Tóth Tibor okl. gépészmérnök, kompresszor- és szivattyú szakértő Ganzair Kompresszortechnika Kft. 6400 Kiskunhalas, Szénás u. Tel: 77 423 448 Fax: 77 423 348 SŰRÍTETTLEVEGŐ-RENDSZEREK ENERGETIKAI SZEMLÉLETŰ TERVEZÉSE. GÉPKIVÁLASZTÁS, LEVEGŐMINŐSÉG, KÖLTSÉGMEGTAKARÍTÁSI LEHETŐSÉGEK Minden bizonnyal sokan hallottak már róla, hogy a sűrített levegő az egyik legdrágább energiaközvetítő. Ha mástól nem, hát hidraulikus gépeket vagy emelt frekvenciás kéziszerszámokat propagáló ügynököktől. A konkurens termékekben érdekeltek lekicsinylő véleménye gyanút kelt ugyan, de valljuk be, a kompresszorok ma szokásos felhasználási módja esetén bizonyos mértékben igazuk van. Mégsem javasoljuk a kompresszorok és pneumatikus berendezések kiselejtezését. Inkább segítséget szeretnénk nyújtani a sűrített levegő okos, takarékos, célszerű felhasználásához, és évente sok százezer, nagyobb cégeknél több millió forint megtakarításához. A sűrített levegő ugyanis számtalan utolérhetetlen előnnyel rendelkezik az említett konkurensekhez és másokhoz képest is, talán az elektromosság mellett a legelterjedtebb energiaközvetítő eszköz. Néhány kézenfekvő jó tulajdonság a sok közül: tiszta, egészségre nem veszélyes, környezetbarát, viszonylag kis beruházást igényel, elterjedt, könnyen kezelhető, és így tovább. A vevők, beruházók, felhasználók nem szükségképpen kompresszorszakértők -ez el sem várható- ezért könnyen eshetnek "aktatáska-ügynökök" és a "szédelgő feldicsérés" csapdájába. Mielőtt rátérnénk az üzemeltetési költségek bemutatására, álljon itt néhány alapfogalom, amelyek a kiválasztáskor, üzemeltetéskor fontos szerepet kell hogy kapjanak azért is, mert igen jelentős befolyással vannak az üzemeltetési költségekre. LEVEGŐSZÁLLÍTÁS Összehasonlíthatók-e a különböző gyártók ajánlataiban megadott levegőszállítási értékek? Igen, feltéve ha azonos referencia-feltételek mellett adták meg az adatokat. A kompresszortechnikában és a pneumatikában megadott levegőszállítási/fogyasztási adatok egyezményesen nem az időegység alatt átáramló levegőmennyiség tényleges értékei, hanem tulajdonképpen fiktív értékek. Igaz, hogy a kompresszorok megadott légszállítási adatai mérésen alapulnak, ám ezt mindig a sűrítés előtti állapotra számítják vissza. Ez a számítás nem trükk. Azért szükséges, hogy a mennyiségek különféle üzemviszonyok mellett is összehasonlíthatók legyenek. A prospektusokban, ajánlatokban megadott légszállítási adatokat kétféle szempontból kell megvizsgálni: • a kompresszor mely részén mérték, milyen üzemi nyomáson • milyen referencia-feltételekre számították vissza A mérésre ma az ISO 1217 szabvány az elfogadott. (Magyar változata szabványjavaslatként létezik, kiadására nincs anyagi fedezet) Eszerint a megadott légszállítást a teljes kompresszoregység kilépési pontján (ha van csapadékleválasztó, akkor az után), a megadott üzemi nyomás mellett kell mérni, és a levegő beszívási állapotára visszaszámítani. Elterjedt trükk, hogy a megadott légszállítást a sűrítőblokk után, az olajleválasztó és az utóhűtő előtt vagy az üzemnyomásnál alacsonyabb nyomásnál
