A M ag ya r O l i m pia i B izot t ság sp o r t fe j l e sz t é si i r á n ya i é s t er ü l e t ei 2012
Ta r ta l o m j e g y z é k
A M ag ya r O l i m pia i B izott ság sp o r t fe j l e sz t é si i r á n ya i é s t er ü l e t ei 1. Bevezetés 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5.
A MOB szakmai tagozatainak fejlesztési elképzelései Az olimpiai sportágak versenysportjáért felelős szakmai tagozat A nem olimpiai sportágak versenysportjáért felelős szakmai tagozat A diák- és főiskolai-egyetemi sportért felelős szakmai tagozat A fogyatékosok sportjáért felelős szakmai tagozat A szabadidő sportért felelős szakmai tagozat
3. Az utánpótlás-nevelési programok fejlesztési irányai 3.1. A Sport XXI. utánpótlás-nevelési program 3.2. A Héraklész programok 3.3. A Sportiskolai program 4. A látvány-csapatsportágak támogatásának lehetséges fejlesztési irányai (TAO) 4.1. Javaslat a látvány-csapatsportágak 2011-2012. szezonban fel nem használt támogatási összegeire 4.2. A látványcsapatsport-támogatás felhasználási lehetőségei a MOB-ra vonatkozóan 4.3. A „TAO-törvény” rendszerének közép- és hosszú távú átgondolása 5. További fontos sportszakmai fejlesztési területek 5.1. Sportinfrastruktúra 5.2. Sportegészségügy 5.3. Sportszakemberképzés és -továbbképzés 5.4. A MOB sporttudományos kapcsolatrendszere 5.5. Iskolai testnevelés és sport 5.6. Az olimpizmus eszmeisége, Fair play, antidopping 5.7. A Nemzeti Sportinformációs Rendszer (NSR) 5.8. A MOB kommunikációja és marketingtevékenysége 5.9. A MOB nemzetközi tevékenysége
4 12 13 20 24 32 36 42 43 46 52 58 59 64 66 70 72 76 79 82 84 90 94 96 98
A 2011 decemberében módosított Sporttörvény átrendezte a magyar sport irányító rendszerét. A módosítás változtat a 2004-ben elfogadott sporttörvény előszaván is, kimondva, hogy Magyarország sportnemzet, valamint hogy „minden embernek alapvető joga van a sporthoz, és e jogát az állam biztosítja, függetlenül attól, hogy versenysportról, a szabadidő eltöltéséről, a diák-, főiskolai-egyetemi sportról, a fogyatékkal élők sportjáról vagy az egészség megőrzéséről van szó”.
1. B e v e ze t é s „A MOB tulajdonképpen a magyar sport parlamentje lesz, hiszen a szervezetben a hazai sportélet minden területe megfelelő képviseletet kap.” Borkai Zsolt olimpiai bajnok, MOB elnök
4
További változás a hazai sportéletben, hogy az eddigi öt helyett egyetlen köztestület, a Magyar Olimpiai Bizottság vette át az irányító szerepet, állami feladatokat ellátó civil szervezetként. Megszűnt az eddigiekben köztestületként működő Magyar Paralimpiai Bizottság, a Nemzeti Sportszövetség, a Nemzeti Szabadidősport Szövetség és a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége. A megszűnő köztestületek feladatait úgy vette át a MOB, hogy ezen területek a
MOB szakmai tagozataiként működnek tovább, vezetőik pedig az olimpiai bizottság alelnökei lettek. A MOB kompetenciája lett a továbbiakban az is, hogy a szakmai tagozatok működésére és feladataira tekintettel döntsön az állami támogatás elosztásáról. A MOB strukturális átalakításáról hazánk sportvezetői a következőket mondták: Schmitt Pál, a MOB tiszteletbeli elnöke szerint „az átalakulás olyan fontos pont a MOB életében, mint amilyen az 1989-es önállóvá válás volt”. Czene Attila, az Emberi Erőforrások Minisztérium sportpolitikáért felelős államtitkára azt emelte ki, hogy „a sporttörvény előírása alapján a MOB kibővült, s a szervezet egyedüli köztestületként most már a magyar sport egészéért felel, s nemcsak sportszakmai, hanem forráselosztási feladatokat is el kell látnia. A kormány ezzel úgymond „letisztázta” az állami és a civil feladatokat. Visszaadta a sportszakmai döntések meghozatalának jogosítványait oda, ahová az való, a sportszakma kezébe, s a kormányzati szintérre, az állami sportirányítás kezébe a valós és elidegeníthetetlen állami feladatokat koncentrálta.” Borkai Zsolt, a MOB elnöke úgy fogalmazott, hogy ezentúl „a szervezet tulajdonképpen a sport parlamentje lesz, hiszen a sportélet minden területe megfelelő képviseletet kap”.
A feladatokból fakadóan most már nem „csak” az olimpiai sportágak, illetve az olimpia jelenti az egyetlen célkitűzést, hanem a fő cél tulajdonképpen az, hogy a hétköznapi emberek felé szimpatikus, a sportpolitika felé kiszámíthatóbb, a Magyar Kormány célkitűzéseivel azonosuló, a sportvilág számára pedig eredményes sportirányítással álljon elő a MOB. A Magyar Kormány részéről történt „felhatalmazás” a MOB részére egyúttal óriási felelősséggel is jár. A MOB jelenlegi működését a sportról szóló többször módosított 2004. évi I. törvény szabályozza, továbbá működéséhez alapot biztosít a 2007-ben elfogadott Nemzeti Sportstratégia és a MOB alapszabálya.
5
A n e m ze t i s p o r t s t r at é g i a
A Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiáról szóló országgyűlési határozatot 2007-ben fogadta el a parlament ötpárti egyetértéssel. A sportstratégia preambuluma a következőképpen fogalmaz: „Az Országgyűlés figyelemmel arra, hogy a sportolás kiemelkedően hozzájárul a népesség mentális és fizikai egészségi állapotának javításához, és sajátos funkciói révén eszköz az egészséges társadalom megteremtéséhez, a közösségi kapcsolatok fejlesztéséhez, a népesség gazdasági aktivitásának előmozdításához, a nemzeti értékek, és az önbecsülés erősítéséhez, valamint az esélyegyenlőség megteremtéséhez és javításához…”. A kormányváltást követően hangsúlyossá vált az a kormányzati szándék, hogy a sport stratégiai ágazattá váljon. Átalakult a sport kormányzati és szakmai irányítási rendszere, és a sportfinanszírozásban a programfinanszírozás irányába történtek változások. A módosított sporttörvény és az új sportstratégia, továbbá az EU sportpolitikai irányvonal-változásai szükségessé teszik a bátrabb és tudatosabb stratégiai tervezést, és az átláthatóbb és ellenőrizhetőbb megvalósítást. A Sportstratégia strukturált formában vázolja fel a magyar sport fejlesztési irányait és területeit 2007-2020-ig terjedő időszakra vonatkozóan. Főbb pontjai a következők: • Sport és életminőség – paradigmaváltás • Helyzetértékelés • Jövőkép és célrendszer • A megvalósítás koncepciója, a fejlesztés irányai • A sport és a környezetvédelem kapcsolata
K i s s é s k á s á s ta m á s
6
Sajnos a stratégiában megfogalmazott célok megvalósítására szinte alig került sor. Ennek legfőbb oka valószínűsíthetően a forráshiány volt. A Sportstratégia egyik legjelentősebb gondolata a sportoló nemzet és sportnemzet fogalompár összekapcsolása volt. A Magyar Olimpiai Bizottság új szerepében megtestesíti ezt az eszményt, hiszen a MOB, mint a magyar sport parlamentje helyet ad és képviseli a sport szinte minden területét és szintjét.
A m ó d o s í tot t s p o r t tö r v é n y A hatályos sporttörvény előszava szerint: „Magyarország Országgyűlése kinyilvánítja, hogy a nemzet közössége a test művelését, a sportot, a nemzet alapértékének, kívánatos célnak tekinti. A nemzet értékei között tartja számon a sport által elért eredményeket, és elismeri a sport egyént és közösséget erősítő értékeit. Magyarország sportnemzet, amely e törvénnyel is tiszteleg azon tagjai előtt, akik tevékenységükkel dicsőséget, elismerést és megbecsülést szereztek hazánknak. Az e törvényben meghatározott célok megvalósítása biztosítja továbbá azt, hogy Magyarország sportoló nemzetté is váljék.”
A törvény felsorolja a sportcélú állami támogatásban részesíthető szervezetek körét. A jövőben a működési alaptámogatást egy – a MOB javaslatára miniszteri rendeletben meghatározott – pontértéktáblázat alapján állapítják meg. Ezen felül támogatás csak programfinanszírozással történhet. Állami sportcélú támogatást csak olyan sportszövetségek kaphatnak, amelyek többek között rendelkeznek stratégiai fejlesztési koncepcióval, teljesítik doppingellenes feladataikat, és eleget tesznek a jogszabályban meghatározott képzéssel, szakképzéssel, továbbképzéssel összefüggő kötelezettségeiknek. Bekerült a törvénybe az is, hogy meghatározott állami tulajdonban lévő sportcélú ingatlanok vagyonkezelői joga az önkormányzatok, illetve az olimpiai bizottság számára átruházható.
A jogszabály a versenyzők kötelezettségei között nevesíti a doppingellenes és a fogadási csalás elleni küzdelmet, továbbá az olyan magatartástól való tartózkodást, amely előidézi a nézők sportrendezvények biztonságos megrendezését veszélyeztető viselkedését. A törvénymódosítás fenntartja a lehetőséget, hogy a 14 éven felüli fiatal sportolókkal amatőr szerződést kössenek, azok időtartamát azonban egy évben maximálják. A MOB szerepéről a következőképpen fogalmaz a törvény: „A MOB a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által kizárólagos nemzeti olimpiai bizottságként elismert, a sporttal összefüggő – e törvényben meghatározott – országos közfeladatokat ellátó köztestület, amely a Civil tv. szerinti nyilvántartásba vétel nélkül közhasznú szervezetnek minősül. A MOB jogosult Magyarország címerének és zászlajának használatára. A MOB-ot a Fővárosi Törvényszék tartja nyilván”. 7
A MO B h e ly e é s s z e r e p e a z ú j s p o r t s t r u k t ú r á ba n
A MOB kibővített cél- és feladatrendszere a szervezet Alapszabályában részletesen kifejtésre került. Az alábbiakban – annak igazolására, hogy a MOB csakugyan a hazai sport parlamentjeként működik – általánosan és tagozatonként kiemeltünk néhány célmegfogalmazást. A Ma g ya r O l i m p i a i B i zo t t s á g c é l j a :
„A MOB most már nem csak a magyar olimpiai mozgalom, hanem az egész magyar sport irányításáért felelős, ezért annak minden területére oda kell figyelnie” Schmitt Pál olimpiai bajnok, MOB tiszteletbeli elnök
8
• „az Olimpiai Mozgalom és az egyetemes magyar sport fejlesztése, előmozdítása és védelme az Olimpiai Chartával és a magyar törvényekkel összhangban; • az olimpiai eszme ápolása és népszerűsítése, az Olimpiai Mozgalom erősítése, különösen a fiatalok körében; • a sport sajátos eszközeivel hozzájárulni a fiatal nemzedékek fizikai, szellemi és erkölcsi neveléséhez, a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés, a környezettudatos magatartás elsajátításához, elősegítve ezzel egy békés, jobb világ és egészséges társadalom megteremtését, a kölcsönös tisztelet, a szolidaritás és a becsületes játék szellemében;
• ösztönözni a versenysport, a szabadidősport, a fogyatékkal élők sportjának, a diáksport fejlesztését; • elősegíteni az állami sportirányítással, országos sportági szakszövetségekkel és országos sportági szövetségekkel (a továbbiakban együtt: sportszövetség), sportszervezetekkel, önkormányzatokkal együttműködve a sportolók Olimpiai Játékokra és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sporteseményekre való felkészülését és azokon való részvételt”. A MO B f e l a d ata i a z O l i m p i a i M ozg a l o m területén:
• „végrehajtja az Olimpiai Chartában és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szabályzataiban és határozataiban a nemzeti olimpiai bizottságok részére megállapított irányelveket, célkitűzéseket és feladatokat; • biztosítja az Olimpiai Charta, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szabályzatainak, határozatainak, illetve a WADA Doppingellenes Szabályzatának betartását és érvényesülését Magyarországon;
• az állami sportirányítással és az olimpiai sportszövetségekkel együttműködve elősegíti a versenyzők Olimpiai Játékokra, Ifjúsági Olimpiai Játékokra és az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválra való felkészülését, illetve részvételét”. A MO B f e l a d ata i a n e m o l i m p i a i s p o r tá g ak területén:
• „szervezi a Világjátékok Nemzetközi Szövetsége (IWGA) Világjátékain és a Nemzetközi Sportszövetségek Szövetségének (SportAccord) Világjátékain (a továbbiakban együtt: Világjátékok) való magyar részvételt és az arra való felkészülés szakmai feladatait; • részt vesz a nem kormányzati nemzetközi sportszervezetek, különösen az Európai Nem Kormányzati Sportszervezetek Szövetségének (ENGSO) tevékenységében; • fejleszti a nem olimpiai sportágakat a SportAccord célkitűzéseit szem előtt tartva”.
9
a MO B f e l a d ata i a z u tá n p ó t l á s - n e v e l é s területén:
• „elkészíti a magyar sport utánpótlásnevelési koncepcióját; • irányítja, felügyeli és működteti a tehetséggondozó, élutánpótlásnevelő programokat és a sportiskolai programot, együttműködik a programokban szereplő országos sportági szakszövetségekkel; • az utánpótlás-nevelési források hatékony felhasználása érdekében szakmai fejlesztési és támogatási rendszert működtet”. a MO B f e l a d ata i a d i á k- h a l lg at ó i s p o r t területén:
• „a sportszövetségi integrált működés keretében a diák- és főiskolai-egyetemi sport országos sportszövetségével együttműködve biztosítja a sportszövetségek és a diák- és főiskolai-egyetemi sportszövetségek, valamint a diák- és főiskolai-egyetemi sport területén működő sportszervezetek közötti szakmai feladatok összehangolt ellátását;
10
• támogatja a sportolói kettős karrier (életút) program működését a Magyar Olimpiai Bizottság Életút programján keresztül”. a MO B f e l a d ata i a f o g yat é -
• a Siketek Nemzetközi Sportbizottsága hazai tagszervezetével együttműködve elősegíti a sportolók nyári és téli siketlimpiai játékokra, és egyéb nemzetközi versenyekre történő felkészülését, illetve részvételét; • végrehajtja a Nemzetközi Speciális Olimpia, a Szervátültetettek Világjátékainak Szövetsége, a Siketek Nemzetközi Sportbizottsága Alapszabályában és egyéb szabályzataiban a nemzeti speciális világjáték szervezetek részére megállapított
célkitűzéseket és feladatokat, az érintett sportszövetségekkel együttműködve elősegíti és koordinálja a magyar sportolók speciális világjátékokon való részvételét; • a fogyatékosok diák- és szabadidősportja területén népszerűsíti a fogyatékosok sportját, aminek keretén belül a fogyatékosok diákés szabadidősportjával foglalkozó sportszervezetek programjainak megvalósításával szélesíti a sport tömegbázisát”.
a MO B f e l a data i a s z aba d i d ő s p o r t területén:
• „a szabadidősportot népszerűsítő tevékenységet végez, aminek keretében a szabadidősporttal foglalkozó integrált sportszövetségi és diák-, főiskolai-egyetemi sportprogramok megvalósításán, valamint elsődlegesen szabadidősport-tevékenység szervezésére létrehozott sport-
szervezetek támogatásán keresztül szélesíti a sport tömegbázisát, a testmozgás, egészséges életmód népszerűsítésére vonatkozó programok támogatásával hozzájárul a sport kedvező hatásainak, értékeinek elterjesztéséhez”.
k o s o k s p o r tj a t e r ü l e t é n a Ma g ya r Pa r a l i m p i a i B i zo t t s á g g a l ( MP B ) e g y ü t tműködve:
• „a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság magyarországi tagszervezeteként működő MPB útján végrehajtja a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság Alapszabályában és szabályzataiban a nemzeti paralimpiai bizottságok és tagszervezetei részére megállapított célkitűzéseket és feladatokat; • a szakszövetségekkel, sportszövetségekkel együttműködve elősegíti a sportolók nyári és téli paralimpiai játékokra, és egyéb nemzetközi versenyekre történő felkészülését, illetve részvételét;
11
2. A MO B sz a k m a i tag oz ata i na k fe j l e sz t é si el k épzel é sei „A MOB-nak meg kell majd jelölnie akár ebben az évben, az olimpia után, azokat a sportágakat, amiket hasonló rendszerben kellene majd működtetni. Mert nyilván nem lehet minden sportágat finanszírozni és támogatni.” Borkai Zsolt olimpiai bajnok, MOB elnök
2.1. A z o l i m pi a i s p o r tág ak v e r s e n ys p o r tjá é r t fe l e lő s sz ak m a i tag oz at
„…Rendkívül magas – megközelíti a 90 százalékot – azok aránya, akik büszkék a magyar sportolók sikereire…” (Népszabadság, 2005. március 11.) Az olimpiai versenysport általános megítélése hazánkban pozitív. A társadalmat büszkeséggel tölti el az élsport eredményessége. A versenysportban elért eredményességünk fontos az ország számára, pozitív hatással van a nemzeti identitásra. Az eredményes versenysport elsősorban a nemzeti öntudat erősítése és a példamutatás szempontjából fontos, továbbá a látványsportágak esetében a szórakoztató és üzleti funkciója miatt. A sportban a legjelentősebb világesemény az Olimpia, melyen rendszeresen több mint 200 ország versenyzői vesznek részt. Ezt alátámasztja a világszerte megnyilvánuló óriási médiaérdeklődés is. Az Olimpia programja és annak változása pedig szoros összefüggésben van az egyes sportágak
fejlődésével. Hazánk versenysportját a XIX. század végétől, a NOB megalakulásától alapvetően meghatározza az olimpiai mozgalom. Magyarország az olimpiai sportágakat tekintve egyre kevésbé tudott megfelelni az elmúlt évtizedben az eredményességi elvárásoknak. Jelentősen csökkenő tendenciát mutat az eredményességünk az olimpiákon és világbajnokságokon is. Az Európa-bajnokságok eredményessége egyre kevésbé meghatározó az olimpiai, világbajnoki eredmények, illetve az olimpiai kvalifikáció vonatkozásában, ezért ezek eredményeit nem veszi figyelembe a lenti statisztika. Olimpiákon és világbajnokságokon 2000-2011. között a 42 olimpiai sportági szövetség közül csak 18-nak sikerült 1-6. helyezést szerezni.
OLIMPIAI ÉS VB PONTOK 2000–2011. 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 2000
12
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
13
OLIMPIAI ÉS VILÁG BAJNOKI PON T SZERZÉSEK 20 0 0 -2011. ÉV KÖZÖT T ssz
14
SPORTÁG
OLIMPIA 2000.
VB VB VB 2001. 2002. 2003.
OLIMPIA 2004.
VB VB VB 2005. 2006. 2007.
OLIMPIA 2008.
VB VB VB 2009. 2010. 2011.
OLIMPIA 2012.
ÖSSZES PONT
%
2001-2004. PONT
2005-2008. PONT
2009-2012. PONT
1.
Kajak-kenu
48
52
37
32
39
40
55
45
35
35
40
23
481
31,21
160
175
98
2.
Vívás
16
17
18
18
28
12
27
25
14
17
10
5
207
13,43
81
78
32
3.
Úszás
14
17
-
23
21
16
-
9
19
35
-
24
178
11,55
61
44
59
4.
Birkózás
5
14
10
9
7
29
4
4
7
9
12
9
119
7,72
40
44
30
5.
Öttusa
5
12
12
8
7
5
6
11
0
10
0
10
88
5,71
39
22
22
6.
Vízilabda
7
7
-
9
8
12
-
8
10
2
-
3
66
4,28
24
30
5
7.
Súlyemelés
8
17
14
9
11
0
0
0
0
0
0
0
59
3,83
51
0
0
8.
Judo
0
5
-
0
0
11
-
16
0
13
5
8
58
3,76
5
27
26
9.
Torna
8
5
7
3
1
7
0
5
0
5
7
10
58
3,76
16
12
22
10.
Sportlövészet
6
5
11
4
7
0
4
0
1
0
17
0
55
3,57
27
5
17
11.
Atlétika
0
7
-
11
8
4
-
4
3
4
-
5
46
2,99
26
11
9
12.
Ökölvívás
4
2
-
4
0
7
-
4
2
4
6
4
37
2,40
6
13
14
13.
Evezés
2
7
7
1
2
7
0
0
0
0
0
0
26
1,69
17
7
0
14
Kézilabda
5
1
-
6
5
4
-
0
3
1
-
0
25
1,62
12
7
1
15.
Kerékpár
2
3
4
0
0
0
0
5
0
0
0
0
14
0,91
7
5
0
16.
Korcsolya
0
0
0
0
1
0
5
0
0
1
2
0
10
0,65
1
5
4
17.
Taekwondo
2
2
0
0
0
0
0
4
0
4
0
0
10
0,65
0
4
4
18.
Asztalitenisz
3
0
0
0
0
0
1
0
0
0
0
0
4
0,26
0
1
0
135
171
120
137
145
154
102
140
94
140
99
103
1541
100
573
490
343 15
I. csoport
II. csoport
III. csoport
IV. csoport
1. Atlétika
1. Asztalitenisz
1. Curling
1. Jégkorong
2. Birkózás
2. Evezés
2. BMX
2. Kézilabda
3. Judo
3. Hosszútávúszás
3. Golf
3. Kosárlabda
4. Kajak-kenu
4. Kerékpár
4. Gyeplabda
4. Labdarúgás
5. Ökölvívás
5. Mountain bike
5. Íjászat
5. Vízilabda
6. Öttusa
6. Műugrás
6. Lovaglás
7. Sportlövészet
7. Ritmikus gimnasztika
7. Rögbi
8. Torna
8. Sí-biatlon
8. Röplabda
9. Úszás
9. Súlyemelés
9. Snowboard
10. Vívás
10. Szinkronúszás
10. Szánkó
11. Korcsolya
11. Szörf
11. Tollaslabda
12. Taekwondo 13. Tenisz 14. Triatlon 15. Vitorlázás
16
A táblázatból kitűnik, hogy négy sportág a kerékpár, a korcsolya, a taekwondo és az asztalitenisz 1% alatt járult hozzá az eredményekhez, a korábban eredményes evezés pedig a 2008-as olimpiai játékokon és azt követő három év világbajnokságain eredménytelenül zárt. Gyakorlatilag 11 egyéni- és két csapatsportág (vízilabda, kézilabda) határozta meg a magyar sport eredményességét az elmúlt évtizedben. Az eredményes sportágakat azon 15 sportág követi, melyek kvalifikációt szereztek az utolsó négy olimpián. Róluk elmondható, hogy sportágukban a világ élmezőnyének második vonalába tartoznak. 11 sportágnak nem volt jelentős nemzetközi eredménye 2000 óta. A sportágak csoportosításánál nagyon sok más szempontot is figyelembe lehetne venni, melyre több sikertelen kísérlet is volt az elmúlt két évtizedben. A sportban azonban az eredmény számít. Az eredményeket mindenki elfogadja. Ebből következően nem lenne szerencsés és komoly feszültségeket okozna, ha más szempontok alapján történne az eredményességi alapon nyugvó csoportosítás. Ezeknek a sportágaknak a fejlesztése nem öncélúan kizárólag az olimpia versenysportot érintené. Országszerte több tízezer fiatal rendszeresen űzi ezt a 11 sportágat, akik többségéből ugyan nem lesz élsportoló, de egészséges életmódot folytató, fizikailag edzett állampolgárok lesznek, aminek felbecsülhetetlen a haszna. Az olimpiai sportágak 42 szövetsége az elmúlt 11 év felnőtt eredményessége alapján négy csoportba sorolható:
I . s p o r tá g c s o p o r t : zok az egyéni sportágak sorolhatók A ebbe a csoportba, melyek meghatározták a magyar versenysport eredményességét az elmúlt 12 év olimpiáin és világbajnokságain. II . s p o r tá g c s o p o r t : Azok az egyéni sportágak alkotják, akik 2000-2012. év között részt vettek az olimpiai játékokon, és egy-egy alkalmon kívül nem tudtak eredményesen szerepelni. III . s p o r tá g c s o p o r t : zok a sportágak találhatók itt, akik A 2000. év óta nem tudtak kvalifikálni versenyzőt, csapatot az olimpiai játékokra, és a világbajnokságokon sem értek el eredményt. IV. s p o r tá g c s o p o r t: Ebben a csoportban az állam által TAO kedvezménnyel támogatott csapatsportágak vannak. Ezek közül a kézilabda és a vízilabda szerepelt eredményesen az olimpiai játékokon és a világbajnokságokon a vizsgált időszakban.
Az eredményeket elemezve megállapítható, hogy a magyar sport nem igazán tudott megfelelni a globalizált nemzetközi versenysport XXI. századi kihívásainak. Természetesen ennek az okai összetettek, társadalmi, gazdasági és szakmai összetevői vannak. A rendszerváltozás óta jelentős társadalmi és gazdasági változások történtek Magyarországon, melyek természetesen jelentős hatást gyakoroltak a sportra és ezen belül az olimpiai versenysportra. A leghátrányosabb helyzetbe az egyesületek kerültek. Kevés kivételtől eltekintve megszűnt a bázisintézményeik támogatása, melynek megoldására a mai napig nem sikerült megfelelő választ adni. „Források hiányoznak, a működés kapcsán is vannak gondok, de nem mondom, hogy ez egyedüli Honvéd-probléma. A magyar klubok nagyon nehéz helyzetben vannak, különösen a több szakosztályt fenntartó klubok. Az elmúlt években nem kapták meg azt a támogatást, amire szükségük lett volna” – Molnár Zoltán. Az olimpia versenysport globalizálódott, melynek következtében a legtöbb sportágban valamennyi földrészen rendezett sorozatversenyeken kell kiharcolni az olimpiai részvételt. Ez jelentősen megnövelte a sportágak költségvetésigényét, aminek egyre nehezebb megfelelni. A sportszakmai munka színvonala több sportágban is elmarad a világszinttől elsősorban a feltételrendszerek hiányosságai miatt. A létesítmények kevés kivételtől eltekintve lepusztultak. Megszűntek – elsősorban egyéni sportágakban – az egyesületi főfoglalkozású edzői státuszok. Megszűnt az edzők szakmai munkáját ellenőrző módszertani munka az egyesületekben, ahol kevés kivételtől eltekintve nem tudják biztosítani a nemzetközi szintű felkészüléshez az edzőpartnereket sem. A szövetségek nem tudják finanszírozni a szakmailag indokolt edzőtáboroztatások és versenyek nagy részét.
A MOB feladata, hogy az olimpiai felkészülésre biztosított állami támogatásokat sportszakmailag a legcélirányosabban használja fel az eredményesség érdekében, és azok felhasználását szigorúan ellenőrizze. Az olimpiai sportágak finanszírozásának mértéke jelentősen nem változott a korábbi években. Gyakorlatilag még az infláció mértékével sem tartott lépést. Elkerülhetetlenné vált a sportágak eddiginél sokkal differenciáltabb és ellenőrzöttebb támogatása a rendelkezésre álló forrásokból. E sportágak megkülönböztetett kezelése az utánpótlás-nevelési programok és a létesítmények terén is megfigyelhető. Új támogatási rendszert kell kialakítani az egyesületi műhelyeknek. Ehhez döntéseket kell meghozni, hogy az eddig elért pozíciók megtarthatók legyenek, illetve hogy az eredményes sportágakban további előrelépés valósuljon meg. Első lépésként a hazai szövetségi struktúrát a nemzetközihez kell igazítani. Lehetetlen helyzet, hogy egy helyett a nemzetközi szövetséghez tartozó sportágak, szakágak hazai szinten önálló szövetségként működnek, többségükben eladósodva. Például kerékpár sportágban a BMX, Kerékpáros és a Mountain Bike Szövetség; síben a Snowboard Szövetség; tornában a Ritmikus Gimnasztika Szövetség; úszásban a Hosszútávúszó- a Műugró, a Szinkronúszó és a Vízilabda Szövetség; vitorlázásban a Szörf Szövetség. A külön-külön történő működés jelentős plusz költségekkel jár, mint például az önálló irodák, könyvelők, stb. feltételeinek biztosítása. A szövetségi összevonás alól egyedül a vízilabda jelenthet kivételt a tradíciói és az eredményessége alapján.
