért végett a szakmai nap. A résztvevők a MEE, A pavilon 206/B standján folytatták a baráti eszmecserét. ÁTALAKULT AZ ENERGIAIPARI VÁLLALKOZÁSOK SZÖVETSÉGE Az elmúlt fél év eseménydús időszak volt a Szövetség életében. Az 1999. december 2-i elnökségi ülésen Mándoki Zoltán elnök bejelentette, hogy a társaság vezetésének elhatározása alapján a MOL Rt. és leányvállalatai kilépnek a Szövetségből. 2000. január hónapban a Magyar Villamos Művek Rt. és további 6 villamosipari társaság kérte felvételét a Szövetségbe. A 2000. március 2-i közgyűlésén lemondott tisztségéről az Elnökség és az Ellenőrző Bizottság valamennyi tagja. A Közgyűlés megbízta Vavrik Antal és Czelecz Ferenc urakat egy újabb közgyűlés előkészítésével: tegyenek javaslatot az új tisztségviselők személyére, dolgozzák ki a Szövetség 2000. évi célkitűzéseit és új munkamódszereit. Fentiek alapján került sor 2000. április 19-én a jelenleg 12 tagot (villamosipari, illetve ahhoz kapcsolódó társaság) számláló Szövetség tisztújító közgyűlésére. Czelecz Ferenc levezető elnök rövid megnyitója után a Közgyűlés egyhangúlag megválasztotta Bakács Istvánt, az MVM Rt. vezérigazgatóját a Szövetség elnökének, Czelecz Ferencet, a Schneider Electric Rt. Felügyelő Bizottságának elnökét és Valaska Józsefet, a Mátrai Erőmű Rt. Igazgatóságának elnökét elnökségi tagnak. Az Ellenőrző Bizottság új elnökének dr. Vámos Gábort, a Paksi Atomerőmű Rt. biztonsági igazgatóját, tagjainak pedig Király Gyulát, az OVIT Rt. közgazdasági igazgatóját és dr. Nagy Zoltánt, a MVM Rt. pénzügyi osztályvezetőjét választották meg. A Közgyűlés Czelecz Ferenc zárszavával ért véget. 276

ELEKTROTECHNIKA

Villamos gépek és készülékek

Szupravezetők az erősáramú iparban: Helyzet- és jövőkép Dr. Vajda István, Szalay András, Porjesz Tamás 1.E1ŐSZÓ A tudósok segítségével egyre többet tudunk meg a világról, újabb és újabb jelenségeket, az anyagok újabb és újabb tulajdonságait ismerjük meg. A mérnökök egyre több dolgot találnak fel, újabb és újabb gépeket, szerkezeteket hoznak létre. A világról való tudás gyakorlati, mérnöki alkalmazása révén életünk teljesebbé, szebbé és könnyebbé válik, az ember alkotó ereje kiteljesedik. Az emberiség és az egyes ember életének előrehaladása a mérnöki munka eredményességén és sikerén is múlik, a közösségi és az egyéni élet előrehaladásának elősegítése minden mérnök kötelessége és feladata. Az egyik különleges jelenség a szupravezetés jelensége, amelyet már a század elején, 1911-ben felismertek, a szívós és következetes kutató-fejlesztő munka révén az utóbbi néhány évtizedben mind több alkalmazásban (gép, eszköz, szerkezet) tudjuk felhasználni, és előnyeit egyre nagyobb mértékben tudjuk élvezni. A szupravezetős alkalmazások mai helyzetét és a közelebbi jövőben várható fejlődését mutatjuk be most indítandó cikksorozatunkban. Jelen cikkben, mely a sorozat első része, röviden összefoglaljuk a szupravezetés alapjait, a szupravezetés erősáramú alkalmazásainak jelenét és jövőjőben várható fejlődését a világon, valamint a hazai kutató-fejlesztő munka helyzetét és eredményeit, a szupravezetős eszközök ipari bevezetése érdekében végzett tevékenységünket és további terveinket. A további cikkekben, amelyeket az adott alkalmazás legnevesebb külföldi szakértőivel közösen írunk, közelebbről megismertetjük a tisztelt Olvasót az egyes konkrét, gyakorlati alkalmazásokkal. A szupravezetős erősáramú alkalmazások sorában bemutatjuk a mágneses energiatárolót, a mágneses csapágyakat, valamint a mágneses csapágyazású energiatároló lendkereket, a villamos forgógépeket, a zárlati áramkorlátozót, a transzformátort, valamint a kábeleket. Célunk, hogy a tisztelt Olvasóhoz: az erősáramú iparban dolgozó villamosmérnök kollégákhoz közelebb hozzuk ezt a feljövőben lévő, perspektivikus high-tech területet, bemutassuk, hogy a szupravezetés reális megoldásokat nyújt meglévő és jövőbeni ipari problémákra.

2. A szupravezető anyagok tulajdonságai Aszupravezetés jelenségét Heike Kamerlingh-Onnes holland fizikus fedezte fel 191 l-ben. Az anyagok vezetési tulajdonságait vizsgálta alacsony hőmérsékleten, s azt tapasztalta, hogy a higany ellenállása egy bizonyos, az adott anyagra jellemző hőmérsékleten (ezt kritikus hőmérsékletnek nevezzük) nullává válik. A későbbiekben számos elem és ötvözet szupravezetőképessége vált ismertté, ám ezek kritikus hőmérséklete nagyon alacsony: az alacsonyhőmérsékletű (AHS) szupravezetők legmagasabb kritikus hőmérséklete 23,2 K, ezért hűtésükhöz folyékony héliumot kell használni. Dr. Vajda István, Szalay András, BME Villamos Gépek és Hajtások Tanszék, PorjeszTamás, S-Metalltech kft, Budapest, ELTE TTK Általános Fizika Tanszék(Super Tech)


1986-ban Müller és Bednorz, az IBM kutatói, olyan kerámiaalapú szupravezető anyagot fedeztek fel, melynek kritikus hőmérséklete (-35 K) lényegesen meghaladta a korábbi, AHS-anyagokra megismert legmagasabb értéket. Ezért ezt az új típusú szupravezetést magashőmérsékletű szupravezetésnek, míg az anyagot magashőmérsékletű szupravezetőnek (MHS) nevezték el. Lényeges áttörés következett be 1987. januárjában az yttrium-alapú szupravezetők felfedezésével, melyek kritikus hőmérséklete elérte a 93 K fokot. Akritikus hőmérsékleten kívül még két kritikus paraméter játszik fontos szerepet: a kritikus áramsűrűség és a kritikus indukció. A kritikus áramsűrűség és indukció függ (csökken) a hőmérséklettől, a kritikus áramsűrűség ezen kívül erősen függ (csökken) a külső mágneses tér értékétől is. A szupravezetési állapot csak abban az esetben marad fenn, ha mindhárom mennyiség értéke egyidejűleg kisebb, mint a kritikus értékek. A nitrogén forráspontjánál (77.36 K) magasabb kritikus hőmérsékletű szupravezető anyagok megjelenése áttörést jelentett az alkalmazási lehetőségek terén. Ezáltal az eszközök hűtése lényegesen olcsóbbá és egyszerűbbé válhatott. Ennek köszönhető, hogy felgyorsultak a felhasználásra irányuló kutatások. Az AHS-anyagok közül az erősáramú alkalmazások sszempontjából legelterjedtebb a NbTi ötvözet, valamint az NbsSn vegyület. Kritikus hőmérsékletük 8-10 K, illetve 18,3 K, a kritikus indukció értéke 9-12 T, illetve 22,5 K, míg a kritikus áramsűrűség eléri a 103-104 A/mm2 értéket is. A legtöbb MHS-anyag rézoxid-alapú kerámia. Az erősáramú alkalmazások szempontjából legkedvezőbb anyagok az yttrium- és a bizmutalapú szupravezetők, kémiai összetételüket tekintve az Y|Ba2Cu3O7 illetve a Bi3Sr2Ca2Cu3O8. Előbbi rövid megjelölése ybco, vagy 123, utóbbié bisco vagy 2223. Az MHS-anyagok átfogó elméletének kidolgozása jelenleg is a kutatás fókuszában van. A legmagasabb reprodukálható kritikus hőmérséklet 164 K, amelyet nyomás alá helyezett Hg-alapú MHS-anyagon mértek. A gyakorlatban alkalmazott MHS-anyagok kritikus hőmérséklete tipikusan 90-110 K. A legjobb MHS-huzalok kritikus áramsú'rűsége 500 A/mm2, míg kritikus indukciója 100 T nagyságrendet is elérhet T-»0 K hőmérsékleten. A szupravezetőképesség alapvetően két lényeges tulajdonságot foglal magába. Az egyik az ellenállásmentes áramvezetőképesség (történetileg ebből származik a "szupra"vezető elnevezés), a másik a diamágneses tulajdonság, az ún. Meissner-effektus. Utóbbi tulajdonság azt jelenti, hogy a mágneses tér kiszorul a szupravezető anyagból. Ezért például egy szupravezető tárcsa fölé elhelyezett állandó mágnesre taszító erő hat, az állandó mágnes a szupravezető tárcsa felett lebegni fog. Az alkalmazásokban a szupravezetők mindkét alapvető tulajdonságát kihasználjuk. Az áramvezető képességen alapulnak a szupravezetős tekercsek, kábelek, áramhozzávezetések és í.t. A 279

Villamos gépek és készülékek Eszköz

Eredmények 1998. végéig

Energiaátviteli kábel

Motorok és generátorok

Tervek rövid határidővel

Tervezett időpont

50+ méter hosszúságú, ~1 kA áramerősségű Földalatti kábel első installációja (USA) Koaxiális kábel üzemeltetése (Európa, kábelszakasz tesztelése (Európa, Japán, USA) USA)

2000

200+ LE MHS-motor tesztje

1999

1,000 LE motor üzemeltetése

2002

70 MW AHS generátor tesztje 5,000 LE motorhoz szükséges MHS-huzal gyártásának megkezdése Transzformátorok

5,000 LE motor üzemeltetése

500+ kVA transzformátorok-demonstráció és teszt 10 MVA transzformátor Üzemeltetése (Európa és Japán) (Európa és USA)

2001

1 MVA transzformátor tesztelése (USA) Zárlati áramkorlátozó Mágneses (SMES)

1,2 kV zárlati áramkrolátozó tesztelése (USA)

15 kV zárlati áramkorlátozó tesztelése

2002

energiatároló 1 ...10 MJ tárolt energiájú egységek kereskedelmi MHS SMES kísérleti példánya forgalmazása a villamos energia minőségének javítására (USA)

Lendkerék lebegtetéssel

1999

mágneses -100 Wh nagyságrendű tárolt energiájú lendkerék 10 kWh tarolt energiájú, MHStesztelése lebegtetéssel ellátott lendkerék tesztelése

2001

Áramhozzávezetések

MHS áramhozzávezetések tesztelése a CERN és a MHS áramhozzávezetések kereskedelmi Fermilab intézeteiben forgalmazása

2000+

Mágnesek

~7 T erősségű MHS mágnesek üzemeltetése (Japán, MHS mágneses szeparátor demonstráció USA) (USA)

2002

/. táblázat: A szupravezetők erősáramú alkalmazásai; jelen és jövő

diamágneses tulajdonságot a lebegtetett csapágyakban és lendkerekekben, a mágneses árnyékolókban használjuk fel. Említésre érdemes, hogy ha a szupravezetőt mágneses térben hűtjük le, a mágneses erővonalak - képletesen szólva - "befagynak" a szupravezetőbe. így a szupravezető és az állandó mágnes között nemcsak taszító-, hanem vonzóerő is létesíthető. A fluxus befagyasztásával ún. szupravezetős állandó mágnesek készíthetők, amelyeket szupravezető állandó mágneses motorokban, mágneses tengelykapcsolókban lehet felhasználni.

3. Az erősáramú alkalmazások jelene és jövője a világon A magashőmérsékletű szupravezető (MHS) anyagok esetében az üzemi hőmérséklet fenntartása folyékony nitrogénnel biztosítható, ami lényeges előnyt jelent az alacsonyhőmérsékletű szupravezetők hűtésigényével összehasonlítva. Ma már kereskedelmi forgalomban szerezhetők be magashőmérsékletű szupravezetőből készített alkatrészek. Az erősáramú alkalmazásokat tekintve rendelkezésre állnak a tekercsekben és energiaátviteli kábelekben használható huzalok és szalagok, a kis hővezetésű áramhozzávezetések, a mágneses csapágyakban és lendkerekekben felhasználható tárcsák (lebegtetők), a mágneses árnyékolásra alkalmas gyűrűk és fóliák, valamint az áramkorlátozókhoz szükséges hengergyűrűk. Az energiaminőség javítását szolgáló mágneses energiatárolók, a középfeszültségű hálózatokon alkalmazható zárlati áramkorlátozók ipari alkalmazása már folyamatban van. Az energiaátviteli transzformátorok, villamos forgógépek, energiaátviteli kábelek és az energiatároló lendkerék ipari alkalmazása a közeli jövőben várható. Az erősáramú alkalmazások helyzetét, és a világon a közeljövőben várható eredményeket az 1. táblázatban foglaltuk össze. Az adatokat, eredményeket és az előrejelzéseket az ISIS-7 (International Superconductivity Industry Summit, a Nemzetközi 280

Szupravezetőipar 7. Csúcstalálkozója) 1998. októberi jelentése alapján állítottuk össze. Megállapítható, hogy jelentős a fejlődés mind az alacsony-, mind pedig a magashőmérsékletű szupravezetők ipari alkalmazásainak bevezetése és elterjedése területén, Nem véletlen, hogy 1998-ban fogalmazódott meg a kijelentés: "Superconductivity coming to market-a szupravezetés közeledik a piachoz". Kiemelkedő előrehaladás és eredmény tapasztalható a szupravezétős mágneses energiatárolók (SMES=Superconducting Magnetic Energy Storage) ipari alkalmazásainak területén: az American Superconductor Inc. által fejlesztett 1... 10 MVA tárolt energiájú egységeket kereskedelmi forgalomban értékesítik a villamos energia minőségi mutatóinak javítására.

4. A hazai kutatás-fejlesztés helyzete, tervek a jövőre vonatkozóan Az erősáramú szupravezetőkutatás és -fejlesztés hazai bázisa a "SuperTech", mely a MEE elnökségi bizottságaként, konzorciumi keretben működik. A "SuperTech" hazai tagintézményei: a BME Villamos Gépek és Hajtások Tanszéken működő kutatócsoport, a Metalltech kft, valamint az ELTE TTK Általános Fizika Tanszékén működő kutatócsoport. Ehhez csatlakoznak a hazai és külföldi partnerintézmények. Az egyéni tagok száma: mintegy 20 fő hazai és külföldi "szenior" tag, és mintegy 20 fő "junior": nappali és doktorandusz hallgató. A "SuperTech" kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik a világ minden táján. Az átfogó program teljes címe: "Nemkonvencionális energiaátalakítók fejlesztése és ipari bevezetésének előkészítése". E program része a "Szupravezető eszközök ipari bevezetésének előkészítése" című program, amelynek alprogramjai az alábbiak: Laborfejlesztési alprogram: Szupravezető kutató és oktató bázislaboratórium kialakítása és fenntartása. A laboratóriumot 1998-ban megnyitottuk. ELEKTROTECHNIKA

Villamos gépek és készülékek

No

Eszköz

Eredmény

1

Lebegtetett csapágy villamos forgógépekhez

Az MHS-mode! elkészült

2

Lebegtetett jármű

Az MHS-model elkészült

3

Mágneses tengelykapcsoló

Az MHS-mode! elkészüli

•1

Zárlati áramkorlátozó


5

Villamos forgógép

Az MHS terv elkészült A normál modell elkészült

6

Lendkerék MHS lebegtetéssel


7

Lebegtetőerőmérő eszköz

Továbbfejlesztés alatt

8

Kritikus árammérő eszköz

Tesztelés alatt

9

MHS-anyag minősítő eszköz

Továbbfejlesztés alatt

2. táblázat: a "SuperTech" eredményei MHS-eszközök fejlesztésében

Eszközfejlesztési alprogram: Szupravezető eszközök, berendezések és gépek modelljeinek és prototípusainak tervezése, kivitelezése és tesztelése a kutatás, az oktatás és az ipari bevezetés elősegítésének céljából. Az eszközfejlesztési alprogram eddig elért eredményeit a 2. táblázatban foglaltuk Össze.

Multimédia és infomációs báziscentrum alprogram: multimédia oktatási és egyég ipari célú programok fejlesztése, nemzetközi információs központ létesítése. Az információs központot 1998-ban létrehoztuk. Rendezvény alprogram: Szupravezetős konferenciák, iskolák szervezése. Kiemeljük a hagyományos, idén már hatodik alkalommal megrendezésre kerülő egri Szupravezetős Nemzetközi Nyári Egyetemet, továbbá az ipari szemináriumokat, amelyeket "Az energiaminőség javítása szupravezetős mágneses energiatárolókkal" címmel tartottunk a BME-n, valamint az ÉDÁSZ Rt., és az MVM Rt. szakemberei számára. Az egyedi eszközök fejlesztését követően a jövő terveinek középpontjában komplex, több eszközt (transzformátor-áramkorlátozó-motor-energiatároló) magában foglaló és azok együttműködését igénylő MHS-rendszer kivitelezése áll. Ez a koncepció nemzetközi összehasonlításban is újszerűnek minősül. A terv megvalósításához várjuk ahazai erősáramú vállalatok támogatását és közreműködését.

Rövid magyarázat az American Superconductor hirdetéséhez Az American Superconductor Szupravezetős Mágneses Energiatárolót (angol nevének rövidítése: SMESJ ajánl az energia minőségével kapcsolatos problémák megoldására. A SMES alkalmas az érzékeny fogyasztók és a kritikus termelési folyamatok védelmére, képes mind hatásos, mind meddő teljesítmény szolgáltatására. A cég szakemberei bizonyított szaktudással, gyakorlattal és megfelelő eszközökkel rendelkeznek ahhoz, hogy kiválasszák a legalkalmasabb PQ VR vagy PQ IVR megoldást. A témakör szakmai-tudományos hátterével, szakmai konzultációkkal kapcsolatban Magyarországon az alábbi címen kaphat további információkat: Dr. Vajda István egyetemi docens, „SuperTech" igazgató, BME Villamos Gépek és Hajtások Tanszék 1111 Budapest, Egry József utca 18. Tel.: 4632961, Fax: 4633600, e-mail: [email protected]


281

Villamos készülékek

Korszerű áramjeladók Tamus Zoltán Ádám, Dr. Koller László

1 Bevezetés A korszerű elektronikus, digitális mérőműszerek és védelmek által támasztott minőségi követelményeknek a hagyományos (vasmagos) áramváltók által szolgáltatott jelek már nem felelnek meg, ezért az utóbbi időben a hagyományos áramváltók leváltására újfajta áramjeladók fejlesztése indult meg. Ezekkel az új árammérő eszközökkel szemben megfogalmazott elvárás az, hogy kimenetükön a mérendő áram pillanatértékével arányos feszültségjelet szolgáltassanak a névleges áramtól egészen az egyenáramú tranziens összetevőt tartalmazó zárlati áramokig. Egyszerűen megoldható legyen továbbá a nagyfeszültségű részek megfelelő galvanikus leválasztása, ugyanis a hagyományos áramváltók esetén feszültségszint növekedésével számottevő a szigetelési költségtényező növekedése. A korszerű áramjeladók alkalmazása az elektronikus információfeldolgozás terjedésével egyre fontosabbá válik, így nem nehéz megjósolni, hogy ezek rövidesen teljesen felváltják a hagyományos áramváltókat.

pillanatértékével arányos, azaz alakhű, akkor nyerhetünk, ha a mérőtekercset valamely integrálásra alkalmas mérőáramkörhöz csatlakoztatjuk. Ezt az áramváltót áramjeladónak, vagy árammérő adónak nevezzük [2, 3]. Az 2. ábrán látható úgynevezett Önintegráló kapcsolásban [2] i, a mérendő áram, M az áramot vivő vezető és a mérőtekercs kölcsönös induktivitása, illetve Rés La tekercs ohmos ellenállása és öninduktivitása. Ebben az egyszerű és szellemes kapcsolásban a mérőáramkört a mérőtekercs Kj és K2 kapcsaira -amelyek egyben az áramjeladó kimeneti kapcsait is képezik-kötött kisértékű/í,, kimeneti ellenállás képezi, amely passzív elem, tehát a kapcsolást passzívnak nevezhetjük, mert működéséhez tápfeszültséget nem igényel. Az R„ ellenálláson átfolyó i2 mérőáram és az w„ kimeneti feszültség akkor tekinthető gyakorlatilag arányosnak az i, mérendő árammal, ha adott frekvencián (f=(ú/2n)

Az új típusú áramjeladók közös jellemzője, hogy a primer vezetőn folyó áram által létrehozott mágneses tér hossz szerinti integrálját (a mágneses feszültséget), vagy magát a mágneses teret mérik. Erre célra leggyakrabban a Rogowski-tekercset, vagy a Hall-, a magnetorezisztív-, és a Faraday-hatást használják.

2 Induktív áramjeladók A mágneses feszültségmérő klasszikus formájában egy olyan mérőtekercs (Rogowski-tekercs), amelyet egy- vagy több rétegben, hajlékony szigetelő magra egyenletes sűrűséggel szigetelt rézhuzalból tekercseltek [2]. Ha a mérőtekercs hossztengelye zárt görbét alkot, akkor a benne indukált feszültség csak ezen gyűrűalakú tekercs hossztengelye által átfogott zárt görbén, azaz a gyűrű belsejében áthaladó i, mérendő áram időbeli differenciálhányadosával arányos fi. ábra). Olyan feszültségjelet, amely a mérendő áram mindenkori

2. ábra. Rogowski-tekercses áramjclailó önintegráló kapcsolásban

R + Ra

«o)L

áll fenn. Ezen feltétel teljesítéséhez azonban reális méretű és megfelelő pontosságú mérőtekercsek csak 10 kHz-nél nagyobb frekvenciájú áramok mérésére készíthetők [3]. Alakhű jelátvitel kisebb frekvenciákon - beleértve a hálózati frekvenciájú áramokat is gyakorlatilag csak az áramintegráló kapcsolásokban lehetséges. Az "aktív" áramintegráló kapcsolásban a mérendő áram időbeli differenciálhányadosával arányos mérőáramot egy elektronikus integráló erősítőbe vezetik. Ezen kapcsolás egyik legfontosabb hátránya abban van, hogy az erősítő tápfeszültséget igényel. Az erősítő és a tápforrás elhelyezése a mérőtekercs közelében nehézséget okoz, ezeket azonban nem lehet egymástól távol elhelyezni, mert a differenciált mérőjel a vezetéken eltorzulna.

/. tíbra. Rogowski-tekercs

Tamus Zoltán Ádám doktorandus/ BME NTBT Dr. Koller Ijiszló a műszaki Luiiomány kandidátusa, egyetemi docens, Zipernowsky-díjas Sznbuni lektor: Dr. Madarász György okl. villamosmérnök, MEE tagja

282

A közismert hagyományos "passzív" áramintegráló kapcsolásban nem lehetséges hálózati frekvenciás áramok mérésére általánosan használható áramjeladót készíteni, mert ehhez irreálisan nagyméretű, és abnormális szigetelésű mérőtekercsre volna szükség [2]. Ezt a problémát egy újfajta, "passzív" áramintegráló kapcsolással [1...3] sikerült megoldani. Az áramjeladó felépítése nagyon egyszerű, mert ELEKTROTECHNIKA

Villamos készülékek az csak egy mérőtekercsbői és egy, annak kapcsaira (Ki és Ki) kötött, C kondenzátorból áll (3. ábra). Ehhez az új kapcsoláshoz tartozó mérőtekercs -anyagát tekintve- is új, mert az eddigiektől abban tér el, hogy nem rézből, hanem egy nagy fajlagos ellenállású és kis pozitív hőmérsékleti tényezőjű ötvözetből készül. Ebben az esetben a gyakorlatilag alakhű jelátvitelhez adott/frekvencián az R » o> • L

gyűrűből és gyűrűnként négy résztekercsből álló - mérőtekercs látható a 4. ábrán.

1

m-C

feltétel betartásával, könnyen készíthetők reális méretű mérőtekercsek a hálózati frekvenciás áramok mérésére, sőt, kb. 10 kHz-ig, a középfrekvenciás áramok mérésére is [3]. Az újfajta áramjeladó úgy méretezhető, hogy szöghibája a névleges frekvencián pontosan nulla. Ha a mérendő áram frekvenciája a névleges értéktől eltér, a szöghibát kicsinynek, az áttételi hibát pedig elhanyagolhatónak tekinthetjük (Jellemző értékek a 10. felharmonikusnál: l.Ocrad, illetve 0,5%). A hőmérsékleti hiba még szélsőséges körülmények között is elhanyagolható. A hálózatokban fellépő bekapcsolási és rövidzárási tranziens áramok átvitelét, amelyeknek egyenáramú összetevője is van, szintén alakhűnek tekinthetjük.

