Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében

2015. I. negyedév

Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében A március végén megszűnt, 1984 óta fennálló uniós tejszabályozási rendszer után minden EU-tagállam annyi tejet termelhet és dolgozhat fel, amennyit csak tud. A tejkvóta kivezetése több évtizedes állapotot változtatott meg, ezért ma még nehezen megjósolható, pontosan mi fog történni a tejágazatban a következő időszakban. Vita tárgya, hogy a változásnak milyen hatása is lesz az uniós és globális tejpiacra. A szektorra vonatkozó ’független’ gazdasági elemzők gyakran egymásnak ellentmondó tanulmányokat tesznek közzé a várható árak, ársávok, a hullámzás, illetve a fogyasztói igények jövőbeli alakulása kapcsán egyaránt. A kvótarendszer nem volt mindenható, 30 éves fennállása alatt is találkoztunk igen jelentős piaci kilengésekkel. Elég csak visszaemlékezni a 2009. évi tejpiaci válságra, de szintén a tejkvóta rendszer alatt tapasztaltuk meg a 2014. évi rekord magas nyerstej árakat is. Láthattunk akár a túltermelési büntető illeték befizetését is ’bevállaló’ tagállamokat az előző években.

an áfa csalással érintett termékek forgalomba hozatala okozza. A fenti tényezőknek is köszönhetően közel egy éve a korábbiaknál nagyobb mennyiségben érkezik Magyarországra az importáru, elsősorban Szlovákiából, Németországból és Lengyelországból. A mostani alacsony hazai nyerstej árak okozta problémák vélhetően május hónapban fognak ’kicsúcsosodni’, és július végéig, a nyári beltartalom csökkenésig egészen biztosan ki fognak tartani. Az árak stabilizálódására inkább csak az év második felében számíthatunk. A hazai feldolgozók nehezen tudják elhelyezni a késztermékeiket a piacon, ezért vélhetően lesznek olyan tejtermelők idehaza is, akik nehézségek és kompromisszumok árán tudják csak értékesíteni megtermelt tejeiket. Az alacsony nyerstej árak visszafoghatják a termelési kedvet Magyarországon, miközben – elsősorban a volumenhordozó termékek esetében – az importnyomásnak köszönhetően a verseny nem fog enyhülni. A Magyarországon kialakult tejpiaci viszonyokat – függetlenül attól, hogy a kvótarendszer eltörlése vagy az áfa csalt termékek jelenléte miatt alakultak ki – kezelni kell. Ez szakmaközi szervezetünk és a Kormányzat felelőssége is egyben.

Az adminisztratív termelésszabályozó rendszer márciusi megszűnése tehát nem jelent azonnali és közvetlen hatást hazai tejpiacunkra. Magyarországon a kvótarendszer megszűnése önmagában nem a legnagyobb piacbefolyásoló vagy piaczavaró tényező. Nemcsak a vertikum szereplői állnak dilemma előtt a kvótakivezetés kapcsán, hanem a gazdálkodás feltételeit alakító szakmai és érdekvéA tej és tejtermékek vonatkozásban – a Terméktanács korábbi prog- delmi szervezetek, valamint a gazdaság- és agrárpolitika döntéshozói nózisaival megegyező módon – további és folyamatos árcsökkenést is. A tejszektor jövője ugyanis nem kizárólag a tehenészetek és a tejfeltapasztalunk. Közel egy éve, hogy a nyerstej felvásárlási árai hosszú dolgozók ügye, hanem foglalkoztatási, népegészségügyi, és nem utolsó évek emelkedési trendjei után esésnek indultak. Európában és hazánk- sorban gazdasági kérdés is. A magyar tej-termékpálya EU-csatlakozás ban az egy évvel ezelőtti időszaktól egyaránt folyamatosan emelkedik utáni leépülési trendje és mostani állapota alapján van okunk a várható a megtermelt tej mennyisége. Az akkor magas árak miatt egyes euró- élesebb verseny miatti aggodalomra. Ugyanakkor a kétes eredetű tejpai termelők előrehozták fejlesztéseiket, a kvótakivezetés előtt már egy termékek piaci részarányának visszaszorítása, a tejszektor közösségi évvel átlépték kvótájukat. A helyzetet súlyosbította az orosz embargó marketing alapjának bővítése és a feldolis. Az előző két évben az enyhe nyaraknak és teleknek köszönhetően a gozók számára elérhető pályázati források tejemelés nyári/téli mennyiségi és minőségi visszaesése sem volt olyan bővülése adhat egy olyan lökést a hazai mértékű mint a korábbi években. tejágazatnak, mely egyensúlyozni tudja a kvótakivezetésnek is köszönhetően kiMiközben a tejtermelést éppen a nagy „tehetetlenség”, a piaci viszo- alakuló kedvezőtlen tejpiaci viszonyokat. nyokhoz való alkalmazkodás lassúsága jellemzi, jelenleg is egy sor Ennek következtében a hazai tejágazat kihívásnak kell egyszerre megfelelnie. Ilyen a fent részletezett árvi- hosszú távon szinten maradhatna, vagy szonyok változása mellett megszűnt kvóta, a takarmányozás (GMO akár növekedhetne is. mentesség), a támogatási rendszer átalakulása, és a belföldi fogyaszMélykuti Tibor tókért folytatott harc. elnök Tej Szakmaközi Szervezet A jelenlegi magyarországi piaci anomáliák nagy részét a nyilvánvalóés Terméktanács A Tej Terméktanács Kiemelt Pártoló Tagjai:

1

A TEJ SZAKMAKÖZI SZERVEZET ÉS TERMÉKTANÁCS KÖZLEMÉNYE 1. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Elnökségének tagjai a kiszámítható piaci viszonyok kialakulása érdekében – a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény előírásait betartva – Önszabályozó (Szakmaközi) megállapodást kötöttek arról, hogy a 2015. április 1. napjától 2016. március 31. napjáig tartó időszakra az alapár éves átlagára vonatkozó prognózisukat közzéteszik és azt a piaci szereplők figyelmébe ajánlják. 2. Az alapár fenti időszakra vonatkozó éves átlagát +/– 2,5%-os eltérési sáv alkalmazásával 90 Ft/kg összegben prognosztizáljuk. Az Elnökség a prognózist az időszak során negyedévente felülvizsgálja, és indokolt esetben módosíthatja. 3. Az Elnökség 2015. április-június hónapokra a negyedéves átlagárat 82 Ft/kg összegben vetíti előre. 4. Azon termelők és feldolgozók részére, akik ezen előrejelzés figyelembe vételével kívánják megkötni (illetve módosítani érvényes) szerződéseiket, azokban az alábbi szövegrész alkalmazását ajánljuk: „A Felek a nyerstej felvásárlási ára tekintetében – alapárként – kölcsönösen elfogadják a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács adott időszakra vonatkozó, Szakmaközi Megállapodásként közzétett prognózisát. A Felek a fent hivatkozott prognózis alapján – figyelembe véve a Szakmaközi Megállapodásnak a prognózistól legfeljebb +/– 2,5 %-os eltérési sáv alkalmazására vonatkozó ajánlását – az alapár mértékét … időszakra éves átlagban és havi elszámolásban egyaránt ... Ft/kg-ban állapítják meg. Az alapár a 3,6 m/m% zsírtartalmú és 3,25 m/m% fehérjetartalmú, extra minőségi kategóriába sorolt nyerstejre vonatkozik. Az alapár nem vonatkozik a külön megegyezés tárgyát képező beltartalmi, mennyiségi és egyéb, a Felek között létrejött megállapodás alapján meghatározott felárra és levonásra.” 5. Azoknak a terméktanácsi tagoknak, továbbá más tejpiaci szereplőknek, akik a Megállapodáshoz csatlakozni kívánnak, az alábbi tartalmú írásos nyilatkozatot kell a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Titkárságához eljuttatniuk, mely a Szakmaközi Megállapodáshoz kerül csatolásra, annak részét képezi.

Nyilatkozat Alulírott ................................................................., mint a tej termékpálya termelő/feldolgozó/ felvásárló/termelői-csoport/kereskedő* szereplője nyilatkozom, hogy csatlakozom a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács által megkötött Önszabályozó (Szakmaközi) Megállapodásához és szerződéses kapcsolataimban - üzletfelem egyező akarata esetén - a közzétett árprognózist az ajánlott szerződéses minta szerint alkalmazom. Kelt, 2015. ..................................

*A megfelelő rész aláhúzandó.

aláírás

2

Szervezeti hírek A Tej Terméktanács javaslatcsomagja a

kvótakivezetés várható hatásainak kezelésére

Az EU tejpiacán továbbra is egységes piaci trendek a jellemzők: a tej és tejtermékek vonatkozásában – a Terméktanács korábbi prognózisaival megegyező módon – további és folyamatos árcsökkenést tapasztalunk. A Tej Terméktanács - a kvótakivezetés várható hatásainak, illetve a jelenlegi piaci helyzet kezelésére összeállított - javaslatcsomagja az alábbi fontosabb elemekből áll. Ha azt akarjuk, hogy tartósan a mostani vagy magasabb részarányban legyen magyar tej és tejtermék a hazai piacokon és polcokon, akkor - üzemmérettől függetlenül – segíteni kell a tejfeldolgozókat is az elkerülhetetlenül szükséges technológiai fejlesztések végrehajtásában. Az időszakonkénti hazai tejtöbblet levezetésének hosszú távú kezelése kapcsán szükség van a nagyvállalatok – hatékony porító, sűrítő, vajgyártó berendezéseket célzó – beruházási támogatására is, - szükséges a kvótalapú támogatások, az állatjóléti támogatás, a SAPS és az AKG támogatások termelők irányába adandó korrekt kormányzati kommunikációja, de még inkább mihamarabbi kifizetése, - egy, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. bevonásával tervezett tejpor és vaj kivonási konstrukció megvalósítása nagyban hozzájárulna a következő 3 hónapos időszak kezeléséhez, - a magyar adófizetői bevételből – részben vagy egészben – fenntartott közétkeztetésben a jogalkotóknak el kell érnie, hogy a magyar tej és tejtermékeket preferálják az olcsó importtal szemben, - javasoljuk, hogy rövidtávon legalább a fogyasztói folyadéktej (UHT, ESL, féltartós és friss; 3 literes térfogatig és kiszerelés típusától függetlenül) kerüljön az 5%-os áfa körbe, - elkerülhetetlen, hogy az élelmiszerbiztonsági hatóság, a NAV és a fogyasztóvédelmi hatóság kiemelt figyelmet fordítson az import tej és tejtermékek ellenőrzésére és az ellenőrzési eredmények kommunikálására is, - minél hamarabb jelenhessen meg az a rendelet, mely szerint egyes tejtermékek esetében a magyar nyelvű megnevezést legalább a csomagoláson legnagyobb betűnagysággal feltüntetett idegen nyelvű megnevezés betűnagyságával megegyező méretben kell feltüntetni, továbbá a megnevezés közvetlen közelében a fő látómezőben az egyedi fogyasztói csomagolási egységen jelölni kell a tej és a vaj származási országát, amennyiben az nem Magyarország, - a kereskedelemi láncok termékpályába történő integrációját türelemmel, kölcsönös megértéssel folytatni kell még akkor is, ha az út rögös, - új déli és keleti külpiaci célpontokat kell felkutatni.