mérve adják meg. (Dugattyús gépeknél leggyakrabban a beszívott levegőmennyiséget adják meg légszállításként, vagy még az is előfordul, hogy az időegységre eső lökettérfogatot.) Akár 20-40% is lehet az eltérés az üzemi nyomáson és az egység kilépési pontján mért effektív értékekhez képest. A levegőszállítás értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a szabvány tűrést enged meg gépnagyságtól függően. (I. táblázat). Kompresszor tengelytel- Légszállítás jesítménye kW tűrése % Egyes gyártók vagy nem a szabvány szerint mérnek, vagy a tűrésmező szélső értékét kihasználva csúsztatnak. Ha valamely gyártó azonos motorteljesítményhez 10 és 100 között +/- 5 megadott légszállítása messze jobb, mint a versenytársaké, gya100 felett +/- 4 nakodni kell. Az adatokat valószíI. tábl. Légszállítás tűrése ISO 1217 szerint nűleg a fenti módszerek valamelyikével papíron tupírozták fel. Csodák itt sem lehetségesek, 5-10% eltérésnél több kritikával kezelendő. kisebb mint 10
+/- 6
MILYEN GÉPET VÁLASSZUNK Mekkora és milyen működési elvű kompresszort válasszunk, hány gépet és mennyi tartalékot tervezzünk? Csak néhány általános szempontot sorolunk fel mélyebb vizsgálat nélkül, amelyre itt most nincs lehetőség. Természetesen mindenfajta gépnek megvan a maga alkalmazási területe, ahol jobb lehet, mint a többi. Az üzemeltetési költségek elemzésére később bemutatott módszer -amely olajbefecskendezéses csavarkompresszorokra vonatkozik- bármely rendszerre érvényes, ha körültekintően, minden költséget figyelembe veszünk. Azért választottuk ezeket a gépeket, mert a legelterjedtebbek és ma már megfelelő utókezelő berendezésekkel gyakorlatilag mindenütt alkalmazhatók, még steril levegőigény esetén is, beruházási költségük kedvező, szerkezetük egyszerű, hatásfokukat gyakorlatilag egész élettartamuk során megtartják. A kenésmentes gépek beruházási költsége igen magas, ugyanez vonatkozik karbantartási és üzemeltetési költségeikre is az igen bonyolult szerkezet miatt. Hatásfokuk a közbenső hűtés, a fordulatszinkronizáló fogaskerékhajtás és a rotorbevonat kopása miatt is gyengébb. A fordulatszám-szabályozású gépek magas beruházási költségei korábban nagyon lassan térültek meg, ma már azonban a korszerű teljesítményelektronikának köszönhetően áruk elérhető szintre csökkent. Alkalmazásukkal, a gépösszeállítástól és a fogyasztás jellegétől függően 10-20, egyes szerzők szerint 30% energia takarítható meg. Alkalmazhatóságukat egyedileg kell elbírálni. A kompresszornagyság meghatározásánál arra kell törekedni, hogy minél inkább megközelítsük a tényleges fogyasztást, mert a túl nagy kompresszor energetikai és beruházási szempontból is pénzkidobás. A felesleges ki-be kapcsolások és a gyakori üresjárás "eszi" az energiát és idő előtti meghibásodásokhoz vezet. Ezen, sajnos a legkorszerűbbnek tartott fordulatszám-szabályozású gépek sem segítenek, alacsony terheléseknél ugyanis hatásfokuk gyengébb, mint a hagyományos megol-
dásoknál, magas terheléseknél pedig a magas fordulatszám okozhat gondokat, és a hatásfok sem az ideális munkapontnak felel meg. Közel optimális megoldás, ha az átlagos levegőigényt másféllel szorozzuk és a kapott érték egyharmadának megfelelő nagyságú, 3 db gépet állítunk üzembe. Könynyen igazolható, hogy így mindig elegendő lesz a levegő, a gépek legtöbbször az optimális teljes terheléses üzemmódban futnak és géphiba esetén sem kerülünk nagy bajba. Ez természetesen csak "ökölszabály", mindig a helyi viszonyok szerint kell elbírálni a terveket. NYOMÁS A nyomásokat a kompresszorgyártók mindig túlnyomásban adják meg. Ez lényegében a régi jó "ata"-nak felel meg és ma néha "barg"-ként vagy