A sportszövetségek számára az olimpiai felkészülésre biztosított állami támogatások az elmúlt öt évben 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. Olimpiai 1 340 000 e Ft 1 710 000 e Ft 1 810 000 e Ft 1 068 000 e Ft 1 157 000 e Ft 2 107 100 e Ft sportágak + 700 000 e Ft 17
I. sportágcsoport Sportági edzésközpontok létrehozása E sportágak szövetségeinek működését, az eddigi eredményeik alapján, sportági szinten kiemelten kell támogatni. Létesítmények vonatkozásában ennek a 11 sportág válogatottjainak – első lépésként – önálló felkészülési lehetőséget kell biztosítani valamelyik központi létesítményben, a kor követelményeinek megfelelően. Jelenleg a judónak, az ökölvívásnak, az öttusának és a sportlövészetnek nincsen központi létesítménye, ahol a válogatottak megfelelő körülmények között tudnának felkészülni. A többi sportágnak – a kajak-kenu szegedi létesítményét kivéve – lepusztult, korszerűtlen, sok esetben egészségtelen körülmények között kell világszínvonalon edzenie (pl.: a Sportcsarnok birkózó- és vívóterme, a Tornacsarnok stb.). Ezeknek a sportágaknak a központi létesítményeinek biztosításához egyszeri kiemelt támogatásra lenne szükség. Korszerű körülmények (létesítmények és a hozzájuk tartozó sporteszközök) nélkül nem lehet versenybe szállni a világgal. Állami edzők rendszere A sportszakmai támogatások területén mind felnőtt, mind utánpótlásszinten – az utánpótlás-programok közül különösen a Héraklész programokkal – összehangolva, kiemelten kell kezelni az I. csoportba tartozó sportági kört. Ez a 11 sportág még rendelkezik azzal az edzői állománnyal, akik nemzetközi szinten versenyképessé tudják tenni a sportágat. Az edzők támogatása jelenleg a „Gerevich Aladár” sportösztöndíj keretében történik. Ez az edzők számára pillanatnyi megoldást jelent, mert az ösztöndíj adómentes, és nem fizetnek utánuk nyugdíjjárulékot. Egyesületükben viszont nagy többségüket minimálbér körüli összegért alkalmazzák. Ennél a sportági körnél nem lehet az egyesületekre hagyni a nemzetközi eredményességi szinten dolgozó felnőtt- és utánpótlás-edzőik megfelelő szintű bérezését. Számukra a MOB szervezeti keretei között központi edzői státuszt kellene biztosítani felnőtt és utánpótlás kategóriában, kizárólag az 18
eredményesség alapján. Ezeket az edzőket szövetségekhez, egyesületekhez lehetne „vezényelni” munkavégzésre. Ez a státusz jelentősen könnyítene az egyesületek helyzetén, és egy edzői életpályamodell alapját is képezhetné. Nagymértékben segítené a válogatott keretek programjának végrehajtását is, mert a MOB központi állományában lévő edzőket szerződésük kötelezné a sportág egységes elvei alapján végzett tevékenységre, a szövetségi programok végrehajtására. Bérezésük alapját az edzői sportösztöndíjak, valamint a Héraklész program edzőinek bérei képeznék. A központilag bérezett edzők teljesítményét rendszeresen értékelnék – az általuk felkészített versenyzők teljesítményének függvényében. A „Gerevich Aladár” ösztöndíjrendszer gyakorlatát az elmúlt évek tapasztalatai alapján át kell gondolni, és ahol szükséges, változtatásokat is célszerű eszközölni. Sajnos a szövetségek ösztöndíj előterjesztéseiben egyre több személyes indíttatású javaslat kerül. Ezért mindenképpen szükséges egzakt módon meghatározni az ösztöndíjra jogosult versenyzők és edzők körét. Kiemelten kell kezelni sportáganként a fiatal tehetségek menedzselését. Az edzőket arra kell ösztönözni, hogy élversenyzőik mellett fiatal tehetségekkel is foglalkozzanak. A II. csoportba sorolt sportágak résztvevői voltak az olimpiai játékoknak, de sem olimpián, sem világbajnokságon nem értek el eredményt az elmúlt években. Sportszakmailag a világ élmezőnyének második vonalába tartoznak. Továbbra sem lehet lemondani az olimpiai és világbajnoki szereplésükről. Számukra körülbelül az eddigi támogatás mértékét célszerű megtartani. A III. csoport sportágai nem tudtak, csak elvétve részt venni az olimpiai játékokon. Számukra alaptámogatást célszerű biztosítani körülbelül az eddigi mértékben. A IV. csoportba a csapatsportágak (jégkorong, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, vízilabda) utánpótlás- és létesítményhelyzetét rendezte az állam a TAO-s kedvezménnyel. A média szempontjából ők vannak a legkedvezőbb helyzetben.
Az élvonalban profi bajnokságokat működtetnek, melyek révén jelentős szponzori bevételekhez is hozzájuthatnak. A négy sportágcsoport támogatása (sportszakmai, ösztöndíj, Héraklész, ORV, Sport XXI., működési, kiemelt esemény, TAO) 2012. évben a következőképpen alakult: I. csoport 3 190 153 000 Ft II. csoport 624 187 000 Ft III. csoport 69 088 000 Ft IV. csoport 42 628 826 000 Ft A világ élsportja – az egyéni sportágakban különösen – évről évre fejlődik. Amennyiben Magyarország lépést akar tartani a világgal, jelentősen meg kell növelni a támogatást, és meg kell teremteni az ehhez tartozó korszerű feltételrendszereket. Ezt egyszerre, valamennyi sportágban nem lehet megvalósítani. Az állam megtette az első lépést a csapatsportágak vonatkozásában a 2011. évben, a számukra biztosított TAOkedvezménnyel. Az elkövetkező időszakban a magyar sport eredményességét meghatározó 11 egyéni sportág helyzetét kell megoldani. A II. és III. sportági csoportnak a működéséhez és szakmai munkájához az eddigi mértékben érdemes biztosítani a támogatást, ami körülbelül évi 650-700 millió forintból megoldható. Jelenleg úgy tűnik, hogy a látvány-csapatsportágak – a szigorú szabályozások mellett – nem tudják teljes mértékben felhasználni a számukra jóváhagyott összegeket. Támogató hiányában vagy le sem tudták hívni, vagy különböző okok miatt, nem tudták elkölteni a támogatásukat. Ezek a maradványok – az állam által egyébként is sportra szánt pénzeszközök – lehetnének az I. csoportba tartozó sportágak támogatási forrásai. Sajnos megállapítható, az európai országokkal ellentétben, hogy hazánkban a sport méltánytalanul mellőzve van a sportfogadások bevételeinek elosztásakor. Forrást képezhetne az egyéni sportágak számára a sportfogadásokból szabályozott módon történő részesedés, amely fedezetül szolgálna a fejlesztésekhez. Ez a sporttámogatási forma az európai országokban már bevált és teljesen elfogadott. 19
2.2. A nem olimpiai sportágak versenysportjáért felelős szakmai tagozat
Eredményességben három sportág rendkívül kiemelkedik – Magyar Búvár Szakszövetség, Magyar Kick-box Szakszövetség, Magyar Karate Szakszövetség –, de a második csoportba tartozó sportágak eredményessége is jelentős. Az eredményesség vizsgálatánál elmondható, hogy a nem olimpiai sportágak kiválóan szerepelnek a nemzetközi összevetésekben, öregbítik hazánk hírnevét, növelik országunk imázsát. 2010-ben 24 EB-aranyhoz és 12 VB-aranyhoz képest Sportnemzet-rangunkhoz a nem olimpiai sportágak értékei is hozzájárulnak. 2011-ben 35 EB-aranyat és 32 VB-aranyat szereztek versenyA nem olimpiai sportágak ismertségének emelése: zőink • a tömegbázis szélesítése – Sportoló nemzet; • Magyarország hírnevének öregbítése, országimázs erősítése; A létes í tmén y ellátottság jellemző i , • a sport eszközrendszerével megvalósított integráció – nevelési funkció. fejlesztési elképzelések
A nem olimpiai sportágak központi/állami finanszírozása 2000. év után dinamikusan emelkedett, de 2004-2005. év óta stagnál.
N em olimpiai sportágak 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012.
20
86 127 e Ft 77 700 e Ft 131 484 e Ft 192 371 e Ft 225 634 e Ft 158 621 e Ft 182 647 e Ft 174 722 e Ft 179 837 e Ft 175 871 e Ft 176 634 e Ft 185 666 e Ft 187 715 e Ft
A nem olimpiai sportágak többségének döntően nincs eltérő sportinfrastruktúra-igénye (néhány sportág kivételével, de ott külön szabályzás vonatkozik a létesítményekre, pályákra). A sportterek megosztása sokkal problémásabb kérdés, hiszen a lokális szokásoktól, eredményességtől döntően függ a nem olimpiai sportágak támogatása. A sportágak számára nagyon nagy jelentősége van az ingyenes, vagy kedvezményes sportolásra alkalmas sporttérhez jutásnak. Az is nagy vívmány lenne, ha a sportterekhez való hozzájutásban javulnának az esélyek. Közös erőfeszítéssel el lehetne érni, hogy a nem olimpiai sportágak is kapjanak egy felismerhető térrészt a nagyobb sportkomplexumokban. A válogatottak az olimpiai sportágakhoz képest csak elenyésző mértékben használhatják az állami kezelésben lévő központi intézményeket (néhány kivétel például a karate). Jelentős előrelépést lehetne tenni a sportlétesítmények kihasználtságának növelésére úgy, hogy a sportágak kedvezményes létesítményhasználatának lehetőségeit jobban kihasználnák. Az üzleti szempontok figyelembevételével szükséges lenne bekapcsolni a bevételt termelő sportágakat a sport nehezen eltartható nagy központjainak életébe. Ennek az összekapcsolásnak kölcsönös előnyei lehetnek. A dinamikusan fejlődő sportágakat, amiknek nagy az önfenntartó képessége, nem szabad hagyni, eltávolodni a sport világától.
A nem olimpiai sportágaknak nincs egy központi sportlétesítménye sem, amiben a sportági versenyek mellett fesztiválokat, népszerűsítő és bevételt termelő programokat is tarthatnának. Korábban, a sportkormányzat által kidolgozott „Varázskapu” projekt kísérleti megvalósítása egy fenntartható/ önfenntartó modell kialakítását célozta meg. A modell kísérleti megvalósítása nagy lendületet adhatna a nem olimpiai sportágak fejlődésének. A tagozat képviseleti struktúrája A tagozat tagja valamennyi Országos Sportági Szakszövetség, illetve szakszövetségi feladatokat ellátó Országos Sportszövetség, amely a MOB-ba történő felvételét kezdeményezi, a Tagozaton keresztül válik a MOB tagjává, és tagsági jogait a Tagozat útján gyakorolja. A Tagozat MOB Közgyűlésébe delegált tagjai – beleértve a MOB alelnökét is – jogosultak a MOB Közgyűlésébe 10 fő MOB tag delegálására, akik a MOB Közgyűlésén szavazati joggal rendelkeznek. A Tagozat delegált tagjainak megbízatása visszavonásig szól. Regisztrált taglétszám a nem olimpiai sportágakban 40 243 fő, a tagszervezetek száma 2 403. A 38 szövetség közül 8 országos feladatokat ellátó sportszövetség, a többi szakszövetségként működik. A szakember ellátottság hely zete , a képzés és továbbképzés fejlesztési elképzelései Alapvető hiány mutatkozik az edzőképzés minden szintjén, hiszen a létszámban kisebb sportágak edzőinek – gazdaságossági okok miatt – a sportszakember képzéssel foglalkozó intézmények nem tartják érdemesnek képzés indítását, pedig a munkavégzéshez elismert képzésekre van szükség. A nem olimpiai sportágaknak alig van esélyük a legmagasabb képzettség megszerzésére, így összehasonlításoknál hátrányba kerülnek a képzett szakemberek számában. Az igények kielégítése érdekében egy kiváló lehetőségen 21
dolgoznak a MOB és a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának (TF) munkatársai. A Felnőttképzési csoporttal szorosan együttműködve egy óraszámban megegyező, de intenzívebb OKJ-s képzés keretében, olyan sportágak szakembereit is képzésben lehetne részesíteni – a sportágak szakszövetségeivel szoros együttműködésben –, akik eddig létszámuk miatt nem kaphattak képzést. Az elméleti tantárgyakat közösen tudják hallgatni az egyetem oktatóitól, és a sportspecifikus képzést pedig a sportágak legjobbjainak irányításával sajátíthatják el a hallgatók. A költséghatékonyság érdekében a legmodernebb módszereket is alkalmazni kívánja ez a modell (pl. e-learning). A ter ü let sportegészség ü g y i és sporttudomán yos ellátottsága A sportegészségügyi lehetőségek erősen korlátozottak. Az általános helyzetből következően sportorvoshoz történő bekerülés hosszabb időt igényel, speciális felmérésekre a nem olimpiai sportágak esetében elenyésző mértékben került sor. A világjátékos felkészülések során, a Világjátékokon szereplő sportolókat mérték sportegészségügyi szempontból, de plusz lehetőség ezen a területen nem volt. A dopping szabályozás követelményrendszerének a nem olimpiai sportágak is meg kívánnak felelni, de forráshiány miatt a vizsgálatokra korlátozott lehetőségeik vannak. Ezen a területen a felvilágosító munka mellett a rendszeres és visszatérő vizsgálatok jelentik az egyetlen biztosítékot. A sportorvosi rendszerben is vannak tökéletesítésre megérett elemek. Példa egy javaslatra: Első vizsgálatra kapja meg a kezdő az „alkalmas” engedélyt, 6 hónap eltelte után viszont kérjük, hogy a sportoló kaphassa meg a „versenyezhet” pecsétet, s ez vonatkozzon a 18 évnél idősebbekre is.
22
Sporttudományi kapcsolatrendszere a nem olimpiai sportágaknak gyenge, nem rendszerszintű. A világ sportjában a sporthoz szervesen hozzákapcsolódnak a sporttudományos felmérő teamek. Fel kellene állítani sporttudományos csoportokat, és standardméréseket bevezetni a sportágak teljesítményének növekedése érdekében. V ilágjátékok A SportAccordon kívül a Világjátékok Nemzetközi Szövetsége (IWGA) a Világjátékok jogtulajdonosa. Az IWGA-nak 33 nemzetközi sportági tagszervezete van. Az olimpiai játékok programján nem szereplő sportágak közül a legmagasabb színvonalú, népszerű és látványos sportágakban megrendezett versenyek szerepelnek a Világjátékok programján. A magyar résztvevők a világjátékok történetében eddig 6 arany-, 11 ezüst- és 14 bronzérmet szereztek. Legeredményesebben az 1985-ös londoni viadalon szerepeltek, amelyen 4 arany-, 5 ezüst- és 5 bronzérem lett a magyar indulóké. A SportAccord Világjátékai 105 taggal rendelkező nemzetközi szervezet (90 nemzetközi sportági szövetség és 15 társult tagviszonyban lévő nemzetközi szervezet-szövetség). Ennek tagja az IWGA. A SportAccord 4 különböző típusú Világjátékot működtet: - Küzdősportok Világjátéka - Szellemi sportok Világjátéka - Strandsportágak Világjátéka - Művészi sportágak Világjátéka A nem olimpiai sportágak világjátékain 1981-től folyamatosan növekszik mind a sportágak, mind pedig a résztvevők száma.
23
2. 3. A d i á k- é s fő i s ko l a i - eg y e t e m i s p o r t é r t fe l e lő s sz ak m a i tag oz at
D iá k sp o r t (M ag ya r D iá k sp o r t Szöv e t ség) S trat é giai irá n y ok
„A MEFS-nek a jövőben hatékonyan kell képviselnie a felsőoktatás sportját, ezért meg kell teremteni az elmozdulás lehetőségét is a normatív jellegű felsőoktatási sportfinanszírozás irányába, a programfinanszírozás lehetőségeinek egyidejű kihasználása mellett.” Czene Attila olimpiai bajnok, sportpolitikáért felelős államtitkár
A Magyar Diáksport Szövetség tevékenységi körét és feladatait 2012-től az alábbi három stratégiai tématerület (a diáksport dimenziói) mentén határozza meg: • diák-szabadidősport, • iskolai testnevelés, • diákolimpia. A három tématerület a szervezet hosszú távú stratégiája mentén került kialakításra. Az MDSZ elsődleges stratégiai célként fogalmazta meg, hogy a diákolimpiai versenyrendszer működtetésén túl, hangsúlyos módon felvállalja és koordinálja az egészségfejlesztő testmozgás és a korszerű testnevelés hazai terjesztését és erősítését a köznevelési alrendszerekben.
24
A fentieken túlmenően – hosszú távon – az MDSZ-stratégia meghatározó szakmapolitikai fókuszát az európai szakpolitikák, az aktuális módszertani megközelítések felé való nyitás határozza meg. A testnevelés, a fizikai aktivitás és sport európai dimenzióit a módosított alapszabály nevesítve is tartalmazza, az e szerepkörökhöz kapcsolódó együttműködés biztosítása markáns célkitűzése a szervezetnek. Az elkészült részstratégiákat, stratégiát és az éves programokat az elnökség hagyja jóvá. A munkaszervezet feladata, hogy a programok megvalósításához szükséges finanszírozási források körét bővítse, a rendelkezésre álló erőforrások felhasználásával pedig a minőségileg és szerkezetében is megújított programokat végrehajtsa, végrehajtassa.
A működési és feladatfinanszírozási struktúra annak mentén kerül megreformálásra, hogy a helyi, így különösen a megyei önkormányzatok feladatvállalásai a diáksport dimenziói területén 2012-re gyakorlatilag megszűntek. Jelenleg az MDSZ egységei, közreműködő szervezetei és szakemberei – hálózata – lehet(nek) az egyetlen alternatíva arra, hogy a területi iskolai és diáksport tudatosan legyen megszervezve.
25
D iák - s z abadid ő sport Program: Az MDSZ tevékenységének legfőbb prioritása, hogy az egészségfejlesztő testmozgás a gyermekek, tanulók viselkedésébe épüljön, életviteli kompetenciáik a fizikai aktivitás révén fejlődjenek. Ennek érdekében olyan, hangsúlyosan az aktivitási szint fokozását célzó diák-szabadidősport protokollrendszert szükséges kialakítani, amelynek célja, hogy •m inden gyermek és tanuló minden nap részt vegyen szabadidős jellegű, tanórai kereteken kívüli testmozgásos programokban; • a testmozgásprogramok, foglalkozások teljes időtartamának legalább felét közepes és nagy intenzitású fizikai aktivitástípusok tegyék ki; • a testmozgásprogramokban rendszeresen és tervezetten – lehetőleg valamilyen formában minden alkalommal – jelenjen meg a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és a légzőtorna; • a testmozgásprogramokban elvárásként jelenjen meg a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fizikai állapotfelmérések és az izomerősítések különböző testhelyzeteire; • a testmozgásprogramokat, foglalkozásokat testileg és érzelmileg biztonságos tanulási környezet jellemezze;
26
• személyiségfejlesztő hatások érvényesüljenek a testmozgásprogramokban, melyek elősegítik a résztvevők mozgással szembeni kedvező attitűdjeinek formálódását, kialakulását; • a gyermekek és tanulók mérhető kognitív tudást szerezzenek a rendszeres testmozgás egészségben betöltött szerepéről; • a testmozgásprogramok életmódot és életminőséget fejlesztő sporttevékenységeket és mozgásformákat is tartalmazzanak; • válaszokat adjon a testmozgással kapcsolatos egyenlő esélyű hozzáférésre, az adaptált fizikai aktivitás kihívásaira; • képessé tegye a gyermekeket, tanulókat az önálló mozgásprogram-tervezésre, a szabadidő hasznos eltöltésének érdekében. Az MDSZ célja, hogy olyan komplex intézményi és intézményi kereteken átívelő mozgásprogramokat dolgozzon ki, támogasson és valósítson meg, amely elősegíti • az aktív, testmozgásban gazdag közlekedési formák fejlődését és fejlesztését a köznevelési intézmények látogatása során; • a tanítási napokon órarendileg meghatározott pihenőidő (tanórai szünet), valamint a kötelező tanórai foglalkozások utáni pihenőidő,
szabadidő testmozgásban gazdag eltöltését; • a délutáni tanítási, illetve foglalkoztatási időszakon túl a szabadidős jellegű sport- és mozgásprogramok, sportrendezvények szervezését és megvalósítását; • közösségi sport- és mozgásprogramok, különösen tanulmányi kirándulások, táborok szervezését és megvalósítását a köznevelési intézmények bevonásával a tanítás, illetve foglalkoztatás nélküli pihenőnapokon, tanítási, illetve foglalkoztatási szünetekben. Finanszírozási kérdések: Az MDSZ e területtel kapcsolatos feladatai a fenti stratégiai irányok mentén jelentősen bővültek. Az új feladatok és kihívások teljesítéséhez elengedhetetlen a kiszámítható biztos finanszírozási háttér megteremtése. Tekintettel arra, hogy a diáksport e dimenziója az EU vagy más nemzetközi alapokból is finanszírozható, elsősorban e források kerülnek felhasználásra az egyes programok, rendezvények finanszírozására.
I skolai test n evel é s Program: Cél egy olyan testneveléstanítási stratégia és program kialakítása, amely a gyermekek és tanulók aktivitási szintjének fokozására fókuszáltan: • válaszokat ad a 2012-2013. tanévtől bevezetésre kerülő mindennapos testnevelés korszerű szakmai tartalmára; • kidolgozza azt az oktatási, képzési és képesítési keret- és követelményrendszert, amely a nem iskolai kereteken belül működő szervezetek és sportszakemberek tanórai kereten belüli, illetve azon túli részvételének lehetőségeit meghatározza; • olyan – a sport európai dimenzióihoz is illeszkedő – kérdésekre is válaszokat ad, mint az egészségfejlesztés a sport által, a társadalmi és egyéni felzárkóztatás, így különösen alternatívát kínál az adaptált testnevelés bevezetésének és a kudarcok, a lemorzsolódás kezelésének korszerű szakmai tartalmára.
Az MDSZ stratégiai célja ezen túlmenően e dimenzió tekintetében, hogy kidolgozza és koordinálja a gyermekek, tanulók fizikai állapotának mérését és értékelését, továbbá az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés keretében a testnevelés műveltségterületen dolgozó pedagógusok munkájának külső, egységes kritériumok szerinti ellenőrzését és értékelését szolgáló minőségileg új tesztrendszereket. Az MDSZ küldetésének tekinti, hogy összefogva az érintett intézményekkel, szakszövetségekkel, állami és civil szereplőkkel – ezen a területen – hatékony megoldási javaslatokat dolgozzon ki és vigyen véghez. Finanszírozási kérdések: Az Iskolai testnevelés tématerület teljesen új dimenziót jelent az MDSZ működésében, így az eddigiekben nem kapott hozzá támogatást. Ugyanakkor az oktatási kormányzat írásban hatalmazta fel a fenti feladatok ellátására. Ahhoz, hogy az államigazgatás által megrendelt munkát megfelelő minőségben és határidőben (a 2013-14. tanévkezdésre) teljesíthesse a szervezet, az igénybe kívánt venni szakértők közreműködésének finanszírozását meg kell oldani.
27
D iákolimpia Program: Cél egy olyan országos diákolimpiai rendszer kialakítása, amely •p rofilját – a versenyrendszerbe integrált sporttevékenységek körét – tekintve tiszta, átlátható, a program összetétele a sportági fejlesztési programok tartalmán alapul; • lebonyolítási rendszere strukturált, egyszerű és költséghatékony; • s zolgálja a tehetséggondozást, a sportági igényeket, illeszkedik a sportági szövetségi versenyrendszerekhez; • s zolgálja a társadalmi felzárkóztatást, a szociális integrációt, illeszkedik az ezt szolgáló köznevelési intézkedésekhez; • t ámogatja a sportolói karrierutak fejlesztését, az utánpótlás-bázis bővítését; • t ámogatja a civil karrierutak fejlesztését, így különösen az iskolarendszerű vagy azon kívüli tanulmányok folytatását és a szakmaszerzést; • e gyenlő esélyt biztosít a fogyatékossággal élők sportja tekintetében; • a lkalmas a forprofit szektorból érkező alternatív források bevonására, így például a szponzoráció fokozására; •h osszú távon fenntartható. 28
A cél eléréséhez sz ü kséges r ö vid távú, operat í v teend ő k : 1. Teljes pénzügyi és versenyszervezési típusú átvilágítás a szükséges forrásmennyiség tervezése érdekében. 2. A sportági szövetségek felhívása a diáksport diákolimpia dimenzióját érintő stratégiai elképzelések bemutatására, a beérkezett javaslatok értékelése. 3. A sportági profil stratégiai tervezése, a versenyrendszer szerkezetének rövid távú véglegesítése. 4. A jánlásrendszer kidolgozása a sportági szövetségek számára a diáksport diákolimpiai dimenzióját érintő szövetségi stratégiák tartalmára és a sportszakember képesítési követelményrendszerre vonatkozóan. 5. A lebonyolítási rendszer reformja a sportági igények és a piaci források függvényében. 6. A lebonyolítást végző munkaszervezet átalakítása. 7. A lebonyolítás finanszírozási struktúrájának átalakítása.
K ö zéptávú teend ő k : 1. A diáksport diákolimpia dimenzióját érintő sportági szövetségi stratégiák időszakos felülvizsgálata. 2. Döntés a sportági profil módosításáról. 3. Döntés a lebonyolítási rendszer módosításáról. 4. Döntés a finanszírozási struktúra módosításáról. F inansz í rozási kérdések : A diákolimpiai versenyrendszer eddigi működésének költségszintje eléri az évi 130 millió forintot. Hosszú távon a forprofit források bevonásával a rendszer önfenntartóvá tétele a cél, azonban a következő évek fejlesztési fázisaiban a forrásigény fokozódása prognosztizálható.
S z erve z eti k é rd é sek Lényeges körülmény, hogy az MDSZ 2012-ben átvett szervezeti struktúrája alkalmatlan a források hatékony felhasználására. Tekintettel arra, hogy az EU alapjai működést, szervezetfejlesztést önmagában nem finanszíroznak, 2012-től elengedhetetlen az új stratégiai célokhoz illeszkedő átállás
érdekében a kapacitások fejlesztését a központi költségvetési források segítségével végrehajtani. A diáksport irányításának, koordinációjának átalakítása, valamint a finanszírozási kérdések rendezése, a források bővítése, kulcsfeltétele egy újfajta, professzionális menedzsment alapokon nyugvó, fenntartható diáksport rendszer kialakításának. A területi sportigazgatási feladatok ellátatlanul maradása azt eredményezte, hogy mára a megyei diáksport-szövetségek és sporttanácsok is csak egy szervezetet jelentenek a potenciális megyei szolgáltatók közül. Jelenleg Magyarországon minden megyében létezik megyei diáksport szövetségként vagy megyei diáksport tanácsként nyilvántartásba vett civil szervezet. A cél az, hogy a potenciális szolgáltatókkal stratégiai együttműködések jöjjenek létre, hogy minél több tanulóhoz jussanak el az MDSZ programcsomagjai. Az MDSZ minden közreműködő szervezettel szolgáltatási színvonalalapú szerződést köt a feladatok ellátására. A finanszírozás előre tervezett átlátható időszaki munkatervek mentén valósul meg.