Közösségi Marketing Alap A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsnál működő Közösségi Marketing Alapba történő befizetés kiterjesztéséről szóló 2/2015. (II. 6.) FM rendelet 3. § (1) bekezdése alapján: „A Magyarország területén működő tejfeldolgozó, nagykereskedelemmel foglalkozó tejágazati szereplő, valamint tejkiskereskedő (a továbbiakban együtt: befizető) – a (4) bekez-

dés szerinti kivétellel – köteles piacszervezési hozzájárulást fizetni a szakmaközi szervezet által működtetett 2. § szerinti Közösségi Marketing Alapba.” A piacszervezési hozzájárulás megfizetésére két lehetőséget ad a jogszabály: • a tej és tejtermék forgalmazásból származó, tárgyévet megelőző naptári évben keletkezett nettó árbevétel fél ezrelékének megfelelő összeg befizetése, vagy • a Tej Terméktanács tulajdonában álló ’Tej-Szív’ védjegycsalád jogszerű használata alapján történő védjegyhasználati díj megfizetése. A Közösségi Marketing Alap működésének célja a fogyasztók több, gyakoribb és tudatosabb tej és tejtermék fogyasztásra való ösztönzése, a gyermekek, a fiatalok tej- és tejtermék fogyasztásra motiváló nevelésének támogatása, segítségnyújtás az egészségtudatos táplálkozás kialakításában, a tej és tejtermékek fogyasztásának megszerettetésével, valamint a tejtermékek sokféleségének és egészséges táplálkozásban betöltött szerepének bemutatásával. A Közösségi Marketing Alapba történő befizetéssel kapcsolatban bővebb információ a Tej Terméktanács weboldalán érhető el (www.tejtermek.hu).

Forrásátcsoportosítás

közösségi tejmarketing célokra

A Tej Terméktanács Elnöksége 2015. januárban úgy döntött, kezdeményezi a Földművelésügyi Minisztériumnál, hogy a 2015. évi költségvetés XII. fejezetének 20.1.5.8. Folyó kiadások és jövedelemtámogatások pontjában foglalt 77.731,2 millió Ft-os előirányzaton belül 420 millió Ft külön forrást biztosítson közösségi tejmarketing célokra úgy, hogy ezen összeget az Agrármarketing Centrum – közvetlenül, vagy pályázat kiírásával továbbadva – használhassa fel, kizárólag közösségi tejmarketing program finanszírozására. A közösségi tejmarketing – szervezeti tagságtól függetlenül – a termékpálya egészének érdekében végzett olyan tevékenység, ami a tejtermékek fogyasztásának népszerűsítésével minden szereplő számára hozadékkal jár, eredményéből minden piaci szereplő részesedik. Ennek megfelelően indokolt a terhek megosztása, továbbá a marketing hatékonyság javítása érdekében az erőforrások koncentrálása. A döntés várható előnyei: • jelentős közösségi tejmarketing forrásnövekedés a kvótakivezetés évében, • a hazai tejből előállított tej és tejtermékek fogyasztása várhatóan nem csökken, hanem növekszik a közösségi marketing hatására, • a hazai tejtermékek piaca elmozdul a kereslet irányába, ami várhatóan megemeli a felvásárlási árat; a felvásárlási ár emelkedése pedig vélhetően nagyobb lesz, mint a literenkénti felvásárolt tejre jutó támogatáscsökkenés, ami jelen esetben 0,30 Ft/kg. 3

A szaktárca tájékoztatása szerint az átcsoportosítás folyamat- mert hisszük, hogy ez elengedhetetlen feltétele a hazai agrárium ban van, a részletekről következő Tagi Tájékoztatónkban szá- hosszú távú, fenntartható növekedésének” – hangsúlyozta a molunk be. megállapodás aláírásakor Peter Roebben, a K&H Vállalati üzletág vezetője.

Szerződéses kapcsolatok a tejágazatban

A Tej Terméktanács Elnöksége a 2015. február 24-i ülésén hozott határozatában – terméktanácsi tagságuktól függetlenül – felszólította a termelőket és a feldolgozókat a 2012. évi CXXVII. törvény nyerstej értékesítési szerződésekre vonatkozó jogszabályi követelményeinek maradéktalan betartására. Felhívta egyúttal a figyelmet, hogy törvénysértés esetén a felek közvetlenül élhetnek bejelentéssel az illetékes hatóságok felé, illetve a Terméktanács erre vonatkozó információ esetén maga is soron kívül megteszi hatósági bejelentését. Az Elnökség felkérte továbbá a Titkárságot és a Kereskedelmi és Marketing Bizottságot a feldolgozók és kereskedők közötti szerződéses kapcsolatok áttekintésére és indokolt esetben egy ajánlott szer- „Nemcsak finanszírozó intézménynek, hanem az agrárcégek vaződésminta kidolgozására. lódi partnerének tekintjük magunkat, ami azt jelenti, hogy együtt gondolkodunk az ügyfeleinkkel, hogy a legjobb pénzügyi megKiemelt pártoló tagi együttműködések oldást kínáljuk számukra. Ennek feltétele, hogy ne csak az adott céget, hanem az egész ágazat helyzetét, problémáit, feladatait Legutóbbi számunkban beszámoltunk arról, hogy a Vitafort mélyebben ismerjük, értsük. Ezért szoros együttműködést alakíZrt. és a Tej Terméktanács megújította korábbi együttműködési tunk ki az olyan meghatározó szakmai érdekcsoportokkal, mint megállapodását. Ezt követően 2015 februárjában előbb a Tetra az agrárágazat kezdetektől egyik legjelentősebb szervezetével, a Pak Hungária Zrt-vel került aláírásra újabb három évre a meg- Tej Terméktanáccsal” - hangsúlyozta Tresó István, a K&H Agállapodás, majd a Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. döntött az rárüzletág fejlesztési főosztály vezetője az aláírás kapcsán. eddigi eredményes partnerség folytatásáról, az együttműködési Magyar Tejipari Egyesülés – megállapodás újabb három évre szóló meghosszabbításáról.

Tej Terméktanács együttműködési megállapodás

A Tetra Pak Hungária Zrt. képviseletében Kolton Margozata ügyvezető igazgató asszony (Tetra Pak Poland & Danube) mel- Együttműködési megállapodást írt alá 2015. március 20-án a lett Kampós Jenő, a cégcsoport Key Account igazgatója vett Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács és a Magyar Tejipari Egyesülés. részt az aláíráson. A Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. részéről Peter Roebben, A Tej Terméktanács és a Magyar Tejipari Egyesülés együtta K&H Vállalati üzletág vezetője írta alá az együttműködési működésével a hazai tejfeldolgozók gyakorlatilag teljes egészét reprezentáló összefogás valósult meg a Terméktanácsban. megállapodást. A megállapodás értelmében a jövőben a Magyar Tejipari Egyesülés közreműködik a Terméktanács munkájában, a Terméktanács álláspontjainak, szakvéleményeinek kialakításakor figyelembe veszi az Egyesülés véleményét, továbbá a két szervezet statisztikai adatszolgáltatási rendszere is összehangolásra kerül. A megállapodást Mélykuti Tibor, a Terméktanács elnöke és Szautner Péter, a Magyar Tejipari Egyesülés ügyvezető igazgatója írta alá. Mélykuti Tibor úr az aláírás kapcsán elmondta, hogy a Terméktanács, a Kormányzat és az ágazat minden szereplőjének közös érdeke, hogy szoros együttműködéssel javítsa a termékMélykuti Tibor elnök az aláírások kapcsán elmondta, hogy a pálya szervezettségét, a tejpiaci környezet kiszámíthatóbbá és piaci szereplőkkel kötött partneri megállapodások is támogatást kiegyensúlyozottabbá tételét, valamint a tej- és tejtermékfonyújtanak abban, hogy a Tej Terméktanács előtt álló feladatokat gyasztás népszerűsítését és növelését. hatékonyabban lehessen megvalósítani. Szautner Péter úr elmondta, hogy a Magyar Tejipari Egye„A K&H Bank hagyományosan aktív partnere a mezőgazdasági sülés tagvállalatai – azaz a Magyarországon tejfeldolgozást, szektornak, és erősen elkötelezett az agrárium mellett, amelyet tejtermékgyártást és forgalmazást végző kis-, közép- és nagyjól mutat, hogy az ágazaton belül közel minden negyedik hitelt vállalatok – abban érdekeltek, hogy a termékpálya hosszú táa K&H Bank folyósítja. Emellett kiemelt jelentőségét látjuk a von fenntartható és minden szereplőnek kiszámítható fejlődési szektor cégei, szervezetei közötti szakmai együttműködésnek, lehetőséget nyújtson. Mind a tejtermelők, mind a tejfeldolgo4

zással és forgalmazással foglalkozó tagvállalatok közös célja a magyar fogyasztók tejtermék fogyasztásának növelése. Az együttműködés nagyban segítheti ezt a folyamatot is, hiszen a Tejipari Egyesülés tagjai – ismerve és folyamatosan kutatva a hazai fogyasztói igényeket – segíteni tudják a tudatos közösségi marketing és egészséges életmódra és táplálkozásra nevelő programok kialakítását. Ennek eléréséhez alapvető fontosságú a hazai és külpiacokon egyaránt versenyképes termékeket előállító feldolgozói szektor további fejlesztése, és az ágazat összes szereplőjének hosszú távú és konstruktív együttműködése, amely megfelelő módon megvalósítható a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács által biztosított kereteken belül.