bar(t)-ként jelölik. Vigyázni kell, a kompresszor üzemi vagy maximális nyomását adták-e meg. A villamos motorok túlterhelése ugyanis, adott szigetelési osztályokban, különféle mértékben megengedett, hiszen a méretezés alapvetően a termikus határokra történik. Tartósan a maximális nyomáson üzemeltetve nem lesz a kompresszoregység hoszszú életű. A maximális nyomást csak olyan mértékben szabad kihasználni, hogy a motor túlterhelése ne lehessen folyamatos. Nagyon fontos, hogy az igazán szükséges üzemi nyomást a lehető legpontosabban meghatározzuk, mert az üzemeltetési költségeknél ez súlyos százezrekbe kerülhet. De alul se méretezzük a nyomást, számítsunk a veszteségekre is. OLAJHŰTÉSŰ VAGY "SZÁRAZ" Elterjedt tévhit, hogy a száraznak nevezett, helyesebben kenésmentes kompresszorok levegője száraz és "patyolat-tiszta". A levegőminőséget alapvetően az utókezelés határozza meg, nem a kompresszor, mert minden kompresszor beszívja a környezeti levegőt -amely jelentős mértékű szennyeződést tartalmaz (II. táblázat)- és besűríti a rendszerbe. SemSzennyező Érték Me milyen kompresszor nem tisztítja meg jobban a beszívott Szénhidrogének 2-14 mg/m3 levegőt, mint amilyen szűrőket beleépítettek. Márpedig 3 ezek gyakorlatilag azonosak Olaj és olajgőz 1-10 mg/m a kenésmentes és az olajhűtésű gépeknél. TermészetePor, pollen, (szilárd részek) 5-20 (100) mg/m3 sen be kell kalkulálni az olajcserék költségeit és hasonló Víz (gőz) 5-60 g/m3 tényezőket, de ez nem a levegő tisztaságának kérdése. II. tábl.: Ipari, városi környezeti levegő főbb Mindig a felhasználási cél szennyezőtartalma függvényében kell a kompresszort kiválasztani, hiszen a felhasználónak nem "száraz" kompresszorra, hanem hideg, száraz és tiszta sűrített levegőre van szüksége. A kenésmentes kompresszorok üzemeltetése és karbantartása drágább. A berendezés bonyolultabb, az esetleges javítás ezért jóval drágább. Viszonylag egyszerű szűréstechnikai elemekkel még öreg dugattyús kompresszorok levegője is steril fokozatig szűrhető. VILLAMOS TELJESÍTMÉNY Nem elegendő a beépített főmotor névleges teljesítményadatát vizsgálni. Ez a felhasználónak csaknem érdektelen. Az a lényeges, mennyi áramot vesz fel a teljes berendezés. Egyes gyártók elfelejtik közölni, hogy a kompresszoregységben a főmotoron kívül más fogyasztók is vannak, figyelmen kívül hagyják a hajtás vesztesé-
geit és más, például a hűtéshez szükséges teljesítményt. Kérdezzünk rá ezért a teljes berendezés áramfelvételére. Ez tartalmazza az esetleges külön hűtőventillátor, a vezérlés és más fogyasztók áramfelvételét is. Ez feltétlenül szükséges az elektromos betáplálás vezeték-keresztmetszeteinek meghatározásához is. A LEVEGŐ MINŐSÉGE Csak olyan levegőminőséget tervezzünk, amire valójában szükségünk van. A túlkezelt levegő, mint később látni fogjuk, rengeteg pénzbe kerül. Ha tényleg igen tiszta levegőre van szükségünk, ne sajnáljuk a pénzt szűrő- és szárítórendszerekre, mert a termékselejt és a termeléskiesést okozó géphibák sokkal többe kerülhetnek. Kérjük szakember segítségét a megfelelő levegőminőség meghatározásában. A pneumatikus berendezések gyártói sokszor extrém követelményeket támasztanak alulinformáltságuk miatt vagy saját berendezésük védelmének túlbiztosítása érdekében. BERUHÁZÁSI, ÜZEMELTETÉSI ÉS KARBANTARTÁSI KÖLTSÉGEK Hogyan számítsuk ki az üzemeltetési és karbantartási költségeket? Hogyan