4. ábra. Egyenes ríésztekercsekből álló Rogowski-tekercs

3 Nem induktív elven működő áramjeladók 3.1

Hali-elemes áramjeladók

A működés alapjául a Hali-hatás szolgál. Ennek lényege a következő: ha egy fémből vagy félvezetőből készült d vastagságú lemezen h egyenáram folyik át, és egyben mágneses térbe helyezzük, amelynek iránya a lemez síkjára és az elektromos áram irányára merőleges (5. ábra), akkor az A és B pontok között

U

H

= R

H

potenciálkülönbség keletkezik, melyet Hali-feszültségnek nevezünk [5]. RH érék az adott anyagra jellemző paraméter, a Hali-együttható. Látható, hogy az UH feszültség egyenes arányban van a H mágneses térerősséggel. 3. ábra. Rogowski-tekercses áramjeladó áramintegráló kapcsolásban

Az újfajta áramjeladó kb. azonos méretekkel rendelkezik, mint az áramváltó. Nem igényel tápfeszültséget, tehát ugyanúgy beépíthető és villamosán csatlakoztatható mint az áramváltó, de veszélytelenebbül és egyszerűbben. A szekunder körben ugyanis nem lép fel veszélyes érintési feszültség. Ezen túlmenően nem kell követni a hagyományos áramváltónál szokásos gyakorlatot (két mag és két kimenet), mert ebben az esetben elegendő egyetlen mérőjel (és mérőtekercs) mérési és védelmi célra. Ez az új áramjeladó általánosan használható az energiaátvitel területén, elsősorban elektronikus védelmi és mérőműszerek táplálására, és egyszerű kivitelénél fogva kis költségráfordítással gyártható. Az egyenes tengelyű és kör keresztmetszetű tekercsek a legpontosabb kivitelben gyárthatók, de az ilyen résztekcrcsekből összeállított mérőtekercsek - az illesztési hézagaik miatt - nem tekinthetők ideálisnak. A hibák csökkentésére szolgáló korábbi megoldás [2] szerint az illesztési hézagokat mágnesesen árnyékolták oly módon, hogy a tekercsvégeket vaslemezcsomagok üregeiben helyezték el. Ez a mágneses árnyékolás azonban csak a gerjesztő áram kisebb értékeinél hatásos. Telítődéskor (nagyobb áramok esetén) ugyanis az árnyékoló hatás megszűnik, és ezzel a mérőtekercs is elveszti a pontosságát. Az újabb megoldás [4] szerinti árammérő tekercs azonban bármely áramérték mérésekor megtartja lineáris átviteli tulajdonságát, mert illesztési hézagai nincsenek vassal kitöltve. Ezen mérőtekercsekből - azok geometriai és hibaparaméterei közötti összefüggések alapján - optimális (a legnagyobb pontosságú) változatokat lehet kiválasztani [4], Ezek közül egy - két


5. ábra. A HalI-feszültsíg kialakulás

A mérőberendezés egy áramvezetőből és az azt körülfogó vasmagból áll, ami légrésen keresztül záródó mágneses kört alkot (6. ábra). A vasmag légrésében helyezkedik el a Hali-elem, melynek jelenléte gyakorlatilag nem módosítja a légrésben kialakuló mágneses térerősség homogénnek tekinthető eloszlását [5]. A gerjesztési törvényből:

ahol H\ a mágneses térerősség a légrésben, a légrés hossza, Hfe a mágneses térerősség a vasban, lpe a közepes erővonalhossz a vasban, / pedig a mérendő áram erőssége. A fenti egyenletből megkaphatjuk a vas légrésében lévő mágneses térerősség kifejezését:

283


Bemenő áram

'

s{

i

Annak érdekében, hogy a zárójelben szereplő kifejezést állandónak tekinthessük, a vasmag méretezésekor ügyelni kell arra, hogy a telítődés jelenségét elkerüljük. Ma már sok cég [6] foglalkozik ilyen alapelvíí árammérők gyártásával. Működésük alapján megkülönböztethetünk zárt és nyílt hurkú áramjeladókat.

Sávszélesség 0-25 KHz

Kimenő feszültség

8. ábra. Nyílt hurkú Hall-ctcmcs áramjcladő kapcsolás

6. ábra. Hali-elemes áramjeladók elvi felépítése

magyarázata az, hogy a magnetorezisztív film-érzékelőben a mágneses tér hatására az egyes áramutak elfordulnak, ezért az ossz áramút meghosszabbodik, ami az ellenállás növekedését idézi elő. A szenzort állandó árammal táplálva az ellenállás, ezzel együtt a mágneses tér változás feszültség változásként detektálható [7]. Hozzá vezetés

Magnetorezisztív film

Áramforrás

9. ábm. A magnctorc/isztfv szenzor felépítése

A mágneses tér és a kimenő feszültség közötti kapcsolat nemlineáris (10. ábra). Számos módszer létezik a linearizálásra, a legegyszerűbb, ha a munkapontot permanens mágnes terének segítségével a lineáris tartományban helyezik el. így a kimenő feszültség gyakorlatilag egyenesen arányos az érzékelendő és az előfeszítő mágneses térrel (11. ábra). Bemenő áram

Sávszélesség 0-100 KHz

Kimenő áram

7. ábra. Zárt hurkú Hall-clcmcs áramjcladő kapcsolás

A zárt hurkú árammérők esetében (7. ábra) a negatív áram-visszacsatolásnak köszönhetően elkerülhető a vas telítődése, ugyanis a vasban állandóan zérus a térerősség értéke, leszámítva a gyors áramváltozások esetét, amikor az árammérő erősítője nem tudja követni a Hali-elemen létrejövő feszültség gyors változását. A nyílt hurkú árammérők (8. ábra) esetén a beépített erősítő csupán jelkondicionálást végez. Valamennyi Hali-elemes áramjeladó jellemző tulajdonsága az egyenáramtól néhányszor 10 kHz-ig terjedő frekvenciaátvitel, 0,5% körüli mérési hiba, az 1000 A-ig terjedő névleges áram, valamint a szűk áramátfogás. 3.2 Magnetorezisztív áram jeladók Ezen jeladókban alkalmazott érzékelők működése magnetorezisztív hatáson alapul, melynek lényege, hogy bizonyos anyagokból készített ellenállásokat mágneses térbe helyezve (9. ábra) azok ellenállása növekszik. Különösen nagy az érzékenységük az InSb vegyületekből készült ellenállásoknak. Működés kvalitatív

284

o

HW

10. ábra. A magnclorc/.is/.(ív szenzorokra jellemző átviteli görbe

A magnetorezisztív szenzorokat telítési térerősség szempontjából két nagyságrendnyi széles skálában gyártják. Közös jellemzőjük a nagy működési frekvencia (5 MHz) és üzemi hőmérséklet (200°C). Hátrányuk viszont a nagy hőmérsékletfüggés, ezért kompenzáló elem szükséges a hőmérsékletfüggetlen működéshez. Magnetorezisztív érzékelővel kétféleképpen készül áramjeladó. Az első megoldás teljesen hasonló a Hali-elemből készített ELEKTROTECHNIKA

Villamos készülékek célszerű a vezetőt U-alakíira elkészíteni, és a 14. ábra szerint elhelyezni az érzékelőt, mert így lehet legjobban kihasználni a mezőerősítő és a mezögyengítő hatásokat, és a külső zavarok elleni árnyékolást is meg lehet oldani. Felszerelhetjük belülre (A eset), vagy kívülre (B eset). Ha az U-alakon kívül szereljük az érzékelőt, akkor kis előfeszítő mezőre van szüksége, ha belül, akkor az előbbihez képest nagyra. Célszerű azonban a "belső" megoldás mellet maradni, mivel a zavarok jobban kiküszöbölhetők.

-H

I hMérendő

ttietősstg

II. ábra. Állandó mágnessel előfeszílcit magnctorczíszlív szenzor átviiclc

áramjel adóhoz. Itt is egy vasmag kis légrésébe helyezzük a szenzort (12. ábra). Az áramjcladó kapcsolása szintén zárt- vagy nyílthurkú lehel. A másik megoldásban [8] az érzékelőt közvetlenül a vezető felületére szerelik (13. ábra). A linearizálást ebben az esetben is mágneses előfeszítcsscl oldották meg, ezért az érzékelő felületérc egy permanens mágnest szerelnek aminek a mágneses mezeje 14. ábra. U-alakúra mcghajiiiou áramvezcifS hclsfl (A), valamim kiilsfi (Ji) oldalára felszereli szenzor

A mérési tartományt az előfeszílő-mező nagysága illetve a felszerelési hely határozza meg. Három dekádos áramátfogóképcssége van, 1%-os pontossággal képes mérni, jó! illeszthető a vezetőre, kis helyen elfér, A működés felső határfrekvenciája 90 kHz, zavarérzékeny. 3.3

12. ábra. MagneioreziMliv szenzorral lelépílcil áramjcladó egyik lehetséges Iclípítdsc

Állandó mágnes IVIagnetorezisztív szenzor

Optikai áramjeladók

M. Faraday 1845-ben fedezte fel azt a jelenséget, hogy bizonyos anyagokat mágneses térbe helyezve, azok a rajtuk áthaladó lineárisan poláros fény polarizációs síkját elforgatják (Faraday-hatás). A jelenség magyarázata a következő: A lineárisan polarizált fény hullámvektora felbontható két, egy jobbra és egy balra cirkulárisán poláros hullám ruillámvektorainak összegére. Mivel a közegbe belépő hullám két hullámvcktora más sebességgel forog jobbra, mint balra, így a kilépő hullám polarizációs síkja elfordul (15. ábra) [9,10]. AH térerősségű közegben, / hosszúságú úton áthaladó fény elfordulás szöge:

Perimer vezető 13. ábra. Küzvcilenül az áramvezeifíre szereli magnetorcziszüv szenzor

merőleges az áram által keltett főmezőre. Lényeges szempont a mágnes mágnesező-képessége, alakja, és az elhelyezkedése az érzékelő középpontjához viszonyítva. Alkalmazhatósága függ a vezető méretétől, alakjától: a primer vezetőnek 8-IO-szer hosszabbnak kell lennie, mint a vezető középpontja és az érzékelő közötti távolság, ellenkező esetben zavaró hatások lépnek fel. Alakra négyszög keresztmetszetű vezető a megfelelő. Az elhelyezés szempontjából 2000. 93. évfolyam 7-8. szám

ahol V az ún. Verdct-állandó ami csakis a közeg anyagi minőségétől, ennek hőmérsékletétől és az áthaladó fény hullámhosszától függ. Mivel a Faraday-hatás a mágneses tér és az anyagot alkotó atomok elektronjainak kölcsönhatásán alapul, a késleltetés a mágneses térés a Faraday-forgatás között olyan kicsi (10"'s), hogy a mérhető legnagyobb frekvenciát gyakorlatilag a szükséges jelfeldolgozó elektronika szabja meg. A mérőberendezés elvi felépítése az 16. ábrán látható. A fényforrás egy Hc-Nc lézer, amiből lineárisan poláros fény lép ki. A negyedhullámú késleltctőn áthaladva a lineáris poláros fény körkörösen polárossá válik. így elérjük, hogy a következő lineáris polarizátoron áthaladó fény intenzitása független a polarizációs szögtől, amit a polarizátor forgatásával lehet beállítani. A kilépő fénysugár polarizációs szögét közvetlenül mérni nem lehet, ezért az analizátorban

285


Polarizátor

Faraday-cella

Analizátor

15. ábra. A Faraclay-cffeklus

EgymAdunJ npimal tiil Wollaslon-crUiia

16. ábra. Optikai áramjcladók felépítése

egy Wollaston-prízma két merőleges összetevőre bontja a fénysugarat, melyeknek intenzitását két fotodióda méri. A két intenzitásértékből (J1J2) az

Gyors tengely 18. ábra. Lineárisan polarizált fény terjedése optikailag kctlőstörö s/ál belsejében. A nagyobb törés mutatójú irányában terjedi! módus fáziskésleltetc'st szenved a kisebb törésmutatójú irányában terjedővel szemben

összefüggés alapján meghatározható az elfordulás szöge. Mint látható, az S és között szinuszos függvény teremt kapcsolatot. Nyilvánvaló, hogy a jeladó linearitása szempontjából döntő jelentőségű ezen függvény értékének minél pontosabb kiszámítása. Egyik megoldás a sinx=x közelítés. Ez x<14" esetén még 1%, x<31° alatt 5% alatti pontosságot jelent, Másik megoldás függvény Taylor-polinomjának első két tagjával való helyettesítése, ami jelentősen javítja a pontosságot, főleg a nagy áramok tartományában [ 11 ]. A szál teljes hossza / amelyből az ábrán // jelöli azt a szakaszt, ami a mágneses térben halad (a tulajdonképpeni szenzor), lo a hozzávezetés, h az elvezetés hossza! Abban az esetben, amikor az optikai szál az áramvezetőt N menettel veszi körül (17. ábra), a

egyenlet (a gerjesztési törvény értelmében) tovább egyszerűsíthető a
17. ábra. Az optikai szál feltekercselésével készített szenzor

Az optikai jeladóknál felmerülő problémák főként az optikai szál kettőstörő tulajdonságából erednek. Emiatt a különböző módusok különböző terjedési sebességgel haladnak a szálban. Ennek következményeként, a lineárisan poláros fény lassú tengely mentén haladó módusa lemarad a gyors tengely mentén haladó módushoz képest (18. ábra), ezért a fény polarizációs állapota megváltozik, elliptikusán polárossá válik (19. ábra). A szálak kettöstörő tulajdonságát fokozzák a szál feltekercselésekor keletkező belső feszültségek. További problémát jelentenek az optikai szálat érő mechanikai rezgések, amelyek a fotoelasztikus hatás miatt szintén megváltoztatják a szálban haladó fény polarizációs tulajdonságait. A szálak kettőstörő tulajdonságából eredő problémára létezik megoldás. Ha ugyanis a szenzort nem magából az optikai szálból, hanem egy megfelelően nagy Verdét állandóval rendelkező anyagból 286

készítik, úgy a tekercseléskor keletkező belső feszültségek, és az ebből eredő polarizációs változások, illetve depolarizációs hatások elkerülhetők. Ugyanakkor, ha megoldjuk azt, hogy a fénysugarat a szenzorba lépés előtt polarizáljuk, valamint rögtön a kilépése után közvetlenül felbontjuk két összetevőjére, akkor az oda- illetve elvezető szálakon fellépő depolarizáló hatásokat elkerülhetjük (20. ábra). így az elvezető szálakon a mérés szempontjából már csak az egyes fényintenzitások hordozzák az információt [12].

20. ábra. A kettőstörő szálak problémáját kiküszöbölő áramjeladó Telepítése

ELEKTROTECHNIKA

Villamos készülékek Visszaverő felület

"flexibilis lakatfogó". Köszönhetően annak, hogy gyártásuk gyakorlatilag nem igényel új technológiát, ugyanazokon a gépeken lehet gyártani, mint a hagyományos típusokat, könnyen készíthető belőlük a régi áramváltókkal ekvivalens típusok, így azok helyére beépíthető. Ennek ellenére tömeges elterjedésükről nem beszélhetünk. A széles körben használatos a Hali-elemes áramjeladó. Különféle gyártók rengeteg típust kínálnak a katalógusaikban. Ezek tulajdonképpen nem az energetikában használt hagyományos áramváltót hivatottak felváltani, teljesen más az alkalmazási célterületük, főként az automatizálásban használatosak. Nem igazán terjedt el a magnetorzisztív szenzorral felépített áramjeladó. Ez annak tudható be, hogy gyakorlatilag csak a Hallclcm felváltására alkalmas, annál rosszabb tulajdonságokkal (hömérsékletfúggés), de az utóbbi időben erőteljes fejlesztések indultak meg ezen szenzorok tulajdonságainak javítását megcélozva.

Faraday-cella Fénysugár útja 21. ábra. Az cgycilcn darabból készítet! szenzor kivitele

A szenzor kivitele 21. ábrán látható. A fény az a, b, c, d, e és f pontokban teljes visszaverődést szenvedve megkerüli az áramvezetőt. Mivel az a és b, c és d, valamint az e és f szakaszokon a fény az áram irányával párhuzamosan halad, ezért a szögelfordulás

Az optikai áramjcldók számos olyan előnyös tulajdonsággal rendelkeznek (kisebb súly, egyszerű kivitelezhetőség, szigetelési problémák kiküszöbölése, elektronikus zavarokra való érzéketlenség), aminek következtében a jövő áramjeladóit ismerhetjük meg bennük. Problémát jelent azonban, hogy egyelőre még kis áramokat nem lehet velük mérni, éppen ezért a fejlesztése a jobb optikai tulajdonsággal bíró szenzoranyagok kikísérletezésének irányába folyik. Az optikai áramjeladók mellett léteznek hasonló elven (Pockels-hatás) működő fcszültségmérők is. Napjainkban több cég katalógusában találhatunk olyan készülékeket, melyben az optikai jelátvitel kedvező tulajdonságait igyekeznek más áramjeldókkal kombinálva kiaknázni. Ezek a hibrid megoldások csak átmenetinek mondhatóak, igazi áttörést talán a tisztán optikai jeladók széleskörű elterjedése hozhat.

5

Irodalomjegyzék 1.

2. 3.

Vibráció által okozott zaj Idö i—'10 ms 22. ábra. A zárlali áram mérésekor, a fotoclas/likus hatás miatl fellépő zaj, a szen/or merev rögzítése cselén

Az 22. ábrán a szenzor merev rögzítése esetén mért zárlati áram jelalakja látható. A mért áramalakban jól felismerhető a keletkezett zaj, ez látható az ábrán 80 kACsücs zárlati áram mérésekor. Hasonló zaj nem lép fel rugalmas rögzítéskor még 150 kACSúcs zárlati áram esetén sem. Rugalmasan rögzített cella esetén a zárlati áramok mérésekor adódó hiba 4% a 30kACsúcs-150 kAcsúcs tartományban.

4.

5. 6. 7. 8 9. 10.

4

Összefoglalás

A bemutatott áramjeladókról általánosságban elmondható, hogy mind mérési pontosság, mind áram- és frekvenciaátfogás tekintetében túlszárnyalják a hagyományos áramváltókat. A Rogowski-tekercses áramjeladók -különösen az elektronikus integrátorral szerelt- már a hétköznapokban is megtalálhatóak, mint


11. 12.

Koller, L.(67%)-Stcfányi, 1.(33%): Lineáris átvitelű áramváltóként használható mágneses feszül tségméró' jeladó. Magyar szabadalom. 1985.4. l.No. 193.321. KoNcr, L.-Stcfányi, I.: Lineáris átvitelű áramváltóként használható mágneses feszültségmeiő jeladó. Elektrotechnika. 86(1993)7. Kollcr, L.: Önintcgráló és áramintcgráló típusú mágneses feszüllségmérí) jeladók alkalmazhatósága váltakozó áramok mérésére. Elektrotechnika. 87(1994)9. Kollcr, L.-Szalma, P.: Ncuartigc Rogowski-Spulc aus geraden Tcilspulen. Elcctrical Enginccring. Archív iür Elcktrotcehnik. Vot. 80. No. 2. April 1997. W. Giriat, J. Rauliiszkicwicz : A hallotron, 1965. LEM Catalog, LEM Hcmc Ltd. U.K. Szcntiday K. szerk.: Mikroelektronikai érzékelők. Műszaki Könyvkiadó, 1994. W. Uhlmann, T. Wicscncr : Stormmessung mit magnetoresistiven Scnsorcn, XI. Int. Wiss. Koll. TH Ilmcnau 1996. Fúzcssy Zoltán: A fotonika oplikai alapjai l.-II., Műegyetemi Kiadó, 1997. Mojzes I.-Kökénycsi S.: Folonikai anyagok és eszközök. Műegyetemi Kiadó. 1997. A. Papp, H. Hamis: MagneUx>ptical current transformer, Applied Optics, Vol. 19, No.22, 15 November 1980. M. Kanoi, G. Takahashi, T. Salo, M Higaki, E. Móri, K. Okumura: Optical vollagc and current mcasuring syslem for clectric power systems, IEEE Transattions on Power Delivery, Vol. PWRD-1, No. 1, January 1986.

2X7

Közép/ kisfeszültségű transzformátorállomások. Az utóbbi években a közép/kisfeszültségű transzformátorállomások hazai fejlesztésének alapvető célja a hálózat automatizálásából eredő, az állomások kialakításában is szükségszerűen jelentkező követelmények megoldása. A jelenlegi fejlesztési feladatokban azonban a fenti műszaki követelményekből származó kérdések mellett egy sereg más jellegű igény is jelentkezik. Ezek teljeskörű kielégítését tűzte ki célul az ABB, amelyről az alábbi csoprtosításban adunk tájékoztatást: 1. A beépíthető transzformátor teljesítmények határainak bővülése. 2. A mindinkább előtérbe kerülő környezeti, városképi feltételek teljesítése, 3. Az állomásokat alkotó készülékek és berendezések illesztése a műszaki követelményekhez, 4. Az állomások iránti mennyiségi növekményekből származó gyártási technológiák korszerűsítése, 5. Mind üzemi, mind személyi biztonsági feltételek teljesítése.

tős mértékben befolyásolja az állomás méretét, illetve beosztását. (I. ábra)

2 x 1600 kVA-es transzformátorok beépítési igényei.

Sok esetben a teljesítmény alsó határa már 1OO-16O kVA-nél jelentkezik és ezért indokoltnak látszotl erre a célra egy ennek megfelelő állomás sorozatot kialakítani, és ezzel megoldani a hagyományos oszlop-transzformátorállomások pótlását, kiváltását is. Ez a sorozat: JUNIOR, (l/a. ábra) MAGNUM. SENIOR, 1OO- 1OOO kVA-ig. (2. ábra)

E nagyságrendek teljesítése is számos megoldási választékot kívánt. Ezekre és egyéb okokra is visszavezethetők az esztétikai, a mechanikai és a biztonsági okok is. Ezen igényekre az ABB az alábbi burkolatokat kínálja: fém: acél vagy alumínium, kettős fém, beton, konténeres kivitel.

A követelmény rendszer a területi alkalmazásokat figyelembevéve 3 csoportba osztható:

Néhány megjegyzés a burkoló anyagokról. Az acél házat igen sokan bírálják a korróziós lehetőség miatt. Az acél házas állomásokat Európa északi országaiban, az ottani igen mostoha éghajlati viszonyok között alkalmazzák, természetesen megfelelő alapanyagokból készítve és igen gondos, több rétegű felületi bevonatokkal. Ma már Magyarországon is van olyan acél házas állomás, amely már a ötödik tél után is kifogástalan állapotban található. Ha még ehhez azt is megjegyezzük, hogy igen kezdetleges felületi kezelés és gyenge minőségű alapanyagokkal készítve a VHTR típusok is már 25-30, sőt 35 évet is elviseltek. Az ABB igen közismert acél házas transzformátor állomás típusa az ECOSAFE. (3. ábra) Az állomásba beépíthetők, az úgynevezett MINI

a./ Szabadtéri, légvezetéki hálózatok, b./ Kábelhálózatok. c./ Átmenetek légvezetéki hálózatok és kábelhálózatok között. Amikor a fejlesztési igények kielégítését tartjuk szem előtt, úgy az" előbb említetteket keli egyenként, de kombinációkban is megvalósítani. A fejlesztési célkitűzések megvalósításában azonban ma már, egy sereg tapasztalat birtokában, a gyártók felé irányuló olyan követeléseket is vizsgálni kell, amelyek megvalósítása jelentős költség többletet jelent és a gyakorlatban nem eredményeznek érdemi színvonal emelkedést, (értékelemzés). Erről is érdemes néhány mondattal említést tenni. 1. A transzformátorok nagysága, valamint a kisfeszültségű elosztó kiépítésének mérete jelen-

1. ábra

2. ábra

Ezeknél az igen kis helyigény mellett, a fémház tetszetős faburkolatnál ellátva, jól illeszkedik olyan környezetbe, ahol a légvezetéki oszlopokat, esztétikai és egyéb tulajdoni kérdések miatt már nem lehet alkalmazni. Ezen állomásokat lehet oszlopok tövében is telepíteni és ennek megfelelően a légvezetékről közvetlenül lehet kábelre csatlakozni és a kábellel az állomásba. Az állomások középfeszültségű részében az egyszerű kapcsolható biztosítóktól a 4 utas, SF6-os körhálózati egységekig az öszes kivitel megvalósítható. 0.4 kV-on a beépíthető elosztó bizonyos mértékig korlátozott és a közvilágításra külön kisfeszültségű szekrény a javasolható.

3. ábra kiviteltől az AIR 29-es nagyságig, a középfeszültségű oldalon mind az SF6-os szigetelésű, mind a légszigetelésű berendezések, a transzformátorok 4 0 0 - 1 0 0 0 - 1 6 0 0 kV A-ig, míg a 0,4 kVos oldalon a kommunális elosztási igények mellett a közvilágítási vezérlő- és leágazási modulok is.

A beépítésre kerülő transzformátorok felső határa két irányba látszik növekedni. Egyrészről az egyes transzformátorok teljesítmény határa eléri ma már az 1.6OO kVA-t.

4. ábra 0,4 kV-os oldalról

Másrészről mind nagyobb mértékben jelentkeznek a 2x lOOOkVA-es, sőta

Ez a típus bizonyos mértékig átlapol az előbb említett JUNIOR, MAGNUM, SENIOR típusokkal.

