SPORTRENDEZVÉNYEK SZERVEZÉSE ÉS KOMMUNIKÁCIÓJA

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK levelező tagozat reklám szakirány

SPORTRENDEZVÉNYEK SZERVEZÉSE ÉS KOMMUNIKÁCIÓJA

Készítette: Princz Ivett

Budapest, 2003

3


Tartalomjegyzék 1. Bevezető

4

2. A sport helyzete Magyarországon

6

2.1. Sportolási szokások

6

2.1.1. Az iskola szerepe a sportolási szokások kialakulásában

8

2.1.2. Tárgyi, dologi feltételek az iskolákban

8

2.2. Sportolás – a betegségek megelőzésére

11

2.3. A szabadidősport rövid története, szabadidős sportágak lehetőségei

13

2.4. Állami szerepvállalás, sporttörvény

19

2.4.1. A GyISM által támogatott eseménysorozatok

22

2.5. Sportszervezők a rendszerváltás után

25

2.5.1. Zöldgömb Sport Klub

27

3. Szabadidős sportrendezvények szervezése

29

3.1. Szabadidősport kontra versenysport

29 3.2. A szabadidős

sportrendezvények szervezése a gyakorlatban

31

3.2.1. Tervezés

31

3.2.2. Előkészítés

35

3.2.3. Lebonyolítás

38

3.2.4. Értékelés

39

3.3. Szponzorálás

40

3.3.1. Szponzorálás a sportban

40

3.3.2. A szponzorálás főszereplői

41

4. Sportrendezvények kommunikációja

48

4.1. Kivel kommunikálunk?

48

4.2. Milyen médiumokon keresztül?

50

4.3. A kommunikáció időzítése

52

5. Összegzés

55

Irodalomjegyzék

58 4


Mellékletek

60

5


1. Bevezető

A sport, illetve elsősorban a szabadidősport olyan segítséget és lehetőséget nyújt számunkra a mai “megtébolyult” mindennapokban, amely után két kézzel kellene kapnunk. Lehetőséget, hogy egészségesen, kiegyensúlyozottan, jó közérzettel nézhessünk szembe mindennapjaink nehézségeivel, örömeivel, kihívásaival. A szabadidős sportrendezvények alkalmat adnak arra, hogy az amatőr sportolók is teszteljék edzettségüket, felkészültségüket, összemérjék magukat másokkal, új sportágakat ismerjenek meg, hasonszőrűekkel találkozzanak. A kisebb-nagyobb sportrendezvények adnak sok embernek ösztönzést a rendszeres gyakorlásra, felkészülésre. És persze alkalmat adnak arra is, hogy a közvélemény nem sportoló, ma még sajnos nagyobbik része felkapja a fejét: 6000, azaz hatezer ember futotta le idén a Nike Budapest Nemzetközi Félmaratont. Nemcsak profik, teljesen amatőrök és kerekesszékesek is... A szabadidősport nem eltúlozható fontossága az egyik fő indokom a témaválasztásra. Abban, hogy a szabadidősport az őt megillető helyre kerülhessen, érdekes, jól szervezett, figyelemfelkeltő rendezvényekre és széleskörű, hatékony kommunikációra van szükség. Hogy kin múlik mindez? Nagymértékben múlik a törvényhozókon, az állami szerepvállaláson. E dolgozat megírása alatt jut az új sporttörvény tervezete egyre közelebb és közelebb ahhoz, hogy törvénnyé váljon. Értelemszerűen erre is szánok néhány oldalt. A szabadidősport sorsának alakulása még nagyobb mértékben múlik azokon a klubokon, sportszervezeteken, akik küldetésükként választották egyes sportágak népszerűsítését, a mozgás mindennapossá tételét. Dolgozatomban gyakorlatilag azt szeretném megvizsgálni, hogyan lehet a sporteseményekből csúnya szóval “eladható terméket” faragni, számomra kedvesebb megfogalmazásban: hogyan találhat egymásra az emberek szórakozás és egészség iránti igénye a néhány lelkes, sporthívő társadalmi elkötelezettségével, és hol lehet itt helye olyan cégeknek, vállalatoknak, amelyek saját üzleti szempontjaik alapján “segítenek” összehozni ezt az egymásratalálást.

6


Dolgozatomban elsőként a szabadidősport helyzetével, jelentőségével, jelenlegi szokásainkkal szeretnék foglalkozni. A második nagyobb egységet az események szervezésének szánom: milyen szakaszai vannak a szervezésnek, melyek a kritikus pontjai. Hogyan lehet jól sikerült eseményt létrehozni, olyat, amely kielégíti a résztvevők igényeit. Itt szeretnék a szponzorálásról is írni. Az utolsó, harmadik részben a kommunikáció lehetőségeit fogom megvizsgálni a szervező és a szponzor szemszögéből: hogyan lehet megszólítani a közvéleményt, annak már aktívan sportoló részét, milyen részletekre érdemes odafigyelni, mekkora jelentősége van a kommunikáció milyenségének. Itt szeretném megköszönni Ujj Zoltánnak és Lászay Dénesnek, a Zöldgömb Sport Klub, illetve a Futapest Klub vezetőinek a segítséget és információt, amelyekkel hozzájárultak dolgozatom megírásához. Nézzük tehát elsőként, hogy miért van, illetve lenne szükségünk arra, hogy a rendelkezésre álló, több-kevesebb szabadidőnkből rendszeresen jusson valamennyi sportolásra.

7


2. A sport helyzete Magyarországon

2. 1. Sportolási szokások Sokat hallani arról, hogy a magyar lakosság egészségi állapota kiemelkedően rossz. A WHO 2000. évi elemzése szerint a várható élettartam Magyarországon két évvel alacsonyabb, mint az Európai Unióban átlagosan 1970-ben! Az európai országok között magasan a legtöbb rákos megbetegedést Magyarországon regisztrálták, a kontinens átlagának dupláját. A dohányzás, az alkoholfogyasztás, ezekből kifolyólag a tüdőrák és a krónikus májgyulladás a kontinens országai közül nálunk a leggyakoribb… Nagyon szomorú rekordok ezek... A kialakult egészségügyi helyzet magyarázható gazdasági, kulturális, szociális okokkal, genetikai faktorokkal, a környezet szennyezettségével, de közvetlen kiváltó oka az életmódunk, amin leginkább mi magunk tudunk változtatni. Ezzel párhuzamosan persze egyértelmű, hogy a döntéshozóknak, az államnak, társadalmi szervezeteknek felelősségük és feladatuk a kialakult állapoton javítani, felülről meg kell teremteniük a feltételeket, amelyek lehetővé teszik az emberek számára, hogy megőrizzék az egészségüket. Mellesleg jegyzem meg, hogy az egyén szempontjából másodlagos, hogy más országokban a magyar állapotokhoz képest milyen a helyzet, ami igazán számít, az az, hogy mi magunk milyen minőségű életet vagyunk képesek élni. Megkeseríti-e a mindennapjainkat a magas vérnyomás, a krónikus derékfájás vagy csak egyszerűen milyen a közérzetünk... Hogyan tudjuk, tudjuk-e egyáltalán kezelni a stresszt, ami a munkahelyünkön, otthon ér, hogyan táplálkozunk, hogyan töltjük a szabadidőnket (már amennyi van...). Az egészség is azon valamik közé tartozik, amelyek önmagukban nem tesznek boldoggá, elégedetté, de a hiányuk annál inkább szenvedést és boldogtalanságot vált ki. Az, hogy egészségesek vagyunk messze nem csak a fizikai vagy lelki betegség hiányát jelenti, hozzátartozik, az is, hogy jó a közérzetünk. Ennek a jó közérzetnek az eléréséhez pedig bizonyítottan (kísérletek és saját tapasztalatok alapján is) egyik legjobb, legszórakoztatóbb és leghatékonyabb eszköz a sport. 8


A XX. század második felében megszámlálhatatlan orvosi kísérlet bizonyította a rendszeres mozgás egészségre gyakorolt jótékony hatásait. Ezek túlnyomórészt a testre gyakorolt, fizikai következményeket vizsgálták. Jóval kevesebb figyelmet kapott a rendszeres sportolás lélekre gyakorolt, egyébként nem kevésbé jelentős kihatása. A későbbiekben részletesebben írok majd olyan betegségekről, amelyek kimutathatóan szoros kapcsolatban állnak a mozgásszegény életmóddal. Ezek szélsőséges esetek, a sportolás lényege nem elsősorban az ilyen betegségek megelőzése. Ha a sportolásról, mint a szabadidő eltöltésének egyik lehetőségéről szeretnénk embereket meggyőzni, nem a legjobb, és semmiképp sem elegendő módszer az elrettentés: “ha nem sportolsz, jóval nagyobb eséllyel kapsz szívinfarktust, különféle rákos megbetegedéseket, jobb esetben csak krónikus derékfájást..” A sportoláshoz általában pozitív képeket kapcsolunk, tudjuk, hogy ez jó dolog, a sport segít levezetni a stressz által felhalmozott feszültséget, így kiegyensúlyozottá tesz, növeli az önbizalmat, a kitartást, egyszóval “helyre tesz”. Sok helyen szembesülünk ezekkel a tényekkel, televíziós műsorokban, magazinokban. Kérdés azonban, hogy milyen mértékben vált ez ki belőlünk cselekvést, képesek vagyunk-e lassanként vagy egyik napról a másikra megváltoztatni az étkezési szokásainkat, gyalogtúrára indulunk-e a hétvégén televíziónézés helyett. A statisztikák szerint úgy tűnik, hogy egyelőre sajnos nem. Magyarországon a 15 és 64 év közötti férfi lakosságának 21,4%-a, női lakosságának 13,6%-a végez rendszeres testmozgást. Ez tehát azt jelenti, hogy 5 férfiből 4 nem szokott mozogni, 20 nőből 3 szán időt rendszeresen sportolásra. Az életkor előrehaladtával ráadásul egyre kevesebbet vesszük rá magunkat a testünk karbantartására: a huszonéveseknek még egynegyede állítja, hogy szokott sportolni a szabadidejében, a harmincasoknál már csak 15%-a, az idősebbeknek már épp csak 10%-a vagy még kevesebb. Összehasonlításul és követendő példaként említem, hogy Svédországban a lakosság 70%-a, Finnországban 80 %-a sportol rendszeresen. A 75 és 84 év közötti svéd férfiaknak még mindig 75 %-a végez testmozgást!

9


Azért, hogy a sportolás a szabadidőeltöltés elterjedt formája legyen nálunk is, gyermekkorban tehetünk a legtöbbet. A kialakult szokásokat már nehéz megváltoztatni. Gyermekkorban kell megismertetni a sportolás örömeit és hasznát, ekkor kell megalapozni, hogy természetes és mindennapi tevékenységgé váljon az elkövetkezendő évek során, mert így alakulhat ki az igény arra, hogy fiatal- és felnőttkorban mozogjunk. Hogy saját örömünkre és szórakoztatásunkra járjunk kerékpártúrákra. A statisztikákból az sejlik ki, hogy kevés, de legalább is nem elég olyan gyerek él ma Magyarországon, aki a családban szokik rá a sportolásra, akit az édesapja hord magával rendszeresen futni.

2.1.1. Az iskola szerepe a sportolási szokások kialakulásában El nem túlozható jelentősége van így az iskolának abban, hogy a gyerekek megtanuljanak “szabadidősportolni”. Adott a kötelező tanórai testnevelés illetve az iskolai tanórán kívüli, délutáni sportolás. Az iskola, mint helyszín több szempontból is előnyös, a gyerekek rendszeresen tartózkodnak itt, nem kell más, az otthonuktól esetleg távol eső helyre utazniuk, sok időt és energiát veszítve ezzel. Az iskolában ráadásul rendelkezésre állnak legalább a minimális dologi feltételek, focipálya, kosárpalánk, kosárlabda. Ami nagyon fontos, a megfelelően képzett szakemberek is könnyen elérhetőek. Mindebből kifolyólag, olcsóbb és hatékonyabb, mint teniszpályát és oktatót bérelni a gyereknek.

2.1.2. Tárgyi, dologi feltételek az iskolákban Az általános és középiskolák 80%-ának van saját fedett tornaterme vagy tornaszobája, a többiek bérelnek olyan csarnokot vagy uszodát, ahol a diákok sportolhatnak, mert semmiféle fedett létesítménnyel nem rendelkeznek. Jelenleg körülbelül 630 tornateremre lenne még szükség (a kormány tervezi az Antallkormány idején félbeszakadt tornaterem-építési program folytatását). Az iskolák udvara is ideális helyszín lenne a tavaszi-őszi időszakban a sportolásra, jelenleg körülbelül az iskolák 60%-ában van is sportpálya, a fennmaradó 10


intézményekben is szinte mindenhol lenne lehetőség sportudvar kialakítására (még sincs). (Istvánfi, 2000) A dologi feltételekhez tartozna a tisztálkodási lehetőség a tornaóra után, ami függ egyrészt attól, hogy van-e vizesblokk a tornaöltözőben (az iskolák 70%-ában van), másrészt hogy jut-e idejük a tanulóknak tisztálkodásra mozgás után. E célból célszerű lenne az órarendet úgy alakítani, hogy ez megoldható legyen. Jelenleg 2 (7-12. évfolyamon) ill. 2,5 (1-6. évfolyamon) óra jut az órarendből a testnevelésre, ami nem mondható sem soknak, sem elegendőnek, ráadásul nem mindig sikerül az órarendet úgy tervezni, hogy logikus időpontra essen a testnevelés. A Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete (MTTOE) céljául tűzte ki a mindennapos testnevelés bevezetését annak érdekében, hogy a tanulók egészségi állapotát, edzettségi szintjét, az egész életvitelét érdemben javítani lehessen. Ehhez szükség van a fent leírt dologi feltételek, illetve a személyi feltételek javítására. Az általános iskolák 1-4. évfolyamán 90%-ban nincs a tanítóknak testnevelési szakképesítésük. A kötelező iskolai testnevelésórán túl persze több lehetősége van az iskoláknak a sport mindennapossá tételében: sportköri foglalkozások, természetjárás, táborozás, kerékpártúra. A testnevelő tanárnak hatalmas lehetőség és felelősség van a kezében, hogy a sportolást, a mozgást kedvelt és csoportépítő, csoportösszetartó tevékenységgé alakítsa. Az, ami kötelező, sokszor tartózkodást, elutasítást vált ki a fiatalokból, különösen a serdülőkből. A kötelező testnevelés egyike azon kevés iskolai tantárgyaknak, amit lelkesedéssel, nyitottsággal és a jó hangulatú órák kialakításával viszonylag könnyen meg lehet kedveltetni a diákokkal. A drog prevenció és az iskolai sport (illetve a sport általában) összekapcsolása logikusan adja magát, még nagyobb hangsúlyt kellene erre fektetni, hiszen kevés, a sportoláshoz hasonlóan hatékony megelőző eszközt ismerünk. Sok, sőt mondhatjuk, hogy a legtöbb általános iskolás gyereket viszik a szülei iskola után úszásra, tornára, vívni, triatlonozni. A középiskola megkezdésekor csappan meg a rendszeresen sportoló fiatalok száma. Új iskola, még kevesebb szabadidő. Sajnos jelenleg Magyarországon nem adottak a feltételek például a

11


főiskolai sportolásra, hiszen a főiskolák, egyetemek elenyésző százalékának van megfelelő sportlétesítmény (csarnok, uszoda) a birtokában. A jelenlegi, nem túl bíztató sportolási szokásaink társadalmi szinten jelentős megváltoztatására tehát akkor van komoly esély, ha a családban és az iskolában is figyelmet fordítanak arra, hogy a gyerekek ne nőjék ki a szeretetüket a mozgás iránt, lehetőségük legyen arra, hogy jókedvvel és eleget mozogjanak a későbbiekben is. A KSH felmérése szerint az átlag magyar nő napi kb. 4 óra szabadon felhasználható idővel rendelkezik, ebből 8, azaz nyolc percet tölt sportolással. Az átlag magyar férfi 14 percet szán ugyanerre. Ez az aktivitás még mindig nagyon messze van attól, amit ideálisnak mondhatnánk... Ugyanebből a felmérésből derül ki, hogy televíziózásra napi kb. 2,5 óra jut. (1. sz. melléklet) Sokat dolgozunk tehát, de a fennmaradó napi 4 órából tudnánk mozgásra időt szánni, hiszen mindenkinek arra jut ideje, amire akarja, hogy jusson.

