SIMONYI KÁROLY. fizika. kultúrtörténete A KEZDETEKTÔL A HUSZADIK SZÁZAD VÉGÉIG

18:34

Page 1

A magyar természettudományos könyvkiadás talán legjelentôsebb mûve most elôször jelenik meg a legendás szerzô által megalkotott teljességében. A 2001-ben elhunyt Simonyi Károly legutoljára egy német kiadás számára dolgozott könyvén, s az ekkor keletkezett szakaszok, amelyek a XX. század utolsó évtizedét is átfogják, csak most jutnak el a hazai olvasókhoz.

S IMONYI K ÁROLY 1916-ban, tízgyermekes középparaszt családba született, tehetségére a helyi plébános figyelt fel, akinek közbenjárására Budapesten tanulhatott tovább. A Mûegyetemen gépészmérnöki, Pécsett jogi diplomát szerzett. A második világháború alatt a Mûegyetem atomfizika tanszékén és az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumában a radar hazai kifejlesztésén dolgozott. A hadifogságból hazatérve részt vett a sikeres Bay-féle Hold-radar kísérletben. A soproni fizika-elektrotechnika tanszék vezetôjeként tervezte meg a 750 kV-os Van de Graaff rendszerû részecskegyorsítót, amellyel Magyarországon elôször végeztek mesterséges atommag reakciót. Részt vett a Központi Fizikai Kutatóintézet megalapításában, majd energiái legnagyobb részét a magyarországi villamosmérnök-képzésre fordította. A Villamosmérnöki Kar alapító tagja volt. Tankönyv-trilógiáján (Villamosságtan, Elméleti villamosságtan, Elektronfizika), amely több világnyelven sok-sok kiadásban jelent meg, mérnök- és fizikusgenerációk nôttek fel. 1971-tôl egyetemi tanárként tanított tovább és írta meg az idehaza és külföldön is méltán nagysikerû, A fizika kultúrtörténete címû könyvét.

A fizika kultúrtörténete az emberi gondolkodással egyidôs tudományág fejlôdését mutatja be a kezdetektôl napjainkig. Az izgalmas történetet a fontos mérföldköveket jelentô kísérletek, elméletek és bizonyítások könnyen érthetô leírásán túl a fizikával sokszor szorosan összefonódva kibontakozó egyetemes bölcselet és mûvészet alkotásaiból választott szemelvények illusztrálják. A könyv tanúsága szerint egy-egy jelentôs természettudományos felismerés ugyanakkora teljesítmény és a civilizáció ugyanolyan ünnepe, mint a kultúra vagy mûvészet bármely közismert, nevezetes alkotása. Mindkettô egy tôrôl, az emberi zsenialitásból fakad. A mû népszerûségét éppen az adja, hogy befogadásához nem kell túlzottan sok fizikai ismeret, így mindenki, aki a kultúra értékei iránt fogékony, értékes olvasmányként forgathatja. A megújult könyvben használt színek az 1978-as elsô kiadás tipográfiáját idézik, míg az eddigi változatok külsô megjelenését felváltó díszesebb, bordó borító az immár teljes tartalmat ünnepli és a szerzô halálának tizedik évfordulója elôtt tiszteleg.

www.akademiaikiado.hu

S IMONYI

fizika kultúrtörténete

2012.04.15

A

Fizika VEDO BORITO_NEWW_2012_204x290mm:gerinc__47 mm

S IMONYI K ÁROLY

fizika kultúrtörténete A

A KEZDETEKTÔL A HUSZADIK SZÁZAD VÉGÉIG

„Azt is mondhatnám, hogy egy életen át dédelgettem magamban ennek a könyvnek a tervét, de ez nem lenne egészen igaz. Való, hogy az elsô idézetet, melyet Kepler egyik könyvébôl vettem, már 18 éves koromban feljegyeztem. Érettségire készültünk, s nekem Madách volt a szerelmem. Az ember tragédiájából számomra a legkedvesebb jelenet Kepleré volt. Késôbb, amikor már az egyetemen tanítottam, a történelmi kapcsolatokat díszítôelemként alkalmaztam szakmai elôadásaimban. A lankadó figyelem élénkítésére, pihentetésre én történelmi anekdotákat, verseket mondtam. Ezek mindig kapcsolatban álltak a konkrét szakmai mondanivalómmal. Pontosan emlékezem arra az idôre, amikor elhatároztam, hogy ebbôl a »lazításból« könyv lesz, megírom a fizika kultúrtörténetét.” (Staar Gyula interjújából, Magyar Tudomány, 1996, 6. sz.)

SIMONYI KÁROLY

A fizika kultúrtörténete a kezdetektől a huszadik század végéig ÖTÖDIK, JAVÍTOTT, BŐVÍTETT KIADÁS

AKADÉMIAI KIADÓ

fizika_ELEJE.indd III

2012.04.04. 17:10:23

Megjelent a Magyar Tudományos Akadémia és a Paksi Atomerőmű Zrt. támogatásával

Szerkesztette Csurgayné Ildikó Lektorálta Mátrai László és Vekerdi László

Az 5.7. fejezetet a K. Simonyi: Kulturgeschichte der Physik. Von den Anfängen bis heute (Verlag Harri Deutsch, Frankfurt am Main, 2001) c. kötet alapján fordította Patkós András

A számítógépes ábrákat Renner Péterné és Renner Péter készítette A képek digitális feldolgozása Németh Ferenc fotói alapján Renner Péter munkája

ISBN 978 963 05 9117 1

Első kiadás: Gondolat Kiadó, 1978 Második, bővített kiadás: Gondolat Kiadó, 1981 Harmadik, átdolgozott kiadás: Gondolat Kiadó, 1986 Negyedik, átdolgozott kiadás: Akadémiai Kiadó, 1998

Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 19. www.akademiaikiado.hu

Ötödik, javított, bővített kiadás, 2011

© Simonyi Károly jogutódja, 2011 Hungarian translation © Patkós András, 2011 © Akadémiai Kiadó, 2011

A kiadásért felelős az Akadémiai Kiadó Zrt. igazgatója Felelős szerkesztő: Tárnok Irén Termékmenedzser: Egri Róbert A kötésterv Gerhes Gábor munkája Nyomdai előkészítés: FaduwArt Bt. (www.faduwart.hu), EURO-MIDI Projektfejlesztő Kft.

Készült a Gyomai Kner Nyomda Zrt.-ben a nyomda alapításának 129. esztendejében Felelős vezető: Fazekas Péter vezérigazgató Gyomaendrőd, 2011 Kiadványszám: TK100044 Megjelent 77 (A/5) ív + 32 oldal színes képmelléklet terjedelemben Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetően is. Printed in Hungary

fizika_ELEJE.indd IV

2012.04.11. 21:57:05

Tartalom

A kiadó előszava 9 Szerkesztői előszó 10 Előszó az első kiadáshoz 11 Előszó a negyedik kiadáshoz 13 Bevezetés 17 0.1 A fizikatörténet kapcsolata mai életünkkel 17 0.2 Értékelés és periodizáció 19 0.2.1 Időbeosztás a tudományos tevékenység intenzitása alapján 19 0.2.2 A tudományos megismerés, ahogy a ma fizikusa látja 19 0.2.3 Periodizáció az elméleti szintézis szerint 22 0.2.4 Absztrakció. Modellalkotás 23 0.3 A tudományelmélet elemei 25 0.3.1 Csalóka egyszerűség 25 0.3.2 Ráció és empíria 26 0.3.3 Az induktív módszer buktatói 29 0.4 A történelem dinamikája 30 0.4.1 A mozgató erők 30 0.4.2 Határok. Lehetőségek. Veszélyek 34 0.4.3 Bizonytalanság az egzaktságban 35 0.4.4 A fizika új szerepkörben 37 0.4.5 A fizika korszakai és azok jellemzése 38 Első rész 41 Az antik örökség 43 1.1 A görögök adóssága 43 1.1.1 A tudomány kezdetei 43 1.1.2 Egyiptom és Mezopotámia 45 1.2 Összhangzó szép rend 57 1.2.1 Előzetes áttekintés: időbeli, térbeli és logikai kapcsolatok 57 1.2.2 Misztika és matematika: Püthagorasz 61 1.2.3 Gondolat és valóság 66 1.2.4 Platón a megismerésről és az ideákról 68 1.3 Az anyag és a mozgás. Az arisztotelészi szintézis 71 1.3.1 Atomok és elemek 71 1.3.1.1 Platón és az „elemi részek” 74 1.3.2 A földi mozgás: a peripatetikus dinamika 76 1.3.3 Az égi mozgás 81 1.3.4 Az arisztotelészi világkép 86 1.3.5 Részlet Arisztotelész Metafizikájából 88 1.4 Az antik szaktudományok csúcsteljesítményei 90 1.4.1 Arkhimédész 91 1.4.2 Az égi mozgások ptolemaioszi rendszere 100 1.4.3 A kozmosz méretei. Geográfia 102 1.4.4 Geometria 105 1.4.5 Eszközök, technika 109 1.5 A hellenizmus alkonya 112 1.5.1 Pesszimista bölcsek 112 1.5.2 Ágoston az asztrológia képtelenségeiről 117 1.5.3 Ágoston az időről 118 Második rész 121 Az örökség sáfárai 123 2.1 Ezer év mérlege 123 2.1.1 Miért nincs folytatás? 123 2.1.2 Európa formát ölt 124 2.1.3 A technika forradalma 130 2.1.4 Kolostorok, egyetemek 132 2.2 Az antik örökség átmentése 138 2.2.1 A közvetlen csatorna 138

5

fizika_ELEJE.indd 5

2012.04.04. 17:10:24

2.2.2 Bizánc 140 2.2.3 Az arab közvetítés 141 2.2.4 Vissza a forráshoz 143 2.3 Hinduk és arabok 145 2.3.1 A tízes számrendszer 145 2.3.2 Algebra – algoritmus 146 2.3.3 Az arab csúcsteljesítmény 147 2.4 Nyugat magára talál 148 2.4.1 Fibonacci: a számolás művésze 149 2.4.2 Jordanus Nemorarius, a statikus 150 2.4.3 A leíró mozgástan: Nicole d'Oresme és a Merton College 152 2.4.4 A megreformált peripatetikus dinamika 153 2.4.5 Buridan impetuselmélete 155 2.4.6 Fizika az asztronómiában 156 2.4.7 Eredmények 157 2.4.8 Nicole d'Oresme érvei a Föld mozgása mellett 157 2.5 Természetfilozófia a középkorban 160 2.5.1 Hit, tekintély, tudomány 160 2.5.2 Hit és tapasztalat 163 2.6 A reneszánsz és a fizika 165 2.6.1 Művészet, filológia, természettudomány 165 2.6.2 Előrelépés a mechanikában 168 2.6.3 A művészek tudománya 169 2.6.4 Leonardo da Vinci 170 2.6.5 A szakasztronómusok színre lépnek 172 2.6.6 A nyomtatott könyv szerepet kap 173 Harmadik rész 177 Rombolás és alapozás 179 3.1 A világ 1600 körül 179 3.2 Számmisztika és valóság 183 3.2.1 Vissza Platónhoz – új szellemben 183 3.2.2 A múltba néző forradalmár: Kopernikusz 184 3.2.3 Egy kompromisszum: Tycho de Brahe 192 3.2.4 A világ harmóniája: Kepler 195 3.3 Galilei – és akiket elhomályosít 199 3.3.1 Az égi és földi világ egysége 199 3.3.1.1 Részletek a Dialogóból 203 3.3.2 Lejtő. Inga. Hajítás 204 3.3.3 Galilei nagysága 211 3.3.4 A háttérben: Stevin és Beeckman 213 3.3.5 A csatlakozás lehetősége 215 3.4 Az új filozófia: a kételyből módszer lesz 216 3.4.1 Bacon és az induktív módszer 216 3.4.2 Módszer a biztos igazságok fellelésére: Descartes 218 3.4.3 Descartes mozgástörvényei 221 3.4.4 Az első kozmogónia 222 3.4.5 A kultúra peremén 226 3.5 Fény, vákuum, anyag a XVII. század közepe táján 228 3.5.1 A Descartes–Snell-törvény 228 3.5.2 A Fermat-elv 233 3.5.3 Vákuum és légnyomás 235 3.5.4 Kezdő lépések a ma kémiája felé 240 3.6 Descartes-on túl, Newtonon innen: Huygens 243 3.6.1 A dinamika huygensi axiómái 243 3.6.2 A matematikai inga 246 3.6.3 A cikloidális inga 248 3.6.4 A fizikai inga 250 3.6.5 Az ütközési törvények mint az inerciarendszerek ekvivalenciájának következményei 253 3.6.6 A körmozgás 255 3.7 Newton és a Principia. A newtoni világkép 256 3.7.1 A Newtonra váró feladatok 256 3.7.2 Az erőhatás a mozgásállapot változtatója és nem fenntartója 258 3.7.3 Az egyetemes gravitáció törvénye 264 3.7.4 Részletek a Principiából 266 3.7.5 A filozófus Newton 272 Negyedik rész 279 A klasszikus fizika kiteljesedése 281 4.1 A XVIII. század induló tőkéje 281 4.1.1 Eredmények és amiről eddig még nem esett szó 281 4.1.2 Hullám vagy részecske 282 4.1.3 A koordinátageometria 288

6

fizika_ELEJE.indd 6

2012.04.04. 17:10:24

4.2

4.3

4.4

4.5

4.6

4.1.4 A differenciál- és integrálszámítás: az egészen „nagyok” vitája 290 4.1.5 Descartes mellett és ellen 295 4.1.6 Voltaire és a filozófusok 298 Méltó utódok: d'Alembert–Euler–Lagrange 299 4.2.1 A továbbhaladás lehetséges útjai 299 4.2.2 A statika eredményei 302 4.2.3 A newtoni mechanika, ahogy azt Euler az utókor számára kidolgozta 303 4.2.4 Az első variációs elv a mechanikában: Maupertuis 307 4.2.5 Az első „pozitivista”: d'Alembert 309 4.2.6 Modern gondolatok 311 4.2.7 A mechanika mint poézis 313 A fény százada 316 4.3.1 A felvilágosodás 316 4.3.2 Részletek Holbach: A természetről című művéből 319 4.3.3 A „Nagy” Enciklopédia 321 4.3.4 D'Alembert: Elöljáró beszéd 323 4.3.5 A fizika szilárdnak hitt fundamentuma: Kant 327 Az effluviumtól az elektromágneses térig 329 4.4.1 Petrus Peregrinus és Gilbert 329 4.4.2 A haladás menetrendje 329 4.4.3 Kvalitatív elektrosztatika 331 4.4.4 A mérő elektrosztatika 337 4.4.5 Az elektromos töltések áramlása 340 4.4.6 Az áram mágneses tere. A természetfilozófia termékenyítő hatása 342 4.4.7 Az áramok kölcsönhatása: a newtoni gondolat kiterjesztése 344 4.4.8 Faraday: a legnagyobb kísérletező 347 4.4.9 Maxwell: az elektromágneses tér 351 4.4.10 Az elektromágneses fényelmélet 357 4.4.11 Lorentz elektronelmélete 361 Hő és energia 363 4.5.1 A hőmérő 363 4.5.2 A caloricum mint előremutató elmélet: Joseph Black 364 4.5.3 És mégis mozgás a hő: Rumford 365 4.5.4 Fourier elmélete a hővezetésről 367 4.5.5 A caloricum és állapotegyenlet 369 4.5.6 A Carnot-ciklus 370 4.5.7 A hő kinetikus elmélete: az első lépések 372 4.5.8. Az energiamegmaradás tétele 373 4.5.9 A kinetikus gázelmélet 376 4.5.10 A termodinamika második főtétele 377 4.5.11 Entrópia és valószínűség 379 Anyagszerkezet és elektromosság: a klasszikus atom 384 4.6.1 A kémia mint az anyag atomos felépítésének propagálója 384 4.6.2 Az elektron: J. J. Thomson 386 4.6.3 Ismét a kémia segít: a periódusos rendszer 390 4.6.4 Az első elképzelések az atom felépítéséről 391 4.6.5 Az egész számok újra felbukkannak: a vonalas színképek 394 4.6.6 Búcsú a XIX. századtól 396

Ötödik rész 401 A XX. század fizikája 403 5.1„Felhők a XIX. századi fizika egén” 403 5.1.1 Befejezés vagy kiindulás 403 5.1.2 Mach és Ostwald 404 5.2 A relativitáselmélet 407 5.2.1 Az előzmények: az abszolút sebesség mérésének meghiúsulása 407 5.2.2 Beillesztési kísérletek 409 5.2.3 A főszereplők: Lorentz, Einstein, Poincaré 415 5.2.4 Távolság- és időmérés 419 5.2.5 A tömeg–energia-ekvivalencia 422 5.2.6 Az anyag mint a tér geometriájának meghatározója 425 5.2.7 Einstein a téridőről 431 5.2.8 Newton, Einstein és a gravitáció 435 5.3 A kvantumelmélet 437 5.3.1 A feketesugárzás a klasszikus fizikában 437 5.3.2 Planck: a megoldáshoz az entrópián keresztül vezet az út 440 5.3.3 Az energiakvantum megjelenik 443 5.3.4 Einstein: a fény is kvantált 448 5.3.5 Bohr: az atom „klasszikus” kvantumelmélete 448 5.3.6 A sugárzási formula statisztikus levezetése: előjáték a kvantumelektronikához 453 5.3.7 A mátrixmechanika: Heisenberg 453 5.3.8 Einstein és Heisenberg 458

7

fizika_ELEJE.indd 7

2012.04.04. 17:10:24

5.3.9 A hullámmechanika: Schrödinger 459 5.3.10 Heisenberg: a koppenhágai értelmezés 465 5.3.11 Operátorok. Kvantum-elektrodinamika 471 5.3.12 A kauzalitás problémája 477 5.3.13 Neumann János a kauzalitásról és a rejtett paraméterekről 482 5.3.14 Munkaeszköz és filozófia 484 5.3.15 Mi maradt a klasszikus fizikából ? 486 5.4 Magszerkezet. Magenergia 488 5.4.1 Visszatekintés az első három évtizedre 488 5.4.2 Az atommagra vonatkozó ismeretek főbb állomásai 497 5.4.3 Miért fluoreszkál az uránsó: Becquerel 499 5.4.4 A hősi kor főszereplői: a Curie házaspár és Rutherford 500 5.4.5 A Rutherford–Bohr-modell kialakul 504 5.4.6 Az első mesterséges magátalakítás 506 5.4.7 A kvantummechanika a magjelenségekre is alkalmazható 506 5.4.8 Rutherford sejtése, Chadwick mérése: a neutron 507 5.4.9 A mag felépítése: magmodellek 508 5.4.10 A maghasadás: kísérleti evidencia, elméleti kétely 513 5.4.11 A láncreakció: az atomenergia nagybani felszabadítása valósággá válik 516 5.4.12 Fúziós energiatermelés: a csillagok fűtőanyaga az ember kezében 519 5.4.13 A fizikus felelőssége 520 5.5 Törvény és szimmetria 521 5.5.1 A történész szerepe a ma fizikájának leírásában 521 5.5.2 Az elemi részek megjelenési sorrendje 522 5.5.3 Néhány szó a kozmikus sugárzásról 526 5.5.4 Gyorsítók. Detektorok 527 5.5.5 Az alapvető kölcsönhatások 530 5.5.6 Megmaradási törvények 533 5.5.7 Szimmetria–invariancia–megmaradás 534 5.5.8 Jobb–bal szimmetria? 537 5.5.9 „A kis aszimmetria növeli az esztétikumot” 541 5.5.10 Vissza az apeironhoz? 542 5.5.11 Energia az elemi részek segítségével? 544 5.5.12 A harmadik évezred küszöbén 545 5.6 Az ember és a kozmosz 546 5.6.1 Új információs csatornák 546 5.6.2 A csillagok energiatermelése 549 5.6.3 Születés, élet, halál – csillagléptékben 551 5.6.4 Az univerzum kialakulása 554 5.6.5 „A semmi és a végtelen között” 559 5.7 Összegzés és kitekintés 561 5.7.1 A frontvonalak 561 5.7.2 Kiegészítések 564 5.7.3 A fizika, a filozófia és a társadalom viszonya az ezredfordulón 566 5.7.4 A standardmodell és azon túl 569 5.7.4.1 Eredmény és hiány 569 5.7.4.2 Csoportok és szimmetriák 572 5.7.4.3 A Nagy Egységesítés 573 5.7.5 A Nagy Laboratórium 575 5.7.6 Növekvő kérdések és kétségek 578 Irodalom 583 Névmutató 589 Tárgymutató 603 Az elemek periódusos rendszere. Az elemek és részecskék neveinek eredete. A fizika alapállandói: a kihajtható lapon Színes táblák ( I–XXXII) a 280–281. oldal között

8

fizika_ELEJE.indd 8

2012.04.04. 17:10:24

A kiadó előszava

Boldogan teszünk eleget megtisztelő kötelességünknek azzal, hogy A fizika kultúrtörténetét, mely időről időre elfogy a könyvesboltok polcairól, új és itthon eddig nem látott teljességében jelentetjük meg. A 2001-ben elhunyt Simonyi Károly legutoljára egy német kiadás számára dolgozott művén, s az ekkor keletkezett szakaszok, melyek a XX. század utolsó évtizedét is átfogják, magyarul most olvashatók először. A kötet elkészítése különleges, szép szerkesztői feladat volt, mivel ez a német kiadás a bővítéseken túl néhol a korábban itthon megjelent részeket és szöveges illusztrációkat is a külföldi célközönség eltérő ismereteihez igazította, és ebből kellett óvatos gonddal az eredeti szerzői szándéknak leginkább megfelelő magyar változatot összeállítani. A tartalom frissítésén és a szükséges javításokon túl különleges kiállítású kötet elkészítését tűztük ki célul. Olyanét, amely a mű több mint harmincéves, saját kultúrtörténete előtt azzal tiszteleg, hogy visszatér a már antikváriumokban is elérhetetlen, 1978-as első kiadás piros bekezdésekkel színesített megjelenítéséhez. A mű bizonyos értelemben átnyúlik a XXI. századba, mivel a szerző, naprakészségére jellemző módon, 2001-es előrejelzései, jóslatai utólag rendre megvalósultak. Így például az általa izgalmasnak és ígéretesnek minősített röntgencsillagászat megalkotásáért 2003-ban R. Giacconi, míg a szintén tárgyalt spontán szimmetriasértés részecskefizikai alkalmazásainak bevezetéséért 2008-ban Y. Nambu kapott Nobel-díjat. Helyesen látta, amit a Wilkinson Microwave Anisotropy Probe (WMAP) misszió hétéves méréssorozata 2003-ban igazolt csak, hogy az univerzum életkora 13,75±0,17 milliárd évre tehető. Alapos megfontolás után végül úgy döntöttünk, hogy bár számos hasonló esetben megtehettük volna, az eredeti művet tiszteletben tartva, ilyen jellegű szerkesztői megjegyzésekkel mégsem egészítjük ki a szöveget. A könyv tanúsága szerint egy-egy jelentős természettudományos felismerés ugyanakkora teljesítmény és a civilizáció ugyanolyan ünnepe, mint a kultúra vagy művészet bármely közismert, nevezetes alkotása. Mindkettő egy tőről, az emberi zsenialitásból fakad. A tanítást élethivatásának tekintő tudós kalauza tág betekintést nyújt az olvasóknak az egyetemes emberi géniusz paradicsomi kertjébe, melynek gyümölcseit mindenki előképzettségétől függetlenül megízlelheti. A fizika kultúrtörténete páratlan ívű szellemi kalandozás – túlzás nélkül állíthatjuk, hogy nemzeti kincset tart kezében a tisztelt olvasó.

2011 októberében, Simonyi Károly halálának 10. évfordulóján

9

fizika_ELEJE.indd 9

2012.04.04. 17:10:25

Szerkesztői előszó

A könyv negyedik – 1998-ban megjelent, majd 2002-ben utánnyomott – kiadásának előszava azzal zárul, hogy a Szerző utal az egyetemi hallgatói lelkesedésére és szeretetteljes érdeklődésére, mint ami nélkül meg sem születhetett volna A fizika kultúrtörténete. A Szerző tíz évvel ezelőtt, 2001-ben tette le íróasztalára véglegesen a tollat. A német nyelvű könyv harmadik kiadásába még beillesztette az 1990-es évek második felének jelentős természettudományos felismeréseit. $ Edward Witten 1998-ban publikálta a Magic, Mystery, Matrix című munkáját. Ebben „the greatest intellectual thrill of my life” megjegyzéssel illeti az M-elméletet, mint amelynek az öt húrelmélet és a 11 szupergravitáció a határesetei. Valószínű, hogy az előttünk álló évszázad elméleti fizikusai és fizikai matematikusai jórészt ezzel az elmélettel foglalkoznak majd. $ Az 1990-es években publikált kvantumfizikai eredményeket, a kvantumszámítógépek megvalósításával kapcsolatos gondolatokat ugyancsak beszerkesztette a hamadik német kiadásba. Joggal viseli az ötödik magyar kiadás A kezdetektől a huszadik század végéig alcímet, hiszen Patkós András fizikus és az Akadémiai Kiadó gondos munkatársai segítségével sikerült a Szerző utolsó gondolatait, keze vonását átültetni a harmadik német kiadásból. A „Műegyetemen” és a „Pázmányon” pár száz egyetemi hallgató ma is lelkesen és szeretetteljes érdeklődéssel várja évente, hogy ők is kézbe vehessék A fizika kultúrtörténetének órarendjükbe iktatott tantárgyhoz szükséges új kiadását. Budapest, 2011. október

Csurgayné Ildikó

10

fizika_ELEJE.indd 10

2012.04.04. 17:10:25

Előszó az első kiadáshoz

A tudománytörténet ma már önálló tudományos diszciplína: megvannak a maga folyóiratai, egyetemi katedrái és ennek megfelelően a kidolgozott metodikája és témaköre; és természetesen megvannak a hivatott művelői is. Jelen könyv írója nem tartozik közéjük: hivatásszerűen fizikával, műszaki tudományokkal és azok pedagógiájával foglalkozva örömét lelte a történelem tanulmányozásában, és ezt az örömet szeretné másokkal is megosztani. Ennek megfelelően az olvasó a fizikára, technikára vonatkozó részeket autentikusnak tekintheti – amennyiben általában egy könyv számíthat erre a jelzőre –; a történelmi, filozófiai háttér értelmezése viszont már magán viseli a szubjektivitás és bizonyos fokú – talán még megengedhető – dilettantizmus nyomait. A könyv igen széles olvasóréteg számára íródott. Úgy képzelem, hogy a nem szakember olvasó is követni tudja – természetesen némi szellemi erőfeszítés árán – a lényeges gondolatmeneteket, ugyanakkor a szakfizikus számára is van a könyvnek mondanivalója. Mindezt nem kompromisszum árán kívánom elérni – nem az volt a cél, hogy a tárgyalás szintjét valahol a művelt laikus és a szakfizikus ismeretszintje között húzzam meg –, hanem úgy, hogy lehetőség szerint nyomdatechnikailag is szétválasszam az általános ismeretek segítségével követhető részeket a szigorúan szakmai és lényegében az egyetemi fizika ismeretét feltételező részektől. Ez utóbbiakat a könyv apró betűs szedéssel különíti el a főszövegtől. Kihagyásuk a normál betűs szöveg folyamatos olvasását nem zavarja. A szakmai betéteknek a laikus olvasó számára is megvan a maguk szerepe. Ugyanis az apró betűs szövegben található képletek és ábrák – még a szöveg átugrása esetén is – segítenek egy hamis képet eloszlatni. A görög irodalom és művészet nagyjainál ugyanis megszoktuk, hogy azok nem korukhoz képest voltak nagyok, hanem időtlenül azok, és a mai ember számára is frissnek ható mondanivalójuk van. A tudomány nagyjainál viszont természetesnek vesszük, hogy azok nagyon is időhöz kötöttek, és ma akár egy iskolás gyerek is túlléphet egy görög tudós, mondjuk ARKHIMÉDÉSZ tudásszintjén. Talán ezt hinnénk a művészekről is, ha nem csodálhatnánk meg eredetiben vagy másolatban PRAXITELÉSZ vagy MÜRÓN szobrait, vagy nem olvashatnánk HOMÉROSZt és láthatnánk színházban EURIPIDÉSZt. Ha ugyanilyen behatóan foglalkozunk – hogy a példánál maradjunk – ARKHIMÉDÉSZ gondolataival, azt látjuk, hogy azok követése a mai kor – szakmailag művelt – emberétől is szellemi erőfeszítést követel, de szellemi örömet is nyújt. Az olvasó tekintse tehát ezeket a részleteket olyannak, mint amilyenek a nélkülözhetetlen illusztrációk egy művészettörténeti munkában. A könyv tehát tudomány-népszerűsítő olvasmány, de az egyetemi hallgatók számára tankönyv is kíván lenni. Ezen kettős szerep mellé még egy harmadikat is szántam, miközben teljes mértékben tudatában vagyok annak a veszélynek, amit a sokcélúság magában rejt: nevezetesen, hogy a mű egyik célját sem tudja betölteni. A könyv harmadik szerepköre: fizikatörténeti olvasókönyv is kíván lenni azzal, hogy a főszöveggel összemérhető mennyiségű idézetet tartalmaz. Hogy ez a rész szerves kiegészítője legyen a főszövegnek, ugyanakkor a lehető legkevésbé zavarjon, apró betűs szedéssel és színes nyomással párhuzamosan futtatjuk a főszöveggel, hivatkozással kapcsolva ahhoz – sőt esetenként beépül abba. A főszövegbe szervesen be nem építhető életrajzi adatokat és az egyéb – kommentárt nem igénylő – csupasz tényeket a kibővített ábraaláírásokban foglaltam össze. Ezzel a könyv további új szerepkört kapott: a Névmutató és a Tárgymutató segítségével lexikonként is használható. 11


2012.04.04. 17:10:25

Egy ilyen jellegű könyv szerzője a dolog természeténél fogva sok könyvnek adósa: az irodalomjegyzékben felsorolt munkák legtöbbje forrásul is szolgált, de megkönnyítheti az olvasó számára a további elmélyedést. Az ábrák, idézetek eredetét igyekeztem pontosan megadni; ott, ahol tudtam, visszanyúltam az eredeti szöveghez. Az illusztrációkat – ismét a lehetőség szerint – igyekeztem a hazai könyvtárainkban megtalálható eredeti példányokból venni. Ahol az eredeti forrásmunkák magyar fordítását megtaláltam, azt felhasználtam, természetesen a fordító megjelölésével. Azok a szövegek, ahol a fordító nincs feltüntetve, saját fordításaim. Nehéz lenne mindazokat felsorolni, akiknek köszönettel tartozom a könyv létrejöttéhez nyújtott segítségért. Igen sok külföldi múzeum, intézmény (Musée de la Ville de Paris, Musée de Versailles, Museo di Napoli, August Bibliothek Wolfenbüttel, Staatliche Museen Berlin) minden jogdíj nélkül engedélyezte a képek közlését, sőt a CERN (Európai Magkutató Központ, Genf), valamint a Stiftskirche Zwettl (Ausztria) közvetlen nyomdai felhasználásra alkalmas képanyagot is küldött. Hasonló nagyvonalúságot tapasztaltam a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Műemlékkönyvtárában ZSÁMBOKI LÁSZLÓ részéről; de köszönet illeti a Budapesti Műszaki Egyetem Könyvtárában FREY TAMÁSNÉt, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában CSANAK DÓRÁt, a Székesfehérvári Püspöki Könyvtárban P. SULYOK JÁNOSt, a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtárban P. SZABÓ FLÓRISt, valamint az Országos Széchényi Könyvtár és az Egyetemi Könyvtár vezetőségét. Külön köszönet illeti a Szabó Ervin Könyvtárban BÓNA MÁRTÁt számtalan könyv felkutatásáért. Ugyancsak köszönöm a lektorok, de különösen VEKERDI LÁSZLÓ sok hasznos és megszívlelt észrevételét, valamint a Gondolat Kiadó és az Atheneum Nyomda dolgozóinak lelkesedését és azt a készséget, amellyel különleges kívánságaimat teljesítették.

12


2012.04.04. 17:10:25

Előszó a negyedik kiadáshoz

Az első kiadás 1978-ban jelent meg. Az 1981-ben napvilágot látott második kiadás lényegében az első kiadás – átnézett és amennyire ezt a technikai lehetőségek engedték – kissé bővített utánnyomása volt. A harmadik kiadás (1986) már új szedés alapján készült, és így, bár a könyv struktúrája a régi maradt, lényegesebb változtatásokat is tartalmazott. 1990-ben az UraniaVerlag (Berlin) és az Akadémiai Kiadó gondozásában Kulturgeschichte der Physik címmel megjelent a német változat. Szándékosan nem írok fordítást, mert a könyv igyekezett a legmesszebbmenően figyelembe venni a német olvasók igényeit. Végül 1995-ben a második német kiadásnál a Verlag Harri Deutsch (Thun/Frankfurt am Main) kiadó lépett az NDK felbomlásával megszűnt Urania-Verlag helyébe. A jelen negyedik magyar kiadás már figyelembe veszi mind a magyar, mind a német nyelvű könyvről szóló recenziókat. Így többek között kibővült a középkor a zsidóság szerepével, MAIMONIDESZ gondolataival a világ örökkévaló, vagy teremtett voltáról, egy utolsó fejezet pedig megkísérli áttekinteni a fizika frontvonalának jelen (1990) helyzetét. A könyv külalakja is megváltozott az előző kiadáshoz képest: az idézeteket színes szedés helyett raszteralátét különíti el és emeli ki. A számtalan – a német kiadással kapcsolatos – ismertetés, de különösen a Norddeutsche Rundfunk kommentárja a könyv újszerűségén fellelkesülve általában túldicséri a könyvet, két negatív véleménnyel szemben. Ezeket röviden így lehet megfogalmazni: kevesebb több lett volna, bár a munka úttörő jellegét ezek is elismerik. Ez az aggály – l. az előző Előszót – természetesen bennem is felmerült. A szerzők általában azért írnak könyvet, hogy azt olvassák, és a bennük rögzített gondolatok, ismeretek szétszóródva hassanak. Így számomra minden dicsérő recenziónál többet mond a nagy példányszámon és az új kiadásokon túl az a tény, hogy egyrészt a könyv az egyik nagy könyvtárunkban a „ronggyá olvasott könyvek” kiállításán szerepelt, másrészt, hogy ma már több egyetemünkön, főiskolánkon – az Iparművészeti Főiskolán is – kötelező vagy fakultatív tantárgyként szerepel a fizika kultúrtörténete – elsősorban dr. Csurgayné Ildikó tevékenységének eredményeként. Befejezésül még külön másért is szeretnék köszönetet mondani Csurgayné Ildikónak: a könyv összes – magyar és német – kiadásánál bábáskodott mint szerkesztő, bíráló, állandó, nélkülözhetetlen segítőtárs. Ugyancsak köszönet illeti feleségemet, aki a gépelési munkák mellett segített a könyvtári munkákban, a francia szövegek fordításában. Köszönet és elismerés jár az Akadémiai Kiadó dolgozóinak is, különösen a szerkesztőknek, a szakszerűségért, amellyel a könyv sajátos jellegéből fakadó bonyolult problémákat megoldották. Végül nem feledkezhetem meg hallgatóimról, akiknek lelkesedése, szeretetteljes érdeklődése nélkül ez a könyv sohasem készülhetett volna el. Nekik ajánlom ezt a munkát. Budapest,1998. június A SZERZŐ

13


2012.04.04. 17:10:25

Üdvözlet, s hála hát a törvény- és a fény-hozóknak, kik – hol máglyán, hol gúnykacajon át – – s elbukva is! – előretörnek tán nem is tudva hova s mért. ILLYÉS GYULA: Óda a törvényhozóhoz (részlet)


2012.04.04. 17:10:25

Bevezetés 0.1 A fizikatörténet kapcsolata mai életünkkel 1. A fejlett ipari társadalmak egyre nagyobb tömegek számára biztosítják a nyomasztó anyagi gondoktól mentes életet. Ezt az egy-egy szűk szakterületen szorgoskodó specialisták egyre növekvő számával érik el. Az egyén személyiségének kifejlesztéséhez az emberiség által teremtett kultúrértékek átfogó szemléletét igényli; ha nem, akkor ezt az igényt fel szeretnénk ébreszteni benne. De vajon lehetséges-e „szakbarbárokban” lelkesedést ébreszteni a művészetek, az irodalom iránt, vagy megfordítva: meg lehet-e győzni a humán területek művelőit arról, hogy a szaktudományoknak is vannak olyan eredményei, amelyek az egyetemes emberi kultúra integráns részét képezik? Vagy általánosabban fogalmazva és a közelmúlt divatos kifejezésével élve: lehetséges-e a két kultúra, a természettudományos és a humán kultúra közötti szakadék áthidalása (0.1-1 ábra, 0.1-1 idézet)? Lehetséges-e az egyén, lehetséges-e, szükséges-e a társadalom szemszögéből nézve a szintézis, minthogy egyrészt az egyén szellemi befogadóképessége nagyon is korlátozott, másrészt az az igazán jó szakember, akinél a szakma művelése öncél, kielégülés, önmegvalósítás? Mit várhatunk ezen a téren a fizikatörténettől? A fizikus számára a fizikatörténet eseményei a vonatkoztatási pontokat jelenthetik, amelyekhez kapcsolódva érti és értékeli a kultúra többi területén elért eredményeket; a humán szemlélet számára pedig felmutathatja a természettudományok, elsősorban természetesen a fizika azon elemeit – kutatási, verifikálási módszereket, konkrét eredményeket –, amelyek a történelem folyamán a változó egyetemes kultúra alkotórészei, néha hajtómotorjai voltak. Azt mindenesetre le kell szögeznünk: egyetlen, egységes kultúra van, de csak számunkra, a befogadó individuumok számára merül fel az a kérdés, hogyan lehet annak lényeges elemeit kiválasztani, magunkévá tenni, tanítani (0.1-2 idézet). Tudomásul kell azonban azt is vennünk, hogy a nagy alkotók – művészek, tudósok – szükségszerűen öntörvényűek, és öntörvényük esetleg a teljes egyoldalúságot jelenti számukra. 2. A fizikatörténet izgalmassá teheti a fizika oktatását – minden szinten, az általános iskolától az egyetemekig, a történelmi anekdotáktól a tragikus összeütközésekig, a szórakoztató naiv jelölésrendszertől a fogalmak, a módszerek filozófiához kapcsolódó, vajúdó tisztulásáig, mind, mind alkalmas lehet az érdeklődés felkeltésére, élményadásra. Életideálokat, morális magatartásmintákat adhat. Mit nem várhatunk azonban – a közhiedelemmel ellentétben – a fizikatörténet oktatásától? Sok szó esik például manapság a pedagógiában az önálló gondolkodásra való nevelésről. Ezt a természettudományos oktatásban sokan úgy vélik megvalósíthatónak, hogy a természet törvényeit nem kinyilatkoztatásként, kész ismeretanyagként közöljük a tanulókkal, hanem olyan eszközöket bocsátunk rendelkezésükre, mint amilyenekkel annak idején a törvény felállítói kísérleteztek, hogy azok segítségével most a törvényeket ők maguk újra felfedezhessék. A valóságban az ilyen jellegű kísérletek gyakran csak arra alkalmasak, hogy a tanulókban teljesen hamis hitet ébresszenek az új törvények felfedezésének egyszerűségére vonatkozóan és teljesen hamisan állítsák be a tudomány nagyjainak eredményeit. Csak a történelmi szemlélet mutathat rá, hogy tulajdonképpen miben volt a felfedezés döntő lépése, amelyeknek megtételéhez zsenialitásra és igen sokszor nem mindennapos emberi bátorságra volt szükség. Példaképpen szeretném említeni a lejtő esetét, amelyen a gyerekek felfedezhetik az egyenletesen gyorsuló mozgás törvényét, és ezzel újra reprodukálhatják GALILEI tettét. Amikor a diákoknak odaadjuk a lejtőt és a sima golyókat,

0.1-1 ábra A tudós egy szent vagy művész extázisával; az emberi kultúra egységét fejezi ki ez az arc, egy görög tudós arca egy középkori katedrálisban (Ptolemaiosz szobra az ulmi katedrálisban; id. Jörg Syrlin alkotása, 1470)

0.1-1 idézet Azt hiszem, hogy a nyugati társadalom egészének intellektuális élete egyre növekvő mértékben hasad szét két szemben álló csoportra... az irodalmárok az egyik oldalon, a tudósok – és ezek között is elsősorban a fizikusok – a másikon. A kettő között pedig a kölcsönös meg nem értés és néha (különösen a fiatalok között) az ellenszenv és ellenséges érzés szakadéka. Különlegesen eltorzított képe van az egyiknek a másikról... A nem tudósoknak az a gyökeres benyomásuk, hogy a tudósok sekélyesen optimisták, és nincsenek tudatában az ember helyzetének. A másik oldalon a tudósok azt hiszik, hogy az irodalmárokból teljesen hiányzik a megfontoltság; nem törődnek felebarátaik sorsával, a szó mélyebb értelmében antiintellektuálisak, le akarják szűkíteni a művészetet és a gondolatot a pillanatnyi létezésre... (Egy tudóst megkérdezve,) hogy milyen könyveket olvasott, határozottan és magabiztosan ezt felelte: „Könyveket? én a könyveimet inkább eszközként használom.” Nehéz megállni, hogy ne eresszük szabadjára fantáziánkat – vajon milyen eszközként használható egy könyv? Talán kalapács vagy primitív ásószerszám?... Nem arról van szó, hogy az érdeklődés hiányozna belőlük. Inkább arról, hogy a tradicionális kultúra teljes irodalma tevékenységi körük számára irreleváns. Természetesen a legkevésbé sincs igazuk.

