Összeállította: Iker Gabriella fejlesztőpedagógus és bázisóvodai mentor

Összeállította: Iker Gabriella fejlesztőpedagógus és bázisóvodai mentor

Anyanyelvi nevelés  „ A nyelv egyik legféltőbb kincse, egyik legfőbb dísze a

nemzetnek…” - fogalmazza meg Kazinczy Ferenc a magyar nyelv pallérozásáért vívott harca idején. Kosztolányi Dezső is büszkén vallja: „Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható.”

 Kodály Zoltán 1937-ben tartott előadásában féltőn szólt

beszédkultúránk teljes elhanyagoltságáról, nyelvünk romlásának okairól. A megoldás egyik módjaként javasolta, hogy a pedagógus képzésben követeljék meg a hallgatóktól a helyes magyar kiejtést, a tiszta magyar beszédet, oklevelük megszerzésének egyik feltétele ez legyen – ami jelen korunk követelménye is.  Újra és újra felvetődik a kérdés: hol tartunk ma?  Mit teszünk azért, hogy nyelvünk megőrizze tisztaságát, hogy ne váljon a vulgarizmusok, a hétköznapi, üres, semmitmondó kifejezések tárházává?

 Teljesítmény-centrikus világunkban a családok mellett

az intézményes nevelés-oktatás feladata újfent megőrizni az egyensúlyt a racionális „komputer” és a beszédnevelés, a kommunikációs képességek fejlesztésének követelményei között.  A kommunikálás, a verbális és nonverbális jelekkel való információ átadása korunk központi kérdése lett.

Óvodai anyanyelvi nevelés Alapvető feladata :  3-7 éves korú gyermek beszédfejlesztése  beszélő magatartásának kibontakoztatása  kommunikatív képességeinek megszilárdítása  metakommunikatív eszköztárának bővítése A beszédkészség, a kommunikatív képességek hiányosságai – a nevelő-oktató munka ellenére is – egyre érzékelhetőbbé válnak 6-7 éves óvodások körében és az iskolában.

Anyanyelvi nevelés fő területei:  beszédhallás-figyelem fejlesztése  beszédhallás-emlékezet fejlesztése  beszédritmus fejlesztése

 grafomotoros képességek fejlesztése  gondolkodás fejlesztése  beszédművelés /helyes ejtés/

 kommunikáció fejlesztése/köszönés, megszólítás,

elbeszélés élmény-kép alapján, mesebefejezés/  Illem/érintkezési kultúrája , megjelenése/

 Kutatások sora bizonyítja, és saját gyakorlatunkban is

láthatjuk, hogy milyen nagy fejlődésbeli különbségek vannak gyerekek és gyerekek között (a tévé hatása, a nagycsaládok szétesése, mese-beszélgetés hiánya otthon stb.) Iskolára a hátrányok években merhetőek.  Az anyanyelvi nevelés kivívott helyét, szerepét olyan

hatások érték és érik folyamatosan, amelyek alapjaiban megváltoztatják céljait és funkcióját.

Nehézségek  A mai családoknak egyre több információval, ingerrel kell

együtt élniük. Ez az együttélés zömében vizuális és/vagy auditív együttélést jelent, mellőzve a hangos beszédet.  Mit jelent az együttélés és milyen következményekkel jár?  több információ → több inger feldolgozása → több idő  kevés beszélgetés, rövid időt szánunk gondolataink pontos,

átgondolt megfogalmazására, kimondására, közlésére  aktív szókincs megfakulni látszik, minősége, mennyisége nem kedvez az árnyalt, választékos, igényes beszédnek  passzív szókincs is szűkül /tv hatása, igénytelen könyvek, mesék, versek, család/

 a gyermek számára nyújtott felnőtt minta sok esetben

elbillen az ún. audiovizuális nyelv javára, az aktív szókincs kárára /csak befogadó, passzív hallgató/  a passzív szókincs túlzott mértékben megelőzi az aktívat! /ez a nyelvhasználati gyakorlat azzal a kedvezőtlen hatással és eredménnyel jár, hogy a gyermek nem beszél. Az őt ért képi-hangi hatásokat mélyen elraktározza, és a feldolgozás fázisában nehezen tudja verbalizálnimegszólítani, hiszen a szókészlet, a szóhasználat egyoldalúvá, „képivé”, hangivá vált. A gyermek csak látja, hallja a világot és az információkat, az ingerek rendszerezése viszont hiányos a passzív szókincs miatt.