12


2.2. Sportolás – a betegségek megelőzésére

A rendszeres testmozgás köztudottan több betegség megelőzésében segít. Tudományos kísérletek tucatjai bizonyítják, hogy a rendszeres, legalább mérsékelt fokú fizikai aktivitás csökkenti a szív és érrendszeri megbetegedések kockázatát. Ilyen hatású programokat elsősorban iskolákban érdemes elvégezni, így érhető el hosszantartó egészségfejlesztő hatás, így lehet a szokások kialakulását befolyásolni, a sokat emlegetett egészséges életmódot megtanítani. (Somhegyi, 2000) A magyar lakosság 15-16%-a szenved magas vérnyomástól és sajnos szív- és érrendszeri betegségben halnak meg a legtöbben. 1. sz. grafikon

A keringési rendszer betegségei által okozott halálozások a 0-64 éves lakosság körében Forrás: http://vega.medinfo.hu/weblap/orszagtan/angel/14.html

Egy görögországi kísérletben 3 éven keresztül kísértek figyelemmel gyerekeket, akik ilyen iskolai egészségfejlesztő programban vettek részt. Amellett, hogy fizikailag fittebbek lettek, helyreállt szervezetükben a vérzsír, ezen felül jelentős

13


mértékben nőtt a gyerekek tudása az egészségről. Más iskolákban végzett kísérletek is azt igazolták, hogy már 8 hetes program után javult a gyerekek koleszterinszintje. A táplálkozás mellett a testmozgással lehet gátat szabni az elhízásnak, ami nemcsak önmagában okoz fizikai és sok esetben lelki problémát, hanem komoly betegségek kiváltó oka lehet, mint a már említett szív- és érrendszeri megbetegedések, mozgásszervi betegségek, cukorbetegség, végbélrák. A magyar lakosság 13%-a mondható elhízottnak (ez az Európai Unióban tapasztalt érték körülbelül kétszerese, persze ott is nagy különbségek vannak: legrosszabb a görög nők helyzete, akik úgy állnak, mint mi (!), egyik legjobb a norvég nőké, akik közül alig 4%-ra mondható, hogy elhízott). A gravitáció ellenében végzett mozgás (úszás például nem) csökkenti a csontok mészhiányos

betegségének

kockázatát,

amely

különösen

gyermek

és

serdülőkorban fontos, amikor a csonttömeg kialakul, később már nem pótolható. Dániai felmérések kimutatták, hogy heti legalább 3 órás testmozgás csökkenti a derékfájás kockázatát (gerinc porckopásos betegségeit), különösen az úszás és a torna. Ugyanakkor a versenysport, mint ahogyan a nehéz fizikai munka, a kövérség és a túl kevés mozgás is hajlamossá tesz a visszatérő vagy állandó derékfájásra. (Somhegyi, 2000) Végül pedig a semmivel nem kevesebb problémát okozó (sőt!) lelki (eredetű) betegségeket említeném. A sportolás javítja a testtudatot, az önértékelést, stresszoldó hatása van, növeli az önbizalmat. Jótékony hatással van az egyén társas kapcsolataira is, az elégedettség-érzésére. A különböző csapatsportok és sportjátékok kialakítják a gyermekben a másikra odafigyelés képességét, a közös cél, közös siker átélésével formálja a közösséget. Megtanít jobban kezelni a kudarcélményt. Nagy szerepet játszik a szenvedélybetegségek (dohányzás, alkohol-

és

drogfogyasztás)

14

megelőzésében.


2.3. A szabadidősport rövid története, szabadidős sportágak lehetőségei

A városi léttel együttjáró életforma egyik jellegzetessége, hogy leszoktunk a különféle fárasztó fizikai tevékenységekről. Reggel autóval, busszal, villamossal jutunk el a munkahelyünkre, ahol 8-10 órát töltünk el, legfőképpen ülő helyzetben, legnagyobb fizikai megterhelés, hogy feltegyünk egy dossziét a polcra. A gépek leveszik vállunkról a kényszert, hogy megerőltessük a testünket (villamos, mosógép, lift, autó, aratógép), a valódi fizikai megterhelés nem tartozik szükségszerűen a mindennapokhoz úgy, mint régen. Korábban a földeken naphosszat keményen dolgozó embernek eszébe sem jutott, hogy a szabadidejében sportoljon, de nem is volt rá szüksége, a mindennapok része volt a mozgás. A polgárosodás, a városiasodás hozta magával az igényt és szükségét annak, hogy pótoljuk azt a mozgást, amely karban tartja a testünket. A sportolás már az 1930-as években sokak szabadidőeltöltési, illetve szórakozási formája volt. Az '50-es évekre tömegméretűvé vált. 1955-re félmillió sportköri tagot tartottak nyilván, egyre inkább vidéken is. Minden ötödik sportoló a nők közül került ki (a háború előtt alig minden tizedik!) Ma a szabadidősport kifejezést szeretik használni, akkoriban még inkább a tömegsport kifejezés volt használatos. A vidéki tömegsport terjedésében nagy szerepet játszott az állami irányítás alatt álló ún. MHK-mozgalom. Cél a “munkára, harcra kész” állampolgárok kondícióban tartása volt. Körülbelül 8-10 sportág tartozott a mozgalom égisze alá, mindegyiknek pontosan kidolgozott követelményrendszere volt. Olyan feladatokat kellett teljesíteni, amelyek egyrészről nagyon jó képességeket igényeltek, másrészről komoly és kitartó gyakorlást, felkészülést. Mindennek ellenére 1951 és 1954 között 300-500 ezren vettek részt ezeken a próbákon minden évben. 1956-ban ez a kezdeményezés abbamaradt, a 60-as évekre lazább formában, Kilián mozgalomként még tovább élt. Mivel itt már a részvételt nem tették kötelezővé, egyre inkább visszaesett a lelkesedés, a 60-as évekre pedig mondhatjuk, hogy a mozgalom elhalt.

15


Az Edzett Ifjúságért Mozgalmat szintén a Párt és a KISZ hirdette meg. Itt sem beszélhetünk már kötelező jellegről, átfogó követelményrendszer sem volt. Nem meghatározott gyakorlatanyagra és versenysorozatra épült, sokkal inkább nevezhetjük keretprogramnak, amelybe minél több új, érdekes vetélkedési formát szerettek volna sűríteni a mozgalom szervezői. Az eddig felsorolt kezdeményezések közös és fontos jellemzője, hogy mindig fentről indultak, a Párt tette “erősen ajánlottá” a részvételt. A 60-as évektől indult útjára a SZÚR, a színészek - újságírók rangadójának sorozata. Ez minden évben a Népstadionban került megrendezésre, és minden évben meg is töltötte azt. Látványos műsorokkal szórakoztatták az összesereglett népet a mérkőzés előtt, illetve a szünetben. Az újságírók csapatának volt ominózus tagja Peterdi Pál, akit a mai kocogó mozgalom elindítójának nevezhetünk. Ő talált rá az örökérvényű felismerésre, miszerint “a láb mindig kéznél van”, s azzal futott egy kört a Népstadionban. Peterdi Pál követői számára az első futónapot 1972-ben rendezték meg a Normafánál. Ezen már több száz futó indult. Néhány éven keresztül itt szervezték a futást, azután 1978-ban minőségi ugrás következett be, amikor Keresztül Budapesten

néven

megrendezték

az

első

budapesti

tömegfutóversenyt.

Rajthelynek az Engels teret jelölték ki, a cél a Városligetben volt. Ezt a rendezvényt is a KISZ és a Budapesti Testnevelési és Sporthivatal rendezte. Bresztyenszky László, aki ma is aktív sportszervező és Monspart Sarolta, aki tájfutó világbajnokként azóta is meghatározó szereplője a kocogó-futó mozgalomnak, a kezdetektől ott voltak. Ugyanebben az évben, 1978-ban indult el az a sportmozgalom, amely az Aranyjelvényesek az Olimpiára nevet viselte, és amely egész struktúrája, jutalmazási rendszere bizonyította életképességét azzal, hogy a mai Olimpiai Ötpróba ennek a rendezvénynek az utódja. (Csatlakozott a programhoz az említett Keresztül Budapesten futóverseny is.) Hamarosan nevet váltott az esemény, Olimpiai Ötpróba lett belőle. A kezdetekben négy sportág adta a mozgalom vázát, ezek: a futás, gyalogtúra, kerékpározás és az úszás. 1992-től lépett be a triatlon az őssportágak mellé.

16


Ez már egy egész országra kiterjedő rendezvénysorozat volt. A megyei szintű próbák teljesítésével lehetett az országos próbákra bekerülni. Itt is olyan távokat kellett a résztvevőknek teljesíteni, melyekhez rendszeres felkészülésre volt szükség. 28 km futás, 72 km evezés, 100 km biciklizés, 30 km gyalogtúra, 5 km úszás. A kisebb próbák teljesítéséért matricákat, a komolyabb eredményekért olimpiai egyenmelegítőt lehetett kapni. Ehhez nagyon hasonló díjazási rendszer működik a mai napig. 1980 nyarán 200 embert sorsoltak ki az aranyjelvényesek közül, akik kiutazhattak a moszkvai olimpiára. 1980 tavaszán rendezték meg az első Futapest futóversenyt, amely közvetlen utódja a már említett Keresztül Budapesten futásnak. Egyre jobban szélesedett a sportolók bázisa, ezen már 2,5 - 3 ezer ember vett részt, míg a korábbi versenyen mindössze néhány száz. Neves közéleti személyiségek is megmutatták futó tudományukat, Békesi László, volt miniszter, Hobó, rockzenész, Wichmann Tamás, kenu világbajnok, Jakabházi László, a FTC jégkorongedzője. Ezekkel a rendezvényekkel, illetve a Futapest Klub 1980-81-es megalakulásával Budapestről indult el Magyarországon a futómozgalom. Ezek után fokozatosan szaporodni kezdtek a versenyek az ország különböző tájain, ma már gyakorlatilag ott tartunk, hogy minden hétvégén rendeznek futást, van olyan, hogy 6-8 helyszín közül lehet választani. Ez az a szabadidős sportág, amely a leglátványosabb fejlődésen ment keresztül, sokan vesznek részt, százezres létszámról beszélhetünk éves szinten. Ennek minden bizonnyal az az oka, hogy nem szükséges komoly felszerelés, bárhol lehet űzni, akár egyedül is (nem kell csapatot verbuválni)... A szabadban űzhető sportok másik kedvelt ága a gyalogtúrázás, ahol meghatározott

útvonalat,

meghatározott

szintidőn

belül,

gyalog

kell

a

résztvevőknek teljesíteniük. A teljesítménytúrázók füzetében több száz gyalog- és kerékpártúra szerepel. A kerékpározás is kedvelt szabadidősport lehetne, ha a tárgyi feltételek, értsd kerékpárutak, meglennének hozzá. Jelenleg sajnos nincsenek, Budapesten egy-egy útszakaszt lehet csak itt-ott találni, a Dózsa György út - Városliget – Hungária körút – Lágymányosi-híd gerincúton túl. A tárgyi feltételek másik fele, a kerékpár, sokaknak rendelkezésére áll, illetve állhatna, hiszen egy olcsóbb, de használható bicikli viszonylag sokaknak megengedhető luxus, ma csak Budapesten félmillió 17


kerékpár van. Egy pillanatra képzeljük el, mennyit csökkenhetne a belvárosi forgalom, ha csak kétszázezren ezt a közlekedési módot választanák. Persze ehhez vagy a most még sajnos nemlétező utakra, vagy olyan vezetési kultúrára lenne szükség, hogy a szülők bátran útnak indíthassák a gyerekeiket... A 80-as évek elején alakult ki a triatlon, ez is olyan sport, ahol tömegek mozdulnak meg. Ha a kerékpározásnak lennének lehetőségei (kerékpárutak), még több ember venne részt. A versenysport és a szabadidősport itt is összemosódik, mint ahogy a futásokon is. Ugyanazon a Nike futáson indul a profi és az amatőr sportoló is, legfeljebb a helyezésük lesz különböző… Úszóversenyeket ma már nem csak a Balatonon, de a Tisza-tón, a Velencei tavon is szerveznek. A Balatonátúszást kezdetekben Füred és Tihany között rendezték (3,6 km), '81-től létezik a nagy Balatonátúszás, Révfülöp és Balatonboglár között, a '90-es évektől felújították a régit, azóta a kettő párhuzamosan létezik.

A zöld sportokon túl a szabadidejükben mozogni vágyók választhatják a kondícionáló termeket. Ezek nálunk a '80-as években kezdtek megjelenni, először szigorúan testépítésre, de azóta komplex szolgáltatási rendszerré nőtte ki magát ez a terület is. A Jane Fonda-féle aerobiknak rengeteg utódága alakult ki, s ezek nagyon jól megférnek a testépítéssel. A fitnesstermekben ma már kondícionáló terem mellett mindenhol van tornaterem, ahol a bármilyen korosztályhoz tartozó mozogni vágyók callanetics, step-aerobik, erősítő torna, alakformáló, tae-bo vagy ezek legkülönbözőbb kombinációi közül választhatnak. A fitnesstermek szolgáltatásai közé tartozik ma már a szauna, a szolárium illetve az italokkal és táplálék-kiegészítőkkel alaposan felszerelt büfé.