17

00fizika_simonyi.indd 17

2012.04.04. 10:42:12

Ez ugyanis azt eredményezi, hogy alkotó képzeletük sekélyesebb, mint lehetne. Önmagukat szegényítik el... (Az irodalmárok viszont a tudósokat) megvetik mint tudatlan specialistákat. De az ő saját tudatlanságuk és saját specializálódásuk éppen olyan meglepő... (Egy, a tradicionális kultúra szemszögéből nézve igen művelt társaságban feltettem a kérdést,) hogy közülük ki tudná elmondani a termodinamika második tételét. A kérdés fogadtatása hűvös volt, és a válasz teljesen negatív. Pedig én valami olyasmit kérdeztem tőlük, ami tudományos vonalon annak a kérdésnek a megfelelője: Olvasta ön Shakespeare valamelyik munkáját? Ma már azt hiszem, hogy ha még egyszerűbb kérdést tettem volna fel, például azt: „Mit ért ön tömeg vagy gyorsulás alatt?”, amely annak a kérdésnek a tudományos megfelelője: „Tud-e ön olvasni?” – ezen művelt embereknek legfeljebb egytizede érezte volna, hogy közös nyelven beszélünk. És miközben a modern fizika hatalmas épülete felépül, a nyugati világ legképzettebb főinek többsége éppoly kevéssé érti, mint akár kőkorszakbeli elődeik. Társadalmunkban (vagyis a fejlett nyugati társadalomban) elvesztettük a közös kultúrának még a látszatát is. A lehető legjobban képzett személyek többé nem tudnak véleményt cserélni legfőbb intellektuális érdeklődésük síkján. Ez aggasztó alkotó, intellektuális és mindenekfölött morális életünk szempontjából. Ahhoz vezet, hogy rosszul értelmezzük a múltat, rosszul ítéljük meg a jelent, és megtagadjuk jövő reményeinket. Megnehezíti, talán lehetetlenné teszi, hogy helyesen cselekedjünk. Természetesen nincs teljes megoldás... Mégis tehetünk valamit: a legfőbb eszköz, ami rendelkezésünkre áll, a nevelés – a nevelés elsősorban az általános és középiskolákban, de a főiskolákon és az egyetemeken is. Nincs mentség arra, hogy a következő generációt is olyan tudatlanságban, a kölcsönös megértéstől és rokonszenvtől megfosztva bocsássuk útjára, mint amilyenek mi magunk vagyunk. SNOW: The two cultures and a second look, pp. 11–60.

0.1-2 idézet A vitában a legtöbb szó arról a szakadékról esett, mely a természettudományos és történeti műveltség közt tátong. Én ezt a szakadékot önmagamban soha nem éreztem... S a két dolog: ami az írósághoz kellett és amire a természettudomány szorított, szinte egy percig sem volt külön valami... De ahogy történelmi tanulmányaimban előbbre jutottam, azt láttam, hogy ez a szakadék nemcsak énbennem nincs meg, de nincs meg objektíve sem, az újkorban legalább, a természet- és szellemtudományok között... Gondolj a XVII. századi bölcseletre. Művelőinek, akik többnyire tudósok vagy a friss természettudomány bűvöletében élő műkedvelők voltak: a matematika, mechanika sugallta a módszert, hogy a szellemi értékekhez ragaszkodó ember vagy épp a hívő, mindjárt védeni is igyekezzék, amit ez a módszer elsöpréssel fenyeget... Hol van hát s hogy nyílt az a szakadék, melyről a felszólalók panaszkodtak? Nyilván az emberek képzettségében, s a pedagógia tehetetlensége, ami nyitva tartja. NÉMETH LÁSZLÓ: Kétféle műveltség. Levél Marx Györgyhöz

ezzel kiiktatjuk a felfedezés és az eredetiség lényegében egyetlen elemét. A többi teljesen mechanikus munka, amely a kísérletező pszichológus oldaláról nézve nem sokban különbözik egy adott szituációba helyezett kísérleti állat viselkedésének tanulmányozásától. GALILEI nagy tette ugyanis az volt, hogy vett egy kísérleti eszközt, méghozzá olyan formában, amilyen formában az a természetben sehol, soha nem volt található. A szituációteremtés volt itt a döntő lépés: a valóság absztrakciója a matematikai kezelhetőség céljára. Természetesen az ilyen jellegű foglalkoztatások is fontosak, de pedagógiai szerepük egészen más: a GALILEI által használt mérőeszközök utánzása élményszerűen közelebb hozza mind a vizsgált természeti jelenséget, mind a történelmi korszakot; áttételesen még ötletadó is lehet: GALILEI például az időtartamot a kifolyt és összegyűjtött víz tömegével mérte: a mai méréstechnikában az elraktározott elektromos töltés lehet mértéke a (nagyon kis) időintervallumnak. Az életideál, a követendő minta felmutatásánál is vigyáznunk kell: nem szabad elfelejtenünk, hogy általában egy új irányt szabó egyéniség ellenfelei szellemi téren vele közel azonos nagyságrendűek, erkölcsi téren pedig esetleg felette állók. Ismét teljesítménye értékét csökkentenénk azzal, ha azt állítanánk, hogy ellenfelei nyilvánvaló értelmetlenséget állítanak és alacsony erkölcsi szintet képviselnek. 3. Elképzelhető az is, hogy a fizikatörténet mint stúdium a fizika stúdium helyébe lép: akár a fizikusi vagy mérnöki szakok induló fizikáját, akár humán szakok világnézet-orientált természettudományi tárgyát felválthatná. 4. A fizikatörténet megtermékenyítheti a ma fizikáját is. Így például a görög tudomány, filozófia és fizika ma is élő, ható voltának igazolására két XX. századi neves kutatóra szeretnénk hivatkozni. Az egyik BERTRAND RUSSELL, aki PLATÓNt a szám fogalmának értelmezésében FREGE, WHITEHEAD és önmaga elődjének tekinti, a másik HEISENBERG, aki azt állítja, hogy egységes térelméletének alapötletét PLATÓNtól kapta (lásd a későbbi 1.3-3a idézetet). Az alkotó fizikust még más úton is, közvetlenebbül segítheti a fizikatörténet: az elméleti alapfeltevéseket ugyanis egy-egy új elmélet felbukkanásakor szokás diszkutálni. Ellenzői minden lehető érvet felhoznak cáfolására, s azokra megnyugtató választ kell adni. Az új generáció már természetesnek fogadja el az új eszméket – a kétségek feledésbe mennek. Ha most a tudomány haladása éppen az alapok felülvizsgálatát igényli, a régi viták hasznos ötletekkel szolgálhatnak. Sohasem szabad azonban elfelejteni, hogy a forradalmian új ötletek a teremtő zsenik múlttal való szembefordulásából születnek (0.1-3a és b idézet). 5. A fizikatörténet problematikája új, izgalmas kihívást jelent az emberi intellektus számára. Még napjainkban is újabb és újabb dokumentumok kerülnek elő, amelyek alapján át kell értékelni nemcsak a fizikatörténet – vagy kissé általánosabban a tudománytörténet – megállapításait, hanem a művelődéstörténet, sőt nemegyszer a történelem tényeit is. Példaképpen csak kettőt említenék. A jelen század elején egy levakart ókori kéziraton, palimpszeszten fedezték fel ARKHIMÉDÉSZ egy levelét, amelyben kutatási módszerét írja le a mai kutatók számára is megszívlelendő tanulságokkal. Ugyancsak a legújabb időkben sikerült értelmezni egy, a jelen század elején egy hajóroncsról felkerült szerkezetet, amelyet leírója fellengzősen antik komputernek nevezett el, de forradalmi jelentőségű olyan értelemben, hogy a hellén fémmegmunkálási technológiát teljesen új szinten mutatja be. 6. Az általános történelem számára is fontos – a fizikatörténet által iniciált – nagyarányú szemléletváltás egyik jellegzetes példájának vagyunk éppen most tanúi: a sötétnek nevezett középkor kézirattömegének feldolgozása után a modern természettudomány kicsírázásának időpontját közel három évszázaddal előbbre kell az eddig szokásosnál datálni. Mindezekről természetesen a későbbiekben részletesen szólunk. 7. És végül: a fizikatörténet segít abban, hogy helyesen ítéljük meg korunk teljesítményét. Szívesen beszélünk a tudományos ismeretek soha nem észlelt sebességű felduzzadásáról, a „gyorsuló idő”-ről, és aggódva gondolunk arra, hogyan birkóznak meg diákjaink, pedagógusaink a növekvő tudáshalmazzal. Ezt az érzést a látványos technikai sikerek keltik. A fizikai világunk belső struktúráját kifejező alapösszefüggések felismerése más fejlődési ütemet követ. Vannak, akik úgy vélik – köztük a jelen könyv írója is –, hogy az utolsó

18


2012.04.04. 10:42:13

évtizedekben ezen területen elért eredmények nem állják ki az összehasonlítást a XX. század első, vagy akár a XVII. század urtolsó évtizedeinek forradalmi, valóban szédítő iramban jelentkező meglátásaival.

0.2 Értékelés és periodizáció 0.2.1 Időbeosztás a tudományos tevékenység intenzitása alapján A történelem eseményei nem igazodnak kerek évszámokhoz, de bármelyik évszámnál meg lehet állni és összegezni a nagy történéseket. Az egyenletes, metronómszerű krónikási időbeosztásnak az az előnye is megvan, hogy plasztikusan jelentkezik benne a történelem zsúfolt időszakának és a nekikészülés, értékelés, feldolgozás üresnek tűnő intervallumának változása. A történelmi, helyesebben kronológiai periodizáció egy igen természetes módja adódik ennek alapján úgy, hogy megvizsgáljuk a tudományos tevékenység intenzitását az idő függvényében. Ez a görbe (0.2-1 ábra) meglepő jellegzetességet mutat. Elsősorban azt, hogy a tudományos tevékenység az utolsó két és fél évezred folyamán két ízben is néhány évszázadra terjedő kiemelkedő maximumot mutat. A Kr. e. 500-tól 200-ig terjedő korszak az emberiség történetének „görög csodával” megjelölt korszaka. Az ábrán jobbra a tudományos, balra pedig az egyéb kulturális (irodalmi, képzőművészeti) tevékenység intenzitását tüntettük fel. Azt látjuk, hogy ez a két tevékenység többé-kevésbé szinkronban halad egymással, bár nagyobb elcsúszások is lehetségesek: a római korszak például az emberi kultúra egyes területein a görögökéhez hasonlóan kimagasló teljesítményt mutat fel; így elsősorban a római jogalkotás az, amelyik mind a mai napig rányomja bélyegét a társadalmi életünket szabályozó normák kialakítására; vagy gondoljunk csak a római irodalom (VERGILIUS, HORATIUS) nagyszerű alkotásaira. Ugyanakkor a rómaiak a fizika vagy a matematika területén lényegében semmi eredetit nem alkottak, talán az egyetlen – a görög atomelméletet továbbfejlesztő – LUCRETIUSon kívül. Hasonló a helyzet a XVII. század nagy természettudományos fellendülését közvetlenül megelőző reneszánsz esetében is: a természettudomány a jobb oldali görbe szerint inkább visszaesik a művészetek egyedülálló intenzitásnövekedésével szemben. A majdnem kétezer évet kitevő távolságot a görögök és a XVII. század között az átmentés, illetőleg újrafelfedezés korszakának nevezhetjük, amelyhez itt-ott járulnak csak eredeti felfedezések, mint amilyenek elsősorban az arab, a bizánci kultúra és a késő skolasztika új eredményei. Természetes beosztásként tehát az alábbi fejezetek kínálkoznak: a görög tudomány korszaka, az átmentés időszaka és az újkor tudománya. A fizikatörténet talán legizgalmasabb része az átmentett, újrafelfedezett zárt egész, éppen ezért a továbbfejlesztésre alkalmatlan klasszikus örökség elvetése és az új alapok lerakása. Ez tehát külön fejezetet érdemel. Az újkori fizika további felosztása: klasszikus fizika és a XX. század fizikája; bármenynyire is különbözzenek ezek a részletekben, a fizikustól azonos attitűdöt kívánnak a tudományos megismerés módszerére vonatkozóan.

0.1-3 idézet a) A nagy hódítók – így olvashatjuk – nemcsak fellelkesültek az előző hódítók tetteinek olvasásakor, de nagymértékben formálódtak is. Miért ne várhatnánk, hogy ugyanilyen hatást gyakorol a természettudományok története a természettudósokra? Esetleg nem várható még több is ennél?!... Ezekre a történelmi összefoglalókra nyilvánvalóan nagyobb szükség van a tudomány előrehaladott állapotában, mint amikor még gyerekcipőben járt. A jelen pillanatban a tudományos felfedezések olyan nagyszámúak és annyira szétszórtak, hogy egyetlen ember sem képes mindahhoz az ismerethez hozzájutni, ami már közkincs, hogy így alapozza meg saját kutatásait. És ez a körülmény – úgy tűnik – igen hátráltatja a tudományos felfedezéseket. Nem mintha azt hinném, hogy a felfedezések stagnálnának. Másrészről ugyanis azt vesszük észre, hogy ez utóbbi években éppolyan gyors az előrehaladás, mint a múlt bármely hasonló hoszszú időszakában. Sőt úgy tűnik, hogy a haladás felgyorsult. PRIESTLEY: The History and Present State of Electricity, 1767. Vol. 1. pp. VI–VIII.

b) Szeretnék most a természettörvény kitalálásának művészetéről beszélni. Ez valóban művészet. Van-e módszere? Önök talán azt az utat javasolnák, nézzük meg a történelmet, hogy csinálta a többi nagyfejű. Jó, nézzük meg a történelmet! (Itt rövid áttekintés következik Newton, Maxwell, Heisenberg, Schrödinger módszeréről.) Biztos vagyok abban, hogy a történelem a fizikában nem ismétli önmagát, ahogy azt bárki is megítélheti a felhozott példákból. Az ok a következő. Minden séma – mint amilyen a „gondolj a szimmetriatörvényekre”, vagy „foglald matematikai formába a kísérleti eredményeket”, vagy „próbálkozz az egyenletekkel” – ma már mindenki előtt ismeretes, és mindegyiket sokszorosan megpróbáltuk. Ha elakadunk, a válasz nyilván nem lehet ezek valamelyike, mert ezeket már kipróbáltuk. A következő alkalommal tehát új úton kell járni. Minden alkalommal, ha túl sok kusza problémával kerülünk szembe, ez azért van, mert módszereink, amelyeket használunk, éppen azok, amelyeket ezelőtt is használtunk. A következő séma, az új felfedezés csak egy teljesen új, másféle úton közelíthető meg. Így a történelem nem sokat segít. FEYNMAN: The Character of Physical Law, 1965, pp. 156, 173.

0.2.2 A tudományos megismerés, ahogy a ma fizikusa látja A legtárgyilagosabbnak látszó kronológiai felsorolás is vagy tudatos, vagy öntudatlan értékelés. Amíg a történelmi tények értékelésénél általános világnézeti, etikai normák is szerepet játszanak, a fizika történeténél a helyzet egyszerűbbnek látszik: adott a jelen fizikája, a különböző korok fizikáját ehhez kell mérni. Ez kielégítő lenne, ha a fizika csak tények halmazából állna. A fizika azonban nemcsak megfigyel, leír – tehát a „mi van a természetben” kérdésre ad választ –, hanem értelmez, összefüggéseket keres, tehát 19


2012.04.04. 10:42:13

a „miért van” kérdést is felteszi, és keresi a választ. Mind a leírásra, mind a magyarázatra fogalmakat alkot, módszereket teremt, amelyekkel egyúttal az elért eredmények igazságát is demonstrálhatja, és új eredmények felkutatását teszi lehetővé. A módszer, az ismeret igaz voltához való viszony egy, a konkrét tudományszakon túlmutató filozófiai, sőt világnézeti színezéssel ellátott magatartás, és mint ilyen, a konkrét részleteredményeknél fontosabb szerepet játszhat a fizika történetében. Rögtön látszik, hogy az értékelésnek a tudományos tevékenység intenzitására való visszavezetése ilyenkor reménytelen. Minthogy a következőkben a használt módszert értékítéletünk megalkotásánál igen nagy súllyal szerepeltetjük, bevezetésként röviden összefoglaljuk azokat az alapelveket, amelyeket ma egy fizikusnak – legyen kísérleti vagy elméleti – tudatosan vagy spontán be kell tartania. Példaképpen vegyünk egy nem túlságosan bonyolult, de nem is egészen triviális esetet, és vizsgáljuk meg ezen konkrét eset kapcsán, hogy milyen kérdésekre ad választ a fizika, és közben milyen fogalmakat és módszereket használ fel! A jelenség, amelyet értelmezni akarunk, a következő: adott egy henger és benne egy súrlódás nélkül mozgatható dugattyú. A hengerben lévő gázt a dugattyú mozgatásával hirtelen összenyomjuk. Azt tapasztaljuk, hogy a gáz felmelegszik (0.2-2 ábra). Kérdés: mi ennek a jelenségnek a magyarázata, és állapítsuk meg a jelenség leírására szolgáló fizikai mennyiségek közötti kvantitatív viszonyt; azaz válaszoljunk például olyan kérdésre, hogy adott kiinduló és végső térfogati arány esetén mekkora lesz a nyomás vagy mekkora lesz a hőmérséklet. Ez a probléma mindenki előtt ismeretes: a gáz viselkedésének problémája adiabatikus állapotváltozásnál. A kvantitatív magyarázathoz felvesszük az energiamegmaradás törvényét, a gáz általános állapotegyenletét, a belső energia és a hőmérséklet kapcsolatát, majd ezekből az egyenletekből kiindulva annak feltételezésével, hogy az állapotváltozás adiabatikus, vagyis dQ = 0, az alábbi séma szerint levezetjük az adiabatikus állapotváltozás egyenletét: A három kiinduló egyenletünk: három törvény. A betűk jelentése:

0.2-1 ábra Az intellektuális tevékenység intenzitásának diagramja a jón bölcselők felléptétől napjainkig

0.2-2 ábra Modell a fizika magyarázó módszerének illusztrálására: egy edénybe bezárt gázt hirtelen összenyomunk. Miért melegszik fel?

u: belső energia; R0: univerzális gázállandó; M: a gáz tömege; M0: molekulasúlynyi menynyiségű gáz tömege; T: abszolút hőmérséklet; cv, cp: fajhő állandó térfogaton, illetve állandó nyomáson; p: nyomás; k=cp/cv; R=R0/M0: az egységnyi tömegre vonatkoztatott gázállandó. Mint látjuk, egy mindennapos jelenség magyarázata is több törvény egyidejű felhasználását és viszonylag bonyolult logikai lépések egymásutánját igényli.

20


2012.04.04. 10:42:14

A végső formulák nemcsak a kvalitatív tényt közlik, hogy a hőmérséklet növekedett, hanem a növekedés kvantitatív értékét is megadják. Ez más szóval annyit jelent, hogy a jelenséget nemcsak megmagyaráztuk, hanem az adott fizikai helyzetben az eredményt előre meg tudjuk jósolni. A kvantitatív magyarázat egyúttal jóslási lehetőséget ad.

Mint látjuk, először is megadunk egy konkrét fizikai helyzetet, tevékenységet – vagyis leírjuk a kísérleti körülményeket és kísérleti eredményt, amelyet értelmezni akarunk. A jelenség kvalitatív magyarázata – mint tudjuk – igen egyszerű. A dugattyú összenyomásakor a gázon külső erők – jelen esetben a mi izomerőnk – munkát végeznek. Ez a munka a gáz belső energiáját növeli – miután feltételezzük, hogy az összenyomás elég gyorsan történik ahhoz, hogy a gáz közben ne adhasson le környezetének hőmennyiséget –, ezt jelenti az adiabatikus jelző; a belső energia növekedése pedig a gáz hőmérsékletének növekedésében jelentkezik. A magyarázat egyes lépéseit az alábbi sémában foglalhatjuk össze (0.2-3 ábra): 1. Kiindulunk egy konkrét helyzetből, és azt leírjuk. A tudományelmélet az itt szereplő adatokat antecedens feltételeknek nevezi. 2. A konkrét helyzethez hozzávesszük a kapcsolódó törvényeket. Az antecedens feltételek és a törvények együtt a tudományelmélet nómenklatúrájában az explanánst adják. 3. Az előző kettőből deduktív úton, tehát kizárólag logikai törvényeket alkalmazva – ide tartozik a matematikai levezetés is – levezetjük a megmagyarázandó jelenséget, a tudományelmélet nyelvén az explanandumot. Ahhoz azonban, hogy egy fizikai jelenség magyarázatát kielégítőnek fogadjuk el, az itt szereplő jelenségeknek, illetőleg mennyiségeknek bizonyos feltételeket kell kielégíteniük. Így például ahhoz, hogy egyáltalán fizikai problémával álljunk szemben, mind az előzmények, mind a következmények empíriaelemet kell hogy tartalmazzanak. Ezzel akarjuk ugyanis kirekeszteni, pontosabban elhatárolni a fizikai jelenségeket a logikai, a matematikai, illetőleg metafizikai vagy teológiai állításoktól. Így például nem tekinthetjük fizikai problémának, illetőleg fizikai probléma megmagyarázásának a 0.2-4 ábrán látható gondolatmenetet. Fontos követelmény az is, hogy az előzmény általános törvényszerűséget tartalmazzon. Nézzük meg ugyanis az alábbi sémát.

0.2-3 ábra Egy fizikai jelenség magyarázatának logikai sémája A tudomány három lényeges eleme: 1. A jelenségek megértésére törekszik; 2. a legáltalánosabb törvények és elvek segítségével; 3. amelyek kísérletileg igazolhatók. M. GOLDSTEIN–I. F. GOLDSTEIN [0.26], p. 91.

Az Sz szekrényben levő órák ketyegnek. Az O jelű óra az Sz jelű szekrényben van. Tehát az O jelű óra ketyeg. Ha megnézzük, ez a séma minden feltételnek eleget tesz. Konkrét fizikai szituációt ír le, csupa empíria szerepel benne, a logikai lépés is helyes, és mégsem érzi senki azt, hogy ezzel megmagyaráztuk, miért ketyeg az óra. Pontosan az ilyen buktatók elkerülése végett kell kikötnünk, hogy az antecedens feltételek között egy általános törvény (természettörvény) szerepeljen. Márpedig az, hogy az Sz szekrényben levő órák ketyegnek, nem általános természeti törvény. Döntő feltétel természetesen az is, hogy az explanánsból az explanandum pusztán logikai szabályok felhasználásával levezethető legyen. Ilyen módon nemcsak magyarázatot igénylő értelmünket elégítjük ki, hanem ezzel teszszük lehetővé a természettudományos jóslást, ami csak másfajta kifejezése a műszaki tervezésnek. Nem emeltük ki az eddigiekben annak fontosságát, hogy mind a konkrét fizikai helyzet leírására, példánkban a henger, a dugattyú fizikai tulajdonságainak (geometriai méretének, a bezárt gáz kiindulóállapotának stb.) megadására, mind a törvények felírására mérhető fizikai mennyiségeket használtunk. Mielőtt egyáltalában kvantitatív törvényekről beszélhetünk, szükséges, hogy a szereplő mennyiségek fizikai fogalma kialakuljon, illetőleg egy még magasabb szinten mérhetővé váljon. Lehetséges egy olyan értékelés és egy olyan időbeli periodizáció, amely a fizikai fogalmak kialakulása, illetőleg kvantitatívvá válása alapján állapítja meg a fizika egyes korszakainak határait. Ilyen szempontok előtérbe helyezésével nyer a késő skolasztika a mai tudományelméletben új értékelést: ekkor merül fel a kvalitások intenzitásának problémája, és indul el a kvantitatívvá válás útján.

0.2-4 ábra Aquinói Tamás válasza arra a kérdésre, hogy a pokol a Föld középpontjában van-e. Figyeljük meg, hogy két „tekintély” is szerepel az indoklásban! (Declaratio 36 questionum)

21


2012.04.04. 10:42:14

Nem beszéltünk még arról, hogyan jutunk a kiindulásul használt törvényekhez. Az önmagában kis hatótávolságú induktív módszer szerint sok egyedi konkrét empirikus esetből kell kihámoznunk az általánosat (0.2-5 ábra). Ezt kissé óvatosan – először hipotézisként – megkíséreljük alkalmazni olyan jelenségekre is, amelyek nem teljesen azonosak az eredeti konkrét esetekkel – például a változók más értékeire vagy inkább más értéktartományaira vonatkoznak. Így végül felállíthatjuk a törvényt, általános érvényűnek posztulálva, vagy esetleg érvényességi korlátait is megadva. Az itt bemutatott induktív sémánkat ki kell egészíteni: a valóság különböző köreit átfogó törvényeket úgy tekintjük most már, mint az empíriát közvetlenül kifejező törvényeket, és egy közös törvénnyé fogjuk össze őket (0.2-6 ábra). Ezt alaptörvény, axióma rangjára emelve, a jelenségek itt szereplő köre deduktív módon – tehát az általánosból az egyesre következtetve – tárgyalható. A fizikai kutatás módszerének – egyúttal egy fizikai tartalommal bíró állítás igazsága eldöntésének – egyszerűsített sémája látható a 0.2-7 ábrán: a valóságból kell kiindulni, és ide kell visszaérkezni. Igaz az az állítás, amely ebbe a sémába valahol beleilleszthető. Sohasem szabad azonban arról megfeledkeznünk, hogy ez a közlés és ellenőrzés sémája, de nem mond semmit a fizikai gondolat születésének mechanizmusáról.

0.2-5 ábra a) Az induktív módszer a sok egyedi esetből emeli ki az általánosat. b) A valósághoz talán közelebb áll ez az ábrázolási mód: hogyan adódik a több konkrét, egyedi eset „összeillesztéséből” végül egy (általánosabb) törvény. Az eljárás a képkirakós rejtvényjátékhoz (puzzle) hasonlítható. Azt is feltüntettük, hogy az általános törvényből hogyan szakítható ki egy újabb – esetleg eddig még nem észlelt – egyedi eset.

0.2.3 Periodizáció az elméleti szintézis szerint Történelmi korszakjelzőnek tekinthetjük azokat a felismeréseket is, amelyek alapján a fizika addig különbözőnek hitt jelenségcsoportja eggyé olvad, közös magyarázatot nyer. A 0.2-8 ábrán HUND nyomán egy logikus és lehetséges kronológiai periodizációt tüntettünk fel, ahol az egyes részterületek eggyé olvadása mutatja a fizikatörténet csomópontjait.

0.2-6 ábra A törvények hierarchiája. Felfelé menve a törvények a jelenségek egyre szélesebb körét fogják át FRANCIS BACON a XVII. század elején így summázta ezt a módszert: ...kihámozni és megformálni az axiómákat a kísérletekből... kikövetkeztetni és levezetni új kísérleteket az axiómákból... Az utunk ugyanis nem egy szinten vezet, de emelkedik, majd lefelé tart; először fel az axiómákig, majd le a kísérletekhez... 0.2-8 ábra A fizikatörténet csomópontjai: a különböző jelenségcsoportok közötti kapcsolat felismerésének időpontjai HUND: Geschichte der physikalischen Begriffe nyomán Az egyes évszámok jelentősége: 1687: Newton Principiájának megjelenési éve; 1820: Oersted felfedezése az áram mágneses hatásáról; 1864: Maxwell elektrodinamikája; 1870: a statisztikus mechanika kifejlesztése.

0.2-7 ábra A tudományos módszer egyszerűsített sémája. A törvény a jelenségek nagyobb körét fogja át, mint az alapul szolgáló egyedi esetek. A véges érvényességi tartományt is jelöltük.

Az előző fejezetben tárgyalt konkrét feladatunk esetében részletesen megvizsgálhatjuk azt, hogy az ilyen eggyé olvadás milyen elméleti és esztétikai konzekvenciákkal, illetőleg gyakorlati eredményekkel jár. Tételezzük fel ugyanis, hogy az edénybe zárt gázrészecskék

22


2012.04.04. 10:42:14

5.7 Összegzés és kitekintés 5.7.1 A frontvonalak A XX. század eredményeire az előző, 1899/1900-as századforduló optimista fizikusának szemével tekintve megnyugtató világképet alakíthatunk ki. Az emberi méretek világához, más szóval az emberi érzékekkel felfogható jelenségek köréhez kihagyásmentesen csatlakozik az atomi világ, a mikrokozmosz és az égi jelenségek világa, a makrokozmosz. Az lehet az érzésünk, hogy immár minden, elődeink által feltett kérdésre választ kaptunk: mi a világ szerkezete és melyek az alkotórészei? A kvarkokból felépülnek a protonok és neutronok, ezek az elektronokkal atomokká állnak össze, az atomokból szükségképpen molekulák jönnek létre, és máris elérkeztünk a mindennapi élet sokféle makroszkopikus állapotú anyagához: a gázokhoz, a folyadékokhoz, a kristályos szilárd testekhez. Mindezekből, elvben, számításokkal tervezhetők a „megrendelt” szilárdsági, mágnesezhetőségi, vezetőképességi stb. tulajdonságokkal rendelkező műszaki berendezések. Az univerzumban is megtaláljuk az atomokból felépülő anyagfajták ugyanazon sokféleségét, amelyekből ugyanazon törvényeket követve bolygók, naprendszerek, csillagok, galaxisok jönnek létre. Azonban az előző századforduló reális helyzetét megjelenítő 5.1-1 ábrára tekintve, azon számos kérdőjelet, sőt ellentmondást is találunk. Ma – mutatis mutandis – hasonló helyzettel állunk szemben. Elvi nehézségek sem hiányoznak. Nem felejthetjük Heisenberg intelmét, miszerint „a következő alkotórészekből állunk” kezdetű kijelentéseknek csak korlátozott értelmük van (5.5.10 fejezet). Továbbá, némely makroszkopikus test szerkezetét és tulajdonságait csak igen gyengén határozzák meg alkotórészeinek vagy építőköveinek tulajdonságai. Gondoljunk a kaotikus rendszerekre vagy a később említendő kvantumfolyadékokra. A szélsőségesen kicsiny vagy nagy rendszerek kérdésköréhez csatlakoznak a szélsőségesen komplex rendszerek kérdései. Nem is kell ilyen messzire mennünk. A fizika minden területén jelentkeznek olyan feladatok, amelyek ha nem is számítanak „forró kérdésnek”, de fontosak a mindennapi élet számára. A fizika azon területein is jelentkeznek nagyon aktuális kérdések, amelyeket mai szemmel klasszikusnak nevezhetünk. Két példát mutatunk be erre. Az atomok szerkezete, energiaszintjei több mint száz éve szerepelnek a kutatási témák között. Ma újból divatba jöttek: a már emlegetett egzotikus atomok (5.5.11 fejezet) mélyebb betekintést kínálnak az atomi szintek felhasadásának jelenségkörébe. Példaként említhető az a hidrogénszerű atom, amelynek centrumában egy He mag van, és amely körül egy müon „kering” (5.7-1 ábra). A másik, kiemelkedő gyakorlati fontosságú példát a szintén csaknem száz éve kutatott klasszikus magfizika területéről vesszük. Az atomhulladék hosszú távú tárolásának gondja csaknem leküzdhetetlen nehézséget jelent. Vizsgálatok folynak a maghasadásból származó magoknak részecskegyorsítókban sokkal rövidebb élettartamú atommagokká történő átalakítására (5.7-2 ábra). A csúcsjelentőségű kérdések kiválasztására a legjobb módszernek a Nobeldíjjal jutalmazott kutatási eredmények kiemelése tűnik. Az alábbi táblázatban felsoroljuk ezeket. Feltűnő, hogy az elemi részek és az univerzum fizikája mellett erős jelenlétet mutatnak az emberi méretskálájú anyag sajátos viselkedésű objektumai, a kvantumfolyadékok és a Bose-kondenzátum. Hajlunk arra, hogy ezeket a rendszereket abban az értelemben tekintsük komplexnek, hogy vizsgálatukhoz nagyobb szellemi (matematikai) és anyagi erőforrásokat kell mozgósítani, azonban világfelfogásunk továbbalakítását nem érintik. Egészen más a helyzet a kaotikus mozgások felismerésével, amely Laplace álmát semmivé tette, vagy a biológiai fontosságú „önszerveződő rendszerekkel”. E témakörök kutatói immár paradigmaváltásról beszélnek. Az elemi részek és az univerzum fizikájának Nobel-díjazott témáival a következő fejezetekben foglalkozunk. Itt kissé részletesebben beszéljük meg a kettős csillagrendszerekben fellépő pulzárok és a kvantumfolyadékok jelenségkörét.

5.7-1 ábra Egy „egzotikus hidrogénatom”. A μ– jelű, negatív töltésű müon oly mértékben árnyékolja a hélium atommagjának elektromos töltését, hogy az elektronra lényegében egyetlen elemi töltésnyi pozitív töltés hat, csakúgy mint a hidrogénatom esetében. A valóságban a leírtaknál bonyolultabb viszonyok alakulnak ki. Az ábrába illesztett képletből látszik, hogy a pályasugár n2-tel nő, míg az m tömeg és a Z rendszám növelésével csökken. A rendszer energiája viszont Z2m-mel nő és n2-tel csökken. Tekintsük most azt a legegyszerűbb egzotikus atomot, amely a hidrogénatom magjából (a protonból) és egy müonból áll. Ezt a szerkezetet Hμ– vagy pμ– jelöli. Ennek az atomnak az alapállapoti energiájára |E1|=13.5 eV · 207 2800 eV, a pályasugarára r10,5 · 10–8/2072,4 · 10–11 cm kapható. Itt 13,5 eV a H-atom legmélyebben fekvő sajátenergia-állapotának energiája, 207 a müon/elektron tömeghányados. A neodiumatomra (Ndμ–, Z=60) már 4,86 MeV az ionizációs energia! A müonatom bonyolult nívószerkezetét három tartományra oszthatjuk fel. Az első az, ahol a müonok pályasugara nagyobb, mint az 1s elektronpályáé. E tartomány elsősorban az atom- és molekulaszerkezetre van hatással. Amikor a pályasugár kisebb lesz az 1s elektronokénál, akkor előtérbe kerülnek a „közbeiktatott” részecske, ez esetben a müon tulajdonságai, mint pl. annak tömege. Az ilyen szinteknek (termeknek) a vizsgálata kvantum-elektrodinamikai információkat is nyújt, példaként említhető a vákuumpolarizációs hatásoknak vagy a Lamb-eltolódásnak a megvilágítása. A harmadik tartományban a müonpálya közvetlenül a mag közelében halad. Ezekkel az atommagok tulajdonságait tapogatják le. Még egzotikusabb az az atom, amelyben a héliummag egy antiprotont fog be (He p–e–, CERN 1994). Ezeket az atomi szerkezeteket az 1990-es évek elején kezdték rendszeresen tanulmányozni. 1992-ben T. Yamazaki és K. Ohtsuki modellt alkottak a He p- eképződményre, amelynek az atomkula nevet adták a molekula elnevezés analógiájára. Megjegyezzük még, hogy 1995-ben a CERN-ben sikerült előállítani az antihidrogént (p–e+, 11 egyed, élettartam: 30 · 10–9 s). Az energiaszintekre az 5.7-1 ábrán bemutatott képletek alapjában megegyeznek az 5.3-11 ábrán bemutatottakkal, azzal a különbséggel, hogy itt az atommag Ze töltéssel rendelkezik e helyett. Belátható, hogy ennek a hidrogénszerű atomnak az energiaszintjei csak az n főkvantumszámtól függenek. Többelektronos rendszerekben azonban ezek a szintek különböző atomi kölcsönhatások eredményeképpen több egymáshoz közeli termre szakadnak fel. Magasabb rendszámoknál, különösképpen azok röntgensugárzással történő vizsgálatakor, az n=1,2,3,… jelölés helyett K, L, M energiaszintekről beszélnek. Az elnevezés Moseley-től származik (5.7-6 ábra).

561


2012.04.04. 17:39:40

5.7-3 ábra Amennyiben annak a csillagnak, amelyikből a neutroncsillag létrejött, volt perdülete, az impulzusmomentum megmaradása a neutroncsillagot nagyon gyors forgásra készteti jóval kisebb geometriai mérete miatt. Ha még erős mágneses térrel is rendelkezik, az indukciótörvény értelmében erős elektromos tere is kialakul. Az ennek hatására gyorsuló részecskék a mágneses tengely irányában elektromágneses hullámnyalábot sugároznak. A neutroncsillag forgásának következtében a Földön periodikus ismétlődésű impulzusok észlelhetők (HEWISH és BELL, 1967). Ezeket a neutroncsillagokat pulzároknak nevezik.