Említést kell tenni arról is, hogy az ECOSAFE állomásokból, VHTR alapra is telepítettünk már. igen eredményesen. (5. ábra)

előnyei közé tartozik a modulárisan kiépítheiő összeállítás, amelynek lényegében csak a hely jelenti a határi. (9. ábra UNISWITCHJ

5. ábra Magyarországon mind nagyobb mértékben jelentkezik a betonházas állomások iránti igény. A tapasztalatok alapján megállapítható, hogy egyes esetekben, a már néhány évvel ezelőtt szállított beton állomások esetében a beton anyagának helyes megválasztása nem volt megfelelő. 7-8 éve üzemelő állomásoknál a beton repedezett, víz hatol be az állomásba. A repedt beton elemek miatt transzformátor csere kivitelezése szinte lehetetlen megoldás. Elkerülve ezt a problémát az ABB különös hangsúlyt fordított és hosszantartó kísérletezések után alakult ki a megfelelő beton minőség. A betonház igények kisméretű és esztétikus kivitelére az ABB, kb. 800 kVA-ig ajánlja a BKOO2 és BKO43-as állomásokat, amelyek O,4 kV-os oldalon kielégítik az Áramszolgáltatői igényeket, ami annyit jelent, hogy az ipari létesítmények ilyen igényei is minden esetben megoldhatóak. (6. ábra)

9. ábra Az egyes készülékekből öszeállítható kombinációk lehetnek kábelhálózati egységek, kombinálva méréssel, sínbontással stb. (10. ábra NAL)

esetén az ABB-nél konténer kiépítésű állomások is szerepelnek a termékválasztékban. A előbbi kivitelek esetében természetesen meg kell említeni, hogy az állomások belső és külső kezelőterű kivitelekben és különböző színekben is szállíthatók. Egy másik igen lényeges kérdés, elsősorban szerelés vonatkozásában, az állomás tető mozgatása. Beépítéskor is be kell emelni a transzformátorokat, míg transzformátor csere esetében is a tető le- és visszaemelésének kivitele is egyszerű megoldást kíván. A kiválasztásnál ezt is mérlegelni kell. Külön említést kell tenni az oly sokat vitatott védettségi előírás miatt. Az esetek nagyobb részében az IP33-as védettség kielégíti a biztonsági követelményeket. Igen sok esetben azonban az IP43-as kivitelt kérik. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy az IP43-as kivitel megoldása sem jelent kérdést, de megítélésünk szerint indokolatlan többletköltséget jelent. Sem a megengedhető rés nagyságának esetében, sem a por behatolás megakadályozásában az állomás tekintetében nincs jelentősége a különbségnek. Befolyásolja azonban az állomás hőmérsékleti osztályozását.

6. ábra A beton állomásoknál természetesen jelentős szerepet játszik a súly is. Ez különös gondosságot kér két okból. Egyrészt a szállításhoz megfelelő jármű szükséges, másrészt a helyszínen a leemeléshez is különleges darut kell biztosítani. A nagyobb teljesítményű transzformátorok esetében az ABB az úgynevezett, ikerfém borítású SIK típusú állomásokat ajánljuk. Ezeknél a teljesítmény határ 1600 kVA. (7. ábra) Amint az korábban is említésre került, a teljesítmények ma már egyes esetekben két transzformátor beépítési követelményével is jelentkeznek. Erre a célra rendelkezésre állnak a B35 - B90-ig megjelölt típusok. Az állomásokban elhelyezhetők, lx, 2x, sSt 3x 1000 kVA-es transzformátorok. (8. ábra) Az említetteknél nagyobb teljesítmény igények

A környezet kímélés tekintetében igen jelentős kérdés az állomás alatt elhelyezett olaj felfogó teknő. Ennek kialakítása az állomás alapjában igen nagy jelentőségű. Lehet acélból, de lehet megfelelő betonból is. de mindenképpen olajálló kivitelben kell elkészíteni. A leírtakból megállapítható, hogy a vázolt állomás típusokból az ABB a gyakorlatban megjelenő igényeket maradéktalanul ki tudja elégíteni. A középfeszültségű hálózat automatizálásának feladata azonban az állomásokba beépítésre kerülő, főleg a középfeszültségű részben alkalmazott berendezéseknél is további feladatok megoldását igényelte. A beépítésre kerülő berendezések és készülékek 2 főcsoportot alkotnak: a légszigetelésöek. lehetnek tokozott berendezések, vagy készülékek. A tokozott berendezések

10. ábra SFő-os gáz szigetelésűek. Ezekről már többízben olvastunk és hallottunk, így ezek ismertelésétől ezúton eltekintünk. Mind fontosabbá válnak azonban azok a berendezések és készülékek, amelyek az automatizálás elképzeléseinek megvalósítását teszik lehetővé. Az SF6-os szigetelésű, SAFERING, SAFE PLUS típus jelű kompakt berendezések az alábbi lehetőségeket biztosítják: - Utólag is távműködtetővé tehetők. - Az egyes készülékek elláthatók szükségszerint motorhajtással. • A távjelzések érdekében segédkészülékekkel, kioldókkal felszerelhetők. - Középfeszültségen is biztosítható mérés. - Beépíthetők modulárisan egyéb elosztási feladatokhoz is tartozó mezők. Típustervi megoldások léteznek a következő RTU-k beépítésére: PROFIELD, TELPAM, ABB RTU 21, - Kettős betáplálás esetén átkapcsoló automatika is megoldható. - A kábeltéri burkolatok, igény szerint ívzárlat biztos kivitelben készíthetők. Szabványok: IEC 298, IEC 694, IEC 439-1, IEC 529, IEC 76, IEC 1330, VDE 0670. stb. További részletek után érdeklődni lehet: Nagy Zoltán értékesítési vezető Tel.: 443-2218 Fax: 443-2287 Papp László, Hónig Ernő mérnök-üzletkötők Tel.: 443-2258 Fax: 443-2287 ABB Encrgir Kft. 1138 Budapest Váci út 152-156

kV I I I I

mm

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Története 100 év az elektrotechnika szolgálatában

Az Egyesület "Centenáriumi kongresszusára" - a terveknek megfelelően - elkészült és megjelent. Bárki Kálmán és szerzőtársai tollából, az ABB Energir Kft. kizárólagos támogatásával, az Egyesület (első) 100 évét bemutató könyv. Ezt a kiadványt a kongresszus résztvevői már a helyszínen megkapták, május 12-én este otthon már nézegethették. Ha két szóban kellene méltatni a könyvet, akkor azt mondanám: "nagyszerű alkotás". De ennél lényegesen többet érdemel ez a mű, melyet a közeljövőben az Egyesületünk minden tagja meg fog kapni, Szép ajándék mindannyiuknak a centenáriumra. Köszönjük! Nagyon nehéz, és felelősségteljes vállalkozás egy ilyen -100 évet átfogó - "történelem" megírása. Több okból is nehéz: az adott terjedelmen belül meg kell találni a helyes arányokat, hogy minden és mindenki az Őt megillető helyre kerüljön. Továbbá, bizonyos dolgokról rengeteg a forrásanyag, másokról kevés van, vagy alig található, össze kell gyűjteni, kiválogatni a fényképeket, se többet, se kevesebbet, mint amit az esemény, az érintettek megérdemelnek, a terjedelem elvisel, gondosan ügyelni kell arra, hogy érdemein felül senkit se emeljünk ki, és úgy "rangsoroljuk elődeinket", hogy azzal mások érdemeit ne sértsük, ügyelni kell arra, hogy az Egyesület által képviselt szakmai területek egyensúlya is meglegyen, és még sorolhatnám azokat a kritériumokat, amelyek egy ilyen alkalomra készült, ilyen könyv megírásánál figyelembe kell venni. Mindezeken felül el kellett dönteni, hogy milyen események, milyen adatok, stb. szerepeljenek a könyvben. Ezeket a követelményeket még felsorolni is sok, tudva azt, hogy minden elvárás nem is szerepel az itt felsorolt kritériumok között. Nehéz feladat, mert sokan vagyunk, akik ennek a 100 évnek, de legalább is bizonyos hányadának, amiről ez a könyv szól, - ki-ki korától függően - "tanúi" vagyunk. Nem mindannyian látjuk/láttuk az eseményeket ugyanazon szemüvegen keresztül. Úgy érzem mindent összevetve, a szerzők a kitűzött célt teljesítették, a könyv remekül sikerült, Már az első benyomás, - amikor kézbe veszi az ember, - kedvező. ízléses, és sokat mondó, esztétikus maga a külső borító. A könyv "eszmei mondanivalóját" tükrözi. Megtestesíti, jelképesen kifejezi az elmúlt 100 esztendőt. Nem tudok elszakadni önmagámtól, szubjektív szemmel lapoztam a "történelmet". Nekem ez a könyv óriási élményt nyújtott. Elsősorban azért, mert szembetalálkoztam saját múltammal. (Talán a Kedves Olvasóink is így lesznek!) Kisgyerekkori élményem a szögletes trolibusz (fényképe az 55. old-on látható), melyen még szüleimmel

Hírek Siker a Nemzetközi Elektronikai és Automatizálási Szakkiállításon A Hungelektro-Hungamat Kiállítás és Szimpózium keretében magyar termékdíj kategórában 1. helyezést nyert a Ganz Műszer Rt. 290

nagyszülőimmel is utaztam. Belekerült a könyvbe az a 6,5 MW-os egyenáramú Ganz Villamossági Művek által gyártott, hengersor hajtómotor fényképe is (Dunai Vasmű Meleghengermű vízszintes főhajtás sorvonó motorja), melynek a fordulatszám szabályozását munkatársaimmal közösen fejlesztettük a Villamosipari Kutató Intézetben (VKI). Hosszú még a könyvben fényképformájában látható azon tárgyak sora, melyek gondolatokat ébresztettek bennem, melyekhez valamiféle kötődésem van. Találkoztam azonban számos ismerőssel, akik - ki-ki más okból - sokat jelentettek életemben, valami okból meghatározóak voltak. Hosszú a sor Csáki Frigyes professzortól, Dr. Néveri István volt főnökömön, a VKI nagyon fiatalon elhunyt tudományos igazgatóján keresztül, Rácz István professzorig. Persze sok más érdeme is van még a könyvnek. Ezek közé sorolom a kitüntetettjeink listáját 1922-tŐl napjainkig. Ez a lista sok szempontból beszédes, érdekes olvasmány. Ilyen és még számos érdekes adat és információ került a lakásomba, melyekről eddig nem, vagy csak érintőlegesen tudtam. Az előzőekben elmondottak, a könyv lapozgatása során nyert sok-sok pozitív élmény vezettek arra, hogy ne keressem a könyv esetleges hibáit, hanem hagyatkozzak ebben a recenziónak szánt "élménybeszámolóban" a pozitív élményeimre. Biztos vagyok benne, hogy esti órákban sokszor fogom elővenni a 100 évünket megörökítő alkotást, és mindig találok majd benne érdekeset, tanulságosat. Természetesen erényei mellett hibái is lehetnek a könyvnek (a sok szép "élmény" mellett ezek nekem nem tűntek fel). Én úgy érzem, hogy tartozunk annyival az utókornak, hogy igyekezzünk - képességeinknek megfelelően - a lehető legtökéletesebbet hátrahagyni. Hiszen ha nekünk ma még ez nem történelem csak történet, de az idő előbb-utóbb ezt a történetet is történelemmé formálja. Éppen ezért én azt kérem a könyv olvasóitól, hogy bármi hiányosságot, aránytalanságot éreznek, tapasztalnak a könyvvel kapcsolatban, a legapróbb részletektől egész a koncepcionális problémákig, írják azt meg nekünk. Észrevételeiket módosítási javaslataikat, az esetlegesen elkövetett "igazságtalanságokat" a könyvvel együtt arhíváljuk, hogy az "utókor" korrekt információkat kapjon erről a 100 esztendőről. Ezekkel a gondolatokkal szeretném megköszönni az Egyesület tagsága és magam nevében is ezt a könyvet szerzőinek, szponzorának és mindenkinek aki megjelentetésében közreműködött, illetve kívánom ajánlani minden egyes MEE tagnak és azoknak is akik nem az egyesület tagjai, mert az Egyesület ilyen formában megírt története számos szempontból egyetemes értékű. Dr. Bencze János főszerkesztő'

által kifejlesztett és gyártott MAK típusú kisfeszültségű áramváltócsalád. Az áramváltócsalád részletes ismertetését - műszaki paraméterekkel - az Elektrotechnika 2000/INDUSTRIA száma tartalmazza. Magyarországi forgalmazó a C+D Automatika Kft. a Ganz Műszer Mintaboltja (1191 Budapest, Földvári u, 2.) Bővebb információ; Szelenszky Géza (Tel.: 282-9896, fax: 282-3125, e-mail: , www.cdaut.hu) ELEKTROTECHNIKA

Mile

Kábelforgalmazásunkról röviden

Új, kétoldalról megközelíthető t.500 m'-es kábelraktárunk és korszerű eszközeink, valamint nagyon széles választékot kínáló raktárkészletünk együttesen elnyerték kedves Partnereink tetszését. Felszereléseink, az európai színvonalhoz mérten is a legkorszerűbbnek számító kábelmérő- és darabolónk. egymástól független kiszolgálást segítő híddaruink, targoncáink, továbbá az épületen belüli gyors ügyintézés (számlázás helyben!) és a rendezett környezet együttesen biztosítják, hogy hosszútávon is meg tudjunk felelni az egyre fokozódó követelményeknek. Fentiek eredményeként kábelforgalmunk messze meghaladta számításunkat, és jelenleg is folyamatos emelkedést mutat. Sike-

reink legfontosabb elemei között tartjuk számon LAPPKABELképviseletünket, a THERMON-képviselctén belül forgalmazót! fűtőkábeleket, valamint a Magyar Kábelmtivek Rt. (a Pirclli csoport tagja!) raktárról kínált termékeit. A fenti gyárlók termékeiből kialakított készletünk teszi lehetővé, hogy a kedvező árú alapkábclck, a középszín vonal alatti árfekvésben kínált, de a legjobb minőséget képviselő vezérlő, jelző és speciális kábelek és a legkülönfélébb célú fííiőkábclek iránti igényi is szinte korlátozás nélkül, raktárról tudjuk biztosítani. A kábeleken és vezetékeken (huzalokon) túl a kiegészítők és kapcsolódó szerelvények (szerszámok) széles választékát is kínáljuk Partnereinknek.

A teljesség igénye nélkül az alábbiakban kiemelve hívjuk fel a figyelmet néhány fontosabb gyártóra és termékeikre: a LAPPKÁBEL új, ÖLFLEX-CLASSIC", kábelcsaládja: Jellemzőjtfk, hogy a nagytisztaságű-PVC alapanyagok használatával sokkal kisebb átmérővel és tömeggel tudják biztosítani a katalógusban rögzített elektromos paramétereket. A jó minőség eredménye a nagyfokú hajlékonyság, a pontos és állandó átmérő (mindig belefér a tömszelencébe!) SKINTOP*, tömszelencék: Szintén a LAPPKABEL termékköréből: 2,5 ...44 mm-ig alkalmazhatóak. IP 68-as tőmitettséget biztosítanak -20 °C- tói +80 °C-ig. Speciális, önzáró megoldás biztosítja a kábel rögzítését.

THERMON (USA) gyártmányú fűtőkábelek: Konstans fütőkábelek +900 °C-ig. Alkalmazási kör: hőntartás és fűtés(felfűtésrel) is. Önszabályozós fűtőkábelek technológiai-fűtési feladatokra és kommunális célokra (fagymentesítés, melegvízszolgá!tatás,stb.). Alkalmazhatósági határok: -50 °C - tói +200 °C-ig. HÖHNE kábelszerelvények: Kiönthető, nagykeresztmetszetű kábeltoldók és leágazók.

Bővebbi információk: Prommer Tamás témavezető (MILE Kft.) tel: 261-5535, 431-9808 fax: 431-9817

A SZÜNETMENTESSEG MAR TUDOMÁNY Az idén is megtartotta az Ipari Elektronikai Kft. a lassan már hagyományosnak mondható felhasználói konferenciáját, amelynek minden évben a NOVOTEL szálloda reprezentatív környezete emeli színvonalát. A szakmai közönség a szünetmentes áramforrások egyik legnagyobb hazai gyártó és forgalmazó piaci résztvevőjének meghívására gyűlt össze. Répás Dezső a kizárólagos disztribútor soros elnöke nyitotta meg a rendezvényt, amelyen kb. 40 fő vett részt. A megnyitó után Molnár Tibor az Ipari Elektronikai Kft. ügyvezető igazgatója tartolt rövid ismertetőt a kft. életútjáról, gazdálkodási szakaszairól, majd az olasz ÁROS s.r.l. bemutatása következett. Tudnunk kell, hogy az Ipari Elektronikai Kft. azon ritka társaságok közé tartozik ezen a területen, amely nem csak forgalmazza a szünetmentes áramforrásokat, hanem évtizedes gyártási tapasztalata van bizonyos középteljesítményű egy- és háromfázisú (3-15kVA ill. 9-45kVA) kategóriákban. Az időben jelentkező, szakmai felismerés illetve a hazai K+F helyzet közeli ismerete kényszerítette ki azt a nagyon jó döntést, hogy az egyik legnagyobb (ha nem a legnagyobb) európai gyártóval disztribútori kapcsolatban még inkább megerősíthetik a piaci pozíciót. Évi több mint 12000 db rendszer kerül le a RIELLO ELECTRON1CA GROUP gyártósorairól. A döntés helyessége, mondhatjuk beigazolódott. Az előadáson elhangzott adatok is alátámasztják ezt. A forgalom 1998-ról 1999-re meg-

duplázódott és 2000-ben az eddigi adatokat extrapolálva biztosan átlépi a 100M Ft-os határt. Az előadás második része - egy rövid kávészünet után- szakmai érdekességekről szólt, amely a gyártmányok teljesítménye, fajtái (line-interaktív, on-line) szerinti csoportjaival foglalkozott részletes műszaki ismertetés útján. A készülékek lényeges, a piaci résztvevők termékei közül, kiemelkedőjegyeinek bemutatásával. Említésre méltó a 0. 3kVA-36OOkVA-ig terjedő, minden igényt átfogó tekintélyes teljesftményskála mindenekelőtt, továbbá az is, hogy az összes egyed kommunikációképes és ingyenes kommunikációs szoftverrel a Windows NT; UNIX; NOVELL; OS/2; sőt Sun Solaris rendszerek összes mai verziójával illeszthető. Miért írtuk a címbeli mondatot? Valóban eljutottunk arra a pontra, mikor a design, a műszaki tartalom, a vevő igényei szerint programozható, szolgáltató mikroprocesszor mind-mind összhangban már tudományos precizitással állítják elő azt a biztonságos energiaszolgáltató eszközt, amely mondhatjuk ennek a tudománynak a gyümölcse. Az újabb szünet után a 3. Előadásrészt Marco E. Anzilotti úr tartotta, aki az ÁROS s.r.l. (RIELLO ELECTRONICA GROUP) sales manager-e. ő a távszervíz mai műszaki lehetőségeit mutatta be a helyszínen szimulálva azt a közönségnek. ízelítőt adott a Sentinel sorozat (0,7-1 OkVA) és a Sentry család (8-120kVA) kommunikációs lehetőségeiről. Ezek a berendezések, mint hallhattuk közvetlen soros, hálózati és modemes kommunikációra ké-

pesek. De a jelenleg folyó és szeptemberi befejezéssel kecsegtető kísérleti fázisban már béta verzióban működik Olaszországban az un. WEB-es kommunikáció, ami a meglevő adatlekérdező, folyamatábra és paraméterelemző szoftver gazdaságilag legkedvezőbb kommunikációs csatomán történő eljutásának lehetősége a felügyelő szervíz szakemberekhez, Ügyelethez. Ezek után már valódi felelőséggel vállalható on-line 24 órás szervíz a készülékek mellé, amely akár beavatkozásra is képes több száz (de akár több ezer) km távolságra. Az üzemeltetés speciális tudásigényével nem a helyi szakemberek felelősségét terheli, hanem a professzionális szakembereket a távolban, akik minden képességgel és beavatkozó, eszközzel rendelkeznek. Érezheti! volt a hozzászólásokból, a kérdésekből az őszinte érdeklődés, mert a szakma a távfelügyelet megvalósításában érdekelt és ezen a területen dinamikus fejlődés érzékelhető az országban. Az épület -felügyelet, automata alállomások, gyártási folyamat irányítás mind megköveteli az energiaellátás távfelügyeletének illeszkedését napjainkban. Az eseményt záró fogadási a NOVOTEL szálloda meslerszakácsai tették emlékezetessé. A résztvevők búcsúkézfogásánál kimondatlanul is érezhető volt, hogy jövőre ugyanitt találkozunk. Tisztelettel: Molnár Tibor ügyvezető

Helyesbítés Lechner László tagtársunk hívta fel a figyelmet a „100 év villamosenergia és MEE" cikk (Elektrotechnika 5. szám 192. oldal) egy elírására, amely szerint Ajkát és Tatabányát 60 kV-os vezeték kötötte össze. A 60 kV-os vezeték azonban Tatabánya és Veszprém között épült ki. Ajka és Veszprém között 30 kV-os vezeték üzemelt az 1940-es évek elején. A hibáért elnézést kér a szerző és köszöni az észrevételt. Dr. Benkó Imre

Villamos fogyasztóberendezések

Megbízhatóság az épületek villamos energia ellátó rendszerében Dr. Szancltner Károly

1. Megbízhatóság a villamos energia rendszerekben A megbízhatóság szempontjai az 1940-es évektől váltak fontossá, amikor az elektronika elterjedésével a rendszerek összetettsége és bonyolultsága jelentősen megnőtt. Az elektronikus számítógépek létrehozása érdekében végzett fejlesztési munkák ösztönzőleg hatottak a megbízhatóság tanulmányozására. Mára az összetett villamos és elektronikus rendszerek alkalmazásával a távközlésben, az atomenergia iparban és az űrkutatásban a megbízhatóság elemzésére teljesen új tudományág fejlődött ki. A cikk elsősorban a villamos energia rendszerekre vonatkozó megbízhatóságot elemzi, az eszközökre vonatkozó megbízhatósággal nem foglalkozik. Az energia elosztó rendszerekkel szembeni megbízhatósági elvárások növekedtek, figyelembe véve az általuk táplált rendszerek kritikus természetét és a meghibásodásokkal okozott magas költségeket. Például egy légiforgalmi irányítórendszer, vagy gyógyászati rendszer ellátásának kiesése életveszélyes lehet, egy banki rendszer összeomlása pedig országos zavarokhoz vezethet. Természetesen elvárható, hogy ezeken a helyeken valamilyen tartalék ellátás legyen, egy számítógépes adatfeldolgozó rendszer ellátásának kiesése magas költségeket eredményezhet az adatvesztés és a hosszú helyreállítási idő következtében. Minél nagyobb és összetettebb a számítógépes rendszer, annál hosszabb lesz az energia kimaradás utáni helyreállítási idő. Néhány nagy berendezésnél ez akár a 7 órát, vagy még ennél hosszabb időt jelenthet.Az adatfeldolgozó berendezések manapság rendkívül fontosak a kereskedelem és az ipar számára. Következésképpen az itt felhozott példák és szemléltetések főként ezekre vonatkoznak. Ez nem azt jelenti, hogy kizárólag ezek a fontos berendezések; a termelési folyamatokra szintén komolyan kihathat a táplálás meghibásodása, ami alapanyag veszteséget, termelési időveszteséget és kereset kiesést eredményezhet. A számítógépes adatfeldolgozó rendszerek ma már szinte valamennyi vállalatnál központi szerepet töltenek be, amelyet a 2000. évváltásra való felkészülés kiemelt probléma megoldása is igazolt. Példaként éppen ezeket a rendszereket használhatjuk, amihez a legtöbb vezető és tervezőmérnök könnyen tud viszonyítani. A számítógépes rendszerek köztudottan érzékenyek a gyenge minőségű hálózati ellátásra és a villamos adatfeldolgozás (EDP) táplálási előírásai sokkal szigorúbbak, mint bármilyen más fogyasztói ellátáshoz a betáplálási előírás. Altalánosságban a 10 ms-nál rövidebb időtartamú tűrések tipikusan: - névleges feszültség tűrése ± 5 %, - névleges frekvencia 50 Hz ±1 %, azaz 49,5 és 50,5 Hz között. A személyi számítógépes rendszerekre a követelmények: - nem lehet eltérés vagy szünet, t s z <15 ms, Dr. Szandlner Károly okl. villamosmérnök, okl. villamos hálózatszámítá szakmérnök, egyetemi adjunktus, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem NagyfesziiltségCí Technika és Berendezések Tanszék, a Magyar Mérnöki Kamara és a MEE tagja. 1999. augusztus 27-én, a MEE XLVI. Vándorgyűlésén, Szandtner K.- Márkus I. elhangzott előadásának szerkesztett változata, kiegészítve a hozzászólók javaslataival.


-

feszültségcsúcs mentesség, U c s <1 kV, teljes harmonikus torzítás, THDu és THDi < 10%, feszültség, állandósult állapotban ± 1%, frekvencia, dinamikus ± 1 %, jelváltozási sebesség (a frekvenciaváltozás sebessége) <0,5 Hz/s, nulla és föld közötti potenciálkülönbség < 5 V.

