Soltvadkert Város Fenntartható Fejlődésének Lokális Programja (Local Agenda 21) - Soltvadkerti LA21 -

Soltvadkert Város Fenntartható Fejlődésének Lokális Programja (Local Agenda 21) - Soltvadkerti LA21 -

Készítette: Soltvadkert Város Önkormányzatának megbízásából: Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. Elfogadta Soltvadkert Város Önkormányzatának képviselő-testülete 91/2015. (IX.30.) kt. számú határozatával

2015. szeptember

Soltvadkerti Local Agenda 21

TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS ...................................................................................................................... 3 1.1. A fenntartható fejlődés nemzetközi háttere ...................................................... 3 1.2. A fenntartható fejlődés lokális program (Local Agenda 21) ........................... 6 2. SOLTVADKERT TÉRSÉGE ÉS KÖRNYEZETE ...................................................... 10 2.1. Fekvés, elérhetőség ............................................................................................ 10 2.2. Természeti adottságok ...................................................................................... 11 2.2.1. Földtani adottságok .............................................................................. 11 2.2.2. Domborzat ............................................................................................ 11 2.2.3. Éghajlat ................................................................................................. 11 2.2.4. Vízrajz .................................................................................................. 12 2.2.5. Talajok .................................................................................................. 12 2.3. Településtörténet ............................................................................................... 13 2.4. Települési értékek .............................................................................................. 14 2.4.1. Országos védettségű műemlékek ......................................................... 14 2.4.2. Helyi védettségre javasolt épületek ...................................................... 17 2.4.3. Természetvédelmi értékek .................................................................... 20 2.5. Társadalmi helyzet ............................................................................................ 22 2.5.1. Demográfiai viszonyok ........................................................................ 23 2.5.2. Oktatás, nevelés .................................................................................... 25 2.5.3. Művelődés, kultúra ............................................................................... 27 2.5.4. Sport, kikapcsolódás ............................................................................. 29 2.5.5. Egészségügy ......................................................................................... 30 2.5.6. Szociális ellátás .................................................................................... 31 2.5.7. Közbiztonság ........................................................................................ 31 2.5.8. Civil szféra ........................................................................................... 32 2.6. Gazdasági helyzet .............................................................................................. 33 2.6.1. Mezőgazdaság ...................................................................................... 34 2.6.2. Ipar........................................................................................................ 35 2.6.3. Szolgáltatás, kereskedelem ................................................................... 36 2.6.4. Vendéglátás, idegenforgalom, turizmus ............................................... 37 2.6.5. Gazdasági aktivitás ............................................................................... 40 2.6.6. Foglalkoztatás, munkaerő-piaci helyzet ............................................... 41 2.7. Infrastrukturális helyzet ................................................................................... 43 2.7.1. Ivóvíz-ellátás, vízgazdálkodás, csapadékvíz-gazdálkodás ................... 43 2.7.2. Csatornahálózat, szennyvíztisztítás ...................................................... 43 2.7.3. Villamosenergia- és gázellátás ............................................................. 44 2.7.4. Megújuló energia hasznosítás .............................................................. 47 2.7.5. Hulladékgazdálkodás............................................................................ 47 2.8. A környezeti elemek állapota ........................................................................... 48 2.8.1. Levegő-tisztaságvédelem ..................................................................... 48 2.8.2. Felszíni és felszín alatti vizek............................................................... 50 2.8.3. Talajvédelem ........................................................................................ 51 2.8.4. Zaj ......................................................................................................... 51

1


2.8.5. Zöldfelületi rendszer............................................................................. 51 3. HELYZETÉRTÉKELÉS ................................................................................................ 53 3.1. A lakossági kérdőív kiértékelése ...................................................................... 53 3.2. SWOT analízis ................................................................................................... 70 4. STRATÉGIA .................................................................................................................... 73 4.1. Célállapot ........................................................................................................... 74 4.2. Prioritások .......................................................................................................... 74 4.3. Várható hatások ................................................................................................ 76 5. MEGVALÓSÍTÁS ........................................................................................................... 76 5.1. Társadalmi pillér ............................................................................................... 78 5.1.1. Társadalmi szemléletformálás .............................................................. 78 5.1.2. Intézményi működés hatékonyságának növelése ................................. 79 5.1.3. Egészségügyi helyzet fejlesztése .......................................................... 79 5.1.4. Szociális helyzet fejlesztése ................................................................. 80 5.1.5. Oktatás képzés fejlesztése .................................................................... 80 5.1.6. Közbiztonság fejlesztése ...................................................................... 82 5.1.7. Kulturális élet fellendítése .................................................................... 82 5.1.8. Esélyegyenlőségi jogok biztosítása ...................................................... 83 5.1.9. Közlekedés helyzetének javítása .......................................................... 84 5.1.10. Gyerekek és fiatalok társadalmi beilleszkedésének segítése .............. 85 5.2. Környezeti pillér ................................................................................................ 86 5.2.1. Környezeti elemek és rendszerek állapotának javítása, védelme ......... 87 5.2.2. Települési és épített környezet védelme ............................................... 89 5.2.3. A lakókörnyezet védelme ..................................................................... 92 5.2.4. Infrastrukturális helyzet javítása .......................................................... 96 5.2.5. Energiafelhasználás hatékony és megújuló lehetőségeinek kihasználása ........................................................................................................................ 97 5.2.6. Zöldterületek védelme, fenntartása ...................................................... 99 5.2.7. Hulladékgazdálkodás.......................................................................... 100 5.3. Gazdasági pillér ............................................................................................... 101 5.3.1. Az önkormányzat és az önkormányzati intézmények hatékony működéséhez szükséges gazdasági feltételek megteremtése ....................... 102 5.3.2. Ipar fejlesztése .................................................................................... 103 5.3.3. Mezőgazdaság fejlesztése................................................................... 104 5.3.4. Gazdasági szektorok fejlesztése ......................................................... 104 5.3.5. Vendéglátás, idegenforgalom, turizmus fellendítése ......................... 104 6. MONITORING ÉS VISSZACSATOLÁS.................................................................... 104 6.1. Cselekvési terv ................................................................................................. 104 6.2. Indikátorok ...................................................................................................... 106 IRODALOMJEGYZÉK .................................................................................................... 113 MELLÉKLETEK............................................................................................................... 115

2


1. Bevezetés 1.1. A fenntartható fejlődés nemzetközi háttere A nyolcvanas évek elején jelent meg a "fenntarthatóság" vagy a "fenntartható fejlődés" kifejezés a nemzetközi szakirodalomban. 1983-ban az ENSZ Közgyűlés határozata alapján megkezdte munkáját az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága, amelyet Gro Harlem Brundtland norvég miniszterelnöknő vezetett. (E huszonkét tagú bizottságnak tagja volt Láng István akadémikus is.) A Bizottság 1987-ben ,,Közös jövőnk'' címmel kiadott jelentésében a gazdasági növekedés olyan új korszakának lehetőségét vázolta fel, amely a fenntartható fejlődés globális megvalósítására épít, megőrzi a természeti erőforrásokat, s amely megoldás lehetne a fejlődő országok nagy részében elhatalmasodó szegénység leküzdésére is. A jelentés nagyon röviden és tömören határozta meg a fenntartható fejlődés fogalmát: "a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket". (Forrás: www.wikipedia.hu enciklopédia) A fenntartható fejlődés három alappilléren nyugszik: a szociális (társadalmi), a gazdasági és a környezeti pilléreken és mindhármat együttesen, kölcsönhatásaik figyelembevételével mérlegelni kell a különböző fejlesztési stratégiák, programok kidolgozása során, illetve a konkrét intézkedésekben, cselekvésekben. A fenntartható fejlődés, mint általános stratégiai cél "bevonult" a nemzetközi konferenciák, szervezetek dokumentumaiba és a nemzeti kormányok cselekvési programjaiba. 1. ábra: A Fenntartható Fejlődés alappillérei

TÁRSADALMI Elviselhető

KÖRNYEZETI

Méltányos

FF Javítható

(Forrás: www.wikipedia.hu enciklopédia)

GAZDASÁGI

3


A fejlődés alapvető célja tehát a szociális jólét, a méltányos életfeltételek lehetőségének biztosítása mindenki és egyaránt a jelenlegi és a jövőbeli nemzedékek számára, ami csak úgy lehetséges, ha közben fenntartható módon hasznosítjuk a természeti erőforrásokat, elkerüljük a káros hatásokat, s különösen a környezet állapotában bekövetkező visszafordíthatatlan változásokat. A Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata megfogalmazásában: "A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg." (Átmenet a fenntarthatóság felé; Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata, Tokió, 2000). Mi a fenntartható fejlődés? Az emberiség, az egyes emberek és társadalmak közvetlenül vagy a gazdaság révén szükségleteik kielégítése érdekében természetes környezetükből veszik el azokat a javakat, amelyeket a földi rendszer létezése óta felhalmozott. A fenntarthatóság biztosítása azt kívánja tőlünk, hogy a jelen és jövő generációk létfeltételeihez szükséges természeti és épített környezet minőségét, értékeit megőrizzük. Ettől a rendszertől az ember annyit és olyan körülmények között vehet el, hogy ne sértse saját létkielégítésének jövőbeli esélyeit. A fenntartható fejlődés célja mindezek értelmében az emberi társadalom fenntartása. Ebben a feladatban a környezet feltételként jelenik meg, amely azt jelenti, hogy addig a mértékig használhatjuk természetes környezetünk erőforrásait, amíg nem sértjük annak megújulási lehetőségét. A gazdaság a társadalom fenntartásának és ezen keresztül a környezet használatának eszköze. Ezt az eszközt bölcsen, a társadalom hasznára, a környezet sérelme nélkül kell használnunk. A fenntartható fejlődés lényege: Olyan fejlődési-fejlesztési folyamatok együttese, amely az életminőség hosszú távú, egyenletesen biztosítható javulását szolgálja az adott ökológiai keretek között. Ezért a természeti erőforrásokkal, a környezettel való fenntartható gazdálkodásnak együtt kell érvényesülnie a jólét elérését, megtartását elősegítő gazdasági fejlődéssel, valamint a szociális esélyegyenlőség folyamatos növelésével. Az EU a tagállamok mellett felkért társult országokat is, hogy az EU stratégiával összhangban készítsék el saját stratégiájukat. A Bizottság a fenntartható fejlődés stratégiáját meghatározó alapelvekről szóló, 2005-ben született deklarációja szerint az Unió elkötelezett a fenntartható fejlődés mellett, amely minden politikáját és cselekedetét meghatározza. Az Unió megújított Fenntartható Fejlődés Stratégiájának jóváhagyása a 2006. júniusi Európai Tanács napirendjén szerepelt. 1992-ben Rio de Janeiróban rendezett ENSZ Környezet és Fejlődés Konferencián elfogadott „Local Agenda 21” program („LA 21”) értékelése kapcsán fogalmazódott meg a fenntartható fejlődés helyi, lokális programja. Ezzel a modellel a cél az, hogy elveket (vezérfonalat) fogalmazzon meg a helyi önkormányzat(ok), valamint a helyi lakosok, közösségek számára a fenntarthatóság tennivalóinak, helyi programjának kidolgozása, megvalósítása érdekében. A „LA 21” program az általános érvényű fenntartható fejlődés konkrét, gyakorlati megvalósítását a helyi adottságok, érdekek alapján, az önkormányzat és a helyi lakosok, közösségek széleskörű együtt munkálkodásával javasolja folytatni. Az alapfeladat itt a helyi

4


hatáskörben befolyásolható fejlődés (beruházások, fejlesztések, felújítások, intézkedések, szabályozás stb.) olyan irányú alakítása, amely mind jobban előtérbe helyezi „a helybeni” életminőség, környezeti állapot javítását, valamint a helyi erőforrások - talaj, vízkészlet, energia, emberi- és jövedelemtermelő erőforrások stb.- tartamos, azaz nem kimerítő kiaknázását. További fontos elvárás, hogy valamennyi nem helyi erőforrásra támaszkodó, de helyi felhasználásban szerepet játszó beruházó-fejlesztő, termelő-szolgáltató- és fogyasztó törekedjen a fenntarthatóságot figyelembe vevő megoldások, eljárások igénybe vételére, szokások kialakítására. Ennek megvalósíthatóságát a megfelelő politikai akarat megléte és helyi társadalmi-közösségi kultúra jellege együttesen szabja meg és egy racionális tervezési folyamat útján kimunkált stratégia foglalja rendezett keretbe. A Fenntartható Fejlődés Nemzeti Stratégia globális összefüggéseket is tükröző, nemzeti szintű prioritásai és fókuszai - az előzőekkel is összefüggésben - a következők:  a gazdaság anyag- és energiaigényességének racionalizálása;  a fenntarthatatlan társadalmi folyamatok kezelése és szabályozása;  környezeti rendszerek fenntartható hasznosítása. Az Európa Uniós projektek tervezésekor javasolt eljárás a környezeti fenntarthatóságra történő hivatkozás és az azt szolgáló tervezett, gyakorlati törekvések bemutatása: ezért a pályázónak a környezeti fenntarthatóság elvének érvényesítését a pályázati dokumentáció egészében (célok, tevékenységek és eredmények stb.) érvényre kell juttatnia. A környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységét összefoglalóan is értékelnie kell a pályázati adatlap megfelelő pontjaiban. A fenntartható fejlődés reális és ténylegesen érvényesíthető szempontjainak pályázatba történő megfelelő beépítése így “versenyelőnyt” jelent a pályázat elbírálása során. Az Agenda 21 program fő területei: - a helyi közösségi humán és intézményi kapacitások fejlesztése - a helyi és a regionális fenntarthatósági programok kidolgozásához és végrehajtásához nyújtott segítség - a környezeti döntésekben való lakossági részvétel előmozdítása és ezzel a demokrácia erősítése - a helyi és a regionális környezetpolitika számára kedvező jogi és gazdasági környezet kialakítása. A „fenntartható fejlődés” jegyében szerveződött az 1992-ben Rio de Janeiróban megtartott Környezet és Fejlődés ENSZ konferencia. Fő dokumentuma az Agenda 21 (Feladatok a 21. századra) 28. fejezete foglalkozik a Local Agenda 21-el (LA-21), vagyis a fenntarthatóság lokális programjával. Az Európai Unió 2020-ig szóló jelenlegi, hetedik környezetvédelmi cselekvési programját 2013 novemberében fogadta el az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa. A dokumentumban arról állapodtak meg, hogy a tagországok fokozzák erőfeszítéseiket a természeti tőke védelme, az erőforrás-hatékony, alacsony szén-dioxid kibocsátásra épülő növekedés és innováció ösztönzése, valamint az emberi egészség és jóllét megóvása érdekében úgy, hogy közben tiszteletben tartják a Föld erőforrásainak korlátait. A programot meghatározó hosszátávú jövőkép: „2050-ben jólétben, bolygónk ökológiai korlátait tiszteletben tartva élünk. Jólétünk és egészséges környezetünk egy olyan innovatív és körkörös gazdaságból

5


származik, amelyben semmi nem megy veszendőbe, és amelyben a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás fenntartható módon folyik, a biodiverzitást pedig társadalmunk ellenálló képességét fokozva védjük, értékeljük és helyreállítjuk. Karbonszegény növekedésünk már régóta független erőforrás-felhasználásunktól, és megszabja a biztonságos és fenntartható globális társadalom ütemét.” A program kilenc kiemelt célkitűzést sorol fel, továbbá azt, hogy az EU-nak ezek elérése érdekében mit kell tennie 2020-ig. Ezek a következők: 1. Az Unió természeti tőkéjének védelme, megőrzése és növelése. 2. Az Unió erőforrás-hatékony, zöld és versenyképes, alacsony szén-dioxid kibocsátásúgazdasággá történő átalakítása. 3. Az uniós polgárok megóvása a környezettel kapcsolatos terhelésektől, valamint az egészségüket és jóllétüket fenyegető kockázatoktól. 4. A környezetre vonatkozó uniós szabályozás előnyeinek maximalizálása a végrehajtás javításával. 5. Az uniós környezetpolitika ismeret- és tudományos alapjának bővítése. 6. A környezet- és éghajlat-politikával összefüggő beruházások feltételeinek javítása és a környezeti externáliák kezelése. 7. A környezetvédelem integrációjának és a szakpolitikák koherenciájának növelése 8. Az uniós városok fenntarthatóságának javítása. 9. A nemzetközi környezettel és éghajlattal kapcsolatos kihívások hatékonyabb uniós kezelése.

1.2. A fenntartható fejlődés lokális program (Local Agenda 21) A riói alapdokumentumban megfogalmazott céloknak megfelelően a Local Agenda 21 alapvető célja: az önkormányzat aktív és cselekvő közreműködésével, a lakosság tevőleges támogatásával olyan önkormányzati szintű program kidolgozása és megvalósítása, amely a fenntartható fejlődés szellemében, a természeti környezet fejlesztésével összhangban tervezi el az épített környezet, infrastrukturális rendszer, energiaellátás, közlekedés, hulladékkezelés, agrárium stb. jövő orientált alakítását. A település mai és leendő polgárai számára kell megteremteni a fenntarthatóság helyi programját, olyan átfogó fejlesztési célkitűzések meghatározásával, melyek a fenntartható fejlődés szellemében helyi szinten megvalósíthatók az érintett helyi társadalmi és gazdasági szereplők aktív részvételével. Ennek segítségével egy olyan település szerveződik, amelyet a lakosok otthonnak tekintenek, abban ők és gyermekeik, a város, falu mai és leendő polgárai otthon vannak. Local Agenda 21: - jól összpontosított politika, ami integrálja az egyes szektorok „környezet és fejlődés” típusú problémáit, tervezési céljait és értékeit, döntéshozását és végrehajtási mechanizmusát; - elkötelezett a helyi problémák felismerése és megoldása mellett, mindezt szélesebb ökológiai-, regionális és megnyújtott időkeretben (legalább 3 generáció) végezve; - a környezeti hatásokat tudatosan összefüggésbe hozza a mögöttes gazdasági és politikai nyomásokkal (amelyek rendszerint politikai döntésekből, döntések hiányából és a piac működési elégtelenségéből fakadnak);

6


- a helyi jellegű kérdések, ügyek, döntések és intézkedések és a globális hatások között próbálja az összefüggéseket megtalálni, legyen az környezeti vagy globális szolidaritási/méltányossági vetület. A fenntarthatóság lokális programja társadalom- és környezetközpontú program, de nem azonos a környezetvédelmi programmal, tekintettel arra, hogy a LA-21 a fenntartható fejlődés, a társadalom-természet-gazdaság komplex rendszerét foglalja magában. Magyarországon ez a program újnak mondható, Európában azonban már több száz település működik e program alapján. A fenntarthatóság lokális programjának az LA-21-nek a legszűkebb értelmezése maga az elkészült stratégiai terv, a „dokumentum”. A második bővebb értelmezés szerint LA-21-en értjük a program létrehozásának és megvalósulásának folyamatát. A harmadik és egyben a legteljesebb értelmezés szerint az LA-21 – a fenntarthatóság lokális programja maga a gondolkodásmód, gazdálkodási mód, életforma, életmód és a politikai kultúra, amelyet a fenntartható fejlődés elve hat át. A dokumentum az LA21 első és egyben legnyilvánvalóbb dimenziója, mivel ez az elképzelés kézzel fogható, írott megnyilvánulása, egy stratégiai terv, ami a következő jellemzőkkel bír: -

Az Agenda 21 globális perspektíváját helyi szintre helyezi.

-

A fenntarthatóság elérését tűzi ki célul, olyan struktúrák kialakításával, amelyek hosszú távon fenntarthatóak.

-

A gazdasági, szociális és környezeti fejlődést integrálja, szemlélete és céljai hosszú távúak, megvalósítás-orientált.

A második dimenzió az a komplex tervezési folyamat, ami a tervdokumentumot eredményezi. Fontos, hogy a folyamat megújuló legyen, vagyis a célja ne az írott terv létrehozása, hanem maga a folyamat legyen: a közösség bevonásával történő tervezés. Ez a dimenzió a következő elemekkel bír: -

Érdekcsoportokat tömörítő testület felállítása vagy egy Local Agenda 21 fórum létrehozása. Közösségi konzultáció. A közösség jövőképének kialakítása a fenntartható fejlődés jegyében. A közösség jövőbeli fejlődésével/fejlesztésével kapcsolatos, már létező tervek és stratégiák felülvizsgálata. Fenntarthatóságot jelző mutatók kidolgozása. A menedzsment és a környezet állapotának felülvizsgálata. Célok definiálása, prioritások kijelölése. Ellenőrző és beszámolási mechanizmusok. A helyi perspektíva összekapcsolása a globális dimenzióval. A Local Agenda 21 elfogadtatása a helyi képviselő-testülettel.

A harmadik és egyben utolsó dimenzió alatt azt a politikai kultúrát értik, amiben a komplex tervezési folyamat szervesen képes létezni. Ennek legfontosabb jellemzőit a következőkben lehet összefoglalni: -

Párbeszédet folytat a jövőképről, a fejlődés lehetséges irányairól, a közösség jövőjének értékeiről és alapvető döntéseiről.

7


-

Párbeszédet folytat a társadalom minden csoportjával.

-

Az általános megegyezés (konszenzus) elvén alapszik.

A Local Agenda 21 megvalósításának lépései 1. Külföldi és hazai példák feltárása, az LA 21 folyamat eddigi eredményeinek értékelése  A Local Agenda 21 lépéseinek, eszközeinek meghatározása 2. Jogi, társadalmi, gazdasági, környezeti helyzetelemzés  Az LA21 jogszabályi hátterének feltárása és más tervekhez, dokumentumokhoz való kapcsolódásának (illeszkedésének) vizsgálata.  A település gazdasági, társadalmi és környezeti állapotának, folyamatainak elemzése statisztikai adatok segítségével.  A fenntarthatósággal kapcsolatos kérdőíves kutatás elvégzése.  A statisztikai indikátorok kiválasztása a változások követéséhez. 3. Partnerség, bevonás  A lakosság, valamint a szakmai és civil szervezetek bevonása a programba, konzultációk lefolytatása és a kérdőívvel történő információ, adatgyűjtés. 4. Stratégiai csoport felállítása Helyi önkormányzati döntéshozókból, szakmai szervezetek és az oktatási intézmények képviselőiből, valamint a LA 21 folyamatot vezető szervezet tagjaiból álló stratégiai csoport megalakítása. 5. Akciótervezés  A stratégiai dokumentum részét képező akciók pontos meghatározása.  A tervezés felügyelete, koordinációja.  A korábbi ágazati tervek beépítése a LA 21 folyamatba. 6. Kommunikáció  Az Interneten, valamint a helyi nyomtatott sajtón keresztül történő kommunikáció.  A lakosság valamint a szakmai, civil szervezetek visszajelzésének megfelelő fogadása. 7. Végtermék A gyakorlatban kettős végtermékről beszélhetünk. Egyrészt létrejön egy stratégiai dokumentum, ami a helyzetelemzés mellett tartalmazza a stratégiai akciókat, és konkrét javaslatokat tesz, lépéseket fogalmaz meg a település hosszú távú, fenntarthatóság felé mutató működésére. Másrészt a feljebb ismertetett lépések megfelelő koordináció

8


esetén egy folyamatot indítanak el, ami a környezettudatosság növelésében, a lakossági és intézményi (pl. vállalati, önkormányzati) döntésekben jelenik meg. 8. Monitoring Mivel egy hosszú távú folyamat elindításáról van szó, ezért a LA 21 megalapozását és a stratégiai dokumentum létrejöttét követően is komoly szükség van a Local Agenda 21 folyamat működésének nyomon követésére. A monitoring csoport felállítása a stratégiai csoportban helyet kapó intézményi képviselők feladata. 9


2. Soltvadkert térsége és környezete 2.1. Fekvés, elérhetőség Soltvadkert a Duna-Tisza közén, a Kiskunsági Nemzeti Park szomszédságában fekszik a megyét átszelő 53-as és az 54-es számú főutak kereszteződésében. A város közigazgatásilag Bács-Kiskun megyéhez, ezen belül a Kiskőrösi járáshoz tartozik. A település Budapestről vonattal a Budapest–Kelebia vasútvonalon érhető el, közúton leggyorsabban az M5-ös autópályán, ahonnan a 91-es lehajtótól az 54-es számú főútvonalon haladva 38 km-re található a település. Kiskőröstől közúton 13 km-re délkeletre, Kiskunhalastól 20 km-re északnyugatra, míg a megyeszékhelytől, Kecskeméttől 45 km-re délnyugatra helyezkedik el. Soltvadkert földrajzi és közlekedési értelemben sem periférikus helyzetű, elszigetelt település. Sőt, forgalmi csomópont-jellegéből adódóan logisztikai és feldolgozóipari kapacitásai fejlesztésére is kedvező befektetési lehetőségeket kínál.

Régió

Neve:

Dél-alföldi Régió

Megye

Neve:

Bács-Kiskun Megye

Járás

Neve:

Kiskőrösi Járás

Neve:

Soltvadkert

Lakosság száma:

7510

Érintett környezet és természetvédelmi hatóság

Neve:

Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya

Érintett KÖVIZIG

Neve:

Alsó-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság

Település

10


A település mintegy 10.886 hektárnyi területen fekszik. Népsűrűsége: 70,2 fő/km2 A térségben a központi szerepet a múltban és a jelenben is Kiskőrös tölti be. Térségi szerepköréből fakadóan, valamint a közigazgatás 2013. január 1. napjától történt átszervezetése kapcsán Kiskőrösön működik a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Járási Hivatala és Szakigazgatási Szervei (ÁNTSZ, Munkaügyi Kirendeltség és a Földhivatali Kirendeltség), itt üzemelnek a szakorvosi rendelők, a Városi Rendőrkapitányság, a Városi Bíróság, a Városi Ügyészség. A szolgáltatás, a kereskedelem és a munkahelyek biztosításának területén is térségi szerepkört tölt be a város. Kiskőrös elérhetősége jó, mind a vonattal, mind az autóbusszal, mind gépjárművel.

2.2. Természeti adottságok A város a Kiskunsági Homokhát középső részén helyezkedik el. Külterülete a homokvidékekre jellemző mozaikos táj, ahol a telepített akác és nyárerdők, szőlőültetvények és gyümölcsösök váltják egymást. 2.2.1. Földtani adottságok A városhoz tartozó kistájakon a felszínközeli üledékek döntő többsége futóhomok. Vastagsága néhány m-től 50-60 m-ig terjed. A futóhomokos rétegsort gyakran löszös betelepülések tagolják. Az összlet az ős-dunai hordalékkúp anyagára települt, és a futóhomok legnagyobb része ebből származhatott. A hordalékkúp-anyag feküje pannóniai – kőolajat és földgázt tartalmazó – tengeri-tavi üledék. 2.2.2. Domborzat A kistájak 94 és 150 m tszf-i magasságú, szélhordta homokkal fedett hordalékkúp-síkságok. Az átlagos relatív relief 3,5 m/km², a buckás vidéken 8-10 m/km², egyébként 2-4 m/km², a buckaközi laposokon 0-2 m/km². Orográfiai domborzattípusukat tekintve enyhén hullámos síkságok, elgátolt kis medencékkel, laposokkal. Legjellemzőbb félig kötött soltvadkerti-keceli buckacsoportok, melyek a bócsai (Tolvajos-erdő)-tázlári; a bugaci (Nagy-erdő); a tázláribodoglári, valamint az Ágasegyháza-izsákihoz hasonló. Minderre jellemző a sok ÉNy-DK-i irányban húzódó buckasor és a hasonló csapású széles, vizenyős lapos, gyakran láppal, tőzeggel borítva. 2.2.3. Éghajlat A terület mérsékelten meleg-száraz, de már a meleg határán van. Az évi napfénytartam 2100 óra körüli; ez az ország legnapfényesebb területe. A nyári évnegyed napsütéses óráinak száma majdnem eléri a 840-et, míg a téli időszakban kb. 210 órán át süt a nap. Az évi középhőmérséklet 10,2-10,3 ºC, DNy-on 10,4-10,5 ºC. a vegetációs időszak középhőmérséklete 17,3 ºC. A napi középhőmérséklet ápr.9 és okt. 20-21 között 10 ºC fölött van (194-195 nap). Az utolsó tavaszi fagyok ápr. 1 körül várhatók, az első őszi fagyok pedig okt. 25 körül valószínűek. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 34,0-34,7 ºC. Az abszolút minimumok átlaga pedig -16,0 és -16,5 ºC közötti értékeket.

