Sürgősségi pszichiátria komplexitása és nehézségei

HUSKROUA/1101/053

Sürgősségi pszichiátria komplexitása és nehézségei Egészen 2000 évvel korábbról már számos olyan forrás, adat áll rendelkezésre az emberiség történetében, amely a katasztrófákhoz köthető. Az egyik ilyen írásos és régészeti bizonyíték az i.sz. 79-ben a Vezúv kitörése, ahol több ezren haltak meg egy forró gőz ill. porkitörést követően. A Vezúv azóta rendszeresen kitör 1036 óta már 39szer tört ki és várhatóan a közeli években is újabb kitörés várható. A föld kérgeinek

törésvonalán

rendszeresen

kialakulnak

földrengések, cunamik, árvizek. A modern technikáknak megfelelően sok esetben már ezek egy része előre kiszámítható és bizonyos katasztrófahelyzetekre

gyors

evakuálásokat lehet előkészíteni. A modern műholdas meteorológia szintén számos esetben aránylag pontos előrejelzéseket adhat hogy hol várható tornádók, hurrikánok. Különböző politikai helyzetek szintén utalhatnak arra, hogy mely térségekben várható hirtelen háború, kisebb nagyobb terrortámadás. Mégis a katasztrófák legtöbbje előre nem kiszámítható, az ott élő lakosságot váratlanul éri, a legtöbb esetben sok halottal, sok lelki és testi sérülttel jár. A modern korban klasszikus bakteriális és vírusos fertőzések visszaszorultak úgy mint a fekete halál vagy a lepra, himlő már tömeges haláleseteket nem okoz, de a modern technikáknak

www.huskroua-cbc.net

www.emergencycbc.eu

HUSKROUA/1101/053

megfelelően atomkatasztrófák, légi balesetek és közlekedési tömeges balesetek száma szignifikánsan növekedett az elmúlt 200 évben. Szintén csökkentek az országrészeket, vagy országokat érintő éhínségek, de korábban ezek is a tömeges katasztrófa egy részét képezték. Az 1876-os kínai éhínségben 13 millióan haltak meg. Az 1896-os indiai aszályban, éhínségben több mint 8 millió ember halt meg. A sajnos tudatos 1921-es ukrajnai éhínségben 5 millióan haltak meg. Logikus lenne hogy azon területeken ahol gyakran várható földrengés vagy vulkánkitörés a lakosságszám jelentősen csökkenjen, a valóságban azonban nem ez következik

be

így.

Vezúv

mellett

Nápolyban

vagy

az

egyértelműen

egyik

legveszélyeztetettebb földrengéssel sújtotta amerikai városban San Franciscóban a lakosságszám nemhogy csökkenne, hanem folyamatosan növekszik. Jellemző azonban hogy az itt élők lelkileg azért felkészültek egy újabb katasztrófahelyzetre és a katasztrófa elhárítás általában magasabb színvonalon áll ezen helyeken mint a többi városban. Tömeges balesetben sérültek száma jóval meghaladja a kisebb balesetek incidensek során sérültek számát. a XX. század utolsó 10 évében 188 millió ember volt akaratlan részt vevője tömeges balesetnek, míg kisebb balesetekben csak 31 millió ember szenvedett sérülést. A fegyveres konfliktusok különösen súlyos lelki sérüléseket okozhatnak az áldozatoknak és hozzátartozóiknak. 2006-ban a WHO adatai alapján 105 ezer ember halt meg különböző katasztrófák következtében. 2005-ben 162 millió embert érintett különböző természeti, ember által okozott katasztrófa,

vagy

különböző

világjárvány.

Az

elmúlt

időszak

legemlékezetesebb tömegkatasztrófái a 2001-es

World

Trade

Center

terrortámadása, ugyanabban


www.emergencycbc.eu

az

HUSKROUA/1101/053

évben bekövetkező antrax levélposta támadás, a 2004-es madridi vonatrobbantás vagy a 2005-ös londoni földalatti terror támadás. Ezek a „híresebb” tömegkatasztrófák felhívták a figyelmet arra, hogy a sürgősségi katasztrófa pszichiátriának egyre fontosabb szerepe lehet mind akut, mind szubakut mind krónikus stádiumban. Évszázadokon keresztül a világ minden részén lehet számítani természeti csapásra , mint például földrengésre, hurrikánra, cunamira, vagy sárlavinákra. Ez maximálisan igaz Európára is, hiszen érzékelhető volt

néhány évvel ezelőtt , hogy egy izlandi

vulkánkitörés teljes mértékben le tudta blokkolni Európa légiközlekedését és anélkül hogy emberáldozatokat szedett volna a közlekedést, ipart, kereskedelmet oly mértékben gátolta, hogy az Európai Unió számára gazdaságilag az elmúlt évtizedek legnegatívabb hatását érte el. A modern technika, a jelenlegi közlekedési és ipari teljesítmények által növekedett az ember által okozható, nem tudatos balesetek száma is, erre a legjobb példa a csernobili atomkatasztrófa, melyben közvetlenül csak néhány ezren haltak meg, de a következményes halálesetek száma több százezerre tehető és ez sajnos hazánkat is érintette. A XX-XXI. században a közlekedés is fontos színtere lehet a tömegkatasztrófáknak akár légi, akár földi, akár tengeri közlekedést figyelembe véve. Sajnos az ember által okozott tudatos tömegkatasztrófák száma is emelkedett, a világ bármely területén terrorista támadás következhet be, mely akár több száz vagy ezer áldozatot is szedhet. Ez az egyik legnyugodtabb európai országban is nemrég bekövetkezett egyetlen norvég ámokfutó szörnyű tette több száz fiatal áldozatot követelt. 2000-ben a világ 23 helyén zajlott aktív háború ez 40 országot érintett és a háborúk során abban az évben 300 ezer ember halt meg. Sajnos ez a szám nem csökkent az utóbbi időszakban sem. Mind a háborúk és áldozatok száma stagnál vagy emelkedik. A háborúk során az egyik legszörnyűbb vegyi és biológiai fegyvereket is bevetik. Az elmúlt évben közel keleten több ezren haltak meg szörnyű kínok között szarin gáz mérgezés által. Veszélyeztető tömegkatasztrófa tényezők a különböző pandémiák. Az elmúlt időszakban kismértékben lehet számítani bakteriális világjárványra, de a vírusos vagy prion