2. Fogalmak a megbízhatóság elemzéséhez a villamos energia rendszerekben Mielőtt rátérnénk a megbízható villamos energia ellátó rendszer kialakításának szempontjaira, néhány fogalmat érdemes feleleveníteni és rávilágítani jelentőségére a megbízhatóság értékelésének szempontjából [2, 3]. Rendelkezésreállás A rendszertervezők és felhasználók számára az egyik fontos szempont a szolgáltatás rendelkezésreállása, pl. a villamos energia betáplálásnál, a számítógépes rendszereknél. Ez az üzemidőnek az a része, amely alatt a megfelelő szolgáltatás biztosított. Villamos energia betáplálásra vonatkoztatva a kiesést, pl. 1 óra kiesés egy évben: (8760 -1) /8760 = 0,999886 rendelkezésreállást jelent, de a teljes rendszer rendelkezésreállása ennél kisebb a működés visszaállításához szükséges idő miatt. Számítógépes rendszereknél értelmezve a kiesést: - 1 órás kimaradást követően az újratöltéshez és visszaállításhoz 7 óra szükséges, amely 8 órás rendelkezésre nem állást eredményez, így ez: (8760 - 8) /8760 = 0,9991 rendelkezésreállást jelent. - Napi 10 sec kimaradással számolva (ez összességében évente szintén kb. 1 óra kiesésnek felel meg) az újratöltés és visszaállítás miatt a rendelkezésre nem állás naponta 7 óra lenne, amely évente 2555 óra, azaz (8760 - 2555) / 8760 = 0,71 - es a rendelkezésreállás. Ez a gyakori kiesés láthatóan elviselhetetlen. Megbízhatóság Megbízhatóság annak a valószínűségnek a mértéke, hogy egy elem vagy egy rendszer működőképes marad a megkívánt élettartama során. Értelmezhetjük soros, párhuzamos, soros-párhuzamos elemek együtteseként és egyéb esetekben. Számítása az egyedi elemek megbízhatóságából történhet a következők szerint: - Soros megbízhatóság: R(t) =R!(t).R2(t). ...Rk(t)....R„(t), ahol R(t) a rendszer megbízhatósága és Rk(t) a k-adik elem megbízhatósága a t időpontban. - Párhuzamos megbízhatóság: R(t) = l-Q(t), Q(t) = Q,(t). Q2(t).... Q t (t).... Qn(t), ahol Q(t) a rendszer megbízhatatlansága és Qt(t) a k-adik elem megbízhatatlansága a t időpontban. 295

Villamos fogyasztóberendezések - Soros-párhuzamos megbízhatóság: Az előbbiek kombinációjaként számítható. Megjegyzés: Külön kell azonban elemezni és értelmezni a hurkolt-, stand-by-, majoritásés hierarchikus szerkezetek megbízhatóságát. A hurkolt szerkezeteket nem lehet visszavezetni a soros és párhuzamos szerkezetek kombinációjára. A stand-by (tartalékos) szerkezetek a passzív redundáns rendszerek csoportjába tartoznak ami azt jelenti, hogy az előkészített tartalék egységet csak az alapegység kiesése után helyezi üzembe a vizsgáló egység. A majoritás szerkezetekben a részrendszerek többsége részt vesz a műveletekben, gazdaságossági szempontból legtöbbször a "3 kapcsolásból 2" elvet alkalmazzák. Ez azt jelenti, hogy a három egymástól független rendszerből legalább kettő vesz részt a műveletekben. A szerkezet akkor esik ki először, ha a részrendszerek többsége kiesik (ennek a valószínűsége általában nagyon kicsi). A hierarchikus szerkezeteknek a komplex automatizálásban, az automatikus folyamatszabályozások (APS) területén van jelentős szerepe. Általában technológiai objektumok összességéből és a központi vezérlő rendszerből van hierarchikusan felépítve. Rugalmasság A rugalmasság a rendszer azon képessége, hogy legalább egy elemének a meghibásodása után is működőképes marad. Ezt rendszerint párhuzamos utak biztosításával érik el (más néven redundáns rendszerrel), így az egyik meghibásodása nem okozza a rendszer működésképtelenségét, azaz a rendszer normál üzemében az egyik út fölosIeges.Mivel a rugalmas rendszerben egynél több hibának kell bekövetkezni ahhoz, hogy használhatatlanná váljon, az általános megbízhatóság javul. Ha tervszerű megelőző karbantartást alkalmaznak, akkor a fölösleges útvonal jóval korábban megjavítható, még mielőtt egy második hiba fellépne. Redundancia A redundáns rendszer az, amelynél egy többlet egység (elem, berendezés stb.) áll készenlétben, és az alapegység kiesése esetén a rendszerfunkcióit minden további nélkül képes átvenni. A redundancia célja kizárólag az, hogy megnöveljük a rendszer megbízhatóságát.A redundancia bevezetése együtt jár a költségek, a térfogat, valamint a tömeg nÖvekedésével.Nem redundáns rendszer: elsősorban a soros rendszer, amelynek egyetlen elemének kiesése során a rendszer üzemképtelenné válik.Készenléti redundancia (passzív redundancia): azt jelenti, hogy egy alternatív eszközt biztosítunk, de az nem működik, amíg nincs rá szükség (pl. készenléti diesel-aggregát egy épület ellátására, egyéb ún. stand-by szerkezet). Aktív vagy párhuzamos redundancia: esetében valamennyi párhuzamos egység egyidejűleg működik a szükség esetén való bekapcsolás helyett. Ez lehet pl. két elem egyidejű használata, amelynek bármelyike képes a teljes terhelés szállítására, ha az egyik elem kiesik a másik teljes mértékben átveszi az ellátás funkcióját, ez az ún. 1+1 redundancia. A megbízhatóság értékelés célja - Előzetes jelzést adni a rendszer képességéről. - Tervezési szempontok feltárása megbízhatósági és kockázatviselési szempontból. - Alapot szolgáltatni a megbízhatóság elosztásához, az egyes elemektől megkövetelt megbízhatóság meghatározása. - Bemenő adatok szolgáltatása az elemző tanulmányok készítéséhez (tervezéshez, élettartam-költségelemzéshez, karbantartás tervezéséhez, biztonsági elemzéshez stb.). - Elemezni, hogy a megbízhatóság milyen kihatással van az üzemvitelre. 296

- A rendszert alkotó elemek szerepe a megbízhatóságban, élettartam elemzés. - Az alkotó elemek vizsgálata megbízhatósági és biztonsági követelmények szempontjából. - Tervezési változatok kihatásának elemzése a megkívánt megbízhatóságra. - Bemenő adatokat szolgáltatni a tartalék alkatrészek mennyiségének meghatározásához.

3. A megbízható villamos energia ellátó rendszer kialakításának szempontjai Nincs olyan villamos energia szolgáltató, amelyik kedvező áron, nem túl drágán képes biztosítani olyan ellátást, amely kielégíti az 1. fejezetben felsorolt szigorú előírásokat. Ezért a felhasználónak kell megfelelő - a megbízhatóság kívánt szintjének eléréséhez szükséges - energiakondicionáló és elosztó berendezéseket terveztetni és beépíttetni. Természetesen a többletberendezés maga is hozzá fog járulni a megbízhatósági mutató romlásához, amit számításba kell venni. Az épületek villamos hálózatának és a korszerű fogyasztói berendezések tervezésének és alkalmazásának célja: a folyamatos és megbízható villamos energia ellátás biztosítása a kritikus üzemviteli körülmények között. A megoldás az alább felsorolt lehetőségek közüli választással érhető el úgy, hogy egy időben akár többet alkalmazunk az épület vagy épületegyüttes villamos energia ellátó rendszerének kialakításakor. Ezek a lehetőségek a következők: - külön álló, független hálózati (kábelhurkú) táplálásról való gondoskodás; - a tápláló transzformátorok, gyűjtősínek, elosztórendszerek megkettőzése; - tartalék generátorról való gondoskodás (diesel aggregátor), akár többről is; - szünetmentes áramforrásról való gondoskodás (központi és lokális telepítés); - a fogyasztók osztályba sorolása (kiemelt, fontos és kevésbé fontos fogyasztók); Hiló/iii ftuOlli*« mijríii

S/ünílmtnIM ft»fllufg

Gumi Tini lik bdlplllit tKtipIllit TinaUk uunttmtnln iK-tiplilít

/.ifivnNagyípülef kisfeszültségi! villamos energia betáplál ás i vázlatait]

- a funkcionálisan különválasztott hálózatok kiépítése egyeztetett tervek alapján; - a tervszerű karbantartás bevezetése, a nem kívánt fogyasztói kiesések elkerülése céljából. Példaképpen nézzük az 1. ábrán látható mintahálózat egyvonalas kapcsolási vázlatát, feltüntetve a különböző osztályba sorolt foELEKTROTECHNIKA

Villamos fogyasztóberendezések gyasztók ellátásának egyik lehetséges megoldását, vagy a British Standard szabvány áltat javasolt nagy megbízhatóságú rendszer felépítési vázlatát a 2. ábrán. Ez az egygyűjtősínes elrendezés két független táppontú betáplálással rendelkezik, amelyeknek a tartaléka egy független készenléti generátor. Az üzemi és szükség ellátás közös gyűjtősínről történik, a Generátor

Generátor

ve a rendszer meghibásodásából. Ezeket a példákat csak annak illusztrálására szántuk, hogy mi az, ami megbízhatóság szempontjából elérhető; az esetek többségében ezeknek a rendszereknek egyes részei is elegendőek az esetleges kockázatok számbavételével és a költségtakarékosság gondos elemzése alapján. A szabályozási algoritmus (amely automatikus, fél automatikus vagy kézi beavatkozással készülhet) a bemutatott elrendezésekre eléggé összetett, így ez Önmagában is alapos megbízhatósági elemzést kíván.

Statikus átkapcsolok (STS): Azún. statikus átkapcsolok (STS) elsődleges célja az, hogy lehetővé tegye a kritikus terhelések látszólag szünetmentes átkapcsolását az egyik váltakozó-áramú táplálásról a másikra. A 3. ábrán látható ellenpárhuzamos kapcsolású tirisztorpárokat minden félperiódus kezdetén be kell kapcsolni, egy viszonylag kis értékű vezérlőárammal az egyik illetve a másik irányba. Ez megfelel a normál üzemi működésnek, amikor a fő betápláláshoz tartozó tirisztorokat gyújtják be. Ha a fő betáplálás feszültsége kimarad vagy tartósan "letörik", akkor a felügyeleti mikroprocesszor érzékeli ezt az állapotot, letiltja a fő betáplálás tirisztorainak vezérlőáramát és a terhelőáram nulla átmenetét követően vezérlőáramot biztosít a tartalék betáplálás oldali tirisztoroknak. Az áttérés általában kevesebb, mint 1/4 villamos periódus. 2. ábra Szünetmentes beiáplálás két független ágon keresztül a British Standard szabvány ajánlása szerint [2]

felszálló fővezeték rendszer azonban már - az eltérő funkció figyelembevételével - szétválasztva épül ki. A szünetmentes fogyasztókat az előbbiektől teljesen különválasztott hálózat (gyűjtősín) táplálja. A fogyasztók csoportosítása a következők szerint valósul meg: - Szünetmentes fogyasztóknál (I) a kiesési idő gyakorlatilag 0 sec, pl.: központi számítógép és adatátviteli hálózat, telefonok, faxok, biztonsági és tűzjelző hálózat. - A szükség ellátást igénylő fogyasztóknál (II) a kiesési idő kb. I perc, pl.: hűtőgépek, inverter klímák, biztonsági világítás, kazánvezérlő automatikák. - A normál üzemi ellátású fogyasztók (III) az előbbi csoportokba be nem sorolt fogyasztók, kiesésük időtartamára nincs előírás, pl.: irodai világítás, dugaszolóaljzat hálózat, hőtechnikai fogyasztók. Körültekintő méretezéssel biztosítható, hogy a normál üzemi és a tartalék betáplálás a rendszerhez kapcsolt összes fogyasztót képes legyen egy időben ellátni. E betáplálások kiesését követően a diesel generátor csak korlátozott ellátást biztosít (szünetmentes tápforrás betáplálása, inverter klímák és szükség fogyasztók ellátása, stb.). Az ehhez szükséges fogyasztói korlátozásokat átkapcsolásokkal, azaz relés automatika, vagy épületfelügyeleti számítógépes vezérlés segítségével valósíthatjuk meg.További üzemviteli szempontként figyelembe kell venni, hogy a diesel generátor az elindítástól számítva kb. 1 perc múlva terhelhető fokozatosan. Ezen kiesési időtartam alatt csak a szünetmentes áramforrás biztosítja a folyamatos energia ellátást.Ha mindkét betáplálás és a generátor is meghibásodna, vagy karbantartás miatt üzemen kívüli állapotba kerülne, akkor a szünetmentes áramforrás(oka)t lehetne használni a fogyasztói gyűjtősínek független táplálására. Ilyenkor tovább terheléskorlátozás alkalmazható a táplálás időtartamának meghosszabbítására, figyelembe véve az akkumulátorok korlátozott kapacitását (t á ,.=l 0 perc ... 1 óra). Hasonló felépítésű és még nagyobb megbízhatóságú, két független készenléti generátorral felépített, két független rendszer összekapcsolása látható a 2. ábrán. Ennél a kapcsolásnál statikus átkapcsolókat használnak a készülékek és a kívánt útvonalak összekapcsolására és szétválasztására. A vázolt kiépítések megvalósítása nem olcsó, azonban olyan helyeken indokolható az alkalmazásuk, ahol életveszély, vagy komoly anyagi kár származhat az energia betáplálás kieséséből illet-


Fö beláplálás

Fő beláplálás

Kimenet kritikus terheléshez

Tartalék betáplálás

Kimenet kritikus terheléshez

Tartalék betáplálás

3.ábra Statikus átkapcsoló normál- és tartalék üzemi helyzetben

Ma ezt a feladatot tranzisztoros statikus UPS modulok látják ef, digitális szabályzóval [5] . Váltakozó áramú szünetmentes tápegységek (UPS): Az utóbbi 20 évben az ún. statikus UPS-ek (lásd az l.ábra szünetmetes hálózati tápegységét) gyártása Összteljesítményben, minőségben és darabszámban a legdinamikusabb fejlődést mutatta. A főáramköri megoldások szempontjából általában három generációt különböztetünk meg: a tirisztor-technikán-, a bipoláris tirisztor-technikán és az IGBT-technikán alapuló megoldásokat [4].A tirisztor-technikán alapuló megoldásokban az oltási, kényszer kommutációs folyamatok számának csökkentése érdekében ún. lépcsős impulzustcchnikát alkalmaztak. Ezzel a vezérlési móddal a tirisztorokat periódusonként kétszer kell kikapcsolni, de két háromfázisú kényszer kommutációs hídkapcsolással és bonyolult háromfázisú transzformátor egységekkel el lehetett érni azt, hogy a kapcsolás 12 ütemű legyen és így a kimeneti feszültségben a legkisebb rendszámú felharmonikus összetevő rendszáma a 11 -edik legyen. Az elfogadható kimeneti feszültség torzítás, azaz az n< 11 rendszámú harmónikusok hatásainak csökkentése nagyméretű szűrőkörök beépítésével csökkenthető, amely egyben az alkalmazhatóság korlátja is.A bipoláris tranzisztor-technikán és az IGBT-technikán alapuló főáramköri megoldások felépítése és vezérlése közel azonos. A vezérlésnél szinuszos impulzusszélcsség modulációt alkalmaznak és a kapcsolási frekvencia 1 ... 2 kHz között változik. A legújabb típusoknál, de főleg a kisebb teljesítményű IGBT-s megoldások kapcsolási frekvenciája akár 10 kHz nagyságrendű is lehet. Ezeknek az UPS típusoknak a szabályozási gyorsasága lényegesen nagyobb, a szük-

297

Villamos fogyasztóberendezések séges szűrőkörök mérete kisebb és lényegesen kisebb a kimeneti feszültség torzítása, mint a hagyományos tirisztor-technikát alkalmazó megoldások.A szünetmentes tápegységek vezérlő-, szabályozó-, védelmi-, figyelő- és jelzőrendszereinek fejlődése a főáramköri megoldásoknál is nagyobb volt. Az 1980-as évek végéig gyártott tirisztoros UPS-ek minden egysége analóg elemekből épült fel. Az 1990-es évek elejétől tértek át a vegyes rendszerekre, amelyekben a főáramköri teljesítmény félvezetők vezérlése analóg elemekből épült fel, míg a felügyelő- és jelzőrendszerek már digitális elemekből készültek, a vegyes vezérlő-, felügyelő-Jelzőrendszereket elsősorban a bipoláris tranzisztoros főáramköri megoldásoknál alkalmazták. A teljesen digitális információelektronikát főként az újabb IGBT-s főáramkörű UPS-eknél alkalmazták először. Ez a rendszer sokkal intelligensebb, megbízhatóbb, lényegesen több paraméter figyelését teszi lehetővé egy időben és a nagyszámú hibajelzés elősegíti a bekövetkező hibák gyors felismerését javítását. Az UPS gyártók az általánosan felhasználható, on-line üzemű szünetmentes tápegységek kimeneti jellemzőit ma már úgy állítják be, hogy azok kielégítsék a számítógépeknél és számítógépes rendszereknél előírt zavarhatárokra vonatkozó előírást (lásd az 1. fejezetet). Egység teljesítményük a tized kVA-tfíl néhány száz kVA-ig terjed. Párhuzamos üzemeltetésük megoldott. Túlterhelhetőségük: 125 %-nál 10 ... 15 perc, 150 %-nál 10 sec ... 1 perc. A zárlatvédett kimenetükre vonatkozóan: Irz < 3lnévi. A váltakozó áramú szünetmentes tápegységek dinamikus tulajdonságainak javítása céljából az utóbbi években megjelentek az ún. dinamikus UPS-ek illetve később a komplex energia kondicionáló egységek. A feszültség stabilizálását egy villamos meghajtó motor, egy szinkron generátor és kiegészítésképpen egy lendító'kerék összeépítésével érik el. Meghajtó motorként aszinkron-, szinkronvagy egyenáramú motort alkalmaznak (4. Ábra). A 4.a.) ábrán lendkerékkel összeépített egygépes motor-generátor egység látható,

HÁL117AT

__

TTRFIFLIiS

a.,

HALÓ7.AT

TERHELÉS

Az inverterek telepítésének néhány főbb szempontja: Az azonos gyűjtősínre dolgozó inverterek egyforma tipusűak legyenek és képesek legyenek az együttműködésre. Az inverterek segédüzemi berendezéseinek (klíma, szellőztetés, stb.) működését biztosítani kell a szünetmentes energiaellátó hálózat folyamatos üzemeltetésével együtt. A fogyasztók felharmonikus termelő hatását figyelembe kell venni, szükség esetén megfelelő (méretezett) szűrést kell biztosítani. A statikus inverterek folyamatos terhelhetősége csak kb. 80 %-os mértékben használható ki, figyelembe véve az egyes fogyasztók bekapcsolási tranzienseit is. Az invertereket többlépcsős túlfeszültség védelemmel kell ellátni. Az áthidalási idő jelentős mértékben és nemlineárisán függ a terheléstől. A múl évre igaz volt, a dátumváltás ne okozzon problémákat. A folyamatos üzemállapot figyelés megoldható legyen. Az diesel aggregát telepítésének néhány főbb szempontja:

IIA1.ÓZA

c,

4. ábra Dinamikus UPS-ek és komplex energia kondicionálók kapcsolási vázlata [61

amely elrendezésben a tápláló hálózat és a terhelő kör nincs egymástól galvanikusan elválasztva. Kicsi gép impedancia és megfelelően méretezett hálózati fojtótekercs mellett kielégítő kimeneti feszültség stabilizáció érhető el. 0,05 ... 0,1 sec időtartamú hálózat kiesések ezzel a kapcsolással áthidalhatók, gyors működésű kapcsolóval azonban meg kell akadályozni, hogy a terhelésről az energia a hálózat felé visszafolyjon. A 4.b.) ábrán látható kétgépes átalakító (háromfázisú aszinkron meghajtómotor és háromfázisú szinkron generátor a lendítőkerékkel együtt) a táphálózat szempontjából már galvanikus leválasztást jelent, azaz a kimeneti feszültség tranziens lengései nem befolyásolják a táphálózatot. Az elérhető áthidalási idő szinkron generátorral 0,05 ... 0,1 sec, aszinkron generátorral 0,1 ... 0,5 sec. A hálózati feszültség kiesések 90 ... 97 %-a gyakorlatilag észrevehetetlenné tehetők ezekkel a kapcsolásokkal. A4.c.) ábrán látható kapcsolással, egyenáramú motor hajtással - a táphálózat galvanikus leválasztása mellett - az áthidalási idő tovább növelhető' (0,4 ... 1 sec), sőt akkumulátor telepek beépítésével akár az 1 óra is elérhető. A dinamikus UPS-ek 150... 1100 kVA, a komplex energia kondicionáló berendezések 150 ... 1670 kVA teljesítményűek [7]. Az utóbbi berendezés kinetikus 298

energia tárolóval (lendkerékkel), akkumulátor nélkül 122 ... 12 sec áthidalási időre képes, a növekvő teljesítménytől függően. Túlterhelhetőségük: 110 %-nál 1 óra,125 %-nál 10 perc, 150 %-nál 2 perc, 3xlnéV|.-nél 5 sec, 14xlnév].-nél 10 msec. Megbízhatóságuk, azaz a meghibásodások közötti átlagos idő (MTBF): a dinamikus UPS-eknél >600.000 óra, a komplex energia kondicionálóknál >1.380.000 óra.A cikk terjedelmi korlátai miatt itt nem részletezzük csak megemlítjük, hogy az UPS-ek diesel-generátoros betáplálással is ki egészíthetők. A dinamikus UPS-eknél a diesel-motor közvetlenül a lendkerekes tengelyhez kapcsolható. Az erre a célra kifejlesztett tengelykapcsoló lehetővé teszi a diesel-motor terhelés nélküli indítását, sőt az indítómotor hibája esetén megoldható a lendkerékről való indítás is. Végül néhány jó tanács az inverterek és diesel-generátoros táplálás kialakításához.

A teljesítmény meghatározását az ellátandó fogyasztók körének kijelölésével kell elvégezni (nem minden esetben célszerű a kis teljesítményre való törekvés). A fogyasztók osztályba sorolása alapj án lehet az ellátási sorrendet, illetve a prioritást meghatározni. A teljesítmény tartalék ésszerű megválasztása; 90 %-nál nagyobb tartós teljesítmény kihasználás nem célszerű. A gépegység terhelhetősége nem javul fázisjavítás alkalmazásával, hanem csak a hálózati veszteségek csökkennek. A wattos terhelhetőséget a hajtógép tengely teljesítménye szabja meg, a generátor ennél nagyobb látszólagos teljesítménye csak a fogyasztók meddőteljesítmény igényének kielégíthetőségére utal. A gépcsoport működését biztosító egyéb szempontok: hűtés (zárt vagy átfolyó rendszerű hűtés), hűtővíz (vezetékes víz, kútvíz), szellőzés, frisslevegő biztosítás, füstgáz elvezetés, üzemanyag utánpótlás, stb. Az energia ellátáshoz szükséges további berendezések üzeme: üzemzavari átkapcsoló automatika működtetése, együttműködő rendszerek összehangolása, energia elosztó hálózat üzemeltetése, közös gyűjtősínre dolgozó gépek esetén szinkronizálás, stb.

4. A megbízhatóság alkalmazása és értékelésének jelentősége a villamos energia ellátásban Az energia elosztó rendszerek tervezésénél általában figyelembe kell venni a megbízhatóság, rugalmasság, karbantarthatóság, teljesítőképesség, alakíthatóság és a meglévő infrastruktúrához való illeszthetőség szempontjait. ELEKTROTECHNIKA

Villamos fogyasztóberendezések A megbízhatóság annak a valószínűségnek a mértéke, hogy egy elem, vagy egy rendszer működőképes marad a megkívánt élettartama során. Általánosságban egy rendszer teljes megbízhatósága az egyedi elemek számától és megbízhatóságától függ. az összetettebb rendszer rontja a megbízhatóságot, mivel több elemet tartalmaz, ami nagyobb számú meghibásodási ponthoz vezet illetve vezethet. A rugalmasság a rendszer azon képessége, hogy legalább egy elemének a meghibásodása után is működőképes marad a rendszer. Ezt általában redundáns rendszer kiépítésével érik el, azaz többlet alkatrészt, berendezést alkalmaznak illetve párhuzamos utakat építenek ki, amikor is egy elem vagy út meghibásodása nem okozza a rendszer meghibásodását és javítható a következő elem meghibásodásáig. Az elemek és rész rendszerek megbízhatóságára, teljesítőképességére, karbantarthatóságára és költségeire vonatkozó információk alapján, a műszaki paramétereknek megfelelő elrendezés már kiválasztható, ha figyelembe vesszük: -A megbízhatóság fokozása mindig bizonyos többletkiadással jár, mivel például egy redundáns útvonal többlet kábelezést és készülékeket igényel, és a nagy megbízhatóságú készülékek drágábbak. -Egy berendezésnél a megbízhatóság egy meghatározott szintjének az elérésére sok lehetőség kínálkozik és minden további alkatrész, eszköz, berendezés beépítése kiadással jár. -Az optimális megoldás kiválasztása megkívánja a helyi követelmények, a meghibásodás okozta pénzügyi, üzleti és biztonsági kockázatok, és valamennyi megoldás költségének alapos elemzését. -A megbízhatósági elvek megértése lehetővé teszi a rendszerek meghatározott megbízhatósági fokra és működési képességre való tervezését, például megfelelő mennyiségű redundancia alkalmazásával. -A rendszertervezők megalapozott döntést hozhatnak a megbízhatóság és a költségek értékelésével, és az összköltség minimalizálása érdekében eloszthatják a megbízhatósági követelményeket a rendszer különböző elemei között. Ahogy a technológia fejlődik és az elektromechanikus eszközöket félvezetősökre cserélik, általában feltételezhető, hogy a rendszer megbízhatóbb lesz, mint az elődje. A félvezetős rendszerek növekvő összetettsége azonban azt jelenti, hogy sokkal több összetevője van, és mindegyiknek véges a megbízhatósága. A meghibásodás valószínűségét minimalizálni kell gondos tervezéssel és redundáns elemek beépítésével olyan elrendezésben, hogy azok átveszik az üzemviteli szerepet, amíg a hibás elemeket behatárolják és kicserélik.

Egyéb problémák: Figyelni kell ma már arra is, hogy a sérülékeny félvezetők és integrált áramköri elemek másodlagos villám hatásokra és EMC zavarokra érzékenyek, ezért a megfelelő védelmükről (többlépcsős túlfeszültség-védelem, elektrosztatikus feltöltődés korlátozása, árnyékolás, egyenpotenciálra hozás stb.) külön kell gondoskodni. A felsorolt problémák káros hatásainak jelentős része a megfelelő szakmai gyakorlattal és jó mérnöki felkészültséggel a minimumra csökkenthetők.

