Sportcélú vitorláskikötı kialakítása a Balatonon

Építımérnöki Kar Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék TDK Konferencia

Sportcélú vitorláskikötı kialakítása a Balatonon

készítette:

Váradi Imre Miklós

konzulensek:

Dr. Csoma Rózsa Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék

Liktor Erzsébet Balatoni Hajózási Zrt.

Budapest, 2011

Sportcélú vitorlás kikötı kialakítása a Balatonon

Tartalomjegyzék Magyar nyelvő összefoglaló....................................................................................................... 4 Angol nyelvő összefoglaló ......................................................................................................... 6 1. Bevezetés................................................................................................................................ 8 2. Elvárások egy kikötıvel szemben ........................................................................................ 11 2.1.Kikötıfajták................................................................................................................ 12 2.1.1. Tengeri kikötık .................................................................................................. 12 2.1.2. Folyami kikötök ................................................................................................. 13 2.1.3. Tavi kikötık ....................................................................................................... 14 2.2. Kikötıfajták funkció szerint..................................................................................... 16 2.2.1. Csónak kikötık................................................................................................. 16 2.2.2. Vitorlás nagyhajó kikötık ................................................................................ 17 2.2.3. Személyforgalmat bonyolító kikötık ............................................................... 17 2.2.4. Komp kikötık................................................................................................... 18 2.2.5. Összetett funkciókat betöltı kikötı.................................................................. 18 3.

A tavi kishajós kikötık sajátosságai................................................................................. 19 3.1.

A kishajós versenyhajózás sajátosságai ............................................................... 19

3.1.1. A kishajó .......................................................................................................... 19 3.1.2. Parti megközelítés ............................................................................................ 20 3.1.3. Hangár .............................................................................................................. 21 3.1.4. A sólya.............................................................................................................. 22 3.1.5. Megközelítés vízrıl .......................................................................................... 23 3.1.6. Idıszakos létesítmények................................................................................... 24 3.1.7. Példák ............................................................................................................... 25

4.

3.2.

A feltételek összegzése......................................................................................... 26

3.3.

A jelen tervezéshez szükséges engedélyek .......................................................... 27

Létesítési javaslat ............................................................................................................. 29 4.1.

A terület adottságai............................................................................................... 29

4.2.

Megtervezendı létesítmények.............................................................................. 32

~2~ Tudományos Diákköri Konferencia dolgozat Váradi Imre Miklós 2011


4.2.1. Mólók ....................................................................................................................... 32 4.2.2. Stégek ....................................................................................................................... 34 4.2.3. Sólya......................................................................................................................... 34 4.2.4. Épületek.................................................................................................................... 35 5.

Összefoglalás.................................................................................................................... 37

Jegyzék ..................................................................................................................................... 38 Köszönetnyilvánítás ................................................................................................................. 39



Magyar nyelvő összefoglaló Magyarországon kevés olyan kikötı van, amely vitorlás olimpia felkészülésre teljes mértékben alkalmas. Ez nem azt jelenti, hogy egyáltalán nincs ilyen, csak nem teljesen biztos, hogy arra van tervezve, ami csak a sportolók igényeit elégíti ki, hanem a hobby célú vitorlázást is. Ez nem zárja ki azt, hogy nem lehetne itt is megfelelıen felkészülni, de a körülmények nem a legmegfelelıbbek. Különbözı okai lehetnek annak, ami hátráltathatja a magas szintő felkészülést. Például a rossz infrastruktúra vagy nem megfelelı kikötı elrendezés. Mint tudjuk, Magyarország nem a szeles országok közé tartozik, így nem mindig az a leggazdaságosabb, ha a Balaton parton ülünk és várjuk a szelet, hanem az ha iskola padban ülünk, vagy dolgozunk. Ha viszont megtudjuk, hogy megfelelı a tavon a szél, akkor legyen elegendı másfél óra arra, hogy az iskolapadból vízen legyünk, és ez ne csak egy álom legyen. Ennek a megoldására szeretnék létre hozni egy olyan kikötıt, mely egyfajta sportcentrumként üzemelhetne. Nagy valószínőséggel csak a versenysport részébıl szinte lehetetlen lenne fenntartani egy ilyen kikötıt. Olyanná kell tehát alakítani, mely magába foglalhatja mind a turisták, mind a sportolók érdekeit. Alapjába véve egy sportolónak nagyobb elvárásai lehetnek egy kikötıvel szemben, amit ki kell elégíteni. Ehhez nem elég az, hogy lerakunk neki egy sólyát a mólósor közé, hanem ténylegesen ki kell alakítani hozzá a megfelelı rendszereket. Ilyen például egy olyan hangár, ahova a hajó befér leszerelés nélkül (amivel az idı nagy részét meg lehet takarítani, és jobbat is tesz a felszereléseknek). Vagy a kikötı minél jobban szélmentesítése. Ez sokat segít a hajó vízre rakásakor vagy kivételekor, sıt a nagyhajóknak is jobb hogy nagy vihar idején is biztos biztonságban lehet tudni a hajót. Vagy vehetnénk az olyan alapvetı kiszolgáló egységeket, mint az egészségügyi szoba, melyben orvosi ellátás mellett, bizonyos terheléses vizsgálatokat lehet végrehajtani. Ehhez kapcsolódóan egy kondi és tornaterem is szükséges, ahol a parti felkészülést kell koordinálni. Ezeket a szolgáltatásokat egy olyan klubházba lehetne foglalni, ahol biztosítani lehetne a szállást, az ellátást, vagy esetlegesen még egy olyan klubszobát ahol a megbeszéléseket lehet tartani. De ezekrıl csak említést teszek, mivel ez a rész nem az én szakterületem. Ami minden hajóst érint, a kikötı területén egy hajójavítási, felszerelési lehetıség, amely könnyen elérhetı partról és vízrıl egyaránt.



Ezzel még csak a parti részeket tekintjük át. A vízi rész sem egyszerő. Egy olyan kikötıt kell telepíteni, vagy átalakítani, ami megfelel a könnyő kikötési mőveleteknek, a különbözı irányú és erejő szélben a könnyő be és kihajózást teszi lehetıvé. Ezt nem egyszerő kialakítani mivel általában nem egy irányból fúj csak a szél, és a víz mindig okoz meglepetést. Dolgozatomban a sportkikötıkkel szemben támasztott követelmények összefoglalása után a siófoki kikötı átalakítási – bıvítési lehetıségeire teszek javaslatot. A vizsgált változat kidolgozása során figyelembe vettem a tó adottságait és külföldi sportkikötıkben szerzett tapasztalataimat. Célom az is, hogy Világversenyek rendezésére is alkalmas legyen, vagy akár egy esetleges Magyarországi Olimpia helyszíne is lehessen.

