Sokoró Ökológiai Park Alpitvány Tibor Engyingi

Kleinregionen in Mitteleuropa neue Wege der Zusammenarbeit

Sokoró Ökológiai Park Alpitvány Tibor Engyingi

A kistérség története A Sokoró kistérség Gyõr várostól délre található. A kistréség része Pannonhalma város is. Itt van a bencés Fõapátság amely a Világörökség része. A bencés rendnek nagy szerepe volt a térség régmúlt gazdálkodásának kialakításában. A térség dombvidék ezért a szõlõmuvelés és a gyümölcs termesztés volt a fõ gazdálkodási ágazat. A szocialista rendszerben létrejött termelõszövetkezetek nem a hagyományos gazdálkodást folytatták, hanem szántóföldi növényeket termesztettek a domboldalakon is. Ezzel a gazdálkodással jelentõsen megnõtt a talajerózió. A térség legfeszítõbb problémái: 1. A térség településeiben muködõ termelõszö vetkezetek megszuntek. Az új gazdálkodók képzetlenek, hiszen a szocialista típusú szö vetkezetekben egy szuk vezetõi réteg rendel kezett a gazdálkodáshoz szükséges szakmai tudással. 2. Az új földtulajdonosok a megszunt szövetke zetek gazdálkodási hagyományait próbálják követni. A termesztett növények köre a szö vetkezeti gazdálkodásban megszokott növé nyekre terjed ki. Ez a gyakorlat rövidtávon is gazdasági csõdöt jelent a következõk miatt: ■ A nagyüzemben gazdaságosan termelhetõ növények (kalászosok, kukorica, napraforgó stb.), kis parcellákon termelve veszteségesek. Nagy a beruházásigénye a fent említett növények termelésének. ■ A térség domborzati viszonyai miatt, a lejtõs domboldalakon a hagyományosan termesztett mezõgazdasági növények termésátlagai alacsonyak, ami szintén lehetetlenné teszi a jövedelmezõ termelést.

Tagung 4. April 2002, St. Pölten

■ A hagyományos mezõgazdasági növényekkel való gazdálkodás csak nagyobb területen gazdaságos, ezért sokan kénytelenek a földjüket bérbe adni. 3. A fentiekbõl következik, hogy nagy lesz a mezõgazdasági termelésbõl kiábrándult rétegek aránya, ami morális lezülléshez és újabb elvándorláshoz vezethet, fõleg a fiatalok körében. 4. Nincs a térségi ökológiai lehetõségein alapuló gazdaságfejlesztési stratégia. ■ hiányzik a feldolgozó-kapacitás, ■ nincs piaci - és marketingstratégia, ■ hiányzik a tanácsadási rendszer. 5. A térség potenciális lehetõségei feltáratlanok ■ turisztikai szempontból jelentõs természeti - és kulturális értékek, ■ lehetséges fejlõdési irányok, kisközösségekben és családi vállalkozásokban rejlõ lehetõségek, ■ termálvízkészlet hasznosításának lehetõségei. 6. Megoldatlan a térségben élõ nõk foglalkozta tottsága. A nehéz helyzetben lévõ gyõri könnyuipar miatt az ingázó nõi munkaerõ nagy része elvesztette munkahelyét. 7. Megoldatlan az önálló gazdálkodásra nem képes, gyakorlatias (lassú felfogású) fiatalok foglalkoztatása. A Sokoró Ökológiai Park Alapítvány szerepe a térségfejlesztésben: A zöldmozgalmakban való részvételünkkor azt

