Összefoglalás a teljes körű intézményi önértékelés tapasztalatairól
Az IMIP-ben szabályozottak szerint intézményünk a 2007/2008-as tanévben elvégezte törvényi kötelezettségének is megfelelve – a teljes körű intézményi önértékelést. Az önértékelés célja: - ellenőrzés, megfelelés - egyéni ill. szervezeti fejlesztés a megszerzett információk, tapasztalatok alapján Módszerei: - dokumentumelemzés - kérdőíves mérések - klímateszt - interjúk (fókuszcsoportos) - vezetői önértékelés Résztvevői: - iskolavezetés tagjai - alkalmazotti közösség Folyamata: - az IMIP-ben (4.4) szabályozottak szerint A teljeskörű önértékelés területei ADOTTSÁGOK A vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében Az intézmény stratégiájának meghatározása és megvalósítása A megfelelő folyamatok szabályozása és a szabályozási rendszer teljeskörűsége Erőforrások figyelembevétele A partneri igények figyelembevételének módja
EREDMÉNYEK A szervezeti kultúra fejlesztésének eredményei A munkatársak bevonásának mértéke Kitűzött célok elérése, megvalósítása A folyamatos fejlesztés eredményei A szabályozási rendszer bevezetettsége, az alkalmazás hatékonysága Erőforrások felhasználásának hatékonysága A partnerek elégedettsége
Az önértékelési szempontsor kialakítása még a COMENIUS 2000. I. partnerközpontú működés intézményi modell végén kerül sor. Ez a szempontsor teljes egészében lefedi az iskolai élet minden területét, jól átlátható, és az egymást követő ( 3 évenkénti ) önértékelések során remek összehasonlítási alapot jelent.
A szempontok részletes elemzése Adottságok I. A vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében • A vezetői példamutatás az értékek megvalósításában Az intézményvezetés feladata és jelentősége speciális az önértékelési folyamatban. Az intézményvezetőknek 3 fő szerepe van: - inspirálni, bátorítani és az önértékelést beépíteni az iskolai teendőkbe - források szervezése az értékelési folyamat számára - a vezető a szervezeti tanulás vezetőjenként működik. A vezetőség kommunikációja nyitott, az iskolavezetés tartja magát az előzetes szóbeli megállapodásokhoz. Az intézmény belső információ áramlása nem megfelelő, így fokozottabb figyelmet érdemel az információk időben történő eljuttatása a különböző intézmény-használókhoz, illetve az információra történő komoly odafigyelés. DOKUMENTUMOK IMIP
4.1
4.2
5.1
SZMSZ
2.2
2.2.1 2.3
EGYÉB
Minőségügyi feljegyzés a 1/2003 intézkedési terv alapján végzett kontrollmérésről
2.4
• A vezetői ellenőrzés rendszere DOKUMENTUMOK
SZMSZ
2.6
IMIP
5.4
EGYÉB
Belső ellenőrzési terv ( az éves munkaterv melléklete )
• A dolgozók értékelése A teljesítményértékelés stratégiai kérdései: - Milyen célokra használjuk az értékelést? - Formális vagy informális értékelést alkalmazunk? - Milyen kritériumokat használunk, milyen technikával értékelünk? - Kik legyenek az értékeltek és az értékelők?
- Mikor, milyen gyakran értékeljünk? - Hogyan kommunikáljuk az értékelést? Az értékelés célja: - A munkatársi teljesítmény megerősítése - Egyéni erőfeszítés ösztönzése - A munkatársak erős és gyenge pontjainak megismerése - információt szolgál a munkatársak adottságairól a munkaerő tervezés számára - A munkaköri leírások és a munkacélok rendszeres áttekintése és felülvizsgálata DOKUMENTUMOK IMIP
5.4 7. melléklet
PED. PROG. III./ 11.8. EGYÉB
Munkaköri leírások
• A dolgozók ösztönzése Kiépíthetetlen pénz hiányában. Csak az önkormányzat segítségével lenne megvalósítható.
