TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE
SIÓAGÁRD
SIÓAGÁRD TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE jóváhagyva a 106/2005 (XII.20.) kt. határozattal ÖSSZEFOGLALÓ HELYZETÉRTÉKELÉS ADOTTSÁGOK Sióagrárd a Sió és a Sárvíz összefolyásánál, a megyeszékhelytől mindössze 5 km-re fekszik. Itt van a Hegyhát legdélibb nyúlványa, a Leányvár, a környék legkarakteresebb löszös magaslata. A település éghajlata mérsékelten meleg, mérsékelten száraz. A Sió és a Sárvíz jelentős felszíni vízkészletek. Az ősi növényzet a mélyebb fekvésű nedves részeken maradt meg, ezek közé tartoznak a liget- és bokorerdők, a tölgy-kőris-szil ligeterdők, illetve annak elnyárasodott állományai. A települések térségében 5 főút találkozik. A település közlekedési pozíciója már most is jó, a gyorsforgalmi utak további építésével pedig még kedvezőbbé válik. Az M9-es gyorsforgalmi út továbbépítésével Sióagárdtól 2 kilométerre felhajtási lehetőség lesz. A Sió közelsége már ősidők óta meghatározta a sióagárdi külterületek használatát; jellegzetes ártéri gazdálkodási formák alakultak ki. Később az ármentesített területeken nagyarányú erdőirtásokba kezdtek, a mocsaras területeket lecsapolták, helyükön szántóföldeket létesítettek. A település területén vizes élőhelyek, mocsaras területek találhatók, a Natura 2000 területek, a védelemre tervezetett „fátyolos nőszirmos természetvédelmi terület”, a védett Janyavár és Leányvár kiemelt jelentőségű természeti értékek. A Sióagárd közigazgatási területén a Szekszárd IV. nevű homok kitermelését célzó nyilvántartott ásványi nyersanyag lelőhely található. A település szennyeződésérzékenység alapján fokozottan érzékeny, valamint nitrátérzékeny területen helyezkednek el. A lakossági hulladékokat a tolnai lerakóba szállítják. A település levegőminősége kedvezőnek tekinthető. Sióagárd területén már a kőkorszakban is éltek emberek. A település mellett haladt egy nagyon fontos római kori kereskedelmi és hadi út. Szekszárd elestével a község is török kézre került. A török idők alatt a település teljesen elpusztult, majd rácok jöttek, akik rövidesen továbbvándoroltak. Később PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 420/2003
1
SIÓAGÁRD
TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE
magyarok, németek és szlovákok telepedtek itt le. Aránylag szegény falu volt, de a paprika és szőlőtermesztés megindulásával jómódúvá vált. A Sió töltésének megépítésével jelentősen megváltozott a táj arculata. Az építészeti örökséget a műemlékként országosan védett sióagárdi tájház a Janyai várrom, mellett egy-egy helyi védelemre érdemes paraszti és polgári lakóház, présházegyüttes alkotja. Sióagárd vezetékes vízellátása és szennyvízelvezetése biztosított, de a tisztítótelep kapacitásbővítése szükséges. Az elektromos energiaellátás megoldott, a gázellátás csaknem teljeskörű. Sióagárd közigazgatási területének 2/3-ada ár- és belvízveszélyes területen fekszik, a Sió és a Nádor-csatornának nevezett Sárvíz között. A Sió és a Nádor fővédvonalai és lokalizációs töltései megfelelőek. A község belterülete lefolyástalan. A település óvodát és általános iskolát, művelődési házat, könyvtárat is fenntart. Ezeken kívül múzeum is található. A háziorvosi ellátást helyben biztosítják. A lakosság alapellátását biztosító kereskedelmi egységek a községben megtalálhatók. Az alapszintet meghaladó intézményi ellátást többségében Szekszárdon veszik igénybe. Sióagárd és Fácánkert közös körjegyzőséget tart fenn. A település a Szekszárd-tolnai statisztikai kistérséghez tartozik, valamint a Sió-Sárvíz Menti Települések Térségfejlesztési Társulásának is tagja. Sióagárd az utóbbi száz évben folyamatosan veszített népességéből, a népesség csökkenése az utóbbi évtizedben megállt. Valaha az ártéri gazdálkodás jelentette a fő megélhetési forrást a község lakói számára. A XIX. század végén a folyamszabályozással, csatornaépítésekkel, lecsapolásokkal a szántóföldi gazdálkodás vált uralkodóvá. A borászat nyújt kiegészítő jövedelemforrást. Leányvár a borturizmus egyik célterületévé válhat, jelentősebb borászatok, illetve idegenforgalmi létesítmények építésére mutatkozik igény.