11


Az évi csapadékösszeg középen 560-580 mm. Az évi mennyiségből 310-330 mm valamivel több, mint 330 mm a vegetációs időszakban hullik. A 24 órás csapadékmaximum 128 mm. A téli hótakarós napok száma kb. 32, az átlagos maximális hóvastagság 19-20 mm. Az ariditási index É-on 1,28-1,32, középen 1,21-1,26, D-en 1,11-1,17. A szélirányeloszlás egyenletes, kismértékben az ÉNy-i irány emelkedik ki. Az átlagos szélsebesség 2,5-3,0 m/s körüli. A meleg-száraz a szárazságtűrő növények számára megfelelő éghajlat.

2.2.4. Vízrajz A terület gyér lefolyású, kifejezetten száraz, vízhiányos. A vízfolyások egy részét nyugatra a Dunavölgyi-főcsatorna, keletre a Dong-ér (84 km, 1672 km²) vezeti le. Jelentősebb hozzáfolyások között említhetjük az előbbi esetében a Büdös-tói-csatornát, az utóbbinál a Tázlári-mellékcsatornát (6 km, 36 km²), Bócsai-csatornát (20 km, 174 km²). Becslések alapján a főcsatornák vízhozamai árvizes periódusban elérhetik a 15-20 m³/s-ot is. Ilyen eset legtöbbször nyár elején következik be. Máskor alig, vagy egyáltalán nincs vizük. A vízminőség általában II. osztályú. A homokhátak között számos kisebb-nagyobb állóvíz húzódik meg, melyek jó része időszakos. Legnagyobb a soltvadkerti Nagybüdös-tó=Vadkerti-tó: 38 ha. Soltvadkert mellett 40 ha-os tározó található. Egyéb jelentősebb tavak a területen a Tázlár közelében található Lázár-tó és Szarvas-tó, valamint a Kiskőröstől DNy-ra található Nagy-Csukás-tó. A talajvíz többnyire 2-4 m között elérhető. Kémiai jellege kalcium-magnéziumhidrogénkarbonátos. Keménysége 15-20 nkº közötti, de a települések körzetében 45 nkº is előfordul. A szulfáttartalom általában nem haladja meg a 60 mg/l-t. A rétegvíz mennyisége a 1 l/skm² körüli. Az artézi kutak kb. felének mélysége meghaladja a 100 m-t és jelentős vízhozamokat adnak. Sok kútban nagy a vastartalom. 2.2.5. Talajok A legkiterjedtebb talajtípusok a futóhomok, amelyet homokpusztagyep, nyárfások, a legeltetéssel felhagyott helyeken borókások, helyenként tájba nem illően fenyvesek, kis kiterjedésben legelők borítanak. Mezőgazdaságilag értéktelenek, esetleg gyenge legelők. Jelentős hányadot foglal el a területen a humuszban gazdagabb (1-1,5 % humusztartalmú) humuszos homoktalajok. Termékenységük szélsőséges, homokokra jellemző vízgazdálkodásuk és kis tápanyagtőkéjük miatt gyenge. Megtalálhatók továbbá csernozjom jellegű homoktalajok, melyek termékenysége a humuszanyagok felhalmozódása következtében kedvezőbb a humuszos homoktalajokénál. A szigetszerűen megjelennek, löszös üledéken képződött réti csernozjomok is. Termékenységük a kistáj talajai között a legkedvezőbb. Többnyire szántóterületekként kerülnek hasznosításra.

12


A löszös talajképző kőzetű, homokos vályog fizikai féleségű, talajvízhatás alatti talajok a talajvízhatás erősségétől függően réti vagy lápos réti, kis kiterjedésben síkláp talajok. Rendszerint rétekkel, láprétekkel, vagy mocsárrétekkel borított kaszálók. Kisebb kiterjedésben megtalálhatók szikes talajok. Általában a szikes talajok is löszös üledékeken képződtek. A táj mezőgazdasági potenciálja összességében kicsi, de speciális homoki és sziki növénytársulásaik fajgazdagok és természetvédelemre érdemesek. Speciális termőhelyeik madár- és rovarvilága ugyancsak értékes. 13

2.3. Településtörténet

A várost 1900-tól nevezik Soltvadkertnek, előtte Vadkert volt a neve, amely az itteni erdőkmezők egykori gazdag állatvilágára utal. Az alapításra emlékeztető 1376-os évszám a város címerében is látható. A török időkben ez a vidék elnéptelenedett, lakatlan pusztává vált. Vadkert puszta 1639-ben Miskey János és a gróf Cseszneky család tulajdona volt. A gazdálkodás fellendítése érdekében az 1740-es évek elején a báró Orczy család először német és szlovák, majd magyar családokat telepített birtokára, akik kitartó munkával termékeny területté tették a napsütötte és szélhordta homokbuckákat. A szorgalom tehetséggel párosulva nemzedékről nemzedékre szállt, mely virágzó szőlő- és gyümölcskultúrát teremtett. Ma is ez biztosítja a lakosság nagy részének megélhetését. A szocializmus alatt szakszövetkezeti formában megmaradt az egyéni gazdálkodás, ami jövedelem tekintetében kiemelte a falut a környezetéből.


14

1. fotó Krämer Fülöp, a soltvadkerti borlovagrend névadójának szobra

Az 1990-es évek elejére Soltvadkert a kistérség egyik központjává vált, ezért 1993-ban elnyerte a városi rangot. A rendszerváltás után számos magánvállalkozás indult be, különösen műanyagfeldolgozásra létesültek modern üzemek. A borászok és borbarátok által alakított Krämer Fülöp Borlovagrend tagjai a hagyományok ápolásán túl a vadkerti borok jó hírének öregbítését vallják szívügyüknek. Ezt szolgálják a különböző borversenyek, borbemutatók és borszentelések. A szőlő és a bor tiszteletét két szobor is reprezentálja. A település lakói az évszázadok folyamán vallásuknak megfelelően több templomot építettek, amelyek meghatározó elemei a városközpontnak. Az egyik legszebb középület a volt Lukácskúria, a mai városháza, amely az 1820-as években épült, s jelenlegi formáját 1994-ben nyerte el. Számos emlékmű és szobor állít emléket az elődök helytállásának.

2.4. Települési értékek 2.4.1. Országos védettségű műemlékek Lukács kápolna 1719 hrsz Szabadonálló beépítésű, közel négyzetes alaprajzú, négy sarkán "tornyocskával", ill. a főhomlokzattal szemközti "apszisszerű" homlokzatból kiugró toronnyal. Az épület alatt kripta található. A főhomlokzaton a két tornyocska között négy kannelúrás oszlopon nyugvó főpárkány, azon timpanon található. Az oszlopokat keskeny lemeztaggal elválasztott kannelurák tagolják. Az oszlopfőkben növényi díszítés közepette, angyalalakok. A párkány felső részén tojásléc fut végig. A timpanonban a Lukács-család címere (modern átfaragás, az eredeti a belsőben). A "tornyocskák" kváderes díszítésűek. A két oldalhomlokzaton végigfutó


könyöklőpárkány fölött tagozott szalagkeretes, félköríves záródású ablak. A hátsó homlokzat tornyának emeleti részén félköríves ablakok. A kápolnakertben néhány múlt századi sírkő.

15

2. fotó A Lukács kápolna

Evangélikus. templom és imaház (10/1hrsz) Szabadonálló, egyhajós, ÉD-i tájolású épület, a homlokzat síkjából kilépő toronnyal (D-i homlokzat). Északi oldala félköríves záródású. A hajó teteje palával, a torony törtvonalú sisakja fémlemezzel fedett. K-i és Ny-i homlokzata egyaránt 4 ablaktengelyes, a tengelyek között lizénák emelkednek. Az ablakok szegmentíves záródásúak, egyszerű vakolatkereteléssel. A homlokzatokat 3 részes főpárkány zárja, mely a torony felőli oldalon golyvázott. A torony (Di homlokzat) két oldalán félköríves záródású szoborfülkék. A torony a főpárkány alatt és felett 2-2 szintes. A főpárkány alatti 1. szint egy félköríves lezárású, egyszerű vakolatkeretelésű ajtó, fölötte emléktábla. E fölött egy szintén félköríves záródású, egyszerű vakolatkeretelésű ablak, majd a golyvázott főpárkány következik. A templomtest és a torony felső része közötti összeköttetést a főpárkány fölött voluták biztosítják. A párkány fölötti első szint nyílása egy álló ovális, egyszerű vakolatkeretelésű ablak, e fölött osztópárkány, majd egy félköríves záródású, szintén vakolatkeretes ablak következik. A torony főpárkányának képszékében óra helyezkedik el.


16

3. fotó Az evangélikus templom

Református templom (18 hrsz) Szabadonálló beépítésű, egyhajós, félköríves apszisú, toronnyal ellátott épület. A torony réz-, a hajó cserépfedésű. Főhomlokzata előtt torony. Az első szinten szgmensíves záródású kapu, felette emléktábla. E fölötti szintén szegmenesíves záródású ablak, majd osztópárkány található. A párkány felett álló ovális ablak, majd újabb párkány látható. A legfelső szint ablaka félköríves lezárású, körötte egyszerű szalagkeret, vállkővel és zárókővel. Az oldalhomlokzatok nyílásai egyszerű szalagkeretes, szegmensíves záródású ablakok, ill. ajtó.


17

4. fotó A református templom

2.4.2. Helyi védettségre javasolt épületek A következő épületek tömege és homlokzati elemei védettek, az építmények csak műszaki szükségszerőségből bonthatók, helyére kerülő épület közterületről látható része az eredetivel megegyező tömegű és homlokzati kialakítású lehet. Római katolikus templom és plébánia (63, 64 hrsz) A település első kis templomát báró Orczy Lőrinc építette az 1700-as, majd 1908-ban a Szentlélek tiszteletére megépült az első nagyobb templom. Az alkalomnak megfelelően Szentlélek-templommá keresztelték a kis tornyú, három haranggal felszerelt templomot, mely harminc méter hosszú és 16 méter magas széles volt. 1916 és 1926 között további tíz méterrel, valamint negyven méteres toronnyal és négy haranggal bővül az Isten Háza. Az I. világháború alatt a két középső harangot elvitték, melyet csak 1987-ben tudtak ismét pótolni Kőrösi Jánosné Borbás Ilona adományának köszönhetően, illetve az egyházközség jóvoltából.


A templom homlokzatán lévő két mélyedésben Szent Péter kétméteres szobra látható, melyet Szűcs Farkas László helyi szobrászművész alkotott Vincze Pál és neje adományából. A templom belsejében a Szentlélek eljövetele című öt négyzetméteres oltárképet Patay László Munkácsy díjas ráckevei festőművész alkotta 1988-ban, Tóth Margit kalocsai nővér ajándékaként. A templomot tizenhat színes üvegablak díszíti, melyek a hívek egyéni adományai. Közülük két darabot még Krämer Fülöp földbirtokos adományozott Szt. Anna és Szt. Fülöp védőszentek tiszteletére. A szentmisék énekeit kétmanuálos orgona biztosítja, mely nagyobb orgonaművek előadását is lehetővé teszi. Hosszú évek hagyományaként ápolják az adventi zenei találkozót, aminek karácsony előtt ad otthont, a jó akusztikával rendelkező templom. Baptista templom (2192/1 hrsz) A soltvadkerti baptista imaház 1911-ben épült, befogadóképessége a karzattal együtt háromszázötven fő. A gyülekezet centenáriumára, 1991-re készült el az épület felújítása, a belsőtér átalakítása, a padlófűtés, a nyílászárók cseréje, valamint az orgona korszerűsítése és bővítése. Vasútállomás (011/1 hrsz) A vasút Délnyugatról érinti a települést. Az állomás négyvágányos, a kitérők motoros állításúak, a biztosítóberendezés fényjelzős. Az átmenő fővágány a III. Forgalomi szolgálat, mentjegykiadás nincs, az állomás forgalmát Kiskőrösről irányítják. A felvételi épületet szépen felújították, melynek során megpróbálták az eredetihez hasonló állapotba hozni. A váróterem a nappali órákban nyitva van és elég jó állapotú. A rámpáknak köszönhetően mozgáskorlátozottak is használhatják. A felvételi épület emeleti része lakott, illetve a várótermet kamera vigyázza. Bár a kihelyezett tábla szerint egy kapcsoló megnyomásával bejuthatunk a mellékhelyiségbe, az ajtó sajnos zárva van. Az átmenő fővágány mellett a peron a sínkorona szintnél valamivel magasabb, aszfaltburkolatú. A felvételi épület mellett van egy kerékpártároló, de találunk itt még egy őrházat, egy emeletes lakóőrházat, oldal- és homlokrakodót, illetve egy élőállat rakodót is. A vágányhídmérleget elbontották, csakúgy, mint a raktárépületet. Az egyetlen iparvágány a volt borforgalmi vállalat telephelyére vezet, de már régóta használaton kívül van. Bár forgalmi szolgálat nincs, rakodás volt az állomáson. A rakodóterületen fát rakodtak. (képek és szöveg: Sándor Antal, 2010. július.)

18


19

5. fotó A vasútállomás épülete

Városháza (8/8 hrsz)

6. fotó A városháza


A következő épületek tömege védett, a felsorolt építmények csak műszaki szükségszerőségből bonthatók, helyükre kerülő épület közterületről látható része az eredetivel megegyező tömeggel létesíthető. Kossuth utca

8. (2 hrsz), 36.(1071 hrsz), 24.(1084 hrsz) Hősök tere 1. (3 hrsz), 3. (4 hrsz) Szentháromság utca 1. (6 hrsz), 7.(46/1 hrsz) 9. (51 hrsz) 10. (669 hrsz) 11.(52/2 hrsz) 12. (668 hrsz) 14. (667 hrsz) 15. (55/2 hrsz) 16.(600 hrsz)

20

2.4.3. Természetvédelmi értékek

A 8005/2001. (MK 156.) KöM tájékoztató a termeszetvédelméről szóló 1996. évi LIII.Torveny erejénel fogva védett szikes tavak jegyzékét tartalmazza, melyben a következő soltvadkerti területek találhatók. a 8005/2001. (MK 156.) KöM tájékoztatóhoz A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található ex lege védett lápok Soltvadkerten HRSZ Terület (ha) Soltvadkert 013/37a

0,8332

Soltvadkert 013/37b

8,7110

Soltvadkert 013/37c

0,3895

Soltvadkert 013/37d

0,1819

Soltvadkert 014/12

0,1926

Soltvadkert 014/13a

0,1533

Soltvadkert 014/13b

0,0963

Soltvadkert 014/14a

1,0405

Soltvadkert 014/14b

0,0994

Soltvadkert 014/14c

0,0529


Soltvadkert 014/15a

0,6581

Soltvadkert 014/15b

0,0951

Soltvadkert 014/15c

0,0555

Soltvadkert 014/16a

0,6571

Soltvadkert 014/16b

0,0962

Soltvadkert 014/16c

0,0575

Soltvadkert 014/17a

0,3929

Soltvadkert 014/17b

0,0571

Soltvadkert 014/17c

0,0346

Soltvadkert 014/20

0,0505

Soltvadkert 0396/52a

0,2814

Soltvadkert 0396/52b

0,3659

Soltvadkert 04/47a

0,8661

Soltvadkert 04/47b

0,2627

Soltvadkert 04/47c

0,9647

Soltvadkert 0468/10

17,3601


0,8481


0,3632

Soltvadkert 0468/12

0,8511

Soltvadkert 0468/13

0,7487


0,2176


0,4581

Soltvadkert 0468/17

0,0448


0,6072


0,3350


0,8941


0,0992

Soltvadkert 0468/8a

4,3211

21


Soltvadkert 0468/8b

0,9990

Soltvadkert 0468/8c

1,3662

Természetvédelmi oltalom alatt álló, (érzékeny) természeti területek A természeti területek (melyek országos-, vagy helyi védettseg alatt nem állnak) meghatarozásáról, hasznositásáról a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törveny rendelkezik, mely szerint „természeti terület valamennyi olyan földterület, melyet elsősorban termeszet-közeli állapotok jellemeznek”. A természeti területek körébe tartozik az erdő, gyep, nádas, művelési ágú termőföld, a művelés alól kivettként nyilvántartott földterület, valamint a mező- és erdőgazdasági hasznositásra alkalmatlan földterület. Natura 2000 terület Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 egy olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentősegű természetes élőhely típusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához. Ökológiai hálózat Ökológiai hálózaton lényegében a különböző természetes és természet-közeli élőhelyek között meglévő, az ökológiai folyosók által biztosított térbeli kapcsolatrendszert értjük. Egy olyan funkcionáló rendszert, amelyben az élőlények az elszigetelt, szétdarabolódott élőhelyek között a folyosók vagy élőhely-fragmentumok segítségével valamilyen módon képesek vándorolni, terjedni. Az ökológiai hálózat elemei a védett természeti területek és védőövezete, a természeti területek és az ökológiai (zöld) folyosók. Hazánkban az 1996. evi LIII. - a természet védelméről szóló - törvény kimondja az ökológiai hálózat létrehozásának szükségességét. Az országos ökológiai hálózat övezeteiről és az arra vonatkozó szabályozásokról az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. Törvény rendelkezik. Az önkormányzatok természetvédelemmel kapcsolatos feladatait az 1991. evi XX. törvényszabályozza. E szerint az önkormányzatok feladat- és hatáskörébe tartozik: - a helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánítása, - a helyi jelentőségű természeti érték megóvásáról, őrzéséről, fenntartásáról, bemutatásáról, valamint helyreállításáról történő gondoskodás, - a helyi védelem alatt álló természeti területen a jogszabályban előírtak teljesítésére történő kötelezés, valamint a kozlekedés és a tartózkodás korlátozása. Az önkormányzat ezen feladatait az illetékes Kiskunsagi Nemzeti Park Igazgatósággal együttműködve látja el. 2005. januar 1-től az első fokú táj- és természetvédelmi hatóság feladatköret az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi es Vizügyi Felügyelőség (ATI-KTVF) vette át.

2.5. Társadalmi helyzet

22


2.5.1. Demográfiai viszonyok Soltvadkert lakosságszáma 2013 év végén 7510 fő volt, ezzel Bács-Kiskun megye városai rangsorában a 13. A nem járásközpont szerepet betöltő, városi jogállású települések közül népesség tekintetében csak Lajosmizse és Kecel előzi meg. A lakosságszám %-os változása az előző évhez viszonyítva (2001-2013) 0,4 0,2 0 -0,2 -0,4 -0,6 -0,8 -1 -1,2 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Magyarország

Bács-Kiskun megye

Soltvadkert

Forrás: KSH T-Star

A kétezres évek eleje óta a lakosságszám arányaiban sokkal inkább ingadozott Soltvadkerten, mint az országban vagy a megyében, de 2010 óta ez utóbbi két területegységhez viszonyítva Soltvadkert helyzete jelentően javulni látszik. Ezt támasztja alá az a tény is, 2013-ban a 2011. évhez viszonyítva csak 5 Bács-Kiskun megyei városban nőtt a lakosság száma, csak a megyeszékhely Kecskeméten és a vonzáskörzetébe tartozó két városban, Lajosmizsén és Kerekegyházán figyelhető meg százalékosan nagyobb népességnövekedés, mint Soltvadkerten, vélhetően a pozitív vándorlási egyenlegének köszönhetően. Soltvadkert városára is jellemző a népesség elöregedése, az ezredforduló óta a fiatalok aránya a lakosságon belül csökkent, míg az időseké számottevően nőtt, vagyis a település korfája egyre inkább hagyma alakúvá vált1. A következő ábrák mutatják, hogy a város lakosságának kor szerinti megoszlása hasonló Magyarország lakosságáéhoz, de a képet egy kicsit tovább árnyalva öregségi indexek2 vizsgálatával látható, hogy azért az elöregedés az országoshoz viszonyítva csekélyebb mértékű.

Soltvadkert Város Önkormányzat Gazdasági Programja. 2015-2019. Az öregségi index az idõs korú népességnek (65-X éves) a gyermekkorú népességhez (0-14 éves) viszonyított arányát fejezi ki. A népesség korösszetétele változásának és az elöregedés folyamatának legfontosabb indikátora, amelynek a demográfiai jövő szempontjából van kiemelt jelentősége. 1 2

23


SOLTVADKERT, 2014 51 69 71

80-84

KORCSOPORT/ÉV

70-74

109 120 153 197 242 243

138 162 221 262 234 285 268 333 261 221 243 215 208 199 177

60-64 50-54 40-44 30-34 20-24 10-14 0-4 400

300

200

315 260 253 279 285 232 235 253 179 194 159 184

100

0

100

24

200

300

400

FŐ Nő

Férfi

Forrás: Soltvadkert Város Önkormányzat Gazdasági Programja. 2015-2019.

MAGYARORSZÁG, 2014 46,05 128,74 75,53 161,82 114,43 215,18 176,03 270,15 232,64 311,26 305,26 374,36 348,08 395,51 292,51 312,01 324,05 326,73 365,18 358,60 433,98 422,79 342,76 335,09 312,64 297,44 322,49 305,57 279,57 265,14 246,39 233,14 252,00 239,07 233,81 221,40

80-84

KORCSOPORT/ÉV

70-74 60-64 50-54 40-44 30-34 20-24 10-14 0-4 500

400

300

200

100

0

100

200

EZER FŐ Férfi

Nő

Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés Öregségi index 2013-ban

300

400

500


Állandó népességből a 0-14 évesek száma (fő) Magyarország Bács-Kiskun megye Soltvadkert

Állandó népességből a 65-X évesek száma (fő)

Öregségi index

1433239

1710091

1,19

74452

92547

1,24

1124

1244

1,11

Forrás: KSH T-Star

25

2.5.2. Oktatás, nevelés Soltvadkert városában csak az alapfokú oktatás intézményei találhatók meg. A településen 3 óvodai feladatellátási hely és 1 általános iskola áll a gyermekek és szüleik rendelkezésére. Összehasonlításul, a hasonló lakosságú és szintén nem járásközpont Solton és Kecelen egyaránt található középfokú oktatási intézmény. Korábban a Kun László Középiskola és Szakiskola Soltvadkerti Kirendeltsége kínált a városban esti tagozatos középfokú gimnáziumi és szakiskolai képzéseket. A Köznev. tv. 74. § (1) bekezdése és 95. § (2) bekezdése alapján 2013. január 1. napjától az állam gondoskodik - az óvodai nevelés, a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelése kivételével - a köznevelési alapfeladatok ellátásáról. Ennek megfelelően a város oktatási-nevelési intézményei közül csak a két tagóvodával működő Soltvadkerti Óvodák és Bölcsöde fenntartója a helyi önkormányzat.

Oktatási intézmény neve

Soltvadkerti Óvodák és Bölcsöde

Székhelye

6230 Soltvadkert, Arany J. u. 7.

Fenntartója

Soltvadkert Város Önkormányzata

Az 1. sz. óvoda az Arany J. utcán, míg a 2. sz. Óvoda a Bocskai utcán található. Az Arany J. utcai intézményben bölcsődei csoport is működik. A gyermekek a megszokott programok mellett német nyelvi, zenei, logopédiai és fejlesztő foglalkozásokon is részt vehetnek.


Evangélikus Egyházi Óvoda

Székhelye

6230 Soltvadkert, Kossuth L. u. 2/1

Fenntartója

Magyarországi Evangélikus Egyház


Az Evangélikus Egyházi Óvodát az 1990-es évek elején alapították. Soltvadkert őslakossága würtenbergi sváb eredetű, így az óvodában a keresztény hitre való nevelés mellett fontos a sváb hagyományok ápolása, a német nyelv oktatása, a testvérvárosi kapcsolatok erősítése a német nyelvű területeken. Az óvoda új szárnyát 2014-ben adták át.


Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola

Székhelye

6230 Soltvadkert, Arany J. u. 7.

Fenntartója

Magyarországi Evangélikus Egyház 26

Az iskolának közel 600 diákja van, akik az evangélikus, katolikus és református hitéleti oktatás mellett számos kiegészítő tevékenységet folytathatnak, a Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 2014-2015-ös tanévéről szóló beszámoló szerint a következőket: Választható képzési formák az alapoktatáson belül:  Iskolaotthonos oktatás 1-4. évfolyamon  Német nemzetiségi nyelvoktatás 1-8. évfolyamon  Emeltszintű idegen nyelvi (angol, német) oktatás 5-8. évfolyamon  Nívó csoportos matematika oktatás 7-8. évfolyamon Alapfokú Művészetoktatás tanszakai:  zene művészeti ágban: fafúvós, gitár, zongora  kerámia  színjátszó  társastánc Az oktató-nevelő munkát segítő programok:  Sajátos nevelésű tanulók integrációja,  Hátrányos helyzetű tanulók integrációs programja  Kompetencia alapú oktatás a HEFOP 3.1.3-as és a TÁMOP 3.1.4 es pályázat keretében  „Sakkpalota program” – képességfejlesztő foglalkozások 1-3. évfolyamon  Soltvadkerti Kossuth Diáksport Egyesület diákolimpiai és szabadidősport programjai  „Erzsébet táborozások” – pályázati programmal közel 150 diák táboroztatása valósult meg augusztus és szeptember hónapokban.  Testnevelés órák a birkózó teremben is.  Iskolapszichológus alkalmazása 2015. január közepe óta3

3

Soltvadkert város honlapja. Letöltve: 2015.08.19. http://www.soltvadkert.hu/?gid=94&sab=text_al&tsi=5


2.5.3. Művelődés, kultúra

A közművelődés legjelentősebb intézménye Soltvadkerten a Városi Művelődési Ház, Könyvtár és Szabadidőközpont. A Kossuth u. 10. szám alatti épületben található a városi könyvtár, de emellett kiállítótermek és klubhelységek is. Az intézményben számos állandó klub és tanfolyam működik: filmklub, mozgáskorlátozott klub, cukorbetegek klubja, jóga csoport, foltvarrró tanfolyam, társastánc tanfolyam, balett, nyelvtanfolyamok, hátrányos helyzetűek tanodája, citerások és nótakörök próbái, autóstanfolyam, ezen kívül időszaki jelleggel különböző szakmai előadások4. A Művelődési Ház 2014. év beszámolója szerint helyet biztosít emellett más intézmények, mint az óvodák és az iskola rendezvényeinek, társadalmi rendezvényeknek, ünnepeknek, termékbemutatóknak, vásároknak.

