SIÓFOKI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL JEGYZŐJE 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103
ELŐTERJESZTÉS Siófok Város Képviselő-testületének 2016. októberi ülésére
Tárgy: Javaslat a kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályairól szóló önkormányzati
rendeletének megalkotására Előterjesztő: Kónyáné dr. Zsarnovszky Judit jegyző Előkészítette: Siófok KÖH Hatósági Osztály Tárgyalja: Idegenforgalmi és Rendészeti Bizottság Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság
Tisztelt Képviselő-testület! Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávtv.) szabályozza az állattartó kötelezettségeit az állattartás körülményeivel kapcsolatban. Az Ávtv. 48/A. §-a meghatározza az önkormányzatok állatvédelmi feladatait. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről 2008. évi XLVI. törvény 6.§ szintén kimondja, hogy állatot tartani csak az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírtaknak megfelelő helyen és módon szabad. Állat tartását csak állat-egészségügyi, közegészségügyi, állatjóléti, környezetvédelmi, illetve természetvédelmi indokkal lehet korlátozni. Mezőgazdasági haszonállat tartása önkormányzati rendeletben nem korlátozható. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) 36.§ (5) bekezdése szerint az állattartó építmények elhelyezésének feltételeit – a közegészségügyi és az állategészségügyi, továbbá a környezetvédelmi követelmények figyelembevételével – a helyi építési szabályzat állapíthatja meg. Az állattartónak e szabályok szerint kialakított építményekben kell biztosítania az állatok tartására vonatkozó követelményeket. Az állattartási tevékenység folytatása során az adott terület vonatkozásában a helyi építési szabályok nem hagyhatók figyelmen kívül. Más jellegű önkormányzati rendeleti szabályzásra nincs felhatalmazása a képviselőtestületeknek a mezőgazdasági haszonállatok tartása tekintetében. Kedvtelésből állatot tartani Ávtv, valamint a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rend.) szabályainak figyelembevételével, valamint az önkormányzat rendeletében meghatározottak szerint lehet. Az önkormányzatoknak az Ávtv. 49. § (6) bekezdése ad felhatalmazást, mely szerint felhatalmazást kap a települési, fővárosban a kerületi önkormányzat képviselő-testülete, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat közgyűlése, hogy a kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályait rendeletben határozza meg. A fentiek alapján a T. Képviselő-testület az állattartásról szóló 11/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendeletét 2016. március 1. napjával hatályon kívül helyezte azzal, hogy szükségesnek tartja a kedvtelésből tartott állatok tartásának helyi önkormányzati rendeletben való szabályozását. A kedvtelésből tartott állatok tartásának helyi önkormányzati rendeletben való szabályozása során áttekintésre került, hogy az állatok tartására vonatkozó magasabb szintű jogszabályok milyen rendelkezéseket tartalmaznak, különös tekintettel arra, hogy a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 3. §-a alapján a jogszabályban nem ismételhető meg az Alaptörvény vagy olyan jogszabály rendelkezése, amellyel a jogszabály az Alaptörvény alapján nem lehet ellentétes. A kedvtelésből tartott állatok tartása szinte mindenben különbözik a gazdasági célú állattenyésztéstől. Méreteiben és környezeti hatásaiban sem hasonlítható össze a mezőgazdasági állattartással, ahogyan célja és társadalmi szerepe is egészen más. 2
A fentiekre is tekintettel fontosnak tartottuk, hogy az új rendelet megalkotása során a gyakorlati tapasztalatok alapján felmerült problémákra is - amennyiben a központi jogszabályi környezet lehetőséget ad – megoldást találjunk. A jogalkotás során fontos volt számunka a Siófoki Állatvédő Alapítvány véleménye is, mely szervezet - együttműködve az önkormányzattal - komoly segítséget jelent a kóbor állatok elhelyezésében vállalt feladatok elvégzésében. Az állattartási szabályok központosítása, egységesítése következtében a helyi rendelet szövegtervezetének elkészítése érdekében szükségessé vált a magasabb szintű jogszabályok tartalmának részletes áttekintése annak érdekében, hogy a rendelet-tervezet szövegtartalma a Jat. korábban jelzett 3.§-ában és Magyarország Alaptörvényében (32. cikk (3):” Az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes”.) foglaltaknak is megfeleljen. Az önkormányzati rendelet-tervezettel kapcsolatos magasabb szintű jogszabályok: 1. Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (ÁTV.) Az Átv. az állattenyésztés szabályozására tartalmaz rendelkezéseket. Az Átv. hatálya alá tartozik a gazdasági céllal állatfajok, fajták, hibridek tenyésztésének, előállításának, forgalmazásának, felhasználásának céljából végzett tenyésztés, illetve a szaporítóanyag előállítása, forgalmazása és felhasználása. 2. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (Ávtv.) Az Ávtv szabályozza: a) az állat tartásának általános szabályait, b) az állat kíméletére, az állatkínzás tilalmára vonatkozó szabályokat,a c) az állaton történő beavatkozás szabályait, d) az állat életének kioltására vonatkozó szabályokat, e) egyes állatok védelmének külön szabályait, f) a kísérleti, oktatási vagy egyéb tudományos céllal tartott állatokra vonatkozó külön szabályokat, g) az állat szállítására vonatkozó szabályokat, h) az állatkert, a cirkuszi menazséria és a kedvtelésből tartott állatok kereskedésének létesítésére és fenntartására vonatkozó általános szabályokat, i) az állatpanzió és állatmenhely létesítésének és fenntartásának általános szabályait, j) az állatvédelmi feladatok pénzügyi fedezete, az ebnyilvántartás, az ebrendészeti hozzájárulás, az állatvédelmi bírságra vonatkozó szabályokat, k) az állatvédelmi oktatásra vonatkozó szabályokat, l) az ügyész szerepére vonatkozó szabályokat az állatvédelemben. Helyi önkormányzatokat az Ávtv. 42/C. §-a és a 49.