FESZÜLTSÉGEK, KORLÁTOK Felértékelődött az ökológiai folyosók és az ökológiai regenerációra alkalmas területek szerepe. Ilyen folyosó húzódik a vízfolyások völgyében, ahol számos vizes élőhely található. Ezeken a területeken az intenzív mezőgazdasági tevékenység veszélyeztetheti a természeti környezetet. A települést érinti az Európai Unió Natura 2000 hálózata, amelynek jogi alapját Élőhely-, és Madárvédelmi Irányelvek képezik. Az előírások PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 420/2003
2
SIÓAGÁRD
TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE
értelmében a populációk és élőhelyeik védelmét biztosítani kell, a területhasználatokat extenzív irányba kell változtatni, amelyhez a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságának engedélye szükséges. A településrendezési tervek készítésénél figyelembe kell venni azt, hogy az Országos Területrendezési Terv által meghatározott ökológiai hálózatok övezete beépítésre szánt területté nem minősíthető. A természetvédelmi oltalomban részesülő területeken az erdők elsődleges rendeltetése védelmi kell legyen, melynek értelmében a körzeti erdőtervek is módosításra kerülnek. Mostanáig a beépíthetőség feltételeit az általános, országos szabályok szerint határozták meg, mely nem vette/vehette figyelembe a helyi sajátosságokat. A belvízveszélyes helyeket a beépítések tervezésénél célszerű elkerülni. A gyorsforgalmi utak építésével a környező területeken megkutatott ásványi nyersanyagok kitermelését célzó bányászati tevékenység jelentős mértékű terhelést jelenthet a településekre abban az esetben, ha az ezzel összefüggő teherszállítás belterületen keresztül történik. A nagy méretű szántóterületeken a táblák tagolását jelentő erdősávok hiányoznak, ezért csapadékszegény időszakokban a szélerózió a levegő porszennyezését és a termőréteg pusztulását okozza. A táj használatában a termelési és természetvédelmi igények kielégítésének hosszútávú egyensúlyára kell törekedni. Azokon a területeken, ahol termelési érdek előtérbe helyezését a jó termőhelyi adottságok indokolják és különös természetvédelmi érdek azt nem korlátozza, intenzív - korlátozatlan mezőgazdasági termelés folytatható. Azokon a területeken, ahol a nem különösebben jó termőhely mellett jogos természeti érdekek is megjelennek, csak extenzív - korlátozott - gazdálkodás javasolható. A védelemre javasolt természeti területeken gazdálkodás csak a természetvédelem érdekének alárendelten jelenhet meg. A területhasználatok ilyen értelmű szabályozásával a tájszerkezet eredeti karakterét kell erősíteni. A területen áthaladó közművezetékektől kötelezően megtartandó védőtávolságok és a számukra biztosítandó közműátvezetési szolgalom korlátozást jelent az érintett ingatlanokra nézve. A nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén minden az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, építkezéshez, földmunkához a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) szakhatósági hozzájárulása szükséges. Ezzel összefüggésben nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén a KÖH szakhatósági engedélyének megadását szükség szerint, illetve a tervezett tevékenységtől függően különböző régészeti tevékenységek elvégeztetéséhez PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 420/2003
3
SIÓAGÁRD
TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE
kötheti (régészeti hatástanulmány elkészíttetetése, a tervezési terület régészeti terepbejárása, a tervezett tevékenység csak régészeti szakfelügyelettel kivitelezhető, próbafeltárás, a kivitelezést megelőző teljes megelőző feltárás). A régészeti szakfeladatok elvégeztetésére az illetékes múzeummal kell szerződést kötni. A szerződést a hivatal a múzeum által benyújtandó ásatási engedélykérelemmel együtt határozatban hagyja jóvá. Az engedélyezés feltételeként az illetékes Megyei Múzeummal elvégeztetett régészeti tevékenység költsége a beruházót, illetve azt a személyt terheli, akinek érdeke volt a régészeti lelőhely megbolygatása, illetve akinek érdekében a feltárás szükségessé vált. A munka megkezdéséről, azt 8 munkanappal megelőzően, írásban értesíteni kel a Megyei Múzeumok Igazgatóságát és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt.
