SPORTTEHETSÉG ÉS UTÁNPÓTLÁSEDZÉS Általános Edzéselmélet 2010
Készítette: Dr. Géczi Gábor
A sporttehetség azonosítása Koncepciók 1.
Természetes kiválasztódás
-/+ Szinte az összes mozgásos tevékenység kipróbálása után a kedvencnél megmaradnak - Ilyen nincs sehol a világon + Feltételezné a Tehetségkutatási-gondozási rendszert
2. Az edző szeme + Gyakorlatból kialakult koncepció + Megfigyeléseken alapul -/+ Nagy tapasztalattal kell rendelkeznie az edzőnek - Nem 100 %-os, vizsgálatok is kellenek
3. Versenysiker + A tehetség versenyről versenyre több sikert ér el + A verseny maga kiválasztó funkció is + A siker jelentősége a tehetség felismerésében - Adott időszakot vizsgál, mást nem Rutenfranz (1968)
4. Passzív kiválasztódás + Piramis vagy Boltív alakú a sportolók létszáma a korosztályok tükrében + Több éves folyamat a kiválasztás - Túl drága a rendszer és sok az egyéb lemaradó Schilling (1974)
5. Indirekt kiválasztás + Ugyanazon edzésmunka hatására nagyobb teljesítmény + Edzhetőség fontosságának hangsúlyozása Ulmer (1973) és Holmann (1988)
Edzések jellege az utánpótlás életkorban 1. Sokoldalú, általános felkészítés (4 - 9/13 éves kor)
Rengeteg játék Örömteli feladatok, a sportág megszerettetése Mindent gyakoroljanak, nincs specializálás Technikai feladatok tanulása Eredmény nem fontos
Sportág-specifikus felkészítés (9 – 14/15 éves kor)
Kezdődő specializáció Technikai és taktikai feladatok tanulása Sportág-specifikus edzésmunka megjelenése Eredmény nem fontos, a fejlődés a lényeg
Edzések jellege az utánpótlás életkorban 2. Sportág-specifikus képzés elmélyítése (14 – 17/19 éves kor)
A megfelelő előkészítés után a sportolók nagyobb terhelése Specializálódás Kiválasztás az élsport-edzéshez Eredmény egyre fontosabb
Csúcsteljesítmény edzés (17/19 - )
Az életkornak megfelelő maximális terhelés Specifikus edzések Eredmény nagyon fontos
A sporttehetség fajtái
Általános motoros tehetség
Specifikus motorikus tehetség
Sokoldalú tehetség
Speciális sporttehetség
Hatékony mozgástanulás Sokrétű mozgásrepertoár
Sportág vagy versenyszám tehetség
Tulajdonság-specifikus tehetség
Kondicionális vagy koordinációs képességek közül valamelyikben kiugró teljesítményre képes Pl. Maratoni futásban (aerob rendszer, testfelépítés)
A sporttehetséget meghatározó tényezők
Öröklődés
Testfelépítés (szomatotípus) 75 %-ban Izomrost összetétel 70-90 %-ban (genetikai állomány) Mozdulatgyorsaság 65-72 %-ban Reakcióidő 86 %-ban Maximális izomerő 99 %-ban Állóképesség 93 %-ban Hajlékonyság 70-90 %-ban öröklődik
A SPORTTELJESÍTMÉNYBEN AZ ÖRÖKLÉS ARÁNYA KB. 70 %
Környezeti hatások A Sportteljesítményben a környezeti hatások ~ 30 %-ot jelentenek 1. EDZÉS 2. SZOCIÓ-KÖRNYEZET 3. ÉTKEZÉS 4. HIDRATÁLTSÁG
Egyéb befolyásoló tényezők Szociális hatások Folyadékháztartás egyensúlya
Genetika
Egészségi állapot
Fizikai Képességek / Teljesítmény
Életkor/Nem
Táplálkozás
Időjárás Motiváció
A pirossal jelzett tényezőket az edző sem és a sportoló sem tudja befolyásolni, a zölddel jelzetteteket igen
A kiválasztási mutatók 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
8.
9. 10. 11.