DOKUMENTUMOK IMIP
4.5
• A vezetés önképző tevékenysége A továbbképzések eseti jellegűek, konkrétan nem tervezettek ( az adott témáról függőek ), konkrét terv nem készült rá. • A vezető irányító munka DOKUMENTUMOK Beszámolók Jegyzőkönyvek • A dolgozók tájékozottsága DOKUMENTUMOK IMIP
4.5
SZMSZ
4. fejezet
5. fejezet 2.7 2.9
II. Az intézmény stratégiájának meghatározása és megvalósítása A szervezést intézményi célok határozzák meg, melynek összhangban kell lenniük a
Törvényekkel és rendelkezésekkel A fenntartói elvárásokkal A szülői A tanulói Az alkalmazotti köri igényekkel
Ezek megjelenése: - P.P. –ban - IMIP – ben - helyi nevelési tervben • Ehhez elkészült már a P.P. készítésének lépései, eljárásrendje egy folyamatábra formájában. Ez meghatározza a folyamat célját és a folyamat leírását. - IMIP melléklet ( készítette: az MFCS 2005. 03. hó ) - VÖK 14. • A team-ek összeállításának szabályai-ról nincs dokumentum. Az iskolavezetés által felkérésre van a megbízás, a jellemző, hogy nincs visszautasítás. Egyelőre úgy tűnik, hogy működik ebben a formában. Javaslatként említeném egy valamiféle belső pályázati rendszer kidolgozását, melynek előnye lenne, hogy az önkéntességet jobban szolgálná, viszont hátránya, hogy a passzivitást is segítené. • A P.P. és az éves munkaterv céljainak, feladatainak összevetése A P.P-ban (megy egy hosszú távú tervezés) meghatározott célok megvalósításához szükséges feladatok felelőssel és határidővel az éves munkatervben, illetve a feladatellátási tervben (mely rövidtávú tervezések) találhatók meg. A rövidtávú tervezésekben van korrekcióra lehetőség. Esetleg érdemes lenne kibővíteni sikerkritériummal, valamint humán (kik, milyen képesítést) és talán tárgyi (feltételek) eszközigénnyel. • A tanmenetek ráépülése a P.P-ra, a tankönyvválasztás hogyan szolgálja a P.P. céljait Általában az a tapasztalat, hogy a tanmenetek fedik egymást a tankönyv tartalomjegyzékével, ezért fontos a tankönyv célirányos kiválasztása, olyat kell kiválasztani, ami szolgálja a P.P. céljait, ez hangsúlyosan szerepeljen a tankönyvben. Ezek megjelenése:
- Helyi t. - IMIP
4.1. 5.3.
4.2.
• A továbbképzéseken való részvétel hogyan támogatja a P.P. céljait Most van kidolgozás alatt a továbbképzési program: pedagógus továbbképzés eljárásrendje címmel. A csúcsvezetés és a társvezetés kérdőívben hangsúlyosan szerepel a stratégia. Felvetődik a probléma, hogy az oktatáspolitika instabilitása nem teszi kiszámíthatóvá a távlati célokat. Az aktuális oktatáspolitika gyakorlata felülírja az oktatási stratégiákat.