www.emergencycbc.eu

HUSKROUA/1101/053

járványok valószínűsége jelentősen emelkedhet. Erre jó példa a HIV fertőzés, az ebola fertőzés ill. a madárinfluenza járvány. Nagy nemzetközi tanulmányok igazolták, hogy a tömegkatasztrófák során a lelki sérültek száma ötszöröse a szomatikus, fizikálisan sérültek számának. Az akut sérülés nagyon sok esetben számos késői pszichiátriai tünetet, betegséget és panaszt okozhat, melyek tönkretehetik az egyén vagy annak közvetlen családjának, környezetének további életét is. A katasztrófák mindig váratlanul és hirtelen jelentkeznek és még a legmodernebb, leggazdagabb országok jólétét, infrastruktúráját hirtelen teljes mértékben tönkretehetik. Hogy egy tömeges katasztrófa során milyen mértékű akut és krónikus mentálhigiéniás károsodások alakulhatnak ki jelentős mértékben függ, hogy az ott élő populáció mennyire felkészített egy ilyen balesetre, a katasztrófaszervezetek (mentők, tűzoltóság, katonaság, polgárőrség) milyen mértékben felkészült, ill. létezik-e olyan sürgősségi mentálhigiéniás vagy pszichiátriai szervezet, rendszer mely az adott krízishelyzetben bevethető. Jellemző, hogy a legtöbb országban ilyen szervezeti gyorsan reagáló egység nincs, ez igaz az Egyesült Államokra is. A sürgősségi katasztrófapszichiátria az említett neves terrortámadásokat, katasztrófákat követően sokat fejlődött, számos kutatás, cikk és néhány könyv is foglalkozik a pszichiátria ezen újnak tekinthető ágával. Ennek ellenére ez a tudományterület részben elméleti de főleg gyakorlati szinten gyerekcipőben jár. Nem vagy nagyon kevés nemzeti vagy nemzetközi akut egység jött létre, mely teljesen felkészült team-ből áll és az év folyamatos részén bevethető. A sürgősségi pszichiátria által megkezdett akut teendők evidence based medicine elvek alapján történő alkalmazását nehezíti, hogy meglehetősen kevés forrásadat áll rendelkezésre. A különböző katasztrófák jelentős mértékben különbözhetnek egymástól, akut krízishelyzet esetén az életmentés a segítségnyújtás során érdemi tudományos munkát végezni szinte lehetetlen . A nemzetközi tapasztalatok azt igazolják, hogy a subacut és krónikus fázisban történő különböző felmérések a legtöbb esetben nem célszerűek , mert sok esetben a különböző tesztek, pszichológiai felmérések a katasztrófa során lelkileg sérülteknek


www.emergencycbc.eu

HUSKROUA/1101/053

állapotrosszabbodást okozhatnak, sok esetben a részben már elfelejtett krízist újra felszínre hozhatják. Adott krízishelyzetben a reakciók első fázisa a bénultság, majd ezt követi a heroikus fázis, nyugalmi (honeymoon) majd egy kiábrándulási fázis végül egy nagyon lassú javulási fázis . A sürgősségi pszichiátriában résztvevő mentőcsapatnak a legtöbb esetben át kell élnie ugyanazokat a krízisállapotokat, mint azoknak akiket mentenek. Így mindenképpen egy borzasztóan jól felkészített mentálhigiéniás szakember, pszichológus és pszichiáter alkalmas ilyen jellegű feladatra aki lelkileg el tudja viselni, hogy rengeteg halottat láthat, a katasztrófa gyors ismétlődésével ő is áldozattá válhat, ill. hogy a napi rutinnal ellentétben nagyon gyors, határozott, néha konfliktusokat felvállaló döntéseket kell hoznia, hogy kinek nyújtson azonnal segítséget. Fontos hogy ezen szakemberek az újraélesztésben, a szomatikus sérülések ellátásában, segítésében is járatosak legyenek, tehát a képzettségükön felül számos plusz tréningen kell részt venniük. Katasztrófahelyzetben történő részvétel különböző pszichiátriai betegségeket, viselkedészavarokat, és komplex tüneteket okozhatnak mind akutan, mind szubakutan mind krónikusan. Legfontosabb viselkedési zavarok: -

alkoholfogyasztás növekedése

-

dohányzásra való rászokás

-

kábítószer fogyasztás

-

szexuális viselkedészavarok

-

családon belüli erőszak

-

társadalmi kirekesztettség

-

súlyos fokú hypokondrianizmus


www.emergencycbc.eu

HUSKROUA/1101/053

-

kóros függőség az orvosi ellátástól.

A legfontosabb komplex betegségek:: -

poszttraumatikus stressz szindróma (PTSD)

-

akut traumás stressz szindróma

-

súlyos depresszió

-

generalizált szorongás

-

krónikus pánikreakció

-

különböző szomatizációk

Pszichiátriai tünetek: -

különböző gyászreakciók

-

harag

-

elhúzódó krónikus szomorúság

-

mániákodepresszív tünetek

-

depressziós tünetek

-

alvászavarok

-

személyiség változások stb.


www.emergencycbc.eu

HUSKROUA/1101/053

A katasztrófában részt vevő tömegből nem mindenki egyformán veszélyeztetett arra, hogy a katasztrófa átélése számára ilyen jellegű panaszokat vagy tüneteket okozzon. A legveszélyeztetettebb csoportok: -

gyermekek

-

idősek

-

nők

-

súlyos sérülést vagy égést átélő betegek

-

azon személyek akik hosszabb ideig definitív, életveszélyes állapotban voltak

-

közvetlen családtagot, gyermeket elveszítő szülők

-

azon egyének akik korábban már átéltek katasztrófahelyzetet

-

krónikus betegségben szenvedők

-

azok a személyek akik különböző pszichiátriai betegség miatt kezeltek.

A katasztrófahelyzet során a segítségre szorulók és a mentőcsapat aránya és lehetőségei között mindenképpen egy jelentős nagyságú diszkrepancia áll fenn, rövid ideig vagy akár napokon keresztül is sokkal több áldozatnak lenne szükséges segítségnyújtásra mint aki a helyszínre tud érni. Ez a helyzet javítható ha az adott országban az egészségügyi ellátás, a sürgősségi ellátás és a különböző állami vagy non profit háttérszervezetek olyan jellegű egységeket is tartalmaznak akik teljes mértékben bevethetőek és felkészültek egy nagyobb katasztrófa gyors mentésére ill. különböző támogatására.


www.emergencycbc.eu

HUSKROUA/1101/053

A legtöbb ország ezen belül is az Európai Unión belül is szinte minden ország egész jól felkészült egy tömeges katasztrófahelyzet előfordulása esetén a szomatikus sérültek ellátására. Ebben jól összehangolt módon a mentők vezetésével katasztrófavédelmi szakemberek, polgárőrök, rendőrök segítségével ill. szükség esetén a katonaság bevonásával lehetőség szerint minél több ember életét megpróbálják megmenteni, stabilizálni és kellően biztonságos helyen ellátni. A sürgősségi ellátásban két fontos vonulat van, az egyik hogy fog a beteget és fuss, ami azt jelenti, hogy minél gyorsabban szállíthatóvá kell tenni a beteget, de az ellátás ne a helyszínen hanem a legközelebbi kórházban valósuljon meg. A másik szemlélet pedig a helyszíni minél komplexebb ellátást helyezi előtérbe, vagyis a helyszínre már nagyon jól képzett mentőtisztek, mentőorvosok kerüljenek ki, akik nemcsak szállíthatóvá hanem minél inkább gyógyultakká akarják változtatni a helyszínen lévő súlyos betegeket. A két szemlélet függ az egészségügyi ellátórendszer felépítésétől is. Az Egyesült Államokban az első rendszer a legjellemzőbb, a perifériára a kevésbé szakképzett emberek mennek ki, akiket sok esetben a telemedicina révén távolról irányítanak szakértők. Közép-európai régióban inkább a második rendszer az általánosabb a mentőautókon, rohamkocsikon nagyon jól képzett mentőtisztek, mentőorvosok is segítséget nyújtanak. Közép-európai országokban azonban az orvoshiány és a kivándorlás miatt ezen sürgősségi orvosi ellátás időnként nehézségekbe ütközik. Katasztrófahelyzet esetén a legfontosabb az alapvető élethez nélkülözhetetlen paraméterek biztosítása, helyreállítása szerepel, melyet a pszichológiai gyors segítségnyújtás követhet. Általában jellemző, hogy még a legtöbb ország sürgősségi ellátása alkalmas a testi sérültek jó minőségű, gyors ellátására addig szinte egyik rendszer sem fókuszál a helyszínen súlyos, mentális sérüléseket szenvedett betegek ellátására. Erre az Európai Unión belül első nemzetközi kapcsolatrendszert, szervezeti egységet mi hoztuk létre, ezért az általunk létrehozott pályázat által finanszírozott rendszer felépítése jó példaként szolgálhat a több európai ország számára is. A nemzetközi irodalmakat áttekintve a világon még az Egyesült Államokon belül sem jellemző