1. kép 470-es hajó erısebb szélben



Angol nyelvő összefoglaló There are just a few marinas in Hungary where it is possible to organize a training camp or world series regattas. It does not mean, that there is none, just it does not provide enough help for the sailor to do high level work. It is more for the hobby sailing, which is also important but that is not help the national sailing team. Though under such conditions we can also make high level training work here, but we need to use much more effort to reach the same level. There are several reasons that set back the high level training. For example the bad infrastructure or the not inappropriate port layout. As we know Hungary is not the place where you always find wind, so it is not the most economical if we always sit next to the lake and wait for some wind instead of studying in the university or high school. But if we get some news that there is wind, than we need only 1,5 hours and we can be on the water. Under such circumstances it is not only our dream to participate in the Olympic Games and reach a good position. For the solution I want to create a port which also can work as a sport centrum. It seems, that high level sailing only cannot finance it, so we need to construct it in such a way, that include the hobby sailing and many other things which make benefit, but

with a

preference on high level training. Basically for a sportsman has more expectation against a marina what we have to satisfy. That means it is not enough to make a slipway between two piers, we really need to plan the right system. For instance a kind of hangar what is high enough to store a boat with mast and other stuff. So we don’t need to dissemble the boat. It saves time and protect the boat against the elements. Or to make a marina almost windless. It helps a lot while we put the boat into the water, and it is important even for bigger boats during stormy weather, because of safety. Or we can mention some basic units, like the surgery, where medical attendance is provided and the stress tests can also be fulfilled, too. Attached to this, a specially equipped gymnasium is also needed for the inland training. We can collect those services in one single Club House, where we can find the accommodation, some restaurant, and maybe a conference room for presentations, discussions, as well. But those things are just to mention because it is not my specialization.



What is important for all the sailors is a service station for the maintenance and reparation, too. It has to be within reach approaching from shore or offshore as well. And with this we just finished the shore. The offshore part is not easy too. We have to construct or rebuild a port what is suitable for easier the mooring operation in mostly every wind and help to reach the marina without injury. It is a lot of work because we all know the wind is not blowing from one direction. The aim of my work is to create a port that takes the of the lake into consideration and combines international sport marina experience. The solution I introduce collects those items together. Furthermore it might be a place where can organise a world race series or it can be the location in a case if Hungary organises Olympic Games.

2. kép This is olimpic sailing



1. Bevezetés Világ életemben vonzott a víz. Szerencsére a családom révén hamar kapcsolatba kerültem a vitorlázással. Késıbb válogatott vitorlázó lettem és rengeteget sikerült utaznom, külföldre eljutnom és sok tapasztalatot győjtenem. Itt, a Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építımérnöki Karán adódott egy olyan lehetıségem, hogy foglalkozzak kikötıkkel, fıként sport célúakkal, hiszen úgyis sokat találkozok velük, és tapasztalataim alapján be tudok mutatni olyan külföldi példákat és ötleteket, amelyek sokat segítenek egy ilyen létesítmény megtervezése során. Ugyanis az nagyon ritka, hogy valakinek meglegyen a lehetısége arra, hogy a mérnöki és a felhasználói oldalt egyszerre átlássa és lehetısége legyen az alkalmazásra. A probléma olyanokból adódik, hogy nem pontosan ismertek egy kishajós vitorlázó olimpiai felkészüléshez szükséges feltételek, melyek eltérnek mind a szabadidıs mind pedig a kereskedelmi hajózás igényeitıl. A versenyhajók edzésen vagy versenyen kívüli idıszakban a parton állnak. Erre kell kialakítani, biztonságos helyet ahol egész este vagy akár egész héten biztonságban lehet tudni, és nem kell attól félni, hogy egy vihar kárt tenne a hajókban. A másik hogy a partról el kell jutni a vízig. Ehhez olyan sólyát, móló rendszereket kell telepíteni, melyek egy esetleges világverseny esetén elegendı kapacitással bírnak a hajók vízre tételében. A kikötı területén sem szabad zsúfoltságot okozni, mert ott már vegyítve vannak a nagyobb sport- és szabadidıs hajók (tıkesúlyos) és a kis sporthajók. A TDK munkám során egy olyan átfogó tanulmány összeállítását szeretném megvalósítani, mely megadja a legtöbb olyan számszerő és nem számszerősíthetı információt, ami elengedhetetlen egy majdani kikötı tervezéshez, de ennél is tágabb értelemben, egy olyan sportcentrum létesítéséhez, ami egy esetleges vitorlás világversenyt gond nélkül le tud bonyolítani. Mindezek mellett fontos, hogy az év többi részében is gazdaságosan üzemelhessen úgy, hogy egy olyan felkészülést lehessen végrehajtani, ami az olimpiai dobogóig juttathat egy magyar vitorlázót. Ez nagy segítséget tud majd adni olyan helyzetekben, amikor a tapasztalat egy fontos elem lesz.



3. kép Vízre szállás elött Imperia Winter Regatta Olaszország Elsıként tekintsük a kikötıket, melyre példát egy városi vízparton létesített kikötı a 3. kép mutat. Dolgozatomban tóra, tavi kikötıt fogok javasolni, mert teljesen más tervezést, elıkészületet kíván, mint egy folyami, vagy tengeri kikötı. A szabványokon is látszik, hogy amíg a folyami kikötıt számos tırvény rendelet jogszabály egyezmény szabályozza (logisztikai problémák, a daruzás, a hajók tankolása, javítása, különbözı infrastrukturális létesítmények), addig egy tavi, fıként személyforgalmi kikötı ennél sokkal szabadabb. Ez annak tudható be, hogy a tavi kereskedelem a tavak esetén egy ideje teljesen visszaszorult, legfeljebb a halászat maradt, így nagy áruforgalommal nem kell számolni. Jelen esetben szabadabb gondolkodást enged. A következı lépésekben azokról a tervezéshez szükséges rendeletekrıl és szabályozásokról is szó lesz, amiket teljes mértékben figyelembe kell venni a tervezés során, hiszen a létesítéshez engedély is kell. Jelen esetben a Balaton, annál is szőkebb értelemben egy esetleges siófoki kikötı építését veszem alapul, ugyanis általános értelemben nem lehet szó bármelyikrıl, mivel tóról-tóra, városról városra eltérıek az igények , lehetıségek és a helyi rendelkezések. Az igazán nagy kérdés, hogy hogyan lehetne ez hatékony és gazdaságos egyszerre.



Az élsport jelentıs állami és szponzorált támogatás esetén tartható fönt, melyen belül az egyik fı költségelem a hazai kikötı fenntartásához való hozzájárulás. Természetesen a kikötınek más bevételi forrása is van, mert ráfizetésesen nem lehet üzemeltetni. Magyarországon számos kikötı van, de egyiket sem mondhatjuk a versenysport szempontjából tökéletesnek. Mindegyikbıl hiányzik valami. A TDK munkám során majd bemutatom, hogy mik is azok a fı pontok, amire ha nincs elég hangsúly fektetve, akkor az egész tervezési folyamatnak nem sok értelme volt. Ezt csak úgy lehet elérni, ha a kikötı minden részlete pontosan meg van tervezve. Végül egy tervvel találkozunk, ami megmutatja, hogy milyen is lenne az az ideális kikötı, ami az összes problémát, hiányt meg tudná oldani, vagy legalábbis nagyban hozzájárulna ahhoz, hogy a versenyzık felkészülése zavartalan legyen. Ez egy sportközpont lenne, mellyel a 2016. évi Rio de Janeiró-i, vagy a késıbbi olimpiai felkészülést a megfelelıbb körülmények között lehetne végezni.