§ (5) bekezdése érinti, mely szerint ebrendészeti hozzájárulásról rendelkezhet a települési önkormányzat rendeletében. Fontos rendelkezése az Ávtv.-nek a 49. § (6) bekezdése, mely alapján a felhatalmazást kap a települési, fővárosban a kerületi önkormányzat képviselő-testülete, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat közgyűlése, hogy a kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályait rendeletben határozza meg. 3
A fentieken kívül csak arra van lehetősége az önkormányzatnak, hogy az Alaptörvény 32. cikk (2) és (3) bekezdésére figyelemmel, feladatkörében eljárva szabályozzon törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyokat, melyek rendezése szükséges. 3. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény Mint már korábban jeleztük, a jogszabály alapján a mezőgazdasági haszonállatok tartási feltételeit önkormányzati rendeletben nem lehet meghatározni (6. § (6) bekezdés). A mezőgazdasági haszonállat tartás ezzel központi szabályozás alá került. A törvény rendelkezik - többek között - arról, hogy e körbe tartozó állat tartásának feltételeit kizárólag e törvény vagy annak a végrehajtására kiadott jogszabály állapíthatja meg, valamint, hogy önkormányzati rendeletben darabszám alapján vagy egyéb feltételhez kötötten nem korlátozható a tartható haszonállatok száma. 4. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) Az állattartásra szolgáló épületek elhelyezésének feltételeit 2013. január 1. napjától az OTÉK 36. § (5) bekezdése szerint már nem az állattartás helyi szabályairól szóló önkormányzati rendeletben, hanem a helyi építési szabályzatban lehet megállapítani. 5. Az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 23.) Kormányrendelet A jogszabály az állatvédelmi bírságolás részletes feltételeit és szabályait határozza meg. 6. A települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII. 31.) Kormányrendelet A jogszabály hatásköri szabályokat, valamint – a járási hivatal mellett – a jegyző feladatait határozza meg az állatok védelmével kapcsolatosan. 7. Az állatvédelmi hatóság kijelöléséről szóló 334/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet A jogszabály határozza meg azt, hogy az egyes állattartási ügyekben mely hatóság rendelkezik hatáskörrel. 8. A természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről szóló 78/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet A jogszabály tartalmazza a természetes fürdővizekre és a természetes fürdőhelyre vonatkozó szabályokat. A jogszabály alapján állatot a fürdőhely területére bevinni – a járási hivatal által engedélyezett őrkutyás biztonsági szolgálat, illetve a vakvezető kutya kivételével – tilos. Ez alapján a fürdőhely vonatkozásban a rendeleti szabályozás nem lehetséges. 9. A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Kormányrendelet (Korm.rend.) A Korm. rend. az alábbi tárgykörben tartalmaz részlet szabályokat: 4
a) állatforgalmazásra vonatkozó szabályok b) a kedvtelésből tartott állatok tartására és az állatokkal való bánásmódra vonatkozó rendelkezések, c) eb okozta fizikai sérülés, illetve ennek veszélye keletkezésekor felmerülő hatósági feladatok, valamint a veszélyes eb tartása és a tartás engedélyezése. A Korm. rend. a fentiek keretében részletesen rendelkezik többek között: - az állatok oltásának elvégeztetéséről, és annak igazolására szolgáló dokumentumok beszerzéséről, - az állattartás olyan módon történő folytatásról, amely lehetővé teszi az állat természetes viselkedését, ugyanakkor a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét tartósan és szükségtelenül ne zavarja, - ebek tartásához szükséges minimális alapterületről, - a - más állatok, továbbá az ember irányába fennálló - veszélyeztetés tilalmáról, - arról, hogy ebet kizárólag pórázon lehet vezetni közterületen - kivéve a futtatásra kijelölt területeket – olyan személy által, aki képes a kutya vezetésére, irányítására, féken tartására, - arról, hogy szájkosarat kizárólag akkor kell használni, ha ismert az adott eb agresszív magatartása, kivéve, ha külön jogszabály kötelezővé teszi, - az állatok biztonságos helyre történő helyezéséről és megnyugtatásáról, ha az állatban félelmet keltő időjárási jelenség vagy például pirotechnikai tevékenység következik be, - arról, hogy 2013. január 1-től négy hónaposnál idősebb eb transzponderrel ellátva tartható, - a transzponderrel jelölt ebek országos nyilvántartásáról, - veszélyes ebbé nyilvánításról, és annak szabályairól. Ezen Korm. rend. alapján hozta meg az Alkotmánybíróság a 146/2011. (XII. 2.) AB határozatát, mely a jelenleg szabályozni kívánt tárgyban nagyon fontos követelményeket és szabályokat határozott meg, melyeket a későbbiekben – egy más kérdéssel kapcsolatban – részletesen is bemutatunk. 10. A méhészetről szóló 15/1969. (XI. 6.) MÉM rendelet A jogszabály szabályozza többek között a méhészet létesítésének, elhelyezésének szabályait az egyes védőtávolságokkal együtt. 11. Az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet A jogszabály teljes körűen szabályozza az állattartó telepekre vonatkozó egészségügyi, tartási szabályokat az egyes állatbetegségek megelőzése, leküzdése érdekében, valamint tartalmazza a gyepmesteri teleppel és a gyepmesterrel kapcsolatos szabályokat. 12. A mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet A rendelet hatálya kiterjed a mezőgazdasági haszonállatok tenyésztésére, tartására és elhelyezésére, valamint az állattartással foglalkozó természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre. 13. A veszettség elleni védekezés részletes szabályairól szóló 164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet 5