III. A meglévő folyamatok szabályozottsága és a szabályozási rendszer teljeskörűsége Azonosított szabályozott folyamatok A pedagógiai program szabályozza: a tanítási-tanulási folyamat teljes egészét a partnerekkel való kapcsolattartás folyamatát az iskola hagyományainak ápolását A Helyi Tanterv szabályozza: a tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elveit a tanulói teljesítmény értékelésének módjait és szempontjait a tanulók magatartásának és szorgalmának értékelését a tanulásban súlyosan akadályozott tanulók fejlesztésének eljárásrendjét A Minőségirányítási Program szabályozza: a pedagógusok és a vezetők munkájának értékelési folyamatát az iskola életének kulcsfolyamatait a pedagógusok továbbképzését A Munkaköri leírások tartalmazzák: a pedagógussal szembeni elvárásokat az önképzés lehetőségeit A Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza: a kinevezések, megbízások feltételeit
Folyamatszerűen működő, de nem szabályozott tevékenységek Pedagógus továbbképzés: objektív körülmények miatt gyakran akadozik a folyamat. Pl.: nem indul az előzőekben meghirdetett továbbképzés Intézményi marketing: szabályozás kidolgozása folyamatban
A szabályozási teljeskörűsége A korábbi folyamatokat új követelményeknek megfelelően aktualizáltuk (pl.: Kulcskompetenciák) Új szabályozások: - egységes ballagási eljárásrend - iskolából való kilépés feltételei
- pályaválasztás eljárásrendje - a javító- és osztályozóvizsgák eljárásrendje - a magatartási problémák kezelésének eljárásrendje - a tanulásban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók fejlesztésének eljárásrendje - kapcsolattartás, jelzőrendszer - a félévi és év végi osztályzatok megállapításának új jelölése - gyakornoki szabályzat
A folyamatok hogyan segítik a Pedagógiai Programot Minden folyamatnál a legfontosabb szempont, hogy a pedagógiai Programban foglaltakat teljesíteni tudjuk.
IV. Erőforrások figyelembevételének módja Kollégák leterheltségének és további terhelhetőségének lehetőségei: A pedagógusok tanórai tevékenysége megfelelően dokumentálva van és követhető (naplók, TIK lap, stb.), a tanórán kívüli azonban nincs (versenyfelkészítés, szabadidős programok – rendezvények szervezése, stb.). Ezért az sem látható igazán – csak egymástól halljuk, egymást látjuk -, ki mennyire van leterhelve a kötelező tevékenységein kívül, ki mennyi pluszmunkát vállal. A terhelhetőség lehetőségei természetesen függenek objektív okoktól is (egészségi állapot, családi elfoglaltság, stb.), amit pedig mérni nem mindig lehet, vagy szerencsés. Szükséges szakképzettségek: Iskolánk számos ellátottsága jó, megfelelően szakképzett kollégák végzik az oktatómunkát és folyamatosan, az igényeknek megfelelően képezik magukat. Probléma azonban a helyettesítések szakos megoldása, aminek sokszor prózai oka a takarékosság, a kifizetett túlórák lehetséges csökkentése. Szintén gondot okozhatnak a jelenlegi minimális létszámnál a –bármilyen okból történő- hiányzások. A tantestület átlagéletkora: Folyamatosan emelkedik, nincs lehetőség – meglévő státusz híján, főleg anyagi okokból – fiatal kollégák felvételére és „kinevelésére”. Az életkorokat nézve olyan év, évek is előfordulhatnak majd, hogy többen egyszerre mennek nyugdíjba, megfelelő színvonalú pótlásukról nehéz lesz az adott pillanatban gondoskodni, szerencsésebb lenne a fokozatosság elvét követni. A testület egészségügyi állapota: valószínűleg legtöbbet a betegszabadságok száma mond erről, pedig sokszor még akkor is dolgozunk, ha tudjuk, érezzük, hogy betegek vagyunk. Iskolánkban kétévente kötelező részt venni munkaegészségügyi vizsgálaton, melynek költségeit a fenntartó állja, és dokumentálása is az önkormányzat feladata. Továbbképzéseken szerzett tapasztalatok átadása: Eddig is működött különböző szinteken, bár nem kidolgozott szabályok szerint. Munkaközösségi foglalkozásokon, ugyanazon szakos kollégák között eddig is megtörtént az információk átadása. Ezt lehetne dokumentálni is, a továbbképzésekről készített beszámolókkal, vagy a közös megbeszélések, foglalkozások beszámolóival (vezetőség felé).