29
„Egy egészséges és sportos értelmiséggel rendelkező társadalom polgárai egészségesebbek és sikeresebbek.” (MEFS)
Ha l lg ató i sp o r t (M ag ya r Eg y e t e m i - Fő isko l a i Sp o r t szöv e t ség)
F ejles z t é si programterv Az új Nemzeti felsőoktatási törvény és a módosított Sporttörvény az egyetemi sport feladatait és felelősségét a MOB-ra és az egyetemekre bízta. A koordinációt a megújult Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség látja el. A programterv célja, hogy a legtehetségesebb, a világ legjobbjai közé tartó sportolók stabil egyetemi-főiskolai háttérrel rendelkezzenek. Ezzel egy időben a hallgatók tömegei számára elérhetővé és kívánatossá kell tenni a rendszeres sportolást. Ennek érdekében a látványcsapat-sportágak vezetésével az egyetemi bajnokságok rendszerének megreformálása, valamint a szadadidősport tömegesítéséhez szükséges előfeltételek megteremtése a kiemelt feladat. Az Olimpia előcsarnokának tekintett Universiade megpályázása és megrendezése pedig nem csak a felsőoktatási sportnak, de az egész magyar sportéletnek felbecsülhetetlen lökést adhat. 30
kih í vások : Jelenleg nem csak társadalmi szinten, hanem a magyar felsőoktatásban is nagyon alacsony a rendszeresen sportolók aránya. Középiskolából kikerülve a fiatalok kiszakadnak megszokott környezetükből. Így rendszeres sportolásukról nagyrészt önmaguknak kellene gondoskodniuk, de legtöbbször éppen az egészséges életmód szorul háttérbe az egyetemi évek alatt. E mellett a felsőoktatási intézmények – megfelelő forrás és infrastrukturális háttér hiányában – jelenleg csak korlátozottan tudják biztosítani a tömeges sportolás alapvető feltételeit. A nagy múltú egyetemi-főiskolai sportegyesületek többsége kedvezőtlen anyagi körülmények között kénytelenek tevékenykedni, így az egyetemi élsport újjáélesztéséhez és a hallgatók megmozgatásához az egyetemi sportélet minden szereplőjének összefogására van szükség. A z eg y etemi sport j ö v ő képe : A 105 évvel ezelőtt a világon másodikként megalapított, és idén újjászervezett MEFS jövőképe egy olyan Magyarország, ahol a felsőoktatásban részt vevő hallgatók mindegyike találkozik a sporttal, 50%-uk rendszeresen mozog hobbiszinten, és sokan közülük amatőr versenyzők is. E széles tömegbázis megteremti az egyetemi sport presztízsét az intézményeken belül. Forrásokat vonz be a rendszerbe, és lehetővé teszi, hogy a jóval kisebb létszámú egyetemi élsport anyagi és szakmai háttérbázisát is megteremtse. Az egyetemi tömegsport és élsport – a nyugat-európai és amerikai trendhez hasonlóan – PR-értékké és presztízskérdéssé válik majd az egyetemek számára. Az ismert egyetemi élsportolók példaképekként népszerűsítik a sportot felsőoktatási körökben. Az egyetemekről kikerülő fiatal értelmiségiek véleményformálókként, vezetőkként, döntéshozókként támogathatják tovább az egészséges és sportos életmód népszerűsítését, így az egyetemi sport fejlődésének pozitív hatása össztársadalmi szinten is megjelenik.
F ejlesztések : A 2012-2013-as tanévtől a MEFS a szabadidősport (tömegsport) és az egyetemi versenysport területen egyaránt jelentős fejlesztéseket kíván elindítani. A programok megvalósításához a meglévő szűkös források átstrukturálásán kívül bevonja a piaci szereplők támogatását a TAO kedvezményen és szponzoráción keresztül. Az egyetemeken népszerű látvány-csapatsportágak esetében kezdeményezi az egészséges életmódhoz köthető intézményi szintű szabadidős sportolás és infrastruktúra-fejlesztés pályázati támogatását. S zabadid ő sport és sportinfrastruktúra : Kiemelt feladat a jelenleg még nem sportoló hallgatói tömegek elérése és megmozgatása. Ennek érdekében a MEFS kiemelten támogatja a testnevelés kritériumtárgyként történő bevezetését a felsőoktatási intézményekben. Így biztosítható, hogy minden hallgató találkozzon a sporttal, a sportos és egészséges életmód előnyeivel, továbbá lehetősége legyen legalább a rekreáció szintű testmozgásra. A hallgatói sport hátterének biztosítása érdekében egyeztetéseket kezdeményeznek az önálló hallgatói sport normatíva bevezetéséről, valamint az egyetemi-főiskolai sporthoz szükséges infrastruktúra-fejlesztésről. Ez utóbbi területen első sikerként elkönyvelhető el, hogy az újbudai sportkomplexum, a Tüskecsarnok befejezéséről és 2014-es megnyitásáról már kormányhatározat született. Távlati cél, hogy az egyetemi sportrendszer TAO-projekthez illeszthető része önállóan is részt vegyen a támogatási lehetőségek kihasználásában. A tervek szerint szükséges a közreműködés az egyetemeket, főiskolákat, sportegyesületüket összekötő, valamint a felsőoktatási sportot összefogó és koordináló sportiroda-hálózat kialakításában. Pályázati rendszer kerül kialakításra és működtetésre a fenntartható módon megtervezett, nagy tömegeket megmozgató, presztízsértékkel is bíró szabadidős programok beindítására és fejlesztésére. Jelentős figyelmet kell fordítani a felsőoktatási sportoláson belül a
fogyatékkal élő hallgatók bekapcsolódásához szükséges fejlesztések támogatására. Fontos azon sportágak kiemelt kezelése, melyek népszerűek és nagy tömegek megmozgatására alkalmasak (pl.: kispályás labdarúgás, aerobic, kocogás, kerékpározás, úszás). H azai és nemzetk ö zi versen y sport: A sportági szakszövetségekkel együttműködésben a Magyar Egyetemi-Főiskolai Országos Bajnokságok (MEFOB) színvonalának és a résztvevők számának emelésével elérhető, hogy az intézmények számára a MEFOB-nak legyen tétje, presztízse, érdekelje az egyetemi vezetőket. Az a cél, hogy hogy a MEFOB a magyar élsport kiemelkedő része legyen. A legsikeresebb és legnépszerűbb 10-15 sportág kiemelésével, a támogatások koncentrálásával a versenyrendszer színvonala és hatékonysága egyaránt növelhető. A kettős életpályamodell kidolgozásával és bevezetésének támogatásával – mely magába foglalja a sportösztöndíjat, a felvételi többletpontrendszert, valamint az egyéni és mentorált tanmenetek kidolgozását – a versenysportolók egyetemi környezetbe történő beilleszkedését elő lehet segíteni. A cél az, hogy ne kelljen választaniuk a magas szintű sportolás és a tanulás között, és sportkarrierjük befejezése után elkezdhessék civil hivatásukat. A magyar egyetemi sport hagyományosan legsikeresebb területe a világversenyeken való részvétel. Mára az Universiade a világ egyik legnagyobb sporteseményévé vált. Az egyetemi sport példamutató erejét célozza, hogy az elkövetkező években újabb világversenyek lesznek Magyarországon (Egyetemi Karate EB, Egyetemi Birkózó VB). Ezáltal úgy növelhető a magyar felsőoktatási sport presztízse, hogy a múlt hagyományaiból táplálkozva – alapos előkésztő munkát követően – felvethető egy 2019-es Nyári Universiade megpályázása. Egy méreteit és szakmai súlyát tekintve jelentős sportvilágesemény felbecsülhetetlenül nagy lökést adna a hazai sportéletnek.
31
2.4. A fo g yat é ko s o k s p o r tjá é r t fe l e lő s sz ak m a i tag oz at „A paralimpián szurkolni kell és nem szánakozni!” Gömöri Zsolt, MPB elnök
S trat é giai c é lok A fogyatékossággal élők sportterülete egy speciális szakterület, amit több évtizedes gyakorlattal rendelkező sportvezetők is csak felszínesen ismernek. A területet érintő döntések többnyire szociális alapon vagy kötelezettség jelleggel születtek. A világ egyik legnagyobb sporteseménye a paralimpia. Paralimpiai J át é kok A Magyar Paralimpiai Bizottság legfőbb feladata a mindenkori Nyári- és Téli Paralimpiai Játékokra történő felkészülés és részvétel szervezése és biztosítása. A sportági programtervek elfogadása, a válogatott kerettagok, szövetségi kapitányok kijelölése az alapja a nemzetközi versenyeken történő részvételnek. Ehhez kapcsolódik a válogatott részére a sportfelszerelések beszerzése, központi edzőtáborok biztosítása, sportági műhelyek támogatása. U tá n p ótlás - go n do z ás Az MPB célja, hogy kapcsolódhasson a Héraklész-, a Sport XXI. és a Sportiskolai programokhoz. Szakmai szempontok alapján az utánpótlás támogatása érdekében folytatták a saját bevételi forrásból fedezett „Paralimpiai Reménységek” pályázatot. A továbbiakban kiemelt fontosságú lehet a Fogyatékosok Országos Diák- és Szabadidősport Szövetséggel történő szorosabb együttműködés. Ugyanitt kell megemlíteni azokat az együttműködési szerződéseket, melyeket a két legnagyobb fogyatékosokat tömörítő országos érdekvédelmi szervezettel szabadidő sportprogramjaik érdekében (MEOSZ, MVGYOSZ) kötöttek. 32
Nem z etkö z i verse n y ek
H a z ai verse n y re n ds z erek
Elsődleges cél a paralimpiai kvalifikációs versenyeken történő részvétel, illetve a nemzetközi ranglistákon való minél jobb helyezés megszerzése. 2010-ben állami támogatások, illetve egyesületi, egyéni befizetések terhére összesen 15 sportágban, a 49 eseményből 27 nemzetközi versenyen vettek részt sportolóink. Az év fő versenyein, melyek világbajnokságok voltak, összesen 1 arany-, 4 ezüst- és 3 bronzérmet szereztek versenyzőink, az egyéb fontosabb versenyeken, világkupákon pedig 4 aranyat, 9 ezüstöt és 8 bronzot. 2011-ben állami támogatások, illetve egyesületi, egyéni befizetések terhére összesen 12 sportágban, 42 nemzetközi versenyen vettek részt sportolóink. A világbajnokságokon és az Eb-n összesen 13 arany-, 12 ezüst- és 19 bronzérmet, és egyéb fontosabb nemzetközi ranglistás versenyeken további 65 érmet szereztek. Összesen 109 érem. Több mint 70 sportoló utazása volt biztosított.
Sportágak: asztalitenisz, atlétika, boccia, csörgőlabda, erőemelés, evezés, íjászat, judo, lovaglás, lövészet, sí, tenisz, úszás, ülőröplabda, vitorlázás, vívás, triatlon és teke. Elsődleges cél a paralimpiához szükséges hazai versenyrendszerek működtetése. Stratégiai fontosságú e területen is a fogyatékosok országos sportszövetségeivel, a Fogyatékkal Élők Sportszervezeteinek Magyarországi Szövetségével, a Magyar Hallássérültek Sportszövetségével és a Fogyatékosok Országos Diák- és Szabadidősport Szövetségével, továbbá a sportági szakszövetségekkel, valamint a már említett két érdekvédelmi szervezettel (MEOSZ, MVGYOSZ) történő szorosabb együttműködés.
H a z ai re n de z é s ű n em z etkö z i esem é n y ek Mind rövid-, mind középtávon az a cél, hogy minél több nemzetközi esemény kerüljön megrendezésre Magyarországon. Eddig asztalitenisz, cselgáncs, csörgőlabda, vívás, erőemelés sportágakban sikerült sikerült VB-t, EB-t, VK-t rendeznie hazánknak.
I n tegrác i ó s törekv é s A 2007-ben megkezdett integrációs tevékenység folytatásaként, a nemzetközi elvárásoknak megfelelően a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (IPC) által meghatározott irányvonalakat követi a szervezet. E téren kettős a cél, egyfelől a paralimpián szereplő sportágakban működő vagy azokat befogadó sportági szakszövetségeket kell minél nagyobb számban bevonni, továbbá nagy hangsúlyt szükséges fektetni a fogyatékkal élők sérülésspecifikus sportszervezeteinek integrációjára.
Annak ellenére, hogy az „MPB paralimpiai részvétel” elnevezésű tétel évenkénti növekedést mutat, ez nem jelenti az előző év bázisösszegének növekedését. 2010-től már két új (MLMS, MPSZ), majd 2011-től még egy újabb szövetség (MHSSZ) teljes tevékenységét koordinálta az MPB, ami addig a FONESZ feladata és költségviselése volt. Ezzel együtt a 2010. évi állami támogatás mértéke a szükséges összeg felét sem érte el. 2011. évtől az MPB sportszakmai feladatokra kapott támogatásából a paralimpiai sportágak mellett részesültek a nem paralimpiai sportágak is. E források felhasználása a hazai és nemzetközi versenyeket, központi felkészüléseket szolgálta. A táblázatban nem szerepel a parasportolók ösztöndíjainak mértéke, mely a nyolc évvel ezelőtti 21,5 millió forint bázisösszegen áll. Ahhoz, hogy a paralimpiai felkészülés folyamatos lehessen, legalább évi 70 millió forint ösztöndíj támogatási összegre lenne szükség.
A te r ü l et f i nansz í r oz á s i f ő össze g e i t a k övet k ező tá b l á zat m u tatj a ( e Ft-ba n) Feladat MPB paralimpiai felkészülés MPB paralimpiai részvétel MPB tagszervezetei (MMS, MLS, MPSZ, MHSSZ) MPB működési támogatása Tény összesen:
2007.
2008.
2009.
2010.
2011.
2012.
52
60
58
77,3
70
66
3
70
12
0
0
74
67,86
51,12
63,44
54,97
90,3
100
16
16
16
15,4
18
45
138,86
187,12
149,44
147,67
178,3
285
MAGYAR PARALIMPIAI BIZOTTSÁG
MAGYAR PARALIMPIAI BIZOTTSÁG
HUNGARIAN PARALYMPIC COMMITTEE
33
A ter ü let sporteg é s z s é g ü g y i é s sporttudomá n yos ellátottsága
A s z akember ellátottság hely z ete , a k é p z é s é s továbbk é p z é s irá n yai
A l é tes í tm é n y ellátottság jellem ző i , fejles z t é si elk é p z el é sek
A ter ü let s z erve z eti é s irá n y í tási re n ds z ere é s sports z erve z etei
A foglalko z tatási é s verse n y re n ds z e rekbe n megjele n ő sportoló k s z áma
Jelenleg kifejezetten akadálymentes sportolási lehetőségeket tartalmazó létesítménylista nem áll rendelkezésre. A sportolói és az egyesületi visszajelzések alapján, e téren sok a lemaradás. A Magyar Paralimpiai Bizottságnak e tevékenységre nincs saját forrás betervezve. Elsődleges cél az, hogy bármely új építésű és felújítandó létesítményre vonatkozóan betartsák „az épített környezet alakításáról és védelméről” szóló törvény előírásait, továbbá a létesítmény fejlesztési pályázatokban követelményként szerepeljen az akadálymentesítés megvalósítása.
A tagszervezeti struktúrát illetően a következő a felépítés: • MPB – tagszervezetei a paralimpiai sportágakat működtető országos szövetségek: FMSZ, MHSSZ, továbbá az adaptált sportágak esetében az „épek” sportági szakszövetségei (13 sportági szakszövetség) • FMSZ – tagszervezeti egyesületek 105 db, • MHSSZ – tagszervezeti egyesületek 37 db, • MSOSZ – tagszervezeti egyesületek és intézmények 134 db, • MSZSZ – tagszervezeti egyesületek 24 db, • FODISZ – tagszervezeti megyei sportszövetségek, országos hatáskörű egyesületek 22 db, további a megyei alrendszer egyesületei és intézményei 420 db.
A tagszervezeti struktúrát illetően a következő a felépítés: • MPB – nincs közvetlen sportolói tagság, ernyőszervezetként működik, • FMSZ – 2600 fő sportoló, • MHSSZ – 400 fő sportoló, • MSOSZ – 3300 fő sportoló, • MSZSZ – 200 fő sportoló, • FODISZ – nincs közvetlen sportolói tagság, a megyei alrendszerben található sportolók száma 13 450 fő.
A M O B tago z at k é pviseleti struktúrája , s z erve z et é s irá n y í tása A MOB fogyatékosok sportjáért felelős szakmai tagozat 2012. március 9-i ülésén megválasztásra került a Tagozat (10 fő), melyet a MOB Elnöksége, majd a Közgyűlése is név szerint elfogadott. Ugyanezen az ülésen elfogadásra került a Tagozat ügyrendje is. 34
A Sporttörvény módosítása során kialakult helyzetben a MOB-FST vizsgálja annak lehetőségét, hogy a sportolói létszám bővítésében a fogyatékosok sportjában elsődleges szerepet kaphasson a FODISZ. Ehhez azonban szükséges a FODISZ korábbi feladatrendszerének kibővítése, hiszen annak legnagyobb részét csak a tanulásban akadályozott tanulók felmenő diáksport versenyei adták.
Jelenleg nem jellemző, hogy a felsőoktatás többciklusú, lineáris képzési rendszerében a sporttudományi képzési terület, sport és testkultúra képzés ág alapszakjaiban (BSc és MSc), valamint a sportági képzések során megfelelő óraszámban jelenne meg a fogyatékos tanulók iskolai testnevelésére és sportoktatására, valamint a felnőtt fogyatékos emberek sportjának vezetésére, végzésére való felkészítés. A sportági szakképzettségek alap- és továbbképzési rendszerében sincs felkészítés a fogyatékos gyermekek, tanulók, fiatalok és felnőttek fogadására a saját kompetencia területen és tevékenységformákon belül. Sporttudományi képzési terület, sport és testkultúra képzési ág alapszakjainak képzési tartalmában megjelenő szaktudás nem ad egyértelmű felkészítést a fogyatékos emberek fogadására és szakszerű foglalkoztatására, nem integrálódnak a fogyatékosság okozta specifikus ismeretek. Az egyes felsőfokú testkulturális képző intézményekben részlegesen – alacsony óraszámban, tájékoztatás szintjén – történik a fogyatékos emberek sportjának bemutatása, a rekreációszervezés szakirány nevesíti (testkultúra alapképzési szak) a „fogyatékkal élők rekreációja” ismeretet. Az MSc gyógytestnevelő tanári képzettség sem integrálja kellő óraszámban a fogyatékos iskolai tanulók adaptált testnevelés-tanítását és sportági felkészítésének elméleti és gyakorlati ismereteit. A képzés kitér „gyógypedagógiai ismeretekre” és „gyógyító” sportági ismeretek oktatására. Ezek az ismeretek nem adnak elegendő felkészítést a fogyatékos gyermekek és tanulók gyógypedagógiai intézményeiben, valamint a fogyatékos gyermekek és tanulók integrált nevelésében a testnevelés oktatására, vagy a szabadidő és versenysportra történő felkészítésre.
Továbbképzés formájában létezik az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógia Kar Továbbképző Intézetében 3 féléves akkreditált szakirányú továbbképzési szak a testkulturális képzésben részt vett diplomások, valamint a gyógytornászok, gyógypedagógusok részére, továbbá a SE Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) is megtette az első lépéseket ezen az úton.
A sportolóink egészségét és felkészülésük doppingmentességét biztosító, szerződéses jogviszonyban lévő sportorvos felügyelete, sajnos forráshiány miatt 2010-ben megszűnt. A nehézségek ellenére a szűrővizsgálatot sikerült megszervezni a Semmelweis Egyetem TSK-n (TF), és folyamatosan biztosítva van a lehetőség a sportolók orvosi ellenőrzésére is. Az a cél, hogy a sportorvosi ellátás az ország egész területén elérhető legyen a parasportolók számára. Az MPB a TF-n vérképelemző berendezést helyezett ki, amely két-három perc alatt pontos képet tud adni a levett vérminta alapján a sportolók egészségügyi és edzettségi állapotáról.
35
Kö z é ptávú c é lok
2. 5. A sz aba d i d ő s p o r t é r t fe l e lő s sz ak m a i tag oz at S trat é giai c é lok é s megvaló s í tásuk S tratégiai cél
„Szükség van a viszonylag olcsó szabadidősport lehetőségekre is, és a sportos közösségekre. Hiszen a sport mindenkié!” Monspart Sarolta világbajnok, MOB alelnök
36
A lakosság mind szélesebb körében kialakuljon a testmozgásban gazdag életmód, a testedzés szerves szükségletté váljon, a sportolás közösségi és társadalmi programként általánosan elfogadott legyen. Ezért növelni szükséges az egész népesség körében azok számát, akik élettani szempontból kellő gyakorisággal, időtartamban és intenzitással sportolnak. Fontos azon emberek számának is a növelése, akiknek a testedzése a kellő élettani hatást ugyan nem éri el, de mégis testmozgásban gazdagabb az életmódjuk. Ezen kívül elengedhetetlen az önkormányzatok fokozatos bevonása a helyi szabadidősport alakításába.A sportra fordított források jelentős növelése esetén, középtávú cél lehet, hogy a mindenki sportja és az élsport fele-fele arányban részesüljön az önkormányzati támogatásokból. Hosszú távú cél, hogy ez az arány 70-30% legyen a mindenki sportja javára.
• A területtel foglalkozó szakemberképzés – sportvezető, edző, sportorvos, média stb. – mennyiségi/minőségi növelése. • Az integrált sportmodell kialakítása. • A szabadidősport kommunikációjának megreformálása. • A szabadidőben történő sportolás feltételrendszerének szélesítése, népszerűsítése. • Részvétel a nemzetközi szabadidősport életben „Sport for All”. • 2015-ben a TAFISA Világkongresszus rendezése Magyarországon. • A szabadidősportra fordítható források bővítése. A szabadidősport bármely korosztály és valamennyi társadalmi réteg számára legyen elérhető az országosan megfelelő számú és minőségű sportlétesítményekben. R övid távú c é lok • Magas szintű tárcaközi együttműködés megvalósítása az egészség és a szabadidősport témakörben. • A szabadidősport-szakterület ismertségének és elismertségének növelése. • A szabadidősport-rendezvények színvonalának fejlesztése. • A saját érdekérvényesítő tevékenység javítása. • Az esélyegyenlőség megfelelő biztosítása a szabadidősport-eseményeken, versenyeken. • A rendelkezésre álló források hatékonyságának növelése. 37
Az elmúlt 10 é v sza b a d id ősp or tos á llam i rá f ord ítá sa i (millió Ft-ban): 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 3 226,6 397,9 1838,9 701,4 580,9 605 686 639,5 662,45 413,3
A ter ü let fi n a n s z í ro z ási hely z ete , a források n ag yságre n dje , a z elő re l é p é s irá n yai A terület elsődleges finanszírozója maga az egyén, a család. A források nagysága nem ismerhető pontosan. A sportegyesületeknek csak kis része vállalja fel az átlagemberek testedzését, sportoltatását. Jelentős többségük a végesen kevés, igazolt versenyzővel űzött élsport versenysportjával/utánpótlásával kíván foglalkozni. Nem ritka az egyszakosztályos futballegyesület az országban, amelyek diszkriminatívan csak egyneműek. A nem szegényes finanszírozású labdarúgás hazánkban csak a fele lakosság számára kínál testedzési lehetőséget. A vállalkozási céllal, szolgáltató és jól működő sportszervezetek száma még nem jelentős hazánkban, a ráfordításaikat üzleti titokként kezelik. Gyakrabban a szabadidősport nagyobb hasznot nyújtó területein működnek. Az önkormányzatok annak ellenére, hogy nem alapfeladatuk a sport támogatása, esetenként áldoznak erre a területre is, a helyi élsport mellett. Nincs ismeret arról, hogy a sport össztámogatásán belül, arányaiban a lakosság rendszeres testedzésére mennyit áldoznak. Napjainkban az önkormányzatok nagy része forráshiányra hivatkozva kivonul a sport finanszírozásából.
38
A szabadidősport jelenlegi és közelmúltbeli állami finanszírozása sajnos forráshiányos. Az elmúlt több mint hatvan évben alig történt változás a szabadidősport támogatását illetően. Elviekben és stratégiákban, tervekben minden sportdöntéshozó elsődlegesnek, elengedhetetlennek tartotta a lakosság sportjának támogatását, de a szabadidősport finanszírozására általában mindig kevés pénz jutott. Ahhoz, hogy a lakosság fizikailag aktívabb életmódot folytathasson, további forrásokra lenne szükség. Mind a központi, mind az önkormányzati, mind a családi-egyéni források növelésére szükség lenne, hogy igazi lehetőségeket kínáljon, és motiválja az érintetteket. Fontos lenne az interszektorális összefogás a tárcák részéről a szabadidősport területén - példamutatásként csak az EMMI 5 államtitkársága – és a sportolás gyakoribb, integrált kezelése az élsporttól a szabadidősportig különösen az életmódsportágak esetében. A 2012. évben a MOB fejezeti kezelésű előirányzata 3,4%-át teszi ki a szabadidősportra fordítható 350 millió Ft. Ha az egész állami sportköltségvetéshez (21 151 800 000 Ft) viszonyítjuk a teljes szabadidősportos forrást, akkor ez az arány a sportkormányzatnál maradt forrással (63 300 000 Ft) bővítve is csak 1,9%. A 350 milliós ez évi forrásból – 2012 júniusában – kormányzati zárolás következtében 200 millió forintot zároltak, amit a MOB saját erőforrásaiból igyekszik jelentős részben visszapótolni. Csak így van lehetőség a 2012. évi szabadidősportos pályázatok kiírására. 39
A l é tes í tm é n y ellátottság jellem ző i , fejles z t é si elk é p z el é sek J elen : • Sportlétesítményként a természet, mint a világ legtökéletesebb stadionja elfogadott, valamint ez életmód-színtér is minden korosztály számára. • Helyi sportlétesítmények használata (önkormányzat, helyi támogató, adakozás). • A sportszolgáltató által – fizetés ellenében – biztosított, szabadidősportra is alkalmas létesítmény-igénybevétel. J ö v ő : • TAO-s sportlétesítmények használata. • Futókör, gyaloglókör, Nordic Walking-kör kiépítése a települések zöldterületeiben – esetleg parkolóval, mellékhelyiséggel, világítással stb. • Lakóterületi sportpályák, komplex sportparkok, játszóparkok létrehozása. • Kerékpárút-hálózat létrehozása nagyobb városok környékén, szomszéd településekkel összekötve. • Labdarúgó pályák építése (kisleányok sportolására is). • Turizmus – a „zöld sportok” létesítményfeltételeinek megteremtése, gyalogos-, kerékpár- és vízi turizmust szolgáló infrastruktúra. • Extrém sportparkok létesítése. • Munkahelyi létesítményfejlesztés állami ösztönzése (adó, pályázat). • Meglévő létesítmények (pl.: Olimpiai Központok, Matyér, Dunavarsány, BOK stb.) rekreációs célú (EU-pénzből) fejlesztése, használatba bocsátása.
40
A M O B - tago z at k é pviseleti struktúrá ja , s z erve z eti é s irá n y í tási re n ds z ere , a sports z erve z etek struktúrája A tagozatot 10 fő képviseli (a MOB alelnökkel együtt) a MOB Közgyűlésben, akik szavazati joggal rendelkeznek. A Nemzeti Szabadidősport Szövetség megszűnése egyfajta profiltisztulást eredményezett. A ténylegesen szabadidősporttal foglalkozó két nagy szervezet: a Magyar Szabadidősport Szövetség és a Magyar Természetjáró Szövetség. Ők tömörítik a legtöbb szabadidősporttal foglalkozó sportszervezetet. A hatályos sporttörvényi besorolás szerint jelenleg ők minősülnek országos szabadidősport szövetségnek. Rajtuk kívül is vannak jelentős és kevésbé jelentős szervezetek, melyek szabadidősporttal (is) foglalkoznak. Egy részük vállalkozási jelleggel működik, mások egy-egy sportággal, vagy részben szabadidősporttal, részben élsporttal foglalkoznak. Mielőbbi integrált sportmodell kidolgozása szükséges a különböző életmódsportágak szövetségeivel. A szabadidőben sportolók számát szinte lehetetlen pontosan meghatározni. A ter ü lete n m ű köd ő foglalko z tatási é s verse n y re n ds z erekbe n megjele n ő sportoló k s z áma , a b ő v í t é s lehető s é gei Megyei Szabadidősport- és Természetjáró Szövetségek még tagjai az országos szövetségeknek. A korábban jól működő hálózatukat most még meg lehetne menteni. Működési- és programpénzt nem kapnak, a pályázatokra várnak. Szükséges lenne egy-egy személy a Megyei Kormányhivatalokba, akik a lakosság szabadidősportjáért felelnek. Fontos tudni, hogy a szabadidő-sportoló is lehet versenyző, például futás, kerékpározás, triatlon sportokban. Az is igaz, hogy sok leigazolt versenyző valójában szabadidő-sportolóként készül és versenyez.