államokon átnyúló sürgősségi, pszichiátriai rendszer

kidolgozása. Különböző alapítványok, non profit szervezetek ill. világszervezetek sok helyen


www.emergencycbc.eu

HUSKROUA/1101/053

hoztak létre sürgősségi pszichiátriai rescue csapatokat, amiket akár távoli területekre is be tudnak vetni 1-2 napos késéssel. Ezek hátránya azonban az, hogy a míg nagyon jól felkészített szakemberek is idegen kultúrában, idegen éghajlati övben ill. olyan országban amelynek a nyelvét nem beszélik sokkal kevésbé tudnak effektív segítséget nyújtani mintha helyi sürgősségi pszichiátriai csapat állna rendelkezésre. A külső segítségnyújtók kevésbé tudnak együttműködni az idegen nyelvet beszélő többi katasztrófavédelmi egységgel, nem értik meg a sérültek panaszait, nem ismerik az adott régió legbiztonságosabb pontjait, nem ismerik a környezetben elhelyezkedő szakrendelők, kórházak infrastrukturális, humán erőforrását ill. pontos helyzetét. Katasztrófa helyzetek esetén nagyon fontos, hogy az alapvető életszükségletek rövid időn belül biztosítottak legyenek és a testi és lelki sérülteket minél biztonságosabb helyre juttassák, főleg, ha a katasztrófa ismétlődhet. A fizika biztonság mellett folyadékpótlást kell biztosítani különösen a shockos betegeknek, időseknek, gyerekeknek és vérzéses, égett sérülteknek.1-2 napon belül élelmet és olyan körülményeket is el kell érni, hogy a túlélők aludni és pihenni tudjanak. Nagyon fontos , hogy az áldozatok érezzék , hogy szakszerű segítség rövid időn belül elérhető lesz és a segítség nyújtás az áldatlan állapotok között is professzionálisan zajlik . A sérültek elvárják, hogy a szakemberektől hasznos információkat kapjanak és triaget követően szakszerű ellátásban részesüljenek. Fontos az is , hogy a képzett segítők az enyhe laikus sérülteket is bevonják a mentésbe vagy lelki támaszt tudjanak nyújtani a súlyos pszichés shockos állapotban lévő betegeknek. Érdemes megakadályozni, hogy gyorsan szinte mindenkire kiterjedő pánikreakciók jelentkezzenek, melyek újabb sérüléseket okozhatnak és nagyon akadályozhatják a katasztrófa elhárításában részt vevők munkáját. Különösen vegyi katasztrófák vagy terrortámadások esetén az egyébként nem érintett személyeknél is szomatikus panaszokat okozhat a félelem. Így az érkező mentőegységeknek sokkal több embert kell ellátni sokkal hosszabb időn keresztül, mintha csak a ténylegesen betegeket kellene kezelniük és így az igazi organikus betegek ellátása késhet és néhány esetben ez akár


www.emergencycbc.eu

HUSKROUA/1101/053

felesleges ember veszteségeknek is oka lehet. Abban az esetben ha a katasztrófa áldozatok nem észlelik a segítségnyújtás általuk elvárt gyors és szakszerű jelenlétét, sokuknál a későbbiekben a mentésben részt vevőkkel szemben dühreakciók és vádaskodások jelennek meg. Néhány túlélő életében pozitív hatások is kialakulhatnak. Egy japán földrengést követően jelentős mértékben csökkent az alkoholfogyasztás mértéke és a Katrina hurrikán után sok helyi lakosból nagyon erős lokálpatrióta vált . Sokan érezték azt, hogy ha ezt átvészelték, akkor már bármit képesek túlélni ill. az életük a saját szemükben felértékelődött. Minden katasztrófa esetén azonban a pozitív lelki hatások eltörpülnek az akut és krónikus károsító hatások mellett. A különböző katasztrófa típusokra adott válasz jelentősen különbözik. A természeti csapások által okozott veszteségeket sokkal jobban el tudják fogadni a sérültek és halottak hozzátartozói, mint az emberi felelőtlenségből vagy kegyetlenségből elkövetett katasztrófák által okozott károkat. A terror támadások által okozott halálesetek és súlyos sérülések okozzák a legnagyobb lelki sérüléseket a túlélők és halottak hozzátartozók között. Sok esetben erős düh reakciók bosszút és revanst okoznak, melynek számos példáját észlelhetjük a közel keleten vagy akár Csecsenföldön. Háborúk alatt és azt követően a suicid események szinte nullára csökkenek, míg a terrortámadások során jelentkező és követő elkeseredés a düh mellett suicid szándékot is provokálhat , és ilyen esetekben növekszik az öngyilkosságok száma.

A sérültek között a gyerekek a legjobban veszélyeztetettek mind az organikus mind a pszichés sérülések terén.