A JÖVŐT BEFOLYÁSOLÓ HATÁSOK ÉS TÖREKVÉSEK
Az EU csatlakozással a jelentős természeti, vagy táji értékkel és gyenge termőhelyi adottsággal rendelkező területek termelésből való kivonását, vagy az intenzív termelés extenzívre váltását támogatják. Az ország népesedési viszonyaira jellemző folyamatos fogyás és elöregedés mellett megfigyelhető a lakosság területi átrendeződése, a városi térségek és a nemzetközi közlekedési folyosók irányába történő vándorlása. Az informatikai rendszereket az infrastruktúra alaphálózat részének kell tekinteni. Középtávon számolni kell az informatikai fejlesztések igényével, a lakossági és oktatási célú felhasználók számának növekedésével, ami növeli az ingázás nélküli munkalehetőségeket. Az M6 és az M9 gyorsforgalmi utak megépítésével kiváló közlekedési helyzetbe kerül a település. Az utak csomópontjainál ipari, kereskedelmi, szolgáltató funkciók megtelepedése várható. A szabadidős tevékenységek iránti igény folyamatosan nő, ezzel párhuzamosan felértékelődnek az épített és a természeti környezet helyi sajátosságai. A lakóhellyel kapcsolatos elvárások kiegészülnek a szolgáltatások megfelelő színvonalával és az igényes települési környezettel.
PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 420/2003
4
SIÓAGÁRD
TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE
A település elkötelezte magát a hagyományos épített környezetük védelme mellett, így a jelentős értéket képviselő épületállománya, településszerkezete megőrizhető a jövő generációk számára. A községben a szennyvíztisztító telep bővítése, járdaépítések, a Hősök tere környezetének rendezése, a kihasználatlan belterületi ingatlanokon építési lehetőségek biztosítása, a leányvári terület vízelvezető rendszerének kiépítése a legégetőbb feladat.
PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 420/2003
5
TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE
SIÓAGÁRD
CÉLOK ÉS PROGRAMOK
A települési környezet minőségének javítása El kell készíteni az önkormányzat környezetvédelmi programját. Szükséges az állattartási rendelet megalkotása. Ki kell terjeszteni rácsatlakozást.
a
vezetékes
szennyvízhálózatra
történő
Bővíteni kell a szennyvíztisztító telep kapacitását. Jó karba kell helyezni vízfolyásszakaszokat.
a
leszűkült
medrű,
feliszapolódott
A belterületen folytatni kell a járdaépítési programot. A leányvári terület vízelvezető rendszerének kiépítése. A természeti és táji értékek védelme Korlátozott mezőgazdasági tevékenység elősegítése az ökológiailag érzékeny területeken. A gyepes területek és az egyedi tájértékek védelme. Az épített örökség védelme Helyi védelem alá kell helyezni a település hagyományos építészetének még fellelhető emlékeit. Lehetővé kell tenni a leányvári pincesor turisztikai célzatú fejlesztését. A Hősök tere környezetének rendezése szükséges. A megközelíthetőség javítása Támogatni kell regionális és kistérségi kerékpárút megépítését.
PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 420/2003
6
SIÓAGÁRD
TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE
A településközi együttműködések fejlesztése Az ellátó-rendszert ésszerűen kell kialakítani és működtetni, figyelembe véve a környező települések kapacitásait és igényeit. A pályázati rendszerben a területfejlesztési támogatások minél hatékonyabb megszerzése érdekében térségi szemlélet megjelenítése. Közös lépések a térség turisztikai képességének növelése érdekében. A település népességmegtartó képességének javítása Az infrastruktúra hálózat folyamatos fejlesztése. További építési lehetőségek biztosítása lakóingatlanok számára. A turisztikai adottságok kihasználása Öko- és borturizmussal összefüggésben lévő fejlesztési és rendezési szándékok támogatása.
PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 420/2003
7
SIÓAGÁRD
TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE
A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA A TERV CÉLJA Az önkormányzati határozattal jóváhagyott, így az önkormányzat képviselőtestülete számára kötelező településszerkezeti terv az érdekelt államigazgatási szervek véleményének figyelembevételével rögzíti a településfejlesztési koncepcióban meghatározott fejlesztések térbeli elhelyezését. Mint a szabályozási terv megalapozó tervfázisa, a magasabb szintű elhatározások figyelembevételével meghatározza a település alakításának, védelmének területi lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, valamint a helyi védelemre érdemes értékek körét. A települési önkormányzat gondoskodik arról, hogy a településszerkezeti tervet legalább tízévenként felülvizsgálják. A TELEPÜLÉSRENDEZÉS ÁLTALÁNOS ELVEI A települések fejlődése során mindenkor törekedni kell az ökológiai és ökonómiai oldal egyensúlyára. Az expanzív területhasználat, a természeti környezet szennyezése és szűkítése büntetlenül nem folytatható. Az újabb és újabb területek bevonása helyett az elavult, kihasználatlan épületek és területek újrahasznosítását kell előnyben részesíteni. Meg kell állítani azt a folyamatot, amelyben folyamatosan csökken a hagyományos és természetes - a nem reprodukálható - környezet. Meg kell őrizni a település és a táj még megmaradt sajátos egyediségét, identitását. Sem a gazdaság, sem az ellátás nem értelmezhető települési léptékben. A kisebb-nagyobb településcsoportokra kiterjedő együttműködés, az összefüggő rendszerekben való gondolkodás elkerülhetetlen. A települési funkciók keverhetőségével, környezetvédelmi követelményeken alapuló, a lehető legtöbb még ismeretlen tulajdonosi szándékot befogadni képes, keretjellegű szabályozással kell elősegíteni a település szerves fejlődését. A közérdek terheit a közösségnek kell viselni, mindemellett a magánérdek indokolatlanul nem akadályozhatja a közérdek érvényesülését. PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 420/2003
8
SIÓAGÁRD
TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE
N ÉPESSÉGPROGNÓZIS A község népességének korösszetétele kedvezőtlen, ezért a természetes szaporodás negatív tendenciája megmarad. A községből való elköltözés megszűnni látszik, helyette a Szekszárdról kiköltözők válnak jellemzővé. Így az elkövetkező 10-15 évben a község lakossága várhatóan a jelenlegi lélekszámát hozzávetőlegesen 3-5 %-kal fogja meghaladni. A TERÜLETIGÉNYEK PROGNÓZISA Az M9 gyorsforgalmi út megépítésével lényegesen megváltozik bizonyos ingatlanok megközelíthetősége. A jó közlekedésföldrajzi helyzet felveti a kereskedelmi-szolgáltató funkciók elhelyezésére is alkalmas gazdasági terület kijelölését, melyet a terv a TSZ területén javasolja kialakítani. A leányvári szőlőhegyen a nagyobb borászatok technológiai építményeinek elhelyezésére alkalmas területet jelöl a terv Leányvár 65. számú út menti részein. A beköltözésekből és a generációk különéléséből adódó új lakásigények kielégítésére a meglévő üres lakóházakban, illetve a foghíjtelkeken lehet helyet biztosítani. A meglévő nagyméretű tömbbelsőkben - telekalakítási terv alapján - új lakótelkek kialakítását javasolja a terv, melyen hozzávetőlegesen 50 új építési telek hozható létre. így a jelenlegi igényeket jóval meghaladó tartalék építési hely adott. A szennyvíztelep bővítésére a Sió-csatorna melletti telket javasolja. Más célra nem szükséges területet biztosítani. T ERÜLETFELHASZNÁLÁS A KÜLTERÜLETEN , TÁJRENDEZÉS A terv a jelenlegi területhasználatok érvényes jogszabályokban meghatározott területfelhasználási kategóriákba sorolásán túl az alábbi új területhasználatokat írja elő. A közigazgatási terület legnagyobb része szántó. A természetvédelmi területbe tartozó erdő véderdőként szerepel a Körzeti Erdőterv koncepciója alapján. A belterülettől nyugatra, illetve az egykori vízfolyások vonalában nagyobb kiterjedésű gyepes területek találhatók, melyeket korlátozott mezőgazdasági területként célszerű definiálni.
PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 420/2003
9
SIÓAGÁRD
TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE
A természetvédelem érdekeinek megfelelően az egymástól elszigetelt természetes élőhelyek között kapcsolatot biztosít a terv azzal, hogy az élő vízfolyások partvonalától számított 50-100 méteres sávon belül csak korlátozott mezőgazdasági tevékenységeket tesz lehetővé. Az így kialakított ökológiai folyosókban a területhasználat a jelenleginél csak extenzívebbé tehető, azaz a szántóföldi művelés helyén gyep vagy erdőgazdálkodás kívánatos. A Leányvár keleti oldalán felszínmozgásos jelenségek figyelhetők meg, melyek a jelentősebb bevágások, magasabb löszfalak környezetében igényelnek fokozottabb körültekintést a létesítmények elhelyezése kapcsán. A jelentősebb csapadékvíz-elvezető főárkokat a terv jelöli, fő befogadóként a Sárvíz és a Sió jelölhető meg. A Sió és a Sárvíz között lévő övezetekben és építési övezetekben a magas talajvízszint miatt a terepszint alatti beépítések korlátozására van szükség. A szőlőhegy kertes mezőgazdasági terület, a helyi védelemre javasolt pincesort különleges présházas területként definiáltuk. A 65. számú út mellett kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területet jelöl a terv. A BELTERÜLET TERÜLETFELHASZNÁLÁSI RENDSZERE Sióagárdon az intézményhálózat koncentráltan a település központjában helyezkedik el, mely indokolja, hogy külön településközponti vegyes területként kerüljön lehatárolásra. A beépítésre szánt területek falusias, illetve kertvárosias lakóterületbe sorolhatók. A lakásépítési igények a belterületen meglévő foghíjtelkeken, a Dózsa György utcával párhuzamosan vezettet új lakóutca mentén kielégíthetők. É RTÉKVÉDELEM A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága a Parrag nevű külterületi részt – Sióagárdi fátyolos nőszirmos Természetvédelmi Terület – országos védelemben fogja részesíteni. A Sió és annak közvetlen környezete az országos ökológiai hálózat része. A Janyavár és a Leányvár ex-lege védett természetvédelmi terület. Sióagárd közigazgatási területén található nyilvántartott régészeti lelőhely, amely esetében az Örökségvédelmi Hivatal korlátozásokat rendelhet el. A
PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 420/2003
10
TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE
SIÓAGÁRD
legkülönbözőbb korok és kultúrák leletei a kulturális örökség védelméről szóló törvény értelmében védelmet élveznek. A község hagyományos építészeti karakterének megőrzése céljából összegyűjtésre kerültek a helyi védelemre érdemes épületek, illetve építmények, amelyeket H1 vagy H2 védelmi kategóriába soroltunk. Területi védelem illeti meg a falu történetileg beépített területét, valamint a Leányvári szőlőhegyet. Országosan védett műemlék a tájház épülete és a Janyavár, melyeknek műemléki környezetét látványvédelmi okokból tágabban értelmeztük. K ÖRNYEZETVÉDELEM A levegő minősége jó, a talajok szennyeződésérzékenység szempontjából érzékenyek és nitrátérzékenyek. A település szennyvízközmű hálózattal rendelkezik, de a szennyvíztelep bővítésre szorul, melynek lehetőségét a terv biztosítja. Be kell tartani a jó mezőgazdasági gyakorlat szabályait, ezzel az állattartásból eredő bűzpanaszok elkerülhetők. KÖZLEKEDÉSI
ÉS KÖZÜZEMI HÁLÓZAT
A terv a meglévő úthálózati elemeken kívül az M9 gyorsforgalmi út nyomvonalát ábrázolja. A dűlőutak közül a mezőgazdasági gépek által használt legfontosabb utakat ábrázolja a terv. Az elektromos alaphálózat, a szennyvíz és vezetékes ivóvízhálózat jelentős létesítményeit, valamint a hírközlési tornyot a terv ábrázolja.
PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 420/2003
11
JELMAGYARÁZAT
S I ÓAG Á R D
MED
közigazgatási határ
TERÜLETFELHASZNÁLÁSI MÓDOK Beépítésre szánt területek
0156/11
0153/1 0156/7
037
/2
INA 015 6/1
0153/2
3
0156/37
0156/14
0153/3
0152/41
tervezett
7 015
TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE 1 : 20 000
megtartandó
Ev
kertvárosias lakóterület
0156/35
0153/4 0152/40
0153/5
falusias lakóterület
út
/7 53 0152/14 01 :/13
01 01 52/3 5 52 /29
töltés
8 015
töltés
:/30
Kt
különleges terület (temető)
Ks
különleges terület (sport)
Ksz
különleges terület (szennyvíztisztító)
Kp
különleges terület (pince)
k áro
0159
0152/28
út
0143/1
0152/33
0152/31
0152/39
015 2/38
:/32
0152 /21
0152 /20
0152/36
és
0152/34
út
kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület
út
0152/16
0152 /23
településközponti vegyes terület
015 2/1 8
0152 /27
0152 0152 /26 /25 0152 /24
:/22
0152/37
tölt
töltés
É
0153/6 :/15
0160
út
037/3
0161/16 0161/12
/8 0147
/7 0147
0147
/3
014 01477/4 0147 /5 /6
0147 /1 0147 /2
:/18
Janyai sziget
Beépítésre nem szánt területek
0161/19
zöldterület (közpark) 0161/17
:/15
0304/37
4 /2 61 01
0304/20 út
SZE
2/8
:/23
:/22 /26
016 1/2 016 1 1/14
0161
Farkas sziget
út
csúszásveszélyes terület határa
0331/12 0331/14
bányatelek határa
0331/28 0331/29 0331/31
0331/70 0331/71 0331/72
vízműkút
út
0331/73 0331/74 0331/75 0331/76 0331/77 0331/78
0331/63 0331/61
csapadékvízelvezető főárok 0364/68
0364/67
0364/31
KÖZMŰVEK, HÍRADÁS
út
0331/27
/2
út
400 kV-os elektromos vezeték
0364/44
0364/34
út
út
20 kV-os elektromos vezeték
árok
0364/54 út
átjátszó állomás
106/2005. (XII.12.) számú kt. határozaattal jóváhagyva
0387/9 út
0364/57 0364/58
0364/55
3 0364/5
0364/51 0364/52
0364/56
0364/21
k áro
0364/59
63 árok
0239/20 0239/8 0239/9
út
0291/1
0
árok út
02 39 /21
0397/11
TÁRSTERVEZŐK
TERVEZŐ
RAJZSZÁM
Szekszárdi sarok /63 01 /62
04 401 /61 0 01 04 0397/5 0 :/6
R
9
PÉCSÉPTERV STÚDIÓ ¤ 7601 PÉCS PF 213 ¤ TEL: 72 / 517-910 FAX: 72 / 517-911 ¤ E-MAIL:
[email protected]
M
út
8 :/5
3 12 63
HELYSZÍN:
04 02
0424/44 út
/16 97 7 03 kö 397/1 8 zl. 0 1 út 0397/ 0397/12
SIÓAG ÁRD út :/8
Ka
vá
420 / 2003 TERVFAJTA
TRT
Buda p Szek e s t szárd
tö
SZEKSZÁRD
JELZŐSZÁM
6
01 :/19 lté 750 s
0405/5
0405/8
0405/7
0405/11
:/69 6
4/5
042
0405/9
5
0405/6
0406 út
4/5
042
/15 97 03
s po
T-1
IÓ STÚD
9 :/5
Kp
120 kV-os elektromos vezeték
0364/49 0364/50
0364/39
Szeged
0364/48
Ágoston
0364/35
0364/46 0364/47
0364/24
0364/6
:/11 :/10 :/9 :/8
0333/3
0331/10
02 2 02 9/4 02 71 85 út /4
út
043/13
0255 út 0256/13
tö
lté
s
út
0143/1
081/10 081/14 081/13 081/4 :/6
027 /30
027 /29
027 /28 027 /27
089/11
043/8
043/4
027 /32 027 /31
árok
025/15
KÖRNYEZETVÉDELEM
árok
025/16
ár ok
országos jelentőségű védett természeti emlék
út
027 /40
027 /41
027 /43
043/6
043/2
043/1 töltés
027 /46
tervezett véderdő-sáv
0345
0333/1
027 /45
út
út
0331/26
0331/25
/41
0364/20
0315
0333/13
út
0333/18 0333/15
0331/69
0364/36 0364/37 0364/38
0364/19
út
út
0333/12
út
4/12 036
0364/10
út út
0364/45
0364/18
0319/1
0325/104
út
0333/11
árok
02 027 7/44 /42
út
0325/96
0325/102 0325/98 0325/97
út
töltés
0325/10
út
0325/94
út
016/1
út
0325/9
út
0290
4 :/6
Natura 2000 terület határa
0331/11
0364/33
0364/9
ökológiai hálózat határa
0331/16 0331/20
0331/65
0364/8
természetvédelmi terület határa
0316/4
0333/42 0333/40
0331/13 0331/15
0331/66
0364/30 0364/32
TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM
0316/8 0316/7 0316/6
0333/46
0333/2
árok árok
Tolnai út alatti 0331/30
0331/62
árok árok
helyi értékvédelemi terület határa
/ 57 01 04
út
út
út
0364/1
Leányvár
0424/24 0424/25 0424/26 :/27 :/28 0424/29 0424/30 0424/31
0424/4
/2
4
4/5
0424/18 0424/19 0424/20 0424/21 0424/22 0424/23 3
Kp
418 út 0
út
BA
042 3
:/5
M
0 4/7
042 2 4/5 042
0424/41
0364
1 :/5
0424/40
árok töltés
0424/17
út
0364/2
016/2
út
0424/32 0424/33 0424/34 0424/35 0424/36 0424/37
Ev
0364/4
Sió csatorna
04/5
0424/42
0 :/5
ZO 65
Ev
Tekerület
töltés
/10 0397 /9 0397
0416/17
0364/13
töltés
0416/16
0418/2 út 0424/64 0424/3 0424/4 /5 0424/63 :/6 0424 0424/7 0424/8 0424/62 :/67 0424/68 0424/10 0424/11 0424/12 0424/61 0424/13 0424/14 út:/59 :/60 0424/15 0424/16 0424/58 0424/38 0424/39
0366/2
4
kö zl. út
árok
töltés
:/65
/6 0364
04/13
k áro
út
/16 0364
0333/14
0331/64
0364/40
út
0364/42
03/1 04/2
04/14 04/19
6
04/12
0416/15
04/17 04/3
04/20
0239/3
:/18
Bara
04/15
0364/62
0364/65
Kender földek
02
04/9
út
/61 0364
/60 0364
/15 0364
04/11
/24
töltés
04/7
0364/66 út
0333/17
0331/67
0331/40 0331/39 0331/38 0331/37 0331/36
0316/11 0316/10
0333/37
0331/45
0331/41
régészeti érdekű terület határa
0316/12
0333/52 0333/50 0333/48
0333/5 0333/4
0331/68
0331/44 0331/43 0331/42
régészeti lelőhely határa
0316/13
út
0333/39 0333/38
0333/16
0333/25 0331/2
0316/14
0333/44
0331/47
0331/35 0331/34 0331/33 0363 0364/7
0331/48
0333/24
0331/46
0331/49
út
0362/3
0364/63
0163/1
út
0361
0360/22
0362/4
23
016/2
:/20 út :/21 :/28
töltés
025/
0331/51 0331/50
0360/19
0360
/25
/17
/12 0360 /5 0360
és
k
025/2 2
0331/52
árok
0360/8 Vt.
