SOPRON ÉS KÖRNYÉKE VÍZ- ÉS CSATORNAMŰ RT. KÖVETELMÉNYEK SZENNYVÍZELVEZETŐ RENDSZEREK ÁTEMELŐINEK ÉPÍTÉSI ÉS GÉPÉSZETI KIALAKÍTÁSÁNÁL

SOPRON ÉS KÖRNYÉKE VÍZ- ÉS CSATORNAMŰ RT.

KÖVETELMÉNYEK SZENNYVÍZELVEZETŐ RENDSZEREK ÁTEMELŐINEK ÉPÍTÉSI ÉS GÉPÉSZETI KIALAKÍTÁSÁNÁL

Sopron, 2004. március

-2-

TARTALOMJEGYZÉK 1.

ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK ..................................................................................... 3

2.

ÉPÍTÉSZETI KIALAKÍTÁS ......................................................................................... 3

3.

4.

2.1.

Átemelő akna kialakítása ....................................................................................... 3

2.2.

Szerelvényakna kialakítása .................................................................................... 4

2.3.

Környezeti felszín kialakítása ................................................................................ 5

GÉPÉSZETI KIALAKÍTÁS.......................................................................................... 5 3.1.

Szivattyúk kiválasztása és elhelyezése................................................................... 5

3.2.

Csővezetékek szerelvények.................................................................................... 6

3.3.

Jeladók elhelyezése ................................................................................................ 7

3.4.

Biztonsági berendezések ........................................................................................ 8

DOKUMENTÁCIÓ ....................................................................................................... 8

-3-

1. ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK –

Jelen irányelvek csapadékvíz átemelésére nem vonatkoznak, csapadékvíznél egyedi megfontolásokkal alkalmazhatók.

–

A szennyvizek elvezetését lakott területen belül gravitációs úton kell megoldani. Átemelő építése kizárólag akkor jöhet szóba, ha a geodéziai körülmények a gravitációs elvezetést nem teszik lehetővé.

–

A működés biztonságát meleg tartalékok (két szivattyú) beépítésével és távfelügyelet kialakításával kell garantálni, amely magában foglalja a távműködtetés lehetőségét is.

–

Hat, vagy ennél kevesebb ingatlan (lakossági fogyasztó) szennyvízének fogadása esetén, ebbe bele kell érteni a várható területfejlesztéseket is, a melegtartalékolás a szivattyú vonatkozásában mellőzhető. A távfelügyeletet ilyenkor is biztosítani kell.

–

A területi elhelyezésnél a geodéziai adottságok mellett figyelembe kell venni a beépítettséget, az ingatlanok elhelyezkedését is. Az átemelő és kiszolgálásához szükséges építmények közterületen helyezkedjenek el. Magánterülettel lehetőleg ne legyenek közvetlen szomszédságban. Biztosítani kell, hogy minden időjárási körülmény esetén a csatornatisztító gépjárművel (20 t.) biztonságosan megközelíthető legyenek.

–

A nyomóvezeték nyomvonalát közterületen kell vezetni. A nyomóvezeték kiömlő vége gravitációs vezeték aknájába, vagy a befogadó átemelő előtt kialakított utolsó gravitációs (befordító) aknába torkoljon. Egyeztetést követően megengedet másik nyomóvezetékbe történő csatlakozás. Ilyenkor az előírt csomópontot kell kialakítani.

–

Az átemelőben a szennyvíz homogenizálására indokolt esetben keverőt kell elhelyezni.

–

Amennyiben az átemelő üzemeltetéséhez telepített aggregátor, kompresszor, szagvédelem is szükséges, akkor azok telepítésének módja és helye, egyedi döntést igényel.

2. ÉPÍTÉSZETI KIALAKÍTÁS 2.1. Átemelő akna kialakítása 2.1.1

Két szivattyús átemelő akna kialakítása

–

Az átemelő akna előre gyártott vasbeton elemekből készül. Az akna minimális belső átmérője 2 méter legyen.

–

Biztosítani kell az elemek illeszkedő felületei közötti vízzáró tömítést.