www.emergencycbc.eu

HUSKROUA/1101/053

A gyermekekre jellemző, hogy lelkileg és testileg erősen függnek szüleiktől, családjuktól. Ha átélik testvéreik vagy szüleik elvesztését halálukat akkor borzasztó kiszolgáltatottság érzés alakul ki bennük. Testfelépítésüknek megfelelően sokkal hamarabb alakulhat ki hypotermiás állapot, sokkal rövidebb ideig bírják folyadék és élelem nélkül, rendszeresen gyógyszert szedő gyermekek szintén nehezen férhetnek hozzá gyógyszereikhez katasztrófa helyzetben. Különböző biológiai, kémiai és fizikai ártalmak sokkal súlyosabb reakciókat okozhatnak és az akut és szubakut stádiumban gyermek mentálhigiéniás segítség még nehezebben érhető el, mint a felnőttek számára. A fiatalkori gyermekek különösen félnek ha egyedül maradnak segítség nélkül, sokszor Tollstel reakció alakul ki. Ha látják is a menekülési útvonalat akkor sem bírnak megmozdulni, megdermednek. Az iskoláskorú gyermekek reakciója sok esetben szintén kiszámíthatatlan. Nagyon sok esetben pszichés komponensek azonnal szomatizációs panaszokkal jelenek meg, mentális panaszok mellett azonnal organikus elváltozások is kialakulhatnak. Ahhoz hogy akutan és krónikusan ne sérüljenek a gyermekek minél gyorsabb segítségre van szükségük. A kiszolgáltatottságot minél hamarabb meg kell szüntetni, folyadékot, élelmet ill. olyan nyugodt helyszínt érdemes biztosítani számukra, ahol rövid időn belül aludni is tudnak. Súlyos sérülés, szülők elvesztése, hosszabb ideig tartó kiszolgáltatottság érzés nagyon sok gyereknél okozhat akut, szubakut, krónikus, pszichiátriai tüneteket, betegségeket, panaszokat. Az akut pszichiátriai sürgősségi ellátás megszervezésénél mindenképpen úgy kell kialakítani a csapatokat hogy azok a felnőtt lakosság ellátása mellett alkalmasak legyenek gyermekkori sürgősségi mentálhigiéniás ellátásra is. Nagyon szerencsés ha vezető pszichiáterek között van gyermek pszichiáter végzettségű is, aki jobban ismeri a gyermekkori lelkivilágot, panaszokat, kezelési lehetőségeket. A saját, határon átnyúló ukránromán-magyar sürgősségi pszichiátriai ellátás kialakításánál is törekedtünk arra, hogy a csapatokat vezető pszichiáterek között legyen gyermek pszichiáter is. Ez a Szatmárnémeti Kórházból Dr. Tallián Krisztián személyében maximálisan biztosított és a felálló mentálhigiéniás szakemberek, pszichológusok között is van olyan aki a munkaidejének jelentős részét gyermek pszichiátriai, pszichológiai ellátással tölti. Ez azért is fontos, hogy


www.emergencycbc.eu

HUSKROUA/1101/053

ezen orvosok a különböző pszichológiai akut stresszkezelő kezelések mellett pontosan ismerjék gyermekek korára és testsúlyára vonatkozó akut krízishelyzetben alkalmazandó gyógyszerek dózisait. Gyermekeknél nagyon fontos , hogy pontosan fel kell mérni hogy mely gyermekek azok, akik igényelnek szubakut és krónikus kezelést és csak ezeket a gyerekeket kezeljük. Akiknél a lelki öngyógyító folyamatok elégségesek ott egy túlzásba vitt kezelésnek hospitalizációnak egyértelműen negatív hatásai lehetnek. Bizonyos gyermekek hamar túlteszik magukat még egy súlyos katasztrófahelyzeten is. Itt a különböző felmérések, tesztek kitöltése vagy mentálhigiéniás kezelések csak felszínre hozhatják az amúgy már elfelejtett rémségeket. Nagyon jól képzett szakembernek kell eldöntenie hogy azoknak akiknek viszont szükségük van utókezelésre azok a családdal, barátokkal együtt egy nagyon jól felépített megfelelő ideig tartó pszichológiai, pszichiátriai kezelésben, gondozásban, életvezetésben részesüljenek. Katasztrófahelyzet után a gyermekek többségének rémálmai, alvászavarai vannak, melyet sok esetben nem tudnak és nem is mondanak el, ill. belső frusztrációjuk és félelmeik külső szemlélő számára esetleg láthatatlanok maradhatnak. Az ő kezelésükben mindenképpen nagy szerepe van egy oltalmazó, nyugodt családi háttérnek, baráti társaságnak, iskolának, tanároknak ill. vallásos gyermekek esetén a lelkészeknek is. Ez az oltalmazó környezet egészülhet ki pszichológusokkal, mentálhigiéniás szakemberekkel. Korábban teljesen egészséges fejlődési gyermekek katasztrófa után menekülési reakcióként drogosokká vagy alkoholistákká vagy szélsőségesen introvertálttá vagy extrovertálttá válhatnak. Kialakulhat egy mindentől való félelem vagy egy teljesen váratlan szekunder agresszivitás is. A gyermekek mellett még a nők is kifejezetten veszélyeztetettek katasztrófahelyzetekben. Sokkal súlyosabban érintheti őket lelki szempontból gyermekek, hozzátartozók elvesztése. Kiszolgáltatottabbak, ezen kívül másodlagos erőszakosságnak is ki vannak téve, ugyanis sajnálatos módon katasztrófahelyzetek esetén is növekedhetnek a bűntények ill. az erőszakosságnak az előfordulása . Erre jó példa a Katrina hurrikán esete is ahol a rendőrség


www.emergencycbc.eu

HUSKROUA/1101/053

mellett már a katonaságot és a polgári erőt is ki kellett vezényelni, ahhoz hogy további, katasztrófahelyzetet súlyosbító rendbontások ne alakuljanak ki.

A katasztrófát követő gyermekeket és felnőtteket érintő pszichológiai kezelések: -

feszültségoldó kezelések

-

problémamegoldó technikák elsajátítása

-

traumahatást csökkentő adaptációs tréningek

-

érzelmi reakciókat befolyásoló pszichológiai technikák

-

pszichotréning

-

személyiséget védő technikák

-

pszichológiai, szociális háttér, segítségnyújtás.

Sok esetben nemcsak a katasztrófa áldozatait kell felkészíteni ezen feladatok ellátására, hanem közvetlenül a családokat, barátokat, tanárokat is, hogy hogyan kommunikáljanak, milyen módon álljanak az áldozatokhoz. Csoportos, pár vagy különböző közösségi, pszichológiai tréningeknek is nagyon kedvező és gyors hatása lehet. Ezeket részben azoknál kell alkalmazni, akiknél fennállhat krónikus pszichiátriai tünetek, komplexusok kialakulása ill. azoknál akiknél ez már ki is alakult. A legtöbb esetben általában elégséges a pszichológiai, viselkedési mentálhigiéniás kezelések, bizonyos betegeknél azonban már gyógyszeres terápiát is kell alkalmazni.


www.emergencycbc.eu

HUSKROUA/1101/053

A sürgős pszichiátriai ellátás a szomatikus mentés, az újraélesztések és az organikus állapotra fókuszáló tömeges betegek triage-a mellett az alábbi pontokat kell hogy tartalmazza: -

sürgős felmérés, sérültek számának meghatározása

-

triage

-

szükséges teendők, újabb felmérés

-

szűrés

-

pszichológiai, pszichiátriai kezelések

-

elbocsájtó státusz rögzítés

-

pszichés betegek evakuálása

-

pszichés betegek a katasztrófától távolabbi szakrendelőkbe, kórházakba való továbbítása.