lehet hatékonyan takarékoskodni? A feladat egyszerűnek látszik, probléma csak abban van, hogy ki ne felejtsünk valamely szempontot. Például azt, hogy a költségek nem csupán a kompresszornál, hanem a sűrítettlevegő-kezelő berendezéseknél és a hálózaton is merülnek fel, sőt sokszor már a helytelen tervezés és kiválasztás okozza a legtöbb felesleges költséget. Ne feledjük azt sem, hogy egy kompresszor nem egy hónapig, de még csak nem is egy évig üzemel. Ezért javasoljuk az úgynevezett összköltség-szemlélet alkalmazását, amikor is a kompresszor tervezett élettartamára számítjuk ki a költségeket. A III.-IV. táblázat segítséget nyújt az üzemeltetési költségek meghatározásához, és képet ad a megoszlásukról. Az írás terjedelmi korlátai miatt a számítást csak egy olajhűtésű csavarkompresszor példáján mutatjuk be, de értelemszerűen minden berendezés esetén ugyanezt el lehet végezni. Elhanyagoltuk a költségek időben eltolt felmerülése miatti rediszkontálást, nem soroltuk fel a kiegészítő költségeket, mint az esetleges kezelők bére, hűtővízköltségek, hűtővízszivattyúk áramfogyasztása, veszélyes hulladékok elszállítása, stb. Ezeket mindig a helyi viszonyoknak és az adott gépeknek megfelelően kell gondosan összegyűjteni. A táblázat és a hozzá tartozó kördiagram egyértelműen mutatja a módszer lényegét és a következtetések egyszerűen levonhatók. Ne feledjük, hogy a számítást a valóságban a teljes rendszerre és a költségek időbeli eloszlására tekintettel ajánlatos elvégezni.
III. táblázat 90 kW beépített motorteljesítményű, 7,5 bar névleges nyomású, 7 bar üzemnyomású olajhűtésű csavarkompresszor élettartamköltsége Kapacitás Valóságos felvett teljesítmény Üzemelési költség Éves munkaidő Éves kapacitás Légfogyasztás (átl.) Levegőfogyasztás Átlagos kiterhelés Terheléses üzem Üresjárás Beépített korlátozóval Üresjárási telj. felvétel Energiafelvétel terhelés Energiafelvétel üresjárás Összes energiaigény Fajlagos energiaigény Energiaár (becslés) Energiaköltség évente Fajlagos energiaköltség
Nm3/óra kW
óra Nm3/év Nm3/óra Nm3/év % óra óra óra kW
972 90 Karbantartási költség Légszűrő Olajszűrő Olajleválasztó Olajcsere Munkadíj Karbantartás összesen
8 000 7 776 000 800 6 400 000 82 6 584 1 416 142 Amortizáció 19 Beszerzési ár
Ft/év Ft/év Ft/év Ft/év Ft/év Ft/év
39 000 45 000 82 000 35 000 39 000 240 000
Ft
5 800 000
kWh/év
592 593 Beépítési költség (becslés)
Ft
200 000
kWh/év
2 690 Összes beruházási érték
Ft
6 000 000
kWh/év kWh/Nm3
595 282 Kulcs 0,09 Éves amortizációs költség
% Ft/év
10,00 600 000
Ft/év
6 792 823
Ft/kWh Ft/év
10,00 5 952 823 Összes éves költség
Ft/Nm3
0,93 Összes fajlagos költség
Ft/Nm3
1,06
Megjegyzés: Az elektromos energia ára folyamatosan emelkedik. A számítás csak a kérdés fontosságára kíván rávilágítani. Ahogy az energia ára emelkedik, ez még fontosabb lesz. 1. á bra Kompre s s zor é le tta rta mkölts é ge
Karbantartá s 4%
Amortizáció 9%
Energia Karbantartás Amortizáció=Beszerzési ár Élettartamköltség
Ft Ft Ft
59 528 230 2 400 000 6 000 000
Ft
67 928 230
IV. tábl.: Kompresszor 10 éves élettartamköltsége
Energia 87%
Bizonyára sokak számára megdöbbentő a látható kép. A legfontosabb következtetés ebből az, hogy ne csak a beszerzési árra koncentráljunk, mert ettől fontosabb dolgunk is van, mégpedig az energia megtakarítása. Tíz év alatt a gép árának tízszeresét fizetjük ki áramdíjként.