A s z akember ellátottság , a k é p z é s é s továbbk é p z é s fejles z t é si elk é p z el é sei A szabadidősport szakemberképzésének hazánkban nincs nagy múltja. A felsőoktatás terén elsősorban az élsport számára képeznek szakembereket. Örvendetes, hogy az elmúlt évtizedekben már a szabadidősporttal foglalkozó szakemberképzés is megjelent a felsőoktatásban. Az OKJ-s képzésben – szerencsére – egyre inkább népszerű a szabadidősport terén alkalmazható szakemberek képzése. Esetükben a felvevő piac korlátai gondot jelentenek. A ter ü let sporteg é s z s é g ü g y i é s sport tudomá n yos ellátottsága Szinte teljesen megoldatlan a szabadidősport sportegészségügyi és sporttudományos ellátottsága. A szabadidő-sportoló sportorvosi engedélyeztetése, orvosi ellátása rendezetlen, csak a családorvosi hálózat nyújt némi segítséget. A családorvosok egyedi felkészültsége, egyéni motiváltsága heterogén. Szükséges lenne – egyéni hozzájárulással – az amatőrök sportorvosi vizsgálatának megoldása. A szabadidősport tudományos kutatása nem rendszerszerű, sokszor egyéni érdekektől vezérelt, ahogy a támogatáselosztás is (TF, vidéki egyetemek, egyének).
„Ha a jelenleg nem sportoló, inaktív lakosság aránya 77%-ról 10%-ot csökkenne akkor, csak a táppénzes napok számának csökkenésével 1,8 milliárd forint megtakarítást lehetne elérni. (16,04 milliárd Ft helyett 14,24 milliárd Ft.)” dr. Ács Pongrác
41
3.1. A S p o r t X X I . u tá n p ót l á s - n e v e l é s i pr o g r a m H ely zetelemzés
3. A z u tá n p ót l á s- n e v el é si pr o g r a m o k fe j l e sz t é si i r á n ya i „Egy sportcsapat a társadalomnak kicsinyített képe, a mérkőzés az életért való nemes küzdelem szimbóluma. A sport a játék alatt tanítja meg az embert rövid idő alatt a legfontosabb polgári erényekre: az összetartásra, az önfeláldozásra, az egyéni érdek teljes alárendelésére, a kitartásra, a tettrekészségre, a gyors elhatározásra, az önálló megítélésre, az abszolút tisztességre; és mindenekelőtt a fair play, a nemes küzdelem szabályaira.” Dr. Szent-Györgyi Albert
42
Sport XXI. utánpótlás-nevelési program – az utánpótlás-nevelés állami támogatásának részeként - a Héraklész bajnokprogram alatti korosztályokat vagy a bajnokprogramban nem regisztrált sportolókat – maximum 14-15 éves korig – érinti. A program a tehetségek felismerését, kiválasztását, képzését és fokozott gondozását teszi lehetővé. A Sport XXI. program a minőségi képzés alapjait adó szervezetek, feladatok, szakmai programok támogatását helyezi előtérbe a sportági specialitások, profilok figyelembevételével. A program támogatási formái egyesületi támogatások, kiválasztó-, tehetséggondozó- és edzőtáborok és versenyek, továbbképzések, eszköz- és felszerelésbeszerzések. 2011-es adatok alapján 19 sportágban közvetlenül 20-25 ezer – döntő többségében igazolt – fiatal sportoló érintett a programfinanszírozásban egyesületi vagy versenyrendszer támogatás útján.
Az eredeti kormányzati szándék nehezen megvalósítható, hiszen a kitűzött kettős cél, a tömegesítés és a minőségi, elit sport utánpótlás-nevelés, kiválasztás működtetése egyszerre nem megoldható. A problémát felismerve a hatékonyság és magyar sport érdekeit szolgálva tudatosan a minőségi képzés alapjainak lerakását és működtetését vállalja fel a program. Figyelembe kell venni és össze kell hangolni egyes sportágak profilját és speciális igényeit, tradícióit. Sajnos, a sportágak bekapcsolódása a rendszerbe nem volt egységes, és nem egy időben történt. Ezt a problémát azonban 2011-re és 2012-re sikerült megoldani. Több sportág komolyan és tudatosan élt a lehetőséggel, melyek alapján elmondható; vannak figyelemre méltó eredmények, előrelépések. Ezekben a sportágakban a minőségi képzés alapjainak a lefektetése, a sportolói és edzői képzés, foglalkoztatás egységes rendszerben folyik, elősegítve a sportolók Héraklész programba való feljutását, illetve a sportágak, edzők részére korosztályos utánpótlás elit kiválasztását.
Probléma, hogy a legtöbb sportágnak nincs legalább középtávú stratégiája és következetes, éves cselekvési terve a program működtetése érdekében. Sokszor ad hoc, aktuális szövetségi pénzügyi helyzet befolyásolja a finanszírozást, működtetést. Ezzel összefüggésben további problémát jelent, hogy a versenyek, versenyrendszerek, korosztályos bajnokságok, (diákolimpia) egyre erőteljesebben jelennek meg valamilyen formában, és nagyobb mennyiségben a programban. A szövetségekben alig van gazdája az alsóbb korosztályok utánpótlás feladatainak, nincs olyan szakember, aki a szakmai, szervezési és adminisztratív munkát ellátná. Egyre nagyobb harc folyik a sportágak között a gyermekekért, ezért egyre fiatalabb korban indulnak komoly országos versenyrendszerek, egyre hamarabb indítják a sportági képzést az egyesületek. A tendenciák alapján aggodalmas, hogy a sportágak felélik a jövőt, ha az alapok nem rendezettek, és nem rendszerben működnek. A tudatos kiválasztás helyett a kiválasztódás fokozódik még jobban.
Az alábbi ábra a Sport XXI. program 2004-2011-ig tartózó időszakára vonatkozón mutatja be a sportági szakmai programok megvalósulását és felhasználását (labdarúgás nélkül). 70% 63,9%
60% 50%
53,2%
65,9%
65,1% 60,7%
55,4%
54,1% 50,3%
40%
42,9% 37,4%
30%
25,6%
32,3% 28,5%
20%
28,4%
29,8%
32,5%
21,2%
10%
11,3%
8,1%
6,5%
2010 év
2011 év
7,6% 0%
2004 év
2005 év
Egyesületi támogatás
2006 év
2007 év
Iskolai támogatás
2008 év
2009 év
UP Közp. / Régió Közp támogatás
Központi költségek
43
F ejlesztési tervek , azok irán yai és ter ü letei : lehet séges és megvaló s í tható k ö zéptávú és operat í v ( r ö vid távú ) intézkedések Sportágak problémái és tradíciói szerteágazóak, a képzések nem egységesek, így nehezen lehet egy mederbe terelni a szakmai programokat. A sportági sajátosságokat és specialitásokat tiszteletben tartva alapvető profiltisztítás szükséges. A prioritásokat és finanszírozási arányokat meg kell határozni az éves programokban. Sportági körök differenciálását együtt kell kezelni a Héraklész- és Sportiskolai programmal, továbbá a felnőtt sporttal, azonban nem lehet csak eredményességi alapon különbséget tenni. • Korosztályi korlátok szűkítése, koncentrálása 11/12-14/15 éves kor közé. Héraklész program alatt maximum 2-3 sportági korosztályt érintsen a program, a kiválasztás, a tehetséggondozás, a minőségi alapok megteremtése érdekében.
44
• Az utánpótlás-nevelés egy hosszú sportszakmai és pedagógiai folyamat. Egy sportági képzés minimum 8-10 évre tehető, ennek érdekében minél több testnevelő, testnevelő-edző bevonása szükséges a képzésbe, felkészítésbe. • Egyesületek helyzetének rendezése (humán, financiális és létesítmény). • Sportágspecifikus és általános fizikai, pszichológiai alaptesztek alkalmazása, és az ehhez illeszkedő sportági minimum tesztek kialakítása. • A hatékonyság növelése érdekében kiemelt sportági UP-centrumok, regionális központok, műhelyek támogatása. Célszerű lenne a centrumokat mind a 19 megyeszékhelyen kialakítani a helyi sportági hagyományokat figyelembe véve. Ezeken a településeken egyszerre állnak rendelkezésre a különböző feltételrendszerek: közoktatási és felsőoktatási intézmények, kollégiumok, sportlétesítmények és szakemberek. • Szövetségi utánpótlás-versenyrendszerek összehangolása a diáksport, iskolai sport versenyeivel. Állandó és
kiszámítható versenynaptár szükségessége nélkülözhetetlen. Továbbá a korai specializálódást és korai kiégést csökkentve az egyéni sportágakban több csapatversenyt indokolt bevezetni, mely pedagógiai és közösségi célokat is szolgál. • A középfokú szakképzésben és a felsőoktatásban alkalmazott moduláris oktatás szervezeti kereteinek és tartalmi követelményeinek újragondolása szükséges. Fontos lenne a kötelező akkreditált edző-továbbképzési rendszer bevezetése, például a pedagógusképzés mintájára. Az aktuális nemzetközi tendenciák, szellemi értékek, és szakmai anyagok beépítése a hazai továbbképzési programokba és fejlesztésekbe. A ’best practice’ átadása folyamatosan az edzőképzések keretében. • Felelős személyek, szakemberek, úgynevezett UP-sportágvezetők kinevezése és dotálása központi formában, akik mindhárom állami utánpótlásprogramért felelősek. A sportági program szakmai, szervezési és adminisztratív feladatainak ellátása
csak ebben a formában kivitelezhető. A szövetségekben általában nincs gazdája az alsóbb korosztályok sportjának. • Sportágon belül minél szélesebb körben – szinte kötelező jelleggel – egységes sportági stratégia, koncepció, éves szakmai program követése, alkalmazása. • Egységes informatikai, sportinformációs rendszer működtetése – bizonyos szintű standardizálás alkalmazása – az ellenőrzés, a monitoring, és a minőségbiztosítás érdekében. • Sportiskolai- és Héraklész programmal kialakított kapcsolatrendszer erősítése.
45
3. 2. A H é r ak l é sz pr o g r a m o k Bajnokprogram
„Szerintem a múltbeli eredmények alapján mindenképpen sportnemzet vagyunk. És ezt külföldön is így látják. Borkai Zsolt olimpiai bajnok, MOB elnök
46
• 2001-től • 14, majd 20 sportág • 14-18 éves sportolók • Cél: A sportolók kiválasztása, képzése. A felnőtt kor küszöbére a korosztályos nemzetközi színvonalat elérő versenyzők felnevelése. • Támogatott feladat: Rendszeres folyamatos képzés, edzőtáborok, válogatott keretedzések, edzők díjazása. • Átlagos támogatás: 450-500 e Ft/fő/év
Csillagprogram • 2006-tól • 20 sportág • 19-23 éves sportolók • Cél: A legtehetségesebb sportolók pályán tartása, egyéni menedzselése, eredményes, hosszú távú pályafutás megalapozása. • Támogatott feladat: Rugalmas, széles körű felhasználás, edzőtáborok, versenyek, orvosi-tudományos háttér, táplálék kiegészítők, felszerelés. • Átlagos támogatás: 800 e Ft/fő/év
A két program lényegi elemeinek összefoglalása: EB, VB 1-8 helyezések száma, egyéni sportágak (2003-2010.) Sportág
2003.
2004.
2005.
2006.
2007.
2008.
2009.
2010.
2011.
Össz.
Kat.
Asztalitenisz
14
13
10
17
11
6
11
12
13
107
4
Atlétika
13
5
14a
3
18
9
19
8
20
109
4
Birkózás
14
14
13
38
20
17
16
27
30
189
2
Evezés
2
4
3
5
9
7
9
11
15
65
5
Judo
15
21
17
35
20
25
33
26
20
212
2
Kajak-kenu
30
23
34
33
51
49
61
66
77
424
1
Ökölvívás
20
18
15
13
15
10
8
11
14
124
3
Öttusa
27
24
23
32
34
39
42
34
43
298
1
Sportlövészet
17
9
23
19
10
19
7
13
11
128
3
A H éraklész bajnokprogram 2001 - tő l sikeresen támogatja a fiatal sportoló k folyamatos felkész í tését. A B ajnok programb ó l kiker ü lő sportoló k további foglalkoztatását 2006 - tó l a H éraklész csillagprogram biztos í tja .
Súlyemelés
11
12
3
15
4
11
8
10
10
84
5
Tenisz
7
2
5
6
5
9
13
11
1
59
5
Torna
0
4
0
4
3
4
2
6
3
26
5
Triatlon
8
17
8
15
16
14
6
9
11
104
4
A programok tíz éves működése igényli, a Héraklész Informatikai Rendszer pedig lehetővé teszi a sportágak teljesítményének részletes, mélyreható elemzését.
Úszás
33
21
37
45
39
18
38
23
35
289
1
Vívás
25
16
16
20
34
42
44
39
34
270
1
A fenti táblázatban a sportágak által a világversenyeken évente megszerzett valamennyi 1-8 helyezést összegeztük, vagyis az összesen oszlopban a sportágak kilenc éves abszolút eredményessége szerepel. Valamennyi helyezés, így például az első és a nyolcadik is, egy egységnek számít, vagyis azonos értékű. Természetesen a sportágak abszolút eredményét befolyásolja az a tény, hogy az adott sportágnak mennyi versenylehetősége van egy adott időszakban. Ebből a szempontból hátrányos helyzetben van például az evezés és a torna.
47
A sportágak összevetését bemutató első két szempont mellett a két további szempontként a sportágak első négy éves (2003-2006.) teljesítményéhez viszonyítva mutatja a táblázat a második négy éves (2007-2010.) teljesítmény változását. Így a sportági koordináta rendszeren belül maradva reálisabb kép kapható a sportági teljesítményekről. A két értékelésben a sportágak által világversenyeken a két egymást követő négy éves ciklusban megszerzett valamennyi 1-8. helyezés számának alakulása, illetve a világversenyeken megszerzett pontokra eső évenkénti fajlagos költségek négy éves ciklusokra kiszámított átlaga került vizsgálat alá.
375% 342
350% 323
321 320%
309 298 288
300% 275%
EB, VB 1-8. helyezések száma
244
250%
233
225%
208
200% 169 175%
Év
150% 2002%
2003%
2004%
2005%
2006%
2007%
2008%
2009%
2010%
2011%
Az egyéni és a csapatsportágak együttes eredményei
A sportágak jelentős része növelte vagy szinten tudta tartani eredményességét. Egyes sportágakban időszakosan, periodikusan kisebb csökkenés ugyan tapasztalható, de alapvetően minden sportágról elmondható, hogy jól sáfárkodott a Héraklész program adta lehetőséggel. Kiemelkedő a kajak-kenu és a vívás szereplése, akik a kezdeti magas eredményességet lényegesen növelni is tudták. Jellemző, hogy az abszolút számok tekintetében legkevésbé eredményes sportágak (tenisz, evezés, torna) évenkénti ered48
ményessége is növekvő tendenciát mutat. Az eredményesség irányának, trendjének vizsgálata azt igazolja, hogy az évenkénti természetes hullámzást is figyelembe véve, a korosztályos nemzetközi eredményesség megközelítette a magyar sport jelenlegi bázisán elérhető maximumot. A jövőben a jelenlegi eredményesség szinten tartása lehet a reális célkitűzés.
Sportág
Helyezések száma 2003-2011.
Fajlagos költség 2003-2010.
Helyezések száma változás 2003-2006/2007-2010.
Fajlagos költség változás 2003-2006/2007-2010.
Súlyozott értékelés
Pontszám
Kategória I.
Átlag
Kategória II.
Százalék
Kategória III.
Százalék
Kategória IV.
Vívás
270
1
1 672
1
206,50%
1
78,30%
1
3
Kajak-kenu
424
1
1 649
1
189,20%
2
104,10%
2
4
Öttusa
298
1
1 268
1
140,60%
3
103,40%
2
4,5
Judo
212
2
1 793
1
118,20%
4
128,80%
3
6,5
Úszás
289
1
2 559
2
86,80%
5
171,10%
4
7,5
Birkózás
189
2
2 941
3
101,30%
4
137,30%
3
8,5
Sportlövészet
128
3
2 203
2
72,10%
5
232,00%
5
10
Triatlon
104
4
2 417
2
93,80%
4
188,30%
4
10
Asztalitenisz
107
4
2 462
2
74,10%
5
224,50%
4
10,5
Tenisz
59
5
4 073
4
190,00%
2
75,40%
1
10,5
Atlétika
109
4
5 769
5
154,30%
3
67,40%
1
11
Evezés
65
5
5 856
5
257,10%
1
55,30%
1
11
Ökölvívás
124
3
2 829
3
66,70%
5
243,30%
5
11
Torna
26
5
20 237
5
187,50%
2
62,80%
1
11,5
Súlyemelés
84
5
3 232
4
80,50%
5
142,50%
3
13
A sportágak négy szempont szerinti kategóriába sorolása A világversenyeken mutatott eredményességen túl az egyéni sportágaknál az EB-, VB-helyezések 2003-2011. közötti fajlagos költségét is értékeltük, melynek során a sportágak évenkénti összes támogatása került összevetésre az adott évben megszerzett helyezéseik számával. A sportágaknál szereplő összegek tehát az egy pontra eső támogatási összeget, ha úgy tetszik, egy pont bekerülési-, fajlagos költségét mutatják.
49
Az I. és a II. kategória a sportágak kilenc éves összesített teljesítményét egymáshoz viszonyítva értékeli. A III. és a IV. kategória a sportágak első négy évben mutatott átlagos teljesítményét a saját második négy évben mutatott teljesítményével veti össze. Az első két kategóriát kétszeres súllyal célszerű figyelembe venni, hisz abszolút értékelést, sorrendeket tartalmaz, míg a III. és IV. kategória a sportágak saját teljesítményük változásának értékelésével árnyalni, finomítani tudja az összképet. Az utolsó oszlop ennek megfelelően mutatja be az egyéni sportágak összegzett, végső értékelési sorrendjét (Súlyozott értékelés). A legmeghatározóbb mutató, a kilenc év során korosztályos Eb-n, vb-n megnyert valamennyi 1-8. helyezés száma alapján kiemelkedő a kajak-kenu és a vívás szereplése, akik a kezdeti magas eredményességet lényegesen növelni is tudták. Jellemző, hogy az abszolút számok tekintetében legkevésbé eredményes sportágak (tenisz, evezés, torna) évenkénti eredményessége is növekvő tendenciát mutat. 20032011. között a sportágankénti átlagos fajlagos költségek tekintetében az öttusa sportág rendelkezik a legjobb mutatókkal, a második és harmadik szinte azonos eredménnyel a kajakkenu és a vívás. Kiemelkedően jó még a judo hatékonysága. A sportlövészet és a triatlon meglepően jól teljesített a fajlagos költségek tekintetében, ami mögött egy viszonylag alacsony, de 50
egyenletes eredményességhez kapcsolódó alacsonyabb támogatási összegek húzódnak meg. A helyezések számának változását vizsgálva szembetűnő, hogy itt az eredményességet mutató táblázat utolsó helyezettjei közül az evezés, a tenisz és a torna sportág az eredményes sportágakhoz képest még mindig alacsony eredményességgel ugyan, de saját első négy éves teljesítményüket a második négy évben erőteljesen megjavítva az élbolyban végeztek. Itt is kiemelkedő a kajak-kenu sportág és a vívás. Előbbi mindkét ciklus eredményességét vezeti, ráadásul a második ciklusban a legnagyobb növekedést (107 helyezés) produkálta. A vívás sportág az első ciklus magas eredményességéhez képest is mind relatíve, mind pedig abszolút mértékben a második legnagyobb mértékű növekedést tudhatja magáénak. Az első négy évhez képest a második ciklusban összesen hat sportág eredményessége csökkent. Külön kell azonban értékelni az úszás sportágat, ahol a csökkenés ellenére is kiemelkedő az abszolút eredményesség, továbbá a sportág fiatalodása okán a héraklészes sportolók a felnőtt világversenyeken is egyre eredményesebben szerepeltek, ami viszont a korosztályos versenyeken való szereplésük eredményességét csökkentette. Az EB-, VB-helyezések fajlagos költségének alakulását vizsgálva pozitív
példaként az atlétikát, a teniszt és az evezést emelhetjük ki, akik a nyolc év átlagában gyenge vagy közepes mutatókat produkáltak ugyan, de az első négy évhez viszonyítva a második négy évben a legnagyobb arányú javulást érték el. A kiemelkedően eredményes sportágak közül a második ciklusban a fajlagos költségek tekintetében a vívás érte el a legnagyobb mértékű javulást. A két négy éves ciklus összevetésében stagnáló eredményt mutat az öttusa és a kajak-kenu, ami nyolc éves egyenletes, jó teljesítményt mutat. Szembetűnő, hogy itt látható a legtöbb romló mutatóval rendelkező sportág. A 15 sportágból 7 sportág fajlagos költségei jelentősen romlottak a második négy éves ciklusban. Külön kategóriát képez a torna sportág, mely mindkét ciklusban messze a legrosszabb értékkel rendelkezik, ugyanakkor a második ciklusban lényeges javulást mutatott.
A H éraklész programok továbbfejlesztésének lehet ő ségei Az eddigi tapasztalatokat elemezve megállapítható, hogy változó mértékben és hullámzó teljesítményt mutatva ugyan, de valamennyi sportág élni tudott a Bajnokprogram (14-18 éves) kínálta lehetőséggel. Ezért a korrekció során nem indokolt a Bajnokprogramban eddig támogatott sportágak korábbi kedvezményezettségének megvonása vagy csökkentése. Ezt támasztja alá az is, hogy a program támogatása nélkül a sportágak jelentős része már nem tudná az utánpótlás-nevelési rendszerét az eddigi színvonalon működtetni, így a sportágak gyors, visszafordíthatatlan eróziója következne be. A Héraklész csillagprogramban a korosztályos (19-23 éves) sportolók támogatásának jelenlegi formája szintén bevált, jelentős beavatkozást a rendszer nem igényel. Ebben a korosztályban azonban a sportágak tíz éves teljesítményének elemzése alapján felvethető a sportágankénti sportolói létszámok és támogatási összegek felülvizsgálata. A programok központi eleme, az eddigi eredményesség legfontosabb záloga, a 14 éves kortól megvalósított központi felkészítés, melynek révén esély nyílt a nemzetközi követelményeknek megfelelő színvonalú munka feltételeinek biztosítására. A Héraklész
programok által finanszírozott központi edzőtáborok és válogatott edzések azonban, csak korlátozott időtartam ban teszik lehetővé a sportolók központi felkészítését. A továbblépéshez elengedhetetlen a központi felkészítés arányának további jelentős bővítése, a tanulmányi és sportfeladatok legteljesebb összehangolása, a megfelelő, sportáganként differenciált kortól a napi kettő edzés biztosítása. Ezért olyan központi utánpótlásműhelyek létrehozására van szükség, melyek mindezt biztosítani tudják. A létrehozandó műhelyek lehetnek a korosztályos elit képzés színtereiként működő utánpótláscentrumok, melyek regionális jelleggel több sportág magas szintű feltételrendszerét tudják biztosítani (az utánpótlásképzést szolgáló „kis Taták”). Lehetnek a labdarúgó „akadémiákhoz” hasonló sportági bázisok, és ilyenekké alakíthatók a jelenleg is működő egyesületi jellegű önkormányzati (városi) sportiskolák egy része is. Mindhárom esetben sportáganként kell megvizsgálni az alábbi szempontokat: • az eredményes működéshez nélkülözhetetlen feltételrendszer kialakításának esélye; • a sportág helyi hagyományai; • a sportági szövetség és az érintett helyi önkormányzat koncepciói, tervei; • a helyben működő egyesület(ek) eredményessége az elmúlt években; • a helyben működő iskolák és egye-
sületek részvétele az állami utánpótlásnevelési programokban; • az egyesület és iskolai együttműködés hálózatának kialakítási hagyományai, lehetőségei. A z utánp ó tláscentrumok funkci ó i Szükségesnek látszik olyan infrastruktúra kialakítása, amely szinte valamennyi sportágat kiszolgálna, mint például egy versenyek rendezésére is alkalmas csarnok, atlétikapálya, labdarúgó pálya, esetleg 25 méteres uszoda és egy legalább 50 fős szálloda. A területi centrumok a Sport XXI. program kimenetének biztosítékaként folyamatosan megoldanák a kiválogatott, legtehetségesebb fiatalok időnkénti foglalkoztatását, felmérését. A centrumok alkalmasak lehetnének az edzőtovábbképzés speciális, utánpótlásneveléssel kapcsolatos feladatainak ellátására, a civil szféra szabadidős sportjának biztosítására is, és nem utolsósorban a Héraklész programok, a korosztályos válogatott keretek felkészítésének bázisaivá válhatnának. A sportági m ű hely ek , „ akadémiák ” funkci ó i
ciált korosztálytól, de általában 14 éves kortól olyan bentlakásos műhelyek létrehozása indokolt, ahol a tanulási és sportfeladatok a legteljesebb mértékben összehangolhatók, illetve a sportolói felkészítés és versenyeztetés személyi, tárgyi, sportegészségügyi és sporttudományos feltételei egyaránt biztosíthatók. Az első időszakban már az is jelentős előrelépést jelentene, ha a felnőtt és utánpótlás szinten egyaránt eredményes egyéni sportáganként (kajak-kenu, úszás, öttusa, judo, vívás) egy-két ilyen műhely létrehozásához, illetve működéséhez lehetne támogatást biztosítani. Az utánpótláscentrumok és a sportági akadémiák rendszere jól kézben tartható, irányítható, kontrollálható, az államigazgatási és szakmai hierarchiában jól elhelyezhető. A műhelyek hálózatának létrehozása mellett a héraklészes sportolókkal foglalkozó edzők számának és javadalmazásának növelése azonnali, gyors és hatékony előrelépést jelentene. Túlzás nélkül állítható, hogy a magyar sport egészében esetlegesen bevezetésre kerülő „állami edzők” rendszerén belül az utánpótlás-nevelésben legeredményesebb 8-10 sportágban, sportáganként 4-6 edző foglalkoztatásával új fejlődési pályára állítható ez a terület.
A hazai és a külföldi tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy a nemzetközi versenyképesség eléréséhez és fenntartásához új szervezeti megoldásokra van szükség. Sportáganként differen51
S P O R T I S KO L A I R E N D S Z E R S P O R T I S KO L Á K
Sportági szövetségek és szakszövetségek
KÖZNEVELÉSI JELLEGŰ SPORTISKOLÁK
EGYESÜLETI JELLEGŰ SPORTISKOLÁK
Iskolai sportiskola Oktatási kormányzat Sportiskolai módszertani központ
Diáksport egyesületek
Sportegyesületek
Sportiskolai követő központ
Egyesületi sportiskola
Sport kollégium
Sportakadémia
Alapfokú sportiskola
Önkormányzati sportiskola
Sport szakközépiskola
UP-centrum
Sportkormányzati utánpótlás-neveléssel foglalkozó háttérintézménye (jelenleg NSI)
Sportszakemberképző és továbbképző intézmények
J elenlegi hely zet Sportegészségügyi háttér
Sportkormányzat
Sportszakmai és társadalmi szervezetek
Az utánpótlás-nevelés szerves részét képezi a sportiskolai rendszer. Az elmúlt évek alatt világossá vált, hogy a sportiskolát, sportiskolai rendszerként – az utánpótlás-nevelés szempontjából – önálló célterületként szükséges értelmezni. A jelenlegi helyzet bemutatása előtt tisztázni szükséges a sportiskolai rendszer, a sportiskolai program és a sportiskolai kerettantervek fogalmait és viszonyrendszerüket A sportiskolai rendszer magába foglalja a közoktatási típusú sportiskolákat, az egyesületi jellegű sportiskolákat és az egész sportiskolai rendszer működését irányító és segítő szervezetek rendszerét, továbbá a teljes működési feltételrendszert (jogi és tartalmi szabályozás, humánerőforrás biztosítása, szakmai irányítási és kapcsolatrendszer működtetése, infrastrukturális és tárgyieszközfeltételrendszer megteremtése stb.). A sportiskolai rendszert az alábbi ábra szemlélteti. A sportiskolai program a közoktatási típusú sportiskolákat, továbbá ezek jogi és tartalmi szabályozását jelentő sportiskolai kerettantervet foglalja magában, továbbá a program szakmai irányítását és pénzügyi felügyeletét, amit a sportcélú állami támogatás felhasználásának ellenőrzése érdekében jelenleg a MOB végez.
S P O R T I S KO L A I P RO G R A M
3. 3. A Sp o r t isko l a i r en dszer é s a Sp o r t isko l a i pr o g r a m Följebb kellene jutnunk…, mert ez nemcsak az élsportról szól, sok kapcsolódási pont van: az egészséges életmód vagy a mindennapos testnevelés. Jó szakemberekkel, testnevelőkkel és edzőkkel ezt a rendszert nagyon szépen fel lehet építeni újra.” Borkai Zsolt olimpiai bajnok, MOB elnök
52
A sportiskolai program rendszere
Központi irányítás és felügyelet (MOB)
Jogi és tartalmi szabályozó keret:
Szervezeti és formai keretek:
sportiskolai kerettanterv
közoktatási típusú sportiskolák
A sportiskolai kerettanterv adja meg a sportiskolai rendszer, azon belül konkrétan a közoktatási típusú sportiskolák jogi és tartalmi szabályozó keretét. A következő ábra a sportiskolai kerettantervet mutatja be.