Katasztrófákat követően a két leggyakoribb tünet együttes az akut traumás stressz szindróma és a még gyakoribb krónikus stádiumban jelentkező poszttraumatikus stressz szindróma (PTSD). Az akut traumás stressz szindróma közvetlenül a havariát követő néhány napon belül jelentkezik és a panaszok, tünetek jelentősen hasonlítanak a hetek múltán kialakuló poszttraumatikus stressz szindrómára. Ha akutan kialakulnak ezek a tünetek akkor nagyobb valószínűséggel alakulhat ki a későbbi stressz szindróma is, de nem feltétlenül szükséges hogy akut stádiumban a teljes tünet együttes fennálljon ahhoz, hogy a poszttraumás stressz szindróma a későbbiekben jelentkezzen. Az egyén, a társadalom, a család, a beteg környezete és az egészségbiztosító szempontjából is az egyik legjelentősebb lelki betegségnek tekinthető. A PTSD katasztrófákat követően mind az egyén, mind a környezetének az életét jelentősen


www.emergencycbc.eu

HUSKROUA/1101/053

felborítja, súlyos személyiségváltozásokat okozhat melynek kezelése egyénre szabott, speciális pszichiátriai, pszichológiai, mentálhigiéniás team munkát igényel. A Nemzetközi Pszichiátriai Társaság a DSM-IV-TR diagnosztikus kritériumok együttes fennállása esetén sorolja be a betegeket az akut és a possztraumás stressz szindrómába. Néhány egyénnek a teljes komplex szindróma nem áll fenn, így hivatalos pszichiátriai szempontból nem sorolják be ezen betegek közé, mégis 1-2 tünet és panasz fennállása teljes mértékben felboríthatja az életét és már néhány tünet jelentkezése esetén is akut ellátásra van szüksége. Az elmúlt években jelentős kutatások zajlottak azzal kapcsolatban hogy mely idegrendszeri struktúrák felelősek ezen tünet együttesek kialakulásáért és ezen rendszerek hogyan befolyásolhatóak gyógyszeresen. Az irodalmi adatokat áttekintve a PTSD kialakulásában két nagyon fontos komplex idegrendszeri struktúra felelős az egyik (a) szimpatikus idegrendszer, a másik (b) hypothalamus-hypophisis és mellékvese kérek tengely. Hormon és neurotranszmitter szinten az adrenerg a szerotonin, az opiát rendszer és a szexuál szteroidok egyensúlya és felbomlása figyelhető meg ezen betegeknél. Sajnálatos módon annyira komplex mindkét rendszer szerepe, hogy 1-2 szinten történő gyógyszeres beavatkozással csak kisebb sikerek érhetőek el és az elmúlt években kivitelezett evidence based medicine elvek alapján kivitelezett kettős vak, multicentrikus vizsgálatok nagyon sok - kezdetben reményt keltő - gyógyszerről igazolták, hogy hatásaik csak kis mértékben érvényesülnek, vagy érdemben a placebo effektusnak megfelelőek. A nem szelektív béta blokkolók közül a prazosin, clonidine és propranolollal kapcsolatban voltak esettanulmányok, melyek kedvező eredményről számoltak be. A nagyobb átfogó vizsgálatok azonban sem közép, sem hosszú távon definitív javulást nem eredményeztek. Ezen kívül bizonyos tünetek kissé fokozódtak is, bár néhány tünet jelentősen megszűnt így egyénre szabottan kell eldönteni, hogy melyek azok a tünetek, amelyek az adott szindrómán belül dominálnak és hogy érdemes-e egy nem szelektív béta blokkolót alkalmazni a kezelésükre. Ezen gyógyszerek sikeresebbek lennének, ha már eleve szednék az egyének katasztrófahelyzet előtt. Természetesen a katasztrófa sújtotta áldozatoktól ez nem várható el, de az áldozatok mellett a legnagyobb lelki traumának az oda érkező


www.emergencycbc.eu

HUSKROUA/1101/053

segítők vannak kitéve, mentősök, tűzoltók, rendőrök stb. Rajtuk ugyanolyan gyakorisággal alakulnak ki ezek a szindrómák mint az áldozatokon. Az ő esetükben már szóba jöhet a premedikáció hiszen az indulás előtt már bizonyos gyógyszereket bevehetnek. A korábban felsorolt vér agy gáton átjutó nem szelektív béta blokkolókat azonban a szelektív szív specifikus béta blokkolók szinte teljes mértékben kiszorították a piacról így ezen gyógyszerek a mindennapos életben csak minimálisan használjuk. Ennek ellenére a szimpatikus rendszerre való blokkoló hatásuk a komplex szindrómáért felelős fő aktiváló rendszert jelentős mértékben mérsékelni tudja. A hypothalamus- hypophisis-mellékvese tengely aktivációja szintén fontos szerepet játszik az akut stressz reakciókban, fontos szerepe van ennek a rendszernek abban, hogy a túlélés szempontjából a bajba jutottak szervezete gyorsan aktiválódjon, azonban mellékhatásként ezen rendszer túlműködése ha fennmarad PTDS-hez vezethet. A nagyon komplex rendszerben fontos hormonok a CRH. ACTH és a kortizol. Ezen hormonális tengelyt több szinten is próbálták befolyásolni, melyet nehezít, hogy nagyon sok szinten a hormonális rendszerünk szekunder módon visszakapcsolódik, így a kortizol szint külső bevitele csak átmenetileg mérsékli ezen hormonális tengely túlműködését és csak részleges, átmeneti eredmények érhetők el. A legújabb kutatások a prefrontális kortexet és újabb neuropeptideket tesz felelőssé bizonyos tünetek, panaszok kialakulásáért. Ezek további befolyásolása, kezelése újabb kutatásokat eredményezhet. Az elmúlt időszakban a PTDS kezelésében a leggyakrabban és a legjobb eredményekkel az SSRI és NSRI gyógyszereket alkalmazzák. A helyszínen történő akut kezelés során pánikreakciók, nyugtalanság, alvászavar esetén altatókat ill. benzodiazepineket alkalmaznak és a legújabb vizsgálatok szerint akutan is alkalmazhatók az SSRI-k és az NSRI-k. Nagyon fontos, hogy a fájdalom önmagában további lelki rosszabbodást okozhat, így a szomatikusan sérült betegek adekvált fájdalom kezelése megelőzheti újabb pszichés tünetek kialakulását. Sajnos ezen erős fájdalomcsillapító gyógyszereknek bódító hatása van, ami nehezebbé teszi a kontaktust a beteggel és a beteg tudati, neurológiai és pszichés állapotának további monitorozását. Néhány akut életmentés során alkalmazott gyógyszernek lehetnek pszichés mellékhatásai, melyek


www.emergencycbc.eu

HUSKROUA/1101/053

esetleg megtévesztőek lehetnek a pszichés állapotot felmérő szakember számára. Sajnos következtetésnek lehet levonni, hogy önmagában teljes mértékben bizonyított preventíven vagy a helyszínen akutan alkalmazott nagy hatásfokkal működő gyógyszerrel jelenleg nem rendelkezünk. Mindig a beteg akut és pszichés panaszai együttesen dönti el hogy mely gyógyszereket kell alkalmazni. Mindenképpen meg kell említeni hogy a gyógyszeres terápia mellett különböző pszichológiai kezelések is rendelkezésre állnak. Akut katasztrófahelyzetben ha egy nyugodt környezetben ki tudjuk ragadni a sérülteket, akkor a gyógyulásuk gyorsasága és intenzitása extrém módon megnőhet. Nagyon fontosnak tartjuk ezért, hogy szakmai munkánk során a pályázat által nyújtotta lehetőségeknek megfelelően mind a magyar, mind az ukrán, mind a román részről speciális rescue mentálhigiéniás buszokat, speciális autókat szereztünk be, melyek katasztrófa esetén helyszínre szállítják a szakembereket ill. lehetőséget nyújtanak arra, hogy ebben a speciálisan kialakított járművekben környezetből kiragadva, nyugodt körülmények között lehessen a súlyos mentálhigiéniás állapotban lévő betegek kezelését kivitelezni. Nemzetközi irodalmakat és ajánlásokat figyelembe véve az akut ellátásra vonatkozó egyértelmű evidenciákon alapuló sémák még nem állnak fenn, hiányoznak a teoretikus módon igazolható nagy nemzetközi vizsgálatok, ill. olyan vizsgálati eredmények, amelyek az akut ellátásnak a paramétereit pontosan meghatároznák. A korábbi katasztrófák során történő mentésekből levonható az a következtetés, ha a helyszínre mentálhigiéniás csapatok érkeznek gyorsan akkor a nagyon nagy számú pszichésen labilis sérült vagy áldozat akut ellátását gyorsan meg lehet oldani, ez elősegíti a többi mentő és katasztrófaegység hatékony működését. Ezen csapat a mentés során résztvevő szakembereknek is tud szükség esetén mentálhigiéniás segítséget nyújtani. Erre igazából határon átnyúló jól szervezett, előkészített nemzetközi csapat első alkalommal a mi pályázatunk alkalmával áll fent és a határ mindhárom oldalán jól meghatározott régióban vállalta katasztrófahelyzet esetén az akut sürgősségi mentális segítségnyújtást. Egy év alatt ennek a szervezeti kiépítettsége humán és