7. fotó A soltvadkerti Városi Művelődési Ház, Könyvtár és Szabadidőközpont épülete

A városi könyvtár a heti 5 napos nyitvatartásával, több mint 20 ezer kötetnyi állományával (mely 64 folyóirattal egészül ki), remek művelődési és kikapcsolódási lehetőséget biztosít a város lakóinak, akik a KSH adatai szerint élnek is ezzel a lehetőséggel. Az állomány méretét tekintve a könyvtár eléggé elmarad a megyei átlagtól, ám az egy olvasóra jutó kölcsönzött könyvtári egységek alapján a megye városi könyvtárai rangsorában a középmezőnyben helyezkedik el.

4

Soltvadkert város honlapja. Letöltve: 2015.08.20. http://www.soltvadkert.hu/?gid=25&sab=text_al&tsi=5

27


28

Forrás: saját szerkesztés Bács-Kiskun megye statisztikai évkönyve, 2013 alapján A Nagy-Pál István Helytörténeti Gyűjtemény egészen 2015-ig a régi iskolaépültben, a Rácsos iskolában fogadta az érdeklődőket, azonban a gyűjtemény új helyet kap majd a régi művelődési


ház épületében, várhatóan a szeptember végén megrendezésre kerülő Szüreti Fesztiválon már látogatható lesz5.

2.5.4. Sport, kikapcsolódás A soltvadkerti sportélet legfontosabb színtere az 1986-ban felavatott sportcsarnok, mely amellett, hogy színvonalas teret biztosít az iskolai testnevelésnek, helyet biztosít a város sportszakosztályainak és más rendezvényeknek is. A városban a következő szakosztályok működnek6:  Asztalitenisz  Birkózó szakosztály  Férfi kézilabda: megyei első osztály  Foci-suli: korcsoportonként (ovisoktól, 14 éves korosztályig)  Kézilabda: általános iskolai utánpótlás (fiú, 1-8. évfolyam) A Városi Művelődési Ház, Könyvtár és Szabadidőközpont épületében működő mozi heti négy napon várja a filmezni vágyókat nem csak a településről, hanem a kistérségből is. A műsort úgy állítják össze, hogy minden korosztály kulturális igényeit kielégítsék. Külön előadásokat is szerveznek, így például az iskolásoknak és óvodásoknak, továbbá egy-egy kiemelt ünnep vagy emléknap alkalmából is megtekinthet a közönség témába vágó vetítéseket. A 2014. évben ilyen volt például a Madarak és Fák Napja, Mikulás vagy október 23. A település életét számos minden évben megrendezésre kerülő rendezvény színesíti7, melyek közül a két legismertebb valószínűleg a vadkerti sörfesztivál és a szüreti fesztivál.  Január közepe: Ökumenikus imahét 5 helyi egyházközség részvételével  Január-február: Egyesületi és intézményi bálok  Február-március: Soltvadkerti Dalosok és Verselők Estje  Március 8. körül: Nőnapi városi borverseny  Március 15.: Városi ünnepség a nemzeti ünnep alkalmából  Április: Országos Cserszegi Fűszeres és Irsai Olivér Bor- és Párlatverseny, illetve Konferencia; Szent György-napi Borünnep  Április vége-május eleje: Evangélikus Óvoda bálja  Május harmadik hétvégéje: Motoros találkozó a kempingben  Május utolsó hétvégéje: Bács Trophy soltvadkerti futama  Május vége: Városi gyereknap

5

http://www.baon.hu/bacs-kiskun/kultura/a-muzeumok-ejszakajan-zarva-marad-osszel-viszont-megnyilik-616328 A Városi Művelődési Ház, Könyvtár és Szabadidőközpont 2014. évi beszámolója.

6 7

Soltvadkert Város honlapja. Letöltve : 2015.08.20. http://www.soltvadkert.hu/?gid=11&sab=text

29


       

Július első hétvégéje: Borfesztivál a tóparton Július utolsó hétvégéje: Sörfesztivál a tóparton Augusztus eleje: Polgárőr vacsora a Sárközi-tanyán Augusztus 20.: Városi ünnepség Szeptember 3. hétvégéje: Szüreti Fesztivál, felvonulással, borutcával, szabadtéri színpaddal, kirakodóvásárral Október 23.: Városi ünnepség s nemzeti ünnep alkalmából November: Márton-napi újbor ünnep; Egyesületi és intézményi bálok, vacsorák December-Január: Helyi labdarúgó csapatok bajnoksága ("Fakupa") 30

2.5.5. Egészségügy

Soltvadkerten alapvetően az egészségügyi alapellátás szolgáltatásai találhatók meg az Orvosi Rendelők intézményében. A lakosság 3 felnőtt- és 2 gyermek háziorvos, 2 fogorvos és 3 védőnő szolgáltatásait veheti igénybe. A soltvadkertiek sürgős esetben a rendelési időn kívül a Kiskőrösi Központi Ügyeletet kereshetik fel. A városban a TB által finanszírozott szakellátások közül szemészeti és fizioterápiás szakellátás érhető el heti egy, illetve heti öt napon. Szakorvosi ellátásra a település lakói Kiskőrösre, Kecskemétre és Kiskunhalasra járnak8. A településen két gyógyszertár található. Az alapellátást jellemzi az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosság száma, mely Soltvadkerten a megye városait tekintve közepesnek mondható, kicsivel a megyei átlag alatti értékével. Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakos (2013)

2 500

fő

2 000 1 500 1 000 500 0

8

Soltvadkert Város Önkormányzat Gazdasági Programja. 2015-2019.


Forrás: saját szerkesztés Bács-Kiskun megye statisztikai évkönyve, 2013 alapján 2.5.6. Szociális ellátás

A szociális alapszolgáltatásokat működtető intézmény Soltvadkert Város Önkormányzat Egyesített Szociális Intézménye, röviden ESZI. A következő szolgáltatások érhetők el a településen az ESZI 2014. évi beszámolója szerint: A. Étkeztetés A szociális étkeztetést igénylők kétféle menüből választhatnak egész vagy zóna adagot. A szolgáltatást helyben fogyasztva, elvitellel vagy kiszállítással vehetik igénybe. Az ellátottak száma folyamatos csökkenést mutat. B. Házi segítségnyújtás A házi segítségnyújtás keretében jelenleg 45 fő részesülhet alapszolgáltatásban, Soltvadkert és Bócsa területén. C. Nappali ellátás-idősek klubja integrált demens ellátással Az alapszolgáltatás engedélyezett létszáma 65 fő. 2009 óta bővült a nappali ellátás a demens ellátással. Térítési díj ellenében az idősek be- és hazaszállítása is megoldott, napi egyszeri meleg étkezés is igényelhető. Az Idősek Klubjában az ellátottaknak számos rendezvény nyújt kikapcsolódási lehetőséget. D. családsegítő szolgálat A családsegítő szolgálat preventív és kríziskezelő tevékenységet folytat egy fő szakképzett családsegítő részvételével. E. Tanyagondnoki szolgálat A tanyagondnoki szolgálat két tanyagondnokkal, két körzetben működik. Az első körzetet Alsócsábor, Felsőcsábor és Középcsábor, míg a második körzetet Selymes, Kútágasdűlő és Büdöstódűlő alkotja. A külterületen élő óvodások és néhány iskolás szállítását a tanyagondnoki szolgálat keretében oldják meg. 2.5.7. Közbiztonság

Soltvadkert közbiztonságáért a Soltvadkerti Rendőrőrs felelős, mely a Kiskőrösi Kapitánysághoz tartozik. Működési területét Soltvadkert, Tázlár és Bócsa közigazgatás területe alkotja. A járőr heti napos fogadóidővel dolgozik, bármikor hívható mobiltelefonon.

31


A rendőrőrs tevékenységét a Soltvadkert Városi Polgárőr Egyesület egészíti ki. Munkájuk sokrétű: rendezvények biztosítása, éjszakai járőrszolgálat, a betakarítások idején határjárás, ellenőrzések a tóparti üdülőterületen, valamint a külterületi tanyák környékén9. A bűncselekmények lakosságszámhoz viszonyított számát tekintve Soltvadkert a megye város jogállású települései közül a középmezőnyben található. Viszonylag magas azonban a bűnelkövetők száma, mely több, mint fele a bűncselekmények számának (szemben a megyei egyharmaddal), ami arra utal, hogy a településen gyakrabban fordulnak elő visszaesők által elkövetett bűncselekmények.

32

2.5.8. Civil szféra

Soltvadkert komoly civil aktivitás színtere, a helyicivil.hu portál szerint 38 civil szervezet működik a településen. Ezek a civil tevékenységek széles skáláját lefedik, az egészségügytől kezdve, az érdekképviseleten át, a közbiztonságig számos terület megjelenik. Fontos megjegyezni azonban, hogy a településen nem jött létre civil kezdeményezés, amely a környezet védelmét, állapotának javítását mozdítaná elő. Soltvadkert Város Honlapján bemutatásra került néhány nagy taglétszámú, komoly múlttal és hagyományokkal rendelkező civil szervezet, ezek a következők:   

9

Soltvadkert Városi Polgárőr Egyesület Borlovagrend Cserkészcsapat

Soltvadkert Város Honlapja. Letöltve: 2015.08.20. http://www.soltvadkert.hu/?gid=48&sab=text_al&tsi=9


      

Citerazenekar Méhész Egyesület Horgászegyesület Soltvadkerti Idegenforgalmi és Kulturális Egyesület Keresztapu Rockzenekar Kavalkád Rock Band Kossuth Vadásztársaság

2.6. Gazdasági helyzet Soltvadkerten az alapításától kezdve a mezőgazdasági tevékenység jelentette a fejlődés zálogát. Ma is az egyik legjelentősebb szőlőtermesztő, bortermelő térsége megyénknek, ezt tükrözi a mezőgazdaságban foglalkoztatottak relatív túlsúlya.

Forrás: KSH T-Star Számottevő ipar csak a rendszerváltás után alakult ki, de mára a műanyagipara kiemelkedővé vált. Az országos és megyei átlagot messze meghaladó foglalkoztató a városban a kereskedelem és a szolgáltató szektor, elsősorban a város turisztikai vonzerejének köszönhetően.

33


2.6.1. Mezőgazdaság

Soltvadkert alapításától fogva a mezőgazdaságra, ezen belül főként a gyümölcs-, szőlő- és zöldségtermesztésre alapozta gazdasági konjunktúráját. A szőlőtelepítés a 17. században indult, főként a futóhomok megfogása érdekében. A 19. század nagy filoxéra-járványa idején kezdődött meg a kiskunsági, ezzel együtt a Soltvadkert-környéki szőlőtermesztés térhódítása, mert a magas kvarctartalmú homokon történő termesztés a filoxéra elleni védekezés hatékony eszközének bizonyult10. A település az újraalapítást követően is folytatta, majd a szocialista nagyüzem időszakában is sikeresen átmentette a szakszövetkezeti formába a művelés hagyományait és a bortermelésből származó stabil jövedelemszerző képességét, melyet a rendszerváltás után is megőrzött. A város természeti, társadalmi és gazdasági adottságai ma is a szőlő- és borkultúrának kedveznek: a tradíciók ápolása, a művelésbe vont területek dinamikus növekedése, az ágazatot ért modernizáció a szőlő- és bortermelés dominanciáját biztosítják. Ennek következtében a Soltvadkerti Hegyközség a Kunsági Borvidék részeként jelentős eredményeket ér el 11. A szőlőtermesztés fontosságát támasztja alá az is, ha megvizsgáljuk, hogy a soltvadkerti gazdasági szervezetek 2010-es adat szerint közel 22 km2-nyi területen folytatnak szőlőtermesztést, ez a település közigazgatási területének több mint 20%-át tenné ki. BácsKiskun megye esetében ez az arány alig több mint 2%, míg az ország esetében az 1%-ot sem éri el. A mezőgazdasági szektorban foglalkoztatottak aránya, mint azt később látni fogjuk, szintén messze meghaladja mind a megyei, mind az országos értéket.

Egyéni gazdaságok használatában lévő szőlő területe (km2)

Mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdasági szervezetek használatában lévő szőlő területe (km2)

Szőlők területe a teljes terület %ában

93026,33

460,81

139,03

0,64

Bács-Kiskun megye

8444,81

153,02

23,60

2,09

Soltvadkert

108,86

20,83

1,10

20,14

2010

Magyarország

Teljes közigazgatási terület (km2)

A Soltvadkerti Hegyközség területén Soltvadkert és Tázlár településeken együttvéve 2860 hektár a szőlőtermelésbe bevont területek nagysága (melyből Soltvadkerten található 2495 hektár), amellyel a Soltvadkerti Hegyközség az ország legnagyobb hegyközsége. A hegyközség területén a bor és pezsgő készítéséhez is kiválóan alkalmas ezerjó vált meghatározó fajtává, ebből az is következik, hogy az ország legnagyobb egybefüggő ezerjó és cserszegi fűszeres

10 11

http://www.soltvadkert.hu/doc/muvhaz/kistamastunde.pdf Soltvadkert Város Önkormányzat Gazdasági Programja. 2015-2019.

34


ültetvénye is itt található. A hegyközség több kiemelkedő termelőjének termékpiramisa (asztali boroktól a prémium kategóriáig) teljesnek mondható, viszont a hegyközségi tagok borai iránti keresletet a borok minősége mellett még számos más tényező befolyásolja, többek közt: Soltvadkert ismertsége, a Soltvadkerti Hegyközség tagjainak összehangolt marketingtevékenysége, a Kunsági Borvidék versenyképessége, a turisztikai szereplők térségi összefogása12.

35

8. fotó Az Erdős Borászat szőlője

Forrás: http://erdosbor.hu/ A jelentősebb manufaktúrák: Dr. Kuti Szőlészeti és Borászati Kft., Erdős borászat, Font pincészet, Frittmann Testvérek Kft., Galambos Borászat, Galántai Károlyné Családi pincészete, Kárpisör kisüzemi sörfőzde, Lantos borászat, Schiszler Péter borászata, Schiszler Sándor borászata, Rita Házi Szörpfőzdéje13. 2.6.2. Ipar

A foglalkoztatottak szektoronkénti megoszlását vizsgálva szembetűnik, hogy Soltvadkerten 2011-ben az iparban, építőiparban foglalkoztatottak aránya kicsivel meghaladta az országos arányt, de elmaradt a Bács-Kiskun megyei értéktől. A városban működő vállalkozások közel 16%-a feldolgozóipari tevékenységet végez. E kategórián belül is a legjelentősebb a műanyagipar. Fejlődése a rendszerváltás után indult, mára Soltvadkerten jelentős gazdasági szerepet játszik.

12

Soltvadkert Város Önkormányzat Gazdasági Programja. 2015-2019.

13 Soltvadkert Város Önkormányzat Gazdasági Programja. 2015-2019.


A Soltvadkerten működő vállalkozások száma és besorolása (2012)

A városban releváns nemzetgazdasági ágazatok

db

%

Kereskedelem, gépjárműjavítás

199

32,2

Feldolgozóipar

102

16,5

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

55

8,9

Építőipar

51

8,3

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

36

5,8

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

30

4,9

Egyéb szolgáltatás

25

4,0

Szállítás, raktározás

23

3,7

Pénzügyi és biztosítási tevékenység

18

2,9

Ingatlanügyletek

18

2,9

Humán-egészségügyi és szociális ellátás

17

2,8

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység

12

1,9

Információ és kommunikáció

11

1,8

Oktatás

11

1,8

Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés

5

0,8

Művészet, szórakoztatás, szabadidő

5

0,8

Összesen

618

100,0

Forrás: Soltvadkert Város Önkormányzat Gazdasági Programja. 2015-2019.

2.6.3. Szolgáltatás, kereskedelem

A fejezet elején láttuk, hogy Soltvadkerten a kereskedelem és szolgáltatások területén foglalkoztatottak aránya meghaladja mind a megyei, mind az országos átlagot. Az előző

36


alfejezet táblázata mutatta, hogy a városban a legtöbb vállalkozás a kereskedelem, gépjárműjavítás területén tevékenykedik, de más szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozást is szép számmal találunk a településen. A kiskereskedelmi üzletek száma valamelyest esett ugyan az elmúlt évtizedben, de még így is meghaladja a hasonló lakosságszámú, nem járásközpont települések, Solt és Kecel kiskereskedelmi üzleteinek számát. Fontos azonban megjegyezni, hogy a közepes és nagy áruházláncok közül még egy sem jelent meg Soltvadkerten.

37

Forrás: KSH T-Star 2.6.4. Vendéglátás, idegenforgalom, turizmus

Soltvadkert turisztikai szempontból remek adottságokkal rendelkezik. A település egyik legnagyobb vonzereje a Vadkerti-tó, amely közel 50 hektár területű, vize gyógyhatású, elsősorban reumatikus bántalmak kezelésére ajánlott. A tó mellett 500 férőhelyes kemping biztosít helyet az éjszakai pihenéshez. A környéken kitűnő vendéglátóhelyek találhatók. A város további vonzerejét jelenti a szőlőtermesztés és borkészítés hosszú múltra visszatekintő hagyománya. Turisztikai szempontból is remek lehetőséget jelentő borospincék találhatók a településen, és minden évben megrendezésre kerülő, borhoz kapcsolódó rendezvényei is növelik a látogatottságát14:  

14

Március 8. körül: Nőnapi városi borverseny Április: Országos Cserszegi Fűszeres és Irsai Olivér Bor- és Párlatverseny, illetve Konferencia; Szent György-napi Borünnep

Soltvadkert Város Honlapja. Letöltve: 2015.08.22. http://www.soltvadkert.hu/?gid=11&sab=text


  

Július első hétvégéje: Borfesztivál a tóparton Szeptember 3. hétvégéje: Szüreti Fesztivál, felvonulással, borutcával, szabadtéri színpaddal, kirakodóvásárral November: Márton-napi újbor ünnep; Egyesületi és intézményi bálok, vacsorák

38

9. fotó A Vadkerti-tó strandja

Soltvadkerten a kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma 598 volt 2013-ban. BácsKiskun megye összes férőhelyeinek közel 10%-át adja, ezzel ötödik a megye városainak sorában. Más a helyzet azonban a férőhelyek kihasználtságát vizsgálva, meglehetősen alacsony az férőhelyre jutó vendégéjszakák száma, vélhetően a vonzerők szezonális jellegéből adódóan.

Az egy férőhelyre jutó vendégéjszakák száma (2013) 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0

Forrás: saját szerkesztés Bács-Kiskun Megye Statisztikai Évkönyve, 2013 alapján


Soltvadkerten a vendéglátás lehetőségeit vizsgálva a kép hasonlóan pozitív, mint a turizmus esetén. Sőt, a két kategória nem is egyértelműen elválasztható a város esetén, gondoljunk csak Soltvadkert országos hírű cukrászdájára és fagyizójára, a Szent Korona cukrászdára, amely egyértelműen hozzájárul a település látogatottságának növeléséhez.

39

10. fotó A Szent Korona Cukrászda

Összességében a vendéglátóhelyek száma is kedvező Soltvadkerten, lakosságszám-arányosan közelíti a megyei átlagot, és megelőz több nagyobb várost és járásközpontot.

Tízezer lakosra jutó vendéglátóhelyek száma (2013) 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Forrás: saját szerkesztés Bács-Kiskun Megye Statisztikai Évkönyve, 2013 alapján


2.6.5. Gazdasági aktivitás

Soltvadkert Város Önkormányzat 2015-2019 évekre szóló Gazdasági Programja számos tényezőt feltárt, melyek befolyásolják a település foglalkoztatási, munkaerőpiaci helyzetét, ezek a következők: 

Az egyéni gazdaságok száma az elmúlt évtizedben csökkent, nőtt azonban az általuk foglalkoztatottak száma, így vélhetően a mezőgazdasági ágazat eltartóképessége. A tipikus birtoknagysággá az 1-10 hektáros méret vált. A regisztrált főfoglalkozású egyéni vállalkozók számának csökkenése (-11,8 százalék) és a regisztrált őstermelők számának csökkenése (-18,0 százalék) mellett növekedett a regisztrált mellékfoglalkozású egyéni vállalkozók száma. 2005 és 2013 között folyamatosan nőtt a városban bejegyzett vállalkozások száma. A társasági formák átalakultak, megfigyelhető a kft-k előretörése. Az 50-249 főt foglalkoztató vállalkozások száma az elmúlt évtizedben 3-7 db között ingadozott, ezek jelentik a foglalkoztatás és a helyi adóbevételek bázisát.



  

Jelentősek az önkormányzat bevételei az iparűzési adóból, 2011-re meghaladják Lajosmizsén kívül az összes nem járásközpont város iparűzési adóból származó bevételeit a megyében.

Iparűzési adó bevételek alakulása a megye nem járásközpont városaiban 350000 300000 250000 204618

200000 150000

194532

172878

164704

169885

135036

100000 50000 0 2006

2007

2008

2009

2010

Dunavecse

Hajós

Izsák

Kecel

Kerekegyháza

Lajosmizse

Mélykút

Solt

Soltvadkert

Szabadszállás

Tompa

2011

Forrás: Saját szerkesztés a KSH T-Star adatai alapján Soltvadkert legnagyobb adófizetői: Material-Plastik Kft., Best Plastic Kft., Variens Kft., Schiszler-Trans Kft., Winegarden Kft., B.S. Plastic Invest Kft., GRA-PLAST Kft., Autócent Kft., EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft., Vass és Társai Kft., Dominis Pille-Fólia Kft., Frittmann Testvérek Kft., NOWELS-ITAL IMPEX Kft., Garota Kft., Phoenix-Drink Kft.,

40


Magyar Telekom Nyrt., Globál Plasztik Kft., K&H Bank Zrt., Zsombos-Drink Kft., Szerencsejáték Zrt. 2014. év legnagyobb támogatója a Poli Farbe Kft15. 2.6.6. Foglalkoztatás, munkaerő-piaci helyzet

A nyilvántartott álláskeresők számának növekedése Soltvadkerten a válság előtt messze meghaladta a megyei régiós és országos trendet. A válság után azonban javult a helyzet, a regisztrált álláskeresők száma csökken, illeszkedve a nagyobb területi egységek adataihoz. 41

A regisztrált álláskeresők számának alakulása (előző év=100%)

115% 110%

110,8%

120,4% 105,5%

100,9%

120%

113,9%

125%

108,5%

103,7%

130%

114,1%

135%

116,2%

140%

121,6%

145%

105% 100%

86,8%

80% 75% 70%

83,5%

85%

95,2%

90%

100,0%

95%

65% 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Mindösszesen

Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád)

Bács-Kiskun megye

Soltvadkert

Forrás: Soltvadkert Város Önkormányzat Gazdasági Programja. 2015-2019

15 Soltvadkert Város Önkormányzat Gazdasági Programja. 2015-2019.


Kicsit más a helyzet, ha a regisztrált álláskeresők számát a 15-61 éves korú lakosság arányában vizsgáljuk, így kapott értékek kissé magasabbak az országos és megyei értéknél, de a válság utáni helyreállás itt is nyomon követhető.

Regisztrált álláskeresők száma a munkaképes korúak számának %-ában 12,00% 10,00% 8,00% 6,00%

42

4,00% 2,00% 0,00% 2007

2008

Magyarország

2009

2010

2011

Bács-Kiskun megye

2012

2013

Soltvadkert

Forrás: KSH T-Star Hogy egy kicsit tovább árnyaljuk a képet, megvizsgáljuk, hogy hogyan oszlik meg a nyilvántartott álláskeresők száma további ismérvek szerint. A tartósan, több mint 180 napja regisztrált álláskeresők aránya nagyobb a településen, mint Bács-Kiskun megyében. Ez azért lényeges, mert ezen emberek munkába állításához vélhetően aktív munkaerő-piaci eszközökre lenne szükség. Számottevően alacsonyabb viszont a pályakezdők és a diplomások aránya az álláskeresők között.

Arányok a nyilvántartott álláskeresőkből (2013) 70,0 60,0 50,0 40,0

% 30,0 20,0 10,0 0,0 Soltvadkert 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők

Bács-Kiskun megye Pályakezdők

Diplomások

Forrás: Saját szerkesztés Bács-Kiskun Megye Statisztikai Évkönyve, 2013 alapján


2.7. Infrastrukturális helyzet 2.7.1. Ivóvíz-ellátás, vízgazdálkodás, csapadékvíz-gazdálkodás

Soltvadkert a Homokhátság területén található, ami előrevetíti, hogy a vízgazdálkodás kardinális kérdés lehet a város életében. A rendkívül egyenlőtlen csapadékeloszlás mellett rendszeresen problémát jelent a magas talajvíz és a belvíz, a 7/2014 (I. 29.) határozattal jóváhagyott településrendezési terv két belvíz veszélyes területet jelöl ki a város külterületén. A város vízi közmű szolgáltatója a Kiskunsági Víziközmű-Szolgáltató Kft, mely 2013. szeptember 17-én a Bács-Kiskun megye középső és déli térségében elhelyezkedő települések víziközmű vagyonának működtetésére összeolvadással jött létre16. Soltvadkert és Soltvadkerttó területe a Kiskőrösi Üzemmérnökséghez tartozik. A KSH T-Star adatai alapján Soltvadkerten az elmúlt 15 évben folyamatosan emelkedett a közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya, 2013-ra elérte a rendkívül magas 97,3%ot. Soltvadkert ezzel Hajós után második a megye városai sorában. Az Alföld teljes területén gondot okoz az ivóvíz magas arzéntartalma. A probléma megoldására 15 település, köztük Soltvadkert, 2010-ben létrehozta a Kiskőrös és Térsége Ivóvízminőségjavító Önkormányzati Társulást, mely a KEOP-1.3.0/09-11-2011-0015 „Kiskőrös és Térsége Ivóvízminőség-javító projekt” projekt keretében ivóvízminőséget javító beruházásokat kezdett meg. Soltvadkerten ez önálló víztisztítási technológia bevezetését, 5 kút, 360 km3 iszaptároló, szikkasztó mű, 800 m3 tisztavíz tároló kapacitás és közel 8500 fm új ivóvízhálózat kiépítését jelenti17. A csapadékvíz-elvezetés javítása megjelenik a Soltvadkert Város Önkormányzat 2010-2014. évi és 2015-2019 évi Gazdasági Programjában egyaránt. A város északkeleti részén a nagy esőzések után felgyülemlik a csapadékvíz. A problémás területek egy részére vonatkozó vízjogi engedélyezési tervek 2015-re elkészültek, a fennmaradó részekre vonatkozóan pedig folyamatban van a tervezés18. 2.7.2. Csatornahálózat, szennyvíztisztítás A közüzemi szennyvízgyűjtő hálózatba bekapcsolt lakások aránya Soltvadkerten rendkívül magas, messze meghaladja a megyei átlagot. Folyamatban van a Soltvadkerti-tó üdülőövezetének bekacsolása is. Emellett a borászati és az egyre jelentősebb ipari tevékenységet folytatók által kibocsátott szennyvíz további terhelést jelent. Talán éppen ezért vált a város égető problémájává 2013-ra, hogy a közel 20 éves, Soltvadkert Város Önkormányzat tulajdonában és a Kiskunsági Víziközmű-Szolgáltató Kft. üzemeltetésében lévő szennyvíztisztító telep már nem felelt meg a mennyiségi és minőségi kívánalmaknak.