Harmadik csoportja a szabadidősportoknak, illetve a sportoknak általában a labdajátékok. A futballnak van a legnagyobb hagyománya Magyarországon, szabadidősportként is. Ez az a labdajáték, ahol az önszerveződés mindig is a legszélesebb körben jelen volt. A kispályás (kézilabdapályán játszott) foci feltételei könnyen kialakíthatók,

18


látványosabb is, nemcsak a sportolóknak, de a nézőknek is élvezhetőbb, “pörgősebb”. A kézilabda, a vízilabda is régi hagyományokkal rendelkező sport, bár szabadidősportként kevésbé űzik ezeket. Oka lehet ennek, hogy olyan felszerelésekre (medence) van szükség, ami nem könnyen biztosítható, illetve hogy bonyolultabbak a játékszabályok is. A 90-es években több olyan sportág jelent meg és terjed széles körben, melyeket már elsősorban szabadidősportként űznek, ezeknek közös jellemzőjük, hogy nem körülményes ezeket játszani (nem kell nagyobb összegért medencét bérelni). Ilyen például a streetball. Kis helyigényű, egy palánkkal lehet játszani, 3 ember már elég hozzá, lendületesebb, mint egy kosárlabda meccs. Bárki beállhat játszani, jobb feltételei vannak. A strandröplabda mellett lehet már strandkézilabdát, strandvízilabdát is játszani. Ezeknek van ugyan versenyrendszere, de kimondottan szabadidősportként születtek. Bajnokságot minden csapatjátékban “kell” rendezni, sőt automatikusan rendeződik, mivel a csapatok nem tudnak nem egymás ellen játszani. Egy futóversenyen is van első, második harmadik helyezett, de futni csak a futásért magáért is lehet.

Végül az extrém sportokat említeném a szabadidősportok közül. Rövid időn belül nagy népszerűség tettek szert ezek a sportágak, talán azért, mert megvan bennük az a kaland, izgalom, kihívás, veszély, ami a mai életünkből kiveszni látszik. A zöld sportokhoz hasonlóan ezek mindegyike is a természethez kötődik, de sokkal komolyabb felszerelésekre (ejtő-, siklóernyő, surf, snowboard) van szükség, ezért bizonyos réteg engedheti meg magának. Személyi alapfeltétele még ezeknek a sportoknak az “adrenalin-hiány”. Ha valaki megkedveli az egyik extrém sportot, nagy eséllyel fogja valamelyik másik rokonsportot is kipróbálni. Például nyáron vadvízre, télen hódeszkázni megy. Korábban az MHK-mozgalom, az Aranyjelvényesek az Olimpiára inkább felülről szervezett események voltak, a Futapestre mondhatjuk, hogy egyike volt első alulról jövő kezdeményezéseknek a sport területén. Ma már nyilvánvalónak érezzük, hogy csak az önkéntes szabadidősportnak van jövője, szükség van az

19


alulról jövő kezdeményezésekre, az államnak a kereteket, a feltételeket kell biztosítania. 1989-ben fogadta el a parlament az új egyesülési törvényt, melynek eredményeképpen sok szabadidősport-szervezet megalakult, illetve olyan cégek, non-profit szervezetek, amelyek szabadidős sportrendezvények szervezésével foglalkoznak. A legnagyobb, országos szinten aktív sportszervezőkről, illetve a szabadidősport törvényi szabályozásáról, szervezeti viszonyairól a következő fejezetekben írok.

20


2.4. Állami szerepvállalás, sporttörvény

Az állam feladata, hogy biztosítsa az állampolgárok egészséghez való jogát. Az egészségvédelem fontos eszköze pedig a sport. 2003. november 5-én fogadta el a kormány az új sporttörvény normaszövegét, ebben két stratégiai célt fogalmaztak meg az alkotók. Az egyik a “sport világát kitárni”, autonómmá tenni a magyar sportot, csökkenteni az állami függést, a túlpolitizáltságot. Az új sporttörvény értelmében a prioritásokat ezentúl nem a mindenkori sportminiszter, hanem a sportélet szereplő határozzák meg a Nemzeti Sporttanács fórumán keresztül. A másik kardinális pont a sport állami finanszírozásának átalakítása. Az állami támogatások rendszere átláthatóbb, ellenőrizhetőbb lesz a javaslat szerint. Az elosztás egycsatornássá válik, ugyanarra a feladatra csak egy állami szervezeten keresztül lehet ezentúl pénzt kapni. Dolgozatom szempontjából lényeges, hogy az iskolai testnevelés, mint a sporttudatos életmód kialakításának bölcsője, milyen reformokra számíthat. Nos, a törvényalkotók az elkövetkező évek legfontosabb feladatának a 90-es években félbehagyott tornaterem-építési program folytatását, új tanuszoda-építési program elindítását, illetve a mindennapos iskolai testnevelés egyéb feltételeinek megteremtését tartják. A szabadidősport mindennapossá tételében az állam szerepet kell, hogy vállaljon. Ennek

érdekében

célirányos

létesítményfejlesztési

programokat,

sportrendezvényeket, szabadidősport szervezeteket, célirányos kommunikációs kampányokat támogat. Röviden tekintsük át azokat a testületeket, sportpolitikai szereplőket, amelyek befolyással vannak, illetve lesznek ezentúl a hazai sport helyzetének alakulására.

A Nemzeti Sporttanács A magyar sport új csúcsszerveként jön létre az új sporttörvény értelmében a Nemzeti Sporttanács, melynek tagjait a sporthoz kapcsolódó különböző területek: a sport köztestületei, a sportközalapítványok, a sporthoz legjobban kötődő 21


minisztériumok, a települési önkormányzatok országos szövetségei által delegálják, részt vesz továbbá a szponzorok képviselője, valamint egy a nemzet sportolói által választott személy. Az ő feladatuk, hogy javaslatokat tegyenek a magyar sport rövid-, közép- és hosszútávú stratégiájának megalkotására és az állami támogatások elosztására.

A Nemzeti Szabadidősport Szövetség A Nemzeti Szabadidősport Szövetség kiemelten közhasznú szervezetnek minősülő köztestület.

A

szabadidősportot

szolgáló

állami

támogatás

felosztásáról

gondoskodik, képviseli a szabadidősport, illetve tagjainak érdekeit az állami szervezet,

önkormányzatok,

sportszövetségek,

sportközalapítványok

felé.

Együttműködik a minisztériummal, a Magyar Olimpiai Bizottsággal, a nemzeti sportszövetségekkel a magyar sport fejlesztésének érdekében. Felmerült, hogy a három nemzeti sportszövetséget (Nemzeti Sportszövetség, Nemzeti Szabadidősport Szövetség, Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége) egyesíteni lehetne, hiszen így csökkenne a tagozódás, de végül ezt a lehetőséget elvetették, mivel a két utóbbi szövetség elzárkózott, félvén az érdekeik csorbulásától. Szabadidős sportszövetségnek minősítik a diáksport-, illetve a felsőoktatási sportszövetségeket.

Közalapítványok A Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány a speciális, sporttehetségekkel foglalkozó közoktatási intézmények működését segíti, folyósítja a Gerevich Aladár sportösztöndíjat. Az új sporttörvény egyszerűsíti az alapítvány szervezetét. Korábban a szabadidősport, a diák- és felsőoktatási sport, illetve a fogyatékosok sportja terén is voltak feladatai, ezeket az új törvény a korábban említett Nemzeti Szabadidősport Szövetség hatáskörébe helyezi át. 2003-ban az alapítvány 900 millió forintot fordított a pályázó sportszervezetek, szövetségek, diáksportegyesületek támogatására, rendezvények költségeihez, működési

költségekhez.

Kiadványok 22

megjelentetését

is

támogatja.

A


közalapítvány, illetve elődje a Nemzeti Ifjúsági- Szabadidősport az Egészséges Életmódért Alapítvány 1993 óta az egészséges életmód, a prevenció gyakorlati megvalósításának érdekében tevékenykedik. Elsősorban olyan szabadidősportokat támogatnak, amelyek a legkevésbé kötöttek, minél szélesebb rétegek űzhetik, lehetőleg a természetben. Ilyenek például a túrázás, az úszás, a síelés, a futás. Kiemelt szerepe van a fogyatékosok sportolási lehetőségeinek javítását célzó pályázatoknak. Az alapítvány elnöke 2000 óta az egyik legemblematikusabb sportéleti közszereplő, Monspart Sarolta. A Mező Ferenc Közalapítvány a nyugdíjas olimpiai és világbajnoki érmesek, azok özvegyei,

illetve

a

nyugdíjas

sportszakemberek

erkölcsi

és

anyagi

megbecsültségéről gondoskodik.

Helyi önkormányzatok A helyi önkormányzatok törvényben lefektetett feladata, hogy támogassák a helyi sportszervezeteket,

sportszövetségeket.

Helyi

sportfejlesztési

koncepciót

dolgozzanak ki, és gondoskodjanak annak megvalósításáról. Fenntartsák és fejlesszék a helyi sportlétesítményeket, biztosítsák az önkormányzati iskolákban folyó sporttevékenységet. Ehhez önálló normatív támogatásban részesülnek.

Sportlétesítmények A sporttörvény értelmében nem építhető sem óvoda, sem iskola, sem kollégium a tanulók számához viszonyított megfelelő méretű tornaterem nélkül. Ezeknek biztosítaniuk kell a fogyatékossággal élők számára is az akadálymentes használatot. Ez egyébként az újonnan épített és korszerűsített sportlétesítményekre is vonatkozik. Az állami beavatkozás célja a keretek megállapítása kell hogy legyen, a sporttevékenység

feltételeinek

biztosítása.

A

sportélet

szereplőinek,

a

sportegyesületeknek, sportszövetségeknek önszerveződő alapon kell működniük. Az új sporttörvény megfelel az európai uniós elvárásoknak is. A 2000. évi CXLV. törvény túlpolitizáltságából szándékoztak visszavenni, növelni a sportszövetségek önállóságát. Szemelvényeket az 5. sz. melléklet tartalmaz.

23


Az Európai Unió intézményei közvetlenül nem szabályozzák a sportot, az Uniónak nincs közös sportpolitikája. A sport társadalmi és egészségmegőrző szerepe azonban nem kérdés, a sport társadalmi jelenséggé, az európai életminőség legfőbb tényezőjévé vált. 6-700 ezer sportegyesületet tartanak nyilván az Európai Unióban, ahol a polgárok egyharmada sportol aktívan. Ennek megfelelően a 2004. évet a sport általi nevelés európai évének nyilvánították. Ezen a pályázaton Magyarország, mint EU-tag vehet már részt.

2.4.1. A GyISM által támogatott eseménysorozatok A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium három eseménysorozatot támogat idén. Ezek: 1. Sport25 2. Tartsd a formád! 3. Olimpiai Ötpróba Athén 2004 Program

Sport25 Ebben a programban már létező és népszerű hagyományos rendezvények közül választott ki a minisztérium 25 rendezvényt, amelyek támogatásán keresztül szeretné felhívni a figyelmet a sportolás fontosságára. A sportágak között szerepel az úszás, futás, kerékpározás, triatlon, labdarúgás, kosárlabda/ streetball, extrém sportok... A legtöbb esemény helyszíne Budapest, de szerencsére több vidéki nagyvárosban is rendeztek versenyeket, Tatabányán, Tiszavasváriban, Nyíregyházán. (6. sz. melléklet)

Tartsd a formád! A Tartsd a formád! program egyrészt a nők sportját kívánja népszerűsíteni, a terhes nőkét, kismamákét, másrészt az idősek mozgásgazdag életmódjának fontosságára hívja fel a figyelmet. Itt is úszás, futás szerepel a rendezvények között, illetve túrázás, aerobik, asztalitenisz, röplabda, idős és terhes torna. Olyan 24


események kerülhettek a programba, ahol a résztvevők legalább 70%-a nő, illetve olyanok, ahol az idősek vesznek részt ilyen nagy arányban. Az aerobik, a futás, az időstorna illetve a gyaloglás bizonyultak eddig a legnépszerűbb sportoknak.

Olimpiai Ötpróba Az olimpiai ötpróba sorozatról már korábban is volt szó, talán a legrégebbi hagyományokkal rendelkező szabadidős rendezvénysorozat. Az idei program 2004 júliusáig tart. Nem csak egyénileg lehet versenyezni, iskolák számára is kialakították a versenyrendszert. 22 helyszínen tartanak központi próbákat, vannak ezen túl egyéb pontszerző események, ezek önálló sportrendezvények, ahol szintén lehet pontokat szerezni. (7. sz. melléklet) A központi próbahelyeken párhuzamosan rendezik meg a 22 helyszínen a versenyt.

A

próbát

szintidőn

belül

teljesítők

pontokat

gyűjthetnek

a

próbakönyvükbe. Amelyeket azután ajándékokra lehet beváltani. Az ezekhez szükséges teljesítmény érzékeltetésére hoznék egy példát. 20 pontért baseball sapkát lehet szerezni. Ahhoz, hogy valaki 20 pontot elérjen, teljesíteni kell például a következőket: 14 km futás (2 pont) kétszer; 80 km kerékpározás (4 pont); 20 km kerékpár (1 pont) kétszer; 5,2 km úszás (4 pont), 3,1 km úszás (2 pont); 15 km gyalogtúrát (2 pont) kétszer! És mindennek jutalma egy baseball sapka. Egy polár felsőért ennek pontosan a dupláját kell teljesíteni! (8. sz. melléklet) Egyértelmű természetesen, hogy ennyi versenyt nem a baseball sapkáért fog végigküzdeni valaki. Ezek a kis ajándékok sokkal inkább valamiféle trófeára emlékeztetnek, szimbólumok, amiről felismerik egymást a “kör” tagjai, azok, akik ilyen komoly teljesítményt kihoztak magukból. A programsorozat az egyéni teljesítők mellett az iskolásokat vette célba. Rövidtávon a szabadidő hasznos eltöltésének alternatíváját ajánlják, hosszú távú cél pedig az egészséges életmódon, a mozgásgazdag életre nevelésen keresztül az életminőség emelése. Röviden az iskolák versenyeinek rendszeréről: a benevező iskolák tájékoztató és segédanyagokat kapnak, úgynevezett “iskolai csomagot”. Ezek teszik lehetővé, hogy helyi próbákat rendezhessenek, félévente legalább kettőt. Az iskolák csoportos próbakönyvben gyűjtik a pontjaikat, minden résztvevő

25


után 1-et. A minél szélesebb körök bevonása érdekében a nagymamák, szülők, barátok is részt vehetnek, pontot gyűjtve ezzel az iskolának. Amikor az iskola központi próbára nevez, akkor a teljesítés szerinti pontszámokat kapják a gyerekek. Az értékelés természetesen létszámarányosan történik. Megyénként és a fővárosban a legsportosabb iskolák 100 ezer forint értékű ajándékot kapnak, valamint további ajándékokat sorsolnak ki a résztvevők között.