www.emergencycbc.eu

HUSKROUA/1101/053

infrastrukturális fejlesztése, a mentésben résztvevő speciális szakszemélyzet kiképzése ill. egy komplex kapcsolatrendszer kiépítése történt a katasztrófavédelemben szerepet betöltő szervezeti egységekkel. A határ mindhárom oldalán felmértük az infrastrukturális és humán erőforrásokat, meghatároztuk a katasztrófa lehetséges legfontosabb természet és ember által elkövetett lehetséges veszélyeit, kialakítottunk egy gyors kapcsolati rendszert a határ mindhárom oldalán fennálló sürgősségi egységek között. A képzések során speciális tréningeket ill. szimulációs tréningeket, csoportos foglalkozásokat tartottunk vezető szakemberek bevonásával. A katasztrófavédelemben résztvevő rendőröknél, mentősöknél, tűzoltóknál és polgárőröknél előzetes felmérést készítettünk arra vonatkozólag hogy mik a tapasztalataik tömeges balesetek esetén, milyen módon lehetne javítani a katasztrófa során sérültek ill. lelki sérültek ellátását. Azt tapasztaltuk hogy a tényleges, nagyobb balesetek a helyi szakembereknek is okoznak akut és poszttraumatikus stressz szindrómát, melyet a legtöbb esetben nem is kezeltetnek. Az akut katasztrófahelyzet sürgős ellátásának további vizsgálatát ill. nagyon jó evidenciákon alapuló objektív alapjait azért nehéz pontosan meghatározni, mert a különböző típusú katasztrófák jelentős mértékben eltérhetnek egymástól. Az adott térségben megjelenő média sok esetben negatív módon károsító pszichés stresszkezelő hatásokat okozhat. Az infokommunikációs áramlás sok esetben negatív hatásokat ér el. Igazából kettős vak vizsgálat a placebo kontrollált vizsgálat elképzelhetetlen akut mentés során. A mentésben résztvevő szakembereknél akut felmérést lehetetlen készíteni, a későbbi kérdőíveken alapuló felmérések általában negatív hatással vannak az egyénekre függetlenül, hogy áldozatról vagy mentő személyről van-e szó. A szörnyű eseményekre történő pontos rákérdezések az ott átélt különböző ingerek felelevenítése pszichés visszaesést, depressziót, korábban már esetleg megszűnt tünetek újra fellángolását okozhatja.

A

szomatikus

segítségnyújtással

párhuzamosan

azonban

a

minél

professzionálisabb és gyorsabb segítségnyújtás egyértelműen kedvező hatással bír a sérültek akut és krónikus hatására. Nagyon fontos, hogy a mentést irányító pszichiáter szakorvosok járatosak legyenek a sürgősségi ellátás területén is és tapasztalatuk legyen azon tünetek és


www.emergencycbc.eu

HUSKROUA/1101/053

betegségek kezelésében, amelyek akut krízisállapot során előfordulnak. Fontos, hogy az elsődleges, másodlagos és harmadlagos stresszorokat kiiktassák, a meglévő egyéb segítségnyújtó szervezetekkel együtt a helyszínen sérültek számára folyamatos reményt nyújtsanak, a legszörnyűbb körülmények között is biztosítsák annak lehetőségét hogy még a súlyosan sérültek is bízzanak a jövőben. A félelem katasztrófa helyzetben mindenkinél megjelenik az ilyenkor bekövetkező pszichoszomatikus változások a menekülést és a túlélést segítik elő, ezeknek a pozitív hatásait érdemes felhasználni akut szinten, míg a harag, félelem, vagy bűnösség érzés mindenképpen negatív hatással bír a későbbi pszichés állapotra. Ezeket az emóciókat érdemes átkonvertálni pozitív érzésekké, melyeket különböző stressz menedzsmenttel, viselkedésterápiával, kognitív terápiával lehet elérni. A traumák során a különböző ingerek együttesen okozhatnak pánikreakciót. Az ilyenkor fennmaradó emóciók lehetnek érzésalapúak pl. szagok, ízek, illatok, hangok, lehetnek vizuális látványok, lehetnek verbális információk és sematikus jelek is. Későbbiekben ezek jelentősen befolyásolhatják a posttraumás stressz szindróma kialakulását ill. alapjául szolgálhatnak különböző rémálmok, alvászavarok kialakulásához. Akut ellátás végén majd azt követően pszichiátereknek és pszichológusoknak pontosan fel kell mérni, hogy mely egyének igényelnek pszichiátriai követést ill. különböző pszichológiai ellátásokat. Ezen mentálhigiéniás támogatás mellett borzasztóan fontos szerepe van a szociális és közgazdasági háttérnek is. Azon sérülteknél akik a katasztrófa által hosszú időre elveszítik családjukat vagy házukat, egzisztenciájukat ill. munkahelyüket sokkal kisebb a valószínűsége hogy lelkileg rövid időn belül egészségesen tudják átvészelni a katasztrófahelyzetet. A korábban ismert környezet, barátok, család sok esetben szinte fontosabb mint különböző hivatalos orvosi, pszichiátriai, pszichológiai terápiák. A pszichológiai terápiák egyik fontos eleme, hogy fontos elkerülni, hogy az adott katasztrófahelyzetet a betegek újraéljék. Leglényegesebb tényezőjük hogy a megerősítő, védekező mechanizmusokat kell felerősíteni, melyek biztosítják a pszichés egyensúly visszaállítását és egy normális, produktív dolgozó ember korábbi életébe kerülhet vissza. A kognitív viselkedési terápiák részei:


www.emergencycbc.eu

HUSKROUA/1101/053

-

képzések

-

feszültségcsökkentő menedzsment

-

tréningek

-

különböző leképezési terápiák

-

párterápiák, csoportos terápiák.