1

Sokoró Ökológiai Park Alapitvány

tapasztaltuk, hogy jelenleg a világgazdaságban alternatív megoldásokat mutatni. Az Alapítványt azzal a céllal hoztuk létre, hogy a Sokoró kistréségben egy fenntartható fejlõdési modellprogramot valósítsunk meg. Úgy gondoltuk, hogy ezen program egy azonos ökológiai adottságokkal bíró kistréségben valósítható meg. Az Alapítás évében 1993-ban az Alapítvány kezdeményezésére megalakult a térségi önkormányzatokból egy kistréségi társulás. Ennek a társulásnak jelenleg 30 önkormányzat a tagja. Miért a kistréségi fejlesztést tartottuk szem elõtt? Magyarország nagyon diverz képet mutat a tájegységeket tekintve. Ezen tájegységek más-más környezeti adottságokkal rendelkeznek, ezért különböznek a gazdálkodás lehetõségei is. A kistérségek esetében nagyon fontosak a történelmi, kulturális összekötõ szálak, a hagyományok, mert csak ezek együttes figyelembevétele indíthat el tartós fejlõdést. A kistérségi viszonylatban elindított programok gazdaságosabban valósíthatók meg, mert ■ egy kistérség elég kicsi ahhoz, hogy gazdasági tervezés szempontjából átlátható és szervezhetõ legyen, ■ és elég nagy ahhoz, hogy a megtermelt termékeivel piaci szempontból jelentõs tényezõ lehessen. Ezen kívül a több községbõl álló együttmuködés jelentõs potenciált jelent a feldolgozó-kapacitás bõvítésére, a termékek feldolgozottsági fokának növelésére. A komplex kistérségi gazdaságfejlesztési programok a lehetséges erõforrások fenntartatható együttes használatára alapozva a térségben lakóknak több lehetõséget kínálnak a programokban történõ részvételhez, ezáltal a családok eltérõ megélhetési elképzelései megvalósulhatnak, aminek eredményeképpen: ■ a megélhetési lehetõségek diverzitása stabilizálja a térség gazdaságát, ■ csökken az elvándorlás, ■ megállítható bizonyos néprétegek marginalizációja, csökkenek az elszegényedés lehetõségei ■ tartósan megindulhat a területek polgárosodása.

2

A fenntartható fejlõdési program elemei: Turisztika A kitörési pontok keresésekor figyelembe vettük a földrajzi adottságokat és a természetes környezet által meghatározott lehetõségeket. A Sokoró térséget Északról Gyõr és a Gyõrt elkerülõ autópálya határolja. Az autópálya közelsége és Gyõr város közlekedési csomópont volta miatt a térség jó megközelíthetõségét teszi lehetõvé. Mivel a térség megközelíthetõsége földrajzi szempontból jó, ezért a fejlesztési programok átgondolása kapcsán a turisztikai fejlesztési programmal feltétlenül számolni kellett. A turizmus fejlesztését földrajzi szempontból még hangsúlyosan alátámasztja, hogy a térséget déli oldalról a Bakony határolja. Ebbõl a megfontolásból a Sokoró térségbõl kiinduló turizmus a Bakony-hegységen keresztül haladva a Balatonig vezethetõ. A turizmus önmagában egy széles jelentéstartalommal bír, ezért meg kellett határozni ezen témakörön belül a turizmusnak azt a szeletét, aminek a térségben megvannak a feltételei. Kiindulva abból, hogy a térségben Gyõr vonzása miatt nem alakult ki jelentõs ipari tevékenység és a természetes környezetet nem érte emiatt szennyezõanyag terhelés a táj természetszeru állapotban maradt fenn. Ez volt az egyik legfontosabb szempont, ami miatt a turizmuson belül az ún. öko, vagy más szóval szelíd turizmus fejlesztését jelöltük meg egyik kitörési pontként. Ezt a választást alátámasztja, 1992-ben megalakult a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet, amely a térség erdeinek jelentõs részét magába foglalja. A természetvédelmi területek "hasznosítása" nagyon jól megoldható az ökoturizmussal. Mezõgazdaság, túrizmus kapcsolt fejlesztése A kitörési pontok között a másik jelentõs elképzelés a mezõgazdaság fejlesztése. Ezt a fejlesztést azonban csak úgy szabad végrehajtani, hogy harmonizáljon az elõzõ céllal, az ökoturizmus fejlesztésével. A mezõgazdaság fejlesztése tehát azon irányban javasolható, amelyet környezetbarát vagy biomezõgazdálkodásnak neveznek. Tovább erõsíti a mezõgazdaság fejlesztésének ezen irányát az a nyugati tapasztalat, hogy az ökoturizmus követõi között nagy számban találhatók azok, akik a biotermékeket keresik. Mezõgazdaság A mezõgazdaság átalakítását strukturálisan is szükséges elvégezni annak érdekében, hogy job-