Az oltási kötelezettség, az ebzárlat, és veszettség pontos szabályait tartalmazza a jogszabály. 14. A veszélyes állatfajokról és egyedeik tartásának szabályairól szóló 85/2015. (XII. 17.) FM rendelet A jogszabály szabályozza az együttes rendelet címében hivatkozott állatok felsorolását és tartásuk részletszabályait. A fentiek alapján megállapítható, hogy majdnem minden társadalmi viszonyt felölelő központi jogszabályrendszer alakult ki az állattartás tárgykörében, ezért a helyi jogalkotás lehetősége meglehetősen beszőkült, felhatalmazás alapján mindösszesen a kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályait lehet meghatározni. A rendelet szövegtervezetének kialakítása során igény jelentkezett a tartható állatok számának meghatározására, valamint a tenyésztés engedélyhez való kötésére. Ezen szabályozások a korábbi szabályozásnak hosszú ideje a része volt, így az igény ismételt felmerülése – álláspontunk szerint - szükségessé teszi a kérdéseknek a rendelet-tervezet szövegéből történő kihagyásának egyértelmű és részletes indoklását. Korábban már jeleztük, hogy a jelen rendelet-tervezettel szabályozni kívánt tárgyban milyen fontos szerepe van az Alkotmánybíróság 146/2011. (XII. 2.) számú határozatának, melynek tartalmát és az abból következő kötelezettségeket az alábbiakban mutatjuk meg. Az önkormányzatok a helyi állattartásról szóló rendeleteikben - jellemzően különféle módokon, de – szabályozták az egy házban vagy lakásban tartható állatok számát. Ilyen tartalmú önkormányzati rendeletekkel az Alkotmánybíróság többször is foglalkozott. Az önkormányzatok eredetileg az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése alapján alkották meg állattartási rendeleteiket. Az Alkotmány hivatkozott rendelkezése kimondta, hogy a helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes más jogszabállyal. Ez alapján az alkotmányos rendelkezés alapján születtek meg az állattartási rendeletek. Ezt a rendelkezést lényegében azonos tartalommal fenntartja az Alaptörvény is. Az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése kimondja, hogy „Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.” A 146/2011. (XII. 2.) AB határozat figyelembe vette az időközben bekövetkezett jogszabályi változásokat. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy hatályba lépett a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló Kormányrendelet (Korm.rend.), amely az állatvédelmi törvényhez képest állapít meg speciális szabályokat. A Korm. rend. a kedvtelésből tartott állat fogalmát negatív módon határozza meg, azaz a rendelet azt rögzíti, hogy mely állatok nem minősülnek kedvtelésből tartott állatnak. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a Korm. rend. hatálya kiterjed a kutyaés macskatartásra, illetve tenyésztésre. Az Alkotmánybíróság vizsgálta azt is, hogy a vizsgált önkormányzati rendeletben foglalt korlátozás összhangban áll-e a Korm. rend.-ben foglaltakkal. 6
A Korm. rend. a kedvtelésből tartott állatok tartásának részletszabályai körében meghatározza a kedvtelésből tartott állatok tartási helyének méretét. Eszerint „a kedvtelésből tartott állat tartási helyének olyan méretűnek kell lennie, hogy az állat fajára jellemző mozgási igényét ki tudja elégíteni.” A Korm. rend. a tartási helyet m2-ben is meghatározza. Mindezeket figyelembe véve az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy a 2010-es Korm. rend. hatályba lépését követően a jogi helyzet alapvetően megváltozott, mivel korábban nem volt a kedvtelésből tartott állatok tartásáról országos szintű szabályozás, amelyhez az önkormányzatoknak igazodniuk kellett volna. A 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelet 2012. VIII. 1-től hatályba lépett, a Korm. rend.-et módosító rendelkezése a tartási hely méretét úgy határozta meg, hogy tilos kistestű ebet 10 m2-nél, közepes testű ebet 15 m2-nél, nagy testű ebet 20 m2-nél kisebb területen tartósan tartani. Az Alaptörvényből következik, hogy az önkormányzati rendelet nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az önkormányzati rendeletnek a kutyák és macskák számát korlátozó rendelkezése a 2010-es Korm.rend.-be ütközik, és így sérti az Alkotmány (Alaptörvény) rendelkezését. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az Alkotmánybíróság konkrét indítvány kapcsán, de általános érvénnyel kimondta, hogy az önkormányzat nem szabhatja meg rendeletében darabszám szerint a tartható kutyák számát. Az önkormányzat rendeletében a Korm. rendeletben előírt követelményeknek megfelelően, illetve keretei között szabályozhat. Az Alkotmánybíróság felhívta a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy a Korm. rend. – összhangban a Polgári Törvénykönyvvel – úgy határozza meg az állattartás módját, hogy ez a tevékenység tartósan és szükségtelenül ne zavarja a környező lakóközösség – elsősorban a szomszédok – kialakult életvitelét. A szabályozás során igényként felmerült továbbá, hogy a rendelet-tervezet a kutya- és macskatenyésztést engedélyhez kösse. Az Alkotmánybíróság megállapította a határozatában, hogy „egy tevékenység – itt a kutyamacskatenyésztés – hatósági engedélyhez kötése a tevékenység feltételes tiltásával egyenlő, mivel ilyen esetben a tevékenység engedély nélküli folytatása tiltott. Az önkormányzati hatósági engedélyhez kötés alkotmányjogi feltétele ezért az, hogy az önkormányzatnak egyáltalán joga legyen az engedélyhez kötött tevékenységet megtiltani.” A Korm. rend. meghatározza, hogy milyen feltételekkel lehet kedvtelésből tartott állatot tartani, ami a tenyésztést is magába foglalja. Eszerint nem kell hatósági engedély sem a tartáshoz, sem pedig a tenyésztéshez. A fentiek alapján az önkormányzati rendeletek az állat (kutya) tartását egyedi állattartási engedélyhez nem kötheti (függetlenül azok számától). A fentiek alapján az önkormányzati állattartási rendelet sem a mezőgazdasági haszonállatok, sem a kedvtelésből tartott állatok létszámának korlátozását nem eredményezheti, mivel előbbi törvénybe, míg utóbbi a Korm. rend.-be és a jelzett alkotmánybírósági határozatba ütközik. A rendelet-tervezet tartalmazza a kutyafuttatásra és a kutya fürdetésére kijelölt területre vonatkozó szabályozást. 7
Korábban már jeleztük, hogy a természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről szóló 78/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet egyértelműen kitiltja a kutyákat, és minden állatot a fürdőhelyekről, ami csak a vakvezető kutyákat és az őrkutyákat veszi ki a tiltás alól. A fentiek alapján kutyát azokon a területeken lehet fürdetni, amelyek nem számítanak az adott időszakban kijelölt fürdőhelynek és(vagy) nincs külön helyi jogszabályi tiltás az állatok fürdetése ellen. Ha a gazdi együtt szeretne fürödni a kutyájával, akkor olyan helyet kell keresni, ahol nincs külön megtiltva az állatok fürdetése, a terület nincs kijelölve fürdésre, de mégis lehet fürödni. A kutyás strand gondolata még csak gyerekcipőben jár hazánkban, de az Önkormányzatnál látunk esélyt arra, hogy hamarosan ez a helyzet megváltozik. A helyzet javulását az olyan kutyabarát emberek, vállalkozások tevékenykedésében látjuk, akik felismerték azt, hogy van lehetőség a változtatásra, és akinek módja van rá, az meg is teszi. Reméljük, hogy a felelős kutyatartás egyre népszerűbbé válik, és a kutyatartók is megteszik azokat a lépéseket, hogy kutyájuk minden helyen az elvárt viselkedést nyújtsa. Egyre több kutyabarát ismeri fel ezeket a tényeket és lehetőségeket, és tesznek azért, hogy hazánkban is elérhetővé váljanak a kutyabarát szolgáltatások. Ebben szeretne fontos szerepet vállalni Siófok Város Önkormányzata a kutyastrand és kutyafuttató kialakításával. A szabályozás időszakában beszerzett információk alapján megállapítottuk, hogy a Balaton déli partján már korábban kialakított kutyastrandok működtetése során természetszerűleg felmerült problémák kezelése könnyebben megoldhatóvá váltak a rendszer szabályozottságából következően, míg az előnyökben (turizmus növekedése, kedvező vélemények megjelenése a médiában a kutyastrand kialakítása miatt, stb.) jelentkező értéknövekedések miatt egyetlen helyen sem szűnik meg a kialakított kutyastrand, sőt a rendszer bővítését célozzák meg. Ezen tapasztalatok alapján hibának tartanánk, ha a „Balaton Fővárosa” nem tenne a kérdésben pozitív irányú lépéseket, ezzel is kifejezve a fejlődés iránti elkötelezettségét. A szabályozás során igyekeztünk a legegyszerűbb módszeren, „a tiltással le is tudják a dolgot” módszeren túllépve úgy kialakítani az új szabályokat, hogy az a kutyatartóknak is kedvezzen és másokat se "zavarjon". Siófok Városának sok szép, és kiváló lehetőségekkel bíró partszakasza van, amelyek közül kiválasztottuk egy olyan fürdő részt, ahová négylábú társainkat is vihetjük. Reméljük, hogy a területek kialakítása nemcsak Siófok Városának hírnevét növeli, hanem a turizmus növelésében is mozgatórugóként működhet. A kutyás strand és futtató a kutyásoknak szól, de ez nem jelenti azt, hogy ott mindent szabad. Ezen területeken szabályok lennének érvényben, melyek célja a rend biztosítása. Ezek a szabályok nem csak miattunk, emberek miatt fontosak, hanem a négylábúakat is védik! A szabályok, a „HÁZIREND” megfogalmazásánál nem jogi, hanem hétköznapi fogalmakat használtunk, mivel – véleményünk szerint – ez segíti az emberek általi elfogadásukat és ezáltal használatukat is. 8
Ami a városban is a legnagyobb problémát okozza kutyásnak, nem kutyásnak egyaránt, az a kutyakaki-helyzet. Megfelelően, akár magas bírsággal büntetve, valószínűleg ez a helyzet is megoldódna, így a kutyás strandon ez figyelhető, kontrolálható és szabályozható lenne. Azt a tévhitet pedig el kell oszlatni, hogy a kutya belepiszkít a vízbe, mivel ilyet nem tesznek. Kutyák számára a belépés kizárólag oltási könyv ellenében lehetséges, és tüzelő kutyusok – a szakemberek tanácsát meghallgatva - a többi kutya épségére való tekintettel nem mehetnek be. A környezet kialakításában leginkább a kutyakaki-gyűjtők elhelyezése a legfontosabbak a kötelező infrastruktúrán túl. A fentiek alapján az elmúlt időszakban a korábban önkormányzati rendeletben szabályozott állattartási kérdések szinte mindegyikére megalkotásra kerülő központi szabályozásra tekintettel az új rendelet-tervezet néhány kiegészítő szabályt, valamint a kutyastrandra és a kutya futtatásra kijelölt területet tartalmazza. Kérem a T. Képviselő-testületet, hogy a rendelet-tervezetet a beterjesztettek szerint fogadja
el!