–

Az akna alját TOP jellegű fenékkel kell ellátni. A palást és a fenék találkozásánál vízszintes váll nem lehet. Az átmenetet min. 45o–os rézsű kialakításával kell megoldani.

–

A palást felülete sima, szennyvíznek ellenálló, könnyen tisztítható kivitelben készüljön.

-4–

Az akna tetejét búvó, és szerelő nyílásokkal ellátott vasbeton lemezzel kell lezárni. A fedlap túlnyúlása az akna külső palástján maximum 100 mm legyen

–

A palást pereme és a fedlap között vízzáró szigetelést kell alkalmazni, ugyanúgy mint az elemek esetén.

–

A búvó- és szerelő nyílásokat korrózió álló anyagból készült, keretbe foglalt, lakattal zárható, 6 mm-es bordás lemezből készült ajtókkal kell ellátni. A nyílások minimális mérete 800 x 800 mm. A keret az ajtó és a forgópántok anyagminősége egyaránt Ko 35 Ti. 2.1.2

Egy szivattyús átemelő akna kialakítása

–

Az átemelő akna minimális belső átmérője 1200 mm lehet

–

Az akna fedésére a környezeti tereppel egy szintben elhelyezett, 800 x 800 mm öntöttvas fedlapot magába foglaló vasbeton lemezt kell alkalmazni. A fedlap teherbírása minden esetben minimum 400 kN legyen.

–

Egyéb vonatkozásokban a 2.1.1-ben leírtakat kell alkalmazni. 2.2. Szerelvényakna kialakítása 2.2.1

Két szivattyús átemelő szerelvényaknája

–

A szerelvények elhelyezésére, az átemelő mellett külön aknát kell kialakítani. A két akna között 1,5 – 2 méter távolság legyen. Szerelvény aknát kell kialakítani nyomóvezetékek csomóponti csatlakozásánál is.

–

A szerelvényakna előre gyártott monolit, vasbeton aknaelemből és a tetejét lezáró vasbeton lemezből készül.

–

Az aknaelem és a lezáró elem találkozásánál vízzáró szigetelést kell biztosítani.

–

A szerelvényakna tetejét lezáró vasbeton lemezen 800 x 1400 mm méretű búvó nyílást kell kialakítani. Szerelőnyílás kialakítása csak akkor szükséges, ha a szerelvényaknában szivattyú(k) is üzemel(nek). Ilyen esetben a szerelőnyílást a szivattyú(k) fölött kell elhelyezni, mérete a beépített szivattyúhoz igazodik.

–

A szerelvényaknát az átemelő aknával NA 50 mm-es csurgalékvíz elvezető csővel kell összekötni, a szerelvényakna felőli végén golyóscsappal ellátva. A golyóscsap szárát hosszabítóval a fedlapon ki kell vezetni.

–

A búvó- és szerelő nyílásokat korrózió álló anyagból készült, keretbe foglalt, lakattal zárható, 6 mm-es bordás lemezből készült ajtókkal kell ellátni. A keret az ajtó és a forgópántok anyagminősége egyaránt Ko 35 Ti. 2.2.2 -

Egy szivattyús átemelő szerelvényaknája Szerelvényaknát nem kell kialakítani.

-52.3. Környezeti felszín kialakítása 2.3.1

Két szivattyús átemelő környezete

–

Az aknák felszínét lezáró vasbeton lemezek, vastagságukkal megegyező mértékben, emelkedjenek ki a terepszint fölé.

–

Az aknák környezetét vízszintes, kavicsburkolattal kell ellátni.

–

Az átemelő műtárgyait tűzi horganyzott, vagy műanyag bevonatolt drótkerítéssel be kell keríteni. A gépjármű bejutásához kétszárnyú, 5 méter nyílású, lakattal zárható kaput kell kialakítani.

–

A kerítésen belül a kaputól az átemelő aknáig terjedő munkaterületet betonalapú aszfalt térburkolattal kell ellátni, megfelelő ívek kialakításával.

–

A kerítés mellé belülről sövényt kell telepíteni.

–

Az átemelőt a közúttal megfelelő teherbírású beton úttal kell összekötni.