16 Kiskunsági Víziközmű-Szolgáltató Kft. honlapja. Letöltve: 2015.08.13. http://www.kiskunviz.hu/cegunkrol/cegunkrol 17 Kiskőrös és Térsége Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás honlapja. Letöltve: 2015.08.23. http://kktersviz.hu/aktualisinformaciok/ 18 Soltvadkert Város Önkormányzat Gazdasági programja. 2015-2019.

43


44

Forrás: saját szerkesztés Bács-Kiskun Megye Statisztikai Évkönyve, 2013 alapján A KEOP-1.2.0/09-11-2013-0009 azonosítószámú „Soltvadkert Város szennyvíztisztító telepének rekonstrukciója” projekt keretében 2013-ban kezdődött meg a telep felújítása. A telepen tervezett műszaki beavatkozások lényege, hogy a mechanikai tisztítást, és az utóülepítést biztosító technológiai elemek (a szükséges felújításokat követően) lényegében változatlanul megmaradnak, míg a szintén üzemben maradó, biológiai tisztítást végző egységek funkciója némileg megváltozik, a többlet-kapacitás biztosítására pedig további, biológiai tisztításra szolgáló új műtárgyak (2 db. medence) kerültek betervezésre. A fentiekkel párhuzamosan bővül az iszap-kezelést biztosító technológiai vonal is. A tisztított szennyvíz fertőtlenítése, és a szennyvíztelepről kibocsátott tisztított szennyvíz elvezetésének módja teljesen változatlan marad, a meglévő vezeték a jelenlegivel azonos módon vezeti a tisztított szennyvizet ugyanabba a befogadóba19. 2.7.3. Villamosenergia- és gázellátás

A KSH adatai alapján Soltvadkerten összes szolgáltatott energiamennyiség drasztikusan emelkedett az elmúlt években, 2013-ban elérte a 38 millió kWh-t, amely a megye hasonló méretű városaihoz viszonyítva magas érték, csak Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, Baján,

19 KEOP-1.2.0/09-11. Soltvadkert város szennyvíztisztító telepének korszerűsítése és bővítése. Megvalósíthatósági tanulmány.


Kiskunhalason, Lajosmizsén, Kiskőrösön és Kalocsán fogyott több villamos energia. A növekmény, mivel a háztartások részére szolgáltatott energia mennyisége számottevően nem változott, vélhetően az utóbbi idők iparfejlődésének tudható be.

45

Forrás: saját szerkesztés KSH T-Star adatai alapján A villamos energia fogyasztó háztartások száma folyamatosan emelkedett, 2013-ra 80 háztartással több fogyasztott villamos energiát, mint 2005-ben. Az egy háztartási fogyasztóra jutó villamos-energia mennyisége Soltvadkerten az elmúlt években stagnál, a megye többi városához viszonyítva elég magas, de ez a helytelen egyéni energiafogyasztási magatartás mellett vélhetően egy másik, fajsúlyosabb tényezőre is visszavezethető: az átlagosnál aktívabb őstermelői tevékenységre a településen.


46

Forrás: saját szerkesztés Bács-Kiskun Megye Statisztikai Évkönyve, 2013 alapján 2013-ban a KSH T-Star adatai szerint a lakásoknak mintegy 71,5%-a volt bekapcsolva a vezetékes gáz-hálózatba. Ez kissé elmarad a megyei átlagtól (76%). Az egy háztartási fogyasztóra jutó gázfogyasztás 2013-ban a megyei átlagnál valamivel magasabb, de nem kiugró.

Forrás: saját szerkesztés Bács-Kiskun Megye Statisztikai Évkönyve, 2013 alapján A szolgáltatatott teljes gázmennyiség és a háztartásoknak szolgáltatott gázmennyiség szempontjából Soltvadkert a megye városai közül a középmezőnyben található, mindkét


esetben a mennyiség az elmúlt években az országos trendeknek megfelelően csökkenő tendenciát mutat. 2.7.4. Megújuló energia hasznosítás

Soltvadkert remek adottságokkal rendelkezik a zöld energia hasznosítás szempontjából. Földrajzi fekvéséből adódóan magas a napsütéses órák száma és rendelkezik termálvízkészlettel is, például a Soltvadkerti-tó környékén, a mezőgazdasági tevékenységekből adódóan rendelkezésre álló biomassza mennyiség is számottevő lehet. A város közintézményei az elmúlt években már komoly fejlesztéseken mentek keresztül. Épületenergetikai korszerűsítésen esett át az utóbbi időszakban több épület, például 2014-ben az általános iskola, ahol az energiahatékonysági szempontú felújítás mellett napelemeket is telepítettek20. Szintén 2014-ben történt meg a Soltvadkerti Református Idősek Otthonának a hőszigetelése is. Idén került sor még egy jelentős beruházásra Soltvadkerten. A KEOP-5.5.0/K/14-2014-006 azonosítószámú, „Közvilágítás energiatakarékos átalakítása Soltvadkert Város Önkormányzatánál” megnevezésű projekt keretében 991 db lámpatest újult meg. A projekt során az elavult világító testek 79,24 kW felvett teljesítménye az új modern LED-es fényforrásoknak köszönhetően 3,27 kW teljesítményre csökkent. A korszerűsítéssel évente 169 tonna széndioxid kibocsátás csökkentést ér el az Önkormányzat21. 2.7.5. Hulladékgazdálkodás

2002-ben jött létre a 82 önkormányzatot összefogó hulladékgazdálkodási társulás. A társulás európai uniós támogatásból mintegy 11 milliárd Ft. összegből alakította ki a hulladékgazdálkodási rendszerét. Ez magában foglalta Soltvadkert esetében a hosszú évek óta nem megfelelő helyszínen és nem megfelelő módon működő szeméttelep megszüntetését, illetve rekultiválását is. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a szeméttelepen felhalmozódó hulladékot elszállították, a talajt méregtelenítették, füvesítették, illetve monitoring kutakat hoztak létre, mellyel folyamatosan figyeljük a talaj esetleges szennyezettségét. Létrehoztak egy hulladékudvart, mely egyrészt adminisztrációs feladatokat lát el, másrészt ide lehet leadni a zöld hulladékot, a soltvadkerti lakosok hozhatnak ide háztartási hulladékot, illetve veszélyes hulladékot is. Ezeket meghatározott időközönként elszállítják. Három nagy hulladéklerakót hoztak létre a fejlesztési pénzből: Kiskunhalas, Vaskút, Baja. Ezeket a hulladéklerakókat a jogszabályi változásoknak megfelelően önkormányzati tulajdonban álló cégek üzemeltetik, illetve ilyen cégek végzik a hulladék elszállítását is a

Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola és AMI honlapja. http://iskolasoltvadkert.hu/index.php/component/content/category/16-palyazatok 21 Soltvadkert Város honlapja. Letöltve: 2015.08.23. http://soltvadkert.hu/?gid=147&sab=text 20

Letöltve

2015.08.23.

47


településekről. Soltvadkertről minden hétköznap egy kialakult rendszer szerint szállítják el a hulladékot az ingatlanok elé kihelyezett gyűjtő edényzetből. Ezen kívül minden évben van egy lomtalanítási nap, amikor az ingatlanok elé kihelyezett lomot viszik el, illetve van két alkalom, amikor az összegyűjtött zöldhulladékot szállítják el. Ugyanez a rendszer működik a Vadkertitó üdülőterületen is azzal a különbséggel, hogy ott minden utcában nagyméretű gyűjtő konténerek vannak, nem egyedi kukák. A soltvadkerti lakosok ezen kívül a hulladékudvarba szállíthatnak kommunális hulladékot, veszélyes hulladékot illetve zöldhulladékot. A rendszer elindulását követően kialakult a szelektív hulladékgyűjtés rendszere is: a város különböző pontjain szelektív hulladékgyűjtő szigeteket helyeztek ki, melyeknél lehetett bedobni a különböző színű konténerekbe a papír, műanyag és üveg hulladékot. Ezek jelenleg is kint vannak, de jelentőségük csökkent, mert minden háztartás kapott szelektív gyűjtő edényzetet, melyeket kéthetente szállítanak el. Az önkormányzatok a jogszabályi változások miatt az árképzésben nem vehetnek részt, ennek következményei egyelőre nem ismertek. Mivel a szolgáltatást végző cégek önkormányzati tulajdonban vannak, így az esetleges üzemeltetési veszteségek az Önkormányzatok veszteségei lesznek. A társulás folyamatosan pályázik; jelenleg a hulladék újrahasznosítását célzó beruházásokra, melyek egyrészt jogszabályi kötelezettségek, másrészt bevételt jelenthetnek.

2.8. A környezeti elemek állapota 2.8.1. Levegő-tisztaságvédelem

A levegőtisztaság-védelem a környezetvédelem egyik legfontosabb feladata. A légszennyezés közvetlenül hat az emberi egészségre, egyben befolyásolja a környezet más elemeinek állapotát is. A levegőtisztaság-védelem felmérésénél figyelembe kell vennünk az országhatárokon kívülről jövő levegő állapotát, a termelési és fogyasztási tevékenységeket, valamint a közlekedés következtében a légtérbe kerülő szennyező anyagok mennyiségét, minőségét. A levegő minőségének állapotát az o Ipari tevékenységből adódó légszennyezés o A közlekedés során a gépjárművekből kibocsátott légszennyezés okán magas szennyezőanyag-koncentráció o valamint néhány vállalkozás befolyásolhatja. A településen belül nincs jelentős légszennyezést kibocsátó forrás. A pontforrások légszennyező hatása főként lokális, vagy nem szennyező. A Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség legutolsó adatai szerint légszennyező tevékenységet végző cégek száma nem növekedett a városban. Jóval jelentősebb a közúti közlekedésből származó légszennyezés. Főként az 54. és az 53. sz. főút mentén néhány 10 méter széles sávban nagymértékű a forgalom okozta káros emisszió. Légszennyező forrásként megemlíthető továbbá a felületi poremisszió, mely elsősorban mezőgazdasági területekről és növényzettel nem fedett, nem portalanított felületekről (földutak) származik. A homokos területekről származó por esetenként igen jelentős problémát okoz.

48


A városban a kommunális kibocsátásra nincsenek adatok, azonban az intézményi és a lakossági gázellátás széles körben megoldott, így a szennyezés mértéke elenyészőnek tekinthető. Egyre jelentősebb problémát okoznak a biológiai eredetű allergének, mint például a parlagfű, a fekete üröm pollenjei. A parlagfű elleni védekezés megkezdését már a növény virágzása előtt (június 30.) meg kell kezdeni, mivel a parlagfű a legagresszívebb allergén növények egyike, a levegőben már 5 db/m3 is felerősítheti az egyéb pollenallergiák hatását. A város belterületein az Önkormányzat egyrészt hatósági eszközökkel, másrészt a közterületek rendszeres gyommentesítésével védekezik. Általánosságban megfogalmazható cél a légszennyező források kibocsátásának csökkentése, valamint az eseti szennyezések (tarlóégetés, kerti és egyéb hulladékok égetése) csökkentése. A település légszennyezettségét fel kell mérni, a légszennyező adatok nyilvánosságra hozása, a lakosság tájékoztatása mellett. Cél lehet a kommunális fűtésből eredő káros kibocsátások csökkentése, a fűtési energiaigény csökkentésével kis szennyezőanyag-kibocsátású tüzelőberendezések és megfelelő minőségű tüzelőanyagok alkalmazásával. A káros kibocsátás csökkenését eredményező építőipari, építészeti megoldásokat előnyben kell részesíteni. A megújuló energiaforrások használatának akadályait meg kell szüntetni, fokozatosan ki kell építeni elősegítésének rendszerét. -

Lehetőség szerint elő kell segíteni az elkerülő út megépítését.

-

A kommunális fűtésből eredő káros kibocsátást csökkenteni kell.

-

A helyhez kötött levegő szennyező források folyamatos ellenőrzésével, szükség esetén légszennyezési bírság kiszabásával, hatósági intézkedésekkel ki kell kényszeríteni a határérték alatti szennyezőanyag kibocsájtásokat.

-

A levegőszennyező forrásokról telephely szerinti nyilvántartást kell vezetni. A vállalkozói tevékenység ellenőrzése során vizsgálni kell a levegőtisztaság védelmi előírások betartását, szükség esetén a hatósági intézkedéseket meg kell tenni.

-

Új létesítmények vagy meglévő létesítményekben új technológia telepítése esetén azok várható környezeti hatásait megfelelő dokumentáció bekérésével, szükség esetén szakértők bevonásával vizsgálni kell.

-

Az avar és a kerti hulladék nyílt téri égetését szabályozó önkormányzati rendelet betartását ellenőrizni kell.

-

A városra vonatkozó füst-ködriadó tervet kell kidolgozni.

-

A város közigazgatási területén lévő benzinkutak üzemeltetőit olyan berendezések beszerzésére kell felhívni, amely a lefejtés és a töltés közbeni párolgást megakadályozza. A felkészítési időszak 1 év. Új töltő állomások létesítésénél az építési engedélyt csak ilyen feltételek biztosítása esetén lehet kiadni.

-

El kell készíteni a város légszennyezési alaptérképét a rendelkezésre álló, - illetve mérési adatok alapján.

-

Elő kell segíteni a kis légszennyezéssel járó fűtőanyagok felhasználását.

-

Az energiatakarékosság érdekében az intézmények, lakások utólagos hőszigetelését szükséges támogatni.

-

A még ki nem épített belterületi utak szilárd burkolattal történő kiépítését kell előtérbe helyezni.

49


2.8.2. Felszíni és felszín alatti vizek Ivóvíz védelem -

Az ivóvízellátást biztosító vízkészletet fokozott védelemben kell részesíteni.

-

Azonosítani kell azokat a területeket, ahol természeti okok, folyamatok miatt a felszín alatti víz minősége eltér a WHO ivóvíz szabványban előírt határértéktől.

-

A lakosság biztonságos ivóvíz ellátásának feltételeit továbbra is biztosítani kell.

-

Az ivóvízbázis védő területén a víz készletre veszélyt jelentő üzem nem létesíthető.

-

Az ivóvízbázis védőterületén környezetkímélő mezőgazdasági gyakorlat bevezetése ajánlatos.

A kommunális szennyvízkezelés -

A közcsatornán élővízbe vezetett szennyvizet meg kell tisztítani, szennyvíz élővízbe nem kerülhet.

-

Az ipari és mezőgazdasági üzemek közcsatornába kerülő szennyvizet előtisztítani kell, a direkt rákötéseket meg kell szüntetni.

-

A mérgező anyagokat tartalmazó ipari szennyvíz nem juthat kommunális szennycsatornába.

-

A mérgező anyagokat tartalmazó ipari szennyvíz nem juthat kommunális szennycsatornába.

-

A felszín alatti vízkészletet veszélyeztető szennyezőforrásokat fel kell deríteni és megszüntetni.

-

Az élő, - réteg és talajvizek védelme érdekében a város szennyvízcsatornával ellátatlan területein a kiépítést éves ütemezésben 2012. év végére be kell fejezni.

-

A folyékony hulladék talajba jutó mennyiségének csökkentéséhez növelni kell a csatornázott területek arányát, a város nyertes pályázata (KEOP) révén ezen cél megvalósultnak tekinthető Horvátnádalján és Felsőberkiben.

-

A közcsatornával egyelőre nem rendelkező területeken csak zárt szennyvízgyűjtő alakítható ki.

A csapadékvíz-elvezetés -

A csapadékvíz hálózatot, műtárgyakat évente felül kell vizsgálni, az állapotot rögzíteni kell, belterületen a nyílt árkokat mederlappal burkolni kell.

-

A csapadékvíz elvezetésére szolgáló hálózat, nyílt árok működő képességét, fenntartását biztosítani kell. Belterületen a nyílt árkot mederlappal burkolni kell.

-

A csapadékvíz csatornára kötött szennyvíz rákötések megszüntetése érdekében az ingatlanok tulajdonosait, kezelőit a szennyvízcsatornára való rákötésre kötelezni kell, amennyiben erre a jogszabályi lehetőségek adottak.

-

A csapadékvíz-elvezető ártalmatlanítani kell.

-

Ár- és belvízvédelem

közcsatornából

származó

iszapot

komposztálással

50


2.8.3. Talajvédelem A földvédelem kiterjed a földfelszín - különös tekintettel a talaj -, a felszín alatti rétegek, a kőzetek és az ásványok, ezek természetes és átmeneti formái és folyamatai védelmére. E környezeti elem alapvető közege, befogadója az élővilág, a víz és az épített környezet különféle megjelenési formáinak. A talaj öntisztuló, átmeneti tározó (pufferoló) képességével jelentősen hozzájárul a környezetet érő terhelés csökkentéséhez, így a felszín alatti vizek védelméhez. A különféle igénybevételek esetén fontos kiemelni, hogy a természetes biológiai, kémiai, fizikai folyamatok és az emberi tevékenység okozta hatások egyrészt meghatározzák e környezeti elem állapotát, másrészt visszahatnak a természetre és a terület- és vízhasználati lehetőségekre is. A talajok minőségének romlását (talajdegradációs folyamatok: víz és szél okozta talajerózió, savanyosodás, szikesedés, tömörödés, szervesanyag-tartalom csökkenése) helyi szinten is meg kell akadályozni 2.8.4. Zaj A zajterhelés csökkentése esetében konkrét számszerű célokat nem lehet megadni, hiszen ezek jelenleg megvalósíthatatlanok és ellenőrizhetetlenek lennének. A Nemzeti Környezetvédelmi Programnak megfelelően a nemzetközileg elfogadhatatlannak tekinthető 75 dBA terhelés fölötti helyzetek megszüntetése lehet az elérendő általános cél, míg hosszabb távon a legfeljebb 65 dBA terhelési szintet lehet még elfogadhatónak tekinteni. A zaj és rezgés elleni védelem területén a következők a feladatok: -

Az új utak megépítése az előírt zajterhelés követelmény szintjének megfelelően valósuljon meg. Meglévő utak mellett, ahol ezt mérési adatok alátámasztják zajvédő berendezéssel, kell védeni.

-

A vasútvonal mellett a lakott övezeteken belül, ahol mérési adatok indokolják, zajvédő berendezést kell elhelyezni.

-

Új üzem kialakítása, építése során a zajvédelmi előírásokat be kell tartani.

-

Szolgáltató tevékenység folytatása során keletkező zaj az előírt, engedélyezett zajkibocsátási határértéket nem haladhatja meg.

2.8.5. Zöldfelületi rendszer A környezeti tényezők közül ez az elem, melynek fejlesztése, illetve a fenntartás magas színvonala jótékony hatással van a többire. A tervezett turisztikai fejlesztések és a kellemes vonzó lakókörnyezet kialakítása megkívánja a település parkosítását, bel- és külterület fásítását, mely a szerkezetileg különálló településrészek egységes szerkezetbe rendezésének eszköze. A belterületi parkokra nagy gondot fordít az önkormányzat. A virágosítás eredményei a kertekben és az utcákon egyaránt szemmel láthatóak, azonban további ez irányú fejlesztési törekvések is tapasztalhatóak. A zöldfelületek hálózatát a meglevő zöldterületek (közparkok, védelmi jellegű zöldterületek),

51


zöldterületi jellegő intézmények (sportpálya, temetı, kegyeleti park) és az utcafásítások teremtik meg. Közparkok a központi belterület és a Vadkert tó üdülőterület meglévő és a tervezett közhasznú zöldfelületei. Meglévő park a városközpont díszparkja, a víztorony melletti park és az üdülőterület meglévő parkjai. Funkcióváltással létesülő tervezett új park a sportpálya helyén és a Kossuth Lajos utca benzinkút mögött található. Új közpark központi belterületen a Lukács kápolna térségében-, üdülőterületen a fejlesztésekkel összhangban tervezett a bekötőút nyugati oldalán és a tóhoz közvetlenül kapcsolódó még beépítetlen területeken (termálfürdővel határos telken és a Harmónia üdülő mellett.) A külterületi mozaikos táj meghatározó elemei az erdőterületek. Az erdők gazdasági és védelmi rendeltetésűek. A településszerkezeti terven a földügyi nyilvántartás szerinti erdőterületek ábrázoltak. A mezőgazdasági területek rovására további erdősítések külön eljárásban értelemszerűen megtörténhetnek. Mezőgazdasági terület a város külterületének meghatározó része; beépítésre nem szánt terület jellemzően ide tartozik. Építési lehetőségei az adottságok (kialakult telekosztások és beépítések) figyelembevételével differenciálhatók az alábbiak szerint: - Általános mezőgazdasági terület szórványtanyákkal - Védelmi övezet - Fejlesztési terület - Sortanyás terület (Csábori Kétsor) Általános mezőgazdasági területben a tanyás hagyományoknak megfelelő építésre van mód. A terület az erdıterület rovására növelhető vagy csökkenhet az erdőterület javára. Birtokközpontok, azaz gazdasági célú beépítés 1 ha feletti telkeken valósulhat meg. Védelmi jellegű területek változatlan fenntartását táji és természeti szempontok indokolják, ezek jellemzően természetes gyepek, lápok vagy védendő homoki gyep illetve erdőtársulások helyszínei.

52


3. Helyzetértékelés 3.1. A lakossági kérdőív kiértékelése A lakosság Soltvadkertről, annak gazdasági, társadalmi és környezeti állapotáról alkotott szubjektív véleményét egy 25 kérdésből álló, online kitölthető kérdőív segítségével mértük fel. Az űrlap elsősorban az önkormányzati intézmények dolgozóinak lett kiküldve, hogy segítsenek eljutattni minél több Soltvadkerten élőnek, akiknek két hét állt rendelkezésükre a kitöltésre. Ez alatt az idő alatt 114 érvényes válasz érkezett. A kérdőív öt kérdéscsoportból tevődött össze. Az első négy kérdés egyfajta bevezetőként a kitöltők statisztikai jelegű adataira vonatkozott, mint például a nem és az életkor. A második kérdéscsoport a város élhetőségét vizsgálta. A harmadik, negyedik és ötödik kérdéscsoportok Soltvadkert környezeti, gazdasági és társadalmi jellemzői szubjektív megítésének feltárására alkalmasak. Az utolsó két kérdés összegzi ezeket a jellemzőket. A beérkezett válaszokat egy online kérdőívkezelő alkalmazás, illetve Excel segítségével dolgoztunk fel. Ez a módszer alapvetően az egyes kérdésekre adott válaszok külön-külön történő kezelésére ad lehetőséget, de egy későbbi vizsgálat tárgyát képezheti, hogy az egyes témák hogyan korrelálnak egymással, illetve hogyan befolyásolják a válaszokat a beveztő kérdésekben szereplő demográfiai változók. I. Statisztikai jellegű kérdések A bevezető kérdésekből kiderült, hogy a kérdőívet mintegy kétszer annyi nő töltötte ki, mint férfi. A válaszadók több mint fele (56%) a 41-60 éves korosztályból került ki, harmada a 21-40 évesek közül, és csak a kitöltők 7%-a (8 fő) idősebb 60 évnél. Kétharmaduk rendelkezik felsőfokú végzettséggel, mintegy 30%-uk érettségivel és csak a maradék 4 fő középfokú oklevéllel érettségi nélkül. A válaszadók több mint 90%-a legalább 10 éve él a településen, ebből kifolyólag vélhetően jól ismerik a soltvadkerti viszonyokat. 1. Az Ön neme:

53


2. Életkora:

54

3. Az Ön legmagasabb iskolai végzettsége:

3.5%

4. Hány éve él Soltvadkerten?

1.8%

II. Soltvadkert élhetőségével kapcsolatos kérdések


5. Ön szívesen él itt, ezen a településen? 6. Szívesen él Ön közvetlen lakókörnyezetében? A két kérdést érdemes együtt vizsgálni, így összehasonlítható, hogy válaszadók a város egészét vagy az általuk lakott településrészt ítélik meg pozitívabban. Az összehasonlítás eredménye, hogy a kettőt teljesen azonosan és meglehetősen pozitívan értékelik, a válaszadók közel 93%a él szívesen a városban és ugyanennyi a lakókörnyezetében. Csak ketten adtak nemleges választ mindkét kérdésre, és 6-6 fő az egyikre a kettő közül. 55

5-6. kérdés: Soltvadkerti lakosok városukhoz és közvetlen lakóhelyükhöz fűződő attitűdje Igen

120 8

8

106

106

5. Ön szívesen él itt, ezen a településen?

6. Szívesen él Ön közvetlen lakókörnyezetében?

Nem

100 80 60 40 20 0

7. Hogy gondolja: az itteni gyerekek, ha felnőnek, el fognak majd költözni erről a településről, vagy itt maradnak inkább? A kérdés a mai magyar társadalom egyik legjelentősebb problémájára, a fiatalok elvándorlására utal települési szinten. Sajnos a válaszadóknak, akik többsége már nagy valószínűséggel szülő, nagyszülő, mindösszesen 5%-a biztos abban, hogy a gyermekek felnőve nem hagyják el a települést. A válaszadók többsége bizonytalan, de 26 fő (23%) szerint el fognak költözni.


56

III. Soltvadkert természeti, környezeti állapotára vonatkozó kérdések 8. Fontosságuk szerint pontozza 1-5-ig a következő környezetvédelmi és gazdasági-társadalmi feladatokat! (5: legfontosabb, … , 1: legkevésbé fontos) Erre a meglehetősen összetett kérdésre a válaszokat a következő oldalon található diagram szemlélteti. A diagramon átlag szerint is rendezve vannak a feladatok, a legmagasabb átlagpontot (4,75) az ivóvíz védelme, míg a legalacsonyabbat (3,96) a zajszennyezés csökkentése kapta. Érdekesség, hogy az oktatás, képzés fejlesztése kivételével (mely az átlagpont szerint a harmadik helyen szerepel) az összes társadalmi kérdés viszonylagosan háttérbeszorult a környezeti feladatokkal szemben, náluk csak a zajszennyezés csökkentését találták kevésbé fontosnak az adott pontok átlaga szerint. Pozitívum, hogy a klímaváltozással kapcsolatba hozható feladatok, mint az ivóvíz védelem, megújuló energia alkalmazása, klímaváltozás hatásaira való felkészülés magas átlagpontot kaptak, kivétel ez alól az üvegház hatású gázok kibocsátásának csökkentése, de ez vélhetően arra vezethető vissza, hogy ez egy kevésbé közismert, nehezen megfogható feladat.


8. Fontosságuk szerint pontozza 1-5-ig a következő környezetvédelmi és gazdasági-társadalmi feladatokat! 1 pont Ivóvíz védelme

20 4

Illegális szemétlerakók megszüntetése 0

Klímaváltozás hatásaira (viharok, aszály, stb.) való felkészülés

20

Levegőszennyezés csökkentése 0

24

12

68 72

42 14

64 30

8

Szelektív hulladékgyűjtés 0 2

68

32

68

12

Keletkező hulladék mennyiségének csökkentése 0 4

48 14

4

14

54

38 24

Kulturális szolgáltatások és lehetőségek növelése 0 4

52

42

Mindenki számára egyenlő lehetőségek biztosítása 0 4

56 36

20

Lakosság közügyekben való részvételének biztosítása 0 2

Zajterhelés csökkentése

3 0%

4

42 56

22 10%

40 40

20

6

50 50

32

Kulturális örökség védelme

57

80

28

6

6

2

5 pont

38

Közterületek tisztántartása 0 2 20

4 pont

96

8

Megújuló energiaforrások (nap, szél) alkalmazása

3 pont

12

10

Oktatás, képzés fejlesztése 0

Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése

2 pont

32

44 20%

30%

40%

39 50%

60%

70%

80%

90%

100%


9. Véleménye szerint kinek az legfőbb felelőssége és feladata a települések környezeti állapotának a védelméről gondoskodni? Ennél a kérdésnél rangsorolást kértünk a válaszadóktól, így nincs értelme átlagot vizsgálni, viszont a móduszokból (leggyakrabban előforduló értékekből felállítható egyfajta mintasorrend, amelyet vélhetően leggyakrabban adtak meg a válaszadók: 1. 2. 3. 4. 5.