26


2.5. Sportszervezők a rendszerváltás után

1989-ben fogadta el a parlament az új egyesülési törvényt, melynek eredményeképpen több szabadidősport-szervezet alakult meg, olyan cégek, nonprofit

szervezetek,

amelyek

szabadidős

sportrendezvények

szervezésével

foglalkoznak. Megvoltak persze a régiek is, ezek kisebb-nagyobb átalakulással és osztódásokkal vették a politikai változásokat. A '80-as években még állami pénzekből tudtak működni, ahogy az állam kivonult erről a területről is, a szervezőknek maguknak kellett előteremteni a finanszírozáshoz szükséges összegeket. Vidéken az önkormányzatok nagyobb arányban maradtak ott az események mögött, Budapesten csak az igazán nagy események (Nike futás, Kaiser's marathon) támogatására fordít pénzt az önkormányzat. A sportrendezvények finanszírozásához ma már a legtöbb esetben szponzorra van szükség. Szerencsére nagyon sok szabadidős sportszervezet, klub létezik, amelyek helyi szinten versenyeket, rendezvényeket szerveznek, a legkülönfélébb sportágakban. Néhányat említek a kevésbé mindennapiak közül: petanque (golyókkal játszott játék), korfball (kosárlabdához hasonló, vegyes csapatokkal játszott teremsport), kutyaszánhajtás, rögbi, footbag (babbal töltött kis zsákocskával dekázás, mutatványozás)... A legtöbb résztvevőt megmozdító sportágak mégiscsak a futás, úszás, túrázás, kerékpár.

Ezen

sportok

területén

működnek

olyan

sportszervezetek,

sportszervezők, akik az ország egész területén, de legalábbis nagyobb régióban szerveznek túrákat, versenyeket. Közülük nézzünk most néhányat: A '80-as évek elejétől létező Futapest Klub a rendszerváltás után non-profit társadalmi

szervezetként

működik

tovább.

Futóversenyek

szervezésével

foglalkoznak, 15-20 különböző helyszínen, például Gödöllőn, Biatorbágyon, Domonyvölgyben rendeznek futásokat. A legnagyobb eseményük a Futapest utcai futóverseny, melyet idén szeptemberben 23. alkalommal rendeztek volna meg, de sajnos a szervezők nem tudták előteremteni a finanszírozáshoz szükséges 3 millió forintot.

27


1989 elején Budapest Sportiroda Kft-vé alakult a korábban Budapesti Testnevelési és Sport Hivatal nevet viselő gárda. Ugyanazok az emberek (pl. Bresztyenszky László) szervezték ugyanazokat az eseményeket, mint korábban. Olyan nagy versenyeket rendeznek, mint a Nike Budapest Nemzetközi Félmaraton, amelyet idén közel 6000 futó teljesített, profik, amatőrök, kerekesszékesek. Az ő rendezvényük a Kaiser's-Plus Budapest Nemzetközi Maraton és Futófesztivál, ahol 15000-ren indulnak, az összesen nyolcféle futószámban. Ez a rendezvény 1984 óta kerül minden évben megrendezésre (1994 és 1995 kivételével, amikor is nem volt megfelelő pénzügyi háttér a megvalósításra), eleinte IBUSZ Budapest Maraton néven. A résztvevők száma évről-évre araszol felfelé, az első öt évben összesen indultak annyian, mint csak az idei versenyen 2003-ban.

A futás köré mára már olyan fesztivált körítenek, koncertekkel,

bemutatókkal, életmód-kiállítással, amire a rendezők számításai szerint kb. 150000 ember látogatott el... További sportirodás rendezvények, csak a megemlítés szintjén: Kékes Csúcsfutás, Matáv-Vivicittá Városvédő Futás, Gatorade Duatlon Gála. A Budapest Sportirodától vált le a Magyar Marathon Klub, ők egyrészt a balaton-környéki

versenyekre

specializálódtak,

úszó-,

vitorlásversenyeket

rendeznek ott, ők szervezték a Mars Maraton Futókarnevált, azóta Juventus Maratont, de céljuk egyéb sportágak népszerűsítése, mint a strandröplabda, tájfutás, triatlon. A Futapest Klubtól indult, aztán önállósodó Ujj Zoltán alapította meg 1996-ban a Zöldgömb Sport Klubot. Ez a klub egy átfogó zöld programot szeretne megvalósítani, róluk, a rendezvényeikről, a célkitűzéseikről, profiljukról a következő

fejezetben

részletesebben

28

fogok

írni.


2.5.1. Zöldgömb Sport Klub

A Zöldgömb Sport Klub 1996-ban alakult meg. A korábban Futapest Klubban tevékenykedő Ujj Zoltán elképzelései alapján indult és gyakorlatilag most is ő az, aki a klub elnökeként hátán viszi a klubot. Nem kizárólag sportrendezvények szervezésével foglalkoznak, célkitűzéseik között nagy szerephez jut a környezetvédelem. Programjukban futó-, úszó- és triatlonversenyek, gyalog- és kerékpártúrák, tehát szabadban űzhető sportok szerepelnek, adja magát a környezet megóvására fordított figyelem és elkötelezettség. Céljuk, hogy a rendezvényre érkező sportolók az adott környéket is megismerjék, hiszen olyan helyszíneken rendeznek versenyt, ahol van megismerni való szépség (például a kisvasutak mentén – az országban 22 maradt meg, azok, amelyek a leggyönyörűbb környezetben létesültek) Az egyesület egy olyan zöld program megvalósításába kezdett bele, melynek lényege, hogy csak olyan tevékenységet folytatnak, amely a környezet állapotát a lehető legnagyobb mértékben védi, a legkorszerűbb környezetkímélő eszközökkel dolgoznak. Céljuk, hogy olyan partnerekkel és támogatókkal működjenek együtt, aki

hasonló

szemléletről

és

ugyanilyen

környezettudatosságról

tesznek

bizonyságot mindennapi tevékenységükben. Az egyesület programját a Magyar Olimpiai Bizottság is elismerte. A klub valamennyi sporteseménye bekerült azon Környezetvédelmi Mintaprogramok közé, amelyekkel a bizottság a sport területén kialakuló környezettudatos szemléletmód minél szélesebb körben történő elterjesztését támogatja. A gyakorlati környezetvédelemre jó alkalmat biztosítanak a sportrendezvények: a rajt előtt és után is megtisztítják a verseny helyszínét, így sokszor tisztábban hagyják ott a terepet, mint amilyen az a megérkezésük előtt volt. A klub megalakulása óta több, mint 130 sportesemény létrehozásában vett részt. Tavaly már 32 versenyt bonyolítottak le az ország különböző településein. Olyan falvakban is, mint Almamellék vagy Kaszó, összesen 83 településen! A klub programjában szerepelnek futóversenyek: Tisza-tó kör, Fertő-tó kör, Dunamenti Maraton, Várfoglalás, Előzd meg a kisvasutat! versenyek (ezek egy része az Olimpiai Ötpróba programjához is csatlakozott), gyalogtúrák: Csiszta 30, 29


kerékpártúrák:

Bugaci

betyártúra,

úszás:

Zánkai

strandátúszás

és

triatlonversenyek: Balaton aquatlon. A klub az egész éves programon belül teljesítési rendszert alakított ki, ahol alap-, közép-, felső- és csúcsszintet dolgozott ki, attól függően, hogy ki hány versenyt teljesít hány sportágban. A klub nagy figyelmet fordít az iskolásokra, sok versenyt rendeznek kimondottan az ő számukra. Az almamelléki versenyeken főleg iskolások indulnak például, 80100 iskolás megjelenésére lehet számítani, bár szerencsére a számuk évről évre nő, köszönhetően például annak, hogy az eredeti versenyszám, a futás mellett több új számot szerveznek a rendezvényre, biciklivel, csapatban is lehet indulni. Viszonylag sok rendezvénye van a klubnak, a résztvevők száma folyamatosan nő, többszöröződik, bár a 15 főt könnyű megduplázni, a 2000-t már nehezebb lesz... Nem a nagy, látványos, milliókkal szponzorált események tartoznak hozzájuk. A stratégia az volt, hogy előbb megvalósítani az ötleteket (így jutottak el 32 eseményig) - nem jó érzés, ha az ember orra elől halásszák el a lehetőséget -, azután tökéletesíteni őket. Most már nem a versenyek számának feltétlen növelése, hanem inkább a minőség fejlesztése a cél. Véleményem szerint a Zöldgömb Sport Klub olyan komplex életmód-programot dolgozott ki, amely sokat segíthet mindazoknak, akik kicsit is nyitottak arra, hogy tartalmasan, nem csak a televízió előtt ülve, hanem sportolva, országot járva töltsék

a

szabadidejük

30

egy

részét.


3. Szabadidős sportrendezvények szervezése

3.1. Szabadidősport kontra versenysport Nézzük, a szabadidős sportrendezvényeknek milyen jellemzői, sajátosságai vannak a versenysporthoz viszonyítva? Ezek alapján lehet felmérni annak lehetőségeit, hogy mit lehet eltanulni a versenysport területén bevált módszerekből és adaptálni azt a saját viszonyaihoz. A versenysport a teljesítményről szól. Mostanra már a legtöbb területen emberfeletti küzdelemre van szüksége annak, aki az élvonalhoz akar tartozni. Olyan elkötelezett munkára és koncentrációra, amire nem sokan képesek. Ezek az emberek szimbólumokká, példaképekké váltak, és egyre szorosabban fonódik köréjük a menedzserekből és szponzorokból álló “háttércsapat”. A sport üzletté vált, ahol presztízs és komoly pénzösszegek forognak. A sportszponzoráció ezen a téren hihetetlen méreteket ölt ma már. Ha egy komolyabb világverseny közvetítésére gondolunk: főszponzor és kiemelt támogatók segítik a verseny létrejöttét, a résztvevő csapat felkészülését; médiatámogatók a minél nagyobb hírverést. A sportszponzoráció szerepére még külön fejezetet szánok. A szabadidősport valamelyest másról szól. Itt is szerephez jut a teljesítmény, de nem a “kiváltságos” keveseké. (A kiváltságért vérrel és verejtékkel küzdenek meg a profik is...) A szabadidősport egyfajta “reneszánsz életérzés” megtestesülése. Az ember saját teljesítményéről és kitartásáról, a mozgás öröméről, a szórakozásról szól. A hétköznapi ember – értsd nem profi sportoló – a versenysportban passzív szereplő, a szabadidősport lényege az aktivitás és az, hogy mindenki (!) számára hozzáférhető. Mint ahogyan írtam már, sok klub, profit-orientált és nem profit-orientált szervezet létezik, amelyeknek célja a szabadidősport felvirágoztatása, ugyanakkor a statisztikák és azt hiszem, mindannyiunk személyes tapasztalatai is azt mutatják, hogy a jelenlegi helyzet még mindig javításra szorul. Annak azonosítására, hogy milyen pontokon kell a klubok tevékenységén javítani, mi is a kitűzött céljuk, melyek ugyanakkor azok a hozzáállásbeli szempontok, 31


amelyeken

semmiképpen

marketingszemlélet

nem

ajánlott

meggyökereztetése.

változtatni, A

jó

eszköz

lehet

marketinggondolkodást

a és

szempontrendszert jól fel lehet használni az alapcélok megvalósítására. Mi is egy sportklub célja? A sportot, különböző sportágakat népszerűsíteni. Az egészséges életmód és a kiegyensúlyozott életvitel egy eszközeként közkinccsé tenni a mozgást. Minél több emberhez eljutni, gyerekekhez, fiatalokhoz, nőkhöz, idősekhez. Új embereket megnyerni, hogy kipróbálják a sportolást. Ettől fogva lesz lehetőségük választani a sportolást. Ennek az az útja, ha jól szervezett, érdekes, kihívást jelentő rendezvényeket találnak ki és valósítanak meg. Ehhez elkötelezettségre, munkára és pénzre van szükség. Az első kettő a klub hatásköre, a harmadik faktorhoz szponzorra van szükség. Minél szélesebb körben szeretné a klub a tevékenységét folytatni, annál inkább. Tisztázni kell mindenekelőtt, hogy min, pontosabban kin van a hangsúly. A sportolón? A szponzoron? Viszonylag könnyen meg lehet találni az egyensúlyt, hiszen megvan a közös bázis. A sportoló jól szeretné érezni magát, a szponzor pedig azt szeretné, ha az ő neve összekapcsolódna a sportoló jó érzésével. Akkor sikerül jól a sportrendezvény, ha minden résztvevő részéről kialakul az elégedettség. A sportolók és szponzorok igényeit kell tehát felismerni és ehhez alakítani a tevékenységet. A következőkben a sportrendezvények szervezésének gyakorlati részéről fogok írni.

32


3.2. A szabadidős sportrendezvények szervezése a gyakorlatban

Nézzük

végig,

hogyan

történik

a

gyakorlatban

egy

sportrendezvény

megszervezése, lebonyolítása. Ahhoz, hogy sikeresen szervezzünk és rendezzünk is meg egy sporteseményt 4 alapvető lépésen kell végighaladnunk. 1. lépés: tervezés 2. lépés: előkészítés 3. lépés: az esemény lebonyolítása 4. lépés: értékelés Az esemény megrendezésével töltött idő és energia 80%-át az első két fázisra kell koncentrálnunk, hacsak nem akarjuk az értékelésnél elrettentő példaként elkönyvelni a rendezvényünket. Minden szempontból végig kell gondolnunk a várható eseményeket, elég ha csak a váratlanok okoznak fejtörést a helyszínen.

3.2.1. Tervezés Összegyűjtjük az ötleteket, gondolatokat a sporteseménnyel kapcsolatban. Az előző évek tapasztalataiból érdemes kiindulni, mi működött jól, mit kell idén másképp csinálni. Ha teljesen új versenyen gondolkozunk, akkor is ugyanazokon a pontokon kell végigmennünk, csak alaposabban, még körültekintőbben átgondolva őket. Tisztázzuk a célokat - A szervezőnek elsődleges célja egy szabadidősport rendezvénynél a résztvevők jó szórakozásának biztosítása. - Feladata a szponzorokkal kötött szerződéseket teljesíteni. - A cég saját érdekeit képviselni: ha non-profit szervezetről van szó: misszióját teljesíteni, ami esetünkben az adott sportágak népszerűsítése, terjesztése, bizonyos rétegek, például iskolások, nők vagy az idősek egészségének javítása, karbantartása, általában a mozgás szeretetének hirdetése.