MEGTAKARÍTÁSI LEHETŐSÉGEK Az 1. ábrán látható képet a kompresszorgyártók ismerik, ezért különféle megoldásokat dolgoztak ki kompresszoraik hatékonyságának javítására. Egyik legfőbb törekvésük a sűrítőegységek fajlagos energiaigényének csökkentése. Jelenleg a különféle gyártók sűrítői között 5-10% eltérés van. Még ebben is vannak lehetőségek, de a fizika végül határt szab a megtakarításoknak. További lehetőség a gépek szabályozása az üresen futás korlátozására, a szállított mennyiség és a nyomás szabályozására, telep-felügyeleti rendszerek. Néhány megoldás ezek közül: • Üresen futás korlátozása - Üresjáráskorlátozó elektronika vagy időrelé beépítése. - Levegőigény kielégítése több kisebb, esetleg különféle kapacitású géppel és telep-felügyeleti rendszerrel, amellyel mint már említettük azt lehet elérni, hogy nem lesz olyan magas a részterheléses üzem aránya, amely rontja a fajlagos mutatókat. Ezek a legolcsóbb módszerek. • Pontos nyomásszabályozás - Később látható lesz, hogy akár 1 bar-ral magasabb üzemi nyomás is mennyi pénzbe kerül. Kidolgoztak ezért olyan mikroprocesszor-alapú nyomásszabályozó rendszereket, amelyek a hálózati nyomást tizedbar-os pontossággal tartják. • Légszállításszabályozás - A sűrítőtér egy fordulatra eső térfogatának szabályozott változtatásával elérték, hogy a kompresszor bizonyos mértékig követni tudja a fogyasztás változását. Hátrányuk a bonyolult mechanikai rendszer. - Fordulatszámszabályozással ugyanezt az eredményt lehet elérni. Hátránya a viszonylag magas ár, valamint hogy az alsó és felső fordulatszámtartományokban távol vannak a tervezett munkapontjuktól mind kenéstechnikai, mind pedig hatásfok szempontból. A fenti módszerekkel 5-10% (jobb esetben 30%) energiaköltség takarítható meg, de mindig mérlegeljük a ráfordításokat is, és ne feledkezzünk meg a bonyolultabb berendezések miatti nagyobb meghibásodási valószínűségről HOGYAN TAKARÍTSUK MEG AZ ENERGIAKÖLTSÉG 80%-ÁT ? A VÁLASZ: HŐVISSZANYERÉS A fenti módszerek is hatékonyak, azonban az igazi megoldás a hővisszanyerés. Ha ugyanis közelebbről megvizsgáljuk a kompresszorok Hiba! Érvénytelen csatolás. energiamérlegét, kiderül, hogy gyakorlatilag a teljes bevitt energiát hővé alakítják, amelyet a hűtéssel elvonunk. Ez nem jelenti azt, hogy a sűrített levegő ennyire rossz hatásfokú. A könnyebb megértés miatt kissé durva elhanyagolással mondjuk azt, hogy az olajbefecskendezéses csavarkompresszorok a befecskendezett olajjal való intenzív hűtés miatt közel izotermikus sűrítést végeznek. (Természetesen a sűrítés során melegszik a levegő a valóságban mintegy 60 C fokot.) Ekkor a levegő belső energiája nem nő, a sűrítési munka teljes egészében hővé alakul, amit például léghűtéssel elvonunk a gépből és kivezetjük a szabadba. Lásd a 2. ábrát. Ha a sűrített levegő munkagépben való munkavégzésére is ezt a közelítést tesszük, az azt jelenti, hogy akkor pedig a tágulási munkához a sűrített levegő a környezetből veszi fel a hőt. (természetesen a valóságban maga is lehűl.) Egyik oldalon tehát kidobjuk a sűrítési munkát a hűtéssel, a másik oldalon megint kidobjuk, mert a csarnok fűtött levegőjének hőjéből fedezzük a tágulási munkát.