 A szleng, a TV világa az oktatási intézmények falai közé

is betört. /Nem épül ki az idegpályákon a kapcsolat a hallott hang, szó képzelet útján való leképezésére./  Magasak a csoportlétszámok, az osztatlan és vegyes csoportszervezés alig biztosít lehetőséget a kortárscsoportok individuális beszédnevelésére, az egyéni, differenciált fejlesztésre.  A család mint elsődleges beszédnevelő közeg, egyre kevesebb idő tud fordítani a gyermekkel való beszélgetésre.

 Az óvodában az óvodapedagógus feladata, hogy

mindezekkel számoljon, és gyereket segítse hozzá, hogy játékos tevékenységek útján ezeket az ingereket feldolgozhassa, rendszerezhesse – képes legyen a világ komplex befogadására /pl. gyümölcsök/.  Bruner elméletében a valóság megismerésében 3 alapvető leképezéssel találkozhatunk:  enaktív /motoros/ reprezentáció – 0-2 év (mackó addig

létezik, amíg látom)  ikonikus /képi/reprezentáció – 3-6 év (kép hatására felidézi a mackót)  szimbolikus /nyelvi/ reprezentáció – 6. évtől (mackó szó hatására elképzeli a mackó tulajdonságait)

 Az anyanyelvi nevelés szempontjából meghatározó,

hogy minél több alkalmat biztosítsunk a nyelvi információkkal kísért mozgásos megtapasztalásra. A megismerő funkciók optimális fejlődését segíthetjük így. Az ilyen gyakorlati megoldások a szimbolikus /nyelvi/, az ikonikus /képi/ reprezentációt is pontosabbá, tökéletesebbé teszik.

Anyanyelv  Az első nyelv, amit a

kisgyermek elsajátít.  Megtanít a családhoz, szoros emberi közösséghez, nemzethez tartozás érzésére.  Az anyanyelv áthatja az élet minden mozzanatát /az óvodai nevelés teljes folyamatában jelen van, annak szerves része/.  Kosztolányi szavaival: „Csak anyanyelvemen lehetek igazán én.”

 Az anyanyelv jel- és

szabályrendszerét utánzással sajátítja el a gyermek.  Az óvodában játékos tevékenységek közben, munka, tanulás és társas érintkezések során erre bőven nyílik alkalom.  A mondókázás, mindennapi mese-vers, ének, hagyományápoló tevékenységek hatására intenzívebben részesül az anyanyelv élményében.

Beszéd  A nyelv a beszéd alapja. Egy tanulási folyamat

eredménye. Ez a tanulási folyamat leginkább ott mérhető le, hogy mennyire képes a gyermek a nyelv jel-és szabályrendszerének alkalmazására.  Ennek magasabb foka, ha mindezt árnyaltan alkalmazza.  Ennek az alkalmazásnak egyik feltétele, hogy a tanulási folyamat mely szakaszában éri el a kellő nagyságú szókészlet. /szenzitív időszak /  Másik feltétele, hogy a szókészletből milyen arányt képvisel az aktív állomány.

A beszéd, a nyelv alkalmazása  A nyelvhasználat mindig

egyéni (színezete, szókincse, hanglejtése, ritmusa…) személyiségünk része.  Minél inkább éntudatára ébred a kisgyerek, annál inkább tudatossá válik a cselekvéseiben, és tőle függ a nyelv alkalmazása.

A beszédelsajátítás feltételei 1. 2. 3. 4. 5. 

Ép beszédszervek Ép hallás Ép látás Ép idegrendszer Beszélő, ingergazdag környezet Mindennek az összehangolását végzi az agy!

 Kanizsai Dezső szerint :

„Az ember nem a szájával, hanem a fülével tanul meg beszélni!”  Fülbetegségek, elhúzódó náthák  Állandó háttérzajok, a gyerek nem tudja kiválasztani az ingerek közül a megfelelőt.  Több analizátor megfelelő működése – ezek közül kiemelt a látási-hallási ill. a látási-tapintási impulzusok társulása.

 Három éves korig a

szenzomotoros intelligencia jellemzi a gyereket. Sem képileg, sem fogalmilag nem tud gondolkodni. Mindenre mozgásos tevékenység útján kap választ.

 Óvodáskorban ezért van nagy jelentősége az

információ-együttesek összerendezésének, az ún. keresztcsatornáknak: fül-szem, szem-orr, szem-íz, szem-tapintás. Egyre gyorsabb az ingerfeldolgozás magasabb fokú a kidolgozottság, ha megfelelő az agyterületek közötti kapcsolatok megerősítése.