meg, valamint együttműködést határoztak el olyan témakörökben, melyekben egyértelmű a piaci szereplők érdekközössége – Kujbus Tibor, a Reál Hungária Élelmiszer Kft. ügyvezető igazgatója, és Mélykuti Tibor, a Terméktanács elnöke írta alá. Mélykuti Tibor az aláírás kapcsán elmondta, bízik benne, hogy az újabb piaci szereplő bevonásával, a konzultációs lehetőségek kiszélesítésével a termékpályán felmerülő problémák könnyebben, gyorsabban és hatékonyabban lesznek megoldhatók. Az elnök hozzátette, nemcsak a vertikum szereplői állnak dilemma előtt a tejkvóta kivezetés kapcsán, hanem a gazdálkodás feltételeit alakító szakmai és érdekvédelmi szervezetek, valamint a gazdaság- és agrárpolitika döntéshozói is. A tejszektor jövője ugyanis nem kizárólag a tehenészetek és a tejfeldolgozók ügye, hanem foglalkoztatási, népegészségügyi, kereskedelmi és nem utolsó sorban gazdasági kérdés is. A magyar tej-termékpálya EU-csatlakozás utáni leépülési trendje és mostani állapota alapján a várható élesebb verseny újabb kihívás elé állítja a magyar tejágazatot. Ugyanakkor a kétes eredetű tejtermékek piaci részarányának visszaszorítása, a tejszektor közösségi marketing alapjának bővítése és a feldolgozók számára elérhető pályázati források bővülése adhat egy olyan lökést a hazai tejágazatnak, mely egyensúlyozni tudja a kvótakivezetésnek is köszönhetően kialakuló kedvezőtlen tejpiaci viszonyokat.

Hatósági bejelentések

Kujbus Tibor, a Reál Hungária Élelmiszer Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a Reál cégcsoport egy 15 éve működő, 100%-os magyar tulajdonban levő franchise vállalkozás, amely elsősorban kis és közepes méretű üzleteket fog össze. Az alapítása óta törekszik arra, hogy a hazai termelőkkel együtt próbálja a hazai fogyasztók igényeit kielégíteni. Mivel nagyon sokszínű a hálózat, így kiemelten fontos, hogy minden területen a fogyasztó találkozhasson azokkal a termékekkel, amiket ismer, szeret, évekévtizedek óta használ, és amelyek a régió ízlésvilágát is tükrözik. Mindezek miatt az egyes boltokban levő választék az alap választékon túl más és más, nem uniformizált, mint a multinacionális hálózatokban. Ezen választék igényt elsősorban a magyar gyártók, legyen az országos méretű vagy csak kis regionális, tudják a legjobban prezentálni, illetve a leghatékonyabb logisztikával eljuttatni a Reál és ReálPONT üzletekbe.

A Tej Terméktanács 2015. I. negyedévében is figyelemmel kísérte a hazai kereskedelmi forgalomban kapható tejtermékeket, és a jogszabályoknak, előírásoknak bármilyen formában nem megfelelő eseteket az illetékes hatóságok felé bejelentette. A bejelentések továbbra is elsősorban a hazai és import 1,5% zsírtartalmú UHT tej közötti jelentős árkülönbség tárgyában kerültek benyújtásra a NÉBIH és a NAV felé, egy esetben pedig minőségi vizsgálati kérelmet intéztünk az illetékes hatóság felé import tejtermék vonatkozásában. Tekintettel arra, hogy a jelentős árkülönbség vélhetően az adófizetési kötelezettség elkerüléséből adódhat, a Terméktanács az Országos Rendőr-főkapitányság felé is megtette bejelentését. A vizsgálatok valamennyi bejelentés ügyében megkezdődtek, két esetben – diszkriminatív árképzés és minőség – az ellenőrzések le is zárultak, szabálysértést a hatóság nem állapított meg. A társaság érdekelt abban, hogy a jó minőségű tejtermékek ellenőrizhető és szabálykövető módon jussanak el, lehetőleg Korábbi, a 2014. évben kelt bejelentések vonatkozásában is minden magyar fogyasztó asztalára. A Reál tagjai elkötelezetszülettek érdemi döntések. Egy, az élelmiszer-jelölési előírások- tek abban, hogy e cél érdekében a hazai tejágazat szereplőivel, nak nem megfelelő és így fogyasztói megtévesztésre alkalmas így különösen a kis- és középvállalkozásokkal szoros és tisztestejtermék esetében az adott élelmiszer-vállalkozóval szemben séges együttműködést tartson fenn. Az ügyvezető igazgató úr közigazgatási eljárás indult. Két további esetben beigazolódott a kifejezte reményét, hogy a piac kifehéredése és tisztulása már diszkriminatív árképzés gyanúja, így az eljáró hatóság kötelezett- rövidtávon kedvező hatásokat gyakorol az ágazatra. ségvállalás teljesítését írta elő az adott kereskedelmi egységekre.

Reál Hungária Élelmiszer Kft. – Tej Terméktanács együttműködési megállapodás Együttműködési megállapodást kötött 2015. április 29-én a Reál Hungária Élelmiszer Kft. és a Tej Terméktanács. Az áruházlánc a hatodik a meghatározó kereskedelmi szereplők közül, akivel a szervezetünk írásban is megerősíti együttműködési szándékát. A megállapodást – melyben a felek közös célokat fogalmaztak 5

Támogatások Tájékoztató a tejtermelőket érintő, a hatályos jogszabályok és a kormányzati kommunikáció szerint várható 2015. évi támogatásról

TÁMOGATÁS

JOGCÍM

A KIFIZETÉS IDŐPONTJA

ÖSSZEGE



tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás (2014. évi)

≈ 28 000 Ft/ÁE/év



tejhasznú tehéntartás támogatása

350 euró/egyed ≈ 11-16 Ft/liter



átmeneti nemzeti (kvóta) tejtámogatás (2014. évi)

7,10 Ft/liter



takarmány-növény termesztés támogatása

65 euró/hektár, ill. 200 euró/hektár



átmeneti nemzeti (kvóta) tejtámogatás (2015. évi)

3,5 Ft/liter



tejágazat szerkezet-átalakítását kísérő állatjóléti támogatás

≈ 28 000 Ft/ÁE/év

2015.06.30.

2015. március





végső határideje

2016.06.30.



Tejpiaci információk Az EU tejpiacán egységes piaci trendek a jellemzők. A tej és tejtermékek vonatkozásban – a Terméktanács korábbi prognózisaival megegyező módon – további és folyamatos árcsökkenést tapasztalunk. A nyerstej termelői ára az Európai Unióban 1 százalékkal csökkent 2015 februárjában a januárihoz viszonyítva. Ez a csökkenés januárban (2014. decemberihez viszonyítva) még 2%-os volt. Az árak nemzetközi alakulása 55

320

310

50

300

45

290 40

280 35 270

30 25

260

i.

iii.

v.

vii.

iX.

Xi.

i.

2011

iii.

v.

vii.

iX.

Xi.

i.

iii.

2012

v.

vii.

iX.

2013

Xi

i.

iii.

v.

vii. 2014

iX.

Xi

i.

iii.

250

2015

eurocent/kg

Ft/euro

Lto

olasz spot

eU 28

magyar

árfolyam

Forrás: MNB, LTO, Milk Market Observatory, Camera di Commercio Verona. Az adatok nem azonos beltartalomra vonatkoznak, de a tendenciák összehasonlíthatók. 6

A februári kiviteli ár 83 Ft/kg volt Magyarországon. A kiviteli ár 81 Ft/kg-ra esett márciusra, egy év alatt több mint 30 százalékkal csökkent. Nyerstejkivitel árakkal 55

20 000 18 000

50

16 000 45

14 000 12 000

40

10 000 35

8 000 6 000

30

4 000 25

2 000 0

20 i.

iii.

v.

vii.

iX.

Xi.

i.

iii.

2011

v.

vii

iX

Xi.

i.

iii.

v.

2012

vii.

iX

Xi.

i.

iii.

v.

2013

vii.

Xii.

2014

Xi.

i.

iii.

2015

tonna

kivitt mennyiség

olasz spot ár

eurocent/kg

kiviteli átlagár

Forrás: AKI, Camera di Commercio Verona

A nyerstej azonnali (spot) piaci ára Olaszországban március elején még 1 százalékkal emelkedett, majd egy hónap alatt újra 3 százalékkal lecsökkent.

A veronai spot és a hazai felvásárlási ár alakulása

150

130

110

90

70

50

Ft/kg

2005

2006

2007

2008

2009

veronai spot Ft-ban

2010

2011

2012

2013

2014

2015

AKI havi átlagár

Forrás: AKI, Camera di Commercio Verona 7

Az EU tejfelvásárlása 2015-ben előreláthatóan történelmi rekordszintre, 149 millió tonnára emelkedik, ami 0,5 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A tejkvóta túllépése miatt fizetendő büntetőilleték csökkentése és a nyerstej árának esése miatt 2014 végén a tejfelvásárlás növekedése az EU sok tagországában lassult, illetve az előző évi szintre vagy az alá zuhant. A felvásárlás növekedési üteme nemcsak azokban a tagországokban lassult le, amelyek túllépték a tejkvótát, hanem pl. Franciaországban is. A nyerstej felvásárlási árának alakulása Magyarországon és az EU-ban (eurocent/kg) 41 39 37 35 33 31 29

27 i.

ii.

iii.

iv.

v.

vi.

vii.

viii.

iX.

X.

Xi.

Xii.

i.

2014

ii.

iii.