ban illeszkedjék a vetésszerkezet, illetve a termesztésbe bevont növények köre a természetes adottságokhoz. Ezalatt azt értjük, hogy a déli, dél-nyugati kitettségu sokorói domboldalak hasznosítása sikeresebb lehet gyümölcskultúrákkal. Ezt az átalakítást indokolja egyrészrõl a hagyomány, másrészrõl az, hogy ezen kultúrák termesztése nagyobb munkaerõ-igényu, tehát jelentõs munkaerõ-felvétellel járhatna, ami kedvezõen befolyásolná a térség munkaerõhelyzetét. A gyümölcstermesztés családi vállalkozásban sikeresebb, hiszen ezen növények a termesztés során nagyobb odafigyelést igényelnek. A családi vállalkozások indításának kedvez a térségben lezajlott gazdasági átalakulás, amelynek eredményeként szinte mindegyik községben megszunt a termelõszövetkezet vagy több kisebb gazdálkodói formáció alakult ki. A folyamathoz történetileg megjegyezhetõ, hogy a Sokoró térségben a nagyüzemi gazdálkodást megelõzõen nagyon jelentõs mértéku gyümölcstermesztés folyt. Ennek elmaradása a gyümölcstermesztés nagyüzemi termesztésre való alkalmatlanságán bukott meg elsõsorban. A tsz-ek felbomlása után az új gazdák a termelõszövetkezeti termelés hagyományát követik, értve ezen, hogy azokat a növényfajtákat termesztik csak kisebb területeken, mint a nagyüzem tette azt. A termelési szerkezet átalakítása azonban a gazdák képzésével a termelés szervezésével, piackereséssel stb. kell, hogy kezdõdjön. Az állam nem tud a termelés minden elemével egyidejuleg foglalkozni, ezért többnyire csak a termelés támogatási rendszerével tud hatni a gazdálkodókra. A termelésnek azonban a legfontosabb eleme a gazdálkodó ember. A gazdálkodók piaci és termelési ismereteinek bõvítése nagyon fontos nemzetgazdasági érdek, hiszen nem mindegy, hogy a termelésre történõ ráfordítások milyen hatékonysággal hasznosulnak a termelési ciklus során. A képzés a termelés szervezése, koordinálása a környezeti adottságokhoz illeszkedõ növénykultúrák termesztése együttes eredményeként valósulhat meg jövedelmezõ gazdálkodás. Elvárások a fenntartható fejlõdési programmal szemben 1. a program végrehajtása által csökkenjen a munkanélküliség 2. megfelelõ kínálattal rendelkezzen az emberek felé, hogy képzettségüknek, családi lehetõsé


geiknek megfelelõen választani tudjanak 3. csökkentse, illetve küszöbölje ki a térség gyenge pontjait 4. a térség fejleszthetõ lehetõségeire épüljön 5. a program fenntartható legyen 6. növelje a térség megtartóerejét 7. családi vállalkozásokra épüljön 8. a különbözõ fejlesztési irányok összhangban legyenek (mezõgazdaság, turizmus) 9. nagymértékben javítson a nõk foglalkoztatási helyzetén 10. érzékeny legyen a hátrányosabb helyzetu emberek foglalkoztatottságának segítésére 11. kiemelten tudja fejleszteni a térség humán erõforrásait 12. teremtse meg a feldolgozóipart a térségben, emberléptéku üzemek formájában 13. demokratikusan muködjön és általa fejlõdjön a demokrácia 14. mintául szolgáljon más kistérségek fejlõdése számára Az itt felvázolt fenntartható fejlõdési programnak egy Bioszféra Rezervátum létrehozásával kívánunk keretet adni. A tájhasznosítási tevékenységünket a Bioszféra rezervátum zónarendszeréhez igazítjuk. A védett területeken lesz a Bioszféra Rezervátum pufferzónája. A domboldalak pedig a fejlõdési zónához tartoznak. Itt tervezzük a gyümölcstelepítési és gyógynövény termesztési programunkat megvalósítani. Különleges, magas fajdiverzitású gyümölcsösöket telepítünk, amelyek terméseit helyi kisüzemben dolgozzuk fel egy integrációs program keretén belül. Az integrációs modellt a mellékelt ábra szemlélteti ( mellékeltben elhelyezve) Ennek lényege, hogy családi vállalkozásra alkalmas méretu kisüzemeket hozunk létre. Ezek az üzemek egységes recepturával az integrátor felügyelete mellett dolgoznak. Az elsõ ilyen üzem egy dzsemüzem, amely az egyik legjelentõsebb sikeres projektünk. Sikeres projekt bemutatása Az üzem létrehozásának elõzményei: A térség agrárstruktúra váltásának fontos területe a gyümölcstelepítések elindítása. Az emberek azonban csak akkor kezdenek a telepítések elindításába, ha látják a termelvényeik piacát. A dzsemüzem egy ilyen perspektívát kínál számukra. Az üzem méretének kialakításánál abból indultunk ki, hogy családi vállalkozásra alkalmas üzemet hozzunk létre.