Új kollégák beillesztése: eddig is megoldott volt a vezetőség által felkért segítő nevelő által, bár nem megfelelően dokumentált. Ezt a problémát valószínűleg teljesen megoldja a tantestület által is megvitatott gyakornoki szabályzat. Közös programokra való igény: az utóbbi időben nem igazán valósult meg a „csapatépítés” az év végi vacsorán kívül, legalábbis ami a teljes tantestületet illeti. A tanári kirándulások népszerűsége sem igen nagy, okai keresendők. Épületek állaga: Mindannyian tisztában vagyunk épületeink leromlott állapotával, ezt beszámolók, jegyzőkönyvek támasztják alá, halljuk a tanév eleji, félévi, év végi értekezleten. Szülői, tanulói jelzések is alátámasztják, remélhetőleg a probléma megoldódik a felújítási pályázat sikeres megvalósítása esetén. Tárgyi felszereltség: Iskolánk tárgyi felszereltségét tanszerlisták, leltárak tartalmazzák, melyeket összevetve a kötelező taneszköz-jegyzékkel, megállapítható, milyen területen van szükség fejlesztésre, melyet a források hiánya akadályozhat. Felszerelésünk tekintélyes része régi, elavult, lecserélésre szorulna, így a meglévők kihasználtsága – kihasználása is kérdéses. Elhasználódott eszközök pótlásának beszerzési szempontjai: Felmérésre szorul, mely területek, szaktárgyak esetén legszükségesebb az eszközök pótlása, hiszen az anyagi lehetőségek szűkösek, sokszor csak pályázati pénzzel lehetséges, általában nehézkes közbeszerzési eljárással. Energiafelhasználás- és gazdálkodás: Épületeink műszaki állapota alapvetően behatárolja az energiagazdálkodás lehetőségeit (Széchenyi épület kazánháza, nyílászárók állapota, stb.). Az intézmény energiaköltségeit a fenntartó minden esetben fedezi, függetlenül annak változásáról, vagyis az esetleges emelkedő költségek nem jelentenek elvonást az intézmény egyéb területeiről. Pályázati összegek felhasználásának célszerűsége: Ma már szinte csak célirányosan lehet pályázni különböző pénzekre, vagyis a felhasználást előre meg kell tervezni, nyertes pályázat esetén pedig megvalósítani. Ezt megfelelően dokumentálni is kell, jegyzőkönyvekkel, számlákkal, beszámoló készítésével. PR-tevékenység: Intézményünk városunk egyedüli alapfokú oktatási intézménye, ami nem jelenti azt, hogy nem kell tennünk a tanulói létszám növelése érdekében, akár a környező településekről is. A szülők, városunk lakosai számára minél szélesebb körű tájékoztatást kell adnunk az oktató – nevelő munkánkról. Erre alkalmas a helyi újság, iskolánk honlapja, de egyéb lehetőségeket is folyamatosan kell keresni.
V. A partneri igények figyelembevételének módja - A partneri igények mérése évente készül azonos időben (március) az MFCS által összeállított kérdések alapján. Célja, hogy az intézmény megfelelő információval rendelkezzen az állandó minőségjavításhoz. Eszközei: szülői, pedagógusi, tanulói kérdőív, fenntartói interjú, kérdőívek az óvoda és a helyi középiskola felé, munkatársi kérdőív. - Az igények összevetése a lehetőségekkel: A szülői szervezet és nevelői testület a kérdőíveket kiértékeli, majd az MFCS feladattervet állít össze az igazgatósággal egyeztetve, így születik meg a korrekció.
- Visszajelzés a partnereknek az eredményekről: a fenntartó írásban kapja meg, a többi partner az interneten keresztül informálódhat; a szülőket szülői értekezleteken, a tanulókat osztályfőnöki órán tájékoztatjuk.