9
Részletes indokolás A rendelettervezet részletes indoklása Az 1. §-hoz A rendelet céljának és hatályának meghatározása alapján állattartónak minősül mindenki, aki Siófok Város közigazgatási területén a kedvtelésből tartott állatot gondozza, felügyeli, illetve az állat tulajdonosa. A 2. §-hoz Az állatok tartása során elsősorban az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény, valamint a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló Korm. rend. rendelkezéseit kell figyelembe venni (alkalmazni), e rendelet előírásai kiegészítik a jelzett jogszabályok rendelkezéseit. A 3. §-hoz Fontos értelmező szabály, hogy a rendelet alkalmazása során az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény, valamint a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet fogalom-meghatározásait kell alkalmazni. A 4. §-hoz Az állattartó alapvető kötelessége, hogy az állatot mások testi épségét ne veszélyeztető módon tartsa, amely tartással anyagi kárt se okozzon. Ennek során be kell tartani az állategészségügyi, közegészségügyi és környezetvédelmi szabályokat. A 5. §-hoz Az állattartás legnagyobb problémája, ha a nem felelős állattartó nem gondoskodik arról, hogy az állat ne szennyezze környezetét. E cél érdekében mondja ki a jogszabály, hogy állat által keletkező szennyeződést az állattartó köteles haladéktalanul eltávolítani, és emiatt az erre alkalmas eszközt köteles magánál tartani. A 6. §-hoz A §. a póráz, a szájkosár és az állattartás biztonságának szabályait tartalmazza, kiegészítve a központi szabályozást a tartás helyére vonatkozó szabályokkal. A 7. §-hoz A jogszabály lehetőséget ad, hogy a társasházi közösségek házirendjükben a rendeletben foglaltaknál szigorúbb szabályokat is meghatározhassanak. A 8. §-hoz
10
Az állattartó köteles arról gondoskodni, hogy az állat felügyelet nélkül ne juthasson ki, így mindig köteles megakadályozni, hogy az állat akár közterületre, akár magánterületre felügyelet nélkül kijusson. Ezt úgy kell megoldani, hogy az alkalmazott megoldás mások testi épségét ne veszélyeztesse. A tervezet kimondja, hogy ha az állat harapós, jól látható helyen a harapós állatra utaló figyelmeztető táblát kell elhelyezni. A 9. §-hoz A rendelet meghatározza azokat a közintézményeket, amelyekbe állatot – a vakvezető és mozgáskorlátozottakat segítő eb és a fegyveres és rendészeti szervek szolgálati ebek kivételével – kizárólag az intézmény, létesítmény vagy az üzemeltető vezetője hozzájárulásával vihető be. A 10. §-hoz A §. a kutyastrandra vonatkozó szabályokat tartalmazza. E szerint a rendelet 1. mellékletében kijelölt terület lenne a kutyastrand. A jelzett melléklet tartalmazza a „HÁZIREND-t, melyet a területen be kell tartani. A 11. §-hoz Fontos, hogy a város teljes területén a köztéri szökőkutakba semmilyen állatot bevinni nem szabad. A 12. §-hoz A §. a kutyafuttatókra vonatkozó szabályokat tartalmazza. A kutyastrandra vonatkozó szabályok alapján itt is elmondható. hogy a rendelet mellékletében kijelölt terület lenne a kutyafuttató, melyre vonatkozó szintén meghatározásra került a „HÁZIREND”, melyet a területen be kell tartani. A 13. §-hoz Siófok Város a közigazgatási területén a felügyelet nélkül hagyott, valamint a közterületen szabadon engedett, kóbor állatok befogásával kapcsolatos feladatok elvégzéséről a gyepmester gondoskodik, mely feladatokat tartalmazza a szabályozás. A 14. §-hoz Mindig az állattartó felelőssége az állat megfelelő elhelyezéséről gondoskodni, akkor is ha már nem kívánja vagy nem tudja az állatot tartani. Álláspontunk szerint ez a felelős állattartás rész, illetve követelménye. A 15. §-hoz Az állatvédelmi, állategészségügyi, közegészségügyi és környezetvédelmi előírásokat tartalmazó §. meghatározza az állattartó kötelezettségeit, amikor az állat embert megmart vagy megharapott, valamint fertőző állatbetegségek, továbbá az ember és a környezet fertőzésének megelőzése céljából szükséges feladatait. 11
A 16. §-hoz Az állati hullák és állati eredetű hulladékok ártalmatlanná tételével kapcsolatos állattartói feladatok meghatározását is fontosnak tartottuk a közösség érdekében. A fentiek mellett kimondtuk, hogy az ismeretlen állattartó állatának teteme esetén a tetem elszállításáról az önkormányzat gondoskodik. Az ezzel járó költségek - amennyiben utólag ismertté válik a tulajdonos – átháríthatóak a tulajdonosra. A 17. §-hoz A fentiekben már jeleztük, hogy a Ávtv. 42/C. §-a ebrendészeti hozzájárulásról rendelkezhet a települési önkormányzat rendeletében. A fent felhatalmazása alapján javasoljuk Képviselő-testületnek, hogy Siófok város közigazgatási területén tartott ebek vonatkozásában ebrendészeti hozzájárulást ne állapítson meg. A 18. §-hoz A szabályozás előkészítése során a szakemberektől igény lépett fel, hogy a kedvtelésből tartott állatok tartása keretében egyes szabályok megszegése minősüljön a közösségi együttélés alapvető szabályai megsértésének, mely esetekben a kötelezettségek elmulasztójával, vagy a tilalmak megszegőjével szemben 5000,-Ft-tól 50000,-Ft-ig terjedő helyszíni bírság vagy 50000,-Ft-tól 150.000 Ft-ig terjedő pénzbírság (közigazgatási bírság) szabható ki. A Siófok város vonatkozásában - a megszokott gyakorlat alapján - a hatósági eljárás lefolytatása és a cselekmény elbírálása a jegyző hatáskörébe tartozik, jogorvoslat iránti kérelmet Siófok Város Önkormányzat Képviselő -testületéhez lehet benyújtani. A pénzbírság kiszabásánál a méltányosság elvét teljes mértékben érvényre juttatja a szabályozás azzal, hogy a pénzbírság mértékének megállapításánál figyelembe kell venni - a magatartás, vagy mulasztás súlya és a felróhatóság mértéke mellett - az érintett vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait is. A pénzbírság kiszabása helyett „felszólítás” alkalmazható, amennyiben a magatartás, vagy mulasztás az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú. A fentiek alapján a kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályairól szóló önkormányzati rendelet tervezetnek elfogadására teszünk javaslatot. TÁJÉKOZTATÓ AZ ELŐZETES HATÁSVIZSGÁLAT EREDMÉNYÉRŐL (a jogalkotásról szóló 2010. CXXX. tv. 17. § (1)-(2) alapján):
Rendelet-tervezet címe: a kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályairól Rendelet-tervezet valamennyi jelentős hatása, különösen Társadalmi, gazdasági és költségvetési hatás: közvetlen gazdasági és költségvetési hatásai is lehetnek a rendelet-tervezetnek. Közvetlen társadalmi hatása kedvező a terület egyértelmű szabályainak meghatározásával. Kedvező társadalmi hatásai lesznek az első megvalósuló siófoki kutyastrand és kutyafuttató is. Kedvező gazdasági hatás a turizmus növekedésben várható. 12
Környezeti, egészségügyi következményei kedvezőek.