3


Szempont volt az is, hogy ilyen módon is hasznosítsuk a vidéken üresen álló családi házakat. Az üzemünk egy régi családi ház átalakításával jött létre. Jelenleg 8 asszonynak ad munkát, de a piac felfutásával 10-12 fõ is dolgozhat itt. A termelés kapacitása 60-80 tonna lekvár évente. Az üzem régi illetve a rési mintájára kialakított recepturákkal dolgozik. Nem használunk a fõzéshez adalékanyagokat, ( színezék, pektin, tartósító, állományjavító) cukor és citromsav felhasználásával készülnek a lekvárok. Jelenleg 19 különbözõ lekvárt készítünk. Célunk, hogy különleges minõségu un: funkcionális élelmiszereket állítsunk elõ. A különleges alapanyagok között szerepel a homoktövis, kökény, galagonya, csipkebogyó, birsalma, vadkörte. Készítünk gyógynövényekkel készült lekvárokat is mint pl: a bodzavirágos és hársfavirágos alma és körte lekvár. Az üzemben dolgozók kora a 20 évestõl a 60 évesig terjed. Fõleg az idõsebb korosztály a munkaerõpiacokon nem tud elhelyezkedni ezért ez az üzem a nõi foglalkoztatás szempontjából is jelentõs beruházás. Kihívások a kooperációban Az Alapítvány a tréségi önkormányzatokkal az alapítástól kezdve jó kapcsolatot tart fenn. Látják az emberek, hogy a térség fejlõdése érdekében dolgozunk, ezért támogatják az elképzeléseinket. A termelõk körében is nagy a bizalom, mert látják, hogy sikeresen megoldjuk a feladatainkat. Megítélésünk szerint a tettek szolgálnak a legjobb meggyõzõerõnek. Segítséget nyújtunk abban is, hogy a gazdák, termelõi szervezetekbe tömörüljenek ezért létrehoztunk egy Termelõi és Értékesítõ Szövetkezetet valamint egy Borút Egyesületet.

4

Jövendõ projektek: A kistérség jövõjének építésében párhuzamosan több projektet tervezünk megvalósítani. 1. A Sokoró Ökológiai Park kialakítása. Ez a park szolgálja a felnõttképzést, a gyermekek környezeti nevelését szabadidõ eltöltésére programot kínál. Itt bemutatjuk a megújuló energiák használatát és megtalálható lesz különbözõ bemutatóprogram, ( komposztálás, természetszeru szennyvíztisztítás, génbank, stb..) Ezt a projektet a Bruck an der Leithaval közösen kívánjuk megvalósítani és ezzel bekapcsolódunk a GIZ hálózatba. 2. Bioszféra Rezervátum kialakítása Ez a program foglalná keretbe a térségi fej lesztéseket. Ennek megvalósításában AlsóAusztriával szeretnénk együttmuködni a Distelverein által tervezett Bioszféra Rezervátum létrehozásában. A közös munká ban segítséget nyújtanánk egymásnak, hogy két sikeres Bioszféra rezervátum jöhessen létre. 3. Bio-szolár aszalóprogram A dzsemüzem mellett ez lesz a gyümölcsök feldolgozásának másik területe. Egy napener giával muködõ aszalóberendezést hozunk létre, amely szintén családi vállalkozásban üzemeltethetõ lesz. Ez a program a Magyar Kormány által finanszírozott nemzeti kísérleti Leader programban valósul meg. Ezen programmal, szintén szeretnénk együttmuködni az Alsó-Ausztriai Leader régióval.




5


KONTAKT: Dr. Tibor Enyingy Sokoro Ökologiai Park Alapitvany H-9081 Györujbarát, BM köz 1., Pf 7 Tel./Fax: +36-96-456740 EMail: [email protected] http://www.rec.hu/Sokoro

6


Sokoró Ökológiai Park Alpitvány Tibor Engyingi

Recommend Documents