Irodalom [1] Szandtner, K.- Kovács, K.: Épületinformatika. BME Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Tanszék kiadványa, a Phare HU-94.05 támogatásával készült szakképzési jegyzet. Budapest, 1997. [2] Chapman, D.: Electrical Design - A Good Practice Guide. CDA Publication 123, 1997. Magyar fordítása: Villamos tervezés-Gyakorlati útmutató. Magyar Rézpiaci Központ, Budapest, 1998. [3] Néveri, I. főszerk.: Villamos kapcsolókészülékek Kézikönyv. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1984. [4] Ipsits, I.: Műszaki szakvélemény a 80 kVA-es Thyrobloc típusú szünetmentes áramforrások műszaki állapotának felméréséről. BME Automatizálási Tanszék, Budapest, 1998. [5] Stromversorgungs-Systeme für die Industrie. AEG SVS Power Supply Systems GmbH , A company of Saft S. A., 1999. [6] Darrelmann, H.: Lehrgang Netzunabhöngige Stromversorgung. USV-Systeme mit rotierenden Umformern. Pillér GmbH, 1999. [7] Szünetmentes áramellátás, villamos energia kondicionálás. Balmex Kft., Budapest 1999

S^ IPARI és HÁZTARTÁSI kategóriájú fíaychem önszabályozó fűtőkábelek

EGY

SZÁLLÍTÓTÓL!

Fagyvédelemre, höntartásra, tempera Iá sra: Ereszcsatornákhoz levezetőcsövekhez

Melegvízhez

Csővezetékekhez

PadlójStéshez kisérőfűiéshez

5. Összefoglalásul a megbízhatóság értékeléséhez A megbízhatóság értékelésének néhány szempontja: - a rendszer konfigurációjának kiválasztása, - az elemek és berendezések kiválasztása, - azon elemek számbavétele amihez csatlakoztatni kívánjuk a rendszert, - a berendezés gyártójának kiválasztása, - megbízhatósági és költség optimalizációs számítások (kompromisszumok), - a megrendelő műszaki igényének és költségviselő képességének összhangba hozása. A megbízhatóság értékelésének bizonytalanságai: - téves információk, - pontatlan hiba ok megjelölés és analízis, - túlzott probléma leegyszerűsítés, - hibás előrejelzések stb.


Tárolótartályhoz Fűtőolaj-vezetékhez

Lépcsőkhöz, járdákhoz lejárókhoz, lehajtókhoz

Forgalmazás és információ:

VILLERT Rt. Szerelési anyag és Kisfeszültségű készülék Üzletág és Szakbolt 1072 Budapest. Király u. 57. TelVFax: .U2-210O (6 vW i

299

Villamos energia

A Magyar Energetika törvényei a '30-as évek elejétől napjainkig Dr. Bencze János

1929. május 9-én Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszter - a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Közgyűlésén - a következő szavakkal vezette be a készülő "Villamossági törvényt". " - Az energia gazdasági probléma, az egyik legfontosabb gazdasági kérdés, rendeznünk kell az energia gazdálkodásunk kérdését, amit a készülő villamosságügyi törvény útján akarunk elérni. Kijelenthetem, itt a kormány nevében, hogy a kormány a közel jövőben meg akarja alkotni a villamosságügyi törvényt Ennek a villamosságügyi törvénynek útján gazdasági eredményeket akarunk elérni, mert ez is olyan terrénum, ahol gazdasági eredményeket lehet és kell elérni.". Herrmann Miksa akkori megállapításai a társadalom és az energia viszonyáról napjainkig is helytállóak. Az általa elmondottak ma is részei lehetnének egy miniszteri expozénak. A politika nagyon jól tudta már akkor is, hogy a társadalom és a gazdaság függ az energiától, mint olyan alap-infrastruktúrától, amely meghatározó a gazdaság versenyképessége, az életvitel és a társadalmi jólét szempontjából, és amely egyben szükséges és fontos eleme a befektetői környezetnek. Magyarországon a 20. század elején kezdődött a villamosítás. A 30-as évek elejére a közigazgatási helységek 30%-a már villamosított volt. Ez időben 350 ezer fogyasztó vette igénybe a szolgáltatásokat (ma ez meghaladja az 5 milliót), és a teljes évi bruttó fogyasztás a mai kb. 35 milliárd kilówattórával szemben - 0,8 milliárd kilówattóra volt. Az akkori helyzetet - a 20-as évek végéig - alapvetően a saját célra termelő bánya és ipari erőművek léte, üzeme jellemezte, a viszonylag kevés közcélra termelő erőmű mellett. Ez időben kezdtek épülni a közcélra szolgáló erőművek is, mint például a Bánhidai Erőmű, amely már több dunántúli áramszolgáltató számára szállított villamos energiát. A közcélú villamos energia szolgáltatás fejlődése új helyzetet teremtett a magyar energetikában. Az új helyzet tette szükségessé az első magyar villamos energia törvény (VET) megalkotását, amely az 1930. XVII. Törvényként lépett hatályba - Európában Németország után másodikként. A törvény alapvető célja - az akkori jogalkotók megfogalmazása szerint - a termelők és fogyasztók közötti jogviszony rendezése volt. Még megjegyzendő, hogy a törvény gyakorlati alkalmazására csak 1934-től került sor, ugyanis ekkor adta ki a végrehajtási utasítást a Kormány. A törvény betöltötte szerepét, és amíg a körülményekben lényeges változás nem történt, megfelelt az elvárásoknak, hivatását teljesítette, A 40-es évek végén, 50-es évek elején minőségi változás történt. Létrejött a magyar villamosenergia-rendszer. Ez azt jelentette, hogy az eddig sziget üzemben dolgozó nagyobb erőműveket (Kelenföld, Bánhida, Ajka Tatabánya, Mátravidék) 100 kV-os átviteli hálózattal kapcsolták össze, így az erőművek ekkor már szinkron üzembe Összekapcsolva dolgoztak, képesek voltak egymás "kisegítésérc". Nagy technikai vívmány volt. Megalakult "francia mintára " a Magyar Villamos Művek Tröszt, amely egységbe foglalta a közcélú villamos energia szolgáltatás minden szektorát. Az új, a második VET megalkotását azonban nem csak és nem elsősorban a technikai fejlődés jelentette a gyökeres változás, hanem a társadalmi viszonyokban beállott - mindenki által jól ismert- fordulat is indokolta. A második VET 1962-ben lépett életbe. A törvény híven tükrözi a kor "szellemét", gazdaságpolitikai irányvonalát, amely jogi szabályozás helyett a közvetlen állami beavatkozást helyezi előtérbe, rögzíti, hogy villamos műkizárólag állami tulajdonban lehet. Technikai szempontból jelentős korszak volt ez a magyar energetika számára. Jellemezhetó'cn azzal, hogy ebben az időszakban az Dr. Bencze János okl. villamosmérnök, FŐovh. Gazdasági Minisztérium

300

energiafogyasztás kilenc évente megduplázódott, és ezt az igényt a rendszer ki tudta elégíteni. Továbbá ezen időszakban kapcsolódik össze az akkori KGST országok villamos energia rendszere, sőt ezen túl a magyar energia rendszer a jugoszláv és az osztrák rendszerrel is összekapcsolódik. Megjegyzendő azonban, hogy - műszaki feltételek hiányában - ez utóbbi két rendszerrel csak leválasztott "szigeteket" lehetett összekapcsolni, miután a hazai illetve KGST rendszer nem volt képes az 50 Hz frekvenciát pontosan tartani. A politikai és gazdasági rendszerváltást követően ismét alapvető társadalmi, gazdasági és szervezési változások következtek a magyar energetikában és az azt meghatározó környezetben, melynek törvényi hátterét 1994-ben hazánk harmadik villamos energia törvénye rögzítette. A rendszerváltás utáni, vállalat átalakítási program keretében, az új gazdasági környezet létrejötte miatt és a privatizáció lehetőségének megteremtése érdekében a szocialista vállalatokat gazdasági társaságokká alakították át. Ekkor alakult át a Magyar Villamos Művek Tröszt is több önálló részvénytársasággá. A harmadik VET-nek fel kellett oldania az állam monopóliumát, és olyan jogviszonyokat kellett teremtenie, amely nemcsak az akkor meglévő állapotokat tükrözte, hanem annál lényegesen előbbre kellett mutasson, ugyanis egy törvénynek nemcsak a meglévő állapotokat kell tükröznie, hanem a "kívánt mederbe terelni" a közeli, s távoli jövő várható fejleményeit. Az élet azonban gyorsabban haladt mint azt gondolni lehetett volna a 90-es évek elején. így a harmadik villamos energia törvény - egy átlagos törvény életútjához mérten - tiszavirág életű volt. A privatizáció gyorsabban lezaj lőtt mint azt a törvény alkotásakor eltervezték. Ugyancsak gyorsabban kerültünk Európa kapujába az eredeti elképzeléseknél. Önmagában ez a két motívum teljesen új helyzetet teremtett. Meghatározta továbbá teendőinket az 1998-ban megválasztott új Kormány gazdaság- és ezen belül az energia politikája. Nem is részletezve tovább az okokat, szükség volt arra, hogy előkészítsük, megalkossuk a negyedik magyar villamos energia törvényt. Itt már véget ér a "történelem" megérkeztünk a jelen időbe. A munka első lépéseként a Gazdasági Minisztérium elkészítette "A magyar energiapolitika alapjai, az energetika üzleti modellje" című kormányelőterjesztést, melyet a kormány 1999. Júliusában jóváhagyott. A dokumentum áttekinti azokat a legfontosabb feladatokat, amelyeket Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásáig az energetika területén meg kell oldanunk. E feladatok szakszerű és gyors teljesítése növeli az ellátás biztonságát, a versenypiac kialakításával csökkenti annak költségeit, és nem utolsó sorban feltétele annak, hogy a csatlakozás időpontjában a hazai energia szektor a közösségi elvárásoknak megfelelően működjön. Ez a dokumentum képezte alapját a Kormány által ez év márciusában elfogadott, parlamenti jóváhagyásra váró negyedik VET-nek. A törvény tervezetét - mielőtt azt a Kormány részére benyújtottuk volna - az Európai Unió Brüsszeli Bizottságának bemutattuk. A Bizottság a tervezetet kimagaslóan jónak tartotta, megállapította, hogy az megfelel az Európai Unió elvárásainak. A törvénytervezet célja röviden úgy fogalmazható meg, hogy annak végrehajtása növeli az ellátás biztonságát, elősegíti a fogyasztók az elfogadható legalacsonyabb társadalmi költségen kapják az energiát, biztosítja, hogy a kisfogyasztók védelemben részesüljenek, hogy kialakuljon a versenypiac, és preferenciát élvezzen a környezetbarát energiatermelés. A törvény jóváhagyását követően - várhatóan még a tavaszi törvénykezési periódusban - meggyőződésem, hogy az élet fogja igazolni a törvény társadalmi és gazdasági folyamatokat elősegítő voltát. ELEKTROTECHNIKA

Villamos energia Az Ellenőr 1929. Május 19-i számából származó cikk, melynek eredetije Verebély László családjának birtokában található

A villamossági törvényt

rövidesen megalkotja a kormány

Hermann Miksa kereskedelemügyi miniszter bejelentése a Magyar Elektrotechnikai Egyesület jubiláns közgyűlésén A villamossági törvényt rövidesen megalkotja a kormány, Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszter bejelentése a Magyar Elektrotechnikai Egyesület jubiláns közgyűlésén. Pünkösd vasárnap délelőtt a királyi József Műegyetem dísztermében a Magyar Elektrotechnikai Egyesület megalakulásának 25. Évfordulója alkalmából ünnepi közgyűlést tartott. Hatszázfőnyi hallgatóság vett részt az ünnepségen, amelyen megjelent Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszter, Szalbert János ezredes, a honvédelmi minisztérium és Jakabffy Zoltán min. tanácsos a kultuszminisztérium képviseletében, Kol Ferenc h. államtitkár, Kandó Kálmán, Orphanides János, Söpkéz Sándor országgyűlési képviselő, Fehér Lajos, Verebély László, a MÁV villamosítási osztályának főnöke, Zipernowszky Károly műegyetemi tanár, Sztrókay István, a BESZKÁRT h. vezérigazgatója. Zipernowszky Károly, az egyesület elnökének megnyitója után Chatel Vilmos, a BESZKÁRT igazgatója az egyesület alelnöke tartott előadást az egyesület és a magyar elektrotechnika történetéről. Ezután Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszter szólalt fel s a kormány nevében üdvözölte negyedszázados jubileuma alkalmából a Magyar Elektrotechnikai Egyesületet. A magyar elektrotechnikai ipar - monda a miniszter a többi között - olyan jóhírnevű és oly elismert külföldön, hogy annak érvényesülési lehetőségeit nem szabad korlátok közű fűznünk. Ha a külföldi államokkal folytatott gazdasági tárgyalásoknál sokszor koncessziót is kell tennünk, az elektrotechnikai iparunkat feláldozni nem szabad. Az energia gazdasági probléma, az egyik legfontosabb gazdasági kérdés, rendeznünk kell az energia gazdálkodásunk kérdését, amit a készülő villamosságügyi törvény útján akarunk elérni. Kijelenthetem, itt a kormány nevében, hogy a közeljövőben meg akarja alkotni

Hírek A Flextronics International a világ egyik vezető elektronikai berendezéseket gyártó vállalata 2000. június 7-én avatta fel Nyíregyházán harmadik magyarországi ipari parkját, mely egyben Kelet- Magyarország egyik legnagyobb beruházása. Az új befektetést a Flextronics magyarországi gyártási kapacitás növelésének igénye indokolta. A beruházás megvalósításának sebességét jelzi, hogy alig 3 hónappal az alapkőletételt követően már elindult a gyártás. A gyár alapkőletételére 2000. február I7-én került sor. A Flextronics gyors ütemű fejlődésének bizonyítékaként az alig 3 hónap alatt megvalósult ipari parkban már az ünnepélyes avatással egy időben megindul a tényleges termelés. A Flextronics 2000. 93. évfolyam 7-8. szám

a villamosságügyi törvényt, annak előkészítés során az egyesület véleményét is ki fogom kémi. Ennek a villamosságügyi törvénynek útján gazdasági eredményeket akarunk elérni, mert ez is egy olyan terrénum, ahol gazdasági eredményeket lehet és kell elérni. Ezután a miniszter németül üdvözölt külföldi egyesületek képviselőit és hivatkozott arra, hogy a műszaki tudományok terén közös és békés munkálkodásra van szükség. A miniszter szavait a megjelentek lelkes tapssal fogadták, majd Heller Farkas dr. műegyetemi tanár a műegyetem képviseletében, HoórTempis Mórdr. műegyetemi tanár pedig a Magyar Tudományos akadémia nevében üdvözölte az egyesületet, majd Bolemann Géza soproni bánya- és erdőmérnöki főiskola rektora és Ordódy János a technológia és anyagvizsgáló intézet igazgatója fejezte ki elismerését az egyesület iránt A hazai hatóságok és intézetek üdvözlései után a külföldi egyesületek üdvözlése következett. Közgyűlés után a Gellért-szálló Duna-termében 200 terítékes bankettet rendezett az egyesület, amelyen Farkas Kálmán h. államtitkár az egyesület társelnöke a kormányzóra ürítette poharát. Délután 6 órakor Zipernowszky Károly, az egyesület elnöke látta vendégül teára a külföldieket és az egyesület választmányának tagjait, utána az Operaházba vonult az egyesület, ahol Erkel Ferenc Hunyadi László operáját nézték meg. Hétfőn a külföldi vendégek a Ganz-féle villamossági rt., az Egyesült Izzólámpa rt. Gyárait, majd a lakihegyi rádióállomást és az új stúdiót látogatták meg. (A MEE megalakulásának 25. Évfordulóján (1929. Május 19.) a királyi József Műegyetem dísztermében tartott ünnepi közgyűlésén) Korabeli újságcikk!

International mostani befektetésének értéke eléri a 18,6 milliárd forintot (75 millió USD), mely magában foglalja a gyártóberendezéseket is. Az 50 hektáros területen fekvő gyár 18.000 m" hasznos területtel rendelkezik és a kezdeti 500 munkahely után várhatóan 3000 embernek teremt majd munkalehetőséget. AFlextronics az elmúlt hónapok során folyamatosan részt vállalt Nyíregyháza életéből, így száznegyvenmillió forint adománnyal segítette Nyíregyháza fejlesztését, melyből 100 millió forintot adott egy, a város áramellátását biztonságossá tevő új transzformátorállomás építéséhez, 40 millió forintot pedig Nyíregyháza és környéke ár-, illetve belvízmentesítésére. A Flextronics International a Nyíregyházi Ipari Parkban is világszínvonalú termékek

gyártását végzi majd. Nyíregyházán elsősorban egyszer használatos kamerák elektronikus alkatrészei, nyomtatott áramkörök és műanyag részegységek előállítása történik. A Flextronics az ipari parkokkal kapcsolatban kidolgozott egyedülálló stratégiájakeretében szállítókat telepít ipari parkjaiba, ez pedig a szállítási lánc vertikális integrációját, alacsonyabb gyártási költséget és rövidebb piacra jutási időt eredményez. Ennek megfelelően a Flextronics a Nyíregyházi Ipari Park területén is lehetőséget teremt beszállítók letelepedésére. így a Flextronics hosszútávon saját 3000 fős munkatársi gárdáján túl - a beszállítói ipar meghonosítása révén - további több száz munkahelyet teremt a Nyírségben. Bárki Kálmán

301

Korszerű 120 KV-os kapcsolóberendezés szerelése a Csepeli Erőműben A SAG Magyarország Elektronikai Létesítményeket Tervező és Szerelő Kft. 1997. július 1 -én alakult a német anyacég a Starkstromanlagen AG (SAG) 100%-os tulajdonú leányvállalataként. A SAG 1916 óta működő, nagy hagyományokkal rendelkező cég, Frankfurt székhellyel. Tevékenységi körébe erősáramú berendezések tervezése, gyártása és fejlesztése, valamint kulcsrakész kivitelezése tartozik. Németországon túlmenően a világ 36 országában van jelen, összesen 18700 munkatárs hozzávetőleg 2,5 milliárd Euro árbevételt realizál. A közel 90 éves tapasztalat révén keletkezett know-how korlátozás nélkül a leányvállalatok rendelkezésére áll. A SAG Magyarország Kft. telephelye Budapest, kirendeltségeink vannak Miskolcon és Sárospatakon is. Jelenlegi létszámunk 180 fő, akik a villamos alállomás, közép- és nagyfeszültségű szabadvezeték, valamint közép- és nagyfeszültségű kábel üzletágakban tevékenykednek, évi 1,5-2 milliárd Ft árbevételt produkálva.

120 kV-os HOLEC gyártmányú SF6 gázszigetelésű kapcsolóberendezés

Tevékenységeink részletezése: " ViÜamos atállomási berendezések tervezése, szerelése, üözembehelyezése, karbantartása a 10-120 kV feszültségszinteken • Erősáramú 1-132 kV feszültségszintű, valamint optikai kábelvonalak tervezése, fektetése és üzembe helyezése • 20-120 kV-os villamos távvezetékek építése, karbantartása • OPGW összeköttetések létrehozása Az egész ország területén tevékenykedünk, fő partnereink az áramszolgáltatók, de erőművek, ipari üzemek területén is komoly üzleti sikereket értünk el. Az alábbiakban a Csepeli Erőmű transzformátor állomásának villamos technológiai szerelési munkáit mutatjuk be, melyet az SAG a VA-TECH ELIN Ausztria alvállalkozójaként végzett el.

120 kV-os .soroksári inditómezők felülvizsgálata

A VA-TECH ELIN 1999. júniusában kézhezvett ajánlati felhívását követő kiértékelés során a műszaki tartalom, vállalási ár, határidő és referencia szempontokat figyelembe véve a munkát az SAG nyerte el. Szerződéses munkánk a következő volt: - 120 kV-os két szabadtéri soroksári indítómező és a gőzturbina 120 kV-os szabadtéri mező primer és szekunder szerelése - 120 kV-os SF6 gázszigetelésű beltéri kapcsoló berendezés (GIS) szerelése, valamint a meglévő 120 kV-os kapcsolóberendezés GIS-be való átalakítása és átléptetése A kivitelezéshez szükséges szerelési anyagokat és terveket az ELIN biztosította. A 120 kV-os szabadtéren Siemens gyártmányú megszakítók, ELIN szakaszolók, ABB kondenzátorok és túlfeszültséglevezetők, Trench gyártmányú fojtótekercsek és török mérőváltók kerültek beépítésre. A 120 kV-os szabadtéri készülékek, valamint azok tartószerkezeteinek felszerelésével indult a kivitelezés, majd a szekunder szerelési munkákkal folytatódott, 1999. decemberében, egy hónap alatt összeszerelésre került a 8 mezős HOLEC gyártmányú 120 kV-os beltéri SF6 gázszigetelésű berendezés, melyet két 25 t-ás főegységként szállítottak a helyszínre. A helyszíni előkészítési, szerelési és szállítási feladatokat a megrendelővel egyeztetett részletes, napra lebontott ütemterv szerint végeztük.

160 MVA-ea generátor blokktranszformátor-mező

A kivitelezés során eleget kellett tennünk a megrendelő által megfogalmazott műszaki követelményrendszernek és a szigorú munkavédelmi és biztonsági előírásoknak. A kapcsoló berendezés helyszíni komplett összeszerelését a gyártó cég szakemberének vezetésével végeztük el. A GIS épületében egy külön helyiségben kerültek elhelyezésre a védelmi és irányítástechnikai szekrények, valamint az egyen- és váltakozó áramú segédüzemi berendezés. Az SF6-os kapcsolóberendezések vezérlő szekrényei és a védelmiirányítástechnikai szekrényei közötti több mint 4 km ill. több mint 200 különféle kábel lett lefektetve. Az SF6-os kapcsolóberendezés üzembe helyezése 2000. január 9-én kezdődött meg és január 29-én került feszültség alá. A továbbiakban az ütemterv szerint a 3 db tarnszformátor mező és a két távvezeték mező átforgatásával fejeződött be a szerelési munka. A hatékony munkavégzés eredményeként sikerült a teljes szerelést a vállalt határidőre maradéktalanul elkészíteni és üzembe helyezésre átadni. Az általunk ismert technológián kívül új technológiákkal ismerkedtek meg szakembercink. Megítélésünk szerint az így szerzett tapasztalatokat a jövőben jól tudjuk hasznosítani, hasonló jellegű munkáknál. Témával kapcsolatban bővebb információt ad: Király István Tel.: 238-3920

Villamos energia

Vízerőhasznosítás a XXI-ik században Dr. Kozák Miklós

A Dr. Mosonyi Emil professzor által alapított International Hydropower Association (IHA) 1999. Október 18-20, Között Gmundenben (Ausztria) rendezte meg évi kongresszusát Hydropower intő the next century címmel. A kongresszust számos nemzetközi szervezet és az UNESCO is támogatta, mivel célkitűzése az egész emberiség számára időszerű és létfontosságú. Büszkék lehetünk arra, hogy a kongresszus eszmei szervezésében Mosonyi professzornak - mint az IHA tiszteletbeli elnökének - kiemelt szerepe volt. Sajnos betegsége megakadályozta, hogy a kongresszuson részt vehessen, de elküldte számomra az IHA kiadványát. A következőkben ennek, számunkra is lényeges főbb tanulságait foglalom össze. (1)

A kongresszusra 97 tanulmány érkezett, melyet 9 szekcióban tárgyaltak meg, átfogta a vízerőhasznosítás számos aktuális problémáját, még az oktatását is. Ezekből most csak a következőkre szeretném felhívni a figyelmet (2). Az első szekció a vízerőhasznosítás jövőbeli szerepével és a fejlesztés lehetőségeivel foglalkozik. Amásodik szekció a kisesésű vízerőművekkel, ezek jelenlegi és jövőbeli kiépítési helyzetével és számos újdonsággal is foglalkozik a világ számos országában. A harmadik szekció a vízerőhasznosítás társadalmi és ökológiai problémáit tárgyalja. A további hat szekció a vízerőhasznosítás egyéb aktuális (szivattyús energiatározás, gépi berendezések, ezek automatizálását, felújításukat, üzemi tapasztalatokat és az építés építési, gazdasági, beruházási) problémaköreit ismerteti. F i g y e l e m b e v é v e a h a z á n k b a n közel két é v t i z e d e a vízerőhasznosítás körül uralkodó körülményeket illetve szemléletet, a következőkben csak az első szekció főbb gondolatairól számolok be, mely a vízerőhasznosítás XXI. Századi helyzetéről ad némi perspektívát. Hangsúlyozni szeretném, hogy a vízerőhasznosítás jövőbeli helyzetére vonatkozó állásfoglalások eddigi kedvező tapasztalatokon, a hő és nukleáris erőművek üzemeltetése és környezetszennyezése, továbbá az egyre fogyó, soha nem pótolható nyersanyagok problémakörén alapulnak. Haider osztrák mérnök a vízerőhasznosítás ausztriai helyzetéről és sikereiről számolt be, ahol az igények 70%-át a kalorikus erőművekkel kooperáló vízerőművek elégítik ki. Ez ugyan kevesebb, mint a villamoscnergia igények 100%-át kielégítő norvégiai és izlandi példa, de itt két fő szempontot kell hangsúlyozni. Ausztria ezzel csaknem összes lehetőségeit kihasználta, ill. töretlenül folytatja ez irányú beruházásait, továbbá vízerőműveinek jelentős része csúcsenergia igényeket elégít ki. Haider nyomatékkal hangsúlyozza, hogy a Duna folyó, vízerőhasznosítás tekintetében rendkívül kedvező. A fajlagos beruházási költségek Ausztriában ma a következők: 90 000 ATS/kWvízerőműveknél 25 000 ATS/kWszénerőmú'veknél és 7 000 ATS/kW új gázturbinás erőműveknél. Hangsúlyozza, hogy a vízerőhasznosítás elsősorban azokban az országokban lehet gazdaságos, ahol a kiépítettség aránya ma még