5.7-4 ábra Egy bináris pulzár (részben Hasse Nilsson ábrázolása alapján)

5.7-2 ábra a) Atomerőművi radioaktív hulladék (az atomszemét) kezelésének egy elvi lehetősége. Az erőműből a kiégetett fűtőelemeket tartályban szállítják át kémiai feldolgozásra (1). Ennek során a hosszú – többéves – élettartamú atomokat a gyorsan lecsengő atomoktól kémiai úton elválasztják. Az utóbbiakat lecsengési medencékben helyezik el (2). A hosszú élettartamú izotópok atomjait egy reaktorhoz hasonlatos berendezésbe viszik át (3). Ott a fűtőelemeknek megfelelő szerepet játsszák, ám ebben a reaktorban a hasadási folyamat nem önfenntartó. A hasító neutronokat nagyenergiás protonok hozzák létre egy ólom-bizmut keverék atommagjaival ütközve. A protonok 1,6 GeV energiájukat egy részecskegyorsítóban nyerik. A spallációs (lehasítási) folyamattal előállított neutronokat (protononként átlagosan 55 neutront) nehézvizes (D2O) közegben lassítják. A hosszú élettartamú radioaktív magok a nagy fluxusú (1016 neutron/s cm2) neutronáramból történt neutronbefogás után rövid felezési idejű izotópokba bomlanak. b) Az ábrán bemutatott neutronbefogásos magreakció-sorozat azt illusztrálja, hogyan lesz a 2·106 év élettartamú technéciumból rövid élettartamú, majd stabil izotóp. Az atomszemét problémáját megoldó „transzmutáció” vázolt gondolatát 1992-ben C. D. Bowman vetette fel. Ma számos helyen (pl. a Los Alamos National Laboratoryban) intenzíven vizsgálják elméleti és kísérleti módszerekkel. Ezek a berendezések alkalmasak a tórium radioaktív energiájának a kinyerésére is.

Az 1974-ben R. A. HULSE és J. H. TAYLOR által felfedezett kettőscsillag pulzár 1993-ban érdemelte ki a Nobel-díjat (5.7-3 és 5.7-4 ábra). A jelenség lehetőséget adott az általános relativitáselmélet egy jóslatának ellenőrzésére. A pulzáló együttest két neutroncsillag alkotja, amelyek tömege egyenként nagyobb a Napénál, és sugaruk nagyjából 10 km. Egymás körül ellipszis-pályán keringenek, távolságuk a Föld–Hold távolsággal nagyságrendileg megegyezik. Keringésük periódusideje 8 óra. Az egyik csillag viselkedik pulzárként: a Föld irányába 0,05903 s periódusú rádiófrekvenciás jeleket küld. Egy ilyen rendszernél erőteljesen kifejeződnek a relativisztikus hatások, pl. a Merkuréval analóg perihélium mozgás. Várható, hogy az ellipszispálya menti gyors mozgásból fakadóan a tömegeloszlás gyorsan változó kvadrupólusa gravitációs hullámot kelt, ami kísérletileg megfigyelhető. Bár a közvetlen megfigyelésre vonatkozó erőfeszítések mindmáig eredménytelenek maradtak, a keringési periódusidő csökkenéséből meghatározható energiaveszteség jól egyezik azzal, ami az

562


2012.04.04. 17:39:40

5.7-1 táblázat Fizikai Nobel-díjak 1992-1999

5.7-5a ábra A fermiongáz és a bozongáz teljesen eltérő viselkedése az abszolút zérus hőmérséklet közelében abból következik, hogy a fermiongázban a Pauli-elv is megszorítja a viselkedést: egy energiaszinten legfeljebb két fermion helyezkedhet el. A legalacsonyabb energiájú állapotban tehát a fermionok az összes alsó nívót kettesével betöltik, egészen a Fermi-szintig. A bozongáz összes részecskéje ugyanakkor a legalacsonyabb energiájú szinten helyezkedik el.

általános relativitáselméletből kiszámolható egy rendszerre, amely gravitációs hullámokat bocsát ki. A nem nulla tömegű bozonok alkotta rendszerek vizsgálata ma a vezető témák közé tartozik. Ezek a „kvantumfolyadékok” az abszolút nulla hőmérséklet közelében különleges viselkedést mutatnak: elektromosan töltött bozonok esetében szupravezetővé válnak. Ez a tulajdonság már régóta (1911) ismert. Meglepő volt, hogy ezt a jelenséget először elektronokra, azaz egy fermiongázra tapasztalták. A BARDEEN–COOPER–SCHRIEFFER-elmélet szerint az elektronok párosával Cooper-párrá alakulnak. A párok egész spinű részecskékként viselkednek, amelyekre a Bose-statisztika alkalmazandó. A hélium He-4 izotópjának atomja két protonból, két neutronból és két elektronból áll. Tehát páros számú fermionból kötött állapotként bozonként viselkedő objektum jön létre. A He-4 atomi gáz 2,18 K hőmérséklet alatt szuperfolyékony viselkedést mutat. A He-3 atom viszont fermion. Ennek ellenére (1970 táján) sikerült olyan alacsony hőmérsékletre hűteni (2,6 ·10–3 K), amely alatt a He-3 gáz is szuperfolyékonnyá lett (5.7-5a, b ábra). Ez az elektrongáz esetéhez hasonló rejtély: hogyan állanak össze a fermionok bozonokká. (Nobel-díj, 1996).

5.7-5b ábra A lézersugaras hűtés elve. a) Egy atom elnyel egy fotont. Az energiamérleg: a foton energiája az atom E2–E1 gerjesztési energiájába alakul át. Az impulzusmérleg: a foton impulzusa az atom visszalökődési impulzusába alakul át (mn=h/g). (Pontosabban számolva a visszalökődés mozgási energiáját is a foton fedezi, de ezt elhanyagoljuk.) b) Egy nyugvó atomot két oldalról olyan fénnyel sugároznak be, amelynek frekvenciája nem elegendő az atom gerjesztésére (hn < E2–E1), ezért az atom nyugalomban marad. c) Az atom balra elmozdul n sebességgel. A Dopplerhatás miatt a balról érkező foton frekvenciája megnő, amelynek révén elnyelődhet. Így az atom jobbra viszszalökődik, tehát elmozdulása lefékeződik. A jobbról érkező foton frekvenciája ugyanakkor kisebb lesz, ezért nem hat az atomra. d) A jobbra elmozduló atomra balra visszalökő fékező erő hat, amint az a fent leírtakkal analóg megfontolások megismétlése alapján belátható.

563


2012.04.04. 17:39:41

Névmutató

A, Á ABBE, Ernst Karl (1840–1905), német fizikus 396–397 ABRAHAM, Max (1875–1922), német fizikus 408 ABÈLARD, Pierre (Petrus Abaelardus) (1079– 1142), francia filozófus 136, 155, 160, XII ADAMS, Henry Brooks (1838–1918), amerikai történetíró XX ADELARD, Bath-i (1090–1160 után), angol tudós és fordító Spanyolországban 142 ADY Endre (1877–1919), magyar költő 498 AEPINUS, Franz Ulrich Theodosius (1724– 1802), német születésű pétervári matematikus és fizikus 332–333, 336 Agostino NIFO → NIFO ÁGOSTON, Szent (Aurelius Augustinus) (354– 430), Hippo püspöke, egyházatya, író, filozófus 58, 117–118, 120, 161–162, 220, 237, 556, XII–XIII AGRICOLA, Georgius (Georg Bauer) (1494– 1555), a cseh bányavidéken élt német bányaorvos, természettudós 136–137, 182, 329 AHMESZ (Ahmose) (Kr. e. XVII. sz.), egyiptomi írnok 46, 48 AISZKHÜLOSZ (A„scÚloj) (Kr. e. 524–Kr. e. 456), görög drámaíró 43, 58, 115, 430 AKBAR (1542–1605), indiai uralkodó 179 al-BATTANI (Albategnius, Albatenius, Mohammed ibn Dsabir) (858–929), arab csillagász 137, 184 ALBERTI, Leone Battista (1404–1472), firenzei matematikus, építész és humanista filozófus 170 ALBERTUS de Saxonia (Szászországi ALBERT, Albert von Helmstadt; csúfnevei: ALBERTUS PARVUS, Albertutius) (~1316–1390), német tudós, skolasztikus, a párizsi egyetem rektora 156, 161, 168, XI, XIV ALBERTUS MAGNUS (~1193–1280), német természetfilozófus, teológus, (doctor universalis), párizsi egyetemi tanár, dominikánus 86, 129, 133, 136–137, 162–163, 329 al-BIRUNI (Abu-Reihan-Mohammed ibn Ahmed) (973–1048/51), arab (horezmi) matematikus és csillagász 147, IX ALEMBERT, Jean le Rond d’ (1717–1783), francia fizikus, matematikus és materialista filozófus 299–300, 303–304, 308–311, 318, 321–323, 326, 339 ALEXANDER ('Alšxandroj) → SÁNDOR, Nagy ALEXANDER Halensis (Alexander of Hales) (doctor irrefragibilis) (1170/80–1246), angol származású párizsi egyetemi tanár 129, 134 al-FARABI (Alpharabius) (~870–950), török származású iszlám filozófus 136–137 al-FARGANI (Alfraganus) (820–861), Bagdadban élő arab asztronómus 136–137 ALFJOROV, Zsoresz Ivanovics (A,  ) (1930–), Nobel-díjas (2000) belorusz-orosz fizikus 568 ALFONZ, Bölcs (X. Alfonz) (1221–1284), Kasztília királya, tudományok és művészetek legnagyobb pártfogója 137

ALFRÉD, I. (Nagy) (849–901), angolszász király 127–128 ALFVÉN, Hannes Olof (1908–1995), Nobeldíjas (1970) svéd plazmafizikus 493 ALGAROTTI, Francesco (1712–1764), olasz író 275 ALHAZEN (ibn al-Haitham) (~965–1040/41), arab természettudós, főleg optikai vizsgálataival hatott 136, 147–148, 228 al-HAZINI (Alchazin, AI-Khazin Abu Ja’far Alchazin) (dolgozott 1120 körül) Kuraszanban született matematikus, asztronómus 147 al-HOREZMI, al-KHWARIZMI, CHOREZMI (Mohammed ibn Musa) (780–846 után), arab matematikus és csillagász 136, 142, 146 al-KASHI (Dzsemsid ibn Maszu) (XV. sz.), perzsa matematikus Ulug Beg udvarában 147–148, XV al-KINDI (813-873), arab filozófus, matematikus és csillagász, Arisztotelész fordítója 136, 147 ALKUIN (Alcuinus, Alcuin) (735–804) angol skolasztikus, kora vezető tudósa (történeti, teológiai, filozófiai munkák) 128, 135–136, 139–140 al-RAZI (Rhazes, Abu Bakr Muhammad ibn Zakariya) (~854–925/935), perzsa orvos és filozófus 174 ALVAREZ, Luis Walter (1911–1988). Nobeldíjas (1968) amerikai fizikus 493, 544 AMBLER, Ernest (sz. 1923), angol származású amerikai fizikus 539 AMPÈRE, André Marie (1775–1836), francia fizikus és matematikus 318, 333, 343–346, 348, 350, 473 ANAXAGORÁSZ ('AnaxagÒraj) (~Kr. e. 500– Kr. e. 428), kisázsiai származású görög természetfilozófus 58–59, 67, 82, 160 ANAXIMANDROSZ ('Anax…mandroj) (~Kr. e. 611–~Kr. e. 546), milétoszi görög filozófus 58, 71, 478, 543 ANAXIMENÉSZ ('Anaximšnhj) (Kr. e. 585–Kr. e. 525), milétoszi görög filozófus 71 ANDERSEN, Hans Christian (1805–1875), dán költő, mesemondó 465 ANDERSON, Carl David (1905–1991), svéd származású Nobel-díjas (1936) amerikai fizikus 475, 491, 507, 516, 523, 525, XXIII ANDERSON, Herbert Lawrence (sz.1914) amerikai kísérleti fizikus 33 ANDERSON, Philip Warren (sz. 1923), Nobeldíjas (1977) amerikai fizikus 494 ANDRONIKOSZ, Rodoszi ('AndrÒnikoj) (dolgozott Kr. e. 40–Kr. e. 20), Arisztotelész munkáinak gondozója 86 ÆNGSTRÖM, Anders Jöns (1814–1874), svéd fizikus és csillagász 396 ANSELMUS de Canterbury (Canterburyi Anzelm) (1033–1109) bencés püspök, skolasztikus filozófus 162, 220 ANTHEMIOSZ, Tralleszi (dolgozott 534 körül) görög (bizánci) építész 140 ANTIPHÓN (sz. Kr. e. 480), görög filozófus, matematikus 107 ANTONIUS, Marcus (~Kr. e. 82–Kr. e. 30) római államférfi (a II. triumvirátus tagja) 114

APÁCZAI CSERE János (1625–1659), református tanár, magyar enciklopédista 227 APHRODIZIÁSZ, Alexander ('Alšxandroj 'Afrodisi£j), újplatonista görög filozófus IX APIANUS, Petrus (Peter Bienewitz) (14951552), német matematikus csillagász, kartográfus 82, 175, 180–181, 277 APOLLODÓROSZ, Damaszkuszi (dolgozott az I. században) építész 59 APOLLÓNIOSZ Pergéi (Apollonius) ('Apollónioj) (Kr. e. 260–Kr. e. 170/190), görög matematikus és csillagász 58–59, 90, 108–109, 139–140, 168, 269 APPLETON, Sir Victor Edward (1892–1965), Nobel-díjas (1947) angol fizikus 388, 492, XI–XII Aquinói (Szent) TAMÁS (Thomas Aquinas) (doctor angelicus) (1224/25–1274), olasz származású skolasztikus párizsi egyetemi tanár 21, 35, 59, 86, 121, 129, 133, 136– 137, 143, 146, 161–162, 329, XI–XII ARAGO, Dominique François Jean (1786– 1853), francia fizikus és csillagász 343, 357–359 ARANY János (1817–1882), magyar költő 67, 318 ARISZTARKHOSZ, Szamoszi ('Ar…starcoj) (dolgozott az Kr. e. III. században), görög matematikus és csillagász 82–84, 88–89, 102–104, 173, 184, 189, 191, XVI ARISZTOPHANÉSZ ('Aristof£nhj) (~Kr. e. 445–Kr. e. 386), görög drámaíró 58, 67–68, 115 ARISZTOTELÉSZ (Sztagirita, 'Aristotšlhj) (Kr. e. 384–Kr. e. 322), az ókori görög filozófia legegyetemesebb gondolkodója, kora vezető ideológusa 58, 77, 80–84, 86–88, 90, 108, 116, 123–124, 137– 143, 146, 150, 152–157, 159–160, 162–164, 167–169, 174–175, 180, 183–184, 199–200, 202–204, 212, 214, 216, 222, 236, 238, 241, 273, 295, 298, 302, 311, 313, 329, 477– 478, 537, 552, 555, III, IX, XI, XIV ARKHELAOSZ (Kr. e. 413–Kr. e. 399), Makedónia királya 67 ARKHIMÉDÉSZ ('Arcim»dhj) (Kr. e. 287? –Kr. e. 212), szirakúzai matematikus és fizikus 18, 58, 60, 62, 84, 90–99, 102, 107, 130, 139, 143–144, 151, 168, 170–171, 173, 199, 221, 243, 250, 258, 295, XIV ARKHÜTASZ ('ArcÚtaj) (Kr. e. 430–Kr. e. 365?), püthagoreus filozófus és matematikus 58, 94, 106, 168 ARNALD de Villanova (Arnaldus Villanovanus) (~1240–~1312), francia orvos és alkimista 330 ARRHENIUS, Svante August (1859–1927), svéd fizikokémikus XXII ARSZAMIDÉSZ → Arkhimédész nevének elferdítése az arab kommentátoroknál 92 ASSISI SZENT FERENC → FERENC ASTON, Francis William (1877–1945), Nobeldíjas (1 kémiai) angol fizikus és kémikus 388, 489, 505, 511 ÁSZMUSZ Valentyin Fergyinandovics (1894– 1975), szovjet filozófus, esztéta 226

589

07fizika_NEVLEXIKON.indd 589

2012.04.04. 17:34:32

ASSZURBANIPAL (Assurbanapli) (uralkodott: Kr. e. 668–Kr. e. 626), asszír király 46 ATKINSON Robert d'Escourt (1898–1982), angol fizikus 550 ATTILA (uralkodott: 434–453), hun fejedelem 58, 276 AUGER, Pierre Victor (1899–1993), francia fizikus, a Sorbonne professzora (1937-től), az európai űrkutatás vezetője (1962–67) 451, 566 AUGUSTUS Gaius Julius Caesar Octavianus (Kr. e. 36–Kr. u. 14), római császár (Kr. e. 27–Kr. u. 14) 58 AURELIUS → MARCUS Aurelius AUTRECOURT → NICOLE d' AVERROËS → ibn RUSHD AVICENNA → ibn SZINA AVOGADRO, Amadeo (1776–1856), olasz fizikus 318, 370, 385 B BABINET, Jacques (1794–1872), francia fizikus 447 BABITS Mihály (1883–1941), magyar költő 160 BACH, Johann Sebastian (1685–1750), német zeneszerző 31, 244, 318 BACK, Ernst (1881–1959), német kísérleti fizikus 492 BACON Francis; Verulami (1561–1626), angol filozófus, államférfi 22, 133, 137, 153, 163–165, 212, 216–218, 222, 228, 277, 296–297, 309, 322–323, 372, XXI BACON Roger (doctor mirabilis) (~1215– 1294), angol polihisztor, Ferenc-rendi szerzetes 133, 136–137, 153, 163–165, 212 BAKER, Henry (1698–1774), angol természettudós 507 BALIANI, Giovanni Battista (1582–1666), olasz természettudós 215 BALMER, Johann Jakob (1825–1898), svájci matematikus és fizikus 395, 397 BALZAC, Honoré de (1799–1850), francia realista regényíró 318, XX BARBARI Jacopo de (~1440–1516 előtt olasz festő XIV BARBERINI, Francesco bíboros, VIII. Orbán pápa unokaöccse 201 BARBERINI, Maffeo (VIII. Orbán pápa) (pápasága: 1623–1644) 436 BARDEEN, John (1908–1991), Nobel-díjas (1956, 1972) amerikai fizikus 396, 492– 493, 494, 514, 563, XXIII, XXVIII BARKLA, Charles Glover (1877–1944), Nobeldíjas (1917) angol fizikus 490 BARROW, Isaac (1630–1677), angol teológus, matematikus és fizikus 228, 257, 290–291, 294, 326 BARTHOLINUS, Erasmus (1625–1698), dán orvos és fizikus 284 BARTÓK Béla (1881–1945), magyar zeneszerző 498 BASZILEOSZ, Nagy Szent (Basilius, Vazul) (Bas…leioj) (330–379), görög enciklopédiaíró 226–227 BASZOV, Nyikoláj Gennagyijevics (  ) (1922–2001), Nobeldíjas (1964) szovjet fizikus 396, 493–494, XXIII, XXVII BAUDOT, Jean Maurice Émile (1845–1903), francia mérnök 470 XXII BAUER, Edmond Henri (1880–1963), francia fizikus 489 BAY Zoltán (1900–1992) magyar származású amerikai fizikus 397, 447, 505 BAZILEIOSZ. Nagy Szent († 379), egyházdoktor 141

BEATRICE, Portinari, firenzei hölgy, Dante szerelme 160 BEAUVAIS, Vincent de (1190–1254), domonkos rendi szerzetes, alkimista 134 BECHER, Johann Joachim (1635–1682), német orvos, kémikus 242 BECKETT, Samuel (sz. 1906) Nobel-díjas (1969) ír származású, Franciaországban élő drámaíró 38 BECQUEREL, Alexander Edmond (1820– 1891), francia fizikus-elektrotechnikus, XXII BECQUEREL, Antoine César (1788–1878), francia mérnök-fizikus, elektrokémikus XXII BECQUEREL, Henri Antoine (1852–1908), Nobel-díjas (1903) francia fizikus 318, 389– 390, 489–490, 497, 499–502, XXII BEDA Venerabilis (673/674–735), angol szerzetes, teológus, történetíró, természettudós 128, 133, 135–136 BEDNORZ, Johannes Georg (sz. 1950), Nobeldíjas (1987) német fizikus 495, XXVII BEECKMANN, Isaac (1588–1637), holland tudós 214 BEETHOVEN, Ludwig van (1770–1827) német zeneszerző 318, XX BÉLA, III. (uralkodott:1173–1196), magyar király 143 BELL BURNELL, Susan Jocelyn (sz. Susan Jocelyn Bell), (1943–), brit asztrofizikus 430, 562, 582 BENEDEK Marcell (1885–1969), magyar író 217 BENEDEK, Nursiai, Szent (480–550), rendalapító 40, 132–133 BENEDETTI, Giovanni Battista (1530–1590), olasz matematikus és fizikus 169 BENNETT, Charles H (1943–), amerikai vegyész 582 BENTHAM, Jeremy (1784–1832), angol polgári filozófus és jogbölcselő 322 BERGSON, Henri (1859–1941), Nobel-díjas francia filozófus 237, 407 BERKELEY, George (1685–1753), angol filozófus 275, 297, 316, 318, 326 BERNAL, John Desmond (1901–1971), angol fizikus, molekulárbiológus 201 BERNOULLI, Daniel (1700–1782), svájci matematikus és fizikus, anatómus és botanikus, Johann fia 240, 244, 257, 295, 302– 304, 318, 372, 384 BERNOULLI, Jacob (Jacques) (1654–1705), svájci matematikus, Johann bátyja, 295, 302, 309, 314, 318 BERNOULLI, Johann (Jean) (1667–1748), svájci matematikus 244, 295, 300, 302– 303, 314, 318 BERTHOLLET, Claude Louis (1748–1822), francia kémikus 339, 370 BESSARION, Johannes (1403–1472), bíboros, bizánci származású teológus, humanista 173 BESSEL, Friedrich Wilhelm (1784–1846), német csillagász 431 BESSO, Michele (1873–1955), svájci mérnök, Einstein barátja 417 BETHE, Hans Albrecht (1906–2005), Nobeldíjas (1967) Amerikában élő német származású fizikus 493, 550 BETHLEN Gábor (1580–1629), erdélyi fejedelem 227 BINNING, Gerd (sz. 1947), Nobel-díjas (1986) német fizikus 494, 496 BIOT, Jean Baptiste (1774–1862), francia fizikus 343–344, 344–345, 357–358, 370 BLACK, Joseph (1728–1799), skót kémikus és fizikus, az orvostudományok professzora 363–365, 373

BLACKETT, Patrick Maynard Stuart, Lord (1897–1974), Nobel-díjas (1948) angol fizikus 393, 489, 492, 506, 523 BLÁTHY Ottó Titusz (1860–1939), magyar elektromérnök 348, XXII BLOCK, Martin (sz. 1925), amerikai kísérleti fizikus 539, XXVII BLOEMBERGEN, Nicolaas (sz. 1920), holland származású amerikai fizikus 508, XXVII BOCCACCIO, Giovanni (1313–1375), olasz író 136 BOCSKAI István (1557–1606), erdélyi fejedelem 227 BOERHAAVE, Hermann (1668–1738), holland orvos, botanikus, kémikus, leideni egyetemi tanár 364 BOËTHIUS (Ancius Manilius Torquatus Severinus) (480?–524/525), római tudósfilozófus, a skolasztika egyik megalapítója 58–59, 86, 138–139, 175 , X, XIV BOGOLJUBOV, Nyikolaj Nyikolajevics (  ) (1909–1992), szovjet elméleti fizikus, matematikus XXVII BOHR, Aage Niels (1922–2009), Nobel-díjas (1975) dán fizikus, Niels Bohr fia 494, 513 BOHR, Harald (1887–1951), dán matematikus, Niels Bohr testvére 513 BOHR, Niels Henrik David (1885–1962), Nobel-díjas (1922) dán elméleti fizikus 26, 391, 393, 395–396, 415, 438, 441, 446, 448–450, 452–454, 459–460, 462, 465–473, 481, 488–489, 491, 498, 504, 512–513, 516, 521, 559, 578, XXIII, XXV BOISBAUDRAN → LECOQ BOLESZLÁV, I., Vitéz (966–1025), lengyel király 129 BOLTZMANN, Ludwig Eduard (1844–1906), osztrák fizikus 32, 318, 351, 355–356, 376, 379–384, 396, 404, 406, 438–439, 443–444, 446, 466, 498, 542 BOLYAI Farkas (1775–1856), magyar matematikus, Bolyai János apja 425 BOLYAI János (1802–1860), magyar matematikus 27, 105, 107, 318, 339, 397, 425 BONAVENTURA (Johannes Fidenza) (?1220– 1274), olasz ferences, bíboros, „doctor sera phicus”, misztikus, az ancilla theologiae elv hirdetője 134 BONDI, Hermann, Sir (1919–2005), osztrákbrit matematikus és csillagász 557 BORN, Max (1882–1970), Nobel-díjas (1954) német elméleti fizikus 451, 454–456, 461– 462, 464, 468–469, 471–472, 481, 492, 498, 522, 543, XXVII BORSOS Miklós (1906–1990), magyar szobrász 38 BOSE, Georg Matthias (1710–1761), német fizikus 334 BOSE, Sathiendranath (Szatyendra Nath) (1892–1974), indiai fizikus 446–447, XXV BOŠKOVIĆ (Ruđer Josip, Rogerius) (1711?1787), horvát származású jezsuita fizikus 311–313, 318, 350 BOTHE, Walter Wilhelm Georg Franz (1891– 1957), Nobel-díjas (1954) német fizikus 489, 491–492, 507 BOTTICELLI, Sandro (Alessandro di Mariano Filipepi) (1444/1445–1510), firenzei festő 136 BOWMAN, Charles D. (1934–), amerikai fizikus 562 BOYLE, Robert (1627–1691), ír fizikus és kémikus 38, 239–242, 244, 297 BRADLEY, James (1692–1762), angol csillagász 410 BRADWARDINE, Thomas (~1290–1349), angol fizikus, filozófus, matematikus 153– 154, 169, XIV

590


2012.04.04. 17:34:32

BRAGG, Sir William Henry (1862–1942), Nobel-díjas (1915) angol fizikus 422, 469, 490, 513, XXVII BRAGG, Sir William Lawrence (1890–1971), apjával együtt kapott Nobel-díjat (1915), angol fizikus (apja: W. H. Bragg) 388, 422, 469, 490, 513, XXVII BRAHE, Tycho de (1546–1601), dán csillagász 83, 136, 177, 185, 191–197, 199, 228, 244, 552 BRAHMAGUPTA (598–660?), hindu matematikus 145–146 BRAHMS, Johannes (1833–1897), német zeneszerző 318 BRATTAIN, Walter Houser (1902–1984), Nobel-díjas (1956) amerikai fizikus 396, 492, 494, XXIII, XXVII BRAUN, Karl Ferdinand (1850–1918), Nobeldíjas (1909) német fizikus 356, 490 BREIT, Gregory (1899–1981), orosz születésű amerikai fizikus 526, 538 BRENNUS (Kr. e. 387), gall vezér 59 BREU Jörg (~1475–1539), német festő VII BREUIL, Henri Éduard Prosper (1877–1916), abbé, archeológus 44 BREWSTER, Sir David (1781–1868), skót fizikus 358 BRIDGMAN, Percy Williams (1882–1961), Nobel-díjas (1946) angol fizikus 31, 492 BRILLOUIN, Léon (1889–1969), francia fizikus 378, 438, XXVII BRILLOUIN, Marcel (1854–1948), francia fizikus, L. Brillouin apja 437–438 BROCKHOUSE, Bertram Neville (1918–2003), Nobel-díjas (1994) kanadai fizikus 495 BROGLIE, Maurice de (1875–1960), francia fizikus, L. de Broglie bátyja 438, 459, 498 BROGLIE, Prince Louis Victor, de (18921981), Nobel-díjas (1929) francia fizikus 438, 459– 460, 469, 477–478, 488, 491, XXIII, XXV BROWN, Robert (1773–1858), skót orvos, botanikus 504 BRUCKNER, Anton (1824–1896), osztrák zeneszerző 376 BRUNELLESCHI, Filippo (1377–1446), firenzei építész, szobrász, ötvös, festő 169 BRUNO, Giordano (1548–1600), olasz természetfilozófus 38, 161, 165, 180, 191, 201, 244, 297, 329 BRUNS, Heinrich Ernst (1848–1919), német csillagász, geodéta, matematikus 316 BRUSH, Stephen G. (sz. 1935), tudománytörténész 32, 35 BRÜCHE, Ernst (1900–1985), német fizikus 496 BRÜSZON, Herakleiai (BrÚson) (Kr. e. 450 körül) görög matematikus 107 BUCHERER, Alfred Heinrich (1863–1927), német fizikus 423 BUDDHA (~Kr. e. 550–Kr. e. 480), hindu vallásalapító 57–58, XXVI BUFFON, Georges-Louis Leclerc de (1707– 1788), francia természettudós 321 BUNSEN, Robert Wilhelm (1811–1899), német kémikus 394 BURIDAN, Jean (~1300–1385), francia tudós, a párizsi egyetem rektora 153, 155–156, XI BUSCH, Hans (1884–1973), német fizikus 496 BUTLER, Clifford Charles (1922–1999), angol fizikus 525 C CABRERA, Blas (1878–1945), spanyol fizikus 489 CAESAR Julius → JULIUS CAESAR

CAMPANELLA, Tommaso (1568–1639), olasz filozófus, dominikánus, eretnek, forradalmár, a La citta del sole (1602) utópia szerzője 191 CANTON, John (1718–1772), angol fizikus 336 CANTOR, Moritz (1829–1920), német matematikatörténész 49 CARDANO, Girolamo (Hyeronimus Cardanus) (1501–1576), olasz természettudós, filozófus, matematikus, orvos 136, 168–169, XIV CARLISLE, Anthony (1768–1840), sebész, fizikokémikus XXII CARLSON, David Emil (sz. 1942), amerikai fizikus 525 CARLYLE, Thomas (1795–1881), angol történetíró 27 CARNAP, Rudolf (1891–1970), német-amerikai filozófus 27 CARNOT, Lazare Nicolas Marguerite (17531823), francia államférfi, matematikus, S. Carnot apja 27 CARNOT, Sadi Nicolas Leonard (1796–1832), francia mérnök, fizikus 318, 363, 370–372, 379, 501, XXII CASSIODORUS, Flavius Magnus Aurelius (~490–~580), római államférfi, tudós 58–59, 139 CAUCHY, Augustin Louis (1789–1857), francia matematikus, fizikus 76, 300, 358, 396 CAVALIERI, Francesco Bonaventura (1591/ 1598–1647), olasz matematikus, csillagász 228, 292, 295 CAVENDISH, Henry (1731–1810), angol fizikus, kémikus, csillagász 242, 265, 318, 333, 337–338, 351, 388, XX CAYLEY, Arthur (1821–1895), angol matematikus 397 CELSIUS, Anders (1701–1744), svéd fizikus, csillagász 364 CERVANTES SAAVEDRA, Miguel de (1547– 1616), spanyol költő 146, 180, 244 CÉZANNE, Paul (1839–1906), francia posztimpresszionista festő 498 CHADWICK, Sir James (1891–1947), Nobeldíjas (1935) angol fizikus 393, 488–489, 491, 505, 507–508, 513, 521, XXIII CHAITIN, Gregory (1947–) argentin származású amerikai matematikus, XXIII CHAMBERLAIN, Owen (1920–2006), Nobeldíjas (1959) amerikai fizikus 492 CHAMBERS, Ephraim (1680?–1740), angol enciklopédista 321 CHAMPOLLION, Jean François (17901832), francia egyiptológus, a hieroglifák megfejtője 357 CHANDRASEKHAR, Subrahmanyan (1910– 1995), Nobel-díjas (1983) indiai származású amerikai fizikus 494, 552–553 CHARLES, Jacques Alexander Cesar (1756– 1823), francia fizikus 370 CHARPAK, Georges (1925–2010), Nobel-díjas (1992) francia fizikus 495, 529 CHAUCER, Geoffrey (1340–1400), angol költő, diplomata 136–137 CHESTERTON, Gilbert Keith (1874–1936), angol-ír költő, regényíró, kritikus 180 CHOPIN, Fryderyk Franciszek (1810–1849), lengyel zeneszerző 318 CHU, Steven (sz. 1948), Nobel-díjas (1997) amerikai fizikus 495 CICERO, Marcus Tullius (Kr. e. 106–Kr. e. 43), római szónok, író, politikus 94, 116, 168, 175, 219, XVI CIRILL → KÜRILOSZ CLAGETT, Marshall (1916–2005), a wisconsini egyetem tudománytörténésze 149, 151, 153, 157, 168

CLAIRAUT, Alexis Claude (1713–1765), francia matematikus, csillagász 276 CLAPEYRON, Benoit Paul Emil (1799–1864), francia mérnök, fizikus 370 CLAUSIUS, Rudolf Julius Emanuel (1822– 1888), német fizikus 318, 356, 370, 376– 380, 384 CLAVIUS, Cristophorus (Christoph Klau), (1537/1538–1612), római jezsuita, német származású asztronómus, matematikus, a naptárreform előkészítője 190, XIV CLEGHORN, Robert (1775–1820), angol természettudós 365 CLERSELIER, Claude (1614–1686), francia, Descartes műveinek kiadója 235 CLIFFORD, William Kingdon (1845–1879), angol matematikus, filozófus 426, 428 COCKCROFT, John Douglas (1897–1967), Nobel-díjas (1951) angol fizikus 393, 489, 492, 499, 507–508, 510 COHEN, Bernard (1914–2003), amerikai tudománytörténész 189 COHEN-TANNOUDJI, Claude (sz. 1933), Nobel-díjas (1997) francia fizikus 495 COLBERT, Jean Baptiste (1619–1683), francia pénzügyminiszter 243 COLUMBANUS, Szent (543–615), ír származású író, apát 128 COMENIUS (Jan Amos Komensky) (1592– 1670), cseh teológus és pedagógus 228, 244 COMPTON, Arthur Holly (1892–1962), Nobel-díjas (1927) amerikai fizikus 469, 491, 493, 517 COMTE, Auguste (1794–1857), francia filozófus 318, CONANT, James Bryant (1893–1978), amerikai kémikus 517 CONDON, Edward Uhler (1902–1974), amerikai fizikus 456 CONDORCET, Marquis de (1743–1794), francia matematikus, filozófus, politikus 322 CONSTANTINUS → KONSTANTIN CONSTANTIUS, Aurelius Valerius, római császár (293–305) 125 COOK, James (1728–1779), brit hajóskapitány, felfedező 326 COOPER, Leon N. (sz. 1930), Nobel-díjas (1972) amerikai fizikus 493, 514, 563, XXVII CORELLI, Arcangelo (1653–1713), olasz zeneszerző, hegedűvirtuóz 244, 318 CORTEZ (Cortés, Hernán) (1485–1547), spanyol konkvisztádor 136 COTES, Roger (1682–1716), angol matematikus, csillagász 267 COULOMB, Charles Auguste de (1736–1806), francia fizikus hadmérnök 318, 331, 333, 336–338, 343, 346, 412 COUPERIN, François (1668–1733), francia zeneszerző 318 COURANT, Richard (1888–1972), amerikai származású német matematikus 457 COWAN, George Arthur (sz.1920), amerikai vegyész 530 CRANACH, Lucas, id. (1472–1553), német festő és grafikus XV CRITCHFIELD, Charles Louis (1910–1994), amerikai fizikus 550 CROMBIE, Alistar Camerun (1915–1996), angol tudománytörténész 164, 166, 174 CROMWELL, Oliver (1599–1658), angol politikus 277 CRONIN, James Watson (sz.1931), Nobel-díjas (1980) amerikai fizikus 494 CROOKES, Sir William (1832–1919), angol kémikus, fizikus 386–387, 504 CURIE, Eve (1904–2007), francia újságíró, Mme Curie leánya 501 CURIE, Irène Joliot → JOLIOT–CURIE

591


2012.04.04. 17:34:32

CURIE, Jacques (1855–1941), P. Curie fivére, francia fizikus 500 CURIE, Pierre (1859–1906), Nobel-díjas (1903) francia fizikus 389, 489–490, 497, 498, 500–503, 513 CURIE–SKŁODOWSKA, Marie (1867–1934), Nobel-díjas (1902, 1911) lengyel származású fizikus, kémikus 389, 437, 447, 468, 488–490, 497, 498, 500–502, 513, XXVII CUSANUS (Nicolaus von Kues) (N. Krebs) (1401–1464), német származású teológus és filozófus 136, 165–166, 173, XVIII CUVIER, Georges (1769–1832), francia természettudós XX CYRANO de BERGERAC (1619–1655), francia költő, szatirikus író 193 CS CSAJKOVSZKIJ, Pjotr () (1840–1893), orosz zeneszerző 318 CSAPODI, Csaba (1910–2004), irodalmár III–V, XII CSAPODINÉ Gárdony Klára (1911–1993), bibliográfus VII CSERENKOV, Pável Alekszejevics  (1904–1990), Nobeldíjas (1958) szovjet fizikus 492, 504, 529– 530, 574 CSIKAI Gyula (sz. 1930), magyar fizikus 524 D d’ ALEMBERT → ALEMBERT DALÉN, Nils Gustaf (1869–1937), Nobel-díjas (1912) svéd mérnök 488, 490 DALITZ, Richard Henry (1925–2006), ausztrál származású angol elméleti fizikus 539 DALTON, John (1766–1844), angol fizikus és kémikus 318, 370, 384–385 DANDELIN, Germinal Pierre (1794–1847), belga matematikus 109 DANTE, Alighieri (1265–1321), olasz költő 136, 146, 160 DARWIN, Charles Robert (1809–1882), angol természettudós 318, 407, 466, 475 DARWIN, Erasmus (1731–1802), angol orvos, természettudós, Ch. Darwin nagyapja 318 DÁVID (Kr. e. 1040–Kr. e. 970), az ókori Izrael második királya 139 DÁVID, Szent († 544), érsek, hitvalló 226 DAVIS, Robert Houser (1926–2011), amerikai fizikus 534, 548 DAVISSON, Clinton Joseph (1881–1958), Nobel-díjas (1937) amerikai fizikus 392, 459–460, 490–491 DAVY, Humphrey (1778–1829), angol fizikus, kémikus 333, 341, 347, 365, 370, 372, 385 DEBUSSY, Claude Achille (1862–1918), francia zeneszerző 498 DEBYE, Peter Joseph Willem (1884–1966), Nobel-díjas (1936, kémiai) holland származású amerikai fizikokémikus 446, 448, 489 DEHMELT, Hans-Georg (sz. 1922), Nobel-díjas (1989) német származású amerikai fizikus 495 DELACROIX, Eugène (1798–1863), francia festő grafikus 318 DELAMBRE Jean-Baptiste Joseph (1749– 1822), francia asztronómus 447 DEMARÇAY, Eugène A: (1852–1903), francia vegyész 503 DÉMOKRITOSZ, Abderai (DhmŇkritoj) (~Kr. e. 460–~Kr. e. 371), görög filozófus 41, 58, 66, 71–74, 113, 160, 241 DENNISON, David Matthias (1900–1976), amerikai elméleti fizikus 493 DEPRÉZ, Marcell (1843–1918), francia elektrotechnikus XXII DÉRI Miksa (1854–1938), magyar villamosmérnök, feltaláló 348, XXII