–

Ahol vízvezeték van a közelben, ott vízbekötést kell kialakítani az ide vonatkozó előírások betartásával. 2.3.2

–

egyenletes,

20

cm

vastag,

tömörített

Egy szivattyús átemelő környezete

Az egyszivattyús átemelő illeszkedjen a körülvevő környezetbe. Közúton elhelyezett átemelő esetén a közúti burkolatnak az öntöttvas fedlap keretéig homogénnek kell lenni. Egyéb terepviszonyok között, a környezeti felszínnek megfelelő burkolat terjedjen az aknakeretig.

3. GÉPÉSZETI KIALAKÍTÁS 3.1. Szivattyúk kiválasztása és elhelyezése 3.1.1

Szivattyúk kiválasztása és elhelyezése két szivattyú esetén

–

A szivattyúkat a rendszer paramétereinek ismeretében úgy kell kiválasztani, hogy megfelelő hidraulikai teljesítménytartalékkal rendelkezzenek, és a munkapont az optimális hatásfok közelébe essen.

–

Nedves beépítésű, a felszínről felemelhető konstrukciót kell alkalmazni.

–

Törekedni kell arra, hogy a gazdaságos és biztonságos folyadékszállítás figyelembevétele mellett (kW/m3, m/sec), a szivattyú nyomócsonkja és a nyomóvezeték belső mérete ne legyen kisebb 80 mm-nél. Ez KPE csőnél 90 mm névleges méretet jelent a P6-os nyomástartomány esetén.

–

Aprítóművet akkor kell választani a szivattyúra, ha a szivattyú áteresztő golyómérete 50 mm-nél kisebb, és ha a nyomóvezeték belső átmérője kevesebb mint 80 mm. A szivattyú átömlő mérete, és nyomócsonk mérete nem haladhatja meg a KPE nyomóvezeték belső átmérőjét.

–

A szivattyúk rögzítésére a fenékhez rögzített talp idom szolgál. A nyomócső a talp idomhoz csatlakozik, így a szivattyú kötőelem oldása nélkül, vezetett pályán kiemelhető az átemelő aknából.

-6–

Keverőnek szabad járókerekes, (nincsen hidraulika háza) axiális átömlésű keverőt kell választani. Rögzítését a fenéken elhelyezett szivattyúk felső pontja magasságában, az akna palástján elhelyezett konzolon, billenthetően kell kialakítani. A keverő tengelyvonala a két szivattyú közé mutasson.

–

Kizárólag ipari jellegű használatra készült szivattyút lehet választani. 3.1.2

Szivattyú kiválasztása és elhelyezése egy szivattyú esetén

–

A 3.1.1-ban megfogalmazott kiválasztási irányelvek figyelembevétele mellett, darabolós szivattyú választható. A szivattyú nyomócsonkja és a nyomóvezeték belső mérete 50 mm-nél kisebb nem lehet. Ehhez a mérethez KPE cső esetén a 63 mm névleges méret tartozik P6-os és P10-es nyomástartomány esetén egyaránt.

–

A fenékhez rögzített talp idom mellett megengedett az aknában levő vízszintes nyomócsőre szerelt csatlakozó idom is. Ilyenkor a szivattyúhoz a függőleges csőszakasz merev karimás kötéssel csatlakozik, másik végén található a csatlakozó idom ellendarabja. A szivattyút a függőleges csővel együtt lehet kiemelni az aknából. 3.2. Csővezetékek szerelvények 3.2.1

Szerelvények két szivattyú esetén

–

Az átemelő előtt 2 méterre a befolyó gravitációs vezetéket, gravitációs aknával (fordító akna) meg kell szakítani. A gravitációs akna és az átemelő akna között, a gravitációs vezetékbe a felszínről kezelhető szennyvizes tolózárat kell építeni.

–

A gravitációs vezetéket az átemelőbe külső ejtőcsövel kell csatlakoztatni. Az ejtőcső a fenék rézsü felső pereménél csatlakozzon.