Az ötlet kézenfekvő: zárjuk rövidre a kettőt. A megoldás réges-régen készen áll és rendkívül érdekes, hogy mégis milyen kevés felhasználó él vele. A modern olajhűtésű csavarkompresszorok ezen úgynevezett veszteséghőjét igen egyszerű felhasználni. Régebben persze sem a léghűtéses, sem a vízhűtéses kompresszoroknál különböző okokból ez nem volt így. A legegyszerűbb megoldás a léghűtésű gépek meleg hűtőlevegőjét a munkacsarnokba, öltözőbe, szárítóhelyiségbe vezetni a 3. ábrán látható módon. A feladat egészen egyszerűen kézi üzemeltetéssel is megoldható téli-nyári átváltással, de automatizálható is termosztátokkal és motoros zsalukkal. 3. ábra Egyszerű hővisszanyerő rendszer
4. ábra +W rendszerű hővisszanyerő rendszer lég- és vízhűtéssel
Ha a hőt nyáron is hasznosítani tudjuk meleg levegő formájában az szerencsés, ha nem, akkor válasszunk vízhűtéses rendszert, amelyek 40-70 C fokos kilépő vízhőmérséklettel is kaphatók. A meleg vizet technológiai célokra, fűtésre vagy használati melegvízként alkalmazhatjuk. A vízhűtéses rendszereknél probléma lehet, hogy a kompresszort akkor is el kell hűteni, amikor hőfogyasztás nincs a vízoldalon. Ilyenkor duplikált lég- és vízhűtéses rendszer javasolt, amely automatikusan átáll léghűtésre, ha a vízoldalon nincs hőelvétel. Ezzel a rendszerrel biztosítva van a kompresszorok mindenkori biztonságos hűtése. Ilyen rendszer vázlatát mutatja a 4. ábra.
ELÉRHETŐ MEGTAKARÍTÁSOK A fenti rendszerekkel abban az esetben, ha a teljes hőmennyiséget el tudjuk helyezni, a kompresszorokba bevezetett energiának akár 80%-a is újrahasznosítható. Az 82 írás elején említett 90 kW-os berendezés esetéV. táblázat Hővisszanyeréssel elérhető megtakarítás re a V. táblázat foglalja össze a számokat. Az adatok átszámíthatók gőz-, gáz- vagy fűtőolajegyenértékre is. Levehető hő kW Éves üzemidő óra Éves hőmennyiség kWh Energiaár Ft/kWh Megtakarítás Ft/év Összes üzemelési költséghez viszonyított megtakarítás. %
85 6 584 559 640 10 5 596 400
EGYÉB MEGTAKARÍTÁSI LEHETŐSÉGEK HÁLÓZATI TÖMÍTETLENSÉG ÉS KORRÓZIÓ A gondatlanul szerelt hálózati kötések, a nyitva felejtett víztelenítők, a nedves, szárítatlan levegő okozta korróziós lyukak miatti energiaveszteséget a legtöbb üzemeltető nem veszi elég komolyan. A VI. táblázatban forintra számoltuk át a veszteségenergiát. Ha az alábbi számokat áttanulmányozzuk, minden bizonnyal arra a következtetésre jutunk, hogy szükség lesz néhány tekercs teflonszalagra és egy olcsó hűtveszárítóra. A hálózati veszteség mértéke egyszerűen mérhető. Egy munkaszüneti napon a lezárt munkaberendezések mellett töltsük fel a hálózatot, mérjük meg a feltöltési időt, ebből és kompresszorunk légszállításából (reméljük, hogy valós adatot kaptunk a gyártótól) számítsuk ki a hálózat térfogatát. Ezután állítsuk le a kompresszort, majd mérjük meg, hogy 1 vagy 2 bar nyomáscsökkenéshez mennyi idő szükséges. Az időegység alatt elszivárgó levegő, ezzel a szivárgások táplálására fordítandó kompresszorteljesítmény illetve villamos energia egyszerűen számítható. A szivárgás automatikus számítógépes méréssel is kivizsgálható. VI. táblázat Hálózati veszteségek költsége Szivárgási hely átmérője mm 1 5 10
Szükséges kompreszszorteljesítmény kW 0,3 8,3 33
Évi energiatöbblet kWh 2400 66400 264000
Éves energia többletköltség Ft 24 000 664 000 2 640 000
NYOMÁSVESZTESÉG ÉS SZÜKSÉGTELENÜL MAGAS ÜZEMNYOMÁS A legtöbbször hasra ütéssel hozott döntés: legyen inkább 1 bar-ral több, az nem árthat. Ez a döntés tévedés, amint az a VII. táblázatból látható. Ugyanez a helyzet a rosszul kiválasztott hálózati elemek, a gondatlanul tervezett hálózat és az idejében ki nem cserélt szűrőbetétek esetén. A szűrőbetéteket 0,3-0,4 bar nyomásesés elérésekor, de legalább kétévente érdemes kicserélni. Ha lehet, ne használjunk alacsony nyomású feladathoz magasabb nyomású levegőt nyomáscsökkentővel. Kényelmes, de nem éri meg. Vásároljunk inkább külön kompresszorokat a különféle nyomásszintekre.