2015

hU

eU

Forrás: Milk Market Observatory

A magyar tej termékpálya sajátossága, hogy a nyerstej kivitel szintje igen magas. A spot árak változása közvetlen formában továbbra is hatással van a felvásárlási árak alakulására.

A felvásárlás és a kivitel alakulása 120 000

140 120

100 000

100 80 000 80 60 000 60 40 000

40

20 000

20

0 2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

0

Ft/kg

tonna

felvásárlás

kivitel

felvásárlási ár

kiviteli ár

Forrás: AKI 8

A felvásárlási árak 2014 márciusától eltérő ütemben, de folyamatosan csökkennek. A piaci gondok várhatóan május hónapban fognak ’kicsúcsosodni’ és július végéig, a nyári beltartalom csökkenésig egészen biztosan ki fognak tartani.

A nyerstej felvásárlási árának alakulása Ft/kg 115 110 105 100 95 90 85 80 75 70 i.

ii.

iii.

iv.

2011

v.

vi.

2012

vii.

2013

viii.

iX.

2014

X.

Xi.

Xii.

2015

Forrás: AKI A Terméktanács 2015. április 1. napjától 2016. március 31. napjáig tartó időszakra vonatkozó éves alapár átlagát +/- 2,5%-os eltérési sáv alkalmazásával 90 Ft/kg összegben prognosztizálta. Az Elnökség a prognózist az időszak során negyedévente felülvizsgálja, és indokolt esetben módosíthatja. Az Elnökség 2015. áprilisjúnius hónapokra a negyedéves átlagárat 82 Ft/kg összegben vetítette előre. Az alapár prognózisa és tényleges alakulása 106 102 98 94 90 86

Ft/kg

2012/2013 kvótaév

alapár

2013/14 kvótaév

prognózis

alsó sávhatár

iii.

i

ii.

Xii.

X.

Xi.

iX.

vii.

viii.

v.

vi.

iv

iii.

i.

ii.

Xii.

X.

Xi.

iX.

vii.

viii.

v.

vi.

iv.

iii.

i.

ii.

Xii.

X.

Xi.

iX.

vii.

viii.

v.

vi.

78

iv.

82

2014/2015

felső sávhatár

átlag

Forrás: AKI, Tej Terméktanács 9

Ágazati hírek Elektronikus közúti áruforgalom

ellenőrző rendszer (ekáer)

Az Országgyűlés 2015. február 20-án fogadta el az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvénynek az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerrel összefüggő módosításáról szóló 2015. évi I. törvényt. A törvény végrehajtási rendelete az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működéséről szóló 5/2015. (II.27.) NGM rendelet. Az EKÁER rendszerre vonatkozó korábban hatályos jogszabályokhoz képest az új rendeletben több módosítás is helyet kapott, az alapvető szabály azonban nem változik: minden útdíjköteles – 3,5 tonna össztömeget meghaladó – járművel történő fuvarozás feltétele az, hogy a fuvarozó rendelkezzen EKÁER-számmal. Kockázatos termék (élelmiszer) belföldi fuvarozása esetén az EKÁER szám igénylése minden esetben a feladó kötelezettsége.

Az ún. terítő- és gyűjtőjáratok szabályai 2015. június elsejétől változnak: egy EKÁER számot kell megállapítani akkor, ha egy gépjárművel egy feladó több felrakodási címéről, vagy egy címzett több kirakodási (átvételi) címére történik a közúti fuvarozás. A rendszer a tesztidőszak után 2015. március elsején kezdte meg működését. A kockázati biztosíték nyújtásának határideje március 11. volt, az informatikai fejlesztéseket igénylő rendelkezések április elsejétől hatályosak. Ugyancsak 2015. április elsejétől léptek életbe az egyszerűsített adattartalommal történő bejelentés szabályai is.

Rövid távú előrejelzés Az Európai Bizottság Mezőgazdasági Főigazgatósága a 2015. február 15-ig rendelkezésre álló adatok alapján közzétette rövid távú előrejelzését a 2015/2016. évre.

2014. évben a rendkívüli tejtermelés (mintegy 148 millió tonna) jelentős árcsökkenéshez vezetett. Az első becslések 2015 januárjára a csökkenés lassulását és a A miniszteri rendelet tartalmazza azokat az esete- tejárak – korábbinál várt – gyorsabb stabilizálódását, ket is, amelyekben akkor is az EKÁER alá tartozik majd a következő hónapokban bekövetkező emelkea szállítás, ha nem útdíjköteles járművel végzik azt. dését vetítik előre. A tejtermékek áránál is növekedés Kockázatos termékkel végzett közúti fuvarozással vette kezdetét, a tejpor, a vaj, valamint a Cheddar és járó tevékenység esetén az EKÁER szám megálla- Emmentáli sajt ára 2015. január végére a korábbi több pítása kockázati biztosíték megfizetéséhez kötött. hónapos csökkenés után emelkedni kezdett. Azok a vállalkozások, amelyek szerepelnek a NAV köztartozásmentes adózói adatbázisában, mentesül- 2014. év végén megindult a tejtermelés csökkenése, nek a kockázati biztosíték fizetésének kötelezettsége növekedtek a tehénkivágások (+5%), de a termelők egyéb (pl. laktációs időszak lerövidítése, napi egyalól. szeri fejés) technikákat is alkalmazni kezdtek, hogy a A jogszabály az árbevételük alapján egyszerűsítést termelési potenciál minimális károsodásával várják ki kapó cégek esetében az éves nettó árbevétel 300 mil- a kvótarendszer megszűnését és a tejárak kedvezőbb liárdos határát 50 milliárdra csökkentette. Egyedi – alakulását. 2015 első negyedévére az EU tejfelvásáregy évre érvényes – útszakasz-mentesítés kérelmez- lásának további csökkenése várható. A kvótarendszer hető, amennyiben a felrakodási cím és a kirakodási megszűnésétől a kereslet fogja a tejárat alakítani, a (átvételi) cím közötti távolság legfeljebb 20 kilométer, tejfelvásárlás fokozatosan megélénkülhet, amennyiés az adott közúti szakaszon megvalósított fuvarozás ben megfelelő lesz a takarmánybázis és a takarmágyakorisága okán a napi bejelentési kötelezettség nyozási költségek alacsonyak maradnak. Mindezek alapján 2015-re az uniós tejfelvásárlás mérsékelt, 1% aránytalan terhet jelent az adózó számára. körüli emelkedését prognosztizálják. Ha a terméket a termelő külön jogszabály szerint elismert termelői csoporton, termelői szervezeten ke- A magasabb tejkínálat következtében valamennyi tejresztül értékesíti, vagy a terméket a kormányhivatal termék előállítása emelkedett, amely tendencia eltérő földművelésügyi igazgatósága nyilvántartásában sze- mértékben, de folytatódni fog 2015. évben is. Kiugró replő Integrátor szervezet részére értékesíti, a rende- mértékben nőtt a sovány tejpor termelése, ugyanaklet előírásait a termelői csoport, termelői szervezet, kor nagymértékben (+60%) emelkedett az export is, vagy a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósá- elsősorban Afrika és Dél-kelet Ázsia irányába, így ga nyilvántartásában szereplő Integrátor szervezet ál- nem halmozódtak fel tetemes készletek. 2015. évre további jelentékeny termelésnövekedést prognosztital történő termékértékesítésre kell alkalmazni. zálnak a rendkívüli export kereslet okán. Módosult többek között a termék átvételi címre érkezésének időpontjára vonatkozó bejelentés határideje Nem halmozódtak fel nagy készletek vajból sem, köis, azt meghosszabbították az átvételi címre történő szönhetően itt is a megnövekedett exportnak, külöérkezést követő harmadik munkanapra. nösen Szaúd-Arábia, USA, Egyiptom, Marokkó és 10

Japán irányába, ahol az EU további piaci részesedést szerezhet. A sajtoknál az orosz importkorlátozás bevezetését követően sikerült új export piacokat találni (Kína, Japán), és így az EU sajt exportja 2014 végére csak 8%-kal maradt el a 2013. évitől. 2015. évre a termelés és a fogyasztás további, több mint 1%-os növekedését vetítik előre. Az új export piacok folyamatos feltárásával az EU export 5%-kal lehet magasabb a 2014. évi szintnél. A folyadéktej exportja több mint 25%-kal nőtt 2014-ben, amelynek oka Kína folyamatosan magas kereslete (+74%), valamint hogy Fehéroroszország kénytelen volt nagy mennyiségű alapanyagot vásárolni az orosz piacra szánt termékek előállítására.

EU tejpiaci helyzet

vonatkozásában jelentős csökkenés tapasztalható a vaj (-92%) és a sajt (-48%) esetében 2014 februárjához viszonyítva a mennyiségi adatokat. A 2015. áprilisi világpiaci árakat vizsgálva elmondható, hogy a vaj esetében az USA, sovány tejpor esetében Óceánia, teljes tejpor esetében az EU árai a legmagasabbak. A sajt árak közel azonosak, de Óceánia árai kis mértékben magasabbak. A tejtermelés Ausztrália, Új-Zéland és az USA esetében is a 2013/2014-es szint feletti, de mindhárom esetben csökkenő a tendencia. Az átlagár Új-Zélandon 2014 végén/2015 elején emelkedni kezdett (24,9 EUR/100 kg), az USA-ban azonban 2014 utolsó harmadában drasztikusan csökkent, a januári 34,28 EUR/100 kg ár azonban még mindig magasabb az uniós átlagárnál.