következmények:
közvetlen
környezeti
és
egészségi
Adminisztratív terheket befolyásoló hatás: a rendelet elfogadása kisebb mértékben növelheti a hivatal feladatait, mivel a tervezet a kedvtelésből tartott állatok tartása keretében egyes szabályok megszegését a közösségi együttélés alapvető szabályai megsértésének mínősít, mely esetekben a kötelezettségek elmulasztójával, vagy a tilalmak megszegőjével szemben helyszíni bírság vagy pénzbírság (közigazgatási bírság) kiszabását teszi lehetővé. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei: Egyrészt jogszabályi felhatalmazás alapján, másrészt közösségi elvárás, hogy a kedvtelésből tartott állatok tartását szabályozza a Képviselő-testület a zavartalan közösségi együttélés és a felelős állattartás megvalósulása érdekében. Egyéb hatás: nincs A rendelet alkalmazásához szükséges feltételek: Személyi: rendelkezésre áll. Szervezeti: rendelkezésre áll. Tárgyi: rendelkezésre áll. Pénzügyi: rendelkezésre áll. Siófok, 2016. október Kónyáné dr. Zsarnovszky Judit jegyző
13
SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK …/2016. (…) önkormányzati rendelete a kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályairól Siófok Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (5)-(6) bekezdéseiben kapott felhatalmazása alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: Általános rendelkezések 1. § (1) E rendelet célja azon szabályok meghatározása, amelyek elősegítik az állattartók, valamint az állattartással érintett lakosok érdekeinek érvényesülését, egyúttal biztosítják, hogy az állattartás mások nyugalmát, biztonságát és testi épségét, valamint jogainak gyakorlását ne veszélyeztesse. (2) A rendelet hatálya kiterjed Siófok Város közigazgatási területén valamennyi természetes és jogi személyre, jogi személyiség nélküli szervezetre, amely a kedvtelésből tartott állatot (a továbbiakban: állat) gondozza, felügyeli, illetve az állat tulajdonosa (a továbbiakban együtt: állattartó). 2. § Állatot tartani az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény, valamint a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szabályai, valamint e rendelet előírásai szerint lehet. 3.§, E rendelet alkalmazása során a 2.§ szerinti jogszabályok fogalom-meghatározásait kell alkalmazni. A kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályai 4. § (1) Az állattartó köteles az állatot úgy tartani, hogy az mások testi épségét ne veszélyeztesse, anyagi kárt ne okozzon. (2) Az állattartónak gondoskodnia kell arról, hogy az állatok tartási helye a környezeti viszonyoknak és az állatok szükségleteinek megfeleljen, továbbá be kell tartania az állategészségügyi, közegészségügyi és környezetvédelmi szabályokat.
5.§ 14
(1) Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állat a közterületet, a többlakásos lakóépületek udvarát és a lakóházak közös használatú helyiségeit ne szennyezze. Az állat által e területeken keletkező szennyeződést az állattartó köteles haladéktalanul eltávolítani. E célra az állattartó az ürülék eltávolítására alkalmas eszközt köteles magánál tartani. (2) Az állatok trágyája a háztartási hulladék tárolására szolgáló hulladékgyűjtőbe (kuka, konténer), valamint a közterületen elhelyezett speciális gyűjtőedényzetbe helyezhető. 6. § (1) Közterületen, többlakásos lakóépület udvarán és közös használatú helyiségeiben állatot csak pórázon lehet vezetni. Ezeken a területeken állatot csak olyan személy vezethet, aki az állat irányítására, kezelésére és féken tartására képes. (2) Az állattartónak biztosítania kell, hogy az állat közterületen, többlakásos lakóépület udvarán és közös használatú helyiségeiben sem más állatot, sem embert harapásával ne veszélyeztessen. (3) Szájkosarat a (2) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében – ha külön jogszabály a szájkosár használatát nem írja elő – az egyed jellemzően agresszív magatartásának ismerete esetén használni kell. (4) Nem tartható tartósan állat a lakóépületek közös használatú helyiségeiben, illetve a több lakást tartalmazó lakóépület, valamint társasházi lakáshoz tartozó erkélyen, loggián. (4) A több lakó által használt közös udvaron állat bármely lakó kérésére csak elkerítve tartható. Ez esetben az állatot úgy kell elkeríteni, hogy az udvaron a közlekedést, az onnan megközelíthető közös helyiségeket, kapubejárók stb. használatát ne akadályozhassa. 7. § Társasházi közösségek házirendjükben jelen rendeletben foglaltaknál szigorúbb szabályokat is meghatározhatnak. 8. § (1) Az állattartó köteles arról gondoskodni, hogy az állat közterületre felügyelet nélkül ne juthasson ki. Az állatokat a nap minden szakában akként kell tartani, hogy elkóborolni, közterületre vagy más személy ingatlanára felügyelet nélkül kijutni ne tudjanak. (2) Az állat kiszabadulását megakadályozó, mások testi épségét nem veszélyeztető módon kell tartani, szükség esetén a kerítést ennek megfelelően kell kialakítani. (3) Ha az állat harapós, vagy támadó természetű, az ingatlan, lakás vagy egyéb terület bejáratán jól látható helyen a harapós állatra utaló figyelmeztető táblát kell elhelyezni.