DESAGULIERS, Jean Téophile (1683–1744), hugenotta menekült, angol feltaláló 332 DESARGUES, Gerard (1593–1662), francia matematikus, mérnök 170 DESCARTES, René (Cartesius) (1596–1650), francia filozófus, matematikus, természettudós 38, 117, 153, 161–162, 165, 195, 197, 214, 216, 218–233, 235–236, 241, 243–245, 256–257, 266, 272, 274–275, 277, 281–283, 287–289, 294–299, 307– 308, 311, 313, 321, 323, 325, 329, 331, 349, 396, 404, 558, 567, XVII, XVIII DEUTSCH, David Elieser (1953–), izraeli-brit fizikus 581 DEWAR, Sir James (1842–1923), angol matematikus, fizikus 490 Di VINCENZO, David P. (1958–), amerikai fizikus 581 DICKENS, Charles (1812–1870), angol regényíró 318 DIDEROT, Denis (1713–1784), francia író, filozófus 38, 217, 318, 321–322, XXI DIENES Valéria (1879–1978), magyar koreográfus, Bergson fordítója 298 DIGGES, Thomas (~1546–1595), angol matematikus 190 DIJKSTERHUIS, Eduard Jan (1892–1965), holland tudománytörténész 197, 200, 267, 275 DIOCLETIANUS (243–313), római császár 125 DIONÜSZIOSZ († Kr.e 367), szürakuszai türannosz 69 DIOPHANTOSZ (DiÒfantoj) (III. sz.), alexandriai görög matematikus 58–59, 109 DIRAC, Paul Adrien Maurice (1902–1984), Nobel-díjas (1933) angol elméleti fizikus 38, 68, 362, 395, 465, 468, 471–476, 488– 489, 498, 522–523, 564, XXIII DIRICHLET, Peter Gustav Lejeune(18051859), francia származású német matematikus 415 DOLIVO-DOBROVOLSZKI, Michail Oszipovics (-) (1862–1919), orosz elektromérnök XXII DOLLOND, John (1706–1761), angol optikus 296 DOMINIS, Marco Antonio (Marko Antonije) (1560–1626), dalmát származású matematikus (Padua), Dalmácia és Horvátország érseke 285 DONNE, John (1572–1631), angol költő XVI DOPPLER, Christian Johann (1803–1853), osztrák fizikus 359 DREYFUS, Alfred (1859–1935), francia katonatiszt 407 DRUDE, Paul Karl Ludwig (1863–1906), német fizikus 408 DUANE, William (1872–1935), amerikai fizikus 451, 566 DUBY, Georges (1919–1996), francia történész 138 DUFAY, Charles François de Cisternay (du Fay) (1698–1739), francia botanikus (a királyi kertek felügyelője), fizikus 332–334, 336, XXII DUGAS, René (1897–1957), francia tudománytörténész 246 DUHEM, Pierre (1861–1917), francia tudománytörténész 149, 171, 404, 407, XI DUNS SCOTUS, Johannes (doctor subtilis) (1266/1270–1308), skót skolasztikus 134, 136–137, 168 DUŠAN Stefan, (Dusán István) (1308–1355), cár, Szerbia uralkodója 228 DUSHMAN, Saul (1883–1954), orosz származású amerikai fizikokémikus 492 DÜRER, Albrecht (1471–1528), német festő 108, 136, 166, 170, 183 DÜRRENMATT, Friedrich (sz. 1921), svájci drámaíró 124, 516

DYCK, Anthonis van (1539–1641), holland festő 244 DZSINGISZ (Temudzsin) (1155–1227), mongol kán 136 E, É EBERHART, Richard (sz. 1904), amerikai költő 516 ECKERT, John Adam Presper, „Pres” (1919– 1995), amerikai villamosmérnök, komputerpionír 581 EDDINGTON, Arthur Stanley (1882–1944), angol csillagász, fizikus 425, 427, 550, 552–553 EDDY, Mrs Mary Baker (1821–1910), a Christian Science nevű felekezet megalapítója 61 EDISON, Thomas Alva (1847–1931), amerikai feltaláló 318, 498, XXII EHRENFEST, Paul (1880–1933), osztrák származású holland fizikus 438, 440, 450, 452, 465–466, 469, 498 EINSTEIN, Albert (1879–1955), Nobel-díjas (1921) német származású, 1933-ban Amerikába emigrált elméleti fizikus 28, 32–34, 38, 61, 68, 199–200, 213, 273, 275–276, 328, 347, 357, 361, 396–397, 403, 407–408, 413–419, 422–431, 435–437, 446–449, 453–455, 457–460, 462, 464–465, 468– 469, 471, 473, 481–482, 488–489, 491– 493, 498, 501, 516, 520, 538, 543, 554– 555, 567, 574, 578, 580, 582, X, XXIII–XXV EKHNATON (IV. Amenhotep) (uralkodott: Kr. e. 1364–Kr. e. 1347), egyiptomi fáraó 40, 549–550, XII EKPHANTOSZ ('Ekfantoj) (Kr. e. 4. sz.), szirakuszai bölcselő XVI ELLIS, Charles Drummond (1895–1980), angol fizikus 489 ELSASSER, Walter Maurice (sz. 1904), német származású amerikai elméleti fizikus, geofizikus 511 EMPEDOKLÉSZ ('EmpedoklÁj) (~Kr. e. 495– Kr. e. 435), szicíliai görög filozófus, orvos, költő 58, 71–72, 160, 334, 554 ENGELS, Friedrich (1820–1895), német filozófus, politikus 123, 318, 407 EÖTVÖS József (1813–1871), magyar író 428 EÖTVÖS Loránd (1848–1919), magyar fizikus 318, 427–428, 431 EPIKTÉTOSZ ('Ep…kthtoj) (50–138), felszabadított rabszolga, görög sztoikus filozófus 58–59, 112 EPIKUROSZ ('Ep…kouoj) (Kr. e. 341–Kr. e. 270), görög filozófus 58–59, 113, 143 ERASMUS, Rotterdámi (Gerhards, Gerard) (1466–1536), németalföldi humanista 136 ERATOSZTHENÉSZ ('Eratosqšnhj) (Kr. e. 276?–Kr. e. 194?), alexandriai görög polihisztor 58–59, 82, 94–95, 104–105 ERZSÉBET, I. (1533–1603), VIII. Henrik lánya, angol királynő 244, 329 ESAKI, Leo (sz. 1925), Nobel-díjas (1973) japán fizikus 493 EUDÉMOSZ, Rodoszi (EÜdhmoj) Arisztotelész tanítványa, iskolájának folytatója 82, 86 EUDOXOSZ (EÜdoxoj) (Kr. e. 408–~Kr. e. 355), knidoszi születésű orvos, filozófus, geográfus, csillagász, matematikus 58, 83–85, 94, 106–107 EUKHAITÉSZ, Jóannész Mauropusz (XI. sz), bizánci filozófus VI EUKLEIDÉSZ (EÜkle…dhj) (Kr. e. 300 körül), (a megarai filozófustól Kr. e. V–IV sz. megkülönböztetendő), alexandriai görög matematikus 27, 58–59, 63, 65, 75–76, 90–91, 105–108, 138–139, 142, 150, 168, 175, 258, 415, 425–426, IX, XIV EULER, Leonhard (1707–1783), svájci matematikus, fizikus 109, 286, 290, 295, 299–

592


2012.04.04. 17:34:33

300, 303–309, 312–314, 316, 318, 326, 336, 372, 461, XXI EUPALINOSZ, Megarai (EÙpal‹noj) (Kr. e. 530 táján), görög mérnök 110 EURIPIDÉSZ (EÙrip…dhj) (Kr. e. 480–Kr. e. 406), görög drámaíró 58–59, 430, II EYSENCK, Hans Jürgen (1916–1997), német származású angol pszichológus 73 EZÉKIÁS (Kr. e. 716–Kr. e. 687), Júda királya 159 EZÉKIEL, ószövetségi zsidó próféta 57 ÉZSAIÁS (Kr. e. 740–Kr. e. 687), zsidó próféta 139 F FABRY, Charles (1867–1945), francia fizikus 447 FAHRENHEIT, Gabriel Daniel (1686–1736), német fizikus, műszerész 364 FAJANS Kazimierz (1887–1975), lengyel származású amerikai fizikokémikus 504 FALLER, James Elliot (sz. 1934), amerikai fizikus 337 FARADAY, Michael (1791–1867), angol fizikus 32, 39, 331, 333, 338, 343–344, 347– 354, 356, 365, 385–386, 393, 396, 431, 532, XXII FERDINÁND, II. (de’ Medici) (1610–1670), toszkán herceg, a firenzei akadémia megalapítója 363 FERENC, ASSISI Szent (1182–1226), olasz rendalapító 133, X FERMAT, Pierre de (1601–1665), francia matematikus, fizikus 233, 235, 244, 277, 283, 288–292, 300, 307–308, 454 FERMI, Enrico (1901–1954), Nobel-díjas (1938) olasz atomfizikus 396, 456, 472– 473, 488–489, 491, 498, 504–505, 507, 513–514, 516–517, 521, 523–524, 526– 527, 538, XXIII FERRARIS, Galileo (1847–1897), olasz fizikus, villamosmérnök XXII FESHBACH, Herman (1917–2000), amerikai fizikus 513 FEYERABEND, Paul K. (1924–1994), osztrák származású amerikai filozófus, a tudományelmélet művelője 37, 568 FEYNMAN, Richard Phillips (1918–1988), Nobel-díjas (1965) amerikai fizikus 19, 476, 493, 498, 522, 532, 538–539, 575, 577– 578, 580 FIBONACCI (Leonardo Pisano) (~1170– ~1250), itáliai matematikus 51, 136, 149– 150, XIV FICHTE, Johann Gottlieb (1762–1814), német filozófus XX FICINUS MARSILIUS (Marsilio Ficino) (1433– 1499), firenzei filozófus, orvos 167 FIRDAUSZI, Abul Kaszim (~939–~1020), perzsa költő, a Sháhnámeh szerzője 136 FISCHER, Gotthelf F. (1771–1853), német polihisztor, múzeumigazgató Moszkvában 340, XIII FISCHER, Johann Karl (fl. 1790), fizikus, filozófus, professzor Jénában 340, XIII FITCH, Val Logsdon (sz. 1923), Nobel-díjas (1980) amerikai fizikus 494 FITZGERALD, George Fraser (1851–1901), ír fizikus 361, 413, 416 FIZEAU, Armand Hippolyte Louis (18191896), francia fizikus 358–359, 410 FJODOROV, Ivan ( ) (1510– 1583), az orosz nyomdászat megalapítója 227 FLAMMARION, Camille (1842–1925), francia csillagász 379 FLJOROV, Georgij Nyikolajevics    (sz.1913), szovjet fizikus 510

FOK (Fock), Vlagyimir Alexandrovics (  ) (1898–1975), szovjet fizikus, matematikus 436, 475 FONTENELLE, Bernard, Le Bovier de (1657– 1757), francia író, filozófus 275, 277, 281 FOUCAULT, Jean Bernard Léon (1819– 1868), francia fizikus 358–359 FOURIER, Jean Baptiste Joseph, báró (1768– 1830), francia matematikus, fizikus 83, 318, 342, 363, 367–369, 396, FOWLER, Ralph Howard (1889–1944), angol matematikus, fizikus 466 FOWLER, William Alfred (1911–1995), Nobeldíjas (1983) amerikai fizikus 494 FRANCESCA, Piero della (1420?–1492), olasz művész, geométer 169 FRANCK, James (1882–1964), Nobel-díjas (1925) német származású amerikai fizikus 442, 455, 491, 520 FRANK, Ilja Mihajlovics (  ) (1908–1990), Nobel-díjas (1958) szovjet fizikus 492, 529–530 FRANKLIN, Benjamin (1706–1790), természettudós, amerikai államférfi 228, 318, 326, 332–333, 335–337, XX, XXII FRAUNHOFER, Joseph (1787–1826), német fizikus, optikus, csillagász 359, 394 FRAWECK, Sharon antropológusnő 568 FREGE, Gottlob (1848–1925), német matematikus, filozófus 18 FRENKEL, Jakov Iljics () (1894–1952), szovjet elméleti fizikus XXVII FRESNEL, Augustin Jean (1788–1827), normandiai útépítő mérnök, szabad idejében fizikus 318, 357–358 FREUD, Sigmund (1856–1939), osztrák orvos pszichiáter 498 FRIEDMAN, Jerome Isaac (sz. 1930), Nobel-díjas (1990) amerikai fizikus 495, 554–555, 580 FRIGYES, II. († 1588), dán király 192, 194 FRIGYES, II. (1194–1250), német-római császár 149 FRIGYES, II., Nagy (1712–1786), porosz király XXI FRIGYES, III. (1415–1493), német-római császár (1440–1493) 173 FRISCH, Otto Robert (1904–1979), osztrák fizikus 516–517, 521 FRITZSCH, Harald (1943–), német elméleti fizikus 569, 573 FRONTINUS, Sextus Julius (40–113), római hídépítő 59, 101 FÜLÖP, II. (1527–1598), spanyol király, V. Károly fia 137, 179 FÜLÖP, Makedon (Kr. e. 382–Kr. e. 336), makedon uralkodó, Nagy Sándor apja 38 G GÁBOR Dénes (Dennis Gabor). Sir (1900– 1979), Nobel-díjas (1971) magyar származású angol villamosmérnök, kutató 396– 397, 493, 496, XXIII GAIUS (teljes neve, élettörténete ismeretlen) (140–180 körül), római jogtudós, az Institutiones szerzője 59 GALÉNOSZ, Claudius (Galenus) (129/131– 201), kisázsiai születésű római orvos 58–59, 73, 160, 174, 180, 212, 329, IX GALERIUS, Gaius Valerius, római császár (305–311) 125 GALILEI, Galileo (1564–1642), olasz fizikus, matematikus, csillagász 17–18, 25, 38, 152–153, 157, 165, 170, 191, 199–203, 205–216, 218, 221, 228– 229, 232, 235–236, 240–241, 243– 246, 248, 256, 259, 262, 267, 272, 290, 297, 300, 329, 363, 407, 431, 436, 557, XVII, XXI GALOIS, Évariste (1811–1832), francia matematikus 398

GALVANI, Luigi Aloisio (1737–1798), olasz anatómus, természettudós 318, 333, 340–341 GAMOW, George (1904–1968), orosz származású amerikai fizikus 271, 430–431, 465, 489, 506, 510, 522, 554, XXIII GARRICK, David (1716–1779), angol színész 326 GASSENDI, Petrus (Pierre Gassend), (1592– 1655), francia filozófus, csillagász 72, 240– 241, 297 GAULARD, Lucien (1850–1888), francia fizikus XXII GAUSS, Karl Friedrich (1777–1855), német matematikus, fizikus, csillagász 31–32, 108, 318, 339, 396, 425–426, 428, 567, XXII, XXV GAY-LUSSAC, Louis Joseph (1778–1850), francia vegyész, fizikus 318 GEIGER, Hans (1882–1945), német fizikus 393, 470–471, 505–507 GEISSLER, Heinrich Hans Friedrich (1814– 1879), német mechanikus, műszerkészítő 386 GELL-MANN, Murray (sz. 1929), Nobel-díjas (1969) amerikai fizikus 493, 498 GELÓN (Kr. e. 540– Kr. e. 478), Gela és Szürakuszai türannosza 522, 532, 534, 537–538, 542, 569, 573 GEMINUS (Geminosz) (Gšminoj) (Kr. e. 1. század), görög filozófus, asztronómus, a rodoszi Poszeidoniosz tanítványa 77 GENNES, Pierre-Gilles (1932–2007), Nobeldíjas (1991) francia fizikus 495 GEORGE, Stefan (1868–1933), német költő 407 GEORGIOSZ, Pléthon-Gemisztosz (1355– 1452), bizánci származású itáliai tudós 141 GERARDO, Cremonai (Gherardo de Cremona) (1114–1187), olasz tudós (arabról latinra fordított) 102, 136, 142 GERBERT Aurillac (II. Szilveszter) (930/945– 1003), pápa, előzően francia szerzetes 149, XII GERGELY, Szent († 64), pápa, egyházdoktor 127 GERLACH, Walter (1889–1979), német fizikus 493 GERMER, Lester Halbert (1896–1971), amerikai fizikus 460 GEORGI, Dvali (1964–), grúz származású asztro- és részecskefizikus 565, 572, 573 GESNER, Konrad (1516–1565), természettudós, filozófus, nyelvész 181 GEULINCX, Arnold (1624–1669), belga filozófus 296 GHIORSO, Albert (1915–2010), amerikai kémikus 510 GIAEVER, Ivar (sz.1929), Nobel-díjas (1973) norvég származású amerikai fizikus 493 GIBBS, Josiah Willard (1839–1903), amerikai matematikus, fizikokémikus, az első amerikai mérnökdoktor 318, 378, 383–384, 397, 498, XXII GIDE, André (1869–1951), Nobel-díjas francia író 407 GILBERT, William (1540–1603), Erzsébet királynő udvari orvosa, fizikus 177, 213, 218, 244, 329–330, 333 GINSBERG, Allen (1926–1997), amerikai költő 36 GINZBURG, Vitalij Lazarevics ( ) (1916–2009), szovjet fizikus 530, XXVII GIOTTO di Bondone (1266–1337), olasz festő, építész 136, X GIOVANNI BATTISTA → RICCIOLI GLASER, Donald Arthur (sz. 1926), Nobeldíjas (1960) amerikai fizikus 492, 528 GLASHOW, Lee Sheldon (sz. 1932), Nobeldíjas (1979) amerikai fizikus 494, 537, 545, 569–576, XXXI

593


2012.04.04. 17:34:33

GLASHOW, Sidney Richard (1937–2007), amerikai elméleti fizikus 572, 573 GOCKEL, Albert Wilhelm Friedrich (1850– 1927), német meteorológus 523 GODUNOV, Borisz () (1551–1605), orosz bojár, majd régens, végül cár 179 GOEPPERT-MAYER, Maria (1906–1972), Nobeldíjas (1963) német származású amerikai fizikus 493, 512 GOETHE, Johann Wolfgang von (1749–1832), német költő, polihisztor 318, XX GOGH, Vincent van (1853–1890), holland festő 318, 407 GOLD, Thomas (1920–1992), osztrák származású angol-amerikai asztronómus 557 GOLDHABER, Gerson (1924–2010), német származású amerikai fizikus 540 GOLDSCHMIDT, Victor Moritz (1888–1947), Zürichben született norvég minerológus, magfizikus 437, 537 GOLDSTEIN, Eugen (1850–1930), német fizikus 386–387, 390 GOLDSTEIN, Herbert S. (1890–1970), New York-i rabbi, Einstein barátja 415 GOODMAN, Nelson (1906–1998), amerikai filozófus, nyelvész 30 GORDON, Walter (1893–1939), német elméleti fizikus 475 GORGIÁSZ (Gorg…aj) (~Kr. e. 483–~Kr. e. 375), görög szofista 58, 63, 67 GORKIJ, Makszim (. ) (1868–1936) orosz író 498 GOUDSMIT, Samuel Abraham (1902–1978), holland származású amerikai fizikus 452, 469, 472, 493 GOYA, (y Lucientes) Francisco (José) de (1746– 1828), spanyol realista festő 318 GÖDEL, Kurt (1906–1978), osztrák származású amerikai matematikus és elméleti fizikus 36, XXIII GRAAFF, Robert Jemison Van de (1901– 1967), amerikai fizikus 336, 508 GRAMME, Zénobe Théophile (1826–1901), belga feltaláló, elektrotechnikus 348 GRANT, Edward (sz. 1926), tudománytörténész 151–152, 156 GRASSMANN, Hermann Günther (1809– 1877), német matematikus és szanszkrit nyelvész, középiskolai tanár 397 GRAY, Stephen (1666/1670–1736), angol természettudós 332–333 GRECO, EL (Theotocopuli Domenico) (~1541– 1613), spanyol festő 244 GREEN, George (1793–1841), angol autodidakta matematikus és fizikus 339 GREEN, Michael Boris (1946–), brit fizikus 575 GREENBERG, Oscar W. (sz. 1931), amerikai fizikus 545 GREGORY, James (1638–1675), skót matematikus és csillagász 290, 293, XIX GRIMALDI, Francesco Maria (1618/1619– 1663), olasz matematikus, fizikus 244, 285 GROSS, David Jonathan (1941–), Nobel-díjas (2004) amerikai elméleti fizikus 571 GROSSETESTE, Robert (1168/1175–1253), angol skolasztikus 133, 136, 163–165 GROSSMANN, Marcel (1878–1938), magyarsvájci matematikus 428 GROTIUS, Hugo (Huigh de Groot) (1583– 1645), holland jogász, humanista 213 GUERICKE, Otto von (1602–1686), német fizikus, mérnök, polgármester 238–240, 330–331, 333 GUILLAUME, Charles Éduard (1861–1938), Nobel-díjas (1920) svájci fizikus 490 GULDIN, Paul (1577–1643), svájci matematikus 59

GUSZTÁV ADOLF, II. svéd király (uralkodott:1611–1632) 244, XVIII GUTENBERG, Johann (Gensfleisch) (~1397– 1468), a könyvnyomtatás feltalálója, német 136, 173, XIII–XIV GUTH, Alan Harvey (sz. 1947), amerikai fizikus 565 GY GYARMATI István (1929–2002), magyar fizikus 378 GYERGYAI Albert (1893–1981), magyar író, irodalomtörténész, műfordító 320 GYÓNI Mátyás (1913–1955) történész, bizantológus VI H HAAS, Wander Johannes de (1878–1960), holland fizikus 492 HADRIÁNUSZ (uralkodott:117–138), római császár 58, 102 HAHN, Otto (1879–1968), Nobel-díjas (1944) német kémikus 393, 498, 504, 515–516, 518, XXIII HALBAN, Hans (1908–1964), német fizikus 516, 528 HALL, Edwin Herbert (1855–1938), északamerikai fizikus 189, 497 HALLEY, Edmond (1656–1742), angol csillagász, Newton Principiájának életre hívója és gondozója 228, 257, 266, 325 HALLWACHS, Wilhelm (1859–1922), német fizikus XXII HALS, Frans (1580/1581–1666), flamand portréfestő 244 HAMILTON, William Rowan, Sir (1805–1865), ír matematikus, fizikus csillagász 301, 309, 313, 315–316, 318, 397, 460, 472 HAMMURAPI (uralkodott Kr. e. 1728–1686), babiloni uralkodó és törvényhozó 40, 56 HAMVAS Béla (1897–1968), magyar író, gondolkodó 68 HÄNDEL, Georg Friedrich (1685–1759), német zeneszerző 244, 318 HANNIBAL (Kr. e. 246–Kr. e. 183), karthagói (pun) hadvezér 59 HARDING, Sandra, G. (1935–), amerikai feminista filozófus 569 HARDY, Thomas (1840–1928), angol író, költő I HAROLD, II. (Harald) (meghalt: 1066), angolszász király 127, 137 HARRIOT, Thomas (1560–1621), angol matematikus, asztronómus 229 HARRISON, John (1693–1776), angol feltaláló, a precíziós óra feltalálója 326 HARUN al-RASID (~765–809), bagdadi kalifa 136, 138 HARVEY, William (1578–1657), angol orvos, anatómus 218, 244 HASENÖHRL, Friedrich (1874–1917), osztrák elméleti fizikus 423, 437, 461 HAUKSBEE, Francis (Hawksbee) (~1670– ~1713), angol fizikus 333 HAWKING, Stephen William (1942–), angol fizikus, asztronómus 575–576, 578 HAYDN, Joseph (1732–1809), osztrák zeneszerző 318, 326, XX HAYWARD, Raymond Webster (sz. 1921), amerikai fizikus 539 HEAVISIDE, Oliver (1850–1925), angol fizikus, matematikus 342 HEGEL, Georg Wilhelm Friedrich (1770– 1831), német filozófus 44, 297, 318, 380, 405, 407, XX HEINE, Heinrich (1797–1856), német költő 318, XX HEISENBERG, August (1869–1930), német bizantológus, W. Heisenberg apja 141

HEISENBERG, Werner Karl (1901–1976), Nobel-díjas (1932) német elméleti fizikus 18–19, 26, 34, 36–37, 73–74, 141, 301, 309, 316, 395–396, 398, 401, 438, 450, 453–456, 458–459, 461, 463–465, 467– 469, 471–474, 476–477, 481, 484–489, 491, 498, 508, 522–523, 536, 541–543, 556, 561, 572, 577, XXIII, XXVI–XXVII HEITLER, Walter Heinrich (1904–1981), svájci elméleti fizikus XXVII HELM, Georg (1851–1923), német fizikus 406 HELMHOLTZ, Hermann Ludwig Ferdinand von (1821–1894), német fizikus, fiziológus 318, 328, 342, 356, 373–375, 378, 384, 388, 394, 405–406, 440, 478–479, 549, 557, XXII HELVETIUS, Claude Adrien (1715–1771), francia filozófus 321–322 HENRIK, IV. (Bourbon) (1553–1610), francia király 179, 244 HENRIK, VIII. (1491–1547), Tudor-házi angol király 136 HENRY, Joseph (1797–1878), amerikai fizikus 348 HERAKLEIDÉSZ Pontikosz (`Hrakle…dhj PontikÒj) (~Kr. e. 388–Kr. e. 315), pontuszi görög csillagász 58, 69, 82–83, XVI HÉRAKLEITOSZ (`Hr£kleithj) (~Kr. e. 540– Kr. e. 475), efezoszi görög filozófus 58, 66, 71 HERAPATH, John (1790–1868/1869), angol autodidakta matematikus, természetfilozófus 372, 376 HERMANN, Grete (munkássága: 1930–1950), német filozófusnő 401 HERMANN, Jakob (1678–1733), svájci matematikus 372 HERMÉSZ TRISZMEGISZTOSZ (ÈrmÁj Trismšgistoj) fiktív asztrológiai szerző (Thot egyiptomi isten görög neve) 116, 186 HÉRODOTOSZ (`HrÒdotoj) (~Kr. e. 484–~Kr. e. 425), görög történetíró 43, 58 HÉRON (“Hrwn) (62 körül), alexandriai matematikus, fizikus, mechanikus, feltaláló 58, 109–111, 151 HERRADE de Landsberg (Herrad von Landsberg) (1125/30–1195), német apátnő 134 HERSCHEL, Friedrich Wilhelm, Sir (1738–1822), német származású angol csillagász, fia: John (1792–1871) 326, 394, XX HERTZ Gustav Ludwig (1887–1975), Nobeldíjas (1925) német fizikus, H. Hertz unokaöccse 318, 455, 491 HERTZ, Heinrich Rudolf (1857–1894), német fizikus 328, 333, 356, 360, 386–387, 396, 414, 441–442, 448, 455 HERTZSPRUNG, Ejnar (1873–1967), dán asztronómus 551–552 HERZBERG, Gerhard (1904–1999), Nobeldíjas (kémiai, 1971) német származású kanadai fizikus 451 HESS, Victor Franz (1883–1964), Nobel-díjas (1936) amerikai-osztrák fizikus 491 HEVELIUS, Johann (Hevel, Hewelke) (1611– 1687), német asztronómus 148, 184 HEVESY György (1885–1966), Nobel-díjas (1943) magyar származású, Dániában és Svédországban dolgozó kémikus 393, 397 HEWISH, Antony, Sir (sz. 1924), Nobel-díjas (1974) angol rádiócsillagász 430, 494, 562 HEY, James Stanley (1909–2000), angol fizikus 548 HEYTESBURY William → WILLIAM H. 153, 168 HIERÓN II. (Kr. e. 270–Kr. e. 216/215), szürakuszai türannosz 90 HIGGS, Peter Ware (sz. 1929), brit fizikus 570, 572, 580

594


2012.04.04. 17:34:33

HILBERT, David (1862–1943), német matematikus 339, 428–429, 456–457, 474, 498 HILL, Henry Allen (sz. 1933), amerikai fizikus 337 HINDEMITH, Paul (1895–1963), német származású, amerikai zeneszerző 199 HIPPARKHOSZ (“Ipparcoj) (~Kr. e. 190–Kr. e. 125), görög csillagász 58, 82–83, 104– 105, 140, 289 HIPPIASZ (Ìpp…aj) (Kr. e. 5. század), görög szofista filozófus, matematikus 106 HIPPOKRATÉSZ (Ìppokr£thj) (~Kr. e. 460– ~Kr. e. 377), Kósz szigetéről származó orvos, természettudós 58–59, 73, 106–107, 160, 174, 180, 212 HIPPOKRATÉSZ (Ìppokr£thj) (Kr. e. 400 körül), Khiosz szigetéről származó görög geométer 58 HITLER, Adolf (1889–1945), német politikus „vezér” 422, 438, 455, 488, 520 HITTORF, Johann Wilhelm (1824–1914), német fizikokémikus 386 HOBBES, Thomas (1588–1679), angol filozófus 244, 297, 316 HOFSTADTER, Robert (1915–1990), Nobeldíjas (1961) amerikai fizikus 493 HOLBACH, Paul Henri Dietrich (1723–1789), német főnemesi családból származó francia filozófus 319–322 HOLBEIN, Hans, ifjabb (1497–1543), augsburgi festő 130, 183 HOMÉROSZ (“Omhroj) (~Kr. e. 800), eposzíró 186, 296 HONEGGER, Arthur (1892–1955), svájci-francia zeneszerző 498 HONNECOURT, Villard de (~1245), francia építész 132 HOOKE, Robert (1635–1703), angol fizikus 239–240, 244, 281–282, 285 HORATIUS (Quintus Horatius Flaccus) (Kr. e. 65–Kr. e. 8), római lírikus 19, 58 HORVÁTH Ker. János (1732–1800), jezsuita, egyetemi tanár; Nagyszombatban filozófiát, Pesten fizikát tanított 140, 334 HOUSTON, William (1900–1968), amerikai fizikus XXVII HOUTERMANS, Friedrich Georg (1903–1966), lengyel származású fizikus 540 HOYLE, Fred, Sir (1915–2001), angol csillagász 552, 557, 559 HRABANUS MAURUS (Primus Germaniae Praeceptor) (776/780–856), német tudós, Alkuin tanítványa 128, 135–136 HUBBLE, Edwin Powell (1889–1953), amerikai csillagász 554–555, 557, 559 HUDSON, Ralph Percy (sz. 1924), angol származású amerikai fizikus 539 HUGO de Saint Victor (1097?–1141), francia teológus 135 HUGO, Victor (1802–1885), francia író és költő 318 HULSE, Russell Alan (sz. 1950), Nobel-díjas (1993) amerikai fizikus 430, 495, 562 HUMBOLDT, Alexander von, báró (1769– 1859), német természettudós, felfedező utazó, polihisztor 370 HUME, David (1711–1776), skót filozófus, történész 165, 297, 316–318, 326–327, 478, 543 HUNAYN ibn Ishaq (Johannitius) (808–873), orvos, a bagdadi fordítóiroda vezetője 136–137 HUND, Friedrich (1896–1997), német fizikus 22, 269, 438, 451 HUNT, Frankin Livingston (sz. 1883), amerikai fizikus 451, 566 HUXLEY, Aldous (1894–1963), angol író XIX HUYGENS, Christiaan (1629–1695), holland fizikus, matematikus, csillagász 166, 222,

224–225, 228, 242–256, 258, 261, 273, 275, 282–285, 287–288, 294–295, 304, 309, 311, 325, 357–358, 417 I, Í Ibn al-Haitham → ALHAZEN Ibn ATA ALLAH al-Iskandari (1309) Kairóban élt iszlám jogtudós IX Ibn RUSHD (Rosd) (Averroës) (1126–1198), arab filozófus 136, 146 Ibn SZINA (Avicenna) (980–1037), tadzsik származású orvos, természettudós, filozófus 136, 146, XI IGNÁC, Loyolai (1491–1556), spanyol katolikus, a jezsuita rend megalapítója XVI ILLYÉS Gyula (1902–1983), magyar elbeszélő, drámaíró, költő 137, 498, XV, XVII INFELD, Leopold (1898–1968), lengyel fizikus 414, 436 IÓANNÉSZ Damaszkénosz (Jóannész) (Damaszkuszi Szent János) (754 körül), bizánci teológus 141 IÓANNÉSZ Philoponosz → PHILOPÓNOSZ ISIDOR Sevillai (Isidorus) (560/570–636), püspök, enciklopédiaíró 135–136, 493 ISTVÁN, I., Szent (975–1038), magyar országalapító 129, 136, XII ISTVÁN, III., Nagy (Ştefan cel Mare) (1433– 1507), Moldva fejedelme 228 IVÁN, IV., Vasziljevics, Rettenetes (  ) (1530–1584), orosz nagyfejedelem, majd orosz cár 227 IVANYENKO, Dmitrij Dmitrijevics (  ) (1904–1994), szovjet fizikus 418 IZABELLA, I. (1451–1504), Kasztília királynője, II. Ferdinánd spanyol király felesége 136 IZIDOROSZ, Miletoszi (6. század), görög építész 140 J JABLOCSKOV, Pavel Nyikolajevics ( ) (1847–1894), orosz elektrotechnikus 348, XXII JACOBI, Borisz Szemjonovics (Moritz Hermann, von) (1801–1874), német származású orosz elektromérnök (K. G. Jacobi testvére) XXII JACOBI, Karl Gustav Jakob (1804–1851), német matematikus és fizikus 301, 315–316, 460, 474 JADVIGA (Hedvig) (1370–1399), lengyel királynő, Nagy Lajos lánya 227 JAGELLO (Ulászló) (1348–1434), litván nagyfejedelem,1386-tól lengyel király 227 JAKAB, I., Stuart (1566–1625), Skócia, Anglia és Írország királya 217 JAKUCS István (1882–1964), magyar matematika-fizika tanár 397 JAMES, William (1842–1910), amerikai filozófus és pszichológus 465 JÁNOSSY Lajos (1912–1978), magyar fizikus 485 JANSKY, Karl (1905–1950), amerikai villamosmérnök 548 JANSSEN (Jansen), Zacharias (1580–~1638), a Hans Lipperskeyvel együtt megépített mikroszkóp feltalálója, 1608-ban Hans Lippershey-jel az első teleszkópot készítette 244 JANUS PANNONIUS (1434–1472), latinul író magyar költő, humanista 136 JAROSZLÁV, I., Mudry (Bölcs, ) (978–1054), kijevi nagyfejedelem 226 JASPERS, Karl (1883–1969), német egzisztencialista filozófus 406–407 JAVAN, Ali Mortimer (sz. 1926), teheráni születésű amerikai fizikus 411

JEANNE d’ARC (orléans-i szűz) (1412–1431), francia nemzeti hős 136 JEANS, James Hopwood (1877–1946), angol fizikus, matematikus, csillagász 437–438, 441–442, 445–446 JEDLIK Ányos István (1800–1895), magyar fizikus, feltaláló 318, 348, XXII JENSEN, Johannes Hans Daniel (1907–1973), Nobel-díjas (1963) német fizikus 512 JERMAK, Tyimofejevics ( ) (1537/40–1585), kozák hetman 179 JEROMOS, Szent (347–419/420), egyházi író, egyházatya és hittudós, a Vulgata fordítója 140 JÉZUS → KRISZTUS JOFFE, Abraham Fjodorovics () (1880–1960), szovjet fizikus 489 JOHANNES (SCOTTUS) Eriugena (810–877), ír skolasztikus 128, 135 JOHANNES de Sacrobosco (John Holywood) (~1190–~1250), angol származású matematikus, a párizsi egyetem professzora 174 JOLIOT-CURIE, Fréderic (1900–1958), Nobeldíjas (1935, kémiai) francia fizikus 498, 501, 507, 513–514, 523 JOLIOT-CURIE, Irène (1897–1956), Nobel-díjas (1935, kémia) francia fizikus 489, 498, 501, 507, 513–514, 523 JORDAN, Ernst Pascual (1902–1980), német fizikus 316, 454, 476 JORDANUS NEMORARIUS (Jordanus Saxo) nem azonos a dominikánusok hasonló nevű 2. rendfőnökével (1237-ben halt meg), matematikus, a statika kiváló művelője 136, 150– 152, 211, XIV JOSEPHSON, Brian David (sz. 1940), Nobeldíjas (1973) angol fizikus 493 JOULE, James Prescott (1818–1889), angol fizikus 318, 373–376, 384, XXII JÓZSEF Attila (1905–1937), magyar költő 498 JÓZSEF, II. (1741–1790), osztrák császár, magyar király 326 JÓZSUA, Mózes halála után a zsidó nép vezére 157, 159, 192 JUHÁSZ Ferenc (sz. 1928), magyar költő XXXII JUHÁSZ Gyula (1883–1937), magyar költő VII JULIANUS Apostata (Nagy Konstantin unokaöccse) (331–363), római császár 115 JULIUS CAESAR, Caius (~Kr. e. 100–Kr. e. 44), római diktátor, politikus, hadvezér, történetíró 51, 58, 114, 125, 277 JUSTINIANUS (482–565), kelet-római császár 40, 58–59, 125, 127, 133, 142, VI ibn JUSZUF, Ahmed (IX–X. század) Irakban született egyiptomi matematikus XIV K KÁLVIN János (Johannes Calvin, Jean Cauvin) (1509–1564), reformátor 244 KAMERLINGH-ONNES, Heike (1853–1926), Nobel-díjas (1913) holland fizikus 384, 437, 438, 490, XXVII KANT, Immanuel (1724–1804), német filozófus, természettudós 91, 94, 105, 186, 317–319, 326–328, 339, 401, 405, 478, 537, XX KAPICA, Pjotr Leonidovics ( ) (1894–1984), Nobel-díjas (1978) szovjet fizikus 494, 514 KÁROLI Gáspár (~1530–1591), bibliafordító 44, 49, 57, 117, 157 KAROLING uralkodók, frank uralkodócsalád, a Merovingokat követték 751-ben 127–128 KÁROLY (Martell) (715–741 közt), frank uralkodó 137 KÁROLY, Kopasz (823–877) Nagy Károly unokája, a nyugati frankok királya, német-római császár 127