út
út áro
/9
út
0285
/16
0360
/2
t ö lt
Sió csato rna
0360
0163
/18 0360 út /6 0360
027/20
Kt
/1
02
0358 árok
út
0348
/10 0285 :/7 85/6
/26 0360 0360 0/14 036 /15 0360
út
k
áro
ási
töltés
töltés
Ksz
:/5 0286
025/21
025/20
k
0239/18 0285
k áro
Tam
:/9
áro
027/36
027/37
út
k
0229 /3
0333/63 0333/62
MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM
0316/9
0333/43 0333/41
0333/56
0333/55 0333/54
különszintű közúti csomópont
0316/15
út
0333/45
0333/57
országos mellékút, gyűjtőút
0316/17
0325/114 0325/112
0333/47
0333/26
0331/60 0331/59 0331/58 0331/57 0331/56 0331/55 0331/54 0331/53
0291/2 0291/1
0285/11
0325/34
Tolnai út feletti
0333/64
0333/28
0291/6 0291/4
0291/5 0291/3
:/7
töltés
0333/30
0291/7
/15 39 /17 02 0239
0333/67 0333/66 0333/65
0325/133 0325/131 0325/129 0325/127 0325/125 0325/122 0325/120 0325/118
0325/123
0325/37 0325/36 0325/35 0325/2 0333/73
0333/72 0333/51 0333/49
0333/59 0333/58
0333/68
0316/16
0325/7 0325/38
0333/60
0333/29
0291/8 0239/6
:/8
0229/5
árok
:/10
k áro
0229/6
0115
027/38 árok
031/8
Eg
0333/33 0333/32
0291/9
0325/106
0333/61
/4 0239
0289
0325/111
út
0333/69
0325/22 0325/21
0325/117 0325/116
0333/71 0333/70
0316/20 0316/19 0316/18
0325/115 0325/113
0333/34
0239/37
0239/5
6
0227
út
áro
025/19
031/7
ár út ok
0229/1
:/2
0291/12
0333/35
0333/31
0239/1
út
töltés
02 23
út
Temető sziget
0166/2
töltés
0227
0119/2
út
0 0114/1 114/18 9 0114/1 1 01 0114/914/10
0333/36
8
0224/2
0325/82 0325/83 0325/84 0325/85 0325/86 0325/87 0325/88 0325/89 0325/90 0325/91
0325/69
0325/95
0325/2 0291/13
0291/11
0239/10
0231
0325/67 0325/68 0325/70 0325/71 0325/72
0325/61 0325/62
0325/20 0325/132 0325/130 0325/128 0325/126 0325/124 0325/121 0325/119
0325/81
0325/66
0291/15
1 0239/1
0182/26 5
árok
k
áro
töltés töltés
árok
089/1 7
018 2/1 018 8 2/19
0182/2
0239/22
k áro
árok
út
2
099
5
k
0100/1 0100/2 út
0114/6 0114/5 0114/4 0114/3
0325/58
Kis gencs
Ev
2/2
0325/65
0325/24
Haraszton kívüli 0325/23
0325/73 0325/75 0325/77 0325/79
0325/74 0325/76 0325/78 0325/80
0325/110
0325/60
0239/35
Parrag
/17
0325/33
0325/63 0325/109
0325/50
0325/59
0291/16
főút
0316/21
0325/25
0325/37
0325/52
0325/93
0239/2
82
0325/8
0271
2/16
/22 2/30 0182út 018
018
0114/1
089/16 089/7 089/8 089/9 089/1 0
025/24
Ádács
031/6
út
3
/31 82 01
0114/1
út
0114/7 sziget Tüskés
027/23
025/18
031/14
0231
9
Kis öregsziget
0325/38
0325/53
0291/17
0316/22
0325/27 0325/26
Kőhányás 0325/51
0291/18
0239/34
0110
089/17
árok
áro
031/1
Ks
025/25
3
út
út
0182/2
0182/8
0325/30 0325/29 0325/28
0325/35
0291/14
023 9/3 6
0182/3
0114/8
089/11
:/25 027/39 út 027/18
0239/33
01 8
0325/39
gyorsforgalmi út