33


Ha profitorientált vállalkozás, de ezen a területen tevékenykedik, akkor is egyik küldetése az előbbiekben leírt “nemes” cél, ott van viszont hasonlóan magas prioritású feladatként a profitszerzés, ami nagyszámú, illetve elkötelezett szponzor megnyerésén alapszik. A működőképesség fenntartása érdekében persze a non-profit szervezeteknek is szükségük van bevételre, amelynek egyik és legígéretesebb forrása újfent az, ha sikerül szponzort megnyerni a rendezvény támogatására. A szponzorálás jelenlétéről és lehetőségeiről külön fejezetben fogok írni. A résztvevők elvárásai Ahhoz, hogy a résztvevők igényeit sikerüljön a szervezőknek eltalálni és kielégíteni, ismerniük kell azok elvárásait. A sportolók maguk is különböző szempontok alapján alkotnak jó vagy kevésbé jó véleményt a rendezvényről: iskolás gyerekek mást tartanak fontosnak, mint a felnőtt hobbifutók, sőt tovább bonyolódik a helyzet, hogyha olyan versenyről van szó, ahol profik is indulnak, mint például egy futókarneválon. Az sem mindegy, hogy rutinos sportolóknak rendezzük-e vagy megismertetni szeretnénk egy sportágat. Az előbbinél a gördülékeny lebonyolítás a fontos, az utóbbinál mindenekelőtt a látványosság. Ismerniük kell tehát a szervezőknek a különböző célcsoportok szükségleteit, hogy azokat az esemény kialakítása és lebonyolítása során jó eséllyel tudják teljesíteni. A vélemények, igények feltérképezésére jó lehetőség az internetes fórumok használata, hiszen itt feltehetik kérdéseiket a versenyzők, javaslatokat tehetnek, visszajelzést adhatnak a klub számára. Szélesebb rétegeket lehet mozgósítani, ha nem csak egy számban lehet indulni, hanem több távon vagy akár több sportágban is lehet nevezni. Így a család minden tagja találhat magának valót. A rövidebb távú számokban, vagy kerékpárral indulhatnak a szülőkkel kivonuló gyerekek. Az időpont kiválasztása Az időpont kiválasztásakor figyelembe kell vennünk, hogy mikor praktikus az adott esemény jellegéből adódóan megrendezni a versenyt/ túrát (Balaton-átúszást nem márciusban), és azt is, hogy mikor számíthatunk több résztvevőre. Van-e valamilyen hasonló rendezvény ugyanazon a hétvégén, ami elszippantja a mi

34


közönségünket? Van-e más jellegű rendezvény, ami ennek ellenére ugyanezeket az embereket érdekelheti? A tavaszi-nyári szezonban mára már annyi rendezvényből lehet választani, hogy szinte lehetetlen szabad hétvégét találni, tehát többet kell a puszta létezésnél nyújtani, ahhoz, hogy a mi versenyünket válasszák. Nagyon jó hangulatú futások szoktak lenni, a Futapest által rendezett Mikulásfutás, a Zöldgömb Bejgli futása karácsony után, ezek jól időzített, ötletes versenyek, ahol az időpont adja a verseny apropóját. A helyszín kiválasztása A

szabadidős

sportrendezvények,

amelyekről

a

dolgozatomban

írok,

túlnyomórészt a szabadban kerülnek megrendezésre. Ennek hátránya, hogy ki vannak szolgáltatva az időjárásnak, ha épp szakad az eső, azok sem mindig jönnek el, akik esetleg előre neveztek. Nem kell viszont hosszasan ecsetelnem, hogy milyen előnyei vannak, különösen, ha egy erdőben, Szilvásváradon tartanak például futást. A vidéken szervezett futásokat jóval kevesebb adminisztrációval lehet megszervezni, a sportolók is szívesen mennek a városon kívülre, a zöldbe. Budapesten nehézkesebb, sok engedélyre van szükség, viszont lehet, hogy kevesebben hajlandóak messzire utazni egy verseny kedvéért. Van, hogy a környék adja magát, a Balaton-átúszást sikeresen a Balatonon lehet megrendezni, de azon belül hol? Ha már valaki messzebbre utazik, lehet, hogy szívesen nézne körül a környéken. A kisvasutas versenyeken például érdemes is ezt megtenni. Vannak is olyanok, akik két-három napot szánnak egy ilyen versenyre, hogy a terület látnivalóit is megismerjék, a versenyen való részvétel és az országjárás összekapcsolódik. Nem elhanyagolhatóak a praktikus szempontok, mint például, hogy jól megközelíthető legyen a helyszín, az autóval érkezők tudjanak parkolni, legyen tömegközlekedés is, illetve a rendezvényhez szükséges infrastruktúra. Szükséges arra gondolni, hogy helyszínre beférjenek annyian, ahány résztvevő várható. Egy erdei futáson nem tudna ezer ember részt venni. Honnan szeretnénk

35


indítani a versenyt és hol legyen a cél, közben persze az útvonal kialakítása is lényeges. Biztosítani lehet a résztvevők számára az átöltözési/tisztálkodási lehetőséget? Van erre igény? Megesik olyan, hogy egy rendezvény kinövi a korábbi helyszínét. A Budapest Sportiroda félmaratonjaihoz korábban remek öltözési lehetőséget biztosított a Széchenyi Fürdő, de amikor egy verseny létszáma elérte a 2-3 ezret, további lehetőségek után kellett nézni. Így végül a külföldi- és hölgyversenyzők maradhattak a bevált öltözőnél, míg a férfiaknak, tetszett-nem tetszett át kellett költözniük a Műjégpályára. Ha mozgássérültekre is számítanak a szervezők, ez újabb igényeket jelent. Milyen kiegészítő szolgáltatásokra lesz szükség? Bár a sportolás miatt jön a rendezvényre a sportoló, az élmény még teljesebbé tehető azzal, ha gondoskodunk olyan egyéb szolgáltatásokról, amelyek a résztvevők kényelméhez, szórakozásához hozzájárulnak. Nem is beszélve arról, hogy a nézők szórakozása, ellátása is feladatunk, ha minden oldalról jó véleményt szeretnénk, illetve a jelenlévő VIP, szponzorok, esetleg a sajtó képviselőinek sem árt, ha nyújtunk valamit. Ha vidéki versenyről van szó, vagy külföldieket várunk, jó, ha van olyan szálláslehetőség a környéken, amit a résztvevők igénybe vehetnek. Érdemes gondolni az étkezési lehetőségre is. Kisebb versenyeknél lehet, hogy felesleges nagyobb dologra gondolni, akár egy büfé, frissítővel, szendvicsekkel tökéletesen megteszi. Ez is egyébként szponzorgyanús terület. Ha nagyobb rendezvényről van szó, rövid programokat is érdemes beiktatni, animátort, a szórakoztatásért, jó hangulatért felelős személyzetet alkalmazni. Szükséges tárgyi felszerelések A tervezésnél számba kell venni, milyen felszerelésekre lehet szükség, ami még nem áll rendelkezésre. Ezeket majd az előkészületek folyamán kell beszerezni, illetve a helyszínen elhelyezni. Engedélyek, biztonsági feltételek

36


Érdemes előre végiggondolni a tervezett helyszín alapján, hogy milyen szervektől kell majd engedélyt kérni, kikkel kell szerződést kötni (Rendőrség, Közterületfenntartó Vállalat), milyen biztosítás szükséges. Ez fontos az időbeosztás szempontjából, az ilyen engedélyek megszerzése több hétbe telhet, költségvonzata is van. A tervezésből az előkészítési szakaszba vezet át az időbeosztás kialakítása, az erőforrások tisztázása: milyen munkaerőre, segítségre számíthatunk, érdemes ezeket az elvégzendő feladatokkal forgatókönyvbe gyűjteni, a jó átláthatóság érdekében, illetve, hogy ne felejtődjön ki semmi.

3.2.2. Előkészítés Ha a tervezés folyamán úgy találtuk, hogy életképes versenyt tudunk létrehozni, nekiláthatunk a gyakorlati tennivalóknak. Ahogyan az esemény menetét végiggondoltuk, megszületik a verseny szakmai alapdokumentuma, a kiírás, versenykiírás. Ez tartalmazza a versenyre vonatkozó legfontosabb adatokat, szabályokat és tudnivalókat. Milyen verseny lesz, hol és mikor rendezzük, kik vagyunk mi a rendezők. Kinek a számára rendezzük, milyen versenyszámokban. Ezek milyen sorrendben következnek majd, milyen díjazásra számíthatnak a résztvevők. Milyen költségei vannak a részvételnek, meddig lehet nevezni és hogyan. Itt egyéb információt is megadhatunk, milyen egyéb szolgáltatások lesznek, hogyan lehet a helyszínre eljutni, milyen szállási, étkezési lehetőség van, a túra, futás útvonalát, a szintkülönbséget. Megfogalmazódnak tehát a feladatok, amelyekről feladatjegyzéket érdemes készíteni. Ebből fogjuk látni, hogy körülbelül milyen segéderőre van szükségünk, a szervezéshez és a lebonyolításhoz, illetve hogy milyen költségekkel kell számolnunk. Megalakítjuk a szervezőbizottságot, amely ilyen rendezvények esetében jóval kisebb létszámú, mint egy komoly versenysport eseményen, de a feladatok is kisebb volumenűek természetesen. A kisebb klubok esetében, nincs teljesen különválasztva a bizottság vezetőjének hatásköre a technikai, gazdasági vagy a kommunikációs felelősétől. Pontosabban nincsenek minden esetben külön

37


felelősök, de az fontos, hogy mindenki tisztában legyen azzal, hogy pontosan meddig terjed a hatásköre. A feladatjegyzék alapján tudjuk elkészíteni a forgatókönyvet, csoportosítani a feladatokat, kijelölni a felelősöket és a határidőket. Ezzel egy időben írjuk meg a költségvetés tervezetét is, milyen kiadásokra, milyen bevételekre számítunk. Bevételt jelentenek a pályázati úton elnyert pénzek, a szponzorok támogatásai és a nevezési díjak. Tisztázzuk, milyen személyzetre lesz szükség, önkéntesekre, rendezőségi tagokra, versenybírókra. Egy olyan verseny, ahol ezer fő körül részvételre számítunk, 100 fő fölötti személyzet jelenlétét teszi szükségessé. A nevezések beérkezésével viszonylag pontosan kiszámítható a résztvevők várható száma, hozzájuk mérten tervezzük meg a rendezőség és a versenybírók létszámát. A versenybírók a rendezőség azon része, akik az értékelésben részt vesznek, szükség van egy gyalogtúra során, indítóbíróra, állomás- és célbíróra, bontóbíróra. A személyzethez tartozik az orvosi ügyelet is. A Sportiroda futóversenyein sok esetben külön személyzet gondoskodik a buzdításról, a versenyzők lelkesítéséről: a rajtnál dobosok fokozzák a hangulatot, a pálya vonalán több helyszínen további zenészek tartják a fáradókban a lelket. Felelőst/felelősöket kell kijelölni a versennyel összefüggő adminisztratív feladatok ellátására: levelezés, adatok gyűjtése, rendszerezése, ügyintézés, dokumentáció, az előzetes és helyszíni nevezések intézése, eredménylisták karbantartása, jegyzőkönyv készítése. Külön feladatkört jelentenek a gazdasági feladatok, a költségvetés elkészítése, a szervezés során e terület felelősének együtt kell működnie azokkal a rendezőkkel, akik pénzt is kezelnek, végül elszámolást készíteni. Be kell szereznünk a szükséges engedélyeket. Ez vidéken jóval egyszerűbb, Budapesten nem is igen engedélyeznek már újabb versenyeket. Itt ugyanis szükség van engedélyre a fővárosi önkormányzattól, mivel belterületen folyik a rendezvény, hozzájárulásra a Városképvédelmi Bizottságtól, a Közterületfenntartó Vállalattól. A rendőrséggel is szerződést kell kötni, ha a verseny vagy túra útvonala országúton vezet, ha lakott területen belül fognak tömegesen a sportolók úttesten

38


haladni. Minden lámpás kereszteződésbe kötelező rendőrt állítani, hiszen megesik olyan, hogy a piroson fut át a versenyző. Kritikus pont a BKV engedélye is, ez, illetve a rendőri szerződés egyébként több százezer forintba kerülnek, hiszen ezeknek a szerveknek is munkát jelent a verseny. (A BKV-nak más útvonalon közlekedő járműveket kell beiktatni, információs táblákat helyeznek ki a megállókba, hogy a járművek ideiglenesen milyen más útvonalon közlekednek.) Nem csak az anyagi vonzata jelentős a közlekedési vállalat engedélyének, de a Futapest utcai futóverseny útvonalát például azért kellett a Rákóczi útról elvinni, mert a 7-es buszt nem tudták a forgalomból kivenni, a régi útvonalra a BKV nem adott engedélyt. Jóval kevesebb engedélyre van szükség a természetben, erdei utakon rendezett versenyek, túrák lebonyolításához, itt elsősorban a helyi önkormányzattól, a vadásztársaságtól, a területgazdától kell engedélyt kérni. Ha természetvédelmi területen megy keresztül a mezőny, akkor ezt az érintett szakhatósággal engedélyeztetni kell. Általában jellemző, hogy a vidéki önkormányzatok szívesen veszik

és

lehetőségeikhez

mérten

támogatják

a

náluk

rendezendő

sportrendezvényeket. A technikai szervező a verseny technikai feltételeinek kialakításáért felel, az ő feladataihoz tartozik a versenyszínhely: pálya, uszoda, sportcsarnok előkészítése, futás, vagy egyéb túra esetén a rajt és cél kijelölése, az útvonal előzetes bejárása, előkészítése és biztosítása. Ő gondoskodik a kiegészítő színhelyekről, mint öltőzők, hely a bemelegítéshez. Minden olyan tárgyi eszközt és felszerelést biztosítani kell, amire a verseny folyamán szükség lesz: sportszerek, időmérés, hangosítás, pontozás, útvonaljelző szalagok. Az előkészítés folyamán figyelmet kell fordítanunk a kommunikációs feladatokra is. A hatékony és hatásos kommunikáció nagyon fontos, a rendezvény akkor lehet sikeres, ha tudnak róla, sportolók és lehetőleg a közvélemény is, és azt tudják, amit a szervezők kommunikálni akarnak. A későbbiekben írni fogok a sportrendezvények kommunikációjának jelentőségéről. A kommunikációs feladatok közé tartozik a rendezvény előtti sajtótájékoztató, melynek szervezését sok esetben szívesen vállalja magára a szponzor, hiszen ez számára is jó bemutatkozási lehetőség, és gyakorlatilag a versenykiírás után az első valódi, “személyes” kapcsolatfelvétel a közönséggel a rendezvény kapcsán. 39


(Szerencsés esetben valamilyen reklámkampány már megelőzte ezt is.) Sajtótájékoztatót nem a 150-200 fős rendezvények előtt szoktak persze szervezni. Ezek az előkészítési feladatok kerülnek a legtöbb időbe, ez a munka talán legfárasztóbb része. Az előkészítés alatt minden részletre komolyan oda kell figyelnünk, hiszen ezeken áll vagy bukik a rendezvény sikere. Inkább ellenőrizzünk minden többször is.