A településeket irányító helyi önkormányzatoké Az országot irányító kormányé A vállalkozásoké, intézményeké A különböző civil szervezeteké (egyesületek, alapítványok, stb.) Az egyes személyeké, családoké

58

A sorrendből látszik, hogy a válaszadók szerint a legnagyobb felelősség az állami és helyi szerveket illeti, viszont meglehetősen alulértékelik az egyének, ezzel együtt a saját szerepüket is a környezetvédelem területén.

Felelős

Módusz

Gyakoriság

Az országot irányító kormányé.

Második

34 db

A településeket irányító helyi önkormányzatoké.

Első

54 db

A vállalkozásoké, intézményeké.

Harmadik

60 db

A különböző civil szervezeteké (egyesületek, alapítványok, stb.).

Negyedik

50 db

Az egyes személyeké, családoké.

Ötödik

32 db

10. Milyen a természet (erdők, patakok, tavak, parkok vadon élő állatok stb.) állapota?


Valamelyest eltérően ítélik meg a természet állapotát a válaszadók a város egészét és közvetlen lakókörnyezetüket tekintve, közel háromszor annyian találták nagyon jónak a lakókörnyezetükben, mint Soltvadkerten. A többség mindkét helyen a „jó” lehetőséget választotta. A „rossz” és „nagyon rossz” értékelés egyik területegység esetében sem merült fel.

5.3%

59

11. Milyen a környezet (víz, levegő, talaj, csend, a település tisztasága) állapota? A többség ez a kategóriát szintén „jónak” találja, de a „nagyon jó” értékelés már ritkábban jelenik meg, főleg a város egészének tekintetében. Érkeztek viszont „rossz” és „nagyon rossz” értékelések is, érdekes módon a közvetlen lakókörnyezetre inkább, mint egész Soltvadkertre.

1.8% 3.5% 1.8% 1.8%

12. Mindennapi viselkedésünkkel, szokásainkkal hozzájárulhatunk a környezeti problémák fokozódásához, de csökkentéséhez is. Az alábbiakban felsorolt és otthon is alkalmazható „környezetvédő” megoldások közül jelölje meg azokat, amelyekre Ön is odafigyel!


Ennél a kérdésnél a válaszadók több lehetőséget is megjelölhettek, a legtöbben is éltek is ezzel a lehetőséggel. A közvetlenül költségcsökkentő intézkedések, mint a takarékos világítás és fűtés, valamint a takarékos vízhasználat fordult elő leggyakrabban a válaszok között, és csak ketten vallották, hogy még nem éltek egyik megoldással sem.

Megoldás

db

Takarékos világítás, fűtés.

108

Hulladékok valamilyen célra történő hasznosítása.

78 60

Takarékos vízhasználat.

106

Egyéb

0

Nem gondoltam még a fenti lehetőségekre.

2

13. Ön szerint mi lenne a legmegfelelőbb megoldás a környezetszennyezés problémájára? A válaszadók több mint fele a környezetszennyezés problémájának megoldását a környezetbarát technológiák támogatásában látja, míg harmada ennél szigorúbb, 23% tiltaná be a károkozó tevékenységet, és 14% hisz a „szennyező fizet” elvben, ők megbírságolnák a szennyezőket. Ez a kérdés azért bír jelentőséggel számunkra, mert megmutatja, válaszadóink mennyire proaktívan állnak a környezetvédelemhez. A többség, mintegy 56% a környezetbarát technológiák fejlesztését ösztönözné, míg a többi 44%-a a válaszadóknak a reaktív megoldások híve.


61

IV. Soltvadkert gazdasági helyzetével kapcsolatos kérdések

14. Hogyan ítéli meg a város gazdasági helyzetét? A kérdésben a város gazdaságának egy-egy jellegzetes területét értékelték a válaszadók egy skála mentén. Az ábra alapján egyértelmű sorrend alakult ki az egyes gazdasági szektorokra nézve. A válaszadók a mezőgazdaságot ítélték legerősebbnek, ezt az ipar fejlettsége követi. Valamelyest elmarad az első kettőtől a szolgáltató szektor a lakosság megítélésében.

14. Hogyan ítéli meg a város gazdasági helyzetét? Nagyon rossz

A mezőgazdaság fejlettsége 04

Rossz

21

Az ipar fejlettsége 0 6

Szolgáltatások fejlettsége

7 0%

Kevésbé jó

Nagyon jó

79

33

9

Jó

10

70

54

5

44

0

10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%


15. A városban működő boltok, üzletek és egyéb szolgáltató egységek kielégítik-e az Ön igényeit? Az előző kérdés eredményének megfelelően elég vegyes a válaszadók elégedettsége a városban elérhető kereskedelmi és szolgáltató egységek tekintetében. A teljesen elégedett válaszadók aránya a 2%-ot sem éri el. Körülbelül kétharmadra tehető a nagyrészt vagy közepesen elégedettek aránya a teljes sokaságban. A válaszadók körülbelül 35%-ának igényeit pedig egyáltalán nem elégítik ki a település kereskedelmi és szolgáltató egységei.

62

1.8%

16. Milyen közlekedési fejlesztésnek örülne Ön legjobban az elkövetkezendő években? A közlekedési fejlesztési igényekre vonatkozó kérdésre meglehetősen egyértelmű válasz született. A válaszadók 86%-a, vagyis jóval több, mint háromnegyede a közutak állapotának javítása mellett tette le voksát, csak 16 fő választott a többi lehetőség közül. A kerékpáros közlekedési fejlesztéseket 10 válaszadó priorizálja, míg a gyalogos közlekedés és a közlekedésbiztonsági fejlesztések együttes aránya nem éri el az 5%-ot.


3.5% 1.8% % %

63

V. Soltvadkert társadalmi állapotára vonatkozó kérdések 17. Hogy gondolja: itt a környéken 100 ember közül hánynak van szüksége valamilyen segélyre? 18. Mit gondol: 100 igénylő közül hányan kapnak ténylegesen valamilyen segélyt? Érdemes ezt a két kérdést együtt kezelnünk, mert így választ kaphatunk arra, hogy a helyi és állami segélyezési rendszer milyen mértékben jut el a nélkülözőkhöz. (A kapott válaszok értelmezéséhez különbséget kell tennünk a segélyre szoruló nélkülözők és a ténylegesen segélyt igénylők között.) Az összehasonlíthatóság érdekében megvizsgálhatjuk a kapott válaszok átlagát. A válaszadók szerint 100 emberből átlagosan 34 főnek lenne szüksége segélyre, míg 100 igénylőből átlagosan 38 fő kap ténylegesen segélyeket. Az alábbi két hisztogram azonban kicsit tovább árnyalja a képet, megmutatják azokat a jellegzetességeket, melyeket egy egyszerű számtani átlag elfed. Az első kérdés esetében a válaszok szóródása rendkívül nagy, legtöbben 20-30 fő közötti értéket adtak meg.. Ezzel szemben a második kérdésre adott válaszok közül kiemelkednek a 10 és 20 fő közötti értékek, annak ellenére, hogy a számtani átlag mindkét kérdésnél 30-40 közé esik. A hisztogramok szerint tehát valamelyest kevesebben kapnak segélyt 100 igénylőből, mint ahány nélkülöző található 100 lakos között.


64

19. Ön szerint a szociális célra rendelkezésre álló pénzösszegeket: Láttuk, hogy a válaszadóink szerint viszonylag kevesen kapnak segélyt 100 lakosból, és szerintük a szociális célokra fordított forrásoknak nem is ez a leghatékonyabb felhasználási módja. Közel 80%-uk szerint a segélyezésnél fontosabb lenne a szociális intézmények


fejlesztése, amely nagyobb önkormányzati, állami aktivitást feltételez a rászorultság kezelése érdekében.

19. Ön szerint a szociális célra rendelkezésre álló pénzösszegeket

24

Inkább segélyezésre kellene fordítani

65 Inkább a szociális intézmények fejlesztésére kellene fordítani

90

20. Ön szerint a hatóságoknak: A kérdés indirekt módon jelzi, hogy a válaszadók szerint az egyénnek mekkora szerepvállalása kell legyen a rászorultság kezelésében. Csak 14%-uk tartja megoldásnak a javak adózáson keresztül történő újraelosztását, míg 5% szerint mindenki a saját jólétéért felelős. A többség 80% egyik megoldást sem választaná.

5.3%

% %


21. Hogy gondolja: lakásának állapota kielégítő vagy nem? A lakáskörülmények alakulása az egyének jólétének egy jelentős szelete, mely statisztikai adatok mellett szubjektív véleményekkel is jól jellemezhető. Ennek megfelelően a válaszadók lakáskörülményei jónak mondhatók. Csak 5,3%-uk, vagyis mindösszesen 6 fő vallotta nem kielégítőnek a lakásának állapotát, a többiek részben elégedettek vagy teljesen kielégítőnek találják lakókörülményeiket.

66 5.3% % %

22. Személy szerint Ön számít arra, hogy valaki a családjából munkanélküli lesz? A közvélekedésnek és a tudományos állításoknak megfelelően a munkahely elvesztése növeli az egyén és családja esélyét a társadalmi leszakadásra, így a munkanélküliséggel való fenyegetettség szubjektív érzete befolyásolja a háztartás gazdasági magatartását, a fogyasztás rovására növelik megtakarításukat, csökken a befektetési kedv, ami nagy méretekben már makrogazdasági szintre is kihathat. Szerencsére válaszadóink többsége biztosnak tarja saját és családtagjai munkaviszonyát, de így is van köztük 42 fő, aki a saját vagy családtagja munkájának elvesztésére számít.


67

23. Hogyan tudnának a helyi lakosok, civil szervezetek jobban részt venni a település életében? A civil szerepvállalás fokozása a válaszadók több mint fele szerint önkéntes munkával lehetséges. A többiek elég megosztottak ebben a tekintetben, jelentős szerepet tulajdonítanak a szférának a tanácsadás és ismeretterjesztés területén, illetve fontosnak tartják, hogy fizetett munkahelyek teremtésével is járuljanak hozzá a település életéhez. Pénzbeli hozzájárulást csak a válaszadók 5%-a vár tőlük, míg másik 5% egyebet, mint például:   

az összefogás ösztönzését munkahelyek biztosítását célok kijelölését.

23. Hogyan tudnának a helyi lakosok, civil szervezetek jobban részt venni a település életében?

5%

Tanácsadással, ismeretterjesztő tevékenységgel

5% 21%

14%

Önkéntes munkával, Fizetett munkával, Pénzbeli hozzájárulással,

55%

Egyéb


VI. Összefoglaló kérdések 24. Pontozza 1-től 5-ig tartó skálán, hogy mennyire elégedett Ön az alábbi tényezők helyzetével Soltvadkerten és Magyarországon. (5: teljesen elégedett, …, 1: egyáltalán nem elégedett) Az első összegző kérdés célja, hogy lehetővé tegye a válaszadók véleményének összevetését Soltvadkert és Magyarországon. A diagramon a tényezők a Soltvadkertre vonatkozó átlagpontszám szerinti csökkenő sorrendben láthatók. 12-ből 9 esetben a Soltvadkertre kapott átlag volt magasabb, néhol az eltérés elég jelentős, a legnagyobb az idősebbekkel való törődés esetében (4 tized), de hasonló a vállalkozások sikeressége esetében is , amely egyébként a legmagasabban értékelt volt a tényezők közül. Soltvadkerten a legkevésbé magas átlagos pontszámot olyan szociális tényezők kapták, mint az oktatás (továbbtanulás), egészségügy vagy a fiatalok helyzete, jelentőseb elmaradva az országos tényezőkre adott átlagpontszámtól. Kivétel ez alól az egészségügy, amely a soltvadkerti alacsony pontszám mellett az egész országra kiterjesztve összességében messze a legalacsonyabb átlaggal szerepel.

A válaszadók átlagos elégedettsége az alábbi tényezőkkel A vállalkozások sikerességével

3,75

3,44

Az utcák, terek, parkok állapotával

3,63

3,21

Az idősebbekkel való törődéssel

3,54

3,11

A levegő tisztaságával A közbiztonsággal

3,32 3,28

3,04

A közellátással

2,98

A lakáshelyzettel

2,89

A tömegközlekedéssel A szórakozási lehetőségekkel

2,51

A továbbtanulási lehetőségekkel

2,49

Az egészségügyi helyzettel

3,18 3,043,12 3,19 3,51

2,42 2,53

A fiatalok helyzetével 2

3,18

2,47

2,07

3,49

2,2

2,4

Soltvadkerten

2,6

2,8

3

3,2

3,4

3,6

3,8

4

Magyarországon

25. Pontozza 1-től 5-ig tartó skálán, hogy az alábbiak közül mely terület célzott fejlesztését mennyire tartja fontosnak Soltvadkerten? (5: nagyon fontos, …, 1: egyáltalán nem fontos) A kérdés a város jövőbeni fejlesztési irányaira vonatkozik. A diagramon átlagpontszám szerint csökkenő sorrendben szerepelnek az egyes tématerületek. A szolgáltatásokra vonatkozó fejlesztési igény egybecseng a gazdasági kérdéseknél tapasztaltakkal (14. és 15. kérdések). A

68


második és harmadik helyen rangsorolt turizmus és mezőgazdaság már most is a város fejlődésének húzóerejét adják, így jogos felvetés, hogy ezen az irányon ne változtasson a városvezetés a jövőben sem. A közlekedés fejlesztése általános igényként jelenik meg nem csak Soltvadkerten, hanem az ország túlnyomó részén. A lakásépítések relatív háttérbeszorulásának oka pedig vélhetően abban keresendő, hogy a lakosság elégedett a lakhatási körülményekkel (ez derült ki a 21. kérdésre adott válaszokból).

Tématerület

Átlagpontszám

Szolgáltatások

4,473684

Turizmus

4,45614

Mezőgazdaság

4,438596

Közlekedés

4,280702

Ipartelepítés

4,087719

Lakásépítés

3,754386

69

25. Pontozza 1-től 5-ig tartó skálán, hogy az alábbiak közül mely terület célzott fejlesztését mennyire tartja fontosnak Soltvadkerten! 1 pont

2 pont

3 pont

4 pont

5 pont

Szolgáltatások Turizmus Mezőgazdaság Közlekedés Ipartelepítés Lakásépítés 0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%


3.2. SWOT analízis Társadalmi pillér Erősségek       

Civil szervezetek aktívak, igen széles skálán tevékenykednek Az infrastrukturális ellátottság -víz, gáz, villamos energiaellátás- megfelelő, A közbiztonság a megyei számokhoz vizsonyítva kedvezőbbek Környezettudatos nevelés/oktatás az óvodában és az iskolában Jól működő nemzetközi kapcsolatok Értékes történelmi múlt A város népessége kis mértékben, de gyarapodott

Gyengeségek    

70

Lehetőségek        

Az esztétika, szép környezet iránti igény növekedése Rekreáció, szabadidő hasznos eltöltésének igénye, tanyai turizmus fellendülése Szomszédos települések közötti együttműködés erősödik Fiatalok szórakozási lehetőségeinek bővítése Kulturális élet fellendülése Jól kihasznált közösségi terek kialakítása Fiatalok és értelmiségiek helyben tartása Lakosság környezettudatosságának növelése

Elöregedő népesség A produktív, képzett emberek elvándorolnak a térségből Szórakozási és kulturális kikapcsolódási lehetőségek nem megfelelő száma. Helyi továbbtanulási lehetőségek hiánya

Veszélyek    

Életszínvonal csökkenés Globalizáció hatása, identitástudat csökkenése, Lokálpatriotizmus háttérbe szorulása, helyi értékek, hagyományok eltűnése Közösségi szemlélet helyett az egyéni, anyagias szemlélet eluralkodása


Környezeti pillér Erősségek   

 

Gyengeségek

Környezeti elemek állapota jó  Talajok szennyezettsége csekély A helyi környezetvédelmi jogszabályalkotás a  környezetvédelem valamennyi területét átfogja  Magas a napfényes órák száma Rendezett városi zöldfelületek 

Lehetőségek   

Külső források (EU, hazai) bevonása természet és környezetvédelmi fejlesztésekbe Környezettudatosságot erősítőprogramokhoz való csatlakozás Egyre jobban terjedő és korszerűsödő energiahatékonysági és megújuló energiára alapozott technológia

A városon áthaladó 53-as és 54-es főutakon folyó nagy forgalom kiemelkedő zajterhelési illetve légszennyezési forrást jelent. A homokos, növénnyel nem fedett területek jelentős porszennyezési forrást jelentenek Csapadékvíz-elvezető árkok állapota csak részben megfelelő, a nagy intenzitású csapadékesemények terheléscsökkentése nem elégséges Külterületi fasorok és mezővédő erdősávok hiánya

Veszélyek            

Környezetterhelő tevékenységek betelepülése a Városba, Környezeti káresemények kockázata, A közlekedés okozta környezetszennyezés megnövekedése, Erőforráskészletek csökkenése, Talajszennyezettség növekedése, talajok fizikai és kémiai romlása, Mezőgazdasági túlhasznosításból adódóan talajok kimerülése Felszín alatti vizek szennyezettségének növekedése Légszennyezettség növekedése (mezőgazdasági idényben porszennyezés) Levegő allergén pollenmennyiségének növekedése Természeti értékek pusztulása Felszín alatti vizek szennyezettségének növekedése A klímaváltozás eredményeként a Homokhátságon egyre gyakoribb vízgazdálkodási problémák jelentkeznek.

71


Gazdasági pillér Erősségek       

Agro-, ökoturizmus feltételei adottak Fejlett kertészeti (szőlő-gyümölcs) kultúra, szakértelem, hagyomány megléte Szőlőtermesztés, pincék megléte a borturizmust segíti elő A vállalkozások magas száma térségi összehasonlításban is Tanyás térségi struktúra a farmgazdálkodás alapegysége és idegenforgalmi vonzerő Bejáratott idegenforgalmi rendezvények Gazdák közötti összefogás erősödik, s ezáltal együtt több lehetőség nyílik meg előttük

Gyengeségek     

  

Lehetőségek   



  

A város központi elhelyezkedése, tranzit útvonal megléte A bio ill. öko termékek piaca folyamatosan nő A turizmus speciális termékeit támogató országos prioritási rendszer alakult ki (pl. termálturizmus) A tájjellegű specifikumok iránt növekszik a kereslet a hazai és nemzetközi piacon egyaránt Vállalkozásokat támogató nemzeti gazdaságpolitika A járás gazdasági helyzetét segítő hazai és EU-s pályázati források A külső vállalkozói tőke érdeklődésének fokozódása, a magántőke bekapcsolódása a fejlesztésekbe

A termékek, termények feldolgozottsági szintje nem megfelelő Felaprózódott birtokszerkezet Fejletlen térségmarketing, kedvezőtlen térségi imázs Az eredetvédelem hiánya a szőlőborágazatban Tárolókapacitások hiánya miatt a friss zöldség- gyümölcs termékek értékesítése szűk időtartamra esik Idegenforgalmi koordináció hiánya Az úthálózat minősége helyenként nem megfelelő Összefogás hiánya a vállalkozók között

Veszélyek 

   



A vállalkozások forráshiánya a szükséges fejlesztések hiányában a versenyképességük csökkenése Mezőgazdasági megélhetőség bizonytalansága tovább nő A borszektorhoz kapcsolódó bűnözés terjedése, a „rossz hír” negatív hatásai Támogatási rendszerek gyakori változásai, bizonytalansága, szűkös forrása Európai Unióból érkező erős konkurencia elsősorban a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek piacán Az országos és nemzetközi megítélésben a térség kedvezőtlen image-nek tartóssá válása

72


4. Stratégia A stratégia definíciószerűen olyan koncepció, mely rögzíti a település hosszú távú célkitűzéseit, meghatározza a célok megvalósulásához szükséges erőforrásokat és a lényegesebb fejlesztési akciókat. Értékelési és célkitűzési tevékenység az Önkormányzat jövőbeni céljaira és azok megvalósítási módjaira vonatkozó elképzelések összessége A Fenntarthatósági Program fő célkitűzése, hogy elősegítse Soltvadkert társadalmi-gazdaságikörnyezeti fejlődésének közép-, illetve hosszú távon fenntartható pályára való áttérését, figyelembe véve a helyi adottságokat és a tágabb folyamatokat, feltételeket. A Program a fenntartható fejlődés koncepciójára, szemléletére és értékrendjére, alapelveire, célkitűzéseire és megvalósítási eszközeire építve hosszú távú, átfogó, folyamatosan felülvizsgálandó és megújítandó keretet nyújt a helyi stratégiák, programok, tervek számára, ezzel egyúttal számításba véve az azok közötti összefüggéseket és kölcsönhatásokat, valamint elősegítve azok összhangját (koherenciáját).

Ennek érdekében a Soltvadkerti LA21: • • • • •

• • • •

jól összpontosított politika, ami integrálja az egyes szektorok „környezet és fejlődés” típusú problémait, tervezési céljait és értékeit, döntéshozását és végrehajtási mechanizmusát; elkötelezett a helyi problémák felismerése és megoldása mellett, mindezt hosszú távú (legalább három generációnyi) időkeretben gondolkodva; feltárja a környezeti hatások és a mögöttes gazdasági és politikai nyomások összefüggéseit (politikai döntések, és azok hiánya, a piac működési elégtelenségei stb.); a helyi jellegű kérdések, ügyek, döntések és intézkedések és a globális hatások között próbálja az összefüggéseket megtalálni, legyen az környezeti, társadalmi vagy gazdasági vetület; a közösség közreműködését erőteljesen próbálja motiválni. A polgárokat, társadalmi szervezeteket es a fő érdekcsoportokat igyekszik bevonni a „környezet es fejlődés” típusú ügyek tervezési és megvalósítási folyamatába; meghatározza és elősegíti a fenntarthatóság eléréséhez, a kívánatos társadalmi állapot fele való elmozduláshoz szükséges változásokat és annak kereteit; azonosítja azokat az alapvető feltételeket, amelyek e célok és politikák – jól tervezhető, kommunikálható, mérhető és számon kérhető – megvalósulását lehetővé teszik; azonosítja a leginkább gátló, illetve a megvalósulást leginkább segítő főbb tényezőket, s ezek alapján meghatározza a célkitűzéseket, a cselekvés fő irányait; figyelembe veszi a már létező programokat, terveket es stratégiákat, beépül azokba, illetve kezdeményezi azok felülvizsgálatát, átalakítását és új tervek kidolgozását, ezzel biztosítva közép- és hosszútávon a politikák lehető legnagyobb összhangját és a területek integrációját.

73


A Soltvadkerti LA21 megvalósítása széleskörű egyeztetési folyamatot, a társadalmi érdekcsoportok/civil szervezetek képviselőinek bevonását és a politikai, gazdasági és társadalmi szereplők közötti széleskörű együttműködést igényel.

4.1. Célállapot Cél a fenntartható fejlődés elősegítése, melynek következtében megvalósul az erőforrások gazdaságos felhasználása. Fellendül a település gazdasága, új munkahelyek jönnek létre, bővülnek a jövedelemszerzési lehetőségek. A település életében és a döntésekben aktívan résztvevő, környezettudatos lakosság él a városban, a helyi identitás- és közösségtudat erősítése a felnövekvő generációkban. A gazdasági előrelépésnek köszönhető növekvő eltartó képesség, a megújuló társadalmi és települési környezet az életkörülmények és életszínvonal javulását eredményezik. Nő a város népességmegtartó ereje, nő a gyermekvállalási hajlandóság. A jövőkép eléréséhez hosszútávú (9-20 év) célkitűzések és középtávú (4-8 év) tematikus célok és rövidtávú (1-3 év) részcélok megvalósulására van szükség.

4.2. Prioritások A fenntartható fejlődés elősegítéséhez, mint központi célhoz szükséges a fenntarthatósági pillérek (környezet-társadalom-gazdaság) stabilizálása, megerősítése. Az egyes prioritások között nem állítható fel sorrendiség, megvalósulásuk a település számára komplex módon fontos, csak együttesen eredményezik az elérni kívánt célállapotot.

74


A hagyományokra építő, fiatalodó, gyarapodó, életképes település Növekvő eltartóképesség

Megújuló társadalmi/települési környezet

75

Életkörülmények, életszínvonal javulása

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ELŐSEGÍTÉSE

Környezeti pillér fejlesztése

Társadalmi pillér fejlesztése

Megújuló energiaforrások alkalmazása helyi szinten

Egészségügyi és szociális helyzet fejlesztése

Természeti környezet állapotának védelme

Humán erőforrás fejlesztése

Zöldfelületek növelése, állapotuk javítása

Esélyegyenlőségi és kisebbségi jogok biztosítása

Hulladékkezelés javítása, hulladékok újrahasznosításánk ösztönzése

Környezeti szemléletmód váltás

Infrastrukturális helyzet fejlesztése

Kulturális és közösségi élet erősítése

Közlekedésből adódó terhelések csökkentése

Gazdasági pillér fejlesztése

Önkormányzat hatékony működésének biztosítása

Turisztikai attrakciók fejlesztése Gazdasági szektorok fejlesztése A mezőgazdaság fenntarthatóságának elősegítése


4.3. Várható hatások A kitűzött fő és részcélok megvalósulásának lehetnek közvetett és közvetlen hatásai az egyes fenntarthatósági pilléreket tekintve. Környezeti hatások.  a környezet minősége, állapota javul  a levegő minősége nem romlik, javul  a talaj, a vizek minősége javul  a zaj és rezgés okozta környezeti terhelés csökken  a hulladékok káros hatásainak csökkenése  a zöldterületek állapota javul, a zöldterületi arány növekszik  védett természeti területek, élőhelyek megmaradnak  új természetvédelmi területek kerülnek kijelölésre Társadalmi hatások  javuló életminőség  a lakosság környezettudatossága nő  közoktatás helyzete javul, korszerűsödik  egészségügyi ellátás, szociális helyzet javul  esélyegyenlőség megteremtődése  munkanélküliség csökken  a lakosság korösszetétele javul, nő a gyermekvállalási kedv  közbiztonság javulása  kulturális értékek, hagyományok megőrzése  társadalmi aktivitás növekedése Gazdasági hatások:  infrastruktúra javul  vállalkozások száma nő  beruházások száma nő  közösségi közlekedés, a település megközelíthetősége javul  turizmus, idegenforgalom fellendülése  a mezőgazdaság korszerűsödik  a lakosság jövedelmi helyzet javul, bevételei növekednek

5. Megvalósítás A Város fejlesztése, versenyképességének növelése csak akkor lehet hosszú távon eredményes és fenntartható, ha széles társadalmi bázison nyugszik, minél több ember vesz részt a javak környezetkímélő előállításában, és élvezi azok előnyeit. Alapvető fontosságú, hogy a Soltvadkerti LA21-ben szereplő célok eléréséhez vezető úton a társadalmi szereplők folyamatosan tisztában legyenek azzal, hogy milyen célért milyen befektetéseket és erőfeszítéseket kell megtenni. A célok elérése ugyanakkor – egyes esetekben a konfliktust is vállaló – reformok, és a helyi társadalom minden tagjának tudatos tevékenysége által mehet végbe.