Anyanyelvi nevelés során fejlesztett funkciók Hangok, hangzók tiszta ejtése 2. Összefüggő beszéd 3. Aktív és passzív szókincs 4. Beszédészlelés és beszédértés 1.

Az óvodában gyakran előforduló nyelvfejlődési zavarok okai Auditív észlelés fejletlensége: hallási észlelés, beszédészlelés, ami elengedhetetlenül fontos a beszéd megértéséhez, az olvasás és írástanuláshoz.  Játék : Nagynénimnek van egy macskája Név–út játék 1.

2. Auditív diszkrimináció minősége: a hangzók

/fonémák/ és a szavak közötti hasonlóság és különbözőség felismerése, a magyar nyelv hangjainál a megkülönböztető jegyek /hosszúság, zöngésség stb./ tudatosítása. A kommunikációs és olvasási – írási készség kialakulásában fontos szerepe van.  Játék: Ágihoz megyek vendégségbe

3. Auditív memória minősége: a hallott szavak,

információk mennyiségi, időbeli és minőségi tárolását jelenti. Ezt már említeni sem kell, hogy az olvasás – és írástanulásban, a tanulási folyamatban milyen nagy szerepe van.  „Papagáj-játék” – egyre bővülő szósorok  „Szókígyó” – ismétlem és kiegészítem

4. Beszédmotoros képesség /beszédprodukció/: ami

ugyan a felsorolásban utolsó helyre kerül, de magába foglalja a fent felsorolt elemeket is. Jelenti egyrészt a beszéd megértését, másrészt magát a beszédet, melynek fejlettsége a gondolkodás fejlettségére is utal.

 Napirendbe építve

szervezünk anyanyelvi játékokat:  Kiscsoportban:  légzéstechnikai

gyakorlatok  fúvási gyakorlatok  ajak-és nyelvgyakorlatok (téri tájékozódás, irányok)  hangutánzás

 A problémás hangzókat

megismételtetjük érzelmileg közel álló szavakkal, a kritikus hang szerepel a szóban elöl, hátul, középen.

 Középső csoportban:  hangfelismerés  akusztikus differenciálás (zörejek, hangok)  szókincsbővítés  rövid és hosszú hangzók elkülönítése  ritmus fejlesztés  hallási figyelem, emlékezet fejlesztése  dominancia kialakulásának elősegítése  Képek, modellek, élőlények, tárgyak megnevezése,

felsorolása közben a passzív szókincs felszínre kerül.

 Nagycsoportban:  ellentétpárok és szinonimagyűjtés  mondatalkotás, mondatfűzés történetmesélés közben  egy kitalált mese, történet bevezető mondat utáni folytatása  hangsorok analízise (szótagra, hangokra bontás)  számlálás, ritmus (szótagszámmal megegyező számú, pl. kopogás)  barkochba

1. Beszédszervek ügyesítése  Beszédszervek alatt a hangképzésben résztvevő szerveket

(hangképző szerveket) értjük. Ezek ügyesítésével megelőzhetjük, sikeresen javíthatjuk azokat a kisebb beszédhibákat, melyek a helytelen beszédlégzésből vagy az artikulációban résztvevő izmok nem megfelelő feszességéből adódnak.

• légzésgyakorlatok

• légzésgyakorlatok hangutánzással egybekötve

• hangutánzó gyakorlatok

• nyelv- és ajakügyesítő gyakorlatok

• ciklizáló gyakorlatok  szövegmondás egy

meghatározott mássalhangzóval, ismert dallamra szöveg "éneklése" a meghatározott mássalhangzóval stb.

• suttogó gyakorlatok

2. A magyar beszédhangok sajátosságainak kiemelése  Közismert, hogy a magyar nyelvnek olyan sajátosságai

vannak, amelyek más nyelveknél nem vagy csak részben találhatók meg. Ilyenek pl. a magánhangzóknál az időtartam szerinti (rövid és hosszú), a képzés helye szerinti (magas és mély) különbségek, a mássalhangzóknál a kettős mássalhangzók, a zöngés-zöngétlen párok, és még sorolhatnám tovább. E sajátosságokat emeljük ki ezekben a játékos feladatokban.  ciklizáló gyakorlatok  hangzódifferenciálás (erről bővebben a beszédhallás

fejlesztésénél szólok)