595


2012.04.04. 17:34:34

KÁROLY, Nagy (742–814), frank király 127– 128, 136, 138–140 KÁROLY, V. (1500–1558), utolsó német-római császár 137, 168 KASTLER, Alfred (1902–1984), Nobel-díjas (1966) francia fizikus 493 KATALIN, II., Nagy (II. ) (1729–1796), orosz cárnő, a francia felvilágosodás híve 326 KAUFMANN, Walter (1871–1947), német fizikus 423 KELEMEN, Alexandriai (Titus Flavius Clemens) (~150–215), egyházi író, teológus 66 KELVIN → THOMSON KENDALL, Henry Way (1926–1999), Nobeldíjas (1990) amerikai fizikus 495 KÉPES Géza (1909–1989), költő, műfordító X KEPLER, Johannes (1571–1630), német csillagász, fizikus 38, 54, 72–73, 94, 162, 177, 183, 191, 194–199, 201, 203, 214–215, 228, 243–244, 257, 259, 264–266, 268, 270, 288, 290–291, 299, 325, 330, 543, 552, 567, X KERR, John (1824–1907), brit fizikus XXII KERST, Donald William (sz. 1911), amerikai fizikus 228 KHEFREN (Kr. e. ~2700), fáraó 48 KIERKEGAARD, Sören (1813–1855), dán misztikus filozófus 465 KILBY, Jack St. Clair (1923–2005), Nobel-díjas (2000) amerikai villamosmérnök 568 KIRCHHOFF, Gustav Robert (1824–1887), német fizikus 318, 342, 355, 394, 396, 405, 438–439, 457, 478 KLAU, Christoph → Clavius, Cristophorus KLEANTÉSZ (Klšanϑhj) (~Kr. e. 331–Kr. e. 230/231), sztoikus filozófus 58–59, 89 KLEIN, Oscar Bejamin (1894–1977), svéd elméleti fizikus 461, 465, 475, 532, 578 KLEIST, Ewald Jürgen von (1700–1748), német fizikus, plébános Pomerániában 334 KLITZING, Klaus von (sz. 1943), Nobel-díjas (1985) német fizikus 494, 497 KLODVIG (Clovis) (~466–511), az első frank király 58 KNELLER, Sir Godfrey (1646/1649–1723) Németországban született angol portréfestő XIX KNOLL, Max (1897–1969), német elektromérnök 496 KNUDSEN, Martin (1871–1948), dán fizikus és oceanográfus 438 KOCH, Robert (1843–1910), német bakteriológus 318 KODÁLY Zoltán (1882–1967), magyar zeneszerző, népzenekutató 498 KOESTLER, Arthur (1905–1983), magyar származású angol író 200 KOHLHÖRSTER, Werner Heinrich Julius (1887–1946), német fizikus 523 KOHLRAUSCH, Rudolf Hermann Arndt (1801/1809–1858), német fizikus 359 KOLUMBUSZ Kristóf (Columbus, Cristobal Colon) (1446?–1506), itáliai tengerész 136, 522 KONFUCIUSZ (Kung Fu-ce) (Kr. e. 551–Kr. e. 478), kínai filozófus, államférfi 58 KONOPINSKI, Emil Jan (1911–1990), amerikai fizikus 534 KONSTANTIN, Nagy (Constatinus Flavius Valerius Aurelius Claudius) (~288–337), római császár 125 KOPERNIKUSZ, Nikolaus (Copernicus, Mikołaj Kopernik) (1473–1543), lengyel csillagász 32, 40, 65, 83–84, 88, 100– 101, 136, 157, 165, 173, 177, 184–191, 193–195, 197, 201, 203, 218, 227, 266, 436, XVI KOSSUTH Lajos (1802–1894), magyar államférfi 318

KOSZTOLÁNYI Dezső (1885–1936), magyar író, költő, publicista 35, 237 KOVÁCS István (1913–1996), magyar fizikus 397, 451 KOWARSKI, Lev (1907–1979), pétervári születésű francia fizikus 516 KOYRÉ, Alexandre (1892–1964), tudománytörténész 165 KRAMERS, Hendrik Anthony (1894–1952), holland fizikus 455, 465, 489, 491 KREMER, Gerhard → MERCATOR KRISZIPPOSZ (CrÚsippoj) (Kr. e. 282–Kr. e. 209), író, sztoikus filozófus 58–59 KRISZTINA (1626–1689), svéd királynő 216, 218, 228, XVIII KRISZTUS a kereszténység megalapítója 58, 117, 129, 137, 139, 179, XII KRÖNIG, August Karl (1822–1879), német fizikus 376 KTÉSZIBIOSZ (Ktesibioj) (Kr. e. 3. század) görög feltaláló 111 KUGLER, Franz (1808–1858), német történész, jezsuita 52–53 KUHN, Richard (1900–1967), Nobel-díjas (kémiai, 1938) osztrák-német vegyész 32, 36 KUHN, Thomas Samuel (sz. 1922), amerikai filozófus, tudománytörténész 32, 36 KUNFALVI Rezső (1905–1998), magyar fizikatanár, szerkesztő 397 KURCSATOV, Igor Vasziljevics ( ) (1903–1960), szovjet fizikus 519 KURLBAUM, Ferdinand (1857–1927), német fizikus 442 KUSCH, Polykarp (1911–1993), Nobel-díjas (1955) német származású amerikai fizikus 476, 492 KÜRILOSZ; CIRILL (C…rilloj, Konsztantinosz, Methodiosz testvére) (827–869), görög miszszionárius 141 L LABORDE, Albert (1878–1968), francia fizikokémikus 502 LAFORGUE, Jules (1860–1887), francia költő 379 LAGRANGE, Joseph Louis (1736–1813), francia matematikus, fizikus, csillagász 170, 295, 299–300, 309, 313–316, 318, 350, 367, 369, 396, 404, 460–462, 486 LAJOS, I., Nagy (Anjou) (1326–1382), magyar király 133, 226–227 LAJOS, Német (805–846), Nagy Károly unokája, a keleti frankok királya 127 LAJOS, Szent, Capet (1214–1270), francia király 35 LAJOS, XIV. (Napkirály) (1638–1715), francia király 244, XX LAJOS, XVI. Bourbon (1754–1793), francia király 322 LALANDE, Joseph Jérôme (1732–1807), francia csillagász 180 LAMARCK, Jean Baptiste de Monet (17441829), francia zoológus 318 LAMB, Willis Eugene (1913–2008), Nobel-díjas (1955) amerikai fizikus 476–477, 492 LÁNCZOS Kornél (1893–1974), Írországban élt magyar fizikus, matematikus 397 LANDAU, Lev Davidovics (  ) (1908–1968), Nobel-díjas (1962) szovjet fizikus 465, 493, 497, 498, 540, 554, XXVII LANDÉ, Alfred (1888–1975), német származású amerikai fizikus 493 LANGEVIN, Paul (1872–1946), francia fizikus 388, 425, 437–438, 459, 489, 511, XXVII LAO-CE (Li Er, Lao-tzu) (Kr. e. 6.–Kr. e. 5. század) kínai filozófus 541 LAPLACE, Pierre Simon, márki (1749–1827), francia matematikus, fizikus, csillagász 39,

279, 313, 318, 327, 339, 342–343, 350, 367, 369–370, 372, 396, 404, 435, 461, 479, 486, 561, XXII LAPORTE, Otto (1902–1971), amerikai fizikus 537 LASSO, Orlando di (Roland de Lassus) (~1532– 1594), holland zeneszerző 244 LATTES, Césare Mansueto Giulio (1924– 2005), brazil fizikus 525 LAUE, Max von (1879–1960), Nobel-díjas (1914) német fizikus 155, 422–423, 449, 471, 490, 520, XXVII LAUGHLIN, Robert Betts (1950−), Nobel-díjas (1998) amerikai fizikus 495 LAVOISIER, Antoine Laurent (1743–1794), francia vegyész 32, 242, 318, 365, 384– 385, 413, 497 LAWRENCE, Ernest Orlando (1901–1958), Nobel-díjas (1939) amerikai fizikus 489–491, 508, 517, 538, 565 LAWSON, John David (1923–2008), brit mérnök-fizikus 520 LEDERMAN, Leon Max (sz.1922), Nobel-díjas (1988) amerikai fizikus 495, 534 LEE, Tsung-Dao (sz. 1926), Nobel-díjas (1957) kínai származású amerikai fizikus 492, 498, 525, 532, 536, 538–541, XXIII LEEUWENHOEK, Antonie van (1632–1723), holland zoológus 244 LEGENDRE, Adrien Marie (1752–1833), francia matematikus 367 LEIBNIZ, Gottfried Wilhelm (1646–1716), német filozófus, matematikus 243–244, 246, 257, 273–275, 281, 289–290, 293– 300, 303, 305, 308, 314, 318, 326, 363, 396, 414, 437, 446, 537, 543, 580 LEMAITRE, Georges, Abbé (1894–1966), belga asztronómus, asztrofizikus 554 LENARD, Philipp Eduard Anton (1862–1947), Nobel-díjas (1905) pozsonyi születésű német fizikus 356, 387, 442, 448, 490 LENIN, Vlagyimir Iljics (Uljanov,   ) (1870–1924), szovjet politikus 406, 498 LENZ, Heinrich Friedrich Emil (  ) (1804–1865), német származású pétervári fizikus 348 LEONA BATTISTA → ALBERTI LEONARDO DA PISA → FIBONACCI LEONARDO da VINCI (1452–1519), olasz festő, szobrász, természettudós 49, 136, 170–171, 407, 520, XIV, XXI LEUKIPPOSZ (LeÚkippoj) (~Kr. e. 500–~Kr. e. 440), görög filozófus 58, 72–73 LEUTWYLER, Heinrich (1938–), svájci elméleti fizikus 569, 573 LEWIS, Gilbert Newton (1875–1946), amerikai fizikokémikus 417 L’HOSPITAL, Guillaume François (1661– 1704), francia matematikus 288 LIBBY, Willard Frank (1908–1980), Nobel-díjas (1960) amerikai kémikus 510 LICHTENBERG, Georg Christoph (17421799), német fizikus, író 325–326 LIEBIG, Justus von (1803–1873), német kémikus 373, 375 LIFSIC, Jevgenyij Mihajlovics ( ) (sz. 1915), szovjet elméleti fizikus XXVII LINDEMANN, Ferdinand (1852–1939), német matematikus 107, 437, 457 LINNÉ, Carl von (1707–1778), svéd természettudós 318 LIPPMANN, Gabriel (1845–1921), Nobel-díjas (1908) francia fizikus 490 LISZT Ferenc (1811–1886), magyar zeneszerző 318 LIVIUS, Titus (Kr. e. 59–Kr. e. 17), római történetíró 58

596


2012.04.04. 17:34:34

LOBACSEVSZKIJ, Nyikolaj Ivanovics ( ) (1792–1856), orosz matematikus 105, 107, 339, 425–427 LOCKE, John (1632–1704), angol filozófus 244, 277, 297–299, 309, 316, 322, 326–327 LODGE, Sir Oliver Joseph (1851–1940), angol fizikus 392 LOMBARDUS → PETRUS LOMONOSZOV, Mihail Vasziljevics ( ) (1711–1765), orosz enciklopédikus tudós 227, 312–313, 318 LONDON, Fritz Wolfgang (1900–1954), német elméleti fizikus, H. London bátyja XXVII LONDON, Heinz (1907–1970), német származású angol fizikus XXVII LOPE de VEGA, Carpio Felix (1562–1635), spanyol drámaíró 244 LORENTZ, Hendrik Antoon (1853–1928), Nobel-díjas (1902) holland elméleti fizikus 360–362, 394, 407, 413, 415–424, 428, 431–433, 437, 446, 454, 460, 466, 468– 469, 490, 497, 498, 509, 536, 541, 564, XXII–XXIII LORENZ, Edward Norton (sz. 1917), amerikai meteorológus XXII LORENZ, Konrad (1903–1989), Nobel-díjas (1973 fiziológiai-orvosi) osztrák zoológus, állatmagatartás-kutató 35 LOSCHMIDT, Joseph (1821–1895), osztrák fizikus 383 LOTÁR, I. (795–855), Nagy Károly unokája, német-római császár 127 LUCRETIUS, Titus Carus (Kr. e. 96/98–Kr. e. 55), római költő és filozófus 19, 58–59, 68, 72, 115, 139, 240, 329, V LUDOLPH van Ceulen (1539/1540–1610), holland matematikus 107 LULLUS, Raimundus (Ramón Lull) (~1232– ~1315), spanyol költő, teológus, filozófus 134, 136, 174 LULLY, Jean Baptiste (Giovanni Battista Lulli) (1632–1687), olasz származású zenész XIV. Lajos udvarában 244 LUMMER, Otto (1860–1925), német fizikus 452 LUTHER Márton (1483–1546), német reformátor 136, 184, XV LÜDERS, Gerhardt Klaus Friedrich (1920– 1995), német elméleti fizikus 523 M MAC LAURIN, Colin (1698–1746), angol matematikus 369 MACH, Ernst (1838–1916), osztrák fizikus, filozófus 33, 165, 171, 275, 328, 404– 406, 414, 429, 459, 465, 478–479, 504, 567 MADÁCH Imre (1823–1864), magyar költő 553 MAGINUS Giovanni Antonio (1555–1617), olasz matematikus, geográfus, asztronómus 190 MAIER, Annelise (1905–1971), levéltárosnő a Vatikánban, tudománytörténész 149 MAIMONIDESZ (Moses ben Maimon) (1135– 1204), orvos, a középkor legjelentősebb zsidó tudósa 142 MALEBRANCHE, Nicolas (1638–1715), francia filozófus 298 MALESHERBES, Chrétien Guillaume de Lamoignon de (1721–1794), XV. és XVI. Lajos király cenzora 321 MALPIGHI, Marcello (1628–1694), itáliai természettudós 244 MALTHUS, Thomas Robert (1766–1834), angol közgazda 322 MALUS, Étienne Louis (1775–1812), francia fizikus 358 MANDELBROT, Benoit (1924–2010), lengyel származású matematikus, fizikus 480

MANN, Thomas (1875–1955), Nobel-díjas (1929) német író 43, 498 MANUEL, I. (Komnenosz), (1120–1180) bizánci császár 143 MARCELLUS (~Kr. e. 277–Kr. e. 208), római hadvezér 93 MARCONI, Guglielmo (1894–1937), Nobeldíjas (1909) olasz fizikus 356, 490 MARCUS AURELIUS (121–180), római császár, sztoikus filozófus 58–59, 112–113 MARCUS MARCI, Johannes (1595–1667), prágai természettudós, filozófus 285 MARIĆ, Mileva (1875–1948), szerb-horvát fizikus, Einstein első felesége 418–419 MARICOURT, Pierre de (Petrus Peregrinus) (1250 körül), francia tudós 136, 164–165, 329 MARIOTTE, Edmé (~1620–1684), francia fizikus 38, 238, 240, 244, 255, 370 MARSDEN, Ernest, Sir (1889–1970), brit fizikus 393 MARSHAK, Robert (1916–1992), amerikai fizikus 532 MÁRTON, Szent (315–397), Gallia apostola 139 MARX György (1927–2002), magyar elméleti fizikus 34, 266, 379, 534 MARX, Karl (1818–1883), német filozófus, politikus 297, 318, 407 MATILD, Flandriai († 1083), Normandia hercegnéje, majd angol királyné 127 MATTHEWS, Paul Taunton (1919–1987), angol fizikus 548 MÁTYÁS (1443–1490), magyar király, humanista 133, 136, 141, 167, 173, 226 MAUCHLY, John William (1907–1980), amerikai fizikus MAUPERTUIS, Pierre Louis Moreau de (1698–1759), francia matematikus, fizikus 156–157, 165, 233, 235, 275, 299–300, 303, 307–308, 318 MAURUS Hrabanus (780–856), Mainz érseke, Alkuin tanítványa 128, 135 MAXIMIANUS, Aurelius Valerius (250–310), római császár (286–305) 125 MAXWELL, James Clerk (1831–1879), skót elméleti fizikus 19, 22, 24, 27, 31–32, 39, 318, 331, 333, 337, 343–344, 347, 350–361, 376–380, 382–384, 388, 396, 403–404, 408, 414, 416–418, 422, 431, 437, 440–441, 447, 449, 458, 475–477, 481, 542, 564, 572, 578, XXII MAYER Julius Robert (1814–1878), német hajóorvos, fizikus 373, 375 McKINSEY John Charles Chenoweth (1908– 1953) 28 McMILLAN, Edwin Mattison (1907–1991), Nobel-díjas (1951) angol fizikus 508, 528 MÉCHAIN, Pierre Francois André (1744–1804), francia asztronómus 447 MEDICI, Cosimo de’ (1389–1464), Firenze uralkodója 141 MEER, Simon van der (1925–2011), Nobeldíjas (1984) holland mérnök 494, 570 MEHRA, (sz. 1931) Jagdish, tudománytörténész 428 MEITNER, Lise (1878–1968), Svédországban élő osztrák atomfizikus 489, 504, 515–517 MELISSINOS, Adrian Constantin (Melissinos Adrian Constantin) (1929–), görög kísérleti fizikus 524, 565 MENAIKHMOSZ (Mšnaikmoj) (Kr. e. 375–Kr. e. 325), görög matematikus 106 MENDEL, Gregor Johann (1822–1884), csehosztrák genetikus 318 MENELAOSZ (Menšlaoj) (1–2. század), hellén csillagász, matematikus 108 MENGS, Anton Raphael (1728–1779), német festő 326

MENGYELEJEV, Dmitrij Ivanovics (  ) (1834–1907), orosz vegyész, természettudós 318, 370, 390– 391, 498 MERCATOR (Gerhard Kremer) (1512–1594), német földrajztudós, térképész 170 MEROVING francia uralkodócsalád (481–751 között) 127 MERSENNE, Marin (1588–1648), francia matematikus, fizikus, a zeneelmélet egyik megalapozója 219, 232 METHODIOSZ; (Metód, MeqÒdioj, Kürilosz testvére) (~815–885), szláv hittérítő 141 METOKHITÉSZ, Theodorosz (1260?–1332), bizánci költő VI METON, Aténi (Mštwn) (Kr. e. V. század) görög csillagász 51 MEYER, Lothar Julius (1830–1895), német kémikus 390–391 MEZEI Ferenc (sz. 1942), magyar fizikus XXV MICHELANGELO, Buonarroti (1475–1564), itáliai reneszánsz festő, szobrász, építész, költő 38, 136, 166 MICHELL, John (1724–1793), angol geológus, a torziós inga feltalálója 337 MICHELSON, Albert Abraham (1852–1931), Nobel-díjas (1907) német származású amerikai fizikus 358, 403, 409–411, 413, 416, 442, 447, 485, 490 MIKOLA Sándor (1871–1945), magyar fizikatanár 397 MILL, John Stuart (1806–1873), angol filozófus 478 MILLER, Daniel Weber (sz. 1926), amerikai fizikus 534 MILLIKAN, Robert Andrews (1868–1953), Nobeldíjas (1923) amerikai fizikus 79, 392, 491 MILO, Krotoni (M…lwn) (Kr. e. V. század), görög atléta, győztes olimpikon 41 MILTON, John (1608–1674), angol költő 193, 244 MINKOWSKI, Hermann (1864–1909), német matematikus, fizikus 415–416, 418, 422, 424 MOHAMED (~570–632), vallásalapító 127, 136, 146, 149, 329 MOLIÉRE, Jean Baptiste (Poquelin) (1622– 1673), francia komédiaíró 244, XVII MONET, Claude (1840–1926), francia festő 299 MONGE, Gaspard (1746–1818), francia matematikus, politikus 170, XXI MONTESQUIEU, Charles de Secondat (1689– 1755), francia író 299, 321 MONTEVERDI, Claudio (1567–1643), olasz zeneszerző 244 MONTGOLFIER, Joseph Michel (1740–1810) és Jacques Étienne (1745–1799), francia testvérpár, a léghajó feltalálói 325 MORAVCSIK Gyula (1892–1972), bizantológus VI MORLEY, Edward Williams (1838–1923), amerikai kémikus, fizikus 409–411, 413 MORSE, Samuel Finley Breese (1791–1872), amerikai festő, feltaláló XXII MOSELEY, Henry Gwyn Jeffreys (1887– 1915), angol fizikus 393, 504, 561 MOTT, Nevill Francis, Sir (1905–1996), Nobeldíjas (1977) brit fizikus 489, 494 MOTTELSON, Ben Roy (1926–1981), Nobeldíjas (1975) dán fizikus 494, 513 MOZART, Wolfgang Amadeus (1756–1791), osztrák zeneszerző 318, 326, XX MÓZES, ószövetségi zsidó próféta 44, 115, 142, 149, 227 MÖSSBAUER, Rudolf Ludwig (sz. 1929), Nobel-díjas (1961) német atomfizikus 420, 436, 493, 495, 498 MULLIKAN, Robert Sanderson (1896–1986), Nobel-díjas (kémiai, 1966) amerikai kémikus, fizikus 451

597


2012.04.04. 17:34:34

MUMFORD, Lewis (1895–1988), amerikai író, szociológus 55, VII MUSSCHENBROEK, Pieter van (1692–1761), holland fizikus 334–335, 364 MÜLLER, Karl Alex (sz. 1927), Nobel-díjas (1987) svájci fizikus 470, 495, 505, XXVII N NABUKODONOZOR, (II. Nabu'-kudurri-Uszur) (Kr. e. 6. század), újbabiloni uralkodó 58 NAGY ELEMÉR (1920–2000), villamosmérnök, fizikus XXVIII NAPOLEON, I. Bonaparte (1769–1821), francia császár 339, 367 NASR, Seyyed Hossein, jelenkori perzsa tudománytörténész IX NAVIER, Claude Louis Marie Henri (1785–1836), francia mérnök 300 NEDDERMAYER, Seth Henry (1907–1988), amerikai fizikus 525 NÉEL, Louis Eugéne Felix (1904–2000), Nobel-díjas (1970) francia fizikus 493 NÉEMAN, Yuval (1925–2006), izraeli fizikus 542 NELSON, Horatio (1758–1805), angol admirális, a trafalgári győző XX NÉMETH László (1901–1975), magyar író, műfordító 18, 24, 203, 498 NEMORARIUS → JORDANUS NERNST, Hermann Walther (1864–1941), német vegyész és fizikus 378, 427 NEUMANN, Franz Ernst (1798–1895), német elméleti fizikus (indukcióelmélet) 333, 358 NEUMANN, John von (János) (1903–1957), magyar származású, amerikai matematikus 383, 397, 471, 481–483, 498, 581, XXIII NEWTON, Isaac, Sir (1643–1727), angol természettudós 19, 22, 27–28, 32, 37–40, 88, 105, 156–157, 172, 182, 191, 198, 200, 212, 215–216, 221, 228, 230, 240, 242–246, 253, 256–259, 261–262, 264– 277, 281–288, 290, 293–295, 297, 299– 300, 303, 307, 311–312, 314–315, 318, 321–322, 325–326, 330, 335, 337, 339, 344–346, 350, 357–358, 394, 403–405, 407–408, 414, 417–418, 427, 429–431, 435, 446, 462–463, 465, 467, 469, 473, 481, 485, 516, 530, 535, 544, 567, 577, 580, X, XIX, XXI, XXV NICOLE d'Autrecourt (Nicolaus) (meghalt 1350-ben), francia skolasztikus 165, XI NIETZSCHE, Friedrich Wilhelm (1844–1900), német filozófus 325, 407 NIFO, Agostino (~1470–1538), itáliai természetfilozófus 168 NIKÉPHOROSZ, Grégorasz (Grhgor©j HikhfÒroj) (1295–1360), bizánci történész, író 140 NISHIJIMA, Kazuhiko (1926–2009), japán fizikus 534, 537, 542 NISHINNA, Yoshio (1890–1951), japán fizikus 475 NOBEL, Alfred Bernhard (1833–1896), svéd kémikus és mérnök 489 NOBLE, Andrew (1831–1915), skót fizikus 412, 416 NODDACK, Walter Karl (1893–1960) és felesége TACKE-NODDACK, Ida Eva (1896– 1978), német vegyészek 513–514 NOETHER, Emmy (1882–1935), német matematikus 535 NOLLET, Jean Antoine, Abbé (1700–1770), francia fizikus 334–335 NORDHEIM, Lothar Wolfgang (1899–1985), német fizikus 457, 466 NORMAN, Robert (~1590), tengerész, iránytűkészítő 181 NORWOOD, Richard (1590–1675), angol matematikus, asztronómus 265

Ny NYIRI Tamás (1920–1994), magyar teológus, filozófus 113 O, Ó OCCHIALINl, Giuseppe „Beppo” (1907– 1993), olasz fizikus 523, 525 OCKHAM → WILLIAM ODOAKER (ODOWAKAR) (434?–493), germán zsoldosvezér, Itália királya 125 OHM, Georg Simon (1787–1854), német fizikus 318, 333, 338, 342 OHTSUKI, Keiji japán asztronómus, fizikus 561 OLBERS, Heinrich Wilhelm Matthias (1758– 1840), német orvos, asztronómus 555 OMAR KHAJJÁM, (Umar Hayyam) (10481– 131), perzsa csillagász, matematikus, filozófus, költő 136–137, 146 OMAR, I., kalifa 141 ONSAGER, Lars (1903–1976), svéd kémikus 378 OPPENHEIMER, Robert (1904–1967), amerikai elméleti fizikus 451, 475, 519, 554 ORBÁN, VIII., pápa → BARBERINI ORESME, Nicole de (Nicolas Oresmius) (1323– 1382), francia matematikus és fizikus 152– 154, 156–157, 159, 202, 290 ORIGENÉSZ, Adamantinus ('Wrigšnej) (~185– ~254), görög teológus IX ORLANDO de Lassus (Roland) (1532–1594), németalföldi zeneszerző 244 OSIANDER, Andreas (Hosemann) (1498– 1552), német filozófus, teológus, amatőr természettudós 185, 189 OSTWALD, Wilhelm Friedrich (1853–1932), német fizikokémikus 391, 404, 406–407, 504 OTTÓ, I. vagy Nagy (német-római császár) 129 OVIDIUS, Publius Naso (Kr. e. 43–Kr. u. 18), római költő 58 ∅RSTED, Hans Christian (1777–1851), dán fizikus, kémikus 22, 32, 318, 333, 343, 358 P PACINOTTI, Antonio (1841–1912), olasz fizikus, elektrotechnikus 348 PACIOLI, Luca (~1445–1514/1517), itáliai matematikus 140, XIV PÁL, (Paulus, Saulus) (5–67), újszövetségi apostol 117 PÁL, III., Alessandro Farnese pápa (1543– 1549 között) 185, XVI PALESTRINA, Giovanni Pierluigi da (1525– 1594), itáliai egyházi zeneszerző 136, 244 PAPPOSZ, Alexandriai (Pappus P£ppus) (4. század), görög matematikus 58–59, 151 PARACELSUS, Philippus Aureolus (Theophrastus Bombastus von Hohenheim) (1493–1541), svájci-német orvos, természetkutató 241 PARMENIDÉSZ (Parmen…dhj) (Kr. e. 540 körül), eleai görög filozófus 44, 58, 66, 71, 384 PASCAL, Blaise (1623–1662), francia matematikus, fizikus, filozófus 39, 108–109, 147, 161, 236–238, 240, 243–244, 292, 295, 321, 548, 560, 580 PASTEUR, Louis (1822–1895), francia kémikus, bakteriológus 318, 538–539, XXII PATRIK, Szent (~385–457/493), angolszász, az őslakó írek megtérítője 128 PAUL, Wolfgang (1913–1993), Nobel-díjas (1989) német fizikus 495 PAULI, Wolfgang (1900–1958), Nobel-díjas (1945) osztrák-svájci elméleti fizikus 407, 466, 472, 489, 492, 498, XXIII, XXVII PAULUS Venetus (Paolo Nicoletti) (meghalt 1429-ben), itáliai skolasztikus 161 PÁZMÁNY Péter (1570–1637), magyar hitvitázó író, esztergomi érsek 133, 141, 227, I PEIERLS, Rudolf Ernst, Sir (1907–1995), német származású angol fizikus 489, 512, 521, XXVII

PEMBERTON, Henry (1694–1771), angol fizikus 265, 267 PENZIAS, Arno Allan (sz. 1933), Nobel-díjas (1978) amerikai asztrofizikus 494, 549 PÉRIER Floriu (1605–1702), francia fizikus, Pascal sógora 238 PERIKLÉSZ (PeriklÁj) (~Kr. e. 500–Kr. e. 429), athéni államférfi 58–60, II PÉROT, Jean-Baptiste Gaspard (1863–1925), francia asztronómus, fizikus 447 PERRIN, Jean Baptiste (1870–1942), Nobeldíjas (1926) francia fizikokémikus 437, 489, 491, 520 PÉTER, I., Nagy () (1672–1725), orosz cár 244, 312 PETŐFI Sándor (1823–1849), magyar költő, forradalmár 318 PETRARCA, Francesco (1304–1374), itáliai humanista költő 136 PETRUS DAMIANUS (1007–1072), itáliai skolasztikus 161 PETRUS HISPANUS (XXI. János pápa 1276– 1277 között), a párizsi egyetem tanára 161 PETRUS LOMBARDUS (meghalt 1160-ban), olasz származású párizsi skolasztikus, teológus 152, 175 PETRUS Peregrinus → Pierre de MARICOURT PEUERBACH, Georg (Purbach, Peurbach) (1423–1461), osztrák csillagász, matematikus, költő 136–137, 173 PHEIDIÁSZ (Pheidias, Feid…aj) (Kr. e. V. század), görög szobrász 58, 90 PHILLIPS, John Gardner (1917–2001), amerikai asztronómus 548 PHILOLAOSZ (FilÒlaoj) (Kr. e. V. század), krotoni filozófus, asztronómus 62, 65, 73–74 PHILÓN, Alexandriai (Philo Judaeus, F…lwn) (Kr. e. 25–Kr. u. 40), zsidó származású hellenisztikus filozófus 58–59, 115 PHILOPÓNOSZ, Johannesz ('IwÒnnhj FilÒponoj, Grammatikoj) (600 körül), Bizáncban tanító grammatikus, teozófus, fizikus, Arisztotelész kommentátor 58–59, 140, 155 PHÓTIOSZ (Photius, Fčtioj) (820?–891?), lexikonszerző, ortodox görög patriárka 141 PIAGET, Jean (1896–1980), svájci pszichológus 32 PICASSO, Pablo (1881–1973), spanyol festő 498 PICCARD, Auguste (1884–1962), svájci fizikus 489 PICKERING, Andrew (1950–), angol szociológus, filozófus és tudománytörténész 568 PICTET, Marcus Auguste (1752–1825), svájci származású francia fizikus 343 PIXII, Hyppolite (1808–1835), francia feltaláló 348 PLANCK, Max (1858–1947), Nobel-díjas (1918) német fizikus 40, 328, 337, 351, 361, 378, 404, 414, 417–418, 422, 424, 437–443, 445–450, 453–454, 460, 462, 468, 470, 477, 480, 482, 487–488, 490, 498, 514, 557, 559, 575–576, XXIII–XXIV PLANTÉ, Gaston (1834–1889), francia kémikus XXII PLATÓN (Plato, Pl£twn) (Kr. e. 427–Kr. e. 347), görög filozófus 18, 41, 58–59, 63, 65, 67–69, 71–76, 82–83, 86, 94, 101, 105–106, 108, 112, 115, 139–141, 146, 157, 160, 163, 180, 183–184, 200, 329, 541, 543, 567–568, I, IX PLINIUS, Gaius Caecilius Secundus (az ifjabb) (61–114), politikus, író 58, 114 PLINIUS, Gaius Secundus (az idősebb) (23–79), római természettudományos író, a Naturalis Historia szerzője 105, 114–115, 135, 139, 186, 226, 329–330

598


2012.04.04. 17:34:34

PLÓTINOSZ (Plotin, Plwt‹noj) (205–270), görög filozófus, az újplatonizmus megalapítója 58, 115–116 PLUTARKHOSZ (Plutarchus, PloÚtarcoj) (46–120), görög történetíró 58, 66, 88–89, 95, 102 PLÜCKER, Julius (1801–1868), német matematikus és fizikus 386 POE, Edgar Allan (1809–1849), amerikai költő és novellaíró 36 POGÁNY Béla (1887–1943), magyar fizikus 409 POINCARÉ, Jules Henri (1854–1912), francia matematikus, elméleti fizikus, filozófus 27, 112, 355, 383, 396, 407, 413, 415–419, 422–424, 427–428, 437, 454, 460, 486, 498, 499, 536, 567, XXII–XXIII POINSOT, Louis (1777–1859), francia matematikus, fizikus 76 POISSON, Siméon Denis (1781–1840), francia matematikus, fizikus 301, 316, 318, 333, 338–339, 342, 350, 435, 474 POLJAKOV, Alexander, Markovics ( ), (1945–), orosz elméleti fizikus 565 POLO, Marco (1254–1324), velencei utazókereskedő, felfedező 136 POLÜKRATÉSZ (meghalt Kr. e. 522), számoszi türannosz 61 POMPADOUR, Mme; Marquise (Jeanne Antoinette Poisson) (1721–1764), XV. Lajos francia király kegyencnője XX POPE, Alexander (1688–1744), angol költő 34, 275 POPOV, Alexander Sztyepanovics ( ) (1859–1904), orosz fizikus, elektromérnök 356, XXII POPPER, Karl Raimund, Sir (1902–1994), osztrák származású brit filozófus, a tudományelmélet művelője 30, 482, 568 PORPHIRIOSZ (PorfÚrioj) (275 körül), újplatonikus filozófus 86 PORTER, George (1920–2002), Nobel-díjas (1967, kémiai) angol fizikokémikus 513 POSZEIDÓNIOSZ, Apameiai (Posidonius, Poseidènioj) (Kr. e. 135–Kr. e. 51), görög filozófus, csillagász 104, 116 POUSSIN, Nicolas (1594–1665), francia festő 244 POWELL, Cecil Frank (1903–1969), Nobeldíjas (1950) angol fizikus 492, 525, 529 PRAXITELÉSZ (Praxitšlhj) (Kr. e. 365–Kr. e. 330 között alkotott), görög szobrász 58 PRICE, Bartholomew (1818–1862), angol matematikus 336 PRIESTLEY, Joseph (1733–1804), angol kémikus, fizikus 19, 242, 331–337, 347 PRIGOGINE, Ilja (1917–2003), Nobel-díjas (1977, kémiai) orosz származású belga fizikus 378 PRINGSHEIM, Ernest (1859–1917), német kísérleti fizikus 442 PROHOROV, Alexandr Mihajlovics ( ) (1916–2002), Nobeldíjas (1964) szovjet fizikus 396, 493–494, XXIII PRÓKLOSZ, Diadokhosz (Proclus, PrÒkloj) (410–485), görög matematikus, újplatonikus bölcselő 58–59, 65, 108 PRÓTAGORASZ (PrwtagÒraj) (~Kr. e. 480– Kr. e. 410), görög szofista filozófus 58, 66, 567 PROUST, Joseph Louis (1754–1826), francia kémikus 384 PROUT, William (1785/1786–1850), angol kémikus 390, 505 PSZELLOSZ, Mikhaél (Mica»l Yelloj) (1018– 1078 vagy 1096), bizánci polihisztor 141 PTOLEMAIOSZ, I., Soter (Kr.e. ~366–283), Nagy Sándor egyik hadvezére, a hellén Egyiptom uralkodója, dinasztiaalapító 51, 58, 114

PTOLEMAIOSZ, II., Philadelphos (Kr.e. ~308– 246), az alexandriai könyvtár megalapítója 114, IX PTOLEMÁIOSZ, Klaudiosz (Claudius Ptolemaeus, Ptolema‹oj) (120–160), alexandriai görög csillagász, geográfus 17, 46, 59, 61, 83, 101–102, 104–105, 108, 138–139, 143, 148, 158, 173, 175, 184, 193, 197, 212, 289, 329–330, 436, IV PURCELL, Henry (1659–1695), az angol nemzeti opera megteremtője 244 PURCELL, Mills Edward (1912–1997), Nobeldíjas (1952) amerikai fizikus 492 PUSKIN, Alexander (  ) (1799–1837), orosz költő 318 PÜRRHON (PÚrrwn) (Kr. e. 360–Kr. e. 270), hellén filozófus 112 PÜTHAGORASZ (PuqagÒraj) (~Kr. e. 560– ~Kr. e. 480), szamoszi születésű görög filozófus 41, 58, 61–62, 64–65, 77, 83, 91, 98, 105, 175, 183, 191, 202, IX Q QUESNAY, François (1694–1774), francia közgazda 321 R RABI, Isidor Isaac (1898–1988), Nobel-díjas (1944) lengyel származású amerikai fizikus 492–493 RACINE, Jean de (1639–1699), francia tragédiaíró 244 RAFFAELLO Santi (1483–1520), itáliai festő, építész 166 RAINWATER, Leo James (1917–1986), Nobeldíjas (1975) amerikai fizikus 494 RÁKÓCZI, II., Ferenc (1676–1735), magyar fejedelem 318 RAMAN, Chandrasekhara Venkata, Sir (1888– 1970), Nobel-díjas (1930) indiai fizikus 491 RAMSEY, Norman Foster (sz. 1915), Nobeldíjas (1989) amerikai kísérleti fizikus 495, 539–540 RANKINE, William John Macquorn (1820– 1872), skót mérnök 379, XXI RAYLEIGH, Lord John William Strutt (1842– 1919), Nobel-díjas (1904) angol fizikus 356, 372–373, 388, 441–442, 445–446, 490 RÉAUMUR, René Antoine Ferchault de (1683– 1757), francia természettudós 334 REGIOMONTANUS (Müller, Johannes) (1436– 1476), német matematikus, csillagász 136– 137, 173–174, 184 REINES, Frederic (1918–1998), amerikai kísérleti fizikus 495, 530 REISCH, Gregor (~1472–1523), német polihisztor 102, 175 REMBRANDT, Harmensz van Rijn (1606– 1668), németalföldi festő 244 RENOIR, Pierre Auguste (1841–1919), francia impresszionista festő 498 RETHERFORD, Robert Curtis (1912–1981), amerikai fizikus 476 RHETICUS (Rhäticus, Rhaeticus, Georg Joachim von Lauchen) (1514–1576), Kassán született német matematikus, csillagász 184 RHIND, Alexander Henry (1833–1863), skót régész 46–47, 51 RICCIOLI, Giovanni Battista (1598–1671), itáliai jezsuita teológus, csillagász 193 RICHARDSON, Owen Williams, Sir (1879– 1959), Nobel-díjas (1928) angol fizikus 396, 489, 491–492 RICHMAN, Georg Wilhelm ( ) (1711–1753), pétervári német fizikus 334 RICHTER, Burton (sz. 1931), Nobel-díjas (1976) amerikai fizikus 494, 545

RIEMANN, Georg Friedrich Bernhard (1826– 1866), német matematikus 347, 426–428, 431, 433–435 RILKE, Rainer Maria (1875–1926), német költő 407 RITTER, Johann Wilhelm (1776–1810), német fizikus 394 RITZ, Walter (1878–1909), német matematikus, fizikus 396 ROBERT, Chesteri (1145 körül), a Korán és al-Khwarizmi könyvének fordítója 144 ROBERVAL, Giles (Persone de) (1602–1675), francia matematikus 290 ROBISON, John (1739–1805), J. Black előadásainak sajtó alá rendezője 337–338, 364–365 ROCHESTER, George Dixon (1908–2001), angol fizikus 525, 539 RODIN, Auguste (1840–1917), francia szobrász 407 ROHRER, Heinrich (sz. 1933), Nobel-díjas (1986) svájci fizikus 494, 496 ROMULUS, Augustulus (461/462–?), utolsó nyugatrómai császár (475–476) 124–125 ROOSEVELT, Franklin Delano (1882–1945), amerikai államelnök 520 ROSCELLINUS (Roscellin) Abélard mestere (1045?– 1120?), francia filozófus, teológus XII ROSENFELD, Leon (1904–1974), belga származású elméleti fizikus 489 ROSZAK, Theodore (1933–), amerikai szociológus, eszmetörténész 568 ROUSSEAU, Jean Jacques (1712–1778), francia filozófus 237, 318, 321 ROWLAND, Henry Augustus (1848–1901), amerikai mérnök-fizikus 451 RÖMER Olaf (R∅mer, Ole) (1644–1710), dán csillagász 232, 282–283, 410 RÖNTGEN, Wilhelm Konrad (1845–1923), Nobel-díjas (1901) német gépészmérnök, fizikus 318, 389, 490, 498, 499 RUBBIA, Carlo (sz. 1934), Nobel-díjas (1984) olasz fizikus 494, 570, XXX RUBENS, Heinrich (1865–1922), német kísérleti fizikus, 437, 442–443 RUBENS, Peter Paul (~1577–1640), flamand festő 244 RUDOLF, I., Habsburg, német császár 1273– 1291 között 137 RUDOLF, II. (1552–1612), német császár 1576–1612 között, cseh király, I. Rudolf néven magyar király 194–195 RUHMKORFF, (Rühmkorff) Henrich Daniel (1803–1877), német elektroműszerész XXII RUMFORD grófja (Thompson, Benjamin) (1752–1814), amerikai születésű angol– német katonai szakértő, fizikus, szervező 333, 365–366 RUSKA, Ernst August (1906–1988), Nobeldíjas (1986) német elektrotechnikus 494, 496 RUSSELL, Bertrand Arthur William, Lord (1872–1970), Nobel-díjas (1950, irodalmi) angol matematikus, filozófus 18, 61, 66, 105, 116, 322, 407, 498, 559 RUSSELL, Henry Norris (1877–1957), amerikai csillagász 551–552 RUTHERFORD, Ernest (1871–1937), Nobeldíjas (1908, kémiai), új-zélandi születésű angol fizikus 347, 386, 388, 391, 393, 396, 448–449, 488–490, 492, 497–499, 500–507, 513, 518, 530, 544, XXIII, XXV RYDBERG, Janne Robert (1854–1919), svéd fizikus 395, 449 RYLE, Martyn, Sir (1918–1984), Nobel-díjas (1974) angol fizikus és csillagász 494