3.2.3. Lebonyolítás Ez az a része a munkának, amely szinte magától, olajozottan, komoly fennakadások nélkül „megtörténik”, mivel kellő időt és energiát fordítottunk a rendezvényünkre a tervezés és az előkészítés időszakában. Számítanunk kell természetesen kisebb problémákra, amelyek akarva-akaratlanul felmerülnek, de ezek remélhetőleg jelentéktelenek lesznek és nem befolyásolják az esemény megítélését összességében. Jó indítás: a megérkezés pillanatától érezze a versenyző, túrázó, hogy a rendezőség kézben tartja az eseményt, amelynek ő a főszereplője. Legyenek rendezők, akik az érkező versenyzőket, nézőket koordinálják, a jelentkezés illetve helyszíni nevezés folyamatosan, fennakadások nélkül történjen, minden rendező ott legyen és akkor, ahogyan az meg lett tervezve. Jó, ha van könnyen azonosítható információs iroda. A rendezvény kezdődjön időben, a megnyitó legyen rövid, jó hangulatú, ez adja meg a verseny alaphangulatát. A legtöbb sportrendezvényt, futást, triatlont, kerékpározást, gyalogtúrát tömegrajttal indítják, praktikus ilyen esetekben a megnyitót közvetlenül a rajt előtt tartani. Ha kisebb rendezvényről van szó, és a résztvevők nem kaptak előre tájékoztatót, akkor a megnyitó után, szóban kell rövid eligazítást tartani, hogy hol tudnak ivóvizet, élelmet beszerezni, milyen útvonalra, szintkülönbségekre számítsanak. Ezután kerül sor a verseny elindítására, ezt az indítóbíró végzi. Ha nem tömegrajtos indításról van szó, például gyalogtúrákon, akkor az indítóbíró jegyzi fel a nevezési lapra vagy az indítókartonra az indulás idejét. Innentől a rendezőségnek gyakorlatilag csak annyi a feladata, hogy a résztvevők számára biztosítsák a zavartalan és igazságos versenyzést, teljesítést. Rendezők segítik a tájékozódást a kritikus pontokon, útkereszteződéseknél például. Fontos, hogy az 40


olyan kereszteződésekbe, ahol könnyen el lehet tévedni, állítsunk rendezőt, vagy egyértelműen szalagozzunk, mert sokat ronthat a versenyző idején, ha felesleges kört fut és azt nem biztos, hogy utólag meg fogja nekünk köszönni. Végül pedig a célbíró fogadja a célba érkezőket, feljegyzi a beérkező rajtszámát, a beérkezés idejét, és megállapítja, hogy szabályosan történt-e a teljesítés. Az utolsó szakasza a rendezvénynek az eredményhirdetés és a zárás. Az eredményhirdetés ne húzódjon el, legyen jól megkomponált, ünnepélyes, de legalábbis a verseny stílusának, nagyságrendjének megfelelő. Sokat javíthat a rendezvény összképén egy jól sikerült, frappáns eredményhirdetés, ha pedig nem kell javítani rajta, akkor csak hab a tortán. Ha nem versenyt szerveztünk, hanem teljesítménytúrát, akkor minden szabályosan teljesítő jogosult a díjazásra, ami lehet oklevél vagy emléklap, esetleg jelvény. Az érem sok sportolónak meglepően fontos. Az ünnepélyes lezárás után fontos tennivalója a rendezőségnek a színhely visszarendezése, hogy ne maradjon szemét, ne vesszenek el felszerelések. A versenyjegyzőkönyvet is a helyszínen kell elkészíteni, amit a versenybíróság aláír.

3.2.4. Értékelés - az esemény utáni tennivalók Nagyon fontos, hogy a lefutott projektet minden szempontból elemezzünk ki, és vonjuk le a következtetéseket és tanulságokat a jövőben rendezendő események szervezésére vonatkozóan. Elérte-e a rendezvény a célját? Miben voltunk sikeresek? Mi nem sikerült jól? Mi volt ennek az oka? Hogyan lehetett volna elkerülni? Nagyon hasznos a sikerességünk felmérése érdekében, ha fórumot biztosítunk a sportolók, résztvevők részéről érkező visszajelzéseknek, hiszen így kapunk első kézből véleményt a rendezvényünkről. Erről részletesebben a kommunikációról szóló

fejezetben

fogok

41

írni.


3.3. Szponzorálás

Steve Sleight meghatározása szerint “Sponsorship is a business relationship between a provider of funds, ressources or services and an individual, event or organisation, which offers in return some rights and associations that may be used for commercial advantage.” Tehát a szponzorálás lényege, hogy egymásra találjon a szponzoráló cég és a szponzorált fél (a sportszponzorálás esetében a sportoló vagy a sportesemény). Olyan üzleti megállapodás jöjjön létre, ahol mindkét fél érdekei érvényesülnek, hiszen ha a megfelelő, egymásnak való felek találkoznak, akkor kölcsönösen azt tudják nyújtani a partnerüknek, amire annak szüksége van. A szponzor anyagi támogatást, a szponzorált publicitást, jó hírnevet.

3.3.1. Szponzorálás a sportban A sportesemények szponzorálására fordított összegek hihetetlen mértékben sokszorozódtak meg világszerte, s ezzel párhuzamosan a szponzorok száma is jócskán megemelkedett az utóbbi 20 évben. Az összegek dinamikus mozgását mutatja, hogy 1988-ban “már” 2 millió USD-ért az olimpiai játékok hivatalos támogatója lehetett valaki, 1996-ra már 40 millió dollárba került ugyanez. A sport előkelő helyet foglal el a szponzorálási piacon, ez annak tudható be, hogy a sport iránti érdeklődés megnőtt, kereskedelmi csatornák uralkodnak a televíziózásban, a műholdak révén a nagyobb sporteseményeket az egész világon (!) figyelemmel követik, köszönhetően annak, hogy a sportot nem szükséges leszinkronizálni, internacionális. A versenysport szponzorálásának piaca, különösen külföldön, nagyon jól kialakult és működik is. A nemzetközi vagy országos szintű versenyek és a versenysportolók állnak a szponzorok kegyeiben. Nem meglepő ez a tény a szponzor

szemszögéből

nézve,

hiszen

ez

az

a terület,

amely

széles

médianyilvánosságot kap, és így a legtöbb, akár több millió emberhez, vagyis potenciális fogyasztóhoz eljut a szponzor.

42


Ha a magyar viszonyokat nézzük, egy vízilabda vagy futball bajnoki mérkőzésen nemcsak nézők, szurkoló vannak jelen, de a televízión keresztül tízezrek kísérik figyelemmel a viadalt és a szponzor nevét a mezeken, a pálya szélén. Egy szponzorált versenysportoló megjelenik rendezvényeken, nyilatkozik, folyamatos reklámfelületként “funkcionál”. Az Axa, mostmár Uniqua Biztosító a Forma-1-es autóversenyző Baumgartner Zsolttal kötött szponzorációs szerződést. Mivel a média által mostanában felkapott szereplőről van szó, folyamatos jelenlétet biztosít ez a megállapodás a biztosító számára. A sportoló ruháján, bukósisakján hirdetik magukat, sőt reklámfilmekben is szerepeltetik őt. A biztosító – biztonság – autóversenyzés jól társítható fogalmak. A szabadidősport területén nem ilyen kecsegtető a helyzet, de a lehetőségek nem is igen hasonlíthatók össze a versenysport szponzorálásának lehetőségeivel. Tanulni viszont mindenképpen lehet és kell is a versenysportban már bevált eszközökből, hiszen a szabadidős sporteseményeket is finanszírozni kell valamiből. Ebben az állam segíthet ugyan és valamelyest részt is vállal, de a szervezők, sportegyesületek egyre kevésbé lesznek képesek szponzor nélkül magas színvonalú rendezvényeket szervezni. Az esetek túlnyomó részében a sportoló vagy a sportszervező keresi meg a potenciális szponzort. Ahhoz, hogy meg is nyerje magának annak támogatását, a “jó” céghez kell fordulnia. Egy cég akkor számít jónak, vagyis a szponzorálásban érdekeltnek, ha az esemény célközönsége egybeesik a cég saját célcsoportjával, mert hiszen ő hozzájuk kíván eljutni, valamilyen üzenetet eljuttatni a szponzorált sportrendezvényen vagy a sportoló személyén keresztül. A jövendő szponzort tehát az érdekli, milyen előnyöket fog számára nyújtani az adott sportesemény, milyen nyilvánosságra számíthat, milyen reklámfelületek adódnak.

3.3.2. A szponzorálás főszereplői Vegyük sorra, mely szereplők vesznek részt, aktívan vagy passzívan a szponzorálás folyamatában és miért: kit milyen motivációk mozgathatnak. Kik tehát az érintettek? A cég, vállalkozás, aki szponzorál. A sportoló vagy esemény, aki, ami a szponzorálás révén pénzhez, javakhoz jut. A média, aki tudósít, eljuttatja az információt a negyedik főszereplőhöz: a nézőhöz, aki a szponzoráló szemében a legfontosabb, “a célszemély”. 43


Az esemény/ sportoló Az esemény illetve egy profi sportoló több okból, illetve célból kereshet szponzort. Az egyik logikus és elsőként eszünkbe ötlő szempont az anyagi támogatás, hogy a versenyző számára finanszírozzák a felkészülését, megfelelő körülmények között dolgozhasson. Ugyanez vonatkozik a sporteseményre: ennek megvalósulásához több-kevesebb pénzre van szükség. Mindkét fél érdekeit jobban szolgálja azonban, ha hosszú távon működik együtt a szponzor és a szponzorált, ha nem csak egyszeri reklámozásról van szó. A Nike hosszú évek óta adja a nevét a Nike Budapest Félmaratonhoz. A verseny ismertségének javításához hozzájárul a szponzor, a résztvevők száma évről-évre nő, így a média is jobban “felkapja”, ezáltal a szponzor ismertsége is nő. Szabadidős sporteseményeket minimális összegekből is meg lehet rendezni, legjobb példa erre a Zöldgömb Sport Klub jó néhány rendezvénye, például az Almamellék

környéki

Összehasonlíthatatlan

iskolásoknak

dimenziók

nyílnak

rendezett viszont

sportversenyek.

ilyen

rendezvények

megrendezésekor is egy szponzor megnyerésével. Ezen szervezetek célkitűzései között a mozgásgazdag, egészséges életmód, bizonyos sportágak népszerűsítése szerepel. Minél több embert szeretnének megszólítani, minőségi, jól szervezett rendezvényekkel. Ehhez pedig pénz kell. Ugyanakkor az a cél, hogy egyre több résztvevőt, érdeklődőt csábítsanak a rendezvényekre a szponzornak is érdeke. Az ilyen események nyújthatnának jó alkalmat olyan cégeknek, akik a társadalmi elkötelezettségüket szeretnék kidomborítani,

akár

viszonylag

kis

összeg

beruházásával. Az esemény szervezőjének meg kell találnia az ebben érdekelt cégeket és “eladni” nekik a sportrendezvényt, arra alapozva, hogy a szponzornak miért lesz ez jó üzlet. A cég Egy cég különböző marketingcélok elérése érdekében dönt úgy, hogy szponzor lesz. Egyik ilyen tipikus cél a közvélemény figyelmének felhívása magára a cégre vagy annak egy adott termékére. Az ezekkel kapcsolatban kialakult kép, “image” megerősítése vagy pont ennek a megváltoztatása. Ez nagyon érzékeny és időigényes terület, a cégnek nagyon jól kell megválasztania a szponzorálandó

44


sportolót illetve eseményt, és a hatékonyság és hitelesség elérése érdekében éveken keresztül kitartani mellette. Olyan sportolóra fog esni a választás, aki kedvelt, hiteles személyiség, valamiképpen példakép, hiszen csak így lehet képes a szponzorról annak számára kedvező képet sugallni az őt kedvelők körében. Az olyan összefonódások lesznek hitelesek és jól működők, ahol a sportolóhoz magától adódóan, szinte természetesen kapcsolódik a szponzor, jó példa erre Egerszegi Krisztina és a Plusssz közös karrierje. Az Olimpiai Ötpróba egyik pontszerző eseménye volt 2003. májusában a Raiffeisen Bank által már második éve támogatott Bringatúra Dunaújvárosban. A banknak közvetlen bevétele valószínűleg ebből nincs, kevesen indulnak a verseny után azon nyomban hitelt felvenni, de a vállalat image-ére hosszú távon jótékony hatással van. Másik, hasonló célból és nagyon aktívan szponzoráló cég például a Vodafone. Nemzetközi szinten is támogatja a futballt (a Manchester United főszponzora), a Forma-1-et. A Vodafone nevét viselte idén a már tizedik alkalommal megrendezett Balaton-átúszás is. Ez teljesen amatőr verseny, de a hosszú hagyománynak és a kiugróan nagy részvételnek köszönhetően elérte azt az ismertségi fokot, hogy kíváncsi rá a média, a közvélemény, a szponzorok... A vállalat társadalmi elkötelezettségét is bizonyíthatja a sport támogatásával. Az Amodent fogkrém gyártója, az Unilever Magyarország Kft a vízilabda válogatott olimpiai felkészülését támogatja úgy, hogy minden megvásárolt fogkrém után öt forintot erre a célra fordít. Ezzel párhuzamosan, Kásás Tamás főszereplésével vízilabda-népszerűsítő kampányt folytatott, amelynek célja a gyerekek érdeklődésének felkeltése volt. Az előbbiekben már említett Vodafone Idén nyáron a X. Egri Utánpótlás Labdarúgó Torna megrendezéséhez járul hozzá nagymértékben. Nagy hangsúlyt helyeztek annak kiemelésére, hogy az utánpótlás az egyik olyan terület, ahol a legnagyobb szükség van a segítségre társadalmi szinten. Ilyen céges törekvésekre jó alkalom lenne egyéb szabadidős sportesemények támogatása is, különösen olyanok, ahol nagy számban vesznek részt gyerekek, idősek.

45


A

közvéleményen

fogyasztóinak

a

túl,

a

vállalat

konkrét

megkörnyékezésére,

célcsoportjának,

megnyerésére

ad

potenciális

alkalmat.