~ 10 ~ Tudományos Diákköri Konferencia dolgozat Váradi Imre Miklós 2011


2. Elvárások egy kikötıvel szemben A kikötıket még a régi idıkben csak tagolt partvonalakon létesítettek, amik igazából csak az öbölbe való beállásra szolgáltak. Kezdve „közeli” példával, amely Máltán az Il-port Il-Kbir, az angol nevén Grand Harbour (Nagy kikötı) (lsd 4. kép). Málta történelmében nagy szerepet játszott ennek a kikötınek a kialakulása, hiszen stratégiailag fontos állomás volt. A föníciaiak kora óta számolni kellett ezzel a kikötıvel. Már a középkortól kezdve hatalmas erıdítésekkel vették körül. Ma leginkább kereskedelmi- és turistakikötıként funkcionál. Vagy egy másik példa: Velence. Már az i. sz. ötszázas években megjelentek itt a lovas népek elıl menekülı csoportok. Késıbb alakult ki a város ma is ismert formája. A kikötık fejlıdése nyomon követhetı az egyes országok politikai és gazdasági fejlıdésével, változásával.

4. kép Máltai tengeri áruforgalmi kikötı Mára már az egyre növekvı igényeknek megfelelıen megtalálható a kikötı a föld bármely részén, hála a sok-sok évszázadnyi tapasztalatnak és munkának. A legtöbb kikötı a folyók, tavak és tengerek olyan részei, ahol mesterségesen védett öblöt alakítottak ki.. Egy kikötı általában a hajózás biztonságát és az áruk ki- és berakodását biztosító építményekkel is rendelkezik, úgy mint: mólókkal, dokkokkal, különbözı hullámtörıkkel, stb. Vannak olyan mérető

kikötık is amelyek saját vasút vonallal, vagy akár saját autópálya kapcsolattal

rendelkeznek [1].



2.1.Kikötıfajták Földrajzi elhelyezkedésük szerint lehet tengeri, folyami, vagy tavi, vagy ennek kombinációja. Például: Hannover, Hamburg, Amsterdam. Minden kikötı más és más elv szerint építik. Általában nem egy séma szerint vannak megtervezve, amelyet a következıkben röviden ismertetek.

2.1.1. Tengeri kikötık A tengeri kikötı olyan forgalmi csomópont, ahol a szárazföldi közlekedés fuvarágazatai (vasúti és közúti forgalom, belvízi hajózás, csıvezeték) a tengerhajózással találkoznak. Nagyon sokféle közlekedésgazdasági üzemmód fellelhetı a tengeri kikötıkben, igazodva a regionális és a szélesebb körő forgalomhálózatokhoz. A forgalmi funkciók mellett a tengeri kikötık a világkereskedelmi és az ipari tevékenységek csatlakozási pontjai is. Elosztópontok nyersanyagokra, félkész termékekre, egyúttal összekapcsolják az elıállítás és a felhasználás területeit, átvéve ezáltal a kereskedelem bizonyos funkcióit, kiegészülve átalakító, termelı és hajóépítı üzemek mőködtetésével [1]. Tervezés szempontjából a tengeri kikötık között is óriási eltérések jelentkeznek. Példának megemlíteném, hogy a francia óceáni kikötıknél például a hatalmas ár-apály jelenségre kell figyelni ami lehet 6-7 méter is. Régen nagy problémát okozott a tervezınek. Ez a Földközi-tengeri és Adriai-tengeri kikötıknél már nem olyan jelentıs probléma, maximum olyan mértékben, hogy milyen szintő vízcserét tud okozni a kikötı területén a víz ezen mozgási formája ezzel is elısegítve a tisztulást. Erre ad példát a 5. kép. A folyami kikötıkkel ellentétben, itt a hullámokra kell nagy figyelmet fordítani, ugyanis viharok alkalmával ezek akár a három-négy métert is elérhetik, akár a Földközi-tengeren is.

5. kép Tengeri kikötı, Horvátország, Split



2.1.2. Folyami kikötök A folyami kikötık nagy százalékban a kereskedelem céljára épülnek. Elvétve találhatók kizárólag egyedi célokat kiszolgáló kikötık például polgári célokat, de ezek ritkák, mivel egyéni célt szolgálnak. A folyami hajózásnál a cél valami módon egy olyan védett vízfelületet létrehozni, ami nem mozog, ezzel is könnyítve a hajók biztonságos rakodását, veszteglését, tárolását.

Egy folyami kikötı fıbb feladatai: • darabáruk, folyékony, ömlesztett áruk és konténerek közvetlen rakodás közút-vasút és víziút között, • hajók biztonságos tárolása (például Újpesti téli kikötı), • hajórakodási lehetıségek nagy teherbírású daruk segítségével, • túlméretes áruk mozgatása. • ügyintézés A hajózás a legolcsóbb szállítási mód, így nagy jelentısége van egy ilyen kikötınek Ilyen folyami kikötı például Budapesten a csepeli szabadkikötı (lsd.6. kép).

6. kép Folyami kikötı távlati képe (Budapest, Szabadkikötı)



2.1.3. Tavi kikötık A legnagyobb eltérést az elızı kettıhöz képest az okozza, hogy tavi körülmények között kereskedelmi célokra már nem, vagy igen ritkán tervezik. Tehát a vasút, vagy egyéb szárazföldi kereskedelem nincs kapcsolatban a kikötıkkel. Általában sport és rekreáció célú felhasználásra épülnek, de a személyszállításnak lehet (ld. Balatoni Hajózási Zrt.) nagy szerepe. Ahhoz képest, hogy hazánk kevés vitorlázásra alkalmas tóval rendelkezik, melyek közül az egyik legjelentısebb a Balaton, nagy különbségek fedezhetıek fel kikötık és kikötık között. A balatoni kikötık esetén, ahol a déli és az északi part közötti eltérés számottevı. Az eltérés abból adódik, hogy az uralkodó szélirány északnyugati. Emiatt a Balaton medre úgy alakult ki, hogy az északi part a parttól távolodva gyorsan mélyül, míg ezzel szemben a déli oldalon, alacsony vízállás esetén akár egy kilométert is be tudunk sétálni a tóba anélkül, hogy úsznunk kéne. Ezzel szemben, nem szoktunk különbséget tenni az északi és déli kikötıvédelem között. egyaránt +2,50 a mólómagasság, és 3 m a koronaszélesség. Mindkét parton az 1,2 méteres hullámmagasság figyelembe vétele az általános.

Balaton északi parti kikötık jellemzıi (lsd. 7. kép): • mólós kikötı, • rövid, nem hosszan a vízbe nyúló mólók, • gyorsan mélyülı part miatt olcsóbb kivitelezés (nincs akkora kotrási költség), viszont a mélyebb víz miatt jelentıs mennyiségő kı kell a mólóba, hogy elérjük az ideális szintet.