599


2012.04.04. 17:34:35

S SACROBOSCO, Johannes (John Holywood) (1190?–1250?), angol származású párizsi egyetemi tanár 174, XIV SAKURAI, John (1933–1982), Tokióban született amerikai fizikus 532 SALAM, Abdus (1926–1996), Nobel-díjas (1979) pakisztáni fizikus 494, 540, 545, 569, 573–574 SALAMON (Kr. e. 965–Kr. e. 926), Izrael 3. királya 140 SALPETER, Edwin Ernest (1924–2008), amerikai elméleti fizikus, asztrofizikus 550 SANDAGE, Allan Rex (1926–2010), amerikai asztronómus 548 SÁNDOR, Nagy (Alexander) (Kr. e. 356–Kr. e. 323), makedón király 40, 46, 58–59, 86, 112, 114, 244, 277 SARTON, George Alfred Leon (1884–1956), amerikai tudománytörténész 135 SARTRE, Jean Paul (1905–1980), Nobel-díjas (1964) francia filozófus, író, kritikus 498 SAVART, Felix (1791–1841), francia fizikus 343, 345 SAVIĆ Pavle (1909–1994), jugoszláv fizikokémikus 514 SCARLATTI, Alessandro (1660–1725), itáliai zeneszerző 318 SCARLATTI, Domenico (1685–1757), itáliai zeneszerző, A. Scarlatti fia 244 SCHAWLOW, Arthur Leonard (1921–1999), Nobel-díjas (1981) amerikai fizikus 494 SCHEDEL, Hartmann (1440–1514), német humanista, történetíró 114 SCHEIN, Marcel (1902–1960), német fizikus 523 SCHEINER, Cristoph (1575–1650), német matematikus, csillagász, jezsuita 201, 203, 228–230, 244 SCHELLING, Friedrich Wilhelm (1775–1854), német filozófus 343, 405 SCHILLER, Johann Christoph Friedrich (1759–1805), német költő 318, XX SCHMID Rezső (1904–1943), magyar fizikus 451 SCHMIDT, Gerhard Karl (1865–1949), német kémikus 500, 504 SCHMIDT, Maarten (sz. 1929), holland–amerikai asztronómus 549 SCHOOTEN, Franz van (~1615–1660), holland matematikus 277, 289 SCHOPENHAUER, Arthur (1788–1860), német filozófus 115, 318, 379, 407 SCHOTT, Gaspar (Casparus) (1608–1666), német jezsuita matematikus, fizikus, tudománynépszerűsítő 238, XIII SCHREIBER György VI SCHRIEFFER, John Robert (sz. 1931), Nobeldíjas (1972) amerikai fizikus 493, 563, XXVII SCHRÖDINGER, Erwin (1887–1961), Nobeldíjas (1933) osztrák elméleti fizikus 19, 301, 309, 316, 395, 438, 446, 459–465, 469– 472, 474–475, 477, 481–482, 484, 486, 488–489, 491, 498, 511, XXV SCHUBERT, Franz (1797–1828), osztrák zeneszerző 318 SCHUMACHER Benjamin (1965–), amerikai elméleti fizikus 581 SCHUSTER, Arthur (1850–1934), angol fizikus 387 SCHÜTZ Antal (1880–1953), piarista szerzetes XII SCHÜTZ, Heinrich (1585–1672), német zeneszerző 244 SCHWARTZ, Melvin (1932–2006), amerikai fizikus 495, 534 SCHWARZ, John Henry (1941–2003), amerikai fizikus 574–575

SCHWARZSCHILD, Karl (1873–1916), német csillagász 435–436, 564 SCHWINGER, Julian Seymour (1918–1994), Nobel-díjas (1965) amerikai fizikus 362, 476, 493, 498, 522, 564 SCOT, Michael (működött: 1217–1227), skót fordító, arab és görög nyelvről 144 SCOTT, Walter (1771–1832) angol író XX SCOTTUS → Johannes Eriugena SEABORG, Glenn Theodore (1912–1999), amerikai kémikus 510 SEEBECK, Thomas Johann (1770–1831), német fizikus 342 SEGRÉ, Emilio Gino (1905–1989), Nobel-díjas (1959) olasz származású amerikai fizikus 456, 492, 521, XXIII SEIDEL, Ludwig Philip von (1821–1896), német matematikus, fizikus 231 SELÉNYI Pál (1884–1954), magyar fizikus 459 SENECA, Lucius Annaeus (Kr. e. 4–Kr. u. 65), római filozófus, drámaíró 58–59, 112–113, 123, 135, 139, 160, 175, 226 SENGHOR, Léopold Sédar (1906–2001), szenegáli politikus, filozófus, író 37 SEXTUS EMPIRICUS (Sšxtoj 'Empeir…koj) (meghalt 200 körül), orvos, filozófus 66, 112 SHAKESPEARE, William (1564–1616), angol drámaíró 18, 179, 244 SHAW, George Bernard (1856–1950), Nobeldíjas (1925) ír-angol drámaíró 318 SHELLEY, Mary Wollstonecraft (1797–1851), angol romantikus író, Percy Bysshe Shelley felesége 567, XX SHELLEY, Percy Bysshe (1792–1822), angol lírikus 318, 401 SHOCKLEY, William Bradford (1910–1989), Nobel-díjas (1956) amerikai fizikus 396, 492, 494, XXVII SHULL, Clifford Glenwood (1915–2001), Nobel-díjas (1994) amerikai fizikus 495 SIEGBAHN, Kai Manne Börje (1918–2007), Nobel-díjas (1981) svéd fizikus K. M. G. Siegbahn fia 494 SIEMENS, Ernst Werner von (1816–1892), német elektrotechnikus, feltaláló, gyáros 318, 396 SIGER, de Brabanti (~1235–1282), eretnek skolasztikus filozófus, a latin avërroizmus képviselője 161 SIMEON (864–927) bolgár cár 129 SLATER, John Clerk (1900–1976), amerikai elméleti fizikus 472, 491 SMITH, Adam (1723–1790), angol polgári közgazdász 318 SMOLUCHOWSKI, Marian von (1872–1917), lengyel fizikus 447 SNELL, Arthur (1909–1989), amerikai kísérleti fizikus 225, 228–229, 534 SNELLIUS (Willebrord Snel, van Rojen) (1580–1626), holland matematikus, fizikus 38, 229 SNOW, Lord Charles Percy (1905–1980), angol író, politikus 18, 415 SODDY, Frederick (1877–1956), Nobel-díjas (1 kémiai) angol vegyész 489, 502–504, XXIV SOLVAY, Ernest (1838–1922), belga iparos, mérnök 437, 460, 468, 471 SOMMERFELD, Arnold (1868–1951), német fizikus, matematikus 62, 315, 406–407, 415, 422, 437–448, 450–451, 454, 471– 472, 475, 498, 492, 522, XXVII SOTO, Domingo de (Franciscus, Dominicus) (1494–1560), spanyol jezsuita teológus, filozófus 168, 171 SPARTACUS (meghalt Kr. e. 71), trák származású római rabszolga, a rabszolgalázadás vezére 58 SPINOZA, Baruch de (1632–1677), holland filozófus 26, 91, 244, 296–297, 415, X

STAHL, Georg Ernst (1660–1734), német orvos, vegyész 242 STARK, Johannes (1874–1957), Nobel-díjas (1919) német fizikus 448, 455, 490 STEFAN, Joseph (1835–1893), osztrák fizikus 376, 439, 445 STEINBERGER, Jack (sz. 1921), Nobel-díjas (1988) német származású amerikai kísérleti fizikus 495, 534 STEINMETZ, Charles Proteus (1865–1923), német származású amerikai elektromérnök 342 STEPHENSON, George (1781–1848), angol mérnök, feltaláló XXI STERN, Otto (1888–1969), német származású Nobel-díjas (1943) amerikai fizikus 492–493, 522 STEVENSON, James Rufus (sz. 1925), amerikai fizikus 525 STEVIN, Simon (Stevinus) (1548–1620), holland matematikus, fizikus, mérnök 152, 213 STIRLING, James (1629–1770), angol matematikus 445 STOKES, George Gabriel, Sir (1819–1903), ír fizikus 79, 300, 353, 358, 441, XXV STONEY, George Johnstone (1826–1911), ír fizikus 388 STÖRMER, Horst Ludwig (1949−), Nobel-díjas (1998) német fizikus 495 STRASSMANN, Fritz (1902–1980), német fizikus 515–516, XXIII STREET, Jabez Curry (1906–1989), amerikai fizikus 525 STUECKELBERG, Ernst Karl Gerlach (1905– 1984), svájci elméleti fizikus 533 STUKELEY, William (1687–1765), angol orvos 264 SUDARSHAM, Ennackal Chandy George (sz.1931), Amerikában élő indiai elméleti fizikus 532 SULZER, Johann Georg (1720–1779), svájci kutató 341 SUPPES, Patrick Colonel (sz.1922), fizikus, filozófus 28 SWIFT, Jonathan (1667–1745), angol író 244, 299, 318 SWINESHEAD, Richard (működött: 1350 körül), angol skolasztikus 153, 168 SYDENHAM, Thomas (1624–1689), az angol „Hippokratész” 297 SYRLIN, Jörg, az idősebb (~1425–1491), német szobrász 17 SZ SZABÓ Lőrinc (1900–1957), magyar költő, műfordító 137, 146, I SZALAY Sándor (1909–1987), magyar fizikus 506, 524 SZALAY Sándor, ifj. (sz. 1949), magyar fizikus 266 SZÁSZ Albert → ALBERTUS de Saxonia SZÉCHENYI István, gróf (1791–1860), magyar író és államférfi 318 SZELEUKIDÁK (Kr. e. 312–Kr. e. 64), Nagy Sándor birodalmának ázsiai területei fölött uralkodók 52 SZERB Antal (1901–1945), magyar író, műfordító, irodalomtörténész 407 SZILÁRD Leo (1898–1964), magyar származású amerikai fizikus 517, 538 SZILENTARIOSZ Paulosz (VI. század) költő, Justinianus császár udvari tisztviselője VI SZILVESZTER, II → GERBERT d'Aurillac SZKOBELCIN, Dmitrij Vlagyimirovics (  ) (1892–1990), szovjet fizikus 528 SZÓKRATÉSZ (Swkr®thj) (Kr. e. 469–Kr. e. 399), görög filozófus 58–59, 67–71, 88, 115, 160

600


2012.04.04. 17:34:35

SZOPHOKLÉSZ (SofoklÁj) (Kr. e. 496–Kr. e. 405), görög drámaíró 58, 186, 430, II SZOSZIGENÉSZ (Sosigines, Swsigšnhj) (Kr. e. 70 körül), egyiptomi csillagász, matematikus, a naptárreform készítője 51 SZPEUSZIPPOSZ (SpeÚsippoj) (~Kr. e. 408– Kr. e. 339), görög filozófus, Platón unokaöccse 69 SZTRABÓN (Strabo, StrŁbwn) (Kr. e. 64/63– Kr. u. 23/24), görög földrajzíró 66, 124, 141, I SZTRATÓN, Lampszakoszi (StrŁtwn) (~Kr. e. 340–Kr. e. 270), görög filozófus 88–89 SZTRAVINSZKIJ, Igor (Igor Stravinskij,  ) (1882–1971), orosz zeneszerző 498 T t’ HOOFT, Gerardus (1946−), Nobel-díjas (1999) holland fizikus 495, 565, 571, 578 TAIT, Peter Guthrie (1831–1901), angol matematikus, fizikus 387 TAMÁS → AQUINÓI Tamás TAMERLAN (Timur Lenk: Timur, a sánta) (1336–1405), mongol uralkodó 277 TAMM, Igor Jevgenyevics (  ) (1895–1971), Nobel-díjas (1958), szovjet fizikus 475, 492, 498, 508, 529–530 TARTAGLIA, Niccolo Fontana (1500–1557), itáliai matematikus 108, 136, 168–169, XIV TASSO, Torquato (1544–1595), itáliai költő 244 TAYLOR, Joseph Hooton (sz. 1941), Nobeldíjas (1993) amerikai fizikus, asztronómus 430, 495, 562 TAYLOR, Richard Edward (sz. 1929), Nobeldíjas (1990) kanadai fizikus 495 TELLER, Edward (Ede) (1908–2003), magyar származású amerikai fizikus 519, 538, 541 TERHAL, Barbara Maria (1969–), holland elméleti fizikus 581 TER-POGOSSIAN, Michel (1925–1966), örmény származású amerikai fizikus 565 TERTULLIANUS, Quintus Septimus Florens (~160–220 után), Karthagóban született teológus, moralista, vitaíró 161 TESLA, Nicola (1856–1943), horvát származású amerikai fizikus, elektromérnök 348 THABIT, ibn Qurra (826/827–901), arab matematikus, orvos, filozófus, fordító 150, XIV THALÉSZ, Miletoszi (QalÁj) (~Kr. e. 640– Kr. e. 546), jón bölcselő, matematikus 57–58, 71, 106, 150, IX, XXII THEAITÉTOSZ, Athéni (Qea…thtoj) (~Kr. e. 410–Kr. e. 368), görög matematikus 75 THÉNARD, Louis Jacques (1777–1857), francia kémikus 370 THEODORIK, Nagy (~454–526), keleti gót király, Itália ura 125, 138 THEODÓROSZ, Metokhitész (QeÒdwroj) (~1260– 1332), politikus, filológus, enciklopédiaíró 140 THEODOSIUS, Nagy (meghalt 395-ben), az egységes római birodalom utolsó császára 140, 336 THEOPHRASZTOSZ, (QeÒfratoj) (Kr. e. 372/370–Kr. e. 288/287), görög filozófus 212 THIBAUT, Jean (1901–1960), francia fizikus 523 THOMPSON, Benjamin → RUMFORD grófja THOMSON, Elihu (1853–1937), elektromérnök XXII THOMSON, George Paget, Sir (1892–1975) Nobel-díjas (1937) angol fizikus 388, 392, 460, 513 THOMSON, Sir Joseph John (1856–1940), Nobel-díjas (1906) angol fizikus 386–394, 423, 448, 490, 498, 502, 505, 513, XXIII

THOMSON, William (Lord Kelvin) (1824– 1907), ír–skót fizikus 318, 355, 357, 359, 370, 374–376, 498 TING, Samuel Chao Chung (sz. 1936), Nobeldíjas (1976) amerikai fizikus 494, 545 TISSERANT, François Félix (1845–1896), francia csillagász 346 TIZIANO, Vecellio (1477–1462), velencei festő 137 TOLMAN, Richard Chace (1881–1948), amerikai fizikokémikus 417 TOMISZLÁV (fl. 950), horvát király 129 TOMONAGA, Sin Ichiro (1906–1979), Nobeldíjas (1965) japán fizikus 476, 493, 498 TORRICELLI, Evangelista (1608–1647), itáliai fizikus és matematikus 236–238, 240, 244–245, 290 TÓTH Árpád (1886–1928), magyar költő 548 TOULMIN, Stephen Edelston (1922–2009), angol filozófus, tudománytörténész 32 TOWNES, Charles Hard (sz.1915), Nobel-díjas (1964) amerikai fizikus 396, 411, 493–494, XXIII, XXVII TRAIANUS, Marcus Ulpius (53–117), Hispániában született, római császár 113 TRAPEZUNTIUS, Georgius (1395–1472) görög filozófus IV TRENCSÉNYI-WALDAPFEL Imre (1908– 1970) klasszika-filozófus, irodalomtörténész, vallástörténész II TRIBONIANUS (meghalt: ~545), jogtudós, Justinianus minisztere 59 TROUTON, Frederic Thomas (1863–1922), angol fizikus 412, 416 TRUESDELL, Clifford Ambrose (1919–2000), amerikai író, tudománytörténész 167, 171, 299, 303 TSUI, Daniel Chee (1939−), Nobel-díjas (1998) kínai születésű amerikai fizikus 495 TURGOT, Anne Robert Jacques (1727–1781), francia államférfi 322 TURING, Alan Mathison (1912–1954), brit matematikus 581 TURNER, William (1775–1851), angol festő XX TYCHO BRAHE → BRAHE TYNDALL, John (1820–1893), angol fizikus 373, 439 U UHLENBECK, George Eugene (1900–1988), Indiában született, Amerikában élő holland fizikus 452, 469, 472, 493 ULPIANUS (170–228), görög jogtudós 59 ULUGH bég (Ulugbeg, Ulug Beg) (1393– 1449), üzbég fejedelem, csillagász 192 V VARAHAMIHIRA (505–587), hindu matematikus, enciklopédista, filozófus, csillagász 145 VARGA Márton (1767–1818), magyar természettudós 281 VARIGNON, Pierre (1654–1722), francia fizikus, matematikus 92, 300, 302–303 VARLEY, Cromwell (1828–1883), angol fizikus 386 VAS István (1910–1991), magyar költő, műfordító 36, 166 VASARI, Giorgio (1511–1574), firenzei festő, építész, író 169 VAVILOV, Szergej Ivanovics ( ) (1891–1951), szovjet fizikus 529 VEKSZLER, Vlagyimir Joszifovics (  ) (1907–1966), szovjet fizikus 508, 528 VELAZQUEZ, Diego Rodriguez de Silva y (1599–1660), spanyol festő 244 VELTMAN, Martinus Justinus Godefriedus (1931−), Nobel-díjas (1999) holland fizikus 495

VENEZIANO, Gabriele (1942–), olasz elméleti fizikus VERDI, Giuseppe (1813–1901), olasz zeneszerző 318 VERGILIUS, Publius Vergilius Maro (Kr. e. 70– Kr. e. 19), római költő 19, 58 VERLAINE, Paul (1844–1896), francia költő 407 VERMEER, Jan van der Meer van Delft (1632– 1675), németalföldi festő 244 VERULAMIUS → BACON, Francis VESALIUS, Andreas (1514–1564), V. Károly és II. Fülöp udvari orvosa 90, 136–137 VESPASIANUS (9–79), római császár: 69–79 között, a Flavius-dinasztia megalapítója 113 VESZTERGOMBI, György (1943–), magyar részecskefizikus 579 VICO, Giovanni Battista (1668–1744), olasz filozófus 297 VIETA, Franciscus (François Viète) (1540– 1603), francia matematikus 136, 244 VILLALPAND, Francisco (1552–1608), itáliai építész, statikus 169 VILLARD de HONNECOURT → HONNECOURT VILLARD, Paul (1860–1934), francia fizikus 502 VILLON, François (1431–1463?), francia költő 136–137, 155 VILMOS, Hódító (I. WILLIAM) (1027–1087), angol király 1066–1087 között 127, 137 VILMOS, IV. (1532–1592) Hessen hercege csillagász 184 VITÉZ János (1408?–1472), esztergomi érsek 1465–1472 közt 133 VITRUVIUS, Pollio Marcus (Kr. e. 80/70–15), római építész 41, 58–59, 91, 101, 139 VIVALDI, Antonio (1678–1741), olasz zeneszerző 244, 318 VIVES, Jan Luiz (Johannes Ludovicus) (1492– 1540), spanyol humanista filozófus, pedagógus 168 VIVIANI, Vincenzo (1622–1703), itáliai matematikus, fizikus 236 VLECK, John Hasbrouck van'i (1899–1980), Nobel-díjas (1977) amerikai fizikus 494 VOGELWEIDE, Walter von der (~1170~1230) közép-felnémet költő 136 VOIGT, Waldemar (1850–1910), német fizikus 412–413, 422 VOLTA, Alessandro (1745–1827), itáliai fizikus, fiziológus 318, 333, 340 VOLTAIRE (Arouet, François Marie) (1694– 1778), francia filozófus, író 157, 275, 277, 294, 297–299, 318, 321–322, XXI VOLTOLIA, Laurencius de, XIV. századi olasz festő XI VOSSIUS, Isaac (1618–1689), holland tudós 229 VÖRÖSMARTY Mihály (1800–1855), magyar költő, drámaíró 318 W WAALS, Jan Diderik van der (1837–1923), Nobel-díjas (1910) holland fizikus 490 WAGNER, Richard (1813–1883), német zeneszerző 318 WALLENSTEIN, Albrecht Wenzel von (1583– 1634), császári hadvezér 244 WALLIS, John (1616–1703), angol matematikus 290 WALTON, Ernest Thomas Sinton (1903– 1996), Nobel-díjas (1951) ír fizikus 489, 499, 507–508, 510 WAN-LI (Csu i-csün) (1563–1620), kínai uralkodó 1573-tól (Ming-dinasztia) 179 WANTZEL, Pierre Laurent (1814–1848), francia matematikus 107 WARBURG, Emil (1846–1914), német fizikus 437–438 WATERSTON, John James (1811–1883), Bombayban élő angol fizikus 372–373, 384

601


2012.04.04. 17:34:35

WATT, James (1736–1819), angol mechanikus 123, 364, 318, 370–371, XX WEBER, Wilhelm Eduard (1804–1891), német fizikus 333, 346, 350, 359 WEBSTER, David Locke (sz. 1888), amerikai fizikus 507 WEINBERG, Steven (sz.1933), Nobel-díjas (1979) osztrák származású amerikai fizikus 494, 545, 567 WEISS, Pierre Ernest (1865–1940), francia fizikus 496, XXVII WEISSKOPF, Victor Frederick (1908–2002), osztrák származású amerikai fizikus 476, 513, 520–522, 540, 544 WEIZSÄCKER, Karl Friedrich (1912–2007), német fizikus 454, 470, 512, 550 WEÖRES Sándor (sz. 1913), magyar költő 38, 146, 401, 498, 541, XI WEYL, Hermann (1885–1955), német származású amerikai matematikus 537, 543 WHEELER, John Archibald (1911–2008), amerikai fizikus 436, 532, 564 WHITEHEAD, Alfred North (1861–1947), angol matematikus, filozófus 18, 430, 567, XXI WHITTAKER, Sir Edmund Taylor (1873– 1956), angol matematikus, tudománytörténész 407 WIDERÖE, Rolf (1902–1996), svájci származású fizikus 528 WIEDEMANN, Gustav (1826–1899), német fizikus 386 WIEN, Wilhelm (1864–1928), Nobel-díjas (1911) német fizikus 390, 437, 440–442, 445, 453–454, 464, 467, 490 WIGNER Jenő Pál (Eugene Paul) (1902–1995), Nobel-díjas (1963) magyar származású amerikai fizikus 397, 428, 493, 498, 517, 526, 533, 537–538, 567 WILDER, Thornton Niven (1897–1975), amerikai író 35 WILLIAM, HEYTESBURY (1350 körül), angol skolasztikus 153, 168

WILLIAM, Moerbeke-i (~1215–~1286), flamand püspök, tudós, fordító 143 WILLIAM, OCKHAM (~1285–~1347), angol skolasztikus (kiközösített Ferenc-rendi szerzetes) 136–137, 165, XI–XII WILLIAM, Philips (sz. 1948), Nobel-díjas (1997) amerikai fizikus 495 WILSON, Charles Thomson Rees (1869–1959), Nobel-díjas (1927) skót fizikus 489–506, 523–524, 528 WILSON, Kenneth Geddes (sz. 1936), Nobeldíjas (1982) amerikai fizikus 494 WILSON, Robert Woodrow (sz. 1936), Nobeldíjas (1978) amerikai rádiócsillagász 388, 494, 549 WINCKELMANN, Johann Joachim (1717– 1768), német régész, művészettörténész 326 WISDOM, Arthur John Terence (sz. 1904), angol filozófus 328 WITTEN, Edward (1951–), amerikai elméleti fizikus 574–575 WITTGENSTEIN, Ludwig (1889–1951), osztrák filozófus 465 WOLFENSTEIN, Lincoln (1923–), amerikai részecskefizikus 580 WOLFF, Christian, báró (1679–1754), német fizikus, filozófus 312 WOLLASTON, William Hyde (1766–1828), angol természettudós 394 WORDSWORTH, William (1770–1850), angol költő XX WU, Chien Shiung (1912–1997), kínai származású amerikai fizikusnő 538–539, XXIII X XENOPHANÉSZ (Xenof®nhj) (~Kr. e. 576–Kr. e. 484), kisázsiai születésű görög filozófus, költő 58 Y YAMAZAKI, Toshimitsu (1935–), japán atomfizikus 561

YANG, Chen Ning (sz. 1922), Nobel-díjas (1975) kínai származású Amerikában élő fizikus 492, 498, 525, 528, 538–542, XXIII YOUNG, Thomas (1773–1829), angol orvos, fizikus, festő, zenész, nyelvész 287, 318, 357–359 YUKAWA, Hideki (1907–1981), Nobel-díjas (1949) japán fizikus 337, 431, 492, 498, 524–525, XXIII Z ZEEMAN, Pieter (1865–1943), Nobel-díjas (1902) holland fizikus 361, 394, 500 ZELDOVICS, Jakov Boriszovics ( ) (1914–1987), szovjet fizikus 534, 544, 556 ZEMPLÉN Jolán, Mátrai Lászlóné (1911–1974), magyar fizikus, fizikatörténész 439, 442, 446, 462 ZÉNÓN, Eleai (Z»nwn) (~Kr. e. 490–Kr. e. ~430), filozófus, matematikus 58–59, 66 ZÉNÓN, Kitioni (Z»nwn) (~Kr. e. 336–~Kr. e. 264), föníciai származású görög filozófus 58, 112 ZERMELO, Ernst (1871–1953), német matematikus 383 ZERNIKE, Frits (1888–1966), Nobel-díjas (1953) holland fizikus 492 ZINN, Walter Henry (1906–2000), amerikai fizikus 516 ZIPERNOVSZKY Károly (1853–1942), magyar elektromérnök, feltaláló 348, XXII ZOLA, Émile (1840–1902), francia író 498 ZRINYI Miklós (1508–1566), hadvezér, 1542től horvát bán 260 ZRINYI Miklós (1620–1664), magyar költő 260 ZWEIG, George (sz. 1937), Moszkvában született amerikai elméleti fizikus 542 ZS ZSIGMOND (1361–1437), magyar és cseh király, német-római császár, a luxemburgi dinasztia utolsó uralkodója 133

602


2012.04.04. 17:34:36

Tárgymutató

A a-bomlás 464, 504–506, 510 a-részecskék 406, 502, 504, 506–507 a-sugarak 497, 502–503, 507, 516 a-sugárzás 393 abakusz 149 Abbe-törvény 396, 467 231, 410, 417 a bombázás őrülete (EBERHART) 516 abszolút - hőmérséklet 20, 377, 444, 549 - idő 274–275, 408–409, 412–415, 418, 458, 487, 580 - mozgás 274, 413 - nulla fok 313, 373, 416, 492, 497, 514, 563 - sebesség 407–408, 412 - tér 274–275, 362, 408, 413–415, 418, 487 abszorpció - jelensége 361 ~képesség 438–439 - rezonancia 495 ~ -s koefficiens 565 absztrahált fogalmak 25, 42, 107, 487 - számfogalom 43 - vonal fogalma 43 absztrakt szituáció 24–25 adekvát matematikai leírhatóság 36 adiabata -elv 466 -hipotézis 440, 452 adiabatikus - állapotváltozás, állapotegyenlet (LAPLACE) 370 - állapotváltozás makroszkopikus értelmezés 20 - állapotváltozás molekuláris értelmezés 23 - invariánsok 440 A filozófia vigasztalása (De consolatione philosophiae; BOËTHIUS) 138–139 affluvium 334 agensproximum 80 agnoszticizmus, HUME-é 317 A gyakorlati ész kritikája (KANT) 327 A’Gyönyörű Természet’ Tudománya’ (VARGA) 265 Ahmesz-papirusz 46 A homokszámláló (ARKHIMÉDÉSZ) 84 akcidencia 328 Akhilleusz és a teknősbéka 66 Akropolisz 244 aktínium 500 alagút fúrása HÉRON szerint 110 alagút ~dióda 464 ~effektus 464, 496, 506, 514 Alamogordo 519 alapállandók meghatározása 497 alapállapot 495 Alexandria - fénykora 59–60 - megalapítása 46 alexandriai könyvtár 114, 141 Alfonz-táblázat 137, 173 algebra 48, 137, 145–146, 167, 289 algoritmus 146 Alhazen problémája 147–148 alidade 140 alkáliföldfémek 390, 514 alkímia 164, 242

Alkorán 162 Almagest 59, 100, 102, 174 A mozgó testek elektrodinamikájáról (EINSTEIN) 407, 416 AMPÈRE -erőtörvény 344 - kísérletei 343 A Nagy Romulus (DÜRENMATT) 124 ancilla theologiae 161 ÆNGSTRÖM 396 annihiláció 475, 476, 523–524, 565 - ~s operátor 477 - ~s sugárzás 501, 550, 577 antecedens feltételek 21 antenna - által kisugárzott teljesítmény 356 - egyenes 356 antigravitációs hatás 577–578 anti-hidrogén 561 antik - komputer 18, 110 - kulturális kapcsolatok geográfiája 138 - kulturális örökség sematikus útja 138 antikatód 451 Antikithera-készülék 110–111, 122 antikoincidencia 530 antikvark 542 antineutron 525 antineutrínó 530 antiproton 525, 527, 533–534, 541, 544, 561, 580 antirészecske 475, 507, 523, 526, 533, 541, 570 antológiák, lexikonok 140 - Szuda-lexikon 140 anyaelem 503 anyag -antianyag aszimmetria 573, 580 ~hullám 438, 459, 462, 467 - szétsugárzása 541 apátia 113 apeiron 71, 542–543 Apollo-holdprogram 38 Apollón Lükeiosz ligete 86 aporiák 66 a priori elvek 327–328 Aquincum 59 arab expanzió 126 arab mecsetek 133 Arago-kísérlet 358 arany szám 65, 150 aranymetszés 65, 150 arányok - harmonikus közép 64 - mértani közép 64 - számtani közép 64 - tökéletes arány 64 - zenei arány 64 Arc a holdtányérban (PLUTARKHOSZ) 88 A rész és az egész (HEISENBERG) 26, 74, 400, 459 argon felfedezése 441 aritmo-geometria 63 arkhé 66, 71 Arkhimédész-törvény 90–91 ARKHÜTASZ módszere 106

armilláris szféra 82 artisztotelészi fizika támadása - BRADWARDINE 154 - BURIDAN 155 - GALILEI 200 - KOPERNIKUSZ 190–191 - ORESME 156–157 Aston-féle egészszám-szabály 504 aszimmetria - anyag–antianyag 573, 580 - elektrodinamikában 416 aszimptotikus szabadság 570–571 asszírok 46 asszociativitás 572–573 Astronomia nova (KEPLER) 195–196, 214 Asztali beszélgetések (LUTHER) 184 asztrolábium 82, 137 - mérés az ~mal 140 asztrológia - Ágostonnál 116–118, 120 - és a kaldeusok 51 - görögöknél 116 - HERMESZ TRISZMEGISZTOSZ munkájában 116 - KEPLERnél 195, 198 asztronómia - axiómái 172–173 - termelésirányító szerepe 48 - ~i vizsgálatok Egyiptomban, Babilonban 51 ateizmus 115 A természetről (HOLBACH) 319–320 A tévelygők útmutatója (MAJMUNI) 142 athéni filozófiai iskolák 40, 133 A tiszta ész kritikája (KANT) 327 atmoszféraelektromosság 340 atmoszferikus neutrínóanomália 574 atom - építőkövei 509 - felépítéséről alkotott elképzelés 1920-ban és 1932-ben 504 - szerkezetéről alkotott mai felfogás kialakulása 386 atombomba - előállítása 472, 517 - kritikus mérete 510, 517 ~program 448, 455, 476, 482, 513, 517, 520 atomburok 488, 497 atomenergia hasznosítása 517–518 atomerőmű 517, 518, 521–522 atomhulladék 561, 562, 567 atomkula 561 atommag - átalakítása 498–499, 504 - felfedezése 497 - felismerése 393 - modelljei 497 atommodell - Bohr-féle 391, 448 - Bohr–Sommerfeld-féle 522 - klasszikus 396 -„mazsolás puding” 391 - Rutherford-féle 393 - Rutherford–Bohr-féle 449 - Thomson-féle 391–392 atomelmélet - démokritoszi 39, 66, 71–72, 240–241

603

08fizika_TARGYMUTATO.indd 603

2012.04.04. 17:33:07

- DESCARTES 241 - GALILEI 240 - GASSENDI 240–241 atomsúlytáblázat 385 attractio 329 „auctoritas et ratio” 162 Auger -effektus 451 -elektron 451 automorf függvények 415 avanzsált potenciál 479 Avogadro-törvény 370 Az állam (PLATON) 68–69, 71 Az égbolt (ARISZTOTELÉSZ) 74, 222, 537, 555 Az elveszett Paradicsom (MILTON) 193 Az ember tragédiája (MADÁCH) 199, 379, 553 Az ítélőerő kritikája (KANT) 327 axióma 22 - igazságtartalma 27 - teljessége 28 axiómarendszer ellentmondásmentessége 160 axiomatizálás 28 Á állapotfüggvény 471–472 - antiszimmetrikus 472, 513 - szimmetrikus 513 állatöv 51–54, 84–85, 140 általánosított hely-, impulzuskoordináta 315, 460, 475–476 áram - által körülfolyt felület mágneses dipólus 473 ~erősség egysége 31 - hőhatása 374 ~hurok 346 - mágneses hatása 340, 342–343 - mágneses tere 352 ~ok elektromágneses kölcsönhatása 343 ~ütés 334 ~vezetés 334 árapály jelenség - DESCARTESnál 219 - GALILEInél 203 - NEWTONnál 266 - POSZEIDONOSZnál 116 átfogó, egyenlőszárú derékszögű hármszögé 64 átmérő - Föld ~je 102–103 - Hold ~je 102–103 - Nap ~je 102–103 B b-bomlás 472 b-bomlás Fermi-elmélete 504–507, 513, 517– 518, 523–525, 532, 534 b-bomlás neutrínóelmélete 473 b-sugarak 502–504 b-sugárzás 393 babiloni szorzótábla 51 babilóniak írásjelei 50 baccalauretus fokozat 134 bachelor of arts 134 bagdadi fordítóirodák 142 Baktérítő 82 Ballada a múlt idők asszonyairól (VILLON) 155 Balmer-formula 395 Bardeen–Cooper–Schieffer-elmélet 514 barion 513, 525 ~oktett 542 ~szám 431, 574 ~töltés-megmaradás 526, 533 barn 510 barométer 537–538 barotermoszkóp 363 bayeux-i faliszőnyeg 127 Becquerel-sugár 500, 502 Bécsi Kör 567 beesési szög 229 Bell-egyenlőtlenség 581

Bell-mérés 582 bencés rend 40, 132 Bernoulli-egyenlet 302 betatron 528 bevatron 528 békacomb kísérlet 340 Biblia 51, 91, 155, 157, 162, 167, 174, 179, 192, 222, 235, 299 - Királyok könyvéből 49 - Mózes I. könyvéből 44 - Ótestamentum 57, 59, 157 - Pál 1. levele a Korinthusbeliekhez 117 Bibliotheca Corviniana 167, 226 Big Bang („Ősrobbanás”) 447, 549, 556–557, 559, 565, 569, 575–576, 578, 580 binomiális - koefficiensek 147 - sorok 293 - tétel 147, 237, 257, 293–294 Biot–Savart-törvény 343 Bizánc (bizánci kultúra) 19, 127, 129, 138, 140–143, 227–228 bizonytalanság 400, 465 Bohr -elmélet 309, 315, 393, 442, 449–450, 452–454, 463, 493 -féle frekvenciafeltétel 449–450, 453, 455 -féle komplementaritás 481 -féle korrespondenciaelv 448–449, 484 -féle pályakiválasztási szabály 450, 452, 459 -féle posztulátumok 449 -Festival 453 -magneton 473, 476, 522 –Sommerfeld-modell 315, 448, 450–451 bóják gázszabályozása 488 bolométer 388 Boltzmann -állandó 439, 445 -féle eloszlásfüggvény 376, 381–382 -féle kinetikus egyenlet 381 -törvény 453 Bolyai–Lobacsevkij-geometria 105, 107, 425–426 bolygók zenei motívumai 198 bombák földbe fúródása 271 bombázás őrülete 516 bomlási - állandó 503 - félidő 503–504, 534 bór felfedezése 370 borkősav és a polarizáció síkja 538 borostyán 329 Bose –Einstein-statisztika 447, 513 -kondenzátum 514, 561, 564 -statisztika 514, 563 bozon 447, 513–514, 525, 531, 563, 575 ~rezonanciák 447 - X-~ 574, 577 - W-~ 531–532, 545–546, 569–572, 574 - Z-~ 531, 545–546, 569–570, 572, 574 Boyle–Mariotte-törvény 240, 370 brachisztochron 210, 314 Bragg-reflexió 490 brain-drain 488 Braun-adó 356 Breit–Wigner-formula 526, 538 Breviárium (KANT) 547 Brown-mozgás 407, 414, 447, 483, 504 Brewster-szög 360 Brillouin-zónák 171 buborékkamra 528, 529 -felvétel 534 brüsszeli konferencia 489 bűnbeesés (MÓZES könyve) 44 C Cabbala geometrica (KEPLER) 542 caloricum 363–365, 369, 371 Calutron 517

camera obscura 147, 164 Canterbury Tales (CHAUCER) 137 Capitularia regum francorum 128 Carnot -ciklus 370 -elv 501 -függvény 370 -tétel 370 causa finalis 40 céhek 130, 134 Celsius-skála 364 centrális erőtörvény 259 centrifugális szeparálás 224 centrifugál-regulátor 371 CERN (Conseil Européen pour la Recherche Nucléaire, European Organization for Nuclear Research) 431, 528, 561, 571, 576 cézium - felfedezése 394 ~óra 493 Chandrasekhar-határ 552 chip 568, 581 ciklois görbe 248 ciklotron 508 - fázisstabilizációja 508, 528 - működése 528 - vázlata 508 CN-ciklus 550 COBE műhold (Cosmic Background Explorer) 557 Codex Justiniani 125 cogito ergo sum 162, 220 coldfusion 520 compound modell 449 Compton -effektus 459, 467, 491, 507, 517, 523–524, 566 -elektron 529 Cooper-párok 514, 562 Corpus Juris Civilis 58 Cosmotron 528 Coulomb-energia 512 -gát 510 -törvény 338, 346, 412, 475, 524, 532 CP-invariancia 573 -művelet 541 -operáció 541 -sértés 541, 558, 577, 580 Credo quia absurdum (TERTULLIANUS) 161 Credo ut intelligam, intelligo ut credam (CANTERBURYI ANZELM) 162 Crookes-cső 386 CTP-invariancia 478 -művelet 541 Curie -pont 501 -törvény 501 CS Cs-133 izotóp 29 csatolt áramkörök 352 csatornázás 131 Cserenkov -sugárzás 505, 529–530, 574 -számláló 505, 529 –Vavilov-sugárzás 529–530 cserereláció 455, 466 csillagászati ismeretek fejlődésének kronológiája 548 csillagok - belsejében végbemenő magreakciók 550–551, 554 - energiatermelése 549–550 - élettörténete 552 - fejlődése 549, 552 - katalogizálása 551 csomóelmélet 574