Jó egészségi állapot Optimális testalkati jellemzők Motoros tényezők abszolút színvonala Motoros teljesítmény fejlődési üteme Motoros teljesítmény stabilitása Edzhetőség színvonala (jobb teljesítmény) Terhelhetőség színvonala (pozitív marad az edzések után is) Verseny stressz ellenálló képesség Sérüléssel szembeni ellenálló képesség Motivációs szint Szociális tényezők
Drop-out - lemorzsolódás A sportolás fontossága megváltozik, más hatások érik a sportolót FONTOS – a lemorzsolódók pozitív módon gondoljanak a sportágra! A kezdetektől a sport egészségügyi és szociális prevenciós hatását kell hangsúlyozni, a válogatottság a hab a tortán
Távlati felkészülés a sportban Korosztály - feladat
Edzéstípus
Felnőtt – Versenyszám specifikus felkészülés
Csúcsteljesítmény edzés
(18-21) – Versenyszám-specifikus edzés megkezdése
Élsport edzés
(14-18) - Többoldalú speciális képzés
Teljesítmény edzés
(11-14) – Sokoldalú általános és speciális képzés
Felépítő edzés
(8-11) – Mindenoldalú általános és speciális képzés
Sportági alapozó edzés
(5/6-8) – Mindenoldalú pszichomotoros képzés
Általános alapképzés
Általános alapképzés Sokmozgásos játékok Pszichomotoros fejlesztés Érzékelési és megismerési funkciók Örömszerzés Pozitív élmények Sportág megszerettetése
Sportági alapozó edzés Általános képzés Sportág specifikus képzés Technikai feladatok Örömszerzés Játék Sportágban maradás megerősítése
Felépítő edzés 2-4 év Évről évre növekvő speciális képzés Döntően versenyszám specifikus képzés Az általános képzés egyre kevesebb Feladatokban speciális szabályokkal játék, örömszerzés
Teljesítményedzés
Versenyszám specifikus edzés, versenyszám kiválasztása
Motoros képességek nagyarányú fejlesztése
Poszt specifikus edzés, posztok kiválasztása
Az eredmény kezd fontossá válni!
Élsportedzés
2/3 éves intervallum
Végleges versenyszám/poszt
Progresszív motoros képességfejlesztés
Az eredmény nagyon fontos
Motoros képességek fejlesztésének szenzibilis időszakai Életkor (év) Tanulási
Koordinációs
képességek
Differenciáló Reagáló Ritmus Térbeli tájékozódó Egyensúlyozó
Kondicionális Megis merési képességek képess égek
ÁLLÓKÉPESSÉG ERŐ
GYORSASÁG Megismerési Tanulási gyorsaság
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
Az UP edzés különböző fajtái
Funkcióérettségnek megfelelő edzés + Ideális ez lenne Egyéni sportban OK, csapatsportban nehéz
Korai specializáció/Túlterhelés – A sportoló karrierje lerövidül (torna) A sportoló megsérül, mentális csőd
Alulterhelés – A nem megfelelő tudás az oka Nem kap elegendő terhelést a sportoló, emiatt a teljesítménye elmarad a lehetőségtől EDZŐI BŰN!
Kondicionális képességek fejlesztése az UP edzésben I.
Állóképesség
Aerob már 4-5 éves kortól fejleszthető, ha nem monoton, játék sok alacsony intenzitású futással
Anaerob laktacid fejleszthető már 4-5 éves kortól, sokmozgásos játék Anaerob alaktacid 4-5 éves kortól fejleszthető, gyors indulásos játékok, fogócska
Kondicionális képességek fejlesztése az UP edzésben II.
ERŐ Serdülőkor végéig (egyéni fejlődési ütem! - a hormonális változások befejeződéséig) Intermuszkuláris (több izomcsoport), és intramuszkuláris (egy izmon belül minél több rost) koordinációs erőedzés lehet Saját testsúllyal (oroszoknál már kiskorban is súlyzós edzés!!!) Technikai képzés a súlyzós gyakorlatokhoz (seprűnyél)
Kondicionális képességek fejlesztése az UP edzésben III.
GYORSASÁG
Gyermekkorban reakció és frekvenciagyorsaság, ritmusérzék fejlesztése
A teljesítményedzésben és az élsportedzésben a Maximális erő fejlesztésével
Kondicionális képességek fejlesztése az UP edzésben IV.
Hajlékonyság
Az aktív hajlékonyság az UP edzés első két szakaszában fejlesztendő
Különösen a fiúknál kell megtanítani a megfelelő mozgásprogramot Sérülések megelőzésére, mozgásterjedelem optimálissá tételére
Kondicionális képességek fejlesztése az UP edzésben V.
Izomlazaság
Az alapozó edzésszakasznál már kell fejleszteni
Az optimális izomtónus kialakítása a cél
Versenyeztetés A verseny vagy mérkőzés a felkészülés fontos része, már kiskortól kell végezni Az eredmény nem fontos, csak a részvétel és a versenyzés Minél nagyobb a korosztály, annál több verseny/mérkőzés
Köszönöm a figyelmet!
Q+A