7. kép Északi parti kikötı (Balatonfüred)



Balaton déli parti kikötık jellemzıi (lsd.8. kép): • medencés kialakítás, • Az ideális vízmélység eléréséhez, hosszabb mólók • Nagy kikötı esetén is, kevesebb kı kell a móló megépítéséhez, mint az északi partnál

8. kép Déli parti kikötı (Balatonszemes)



2.2. Kikötıfajták funkció szerint

Dolgozatom céljának megfelelıen a kikötık fajtáit fıként a tavi, személyforgalmi kikötık esetére ismertetem. Az egyes eseteket igyekszem hazai, fıként balatoni példákkal is szemléletesebbé tenni. 2.2.1. Csónak kikötık A legtöbb tavi kikötı csónak kikötı. A kishajós-csónak kikötık nem annyira feltőnıek, mint az elızıkben említett, ugyanis általában nádasok közelében, vagy épp benne találhatóak. Mivel itt három-öt méter hosszú hajókról beszélünk, amik egyébként emberi meghajtással hajtott jármővek, nem szükséges annyi hely. A másik oka annak, hogy nem rendelkeznek nagy méretekkel az az, hogy így gazdaságos a fenntartásuk. A környezetükben nem találunk túl sok kiszolgáló egységet, még sólyából is csak elvétve látunk egyet-egyet.

9. kép Agárdi csónak kikötı



2.2.2. Vitorlás nagyhajó kikötık A „vitorlás nagyhajó” kifejezés a mindennapi szóhasználatban, tıkesúlyos hajót jelent. Húsz és negyven láb között mozog Magyarországon az átlagos méretük, és a befogadóképességük is ettıl függ. Négytıl körülbelül tizenkét fıig terjed ez a szám. Ezekre a kikötıkre az a jellemzı, hogy nagy méretük igazodik a hajóknak a biztonságos manıverezés és a kikötés igényeihez. Szolgáltatásokból sincs hiány, található daru, víz- és áramellátás, általában mőhely és egyéb egységek is, melyet jól ábrázol a 10. kép.

10. kép Vitorláskikötı (Balatonfüredi Yacht Club) 2.2.3. Személyforgalmat bonyolító kikötık Ez a legismertebb kikötıtípus, hiszen itt fordul meg a legtöbb ember. Általánosságban úgy vannak kialakítva, hogy könnyő kikötés legyen biztosítva, a személyforgalmat rendben és gyorsan le tudják bonyolítani. Ilyenek például a füredi vagy a siófoki kikötık. Általában a Balatoni Hajózási Zrt. hajói használják ezeket a kikötıket. Például sétahajó, vagy menetrendszerinti járatok, amik a különbözı városok között szállítják az embereket. Tavasztól ıszig jelentıs forgalom bonyolódik le.



2.2.4. Komp kikötık A legjobb példa erre a Tihany és Szántód között közlekedı komp. Ugyanis a személyszállítás mellett az autó és teherforgalom is lebonyolódik itt. Ez az a kikötı fajta, amelyet a legtöbbet és legtovább használnak az idıjárás függvényében. Mikor már elkezd befagyni a tó, de a komp még tud menni, akkor nem állítják le, ugyanis fontos a két part kapcsolatát fenntartani. 2.2.5. Összetett funkciókat betöltı kikötı Összetett funkciót betöltı kikötı melyben megtalálható a személyhajó, nagyvitorlás, csónak kikötı is. Ilyen például a siófoki és a balatonföldvári kikötı is. Léteztek a Balatonon egyéb kereskedelmi kikötık is, mint például az északi parti kırakodók. Ezen túl, a Balatoni Halászati Rt. halászhajói számára szintén a siófoki kikötı ad lehetıséget.



3. A tavi kishajós kikötık sajátosságai Egy tavi kikötı tervezése összetett mérnöki feladat. Törvények, rendeletek, a több évtized alatt összegyőjtött tapasztalatok, valamit a helyi és a kor hajói által meghatározott feltételeknek kell megfelelnie. Vagyis rengeteg részletet figyelembe kell venni egy, ami nem biztos, hogy jelen esetben csak azt jelenti, hogy egy mőtárgyat tervezünk a vízre, és ezzel megoldódik minden probléma. A fı kérdés, hogy kinek, milyen funkcióra készül. Nem mindegy, hogy egy csónakkikötıt tervezünk néhány kis bárkának, vagy negyven-ötven lábas hajókat kell biztonságban tudnunk. Általánosságban véve minden kikötınek a fı feladata az, hogy biztonságban tudja azt, amire tervezzük. Itthon a nagy kihívást az okozza, hogy vitorlás hajóknak olyan kikötıt tervezzenek, ami minden szempontból megfelel a különbözı típusú hajók sajátosságainak. Fontos megemlíteni, hogy ez nagyban eltér attól a kikötı típustól, ami folyókon épül gépi meghajtásos hajókra.

3.1. A kishajós versenyhajózás sajátosságai 3.1.1. A kishajó Mivel az olimpiai versenyvitorlázásról beszélünk, néhány alapfogalmat tisztázni kell. Ezek a hajók, amelyekre a kikötıt tervezzük, úgy vannak kialakítva, hogy egy sólya kocsi segítségével a partra tudjuk minden nap vinni ıket. Tehát jelen esetben nem egy többtonnás tıkesúlyos hajóról lesz szó. Amikkel vitorlázunk és beszélni fogunk, azokat összefoglaló néven kishajóknak nevezzük.

11. kép Parton sólyakocsin álló versenyhajók



Ezeknek a vízre tételéhez nem kell se daru, se más segédeszköz, elég a mi erınk hozzá. Ez az a dolog, amiért itt már nem arról van szó, hogy van megint egy sablon kikötınk, hanem valami olyat fog tartalmazni, ami miatt egyedi lesz. Vannak alapelvek, amiket fontos betartani ahhoz, hogy nagy kapacitású és komfortos legyen a vitorlázás céljából. Térjünk is át, hogy mik azok az egységek ami miatt megkapjuk azt a bizonyos pluszt. A következıkben számos példával illusztrálva mutatom be az egyes létesítményekkel kapcsolatos elvárásokat a parti érkezéstıl a kihajózásig.

3.1.2. Parti megközelítés Elıször is néhány szó arról, hogy miként érhetjük el a kikötıt. Alapvetı fontosságú az, hogy egy kikötı jól megközelíthetı legyen mind vízrıl, mind partról egyaránt. Ugyanis egy kikötı magában akármilyen luxusigényeknek eleget is tesz, nem lesz komfortos, ha a klub területéig nehezen lehet eljutni, illetve a szükséges felszerelést odajuttatni. Például egy világverseny alkalmával, nem lehet olyan helyen, amihez csak nehezen lehet eljutni egy olyan kis úton ahol éppen, hogy elfér egy autó. Egy ilyen esemény alkalmával több száz autónak a közlekedését kell úgy megoldani, hogy ne alakuljon ki közlekedési káosz (lsd: 12. kép). Törıdni kell az utánfutókkal, kocsikkal, emberekkel, motoros csónakokkal. Ez csak a megfelelı infrastruktúrával oldható meg.