VII. táblázat Nyomásemelés hatása az energiafogyasztásra 900 m3/óra légszállítású kompresszor esetén Szükséges komp- Különbség 6 Évi energia- Éves energia többÜzemletköltség Ft többlet bar-hoz nyomás resszorteljesítmény kWh kW kW bar 6 84 8 96 12 96000 960 000 10 109 25 200000 2 000 000 A TÚLZOTT MINŐSÉGI IGÉNYEK SOK PÉNZBE KERÜLNEK Gondosan mérlegeljük a feladatainkhoz igazán szükséges levegőminőséget, mert a levegő tisztítása bizonyos határon felül igen drága. Könnyű kimondani, hogy a levegő legyen -40 C fok nyomásharmatpontú és 0,001 mg/m3 maradó olajtartalmú, megvalósítani és üzemeltetni azonban igen drága a berendezéseket, amelyek ezt produkálják. Gondoljunk bele, hogy a légzési levegőre a legtöbb szabvány 1-3 mg/m3 értéket enged meg. Az ipari feladatok 90%-a kiválóan megoldható +2 C fok nyomásharmatpontú olcsó hűtveszárítóval és egyszerű szűrőrendszerekkel. Gondoljunk arra is, hogy ezek a berendezések nyomásesést is okoznak, amelynek költségvonzatáról az előző pontban volt szó. A VIII. táblázat a különféle szárítók üzemeltetési költségében meglévő különbségeket mutatja be. VIII. táblázat Különféle harmatpontú szárítók éves költsége Harmatpont
C fok
Szárítóba belépő leve- Nm3/óra gőmennyiség Regeneráló levegő % mennyisége Regeneráló levegő Nm3/óra mennyisége Éves fogyasztás Nm3 Fajlagos költség a III. Ft/Nm3 táblázatból kerekítve Éves sűrítettlevegő Ft fogyasztás költsége Szárító éves villamos kWh energiaigénye Éves villamos energiaFt költség Beszerzési ár Ft % Éves karbantartási költség a beszerzési ár arányában Éves karbantartási Ft költség Összes éves költség Ft
-70
-40
-25
+2
970
970
970
970
20
15
11
0
194
146
107
0
1 552 000 1
1 164 000 1
853 600 1
0 1
1 552 000
1 164 000
853 600
0
40
40
40
24 000
400
400
400
240 000
3 800 000 10
3 500 000 8
3 100 000 5
1 700 000 1
380 000
280 000
155 000
17 000
1 932 400
1 444 400
1 009 000
257 000
Megjegyzés: A táblázat értékei tájékoztató jellegűek. Azokat adott gépeknél pontosan be kell szerezni, és ki kell értékelni.
ÖSSZEFOGLALÁS • vegyünk igénybe szakértő tanácsadót, a jó tanácsadónak kifizetett pénz busásan meg fog térülni az optimális berendezések alkalmazásával és az üzemeltetési költségek csökkenésével • gondolkodjunk rendszerben, ne különálló berendezésekben • gondosan mérlegeljük az ajánlatokat, terveinket, igényeinket és rendszerünk állapotát • ne szégyelljünk részletes adatokat kérni az ajánlattevőktől, az a dolguk, hogy kiszolgáljanak bennünket • fontoljuk meg a szükséges üzemi nyomást • alaposan mérlegeljük a légszállítási igényt • fordítsunk gondot a szükséges levegőminőség kérdésére • vizsgáljuk át rendszerünket, a szivárgások, a rendszerben előálló nyomásesések sok pénzbe kerülnek, ezért ha lehet, méretezzük túl a vezetékeket, szűrőket és más hálózati elemeket és tartsuk jó karban a rendszert • alkalmazzunk energiatakarékos gépeket, megoldásokat, hővisszanyerő rendszereket