EREDMÉNYEK
I. A szervezeti kultúra fejlesztésének eredményei A szervezeti kultúra fejlesztése a Comenius II. alapfeladata, de az intézményünk nagy jelentőséget tulajdonít e terület fejlesztésének. Munkahelyi légkör: Ezek megjelenése: - PIE és annak összegzése - klímatesztek (2004), majd (2008) - beszámolókban - munkaközösségi értekezleteken - VÖK 50. 48. 51. Munkakörülmények: Ezek megjelenése: - P. P. 1., 2. - klímatesztek 4., 10., 16. - Éves beszámolók - Munkaterv 2006/2007. 1. - IMIP 2. 1. Problémaként tapasztaltuk, hogy a Mátyás épület nagyon elavult, állaga miatt szükség volt egy iskolafelújítási pályázatra. A pályázat elbírálása elhúzódik, ez kiszámíthatatlanná teszi a tervezést. A munkakörülmények időarányosan romlanak, mivel ennek külső okai vannak, ezt felgyorsítani nincs lehetősége az intézménynek. Feladatmegosztás: Ezek megjelenése: - IMIP - Feladatellátási terv III., IV., V. - munkaterv 2006/2007. 2. - klímatesztek A munkaköri leírások tartalmazzák kötelező feladatokat. Az önként vállalt feladatok megjelennek a személyes, illetve az egyéni feladatvállalási tervben. Ez akár már egy pályázati rendszernek is felfogható, vagy így értékelhető. Pozitívuma, hogy ebben megvalósul az önkéntesség. Hatáskörök: Ezek megjelenése: -SZMSZ 2.2, 2.3., 2.4., 2.5. - IMIP 30.o.
Észrevétel: nem találtam arra adatot, hogy a munkaköri leírásoknak mikor van a felülvizsgálata. (2003-ok).
II. A munkatársak bevonásának mértéke Munkamegosztás a tantestületen belül A munkaközösségeken belül vállalt: - házi versenyek - versenyekre való felkészítés - szabadidős programok szervezése - DÖK rendezvények szervezése, lebonyolítása - iskolai dekoráció - bemutatóóra megtartása stb. DOKUMENTUMOK IMIP 4.2. 5.1. SZMSZ 2.1.
4.4
2.3.
4.5.
2.4.
5.1.
4.1.
5.6.1.
4.2.
4.2.1.
4.2.2. Ped.prog. II/3. Jegyzőkönyvek Munkatervek Feladatellátási terv Egyéni képességek figyelembevétele a feladatok meghatározásakor Szakvizsgázott pedagógusok
DOKUMENTUMOK Beszámolók Jegyzőkönyvek Munkatervek Feladatellátási terv IMIP 4.5. A P.P és SZMSZ, házirend átdolgozásába való bevonás mértéke A munkacsoportok kialakításánál a tantestület minden tagja érintett volt. A munkatársak részvétele az éves munkaterv készítésében DOKUMENTUMOK SZMSZ 4.6.1. 4.6.2. 4.7. Munkatervek Feladatellátási terv Az innovációban való részvétel Új tevékenységek bevezetése: - Logi-suli - Humán műhely - Tan-suli - Ötpróba stb. DOKUMENTUMOK Tanmenetek A feladatok hogyan jelennek meg a munkaköri leírásban
DOKUMENTUMOK Munkaköri leírások Részvétel a munkaközösségek munkájában DOKUMENTUMOK Munkatervek Feladatellátási terv Munkaköri leírások
III. Kitűzött célok elérése, megvalósítása
Cél
Eszköz
- Kunszentmárton természeti, társadalmi
- erdei iskola több éves működtetése, helyi
környezetének ismerete, szeretete és ahhoz
természetfigyelő táborok szervezése,
való kötődés
Fekete István komplex vetélkedő szervezése 2 évente
- Pozitív légkör kialakítása
- rendezvények, programok szervezése, betartható házirend kialakítása, osztálykirándulások szervezése
- Az óvoda- iskola, ill. alsó- felső közti átmenet kezelése
- ó-i.: óvodások meglátogatása (oszt.f.), óvodások óralátogatása, folyamatos kapcsolattartás; a-f.: információk átadása szept. második hetében, közös osztályprogramok
- Valamennyi tanuló felkészítése a továbbtanulásra - Jogok és kötelességek gyakorlásának megalapozása