9. § 15
(1) Oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális létesítmények területére, bölcsődébe, óvodába, iskolába, ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe, kereskedelmi tevékenységet ellátó boltok, piac és vásárcsarnok területére, játszótérre állatot – a vakvezető és mozgáskorlátozottakat segítő eb és a fegyveres és rendészeti szervek szolgálati ebek kivételével – még pórázon sem szabad bevinni, kivéve, ha ehhez az intézmény, létesítmény vezetője hozzájárul. (2) Vendéglátó üzletekbe és szórakozóhelyekre állatot kizárólag az üzemeltető engedélyével, pórázon szabad bevinni. 10. § (1) Évente május 15-től szeptember 15-ig a természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről szóló jogszabály alapján fürdési célt szolgáló területekre (strand) állatot bevinni tilos. (2) Ebet csak a „Kutya fürdetésére kijelölt terület”- en, az 1. melléklet 1. pontjában felsorolt, táblával kijelölt területen lehet póráz nélkül a Balatonba bevinni és fürdetni. (3) A (2) bekezdés szerinti területen kötelező jól látható helyen elhelyezni az 1. melléklet 2. pontja szerinti „HÁZIREND” tartalmát. (4) A (3) bekezdés szerinti „HÁZIREND” tartalmát köteles mindenki az (2) bekezdés szerinti területen betartani. 11. § Köztéri szökőkutakban állatot itatni, fürdetni tilos. 12. § (1) Ebet csak az 2. mellékletben felsorolt, táblával kijelölt területen lehet póráz nélkül futtatni a mellékletben megjelölt korlátozásokkal. (2) Az (1) bekezdés szerinti területen kötelező jól látható helyen elhelyezni a 2. melléklet szerinti „HÁZIREND” tartalmát. (3) A (2) bekezdés szerinti „HÁZIREND” tartalmát köteles mindenki az (1) bekezdés szerinti területen betartani. 13. § (1) Siófok Város a közigazgatási területén a felügyelet nélkül hagyott, valamint a közterületen szabadon engedett, kóbor állatok befogásával kapcsolatos feladatok elvégzéséről a gyepmesteren keresztül gondoskodik. (2) A gyepmester a befogott állatokról nyilvántartást vezet, melyben fel kell tüntetni a befogás idejét, az állat fajtáját, színét, állapotát, az állat azonosítására szolgáló adatokat (transzponder, tetoválás, név, cím a nyakörvön). A gyepmester a befogást követően az állatot a Siófoki Állatvédő Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) által működtetett állatmenhelyre szállítja. 16
(3) Az elszállított állatokat az állattartó tulajdonos 14 napon belül a befogási, szállítási és tartási költség megfizetése ellenében kiválthatja, de ez nem érinti az állattartó esetleges egyéb felelősségét. (4) A talált állatok állattartóinak értesítését az Alapítvány a rendelkezésére álló eszközökkel megkísérli. (5) Amennyiben a kóbor állat tulajdonosa ismertté válik, akkor az Alapítvány az állat ismertté vált tulajdonosáról tájékoztatja a jegyzőt. 14. § Ha az állattartó nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni. Állatvédelmi, állategészségügyi, közegészségügyi és környezetvédelmi előírások 15. § (1) Az állattartó, akinek állata embert megmart vagy megharapott – valamint a megsérült személy – haladéktalanul köteles bejelentést tenni a hatósági állatorvosnak, illetve az illetékes népegészségügyi hatóságnak. (2) Az állat megfigyelésével, kivizsgálásával kapcsolatban felmerült költségek az állattartót terhelik. (3) Fertőző állatbetegségek, továbbá az ember és a környezet fertőzésének megelőzése céljából az állattartó költségére a szükséges fertőtlenítést el kell végezni, amelynek helyét, módját és szabályszerű végrehajtását a területileg illetékes hatósági állatorvos rendeli el, illetve ellenőrzi. Az állati hullák és állati eredetű hulladékok ártalmatlanná tétele 16. § (1) Az elhullott állat teteme – az elhullott lófélék hullájának kivételével - az állattartó ingatlanán legfeljebb évi 100 kg össztömegig elföldelhető a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló 45/2012. (V. 8.) VM rendeletben foglalt előírások betartása mellett. (2) Amennyiben nincs az eltemetésre alkalmas ingatlan vagy az eltemetést jogszabály kizárja, az állattartó köteles az állati tetem megsemmisítéséről a hatályos jogi szabályozás szerint gondoskodni. (3) Amennyiben az állattartó ingatlanán nincs lehetőség az állat elföldelésére, úgy az állathullát a gyepmester – kérésre - térítési díj ellenében elszállítja. (4) Amennyiben az állattartó az (1)-(3) bekezdéseiben foglaltaknak nem tesz eleget, úgy az állati hullát az önkormányzat a tulajdonos költségére elszállíttatja.
17
(5) Az ismeretlen állattartó állatának teteme esetén, továbbá a közúton, baleset következtében elhullott állat esetén a tetem elszállításáról az önkormányzat gondoskodik. Amennyiben utólag ismertté válik a tulajdonos, az önkormányzat az elszállítás költségét a tulajdonosra átháríthatja. (6) Az elhullott állatokat az elszállításig zárt, szivárgásmentes göngyölegben kell tárolni. 17. § Siófok Város Önkormányzat Képviselő-testülete Siófok város közigazgatási területén tartott ebek vonatkozásában ebrendészeti hozzájárulást nem állapít meg. 18. § (1) E rendelet alkalmazásában Siófok város közigazgatási területén a közösségi együttélés alapvető szabályai megsértésének minősül, ha az állattartó a) a 4. § (1) bekezdésében, b) az 5. § (1) bekezdésében, c) a 8. § (1)-(2) bekezdéseiben, d) a 10.§ -12.§-ban, e) a 14.§ és a 16.§-ban előírt kötelezettségek teljesítését elmulasztja, vagy a körülírt tilalmakat megszegi, és ezen magatartása nem minősül szabálysértésnek vagy bűncselekménynek. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek elmulasztójával, vagy a tilalmak megszegőjével szemben 5000,-Ft-tól 50000,-Ft-ig terjedő helyszíni bírság vagy 50000,-Ft-tól 150.000 Ft-ig terjedő pénzbírság (közigazgatási bírság) szabható ki e rendeletben meghatározott eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseinek megfelelően. (3) Az (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségek elmulasztása, vagy a tilalmak megszegése miatt lefolytatott eljárás kizárólag hivatalból indítható, amely akkor sem minősül kérelemre indult eljárásnak, ha azt természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet jelenti be. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek elmulasztása, vagy a tilalmak megszegése miatti hatósági eljárás lefolytatása és a cselekmény elbírálása a jegyző hatáskörébe tartozik, jogorvoslat iránti kérelmet Siófok Város Önkormányzat Képviselő testületéhez lehet benyújtani. (5) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek elmulasztójával, vagy a tilalmak megszegőjével szemben a közigazgatási hatósági eljárás a) valamely cselekményben megnyilvánuló (1) bekezdésben meghatározott magatartás tanúsítása esetén a cselekmény elkövetésétől számított 120 napon belül; b) mulasztásban megnyilvánuló (1) bekezdésben meghatározott magatartás tanúsítása esetén a cselekmény elkövetésétől számított 120 napon belül; c) jogellenes állapot fenntartásában megnyilvánuló (1) bekezdésben meghatározott magatartás tanúsítása esetén a jogellenes állapot észleléstől számított 120 napon belül indítható meg. Ezt követően az (1) bekezdésben meghatározott magatartás, vagy mulasztás elkövetése miatt eljárás nem indítható. 18
(6) A kiszabásra kerülő pénzbírság mértékének megállapításánál figyelembe kell venni a) a magatartás, vagy mulasztás súlyát és a felróhatóság mértékét, b) az érintett vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait, amennyiben azokat az erre vonatkozó tájékoztatásra igazolja. (7) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek elmulasztójával, vagy a tilalmak megszegőjével szemben kiszabott közigazgatási bírságot átutalási postautalványon vagy banki utalással Siófok Város Önkormányzatának 11639002-06180700-39000008 számú pénzforgalmi számlájára kell befizetni. (8) A pénzbírság kiszabása helyett „felszólítás” alkalmazható, amennyiben a magatartás, vagy mulasztás az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú, és magatartás, vagy mulasztás elkövetője személyi körülményeire is figyelemmel ettől az intézkedéstől kellő visszatartó erő várható. (9) A közigazgatási bírság kiszabása miatt lefolytatott eljárás nem mentesíti az elkövetőt a helyreállítási kötelezettség alól. Záró rendelkezések 19. § Ez a rendelet 2016. november 1-én lép hatályba.