–

A szivattyúk nyomóvezetékeit a szerelvény aknáig minimális iránytöréssel, külön kell vezetni. Ez 1-1 db 90o-os könyök beépítését jelenti. Ha a nyomóvezeték felszálló ágának hossza meghaladja a 4 m-t, akkor azt egy közbenső ponton konzollal meg kell támasztani. A rögzítést a csővezetékhez oldhatóan, bilinccsel kell megoldani.

–

A szivattyú felemelésénél alkalmazott vezető csöve(ke)t 2 méterenként egymáshoz, vagy/és az akna falához merevíteni kell. A merevítésre használt konzolokat, összekötőket olyan helyen kell a vezetőcsőhöz hegesztéssel csatlakoztatni, ahol a szivattyú vezetőidomának mozgását nem akadályozza.

–

A szivattyúk nyomóvezetékeit az aknák falain rugalmas gyűrűs vízzáró tértömítésen kell átvezetni.

–

A szerelvényaknába érkezést követően, két 90o-os hegesztett könyökkel le kell süllyeszteni a vezetékek tengelyvonalát az átvezetéshez képest. Ugyanilyen mértékben kell visszaemelni az átfolyásmérő után.

–

A szivattyúk nyomó ágaiba, a szerelvény aknán belül az ágak közösítése előtt az áramlás iránya szerinti sorrendben el kell helyezni 1-1 db áramlás golyós visszacsapót és 1-1 db tolózárat. Ezt követően a két szivattyú nyomóvezetékét átkötő vezetékkel közösíteni kell.

–

A közösítésnél az egyik ág egyenesen halad át a csomóponton, a másik szabványos két 90o-os ívvel csatlakozik a csomóponthoz. Amennyiben a szerelvényaknából elmenő nyomóvezeték és a szivattyúk nyomócsonkjainak mérete nem egyforma, a dimenzióváltást az átfolyásmérő után beépített diffúzorral kell megvalósítani. Az

-7átkötő csomópontot szabványos elemekből, hegesztéssel kell kialakítani úgy, hogy a csatlakozó karimákat a szivattyúk tolózárainál és a második 90o-os ív elmenő ágánál kell felhegeszteni. –

A csomópont után kell beépíteni az áramlás mérőt, figyelemmel a beépítési előírásokra, majd a már említett mértékben két könyökkel vissza kell emelni a szintet. Be kell építeni még egy tolózárat és egy gumi kompenzátort az akna elhagyása előtt. A kompenzátorhoz csatlakozik húzás biztos karimás kötéssel az aknából elmenő KPE nyomócső.

–

A tisztító csonkot úgy kell kialakítani, hogy az átkötő ág T-idomától indulva be kell építeni egy tolózárat és ki kell alakítani egy NA 110-es gyorscsatlakozóban végződő felállást, melynek középvonala a búvó nyílás szélénél, függőlegesen a szabadba vezet. A csonk vége a nyíláson keresztül történő közlekedést ne akadályozza.

–

A szint visszaemelésére szolgáló második könyökre ½’’-os mérőcsonkot kell hegeszteni. A csonkot a csatlakozás után közvetlenül, golyóscsappal kell lezárni. Ez a csonk szolgál (ha szükséges) a sűrített levegő áramlás egyenirányítón keresztül történő bevezetésére, és a hidraulikai nyomás mérésére.

–

A szerelvény együttest az akna fenekéhez két helyen, a tisztító felállás és az átkötő vezeték alatt, alá kell támasztani. Az alátámasztáshoz KO 35 Ti anyagminőségű acél tartót kell használni, ami nyitott ívvel támasztja a csővezetéket. Talpát a fenékhez, oldható kötéssel rögzíteni kell.

–

A szerelvények vázlatos elrendezését az 1 sz. melléklet tartalmazza.

–

Az alkalmazott csővezetékek anyaga a szivattyúktól a szerelvény aknából elmenő KPE csőig, KO 35 Ti minőségű, korrózióálló acél. Az alkalmazott rögzítő és kitámasztó elemek anyagminősége szintén KO 35 Ti. Az oldható kötéseknél (karimáknál is) használt csavarok, anyák, alátétek, rögzítő hüvelyek anyagminősége is korrózió álló acél legyen.

