Spóraképző baktériumok Bacillus, Clostridium
Gram + pálcák Spóraképző szabályos
Nem spóraképző szabályos
aerob
anaerob
Bacillus
Clostridium fak. anaerob Listeria Erysipelothrix
szabálytalan Corynebacterium anaerob
Lactobacillus
A spóraképzés folyamata
• A B. anthracis az élő szervezetben nem képez spórát. • A Bacillus anthracis ovális spórája a sejten belül helyezkedik el (endospora) centrálisan, vagy "subterminalisan" és a sejtetet nem deformálja. • alkotó elemei: kromoszóma, fehérje szintetizáló és glikolízishez szükséges enzimek, kalcium-dipikolinát • számos védőréteg vesz körül: spóramembrán, kéreg (cortex), köpeny (coat), exosporium. A spóraképzés utolsó lépéseként a spórát körülvevő sejt feloldódik. A baktérium az anthrax esetében általában a fertőzött állat ürülékével a talajba jut, ahol spóraként évtizedekig életképes marad. ("Elátkozott mezők.") Ha megfelelő közegbe kerül, mérete miatt alkalmas belégzésre. Amennyiben a külső feltételek ismét kedvezővé válnak, megindul az egy spórából egyetlen vegetatív sejt kialakulásához vezető germináció folyamata. Majd a kifejlett vegetatív sejtek osztódni, vagyis szaporodni kezdenek. Az kutatás tárgyát képezi, hogy milyen jelek indítják el a germinációs folyamatot és teszik a kórokozót ismét védtelenné.
Endospóra szerkezete
Endospóra miatt igen ellenálló baktériumok
Bacillus Nagy mennyiségben ételmérgezést okozhat B. cereus
B. anthracis
Lecitináz teszt Lecitináz +: Bacillus cereus, Clostridium perfringens • Lecithin: emulgeátor (tojássárgában!)
• lecitináz aktivitás: lipoproteinből szabad zsírsavat képez • pozitivitás: a zsír kicsapódik a vizes közegben a telepek körül
Steril tojássárga táptalaj
Bacillus anthracis - anthrax klinikai manifesztáció n=426 törökországi eset alapján • Kután (96,9 %) (bőrantrax) – enyhe - - - súlyos – komplikáció: toxikus sokk, sepsis
• Gasztrointesztinális (1,9 %) (bélantrax) – nyers hús (húsgolyók – tradicionális étel)
• Meningitis (1,2 %) • Oropharyngeális – torokfájás, láz, nyaki nyirokcsomóduzzanat, nyelési nehézségek
• Inhalációs (tüdőantrax) – gyors halálos kimenetel
tüdőanthrax
Pustula maligna bélanthrax
Megfertőződés • 95 % közvetlen kontaktus – kizárólag növényevő állatok
• Endémiás: – Ázsia, Afrika, Dél-Amerika
• Természetes fertőzés – – – –
mezőgazdasági (főleg nyáron) ipari állatorvosok véletlen labor-fertőzés
• Szándékos (bioterrorizmus)
Antibiotikum kezelés • Penicillin 3-5 napig • másodsorban: – doxycyclin – ciprofloxacin
• Bioterrorizmus esetén: cipro, doxy 60 napig • Generalizált fertőzés esetén: kombináció
Vakcina • Csak az USA-ban • Nem ajánlott • Oltóanyag: protektív antigén több adagban – rövid idejű immunitást biztosít
• Anthrax toxin 3 komponense: – letális faktor (inkább ez kéne az oltásba ?) – ödéma faktor – protektív antigén
Clostridium tetani
Clostridium perfringens (gázgangréna)
Nagler reakció
Clostridium tetani
Oltások tetanusz gyanú esetén „A korábban alapimmunizálásban és emlékeztető oltásban részesült 1940. december 31. után született személyek, továbbá a három oltásból álló alapimmunizálásban részesült csecsemők/kisgyermekek számára, amennyiben a tetanusz toxoid tartalmú vakcinával történt utolsó oltásukat öt éven belül kapták, sérülésük esetén specifikus tetanusz elleni prevenció nem szükséges.”
„A korábban alapimmunizálásban és emlékeztető oltásban részesült (1940. december 31. után született, továbbá az ennél idősebbek közül az 1986-1992. közötti kampányoltások során oltott) sérülteknek, ha az utolsó emlékeztető oltás óta 5 év, vagy annál több idő telt el, a sebellátáskor 0,5 ml adszorbeált tetanusz toxoidot kell adni.” „A korábban alapimmunizálásban és emlékeztető oltásban részesült sérülteket 0,5 ml adszorbeált tetanusz toxoid és testsúly-kilogrammonként legalább 4 NE humán antitetanusz immunglobulin egyidejű beadásával kell aktív és passzív immunizálásban részesíteni, ha az utolsó emlékeztető oltás óta 10 év, vagy annál több idő telt el, és a seb súlyosan roncsolt, földdel szennyezett, idegen test maradt bent, fejsérülés fordult elő, sokk, kivérzés, súlyos égési sérülés, radioaktív sugárzás esete áll fenn.” „Alapimmunizálásban és emlékeztető oltásban nem részesült (vagy ezt igazolni nem tudó) felnőtt sérültet testsúly-kilogrammonként legalább 4 NE humán antitetanusz immunglobulin és 0,5 ml adszorbeált tetanusz toxoid egyidejű beadásával kell passzív és aktív immunizálásban részesíteni.” (Epinfo 2007)
Gázgangréna
Gázbuborékok a szövetben
Biciklis baleset után
Clostridium difficile
“antibiotic associated diarrhoea”, AAD
Clostridium botulinum •
•
•
Erős neurotoxint képez. Az exotoxin az ételekben termelődik, miközben a baktérium elszaporodik A spórák hővel szemben ellenállóak és képesek túlélni a nem megfelelő módon vagy minimálisan hőkezelt élelmiszerekben Az A, B, E, F és G típusok okozzák a humán botulizmust „Hurkamérgezést”
A botulizmus szindróma •
Tünetei – Az étel elfogyasztása után 12-72 óra múlva jelentkeznek • Kezdetben émelygés, hányás, szédülés, fejfájás, fáradtság, gyengeség • Idegrendszeri tünetek: tág, merev pupilla, kettős látás, beszéd- és nyelés zavar • izom-paralízis végül légzési elégtelenségek és halál
•
•
Mérgezés lefutása: – 1-10 nap, néha hónapokig elhúzódik – 35-65% halálozási arány Kezelés antitoxinnal, jó ha minél korábban alkalmazzák
„Csecsemő botulizmus” – Nem toxin kerül a szervezetbe, hanem élő Clostridium spóra. • Kicsíráznak és toxint termelnek. Erre azért van lehetőség, mert a csecsemőknél még nem alakul ki a normál bélflóra, ami megakadályozná a szaporodásukat.
– Egy éves életkor előtt – Szorulást, gyengeséget, légzési elégtelenségeket, néha halált okoz. – Elégtelenül hőkezelt ételekkel bevitt spórák. Gyakori közvetítő a méz, amely 1-10%-ban tartalmaz spórákat, főleg A és B típusúakat.