76


A Soltvadkerti LA21 meghatározza a fenntartható fejlődés elérésének folyamatát, szervezeti hátterét és eszközeit. A fenntarthatóság felé való elmozdulás csak egységes rendszerszemlélet alapján képzelhető el. E szemlélet alapján – folyamatosan (kétévente) felülvizsgálva és szükség esetén megújítva a Soltvadkerti LA21 tartalmát – meghatározhatók azok a követelmények, megoldási módok, amelyek biztosítják az egyes intézkedések összhangját, kapcsolódásait és hatásosságát.

Megjegyezzük, hogy számos, a tanulmányban leírt kérdésben országos szintű beavatkozásra van szükség, hiszen a gyeermekvállalásra, beruházások számának növelésére, ezek bel-és külföldi arányára a város nehezen tud hatást gyakorolni. De ugyanígy kormányzati szinten szükséges előmozdítani a környezettudatos építészeti és környezeti beavatkozásokat is (közvilágítás korszerűsítése, hőszigetelés, megújuló energiák népszerűsítése). A város helyben azzal tud ezen folyamatokra hatni, hogy részt vesz ezen pályázatokon, illetve a megújuló energiaforrások terén szerzett tapaszatlataival (biomassza), partnerségi kapcsolataira építve további fejlesztési célokat jelöl ki és valósít meg. A Soltvadkerti LA21 megvalósításához az önkormányzat részéről olyan politikai kultúra megteremtése szükséges, mely:

-

párbeszédet folytat a jövőképről, a fejlődés lehetséges irányairól, a közösség jövőjének értékeiről és alapvető döntéseiről, a párbeszédbe bevonja a társadalom minden csoportját, az általános megegyezés (konszenzus) elven alapszik.

Az önkormányzatnak a Soltvadkerti LA21 megvalósításában kapott központi szerepét a következő jellemzők indokolják:

-

-

-

-

Az önkormányzat a helyi közösséghez „közel van”, így érzékenyebb a helyi problémákra (szubszidiaritás elve) Kiterjedt szolgáltató-rendszer működtetője Az erőforrások egyik jelentős felhasználója. A legtöbb közösségben az önkormányzat számottevő munkáltató és erőforrás-felhasználó, ezért a fenntarthatósági célok megvalósítása A piacot befolyásoló erő. Mint az áruk és szolgáltatások egyik legnagyobb fogyasztója helyi szinten, az önkormányzat jelentős befolyást gyakorolhat beszállítóira. Példakép más szervezetek számára. A környezetmenedzsment javuló gyakorlatával kapcsolatban szükség van a megfelelően tanulmányozott és jól dokumentált példákra Az önkormányzat saját tapasztalatainak továbbadása ösztönzőleg hathat mások számára. A legnehezebb feladat az, hogy a magasabb szintű környezeti teljesítményt egy szervezet integráns részévé tegyük, ezért az ezen a téren elért sikerek továbbadása felbecsülhetetlen értékkel bír és ritkán követel nagy tőkebefektetést. Információszolgáltató. Egyre több helyen felismerik, hogy az információ könnyű elérésének lehetővé tétele nagyban támogatja a helyi közösséget. Támogató. Az önkormányzat kezében számos eszköz van arra, hogy stratégiai keretet biztosítson a polgárok személyes környezeti teljesítményének javításához. Sőt, számos nagy szervezet hagyatkozhat meg a központi gondoskodásra: tömegközlekedés, hulladékfeldolgozás, oktatás stb. Hálózatműködtető. Amennyiben egy közösség teljes erőforrásbázisát mozgósítani akarjuk, akkor az üzleti, a társadalmi és az állami szektor erőit egyesíteni kell és ebben

77


-

fontos szerepe van a helyi önkormányzatnak. Képesnek kell lennie arra, hogy az együttműködések és társulások különböző formáin keresztül bevonja az említett csoportokat a folyamatba, ezzel biztosítva a nagyobb fenntarthatóságot. Lobbizó és az általános megegyezést segítő fél. Az önkormányzat szócsőként is kell, hogy működjön, ami eljuttatja a közösség céljait és törekvéseit régiós, nemzeti és nemzetközi szintre.

5.1. Társadalmi pillér Soltvadkert fenntartható fejlődésének társadalmi pillére alapvetően az, hogy a város a jelenlegi népességnövekedését hosszú távon fenn tudja tartani, hiszen ez szolgálja leginkább a város fejlődését. Ez pedig úgy lehetséges ha a lakosság számára olyan társadalmi feltételeket és életteret biztosít a város, amely megteremti erre a lehetőséget. Soltvadkert fenntartható fejlődésének társadalmi pillére alapvetően az, hogy a város a jelenlegi népességnövekedését hosszú távon fenn tudja tartani, hiszen ez szolgálja leginkább a város fejlődését. Ez pedig úgy lehetséges ha a lakosság számára olyan társadalmi feltételeket és életteret biztosít a város, amely megteremti erre a lehetőséget. 5.1.1. Társadalmi szemléletformálás A társadalmi szemléletformálás igen fontos eleme a lakosság környezettudatosságának növelése, amely hozzájárul a környezet tisztaságának növeléséhez, a város élhetőségének javításához. Emellett jelentős elem az egészségügyi szemléletformálás, valamint a szegregáció-mentes feljesztési beavatkozások alkalmazása. A társadalmi szemléletformálás alapvetően tanácsadások segítségével valamint különböző szemléletformáló programok szervezésével valósítható meg. PROJEKTEK: Projekt neve

Projekt célja

Célcsoport

Társadalmi szemléletformálás Soltvadkerten A lakosság köryezettudatosságának növelése, szemléletének formálása: közintézményekben környezetvédelemhez kapcsolódó előadássorozat szervezése Vállalkozásoknak előadások tartása a környezetvédelmi jogszabályokról Szelektív hulladékgyűjtési program bevezetése  Lakosság,  közintézmények

Érintett terület

Soltvadkert közigazgatási területe

Javasolt ütemezés

Rövidtáv, folyamatosan

Partnerek

Önkormányzat, helyi civil szervezetek, egyesületek

Beruházási költség

Projektmérettől függően

Megvalósítási keret

Pályázati forrás, önerő

78


Projekt neve

Projekt célja

Célcsoport

Környezettudatos nevelési módszerek elterjesztése Az oktatási intézmények pedagógiai programjaiban szerepel a környezeti nevelés, melyet tovább kell fejleszteni Erdei iskolai programok szervezése tanintézmények összevonása Az általános- és középiskolákban a város környezeti és természeti állapotára vonatkozó vetélkedők megszervezése  Lakosság,  Oktatási intézmények

Érintett terület


Javasolt ütemezés


Partnerek

Önkormányzat, helyi civil szervezetek, egyesületek





5.1.2. Intézményi működés hatékonyságának növelése A helyben élők életminőségének javítása érdekében szükséges fejleszteni a település és a térség népességét egyaránt ellátó szolgáltatások körét, törekedve a minél magasabb színvonal elérésére. A városban működő intézmények, közintézmények, szervezetek fejlesztése során szem előtt kell tartani az energetikai jellegű felújításokat is, valamint hogy a megvalósuló fejlesztés elősegítse ezzel a hatékony munkavégzést, a könnyebb és gyorsabb ügyintézést, amely a lakossággal való kapcsolat fejlesztését is szolgálja. PROJEKTEK:

Célcsoport

Eszközbeszerzés a hatékonyabb intézményi működés érdekében Eszközbeszerzés (számítógépes hálózat egységesítésének folytatása) feladatellátást szolgáló fejlesztés Soltvadkert Város Polgármesteri Hivatal köztisztviselői

Érintett terület

Soltvadkert Város Polgármesteri Hivatal

Javasolt ütemezés

Közép- és hosszútáv

Partnerek

Önkormányzat





Projekt neve Projekt célja

5.1.3. Egészségügyi helyzet fejlesztése Az egészségügyi szolgáltatások területén szükséges a jelenlegi hiányosságok felszámolása a városi lakosság általános életminőségének javítása céljából. A szakrendelések kiszélesítése (új szakrendelések megjelenése), az életmód és az egészségügyi szemlélet formálása (tanácsadások szervezése), az egészségügyi alapellátáshoz szükséges feltételek biztosítása (az

79


orvosi rendelők akadálymentesítése, rendelők korszerűsítése, gépkocsipark fejlesztése) hozzájárulhatnak a stratégia megvalósításához. PROJEKTEK: Projekt neve

Célcsoport

Soltvadkerti orvosi rendelő energetikai fejlesztése Az orsovi rendelő épületének felújítása, nyílászárócsere, energetikai fejlesztése napelem rendszer segítsévégel. Lakosság

Érintett terület


Javasolt ütemezés

Rövidtáv

Partnerek

Önkormányzat





Projekt célja

5.1.4. Szociális helyzet fejlesztése A város a szociális tevékenységek igen széles körét biztosítja jelenleg a lakosai számára, azonban nincs olyan terület, amelyen ne lehetne valamit fejleszteni. Soltvadkert szociális helyzetének fejlődése elsősorban a szociális infrastruktúra fejlesztésével valósulhat meg, amely magába foglalja a szolgáltatások körének szélesítését, valamint a színvonaluk javítását, és a szolgáltatásoknak helyt adó épületek felújítását is. PROJEKTEK: Projekt neve Projekt célja

Soltvedkerti szociális szolgáltatások fejlesztése A szociális szolgáltatások körének szélesítése, a természetbeni szolgáltatások színvonalának javítása

Célcsoport

Lakosság

Érintett terület


Javasolt ütemezés


Partnerek

Soltvadkert Város Önkormányzat Egyesített Szociális Intézménye





5.1.5. Oktatás képzés fejlesztése Soltvadkert középfokú oktatásának fejlesztése a képzések kiszélesítésével, új tanfolyamok indításával valósulhat meg. Kitörési pont lehet a helyi vállakozások és a szakképző intézmények együttműködésének összefűzése, esetleg duális képzés kialakítása annak érdekében, hogy a helyi vállalkozások megtalálják az igényeikhez illeszkedő végzettséggel rendelkező munkavállalókat, valamint hogy a magasabb státuszú népesség aránya növekedjen.

80


PROJEKTEK: Projekt neve Projekt célja

Soltvedkerti óvodák és Bölcsöde épületeinek energetikai korszerűsítése és akadálymentesítése A város óvodáinak és bölcsödéjének szigetelése, fűtéskorszerűsítése, nyílászárócsere, napelemes rendszer kiépítése, akadálymentesítése

Célcsoport

Lakosság

Érintett terület


Javasolt ütemezés


Partnerek

Önkormányzat






Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola energetikai felújítása Az iskola épületének szigetelése, fűtéskorszerűsítése, nyílászárócsere, napelemes rendszer kiépítése

Célcsoport

Lakosság

Érintett terület


Javasolt ütemezés


Partnerek

Önkormányzat, Evangélikus Egyház





Projekt neve

Duális képzés kialakítása Soltvadkerten Szakképzések kialakítása a helyi vállakozások és a szakképző intézmények együttműködésének összefűzésével  Lakosság,  Szakképző intézmények

Projekt célja Célcsoport Érintett terület


Javasolt ütemezés


Partnerek

Önkormányzat, szakképző intézmények





81


5.1.6. Közbiztonság fejlesztése A közbiztonság fejlesztését egy városi térfigyelő kamerarendszer kiépítése tenné lehetővé, amely nemcsak a városi lakosság biztonságérzetét növelné hanem közvetlen módon a bűncselekmények számának változására is hatással lenne. PROJEKTEK: Projekt neve

Térfigyelő kamerarendszer kiépítése Soltvadkerten

Projekt célja

A közbiztonság fejlesztése térfigyelő kamerarendszer kiépítésével

Célcsoport Érintett terület

Lakosság Soltvadkert közigazgatási területe

Javasolt ütemezés


Partnerek

Önkormányzat, helyi rendőrség, polgárőrség





5.1.7. Kulturális élet fellendítése A kulturális élet fellendítésének célja a társadalom szélesebb rétegeinek megmozgatása térségi szinten. Ennek érdekében a helyi gazdasági adosságoknak (pl.:borászat), a város turisztikai potenciáljának hatékonyabb kihasználására, a természeti adottságok jobb hasznosítására van szükség. A „hétköznapi” programlehetőségek (mozi, színház) fejlesztése mellett a sportolási, mozgási lehetőségek (edzőtermek) és a természetközeli kikapcsolódási lehetőségek (természetjáró túrák, bortúrák) kibővítésével fellendíthető a város kulturális élete. PROJEKTEK: Projekt neve

Hagyományőrző rendezvények szervezése, támogatása

Projekt célja

Hagyományokat tisztelı programok bevezetése, megszervezése,


Lakosság, túristák, testvérvárosok Soltvadkert közigazgatási területe

Javasolt ütemezés

folyamatosan

Partnerek

Önkormányzat, testvérvárosok




Saját forrás

82



Borkóstolóval egybekötött bortúra az ország legnagyobb bortermelő vidékén Gasztronómiai és természetjáró ismeretek átadása, turizmus fellendítése Lakosság, túristák Soltvadkert közigazgatási területe

Javasolt ütemezés


Partnerek

Önkormányzat, helyi tourinform iroda, bortermelők





Projekt neve


Funkcióbővítő fejlesztés megvalósítása Egy használaton kívüli épület felújítása és a funkciójának bővítése sportolási lehetőségekre specializálódva esetleg edzőteremmé alakítása Lakosság Soltvadkert közigazgatási területe

Javasolt ütemezés


Partnerek

Vállalkozók






Projekt célja

5.1.8. Esélyegyenlőségi jogok biztosítása A városban élő kisebbség és fogyatékkal élő személyek bekapcsolása és aktivitásának növelése a társadalmi életben. Elemei: Anti-szegregációs terv kidolgozása, amely városi szintű beavatkozásokat tartalmaz; civil ház létrehozása ahol szervezett keretek között a szegregátumok teljes lakossága részt vehet; a helyi média bevonásával az esélyegyenlőséget szolgáló tájékoztató, szemléletformáló műsorok készítése, sugárzása. Akadálymentesítés megvalósítása a közterületeken. PROJEKTEK:


Esélyegyenlőségi terv felülvizsgálata Esélyegyenlőségi programok, célkitűzések meghatározása, korábbi feladatok megvalósításának értékelése, lehetőségek keresése Lakosság Soltvadkert közigazgatási területe

Javasolt ütemezés

Rövidtáv


83


Partnerek

Önkormányzat





Projekt neve


Anti-szegregációs terv kidolgozása Városrészi szintű beavatkozások kidolgozása a szegregátumok csökkentése céljából Lakosság Soltvadkert közigazgatási területe

Javasolt ütemezés

Rövidtáv

Partnerek

Önkormányzat





Projekt neve


Civil ház létrehozása Egy használaton kívüli épület felújítása és a funkciójának bővítése ahol szervezett keretek között a szegregátumok teljes lakossága részt vehet különböző szervezett programokon. Lakosság Soltvadkert közigazgatási területe

Javasolt ütemezés

Rövidtáv

Partnerek

Önkormányzat





Projekt célja

Projekt célja

5.1.9. Közlekedés helyzetének javítása A közlekedés fejlesztése a közösségi közlekedés, a kerékpáros és a gyalogos közlekedés feltételeinek javításával érhető el. Ennek elemei a járda- és kerékpárút-építés, valamint ezek karbantartása, a biztonságos használat feltételeinek javítása: közvilágítás, köztisztaság, közbiztonság megteremtése, a turisztikailag frekventált területek személygépjármű terhelésének csökkentése, a tömegközlekedés hálózatának fejlesztése, kiterjesztése. A program keretében támogatandó a közlekedési rendszerek elektronizálása, az utasforgalom kiszolgálásának és tájékoztatásának fejlesztése, forgalomirányítási rendszerének és forgalomtechnikai eszközeinek fejlesztése.

84


PROJEKTEK:


Kerékpárútépítés Meglévő kerékpárútházat összekötéseBócsai út-körforgalom körforgalom- Vadkerti-tó Lakosság Soltvadkert közigazgatási területe

Javasolt ütemezés

Rövidtáv

Partnerek

Önkormányzat





Projekt neve

A biztonságos kerékpáros közlekedés feltételeinek biztosítása

Projekt célja

Körforgalomnál vizesblokkal ellátott kerékpáros pihenő kialakítása


Lakosság Soltvadkert közigazgatási területe

Javasolt ütemezés

Rövidtáv

Partnerek

Önkormányzat






5.1.10. Gyerekek és fiatalok társadalmi beilleszkedésének segítése A fejlesztés célja az etikus és a sikeres felnőtté válás elősegítése az oktatási integráció biztosításán keresztül. Iskolán kívüli tevékenységek szervezésével, szolgáltatások létrehozásával kell megteremteni a tanulmányi sikeresség feltételeit. A hátrányos helyzetű iskolás tanulók közösségfejlesztése, egyéni és csoportos képzése, a duális rendszerű szakképzés megvalósítása hozzájárul a gyermekek és a fiatalok társadalmi beilleszkedéséhez. PROJEKTEK: Projekt neve


Gyermekek és fiatalok társadalmi integrációját segítı programok Alapvető cél, hogy az érintett korosztályok értéknek és a sikeres élet részének tekintsék a családot és a gyermekvállalást, aktívan készüljenek a szülő szerepükre. A hátrányos helyzetű iskolás tanulók közösségfejlesztése, egyéni és csoportos képzése. Ifjúság Soltvadkert közigazgatási területe

85


Javasolt ütemezés

Hosszútáv

Partnerek

Civil szervezetek, Iskolák, nagycsaládosok





5.2. Környezeti pillér A természeti értékek védelmében alapvető cél a természetes ökoszisztémák működőképességének megőrzése. Ennek záloga az élővilág sokféleségének megőrzése, illetve hogy a természeti erőforrásokat csak olyan mértékig szabad használatba venni, hogy a szóban forgó ökológiai rendszerek hosszú távon is folyamatosan biztosítani tudják szolgáltatásaikat, stabilak és rugalmasak legyenek. Az éghajlatváltozással kapcsolatban a cél az üvegházhatású gázok légkörbe való kibocsátásának csökkentése, a nyelők növelése; másrészt fel kell készülni, alkalmazkodni kell a változó időjárási és éghajlati hatásokhoz, ami a várható változásokra való felkészülést, az előrejelzést, a megelőzést, a károk mérséklését és a helyreállítás hatékonyságának javítását jelenti. A csökkentés és az alkalmazkodás céljának együtt kell megjelennie a tervekben és az intézkedésekben, hogy a lehető leghatékonyabb cselekvést biztosítani lehessen. A vizekkel kapcsolatos fenntarthatósági cél a takarékos, értékvédő gazdálkodás, és a vizeknek a következő generációk számára való megőrzése. Ezen belül a természetes és mesterséges vízkörforgás mennyiségi és minőségi összehangolása, elsősorban a megújuló felszín alatt vízkészlettel való fenntartható gazdálkodás megteremtése, az egészséges ivóvíz biztosítása, a szennyvíz-elvezetés és - kezelés megoldása, a vizek szennyezésének elkerülése, Célok: -

A környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése Éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás Környezet és egészség kapcsolatának feltárása, az egészségre káros hatások megszűntetése Települési környezetminőség javítása A biológiai sokféleség megőrzése, természet- és tájvédelem Fenntartható terület- és földhasználat Vizeink védelme és fenntartható használata Hulladékgazdálkodás problémáinak megoldása Környezetbiztonság

Feladatok: -

Nevelési-oktatási intézményekben folyó egészség- és környezeti nevelési törekvések, valamint a környezettudatos működés ösztönzése, támogatása. Környezetvédelmi szemléletformálást és ismeretterjesztést szolgáló tevékenységek szervezése, ösztönzése, támogatása.

86


-

-

-

-

-

-

Középületek, közintézmények energiatakarékos működtetése, energiahatékonyságának javítása (fűtési, hűtési és világítási rendszerek modernizálása, tanúsítása, épületszigetelés). Helyi megújuló energiaforrások (biomassza, biogáz, földhő, nap- és szélenergia) lehetőség szerinti, decentralizált felhasználása. A települések adottságaira és lehetőségeire alapozott fejlesztési irányokról szóló döntések meghozatalakor a fenntarthatósági szempontok figyelembevétele, összhang teremtése a településfejlesztési elképzelések és településrendezési eszközök között. Az igénybevételre kerülő biológiailag aktív felületek magas biológiai aktivitású területek létesítésével történő területi pótlása. Szennyezés nélküli, vagy a legkisebb levegőszennyezést okozó megoldások előnyben részesítése a közlekedésfejlesztést, iparfejlesztést érintő önkormányzati döntések során. A gyalogos és a kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása (járda- és kerékpárútépítés, valamint ezek karbantartása, a biztonságos használat feltételeinek javítása: közvilágítás, köztisztaság, közbiztonság). Az egyéni közlekedési szokások alakítása szemléletformálással, folyamatos tájékoztatással. A lakások csatornabekötésének ösztönzése. A tervezett, illetve szükségessé váló helyi védetté nyilvánítási eljárások lefolytatása. A települések adottságaira és lehetőségeire alapozott fejlesztési irányokról szóló döntések meghozatalakor a talajok védelmének és fenntartható használatának figyelembe vétele Lakossági szemléletformálás a hulladéklerakás minimalizálása és hulladékelhagyás megszüntetése érdekében.

5.2.1. Környezeti elemek és rendszerek állapotának javítása, védelme Az intézkedés célja: Az oktatás minden szintjén a környezetvédelmi tudatformálás integrált megjelenítése. Az oktatás pedagógiai célrendszerében helyet kell adni az aktív állampolgárrá nevelésnek, a környezettudatos gondolkodás kialakításának, a fenntartható fejlődés előmozdításának. Rendkívül fontos a helyi környezeti értékek és problémák megismertetése, illetve ezek kezelése. Cél egy olyan társadalom kialakítása, mely „úgy elégíti ki a jelenben élők szükségleteit, hogy az ne veszélyeztesse a jövő generációk szükségleteinek kielégítését”. A környezeti tudatosság társadalmi beágyazódásának elősegítése a szemléletformálás, környezettudatos gondolkodás kialakítása, az ismeretközvetítés, a környezeti információk terjesztése, aktív állampolgárrá nevelés és közösség fejlesztés révén. Olyan mindenki számára elérhető környezeti adatbázist kell létrehozni, mely biztosítja, hogy a Város polgárai naprakész adatokkal rendelkezzenek a település környezeti állapotára vonatkozóan és értesülhessenek az előkészítés alatt álló, a környezet állapotát esetlegesen befolyásoló beruházások, fejlesztések várható környezeti hatásairól.

87


PROJEKTEK: Projekt neve

Környezetvédelmi Program 2 évenkénti felülvizsgálata

Projekt célja

a 2011. évben elkészített Környezetvédelmi Program felülvizsgálata, aktualizálása

Célcsoport

Lakosság

Érintett terület


Javasolt ütemezés

folyamatos

Partnerek

Önkormányzat


500.000,- Ft.


Önerő

Projekt neve

Helyi hulladékgazdálkodás jogi szabályozása

Projekt célja

Az országos jogi szabályozás és a hulladékgazdálkodási tervezés folyamatos módosulása, illetve a helyi igények nyomán szükséges a helyi rendelet jogi szempontú folyamatos nyomon követése és amennyiben szükséges azok módosítása illetve újabb rendeletek megalkotása a hulladékgazdálkodás területén.

Célcsoport

 Lakosság,  közszolgáltató intézmény

Érintett terület


Javasolt ütemezés


Partnerek

Önkormányzat


-


-

Projekt neve

Célcsoport

Környezetvédelmi kommunikációs terv kidolgozása A társadalom környezeti tudatossága csak úgy javítható, ha folyamatosan tájékozott környezetének állapotáról, ismeri a gazdaság, társadalom és a környezet összefüggéseit, azok egymásra hatását. Tudatosan törekedni kell arra, hogy a fenntartható fejlődés a mindennapi nyilvánosság részét képezze, beépüljön a hétköznapok világába. A kommunikációs terv alkalmat ad arra, hogy az internetes eszközök, az oktatási rendszer, munkahelyek, a médiumok, tanácsadás, rendezvények és egyéb területeken folyó környezeti kommunikációáramlás egymást erősítse, hatásuk megsokszorozódjon. Összehangolt kommunikációs terv készítésére van szükség, melyben megtörténik az eddigi gyakorlat helyzetelemzése, meghatározásra kerül a kommunikáció cél- és eszközrendszere, a partnerek, a kommunikációs célok és üzenetek célcsoportonként meghatározása, konkrét kampányok kijelölése és e tevékenységek ütemezése. Lakosság

Érintett terület


Projekt célja

88

Soltvadkerti Local Agenda 21 Javasolt ütemezés


Partnerek

Önkormányzat Civil szervezetek PR szakértők





Általánosságban megfogalmazható cél a fentieken kívűl a légszennyező források kibocsátásának csökkentése, valamint az eseti szennyezések (tarlóégetés, kerti és egyéb hulladékok égetése) csökkentése. A település légszennyezettségét fel kell mérni, a légszennyező adatok nyilvánosságra hozása, a lakosság tájékoztatása mellett. Cél lehet a kommunális fűtésből eredő káros kibocsátások csökkentése, a fűtési energiaigény csökkentésével kis szennyezőanyag-kibocsátású tüzelőberendezések és megfelelő minőségű tüzelőanyagok alkalmazásával. A káros kibocsátás csökkenését eredményező építőipari, építészeti megoldásokat előnyben kell részesíteni. A megújuló energiaforrások használatának akadályait meg kell szüntetni, fokozatosan ki kell építeni elősegítésének rendszerét. 5.2.2. Települési és épített környezet védelme Az intézkedés célja: A környezeti konfliktusok kialakulását megelőző mechanizmusok érvényesítése a városi fejlesztési, tervezési és engedélyezési folyamatokban. A településszerkezetből és területhasználatból adódó környezeti konfliktusok megelőzése. A jó lakókörnyezet és életminőség hosszú távú biztosítása a városlakók számára. PROJEKTEK: Projekt neve

Projekt célja

Célcsoport Érintett terület Javasolt ütemezés Partnerek Beruházási költség

Zöldterületek fenntartása A Város egyik legfontosabb hiányossága zöldfelületek hiánya, illetve azon kevés zöldterület mely jelenleg rendelkezésre áll Soltvadkert területén igen kisméretű. A zöldfelületi arány növelése lehetőséget kínál a Város otthonossá, természet közelivé tételéhez. A parkok kialakítását, folyamatos fenntartását, felújítását az elöregedett fák cseréjét, a pázsitok újratelepítését, rendszeres locsolását és nyírását, továbbá a nagyobb virágfelületek kialakítását jelentheti. Lakosság Városba látogatók  Soltvadkert közigazgatási területe Folyamatosan  SoltvadkertVáros Önkormányzata  Civil szervezetek  Közterület fenntartó  Lakosság Projektmérettől függően

89



 Pályázati forrás  Saját forrás

Projekt neve

Egyedi fák, fasorok védelme

Projekt célja Célcsoport Érintett terület Javasolt ütemezés

Az egyedi fák, fasorok telepítésével biztosítható az elöregedett, illetve lakossági panaszok miatt eltávolított sorfák pótlása. Elsődleges a Város védett természeti értékeit képviselő fáinak, fasorainak, növényeinek folyamatos gondozása. Lakosság Városba látogatók  Soltvadkert Város közigazgatási területe


Folyamatosan  Soltvadkert Város Önkormányzata  Civil szervezetek  Közterület fenntartó  Lakosság -


 Saját forrás

Projekt neve

Természet közeli élőhelyek védelme

Projekt célja

Megvédeni és megőrizni a természetközeli élőhelyeket hozzájárulva a biodiverzitás sokszínűségéhez. Természetközeli élőhelyeknek tekinthetők azok a területek, ahol az emberi beavatkozás, emberi tevékenységek (pl. gazdálkodás) mértéke elhanyagolható. Szükség esetén a védelem biztosítása jogszabályi úton (rendelettel).