604


2012.04.04. 17:33:08

csomóponti törvény 342 csonka gúla köbtartalma - Egyiptomban 48 - Mezopotámiában 50 csoport - Abel-~ 398 -elmélet 398, 536, 538, 542, 572 - izomorf ~ 399 - permutációs ~ 398 - unitér 573 - véges ~ 399 csősugarak 390 csúcshatás 336 D d'Alembert-elv 300, 309 Dandelin-gömbök 109 Dávid (MICHELANGELO) 38 De Architectura (VITRUVIUS) 41, 59, 101 de Broglie-hullámhossz 496 Debye-féle levezetés 446 dekoherencia 582 De Magnete - GILBERT 213, 329 - PEREGRINUS 165 De re metallica Libri XII (AGRICOLA) 137, 182 De rerum natura (LUCRETIUS) 72, 115, 128, 329 De Revolutionibus Orbium Coelestium (KOPERNIKUSZ) 90, 184–186, 190–191 deduktív módszer 21 - struktúrák 28 deferens 100–101, 185–189, 193 dekuplett 542 delelési magasság, Napé 85 demográfiai robbanás 498 derékszögszerkesztés 49 descartes-i dualitás 221 determinisztikus - fizika 469 determinizmus 477–478, 480–481 Dialogo (GALILEI) 157, 191, 202–205, 213, 216, 244, 262 diamágnesség 349 dielektrikum 338, 349, 353, 389 dielektromos állandó 349 differenciál- és integrálszámítás - bevezetése 290 - integrálás jele 294 - NEWTON meggondolása 193 differenciálegyenlet 294 differenciálhányados - megjelenése 291–292, 294 difformiter difformis 153 diffrakció, vékony fólián áthaladó elektronoké 460 diffúziós kamra 528 dinamika alapegyenlete - ARISZTOTELÉSZ szerint 77, 155 - BRADWARDINE szerint 153–154 - NEWTON szerint 77 - ORESME szerint 154 dinamó 318, 348 „Ding an sich” 401 DIOPHANTOSZ jelölései 109 diophantoszi egyenletek 59 dioptra 110 dipólus, mágneses 362 Dirac -egyenlet 473, 475, 477, 493, 522–523 -elmélet 476, 523 -féle operátoros felfogás 471 -féle relativisztikus invariáns alapegyenlet 471 -formalizmus 473 Dirichlet-probléma 415 Discorsi (GALILEI) 199, 204–208, 212, 214, 235–236, 245 Discours de la Méthode (DESCARTES) 195, 218–219, 224 diszciplináris mátrix 32

diszperzió (optika) 286, 360–361 diszperziós elmélet (magreakció) 538 disztribúcióelmélet 342 Divina Comedia (DANTE) 146, 160 divina inspiratio 164, 165 dobozba zárt - elektron 463 - sugárzás 423 „dogmatisch jüdische Physik” 448 domonkosok 133 Don Quijote (CERVANTES) 146 Doppler-effektus 359, 417, 440 Doppler-hűtés 564 down conversion 581 dörzselektromos gép 330–331, 334–335, 340–341 dörzselektromosság - GRAY kísérlete 332 Dreyfus-ügy 405 Duane–Hunt-határ 451 duplex veritas 161 dúsítás diffúziós módszere 515 E EBR (Experimental Breeding Reactor) 518 effluvium 329–330, 334 egzaktság a fizikában 36 egzotikus atomok 544–545 egyenirányító hatás - félvezetőknél 356 - kristálydetektornál 356 egyensúly - ferde lejtőn 213 - folyadék~ 213 - mérleg~ ütközéskor 255 egyensúlyi sugárzás 549 egyetemek - elterjedése 133 - és az ortodoxia 174 - megalakulása 133 - Spanyolországban 142 egyetemi oktatás - tanterv a középkorban 134 egyfolyadék-elmélet 334, 336 egyidejű mérés - E-nek és t-nek 471 - x-nek és p-nek 467 egyidejűség 409, 417, 419–420, 431 „egy részecske” bomlásának lehetetlensége 533 egységesítő elv 33 egységmátrix 398, 572 Ehrenfest-féle adiabata-hipotézis 452 eikonál 316, 360 Einstein -egyenlet (világmodell) 555 - filozófiája 514 - jellemzése (SNOW, SOMMERFELD) 415 - levele ROOSEVELT elnöknek 520 - önmagáról 514 ekliptika 82–83 ekváns 101–102, 184 ekvátor-sík 82 ekvipartíció-tétel 365, 373, 377, 441–442, 447 electronmultiplier 505 elektrodinamika - aszimmetriája 416 - axiómarendszere 331 - MAXWELL ~ja 357 - mozgó töltések ~ja 388 - relativisztikus 438 elektrogyenge kölcsönhatás 532, 568–569, 573–574 elektrokémia 341–342, 383 elektrolízis 347–349 elektromágnes 348 elektromágneses - fényelmélet 357

- hullámok 359–362, 532, 548 - hullámok Hertz-féle elmélete 441 - hullámok reflexiója 358 - hullámok törési törvénye 358 - jelenség felfedezése 343 - jelenségek felfedezésének kronológiája 329 - síkhullám 355 - sugárzás inerciája 423 - tér 329, 404, 406, 423, 431 - térjellemzők transzformálása 417 elektromos - erő 337 - vonzás 337 elektromosság - atomos szerkezete 374 - Faraday–Maxwell-féle elmélete 431 - gyanta~ 334 - negatív 392 - pozitív 392 - üveg~ 334 elektron - anomális mágneses momentuma 476–477, 573 - antiszimmetrikus állapotfüggvénye 472 - de Broglie-hullámhossza 496 - elnevezése 388 - fajlagos töltése 388, 392, 423 - felfedezése 388 - folytonos töltéseloszlású 464 - helyének és impulzusának vizsgálata mikroszkóppal 467 - hullámtermészete 387 - impulzusmomentuma 473 - mágneses momentuma 473, 475–477 - negatív tömege 475 - perdülete 452 - relativisztikus energia sajátérték-egyenlete 474 - spinje 452, 473, 475 - stabilitása 533 - töltése 392, 445 - tömege 389, 403 elektronelmélet 346, 361–362 elektronoptika alapproblémája 230 elektron–pozitron elmélet 475 elektron–pozitron pár létrejötte 524 elektron–proton aszimmetria 475 elektronsokszorozó 505 elektrosokkos kezelés 335 elektroszkóp 340–341, 388 elem ~átalakítás 506 ~átalakulás 497, 502, 514 Elemek (EUKLEIDÉSZ) 107–108 elemi részek - „családjai”, szupermultiplettjei 542 - egységes elmélete 554 - felfedezésének kronológiája 522 elemi részekkel kapcsolatos eredmények kronológiája 1964–1990 közt 546 - mágneses momentuma 513 - rendszere 1947-ben 525 - spinje 513 eleven erő 294, 300, 302, 363 ellenállás 338 - fajlagos 342 - normáliák 497 Ellenföld 63, 65, 83–84 ellentétpárok - középkorban 152 - pitagoreusok 62 ellipszis 109 ellipszispálya 189, 191, 197, 203 Elmélkedések (MARCUS AURELIUS) 113 Elöljáró beszéd (d'ALEMBERT) 321, 323 eltolási áram 353 emanáció 503 emberi test kánonja (LEONARDO, DÜRER) 183 emelőtörvény - arabok által közvetített ~ 93

605


2012.04.04. 17:33:08

- ARISZTOTELÉSZnél 80 - JORDANUS szerint 152 emisszió - foton ~ 453 - jelensége 361 ~képesség 394, 438 - termikus ~ 489 - termoelektronikus ~ 514 empíria - angol empirista hagyomány 163 ~elem 21 - és ráció 26, 163, 225, 295, 327–328 - filozófiai empirizmus 165, 327 Enciklopédia - APÁCZAI 227 - nagy francia (DIDEROT) 38, 217, 309, 321, 326 energetizmus 406 energiaimpulzus tenzor 428 energiakvantum fogalma 438 energiamegmaradás 404, 406–407, 533–535, 549, 558 - CARNOT 370 - HELMHOLTZ 373 - HUYGENS 243, 252 - JOULE 374 - MAYER 374 - tételének csírája GALILEInél 209 - tételének csírája JORDANUSnál 151 - törvényéhez vezető út 363 energiaoperátor 475 energiasűrűség 354 energiatermelés 497, 519 ENIAC (Electronic Numerical Integrator And Calculator) 581 entalpia, Gibbs-függvény 384 entangled, összefonódott 581 entrópia 376, 378, 404, 440–443, 445 - energiafüggése 441 - fogalma 376 - statisztikus megfogalmazása 382 - termodinamikai valószínűség kapcsolata 376 Eötvös -inga 428 -törvény 428 epiciklusok 100, 123, 185, 188–189 epikureizmus 112 eppur si muove 200 EPR-paradoxon (Einstein–Podolsky–Rosen-paradox) 582 Erechteion 59 ergode-hipotézis 383 erő - centrifugális 255, 262 - centripetális 257 - eleven 294, 300, 302, 363 - felbontása 300 - fogalmának csírája 152 ~komponensek összetevése 55 - szuper~ 556 erőparalelogramma 213 erőtörvény 275 „erős program” 568 esztétikum (tudományé) 37 etikai határ 35 euklideszi - geometria 415 - metrika 432 - posztulátum (első) 27 Euler - hidrodinamikai egyenlet 303 –Lagrange-differenciálegyenlet 461 - szilárd testek mozgását leíró egyenlet 303 - variációszámítási egyenlet 308 evolúciós gondolat 32 evolvens, evoluta 250 excenter 101 exciton 447 expanzió, adiabatikus 370 experimentum crucis 285

explanandum 21 explanáns 21, 479 exponenciális kapcsolat megjelenése a fizikában 154 extázis 115 Az Ezeregyéjszaka meséi 138 É égés magyarázata 242 égi–földi jelenségek - azonos törvényszerűségei BRAHE szerint 192 - azonos törvényszerűségei BURIDAN szerint 156 - azonossága NEWTONnál 272 - szférái 77, 86 - törvényeinek egyesítéséhez vezető lépések 181 égi egyenlítő 83 égitestek - mitológiához kapcsolódó jelei 54 - tömegének meghatározása 265 Ékírásos akkád eposzok (GILGAMES) 45 élethez vezető kozmikus út 560 érintő - szerkesztése 290 - iránytangense 291 értelem–ráció 160 éter 352, 357–358, 361–362, 403–404, 408–413, 418, 431, 459 - „magával ragadott”~ 411 F Fahrenheit-skála 364 fajhő 363, 365–366, 368, 373, 404, 461 - állandó térfogaton mért 375–377 - szilárd testeké 448 fajlagos - hőkapacitás 384 - sűrűség 147 - térfogat fogalma 92 - töltés, elektroné 387–388, 392 fajok kiválasztása 32 fajsúly - araboknál 137, 147 - ARKHIMÉDÉSZnél 92 fajsúlymérő készülék, arab 147 faktoriális függvény 339 falzifikáció 30 Faraday -állandó 388, 445 -effektus 347, 349, 386 - és Maxwell életútja 351 -féle elektrotonikus állapot 341 -féle sötét tér 386 -forgatás 349 -törvény 349 farkas–kecske–káposzta 139 Faust-paródia 466 Fowler–Nordheim-formula 466 fázis ~felületek 460 ~integrál 437 ~tér 381 fehér fény 285 fehér törpék 552 fekete - abszolút ~ test 439 - lyuk 436, 554, 557, 559, 564, 566 ~sugárzás 453 ~sugárzás energiasűrűsége 443 ~sugárzás spektrális eloszlása 446 - test 39 - test emisszióképessége 394 - test sugárzása 439 felbontóképesség 396 felcserélhetőség 474, 479 „felfúvódás” 556 felelőssége a fizikusoknak 516 Felhők (ARISZTOPHANÉSZ) 67, 115 felületi feszültség 428 felnőttoktatás 322

feltalálók kora 318 felület kapcsolata a testek elektromos állapotával 334, 336 felületi energia (atommag) 512 felületi jelenségek 383 felülettörvény 259 felvilágosodás - kanti meghatározása 319 „féregjáratok”, „féreglyukak” (wormholes) 578 ferencesek 133 Fermat-tétel 453 Fermi –Dirac-statisztika 447, 513 -elmélet 506 -energia 513 -felület 513 laboratóriuma 513 -részecske 513 -szint 492, 513, 563 fermionok 447, 472, 510, 513, 514, 525, 563, 570, 575 fermium 510, 513 ferromágnesség 454 feudum 129 Feynman-diagramok 476 fékezési sugárzás 451 fémek - érintkezése 341 fény egyenes vonalú terjedése 283 fényelektromos jelenség 418, 448, 459, 488 fényelhajlás - gravitációs térben 430 - optikában 244, 285 fényelmélet - a XVIII. század elején 288 - Maxwell-féle elektromágneses 357–358 fény hullámegyenlete 461 fény hullámtermészete - HUYGENS szerint 284 - NEWTON szerint 288 - YOUNG szerint 357 fény korpuszkuáris természete - BIOT szerint 357 - NEWTON szerint 282, 287 fénysugarak energiájának transzformációja 417 fény szórása szabad elektronokon 475 fény terjedési sebessége 39, 409 - áramló vízben 410 - ARAGO 358 - DESCARTES 232 - FERMAT 307 - FIZEAU 358–359, 410 - FRESNEL - HUYYGENS 282–283, 288 - MAUPERTUIS 307 - RÖMER 283 ~ének állandósága 409–410, 412, 417, 419, 432 fényvisszaverődés 229 Fibonacci-számok 150 Fields-érem 574 figuratív elrendezése a számoknak 63 figurae indorum 149 filozófiai iskola - arab 137 - athéni 40, 125, 142 - eleai 58 - peripatetikus 86 - pitagoraszi 59 - platoni 59 „fin de siècle” 407 finomstruktúra-állandó 531 fisszió 519 fit és nem fit állapotok 287 Fizika (ARISZTOLELÉSZ) 77, 81, 90, 134 Fizika és filozófia (HEISENBERG) 556 fizikai analógiák 24 fizikai inga 245–246, 250–251, 300 - lengésideje 250

606


2012.04.04. 17:33:08

fizikai ingával azonos lengésidejű matematikai inga hossza 250 fizika - struktúrája a XIX. század végén 403 ~történet csomópontjai 22 ~történet korszakai, jellegzetességei 40 flavor 545 flogisztonelmélet 242 fluidum 323, 330, 341–342 fluoreszcencia 386, 389–390, 499 fluxiók módszere 267 fókusztávolság 228 folyó menti kultúrák 44 folytonos teremtés elve 442 folytonosság - törvénye BOŠKOVIĆnál 311 folytonossági egyenlet EULERnél (folyadékokra) 304 fonon 447 forgatás (polarizációs sík) 538 forgatónyomaték 310 forróuniverzum-elmélet 556 foszforencia 515 fotoeffektus 448, 451 foton 570 - energiája, csillag gravitációs teréből kiszabadulva 436 - gáz 514 - nyugalmi tömege 337 ~vákuum 477 - virtuális 532 –foton szórás 477, 524 Foucault -áramok 359 -féle inga 359 Fourier-sor 83, 367–368 Föld - gömb alakja 65, 156, 184 - kerülete 104 - középpontja 21 - mágneses tere 344, 370 - pályájának alakja (KEPLER) 196 - sugarának mérése (ERATOSZTHENÉSZ) 104 - tengely körüli forgása 156 főníciaiak 56–57 fősorozat, főág (csillagfejlődés) 552 főtengely 304–305 frakcionált kristályosítás 514–515 fraktál 480 Franck –Hertz-kísérlet 455 -kiáltvány 455 Franklin kísérleti eszközei 335 frankok 127 Fraunhofer-vonalak 359, 394 frekvencianormália 493 Fresnel-formulák 360 Friedmann-egyenlet 555 Fui et vidi experiri (ALBERTUS) 163 Fuldai krónika 128 fundamentális részecskék 546 funkcionálanalízis 457 fúziós - energiatermelés 519–520, 544 - szabályozott energiatermelés 520 független részecske modell 511 függvény ~analízis megalapozása 290 - ábrázolása 290 - fogalma 290 - inflexiós pont 294 - görbületi sugár 294 - jelölése 290 G g-kvantum 507, 514 g-lumineszcencia 529 g-sugár 503, 507 g-sugárzás 495, 502

galaxis 549 - felfedezése -halmaz 556–557 - proto~ok 555 ~ok közötti űr 560 Galilei - abjurációja 202 - ejtési kísérlete 431 - és a propaganda 201 - mítosz 200 - per 200–201, 205 galvánelem 331, 341–342 Gauss -eloszlás 339 -féle főhelyzetek 339 -féle görbületi mérték 426 -mértékrendszer 339 -számsík 339 -tétel (elektrosztatika) 339 gazdaságosság elve 165 Gay-Lussac-törvény 370, 385 gáz - adiabatikus állapotváltozása 370 - állapotegyenlete 369–370 - általános állapotegyenlete 20 - belső energiája 377 - cseppfolyósítása 490 - edénybe zárt 22 ~elmélet, kinetikus 302, 351, 372, 376–377, 379, 385–386, 404 - ideális ~ok állapotegyenlete 370 ~kisülés 356, 386, 390 ~nyomás és ütközés kapcsolata 369, 387 ~törvények 313 - univerzális ~állandó 370 Geiger –Müller-cső (GM-cső) 470, 505 –Nuttal-törvény 505–506 Gell-Mann–Nishijima-kapcsolat 534 genetika 498 Geissler -cső 357, 394 -szivattyú 386 genfi konferencia 521 geodétikus vonal 429, 435 geométer-isten 108 geometriai optika alapjai 228 geosztatikus rendszer 189, 193 gerjesztett - állapot 420, 451 - rezgés 303 - vákuum 577 gerjesztési függvények 506 germán törzsek 124 germánium megjóslása 391 géniuszok százada 243–244, 275, 316 génsebészet 498 Gibbs-féle - hőfüggvény 384 - sokaság 384 Gibbs-függvény, szabad entalpia 384 giromágneses ráció 492 giroszkóp 359 gluonok 543, 546, 570–571, 576 gnomon 63 Godot-ra várva (BORSOS) 38 Gondolatok - LEONARDO 171 - PASCAL 237, 560 Goodman-paradoxon 30 Gorsium 59 gót - állam 125 - katedrálisok 130, 137, 148 Gödel-tétel 36 gömb ~koordináták 435 - körüli áramlás 270 - térfogata 98

görbe - felületek 426 ~vonalú pályán való mozgás 243 görbületi - mérték 426, 428 - tenzor 428 görbült - tér és anyag kapcsolata 426–427, 436, 556 - tér, n-dimenziós 426, 578 - téridő-kontinuum 427 görög kultúra geográfiai kapcsolatai 58 görögtűz 140 gőzgép - első 111 - kondenzációs 371 - Newcomen-gép 371 - WATT-féle 371 gradiens 397 gravifoton 431 graviskalár 431 gravitáció - egyetemes ~s állandó 428 - egyetemes ~s törvény gondolatának megszületése 264 - fogalmának megjelenése KOPERNIKUSZ-nál 190 ~ hatás véges terjedési sebessége 418 - nehézségi gyorsulás értéke és a Föld forgása 262 - NEWTONnál 266, 346 - univerzális ~ 258 - univerzális állandó értéke 265 gravitációs - erő magyarázata DESCARTES-nál 220, 224 - hullámok 430 gravitációs - kollapszus 548, 552 - kölcsönhatás 431, 554, 558, 571, 576 - összehúzódás 552 - potenciál 431, 435–436, 471, 495 - téregyenletek kovarianciája 428 - vonzás 257 graviton 431, 447, 570, 574 GUT 532, 572–573, 577 GY gyorsulás fogalma 303 H hadron 526, 532, 546, 570 H-atom 450 - alapállapota 451 - diszkrét energiaszintjei 450 - egyenlete 461 - megengedett pályái 450 Hagia Sophia-templom 125, 140 HAHN és STRASSMANN - cikke 515 - kísérleti asztala 516 hajítás problémája (TARTAGLIA) 169 Haláltánc 130 hallás és a felharmonikusok 342 Hall -állandó 497 -effektus 497 -ellenállás 497 -feszültség 497 halogének 390 Halottak könyve 24 Hamilton -egyenletek 301, 313, 315–316, 381, 383– 384, 455, 461, 480 -elv 308, 313–314 -féle principális függvény 460 -függvény 315, 384, 460, 472, 474–475 -hatásfüggvény 313, 315–316 –Jacobi-egyenletek 315, 460 -kifejezés 315, 472 -operátor 472, 475

607


2012.04.04. 17:33:08

hangya–pók–méh hasonlat 218 harmadfokú egyenlet - araboknál 147 - Palermóban rendezett versenyen 149–150 Harmonices mundi (KEPLER) 194–195, 198–199 harpenodaptai (kötélfeszítők) 46 hasadás - energiamérlege 518 - sematikus képe 518 hasadási valószínűség 510 hasonlóságelmélet csírája 205 Hastings 127, 137 határciklus 415 határozatlansági reláció 454, 463–467, 469, 471, 485, 487 - helymérés és impulzusmérés közt 467 hatás - fogalma 308 ~függvény, Hamilton-féle 313 - legkisebb ~ elve 379 hatáskeresztmetszet 510–511, 518, 521, 526, 530 hatáskvantum 446, 462 hárfa 24 hármas vetésforgó 131 háromszögszám 63 háttér ~ionizáció 526 ~sugárzás (kozmikus) 557, 559, 577 Heisenberg -féle cserereláció 301 -féle határozatlansági reláció 454, 463–467, 469, 471, 485, 487 -féle mátrixmechanika 453 helicitás 540–541 heliocentrikus rendszer - ARISZTARKHOSZ szerint 83 - kopernikuszi 184 - REGIOMONTANUSZ szerint 173 helyi érték 50–51 Helmholtz-mérleg 359 Hertzsprung–Russell-diagram 551–552 Heuréka, heuréka! 91 hexaémeron 141 hélium felfedezése 394 hélix 170 hét mechanikai művészet 135 hét szabad művészet 134 hidegkatódos csövek 464 hidrogénbomba 482, 519, 548 Hidzsra 127 hiererchia - egyházi hatalomé 129 - világi hatalomé 129 Hierón aranykoronája 91 Higgs -csatolás 580 -bozon 570, 572 -tér 570, 572 hikszosz betörés 45 Hilbert-tér 457 - absztrakt ~ 474 - axiómái 457 hiperbola 108 hipergeometrikus sorok 339 hiperon 513, 525 HIPPOKRATÉSZ holdacskája 107 Hirosima 517, 521 Historia naturalis (PLINIUS) 114, 186 hiszterézis 438 Hold - fázisai 44 - hegyei 200–201, 212 - kőzetei 362 - mozgása 266 Hold-radarvisszhang 397 Holdra szállás 569 holográfia 397, 496 homogén rúd ekvivalens hossza 251

Hooke-törvény 285 horror vacui 81, 155, 182, 215, 235–236, 238, 277 Hortus deliciarum (LANDSBERG) 134 Horusz isten 116 hosszúsági fok 140 hő ~áramlás 342, 367 - BEECKMAN 213–214 ~ekvivalens, mechanikai munkáé 374 ~energia 363, 366 ~erőgép 370–371 ~halál elmélet 378, 407 ~kapacitás 366 - kinetikus elmélete 363, 372 - latens 363, 365 - mechanikai egyenértéke 370 ~mennyiség 363, 370 - mibenlétének felderítése, BACON táblái 217 - olvadási 363 - párolgási 363 ~sugárzás 367 - súrlódás útján való létrehozása 366 ~szubsztancia 365 ~tartalom 363 ~tágulás 370 ~vezetés 367, 379 hőerőgép 370 hőlégballon - MONTGOLFIER fivérek 325 - BIOT és GAY-LUSSAC 344 hőmérséklet 313 -eloszlás 367 - és a belső energia kapcsolata 372 - és a közepes kinetikus energia kapcsolata 373, 380 - és a részecskék impulzusa 372 - hőmérő 363–364 - kritikus ~ 390 -skálák 364, 370–371 hőhalál 378, 407 hővezetés 313 H-teoréma 381 Hubble-kontans 555, 557, 559 hullám ~hossz 357 - megtört és visszavert ~ intenzitása 358 ~szám 395 hullámcsomag 466 hullmámmechanika 301, 431, 450, 456, 459–461 humanisták 168 humorál-pathológia 73 hunok 125 húr -függvény 102 - két végén befogott ~ 462 húrok hosszainak viszonya 62 hurokszerű (retrográd) mozgása a bolygóknak 85, 101, 126 huroktörvény 342 húrt elhagyó nyíl 80 Huygens-elv 358 Hystoria Albigensis (PIERRE de VAUX de CERNAY) 138 I ideák és emlékezés 68 ideális mozgás, egyenletes körmozgás 100 ideginger haladási sebessége 374 idolumok 217 idő - abszolút ~ 274, 408–409, 412–415, 418, 458, 487 - ÁGOSTONnál 118–120 ~dilatáció 420–422 - egysége, a másodperc definíciója 29 - gyorsuló ~ 18 - homogenitása 535 - lokális 413, 415

- mérése 206 - relatív ~ 274 - téridő kapcsolat, funkcionális 40, 328 - transzformálása 412 - tükrözés 541–542 igazságosság definíciója (ULPIANUS) 59 ikerparadoxon 438 ikozaéder 72 illuminatio Dei 162 impetus 240 impulzus ~fogalom csírája 155 - kezdeti ~ok megmaradása 157 ~megmaradás 523, 528 ~momentum komponenseinek operátora 473 ~nyomaték megmaradása 535 ~nyomaték vetületére a Bohr-féle követelmény 473 -operátor 472 indeterminizmus 481 individuum - boldogsága (BUDDHA) 57 - felelőssége (Ótestamentum) 57 individuum társadalomba való beilleszkedése (KONFUCIUSZ) 57 indukált - áram 348 - elektromos térerősség 353 - feszültség 348 indukció ~törvény 331, 347–348, 351, 354 - ön~ 348 indukciós következtetés 479 induktív módszer 22, 26 ~ buktatói 29 inerciatörvény - ARISZTOTELÉSZnél 81 - GALILEInél 212, 256 inerciarendszerek egyenértékűsége 487 inflációelmélet (univerzum kialakulása) 577–578 influencia 340, 348 információ ~hordozó 548 -technológia 568 infravörös - katasztrófa 442 - tartomány 394 inga - cikloidális 243, 246, 248–249 - kónikus 262 infinitezimális számítás 267, 288, 294 in statu nascendi 552 interferencia ~jelenség utalása a fény hullámtermészetére 284, 357 ~kísérlet elektronnal 459 interferométer 357–358, 409, 411, 485 intermediate vector baseball 546 interszubjektivitás 26 invariancia 422 - HUYGENSnél 253 - relativisztikus 472, 474, 479 inverz mátrix 572–573 invesztitúraharc 124, 130 ionizációs kamra 529 ionizált - állapot 336, 451 - gázok 387 Iphigénia Auliszban (EURIPIDÉSZ) 59 iránytű 131 - elmélete 321 irracionális szám 63 - (√2) meghatározása Babilonban 50 irreverzíbilis - folyamatok termodinamikája 384 - körfolyam 378 Isagoge (PORPHÜRIOSZ) 134 ismeretek rendszere (középkorban) 135 Isteni igazságra vezérlő kalauz (PÁZMÁNY) 227

608


2012.04.04. 17:33:09

izomorf 399, 573 izospin 536–537 - beállási iránya 537 izotón-magok 509 izotóp - Cs-133 29 - fogalma 497, 504 - kísérletek 496 - mesterséges radioaktív ~ 510 izotópok léte 388 izotópok szétválasztása 455 izzólámpa 318 Í írás - demotikus 56 - egyiptomi ék~ 56 - európai ~ok kialakulása 56 - görög betűk 56 írek 128 - kolostorai 128 - szerepe 128 Ízisz - istennő 116 -kultusz 59 J J/(ψ) y (gipsy) részecske 545 Jacobi-féle zárójeles kifejezés 316 janzenizmus 237 Jaseva–Javan–Murray–Townes-kísérlet 411 jón bölcselők 20 jóskanál 131 jóslás (természettudományos) 21, 34, 36, 256, 545 Joule–Thomson-hatás 374, 376 József és testvérei (MANN) 43 Jundishapur 142, 146 Jupiter holdjai 201, 212, 266 Jupiterre vonatkozó kaldeus táblázatok 52 K K-mezon 526 kaldeusok 46, 51–52 Kamioka-hegység 574 kaon-rendszer 525, 544, 580 karakterisztikus háromszög 290, 294 karaktertípusok - szangvinikus 73 - kolerikus 73 - melankólikus 73 - flegmatikus 73 Karoling - uralkodók törvénykezése 128 -birodalom 127 -reneszánsz 128 katódsugár 356, 386–387 - abszorpciója 448 - részecske jellege 387 - elhajlása mágneses térben 386 KAUFMANN mérése 423 kauzalitás 328, 449, 477–483, 487 káoszelmélet 315, 480 kátrány 140 kelták 57 Kelvin -féle főtétel 317 -jelenségek fizikai magyarázata 406 -skála 370 kengyel 130 Kepler-törvények 54 - ~hez vezető szerencsés körülmények 196 - a három törvény 198 - a Mars pályaadatai ismeretében 194 - első kettő 212, 270 - harmadik 198, 259, 264–265, 268, 270 - Kepler-állandó 265 keresztény dogmatika 38 keresztes háborúk 137 kettős

- csillagok 442, 561 ~ réteg 230 - törés 284, 358 kettős természet, dualizmus 464 - elektroné 387 - fényé 267, 459, 485 kémiai - elemek fogalma 241 kényszerített mozgás 77 képhibák - asztignatizmus 231 - diffrakció 231, 396 - kóma 231 - disztorzió 231 - képgörbület 231 - szferikus aberráció 231 képszerkesztés - a geometriai optikában 228 - DÜRER szerint 170 - geometriában 170 képtávolság 228 készenléti állapot (kölcsönhatás) 532 kétfolyadék-emélet 334, 336 két kultúra 17 kétely - ÁGOSTONnál 162 - felmerülése 38 Khefren-piramis 48 kicked rotor 480 kilépési munka 492 „kimerítés” - módszere (ARKHIMÉDÉSZ) 107, 291 - módszere (CAVALIERI) 292 - parabolaszeletnél 97 kínai tudománytörténeti könyv 39 kinetikus energia relativisztikus (általános) alakja 417 királyi mérőpálca 55 Kirchhoff-törvények 342, 394 kísérlet - és elmélet összhangja 39, 183, 218, 273 - fontossága 163, 172 - a szalonokban 38 klasszikus fizika teljessé válása 34 Klein–Gordon-egyenlet 461 klepszidra 55 kocka térfogatának megkettőzése 106 koherencia 357 kohézió 357 koincidencia 524 -kísérlet 485 ~módszer 491 kommutátor 474 kommutativitás 572 komplementaritás 449, 467, 481 komplex - impedancia 342 - számok 397 komplexió 444 kompresszió, izotermikus 370 kondenzátor kisülése 348 konjugált koordináták 476 konvencionalizmus 415 koordináta-rendszer - Descartes-féle 225, 288 - egymáshoz képest gyorsuló ~ek 427 - ferdevonalú 289 koordinátageometria 289–290 egyenes, kör, ellipszis, hiperbola, parabola egyenlete 290 koordinátatranszformáció - fogalmának bevezetése (SHOOTEN) 290 - Galilei-féle 412–413, 422 - Voigt-féle 413 Kopernikusz rendszere - azonosság a ptolemaioszi rendszerrel 184 - belső pályasugár meghatározása 186–188 - bolygó keringési ideje 188 - egyszerűsített 186

- heliosztatikus 189 - összehasonlítva Brahe rendszerével 191 kopernikuszi fordulat 184, 317, 328 Koppenhága szimbóluma 465 koppenhágai értelmezés 465, 467, 470, 472, 484 Korán 141 kormeghatározás 549 korpuszkuláris elmélet 240 korrespondenciaelv 448 kovariancia 418 kozmikus méretek - Hold–Föld távolság 102 - Nap–Föld távolság 102 kozmikus - sugarak elmélete 513 - sugárzás 525–528, 530, 549, 564, 574 kozmikus szimpátia 113 kozmológia hosszegységei - AE, asztronómiai egység 560 - fényév, tropikus év 560 - Mpc, megaparszek 560 - pc, parszek 560 kozmológiai állandó 555, 580 kozmosz - görög elképzelések 84 - ideája és az ötödik szabályos test 72 - méretei 102–103 - mezopotámiai 55 - pitagoreusok elképzelései 62 ködkamra - felfedezése 458, 465–466 - Wilson-féle 489 kölcsönhatás - alapvető ~ 447, 530–532, 545, 574 - alapvető ~ok szemléltetése 532 - Coulomb-féle 531 - egyetemes elmélet 532 - elektrogyenge 568–569, 573–574 - elektromágneses 524–525, 530–532, 545, 569–570, 572 - elektromágneses és gyenge ~ egységes elmélete 545–546 - elektronukleáris 546 - erős 511, 526, 530–532, 537, 539–540, 546, 556, 569–571, 573–574, 576 - fogalma 477 - gravitációs 530–532, 534, 554, 558, 571, 576 - gyenge 507, 526, 530–532, 539–540, 545, 549, 570–571, 573–574, 576 - készenléti állapota 532 - kvark–kvark ~ 546 ~ok jellemzőinek összefoglalása 531 kölcsönhatási energia 531 könyvek szakok szerinti eloszlása előtt 174 könyvnyomtatás 124, 131, 144, 173 köráram - Ampère-féle 344, 346 - molekuláris 346, 492 körív retifikálása 166 kör kerülete - ARKHIMÉDÉSZ szerint 104 - hinduknál 148 - Mezopotámiában 49 körmozgás - centrifugális erő 255, 262, 285 - centripetális erő 257 - gyorsulás 255–256 - HUYGENS vizsgálatai 255–256 - NEWTON 256, 261–262, 272, 274 kör négyszögesítése 107 környezetszennyezés 567 kötélfeszítők (harpenodaptai) 43, 46, 49 kötési energia 509, 511–512, 519 középiskola szerepe 397 középkori tudomány felkutatása 149 közgazdaságtan 86 központi tűz 65 közvetítő részecske 524–525, 532, 570

609


2012.04.04. 17:33:09

Kramers-féle diszperzióelmélet 455 kreációs operátorok 477 kriptográfia 581–582 kristály ~rácson való elhajlása a röntgensugárnak 422 kritikus sűrűség 555 kronológia - görög–hellén–római (Kr. e. 600–Kr. u. 600) 58 - középkor ~ja (600–1600) 135 - XVII. („géniuszok”) század (1550–1700) 244 - a klasszikus fizika ~ája (1680–1890) 318 - a századforduló és a XX. század (1880–1990) 497 kronológiai periódizáció 19 Kuhn-féle paradigma 32 kulmináció, két csillagé 83 kúpszeletek - elmélete a görögöknél 59, 109 - területmeghatározása 243 - törvénye 269 kvadratikus mátrix 397 kvadratrix 106 kvalitások - intenzitása 21, 152–153, 155 kvantálás 452 - irány~ 493 - második ~ 473, 477 - elektromágneses tér ~a 475 - erőterek ~a 475–476 kvantum ~feltételek általánosítása 440 ~informatika 580 ~koherencia 582 ~ugrás 469, 497 kvantum-elektrodinamika 471, 473, 475–477, 524–525, 532, 546, 561, 565, 569, 572–573 kvantumelektronika 446, 453, 494 kvantumelmélet 33, 39, 361, 424 - kialakulásának főbb állomásai 437–438 - statisztikus termodinamikája 384 - születése 40, 442 - valószínűségi értelmezése 498 kvantumfolyadékok 514, 561 kvantumkozmológia 576 kvantumkromodinamika, QCD 546, 569, 573–574 kvantummechanika 301, 309, 363, 384, 387, 580 - alapvető cikkei 456 - Dirac-formalizmusa 473 - Heisenberg-féle megfogalmazása 398 - koppenhágai értelmezése 449, 465, 467, 469–471, 485 - matematikai alapjai 457 - paradoxona 470 - relativisztikus hullámegyenlete 473 - relativisztikusan invariáns egyenlete 461 - statisztikus értelmezése 461, 481 kvantumszám 472 - belső 472 - charm 545 - fő~ 450–452 - mágneses 450, 452 - mellék~ 450, 452 kvantumszíndinamika, QCD 532 kvark - anti~ 542, 545 - b-~ (beauty vagy bottom) 545 - c-~ (charmed, bájos) 545 - d-~ (down) 570–572, 576 ~elmélet 525, 542 ~folyadék 576 ~íz 545, 570 ~plazma 576 - s-~ (strange)~ 545, 570, 576 ~struktúra 542 -szín 545 - t-~ (top vagy truth) 545 - u-~ (up) 570–572, 576 kvark–kvark-fázisátalakulás 556, 580 kvark–kvark-kölcsönhatás 546

kvark–lepton-átmenet 546 kvark–lepton-szimmetria 570–571 kvazár 548, 554, 557, 559 kvázi ~részecskék 447 -optikai megközelítés 560 L Lagrange-függvény 313–315, 460 Lagrange-féle másodfajú egyenletek 313–315, 486 Lamb-eltolódás 477, 545, 561, 573 lantán 514 Laplace - démona 39, 339, 479 -egyenlet 339 -kifejezés 461 –Poisson-egyenlet 339, 435 -transzformáció 342 latitúdó 153 Laue-diagram 422 láncgörbe 243 láncreakció 454, 491, 513, 516–519, 521, 538 - emléktáblája 517 látásélesség 357 latens hő 363 látószög - Hold ~e 102–104 - Nap ~e 102–104 leányelem 503 legkisebb kényszer elve 339 legkisebb négyzetek módszere 339 lejtő - ~irányú erőkomponens 152 - ~kísérlet reprodukálása 17 - ~n guruló testek sebessége (HUYGENS) 243 - ~n való legurulás ideje (HUYGENS) 243 - ciklois alakú 248 - GALILEI ~kísérletei 205–206 - kör alakú 247 - köríven fekvő végponttal bíró lejtők 211 - parabola alakú 275 Leláncolt Prométheusz (AISZKHÜLOSZ) 43 lelkesedés - KEPLERé 198 Lenard-ablak 448 lencse - akromatikus 286, 303, 326 - ~felületek görbületi sugara 228 - kép~ 228 ~k leképzésének általános elmélete 339 - optimális alakja 230 - szem~ 228 - szóró~ 228 - törvény 228 - vékony ~ 228 Lenin-jégtörő 518 Lenz-törvény 348 LEONARDO naplója 171 LEP 571 lepton 513 - elektron-~töltés 534 - müon-~töltés 534 ~töltésmegmaradás 534 –hadron szimmetria 546 –kvark szimmetria 545 leydeni palack 326 légköri elektromosság 335 légnyomás - és időjárás kapcsolata 240 - mérése 238 lélek és anyag kölcsönhatása 221 létrakapcsolás 150 „létrejövés” (The Fundamental Act of Becoming) 570–571 lézer - impulzusüzemű rubin~ 495 ~technika elméleti megalapozása 446 LHC-gyorsító (Large Hadron Collider) 576