- Arany János tehetséggondozó szakkör, tansuli, tanulószoba - biztosítjuk a hozzáférést a házirendhez, mely tartalmazza a jogokat és kötelességeket; DÖK gyűléseken vehet részt, osztályfőnöki órák keretében gyakorolhatja
IV. Folyamatos fejlesztés
Dokumentumok: - Pedagógiai Program - Éves munkatervek - Munkaközösségi munkatervek
Új tevékenységek: - Osztályklub – Kötetlen beszélgetés Cél: problémamegoldás tanár – diák kapcsolat erősítése - Kistérségi munkaközösségi foglalkozások Cél: - szakmai ismeretek bővítése - pedagógiai együttműködés - Tan-suli Cél: - tanulás tanítása - felkészülés az önálló ismeretszerzésre - Humán műhely Cél: - történelmi – irodalmi ismeretek bővítése - projekt módszerrel - Logi – suli Cél: - gondolkodás fejlesztése - Vár projekt (E-tagozat) Cél: - történelmi ismeretek manuális tevékenységbe ágyazva tanítása - Napközis projektek Cél: - ismeretbővítés - tevékenykedtetés
V. A szabályozási rendszer bevezetettsége, az alkalmazás hatékonysága Az írott szabályozások működése a napi gyakorlatban: Jól működő folyamatok: - Tanulási nehézségekkel küzdő tanulók fejlesztésének eljárásrendje - Tankönyvek, taneszközök kiválasztása - Iskolába lépés, iskolára való előkészítés - Pályaválasztás eljárásrendje - 5. osztályos tanulók átadása - A tanulók értékelése alsó tagozaton - Partneri igény- és elégedettségmérés - Pedagógiai munka tervezése Időként akadozó folyamatok: - A magatartási és szorgalmi problémák kezelésének eljárásrendje Lehetséges ok: a nevelők nem egységesen ítélik meg a problémákat és így az eljárás sem egységes hasonló problémáknál - Információáramlás Ok: bizonyos információkat rutinból kezelünk, nem figyelünk egymásra - Egységes eljárások – a sajátos arculat kialakításáért Ok: A tagozatok különböző épületekben helyezkednek el. VI. Erőforrások felhasználásának hatékonysága Termek kihasználtsága: a csökkenő gyereklétszám eredménye, hogy a termek kihasználtsága – legalábbis tanítási időben- csökken, ezt az órarendek, terembeosztások mutatják. A délután a terméket napközin, tanulószobán, egyéb elfoglaltságokon kívül a zeneiskola, rajziskola, tánciskola is használja rendszeresen, rögzített feltételek alapján, ez a kihasználtságot javítja. Meg kell vizsgálni, lehetne-e további bevételeket elérni a szabad termek tanításon kívüli hasznosításával. Eszközök kihasználtsága: ahol napi használatban vannak eszközeink (pl.: testnevelés, számítástechnika) ott megfelelő, sőt fejlesztésekre is igény van, egyéb órákról a szaktanárok, oktatástechnikus beszámolóira lehetne hagyatkozni, kihasználják-e a
rendelkezésre álló lehetőségeket, vagy ebben akadályt jelent valami (hiányzó, nem megfelelő, elöregedett, használhatatlan eszköz). Tudás, képességek kihasználása: Minden kollégánk személyi anyagában megtalálható minden képesítést igazoló irat, ezek összevetése a jelenlegi munkakörben végzett tevékenységgel, munkaköri leírással megmutatja, kihasználjuk-e kollégáink megszerzett szaktudását. Továbbképzéseken való részvétel: Rendszeresen (pl.: augusztusban, év elején) vagy alkalomszerűen részt veszünk a Pedagógiai Intézet által szervezett rendezvényeken, nevelési értekezletekre, munkaközösségi foglalkozásokra előadókat hívunk, illetve éves továbbképzési terv alapján tanfolyamokra, felsőfokú képzésekre járunk – kollégáink nagyon sokat tesznek azért, hogy tudásuk naprakész legyen. Hasznosításuk a mindennapi gyakorlatban: A továbbképzések általában célirányosak és nem önkényesek, erre az anyagi helyzetünk sem ad lehetőséget, ebből kifolyólag a megszerzett szaktudás hasznosításra kerül.