A tejkvóta rendszer vége

Az 1984-ben bevezetett tejkvóta rendszer 2015. március 31. napjával megszűnt. Az EU Mezőgazdasági Főbiztosa, Phil Hogan ennek kapcsán a kvóta kivezetését kihívásként, de egyben lehetőségként is megjelölte a tejágazat számára. A tejtermékek iránti globális kereslet évenkénti 2%-os várható növekedését alapul véve, a magasabb hozzáadott értékű termékekre, a funkcionális élelmiszerekre fókuszálva a tejágazat optimistán tekinthet a jövőbe. A Bizottság továbbra is éber marad a tejpiaci fenyegetettségekkel szemben, alkalmazni fogják a már meglévő piacszabályozási eszközöket, mint pl. a magánraktározási támogatás, az intervenció; az orosz importkorlátoAz uniós nyerstej árról rendelkezésre álló 2015. feb- zásnál alkalmazott célzott intézkedések; közvetlen, ruári adat szerint az átlagár kis mértékben emelkedett termeléshez kötött támogatások, a Vidékfejlesztési (32,26 EUR/100 kg), de a 2014. februári árszinthez ké- Program támogatásai; a Tejcsomag intézkedései, a pest jelentős, 19%-os a csökkenés. A magyarországi Milk Market Observatory (Tejpiaci Megfigyelőközátlagár is követte az uniós trendet, a februári átlagár pont). 28,78 EUR/100 kg volt (18%-kal kevesebb, mint 2014 februárjában), ezzel a 28 tagállam közül a 25. helyen Az ágazat rövid távon továbbra is kitett a piaci váltoállt. A spot árak a 2014. második felében megkez- zékonyságnak, ezt enyhítendő több eszköz is rendeldődött csökkenés után 2015-ben emelkedni kezdtek, kezésükre áll: a teljes ellátási láncot lefedő integrált majd március hónapban ismét csökkenésnek indultak szerződések; tőzsdén kívüli határidős ügyletek; rög(olasz/Lodi spot ár: 34,5, holland spot ár: 33 EUR/100 zített értékkülönbözetű szerződések; mennyiségtől kg 2015.04.05-én). A főbb tejtermékek közül a sajt függő árdifferenciálás. Szükség van azonban további árak viszonylag stagnáló szinten maradtak az év első kockázatkezelési eszközökre is, hogy a hosszantarhárom hónapjában, a többi tejtermék ára azonban nö- tó kormányzati beavatkozás után az ipar megtalálja vekedésnek indult, amely tendencia március végére/ útját az új helyzetben. A Bizottság teljes mértékben április elejére lelassult. (2015. áprilisi árak – Sovány elkötelezett a tejágazat piaci orientációjának további tejpor: 207 EUR/100 kg, Vaj: 322 EUR/100 kg, Teljes támogatására és optimista a tejipar jövője tekintetétejpor: 277 EUR/100 kg, Cheddar: 324 EUR/100 kg, ben. Edami: 280 EUR/100 kg, Gouda: 281 EUR/100 kg, Emmentáli: 419 EUR/100 kg, Savópor: 91 EUR/100 A tejkvóta rendszer megszűnése – kg.) termelői megmozdulás Az Európai Tejpiaci Megfigyelőközpont jelenleg elérhető legfrissebb, 2015. februári adatai szerint az EU nyerstej szállítása 1%-kal volt alacsonyabb a 2014. évi szintnél, a kvótaév (2014. április – 2015. január) tekintetében ugyanakkor 3,3% volt a növekedés. A legnagyobb mértékű növekedés éppen Magyarországon volt, ahol a tejfelvásárlás 9,7%-kal haladta meg a 2014. januári szintet. A kvótaév tekintetében már alacsonyabb, de még mindig az uniós átlagon felüli, 8,7%-os volt a növekedés. A főbb tejtermékek közül a sovány tejpor termelése növekedett, a többi csökkent.

A 2015. februári export adatokat vizsgálva megállapítható, hogy a sovány tejpor kivételével – ahol számottevően (+24%) nőtt a kivitel mennyisége 2014 februárjához képest – valamennyi főbb tejtermék esetében csökkent az export mennyisége. Az import

Az Európai Bizottság optimizmusától eltérően az európai tejtermelőket képviselő Európai Tej Tanács (European Milk Board) a kvótarendszer kivezetése kapcsán aggodalommal tekint a jövőbe. Úgy vélik, a termelési korlát megszűnésével az új piaci környezet11

ben nincs olyan – piacszabályozási intézkedésekből álló – biztonsági háló, amellyel elkerülhetnének egy újabb tejpiaci válságot.

Nemzetközi tejpiaci körkép

Az Európai Tej Tanács 2015. áprilisi közgyűlésén a résztvevők rövid helyzetelemzést adtak nemzeti tejAz EMB figyelemfelhívásként 2015. március 31-re, a piacukról. tejkvóta rendszer utolsó napjára termelői megmozdu- Belgiumban a tejár hat hónapja 25 és 27 eurocent lást szervezett az Európa Parlament elé, Brüsszelbe. között mozog, míg a termelési költségek elérik a 46 Figyelmeztető tűzzel és szimbolikus gyászmenettel eurocentet. A túltermelés 8-9%-os. mutattak rá az európai politikusok kötelességmulasztására a tekintetben, hogy nem vetnek be minden le- Németországban az átlagár 29,5 eurocent, sok termehetséges piaci eszközt a krízis megelőzésére. Az EMB lő – köztük nagyobbak is – a tejtermelő tevékenység meg van győződve arról, hogy a tejtermelés a kvóta- megszüntetésén gondolkodik. Az Agrárminiszterek rendszer megszűnésével növekedni fog, a többletet a Konferenciáján a tartományi agrárminiszterek egy piac nem tudja levezetni, ezáltal a tartós árcsökkenés, válságérzékelő rendszer és egy biztonsági háló kidolgozására lettek felkérve. a válság elkerülhetetlen lesz. Finnországot a kvótarendszer megszűnésén túl az orosz importkorlátozás is erősen sújtja, új piacok benyújtásának időszaka szerzése nehéz. A tejár 20%-kal csökkent, a 10,7 millió euró uniós támogatás nem elegendő a veszteségek 2015. április 1-jén megkezdődött az egységes kérel- kompenzálására. mek benyújtásának időszaka. A kérelmek a Mezőgazdaság és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elektroni- Franciaországban 2014-ben 5%-kal volt magasabb a kus felületén, ügyfélkapun keresztül nyújthatók be. termelés, mint 2013-ban, ami a készlethalmozódásra A végső benyújtási határidő május 15. Elektronikus is hatással volt. A két-áras (A és B tejár) rendszerben kérelembenyújtás elérése: www.mvh.gov.hu az átlagár 31 eurocent. A szerződéses mennyiséget meghaladó mennyiségekre alkalmazott C tejár 6,6 Czerván György agrárgazdaságért eurocent/liter.

M egkezdődött az egységes kérelmek

felelős államtitkár és mélykuti tibor

Olaszországban a tejtermelés 3%-kal emelkedett. A tejár 2014 szeptembere előtt stabilan 40-50 eurocent tájékoztatót tartott 2015. április 2-án között mozgott, majd hirtelen lecsökkent és azóta is a 35 eurocentes szinten van. Az új – április-június A kvótarendszer eltörlése kapcsán tartott sajtótájé- – szerződések 36 eurocentről szólnak, miközben a koztatón Czerván államtitkár úr többek között hang- termelési költségek egyre növekednek. Jelentős probsúlyozta: a tejkvóta megszüntetése új kihívásokat léma a kvóta túllépési illeték. jelent, de egyben új lehetőség is a magyar tejágazat számára. Rámutatott: alapvetően kiszámítható támo- Írországban az egy évvel korábbi 39 eurocent/liter gatási rendszerre van szükség, és ez 2020-ig rendelke- tejár 30-31 eurocentre csökkent. A kvóta túllépés zésre áll. Szükség van továbbá egy erős szakmaközi mértéke 5,07%, az illeték 80-100 millió euro. Az ír szervezetre, ami szintén megvan, amivel a szaktárca gazdálkodók inkább pozitívan állnak a kvótarendszer kapcsolata szoros - jelezte. Kiemelte: fejleszteni kell megszűnéséhez. A tejtermelés 10-20%-os növekedéa feldolgozóipart, amire mintegy 300 milliárd forint se várható. áll rendelkezésre a 2015-2020 között elérhető vidékfejlesztési forrásokból. Horvátországban mintegy 9.200 tejtermelő gazdálkodik igen hátrányos tejtermelési feltételek között, száMélykuti Tibor egyebek között elmondta: rezsicsök- muk egyre csökken. Jelenleg csupán 900 gazdaság kentési elem is lehetne a fogyasztói tej általános tart 20-nál több tejelő tehenet. A tejár 34 eurocent/ forgalmi adójának (áfa) 5 százalékra csökkentése. kg. Hozzátette: a csökkentésre már az idén is tettek javaslatot. Emlékeztetett: a magyar fogyasztó rend- Litvániában a kistermelők csupán 11-12 eurocent árat kívül árérzékeny, és a magyar tejtermékfogyasztás kapnak a tejért. Mintegy 1.500 tonna import tej értöbb mint fele tej. Arról is beszélt, hogy az utóbbi kezik naponta Lettországból és Észtországból, a litévekben megerősödött a Terméktanács, ezt az is alá- ván tejtermékek 50%-át exportálják. Habár az orosz támasztja, hogy a miniszter reprezentatív szakma- importkorlátozás miatt a litván farmerek különleges közi szervezetként ismerte el 2013-ban. A Termék- uniós támogatásban részesültek, a tejipar csökkentettanács elnöke reményét fejezte ki, hogy 2020-ig az te a termelői árakat. élelmiszeripar fejlesztésére szánt 300 milliárd forintos forrásból a tejfeldolgozók fejlesztésére is lehet Luxemburgban az alapár 28-30 eurocent/liter, a termajd fordítani. melők 4-5%-kal teljesítik túl a kvótát. a terméktanács elnöke közös sajtó -

12

Hollandiában az árak csökkennek. Mivel a kvóta túllépése 5%-os volt, 2015. január és március között csökkent a tejbeszállítás. Április elsejét követően azonban a termelés növekedésével számolnak. A tejár 33 eurocent (4,41% zsír, 3,47% fehérje). Új törvényi szabályozás lépett életbe, az állatlétszámot a földterülethez kötik (4 ÁE/ha). Lengyelországban a tejár 8 eurocenttel csökkent, jelenleg 29 eurocent, de a kisebb tejfeldolgozók 22 eurocentnél nem fizetnek magasabb tejárat. Svájcban a tejár – a Kínával fennálló szabad kereskedelmi egyezség ellenére – 25%-kal csökkent az elmúlt 8 hónap során. A tejipar az orosz importkorlátozás ürügyén csökkentette a tejárakat.