Dr. Kozák Miklós az IHA M N B elnöke Elhangzott a Megújuló energiaforrások alkalmazása a mezőgazdaságban 2000. április 10-15. nemzetközi konferencián


alacsony. Stratégiai szempontból a vízerőművek kiépítése növekvő érdeklődést és tendenciákat mutat világszerte. Schleiss, A. J. professzor - a kedvező svájci tapasztalatok alapján -egy 2039-ig tartó olyan távlati vízerőhasznosítási programot vázolt fel, mely döntően egy 5120 MW kapacitású szivattyús energiatározás lehetségeit és feltételeit körvonalazza. Tervének legfontosabb alapelvei a következők: vegyes energiarendszerek gazdaságosabb együttműködése; alkalmazkodás az új technológiai, társadalmi, energiapolitikai, piacgazdasági és környezetvédelmi fejleményekhez, illetve ezek távlati követelményeihez. A vízerőhasznosítás - az eddigi tapasztalatok alapján - egyértelműen a legfontosabb tényezője a fenntartható fejlődésnek és a nyersanyagokkai való ésszerű takarékosságnak. Elismeri, hogy ma Európában a liberalizálás és a privatizálás, illetve az átmeneti energiabőség számos bizonytalanságot jelent. Ennek ellenére, véleménye szerint a vízerőhasznosítás a következő évszázadban kiemelt szerepet fog játszani. Orhon-Pasin-Naderer szakemberek a vízerőhasznosítás törökországi helyzetéről és fejlesztési lehetőségeiről számolnak be. Ennek alapján a távlati tervek szerint az 1998. Évi energiafelhasználás 115 100 GWh, ami 2020-ra547 000 GWh-ra, ötszörösére fog növekedni. Jelenleg 678 nagyobb tározójuk van, melyből 472 üzemel és 206 átépítés alatt. Jelenleg 344 üzemelő vízerőművük van. A tőkehiány miatt szorgalmazzák a magántőke intenzívebb bevonását a beruházásokba. Prasad-Mittal-Kumar indiai szakemberek kiemelik, hogy India a vízerő potenciál tekintetében a világ ötödik helyén áll, de ennek eddig csak 15%-át hasznosította. A fejlesztés elősegítése érdekében ők is a magántőke bevonását sürgetik. A társadalmi fejlődés is követeli az energiatermelés gyorsítását, amit a kormány is segít. Reznikovsky és Gladysheva a mai Oroszország vízerőhasznosítási helyzetéről és feladatiról számolnak be, melynek három fő iránya van. Az első, a folyamatban lévő építkezések befejezése, a második, nagyteljesítményű szivattyús energiatározás építése, a harmadik kisebb vízerőművek tömeges kiépítése. Ezt indokolja földünk globális felmelegedése, amit a hőerőművek is okoznak. Oroszország óriási, gazdaságosan hasznosítható vízerőkészlettel rendelkezik főleg ázsiai részén. Ezek közül számosat elkezdtek, melyeket sürgősen be kell fejezni, mind a növekvő energiaszükségletek kielégítése, mind az export miatt. Aszivattyús cnergiatározók és a folyami vízerőművek kiépítését is fel kell gyorsítani. Mindezt az ésszerű gazdálkodás és a környezetvédelmi szempontok egyaránt indokolják. Burneikis, J. litván professzor nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a vízerőművek magas beruházási költségénél sokkal nagyobb súllyal kellene figyelembe venni a hőerőművek környezetet és egészséget károsító szerepét, ami a vízerőművek esetén fel sem merül. Fernandcz Dambonena spanyol szakértő a Gibraltári szorosban tervezendő többcélú vízhasznosítási tervet foglalja össze. Ez a néhány évtizede felmerült terv csak azért is lehet érdekes a szakemberek számára, hogy a jövőben számolhassanak ezzel a lehetőséggel is és ennek kedvező globális környezethatási problémáival is. A kiindulási alapelvek a következők: 303

Villamos energia Az emberiségnek szembesülnie kell a civilizáció fejlődésével és az ezzel velejáró felmelegedéssel, a nukleáris hulladékok növekedésével, a kalorikus energiahordozók felgyorsult kimerülésével. A tengerszint 3 cm-rel emelkedik évente. A fejlett országok többsége már kiépítette hasznosítható vízerőkészletét. Jelenleg csak a vízerő az egyetlen megújuló energiaforrás, a többi környezetszennyező. A magfúziós energiatermelés még optimisztikusan is csak a XXI. Sz. vége felé várható. A 70-es években tömegcsen kiépített nukleáris erőművek idejére remélték, hogy majd valahogyan megoldódik a veszélyes fűtőelemek tárolása. Ez nem történt meg! A Gibraltári szorosban elképzelt energiatermelés alapelve a szorosban kialakuló tengcráramlás és kevésbé a kis árapály jelenség. A technikai részletekre itt nem térünk ki, de a világ különböző tengeri öblözeteiben tervezett megoldások (43 eset!) között a Gibraltári csak közepesnek minősül. Brazil kutatók beszámolójából külön kell kiemelni a következőket. Hidrológiai viszonyaik rendkívül kedvezőek vízerőhasznosítás tekintetében. Nagy kapacitású vízerőműveik jelentős részét már kiépítették, ezért a jövőben a kisebb erőművek egész sorát építik meg. így a következő két évben 64 vízerőművel építenek! Ök is hangsúlyozzák a magántőke fokozottabb bevonásának szükségességét. Ugyancsak említésre méltó osztrák mérnökök legújabb "Mátrix turbina" újítása, amit a töltő-ürítő kamrás rendszerű hajózsilipek elvesztett energiájának hasznosítására dolgoztak ki. Ezt most építik be a Freudenaui rendszerbe, mellyel évi kb. 8 millió kWó energiát termelnek meg, gazdaságosan! A törpe vízerőművek fejlesztését is nagymértékben segítik elő új típusú, olcsó turbinagenerátorok kifejlesztésével (melyre külön szeretnék kitérni). Van még egy szempont, amit részemről rendkívül fontosnak tartok, és amivel a kongresszus talán többet is foglalkozhatott volna. Ez pedig az, hogy kimerülőben van földünk fosszilis (szén, olaj és földgáz) energiakészlete. Ezért is a környezetet pusztító kalorikus energiatermelési technológiát mielőbb fel kell, hogy váltsa a megújuló energiák felhasználása. Megengedhetetlen, hogy az évmilliók alatt felhalmozódott kalorikus energiakincseinket néhány emberöltő alatt feléljük, s felelőtlenül megfosszuk ezektől utódainkat. Hogy ezek az aggodalmak nem alaptalanok, bizonyítja az Európa Energiapolitika általános fejlesztési irányelveit tárgyaló legfrissebb tanulmány (3)., melyből a következők derülnek ki: l.A világ feltárt összes olajvagyona 45 évre, a földgáz pedig 65 évre elegendő. 2.A világ energia felhasználása a takarékossági intézkedések ellenére - feltartóztathatatlanul növekedik. 3.A fejlesztési-irányelvek szerint a megújuló energiák hasznosítása a hagyományosnál sokkal gyorsabban növekedik. Ám rendkívül elgondolkoztató, hogy az idézett tanulmány szerint (3) a vízenergia nem megújuló energia (?) sőt, ennek áldásos szerepe mind nyersanyagtakarékosság mind a környezetvédelem (légkörszennye-

zés csökkentése) terén említésre sem kerül. Ezzel ellentétben a környezetvédelmi világ konferenciák (Kyotó, Helsinki, Montreal) a vízenergiát a legfontosabb megújuló energiaforrásként kezelik. A tudományban nem célszerű bármilyen okból eltérni az egyetemleges irányelvektől és nómenklatúráktól! 4.Ami leginkább megdöbbentő az, hogy a fő célkitűzések c. fejezetben, egyetlen szó sem esik földünknek vészesen folyó kalorikus energiakészletével (szén, olaj és földgáz) való takarékosságról! 5.A Teendők c. irányelvekben ez áll: "minden jelenleg használ cnergiaféleségnek egyenlő eséllyel kell szerepelni". Szerintem ez az elv nem az egész emberiség, nem a földgolyó érdekeit szolgálja, hanem csak egy szűkkörű lobbyét. Ezekben az elvekben nyoma sincs annak az aggodalomnak, hogy milyen következményei lesznek annak, ha a nyersanyagforrások tulajdonosai rövidesen rájönnek arra, hogy áraikat szinte úgy emelhetik, ahogy ök akarják, hiszen azok a végkimerülés felé tartanak! Ekkor döbben majd rá az emberiség a megújuló energiák - benne a vízenergia - felbecsülhetetlen értékére. Csakhogy ennek kiépítése sem lehetséges máról holnapra. Előre vetíthető, hogy a vízerőhasznosításban élenjáró országok (Norvégia, Ausztria, Svájc, Svédország, Portugália) fejlődése néhány évtized múlva ugrásszerűen fog bekövetkezni. Az idevonatkozó prognosztikus szemléletű, az egész földgolyó érdekeit tükröző intézkedések, csak nemzetközi összefogással oldhatók meg. Ennek megfelelően, még nagyobb arányú anyagi támogatást kellene biztosítani a megújuló energiáknak. Nálunk ehhez még az is szükséges, hogy megszűnjön a vízenergia hasznosításával szembeni talajtalan populista rágalomhadjárat, egyes szakembereink pedig a nemzetközi terminológiák szabályok - és nem a pillanatnyi hatalmi viszonyok - szerint tevékenykedjenek. Lehet, hogy a megújuló energiák hasznosítása néha költségesebb, de egyértelműen környezetkímélőbb és megvéd földünk évmilliók alatt létrejött pótolhatatlan természeti kincseinek el pazarlásától. Mindezt figyelembe véve az energiagazdálkodás környezet szemléletű és az emberiség egyetemleges érdekeit nagy távlatban is figyelembevevő törvénye ma így fogalmazató meg. Az a vízerő-vagy más megújuló energia - készlet, ami tegnap még nem volt gazdaságos, az ma már gazdaságos lehet, és ami ma még nem az, az holnap biztosan gazdaságos lesz. Ebben határozott a meggyőződésem. Ez mindaddig érvényes lesz, amíg az olcsó és biztonságos magfúziós energiatermelés meg nem valósul (4) Irodalom I.

Mosonyi E. Water Power Development, Vol. 1-2. MTA Kiadó, Bp. 1987-91. 2 Hydropower intő the next century. Proceedings of Hydropower and Dams. Gmunden, Austria, 18-20. Oct. 1999. 3. Syergényi I.:A legfontosabb tudnivalók az európai energiapolitikáról. MVM közleménye 1999. 6. Sz. 4. Kozák M.: Folyami vízépítés 1„2., 3. Egyetemi jegyzet, Bp. 1982.

PÍTVÁNY AZ IDŐS NYUGDÍJAS VIUAMOS SZAKKMBKREK MfXISKdÍTKSKKRT" köszönetei mond támogatóinak C+D Automatika Kft. • Géczy Jenő Veszprém • IPARI ELEKTRONIKAI Kft. • MILE Kft. • OMRON ELECTRONICS Kft. Pap Sándor Bp. • RELECTRONIC HUNGÁRIA Kft. • Rózsa Sándor Bp. • Schváb János Vác Simon György Szeged • TECHNIKA G.K.M. Kft. • Vojkovtcs Ferenc Bp. 2000 április 25. ós június 25. közöli beérkezett pénz adományokért,

1999 évben 72 adományozó támogatásával 23 rászorulón segíth eltünk. Kérjük támogassák továbbra is alapítványunkat Számlaszám:

POSTABANK 11991102-02181147 j Köszönjük!

továbbá a MAGYAR NEMZET napilapnak, a MEE-nek és a POSTABANK Rt-nek a működési támogatásáért.

304

ELEKTROTECHNIKA

Oktatás

Milyen lesz a jólképzett szakember? (Beszámoló a IV. oktatási konferenciáról)

2000. március 28-29-én a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Esztergomban tartotta meg az erősáramú szakemberek posztgraduális képzésével foglalkozó konferenciát. Egyesületünk az oktatás helyzetének, a szakember utánpótlás kérdésével az utóbbi években kiemelten foglalkozik, ezt jelzi, hogy sorrendben ez volt a negyedik ilyen rendezvény, amelyből az Esztergomi Szervezet kezdeményezésére három városunkban került megrendezésre. A konferencia résztvevőit Balázs Péter főtitkár köszöntötte. Beszédében kiemelte, hogy a posztgraduális képzés azért lett az idei rendezvény központi témája, mert ma már a szakembereknek sokkal kiterjedtebb, sokszor több szakmát is magába foglaló ismeretekkel kell rendelkezniük, mint elődeiknek. A rohamos technikai fejlődés is sürgeti az állandó, folyamatos továbbképzést. Megnyitó előadásában Latorczay János országgyűlési képviselő többek között kijelentette: amikor Magyarország az Európai Unióhoz kíván csatlakozni és ettől várja gazdasági helyzetének javulását, akkor számolnunk kell azzal is, hogy az EU rendkívül fontosnak tartja az innovációs készséget, az innováció gyorsítását, a tudásszervezést, a tudás felfrissítését, mert csak így lehet felzárkózni a világgazdaság legfejlettebb országaihoz. Magyarország a munkaerő képzettsége terén még ma is előnyben van mind a környező országokhoz, mind a világ átlagához képest. Ezt az előnyt meg kell őrizni és a várt gazdasági fejlődés érdekében még növelni is szükséges. Knizner István előadásában kifejtette, hogy a ma szakembere előtt két lehetséges út van: ha szakmájában, vagy annak közelében marad, a szakmai ismereteinek szinten tartásához végig és folyamatosan posztgraduális képzésre van szüksége. Ha „idegen" területen dolgozik, akkor a szakterületnek megfelelő iskolákat, egyetemet, tanfolyamot el kell végeznie. A jó szakember olyan, mint egy akkumulátor: tanul, ekkor ismeretekkel feltöltődik; alkotó munkát végez, ekkor a felhalmozott tudását munkája eredményébe táplálja. Sarkadi Nagy Péter az ÉDÁSZ Rt. szakember igényét ismertette. Ma már nemcsak az erősáramú ismeretek fontosak, hanem a jó szakembertől elvárják, hogy gyengeáramú, informatikai, gazdasági és jogi ismeretekkel is rendelkezzen. Fontos követelmény továbbá az idegen nyelvtudás, elsősorban az angol nyelv ismerete. Dr. Bencze János előadásában hangsúlyozta, hogy az oktatást az iparszerkezet alakulásához kell igazítani, lépést kell tartani az ipar fejlődésével, sőt azt az oktatásnak meg is kell előznie. Minden szinten biztosítani kell a továbbképzési lehetőséget. A vezető cégek kezdeményezzék és határozzák meg oktatási igényeiket és támogassák az oktatási intézményeket. Wiegand Győző az energetikusok fontos szerepére hívta fel a figyelmet. Az energiahatékonyságjavítása és a költségek csökkentése a legfontosabb feladatuk. Ma ugyan nem írja elő rendelet kötelezően az energetikus szervezet alkalmazását, de az energetikai szolgáltatókkal, szállítókkal való kapcsolat, szerződéskötéseknél az alku, a jogok és feltételek érvényesítése jól képzett, speciális ismeretekkel

rendelkező szakembereket igényel. Az energetikus képzésben a MEE és az ETE továbbra is fontos szerepet kell, hogy betöltsön, a tanfolyamok szervezésével, a tematika korszerűsítésével és új, a mai igényeket kielégítő jegyzet megírásával és kiadásával. Dr. Berta István előadásának első részében a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem képzési rendszerét ismertette. Ajövő szakembereinek jellemzői: emberi tartás, szakmai nyitottság, nyelvtudás, számítástechnikai készségek és vezetési ismeretek. Ezeket kell a hallgatókkal megtartani. Részletesen ismertette a Villamosmérnöki és Informatikai Kar oktatási rendszerét, a villamosmérnöki és informatikai szakok képzési folyamatát. A Karon elektrotechnikai tudást kell adni a hallgatóknak. Az erősáramú oktatásnak nem kell külön állnia, hanem közelednie kell, bele kell simulnia a Kar oktatási rendszerébe. Mérnök továbbképzés keretében a cégek igényeinek megfelelő, specifikus ismereteket kell adni. A tanszékeknek nagyon fontos feladata és érdeke is a doktorandusz képzés folytatása. Egyre nagyobb szerepet kap a másoddiploma megszerzésének igénye. Szakmérnök képzést közvetlenül a cégek igénye és elvárásai szerinti szakokon célszerű indítani. A továbbképzésben egyre nagyobb szerepe lesz a távoktatásnak, amelynek technikai eszközei már rendelkezésre állnak. Dr. Fedor Mihály előadásában az Oktatási Minisztérium szakképzési tevékenységét, szervezeti felépítését és a Nemzeti Szakképzési Intézet feladatait ismertette. A minisztérium a közeljövőben tervezi az OKJ átdolgozását, ezen belül szakmák összevonását, a vizsgáztatási rendszer korszerűsítését, a vizsgaelnöki rendszer átdolgozását. Pályázatot írnak ki a vizsgaközpontokra és a vizsgaelnöki névjegyzékbe való felvételre. A tervezett változtatásokkal az egész oktatási rendszer tevékenységét átláthatóvá kívánják tenni. Jambrich István előadásában a Paksi Atomerőmű oktatási tevékenységéről, az OKJ-ben szereplő szakoktatásban betöltött szerepéről szólt. Szükséges a jegyzék felújítása, a szakmák felülvizsgálata, összevonása vagy módosítása, új technológiáknak megfelelő szakmák oktatásának bevezetése. Célszerű volna a korszerűsítés során az iparágban villamosművi (erőművi), atomerőművi, áramszolgáltatói és bányaüzemi „szakalkalmazott" képzésének beindítása. Csiszer József a DÉDÁSZ Rt. szakember igényét fogalmazta meg. Az áramszolgáltatók tevékenységében szemléletváltozás következett be, az ügyfél központúság került előtérbe. Ma már minden szinten, minden munkakörben alapkövetelmény a speciális tudás, az önállóság és a felelősség vállalás. HiezI József elmondta, hogy a DÉMÁSZ Rt. jogelődje már 1929-ben megfogalmazta az oktatási feladatokat, amelyek ma is szinte szó szerint érvényesek. Acégnek ma bármilyen munkaköre alkalmas menedzserekre és ezek mellett speciális szakemberekre van szüksége: mérnök-jogászra, közgazdászra, közgazdász-informatikusra és a közeljövőben akár mérnök-brókerre is.

Oktatás Horváth Erzsébet előadásában az ELMÜ Rt. oktatási, képzési tevékenységéről szólt. Ez jelenleg három területen folyik: 1. Fizikai munkavállalók képzése, szakképesítést adó és ismeretfelújító tanfolyamokon, 2. Szellemi és adminisztratív dolgozók képzése, szakképesítést adó és munkakörhöz előírt képesítő és céltanfolyamokon, 3. Stratégiai képzés, személyiségfejlesztő tréningek, vezető-képzés és idegen nyelvtanfolyamokon. Az ELMÜ támogatja a másod-, és harmad diploma megszerzését. Sípos Miklós a VIV Rt. szakember igényét ismertette: olyan szakemberekre van szükség, akik egy vállalkozást a tervezés beindításától kezdődően, az előkészítési ajánlati, kivitelezési folyamaton keresztül egészen a műszaki átadásig végig tudják vinni. Fehér Zoltán előadása szerint az ABB ENERGIR Kft-nek olyan szakemberekre van szüksége, akik a cég tevékenységi körébe tartozó piaci igényeket és a cég megoldásait, szolgáltatásait teljes mértékben ismerik és kereskedelmi gyakorlatuk is van. A szakembereknek együtt kell élniük a cégnél bekövetkező változásokkal. Ha nincs ilyen szakemberképzés, akkor a szakma specifikus és kereskedelmi ismereteit kooperatív képzés keretében kell megoldani. Balogh Péter az OKTÁV Rt. képzési tevékenységéről tartott előadást. Az intézményeknek több évtizedes gyakorlata van többek között az OKJ-ben szereplő erősáramú képző és továbbképző tanfolyamok szervezésében és lebonyolításában. Nagyon jól képzett, szakértő előadóik és tanáraik vannak. Egyre több olyan tanfolyamot is tartanak, amelyet közvetlenül a munkáltató cégek igényelnek speciális gyártási folyamatokat végző szakembereik képzésére, vagy továbbképzésére. Schachinger Tamás a GA Magyarország Kft. tevékenységéhez szükséges szakemberek képzettségi igényét ismertette. Elvárások: biztos szakmai alapok, korral haladó speciális szakismeretek, csoportmunkára alkalmasság, együttműködési készség, kommunikációs képesség és minőségbiztosítási alapismeretek. Zsebok István a Vértesi Erőmű Rt. speciális helyzetéből eredő képzési feladatairól tartott előadást. Miközben a cégnek az elkövetkező 3 évben 2500 dolgozóval csökkentenie kell létszámát, gondoskodnia kell ezek átképzéséről, addig a megmaradók ismereteit bővíteni kell, és meg kell oldani az utánpótlás nevelését, kiképzését. Mivel egyes szakmákban (vájár, aknász stb.) az állami képzés megszűnt, ezért alapképzési feladatokat is át kellett vállalniuk.

Hírek Jogi tagvállalatok közül a Tüngsram-Schréder Rt. és a Kontavil) Villamosszerelési Rt. termékei INDUSTRIA 2000. Nagydíj elismerésben részesültek.

Tbngsram-Schréder Rt. Zafír 126ST 70/PC közvilágítási lámpatest A T\ingsram-Schréder Rt. folyamatosan fejleszti gyártmányait, gyártástechnológiát és nagy súlyt helyez a termelékenység növelésére, a minőségre, az energiatakarékosságra, a környezetvédelemre, az újrafeldolgozható anyagok alkalmazására. A fejlesztések eredményességét mi sem bizonyítja jobban mint, hogy az elmúlt években a vállalat termékeit már kétszer is vásári Nagydíjjal jutalmazták. Az INDUSTRIA 2000 kiállításon bemutatott ZAFÍR típusú közvilágítási lámpatestje is e tudatos fejlesztőmunka eredménye. Ez a lámpatest - teljesítményét tekintve - a legkeresettebb közvilágítási lámpatestek közé tartozik. Úgy konstrukcióját, mint kivitelét illetően már a XXI. századi elvárásokat elégíti ki. Az eddigi külföldi érdeklődések alapján az export kilátások is igen kedvezőek. 306

Orlay Imre az új MSZ 447 szabvány előírásairól és az áramszolgáltatók elvárásairól tartott előadást. A szabvány célja a minőség és a biztonság követelése. A szabvány előírásainak alkalmazására meg kell tanítani a szakembereket, biztosítani kell a képzést és a továbbképzést is. Ezekhez megfelelő, korszerű ismereteket nyújtó, a legújabb villamos készülékeket, szerelvényeket és technológiákat ismertető tankönyvekre, jegyzetekre van szükség. Dési Albert előadásában az EMOSZ-ba tömörült kivitelezők szemszögéből taglalta a szabvány tartalmát. Az ELMÜ gyakorlatát követve a többi áramszolgáltató is bevezette, vagy bevezeti azt, hogy fogyasztói csatlakozásokat, mérőhelyeket csak minősített villanyszerelők készíthetnek. Ezt a tanfolyamot és vizsgát csak mestervizsgával rendelkező szakmunkások és technikusok, vagy üzemmérnöki, mérnöki képesítéssel rendelkezők tehetik le. A tanfolyamokat több területen a MEE-vel közösen rendezték. Az áramszolgáltató bizonyos esetekben műszaki dokumentációkat is előír, ehhez pedig tervezői jogosultság és kamarai tagság szükséges. Öllé József előadásában a MEH részéről értékelte az új MSZ 447 szabvány előírásait. Ez a szabvány elsősorban az áramszolgáltatók érdekeit képviseli és nagyon sok terhet hárít a fogyasztókra. Ma még az I994-es kiadású szabvány van érvényben, az 1998-as kiadásúból csak annyi követelhető meg, amennyit az áramszolgáltató üzleti szabályzatában a MEH jóváhagy. AMEH ezt a szabályozó, a fogyasztók érdekeit is képviselő feladatát továbbra is el fogja látni. Az előadásokat követően hozzászólások javaslatok hangzottak el. Többen felvetették és helytelenítették a technikus képzés elsorvasztására irányuló jelenségeket, a technikusok tervezői és egyéb jogosultságának csökkentését. Az MSZ 447 szabvány egyes előírásait túl szigorúnak, indokolatlanul költségesnek, célszerűtlennek tartanak, s ezek kiszolgáltatottá teszik a fogyasztókat. Az áramszolgáltatók által megkövetelt „minősített szerelő" képesítés többek szerint diszkriminatív intézkedés. A MEE a Konferencián elhangzottak figyelembevételével fogja a posztgraduális képzésre vonatkozó koncepcióját összeállítani és meghatározni az Egyesület feladatait. Balázs Szilárd MEE Esztergomi Szervezel elnöke

Kontavill Villamosszerelési Rt. GALEA kettős csatlakozó aljzat, csavaros bekötéssel, körömmel és csavarral rögzíthető' kivitelben A kettős csatlakozó aljzat alkalmas egy süllyeszthető dobozba helyezve két db csatlakozó dugó egyidejű csatlakoztatására. A termék újszerű kialakítása nemzetközi színvonalú, korszerű termék, melynek fázisérintkezője magyar feltaláló által szabadalmazott megoldás. A dugalj kialakítása alkalmassá teszi a gyors felszerelésre. A termék kielégíti az IEC, CB, CEE vizsgálat követelményeit, melyet MEEI vizsgálat tanúsít. A GALEA termékcsalád tagja, mely teljes kifej lesztettségű. A gyártás ISO 9001 minősítésű. Ausztriába, Németországba, Portugáliába, Törökországba és Görögországba exportált termék, a hazai piac ellátása mellett ELEKTROTECHNIKA


Képes beszámoló a Fővárosi Csatornázási Művek Részvénytársaság Ferencvárosi Szivattyútelepének villamos rekonstrukciós munkáiról Marosfalvi Péter 1. Bevezetés A csatornázás első emlékei a Római Birodalomból származnak. Krisztus utáni III. évszázadban Aquincum virágkorában márvízöblítéses WC-ket építettek. A birodalmon belül egységes tervek alapján épült városok célja a városi élet vonzóvá tételében gyökerezett. A népvándorlás kora azonban elsöpörte ezeket a korai emlékeket és a kései utódok 1416-ban Zsigmond palotájának építésekor fordítottak először gondot a vízellátásra és szennyvízelvezetésre, majd Mátyás király idejében a Svábhegyi forrásokat hasznosították. 1740-es években a Rákos árok szabályozásával igyekeztek egyhíteni az egyre növekvő gondokon. Pest első szennyvízcsatornája 1780-ban épült, majd 1847-ben megszületett Pest város csatornázási szabályrendelete. 1873-91 között a főváros csatornázásának általános kiviteli terve Lecner Lajos és Martin Ottó nevéhez fűződik. 1889-1894 között elkészült Pest központi szivattyú telepe és a hozzátartozó főgyűjtők. 1889-1893 között épült a Fővárosi Csatornázási Művek Ferencvárosi Szivattyútelepe. Az 1993-ban készült Budapest Főváros Általános Rendezési Terv (ÁRT) egyik legfontosabb feladatként a 88%-os csatorna ellátottságtól a teljes kiépítést írja elő. Ennek érdekében 2010-ig mintegy 1400-1600 km csatornahálózatot kell megvalósítani.