Célcsoport

 Lakosság  településre látogatók

Érintett terület

 Soltvadkert közigazgatási területe  helyi védetté nyilvánításra javasolt területek  már védettség alatt álló területek

Javasolt ütemezés

Folyamatosan

Partnerek

   




 Pályázati forrás  Saját forrás

Partnerek

Soltvadkert Város Önkormányzata Civil szervezetek Kiskunsági Nemzeti Park Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség

90


Projekt neve

Projekt célja

Célcsoport Érintett terület Javasolt ütemezés

Helyi jelentőségű védett területek arányának növelése, a védelemre tervezett területek védetté nyilvánításának lefolytatása Helyi jelentőséggel bíró természeti területek, zöldfelületek, kulturális szempontból kiemelkedő fontosságú különleges területek, egyedi tájértékek védettségének biztosítása jogszabályi úton (városi rendeletekkel). A védettség érvényesítése a helyi tervek, programok tartalmában.  Lakosság  Városba látogatók  Soltvadkert Város közigazgatási területe  természeti területek  védetté nyilvánításra javasolt területek


Közép- és hosszútáv Soltvadkert Város Önkormányzata Civil szervezetek -


-

Projekt neve

Műemléki épületek, helyi jelentőségű épített értékek, régészeti lelőhelyek védelme, a Város építészeti emlékeinek felújítása

Partnerek

Célcsoport

A Város műemlékeinek, műemlék jellegű épületeinek és építményeinek, továbbá a helyi szempontból védelemre méltó, értékes épületek rekonstrukciója vizuális környezetesztétikai szempontból is fontos. Lakosság, turisták, ide látogatók

Érintett terület

Soltvadkert Város közigazgatási területe

Javasolt ütemezés


Partnerek

 Soltvadkert Város Önkormányzata  Kulturális Örökségvédelmi Hivatal


-


Saját forrás, pályázat

Projekt célja

Soltvadkert városa bővelkedik épített környezeti értékekkel.A szép, értékes épített környezet, az országosan és a helyi védelem alatt álló, vagy csak jellegzetes épületek, épületegyüttesek pozitív hatással vannak a települési közösségre (kohézió, kultúra, hagyományok, civil társadalom), hasonlóan jó hatással van az idegenforgalomra. Az utóbbi miatt a település gazdasági életére, szerkezetére és dinamikájára, is serkentőleg hathat az értékes, jó állapotú, megfelelően használt épített emlék.

91


Ugyanakkor nagy felelőssége van a városnak abban, hogy a fejlesztések tervezésekor és megvalósításakor figyelembe vegyék az értékek védelmét, így az egyes fejlesztési elképzelések előkészítése a hatósági egyeztetések miatt időigényes. Ugyanakkor a műemléki és helyi védett épületek, építmények felújítása, a műemléki előírásoknak és a korszerű igényeknek is megfelelő átépítése, majd a létesítmények fenntartása igen költséges, így negatív hatással lehet a városüzemeltetésre és az önkormányzati gazdálkodásra. 5.2.3. A lakókörnyezet védelme

92

A település vonzerejének, népességmegtartó erejének erősítése szempontjából meghatározó az igényes, minőségi lakókörnyezet, ápolt és rendezett településkép megléte. Soltvadkert városa fekvésének, és épített értékekben gazdag belvárosának köszönhetően önmagában vonzó, kisvárosi értékeit őrző település. Az elmúlt évek beruházásai révén városközpontja, épületeinek, intézményeinek, köztereinek, utcáinak jelentős része megújult. A megkezdett tevékenységek folytatása, területi kiterjesztése a következő évek számára is számos teendőt és kihívást tartogat. Az intézkedés célja: az emisszió kibocsátási értékeinek csökkentésére való intézkedési program megfogalmazása PROJEKTEK:

Projekt neve

Környezetminőség javítása, környezet kialakítása

élhető,

egészséges

települési

Projekt célja

Az élhető, vonzó települési környezet megteremtéséhez mindenekelőtt az egészségre veszélyes környezeti ártalmak csökkentésére (a levegő, a víz, a talaj szennyezésének visszaszorítására, valamint a zajterhelés korlátozására) van szükség.  Levegőtisztaság védelem,  Talajvédelem,  Vízvédelem,  Élővilág, természetvédelem,  Hulladékgazdálkodás és szennyvízkezelés,  Környezeti ismeretek környezettudatosság közvetítése a lakosság részére,  Zajvédelem,  Települési és épített környezet védelme,  Energiagazdálkodás,  Környezetbiztonság.

Célcsoport

Lakosság, turisták, ide látogatók

Érintett terület

Soltvadkert közigazgatási területe és térsége

Javasolt ütemezés

Rövidtáv


Partnerek

 Soltvadkert Város Önkormányzata  Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség




Saját forrás, pályázati lehetőségek

Projekt neve

Allergén növényekkel kapcsolatos intézkedések

Projekt célja

Az allergén növények egészségkárosító hatásának mérséklése érdekében:  Részletesen fel kell térképezni a település területén előforduló allergén növények elterjedését, tényleges és potenciális élőhelyeit.  Meg kell határozni azon növények körét, amelyek pollenje ténylegesen jelentős egészségügyi veszélyforrást jelent.  Az elterjedési térkép alapján intézkedési programot kell kidolgozni, amely meghatározza a különböző területtípusok kezelési feladatait az allergén növények terjedésének visszaszorítása érdekében. A kezelési feladatoknak elsődlegesen az élőhelyi körülmények természetes módszerekkel történő megváltoztatására kell irányulniuk, amely az allergén növény terjedését akadályozza meg.  Az intézkedési program megvalósítása. A programot megfelelően kommunikálni kell, megvalósításába be kell vonni a területhasználókat, tulajdonosokat  A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. Törvény előírja, hogy minden földtulajdonos és földhasználó köteles az ingatlanán és az ingatlan előtti területen a gyommentesítést június 30.-ig elvégezni. Ezt követően a fertőzött területen közérdekű védekezés (kényszerkaszálás) elrendelésére is sor kerülhet.

Célcsoport

Lakosság

Érintett terület


Javasolt ütemezés

Rövidtáv

Partnerek



-


-

Projekt neve

Levegőtisztaság-védelmi intézkedési terv készítése

Célcsoport

Uniós elvárásoknak és a jogszabályokban előírt határértékeknek való megfelelés. Lakosság, turisták, ide látogatók

Érintett terület

Soltvadkert Város közigazgatási területe és térsége

Javasolt ütemezés

Rövidtáv  Soltvadkert Város Önkormányzata  Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség

Projekt célja

Partnerek

93





Saját forrás

Projekt neve

A felszíni vizekbe történő illegális szennyvízbevezetések feltárása és visszaszorítása

Projekt célja

Célcsoport Érintett terület Javasolt ütemezés Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret

Projekt neve

Fel kell tárni és meg kell szüntetni a Város felszíni vizeibe történő közvetlen szennyvízbevezetéseket. Szükséges azonosítani azokat a szennyezőforrásokat is, amelyek a csapadékcsatornákon keresztül terhelik ezeket a vizeket. Illegális folyékonyhulladék leürítő helyek és illegális szennyvíz és csapadékvíz bevezetések megszüntetése. Lakosság, turisták, ide látogatók Soltvadkert Város közigazgatási területe folyamatos  Soltvadkert Város Önkormányzata  Civil szervezetek  Víz és csatornamű szolgáltató Projektmérettől függ Pályázati forrás és saját költség A felszíni és felszín alatti vizeket hulladékleürítő helyek felszámolása

szennyező

illegális

Célcsoport

A felszíni és felszín alatti vizeket szennyező illegális hulladéklerakók felszámolása különös tekintettel a felszíni vizek parti sávjában és azon mélyfekvésű területekre, ahol a hulladék és a talajvíz közvetlenül érintkezhet. Illegális hulladéklerakó és hulladékleürítő helyek megszüntetése. Lakosság

Érintett terület


Javasolt ütemezés


folyamatos  Soltvadkert Város Önkormányzata  Civil szervezetek  Környezetvédelmi Felügyelőség Projektmérettől függ


Pályázati forrás és saját költség

Projekt neve

Vízhasználat optimalizálása, takarékos vízhasználat, valamint megfelelő minőségű víz biztosítása

Projekt célja

Lakosság informálása, tájékoztatása az ivóvíz minőségéről, a takarékos vízhasználati berendezésekről és módszerekről, folyamatos ivóvíz monitoring

Célcsoport

Lakosság

Projekt célja

Partnerek

94

Soltvadkerti Local Agenda 21 Érintett terület


Javasolt ütemezés

folyamatos

Partnerek

 Soltvadkert Város Önkormányzata  Környezetvédelmi Felügyelőség  Helyi szolgáltató


Projektmérettől függ



Projekt neve

Zajterhelés megelőzése

Projekt célja

A településrendezési tervekben a zajvédelmi követelmények érvényre juttatása (pl. zajvédelmi távolságok). Telephely engedélyezése során műszeres méréssel kell ellenőrizni, illetve igazolni a megengedett zajterhelési határértékek teljesülését. Közlekedési eredetű fokozott zajterhelés csökkentése érdekében forgalomszervezési, járműkorszerűsítési és útminőségi fejlesztések elvégzése.

Célcsoport

Lakosság, turisták, ide látogatók

Érintett terület


Javasolt ütemezés





Projekt neve

Záportározók, vízgyűjtő medencék kialakítása, csapadékvíz elvezetés megoldása

Projekt célja

Csapadékvíz rendezés, lehullott nagy mennyiségű csapadékvíz elvezetése.

Célcsoport

 Lakosság  Intézmények

Érintett terület


Javasolt ütemezés


Partnerek

 Soltvadkert Város Önkormányzata  Szolgáltató


Beruházás méretétől függően



Projekt neve

Lakóövezeti zajforrások megszüntetése

Projekt célja

A lakóterületek közé ékelődött zajt okozó létesítmények áttelepítése, megszüntetése (pl. hulladék gyűjtősziget).

Célcsoport

Lakosság

Partnerek

95

Soltvadkerti Local Agenda 21 Érintett terület

Soltvadkert Város belterülete

Javasolt ütemezés





Partnerek

5.2.4. Infrastrukturális helyzet javítása Az intézkedés célja: a település infrastruktúra fejlesztése, egyben a szennyvíz- és ivóvízhálózat korszerősítése, mivel a megfelelő infrastrukturális kiépítettség nagymértékben hozzájárul a beruházások, tőke idevonzásához és a környezeti elemek, ill. rendszerek védelméhez. PROJEKTEK: Projekt neve

Belterületi csapadékvíz-elvezetés és gyűjtés

Projekt célja

A felszíni vízelvezetés problémájának megoldása. Rendszeres karbantartással, a hiányzó szakaszok kiépítésével. Ezzel elkerülhető a település külterületén időszakosan létrejövő belvízborítottság.

Célcsoport

Lakosság

Érintett terület


Javasolt ütemezés

Középtáv – 2017.

Partnerek



-


Pályázati lehetőségek

Projekt neve

Önkormányzati tulajdonú kül- és belterületi meglévő közutak fejlesztése, földburkolatú utcákban aszfalt utak kiépítése

Projekt célja

A meglévő útburkolat minőségének javítása, 5 m széles aszfalt burkolatú kül- és belterületi utak építése a jelenleg még burkolatlan utcákban.

Célcsoport

Lakosság

Érintett terület

település közigazgatási területe

Javasolt ütemezés

Minőségjavítás folyamatos, építés hosszútáv

Partnerek





Pályázati forrás

96


Projekt neve

Lakossági Járdaépítési Program, gyalogosforgalommal érintett terület akadálymentesítése

Projekt célja

Ahol nincs kiépítve, ill. a nem megfelelően kialakított járdák helyett biztonságosan használható járdák építése, a lakosság bevonásával.

Célcsoport

Lakosság

Érintett terület

Soltvadkert Város területe – ahol szükséges

Javasolt ütemezés


Folyamatosan  Soltvadkert Város Önkormányzata  Lakosság Költségvetésben elkülönített összeg


Önkormányzati és lakossági önerő

Projekt neve

A kerékpárút bel és külterületi szakaszának felújítása, bővítése

Projekt célja

Kerékpáros közlekedés biztonságos útminőség javítása, bővítése.

Partnerek

97

feltételeinek

kialakítása,

Javasolt ütemezés

 Lakosság  Ide látogató kerékpáros turisták településközpont még fel nem újított járdái, kerékpárútjai, új kijelölt területek Közép- és hosszútáv

Partnerek





Pályázati források

Projekt neve

Kerékpártárolók kialakítása

Projekt célja

A település belterületén, főleg a központi részén a település tömegközlekedési infrastruktúrájának fejlesztése során kerékpártárolók megvalósítására is sor kell kerüljön.


Érintett terület

 Lakosság  Látogatók Településközpont és közigazgatási területe

Javasolt ütemezés


Partnerek






Célcsoport

5.2.5. Energiafelhasználás hatékony és megújuló lehetőségeinek kihasználása Az intézkedés célja: a megújuló energiaforrások felhasználási arányának növelése, környezetbarát technológiák bevezetése a településen, törekedni kell az energiatakarékosságra, melyhez szükség van a megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére. Az Önkormányzat a saját energiafogyasztását csökkenti és segítségnyújtás a lakosság sajátenergia felhasználásának csökkentéséhez.


PROJEKTEK:

Projekt neve Projekt célja Célcsoport Érintett terület Javasolt ütemezés Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret Projekt neve

Napenergia hasznosítási és alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata (napelemek, napkohó)

A napsütéses órák száma a Város területén megközelíti a 2000 órát, mely kedvező mennyiségű hőenergia átalakítására, ill. áram termelésére nyújt lehetőséget.  Lakosság  Intézmények  Közintézmények  Iparterületek  Lakóházak  Megvalósíthatósági vizsgálat - Középtáv – 2015.  Létesítés - hosszútáv – 2030.  Soltvadkert Város Önkormányzata  Non-profit szervezetek  Vállalkozások Projektmérettől függően  Pályázati források  Magántőke „Megújuló energia, megújuló közösség” előadások

Érintett terület

Környezetvédelmi előadások keretében a lakosság ismereteinek bővítése, szemléletváltás elősegítése, vállalkozásösztönzés. Ökológiai lábnyom számításával kapcsolatos ismeret átadás.  Lakosság  Vállalkozók Soltvadkert Város közigazgatási területe

Javasolt ütemezés

Rövidtáv – 2011-től folyamatosan

Partnerek






Projekt neve

Geotermikus vizsgálata

Projekt célja Célcsoport

Projekt célja Célcsoport Érintett terület Javasolt ütemezés

energia,

szélenergia

alkalmazási

lehetőségeinek

A fosszilis energiahordozók helyett megújuló energiák alkalmazása, csökkentve ezzel a környezetterhelést, és hosszútávon az energiaköltségeket. Lakosság  Közintézmények  Iparterületek  Lakóházak Megvalósíthatósági vizsgálat – középtáv; Létesítés - hosszútáv

98


Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret Projekt neve

 Soltvadkert Város Önkormányzata  Non-profit szervezetek  Vállalkozások Projektmérettől függően  Pályázati források  Magántőke Támogatások, segélyezések energiahatékonysághoz kötötten

Célcsoport

Kedvezőbb feltételek biztosítása, ill. támogatás nyújtása azoknak, akik meghatározott típusú és meghatározott mennyiségben megújuló energiaforrásokat használnak, támogatás, vagy kedvezmények nyújtása azon lakosság számára, akik energiatakarékos eszközöket használnak (energiatakarékos izzó). Lakosság

Érintett terület


Javasolt ütemezés

Hosszútáv – 2030.

Partnerek




Projekt célja

Feladatok: -

-

Középületek, közintézmények energiatakarékos működtetése, energiahatékonyságának javítása (fűtési, hűtési és világítási rendszerek modernizálása, tanúsítása, épületszigetelés). Helyi megújuló energiaforrások (biomassza, biogáz, földhő, nap- és szélenergia) lehetőség szerinti, decentralizált felhasználása.

5.2.6. Zöldterületek védelme, fenntartása Soltvdkeren a zöldfelületek hálózatát a meglevő zöldterületek (közparkok, védelmi jellegő zöldterületek), zöldterületi jellegű intézmények (sportpálya, temető, kegyeleti park) és az utcafásítások teremtik meg. A település belterületi zöldfelületei többségében megfelelően gondozottak, elhelyezkedésük kedvező. Az intézkedés célja: a városi környezet javítása, a biológiai aktivitás és esztétikai érték növelése, a megfelelően kialakított városi zöldfelületi rendszer a lakosság jólétét szolgálja, javítja a városi klímát, jótékonyan befolyásolja a városképet PROJEKTEK: Projekt neve

Belterületi fasorok fokozatos megújítása és lecserélése

Projekt célja

A Város összképének egységesítése, javítása, turistabaráttá tétele.

Célcsoport

Lakosság Városba látogatók, turisták

99


Érintett terület Javasolt ütemezés Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret Projekt neve

Azon utcák, ahol még nem történt meg a fasorok megújítása, elsősorban a városközpont, ezt követően a többi utca. Folyamatosan Soltvadkert Város Önkormányzata Projektmérettől függően Pályázati források Meglévő közparkok megújítása és új közparkok, közösségi terek kialakítása zöldterületeken

Javasolt ütemezés Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret

A lakosság számára rekreációs területként szolgáló rendezett közparkok kialakítása, ezáltal a Város összképének javítása, turistabaráttá tétele.  Lakosság  Városba látogatók, turisták  Közparkok  Játszóterek Közép- vagy hosszútáv Soltvadkert Város Önkormányzata Projektmérettől függően Pályázati források

Projekt neve

Szabványos játszótér kialakítása


Projekt célja Célcsoport Érintett terület Javasolt ütemezés Partnerek Beruházási költség Megvalósítási keret

Új szabványos játszótér kialakítása a városközpontban lévő zöldterületeken, lakóövezetekben, lakóparkokba hozzájárulva a családbarát városképhez.  Lakosság  Városba látogatók, turisták Soltvadkert Város közigazgatási területe. Középtáv Soltvadkert Város Önkormányzata Projektmérettől függően  Pályázati forrás  Saját forrás

Soltvadkerten funkcióváltással létesülő fejleszteni kívánt tervezett új park a sportpálya helyén és a Kossuth Lajos utca benzinkút mögött található. Új közpark központi belterületen a Lukács kápolna térségében-, üdülőterületen a fejlesztésekkel összhangban tervezett a bekötőút nyugati oldalán és a tóhoz közvetlenül kapcsolódó még beépítetlen területeken (termálfürdıvel határos telken és a Harmónia üdülő mellett.) 5.2.7. Hulladékgazdálkodás Alapvető cél a hulladékgazdálkodási törvényben meghatározott feladatok elvégzése, valamint a szemléletformálás. A hulladékgazdálkodási törvény az Önkormányzat főbb feladatait az alábbiakban fogalmazza meg:

100




Meg kell alkotni a Települési Hulladékgazdálkodási tervet (Soltvadkert város nem rendelkezik hulladékgazdálkodási tervvel),



Helyi rendelet megalkotása a különböző rendeletek által előírt követendő szabályozás betartása érdekében. A rendeletnek foglalkozni kell a jegyző hatáskörébe rendelt feladatkörökkel (pld az elhagyott hulladékkal kapcsolatosan).

További feladatok a következők: -

Veszélyes hulladék (gyógyszer, vegyszer, szárazelem, olajszármazékok) szelektív gyűjtését meg kell oldani. A szelektív hulladékgyűjtés keretében több hasznosítható anyagot kell kinyerni.

(műanyag, üveg, fém) -

Lomtalanítási akciót kell szervezni az illegális szemétlerakatok megszüntetése érdekében. (Évente legalább 1 alkalommal)

-

A közterületet fokozottan kell ellenőrizni.

5.3. Gazdasági pillér Általános cél a környezetkímélő és főkent a helyi, térségi adottságokra, erőforrásokra és vállalkozásokra alapozó versenyképes és magas foglalkoztatási potenciállal bíró gazdasági szerkezet kialakítása. Célok: -

Környezettudatos, környezeti konfliktusokat megelőző településfejlesztés, az önkormányzati intézményekben törekvés a minél racionálisabb, hatékonyabb munkamegosztás kialakítására, magas foglalkoztatást biztosító, környezetbarát kis- és középvállalkozások (helyi, térségi, hazai) működésének, letelepedésének támogatása, a természeti erőforrások használata nem fenntartható módjainak csökkentése, kiküszöbölése, a vállalkozások társadalmi felelősségvállalásának erősítése, a magán- és a közszféra közötti együttműködés ösztönzése.

Feladatok: -

Helyi, szezonális, bio- és magyar termékek forgalmának/választásának ösztönzése (piacok, értékesítési pontok). Helyi megújuló energiaforrások (biomassza, biogáz, földhő, nap- és szélenergia) lehetőség szerinti, decentralizált felhasználása. A települések adottságaira és lehetőségeire alapozott fejlesztési irányokról szóló döntések meghozatalakor a fenntarthatósági szempontok figyelembevétele, összhang teremtése a településfejlesztési elképzelések és településrendezési eszközök között.

101


-

-

Szennyezés nélküli, vagy a legkisebb levegőszennyezést okozó megoldások előnyben részesítése a közlekedésfejlesztést, iparfejlesztést érintő önkormányzati döntések során. A települések adottságaira és lehetőségeire alapozott fejlesztési irányokról szóló döntések meghozatalakor a talajok védelmének és fenntartható használatának figyelembe vétele

5.3.1. Az önkormányzat és az önkormányzati intézmények hatékony működéséhez szükséges gazdasági feltételek megteremtése Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben foglalt önkormányzáshoz való jog abban az esetben nyújtható és biztosítható hatékonyan, ha az önkormányzás sororán nyújtott köz- és egyéb önkormányzati feldatok, tárgyi, és működési feltételei biztosítottak. Tárgyi feltételek -

-

Az Európa Unió 2020 program stratégiai célkitűzései között szerepel az éghajlatvédelem és hatékony energiagazdálkodás. Fenti két célkitűzés elérése érdekében Soltvadkert Város Önkormányazatának és intézményeinek – figyelemmel a helyi adottságokra - törekedenie kell arra, hogy közszolgáltatásoknak otthont adó épületek optimális energia felhasználás és energia termelés (esetlegesen a korábbi fejlesztések során elmaradt) eszközeinek megteremtésével az intézmények üzemeltetési költségeit csökkentse. A primer energia termelésénél – akár segítő hibrid jelleggel – elvárás a zöld és megújuló energiák minél szélesebb körű használta. Az energia felhasználás pedig a homlokzat külső szigetlésével, illetve a külső nyilászárók cseréjével csökkenthető. Az energihatékonyságot növelő intézkedésekkel az önkormányzat az energiához kapcsolódó működtetési költségeit csökkentheti, melynek következtében bevételeinek egy részét más közfeladatok ellátására is igénybe tud venni. Az energetikai célú beruházásokhoz szükséges forrásokat, elősorban a megtérülési idő csökkentései miatt, lehetőség szerint magas támogatsi intenztiással bíró európia-uniós vagy hazai pályázatok keretében szükséges megszerezni. A hatékony közigazgatás egyik elvárt eleme a digitális ügyintézés, melyhez szükséges az egyes ügymenetek digitális módon történő meghatározása és kódolása, melyhez szükséges továbbá mind a külső, mind pedig a belső infrastruktúrális háttér és digitális eszközállomány megtermetése. A fejlesztéstől az ügymenetek standardizálásával az ügyintézői hibák csökkenése, és a hivatalt, intézményeket személyesen felkereső ügyfelek számának csökkenése várható.

Működési feltételek javítása -

Soltvadkert Város Önkormányzatának és intézményeinek törkednie kell arra, hogy a közfeladatok ellátáshoz szükséges eszköz-, humánerőforrás fejlesztésekhez, valamint az egyes feldatok működtetéséhez szükséges forrásokat lehetőség szerint magas támogatási intenzitással bíró európia-uniós vagy hazai pályázatok keretében szerezze meg. Az így nyert források lehetőséget biztosítanak az önkormányzatnak és intzéményeinek, hogy önkormányzati adó- és egyéb bevételeit olyan önkormányzati

102


-

-

-

közfeladatok ellátása érdekében használja fel, melyek támogatása a kormányzat részéről csak részben megoldott. Az önkrományzat és intzéményei által alapító okirat és ténylegesen ellátott feladatok átvizsgálása szükséges a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében foglaltak szerint. Intzéményi szinten átvizsgált és meghatározott feldatok növeli a szervezetk működését és a szervezetek, valamint intzémények közötti együttműködést. Egyes önkormányzati feladatok közszolgáltatási szerződésen keresztül történő delegálása a az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben foglalt civil szervezetek részére. Egyes helyi ügyek esetlegesen olyan mértékű körültekeintést és nem standardizálható eljárást igényelnek, melyek végrehajtásához sem az önkormányzatnak, sem pedig intzéményeinek nincsen megfelelő kapacitása. A civil szervezetek nagy előnye, hogy feladataik ellátásához járulékfizetési kötelezettség nélkül a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény szerint önkéntesek munkáját vehetik igénybe. Soltvadkerten a szociális étkeztetést az Egyesített Szociális Intézmény látja el. A szolgáltatás helyben termelt élelmiszerek felhasználásával magasabb szinvonalú ellátása érdekében szükséges megvizsgálni és kialakítani a rövid ellátási láncot. Az intzémény az étekeztetéshez szükséges élelmiszereket közvetlenül a helyi termelőktől vásárolhatja meg, megkerülve ezzel a kereskedelem a több szintű közvetítőket. Ezzel nemcsak a kereskedelmi jutalékot tudja mindkét fél kiváltani, hanem a közvetlen kapcsolat révén a termelő és a fogyasztó elsődlegesen tud információt cserélni a vásárlói igényekről, a szállítási határidőkről.