Nyilvános meghallgatás a „tejcsomag” hatásairól Az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottsága 2015. január 27-én nyilvános meghallgatást tartott a „Tejcsomag” hatásairól és a tejágazat kilátásairól. A termelői hozzászólások a rögzített árú és hosszú távú (egy éves) szerződések fontosságát helyezték előtérbe, valamint hogy a kis- és nagykereskedőket is vonják be a tejcsomag kötelezettségei alá. Általánosságban sürgették a tejcsomag maradéktalan betartatását, érveltek a termelői önköltség alatti tejértékesítés tilalma mellett, újabb beruházási támogatások biztosítását javasolták. Hangsúlyozták még az Unió tejfogyasztásának növelését, a tanácsadás/ képzés fontosságát és az adminisztratív terhek csökkentését. Több hozzászólásban megerősítették az intervenció, a magántárolás és az exportvisszatérítés létjogosultságát, valamint új export piacok felkutatását. Abban valamennyi tejtermelő egyetértett, hogy a teljes ellátási lánc együttműködése nélkülözhetetlen, a termelői összefogások szerepét pedig növelni kell. Az ülés során az európai parlamenti képviselők is megfogalmazták – egymásnak ellentmondó – véleményeiket. Elhangzott többek között, hogy a tejcsomag kudarcot vallott, a tejtermelőknek, a termelői csoportoknak több jogot kellene kapniuk a piac befolyásolására. Egyetértettek az edukáció, a belső piac fejlesztésének fontosságával, nem támogatták ugyanakkor a régi piacszabályozó eszközökhöz (pl. exporttámogatás) való visszatérést. Az Európai Bizottság a tejágazat hosszú távú kilátásait továbbra is jónak ítélte meg, de egyetértett azzal, hogy a tejcsomag nem realizálta az elvárt piacszabályozási eredményeket. Ebben a helyzetben a legfontosabb lépésnek az önszerveződés (tej termelői csoportok, szakmaközi szervezetek) továbberősítését tartják.

A z európai parlament mezőgazdasági bizottságának jelentése a

„tejcsomag” végrehajtásáról

Az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága 2015 februárjában elkészítette jelentését a tejágazati csomag végrehajtásáról és az uniós tejágazat kilátásairól. A jelentés rámutat arra, hogy a 2012 októberében hatályba lépett Tejcsomagban azonosított problémák továbbra is akadályozzák a versenyképes és méltányos tejpiacot, valamint a termelők tisztességes jövedelemhez jutását. A tejágazat számára a piaci változékonyság maradt a legnagyobb kihívás, a leginkább kiszolgáltatott helyzetben a termelők vannak. A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy az EU szabályozásában valószínűleg nincs meg a kellő kapacitás, hogy a kvótarendszer megszűnése utáni válság helyzeteket vagy az extrém piaci változásokat kezelni tudja. A Bizottság számára tehát most az a fontos, hogy létrehozzon egy, a piaci változásokra jóval érzékenyebben reagáló, hatékonyabb és reálisabb biztonsági hálót, eszközrendszert. Ugyanilyen fontos, hogy a 2008. óta változatlan intervenciós ár jobban visszatükrözze a termelési költségeket. Új exportpiacok feltárása, a tejtermékek EU-n kívüli promóciója, a tudástranszfer, a kutatás, az innováció javítása és a minőségfejlesztés szükséges egy versenyképes és fenntartható uniós tejágazat eléréséhez. A Tejcsomag fő célja a formalizált írásos szerződések elterjesztése, a szerződéses kapcsolatok megerősítése és a termelők tárgyalási pozícióinak növelése volt, többek között termelői szervezetek és szakmaközi szervezetek létrehozásával. A szerződéses kapcsolatok erősítése az ellátási láncon belüli méltányosabb elosztás biztosításának valós eszköze, ezért a jelentés kéri a teljes ellátási láncot lefedő, hosszabb távú integrált szerződések, a tőzsdén kívüli határidős ügyletek és a rögzített értékkülönbözetű szerződések, valamint a rögzített tejár alkalmazási lehetőségeinek vizsgálatát. Fontos feladat még az ellátási lánc kapcsolatrendszerének javítása. A hiányosságok közé tartozik, hogy az ágazat nem vett részt érdemben a PDO/PGI rendszerben, ezért a minőség- és eredetvédelmi rendszerek egyszerűsítése szükséges. A jelentés kiemeli a 2014 áprilisában bevezetett Milk Market Observatory (Tejpiaci Megfigyelőközpont) jövőbeni központi szerepét, ehhez azonban bizonyos fejlesztések nélkülözhetetlenek. Az MMO a piaci adatok elemzésével és terjesztésével egyrészt hozzájárul ahhoz, hogy a piaci szereplők jobb pénzügyi és beruházási döntéseket hozzanak, másrészt képes korai jelzéseket adni a piaci változásokról a Bizottságnak, hogy az így minél hamarabb reagálni tudjon egy esetleges válság kezdeti szakaszában. A jelentés kiemeli, hogy mivel a Tejcsomag hatályba lépése óta kevés idő telt el, jelentős hatásait még nem is éreztetheti a tejágazatban. 13

Vélemények, érdekességek K&H a Fenntartható Agráriumért Ösztöndíjpályázat A K&H Csoport idén első alkalommal ösztöndíjpályázatot hirdetett a magyarországi agrárképzést folytató egyetemek és főiskolák mester és PhD képzésben résztvevő hallgatói számára. A K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat célja, hogy anyagi támogatással segítse azon hallgatók tanulmányát és kutatómunkáját, akik az agrárágazat egészségesen fenntartható, hosszú távú fejlődését tartják szem előtt. Az agrárszakismeretek felsőfokú oktatása Magyarországon közel kétszáz éves múltra tekint vissza. Mivel a GDP növekedést, az exportot, a foglalkoztatottak számát és a nemzetgazdasági beruházásokat tekintve is a szektor egyaránt jelentős súlyt képvisel a gazdaságban, ezért a mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlődése érdekében ma ismét elengedhetetlen, hogy az ágazat jövőbeli lehetőségeit felismerő szakemberek képzésére koncentráljunk. Ennek elősegítésére a K&H Csoport, amely az agrárfinanszírozás piacvezető szereplője, és a fenntartható agrárium elkötelezett híve, idén első alkalommal ösztöndíjpályázatot hirdetett a magyarországi agrárképzést folytató egyetemek és főiskolák mester és PhD képzésben résztvevő hallgatói számára. „A K&H, mint felelősen gondolkodó vállalat kiemelt célja, hogy üzleti eredményei mellett hozzájáruljon a társadalom tagjai számára a teljes

Két Pólus – Tej és Hús Az állattenyésztési ágazat szinte mindegyike folyamatos kihívásokkal néz szembe és ez igaz a szarvasmarha ágazatra is. A Vitafort Zrt. tevékenységében a szarvasmarha takarmányozás kiemelt szerepet játszik, azaz a mindennapi feladatok meghatározó kérdése. Néhány probléma, amely talán most a jelenlegi helyzetben a legégetőbb, és amelyekre Partnereinkkel közösen kell választ találnunk. A kvótarendszer idei kivezetése Európában már évek óta készül, hatékonyságnövelő beruházásokat hajtanak végre a piaci verseny éleződésének idejére. Magyarország a közel 2 milliárd literes kvótáját az elmúlt években közel sem tudta kihasználni: 1,5-1,6 milliárd liter körül mozgott a beszállított tej mennyisége. Ez eleve hátrányos pozíciót jelent a hazai termelőknek. Amiből viszont előnyt kovácsolhatunk, az a genetikai lehetőségekben rejlik, hiszen köztudott, hogy a hazai szarvasmarha állományok döntő többségét a Holstein-fríz fajta adja, mely egyértelműen a tejtermelésre specializálódott. Ismert sajnos az a tény is, hogy a hazai tehénállomány szaporodásbiológiai mutatói meglehetősen rosszak. A Holstein-fríz fajta ki sem tudja bontakoztatni képességeit, hiszen teljesítménye a harmadik, negyedik laktációban mutatkozna meg igazán: 443 nap a két ellés közötti idő, 2,2-2,3 laktáció után már selejtezünk is, ami évente az állomány 30-35%-át érinti. A minőségi hústermelés ilyen értelemben nincs előnyös helyzetben, főleg, hogy sokszor a tejtermelő állományok selejt tehenei jelentik a bázist, mely alapvetően nem versenyképes a minőségi húshasznú fajtákkal (Charolais, Angus stb.). Az utóbbi időszakban azonban komoly törekvések látszanak a hazai húsmarha állományok megerősítésére, emiatt az ehhez kapcsolódó, nagyon átfogó húsmarha takarmányozási program számos felmerülő, eddig nem tapasztalt szakmai kérdésre tud releváns választ adni. Az ágazat helyzetét nagyban nehezíti az elmúlt évek mikotoxin terheltsége (Aflatoxin, DON stb.) vagy számos állategészségügyi probléma (Prototheca). Tudjuk, hogy az állat csak akkor járatható csúcsra, ha szilázsból, szenázsból és szénából jó beltartalommal, jókor betakarított és helyesen tárolt takarmányt ehet.