53
Település
S P O R T I S K O L A I K E R E T TA N T E R V Alapelvek, általános cél- és feladatrendszer: Például: „Tudatos sportolóvá, sportemberré nevelés.”
Közismereti blokk:
Sportági blokk:
A közismereti tudástartalmak (cél-, tananyag- és követelményrendszer) műveltségterületenként és/vagy tantárgyanként, évfolyamos bontásban
A testnevelés tantárgy, a sportelméleti modulok és a sportági tantervek évfolyamos és/vagy korcsoportos formában (cél-, tananyag- és követelményrendszer)
A s p o r t i s k o l a i k e r e tta n t e r v f e l é p í t é s e Jelenleg a sportiskolai program keretében 55, ún. közoktatási típusú sportiskola (általános és középiskola) részesül állami sportcélú támogatásban. Több mint 20 ún. sportiskolai követő iskola alkalmazza a sportiskolai kerettantervet, de ezek a közoktatási intézmények nem részesülnek állami támogatásban. A 2012-13. tanévtől körülbelül 10 újabb közoktatási típusú sportiskola kezdi meg működését (állami támogatás nélkül) szerte az országban. A közoktatási típusú sportiskolákban jelenleg is több mint 12 ezer gyermek és fiatal tanul és sportol. A közoktatási típusú sportiskolák mellett 18 ún. egyesületi jellegű (önkormányzati) sportiskola is működik az országban. Ezekben a típusú sportiskolákban több mint 12 ezren sportolnak. Tehát a sportiskolai rendszerben összesen több mint 100 sportiskolában közel 25 ezer gyerek és fiatal sportol. A Sportiskolai rendszer és a Sportiskolai program országos szintű működtetése három szervezet nagyon szoros együttműködésén alapszik. A legfontosabb a MOB, ahol a Sportiskolai programigazgatóság koordinálja az egész országos rendszert, a következő a Csanádi iskola, akik gondozzák a sportiskolai kerettantervet, továbbá pedagógiai szakmai szolgáltató tevékenységet kínálnak föl a sportiskolák számára, végül a Sportiskolák Országos Szövetsége (SIOSZ), akik a sportiskolák országos szakmai érdekvédelmi tevékenységét látják el. 54
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48
Budapest Hódmezővásárhely Zalaegerszeg Szekszárd Debrecen Dunaújváros Eger Gyöngyös Gyula Kaposvár Kazincbarcika Kecskemét Nyíregyháza Pécs Szolnok Szombathely Baja Balassagyarmat Balatonfűzfő Békéscsaba Dunakeszi Győr Keszthely Nagyatád Orosháza Salgótarján Szeged Székesfehérvár Tapolca Tata Tatabánya Vác Veszprém Dorog Érd Hatvan Jászberény Kozármisleny Szentgotthárd Szőcsénypuszta Tarnaméra Várpalota Nagykanizsa Agárd Hajdúböszörmény Mezőtúr Miskolc Sárospatak
Közoktatási (támogatott)
Közoktatási (nem támogatott)
Egyesületi
S p o r t i s k o l a i r e n d s z e r M a g ya r o s z á g o n 2 0 1 1
Kazincbarcika
Nyíregyháza
Eger
Gyöngyös
Debrecen Szombathely
Budapest
Szolnok
Dunaújváros
Kecskemét
Zalaegerszeg
Kaposvár
Szekszárd
Gyula
Hódmezővásárhely
Pécs
A f e j l e s z t é s i r á n ya i Közoktatási típusú sportiskolák: iskolai sportiskolai formáció (módszertani központok) Közoktatási típusú sportiskolák: iskolai sportiskolai formáció (követő iskola) Nem közoktatási típusú sportiskolák: önkormányzati sportiskolai formáció
Az alábbi rész a sportiskolai rendszer fejlesztési irányait és időbeni megvalósításukat mutatja be. E szakmai anyag fő célja a sportiskolai rendszer fejlesztési koncepciójának felvázolása. A munka kísérletet tesz a sportiskolai rendszer – és benne a sportiskolai program – stratégiai (hosszú távú), középtávú és operatív fejlesztési tervének koncepciószerű bemutatására. A tervtípusok időtávlatainak és a rendszer fejlesztési irányainak és területeinek összehangolását igyekszik érzékeltetni az alábbi táblázat. 55
Fe jlesztési irányok és területek
A fejlesztés idősík jai Stratégiai tervek (5-10 év)
Középtávú tervek (2-5 év)
Operatív tervek (0-2 év)
Területi lefedettség
A közoktatási intézmények legalább 5%-a sportiskolaként is működjön (kb. 250 iskola).
Minden megyei jogú városban legyen közoktatási és egyesületi sportiskola.
Területi korrekció – minőségi cserék.
Finanszírozási rendszer
Egységes finanszírozási rendszer bevezetése a közoktatási és az egyesületi sportiskolákra vonatkozóan (létszám- és sportteljesítmény alapján).
Az egyesületi sportiskolák támogatási rendszerének kidolgozása. (A terv az lenne, hogy annyit kapjanak, mint a közoktatási típusúak a sportági oktatásért, 15 000–30 000 Ft/fő/év.)
Jelenleg: Egységesen 30 000 Ft/fő/tanév Terv: 1-4. évfolyam 15 000 Ft/fő/tanév, 5-8. évfolyam 30 000 Ft/fő/tanév, 9-13. évfolyam 45 000 Ft/fő/tanév*.
Tartalmi fejlesztések
Az alapfokú sportiskola (ASI-rendszer) beindítása.
A sportiskolai rendszer monitoringjának folyamatos működtetése. A teljes sportszakmai és pedagógiai szolgáltató rendszer kiépítése és működtetése (Csanádi és KSI).
A sportági szakszövetségek bekapcsolása a sportiskolai monitoring rendszerébe.
TAO-s elképzelések
Egyelőre nem tudni mi várható a 2015. év után.
A mindenkori TAO-s „pénzmaradvány” pályázati felhasználási rendszerének kidolgozása az egyesületi és a nem támogatott közoktatási sportiskolák részére.
A 2012-es „pénzmaradvány” pályázati felhasználási lehetőségének kidolgozása az egyesületi sportiskolák részére.
Egyéb fejlesztési feladatok: • A sportiskolai kerettanterv átdolgozása az új köznevelési törvény és az új Nemzeti alaptanterv alapján. • A sportiskolai program minőségi fejlesztésében közreműködő szakértői hálózat kiépítése. • A sportiskolai programban közreműködő intézmények és szakemberek számára továbbképzési rendszer működtetése. • A testnevelés és sport tanításának hatékonyságellenőrzése érdekében egységes motoros próbarendszer kidolgozása és alkalmazása a módszertani központokban. • Az emelt szintű testnevelés tanításának formai és tartalmi követelményrendszerének megújítása. • A sportiskolai rendszert és programot is ismerő ún. utánpótlás-koordinátor szakemberek alkalmazása a sportági (szak) szövetségeknél. • A Sportiskolai program összehangolása a másik két upprogrammal. • A törvényileg legitim, de egyelőre nem működő sportiskolai formációk beindításának ösztönzése (sport-szakközépiskola, sportkollégium). • Az up-centrumok és a sportági akadémiai rendszer kiépítésének segítése a közoktatási és egyesületi típusú sportiskolák közreműködésével.
*Megjegyzés: A 15 000 Ft feletti részt az iskolákkal együttműködő sportegyesületek számára kellene biztosítani a sportági képzés érdekében. Ezzel „bújtatottan” a sportegyesületeket is tudnánk támogatni.
56
57
4. A l át vá n yc sa pat-sp o r tág a k tá m o g atá sa ( TAO) „A sportgazdaság komoly húzóerő lehet Magyarországon”. Orbán Viktor miniszterelnök
58
4.1. Java sl at a l át vá n y- c sa pat sp o r tág a k 2011-2012. sze zo n ba n fel n e m ha szná lt tá m o g atá si összeg ei r e A látványcsapatsport-támogatások kedvezményezett szervezetei által lehívott, de fel nem használt támogatást a támogatott szervezetek – a támogatás elszámolásával egy időben vagy azt követően – a Nemzeti Sport Intézet felé befizetik. A befolyt összeget a sportpolitikáért felelős miniszter az utánpótlás-nevelés központi költségvetési támogatására fordítja. Jelenleg a fel nem használt támogatások mértéke még nem ismert, felhasználásukra azonban már születtek elképzelések. Az „utánpótlás-nevelési feladatok” elnevezésű fejezeti kezelésű előirányzatról a 2012. évben kormányzati zárolás történik, így a látványcsapatsport-támogatás rendszerében fel nem használt támogatásként megjelenő összeget elsődlegesen a már kialakult és jól működő utánpótlás-nevelési programok (Sport XXI.-, Héraklész- és Sportiskolai program) működtetésére, azok bővítésére kell fordítani. A meglévő programokon túl, a fel nem használt támogatásokból még néhány programot érdemes a döntéshozók figyelmébe ajánlani. Ezek:
1. A nem olimpiai sportágak utánpótlás sportolóinak edzőtáboroztatása. 2. Egyesületi jellegű sportiskolák támogatása. 3. Kiemelkedő munkát végző utánpótlás-műhelyek támogatása. 4. Fiatal felnőtt sportolók duális karrierjének támogatása.
59
1. A n e m o l i m p i a i s p o r tá g a k u tá n p ó tl á s s p o r t o l ó i n a k e dz ő tá b o r o z tatá s a C é l : A nem olimpiai sportágak utánpótlás-nevelési rendszerén belül a legtehetségesebb sportolók központi felkészítésének támogatása a 2013-as évben. T e r v e z e tt ö s s z e g : 50-70 millió Ft. S z a k m a i ta r ta l o m : • A szakszövetségként működő nem olimpiai sportágak közül a korosztályos és felnőtt világversenyeken az utóbbi négy évben legeredményesebben szereplő 10-12 sportág részesülhet a támogatásban. • A sportágakon belül az eredményesség és a sportág jellege (egyéni vagy csapat, illetve a versenyszámok száma stb.) alapján a sportolói létszám meghatározása (sportáganként 10-40 sportoló). • Sportolónként és éves viszonylatban átlagosan 20-30 edzőtábori nap támogatása a Tatai Edzőtáborban utánpótlás-sportolókra vonatkozó 8 200 Ft/fő/nap áron. • A fentiek alapján átlagosan 11 sportágat, sportáganként 25 sportolót, sportolónként 25-30 edzőtábori napot és naponként 8 200 Ft összköltséget figyelembe véve az igényelt támogatás 56,4-67,6 millió Ft. Felhasznál ás jogcíme: Edzőtábori szolgáltatás (szállás, étkezés, sportlétesítmény használat, utazás). V á r h a t ó e r e d m é n y : Az olimpia sportágakban működő Héraklész program hasonló jellegű támogatásának mintájára várható, hogy a legtehetségesebb sportolók a korábbiaknál fiatalabb korban, nagyobb létszámmal és hos�szabb időtartammal vesznek részt a központi felkészülésben, ami a képességeik fejlődése révén a sportági eredményesség emelkedését, az eredményes sportolói pályafutás megalapozását vonhatja magával. 60
2. Egy esüle t i jellegű spor t iskol ák tá m o g atá s a C é l : Az egyesületi jellegű sportiskolai funkciót ellátó sportszervezetekben folyó sportági oktatás, eseti jelleggel történő segítése, konkrétan a sportági oktatással összefüggő eszközbeszerzés, létesítménybérlet, edzőtáborozás és versenyeztetés támogatása, annak érdekében, hogy a sportági képzés minél hatékonyabb legyen. T e r v e z e tt ö s s z e g : A rendelkezésre álló keretösszeg 120 000 000 Ft (illetve a rendelkezésre álló forrásnak megfelelően). A pályázaton pályázónként elnyerhető összeg 1 000 000–10 000 000 Ft. S z a k m a i ta r ta l o m : • Az egyesületi jellegű sportiskolákban folyó sportszakmai, fejlesztési munka hatékonyságát segíthetjük ezzel a támogatással, melyből eszközbeszerzés, létesítménybérlet és a versenyeztetéssel összefüggő kiadások támogathatók. A támogatás nyújtása során figyelemmel kell lenni annak eseti jellegére, így rendszeres kiadásokat a program nem támogat. Felhasznál ás jogcímei: • A sportági oktatáshoz és képzéshez szorosan kapcsolható, az országos sportági szakszövetség által elismert edző-továbbképzési programon való részvétel költségei. • A sportiskola szakmai programjának megvalósítását segítő sporteszköz- és felszerelés-beszerzés. • A sportolók egyéni jutalmazása (sportfelszerelés, kupa, sporttémájú könyvjutalom). • A sportiskola szakmai programjának megvalósításához szükséges terem, sportpálya, uszoda és egyéb sportlétesítmény karbantartás-jellegű (nem beruházásnak minősülő) költségei.
• A sportiskola versenyzőinek más egyesületi jellegű sportiskolával közös, hazai és határon túli sportversenyekre vonatkozó szervezési költségei (bérleti díj, versenybírói díj, sportorvosi díj, étkezési és szállásköltség, érem, kupa, oklevél, továbbá a versenyrendezéshez szorosan kapcsolódó egyéb költségek). A pályázó sportiskola versenyzőinek más egyesületi jellegű sportiskolával közös, hazai és határon túli edzőtáborozási költségei (utazás, szállás, étkezés, létesítménybérlet stb.).
61
3 . Utá n p ó t l á s - n e v e l é s s e l f o g l a l k o z ó s p o r tá g i m ű h e ly e k ( s p o r t s z e r v e z e t e k ) tá m o g atá s á r a C é l : Az utánpótlás-neveléssel foglalkozó sportági műhelyek (sportszervezetek) számára a sportági oktatással és korosztályos sportági képzéssel összefüggő eszközbeszerzés, létesítménybérlet és versenyeztetés támogatása, annak érdekében, hogy a sportági műhely utánpótlás-nevelési tevékenysége minél hatékonyabb és korszerűbb legyen. T e r v e z e tt ö s s z e g : A rendelkezésre álló keretös�szeg 120 000 000 Ft (illetve a rendelkezésre álló forrásnak megfelelően). A pályázaton pályázónként elnyerhető összeg 1 000 000–10 000 000 Ft. S z a k m a i ta r ta l o m : A sportági utánpótlás műhelyek esetében a sportági fejlesztőmunka eredményessége és egységessége a fő szempont, ezért fontos, hogy a sportszervezet fejlesztési koncepciója illeszkedjen az országos sportági szakszövetség utánpótlás-nevelési koncepciójához vagy stratégiájához. A kiemelt sportági műhelyeknek területi és regionális fejlesztő hatása van (versenyek, edzőtáborok, szakmai továbbképzések stb.), így hatékony működésük elemi érdeke a sportáguknak.
62
Felhasznál ás jogcímei: • A sportági oktatáshoz és képzéshez szorosan kapcsolható, az országos sportági szakszövetség által elismert edző-továbbképzési programon való részvétel költségei. • A sportszervezet szakmai programjának megvalósítását segítő sporteszköz- és felszerelés-beszerzés. • A sportolók egyéni jutalmazása (sportfelszerelés, kupa, sporttémájú könyvjutalom). • A sportági oktatáshoz és képzéshez kapcsolódó edzések és sportfoglalkozások megtartásának nem tartós kötelezettségvállalást jelentő (nem rendszeres személyi juttatásnak minősülő) kifizetései. • A pályázó sportszervezet szakmai programjának megvalósításához szükséges terem, sportpálya, uszoda és egyéb sportlétesítmény karbantartás-jellegű (nem beruházásnak minősülő) költségei. • A pályázó sportszervezet versenyzőinek más egyesületekkel közös, területi és regionális hatását erősítő sportversenyekre vonatkozó szervezési költségei (bérleti díj, versenybírói díj, sportorvosi díj, étkezési és szállásköltség, érem, kupa, oklevél, továbbá a versenyrendezéshez szorosan kapcsolódó egyéb költségek). • A pályázó sportszervezet versenyzőinek más egyesületekkel közös, területi és regionális hatását erősítő edzőtáborozási költségei (utazás, szállás, étkezés, létesítménybérlet stb.).
4 . F i ata l f e l n ő tt s p o r t o l ó k d u á l i s k a r r i e r j é n e k tá m o g atá s a C é l : A fiatal felnőtt sportolók a sporttevékenységükért ebben az életkorban még nem kapnak díjazást, vagy olyan csekély mértékben, amely a sporttevékenységgel, pályakezdésükkel, illetve a tanulásukkal járó alapvető költségeiket sem fedezi. A támogatási program segítséget szeretne nyújtani a szakképzésben vagy a felsőoktatásban résztvevő vagy az előző tanulmányait befejező fiatal tehetségeknek a professzionális sportolói pályakezdéshez. A programot az olimpiai, nem olimpiai sportágak és a parasport területén is szükséges működtetni. T e r v e z e tt ö s s z e g : 80 millió Ft. Szakmai tartalom: Személyenként éves viszonylatban átlagosan 1-2 millió forintnyi támogatást vehetnek igénybe a pályázati úton kiválasztott fiatal sportolók különféle, a duális karrierjükkel összefüggő kiadásaikra. Ez a támogatás a MOB életút programjának segítő gondolatán alapul, annál azonban szélesebb körű mind a támogatott sportolók, mind a támogatás összegét és a felhasználást illetően.
Felhasznál ás jogcímei: • taneszközök (tankönyvek, a tanulást segítő eszközök) beszerzésének kiadásai, • sporteszközök beszerzésének kiadásai, • a sporttevékenységhez szükséges utazási költségek, • tandíj, tanfolyami díj, • a tanintézmény követelményeinek teljesítéséhez szükséges korrepetitor díja, • táplálék-kiegészítők, étkezés kiadásai, • magas szintű sporttevékenységgel összefüggő szolgáltatások díja (sportpszichológus, dietetikus, gyógytornász stb.). V á r h at ó e r e d m é n y: A támogatás eredményeként várható, hogy a legtehetségesebb sportolók a korábbiaknál nagyobb létszámmal és szélesebb körben alapozhatják meg sportolói pályafutásukat.
63
4. 2. A l át vá n yc sa pat sp o r t-tá m o g atá s fel ha szná l á si l eh e tőség ei a MO B - r a vo nat kozóa n A MOB által felhasználható látványcsapatsport-támogatás bővítése a sportszakmai fejlesztés igénye miatt fogalmazódott meg. Molnár Zoltán a MOB főtitkára szerint: „Az öt látványsport mellett a kibővült hatáskörrel rendelkező Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) is gazdálkodhat a társaságiadó-kedvezményből (TAO) kapott pénzből. A MOB emellett szeretné az utánpótlásprogramokra szánt összegeket átcsoportosítani, hogy a többi sportág is plusz bevételekhez jusson. Az első az érintett területeken dolgozó szakemberek képzése és továbbképzése, a második a szintén ezen a területen dolgozók Gerevich-ösztöndíja, a harmadik pedig egy szerényebb összeg, a MOB-irodában a fenti területekkel foglalkozók számára”.
64
A Magyar Olimpiai Bizottság a látványcsapatsport-támogatás rendszerében támogatott szervezetként vesz részt. Jelenleg a jogszabály a személyi jellegű ráfordítás és a képzéssel összefüggő feladatok támogatása jogcímen biztosít lehetőséget a támogatásra. A MOB az első támogatási időszakban mindkét jogcímen igényelt és kapott támogatást. A kezdeti óvatos lépéseket azonban határozottabb fejlesztési elképzelések követik, így a jövőben a képzés, illetve a továbbképzés terén hatékonyabban kell kihasználni a lehetőségeket. A tervek szerint, összefogva a testkulturális felsőoktatás hazai intézményeivel, meghirdetésre kerül „a Sport Szabadegyeteme”, melyen a sporttudomány és edzéstudomány legkiemelkedőbb külföldi és hazai szakembereinek előadásait, kurzusait lehetne látogatni. Az előadások és kurzusok a MOB által foglalkoztatott (vagy a Gerevich sportösztöndíj rendszerében díjazott) sportszakemberek számára díjmentesen és kötelezően, a többi sportszakember számára alacsony részvételi díj megfizetése ellenében hallgathatók. A szabadegyetemre érkező neves külföldi előadók
egyben a hazai képzőintézmények által is elérhető távolságba kerülnek egy-egy vendégelőadás megtartására, és a személyes kapcsolatfelvételre is lehetőség nyílik. Ily módon tudná a Magyar Olimpiai Bizottság a korábbiaknál hatékonyabban segíteni a sportszakmai tudás és ismeretek „importját”. A látványcsapatsport-támogatások újszerű sportfinanszírozási rendszerként működnek. A rendszer erőssége, hogy a sportfejlesztési programok szakszerű és körültekintő tervezést igényelnek, illetve a programok megvalósítása során a támogatottaknak fokozottan ügyelniük kell a számviteli és pénzügyi szabályok betartására. A támogatási rendszerben megjelenő jelentős mértékű pénzeszközök ideális felkészülési körülményeket teremthetnek a támogatott sportágakban a sportcélú infrastruktúra, az eszköz- és szakember-ellátottságban egyaránt. A látványcsapatsport-támogatás rendszere kétségtelenül elősegíti a támogatott sportágakban a működési és a finanszírozási források felhasználásának szabályszerűségét. A látvány-csapatsportágak élni tudnak a lehetőséggel
és mind létszámukban, mind pedig eredményeikben javulni tudnak. A látványcsapatsport-támogatások sikerei mellett azonban látni kell, hogy a rendszer bevezetése feszültséget teremtett támogatott és nem támogatott sportágak között, így közép-, illetve hosszú távon meg kell találni azokat a lehetőségeket, amelyekkel a nem támogatott sportágak helyzetén javítani lehet, az egyenlőtlenségek mérsékelhetők. Középtávon ilyen megoldás lehet, ha a Magyar Olimpiai Bizottság számára a tárgyi eszköz beruházás, felújítás jogcímen is elérhetővé válna a támogatás. A támogatott sportágak mindegyike rendelkezik ilyen lehetőséggel, így ezeknek a sportágaknak a speciális eszköz-, illetve infrastrukturális igényeit a sportági támogatott szervezetek kielégíthetik. A MOB támogatása e jogcímen két esetben indokolt: 1. amennyiben a sportcélú infrastruktúra fejlesztése az olimpiai központokról szóló kormányrendeletben meghatározott, állami tulajdonban álló sportlétesítményt érint, vagy
2. amennyiben a beruházás nyomán több sportágat kiszolgáló, multifunkciós sportlétesítmény jön létre. Ezekben az esetekben a MOB, mint támogatott szervezet, beruházóként léphetne fel, és hozhatna létre olyan – állami vagy önkormányzati tulajdonú – sportlétesítményeket, amelyek nem kizárólag a támogatott sportágak fejlődését szolgálják. A beruházásokhoz elengedhetetlen önrészt a MOB, az e célra biztosított költségvetési támogatásából fedezné. A beruházás nyomán létrejövő modern edzőtermek és küzdőterek a későbbiekben más sportágaknak is felkészülési lehetőséget nyújthatnak, mérsékelve ezzel a látványcsapatsportok és a többi sportág felkészülési lehetőségeinek egyenlőtlenségét.
65
4. 3. A „TAO -tö r v én y ” r en dszer én ek közép - é s h osszú táv ú átg o n d o l á sa
Sz a k szöv e t sé g ek sp o r t fi na nszí r oz á sa M a g ya r o r s z á g o n 2 012 - b e n
A z e l m ú lt é v e k G D P é s á l l a m i k ö lt s é g v e t é s i a d ata i A társasági adóval kapcsolatos elképzeléseket Borkai Zsolt, Mob elnők gondolatai jól kifejezik: „Azt gondolom, nagyon jó, hogy 5 látványsportág ilyen támogatási rendszerben működhet. Ez itt főleg az utánpótlásról szól, ezekben a sportágakban van a legtöbb igazolt sportolónk. És nem ennek a kárára, hanem emellett kell a többit felépíteni. Hiszen az a kérdés, hogy mit tegyünk a többi sportággal. A MOB-nak meg kell majd jelölnie akár ebben az évben, az olimpia után, azokat a sportágakat, amiket hasonló rendszerben kellene majd működtetni. Mert nyilván nem lehet minden sportágat finanszírozni és támogatni”.
30 000
2011.
2008. 2010.
25 000
2009. GDP (Mrd Ft)
20 000
kp. ktgvetés bevételi főösszeg (Mrd Ft)
15 000
2012. 2010. 10 000
2008.
2009.
2011.
A látványcsapat-sportágak támogatási rendeletének jóváhagyása új, nagymértékű pénzügyi forrás beáramlását eredményezte a magyar sportba, a támogatott 5 sportág vonatkozásában. Ez a pénzügyi forrás kedvező helyzetet teremtett az érintett sportágak számára, amely azonban hátrányosan érintett sikeres, kiemelkedő eredményességű olimpiai egyéni sportágakat. A közelmúltban több példa hangzott el, hogy milyen problémákat okoz ez a helyzet: • A szakemberek bérkülönbsége aránytalanul magasabb a látványcsapat-sportágaknál, melyek feszültséget generálnak a sportágak között. • Egyenlőtlen feltételek a sportlétesítmény bérléséért folytatott tárgyalásoknál, ezáltal a nem támogatott sportágak kiszorulnak a létesítményekből, hiszen hátrányos helyzetből indulva a magas költségeket nem tudják vállalni. Így a sportlétesítmények bérleti díjai növekednek, mely a lakosságra, az iskolai foglalkoztatásra, továbbá a tömegsportra is negatív hatással van. • A nem támogatott sportágaknál a szponzorok átpártolása a támogatott sportágakhoz, hiszen a támogatóknak érdekében áll, hogy adókedvezményt kapjanak.
A 2012. évben a szakszövetségek finanszírozására több mint 47 milliárd forintot (47 137 711 000 Ft) terveztek. Az összeg nem pontos, hiszen a látványcsapatsportágak támogatási jóváhagyása nem egyenlő a tényleges támogatás nyújtással, illetve támogatás felhasználásával (sportszakmai támogatások, ösztöndíjak, Héraklész program, Sport XXI. program stb.). Az öt TAO-sportág 2011-2012-ben elfogadott kérelmeinek összege 42 628 826 000 Ft, vagyis az 5 sportág szakszövetségei, sportvállalkozásai, egyesületei, alapítványai stb. ekkora összegre kaptak sportfejlesztési program jóváhagyást a sportágfejlesztési programokon keresztül. Konkrétan: - kézilabda: 7 Mrd Ft egyesületi, 484 M Ft szövetségi; - kosárlabda: 3,5 Mrd Ft egyesületi, 688 M Ft szövetségi; - jégkorong: 2,1 Mrd Ft egyesületi, 387 M Ft szövetségi; - vízilabda: 2,3 Mrd Ft egyesületi, 196 M Ft szövetségi; - labdarúgás: 20,9 Mrd Ft egyesületi, 4,2 Mrd Ft szövetségi. 2012 júniusában világosan látszik, hogy az 5 kiemelt sportág nem volt, és a közeljövőben nem is lesz berendezkedve ennek a 42,6 Mrd Ft hatékony felhasználására (min. 10-15 Mrd Ft nem lesz felhasználva, mert nincs önerő, illetve nem volt megfelelő a menedzsment munkája). Az összes többi olimpiai és nem olimpia sportág (kb. 70-75) éves támogatása közel 4,2 Mrd Ft (4 194 265 000 Ft).
5 000
66
67
A TAO - tö r v é n y ú j r a g o n d o l á s a
K é r d é s e k é s v á l a s z o k a s t a t i s z t i ka i a d at o k t ü k r é b e n 1. A GDP hány %-át költjük a szakszövetségek és tagszervezeteik támogatására TAO nélkül 2012-ben? - 0,0155% - ami rendkívül alulfinanszírozott sporttámogatást jelent. 2. A GDP hány %-át költjük a szakszövetségek és tagszervezeteik támogatására a TAO-val 2012-ben? - 0,151% - ugyancsak alulfinanszírozott, mert a vezető sportnagyhatalmak ennek kb. 10-szeresét költik a saját GDP-ből a sportra. 3. Az állami költségvetés hány %-át költjük a szakszövetségek és tagszervezeteik támogatására TAO nélkül 2012-ben? - 0,0304% - ami szintén alulfinanszírozott sporttámogatást jelent. 4. Az állami költségvetés hány %-át költjük a szakszövetségek és tagszervezeteik támogatására TAO-val 2012-ben? - 0,306% - kiugróan magasnak számít Európában! A 2012-es év sportfinanszírozása a Kormány részéről a jelenlegi gazdasági helyzetben kiemelkedő, hiszen több mint 47 Mrd Ft jut(hat) közvetlenül a sportszövetségek, illetve a sport területeinek támogatására.