VII. A partnerek elégedettsége - Az elégedetlenség kezelési módja: a kérdőívek alapján problémalista készül, melyre az MFCS az igazgatósággal egyeztetve javaslatcsomagot dolgoz ki, korrekció születik, melyet a következő mérés után visszaellenőriznek. Ha nem változik az elégedetlenség vagy romlik, újra felkerül a problémalistára. - Panaszkezelés: Panasszal fordulhat bármely partner írásban, vagy szóban adott problémától függően az osztályfőnökhöz, szaktanárhoz igazgatóhelyettesekhez, igazgatóhoz, DÖK-höz, gyermek és ifjúságvédelmi felelőshöz, iskolaszékhez. A panasz kivizsgálása után 30 alatt választ kap a panaszára.
Iskolánk munkájával kapcsolatban a partnerek a következőkkel voltak leginkább elégedettek: Szülők: Megfelelő információ a gyermekről, pedagógiai felkészültsége, kapcsolattartása, DÖK munkája, fogadóórák kihasználtsága. Tanulók: rendezvények, programok; felkészült tanárok; büfé, automaták, osztálykirándulások Pedagógusok: jó munkahelyi légkör, véleménynyilvánítás a vezetés felé Fenntartó: programok, rendezvények, intézmény pozitív kisugárzása ped. részvétele a városi életben Elégedetlenség: Szülők: iskolai fegyelem, tanulók értékeinek biztonsága Tanulók: jobb étel, iskola felújítása Pedagógusok: diákok viselkedési normái, városgondnoksággal való kapcsolat, arányos terhelés Fenntartó: pedagógusok továbbképzésének lehetősége, pályázatokon való részvétel
ÖSSZEGZÉS
A 2007/2008. tanévi intézményi önértékelés elvégzése alapján a.) kiemelkedően jó területek - vezetőség hozzáállása, kommunikációja - a dolgozók értékelésének szabályozottsága - rövid- és hosszútávú tervezések - intézmény klímája - PIE eredményei - innováció - tankönyvek, taneszközök kiválasztása
- szöveges értékelés alsó tagozaton b.) jó területek - szabályozott kulcsfolyamatok működése - feladatvállalási terv betartása - dokumentumok készítése, felülvizsgálata, elérhetősége - tanulók tanulmányi eredményei (összességében) - továbbtanulás, pályaorientáció, pályaválasztás - kompetenciamérés eredményei (az elmúlt 4 tanév átlagát tekintve) c.) fejlesztendők - belső információáramlás - dolgozók ösztönzése (ösztönzőrendszer működtetése) - továbbképzések (eseti jellegűek – sokszor az intézménytől független okok miatt) - intézményi menedzsment (PR – tevékenység) - továbbképzésen szerzett tapasztalatok átadása - eljárásrendek következetes betartása Az intézményi önértékelés alapján ERŐSSÉGEINK
GYENGESÉGEINK
- innováció
- következetlenség
- iskola klímája
- fegyelem
- pedagógusok egyénisége, szakképzettsége
- belső információáramlás
- programok
- egységesség hiánya (nevelés)
- versenyeredmények
- eszközellátottság
- DÖK
- épületek állaga
- közösségi élet - munkafegyelem - gyermekközpontúság - iskolavezetés VESZÉLYEK
LEHETŐSÉGEINK
- fegyelmezési problémák erősödése
- közösségfejlesztés új programokkal
- csökkenő gyereklétszám
- pályázatok
- épületek további romlása
- új oktatási – nevelési módszerek
- negatív társadalmi hatások beáramlása az iskolába
alkalmazása, új utak keresése - alternatív konfliktuskezelő módszerek
- SNI-s; BTMN- es tanulók ellátása, nyomon
„tanulása”
követése Kunszentmárton, 2008. június 5.
________________________________
______________________________
Csatóné Prókó Annamária
Takácsné Szilágyi Erzsébet
osztályértékelő csoport vezetője
MFCS vezetője
_______________________________ Szabó Mihálnyé igazgató