élet megvalósításához. Ennek szellemében támogatási stratégiája egyik fontos területe a fiatalok oktatása, amelybe idén szeretnénk a felsőoktatásban résztvevőket is bevonni. Ezért hívtuk életre a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázatot, amelynek célja azon leendő agrárszakemberek tanulmányainak és kutatómunkájának anyagi támogatása, akik az agrárágazat egészségesen fenntartható, hosszú távú fejlődését tartják szem előtt” – mondta el Tresó István, a K&H Agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője. A K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázatban mindkét kategóriában három-három hallgató nyer ösztöndíjat. A két kategória nyertesei számára a K&H összesen 1 millió forint támogatást nyújt. „Az agrárfinanszírozási múltunknak köszönhetően ismerjük és értjük az ágazat problémáit, és ennek megfelelően dolgozunk a megoldási lehetőségeken. A K&H elhivatott a hosszú távon fenntartható fejlődés mellett, amelynek mellékhatásai nem rongálják a környezetet, így az agrárágazat egészségesen fenntartható, hosszú távú fejlődését tartjuk szem előtt. Ez azonban egy hosszú távú folyamat, amelyhez jól képzett szakemberekre is szükség van. A számos beérkezett pályamunka alapján örömmel látjuk, hogy a fenntartható agrárium kérdése a fiatal generáció számára is kiemelt fontosságú” – mondta el Tresó István. Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. A takarmány-kiegészítők alkalmazása drágább megoldás, de ezzel együtt szükség van rájuk a termelés magas szinten tartása érdekében, és számos alternatív lehetőséggel tudjuk a gazdaságos termelést elősegíteni (pl. retard és bendőstabil cukorforrások). Továbbá a tejtermelés során egyre égetőbb kérdés a csökkentett metán kibocsátás, és az egészségesebb állati termék előállítás (pl. az omega-3 zsírsav tartalom és annak aránya az állati termékekben). Sajnos a tej felvásárlási árára nincs hatással a szója világpiaci ármozgása, így az ebből eredő veszteségeket szinte teljes mértékben a tejágazatnak kell viselnie. Határozott kormányzati elképzelés mutatkozik a szójaimport csökkentésére, szoros összefüggésben a GMOmentes törekvésekkel, melyek megjelenése még nehezebbé teszi a megfelelő fehérjeforrás előteremtését. A termeléshez kötött közvetlen támogatások ezt a problémát próbálják árnyalni, például a fehérjetakarmányok termesztésének elősegítésével. Idén a szakági becslések 60 ezer hektáros szójavetésről szólnak. Termelését motiválja az is, hogy termőterülete 70%-ban ökológiai célterületként elszámolható. Igaz ez minden hüvelyes növényre is. Érdemes tehát feleleveníteni, újratanulni korábbi gyakorlatainkat. Értékes fehérjehordozó a lóbab, csillagfürt, borsó, ráadásul fehérje-összetételük remekül kiegészíti a napraforgóét. A szakmai és gazdasági tényezők mellett minden ágazatban meghatározó az ember szerepe a célok megfogalmazásában, a megvalósításban és az eredmények nyomonkövetésében. A módosításra mindig van lehetőség, lehet pl. új takarmányozási megoldás, technológiai módosításokkal csökkenthető kártétel, vagy mentesítés. Minderre lehetőséget adhat a támogatás vagy a tény adatokkal való szembenézés. Egy cél tehát több eszközzel vagy úton is megvalósítható. A megoldás azonban csak közösen az ágazat szereplőivel együtt lehetséges. Dr. Gregosits Balázs Kutatás-fejlesztési igazgató, Vitafort Zrt.

14

15

EGÉSZSÉGESEBB ÁLLOMÁNY HOSSZABB ÉLETTARTAM NAGYOBB PROFIT $NDQDGDL8QLYHUVLW\RI*XHOSKÀOWDOYÒJ]HWWWDQXOPÀQ\DODSMÀQD],PPXQLW\ WHQ\ÒV]ELNÀNOÀQ\DLOÒQ\HJHVHQHOOHQÀOOöEEQDNHJÒV]ÒJHVHEEQHNPXWDWNR]WDN D]ÀOORPÀQ\ÀWODJKR]NÒSHVW

NHYHVHEE WüJ\J\XOODGÀV

NHYHVHEE PÒKJ\XOODGÀV

NHYHVHEE PDJ]DWEXURN YLVV]DP

$WDQXOPÀQ\WD](J\HVđOWdOORPDNEDQ)ORULGÀEDQHJ\ÀOODWRWV]ÀPOÀOöÀOORPÀQ\HJ\HGÒQYÒJH]WÒNHO

ZZZVHPH[KX ZZZVHPH[FRP

16

Jogszabályok 5/2015. (II. 19.) FM rendelet az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területala2015. évi I. törvény az adózás rendjéről szóló 2003. évi pú támogatás, valamint az ahhoz kapcsolódó átmeneti XCII. törvénynek az Elektronikus Közúti Áruforga- nemzeti támogatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről lom Ellenőrző Rendszerrel összefüggő módosításáról Törvények:

Útdíjköteles gépjárművel végzett, közúti fuvarozással járó, e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott termékértékesítést, termékbeszerzést, egyéb célú termékmozgatást kizárólag érvényes Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer számmal rendelkező adózó folytathat. Miniszteri Rendeletek: 41/2014. (XII. 29.) NGM rendelet az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automataberendezés üzemeltetőjének adókötelezettségéről, a bejelentési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának és visszatérítésének részletes szabályairól A rendelet szerint az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automataberendezés üzemeltetője köteles az állami adóhatóság erre a célra rendszeresített formanyomtatványán elektronikusan bejelenteni az automataberendezés tulajdonosának nevét, üzemeltetőjének nevét, az üzemeltetési hely rendelkezésre bocsátójának nevét, az üzemeltetési helyét, gyártási számát, típusát, gyártóját, állapotát, kategóriáját és működési formáját. A bejelentés igazgatási szolgáltatási díjköteles. A díj mértéke 30 000 Ft, amelyet az állami adóhatóság által meghatározott számla javára kell megfizetni. 2/2015. (II. 6.) FM rendelet a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsnál működő Közösségi Marketing Alapba történő befizetésről szóló piacszervezési intézkedés kiterjesztéséről A rendelet szerint a Magyarország területén működő tejfeldolgozó, nagykereskedelemmel foglalkozó tejágazati szereplő, valamint tej-kiskereskedő – a rendeletben rögzített kivétellel – köteles piacszervezési hozzájárulást fizetni a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács által működtetett Közösségi Marketing Alapba. A piacszervezési hozzájárulás mértéke a befizető tej és tejtermék forgalmazásából származó, tárgyévet megelőző naptári évben keletkezett nettó árbevételének fél ezreléke. Az a befizető, akinek, vagy amelynek tej és tejtermék forgalmazásából származó, tárgyévet megelőző naptári évben keletkezett nettó árbevétele az 50 millió forintot nem haladja meg, mentesül a piacszervezési hozzájárulás befizetési kötelezettség alól. A befizetést két egyenlő részletben a tárgyév április 15. és október 15. napjáig kell teljesíteni a 10300002-4371405070383285 számú folyószámlára.

A rendelet szerint a tejtámogatás termeléstől elválasztva, történelmi bázis alapján kerül megállapításra. A mezőgazdasági termelőt a támogatás igénybevétele esetén tejtermelési kötelezettség nem terheli. Az anyatehéntartás esetén termeléshez kötött támogatás vehető igénybe. A támogatás állategyedenként, naptári évenként és mezőgazdasági termelőnként – az egyéni támogatási felsőhatár figyelembevételével – egy alkalommal kerül megállapításra. Az anyatehéntartás termeléshez kötött támogatására az a mezőgazdasági termelő jogosult, akinek a) a Kvótarendelet szerinti rendelkezésre álló egyéni referenciamennyisége és a gazdasági társaságba vagy szövetkezetbe vagyoni hozzájárulásként bevitt vagy részükre használatba adott kvótamennyiségének összege nem haladja meg a 120 000 kg-ot, vagy b) a Kvótarendelet szerinti rendelkezésre álló egyéni referenciamennyisége és a gazdasági társaságba vagy szövetkezetbe vagyoni hozzájárulásként bevitt vagy részükre használatba adott kvótamennyiségének összege meghaladja a 120 000 kg-ot, valamint aki a támogatási kérelemben feltüntetett összes állatát tejtermelést nem folytató tenyészetben tartja és azok a tárgyévet megelőző év április 1-jétől nem állnak tejtermelési ellenőrzés alatt, továbbá vállalja, hogy azokat a továbbiakban tejtermelésre nem hasznosítja. A mezőgazdasági termelőnek a támogatásra bejelentett állatokra vonatkozóan hat hónapos birtokon tartási kötelezettséget kell vállalnia, amely a támogatási kérelem benyújtásának napját követő naptól kezdődően folyamatosan áll fenn. 7/2015. (II. 17.) MvM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló egyes agrár-vidékfejlesztési támogatási rendeletek módosításáról Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósult agrár-vidékfejlesztési támogatások egy részét vissza kell fizetniük a termelőknek, amennyiben nem teljesítették a támogatáskor vállaltakat. A visszafizetés általános konstrukciója szerint a nem teljesítésnek el kell érnie egy bizonyos szintet – például 30 százalékot – ahhoz, hogy a támogatás egy kisebb része visszajárjon. A rendelet 50 korábbi tárcarendeletet módosít. Az építéssel nem járó gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez nyújtandó támogatásokat szabályozó 17

rendelet esetében amennyiben az ügyfél üzemének mérete – a támogatási kérelem benyújtásának évétől számított negyedik évre – a pénzügyi tervben vállalt mérettől 30 százaléknál többel marad el, úgy köteles a 30 százalékot meghaladó elmaradáson túli minden százalékpont után, a támogatási összeg fél százalékát visszafizetni. A visszafizetés azonban nem lehet több a támogatás 15 százalékánál. Vagyis 60 százalékos elmaradásnál jár vissza a támogatás 15 százaléka. Kevésbé szigorúak a szabályok azon termelői csoportok esetében, amelyek az állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtott támogatásokat nem teljesítik. Ha a negyedik évben 30 százalékkal maradnak el a pénzügyi tervben erre az évre vállalt árbevételtől, úgy a 30 százalékot meghaladó elmaradáson túli minden százalékpont után, a támogatási összeg fél százalékát kell visszafizetniük. A visszafizetett összeg azonban nem lehet több a támogatás 5 százalékánál.

b) az ENAR-nyilvántartásban bejelentett tejhasznú fajtakódon szereplő tejhasznú tehenek, vagy c) amelyek tartója megfelel a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló miniszteri rendeletben foglaltaknak. A tejhasznú tehéntartás támogatására jogosult állategyedek létszámát a mezőgazdasági termelő tenyészetében tárgyév március 31-én megtalálható, tejhasznú tehéntartás támogatására jogosult állatok létszáma alapján kell meghatározni. 10/2015. (III. 13.) FM rendelet az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatás igénybevételének szabályairól, valamint a szántóterület, az állandó gyepterület és az állandó kultúrával fedett földterület növénytermesztésre vagy legeltetésre alkalmas állapotban tartásának feltételeiről