3. Hallás, beszédhallás fejlesztése  hangok felismerése (környezet hangjai, egymás

hangja)  hiba felismerése a hallott szóban (helyesen kiejtett szavak közé becsempészünk egy helytelenül kiejtettet, melynél előre megbeszélt visszajelzést kell adniuk)  hangzófelismerés (hangutánzással már gyakran hangoztatott hangzó felismerése egy adott szóban, felismerés visszajelzése az előre megbeszélt módon)  hangzódifferenciálás (hangutánzással, hangzófelismeréssel már jól begyakorolt hangzókkal alkalmazzuk a megkülönböztetéseket):

– hosszú - rövid

– zöngés - zöngétlen – két hangzó

differenciálása

• hangzási analízis (adott hangzó felismerése a szó elején, • •

• •

végén, közepén) szókeresés a kiválasztott hangzóval (adott hangzó a szó elején, végén, közepén) auditív ritmus fejlesztése (ritmus visszaadása megnevezése; ugyanez csukott szemmel; ritmus párosítása a vizuálisan neki megfelelő párjával) fonológiai kódolás (mondat szavakra tagolása - szavak szótagokra tagolása - szótagok hangzókra való tagolása) auditív zártság fejlesztése (szó befejezése - szó elejének kitalálása - adott hangzóval szavak keresése - adott szótaggal szavak keresése, stb.)

Metakommunikáció  A metakommunikáció

nem mindig tudatos. A mimika (arcjáték), a pantomimika (testmozgás, sírás, sóhaj, nyögés, stb), a proxemia (távolságtartás) a nyelvi kommunikációt segítheti, de gyakran el is fedi.

 Az óvónő verbális és nonverbális metakommunikációs

közlésének összhangban kell lennie ahhoz, hogy a gyermek számára hiteles és elfogadható legyen mondanivalója.  Egyrészt azért, mert a kisgyermekek életkori

sajátosságukból adódóan elsősorban a metakommunikációra figyelnek, s csak később, a beszéd és a gondolkodás fejlődésével párhuzamosan alakul ki figyelmük a verbális közlésekre.  Másodsorban azért, hogy megértse a gyermek metakommunikációs közléseit és gondolatait, amit még szavakkal nem tud kifejezni.

Metakommunikációs játékok Játék a tekintettel:  Állj fel! A gyerekek körben ülnek, egyikük tekintetével megérinti társait. Akin rajtafelejti a szemét, az feláll.  Farkasszemnézés: A gyerekek párban állnak. Járás vagy más automatikus cselekvés közben egymás szemébe néznek.  Kövesd a mozdulatot: A gyermekek a kezüket vagy a kezükben tartott tárgyat tekintetükkel követik.  Szemsugár átadás: A gyerekek körben ülnek, szemkontaktussal vezetik tovább a kört.

Játék a gesztusokkal és mimikával  Tükörjáték: A gyerekek páronként szemben állnak,

egymás gesztusait és mimikáját utánozzák.  Amerikából jöttem: Cselekvéssel, stilizált mozdulatokkal mutatnak be egy foglalkozást, szakmát.

 „Találd ki, mit érzek!”:

A pedagógus arcjátéka és kézmozdulatai alapján megpróbálják kitalálni mit érez az óvónő.

Játékok 1.

Szókincsgyarapító játékok:  Szópárok – ellentétek  Mit visz a kishajó? /pl. i-vel kezdődő szavak, nehezítés:

csak állat, növény…/  Mondd egy szóval! /gyűjtőfogalmak/

2. Mondat-és szövegalkotást fejlesztő játékok  „Mi van a zsákban?”: Jól ismert tárgyakat rejtünk el, mindenki kivesz 1-1 darabot és elmond róla mindent.  „Szóvonat”: Megadunk 2 kezdőszót, és aki logikusan kapcsolódó szót mond, beülhet a vonatba.  „Álljon elém az a gyümölcs…”: pl. aki sárga, aztán jöhet a következő tulajdonság amíg minden gyerek oda nem áll.

 „Gyümölcsbarkochba”: A játékvezető választ egy

gyümölcsöt, és elrejti. A gyerekeknek ki kell találniuk, hogy milyen gyümölcsöt rejtettek el. Kérdéseket kell feltenniük, amire a játékvezető csak igennel vagy nemmel válaszolhat. Az lesz a győztes, aki leghamarabb kitalálja.