0325/32 0325/31
0325/40
0325/100
0291/21 0291/20
0239/32
0304/14 0325/57 0325/56 0325/55
út
0325/34
út
0182/7 0182/6 0182/5 0182/4
KÖZLEKEDÉS
0325/45
0325/101
0291/24 0291/23
0239/31
01
0304/14 0304/13 0325/41
0325/43
0291/25
0239/30
0182/11 0182/1/90 0182
vízgazdálkodási terület
0304/32
0291/27
0291/26
0239/29
út
0182/27
ok
0105
027/ Lőtér 22 027/3 027/21 Sportpálya
031/13
089/15
081/1
0325/44
0291/29 Öreg gencs 0291/28
Gencs alja
0182/12
út
0325/46
út
0291/31
0239/28
árok
0114/17
út
043 /27
03 4/2 025 út /10
083
út
043 /26
Állás
áro k
árok
031/12
043 /25
ár
025/12
025/17
áro k
031/11
089/12
081/6
036 út
6 0114/2 011 4/1 6
Vermes sziget
098
025/14
1 081/1
043 /24
Harci útra dűlő
út
:/23
5 0114/2 089/1 8
2 081/1
031/4 031/5
:/22
19
út
050
árok
0119/2
/20 043
043/11
0182 /34
4 0114/2 08 9/
árok
043/18
041
árok
Felső sziget
árok
043/19
089/20
8 0182/3 7 0182/3 0182/22
0304/15
0325/47
0291/22
0182/13
3 0114/2
út
051/17
051/16
/36 82 :/14 01 út :/15 82/33 01 2
051/18
043/21
áro k
0239/14
9 0182/3
2 0114/2
0110
út
043/16
03 02 00 91 /32
Bolond sziget 0182/3
út
051/2
0182/35
0 0114/2 1 0114/2
út
6 0182/4 5 0182/4 4 0182/4 3 0182/4 2 0182/4 1 /4 0182 0 /4 82 01
/47
0139
0138/3
083
051/14
043/29
82
Hosszú sziget
051/10 051/12
051/16
01
út
0167/2
3
051/15
043/28
0138/1
051/13
kertes mezőgazdasági terület 0304/31
0304/23
0291/30
út
0181/2
na
040/8 árok
0304/33 0304/16
0325/48
0239/27
0167/5
sator
út
/10 0138
0239/26
0239/12
út
Eg
/9 0138
0137
040/7
0304/24
0256/6
t
7/11 016
0167/1
0166/2
/8 0138
korlátozott használatú mezőgazdasági terület
0256/14
5 9/2 023 9 9/1 023
k áro
0167/10
zc Sárv/13í
0138
7/1 03
0167/6
0256/15
Javadalmi
ú 0249 0239/24
0239/2
k áro
0167/4
6
:/12
út
040/5
és tölt
:/11
0167/1
/2 0163 /4 0138 /7
Madari sziget
0256/8
0250/2
Gencsi nagyföld
0304/17
0304/25
út
/14 0167
0138
H
0138/4
7/3 03
0167/7
0256/9
Ev
út
0250/1
0167/8
0167/9
0147/21
C
0304/38
5 031
0231
0304/26
0256/10
0304/11
0167/15
0147/25
R
0304/27
0302
/6 38 01
7/24
s lté
0174/4
árok
és
0304/39
0256/12
út
014
0147/19
0174/5 tö
általános mezőgazdasági terület
út
:/6
0147/16
gazdasági erdőterület
0304/35
0256/11
0161/1
Eg
0304/36
0304/18
0174/6
0174/7
0239 /1 027 6 1
áro k
védelmi erdőterület
Kerékharaszt
0304/28
02
árok
0147/22
0147/18
A
S
:/23 0147/13
tö lt
0304/19
DRE
út
014
0147/12
út
0147/11
út
Ev 0161/20
út
Sió csatorna
:/14 0147/10
TERV MEGNEVEZÉSE
MUNKATÁRS
r Pé
cs
LÉPTÉK
TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV BÉRES GÁBOR FARKAS LÁSZLÓ
VEZETŐTERVEZŐ
CSABA GYULA TT-1-02-0034
Készült az állami alapadatok felhasználásával
1 : 20 000 KELT
2 0 0 5. 1 2.