12. kép Parti szervezetlenség, káosz



3.1.3. Hangár A hangár, a legfontosabb parti létesítmény a vitorlázók számára, Figyelembe véve, hogy a felkészülés az évi minden honapjában folyamatosan történik így a hajók védelme az idıjárás viszontagságaitól valamint a hajók elıkészítése edzésekre, versenyekre egy megfelelı hangár kialakítása nélkül szinte lehetetlen. A legnagyobb segítséget az nyújtja mindenképp, hogy árboc kivétel nélkül lehet a hajót tárolni. Ez rengeteg idıt spórol meg, hiszen nem kell ½-1 órát azzal tölteni, hogy a hajót szereljük össze. Egyszerően vitorlával együtt berakjuk a hajót, és máris védve van minden természeti erıvel szemben a hajónk, és nem kell veszıdni a különbözı biztosításokkal (kikötni, leponyvázni… stb). Tervezés elıtt figyelembe kell venni, hogy milyen magas hajók számára épül (árboc magasság számit, általában 6-7 méter között), ugyanis ha egy hajót nem lehet könnyedén bejuttatni egy ilyen ajtón, akkor sokkal nagyobb a veszteség mintha nem is foglalkoztunk volna azzal, hogy kialakítsuk. Például Isolában (Szlovénia) és Splitben, Zadarban (Horvátország) alkalmaznak ilyet, de a legjobb megoldás Ausztriában található, ahol mint a 13. kép mutatja. Ez ugyanis lefedi azokat feladatköröket amiket el kell látnia egy ilyen épületnek.

13. kép Vitorlás centrum Ausztria



Az ausztriai azokat a hajókat is be tudja fogadni, amikre nekünk már nincs szükség. Ezeket a létesítményeket ügyesen elrendezve és végiggondolva, kis területen is meg lehet építeni, csak a lényeg, hogy minden egyes négyzetméternek meglegyen a maga funkciója és kihasználtsága. Persze van olyan hely, ahol a terület mérete nem számít –például Oroszország egyes területei-, és ilyennel nem kell számolni, de Magyarország nem ezek a helyek közé sorolható.

De mint már kitértem erre, ezt nem az én feladatom jelen dolgozatban

megtervezni.

3.1.4. A sólya A kikötı vízi létesítményei közül az egyik legfontosabb, amelyek nem minden esetben jelennek meg a „köztudatban”, hogy fontos lenne telepíteni, de igenis fontos vele foglalkozni. A hajók vízre tételéhez megfelelı sólya kialakítása szükséges. A sólyák méretét az határozza meg, hogy egyidejőleg hány hajót kell vízre tenni, vagy ami még fontosabb, kivenni a vízbıl. Például egy erısszeles versenyrıl számtalanszor 150-200 db hajó jön ki egyszerre, és az erıs szél miatt a kikötés úgyis nehézkes, de egy jól kialakított sólya rendszerrel zökkenı mentessé tehetı a hajók nagyszámú egyidejő kikötése. A Laseres olimpiai 2011-es La Rochelle-í világbajnokságán készült (lsd: 14. kép) kép jól szemlélteti, hogy kell a nagy szélesség, hogy a hajókat biztonságba vízre juttassuk, úgy hogy ne kelljen sorba állni, és rengeteg idıt elpazarolni. Külföldön általában vasbeton sólyát alkalmaznak. Magyarországon - ahol kicsi a vízszintingadozás- alkalmazható az úgynevezett úszó sólya mely kint van a vízbıl terhelés nélkül, ezért nem algásodik, és nem válik csúszóssá.



14. kép Sólya használat La rochelle Franciaország 2011es Laser Világbajnokság

3.1.5. Megközelítés vízrıl Az hogy a kikötı a vízrıl is könnyen elérhetı és megközelíthetı legyen a másik olyan pont melynek meg kell felelnie a kialakítandó létesítménynek. Vízi oldalról egy kikötınek teljesíteni kell azt az elvárást, hogy az minden körülmények között, egy biztonságos hely legyen. (szélmentes, hullámmentes, veszélyektıl mentes). Mindenki számára hozzáférhetınek kell lennie, ez alatt értem, hogy egy átlagos nagyságú hajónak ne okozzon az gondot, hogy bejusson a kikötıbe, és ha például vészhelyzet alakulna ki, mint akár egy esetleges vihar, akkor azt épségben tudja a hajós átvészelni minden nagyobb anyagi kár nélkül. Ehhez pedig a közhiedelemmel ellentétben nem elég az, hogy valaki egy jó hajós legyen, hanem igenis kell a gondos tervezéső kikötı. Olyan információkat kell győjteni, még a kezdetek kezdetén, hogy milyen széljárással találkozhatunk a legsőrőbben, vagy milyen vízállások fordulnak elı, amire a partfalat és a mólókat kell tervezni, de még az sem mindegy, hogy a kikötı környezetében milyen partszakasz található. Egy esetleges balszerencse folytán, ha egy hajó nem képes a kikötıben bejutni, akkor nem mindegy, hogy a part menti kıszórásosról lehet majd összeszedni a darabjait, vagy csak egy kis sekély strandra sodródik ki, ahonnan majd a vihar elmúltával lehet gondolkodni a megoldáson. Például:15. kép. Ezt így könnyő mondani, de nem könnyő kivitelezni.



15. kép 2011es Kékszalag után

3.1.6. Idıszakos létesítmények Essen pár szó azokról a területekrıl és helységekrıl, amelyek csak akkor fontosak, amikor egy világverseny zajlik. Akkor, amikor teljes kapacitással vagy kicsit azon túl mőködik a kikötı. A hajók számára kell egy olyan „zöldterület”, mely teljesen elkeríthetı lehet adott idıszakban. Mikor nincs rá szükség, akkor a „közjó” szolgálatában állhat. Vannak külföldi helyek ahol ezt úgy oldják meg, hogy a helyi kikötıhöz tartózó parkolót választják le, ezzel biztosítva a megfelelı ellátást. Egyéb területhez lehetne sorolni egy utánfutó tároló helyet, aminek nem fontos a parthoz közel legyen található, viszont zárhatónak kell lennie, hogy biztosítva legyen, hogy a verseny végén mindenki sikeresen elindulhasson hazafelé. Azzal, hogy nem egy területen van a hajókkal az utánfutó az helytakarékosság miatt lényeges. Meg kell említeni, egy kikötı nem állandó „terhelésnek” van kitéve, hanem idıszakosnak. Ezalatt azt értem, hogy versenyek idején a kísérı motorosoknak sok hely kell, míg amikor nincs verseny ezeket a helyeket hasznosítani lehet a gazdaságosság miatt. Ehhez az ideiglenes mólók, vagy különleges kialakítások nagy segítséget nyújtanak, hogy mindig épp az ideiglenes mennyiséget tudjuk kiszolgálni.