 „Gyümölcspárom”: Mindenkinek van egy választott

gyümölcsneve a képek alapján. Akinél a labda van, dobja egy gyümölcstársának, akiben hasonló tulajdonságot vél felfedezni. Ezután mondja: „Én sárga alma vagyok, és citrom, te lehetsz a párom, mert te is sárga vagy.”

 „Gyümölcspiac”: Annyi széket rakunk, hogy egy

gyereknek (a kofának) ne legyen helye. Ő középen áll, és rendezgeti a gyümölcsöket. Ha elkiabálja, hogy „kiborult a gyümölcskosár”, mindenkinek el kell hagynia a helyét. A kofa eközben széket szerezhet.  Nehezítés: Mond két gyümölcsnevet, akik helyet cserélnek.  Jellemzőket mond. A sárga gyümölcsök cseréljenek helyet.  Cseréljenek helyet a „k” hanggal kezdődők.

 „Hapci törpe gyümölcsei”: Egy gyerek kimegy az ajtó

elé, neki kell majd kitalálnia, hogy milyen gyümölcsnevet tüsszent a törpe.  Hapci törpe a csoport lesz, és úgy fogják tüsszenteni a gyümölcs nevét, hogy kis csoportokban szótagonként kiáltják azt egyszerre. Ebből a kavalkádból kell felismerni a játékosnak, hogy milyen gyümölcsre gondoltunk.

 „Vettem almát”: Körben ülünk, és valaki elkezdi a

játékot azzal, hogy azt mondja: „vettem almát”. A mellette ülő elismétli, és hozzátesz még egy gyümölcsöt. Pl. „Vettem almát és körtét.” Addig játsszuk, amíg mindenki sorra kerül.  Lehet segíteni egymásnak, ha kérik. Könnyítés képeket adni a kezükbe.

 Gyümölcsök csiribiri nyelven  Gyümölcsök titkos nyelven  Szótagszámláló karikával  Találós kérdések gyümölcsökről, képet kikeresni róla  Hangszínjáték – magasan, mélyen, állathangon  Mondókát egy levegővel, fonálhúzással hangtartás

 „Nekem a gyümölcsről az

jut eszembe…”: Az óvónő elkezdi a beszélgetést: „A cseresznyéről az jutott eszembe, amikor gyerekkoromban magasra másztam a cseresznyefán.” És tovább adja a szót.

 „Gyümölcsturmix”: Térben mozognak a gyerekek,

mindegyik egy gyümölcs, amit választott, középen a szakács. Elkiáltja, hogy pl. alma, szilva, ananász, TURMIX! Ekkor ezek a gyümölcsök összekapaszkodva forognak. Vagy „Sárga gyümölcsök Turmix!”

 „Gyümölcssoroló”: Körben állnak vagy ülnek a

gyerekek. Mindenki választ egy olyan gyümölcsöt, amit szívesen megenne. A kezdő játékos elmondja saját gyümölcsnevét, és a mellette ülő az előzőét és a sajátját. Körbe haladnak, amíg mindenki sorra kerül. A játékkal megtanulják egymás gyümölcsnevét, és akkor játszhatunk olyan játékokat, ahol tudniuk kell. Képekkel segíthetünk.

 „Gyümölcsmosó”: Szabályos körben ülnek a játékosok,

mintha gyümölcsmosó tálban lennének. A középen álló gyerek ha elkiáltja magát, hogy HULLÁM BALRÓL, akkor mindenki jobbra átül egy széket. Ha HULLÁM JOBBRÓL, akkor mindenki balra mozdul egyet. Ha MOSÁS van, akkor mindenkinek új széket kell keresnie.

 „Gyümölcskóstoló”: A gyerekek bekötött szemmel

kóstolgatnak a gyümölcsökből. Közben elmondják, hogy mit éreznek. Milyen az íze, illata, állaga, hőmérséklete. Aztán megnevezik, hogy milyen gyümölcs lehet.

Irodalom ajánlása az anyanyelvi, kommunikációs területhez          

Csabay Katalin könyvei, írásai Gósy Mária könyvei, írásai Játék - Mozgás - Kommunikáció Óvodai Program Komplex Prevenciós Óvodai Program Kuhn Gabriella könyvei, írásai Meixner Ildikó könyvei, írásai Mérei Ferencné könyvei, írásai Montágh Imre könyvei, írásai Sugárné Dr. Kádár Júlia könyvei, írásai Vincze Tamásné könyvei, írásai

Iker Gabriella [email protected]