19
1. melléklet a …/2016. (IX.. ….) önkormányzati rendelethez: 1. Kutya fürdetésére kijelölt terület: 8600. Siófok, Zichy Mihály utca keleti oldalának a Siófoki Gyümölcstermesztési Zrt. vízkivételi telepe által határolt terület 2. Kutya fürdetésére kijelölt terület használatának szabályai
HÁZIREND 1.A kutya fürdetésére kijelölt terület kizárólag a „HÁZIREND” betartásával vehető igénybe! 2.A kutya fürdetésére a Balatonban kizárólag az erre kijelölt területen van lehetőség! 3.A kutya fürdetésére kijelölt terület kizárólag veszettség ellen beoltott, féregtelenített, egészséges kutyával látogatható. 4.A kutya oltási könyvét mindenki köteles magánál tartani és kérésre bemutatni. 5.A kutya fürdetésére kijelölt területre fertőző betegségben szenvedő, sérült, tüzelő, vemhes, vagy agresszív kutyát behozni tilos! 6.Egy személlyel maximum 3 kutya tartózkodhat a kutya fürdetésére kijelölt területen. 7.Ügyeljen kutyája viselkedésére, a kijelölt terület kizárólag nem agresszív kutyával látogatható! 8.Amennyiben nem tartja pórázon kutyáját, ügyeljen arra, hogy másokat ne zavarjon! 9. Mindig tartsa szemmel a kutyáját! 10.Nyári hőségben fokozottan ügyeljen arra, hogy kutyája nehogy hőgutát kapjon, illetve ki ne száradjon! 11.A fekvőhelyük megtalálását követően ügyeljen arra, hogy a szomszédos kutyák között megfelelő távolság maradjon, tartsa tiszteletben a nagyobb testméretű kutyák nagyobb helyigényét! 12. Fokozottan figyeljen arra, hogy ne zavarják a többi fürdőző nyugalmát sem a parton, sem a vízben! 13.Alkoholos állapotban vagy egyéb narkotikum befolyásoltsága alatt a strand területén tartózkodni tilos! 14.Labdázás, játék közben is fokozottan ügyeljen mások testi épségére, nyugalmára! 15.Szemetelni a kutya fürdetésére kijelölt területen tilos! 16.Legyen Önnél mindig ürülékszedő zacskó és szedje össze kutyája után a kutyapiszkot! 17.Ne engedje, hogy kutyája tartósan hangosan ugasson, másokat zavarjon! 18.A szabályok be nem tartása a területről történő azonnali kitiltást vonhat maga után.
20
2. melléklet a …/2016. (IX.. ….) önkormányzati rendelethez:
1. Kutyafuttatásra kijelölt terület: 8600. Siófok, Nefelejcs köz és Berda József utca által határolt kijelölt terület (9697/76.hrsz.) 2. A kutyafuttatásra kijelölt terület „HÁZIREND”-je:
HÁZIREND Nyitva tartás: Minden nap 6-21 óráig 1.A kutyafuttató kizárólag a meghirdetett nyitvatartási időben látogatható. 2.A kutyafuttató területre kizárólag veszettség ellen beoltott, féregtelenített, egészséges kutyával lehet belépni. 3.A kutyafuttató területére kutyán kívül más állatot bevinni tilos! 4.A kutyafuttató területére fertőző betegségben szenvedő, sérült kutyát behozni tilos! 5.Beteg kutyával a kutyafuttató területére belépni tilos! 6.Tüzelő nőstény kutyával a kutyafuttató területére belépni csak egyedül, vagy a területen tartózkodó kutyák gazdáinak beleegyezésével lehet. 7.Az állat-egészségügyi hivatal által veszélyesnek nyilvánított kutyával a kutyafuttató területére belépni tilos! 8.Egy személlyel maximum 3 kutya tartózkodhat a kutyafuttató területén. 9.A kutyával a kutyafuttató területén tartózkodó személy az általa és kutyája által okozott minden kárért felelősséggel tartozik. 10.A kutyafuttató területén mindenki saját felelősségére tartózkodhat. 11.A 14 éves kor alatt gyermek csak nagykorú felügyelete mellett tartózkodhat a kutyafuttató területén. A kutyafuttató területére belépő kiskorúért a vele futtatóban tartózkodó nagykorú vállal felelősséget. 12.Alkoholos állapotban vagy egyéb narkotikum befolyásoltsága alatt a kutyafuttató területén tartózkodni tilos! 13.A kutyaürüléket a kutyával a kutyafuttatóban tartózkodó személy köteles mindig feltakarítani. 14.Szemetelni a kutyafuttató egész területén tilos! 15.A kutyafuttató területére belépéssel mindenki elfogadja annak szabályait. 16.A szabályok be nem tartása a kutyafuttató területéről történő azonnali kitiltást vonhat maga után.
21