/. kép: Fővárosi Csatornázási Mffvek Részvénytársaság Ferencvárosi Szivattyútelepe

2. Ferencvárosi Szivattyútelep A Hungária körút és a Duna közé eső területekről érkező szenny- és csapadékvíznek a Dunába, mint befogadóba történő továbbítására tervezték és építették a Ferencvárosi Szivattyútelepet, amely a mai napig Budapest egyik legfontosabb átemelőtelepe. A telep a múlt századi megépítésétől folyamatosan üzemel a IX. kcr. Soroksári út 31. Szám alatt. A többszöri átépítés és korszerűsítés során 1924-1931 között fokozatosan áttértek a gőzüzemű hajtómotorokról a villamos csúMarosfalvi Péter okl. villamosmérnök okl. mérnök-tanár, a MEE és MMK tagja Szaklektor: Sípos Miklós okl. villamosmérnök, MEE tagja


2. kép: Fővárosi Csatornázási Mffvck Részvény társaság Ferencvárosi Szivattyúleiepe

309

szógyűrűs vizes indítású aszinkronmotoros hajtásokra. A meglévő géppark, szivattyúk és hajtó motorjaik folyamatos karbantartása biztosította, hogy a telep ezekkel a szivattyúkkal a mai napig képes ellátni a feladatát. A villamos energia ellátása, különösen a szivattyúk motorindítói azonban olyan nagymértékben elavultak, hogy a biztonságos villamos üzemvitel már nem volt megvalósítható. Ezért került sor a teljes villamos rekonstrukcióra. A kiírt feladat a villamos felújítás mellett a telep ipari műemlékként való megőrzését és a korszerűsítés néha egymásnak ellentmondó követelményeit állította a tervezők és kivetelezők elé. A pályázaton elnyert megbízást - a kisfeszültségű rekonstrukciós munkákat - az Elektro Profi Berendezésgyártó Kft. kapta. A feladat, tervezéstől üzembehelyezésig, izgalmas és méltó kihívást jelentett tervezőinknek és gyártó, helyszíni szerelő munkatársainknak egyaránt, mivel az átépítést az üzem elégséges szolgáltatásainak folyamatos biztosítása mellett kellett elvégezni. Ezt a tényt tervezéstől a teljes üzembehelyezésig szem előtt tartottuk. 3. kép: Az új 550 V-os kapcsolóberendezés két motorvédő-kombinílciós leágazása, a véletlen érintés elleni takarásokkal és takarás nélkül

L1.L2.LS

K

Q

55BU

a

A

A

(?A

< F < F < fi

°\ üti dF

dF

(P A I.

<>™

o \ Kfí C 3 \ Kn crA KH csV

if

^

ék

%

1

d,f

A telep szivattyúinak hajtó motorjai 550V-os névleges feszültségűek, míg az egyéb segédüzemi berendezések, motoros tolózárak, csigás hajtóművek, daruk és az általános villamos hálózat 230/400 V névleges

1

()!'

C F

dF

O\

dF

TA: iiamvílift S: jukiuoló-kipoolo. FS: sukuzotd-kapciolo-binosftó. M: n»lw. k: indtM clkiuilUs

?aiV4BBiJ

^ F S

^ F S

Q

1

-A

Ch

^

(f

i

%

cr

^ F S

^ F S

4ZAKM

4FS «

2. ábra: 230/400 V-os foelosztóberendezés egyszerűsített villamos kapcsolási rajza

310

A

ágazásainak megtervezése és kiépítése volt a feladat. A két-két transzformátor teljesítménye külön-külön elegendő a teljes üzem vitelére, így a második transzformátorok igazi "meleg" tartalékként vesznek részt a rendszerben. A szekunder főelosztók fogadó mezőibe beépített megszakítókat átkapcsoló automatika vezérli, amely az üzemben lévő

<>T ^ F S

o"

*, Q

Q: meesiikllA, AKS: álksptMikí auionioiüia. KM: k..i,-ik!oi. F: elektronikus I.W.-I..

ISI

/. ábra: 550 V-os foelosztóberendezés egyszerűsített villamos kapcsolási rajza

3. A villamos energia hálózat általános ismertetése

Q

(>™cA m o \ cn o \ Kft

3s

L1.LZX3

A

O"

*

dF

a

hí i

li

•

«

"

«

Q ntegszakltó. AIS: íikipcsa\6 itKomaiiki, KM; kiMiirtíioi. TA: inuiiválid. S: iakisro\6-ki!Kso)á, FS: üik>S7íil*-líapesuló-b;«ositó. G: genníioi

feszültségű. A megkívánt folyamatos ellátás érdekében mindkét hálózaton két-két transzformátoros betáplálás épült.

transzformátor kiesése esetén automatikusan átkapcsol a tartalék betáplálásra.

A kisfeszültségű elosztóhálózaton így ezeknek a 10/0,55 kV-os illetve 10/0,4 kV-os transzformátornak a szekunder oldali fogadása, illetve az energia szétosztása, a szivattyú motorok motorvédő kombinációs le-

4. 550 V-os szivattyúk villamos energia ellátása A telepen kilenc darab 550 V-os névleges feszültségű motorral hajtott szivattyú üzeELEKTROTECHNIKA

Villamos fogyasztóberendezések mel. A legkisebb 66 kW/102 A teljesítményű, míg a legnagyobb 250 kW/384 A. Az összesített teljesítmény 1278 kW, amelyet az egyidejűség figyelembevételével 10/0,55 kV-os 1000 kVA-es 1050 A-es transzformátorok szolgáltatnak. A leágazásokban kiépített motorvédő kombinációkban a zárlatvédelmet elektronikus túlterheléskarakterisztikával rendelkező megszakítók, a túlterhelésvédelmet elektronikus túlterhelésvédelmi relék látják el, a motorok indítását ellátó kontaktorok bekapcsolása és leállítása a motorok mellől nyomógombokkal történik. A szivattyúmotorok vezérlését a korhűen felújított műszertáblán karos kapcsolókkal lehet letiltani illetve engedélyezni. A mindenkori motoráramokat a régi műszerházakba beépített korszerű ampermérőkön lehet leolvasni. Acsúszógyűrűs motorok tényleges indítása a forgókörbe be-

épített vizes indítókkal történik. Annak ellenére, hogy az új hálózat elviselné a direkt indítást is, a gépek kímélése érdekében az indítás hagyományos megoldása megmaradt.

5. 230/400 V-os villamos hálózat A telepen 230/400 V-os körvezeték hálózat került kiépítésre. Az új 400 V-os fogadó kettős betáplálása mellett még egy kiemelt sínszakaszra épült hálózat is üzemeltethető, a meglévő 230/400 V-os 50 Hz-es 100 kW/200 A teljesítményű generátorról. Az automatikus átkapcsolással működő transzformátoros betáplálások kiesése esetén így lehetőség van, igaz kézi üzemben, generátorról való energia vételezésre. Ennek megfelelően a létfontosságú 230/400 V-os fogyasztók villamos energia ellátás három oldalról biztosított.

6. Epilógus Végül, de nem utolsó sorban, engedje meg az olvasó, hogy mint a rekonstrukciós munkák aktív résztvevője, egy személyes élménnyel zárjam ezt a kis beszámolót: Miközben a tervezés és kivitelezés során számtalanszor megfordultam az épületben és láttam, hogy látogatók tucatja érdeklődéssel nézi végig ezt a kis ipari műemléket, amely ma is és a felújítás után remélhetően még sokáig üzemel, szerény büszkeséggel töltött el, hogy részese lehettem egy olyan munkának, amely a szememben azt bizonyítja, hogy a magyar műszaki értelmiség, a szereplők és fizikai munkások tetteikkel bizonyítják, hogy képesek magas színvonalú, megbízható létesítmények alkotására.

SZEMLE Atomenergia a jövőben Az atomenergiában ésszerű megoldásokat kell keresni, nem pedig a kiszállást. Mindenek előtt a megújuló energiaforrások kitermelése és a Kyotói-cél elérése, az atomenergia Svájcban és is egyre fontosabb. A biztonságos és környezetbarát svájci atomerőművek bezárása ökológiailag és gazdaságilag egyaránt fatális hiba lenne. Felmerül a kérdés: Milyen hatása lennea svájci kiszállásnak azatomenergiából? A kiszállás egyáltalán értelmes-e Svájcnak és a lakosságnak. Ezek a kérdések régóta jelentkeznek laikusoknak és szakértőknek egyaránt. Pfaffenberger professzor, a brémai Energia Intézet igazgatója, megvizsgálta a lehetséges kiszállási forgatókönyvet. A vizsgálat szerint a kiszállás az atomenergiából tőkemegsemmisítés, magas népgazdasági költségekkel, amely 40 Mrd Frank veszteséggel jár. Ehhez még az előkészületek további 28,7 Mrd Frankot igényelnek. De nemcsak egyedül pénzben kifejezhető károk keletkeznek, amelyek a kiszállást téves lépésnek tünteti fel. Svájc hála az atomenergiának a világ környezetbarát áramellátó rendszerével rendelkezik. Az alomenergián alapuló áramtermelés egyáltalán nem a levegőszennyezés vagy aCC>2 kibocsátáson alapul. Ezért az atomenergia Svájc számára egy nagyon fontos eszköz a Kyotói jegyzőkönyv céljainak elérése és a Szövetségi Tanács „Energia 2000" program teljesítésére. Ez utóbbi a COi emisszió 10%-os csökkentéséf irányozza elő. Az „áram atom nélkül" kezdeményezés esetén Svájcban minden esetre a CO 2 emisszió 13%-os növekedésével kell számolni. A megújuló energiák felhasználása esélyt jelent nemcsak a környezetet nem károsftó áramtermelésre, hanem a környezetünk védi az atomenergiát is. Az atomerőművek üzemeltetési költségei szemben más energiatermeléssel alacsonyak. Ezért műszakilag magas színvonalú berendezések Svájcban a továbbüzemelés útján nagy népgazdasági költségelőnyt nyújtanak. Ha ezeket kihasználják, úgy elegendő pénz és idő áll rendelkezésre a megújuló energiaforrások felhasználására. Eltekintve a növekvő villamosenergia - igénytől ez utóbbi fontos energiatermelő minden ipari országban és a jövőben tovább kell fejleszteni. Az atomenergiával kapcsolatos kritikus hangok visszatérően azt javasolják, hogy az atomerőművekből származó villamos energiát vízierőművekből vagy importból fedezzék. A tanulmány kifejti, hogy ez nem lehet jó alternatíva. A vízerö energiája klímafüggö és az alapterhelést nem képes fedezni. Az erőltetett import esetén nem kell atomerőműveket építeni. A biztonságos és környezetbarát svájci atomerőművekel bezárni nem lenne értelmes és a villamos energiái kevésbé biztonságos atomerőművekből, vagy fosszilis lüzelésű erőművekből külföldről beszerezni. A korszerű energiaformák korszerű kereskedelmet követelnek meg. Svájcban az atomerőművek a villamos energia 40%-át szolgálják. Egyidejűleg az


is igaz, hogy a hetvenes évek ideológiai tehertételével is harcolni kell és az atomenergia gyakran a heves kritika kereszttüzében áll. Egy kritika, amelyet legtöbbször az érzelem, nem az értelem vezérel, legkésőbb az új évezredben gyakorlatiasnak kell lennie. Összefoglalásként érdemes idézni Dr. Péter Wiederkehrt az észak-kelet svájci erőművek (NOK) einök - vezérigazgatóját: „Az atomerőművek üzemeltetői gazdasági vállalkozók. Ők támogatnak egy energia formát ameddig az gazdaságos. Másik energia formára átváltanak mihelyt az gazdaságosnak tűnik. így eladnak erőműveket, vagy felhagynak projektekkel, ha azok nem gazdaságosak, ők üzemeltetnének napelemes berendezéseket, ha gazdaságosak lennének. Felhagynának az atomenergiával, ha többé nem lenne versenyképes. A gazdasági vállalkozók a gazdaságossági és nem ideológiai kritériumok alapján tevékenykednek." (Bulletin 8/2000. Kemenergia mit Zukfunt cikke alapján) Bárki Kálmán

A szövetségi tanács (Svájc) az atomerőművek további üzembentartásának lehetőségét nyitva hagyta A szövetségi tanács 2000. március 6-án elutasított atomenergia törvény tervezetében kinyilvánította, hogy az atomerőművek idő előtti üzemen kívül helyezése felérne a CO2 mentes áramtermelésről való lemondással. A VSE (Verband Schweizerischer Elektrizitatuntemehmcn) ehhez hozzáfűzte, hogy az alomerőművek üzemeltetési ideje a biztonsági kritériumokra támaszkodjon ne pedig a politikai döntésekre. Már az 1997-es vita lezárásakor Moritz Leuenberger szószerint kijelentette: „A létező atomerőműveket tovább kell üzemeltetni, ameddig a biztonságuk ezt lehetővé teszi". Azonkívül a svájci Biztonsági Hatóság szakvéleménye kifejti, hogy nem lehet találni biztonságtechnikai okokat, amelyek az üzemeltetés korlátozását igazolják.Ezért kellett a tisztán politikai indíttatású üzemeltetési korlátozásról lemondani. A szakértők nézete szerint a svájci atomerőművek magas biztonsági állapotot mutatnak és - hála a korszerűsítésnek - a legújabb műszaki állapotban vannak. A megnyitott piacon szükségtelen állami beavatkozás nélkül gazdaságosan tudnak tovább üzemelni. Az atomerőművek idő előtti üzemen kívül helyezésével Pfaffenberger és Bomcr professzorok nyilvánosságra hozott tanulmánya szerint 40 Mrd Frank népgazdasági veszteséggel kell számolni.A VSE üdvözli, hogy a jövőben szükséges alomerőműkről a fakultatív népszavazási javaslatukat szerepelletik az alomenergia-törvényben. (Bulletin 8-2000. VSE) B.K.

311

Oktatás

Felsőoktatási integráció: Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Dr. Bognár Sándor, Dr. Horváth Elek A cikk bemutatja a Budapesti Műszaki Főiskola megalakulásának folyamatát, ezen belül a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola jogutódjának létrejöttét. Kandó Kálmán Műszaki Főiskola

Felsőoktatási integrációs folyamat

AKandó Kálmán Műszaki Főiskola 1998-ban ünnepelte előd iskolájának centenáriumát, 1999-ben pedig megalakulásának 30 éves évfordulóját. 2000. január l-jével ez a patinás intézmény megszűnt önálló főiskolaként működni, integrálódott a Budapesti Műszaki Főiskolába. A sokak által csak "Kandónak" hívott főiskola és elődjei (a Kandó, a Bláthy és az Üteg utcai kollégiumok, illetve felsőfokú technikumok) az elmúlt évtizedekben jól felkészült villamos szakemberek ezreivel gazdagították a villamosipart.

A felsőoktatás elaprózottságát megszüntetni kívánó, már évtizedek óta folyamatosan felmerülő integrációs törekvésekkel szemben a felsőoktatási intézmények jelentős ellenállása nyilvánult meg. A felsőoktatási intézmények féltek a kialakított hagyományok, a hírnevük, valamint önállóságuk elvesztésétől, a méretnövekedés következményeként létrejövő nagyobb bürokráciától, a háromszintű irányítás során létrejövő költségnövekedéstől és a különböző helyeken található oktatási intézmények irányításának nehézségeitől. Az elmúlt években az integrációs folyamatot felerősítette a kormányzati kényszer, az abban részt vevő felsőoktatási intézmények jelentős anyagi támogatásának ígérete és a méretnövekedésből fakadó várhatóan jobb érdekérvényesítés lehetősége. Az elmúlt időszak a felsorolt félelmek egy részét eloszlatta, de még napjainkban is jelentkeznek az integrációt, vagy egy-egy részét megkérdőjelező vélemények. Az integráció egyik sikeres területe várhatóan a vidéki egyetemek, illetve főiskolák egyesülése. Ez lehetővé teszi számukra, hogy regionális központként működjenek, érdemi kulturális és gazdasági tényezők legyenek az adott városban. Az egyesülési folyamatok egy részénél azonban a nagy földrajzi távolság, a nagyon eltérő szakterületek vagy személyi-szakmai ellentétek miatt még nem valósult meg érdemi együttműködés. Az állami felsőoktatásban lezajlott igen nagyméretű szerkezetátalakításrajellemző, hogy az integráció előtt az állami felsőoktatás 25 egyetemből és 32 főiskolából állt. Az átalakulás után 17 állami integrált egyetem és 13 fó'ískola alakult ki, ehhez adódik hozzá a 21 egyházi és a 6 magán, illetve alapítványi felsőoktatási intézmény. Az összevonás nem érintette viszont a művészeti egyetemeket és főiskolákat.

A Kandó Kálmán Villamosipari Főiskola több évtizedes fejlődését az is jellemzi, hogy a megalakulásakor engedélyezett 440 fős villamos üzemmérnök beiskolázási létszámból a főiskola államilag finanszírozott felvételi keretszáma 1315 főre nőtt, így a főiskola hallgatóinak összlétszáma - beleértve az Önköltséges képzésben résztvevőket is - meghaladta a 4000 főt. A főiskola megalakulásakor már működő hagyományos villamos szak mellett 1974-ben a műszaki tanári, 1990-ben a műszaki informatikai, 1993-ban a biztonság technikai mérnöki, illetve a műszaki menedzser, 1998-ban a villamos mérnökasszisztens (1. az Elektrotechnika 1999/5. számát) szakon is elindítottuk a képzést. 1997-ben bevezettük a kooperatív képzést a villamosmérnöki szakon, amely nagy érdeklődést és elismerést váltott ki a hallgatók körében. A villamos és a műszaki menedzser képzés a távoktatás jellegű levelező tagozaton is folyik 1999 óta. A Magyar Akkreditációs Bizottság 1997-98-ban vizsgálta felül a Kandó Főiskola képzését, ennek lezárásaként a villamosmérnök, a műszaki informatika és a mérnöktanár szakokat kiválóra akkreditálta.Általános értékelése során többek között megállapította, hogy e nagymúltú főiskola Magyarországon szakterületén igen magas szintet képvisel és két zászlóvivő szakjában (villamosmérnök és műszaki informatika) nemzetközi összehasonlításban is megállja a helyét. A Főiskola e két szakon nagy vonzerőt képvisel, frissen végzett hallgatói nagy részének elhelyezkedése igen vonzó feltételekkel történik (vezető oktatóik fizetését meghaladó jövedelmi szinten)" Ezt az önálló fejlődési folyamatot szakította meg az ország állami felsőoktatási intézményeinek csoportos összevonását jelentő integráció Dr. Bognár Sándor, okl. villamosmérnök, a műszaki tudomány kandidátusa, a BMF Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Karának főigazgatója, a MEE tagja Dr. Horváth Elek, okl. villamosmérnök, a Budapesti Műszaki Főiskola rektőrhelyettese, a MEE tagja Szakmai lektor: Dr. Jármai Ferenc, okl. villamosmérnök, a BMF Kandó K ál mánVi Ham os mérnöki Főiskolai Karának fő igazgató hely ettese, a Budapesti Műszaki Főiskola rektorhely ettese, a MEE tagja

312

Budapesti Műszaki Főiskola A Budapesti Műszaki Főiskola létrejöttét megkönnyítette, hogy az új főiskolát alkotó Bánki Donát Műszaki Főiskola, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola és a Könnyűipari Műszaki Főiskola hasonló felépítéssel és oktatási szemlélettel rendelkezett. A Budapesti Politechnikum keretében közösen folytattak eredményes pályázati tevékenységet, közös rendezvényeket hoztak létre, ami segítette integrációjukat. Az új főiskola előtt jelentős feladatok állnak: a szervezet kialakítása, az egységes oktatási keretek létrehozása, a korszerű és rugalmas képzés megvalósítása, a hatékonyság növelése, továbbá a főiskola bevezetése mind a hazai, mind a nemzetközi szakmai fórumokon. Az integrációhoz kapcsolódva elkészítettük az intézményfejlesztési tervet, amelyben felvázoltuk az integrált intézmény kialakításának tervét és megfogalmaztuk távlati elképzeléseinket. Ezt a tervet hazai és világbanki szakértők véleménye alapján " A " -ra minősítették, ami előfeltétele egy olyan beruházási terv benyújtásának, amely elfogadása esetén jelentős pénzügyi támogatást kap a főiskola a világbanki hitelből.

ELEKTROTECHNIKA

Tekintettel az elmúlt évtizedek szűkös felsőoktatási támogatására, ez komoly műszaki, környezeti és oktatási színvonalemelést eredményezhet. A Budapesti Műszaki Főiskolán - több más felsőoktatási intézménnyel szemben - valódi integrációt valósítottunk meg, mert mindhárom főiskolából az azonos szakmai területen oktatókat egy-egy intézetbe vontuk össze (pl.: matematika, közgazdaságtan, nyelv, informatika stb.) Ennek az is előnye, hogy a szellemi kapacitásokat koncentráltuk, ami lehetőséget ad ezeken a szakterületeken, hogy a kritikus kutatási tömeg létrejöhessen. Az integráció és a szakterületek összevonása elősegítette a főiskolán a kari struktúra kialakítását és az új karok megalakítását is. Az intézményi szerkezet-átalakításhoz kapcsolódva lehetővé vált ugyanis új karok létrehozása, a karalapítás. Ennek során a felsőoktatási intézmények összesen 32 karalapítási kérelmet nyújtottak be, amelyből a Magyar Akkrcditációs Bizottság és a Felsőoktatási Tudományos Tanács véleményének meghallgatása után a kormány 5 új kar alapítását engedélyezte. Ebből 2 új kar - a gazdasági és az informatikai - a Budapesti Műszaki Főiskolán jöhetett létre. A főiskola jelenlegi felépítését ennek alapján az alábbi táblázat tükrözi. Ebből látható, hogy a Budapesti Műszaki Főiskola hallgatói létszáma jelentős, ezen belül a Kandó a legnagyobb hallgatói létszámú kar.

Alapszakok

Kar megnevezése

Bánki Donái Gépészmdrnöki Főiskolai Kar

Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar

Hallgatói létszám

gépészmérnöki, bizionságtecnikai mérnök,

876

mérnöktanári villamosmérnöki, villamos mérnökianári, villamos

3194

mérnökasszisztens

Keleti Károly Gazdasági

műszaki menedzser,

Főiskolai Kar

gazdasági informatika

Neumann János Informatikai Főiskolai Kar

mőszaki informatika

Rejtő Sándor Könnyűipari Mérnöki Főiskolai Kar

könnyűipari mérnöki

Fontos szempont volt számunkra az integráció során a főiskola régi, patinás nevének megőrzése, ezért tartottuk meg a kar nevében a Kandó nevet - egyben mint védjegyet, melyet mind a felvételre jelentkezők, mind a munkaadók már jól ismernek. A Kandó Villamosmérnöki Kar szervezeti felépítését az alábbi organogram mutatja be:

Kari

Tanács

kari bizottságok

főigazgató helyettesek

Automatika Intézet (Óbuda) Híradástechnikai Intézet (Józjefvíroj) Mikroelektronikai ti Technológiai In tízet (Jözstfvíros) Műs/.cr (cefinikai és Autóm atiiáliii In tízet (Józsefváros

1337

kari főigazgató

Kari Hivatal

Igazgatási Csoport

Csoport

Gazdasági Csoport

Szamftógéplechnlkfti Intézet (Székesfehérvár)

901 Villamosén erce ti kai Intézet

1525 7833

Az integráció további előnye, hogy több kar együttműködésével lehetővé teszi új közös szakok kialakítását és indítását (pl. kórháztechnika, gépjárművek, stb.). Ez nemcsak az oktatási kínálat további bővítését jelenti, hanem komplexebb tudású szakemberek képzését is.

Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar A Kandó Főiskola az általa gondozott 6 szakból 3 szakot átadott a többi karnak, így a Kandó Kar homogén szakterület képzését látja el, ennek következtében eredményesebben koncentrálhat eredeti feladatára, a villamosmérnök oktatásra.


(Óbuda)

Humínerűrbrrísfejlentési Intézet (Jozsefviros)

A profiltisztítással a Kandó Főiskola oktatói létszáma csökkent. A villamos képzést folytató intézetek oktatási területei és oktatói gárdája változatlan maradt. A hazai felsőoktatásra általánosan jellemző az alulfinanszírozottság, a tömegoktatás előtérbe kerülése, az oktatói gárda elöregedése. Ezzel együtt mindent megteszünk, hogy a továbbiakban is sikerüljön magas színvonalon tartani a 100 éves Kandón a villamos képzést, amihez számítunk végzett hallgatóink és az őket alkalmazó cégek támogatására is.

313


Emlékeztető az Érintésvédelmi Munkabizottság 2000. február 2.-i üléséről Kádár Aba

A Munkabizottság először megtárgyalta a kórházak és egészségügyi létesítmények villamos berendezéseiről szóló IEC 64/1115 CDV anyag érintésvédelmi előírásait. (Ehhez az anyaghoz a Magyar Nemzeti Bizottságnak május 15.-éig hozzá kell szólnia, illetve elfogadásáról szavaznia kell.) Az anyag nem csak a humángyógyászati helyekre vonatkozik, de az állatgyógyászati helyekre is. A gyógyászati jellegből következően a természetgyógyászati és gyógytornászán helyekre is érvényes, a kozmetikai kezelőhelyekre nem ! Gyógyászati villamos szerkezetnek tekinti azokat a villamos táphálózathoz csak egyetlen ponton csatlakozó villamos szerkezeteket, amelyek a gyógyászati felügyelet alatt álló paciens diagnosztizálására, kezelésére vagy megfigyelésére szolgálnak, feltéve, hogy a gyógyászati készülékekre vonatkozó IEC 60601-1 szabvány szerinti működésük során a következő három körülmény legalább egyike alá tartoznak: - a pacienssel fizikai vagy villamos érintkezésbe kerülnek, - a pacienshez vagy tőle energiát közvetítenek, - érzékelik a páciens felé vagy tőle közvetített energiát. Ezeknek "paciens-része" az a rész, amely szabályszerű használata során: - működéséhez szükségszerűen érintkezik a pacienssel, vagy - érintkezésbe kerülhet a pacienssel, vagy - a paciensnek szükségszerűen érintenie kell. Ez a javaslat a jelenlegi MSZ 2040-hez hasonlóan (de attól nem csupán jelölésben eltérően) agyógyászati helyiségeket 3 csoportba sorolja: 0 csoportba tartozik az a helyiség, amelyben paciens-rész használat nincs előirányozva 1 csoportba tartozik az a helyiség, amelyben a használatra előirányzott paciens-részek a pacienssel külsőleg vagy testnedvek által érintkeznek, de a szívvel nem 2 csoportba tartozik az a helyiség, amelyben a használatra előirányzott páciensrészek intrakardiális célra, műtőben, életfontosságú beavatkozásokban vagy olyan célra kerülnek alkalmazásra, hogy üzemük megszakítása életveszélyt okoz, vagy a teljes vizsgálat, beavatkozásának megismétlését igényli. Van még olyan célú osztályozás is, amely a tartalékáramellátás belépésének gyorsaságát írja elő, 0,15. 0,5 vagy 15 s-on belül, illetve ezen is túl, meg nem határozott hosszú idő alatt. Érintésvédelem szempontjából a TN-C rendszer (tehát PEN-vezető) alkalmazását tiltja. Törpefeszültség alkalmazásánál a SELV-et és a PELV-et egyaránt elfogadja, (ez újdonság!) de csak 25 V~ vagy 60 V= feszültséggel. Az 1. és 2. csoportban az érintésvédelmet 25 VULérintési feszültségre és 0,2 s kikapcsolási időre kell méretezni. 77V rendszer esetén: Az 1. és 2. csoportba tartozó helyeken a TN-rendszert 0,2 s kikapcsolási időre kell méretezni. A dugaszolóaljzatokat tápláló 16 A-nél nem nagyobb áramú áramköröket legfeljebb 30 mA-es ÁVK-val kell védeni. Kádár Aba az ÉV. MuBi vezetője

314

A 2. csoportba tartozó helyiségekben minden kikapcsoló szerv 30 mA-es vagy ennél érzékenyebb ÁVK legyen, kivéve a következőket: - a Röntgen-berendezéseket tápláló áramköröket, - azon nehéz berendezéseket, amelyek névleges teljesítménye 5 kVA vagy nagyobb, - a nem kritikus berendezéseket (pl. villamos ágyak) tápláló áramköröket. Ügyelni kell arra, hogy az egyidejűleg alkalmazott több készülék egyidejű kiesését ne idézhesse elő egy ÁVK váratlan lekapcsolódása. Csak A vagy B típusú ÁVK használható (AC típusú nem.) 77rendszer esetén: A TT-rendszernél ugyanazokat az előírásokat kell betartani, mint a TN-nél, de minden kikapcsoló szerv ÁVK legyen. IT rendszer előírásai: A 2. csoportbeli helyiségekben IT-rendszert kell használni minden életfenntartó berendezés, továbbá minden sebészeti berendezés táplálására, kivéve a nullázásnál említett kivételeket. Minden helyiségcsoportra külön állandó szigetelés-ellenőrző berendezést kell kiépíteni, s ennek követelményei: -

legalább 100 kQ -os belső ellenállás, a szigetelés-ellenőrző feszültség nem lehet 25 V= -nél nagyobb,

-

a jelzés 50 kíi értéknél szólaljon meg, és legyen ellátva próbagombbal, - jelzésnek kell megszólalnia, ha a védővezető megszakad vagy érintkezési hiba keletkezik benne. A szigetelőtranszformátor túlterhelését és tűlmelegedését jelezni kell. Az IT-rendszer ellenőrző berendezésének a következő hang- és fényjelzésekkel ellátva lennie: - zöld lámpának kell égnie, ha minden rendben van, - sárga jelzésnek kell lennie, ha a szigetelési ellenállás eléri a beállított értéket. Ez a jelzés nem lehet nyugtázható vagy törölhető - hangjelzésnek kell megszólalnia, ha a szigetelései érték a beállított érték alá csökken. Ez a hangjelzés nyugtázható legyen, de a nyugtázás nem olthatja el a fényjelzést. EPH Minden 1. és 2. csoportba tartozó helyiségben helyi egyenpotenciálrahozó hálózatot kell kiépíteni a következők között: - védővezetők, - vezető részek, - elektromos zavarás elleni árnyékoló ernyők, - vezető padlók, Megjegyzés: ajánlott a nem villamos műtőasztalok bekötése is, kivéve, ha ez szándékosan el van szigetelve a talajtól. A 2. csoportba tartozó helyiségekben az egyenpoteciálú központ és az egyes dugaszoló aljzatok, illetve rögzítetten bekötött készülékek védőkapcsa között az ellenállás legfeljebb 0,2 Ü. lehet. Az egyenpotenciálú központot (sínt) a helyiségben vagy annak közelében kell elhelyezni. Minden elosztótáblán legyen egyenpotenciálrahozó sín, amelyre a védővezetők és az EPH-vezetők csatlakozzanak. Az összeköttetések könnyen láthatóak és egyenként megszakíthatóak legyenek. ELEKTROTECHNIKA

Villamos íogyasztóberendezések Az IT hálózatot tápláló transzformátor legyen a róla ellátott helyiségben vagy közvetlenül a mellett, olyan szekrényben vagy burkolatban, amely megakadályozza az aktív részek véletlen érintését. Szekunder feszültsége legfeljebb 250 V. Kivitele: elválasztó transzformátor. Akimenő kapcsokon névleges feszültségű táplálás és üresjárási feszültség esetén a szivárgó áram nem lehet nagyobb 0,5 mA-nél (Kapacitív !) Egyfázisú transzformátor esetén ennek teljesítménye 0,5 és 8 kVA közé essék, háromfázisú táplálás esetén a vonali feszültség nem lehet nagyobb 250 V-nál. Felülvizsgálatok: Üzembehetyezési vizsgálatok: a.) az állandó szigetelésellenó'rző és jelzőberendezésének működési próbája b.) a helyi egyenpotenciálrahozás ellenállásának mérése c.) az egyenpotenciálú központra vonatkozó előírások teljesítésének megszemlélése d.) a tartaléktáplálásra vonatkozó előírások teljesítésének megszemlélésének ellenőrzése e.) az IT transzformátor üresjárási szekunder szivárgó áramának méréses ellenőrzése. Időszakos vizsgálatok: Agyakoriság a nemzeti előírások, de ennek hiányában a következő ajánlások szerint: a.) az átkapcsoló szerkezet működése 6 hónaponként b.) a szigetelésellenőrző próbája 6 hónaponként c.) a védelmi eszközök beállításának megtekintéses ellenőrzése 12 hónaponként d.) a helyi egyenpotenciálú hálózat méréses ellenőrzése36 hónaponként e.) a helyi egyenpotenciálú összekötés bekötései 36 hónaponként /) havonta működési próba: - az akkumulátoros biztonsági ellátás 15 percig - a robbanómotoros tartalékellátás, amíg beáll az üzemi hőmérséklet 12 havonta: - a tartalékellátás akkumulátorainak kapacitás-ellenőrzése - a robbanómotoros tartalékellátás 60 perces próbája g.) az IT rendszert tápláló transzformátor szivárgóáramának mérése 36 hónaponként. Táblázatok: a tartalékellátások belépésének gyorsaság szerinti osztályozása a helyiségfajták tájékoztató csoportbeosztása A MuBi tárgyalása során elhangzott, hogy ez a javaslat sok tekintetben enyhébb és kevésbé részletes, mint a jelenlegi MSZ 2040. Számunkra elfogadható, de szükségesnek tartjuk a következő észrevételek megtételét: - mind a szabvány szkópjában, mind pedig a felülvizsgálatok előírásainál szükségesnek tartjuk annak rögzítését, hogy e szabvány csupán az általános előírásokhoz képesti többletelőírásokat tartalmazza, s nem helyettesíti a villamos berendezésekre vonatkozó általános előírásokat - a fogorvosi és szájsebészeti kezelőkre vonatkozóan szükségesnek tartjuk legalább tájékoztató mellékletben iránymutatás rögzítését; - a 710.413.1.5. szakaszban a védővezető szakadásának, ill rossz érintkezésének jelzése elhagyását. -a 710.413.1.6.2. szakaszban a kiegészítő egyenpotenciálú hálózat sugaras kialakításának előírását, annak érdekében, hogy ezen a helyiségen kívüli testzárlatok ezen helyiségen belül ne okozhas2000. 93. évfolyam 7-8. szám

sanak az egyenpotenciálú hálózaton belül számottevő feszültségesést. -a710.512.1.6szakasz második bekezdésében lévőmax 0,5 mA-es szivárgóáram előírása véleményünk szerint nem ide, hanem a 710.413.1.5 szakaszba tartozik, szükségesnek tarjuk annak rögzítését, hogy a mérésnél a teljes IT hálózatot bekapcsolva kell tartani, de valamennyi fogyasztókészüléket le kell kapcsolni a mért hálózatról Ez után a MuBi áttért az előlapos kiadásban (angol nyelven) már korábban átvett, de most magyar fordításban is megjelentetendő, a háztartási célú áram-védőkapcsolókról szóló MSZ EN 61008-1 : 1998 termékszabvány felhasználókat érintő előírásainak ismertetésére. Az áram-védőkapcsolók általános RCD megjelölésével szemben ezeket RCCB= tfesidual current operated circuit Areaker jelöléssel jelölik. E kapcsolók az adattábláján vagy ismertetőjében található betűjelzéseknek a következő a jelentése: / n a kapcsoló névleges árama (amit tartósan vezetni tud) l^ névleges különbözeti kioldó áram, / névleges (üzemszerű) bekapcsoló és megszakítóképesség ^Am névleges (üzemszerű) különbözeti bekapcsoló- és megszakítóképesség Inc névlegesfeltételes zárlati áram annak a független zárlati áramnak a váltakozóáramú összetevője, amit meghatározott zárlatvédelmi eszközzel sorbakapcsoltan károsodás nélkül el tud viselni, íj) névlegesfeltételes különbözeti zárlati áram annak a különbözheti független zárlati áramnak a váltakozóáramú összetevője, amit meghatározott zárlatvédelmi eszközzel sorbakapcsoltan károsodás nélkül el tud viselni. U névleges feszültség ez a névleges működési feszültség (másutt £/e-vel van jelölve) U; névleges szigetelési feszültség. E kapcsolókat arra is vizsgálják, hogy nagy szimmetrikus (tehát hibaáram nélküli) terhelőáram esetén nem lép-e fel téves kioldás. Mind a többfázisú, mind az egyfázisú kapcsolónál ezt 6/ .terhelőárammal vizsgálják. A hibaáram fellépése esetén bekövetkező kikapcsolási időknek általában csak a maximális értékét korlátozzák, de a szelektív ("S") típusú kapcsolóknál a megengedett legkisebb idő is szabványosítva van: A megszakítási idő és a megnemszólalási idő szabvány szerint megengedett értékei Ame

síakítís icíű ás a

IAH

Típus

ln{A)

általános

bármely

bármely

s

>16

>30

<mA)

Halasi Idő (s)

1x

2x

5x*

500 A"

0.3 0.5

0,15 0,2

0,04 0,15

0,04 0,15

Legnagyobb megszakítási idők

0,13

0,06

0.05

0,04

Legkisebb megszólalási idCk

* A 10 m A érzékenységű, vagy dugaszolóaljzattal egybeépített típusoknál az 5x/^„ helyett 0,25 A is választható ** 500 A-es próba fokozatos fclgerjesztéssel nem, csak lökésszerű különbözeti árammal végzendő.

315

Villamos fogyasztóberendezések Kiegészítő nemzeti jelölések (pl. a néhány ms-ra késleltetett kioldásű kapcsolók német és osztrák jelzései) megengedettek. Hópehely jelölés nélküli kapcsolók megengedett üzemi környezeti hőmérséklete -5 - +40°C, a hópehely jelölésűek megengedett üzemi környezeti hőmérséklete -25 - +40 °C. A szállítás és tárolás ideje alatt ez -20 - +6o°C, illetve -35 - és +60°C. Ha jelzőfény van, akkor ennek a kapcsoló zárt kapcsolási helyzetében kell világítania. A hálózati feszültségtől függő kapcsolók a hálózati feszültség 0,85-1,1-szerese között megbízhatóan működjenek. (Ez ellentétes az IEC legújabb alkalmazási szabványjavaslatával, amely fázisfeszültségre kapcsolt kioldó tekercs esetén 85 V-os, vonali feszültségre kötöttnél 70 %-os értéket ír elő.) Minden áram-védőkapcsoló lekapcsolás nélkül viselje el a földkapacitások lökő feszültség által okozott feltöltési áramát, az S-jelűek az ennek következtében előálló átívelési áramokat is. Ennek érdekében: Minden kapcsolót vizsgálni kell 0,5 JJS/IOO kHz "gyűrűhullámmal". (Ez az idő az első félhullám felmenő áramának 10 és 90 % közti értéke.) Ezt 30 s-onként 10-szer kell alkalmazni egy véletlenserűen kiválasztott pólusra. A próba áramerőssége általában 200 A, 10 mA-es és kisebb érzékenységű kapcsolóknál 25 A. Az S jelűeket vizsgálni kell 8/20 JJS-OS lökŐhuHámmal is (Ez olyan lökőhullám, amelynek homlokideje - a felszálló ág 0 és 90 %-os értékei között - 8 ps, virtuális félertéke - a bekapcsolástól a leszálló ág 50 %-os értékéig- 20 us.) A vizsgálati áram itt 3000 A. Ezt az áramlökést ugyanúgy tízszer kell 30 s-os szünetekkel végezni, mint az általános vizsgálatnál. Jogos tehát a villám által okozott lökohullámok kioldó hatására vonatkozó osztrák és német aggály, és az ennek megakadályozására szolgáló az a megoldásuk, hogy ők a G-vel, illetve K-val jelölt kapcsolóikat 15 ms-os időtartamokra vizsgálják. A kapcsolók élettartama: A A/ = 10 m A-nél érzéketlenebb kapcsolókat üzemi áram alatt 1000 kézi, majd 500 próbagomb, és ez után 500 különbözeti áram működtetéssel kell vizsgálni. (A A/ - 10 mA vagy érzékenyebb kapcsolóknál a vizsgálati kapcsolási számok 500-750-750.) Mindezek után árammentesen az / 25 A-es és kisebb áramerősségűeket 2000, az ennél nagyobb áramerősségűeket

Hírek Az idén ötödik alkalommal került megrendezésre 2000. április 20-25 között az Internet Galaxis 2000 Kiállítás és programsorozat a Néprajzi Múzeumban. A témák reflektáltak a világban tapasztalható legfontosabb fejleményekre, összhangban a nemzetközi tendenciákkal. A rendezvény előadásai egyedülálló módon szóllak egyszerre a szakmához és a nagyközönséghez. Közismert, hogy a tudásalapú gazdaság és információs társadalom életünk minden területére hatással van. A megtermelt áruk kereskedelmére épülő világ helyctl maga az információ válik árucikké. A gazdaság, a versenyképesség és a foglalkoztatás növekedésének hajtóerejévé válhat a digitális, tudásalapú világba való átmenet. Az új technika előnyeinek kihasználásához azonban a gazdaság radikális átalakulása szükséges. A gazdaság növekedéséhez és virágzásához szükséges feltételeket a nemzeti kormányoknak és a nemzetközi szervezeteknek kell megteremteniük az oktatás, a távközlés és a kutatás területén hozott intézkedésekkel, megbízható jogi szabályozás kialakításával. A jelenlegi helyzetet tekintve Európának és benne Magyarországnak gyors fejlődést kell megvalósítani, hogy utolérje az Egyesült Államokat és versenytársait adigitális gazdaságban, továbbá növelje versenyképességét és kialakítsa a vállalkozói társadalmát. Az EU csatlakozás folyamatában a tudásalapú gazdaságra való áttérés fontos szerepet játszhat a magyar gazdaság felkészülésében. A fejlett nyugat-európai országok felismerték az Internet Világhálózat jelentőségét. Különböző kezdeményezések láttak napvilágot Európa USA szintjére való felzárkóztatására. Hazánkban is történtek kezdeményezések az "információs társadalmat mindenkinek!" program megvalósítására. Ennek keretében kell a fiataloknak megtanítani a számítógépes ismereteket, hogy az

316

1000 kézi kapcsolással is vizsgálni kell. Mindebből látható, hogy az áram-védőkapcsolók napi ki-be kapcsolása semmiképpen nem ajánlható. A MuBi ülésén ez ismertetések után Arató Csaba tartott rövid ismertetést a villamossági termékek biztonságosságát szabályozó rendelkezésekről. Az Európai Unió tagországaiban használt (tehát nem csak forgalomba hozott) kisfeszültségű villamos termékekre 1997. január I .-tői kötelező a Kisfeszültségi Direktíva (az angol Low Voltage Directive rövidítése LVD) előírásainak teljesítése. Ez már az úgynevezett "új megközelítés" alapján készült, tehát nem részletes műszaki előírásokat, hanem csupán teljesítendő elvi követelményeket ír elő, amelynek megfelel minden olyan termék, amely teljesíti a rá vonatkozó EN szabványok vagy ezek hiányában a nemzeti szabványok biztonsági előírásait, de megfelel akkor is, ha ezek teljesítése helyett a gyártó nyilatkozata szerint más műszaki megoldás biztosítjaaz ezekkel azonos értékű biztonságot. Ezt minden - tehát az egyedi termékre is ! alkalmazni kell, s ezt a gyártó nyilatkozatával kell igazolni, amelynek a terméken (vagy használati útmutatón) feltüntetett jellel jelölni. E jelölés alkalmazása azt is jelenti, hogy a biztonsági követelmények mellett az adott termék az EMC követelményeket is teljesíti. Ennek a jelnek az alkalmazása kötelező, de ez csupán a gyártó nyilatkozatát jelzi, s nem azt, hogy az adott terméket független, akkreditált vizsgáló állomás is megvizsgálta volna. A különösen veszélyesnek nyilvánított termékeknél (a kisfeszültségű villamos készülékek közül ilyenek a robbanásbiztos készülékek) ezt a jelölést csak kijelölt (notifikált) vizsgálóállomás vizsgálata alapján szabad feltüntetni, ezeknél a jelölés alatt egy négyjegyű szám azonosítja a vizsgálatot végzett vizsgáló állomást. Magyarország nem tagja az Európai Uniónak, de e tagság előkészítéseként a 79/1997 (XII. 31.) IKIM rendelet gyakorlatilag ugyanazt íja elő a hazánkban készített és a hazánkban alkalmazott (tehát nem csak a forgalomba hozott!) villamos termékekre is. Ez a direktíva alá tartozó villamos termékekre vonatkozóan tehát (a háztartási dugaszoló aljzatok és dugók, valamint a villamos karámok kivételével) megszűnt a MEEI vizsgálati monopóliuma, de nem szűnt meg (sőt kiterjedt!) maga a vizsgálati kötelezettség. új gazdaságban fogyasztókká, munkavállalókká válhassanak, ne maradjanak "digitális analfabéták". Az Internet számítógépes világhálózat, amelyben 40 millió számítógép és több mint 200 millió ember kommunikálhat egymással. Belátható, hogy egyben technológia is, az intézményi hálózatok kialakításának meghatározó iránya, új kultúra, új iparág, a világméretű' információs infrastruktúra kialakításának lehetősége. Hatása az ipari forradaloméhoz hasonló. A felhasználók száma a becslések szerint 3-4 éven belül az egymilliárdos határt is megközelíthetik. Az Internetről és a számítógépekről nincsenek hitelesített adatok. A szakmai előadásokon ismertetettekből néhányat közreadunk: Internet hálózatba kapcsolt számítógépek száma: Magyarország 114 ezer Írország 100 ezer Nagy-Británia I millió 700 ezer Európában összesen: 10 millió 790 ezer Internet felhasználók száma: Magyarország kb. 700 ezer Finnország 3 millió Európa 50 millió Világ 200 millió (Forrás RIPE) A magyar Internet felhasználókról 2000. februárjában készült felmérés szerint a megkérdezettek 50 %-a 18-29 év közötti, 2/3 részt férfi, 85 %-ban városi lakos, 50 %-uk jól képzett, érettségizett, tanul, vagy diplomás. (Forrás: www.szamitastechnika.hu) Úgy tűnik, Magyarország is átlépett az információs társadalom korszakáb í.

Bárki Kálmán

ELEKTROTECHNIKA

A piaci verseny velejárója a folytonos törekvés a beruházások és egyáltalán minden tevékenység minél alacsonyabb költségszinten való /égrehajtására. A körültekintő tervezés és előkészítés jelentős megtakarítást eredményez a megvalósítás során. Az ERŐTERV felkészültsége és tapasztalatai elentős előnyt és hozzáadott értéket képviselnek a költségtakarékos megoldások megtalálásában. Az egységesítésre való törekvésben, már bevált megoldások hatékony alkalmazásában is Dartnerek vagyunk. Alapvető célkitűzésünk, hogy hozzájáruljunk megrendelőink üzleti sikeréhez.

Kiegészítés Az MEE Centenáriumi Kongresszusán 2000. május 12-én, 24 kolléga részesült "Centenáriumi Életpálya-díj" kitüntetésben. A tevékenységük szorosan kapcsolódott az Egyesület 100 éves történetéhez, ezért megörökítésként "A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Története" kiadványhoz kiegészítésül a 156. oldal után szíveskedjenek a mellékelt lapot beilleszteni. CENTENÁRIUMI ÉLETPÁLYA-DÍJ Beké Gyula Bucholcz János Funcs József Géczy Jenő Harangozó János Hordóssy Béla Dr. Kársai Károly Kerek Bálint Kiss János Kónya Károly Kóréh István Vilmos Dr. Kövessi Ferenc

Ludányi Lajos Luspay Ödön Madarász Tibor Mátyás László Nagy Géza Pap Sándor Petri Pál Poppe Kornélné Dr. Sibalszky Zoltán Szabó Antal Dr. Szentirmai László Trefil Károly

A könyvből szerkesztési hiba miatt sajnálatos módon a Csáki-díj kitüntetettjei kimaradtak, pótlólag közöljük. CSÁKI-DÍJ Alapítási év 1987. 1987 Ipsits Imre 1988 Dr. Ganszky Károly 1989 Dr. Tuschák Róbert 1990 Dr.Bausz Imre 1991 Dr. Rácz István 1992 Dr. Nagy István 1994 Simon Kálmán

1993 Dr. Kiss László ] 995 Bajor Péter m6 Q

J

&J

D é n e s

]

"7 F o r S á c s T l b o r 1998 Szilágyi András 1999 Molnár Csaba

-Hibakiigazítás; Á könyv 9. oldalán 1861. helyett 1867, a 95 és 145 oldalakon a XXVII. Vándorgyűlés színhelye: Siófok helyett Székesfehérvár, a 158. oldalon 1949 helyett 1989.

Összefoglalás. Balázs Szilárd: Milyen lesz a jólképiett szakember? (Beszámoló a IV. oktatási konferenciáról)

Recommend Documents