A

forgalomnövekedés szempontjából ez a cég számára a legfontosabb érv. Azokhoz eljutni, akik számára a cég termékei, szolgáltatásai érdekesek. Több sörgyártó áll például teljes mellszélességgel a futball mellett. A sörfogyasztást a focimeccsek nélkülözhetetlen kellékeként aposztrofálják. A sportot szponzoráló cégek ezek alapján lehetnek olyanok, amelyeknek profilja a sport: sportszergyártók, mint az Adidas, a Nike, a Fila, vagy bármilyen más cég, melynek saját célcsoportja megegyezik, vagy nagy átfedést mutat az adott sportesemény célcsoportjával. Így találkozik a Libresse és a női futóverseny vagy a Borsodi sör és a futball. Az eseményeken túl olyan sportolókat fognak támogatni, akik példaképei a cég célcsoportjának, a véleményvezéreknek. Közvetlen árbevételt is biztosíthat magának egy cég azzal, hogy kizárólagosan a saját termékeit engedi árusítani az általa szponzorált esemény közben. A CocaCola szponzori megállapodásaira is ez jellemző. (Nem sportesemény ugyan, de a Pepsi Sziget fesztivál helyszínén is csak Pepsi üdítőt lehet kapni.) A média A médián keresztül találkozik a néző, mint potenciális fogyasztó a sporteseménnyel, illetve az azt támogató céggel. A különböző médiumok keresik azokat az eseményeket, amelyek nem kerülnek sokba, de a készülék elé ültetik a hallgatót, a nézőt. A média egyik – eredeti – szerepe a közvetítés, a csatorna szerep, vagyis összekötni a sporteseményt és a nem helyszínen tartózkodó nézősereget. A média emellett ma már mint szponzor, mint médiatámogató is egyre gyakrabban megjelenik. Tehát a szponzor nemcsak olyan formában támogathat, hogy az esemény létrejöttében segít, de úgy is, hogy annak megfelelő nyilvánosságot biztosít. Ebben az esetben “semmi mást” nem nyújt, mint a publicitást. Ennek a jelentőségét nem szabad azonban lebecsülni. Mást sem hallunk a médiumokról, mint

hogy

irányítják

reklámköltségek

a

túlnyomó

közéletet, részét

meghatározzák ma

a

Magyarországon

közvéleményt. a

A

kereskedelmi

televíziókba, rádiókba pumpálják. Azáltal, hogy maga a televízió csatorna lesz a

46


szponzor, a többi támogató számára biztosított a még intenzívebb jelenlét a csatorna programján. Ez, a reklámozó cégeknek igen kívánatos környezet elsősorban a nemzetközi bajnokságoknál, egyes profi bokszmeccseken, de legalábbis országos szintű versenysport eseményeken, például NB I-es futballmérkőzéseken jellemző. Arra, hogy a médianyilvánosság mennyire központi kérdés a szponzorok számára, jó példa az Arany Ászok gyártójának, a Dreher Rt-nek az elégedetlensége azzal kapcsolatban, hogy az MTV helyett egy kisebb csatorna, név szerint az ATV közvetítené az első osztályú labdarúgó-bajnokság mérkőzéseit. A szponzor problémája pontosan az, hogy jóval kisebb nézettségre számíthatna így. Ez pedig olyan mértékben csökkenti az ő érdekeltségét, hogy a korábban 300 millió forintra kötött szerződést 100 millió forintra csökkentené le. A szabadidős sportrendezvényeket jóval ritkábban közvetíti a televízió, nincs akkora médianyilvánossága, mint egy profi futball vagy vízilabda-mérkőzésnek. Az ilyen rendezvényeken nem is elsősorban a médián keresztül elérhető célcsoport a legfontosabb, hiszen ilyen alig létezik. A szabadidős sporteseményeken a résztvevők, a sportolók szórakoztatása a cél, itt a szponzor őket tudja megfogni, illetve a jelenlévő nézősereget, kisebb szerep juthat a médiának, de azért jut! Mindenképpen ki szeretném hangsúlyozni a média felelősségét ezen a non-profit területen. A különböző televíziócsatornáknak, rádióknak, sajtónak olyan eszköz van a kezükben – a véleményformálás, milliókhoz eljutó kommunikáció –, amelyet

kötelességük

felhasználni

annak

érdekében,

hogy

az

ilyen

sportrendezvényekről elegendő információ jusson el az emberekhez, a versenyt megelőzően, mint tájékoztatás, a versenyt követően pedig, mint tudósítás. A jó célok érdekében (egészség, mozgás, teljes élet) is fel kell használniuk a befolyásukat, ez nem “csupán” a társadalom érdeke, de a médium megítélésére is pozitív hatással van, tehát közvetlen haszon származhat belőle. A néző/ célcsoport/ közvélemény A reklámokkal szemben gyakran tapasztalható bizonyos ellenérzés, sokan tolakodónak érzik őket. Kéretlenül tolakodnak be a kedvenc filmünk legizgalmasabb részének kellős közepébe. A reklámfilmek egy részét hazugnak, hiteltelennek érezzük.

47


A szponzorálással kapcsolatban nézőként is jóval pozitívabb attitűdöt tanúsítunk. Hozzásegít minket a szórakozáshoz, lehetővé teszi, hogy az adott rendezvény létrejöjjön. Még szívesebben fogadjuk a szponzor jelenlétét, ha sportolóként veszünk részt egy szabadidősport rendezvényen, hiszen itt aktív szórakozásunkhoz, sportolásunkhoz járul hozzá a szponzoráló cég. A frissítőként osztogatott üdítőitalt figyelmes gesztusként fogadjuk, nem tolakodó reklámozásnak érezzük. A lényeg tehát, hogy tisztában lehetünk azzal, hogy itt marketingtevékenység folyik, mégsem érezzük azt, hogy menekülni akarunk az agresszív reklám elől, hogy kénytelenek vagyunk elszenvedni azt. Az eddig említett szempontok alapján azt mondhatjuk, hogy a szabadidősport biztosan nem fogja a közeljövőben kiszorítani a versenysportolókat a szponzorok kegyeiből. És természetesen nem is lehet ilyen irányú célja. Sokat lehet viszont tanulni ezen a téren a versenysporttól, hogy hogyan lehet az egyébként

egyéni

és

társadalmi

szempontból

hasznos

szabadidősportot

szponzorbaráttá tenni. Amikor

szabadidősport

rendezvényt

támogat

egy

szponzor,

közvetlenül

kommunikál a célcsoportjával. Nem a televízió képernyőjén keresztül. Ebből következik az, hogy jóval kevesebb emberhez ér el, és következik az, hogy szinte személyes kommunikációról beszélhetünk: a szponzor képviselője a verseny helyszínén tartózkodik, akár személyesen kíván szerencsét a megnyitón. A frissítőként osztogatott energiaital gyakorlatilag kóstoltatás. Tehát jó példája ez a személyes kommunikáción alapuló promóciónak. Jóval kisebb összegekkel látványos segítséget lehet nyújtani, kis futóversenyeken hasznos lehet a helyi, környékbeli, akár kisebb vállalatoknak megjelenniük. Az egészséges életmód ilyen formán történő támogatása bizonyítja a cég társadalmi elkötelezettségét. Akkor van esély szponzort találni egy szabadidős rendezvényre, ha az már bizonyított. Vannak hagyományai, bevált. Sok résztvevője van, évről-évre több, de legalábbis megjósolható a korábbi évek tapasztalatai alapján. Korlátok 48


A kisebb méretű rendezvények szervezői sokszor olyan szervezők vagy klubok, ahol nem csak az anyagi erőforrások korlátozottak, hanem az emberiek is. A szponzor megszerzése és megtartása sok időbe és energiába kerül. A Zöldgömb Sport Klub esetében például azért akad elvétve szponzorált verseny, mert páran, gyakorlatilag ketten, intézik az ügyeket, egyelőre nincs energia a szponzorokat felkutatni vagy szórakoztatni, ugyanakkor a klub vezetőjének középtávú tervei között szerepel szponzorok felkutatása. Mostanra sikerült egy olyan éves programot kialakítani, ahol minden verseny többször megrendezésre került már, nem a versenyek számának, hanem a minőség és a résztvevők számának növelése a cél, ennek eléréséhez megoldás lenne néhány szponzor támogatása,

akárcsak

kisebbeké

49

is.


4. Sportrendezvények kommunikációja

A sportrendezvény sikerében hatalmas szerep jut a kommunikációnak. Önmagában nem elegendő, ha jól előkészített túrát, versenyt, rendezvényt szerveztünk, ha nem tudnak róla azok, akiknek rendezzük, mi magunk ítéljük kudarcra. A sportszervező egyik alapvető célja, hogy minél több embert sikerüljön elcsalni a rendezvényére, hogy megkedveltesse velük a sportolást. A megkedveltetéshez olyan körülményeket kell teremtenie, hogy a résztvevők zavartalanul, megfelelő körülmények, szervezettség mellett sportolhassanak, ez a terület függ a szervezéstől. Az “elcsalás” és a megtartás azok a korántsem egyszerű feladatok, amelyekhez a hatékony és hatásos kommunikáció nélkülözhetetlen. A megfelelő embereket kell megszólítani, a megfelelő csatornán, médiumon keresztül, a megfelelő üzenettel.

4.1. Kivel kommunikálunk? Mivel a gyerekek kiemelt célcsoportnak számítanak, fontos (lenne) a testnevelő tanárok bevonása, a feléjük irányuló kommunikáció. A legtöbb gyerek szívesen megy a társaival közösen sportolni, nagy szerepe van a testnevelő tanárnak abban, hogy aktivizálja a gyerekeket. Sajnos azonban kevés az igazán elkötelezett testnevelő. A Zöldgömb Sport Klub többször küldött már testnevelő tanároknak meghívást, tájékoztatót a vidéken rendezett versenyek előtt. Meglepően kevés esetben jelennek meg szervezetten az iskolák, ahhoz képest, hogy a tanároknak 10000 Ft-os ajándékutalványt ajánlanak fel abban az esetben, ha iskolás csoportot visznek ki. Érdemes elgondolkodni, hogy mi lehet a passzivitás oka, hiszen a környéken, főleg iskolásoknak rendezett verseny önmagában is elég kellene, hogy legyen a megjelenésre... A legnagyobb eséllyel azokat tudjuk újra elcsábítani egy versenyre, akiknek már az életmódjukhoz tartozik a rendszeres mozgás. Ebben az esetben tájékoztatást kell nyújtani, hiszen a szándék, az érdekeltség már megvan. Nem meggyőzni kell, hanem olyan versenyt rendezni, ami vonzóbb számára, mint az ugyanabban az időben rendezett másik. 50


Minél nagyobb “felhajtást” tudunk csapni a verseny/ túra körül, annál nagyobb az esély, hogy olyanok figyelmét is felhívjuk, akiknek ez még új. Hasznos lehet egy vidéki helyszínen olyan apropót találni a verseny számára, hogy könnyen elérjük a potenciális közönséget. Ilyen lehet például, ha egy falunapi fesztivállal egy időben, annak részeként rendezünk versenyt. A nagyobb nézősereg, a szurkolótábor a résztvevőket is motiválja. Új “híveket” lehet szerezni esetleg, ha egy, már létező verseny mellé más távokat, rövidebbet, gyerekeknek valót beiktatunk. Így a sportolásból családi programot csinálunk, a szülők hozhatják magukkal a gyerekeket is. Nemcsak a sportolók és közvélemény fontos célcsoportjai a szervezők kommunikációjának, hanem a szponzorok is. Az utóbbi csoport felé irányuló kommunikáció gyakorlatilag üzleti tárgyalás, ahol mi (szervezők) eladjuk a rendezvényünk valós vagy virtuális reklámfelületeit. Valós felületek: a pályán elhelyezett hirdetések, plakátok, a rajtszámok, a nevezési lapon, az ajándékpólón szereplő logók. Virtuális reklámfelület alatt a következőket értem: szponzor neve szerepel a verseny megnevezésében, a szponzoráláson keresztül megszerzett imázs: a vállalat/ szervezet a társadalmi elkötelezettségéről ad bizonyságot. Nem csak a szervező kommunikál különböző csoportokkal (sportolókkal, közvéleménnyel, szponzorokkal), van még valaki, akit meg kell említenünk. A szponzor számára az esemény egyfajta kommunikációs helyzet, kommunikációs csatorna a közvélemény, a célközönség felé. A szponzor fő célja pontosan az, hogy valamiféle üzenetet juttasson célba, és erre minden lehetséges felületet, módot ki kell használnia. A fent említetteken túl a nagyobb versenyeknél sajtótájékoztatót is szoktak szervezni. Ez is hatékony fórum a szponzornak, arra, hogy támogatóként, segítőként jelenjen meg, megossza saját motivációit, terveit a közvéleménnyel.

51


4.2. Milyen médiumokon keresztül? Vegyük sorra mely médiumokat lehet és érdemes igénybe venni, hogy elérjük az esemény potenciális résztvevőit! Televízió A MTV2 szabadidős programajánlója a Hol-mi? című műsor, ezen keresztül lehet képernyőre jutni, bár ez sokszor a szerencsétől függ, és mivel nem elsősorban sporttal, hanem szabadidővel foglalkoznak, kevesebb eseményről tájékoztatnak. Ebből a sokoldalúságból fakad ugyanakkor az is, hogy olyanokat is meg tud szólítani, akik nem sportolási alkalmat keresnek, csak szabadidőeltöltési lehetőséget, tehát újabb embereket lehet szabadidősportra buzdítani. Ennél a műsornál nagyobb sporttartalma van a Zöldpont címűnek, amely kimondottan a szabadidősportról szól. Több, mint 10 éve létezik már a műsor, nagyon jó internetes honlapjuk is van, zöld sportokkal, falmászással, túrázással, síeléssel, vadvízi evezéssel, tollaslabdával is foglalkoznak. 2003 őszén indult el a MTV1-en a Telesport keretében egy új kéthetente jelentkező magazin, amely szintén a szabadidősport különböző ágairól, ilyen jellegű sporteseményekről tájékoztat és tudósít. Úgy gondolom, hogy sokkal több helyet kellene adniuk a televíziós csatornáknak a szabadidősport számára. Korábban voltak hétvégi délelőttökön iskolák közötti játékos sportversenyek, Játék határok nélkül... Ilyet ma már elvétve (sem) találni. Rádió A Petőfi Rádión péntek reggelente jelentkezik a Zöld(sport)reggel című magazinműsor, ahol mindenféle szabadidős sportág rendezvényeiről adnak információt, sokszor szólaltatják meg a szervezőket is, akik maguk ajánlják a rendezvényeiket. A Rádió Cafén két műsort találtam, amelyet ennek a témának szenteltek a szerkesztők. Az egyik az önkényeztető című wellness műsor, tanácsokkal, információkkal, adásról-adásra új sportokkal foglalkoznak. A másik műsor a sportkombinált, asztaliteniszről, sziklamászásról, biliárdról, judóról, futásról.