–

A felhasznált szerelvények, különös tekintettel az áramlás egyenirányítóra, csak a szennyvizes technológiában elterjedt, ilyen alkalmazásra tervezettek lehetnek. 3.2.2

Szerelvények egy szivattyú esetén

–

A nyomócső vízszintes részén az áramlásnak megfelelő sorrendben egy golyós visszacsapót és egy tolózárat kell beépíteni. A KPE csőhöz húzás biztos karimával kell csatlakozni.

–

Amennyiben a csatlakozóidom nem a fenékre kerül hanem a nyomócső vízszintes végére, akkor a vízszintes szakasz kellő szilárdságú megtámasztásáról gondoskodni kell

–

Az anyagminőségekre a 3.2.1-ben leírtakat kell alkalmazni. 3.3. Jeladók elhelyezése

–

Az irányítástechnika részére az átemelőben el kell helyezni 1 db szint távadót és 2 db úszókapcsolót.

–

Amennyiben az átemelőben nem üzemel keverő, akkor a jeladók a szerelő nyílás keretéhez hegesztett, korrózióálló köracélból készült kampókra függeszthetők.

-8Mélységüket a vezeték hosszával kell beállítani. A kampók egymástól mért távolsága legalább 200 mm legyen. –

Ha az átemelőben keverő üzemel, akkor az úszókapcsolókat korrózióálló acélból készült szemes lánchoz kell rögzíteni. A láncot kell a kerethez hegesztett kampóra akasztani, a szabadon lógó végére pedig cca 5 kg tömegű súlyt kell rögzíteni. A súly lehet betontuskó vagy szürkeöntvény.

–

A szinttávadót az úszókapcsolókhoz hasonlóan kifeszített, független szemes lánchoz kell rögzíteni, így állítása az úszókapcsolóktól függetlenül elvégezhető. 3.4. Biztonsági berendezések 3.4.1

Biztonsági berendezések két szivattyú esetén

–

Az átemelő aknába történő munkavégzéshez a lejutást a búvó nyílás alatt elhelyezett, a fenék széléig leérő, létrával kell biztosítani. A létrát, amennyiben annak hossza meghaladja a 2 métert, a fenéktől számított 2 méter fölötti részen, leesés gátló kosárral kell ellátni. A búvó nyílás aknapalást felőli két sarkában, a ki- és belépést segítő kapaszkodókat kell elhelyezni.

–

A szerelvény aknába történő lejutáshoz, az akna falába rögzített hágcsókat kell elhelyezni, a normál lépésnek megfelelő sűrűséggel. A hágcsók anyaga műanyag bevonattal ellátott acél. A búvó nyílás két sarkában, a ki- és belépést segítő kapaszkodókat kell elhelyezni. A létrákat, kapaszkodókat, leesés gátlókat KO 35 Ti minőségű, korrózióálló acélból kell készíteni. Az oldható kötéseknél használt csavarok, anyák, alátétek, rögzítő hüvelyek anyagminősége is korrózió álló acél legyen.

–

Az akna szellőzését a vasbeton födémen kivezetett szellőző pipával kell biztosítani. A szellőző pipa 100 mm átmérőjű, függőleges, 600 mm magas korrózióálló cső, melynek szabad vége 180o-kal visszafordul. Anyagminősége KO 35 Ti. 3.4.2

–

4.

Biztonsági berendezések egy szivattyú esetén

Az átemelő aknába történő lejutáshoz, az akna falába rögzített hágcsókat kell elhelyezni, a normál lépésnek megfelelő sűrűséggel. A hágcsók anyaga lehet műanyag bevonattal ellátott acél.

DOKUMENTÁCIÓ –

Az elkészült műtárgyakról, bemérési helyszínrajzot kell készíteni.

–

A beépített gépekhez és szerelvényekhez a gyártói dokumentációt (gépkönyv, megfelelőségi nyilatkozat, garancia jegy) mellékelni kell.

–

A beépített anyagokhoz, anyagminőségi bizonylatot kell mellékelni.

–

A kivitelezőnek szabványossági és kivitelezői nyilatkozatot kell tenni

–

Csatolni kell a szabványossági és érintésvédelmi mérések jegyzőkönyveit.

-91. sz. melléklet