3.1.7. Példák Egy külföldi példa a tervezés hasznosítás szempontjából. A madártávlati 16. képen a Hollandiában található Medemblik kikötıt láthatjuk. A város az IJssel tó mellett található, ami egy tengertıl elzárt terület. Az idıjárásáról annyit érdemes tudni, hogy tipikus holland idıvel találkozunk. Ez azt jelenti, hogy napos és felhıs idıszakok folyamatosan váltják egymást, a nyár nem olyan meleg és hosszú mint nálunk, és a legfontosabb, hogy az év nagy részében szeles (ez is az oka a sok szélerımőnek Hollandia területén). Azon az egy apró hiányosságon kívül, hogy a bejáratát kissé szőkösre tervezték, ami nagyobb forgalom mellett elég veszélyes, ezen kívül egy jól „megkomponált” kikötıt mutat. Két uralkodó szélirány van itt. Az egyik, ha a part irányából fúj, onnan fákkal védett, ha a másik irányból fúj a szél, épp úgy mint ahogy a képen látszik, akkor a mólók kialakítása teljes védelmet nyújt. Ez egyébként tapasztalat is, már többször fordult elı az, hogy a nyílt vízen nagy szélbe keveredtünk, de a kikötıbe való megérkezés a legnagyobb öröm pillanata volt. Ez az egyik kedvenc kikötöm.

16. kép Hollandia Medemblik



Ezzel szemben van rossz tapasztalatom is. A horvátországi spliti kikötı, a nagy kompkikötı mellett található. Ez pontosan az a hely, ami épp teljesen ellenkezıje az elızınek. Ugyanis bizonyos széljárások esetén, a kikötıig való eljutás könnyő feladat, de azon belül végig jutni, az maga a rémálom. A körülmények: bóra nevő szél fúj, amirıl annyit kell tudni, hogy a part felıl fúj és erıs. Emiatt nem a „kifújt” tengeri szelek közé lehet sorolni.(lsd: 17. kép). Ez annyit jelent, hogy az iránya és az ereje folyton változik. Olyan a kialakítása, hogy hátszéllel kell bejutni oda ahol a hajókat lehet tárolni, és ez ilyen idıben nem a legbiztonságosabb esemény amit át szeretünk élni. Szél szempontjából néha Balaton északi kikötıi is hasonlóak, mivel ott találkozunk ilyen váltózó széllel.

17. kép Spliti kikötı

3.2. A feltételek összegzése Egy kikötı akkor megfelelı, ha könnyen és biztonságosan elérhetı a partról és vízrıl egyaránt, a hajó tárolása, vízre rakása sem ütközik állandó konfliktusokba. Mindennek az egyszerőség és a praktikum a fı eleme. Ugyanez vonatkozik az ideiglenes létesítményekre is. Röviden összefoglalva a jó kikötı ismérve, hogy nem merül fel bennünk, az míg a vízen vagyunk, hogy most miként is fogunk kikötni, hanem mikor úgy határozunk, hogy irány a part akkor a kikötı elérésével egy jó emlékő versennyel vagy edzéssel fejeztük be a vitorlázást.



3.3. A jelen tervezéshez szükséges engedélyek Ahhoz hogy a fenti feltételek a kikötı eleget tegyen, az alábbi elıírásokat kell betartanunk. •

az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 13. §-a,

•

a Balaton Kiemelt Üdülıkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII törvény (a továbbiakban: Btv.),

•

Siófok város önkormányzata 23/2005.(IV.29.) sz. rendelete Siófok város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervérıl

•

az országos településrendezési és építési követelményekrıl szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK),

•

a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeirıl szóló 283/2002. (XII.21.) Korm. rendelet,

•

a Siófok vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról szóló 42/2004. (XII.30.) TNM rendelet, valamint

•

18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemrıl és mellékleteirıl

•

50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet a kikötı, komp- és révátkelıhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítésérıl, használatbavételérıl, üzemben tartásáról és megszüntetésérıl

•

Szakhatósági állásfoglalások a 50-es rendelet 1. számú mellékletének alapján

•

környezetvédelmi engedély (ehhez szükséges a részletes környezeti hatástanulmány) kiadja a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség

•

létesítési engedély (ehhez szükséges a létesítési engedélyezési tervdokumentáció) kiadja a Nemzeti Közlekedési Hatóság



•

A Balaton vízterület tulajdonosa a Magyar Állam, kezelıje a Vagyonkezelı Zrt, tehát tılük kell egy tulajdonosi hozzájárulás, amit ráadásul nem is a Vagyonkezelıtıl kell kérni, hanem a Vízügyi Igazgatóságtól, és ık továbbítják a kérelmet. (Miután ık nem hatóság, nincs idıkorlátos; pl 60 napos válaszadási kötelezettségük, hanem akár egy évig is eltarthat míg döntésre kerül a sor.)

•

vízjogi létesítési engedély (ehhez szükséges a vízjogi létesítési tervdokumentáció) kiadja a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség

•

27/2002. (XII. 5.) GKM rendelet a vízi közlekedés irányítására és a hajóút kitőzésére szolgáló jelekrıl, valamint e jelek létesítésérıl, üzemeltetésérıl, módosításáról és megszüntetésérıl

•

39/2003(VI.13) GKM a vízi közlekedés rendjérıl melynek mellékletei a Hajózási szabályzat



4. Létesítési javaslat Mivel válogatott vitorlázó vagyok, úgy gondoltam legjobb lenne egy kikötıt felépíteni oly módon hogy az teljes mértékben a sportolót szolgálja. Ezért bele is fogtam abba, hogy megtaláljam a ideálisabb helyet a Balatonon, és megtervezzem úgy ahogy optimális lenne. Hosszú keresés után végül a déli parton találtam meg ezt a helyet, méghozzá Siófokon. (lsd. 18. kép) Számos érv szól mellette.

18. kép Az átépítendı siófoki kikötı vázlata

4.1. A terület adottságai Az elsı és legfontosabb, hogy kedvezı helyen található, nagyon könnyő az elérése mind a szárazföldön közúton és vasúton, mind pedig vízrıl. Mint tudjuk itthon nem bıvelkedünk mindig szélben ezért nem túl gazdaságos mindig a tóparton ülni, és várni hátha lesz szél. Tanulóként/dolgozoként, viszont így megtehetı, hogy az iskolából/munkahelyrıl akár egy órán belül elérhetı, ami nagyon fontos ahhoz, hogy a tanulás és a sport megfelelı összhangban legyen. Az útvonal terven is látjuk, hogy ennél egyszerőbben, ideális helyet keveset találnánk.(lsd:19. kép)



19. kép Útvonalterv Második szempont, amire igazán nagy gondot kell fordítani egy ilyen létesítmény kialakítása során, hogy milyen kiszolgáló épületeket kapunk. Ezekrıl úgy beszélek, hogy mi is az ami hiányzott, vagy éppen hogy nagyon kedveltem. Ugyanis ezekre a legtöbb vitorláskikötıben (nem az összesben), nincs elég hangsúly fektetve. Minden amit az alábbi felsorolás tartalmaz, csak az alap esetek összefoglalása, amelyek nélkül nincs meg az a bizonyos többlet, amivel egy ilyen sportcentrumot ki tudnánk úgy alakítani, hogy az hosszútávon kifizetıdı legyen mind anyagilag mind eredményesség szerint. A már említett vízi és szárazföldi létesítményeken kívül legfontosabb egy klubház, mely magába foglalja a: • szálláshelyeket, • különbözı vendéglátó egységeket, • egészségügyi szobát, • klubszobát, • konferencia termet (különbözı elméleti elıadásokhoz, nagyobb megbeszélésekhez), • kondi termet, • öltözıket, • zuhanyzót, illemhelyeket, • felszerelés tárolót • mosó/szárító szoba stb.