8/2015. (III. 13.) FM rendelet a mezőgazdasági terme- A rendelet a zöldítés gyakorlatain túl bemutatja az uniós lők részére nyújtandó közvetlen támogatás igénybevé- jogból következő, valamennyi támogatásra jogosult terület kultúrállapotban tartásának követelményeit. A korábban a telére vonatkozó szabályokról Kölcsönös Megfeleltetés alatt számon tartott követelméA rendeletben nem kizárólag a közvetlen támogatások nyeket a zöldítési rendelet 2.§-a tartalmazza. igénybevételének alapfeltételei kerültek szabályozásra, hanem rögzítésre kerültek azok a tevékenységi körök is, 11/2015. (III. 13.) FM rendelet a fiatal mezőgazdasági amelyek a közvetlen támogatási jogosultságot főszabály- termelők támogatásáról ként kizárják. A rendelet tartalmazza azt a feltételrendszert, amelyet a kizárt tevékenységi köröket folytatóknak A rendelet a gazdálkodók generációváltását segíti elő, teljesíteniük kell ahhoz, hogy mégis közvetlen támogatás- amely maximum 5 éven keresztül nyújtható, legfeljebb ban részesülhessenek. Bemutatja továbbá az ennek alátá- 2020-ig. Területi felső korlátja 90 hektár. A támogatás masztására alkalmazható bizonyítási módszereket. Fontos igénybevételére jogosult minden olyan 40 évnél fiatalabb kiemelni a rendeletnek a mezőgazdasági és nem mezőgaz- termelő, aki 2015-ben kezd mezőgazdasági tevékenységdasági tevékenységből származó bevételek elkülönítési be (ad be először egységes kérelmet), vagy gazdaságát az kötelezettségét előíró rendelkezését. A rendelet egyaránt első támogatási kérelem benyújtását megelőző 5 éven bealkalmazandó az egységes területalapú támogatás, a ter- lül hozta létre. A támogatás kedvezményezettjei lehetnek meléshez kötött közvetlen támogatások, a mezőgazdasági továbbá jogi személyek is. gyakorlatokra nyújtott támogatás, a fiatal mezőgazdasági termelők támogatása, valamint a mezőgazdasági kister- 17/2015. (III. 30.) MvM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes támelők támogatása tekintetében. mogatások 2015. évi igénybevételével kapcsolatos egy9/2015. (III. 13.) FM rendelet a termeléshez kötött köz- séges eljárási szabályokról vetlen támogatások igénybevételének szabályairól A rendelet hatálya több, az Európai Mezőgazdasági ViA rendelet alapján a KAP reform keretében 2020-ig mű- dékfejlesztési Alapból finanszírozott támogatásokra terjed ködő támogatási formában a húshasznú anyatehén, hízott ki (évelő, lágy szárú energiaültetvények telepítése, mebika, tejhasznú tehén és anyajuh egyedek, továbbá rizs, zőgazdasági területek erdősítése, kertészeti ültetvények cukorrépa, zöldség-gyümölcs-, valamint fehérjenövények korszerűsítése, stb.), valamint rendelkezik többek között támogatására nyílik mód. 2015-ben e jogcímekre összesen az agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevé201 millió euró, több mint 60 milliárd forint áll rendelke- telének szabályairól is. zésre. Ez az ágazatok többségében a korábbi támogatási A rendelet szerint a jogcímekre vonatkozó igényléseket az szintet meghaladó összegek kifizetését teszi lehetővé. Az egységes kérelemben kell bejelenteni. egyes támogatásokat az egységes kérelem felületén kell majd igényelni. A támogatási kérelem tárgyévente az egy- 16/2015. (IV. 9.) FM rendelet a mezőgazdasági kisterséges kérelem benyújtásának kezdő napjától május 15-éig melői támogatásról nyújtható be. Támogatás azon tejhasznú tehenek után igényelhető, ame- A kistermelői támogatási rendszer a közvetlen támogalyek a tárgyév március 31-én a mezőgazdasági termelő te- tások kiváltása céljából jött létre. Azoknak, akik kisebb területen gazdálkodnak, egy új válaszható támogatási nyészetében találhatóak és formát kínál. A támogatás jellege vissza nem térítendő a) hivatalos tejtermelés-ellenőrzés alatt állnak, vagy 18

támogatás. A támogatás mértéke mezőgazdasági termelőnként évente legalább 500 euró és legfeljebb 1250 euró lehet. Minden gazdálkodó csatlakozhat a rendszerhez, aki legalább 1 hektárra jogszerű földhasználattal rendelkezik. A kistermelői rendszerbe csak az idén lehet belépni. Az idei évben teljes egységes kérelmet szükséges kitölteni, az egyes kiegészítő támogatásokhoz szükséges igazoló dokumentumok csatolásával. Csatlakozási kérelmét az idei egységes kérelem beadásával egyidejűleg, de legkésőbb augusztus 15-ig jelezheti az egységes kérelem beadó felületen. A csatlakozással 2020-ig tagja lehet a kistermelői támogatási rendszernek.

Amennyiben a támogatásra jogosult ügyfél jogorvoslati eljárást követően 2014. március 31. után jogerőre emelkedett helyt adó, vagy részben helyt adó támogatási döntéssel rendelkezik, úgy legkésőbb 2015. május 31. napjáig köteles a támogatott műveletet megvalósítani, valamint az utolsó kifizetési kérelmet benyújtani.

26/2015. (I. 26.) számú MVH Közlemény az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére nyújtandó támogatás kifizetésének igényléséről A közlemény az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére nyújtandó támogatások jogcím keretében nyújtott MVH Közlemények: támogatás kifizetésének igénylésének részletes rendjét 10/2015. (I. 23.) számú MVH Közlemény az Európai határozza meg és a támogatás kifizetése igényléséhez kapMezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a technológiai csolódó elektronikus felületen benyújtandó formanyomberendezések korszerűsítés céljából történő beszerzé- tatványokat rendszeresíti. Az utolsó kifizetési kérelem benyújtási határideje 2015. séhez nyújtandó támogatás kifizetésének igényléséről május 31. A közlemény az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a technológiai berendezések korszerűsítés céljá- 34/2015. (II. 27.) számú MVH Közlemény a sovány tejból történő beszerzése jogcím keretében nyújtott támoga- por és vaj magántárolási támogatásához kapcsolódó tás kifizetésének igénylésének részletes rendjét határozza kérelem beadási időszak módosításáról meg és a támogatás kifizetése igényléséhez kapcsolódó elektronikus felületen benyújtandó formanyomtatványo- A módosítás szerint sovány tejpor és vaj magántárolási támogatási kérelmet 2015. szeptember 30-ig lehet benyújkat rendszeresíti. A közlemény szerint az utolsó kifizetési kérelmet legké- tani. sőbb 2015. május 31-ig kell benyújtani. 36/2015. (III. 12.) számú MVH Közlemény a Tejkvóta13/2015. (I. 23.) számú MVH Közlemény az Európai szabályzatról és a tejkvóta intézkedés kapcsán hasznáMezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az állattartó latos nyomtatványok rendszeresítéséről szóló 177/2011. telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás kifize- (XII.19.) számú Közlemény módosításáról tésének igényléséről A Közös Agrárpolitika keretében működtetett tejkvóta A közlemény az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési rendszer jelenlegi formájában a 2014/2015. kvótaév végéAlapból az állattartó telepek korszerűsítése jogcím kereté- ig, azaz 2015. március 31-ig működik. ben nyújtott támogatás kifizetésének igénylésének részle- A tejpiaci szereplők jelentési kötelezettsége azonban fenntes rendjét határozza meg és a támogatás kifizetése igény- áll a 2014/2015. kvótaévre vonatkozóan is. 2015. március léséhez kapcsolódó elektronikus felületen benyújtandó 15. után az éves kimutatásokat, illetve minden egyéb kérelmet és jelentést az MVH címére (1095 Budapest, IX. formanyomtatványokat rendszeresíti. • ÁTK. I-II. jogcím esetében az utolsó kifizetési kérel- Soroksári út 22-24.; Levelezési cím: 1476 Budapest, Pf.: met legkésőbb a művelet megvalósulását követő egy 407.) kell benyújtani. éven belül, de legkésőbb 2015. május 31-ig kell be- A Közlemény 1. számú melléklete tartalmazza a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Tejkvóta-szabálynyújtani, • ÁTK. III-IV. jogcím esetében az utolsó kifizetési ké- zatot. relmet legkésőbb 2015. május 31. napjáig kell benyújEurópai Uniós Jogszabályok: tani. 19/2015. (I. 23.) számú MVH Közlemény az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatás kifizetésének igényléséről

2015/303 Bizottsági végrehajtási rendelet (2015. február 25.) a 947/2014/EU és a 948/2014/EU végrehajtási rendeletnek a vajra és a sovány tejporra vonatkozó magántárolási támogatás iránti kérelmek benyújtási határideje tekintetében történő módosíA közlemény az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési tásáról Alapból a mezőgazdasági termékek értéknövelése jogcím keretében nyújtott támogatás kifizetésének igénylésének Tekintettel arra, hogy a vaj és a sovány tejpor Unión berészletes rendjét határozza meg és a támogatás kifizetése lüli ára továbbra sem stabil, a jogszabály a magántárolási igényléséhez kapcsolódó elektronikus felületen benyúj- támogatási rendszer alkalmazási időszakát hét hónappal, tandó formanyomtatványokat rendszeresíti. 2015. szeptember 30-ig meghosszabbítja. 19

TEJ SZERVEZETÉS ÉSTERMÉKTANÁCS TERMÉKTANÁCS TEJSZAKMAKÖZI SZAKMAKÖZI SZERVEZET 1115 Budapest, Bartók Béla út 152/c. 1115 Budapest, Bartók Béla út 152/c. Telefon: +36/ 1 203 1450 Telefon: +36/ 1 203 1450 Fax: +36/1 203 1477 Fax: +36/1 203 1477 E-mail: [email protected] E-mail: [email protected] www.tejtermek.hu www.tejtermek.hu

20