68
Feltételezzük, • hogy a Magyar Kormány az első támogatási időszak előtt jóváhagyott kb. 42,6 Mrd Ft-ot több éven keresztül (2015 után is) tudja biztosítani - a TAO-törvény jóvoltából; • hogy a legnépszerűbb és legtöbb játékost foglalkoztató sportág – labdarúgás – a jövőben is minden évre 25 Mrd Ft TAO-s támogatást (lehetőséget) kap; • hogy a MOB TAO támogatási körébe bekerül a tárgyi eszköz beruházás, felújítás, és az utánpótlás területe is; • hogy a MOB elképzelése, az olimpiai sportágak támogatási rendszerének racionalizálására vonatkozóan megvalósul. Az újragondolt támogatási rendszer valójában azt jelenti, hogy a látványcsapatsportágak rendszerében ez idáig nem támogatott, de a MOB sportági racionalizálása során kialakított I. kategóriás besorolású sportágak is hasonló támogatásban részesüljenek 2015. év után. Ezzel a hosszú távú stratégiai döntéssel a sportágak 3-10-szer nagyobb pénzbeli támogatáshoz juthatnak, ráadásul legalább 15-16 sportágra bővülhet a támogatási kör. A sporttörvény módosítása során kialakult új MOB struktúra, a tagozatok felé is külön forrásokat tudna biztosítani, amely a magyar sport teljes vertikumát lefedi. Ezekkel a feltételekkel valóban megvalósulhat a sportágak finanszírozásának racionalizálása. Kö v e t k e z t e t é s e k A változtatás pozitív hatásai: • Magyarország ezzel az állami sportfinanszírozással valóban sportoló nemzetté válhat, hiszen ez a finanszírozási arány kimagasló az Európai Unióban, csupán néhány Skandináv ország tudna vele lépést tartani. • A sport preventív hatásának népszerűsítése „tettekkel” is mérhetővé válhat. • A szakszövetségek finanszírozása valóban programfinanszírozásos formában történhetne. • A sport minden területe (olimpiai és nem olimpiai sportágak; szabadidősport; diák, egyetemi-főiskolai sport; fogyatékosok sportja; sportpiac; sporttudomány) pozitív irányt vehet a gazdasági nehézségek ellenére is.
69
5. Tová bb i fo n tos fe j l e sz t é si t er ü l e t ek „A módosítások hozzájárulnak a sportszakmai érdekek erőteljesebb érdekérvényesítéséhez és áttekinthetőbbé teszik a sport finanszírozási rendszerét is. Az új dokumentum eredményeképp a jövőben követhetőbbé válik a sport támogatási és finanszírozási rendszere, a sportingatlan- és infrastruktúra területe, a sporttudomány, a sportegészségügy, a doppingellenes küzdelem. Európai Uniós tagállam lévén pedig a képviseleti és diplomáciai feladatcsoport és a sport kommunikációja is teret kaphat”.
Az alábbi fejezetben további nagyon fontos, a sport világával kapcsolatos fejlesztési területek kerülnek bemutatásra. Ezek a területek a sportinfrastruktúra-fejlesztés, a sportegészségügy, a sportszakemberképzés és –továbbképzés, a sporttudomány, az iskolai testnevelés és sport, a fair play, az antidopping és az olimpizmus eszmeisége, a sportinformációs rendszer és végül a MOB kommunikációja, valamint marketing- és nemzetközi tevékenysége.
Szekeres Pál paralimpiai bajnok, olimpiai bronzérmes, sportért felelős helyettes-államtitkár
70
71
5.1. Sp o r t i n fr a s t r u k t ú r a- fe j l e sz t é s „A magyar sport két sarkalatos problémája jelenleg a klubok és a létesítmények helyzete. A létesítmények minőségileg és mennyiségileg sem megfelelőek, fejlesztésekre lenne szükség”. Szabó Bence olimpiai bajnok, MOB sportigazgató
72
A sportlétesítmény-fejlesztés céljainak meghatározásánál a jelenlegi nemzetközi trendnek és legjobb gyakorlatoknak megfelelően a fenntartható működtetésnek, a szakmai magánbefektetők bevonásának, a sportlétesítmények többcélú hasznosíthatóságának, az esélyegyenlőségnek, az egyenlő esélyű hozzáférésnek és a fejlesztések hosszú távú környezeti hatásainak kell középpontba kerülnie. A sportcélú létesítmények/ingatlanok fenntartása és fejlesztése szempontjából alapvető fontosságú a Sportstratégia által lefedett időszak számszerűsíthető mutatóinak – indikátorainak –, valamint az azokhoz kapcsolódó bázis- és célértékeinek meghatározása. Jelenleg a sportlétesítményekre vonatkozó adatok a KSH által végzett országos statisztikai adatgyűjtés keretében csak részben, valamint nem a szükséges bontásban állnak rendelkezésre. E hiányosság orvoslása céljából megkezdődött az állami, önkormányzati sportlétesítmények adatainak teljes körű, komplex felmérése. Ennek lezárását követően egy online (web-alapú) adatbázist – sportlétesítmény katasztert – szükséges létrehozni, amely megalapozza a fejlesztési döntéseket, azok előkészítése során támpontként, információs adatbázisként szolgál. A fejlesztések megvalósításánál az európai uniós elvárásoknak megfelelően integrált fejlesztési programok kialakítása szükséges, amelyek alkalmasak az egyes sportpolitikai szempontból is jelentős célok elérésére. Az állami támogatás feltételeként elvárás, hogy a potenciális projektgazdák: - prevenciós egészségfejlesztési terveket, programokat készítsenek; - együttműködési rendszereket – konzorciumokat – alkossanak a fejlesztéssel érintett településeken, térségekben; - adatokat szolgáltassanak azért, hogy fejlesztési forrásokhoz jussanak.
A z á l l a m i t u l a j d o n b a n l é v ő s p o r t l é t e s í t m é n y e k f e n n ta r tá s a és fe jlesz tése A Sportstratégia, illetve annak felülvizsgálata során a sporttörvényben foglalt állami feladatok között különösen hangsúlyos prioritásként szerepel a tartósan állami tulajdonban tartandó, ún. stratégiai sportlétesítmények (olimpiai központok, valamint egyéb kiemelt sportfeladatot ellátó sportlétesítmények) fenntartása és fejlesztése. O l i m p i a i Kö z p o n t o k Az Olimpiai Központok fenntartása és működtetése a magyar sporthagyományok megőrzése és a jövőbeli versenysport – elsősorban olimpiai – sikerek szempontjából alapvető fontosságú. E létesítményeknek a XXI. századi sportszakmai és műszaki követelményeknek (különösen a fenntartható üzemeltetés) kell megfelelnie. Hátteret kell nyújtaniuk a hazai és nemzetközi versenyekre való felkészüléshez, valamint azok megrendezéséhez is. Jelenleg az Olimpiai Központok állapota nem felel meg az élsport által megkövetelt feltételeknek, sőt, több esetben egyes ingatlanok műszaki állapota a balesetmentes sportolást sem teszi lehetővé. Ehhez hozzátartozik, hogy az Olimpiai Sportközpontokban még a kötelezően előírt egészségügyi és szociális feltételek biztosítása sincs megoldva (pl. doppingvizsgálatok végzése). A folyamatos állagromlás miatt az Olimpiai Központok csak részlegesen tudják kiszolgálni az élsport igényeit. Ennek következtében egyre több sportági szakszövetség tervezi külföldi létesítményekben a felkészüléseit. A sport szereplőinek egyetértésével találkozott az, hogy a fejlesztési prioritások között első helyen szerepel a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciója. Az egyéb állami sportlétesítmények további sportcélú hasznosításánál az érintett országos sportági szakszövetség(ek) bevonásával célszerű döntést hozni.
73
S zaba d i d ő - é s a l te r nat í v spo r tp á ly á k f e j l eszt é se Ö n k o r m á n y z a t i f e n n ta r tá s ú s p o r t i n g a t l a n o k f e n n ta r tá s a é s f e j l e s z t é s e A körülbelül 8 000 hazai sportlétesítmény túlnyomó többsége helyi önkormányzati tulajdonban van, ám állapotuk egyre rosszabb. Az általuk kínált szolgáltatások színvonala – az önkormányzatok szűkülő forrásai miatt, néhány kivételtől eltekintve – pedig egyre alacsonyabb. Ugyanakkor a lakosság egészségmegőrzése és a helyi közösség összekovácsolásának szempontjából ezek fejlesztése stratégiai kérdés. Az önkormányzati sportlétesítmények tekintetében mindenképpen indokolt a fejlesztésüket részben központi költségvetési támogatásból is finanszírozni, hiszen ezek a sportlétesítmények biztosítják jellemzően a testnevelés, a sportági utánpótlás-nevelés, illetve a diáksport és az egészséges aktív életmód kialakítását elősegítő szabadidősport-tevékenység kereteit is. E körben különösképpen hangsúlyozandó – a Sportstratégia megvalósítása szempontjából is kiemelt – prioritás: a közoktatási sportcélú építmények fejlesztésének jelentősége. Tekintettel arra, hogy a mindennapos testnevelés a 2012-2013. tanévtől felmenő rendszerben bevezetésre kerül. A sportlétesítmény-fejlesztéseken belül kiemelt figyelmet kell fordítani a közoktatási intézmények sportcélú építményeinek – sportudvarok, tornaszobák, tornatermek, tanuszodák – fejlesztésére, elsősorban az európai uniós források bevonásával. Fentiek keretében az alábbi fejlesztési kategóriákat szükséges kialakítani: • óvodai tornaszobák, • általános és középiskolai tornatermek, • közoktatási uszoda-infrastruktúrák.
A szabadidősportra alkalmas helyszínek fejlesztése, illetőleg az ahhoz történő szakmai és pénzügyi segítségnyújtás az állami sportirányítás kiemelt feladata. A rendszeres testmozgásra (fizikai aktivitásra) ösztönzés a fedett létesítmények fejlesztésén túl a szabadtéri közösségi terek és sporthelyszínek integrált fejlesztésével is megvalósítható. Sőt, ha figyelembe vesszük az Eurobarométer jelentésben foglaltakat, e helyiségek, terek, parkok, ligetek fejlesztése, területrendezése prioritást kell, hogy élvezzen. A család vagy baráti csoportok szabadidő-eltöltéséhez, közösségformálásához elengedhetetlen, hogy a fejlesztések más ágazati fejlesztésekkel ötvözve valósuljanak meg. Olyan infrastrukturális fejlesztéseket célszerű tehát támogatni és megvalósítani, amelyek egyidejűleg több generációt szólítanak meg, és a szabadidősporton túl egyéb szabadidős elfoglaltságoknak is teret biztosítanak. Ilyenek például a játszótér-fejlesztéssel vegyes, vagy az alternatív (pl. extrém) sporttevékenységeknek teret adó sportlétesítmény-fejlesztési konstrukciók. De a nyári strandszabadidő vagy a téli szabadidő sportágaknak helyt adó létesítmények fejlesztésének ösztönzése is indokolt.
spo r t á g i sza k szövets é g e k spo r t l é tes í t m é n y f ennta r t ó sze r epe A MOB integráló és érdekegyeztető szerepe mellett, az egyes sportágak közül az ún. látványcsapatsportok körében a 2010. évi LXXXIII. törvény adókedvezmények biztosításával lehetővé teszi a sportszakmai befektetők hangsúlyos szerepvállalását. Ennek megfelelően elsősorban a látvány-csapatsportágakat irányító szakszövetségeknek kell elkészíteniük a saját sportlétesítményfejlesztési koncepciójukat (hosszú-, közép- és rövid távú célkitűzésekkel). A cél az, hogy a szakmai befektetők bevonásával olyan, az utánpótlás-nevelést fellendítő országos edzőközpontok jöjjenek létre, amelyek egyúttal több sportág igényeinek kielégítésére is alkalmasak. A sportági szakszövetségeknek – az utánpótlás-nevelés és a versenysport támogatása érdekében – a sportágspecifikus létesítmények létrehozásában fokozottan együtt kell működniük az állammal és az önkormányzatokkal is. Olyan komplex támogatási formát kell kialakítani, amely a pályázó önkormányzatoktól, valamint a sportági szakszövetségek önerejétől függően lehetőséget nyújt a diáksport- és az egészséges aktív életmód kialakítását elősegítő szabadidősport tevékenység, a sportági utánpótlás-nevelés és a versenysport megfelelő létesítmény-feltételeinek megteremtéséhez.
A közoktatási sportcélú építmények esetében fejlesztési szempontból az alábbi irányokat célszerű meghatározni: • teljes adatkört lefedő közoktatási sportcélú építmény katasztert és ezzel párhuzamosan közoktatási sportszakember nyilvántartást kell kialakítani; • olyan közoktatási sportcélú építmény-fejlesztési programot kell alkotni, amely bármely európai uniós vagy egyéb fejlesztési forrás e célra történő felhasználhatósága esetén azonnal indítható. Az infrastruktúra-fejlesztés mellett a tartalmi fejlesztések is (az infrastruktúra használatához kapcsolódó szervezési, és humán-erőforrás fejlesztési feladatok) legalább ilyen jelentőségűek. Amikor a közoktatási intézmények sportcélú építményeinek fejlesztéséről beszélünk, nem lehet megfeledkezni arról, hogy a magyarországi településszerkezet sajátosságaiból is adódóan legtöbb esetben ezek az építmények azok, melyek közösségi (kulturális), szabadidő(sport) vagy utánpótlás- és versenysport (hivatásos vagy amatőr) funkciókat látnak el.
74
75
A sportegészségügy, ezen belül a sportorvoslás a fizikai aktivitás és sport tudományos és gyakorló orvosi vonatkozásait jelenti. Az országos sportegészségügyi hálózat és központi intézetének növekvő igény szerinti bővítése szükségszerűvé vált. A szakmai színvonal további fejlesztése elsősorban centralizált szervezési és irányítási rendszerben lehetséges. Az elmúlt évben jelentős ráfordítással megkezdődött a regionális centrumok létrehozása, melyek folyamatos működtetése forrásra vár. A sportegészségügy nemcsak az élsport egészségügyi hátterének ellátásában, eredmények elérésében kap egyre nagyobb szerepet, hanem az egészséges életmód elterjesztéséhez szükséges szakorvosi háttér biztosítása éppúgy feladata, mint a különböző népbetegségek rendszeres fizikai aktivitás alkalmazásával történő gyógyítása is. A sportegészségügy további feladatai közé tartozik, hogy bármilyen szinten végzett sporttevékenység kapcsán biztosítsa az egészségügyi szempontok érvényesítését, tehát segítsen abban, hogy semmilyen sporttevékenység végzése ne okozhasson egészségkárosodást.
5. 2. Sp o r t eg é sz ségü g y
O rszágos S portegészség ü g y i I ntézet ( O S E I – S portk ó rház )
„Pedig az életminőségünket jelentősen befolyásolja, hogy milyen az életmódunk, eltaláljuk-e a helyes arányokat a munka, a sport, család vagy a táplálkozás témakörében.”
A sportegészségügy hazai bázisa a Sportkórház, mely ezen a területen a mindenkori egészségügyi kormányzat gyógyító-megelőző, szervezési, módszertani, irányító, továbbképző és tudományos kutató alapintézménye. Oktatóés tudományos tevékenysége jelentős, hiszen ez az egyetlen hazai intézmény, amely alkalmas a sportszakorvosképzés és -továbbképzés rendszerének működtetésére. Az Intézet három fekvőbeteg osztálya évente mintegy 6 000, míg 23 szakrendelése 400 000 esetet lát el, mely tevékenységet a tb finanszíroz, képezve az Intézet éves bevételének mintegy 60%-át.
Szekeres Pál paralimpiai bajnok, olimpiai bronzérmes, sportért felelős helyettes-államtitkár
szakkonzíliumból álló emelt szintű alkalmassági vizsgálat, terhelhetőséget megállapító élettani vizsgálat, táplálkozási szaktanácsadás, sportpszichológiai vizsgálat, a teljesítmény optimalizálására és a tehetségek kiválasztására vonatkozó kutatási tevékenység, a nemzeti válogatottak keretorvosi hálózata szakmai tevékenységének összehangolása, edzőtáborok és az olimpiai központok sportorvosi ellátásának biztosítása.
szetet egyebek mellett a kardiológiai, illetve az allergológiai, pulmonológiai szakellátás jelenti. A fogyatékkal élő élsportolók ellátásához az akadálymentesítés nem biztosított. A diagnosztikai háttér bővítése MR-rel, CT-vel, thermovízióval lényegesen javítaná a lehetőségeket. A kiemelt edzőtáborok ellátását illetően jelenleg csak a tatai és dunavarsányi felel meg a kívánalmaknak, a többi olimpiai központ egészségügyi ellátása megoldatlan.
A felsorolt feladatok a mindenkori sportkormányzat és a MOB támogatási szerződése alapján, az Intézet járóbeteg- és diagnosztikai szakrendelésein, illetve kutató osztályán valósul meg. Minden itt említett terület fejlesztésre szorul. A járóbeteg-szakellátáson belül a jelenlegi szűk keresztmet-
Az Intézet feladatai az élsport és az élsportolók (ép és fogyatékkal élő) ellátásán túl, az olimpiai felkészülés sportegészségügyi hátterének biztosítása. Ezen belül több 76
77
O k tat ó i t e v é k e n y s é g Jelenleg az Intézet az egyetlen hazai intézmény, amely működtetni tudja a sportszakorvosképzés és -továbbképzés rendszerét. A sportorvostan nem része a graduális képzésnek, ugyanakkor az EU megfontolásra érdemesnek tartja a sportorvosi szakvizsga EU-s szakvizsgák közé történő felvételét. Az egyes társszakmák képzési rendszerébe kapcsolódva, a fizikai aktivitás prevenciós és terápiás alkalmazásának módszertanát elterjesztve jelentősen bővítené a terápiás fegyvertárat. Az intézet részt vesz a SE Testnevelési és Sporttudományi Karának (TF) oktató tevékenységében, gyógytornászok, dietetikus szakemberek oktatásában és PhD-hallgatók képzésében. Nemzetközi elismertségének köszönhetően évről évre nő azon sportszakemberek száma, akik az Intézetben kívánják elmélyíteni tudásukat.
Ez alatt az idő alatt ugrásszerűen megnőtt a sportorvosi szakképesítést megszerzettek száma. Az ország 155 sportorvosi rendelőjében dolgozó 191 orvos közül 15% végzi főállásban a sportorvoslást, a többiek napi 1-2 órában. A hálózatból jelenleg 88 orvos rendelkezik sportorvosi szakvizsgával. A sportorvosi hálózat működtetését az egészségügyi kormányzat finanszírozza, egy sportolóra éves szinten mindössze 1 000 Ft jut. A rendelők felszereltsége heterogén. Korszerű terhelésdiagnosztikai eszköz hat megyei rendelőben biztosított. A tárgyi feltételek többségükben csak a sportorvosi alkalmassági- és szűrővizsgálat elvégzését teszik lehetővé. Számos helyen a rendelésre szolgáló helységek mérete, száma, állapota sem megfelelő. A rendelésnek jelentős többségükben helyet adó szakrendelők maguk is helységgondokkal küzdenek. Sajnos csak jelentős bérleti díj fejében lehet ma már az ország egész területén a szakmai elvárásoknak megfelelő körülményeket biztosítani.
O r s z á g o s S p o r t e g é s z s é g ü g y i H á l óz at A progresszív betegellátási modell szerint kiépített országos sportegészségügyi hálózat alapvető feladata az ország területét lefedve meghatározott körben a kötelező sportorvosi alkalmassági- és szűrővizsgálatok végzése. (Évi 300-350 ezer vizsgálatot végeznek, a kb. 200 ezer igazolt sportolón). A hálózat 1996-ban megtörtént intézeti integrációja jó döntésnek bizonyult, azóta jelentős szakmai fejlődés következett be, melynek alapja a minden szintű rendelőre kidolgozott egységes, a minőségbiztosítási elveknek megfelelő szakmai protokoll, a 19 megyei rendelő egymással és az Intézettel történő számítógépes összekapcsolása.
78
A szakmai színvonal további fejlesztése elsősorban centralizált irányítási és szervezési rendszerben lehetséges. Felmerül a regionalizálás lehetősége megfelelő személyi és tárgyi feltételek kialakításával. Ennek előnye, hogy a jelenleginél jóval magasabb szintű ellátás valósítható meg mind a sportolóspecifikus sportegészségügyi ellátás, mind a lakosság prevenciós és terápiás mozgásprogramjához történő konzultatív háttér biztosítása terén. Az elmúlt évben jelentős anyagi ráfordítással az Intézet megkezdte a regionális centrumok létrehozását, de folyamatos működtetésük forráshiány miatt nem megoldható.
5. 3. sz a k e m b er k épzé s é s -tová bb k épzé s Spo r t sz ak ember k épzé s A sportszakemberképzés jelenlegi rendszere újragondolásra szorul: • alapfokú – általános iskola elvégzésére épülő – OKJ-s szakképzettséget jelentő sportoktatóról (sportág feltüntetésével); • középfokú – érettségire épülő – OKJ-s szakképzettségről: sportedző (sportág feltüntetésével) vagy sportszervező, -menedzser stb.; • felsőfokú szakképzettségről: a régi rendszerben szerzett főiskolai szintű végzettséget biztosító tanító (testnevelés műveltségterületen), főiskolai szintű általános iskolai és egyetemi szintű középiskolai testnevelő tanári végzettségről, főiskolai szintű szakedzői végzettségről (sportág feltüntetésével) és főiskolai szintű sportmenedzseri szakképesítésről. Van még néhány egyéb szakképzettség is a középés a felsőfokú szinten, de ezek most nem relevánsak. Az új rendszerű – Bolognai modell szerinti – képzés az alap- és a középfokú szakképesítés rendszerét nem érinti. A felsőfokú szakképesítések rendszere részben megváltozott. A tanítók képzési rendszere lényegében nem változott. Megszűnt a főiskolai szintű testnevelésszakos tanárképzés, ahogy a főiskolai szintű szakedzőképzés is. A Bolognai rendszerre épülő új típusú sportszakember-képzés megértéséhez a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának jelenlegi képzési struktúrája ad alapot, amit a következő ábra szemléltet:
79
OKJ FSZ
FSZ
BSc
2, 3 félév
Testnevelő tanár – egészségfejleszté-tanár
3 félév
Testnevelő tanár – gyógytestnevelő tanár
T o vá bb k é pz é s
6 félév
Lovaskultúra oktató
2, 3 félév 3 félév 3, 5 félév
FSZT FSZT 4 félév
Lovaskultúra oktató
4 félév
Sportpszichológus
4 félév
Preventív mozgásterapeuta
2 félév
Sportpszichológus Preventív mozgásterapeuta
4 félév 2 félév
Rekreáció
4 félév
4 félév
Sportmenedzser
4 félév
4 félév
Java s l ato k :
Sportmenedzser
Szakedző
4 félév
4 félév
Szakedző
Humánkineziológia
• Meg kell szüntetni az általános iskolai végbizonyítványra épülő alapfokú OKJ-s sportoktatói sportszakmai képzettséget. Ez a nagyon alacsony iskolai végzettségű sportszakemberképzés nem méltó a testnevelési és sporttudományokhoz. • A Bolognai rendszerű szakképzés egyik zsákutcája az, hogy a BSc-szint (alapképzés) végén csak iskolai végzettséget, de semmilyen szakképzettséget nem kapnak a hallgatók. Ki kell találni azt a speciális magyarországi Bolognai modellt, ahol a BSc-szint végén szakképzettséget is kaphatnának a végzettek. Ezek a megoldások – a sportszakember képzés tekintetében – részben kisakkozhatók a fenti ábrából. Természetesen ennek törvényi szabályozását és akkreditációs rendjét is ki kell dolgozni, ami nagyon komoly szakmai és jogharmonizációs munka.
BSc
Rekreáció
MSc
4 félév
6 félév
4 félév
Rekreációszervezés és egészségfejlesztés
6 félév
Sportszervező
Rekreációszervezés és egészségfejlesztés
6 félév
Sportszervező
6 félév
Testnevelő-edző
Testnevelő-edző
FSZ
MSc BSc
PhD
PhD
KÉPZÉSI SZINTEK KÉPZÉSI SZINTEK
3, 5 félév
Humánkineziológia
FSZ
MA/MSc
6 félév
Testnevelő tanár
Testnevelő tanár – egészségfejleszté-tanár
Humánkineziológia
Edző-menedzser (előkészítés alatt)
OKJ
6 félév
2 félév
4 félév
Rekreációs mozgásprogram-vezető
2 félév
2 félév
Rekreációs mozgásprogram-vezető
2 félév
Sportmasszőr
2 félév
Sportoktató
6 félév
6 félév
Sportszervező-, menedzser
Sportedző
6 félév
4 félév
Edző-menedzser (előkészítés alatt)
Sportszervező-, menedzserSportmasszőr
OKJ
MA/MSc
Sporttudományi Doktori Iskola 3 alprogramban
Testnevelő tanár – gyógytestnevelő tanár Humánkineziológia
80
BSc
SZAKOK/PROGRAMOK SZAKOK/PROGRAMOK
FSZT
Testnevelő tanár MA
OKJ
Sporttudományi Doktori Iskola 3 alprogramban MA
PhD
PhD
KÉPZÉSI SZINTEKKÉPZÉSI SZINTEK
FSZT
SZAKOK/PROGRAMOKSZAKOK/PROGRAMOK
Sportedző
2 félév
Sportoktató
2 félév
2 félév 2 félév 2 félév
A fenti ábrából kiolvasható e képzési modell kritikája is. A TF egy korábbi dékánja következőképpen fogalmazott: „Ebben a formában megbukott a Bolognai modell Magyarországon”. Sajnos érdemi változtatás és változás azóta sem történt.
Jelenleg – központi jogszabályban rögzített, és a tevékenység végzésének feltételeként megfogalmazott – kötelező sportszakember-továbbképzési rendszer nincs Magyarországon. Van az orvosoknál, a mérnökök egy körénél, a pedagógusoknál stb. A fentebb említett szakmákban a tevékenység végzésének feltétele a szakmára vonatkozó – jogszabályokban pontosan rögzített – kötelező továbbképzési rendszerben történő részvétel. Egyes sportágak szövetségei belső továbbképzési rendszereket dolgoztak ki, és tettek kötelezővé a sportszakembereiknek. Van olyan sportági szövetség, ahol valamilyen „licenchez” kötötték a sporttevékenység végzését. Az előző megoldások összességében eléggé ad hoc jellegűek. Java s l ato k : • Ki kell dolgozni – elsősorban a pedagógus-továbbképzési rendszer analógiájára – egy központi szabályozásra épülő sportszakember-továbbképzési modellt. Ez azt jelenti, hogy bizonyos sportmunkaköröket csak akkor láthat el az adott sportszakember, ha meghatározott rendszerességgel részt vesz akkreditált sporttovábbképzéséken, és az ottani követelményeket teljesíti. • Szükséges lenne újragondolni az államilag elismert sportszakmai képesítési követelményeket és az egyes szövetségek által preferált ún. sportági licencek kérdését, viszonyrendszerét. Meggyőződésünk, hogy (szak)szövetségek nem írhatják felül az állam által megállapított és szakmailag, továbbá jogilag szabályozott szakképzési rendszert, jelen esetben a sportszakember-képzést. Ezért azt javasoljuk, hogy ha egy szövetségnek fontos a sportágára vonatkozó bármilyen licenc, akkor azt építsék be az állami szakképzés rendszerébe. Tehát, ha valaki, valamilyen sportágból, bármilyen szintű edző képesítést szerez, akkor ne kelljen neki – néha rendkívül komoly összegekért – még külön licencet szereznie, hogy az államilag elismert szakképesítésével egyáltalán dolgozhasson az adott sportágban. Ennek a problémának a részbeni megoldásában segíthetne a központilag szabályozott sportszakember-továbbképzési rendszer.