Irodalomjegyzék Ahern, J., Galea, S. Resnick, H. et al. : Television images and psychological symptoms after the September 11 terrorist attacks, Psychiatry, (2002). 65, 289-300. American Psychiatric Association. :Practice guidelines for the treatment of patients with acute stress disorder and post traumatic stress disorder. American Journal of Psychiatry, (2004)Suppl, 161(11). Bland, S.H., O’Leary, E.S., Farinaro, E. et al. Social network disturbances and psychological distress following earthquake evacuation. Journal of Nervous and Mental Disease, (1997). 195, 188-194. Bonanno, G.A. Loss, trauma, and human resilience: have we underestimated the human capacity to thrive after extremely aversive events? The American Psychologist, (2004). 59, 20-28. Bremner, J.D., Narayan, M., Staib, L.H. et al. : Neural correlates of memories of childhood sexual abuse in women with and without posttraumatic stress disorder. The American Journal of Psychiatry, (1999). 156, 1787-1795. Breslau, N. : Gender differences in trauma and posttraumatic stress disorder. Journal of Gender Specific Medicine, (2002). 5, 34-40.


www.emergencycbc.eu

HUSKROUA/1101/053

Bryant, R.A., Moulds, M.L. & Nixon, R.V. : Cognitive behaviour therapy of acute stress disorder: a four-year follow-up. Behaviour Research and Therapy, (2003). 41, 489-494. Burkle, F.M. : Triage of disaster-related neuropsychiatric casualties. Emergency Medicine Clinics of North America, (1991). 9, 87-105. Cahill, L., Prins, B., Weber, M. & McGaugh, J.L. : Beta-adrenergic activation and memory for meotional events. Nature, (1994). 371, 702-704. Chen, C.C., Yeh, T.L., Yang, Y.K. et al. : Psychiatric morbidity and post-traumatic symptoms among survivors in the early stage following the 1999 earthquake in Taiwan. Psychiatry Research, (2001). 105, 13-22. Chen, C.S., Wu, H.Y., Yang, P. & Yen, C.F. : Psychological distress of nurses in Taiwan who worked during the outbreak of SARS. Psychiatric Services, (2005). 56, 76-79. Cloak, N.L. & Edwards, P. : Psychological first aid: emergency care for terrorism and disaster survivors. Current Psychiatry Online, (2004). 3, 1-8. Collins, D.L. & Bandeira de Carvalho, A.: Chronic stress from the Goiánia accident. Behavioral Medicine, (1993). 18, 149-157.

137

Cs radiation

Craske, M., Roy-Byrne, P., Stein, M.B. et al. : Treating panic disorder in primary care: a collaborative care intervention. General Hospital Psychiatry, (2002). 24, 148-155. Davidson, J.R. & McFarlane, A.C.: The extent and impact of mental health problems after disaster. Journal of Clinical Psychiatry, (2006). 67 Suppl 2, 9-14. Davidson, J.R., Hughes, D., Blazer, D.G. & George, L.K.: Post-traumatic stress disorder in the community: an epidemiological study. Psychological Medicine, (1991). 21, 713-721. Ehlers, A., Clark, D.M., Hackmann, A. et al. : A randomized controlled trial of cognitive therapy, a self-help booklet, and repeated assessments as early interventions for posttraumatic stress disorder. Archives of General Psychiatry, (2003). 60, 1024-1032. Foa, E.B. & Tolin, D.F. : A comparison of the PTSD symptom scale interview and the clinician-administered PTSD scale. Journal of Traumatic Stress, (2000). 13, 181-191.


www.emergencycbc.eu

HUSKROUA/1101/053

Ford, C.V. : Somatic symptoms, somatization and traumatic stress: an overview. Nordic Journal of Psychiatry, (1997). 51, 5-13. Fullerton, C.S., Ursano, R.J. & Wang, L.: Acute stress disorder, posttraumatic stress disorder, and depression in disaster or rescue workers. American Journal of Psychiatry, (2004). 161, 1370-1376. Galea, S., Ahern, J., Resnick, H. et al. : Psychological sequelae of the September 11 terrorist attacks in New York City. New England Journal of Medicine, (2002). 346, 982-987. Ghodse, H. & Galea, S. : Tsunami: understanding mental health consequences and the unprecedented response. International Review of Psychiatry, (2006). 18, 289-297. Gidron, Y., Gal, R., Freedman, S.A. et al.: Translating research findings to PTSD prevention: results of a randomized-controlled pilot study. Journal of Traumatic Stress, (2001). 14, 773780. Green, B.L. & Linday, J.D. : Post-traumatic stress disorder in victims of disasters. Psychiatric Clinics of North Amerika, (1994). 17, 301-309. Hobbs, J., Kittler, A., Fox, S., Middleton, B. & Bates, D.W. : Communicating health information to an alarmed public facing a threat such as a bioterrorist attack. Journal of Health Communication, (2004). 9, 67-75. Kessler, R.C., Sonnega, A., Bromet, E., Hughes, M. & Nelson, C.B. : Posttraumatic stress disorder int he National Comorbidity Survey. Archives of General Psychiatry, (1995). 52, 1048-1060. Layne, C.M., Pynoos, R. S., Saltzman, W.R. et al.: Traumat/grief-focused group psychotherapy: school-based postwar intervention with traumatized Bosnian adolescents. Group Dynamics Theory, Research and Practice(2001). 4, 5, 277-290. Liao, S.C., Lee, M.B., Lee, Y.J. et al. : Association of psychological distress with psychological factors in rescue workers within two months after a majod earthquake. Journal of the Formososan Medical Association, (2002). 101, 169-176.


www.emergencycbc.eu

HUSKROUA/1101/053

Litz, B.T., Williams, L., Wang, J., Bryant, R. & Engel, C.C. : A therapist-assisted Internet Self-Help Program for Traumatic Stress. Professional Psychology: Research and Practice, (2004b). 35, 628-634. Mawson, A.R.: Understanding mass panic and other collective responses to threat and disaster. Psychiatry Journal of Interpersonal and Biological Processes, (2005). 68, 95-113. McCarroll, J.E., Ursano, R.J., Fullerton, C.S., Liu, X. & Lundy, A.: Somatic symptoms in Gulf War mortuary workers. Psychosomatic Medicine, (2002). 64, 29-33. McFall, M.E., Murburg, M.M., Ko, G.N. & Veith, R.C. : Autonomic responses to stress in Vietnam combat veterans with posttraumatic stress disorder. Biological Psychiatry, (1990). 27, 1165-1175. Norris, F. H. & Murrell, S.A. : Protective function of resources related to life events, global stress, and depression in older adults. Journal of Health and Social Behavior, (1984). 25, 424437. North, C. S., Tivis, L., McMillen, J.C. et al. : Psychiatric disorders in rescue workers after the Oklahoma City bombing. American Journal of Psychiatry, (2002). 159, 857-859. Ozer, E., Best, S., Lipse, T.L. & Weiss, D.S.: Predictors for posttraumatic stress disorder and symptoms in adults: a metaanalysis. Psychological Bulletin, (2003). 129, 52-73. Peek-Asa, C., Ramirez, M., Seligson, H. & Shoaf, K.: Seismic, structural and individual factors associated with earthquake related injury. Injury Prevention, (2003). 9, 62-66. Pfefferbaum, B., Seale, T. W., Brandt, E.N. et al.: Media exposure in children one hundred miles from a terrorist bombing. Annals of Clinical Psychiatry, (2003). 15, 1-8. Pitman, R. K. Sanders, K.M., Zusman, R.M. et al. : Pilot study of secondary prevention of posttraumatic stress disorder with propranolol. Biological Psychiatry, (2002). 51, 189-192. Pitman, R.K., Orr, S.P., Forgue, D.F. et al.: Psychophysiologic responses to combat imagery of Vietnam veterans with posttraumatic stress disorder versus other anxiety disorders. Journal of Abnormal Psychology, (1990). 99, 49-54. Pitman, R.K., Sanders, K.M., Zusman, R.M. et al.: Pilot study of secondary prevention of post-traumatic stress disorder with propranolol. Biological Psychiatry, (2002). 51, 189-192.