Ezen felül különbözı olyan kisebb helyiségeket, mely a komfortot növeli. Ilyen a ruhaszárító, ugyanis ha vizes lesz a ruházatunk, másnap jó érzés újra szárazon felvenni. De beszélhetünk még a szaunáról is, ami épp ugyanolyan fontos lehet egy hideg nap után, mivel nincs jobb az átfagyott sportolónak, mint a melegben befejezni a napot. Magyarországon nem sok hajójavító mőhely található kikötı mellett, mivel nem minden esetben gazdaságos a fenntartása. Inkább úgy szoktak mőködni, hogy valahol a Balatontól nem messze található egy hajójavító mester és oda kell elvinni a hajót. Ezzel az a nagy gond, hogy ez elég költséges lehet, vagy ha rövid idı alatt kellene elkészülni akkor nem lehet. Ezért is érne sokat, még akkor is ha csak egy kis részt foglalna le egy ilyen egység, mert az egyszerőbb hajósérüléseket itt ki lehetne javítani, valamint az általános karbantartás is megoldható lenne. Természetesen a nagyjavításokat, komolyabb sérülések helyreállításához továbbra is szükséges az esetleg parttól távoli hajójavító mőhely is. Emellé egy kisebb hajómosásra kialakított egységet lehetne tervezni, aminek megvannak a saját szennyvíz elvezetései csatornái, ezzel is védve a környezetet. Néhány olyan apró részre is figyelmet kell fordítani mint a szörfök, kite-ok. Ugyanis a déli part számukra paradicsom. Nem igényelnek sok helyet, viszont annál felkapottabb lehet egy adott terület, minél jobban az ı igényeikre van kialakítva. Igényeik közé tartozik a sekély víz (adott: déli part tulajdonság), egyenletes szél, nagy egyenletes hullámok. Ha rövidebb idı alatt kialakul a „szörf paradicsom” jelleg, akkor nagy bevétel forrást kínálhat ezzel. Meg kell jegyezni azért, hogy a szörf is olimpiai hajóosztály, viszont neki a minimális szél amire tervezve van az nagyon ritka Magyarországon, ezért a kikötıt mint a sportcentrumot nem igazán vennék igénybe, a kiszolgáló egységek viszont a hobby szörfösöknek kiváló lehetıséget nyújtanak.



4.2.

Megtervezendı létesítmények

4.2.1.

Mólók

Fımólók: A mólók keresztszelvényeik a 2. mellékletben találhatók. A Balaton szabályozási sávjának szélsı vízszintállásai a +70 (kisvízszint) és +110 cm (nagyvízszint) közé esik a siófoki vízmércére vonatkoztatva („0” pont: 103.41 m B.f.m. Így a mólót +2,50 a mólómagasságra kell tervezni, de ez meglátszik a keresztszelvényen is. Két fajta móló szükséges, ugyanis a keleti móló a szokásos kıszórásos partvédelemmel ellátott típus. A másik egy ennél komplikáltabb, ugyanis a nyugati móló egy bizonyos szakaszán merıleges partfalat kell alkalmazni, arra az esetre ha veszély esetén igénybe kéne venni az adott szakaszt. A hagyományos mólóval ezt nem lehetne kivitelezni, mert a hajók fennakadnának a köveken. Két megoldás van. Az egyik a gabionos rendszer, mely a móló alatt helyezkedne el, és ahogy a hullám bejut a kövek közé ott a pólusok elnyelnék azt.20. kép.

20. kép Gabionos partfal A másik megoldás fıleg tengereknél, esetleg nagyobb tározóknál alkalmazzák. Angolul Recurved Sea Wall, amit hullámvetınek nevezhetünk. A lényege, hogy a hullám magán az íves falon felfut, átfordul és a következı beesı hullámra hull vissza. Ezzel a hullám energiája elvész, és így kevés visszaverıdés keletkezik. A technológia nem olcsó, viszont hasznos.



21. kép Hullám visszaverés Személy szerint az elsı technológiát alkalmaznám, amiatt, hogy nem alakulnak ki akkor hullámok a kikötın belül, ami miatt a másodikat alkalmazni kéne. Szélessége az alapján lett kialakítva, hogy a sólyákig két darab 49er típusú hajó elférjen egymás mellett. Ez a kikötıt használó versenyhajók közül a legszélesebb, azaz jelen esetben mértékadó hajószélesség. Hajó szélesség: 3 méter + 2 ember mellett 1-1 méter. Ez az elsı sólyák után folyamatosan leszőkül 5 méter szélességőre, ez költséghatékonyság miatt fontos. (Ezt a szélességet nem egyszerő feladat engedélyeztetni, de a hatékonyság szempontjából ez lenne a legmegfelelıbb.) Egyéb: a mólón végig elhelyezünk padokat, hogy ezzel is komfortosabbá váljon. Mivel a Hajózási Szabályzat elıírja, hogy a mólók végén kötelezı egy világító test, mely mutatja, a kikötı bejáratát. Ennek a kialakítása olyan ami akár kilátóként is üzemelhet.



4.2.2.

Stégek

A stégek célja a biztonságos kikötés vagy vízre/partra szállás. Alkalmazás: Fa Nándor féle úszó mólók. A Fa Hajó Szolgáltató Kft által kiadott méretek alapján 6 és 12 méter hosszú darabokból lehet ıket összeilleszteni. A két nagy móló mentén amelyikhez a nagyhajók lesznek kikötve ott 2,5 méter széles elemeket alkalmazunk, míg a motoros kikötınél 1,5m-es elegendı ahhoz, hogy kényelmes kijutást biztosítson. A hajók között az minden második vendégpontonból a 0,66 méter széleset, és a többi helyre 0,22 méteres úgynevezett „y” pontont használjuk. A lejáró lapok és hidak közé, egy részletesebb kidolgozás esetén döntendı el, hogy melyik alkalmazása kifizetıdıbb. A kikötı egy lehetséges berendezését a „K2” melléklet mutatja.

4.2.3.

Sólya

A várható változó terhelés és a változó tószint miatt célszerő kétféle sólya alkalmazása, egy telepített és egy úszó sólya. Telepített: A keleti móló bal oldalán helyezkedik el. Ez épülhet fából és vasbetonból egyaránt. Fontos a kialakítása során, hogy a felületén kialakuló algásodást ellensúlyozni lehessen, mivel balesetveszélyes ha csúszós a felülete. Néhány esetben alkalmaznak „beach” sólyát, ami annyit takar, hogy homokkal van feltöltve a sólya helye, viszont ez jelen esetben nem alkalmazható, mivel feltöltené a homok magát a kikötıt is, így mindig újra kellene rakni, mert lemosódik. Alkalmazása: északi, déli, és keleti szél esetén. Úszó, nem elıre telepített: Szintén a keleti mólónál, de a jobb oldalán helyezkedik el. Ez egy olyan ideiglenes sólya, melyet könnyen ki lehet venni, és egyszerően mozgatható. Ennek több oka van hogy miért ezt kell alkalmazni. Elıször is, a tó szintje mindig változik, és magas vízállás esetén a parthoz közelebb is lerakhatjuk a hajónkat, mivel a megvan az elegendı merülés ahhoz, hogy a hajót biztonságosan elengedjük, viszont kis víz esetén ez nem teljesül. Az úszó sólya másik elınye, hogy könnyen bıvíthetı, és versenyek alkalmával az elıre telepített pontokra könnyen lerakható még egy vagy akár 2 másik sólya is, ezzel nagyban növelve a kapacitást. Alkalmazása fıleg nyugati szél esetén, de helyzettıl függıen északi és déli szélben is célszerő.