52


A Civil Rádió programján több olyan műsor szerepel, amely a természetben űzhető sportokkal foglalkozik. Csütörtök délelőttönként jelentkezik a Hátizsák című magazinműsor, természetvédelemről, természetjárásról szoktak beszélgetni, szervezett túrákról, kulcsosházakról informálni a közönséget. A rádió többször hirdetett már “hallgatótúrát” is. Kerékinfo a címe a rádió kerékpáros magazinjának, mellyel a városi- és túrakerékpározást szeretnék népszerűsíteni, a már létező és épülőfélben lévő kerékpárutakat bemutatni. Sajtó Többféle nyomtatott médium áll rendelkezésre a propagálás érdekében. Az események előtt rövid hír jelentethető meg napilapokban, mint a Népszabadság, Mai Lap. A Nemzeti Sportban pár hónap óta kéthetente jelentkezik a Szabadstílus című rovat, ahol kimondottan szabadidős programokat ajánlanak. Korábban hetente lehetett a versenyekről tájékozódni, ami az aktualitás és a teljesség szempontjából kedvezőbb volt. A futósport legnagyobb szakmai folyóirata az évente 8 alkalommal megjelenő Spuri magazin, amelyet a Budapest Sportiroda ad ki. Az újság az elkövetkező hónap minden jelentős versenyéről információt ad, utólag tudósítanak a nagyobb, érdekesebb versenyekről. Táplálkozási tanácsokat találhat az olvasó, a versenyekre való felkészüléshez is segítséget nyújt Monspart Sarolta rovata. Jó szakmai színvonalú újság, nemcsak a versenyekről, eseményekről ad információt, hanem a futó- és triatlon sporthoz kapcsolódó mindenféle témában tájékoztat. (9. sz. melléklet) DM levelek A versenyek vagy versenysorozatok előtt személyre szólóan kiküldött levelekkel lehet részletes tájékoztatót küldeni a korábban ugyanezen a versenyen már résztvetteknek (akár 1, 2, 3 évvel ezelőtt), illetve a klubtagoknak, tehát olyanoknak, akik a versenyben legnagyobb eséllyel részt fognak venni. Ebben sokkal részletesebb információt lehet közölni a puszta helynél, időpontnál, amely adatok a versenynaptárakban szerepelnek. A pontosabb tájékoztatás mellett jól esik a sportolónak, hogy “gondoltak rá”, személy szerint hívják meg. Ennek a kommunikációs formának mindebből kifolyólag nagyon jó a hatékonysága: személyre szólóan keresi meg azt, aki egyébként is célcsoport. Bár egy főre 53


levetítve a költsége viszonylag nagy, a minimális szórás miatt költséghatékony. (10. sz. melléklet)

Az internet Az internet jelentőségét egyre több cég és vállalkozás ismeri fel. A hozzá szükséges infrastruktúra és felszereltség egyre több embernek áll rendelkezésére. Szerencsés az a tény is, hogy azok az emberek, akik időt, pénzt és energiát tudnak és akarnak is áldozni az egészségükre, a szabadidősportra, az átlaghoz képest még nagyobb arányban tudnak otthonukban vagy a munkahelyükön internethez hozzáférni. Az internetnek más-más cégek eltérő jelentőséget tulajdonítanak, pedig a látogatások számát mérő programok jól mutatják, milyen látogatottsága van egyegy honlapnak. A Budapest Sportiroda honlapját a cég bevallása szerint 30 ezren látogatják havonta! A Zöldgömb Sport Klubét 2003. november 13-án estig 7541en nézték meg, a klub vezetője szerint ez a szám havonta körülbelül 1000-rel emelkedik. Szerinte is ez a leghatékonyabb médium ma már. Folyamatos kommunikációt tesz lehetővé az internet, előre tájékoztatást nyújt, utólag könnyen hozzáférhetők az eredménylisták, a legtöbb honlapon fotók is találhatók a sportolókról, akik szívesen keresgélik magukat, az ismerősöket. Rendszeres hírlevelekkel személyesen lehet megkeresni a klubtagokat, versenyen már részt vett sportolókat, vagy olyanokat, akik feliratkoznak a címlistára a honlapon. Ezzel ugyanúgy személyre szólóan lehet megkeresni őket, mint egy levélben küldött meghívóval, de lényegesen olcsóbb és gyorsabb. Az interaktivitás is további előnye, nagyon jó eszköze ez a kétoldalú kommunikációnak, a visszajelzéseknek. Az eddig leírt eszközökkel el lehet küldeni az információt a közönségnek, de ők ne tudják a véleményeiket visszajuttatni, pedig ez nagyon nagy segítség a szervezőknek.

4.3. A kommunikáció időzítése A rendezvény előtt magától értetődik, hogy figyelmet kell fordítani a kommunikációra. Időben kell tájékoztatni a sportolókat, a potenciális résztvevőket, 54


a

közvéleményt.

Év

elején,

illetve

az

első

versenyeket

megelőzően

versenynaptárakat tesznek közzé a szervezők, postai levélben a klubtagoknak, füzetszerű kiadványok formájában vagy akár az interneten. A versenynaptárban általában csak a verseny nevét, helyszínét, időpontját, a számokat, a szervezők elérhetőségét tüntetik fel. Az egyes versenyek előtt újra felhívják a figyelmet az eseményre, ekkor már pontosabb tájékoztatást is érdemes adni, pontos helyszín, pályáról, verseny nehézségéről információk. Már említettem, hogy nagyon hatásos, ha névre szólóan küldjük a meghívót. A nagyobb versenyeken, mint például a Nike Budapest Nemzetközi Félmaraton, gyakran megjelennek a közeljövőben megrendezésre kerülő versenyek szervezői, és szórólapokat osztogatva hirdetik a saját eseményüket. Szélesebb körben a már említett médiumokon keresztül lehet informálni a nagyközönséget, rövid újsághírrel, rádiós magazinműsorokban. A verseny lebonyolítása alatt gondolnunk kell arra, hogy az egész rendezvény folyamatos kommunikáció. A rendezvény színvonalával üzenünk a résztvevőknek, hogy ők maguk mennyire fontosak számunkra. Az odafigyelés, a verseny előkészítésének milyensége győzi meg a sportolót arról, hogy jöjjön-e jövőre is, hogy milyen hírét keltse addig is az eseményünknek. A jó véleménnyel távozó, elégedett sportoló a legjobb reklám. A vendégekre is érdemes odafigyelni. A szabadidősport lényege pont abban áll, hogy az, aki az idén nézőként áll és szurkol, lehet, hogy jövőre versenyzőként érkezik. A verseny végén kiosztott ajándékoknál érdemes odafigyelni arra, hogy mi is kerül a csomagba. Sokszor kapnak a résztvevők kólát, chips-et, ezek pedig nem kimondottan az egészséges táplálkozás szimbólumai. A szponzoroktól függ persze a csomag, és sokszor bármi jól jön a szervezőknek, de fontos tudni, hogy a sok egyéb mellett ez is a kommunikáció része, üzenni lehet azzal is, ha ásványvizet tudunk adni kóla helyett. Az utólagos kommunikációra, a visszajelzésre is kell módot teremteni, amennyire lehetséges. Az eredménylistákat a következő versenyeken meg lehet vásárolni, interneten megnézni. Visszajelzés a résztvevők számának évről-évre csökkenő száma is, de hasznosabb, ha finomabb jelzésekre is fogékony a szervező. Érdemes 55


a helyszínen, az interneten, ahol lehetőség van, fórumot biztosítani a visszajelzésre.

56


5. Összegzés

Azt gondolom, nem szükséges hosszasan magyarázni, hogy a rendszeres mozgás, a szabadidősportolás milyen áldásos hatással van az egészségünkre, a közérzetünkre, a társas kapcsolatainkra. Ahhoz, hogy ezeket az áldásos hatásokat megtapasztaljuk az életmódunk részévé kell, hogy váljon a rendszeres mozgás. A szabadidősport nem a kiemelkedő teljesítményekről, hanem a mozgás öröméről szól; nem a “kiváltságos” kevesek vérre menő versengése, hanem a saját magunk felett aratott apró győzelmek sorozata, vagy egy jókedvűen együtt töltött szombat délelőtt a focipályán, esetleg egy különösen húzós nap utáni feszültséglevezetés az uszodában. Fontos, hogy már gyermek- és iskoláskorban megtanítsuk a gyerekeket “szabadidősportolni”, hiszen így válhat legkönnyebben a sportolás természetes részévé a mindennapoknak, és így adhatjuk meg a lehetőséget, hogy megőrizzék természetes igényüket a mozgásra. Sok szabadidős sportegyesület, klub létezik ma már, amelyek kisebb-nagyobb sporteseményeket,

túrákat,

versenyeket

szerveznek

a

legkülönbözőbb

sportágakban, az ország különböző pontjain. Ahhoz, hogy sikeresen teljesítsék küldetésüket, vagyis minél szélesebb körben népszerűsítsék a sportágukat, terjesszék a mozgás szeretetét, szükség van vonzó eseményekre - jó ötletekkel, alapos

helyzetelemzés

után,

alaposan

előkészített

és

megszervezett

rendezvényekre; hatékony kommunikációra – hogy az üzenet el is jusson a megfelelő közönséghez, a sportolókhoz, közvéleményhez; mindehhez pedig megfelelő anyagi háttérre. A versenysport területén már hatalmas és jól működő üzletté nőtte ki magát a szponzorálás. Ami a szabadidősportot illeti, itt más viszonyok uralkodnak, pedig mindenkinek érdekében áll, hogy a szponzorok itt is nagyobb elkötelezettséggel jelenjenek meg. A sportszervezők könnyebben és hatékonyabban valósíthatják meg céljaikat: nagyobb költségvetésből gazdálkodhatnak, ami nyugodtabb szervezést tesz lehetővé azáltal, hogy több munkatárs és szakember munkáját tudja a szervezet 57


megfizetni. Lehetősége van a szervezőnek, hogy a tájékoztatásra, hirdetésre több médiumot vegyen igénybe, nagyobb intenzitással; ezáltal szélesebb körű kommunikációt folytathat, több emberhez ér el. A szponzor a versenysporthoz viszonyítva jóval kisebb összegekkel komoly támogatást nyújthat a szabadidősport számára, bizonyítva ezzel társadalmi elkötelezettségét. Szórakozás közben kommunikál a célközönségével: nem személytelen agresszor, aki betolakszik az esti film legizgalmasabb pillanatába, hanem olyan valaki, aki lehetővé teszi, hogy megrendezzék az úszóversenyt, amire fél éve készülünk, frissítőt, ajándékcsomagot ad a befutóknak. Az esemény főszereplője a résztvevő, a cél, hogy ő jól érezze magát, minden feltétel biztosított legyen ahhoz, hogy jó teljesítményt érhessen el. Az elégedetten távozó versenyző, túrázó jelenti a leghatékonyabb és legmeggyőzőbb reklámot a szervezőknek. Ma már – szerencsére – sok verseny közül lehet választani, sokat számít, hogy mit javasol egy tapasztalt futótárs. A

jól

szervezett

esemény

sikerének

és

általában

a

szabadidősport

népszerűsítésének a kommunikáció milyensége szabhat csak határt. Egy adott rendezvénnyel kapcsolatos, illetve a klubtagok felé történő kommunikáció a sportszervező hatásköre. Hatékonynak és eredményesnek mondhatjuk a sportszervező kommunikációs tevékenységét, ha évről-évre növekszik a résztvevők száma, hiszen ez azt jelenti, hogy jó híre van a versenynek, visszajárnak a régiek, kipróbálják újak is. Eredmény az is, ha egyre többeknek hangzik ismerősen egy-egy esemény neve. Ha a sportolók, túrázók részéről érkező visszajelzéseknek fórumot engedünk, megvalósul a kétirányú kommunikáció, illetve ha tudunk sportszervezőként a résztvevők fejével gondolkodni, jó eséllyel fogunk olyan rendezvényeket megvalósítani, ahol a sportoló azt kapja, illetve még annál is jobbat, mint amire számított. Az értékekre, normákra, attitűdökre hihetetlen befolyással vannak az olyan médiumok, mint a televízió, a rádió. Nagyon komoly felelősség van ezért rajtuk. Sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk a sportra, a szabadidősportra, de egyelőre úgy tűnik, hogy nem ezt teszik. Vannak ugyan bizonyos, főleg közszolgálati csatornák, ahol foglalkoznak ilyen témákkal, és azok, akik maguk 58


keresik az információt a túrákról, versenyekről tudnak is ezekről a műsorokról, újságokról. A hiba ott van, hogy azokat, akik nem kimondottan keresik a lehetőséget, így nem lehet ránevelni a sportolásra. Ez a terület, a széles körben, országos szinten történő népszerűsítés már túlnő az egyes klubok felelősségén, lehetőségein. Átfogó kommunikációs kampányokra van szükség, olyan rendezvénysorozatokra, mint amilyen például az Olimpiai Ötpróba, hatékony kommunikációval párosítva. A lényeges pontok: folyamatosság és az országos szintű jelenlét. Bár országos szinten egyelőre nem mutatható ki, hogy javulna az egészségügyi helyzet, bíztató jelek vannak. A kisebb rendezvények résztvevőinek száma évrőlévre emelkedik, a Kaiser's - Plus Budapest Nemzetközi Futófesztiválon 2001-ben 11.000-en, 2002-ben 13.600-an, idén 15.000-en indultak összesen! Fontos, hogy kellő nyilvánosságot kapjanak az érdekes, kihívást jelentő, gondossággal megszervezett versenyek és túrák, hiszen így lehet még több ember kezébe adni a lehetőségét annak, hogy felismerjék, a stressz kezelésére, az egészség megőrzésére a legolcsóbb és legszórakoztatóbb módszer a sportolás és ami igazán fontos, aktívan tegyenek is ezért.

59


IRODALOMJEGYZÉK

z Eőry István: Sport, testedzés, egészség, társadalom, http://www.nadasdy.org/magyar/forum/t5p-4d.html, letöltve: 2003.09.23 00:30 z Government of Western Australia: Event Management, www.dsr.wa.gov.au/clubs/events.asp; letöltve: 2003.10.12 19:41 z Gyenge József: Sportszervezési Ismeretek, Budapest 1999, Magyar Testnevelési Egyetem, jegyzet z Hardman, Ken: Threats to Physical Education!, www.blues.uab.es/olympic.studies/spt/eng/pap_eng.pdf; letöltve: 2003.10.09. 21.05 z Hoffmann Istvánné: Sport – marketingmenedzsment, Budapest 1999, Magyar Testnevelési Egyetem z Istvánfi Csaba, Prof. dr: A nemzet fogy és beteg, www.hupe.hu/kapcs/mttoe/hirek_021024.html; letöltve: 2003.10.09. 20:49 z

Jobber, David: Európai marketing, Budapest, Műszaki Könyvkiadó

z Központi Statisztikai Hivatal: Egészségügyi helyzetkép, www.ksh.hu/pls/ksh/docs/hirek/eusz15.doc; letöltve: 2003.09.28. 01:14 z KSH: Magyarország, 2000 Beszámoló a társadalom és a gazdaság főbb folyamatairól, http://www.mkogy.hu/irom37/0677/0677.htm, letöltve: 2003.09.28. 01:19 z Magyar Természetbarát Szövetség: Gyalogos teljesítménytúrák szervezési szabályzata, www.fsz.bme.hu/mtsz/szakmai/ttszab.htm; letöltve: 2003.10.05. 14.04 z Nyerges Mihály – Petróczi A: A sportmenedzsment alapjai, Magyar Testnevelési Egyetem z Országos Egészségfejlesztési Intézet: Aktív testmozgás elterjesztése, http://www.oefi.hu/new/jobb_menu/aktivtestmozgas.doc; letöltve: 2003.09.22 17:38 z Petőfi Rádió: Zöld(sport)reggel, www.sport2004.hu/zspr/031107/adas.rm ; letöltve: 2003. 11.13. 19:09 z Romsits Ignác: Oktatás, kultúra, művelődés a rákosi diktatúrában, http://www.hhrf.org/korunk/9904/4k20.htm, letöltve: 2003.09.28. 00:33 z Somhegyi Annamária, dr: Fizikai aktivitás, www.koma.hu/doc/kiiras/eloszo37.htm, letöltve: 2003.09.28. 01:09 z Sz. Nagy Tamás: Az Európai Unió és a sport, Nemzeti Sport, http://kataca.hu/sport/olimpia/athen2004/ns20021229.html, letöltve: 2003. 09.17. 06:22 60


z Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány: Eredménylista, www.niszka.hu/2002/eredmenylista.doc; letöltve: 2003.11.15 16:07 z WHO: Highlights on Health in Hungary, www.who.dk/document/E72374.pdf; letöltve: 2003.10.09. 21:05 z

www.5proba.hu

z

www.bpsportiroda.hu

z

www.bszsz.hu

z

www.gyism.hu

z

www.kreativ.hu

z

www.sport2004.hu

z

www.zoldgomb.hu

z

www.zoldpont.hu

61


MELLÉKLETEK

62

SPORTRENDEZVÉNYEK SZERVEZÉSE ÉS KOMMUNIKÁCIÓJA

Recommend Documents