5.3.2. Ipar fejlesztése Bár Soltvadkertet elsősorban szölészeti és borászati kultúrájáról, tehát jellemzően a mezőgazdasgáról ismerjük, a gazdaság diverzifikációja miatt fontos az ipar fejlesztése is. A helyzetelemzésből látszik, hogy az ipari termelésen belül Soltvadkerten jellemző a feldolgozóipari tevékenység, azon belül is a műanyag ipar. A mezőgazdasági tevékenységek nagy része gépesíthető, tehát számottevő lehet a jármű és gépalkatrészek gyártásá, forgalmazása, szervizelése is. A mezőgazdasági és élelmiszeripari melléktermékek energetikai, illetve élelmiszeripari esetlegesen gyógyászati célú további feldolgozása is alapot adhat az ipar fejlesztésére. Az önkormányzatok kulcsszereplői lehetnek az ipari fejlesztéshez szükséges alapvető infrastruktúra megteremtesésével. Az önkormányzat gazdaségszervezési feladataival, a helyi építési szabályzat alakításával, az integrált területi startégiával kedvező helyi szabályozási környezetet alakíthat ki az ipari termelésben érdeklet vállalkozások számára. Az önkormányzat aktív elemekkel is hozzájárulhat az ipar fejlesztéséhez: barnamezős területek rehabilitál és fejleszti azt az ipari szereplők számára elfoglalhatónak, vagy zöldmezős beruházás keretében ipari parkot, vagy iparterületet létesít. Mindkét esetben fontos lehet az önkormányzat, vagy gazdasági társasága által szervezett, a termelő vállalkozások számára az ipari parkon vagy iparterületen belül végzett szolgáltatások kialakítása, mint a hó és síkosságmenetesítés, őrzésvédelem, admininisztrációs szolgáltatások, tárhely, stb. Az ipar fejlesztésénél érdemes figyelemmel lenni a vállalkozások energiaigényének kielégítésére is, ezért érdemes már a tervezésnél figyelemmel lenni a zöld vagy megújuló

103


energiák termelésére. Az iparterüelteken alkalmazott zöld vagy megujúló energiák társadalmi megítélése nemcsak pozitívabb, hanem igénybevétele és az által termelt energia összességében olcsóbb, mint a hagyományos energiaforrások, ezáltal a vállalkozások előnyre tehetnek szert az alacsonyabb termelési költségekkel az olcsóbb energia felhasználással. 5.3.3. Mezőgazdaság fejlesztése A mezőgazdasági termelés nemcsak az időjárás viszontagságainak, hanem a piac aktuális kereslet és kínálatának is ki van szolgáltatva. Az önkormányzat agrár-logisztikai központ létrehozásával és üzemeltetésével aktívan részt tudna vállalni a gyorsan romló mezőgazdasági termények tárolási kapacitásához. A termelők a logisztikai központban tárolt árujukkal romlás nélkül ki tudják várni a számukra legkedvezőbb értékesítési pillanatot. A helyi piac fejlesztésével az önkormányzat hozzá tudna járulni mind a mezőgazdaság fejlesztéséhez, mind pedig a foglalkoztatás bővítéséhez is. Épületfejlsztéssel lehetőséget biztosítana az értékesítési felületen való megjelenére. A piaccsarnokon belül pedig további szolgáltatásokkal, mint bankkártyás fizetési lehetőség kialakítása, termelői készlet adatbázis-, virtuális bevásárlókosás üzemeltetésével segítené az értékesítést. 5.3.4. Gazdasági szektorok fejlesztése Az ipar és a mezőgazdaság fejlesztésével szükségessé válik a kereskedelmi és a szolgáltató szektorok fejlesztése is. Az önkormányzat ezen szektorok fejlesztéséhez elsősroban az infrastruktúrális szükségletek kielégítésével tud hozzájárulni, mint üzlethelyiségek, szolgáltató központok és környezetük kialakítása. 5.3.5. Vendéglátás, idegenforgalom, turizmus fellendítése Soltvadkert turisztikai fejlesztése a bor- és gasztro turizmus, Vadkerti-tó turisztikai fejlesztése, valamint a vallási turisztikai elemek fejlesztésével lehet hatékony. A borturizmus keretében szükséges lehet kialakítani azokat a helyeket, ahol a helyi borászok termékeiket kóstoltatással be tudják mutatni. Vadkerti-Tó sport és rekreációs célú további fejlesztése hozzájárulhat ahhoz, hogy a Soltvadkertre látogatók több napot töltsenek el.

6. Monitoring és visszacsatolás 6.1. Cselekvési terv Partnerségi kapcsolatok kiépítése

A.)

Szervezeti struktúra kialakítása, a szolgáltatások nyújtói és felhasználói a közös tervezésről partnerségi megállapodásokat kötnek. -

Lehetséges partnerek azonosítása. A partnerkapcsolatok céljainak és feladatainak meghatározása. A tervezés területének meghatározása. A tervezésre létrejött partnerkapcsolatok hatáskörének körülírása. A partnerkapcsolat-tervezés szervezeti kereteinek létrehozása.

104


B.)

Közösségközpontú problémaelemzés

1.

Közösségi prioritások kijelölése.

A szolgáltatási igények és problémák felfedése és rangsorolása közösségi konzultációkon keresztül. -

Célközösségek” definiálása. Konzultáció módszerének kiválasztása. A közösségi ügyek felismerésének elősegítése. Az ügyek konkretizálásának elősegítése: a problémák pontos meghatározása. A közösségi prioritások kijelölésének elősegítése. A folyamat dokumentálása és értékelése. Helyzetfelmérés, auditálás

2.

A kiemelt szolgáltatási igenyékhez és problémákhoz kapcsolódó szolgáltató rendszerek felülvizsgálatának elvégzése. -

A felülvizsgálat(ok) hatáskörének meghatározása. A felülvizsgálandó szolgáltató rendszer jellemzőinek meghatározása. A szolgáltató rendszer térképének elkészítése. Az adatszükséglet és források azonosítása. Az adatfeldolgozás es elemzés normáinak megalkotása. Adatgyűjtés és feldolgozás. A szolgáltató rendszer állapotának felülvizsgálata és adatbázis létrehozása. A kapacitás és teljesítmény határainak, trendjeinek meghatározása az aktuális rendszerre vonatkozóan. Felülvizsgálati jelentés készítése. Stratégiai akciótervezés

C.)

Akciófeladatok és cselekvési lehetőségek meghatározása. Korlátok kijelölése a rendszerfeltételeket illetően, amelyek további problémaelemzést és tervezést vonnak maguk után. D.)

A közösségi prioritások és rendszer-felülvizsgálat áttekintése. A fenntartható szolgáltató rendszer jövőképének megalkotása. Akciófeladatok meghatározása. Cselekvési lehetőségek felismerése. Rendszerfejlesztési és teljesítménybeli célok meghatározása. A célok elérésére létrehozott partnerkapcsolatok és programok meghatározása. Ösztönzés a jövőbeni elemzésre és tervezésre. Az akciótervről szóló jelentés elkészítése. Megvalósítás és monitoring

A partnerkapcsolatok és programok beindítása, működtetése. A tervek végrehajtása közben adatgyűjtés a folyó tevékenységekről és a szolgáltatásokban, illetve a rendszerekben bekövetkezett változásokról.

105


E.)

Az erőforrásigények és a források meghatározása. Kivitelezési ütemterv. Az önkormányzati költségvetés és az akcióterv közötti összhang megteremtése. A programok kivitelezése. A tevékenységek és eredmények dokumentálása. A sikerek és problémák felismerése, jelentéskészítés.

Értékelés (audit) és visszacsatolás

Az előrehaladás és teljesítmény értékelése célközpontú mutatók (indikátorok) segítségével. A szolgáltatók és felhasználók tájékoztatása az eredményekről (visszacsatolás). A konzultáció, felülvizsgálat és/vagy tervezési folyamat megismétlése meghatározott küszöböknél. -

Értékelő csoportok létrehozása. Értékelés időbeosztásának meghatározása. Célokon alapuló mutatók kidolgozása. A jelentés kereteinek definiálása. Értékelés elvégzése. A partnerek tájékoztatása az értékelés eredményeiről.

6.2. Indikátorok A Local Agenda 21 program keretén belül szükség van az előrehaladás, a bekövetkezett változások, a teljesítmény értékelésére. Az egyes részek előrehaladásának méréséhez olyan egzakt mutatószámok (indikátorok) szükségesek, amelyek segítségével értékelhetőek a bekövetkezett változások. Az indikátorok a környezeti-, társadalmi-, gazdasági folyamatok elemzéséhez, teljesítményértékeléshez nyújtanak segítséget és az információkat közérthető formában juttatják el a célszemélyekhez. Hozzájárulnak a társadalom szereplőinek tudatossága és viselkedése közötti eltérés csökkentésére, segítik a döntési folyamatok koordinációját – mindezt a fenntarthatóság alapelvének érvényesülése érdekében. A fenntartható fejlődés három pillérén – a gazdasági aktivitás szintjén, a szociális viszonyok alakulásán és a környezet minőségén – bekövetkezett változásokat kell nyomon követni. A meghatározott mutatók hatás–ellenhatás párokra épülnek, melyekkel szemben a fő követelmények (SMART–rendszer): -

Alkalmas eredmények mérésére Specifikus, konkrét Mérhető Elérhető, rendelkezésre áll Releváns, reális Időponthoz kötött

A meghatározott célkitűzések megvalósulásának nyomon követése elsősorban az Önkormányzat feladatkörébe tartozik. Továbbá biztosítania kell a szolgáltatók, a lakosság tájékoztatását az eredményekről és bekövetkezett változásokról. Az indikátor

106


Prioritás

Indikátor neve

Indikátor definíciója

Mértékegység

Kiindulási érték

Célérték (2030)

Adatgyűjtés gyakorisága

Forrás

1. TÁRSADALMI PILLÉR

5.1.1. Társadalmi szemléletformálás

Létrehozott fenntarthatósági, szemléletformálási tevékenységet folytató civil szervezetek száma

Olyan az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 2011. évi CLXXV. törvény hatálya alá tartozó szervezet, melynek cél szerinti besorolásánál „környezetvédelmi tevékenység”, és ehhez kapcsolódóan lakossági vagy oktatási-nevelési szemléletformálási akciókat, rendezvényeket bonyolít le.

107

db

0

1

évente


%

0

100

évente


Településen működő közintézmények közül azoknak a %-os aránya, melyek 5.1.2. Intézményi működés hatékonyságának növelése

Szolgáltatásfejlesztésen átesett közintézmények aránya

a hatékony munkavégzést, a lakossággal való kapcsolat fejlesztését, könnyebb és gyorsabb ügyintézést biztosító fejlesztésére (építés, korszerűsítés,


Prioritás

Indikátor neve


Mértékegység

Kiindulási érték

Célérték (2030)


Forrás

eszközbeszerzés) került sor.

5.1.3. Egészségügyi helyzet fejlesztése

Az önkormányzati költségvetésből az egészségügyi intézmények fejlesztésre fordított összeg aránya

Az város költségvetésből az egészségügyi intézmények műszaki és humáninfrastruktúra fejlesztésére fordított összeg aránya

%

4%

növekszik

évente


5.1.4. Szociális helyzet fejlesztése

Az önkormányzati költségvetésből a szociális intézmények fejlesztésre fordított összeg aránya

Az város költségvetésből az szociális intézmények műszaki és humáninfrastruktúra fejlesztésére fordított összeg aránya

%

1%

növekszik

évente


5.1.5. Oktatás képzés fejlesztése

A lakosságon belül érettségivel rendelkezők aránya

A középiskolai végzettségű, középiskolai érettségivel, általános oklevéllel rendelkezők és szakmai oklevéllel rendelkezők %-os aránya az adott évi lakosságszámhoz képest

%

19,5

22

tízévente

KSH népszámlálási adatai

5.1.5. Oktatás képzés fejlesztése

A lakosságon belül felsőfokú oklevéllel rendelkezők aránya

A népességből egyetemi, főiskolai végzettségű oklevéllel rendelkezők %os aránya az adott évi lakosságszámhoz képest

%

8,3%

10%

tízévente


108


Prioritás

Indikátor neve


Mértékegység

Kiindulási érték

Célérték (2030)


Forrás

5.1.6. Közbiztonság fejlesztése

Százezer lakosra jutó regisztrált bűncselekmény

Regisztrált bűncselekmények száma százezer főre vetítve

db

2.521

csökken

évente

KSH

5.1.7. Kulturális élet fellendítése

A kulturális intézmények látogatottsága

A Városi Művelődési Ház, Könyvtár és Szabadidő Központ teljes éves látogatói létszáma

fő

59.692

növekszik

évente

Városi Művelődési Ház, Könyvtár és Szabadidő Központ éves beszámolója

5.1.8. Esélyegyenlőségi jogok biztosítása

Az akadálymentesített közszolgáltatások aránya

Az akadálymentesített közszolgáltatások aránya településen %-ban kifejezve

%

60 %

100%

kétévente

Közintézmények fenntartói

5.1.9. Közlekedés helyzetének javítása

Kiépített önkormányzati közutak, kerékpárutak és járdák hossza

Kiépített önkormányzati közutak, kerékpárutak, közös kerékpár- és gyalogutak és járdák együttes hossza a település közigazgatási határán belül

évente

Soltvadkert Városi Önkormányzat, KSH

5.1.10. Gyerekek és fiatalok társadalmi beilleszkedésének segítése

Gyermekek és fiatalok társadalmi integrációját segítő programok száma

A településen megvalósuló gyermekek és fiatalok társadalmi integrációját segítő rendezvények, akciók évenkénti száma

évente

Soltvadkert Városi Önkormányzat, civil szervezetek, egyházak

km

db

125

0

nő

1

109

Soltvadkerti Local Agenda 21 2. KÖRNYEZETI PILLÉR A település környezeti állapotának megőrzését és javítását szolgáló, települési környezeti célokat és a megvalósítás konkrét lépéseit tartalmazó dokumentumok száma

db

5.2.1. Környezeti elemek és rendszerek állapotának javítása, védelme

Települési környezetvédelmi programok száma

5.2.2. Települési és épített környezet védelme

Országos vagy helyi védettség alá kerülő épületek vagy természeti értékek száma

Újonnan országos vagy helyi védettségű műemlékké vagy természeti értékké nyilvánított épületek, ökoszisztémák, táji elemek száma

db

0

növekszik

évente

Soltvadkert Városi Önkormányzat

5.2.3. A lakókörnyezet védelme

Létrehozott és felújított csapadékvíz-elvezető csatornák hossza

A bázisidőpont utáni időszakban kiépített vagy korszerűsítésen átesett csapadékvíz-elvezető csatornák együttes hossza

fm

0

növekszik

évente

KSH

5.2.4. Infrastrukturális helyzet javítása

Közüzemi ivóvíz és szennyvízszolgáltatásba lakások száma

A közüzemi ivóvízvezetékhálózatba és a közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások arányának különbsége

százalékpont

18,3

csökken

évente

KSH

5.2.5. Energiafelhasználás hatékony és megújuló

Energetikai fejlesztésen átesett középületek száma

Azon középületek száma, melyek a bázisidőpont után esnek át energiahatékonysági korszerűsítésen, megújuló

db

0

3

évente


0

1

évente


110

Soltvadkerti Local Agenda 21 lehetőségeinek kihasználása 5.2.6. Zöldterületek védelme, fenntartása

5.2.7. Hulladékgazdálkodás

energia felhasználást elősegítő beruházáson Zöldterületek nagysága

Szelektíven gyűjtött hulladék aránya

Az egy lakosra jutó zöldterület nagysága A lakosságtól szelektív hulladékgyűjtésben elszállított települési hulladék aránya

m2

3,5

növekszik

évente

KSH

%

3,3

növekszik

évente

KSH

111


3. GAZDASÁGI PILLÉR 5.3.1. Az önkormányzat és az önkormányzati intézmények hatékony működéséhez szükséges gazdasági feltételek megteremtése

Az önkormányzati adóbevételek nagysága

5.3.2. Ipar fejlesztése

5.3.3. Mezőgazdaság fejlesztése

5.3.4. Gazdasági szektorok fejlesztése

5.3.5. Vendéglátás, idegenforgalom, turizmus fellendítése

zi

A helyi önkormányzatok helyi adó bevételei

ezer Ft

Ipari területek nagysága

Lakóterületektől elkülönült ipari területek nagyságának változása

ha

Szőlök területe

Egyéni gazdaságok és gazdasági szervezetek használatában lévő szőlő területe

km2

21,9

Kereskedelemben és szolgáltatásokban foglalkoztatottak

Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozású foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatotton belül

%

Átlagos tartózkodási idő

A településen töltött vendégéjszakák és a látogatók számának hnyadosa

éjszaka

189.255

189.255

évente

KSH, Soltvadkert Városi Önkormányzat

évente


21,9

évente

KSH, Soltvadkert Városi Önkormányzat

17,3

17,3

tízévente


2,7

növekszik

évente

KSH

0

növekszik

112

Soltvadkerti Local Agenda 21 ndikátor

Irodalomjegyzék Bács-Kiskun 2020 – Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciója, 2012 Bács-Kiskun 2020 – Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Programja, 2014 Dr. Szlávik János, Prof. Dr. h.c. Turchányi Gyula: Útmutató a Fenntartható Fejlődés Helyi Helyi gazdaságfejlesztési tanácsadási szolgáltatások – Soltvadkert Város Önkormányzat gazdasági programja 2014-2019 Programjai (Local Agenda 21) elkészítéséhez; 2002 Útmutató a fenntartható fejlődés érvényesítéséhez, Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében; 2007 Our community our future: A guide to Local Agenda 21 (Commonwealth of Australia, 1999) Soltvadkert Város Intézményirányítási modellje (Tanulmány, Nexcon, 2014) Soltvadkert településrendezési terve Soltvadkert helyi építési szabályzata Vadkert község a 19. század elején (Tallózás az evangélikus gyülekezet irattárának anyagaiból, ifj. Káposzta Lajos) www.wikipedia.hu Fenntarthatósággal kapcsolatos önkormányzati rendeletek 6/2015.(III.26.)

a helyi hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról

5/2014.(III.27.)

a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásról

15/2013. (V.31.)

A partnerségi egyeztetés szabályairól

14/2013. (V.31.)

A településképi véleményezési eljárásról

13/2013.(V.31.)

A településképi bejelentési eljárásról és a településképi kötelezésről

6/2009. (III.26.)

Vadkerti-tó területén lévő víziállások létesítésének és fennmaradásának szabályozásáról Módosítások: 21/2011. (XII. 23.), 8/2012. (IV. 26.)

5/2007. (III.30.)

Egyes önkormányzati kezelésben lévő közutak forgalmi rendjének korlátozásáról

25/2004.(XII.31.)

A talajterhelési díjról Módosítások: 5/2005.(V. 3.)

11/2003.(VIII.12.)

Rendezési terv (a helyi építési szabályokról)

5/2001.(II.26.)

Környezetvédelmi Alap létrehozásáról

113


8/2000(III.29.)

A városi közterület-felügyeletről és feladatairól

5/1998.(IV.1.)

A közterület használat szabályozásáról Módosítások:9/1998.(VI.3.),7/2000.(III.29.),18/2000.(X.4.), 27/2004. (XII.31.), 17/2005. (X. 28.), 16/2008. (IX. 12.), 18/2009. (XI. 26.) 8/2012. (IV. 26.), 13/2008. (VI. 27.) 21/2013.(VIII. 2.), 15/2014.(XI.27.)

10/1997.(VII.9)

A város zajvédelméről Módosította:11/1997.(X.8.),15/2005.(X.28.),18/2009. (XI.26.), 8/2012.(IV. 26.)

6/1996.(V.15)

A parlagfű visszaszorításáról Módosította: 8/2012. (IV. 26.)

7/1994.(V.4)

A köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységről Módosította: 6/2000. (III. 29.), 21/2011.(XII. 23.), 8/2012. (IV.26.)

114


Mellékletek 1. sz. melléklet Lakossági kérdőív

Tisztelt Válaszadóink! Egy Soltvadkertről szóló tanulmány, a Helyi Agenda 21 elkészítése érdekében szeretnénk képet kapni a lakosság városról alkotott véleményéről. A kérdőív anonim és önkéntes. Nincsenek jó és rossz válaszok, az Ön saját véleményére vagyunk kíváncsiak. I. Statisztikai jellegű kérdések 1. Az Ön neme:

 Nő  Férfi 2. Életkora:

      

21 év alatti 21-30 éves 31-40 éves 41-50 éves 51-60 éves 61-70 éves 70 év feletti

3. Az Ön legmagasabb iskolai végzettsége:

    

Az általános iskola 8. osztályát sem végezte el. Általános iskola 8. évfolyam. Középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel

4. Hány éve él Soltvadkerten?

    

0-2 éve 3-5 éve 6-10 éve 11-20 éve Több mint 20 éve

115


II. Soltvadkert élhetőségével kapcsolatos kérdések 5. Ön szívesen él itt, ezen a településen?

 Igen  Nem 6. Szívesen él Ön közvetlen lakókörnyezetében?

 Igen  Nem

116

7. Hogy gondolja: az itteni gyerekek, ha felnőnek, el fognak majd költözni erről a településről, vagy itt maradnak inkább?

 Elköltöznek  Van, aki megy, van,aki marad  Maradnak III. Soltvadkert természeti, környezeti állapotára vonatkozó kérdések 8. Fontosságuk szerint pontozza 1-5-ig a következő környezetvédelmi és gazdasági-társadalmi feladatokat! (5: legfontosabb, … , 1: legkevésbé fontos)

Feladat Ivóvíz védelme Levegőszennyezés csökkentése Zajterhelés csökkentése Szelektív hulladékgyűjtés Megújuló energiaforrások (nap, szél) alkalmazása Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése Illegális szemétlerakók megszüntetése

Pontszám


Közterületek tisztántartása Keletkező hulladék mennyiségének csökkentése Klímaváltozás hatásaira (viharok, aszály, stb.) való felkészülés Oktatás, képzés fejlesztése Kulturális örökség védelme

117

Kulturális szolgáltatások és lehetőségek növelése Mindenki számára egyenlő lehetőségek biztosítása Lakosság közügyekben való részvételének biztosítása

9. Véleménye szerint kinek az legfőbb felelőssége és feladata a települések környezeti állapotának a védelméről gondoskodni? (Kérjük, rangsorolja az alábbi lehetőségeket fontosságuk szerint!)

Felelős Az országot irányító kormányé. A településeket irányító helyi önkormányzatoké. A vállalkozásoké, intézményeké. A különböző civil szervezeteké (egyesületek, alapítványok, stb.). Az egyes személyeké, családoké.

Rangsor


10. Milyen a természet (erdők, patakok, tavak, parkok vadon élő állatok stb.) állapota? (A helyesnek tartott választ kérem húzza alá.) Soltvadkerten:

 Nagyon jó

 Jó

 Kevésbé jó

 Rossz

 Nagyon rossz

Közvetlen lakókörnyezetében:

 Nagyon jó

 Jó

 Kevésbé jó

 Rossz

 Nagyon rossz

11. Milyen a környezet (víz, levegő, talaj, csend, a település tisztasága) állapota? (A helyesnek tartott választ, kérem, húzza alá.) Soltvadkerten:

 Nagyon jó

 Jó

 Kevésbé jó

 Rossz

 Nagyon rossz

Közvetlen lakókörnyezetében:

 Nagyon jó

 Jó

 Kevésbé jó

 Rossz

 Nagyon rossz

12. Mindennapi viselkedésünkkel, szokásainkkal hozzájárulhatunk a környezeti problémák fokozódásához, de csökkentéséhez is. Az alábbiakban felsorolt és otthon is alkalmazható „környezetvédő” megoldások közül jelölje meg azokat, amelyekre Ön is odafigyel!

   

Takarékos világítás, fűtés. Hulladékok valamilyen célra történő hasznosítása. Takarékos vízhasználat. Egyéb, éspedig: ………………………………………………………………………………………… …………………………..  Nem gondoltam még a fenti lehetőségekre. 13. Ön szerint mi lenne a legmegfelelőbb megoldás a környezetszennyezés problémájára? (Csak egy választ húzzon alá!)

   

A károkozó tevékenység betiltása A környezetszennyezők megbírságolása A környezetbarát technológiák bevezetésének anyagi támogatása A károk ellensúlyozása különböző fejlesztésekkel, beruházásokkal, azaz kompenzációval  A károsultak pénzbeli kártérítése

118


III. Soltvadkert gazdasági helyzetével kapcsolatos kérdések 14. Hogyan ítéli meg a város gazdasági helyzetét? (Kérem, húzza alá a helyesnek tartott választ.) Az ipar fejlettsége:

 Nagyon jó

 Jó

 Kevésbé jó

 Rossz

 Nagyon rossz

A mezőgazdaság fejlettsége:

 Nagyon jó

 Jó

 Kevésbé jó

 Rossz

 Nagyon rossz

Szolgáltatások fejlettsége:

 Nagyon jó

 Jó

 Kevésbé jó

 Rossz

 Nagyon rossz

Az emberek képzettsége:

 Nagyon jó

 Jó

 Kevésbé jó

 Rossz

 Nagyon rossz

15. A városban működő boltok, üzletek és egyéb szolgáltató egységek kielégítik-e az Ön igényeit?

    

Igen, teljes mértékben. Nagyrész igen. Közepesen. Hiányosan. Egyáltalán nem.

16. Milyen közlekedési fejlesztésnek örülne Ön legjobban az elkövetkezendő években?

     

Parkolók kialakítása, fejlesztése Tömegközlekedés fejlesztése Gyalogos közlekedés fejlesztése Kerékpáros közlekedés fejlesztése Utak javítása, korszerűsítése Közlekedésbiztonság javítása

IV. Soltvadkert társadalmi állapotára vonatkozó kérdések 17. Hogy gondolja: itt a környéken 100 ember közül hánynak van szüksége valamilyen segélyre? (Kérem, írja be a becsült számot.) ............. 18. Mit gondol: 100 igénylő közül hányan kapnak ténylegesen valamilyen segélyt? (Kérem, írja be a becsült számot.) .............

119


19. Ön szerint a szociális célra rendelkezésre álló pénzösszegeket (Kérem, húzza alá a helyesnek tartott választ, csak az egyiket!)

 Inkább segélyezésre vagy  Inkább a szociális intézmények fejlesztésére kellene fordítani? 20. Ön szerint a hatóságoknak (Csak egy választ húzzon alá!)

 Emelniük kell a jól élők adóit, hogy gondoskodhassanak a bajba jutott rászorulókról,  Más módon kell megoldaniuk ezt a problémát vagy  Ez nem is feladatuk, hanem mindenkinek magának kell gondoskodnia magáról, ha bajba kerül. 21. Hogy gondolja: lakásának állapota kielégítő vagy nem?

 Kielégítő  Részben, is-is  Nem kielégítő 22. Személy szerint Ön számít arra, hogy valaki a családjából munkanélküli lesz?

 Igen  Nem 23. Hogyan tudnának a helyi lakosok, civil szervezetek ebben részt venni? (Csak 1 választ húzzon alá, azt, amelyik az Ön véleménye szerint a legfontosabb!)

    

Tanácsadással, ismeretterjesztő tevékenységgel Önkéntes munkával, Fizetett munkával, Pénzbeli hozzájárulással, Egyéb, éspedig:

120


V. Összefoglaló kérdések 24. Pontozza 1-től 5-ig tartó skálán, hogy mennyire elégedett Ön az alábbi tényezők helyzetével. (5: teljesen elégedett, …, 1: egyáltalán nem elégedett) Magyarországon

Soltvadkerten

A levegő tisztaságával A tömegközlekedéssel A közellátással

121

A szórakozási lehetőségekkel A továbbtanulási lehetőségekkel A közbiztonsággal A vállalkozások sikerességével Az idősebbekkel való törődéssel A fiatalok helyzetével Az egészségügyi helyzettel A lakáshelyzettel Az utcák, terek, parkok állapotával

25. Pontozza 1-től 5-ig tartó skálán, hogy az alábbiak közül mely terület célzott fejlesztését mennyire tartja fontosnak Soltvadkerten? (5: nagyon fontos, …, 1: egyáltalán nem fontos) Terület Turizmus Ipartelepítés Hagyományőrző kézműipar Mezőgazdaság Szolgáltatások Oktatás Közlekedés Lakásépítés

Pontszám

Soltvadkert Város Fenntartható Fejlődésének Lokális Programja (Local Agenda 21) - Soltvadkerti LA21 -

Recommend Documents