www.emergencycbc.eu

HUSKROUA/1101/053

Pynoos, R.S. Frederick, C., Nader, K. et al. : Life threat and posttraumatic stress in school-age children. Archives of General Psychiatry, (1987). 44, 1057-1063. Roussos, A., Goenjian, A.K., Steinberg, A.M. et al. : Posttraumatic stress and depressive reactions among children and adolescents after the 1999 Ano Liosia earthquake in Greece. American Journal of Psychiatry, (2005). 162, 530-537. Schreuder, B. & Kostermans, C. : Global health strategies versus local primary health care priorities – a case study of national immunization days in Southern Africa. South African Medical Journal, (2001). 91, 249-254. Shalev, A., Bleich, A. & Ursano, R.J. : Posttraumatic stress disorder: somatic comorbidity and effort tolerance. Psychosomatics, (1990). 31, 197-203. Shalev, A.Y., Bleich, A. & Ursano, R.J. : Posttraumatic stress disorder: somatic comorbidity and effort tolerance. Psychosomatics, (1990). 31, 197-203. Shaw, J.A., Applegate, B., Tanner, S. et al.: Psychological effects of Hurricane Andrew on an elementary school population. Journal of American Academy of Child and Adolescent Psychiatry, (1995). 34, 1185-1192. Solomon, E.P. & Heide, K.M. : The biology of trauma: implications for treatment. Journal of Interpersonal Violence, (2005). 20, 51-60. Spignesi S.J.: 100 katasztrófa. 2007. Partvonal Kiadó Stain, B.D., Elliott, M.N., Jajcox, L.H. et al. : A national longitudinal study of the psychological consequences of the September 11, 2001 terrorist attacks: reactions, impairment, and help-seeking. Psychiatry, (2004a). 67, 105-117. Ursano, R.J., Fullerton, C.S., Bhartiya, V. & Kao, T.C.: Longitudinal assessment of posttraumatic stress disorder and depression after exposure to traumatic death. Journal of Nervous and Mental Disease, (1995). 183, 36-42. Ursano R.J., Fullerton C.S. et al.: Textbook of disaster psychiatry. 2007. Cambridge University Press


www.emergencycbc.eu

HUSKROUA/1101/053

Valentiner, D.P., Foa, E.B., Riggs, D.S. & Gershuny, B.S.: Coping strategies and posttraumatic stress disorder in female victims of sexual and nonsexual assault. Journal of Abnormal Psychology, (1996). 105, 455-458. Vlahov, D., Galea, S., Resnick, H. et al.: Increased use of cigarettes, alcohol, and marijuana among Manhattan, New York, residents after the September 11 terrorist attacks. American Journal of Epidemiology, (2002). 155, 988-996. Vogel, M. & Vernberg, E.M.: Psychological responses of children to natural and human-made disasters: I. Children’s psychological reactions to disasters. Journal of Clinical Child Psychology, (1993). 22, 464-484. Watson, P. & Shalev, A. : Assessment and treatment of adult acute response to traumatic stress. CNS Spectrums, (2005). 10 (2), 96-98. Watson, P.J., Friedman, M.J., Ruzek, J.I. & Norris, F.: Managing acute stress response to major trauma. Current Psychiatry Reports, (2002). 4, 247-253. Weisaeth, L.: A study of behavioral responses to an industrial disaster. Acta Psychiatrica Scandinavica Supplementum, (1989). 80. 13-24. Weisler, R.H., Barbee, J.G. & Townsend, M.H. : Mental health and recovery in the Gulf Coast after Horricanes Katrina and Rita. Journal of the American Medical Association, (2006). 296, 585-588. Weiss, D. S., Marmar, C.R., Metzler, T.J. & Ronfeldt, H. M.: Predicting symptomatic distress in emergency services personnel. Journal of Consulting and Clinical Psychology, (1995). 63, 361-368. Wells, K.B. : The design of Partners in Care: evaluating the cost-effectiveness of improving care for depression in primary care. Social Psychiatry and Psychiatric Epidemiology, (1999a). 34, 20-43. Wessely, S. : Psychological and behavioural reactions to the bombings in London on 7 July 2005: cross sectional survey of a representative sample of Londoners. British Medical Journal, (2005). 331, 606.


www.emergencycbc.eu

HUSKROUA/1101/053

Yehuda, R. : Post-traumatic stress disorder. New England Journal of Medicine, (2002). 346, 108-114. Zatzick, D. : Posttraumatic stress, functional impairment, and service utilization after injury: a public health approach. Seminars in Clinical Neuropsychiatry, (2003). 8, 149-157. Zhao, C. Wang, X., Gao, L. et al.: Longitudinal study of earthquake-related PTSD in North China. Chinese Mental Health Journal, (2000). 14, 361-363.


www.emergencycbc.eu

HUSKROUA/1101/053 This publication has been produced with the assistance of the European Union. The contents of this publication are the sole responsibility of Almási Balogh Pál Nkft. and can in no way be taken to reflect the views of the European Union.” The project ’Cross-border cooperation to prevent and manage emergency psychiatric crisis situations’ was implemented under the Hungary-Slovakia-Romania-Ukraine ENPI Cross-border Cooperation Programme The Hungary-Slovakia-Romania-Ukraine ENPI Cross-border Cooperation Programme is to be implemented in the period of 2007-2013 on the external border of the participating EU Member States with Ukraine. The European Neighbourhood and Partnership Instrument supports cross-border cooperations on the external borders of the EU. The overall objective of the Programme is to intensify and deepen cooperation in an environmentally, socially and economically sustainable way between Zakarpatska, IvanoFrankivska and Chernivetska regions of Ukraine and eligible and adjacent areas of Hungary, Romania and Slovakia. The Joint Managing Authority of the Programme is the Prime Minister’s Office, Hungary. The website of the Programme is www.huskroua-cbc.net

The European Union is made up of 27 Member States who have decided to gradually link together their know-how, resources and destinies. Together, during a period of enlargement of 50 years, they have built a zone of stability, democracy and sustainable development whilst maintaining cultural diversity, tolerance and individual freedoms. The European Union is committed to sharing its achievements and its values with countries and peoples beyond its borders. The European Commission is the EU’s executive body.

"This publication has been produced with the assistance of the European Union. The contents of this publication are the sole responsibility of Almási Balogh Pál Kórház Nonprofit Kft. and can in no way be taken to reflect the views of the European Union."


www.emergencycbc.eu

Sürgősségi pszichiátria komplexitása és nehézségei

Recommend Documents