81
A magyar sport nem lehet erős megfelelő sporttudományos háttér nélkül. A Magyar Olimpiai Bizottság szervezetén belül két állandó bizottság foglalkozik a sporttudományok bizonyos területeivel. Az egyik az Orvos Bizottság, a másik a Sportszakmai, Utánpótlás és Tudományos Bizottság. Az Orvos Bizottság feladatrendszere koncentrálódik a sport és az orvostudomány kapcsolatára, arra, miként tudja szolgálni az orvostudomány a sportot. A Sportszakmai, Utánpótlás és Tudományos Bizottság tevékenységi köre sokkal összetettebb. Ide tartozik minden olyan sportszakmai és sporttudományos kérdés, ami nem tartozik az Orvos Bizottság „hatáskörébe”. A MOB tudományos kapcsolatrendszerének fejlesztése négy fő irányba képzelhető el, négy fő területre koncentrál:
5.4. A MO B sp o r tt u d o m á n yos k a p c s o l at r en dszer e „…Oxford és Cambridge titka az…, munkájuknál legfontosabb eszközük a sport, mely nem a szellem útján nyomja el a testet, hanem a test útján nyitja meg a lelket” Dr. Szent-Györgyi Albert
82
1. Sporttudományos kutatásokkal és szolgáltatásokkal is foglalkozó intézmények, szervezetek, szakemberek (pl.: Országos Sportegészségügyi Intézet /Sportkórház/, Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet, Nemzeti Sportközpontok Diagnosztikai Labor, szerződő kórházak és orvosi rendelők, szerződő sportpszichológusok stb.). 2. A sportszakemberképzéssel és sporttudományos kutatásokkal foglalkozó (testnevelő, edző, sportszervező, rekreációs szakember stb.) felsőoktatási intézmények (pl.: Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar /TF/, ELTE, Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, Nyugat-magyarországi Egyetem, Eszterházy Károly Főiskola, Nyíregyházi Főiskola stb.).
3. Sportmúzeumi „hálózat” (NSK Magyar Sportmúzeum, Egri Sportmúzeum, Somogyi Sportmúzeum, Ceglédi Sportmúzeum stb.). 4. Sporttudományos és sportszakmai szervezetek (pl.: Magyar Sporttudományi Társaság, Magyar Edzők Társasága, Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete, Magyar Tudományos Akadémia szakbizottsága stb.). Sajnos jelenleg – a Nemzeti Sport Intézet átalakulásával – megszűntek azok a sporttal foglakozó, elsősorban társadalomtudományi kutatások (sportszociológiai, sportpolitikai, sportjogi, sportgazdaságtani, sportpedagógiai, sportpszichológiai kutatások), amelyek a sportkormányzat számára háttérintézeti kutatási eredményeket tudnának produkálni. Az előbb felsorolt kutatási területekkel jelenleg csak a sportszakemberképzést folytató felsőoktatási intézmények oktatói-kutatói foglalkoznak. A Magyar Sportmúzeum jellege szerint országos gyűjtőkörű szakmúzeum, országos hálózati központ. Tevékenysége kiterjed a testnevelés és sport területén a hazai és nemzetközi jelentőségű muzeális tárgyi és dokumentációs anyagok felkutatására, gyűjtésére, őrzésére és védelmére, az anyagok rendszerezésére, nyilvántartására, tudományos feldolgozására és közlésére, továbbá a tudományos eredményeknek ismeretterjesztő előadások, közlemények, kiadványok és kiállítások útján való hasznosítására. A Sportmúzeum kezel állandó-, időszaki- és vándorkiállításokat. A MOB és a Sportmúzeum kapcsolatának fejlesztése érdekében – a nem-
zetközi példák alapján – célszerű lenne megfontolni, hogy a Sportmúzeum a MOB keretein belül működjön. További együttműködési terület lehetne az országban működő más sportmúzeumokkal való szakmai és szervezési kapcsolatok megerősítése, a hálózati jelleg fejlesztése. Előrelépést jelentene, ha rendszeres és szervezett keretek között az iskoláskorú fiatal sportolók sportnevelését és –oktatását támogatni tudná a Sportmúzeum, a MOA feladatait kiegészítve és összekapcsolva. A Sportmúzeum nem rendelkezik állandó kiállítási térrel, épülettel és a műtárgyak és raktározása sem megoldott. A múzeum sokszor költözött az elmúlt években. Az állandó elhelyezés és raktározás megoldása komoly előrelépés lenne a közgyűjtemény életében. A sporttudományos és sportszakmai szervezetekkel történő együttműködés a MOB új szervezeti felállásában (szakmai tagozatok képviselői, delegáltjai) jobban megoldott, mint korábban. A MOB, mint a magyar sport parlamentje, csakugyan biztosítja minden sporttal foglalkozó tudományos intézmény és szakmai szervezet számára az együttműködést és a képviseletet. Ennek tartalmi megvalósulása az egyre erősödő szakmai tagozatok munkájában lesz tetten érhető.
83
Köt e l e z ő ta n ó r a i t e s t n e v e l é s
5. 5. Isko l a i t e s t n e v el é s é s sp o r t „Amellett, hogy legyenek sportsikerek, minél több gyermekkel meg kell ismertetni a sport csodálatos világát, a testnevelők presztízsét pedig vissza kell szerezni.” Molnár Zoltán MOB főtitkár
84
Testnevelés alatt azt az iskolai tantervben rögzített tevékenységrendszert értjük, melynek fő célja a tanulók szomatikus kultúrájának (fizikai kompetenciáinak) fejlesztése. A testnevelés célja a kondicionális és koordinációs képességek fejlesztése, a fizikai tevékenységekben való részvételhez szükséges megfelelő mentális kondíció és elméleti felkészültség biztosítása, továbbá a testmozgáshoz és az egész életen át tartó, egészségmegőrzést szolgáló sporttevékenységekhez szükséges mozgáskultúra és állóképesség kialakítása. Az iskolai testnevelés az egyetlen olyan tantárgy, amelynek célja az egészséges életmódra történő felkészítés. A középpontjában a gyermekek teljes körű, testi, szellemi fejlesztése áll, valamint olyan fontos társadalmi értékeket közvetít, mint az önfegyelem, a szolidaritás, a csapatszellem, a tolerancia és a becsületes játék.
Az iskolai testnevelésnek és sportnak csakugyan aktív részt kell vállalnia a tömegesítésben. Ez reális célként meg is fogalmazható, hiszen a közoktatásban jelenleg bennlévő körülbelül 1,3 millió gyerek és fiatal a legjobban a közoktatási intézményekben érhető el, és ott „mozgósítható”. Az utánpótlás-nevelés szempontjából az iskolai testnevelés és sport tehát a tömegesítésben játszhat kulcsszerepet. A közoktatás intézményrendszere azonban kevésbé alkalmas a tömegesítésre épülő, abból „kinövő” sportutánpótlás-kiválasztásra. Ezt a „feladatot” az iskolák csak egyesületekkel vagy egyesületi formában működő egyesületi jellegű sportiskolákkal együttműködve tudja megoldani. Ezért kiemelt cél kell, hogy legyen a közoktatási intézmények egyesületi (vagy egyesületi jellegű sportiskolák) kapcsolatának kiépítése és folyamatos erősítése. Az iskolai testnevelés hosszú évek óta tartó problémája megoldódni látszik. A jelenlegi sport- és oktatási kormányzat együttműködésének eredményeként 2012 szeptemberétől bevezetésre kerül a mindennapos testnevelés az 1., az 5. és a 9. évfolyamon, 2013 szeptemberétől a teljes alsó tagozatban, további évfolyamokon pedig felmenő rendszerben valósítják meg. A cél eléréséhez két alapvető feltételrendszert célszerű megvizsgálni. Az egyik a magasabb heti óraszámú testnevelés megtartásához szükséges sportinfrstruktúra és tárgyieszköz-feltételrendszer, a másik humánerőforrás (felkészült testnevelők) biztosítása. Mindkét szempontot vizsgálva megállapítható, hogy egyelőre nem teljesen adottak a feltételek.
85
E m e lt s z i n t ű t e s t n e v e l é s A jelenlegi emelt szintű testnevelés-oktatást szabályozó előírások nem alkalmasak arra, hogy a régebben működő tagozatok színvonalát, minőségét tovább biztosítsák. (A tagozat fogalmát az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról megváltoztatta, és helyette az emelt szintű oktatást használja.) Ahhoz, hogy az emelt szintű testnevelés potenciálisan segítse a hazai utánpótlás-nevelést, újra kellene szabályozni a rendszert. Mind formailag, mind tartalmilag szigorúbb követelményeket kellene – jogszabályi szinten – előírni az emelt szintű oktatás feltételeként. A javasolt formai és tartalmi követelmények a következők: • Formai követelmények: o Az emelt szintű oktatás heti kötelező tantárgyi óraszáma a tantárgy heti alapóraszámánál legalább kettő órával több legyen, de testnevelésből nem lehet kevesebb heti hat óránál. o Az adott közoktatási intézménytípus minden évfolyamán alkalmazni kell az emelt szintű oktatási programot. o Az emelt szintű testnevelést csak főiskolai vagy egyetemi szintű testnevelés szakos tanári végzettséggel lehessen tanítani. o Az emelt szintű oktatást folytató közoktatási intézmény hozzon létre „saját” diáksport-egyesületet. o Az emelt szintű testnevelési program szerint tanuló gyerekek és fiatalok leigazolt sportolók legyenek. A konkrét sportágválasztásig (elsősorban az alsó tagozaton) az intézmény diáksport-egyesületének, a sportágválasztás után – a sportágtól függően – a saját diáksport-egyesületének vagy a megfelelő sportegyesületnek legyenek a leigazolt versenyzői. o Az emelt szintű oktatásban résztvevő tanulók számára elő kell írni a testnevelés órákon kívüli kötelező edzéslátogatást, minimum heti két alkalommal.
86
• Tartalmi követelmények: o Az emelt szintű testnevelés tantervét be kell építeni a közoktatási intézmény Helyi pedagógiai programjának helyi tantervi részébe. o Az emelt szintű testnevelési programot alkalmazó iskoláknak legalább egy sportágat fel kell kínálniuk a tanulók számára, aminek cél, tananyag és követelményrendszere beépül az intézmény Helyi pedagógiai programjába. o Az emelt szintű testnevelés tantervének szélesebb szemléletű célrendszert, bővebb tevékenység- és képességrendszert magába foglaló tananyagrendszert és magasabb szintű követelményeket kell tartalmaznia, mint a normál testnevelési tantervnek. o A testnevelés tantárgyból évenként jelenleg is kötelező motoros próbák standardizált követelményrendszerének rögzítése az intézmény helyi pedagógiai programjába. o Az őszi és tavaszi motoros próbák felvételének, rögzítésének és kiértékelésének folyamatos biztosítása. o Az emelt szintű testnevelési programba bekapcsolódó tanulók kötelező sportegészségügyi alkalmassági és fizikai képességfelmérő vizsgálaton történő részvétele, illetve azon történő megfelelés.
87
Ta n ó r á n k í v ü l i t e s t n e v e l é s
ASI Szki
Közoktatási típusú sportiskola (sportági oktatás – utánpótlás-nevelés)
Emelt szintű testnevelés oktatása (emelt testnevelés óraszám keretében sportági előképzés – iskolai diák- és versenysport erősítése)
Mindennapos testnevelés (magasabb testnevelés óraszám biztosításával általános testnevelés-oktatás – széles tömegbázis biztosítása, szabadidősport erősítése)
88
A tanórán kívüli iskolai sport jelenlegi szabályozásának újbóli végiggondolása szükséges, hiszen a jelenlegi ún. délutáni sportfoglalkozások ugyan olyan formában nem alkalmazhatóak a mindennapos testnevelés bevezetésével. A tanórán kívüli iskolai sportnak kiegészítő funkciója van: szabadidős sporttevékenység, amatőr sporttevékenység, utánpótlás-jellegű sporttevékenység stb. A közoktatási intézményekben kötelezően működő iskolai sportkörök (ISK) vagy diáksport-egyesületek (DSE) szakmai munkáját jobban össze kellene hangolni az intézményben folyó iskolai testneveléssel és a környező sportegyesületek sporttevékenységével. A mindennapos testnevelés, az emelt szintű testnevelés oktatás, a közoktatási típusú sportiskola és sportszakközépiskola, továbbá az alapfokú sportoktatási intézmény egymásra épülését az alábbi ábra érzékelteti:
Az ebben a szakmai anyagban röviden bemutatott testnevelési és sportfoglalkozási „formák” és lehetőségek tartalmilag összefüggnek. A mindennapos testnevelés felmenő rendszerben történő bevezetése új lehetőségeket teremt, perspektívát ad a testnevelés és sport műveltségterület közoktatási rendszerben történő újraértelmezéséhez, presztízsnöveléséhez. A mindennapos testnevelés szilárd beépítése a közoktatás rendszerébe nem csak esélyt ad a felnövekvő generációk egészségesebb életszemléletének és egészségtudatosabb magatartásformáinak kialakulásához, hanem járulékos módon szolgálja az utánpótlás-nevelés rendszerét is. Így megvalósulhat végre a „sportoló nemzet – sportnemzet” ideálja.
89
A z olimpizmus eszmeisége A Magyar Olimpiai Akadémia tevékenységének középpontjában 2011-ben is az állt, hogy hozzájáruljunk az olimpiai eszme nevelési eszközként történő felhasználásához. Igyekeztünk egyöntetű felfogást kialakítani az olimpizmus sokoldalú nevelési rendszerében. Sajátos eszközeinkkel és a MOB irányításával részt veszünk az egyetemes és a magyarországi olimpizmus fejlesztésében, az olimpiai eszme őrzésében, ápolásában és terjesztésében. Figyelemmel kísérjük a Nemzetközi Olimpiai Akadémia és a szomszédos olimpiai akadémiák tevékenységét, együttműködünk azokkal. A Magyar Diáksport Szövetséggel karöltve lehetőséget kínálunk az olimpiai mozgalom iránt érdeklődők önkéntes képzésére szellemi vetélkedők szervezésével. Szakembereink kutatják az olimpiai mozgalom, a gazdaság és a művelődés összefüggéseit.
5.6. A z o l i m piz m us e sz m eiség e, Fa i r pl ay, a n t i d o ppi n g „Bármilyen eredményesek lehetünk, bármennyi aranyérmet szerezhetünk, ha doppingoláson érik bármelyik sportolónkat, akkor az egész nem ér semmit. Ezt minden sportolónknak elmondtam, mindegyiküket arra kértem, tiszta körülmények között készüljenek és úgy is versenyezzenek, mert akkor leszünk boldogok az érmektől” Borkai Zsolt olimpiai bajnok, MOB elnök 90
A MOA tevékenységének fejlesztése folyamatos, az anyagipénzügyi feltételek stabil kialakítása biztosítja ezt. A MOA 1985-től a MOB önálló munkán alapuló szervezeti egységeként működik. Soha nem törekedtünk az önálló jogi státuszra, akadémiánknak sokkal többet jelent a MOB közgyűlésével, elnökségével és irodájával való harmonikus és rendezett együttes munka. Így tudjuk egyértelműen elősegíteni a saját tevékenységünkkel a MOB irányító szerepét a magyar olimpiai mozgalomban, tevékenységének célirányos kiegészítését speciális és önálló feladataink elvégzésével.
Az olimpiai nevelés terén 2012. évre vonatkozóan legfontosabb cél, hogy a Mező Ferenc szellemi diákolimpia versenyrendszere elektronikus formában elérhető legyen a MOB honlapján. A jövő stratégiáját és szemléletmódját a digitális forradalom által hozott számos új lehetőséghez és változáshoz kell adaptálni. Elengedhetetlen az olimpizmus alapelveinek és értékeinek hatékony közvetítése a fiatalok felé, melynek haszna rendkívüli. Az olimpiai mozgalomnak olyan programokat kell alkotnia és alkalmaznia, melyek utat mutatnak a családoknak, a szülőknek, miként segíthetik elő, hogy gyermekük megfelelő karrierútvonalat válasszon a versenysporton belül, ami egyszersmind garancia lehet általános fejlődésére és egészségének megóvására. Az olimpiai mozgalom kihasználja az Ifjúsági olimpia adta lehetőségeket, terjeszti a világ ifjúságát ösztönző oktató és kulturális programokat, információkat a nemzetközi sportszövetségek és az olimpiai mozgalom többi résztvevői számára. Az olimpiai mozgalom életre hív és olyan programokat alkalmaz, melyek nem csupán a fiatalok versenysportra való ösztönzését segítik elő, de azt is lehetővé teszik, hogy a sport- és szabadidős tevékenységeket mind szélesebb körben gyakorolják. A sport a társadalom tükre, melyben az olimpiai mozgalom küldetésének tisztán kell látszania. Fel kell ismerni, hogy a sport is globalizálódott. Ezt kell alapul venni az olimpiai mozgalom jövőbeni szervezésénél, hogy a sikeres fejlesztési stratégiákat és oktatási kezdeményezéseket integrálhassa fő tevékenységi köreibe. Ezzel lehetővé válik, hogy az olimpiai mozgalom közelebb kerüljön végső céljához, amely egy egészségesebb, egyenlőbb és sokkal toleránsabb társadalom, előítéletek és megosztottság nélkül, és amelyre nem vet árnyékot a diszkrimináció vagy igazságtalanság semmilyen formája.
Fa i r P l ay „A Fair Play-jel mindenki nyer!” dr. Kamuti Jenő olimpiai ezüstérmes, NOB Fair Play Bizottság elnök Napjainkban ismét előtérbe került az az antik korból származó felismerés, hogy „Ép testben ép lélek”, kiegészítve azzal a gondolattal, hogy a testet azért kell edzeni, hogy elviselje a lélek, az erkölcsös magatartás nehézségeit. A Fair Play ezt a célt szolgálja. A globalizáció melléktermékeként a világban tapasztalható gazdasági, ideológiai, morális válság a sport és ezen belül a Fair Play szerepét és fontosságát helyezi előtérbe. Sokan mondják, hogy ma egyetlen elfogadott filozófia létezik, és ez így szól: Győzni minden áron! Mi, a Fair Play elkötelezettjei valljuk, hogy a tisztesség, a Fair Play több mint egy győzelem. Ha ezt az elvet elfogadnák a társadalom minden szegmensében, akkor a világ biztosan boldogabb lenne. A Magyar Olimpiai Bizottság a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, az UNESCO és a Nemzetközi Fair Play Bizottság javaslatai alapján beépítette és a jövőben továbbfejleszti a programjában, hogy rendszeres oktatás keretén belül – iskolákban és edzőtermekben – terjeszteni fogja a Fair Play eszmeiségét különböző módszerekkel. Így kötelező tananyag a testnevelő tanárok képzésében, az edzőképzésben. Továbbiakban a fiatalok sporttevékenysége során etikai és fair play képzést is tervezünk Fair Play-re utaló internetes játékokkal, kiadványokkal és filmekkel. A Nemzetközi Fair Play Bizottság nagy sikerű programot bonyolított le a Nemzetközi Olimpiai Bizottság kérésére a Szingapúri Nyári, illetve Innsbrucki Téli Ifjúsági Olimpiákon, amelyet a Magyar Olimpiai Bizottság be kíván építeni saját oktatási programjába. A Magyar Olimpiai Bizottság Közgyűlése elfogadta Etikai és Fair Play kódexét, amelyet valamennyi sportszövetség is magáévá tett és terjeszt. A Magyar Olimpiai Bizottság fontos feladata, hogy folyamatosan ébren tartsa a Fair Play szellemét. Ezt segíti elő, hogy évente ünnepélyes gála keretében ismerjük el három kategóriában a Fair Play példaképeit. 91
Antidopping A MOB kiemelt feladatának tekinti a doppingellenes küzdelmet. Elkötelezett a tiszta sport mellett, és mindent elkövet a doppingmentes, fegyelmezett versenyzés érdekében. A MOB jelmondata is kifejezi a tiszta játékba vetett hitet: „A becsületes játék az egyetlen út.” A sporttörvény alapján a MOB a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló 43/2011. (III. 23.) Kormányrendeletben meghatározottak szerint ellátja a doppingellenes tevékenységgel összefüggő sportszakmai feladatait. A MOB dönt a doppingellenes tevékenység sportszakmai feladataira biztosított állami támogatás felhasználásáról, és folyósítja azt. A MOB a 2011. évben közbeszerzési eljárást folytatott le a nemzeti doppingellenes szervezet teljes körű feladatainak ellátása tárgyában. A közbeszerzési eljárás eredményeképpen a Magyar Antidopping Csoport Kft.-vel 2015. december 31-ig hatályos közhasznú megállapodás került megkötésre. A MOB a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló Kormányrendeletben a nemzeti doppingellenes szervezet részére meghatározott feladatok teljes körű ellátásával bízta meg a Magyar Antidopping Csoportot. A MACS látja el a doppingellenőrzések végrehajtásával és a doppingellenes neveléssel, felvilágosítással kapcsolatos feladatokat, valamint a Kormányrendeletben és a nemzetközi követelményekben a nemzeti doppingellenes szervezet részére előírt további feladatokat.
92
A MOB kiemelt feladatként tekint a felvilágosító és megelőző tevékenységre, melynek során fontosnak tartja a sport tisztaságához szükséges információkról, doppinggal kapcsolatos jogszabályokról és az aktuális tiltólistáról a sportolók és sportszakemberek – különös tekintettel a sportegészségügyi személyzet – tájékoztatását. A MOB céljának tekinti a felvilágosító tevékenység minél szélesebb körre való kiterjesztését. Az egyre fiatalabb korban megjelenő tiltott teljesítményfokozás ellen hatékonyan fel kell lépni, a tiltott szerek egészségre káros hatásairól a fiatalokat minél korábban fel kell világosítani. Nemcsak a versenysportban, hanem a szabadidősportban is jelen vannak a doppingszerek. A fitnesztermekben tömegesen jelenlévő, számos mellékhatást kiváltó és egészségkárosodást okozó szerekre minden sportoló figyelmét fel kell hívni. A doppingellenes tevékenység kiemelkedő fontosságát mutatja, hogy a Büntető Törvénykönyv 2013 júliusától büntetni rendeli a teljesítményfokozó szerrel való visszaélés körében a tiltott szerek előállítását, forgalmazását, terjesztését.
A MOB a látványcsapatsportok támogatása keretében jóváhagyott sportfejlesztési programjában képzési feladatok megvalósítása is helyet kapott. A képzési programokon belül doppingellenes előadások megtartására is sor kerül. A doppingellenes képzések témái között a tiltott teljesítményfokozás elleni harc aktuális információi és a nemzetközi doppingellenes tevékenységre való kitekintés szerepelnek. A doppingellenes küzdelem hatékonyságához az abban résztvevők szoros összefogása szükséges. Ennek érdekében a MOB a doppingellenes harcban együttműködik a Magyar Antidopping Csoporttal, a Sportért Felelős Államtitkársággal, a sportszövetségekkel és a nemzetközi doppingellenes küzdelem szereplőivel. A MOB fontosnak tartja a nemzetközi szabályokkal összhangban álló saját doppingellenes szabályzat alkalmazását, a WADA-szabályzatban és a nemzetközi követelményekben megjelenő módosításokhoz való folyamatos alkalmazkodást. Az olimpia évében a kiutazást megelőzően minden olimpiára kvalifikált versenyző 3-szor ellenőrzésre kerül, és kötelezően doppingellenes tájékoztató előadáson kell részt vennie.
93
„Mindemellett fontos feladat, hogy a sport támogatási rendszere átlátható legyen, ezért szintén kiemelt téma a Nemzeti Sportinformációs Rendszer felépítése.” Balogh Zoltán miniszter
5.7. A N e m ze t i Sp o r t i n fo r m áci ós R en dszer (NSR ) Előz m én y ek A 2000. évi sporttörvény előírta egy központi versenyzői adatbázis létrehozását, amely alapján a szövetségek az állami támogatást kapták, illetve amely besorolás alapján a versenyengedélyeket kiadták. Ez a központi adatbázis a Sportinformációs Rendszer (SIR), amelynek kezelésével akkor a Nemzeti Sportszövetséget bízták meg. Ez az adatbázis a mai napig működik, és jelenleg több mint tíz év sportadatai találhatóak meg benne. A 2004. évi I. törvény a sportról eltörölte a SIR kötelező használatát. Ennek ellenére nagyon sok szövetség, pontosan saját adatbázishiánya, illetve annak költséges kifejlesztése miatt, továbbra is a SIR-t használja a versenyengedélyek kiadására. A SIR-rendszerbe regisztráltak létszáma (2011): 70 664 fő, ebből 36 713 fő 18 év alatti sportoló. A sportközigazgatás felé történő kötelező adatszolgáltatást a 166/2004. Kormányrendelet szabályozta, de a papíralapon működtetett rendszer nem tudta ellátni hatékonyan a döntéselőkészítést, és nem tette lehetővé a sport egész területének egyidejű áttekintését. A szolgáltatott adatok elektronikus feldolgozása csak bizonyos kormányzati periódusokban valósult meg.
94
V e r s e n y e n g e d é ly - k á r t ya mo d er niz áci ójának el mar adá sa A versenyengedély-kártya egy nemzeti színű, szabvány méretű plasztik kártya. Ez a kártya a lejárati időt (1 év) követően nem használható, évről évre meg kell újítani. A kártyán minimális személyes adat és az egyéb információk találhatók. A Nemzeti Sportszövetség a kártya modernizálását előkészítette, de a sportközigazgatástól pluszforrást – korszerűsítési célra - nem kapott, ezért a kártyakiadás ma is a korábbi formában történik. Az állami sportvezetés 2006-ban kezdte el az átfogó és egységes adatbáziskezelő szoftver kialakítását. Ennek a rendszernek a neve a Nemzeti Sportinformációs Rendszer (továbbiakban NSR). Célja az volt, hogy a sport minden területére vonatkozóan az alapvető információkat gyűjtse össze. A rendszer továbbfejlesztésére, tesztelésére és a bevezetésének előkészítésére 2011-ben került sor. A sportszövetségeknél a felelős személyek (adminok) kiképzése megtörtént.
A Nemze ti Sportinformációs R en dszer l é t r eh oz á sá na k cél ja : 1. A sportirányítás stratégiai tervezéséhez, döntései meghozatalához, a költségvetési tervezéséhez, végrehajtásához, valamint ellenőrzéséhez szükséges adatok gyűjtése: • központi költségvetés felhasználásának, állami források kifizetésének, megoszlásának nyomon követése; • sportszféra szereplőinek nyilvántartása (szervezetek száma, formája, tevékenysége, területi megoszlása, sportolóikra vonatkozó adatok stb.); • sportszféra szereplőinek gazdálkodási adatai; • létesítmények nyilvántartása, megoszlása, kihasználtsága, üzemeltetése. 2. Sportorvosi engedély (igen – nem, dátum) meglétének ellenőrizhetősége. 3. Korlátozott hozzáférés: az adatszolgáltatók és adatkezelő szervek részére, saját és hatáskörükbe/illetékességi körükbe tartozók adatainak kezelése, a döntéseik tervezéséhez, meghozatalához, végrehajtásához és ellenőrzéséhez, illetve megjelenítéséhez. • Adatszolgáltatók NSR-ben lévő saját adatainak kezelése, folyamatos karbantartása, rendszerben történő frissítése, aktualizálása. • Jogosult adatkezelő szervek (önkormányzatok, országos sportszövetségek) hozzáférése döntéshozatali céllal a hatáskörükbe, illetékességi körükbe tartozók adataihoz. 4. Egy nyilvános (Internetes) információs adatbázis, közhasznú és közérdekű információkkal. • Keresőrendszer szervezetre, sportolási lehetőségekre, programokra vonatkozó információk (megjelenési felület biztosítása a szervezetek részére); • Szaktanácsadás, általános információk; • Tudományos adatbázis, könyvtár.
K a p c s o l ó d ó k öt e l e z ő a l a p b i z t o s í tá s i k o n s t r u k c i ó m o d e r n i z á l á s á n a k szükségessége A kártya évek óta változatlan bekerülési árába (500 Ft) benne foglaltatott egy alapbiztosítási szolgáltatás (215 Ft) is. Ez az alapbiztosítás évek óta elavult, megérett a korszerűsítésre, modernizálásra. Ezért az új biztosítási partnerektől magasabb kötelező alapösszeg mellett, javuló alapszolgáltatásra és választható csomagok ajánlatbekérésére került sor. Természetesen az alapbiztosítás modernizált formája, felnőtt és profi játékosokat érintő választható csomagokkal „korlátlanul” kiegészíthetők. A sportolók nagyobb biztonsága érdekében a biztosítási konstrukció modernizálása tovább nem halogatható.