4.2.4.

Épületek

Klubház • elhelyezkedés: parton, a keleti móló közelében • Minimum 30 maximum 70 szálláshely. Két emelet. • Alsó szinteken fürdı, mosdó, szauna, konditerem (akár kisebb tornaterem), konferencia terem, pár db vendégszoba, egészségügyi egység. • Emeleten hálószobák, fürdı, mosdó. • Tetın terasz, ami kilátóként is funkcionál. Mőhely és hangár Egy épületben található a kettı. A hangár egyik része a mőhely, ami tartalmaz szerszámost, különbözı mőanyagok tárolására alkalmas tárolókat. Maga a hangár magassága 8 méter körüli, a bejárat magassága minimum 7méter. Csak a hajókra szánt minimum terület 150 négyzetméter, és emellé jön még a mőhely és az egyéb felhasználandó területek. A hangár szintén a parton, a klubház közelében található. Egyéb kiszolgáló épületek és létesítmények Daru: egy 10t teherbírású. 10 méteren csak 4t teherbírású, viszont 6 méteren még 10 tonnát szabad vele mozgatni. Ha ennél nagyobb teherbírású darut kell alkalmazni, akkor inkább autódarut célszerő hívni, ugyanis nagyon teljesítményőnek már irreálisan nagy az üzemeltetési költsége, és nem gazdaságos.

22. kép Daru



Típus például COMEGE PRT típusú oszlopos forgódaru 22. kép. Helye az ideiglenes kikötıhely mellett található. Benzinkút: Az ideiglenes kikötıhely mellé, egy benzin vételi lehetıséget kell biztosítani. Elhelyezése a daru környékén. Jelenleg a Balatonon egy ilyen üzemel, Badacsonyban.

Étterem: A nyugati mólónak az öblébe egy olyan kávézó, étterem létesülhet mely a vízre épül, cölöpökre. A 23. kép is mutatja, hogy jól kivitelezhetı. Az egyik fele örökké fedett, a másik rész rossz idı esetén üvegfallal lezárható. A kivitelezés során törekedni kell arra, hogy maximális mennyiségő ablak legyen a házon, ezzel a tájba való illeszkedést növelje.

23. kép A Fertı-tó ausztriai oldalán található (Mole-west) Vitorlás bolt: ahol beszerezhetık, kötelek, felszerelések, egyéb kiegészítık. Helye a klubház mellett.

Parkoló: Állandóra kiépített és a jelentıs versenyek alkalmával használható ideiglenes kialakítások. Kiegészítve az utánfutók és egyéb kiegészítık elhelyezésének lehetıségével.



5. Összefoglalás Dolgozatomban a versenysportban megszerzett többéves tapasztalatom alapján egy olimpiai felkészülést, sıt késıbbiekben esetleg a verseny lebonyolítását is lehetıvé tevı vitorláskikötı kialakítási lehetıségeivel foglalkoztam. Ehhez elıször a kikötık fıbb típusait foglaltam össze, külön kitérve a tavi személykikötık legfontosabb jellemzıire. Ezután a versenysport szemszögébıl győjtöttem össze a sportkikötıkkel kapcsolatos elvárásokat. Megállapításaimat számos példával illusztráltam. A törvényi környezet elvárásai után kidolgoztam a siófoki kikötı egy bıvítési lehetıségét. Megadtam azokat a létesítményeket, és elveket amelyeket ha követünk akkor ennek segítségével egy olimpiai felkészülést teljes mértékben el lehet kezdeni, és lehetıség nyílhat egy Magyarországi olimpia rendezésére.

Budapest, 2011. november hó ………………………………… Váradi Imre Miklós



Jegyzék 1. kép: 470-es erısebb szélben Mag Andrea fotója 2. kép: Olimpiai osztályok 3. kép Vízre szállás elött Imperia Winter Regatta Olaszország Saját kép 4. kép Máltai tengeri áruforgalmi kikötı Saját kép 5. kép http://www.yachtbooker.com/marina-profiles/Yacht-Charter-croatia-aci-marinasplit.html 6. kép http://port.raktar.info/ 7. kép Északi parti kikötı (Balatonfüred) -A Balaton kikötıi (Vízgazdálkodási tudományos kutató intézet) „VITUKI” 8. kép Déli parti kikötı (Balatonszemes) -A Balaton kikötıi (Vízgazdálkodási tudományos kutató intézet) „VITUKI” 9. kép Agárdi csónak kikötı Saját kép 10. kép Vitorláskikötı (Balatonfüredi Yacht Club) Saját kép 11. kép Parton sólyakocsin álló versenyhajók Saját kép 12. kép Saját kép 13. kép Vitorlás centrum Ausztria http://goldfischli.blogspot.com/2010/08/segelparadies.html 14. kép Sólya használat 15. kép 2011es Kékszalag után http://www.yardstick.hu/?page=news_view&newsid=402 16. kép Hollandia Medemblik http://www.united4sailing.org/pages/luchtfotos/medemblik.jpg 17. kép Spliti kikötı http://www.croatiacharterholidays.com/bases_details.asp?id=7 18. kép Saját kép 19. kép Útvonalterv http://www.viamichelin.com (Budapest-Siófok) 20. kép Gabionos partfal http://www.ieca.org/photogallery/GabionIllustrations1.asp 21. kép https://picasaweb.google.com/lh/photo/UfU0L2WYMpdoHKWon4J4Ew 22. kép Daru http://www.texem.hu/termek/comege-prt-oszlopos-forgodaru-501 23. kép A Fertı-tó ausztriai oldalán található http://www.mole-west.at/ A kikötım tervezésének alapjául a Balatoni Hajózási ZRt. adatai szolgáltak. - -Magyarország nagyobb vízépítési mőtárgyai (Dr Kertai Ede) (1) http://hu.wikipedia.org/wiki/Kik%C3%B6t%C5%91



Köszönetnyilvánítás Köszönetet mondok dolgozatom kidolgozásához segítséget nyújtott Dr. Csoma Rózsa egyetemi docensnek a témaválasztás és a dolgozat kidolgozásában nyújtott támogatásért. Külön megköszönném Liktor Erzsébetnek a gyakorlati tapasztalati átadásáért, dolgozatom összeállításáért és a folyamatos konzultációs lehetıségért.



Mellékletek



1. Számú melléklet Siófoki kikötı jelenlegi elrendezése


Sportcélú vitorláskikötı kialakítása a Balatonon

Recommend Documents