Liber Abaci (FIBONACCI) 149 Liber Charastoni (THABIT IBN QURRA) 151 Liber Euclidis 150 Libby-féle kormeghatározás 510 „Lichtmedium” 417 limesképzés 292 lineáris - algebra 397 - operátorok 457 - oszcillátor 315 Little Bang 576 Lobacsevszkij-geometria 426 logaritmikus kapcsolat megjelenése a fizikában 154 logaritmikus spirál 150 logika mint „árucikk” 67 Logosz 113 longitúdó 153 longobárdok 127 lópatkó 146 Lorentz -csoport 415, 418 -erő 361 –Fitzgerald-féle kontrakció 413 -kontrakció 428 -transzformáció 407, 413, 415, 417–422, 432 Loschmidt-szám 385, 388, 445 lökéshullám 482 lövedék pályája 168–169, 205 lunula 107 LY lyuk (töltéshordozó) 475 M Mach -elv 405 -féle ökonómiaelv 165 - hatása EINSTEINre 414 -kúp 405 -szám 405 -szög 405 Mac–Laurin-sor 369 magdeburgi féltekék 239 mag ~átalakulás 440 ~átalakulás energiamérlege 506 - cseppmodellje 449, 512–513, 516 ~energia 488 ~erők 570 ~erők mezonelmélete 524 - független részecske modellje 511 - hasadása 449, 455, 491, 501, 510, 513–514 - héjmodellje 512–513 - középnehéz ~ok 515 - közbülső ~ elmélete 512 ~magneton 473 - mágikus ~ 510 ~modellek 497 - neutronelmélete 454 - optikai modellje 512–513 ~reakció 425, 449 ~reakció diszperziós elmélete 538 ~reakció-típusok sémája 512 magfizika - kísérleti berendezésének fejlődése 499 - perifériafizika szétválása 505 magister fokozat 134 Magna Charta 133 magneto-optikai csapda 564 magnetosztatika 330 magyarok 124, 127, 129 makroállapot 381 - termodinamikai valószínűsége 443 makrovilág felépítése 486 Mandelbrot-fraktál 480 manométer 438 Margarita philosophica (REISCH) 102, 175 MARIE SKLODOWSKA-CURIE doktori tézisei 500 marxizmus 33

610


2012.04.04. 17:33:09

master of arts 134 matematika és fizika összekapcsolása 38 matematikai inga - HUYGENS 245 - lengésideje (GALILEI) 210 Materializmus és empíriokriticizmus (LENIN) 406 Maxwell-démon 378 -egyenlet (elektrodinamika) 27, 31, 351, 353–357, 359–360, 418, 422, 564, 572 -féle sebességeloszlás 377, 440 -reláció 359 Maxwell–Boltzmann-eloszlásfüggvény 376 mágikus számok (nukleonszámok) 512 mágnes szó eredete (Magnezia) 329 mágneses - erővonalak 329, 350–353 - jelenségek 329 - monopólus 362, 473, 564–565 - nyomaték mérése 339 - permeabilitás hőmérsékletfüggése 501 mágneses - tér, forgó 348 - vonzás 330 mágnestű deklinációja 213 mágnestű inklinációja 329 Máté-passió (BACH) 31 mátrix - egység~ 398 - elektron helyzetének ~a 455 -elmélet 397 - frekvencia~ 455 - impulzus~ 455 ~mechanika 398, 455–456, 464, 469, 471–472 - oszlop~ 398 ~reprezentáció 575 - sor~ 398 - SU ~ok 573 - unitér 573 Mátyás könyvtára 141, 167, 226 mechanika állapota GALILEI élete végén 243 mechanika továbbfejlesztésének lehetőségei NEWTON után 300 Megale szüntaxisz 100, 102 megmaradási törvény 498, 525 - a klasszikus és a részecskefizikában 535 - anyagmegmaradás 304, 313 - bariontöltés-megmaradás 533, 550 - DESCARTES-nál 225 - elektromos töltés 526 - energiamegmaradás 371, 373–379, 533 - és a tér szerkezete 535 - időtükrözési szimmetria 538 - impulzusmegmaradás 423–424, 510, 523, 528 - LEIBNIZnél 294 - leptontöltés-megmaradás 534 - paritásmegmaradás 537–538 - perdületmegmaradás 533 - ritkaságszám-megmaradás 534 - tömegmegmaradás 304, 559 - vektoráram 538 merev test 300 - mozgásegyenlete 300, 303–305 meridián gyűrű 82 Merkúr mozgása 173, 347, 430, 487 Merton College 152–153 Merton-tétel 153 mesék Herkulese 277 mesterséges átalakítás 393 Metafizika (ARISZTOTELÉSZ) 84, 86, 88, 90 Meton-ciklus 51 mezonatom 545 mezonok 447, 477, 525 mérés fontossága 423 mérési hibák 367 mérleg - absztrakt ~ 24 - araboknál 147

- Egyiptomban 55 mérnöki - kultúra (rómaiak) 59 mérőberendezéssel való kölcsönhatás 469, 485 mérték ~elmélet 482 ~invariancia 537, 572 ~szimmetria 572 ~transzformáció 572 mészpát 284, 287, 358 méter - definíciója 358, 447 - ős~ 447 - visszavezetése a fény vákuumban mért sebességére 447 - visszavezetése hullámhosszmérésre 396 Micromégas (VOLTAIRE) 298–299 Michelson–Morley-kísérlet 409–411, 413 mikroállapot 381 - valószínűsége 381 mikroszkóp - elektron~ 496 - felbontóképessége 496 - feltalálása 244 - fény~ 466 - STM (scanning tunneling microscop) 496 Millikan-kísérlet 79, 392 Milói Vénusz 38 minima naturalia 74, 241 minimálelv - Fermat-elv 233, 300, 360–361 - Maupertuis-elv 233, 300, 303, 307–308 - megjelenése 165 Minkowski-tér 422 Misne Tora (MAJMUNI) 142 modell és valóság 25 modellalkotás 23 moderátor (reaktor) 518 módszer (tudományos) 22, 31 - ARCHIMÉDÉSZ: A módszerről 90, 94–95 - DESCARTESnál 219, 221 - KEPLERnél 94 - NEWTONnál 267 monopólus, mágneses 362, 473, 564–565, 572 Monte Cassino 133 „more geometrico” 26, 105, 244, 295 moszkvai papirusz 46 motor - belső égésű 243 - egyenáramú villamos 370 - elektromotor 318, 347 motor accidentalis 80 motus - a se 77 - conjunctus 77, 80, 155 - naturalis 77 - secundum naturam 77 - violentus 77 mozgásállapot 78 mozgások arisztotelészi osztályozása 77 mozgások szuperpozíciójának elve 245 mozgástörvények - DESCARTES 221 - EULER 299 - merev test mozgásegyenlete 300, 303 - NEWTON 257–258, 266, 268 - relativisztikus 418, 422, 424 mozgató cél 40 mozgó test teljes energiája 424 mozgékonyság 438 Mössbauer-effektus 420, 436, 495 munkagépek 131 múzsák csarnoka 114 müon 513, 525 ~befogás 571 műhold 272 műszerkészítők megjelenése 180 Mysterium Cosmographicum (KEPLER) 194

N nabla-operátor 397 Nagy Károly Cselekedeteiről 128 Nagy Magellán köd 554 nagyszögű interferencia-kísérlet 459 Nagy Testamentum (VILLON) 137 Nap - energiája 549 - melege 373 - összetétele 550 - spektruma 394 - termodinamikai jellemzői 550 nap- és holdfogyatkozás 52, 59, 173 napéjegyenlőség 272 napforduló 104 Naphimnusz - EKHNATON fáraóé 549 napközel 197–198 napraforgómagok térbeli elhelyezkedése 150 naptárreform 51, 137, 190 naptávol 103, 197 Narratio Prima (RHETICUS) 184–185 Natura sive Deus 296 Nautilus 519 nátrium-D vonal 394 negatív - energiájú állapot 475 - szám 145, 150 nem egyensúlyi - állapotok 378 - termodinamika 384 nem euklideszi geometria 107 nemlineáris rendszerek 480 Nemzetközi Elméleti Fizikai Centrum, International Centre for Theoretical Physics (ICTP) 574 neoplatonizmus 115 nesztoriánus keresztények 141 neutrínó 337, 472, 507, 513, 523–525, 530–532, 534, 540–541, 548 -csillagászat 579 -elektron-~ 534, 579 - helicitása 540 -hiány 579 - müon-~ 534 - „~”-teleszkóp 548 - szabad ~ 554 - tauon-~ 579 neutron ~befogásos módszer 510, 562 - bomlása 534, 571 ~csillag 530, 549, 552–554, 557, 562 - felfedezése 488, 497–498, 501, 506–508, 511, 513–514, 516, 554 ~forrás (FERMI) 516 - megsejtése 393 - sorsa reaktorban 517 - szabad ~ 516 nevelés hatása 322, 448 Newton - életének nevezetes eseményei 257 -féle gravitációs potenciál 431 -féle gyűrűk 284, 357 - ingakísérlete 431 - támadás ellene 404 - tisztelete 275–277, 287–288 - vallásossága 274 newtoni dinamika - alaptörvénye 266 - három axióma 267 - második axiómája 266 - mozgásegyenlet relativisztikus korrekciója 418 négydimenziós tér 431–433 négy elem - APIANUSnál 175 - arisztotelészi 71–72, 236, 241 - DESCARTESnál 213 - empedoklészi 73 - GASSENDInál 241 - GIORDANO BRUNO párbeszédeiben 180

611


2012.04.04. 17:33:10

- parmenidészi 73 - platóni 75 négyes potenciál 572 négyszögszám 63 német-római császárság 127 népességszaporodás 322 ninivei könyvtár 46 normannok 124, 127, 142 Notre Dame 133, 137 nóva 192, 202 - szuper~-robbanás 548, 552, 554, 559, 574 Novum Organon (DESCARTES) 216 nukleonok közötti erőhatás 511 nukleon-szám 512 nulla jele 50 nullával való számítások szabályai 145 nullponti energia 476 numerikus apertúra 396 Nut, az ég istennője 55 NY nyolcas út 57 nyomaték ~egyenlet 302, 306–307 - definíciója 305 - fogalma 157 - fogalma iránti érzék 55 O Occam's razor 137, 165 Oersted kísérlete 343 Ohm-törvény 342 ok–esemény 479 ok–okozat kapcsolat - HEISENGERGnél 478 - KIRCHHOFFnál 478 - MACHnál 478 - NICOLE d'AUTRECOURTnál 165 - ókorban 58 okság fogalma 477 - ható ok 40, 76 ókori szövegek bekerülése Nyugatra - arab közvetítés 141 - fordítás görögből 139, 141 - közvetlen latin csatorna 138 oktatási reform 322 Olbers-paradoxon 555 operátorgyűrűk 482 Optics (NEWTON) 286–287, 330, 544 orto-, parahidrogén 493 Orbis sensualium pictus (COMENIUS) 228, 244 Oresztész (EURUPIDÉSZ) 59 Orfeusz 62 orfikus kultusz 62 Organon (ARISZTOTELÉSZ) 134 „óriásgép” (mezopotámiai) 55 orvosi eskü 59 oszcillátor - energiája 438 - entrópiája 441 - közepes energiája 441 - lineáris 315 „Otto Hahn” 518 oxigén felfedezése 332 Ó ómen 116 óra - cikloid-ingaóra 249 - ingaóra 243 - súllyal működtetett, ütő- 131 - vízóra 55, 110–111 órák együttjárása, szinkronizálása 413, 417 órák gravitációs térben 435 Ö ökonómia elve 405 önszerveződő rendszerek 561 örökléstan 318

örökmozgó 37, 132, 329, 341 örvények - DESCARTESnál 223–224, 266, 270, 323, 325, 349 - HELMHOLTZnál 374 - MAXWELLnél 352 - NEWTONnál 269–270 ötágú csillag 65 ötödik erő 431 Ő ősember rajzai, megfigyelései 44 ősméter 447 ősnyomtatványok 173 P p értéke - al-KASHI szerint 147 - ARKHIMÉDÉSZ szerint 107 - CEULEN szerint 107 - Egyiptomban 48 - hinduknál 145 - Mezopotámiában 49 - Ótestamentumban 49 - transzcendens volta (LINDEMANN) 457 p-mezon 523, 525–526, 532, 539, 570 palimpszeszt 18 panem et circenses 123 Pannónia 59 panta rhei 66 Papposz–Guldin-tétel 59 parabola 108 - alatti terület meghatározása 292 - egyenlete 289 parabolaszelet - „kimerítése” 97 - területe 94–96 paradigma 32, 561 parallaxis 191 paramágnesség 438 paritás 539 - felfedezése 539 ~megmaradás 537–540 ~sértés 521, 538–540 párhuzamos univerzumok 578 parmenidészi homogén gömb 72, 115 parton 543 Pascal -háromszög 39, 147, 237 -tétel 237 -törvény 237 passum 215 Pauli-féle kizárási elv 472 pályaalak meghatározása - Föld esetében (KEPLER) 196 - Mars esetében (KEPLER) 196 pályakiválasztási szabály - Bohr-féle 450, 452, 459 - de Broglie-féle 459 Párhuzamos életrajzok (PLUTARKHOSZ) 95 párképződés, párkeltés 425, 476, 491, 523–524 peloponnnészoszi háború 58 per auctoritates et rationem et exprientiam 163 pergamoni könyvtár 114 perihéliummozgás 430 periódusos rendszer 390–394, 452 peripatetikus dinamika, newtoni dinamika 76 perpetuum mobile 132, 370–372, 378 perspektíva törvényei 167 Perzsa Birodalom 46, 57–58 - megdöntése 46, 58 - perzsák 46 pestisjárvány 124 PET (pozitron-emissziós tomográf) 524 Phaidon (PLATÓN) 67 Philosophia Naturalis (ALBERTUS) 163 Physikalisches Wörterbuch 324 piezoelektromos jelenség 496 Pitagorasz-tétel 64, 426

pitagoraszi - számok 49, 454 - szemlélet 62 pitagoreusok - attitüdje, szabályaik 62 - miszticizmusa 58 Planck -állandó 337, 445, 449, 460, 470, 487 -éra 447, 575–576 -féle kvantumhipotézis 361, 448 -féle sugárzási formula 445–446, 453, 514, 557 -hossz 575 -hőmérséklet 447 -idő 447 -skála 576 -tömeg 447, 575 -törvény 442 plazmahatárolás 480 plusz–mínusz táblázat 217 plutónium keletkezése 517 pneuma 113 Poincaré-féle visszatérési tétel 383 Poisson -egyenlet 339 -féle kifejezés 301 Poitiers 127, 137 polározottság - cirkuláris 358 - lineáris 349, 358 - polarizációs sík forgatása 358, 386 - polározás síkja 287 polgári rend 130 Politika (ARISZTOTELÉSZ) 87 polónium 500–501, 503 pólus - elnevezés 329 - mágnesek ~ai 329 Pont du Gard 111 potentia motrix 294 potenciálgödör 492 potenciális energia 352 pozitivizmus 309 pozitron 475–477, 498, 507, 522 pozitronium 544 pp-ciklus 550 „pragmatisch–deutsche Physik” 448 precesszió - földtengelyé 83, 266, 272 primátus (fizikáé) 35 Principia (NEWTON) 40, 105, 157, 244, 256–259, 265–274, 276, 284, 288, 294, 299–300, 302–303, 311, 313, 335 Principia Philosophiae (DESCARTES) 216, 218–219, 222–225, 243–244 prioritásvita, plágiumvita - DESCARTES és SNELL közt 229 - FERMAT és DESCARTES közt 288 - LEIBNIZ és NEWTON közt 294 - SCHEINER és GALILEI közt 229 prizma 284–285 programtárolás elve 581 projekció - projektív geometria 288 - kónikus ~ 104 - Mercator-~ 170 - planiszferikus ~ 104 - sztereografikus ~ 104, 140, 151 projektív geometria megindulása 170 Prokrusztész-ágy 34 proporcionális kamra 529 proton - bomlása 533, 546 - elnevezés 505 - spinje 493 - stabilitása 533, 546 Prout-hipotézis 390 ψ-függvény statisztikus értelmezése 464, 487 PTOLEMAIOSZ rendszere - ~ének pontosítása Kasztíliában 137

612


2012.04.04. 17:33:10

- ~ének támadása (KOPERNIKUSZ szerint) 184 - mozgáselemek ~ében 100 ptolemaioszi és kopernikuszi rendszer - ekvivalenciája belső és külső bolygó esetén 186–187 - különbözősége 189 pulzáló (oszcilláló) világegyetem 555, 558 pulzár 549, 554 - kettős ~ 430 Q QCD 532, 546, 569, 573–574 QED 476–477, 546, 572 QGP, quark gluon plasma 576 quadrivium 134–135 quantitas motus 294 quaternio-elmélet 397 qubit (Q-bit) 581 R rabszolgaság 123 racionalizmus a tudományban 37 radar ~asztronómia 505 - kifejlesztése 494 radioaktivitás 39 - bomlási törvénye 392 - elnevezés 500 - eltolódási törvénye 504 - felfedezése 389, 489 - mesterséges 501, 513 - sugárzás intenzitásának időfüggése 503 - sugárzás intenzitásának mérése 500 radioaktív - bomlás elmélete 392–393 - kormeghatározás 549 - sugárzás 393 ratio - et experientia 295 Rayleigh -féle leszámlálás 446 –Jeans-törvény 441 -szórástörvény 441 rádió ~asztronómia 548 ~csillagászat 548–549 ~hullámok 356 ~kapcsolat 356 ~spektroszkópia 476 rádium - felfedezése 389, 500–501 - fém~ előállítása 501 ~izotóp 515–516 Rák-köd 552, 554 Ráktérítő 82 reakcióhő 384 reductio ad absurdum 94 referencia nyaláb 496 reformáció 167, 174 rejtett paraméterek 481–483, 486 rekombináció 438 relatív mozgás 274 relativisztikus - invariancia 472 - kinematika 438 relativitáselmélet 38, 358–359, 362, 396, 425 - alapegyenlete 428 - általános ~ (Einstein-féle) 347, 425–427, 429–430, 435 - általános ~ egyenlete 37, 428 - Galilei-féle 203 - görbületi tenzora 428 - kialakulása 407–408 - Lorentz-elmélet 362 - mai alakjának kialakulása 415 - megnevezés felmerülése 415 - mértékfüggvényei 428 - POINCARÉ gondolataiban 415

- speciális 414, 418, 427–428 relativizmus 567 rendes sugár 284, 287 rendszám 393–394, 504–505 rendezettség a természetben 35–36 rendezőelv a tudományban 171 rendkívüli sugár 284, 287 reneszánsz - gúnyolása 167 - mítosza 167 - negatív szerepe 166 - pozitív szerepe 167 - súlyponteltolása az intellektuális tevékenységben 183 renormalizáció 476, 572 reprodukálhatóság 34 res inanimata 155 res cogitans 221 res extensa 221 rete 140 retinán keletkező kép 229 rezgési állapotok - csomófelületei 487 - leszámlálása adott térrészben 446 rezgő húrok 313 rezgőkör (elektromos) frekvenciája 376 rezonancia (elemi részek) 513, 526 rezonancia jelensége 303 rezonátorok energiája 444 Ré napisten 55 rész és egész viszonya 560 RHIC, Relativistic Heavy Ion Collider Relativisztikus Nehézion Ütköztető 576 Rhind-papirusz 46–47, 51 Richardson–Dushman-törvény 492 Riemann -féle metrika 428, 433 -geometria 427 -tér 435 Ritz-féle kombinációs elv 396 ritkaság 46 ritkaságszám-megmaradás 534 Római Birodalom 46, 51, 59 római jog 19 romanticizmus 343 romantikus természetfilozófia 32, 347, 350, 363, 375 ROSAT (ROentgen SATellite) 566 Rosette-i kő 357 rotáció, vektoroperáció 397 Rowland-rács 451 Royal Society 266, 281 rozsdamentes acél 347 röntgen ~áram 389 ~csillagászat 565 ~holográfia 566 ~műhold 566 ~sugár 389–390, 393, 403, 422, 451 ~sugár abszorpciója 491 ~sugárzás és fluoreszcencia 499 Rubaiját (OMAR KHAJJÁM) 137, 146 rubídium felfedezése 394 Rutherford–Bohr–Sommerfeld-modell 492 Rumford-leves 365 Rydberg-állandó 449 S Saint Gall 128 saját ~érték 456, 462–463 ~érték-probléma 463 sajátérték ~egyenlet 471–474 ~függvény 472–473, 478 salétrom 140 Salpeter-reakció 550 Samas napisten 56

San Marco-dóm 125 „Savannah” 518 Schrödinger -egyenlet 456, 460, 462–464, 471–472, 474, 486, 511 -féle hullámmechanika 463 - időfüggetlen ~-egyenlet 474 - időfüggő ~-egyenlet 486 - macskája 470 Schwarzschild-sugár 436, 564 sebesség - abszolút ~ 407 - állandó 157 - ARISZTOTELÉSZnél 76 - átlag ~ 290 ~eloszlás-függvény (Boltzmann-féle) 380 ~eloszlás-függvény (Maxwell-féle) 377 - GALILEInél 203, 205 - hiperszonikus 405 - közepes ~ 153, 206 - pillanatnyi 157, 290 - relatív 254 - szubszonikus 405 - szuperszonikus 405 - virtuális 81 septem artes - liberales 134–135, 139 - mechanicae 135 Serapis-szentély 114 „si enim fallor, sum” 117, 162 sic et non 160 Sidereus nuncius (GALILEI) 199–202 sírkőfelirat - ARKHIMÉDÉSZé 93 - GAUSSé 339 - KEPLERé 199 - NEWTONé 275 skalárszorzat 397 skolasztika 19, 21, 141 SLAC (Stanford Synchrotron Radiation Lightsource) gyorsító 565 Soddy–Fajans-féle eltolódási törvény 504 Solvay-konferencia 437, 460, 468 Sommerfeld-féle - ellipszismodell 450 - finomstruktúra-formula 475 sorbafejtés (véges, végtelen) 293 Soth-ciklus 51 sötét középkor 130 sötét anyag 555 spallációs (lehasítási) folyamat 562 spektrálanalízis 394 spektroszkóp, első 394 spektrométer, ionizációs 490, 505, 509, 517 spekroszkópia 582 - Budapest-iskola 451 - molekula~ 397 spektrum 284–286, 387, 394 - felhasadása mágneses térben 361 - finomszerkezete 461 - hiperfinom struktúrája 493 - molekula~ 451 - Nap ~a 394 - szerkezete 538 ~vonalak magyarázata 392 ~vonalak vöröseltolódása 430, 435, 560 - vonalas 394, 438, 448, 455 spin - elektron ~je 452, 473, 475, 493 - izo~ 536–537 ~mátrix 472 - proton ~je 493 SSC (Superconducting Super Collider) 566 stabilitás - stabilis egyensúlyi állapot 313 - feldőlés elleni ~ 169 - feltétele Arkhimédésznél 99–100 standardmodell 532, 569–574, 579–580 Stark-effektus 455

613


2012.04.04. 17:33:10

statika arkhimédészi axiómája 27, 91 statisztikus elmélet 483 - klasszikus 373, 448 statisztikus mechanika 383–384 stádium 104–105 steady-state elmélet 557 Stefan–Boltzmann -állandó 439 -törvény 376, 439, 445 Stirling-közelítés 445 Stokes-törvény 79, 353 stroboszkópikus vizsgálatok 405 strangelet 576 strangeness 570 SU (special uniter) szimmetriák 573–575 sugároptika és klasszikus mechanika analógiája 460 sugárzó tér - energiasűrűsége 444, 453 - és részecske kölcsönhatása 453 - és részecske termikus egyensúlya 453 súlypont ~tétel 254 - virtuális 252 súlyviszonyok - állandó 384 - egyszeres, többszörös 370 Summa theologica (AQUINÓI TAMÁS) 137 Sur la dynamique de l'électron (POINCARÉ) 416 Susy (szuperszimmetria) 574, 578 súrlódás 55, 338 súrlódó (viszkózus) közeg - áramlása 358 - mozgás ~ ben 266 - örvénylő mozgása 269 sűrűségfluktuáció 556 SZ szabad energia 384 - izoterm–izochor rendszereknél 384 szabad forgás 304 szabadesés vákuumban - BEECKMAN 214 - BENEDETTI 169 - GALILEI 203, 205 - HUYGENS 245 - KOPERNIKUSZ 203 - LEONARDO 171 - NEWTON 256 - összekapcsolása az egyenletesen változó mozgással 168, 171 - SOTOnál 168 szabadon eső testek viszkózus közegben - ARISZTOTELÉSZnél 79 - BURIDAN szerint 153 - JOHANNES PHILOPONOSZnál 140 szabadsági fok 377 szabályos testek - EUKLEIDÉSZnél 76 - EULERnél 72 - KEPLERnél 73, 195 - konvex ~ 76 - nem konvex ~ 76 - pitagoreusoknál 75 - PLATÓNnál 72–75 szabályozórúd (reaktor) 518 szabályozott fúzió 519–520 szakasztronómusok 172 szalaggenerátor 508 szalamiszi tengeri csata 58 Szaturnusz - gyűrűje 243 - holdjai 265–266 számelmélet 339 számjegy - kialakulása 145 - arab ~ek 145 - brahmi ~ek 145

- DIOPHANTOSZ jelölései 109 - görög ~írás 102 - hieratikus írás 48 - hindu ~ek 145, 149 - jón ~írás 64 - római 149 számítógép - PASCAL 321 számológép - LEIBNIZ 294 számrendszer - tízes 47, 50–51, 145 - 60-as 50 Szász tükör, Sachsenspiegel 129 szászok 127 szcintilláció 505, 507, 529–530 szekunder emisszió 459 szem szerkezete, látás - DESCARTES 219 - SCHEINER 229 szembesítés a valósággal 26 szembeütköztetés 528 szemüveg 131, 230 Szent Lajos király hídja (WILDER) 35 szeparációs módszer (differenciálegyenlet megoldásakor) 368 szeparálás módszere (elektromágneses) 508 szerzetesrendek - megalakulása 132 szél eredete 309 szélességi fok 104, 329 szélsőérték-problémák - boroshordók térfogata (KEPLER) 291 - derékszögű paralelogramma területének maximalizálása 291 szférák - APIANUS szerint 175 - EUDOXOS szerint 83 - KOPERNIKUSZ szerint 186 - PTOLEMAIOSZnál 173 - zenéje 198 szferikus és parabolikus tükör 148 sziderikus nap 83 szigma-hiperon 525 szikraszámláló 528 Szilárd–Chalmers-effektus 517 szilárdtestek - fajhője 448 - sávstruktúrája 438 szimmetria - alapvető ~elvek 538–539, 542 ~csoportok 543, 572–575 - lepton–hadron-~ 546 - lepton–kvark-~ 545 - mérték~ 572 ~operációk és csoport 536 ~sértések 538 - SU-~ 542, 573–575 - szuper~ 574–575, 578, 580 ~transzformációk 536 - tükrözési 536–542 szín (optika) -elmélet 257, 267, 284 -erő 531 -érzékelés 351 -látás 357 szín (elemirész-fizika) ~-antiszín kombináció 570 ~dinamika 532 ~erők 531, 570, 572 - kvark~ 545 ~töltés 570–571 szinguláris pontok osztályozása 415 színkép 437, 502, 548 ~elemzés 450 - látható fényé 394 - Napé 359 szinkrociklotron 525, 528 szinodikus periódus 54

szivárvány 219, 230–231, 286 szivattyú - lég~ 236, 238–239 - víz~ 235 szkepticizmus 112 Szkeptikus kémikus (BOYLE) 241 szkíták 57 szofisták 67 szoláris nap 83 szorzás az egyiptomiak szerint 47 szóráskísérlet (Rutherford-féle) 393, 504, 530 szórt tér 531 szögharmadolás 106 szögsebesség 304, 306 szökőév 51 szövőszék 123, 131 sztereolátás 170 sztoa poikilé 112 sztoicizmus 112 szubjektív idealizmus 316 szubsztancia - DESCARTES három ~ája 296 - KANTnál 543 - LEIBNIZnél 543 - NEWTONnál 544 - hő~ 365–367, 369–370 - SPINOZA egyetlen ~ája 296 szupererő 556 „szuperfegyver” 520–521 szuperfolyékonyság 514 szuperhúr 567, 575, 578 szupermultiplett 542 szupernóva-robbanás 548 szuperszonikus repülőgép keltette hullám 530 szupravezetés 438, 494, 514 szügyhám 130 születésszabályozás 322 Szümpozion 59 Szürakuszai bevétele 60, 93 „szüretelés” 218 T tabula rasa 297, 322 tanács a fiatal kutatóknak (LORD RAYLEIGH) 372 tanterv a középkori egyetemeken 134 tatárjárás 137 tavaszpont - eltolódása 54, 82−83, 104 táguló univerzum 427, 498, 546–547, 554–558, 573, 577, 581 tárgytávolság 228 távcső 192, 195, 201, 203, 228, 281, 286, 326, 396, 410, 548 távíró 332 ~egyenlet 355 távolságkontrakció 420, 422 távvezeték-elmélet 355 technikai forradalom, középkori 124, 130 tehetetlen tömeg, gravitáló tömeg 405, 424, 427–428, 431, 433 - csírája GALILEInél 211 tehetetlenségi nyomaték - fogalma HUYGENSnél 252 - fogalma EULERnél 304 Tejút szerkezete 201 teljesítménysűrűség 354 tenzorfogalom 422 term - energia~ 451 - finomszerkezet 451 - hiperfinom szerkezet 451 termékeny félhold 45 természettörvények - általános ~ 21 - egyszerűsége 33, 189 - hierarchiája 22 - „felfedezése” 17, 18 termikus emisszió 489

614


2012.04.04. 17:33:10

- Richardson–Dushman-törvénye 492 termodinamika 18, 370–372, 376–379, 382– 384, 400, 404, 406, 438–443, 446–447, 502, 550 termoelektromos jelenség 342 termoelektronikus emisszió (fémek) 514 termonukleáris energia 519, 544 Tesla-transzformátor 348 tetraktüsz 62, 63, 542 tér - abszolút, newtoni 432 - geometriai szerkezete 434 - homogén szerkezete 535 ~idő 431 - izotrop szerkezete 535 - mérése 497 térfogati energia (atommag) 512 térképkészítés - a XV. században 170 - APIANUS: Cosmographia 82, 175 - ERATOSZTHENÉSZ: Geográfia 104 - görögöknél 104 - HIPPARKHOSZ 104 - PTOLEMAIOSz 104 theta–tau-rejtély 521, 539 Thomas–Kuhn-szummációs szabály 456 Thomson -kábel 376 -mérleg 359 -módszer (fajlagos töltés mérése) 392 Timaiosz (PLATON) 69, 72, 74, 76, 738, 157 TOE 575, 578 Tokamak 519, 520 topológia 415, 482 tórium 500, 503, 562 Torricelli - kísérlete 236 - űr 236 torziós mérleg 265, 337–338 totálreflexió 228 tökéletes számok 62 töltés ~áramlás 336, 340 ~dublett 537 - elektromos ~ elnevezés (FRANKLIN) 336 - gyorsulásakor kisugárzott teljesítmény 356 - kétféle elektromos ~ 328, 330, 334 ~konjugáció 541 ~megmaradás 304, 336, 532–533 ~triplett 537 tömegdefektus 431, 509, 512 tömeg definiálása 268 tömeg–energia-ekvivalencia 414, 417, 422, 424–425, 437–438, 511, 550, 558 tömegközéppont - fogalma EULERnél 304 - mozgása 305 tömegnövekedés, relativisztikus 388, 423 tömegpont 29 - BOŠKOVIĆ szerint 312 - EULERnél 303–304 - mozgása 266, 300 tömegspektrometria 390, 440, 508 tömegszám 504–505 tömegvonzás 271, 273, 324, 326 Töredékek - DÉMOKRITOSZ 72 - HÉRAKLEITOSZ 66 törési szög 228 törési törvény - ALHAZEN szerint 148 - BACON szerint 166 - Descartes–Snell-féle 225, 228 - DESCARTES 228, 230–233, 235, 288 - FERMAT szerint 233, 308 - HUYGENS szerint 283 - KEPLER szerint 195, 219, 228 - MAUPERTUIS szerint 307 - NEWTON szerint 285, 288

törésmutató 228–232, 235, 285–287, 359 - és szín kapcsolata 285–286 - meghatározása 232 - vízé 359 tört dimenzió 480 történelmi materializmus 33, 321, 407 törvénykezés - görögöknél 56 - HAMMURÁPI törvénykönyve 56 - Karoling uralkodók ~e 128 transzformáció ~elmélet 469 - Galilei-féle ~ formulák 412, 413, 422 - Lorentz-féle ~ formulák 361, 407, 413, 415, 417–422, 432–433, 437 - Voigt-féle ~ 413 transzformációs szabályok POINCARÉnál 422 transzuránok 510, 513, 518 tranzisztor felfedezése 494 Treatise (MAXWELL) 350 tres impostores 149 tria prima 241 tríciumtenyésztés 519 trigonometria - függvényei 108 - szferikus ~ 108 - sinustáblázat (al-KASHI) 146 trigonometriai táblázat, PTOLEMAIOSZé 102 trivium 134–135 tropikus év 83 Trouton–Noble-kísérlet 412 Tudomány és feltevés (POINCARÉ) 27, 427 turbulens áramlás 454 tükrös teleszkóp 257 tükrözési szimmetria 525, 537, 539–542 tűsugárzás-elmélet 459 tűzatom 72 tüzelőanyag-cellák 378 U Uhuru 566 ultraibolya - katasztrófa 442 - tartomány 394 ULUG BEG obszervatóriuma 148 uniformis 153 uniformitás elve 165 uniformiter difformis 153, 168 unitér csoport 573 universitas - citramontanorum 134 - ultramontanorum 134 univerzum - áttetsző 556 - életkora 559 - forróuniverzum-elmélet 554, 556 - inflációelmélet kialakulása 577–578 - keletkezés és fejlődése 554 - táguló ~ 554, 557 uránhasadás 497, 515–517 uránium 499 Ú újszerű magrombolás 514 „Úristen nem kockázik” 469 úszó testek törvénye 90–91 Ü üstökös 192, 202 - Halley-~ 127, 276, 326 - keletkezése DESCARTES szerint 223 ütközés - BOŠKOVIČ 311 - DESCARTES 221–223, 245 - HUYGENS 253–255 - LEIBNIZ 294 - NEWTON 256, 258–260

Ű űr az űrben 236–237 V vallásosság - DESCARTES 225 - KEPLER 198 - NEWTON 297 Vallomások (ÁGOSTON) 117 valóságtól a valóságig 25 valószínűségi - eloszlás 406 - folyamat 40 - függvény 465 valószínűség-számítás 237, 243 vandálok 125 Van de Graaff-generátor 528 Van der Waals -állapotegyenlet 490 -erő 490, 570 variációs elv variációszámítás 303 - Euler-egyenlete 308, 314 vazallus 129 vákuum - DÉMOKRITOSZnál 72 - DESCARTES-nál 223 - előállítása 386 - FARADAYnél 350 - GALILEInél 205, 235 - PASCALnál 236 - SZTRATONnál 88 vákuumpolarizácó 477, 524, 545, 561 Válogatott tanulmányok (HEISENBERG) 74 várható érték 472–473, 481, 487 városok - Egyiptomban 46 - megalakulása 130 - Mezopotámiában 45 velünk született eszmék 299 vektor ~algebra 397 ~analízis 397 - fogalma 397 ~jelleg (sebeség, gyorsulás, erő) 303 ~operációk 397 ~potenciál 353 ~szorzat 397 ~terek lineáris transzformációja 397 vektor ~áram megmaradása 538 ~bozonok 545–546, 569–570 verduni szerződés 127 verticitás 329 vezetőben folyó áram 343 vezetőképesség - fémeké 336, 338 - kvantumugrásai 497 „végtelen és semmi közt” 560 végtelen világ 165 Vénusz fázisai 201 vér színe 373 vérmérséklet és testnedvek 73 vibrációs energia 451 vikingek 128 világ ~egyenlet 34 - végtelensége 72 ~vonal 421 világmodell - arisztotelészi ~ jellegzetességei 86 - DESCARTES szerint 220–222, 269 - EINSTEIN 554 - folytonos teremtés elve 442 - forróuniverzum-elmélet 556 - GALILEI 272 - Kant–Laplace-elmélet 327, 339 - kopernikuszi ~, egyszerűsített 184

615


2012.04.04. 17:33:10

- legegyszerűbb ~, a görögöknél 85 - newtoni ~ 272–273 - ptolemaioszi ~, egyszerűsített 184 - pulzáló (oszcilláló) 555, 558 - steady-state 557 - táguló 554–557 villamos elosztóhálózat 318 villám ~hárító 326, 335–336, 342 - jelensége ARISZTOPHANÉSZnél 67 - jelensége DESCARTES-nál 219 - vizsgálata FRANKLINnál 326 virtuális - elmozdulás 80 - munka elve 157, 300, 302–303 - sebesség 81 virtus movens 80, 155 viszkozitás 379 visszalökődés 540, 563 vita activa 132 vita contemplativa 132

vízimalom 124, 131 vízvezeték-hálózat, római 111 Voigt-féle transzformáció 413 Volta-oszlop 341 vonathasonlat, Einstein-féle 419 vödör víz forgatása 275 vöröseltolódás 430, 436, 549, 560 vörös óriás 379, 552, 568 vortex-atom elmélet 374 W W-bozon 532 Waste-book 258, 261 Weber-törvény 346 Weiss-tartomány 496 Wien -féle eltolódási törvény 440, 445 -féle sugárzási törvény 440–441 –Planck-törvény 442, 453 Wilson-kamra 506, 523–524, 528 -felvétel 524

Wolfskehl-alapítvány 453 WS-elmélet 574 X X-bozon 574 X-sugár 389 Y Yin–Yang-szimbólum 541 Yukawa -elmélet 337 -potenciál 431 Z Z0-bozon 569, 574 Zeeman-effektus 394, 500 zéro növekedésű állapot 498 zodiákus 54, 82 Zur Elektrodynamik bewegter Körper (EINSTEIN) 416

616


2012.04.04. 17:33:11

SIMONYI KÁROLY. fizika. kultúrtörténete A KEZDETEKTÔL A HUSZADIK SZÁZAD VÉGÉIG

Recommend Documents