Minőségi ugrás a dö n t é s h o z ata l b a n Az új rendszer beindításával és működtetésével egy új dimenzióba kerülhet a sport döntéshozatali rendszere. Rendszeres formában, lekérdezhető módon, objektív adatokra támaszkodva lehet meghozni a sport világát érintő döntéseket. A gazdaság szereplőivel, a potenciális támogatókkal teljesen új alapokra támaszkodva lehet a jövőben tárgyalni. Közeledhet a sport és gazdaság érdekterülete. A sport pontos adatokat tud szolgáltatni mind az európai, mind a hazai statisztikai szervezeteknek.
Ö n f e n n ta r t ó m ű k öd é s Az NSR, mint a teljes sportot átfogó információs rendszer, nagyobb léptékű eszköz az eddigieknél. A személyes információkon túl (itt már nem csak a sportolói, hanem a sportban közreműködő egyéb személyek adatai is bekerülnének), a szervezeti és a létesítményi információk is potenciálisan megtalálhatóak. Várhatóan a versenyengedély-kiadás üzemeltetési költségei megnövekednek (növekvő alapbiztosítási díj, modernebb chipkártya). A növekedés következtében a rendszer továbbra is önfenntartó tud maradni. A SIR-t a Nemzeti Sportszövetség – a partnerek megelégedésére – több mint 10 éve sikeresen üzemeltette. A MOB, mint az NSSZ általános jogutódja, ennek a fontos feladatnak a végrehajtását és fejlesztését tovább kívánja folytatni.
95
5. 8. A MO B ko m m u n i k áci ója é s m a r k e t i n g t e v ék en ység e „A siker kulcsa az lehet, ha a MOB nagy hangsúlyt fektet a civil szakmai szervezetekkel és az állami sportirányítással történő együttműködésre.” Molnár Zoltán MOB főtitkár
96
2012 az olimpia éve, július 27-én fellobban az olimpiai láng, elkezdődik a XXX. Londoni Nyári Olimpia. A Magyar Olimpiai Bizottság kommunikációját és marketingtevékenységét 2012-ben e két jelentős terület határozza meg. A MOB az ország teljes lakosságát el kívánja érni; cél, hogy a nemzetközi sportsikerek, olimpiai eredmények mellett minél többen sportoljanak és egészségtudatosan gondolkodjanak. A kommunikáció támogatásával marketingstratégiánk célja annak kialakítása és megalapozása, hogy a versenyszféra szereplői számára a magyar olimpiai mozgalom, az olimpikonok támogatása fontos értéket jelentsen.
A MOB kiváló kapcsolatokat ápol az írott és online médiumok szerkesztőségeivel. Rendszeresek a sajtótájékoztatók, sajtónyilvános események; sikeresen működik a támogatók részére létrehozott Szponzorok Klubja, melynek fő célja, hogy a támogatói kör üzletileg is egymásra találjon. A szponzorok számára nyújtott szolgáltatások sokrétűek, ls az egyedileg kidolgozott stratégiák igazodnak az általuk képviselt szektorok elvárásaihoz. Az a cél, hogy a belső és külső kommunikációjukban is hatékonyan tudjanak élni a támogatásukkal.
A MOB vezetőinek munkáját interjúk szervezésével, sajtóközlemények kiadásával népszerűsítik. Jelentős hazai sajtóorgánumokkal van médiapartneri megállapodása a szervezetnek. A Médiaunió Alapítvány 2012-évi kommunikációs kampányának egyik főtámogatójaként idén a sportolás fontosságára hívják fel a figyelmet a „Sport mindenkié” kampányban. A hatékony kommunikáció érdekében civil szervezetekkel is együttműködnek (Magyar Vöröskereszt és az SOS Gyermekfalu Magyarországi Alapítvány). A MOB szponzorai által támogatott sporteseményeken a szervezet vezetői, munkatársai és az olimpikonok is aktívan részt vesznek. A Magyar Olimpiai Bizottság sportszakmai konferenciák szervezésében, támogatásában is aktív szerepet vállal. A MOB április végén főszervezője, házigazdája volt az Európai Olimpiai Bizottságok 33. szakmai konferenciájának, a Magyar Edzők Társaságával és a Magyar Sporttudományi Társasággal karöltve támogatója, társszervezője volt a IX. Sporttudományi Kongres�szusnak, a látvány-csapatsportágak képviselőinek meghirdetett edzőképző, dopping és sportbiztonsági témájú tanácskozásának, de említhetők a Magyar Olimpiai Akadémia vándorgyűlései és a SPORTJUS sportjogi konferencia – mind-mind jelentős kommunikációs lehetőséget adva a szervezetnek.
Májusban új elemekkel bővült a MOB külső kommunikációja: új arculattal, a mai kor igényeit szem előtt tartva, valamennyi tagozat híreit befogadva és megjelentetve működik a szervezet hivatalos honlapja, a mob.hu. A weboldal híreiből naponta jelenik meg elektronikus hírlevél, melyre a honlap főoldalán lehet feliratkozni. A májusi számmal, megújult külsővel újra indult a MOB Hírlevél, mely a sportági szakszövetségek mellett többek közt a sportirányításban résztvevőknek, a média munkatársainak és a MOB támogatóinak havonta, nyomtatott formában ad tájékoztatást a bizottság munkájáról. Június végén megalakult a MOB 12 fős médiabizottsága, melynek célja az olimpiai mozgalom szolgálata mellett a kibővült MOB tevékenységének, munkájának megismertetése, ideértve a paralimpiai sportot, a szabadidősportot és a nem olimpiai sportágakat; az utánpótlás-nevelést, továbbá a főiskolai-egyetemi és diáksportot. Ezt a célt tükrözi a bizottság összetétele is, amelyben a vezető hazai sportorgánumok mellett helyet kaptak a területek képviselői is.
A már jól működő kommunikációs csatornák mellett kialakítás alatt van a MOB, mai trendnek megfelelő social media felülete. A közösségi oldal – Facebook – alkalmazásai újabb lehetőségeket hoznak mind a szöveges, mind pedig a képi kommunikáció terén. Az alternatíva interaktív módon tudja bekapcsolni a számítógépes és mobil technikát kiválóan alkalmazó fiatal közösségeket. Az internetes lehetőség marketing szempontból is jelentős: újabb támogatók bevonására, a meglévők számára pedig újabb megjelenésre ad lehetőséget. A sportirányítás átalakulását követően, a MOB keretein belül létrejövő tagozatok új lehetőségeket kínálnak a Magyar Olimpiai Bizottság kommunikációjának tekintetében. Az új területeken keresztül újabb rétegeket – diákokat, egyetemistákat, fogyatékkal élő sportolókat, nem olimpiai sportágakat képviselőket és szabadidő-sportolókat –, támogatókat és szakembereket lehet megszólítani. Az új területek új alternatívákat eredményezhetnek; egységes arculattal új kommunikációs csatornákat, új elemeket, új rendezvénytípusokat, újonnan megjelenő médiumokat feltételeznek, melyek mind-mind szélesíthetik, színesíthetik a MOB kommunikációs és marketingtevékenységét.
97
5.9. A MO B n e m ze t közi t e v ék en ység e MOB érdekképviseleti szervként jár el a magyar sport nevében mind nemzetközi, mind hazai szervezetek és fórumok előtt. A Samaranch-i tételnek megfelelő működés, miszerint a mindenkori politikai vezetéssel a jó kapcsolat ápolása szükséges, és elengedhetetlen egy Nemzeti Olimpiai Bizottság számára. A „Becsületes játék az egyetlen út” alapgondolat vezérli a MOB döntéseit és működését, fenntartva a folytonosságot, és hidat képezve a múlt sikerei és jövő tehetségei között. A MOB nemzetközi feladatai szoros kapcsolatot mutatnak a MOB jogi kötelezettségeivel és jogosítványaival, így pl. a MOB jogállását, feladatait és jogait is a nemzetközi szabályok írják elő, amelyeket a belső jog csupán követ és átvesz. A sport szabályozását nemzetközi szintéren határozzák meg és a hazai jogrendnek csupán alávetéses elismerésre van lehetősége. A magyar sporttörvény, doppingellenes szabályok, sportág specifikus szabályok követik a nemzetközi szabályozást, kevés illetve semmilyen mozgásteret sem biztosítva a belsőjog számára a diszkrecionális jogalkotás terén. A nemzetközi jognak történő megfelelés és jogharmonizáció a MOB rendkívüli fontosságú feladata és jogi kötelezettsége. A Magyar Olimpiai Bizottság, mint Magyarország nemzeti olimpiai bizottsága, az olimpiai mozgalom szempontjából és annak tradíciói alapján hármas funkciót lát el, így a Magyar Olimpiai Bizottság • hazánk sportéletét irányítja, • képviseli hazánkat nemzetközi sportszervezetek előtt, valamint • képviseli a nemzetközi sportszervezetek hazai szintéren.
MO B – NO B – ANOC r e l á c i ó Az Olimpiai Mozgalom három legfőbb jogalanya a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, a Nemzetközi Sportági Szakszövetségek és a Nemzeti Olimpiai Bizottságok. A három legfőbb jogalanyon felül az Olimpiai Mozgalom szintén felöleli az Olimpiai Játékok Szervezőbizottságait, a Nemzeti Sportági Szakszövetségeket, egyesületeket és természetes illetve jogi személyeket, amelyek a Nemzetközi Sportági Szakszövetségekhez és a Nemzeti Olimpiai Bizottságokhoz tartoznak, különös tekintettel a sportolókra, akiknek az érdeke az Olimpiai Mozgalom működésének alapvető elemét képezi beleértve a bírókat, játékvezetőket, edzőket, egyéb sportvezetőket és műszaki személyzetet. Az Olimpiai Mozgalom magába foglalja a NOB által elismert szervezeteket és intézményeket is. A Nemzeti Olimpiai Bizottságok Világszövetsége (ANOC) fogja össze és képviseli a 205 tagország nemzeti olimpiai bizottságát az olimpiai szervezetek előtt. Az ANOC a nemzeti olimpiai bizottságok legfőbb képviseleti és globális szervezete, amely leghatékonyabban és közvetlenül képes a nemzeti olimpiai bizottságok érdekeit képviselni, illetve a szükség szerint nevükben eljárni. Az idézetekkel összhangban a Magyar Olimpiai Bizottság, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert, és mint ilyen nemzeti olimpiai bizottsági jogállással rendelkező sportszervezet, a Nemzetközi Olimpiai Mozgalom jogalanya és a Nemzetközi Olimpiai Bizottságok Világszövetségének tagja. Mint az Olimpiai Mozgalom jogalanya a Magyar Olimpiai Bizottság kizárólagos illetékességgel és hatáskörrel képviseli Magyarországot a nemzetközi olimpiai fórumokon és sportszervezetek előtt, így az ANOC testületei előtt is.
A Magyar Olimpiai Bizottság nemzetközi tevékenységének célja, hogy elősegítse a MOB, valamint a magyar sport hatékony és sikeres nemzetközi képviseleti tevékenységét, ideértve a magyar sportdiplomácia megerősödését.
98
99
MOB – EOC reláció Az Európai Olimpiai Bizottság (a továbbiakban, mint EOC) a nemzetközi olimpiai mozgalom európai kontinentális vezetője, és mint ilyen az európai olimpiai mozgalom irányítója. Magyarország európai országként és európai uniós tagállamként teljes jogú tagja az EOC szervezetének. E tagságból fakadóan a Magyar Olimpiai Bizottságot jogok illetik meg és kötelességek terhelik. M O B – O l i m p i a i S ze r vez ő b i zotts á g o k r e l á c i ó j a A Magyar Olimpiai Bizottság a magyarországi olimpiai felkészülést és részvételt irányítja és bonyolítja. A Magyar Olimpiai Bizottság kizárólagos joggal rendelkezik sportolókat, hivatalos csapatkísérőket és egyéb személyzetet az Olimpiai Játékokra nevezni és akkreditálni az Olimpiai Chartával összhangban. E szabály alapján a Magyar Olimpiai Bizottság a fő- és egycsatornás kapcsolatot tartó az Olimpiai Szervezőbizottságok és Magyarország között az Olimpiai játékokkal kapcsolatos összes kérdésben és az összes úgynevezett funkcionális területet illetően. A magyar olimpiai csapat zavartalan és eredményes felkészülése a Magyar Olimpiai Bizottság sportszakmai feladata. A magyar olimpiai csapat zavartalan és eredményes részvételét szintén a Magyar Olimpiai Bizottság kötelessége biztosítani. Ezt a feladatot a Magyar Olimpiai Bizottság elsősorban a Szervezőbizottsággal illetékes részlegével szorosan együttműködve, napi munkakapcsolatot tartva fenn teljesíti, amely valójában nevezhető projekt menedzsmentnek is tekintettel a szigorú határidőkre és részfeladatokra. M O B – N e m zet k öz i spo r t á g i sza k szövets é g e k é s spo r tsze r vezete k r e l á c i ó j a A nemzetközi sportágai szakszövetségekkel történő kapcsolattartás elsősorban a nemzeti sportági szakszövetségek, illetve az olimpiai kvalifikációs rend kialakítása és végrehajtása érdekében történik, amely megvalósul közvetlen és közvetett formában. A Magyar Olimpiai Bizottság számára legkiválóbb alkalom a nemzetközi sportági szakszövetségekkel való találkozásra a SportAccord rendezvényen való részvétel, ahol mind a téli, mind a nyári sportágak megjelennek és bemutatják magukat.
100
A magyar sportági szakszövetségek szolgálatában és a fentiek alapján a Magyar Olimpiai Bizottság, mint olimpiai jogalany törekszik arra, hogy: 1. elősegítse a nemzetközi sportági szakszövetségek szabályainak érvényesülését Magyarországon; 2. elősegítse a nemzeti sportági szakszövetségek kapcsolatainak erősödését a világszervezetekkel; 3. elősegítse a nemzeti sportági szakszövetségek nemzetközi érdekképviseletét; 4. elősegítse a nemzeti sportági szakszövetségek sikeres nemzetközi pályázatait; 5. támogassa magyar sportvezetők nemzetközi sportági szakszövetségekben történő vezetőtisztség vállalását; 6. együttműködjön a nemzetközi sportági szakszövetségekkel.
események azonban nemcsak a sportot kívánják vonzóvá tenni a fiatalok számára, de nevelési és kulturális értékek közvetítésére is vállalkoznak. Sem az európai, sem az ausztrál kontinentális esemény nem versenytársa a globális ifjúsági olimpiának, hanem komplementerként kiegészítője annak, bár céljaiban jelentős hasonlatosságot mutat a három esemény. Mind az európai, mind az ausztrál, mind a globális eseménysorozat a tizenévesek korosztályát szándékozik elérni és a határokon, kultúrákon, vallásokon átívelő olimpiai eszmeiséggel, alapelvekkel megismertetni a felnövekvő sportolókat, mint a modernkor követeit. A 2017-ben megrendezésre kerülő nyári EYOF versenyek megrendezésére Győr városa pályázatot nyújtott be. O l i m p i a i pa r t n e r s é g
MO B é s a z E u r ó pa i U n i ó r e l á c i ó j a Alapelvi szinten és főszabály szerint az EU közvetlenül nem támogatja az élsportot és a sportversenyek rendezését, ennek ellenére a Lisszaboni Szerződés megteremtette a jogalapját a sport támogatására és az EU által megfogalmazott társadalmi célok elérése érdekében. Tárgyilagosan megállapítható, hogy jelentős pénzügyi eszközök állhatnak rendelkezésre a nemzeti olimpiai bizottságok számára, amellyel nemcsak a bevételeleiket tudják növelni, de újabb forrást is tudnak céljaik szolgálatába állítani. E megállapítás mentén és összhangban az olimpiai eszme céljainak kiterjesztett értelmezése alapján meggondolásra ajánlott a Magyar Olimpiai Bizottság számára az alábbiak: 1. MOB részvétele közös európai uniós projektekben a nem-kormányzati szervekkel együttműködve, 2. MOB csatlakozás partneri jogállással az EOC Európai Uniós Képviseletéhez, 3. MOB Európai Unió Bizottság létrehozása. A fentiek azzal a céllal javasoltak, hogy a MOB jelentős európai uniós forrásokhoz juthasson hozzá a magyar sport támogatása és fejlesztése, valamint a MOB a magyar sportban betöltött vezető szerepének erősítése érdekében. E u r ó pa i I fj ú s á g i o l i m p i a i f e s z t i v á l
A Magyar Olimpiai Bizottság az olimpiai jogalanyokkal, elsősorban a nemzeti olimpiai bizottságokkal együttműködési megállapodásokra, azaz jogi alapokon nyugvó partneri viszony kialakítására törekszik. A partneri viszony kialakítása és a nemzetközi kapcsolatok erősítésének céljával a Magyar Olimpiai Bizottság és a résztvevő Fél (Felek) kifejezik kölcsönös akaratukat az Olimpiai Chartában megfogalmazott alapelvek végrehajtására, valamint az olimpiai és nem-olimpiai sportágak fejlődése érdekében ezért egybehangzóan kinyilvánítják, hogy 1. kölcsönösen elismerik egymás szervezeteit; 2. hatékonyan elősegítik és terjesztik az olimpiai eszmét egymás tagállamaiban; 3. hozzájárulnak tagállamaik sportjának fejlődéséhez mind a gyakorlat, mind az elmélet területén; 4. kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak igény szerint a sport és az Olimpizmus terén; 5. közös sporttudományi eseményeket szerveznek; 6. kérelemre sportszakmai információt és szakembert cserélnek; 7. elősegítik nemzeti válogatottjainak hazai edzőtáborozását egymás országában; és 8. tájékoztatják egymást a hazai és nemzetközi eseményeikről, rendezvényeikről.
Mind a Nemzetközi, mind az Európai, mind az Óceániai Olimpiai Bizottság a tevőleges utat választotta akkor, amikor megalkották először az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál, majd az Ausztrál Ifjúsági Olimpiai Fesztivál, majd az Ifjúsági Olimpiai Játékok sorozatát. A 14-18 éves korosztályok számára életre hívott sport101
F orrások : 1. 2004. évi I. törvény a sportról 2. 65/2007. (VI. 27.) OGY határozat a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiáról 3. A 107/2011. (VI.30.) végrehajtási kormányrendelet a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól 4. A 166/2004. (V. 21.) Kormányrendelet az állami sportinformációs rendszerről 5. A 2010. évi LXXXIII. törvény a sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról 6. A 2011. évi LXXXII. törvény a sport támogatásával összefüggő egyes törvények módosításáról 7. A 215/2004. (VIi.13.) Kormányrendelet a sportorvoslás szabályairól és a sportegészségügyi hálózatról 8. A 39/2011. (VI.30.) NEFMI rendelete a látvány-csapatsportok támogatásával összefüggő sportfejlesztési program jóváhagyására és a támogatási igazolás kiadására irányuló hatósági eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról 9. A Magyar Antidopping csoport szakmai anyagai 10. A Magyar Olimpiai Akadémia szakmai anyagai 11. A Magyar Olimpiai Bizottság alapszabálya 12. A Magyar Olimpiai Bizottság nemzetközi stratégiája 2011. és 2016. közötti olimpiai időszakra (2011. április 30., MOB elnökségi előterjesztés) 13. A magyar utánpótlás-nevelés rendszerének átfogó fejlesztési koncepciója (2011) 14. A MOB diák- és főiskolai-egyetemi sportért felelős szakmai tagozat szakmai anyagai 15. A MOB Fair Play bizottságának szakmai anyagai 16. A MOB fogyatékosok sportjáért felelős szakmai tagozat szakmai anyagai 17. A MOB Héraklész program szakmai anyagai 18. a MOB kommunikációs stratégiája 19. A MOB marketingstratégiája 20. A MOB nem olimpiai sportágak versenysportjáért felelős szakmai tagozat szakmai anyagai 21. A MOB olimpiai sportágak versenysportjáért felelős szak102
mai tagozat szakmai anyagai 22. A MOB Sport XXI. utánpótlás-nevelési program szakmai anyagai 23. A MOB sportiskolai rendszer és a Sportiskolai program szakmai anyagai 24. A MOB szabadidősportért felelős szakmai tagozat szakmai anyagai 25. Az 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalék adóról 26. Előterjesztés tervezet a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiáról szóló 65/2007. (VI.27.) OGY határozat módosításáról 27. Nemzetközi Olimpiai Bizottság – Olimpiai Charta
Internetes hivatkozások: 1. http://hvg.hu/sport/20111205_sporttorveny_mob_olimpia 2. http://hvg.hu/sport/20111205_sporttorveny_mob_olimpia 3. http://hvg.hu/sport/20120223_mob_mlsz_kivetel 4. http://hvg.hu/sport/20120226_schmitt_pal_magyar_sport 5. http://hvg.hu/sport/20120226_schmitt_pal_magyar_sport 6. http://hvg.hu/sport/20120307_tamogatas_sport 7. http://hvg.hu/sport/20120322_czene_tao 8. http://hvg.hu/sport/20120322_czene_tao 9. http://hvg.hu/sport/20120416_Borkai_Zsolt_MOB_London_olimpia_Schmitt_P 10. http://hvg.hu/sport/20120416_Borkai_Zsolt_MOB_London_olimpia_Schmitt_P 11. http://hvg.hu/sport/20120416_Borkai_Zsolt_MOB_London_olimpia_Schmitt_P 12. http://mob.hu/elkezdodott-a-sporttudosok-9kongresszusa-szegeden. 13. http://mob.hu/hatvanotezres-lesz-a-puskas-stadion 14. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc. cgi?docid=A0800102.TV 15. http://sport.hir24.hu/olimpia/2012/04/17/borkai-zsoltegyszerre-vagyok-realista-es-optimista/ http://hvg.hu/ sport/20120226_schmitt_pal_magyar_sport 16. http://sportgeza.hu/2012/london/szabo_bence_a_pekingi_eredmenyt_tul_kell_szarnyalni/
17. http://sportgeza.hu/sport/hirek/2011/11/09/mob_tobb_ szazmillio_forint_jovore_a_nagy_egyesuleteknek/ 18. http://sportgeza.hu/sport/hirek/2011/12/10/schmitt_ oriasi_a_mob_felelossege/ 19. http://sportgeza.hu/sport/hirek/2012/04/02/monspart_ szukseg_van_a_sportos_kozossegekre/ 20. http://tf.hu/oktatas/ 21. http://www.ahkungarn.hu/fileadmin/ahk_ungarn/ Dokumente/Wirtschaftsinfos/HU/Statistik/Konjunkturdaten_ hu.pdf 22. http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc. cgi?docid=A0900130.TV 23. http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasokminiszteriuma/sportert-elelos-allamtitkarsag/hirek/ kozgyulest-tartott-a-mob-schmitt-pal-es-czene-attilareszvetelevel 24. http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasokminiszteriuma/sportert-elelos-allamtitkarsag/hirek/ budapesten-tartjak-a-londoni-olimpia-elotti-utolso-europaiszintu-szakmai-konferencia 25. http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasokminiszteriuma/sportert-elelos-allamtitkarsag/hirek/ kozgyulest-tartott-a-mob-schmitt-pal-es-czene-attilareszvetelevel 26. http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasokminiszteriuma/sportert-elelos-allamtitkarsag/hirek/modosulta-mefs-alapszabalya-es-elnoksege 27. http://www.nemzetisport.hu/egyeb_egyeni/moba-fotitkar-furcsanak-tartja-a-vivok-es-kezisek-szemelyidonteset-2119339 28. http://www.nemzetisport.hu/egyeb_egyeni/ mob-schmitt-pal-szerint-az-uj-sporttorveny-merfoldkolehet-2108525 29. http://www.nemzetisport.hu/egyeb_egyeni/ mob-uj-alapszabalyt-fogadnak-el-es-uj-vezetosegetvalasztanak-2118758 30. http://www.parlament.hu/irom39/04365/adatok/norma. pdf 31. http://www.pkmkft.hu/files/koltsegvetesi_trv.pdf 103
A szakmai an yag ö sszeáll í tásában k ö zrem ű k ö dtek Felelős kiadó: • Borkai Zsolt MOB elnök • Molnár Zoltán MOB főtitkár Szakmai vezető: • Szabó Bence MOB sportigazgató Szerkesztette: • Dr. Bartha Csaba MOB sportszakmai főmunkatárs • Lehmann László MOB sportiskolai programigazgató Készítette: • Ali Csilla MOB főmunkatárs • Dr. Bartha Csaba MOB sportszakmai főmunkatárs • Dr. Géczi Marianna MOB utánpótlás-igazgatási főmunkatárs • Gömöri Zsolt MPB elnök • Győrfi János MOB szakmai tagozatok koordinációjáért felelős főmunkatárs • Jakabháziné Mező Mária MOA főtitkár • Dr. Kamuti Jenő MOB elnökségi tag • Lehmann László MOB sportiskolai programigazgató • Medvegy Iván MOB sportszakmai főmunkatárs • Mihók Ildikó MOB marketingigazgató • Monspart Sarolta MOB alelnök • Dr. Nagy Zsigmond MOB nemzetközi igazgató • Pignitzky Dorottya MOB sport XXI. programigazgató • Rádics Balázs MDSZ ügyvezető • Szlatényi György MDSZ főtitkár • Tóth József MOB Héraklész programigazgató • Tóth Zoltán MDSZ stratégiai alelnök • Török Olivér MOB sajtóreferens • Dr. Vaska Ottília MOB jogi-igazgatási munkatárs • Vasvári Ferenc MOB sajtómunkatárs
104
Közreműködő szervezetek és tagszervezetek: •A MOB olimpiai sportágak versenysportjáért felelős szakmai tagozat • A MOB nem olimpiai sportágak sportjáért felelős szakmai tagozat • A MOB diák és egyetemi-főiskolai sportért felelős szakmai tagozat • A MOB fogyatékosok sportjáért felelős szakmai tagozat • A MOB szabadidősportért felelős szakmai tagozat • Magyar Diáksport Szövetség • Magyar Egyetemi-főiskolai Sportszövetség • Magyar Paralimpiai Bizottság • Magyar Szabadidősport Szövetség • Sportiskolák Országos Szövetsége
MO B e l n ö k s é g
Borkai Zsolt elnök
Schmitt Pál tiszteletbeli elnök
Molnár Zoltán főtitkár
Dr. Magyar Zoltán alelnök, az olimpiai sportágak versenysportjáért felelős szakmai tagozat elnöke
Dr. Leyrer Richárd alelnök, a nem olimpiai sportágak versenysportjáért felelős szakmai tagozat elnöke
Dr. Deutsch Tamás alelnök, a fogyatékosok sportjáért felelős szakmai tagozat elnöke
Monspart Sarolta alelnök, a szabadidősportért felelős szakmai tagozat elnöke
Dr. Gémesi György elnökségi tag
Gyulay Zsolt elnökségi tag
Dr. Kovács Antal elnökségi tag
Regőczy Krisztina elnökségi tag
Dr. Szabó Tünde elnökségi tag
Dr. Aján Tamás elnökségi tag
Dr. Kamuti Jenő elnökségi tag
Dávid Imre FB elnök
Dr. Csötönyi Sándor FB tag
Dr. Pakucs János FB tag
Dr. Sipos Gertrúd elnöki tanácsadó
Szabó Bence sportigazgató
Dr. Nagy Zsigmond Mihók Ildikó nemzetközi igazgató marketingigazgató
Dr. Tóth Miklós alelnök, a diák- és főiskolai-egyetemi sportért felelős szakmai tagozat elnöke
Fotók: Magyar Távirati Iroda, MOB archívum, MOB tagozatok
MO B T o v á bb i veze tői
105
A M ag ya r O l i m pia i B izott ság tá m o g ató i Gyémánt fo koz at ú főt ám o gató:
A M O B m é diat ám o gató i:
Gyémánt fo koz at ú t ám o gató k :
M O B O l i m p i ko n É l e t ú t Pr o g r a m
Ar any fo koz at ú főt ám o gató k :
E g y ü t t m ű kö d ő f e l s ő o k t a t á s i i n té z m é nye k :
Gyémánt fo koz at ú főt ám o gatója:
Ar any fo koz at ú t ám o gató k :
Ar any fo koz at ú t ám o gatója:
M é diap ar t n e re k
Tám o gató k : Tám o gatója:
K i em e l t p ar t n ere k :
DIAMONDÊPROJECTÊHOLDING
106
A SPORT MINDENKIÉ! 107
